Katasztrófavédelem Szakmabemutató információs mappa

Katasztrófavédelem Szakmabemutató információs mappa

FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA

PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: DOBSON TIBOR, TŰZOLTÓ EZREDES, FŐVÁROSI TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG

A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS

A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 2010

www.afsz.hu www.epalya.hu www.eletpalya.afsz.hu

Tartalomjegyzék

A. Feladatok

és tevékenységek

B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

Feladatok és tevékenységek

A következő kérdésekre kaphat választ:  Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában?  Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek…)  Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben…)  Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga…)

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

Katasztrófavédelem

„Nincs olyan helyzet, amit ne lehetne rendbe hozni.” /J. R. Ward (Jessica Rowley Pell Bird)/ Az emberiséget történelme során folyamatosan fenyegették a különböző katasztrófák, veszélyhelyzetek, és az olyan erőszakos cselekmények is, mint az ellenségeskedések és a háborúk. Az emberi életre, a környezetre és az anyagi javakra kiható kockázatok

kezelésére később kialakultak

a

vészhelyzetek elhárítására, a veszteségek csökkentésére hivatott szervezeti rendszerek és szolgálatok. A Magyar Köztársaságban a katasztrófavédelmi rendszer a tűz- és baleseteknél,

katasztrófahelyzetekben

és

más,

korunkat

jellemző

veszélyhelyzetekben az állampolgárok és javaik védelme érdekében fellép, és a társadalom legszélesebb körének bevonásával végzi elhivatott feladatát. Magyarországnak történelme során számos természeti és civilizációs eredetű veszélyhelyzettel, esetleg katasztrófával kellett megküzdenie, s ezek jelentős veszteségeket, károkat is okoztak. Az azonban tényszerű, hogy – legyen például árvíz vagy tűzeset - a veszteségek csökkenthetőek voltak a jól felkészült szervezetek tevékenységével. A magyar katasztrófavédelmi rendszer a jó felkészültséget örökölte és viszi tovább, amelyben összegződnek a tűzoltóság és a polgári védelem több évtizedes tapasztalata és gyakorlottsága. A katasztrófavédelmi rendszer számára egyetlen cél létezik: hatékony megelőzéssel, eredményes beavatkozással és sikeres utómunkálatokkal garantálni a társadalom biztonságos mindennapjait.

A-1



A magyar katasztrófavédelem országos és megyei szervezetei a tűzoltóság és a polgári védelem állami feladatokat ellátó szervezeteiből jöttek létre. Az összevonás a nagyobb hatékonyság érdekében egy természetes fejlődési folyamat eredményeképpen valósult meg, amelyben a nemzetközi hatások és tapasztalatok is szerepet játszottak. Az összevonásról törvény rendelkezett. A

hivatásos

katasztrófavédelmi

felügyeleti

szervezet,

az

Országos

Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2000. január 1-jén jött létre. Állami feladatot ellátó szervezet, amelynek fő tevékenységei a felkészülési, a veszélyhelyzet-kezelési, valamint a helyreállítási időszakokban jelennek meg. Feladatait más állami szervezetekkel, szolgálatokkal, civil szervezetekkel és az önkormányzatokkal szoros együttműködésben végzi. Hazánkban több, állandósult veszélyforrással kell számolni, például: • árvíz és belvíz, • ipari és közlekedési balesetek, • kiterjedt szabadtéri tüzek, • rendkívüli időjárási körülmények hatásai, • vegyi és nukleáris veszélyek. Növekvő kockázati tényezőt jelentenek a veszélyes anyagok közúti, vasúti, vízi és légi szállításával kapcsolatos veszélyeztető hatások. Az új típusú veszélyhelyzetek körében megjelent többek között: • a terrorizmus, • a tömegpusztító fegyverek ellenőrizetlen elterjedése, • az illegális migráció, • a kritikus

infrastruktúra (pl. elektromos

kapcsolatos helyzetek és események. A-2

hálózat) üzemzavaraival



A katasztrófavédelmi rendszer jövőbeni súlypontjai például: • a megelőzési feladatok; • az eredményes beavatkozás; • a veszélyhelyzet-kezelés rendszerének

műszaki-technikai fejlesztési

feladatai; • a gyorsabb információáramlást biztosító rendszerek, a monitoring (megfigyelő) hálózatok fejlesztése; • a tűzoltóságok – főként az önkéntes – számának növelése; • az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, speciális mentőszervezetekkel történő együttműködés; • a lakosság előzetes veszélyhelyzeti felkészítése (ezen belül az ifjúság veszélyhelyzeti és tűzvédelmi nevelése). A katasztrófavédelmi helyzetek kezelése, megelőzése mindig valamilyen konkrét eseményt (pl. tűzeset, árvíz) jelent, amelyekhez kapcsolódóan a szakmai felügyeleti feladatokat a katasztrófavédelem szakemberei végzik. A konkrét feladatokat (pl. tűzoltás) pedig az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül - felsorolt szakmák szakemberei végzik, eltérő felelősségi- és hatáskörrel: • tűzoltó (hivatásos állami, hivatásos önkormányzati, önkéntes köztestületi, egyesületi, létesítményi) • védelmi igazgatási szakelőadó • katasztrófavédelmi mérnök • had- és biztonságtechnikai mérnök • rendészeti szervező • tűzszerész • tűzvédelmi technikus • tűzvédelmi előadó A-3



• tűzvédelmi szakmérnök • polgári védelmi foglalkozásúak

Ebben a mappában a fent felsorolt, katasztrófavédelmi rendszerben található szakterületek egyes elemeit, és a kapcsolódó foglalkozásokat említettük meg.

Katasztrófavédelmi feladatok ellátásában persze számos más szakma (pl. mentős, vízügyi szakember, mezőgazdasági szakember, nukleáris energetikai szakember, katonai szakember) képviselője is részt vesz, de ezek a szakmák másik mappákból ismerhetők meg. Védelmi igazgatási szakelőadó Feladata A védelmi igazgatási előadó fő feladatai a különböző veszély- és katasztrófahelyzetek kockázatcsökkentéséhez kapcsolódnak, például: • felkészülési időszakban (amikor nincs veszélyhelyzet): o terveket dolgoz ki a polgári lakosság védelme érdekében az alkotmány minősített helyzetei és a kapcsolódó jogszabályok alapján; o gondoskodik a lakossági védőeszközök karbantartásáról és tárolásáról; • minősített helyzetekben (pl. veszélyhelyzetben) többek között: o a meglévő tervek alapján közreműködik a lakosságvédelmi intézkedések megvalósításában; o szükség szerint kezdeményezi az üresen maradt épületek, berendezések őrzését.

A-4



Munkaeszközei Munkaeszközei elsősorban: • telekommunikációs eszközök (telefon, adó-vevő), • járművek, • számítástechnikai eszközök (számítógép, PDA).

Munkahelye Veszélyhelyzetben munkáját részben az épületeken belül, részben a szabadban végzi, változó helyszíneken. Alaphelyzetben munkáját irodában is végzi.

