±á-2
11. SZÁM. 1885. XX Ml. BVFOLYAH.
VASÁKNAPI UJSAG.
A tFranklin-Társulati kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható — az osztr. tartományok számára Szelinszki György cs. kir. egyet, könyvárusnál Bécsben I., Stephansplatz Nr. 6*
—
*
—
•
—
*
—
*
—
•
—
•
A vidéki siálloda- siürdő-vendéglős urak különös figyelmébe ajánlom hirdetményemet.
GÉCZY
BARTÓK LAJOS
első budapesti
L JE3Elg.,
Budapest, IV., Duna-utcza 10. sz. az „arany
fáczánhoz"
ajánl az évadra idei szép t i s z t í t o t t fiatal l i b á t , idei fiatal csirkét és fiatal poulardot, vadsertés, vadkacsák és egyéb saison-vadak. - Főraktár Magyarország részére valódi stíriai és franczia hizlalt baromfiból, u. m.: poulard es kappanok, conservek. Ludzsir, naponla jriss ludmáj, ü z l e t e m e n kapható legjutányosabb ár mellett. Tojás (friss) átnézett jótállás mellett Vidéki megrendelések utánvét mellett pontosan eszközöltetnek.
KÖLTEMÉNYEK
S P Á N Y I BÉLA 17 E R E D E T I RAJZAIVAL. Ara fűzve 2 frt, diszkötésben i frt o. é.
SZÖRVESZTÖ SZER
2039
élö- és tisztított baromfi-, tojáség vadas-áru csarnoka
KÁRPÁTI EMLÉKEK I5Z5Z5Z5Í
FERENCZ
Egy beteg- és gyermek-szobából
LATZKOVITS A.
BITTNEE-féle
FÉRFI-INGEK
Böttger tanár d e p i l a t o r i u m a por alakjában.
Brüning
G. C, Frankfurt
M/m.
E l i s m e r t legjobb szörvesztő szer, m é r e g m e n t e s e n , és e g é s z e n á r t a l m a t l a n ; a l e g g y ö n g é d e b b bőrt sem támadja meg, és é p e z é r t k ü l ö n ö s e n ajánlható. H a t á s a a z o n n a l t ö k é l e t e s é s fájdalom n é l k ü l i . E g y e t l e n s z e r , m e l y o r v o s i l a g a j á n l t a t i k . Ered e t i ü v e g c s e á 1 f o r i n t 7 5 kr., a h o z z á v a l ó £ Védjegy. _ £,etét B u d a p e s t e n T ö r ö k e c g e t JJ ^ r pl J ó z s e f ú r g y ó g y s z e r t a r á b a n , k i r á l y - u t c z a 12. sz. a l a t t .
Ul }{] jjj |g iri
ConiferarSprit.
speciális készítője ajánlja különlegességeit
Kapható a gyógyszertárakban, azonban világosan Bittner féle Conifera-Spr t és Bittner-féle sxabadék. porlasztó kérendő.
LA: URI DIVATÁRUK |ésFEHÉRNEMÜEKBEN ^x>
ÜTAV0L-, RÖVID- ÉS (ÍVÜKE-LATASÜAKRA!!
BITTNBR-féle
A legjobb szemüveget nyújtja jótállás mellett
fenyőtű-fördőkivoaat
S0L0MS0N I. H. látszerész, váczi utcza 19.
természetes, erösitö, f e n y ő t ű f ü r d ő rögtöni készítésére. Külö nösen ajánlható mell- és tüdő B V * L e g g a z d a g a b b v á l a s z t é k párisi színházi l á t c s ö k - é& betegeknek, valamint köszvénye sek- és ideg-betegeknek. Egy üveg tábori távcsövekből, 5 — 2 0 f r t i g . " ^ B gel 4 0 k r . 12 üveg 4 f r t o. é. 90T N a g y v á l a s z t é k a m e r i k a i e m b e r i m ű í z e m e k b o l . "Vt NB. Egy nagy kádra elégséges egy üveggel, egy ülö-kádra fél üveggel, j 2014 F ő letét. B i t t n e r Gyula g y ó g y s z e r é s z n é l i A - w%g*tMU%Jíw% M szépség egyik, fó feltétele a szép arczbŐr. Beiohenanpan, Alsó-Ausztria; ! é AKI.7.KIIK £ a kevésbbé szép alkotásra arcz is elbájolB U D A P E S T E N : Török J ó z s e f a i l V i i l I V U i hat, ha annak bóre kifogástalan. A legszabág y ó g y s z e r t . , király - utcza 13. lyosabb szépség pedig csak akkor lesz kellően méltányolva, ha a bőr és annak szine nem nélkülözik a tisztaságot, fényt és fiatal üdesé get. Számtalan hölgy elveszti minden igényét a szépségre, ha arczbÖre kifogásolható. Hogy tehát ez szép és életfrissesegü maradjon a késő v a g y czitromok, uj t e r m é s , aggkorig, használjuk a számos tekintély, s ezek éret, v á l o g a t o t t m e s s i n a i , között Pyefluch tanár Londonban, Raspi tanár, dr. Jünger, dr. Raudnitz, stb. által ajánlt, 4 év 3 0 — 4 5 drb n a g y s á g s z e r i n t óta százezerektól sikerrel használt L e n g l e l s z é p , 5 k i l ó s kosárban, ó v a f é l e nyirbalzsamot. Ezen kedvelt szépitótosan csomagolv.i, postával szer a káros kendózés, szenvedélyek vagy egyéb okoknál fogva tönkre tett arczbó't, sot b é r m e n t v e Osztr.-Magyara himlő által szétroncsolt bórszerveze et is országra elvámolva külde teljesen helyreállítja. A fonnyadt száraz bórt tik u t á n v é t m e l l e t t frt 1.90 ajra fölfrissíti és simává teszi, s annak kedves színezetet kölcsönöz, leginkább a korosabb urak és hölgyek által figyelembe veendő. Hogy Dr. L e n g l e l nyirbalzsamán kívül nem létezik jobb és megbízhatóbb szer a bőr fen tartása és szépítésére, mindazok elis merik, a kik kísérletet tettek vele. — Egy korsóval 1 frt 50 kr. — Három k o s á r v é t e l é n é l e g y Föla-tét Magyarország* s z á m á r a : Török József gyógyszer tárában B u d a p e s t , király-utcza 12. sz. a. P o z s o n y b a n : Pisztory czim alatt, é s a z ö s s z e g bér Bódognál. Mihálykapu. — T e m s s v a r o t t : Tarczay Istvánnál. — mentes előleges beküldése Zágrábban: Mittelbach Zsigm. gyógyszert. 844 m e l l e t t k o s a r a n k i n t 14 krral o l c s ó b b . 892
Hölgyeink figyelmébe!
