Kedves Olvasó! A bor napjainkra divatos termékké, a kulturált és mérsékletes borfogyasztás a gasztrokultúra szerves részévé vált. Egyre többen vannak az olyan igényes fogyasztók, akik ismerik a neves borászatok termékeit, a szőlőfajtákat és a jobb évjáratokat, és hajlandók a minőséget megfizetni. Az éghajlati sokszínűség, valamint a változatos talajnak köszönhetően a magyar borvidékeken borok széles skáláját állítják elő: a fehérboroktól kezdve, a testes vörösborokon át a természetes desszertborokig. A szőlőfajtákat tekintve is nagy változatosságot találunk, hazánkban több mint 160 féle szőlőfajtát termesztenek, a számos nemzetközi fajta mellett hagyományosan magyar fajtákat is feldolgoznak a hazai borkészítésben. Ebben a sokszínű választékban segít eligazodni ez a kiadvány. Bízunk abban, hogy Önnek nemcsak megismernie, de megízlelnie is sikerül e fajták borait. A tapasztalatszerzéshez sok sikert kívánnak A szerzők
Magyar Borvidékek
20
17 18
19 4 12
8
10 9 11 6
7 5
3 13
21 22 1 15 14
2
16
1. CSONGRÁD 2. HAJÓS-BAJA 3. KUNSÁG 4. NESZMÉLY 5. BADACSONY 6. BALATONFÜRED-CSOPAK 7. BALATON-FELVIDÉK 8. ETYEK-BUDA 9. MÓR 10. PANNONHALMA 11. NAGY-SOMLÓ
12. SOPRON 13. BALATONBOGLÁR 14. PÉCS 15. SZEKSZÁRD 16. VILLÁNY 17. BÜKK 18. EGER 19. MÁTRA 20. TOKAJ 21. ZALA 22. TOLNA
Területe: 2840 hektár. Klímája: száraz, szélsőséges időjárás, sok napsütés jellemzi. Talaja: homok, homokos lösz.
Budapest
Csongrád
Szőlőfajták, borok: kékfrankos, rajnai rizling, kövidinka, zweigelt.
CSongrád
Az alföldi borvidékekhez hasonlatosan itt is az asztali bor termelése a jellemző. E vidék borkészítés a középkorig vezethető vissza. A szőlőtermelésért és a borok minőségének elismeréséért kapta a város 1986-ban „A Szőlő és Bor Nemzetközi városa” kitüntető címet. Az alföldi borok savai lágyabbak a hegyvidéken termettekénél, s ez kedvez a mai ízlésnek. Az itteni borok nagy mennyisége nem párosul hanyagsággal.
Bár a szőlőtermesztés ökológiai feltételei az Alföldön nem olyan jók, mint a hegyvidékeken, a bor minősége – megfelelő kezelés esetén – a hegyi borokéval vetekszik. A magyarországi német építészet képviselői a hajósi pincefalut alkotó jellegzetes présházak, melyek – a magyar vendégszeretettel párosulva – igen vonzóvá teszik ezt a borvidéket a borkedvelők számára.
HAJÓS-BAJA
Területe: 2070 hektár. Klímája: szélsőséges, száraz, kifejezetten meleg nyarú. Talaj: eltérően az Alföld többi területétől, itt a homok helyett a lösz dominál. Budapest
Hajós-Baja
Szőlőfajták, borok: rajnai rizling, chardonnay, melyek lágyabb bort adnak. A kadarka bora finom, tüzes, kellő bársonyossággal rendelkezik. Található itt kékfrankos, cserszegi fűszeres, cabernet és zweigelt is.
A homokos talajú Alföldön található az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. A szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették. Az itt termett ún. homoki bor a mindennapok bora. Nem különleges eseményekre, ünnepi asztalra való, viszont a „kocsmabor” a hétköznapok fontos része. Hamvas Béla az itt termett borokról a következőket írja: „Ezzel, hogy korcsmabor, nincsen szándékomban lebecsülni. Sőt. A korcsma, civilizációnknak egyik legfontosabb intézménye, sokkal fontosabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják.”
Budapest Kunság
Szőlőfajták, borok: ezerjó, kövidinka, aranysárfehér - harmonikus összetételűek, könnyedebbek, „a kunsági a mindennapok bora” névvel illethetőek. Kékfrankos - finom, fűszeres, kadarka - rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos.
KUNSÁG
Terület: 28020 hektár. Klíma: csapadékban szegény terület. Forró, napos nyár és hideg, száraz tél jellemzi. Talaj: főleg homok, lösz.
