Kazinczy Ferenc Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
HÁZIRENDJE
Készítette: Hatályba lépés időpontja:
1
Bevezető rendelkezések
A Házirendet: az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor iskolai szülői Munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend: a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított 8/2000. (V. 24.) OM rendelet; továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend szabályai kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal és kötelezettségekkel foglalkoznak.
2
Az Intézmény adatai Intézmény neve: Kazinczy Ferenc Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhelye: 4511 Nyírbogdány, Fő u. 3. Tel: 42/532-540
42/532-541
Fax:42/532-540 E-mail:
[email protected] Az intézmény vezetője Szilágyiné Sinka Zsuzsanna Működési területe:
Nyírbogdány - község közigazgatási területe
Fenntartó:
Nyírbogdány - község Önkormányzata
Intézmények: 1, Általános iskolai és alapfokú művészetoktatás : Nyírbogdány, Fő út 3 2. Óvodai nevelés: a, Nyírbogdány ,Kőrösi Csoma Sándor út 1. Tel:42/232-603 b, Nyírbogdány , Óvoda út 5. Tel.: 42/716-403
I.A házirenddel kapcsolatos általános elvárások
Általános elvárások
I/1.
Az iskola és óvoda nevelőtestülete fontosnak tartja, hogy: -
Az intézmény valamennyi tanulója és óvodása ismerje iskolája, óvodája múltját, és ápolja annak hagyományait
-
Az intézmény használói ismerjék meg, s tartsák be az intézmény egységes Pedagógiai programjában megfogalmazott célokat, normákat
-
Tanulóink fegyelmezett eredményes munkával, tanulással erősítsék intézményünk jó hírnevét, s tartsák be a kulturált viselkedés szabályait
-
Az iskolai és óvodai élet minden területén mindenki vigyázzon maga és mások testi épségére, tulajdonára, vagyonára.
I/2. A házirend célja Intézményünk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő-oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják. 3
I/3. A házirend feladata A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, melyek biztosítják az intézmény: - törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával - közösségi életének szervezését - Pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítását - az oktató – nevelő munkájának maradéktalan ellátását Szabályozzák az iskola és óvoda használók, de főként a gyermekek, tanulók egymással való kapcsolatát. Kialakítják azokat a belső rendszabályokat, melyek megtartásával biztosítják az egyéni és kollektív jogok érvényesülését (de nem az intézmény munkájának rovására).
AZ ÓVODA HÁZIRENDJE Az óvoda munkarendje: Az óvoda nyitvatartási rendjét , az előzetes szülői igényfelmérés alapján alakítottuk ki. Az óvodánkban folyó integrált nevelési célok megvalósításhoz, a jól megválasztott, a szülők igényeihez maximálisan igazodó, nyitva tartással is szeretnénk hozzájárulni, hogy minél kisebb mértékű legyen az óvodai hiányzások száma. Általános működési szabályok:
• Óvodai csoportok száma: 5 – férőhely: 130-fő •
Az óvoda pontos nyitva tartása: reggel 7- 16. 45 óráig.
•
Összevont gyülekezés reggel- 7- 730-ig .
•
A nevelési év szept. 1- től aug. 31-ig tart.
•
Nevelő-oktató időszak: szept. 1- től június 15- ig.
•
Június 16 –tól nyári életrend szerint működik az óvoda.
•
A nyári nagytakarítás: gyártelepi óvoda – július- zárva községi óvoda- augusztus- zárva
•
Téli szünetünk az iskolával azonos időben; zárva vagyunk
•
Húsvét előtti nagypéntek- zárva
4
•
A nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt (5) napot nem haladhatja meg. A nevelés nélküli munkanap előtt 7 nappal a szülőket tájékoztatni kell.
A szülőknek, érkezéskor gyermekeiket személyesen kell átadnia a gyülekeztető óvónőnek, egyébként, ha a gyermek valamilyen oknál fogva nem megy be a csoportszobába, az óvónő nem tud jelenlétéről, így felelősséget sem vállalhat érte. Biztonsági szempontokat figyelembe véve az ajtót 9 óra után becsukjuk, és 13- kor nyitjuk ki az ebéd után hazajárók részére. Az ebéd előtt hazajárók, fél 12- től mehetnek haza. A délutáni ajtónyitás fél 4 – kor történik. Az érkezést csengetéssel jelezzék. A gyerekek reggel 9 óráig, tisztán, gondozottan jelenjenek meg az óvodában. Érkezéskor a felső ruhájukat az öltözőben vegyék le, és helyezzék el a jelükkel ellátott szekrényben. Az öltözőben elhelyezett, csoportszobába bevitt, otthoni játékokért, azok megrongálódásáért, elvesztésükért felelősséget nem vállalunk. A gyermekek által viselt ékszerekért, elszakadásukért, elvesztésükért felelősséget nem vállalunk. A bekövetkezett kárért az óvoda csak szándékos károkozás esetén felel. Ha a szülőn kívül rendszeresen más is hozza ill. viszi a gyermeket, írásos nyilatkozat alapján teheti meg. A közoktatási törvény 24.§ (4) pontjának értelmében egy gyermek napi 10 óránál hosszabb ideig nem tartózkodhat az intézményben. A szülőknek az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni a gyerekek ruházatánál: - legyen kényelmes, - praktikus, - mindig legyen tartalék ruha az átöltöztetéshez. A gyermekek cipői az öltözőpad alsó polcán elhelyezhetők, ruhái, pedig a jellel ellátott fogason. Minden gyermeknek jellel és névvel ellátott zsákban legyen váltóruhája. Az elveszett ruhaneműért az óvoda anyagi felelősséget nem tud vállalni. A jellel, és akasztóval ellátott törülközők tisztántartása – heti rendszerességgel – a szülő kötelessége. Az ágyneműket kéthetente, ill. alkalomszerűen adjuk haza. A gyermek haját, körmét, ruházatát tisztán kell tartani, melyet a védőnők ellenőriznek. Fejtetvesség miatt, a védőnő igazolásával érkezhet újra a gyerek az óvodába. A fejtetvesség kezelése szülői feladat. Az óvoda napi programja: Óra
Tevékenység
7-8
Gyülekező játék
8-9
Játékos tevékenységek kezdeményezése
5
9-920
Mindennapos testnevelés , tisztálkodás
20-
9 10
Tízórai
10-12
Játék ,különböző tevékenységek kezdeményezése
12-13
Tisztálkodás, terítés, ebéd
13-15
Mesehallgatás, csendes pihenő 10
Teremrendezés , tisztálkodás, uzsonna
15-15 30
Játék
15 -17
Foglalkozások rendje:
Kötött
Korcsoport
Kötetlen
Kiscsoport 3-4 évesek Mozgás, mindennapi testnevelés
Középső csoport 4-5 évesek
Nagycsoport 5-6-7 évesek
Játékba integrált fejlesztés. Ének-zene, mese, vers, rajzolás, mintázás, kézimunka, külső világ megismerése.
Mozgás mindennapi Játékba integrált testnevelés, ének-zene fejlesztés. Ének-zene, mese, vers, rajzolás, mintázás, kézimunka, külső világ megismerése. Mozgás mindennapi Játékba integrált testnevelés, ének-zene fejlesztés. Ének-zene, mese, vers, rajzolás, mintázás, kézimunka, külső világ megismerése
Hetirend A hetirend alkalmanként egy-egy csoportnál megváltoztathatja a napirendet, pl.: úszás, hittan, gyógypedagógia, logopédiai foglalkozások időpontjai.
Tevékenység
3-4 évesek
4-5 évesek
6
5-6-7 évesek
Vers, mese
Napi 5-10 perc
Napi 10-15 perc
Napi 15-20 perc
Ének- zene
Heti egyszer 10-15 Heti egyszer 15-20 Heti egyszer 30-35 perc perc perc
Rajzolás, mintázás, Heti egyszer 10-15 Heti egyszer 15-20 Heti kétszer 30-35 kézimunka perc perc perc Külső világ megismerése
Heti egyszer 10-15 Heti egyszer 15-20 Heti kétszer 30-35 perc perc perc
Mozgás, Mozgásos heti egyszer 10-15 játék perc
heti egyszer 15-20 perc kiegészítő terv. heti egyszer.
Heti kétszer 30-35 perc
Mindennapi testnevelés
15-20 perc
15-25 perc
10-15 perc
Pedagógiai munka az óvodában: Az óvodai életet, a foglalkozásokat az intézménynek olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők és a fenntartó igényei szerint, a helyi programban megfogalmazott szakmai követelményeknek megfelelően eleget tudjon tenni a gyermekek nevelésével, gondozásával, ellátásával összefüggő feladatoknak. Az óvodába járó gyerekeket arra neveljük, hogy •
tanulják meg tisztelni a felnőtteket,- szeressék és fogadják el egymás egyéniségét, különbözőségét,
•
legyenek képesek alkalmazkodni is,
•
konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal oldják meg.
Ezen törekvésünk sikerének érdekében kérjük a szülőket, alapelveket erősítsék gyermekükben..
hogy otthon is ezeket az
ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Az óvodai integrációs programunk meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlődésének elősegítésében. A hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk, az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül- rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A tudatos óvodai pedagógiai munka a hátrányokat az óvodai nevelés során csökkenteni tudja. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknek és képzettségüknek megfelelően kiemelt szerepük és felelősségük van. Az óvo7
dai integrációs programunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását szolgálja. CÉLUNK: 1. A hátrányos helyzetű gyermekek integrált keretek között megvalósuló nevelése 3 – 7 éves kor között. 2. A korai prevenció megvalósítása az egészséges életmód, az érzelmi, értelmi, a szocializáció területén – együttműködve a családi és társadalmi környezettel a hátrányok leküzdése érdekében. 3. Biztosítani minden gyermek számára, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a lehetőséget képességeik maximális kibontakoztatásához. Egyénre szabott, differenciált képességfejlesztéssel, a gyermek egyéni fejlettségéhez igazított foglalkoztatási forma gyakorlásával. 4. Többségi , kisebbségi kulturális értékek megőrzése. A szociokultúra magas szintű biztosítása, otthonról hozott tudás, kultúra, érték elfogadása. 5. Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezet megteremtése. 6. A pedagógiai módszertani kultúra javítása, módszertani repertoárunk állandó gazdagítása, folyamatos innováció, önképzés, team munka gyakorlása. 7. Együttműködés- partnerségi kapcsolatok kiépítése a szülőkkel, segítőinkkel, szervezetekkel. 8. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. 9. Az iskolába való átmenet időszakának vezérlése. Az óvoda és az iskola kapcsolatának kimerítése. A gyermekek értékelésének rendje: A gyermekek folyamatos megfigyelését, segítését az óvónők végzik, a gyermekenként vezetett fejlődési naplóban és a csoportnaplóban megfigyelések alapján. Különös figyelmet szentelünk a tanköteles korú gyermekek fejlődésének, fejlesztésének. Az iskolaérettség elérését, ezek eredménye alapján az óvodavezető és a nevelőtestület állapítja meg, illetve kéri a szakszolgálat segítségét Minden év decemberében a Nevelési Tanácsadó szakembereihez, januárjában a Tanulási Képességet vizsgáló Bizottsághoz irányítjuk a rászoruló gyermekeket.
