Kedves Pedagógusok, érettségire készülő Diákok!

megoldások

1

2

Kedves Pedagógusok, érettségire készülő Diákok!

Megújult feladatgyűjtemény-sorozatunk megoldása is. A korábbiaktól eltérően nem letölthető változatban, hanem a feladatgyűjtemény mellékleteként jelentetjük meg a megoldási javaslatokat. A változást a korábbi kiadvány tapasztalatai, illetve az önálló tanulási koncepció is indokolta. A megoldások szerkezete alapvetően nem változott: zárt válaszú feladatoknál a pontos megoldást (kivétel az egyéni válaszok), míg a nyílt végű és esszé(szerű) feladatoknál megoldási javaslatokat közlünk. A megoldások végére helyeztük a még érvényben lévő érettségi tematikához való besorolást. A tematikai bontás a középszintű vizsgára készülőket segítik a feladatok közötti eligazodásban. Az emelt szinten vizsgázóknál alapvető elvárás a teljes középiskolai tananyag (munkafüzet) ismerete. A feladatokat nem soroltuk be külön kompetenciákhoz: a források és a feladatok ös�szeállítása tudatosan történt, így a feladatgyűjtemény teljes feldolgozásával biztosan elsajátítja a vizsgára készülő a szükséges kompetenciákat. Jó tanulást és sikeres felkészülést kívánunk! A szerzők

4

Tartalom 01. Bevezetés a történelem kutatásába . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 02. Az őskor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 03. Bevezetés az ókor világába . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 04. Mezopotámia ősi civilizációi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 05. Egyiptom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 06. Hatalmi viszonyok a Közel- és a Közép-Keleten a Kr. e. XVI–VI. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 07. A távoli Kelet civilizációi. India és Kína . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 08. Az ókori Kelet kultúrája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 09. Az ókori Kelet. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 10. Az ókori Görögország I. A kezdetek és a poliszok kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. Az ókori Görögország II. Az archaikus kor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. Az ókori Görögország III. A klasszikus kor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 13. Az ókori Görögország IV. A görög kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 14. Az ókori Görögország. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 15. Az ókori Róma I. A kezdetektől a köztársaság kori hódításokig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 16. Az ókori Róma II. Reformkísérletek, a köztársaság válsága és bukása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 17. Az ókori Róma III. A császárkortól Kr. u. 476-ig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 18. Az ókori Róma IV. A római vallások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 19. Az ókori Róma V. A római kultúra. Pannónia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 20. Az ókori Róma. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 21. Az ókor története. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 22. Bevezetés a középkor világába . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 23. Róma utódai. A középkori Európa társadalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 24. A középkori gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 25. Bizánc. A nyugati és a keleti kereszténység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 26. Az iszlám és az arab hódítás. Világvallások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 27. Az egyház és a világi hatalom Nyugat-Európában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 28. Hűbériség és lovagság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 29. A középkori város . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 30. A késő középkori Európa. Európa válsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 31. A középkor kultúrája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 32. Itália. A humanizmus és a reneszánsz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 33. Kelet-Európa és az Oszmán-török Birodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 34. A középkor világa. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 35. A magyar nép eredete és vándorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 36. A honfoglalás és a kalandozások kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 37. Az államalapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 38. Az új rend megszilárdulása Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 39. II. András és az Aranybulla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 40. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 41. Az Anjou-kori Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 42. Luxemburgi Zsigmond fél évszázada . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 43. A Hunyadiak kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 44. A középkori magyar kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 45. A magyar történelem a kezdetektől 1490-ig. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 46. Érettségi útmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 5

6

1. BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEM KUTATÁSÁBA 1.

egyéni válaszok, lehetséges tartalmak: múltismeret, véleményfejlesztés – önálló gondolkodás, (nemzeti) azonosságtudat, kollektív memória, értékelés-elfogadás stb.

2.a

2.b 1. Esztergom – Magyarország; 2. Székesfehérvár – Magyarország; 3. Buda – Magyarország; 4. Muhi – Magyarország; 5. Nándorfehérvár – Szerbia; 6. Visegrád – Magyarország; 7. Mohács – Magyarország; 8. Eger – Magyarország; 9. Szigetvár – Magyarország; 10. Pozsony – Szlovákia; 11. Debrecen – Magyarország; 12. Isaszeg – Magyarország; 13. Világos – Románia; 14. Arad – Románia 3.a 200 évet 3.b

3.c egyéni válaszok 3.d zsidóság: 3761 + 2013; ókori görögök: 776 + 2013; ókori rómaiak: 753 + 2013; kereszténység: 2013

7

3.e Év

Évszázad

Történelmi korszak

A magyar honfoglalás kezdete

895

IX.

középkor

Szent István megkoronázása

1000

X.

középkor

Az Árpád-ház kihalása

1301

XIV.

középkor

Nándorfehérvári diadal

1456

XV.

középkor

Mohácsi csata

1526

XVI.

újkor

Buda felszabadítása a török uralom alól

1686

XVII.

újkor

Rákóczi-szabadságharc

1703–11

XVIII.

újkor

A tizenhárom aradi vértanú kivégzése

1849

XIX.

újkor

Osztrák–magyar kiegyezés

1867

XIX.

újkor

Első világháború

1914–18

XX.

legújabb kor

Második világháború

1939–45

XX.

legújabb kor

4. Tárgyi emlékek: tarsolylemez, zászló, íj, korona, kovakő Íratlan szellemi hagyomány: népballada, monda, legenda, személynév Írásos emlékek: oklevél, törvényoszlop, címer 5.a Mi a célja a törvényi szabályozásnak? A kulturális örökségek feltárása, megóvása, a közkinccsé tétel feltételének megteremtése. Milyen területekre terjed ki a szabályozás? A régészeti örökség felkutatása, értékelése, számbavétele, nyilvántartása, megőrzése; régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítása. Milyen tulajdonban lehetnek a régészeti örökségek? állami tulajdon, nem állami tulajdon Milyen alapvető elvárást emel ki a törvény a régészeti emlékek megőrzésével kapcsolatban? A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön kell megőrizni; eredeti állapot helyreállítása. Milyen típusú feltárásokat említ a törvény? Mi az egyes feltárások célja? – próbafeltárás: a régészeti lelőhelyek jellegének, kiterjedésének vagy a megelőző feltárás mértékének meghatározása; – teljes körű feltárás: ha a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának nagy jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása 5.b egyéni válaszok 6.a bevezetés: az első két bekezdés, befejezés: az utolsó két bekezdés 6.b Bevezetés: az oklevelet kibocsátó király neve – Mátyás király, az uralkodó címei: Magyarország, Csehország királya. Elbeszélés: az oklevél kiadásának oka (célja) – a mezővárosok pártfogolása; Neszmély város adóterhei miatt a király szabályozta az adóterheket (évenként és telkenként fél forint); biztosíték a kedvezmények betartására; királyi kegyvesztés a király akarata ellen cselekvőknek. Befejezés: dátum, helység. 6.c Háromféleképpen: 1. az Úrnak 1471. esztendejében; 2. uralkodásunknak 11., 3. koronázásunk 8. évében

8

6.d a betűtípust, a tinta színét, az irat anyagát – a pecsétet, javításokat, hamisításokat 7.a

7.b egyéni válaszok 8. Piros (vörös): büszkeség, erő – a honfoglaló magyarok színe; Fehér (ezüst): hűség – pirossal az Árpádok színe; Zöld: remény – a címer hármas halmáról 9.a

9.b A palástot 9.c A Parlamentben 10.

egyéni válaszok

9

2. AZ ŐSKOR 1.a

1.b europid, mongoloid, negrid, veddo-ausztralid 2.

Az emberré válás kérdése világnézeti kérdés is. Az elméletek egyik csoportját a mai értelemben vett történelemtudomány megszületése előtt, a XIX. századig a vallásos elképzelések képviselték. 1859ben jelent meg Charles Darwin A fajok eredete című munkája, amelyben Darwin rendszerezte és kifejtette a másik megközelítést, az evolúciós elméletet. Az ember állatvilágból való kiemelkedésének legfontosabb feltételei a felegyenesedés, a tűz ismerete, a gondolkodás és az eszközhasználat voltak. A mintegy 35 000 éve megjelent mai ember (latin elnevezése: homo sapiens) az őskor első szakaszában, a paleolitikum (őskőkor) korában élt, és zsákmányoló életmódot folytatott. Kőeszközei pattintással készültek. A Föld éghajlata az utolsó jégkorszak után melegedni kezdett; az életfeltételek javultak. Az emberiség egy része fokozatosan áttért a termelő életmódra.

3.

Willendorfi Vénusz – termékenységkultusz

10

Szegvár – a sarló mint eszköz használata a termelő életmód bizonyítéka

Altamirai bölény (bika) – vadászat, varázslás

Furulya medve lábszárcsontból – Istállóskő – hangszeres zene, hangsor?????????

Budakalászi agyagkocsi – kerék és kocsi

Stonehenge – csillagászati ismeretek

4.

egyéni válaszok, alapvető kulcsszavak: Helyszín: termékeny félhold (Nílus-völgy, Palesztina, Mezopotámia, Irán), a változások kezdete: Kr. e. 10 000–7000 között; a neolit korszak klasszikus datálása: Kr. e. 7000–4000 között; A változások mozgatórugója: vége a jégkorszaknak – elindul a felmelegedés, az emberi közösségek reakciói: 1) északra költözés, 2) új életmód kialakulása. Neolit életmód: növénytermesztés; állatok háziasítása, tenyésztése Mesterségek születése: szövés/fonás; fazekasság A gazdasági élet differenciáltsága szükségessé tette a kereskedelem kialakulását is. Differenciált társadalom alakult ki (foglalkozás szerint, jelentős vagyoni különbségek nem jöttek létre). Letelepedett életmód: falvak, majd városok (pl. Chatal Hüyük) Mágia – termékenységkultusz előtérbe kerülése – termékenységszobrok, pl. Willendorfi Vénusz

11

3. BEVEZETÉS AZ ÓKOR VILÁGÁBA 1.a Kr. e. 3000–Kr. u. 476 1.b Elnevezését a reneszánsz idején kapta, az elnevezés a mintára/példaképre utal: régi korszak. 2.a A relatív kronológia elemei: „király volt, 56 évig uralkodott”, „11 király 181 évig uralkodott”. Az abszolút kronológia elemei: „időrend szerint a száznegyvenedik olimpiásszal kezdődik”; „Róma alapítása után háromszáz évvel állították össze és írták le ezeket a táblákat”. 2.b Az ún. keleti kultúrákban elvont ciklusokban/mértékegységekben mérték az időt (uralkodó – évszakok), és alapvetően hiányzik a pontos kezdőpont; problémát jelenthet az írásos emlékek hiányossága/pontatlansága. Az antikvitásban jelentkeztek elsőként az abszolút kronológia elemei (kezdőpont: olimpiai játék, Róma városának alapítása). A két terület közül elsősorban az antikvitás rendszere illeszthető pontosan a keresztény időszámításhoz. Az ún. keleti kultúrákról hiteles kronológia az antik beszámolók alapján készíthető, ezek azonban nem fedik le teljesen az egyes kultúrák történetét. 3.a Kertész István megfogalmazása: tágabb fogalom, korszakfüggetlen 3.b munkaszervezés; védelem a külső támadásokkal szemben; belső rend fenntartása; közigazgatás kiépítése, adók beszedése 4.a Képírás írásjegyei Kínából Ékírás írásjegyei Mezopotámiából Hieroglifák Egyiptomból Hangjelölő írás írásjegyei Föníciából 4.b – képírás; fogalomírás/szótagírás; betűírás – görög, római (latin) – tulajdonviszonyok kialakulása, gazdasági élet/hatalmi viszonyok kialakulása 5.a 1. Ókori Kelet; 2. Ókori Görögország; 3. Ókori Róma 5.b Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína, Fönícia, Palesztina 6.

12

Ókori kultúra

Kapcsolódó fogalmak

Ókori Kelet

1, 4, 6, 8, 9, 10, 11, 14, 19, 24, 30, 32, 33

Ókori Görögország

15, 16, 17, 20, 22, 23, 25, 26, 28, 29, 30, 31

Ókori Róma

3, 5, 7, 12, 13, 18, 21, 24, 26, 27, 30, 31

4. MEZOPOTÁMIA ŐSI CIVILIZÁCIÓI 1.

Irak

2.a 1 – Ur; 2 – Uruk; 3 – Kis; 4 – Lagas; 5 – Umma; 6 – Agade; 7 – Babilon; A – Tigris; B – Eufrátesz 2.b – Öntözéses (árasztásos) gazdálkodásra. – Csapadékban szegény terület. A síkságot sivatagok, illetve északról magas hegyek határolják. 3.

A helyes sorrend: 3, 2, 4, 1

4.

városállam: gazdasági, politikai központ, amely fallal volt körülvéve enszi: sumer városok papkirálya, hatalma isteni eredetű, háborúban a hadsereg vezére volt templomgazdaság: gazdasági szervezet; a hozzá kapcsolódó földeket parasztok művelték, kézművesek látták el őket szerszámokkal házi (patriarchális) rabszolgaság: háztartásokban, nem árutermelésben dolgozó rabszolga

5.

A sumerek fejlett matematikai, csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. Hatos és tízes számrendszert használtak, az évet 12 hónapra osztották.

I

Mezopotámia „a népek országútja” volt. Sumerek, akkádok, amorriták stb. hoztak itt létre államokat, birodalmakat.

I

A sumer városok főként egymással kereskedtek, nem érintkeztek a kor más civilizációival. Kereskedelmi kapcsolatban álltak a szomszédos nomád népekkel. Tengeri kereskedelem kötötte össze Egyiptommal.

6.

H

Hammurapi „igazságos ítéleteinek” szemet szemért elve visszalépést jelentett a korábbi törvénykezési szokásokhoz képest. A sumereknél a testi sértést már pénzbírsággal büntették.

I

Mezopotámia írásos emlékeinek és építészeti alkotásainak jelentős része elpusztult. De megmaradt Hammurapi törvényoszlopa és Ur zikkuratjának romja.

I

Tagolja a törvénykönyvből származó idézetet a következő részekre: bevezetés, „törvénycikkek”, befejezés! A sorszámozott részek a „törvénycikkek”, előttük: bevezetés, utánuk: befejezés Kitől származtatja Hammurapi a hatalmát? Marduktól, Babilon városának politikai istenétől Milyen típusú uralkodónak nevezhető Hammurapi? despotikus Keressen bizonyítékokat arra, hogy a gyűjtemény nem volt kötelező érvényű! Karikázza be az erre utaló részeket! A nem kötelező érvényre utal a „Ha” kezdet és a „legyen mihez szabni az ítéletet”. Milyen társadalmi csoportokat említ a szöveg? Awelum, muskénum, wardum A szemelvény melyik részlete bizonyítja a patriarchális társadalom létét? A195. pont Melyik társadalmi réteg esetében alkalmazták a lex talio elvét? Mit jelentett ez? Válaszában hivatkozzon a forrásszemelvény pontjaira is! Azonos társadalmi rétegek esetében (197. vö. 198– 199.; 196. pont)

13

5. EGYIPTOM 1.

Egyiptomi Arab Köztársaság

2.a 1. Szakkara; 2. Gíza; 3. Memphisz; 4. Théba; 5. Ahet-Aton; A: Alsó-Egyiptom; B: Felső-Egyiptom 2.b – agyag, kő, fémek – öntözéses földművelés, gabonatermesztés a Nílus menti keskeny sávban 3. Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése: Kr. e. 2900 Az Óbirodalom kora; az államszervezet kiépülése, a piramisépítés klasszikus időszaka: Kr. e. 2700– 2200 A Középbirodalom kora: Kr. e. 2040–1785 Az Újbirodalom kora; Egyiptom hódító nagyhatalommá válik, IV. Amenhotep/Ehnaton fáraó reformjai, II. Ramszesz uralkodása: Kr. e. XVI–XIII. sz. Egyiptom perzsa fennhatóság alá kerül: Kr. e. 525 4. Ménész: ő egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot Kr. e. 2900-ban Ipuwer: egyiptomi főtisztviselő, az első átmeneti kor idején írta intelmeit II. Ramszesz: fáraó az Újbirodalom idején, ő építtette az Abu Szimbeli-templomot, legyőzte a hettitákat 5.

Az egyiptomi birodalom élén a fáraó állt. Nevének jelentése: „nagy ház”. Az állítás igaz.



Az egyiptomi társadalom – hasonlóan más kultúrákhoz, például Mezopotámiához – elsősorban foglalkozás szerint tagolódott, nem a vagyoni helyzet alapján. Az állítás igaz. Az ún. ókori keleti társadalmakban – így Egyiptomban is – minimálisak voltak a vagyoni különbségek.



A szó-, szótag- és hangjeleket egyaránt alkalmazó hieroglif írás a Középbirodalom korában alakult ki. Az írásra papiruszt használtak, amelyet papirusznádból készítettek. Az állítás hamis. A hieroglif írás az Óbirodalom korában alakult ki.



Hérodotosz „a Nílus ajándékának” nevezte Egyiptomot, mert a folyó mentén több száz kilométer szélességben művelték a földeket, csatornázó öntözéses módszerrel. Az állítás hamis. A Nílus áradásakor 5–10 km szélességben művelték csak.

6.

A megoldás balról jobbra: A halott, Anubisz, A halottfaló, Thot, Ozirisz

14

6. HATALMI VISZONYOK A KÖZEL- ÉS A KÖZÉP-KELETEN A KR. E. XVI–VI. SZÁZADBAN 1.

1. Türosz – ma Libanon; 2. Szidon – ma Libanon; 3. Ugarit – ma Libanon; 4. Assur – ma Irak; 5. Babilon – ma Irak; 6. Hattusa – ma Törökország; 7. Jeruzsálem – ma Izrael; 8. Ninive – ma Irán; 9. Perszepolisz – ma Irán

2.

Kr. e. 3000 körül, az ókor kezdetén Mezopotámiában városállamok jelzik az állam kialakulását, míg a Nílus mentén létrejött az Egyiptomi Birodalom. Mindkét állam felbomlásában fontos szerepet játszott a tengeri népek vándorlása (Kr. e. 2000 körül), illetve a hettiták támadása (a Kr. e. II. évezred közepén). A nagy birodalmak között fekvő „ütközőállamok” ebben az időszakban élhették virágkorukat – ilyen volt például Fönícia és Izrael. A kereskedővárosok alkotta Fönícia legfontosabb kulturális hagyatéka a hangjelölő írás. Palesztinában, a zsidó nép körében alakult ki az egyistenhívő vallás. A Kr. e. VII. század végére az asszírok meghódították a Közel-Kelet jelentős részét. Sikereiket elsősorban a harci szekereknek és a vasfegyvereknek köszönhették. A birodalom a folyamatos háborúk következtében meggyengült, de bukását elsősorban a méd és babiloni sikeres szövetsége okozta. Ezt a „barátságot” rövidesen ellenségeskedés váltotta fel. A Kr. e. VI. századtól Perzsia lett a térség ura. Meghódította Egyiptomot, Föníciát, Mezopotámiát és Kis-Ázsia területét; keleten eljutott az Indus folyóig, nyugaton pedig a görögök által lakott vidéken az Égei-tenger partjáig.

3.

– az első szövegrészlet; Assurbanapli uralkodónév/a katonák Assur és Istar katonái, a kegyetlenség leírása – a második szövegrészlet; Kürosz, Kambüszész uralkodónév, más birodalomszervezés: „felszabadító”, béke, vallási tolerancia – asszírok: erőszak, vallási intolerancia; perzsák: a béke fenntartása (cél az adó és katonaság biztosítása), vallási tolerancia



4.a 1 – e; 2 – d; 3 – f; 4 – a; 5 – b 4.b c – Fönícia

15

7. A TÁVOLI KELET CIVILIZÁCIÓI: INDIA ÉS KÍNA 1.a 1. Mohendzso-Daro; 2. Harappa; 3. Pátaliputra; 4. Lojang; A: Indus; B: Gangesz; C: Jangce; D: Haang-ho 1.b Lásd a történelmi vagy földrajzi atlaszt! 2.a Korszak

Mezopotámia

Egyiptom

Kr. e. 3000

A sumer városállamok kora (Gilgames) Akkádok (Sarrukín)

Kr. e. 2000

Egyiptom egyesítése (Ménész)

Sumer második virágzása (Gudea)

Kr. e. 3000-től Indus-völgyi civilizáció

Középbirodalom

Újbirodalom

hettita támadások ütközőállamok a Közelés Közép-Keleten Kr. e. 1000

asszír hódítás  Újbabiloni Birodalom  perzsa hódítás

Kr. e. 500

Kr. e. 331: gaugamélai csata Nagy Sándor győzelme a perzsák felett  Kr. e. II. századtól római terjeszkedés

476

Kína

Óbirodalom piramisok építése (Gíza, Szakkara)

Óbabiloni Birodalom (Hammurapi)

Kr. u. 1

India



Kr. e. 1500–1400 árja bevándorlás

Kr. e. 1600 Sang-jin dinasztia (Sárga-folyó)

Kr. e.1100 CsauGangesz- völgyi kultúra dinasztia Védák Rámajána Kasztrendszer

Kr. e. 300 Asóka Birodalom felbomlása

II. század: Kusán-dinasztia

IV. század: Gupta-dinasztia átmeneti egység

Kr. e. 300 Csin-dinasztia a nagy fal építése Kr. e. 206 a Handinasztia hata!omra jutása

III. század: Han-dinasztia népvándorlások

VI. század: fekete hunok

2.b – Közel azonos időben alakultak ki az első öntözéses kultúrák. Népvándorlások – indoeurópai – valamennyi területre hatással vannak. – Környezetük legjelentősebb élelmiszer-termelő helyei. Ezek megszerzése, megtartása miatt folyik a harc az egyes népek, népcsoportok között. 16

3.

4.



A forrás szerint kitől származik az ókori India társadalmi rendje? Brahmától Milyen szerepet játszott India történetében? India főistene, tőle származik: Brahma, Visnu, Siva, a teljes világrend; Nevezze meg a négy legfontosabb kasztot! Milyen feladataik voltak az egyes kasztok tagjainak? – brahmana: a védák tanulmányozása és oktatása, áldozatok bemutatása önmagukért és másokért, a jótékony adományok elfogadása és szétosztása; – ksatrija: alattvalók védelme, jótékony adományok szétosztása, áldozatok bemutatása, a Védák tanulmányozása és az élvezetekben való mértékletesség; – vaisja: nyájak legeltetése, jótékonykodás, áldozat bemutatása, a Védák tanulmányozása, kereskedés és pénzkölcsönzés; – sudra: a kasztokat megadással szolgálja. Milyen feladatai voltak a papságnak az ókori Indiában? Milyen szerepe volt a vallásnak? Állításait bizonyítsa a forrás részleteivel! Írásbeliség, a jog ismerete – a vallásban benne vannak az alapvető törvények, a társadalom irányítása; „A Védák tanulmányozását és oktatását, áldozatok bemutatását önmagukért és másokért, a jótékony adományok elfogadását és szétosztását a brahmanák feladatává tette. (…) Mivel a brahman Brahmának legnemesebb testrészéből származik, és mivel előkelőség és tudás tekintetében a legelső, jog szerint ő a társadalom ura.” Mi volt a hunok legfőbb tevékenysége? Milyen életmódot folytattak? Állatokat tenyésztenek. Vándoroltak legelőket követve, nem volt állandó lakhelyük. Nem folytattak földművelést. Nomád életmódot folytattak. Milyen állatokat tenyésztettek? Ló, marha, juh. Milyen fegyvereik voltak? Íj, nyíl, kard, rövid dárda. Hogyan vélekedtek az öregekről és a gyengékről? Mi lehetett ennek az oka? Megvetették őket, mert az állatok ellátására, vadászatra, harcra nem képesek, nincs hozzá erejük. Honnan szerezhette értesüléseit a kínai szerző? Mennyire tekinthető hitelesnek a leírás? Válaszát indokolja! Mások elbeszéléseiből, nem saját tapasztalataira épített, ezért nem tekinthető hitelesnek. Az elbeszélők elfogultak lehettek.