A borvidék nemrégiben nyerte el, ill. kapta vissza a borvidéki rangot. A Dunára néző neszmélyi szőlőhegyeken termő borról Széchenyi István is írt dicsérő szavakat, és sokan kedvelték az itteni bor kellemesen savanykás ízét. Itt található az ország legnagyobb, 748 literes tölgyfahordója (Bajon), melynek homloklapját II. Rákóczi Ferenc faragott képmása díszíti.
Terület: 1820 hektár. Klímája: az átlagnál hűvösebb, kevesebb a napsütés, a csapadék közepes mennyiségű. Talaj: homok, illetve lösz.
NESZMÉLY
Budapest Neszmély
Szőlőfajták, borok: Rizlingszilváni – könnyed, finom elsődleges illatokkal rendelkezik. Olaszrizling – finom, szép savú, étkezéshez jól párosítható. Leányka – harmonikus, kerek, behízelgő illat és zamat jellemzi. Ezerjó – élénk savú, a nehezebb, zsírosabb ételek kísérője lehet. Rajnai rizling és chardonnay szőlőket is termesztenek.
Budapest Badacsony
A Balaton környékén termő borok saját karakterrel bírnak. Egy borospince előtt ücsörögve összes érzékszervünknek gyönyörűséget szerezhetünk -, hiszen a borok minősége párosul a táj szépségével, így a tó, a szőlőhegyek, a fehér falú présházak és a hegyek lábához húzódó kis falvak látványával. Sok művész és tudós ember adózott egy-egy művel a táj varázsának, és az sem véletlen, hogy Badacsony borát az “istenek nektárjának” nevezték.
Szőlőfajták, borok: Olaszrizling a legelterjedtebb – lágy, savai tompák, keserű mandulára emlékeztető zamatú. Jó évjáratban aszú is készül belőle. Szürkebarát a leghíresebb – zamatos, tüzes, harmonikusan gömbölyű, magas alkoholtartalmú bort ad ezen a területen. Kéknyelű „úri szőlő” – jó minőségű, de keveset terem, mert nehezen termékenyül. Diszkrét, fűszeres bukéval, nemes eleganciával bír.
BADACSONY
Terület: 1810 hektár. Klíma: kiegyenlített, szubmediterrán jellegű. Sok napsütés jellemzi, védett az északi széltől. Talaja: változatos, vulkanikus eredetű.
BALATONFÜRED-CSOPAK
Terület: 2270 hektár. Klíma: sok napfény, a szőlőtermesztésnek kedvező időjárás. Talaj: változatos. Kristályos pala, melyet homokkő, mészkő, illetve homok takar. Néhol a magas vastartalom miatt a föld vörös színű. Szőlőfajták, borok: Olaszrizling – esztétikailag is kellemes: zöldesfehér, rezedára emlékeztető illat fűszeres ízekkel, testes, gömbölyű ízhatású, több év múlva szilvaillatú másodlagos bukéval gazdagítva. Rizlingszilváni, chardonnay – kellemes, intenzív illatú, lágy, zamatgazdag bort adnak.
Ez a borvidék, mint a neve is mutatja, két különböző bortermelő tájra oszlik. A balatonfüredi borok testesebbek, tüzesebbek, alkoholszintjük magasabb – míg a csopaki borok tartózkodóbbak, könnyedebbek, illat- és zamatgazdagabbak. Balatonfüredet és környékét a gyógyvíz és a bor együttes ereje teszi vonzóvá. A környező dombokon szinte mindenütt szőlőtermesztés folyik.
Budapest Balatonfüred-Csopak
Budapest
Terület: 1510 hektár. Klíma: változatos, de mediterrán hatást is élvező, sok napsütés jellemzi. Talaj: változatos: meszes kőzetek, bazaltos láva és tufakőzetek, vályogos talajok.
Balaton-felvidék
Szőlőfajták, borok: olaszrizling, szürkebarát, chardonnay – testes, ízgazdag, élénken savas borok, finom illatokkal.
BALATON-FELVIDÉK
E gazdag középkori hagyományokkal rendelkező borvidék nem fekszik közvetlenül a Balaton partján, de éghajlatára még hatással van a tó közelsége. Szemet gyönyörködtető táj – dombok, lankák, medencék – és változatos talajadottságok jellemzik. Ezt a vidéket szépsége és csökkenő számú őslakossága miatt a városi emberek már évekkel ezelőtt felfedezték maguknak. Nagy számban költöztek ide művészek is, akik szívükön viselték a táj arculatának megőrzését, és sokat tettek is ezért.