A negyed beálltával
hölgyközönségünk
f i g y e l m é b e ajánljuk m e g r e n d e l é s v é g e t t a
Narancsok
R. MAITI, Trieszt.
A • FRANKLIN-TÁRSULAT, kiadása bac Budapesten me jelent s minden könyvárusnál kapható — az osztrák tartományok számára SZELINSZKI GYoRGY cs. kir. egyet, könyvárus nál Bécsben I., Stephansplatz Nr. 6.
A MOHAI hazánk egyik
legszénsavdusabb
SAVANYUVIZE k i t ü n ö s z o l g á l a t o t t e s z f ő l e g az e m é s z t é s i z a v a r o k n á l s a g y o m o r n a k az i d e g r e n d s z e r b á n t a l m á i n a l a p u l ó b a j a i b a n . Á l t a l á b a n a v í z m i n d a z o n kóroknál k i v á l ó figyelmet é r d e m e l , m e l y e k b e n a szervi é l e t t á m o g a t á s a és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos.
Borral használva kiterjedt kedreltségnek örvend.
Az 1884. írt elszállítás 1.500.000 p i a c i Fris töltésben mindenkor k » p k » t i > ^
MAGYAR KERTÉSZKÖNYV A belterjes (intensiv) kertgazdászat foglalatja
ötmutató kalauz a konyhakertészet, gyümölcsészet, magtermelés, magnemesités, booo. sltás és virágos kert haszonnal! mlvelésére. A kertészet mind. rendű ügyba• rátainak, legkivált pedig kis. földbirtokosok használatára. Irta
^ • ^ • " " I B . kír.
BOT.
•niiyiii-tiállitónil Budipiití* Ugygíintén minden győgTsMTtárban, füszerkeretkedés ben e> vendéglőkben.
Farkas Mihály. (Számos a s z ö v e g k ö z z é n y o mott metszetekkel.)
Ára fűzve 2 frt
I
háztartási, g a z d a s á g i és szépirodalmi hetilapot, a m a g y a r g a z d a s s z o n y o k orsz. e g y l e tének h i v a t a l o s k ö z l ö n y é t , m e l y már I V . é v f o l y a m b a n v a n s n a g y e l t e r j e d é s n e k ö r v e n d . Megjelenik minden vasárnap, M u n k a n t á n czimü ingyenes szépirodalmi melléklettel.
Előfizetési árak: egész évre 6 frt,-féléire 3 frt,- negyeiéire 1 frt 50 ir. Előfizetések l e g c z é l s z e r ü b b e n p o s t a u t a l v á n y n y a l a
. M a g y a r H á z i a s s z o n y * kiadó
h i v a t a l á b a , B u d a p e s t , v á c z i körút 20. sz. a. i n t é z e n d ö k . C^S~ E l a p b ó l l e v e l e z ő l a p o n való megkeresésre a kiadóhivatal ingyen é s bérmentve küld
mutatvány-számokat.
Legjobb ajánlatra érdemes a híres
2000
dr. Forti-f éle sebtapasz. Ezen, gyógyhatása folytán a legszélesebb kör ben j e l e s e n i s m e r t és s o k s z o r o s a n k i p r ó b á l t s e b t i p a s z o s z l a t ó , érlelő h a t á s a k ö v e t k e z t é b e n , e g y e sülve fájdalomcsillapító tulajdonságával, megle pően gyors és gyökeres g y ó g y í t á s t e r e d m é n y e z minden nemű bármiként keletkezett s e b e k n e k , d a g a n a t o k , s é r ü l é s e k (zúzódásoknak), g y n l a d á s o k és k é m e n } é d e s e k n e k . N e m k e v é s b b é g y ó g y u l á s t szerez a l e g k ü l ö n n e m ü e g y é b b , a hasz nálati u t a s í t á s b a n k i m e r í t ő e n f ö l s o r o l t b e t e g s é g e k b e n . K i v á l t k é p e n pedig; n e m e l é g g é a j á n l h a t ó a női m e l l n e k a g y e r m e k - e l v á l a s z t á s a l k a l m á v a l e l ő f o r d u l ó g y n l a d á s a n á l v a g y m e g k e m é n y e d é s e n é l . — E g y c s o m a g ára h a s z n á l a t i u t a s í t á s s a l : k i s e b b 5 0 kr., n a g y o b b 1 frt, p o s t á n k ü l d v e s z á l l í t ó l e v é l - é s c s o m a g o l á s é r t 1 0 krral t ö b b . Csak 1 frtos c s o m a g o k s z á l l í t t a t n a k . V a l ó d i m i n ő s é g b e n k a p h a t ó B u d a p e s t e n : T ö r ö k J ó z s e f ur g y ó g y s z e r t á r á ban, V I . ker., k i r á l y - u t c z a 12. szám alatt, v a l a m i n t a l e g t ö b b m á s f ő v á r o s i g y ó g y szertárban is : ú g y s z i n t é n M a g y a r o r s z á g v a l a m e n n y i n a g y o b b g y ó g y s z e r t á r á b a n ; B é e s b e n : b o l d . dr. G i r t l e r J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r á b a n , P r e i u n g 7 ; S c h a r r e r K o n r á d g y ó g y s z e r t á r á b a n «az a r a n y k e r e s z t h e z ! , V I I . , M a n a h i l f e r s t r a s s e 7 2 ; t o v á b b á F r i t z G. é s R , BrSunerstrasse 5. P r á g á b a n : Ftirst J. g y ó g y s z e r t á r á b a n , S c h i l l i n g s g a s s e . O r á o z b a n : N e d w e d A., g y ó g y s z . Murplatz. T r i e s z t b e n : P r a s e m a r e r A n t o n i o g y ó g y s z e r t , e z e l ő t t R o c c a P . , «.a k é t s z e r e c a e n h e z n , fő-tér. J á s z v á s á r o n : E n g e l J. g y ó g y s z e r t . — M e g r e n d e l é s e k a z ö s s z e g b e k ü l d é s e v a g y u t á n v é t m e l l e t t p o n t o s a n t e l j e s í t t e t n e k . — A k é s z í t ő c z i m e .• B u d a p e s t , I., vár, N á n d o r - u t c z a 3 . sz.