17

8. AZ ÓKORI KELET KULTÚRÁJA 1.

– Ismeretek hiánya, természeti erők magyarázatára, kiszolgáltatottság a természeti erőkkel szemben – A Neander-völgyi ember idejére – Temetkezési helyek, barlangrajzok, fétisállatok, „szent helyek” – Többistenhívők, túlvilági hit, áldozatok bemutatása, szertartások az istenek tiszteletére

2.a Istenek

Népcsoport

A vallás jellege politeizmus

Ré, Ozirisz, Thot

Egyiptom

Jahve

zsidó

Brahma, Visnu, Siva

India

Ahuramazdá, Ahriman

perzsa

Marduk, Enlil

sumer

vallási dualizmus

monoteizmus

+ + + + +

2.b Buddhizmus – nincs istene, életfelfogás, életfilozófia 3. Mezopotámia

Egyiptom

Az ókori zsidó állam

India

Kína

b, B

a, b, A

f, e, g, k, C

a, c, d, h, E

b, i, D

4. A mumifikáláskor, a test bebalzsamozásához pontos anatómiai ismeretekre volt szükség. Az egyiptomi vallásban fontos szerepe volt a túlvilági létnek és az arra való felkészülésnek. 5.

A helyes sorrend: 3, 1, 2, 5, 4

6.

Uralkodókat, azok családtagjait, hivatalnokokat ábrázoltak, valamint az uralkodók tetteit, hősiességét, isteni jellegét akarták bizonyítani.

7. Gilgames-eposz: sumer; Dalok könyve: kínai; Rámájana: indiai; Halottak könyve: egyiptomi; Védák: indiai Bibliai Ószövetség: zsidó kultúra; Mahábhárata: indiai 8. 6 A Kr. e. VI. században Indiában kialakult vallás alapítójának szobra. 1 Uralkodói temetkezési hely; a legszebbek Gízában láthatók. 2 Az ázsiai hunok betörése ellen épített fal, amely a világűrből is látható. 5 Pusztító és újjáteremtő indiai isten szobra. 4 Csin Si Huang-ti császár síremlékének agyagkatonái. 3 A mezopotámiai városállamok központjában álló toronytemplom.

18

9. ÖSSZEFOGLALÁS – AZ ÓKORI KELET 1. – Egyiptom, Mezopotámia, Indus-völgy, Kína – Csillagászat, matematika, az áradások idejét pontosan kellett tudni. 2. Mezopotámia

Egyiptom

Izrael

Fönícia

Asszíria

Perzsia

India

Kína

Népcsoport

a

b

b, c

b

b

b

b

–

A kialakulását meghatározó tényezők

g

g

i

h, i

j

k

g

g

Államforma

d

d

d

e

d

d

d

d, f

Megjelenő állami feladatok

l, m, n, o

l, m, n, o

l, n, o

l, o

l, n, o

l, n, o

l, m, n, o

l, m, n, o

3. Az ókori keleti államok élén despotikus uralkodó állt. Kínában és Föníciában nem.

H

Az ókori Keleten a rabszolgaságnak csak a patriarchális formáját ismerték. Volt adósrabszolgaság, pl. az Óbabiloni Birodalomban.

H

Egyes ókori keleti társadalmakban jelentős vagyoni különbségek alakultak ki. Munkamegosztás volt.

H

Indiában jött létre a kasztrendszer. Árják hozták létre.

I

4. Az ókor kezdete

India és Kína első civilizációinak virágkora

Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése

Hammurapi uralkodása

Az árják megjelenése Indiában

A Sang-dinasztia uralkodása Kínában

A hettiták terjeszkedése a közel- és közép-keleti térségben; Fönícia és Izrael fénykorának kezdete

A „tengeri népek” vándorlása; a vas használatának elterjedése

A Csou-dinasztia uralma Kínában

Asszír hódítások a Közel- és Közép-Keleten

Az Újbabiloni Birodalom fénykora

Perzsa hódítás Egyiptomban

Asóka uralkodása Indiában

Csin Si Huang-ti felszámolja a kínai fejedelmek függetlenségét

19

5. Toronytemplom az ókori Mezopotámiában, amely a város szent kerületében állt; itt őrizték a város főistenének szobrát.

zikkurat

Az ókori Indiában kialakult vallási irányzat. Jellemzői: a lélekvándorlás tana és a kasztrendszer; főistenei: Brahma, Visnu és Siva.

brahmanizmus

Vallási irányzat, amely nemesi származású alapítójáról, a Kr. e. VI. században élt Gautama Sziddhártháról kapta a nevét.

buddhizmus

Közigazgatási egység az ókori Perzsiában, amelynek élén a szatrapa állt.

szatrapiák

6. – dravida; a dravida népcsoport az Indus-völgyben, nem kaszt. – árja; a dravidákat igázta le az Indus-völgyben. Az árja népcsoport, nem kapcsolódik Mezopotámiához. – Assurbanapli; nem kínai – Jahve; Jahve a zsidók istene, a többi egyiptomi – Mohendzso-Dáro; a távol-keleti kultúrkörhöz tartozik – despotikus hatalom; uralkodók elnevezése, nem az uralom formája – arab számok; indiai eredetű, míg a többi kínai 7. Xerxész: perzsa uralkodó, I. Dareiosz fia. A görögök ellen vezet hadjáratot Kr. e. 480-ban. II. Ramszesz: egyiptomi fáraó az Újbirodalom korában, ő győzi le a hettitákat a kadeti csatában. Gilgames: Uruk királya (Kr. e. 2650 körül). Életét a Gilgames-eposzból ismerhetjük meg. Kheopsz: Egyiptomi fáradó az Óbirodalom idején, piramisa Gízában épült. Ménész: Egyiptomot egyesítette Kr. e. 2900-ban. Nabukodonozor: újbabiloni uralkodó, uralma alatt élte a birodalom a fénykorát a Kr. e. VI. században. Salamon: Izrael királya a X. században, ő építtette az első templomot Jeruzsálemben. Halála után szétesett Izrael. 8.







– „Minden város tele van az irántad érzett szeretettel, Amon!” Kultúra: egyiptomi – „Sarrukín vagyok, az erős király, Agade királya. Kultúra: sumer – „Amikor Marduk elküldött engem a nép helyes vezetésére és arra, hogy az országot az ítélkezésre megtanítsam, a törvényt és az igazságot az Ország szájába helyeztem. […] 1. Ha awélum awélumot bevádolván gyilkosság vádját emelte ellene, de reá nem bizonyította: vádlója ölessék meg.” Kultúra: mezopotámiai – (Ó)Babilon – „Mi közünk Dávidhoz? Nem örökségünk Jisaj ivadéka. Sátradba, Izrael! Magad törődj házaddal! Dávid és Izrael szerteszéledt sátraiba. Csak a Júda városaiban lakó izraeliek fölött uralkodott tovább Roboám.” Kultúra: zsidó – „Ötödik hadjáratomban Elám országa ellen vettem az utat. Assur, Sin, Samas, Adad, Bel, Nabu Ninua Istárja, Kidmuri királynője, Arbailu Istárja, Ninurta, Nergál, Nusku parancsából Ululu hónapban […] Elám területét teljes kiterjedésében beborítottam. Királya, Teumman fejét, aki vakmerően gonoszságot tervelt, levágtam. Vitézeit számlálatlanul öltem meg.” Kultúra: asszír – „Nagy Isten Ahuramazda, aki az eget teremtette, aki ezután a földet teremtette, aki az embert teremtette, aki a boldogságot teremtette az embernek, aki Dareioszt királlyá tette, … Kultúra: perzsa – „A tanítást és a Véda tanulmányozását, … Kultúra: indiai – árja

9.a Neve nincs: ?–Kr. e. 2323 Imta: Kr. e. 2323–2320 Inkisus: Kr. e. 2320–2314 20

Sarlagab: Kr. e. 2314–2308 Sulme: Kr. e. 2308–2302 Elulumes: Kr. e. 2302–2296 Inimabakés: Kr. e. 2296–2291 Igesaus: Kr. e. 2291–2285 Iarlagag: Kr. e. 2285–2270 Ibate: Kr. e. 2270–2267 Iarlangab: Kr. e. 2267–2264 Kurum: Kr. e. 2264–2263 Habilkin: Kr. e. 2263–2260 Learabum: Kr. e. 2260–2258 Irarum: Kr. e. 2258–2256 Ibranum: Kr. e. 2256–2255 Hablum: Kr. e. 2255–2253 Puzursín: Kr. e. 2253–2246 Iarlaganda: Kr. e. 2246–2233 Siu: Kr. e. 2233–2230 Tirigdu: Kr. e. 2230 9.b Kr. e. 2230 – 91 év: Kr. e. 2139 10. potamikus kultúra: M, E, I, K templom-, palotagazdaság: M raktárak: M, E, I, K ékírás: M patriarchális rabszolgaság: M, E csillagászat: M, E, K matematika: M, E, K orvostudomány: E fáraó: E enszi: M

hieroglifák: E porcelán: K varnarendszer: I papírgyártás: E rádzsa: I selyem: K naptár: E lőpor: K arab számok: I

21

10. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG I. A KEZDETEK ÉS A POLISZOK KIALAKULÁSA 1. Betűjel

Földrajzi név, város

A terület, térség neve

A mai ország neve

A

Athén, Spárta, Mükéné

Balkán-félsziget

Görögország

B

Kréta, Théra

Égei-tenger

Görögország

C

Trója

Kis-Ázsia

Törökország

2.

– Forró, száraz nyár, enyhe, csapadékosabb tél. – Természetes növénytakaró: karsztbokorerdő, babérlombú erdő. – Termesztett növények: olajfa – olíva, citrom, kevés gabona. – Haszonállatok: juh, kecske. – Ezen a területen húzódik a Balkán-hegység, amely az Eurázsiai-hegységrendszer része. – Mészkőfelszín.

3.a

A bejelölendő események időpontjai: A. Az ókor kezdete; az első városállamok kialakulása Mezopotámiában: Kr. e. 3000 k. B. Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése: Kr. e. 2900 k. C. A krétai civilizáció virágkora: Kr. e. 2000 k. D. A mükénéi civilizáció fennállása: Kr. e. 1600–1200 E. Az árják bevándorlása az Indus-völgybe: Kr. e. 1500 k. F. A trójai háború feltételezett időpontja: Kr. e. 1500 k. G. A görög poliszok kialakulása: Kr. e. VIII. század H. Csin Si Huang-ti kínai császár uralkodása: Kr. e. III. század I. A Balkán-félsziget középső és déli részén megjelennek az első görög törzsek: Kr. e. 2200 k. J. „A második görög honfoglalás”: Kr. e. 1200 k.

3.b A–B; D–E; D–F 4.

22

Jellemző

A forrás betűjele

Kapcsolódó „keleti” fogalom

(despotikus) királyság

C

fáraó, enszi

palotagazdaság

A, B

templomgazdaság

városállamok

A, C

templomgazdaság

patriarchális rabszolgaság

–

templomgazdaság

5.

Milyen részekből állt a polisz? Városi település, uralmi körzet (vidék). Miben hasonlított az ókori keleti városállamokra? Fallal vették körül, itt is van város és uralmi körzet.



Miben különbözött az ókori keleti városállamoktól? A poliszoknak nem volt „saját” politikai istenük.



Mit tud megállapítani a térképvázlatok alapján a két város méreteiről? A polisz nagyobb területű.

A görög föld mely természetföldrajzi adottságai segítették elő a poliszok kialakulását? Mediterrán éghajlatú, kevés a termőföld a mészkőfelszín miatt.

Melyek voltak a görög városállamok legfontosabb jellemzői? Soroljon fel legalább hármat! Önálló igazgatással, törvényekkel, hadsereggel rendelkeztek. A többi polisszal kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn.



Melyik volt a két legjelentősebb görög polisz? Hogyan nevezték a központjukat? Attika – Athén, Lakónia – Spárta.

23

11. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG II. AZ ARCHAIKUS KOR 1.a

irányok: Ny, D, K

1.b 1. Massilia – Marseille; 2. Neapolis – Nápoly; 3. Megara – Mégara; 4. Syrakusae – Siracusa; 5. Tarentum – Taranto; 6. Kyrene – ország: Líbia; 7. Naukratisz – ország: Egyiptom; 8. Büzantion – Isztambul 2. túlnépesedés az arisztokrácia növekvő birtokigénye a birtokok felaprózódása szűkös termőföldek, elszegényedés a problémák megoldásának egyik lehetséges módja:

az asszírok meghódítják föníciát

adósrabszolgaság

gyarmatosítás fellendül a kereskedelem és a pénzgazdálkodás

a metropoliszok gyarmatvárosokat alapítanak, amelyek kapcsolatot tartanak a barbárokkal arisztokrácia

megerősödik a démosz (iparos stb.)

igényt tartanak a politikai életben való részvételre

3.

egyéni válaszok az előző feladat ábrája alapján, kiegészítve a térben–időben történő elhelyezéssel: a Kr. e. VIII. századtól jellemző a gyarmatosítás, irányai: Ny, D, K

4.

1 – Drakón, 2 – Peiszisztratosz, 3 – Szolón, 4 – Kleisthenész – a helyes sorrend: 1, 3, 2, 4

24

5.

6.

Államforma

Államtípus

Időpont

Politikus

A változás lényege, jelentősége

királyság

–

–

Thészeusz

lemond a királyi címről

köztársaság

arisztokratikus

Kr. e. 621

Drakon

a törvényeket írásba foglalta, amelyek szigorúak voltak

timokratikus (vagyoni elvű)

Kr. e. 594

Szolón

az éves jövedelem alapján osztotta fel a társadalmat négy csoportra, ez lett a hivatalviselés alapja

türannisz

Kr. e. 560–527

Peiszisztratosz

zsarnok türannosz volt, de intézkedéseivel a démosznak kedvezett

területi elvű

Kr. e. 508

Kleiszthenész

osztrakiszmosz – cserépszavazás ötszázak tanácsa

– gerúzia – ephoroszok – apella – helóta – perioikoszok – spartiaták

25

12. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG III. A KLASSZIKUS KOR 1. Helyszín

Száma a térképen

A perzsa flotta Kr. e. 492-ben ennél a hegyfoknál semmisült meg.

Athosz-hegyfok

1

Az athéniak kincsesházat emeltek ezen a helyen a perzsák legyőzésének emlékére.

Delphoi

3

Kr. e. 479-ben az athéniak tengeri győzelmet arattak itt.

Mükalé-hegyfok

5

Attikai síkság, ahol Kr. e. 490-ben Miltiadész vezetésével a görögök legyőzték I. Dareiosz seregét.

Marathón

4

Themisztoklész Kr. e. 480-ban győzött itt.

Szalamisz

2

Kr. e. 480-ban ennél a szorosnál halt meg Leónidasz spártai király és háromszáz katonája.

Thermopülai szoros

7

Kr. e. 479-ben az athéniak győzelmet arattak ebben a csatában.

Plataiai

6

Athén szövetségi pénztárának központja.

Délosz szigete

8

2.a Milyen főbb csoportokra tagolódott Athén társadalma? Teljes jogú athéni polgár, metoikoszok, rabszolgák. Politikai jogok tekintetében mely társadalmi csoportok között húzódott éles határvonal? Teljes jogú athéni állampolgárok/metoikoszok, rabszolgák. Melyik társadalmi réteg vehetett részt a politikai életben? Teljes jogú athéni polgár. Mi jelzi ezt az ábrán? A nyíl. Milyen feltételei voltak a politikai életben való részvételnek? 20 év feletti teljes jogú athéni polgárnak (férfinak) kellett lenni. 2.b

3.

26

Melyik volt a legfontosabb politikai döntéshozó szerv Athénban? Ekklészia. Mi mutatja ezt az ábrán? A tagjai választják a legfontosabb tisztségviselőket. Mely tisztségeket sorsolták? Bulé, héliaia, kilenc arkhón. Mely tisztségeket töltötték be választott tisztviselők? Sztratégoszok, tamiaszok. Mi indokolta a kétféle választási módszer alkalmazását? Fizikai rátermettség szükséges – választás, politikai hivatalokba azért soroltak, hogy többen kivehessék részüket a politikai irányításból. Mely intézmények tekinthetők az athéni demokrácia alappilléreinek? Miért? Osztrakiszmosz – cserépszavazás, amely megakadályozza a demokrácia felszámolását, a türannosz rendszer (zsarnokság) létrejöttét. Hogyan értelmezte Periklész a demokrácia fogalmát? A többségre támaszkodik, a szabadság szelleme. Mit tartott értéknek társadalmi szempontból? A közösségben betöltött szerepet.

4.a

spárta

athén

peloponnészoszi háború (kr. e. 431–404)

a poliszrendszer válsága

makedónia felemelkedése ii. philipposz idején

• athénban:

meggyengül a demokrácia

• spártában:

megszűnik az egyenlőség

khairóneiai csata (kr. e. 338)

a makedónok egyesítik hellászt

ii. alexandrosz uralkodása (kr. e. 336–323)

• egyesíti a „keletet” és a görögséget • perzsa kormányzati módszereket alkalmaz

halála után

a birodalom felbomlik

három nagyobb államalakulat jön létre: antigonida birodalom, ptolemaida birodalom, szeleukida birodalom

kr. e. ii. század:

római hódítás

4.b egyéni válaszok az ábra felhasználásával

27

13. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG IV. A GÖRÖG KULTÚRA 1. Az ókori görögöknek több istenük volt.

politeizmus

Isteneik többségét emberalakban ábrázolták.

antropomorf

A görögök összetartozását is erősítette a közös istenvilág. Minden poliszban ugyanazokat az isteneket tisztelték.

pánhellén

Minden istennek saját feladatköre, „hivatása” volt.

funkcióistenek

2.

Kronosznak és Rheiának három lánya született, Hesztia, Démétér és Héra, meg három fia, Hádész, Poszeidón és Zeusz. Anya nélkül született Zeusz legkedvesebb gyermeke, Pallasz Athéné, az okos szűz, a városok védőszentje, minden szép mesterség tudója és minden tudomány pártfogója. Apja fejéből pattant ki teljes fegyverzetben, sugárzó szépségében. Zeusz ikergyermekei voltak Apollón és Artemisz. Anyjuk Létó, aki Héra haragjától tartva Délosz szigetén szülte meg a gyerekeket egy pálmafa tövében. Árész Zeusz és Héra gyermeke, a háború istene. Kronosz éles sarlót vett át anyjától, lesbe állt, és váratlanul sebet ejtett Uránuszon. Az Égnek a földre cseppenő véréből megszülettek az Erinnüszek, a tenger habjaira hullott vércseppekből pedig Aphrodité. Héra is elborzadt a látásán, és hogy ki ne nevesse a többi isten, lehajította fiát az Olümposzról. Héphaisztosz szerencsére a tengerbe esett, de örökre sánta maradt. A türoszi király, Agénor lánya volt Európé, akit Zeusz bika képében rabolt el. Daidalosz athéni ezermester fia, Ikarosz az apja készítette szerkezet segítségével hódította meg a levegőt. Mivel azonban a tollak viasszal voltak összeragasztva, a nap melegétől a viasz megolvadt és szétfolyt, ő pedig a tengerbe zuhant. Az első embereket Prométheusz gyúrta sárból. Amikor már pusztulás fenyegette őket, lehozta az égből a tüzet. Ezért Zeusz megbüntette: Héphaisztosszal egy sziklához láncoltatta, később pedig egy sasmadarat küldött rá, hogy évszázadokon át marcangolja a máját. Küprosz királya, Pügmalión hófehér elefántcsontból leányszobrot faragott. A szobor alkotója szerelemre gyulladt saját alkotása iránt. Aphrodité teljesítette a kívánságát, és életre keltette a szobrot. A küproszi királylány, Mürrha fia volt Adonisz. A szépséges ifjúba maga Aphrodité is beleszeretett. 3.

28

Olümpiai játékok; Jósdák – Delphoi; a görögség összetartozását fejezték ki

4.a Ókor

Modern kor

Milyen alkalomból? Milyen céllal?

Zeusz isten tiszteletére

a görög hagyományok alapján béke

Milyen időközönként?

négyévente

négyévente

Helyszín

Olümpiában

mindig más helyszínen

Résztvevők

csak férfiak

nők, férfiak

Öltözék

meztelenül

a sportágnak megfelelő mezekben

Versenyszámok

futás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, ökölvívás

az ókori hagyományokon túl pl. úszás, öttusa, vívás stb.

Díjazás

babérkoszorú

érmek

4.b egyéni válaszok a táblázat felhasználásával 5.a Ókor

Jelenkor

Milyen alkalomból? Milyen céllal?

szórakozás, szórakoztatás

szórakozás, szórakoztatás

Helyszín

szabadtéri „színház”

kőszínházak (zárt)

Színészek

csak férfiak

nők és férfiak (gyerekek)

Darabok, műfajok

vígjáték, dráma

vígjáték, dráma, opera, operett, musical

Színpadkép, díszletek, jelmezek

egyszerűek, stilizáltak

színesek, látványosak, a darab fontos „kelléke”

5.b egyéni válaszok a táblázat felhasználásával 6. Témaválasztás: görögöknél nincs hivatalos művészet, közös: az istenek ábrázolása. Ábrázolásmód: görög – realisztikus, ókori kelet – merev frontális. Kidolgozás: görög – anatómiai pontosságú, ókori kelet – csak a jellemző, főbb vonások. 7.a dór; jón; korinthoszi 7.b Hosszúkás, téglalap alakú épületek, oszlopcsarnok, oszlopsorok, timpanon a homlokzat felett. A XIX. század újra felfedezi az ókori nagy légterű, impozáns épületeket.

29

8.

30

„Mindennek mértéke az ember.”

Protagorasz

„Kissé állj odébb, ne fogd el előlem a napot!”

Diogenész

„Ismerd meg önmagad!”

Kheilón

„Ne zavard a köreimet!” „Ha egy kör tetszőleges átmérőjének két végpontját összekötjük a kör bármely más pontjával, derékszögű háromszöget kapunk, amelynek az átmérő az átfogója.”

Thalész

„Heuréka!” „Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, mint az általa kiszorított víz súlya.”

Arkhimédész

„Bármely derékszögű háromszög befogóira rajzolt két négyzet területének összege akkora, mint az átfogójára rajzolt négyzet területe.”

Pitagorasz

„A dolgok tovább már nem osztható részecskékből, atomoszokból állnak.”

Demokritosz

„Kezdetben csak Khaosz, a tátongó üresség létezett. Belőle vált ki Erebosz, az alvilági Sötétség, és Nüx, a fekete Éjszaka. Aztán megszületett Gaia, a széles mellű Föld.”

Hésziodosz

„Egyiptom a Nílus ajándéka.”

Hérodotosz

„Édesanyám! nem perdül a rokka, olyan szakadós ma a szál, – vágy nehezül rám; mert a sudár, szép Aphrodité letepert! Szerető, szerető kell ma nekem már!”