Bár ez a terület borvidéki rangot csak 1990-ben kapott, a szőlőtermesztésnek több évszázados hagyománya van itt. Jóllehet az utóbbi években már minőségi bort is termelnek, elsősorban a pezsgőalapbor-termelés jellemző erre a vidékre. A híres Törley-pezsgők is etyeki alapborból készültek a XIX. század végétől. Megtekintésre érdemes körpincék, valamint szép sváb házak maradtak fenn itt a múlt századból. Bennük még megtalálható számos értékes, régi borászati eszköz. A borvidék a főváros közelségét kihasználva szeretne tovább fejlődni. Az „Etyek: Budapest szőlőskertje” szlogen rendkívül találó és vendéghívogató.
ETYEK-BUDA
Terület: 2000 hektár. Klíma: szeles, bőséges napsütés, kevés csapadék. Talaj: meszes. Szőlőfajták, borok: chardonnay, olaszrizling, rajnai rizling, sauvignon blanc - elegáns, száraz, határozott savú, könnyed borok finom illattal.
Etyek
Budapest
Budapest Mór
Szőlőfajták, borok: Ezerjó – neutrális illat, erős savasságát kompenzáló nagy test jellemzi, férfias, kemény, elegáns, jó évjáratban ki nem erjedt cukrot is tartalmazó, de száraz jellegű. Tramini – intenzív illatú és ízű, esetenként lágy. Királyleányka – illatos, könnyed. Chardonnay – finom illatú, tüzes, nagy testű.
MÓR
Két hegység, a Vértes és a Bakony között húzódik meg a festői szépségű Móri árok. Már a középkorban is folyt itt szőlőtermesztés. A török hódoltság alatt azonban az összes szőlő elpusztult, és a terület lakatlanná vált. Bár az Ezerjó régi magyar szőlőfajta, igazi otthonra itt, a móri borvidéken lelt. A más területen közepes, alig ismert szőlőfajtával csodát tett az új környezet, és eddig ismeretlen tulajdonságait hozta felszínre. Az utóbbi időben más kiváló minőségű bort adó szőlőt is telepítettek ide.
Terület: 890 hektár. Klíma: kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe tél, sok légmozgás, mely a betegségeknek nem kedvez. A nap sugarai nyáron a szőlők nagy részét egész nap érik. Talaj: változatos: lösz, erdőtalaj, homok.
Az első bencések 996-ban jöttek Magyarországra, a Pannónia nevű kis falu felett emelkedő – Szent Márton hegynek nevezett – dombon telepedtek le, és építettek kolostort. A pannonhalmi volt a Benedek-rendiek első és mind a mai napig a legnevezetesebb kolostora. A rend papjai a szószékről is hirdették a szőlőtermesztés fontosságát, mikéntjét. Itt alapították Magyarország első főiskoláját. A szőlőtermesztés első írásos emléke a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében található. Az Apátságban újra szőlőtelepítésbe és borkészítésbe kezdtek.
PANNONHALMA
Terület: 750 hektár. Klíma: mérsékelten száraz, mérsékelten meleg, enyhe telű. Talaj: középkötött vályog, lösz, barna erdőtalaj. Szőlőfajták, borok: Olaszrizling, rizlingszilváni, irsai olivér, királyleányka, cserszegi fűszeres. A fehérborok kiemelkedő minőségűek, illat- és zamatanyagban gazdagok, határozott tájjelleggel bírnak.
Budapest Pannonhalma
Budapest Nagy-Somló
Terület: 690 hektár. Klíma: nagyon szeles vidék, emiatt mérsékelten meleg, bár napfényben gazdag. A lejtők miatt kedvező a besugárzás. Talaj: vulkanikus eredetű. Szőlőfajták, borok: ezen a vidéken csak fehér szőlőfajták találhatók: Furmint, olaszrizling, juhfark, sárfehér. Nagy alkoholtartalom, robusztus savak, keménység jellemzik a somlói bort. Mivel tipikusan óbor, többéves fahordós érlelés után éri el karakterét. Házasítást nem tűr.