o. é.
Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, egyetem-utcza l .
szám.)
Előfizetési föltételek: VASÁKNAPI ÚJSÁG és \^ egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre — 6 «
ÉS GYÜMÖLCSÉSZETÜNK. év előtt volt alkalmam találkozni egy idevetődött jóravaló yankeevel. Bámul nom kellett azt a lelkesedést, melylyel hazája viszonyairól s kiválóbb embereiről be szélt. De nem kevéssé voltam meglepetve, mi dőn azt haliam tőle, hogy Észak-Amerika nagy férfiai között, kik hazájukat hálára kötelezték, ő mindjárt Washington után teszi — Wilder tábornagyot.
p
— Wilder tábornagy! No ez bizonyosan valami nagy hadvezér lehet, a ki döntő csatákat nyert s óriási területeket hódított meg a czivilizácziónak. Hogy van az, hogy mi erről sem a históriai munkákból, sem a politikai lapokból semmit sem tudunk ? Én legalább most hallom ezt a nevet legelőször, pedig mondhatom, hogy ugyancsak szorgalmas újságolvasó vagyok vagy huszonöt év óta. — Igaza van, uram, — válaszolt az én amerikaim, — Wilder tábornagy csakugyan olyan hadvezér, a ki döntő csatákat nyer s óriási területeket hódit meg a czivilizácziónak. De azon nem csodálkozom, hogy ön ezekről nem olvasott. Az önök történeti könyvei és politikai hírlapjai csak az olyan győzedelmeket és hódításokat érdemesitik becses figyelmükre, melyek tömér dek véráldozatba kerülnek s melyeket sok ezer meg ezer ember élete árán kell megvásárolni. Wilder tábornagy katona ugyan, de az ő diada lainak az a «nagy hibája» van, — már önök szerint, — hogy egy lövet porba, egy csepp embervérbe sem kerültek. Röviden, Wilder tábornagy Észak-Amerika összes gazdasági egye sületeinek a főelnöke, kinek elölülése alatt 52 elnök, az Unió minden államából egy-egy, tanács kozik, s a kinek vezetése alatt Észak-Amerika már megverte az egész ó-világot a gabnatermelés terén, s a ki most abban fáradozik, hogy a gyümölcstermelés terén is megverje. Nálunk már senki sem kételkedik, hogy ez a második nagy diadal is bekövetkezik, s hogy a gyümölcs termelés, melynek értéke már ma is kiteszi a gabnatermelés értékének felét, — rövid időn annyi jövedelmet hozand, mely meg fogja köze líteni azt, a mit a gabnanemüekből beveszünk. Pedig az szép kis summa ám! . . . Sokszor jutott eszembe ez a beszélgetés azóta. Hiszen a mi kis hazánkat maga a jó Isten
é m
rt
Csnpan a VASÁRNAPI ÜJSÁG : ( ^ f ' lfélévre--4.
BERECZKI MÁTÉ kÁE
feltűnő olcsó árakon.
BUDAPEST, APEILIS 12.
15-IK SZÁM. 1885.
X X X I I . ÉVFOLYAM.
r j Külföldi dófizetísekhez a postailag Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : ' f*" *™e ® ,frt * \ félévre---3 • meghatározott viteldíj la csatolandó. e
is gyümölcsös kertnek rendezte be, körülvette olyan kerítéssel, melyen megtörik az észak fa gyasztó szele, helyezett bele domboldalukat, vé dett völgyeket, melyeknek áldott földjében a madár által véletlenül elejtett mag is terebélyes fává növekszik, ellátta csergő patakokkal, mél tóságos nyugalomban alá hömpölygő folyó vizekkel, melyek föloldva szállítják a tápláló anyagot a fák gyökeréhez, és adott oly éghajla tot, mely alatt oly széppé, ízletessé fejlődik a mérsékelt égöv valamennyi gyümölcsfaja, mint sehol egyebütt széles e világon. Hogy lehet hát mégis, hogy mi a természet ujjmutatását számba se véve, még most is, mikor gabnatermelésünket, melyre mezőgazdaságunk
csaknem kizárólag fektetve van, többé semmi módon el nem hárítható módon katasztrófa fe nyegeti, midőn szőlőhegyeinket elpusztítással fenyegeti a fillokszera, — nem gondolkozunk komolyan a veszély enyhítésének, kárunk pótlá sának módjai felől, melyek között a rendszeres gyümölcstermelés és értékesítés oly kiválóan alkalmasnak kínálkozik, hanem hagyjuk ezt egyesek magán passziójának, melynek a közér dek hasznát alig veszi, s mely mellett az e té ren tett dicséretes kezdemény is rendesen abba marad annak halálával, a kinek a gyümölcsé szet szenvedélye volt ? Hát oly gazdag ország ez a mienk, olyan bőségesek jövedelmi forrásai, oly nagy a jóllét
BERECZKI
MÁTÉ.