Szapphó

„Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb.”

Szophoklész

„Így harcoltak azok, mint égő tűz lobogója; s Antilokhosz gyors hírnökként sietett Akhilleuszhoz.”

Homérosz

„Az eposzírás, a tragédiaköltészet, a komédia, a dithüramboszköltészet, a fuvola- és lantjáték nagy része egészében véve mind utánzás.”

Arisztotelész

„Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván, háborút emleget és lélekölő viadalt. S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák szép adományairól zengve szeretni tanít.”

Anakreón

14. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG – ÖSSZEFOGLALÁS 1.a

A. Kréta: A Kr. e. II. évezredtől jöttek létre a paloták, kereskedelemből éltek. Híres városa Knósszosz. B. Mükéné: Civilizációja a Kr. e. XVII–XIII. században élte virágkorát. C. Athén: Attika központja, polisz. D. Spárta: Lakónia központja, dórok alapították. E. Trója: Homérosz Iliászából ismerjük, a mai Törökország területén helyezkedett el. F. Thermopülai szoros: Kr. e. 480. a Leónidasz vezette görögök veszítenek a perzsákkal szemben. G. Marathón: Kr. e. 490-ben győznek a görögök a perzsák felett. H. Khairóneia: Kr. e. 338-ban II. Philipposz legyőzi a görög poliszok seregét. I. Delphoi: Híres jósda Apollón tiszteletére. J. Olümpia: Zeusz tiszteletére szervezett versengések helye. K. Alexandria: Nagy Sándor alapította város a Nílus partján, Egyiptomban.

1.b

2.

A hódítások eredményeképpen létrejön a hatalmas területű spártai polisz: C Felbomlik a korábbi spártai egyenlőség: E Athénban kialakul a demokrácia: D Athénban meggyengül a demokrácia; az osztrakonokat pénzért árusítják: E Az athéni demokrácia fénykora, az úgynevezett periklészi kor: E Trójai háború: C Görög–perzsa háborúk: E Peloponnészoszi háború: E Khairóneiai csata: E/F Az első görög törzsek megjelennek a Balkán-félsziget déli részén: A

31

3. A–B: Az első városállamokkal egy időben alakul ki a krétai civilizáció. C–D: Indoeurópai népvándorlás miatt települnek be a mai Görögország területére. E–F: Fönícia bukását követően a görögök irányítják a Földközi-tenger kereskedelmét. G–H: A perzsák a Közel-Kelet elfoglalása után a gazdag görög területeket akarták megszerezni. I–J: A poliszrendszer válsága miatt könnyen meghódította Róma a hellenisztikus államokat. 4.a Athén politikai berendezkedése búlé

héliaia

kilenc arkhón

areioszpagosz

tíz sztratégosz

tamiaszok

ekklészia

osztrakiszmosz

teljes jogú athéni polgárok

metoikoszok és családtagjaik

rabszolgák és családtagjaik

Spárta politikai berendezkedése

5 ephorosz két király

gerúzia

népgyűlés hadsereg spártai polgárok

hadkötelezettek

perioikoszok

helóták

4.b – Hasonlóság: rabszolgák, helóták, perioikoszok, metoikoszok nem vehettek részt a politikai életben, csak a teljes jogú polgárok; vének tanácsa; népgyűlés mindkét helyen van – állami tisztségviselőket választ. – Különbség: Athénban nincs király, a hadsereget sztratégoszok vezetik, míg Spártában a királyok. 32



– Athénban: népgyűlés; Spártában: népgyűlés – Athénban: 9 arkhón; Spártában: 5 ephorosz – Athénban: héliaia; Spártában: gerúzia

5. Dór alapítású Jón alapítású

S A

Katonaállam A demokrácia „szülőhazája”

S A

A vaspénz legendája

S

Lükurgosz

S

Periklész Árutermelő (klasszikus) rabszolgaság

A S

6.a Drakón: Kr. e. 621-ben Athénban arkhón volt. Híres volt szigorú törvényeiről. Szolón: Kr. e. 594-ben arkhón volt Athénban. Ő hozta létre a négyszázak tanácsát, az éves jövedelem alapján 4 csoportba sorolta az athéniakat, és ez lett a hivatalviselés alapja. Peiszisztratosz: Türannosza (zsarnok) volt Athénnak Kr. e. 560-tól, de intézkedéseivel a démosznak kedvezett. Kleiszthenész: Kr. e. 508-ban ő hozta létre az ötszázak tanácsát, és vezette be a cserépszavazást. 6.b Valamennyien athéni politikusok voltak, és részei annak a folyamatnak, amely a démosz politikai hatalmának, a demokrácia kialakulásának kialakulásához vezetett. 7. Az ókori Athénban területi elven alakult ki a demokrácia.

I

Az osztrakiszmosz célja az volt, hogy Athénban ne alakulhasson ki ismét zsarnokuralom.

I

A demokrácia korlátlan néphatalmat jelentett.

8.

H

Politikai berendezkedés: demokrácia Írás: a „görög ábécé” matematikában és fizikában használt betűi (α, β, γ, stb) Vallás: istenek nevei – bolygók neve: Vénusz, Uránusz Természettudományok: atomelmélet – Démokritosz, fizika – Arkhimédész Orvostudomány: Hippokratész tevékenysége Filozófia: Platón ideálisállam-elmélete, szofiszták: érvelés, vitatkozás Művészetek: szobrászat, építészet, színház, irodalom tudománya (dráma, vígjáték) Történettudomány: történetírás – Hérodotosz

33

15. AZ ÓKORI RÓMA I. A KEZDETEKTŐL A KÖZTÁRSASÁGKORI HÓDÍTÁSOKIG 1.a A: Appennin-félsziget – Olaszország; B: Korzika – Franciaország; C: Szardínia – Olaszország; D: Szicília – Olaszország 1.b, c

Ti rr én

-te

Ad ria i-t en ge

r

ng e

Ég e

r

i-t en ge

r

Jó n-

ten ge

r Kréta

Ciprus

1.d Az olasz egység létrejöttétől – 1861 1.e Görögország. Mediterrán éghajlatú, mészkőhegység van a területén, természetes növénytakaró és a termesztett növények, tenyésztett állatok. 2.a – A trójai háború. – Görög gyarmatosítás. 2.b – latinok 2.c – Mózes és Sarrukin a kitett gyermek 3.a

– A királyság kora: patríciusok és cliensek – plebejusok – Köztársaság: patríciusok – plebejusok és rabszolgák – Hasonlóságok: a szenátus mindkét időszakban működik. Patrícius- és plebejusréteg. – Különbségek: a királyság korában nincsenek jogaik a plebejusoknak, a cliensek rétege megszűnik a köztársaság korára. Megjelenik a vasszolgák rétege.

3.b Szenátus, patrícius népgyűlés, comitia curiata

34

4. A patríciusok és a plebejusok küzdelmei Rómában

Az arisztokrácia és a démosz harca Athénban

Kr. e. 494: secessio – a plebejusok kivonulnak Rómából

–

Kr. e. 451–450: XII táblás törvények

Kr. e. 621

Kr. e. 445: érvényes házasság patríciusok és plebejusok között

–

Kr. e. 443: vagyoni elvű alkotmány

Kr. e. 594

Kr. e. 367: Licinius és Sextius földtörvénye; az egyik consulnak minden évben plebejusnak kell lennie

–

Kr. e. 326: eltörlik az adósrabszolgaságot

Kr. e. 594

Kr. e. 300: megnyílnak a plebejusok előtt a papi hivatalok

–

Kr. e. 287: eltörlik a népgyűlési határozatok senatusi jóváhagyását

–

5.

Róma mint városállam

Róma Itália ura (az etruszkok, samnisok és görögök ellen vívott háborúk után)

Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének ura (pun háborúk kora)

A világbirodalom

6. Egyéni válaszok az előző feladat elemeinek felhasználásával. A következő szempontokra is térjen ki: A hódítások alapvető következményei: hatalmas zsákmány (nemesfém, föld), nagyszámú rabszolga, a kisüzemek tönkrementek, a nagyüzemek fejlődtek. Jellemzők továbbá a társadalmi változások, a szellemi élet átalakulása, illetve a politikai élet változásai (kiemelten: elavult intézményrendszer).

35

16. AZ ÓKORI RÓMA II. REFORMKÍSÉRLETEK, A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA ÉS BUKÁSA 1.a

hódítások róma itália ura pun háborúk

a földközi-tenger nyugati medencéjének meghódítása a földközi-tenger keleti medencéjének meghódítása

római birodalom

nő a földterületek nagysága új provinciák

lovagok meggazdagodnak az adóbérletből, de

nő a rabszolgák

senatori rend latifundiumai

(nagybirtokai) meghatározóvá válnak

nagybirtokok versenye

száma átalakul a gazdaság: áruttermelő rabszolgaság nő a rabszolgafelkelések veszélye

politikai tisztséget nem tölthetnek be

• elhúzódó háborúk • a rabszolgatartó

paraszti birtokok tönkremennek

• a római hadsereg meggyengül

• nő a nincstelenek száma kialakul a vagyontalan városi köznép: proletariátus

átfogó reformokra van szükség:

•

földkérdés

•

hadseregreform

• • •

szűk a politizálók köre nehézkes a politikai, pénzügyi irányítás rendezetlen a polgárjog kérdése

1.b Szempontok, tartalmi elemek: mint az előző feladatsor 6. feladatában, illetve a jelen feladatsor 1.a feladata. A római állam életében megjelenő problémák: elavult intézményrendszer, működésképtelen hadsereg, eltérő jogállású lakosság, és a pénzügyi igazgatás is problémás. 2. 36

Kinek a reformkísérleteiről számolnak be a források? Caius Gracchus. Milyen tisztségeket töltött be? Néptribunus volt.



3.



Mikor lépett fel reformjavaslataival? Kr. e. 123-ban. Milyen törvényeket említenek a forrásszövegek? Földtörvényt – polgárjogi törvényt, gabonatörvényt. Melyik törvényjavaslat nem valósult meg ezek közül? Miért? A polgárjogi törvény. A haza ellenségének nyilvánították, öngyilkos lett. Miben különbözött ennek a politikusnak a programja testvére elképzeléseitől, javaslataitól? Szélesebb társadalmi bázisra építette reformjait, mint korábban testvére. Ki volt Livius Drusus? Néppárti politikus, Kr. e. 91-ben felújította a földosztást, és javaslatot tett a szövetségesek egyenjogúsítására. Milyen tisztségeket töltött be Marius? néptribunus, praetor, alvezér, consul Melyiket töltötte be egymás után többször is? a consulit hétszer Milyen típusú hatalomgyakorlás felé mutat Marius pályafutása? dictatura Mi volt Marius népszerűségének oka? Mértékletes és kitartó volt. Katonáihoz hasonlóan élt, és nem hadvezér módjára. Mi volt katonai reformjának jelentősége? Összekapcsolta a földkérdést a hadseregreformmal: a katonák fizetést, zsoldot kaptak, kiszolgált katonaként (veteranus) pedig földet a provinciák területén. Ki volt Lugurtha? Mi lett a sorsa? Numídia királya, Marius vívott ellene csatát (Kr. e. 111–105), amelyben Lugurtha vesztett.

4. Sulla az úgynevezett Szent úton vonult be a városba. […] Másnap a népet gyűlésre hívták össze. Itt sajnálkozásukat fejezték ki az állam helyzete felett, amely hosszú ideje a demagógoknak volt kiszolgáltatva. Ez a körülmény – mondták – kényszerítette őket is cselekedeteikre. A gyűlésen azt javasolták, hogy a jövőben előzetes senatusi jóváhagyás nélkül ne terjesszenek javaslatot a népgyűlés elé, ezt az ősi szokást ugyanis már hosszú ideje semmibe vették. Javasolták továbbá, hogy a szavazások ne tribusonként történjenek, hanem a Tullius-féle alkotmány értelmében centuriánként. Azt gondolták, hogy e két intézkedés által ezentúl a senatus akarata ellenére nem kerülhet javaslat a nép elé, és a népgyűlési szavazásokon a jobb módú és meggondolt emberek akarata érvényesül majd a szegények és elszántak helyett, így nem lesz több alkalom a lázongásra. Több más intézkedéssel is megnyirbálták a néptribunusok már nagyon is zsarnokivá fajult hatalmát. A senatusba, amelynek létszáma igen csekély volt, és már csak ezért sem lehetett tekintélye, az arisztokrácia köréből háromszáz új tagot választottak.

Egyéni válaszok. Fontos pontok: senatusi jóváhagyás nélkül a népgyűlés elé nem terjeszthettek javaslatokat, így a népgyűlés elé csak a senatori rendnek is elfogadható javaslatok kerültek; a szavazások a Tullius-féle alkotmány szerint történjenek, így az arisztokrácia (a vagyonosabb rétegek) kerültek túlsúlyba; a senatusban az arisztokrácia túlsúlyban volt, a létszámemelésnél (300-ról 600-ra) velük töltötték be az új helyeket.

5.

A rabszolgák mely csoportjával foglalkozik a forrásrészlet szerzője? A mezőgazdaságban dolgozó rabszolgákkal. Milyen további „rabszolgatípusokat” ismer a római történelemből? Állami tulajdonban lévő; magántulajdonban lévő (város: familia urbana, falusi: familia rustica) és a gladiátorok. Mit javasol a szerző a rabszolgák kiválasztásánál? „A rabszolga ne legyen se félénk, se bátor.” és „Ne szerezzünk be ugyanabból a nemzetből több rabszolgát.” Milyen elvárásokat támaszt a rabszolgák felügyelőivel szemben? „Azok, akiket föléjük rendelünk, legyenek kissé műveltebbek és csiszoltabbak, derék emberek, és kissé idősebbek a többinél. (…) joggal van föléjük rendelve az, aki jobban ért a munkához.”



37

6.a A: rabszolgafelkelések: Kr. e. 136–132, Kr. e. 104–101 B: rabszolgafelkelés Spartacus vezetésével Kr. e. 73–71 C: háború Mithridatész pontusi király ellen Kr. e. 88–82 D: háború Numídia királyával, Lugurthával Kr. e. 111–105 6.b Melyik tisztség megerősödését eredményezték ezek a nehézségek? A hadvezéri. Nevezzen meg olyan személyeket, akik betöltötték ezt a tisztséget! Marius, Sulla, Pompeius, Crassus. 7.

A helyes sorrend: 6, 4, 2, 3, 1, 7, 5

8.

Suetonius értékelése reális, Caesar nyíltan szembefordult a köztársaság államrendjével.

9.

Sorolja fel Augustus címeit a forrás alapján! Imperator, consul (nép)tribunus, dictator, pontifex maximus, augur Milyen eredetűek voltak ezek a címek? köztársasági Kitől származtatja a hatalmát Augustus? Állítását bizonyítsa a szövegrészlet pontjainak megnevezésével vagy idézésével! A római néptől származtatta hatalmát. „5. A dictaturát, amelyet a nép és a senatus mind távol-, mind jelenlétemben megszavazott, […] nem fogadtam el.” Mely pontok szólnak a belpolitikai kérdések rendezéséről? 1, 2, 25, 34 Mely pontok utalnak külpolitikai lépésekre? 25, 30 Mit jelent a „pax Romana” kifejezés? Római béke; a birodalom külső és belső békéje. Augustus teremtette meg.





38

17. AZ ÓKORI RÓMA III. A CSÁSZÁRKOTÓL Kr. u. 476-IG 1.

Kr. e. 27-ben új korszak kezdődött Róma történetében: a császárság kora. Hol, mely civilizációkban találkozott már korábban a császári címmel? Kínában Nevezzen meg olyan uralkodókat, akik császári címet viseltek! Mikor uralkodtak? Kína császárai. Híres volt Csin Si Huang-ti, aki Kr. e. III. században uralkodott.

2.a

1. Nagy-Britannia 2. Írország 3. Franciaország 4. Spanyolország 5. Portugália 6. Marokkó 7. Algéria 8. Tunézia 9. Olaszország 10. Svájc 11. Luxemburg 12. Belgium 13. Hollandia 14. Németország 15. Dánia 16. Norvégia 17. Svédország 18. Lengyelország 19. Csehország 20. Ausztria 21. Szlovénia 22. Horvátország 23. Szlovákia 24. Magyarország 25. Bosznia-Hercegovina 26. Montenegro 27. Albánia 28. Szerbia 29. Macedónia 30. Görögország 31. Líbia 32. Bulgária 33. Románia 34. Moldva 35. Ukrajna 36. Oroszország 37. Litvánia 38. Lettország 39. Észtország 40. Oroszország 41. Törökország 42. Szíria 43. Irak 44. Ciprus 45. Libanon 46. Izrael 47. Egyiptom 48. Jordánia 49. Belarusz Köztársaság 50. Málta 51. Andorra 52. Liechtenstein 53. Szaúd-Arábia 54. Monaco 55. San Marino 56. Grúzia 57. Örményország 58. Azerbajdzsán 59. Irán 2.b Mely mai államok területe tartozott Augustus birodalmához? Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium, Svájc, Ausztria, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Szlovénia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Montenegro, Albánia, Bulgária, Törökország, Görögország, Ciprus, Szíria, Jordánia, Izrael, Egyiptom, Líbia, Tunézia, Algéria, Marokkó. Mely mai államokkal volt határos Augustus birodalma? Csehország, Ukrajna, Irak, Szaúd-Arábia, Nagy-Britannia, Moldávia, Oroszország stb. 3.

Miért hangsúlyozta Augustus a „köztársaság” kifejezést? Ezzel tudta elfogadtatni rendszerét; így Róma nem fordult vele szembe, mint Ceasar esetében. 39



4.

5.



6. 7.

Hogyan jelentkezett ez a törekvés Augustus címeiben? Évente megválasztatta magát consullá és censorrá. Lemondott a teljhatalomról (de elfogadta az Augustus címet). Mi biztosította Augustus hatalmát? A hadsereg. Milyen rendeletekkel helyezte Rómát „biztos alapokra”? Soroljon fel legalább négyet! Átszervezte a közigazgatást, újjászervezte a bíróságokat, ingyengabona – nyomott árak („panem et circenses” politika), és különféle erkölcsi és családbéli törvényeket hozott. Dinasztia/császár

A forrás betűjele

Augustus (Kr. e. 27–Kr. u. 14)

F

Julius Claudius-dinasztia (14–68) Nero (54–68)

E

Flaviusok (69–96) Vespasianus (69–79) Titus (79–81)

C, H

Antoninusok (96–192) Traianus (98–117) Hadrianus (117–138) Marcus Aurelius (161–180)

I B, J A, G

Katonacsászárok (192–284) Severus-dinasztia (192–235) Septimius Severus (193–211) Caracalla (211–217)

D

Róma alkotmányának milyen eredetű elemei tűntek el többségében a dominatus korára? A köztársaság kori elemei. Milyen jellegűvé vált az uralkodói hatalom? Mivel magyarázható a változás? Teljes mértékben központosítottá. Mely köztársaság kori intézmények nem szűntek meg? Senatus és a magistratusok. Melyek voltak a legfontosabb változások a principatus és a dominatus rendszere között? A köztársasági látszat megszűnt. A népgyűlés és az általa választott tisztségek megszűntek, létrejön a császári tanács, a birodalomban élők valamennyien alattvalókká válnak. Mettől meddig tartott a dominatus kora? 284–476 Nevezzen meg legalább két császárt ebből a korszakból, uralkodásuk évszámával! Diocletianus (284–305), Constantinus (313–337) Miért fogadta be Róma a gótokat? Milyen feladatot szántak nekik? A katonai utánpótlás miatt. Védelmi feladatokat. Korábbi betöréseiknek mi volt az okuk? A nyugat felé vándorló hunok legyőzték a gótokat. Ki telepítette le a gótokat a Római Birodalom területén? Mikor került erre sor? Theodosius császár – a IV. században. Hogyan illeszkedtek be a jövevények a római társadalomba? Katonai szolgálatot teljesítettek; cserébe birtokot, rangot kaptak; romanizálódtak.

Mi a szerző véleménye a hunokról? Mi bizonyítja ezt? Idézzen a forrásból! Külsőre nem szépek – „Minden szépség nélkül valók … ijesztően formátlanok”. Egyszerűen élnek – „Megeszik a vadnövények gyökereit, bármiféle állat nyers húsát”. Igénytelenek – „Csecsemőkortól megszokták a hideget, az éhséget, szomjúságot”. Milyen életmód jellemezte a hunokat? Mi igazolja ezt? Idézzen a forrásból! Nomád életmód. „Nincsenek kijelölt lakóhelyeik, nincs otthonuk (…), hanem megállás nélkül kóborolnak.” Ki volt a hunok legnagyobb királya? Hol volt birodalmának a központja? Attila (434–453) – a Tisza mentén. Pontos helye vitatott (talán Szeged környéke). 40

18. AZ ÓKORI RÓMA IV. A RÓMAI VALLÁSOK 1. Görög isten

Római isten

Funkció

Zeusz

Jupiter

főisten

Héra

Juno

a főisten felesége; a házasság és a család védelmezője

Poszeidón

Neptunus

a tenger istene

Démétér

Ceres

termékenység, földművelés

Apollón

Apolló

a költészet istene

Artemisz

Diana

a vadászat istene

Arész

Mars

a háború istene

Aphrodité

Vénusz

a szépség és a szerelem istennője

Hermész

Mercurius

az istenek követe, a tolvajok, kereskedők istene

Pallasz Athéné

Minerva

bölcsesség, tudományok

Hephaisztosz

Vulcanus

az istenek kovácsa

Hesztia

Vesta

a házi tűzhely őrzője

Dionüszosz

Bacchus

bor és a mámor

2.

A képek tanúsága szerint milyen kapcsolat lehetett Róma és a provincia vallási élete között? Mi ennek a vallástörténeti magyarázata? A provinciák a vallási életükben is Rómát követték. A folyamatos válságsorozatoknak köszönhetően Rómában megbomlott az egyén és a közösség viszonya, illetve megrendült a régi római vallásba vetett hit. A klasszikus római istenek mellett misztériumvallások és keleti istenek is megjelentek – ezekre is bizonyítékok a Pannóniából származó leletek (Ápisz bika, Mithras). A kis közösségek között jelent meg a kereszténység is.

3.

1. Názáret – itt nevelkedett Jézus; 2. Jeruzsálem – itt feszítették keresztre; 3. Bethlehem – itt született Jézus

4. Melyek a kereszténység legfontosabb tanításai? A források segítségével válaszoljon! Szeretet – „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” (első három forrás) Az elérendő cél a menny, Isten országa. (utolsó forrás) Miért válhatott a keresztény vallás a válságokkal küzdő Római Birodalomban közösségformáló erővé? A gazdasági és társadalmi válság miatt az emberek elbizonytalanodtak többistenhívő vallásukban. A sorsukon változtatni akarók körében nőtt a Megváltóba vetett hit. Jézus tanításai a legszegényebbeknek is erőt adtak. 5.

Keresztelő (Szent) János: Jézus rokona, Zakariás és Erzsébet fia, ő keresztelte meg Jézust a Jordán vizében. Heródes Antipasz: Júdea királya Jézus születésekor. Pontius Pilatus: Júdea helytartója, amikor Jézust halálra ítélik.

41

6.

7.

42

Jézus tanítványainak elnevezése a Bibliában.

apostolok

A keresztények Jézus személyében várták a Megváltó eljövetelét. Az eredeti elnevezés a héber „felkent” szóból származik.