NAGY-SOMLÓ
A legkisebb, de egyik leghíresebb borvidékünk egy alvó vulkán köré települt. Volt idő, mikor híre még a tokajiét is megelőzte. A középkorban a somlói vár lovagtermében hatalmas vadászlakomák folytak, melyek fénypontja természetesen az itt termett bor volt. „Minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesedett, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végülis megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt”. (Hamvas Béla)
A soproni borvidék az ország egyik legősibb bortermő vidéke. Szőlőmag-leletek bizonyítják, hogy itt már a kelták is foglalkoztak szőlőműveléssel. A szőlőművelés e tájon töretlenül folyik azóta is. Szinte mindenkinek volt szőlője és pincéje, és itt minden gazda saját borkimérési joggal rendelkezett. A ház előtt rúdra függesztett friss fenyőág jelezte, ha újbort, szalmaköteg, ha óbort mértek. Piros, illetve fehér szalaggal adták tudtul, hogy vörös- vagy fehérbort árul-e a gazda. Ez a kedves szokás újraéledőben van Sopron utcáin.
Terület: 1880 hektár. Klíma: szubalpin jellegű. Fagymentes tavasz, hűvös, esős nyár, túlérésnek kedvező napos ősz, enyhe tél sok csapadékkal. Talaj: meszes (emiatt az itteni borok tanninban gazdagok), változatos.
SOPRON
Szőlőfajták, borok: kékfrankos - kellemesen fanyar, bársonyos. Merlot, zweigelt, melyek magas tannintartalmú, száraz, savgazdag kitűnő vörösbort adnak. Fehérbort adó fajták: leányka, chardonnay, irsai olivér, zöld veltelini.
Sopron
Budapest
Budapest
A Balaton déli partján elsősorban fehérbor termelése folyik, de vörösbort is készítenek. A török hódoltság előtt – a szőlőnek köszönhetően – az ország egyik leggazdagabb vármegyéje volt. A domboldalak szőlőire kedvezően hat a tó közelsége, mely sekélyebb itt, mint az északi parton, így viszonylag gyorsan felmelegszik, s ez kedvező mikroklímát teremt. A tó és a táj szépsége, a régi kastélyok és pincék miatt sokan látogatják ezt a vidéket ma is.
Terület: 2880 hektár. Klíma: kiegyenlített. Talaj: homok, lösz, barna erdőtalaj. Szőlőfajták, borok: királyleányka, olaszrizling – gyümölcsillatú, aromában gazdag, lágyan savas, elegáns fehérbort adnak. Chardonnay – finom, élánk savú, elegáns. Cabernet, merlot – finom, bársonyos vörösborok.
BALATONBOGLÁR
Balatonboglár
Mecsekalját „az Isten is bortermő vidéknek teremtette”, s ezt az emberek időben észre is vették, hiszen 2000 éve termesztenek itt szőlőt. A szőlő jól érzi magát a neki teremtett talajon és klímában, s bőségesen meghálálja a beléfektetett munkát. E borvidék kereskedelmi központja már az ókorban is Pécs (Sopianae) volt.
Terület: 940 hektár. Klíma: szubmediterrán, északi széltől védett. Forró nyár sok napsütéssel, enyhe tél. Talaj: palás, kötött erdőtalaj, homokkő, lösz.
Budapest
PÉCS
Pécs
Szőlőfajták, borok: cirfandli – a vidék jellegzetes bora. Virágillatú, fűszeres, magas alkoholtartalmú, kedvező évjáratokban ki nem erjedt cukrot tartalmaz. Olaszrizling – kellemesen száraz, de nem savas, lágy, tüzes, rezedaillatú. Chardonnay – illatos, elegáns, bársonyosan savas. A mecsekaljai borok a napsütéses órák magas száma miatt nagy testű, magas cukortartalmú, általában lágy borok. A nagy hagyományokkal rendelkező pécsi pezsgőgyártás alapborait a XIX. századtól a mai napig ez a vidék termeli – a mohácsi dombvonulat hűvösebb völgyeiben.
Budapest
Szekszárd
A XIX. század végén Európa egész területére szállították a szekszárdi vöröset (a kadarkát). Franciaország is nagy mennyiségben vásárolt a filoxéravész idején, mivel – mint mondták – az ottani bor minőségével egyedül a szekszárdi ért fel. Liszt Ferenc Szekszárdon járva többször is megízlelte a bort, sőt még IX. Pius pápának is kedveskedett vele 1865-ben, aki elismerően írta róla a következő szavakat: „... ez a szekszárdi bor tartja fenn egészségemet és ép kedélyemet.” Erejéhez tehát nem férhet kétség.