234
VASÁRNAPI ÚJSÁG
15. SZÁM. 1885. XXXII. ÉVFOLYAM.
még a köznépben is, hogy egy oly gazdasági hetőkké, melyek megszerzése pusztán empirikus fölruházva, kora ifjúságomtól oly annak tekin ág, melynek termelése mai elhanyagolt állapo utón sok időbe, fáradságba és kiadásba kerülne. tettem a gyümölcsfák nemesítését, mint a mi Bereczki Máté ama nagyon ritka magyar által merész kézzel nyúl belé az ember a te tában is meghaladja eladott borunk értékét, — veszendőnek hagyassék a nem érdemelne meg emberek közül való, kik egyesíteni tudják ma remtés munkájába, tehát valami szentnek, nagy erőteljesebb fölkarolást, mely az egymástól el gukban a tudóst a gyakorlati férfiúval. S mégis nak. Önkénytelen bolyongásom alatt, a hová szigetelt buzgó, de igy csaknem teljesen meddő hányan, de hányan lesznek tán e lapok olvasói csak sorsom vetett, mindenütt nemesitvónyektörekvéseket tervszerű egészbe foglalná s a nem között is, a kik igy fognak fölkiáltani: «Ki ez a , kel jelöltem utamat. A hol csak egy vadonczot Bereczki Máté ? Most olvasom először e nevet. találtam, nem kérdtem ón, Péteré e vagy Pálé, zeti jóllét előkelő tényezőjévé tenné ? így, a hogy most vagyunk, számos egyes És ha csakugyan olyan derék, jóravaló ember: — beojtottam a vidéken ismert valamely nemes fajjal. nek jobb sorsra érdemes buzgalma merül ki és hogyan esik, hogy csak most fedezik föl ?» «Ha aztán hébe-hóba valamely nemesebb vérzik el a kísérletezésben. Mert nem kell hinni, Ennek is megvan a maga magyarázata. hogy minekünk nincsenek oly ferfiaink, kik egy Bereczki Máté páratlanul szerény ember, a ki faj leírását olvastam gazdasági közlönyeinkben e czélra szövetkezett lelkes s az egész ország irtózik a zajos élettől, kerüli a nagy társaságo — gyümölcsészeti folyóiratunk akkor még nem ban elágazó szervezet élén ne volnának képe kat, a hol feltűnhetne s a hol okvetetlen ünne volt, — azonnal megrendeltem, mert elolthasek oly eredményeket érni el, melyek a mi pelnék, lelkéből gyűlöl mindent, a mi csak tatlan volt bennem a vágy, hogy megszerezzem, körülményeinkhez viszonyítva akár az amerikai távolról is reklámhoz hasonlít s beéri a harmat tanulmányozzam s ha bevált, elterjeszszem. eredményekkel is arányosak lehetnének s hogy a szerepével, mely csöndben, észrevétlenül ter- I Csakhogy e forró vágyam betöltését balsorsom, kinek egy kis földje van, a bele ültetett néhány jeszti áldásait. Mi nálunk pedig az a praxis, mely hánytvetett, sok ideig nem engedte s igy gyümölcsfa terméséből kifizethetné az országos hogy csak azt veszszük észre, a ki előtérbe tola- j visszafojtva bennem akkorára nőtt, hogy ked kodik s nem azt tartjuk nagy embernek, a kinek ! vező állásomtól — (1860-ban, mikor nálunk adóját legalább. Erdélyből Bodor Pál, Nagy Ferencz, és nagy érdeme, hanem azt, a kinek nagy — bátor némi alkotmányos szellő kezdett lengedezni, más lelkes férfiak buzgalmának már sikerült sága van. Nincsen nálunk Diogenes, a ki lám körjegyző voltam,) — megváltam, mivel a sok oly gyümölcsös kertet varázsolniuk, mely pával keresné «az embert», s mintha nekünk irkálás nem engedett annyi időt, hogy némi nek jövedelme a kis ország bevételeiben te nem is volna rá oly nagy szükségünk, hogy a kertészkedésben üdülhessek. kintélyes részt képvisel. Királyhágón in mi kis fény akad valahol, közjóra világítson, dMagánnevelő lettem egy jó módú csanád nen is számosan lelkesítenek, oktatnak, jó pél teljes lelki nyugodalommal hagyjuk a gyertya megyei kincstári bérlő gyermekei mellett, kihez dával járnak elől, toborzván Pomona zász világot a véka alatt. tiz évre szerződtem. Szerződési időm ép ez évben lója alá híveket s egy Urbanek, Bazsalicza, Ez is specziális magyar divat. Más kultur- (1872) jár le. Glockner, Entz Ferencz, stb. sokat lendítettek a államban olyan tehetségnek, mint a Bereczkié, «Itt vette kezdetét az én gyümölcsészeti gyümölcseszet terén a magok idejében, — de lehetetlen volna évekig rejtőznie, fölkeresnék, működésem; itt, a hol megérkezésem idején irodalmi hagyatékukon kívül mi maradt meg fölásnák a föld alól is s megillető helyére ten- j csak néhány beteg meggy- és ákáczfa állt, mint összes alkotásaikból ? Ki vette át