Hrisztosz

A zsidóság egyik csoportja, amely az új hittel szemben a régi hagyományokat képviselte.

farizeusok

A tisztség elnevezése a „felügyelő” szóból származik; kezdetben a keresztény gyülekezetek vagyonát felügyelte, majd a városi, illetve városok köré szerveződő egyházkormányzati területnek volt a vezetője.

püspök

A keresztény gyülekezetben a püspökök segítői.

diakónusok

A helyes sorrend: A, B, D, E, C, F

19. AZ ÓKORI RÓMA V. A RÓMAI KULTÚRA, PANNÓNIA 1.

1. Palatinus; 2. Titus; 3. Colosseum; 4. cirkuszi (gladiátor); 5. ellipszis alakú színház; 6. Dór; 7. Jón; 8. Korinthoszi; 9. Forum Romanum; 10. Diadalíve; 11. Traianus; 12. Caesar; 13. Augustus; 14. Dacia; 15. Marcus Aurelius; 16. Pantheon

2.a

jón és korinthoszi

2.b – keresztboltozat; kupola – Nagyobb, tágasabb belső tereket, épületbelsőket lehetett így létrehozni. 3.a

Meghódított, alávetett tartomány, élén proconsul állt.

3.b Provincia

Megszervezésének időpontja

Mai állam(ok)

Szicília

Kr. e. 241

Olaszország

Gallia

Kr. e. 58–51

Franciaország, Belgium, Németország, Luxemburg

Egyiptom

Kr. e. 31

Egyiptom

Pannónia

Kr. u. 9

Magyarország, Szlovénia, Szerbia

Dacia

Kr. u. 107

Románia

3.c

Úthálózat (kereskedelmi útvonalak) kiépítése. Vízvezeték-rendszerek építése, könyvtárak, színházak, szentélyek építése.

4.a

egyéni válaszok a Kta. megfelelő oldala alapján

4.b Pannónia 4.c Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia. 4.d Románia, Szerbia, Magyarország. 4.e Scarbantia: Sopron; Savaria: Szombathely; Arrabona: Győr; Sopianae: Pécs; Ulcisia Castra: Szentendre; Aquincum: Óbuda; Napoca: Kolozsvár; Apulum: Gyulafehérvár; Marus: Morva; Danuvius: Duna; Tisia: Tisza; Crisia: Kőrös; Marisus: Maros; Dravus: Dráva 4.f

Az V. században a kormányzat átadta a hunoknak Pannónia egy részét.

5.

„Éljünk, Lesbia, és (…) lyukas fityinget!” Szerző és cím: Catullus: Éljünk, Lesbia „Ekkor a várfokról (…) cseleket tán?” Szerző és cím: Vergilius: Aeneis Melyik nép történetéről szól a mű? Rómaiak (ősatyjuk Aeneas) Melyik háborút idézi fel? A trójai háborút Ki volt a címszereplő szerelme? Milyen származású volt? Didó, Karthágó királynője (pun) Nézzen utána, melyik híres barokk zeneszerző dolgozta fel szerelmük történetét! Purcell: Didó és Aeneas 43

20. ÖSSZEFOGLALÁS – AZ ÓKORI RÓMA 1.

Az idézett latin mondások, szólások tágabb értelemben a római történelem egy-egy időszakára utalnak. Az alábbiakban közöljük a mondások fordításait, keletkezésük körülményeit; meghatározzuk, hogy milyen időszakot kell összefoglalnia a feladat megoldásakor.



„Hannibal ante portas!” „Hannibal a kapuk előtt!” A második pun háború időszakából származik; feladat: foglalja össze a Római Birodalom kialakulásának eseményeit és következményeit Róma alapításától a pun háborúk időszakával bezárólag. Szükséges utalni a hódítások gazdasági-társadalmi és politikai következményeire is (reformkísérletek összegzése).



„Et tu mi fili Brute?” „Te is fiam, Brutus?” A Caesar elleni merénylethez köthető Kr. e. 44-ben. Összegezze röviden a köztársaság válságát és bukását, koncentráljon az egyeduralom kialakulására.



„Panem et circenses!” „Kenyeret és cirkuszt!” Augustus kora, a szállóige Iuvenalis egyik verséből származik. A császárkort idézi. Szükséges a császárkor periodizálása, a két korszak összegzése.



„In hoc signo vinces!” „E jegyben győzni fogsz!” Nagy Konstantinnak jelent meg ez a felirat álmában (görögül), amikor Maxentius ellen vonult. Az „e jegy” a feszületre vonatkozik. Megemlítendő Róma valláscseréje, a késő császárkor problémái: gazdasági-társadalmi változások, népvándorlások és végül a birodalom bukása.

2.

A Római Birodalom kialakulása

területi növekedés

a rabszolgák számának növekedése rabszolgafelkelések

3.

átalakul a mezőgazdaság ↓ a hódítások befejeződése ↓ a rabszolgák felszabadítása ↓ colonusrendszer ↓ a colonusok röghöz kötése

Marius és Sulla: Hadvezérek voltak, politikai, hatalmi harc bontakozott ki közöttük. Marius néppárti, Sulla senatus párti volt. Kettejük harcából Sulla került ki „győztesen”, aki Róma dictatora lett Kr. e. 83-ban. Sulla és Julius Caesar: Sulla „feketelistájára” került a néppárti Caesar, mert a nagynénje Marius felesége volt. Másik lehetséges megoldás: mindkettőjüknek nyílt egyeduralmi kísérlet volt. 4. Patríciusok – plebejusok: kezdetben csak a patríciusok rendelkezhettek politikai hatalommal, de a birodalom növekedése, a gyarmatosítás segítette a plebejusok gazdasági megerősödését; érdekeiket a néptribunusok védték. Kr. e. 287-től kezdődően megszűnt a különbség a két társadalmi réteg között (lex Hortensia: eltörölték a népgyűlési határozatok szenátusi jóváhagyását, vagy ekkor zárult le a patrícius–plebejus küzdelem).

44



Senatori rend – lovagrend: A senatori rend tagjai politikai hatalommal rendelkeztek, a lovagrend tagjai – adókat béreltek – nem viselhettek állami hivatalt. Caius Gracchus politikájának köszönhetően a lovagok politikai tisztségeket (esküdtbíróság) viselhettek.

5.a

A: Gallia, Julius Caesar hódította meg. B: Afrika, Itáliát és Rómát innen látták el gabonával. C: Pannónia, híres borostyánút itt haladt keresztül, a Duna volt a természetes határvonal. D: Dacia, gazdag érc- és sóbányái voltak. A dák törzsek legyőzése után Traianus csatolta a birodalomhoz. E: Macedonia, Kr. e. 148 F: Achaia, Kr. e. 146 G: Palestina, Jézus itt született, élt és tanított. Júdea – Betlehem, Názáret, Jeruzsálem. H: Egyiptom (Aegyptus), Augustus tette provinciává uralkodója, Kleopátra és Antonius öngyilkossága után. I: Assyria J: Mezopotámia: Traianus foglalta el és tette provinciává a kereskedelmi szerepe miatt fontos területet.

5.b A környező népeket (samnisok, görög gyarmatvárosok stb.) leigázzák, területükön coloniákat hoznak létre. A gazdaság és a társadalom átalakul; plebejus–patrícius politikai küzdelem – Gracchusok. A hadsereg szerepe megnő; Marius reformjai. 6.

Mit tartalmazott Augustus politikai végrendelete? Miről szóltak az egyes könyvek? 1. könyv – a temetésére vonatkozó előírások 2. könyv – az összes cselekedeteit tartalmazta 3. könyv – az állam pénzügyeire, a hadügyre 4. könyv – Tiberiusnak szólt, utasítása, rendeletek a birodalom további kormányzására vonatkozólag

Értékelje Augustus végrendeletét! Személyes dolgokat tartalmazott (temetés), és saját magát magasztalta a cselekedeteit felsorolva. Az állami élet irányítását fontosnak tartotta az ő elvei alapján folytatni. Utasításai, rendelkezései közül melyeket nem tartották be a későbbi római császárok? – rabszolgák felszabadítása – polgárjog kiterjesztése – a birodalom határainak kiterjesztése – „ne támadjon kedve egyeduralomra”



Válasszon ki egyet ezek közül! Igazolja állítását konkrét eseményekkel, intézkedésekkel, és térjen ki a következményekre is! (Az alábbi válaszok a fenti pontok sorrendjében állnak.) – A principátus idejére megszűnt a rabszolgaság, később az ezen alapuló nagybirtokok is tönkrementek. A császárkor végére a szabad elemek röghöz kötésére kényszerült; – Caracalla csak 212-ben adományozott minden szabad lakosnak polgárjogot. A politikai élet zártsága lazult, a germán lakosok beemelése a politikai elitbe: a germán Odoaker űzte el az utolsó római császárt; – Traianus idején érte el a birodalom a legnagyobb kiterjedését, Hadrianus alatt már területeket ürítettek ki (Mezopotámia), mivel ellenőrizhetetlen volt. – Néró politikai gyilkosságok árán került hatalomra. Zsarnoki módon irányította Rómát. Üldözte a kereszténységet. Elvárta, hogy istenként tiszteljék.

45

7.

A helyes sorrend: 3, 2, 1, 5, 4

8. Építészet: boltív, kupola – Pantheon Vallás: kereszténység Történettudomány: Tacitus, Plutarkhosz munkássága Állam, társadalmi rend: jogalkotás – római jog

46

21. AZ ÓKOR TÖRTÉNETE – ÖSSZEFOGLALÁS 1. Színtér

Kapcsolódó betűjelek

ókori Kelet

a, c, f, j, k, ö, p, r, ü, j

ókori Görögország

g, h, k, i, m, n, ö, s, t, ü

ókori Róma

b, e, i, k, o, ö, g, r, u, v, x, z

2. Ahet-Aton Egyiptom fővárosa, a többi önálló városállam. Trója nem az ókori Kelethez tartozik, hanem a görög kultúrához. Ostia nem a görög kultúrához kapcsolható, Róma kikötővárosa. Lojang a kínai kultúrához tartozik, nem a rómaihoz. 3. Ki uralkodott Egyiptomban és Mezopotámiában, amikor a görögök a perzsákkal háborúztak? I. Dareiosz. Hallhatott-e Asóka Csin Si Huang-ti császárról? Igen. Éltek-e már Mohendzso-Dáro városában, amikor Gízában piramisokat építettek az egyiptomiak? Igen. Asóka uralkodásával egy időben milyen események zajlottak Rómában? Az első pun háború. Rendeztek-e már olimpiai játékokat Görögországban Róma alapításakor? Igen. 4.a A föld elárasztása, a víz leengedése, ökrökkel a gyom kitiportatása, a rögös felszín elegyengetése, kapálás, boronálás. 4.b Ökrök segítségével, kapa, borona. 4.c Árasztásos földművelés, gabonatermesztés. Sorolja fel az ókori Kelet többi hasonló kultúráját! Egyiptom, India, Kína. 5.

A feladat megoldásához a következő szempontok szerint haladjon (minimális elvárásokat közlünk a 9. évfolyamhoz igazítva): Szempont

Athén

Jelenkori Magyarország

a politikai életben való részvétel feltételei (a politikai jogokkal rendelkezők köre)

teljes jogú athéni állampolgár (20 év feletti, férfi, mindkét szülő athéni)

magyar állampolgár, 18 év feletti, nincs eltiltva a közügyektől

a politikai vezetők megválasztásának módja

választás, sorsolás

választás

a törvényhozás működése

ekklészia: közvetlen demokrácia

országgyűlés: közvetett demokrácia

az igazságszolgáltatás működése

az állampolgárok a részvételért napidíjat kaptak

képzett bírák

a törvények végrehajtása

bulé

minisztériumok

a demokrácia biztosítékai

osztrakiszmosz

ombudsman

47

6.

7.

Történeti korszak

Jellemző birtoktípus

A föld megművelői

Kapcsolódó szabadon választott történeti esemény

Királyság kora

patríciusbirtok paraszti kisbirtok

parasztság (plebejusok)

Róma fejlődése Capitolium Forum Romanum

Köztársaság kora

nagybirtok (latifundium)

rabszolgák

Pun háborúk Tarentum elfoglalása

Principatus, császárság

nagybirtok hanyatlása – colonusrendszer

rabszolgák, colonusok

Hadrianus kiépíti a limest

Dominatus

nagybirtokok – colonus­ rendszer

colonusok, később röghöz kötve

325: niceai zsinat

1. Buddha; jelentése: megvilágosult. Guatama herceg a buddhizmus alapítója a Kr. e. VI. században. 2. Hammurapi; óbabiloni uralkodó a Kr. e. XVIII. században. Kőoszlopokra vésette törvényeit. 3. Nofertiti: Ehnaton fáraó felesége Egyiptomban a Kr. e. XIV. században. 4. Agamemnón: Mükéné uralkodója a Kr. e. XVI. században. 5. Periklész: athéni sztratégosz a Kr. e. V. században, az ő idején élte Athén a demokrácia virágkorát. 6. Caesar: római hadvezér, politikus, aki Kr. e. 48–44-ig egyeduralmat hozott létre; az ő nevéből származik a császár szó. 7. Augustus: Caesar fogadott fia, az ő hatalomra kerülésével kezdődik a principatus időszaka Rómában. 8. Nagy Sándor: makedón uralkodó a Kr. e. IV. században; hatalmas birodalmat hozott létre a Dunától az Indusig. 9. Laokoón: Trójában Apollón papja; ellenezte, hogy a falovat bevigyék a városba, a tengerből jövő kígyók megfojtották őt és fiait. 10. Anyafarkas gyermekeivel: Romulus és Remus mondája. Az anyafarkas nevelte fel őket.

8. Sumerek: ékírás Egyiptomiak: hieroglif Föníciaiak: hangjelölő Görögök: a föníciaiaktól átvett írást fejlesztették tovább Rómaiak: a görögöktől vették át, ezt bővítették – latin betűk 9. Ré, Amon, Aton: egyiptomi, a túlvilági létre való felkészülés Jahve: zsidó, monoteista An, Enlil, Enki: sumer Zeusz, Héra, Aphrodité: görög, emberi tulajdonságokkal felruházott istenek Mithras, Ahuramazda: perzsa, vallási dualizmus Jupiter, Juno, Minerva: római, hasonlít a görög istenek világára

48

10.

11.

El lett rendelve, hogy a veteránoknak a leszerelés után ötévnyi pihenés jár.

római

Esküszöm […] az összes istenekre és istennőkre, hogy meg fogom tartani képességem és szándékom szerint a következő esküt és írott kötelezvényt: belgyógyászati rendeléseimet […] a beteg hasznára fogom elvégezni, nem pedig ártalmára és kárára.

görög

Assur istennek, az én nagy uramnak parancsára, mint a vad téli szél rohama, az ellenségre rontottam.

asszír

Ezután elrendeltem, hogy dolgozzatok a kőbányában, amelyet „Ramszesz, aki olyan kedvelt, mint Ré”-nek mondanak. Egy másik feketegránit-kőfejtőt is találtam mellette nagy szobrok számára.

egyiptomi

Brahma saját testrészeiből teremtette az egyes kasztokat.

indiai

1. A gízai piramisok – Kheopsz-piramis 2. Szemiramisz függőkertje 3. Az olümpiai Zeusz-szobor 4. Artemisz temploma Epheszoszban 5. A rhodoszi kolosszus 6. Az alexandriai világítótorony 7. A halikarnasszoszi mauzóleum

12. Kultúra

Kapcsolódó kép betűjele

Csaták helyszíne

Sikerük titka, taktika

Hadseregük típusa

Sumer

C

–––––––––

–––––––––

–––––––––

Asszír

A

Babilon elfoglalása

erőszak vasfegyverek használata

állandó hadsereg sorozással

Kínai

I

–––––––––

–––––––––

–––––––––

Görög Athéni Spártai

E B

Marathón Szalamisz

hadihajók gyalogos katonák (hopliták), közelharc, falanx

önkéntesek zsoldosok állandó hadsereg

Perzsa

H

Babilon Egyiptom

harci szekerek lovasság alkalmazása

állandó hadsereg az adókból

Makedón

F

Iszosz Gaugamela

Makedok falanx lovasság

állandó hadsereg

Etruszk

D

–––––––––

–––––––––

–––––––––

Római

G

Zama

hadihajók – csapóhíd közelharc

állandó zsoldos hadsereg

13. 1. sumer; 2. egyiptomi; 3. görög; 4. római; 5. görög 14. Hasonlóságok: többszintes épületek; építőanyaguk (vályog, tégla, mészkő) Különbségek: bejárat, ablakok nagysága, tetőszerkezet, belső elrendezés, díszítés

49

22. BEVEZETÉS A KÖZÉPKOR VILÁGÁBA 1.

Mettől meddig tartott a középkor? 476-tól 1500 körülig (1492, 1517). Mikor és miért kapta ezt az elnevezést? A reneszánsz idején, köztes, átmeneti időszaknak tekintették.

2.

A reneszánsz idején átmeneti korszaknak tekintették a középkort, vallásosságát elfogadták, folytatták, de az egyházat (értsd: Róma) nem. A felvilágosodás korában a racionalitással nehezen összeegyeztethető kép a vallás. A korai ateizmust (istentagadást) később a deista szemlélet váltotta fel (az „első lökés” elve). A XIX. század első felében, a romantika korában ismét kedvelt korszak a középkor, különösen azokban az országokban, ahol a középkor államuk virágkorát is jelentette (pl. Magyarország).

3.

Mi volt a szerző célja a krónika megírásával? Írásba foglalja a magyar nép történetét. Mit jelölt meg műve forrásaként? Régi krónikákat. Milyen történetírói módszerrel dolgozott? Források elemzése, összehasonlítása. Milyen jellegzetesen középkori „elemeket” talál a szövegben? A dátumozás, a krónika írásának kezdete: „Az Úr 1358. esztendejében…” és a bevezetés lezárása: „Az Úr nevében. Ámen.”

4.a Társadalmi réteg

Kapcsolódó fogalmak

Papság

pápa, szent, ereklye, eretnek, szerzetes, kódex, tized

Nemesség

uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, lovag, kiváltság, báró, kilenced, bandérium

Jobbágyság

robot, adó

4.b város Melyik társadalmi réteg élt itt? a polgárság Nevezzen meg néhány ilyen települést a középkori Magyarországról! Esztergom, Székesfehérvár, Gyulafehérvár stb. 5.

50

A helyes sorrend (csak a betűket írja le!): B, C, D, G, H, F, E, A

23. RÓMA UTÓDAI I. A KÖZÉPKORI EURÓPA TÁRSADALMA 1.a A: Nyugati gót királyság (birodalom); B: Keleti gót királyság (birodalom); C: Vandál királyság (birodalom); D: Keletrómai Birodalom; E: Frank királyság (birodalom); F: Thüringiai királyság (birodalom); G: Gepida királyság (birodalom) 1.b Melyik állam vált meghatározóvá közülük a későbbiekben Nyugat-Európában? Frank királyság Nevezze meg ennek az államnak a két legfontosabb uralkodódinasztiáját, és sorolja fel ezek jelentős uralkodóit! Meroving-dinasztia – Klodvig; Karoling-dinasztia – Kis Pippin, Nagy Károly 2.





3.



4.



Mi volt az államigazgatás központja? Mi jelzi ezt az ábrán? A királyi udvar – központi helyen áll. A király maga irányította a birodalmat hivatalnokai segítségével, ő nevezte ki a legfontosabb tisztségviselőket. Milyen közigazgatási egységekre osztották a birodalmat? Grófságokra. Hogyan ellenőrizték a birodalom határait? Őrgrófságokat hoztak létre. Milyen összefüggést talál a birodalom mérete, létrejöttének módja, illetve az állam irányításának módja között? Hódító háborúk révén jött létre, hatalmas területű birodalom, ezért jól kiépített közigazgatás szükséges, központosított jellegű államirányítás, erőskezű uralkodó. Ki volt a Frank Birodalom legjelentősebb uralkodója? Mikor uralkodott? Nagy Károly, 768–814. Milyen uralkodói címet viselt? Mi indokolhatta e cím felvételét? Császár. Nagy Károly a római császárok utódának tekintette magát, és a kereszténység legfőbb védelmezőjének. Mi jellemezte a Karoling Birodalom és a pápaság viszonyát? Kis Pippin kért először pápai áldást uralkodására, Pippin területeket biztosított a Pápai Állam létrehozásához, de ekkor még a világi uralkodói hatalom volt az erősebb. Nagy Károlynak milyen fizikai tulajdonságait említi a szerző? Megtermett, izmos, magas, haja megőszült, arckifejezése vidámságot és derűt árasztott, testrészei arányosak, határozott léptekkel járt, egész testtartása férfias volt. Milyen személyiségnek írja le Nagy Károlyt? Igen tekintélyes és méltóságos jelenségnek látszott; a maga belátása (mintsem az orvosok tanácsa) szerint járt el, határozott. Nézzen utána, melyek felelnek meg ezek közül a középkori királyeszménynek! Jelölje ezeket a forrásban vagy válaszában! A középkori királyi alkalmasságnak alapvetően három feltétele volt: testi, életkori és keresztényi; az idézett forrásszöveg a testi adottságokat fejti ki. Milyen feladatai voltak egy szerzetesnek? Szellemi tevékenység: imádkozás, istentisztelet, könyvmásolás stb., kapcsolódott az adott ország politikai irányvonalához; fizikai tevékenység: saját élelmük megtermelése, új mezőgazdasági technikák elterjesztése stb. 529-ben alakult az első jelentős európai szerzetesrend. Mi volt a rend neve? Ki és hol alapította? Nursiai Szent Benedek – Monte Cassino – Benedek-rend.

51

5. Római társadalom római arisztokrácia germán törzsfők

Középkori nyugat-európai társadalom nemesség

romanizált barbárok

papság

szabad germán parasztok colonusok (egykori) rabszolgák

jobbágyság

6.

7.

52

nemesség

papság (egyház)

jobbágyság

bellatores

oratores

laboratores

Mit vállalt az esküvel a hűbérúr? Mit vállalt a hűbéres? Nem fosztja meg életétől, vagyonától (városaitól, hűbérbirtokától); megvédi másokkal szemben. Hűbérúr: Bernard algróf, Renhard fia; hűbéres: Rajmond, Hercend fia.

24. A KÖZÉPKORI GAZDASÁG 1.

2.

A földesúr tulajdona:

teljes uradalom

A földesúr kezelésében van:

majorság

Közösen használják:

erdő, legelő, tó

A jobbágy használja:

úrbéres földek – kert

Milyen telkeket (birtokformákat) említ az összeírás? Földesúri, szabad és rabszolga (értsd: jobbágy) által művelt telek. Melyik az a három birtokelem, amely mindegyik birtokformán megtalálható? Szántóföld, szőlőskert, rét. Milyen művelési rendszerben dolgoztak, milyen gazdálkodás folyt a birtokon? Háromnyomásos gazdálkodás.