Munkája során kapcsolatba kerül: • vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival; • a veszélyhelyzet által érintett lakossággal; • a védelmi munkában részt vevő más szervezetek munkatársaival (rendőrök, mentők, műszaki mentők, honvédség stb.).

Katasztrófavédelmi mérnök Feladata Az okleveles katasztrófavédelmi mérnökök feladatai közé tartozik többek között: • a

katasztrófavédelem

rendszerén

belüli

szakirányú

tevékenység

végrehajtásában történő közreműködés; • a védelmi létesítmények biztonságtechnikai tervezése; • a szakfelszerelések és eszközök ellenőrzése, szükség szerinti működtetése; • katasztrófavédelmi (országos és megyei) szervezetek munkájában való részvétel; A-5



• a katasztrófavédelmi rendszer területén lakosságvédelmi tervezési és logisztikai feladatokban történő közreműködés; • bekapcsolódás a szakterület kutatási, fejlesztési munkálataiba.

Munkaeszközei Munkaeszközei elsősorban: • telekommunikációs eszközök (telefon, adó-vevő), • számítástechnikai eszközök (számítógép, PDA), • speciális szoftverek, adatbázisok.

Munkahelye Veszélyhelyzetben munkáját részben az épületeken belül, részben a szabadban végzi, változó helyszíneken. Alaphelyzetben munkáját irodában is végzi.

Munkája során kapcsolatba kerül: • vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival; • a védelmi munkában részt vevő más szervezetek munkatársaival (tűzoltók, rendőrök, mentők, honvédség stb.); • a veszélyhelyzetben érintett lakossággal.

Had- és biztonságtechnikai mérnök Egyes, de szakterületenként eltérő feladatai például: A had- és biztonságtechnikai mérnökök a Magyar Honvédség, továbbá a Tűzés Polgári Védelem technikai eszközeinek szakértői. Ismerik a védelmi szférában használatos eszközöket, képesek üzemeltetni, alkalmazni és

A-6



bevezetni új technológiákat. Munkájukhoz tartozik: • haditechnikai eszközök üzemfenntartásának tervezése és szervezése; • komplex légvédelmi rakéta-, radartechnikai és elektronikai eszközök, katonai kommunikációs és informatikai rendszerekben üzemelő hálózatok, berendezések üzemeltetése; • logisztikai, közlekedési, rendszertechnikai és folyamatirányítási feladatok kidolgozása; • a katasztrófavédelmi rendszer ismerete.

A had- és biztonságtechnikai mérnökök munkájára a polgári élet területén is szükség lehet, például: • biztonságtechnikai, • rendészeti, • személy- és vagyonvédelmi, • katasztrófa- és környezetvédelmi, • információvédelmi, • munka- és tűzvédelmi, • környezetvédelmi feladatokban.

Munkaeszközei Munkaeszközei elsősorban: • számítástechnikai eszközök (számítógép, PDA), • speciális szoftverek, adatbázisok, • telekommunikációs eszközök (telefon, adó-vevő).

Munkahelye Veszélyhelyzetben munkáját részben az épületeken belül, részben a

A-7



szabadban végzi, változó helyszíneken. Alaphelyzetben munkáját irodában, illetve egyes esetekben szintén terepen végzi.

Munkája során kapcsolatba kerül: • vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival; • a védelmi munkában részt vevő más szervezetek munkatársaival (tűzoltók, rendőrök, mentők, műszaki mentők, honvédség stb.); • a veszélyhelyzetben érintett lakossággal. Rendészeti szervező (ezen belül a katasztrófavédelem területén: katasztrófavédelmi - polgári védelmi szervező és tűzoltószervező) Feladata például: • veszélyelhárítási terveket készít; • gyakorlatokat, gyakorlásokat szervez; • információt gyűjt a veszélyforrásokról, azok mértékéről és a rendelkezésre álló erőforrásokról; • szervezi a lakossági riasztást és tájékoztatást; • katasztrófa- és polgári védelmi felkészítést végez (munkavállalók, polgári védelmi szervezetek, lakosság); • tervezi és szervezi: o az egyéni védelmet; o a mentést; o a helyi és távolsági védelmet; o az anyagi javak védelmét; o a logisztikai támogatást; o az ipari katasztrófa elhárítási feladatait;

A-8



o a földrengés, földcsuszamlás okozta katasztrófa elhárítási feladatait; o a nukleáris katasztrófa elhárítási feladatait; o a veszélyes anyagokkal kapcsolatos katasztrófa elhárítási feladatait; o a terrorcselekményekkel összefüggő katasztrófa elhárítási feladatait; o az árvíz, belvíz, helyi vízkár okozta katasztrófa elhárítási feladatait; o a közlekedési, szállítási katasztrófa elhárítási feladatait; o a környezeti katasztrófa elhárítási feladatait; o a rendkívüli időjárásból eredő katasztrófa elhárítási feladatait; o ügyviteli feladatokat; • közreműködik a polgári védelmi szervezetek létrehozásában; • katasztrófavédelmi, polgári védelmi felkészítést végez; • kapcsolatot tart a helyi védelmi bizottságokkal; • szakmai segítséget nyújt az önkormányzatok vezetőinek; • közreműködik

katasztrófává,

illetve

katasztrófa

sújtotta

területté

nyilvánításban; • közreműködik a külső védelmi terv elkészítésében; • vizsgálja a település rendezési tervét a veszélyforrások összefüggésében.

Munkaeszközei Munkaeszközei elsősorban: • számítástechnikai eszközök (számítógép, PDA), • telekommunikációs eszközök (telefon, adó-vevő), • járművek. Munkahelye Veszélyhelyzetben munkáját részben az épületeken belül, részben a szabadban végzi, változó helyszíneken. A-9



Alaphelyzetben munkáját irodában is végzi.

Munkája során kapcsolatba kerül: • vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival; • a védelmi munkában részt vevő más szervezetek munkatársaival (tűzoltók, rendőrök, mentők, műszaki mentők, honvédség stb.); • a veszélyhelyzetben érintett lakossággal. Tűzszerész A

robbanóanyagok,

égő

keverékek

készítésével,

kezelésével

és

hatástalanításával foglalkozó szakembereket tűzszerészeknek hívjuk. Fő feladataik közé tartozik például: • föl

nem

robbant

aknák,

bombák,

lövedékek

megsemmisítése,

hatástalanítása vagy szükség esetén elszállítása; • bontásra ítélt épületek, kémények felrobbantása; • az aknák telepítése, azok felszedése és felrobbantása; • jégtorlaszok robbantása; • karbantartási feladatok (járművek, szerszámok, berendezések); • szakmai ismereteik fejlesztése; • részvétel a gyakorlatokon. A tűzszerész tevékenysége során együttműködik más szervezetekkel (tűzoltók, mentők, rendőrség, polgári védelem) is. Munkaeszközei A tűzszerész tevékenysége során nagyon változatos eszközöket használ.

