MEGOLDÁSOK
1
2
KEDVES ÉRETTSÉGIRE KÉSZÜLŐ DIÁKOK, FELKÉSZÍTŐ PEDAGÓGUSOK!
A középszintű érettségire felkészítő önálló feladatgyűjtemény megoldásait terjedelmi okokból internetes hozzáféréssel tesszük közzé. A korábbi kulcsok hagyományait követik: csak az összetettebb feladatoknál ismételjük meg a kérdéseket, alapesetben csak a feladatok számát és a hozzájuk tartozó válaszokat közöljük: a soronkénti válaszok előtti gondolatjelek jelölik a belső kérdéseket. A megoldások szerkezete alapvetően nem változott: zárt válaszú feladatoknál a pontos megoldást (kivétel az egyéni válaszok), míg a nyílt végű és az esszé(szerű) feladatoknál megoldási javaslatokat közlünk. Jó tanulást és sikeres felkészülést kívánunk! A szerző
4
TARTALOM 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1.2. A demokrácia kialakulása Athénban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 2. A KÖZÉPKOR 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. A nyugati és keleti kereszténység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4. A középkori városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.7. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
15 16 17 18 19 21 21
3. A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA 3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2. A honfoglalástól az államalapításig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3. Az Árpád-kor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején . . . . 3.5. A Hunyadiak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.6. Kultúra és művelődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
23 23 25 27 30 31
4. SZELLEMI, TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VÁLTOZÁSOK AZ ÚJKORBAN 4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. Reformáció és katolikus megújulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában . . . . . . . . . . . 4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
33 34 35 36
5. MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN 5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
38 39 40 41 42
6. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS, A NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA 6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata . . . . . . . . . 6.2. A XIX. század eszméi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.3. Az ipari forradalom és következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.4. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
44 44 45 46 49
5
7. A POLGÁROSODÁS KEZDETEI ÉS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON 7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2. A reformkori művelődés, kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.3. A polgári forradalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.4. A szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
51 52 52 54 55 56 58
8. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A KÉTPÓLUSÚ VILÁG FELBOMLÁSÁIG 8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.3. Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.4. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.5. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-as években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.6. A második világháború előzményei, jelentős fordulatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.7. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8. A szocialista rendszerek bukása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
59 61 61 62 63 64 66 68
9. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS ÖSSZEOMLÁSIG 9.1. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.3. Művelődési viszonyok és az életmód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.5. Magyarország részvétele a világháborúban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.6. A német megszállás és a holokauszt Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
69 70 70 71 71 72
10. MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG 10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2. A határon túli magyarság sorsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.6. A rendszerváltozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
73 73 73 74 75 76
11. A JELENKOR 11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2. Az európai integráció története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.3. A „harmadik világ” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
77 77 78 78 79
12. A MAI MAGYAR TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓD 12.1. Alapvető állampolgári ismeretek 12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.3. A magyarországi romák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
80 81 82 83
6
1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1. VALLÁS ÉS KULTÚRA AZ ÓKORI KELETEN 1.
Ti
gr
Eu
4.
is
fr át es z
2.
Kék-f
íl
us
1.
Sárga-folyó
N
In
du
s
3.
olyó
Ga
ng
es
z
1 – Egyiptom 2 – Mezopotámia 3 – India 4 – Kína
2. a Képírás írásjegyei Kínából Ékírás írásjegyei Mezopotámiából Hieroglifák Egyiptomból Hangjelölő írás írásjegyei Föníciából 2. b – képírás; fogalomírás/szótagírás; betűírás – görög, római (latin) – tulajdonviszonyok kialakulása, gazdasági élet/hatalmi viszonyok kialakulása 3.
4.
Mezopotámia
Egyiptom
Az ókori zsidó állam
India
Kína
b, B
a, b, A
f, e, g, k, C
a, c, d, h, E
b, i, D
A mumifikáláskor a test bebalzsamozásához pontos anatómiai ismeretekre volt szükség. Az egyiptomi vallásban fontos szerepe volt a túlvilági létnek és az arra való felkészülésnek.
7
5. 6 A Kr. e. VI. században Indiában kialakult vallás alapítójának szobra. 1 Uralkodói temetkezési hely; a legszebbek Gízában láthatók. 2 Az ázsiai hunok betörése ellen épített fal, amely a világűrből is látható. 5 Pusztító és újjáteremtő indiai isten szobra. 4 Csin si Huang-ti császár síremlékének agyagkatonái. 3 A mezopotámiai városállamok központjában álló toronytemplom. 6.
Uralkodókat, azok családtagjait, hivatalnokokat ábrázoltak, valamint az uralkodók tetteit, hősiességét, isteni jellegét akarták bizonyítani.
7. – „Minden város tele van az irántad érzett szeretettel, Amon!” Kultúra: egyiptomi – „Sarrukín vagyok, az erős király, Agade királya.” Kultúra: sumer – „Amikor Marduk elküldött engem a nép helyes vezetésére és arra, hogy az országot az ítélkezésre megtanítsam, a törvényt és az igazságot az Ország szájába helyeztem. […] 1. Ha awélum awélumot bevádolván, gyilkosság vádját emelte ellene, de reá nem bizonyította: vádlója ölessék meg.” Kultúra: mezopotámiai – (Ó)Babilon – „Mi közünk Dávidhoz? Nem örökségünk Jisaj ivadéka. Sátradba, Izrael! Magad törődj házaddal! Dávid és Izrael szerteszéledt sátraiba. Csak a Júda városaiban lakó izraeliek fölött uralkodott tovább Roboám.” Kultúra: zsidó – „Ötödik hadjáratomban Elám országa ellen vettem az utat. Assur, Sin, Samas, Adad, Bel, Nabu Ninua Istárja, Kidmuri királynője, Arbailu Istárja, Ninurta, Nergál, Nusku parancsából Ululu hónapban […] Elám területét teljes kiterjedésében beborítottam. Királya, Teumman fejét, aki vakmerően gonoszságot tervelt, levágtam. Vitézeit számlálatlanul öltem meg.” Kultúra: asszír – „Nagy Isten Ahuramazda, aki az eget teremtette, aki ezut a földet teremtette, aki az embert teremtette, aki a boldogságot teremtette az embernek, aki Dareioszt királlyá tette […]” Kultúra: perzsa – „A tanítást és a Véda tanulmányozását […]” Kultúra: indiai – árja
1.2. A DEMOKRÁCIA KIALAKULÁSA ATHÉNBAN 1. a) b)
8
Milyen főbb csoportokra tagolódott Athén társadalma? Teljes jogú athéni polgár, metoikoszok, rabszolgák. Politikai jogok tekintetében mely társadalmi csoportok között húzódott éles határvonal? Teljes jogú athéni állampolgárok/metoikoszok, rabszolgák. Melyik társadalmi réteg vehetett részt a politikai életben? Teljes jogú athéni polgár. Mi jelzi ezt az ábrán? A nyíl (ábraelemzési szempont!). Milyen feltételei voltak a politikai életben való részvételnek? 20 év feletti teljes jogú athéni polgárnak (férfinak) kellett lenni. Melyik volt a legfontosabb politikai döntéshozó szerv Athénban? Az ekklészia. Mi mutatja ezt az ábrán? A tagjai választják a legfontosabb tisztségviselőket. Mely tisztségeket sorsolták? Bulé, heliaia, kilenc arkhón. Mely tisztségeket töltötték be választott tisztviselők? Sztratégoszok, tamiaszok. Mi indokolta a kétféle választási módszer alkalmazását? Fizikai rátermettség szükséges – választás, politikai hivatalokba azért soroltak, hogy többen kivehessék részüket a politikai irányításból. Mely intézmények tekinthetők az athéni demokrácia alappilléreinek? Miért? Osztrakiszmosz – cserépszavazás, amely megakadályozza a demokrácia felszámolását, a türannosz rendszer (zsarnokság) létrejöttét.
2.
Hogyan értelmezte Periklész a demokrácia fogalmát? A többségre támaszkodik, a szabadság szelleme. Mit tartott értéknek társadalmi szempontból? A közösségben betöltött szerepet.
3. Az ókori Athénban területi elven alakult ki a demokrácia.
I
Az osztrakiszmosz célja az volt, hogy Athénban ne alakulhasson ki ismét zsarnokuralom.
I
A demokrácia korlátlan néphatalmat jelentett.
H
1.3. A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VIRÁGKORA ÉS VÁLSÁGA, AZ EGYEDURALOM KIALAKULÁSA 1.
Róma mint városállam
Róma Itália ura (az etruszkok, samnisok és görögök ellen vívott háborúk után)
Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének ura (pun háborúk kora)
A világbirodalom
9
2. a)
hódítások
róma itália ura pun háborúk
a földközi-tenger nyugati medencéjének meghódítása a földközi-tenger keleti medencéjének meghódítása
római birodalom
nő a földterületek nagysága új provinciák
lovagok meggazdagodnak az adóbérletből, de
nő a rabszolgák
senatori rend latifundiumai
száma
(nagybirtokai)
átalakul a gazdaság:
meghatározóvá válnak
áruttermelő rabszolgaság nő a rabszolgafelkelések veszélye
politikai tisztséget nem tölthetnek be
• elhúzódó háborúk • a rabszolgatartó nagybirtokok versenye
paraszti birtokok tönkremennek
• a római hadsereg meggyengül
• nő a nincstelenek száma kialakul a vagyontalan városi köznép: proletariátus
átfogó reformokra van szükség:
•
földkérdés
•
hadseregreform
• • • b)
A következő szempontokra térjen ki: A hódítások alapvető következményei: hatalmas zsákmány (nemesfém, föld), nagyszámú rabszolga, a kisüzemek tönkrementek, a nagyüzemek fejlődtek. Jellemző továbbá a társadalmi változások, a szellemi élet átalakulása, illetve a politikai élet változásai (kiemelten: elavult intézményrendszer), eltérő jogállású lakosság, és a pénzügyi igazgatás is problémás.
3. A: Livius Drusus B: Cornelius Sulla C: Caius Marius D: Tiberius és Caius Gracchus E: Caius Iulius Caesar F: Spartacus
10
szűk a politizálók köre nehézkes a politikai, pénzügyi irányítás rendezetlen a polgárjog kérdése
1.4. AZ ANTIK HITVILÁG, MŰVÉSZET, TUDOMÁNY 1. Az ókori görögöknek több istenük volt.
politeizmus
Isteneik többségét emberalakban ábrázolták.
antropomorf
A görögök összetartozását is erősítette a közös istenvilág. Minden poliszban ugyanazokat az isteneket tisztelték.
pánhellén
Minden istennek saját feladatköre, „hivatása” volt.
funkcióistenek
2. Görög isten
Római isten
Funkció
Zeusz
Jupiter
főisten
Héra
Juno
a főisten felesége; a házasság és a család védelmezője
Poszeidón
Neptunus
a tenger istene
Démétér
Ceres
termékenység, földművelés
Apollón
Apollo
a költészet istene
Artemisz
Diana
a vadászat istene
Arész
Mars
a háború istene
Aphrodité
Venus
a szépség és a szerelem istennője
Hermész
Mercurius
az istenek követe, a tolvajok, kereskedők istene
Pallasz Athéné
Minerva
bölcsesség, tudományok
Héphaisztosz
Vulcanus
az istenek kovácsa
Hesztia
Vesta
a házi tűzhely őrzője
Dionüszosz
Bacchus
a bor és a mámor istene
3. a Ókor
Modern kor
Milyen alkalomból? Milyen céllal?
Zeusz isten tiszteletére
görög hagyományok alapján béke
Milyen időközönként?
négyévente
négyévente
Helyszín
Olympiában
mindig más helyszínen
Résztvevők
csak férfiak
nők, férfiak
Öltözék
meztelenül
sportágnak megfelelő mezekben
Versenyszámok
futás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, ökölvívás
az ókori hagyományokon túl pl. úszás, öttusa, vívás stb.
Díjazás
babérkoszorú
érmek
11
3. b egyéni válaszok a táblázat felhasználásával 4. a Ókor
Jelenkor
Milyen alkalomból? Milyen céllal?
szórakozás, szórakoztatás
szórakozás, szórakoztatás
Helyszín
szabadtéri „színház”
kőszínházak (zárt)
Színészek
csak férfiak
nők és férfiak (gyerekek)
Darabok, műfajok
vígjáték, dráma
vígjáték, dráma, opera, operett, musical
Színpadkép, díszletek, jelmezek
egyszerűek, stilizáltak
színesek, látványosak, a darab fontos „kelléke”
4. b egyéni válaszok a táblázat felhasználásával 5.
Témaválasztás: A görögöknél nincs hivatalos művészet, közös: az istenek ábrázolása. Ábrázolásmód: Görög – realisztikus, ókori Kelet – merev, frontális. Kidolgozás: Görög – anatómiai pontosságú, ókori Kelet – csak a jellemző, főbb vonások.
6. a dór; ión; korinthoszi 6. b Hosszanti, téglalap alakú épületek, oszlopcsarnok, oszlopsorok, timpanon a homlokzat felett. A XIX. század újra felfedezi az ókori, nagy légterű, impozáns épületeket. 7. A: Colosseum B: Titus diadalíve C: Traianus oszlopa D: Panthenon 8. a ión és korinthoszi 8. b – keresztboltozat; kupola – Nagyobb, tágasabb belső tereket, épületbelsőket lehetett így létrehozni. 9.
1. Gízai piramisok – Kheopsz piramis 2. Szemiramisz függőkertje 3. Az olympiai Zeusz-szobor 4. Artemisz temploma Epheszoszban 5. A rhodoszi kolosszus 6. Alexandriai világítótorony 7. A Halikarnasszoszi Mauzóleum
10. a Meghódított, alávetett tartomány, élén proconsul állt. 10. b Provincia
Megszervezésének időpontja
Mai állam (államok)
Szicília
Kr. e. 241
Olaszország
Gallia
Kr. e. 58–51
Franciaország, Belgium, Németország, Luxemburg
Egyiptom
Kr. e. 31
Egyiptom
Pannonia
Kr. u. 9
Magyarország, Szlovénia, Szerbia
Dacia
Kr. u. 107
Románia
12
11. a egyéni válaszok a Kta. megfelelő oldala alapján 11. b Pannonia 11. c Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia 11. d Románia, Szerbia, Magyarország 11. e Scarbantia: Sopron; Savaria: Szombathely; Arrabona: Győr; Sopianae: Pécs; Ulcisia Castra: Szentendre; Aquincum: Óbuda; Napoca: Kolozsvár; Apulum: Gyulafehérvár; Marus: Morva; Danuvius: Duna; Tisia: Tisza; Crisia: Körös; Marisus: Maros; Dravus: Dráva 11. f Az V. században a kormányzat átadta a hunoknak Pannónia egy részét. 11. g egyéni válaszok
1. 5. A KERESZTÉNYSÉG KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE 1. 2.
1. Názáret – itt nevelkedett Jézus; 2. Jeruzsálem – itt feszítették keresztre; 3. Betlehem – itt született Jézus Melyek a kereszténység legfontosabb tanításai? A források segítségével válaszoljon! Szeretet – „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” (első három forrás) Az elérendő cél a menny, Isten országa. (utolsó forrás) Miért válhatott a keresztény vallás a válságokkal küzdő Római Birodalomban közösségformáló erővé? A gazdasági és társadalmi válság miatt az emberek elbizonytalanodtak többistenhívő vallásukban. A sorsukon változtatni akarók körében nőtt a Megváltóba vetett hit. Jézus tanításai a legszegényebbeknek is erőt adtak.
3. Jézus tanítványainak elnevezése a Bibliában.
apostolok
A keresztények Jézus személyében várták a Megváltó eljövetelét. Az eredeti elnevezés a héber „felkent” szóból származik.
Hrisztosz
A zsidóság egyik csoportja, amely az új hittel szemben a régi hagyományokat képviselte.
farizeusok
A tisztség elnevezése a „felügyelő” szóból származik; kezdetben a keresztény gyülekezetek vagyonát felügyelte, majd a városi, illetve városok köré szerveződő egyházkormányzati területnek volt a vezetője.
püspök
A keresztény gyülekezetben a püspökök segítői.
diakónusok
1.6. A NÉPVÁNDORLÁS, AZ ANTIK CIVILIZÁCIÓ FELBOMLÁSA 1.
Miért fogadta be Róma a gótokat? Milyen feladatot szántak nekik? Katonai utánpótlás miatt. Védelmi feladatokat. Korábbi betöréseiknek mi volt az oka? A nyugat felé vándorló hunok legyőzték a gótokat. Ki telepítette le a gótokat a Római Birodalom területén? Mikor került erre sor? Theodosius császár – a IV. században. Hogyan illeszkedtek be a jövevények a római társadalomba? Katonai szolgálatot teljesítettek; cserébe birtokot, rangot kaptak; romanizálódtak.
13
2.
14
Mi a szerző véleménye a hunokról? Mi bizonyítja ezt? Idézzen a forrásból! Külsőre nem szépek – „Minden szépség nélkül valók […] ijesztően formátlanok.” Egyszerűen élnek – „megeszik a vadnövények gyökereit, bármiféle állat nyers húsát”. Igénytelenek – „Csecsemőkortól megszokták a hideget, az éhséget, szomjúságot, […]”. Milyen életmód jellemezte a hunokat? Mi igazolja ezt? Idézzen a forrásból! Nomád életmód – „Nincsenek kijelölt lakóhelyeik, nincs otthonuk […], hanem megállás nélkül kóborolnak.” Ki volt a hunok legnagyobb királya? Hol volt birodalmának központja? Attila (434–453) – a Tisza mentén. Pontos helye vitatott (talán Szeged környéke).
2. A KÖZÉPKOR 2.1. A FEUDÁLIS TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI REND JELLEMZŐI 1. nemesség
papság (egyház)
jobbágyság
bellatores
oratores
laboratores
2.
3.
4.
A földesúr tulajdona:
teljes uradalom
A földesúr kezelésében van:
majorság
Közösen használják:
erdő, legelő, tó
A jobbágy használja:
úrbéres földek – kert
Miért volt előnyösebb a kétnyomásos gazdálkodás a legelőváltó módszernél? A kétnyomásos gazdálkodásnál a szántó szigorúan különvált, a földterület egyik részén kapott helyet az őszi és/vagy tavaszi gabona, a másik rész ugaron maradt. A következő évben a két terület felcserélődött, s a legeltetés szabályokhoz igazodott, ez indította el a nyomáskényszer kialakulását. Egy adott földterületnek hány százalékát vetették be? Kétnyomásos gazdálkodás esetén: 50% Háromnyomásos gazdálkodás esetén: 75% A teljes termés hány százalékát takaríthatták be egyszerre? Kétnyomásos gazdálkodás esetén: 50% Háromnyomásos gazdálkodás esetén: 33% Miért volt előnyösebb a háromnyomásos gazdálkodás a kétnyomásos művelésnél? Csökkent az ugaron maradt terület, különvált az őszi és a tavaszi búza vetésterülete, ez a munkaerő jobb évszakos kihasználását is lehetővé tette, így növekedett a termés mennyisége. Mikor aratták az őszi búzát, illetve a tavaszi búzát? Mindkettőt nyáron aratták. A gabonán kívül milyen növényeket termesztettek még a korszakban? Sorolja fel! Bab, borsó, lencse. Miért volt hatékonyabb a nehézeke, mint a túróeke? A nehézeke vasból volt, nem fából, ezért mélyebben szántotta és meg is forgatta a földet, nem kellett a földterületet keresztben is felszántani. Miért volt előnyösebb a szügyhám használata a nyakhámnál? A szügyhám jóval nagyobb erőkifejtésre is képessé tette a lovat, mert nem állt fenn a fulladás veszélye, mint a nyakhámnál. Milyen más technikai újításokat ismer a korszakból? Nevezzen meg legalább hármat! Patkó, kengyel, vízimalom, szélmalom.
15
2.2. A NYUGATI ÉS KELETI KERESZTÉNYSÉG 1.
Az egyházszakadással (skizmával) kapcsolatos pontok: 1, 2, 11 Az invesztitúra kérdésével kapcsolatos pontok: 3, 4, 7, 13, 14, 19, 23, 25 Az állam és az egyház viszonyára vonatkozó pontok: 8, 9, 12, 16, 17, 19, 23, 25
2.
3.
4.
16
Évszám
Esemény
Betűjel
1075
Dictatus Papae
B
1075–1076 tele
wormsi zsinat
D
1076. február
lateráni zsinat
C
1077
Canossa-járás
E
1122
wormsi konkordátum
F
1176 1177
legnanói csata velencei béke
A
Milyen útvonalakon közelítették meg a Szentföldet a keresztesek? – Szárazföldi: pl. Nyugat-Európából Magyarországon keresztül a Szentföldig. – Vízi: pl. Franciaországból a Földközi-tengeren. – Szárazföldi és vízi útvonalon: pl. Magyarországról szárazföldön az Adriai-tengerig, onnan hajóval a Szentföldig. Milyen új államalakulatokat hoztak létre a keresztes hadjáratok során? Jeruzsálemi Királyság, Antiochiai Fejedelemség, Tripoliszi Grófság, Latin Császárság. Nézzen utána, mi az eredete a következő mondásnak: „Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől!” A hagyomány szerint II. András magyar király Makó nevű vitézével kapcsolatos, aki vágyott arra, hogy eljusson a Szentföldre. Makó vezér egy alkalommal alaposan felöntött a garatra, és álmából felriadva azt hitte, hogy már Jeruzsálemben van, pedig még csak a dalmáciai Spalatóban lehorgonyzott hajón aludt. Ekkor születhetett a szólás. Milyen okok késztették a pápát a keresztes hadjárat meghirdetésére? A keleti kereszténység megsegítése, mert a XI. század közepén a szeldzsuk-törökök elfoglalták a Szentföldet. („Elözönlötték […] őket a turkok és az arabok […]”) Melyek voltak a hadjáratok mögöttes, valós okai? Európában a feudális gazdálkodás fejlődése miatt népességfölösleg alakult ki, az itáliai kereskedővárosok gazdasági érdekei, a pápaság tekintélyének növelése a császárokkal szemben, a kereszténység megújítása. Mi ösztönözte a keresztényeket a hadjáratokban való részvételre? Lovagok, nemesség: a harc, ezáltal a lovagi tekintély növelése, birtok- és zsákmányszerzés. Parasztok: birtokhoz jutás, jobb megélhetés, sokuknál a vallásos érzület, felbuzdulás. Kétszáz év alatt hogyan változott meg a keresztes hadjáratok eredeti célja? Az első hadjárat célja a Szentföld visszafoglalása, a Szent Sír megszerzése volt. A XIII. században már nyílt területszerzés.