3. Miért volt előnyösebb a kétnyomásos gazdálkodás a legelőváltó módszernél? A kétnyomásos gazdálkodásnál a szántó szigorúan különvált, a földterület egyik részén kapott helyet az őszi és/vagy tavaszi gabona, a másik rész ugaron maradt, a következő évben a két terület felcserélődött, s a legeltetés szabályokhoz igazodott, ez indította el a nyomáskényszer kialakulását. Egy adott földterületnek hány százalékát vetették be? Kétnyomásos gazdálkodás esetén: 50% Háromnyomásos gazdálkodás esetén: 75% A teljes termés hány százalékát takaríthatták be egyszerre? Kétnyomásos gazdálkodás esetén: 50% Háromnyomásos gazdálkodás esetén: 33% Miért volt előnyösebb a háromnyomásos gazdálkodás a kétnyomásos művelésnél? Csökkent az ugaron maradt terület, különvált az őszi és a tavaszi búza vetésterülete, ez a munkaerő jobb évszakos kihasználását is lehetővé tette, így növekedett a termés mennyisége. Mikor aratták az őszi búzát, illetve a tavaszi búzát? Mindkettőt nyáron aratták. A gabonán kívül milyen növényeket termesztettek még a korszakban? Sorolja fel! Bab, borsó, lencse. 4. Miért volt hatékonyabb a nehézeke, mint a túróeke? A nehézeke vasból volt, nem fából, ezért mélyebben szántotta és meg is forgatta a földet, nem kellett a földterületet keresztben is felszántani. Miért volt előnyösebb a szügyhám használata a nyakhámnál? A szügyhám jóval nagyobb erőkifejtésre is képessé tette a lovat, mert nem állt fenn a fulladás veszélye, mint a nyakhámnál. Milyen más technikai újításokat ismer a korszakból? Nevezzen meg legalább hármat! Patkó, kengyel, vízimalom, szélmalom. 5.

Mi a robot? Hogyan szabályozták a robot mértékét? A jobbágy ingyenmunkája földesura birtokán, a hét meghatározott napján, pl. hétfőn, aratás idején heti három nap. Milyen terményjáradékokat említ a szöveg? Sorolja fel őket! Péterfillér, egyházi járadék. Milyen pénzjáradékokat említ a szöveg? Sorolja fel! Tized, dézsma, királyi adók. Nézzen utána, mi a péterfillér! Adomány, amelyet a hívek a pápa támogatására adnak; III. Gergely pápa rendelte el. 53





54

Milyen társadalomszerkezetre utal a cottar (zsellér) és boor (telkes jobbágy) említése? A jobbágyság nem egységes, differenciált társadalmi réteget mutat be a forrás. Miben különbözött a zsellérek és a telkes jobbágyok anyagi helyzete és jogállása? A jobbágy birtoka nagyobb volt, könnyebben eleget tudott tenni a földesúri szolgáltatásoknak, a számára kedvezőbb terményben fizethette szolgáltatásait. Kik voltak a hospesek? Milyen társadalmi változásokat indított el megjelenésük Nyugat-Európában? Telepesek (vendégek), külföldről érkező földművesek – pl. Németországból Kelet-Európába –, akik bizonyos kiváltságokat (adómentesség öt évre) kaptak földesuruktól. Ez kedvezően hatott a jobbágyok életére is, mert ha a földbirtokos meg akarta tartani őket a birtokán, akkor nekik is kedvezményeket kellett adni, pl. szabad költözködés, a jobbágytelek örökös használati joga.

25. BIZÁNC – A NYUGATI ÉS A KELETI KERESZTÉNYSÉG 1.



Melyik bizánci uralkodó látható a képen? Justinianus. Uralkodóként mi volt a legfontosabb törekvése? A birodalom egységének helyreállítása. Sikerült-e megvalósítania ezt a célt? Milyen eredményeket ért el? Elfoglalta a Nyugatrómai Birodalom nagy részét. Halála után hódításai elvesztek. Maradandó alkotásai: a római jog kodifikálása, a Hagia Sophia építése. Ki volt az a nyugat-európai uralkodó, aki ugyanezt a célt tűzte maga elé? Nagy Károly.

2.a Nyugati kereszténység

Szempontok

Keleti kereszténység

Róma

Központ

Bizánc

latin

Nyelv

görög

hűbéri viszony, de önálló egyházi szervezet

Állam és egyház viszonya

a császár az állam és az egyház feje

cölibátus

Papi élet

nincs cölibátus

gyakorlatias női és férfi szerzetesrendek, kolostori élet

Szerzetesi élet

filozofikus, független férfi rendek

2.b Hasonlóságok: szerzetesi közösségek, püspökségek, hierarchikus felépítés. A nyugati kereszténység sajátosságai: egyközpontú, a pápa áll az egyház élén, független a világi hatalomtól, alá rendelt érsekségekkel, püspökségekkel, ő felügyeli a szerzetesrendeket. A keleti kereszténység sajátosságai: több központú, de a világi és az egyházi főhatalom a császár kezében van. Vannak emellett önálló, saját egyházfővel rendelkező egyházak. 2.c

Milyen hasonlóságok és különbségek állapíthatók meg a két kultúrkör művészeti alkotásai között? Írjon rövid fogalmazást! Használja a következő szempontokat: műfaj, témaválasztás, a templomok tájolása és szerkezete, az emberábrázolás jellegzetességei stb. Hasonlóságok: valamennyi művészeti ágban jelentős alkotások – festészet, szobrászat, építészet stb. Különbségek: A nyugati keresztény templomok hosszanti alaprajzúak, a keletiek kör alakúak, centrális terűek. A keleti keresztény festészetben jelentős az ikonfestészet, amely Jézust, az Istenanyát (Máriát) és a szenteket ábrázolja. A nyugati keresztény festészet témaválasztása a teljes bibliai körre kiterjed.

55

26. AZ ISZLÁM ÉS AZ ARAB HÓDÍTÁSOK. VILÁGVALLÁSOK 1.a Sorszám

A város neve

Történelmi esemény

A mai ország megnevezése

1.

Medina

Ide menekült Mohamed 622-ben (hidzsra)

Szaúd-Arábia

2.

Mekka

Mohamed szülővárosa

Szaúd-Arábia

3.

Kordova

750 után a bomló Arab Birodalom egyik központja, árucikke is híres: „kordován csizma”

Spanyolország

4.

Poitiers

Martell Károly itt állította meg az európai arab terjeszkedést 732-ben

Franciaország

5.

Damaszkusz

Árucikkéről híres: damaszkuszi acél

Szíria

6.

Bagdad

750 után a bomló Arab Birodalom egyik központja

Irak

1.b Milyen jellegű terület Arábia földrajzi szempontból? Sivatagi terület, csak kb. 1%-a művelhető. Milyen gazdasági tevékenységekhez nyújt kedvező feltételeket? A sivatag peremén és az oázisokban lehetséges a gyümölcstermesztés, főleg datolya. Legfontosabb haszonállat a teve. 1.c Mi tette lehetővé az arab hódításokat a Kr. e. VII. századtól kezdődően a Földközi-tenger térségében? Bizánc és Perzsia egymás elleni harca. Ki volt az az európai uralkodó, aki megállította az arab terjeszkedést? Martell Károly. 2.a Zsidó vallás

Kereszténység

Iszlám

+

+

+

+ (Tóra)

+ (Biblia)

+ (Korán)

+

+

Monoteizmus Szent Könyv (névvel) Irányzatok

+

Buddhizmus

+

Papi rend

+

Szerzetesség

+

Képkultusz

+

Menny és pokol elképzelése

+

Állam és vallás összefonódása

+

Vallási indíttatású háborúk Monogámia

→ Életviteli és táplálkozási előírásai vannak Zsidó vallás: Kóser ételek.

+ + +

+

2.b → Alakítója a társadalmi rendnek Zsidó vallás: Összetartás, összetartozás-tudat. Buddhizmus: Erőszakmentesség. Kereszténység: Erkölcstan (tízparancsolat). Iszlám: Többnejűség, összetartozás-tudat.

56

+

Buddhizmus: Vegetáriánusok. Kereszténység: Böjtölés (húsvét előtt). Iszlám: Böjt – ramadán, sertéshúsfogyasztás, alkoholtilalom. → Kultúraformáló, hatása megmutatkozik a művészetekben Zsidó vallás: építészet: zsinagóga. Buddhizmus: Buddha-szobrok. Kereszténység: szentképek, zeneművek (mise, gregorián). Iszlám: építészet (dzsámi, minaret), fürdőkultúra. 3.

1. Korán; 2. dzsihád; 3. Mohamed; 4. szunnita; 5. síita; 6. háridzsiták; 7. kalifák; 8. Abbaszida kalifátus; 9. Cordobai kalifátus; 10. despotikus; 11. haradzs; 12. hitetlenek

4.

1. keleti keresztény; 2. keleti keresztény; 3. iszlám; 4. iszlám; 5. nyugati keresztény; 6. nyugati keresztény; 7. nyugati keresztény

57

27. AZ EGYHÁZ ÉS A VILÁGI HATALOM NYUGAT-EURÓPÁBAN 1.







2.

Kinek a kezébe helyezi a rendelet a pápaválasztás jogát? A bíboros püspökök kezébe. Miért volt szükség a pápaválasztás szabályozására? Mert a német-római császár ellenőrzése, befolyása alatt tartotta a pápaságot, gyakran ő határozta meg a pápa személyét, ezzel gyengítve az egyház és a pápaság tekintélyét, önállóságát. Mit jelent „a kalmárkodás betegsége”? Egyházi méltóságokat pénzért adtak-vettek, ami befolyással lehetett a pápaválasztásra. Milyen egyéb problémákkal kellett szembenéznie az egyháznak? A cölibátussal, a papi nőtlenség megszegésével, az invesztitúra kérdésével, az egyházi méltóságokba való beiktatás jogát a császár tartotta fenn magának a pápával szemben. Milyen egyháztörténeti eseményre utal az a megállapítás, hogy „ez az apostoli szék a földkerekségen minden egyház előtt áll”? 1054-ben megtörtént a szkizma, az egyházszakadás. A pápa a nyugattal azonosult, és nem volt hajlandó figyelembe venni a bizánci görög egyház érdekeit. Létrejött a nyugati, latin nyelvű római katolikus és a keleti, görög nyelvű ortodox (óhitű, igazhitű) egyház. Kik voltak a „bíboros püspökök”? Róma környéki városok püspökei. Kik voltak a metropoliták? A Római Birodalomban a provinciák székhelyeinek (metropoliszok) püspökei. A görögkeleti egyház rangsorában a pátriárka után következnek. Ki volt a szövegben említett „kedvelt fiunk, Henrik”? Mettől meddig uralkodott? IV. Henrik német-római császár, 1056–1106. Milyen irányba kezdett változni az állam és a nyugati egyház viszonya a XI. században? A császárság és a pápák évszázados politikai, hatalmi harca kezdődik meg. Az egyházszakadással (szkizmával) kapcsolatos pontok: 1, 2, 11 Az invesztitúra kérdésével kapcsolatos pontok: 3, 4, 7, 13, 14, 19, 23, 25 Az állam és az egyház viszonyára vonatkozó pontok: 8, 9, 12, 16, 17, 19, 23, 25

3.

4. 58

Évszám

Esemény

Betűjel

1075

Dictatus Papae

B

1075–1076 tele

wormsi zsinat

D

1076. február

lateráni zsinat

C

1077

Canossa-járás

E

1122

wormski konkordátum

F

1176 1177

legnanói csata velencei béke

A

Milyen útvonalakon közelítették meg a Szentföldet a keresztesek? – Szárazföldi: pl. Nyugat-Európából Magyarországon keresztül a Szentföldig. – Vízi: pl. Franciaországból a Földközi-tengeren. – Szárazföldi és vízi útvonalon: pl. Magyarországról szárazföldön az Adriai-tengerig, onnan hajóval a Szentföldig. Milyen új államalakulatokat hoztak létre a keresztes hadjáratok során? Jeruzsálemi Királyság, Antiochiai Fejedelemség, Tripoliszi Grófság, Latin Császárság.



Nézzen utána, mi az eredete a következő mondásnak: „Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől!” A hagyomány szerint II. András magyar király Makó nevű vitézével kapcsolatos; aki vágyott arra, hogy eljusson a Szentföldre. Makó vezér egy alkalommal alaposan felöntött a garatra, és álmából felriadva azt hitte, hogy már Jeruzsálemben van, pedig még csak a dalmáciai Spalatóban lehorgonyzott hajón aludt. Ekkor születhetett a szólás.

5. Milyen okok késztették a pápát a keresztes hadjárat meghirdetésére? A keleti kereszténység megsegítése, mert a XI. század közepén a szeldzsuk-törökök elfoglalták a Szentföldet. („Elözönlötték […] őket a turkok és az arabok”) Melyek voltak a hadjáratok mögöttes, valós okai? Európában a feudális gazdálkodás fejlődése következtében népességfölösleg alakult ki, az itáliai kereskedővárosok gazdasági érdekei, a pápaság tekintélyének növelése a császárokkal szemben, a kereszténység megújítása. Mi ösztönözte a keresztényeket a hadjáratokban való részvételre? Lovagok, nemesség: a harc, ezáltal a lovagi tekintély növelése, birtok- és zsákmányszerzés. Parasztok: birtokhoz jutás, jobb megélhetés, sokuknál a vallásos érzület, felbuzdulás. Kétszáz év alatt hogyan változott meg a keresztes hadjáratok eredeti célja? Az első hadjárat célja a Szentföld visszafoglalása, a Szent Sír megszerzése volt. A XIII. században már a nyílt területszerzés. 6. A forrásrészlet alapján foglalja össze, melyek voltak a ciszterci rend legfontosabb előírásai! Emberektől távol épülnek a kolostoraik, Szent Benedek Regulája szerint élnek, azonos étkezési és öltözködési szokások vonatkoznak rájuk, a szerzetesek maguk termelik meg szükségleteiket. Melyik kora középkori szerzetesrend regulájára hivatkozik a szöveg? Mi ennek az oka? A bencésekére, Szent Benedek a szerzetesség atyja (480 körül született Nursiában), ő fogalmazta meg a szerzetesek életszabályát, a Regulát, amelyet azóta valamennyi rend magáénak tekint. Nevezzen meg legalább három nyugati keresztény szerzetesrendet az érett középkor időszakából! Bencések, ciszterciek, ferencesek. 7. Az olvasottak alapján foglalja össze a valdensek legfontosabb tanításait! A mozgalom alapítója Valdensius lyoni polgár volt. Az emberek engedelmességgel csak Istennek tartoznak, nem az egyháznak, bárki prédikálhat, legyen az nő vagy férfi, a megváltáshoz csakis a Biblia szükséges. Elutasították a tisztítótűz fogalmát, minden igaz ember áldozhat (kenyérrel és borral), nemcsak a papok. Az egyház püspökeit és papjait ne illessék kiváltságok. Miért bírálták a római egyházat? Az egyház, a pápa túlzott hatalma, az egyház elvilágiasodása miatt. Hogyan ítélte meg a római egyház a valdenseket? Elvetemültek, tudatlan, műveletlen emberek, tévtant terjesztettek. Miért és hogyan lépett fel az egyház a valdensek ellen? Az egyházból kitaszították, Lyon területéről kiűzték őket. Határozza meg, kiket tekintettek a középkorban eretnekeknek! Az egyház hivatalos tanításaival szemben álló személyeket. A valdenseken kívül milyen más középkori eretnekmozgalmakat ismer? Soroljon fel legalább hármat! Bogumilok, katarok, albigensek.

59

28. HŰBÉRISÉG ÉS LOVAGSÁG 1.







2.

Melyek voltak a legfontosabb előírások, kötelességek, amelyeket a hűbéresnek szem előtt kellett tartania? Ismertesse ezeket! Sértetlenség, megbízhatóság, becsületesség, hasznosság, könnyedség és lehetőség. Milyen jellegű kapcsolat alakult ki a hűbérúr és hűbérese (a senior és a vazallus) között? Igazolja válaszát a forrásszövegből származó idézettel! Alá-fölé rendeltség, függő viszony. „Méltányos legyen, hogy az, aki a hűségesküt leteszi, ezeket az ártó dolgokat elkerülje – de a hűbérbirtokot ezért még nem érdemelné meg: mert nem elegendő a rossztól tartózkodni, ha nem teszünk jót is.” Milyen nehézségeket okozhatott ez a kapcsolatrendszer az állam irányításában a későbbiekben? Miért? A nagyobb hűbérurak vazallusaikkal szemben királyi felségjogokat is gyakoroltak, ami a hűbéri állam széttagolódásához vezetett, a királyi hatalom gyengülését eredményezte. Mettől meddig volt jellemző a hűbériség Nyugat-Európában? A Karoling-kortól, a VIII–XIV. századig.



Az olvasottak alapján sorolja fel a legfontosabb lovagi erényeket! Nagylelkű, tisztességes, bőkezű, kifogástalan és becsületes. Milyen összefüggés állapítható meg a hűbériség és a lovagi életforma között? A lovagok egyegy nagyúr szolgálatában álltak, a hűbérbirtok fejében katonai szolgálatot teljesítettek hűbéruruk seregében. Magyarázza meg a következő, a forrásszövegben szereplő fogalmakat! fogadalom: Ha az ifjak elérték 21. évüket és rendelkeztek a fő erényekkel, akkor a lovaggá avatás alkalmával fogadalmat tettek. (Naponta misét hallgat, megvédi az özvegyeket, árvákat stb.) szentegyház: Katolikus egyház. lovagi torna: Lovagi hadi gyakorlat, célja nem a vérontás volt, hanem a lovagok harcedzettségének, rátermettségének bizonyítása. Szabályait írásba foglalták. római császár: A Német-római Birodalom mindenkori uralkodója.

3.

Miből állt a lovag felszerelése? Egészítse ki az alábbi rajzot a megfelelő nevekkel!





60

sisak

pajzs

mellvért

lovagi címer

4.a A vár része

Betűjel a rajzon

külső elővár

F

belső elővár

E

várárok

J

őrtorony

I

kaputorony felvonóhíddal

G

öregtorony (lakótorony)

A

kápolna

B

várudvar kúttal

C

lőrés

H

szuroköntő nyílás

D

4.b Milyen hasonlóságokat talál az ókori és a középkori építmények között? Magaslatokon helyezkednek el, vastag kőfalak védik körbástyákkal. Milyen újításokat ismer fel a középkori várakon? Magasabbak a falaik, kialakították a várárkot (vagy vizesárkot), lakótornyokat alakítottak ki a váron belül. 5.

Johanniták, német lovagrend, templomosok

61

29. A KÖZÉPKORI VÁROS 1.

Mely városok léteztek már az ókorban is? Nevezzen meg legalább ötöt! Marseille, Nápoly, Róma, Athén, Konstantinápoly, Bécs, Bejrút, Alexandria. Milyen következtetés vonható le ebből? Történelmi szerepük, adottságaik, földrajzi fekvésük miatt nem veszítették el jelentőségüket a középkorban sem. Nevezzen meg két-két levantei, illetve a Hanza-szövetséghez tartozó várost! Levantei: Velence, Firenze, Verona, Genova; Hanza: Hamburg, Lübeck, Bréma. Nevezzen meg két textilipari központot! Brügge, Gent. Nevezzen meg egy híres fémipari központot! Toledo. Milyen helyeken alakultak ki városok a középkorban? Püspöki, érseki székhelyeken, földesúri birtokközpontból, kereskedelmi útvonalak találkozásánál, folyók átkelésénél, alföld és hegység találkozásánál, fémlelőhelyek közelében.

2.

3.



A városok felvirágzásával milyen új társadalmi réteg jelent meg? Polgárság. Kik alkották a városi patríciusok rétegét? Nemes és tehetős emberek. Firenze összlakosságának hány százaléka tartozott a patríciusok közé? 1,6%. Kik voltak a plebejusok? A városi polgárság legszegényebb, vagyontalan rétege, emiatt polgárjoggal nem rendelkeztek, pl. szolgálók, cselédek, bérmunkások. Milyen városi iparágakat említ a szöveg? Gyapjúfeldolgozók, gyapjúszövők, posztókészítők, cipész, papucs- és facipőkészítő, kő- és faműves. Melyik volt Firenze legjelentősebb iparága? Miért? A gyapjúfeldolgozás, mert Európában nagy volt az igény a jó minőségű gyapjúkelmék iránt, és ennek előállításához Firenzében adottak voltak a feltételek (víz, munkaerő stb.). Hány boltja volt a firenzei gyapjúfeldolgozó céhnek? 200 vagy még több.



Az olvasottak alapján ábrázolja kördiagramon Firenze lakosságának társadalomszerkezetét!



KÉREM MEGRAJZOLNI! Nem tudom beazonosítani!

62

4.



Ki, milyen feltételekkel dolgozhatott takácsként Párizsban? Ha ipart vásárolt a királytól, mester fia, „szakképzett” volt, két széles és egy keskeny szövőszéket tarthatott a házában, de a házon kívül egyet sem. Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában. Milyen kérdésekre terjedtek ki a céhszabályzat előírásai? A műhelynyitás feltételei, munkafeltételek, alapanyagok, az elkészítés módja, minőségi előírások. Hogyan volt ez összeegyeztethető a szabad versennyel? Ellentétes volt a szabad versennyel az egységes előírások miatt.

5. Érdekvédelmi szervezet.

G

Védi tagjait a kontárokkal szemben. A kereskedők szervezete.

C G

A város jóváhagyásával működik. Az uralkodó jóváhagyásával működik.

C

C G

A polgárok autonóm közössége.

C

Az iparosok szervezete.

C

Belső hierarchia jellemzi (inas, legény, mester).

C

63

30. A KÉSŐ KÖZÉPKORI EURÓPA (XIV–XV. SZÁZAD) 1.

A két térkép összehasonlítása után nevezze meg a késő középkor új államait! Spanyol Királyság, Svájc, Litván Nagyfejedelemség, Német Lovagrend, Moldva, Oszmán-török Birodalom, Nápolyi Királyság, Moszkvai Nagyfejedelemség, Velencei Köztársaság. Mely önálló államok szűntek meg? Mi történt ezekkel? Kik léptek a helyükre? León – Kasztíliai Királyság → a Spanyol Királyság része lett Bizánci Császárság → az Oszmán-török Birodalom elfoglalta Szerbia → az Oszmán-török Birodalom elfoglalta Horvátország → a Magyar Királyság visszafoglalta Kijevi Nagyfejedelemség → részben a Lengyel Királyság, Litván Fejedelemség, Moszkvai Nagyfejedelemség része lett. Mely államok területe növekedett? Svédország, Lengyelország, Magyarország, Pápai Állam, Oszmán-török Birodalom, Aragóniai Királyság. Mi jellemezte a Német-római Császárságot? Területe csökkent, széttagolt vagy formális. Milyen politikai, gazdasági stb. problémákkal kellett szembenéznie Európának a XIV–XV. században? Nevezzen meg legalább hármat! A mezőgazdaság fejlődése megtorpant, éhínség, pestisjárvány. 2.

Mi jellemezte a királyi hatalmat a hűbériség idején? A király egy személyben irányítja az államot törvényekkel, rendeletekkel. Az állami feladatokat hűbérurak végzik (adószedés, bíráskodás, katonáskodás), az egyház az államhatalom támasza. Hogyan változott meg a király tényleges hatalma a rendiség korában? A feudális gazdálkodás fellendülése, a gazdasági növekedés következményeként a rendek megerősödtek. A királyi hatalommal szembeni politikai, hatalmi törekvések jellemezték őket. A király célja a feudális rend fenntartása volt, de a király hatalma csökkent: a rendek jogainak biztosítása, egységesítése és bekapcsolódásuk az állam irányításába (részvétel a rendi gyűléseken). Magyarázza meg a „rendi dualizmus” fogalmát! Az uralkodó és a rendek együtt irányítják az országot; szerve a rendi gyűlés. A korábbi királyi tanács átalakul (felsőház), és kiegészül az alsóházzal. A rendi gyűlésen hozott törvények az erőviszonyokat is megmutatják. Hogyan változott meg a társadalom szerkezete a rendiség korára? A jobbágyság jogilag egységessé vált. A polgárság létszáma megnőtt, gazdaságilag megerősödött, jogilag egységes renddé vált. Hogyan változott a politizálók köre, a politikai jogokkal rendelkezők száma a rendiség korában? Bővült, mert a polgárság képviselői – vagyonuk, gazdasági erejük miatt – bekerültek a rendi gyűlésbe. Mi jellemezte a jobbágyság helyzetét a hűbériség korában? Differenciáltabb volt, és nem volt jogilag egységes. Mi jellemezte a jobbágyság helyzetét a rendiség korában? Jogilag egységessé vált. Mi köti össze a következő három évszámot: 1215, 1222, 1356? Mindhárom királyi oklevél kiadásának dátuma: 1215 – Magna Charta, 1222 – II. András Aranybullája, 1356 – a német Aranybulla, amelyek egységesítik a nemesség jogait. 3.