A-10



Munkaeszközök, szerszámok, például: • járművek: terepjárók, teherautók • tűzszerész egységkészlet • kéziszerszámok:

franciakulcsok,

kalapácsok,

fogók

és

speciális

célszerszámok Védőeszközök, például: • speciális arc- és kézvédő maszkok • teljes védőruhák és csizmák • légzés- és hallásvédelmi eszközök

Munkahelye Riasztás során munkáját leggyakrabban a szabadban, a tűzszerészeti feladat helyszínén végzi. Ügyeletben munkáját beltéren (az ügyeleti helyszínen) végzi.

Munkája során kapcsolatba kerül: • vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival, • a védelmi munkában részt vevő más szervezetek munkatársaival, • a civil lakossággal.

A tűzszerészek munkája a tűzoltókéhoz hasonlóan veszélyes feladat. A tűzszerészeti mentesítés feladatait jogszabály rögzíti (142/1999. /IX. 8./ Korm. rendelet a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásáról). Szervezet szempontjából a tűzszerészek a Magyar Honvédség és a Rendőrség keretein belül találhatóak.

A-11



Tűzoltó

„Először az embereket mentsétek! – hangzik a parancsnok kiáltása a téren. A tűzoltók sietve tolják fel a létrát, hogy hozzáférhessenek a fiatal párhoz, akik a füstgomolyba burkolózva egy négyemeletes ház tetején kucorognak, és kétségbeesve kiabálnak segítségért. Végül is sikerült megmenteni őket, a tolólétra segítségével mindkettőjüket lehozták a tetőről.” (Egy fiatal tűzoltó beszámolója az első bevetésről.)

A Tűzoltóság rendvédelmi szervezet, feladatait törvény és különböző jogszabályok szabályozzák (ld. "E" (utolsó) fejezet, jogszabályi háttér). A tűzoltók évente 60-65.000 eseményhez vonulnak, ahol különböző tűz- és káreseteknél, üzemi, közúti, vasúti vagy egyéb baleseteknél, illetve katasztrófával fenyegető eseményeknél az elsődleges, majd az azt követő beavatkozást kell végezniük. A különleges esetekben speciálisan kiképzett, például búvár tűzoltók is dolgoznak. Feladatok például: • tűzmegelőzés • tűzoltás • műszaki mentés • tűzvizsgálat Tűzesetek során a tűzoltó feladata például: • a veszélyeztetett terület lezárásának, biztosításának kezdeményezése; • élet- és vagyonmentés;

A-12



• a tűz terjedésének megakadályozása; • a tűz eloltása. Katasztrófaveszélyes

helyzetek

elhárításában

elsődleges

beavatkozási

feladatok Természeti katasztrófák bekövetkezésekor (pl. árvíz, belvíz, földrengés, földcsuszamlás): • keletkezett károk elhárítása; • műszaki mentés közúti, vízi, légi baleseteknél.

Tűz vagy baleset következtében kiszabaduló veszélyes anyagok terjedésének megakadályozása, a veszély elhárítása A közlekedésben egyre jobban növekszik a veszélyes anyagok közúti és vasúti szállítása. Ennek következtében jelentős növekedést mutat a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos beavatkozások száma. A vegyi anyagokkal kapcsolatos tűz- és káresetek egyre bonyolultabb feladat elé állítják a tűzoltókat.

Elsősegélynyújtás a sérülteknek Bármilyen káresetnél szükség lehet rá, hogy a mentők megérkezéséig a sérültek ellátásáról a tűzoltók gondoskodjanak.

A járművek és műszaki eszközök karbantartása, a tűzoltólaktanya rendben tartása A tűzoltók napi programjának részét képezi a karbantartás, hiszen az állandó

A-13



készenléti állapot működőképes járműveket, gépeket és eszközöket igényel. A tűzesetek megelőzését szolgáló propagandatevékenység A tűzvédelmi törvény előírja a lakosság minden rétege számára az alapvető tűzvédelmi ismeretek elsajátítását. Országszerte már eddig is több ezer gyerek tanulta a tűzzel való bánás szabályait játékos formában a tűzoltóság oktatóprogramja segítségével. A lakosság felvilágosítását rendszeresen megjelenő kiadványok szolgálják.

A tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzése intézményeknél A tűzmegelőzés lényege – leegyszerűsítve - nem más, mint: • a tüzek kialakulásának, terjedésének megelőzése és az ehhez kapcsolódó tervezési hatósági / szakhatósági, tűzvizsgálati tevékenység; • a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítása.

Ezeket a feltételeket tűzvédelmi jogszabályokban, szabványokban, hatósági előírásokban rögzítik, ezek betartását rendszeresen ellenőrzik.

Tűzvédelmi szakvélemény készítése új épületek, létesítmények átadásakor, új technológiák üzembe helyezésekor A szakhatósági tevékenység során különösen nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy

a

gazdálkodó

szervezetek

tevékenységi

körével

kapcsolatos

veszélyhelyzetek megelőzése és az elhárítás feltétele mind a létesítés, mind a használat során érvényesüljön annak érdekében, hogy minél kevesebb esetben keletkezzen tűz.

A-14



Tűzesetek keletkezésének és körülményeinek vizsgálata, szakvélemény készítése A tűzvizsgálat során a szakértők a tűz keletkezésének idejét, helyét és okát derítik ki. Tapasztalataikat a tűz megelőzésénél és a tűzvédelem oktatásánál egyaránt felhasználják.

Munkaeszközei A tűzoltó tevékenysége során nagyon változatos eszközöket használ. Munkaeszközök, szerszámok, anyagok, például: • kézi működtetésű oltókészülékek (porral, habbal és gázzal oltó készülékek) • tömlők, kötelek • tűzoltó gépjárművek • oltást segítő műszaki eszközök (létrák, emelőszerkezetek, hidraulikus feszítő-vágó berendezések, motoros gépek) • oltást segítő

kéziszerszámok

(bontóbalták,

kapacs

/speciális,

ún.

kapafejsze/, vasvilla, lapát, ásó) Védőeszközök, például: • mentőkötél, mászó öv, védősisak, arcvédő kámzsa • sav és hő elleni védőöltözékek, védőcsizmák, védőruhák, védőkesztyűk • légzésvédelmi eszközök • búvárfelszerelés (csak speciális egységeknél) • alpintechnikai felszerelés

Munkahelye A munkaidő általában 24/48 órás váltásos szolgálat. A készenléti időben a