utánok a halá nék. Hogy az mennyire igaz, bizonyítja a Be egy négy magyar holdnyi gyümölcsöst rendez lukkal félbeszakadt fonalat ? reczki példája maga. A nálunk csak szűkebb tem be, a hol most ezernél több tő áll, vala Ott, a hol ők elhagyták, senki nem/oly tattá, körben ismeretes e név Németország gyümöl mennyi a sajátkezű nemesítésem a legkülönbö mindenki újra kezdte egész elejétől. Es ezek a csészettel foglalkozó széles köreiben régen a zőbb fajokból. lelkes férfiak oda szentelik életüket a szép és legünnepeltebbek között szerepel. A németek ((Midőn hozzá fogtam kertem alakításához, nemes föladatnak, — de hol a megnyugvás, meglátták messziről, a mit mi közelről nem hogy magamnak minél előbb gyümölcsészeti hogy az ö alkotásuk is csonka nem marad s lesz tudtunk észrevenni s most magam is abban a majd, a ki fáradozásaikat megérti, méltányolni komikusnak nevezhető, bár viszonyainkat szo ismereteket szerezzek, kérve kértem legjobb hír tudja, meg gyűjtött tapasztalataikat, szerzett morúan jellemző helyzetben vagyok, hogy egy ben álló akkori pomologusainkat, küldjenek ismereteiket magáévá teszi s munkájokat foly érdemes hazánkfia életrajzi adatait — német számomra hiteles ojtóvesszőket s nevezzenek meg a külföldi ü'odalomból néhány kiválóbb tatva, a nemzet közkincsévé tenni iparkodik. forrásból vagyok kénytelen összeállítani. gyümölcsészeti munkát. Egyik nem is felelt Villási Pál tanár a keszthelyi gazdasági Oberdieek, a német gyümölcsészek elhunyt akadémián, az öreg Balogh Ágost kanonok nagy mestere, kivel Bereczki élénk levelezést esengésemre, a másiknak vesszői, mint később Kecskóczon Trencsénmegyében, BencsikGyörgy folytatott, még 1872-ben fölkérte hazánkfiát, kiderült, nem voltak hitelesek. Távol a főváros Csabajon, Tamásfy Károly Debreczenben, Med- ismertetne meg őt életének körülményeivel. tól csak a véletlennek köszönhetem, hogy hazai nyánszky Sándor Medvén, ifj. Tarnay Márton Az ily érdemes oldalról nyert fölhívást az udva pomologusaink közönye mellett választott szak Bétszilason, Teleki János P.-O.-Zsákon, Molnár riasság megsértése nélkül lehetetlen volt igno- mámban kissé tágabb látkörre szert tennem István a budai vinczellérképezde igazgatója s 1 rálni s Bereczki közölte végre Oberdieckkel vi sikerült. «Tagja lettem a világhírű belga Van Monsmég számosan buzgón fáradoznak, hogy a gyü szontagságteljes életének vázlatát egy szerény mölcstermelés iránti kedvet irodalmilag is élesz- hangú levélben, mely később Lucas, a két év \ társulatnak s onnan 40 jó gyümölcsfajt hozat szék. De mindenik a maga szakállára dolgozik előtt szintén elhunyt kitűnő német pomologus tam ; de nem azt küldtek, a mit rendeltem, ha s az egyetlen közlöny, mely erejüket egybegyüj- birtokába jutott, ki azt «Pomologische Monats- nem uj, ismeretlen fajokat. Oda lett bizalmam tené, a «Gyümölcsészeti füzetek", oly csekély beftei czimü nagy elterjedésü közlönyében e társulathoz is. Van Mons áldott emléke iránti kegyeletből tagja maradtam ugyan, ojtóvesszőt közönséggel rendelkezik, hogy még az orsz. gaz 1882-ben közzétette. dasági egyesület támogatása mellett is alig-alig E folyóiratból fordítjuk tehát le ezúttal azonban onnan nem hozattam többé. bir fönnáüani. A nagy publikum alig vesz mű Bereczki Máté élettörténetét, mely az ő világos, ((Majd a német gyümölcsész-egyletnek let ködésükről tudomást. De ők azért belső ösztö egyszerű előadásában ép oly tanulságos, mint tem tagja s itt végre föltaláltam, a mit eddig nüket követve, csak görgetik a Sysiphu s kövét megható. epedve, de hiába kerestem: eljutottam az isteni 8 nem csüggeszti az, hogy a becsületes törekvés «Magyar születés vagyok, — írja Ober- pomologia kiapadhatatlan kútfejéhez. jutalma, az elismerés oly fukarul jut ki szá diecknek Bereczki, •— 1824-ben születtem Nóg ((Lassanként megszereztem a német pomomukra. rádmegye Komhány községében. Atyám szegény logiai irodalom szellemi kincseinek gyűjtemé A lelkes kis tábor egyhangúlag, hazánk sorsú kőfaragómester volt. Tizenegy éves ko nyét is, s néhány év óta magam is napszámos ban ritka egyértelműséggel azt a férfiút ismeri romban beadott a falusi iskolába, honnan már kódom hazánk gyümölcsészeti irodalma körül. el vezérének, kinek arczképét ez alkalommal egy év múlva Váczra küldött a gymnáziumba, Fájdalom, még most csaknem egymagam. Idő bemutatjuk. A «figulus figulum odit» lábraka de itt csak egy évig segíthetett pénzzel. Már sebb pomologjaink elnémultak, elpihentek.