64

Hogyan szabályozta a dokumentum az adókivetés rendjét? „12. Hadmegváltási és más adót csakis királyságunk közös tanácsával lehet kivetni, kivéve azt az esetet, amikor miértünk váltságdíjat kell fizetni.” Hogyan hatott ez a királyi hatalom jellegére? Korlátlansága megszűnt, a rendek is beleszóltak a politikai döntésekbe.



4.





Mely társadalmi rendek helyzetét befolyásolta a dokumentum? Elsősorban a főnemesség, később a középnemesek és a polgárok helyzetét is. Mit tartalmazott az ellenállási záradék? Amennyiben az uralkodó nem tartja be a Magna Charta Libertatum pontjait, úgy a rendeknek jogukban áll fellépni ellene. Ki volt Jeanne d’Arc? Milyen származású volt? Más néven „az orléans-i szűz”, francia nemzeti hős, katolikus szent. A százéves háború idején vezette a francia nép felszabadító harcát az angolok ellen. Paraszti származású volt. Miért nevezték később Szent Johannának? Boldoggá avatása után, 1920. május 16-án szentté avatták Jeanne d’Arcot. Franciaországnak, mártíroknak, foglyoknak, harcosoknak, a vallásosságuk miatt kigúnyolt embereknek, rabok, katonák védelmezője. Kik voltak a szemben álló felek a százéves háborúban? Franciaország és Anglia. Ki lett Franciaország királya Jeanne d’Arc tevékenységének köszönhetően? VII. Károly. Mi lett Jeanne d’Arc sorsa? Miért? 1431-ben az angolok elfogták, majd máglyahalálra ítélték. Jeanne d’Arc volt az egyetlen erő Franciaországban, amelytől az angolok tartottak.  Milyen művészeti feldolgozásokat ismer Jeanne d’Arc életéről? Zeneművek – operák: Pjotr Iljics Csajkovszkij: Az orléans-i szűz; Giuseppe Verdi: Giovanna D’Arco; Arthur Honegger: Jeanne d’Arc au bucher (oratórium). Irodalom: Schiller és Shaw drámája. Filmes feldolgozása: Luc Besson (1999) stb.

65

31. A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA 1.a

Az alábbi táblázatban felsoroltuk a középkori „hét szabad művészetet”. Nevezze meg magyar megfelelőjüket, és azt, hogy melyik mai tantárgy elődjének tekinthetők! A hét szabad művészet

Jelentése

Mai tantárgy

grammatica

nyelvtan

nyelvtan

rhetorika

szónoklattan

irodalom

dialectica

érvelés, vitatkozás tana

irodalom

aritmetica

számtan

matematika

geometria

mértan

matematika

astronomia

csillagászat

földrajz

musica

zene

ének-zene

1.b Nézzen utána, mit jelent a trivium kifejezés! Ennek alapján magyarázza meg a napjainkban is használatos triviális szó jelentését! Eredetileg a középkori „alapfokú” tanulmányok első három tantárgyát jelentette (grammatica, rhetorica, dialectica); napjainkban a nagyon egyszerű, könnyen megoldható dolgokra értjük. 2. Mihez hasonlít, mire emlékeztet az iskola rendje? Válaszát igazolja a szöveg részleteivel! A kolostorok rendjére hasonlít. „Ki kelt fel éjjel zsolozsmára?” Milyen középkori iskolatípusokat ismer? Kolostori iskolák, káptalani és székesegyházi iskolák. Melyik iskolatípus létezik ezek közül napjainkban is? Kolostori iskolák. Nevezzen meg legalább három ilyen középkori eredetű, napjainkban is működő intézményt! A pannonhalmi és a győri bencés gimnázium, Kecskeméti Piarista Gimnázium. 3.





4.

66

Mi a teológia? Mivel foglalkozik? Hittudomány, a vallások kinyilatkoztatáson alapuló saját tanításának rendszeres és a teljes hitrendszert felölelő vizsgálata. Hogyan csoportosítja a szerző a tudományokat? Mi alapján csoportosítja őket? Két csoportba osztja: az értelem természetes fényénél megismerhető tudományok és a magasabb rendű tudomány fényénél megismerhető elvekből kiinduló tudományok. A megismerés módja szerint. Hogyan vélekedik Aquinói Szent Tamás a hit és a tudás viszonyáról? Szétválasztotta a hitet és a tudást, azért, mert az ember kétféleképpen juthat el a tudás birtokába: egyrészt az értelem által, másrészt az igazság kinyilatkoztatása révén. A hit és tudás Istentől ered. Miért volt központi kérdés ez a korszakban? A XII. században felpezsdült a szellemi élet Európában, hatott rá az arab kultúra, és újra felfedezték a görög kultúrát, amely megismerésre, tapasztalásra épült. Nevezzen meg további két középkori gondolkodót! Abélard, Szent Anzelm. Hogyan határozza meg a szerző a művészet fogalmát? A művészet a természetet utánozza, a művészi tevékenység elve a megismerés. Mely antik szerző művéből indul ki? Mi ennek a magyarázata? Arisztotelész: Poetica. Miben különbözik Aquinói Tamás és ókori elődjének felfogása? Mivel magyarázhatók a különbségek? A középkori gondolkodó teleologikus nézeteket fogalmaz meg, mivel szerinte Isten megalkotta a világot, és egyben célt is adott neki. Véleménye szerint a művészet nem annyira a ter-

mészetet, mint inkább a természetben fellelhető teleológiát utánozza. Arisztotelésznél a művész csupán a természeti valóság utánzójaként jelenik meg. A különbség a középkori világképből fakad. 5.

Melyik szolmizációs hangot nevezzük ma másként? dó Melyik hang hiányzik a sorból? ti

6.a A. 2 B. 7 C. 2, 7 D. 5, 6 E. 1, 5, 6 F. 10 G. 1, 3, 4 H. 1, 3, 4 I. 8 J. 1, 4, 5 K. 9 6.b Román stílus

Gótika

Kép (száma)

2, 7

1, 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10

Építészeti elem (betűjele)

A, B, C

D, E, F, G, H, I, J, K

7. Egyéni válaszok a megadott kulcsszavak és források segítségével. Alapvetően törekedjen annak bemutatására, hogy a középkorban nemcsak vallásos világkép és életszemlélet létezett, hanem a világi élet szépsége is jelen volt. Térben és időben helyezze el az egyes stílusokat!

67

32. ITÁLIA. A HUMANIZMUS ÉS A RENESZÁNSZ 1.

Név és betűjel: Velencei Köztársaság – 3 Név és betűjel: Pápai Állam – 6 Név és betűjel: Firenze – 4 Név és betűjel: Genova – 2 Név és betűjel: Pisa – 5 Név és betűjel: Milánó – 1

2. A reneszánsz ember ateista. A reneszánsz ember jellemzői: szabadság, önmegvalósítás, az emberi élet méltósága.

I

A földi élet szépségeit nagy becsben tartják.

I

Az eszménykép a polihisztor személyiség.

I

Nem tulajdonítanak jelentőséget a természettudományos ismereteknek.

3.



4.

68

H

H

Ki volt Dávid? Milyen történeteket ismer róla? Az ószövetségi történet szerint Dávid egy pásztorfiú volt, aki a hatalmas filiszteus zsoldost, Góliátot parittyájával sebezte halálra, győzte le. Mit jelképezhetett a XVI. század elején Firenzében Dávid alakja? Dávid kis termete ellenére győzte le a nagy Góliátot; Firenze ehhez hasonlóan egy „kis” város volt a középkori Itáliában, de kereskedelmi központként jelentős befolyásra tett szert. Melyik kultúra szobraival mutat hasonlóságot Michelangelo alkotása? Miben áll a hasonlóság? Az antik görög kultúrával. A szobor naturista, hasonlóan a klasszikus kori görög szobrászathoz, itt is jellemző az ideális test bemutatása, a jellegzetes lépő állás és kontraposzt alkalmazása. Mivel magyarázhatók a hasonlóságok? A reneszánsz kultúra példaképe az antik művészet. Egyéni válaszok a kulcsszavak felhasználásával. A hasonlóságok alapja: a reneszánsz számára mintakép volt az antik művészet – ez Itáliában főként az ókori római művészetre vonatkozott. Ez tükröződik a forrásokon is: lovas szobor mint műfaj. A reneszánsz palota felépítése (többszintes épület, zárt belső udvar). Különbségek: a reneszánsz palota nagyobb, illetve a reneszánsz lovas szobor a városi vezetőt ábrázolja.

33. KELET-EURÓPA ÉS AZ OSZMÁN-TÖRÖK BIRODALOM 1. Szláv törzsek csoportjai

Nép

1. nyugati

morva

Csehország

+

+

cseh

Csehország

+

+

lengyel

Lengyelország

+

+

bolgár

Bulgária

horvát

Horvátország

szláv + varég

Oroszország

2. déli

3. keleti

2.

Mely mai államok területén éltek?

Írásuk latin betűs

Kereszténységük

cirill betűs

+

keleti

nyugati

+

+

+ +

+

1. – g, d; 2. – a, c; 3. – e, f; 4. – b, c, d

3.

Milyen területeket és országokat kebelezett be az Oszmán-török Birodalom? Sorolja fel! Bosznia, Szerb Királyság, Albán Fejedelemség, Epirusz, Thesszáliai Fejedelemség, Athéni Hercegség, Akháj Fejedelemség, Bizánci Császárság, Bolgár Birodalom, Szeldzsuk Emírségek. A XV. század végén mely országokkal volt határos a birodalom? Moldva, Magyar Királyság, Velencei Köztársaság, Havasalföld. Meddig volt meghatározó hatalmi tényező Európában az Oszmán-török Birodalom? 1815-ig. Mettől meddig volt a magyar állam szomszédja? Használja a Középiskolai történelmi atlaszt! 1389–1878. 4.

5.

ráják

10

kalifa

3

kádi

9

mufti

8

szpáhik

5

Oszmán

1

harádzs

11

defterdár

7

despotikus

2

janicsárok

4

díván

6

Mi a karaván? „Utasok csapata” – a kereskedők saját biztonságuk érdekében együtt utaznak. Melyik kultúrához köthető? török Mi a lacikonyha? Szabad ég vagy sátor alatt működő kifőzde. Sorolja fel a törökök „egyszerű ételeit”! Sajt, kenyér, fokhagyma, hagyma, retek, répa, gyümölcsök.

69



70

Milyen gyümölcsöket fogyasztottak? Dinnye, mandula, dió. Milyen húst nem ettek? Miért? Marhahúst, mert szokatlan nekik. Törökországban nem tenyésztenek marhát. Miben különbözött az urak és az egyszerű emberek étkezése? Az urak rizscsorbát ettek, serbetet ittak – az egyszerű emberek babból és lencséből készítettet, mert az olcsóbb, és vizet ittak. Mely mai ételekre ismer rá? Baklava Milyen sajátos étkezési szokásaik voltak a törököknek? Gyékényen vagy szőnyegen ülve ettek, nem volt asztaluk.

34. A KÖZÉPKOR VILÁGA – ÖSSZEFOGLALÁS 1. Mikor és miért kapta az elnevezését a középkor? A reneszánsz idején, köztes, átmeneti időszaknak tekintették. 2.

3.

Leírás

Név és a térképek betűjele

Az antik kultúra egyik őrzője. Területe a középkor folyamán fokozatosan csökkent. Fővárosa Konstantinápoly (Bizánc). 1453-ban elfoglalták a törökök.

Bizánci Birodalom/Császárság – A, B

Az állam alapját „Szent Péter öröksége” képezte. A Róma környéki területeket Kis Pippin frank király adományozta az egyháznak.

Pápai Állam – B, C

A Kárpát-medencében fekvő állam 1000-ben Szent István megkoronázásával alakult meg.

Magyar Királyság – B, C

A XIII. században jött létre, amikor Oszmán vezér egyesítette a nomád törzseket. A XIX. századig meghatározó hatalmi tényezőnek számított Európában. Magyarország politikai viszonyait már a XIV. századtól kezdve befolyásolta.

Oszmán-török Birodalom – C

1479-ben jött létre Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd házasságával.

Spanyol Királyság – C

Déli része az ókorban római provincia volt. Középkori története 1066-ban Hódító Vilmossal kezdődött. A százéves háború egyik résztvevője volt.

Angol Királyság – B, C

A százéves háború másik résztvevője, Jeanne d’Arc országa. Kora középkori előzménye a nyugati frank állam volt.

Francia Királyság – B, C

962-ben I. Ottó császárrá koronázásával jött létre. Területe fokozatosan csökkent, kisebb államok váltak ki belőle – például Svájc. A középkor végén inkább csak elvi egységet alkotott, a gyakorlatban széttagoltság jellemezte.

Német-római Birodalom/Császárság – B, C

Az Arab-félszigeten alakult ki. Kulturális szempontból nemcsak az iszlám vallás bölcsőjeként jelentős, hanem az antik örökség átörökítőjeként is. Nyugati irányú terjeszkedése a kora középkori Európát fenyegette.

Bagdadi Kalifátus – A

Gyökereit tekintve nyugati szláv állam. A szláv törzseket Premyśl vezér egyesítette. A „visegrádi hármak” tagja. Hunyadi Mátyás kísérletet tett megszerzésére.

Csehország – C

Nyugati szláv eredetű állam. 1000-ben Gnieznóban alakult meg önálló érseksége. A „visegrádi hármak” tagja. 1370-től perszonáluniót alkotott Magyarországgal.

Lengyel Királyság – B, C

Keleti szláv eredetű állam. Kereskedelmi telepekből jött létre, amelyeket a novgorodi Rurik család egyesített.

Kijevi Nagyfejedelemség – B

Eseménypárok: d–g, i–j, l–n, m–o, (l–m)

71

4. Meghatározók a személyes kapcsolatrendszerek.

H

A jobbágyság nem vesz részt a politikai életben. A király hatalma a fölbirtokon alapul.

H+R H

A rendek és az uralkodó dualizmusa jellemzi.

R

A polgárság képviselteti magát a politikai életben.

R

Az uralkodó rendeletekkel irányítja az országot.

H

Fő döntéshozó szerve a rendi gyűlés.

R

5.

Írjon egy, a hűbéri viszony létrejöttét rögzítő rövid oklevelet „középkori” stílusban, fiktív személyekkel! Egyéni válaszok, ajánlott oklevélrészletek: elsődlegesen: 115. o., 7. feladat; továbbá: 11. o., 6. feladat; 142. o., 4. feladat; 143. o., 5. feladat; 147. o., 3. feladat.

6.

Mit ábrázolnak a képek? Melyik késő középkori találmány ismerhető fel rajtuk? Nyomdát, könyvnyomtatás. Milyen munkamódszerrel dolgoznak a képeken? Mire következtethet ebből? Manufaktúra, egy ember csak egy munkafolyamatot végez.



7.

Hogyan alakult a népesség száma a X. század és 1300 között? A népesség száma gyors ütemben növekedett, több mint a duplájára nőtt. Milyen okai voltak ennek a folyamatnak? Nem voltak nagy háborúk, fejlődött a mezőgazdasági technika, emiatt nőtt a megtermelt élelmiszer mennyisége. Hogyan változott a népességszám 1300 és 1400 között? 23 millió fővel csökkent. Milyen okokkal magyarázható ez a változás? A nyomásos gazdálkodás elérte teljesítőképessége határát, újítások nem születtek, pestisjárványok pusztítottak. Összességében hogyan változott Európa népessége a középkor folyamán? Összességében 27 millió fővel növekedett.

8.

72

Kor, stílus

Hajviselet (betűjele)

Épület (száma)

román

B

3

gótikus

C

1

reneszánsz

A

2

35. A MAGYAR NÉP EREDETE ÉS VÁNDORLÁSA 1. Alkotó tényező

Alakító tényező

A közös leszármazás tudata

+

Közös terület

+

„Mi” tudat

+

Tartós saját önelnevezés

+

Közös politikai szervezet Saját nyelv és viselet Közös vallás

+ + +

2.a A: Forrástípus: írásos. Segéd- vagy rokon tudomány: nyelvészet és néprajz. B: Forrástípus: tárgyi. Segéd- vagy rokon tudomány: régészet és néprajz. C: Forrástípus: tárgyi. Segéd- vagy rokon tudomány: néprajz. D: Forrástípus: íratlan szellemi. Segéd- vagy rokon tudomány: néprajz, irodalomtörténet. 2.b Kevés az írott forrás és a tárgyi emlék, emiatt nehéz megfelelő képet alkotni életmódunkról, szokásainkról. 3.

4.









Milyen kapcsolat van a két forrásrészlet, illetve a két eredetelmélet között? A középkori krónika­ irodalom bibliai gyökerekig nyúlik vissza a magyarság eredetének bizonyítására. Milyen más származáselméleteket ismer? Nevezzen meg legalább hármat! türk származáselmélet (eredetelmélet); finnugor származáselmélet; egyiptomi – sumer. Melyeket fogadja el ezek közül a történettudomány? Miért? Elsősorban a finnugort, másodsorban a türköt. Milyen életmódot folytattak a vándorló magyarok? Idézzen a szövegből! „Általában nomád életet élnek”, „Nem építenek körülárkolt tábort, (…) nemzetségek és törzsek szerint szétszéledve, télennyáron…” Milyen alapon szerveződött a társadalmuk? A szöveg mely részleteiből derül ez ki? Vérségi alapon;” Nem építenek körülárkolt tábort, mint a rómaiak, hanem a háború napjáig nemzetségek és törzsek szerint szétszéledve, télen-nyáron folyvást legeltetik lovaikat.” Milyen fegyvereket használtak a magyarok? Sorolja fel! Kard, íj, kopja. Mi volt a magyarok jellemző harci taktikája? Miért lehetett ez sokáig eredményes? Európában ismeretlen könnyűlovas harcmodor („jobbára a távolharcban…”); Nyugat-Európa széttagolt volt, belső hatalmi harcok jellemezték, egységes államok hiánya. Ki volt Bölcs Leó? Mikor élt? Bizánci császár (uralkodott: 886–912). Miért tekinthetők Bölcs Leó és más keleti (bizánci és arab) szerzők leírásai a magyarokról hitelesebbnek, mint a nyugati források? A közelükben éltek a magyarok, politikai és gazdasági kapcsolatban álltak velük. Milyen nyugat-európai írott források számoltak be a magyarokról a X. században? A fuldai kolostor évkönyve, a Sankt Gallen-i kolostor évkönyve.

73

5. uráli nyelvcsalád

finnugor alapnyelv

szamojéd alapnyelv

finn-permi alapnyelv

ugor

obi-ugorok

magyar nyelv

6.a

6.b

74

Kor, tartózkodási hely

Földrajzi térség

Mai ország

Időpont/korszak

Egyetemes történeti események betűjele

Uráli kor

Urál hegység; Nyugat-Szibéria

Oroszország

neolitikum/ókor

a

Finnugor kor

Az Urál hegység két oldala

Oroszország

ókor

f, o

Ugor kor

Az Urál hegység keleti oldala

Oroszország

ókor

P

Sztyeppei vándorlás Magyar őshaza

Eurázsiai sztyeppe, Dél-Urál

Oroszország, Kazahsztán

ókor/középkor

d, g, h, i, j, k, l, m, r

Magna Hungaria

Baskíria, Dél-Urál, Volga

Oroszország

középkor

e, s

Levédia

Don, Donyec, Azovi-tenger

Oroszország

középkor

b, n

Etelköz

Dnyeper, Dnyeszter, Bug, Szeret

Ukrajna, Moldova

középkor

c

36. A HONFOGLALÁS ÉS A KALANDOZÁSOK KORA 1.



Mivel magyarázza a szerző a honfoglalást? A „föld túlontúl megtelt”, „helyszűkét tovább nem tűrvén” – túlnépesedés miatt. Milyen más, valós okai voltak a honfoglalásnak, amelyeket a szerző nem említ? Az arab terjeszkedés miatt nagy népességmozgás, népvándorlás alakult ki. Az Etelközben lévő magyarokat megtámadták a besenyők, az Etelköznek nem voltak jól védhető határai. Nevezze meg a szövegben említett hét fejedelmet! Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm, Álmos, Előd. Hogyan nevezzük a szövegben szereplő „szülőföldet”? Hol található ma? Etelköz. Mikor került sor a honfoglalásra a hagyomány szerint, és mikor történt valójában? 896; 895/896-tól 900-ig. Kinek a vezetésével indultak el a magyarok ősei az új hazába? Álmos. Ki vezette be a magyarokat a Kárpát-medencébe? Árpád. A Keleti-Kárpátok mely hágóin keresztül vezetett a magyarok útja? Vereckei-hágó, Tatai-hágó, Békás-szoros.

2.a A Kárpát-medence mely részein telepedtek le a honfoglaló magyarok? Mi lehet ennek a magyarázata? Korábbi erődített helyeken (római erődítések): a Dunántúlon, Erdélyben. Védelem szempontjából fontos helyeken, a gyepű elve alapján. Milyen elvek szerint történt a letelepedés? Mi őrzi napjainkig ennek emlékét? Törzsi, nemzetségi rendben; a települések nevei (Balassagyarmat; Fehérgyarmat, Fajsz stb.), megyék nevei: Szabolcs. 2.b Nézzen utána, hogy lakóhelye közelében milyen honfoglalás kori lelőhelyek ismertek, milyen honfoglalás kori emlékek kerültek elő! Egyéni válaszok. 3.



Milyen néven említi a forrás a magyarokat? Magyarok,türkök Milyen jellegzetes harcmodort, taktikát írt le? Lesben állás, csel, rajtaütés,ellenség bekerítése és végsőkig való üldözése. Hogyan érzékelhető a két rend (a kalandozó magyarok és a nyugat-európai kereszténység) összeütközése? A szerző véleménye, elfogultsága tükröződik az alábbi sorokban is: „A magyarok népe, öldöklésre szomjasan és vágyódva a harcra, meglepi a még ásítozó keresztényeket. (…) Aljas természetüket mégsem elégítette ki a keresztények ily mérhetetlen legyilkolása, (…)” Melyik csatáról számolt be a krónikás? Mikor került sor erre a csatára? Augsburg – 955. Miért volt jelentős a magyarok számára ez a csata? A több évtizedig tartó nyugat-európai kalandozások, kalandozó hadjáratok lezárását jelentette. Ki volt a szövegben említett „császár”? I. Ottó. Ki volt az a legendás hős, aki a hagyomány szerint kürtjével megölte a császárt? Lehel.

75

37. AZ ÁLLAMALAPÍTÁS 1.

2.



3.