A-15



tűzoltók meghatározott napi program alapján végzik tevékenységüket, riasztástól függően: • reggel váltás; • gépjárművek, védőeszközök átvétele, ellenőrzése; • délelőtt foglalkozás, szerelési gyakorlatok; • tűzcsapellenőrzések, gyakorlatok, adott szituációk kipróbálása; • elméleti továbbképzések a laktanyában; • ebéd; • sportfoglalkozás; • napi karbantartás, gépjármű-vezetési gyakorlat; • vacsora; • takarodó. Riasztás során a tűzoltó munkáját leggyakrabban a szabadban, a káresemény helyszínén végzi. A munkavégzés rendkívül veszélyes (pl. pincetűz, tetőtűz, erdőtűz, közúti baleset, vízi mentés). A nap bármely időpontjában kaphat a Tűzoltóság riasztást tűzhöz vagy bármilyen káresethez, ahol az ő segítségük szükséges. Riasztáskor kettő percen belül el kell hagyni a laktanyát. Munkája során a tűzoltó kapcsolatba kerül: • vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival; • a védelmi munkában részt vevő más szervezetek munkatársaival (rendőrök, mentők, honvédség stb.); • a civil lakossággal. A

tűzoltás

csapatmunka,

nélkülözhetetlen

a

beosztottak

megfelelő

felelősségérzete, bizalma egymás és az őket irányító vezetők között. A tűzoltók engedelmességgel tartoznak elöljáróiknak. A-16



A Tűzoltóság működőképességének alapvető feltétele, hogy az egymással kapcsolatban álló egységek tudjanak arról, működési körzetükben saját erőiken felül milyen más erőket, eszközöket vehetnek igénybe. Tűzoltó technikus Feladata A tűzoltó technikus készenléti szolgálatot teljesít, riasztásra azonnal kivonul, hogy a kárt a lehető leggyorsabban felszámolja, illetve lokalizálja. A tűzoltó technikus, mint vonuló tűzoltó, azoknak az eszközöknek a működéséért felel, illetve gondoskodik hibátlan használatukról, amelyeket a kárelhárítás folyamatában használnak. A tűzoltó technikus jellemző feladata például: • A vonulásra való készültség állapotának biztosítása: o felszerelések és eszközök ellenőrzése a szolgálat átadás-átvételekor; o eszközök kipróbálása (a málházás ellenőrzése), amelyet az átadásátvételi naplóban rögzít. • Tűzoltás, műszaki mentés során a felszerelések-eszközök kezelése, illetve annak irányítása a parancsnok utasításai szerint. • A beavatkozást követően a helyszín ellenőrzése, utómunkálatok (újabb tűz kialakulásának megelőzése céljából). Munkaeszközei: A tűzoltó technikus tevékenysége során nagyon változatos eszközöket használ. Munkaeszközök, szerszámok, anyagok, például: • szakfelszerelések (kisgépek, eszközök) • tűzoltó gépjárművek (például: emelőkosár, daru)

A-17



Védőeszközök, például: • hő, mérges gázok, sav elleni védőöltözékek • védőcsizmák, védőruhák, védőkesztyűk • mentőkötél • légzésvédelmi eszközök • védősisak, arcvédő kámzsa Munkahelye A tűzoltó technikus a tűzoltók telephelyén, illetve a tűzesetek, káresemények helyszínén végzi munkáját. Riasztás során munkáját leggyakrabban a szabadban, a káresemény helyszínén végzi. A munkavégzés rendkívül veszélyes, ezt mindig az adott káreset határozza meg (pl. pincetűz, tetőtűz, erdőtűz, közúti baleset, vízi mentés). Riasztáskor kettő percen belül el kell hagyni a laktanyát. Munkája során kapcsolatba kerül: • vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival; • a védelmi munkában részt vevő más szervezetek műszaki munkatársaival (rendőrök, mentők, honvédség stb.); • a civil lakossággal. Tűzvédelmi előadó Az emberi civilizáció legnagyobb vívmánya volt a tűz sokoldalú felhasználásának feltárása, és a hozzá kapcsolódó előnyök mind tudatosabb kihasználása. A tűz az ember számára lehet barát, de ellenséggé is válhat. A tűz használatának szabályozása, a tűz által okozott károk megelőzése egyre nagyobb figyelmet és szaktudást igényel. Ezen a területen van szerepe a

A-18



tűzvédelmi előadónak is. Feladata például: • a tűzmegelőzési tevékenység; • a tűzvédelem technikai, műszaki és emberi feltételeinek betartása, illetve betartatása; • tűzvédelmi szabályok kidolgozása; • tűzvédelmi terv kidolgozása; • tűzvédelmi szabályok kihelyezése és időszakos felújítása; • tűzvédelmi berendezések és szabályok oktatása (az oktatást a munkahely veszélyességétől függően évente vagy kétévente meg kell ismételni); • a szabályok betartásának folyamatos ellenőrzése; • adminisztráció (a folyamatok írásban történő rögzítése). Munkaeszközei A tűzvédelmi szabályozás kidolgozásához számítógépet használ. Munkahelye A tűzvédelmi előadó munkahelye az a terület, ahol tűzvédelmi feladatát ellátja. Ez egyaránt lehet: • szabad tér, • zárt tér. Munkavégzése különböző helyszíneken folyik, kiemelhető, hogy irodai környezetben is kell dolgoznia, hiszen a tervezési, oktatási és adminisztratív tevékenység megköveteli a zárt környezetet.

A-19



Munkája során kapcsolatba kerül: • szakmai vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival; • területileg illetékes Tűzoltóság munkatársaival. Tűzvédelmi szakmérnök A tűzvédelmi szakmérnök épületek tervezése, felújítása vagy átépítése során a tűzvédelemhez kapcsolódó mérnöki feladatokat látja el. Feladata például: • • • • •

tűzvédelmi műszaki leírás készítése (engedélyezési tervek készítésekor); szakmai egyeztetés a tűzvédelmi szakhatósággal; szaktanácsadás, szakértői tevékenység; tűzvédelmi dokumentációk készítése; oktatás, szakvizsgáztatás.

Munkaeszközei Mérnöki tervezés során használt (elsősorban számítástechnikai) eszközök és szoftverek.

Munkahelye Feladatai jelentős részét irodában, íróasztal mellett végzi. Az ügyfelekkel történő egyeztetés általában a helyszínen történik. Munkája során kapcsolatba kerül: • vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival; • területileg illetékes szakhatóságok (pl. Tűzoltóság) munkatársaival.

A-20

Követelmények

A következő kérdésekre kaphat választ:  Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés?  Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása?  Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma?  Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában?  Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához?  Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

KÖVETELMÉNYEK


Ahogy az előző részből kiderült, az itt felsorolt foglalkozások eltérőek, bár mindegyik foglalkozás a vészhelyzetek megelőzésével és elhárításával kapcsolatos, azonos vagy hasonló egészségügyi és fizikai követelményeket támaszt, hasonló típusú és mértékű környezeti hátrányokat okozhat. A következőkben egységesen tüntetjük fel a felsorolt kilenc foglalkozás gyakorlásának követelményeit.