* pott elve ő vele szemben elveszti érvényét, min a második osztályban jobb módú iskolatársaim Igy szólt a Bereczki levele. denki föltétlenül hódol tekintélyének, melyet mal kellett korrepetálnom, hogy magamat fönMidin Sármezey Antal házánál, kinek gyér alapos tanulmány, lelkiismeretes buvárlat és tarthassam. Erre később még nagyobb szüksé mekei mellett Bereczki Máté nevelősködött, a szakadatlan munka alapított meg számára. gem volt, midőn Budapestre kerültem, hol a ! szerződésileg kikötött tiz esztendő letelt, a derék Bereczki Máté elsőségét a hazai gyümölcsé- jog- s államtudományi szakmát befejeztem. hazafi, kinek elég alkalma volt megismerni a lel szet terén elvitatni senkinek eszébe még eddig "Magam szorgalmamból, mester nélkül, sa- | kiismeretes, alapos képzettségű s szerény és nem jutott s az e tudományággal foglalkozók játitottam el a német és franczia nyelvet any- \ megnyerő modorú tudós egész lelkületét és jel phaenomenális tehetségnek ismerik el, s több nyira, hogy az e nyelveken irt müveket jól meg- ; legét s méltányolni tudta üdvös törekvéseit, — mint két évtized óta ő a legfőbb fórum appel- ! értem, de nem levén gyakorlatom, egyiket se nem kívánta többé elbocsátani házától, hanem latorium a szakmájába vágó vitás kérdésekben. beszélem folyékonyan s ha e nyelvek valamelyi- J kezére járt, hogy tovább is nemes szenvedélyé Ugy a gyakorlat, mint az elmélet terén a ter kén írnom kell valamit, előbb anyanyelvemen ; nek élhessen, melyről belátta, hogy annak be mészet titkaiba mólyen behatoló tudományos kell föltennem a fogalmazványt s ugy fordita- | csét előbb-utóbb a haza is észreveszi s javára készültséggel műveli a pomologiát s oly viszon nom le németre vagy francziára. Biztos is va- I fordítja. tagságok között, melyek kisebb lelki erejű em gyök benne, hogy fordításom tele van hibával, Igy maradt meg Bereczki Máté továbbra is bert számtalanszor elriasztottak volna czéljától, de hiszem, hogy azért mégis megértenek. Mező-Kovácsházán, a világtól visszavonulva s él választott hivatásának. (Lucas e pontnál megjegyzi, hogy a hozzá csendes remeteségében minden idejét és erejét Úttörő nagy munkája, a már három vaskos Bereczkitől érkezett számos levél nem csak a gyümölcsészetnek szentelve buzgón, lelki kötetre menő «Gyümölcsészeti vázlatok*, me igen érthetőleg, de szépen is van írva németül.) • ismeretesen, jutalmat nem várva, áldozatot nem lyet e lapok hasábjain már több ízben említet «1848'9-ben tényleges részt vettem a hazám ' kímélve, fáradalmat nem ismerve. Ma már a tünk, arra van hivatva, hogy a magyar gyü szabadságáért vivott forradalomban, a miért j kert közel hat hold terjedelmű, tele ültetve mint mölcstermelőnek bibliája, eljárásában útmuta aztán hét esztendőn keresztül kellett bujdos- ! egy 3000 gyümölcsfával, melyeket mind saját tója, tanácsadója legyen s megkímélje sok nom és lappanganom a győzelmes hatalom ül- ! kezével ojtott, Európa legtekintélyesebb gyühaszontalan költekezéstől és kísérletezéstől, dözése elől. Az általános amnesztia után nem j mölcsészeitől, leghitelesebb helyeiről, Reutlinmelynek egy ily lelküsmeretes kalauz nélkül kívántam e hatalom szolgálatába állni, nem en- I genből Lucastól, Plautiersből a Simon-Louisokvetetlenül ki lenne téve. Munkája nem csak gedték elveim, hazafiságom. Ez az oka, hogy testvérektől, Oberdiecktől stb. hozatva meg a irodalmilag és szaktudományilag nagy becsű, anyagi helyzetem olyan szerény, hogy ma is nemes vesszőket s részint önálló anyafák, részint de egyúttal valóságos jótétemény, mely általa a csak magántanitósággal kell magamat föntar- oly próbafák segítségével, melyeknek ágain több közjó oltárára letéve, mindenki számára oly is tanom. faj van beojtva, alakítva oly kísérleti telepet, mereteket tesz kinek-kinek könnyen hozzáfér«A természettől költői hajlamokkal levén melyhez, ha a fajok sokaságára nézve van