4.a

76

A quedlinburgi birodalmi gyűlés előtt vagy után hangozhattak-e el Géza fejedelem fenti szavai? Válaszát indokolja! A birodalmi gyűlés után. Mert püspöke krónikájából való az idézet. Hogyan viszonyult Géza fejedelem a kereszténységhez? Ő is elfogadta a kereszténységet, megkeresztelkedett, de továbbra is pogány módon élt. Az államunk megszilárdításának, fenntartásának egyik fontos eszközének tekintette a kereszténységet a keresztény Európában. Milyen részekből állt a vármegye? Várszervezet, udvari szervezet, magánbirtok. Melyik rész látott el katonai feladatokat? Ki volt az irányítója? Várszervezet; a várispán. Melyik része volt gazdasági jellegű? Ki irányította? Udvari szervezet; az udvarispán. Milyen alapon szerveződött a vármegyerendszer? Mi volt ezzel az uralkodó célja? Területi alapon, és nem törzsi, nemzetségi szállásterületek alapján. A törzsi, nemzetiségi vezetők hatalmának korlátozása céljából. Miért érvényesülhetett az uralkodói hatalom a királyi vármegyékben? Válaszát az ábra segítségével indokolja! A vár és az udvari szervezet élén álló ispánokat a király nevezte ki, akik szolgálataikért földbirtokot kaptak. I. Esztergomi érsekség; II. Győri püspökség; III. Veszprémi püspökség; IV. Pécsi püspökség; V. Váci püspökség; VI. Egri püspökség; VII. Kalocsa – Bácsi érsekség; VIII. Csanádi püspökség; IX. Bihari püspökség; X. Gyulafehérvári (Erdélyi) püspökség A fenti egyházmegyék közül melyek találhatók ma (részben) határainkon kívül? Pécsi püspökség; Kalocsa – Bácsi érsekség; Csanádi püspökség; Bihari püspökség; Gyulafehérvári (Erdélyi) püspökség Melyek találhatók ma is Magyarország területén? Esztergomi érsekség; Győri püspökség; Veszprémi püspökség; Pécsi püspökség; Váci püspökség; Egri püspökség; Kalocsa – Bácsi érsekség; Csanádi püspökség; Bihari püspökség Hogyan, mivel támogatta István király az egyház működését? Birtokadományokkal; törvényeiben rendelkezett a tizedről, amelyet a jobbágyok fizetnek az egyháznak. Ki áll ma Magyarországon a katolikus egyház élén? Erdő Péter esztergom–budapesti érsek.

4.b Egyéni válaszok a táblázat megoldása alapján. Fontos kiemelni, hogy a korai magyar társadalom strukturált, alkalmas a középkori (európai) társadalomszerkezet átvételére. 5.a

Csoportosítsa az idézett törvényeket! Melyek irányultak a régi rend felszámolására, és melyek szolgálták az új rend megteremtését? Írja a törvénykönyv (I. vagy II.) és a cikkelyek számát a megfelelő helyre! A régi rend felszámolására irányultak:

I. tk. 26., 27., 34., II. tk. 12.

Az új rend megteremtését szolgálták:

I. tk. 8., 9., 23., 24., 33., II. tk. 1., 6., 7., 17., 18.

5.b Milyen korábbról ismert törvénykezési, büntetési elvekkel találkozott a szemelvényekben? Válaszát konkrét cikkelyek megnevezésével igazolja! – szemet szemért elv, pl.: II. tk. 12. pontja – a büntetés mértéke a társadalmi rang függvénye, pl.: II. tk. 6. és 7. pontja

77

38. AZ ÚJ REND MEGSZILÁRDULÁSA MAGYARORSZÁGON 1.



I. Melyik magyar király uralkodásának utolsó éveiről számol be a krónikarészlet? I. (Szent) István. Ki és milyen jogon követte őt a trónon? Mettől meddig uralkodott? Orseolo Péter, mert Imre herceg meghalt. Orseolo Péter Szent István unokaöccse volt. 1038–1041-ig és 1044–1046-ig uralkodott. Miért szúrták ki Vazul szemét, és tették süketté? Vazul István unokaöccse volt, de szemben állt politikájával, ezért nem akarta utódául. Vazul királlyá válását azzal akadályoztatta meg, hogy alkalmatlanná tette az uralkodásra. Milyen trónutódlási rend volt szokásban ebben az időben Európában? Primogenitura.

Magyarországon miért volt megoldatlan a trónutódlás kérdése? Fejtse ki néhány mondatban! István a primogenitura szerint került a trónra, ő is eszerint akarta Imre herceget utódául, aki balesetben meghalt. A honfoglalás előtt a magyar fejedelmek utódlása a seniorátus szerint történt, amely szerint a legidősebb férfi családtag örökölt. István halálakor még nem volt olyan erős a feudális magyar állam, hogy a régi szokások ne tudjanak érvényesülni. Nézzen utána, melyik ország latin neve volt Bohemia! Csehország.

II. A korai magyar állam mely problémájáról, milyen ellentétről számol be a krónika? A pogány szokások újraéledéséről, a pogány–keresztény ellentétről. Milyen események fűződnek a szövegben említett Vata és János nevéhez? Mikor történt mindez? Pogánylázadások, Vata 1046-ban, fia, János 1060-ban szervezett pogánylázadást. Milyen eseményről számol be a krónikarészlet? Pozsonyt megostromolták a teutonok. Kik voltak a teutonok? Egykori germán törzs, akiket a germánok őseinek tekintenek. A krónikában említett ostrom idején ki volt az uralkodójuk? Mettől meddig uralkodott, és milyen címet viselt? III. Henrik, 1039–1056-ig uralkodott, Német-római Birodalom császára. Ki volt ekkor Magyarország királya? I. András. Milyen céllal és milyen ellenszolgáltatás fejében segítették vissza a teutonok a magyar trónra? III. Henrik növelheti befolyását Magyarországon, az uralkodónk a német-római császár hűbérese lett. Mi volt Zotmund másik neve? Búvár Kund.

2. Elfoglalta Horvátországot.

L

I. Géza fia volt.

K

Várad püspökévé szentelték.

K

Megvakíttatta Álmost és fiát, a későbbi II. (Vak) Bélát.

K

Közbenjárására VII. Gergely pápa szentté avatta I. Istvánt, Imre herceget és Gellért püspököt.

L

Törvényei szigorúan védték a magántulajdont.

L

Magyarország fennhatósága alá vonta Dalmáciát. Lánya a bizánci császár felesége lett.

L

Ereklyetartója ma a győri székesegyházban található.

L

Egyik törvénye kimondta: „Boszorkányok márpedig nincsenek”.

78

K

K

3.

4.



5.

Kik voltak az izmaeliták? A középkori Magyarország mohamedán vallású lakóinak összefoglaló neve. Az izmaeliták bolgár, besenyő, kun, káliz, böszörmény, arab stb. nemzetiségűek lehettek. Milyen korlátozásokkal fogadták be a zsidóságot a keresztény Magyarországon? Tiltották a vegyes házasságot, a zsidóknak keresztény szolgák tartását, és kötelezték őket a keresztény ünnepekhez való igazodásra. Magyar királyként milyen néven, mettől meddig uralkodott a szövegben említett Alexios? III. Béla, 1172–1196-ig. Ki volt a második felesége? Mi fűződik a nevéhez? Capet Margit, Fülöp Ágost francia uralkodó testvére; ciszterci szerzeteseket telepített le, akik fejlett mezőgazdasági kultúrát terjeszthettek el hazánkban. Nézzen utána, ki volt és mikor uralkodott a szövegben említett „császár”! Szent László királyunk unokája, bizánci császár, 1143–1180-ig uralkodott. 1. oklevél 2. kancellária

79

39. II. ANDRÁS ÉS AZ ARANYBULLA 1.

Ki az idézett irodalmi mű címszereplője? Bánk nádor. Ki a szerzője? Katona József. Ki írt a történetből operát? Melyik században? Erkel Ferenc, a XIX. században. Vajon miért dolgozta fel a témát mind az író, mind a zeneszerző? A hazáért érzett felelősség bánki példája időszerű volt a reformkori Magyarországon. A történeti eseményekhez képest milyen új elemek kerültek be a művészi feldolgozásokba? A valóságban nem Ottó, hanem Berchtold csábította el Melindát, aki kalocsai érsek volt, nincs konkrét bizonyíték arra, hogy Bánk egyedül ölte volna meg Gertrudiszt, a szereplők sorát bővítette a szerző – Tiborc, Izidora, Biberach.

2.a A várföldek idegen főurak kezébe kerülnek. Gyengül a királyi vármegye. Megszűnik a serviensek (királyi vitézek) kiváltságos helyzete. Erősödik a várnép és a várjobbágyok függése a nagybirtokosoktól. A főúri ellenzék sérelmei: vármegyék eladományozása és méltóságok halmozása idegen főurak kezén. A zsidó és izmaelita bérlők szedik be a királyi jövedelmeket. 2.b A kiegészített folyamatábra segítségével fogalmazza meg, miért került kiadásra 1222-ben az Aranybulla! II. András a hatalom megszerzése és megtartása érdekében kezdte meg híveinek a királyi birtok eladományozását. A királyi birtokadományokkal együtt a várföldek nagybirtokosok (főurak) kezébe kerültek. Ennek következtében a királyi jövedelmek csökkentek, emiatt az uralkodó a regálékra támaszkodott. A királyi jövedelmek beszedését bérbe adta. Bérlők szedték be a vámokat, adókat, illetékeket. Pénzrontást is alkalmazott jövedelmei pótlására. Gyengült a királyi vármegye is, mert megszűnt a serviensek (királyi vitézek) kiváltságos helyzete, és erősödött a várjobbágyok és a várnép függése a nagybirtokosoktól. A főúri ellenzék legfontosabb sérelmei közé tartozott, hogy a királyné révén idegenek állami tisztségeket, hivatalokat tölthettek be, és birtokadományokat kaptak. Mindezen sérelmek miatt a főúri ellenzék és a serviensek nyomására, 1222-ben II. András kiadta az Aranybullát, amely a nemesség jogait és kötelességeit tartalmazta. 3.

4.

80

Társadalmi réteg

Kapcsolódó törvények

Főúri ellenzék

11., 16., 23., 24., 26., 30., 47.

Egyházi ellenzék

23., 24.

Serviensek

13., 16., 17., 26.

Várjobbágyok

17., 19., 26.

Várnépek

23., 26.

Egyéni válaszok a 2. és 3. feladat alapján, pl.: serviensek: királyi szolgálók voltak, akik a királynak tartoztak katonai szolgálattal, szolgálataikért a királytól földbirtokot kaptak, függetlenek voltak az uraktól. A királyi vármegyék eladományozásával kiváltságos helyzetük megszűnt, magánföldesúri függésbe akarták őket vonni, hogy a földbirtokos seregében szolgáljanak, birtokaik léte is veszélybe került. A király szolgálatában lévőket a király kötelezte a költséges külföldi hadjárataiban való részvételre.

A serviensek birtokait a vármegyék eladományozásának tilalmával védi a bulla, a birtok öröklésének jogáról, katonai kötelességeiről pedig pontosan rendelkezik: csak akkor köteles a királlyal hadba vonulni, ha az országot veszély fenyegeti. 5.



Fogalmazza meg röviden az ellenállási záradék lényegét! A püspökök, nemesek törvényesen fellázadhatnak, ha a király nem tartja be az Aranybulla pontjait. Mit jelent „a hűtlenség vétke”? Milyen büntetést vont maga után? Például a felségsértés, ha valaki a király és az alkotmányos rend ellen támad. Büntetés: fő- és jószágvesztés, azaz halálra ítélik, birtokait pedig elkobozzák. Melyik magyar uralkodó törvénykönyve tartalmazott hasonló rendelkezést? Szent István.

81

40. A TATÁRJÁRÁS ÉS AZ ORSZÁG ÚJJÁÉPÍTÉSE IV. BÉLA IDEJÉN 1.

2. 3.

Mi okozta az uralkodó és a nemesség közti „gyűlölséget”? – A kunok, akik sok kárt tettek a magyaroknak a legelőkön, szántókon stb., meggyalázták lányaikat. – A király az apja pártján álló főurakat száműzte. – Visszavette az apja által adományozott birtokokat. – A főurak csak írásban fordulhattak a királyhoz. Miért szakított IV. Béla apja, II. András politikájával? Meg akarta akadályozni a királyi hatalom, tekintély további hanyatlását. Milyen veszélyt hordozott magában az új politika? A nemességgel szembekerülve az ő hatalma sem lehet szilárd. Az országot érintő fontos eseményekben magára maradhat. Hogyan jellemezhető a kunok életmódja? Induljon ki a forrásszövegből! Törzsi, nemzetségi rendben éltek, nomád életmódot folytattak. Nem ismerték a földművelést, növénytermesztést. Mi jellemezte a kunok és a magyarok viszonyát? Szembenállás, mert eltérő volt a két nép életmódja, szokásai. Milyen fegyverekkel harcoltak a tatárok? Gyűjtse össze a szövegből! Ostromgép, faltörő kos, kopja, pajzs, nyíl. Milyen harcmodor jellemezte a tatárokat? Hatalmas erőkkel vonultak a város ellen, megállás nélkül (éjjel és nappal) támadták a várost, harci gépeket is alkalmaztak. Miért jelentett ez előnyt az európai harcmodorral szemben? Nagy létszámú sereggel támadtak, gyors, közelharcban is képzett lovasok voltak. Ki volt Batu kán? A tatár fősereg vezére, a muhi csatában vezetésével legyőzték a magyarokat. Mi volt az Arany Horda? A mongol (tatár) állam neve, Batu kán idején volt a legnagyobb kiterjedésű. Számítsa ki, milyen távolságra volt Kijev az akkori Magyarországtól! (Használja a Középiskolai történelmi atlaszt!) 900-1000 km-re. Ki és mikor hozta meg Magyarországra a hírt a tatárok közeledéséről? Julianus barát, 1236-ban. Mely mai államok területén vonultak végig a tatárok, amíg Magyarországra érkeztek? Mongólia, Kazahsztán, Oroszország, Ukrajna, Szlovákia, Románia, Lengyelország.

4. Magyarázza meg az alábbi, a szövegben szereplő kifejezéseket! Urusz: kijevi rusz Kazár hegyek: Kaukázus Batu vértesei: Batu kán személyes testőrsége Milyen egyetemes történeti eseményre utal a szöveg? Melyik évben járunk? Kijev eleste,1240. A magyar történelem vonatkozásában melyik évet idézi fel a szöveg? Mi utal erre? 1241, a Kuoning – Sajó folyó nevének említése. A muhi csata helyszíne. Milyen jellegű volt a tatár haderő? A szöveg mely részletei vonatkoznak erre? Lovas haderő. „… ahol a víz sekély, lovon át tud kelni, …”

Miért jelentett ez veszélyt a magyarokra nézve? Válaszát konkrét eseménnyel igazolja! Azért, mert a magyar lovasság csekély számú volt.

5.

Hatalmas emberi és anyagi áldozatokkal járt a tatárjárás, ezért újjá kellett szervezni az országot, megszervezni a védelmét. Fel kellett oldani a király és a nemesség szembenállását. Felhagyott a király a birtokvisszaszerzéssel, sőt birtokadományokkal ösztönözte a várak, erődített helyek építését. A bu-

82

dai vár építése az ő idején kezdődött. Segítette a városokat is a kőfalak építésében. Betelepítette a kunokat az országba. A könnyűlovas kunok a királyi sereg részévé váltak. 6.

Jelölje be a térképen azokat a területeket, ahol a jászok és a kunok letelepedtek! Készítsen jelmagyarázatot is!

Ê

Ë

Ì

Mely mai megyékben találjuk az utódaikat? Jászság: Jász-Nagykun-Szolnok megye Ê Kiskunság: Pest megye, Bács-Kiskun megye Ë Nagykunság: Jász-Nagykun-Szolnok megye Ì Mi minden őrzi a két etnikai csoport emlékét? Konkrét példák felsorolásával válaszoljon! Településnevek: Jászberény, Jászfényszaru, Jászárokszállás, Kunmadaras, Kunhegyes. 7.

Mi a legenda? Szentek életének leírása, amelyben nagy jelentőséget kapnak a csodatételek. Célja a szentek életét példaként állítani. Ki volt Szent Margit? IV. Béla király leánya. Milyen, a középkori legendákra jellemző elemeket talál a szövegrészletben? Szemérmes, szűzies. Milyen szempontból lehet hiteles történelmi forrás egy legenda? Minden legendának van történelmi alapja. Őseink szájhagyomány útján hagyták történelmünk jelentős eseményeit utódaikra az írásbeliség hiánya miatt.

83

41. AZ ANJOU-KORI MAGYARORSZÁG 1.

Milyen problémákat okozott a tartományurak megerősödő hatalma? Válaszát a térképvázlat segítségével indokolja! A király hatalma csak az ország középső részére korlátozódott. Az állam kiskirályok által uralt területeiről így nem tudta beszedni a királyi regálékat (adókat, vámokat stb.). Azt tekintették királynak, akit ők megválasztottak, így a királyi hatalom nagyban függött a tartományuraktól. Jellemezze a tartományúri hatalmat! Egy-egy országrészt is uraltak, képzett magánhadsereggel rendelkeztek, saját külpolitikát folytattak a szomszédságukban lévő államokkal, királyi jogokat gyakoroltak, pl. adót szedtek, pénzt verettek. Nevezzen meg legalább két kiskirályt! Mikor számolta fel a hatalmukat Károly Róbert? Aba Amádé – 1312-ben győzte le a rozgonyi csatában. Csák Máté – 1321-ben meghalt, ezután került vissza birtoka a királyhoz. 2.





3.

4.

84

Milyen típusú birtokot adományozott Károly Róbert Bátori Bereck fiainak? Hűbéri birtokot. Mi volt az adományozás lényege? Várépítési engedélyt ad a király egyik hívének, a felépült várat örök birtokul adja, annak fejében, hogy az a – király iránti hűség jeléül – terület védelmét ellátja. Miért és hogyan szolgálta a király érdekeit az adományozás? A királyi hatalom megerősítése érdekében a hozzá hű nemeseknek, az őt támogatóknak adományozott birtokokat, de az adományt feltételekhez is köthette, pl. várépítés, a királyi hadseregben való részvétel stb. Ennek segítségével helyreállíthatta az ország belső rendjét, ami feltétele a gazdasági növekedésnek. Nevezzen meg legalább öt olyan családot, akik hasonló birtokot kaptak Károly Róberttől! A Drugeth, Ujlaki, Garai, Bebek és a Lackfi család. Mire utalhat az adományozás indoklásában a következő megjegyzés: „hogy ők oltalmazva és védelmezve legyenek amazok ármánykodásától és hatalmától”? A király hívei – Bereck – és azok leszármazottai megvédhessék magukat (és a királyt) a kiskirályoktól és azok leszármazottainak hatalmaskodásától. Az uralkodó hatalmának megszilárdításához szükség volt a hadsereg átszervezésére is. Milyen módon történt ez? Mi volt a lényege? Fogalmazza meg röviden! Károly Róbert banderiális hadsereget hozott létre Magyarországon. A banderium olaszul zászlót jelent. A király hívására egyegy nemes zászlója alatt hadba vonuló katonákat jelentette. A katonák felszerelését és ellátását a nemes biztosította. A kevésbé tehetős nemesek a megye zászlaja alatt vonultak hadba. A banderiumok tagjai nem voltak hivatásos katonák. Hogyan változott a királyi birtokok aránya Szent István és Károly Róbert kora között? Szent István korához képest 1/3-ra csökkent, a teljes birtokállomány 1/4-ét sem érte el. Hogyan hatott ez a királyi jövedelmekre? Folyamatosan csökkentek a birtokeladományozások miatt. Hogyan befolyásolta ez a helyzet Károly Róbert politikáját? Új központi állami adófajtákat vezetett be. Milyen adófajtákat vezetett be? Harmincadvám, kapuadó. Mely magyar uralkodók szedtek már korábban ilyen adókat? Szent István, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla. Mi az urbura? Királyi regálé. Bányabér, a kitermelt érc után a királynak fizetendő illeték, adó. Miért volt szükség az urbura reformjára? Azért, hogy a király érdekeltté tegye a fölbirtokosokat a bányák feltárásában, az ércek kitermelésében.



5.





6.

7.

8.a

Hogyan tette érdekeltté Károly Róbert a birtokosokat bányáik feltárásában? Az urbura egyharmad részét a király átengedte a földesuraknak. Milyen típusú települések jöttek létre intézkedése nyomán? Bányavárosok. Hogyan, mennyiben járulhatott hozzá ez az intézkedés a királyi hatalom megerősítéséhez? Az ércbányászatban érdekelt fölbirtokosokat nagyobb jövedelemhez juttatta a király, így azok a kedvezményekben részesített bányavárosokkal együtt a király támaszává váltak. A kitermelt ércek exportja tovább növelte a királyi jövedelmeket. Milyen intézkedéseket vezet be a dekrétum? Jelölje az intézkedéseket aláhúzással a forrásrészletben! A kapuadót és az egységes forintról szólót. „Mivel azt akarjuk, hogy […] ezen mostani pénzünk egész országunkban változatlanul állandó forgalomban maradjon, és azt [az országot] elárassza, s hogy kamaráink tavalyi, tavalyelőtti és négy évvel ezelőtt kibocsátott dénárjai ugyanezen újakkal együtt, egyidejűleg legyenek forgalomban, s azokat emezekkel egyformán fogadják el, […] elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni, vagy azon át kijönni, […]” Milyen kapcsolatban áll egymással a két intézkedés? Az egységes aranyforint bevezetésével az uralkodó elesett a pénzváltásból származó jövedelemtől, ennek pótlására a ius regale típusú jövedelmekre támaszkodott, így a kapuadóra – ez volt a jobbágyok első rendszeres állami adója. Kiket kötelez a dekrétum adófizetésre? Alapvetően mindenkit, a kivételek felsorolásával határozható meg, hogy a jobbágyokra vetette ki: „hacsak nem annyira szűkölködő és szegény, hogy azt sem képes megfizetni, […] kivéve a mi királyi és királynéi szolgáinkat, […] kivéve továbbá az egyházakat, városokat vagy másokat, akik nyilvánvaló kiváltságot, szabadságot élveznek, […] Sorolja fel Magyarország legfontosabb exporttermékeit! Élő állat (ló, ökör), nemesfémek (arany, ezüst), színesfémek (réz), bor, sózott hal, nyugati posztó, fémipari termékek. Milyen cikkeket hoztak be Magyarországra? Fűszer, drágakő, kelmék, aranytárgyak, posztó, vászon, selyem, prém, állatbőr, viasz, fémipari termékek. Miért kellett a kereskedőknek megkerülniük Bécset ebben az időben? Bécsnek a magyar, cseh és lengyel érdekeket sértő árumegállító joga volt. Mikor és hogyan sikerült Károly Róbertnek megoldania ezt a kérdést? 1335-ben a visegrádi királytalálkozón, ahol a három ország királya megállapodott egy Bécset kikerülő kereskedelmi útvonal kiépítésében. Arany János melyik művét idéztük? Toldi. Kinek a vitéze volt a címszereplő? Mettől meddig uralkodott Magyarországon? I. (Nagy) Lajos, 1342–1382. Melyik európai országnak volt még az uralkodója? Milyen jogcímen került itt trónra? Lengyelország, III. Kázmér halála után ő örökölte a lengyel trónt is. Ezt nevezzük perszonáluniónak. Milyen hadjáratokat vezetett? Milyen eredménnyel? Nápolyba: öccse meggyilkolása miatt bos�szúhadjáratot vezetett, amely sikeres volt, de a nagy távolság miatt nem tudta sikereit kihasználni. Visszafoglalta az ideiglenesen elszakadt Horvátországot, és meghódította Dalmáciát. Melyik uralkodó mely okleveléből idéztünk? I. (Nagy) Lajos 1351. évi törvényéből. Hogyan kapcsolódik a forrás II. András 1222. évi Aranybullájához? Az Aranybullába foglalt nemesi kiváltságokat megerősíti. Miért adta ki az uralkodó az oklevelet? A kis- és középnemesség védelmében, a nemességen belüli ellentétek feloldására, így jogilag egységessé vált a magyar nemesi társadalom. Mely társadalmi rétegre vonatkozik az idézett cikkely? Mit mond ki? A nemességre, a birtoknagyságtól függetlenül minden nemest azonos jogok illetnek. 85





Kikre utal az oklevél következő sora: „akik országunk határain belül fekvő hercegi tartományokban élnek”? „Hercegi tartomány” az ún. dukátusi birtok. Trónörökösnek vagy királyi hercegnek juttatott országrészek, ahol a hercegek királyi felségjogokat gyakoroltak. Milyen hatása volt ennek a rendelkezésnek? Milyen következményekkel járt? Megszűntek a hercegi tartományban élők kiváltságai, és ezután a dukátusi birtok is megszűnt.