Szőlőfajták, borok: kadarka – régi híres fajta. Ma már ritkaságszámba megy, de újratelepítése megindult. Kékfrankos – gazdag illatú, harmonikus, testes, magas csersavtartalmú. Merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon – finom, jellegzetes illattal, zamattal, tüzes, szép bársonyossággal bír. Fehérbort készítenek a Chardonnay és az olaszrizling fajtákból is. A Szekszárdi Bikavér ősi eredetű, 2–3 vörösborból készítik. Eger mellett csak Szekszárd használhatta a bikavér elnevezést.
SZEKSZÁRD
Terület: 2300 hektár. Klíma: enyhe tél, szélsőséges de száraz nyár, sok napfény jellemzi. Talaj: vastag, szélfútta lösz, mely olykor a 30 méter magasságot is eléri.
„A villányi az elegáns bor, a gavalléroké és a dámáké. A magam részéről bálra csak villányit adnék.... Minden előnye akkor bontakozik ki, ha az ember frissen fürdött, borotválkozott, tetőtől-talpig átöltözött. Leginkább frakkban vagy szmokingban, hölgyek dekoltázsban. Mértéktartó, finom, jólnevelt.” – írja Hamvas Béla. A villányi borok kiválóságát az is példázza, hogy Európán kívül a XIX. században eljutott Amerikába és Brazíliába is. Siklós környékén inkább fehér-, Villány környékén pedig vörösbort termelnek.
Terület: 1890 hektár. Klíma: szubmediterrán jellegű. Meleg nyár, enyhe tél sok napsütéssel. Gyakori a jégverés. Talaj: lösz, meszes, köves részekkel.
VILLÁNY
Szőlőfajták, borok: portugieser (Kékoportó) – fajtajelleges, finom csersavtartalmú. Kékfrankos, cabernet sauvignon, merlot – sötét-rubinszínű, telt, testes, fűszeres zamatú borok. Olaszrizling – hosszú, tüzes fehérbor. Hárslevelű – nagy testű, szép savú bort ad.
Budapest
Villány
Bükk Budapest
Terület: 1590 hektár. Klíma: napfényben gazdag, hűvös, Talaj: riolittufa alapkőzeten lösz. Szőlőfajták, borok: leányka – illatos, az egrinél könynyebb, vékonyabb. Olaszrizling – könnyed, elegáns. Található itt kékfrankos, illetve sok más, kisebb területeken termesztett fajta, de az éghajlati és talajadottságok elsősorban a fehérbor termelésének kedveznek.
BÜKK
Hasonlatosan az egri és a tokaji borvidékhez, itt is riolittufába vájt – olykor hatalmas méretű – pincékben tárolják a bort. Némelyik falát, oszlopait népi kőfaragók értékes munkái díszítik. A híres miskolci bort nemes penésszel vastagon borított pincékben érlelték. Az Avas-hegyen, mely mindössze 100 méter magas, valamikor gazdag szőlőskertek voltak, oldalába ezernél is több pincét vájtak. A XIX. századtól pezsgőalapborokat is termelnek.
Ez a régi barokk városka külföldön elsősorban boráról ismert. Annak ellenére, hogy az ökológiai adottságok a fehér szőlő termesztésének kedveznek, az „Egri Bikavér” tette híressé Eger városát és környékét. Eger alatt hatalmas kiterjedésű üreg- és pincerendszer húzódik, az összenyitott pinceágakon keresztül a város a föld alatt is teljes szélességében átjárható. Az üregek egy része természetes eredetű, többségük mesterségesen kialakított, faragásokkal díszített.
Terület: 5160 hektár. Klíma: hűvös, kevés csapadék, hosszú tél jellemzi. Talaj: lávakőzet, rolittufa.
Eger Budapest
EGER
Szőlőfajták, borok: kékfrankos, cabernet, merlot, Portugieser (Kékoportó) alkotják az Egri Bikavér alapanyagát. (A bor jellemzői: harmonikus, testes, bársonyos, fanyar, tüzes, hosszabb ideig tartó fahordós ászkolás után kapja meg jellegzetes zamatát.) A leányka szőlőből készülő bor enyhén édeskés, gyümölcsös, komplex ízharmóniájú. Olaszrizling – harmonikus, finom, jellegzetes illatú, elegánsan savas.
Mátra Budapest
Terület: 7100 hektár. Klíma: szélmentes, védett. Talaj: vulkanikus alapkőzet, homokkal, lösszel borítva. Szőlőfajták, borok: rizlingszilváni – illatos, könnyed, lágy. Olaszrizling – száraz, üdítően savas. Muskotály, szürkebarát – magas alkoholtartalmú, illatos, magas cukorfokú. Bár a vörösbor termelése visszaszorult, kékfrankos, zweigelt, cabernet sauvignon borokat ma is készítenek. A borvidék piaci sikereit főleg reduktív gyümölcsös boraival éri el.