2.3. AZ ISZLÁM VALLÁS ÉS AZ ARAB VILÁG; A VILÁGVALLÁSOK ELTERJEDÉSE 1. a Ssz.
A város neve
Történelmi esemény
Mai ország megnevezése
1.
Medina
Ide menekült Mohamed 622-ben (hidzsra)
Szaúd-Arábia
2.
Mekka
Mohamed szülővárosa
Szaúd-Arábia
3.
Kordova
750 után a bomló Arab Birodalom egyik központja, árucikke is híres: „kordován csizma”
Spanyolország
4.
Poitiers
Martell Károly itt állította meg az európai arab terjeszkedést 732-ben
Franciaország
5.
Damaszkusz
Árucikkéről híres: damaszkuszi acél
Szíria
6.
Bagdad
750 után a bomló Arab Birodalom egyik központja
Irak
1. b Milyen jellegű terület Arábia földrajzi szempontból? Sivatagi terület, csak kb. 1%-a művelhető. Milyen gazdasági tevékenységekhez nyújt kedvező feltételeket? A sivatag peremén és az oázisokban lehetséges a gyümölcstermesztés (főleg datolya). Legfontosabb haszonállata a teve. 1. c Mi tette lehetővé az arab hódításokat a Kr. e. VII. századtól kezdődően a Földközi-tenger térségében? Bizánc és Perzsia egymás elleni harca. Ki volt az az európai uralkodó, aki megállította az arab terjeszkedést? Martell Károly. 2.
1. Korán; 2. dzsihád; 3. Mohamed; 4. szunnita; 5. síita; 6. háridzsiták; 7. kalifák; 8. Abbaszida kalifátus; 9. Cordobai kalifátus; 10. despotikus; 11. haradzs; 12. hitetlenek
3. a Zsidó vallás Monoteizmus Szent Könyv (névvel) Irányzatok
Kereszténység
Iszlám
+
+
+
+ (Tóra)
+ (Biblia)
+ (Korán)
+
+
+
Buddhizmus
+
Papi rend
+
Szerzetesség
+
Képkultusz
+
Menny és pokol elképzelése
+
Állam és vallás összefonódása
+
Vallási indíttatású háborúk Monogámia
3. b
+
+ + +
+
• Alakítója a társadalmi rendnek Zsidó vallás: Összetartás, összetartozás-tudat. Buddhizmus: Erőszakmentesség. Kereszténység: Erkölcstan (tízparancsolat). Iszlám: Többnejűség, összetartozás-tudat.
17
• Életviteli és táplálkozási előírásai vannak Zsidó vallás: Kóser ételek. Buddhizmus: Vegetáriánusok. Kereszténység: Böjtölés (húsvét előtt). Iszlám: Böjt – Ramadán, sertéshúsfogyasztás tilalma, alkoholtilalom. • Kultúraformáló hatása megmutatkozik a művészetekben Zsidó vallás: építészet: zsinagóga. Buddhizmus: Buddha-szobrok. Kereszténység: Szentképek, zeneművek (mise, gregorián). Iszlám: Építészet (dzsámi, minaret), fürdőkultúra.
2.4. A KÖZÉPKORI VÁROSOK 1.
Mely városok léteztek már az ókorban is? Nevezzen meg legalább ötöt! Marseille, Nápoly, Róma, Athén, Konstantinápoly, Bécs, Bejrút, Alexandria. Milyen következtetés vonható le ebből? Történelmi szerepük, adottságaik, földrajzi fekvésük miatt nem veszítették el jelentőségüket a középkorban sem. Nevezzen meg két-két levantei, illetve a Hanza-szövetséghez tartozó várost! Levantei: Velence, Firenze, Verona, Genova; Hanza: Hamburg, Lübeck, Bréma. Nevezzen meg két textilipari központot! Brügge, Gent. Nevezzen meg egy híres fémipari központot! Toledo. Milyen helyeken alakultak ki városok a középkorban? Püspöki, érseki székhelyeken, földesúri birtokközpontból, kereskedelmi útvonalak találkozásánál, folyók átkelésénél, alföld–hegység találkozásánál, fémlelőhelyek közelében.
2.
3.
18
A városok felvirágzásával milyen új társadalmi réteg jelent meg? Polgárság. Kik alkották a városi patríciusok rétegét? Nemes és tehetős emberek. Firenze összlakosságának hány százaléka tartozott a patríciusok közé? 1,6%. Kik voltak a plebejusok? A városi polgárság legszegényebb, vagyontalan rétege, emiatt polgárjoggal nem rendelkeztek, pl. szolgálók, cselédek, bérmunkások. Milyen városi iparágakat említ a szöveg? Gyapjúfeldolgozók, gyapjúszövők, posztókészítők, cipész, papucs- és facipőkészítő, kő- és faműves. Melyik volt Firenze legjelentősebb iparága? Miért? A gyapjúfeldolgozás, mert Európában nagy volt az igény a jó minőségű gyapjúkelmék iránt, és ennek előállításához Firenzében adottak voltak a feltételek (víz, munkaerő stb.). Hány boltja volt a firenzei gyapjúfeldolgozó céhnek? 200 vagy még több.
Az olvasottak alapján ábrázolja kördiagramon Firenze lakosságának társadalomszerkezetét! nők, gyerekek, öregek hadra fogaható polgárok hadra fogható nemes és tehetős emberek teljes felszerelésű lovagok idegenek, katonák, utasok
4.
Ki, milyen feltételekkel dolgozhatott takácsként Párizsban? Ha ipart vásárolt a királytól, mester fia, „szakképzett”, két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de a házon kívül egyet sem, minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában. Milyen kérdésekre terjedtek ki a céhszabályzat előírásai? Műhelynyitás feltételei, munkafeltételek, alapanyagok, elkészítés módja, minőségi előírások. Hogyan volt ez összeegyeztethető a szabad versennyel? Ellentétes a szabad versennyel az egységes előírások miatt.
2.5. EGYHÁZI ÉS VILÁGI KULTÚRA A KÖZÉPKORBAN 1. a Az alábbi táblázatban felsoroltuk a középkori „hét szabad művészetet”. Nevezze meg magyar megfelelőjüket, és azt, hogy melyik mai tantárgy elődjének tekinthetők! Hét szabad művészet
Jelentése
Mai tantárgy
grammatica
nyelvtan
nyelvtan
rhetorika
szónoklattan
irodalom
dialectica
érvelés, vitatkozás tana
irodalom
aritmetica
számtan
matematika
geometria
mértan
matematika
astronomia
csillagászat
földrajz
musica
zene
ének-zene
1. b Nézzen utána, mit jelent a trivium kifejezés! Ennek alapján magyarázza meg a napjainkban is használatos triviális szó jelentését! Eredetileg a középkori „alapfokú” tanulmányok első három tantárgyát jelentette (grammatica, rhetorica, dialectica); napjainkban a nagyon egyszerű, könnyen megoldható dolgokra értjük. 2.
Melyik szolmizációs hangot nevezzük ma másként? dó Melyik hang hiányzik a sorból? ti
19
3.
4.
Román stílus
Gótika
Kép (száma)
2, 7
1, 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10
Építészeti elem (betűjele)
A, B, C
D, E, F, G, H, I, J, K
Az olvasottak alapján sorolja fel a legfontosabb lovagi erényeket! Nagylelkű, tisztességes, bőkezű, kifogástalan és becsületes. Milyen összefüggés állapítható meg a hűbériség és a lovagi életforma között? A lovagok egyegy nagyúr szolgálatában álltak, a hűbérbirtok fejében katonai szolgálatot teljesítettek hűbéruruk seregében. Magyarázza meg a következő, a forrásszövegben szereplő fogalmakat! fogadalom: Ha az ifjak elérték 21. évüket, és rendelkeztek a fő erényekkel, akkor a lovaggá avatás alkalmával fogadalmat tettek. (Naponta misét hallgat, megvédi az özvegyeket, árvákat stb.) szentegyház: Katolikus egyház. lovagi torna: Lovagi hadi gyakorlat, célja nem a vérontás volt, hanem a lovagok harcedzettségének, rátermettségének bizonyítása. Szabályait írásba foglalták. római császár: A Német-római Birodalom mindenkori uralkodója.
5.
Miből állt a lovag felszerelése? Egészítse ki az alábbi rajzot a megfelelő nevekkel!
sisak
pajzs
mellvért
lovagi címer
A vár része
Betűjel a rajzon
külső elővár
F
belső elővár
E
várárok
J
őrtorony
I
kaputorony felvonóhíddal
G
öregtorony (lakótorony)
A
kápolna
B
várudvar kúttal
C
lőrés
H
szuroköntő nyílás
D
6. a
6. b Milyen hasonlóságokat talál az ókori és a középkori építmények között? Magaslatokon helyezkednek el, vastag kőfalak védik körbástyákkal. Milyen újításokat ismer fel a középkori várakon? Magasabbak a falaik, kialakították a várárkot (vagy vizesárkot), lakótornyokat alakítottak ki a váron belül.
20
2.6. A HUMANIZMUS ÉS A RENESZÁNSZ ITÁLIÁBAN 1. A reneszánsz ember ateista.
H
A reneszánsz ember jellemzői: szabadság, önmegvalósítás, az emberi élet méltósága.
I
A földi élet szépségeit nagy becsben tartják.
I
Az eszménykép a polihisztor személyiség.
I
Nem tulajdonítanak jelentőséget a természettudományos ismereteknek.
2.
3.
H
Ki volt Dávid? Milyen történeteket ismer róla? Egy ószövetségi történet szerint Dávid pásztorfiú volt, aki a hatalmas filiszteus zsoldost, Góliátot parittyájával sebezte halálra, győzte le. Mit jelképezhetett a XVI. század elején Firenzében Dávid alakja? Dávid kis termete ellenére legyőzte a nagy Góliátot; Firenze ehhez hasonlóan egy „kis” város volt a középkori Itáliában, de kereskedelmi központként jelentős befolyásra tett szert. Melyik kultúra szobraival mutat hasonlóságot Michelangelo alkotása? Miben áll a hasonlóság? Az antik görög kultúrával. A szobor naturista, hasonlóan a klasszikus kori görög szobrászathoz, itt is jellemző az ideális test bemutatása, a jellegzetes lépő állás és a kontraposzt alkalmazása. Mivel magyarázhatók a hasonlóságok? A reneszánsz kultúra példaképe az antik művészet. Egyéni válaszok a kulcsszavak felhasználásával. A hasonlóságok alapja: a reneszánsz számára mintakép volt az antik művészet – ez Itáliában főként az ókori római művészetre vonatkozott. Ez tükröződik a forrásokon is: lovas szobor mint műfaj. A reneszánsz palota felépítése (többszintes, zárt belső udvar). Különbségek: a reneszánsz palota nagyobb, illetve a reneszánsz lovas szobor a városi vezetőt ábrázolja.
2.7. AZ OSZMÁN BIRODALOM TERJESZKEDÉSE 1. ráják
10
kalifa
3
kádi
9
mufti
8
szpáhik
5
Oszmán
1
harádzs
11
defterdár
7
despotikus
2
janicsárok
4
díván
6
21
2.
22
Milyen területeket és országokat kebelezett be az Oszmán-török Birodalom? Sorolja fel! Bosznia, Szerb Királyság, Albán Fejedelemség, Epirusz, Thesszáliai Fejedelemség, Athéni Hercegség, Akháj Fejedelemség, Bizánci Császárság, Bolgár Birodalom, Szeldzsuk Emírségek. A XV. század végén mely országokkal volt határos a birodalom? Moldva, Magyar Királyság, Velencei Köztársaság, Havasalföld. Meddig volt meghatározó hatalmi tényező Európában az Oszmán-török Birodalom? 1815-ig. Mettől meddig volt a magyar állam szomszédja? Használja a Középiskolai történelmi atlaszt! 1389–1878.
3. A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA 3.1. A MAGYAR NÉP ŐSTÖRTÉNETE ÉS VÁNDORLÁSA 1. uráli nyelvcsalád
finnugor alapnyelv
szamojéd alapnyelv
finn-permi alapnyelv
obi-ugorok
ugor
magyar nyelv
2. Szám
A szállás megnevezése
Mai ország
1.
Feltételezett őshaza
Oroszország
2.
Magna Hungaria
Oroszország
3.
Levédia
Ukrajna
4.
Etelköz
Ukrajna
3.2. A HONFOGLALÁSTÓL AZ ÁLLAMALAPÍTÁSIG 1.
Mivel magyarázza a szerző a honfoglalást? „Föld túlontúl megtelt”, „helyszűkét tovább nem tűrvén” – a túlnépesedéssel. Milyen más, valós okai voltak a honfoglalásnak, amelyeket a szerző nem említ? Az arab terjeszkedés miatt nagy népességmozgás, népvándorlás alakult ki. Az Etelközben lévő magyarokat megtámadták a besenyők, Etelköznek nem voltak jól védhető határai. Nevezze meg a szövegben említett hét fejedelmet! Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm, Álmos, Előd. Hogyan nevezzük a szövegben szereplő „szülőföldet”? Hol található ma? Etelköz. Mikor került sor a honfoglalásra a hagyomány szerint, és mikor történt valójában? 896; 895/96tól 900-ig. Kinek a vezetésével indultak el a magyarok ősei az új hazába? Álmos. Ki vezette be a magyarokat a Kárpát-medencébe? Árpád. A Keleti-Kárpátok mely hágóin keresztül vezetett a magyarok útja? Vereckei-hágó, Tatai-hágó, Békás-szoros. 23
2. a)
b)
3.
4.
5.
6.
24
A Kárpát-medence mely részein telepedtek le a honfoglaló magyarok? Mi lehet ennek a magyarázata? Korábbi erődített helyeken (római erődítések): a Dunántúlon, Erdélyben. A védelem szempontjából fontos helyeken, a gyepű elve alapján. Milyen elvek szerint történt a telepedés? Mi őrzi napjainkig ennek emlékét? Törzsi, nemzetségi rendben; települések nevei (Balassagyarmat, Fehérgyarmat, Fajsz stb.), megyék nevei: Szabolcs. Nézzen utána, hogy lakóhelye közelében milyen honfoglalás kori lelőhelyek ismertek, milyen honfoglalás kori emlékek kerültek elő! egyéni válaszok Milyen néven említi a forrás a magyarokat? Magyarok, türkök. Milyen jellegzetes harcmodort, taktikát írt le? Lesben állás, csel, rajtaütés, ellenség bekerítése és végsőkig üldözése. Hogyan érzékelhető a két rend (a kalandozó magyarok és a nyugat-európai kereszténység) összeütközése? A szerző véleménye, elfogultsága tükröződik az alábbi sorokban is: „A magyarok népe, öldöklésre szomjasan és vágyódva a harcra, meglepi a még ásítozó keresztényeket […] Aljas természetüket mégsem elégítette ki a keresztények ily mérhetetlen legyilkolása, […]”. Melyik csatáról számolt be a krónikás? Mikor került sor erre a csatára? Augsburg – 955. Miért volt jelentős a magyarok számára ez a csata? A több évtizedig tartó nyugat-európai kalandozások, kalandozó hadjáratok lezárását jelentette. Ki volt a szövegben említett „császár”? I. Ottó. Ki volt az a legendás hős, aki a hagyomány szerint kürtjével megölte a császárt? Lehel. A quedlinburgi birodalmi gyűlés előtt vagy után hangozhattak-e el Géza fejedelem fenti szavai? Válaszát indokolja! A birodalmi gyűlés után. Mert püspöke krónikájából való az idézet. Hogyan viszonyult Géza fejedelem a kereszténységhez? Ő is elfogadta a kereszténységet, megkeresztelkedett, de továbbra is pogány módon élt. Az államunk megszilárdításának, fenntartásának egyik fontos eszközének tekintette a kereszténységet a keresztény Európában. Milyen részekből állt a vármegye? Várszervezet, udvari szervezet, magánbirtok. Melyik rész látott el katonai feladatokat? Ki volt az irányítója? Várszervezet; várispán. Melyik része volt gazdasági jellegű? Ki irányította? Udvari szervezet; udvarispán. Milyen alapon szerveződött meg a vármegyerendszer? Mi volt ezzel az uralkodó célja? Területi alapon és nem törzsi, nemzetségi szállásterületek alapján. A törzsi, nemzetiségi vezetők hatalmának korlátozása céljából. Miért érvényesülhetett az uralkodói hatalom a királyi vármegyékben? Válaszát az ábra segítségével indokolja! A vár és az udvari szervezet élén álló ispánokat a király nevezte ki, akik szolgálataikért földbirtokot kaptak. I. Esztergomi érsekség; II. Győri püspökség; III. Veszprémi püspökség; IV. Pécsi püspökség; V. Váci püspökség; VI. Egri püspökség; VII. Kalocsa – Bácsi érsekség; VIII. Csanádi püspökség; IX. Bihari püspökség; X. Gyulafehérvári (Erdélyi) püspökség. A fenti egyházmegyék közül melyek találhatók ma (részben) határainkon kívül? Pécsi püspökség; Kalocsa – Bácsi érsekség; Csanádi püspökség; Bihari püspökség; Gyulafehérvári (Erdélyi) püspökség. Melyek találhatók ma is Magyarország területén? Esztergomi érsekség; Győri püspökség; Veszprémi püspökség; Pécsi püspökség; Váci püspökség; Egri püspökség; Kalocsa – Bácsi érsekség; Csanádi püspökség; Bihari püspökség. Hogyan, mivel támogatta István király az egyház működését? Birtokadományokkal; törvényeiben rendelkezett a tizedről, amit a jobbágyok fizetnek az egyháznak. Ki áll ma Magyarországon a katolikus egyház élén? Erdő Péter esztergom–budapesti érsek.
7.
8. A régi rend felszámolására irányultak:
I. tk. 34., II. tk. 12.
Az új rend megteremtését szolgálták:
I. tk. 9., II. tk. 1.,17., 18.
b)
Milyen korábbról ismert törvénykezési, büntetési elvekkel találkozott a szemelvényekben? Válaszát konkrét cikkelyek megnevezésével igazolja! Szemet szemért elv, pl. II. tk. 12. pontja.
Hibaleírás: a munkafüzet 59. oldalán az első forrásrészlet („Hogy az Isten…”) cikkszáma lemaradt - az eredeti forrásban 34. sorszámmal és „A varázslókról” címmel van megjelölve.
3.3. AZ ÁRPÁD-KOR 1. a) A várföldek idegen főurak kezébe kerülnek. Gyengül a királyi vármegye. Megszűnik a serviensek (királyi vitézek) kiváltságos helyzete. Erősödik a várnép és a várjobbágyok függése a nagybirtokosoktól. A főúri ellenzék sérelmei: vármegyék eladományozása és méltóságok halmozása idegen főurak kezén. A zsidó és izmaelita bérlők szedik be a királyi jövedelmeket. b)
II. András a hatalom megszerzése és megtartása érdekében kezdte meg híveinek a királyi birtok eladományozását. A királyi birtokadományokkal együtt a várföldek nagybirtokosok (főurak) kezébe kerültek. Ennek következtében a királyi jövedelmek csökkentek, emiatt az uralkodó a regálékra támaszkodott. A királyi jövedelmek beszedését bérbe adta. Bérlők szedték be a vámokat, adókat, illetékeket. Pénzrontást is alkalmazott jövedelmei pótlására. Gyengült a királyi vármegye is, mert megszűnt a serviensek (királyi vitézek) kiváltságos helyzete, és erősödött a várjobbágyok és a várnép függése a nagybirtokosoktól. A főúri ellenzék legfontosabb sérelmei közé tartozott, hogy a királyné révén idegenek állami tisztségeket, hivatalokat tölthettek be, és birtokadományokat kaptak. Mindezen sérelmek miatt a főúri ellenzék és a serviensek nyomására 1222-ben II. András kiadta az Aranybullát, amely a nemesség jogait és kötelességeit tartalmazta.
2. 25
3.
4.
5.
6. 26
Társadalmi réteg
Kapcsolódó törvény
Főúri ellenzék
4., 7., 11., 16., 23., 24., 26., 30.
Egyházi ellenzék
23., 24.
Serviensek
13., 16., 17., 26.
Várjobbágyok
17., 19., 26.
Várnépek
23., 26.