8.b Nevezze meg a három idézett törvényt! Kilenced, szabad költözködés, úriszék. Melyik társadalmi réteggel kapcsolatosak ezek a törvények? Jobbágyok. Mi volt ennek a szabályozásnak a jelentősége? Törvényileg a jogilag egységes jobbágyság létrejöttét jelentette.

86

42. LUXEMBURGI ZSIGMOND FÉL ÉVSZÁZADA 1.a

Nevezze meg a középkori Magyarország legfontosabb várostípusait, és írjon mindegyikre legalább három példát! Töltse ki a táblázatot! Várostípus

Példák

mezőváros

Cegléd, Hatvan, Debrecen

szabad királyi város

Eperjes, Buda, Pozsony

bányaváros

Nagybánya, Körmöcbánya, Selmecbánya

1.b Írja le röviden, milyen tényezők határozták meg az egyes várostípusok létrejöttét! Mezőváros: Az Alföldön jöttek létre, jelentősebb kereskedelmi útvonal mentén, földesúri birtokon lévő falvakból alakultak ki. Lakói döntő része mezőgazdaságból élt. Szabad királyi város: Kedvező földrajzi fekvésük révén, gazdasági szerepük miatt a király kiváltságok adásával kivonta őket a földesúri függés alól, így a királyi hatalom támaszává váltak. Bányavárosok: Színes- és nemesfém- vagy sólelőhelyek közelében alakultak ki. Mely magyar uralkodók támogatták a városok fejlődését? Mit tettek a városok érdekében? IV. Béla védelmi célból adott kiváltságokkal segítette a városok fejlődését. Károly Róbert idején a gazdasági fejlődésnek köszönhetően az uralkodó mezővárosi és szabad királyi városi címek adományozásával és az azokkal járó kiváltságokkal segítette. Akkor több jog illette a magyar városokat, mint a nyugat-európaiakat. 2.

3.





Milyen mértékegységeket használtak Magyarországon 1405-ben? Idézzen a szövegből! „Buda város mértéke szerint…”, font, öl, rőf, vég, mázsa. Hol találkozott már korábban a mértékek egységesítésére vonatkozó előírással? Caesar idején a Római Birodalomban. Miért célszerű egy országban mindig, mindenütt azonos mértékegységeket használni? Mert ez alapján lehet pontosan meghatározni az árura kivetett vámot, adókat. Miért volt szükség az idegen kereskedők tevékenységének szabályozására? A magyar városfejlesztő politika miatt, amely a hazai iparosokat és kereskedőket akarta támogatni. Hogyan szabályozta tevékenységüket Zsigmond király törvénykönyve? Előírta, hogy egyszerre hat végnél kevesebb posztót nem lehet eladni. A kereskedők oda viszik áruikat, ahová akarják. Ki volt a tárnokmester? Mivel foglalkozott eredetileg? A királyi udvarházak tárnokainak (tárházainak) felügyelője, a királyi jövedelmek, a kincstár, a pénzverők feletti felügyeletet gyakorolta. Miért állt érdekében az uralkodónak a városok pártolása? Biztos bevétel a városok adója a kincstár számára. A király kiváltságok adományozásával erősíti a városi polgárságot, amely a király politikai támaszává válik. Miért került előtérbe 1397 körül a hadsereg kérdése? Mit ír erről a királyi rendelet? Az Oszmántörök Birodalom terjeszkedése miatt két súlyos vereséget szenvedett Zsigmond 1389-ben és 1396ban. „A pogányok vagy más nemzetbéliek megkísérelnék (…) átlépni (…) országunk határait.” Hogyan kívánta biztosítani a rendelet a hadsereg utánpótlását? Kik számára tette kötelezővé a hadba vonulást? Kötelezte a nemességet jövedelme, a birtok nagysága alapján megfelelő számú harcos felszerelésére, hadba küldésére. Milyen előzményei voltak ennek a magyar történelemben? A serviensek, akik a királytól kapott birtok fejében teljesítettek katonai szolgálatot. Banderiális hadsereg Károly Róbert idején. Milyen egyéb intézkedésekkel igyekezett biztosítani az uralkodó az ország védelmét? Összefüggő végvárrendszer kiépítésével és ütközőállamok létrehozásával (Havasalföld). 87

4.







88

Melyik zsinatról készült a beszámoló? Mettől meddig ülésezett? Konstanzi zsinat, 1414–1418-ig. Ki volt Husz János? Mi lett a sorsa? Lelkész, prágai egyetemi tanár, fellépett a Csehországban egyre nagyobb német befolyás ellen, és bírálta a főpapokat, „két szín alatti áldozást” követelt az egyszerű hívők számára is, és cseh nyelvű Bibliát. Husz ügyén kívül milyen más kérdésekkel foglalkozott a zsinat? Nevezzen meg legalább kettőt! A nyugati egyházszakadás megszüntetése, az egyház belső megújulása. Miért avatkozott be az egyház ügyeibe Luxemburgi Zsigmond? Mert egyszerre három pápa volt, és az európai államok politikai-hatalmi érdekeik szerint hol az egyik, hol a másik pápát támogatták. Zsigmond célja pedig a német-római császári cím megszerzése és egy török elleni európai összefogás megszervezése volt, ehhez azonban szilárd pápai hatalomra és egységes egyházra volt szükség. Eredményes volt-e Luxemburgi Zsigmond fellépése? Elérte-e a célját? Konkrét tényekkel, eseményekkel igazolja válaszát! Az egyház egységessé vált. Zsigmond viszont elismertette főkegyúri jogát a pápával. Eredményes volt-e a zsinat? Válaszát indokolja! Nem, mivel az egyház belső problémáit nem tudták megoldani (megújulás kérdése).

43. A HUNYADIAK KORA 1. Helyszín

Száma a térképen

Az esemény rövid leírása

Drinápoly

1

Hunyadi célja a hosszú hadjárat során Drinápoly elfoglalása volt. Itt kötött kompromisszumos békét Hunyadi II. Murad szultánnal, ami a hosszú hadjáratot lezárta 1444-ben.

Várna

3

Hunyadi megszegte a drinápolyi békét, és megtámadta a szultánt, de vereséget szenvedett Várnánál, ráadásul a király, I. Ulászló meghalt a csatában.

Rigómező

4

1448-ban Hunyadi Szerbiába szervezett hadjáratot a török ellen, de a szerb fejedelem elárulta a szultánnak Hunyadi haditervét, és a török csapatok vereséget mértek seregére Rigómezőnél.

Nándorfehérvár

2

II. Mohamed 1456 nyarán indult Nándorfehérvár ellen, amelyet Szilágyi Mihály védett, őt segítette 10 ezer zsoldosával Hunyadi. A török háromheti ostrom után feladta a harcot, és 70 évig nem is indított hadjáratot Magyarország ellen.

2.

3.

Milyen két hatalmi csoportosulást említ a forrás? Kik voltak a tagjaik? – Szilágyi Mihály és hívei, Székely Tamás, Rozgonyi Sebestyén, Kanizsai László, Szentmiklósi Pongrác. – Garai László, Újlaki Miklós, Lendvai Bánfi Pál. Mi volt a Garai és társai által elkövetett „gonosztett”? Hunyadi László kivégzése. Melyik XIX. századi zeneszerző dolgozta fel ezt a történetet? Melyik művében? Erkel Ferenc: Hunyadi László. Hogyan oldódott meg a két érdekcsoport konfliktusa? Szilágyi nem bosszulja meg Hunyadi László halálát, Garai és hívei beleegyeznek Mátyás királlyá választásába.

89

4.

Milyen országokat és területeket szerzett meg Mátyás király? Ma mely országokhoz tartoznak ezek a területek? Szilézia – Lengyelország; Glogau – Lengyelország; Lausitz – Németország; Ausztria – Ausztria; Stájerország – Ausztria, Szlovénia; Morvaország – Csehország. Milyen jellegű hadsereggel rendelkezett Mátyás király? Mi tette erőssé, ütőképessé seregét? Zsoldos hadsereg, a legjobban képzett magyar és külföldi hivatásos katonákból állt. A nemességtől független sereg volt. Kik voltak Mátyás király leghíresebb vitézei? Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Báthori István. Ismer-e hozzájuk kapcsolódó mondákat, történeteket? Miről szólnak ezek? Kinizsi Pál a monda szerint molnárlegény volt, aki a malomkövet használta tálcául, amikor Mátyás vizet kért. 5.



Sorolja fel azokat a jövedelemfajtákat, amelyek már Mátyás uralkodása előtt is léteztek! A királyi birtok jobbágyainak adója, regálék. Milyen új jövedelmekkel rendelkezett az uralkodó? Füstpénz, rendkívüli hadiadó, a királyi kincstár adója. Miért került sor a kapuadót felváltó füstpénz bevezetésére? Könnyen ki lehetett játszani a hadiadót, és azt jobbágytelkenként szedték, míg a füstpénzt kéményenként, azaz jobbágycsaládonként szedték, így az állam nagyobb bevételhez jutott. Milyen kapcsolatot talál a kincstári reform és a központosító politika között? A megnövelt kincstári bevételek lehetővé tették a királynak, hogy politikai és hatalmi szempontból függetlenítse magát a nemességtől.

6.

Hogyan változott az uralkodói hatalom jellege a Luxemburgi Zsigmond halálát követő időszakhoz képest? Rendektől függetlenedő, erős királyi hatalom jött létre. Melyik, korábban fontos szerepet játszó szervezet hiányzik az ábráról? Miért? Az országgyűlés. Miután a király létrehozta a jól kiépített központi hivatalokat, erős hadsereggel rendelkezett, megkezdte a rendek kiszorítását a politikából, ezért egyre ritkábban hívta össze az országgyűlést. Mely magyar uralkodók nevéhez fűződik az alábbi intézmények létrehozása? Fekete sereg: Mátyás Kancellária: III. Béla Királyi tanács: Szent István Állandó törvényszék: Mátyás 7.

Milyen kül- és belpolitikai helyzetben került sor erre a megállapodásra? Miért volt rá szükség? Mi volt a realitása annak, hogy a trónutódlásra az egyezségben leírt módon kerüljön sor? Fogalmazza meg hat-nyolc mondatban! Amikor Mátyást 1458-ban királlyá választották, nem tudták megkoronázni, mert a Szent Korona III. Frigyes német-római császárnál volt. Hatalomra kerülése után Mátyás csak részben tartotta be a Garai-ligával kötött szerződést, ezért ők szembefordultak a királlyal, és III. Frigyest ellenkirálynak választották. Sürgetővé vált Mátyás számára a korona megszerzése. Ebben a magyar nemesség nagyobbik része és a pápa is őt támogatta, így kötötték meg Frigyessel az egyezséget. Akkor a fiatal király számára nem volt kétséges, hogy fiú utóda születik, ezért vállalta ebben a formában is a megállapodást. 8.

90

1. Hunyad; 2. Szörényi; 3. temesi bánná; 4. vajdájának; 5. Drinápoly; 6. huszita, 7. Drinápolyban; 8. várnai; 9. Ulászló; 10. kormányzóvá; 11. V. László; 12. Nándorfehérvárnál; 13. Garai László; 14. Erkel Ferenc; 15. Mátyás; 16. központosítás; 17. Beatrix; 18. reneszánsz

44. A KÖZÉPKORI MAGYAR KULTÚRA 1. A nők egyik legszembetűnőbb ékszere, amelynek nemcsak társadalmi szerepe volt, hanem hitvilágbeli jelentése is lehetett. Ha a nő csak egyet viselt, akkor az jelzés volt a külvilág számára, hogy az illető még hajadon. Ha viszont mindkét copfjában ilyen dísz ékeskedett, akkor már férjnél volt.

B, hajfonatkorong

Fémből kovácsolt díszes borítólap. Nevének eredeti jelentése: szélestáska, tarisznya vagy erszény.

A, tarsolylemez

Megjelenő motívumok: inda, turul(griff ) Inda: a korai magyar hitvilágban az inda, az életfa az egyes világszinteket összekötő növény; a turul(griff ) totemállat. 2. Azonosítsa a forrásban szereplő személyeket! „Mesternek mondott P”: P. Magister/Anonymus Béla, Magyarország királya: IV. Béla Szent Mária: Magyarország védőszentje Milyen feladatot tűzött ki célul az író? Nevezze meg ezeket a forrás alapján! A magyar nép eredetének és történetének leírása: „Tehát legjobbnak tartottam, hogy igazán és egyszerűen írjam meg Neked, s így aki olvassa, tisztán láthassa, miképpen estek meg a dolgok. (…) Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásának kezdetét és az ő egyes hősi cselekedeteit” (…) Milyen forrásokra épít a szerző? Mit ír erről? A regősök és a szájhagyomány pontatlanságai helyett hiteles (történelmi) forrásokra szeretné építeni munkáját. Keressen a forrásban sajátosan középkori jegyeket! Nevezzen meg legalább kettőt! – A különböző történetírók példája szerint, az isteni kegyelem segedelmére támaszkodva. – Ezekért a királyokért pedig legyen dicséret meg tisztelet az Örökkévaló Királynak és Anyjának, Szent Máriának, s az ő kegyelméből Magyarország királyai és nemesei bírják az országot boldog véggel, most és mindörökké. – Ámen. Nézzen utána, milyen későbbi krónikák hivatkoztak erre a munkára! Kézai Simon gesztája (Gesta Hungarorum), a Thuróczy-féle krónika. Nevezzen meg két további középkori írásos emléket Magyarországról! Gondoljon a magyar nyelv és irodalom órán tanultakra is! Pl. a tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés. 3.

1. Lébényi templom – román 2. Csempeszkopács-templom – román 3. A Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobra – román 4. A visegrádi palota oroszlános kútja – reneszánsz 5. Zsigmond-kori szobortöredék – gótikus 6. M. S. Mester: Mária látogatása Erzsébetnél – gótikus 7. Suki Benedek kelyhe – gótikus 8. Szent László-herma – gótikus 9. A budai vár-Buzogány torony – gótika 10. Az erdélyi Vajdahunyad vára – gótika

4. rózsaablak

félköríves ablakok

bélelt kapuzat

vastag falak

91

45. A MAGYAR TÖRTÉNELEM A KEZDETEKTŐL 1490-IG – ÖSSZEFOGLALÁS 1.

Milyen néven említi a magyarságot a forrásrészlet? A türkök egyik fajtája. Azonosítsa a forrásrészletben szereplő vezetői tisztségeket! Milyen feladatkört jelentettek ezek a tisztségek? K.nd.: kündü/kende – szakrális vezető Dzs.l: gyula – hadvezető, 904-től bíró Milyen életmódot folytattak a magyarok a forrás szerint? nomád Milyen tevékenységek jelentették a gazdasági élet alapját? portyázások, hadjáratok 2.

1. királyság; 2. uralkodót; 3. nádor; 4. vajda; 5. bán; 6. nádor; 7. országbíró; 8. tárnokmester; 9. kancellária; 10. III. Béla; 11. vármegye; 12. várispán; 13. adók; 14. Aranybulla

3.

Sorolja fel Magyarország XV. századi szomszédait! Német-római Birodalom, Lengyelország, Moldva, Havasalföld, Oszmán-török Birodalom, Szerbia, Bosznia, Velencei Köztársaság. Nevezze meg a térképen betűvel jelölt területeket, és írja melléjük, hogy mely magyar uralkodó nevéhez fűződik megszerzésük! A: Dalmácia – Könyves Kálmán B: Horvátország – Szent László C: Ausztria – Mátyás D: Morvaország – Mátyás E: Szilézia – Mátyás F: Lengyelország – I. Lajos 4.

Király és uralkodásának ideje: I. Lajos 1342–1382 Király és uralkodásának ideje: Könyves Kálmán 1095–1116 Király és uralkodásának ideje: Luxemburgi Zsigmond 1387–1437 Király és uralkodásának ideje: Szent László 1077–1095 Király és uralkodásának ideje: II. András 1205–1235 Király és uralkodásának ideje: Szent István 1000–1038

5. XIII–XV. század királyi tanács; bárók, köznemesek tömegesen vagy küldöttek útján, városok küldöttek útján főpapok jobbágyság 6.

92

Válaszában a következőkre térjen ki: Károly Róbert (1308–1342): uralkodásának alapvető célja a királyi hatalom megerősítése volt; ehhez alapvetően szükséges volt a kiskirályok hatalmának letörése (1312 rozgonyi csata, 1321 Csák Máté halála), a gazdasági egység megteremtésének alappillére volt ehhez kapcsolódóan az egységes pénz bevezetése, értékálló aranyforint firenzei mintára; ezzel elesett a pénzváltásból származó jövedelemtől (kamara haszna); a kiesett jövedelmet elsősorban a ius regale típusú jövedelmekből pótolta: harmincadvám, bányaregálé; új adók közül fontos volt a kapuadó

7.

Válaszában a következőkre térjen ki: A középkori m agyar társadalom változásainak főbb tendenciái: a XI. századi társadalom még összetett képet mutat, de már megjelentek a feudális társadalom alapvető rétegei. Az István korabeli vezető rétegekből (ispánok, várjobbágyok stb.) a XII. század végére kialakult a későbbi nemesség előképe a szerviensi réteg. A trónviszályok során egyes földesurak hatalmas birtokokat gyűjtöttek össze, belőlük alakult ki később a bárók csoportja. A vezető rétegek (főpapok, főurak, szerviensek) sorra elnyerték kiváltságaikat, így a XIII. század közepére Magyarországon kialakult a nyugati feudális társadalomra emlékeztető szerkezet (1222, 1232, 1267, 1351). A jogi egységesség mellett mind vagyoni, mind politikai hatalom tekintetében találunk két alapve­ tően elkülöníthető réteget: a (köz)nemeseket és bárokat. Az alsóbb társadalmi rétegek a XI. századtól a jobbágyság soraiba tagozódtak be. A XIV. század közepére (1351) egységesült a jobbágyság, és megkapta a szabad költözködés jogát. A városfejlődés szakaszossága meghatározta a városi polgárság lassú fejlődését is: a korai és a kiskirályok korában elhalt szakasz után, igazából a vegyesházikirályok korában volt jellemző.

8.

Válaszában a következőkre térjen ki: A török kérdés a magyar uralkodók közül elsőként Luxemburgi Zsigmondot érintette (1387–1437), 1389 Rigómezőnél elesett Szerbia, majd 1396-ban nikápolyi vereség; a védőállamok (puffer-államok rendszere) kudarcot vallott, Zsigmondnak tartós védelemre kellett felkészülnie. 1397 temesvári országgyűlés: telekkatonaság bevezetése, a déli(kettős) végvárrendszer kiépítésének kezdete, amely 1521-ig megvédte Magyarországot. Ettől függetlenül jellemzőek és állandósultak a török betörések: a törökellenes küzdelmeket Hunyadi János folytatta: sikeres védekezés a délvidéken/Erdélyben; 1443/1444 téli hadjárat; 1456 nándorfehérvári diadal. Hunyadi Mátyás apja örökében folytatta a törökellenes harcokat („elvárták” tőle), de alapvetően törekedett a törökkel való megegyezésre (nyugati céljai miatt). 1483-ban békét kötöttek, amelyet a magyar királyok 1520-ig folyamatosan megújítottak; befejezte a kettős végvárrendszert. 1521 Nándorfehérvár (és a déli kettős végvárrendszer eleste). 1526 mohácsi csatavesztés.

9.

Válaszában a következőkre térjen ki: A VI–XIV.század jellegzetes stílusai: román (XI–XII. századig), gótikus (kivétel Itáliában), reneszánsz (kezdetei: Itáliában az 1300-as évektől); Magyarországon a gótika megjelenése a tatárjárástól datálható, Mátyás uralkodása reneszánsz stílus kezdeteit hozta magával. A stílusváltások mögött megtaláljuk az építészeti technika fejlődését és a változó világszemléletet, társadalmat is (pl. reneszánsz esetén). A román stílus még elsősorban az építészeten mérhető le (templomok, várak: vastag tömör falak, lőrésszerű ablakok); a gótikában megjelennek a képzőművészetek is (építészetben: vékony áttört magas falak, képzőművészetekben: szárnyasoltárok, szobrászatban az ún. gótikus „S"). Legnagyobb megrendelő az egyház és a királyi (vagy fejedelmi) udvar. A városokat fallal veszik körül: túlzsúfoltak, szűk, sötét utcák, járványveszély – ez áll szemben az egyes épületek (templomok, paloták, székesegyházak, várak) monumentalitásával és pompájával.

93

46. ÉRETTSÉGI ÚTMUTATÓ (A táblázatok csak a feladatsorok középszintű besorolását mutatják be, az emelt szinten vizsgáztókra a kötet egésze vonatkozik!)

1.

2.

94

Az ókor és kultúrája (9, 14, 20, 21) 1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten

Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. (3, 8, 9)

1.2. A demokrácia kialakulása Athénban

Az athéni demokrácia intézményei, működése. (12)

1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása

A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. (15, 16)

1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány

A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. (13) A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. (13) A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. (19) A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. (19)

1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése

A kereszténység főbb tanításai. (18)

1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás. (17)

A középkor (22, 34) 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). (24) A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X–XI. században. (24)

2.2. A nyugati és keleti kereszténység

Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben. (27)

2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése

Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. (26) A világvallások civilizációformáló szerepe. (26)

2.4. A középkori városok

Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. (29) A középkori kereskedelem sajátosságai. (29)

2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban

Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. (31) A romantika és a gótika főbb stílusjegyei. (31) A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. (28, 31)

2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában

A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. (32)

2.7. Az angol és a francia rendi állam működése

–

2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. (33) Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV–XVI. században. (33)

3.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora (45) 3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása

A magyar nép vándorlása térkép alapján. (35)

3.2. A honfoglalástól az államalapításig

A honfoglalás. (36) A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja források alapján. (36) Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. (37)

3.3. Az Árpád-kor

Az Aranybulla. (39) A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. (40)

3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején

Károly Róbert gazdasági reformjai. (41) A magyar városfejlődés korai szakasza. (42)

3.5. A Hunyadiak

Hunyadi János harcai a török ellen. (43) Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. (43)

3.6. Kultúra és művelődés

Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. (44)

95

96