Az intézmény rendezvényei, ünnepei, megemlékezései:
A helyi hagyományainknak megfelelően szervezzük a jeles napokat és ünnepélyeket. Alapelvek:
8
-
Az ünneplés mellett nyerjen kiemelt hangsúlyt a ráhangolás és levezetés is, érvényesüljön a folyamatjelleg.
-
Külsőségében és tartalmában a műsorok, rendezvények igényesek, jól szervezettek, a gyermekek számára érthetőek legyenek.
-
Lehetőségekhez mérten hívjuk meg a családokat a kapcsolat mélyítése, illetve az ízlésformálás, családi hagyományok szélesítése céljából.
Szüreti felvonulás: 2009. szeptember Mikulás az óvodában: 2009. december eleje Ovisok Karácsonya: 2009. december 21. Karácsonyi „gyertyagyújtás”: 2009. december 22. Idősek Karácsonya: előzetes egyeztetés alapján 2009. dec. 4. hetében Farsangi mulatság: 2010. február A tavasz köszöntése: Húsvéti tojásfestés és „fészekrakás”: 2010. április 8. Anyák napja: május 1. hete Madarak és fák napja: 2010. május 10. Gyermeknap: 2010. május utolsó hete Évzáró és ballagás: 2010. június 1. és 2. hete Csoporton belül közös ünneplés történik a gyermekek születésnapja alkalmából. A gyermekek születésnapjának megünneplési szokásai:
9
-
A születésnapos gyermek számára ez „jeles nap”, az ő kívánságaik mérvadóak (játékok dalok stb.).
-
Fontos, hogy ekkor az ünnepelt legyen a közösség középpontjában.
-
A jókívánságokat maguk fogalmazzák meg.
A gyerekek felvétele, az intézményben tartózkodás rendje Az óvodába felvétel vagy átvétel útján lehet bekerülni. A felvétel és az átvétel beiratkozás alapján történik. A gyermek igénybe veheti az óvodát, illetve felvehető - az óvodai nevelés szakasza elkezdődhet a gyermek 3 éves korában és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. A felvett gyermekkel szemben kötelezettsége van a szülőnek, hogy rendszeresen járassa óvodába. 2010. szeptember 1-től az óvoda felveheti azt a körzetben lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden a településen (felvételi körzetben) lakó 3 éve és annál idősebb gyermek óvodai felvétele teljesíthető. A többi gyerek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. Amennyiben átjelentkezéssel kerül hozzánk a gyermek, a szülő az előző intézményből távozásról szóló hivatalos értesítést hoz. - A felvételről és az átvételről az óvoda vezetője dönt. - Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki a Közoktatási törvény 24 §-ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni. - A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A részvételt a szülő köteles biztosítani. Ha a gyermeket nem íratták be szülei az óvodába, az óvoda vezetője köteles értesíteni a lakóhely szerint illetékes jegyzőt e tényről. - A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. - Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31-e után született és a nevelési tanácsadó, vagy szakértői bizottság javasolja, hogy még egy évet maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. - Az óvodai felvétel tényét, időpontját a felvételi naplóban fel kell tüntetni. A gyermek bármely okból történő kimaradását a megelőző nap 9 óráig be kell jelenteni. Az óvodai elhelyezés megszűnése: Megszűnik a gyermek óvodai elhelyezése, ha: 10
•
a szülő másik óvodába íratja, más óvoda átvette a gyermeket
•
a szülő írásban bejelenti, hogy a gyermek kimarad a bejelentésben megjelölt napon
•
a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, azaz augusztus 31-én
•
a gyermeket nem vették fel az iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a 8.életévét betölti
•
megszűnik az óvoda elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál (10 nap) igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról - feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.
•
(nem alkalmazható, ha a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel, ha a gyermek hátrányos helyzetű, illetve az 5. életévét betöltötte)..
•
ha az óvodavezető fizetési hátralék miatt (a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után) megszüntette, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján: (nem alkalmazható, ha a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel, illetve az 5. életévét betöltötte).
A foglalkozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok: Az óvodából való távolmaradás indokai, igazolásának szabályai : •
Az óvodából a gyermek betegsége esetén távol maradhat. A hiányzások a mulasztási naplóba be kell vezetni.
•
Igazoltnak tekinthető a hiányzás, ha a szülő a távolmaradást előre bejelentette /családi program, üdülés, külföldön való tartózkodás stb./ Iskolába készülő gyermekek esetében az intézmény vezetőjétől írásban kell engedélyt kérni.
•
Iskolába készülő gyerekek esetében 7 igazolatlanul mulasztott nap elteltével az óvodapedagógus köteles családot látogatni, s felszólítani a szülőt kötelezettsége teljesítésére. Ha ezt követően sem jelenik meg a gyermek az óvodában, az óvoda vezetője írásbeli felszólítást küld, melyben rögzíti a megjelenés határidejét. Amennyiben ezt követően sem jön a gyermek óvodába, az óvoda-vezető ezt köteles jelezni a község jegyzőjének.
A gyermekre vonatkozó védő – óvó előírások, szabályok: A nevelési-oktatási intézményben a gyermekek testi épségének megóvása, erkölcsi, védelmi nevelése-oktatása a gyermek intézménybe való lépésétől, átadásától (óvónőnek, dajkának, gondozónőnek) az intézmény jogszerű elhagyásáig terjed.
11
•
A gyermek csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az óvodapedagógus, vagy az óvodavezető engedélyével hagyhatja el az óvoda épületét.
•
Szülői kérés hiányában az óvoda elhagyását senki sem (még az óvoda vezetője sem) engedélyezheti.
•
A gyermekeket az óvodából csak a szülő, illetve a szülő által írásban bejelentett személyek vihetik haza az óvodapedagógus szóbeli engedélye alapján.
•
Ha a gyermekért láthatóan ittas szülő jön, az óvoda dolgozói értesítik a legközelebbi hozzátartozót, amennyiben ez nem eredményes, az óvoda dolgozói felelősséget nem vállalnak a gyermek hazaviteléért.
•
Ha a gyermekért nem jönnek az óvoda bezárásának idejéig, az óvónő telefonon vagy más módon értesíti a szülőket, zárás után még negyed órát vár, ha a szülő még ezek után sem jelentkezik, a dajka hazakíséri otthonába.
•
Kirándulások: rövid távú kirándulások esetében hét gyerekhez egy felnőttet biztosítani kell az óvodának. Hosszú távú kirándulások (autóbuszos) esetében az óvodai dolgozók mellett, a szülők bevonása szükséges.
•
Gyermekbalesetek megelőzése érdekében minden dolgozó kötelessége, a baleseti veszélyforrások kiküszöbölése.
•
Baleset esetén a baleset jellegének megfelelően köteles azonnal intézkedni a jelenlévő óvodapedagógus.
•
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kötelessége a gyermekek védelme érdekében, azonnal jelezni az önkormányzat jegyzője felé, ha a gyermekkel kapcsolatban rendellenességet tapasztal. (Hosszútávon gondozatlan, gyanús külsérelmi nyomok, a szülő többször ittasan hozza, illetve viszi el az óvodából a gyerekét,5 évesnél idősebb gyermekek esetében gyakori, illetve hosszabb hiányzás esetén.)
Tűz, - és bombariadó esetén az óvoda épületét a lehető legrövidebb idő alatt kell elhagyni a csoportnak az arra kijelölt útvonalon. Áramtalanítani kell, és a gáz főcsapot elzárni! Értesíteni kell a tűzoltókat és a rendőrséget! Természeti katasztrófák esetén első a gyermekek biztonsága, minden egyéb körülményt ennek rendelünk alá.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős elérhetősége: Dr. Szepesy Andrásné Minden szerdán 11-12-ig, nevelési szünetek kivételével.
Óvodai nevelésben részesülő gyermekek jogai és kötelességei
12
A gyermekeknek joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai napirendjét, életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki / játékidő pihenőidő, levegőztetés, testmozgás, étkezési lehetőség biztosításával •
Biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt pedagógus felügyelete alatt áll.
•
A gyerek joga, hogy képességének, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön .
•
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerinti óvodai fejlesztő programot szervezünk.
•
A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben.
•
A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
•
Óvja saját és társai testi épségét, egészségét.
•
Vallási, nemzeti, etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani.
A HHH gyermekek óvodáztatásának támogatására irányuló szabályozás: Az óvodáztatási támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény új 20/C. §-a rendelkezik, amely az alábbiak szerint került szabályozásra: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki •
a három ,- illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá
•
gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek
•
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll.
1. A gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása a) az év első felében történik, és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, b) az év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában, c) az év második felében történik, és a gyermek óvodai nevelésében való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, d) az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következő év június hónapjában,
13
2. a gyermek beíratását követően második és további alkalommal a) a tárgyév június hónapjában, b) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít. További feltétel, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint. A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülőpénzbeli támogatást a gyermek beíratását követő 15 munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani. A Gyvt. módosításával az óvodáztatási támogatás az új jelentkezők részére első ízben annak a szülőnek folyósítható, aki a harmadik, illetve a negyedik életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-jét követően íratta be az óvodába. Azoknak az érintett körbe tartozó szülőknek, akik három-, illetve négyéves, gyermeküket 2009. január 1-je előtt már beíratták az óvodába, első alkalommal 2009 júniusában tízezer forintot kell folyósítani. Az óvodai bejáráshoz nem szükséges dolgok behozásával kapcsolatos szabályozás: A gyermekek a vezető óvónő engedélye alapján a délutáni alváshoz behozhatják óvodánkba kedvenc alvós játékukat, ha annak használata nem okoz balesetveszélyt. A behozott játékért az óvoda nem vállal anyagi felelősséget. /KT. 40.§./ Balesetveszélyes, tűzveszélyes tárgyakat tilos óvodába hozni. Az alapvető baleset- és tűzvédelmi szabályokról az óvónők nevelési - oktatási feladataik végzése során tájékoztatják a gyermekeket. Anyagi felelősség Az intézmény felelőssége a gyermekek, felnőttek személyes tárgyainak védelme. A gyerekek értékes, drága játékot ne hozzanak az óvodába. A szülő, vagy gyermek által szándékos károkozásért a szülőt anyagi kártérítés terheli. A gyerekek étkezése az óvodában A gyerekek napi háromszor étkeznek az óvodában. Az ételt az iskola épületében található konyháról kapjuk, melyből ételmintát rakunk el , és 48 órán át a hűtőben megőrizzük. Az étkezések időpontja: -
tízórai :
910- 10 – ig
14
-
ebéd :
12- 13 óra között
-
uzsonna : 1510 – 1530 – ig
Reggel 8- óráig jelezzék gyermekük hiányzását! Ebben az esetben nem lesz behúzva a napi étkezők sorába. 8- óra utáni bejelentést nem tudjuk elfogadni. Amennyiben nem jelzik a hiányzást felénk, úgy azt „első napos hiányzó gyerekként jelöljük, / tehát behúzzuk/ és csak a következő napon húzzuk ki az étkezők sorából. Hosszas betegség , hiányzás után a szülők előre jelezzék intézményünk felé, hogy gyermekük, melyik napon jön óvodába. Amennyiben ezt elmulasztják, a szülőknek kötelességük gondoskodniuk , a gyermekük tízóraijáról , vagy elfogadják azt a lehetőséget, hogy gyermekük tízóraija eltér a többi gyermekétől, s az éppen raktáron lévő készletből pótolható. Az óvoda területén a gyerek egyéni etetése, nassoltatása otthonról hozott élelmiszerrel a többi gyerek előtt / csokoládé, túrórúdi, cukorka, banán,…/ nem etikus, és zavarja az öltöző, folyosó tisztán tartását. Otthonról hozott édességet, rágógumit az óvoda területén nem fogyaszthat. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok: Az étkezési díjat előre kell fizetni, hétfői napokon – délelőtt 8- 12-ig az élelmezésvezetőnek. Az étkezési kedvezményhez szükséges nyomtatványt az élelmezésvezetőnek kell átadni.
A gyerekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok: Az óvodában csak teljesen egészséges gyerek tartózkodhat! •
Beteg, gyógyszert szedő, még lábadozó gyerek jelenléte az óvodában a többi gyerek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges.
•
Otthonról beküldött gyógyszert az óvodában nem adhatunk a gyereknek.
•
A napközben megbetegedő gyermekről az óvónő gondoskodik, szükség esetén orvost hív, ill. értesíti a szülőt.
•
Baleset a legnagyobb elővigyázatosság mellett is megtörténhet.
•
A baleset jellegétől függően azonnal elsősegélyben, súlyosságától függően orvosról kell gondoskodni.
•
Fertőző betegség esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van.
•
Óvodánk gyermekvédelmi felelőse közreműködik veszélyeztetettségének megelőzésében, és megszüntetésében.
•
Ennek során együttműködünk a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal.
15
a
gyerek
•
Betegség esetén a 3- napos hiányzás után orvosi igazolás bemutatása az ÁNTSZ által előírt szabály.
Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását, az óvodát látogató orvos és védőnő látja el, a fenntartó önkormányzat és a háziorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján. A gyermekek fogászati és szemészeti szűrése évente egy alkalommal előírt. Ha napközben betegszik meg a gyerek - szükség esetén - azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről, a szülő megérkezéséig el kell különíteni, és le kell fektetni. Szülők az óvodában (jogok és kötelességek): A szülő joga a szabad óvodaválasztás. A gyereket elsősorban abba az óvodába kell felvenni amelynek körzetében lakik. A szülők joga: •
hogy megismerje a nevelési - oktatási intézmény Pedagógiai programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét és éves munkatervét. A Házirend, az Országos és Helyi nevelési program, az éves munkaterv valamint az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata az óvodában bármikor megtekinthető
•
hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a gyermek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon /szülői értekezleten, személyes beszélgetések során, családlátogatáson, stb./. hogy figyelemmel kísérje a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Az integrált nevelésben résztvevő gyermekek szülei részére háromhavonta értékelő esetmegbeszélést tartunk.
•
hogy megállapításairól tájékoztassa az intézmény nevelőtestületét és a fenntartót.
A szülő a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, szükség esetén szülői értekezlet keretében az adott kérdés megtárgyalását kezdeményezheti. A szülő kötelessége, hogy - gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, - biztosítsa, gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását, hátrányos helyzetű gyermek esetén három éves kortól, rendezett körülmények között élő gyermekek esetén öt éves kortól. - kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyermek közösségbe való beilleszkedését , a közösségi élet szabályainak elsajátítását. - rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével, foglalkozó pedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg.
16
- ne zavarja, az óvodai nevelőmunkát hosszabb beszélgetéssel, ne vonja el az óvónő figyelmét a gyermekcsoportról. - tartsa tiszteletben, az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. A pedagógus, valamint az ő munkáját segítő alkalmazottak, a nevelői - oktatói munka, illetve a gyermekekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyeknek számít. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása , a Helyi Nevelési Program által megfogalmazott, szülők által elfogadott nevelési értékek megvalósítása a gyermekek érdekében közös feladatunk. A szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol: o a szervezeti és működési szabályzatnak o a gyermekek fogadásának o a vezető és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módját o az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részében o a házirend megállapításában o a szülőket anyagilag is érintő ügyekben o a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában o az óvoda és család kapcsolattartási rendjének kialakításában o a munkatervnek a szülőket is érintő részében. A szülőkkel való együttműködés: A szülőknek lehetőségük van rá, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában a megfelelő fórumokon ( SZMK) aktívan részt vegyenek, ötleteikkel segítség a közös munkát. Annak érdekében, hogy gyermekeket a nekik legmegfelelőbb módszerekkel neveljük szükség van együttműködésre, nyitottságra. Komolyabb probléma, konfliktus estén keressék fel az érintett óvónőt, ill. az óvoda vezetőjét, és velük közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet. A kapcsolattartás formái: o szülői értekezlet (gyermekcsoportok tanévenként szeptemberben, amelyet az óvodaegység-vezető tart. o nyílt napok, . o közös rendezvények o fogadó óra o az óvónővel történő esetenkénti megbeszélés
17
1
alkalommal
o beszélgető körök o kézműves, játékkészítő munkadélutánok o családlátogatások Az intézményünkben működik a Szülői Munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. . A szülői munkaközösség intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőjéhez. A gyermekükkel kapcsolatban információt csak a csoportban dolgozó óvónőktől és az óvodavezetőtől kérjenek, csak ők adhatnak. A szülők által nem használható területek: Konyhai előkészítő, mosdók, WC, és az épület óvodapedagógusok által használt felső szint. A csoportszobákba csak a csoportvezető óvónő engedélyével, illetve rendezvényeken léphetnek be a gyermekek nevelésének, oktatásának zavartalan biztosítása érdekében. A szülők az ÁNTSZ előírásoknak megfelelően használhatják az óvoda helyiségeit. Egyéb speciális, az intézményre vonatkozó szabályok •
Az óvoda iránt érdeklődő leendő szülők kérhetik az óvoda pedagógiai programjának ismertetését, az óvónők, a csoportszoba és az udvar bemutatását.
•
Az ismerkedés ideje alatt a gyermekek az udvari játékokat szüleik felügyelete és felelőssége mellett használhatják.
•
A munkatársak hozzátartozói eseti jelleggel , rövid időre tartózkodhatnak az intézmény területén.
•
Az óvoda hirdetőtáblájára vezetői engedéllyel , az óvoda tevékenységével és működésével kapcsolatos anyagok kerülhetnek ki.
•
Az intézmény területén politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.
Dohányzás az óvoda területén: Dohányozni az óvoda egész területén tilos! Tűz, bombariadó esetén az óvodai dolgozók a tervnek megfelelően járnak el. 18
A beiskolázás óvodai feladatainak szabályai, eljárás rendje: A beiskolázás szabályai: Minden gyermek szülőjével egyenként elbeszélgetnek az óvónők az iskolára való felkészülésről. Az iskolába menő gyermekről óvodai szakvélemény kerül kiállításra. Ha a kisgyerek további óvodai nevelése indokolt, akkor a határozatban kerül rögzítésre gyermekenként indoklással kísérve, melyet megelőz az óvoda –szülői egyeztetés. Kérdéses esetben kérni kell a Nevelési Tanácsadó iskolaérettségi vizsgálatát, ebben az esetben az óvodai szakvéleményhez csatolni kell a Nevelési Tanácsadó írásbeli véleményét. A gyermek, ha elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a 6. , legkésőbb, amelyben a 8. életévét betölti. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévet május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye, ill. a nevelési tanácsadó véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. Belépés és benn tartózkodás az óvodában azok részére. akik nem állnak jogviszonyban az óvodával: •
Fenntartói, munkáltatói szakértői, szaktanácsadó, egészségügyi és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés alapján történik.
•
Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezheti.
•
Az óvoda területén kereskedelmi, ügynöki tevékenység nem folytatható, kivéve az óvoda által szervezett rendezvények alkalmával.
•
Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési, oktatási célra átengedni csak a gyermekek távollétében, a fenntartó engedélyével lehet.
A fakultatív hit- és vallásoktatás ideje: Csütörtök : 10.30-11.00-ig
19
Tájékoztatás a nevelési programról. minőségirányítási programról:
SZMSZ-ről.
házirendről.
az
intézményi
Az óvodavezető irodájában kell elhelyezni - az óvodavezető által hitelesített másolati példányban: ~ az óvoda Nevelési programját ~ Házirendjét ~ Szervezeti és Működési Szabályzatát ~ Az intézmény minőségirányítási programját Ezeket a szülők a vezetőtől elkérhetik. Az óvodavezetőtől vagy az óvónőktől kérhetnek szóbeli tájékoztatás a dokumentumokról. Az óvoda hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás idejét.
20
ISKOLA
A tanulói jogviszony keletkezésének és megszűnésének szabályai
Tanulói jogviszony létesítése: A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, amely jelentkezés alapján történik. A jogviszony létesítéséről az igazgató dönt a jogszabályok figyelembe vételével. A felvétel ill. az átvétel feltétele, hogy a tanuló, szülő elfogadja az iskola Pedagógiai Programját, Helyi Tantervét és Házirendjét, Tanév közbeni átvétel esetén a Házirendben a tanulót megillető jogok gyakorlása és a számukra előírt kötelezettségek teljesítése a beíratás napjától illetik meg a tanulót ill. ettől kezdve kérhető számon. Óvodából az iskolába történő jelentkezés esetén a jogok gyakorlásának kezdő időpontja a tanév 1. napja. Elsősök beirtása, minden évben a községi önkormányzat által meghirdetett időpontban történik. A szülőnek a beíratáskor hoznia kell: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; ha van, a Nevelési Tanácsadó vagy a Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság szakvéleményét; az óvodai szakvéleményt. A beírást az iskolatitkár végzi. Felvételi kérelem elutasítása: -
az iskola beiskolázási körzetében lakó tanuló kérelmét elutasítani nem lehet,
-
körzeten kívüli tanuló kérelmét csak helyhiány esetén lehet elutasítani.
Magasabb évfolyamra, más iskolából jelentkező tanulót a tanítási év során bármikor átveszünk, ebben az intézmény igazgatója dönt. Ebben az esetben a tanulónak be kell mutatnia: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat. Különbözeti vizsga letételére akkor kerülhet sor, ha a tanuló a korábbi tanulmányai során nem tanult valamilyen tantárgyat, amelyre iskolánkban az iskolai tanulmányai folytatásához szüksége van. Ekkor a felkészülést a szülőnek kell biztosítani. A különbözeti vizsga anyagának összeállításáért és a vizsga lebonyolításáért a szaktárgyi pedagógus a felelős. A különbözeti vizsga letételének határideje október vége. A tanuló felvételének, átvételének tényét a beírási naplóba, a törzskönyvbe, az osztálynaplóba és a bizonyítványba jelezzük.
21
A tanulói jogviszonyt létesítő tanuló adatait az intézmény vezetője a jogviszony létesítést követő 5 napon belül megküldi a KIR-nek. Az Iroda a tanulónak 11 jegyű azonosító számot képez. Tanulói jogviszony megszűnik; -
ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján
-
az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján.