Egyéni válaszok az 1. és 2. feladat alapján, pl. Serviensek: királyi szolgálók voltak, akik a királynak tartoztak katonai szolgálattal, szolgálataikért a királytól földbirtokot kaptak, függetlenek voltak az uraktól. A királyi vármegyék eladományozásával kiváltságos helyzetük megszűnt, magánföldesúri függésbe akarták őket vonni, hogy a földbirtokos seregében szolgáljanak, birtokaik léte is veszélybe került. A király szolgálatában lévőket a király kötelezte a költséges külföldi hadjárataiban való részvételre. A serviensek birtokait a vármegyék eladományozásának tilalmával védi a bulla, a birtok öröklésének jogáról, a serviens katonai kötelességeiről pedig pontosan rendelkezik: csak akkor köteles a királlyal hadba vonulni, ha az országot veszély fenyegeti. Fogalmazza meg röviden az ellenállási záradék lényegét! A püspökök, nemesek törvényesen fellázadhatnak, ha a király nem tartja be az Aranybulla pontjait. Mit jelent „a hűtlenség vétke”? Milyen büntetést vont maga után? Például a felségsértés, ha valaki a király és az alkotmányos rend ellen támad. Büntetés: fő- és jószágvesztés, azaz halálra ítélik, birtokait pedig elkobozzák. Melyik magyar uralkodó törvénykönyve tartalmazott hasonló rendelkezést? Szent István. Mi okozta az uralkodó és a nemesség közti „gyűlölséget”? – A kunok, akik sok kárt tettek a magyaroknak a legelőkön, szántókon stb., meggyalázták lányaikat. – A király az apja pártján álló főurakat száműzte. – Visszavette az apja által adományozott birtokokat. – A főurak csak írásban fordulhattak a királyhoz. Miért szakított IV. Béla apja, II. András politikájával? Meg akarta akadályozni a királyi hatalom, tekintély további hanyatlását. Milyen veszélyt hordozott magában az új politika? A nemességgel szembekerülve az ő hatalma sem lehet szilárd. Az országot érintő fontos eseményekben magára maradhat. Hogyan jellemezhető a kunok életmódja? Induljon ki a forrásszövegből! Törzsi, nemzetségi rendben éltek, nomád életmódot folytattak. Nem ismerték a földművelést, növénytermesztést. Mi jellemezte a kunok és a magyarok viszonyát? Szembenállás, mert eltérő volt a két nép életmódja, szokásai. Milyen fegyverekkel harcoltak a tatárok? Gyűjtse össze a szövegből! Ostromgép, faltörő kos, kopja, pajzs, nyíl. Milyen harcmodor jellemezte a tatárokat? Hatalmas erőkkel vonultak a város ellen, megállás nélkül (éjjel-nappal) támadták a várost, harci gépeket is alkalmaztak. Miért jelentett ez előnyt az európai harcmodorral szemben? Nagy létszámú sereggel támadtak, gyors, közelharcban is képzett lovasok voltak. Ki volt Batu kán? A tatár fősereg vezére, a muhi csatában vezetésével legyőzték a magyarokat. Mi volt az Arany Horda? A mongol (tatár) állam neve, Batu kán idején volt a legnagyobb kiterjedésű. Számítsa ki, milyen távolságra volt Kijev az akkori Magyarországtól! Használja a Középiskolai történelmi atlaszt! 900-1000 km-re. Ki és mikor hozta meg Magyarországra a hírt a tatárok közeledéséről? Julianus barát, 1236-ban.
7.
Hatalmas emberi és anyagi áldozatokkal járt a tatárjárás, ezért újjá kellett szervezni az országot, megszervezni a védelmét. Fel kellett oldani a király és a nemesség szembenállását. Felhagyott a király a birtokvisszaszerzéssel, sőt birtokadományokkal ösztönözte a várak, erődített helyek építését. A budai vár építése az ő idején kezdődött. Segítette a városokat is kőfalak építésében. Betelepítette a kunokat az országba. A könnyűlovas kunok a királyi sereg részévé váltak.
8.
Ê
Ë
Ì
Mely mai megyékben találjuk az utódaikat? Jászság: Jász-Nagykun-Szolnok megye, 1 Kiskunság: Pest megye, Bács-Kiskun megye, 2 Nagykunság: Jász-Nagykun-Szolnok megye, 3 Mi minden őrzi a két etnikai csoport emlékét? Konkrét példák felsorolásával válaszoljon! Településnevek: Jászberény, Jászfényszaru, Jászárokszállás, Kunmadaras, Kunhegyes.
3.4. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK KÁROLY RÓBERT, NAGY LAJOS, LUXEMBURGI ZSIGMOND IDEJÉN 1.
Milyen problémákat okozott a tartományurak megerősödő hatalma? Válaszát a térképvázlat segítségével indokolja! A király hatalma csak az ország középső részére korlátozódott. Az állam kiskirályok által uralt területeiről így nem tudta beszedni a királyi regálékat (adókat, vámokat stb.). Azt tekintették királynak, akit ők megválasztottak, így a királyi hatalom nagyban függött a tartományuraktól. Jellemezze a tartományúri hatalmat! Egy-egy országrészt is uraltak, képzett magánhadsereggel rendelkeztek, saját külpolitikát folytattak a szomszédságukban lévő államokkal, királyi jogokat gyakoroltak, pl. adót szedtek, pénzt verettek. 27
Nevezzen meg legalább két kiskirályt! Mikor számolta fel hatalmukat Károly Róbert? Aba Amádé – 1312-ben győzte le a rozgonyi csatában. Csák Máté – 1321-ben meghalt, ezután került vissza birtoka a királyhoz. 2.
3.
4.
5.
28
Hogyan változott a királyi birtokok aránya Szent István és Károly Róbert kora között? Szent István korához képest 1/3-ra csökkent, a teljes birtokállomány 1/4-ét sem érte el. Hogyan hatott ez a királyi jövedelmekre? Folyamatosan csökkentek a birtokeladományozások miatt. Hogyan befolyásolta ez a helyzet Károly Róbert politikáját? Új központi állami adófajtákat vezetett be. Milyen adófajtákat vezetett be? Harmincadvám, kapuadó. Mely magyar uralkodók szedtek már korábban ilyen adókat? Szent István, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla. Mi az urbura? Királyi regálé. Bányabér, a kitermelt érc után a királynak fizetendő illeték, adó. Miért volt szükség az urbura reformjára? Azért, hogy a király érdekeltté tegye a fölbirtokosokat a bányák feltárásában, az ércek kitermelésében. Hogyan tette érdekeltté Károly Róbert a birtokosokat bányáik feltárásában? Az urbura egyharmad részét a király átengedte a földesuraknak. Milyen típusú települések jöttek létre az intézkedése nyomán? Bányavárosok. Hogyan, mennyiben járulhatott hozzá ez az intézkedés a királyi hatalom megerősítéséhez? Az ércbányászatban érdekelt fölbirtokosokat nagyobb jövedelemhez juttatta a király, így azok a kedvezményekben részesített bányavárosokkal együtt a király támaszává váltak. A kitermelt ércek exportja tovább növelte a királyi jövedelmeket. Milyen intézkedéseket vezet be a dekrétum? Jelölje az intézkedéseket aláhúzással a forrásrészletben! A kapuadót és az egységes forintról szólót. „Mivel azt akarjuk, hogy […] ezen mostani pénzünk egész országunkban változatlanul állandó forgalomban maradjon, és azt [az országot] elárassza, s hogy kamaráink tavalyi, tavalyelőtti és négy évvel ezelőtt kibocsátott dénárjai ugyanezen újakkal együtt, egyidejűleg legyenek forgalomban, s azokat emezekkel egyformán fogadják el, […] elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni, vagy azon át kijönni […]”. Milyen kapcsolatban áll egymással a két intézkedés? Az egységes aranyforint bevezetésével az uralkodó elesett a pénzváltásból származó jövedelemtől, ennek pótlására a ius regale típusú jövedelmekre támaszkodott, így a kapuadóra – ez volt a jobbágyok első rendszeres állami adója. Kiket kötelez a dekrétum adófizetésre? Alapvetően mindenkit, a kivételek felsorolásával határozható meg, hogy a jobbágyokra vetette ki: „hacsak nem annyira szűkölködő és szegény, hogy azt sem képes megfizetni, […] kivéve a mi királyi és királynéi szolgáinkat, […] kivéve továbbá az egyházakat, városokat vagy másokat, akik nyilvánvaló kiváltságot, szabadságot élveznek […]”. Sorolja fel Magyarország legfontosabb exporttermékeit! Élő állat (ló, ökör), nemesfémek (arany, ezüst), színesfémek (réz), bor, sózott hal, nyugati posztó, fémipari termékek. Milyen cikkeket hoztak be Magyarországra? Fűszer, drágakő, kelmék, aranytárgyak, posztó, vászon, selyem, prém, állatbőr, viasz, fémipari termékek. Miért kellett a kereskedőknek megkerülniük Bécset ebben az időben? Bécsnek a magyar, cseh és lengyel érdekeket sértő árumegállító joga volt. Mikor és hogyan sikerült Károly Róbertnek megoldania ezt a kérdést? 1335-ben a visegrádi királytalálkozón, ahol a három ország királya megállapodott egy Bécset kikerülő kereskedelmi útvonal kiépítésében.
6. a)
b)
7.
Várostípus
Példák
mezőváros
Cegléd, Hatvan, Debrecen
szabad királyi város
Eperjes, Buda, Pozsony
bányaváros
Nagybánya, Körmöcbánya, Selmecbánya
Írja le röviden, milyen tényezők határozták meg az egyes várostípusok létrejöttét! Mezőváros: Az Alföldön jöttek létre, jelentősebb kereskedelmi útvonal mentén, földesúri birtokon lévő falvakból alakultak ki. Lakói döntő része mezőgazdaságból élt. Szabad királyi város: Kedvező földrajzi fekvésük révén, gazdasági szerepük miatt a király kiváltságok adásával kivonta őket a földesúri függés alól, így a királyi hatalom támaszává váltak. Bányavárosok: Színes- és nemesfém- vagy sólelőhelyek közelében alakultak ki. Mely magyar uralkodók támogatták a városok fejlődését? Mit tettek a városok érdekében? IV. Béla védelmi célból adott kiváltságokkal segítette a városok fejlődését. Károly Róbert idején a gazdasági fejlődésnek köszönhetően az uralkodó mezővárosi és szabad királyi városi címek adományozásával és az azokkal járó kiváltságokkal segítette. Abban az időben több jog illette meg a magyar városokat, mint a nyugat-európaiakat. Milyen mértékegységeket használtak Magyarországon 1405-ben? Idézzen a szövegből! „Buda város mértéke szerint”, font, öl, rőf, vég, mázsa. Hol találkozott már korábban a mértékek egységesítésére vonatkozó előírással? Caesar, a Római Birodalomban. Miért célszerű egy országban mindig, mindenütt azonos mértékegységeket használni? Mert ez alapján lehet pontosan meghatározni az árura kivetett vámot, adókat. Miért volt szükség az idegen kereskedők tevékenységének szabályozására? A magyar városfejlesztő politika miatt, amely a hazai iparosokat és kereskedőket akarta támogatni. Hogyan szabályozta tevékenységüket Zsigmond király törvénykönyve? Előírta, hogy egyszerre hat végnél kevesebb posztót nem lehet eladni. A kereskedők oda viszik áruikat, ahová akarják. Ki volt a tárnokmester? Mivel foglalkozott eredetileg? A királyi udvarházak tárnokainak (tárházainak) felügyelője, a királyi jövedelmek, a kincstár, a pénzverők feletti felügyeletet gyakorolta. Miért állt érdekében az uralkodónak a városok pártolása? Biztos bevétel a városok adója a kincstár számára. A király kiváltságok adományozásával erősíti a városi polgárságot, akik a király politikai támaszává válnak.
29
3.5. A HUNYADIAK 1.
1. Hunyad; 2. Szörényi; 3. temesi bánná; 4. vajdájának; 5. Drinápoly; 6. huszita; 7. Drinápolyban; 8. várnai; 9. Ulászló; 10. kormányzóvá; 11. V. László; 12. Nándorfehérvárnál; 13. Garai László; 14. Erkel Ferenc; 15. Mátyás; 16. központosítás; 17. Beatrix; 18. reneszánsz.
2.
3.
4.
5.
30
Helyszín
Száma a térképen
Az esemény rövid leírása
Drinápoly
1
Hunyadi célja a hosszú hadjárat során Drinápoly elfoglalása volt. Itt kötött kompromisszumos békét Hunyadi II. Murad szultánnal, amely a hosszú hadjáratot lezárta 1444-ben.
Várna
3
Hunyadi megszegte a drinápolyi békét, és megtámadta a szultánt, de vereséget szenvedett Várnánál, ráadásul a király, I. Ulászló meghalt a csatában.
Rigómező
4
1448-ban Hunyadi Szerbiába szervezett hadjáratot a török ellen, de a szerb fejedelem elárulta a szultánnak Hunyadi haditervét, és a török csapatok vereséget mértek seregére Rigómezőnél.
Nándorfehérvár
2
II. Mohamed 1456 nyarán indult Nándorfehérvár ellen, amelyet Szilágyi Mihály védett, őt segítette 10 ezer zsoldosával Hunyadi. A török háromheti ostrom után feladta a harcot, és 70 évig nem is indított hadjáratot Magyarország ellen.
Milyen két hatalmi csoportosulást említ a forrás? Kik voltak a tagjaik? – Szilágyi Mihály és hívei, Székely Tamás, Rozgonyi Sebestyén, Kanizsai László, Szentmiklósi Pongrác. – Garai László, Újlaki Miklós, Lendvai Bánfi Pál. Mi volt a Garai és társai által elkövetett „gonosztett”? Hunyadi László kivégzése. Melyik XIX. századi zeneszerző dolgozta fel ezt a történetet? Melyik művében? Erkel Ferenc: Hunyadi László. Hogyan oldódott meg a két érdekcsoport konfliktusa? Szilágyi nem bosszulja meg Hunyadi László halálát, Garai és hívei beleegyeznek Mátyás királlyá választásába. Milyen országokat és területeket szerzett meg Mátyás király? Ma mely országokhoz tartoznak ezek a területek? Szilézia – Lengyelország; Glogau – Lengyelország; Lausitz – Németország; Ausztria – Ausztria; Stájerország – Ausztria, Szlovénia; Morvaország – Csehország. Milyen jellegű hadsereggel rendelkezett Mátyás király? Mi tette erőssé, ütőképessé seregét? Zsoldos hadsereg, a legjobban képzett magyar és külföldi hivatásos katonákból állt. A nemességtől független sereg volt. Kik voltak Mátyás király leghíresebb vitézei? Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Báthori István. Ismer-e hozzájuk kapcsolódó mondákat, történeteket? Miről szólnak ezek? Kinizsi Pál a monda szerint molnárlegény volt, aki egy malomkövet használt tálcának, amikor Mátyást vizet kért. Sorolja fel azokat a jövedelemfajtákat, amelyek már Mátyás uralkodása előtt is léteztek! A királyi birtok jobbágyainak adója, regálék. Milyen új jövedelmekkel rendelkezett az uralkodó? Füstpénz, rendkívüli hadiadó, a királyi kincstár adója. Miért került sor a kapuadót felváltó füstpénz bevezetésére? Könnyen ki lehetett játszani a kapuadót, és azt jobbágytelkenként szedték, míg a füstpénzt kéményenként, azaz jobbágycsaládonként szedték, így az állam nagyobb bevételhez jutott.
Milyen kapcsolatot talál a kincstári reform és a központosító politika között? A megnövelt kincstári bevételek lehetővé tették a királynak, hogy politikai és hatalmi szempontból függetlenítse magát a nemességtől.
6.
Hogyan változott az uralkodói hatalom jellege a Luxemburgi Zsigmond halálát követő időszakhoz képest? A rendektől függetlenedő, erős királyi hatalom jött létre. Melyik, korábban fontos szerepet játszó szervezet hiányzik az ábráról? Miért? Az országgyűlés. Miután a király létrehozta a jól kiépített központi hivatalokat, erős hadsereggel rendelkezett, megkezdte a rendek kiszorítását a politikából, ezért egyre ritkábban hívta össze az országgyűlést. Mely magyar uralkodók nevéhez fűződik az alábbi intézmények létrehozása? Fekete sereg: Mátyás. Kancellária: III. Béla. Királyi tanács: Szent István. Állandó törvényszék: Mátyás.
3.6. KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉS 1. A nők egyik legszembetűnőbb ékszere, amelynek nemcsak társadalmi szerepe volt, hanem hitvilágbeli jelentése is lehetett. Ha a nő csak egyet viselt, akkor az jelzés volt a külvilág számára, hogy az illető még hajadon. Ha viszont mindkét copfjában ilyen dísz ékeskedett, akkor már férjnél volt.
B, hajfonatkorong
Fémből kovácsolt díszes borítólap. Nevének eredeti jelentése: széles táska, tarisznya vagy erszény.
A, tarsolylemez
Megjelenő motívumok: inda, turul (griff ). Inda: a korai magyar hitvilágban az inda az életfa – az egyes világszinteket összekötő növény; a turul (griff ) totemállat.
2.
Azonosítsa a forrásban szereplő személyeket! „Mesternek mondott P”: P. Magister/Anonymus. Béla, Magyarország királya: IV. Béla. Szent Mária: Magyarország védőszentje. Milyen feladatot tűzött célul az író? Nevezze meg ezeket a forrás alapján! A magyar nép eredetének és történetének leírása: „Tehát legjobbnak tartottam, hogy igazán és egyszerűen írjam meg Neked, s így aki olvassa, tisztán láthassa, miképpen estek meg a dolgok. […] Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásának kezdetét és az ő egyes hősi cselekedeteit […]”. Milyen forrásokra épít a szerző? Mit ír erről? A regösök és a szájhagyomány pontatlanságai helyett hiteles (történelmi) forrásokra szeretné építeni munkáját. Keressen a forrásban sajátosan középkori jegyeket! Nevezzen meg legalább kettőt! – A különböző történetírók példája szerint, az isteni kegyelem segedelmére támaszkodva. – Ezekért a királyokért pedig legyen dicséret meg tisztelet az Örökkévaló Királynak és Anyjának, Szent Máriának, s az ő kegyelméből Magyarország királyai és nemesei bírják az országot boldog véggel, most és mindörökké. – Ámen. Nézzen utána, milyen későbbi krónikák hivatkoztak erre a munkára! Kézai Simon gestája (Gesta Hungarorum), a Thuróczy-féle krónika.
31
Nevezzen meg két további középkori írásos emléket Magyarországról! Gondoljon a magyar nyelv és irodalom órán tanultakra is! Pl. a tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés.
3.
1. Lébényi templom – román 2. Csempeszkopács – templom – román stílus 3. A Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobra – román 4. A visegrádi palota oroszlános kútja – reneszánsz 5. Zsigmond kori szobortöredék – gótikus 6. M. S. Mester: Mária látogatása Erzsébetnél – gótikus 7. Suki Benedek kelyhe – gótikus 8. Szent László-herma – gótikus 9. A budai vár – Buzogány torony – gótika 10. Erdélyi Vajdahunyad vára – gótika
32
4. SZELLEMI, TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VÁLTOZÁSOK AZ ÚJKORBAN 4.1. A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 1. a) b)
A megoldás balról jobbra haladva: D, A, C, B Az elnevezés a XVI. században született, amikor Amerika még új volt az európaiaknak, akik számára a teljes világ Európából, Ázsiából és Afrikából állt („Óvilág”). – Amerika, Ausztrália.
2.
– hollandok, spanyolok, angolok, franciák – spanyolok, portugálok – portugálok, Vasco da Gama 1498-ban – Észak-Amerikában – Spanyolország és Portugália között jött létre, két délkör jelölte ki a spanyol és portugál gyarmatosítás határait
3.
Egyéni válaszok, kulcsgondolatok: Az aztékok a hódítókat egy istenség küldötteinek hitték, így nagy becsben bántak a spanyolokkal: ajándékokkal, áldozatokkal halmozták el őket. A spanyol hódítók azonban túszul ejtették őket, majd magukkal hurcolták. A spanyol hódítás nem volt akadálymentes – újabb kutatások már bizonyítékokat is találtak a helyiek fegyveres ellenállására: az aztékok elfogtak, rituálisan feláldoztak, illetve részben megettek több száz spanyol hódítót.
4. Válaszában az alábbiakra térjen ki: A távolsági kereskedelem helyszíne a Földközi-tenger helyett egyrészt az Atlanti-óceán partjaira helyeződött át –bekapcsolódott a kereskedelembe az összes akkor ismert földrész (szerepüket lásd a második ábrán), míg korábban legfeljebb a három ismert földrész állt egymással kapcsolatban. Az európai gazdaság és ezzel együtt a kereskedelem átalakulása, a kontinentális munkamegosztás következményeként (lásd ábra). 5. szövés
200
gyapjúfestők
100
fonás
200
gyapjúszedegetők
150
gyapjúnyírók
50
vetélősök
80
festőműhely
40
kallómalom
20
33
– a XVI. században, posztóipar/textilipar – többet és olcsóbban termelt – bérmunkások – a jobbágyság száma csökken, az ipari bérmunkások száma nő 6.
Egyéni válaszok a megadott kulcsmondatok szerint.
4.2. REFORMÁCIÓ ÉS KATOLIKUS MEGÚJULÁS 1.
2.
– A búcsúcédula-karikatúra értelmezése: a szerzetes szegény habitusát, fogadalmát felhasználva tart görbe tükröt a készítő: a szerzetes a búcsúcédulát árulja, feje körül aranyból van a glória, előtte pénzes ládika található. – Luther-karikatúra: a katolikusok Luthert az ördög szószólójaként mutatják be: feje egy skót duda teste, amelyet levegővel maga az ördög fúj tele. református, Kálvin János anabaptista, Münzer Tamás anglikán (és gallikán) egyház, VIII. Henrik evangélikus, Luther Márton antitrinitárius, Szervét Mihály
3. Jellemző
Vallás/egyház katolikus
szerzetesség
+
egyházi vagyon
+
anyanyelvű igehirdetés cölibátus
+
szentek tisztelete
+
szigorú egyházi hierarchia
+
evangélikus
református
unitárius
anabaptista
+
+
+
+
a Szentháromság tagadása a hit forrása a Biblia és az egyházi hagyomány
+
az üdvözülés biztosítékai a hit és a jó cselekedetek
+
+
+
+
két szentség van: a keresztség és az úrvacsora
+
+
+
+
hét szentség van: keresztség, bérmálás, bűnbánat (gyónás), oltáriszentség, házasság, papi rend, utolsó kenet
34
+
+
4. A kép betűjele
Képleírás
A
mozgalmasság, díszítettség, lenyűgöző hatás
B
mozgalmasság, díszítettség, érzelmek, színpadiasság
C
polgárság élete, színpadiasság
D
túlzások, díszítettség, meggyőzés, lenyűgöző hatás
E
díszítettség, lenyűgöző hatás
4.3. A KONTINENTÁLIS ABSZOLUTIZMUS ÉS A PARLAMENTÁRIS MONARCHIA MEGSZÜLETÉSE ANGLIÁBAN 1.
I, H, H, I
2.