Fizikai megterhelés, környezeti ártalmak A munkavégzés történhet szabadban vagy zárt helyen attól függően, hogy a veszélyelhárítás melyik részfeladatáról van szó. Riasztás esetén számolni kell: • komoly fizikai terheléssel, • hosszú munkaidővel, • erős stresszel, • az időjárás okozta környezeti hatásokkal, • veszélyes anyagok okozta sérülésekkel, • fokozott balesetveszéllyel, • a veszélyeztetett lakosság okozta hátráltató tényezőkkel, • váratlan helyzetekkel, • párhuzamosan megoldandó, azonos fontosságú feladatokkal. A munkaidő váltásos munkarendet követ (éjszaka, hétvégeken és ünnepnapokon is szolgálatot kell teljesíteni). Gyakran előfordulhat, hogy túlórázásra van szükség. Az éjszakai szolgálat, a rendszertelen szabadidő, hétvégi ügyeletek B-1

KÖVETELMÉNYEK


hozzátartoznak a szakma gyakorlásához.

Egészségügyi követelmények

A felsorolt szervezetek egészségi alkalmassági követelményei szigorúbbak a „polgári” szakmákban meghatározott követelményeknél. Alkalmassági vizsgálaton kell részt venni, melynek során felvételi alapkövetelmény: • a megfelelő fizikai erőnlét, • az egészségügyi alkalmasság, • a pszichológiai alkalmasság, • 18-35 év közötti korhatár (a jelentkezéskor), • a büntetlen előélet, • a minimum középfokú végzettség.

Kizáró okok például: • látáshiba (szemüveg viselése) és színtévesztés • cukorbetegség • keringési betegségek • szervi és idegrendszeri problémák • hallási problémák • nem megfelelő fizikai állóképesség A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők például, ha a jelölt: •

jó látást és hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas;

•

fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet;

•

együttműködést kívánó munkát nem végezhet;

•

érzelmi megterheléssel járó munkát nem végezhet.

B-2

KÖVETELMÉNYEK


A szakma gyakorlásához szükséges készségek (kompetenciák) például:

Az

egészségügyi

követelményeken

túl

számos

készség

megléte

elengedhetetlen vagy hasznos a katasztrófavédelmi feladatok ellátásához: • • • • • • • • • • • • •

kommunikációs készség, intelligencia, empátia (beleérző képesség), önálló gondolkodás, következtetőképesség, döntéskészség, szakmai szöveg megértése hallás után, beszédkészség szakmai nyelven, kapcsolatteremtő készség, higgadtság, műszaki érdeklődés, képesség a szabályok betartására, irányíthatóság és irányítási képesség.

A szakmacsoport sikeres gyakorlásához fontos tantárgyak például: • • • • • • •

történelem magyar nyelv és irodalom matematika állampolgári / államigazgatási ismeretek, társadalomismeret testnevelés számítástechnika legalább egy idegen nyelv

Minden foglalkozás esetében különösen fontos a mások problémái iránti elkötelezettség és a műszaki érdeklődés.

B-3

Szakképzés

A következő kérdésekre kaphat választ:  Mit kell tanulni a szakképzés során?  Hol történik a szakképzés?  Milyen iskolai előképzettségre van szükség?  Mennyi ideig tart a szakképzés?  Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás?  Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

SZAKKÉPZÉS


A katasztrófavédelem területén dolgozó szakemberek a munkájuk végzéséhez szükséges képzettséget különböző képzési formákban, különböző szinteken, különböző intézményekben szerezhetik meg. Ezeket ismertetjük most sorban, a korábbi fejezetekből ismert szakmasorrendet követve. A képzések ismertetésénél a mappa korábbi fejezeteiben ismertetett foglalkozásokhoz kapcsolódó képzéseket tárgyaljuk, így a képzési rész nem ismerteti a katasztrófavédelem rendszeréhez kapcsolható teljes képzési struktúrát, csak a katasztrófavédelmi rendszerben található szakterületek egyes elemeit és a kapcsolódó szakképzéseket.

1. Polgári védelmi előadó- és főelőadó-képzés Védelmi igazgatási szakelőadói munkakört polgári védelmi előadó és az erre épülő katasztrófavédelmi és polgári védelmi főelőadó szakmai végzettséggel lehet betölteni. A szakmát az Országos Képzési Jegyzékben szereplő (OKJ-s), országosan indított, de az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koordinációja mellett megvalósuló felnőttképzési tanfolyamokon lehet megszerezni. Ezek a tanfolyamok költségtérítéses formában indulnak, de a katasztrófavédelmi területen dolgozó munkatársak szakképesítéshez jutását a munkáltató általában támogatja.

A szakképzés ideje: polgári védelmi előadó szakmához: 350 óra, katasztrófavédelmi és polgári védelmi főelőadó szakmához: további 250 óra.

C-1

SZAKKÉPZÉS


Az oktatás során az elméleti tantárgyak aránya 70%, a gyakorlati tantárgyaké pedig 30%. A képzés során a hallgatók a következő fő tantárgycsoportokban (modulokban) szerezhetnek ismereteket: • a polgári védelmi tevékenység megszervezése; • a polgári védelmi tevékenység működtetése; Továbbá főelőadói ráépülésnél: • a katasztrófa- és polgári védelmi főelőadói tevékenység (mely pl. a katasztrófa-, terror-, védelmi helyzetek kezeléséhez kapcsolódó tervezési, vezetési, irányítási feladatokat foglalja magában).

Akik ezen a területen elhivatottságot éreznek a továbbtanulás, a magasabb képzettség megszerzése iránt, azok továbbtanulhatnak a Rendőrtiszti Főiskola Rendészeti Igazgatási Szakán, Katasztrófavédelmi Szakirányon is, ahol akár nappali, akár levelező szakon felsőfokú végzettséget szerezhetnek.

2. Katasztrófavédelmi mérnökök képzése Katasztrófavédelmi mérnök végzettséget a felsőoktatás keretében, jelenleg csak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen induló Mesterképzés (MA) megszerzésével lehet szerezni. A képzés csak levelező rendszerben, költségtérítéses formában indul, és összesen évente kevesebb, mint 100 szakember vehet részt rajta.

A képzés ideje: 4 félév.

C-2

SZAKKÉPZÉS


A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) szakképzettség: okleveles katasztrófavédelmi mérnök

A mesterképzésbe jelentkező szakemberek elsősorban a katonai képzés, katonai vagy katasztrófavédelmi pálya területéről érkeznek, bár a felvétel során nem kizárt más (elsősorban mérnöki) területen megszerzett BA-s végzettség sem.

A végzett szakemberek minden katasztrófavédelem-irányítási tevékenység ellátásához rendelkeznek korszerű fejlesztési (innovációs) készségekkel és informatikai ismeretekkel, valamint középfokú nyelvtudással. A szakmai törzsanyag ismeretkörei egyebek mellett olyan tárgyakat fednek le, mint a: • tűzmegelőzés, • tűzoltás, • tűzvizsgálat, • kockázatelemzés, • kritikus infrastruktúra védelme, • ipari biztonság, árvíz- és belvízvédelem, • nukleárisbaleset-elhárítás,

C-3

SZAKKÉPZÉS


• speciális közlekedésépítés, • műszaki mentés, • veszélyesanyag-kezelés és –szállítás, • kárelhárítás, kárfelszámolás, • válságkezelés, • mentésszervezés, • speciális robbantási ismeretek. A felkínált szakismeretek közül a hallgatók a specializáció során választhatnak. A mesterképzés után a mérnökök elhelyezkedésére a közép- és felső irányítási szinteken egyaránt lehetőség nyílik, mindemellett a végzettek a nemzetközi katasztrófavédelmi együttműködésben való részvételre is felkészülnek. A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

3. Had- és biztonságtechnikai mérnökök képzése Had- és biztonságtechnikai mérnök végzettséget a műszaki és a katonai felsőoktatás

intézményeiben,

alapképzési-

mesterképzési (MA) szinten lehet szerezni.