A tanulói jogviszony megszűnését dokumentáljuk: beírási napló, törzskönyv, osztálynapló, bizonyítvány. Az intézmény vezetője a tanulói jogviszony megszűnését 5 napon belül közli a KIR-rel. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai: Az iskolai követelmények teljesítésének nem minden gyermek képes egyformán megfelelni. Ezért az oktatás és a nevelés eredményei attól is függnek, hogy idejében felismerjük a tanulók közötti különbségeket, s rendelkezzünk olyan pedagógiai eszközökkel és módszerekkel, melyek figyelembe veszik a tanulók adottságait. Ennek ismeretében célunk, hogy minden gyermek a képességeihez, tehetségéhez, adottságához, hátrányaihoz, fogyatékosságához igazodó sajátos, egyéni bánásmódot, nevelést kapjon. Ennek érdekében: -
a gyermek iskolába lépése előtt ( az óvodai nevelés befejező szakaszában) tájékozódunk a tanuló beszéd, és tanulási valamint magatartási jellemzőiről ,
-
eredményes együttműködésre törekszünk a nevelési tanácsadó szakembereivel (pszichológus, logopédus stb.)
-
folyamatos kapcsolatot tartunk a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottsággal.
A tanulók beiskolázása a szakértői bizottság szakvéleménye, a szülő igénye alapján történik. Tanulóinkat integráltan oktatjuk , azoknak a tanulóknak, akiknek arra szüksége van biztosítjuk a törvény által kötelezően előírt habilitációs és rehabilitációs ór ákat, egyéni fejlesztési terv alapján, és bevonjuk őket a tanórán kívüli tevékenységekbe. Fokozott figyelemmel kísérjük tanulmányi eredményeiket, családi körülményeik alakulását. Integrációs stratégia elkészítése Célunk:
22
-
Minden 6 – 14 éves korú gyermek számára biztosítani a lehetőséget képességei kibontakoztatásához.
-
Az otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti.
-
A szülői házzal való szoros együttműködés, kapcsolattartás.
-
Tudatos fejlesztése a tanulók interperszonális és csoport szociális készségeiknek.
-
Igyekszünk elfogadó és előítéletek nélküli környezete kialakítani.
-
A pedagógusok munkájának módszertani megújítása.
Céljaink eléréséhez fontosnak tartjuk: -
Együttműködő, korszerű tudás birtokában lévő pedagógusok munkáját.
-
A tanítás – tanulás hatékony megszervezése.
-
A tanórán kívüli foglalkozások kihasználása.
-
Differenciálás a tanórákon
-
A projektoktatás meghonosítása.
-
Sajátos rendszerű értékelés (rövid szöveges értékelések is)
-
A szülőkkel nyílt, közvetlen viszony kialakítása.
Jogok és kötelességek A tanulók jogai: Minden tanulónak joga van ahhoz, hogy a közösség aktív, azt formálni képes tagja legyen, ezért: -
a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja,
-
az oktatási, nevelési intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák,
-
a HHH-s helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben vehetnek részt.
-
személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák
-
védelmet kell biztosítani számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben, a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek
Az intézmény minden tanulója választhat és választható:
23
a. Részt vehet a diákkörök, szakkörök munkájában és kezdeményezheti azok létrehozását b. Élhet mindazokkal a jog- és hatáskörökkel, melyek választott tisztségéből, felelősi megbízatásából fakadnak c. Az iskolai közösségek életének bármely területére vonatkozóan véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet (a véleménynyilvánítás történhet egyénileg, vagy a diákönkormányzaton keresztül) d. A diákönkormányzat véleményezési jogával élhet az iskolai élet bármely részével kapcsolatban e. Feladatot vállalhat közösségi programok összeállításában, lebonyolításában f. Szülője (gondviselője) kérésére magántanulóként folytathatja tanulmányait g. Kérdést intézhet az iskola vezetőihez, és pedagógusaihoz (a megkeresés történhet szóban és írásban), s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnia, h. A diákönkormányzat szervezésében egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönthet (ez a nap a gyermeknaphoz kapcsolódó) i. Szülője (gondviselője) által kérheti más osztályba, tanulócsoportba történő átvételét, ezáltal megválaszthatja az adott lehetőségeken belül a tantárgyat tanító szaktanárt. Átvételéhez a másik osztályközösség egyetértése szükséges. j. A tanulóknak joguk van ahhoz, hogy a tanulmányi munkájukhoz a tanítási órán kívül is minden segítséget megkapjanak, ezért részt vehetnek: -
napközi otthoni foglalkozásokon
-
korrepetálásokon
-
fejlesztő foglalkozásokon
-
a sportkörök foglalkozásain
-
a szakkörök foglalkozásain
-
a különböző tanulmányi versenyeken, pályázatokon
-
a tanulmányi munkát segítő iskolán kívüli rendezvényeken
-
az érdeklődésének megfelelő művészeti oktatásban
-
logopédiai foglalkozásokon
-
gyógytestnevelési foglalkozáson
-
HHH-s tanulók, az integrációban szervezett oktatás , nevelés mellett, egyéni
-
felzárkóztató programokon és tehetséggondozó foglakozásokon vehetnek részt.
Joga van minden tanulónak hogy:
24
-
Igénybe vegye és a védő – óvó előírások (balesetvédelem, tűzvédelem) betartásával rendeltetésszerűen használja az iskola, létesítményeit, kulturális szolgáltatásait, sportfelszereléseit. (a tornaterem és a számítástechnika terem csak szaktanári felügyelet mellett vehető igénybe).
-
-A tanulónak, joga van részt venni az iskolai és az iskolán kívüli sport- és kulturális rendezvényeken, a tanítási idő alatt is, ha erre az osztályfőnökétől, vagy az iskola igazgatójától engedélyt kapott. Az iskolai vagy iskolán kívüli, de az iskola által szervezett rendezvényeken (erdei iskola, nyári tábor, kirándulás, moziszínházlátogatást stb.) a házirend változatlanul érvényes.
-
Minden tanulónak joga van ahhoz, hogy bármilyen problémájával nevelőit, osztályfőnökét, a diákönkormányzatot, az iskola igazgatóját, igazgató-helyettesét megkeresse, érdekei védelmében segítséget kérjen és kapjon.
-
Tanulóink részt vehetnek a diákközgyűlésen, amelyet iskolánkban évente legalább egy alkalommal a diákönkormányzat szervez meg. A diákközgyűlésen beszámolót hallgathat meg a tanulói jogok érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak végrehajtásáról, egyéb tanulókat érintő kérdésekről. Kérdéseket intézhetnek az őt tanító nevelőkhöz, iskola vezetőihez, szóban és írásban egyaránt, és e kérdésekre érdemi választ várhat szóban, és ha kéri írásban a kérdés feltevésétől számított 30 napon belül. Rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti a DÖK és az iskola vezetője.
-
A tanulók szervezetten használhatják az iskola sportpályáját, ha az ott folyó szakmai munkát nem zavarják.
-
Minden tanuló vallásának megfelelő szervezett hitoktatásban részesülhet az érintett egyházak képviselői és az iskola, óvoda vezetése által egyeztetett – az SZMK, és a DÖK véleményét figyelembe vett – és ez alapján szervezett időpontokban. Nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt.
-
Tiszteletben tartsák a levelezéshez való jogát, a nevére szóló postai küldeményeket az iskola titkárságán veheti át.
-
Kérheti érdemjegyei felülvizsgálatát, abban az esetben, ha az törvénysértő módon, vagy nem az iskola Pedagógiai Programjában lefektetett tárgyi törzsanyag és osztályozási elvek alapján állapították meg. Kérésével az iskola igazgatóját szülője (gondviselője) útján, írásban keresheti meg.
-
Részt vegyen (tanítási, foglalkoztatási időben is) rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatokon, így évente legalább egyszer általános belgyógyászati és fogászati szűrésen, megkapja a kötelező védőoltásokat, betegsége, rosszulléte, vagy balesete kapcsán szükséges orvosi ellátásban részesüljön.
-
Hozzájusson a tanulmányaival, továbbtanulásával kapcsolatos információkhoz, s megkapjon minden segítséget a pályaválasztási döntéshez.
-
Személyesen, vagy képviselője útján – a jogszabályban meghatározott keretek között – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
-
Adatait az iskola biztonságosan tárolja és kezelje, valamint a róla tárolt nyilvános és különleges adatokról szülője (gondviselője) kérésére tájékoztatást kapjon.
-
A témazáró dolgozat idejét és témáját legalább 5 munkanappal korábban megismerje.
-
Dolgozatainak, írásbeli munkáinak érdemjegyeit, 14 munkanapon belül megtudja, munkájában elkövetett hibákat megnézhesse. 25
-
A hatályos jogszabályok figyelembevételével független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Vizsgázási szándékát harminc nappal a tanév befejezése előtt szülője (gondviselője) írásban köteles az iskola igazgatójának bejelenteni.
-
Jogai, érdekei megsértése esetén – a jogszabályban meghatározott módon – írásban panaszt nyújthat be az intézmény igazgatójához, törvényességi kérelemmel fordulhat a fenntartó szervhez.
A tanulók kötelességei : Minden tanuló az iskolai közösség tagja. Ebből fakadnak kötelezettségei: -
Azonosuljon az iskola, osztály célkitűzéseivel, tetteivel segítse azok megvalósulását.
-
A Pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségeinek tegyen eleget, lelkiismeretesen készüljön a tanórákra, készítse el a házi feladatait.
-
Egyénileg felelős a tantermek, a folyosók, a tornaterem, az iskolaudvar és az iskola környezetének tisztaságáért, az iskola felszereléséért, a közösségi és a személyi tulajdon megőrzéséért, védelméért.
-
A gyermekfelelősök utasításait, kéréseit kötelesek figyelembe venni és azok szerint cselekedni.
-
A tanóra megkezdése előtt, a második csengőszó után a tanteremben tartózkodni.
-
Az iskola vezetőinek, tanárainak minden olyan utasítását végrehajtani amely nem sérti a tanulói jogokat.
-
Az iskola tantermeiben, eszközeiben, berendezési tárgyaiban, létesítményeiben okozott kárt köteles megtéríteni.
-
Az iskola tanárai, dolgozói és tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani. Jogellenes a mások bántalmazása, megalázása, egészségének veszélyeztetése, s így e cselekedet már első esetben is súlyos büntetéssel vagy fegyelmi felelősségre vonással büntethető. A tanulók legfontosabb munkája a tanulás.
Ebből fakadó kötelességek: -
Minden tanítási órán felkészülten jelenjen meg.
-
A tanórákon csak a szaktanár által engedélyezett eszközöket használjon.
-
A tanítási óra kezdetekor, a második csengőszó után a tanteremben tartózkodjon és csendben várja a tanárt.
-
Minden tanítási órára köteles elhozni tájékoztató füzetét, ellenőrző könyvét, a tanuláshoz szükséges eszközöket.
26
-
Mulasztásait a következő órára pótolni kell, hosszabb hiányzás esetén a tanár által megadott időpontig.