MÁTRA
Legnagyobb domb- illetve hegyi borvidékünkön jó minőségű fehérbort termelnek. A Mátra hegyvonulatai a domboldalakat védik az északi széltől, a szőlőterületek többsége az erdők között húzódik meg. A múlt és a jelen jól megfér egymással: a modern borkészítés és a régi mulatozós magyar szüreti szokások sem zárják ki egymást. Több középkori eredetű borospince található a vidéken, egy része felújítva ma is bort kínál.
Az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai születnek Tokaj-Hegyalján. Erről a borról csak felsőfokon lehet beszélni, hiszen gyógyszer, igazi nektár. E bor titkát nem külön az éghajlati, fekvési vagy talajadottságokban kell keresnünk, hanem ezek együttes hatásában. A hosszú, párás, napos ősz kedvez az érett szőlőszemek töppedésének, aszúsodásának. A világhírű aszúk és szamorodnik e nemes rothadású szőlőszemek hozzáadásával készülnek, s a bor annál értékesebb, minél több aszú szőlőt tartalmaz.
Terület: 5860 hektár (87 km hosszú, 3-4 km széles). Klíma: meleg nyár, hideg tél, hosszú, napos, párás ősz. Talaj: riolit- és andezittufán kialakult lösz és nyiroktalaj.
TOKAJ
Szőlőfajták, borok: furmint – legjobban aszúsodik, savas, finom illatú. Hárslevelű – teltebb, nagy testű. Sárgamuskotály – kedvező körülmények között jól aszúsodik, kemény savú, rendkívül finom, elegáns illatú.
Tokaj Budapest
Budapest
Zala
Terület: 1170 hektár. Klíma: enyhe; kiegyensúlyozott, nedves időjárás jellemzi. Talaj: agyagos, barna erdőtalaj. Szőlőfajták, borok: olaszrizling, rizlingszilváni, zöld veltelini, chardonnay, zweigelt.
ZALA
Boronapincék sora bizonyítja, hogy több mint 100 éves borászati hagyományokra tekintenek vissza a zalai dombok. A népi építészet e jellegzetes képviselőivel már csak ezen a vidéken találkozhatunk. A boronapincéket szálfákból ácsolták össze, kívül-belül agyaggal tapasztották. Ma már csak mutatóban áll közülük néhány, az elmúlás különös hangulatát árasztva. A terület 1998-as borvidékké válásával ismét remény van arra, hogy az itt található értékek, méltó kezekbe kerülve megőrződjenek.
A tolnai 1998-tól tartozik a borvidékek sorába, a szőlőművelés azonban régebbi keletű itt, egészen a rómaiakig visszavezethető. A szőlőművelés terén sokat köszönhetünk az e vidékre települő német nemzetiségűeknek, akik a XVI. századra már teljesen alábbhagyott szőlőtermesztés megerősítésében fontos szerepet játszottak. A Tolnai Borút vendégváró települései a sok látnivalón túl, kiváló borokkal és igazi hagyományos ételekkel lepik meg az arra járót.
TOLNA
Terület: 3150 hektár. Klíma: enyhe tél, száraz, napfényes nyár. Talaj: lösz, barna erdőtalaj. Szőlőfajták, borok: chardonnay, olaszrizling, zöldveltelini, tizlingszilváni, rajnai rizling, kadarka, kékfrankos, zweigelt, cabernet sauvignon.
Budapest
Tolna
SZoLoFAJTÁK ˝ ˝ (A telepített terület nagysága szerinti sorrendben)
OLASZRIZLING Származása: nem tisztázott, Olasz- vagy Franciaország. Tőkéje: középerős vagy gyenge, sűrű, vékony vesszőzetű. Fürtje: kicsi, hengeres, tömött, gyakran mellékfürtöt visel. Érése: október első fele. Bora: keserű mandulára emlékeztető ízű, többnyire lágy, fajtajelleges. Túlérett szőlőjéből különleges minőségű borokat készítenek. Elterjedése: nagyon elterjedt, szinte minden borvidéken megtalálható.
RIZLINGSZILVÁNI (Müller Thurgau) Származása: Németország. Tőkéje: erős növekedésű, kevés számú, félmereven álló vesszőt nevel. Fürtje: középnagy, vállas, tömött. Érése: szeptember közepe. Bora: fajtajelleges, mustjából többnyire reduktív típusú, gyorsan fejlődő bort készítenek. Elterjedése: Mátrai, Neszmélyi, Balatonfüred-Csopaki, Zalai borvidék.