C-4

(BA)

és

az

erre

épülő

SZAKKÉPZÉS


A képzés nappali és levelező, államilag támogatott és költségtérítéses formában is indul, a felvehető létszám országosan 100-200 fő. Alapképzés (BA)

A képzés ideje: 7 félév. A had- és biztonságtechnikai mérnöki alapszakon végzett mérnökök a Magyar Honvédség és a Katasztrófavédelem technikai eszközeinek szakértői. Ők azok, akik ismerik a védelmi és katasztrófavédelmi szférában használatos eszközöket, képesek üzemeltetni, alkalmazni és bevezetni új technológiákat. A had- és biztonságtechnikai mérnökök munkájára a polgári területeken is szükség

van,

vagyonvédelmi,

például

biztonságtechnikai

információvédelmi,

(rendészeti,

munka-

és

személy-

és

tűzvédelmi,

környezetvédelmi) feladatok megoldása, szervezése és irányítása során. Munkájukra a vagyonvédelemmel, biztonságtechnikával foglalkozó cégek is számítanak. Az alapképzés a mérnöki munka speciális szegmensét fedi le; a hallgatók számára kidolgozott szakmai törzsanyag a had- és biztonságtechnikai műszaki feladatok

ellátásához

egyebek

mellett

logisztikai,

haditechnikai

alapismeretekkel látja el a hallgatókat, és olyan szakterületekkel ismerteti meg őket, mint az információvédelem, a műszaki kommunikáció vagy az önvédelem. Az alapszakon tanulók az alábbi modulok valamelyikén mélyíthetik tovább ismereteiket: • haditechnikai modul, • műszaki, katasztrófavédelmi és közlekedési modul,

C-5

SZAKKÉPZÉS

•


katonai elektronikai modul,

• repülő műszaki modul, •

biztonságtechnikai modul.

Az alapszakon végzettekre váró mérnöki tevékenység különleges feladatokat is tartogathat. A biztonságtechnika területén részt vehetnek a személy- és vagyonvédelmi (beleértve a tűz- és munkavédelmi, polgári védelmi), a katasztrófa- és környezetvédelmi feladatok szervezésében, irányításában, alkalmasak biztonságtechnikai rendszerek üzemeltetésére, élőerős védelem végrehajtására, megszervezésére. A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) szakképzettség: had- és biztonságtechnikai mérnök Az

intézményen

megszerzésének

kívül feltétele.

teljesítendő A

szakmai

szakmai

gyakorlat

gyakorlat

a

diploma

külső

szakmai

gyakorlóhelyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat. Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. Mesterképzés (MA) A képzés ideje: 4 félév.

A mesterképzésben végzett biztonságtechnikai mérnökök a biztonságvédelem

C-6

SZAKKÉPZÉS


területén jelentkező műszaki és szervezési, komplex tervezési, üzemeltetési, fenntartási, logisztikai feladatok ellátására felkészült szakemberek. Munkájuk olyan területekre terjedhet ki, mint a személy- és vagyonvédelem, információvédelem, munka-, tűz- és balesetvédelem, környezetvédelem vagy katasztrófaelhárítás. Szakmai specializációjuktól függően a

végzettek

felkészülnek például biztonságtechnikai rendszerek vagy személyi (élőerős), objektum-

és

járművédelmi

technológiák,

eszközök

alkalmazásának

fejlesztésére, tervezésére és működtetésére. Védelmi feladataik ellátása kiterjedhet a katasztrófák, épített és természetes környezetet károsító hatások vizsgálatából származó információk feldolgozására, a katasztrófa megelőzését vagy

következményeinek

felszámolását

célzó

technikai

rendszerek

tervezésére, az ezekhez kapcsolódó szervezési feladatok ellátására. A biztonságtechnikai szakma része a tüzek elleni védekezés lehetőségeinek elemzése, ennek érdekében tervezési, szervezési feladatok kidolgozása is. A végzettek mindemellett alkalmasak munkavédelmi és ergonómiai problémák felismerésére és megoldására, a megelőző eljárások kidolgozására is. A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik a biztonságtechnika szakterületéhez kapcsolódó természettudományos és specifikus műszaki ismeretek magas szintű elsajátítását követően képesek a biztonságvédelem területén jelentkező műszaki és szervezési, komplex tervezési, üzemeltetési, fenntartási feladatok ellátására. A megszerzett magas szintű műszaki, informatikai, szervezői ismereteik, valamint az ehhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak a személy- és vagyonvédelem, információvédelem, munka-, tűz- és balesetvédelem, környezetvédelem, katasztrófaelhárítás területén jelentkező feladatok önálló irányítására, felügyeletére, speciális tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére, alkalmasak beosztottaik és munkatársaik szakmai, emberi és etikai szempontokat mérlegelő irányítására, tanulmányaik PhD-képzés keretében való folytatására. C-7

SZAKKÉPZÉS


A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) szakképzettség: okleveles biztonságtechnikai mérnök 4. Rendészeti szervezők (ezen belül: katasztrófavédelmi- és polgári védelmi szervezők és tűzoltószervezők) képzése Rendészeti szervező szakmát az Országos Képzési Jegyzékben szereplő (OKJ-s),

országosan

indított

felnőttképzési

tanfolyamokon

lehet

megszerezni. Ezek a tanfolyamok költségtérítéses formában indulnak, de a katasztrófavédelmi területen dolgozó munkatársak szakképesítéshez jutását a munkáltató általában támogatja. A képzéseket általában rendészeti szakközépiskolák (ld. rendőrképzés a rendőr pályainformációs mappában) indítják, de a katasztrófavédelmi pályán elhelyezkedőknek érdemes a tűzoltószervező, vagy a katasztrófavédelmi-, polgári védelmi szervező elágazást választani a képzésen belül. Ehhez a szakirányhoz az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál kell jelentkezést benyújtani. Feltétel, hogy a jelentkező rendelkezzen felsőfokú végzettséggel,

valamint,

hogy

a

rendészeti

szerveknél

vagy

a

katasztrófavédelem területén legyen hivatásos vagy polgári állományban.

A szakképzés ideje: 1050 óra.