-
Köteles a kötelező és a választott tanórákon és foglalkozásokon részt venni, fegyelmezetten dolgozni.
-
Egyetlen tanulónak sincs joga a tanárt és társait zavarni az órán.
-
Megtartani a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét.
-
Óvni saját és társai épségét, egészségét, biztonságát.
-
Megőrizni és az előírásoknak megfelelően kezelni a rábízott és az oktatás során használt eszközöket óvni az iskola létesítményeit, felszerelését.
-
A tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, hivatalos irat, ennek rongálása, firkálása, díszítése tilos, az ide történő bejegyzéseket másnap aláíratva kell bemutatni.
-
Az iskola bármilyen írásos üzenetének „láttamozása” a szülő kötelessége. Az ellenőrzés gyakori illetve huzamosabb hiánya esetén az osztályfőnök magához kéri a szülőt és felhívja a figyelmét a mulasztásra.
-
A tájékoztató füzet, az ellenőrző könyv elvesztését haladéktalanul jelenteni kell az osztályfőnöknek, s megfelelő térítés ellenében azonnal pótolni kell azt.
-
A többszöri elvesztés osztályfőnöki, majd igazgatói felelősségre vonást von maga után.
Az iskola munkarendje A tanév rendjét az oktatási miniszter az adott tanévre kiadott rendeletében határozza meg. Ettől eltérő szabályozást – indokolt esetben – csak tantestület határozata alapján, az érintett szervezetek, így az SZMK, DÖK egyetértésével és a fenntartó önkormányzat jóváhagyásával lehetséges. Az iskolai éves munkatervében határozza meg a tantestület a hagyományos iskolai programok időbeni elosztását, a tanítás nélküli munkanapokat. Erről az osztályfőnök ad tájékoztatást a tanulóknak, az osztályfőnöki órán, a szülőknek az első szülői értekezleten. Az HHH-s tanulók szülei háromhavonta értékelő esetmegbeszélés formájában kapnak tájékoztatást. Az iskola nyitva tartása: Az iskola tanítási napokon, 7.15-től 16.00-ig tart nyitva.. Reggel 7.15-től az aulában gyülekeznek a tanulók. Az esti és rendkívüli hétvégi foglalkozások csak igazgatói engedéllyel szervezhetők, melyre a tervezett időpont előtt legalább 5 munkanappal engedélyt kell kérni az intézmény vezetőjétől . Az iskolában a tanítás reggel 7.45 –kor kezdődik. Az utolsó óráról 13. 15-kor csengetnek ki. A szünetek a csengetési rendnek megfelelően alakulnak.
27
Iskolaotthonos oktatás: 7- 45- től , 15.45-ig Napközi otthon: 11.30- től, 16. 00-ig. A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások napirendjének kialakítási szabályai: -
Iskolánkban a tanítás 7. 45 -kor kezdődik.
-
A pontos órakezdés és az aktuális feladatok elvégzése érdekében a tanulóknak legkésőbb 7.30 -ra kell megérkezniük.
-
A tanítási órák 45 percesek. A tanítási óra kezdetét jelző csengőt, néhány perccel korábban figyelmeztető csengő előzi meg, amelyre minden tanulónak be kell vonulnia a tanterembe.
-
A második csengetés után minden tanuló köteles a tanteremben tartózkodni, s a tanítási óra kezdésére felkészülni. Az órát tartó pedagógus megérkezéséig a hetesek kötelesek az osztály rendjéről, az ésszerű fegyelemről gondoskodni.
-
Ha a tanár nem érkezik meg 5 perccel a becsengetés után a tanterembe, a hetes kötelessége ezt jelenteni a tanáriban, vagy az igazgató helyettesnek..
-
A naplókat csak a pedagógus viheti be az osztályterembe.
-
Tanítási órákon a mobiltelefon használata – számolásra is – tilos. A tiltás ellenére, az órán használt telefont, a nevelő elveheti és csak a szülőnek köteles visszaadni.
-
Tilos a tanítási órákon étkezni, rágózni és innivalót fogyasztani.
-
A tanítási óra végét jelző csengő a szaktanárnak jelzi, hogy az órát minél hamarabb fejezze be.
-
Az utolsó óra után a tanulók kötelesek a székeket a padokra feltenni, a szemetet a padokból kivenni. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tanteremben ne maradjon égve a villany.
-
Az évek óta jól működő szakkörök és foglalkozások, kirándulások mellett az iskola tanulói kezdeményezhetik bármilyen, képességeiket fejlesztő diákkör létrehozását.
-
A tanórákon kívüli, esti, hétvégi foglalkozások szervezőinek, résztvevőinek és a felelős tanároknak a névsorát előzetes terem – és időpont egyeztetés után az igazgató engedélyezi.
-
A rendezvényeken résztvevő tanulókért és a programokért a szervezők a felelősek. A tanítás nélküli munkanapokon szervezett rendezvényekről való távolmaradást a tanítási napok rendje szerint kell igazolni.
-
Egészségügyi és tisztasági okokból a váltócipő használata a számítástechnika és a táncteremben kötelező.
-
A váltócipőt ,a kijelölt szekrénybe kell elhelyezni.
Szülők , iskolai vendégek benntartózkodásának a rendje: A tanítási órát a szülők, iskolai vendégek, diákok, nevelők nem zavarhatják.
28
A bejárati ajtó , tanítási idő alatt zárva van. Ezen idő alatt, a látogatók , szülők az épületen kívül elhelyezett csengő használata segítségével juthatnak be az épületbe. A szülők gyermekeikre, a bejárati előtérben kötelesek várakozni. Nem iskolai tanuló (szülő, más külső személy) csak igazgatói engedéllyel tartózkodhat a tantermekben. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és annak elvitelére jogosult személy az erre szükséges időpontig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint ügyeletet tartanak. •
a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve
•
a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor,
•
az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, intézményszék stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor.
Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az épületbe, valamint •
minden más személy.
A külön engedélyt az intézmény vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az intézményben tartózkodó személyek minden esetben kötelesek betartani az intézmény Házirendjét. Magatartásukkal, viselkedésükkel nem zavarhatják az óvodai és az iskolai élet működését. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, az intézmény vezetőjének vagy helyettesének , az óvodaegység-vezetőjének felszólítására sem , úgy az intézmény vezetőjének vagy helyettesének kötelessége, az óvodaegység-vezető a körzeti megbízott segítségét kérni.
Étkezések rendje: -
Tanulók csak az ebédlőben és a tantermekben étkezhetnek..
-
Ebédelés előtt a táskát az erre kijelölt helyen hagyhatja a tanuló.
-
Egyéb helyeken az iskola rendjének és tisztaságának megőrzése érdekében táskát nem lehet hagyni.
Az étkezések ideje: 11.30-13.30-ig
29
Étkezni csak kultúráltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az éttermet. Hivatalos ügyek intézésének rendje: -
A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét azonnal is megkereshetik
-
Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva.
-
Hivatalos ügyeiket a tanulók az iskola titkárságán 8 és 12 óra között tanórai szünetekben intézhetik.
A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások közötti szünetek rendje: Csengetési rend Iskolai munkarendje
A tanórák és szünetek rendje: 7.45 – 8.30
1. óra
8.30 – 8.14
szünet
8.45 – 9.30
2. óra
9.30 – 9.45
szünet
9.45 – 10.30
3. óra
10.30 – 10.40
szünet
10.40 – 11.25
4. óra
11.25 – 11.35
szünet
11.35 – 12.20
5. óra
12.20 – 12.25
szünet
12.25 – 13.10
6. óra
30
13.10 – 13.20
szünet
13.20 – 14.05
7. óra
14.05 - 14.20
szünet
14.20 - 15.05
8. óra
15.05- 15.15
szünet
15.15 - 16.00
9. óra- napközi
Az óraközi szünetek kezdetét és végét csengetés jelzi. Napközi s foglalkozások munkarendje: A napközis foglalkozások általában 11.30-tól (órarendtől függően) 16.00-ig tartanak. A tanórán kívüli foglalkozások a tanítási órák befejezése után tarthatók. Ezek a következők: szakkörök, A nyitva tartás alatti folyamatos felügyelet, ügyeletbiztosításának szabályai: - Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletét. A tanári ügyelet – folyosói és udvari – 7.15– 13.15-ig tart. -
Szünetekben az ügyeletes tanár és az ügyeletes tanulók rendelkezéseit be kell tartani.
-
Az óraközi szünet eltöltésének módjáról a tanulók maguk rendelkeznek, szabadon dönthetnek arról, hogy az udvaron, a tanteremben, vagy a folyosón töltik el a szabad idejüket.
-
Tilos a tantermekben, folyosókon, és az aulákban rohangálni, labdázni és balesetveszélyes játékokat játszani.
-
Az iskolai büfét a tanulók csak az iskolai szünetekben vehetik igénybe.
-
Minden szünet ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell.
-
A délutáni ügyeletet napközis nevelők, foglalkozást tartó nevelők, pedagógiai asszisztensek tartanak.
-
Tanítási idő alatt a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskola területét.
-
Indokolt esetben csak az ügyeletes nevelő, az osztályfőnök, illetve az igazgató engedélyével lehet igazoltan távozni, szükség esetén felügyelettel.
-
Az iskola épületei között csak tanári felügyelettel vonulhatnak át a tanulók.
31
-
Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat, ezért a kötelező órák után csak azok a tanulók maradhatnak az intézmény területén, akiknek szervezett délutáni elfoglaltságuk van.
-
A gyártelepről bejáró tanulók az autóbusz indulásáig az arra kijelölt tantermekben várakozhatnak a pedagógiai asszisztens felügyelete mellett.
-
A gyártelepi tanulók részére, autóbusszal történő utazáshoz, az autóbusz megállóhoz történő eljutáshoz és az utazás időtartamára felügyeletet biztosítunk.
A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők. Kapuügyelet A kapuügyeletet az arra kijelölt helyen, közvetlenül a főbejárat mellett kell kialakítani. A kapuügyelet alapvető célja, hogy az intézményben biztosítsa a zavartalan munkát, az intézmény tanulóinak és dolgozóinak személyi és tárgyi biztonságát, a főbejárat ellenőrzését, az épület és a benne lévő eszközök, gépek, és a bútorzat megóvását, valamint az intézménybe érkező vendégek fogadását. A kapuügyeletet ellátó személynek a főbejárat közelében kell tartózkodnia. A főbejárati ajtó a tanítási időben zárva van. 8.00 -11. 30 -i g 13.00 -15. 00-ig Az intézménybe a főbejáratnál elhelyezett csengő használatával lehet bejutni. A kapuügyelet feladata: az érkező személyek udvarias fogadása, az intézménybe belépő személyek nevének, érkezés/távozás időpontjának, valamint az érkezés okának feltüntetése az erre a célra rendszeresített füzetben, annak felügyelete, hogy a tanulók 8 óra és 1145 között az intézményt engedély nélkül ne hagyhassák el, a tanulót váró szülő beengedése az előtérbe, és felkérése, hogy ott várakozzon, a karbantartás, javítás elvégzésére érkező munkások gondnokságra történő kísérése,
32
postai küldemény, csomag érkezése, valamint pénzügyi kötelezettség esetén a postás pénzügyi ügyintézőhöz történő kísérése, a talált tárgyak megőrzése, és jogos tulajdonosuk részére történő átadása
Intézményi rendezvények, ünnepek Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a melléklet tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az iskolai ünnepélyeken fehér ingben-, blúzban, sötét nadrágban-, szoknyában jelenjenek
Az ünnepély, megemlékezés neve Ünnepélyes tanévnyitó
Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja Szeptember 01. Október 01.