– Nem nevezett ki főminisztert, minisztereit időről időre „kikérdezte”, ellenőrizte. – Jogi kérdésekben a kancellár, a négy államtitkár pedig a tanácsban segíti a király munkáját. – Szakértelmükkel, tapasztalataikkal segítik a király munkáját, de az államot érintő döntéseket a király egymaga hozza meg. – Azokat választotta, akiket a véletlen visz a király közelébe, akik már valamilyen tisztséget betöltöttek, akik becsvágyuk és tehetségük révén jutottak a király közelébe.
3. 4.
5.
– Nem vesznek részt az állam irányításában, a törvényalkotásban; hatalmukat elveszítik, de kiváltságaikat megtarthatják. – Nem vesznek részt az állam irányításában, kiváltságuk nincs, adót fizetnek. – A jobbágyság helyzete nem változott. – A rendi gyűlés, mert a rendek így nem tudták korlátozni a király politikai hatalmát. – Nem hívta össze a király a rendi gyűlést. – 1. „Hogy a törvények ideiglenes hatályon kívül helyezése vagy a törvények végrehajtásának megakadályozása csupán királyi tekintély alapján, a parlament hozzájárulása nélkül törvénytelen...” 4. „Hogy a korona céljaira való pénzfelvétel bármilyen ürügy vagy kiváltságok alapján a parlament hozzájárulása nélkül, hosszabb időre és más módon, mint ahogyan a megajánlás megszabta vagy meg fogja szabni, törvénytelen.” – Az 1., 2., 4., 6., 13. pontban foglaltak. – A 6. és 13. pont utal a forradalom előtti időszakra. Vázlat: Abszolutizmus: a király – nem hívja össze a rendi gyűlést, – rendeleti úton kormányoz, – rendektől független: hadsereg, hivatalnok szervezet, bíróságok, – kiszorítja a nemességet a hatalomból. Alkotmányos királyság: a király – hatalma névleges, összehívja a parlamentet, kinevezi a kormány tagjait.
35
Törvényhozó hatalom: a parlament, végrehajtó hatalom: a parlamentnek felelős kormány. A parlament két házból áll: lordok háza: tagjait a király bízza meg, alsóház: tagjai cenzuson alapuló választás útján az ország lakosaiból kerülnek ki.
4.4. A TUDOMÁNYOS VILÁGKÉP ÁTALAKULÁSA, A FELVILÁGOSODÁS 1.
Vázlat: – a skolasztika világképe, – a reneszánsz világszemlélete és ennek hatása a tudományra: a csillagászat, matematika, fizika, földrajz és az orvostudomány megújulása.
2.
Állam: az emberek társulásával létrejött, az egyének fölött álló személy (köztársaság, politikai társadalom). Polgárok: a főhatalom részesei, az állam egyenkénti alkotói.
Az állam fogalmába ma bevonjuk a feladatait is (a társadalom egész életét irányító intézmények rendszere), nemcsak az alkotóelemeit határozzuk meg. A polgár szó a XVIII. században a hatalom részeseit jelentette, míg ma ettől tágabb fogalom (a magyar állampolgár 18 év feletti, politikailag aktív személy).
3.
Minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó hatalom, a nemzetközi (H) jog alá tartozó dolgokra vonatkozó végrehajtó hatalom, (H) végül az a végrehajtó hatalom, amely a polgári jog alá tartozó dolgokra vonatkozik. […] Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani. Akkor sincsen szabadság, ha a bírói hatalom nincsen (H) elválasztva a törvényhozó, valamint a végrehajtó hatalomtól. […] Az államban mindig vannak olyanok, akik születésüknél, gazdagságuknál vagy rangjuknál fogva kiválnak a többiek közül. Ha azonban ezek elvegyülnek a nép között, és csak annyi szavuk volna, mint másnak, a közös szabadság szolgaságuk lenne, és a szabadság megvédése nem állna többé érdekükben, minthogy a legtöbb határozat ellenük irányulna. A törvényhozásban őket megillető résznek tehát arányban kell állnia azokkal az egyéb előnyökkel, amelyekkel az államban rendelkeznek; ez akkor fog bekövetkezni, ha olyan testületeket alkotnak, amelynek joga van a nép kezdeményezéseit megállítani, éppen úgy, mint ahogyan a népnek is joga van arra, hogy az ő kezdeményezéseiket megállítsa. (N) (Montesquieu: A törvények szelleméről, 1748) A szerződés a következőkben áll. Minden személy valamennyi képességével együtt az általános akarat legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadunk. A népképviselők tehát nem a nép képviselői, (N) és nem is lehetnek azok, csupán megbízottai a népnek: soha nem dönthetnek végérvényesen. Minden törvény semmis, ha a nép személyesen nem hagyja jóvá, az ilyen törvény nem törvény. (N) […] A polgár minden törvényhez beleegyezését adja, még azokhoz is, amelyek büntetéssel sújtják, ha megszegni merészelné valamelyiket. (Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről, 1762)
36
Határozza meg az alábbi fogalmakat! A hatalommegosztás elve: A három hatalmi ág (bírói, törvényhozói, végrehajtói). Népszuverenitás: A hatalom birtokosa a nép, a hatalmi ágakba juttatott politikusok az ő érdekeit képviselik.
Milyen szerepük van ezeknek az elveknek a modern demokráciában? Így fejeződik ki a népakarat, illetve kerülhető el a diktatórikus berendezkedés.
4. A: az ember természeti jogai B: népszuverenitás C: az antik zsarnokölési elv 5. 6. 7.
Turgot: ellenzi az állami beavatkozást, a gazdasági liberalizmus híve. Adam Smith: az állam csak megteremtheti a gazdasági élet alapfeltételeit, a fejlődés hajtómotorja a munka. Alapvetően mindkét szerző ellenezte a merkantilista gazdaságpolitikát. – középkori, céhes mintára: „IV. A mesterekről, felügyelőkről, legényekről és inasokról” – a felvilágosodás hatására a szellem szabadságát hirdetni, javító szándékkal – akit beavattak, rendelkezik a tudással, és végigjárja a ranglétrát – vallásosak, az érvényes egyházakról – különösen a nemzetiekről – úgy gondolták, hogy azok akadályozzák a szellem kiteljesedését – W. A. Mozart, Csokonai Vitéz Mihály, Martinovics Ignác A XVIII. századi, felvilágosult abszolutista uralkodók (II. József, II. [Nagy] Frigyes, II. [Nagy] Katalin) alapvető célja az állam feltétlen szolgálata volt. A hangsúlyozott javító szándék (újítások, modernizációs kísérletek) eszmei alapját a felvilágosodásban kell keresni, de gyakorlatilag a rendszer a korábbi korszakokat konzerválta (pl. a feudalizmust Magyarországon és Oroszországban).
37
5. MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN 5.1. A MOHÁCSI CSATA ÉS AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADÁSA 1.
Válaszában az alábbiakra térjen ki: Mátyás halál után a középkori magyar állam bomlásnak indult, gyenge királyi hatalom (rendek tudatos politikája), széteső hivatalszervezet (ez kihatással volt a befolyt adókra, a hadseregre, valamint a töröktől vásárolt béke megszűnésére is). Külpolitikailag a Habsburg–Jagelló házassági szerződésnek köszönhetően belesodródunk a Habsburg-ellenes európai politikába és így a török támadásába is. A magyar vezetés nem készül a török reguláris haderő támadására: rossz színtérválasztás, szervezetlen és kis létszámú hadsereg.
2.
Válaszában az alábbiakra térjen ki: 1526. augusztus 29., mohácsi csatasík; körülbelül kétórás küzdelem, szervezetlen, képzetlen és vezetés nélküli magyar haderő; a török haderő ezzel szemben legalább kétszeres túlerőben van – szervezett; általános menekülés jellemzi a magyarokat – II. Lajos király a Csele patakba fullad, a csata után a török Buda felé indult – ennek célja leginkább a lakosság megfélemlítése volt.
3.
– Szapolyai halála után – még ha fia születik is – a magyar trón és az általa birtokolt területek V. Ferdinándra vagy utódaira szállnak. – A Szapolyait támogató törökök sikertelen hadjáratokat vezettek Bécs ellen, ezt követően a szultán elismerte Ferdinánd jogát Nyugat-Magyarországra, az ország másik fele Szapolyaié lett. Szapolyainak így esélye maradhatott a királyi Magyarország egyesítésére. – Szapolyainak János Zsigmond néven fia született, a béke nem valósult meg.
4. a)
b)
Királyi Magyarország
Török hódoltság
Erdély
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén, GyőrMoson-Sopron, Vas, Veszprém, Zala. Részben: Komárom-Esztergom, Heves, Hajdú-Bihar, Békés
Somogy, Baranya, Fejér, Tolna, Pest, Bács-Kiskun, Nógrád, Csongrád. Részben: Komárom-Esztergom, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves
Részben: Békés és HajdúBihar
egyéni válaszok
5.
38
A várak elhelyezkedése
Melyik korhoz, uralkodóhoz köthetők?
Kik ellen épültek?
Három-három példa
Az ország egész területén
A tatárjárás előtt épültek, Szent Istvántól kezdve
Belső-külső védelem
Pécs, Bihar, Szabolcs
Észak-Magyarországon
A tatárjárás után, IV. Béla
A tatárok és külső támadások ellen
Csesznek, Pozsony, Visegrád
Dél-Magyarországon
Zsigmond, Mátyás
Török elleni végvárrendszer
Jajca, Szabács, Szendrő
A török hódoltsági határ mentén
Habsburg-házi királyok
A török ellen
Lippa, Ónod, Tata
6. A vár neve
Száma a térképen
Évszám
Várparancsnok
Eredmény
Mohács
6
1526
Tomori Pál
vereség
Buda
2
1541
-
vereség
Kőszeg
1
1532
Jurisics Miklós
vereség
Temesvár
7
1552
Losonczi István
vereség
Drégely
3
1552
Szondi György
vereség
Eger
4
1552
Dobó István
győzelem
Szigetvár
5
1566
Zrínyi Miklós
vereség
7.
Az oldalazó tüzelés a védelmi biztonságot növelte. Az ó- és újolasz bástya ékként nyúlik előre, ezzel még jobban lehet fokozni, sőt több ágyú elhelyezésére nyílik lehetőség.
8.
– Balassi hősi, idilli, szabad, de kemény életnek írja le, míg Pálffy az árnyoldalait: a hosszú szolgálati idő ellenére nincsenek megbecsülve. – privilégiumokra törekedtek, bekapcsolódtak az árutermelésbe – Tinódi Lantos Sebestyén – Egervár históriájáról szóló ének
5.2. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG VIRÁGKORA 1.
– A császár kormányzót nevezett ki Magyarország élére, aki a Magyar Tanáccsal együtt végezte az ország irányítását, de a hadügy és a pénzügy a császári udvarhoz tartozott. – A rendek jogai megmaradtak – országgyűlések összehívása, adók megajánlása –, a megyék szerepe így megerősödött. A nemességnek szüksége volt az udvar segítségére a török veszély miatt, de a birodalom nagyhatalmi érdekei gyakran fontosabbak voltak, mint Magyarország védelme. – A Habsburgok a vármegyerendszert érintetlenül hagyták, mert szükségük volt a nemesség támogatására, így a helyi igazgatás a vármegyei nemesség kezében maradt. Az országgyűlésbe követeket küldhettek, akiken keresztül befolyást gyakorolhattak az országos politikára.
2. Nemzetiség
Vallás
szász (német)
evangélikus
román
görögkeleti
magyar
kálvinista
székely
katolikus
39
5.3. A TÖRÖK KIŰZÉSE ÉS A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC 1.
Válaszában a következőkre térjen ki: – a király megszegte az ősi törvényeket (tk. az „alkotmányt”): a szabad királyválasztás eltörlése (1687), az Aranybulla ellenállási záradékának kiiktatása – az ország hadi potenciálja felett idegenek rendelkeznek (a Hadi Tanács Bécsben ülésezik, tagjai császári tábornokok) – az újszerzeményi joggal kisemmizték a magyar földesurakat, a földeket átjátszották az udvar hadiszállítóinak, tábornokoknak – az udvar elképesztő adókat vetett ki, a vagyonos főnemeseket üldözték, a reformátusokat hasonlóképpen
2. Helyszín
Száma a térképen
Évszám és esemény
Brezán
5
1703 – Kiáltványban szólította az országot harcba a Habsburgok ellen.
Höchstädt
9
1704 – Itt szenvedtek vereséget a francia–bajor seregek a Habsburg–angol seregektől.
Nagyszombat
6
1704 – Kiáltványban tájékoztatta a nagyhatalmakat a magyarországi állapotokról és céljairól.
Vetés
1
1703 – Pátensében mentette fel a katonákat és családtagjaikat az adófizetés alól.
Szécsény
4
1705 – Országgyűlés. A rendek Rákóczit Magyarország fejedelmévé választották.
Ónod
3
1707 – Országgyűlés. A Habsburg-ház trónfosztása.
Trencsén
7
1708 – A kuruc seregek vereséget szenvednek a Habsburgoktól.
Romhány
8
1710 – A kuruc–labanc összecsapás színhelye.
Szatmár
2
1711 – A szabadságharcot lezáró béke aláírásának helyszíne.
3. A béke általános közkegyelmet biztosított.
I
Vallási kérdésekben érvényben maradtak az 1681-es és 1686-os országgyűléseken elfogadott törvények, Erdélyben viszont érvényét vesztette a Diploma Leopoldium.
40
H
A rendeket biztosították arról, hogy nem zárják ki őket a törvényhozás folyamatából.
I
Az uralkodó ígéretet tett arra, hogy a sérelmek orvoslására országgyűlést hív össze.
I
5.4. MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADI HABSBURG BIRODALOMBAN 1. Nemzetiség
A letelepedés módja
Honnan érkeztek?
Horvátok
bevándorlás
Délről, a törökök elől menekültek
Németek (svábok)
betelepítés
Rajna mente
Románok
bevándorlás
Havasalföld, Moldva
Szerbek
bevándorlás
Délről, a törökök elől menekültek
Szlovákok
belső vándorlás
Észak-Dunántúl, Alföld, peremvidékek
Ukránok (ruszinok)
bevándorlás
A Kárpátok felől
2.
– Középszinten szétválasztották, de a király személye/ellenőrzése összekapcsolta őket. – Helytartótanács, állandóan működő bíróságok – feljebbviteli fórumok: Királyi Tábla, Hétszemélyes Tábla. – Az udvari hivataloknak: kamara, haditanács, konferencia/központi tanácsadó szerv. – A Habsburg Birodalom része lett, és Magyarország külön kormányzatát megerősítették. – A rendi gyűlés és az uralkodó erőviszonyaitól függően. – A vármegye nemesi vármegye, függetlenségével a központi hatalom ellenpólusa.
3.
Igaz, mert ezt fogalmazta meg a vámrendelet bevezető része is. Hamis, mert az importcikkekre magas volt a vám, míg az exportra az alacsony vám volt jellemző. Igaz, mert Magyarország kiviteli termékeinek jelentős része mezőgazdasági jellegű volt. Hamis, mert iparcikkekből behozatalra szorult, és Magyarország elsősorban mezőgazdasági ország volt.
4.
– Az eszmei adóegység az egy jobbágytelek volt, amely két pozsonyi mérő nagyságú belső részből és külső tartozékokból állt. A külső tartozékok: helységenként a földterület minősége alapján meghatározott nagyságú szántó (általában 8–12 hektár), rét és kaszáló. – Az eszmei adóegységhez viszonyítva arányosan kevesebben. – Munkajáradék: heti 1 nap igás (állattal végzett) munka vagy 2 napi kézi (állatok nélkül végzett) robot, amelyet beszámítással dologidőben (vetés, aratás, begyűjtés stb.) duplán lehetett igénybe venni. Pénzzel való megváltását erőltetni nem lehetett. – Terményjáradék: kilenced, hegyvám a kötelező; a többi a heti szolgálatba beszámítható. – Pénzjáradék: évi 1 Ft két részletben. – Porció, a borkimérés mint földesúri jog, malomhasználat. – A jobbágyság mint eszmei adóalap védelme.
5.
A türelmi rendelet (1781). A vallási türelem szűkebb jogokat biztosít a szabad vallásgyakorlathoz képest: a vallás gyakorlásának csak bizonyos feltételeit adta meg (engedélyezett helyek, hivatalviselés). A keleti keresztényeket – a vallás autokefál (önálló) jellegére utal. Az 1731. évire, amely az 1681. évi alapokhoz tért vissza. az állami alkalmazottak hivatali esküjére (korábban a protestánsoknak is katolikus esküt kellett [volna] letenniük).
41
Nyelvrendelet (1784). Latin: ha az adott nemzet nem műveli, akkor nem használható. Magyar: nem mindenütt elterjedt, és a tájszólások is nehezítették az alkalmazását a hivatalos életben. Az egységes birodalom gondolata. Népszámlálás, közigazgatási rendelet. Jobbágyrendelet (1785). Megszünteti a jobbágy elnevezést. Szabadon tanulhattak. Örökíthették a javaikat. Az 1514. évi – a röghöz kötést tartalmazta. Nem jelentett valódi jobbágyfelszabadítást, mivel személyében nem szabadították fel a jobbágyot; csak nevét és javait örökíthette. Az adóalap védelme, hasonlóan Mária Teréziához.
6.
Kb. 5,5 millió fővel nőtt. A XVIII. század eleji újranépesítés (betelepítés, betelepülés, belső vándorlás), illetve a bel- és külpolitikai nyugalom. 58,45%. Magyar, román, szlovák, horvát, német. Magyarország: magyar. Szlavónia: szerb – sokác. Horvátország: horvát – bunyevác. Erdély: román. Határőrvidék: szerb – sokác. Magyarország lakosságát a XVIII. század végére a kb. 5,5 millió fős növekedésen kívül az etnikai viszonyok változása is jellemezte. Bár a magyarság aránya ekkor 58,45%, az etnikai tarkaság is jellemző. A legnagyobb lélekszámú nemzetiségek a magyaron kívül ekkor a románok, szlovákok, horvátok és a németek voltak. Létszámbeli növekedésük gyökere a XVIII. század eleji újranépesítés volt (betelepítés, betelepülés és belső jobbágyvándorlás) a török kiűzése után.
5.5. MŰVELŐDÉS, EGYHÁZAK, ISKOLÁK 1.
Válaszában a következőkre térjen ki: a lutheri irányzat a szászok segítségével honosodott meg (Erdély), míg a kálvini irányzat a végvárak és a mezővárosok lakóinak körében volt népszerű. 1567ben Méliusz Juhász Péter a debreceni zsinattal megalapította a magyarországi református egyházat, 1568-ban a tordai országgyűlésen megszületik a 4 bevett vallás fogalma; protestáns kollégiumok alakultak (Patak, Pápa, Debrecen), 1590-ben Károli Gáspár bibliafordítása – a korai nyelvújító mozgalom megindulása; Comenius Patakon, nyomdák alakulnak, Apáczai Csere János és Szenczi Molnár Albert munkássága.
2.
„Miután semmi sem fekszik annyira szívünkön, mint az Istentől kormányzásunk alá rendelt országok jóléte, gondoskodni kívánunk arról, hogy a mindkét nembeli ifjak nevelése, amely a nemzetek boldogulásának legfontosabb alapja, nagyobb figyelemben részesüljön. [...] Mert a helyes neveléstől függ az emberek egész jövendő életmódja, a nagy elmék kiképzése és a népek gondolkodásának formálása, amely sosem érhető el, ha jól megválasztott nevelési és oktatási rendelkezések a tudatlanság sötétjét meg nem világosítják, s ha nem részesül mindenki társadalmi állásának megfelelő oktatásban. [...] Az oktatásban pedig nem szabad csupán az emlékezetet terhelni, s az ifjakat a szükségesnél több fejből megtanulandó ismerettel gyötörni, hanem arra kell törekedni, hogy az
42
elméjüket fölvilágosítsuk, mindent megértessünk velük, s rávezessük őket arra, hogy a megtanultakat nyugodtan és teljesen kifejezzék. Mindkét nembeli gyermekeknek, kivétel nélkül, iskolába kell járniuk hatodik életévüktől fogva, ameddig csak a jövendő társadalmi állásuknak és életmódjuknak megfelelő tárgyakat teljesen el nem sajátították, ami a tizenkettedik életév előtt aligha történhet meg.” (Allgemeine Schulordnung, 1774)
„Mindig fontos szerepet játszott a jó erkölcsű népek körében az ifjúság helyes nevelése és az egész oktatás irányítása, mert úgy látták: ez az ország szilárd alapja, ettől függ a közjólét. [...] Arra kell törekedni, 1. hogy mindegyik nemzetiség – amennyire ez kivihető – saját anyanyelvi iskolákkal rendelkezzék, s ezeket olyan tanítók vezessék, akik nemcsak anyanyelvüket beszélik, hanem az országban szélesebb körben használt más nyelvekben is járatosak annyira, hogy – ha a helyzet úgy kívánja – azokat taníthassák. [...] 3. hogy ennek a király által elrendelt oktatásnak a jótékony hatása egyenlőképpen kiterjedjen az állampolgároknak minden egyes rétegére, a falusiakra, a mezővárosiakra, a szabad királyi városiakra, a megyék és a hadsereg tisztségviselőire stb. egyaránt. [...] I. Kezdjük a nép fiain, és oktatásukban arra figyeljünk, hogy azokat a készségeket alakítsuk ki bennük, amelyek elsősorban az alázatos és igaz keresztény kötelességeinek teljesítésére vonatkoznak; továbbá azokat, amelyek az ilyen növendékek különféle életpályájának feladatát teszik, amennyiben felnőtt korukban vagy földművelők, vagy mesteremberek, vagy családfők, vagy végre az emberi társadalom bármely más tagjává lesznek: egyszóval, hogy azok, akiknek a természet nagyobb szellemi tehetséget juttatott, felsőbb tanulmányaikra az alkalmas alapot a nép-, vagyis nemzeti iskolákban vessék meg. [...] II. A népiskolák felállítása után gondoskodni kell azokról az ifjakról, akik ezek elvégzése után tovább folytatják tanulmányaikat, és a latiniskolákban eltöltött néhány év múlva, abbahagyván a tudományokat, más intézményekhez lépnek át. Nevezetesen: 1. valamely iparág gyakorlására vagy kereskedelmi pályára, 2. mezei gazdálkodásra vagy kincstári és más, magánosoknál vállalt szolgálatba, 3. községi vagy városi kisebb hivatalokba, 4. katonai pályára, 5. bányászatra és pénzverő hivatalba, 6. saját otthonuk és vagyonuk gondozására, 7. népiskolai tanítóságra, 8. végre komolyabb tudományok tanítására. (Ratio Educationis, 1777) – nemzetiségi nyelvű tanítás – általánosan kiterjedt minden településformára – modernizált, többlépcsős iskolarendszer – nemcsak elméleti, hanem gyakorlati ismereteket is tanítanak – az ifjúság helyes nevelése – ettől függ az állam jóléte – gyakorlati tanulmányok/tantárgyak – népiskola – általános iskola – latiniskola – középiskola – „más intézmények” – szakképző iskola, felsőoktatás 3.