FURMINT (HUNGARICUM) Származása: nem tisztázott. Tőkéje: kifejezetten erős növekedésű, kevés, hosszú, vastag vesszőt nevel. Fürtje: középnagy, laza, hengeres. Érése: október közepe. Bora: illatos, tüzes, savas, kissé fanyarkás ízű. Jó évjáratokban aszúsodik Elterjedése: Tokaji, Nagy-Somlói, Bükki borvidék.
EZERJÓ (HUNGARICUM) Származása: Magyarország. Tőkéje: erős növekedésű, kevés számú vesszőt nevel. Fürtje: középnagy, vállas, tömött középérésű. Érése: szeptember második fele. Bora: alkoholban gazdag, kemény, kissé fanyarkás ízű. Elterjedése: Móri, Kunsági, Neszmélyi borvidék.
CHARDONNAY Származása: Franciaország. Tőkéje: nagyszámú, hengeres, barnássárga vesszőt nevel. Fürtje: kicsi, hengeres vagy vállas, középtömött. Érése: szeptember második fele. Bora: fajtajelleges, finom zamatú, kemény karakterű, élénk, elegáns bor. Elterjedése: Etyek-Budai, Mátrai, Pécsi, Tolnai, Balatonboglári, Neszmélyi borvidék.
HÁRSLEVELŰ (HUNGARICUM) Származása: valószínűleg magyar. Tőkéje: nagyon erős fejlődésű, ritka, merev, felálló vesszőzetű. Fürtje: nagy, elérheti a 40 cm-es hosszúságot is. Hengeres; laza a vége, olykor villásan elágazik. Érése: október első fele. Bora: fajtajelleges, finom, hársméz illatú és zamatú, testes. Több éves érlelés során kiváló minőségű. Elterjedése: Tokaji, Mátrai és Egri borvidék.
CSERSZEGI FŰSZERES (HUNGARICUM) Származása: Magyarország. Tőkéje: középerős növekedésű, kevés számú, hosszú ízközű vesszőt nevel. Fürtje: középnagy, vállas, kúpos, középtömött. Korai érésű fajtahibrid. Érése: szeptember vége. Bora: illatos, sajátosan fűszeres zamatú, élénk savtartalmú. Elterjedése: Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balaton-felvidéki, Zalai borvidék.
RIESLING (Rhine-Riesling) Származása: Rajna melléke. Tőkéje: erős növekedésű, közepes számú, mereven felálló, hengeres vesszőt nevel. Fürtje: kicsi, hengeres vagy kissé kúpos, gyakran szabálytalan alakú, tömött. Érése: szeptember vége. Bora: finom illatú és zamatú. Általában kemény, savai azonban finomak, nagy extrakttartalmú. Elterjedése: Csongrádi, Tolnai, Etyek-Budai, Hajós-Bajai borvidék.
KÖVIDINKA (HUNGARIKUM) Származása: Magyarország. Tőkéje: erőteljes növekedésű, ritka szürkésbarna vesszőzetű. Fürtje: középnagy vagy kicsi, vállas, tömött. Érése: október közepe. Bora: könnyű, lágy, asztali minőségű. Elterjedése: Kunsági, Csongrádi borvidék.
IRSAI OLIVÉR (HUNGARIKUM) Származása: Magyarország. Tőkéje: középerős, hosszú, elfekvő vesszőket nevel. Fürtje: középnagy, vállas, laza. Érése: szeptember első fele. Bora: intenzíven muskotályos, lágy, gyorsan vénülő. Elterjedése: Pannonhalmi, Balatonboglári, Mátrai, Neszmélyi borvidék.
OTTONEL MUSKOTÁLY Származása: Franciaország. Tőkéje: gyenge növekedésű, elterülő, vékony vesszőzetű. Fürtje: középnagy, hengeres vagy kissé vállas, közepesen tömött. Érése: szeptember közepe. Bora: finom illatú és zamatú, lágy, finom savú bor. Kitűnő házasítási alapanyag. Elterjedése: Mátrai, Egri, Balatonboglári borvidék.
SZÜRKEBARÁT Származása: Franciaország. Tőkéje: középerős, vesszői vékonyak, lilásszürkék, hamvasak. Fürtje: kicsi, hengeres, nagyon tömött. Érése: szeptember második fele. Bora: harmonikus, testes, íz-, zamat- és extraktgazdag, finom savú. Elterjedése: Badacsonyi, Mátrai, Balaton-felvidéki borvidék.