Az aradi vértanuk emlékére Október 23. Az 1956-os forradalom emlékére Nemzeti ünnep December 1-20 Advent, karácsony Március 15. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére Nemzeti Ünnep Május első hete Anyák napja Június második- harmadik hete
Ballagás, tanévzáró
Augusztus 20
33
Államalapítás- Nemzeti ünnep
A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelének megtiltása. A tanulók által bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezési, bejelentési szabályai A tanulók az iskolába csak a szükséges felszerelést hozhatják magukkal. •
Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával.
•
Az iskolába mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal.
•
Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása.
•
Nem hozhat be a tanuló az iskolába veszélyes eszköznek minősülő tárgyat. Ezeknek birtoklása törvényi jogszabályba ütközik, és fegyelmi büntetést, eljárást von maga után.
•
Balesetvédelmi okokból testékszert, ékszert, órát és fülbevalót a tanuló csak saját felelősségére viselhet. Ezek elvesztéséért, az okozott kárért az intézmény felelősséget nem vállal.
•
Nem vállal felelősséget, nem iskolai taneszközök, értéktárgyak, mobiltelefon elvesztéséért.
•
A tanulók, a tanítási órán nem használt eszközöket, felszereléseket , a folyosói zárható szekrényekben helyezzék el.
•
A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező.
•
A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős.
•
A tantermekben elhelyezett elektromos készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik.
•
Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani, dohányozni tilos!
•
A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.
•
A kerékpárral érkező tanulók járműveiket az intézmény előtti tárolóban helyezzék el!
•
Az iskola területén tilos kerékpározni.
•
Az iskola területén talált tárgyakat a nevelői szobába kell leadni.
34
Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget azokért a tárgyakért, amelyek nem hozhatók összefüggésbe a tanulmányi munkával, vagy amelyek elvesztése a tanuló nem körültekintő magatartása miatt következett be.
Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás •
Az iskolán kívüli iskolai rendezvényeken, versenyeken, túrákon, kirándulásokon stb. a tanulóktól fegyelmezett magatartást várunk el.
•
A rendezvények alatt a tanulók kötelesek a maguk és a társaik testi épségére vigyázni, a kísérő pedagógus utasításait minden esetben betartani.
•
A tanulók a pedagógus engedélye vagy kísérete nélkül nem hagyhatják el rendezvény helyszínét.
•
A rendezvényen használt eszközöket, tárgyakat, berendezéseket csak rendeltetésüknek megfelelően használhatják, ha arra engedélyt kaptak.
•
Szándékos károkozás esetén a kár megtérítése a tanuló szüleit terheli.
Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok, óvóvédő szabályok A tornaterem és a hozzá tartozó helyiségek használata: •
A testnevelési órákon a tanulók kötelessége önmaguk és társaik testi épségét védő szabályokat és tanári utasításokat betartani.
•
A testnevelés órákon csak tiszta tornafelszerelésben jelenhetnek meg a tanulók. Ezt a testnevelő tanárok ellenőrzik és bírálják el.
•
Balesetvédelmi okokból semmilyen ékszert nem viselhetnek a tanulók. Az ékszereket az óra megkezdése előtt a testnevelő zárható helyre tegye el.
•
A tanulók hosszú hajukat kötelesek összefogni.
•
A tornateremben tanári felügyelet nélkül nem lehet tartózkodni. A testnevelési órákra becsöngetéskor a tornaterem ajtaja előtt kötelesek gyülekezni a tanulók.
•
A testnevelés órákról elkésni nem lehet, hiszen a bemelegítés az óra első 5-10 percében történik, ami a sportsérülések elkerülésében fontos.
•
Amennyiben baleset történt, a testnevelőnek baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni és az igazgatói irodában jelentenie kell az esetet.
Az öltözők szertárak használata:
35
A szertárból csak a kijelölt felelősök vihetik ki a szereket. Óra végén az ő feladatuk helyretenni azokat. Testnevelés óra, sportfoglalkozás után a tornatermet és az öltözőket tisztán, rendben kell hagyni, mely az óravezető tanár, szervező szakember felelőssége. Az egyéb iskolához tartozó helyiségek használata: Az iskolába kerékpárral érkező tanulók kerékpárjaikat csak a külön erre a célra kijelölt kerékpártárolóban tarthatják. Az iskola e járművekért felelősséget nem vállal. A Diákönkormányzat díjmentesen használhatja az iskola helyiségeit. Az iskolához tartozó sportpályán csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók. Az ebédlőben a tanuló köteles betartani az ebédeltető tanár utasításait, a nyugodt és kulturált étkezés érdekében. A számítástechnika szaktanterem használatára vonatkozó szabályokat minden tanév elején az első tanítási órán a szaktanárok ismertetik, ennek elfogadását a tanulók füzetükben aláírásukkal igazolják. A szaktanterem használatának rendjét a termekben is ki kell függeszteni.
Tanulók közösségei Az osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint, pedagógus - vezető – az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg: 1 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
Az iskolai diákönkormányzat: A tanulók érdekeinek képviseletére Diákönkormányzatot hozhatnak létre. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A DÖK munkáját a tanulók által felkért nevelő segíti, aki a DÖK megbízása alapján eljárhat képviseletükben is. A Diákönkormányzat dönt – a nevelőtestület véleményének kikérésével – saját működéséről, a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, éves munkatervének elkészítéséről, a tisztségviselők megválasztásáról, működésének szabályozásáról. A Diákönkormányzat jogosult a tanulókat az iskola igazgatósága előtt képviselni, az ifjúság érdekeit és törvényes jogát védeni, az ezeket sértő intézkedések ellen szólni.
36
A DÖK saját Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelő rendben jogosult a Közoktatási törvényben, valamint a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott kérdésekben a diákokra ruházott véleményezési és javaslattételi joggal élni. A diákság véleményezési jogának gyakorlása szempontjából, tanulók nagyobb csoportjának számít minden olyan csoport, amelynek minimum 100 érintett diák tagja van. A DÖK jogosult a diákság részére az iskolavezetéssel egyeztetve rendezvényeket szervezni, az iskola létesítményeit és berendezéseit használni. A DÖK az iskolai élettel, a nevelési – oktatási munkával kapcsolatos észrevételeit, kérdéseit írásban az igazgatónak címezve adhatja át. Az igazgató - írásban – 8 napon belül ad érdemi választ a felvetésekre. Az iskolai diákközgyűlés: Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívását a DÖK vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok Tanulói érdekképviselet, érdekvédelem iskolai rendszere: A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: az intézmény szervezeti módosításakor,
és
működési
szabályzatának
a házirend elfogadásakor és módosításakor, A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására,
37
elfogadásakor
és
egy tanítás nélküli munkanap programjára, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, vezetőinek, munkatársainak megbízására. Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.
Kérdezés, érdemi válasz, véleménynyilvánítás, tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái A diákönkormányzat ülésén részt vesz az intézmény vezetősége. A tanulóknak itt lehetőségük van véleményeik elmondására, kérdéseik feltevésére. A diákönkormányzat munkáját a diákok által felkért pedagógus segíti. Feladata a diákönkormányzat képviselete, a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás, a diákön-kormányzat egyetértési és döntési jogkörébe tartozó feladatok ismertetése, a diákönkormányzat rendezvényeinek előkészítése, segítése, az évi rendes diákközgyűlés összehívása. A diákönkormányzat ülésén részt vesz az intézmény vezetősége. A tanulóknak itt lehetőségük van véleményeik elmondására, kérdéseik feltevésére.
A diákönkormányzat iskolai támogatása Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31.-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt.
A tanulók tantárgyválasztása Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról. A szülő minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.
38
A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult és lehetősége van rá, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után - dönt. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50 %-át, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, halmozottan hátrányos helyzetű A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.
Taneszközökért, a felszerelésekért a felelősség szabályai, a tanulók saját környezetének és az általa használt eszközök rendben tartásának szabályai Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: •
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
•
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
•
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
•
az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. A tanítási órákon fegyelmezetten viselkedjen, magatartásával ne bontsa meg a tanítási óra rendjét. Audiovizuális eszközöket tanulók csak felügyelet mellett kezelhetnek. A tanuló felelős az órai munka során, illetve a délutáni foglalkozások alkalmával rábízott eszközök állapotának, működőképességének megóvásáért. Eszközhasználat során szándékosságból vagy gondatlanságból bekövetkező károkozás esetén a tanulónak a Közoktatási Törvényben szabályozott módon meg kell térítenie az okozott kárt.
39
Az ingyenes tankönyvellátásban részesülő tanulók, a tankönyvellátás keretében kapott „tartós” tankönyveket kötelesek jó állapotban megőrizni, és a tanév végén a meghatározott időben és helyen tanulásra alkalmas állapotban leadni. Súlyos rongálás, sérülés esetén a tanuló, illetve annak szülője, az okozott kárt köteles megtéríteni. A nem vagyoni károkért – ide sorolva különösen a számítógépek szoftveres úton történő használhatatlanná tételét – a tanuló fegyelmi felelősséggel tartozik.
A hetesek kötelességei: A hetesek kiválasztása a naplóban felfektetett névsor alapján történik. A hetesek megbízatása hétfőn reggel kezdődik és a pénteki tanítás végén fejeződik be. Az osztály mindig két hetes van, ha az egyik vagy mindkettő hiányzik, a hetesi feladatokat a névsorban következő tanuló(k) kötelesek ellátni. A hetes gondoskodik a szünetek rendjéről, krétáról, a tanári asztal, szék és a tábla tisztaságáról. A hetes jelenti az órát megkezdő tanárnak az osztály létszámát és a hiányzók nevét. Ha az órát tartó tanár 5 percen belül nem érkezik meg az órára, a hetes kötelessége jelenteni azt a tanáriban vagy az igazgatóhelyettesnek.
A számonkérés formái Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzi. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik, az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
40
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek tevékenység révén ellenőrizzük.)
elsajátítását
csak
gyakorlati
A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. Az osztályban tanító tanároknak törekedniük kell a tanulók egyenletes terhelésére, ezért az írásbeli dolgozatok időpontját legalább egy héttel megírásuk előtt jelezni kell a tanulóknak. Naponta a tanulók legfeljebb csak két témazáró dolgozatot írhatnak. Dolgozatnak minősül minden olyan írásbeli számonkérés, amely három vagy annál több óra anyagának elsajátítását ellenőrzi.
A tanulók jutalmazásának formái rendje Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, közösségi munkát végez, versenyeken vesz részt, hozzájárul az iskola, jó hírnevének megőrzéséhez, jutalomban lehet részesíteni.
a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret o napközis nevelői dicséret, o osztályfőnöki dicséret o igazgatói dicséret o nevelőtestületi dicséret.