– A magyar nyelv elavult – a szókészlet nem felelt meg a kor elvárásainak. Nyelvújítás gondolata. – A magyar nép és a kultúra, tudományok felvirágzásának záloga a nyelv megújítása, a latin mellőzése. – a korai nyelvújító mozgalom (XVI–XVII. század) – reformáció – Ágis tragédiája, 1772
43
6. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS, A NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA 6.1. A FRANCIA POLGÁRI FORRADALOM POLITIKAI IRÁNYZATAI, AZ EMBERI ÉS POLGÁRI JOGOK NYILATKOZATA 1.
Az 1789-ben kirobbant francia forradalom nem csupán XVI. Lajos (1774–1792) személyéhez köthető, az okokat tekintve figyelembe kell venni az uralkodása előtti időszak eseményeit/jelenségeit is. A francia társadalom még 1789-ben is feudális volt; a polgári társadalom elemei nem voltak fajsúlyosak, különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a kiváltságosokat (szűz réteg) a harmadik rend és a parasztság tartotta el. Az elavult államgépezet, a súlyosbodó pénzügyi problémák (jelentős kiadások: hadsereg, udvartartás és az államadósság kamatai), a rendszeresen visszatérő éhínség mellett az előnytelen képviseleti rendszer (a harmadik rend nem tudta a jogait érvényesíteni) is növelte a feszültséget.
2.
F Első cikkely. Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak. A társadalmi megkülönböztetések csak a közhasznosságon alapulhatnak. F 2. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomással szembeni ellenállás. F 3. Minden főhatalom lényegénél fogva a nemzettől származik. Semmiféle testület és semmiféle egyén nem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered. […] F. 6. A törvény a közakarat kifejeződése. Minden állampolgárnak jogában áll személyesen vagy képviselői útján részt venni a törvények megalkotásában. A törvénynek azonosnak kell lennie mindenki számára, akár védelmez, akár büntet. Minthogy az állampolgárok a törvény előtt egyenlők, az erkölcs és tehetség szerinti megkülönböztetésen túl minden polgár megkaphat bármilyen méltóságot, állást és közhivatalt. [...] M 10. Senkit sem szabad meggyőződése, még vallási meggyőződése miatt sem zaklatni, feltéve, hogy ezek megnyilvánulása nem zavarja a törvényes rendet. M 11. A gondolatok és vélemények szabad közlése az ember egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden állampolgár szabadon beszélhet, írhat és nyomtathat, a törvény által meghatározott esetekben az e jogával való visszaélés miatt azonban felelnie kell.
gondolat- és véleményszabadság vallási, etnikai és más identitásbeli meggyőződések elfogadása
3.
1789. július 14., városok forradalma, a királyi család szökése, intervenció, 1792. augusztus 10.
6.2. A XIX. SZÁZAD ESZMÉI 1.
Hamis, mert a lassú és átgondolt reformokat elfogadja. Hamis, mert ez a „gonoszság” táptalaja. Hamis, mert létezett a reformkonzervatív irányzat. Igaz, lásd különösen XVI. Gergely pápa gondolatai.
2.
Nacionalizmus.
44
Etnikai alapon – olasz származás. A középkori nemzetfogalom a papokat és a nemeseket takarta, míg a XIX. századi a társadalmi helyzet szerint szélesebb körben értelmeződött (etnikai alapon). A Risorgimentóhoz. Önállóan, az olasz nemzet magában teremti meg az egységét. 3.
Az egyén szabadsága. Az egyénnel szemben alkalmazott ellenőrző és kényszerítő tevékenységnek egyetlen alapja lehet: az önvédelem. Itt az egyént a képességeinek birtokában lévő felnőttként értelmezi (kimaradnak a gyermekek, nem nagykorúak, a fejletlen társadalmak tagjai). Jogok és kötelességek egyenlősége. Él a népszuverenitás elve. A tiszta demokrácia szinte lehetetlen, és alapvetően nem ellentéte a monarchiának. Az ókori Görögországban (Athénban). Arisztokratikus és demokratikus. A demokratikust, mert itt (biztosabban) megvalósulhat az egyén szabadsága.
4.
proletariátus – a XIX. század dolgozó osztálya burzsoázia – a gépek, gyárak tulajdonosai
Jellemző a magántulajdon és a vagyoni különbségek. Nincs magántulajdon, helyette a közös megállapodás szerinti elosztás és a vagyonközösség a jellemző. Nem – egyéni válaszok. Igen, vagyoni alapon.
5.
Az elnevezés eredete
Központi gondolata
Képviselői
conservo (megőriz)
hagyomány (társadalmi, politikai értelemben)
Burke, XVI. Gergely pápa
liber (szabad)
egyén
Mill, Smith
natio (nemzet)
nemzet
Mazzini
szocio-, szociális (közösség) socius ~ társ
a közösség, a társadalom
Marx, Engels, Saint-Simon
6.3. AZ IPARI FORRADALOM ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 1. A: szövőgép: Cartwright 1769 (Nagy-Britannia), Jacquard 1805 (Franciaország) B: fonógép: Arkwright 1787 (Nagy-Britannia) C: gőzgép: Watt 1769 (Nagy-Britannia) D: gőzhajó: Fulton 1807 (USA) E: gőzmozdony: Stephenson 1814 (Nagy-Britannia) F: eszterga: Maudslay 1797 (Nagy-Britannia) 2.
Hasonlóságok: manufaktúra, női dolgozók, gyártulajdonos. Különbségek: gépesítés (gőz), kevesebb munkaerő (emberi). Az ipari forradalom találmányaival már kevesebb emberi munkára volt szükség. Az emberek feladata inkább az ellenőrzés volt. 45
Gyártelepek, iparvidékek kialakulása, a természet átalakítása. Kibontakozott az ipari forradalom, 1769-től használták a gőzgépet. Levegő- és vízszennyezés.
3.
Elsősorban a déli területekre: London, Bristol. Iparvidékeknek kedvezőbb területek: hegyek (szén, vasérc). Közlekedési szempontból is előnyösebb területek. Az északabbi területek népsűrűsége is növekszik: Manchester, Skócia déli része. Az ipari forradalom elterjedése, kedvezőbb életfeltételek, városok kialakulása, növekedése.
4. A vidéki lakosság aránya csökkent, a városié nőtt az ipari munkások számának növekedése miatt. urbanizáció
38% város
város 60%
vidék 62%
40% vidék
5. 400% 800% 314% Földrajzi adottságai miatt (kontinensnyi méretű állammá növekedett). Európa pedig több országot foglal magába. Nem kapcsolódtak be az ipari forradalomba.
6.4. NAGYHATALMAK ÉS KATONAI-POLITIKAI SZÖVET SÉGEK A SZÁZADFORDULÓN 1.
l
sp
46
an
yo
l
an go l
fr a
n
c
ia
*
a
o ng
*A francia területek 1763-ra angol kézre kerültek.
2.
Az angol–francia hétéves háború (1756–1763) után (amely angol győzelemmel zárult) fokozatosan erősödött a 13 gyarmat függése Angliától. Az 1776-ban kiadott Függetlenségi nyilatkozat világosan megfogalmazza a konfliktus okait. Korlátozta Anglia a gyarmatok kereskedelmét; hozzájárulásuk nélkül adókat vetettek ki rájuk; növelték a vámterheket. Belső önállóságukat fokozatosan megszüntették, beavatkozott (Anglia) a bírói, törvényhozói testületek működésébe; korlátozta a bevándorlást. A gyarmatok saját hivatalrendszere mellett Anglia önkényesen új (angol) hivatalnokokat küldött ki.
3. a) Hatalmi ág
Intézmény, hivatal, testület
Törvényhozás
Kongresszus, a 13 szövetségi állam parlamentje
Végrehajtó hatalom
Elnök, miniszterek, szövetségi hivatalok és kormányok
Igazságszolgáltatás
Legfelső bíróság, szövetségi bíróságok
b)
– Az adott állam törvényhozása szerint, de alapvetően a felnőtt fehér férfiak. – 25 év feletti, hét éve amerikai állampolgár, a választás idején az adott állam lakosa, és nem fekete. – A paritás (arányosság) elvét. – A szenátusba államonként 2-2 szenátor jutott be, függetlenül a tagállam létszámától. – A kölcsönös ellenőrzés és korlátozás biztosította a hatalmi ágak szétválasztása mellett a demokrácia működését. – Az egyes államok külön törvényhozással (belső törvényekkel) rendelkeznek.
4.
1. békeszerződés – Ohio 2. vásárlás – Missouri 3. szerződés – Florida 4. átadás – Arizona
5.
É, É, D, D, É, D, É, D, É, D
6.
1860-ban a Republikánus Párt jelöltje, Abraham Lincoln lett az elnök. A déli államok ezután sorra léptek ki az USA-ból. Rabszolgaság kérdése, kereskedelmi kérdések. Az Egyesült Államok függetlenségére Angliával szemben. Fegyveres ellenállás Déllel szemben. Polgárháború (1861–1865).
7. A polgárháborút 1865-ben az északiak nyerték meg. 1865 1870 egyéni válaszok 8.
P, A, P, P, P, A, P, A, P, A, P
9.
Az Olasz Királysággal egyesült a Lombard–Velencei Királyság. Feloszlatták a Német Szövetséget, helyébe 1867-ben létrehozta Poroszország az Északnémet Szövetséget. 1871-ig állt fenn. Kimaradt az egységes német államból, hadisarcot kellett fizetnie.
47
10.
Megoldásában a következő szempontokra térjen ki: – a porosz külpolitika irányvonalai: 1. Ausztria elszigetelése 2. Franciaország semlegessége 3. Oroszország semlegesítése 4. Anglia jóindulata Anglia: támogatja Poroszországot (nem avatkozik be), mert az ellensúlyozhatja Franciaországot. Oroszország: a poroszok támogatják a lengyel felkelés során, így az semleges maradt. Franciaországnak: Bismarck területeket ígért, így az semleges maradt. Ausztria: elszigetelődött. Porosz–osztrák háború (1866) – Ausztria kiszorult a Német Birodalomból. 1867 – Poroszország vezetésével létrejött az Északnémet Szövetség – új veszély: Franciaország. Porosz–francia háború (1870) – Külső erők nem avatkoztak be (Bismarck politikája). – 1870. szeptember 2., Sedan: a francia sereg letette a fegyvert. 1871. január 18.: kikiáltották a Német Császárságot.
11.
Válaszában a következő szempontokra térjen ki: – A Török Birodalom a XVIII. században fokozatosan gyengült. – A XIX. század közepére a nagyhatalmak számára is nyilvánvalóvá vált (II. Miklós cár gondolata). – A „Balkán-konfliktus” okai: a) A balkáni államok önállósodási törekvései: 1830 – független Görögország 1862 – független Románia 1882 – független Szerbia 1912 – első Balkán-háború b) Jellemzők a balkáni államok egymás közötti konfliktusai is: 1913 – második Balkán-háború. c) Mivel a Török Birodalom omladozik, és a létrejövő balkáni államok még gyengék, így hatalmi vákuum alakul ki: Oroszország és az Osztrák–Magyar Monarchia érdekszférája, ütközési pontja. Oroszország jelszava: a pánszlávizmus.
12.
Európa a XIX. század második felében és a századfordulón EURÓPA ÁLLAMAI „KLASSZIKUS” NAGYHATALMAK: Anglia, Franciaország, Oroszország ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZ EGYSÉG (1861), NÉMET EGYSÉG (1871), Bulgária, Szerbia, Montenegró, Görögország
A HATALMI VISZONYOK MEGVÁLTOZÁSA MÁSODIK IPARI FORRADALOM NEM VETTEK RÉSZT BENNE: Anglia, Franciaország,Oroszország RÉSZT VETTEK BENNE: Németország, Olaszország, Osztrák–Magyar Monarchia GAZDASÁGUKNAK PIACOKRA ÉS NYERSANYAGOKRA VOLT SZÜKSÉGE → gyarmatok kérdése NAGYHATALMI SZÖVETSÉGEK ÉS ELLENTÉTEK ANTANT 1904 – Anglia, Franciaország 1907 – Anglia, Oroszország KÖZPONTI HATALMAK 1879 – Németország, Osztrák–Magyar Monarchia 1882 – Kettős szövetség: Olaszország
48
6.5. TUDOMÁNYOS, TECHNIKAI FELFEDEZÉSEK, ÚJÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK 1. A: Távíró – Samuel Morse, gyorsította az információáramlást. B: Telefon – Graham Bell, gyorsította az információáramlást. C: Dinamó – Jedlik Ányos, az elektromos árammal működő találmányok elterjedését segítette. D: Elektromos izzó – Thomas Edison, megváltoztatta az emberek hétköznapjait – „hosszabb nappalok”. E: Rádiótávíró – Guglielmo Marconi, gyorsította az információáramlást. F: Repülőgép – Wilbur és Orville Wright, fejlődött a közlekedés – legyőzték a távolságokat. G: Automobil – Gottlieb Daimler és Carl Benz, a helyi közlekedés gyorsult, kényelmesebbé vált. 2.
bérházak ló vontatta „villamos” utcai közvilágítás
3.
Anglia, Belgium, Svájc, Franciaország, Németország, Norvégia, Svédország, Ausztria (OMM), Olaszország, Spanyolország, Magyarország (OMM). Az első ipari forradalomban (is) részt vevők még tartották helyüket. A megszülető új államok gyorsabb ütemben fejlődtek. Az új vasútvonalak részben az új ipari központokhoz kapcsolódtak, részben pedig a felzárkózó területekre voltak jellemzők. A terület adottságaitól függően nehézipar és könnyűipar.
4.
Az iparvidékek körül jelentős népsűrűség koncentrálódott. Németország, Olaszország, Lengyelország, Osztrák–Magyar Monarchia. Nemzetállami és egységtörekvések. A második ipari forradalomba való bekapcsolódás. Az iparvidékek és a nyersanyagtermelő helyek körül. Balkán (a Török Birodalom felbomlása után a kialakuló nemzetállamok még gyengék), Oroszország.
5.
DABC
6.
Egyéni válaszok – válaszában a következő szempontokra térjen ki: Az ipari forradalmak elhelyezése térben és időben: 1. az első ipari forradalom (1780–1860): kiindulási helyszíne Anglia, majd átterjedt a kontinensre. 2. a második ipari forradalom (1860–1914): ez csak az első szakasza (USA, Németország, Japán). – Életmódbeli változások/környezeti változások. – Az éhínség visszaszorult, jobb egészségügyi és higiéniás körülményeket teremtettek. – A városi életforma elterjedése – társadalmi rétegek/városi funkciók szerinti negyedek kialakulása. – Új közlekedési eszközök: földalatti, villamos, robbanómotoros autó, repülő, léghajó. – Lerövidült az utazási idő, felgyorsult az élet. – Távközlési eszközök megjelenése: felgyorsult az információáramlás. – Megjelenik a környezetszennyezés.
7.
Egyéni válaszok – az alábbi szempontokra térjen ki: Az evolúciós elméletet az emberiség kialakulására is alkalmazta, ami ellentétes volt a vallásos világképpel (Darwin – A). Új történelmi, politikai és társadalomszemlélet: alapja a közösség és az egyenlőség (Marx – B). A tudatos emberi magatartások mögött tudattalan késztetések húzódnak meg (Freud – C).
49
A fizikai gondolkodásmód új alapokra helyezése – relativitáselmélet; ezzel a hétköznapi gondolkodásmód új alapokra helyezése (Albert Einstein – D). A régi világ értékei elvesztették tartalmukat („Isten meghalt”), az eltömegesedés jellemző – az önmagának értéket adó, felsőbbrendű ember tud csak kitörni (Friedrich Nietzsche – E). A Lumière testvérek és a mozgófilm: a valóság, a pillanat megörökítése, a dokumentáció változása (F). Daguerre fényképcső: a valóság, a pillanat megörökítése, a dokumentáció változása (G). Nobel: dinamitbányászat, a hadiipar fejlődése (I). Bell: telefon – a hírközlés, kommunikáció fejlődése (J). Röntgen: röntgen – az orvostudomány, diagnosztizálás fejlődése (K). Mengyelejev: periódusos rendszer – a kémia megújulása (L).
50
7. A POLGÁROSODÁS KEZDETEI ÉS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON 7.1. A REFORMMOZGALOM KIBONTAKOZÁSA, A POLGÁROSODÁS FŐ KÉRDÉSEI 1. A reformkor főbb kérdései
Megoldási javaslatok/végeredmény
ipar
önálló nemzeti ipar (Kossuth) – 1844: Védegylet
magyar nyelv
1843–44-es országgyűlés: a magyar lett az államnyelv
közteherviselés
1848-as áprilisi törvények: közteherviselés
jobbágyfelszabadítás
önkéntes/általánosan kötelező örökváltság → ez utóbbi: 1848-as április törvények
a birodalomhoz fűződő viszony
1848 – elvileg különállás, de sok pontban rendezetlen kérdés
2.
1. 1791; 2. Széchényi Ferenc; 3. Georgikon; 4. lipcsei/győri; 5. Anglia; 6. Török Birodalom; 7. 1825; 8. Magyar Tudományos Akadémia; 9. Lovakrul; 10. Hitel; 11. Wesselényi Miklós; 12. Világ; 13. Stádium; 14. Batthyány; 15. 1860
3.
– Elavult szisztéma (robot, feudális viszonyok), és a közgondolkozást is át kell alakítani. – Nincs szabad munkaerő, a nemesi birtok hitelképtelen; a gondolkodásmód átalakítása elengedhetetlen ezeknek a megvalósításához.
4. a)
4. b) 5.
Gazdasági reformok
1, 2, 3, 4, 7, 8, 9
Társadalmi reformok
5, 6, 10, (11), 12
egyéni válaszok a táblázat és ismeretei alapján
Egyéni válaszok – válaszában a következő szempontokat érvényesítse: – gazdasági elképzelések: úthálózat fejlesztése, folyamszabályozások, iparfejlesztés, a kereskedelem segítése – társadalmi elképzelések: államnyelv kezelése, a szellemi elit összefogása
6.
B, L, H, I, E, F, J, G, D, A, M, C, K, N
7.
Egyéni válaszok – válaszában a következő szempontok szerint dolgozzon: – gazdasági elképzelések: ősiség eltörlése, polgári tulajdonviszonyok kialakítása, kötelező örökváltság, önálló nemzeti ipar – társadalmi elképzelések: jogegyenlőség, közteherviselés, szabadságjogok – egy politikai nemzet gondolata
51
8.
9.
Széchenyi: könyvek, országgyűlés, az ősiség megszüntetése, polgári tulajdonviszonyok, iparfejlesztés, önkéntes, törvény előtti egyenlőség, részleges közteherviselés, a birodalmon belül mérsékelt autonómia, türelmes-óvatos politika Kossuth: újságcikkek, közélet, az ősiség megszüntetése, polgári tulajdonviszonyok, önálló nemzeti ipar – általánosan kötelező – állami kárpótlással, jogegyenlőség, közteherviselés, nagyfokú önállóság, egy politikai nemzet 1832–1836; 1825; 1839–1840; 1829–1830
7.2. A REFORMKORI MŰVELŐDÉS, KULTÚRA 1.
Klasszicizmus: 1, 2, 3, 4 Biedermeier: 8 Romantika: 10, 7 „Plain air”: 9
2.
A XIX. század első felének jellemző művészeti stílusa a romantika. Közép-Európában és Európa azon területein, ahol ekkor zajlottak a polgári átalakulás küzdelmei, sajátos színezetet kapott a stílus. A művészek alapelve volt a „művészet a haladásért”. A művészek a saját eszközeikkel, a műalkotásokkal adtak biztatást az átalakulásoknak („vátesz szerep” – Petőfi idézett költeménye). A múlt értelmezése is sajátos: a dicső múltat elevenítették fel példaképként – akkor is erős volt a magyar nemzet (Katona: Bánk bán, Erkel: Hunyadi László).
7.3. A POLGÁRI FORRADALOM 1. 1, 11 4, 8 6, 7, 9 2, 3, 5, 9, 10, 12
2. a)
52
Helyszín
Esemény
Pilvax kávéház
Petőfi, Jókai, Vasvári vezetésével innen indultak el.
Landerer nyomdája
Lefoglalták, majd a cenzúra mellőzésével kinyomtatták a 12 pontot.
Nemzeti Múzeum
Délután itt gyülekezett a tömeg.
Városháza
A múzeumtól ideérkező tömeghez csatlakozott a liberális nemesség egy-két vezetője (Nyáry Pál, Klauzál Gábor).
Budai vár/Helytartótanács
Kiszabadították a bebörtönzött Vasvári Pált.