C-8

SZAKKÉPZÉS


Az oktatás során az elméleti tantárgyak aránya 60%, a gyakorlati tantárgyaké pedig 40%. A képzés során (a választott elágazásnak megfelelően) a hallgatók a fő

következő

tantárgycsoportokban

(modulokban)

szerezhetnek

ismereteket: • rendészeti szervezési közös feladatok (ld. rendőrképzés a kapcsolódó pályainformációs mappában); • katasztrófa- és polgári védelmi szervező saját feladatok (mely pl. a katasztrófa-, terror-, védelmi helyzetek kezeléséhez kapcsolódó tervezési, szervezési, vezetési, irányítási feladatokat foglalja magában); • tűzoltószervező saját feladatok (mely pl. a tűzoltás, műszaki mentés, tűzvédelmi igazgatás területéhez kapcsolódó tervezési, szervezési, vezetési, irányítási feladatokat foglalja magában).

Akik ezen a területen elhivatottságot éreznek a továbbtanulás, a még magasabb képzettség megszerzése iránt, azok továbbtanulhatnak a Rendőrtiszti Főiskola Rendészeti Igazgatási Szakán, Katasztrófavédelmi Szakirányon is, ahol akár nappali, akár levelező szakon felsőfokú végzettséget szerezhetnek. 5. Tűzszerészképzés Tűzszerész végzettséget egyrészt a hivatásos katonai képzés keretében, másrészt – polgári foglalkozásként - az Országos Képzési Jegyzékben szereplő

(OKJ-s),

országosan

indított

robbantómester

felnőttképzési

tanfolyamokon lehet szerezni. Ezek a tanfolyamok költségtérítéses

C-9

SZAKKÉPZÉS


formában indulnak, de a katasztrófavédelmi területen dolgozó munkatársak szakképesítéshez jutását a munkáltató általában támogatja.

A felvétel feltétele az érettségi vizsga, és egy év robbantási, pirotechnikai területen szerzett gyakorlat.


Az oktatás során az elméleti tantárgyak aránya 30%, a gyakorlati tantárgyaké pedig 70%. A képzés során a hallgatók a következő fő tantárgycsoportokban (modulokban) szerezhetnek ismereteket: • robbantás előkészítése, • robbantás környezeti hatásai, • robbantáshoz kapcsolódó ellenőrzések, • épületrobbantás, • robbantómesteri feladatok, • pirotechnikai termék üzemeltetése. 6. Tűzoltóképzés A tűzoltó szakmát az Országos Képzési Jegyzékben szereplő (OKJ-s), országosan indított felnőttképzési tanfolyamokon lehet megszerezni. Ezek a tanfolyamok költségtérítéses formában indulnak, de a katasztrófavédelmi területen dolgozó munkatársak szakképesítéshez jutását a munkáltató általában támogatja.

C-10

SZAKKÉPZÉS


A képzésre jelentkezés feltétele többek között, hogy a jelentkező betöltse 18. életévét, valamint, hogy a katasztrófavédelem területén legyen hivatásos vagy polgári állományban, illetve legyen ettől a szervezettől ún. „befogadó nyilatkozata”.


Az oktatás során az elméleti tantárgyak aránya 20%, a gyakorlati tantárgyaké pedig 80%. A képzés során a hallgatók a következő ismereteket szerzik meg: • a tűzoltóság felépítése, szervezete, irányítása; • a szolgálati jogok és kötelezettségek; • a tűzoltó szolgálati viszonyának szabályozása; • a tűzoltóság szolgálati rendje, tagozódása; • a tűzoltólaktanya rendje; • az egyenruha viselésének szabályai, alaki szabályok; • a parancsok, utasítások végrehajtásának rendje; • a készenléti szolgálat váltásának rendje; • sérülések felismerése; • elsősegélynyújtás; • eszköz nélküli újraélesztés; • sérült kimentése; • szerelési, mentési gyakorlatok; • szakfelszerelések használata; • a speciális tűzoltó gépjárművek ismerete; • az alkalmazott híreszközök működése és alkalmazása; • veszélyforrások felismerése és csoportosítása; C-11

SZAKKÉPZÉS


• az alkalmazott eszközök biztonságtechnikai előírásai; • a légzésvédő eszközök működése és használata; • a védőruhák felépítése, használata; • az egyéb védőeszközök alkalmazása; • az égés fajtái és a tűz jellemzése; • a tűzoltásra, műszaki mentésre, valamint a katasztrófaelhárításra vonatkozó szabályozás; • tűzoltási feladatok végrehajtása szabadban, zárt térben; • műszaki mentési ismeretek; • katasztrófaelhárítási ismeretek; • a tűzvédelem megelőzési feladatai. 7. Tűzoltó technikusok képzése A szakmában legalább kétéves gyakorlatot szerzett, tűzoltó végzettségű szakemberek további 1200 órás tanfolyammal tűzoltó technikusi végzettséget szerezhetnek, mely a tűzoltó-szakképzésre épül, és ezzel azonos helyeken és képzési formában szervezik.

A technikusképzés során a hallgatók további ismereteket szereznek: • laikus betegellátás, sérültek szállítása; • a beosztotti állomány irányítása, laktanyai és kárhelyi körülmények között; • képzés, továbbképzés módszerei; • gyakorlatok rendszere, megtartásuk rendje; • szerelési, mentési gyakorlatok; • hírközpontok feladatrendszere; • alkalmazott rádióeszközök működése és kezelése; C-12

SZAKKÉPZÉS


• alkalmazott speciális szoftverek kezelése; • tűzészlelő-, tűzjelző- és beavatkozó-rendszerek feladata; • a munkavédelem szabályozása; • a tűz fogalomrendszere és fejlődésének sajátosságai; • az oltóanyag-ellátás; • tűzterjedési- és oltóanyag-számítások; • a tűzoltás, mentés erő-eszköz számítása; • tűzoltás és műszaki mentés megszervezése; • a tűzoltás irányítási, szervezési feladatai; • létesítés és használat tűzvédelmi szabályai; • tűzveszélyességi osztályba sorolás; • veszélyes anyagok és technológiák sajátosságai; • a tűzkeletkezés statisztikai okai; • a tűzvizsgálati eljárás szabályai, folyamata. 8. Tűzvédelmi előadók képzése A szakmát az Országos Képzési Jegyzékben szereplő (OKJ-s), országosan indított

felnőttképzési

tanfolyamokon

lehet

megszerezni.

Ezek

a

tanfolyamok költségtérítéses formában indulnak, de a katasztrófavédelmi területen dolgozó munkatársak szakképesítéshez jutását a munkáltató általában támogatja.

A szakképzés ideje: tűzvédelmi előadó szakmához: 350 óra, tűzvédelmi főelőadó szakmához: további 250 óra.