41
b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: o szaktárgyi teljesítményért, o példamutató magatartásért, o kiemelkedő szorgalomért, o példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái Kisebb vétségek esetén a tanulókat fegyelmező intézkedésben részesítjük. Kisebb vétségnek számít: házirend megszegése kisebb szünetbeli, fegyelemsértés
iskolán
kívüli
társadalmi tulajdon elleni vétség
42
iskolai
rendezvényeken
történő
hanyagság a vállat feladatok elvégzése során tanórai, a tanítási órákon a többi tanuló haladás akadályozó rendbontás késés a tanítási óráról iskola épületében tartózkodás mellett hiányzás a tanítási óráról Fegyelmező intézkedés: -
szaktanári figyelmeztetés,
-
napközis nevelői figyelmeztetés,
-
osztályfőnöki figyelmeztetés,
-
osztályfőnöki intés,
-
osztályfőnöki megrovás,
-
igazgatói figyelmeztetés
-
igazgatói intés,
-
igazgatói megrovás,
-
tantestületi figyelmeztetés,
-
tantestületi intés,
-
tantestületi megrovás.
írásbeli of figyelmeztetés: o Osztályfőnöki figyelmeztetés (5 vétség) – odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek (5 magatartási vétség, 5 ellenőrző könyv hiány, 5 szaktanári figyelmeztetés) alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is. írásbeli intés: o Osztályfőnöki intő 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. o Igazgatói intő. o Esetkonferencia összehívása polgármester-jegyző-gyermekjóléti szolgálat. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. Az iskolai fegyelmi büntetést a közoktatási törvény előírásai szerint kell kiróni. A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás: 43
Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolyatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A közoktatási törvény alapján fegyelmi büntetések a következők: megrovás, szigorú megrovás, kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába- végrehajtása akkor lehetséges, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A tanuló fegyelmi felelősségét a Kt. 76.§-a tartalmazza, a fegyelmi eljárás lebonyolítását a 11/1994(VI.8). MKM rendelelet 5. melléklete szabályozza. A nevelőtestület Fegyelmi Bizottságot hoz létre, melynek tagjai: igazgató (vagy helyettes) osztályfőnök gyermekvédelmi felelős igazgató által megbízott, osztályban tanító szaktanár A fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezi és bonyolítja le. Dohányzás, kábítószer- és alkoholfogyasztás büntetése: A dohányzás intézményi szabályai: -
Az intézmény területén tilos a dohányzás, szeszes ital, drog és egyéb ártalmas szerek behozatala és fogyasztása.
-
A tilalom minden intézményi rendezvényre és mindenkire vonatkozik, aki az intézmény kapuján belép, legyen az pedagógus, dolgozó, szülő vagy vendég. A tilalomra a bejárati ajtóra függesztett tábla is figyelmeztet.
-
A dohányzási tilalmat minden tanév első szülői értekezletén el kell mondani a szülőnek.
-
Az intézmény helyiségeinek bérbeadásáról szóló szerződében is szerepeltetni kell a dohányzás tilalmára vonatkozó rendelkezést.
-
Az intézményben dolgozó felnőttek vagy az intézmény nagykorú vendégei csak az erre kijelölt helyen dohányozhatnak, ahová 18 évnél fiatalabb nem léphez be.
-
A dohányzásra kijelölt szobában semmiféle foglalkozást tartani, összejövetelt szervezni nem szabad, az kizárólag dohányzás céljára vehető igénybe.
44
-
A dohányzásra kijelölt hely ajtaját állandóan csukva kell tartani, tanulók még véletlenül sem láthatnak az iskola területén dohányzó felnőttet.
-
A dohányzásra kijelölt helyet szellőztetni az udvarra nyíló ablakok kinyitásával kell.
-
A dohányzás megtiltását megszegő tanulók fegyelmi büntetést érdemelnek.
-
Fegyelmi vétséget követnek el azok a felnőttek is, akik a nem dohányzók védelmében hozott 1999. évi XLII. Sz. törvény előírásait megszegik.
A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályai Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz - a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50%-át, - szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg.(Kt.77. §) A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén a előírásainak megfelelően az iskola pert indíthat! A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.
Az osztályozó-, javító-, különbözeti-, köztes-, felvételi vizsgák szabályai, rendje Osztályozó vizsga: A tanulónak a félévi vagy tanév végi osztályzat megállapításához a következő esetekben kell osztályozó vizsgát tenni: felmentették a tanórai foglalkozások alól; engedélyt kapott az intézmény vezetőjétől, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget; a tanuló a félévi vagy év végi osztályzatainak megállapításához független vizsgabizottság előtt tesz eleget; ha a tanulónak tanév közben az igazolt és igazolatlan órák mulasztásainak száma elérte a 250 órát és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen; ha egy tantárgyból a mulasztások száma a 30 órát meghaladja. Alapfokú művészetoktatásban a mulasztások száma foglalkozások egyharmadát eléri. Az osztályozó vizsgára való felkészülés megszervezése a szülő feladata, de a szaktárgyat tanító pedagógus kötelessége kijelölni a tanuló számára azokat az anyagrészeket, amelyből a tanulónak készülnie kell a vizsgára.
45
Javítóvizsga: Tanév végi elégtelen osztályzat esetén (az osztályzatok számától függetlenül) a tanuló javítóvizsgát tehet. Abban az esetben is javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal szervezi meg. A tanuló, ha kiskorú, a szülő a 11/1994.(VI. 8.) MKM. r. 22. §-a alapján kérheti a független vizsgabizottság előtt történő vizsga letételét . Különbözeti vizsga: Különbözeti vizsga letételére akkor kerülhet sor, ha a tanuló a korábbi tanulmányai során nem tanult valamilyen tantárgyat, amelyre iskolánkban az iskolai tanulmányai folytatásához szüksége van. Ekkor a felkészülést a szülőnek kell biztosítani. A különbözeti vizsga anyagának összeállításáért és a vizsga lebonyolításáért a szaktárgyi pedagógus a felelős. A különbözeti vizsga letételének határideje október vége.
Tantárgyi, tanévi felmentések szabályai, rendje Ha a tanulót az egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a testnevelés, a művészetek, a technika tantárgyak és egyéb gyakorlati jellegű tantárgyak, foglalkozások tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. Ha a mentesítést a sajátos nevelési igényű tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét be kell csatolni. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi , és a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez, a pedagógus , a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót.
46
A könnyített-, gyógy-testnevelésre utalás: Ha a tanuló a heti órarendi testnevelés követelményeit egészségügyi problémája miatt nem tudja teljesíteni szakorvosi igazolás alapján könnyített testnevelés vagy gyógytestnevelés órákon kell részt venni. A tanulót az iskola orvosa a szakorvosi ellátás során felállított pontos diagnózis és vélemény alapján sorolja be a könnyített testnevelés vagy a gyógy-testnevelés órák látogatására. A könnyített testnevelésben részesülő tanulók normál testnevelés órán vesznek részt, de ők az egészségügyi állapotuknak megfelelő nehézségű és mennyiségű feladatokban vesznek részt. Magántanulóvá válás szabályai: Ha a tanuló, szülő választása alapján tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, a szülői bejelentést követő három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tíz napon belül köteles megküldeni véleményét. Ha a szülő döntése alapján a tanuló magántanulóként tesz eleget tankötelezettségének, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetve a tanuló egyénileg készül fel. Az iskola, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll, állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait (kivétel, ha független vizsgabizottság előtt kérik azt), továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Ha a magántanulói jogviszonyt a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a sajátos nevelésű igényből, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló esetén a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról, a szakértői véleményben foglaltak szerint az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó gondoskodik, ha a tanuló beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó szakember hálózat költségvetése terhére kell gondoskodni. Az iskola heti 10 órában köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.
A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről
47
A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskolának be kell szerezni az iskolai szülői szervezet véleményét. A szülői szervezet véleménynyilvánítási joggal rendelkezik, különösen: -
a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel.
A szülő nyilatkozhat, hogy: -
az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni a gyermeke részére,
-
vagy más módon, pl. használt tankönyvvel kívánja megoldani gyermeke tankönyvellátását.
A szülőknek lehetősége van arra, hogy május 20-ig írásban jelezzék, mely tankönyvet nem kívánják az iskolában megvásárolni. Amennyiben ilyen írásos igény nem érkezik, úgy kell tekinteni, hogy a szükséges valamennyi könyvet az iskolában fogja megvásárolni. A tankönyvfelelős a beérkezett igények alapján a rendeletben meghatározott határidőre elvégzik a módosított tankönyvrendelést. Az iskolának legkésőbb június 10-ig, a helyben szokásos módon, közzé kell tenni azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyet a tanulók az iskolai könyvtárból is kikölcsönözhetnek. A tankönyvek megvásárlása augusztusban a tankönyvfelelős által meghatározott időpontban kerül sor. A vásárlás után cserére, visszaváltásra lehetőség nincs. A megrendelt tankönyveket meg kell vásárolni a szülőnek.
A tanulókra vonatkozó védő-óvó előírások szabályai Intézményünkben tudatosan kezeljük a hátrányos megkülönböztetés zaklatás megalázás a megfélemlítés jogellenes elkülönítését. Iskolánk munkájának szervezésében, irányításában, működtetésében, a feladatok végrehajtásában, döntések, intézkedések meghozatalánál a gyermek mindenek felett álló érdekeit vesszük figyelembe. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok végzése minden pedagógus feladata. Iskolánkban ezt a munkát egy kolléga fogja össze és koordinálja. A gyermek mindenek felett álló érdeke: a szolgáltatásokat megfelelően biztosítsák részére olya módon, hogy annak igénybe vétele ne jelentsen számára aránytalan terhet,
48
a törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztésében, ismeretei korszerűsítéséhez, ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembe vételével a több tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek. a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: Nyilvántartani a veszélyeztetett helyzetű, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. Tájékoztatni a szülőket, tanulókat, hogy hogyan tudják problémáikat orvosolni, milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel problémáikkal. Egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat kell szervezni. Anyagi problémáik esetén támogatást és különböző természetbeni juttatásokat kell részükre biztosítani. Figyelemmel kell kísérni pályaválasztásukat, továbbtanulásukat. Szükség esetén védő-óvó intézkedéseket kell tenni a tanulók érdekében. A pedagógusok a megszerzett információt bizalmasan kötelesek megőrizni, a törvényi előírásoknak megfelelően felhasználni. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat felé. d.) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: 49
nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, iskolaorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: egész napos oktatás az 1-2 évfolyamon a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő szolgáltatásokról.
és
a
gyermekjóléti
szolgálatokról,
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, az indulási hátrányok csökkentése, a pályaválasztás segítése,
50
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, pályázatokon való részvétel, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgáltatásokról. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása: A gyermeknek, tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy a gyermekek, tanulók a tankötelezettség végéig évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az iskola-egészségügyi ellátás: az iskolaorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még: a fogorvos és a fogászati asszisztens.