Nemzeti Színház
Este a korábban betiltott Bánk bánt adták elő.
b) 16.2.b híd
hajó
Pilvax kávéház Városháza
Nemzeti Színház
Landerer és Heckenast nyomdája Nemzeti Múzeum
3. a)
A feudalizmus felszámolását segítő: 9, 10, 12, 14 8, 9, 10, 11, 13, 15, 18, 20 A polgári átalakulást segítő: 4, 5, 16, 17, 23, 24 3, 22, 30 7, 19, 21, 22, 30
b)
A Habsburg Birodalom és Magyarország kapcsolata, önálló magyar külügyminisztérium – elsősorban polgári forradalomról volt szó, a birodalom és Magyarország viszonyát később kívánták részletesen rendezni (bár a törvényekből a magyar szándékok tökéletesen kiolvashatók).
4.
Az ország és a kapcsolt részek szülöttei, vagy honosították magukat. 20 éves, büntetlen férfi, a vagyoni cenzusnak megfelel. A fentieken túl: 300 ezüstforint értékű házzal, földdel rendelkeztek; vagy saját tulajdonú műhellyel, kereskedelmi teleppel, gyárral bírtak; kézműves és legalább 1 segéddel dolgoztak; évi 100 ezüstforint jövedelem; értelmiség; városi polgárok. 24 éves, magyarul beszéltek. 20 év alatti nők, gyermekek, büntetettek.
Százalékos arányukat tekintve kedvező: míg Angliában (1832-ben) a lakosság 4,8%-ára, addig Magyarország 7-9%-ára terjedt ki a választójog. – magyar állampolgár – korhatár – büntetlen előélet (közügyektől nincs eltiltva)
53
7.4. A SZABADSÁGHARC 1. Térképi betűjel
2.
3. 54
Helynév
Leírás
5.
Pákozd
1848. szeptember 29.: Móga János vezetésével a magyarok legyőzték Jellasics seregét.
1.
Schwechat
1848. október 30.: a magyar csapatok vereséget szenvedtek (Móga János vezetésével).
8.
Kápolna
1849. február 26–27.: Dembinszky Henrik – Windischgrätz (Győr).
7.
Hatvan
Tavaszi hadjárat – 1849. április 2.: a magyar csapatok győztek.
9.
Tápióbicske
Tavaszi hadjárat – 1849. április 4.: a magyar csapatok győztek.
6.
Isaszeg
Tavaszi hadjárat – 1849. április 6.: a magyar csapatok győztek.
4.
Vác
Görgey Artúr itt aratott győzelmet 1849. április 10-én.
2.
Nagysalló
Görgey a fősereggel itt aratott győzelmet 1849. április 19-én.
10.
Debrecen
1848. december 30-ától a magyar kormány székhelye, 1849. április 14.: Függetlenségi nyilatkozat.
12.
Temesvár
1849. augusztus 9.: Bem József vezette csata – magyar vereség.
11.
Világos
1849. augusztus 13-án Görgey Artúr itt tette le a fegyvert.
3.
Komárom
Az utolsó magyar kézen maradt vár.
A Habsburg-ház Magyarországot törvényes önállóságától és alkotmányos szabadságától megfosztotta. a tavaszi hadjárat sikerei (1849 áprilisa). Magyarország (a vele egyesült Erdéllyel) független állam. A Habsburg-ház trónfosztása. Békére törekszik. Az ország kormányzati rendszerét a nemzetgyűlés rendezi – addig Kossuth Lajos a kormányzó. USA, 1776. július 4. Függetlenségi nyilatkozat Válaszában a következő szempontokra térjen ki: 1. A Függetlenségi nyilatkozat ellenére az ország külpolitikailag elszigetelődött: Anglia: nem érdeke a Habsburg Birodalom bomlása – ez ellensúlyozza az orosz és a francia expanziós törekvéseket. Franciaország: hasonló Angliához, ellenezte a német egységet, illetve az orosz befolyás növekedését. Oroszország: a lengyelkérdés miatt szükséges a poroszokkal és az osztrákokkal való együttműködés. 2. A magyar haditerv: külön-külön legyőzni a támadókat (sikertelen): – összpontosítás: Komáromnál, Szegednél – sem sikerült – folyamatos katonai sikertelenségek – jelentős katonai túlélő 3. Belső problémák: – Kossuth és Görgey ellentéte – ingadozó tisztikar 1849. augusztus 11.: a haditanács és a kormány Görgeyt teljhatalommal ruházta fel, Kossuth lemondott. – a tényezőket figyelembe véve: Görgey döntése reálpolitikai döntés.
7.5. A KIEGYEZÉS ELŐZMÉNYEI ÉS MEGSZÜLETÉSE 1.
Válaszában a következő szempontokra térjen ki: A világosi fegyverletétel után kivégzések, súlyos börtönbüntetések jellemezték a Habsburg-hatalom bosszúhadjáratát. Az európai közvélemény felháborodása miatt az uralkodó menesztette Haynaut. (Használja a kronológia évszámait!) A Bach-rendszer jellemzői (1850–1859): központosított irányítás (vármegyék helyett kerületek), felszámolták a liberális alkotmányosság minden elemét (1851: szilveszteri pátens), 1853: úrbéri pátens – Ferenc József elismerte a jobbágyfelszabadítást; német államnyelv. Az intézkedések fogadtatása: ellenállást váltott ki az elnémetesítés – jellemző magatartásformák: a) passzív rezisztencia (pl. a női karkötő, a hivatali élet nehézkessé tétele) – köznemesség b) emigráció – Kossuth Lajos c) aktív ellenállás – merénylet A rendszer bukásának okai: külpolitikai elszigeteltség, az osztrák uralom fenntartása túlterhelte az államháztartást (államadósságok, költségvetési hiány), a modernizációk ellenére a birodalom nem osztrák lakossága jelentősen ellenállt. Deák Ferenc álláspontjai: 1861: az 1860-as októberi diploma és az 1861-es februári pátens után elutasítja az osztrák centralizáló álláspontot (lényegében az 1847-es viszonyok visszaállítását) – inkább az 1848-as április törvényekhez kíván visszatérni: még élt Deákban 1848 szelleme. 1864: a bécsi udvar felkereste Deákot, a tárgyalási alapot a Pragmatica Sanctio képezte (1865: Deák „húsvéti cikke”), a reális kompromisszum felé hajlott, mert: az osztrákok Königgrätz után sem gyengültek meg eléggé, nem volt és nem lesz külföldi támogatottsága a magyar függetlenségnek, Kossuth Lajos ez utóbbi álláspontot 1848 elárulásának tekintette (jogfeláldozás).
2.
Pragmatica Sanctio (1723), ide vezethetők vissza a Habsburg Birodalomba való beintegrálódás törvényes keretei. A minisztereket az uralkodó nevezte ki a miniszterelnök előterjesztése alapján, a reális unió kialakulásával magyarázható. had-, kül- és az ezek fedezésére szolgáló pénzügy az uralkodó kezébe került újoncok megajánlása a közös minisztériumok felügyeletére létrehozott delegáció (bizottság) az arányosság (egyenlőség) elve alapján a létszám a két fél egyetértésével alakul, maximum 60 fő/birodalomrész egyéni válaszok a törvénycikk alapján
3.
Reális unió, mivel nemcsak az uralkodó személye volt közös, hanem a hadügy, külügy és a pénzügy is. A császári és királyi hadsereg irányítása, közös minisztériumok, az osztrák minisztérium irányítása. A magyar miniszterek kinevezésre. A magyar parlament és a Reichsrat által küldött delegációk (tagok) ellenőrizték a közös ügyi bizottságokat. Magyarországgal egy állami közösséget képezett, de külön területtel és saját törvényhozással, kormányzattal bírt. Különállását megszüntették. 55
4. Lengyelország Szlovákia
Ukrajna
Ausztria Románia Olaszország
5.
Szlovénia Horvátország
Szerbia
Válaszában a következő szempontokra térjen ki: Kossuth: Magyarország feladta függetlenségét. Deák: reális kompromisszum. Osztrákok: magyar győzelem (negatív felhanggal), kényszerűség. Általános magyar közvélemény a korszakban: – Magyarország önállósága elveszett – 1848-49 elárulása (visszalépés) – Ausztria gazdaságilag kihasználta Magyarországot Mai megítélése: Magyarország számára a felzárkózás és a modernizáció korszaka.
7.6. GAZDASÁGI EREDMÉNYEK ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK A DUALIZMUS KORÁBAN 1.
Válaszában a következő szempontokra térjen ki: Magyarország a századfordulóra gyorsan fejlődő agrár-ipari országgá vált (a nemzeti jövedelem megoszlása 1913-ban: mezőgazdaság 43,7%, szolgáltató ágazatok 31%, ipar és bányászat 25%). A gazdasági fejlődést segítették elő: hitelfelvételi lehetőségek javulása, korszerű közlekedési hálózat kiépülése (pl. vasúthálózat államosítása, javuló közutak, fejlődő hajózás) és hírközlés, közös vámterület, a külső versenytől a védővámok óvták a magyar árukat. A mezőgazdaság modernizálása (pl. modern gépek bevezetése). A hazai ipar védelmét, támogatását segítő 1881. évi törvény.
2. A: Eötvös Loránd – gravitációs inga (1902) – a gravitáció térbeli változását mutatja ki B: Bláthy Ottó–Déri Miksa–Zipernowsky Károly: elektromos transzformátor (1885) – a villamos energia szállítását teszi lehetővé C: Jedlik Ányos – öngerjesztő dinamó (1861) – elektromos egyenáram előállítása D: Kandó Kálmán – villamos mozdony – a vasúti közlekedés fejlesztése E: Puskás Tivadar – telefonközpont (1879) – lehetővé teszi a telefon széles körű használatát
56
3.
1872 (1873) Óbuda, Buda, Pest földrajzi elhelyezkedése: gazdasági-politikai és kulturális központ volt Podmaniczky Frigyes Margit híd, Ferenc József híd, Erzsébet híd, Vásárcsarnok, Tőzsdepalota Psalmus Hungaricus
4.
Magyarország vasúthálózata 1867 és 1913 között jelentősen fejlődött (sűrűsödött). A hálózat Budapest-centrikus maradt. A változások az ipari forradalomba való bekapcsolódással és Magyarország gazdasági (tőkés) fejlődésével magyarázhatók. Fejlődött a közlekedés, megélénkült a kereskedelem, a települések közötti kapcsolat, ami segítette az ország gazdasági fejlődését.
A dualizmus korában befejeződött az Al-Duna szabályozása, lezajlott a Tisza-szabályozás. Elhárultak (vagy mérséklődtek) az árvízveszélyek, jelentős földterület hasznosítása vált lehetségessé.
5.
nagybirtokosság: c, 5 nagypolgárság: b, 4 történelmi középosztály és kispolgárság: e, 2, 11 polgári középosztály és kispolgárság: g, 3 birtokos parasztság: f, 10, 8 szakmunkások: a, 12, 6 mezőgazdasági napszámosok és cselédek: d, 1, 9, 7
6.
mezőgazdasági/torlódott csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma, nőtt az ipari és a harmadik szektorban dolgozóké bányászat, ipar, kereskedelem és közlekedés a mezőgazdaságban dolgozóké elsősorban az iparban a közszolgálatban és az egyéb szektorban dolgozók számarányának növekedése
7.
A volt jobbágynépesség mintegy fele föld nélkül szabadult fel. Jellemző volt a földínség. A parasztság birtoktalan vagy törpebirtokos rétegét érintette legjobban a kivándorlás. 1905–1907 – a nemzetiségi kérdés kiéleződésekor. Délvidék, Horvátország nyugati része, a szlovákok és ukránok lakta területek. Magyarok, szlovákok, kárpátukránok.
8.
Válaszában a következő szempontokra térjen ki: 1868: horvát–magyar kiegyezés: a közel 700 éves kapcsolat miatt volt szükséges rendezni a kérdést: a horvátok használhatták zászlójukat, címerüket, nyelvüket, belügyeiket a báni kormány intézte. 1868: nemzetiségi törvény: az egy politikai nemzet gondolatának jegyében. 1895: az izraelita vallást törvényesen bevett vallásnak nyilvánították. 1907: Lex Apponyi: a nem magyar tanítási nyelvű iskolába járó diákoknak a 4. évfolyam végére már jól kell tudniuk magyarul.
9.
vályogvető, zenész, teknővájó
vándorlás (kereskedés, alkalmi munka) hagyományos (nagycsaládi) keretek
pl. a zenészélet
57
7.7. AZ ÉLETMÓD, A TUDOMÁNYOS ÉS MŰVÉSZETI ÉLET FEJLŐDÉSE 1. a)
Elsősorban az alapfokú oktatást – 6 és 12/15 éves kor között kötelezővé tette az iskolába járást. Szabályozta az elemi népiskolák tantárgyait, illetve a felsőbb népiskolák/polgári iskolák létrehozásának feltételeit. 1777: Ratio Educationis 1806: (II.) Ratio Educationis Mivel az előző két szabályozás részben elavult, részben pedig mert azok nem voltak hatékonyak és korszerűek.
b)
a) hittan/etika b) írás/olvasás c) matematika d) nyelvtan e) kommunikáció/olvasás f ), g) környezetismeret, földrajz, történelem h), i) földrajz j) k) – l) társadalmi ismeretek m) ének-zene n) testnevelés
2.
Válaszában a következő szempontokra térjen ki: – történelmi háttér: a „boldog békeidők” – társadalmi különbségek: 1. arisztokrácia, nagypolgárság, magasan képzett értelmiség (zenei, színházi élet, kiállítások, igényes irodalom) 2. városi közép- és kispolgárság (mulatók, kávéházak, kocsmák) – a tömegkultúra jelenségei: kávéházak, hírlapok, képeslapok, élclapok színházak: Nemzeti Színház (1827) Népszínház (1878) Vígszínház (1896) film: 1896 – az első filmvetítés zene: opera, operett telefon turizmus sport: társadalmi csoportonként, városrészenként tornaklubok
58
8. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A KÉTPÓLUSÚ VILÁG FELBOMLÁSÁIG 8.1. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ JELLEGE, JELLEMZŐI; A PÁRIZS KÖRNYÉKI BÉKÉK 1.
2.
3.
Mely államok voltak Németország szövetségesei 1914-ben? a)
Osztrák–Magyar Monarchia, Franciaország
b)
Osztrák–Magyar Monarchia, Olaszország
c)
Osztrák–Magyar Monarchia, Oroszország
X
Kik voltak Anglia szövetségesei 1914-ben? a)
Oroszország, Olaszország
b)
Oroszország, Franciaország
c)
Franciaország, Olaszország
X
Mely országok léptek be a háborúba Németország oldalán? a)
Törökország, Lengyelország
b)
Törökország, Bulgária
c)
Bulgária, Olaszország
X
Mely országok léptek be az antant oldalán a háborúba? a)
Görögország, Bulgária, Svájc
b)
Görögország, Olaszország, Románia
c)
Románia, Törökország, Bulgária
X
– gépi háború (géppuska használata) – vegyi háború – gázálarc használata – állóháború – lövészárok-háború – repülőgépek használata – a sebesültek ellátása → Vöröskereszt – tank használata – tengeralattjáró bevetése
A békekonferencia elvei: – nyílt – a gyarmati igények pártatlan rendezése – Elzász-Lotharingia Franciaországhoz csatolása – a balkáni államok függetlensége, önállósága – független Lengyelország – a béke fenntartása közös erővel – Ausztria–Magyarország népei számára önálló fejlődés 59
A békekonferencia gyakorlati megvalósulása: – Népszövetség létrehozása (1919) – Elzász-Lotharingia Franciaországhoz került – az európai ügyekben „a négy nagy” (Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Orlando) döntött – Lengyelország esetében nem vették figyelembe a nemzetiségi viszonyokat – Magyarország etnikai viszonyait (és a gazdaságit sem) vették figyelembe (Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia területi növekedése) 4. „Új” országok
Mely „régi” országok területén jöttek létre?
Főváros
Észtország
Oroszország
Tallinn
Lettország
Oroszország
Riga
Litvánia
Oroszország
Kaunas
Lengyelország
Osztrák–Magyar Monarchia, Németország, Oroszország
Varsó
Csehszlovákia
Osztrák–Magyar Monarchia, Csehország
Prága
Jugoszlávia
Osztrák–Magyar Monarchia, Szerbia
Belgrád
Törökország
Oszmán-török Birodalom
Isztambul (Ankara)
Ausztria
Osztrák–Magyar Monarchia
Bécs
Milyen területekkel növekedett a Román Királyság? Erdély, Besszarábia
Milyen európai területeket veszített el Németország? Elzász-Lotharingia, Saar-vidék, Rajna-vidék
5.
42. cikk. Németországnak tilos akár a Rajna bal partján, akár annak jobb partján e folyótól keletre 50 km-es távolságban megvont vonaltól nyugatra erődítményeket fenntartani vagy létesíteni. T 49. cikk. Németország a Nemzetek Szövetsége javára, amely a Saar-medence gondnokának tekintendő, a terület kormányzásáról lemond. T A jelen Szerződés hatályba lépését követő 15 év elteltével e terület lakosságát fel kell hívni arra, hogy maga döntsön abban a tekintetben, mely állam szuverenitása alá való helyezését kívánja. P 51. cikk. A Versailles-ban 1871. évi február hó 26-án aláírt előzetes békeszerződés és az 1871. évi május hó 10-én aláírt Frankfurti Szerződés értelmében Németországnak átengedett területek az 1918. november 11-i fegyverszünet napjától kezdődő hatállyal visszahelyeztetnek a francia szuverenitás alá. T 80. cikk. Németország elismeri és szigorúan tiszteletben fogja tartani Ausztria függetlenségét […]. P 102. cikk. A Szövetséges és Társult Főhatalmak kötelezik magukat, hogy Danzig városát a 100. cikkben meghatározott területtel együtt szabad várossá nyilvánítják. T 119. cikk. Németország a főbb Szövetséges Hatalmak javára lemond összes jogcímeiről tengeren túli birtokaira. T 160. cikk. Legkésőbb 1920. március 31-én […] a Németországot alkotó államok hadseregének összlétszáma nem haladhatja meg a 100 000 főt, ideértve a tiszteket és a pótkeretek csapatait. K A tisztek száma, ideértve a törzskari tiszteket, bármilyen legyen is a tisztikar összeállítása, a 4000 főt nem haladhatja meg. K 198. cikk. Németország haderejének katonai vagy haditengerészeti repülőszolgálata nem lehet. K 235. cikk. Avégből, hogy a Szövetséges és Társult Hatalmak már most megkezdhessék ipari és gazdasági életük újjáépítését, Németország még jóvátételi igényeik végleges nagyságának megállapítása előtt […] 20 milliárd aranymárka ellenértéket fizet. Jóvátétel
60
6.
Az 51. cikk milyen területeket helyez vissza francia fennhatóság alá? Elzász-Lotaringia Milyen politika jelenik meg az 51. cikkben? A reváns. Hogyan rendelkezik a béke a Saar-vidékről? Lemond a terület kormányzásáról, 15 évre francia közigazgatás alá került. Miért tartották fontosnak az antanthatalmak Németország és Ausztria viszonyát rögzíteni? A „nagynémet” egység kialakulása ellen. A 235. cikk alapján mely országoknak kellett jóvátételt fizetniük? Anglia, Franciaország. Mi volt az antanthatalmak célja a 198. cikk beiktatásával? Németország megtörése katonailag. Milyen jogokat biztosított a szerződés a nemzetiségek számára? Ugyanazokat a polgári és politikai jogokat, anyanyelvhasználat. Kikre/mely nemzetiségekre vonatkoztak ezek Csehszlovákia estében? Magyarok, németek, osztrákok. Miért volt szükséges a kisebbségvédelem rögzítése? Új államalakulat jött létre, amely etnikailag tarka volt. Mely államok írtak alá még ilyen szerződést? Legalább kettőt nevezzen meg! Magyarország, Ausztria, Németország.
8.2. A GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALOM ÚJ JELENSÉGEI A FEJLETT VILÁGBAN 1. 2.
Válaszában a következő szempontokra térjen ki: A XIX. században megszületett találmányok széles körű alkalmazása (elektromosság, belső égésű robbanómotor): fontos iparág lett az autógyártás, megkezdődött a léghajó- és a repülőgépgyártás → átalakul a közlekedés tudományos eredmények (pl. az orvostudományban) → jobb életmód, életkörülmények a tömegkultúra új elemei: pl. filmipar – a feladata már a szórakoztatás Válaszában a következő szempontokra térjen ki: – A XIX. században a nők alárendelt helyzetben voltak, a változások a XIX. század végén kezdődtek el (több szabadidő, tanulás lehetősége, munkavállalás, feminista egyesületek). – Fokozatosan szavazati jogot vívtak ki maguknak. – Az elő világháború idején változott a szerepük (ápolók, hadiipari üzemekben dolgoztak) és a megítélésük is. – A két világháború között – modern nő – lassan egyenrangúvá válik a férfiakkal, külső formálása – divat. – Sok szempontból hátrányban maradtak (kevesen voltak vezető pozícióban, kevesebb bér, kevesebben érettségiztek, diplomáztak a férfiakhoz képest).
8.3. AZ USA ÉS AZ 1929–33-AS GAZDASÁGI VÁLSÁG 1.
A régi egyensúly visszaállítási kísérlete a 20-as években csődöt mondott. Természetes jelenség a leszálló periódus. A kapitalizmus szabályozó szelepei tökéletlenül működtek.
61
2.
1929–1933 USA, Németország megérintette a válság – az ipari termelés mutatói visszaestek gazdaságilag függtek Németországtól folyamatos növekedés nem vett részt a világgazdasági folyamatokban (elzárkózás), erőszakos iparfejlesztés (ötéves tervek)
3.
Válaszában a következő szempontokra térjen ki: – New Deal (új irányvonal): az állam beavatkozik a gazdasági életbe (ellentétben a liberális szemlélettel), közmunkát szerveztek → a dolgozók fizetést kaptak, a munkanélküliek marhát → mesterségesen beindítják az ország gazdasági életét. – A farmerek állami támogatást kaptak, ha csökkentették a termőterületeket. – Megtiltották az aranykivitelt.