KIRÁLYLEÁNYKA (HUNGARIKUM) Származása: Erdély. Tőkéje: erős növekedésű, sűrű vesszőzetű. Fürtje: közepes vagy kicsi, vállas, tömött. Érése: szeptember vége. Bora: diszkréten muskotályos illatú, finom, harmonikus, testes. Elterjedése: Balatonboglári, Pécsi, Neszmélyi, Pannonhalmi borvidék.
LEÁNYKA Származása: Erdély. Tőkéje: erőteljes fejlődésű. Nagy számú vastag, világosbarna vesszőt nevel. Fürtje: kicsi, vállas, tömött. Érése: szeptember közepe. Bora: fajtajelleges illatú és zamatú, alkoholban gazdag, tüzes, lágy. Elterjedése: Egri, Bükki, Móri borvidék.
JUHFARK (HUNGARIKUM) Származása: Ausztria vagy Magyarország. Tőkéje: középerős növekedésű, lapított, világosbarna vesszők jellemzik Fürtje: középnagy, hengeres, tömött. Érése: október közepe. Bora: különleges összetételű savakkal, finom illatokkal rendelkezik. Elterjedése: Nagy-Somlói, Balatonfüred-Csopaki borvidék.
KÉKNYELŰ (HUNGARIKUM) Származása: nem ismert, valószínűleg Magyarország. Tőkéje: középerős, görbe, lapított vesszőzetű. Fürtje: középnagy, kissé vállas, laza. Érése: október első fele. Bora: finom illatú és zamatú, egyes években különleges minőségű. Elterjedése: Badacsonyi borvidék.
KÉKFRANKOS Származása: nem tisztázott. Tőkéje: kifejezetten erős növekedésű, kisszámú felálló vesszővel. Fürtje: középnagy, vállas, olykor ágas, közepesen tömött. Érése: szeptember vége. Bora: finom cserzőanyag-tartalmú, kissé savas ízhatású. Az Egri Bikavér legfontosabb összetevője. Elterjedése: Szekszárdi, Villányi, Soproni, Egri, Mátrai borvidék (de az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek).
ZWEIGELT Származása: Ausztria. Tőkéje: közepes növekedésű, ritka vesszőzetű. Fürtje: középnagy vagy nagy, vállas, nagyon tömött. Érése: szeptember második fele. Bora: jó minőségű, csersavban gazdag, harmonikus. Elterjedése: Egri, Mátrai, Szekszárdi, Csongrádi borvidék.
PORTUGIESER (KÉKOPORTÓ) Származása: portugál, egyes szakemberek szerint osztrák. Tőkéje: közepes fejlődésű, kissé elterülő vesszőket nevel. Fürtje: középnagy, vállas, közepesen tömött. Érése: szeptember első fele. Bora: fajtajelleges, szép színű, finom csersavtartalmú. Elterjedése: Villányi, Egri, Szekszárdi borvidék.
CABERNET SAUVIGNON Származása: Franciaország. Tőkéje: gyenge növekedésű, mereven álló vesszőzetű. Fürtje: kicsi, vállas, közepesen tömött vagy laza. Érése: október eleje. Bora: különleges minőségű, kifejezetten fajtajelleges, bársonyos, cserzőanyagban gazdag. Elterjedése: Villányi, Szekszárdi, Egri, Balatonboglári, Hajós-Bajai borvidék.
KADARKA (HUNGARIKUM) Származása: Kis-Ázsia. Tőkéje: erős növekedésű, vesszői vastagok. Fürtje: középnagy, bőven termő, könnyen rothadó. Érése: október első fele. Bora: kitűnő, fűszeres és jellegzetes zamatú. Elterjedése: Kunsági, Csongrádi, Szekszárdi borvidék.
MERLOT Származása: Franciaország. Tőkéje: középerős, mereven álló vesszőzetű. Fürtje: kicsi, vállas, laza. Érése: szeptember vége. Bora: általában mélyvörös színű, telt, bársonyos ízű. Jellegzetes aromájú, száraz, minőségi bor. Elterjedése: Egri, Szekszárdi, Balatonboglári, Villányi borvidék.
: 06-1-450-8800
Magyar Turizmus Zrt., Agrármarketing Centrum : 06-1-450-8801 :
[email protected] www.amc.hu
Photos by Tibor Dékány, Studio Bakos All rights reserved!