51
Az iskolai-egészségügyi ellátás rendje:
a) iskolaorvosi szolgáltatatás
Iskolaorvosi szolgáltatás
Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése
Háziorvos
Az ellátás nyújtásának helye (pontos címmel) Iskolaorvosi szoba
b) védőnői szolgáltatás
Védőnői szolgáltatás
Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Védőnő
Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Nyírbogdány, Fő út 6.(védőnői szolgálat)
52
c) iskolafogászati ellátás
Iskolafogászati ellátás
Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Fogorvos
Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)
Nyírbogdány, Fő út 6. ( fogorvosi rendelő)
Az intézmény dolgozóinak feladata a tanulói-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, 53
o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A tanulókat a tanév első napján az osztályfőnökök, ill. a napközis nevelők munka – és balesetvédelmi, tűzvédelmi és bombariadó oktatásban részesítik, amelynek rögzítése a naplóban és jegyzőkönyvben történik, amelyet a tanulók aláírásukkal igazolnak. Munka- és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat munkakezdés előtt: -
technika tanár
-
testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelők
-
fizika és kémia kísérleteket végző tanár
-
társadalmi és közhasznú munka végzése előtt a felügyeletet ellátó személy
-
kirándulások előtt a kirándulást szervező személy
-
táborozások, üzemlátogatások előtt az azokat szervező személy
Az ismeretek elsajátításáról – a tanulóknak feltett ellenőrző kérdésekkel – meg kell győződni. A tanulói balesetbiztosítás 6-14 éves korig államilag biztosított. Az intézmény valamennyi alkalmazottjának kötelessége a munka során: -
A munkavédelmi és balesetvédelmi feladatok betartása
-
A munkavégzéssel kapcsolatos eszközök biztonságos tárolása, a veszélyt jelző rendellenesség elvárható módon történő megszüntetése és a felelős vezető tájékoztatása
54
-
Baleset esetén elsősegélynyújtás, jelentési kötelezettség
-
Tanulói balesetek jelentési kötelezettsége: a tanulói balesetek az intézmény Munka – és Balesetvédelmi Szabályzata tartalmazza
A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, helyettesének a további teendők megtétele céljából. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. Az erről készült jegyzőkönyvet az intézmény igazgatójának minden hó 4. napjáig meg kell küldeni. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. Az OKM elektronikus rendszerén keresztül. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.
55
Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.
Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásaink: Általános iskolai ellátás alaptevékenységeiben az iskolai foglalkozások, fejlesztő és gyógypedagógiai foglalkozások, az iskolai létesítmények és eszközök használata, a tanórán kívüli foglalkozások, a felügyelet biztosítása. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, - de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért: étkezés igénybevétele azoknál a tanulóknál, akik jogszabály alapján nem részesülnek támogatásban, magasabb szintű számítástechnikai foglalkozás, nyelvvizsga felkészítés versenysport felkészítés Támogatásban részesülhetnek azok a tanulók, akiknek: mindkét szüleje munkanélküli akit egyedül nevel a szülő aki három vagy több gyermeket nevelő család tagja. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módja: A támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. A díjak befizetésének időpontja: Az étkezési térítési díjak beszedését , az étkezést ellátó konyha élelmezésvezetője végzi.A tanulók a térítési díjakat az élelmezésvezető által meghatározott napokon kötelesek befizetni. Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgokat értékesíti, illetve hasznosítja az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár.
56
A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 10 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
Szociális és normatív kedvezmények, támogatások elvei, a kérelem-elbírálás eljárási rendje Ingyenes tankönyvellátásra jogosultak: a tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, mindkét szüleje munkanélküli akit egyedül nevel a szülő aki három vagy több gyermeket nevelő család tagja, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő. A jogosultakon kívül, a megmaradó tankönyv-támogatási keret összegéig, a normatív kedvezményre nem jogosult tanulóknak lehetőségük van támogatás igénylésére, amelyről az intézmény igazgatója dönt a gyermekvédelmi felelős az osztályfőnök és gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után. A támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre. A kedvezményre való igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon, az iskola által meghatározott időpontban és időpontig kell bejelenteni. Késve beérkezett igénylés nem fogadható el. Tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell biztosítani.
a normatív kedvezményre jogosultaknak
A tankönyvhasználat joga addig tart, amíg a tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. A tankönyv megrongálásából, elvesztéséből adódó kárt az iskolának részére meg kell téríteni. Rendeltetésszerű használatból adódó értékcsökkenést nem kell megtéríteni. A kölcsönzött tankönyv megvásárolható.
57
A tankönyvek megvásárlási, kártérítési elvei Fizetős tanulók esetében: - Értékesítés - számla ellenében, kézpénzfizetéssel, figyelembe véve, a fenntartó önkormányzat által biztosított tankönyv támogatási kedvezményt, és az állami kiegészítő támogatást (1.000-Ft/fő) .Az önkormányzati támogatás mértéket a önkormányzat szociális bizottsága állapítja meg, %-os mértékben. - A tankönyvek átvételét az átvételi listán a szülő vagy a tanuló aláírásával igazolja. Az ingyenes tankönyv kiadásának rendje: Ennek jellemző formája iskolánkban a tankönyvek megvásárlásához nyújtott normatív támogatás, és a tartós tankönyvek kölcsönzésének együttes alkalmazása. -
Az ingyenességre való jogosultságot az adott év augusztus 20-ig, a fenntartó szociális előadójával a jogosultságot újra egyeztetjük.
-
Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók a könyveket minden esetben, térítésmentesen kapják.
-
A tankönyvek átvételét a tanuló vagy szülő aláírásával igazolja.
-
A tankönyvcsomagban szereplő un. „tartós tankönyvek” átvételélt szintén aláírással ismeri el a tanuló vagy a szülő.
-
Az iskola által biztosított un. „ tartós „ tankönyveket, egyéb segédletet (atlaszok, feladatgyűjtemények) a tanuló köteles tiszta, megkímélt, használható állapotban megőrizni!
„Tartós tankönyvek”leadási rendje: A tanév utolsó hetében az intézményvezető által kijelölt napokon az ingyenes ellátásra jogosult tanuló a tartós könyveket köteles leadni az osztályfőnöknek, szaktanárnak. Az elveszett vagy megrongált tankönyvek kártérítése: -
a tanuló hibájából elveszett tankönyvet, segédletet a tényleges tankönyvi áron kell megtéríteni.
-
a tanuló hibájából használhatatlanul súlyosan megrongált (gyűrt, tépett, összefirkált) tankönyv, segédlet értékét szintén a tényleges tankönyvi áron kell megtéríteni.
58
-
Rendeltetésszerű használatból (lényegkiemelő, szövegkiemelés, aláhúzás, jegyzet a tanár utasítására) eredő értékcsökkenés esetén a tanulót nem terheli kártérítési kötelezettség.
-
Térítési költség megállapítása esetén a meghatározott nyugta ellenében az iskola titkárságán kell befizetni. Ennek elmulasztása esetén az iskola igazgatója írásban szólítja fel a szülőt a mulasztás pótlására, ennek eredménytelensége esetén tájékoztatja a Nyírbogdány Község Önkormányzatának Jegyzőjét.
Étkezési támogatásra jogosultak: Gyermekétkeztetés esetén normatív támogatást 100%-ban kell biztosítani a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 1-6 . évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek után . 7-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő ,rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló után az intézményi térítési díj 50%-a a támogatás összege. Három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, Az intézmény vezetője a fenntartó által megállapított keretei között a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.
A foglalkozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek: Késések: A tanuló becsengetés után 15 percig történő érkezése késésnek, azon túl igazolatlan órának minősül. Tanévenként: 5 késés – osztályfőnöki figyelmeztetést 6 késés – osztályfőnöki megrovást 7 késés – igazgatói figyelmeztetést 8 késés – igazgatói megrovást 9 késés – nevelőtestületi figyelmeztetést 10 késés – nevelőtestületi megrovást von maga után A késések idejét összeadjuk.. Amennyiben a késések ideje eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.
59
Hiányzások: A tanuló köteles a tanítási órákról történő távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló betegsége esetén a szülő köteles a mulasztás 1. napján az iskolát értesíteni. Az orvosi igazolást a tanuló köteles az iskolába jövetelének első napján bemutatni, vagy legkésőbb egy héten belül igazolni mulasztását. Előre látható hiányzásokra (kirándulás, családi program) előzetesen engedélyt kell kérni. Az engedélyezés a osztályfőnök javaslata alapján az igazgató hatásköre. A tanuló szüleinek előzetes távolmaradási engedélyt kell kérnie az osztályfőnöktől, ha a tanuló előreláthatólag 2 hétnél rövidebb ideig hiányozni fog, ennél hosszabb időre csak az iskola igazgatója adhat távolmaradási engedélyt. Ha a tanuló tanulmányi-, vagy sportversenyen vesz részt, hiányzását a szaktanára igazolhatja. Az első igazolatlan hiányzást követően az iskola felszólítja a szülőt.Ha az iskola értesítése eredménytelen marad és a tanuló újból igazolatlanul mulaszt az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanuló egy tanítási évben 10 óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. A tanulók felmentését a testnevelés óra alól a szülő is kérheti – havonta egy alkalommal, maximum egy hétre -, amit az ellenőrző könyvbe (tájékoztató füzetbe) kell bejegyezni. Egy hétnél hosszabb felmentés a szakorvos javaslata alapján fogadható el. A felmentett tanuló köteles jelen lenni az osztálya testnevelési óráján. A távolmaradást követő egy héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Ha a tanuló az intézményben tartózkodik, de az órarend szerinti foglalkozáson nem vesz részt, igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni távolmaradását, és az indok súlyosságának megfelelő fegyelmező intézkedést kell alkalmazni vele szemben. Igazolt hiányzásnak számít, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Ha a tantárgyak egyikéből a tanuló hiányzása meghaladja az óraszám 30 %-át, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kettőszázötven tanítási órát, az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmadát és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető év közben, akkor a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a szülőt megkereső kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
60
Fakultatív hit – és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje A hit és vallásoktatásokon való részvétel a tanuló számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Vallásoktatás ideje: csütörtökönként 11.30-14.05-ig Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi.
61
A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend elolvasható a település honlapján. 3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola portáján; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyettesénél az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél; az iskola fenntartójánál. az iskola honlapján. 4. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni. 5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. 6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:
62
a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.
A házirend elfogadásának és módosításának szabályai A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 1. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 2. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 3. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. 4. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 5. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az a Községi Önkormányzat Képviselő-testületének jóváhagyásával lép hatályba. 6. Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége.
63
Záró rendelkezések 1. Ez a házirend … év … hó … napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lépett hatályba. 2. A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat. Kelt: ............................., 2010. ………………………… P.H. ..............................................................
................................................................................ házirendjének elfogadása és jóváhagyása Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2010. év .... hó .... napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt:.................................. 2010. .............................. …………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője Az iskolai házirendet a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2010. év ... hó .... napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: ................................, 2010. .....................
…………………………………… szülői munkaközösség vezetője
64
Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2010. év ......... hó ...... napján tartott ülésén elfogadta. Kelt:, ................................2010. .............................. …………………………………… igazgató
A ................................................házirendjét ...........................Önkormányzatának Képviselőtestülete … év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ..............................., 2010. ………………………… ………………………………….. polgármester
65
66