8.4. A NEMZETISZOCIALIZMUS HATALOMRA JUTÁSA ÉS MŰKÖDÉSI MECHANIZMUSA 1.
2.
A demokrácia jellemzői
A diktatúra jellemzői
a, c, e, h
b, d, f, g, i, j
Nagy-Britannia, Románia, Olaszország 1930-as évek a gazdasági világválság; a diktatúrák erősödése értelmezhető válságjelenségként is Spanyolország, Németország, Olaszország
3.
B, I, A
62
A nagy vezérnek […] nem szabad a tömegeknek soha két vagy több ellenséget mutatnia, mivel ez a harci erő teljes szétaprózódásához vezet. […] Minden igazán nagy népvezér művészete abban áll elsősorban, hogy egy nép figyelmét ne szétszórja, hanem mindig csak egyetlen ellenségre összpontosítsa. […] Egy nagy vezér zsenialitásához hozzátartozik, hogy még egymással ellentétben álló ellenfeleket is úgy jelenítsen meg, mint amelyek egyetlen kategóriához tartoznak.
A
A politikai vezér számára népének vallási tanai és intézményei érinthetetlenek kell, hogy legyenek, különben nem szabad politikusnak lennie, hanem legyen reformátor, ha ahhoz megvan az eszköze.
D
Ha szükséges, itt hozzá kell látni a gyógyíthatatlan betegek kegyetlen elkülönítéséhez – ami barbár intézkedés az általa szerencsétlen módon érintettek számára, de áldás a külvilág és az utókor számára.
D
A valamiképpen láthatóan beteg, örökletesen terheltet és így továbbterhelőt nemzésképtelenné kell nyilvánítania, és ezt gyakorlatilag is végre kell hajtania.
G
Németország vagy világhatalom lesz, vagy nem lesz egyáltalán.
E, G
Ezzel mi, nemzetiszocialisták tudatosan vonalat húzunk háború előtti külpolitikánk alá. Ott folytatjuk, ahol hat évszázaddal előbb abbahagytuk. Megállítjuk az örökös német vándorlást Dél- és NyugatEurópa felé, és pillantásunkat a Keleten fekvő országokra vetjük. Lezárjuk végre a háború előtti gyarmati és kereskedelempolitikát, és áttérünk a jövő földpolitikájára.
4.
C
Ha az emberiséget három osztályba soroljuk: kultúraalapítók, kultúrahordozók és kultúrarombolók osztályába, akkor az elsőnek képviselőjeként bizonyára csak az árja faj jöhetne tekintetbe. Az vetette meg a kultúra alapját, az építette fel eme épület falait, és csak külső alakja és színe függ az egyes népek különös jellemvonásaitól.
F, I
Az árjának merő ellentéte a zsidó.
A
Az új mozgalom lényegéből és belső szervezetéből kifolyólag ellensége a parlamentnek. Elveti tehát a vezért mások véleményének végrehajtójává lealacsonyító többségi döntés jogának elvét általában éppen úgy, mint saját benső szervezetében. A mozgalom az egész vonalon a vezér feltétlen tekintélyének elvét követi, amely ennélfogva a legnagyobb felelősséggel is jár.
E
Nekünk, nemzetiszocialistáknak, tántoríthatatlanul ki kell tartanunk külpolitikai céljaink mellett, amelyek pedig azt követelik, hogy biztosítsuk a földön a német nép számára az őt megillető területet és termőföldet.
Mi volt Hitler alapvető külpolitikai célja? Az élettérelmélet megvalósítása: a német nép számára terület és termőföld biztosítása. Mivel magyarázta ennek szükségességét? Oroszországban a germán magot kiirtották, helyüket a zsidók foglalták el. Milyen úton kívánt célt érni? Háborúval. Mi volt a „célország”? Oroszország. Milyen történeti eseményre utalnak a következő sorok? „Nem szabad elfelednünk, hogy az orosz államalakulat nem az oroszországi szlávság állampolitikai képességét dicséri, hanem sokkal inkább a germán elem államalkotó működésének nagyszerű példája volt.” A Kijevi Rusz létrejötte a novgorodi Rurik családnak (normann eredetű – germán) köszönhető. Milyen területek igényével bővült Hitler elképzelése 1934-ben? Kelet felé: Kaukázusig, Iránig; nyugaton: Franciaország, Flandria, Hollandia, Svédország. Milyen államszervezetben képzelte el birodalmát? Konföderáció, ahol a nem német népek nem rendelkeztek hadsereggel, saját politikával.
8.5. A BOLSEVIK IDEOLÓGIA ÉS A SZTÁLINI DIKTATÚRA AZ 1920–30-AS ÉVEKBEN 1. Szempontok
Jellemzők
Társadalomkép
– szocializmus → az egyenlőség társadalma – nincs kizsákmányolás – párthű, munkaszerető, családcentrikus ember
Ellenségkép
– gazdag parasztok (kulákok) – polgári réteg – nemesi származású
Viszonya más eszmékhez, valláshoz – kapcsolata a kultúrával
– vallásellenes – a szocializmus magasabbrendűségét hangsúlyozta
Jövőképe, célkitűzései
– a világforradalom képe; mindenütt lezajlik a permanens forradalom
Kapcsolata a külvilággal
– a III. Internacionálé tagszervezetei (Komintern)
63
2.
Válaszában a következőket vegye figyelembe: – 1924: Lenin halálakor két esélyes politikus létezett – Trockij – Sztálin – korábban Lenin politikai támasza – Lenin végrendeletében félti a Szovjetuniót Sztálintól – 1922: a párt főtitkára – a bolsevik vezetők többsége mégis Sztálin mellé állt – Trockijt félreállította (Mexikóba emigrált, majd 1940-ben meggyilkolták) – kivégeztette a lenini vezetőgarnitúrát – a sztálini diktatúra jellemzői: • ipar: tervutasításos rendszer, a legfontosabb a nehézipar • mezőgazdaság: a parasztokat szövetkezetekbe kényszerítették (szovhoz, kolhoz) • sztahanovista mozgalom (munkaverseny) • javult: az egészségügy az oktatás
A korhoz képest alacsony, a Szovjetunióhoz képest magas szintet képviselt.
a villamosítás
• személyi kultusz – nagyszabású ünnepségek • terror: „mindenütt ellenség van” → a rendszer ellenfelei a Gulag táborokba kerültek
8.6. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELŐZMÉNYEI, JELENTŐS FORDULATAI 1.
2. 64
Válaszában a következő szempontok szerint dolgozzon: – Hitler alapvető külpolitikai célja: Oroszország/a Szovjetunió megtámadása az élettérelmélet alapján (Mein Kampf ), 1938-as nyilatkozata → ehhez (ha szükséges) a nyugati államokat féken kell tartani (ha kell, fegyverrel) → félt a kétfrontos kihívásoktól – megjegyzés: a kétfrontos háború elkerülésére törekedett a második világháborúban is – Hitlernek elsőként Nyugat felé kellett lépnie a gyakorlatban is – 1933-tól nyíltan fegyverkezik, kilépett a Népszövetségből, de mindvégig hangsúlyozta a békepolitikát – ami időt nyert, azt a fegyverkezésre használta – 1936-ban kockáztatott a Rajna-vidék remilitarizálásakor → nincs még felkészülve, Anglia, Franciaország még nem vette komolyan – Hitler célja, hogy Európában (Közép-Európában) szilárd támaszt szerezzen → ehhez szüksége van Csehszlovákiára, Lengyelországra, Magyarországra, Ausztriára, Olaszországra → ezután tud a Szovjetunió felé fordulni – Olaszország – mellette állt Ausztria → 1938: Anschluss Magyarországnak: ajándékozott Csehszlovákia: elvileg semleges, de később feldarabolja Lengyelország – megtámadja → ezek véghezviteléhez szükséges volt az oroszokkal való békés viszony, ennek csúcsa: Molotov– Ribbentrop-paktum
Válaszában a következőkre térjen ki: Hitler 1933–1938 között nyílt lépéseket tesz az általa elképzelt Európa megvalósítása érdekében – szövetségesei (csatlósai) (lásd a karikatúra) Célja: a Szovjetunió megszerzése – ehhez Nyugatról biztosítania kell magát (1939–1941) Az orosz hadjárat (1941–44) – kudarcok sorozata → terve kudarcba fullad Ezzel párhuzamosan a szövetségesek összefogása volt megfigyelhető, segítséget adott Mussolini fokozatos gyengülése is. 3. Év
Helyszín
Jelzés a térképen
Az esemény rövid leírása
1939
Varsó
E
A világháború kezdetén már megszerezte Hitler.
1940
Párizs
C
1940: bevonult Hitler, Franciaországot feldarabolta.
1940
London
A
Hitler első kudarca.
1941–44
Leningrád
F
Hitler igazi célja a Szovjetunió elfoglalása – 3 irányból: Leningrád, Moszkva, Kijev.
1941
Moszkva
G
Leningrádot 900 napra körülzárták; Moszkva alatt Hitler vereséget szenvedett → a fordulat kezdete.
1941
Pearl Harbor
M
Japán belépett a háborúba → az USA is.
1942
El-Alamein
J
Itt arattak sikert az angolok az olaszok felett.
1942–43
Sztálingrád
I
Moszkva után Hitler újabb célja – valós szovjet siker.
1943
Kurszk
H
Itt zajlott a 2. világháború legnagyobb tankcsatája – szovjet siker.
1944
Normandia
B
A 2. front nyitóhelyszíne.
1945
Berlin
D
1945. május 2-án, Hitler öngyilkossága után kapitulált – május 9-én egész Németország is.
1945
Hiroshima
K
augusztus 6.: az első atombomba.
1945
Nagasaki
L
augusztus 9.: a második atombomba bevetésének helyszíne.
4. Megállapítások A háborúban a nők is részt vettek mint hadiipari munkások.
Első világháború
Második világháború
x
A nők a frontokon is jelen voltak mint katonák.
x
A gépek háborúja.
x
x
A fegyverek száma és típusa megsokszorozódott.
x
x
Jellemző a népirtás.
x
Öngyilkos merénylők.
x
Partizánmozgalmak.
x
Tengeralattjárókat is bevetettek.
x
x
Hadihajókat alkalmaztak.
x
x
65
5.
Vázlatában a következő szempontokat emelje ki: – a népirtások gyökerei: Mein kampf: fajelmélet, nacionáldarwinizmus, élettérelmélet, antiszemitizmus, ellenségkeresés Hitlertől nem maradt fenn írásos utasítás az Endlösungra – 1930-tól léteztek koncentrációs táborok – a második világháború alatt több alternatívája is volt a zsidókérdés rendezésének: • gettók felállítása • tervek: sterilizáció, kitelepítés Madagaszkárra – 1942: Hitler helyzete a második világháborúban rosszra fordult → történészi álláspont: a wannsee-i konferencián elfogadott Endlösung – a propaganda része Németország felé – a megsemmisítő táborok száma ekkortól növekedett – ez tény – áldozatok száma: lásd a táblázatot
8.7. A HIDEGHÁBORÚ ÉS A KÉTPÓLUSÚ VILÁG JELLEMZŐI 1.
A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG SZÉKHELYE: Hága; hat, évente változó tag A TITKÁRSÁG VEZETŐJE: New York A BIZTONSÁGI TANÁCS ÁLLANDÓ TAGJAI: öt állandó tag vétójoggal GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS: FAO (élelmezésügy és mezőgazdaság, Róma) UNESCO (nemzetközi tudományos és kulturális szervezet, Párizs), IMF (Nemzetközi Valutaalap, Washington), WHO (Egészségügyi Világszervezet, Genf ) A KÖZGYŰLÉS TAGJAI: New York, minden tagország részvételével ülésezik
2. Nyugati tömb
A szervezet jellege
Keleti tömb
NATO
Katonai
Varsói Szerződés
Európai Tanács
Politikai
Kominform
Európai Közös Piac
Gazdasági
KGST
USA
Szempontok
Szovjetunió
világuralom
vád a másik féllel szemben
imperializmus megerősítése demokrácia megfojtása
fegyveresen készül ellene
vélemény a másik félről
imperializmus megerősítése demokrácia megfojtása
harmadik világháború
félelmek
háború
béke hangsúlyozása demokrácia
közös gondolatok
béke hangsúlyozása demokrácia
3.
66
4.
5.
A konfliktus megnevezése
Időpont
Kapcsolódó betűjel
Az esemény rövid leírása
Koreai háború
1950–53
F
Észak-Korea 1950-ben betört Dél-Koreába, az ENSZ BT döntött a beavatkozás mellett. Északot Kína, Délt Amerika támogatta. 1953-ban újból határvonalat húztak a 38°-nál.
Vietnami háború
1954–73
E
1945-től független volt. Kommunista többségű kormány alakult – a franciák 1946-ban támadást indítottak. 1954ben vereséget szenvedtek a franciák – kivonultak. Kommunista befolyás alákerült. Délt az USA támogatta. 1975: Vietnami Szocialista Köztársaság.
Szuezi válság
1956
C
Egyiptom 1956-ban államosította a csatornát. Izrael Angliával és Franciaországgal szövetkezve támadott. Az USA elítélte a támadást, a Szovjetunió közvetlen beavatkozást helyezett kilátásba. A támadók visszavonultak.
Berlini válság
1953
B
Sztálin halála után tüntetések kezdődtek Kelet-Berlinben – szabad választásokat követeltek. A szovjetek tankokkal avatkoztak be.
Kubai (karibi) válság
1962
A
1962-ben a Szovjetunió atomrakétákat szállított Kubába, az USA 500 km sugarú blokád alá vonta a térséget. Hruscsov visszavonta a hajókat/a rakétákat kivonták.
Afganisztán
1979
D
1979-ben a Szovjetunió beavatkozott Afganisztán belviszályaiba, és hatalomra segítették Babrak Karmal Moszkva-barát rezsimjét. → fegyverkezési verseny kezdődött: PERSHING II rakéták. 1979: fegyverkezésimegállapodás-tervezet (SALT II.) – nem lépett életbe.
Melyek voltak a nyilatkozat legfontosabb gondolatai? – a résztvevő államok tiszteletben tartják egymás határait – elismerik az önálló belpolitikát – az alapvető emberi jogokat tiszteletben tartják – a kisebbségi jogok elismerése, tiszteletben tartása Miért volt fontos a Szovjetunió számára a nyilatkozat? A nyugati államok felé bizonyítani tudta, hogy nem demokráciaellenes, nem agresszív. Miért volt fontos, és mire adott lehetőséget a szovjet tömb országainak a nyilatkozat? Lehetőséget teremtett a tömb nyílt lazulásához, leborulásához.
67
8.8. A SZOCIALISTA RENDSZEREK BUKÁSA 1. A Szovjetúnió területe A Szovjetúnió által annektált területek Az ún. „népi demokráciák”, a Szovjetúnió befolyási övezete
1
3 2 4
5 6 7
2.
3.
68
Ideológiai-szellemi nevelés a gyermekkortól kezdve. A vidám traktorista (nő). Mesterséges jólét – „verseny” a Nyugattal. Felkelések, forradalmak (1953, 1956, 1968, 1981). A demokrácia, béke hangsúlyozása. Személyi kultusz – egypártrendszer, ünnepségek. A mezőgazdaság kollektivizálása. Erőltetett iparosítás. Szovjet mintájú alkotmány, jelképek.
Válaszában a következőkre térjen ki: – a szocialista országok fokozatosan lemaradtak a nyugati országokhoz képest gazdasági szempontból is – ellenzéki mozgalmak (Lengyelország, Csehszlovákia) – reformmozgalom a Szovjetunióban → Gorbacsov: glasznoszty, peresztrojka – rendszerváltozások 1988–1992 között – bomlik a SZU-tömb is: 1990: a német egység 1991: megszűnt a Varsói Szerződés
9. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE AZ ELSŐ VILÁG HÁBORÚTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS ÖSSZEOMLÁSIG 9.1. AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA FELBOMLÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 1.
Válaszában a következő szempontokra térjen ki: – Magyarország területe 93 ezer km2-re, lakossága 7,9 millióra csökkent; 3,2 millió magyar került kisebbségi sorba – a település-földrajzi és gazdasági változásokon túl jelentős volt a lélektani hatás is: • 1920. június 4. – nemzeti gyásznap lett • jellemzővé vált a revizionizmus gondolata (pl. plakát vagy versek formájában: „Magyar Hiszekegy”)
2. Terület
Ország
Burgenland
Ausztria
Felvidék
Csehszlovákia
Bácska
Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
Kárpátalja
Csehszlovákia, Románia
Bánát
Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
Erdély
Románia
3. Állítások
Igaz
Az elcsatolt területekre került több mint 3 000 000 ember.
x
A történeti Magyarország elveszítette területének 2/3-át.
x
Az utódállamok zöme etnikailag egységes képet mutat.
x
A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság területére került a legtöbb magyar.
Hamis
x
Románia kapta a legnagyobb területet a történeti Magyarországból.
x
A történeti Magyarország lakosságának több mint fele magyar volt.
x
69
9.2. A HORTHY-RENDSZER JELLEGE ÉS JELLEMZŐI 1.
2.
Hibák
A hibák javítása
néprajzi tanulmányok
földrajzi
néprajzi viszonyok
etnikai viszonyok
konszolidáció (újjáépítés)
megszilárdítás
1920 miniszterelnök
1921
birtokviszonyok radikális rendezése
nem volt radikális szintű rendezés
legitimisták (köztársaságpártiak)
a Habsburg-ház hívei
Telekinek le kellett mondania
benyújtotta a lemondását
Válaszában a következő pontokat érintse: gróf Bethlen István miniszterelnöksége (1921–1931) – céljai: gazdasági stabilizáció parlamentáris rendszer erős kormányzópárt – lépései, intézkedései: • 1921. október: 2. királypuccs → a Habsburg-ház 3. trónfosztása • a politikai élet konszolidációja: – a Bethlen–Peyer-paktum megkötése (1921) – az Egységes Párt létrehozása (1922) – választójog módosítása – a nyílt szavazás visszaállítása – a felsőház visszaállítása (konzervatív többségű) • gazdasági stabilizáció: – kezdetben szigorú költségvetési politika – 1921-től tudatosan irányított inflációs konjunktúra – 1922: a népszövetségi kölcsön felvétele – 1924: a Nemzeti Bank felállítása – 1927: a korona helyett a pengő bevezetése
9.3. MŰVELŐDÉSI VISZONYOK ÉS AZ ÉLETMÓD 1.
70
Válaszában a következő szempontokra térjen ki: – társadalomszerkezeti változás: csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya, de így is meghatározó volt – nőtt a bérmunkások (munkások) száma – jellemző a lakosságszám-növekedés/az átlagéletkoré is – társadalmi választóvonalak • szegények–gazdagok • regionális különbségek • vallási különbségek – az ellentétek ellenére jellemző volt az állam szerepének növekedése: • társadalombiztosítás • családvédelem • nyolcórás munkaidő
2.
IV. Károly és Zita királyné: Királyi fenség Horthy Miklós: Főméltóságú úr Gömbös Gyula: Kegyelmes úr Serédi Jusztinián esztergomi érsek: Eminenciás úr Egy korabeli polgármester: Méltóságos úr Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem professzora: Tekintetes úr (címzetes úr) Munkanélküli értelmiségi: Tekintetes úr
3.
Klebelsberg Kunó 1922–1931 között volt vallás- és közoktatási miniszter, célja: a magyarság kulturális és szellemi fölényét biztosítani a Kárpát-medencében – ez a revíziós eszme része lett, ahhoz kapcsolódott – oktatás fejlesztése: • népiskolai törvény • egyetemek fejlesztése – eredmények: • csökkent az egy oktatóra jutó tanulók száma • csökkent az analfabetizmus • főbb képviselők → „nyugatosok” „népi írók” Szekfű Gyula, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Szent-Györgyi Albert
9.4. A MAGYAR KÜLPOLITIKA MOZGÁSTERE, ALTERNATÍVÁI Válaszában a következő szempontokra térjen ki: – a trianoni békeszerződés után Magyarországot a külpolitikai elszigeteltség jellemezte, 1922 – újítás → Népszövetség – a külpolitikai nyitások jellege: gazdasági irányai – Németország, Olaszország – a gazdasági jelleg a válság idején erősödött – 1927-től felmerül a revizionista gondolat – 1938-tól erősödött a revíziós gondolat → győri program első bécsi döntés – 1939 → csatlakozás az Antikomintern Paktumhoz Kárpátalja megszállása Magyarország kilépett a Népszövetségből → a revíziós eredményekkel párhuzamosan Magyarország elvesztette külpolitikai önállóságát
9.5. MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE A VILÁGHÁBORÚBAN Válaszában a következő szempontokra térjen ki: – a háborúba való belesodródás előzményei: • Hitler közép-európai koncepciója: – a rendszeréhez hű országsáv/blokk kialakítása • Magyarország jobbra tolódott: a revizionista szemlélet mellett segítettek még Hitler „ajándékai”: 1938–1940 között → Magyarország Hitler táborába állt (1941. március 25.) • Teleki Pál célja a háborútól való távolmaradás → patthelyzet a jugoszlávkérdésnél 1. ha nem segít Hitlernek, megtámadja 71
2. ha segít Hitlernek, a szövetségesek támadják meg Magyarországot → öngyilkos lett – belépés a háborúba: Kassa bombázása – ismeretlen felségjelű (pontosabban felségjel nélküli) repülőgépek → Bárdossy László bejelentette a háborúba lépés tényét (1941 júniusa)
9.6. A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGON 1.
Válaszában a következőkre térjen ki: • Magyarország 1941. június 26-án lépett be a második világháborúba • 1942 márciusától Kállay Miklós volt a miniszterelnök (1944. március 19-éig) → • hintapolitikát folytatott: – célja: • lazítani a német kapcsolatokat • angol nyitás nyíltan németbarát • jelentős emberveszteségek a második világháborúban (pl. voronyezsi katasztrófa) → Kállay hintapolitikája megszilárdult, 1943. szeptember 9.: angol–magyar titkos megállapodás → Horthy kérte felmentését Hitlernél Klessheimben; Hitler a megszállás tényét közölte vele (1944. március 17.) • 1944. október 15.: Horthy kiugrási kísérlete – sikertelen • 1944. október 16.: Lakatos Géza miniszterelnök helyett Szálasi Ferenc kezébe került a hatalom
2. A: A törvény megnevezése, kiadásának éve: 1. zsidótörvény, 1938 B: A törvény megnevezése, kiadásának éve: 2. zsidótörvény, 1939 C: A törvény megnevezése, kiadásának éve: Numerus clausus, 1920
72
10. MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZER VÁLTOZÁSIG 10.1. A SZOVJET FELSZABADÍTÁS ÉS MEGSZÁLLÁS Válaszában a következő szempontokat vegye figyelembe: – 1945-ben a SZEB magyarországi csapatai szovjet többségűek – a Szovjetunió törekedett az ellenőrzése alatt álló területek politikai-ideológiai megszerzésére is, hivatkozási alap: a jaltai találkozó – a Szovjetunió stratégiája: az egypártrendszer megteremtése, a Szovjetunió békés szándékainak folyamatos hangoztatása mellett – magyarországi megvalósítása: • kedvező helyzetet teremtett az államforma körüli viták (1946. február 1-jétől köztársaság) • a Baloldali Blokk létrejötte • „szalámitaktika” • „kékcédulás” választások 1949. augusztus 20.: Magyarország népköztársaság
10.2. A HATÁRON TÚLI MAGYARSÁG SORSA Válaszában a következőkre térjen ki: – a nagyhatalmak nemzetállamok kialakítására törekedtek – az etnikai kisebbségek áttelepítésével – a potsdami konferencián kimondták a kollektív felelősség elvét – a német lakosságot kitelepítik – csehszlovák–magyar lakosságcsere-megállapodás (1946. február 27.) → Beneš már 1943-ban fellépett a magyar nemzetiségűek kitelepítésének igényével, a Szovjetunió beleegyezett
10.3. A KOMMUNISTA DIKTATÚRA KIÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 1. Az egypártrendszer elemei
A demokratikus látszat elemei
– egypártrendszer – az Elnöki Tanács átvette a gyakorlatban a törvényalkotás munkáját – szovjet mintájú közigazgatás
– országgyűlés – szavazógéppé vált, ritkábban ülésezett – szovjet mintájú közigazgatás
73
2.