C-13

SZAKKÉPZÉS


Az oktatás során az elméleti tantárgyak aránya 70%, a gyakorlati tantárgyaké pedig 30%. A képzés során a hallgatók a következő területeken szerezhetnek ismereteket: • • • • • • • • • • • • • • • • • •

alapismeretek az államról és a jogról, közigazgatás; a tűz elleni védekezés szabályozása; a tűzvédelmi kötelezettségek és kötelezettek; a tűz elleni védekezés szervezeti és irányítási rendszere; a tűzoltóságok feladatai; a tűzvédelmi hatósági és szakhatósági jogkörök; a tűzvizsgálat lefolytatása; a tűzvédelemben alkalmazott szankciók; a tűzvédelmi szakértői tevékenység; a gazdálkodó szerv tűzvédelmi kötelezettségei; a tűzoltást, mentést segítő tervek; a tűzvédelmi iratok és kezelésük; a biztonsági felülvizsgálatok; a tűzvédelmi ellenőrzés szabályai és módszerei; veszélyes anyagok tulajdonságai, jelölése, adatbázisai; veszélyes anyagok jelölései és adatbázisai; a tűzvédelmi kockázat megítélése; az építési termékek, épületszerkezetek, építmények tűzvédelmi jellemzői és módosításuk; • a tűzvédelmi megfelelőség vizsgálata; • a tervezés, kivitelezés tűzvédelmi feladatai, vonatkozásai. 9. Tűzvédelmi szakmérnökök képzése

Tűzvédelmi szakmérnökök képzésére a felsőfokú (mérnök) végzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek, melyet országosan, de csak egy-egy intézmény indít, levelező rendszerben, költségtérítéses formában.

C-14

SZAKKÉPZÉS


A képzés ideje: 4 félév. A szakmérnök-képzés során megszerezhetőek a megelőző és a mentő tűzvédelemhez szükséges mérnöki tevékenység magas fokú ellátásához szükséges ismeretek, és azok alkalmazási képessége: • a megelőző és mentő tűzvédelemhez kapcsolódó épületszerkezeti és tartószerkezeti, mélyépítési és településrendezési ismeretek, technikai ismeretek; • a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó alapozó ismeretek: o égés- és oltáselmélet, o veszélyes anyagok, o tűzvédelmi laboratóriumi ismeretek; • a szakma alkalmazását közvetlenül szolgáló ismeretek: o megelőző tűzvédelem, o mentő tűzvédelem, o tűzkockázat-elemzés, o tűzvizsgálattan, o beépített tűzvédelmi berendezések tervezése, o egészségügyi ismeretek; • jogi, engedélyezési ismeretek; • tűzvédelmi igazgatás.

A fent felsorolt szakmákhoz kapcsolódó szakképesítéssel, felsőfokú oktatási szakokkal kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési

és

Felnőttképzési

Intézet

honlapjának

(www.nive.hu)

Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (www.eletpalya.afsz.hu), valamint a www.felvi.hu weboldal Szakkereső és Szakleírások menüpontja alatt. . C-15

Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások

A következő kérdésekre kaphat választ:  Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában?  Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban?  Hányan dolgoznak ebben a szakmában?  Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában?  Hogyan alakult a munkanélküliek száma?  Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

KERESETI LEHETŐSÉGEK

A

foglalkozásokra

megtalálhatók

az


jellemző Állami

átlagkeresettel

kapcsolatos

információk

Szolgálat

honlapján:

Foglalkoztatási

http://foglalkozasok.afsz.hu. Az itt megtalálható statisztikákból viszont a katasztrófavédelem területén dolgozó hivatásos állomány átlagjövedelmét nem lehet pontosan megállapítani. Ennek oka az, hogy az állomány juttatásai tekintetében jogszabály rendelkezik (1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról). A szolgálatban eltöltött idő, végzettség, életkor alapján meghatározott – ebben a

törvényben rögzített

– személyi

alapbérhez

különböző

pótlékok

kapcsolódnak, például attól függően, hogy a hivatásos állományban lévők hol, milyen gyakorisággal teljesítenek szolgálatot.

Összességében elmondható,

hogy a

katasztrófavédelem rendszerének

hivatásos állományában álló munkatársak jövedelme immár megközelíti az adott képzettségi szintnek megfelelő nemzetgazdasági átlagot. A „nem hivatásos” állományban lévők jövedelmi viszonyait vizsgálva a fent említett honlapon az alábbi foglalkozásról áll rendelkezésre adat: Tűzvédelmi előadó

Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év

Személyi alapbér

Teljes kereset

2007

139.679

221.137

2008

179.096

255.008

2009

190.206

229.557

D-1

KERESETI LEHETŐSÉGEK


A munkaerő iránti kereslet, munkanélküliség Hazánkban

jelenleg

a

katasztrófavédelem

szervezeti

átszervezése,

racionalizálása folyik, így regionálisan bizonyos létszámcsökkentéssel lehet számolni a jövőben. A katasztrófavédelem, mint intézményrendszer, azonban nem szűnhet meg.

A katasztrófavédelem alkalmazásában álló munkavállalók száma jelenleg nem éri el a törvényben meghatározott maximális létszámot, így az ezen a területen

dolgozóknak

vagy

elhelyezkedni

kívánóknak

nem

kell

munkanélküliséggel szembenézniük. Alternatív foglalkozások, elhelyezkedési lehetőségek Középfokú végzettséggel rendelkezők különböző vállalatoknál, tűz- és munkavédelmi feladatkörben tudnak elhelyezkedni. A

felsőfokú

végzettséggel

rendelkező

katasztrófavédelmi

és

biztonságtechnikai szakemberek – szakmai tapasztalatuktól és esetleges további felsőfokú végzettségüktől (pl. mérnök, gazdasági) függően – a gazdasági élet bármely területén elhelyezkedhetnek, de saját szakértői vállalkozást is indíthatnak. További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a www.afsz.hu weboldal Statisztika menüpontja alatt.

D-2

Egyéb információs források

- Szakkönyvek - Elektronikusan elérhető források - Jogszabályi háttér

EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK

foglalkozás neve

A pályaválasztást segítő szakkönyvek Felsőoktatási felvételi tájékoztató Kiadja: Educatio Kht. Évente megjelenő kiadvány A felsőfokú tanulmányokra készülő fiatalok és felnőttek számára összeállított tájékoztató, melynek segítségével választhatnak intézményt, szakot a felsőfokú oktatási intézmények világából. Elektronikusan elérhető információk www.katasztrofavedelem.hu – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapja www.tuzoltosagbp.hu – a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság honlapja www.police.hu – az Országos Rendőr-főkapitányság honlapja www.hm.gov.hu – a Honvédelmi Minisztérium honlapja www.afsz.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja www.nive.hu – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja www.epalya.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs honlapja www.eletpalya.afsz.hu – Nemzeti Pályaorientációs Portál Jogszabályi háttér 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (HSZT)

E-1

EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK


1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1/2003. (I. 9.) BM-rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól (TMMSZ) 57/2005 (XI. 30.) BM-rendelet a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területéről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről (RST) 9/2008. (II. 22.) ÖTM-rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról (OTSZ) 30/1996. (XII. 6.) BM-rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 1/2006. (VI. 26.) ÖTM-rendelet a Hivatásos Tűzoltóságok Szolgálati Szabályzatának kiadásáról 142/1999. (IX. 8.) Kormányrendelet a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásáról

E-2

Katasztrófavédelem Szakmabemutató információs mappa

Recommend Documents