Melyik gazdasági szektor dominált a korszakban? ipar (nehézipar) Milyen mintára szervezték meg a gazdasági életet? szovjet Milyen szervezeti forma jellemezte a korszakot? állami tulajdon Hogyan alakították át a mezőgazdasági termelés kereteit? Termelőszövetkezeteket hoztak létre. Miért csökkent a „kulákok” birtokainak nagysága? Bekényszerítették őket a közös gazdálkodásba. Mivel „ösztönözték” a gazdasági növekedést? termelési versenyekkel, tervgazdálkodással (ötéves tervek) Melyik gazdasági területen következett be a táblázatok szerint visszaesés? A 3. szektor. Milyen problémát okozott ez később? A tömb szétesése (szocialista) után jelentős mértékben kellett fejleszteni.
3.
Válaszában a következő szempontokat vegye figyelembe: – a cél a szovjet/kommunista mintájú társadalomszerkezet létrehozása: • a kiváltságok, címek, rangok megszüntetése (ellenségei a rendszernek) • nőtt a munkások, alkalmazottak és a szövetkezeti tagok száma – csökkent/megszűnt a tőkés és a kisárutermelői réteg • látszólagos vallásszabadság biztosítása – mesterséges születésszabályozás – tiltották az abortuszt, a fogamzásgátlást → később torzult családok → a mesterségesen felduzzasztott népességhez kiépített intézményrendszer (pl. oktatási, egészségügyi) később feleslegessé vált (egy részük) – átalakult a mindennapi élet → a kommunista ideológia terjesztése (oktatás, ünnepek)
10.4. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1.
Válaszában a következőkre térjen ki: 1953 – Sztálin halála – a kelet-berlini felkelés → Rákosit lemondatták – elégedetlenség a rendszerrel szemben Magyarországon (koncepciós perek, egypártrendszer, erős diktatúra) – Nagy Imre változást ígér – kedvező helyzet a blokkban: 1. Sztálin halála 2. az SZKP XX. Kongresszusán Hruscsov elítélte Sztálin politikáját, és kifejtette, hogy minden nemzet a maga útján jut el a szocializmushoz – szovjet- és diktatúraellenes tüntetések Lengyelországban (1956) – az MDP éléről is eltávolították Rákosi Mátyást (1956) – korábban az ő javaslatára Nagy Imrét leváltották
2.
3.
74
Szempont
Kapcsolódó pontok száma
Az ország demokratikus átalakítására vonatkozó pontok
2, 3, 4, 5, 9, 10, 11, 12
Az ország szuverenitására vonatkozó pontok
1, 6, 7, 8, 13, 14, 15
Válaszában a következőkre térjen ki: – 1956 a nemzetközi politikában: 1. szuezi válság 2. szovjetellenes lengyelországi és magyarországi események
– kiéleződik a hidegháború – az USA a magyarkérdéstől való távolmaradást választotta (passzív) A Szovjetunió szabad kezet kapott a kelet-európai kérdések rendezésében, cserében az USA távol tartja magát a szuezi kérdéstől – a forradalom leverésének műveletei → „Forgószél” hadművelet 4.
Válaszában a következőkre térjen ki: – Kádárék elismerték, hogy a Rákosi-rendszer hibái vezettek a forradalomhoz → ez csak 1959-ben történt meg – a megtorlás első szakasza erőteljes volt: • statárium • rögtönítélő bizottságok • Nagy Imre és társainak pere • 1957-től a szovjet csaptok továbbra is itt maradnak – csak 1963-ban hirdettek közkegyelmet
10.5. A KÁDÁR-RENDSZER JELLEGE, JELLEMZŐI 1.
Válaszában a következőkre térjen ki: A „puha diktatúra” gazdaságának jellemzői: – az ipar továbbra is meghatározó (erőszakos fejlesztés, Szovjetunió-függőség nyersanyagok tekintetében) – a mezőgazdaságban jellemző maradt a tsz – szocialista mintagazdaságok, felvevőpiac: Szovjetunió – 1968: új gazdasági mechanizmus bevezetése → a piacgazdaság néhány elemét fel lehet fedezni (kezdeményezőképesség, önállóság) ⇒ felpezsdült a gazdaság, de 1972-ben leállították (bújtatott kapitalizmus vádja, munkásellenzék) – olajárrobbanás: – a SZU-tömb nem követte a gazdasági változásokat – ez később eladósodáshoz vezetett – 1980: a második gazdaság bevezetése
2.
Válaszában a következő szempontokra térjen ki: – társadalomszerkezet (foglalkozási ágak szerint): → 1. ipar 2. mezőgazdaság → szocialista társadalom – életmód: életszínvonal-politika: • sok új lakás épült • elterjedt a televízió és a háztartási gépek használata • gépkocsi elterjedése (szocialista márkák: Trabant, Lada stb.) • önkiszolgáló boltok • a „Nyugat” utánzása Coca-cola helyett Bambi Levi’s helyett Trapper farmer • 3 évente lehetett Nyugatra utazni ↓ – nőtt a születéskor várható életkor – így tudták elfogadtatni a „puha diktatúrát” – a szocialista tömbön belül a magyar viszonyok kiemelkedtek/kedvezőnek számított
75
10.6. A RENDSZERVÁLTOZÁS 1.
Milyen úton kívánták a felek véghezvinni a rendszerváltozást? tárgyalásos Milyen rendszer létrehozásában egyeztek meg? Többpártrendszeren alapuló demokratikus jogállam, amelyik a válságból kiutat mutat Melyek voltak a legfőbb teendők? – a szabad és demokratikus választások törvényi szabályozása/lehetővé tétele – a pártállam elemeinek lebontása Mikor történt a rendszerváltozás? Milyen eseményhez kapcsolható? 1989. október 23. (szimbolikusan) – a III. Köztársaság kikiáltása
2.
Milyen feladatokat tűzött ki maga elé a kormány? – a szabadság kormánya kívánt lenni (politikai-gazdasági, emberjogi értelemben) – a gazdasági élet talpra állítása – piaci nyitások; az egészségügy, oktatás átalakítása Milyen gazdasági problémákat említ programjában a kormányfő? – államadósság, infláció növekedése – álfoglalkoztatás – rejtett munkanélküliség Válasszon ki ezek közül egyet, és magyarázza meg a probléma okát röviden! Államadósság: az olajárrobbanás után a SZU-tömb országai nem követték a világpiaci árakat, helyette folyamatosan hiteleket vettek fel. Mi a szociális piacgazdaság lényege a forrásszemelvény alapján? A liberális piacgazdaság kialakítása mellett a kialakult különbségek-egyenlőtlenségek kiegyenlítésére az államnak újraelosztó feladata is van. Meddig működött ez a kabinet? 1993-ig Mely pártok foglaltak helyet ekkor a parlamentben? MDF, SZDSZ, FKgP, MSZP, KDNP, Fidesz
76
11. A JELENKOR 11.1. A KÖZÉP-EURÓPAI RÉGIÓ JELLEMZŐI, TÁVLATAI, A POSZTSZOVJET RENDSZEREK PROBLÉMÁI 1.
Válaszában a következő szempontokra térjen ki: 1989 – rendszerváltás Közép-Kelet-Európában – a kétpólusú világrend felbomlása A trianoni békeszerződés felülvizsgálata helyett a végcél inkább a megbékélés. Közép-Kelet-Európa lehetőségei: – megbékélés – együttműködés és integráció → Visegrádi hármak/négyek – együttműködés Ukrajnával, Romániával és a volt jugoszláv utódállamokkal – a nyugat-európai integrációba való bekapcsolódás
2. Utódállam megnevezése
Fővárosa
Szlovénia
Ljubljana
Horvátország
Zágráb
Bosznia-Hercegovina
Szarajevó
Szerbia
Belgrád
Koszovó
Pristina
Macedónia
Szkopje
Montenegró
Podgorica
11.2. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1.
Év
Alapító országok (1957) és csatlakozó országok
1957
Franciaország, Benelux-államok, NSZK, Olaszország
1973
Anglia, Írország, Dánia
1981
Görögország
1986
Spanyolország, Portugália
1990
NDK (az NSZK-val való egyesítése jogán)
1995
Ausztria, Svédország, Finnország
2004
Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország
Mely európai országok nem tagjai az Uniónak? Bulgária, Románia, Ukrajna, Oroszország 77
2.
Európai Tanács, székhelye: Brüsszel Az Európai Unió Tanácsa, székhelye: Brüsszel Európai Parlament, székhelye: Strasbourg Európai Bizottság, székhelye: Brüsszel Európai Bíróság, székhelye: Luxemburg Európai Számvevőszék, székhelye: Luxemburg Milyen feladata van? Európai Bíróság: a tagállamok és a közösségi intézmények kötelezettségeinek jogvitái Európai Számvevőszék: az Unió kiadásainak és bevételeinek ellenőrzése Európai Bizottság: jogszabályokat kezdeményez, végrehajtja az uniós politikát Mely intézmények vesznek részt a jogalkotásban? Az Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Parlament Melyik szerv tölt be végrehajtó szerepet? Európai Bizottság Hogyan működik a parlament? – a tagállamokra jutó képviselői helyek számának meghatározásában a népességszám a meghatározó – a képviselőcsoportok politikai családok szerint szerveződnek
11.3. A „HARMADIK VILÁG” 1. – a mezőgazdaság (és más gazdasági ágak) elavult termelési módszere: alacsony gépesítés, esetenként gyermekmunka alkalmazása – nagy csecsemőhalandóság, rossz higiéniai és egészségügyi viszonyok
2.
– iskolázottság alacsony foka – jelentős az analfabetizmus
fogyasztás (uralkodó osztály luxusfogyasztása) csökkentése külföldre áramló profit megállítása (kevés) nemzeti össztermék, a növekedés ösztönzése, pl. új eljárások bevitele felhalmozás – növelése nem termelő beruházások – megszüntetése katonai kiadások – csökkentése külföldi kölcsönök törlesztése Milyen kísérletekről, programokról hallott a kérdés megoldása érdekében az elmúlt időszakban? egyéni válaszok
11.4. FOGYASZTÓI TÁRSADALOM; ÖKOLÓGIAI PROBLÉMÁK, A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 1.
78
Válaszában a következőkre térjen ki: – a globális környezeti problémákhoz tartozik: éghajlatváltozás, vékonyadó oxigénpajzs, erdőpusztítás, vízszennyezés, talajpusztulás, veszélyes hulladékok helytelen tárolása – magyarázat: fogyatkoznak a természeti erőforrások, az emberiség túllépte a globális környezet el-
tartóképességét – megoldási lehetőségek: • nemzetközi összefogások – konferenciák, megállapodások • új szervezetek: zöld pártok 2.
Milyen arány állapítható meg a gazdag országok jövedelme és lakossága között? fordított arányosság Milyen arány állapítható meg a szegény országok lakossága és jövedelme között? fordított arányosság Milyen veszélyeket hordoz magában ez a helyzet? A fejletlen mezőgazdaság miatt sem megtermelni, a pénzhiány miatt pedig megvásárolni sem tudják a szükséges élelmiszereket. Hogyan próbálják ezt orvosolni a fejlett országok? – kölcsönök felvételével, ami eladósodáshoz vezet – élelmiszersegélyek elfogadása Milyen további problémákat ismer a fejlődő országokkal kapcsolatban? Nevezzen meg legalább kettőt! analfabetizmus, rossz egészségügyi körülmények, rossz infrastruktúra
3. Gazdasági problémák
Társadalmi problémák
Környezeti problémák
Politikai kérdések
b, h, j
a, b, c, g
d, e, a, i, k, l, m
f, n, j, k, l
4.
Széles alapú, fölfelé gyorsan keskenyedő korfa; a fiatal korcsoportok magas, az idősek alacsony aránya jellemzi: 1) A fejlődő országok jellegzetes korfája: a szociális-egészségügyi viszonyok miatt jellemzően nagy a gyermekhalandóság.
Keskeny alapú, fölfelé kissé szélesedő korfa; a fiatalok aránya csökken, a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő: eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. 3) Öregedő társadalom. Fejlett országokban jellemző, pl. Magyarország. A fiatal szülők a gazdasági-politikai viszonyok miatt kevés (általában 1) gyermeket vállalnak. Hosszabb távon számos veszélyt rejt magában.
Méhkas alakú korfa; a fiatalok és a középkorúak aránya magas és közel azonos, csak az idősebb korosztályoknál keskenyedik el a korfa: 2) Az ideális korfa – a fogyás csak a természetes okok miatt jellemző, pl. Németország, Franciaország, Anglia.
11.5. A GLOBÁLIS VILÁG KIHÍVÁSAI ÉS ELLENT MONDÁSAI Válaszában a következőkre térjen ki: – A hagyományos művelődési formák háttérbe szorultak (könyvolvasás, hangverseny-látogatás). – Az internetes felhasználók száma nőtt – veszélye: a közvéleményt manipulálhatja, az értékrendet befolyásolja. – A magyar kultúra amerikanizálódott; tágabban: a nemzeti kultúrák egyéni jegyei eltűnhetnek.
79
12. A MAI MAGYAR TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓD 12.1. ALAPVETŐ ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1.
Sorolja fel a hitvallásban szereplő alapértékeket! kereszténység, magyarságtudat – nemzeti kultúra, család, munka, emberi szellem Egyetemes eszmék: a) A felvilágosodás korából: az egyén szabadsága („az emberi lét alapja az emberi méltóság”) népszuverenitás – a hatalommegosztás elvei: B3,4 és C1,2 pontok b) A XIX. századi eszmék közül: liberalizmus (B1), nacionalizmus (C cikk) Magyar történeti eszme: a Szent Korona tana Magyarország államformája: köztársaság
2. 1
Budapest
9
fehér
2
Megyékre
10
zöld
3
kerületek
11
Kölcsey Ferenc
4
magyar
12
Egressy Béni
5
hétszer
13
1848–49
6
hármas
14
Szent István
7
korona
15
1956
8
piros
16
forint
3. Szabadságjogok (egyéni és kollektív)
II., III., IV., V., VII., IX.
Gazdasági, szociális és kulturális jogok
X., XI., XII., XIII., XVII., XIX., XX., XXI., XXII.
Az állami életében való részvétel jogai
XXIII., XXIV.
Az állampolgárok egyenjogúsága
XV., XVI., XXIII., XXIV., XXV., XXVII., XXVIII.
Milyen kötelességeik vannak a magyar állampolgároknak? Sorolja fel őket! – honvédelem – adófizetés – kiskorú gyermekek taníttatása – az állami és közösségi feladatok ellátáshoz hozzájárulni – természeti erőforrások védelme
80
12.2. ETNIKUMOK ÉS NEMZETISÉGEK A MAGYAR TÁRSADALOMBAN 1.
Hogyan rendelkezik a magyar alkotmány az országban élő nemzetiségekről? – részesei a magyar államnak – államalkotó tényezők Hogyan határozza meg az 1993. évi törvény a nemzeti kisebbség fogalmát? – számszerűen kisebbségben vannak – magyar állampolgárok, de saját nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik megkülönböztetik a lakosság többi részétől Milyen jogokat biztosít az állam a nemzeti kisebbségeknek? – helyi és országos kisebbségi önkormányzat – művelődési és oktatási önigazgatás – nyelvhasználat – jogvédelem
2. Nemzetiség neve
Betelepülésük időszaka
Mai területi elhelyezkedésük
német
az államalapítástól kezdődően
Baranya, osztrák határ
szlovák
középkor
Pest környéke, Békés, Északi-középhegység
horvát
a XI. századtól Magyarország része Horvátország
Mohács, Baja
szerb
a XIV. századtól
Dunakanyar, Mohács
görög
XVIII–XIX. század
Fejér megye
szlovén
XVIII. század
Őrvidék, szlovén határ
román
XVIII. század
román–magyar határmente
cigány
XVIII. század
Baranya, Szabolcs, Borsod megye
12.3. A MAGYARORSZÁGI ROMÁK Egyéni válaszok – válaszában a következőkre térjen ki: – alacsony átlagéletkor, rossz szociális viszonyok; jelentős a gyermekszülés fiatalon, illetve házasságon kívül – alacsony iskolázottság, legjellemzőbb a nyolc általános iskola – alacsony szakképzettségűek, illetve szakképesítés nélküli foglalkozások betöltése – jelentős részük kisebb településeken (falu, község, kisváros) él
81
12.4. A PARLAMENTI DEMOKRÁCIA MŰKÖDÉSE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG 1.
Mely szervezetek képviselik a felsorolt hatalmi ágakat? törvényhozás: Országgyűlés igazságszolgáltatás: Legfelsőbb Ügyészség, Legfelsőbb Bíróság, alkotmánybírák végrehajtó hatalom: minisztériumok, Állami Számvevőszék, állampolgári jogok biztosa Kik és hogyan választják az országgyűlés tagjait? a választópolgárok listás és egyéni úton Milyen feladatai vannak az Országgyűlésnek? – törvényhozás; a köztársasági elnök és a hatalmi ágak tagjainak választása Milyen feladatai vannak a köztársasági elnöknek? Kinevezi a miniszterelnököt, jóváhagyja az Országgyűlés által hozott törvényeket, reprezentálja az országot Ki tölti be ma ezt a tisztséget? egyéni válaszok Ki a kormányfő? egyéni válaszok Hogyan kerül a posztjára a kormányfő? A parlamenti többséget megszerző párt által jelölt miniszterelnököt a parlament választja, és a köztársasági elnök nevezi ki. Ki vizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát? Az ombudsman (a nép ügyvédje).
2.
Ki áll a helyi önkormányzat élén? A polgármester. Ki felel az önkormányzat törvényes működéséért? A jegyző. Ki választja a polgármestert: a városi polgárok. a jegyzőt: a képviselő-testület. Mi a feladata a képviselő-testületnek: kinevezi a bizottságokat, ellenőrzi a polgármesteri hivatalt, rendeleteket alkot, választja a jegyzőt. a bizottságoknak: rendeletek, határozatok előkészítése. a polgármesteri hivatalnak: a törvények helyi rendeletek végrehajtása. Nézzen utána, milyen időközönként tartanak önkormányzati választásokat! A parlamenti választások évében.
3.
Győr-Moson-Sopron megye – Győr Komárom-Esztergom megye – Tatabánya Nógrád megye – Salgótarján Heves megye – Eger Borsod-Abaúj-Zemplén megye – Miskolc Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – Nyíregyháza Hajdú-Bihar megye – Debrecen Jász-Nagykun-Szolnok megye – Szolnok Pest megye – Budapest Fejér megye – Székesfehérvár Veszprém megye – Veszprém Vas megye – Szombathely Zala megye – Zalaegerszeg Somogy megye – Kaposvár Tolna megye – Szekszárd Bács-Kiskun megye – Kecskemét Csongrád megye – Szeged Békés megye – Békéscsaba Baranya megye – Pécs
82
12.5. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK 1. Állítások
Igaz
A rendszerváltozás nem érintette a tulajdonosszerkezetet.
2.
x
A gazdaság húzóágazata a szolgáltatások szektora.
x
Jellemző a külföldi tőke beáramlása.
x
A rendszerváltozás után az infláció mértéke 2001-re jelentősen csökkent.
x
Magyarország GDP-je megegyezik az uniós átlaggal.
Hamis
x
Vázlatában a következőkre térjen ki: – a születésszám az 1950-es évek második felében és 1980-tól csökkenni kezdett (nincs abortusztilalom, felbomlott a hagyományos családmodell – gazdasági visszaesés, a fiatalok lassabb önállósodása, a nők gyerekvállalása kitolódott) – a magyar társadalom öregszik – a munkaképes korú népesség aránya csökkent – jelentősen nőtt a munkanélküliség aránya – gazdaságszerkezeti változások miatt – a törpe- és aprófalvak elnéptelenedtek
83
84