15. SZÁM. 1885. XXXII. ÉVFOLYAM.
is, de hitelességére egy sincs fogható egész Európában. H A mező kovácsházi gyümölcsfatelep egyik speczialitása, büszkesége hazánknak, melynek a külföldön is nagy híre van s melyről Villási Pál azt állítja, hogy Oberdieek halála óta az egyetlen hiteles gyümölcsészeti telep világrészün kön. Gyümölcsfaiskola-tulajdonosaink, kik a csemetéket eladás czéljából nevelik, nem keres nek jobb ajánló levelet üzletüknek, mintha kata lógusaikra rá nyomatják, hogy ojtó vesszőiket Bereczki Mátétól szerezték. Bármi czifra idegen firma nem lenne ily nyomatékos. És ezt mind egy magán ember, egy sze gény nevelő alkotta meg, minden idegen segít ség nélkül, egyedül nemes szenvedélyétől ösztönöztetve, önzetlenül, kilátás nélkül fáradozá sai méltó jutalmára. Megalkotta azokkal a sze rény eszközökkel, melyekkel igénytelen állásá ban rendelkezhetett, abból a néhány garasból, melyet magán leczkékért kapott fizetéséből megtakaríthatott. És a mi leginkább szól önzet lensége mellett, megalkotta egy olyan helyen, mely nem volt az ő tulajdona, hanem haszon bérbe adott kincstári birtok, a hol minden pil lanatban ki lehetett téve annak, hogy akár a bérletben, akár a kormányban történhető válto zás az ő évek hosszú során keresztül lelkiisme retes gonddal végzett alkotását egy perez alatt semmivé teheti. És megalkotta páratlan telepét olyan helyen, a mely a gyümölcstermesztésre a kép zelhető legkedvezőtlenebb s a hol a gyümöl csésznek a talaj, az égalj, a természet minden csapásával kell elkeseredett harezot vívnia. A televényes, könnyen kiszáradó talajban néha a földszine fölé verődik föl a talajvíz, máskor meg a szárazságtól fölrepedez a föld, hogy bele lehet lábbal süppedni hasa dékaiba. A sik alföldön, hol se hegy, se erdő, szabadon száguldanak a szelek, a fát gyökerei ben megszakgatják, ágait összetördelik, gyü mölcsét még zöld korában leverik. A már kora tavaszszal beköszöntő hőséggel megjelennek a kártékony férgek milliárdjai s lepusztítják nem csak a rügyet ós kötődött apró gyümölcsöt, de a fák levelét is. A mi gyümölcs mégis megmarad, az az afrikai forróságban siettetve, kényszerülve érik s egész finomságát ki nem fejtheti. Néha a forró nap után beáll éjjel a hideg, mely fagyot hoz magával s már két ízben érte a gyü mölcsöst oly csapás, mely a benne fölhalmo zott gyümölcsészeti kincseket és a ráfordított munka eredményét csaknem egészen semmivé tette. S mindez a buzgó, csüggedetlen embert nem fárasztotta ki. Újra meg újra hozzá fogott, hogy helyrepótolja a veszteségeket s hogy föl építse, a mit ő «az ő kegyes istennője, Pomona templomának» nevez. Mit lehetett volna tenni egy ily akarattal, egy ily csodálatos ügyszeretettel és lelkiismere tességgel egy olyan országban, a hol az ilyenek méltánylására nem hiányzik minden érzék s a hol kormány és társadalom vetekedve sietne ha táskört nyitni és segédkezet nyújtani a hasonló közczélu törekvésnek! Itt minálunk? A beava tottak kisded táborán kivül ki vesz Bereczki Máté törekvéséről tudomást, ki tesz csak egy szalmaszálat is keresztül azért, hogy czéljaiban, — melyek pedig bizony a hazának válná nak javára — elősegítse'? A kormány, melynek kötelessége volna a magánszorgalom és szakis meret egy ily páratlan alkotását, uj jövedelmi forrásokat nyitó eme telepét, — mely máskülön ben a pusztulásnak nézend elébe, mint sok egyéb drága tulajdonunk, — a nemzet közkin csévé tenni s Bereczki Máté ismereteit a köz jóra széles körben fölhasználni; a kormány még annyit sem tett meg, hogy Bereczkinek díj talanul engedné át a telepet, melytől Sármezey fizeti a haszonbért, s arra a több oldalról kifeje zett óhajtásra is, hogy legalább meglevő kertje mellett engedjen át bérfizetés nélkül csak három holdat, hová terjesztésre méltóbbaknak talált, de gyümölcsösében már el nem férő fajait egy-egy önálló fában is elhelyezhetné, — csak hiu bizta tással felelt. Igy dobnak el nálunk néhány rongy forintért milliomokat, — mert kétségtelen az, hogy a mező-kovácsházi telep, oly kihasz nálás mellett, a milyet megérdemel, a milyen ben minden más országban kétségkívül része sülne is, — milliókat reprezentálna s az ország egész vidékeire nézve lehetne a jóllét forrásává. De hát az emberekbe a jobb belátást nem
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
235
oly könnyű beojtani, mint a vad fába a nemes ágat. Azért hát Bereczki Máté csak ugy marad ÁPRIL. önmaga erejére utalva s vállán a sulyosodó Öltözik már a tavasz évekkel, kezében a hosszú póznára akasztott Zöld selyem rnhába. hernyózó ollóval egymagában, Begitség nélkül Lengő haja napsugár, kell bejárnia gyümölcsöset, hogy télidőn enyhe Gyors felhő a fátyla. napokon 10—15 ezer szál vesszőt összeböngészszen mindazok számára, kik őt e miatt Ajakán a szó zene, megkeresték. Lehe bíívös illat, Mert neki ezek az ojtóvesszők adják meg a S ha fölnyitja kék szemét: kenyerét. A mit az ojtóvesszők árából bevesz, az Bú sötétje virrad. az ő egész jövedelme. Maga a gyümölcsös nagy ugyan, de huszonnégy év alatt a kedvezőtlen Mosolyogva nézdeli helyi viszonyok miatt alig kétszer termett anyArczát habtükörbe', nyit, hogy valami a házi szükségleten fölül is S ]>aj kosán szór két keze maradt. Kész ojtványokat pedig áruba nem Virágot a földre. bocsát, ahhoz sem ideje, sem elegendő helye. Egyedül hát azokból az ojtó vesszőkből takarított S a merre csak átsuhan : meg annyit, hogy 1877-ben «Gyümölcsészeti Játszi szellő támad. vázlatainak» első kötetét a maga költségen Kék ibolya nő nyomán kiadhatta. Néhány rendkívül szépen, erőteljes S mosolyog a bánat. és világos stílussal írott tájékoztató czikken ki vül ama gyümölcsfajoknak adta benne körül A kinek csak egy futó ményes leírását, melyek nála már bemutatták Mosolya jut, boldog. termésüket s melyeknek valódiságáról, össze En sóhajtok egyedül, vetve azokat a külföldi leírásokkal ós képekkel, Oh, csak én nyomorgók. meggyőződhetett. Csakhogy távol élvén a fővárostól s nem Ugy nézek rád, szép tavasz, ismervén a könyvterjesztés szokásos módjait, Mint a lány szemébe, müvéről kezdetben alig vett valaki tudomást. A ki régen elhagyott. Ugy szólván, csak kéz alatt kezdett terjedezni S most nem is vesz észre. s évek kellettek hozzá, mig annyit behozott, hogy a bevételből a második kötetet is kiad REVICZKY GYULA. hatta. Ezt már mindenki sietett megvenni, a ki az elsőnek birtokában volt, ugy hogy a máso dik kötetet már nyomon követhette a harma UTAZÁS ISMERETLEN ÁLLOMÁS FELÉ. dik, mely a múlt év végén jelent meg, nem 1849. ápril 23-tól május 5-ig. a könyvpiaezon, hanem — Mező-Kovácsházán, a szerzőnél. 15. A Semmering. A lehető leglelkiismeretesebb észlelés ós Majdnem teljes huszonnégy órát töltöttünk tanulmány alapján 271 körte-, 219 alma- és a bécs-ujhelyi akadémia épületében. Ezalatt sok 107 szilva-faj leírását találjuk e három kötet ben, minden egyes fajnak rövid történetével, mindenre ráértünk. Hosmayer «Anemonen» rangjának, mint csemege-, piaezos- és gazda ; czimü müvét többen közülünk ismerték, s kinek sági gyümölcsnek, érésidejének megjelölésével, i ne jutottak volna eszébe, mikor Bécs-Ujüely külső alakjának, színének, belsejének, izének, utczáin átvonultunk, Frangepán, Zrínyi és valamint fájának, leveleinek, levél- és virág- történelmünk más alakjainak árnyai! — Nem rügyeinek tüzetes leírásával, hasonneveivel s ama gyümölcsészeti irók megnevezésével, kik tudom miért késtek, de már tiz óra lehetett, szintén leírták, végre alapos tájékoztatással a mikor tovább indítottak. Az utczákon a nép töfelől, melyik faj minő alanyon, minő talajban | megesen nézte a nem mindennapi látványt, egy és fekvésben, minő alakra nevelve diszlik leg hosszú sor uri öltözetű embert, katonák közt, szebben, menynyire termékeny, fája és virága gabonahordó szekerek oldalaira fektetett elég mennyire edzett a fagy ellen, gyümölcsei hosszú deszkákon ülve, hogy le ne szakadjanak, mennyire állják a szelet, stb. Bereczkinek a kedvezőtlen fekvésű helyen j ha netalán kissé jobbra vagy balra csúszna is a természet csapásainak mindenikével meg S az ülés. Hatan-nyolczan ültünk párosával egy kelletvén küzdeni, bőséges alkalma volt alapo szekéren. Mohácsy bácsi előttünk ült, s mivel san kifürkészhetni fajainak minden tulajdon ságait, kivált az alföldi viszonyokra való tekin lépést haladtunk, jól megérthettük, a mint egyik tettel s a mely fajok még ö nála is terjesztésre szakértő polgár a többinek minden kételyt ki méltóknak bizonyultak, azokat az övéhez hasonló záró biztossággal, vastag barátunkra ujjal is s még inkább az övénél kedvezőbb viszonyok mutatva, monda «Az amott sárgarézöntő. Nagy köze csakugyan jó lélekkel ajánlhatja. műhelye volt és már ágyút is öntött.» A hazai gyümölcsészet e fáradhatatlan, Kiérve a városból, a lovak gyorsabban lelkes apostolának hálára van lekötelezve nem kezdtek lépni s a reggeli ködfátyol eltünedez zetünk s nem lehet már messze az idő, hogy az vén, szemünk elé léptek a semmeringi hegycso ő érdemeinek méltánylására is sor kerül s meg port és lánczolat körvonalai. A csúcsokat verő adjuk neki az elismerést, hogy a gyümölcsészet fény önté el, a növényboritotta oldalak és az tudományos alapon, rendszeres mivelésének erdős dombok a tavasz egész pompájában díszeihazánkban ő úttörő bajnoka volt. gének, s mind élesebben rajzolódtak le tekin Adja az ég ép erőben, egészségben meg érnie azt az időt, a mikor azzal a vigasztaló tetünk előtt, minél inkább közeledtünk Gloggtudattal hajthatja nyugalomra fejét, hogy egy nitzhoz, mely arra látszott rendeltetve, hogy a emberéleten keresztül szeretettel, odaadással, Semmeringre törekvőnek erősítőket, a Semmeönzetlenül teljesített fáradozása nem volt hiába ringről érkezőnek pihenőt nyújtson. Tehát nem Bécsbe fel, mint némelyikünk való, de meg fogja teremni gyümölcsét bősége számitá, hanem délnek, Stájerország felé; mi sen annak a hazának, mely iránt való lángoló ben csak uj bizonyítékát láttuk annak, hogy el szeretetét ő nem szavakban hirdeté, de tettekkel lenfeleink szénája még nincs rendben, a muszka igazolá. Lássa maga után fölkelni egész légió ját az ifjabb nemzedéknek, mely vezérlete alá segély daczára, melyre építettek. Gloggnitzba jókor érkeztünk. Valamit kap sorakozik s a zászlót, melyet ő oly magasan tunk fogaink alá, de az ebéd elmaradt, azon lobogtatott, nem engedi elesni többé, hanem ürügy alatt, hogy majd a hegyen túl lesz rá jobb fönntartja és diadalra vezeti. alkalom es több idő. Vagy fél órába beletelt, mig , Ö maga is ebben az ifjú nemzedékben bizik uj gabnahordó szekerek s uj lovak kerültek, s s ha e bizalmát igazolva látná: bőségesen meg mi átszálltunk. jutalmazva érezne magát mindenekórt. A kigyóvonalakban felfelé tekerődző út TÖES KÁLMÁN. nak nem akart hosszavége lenni. Egy kéttornyú, sok ablakú emeletes épület a hegy közepe táján
236
VASÁRNAPI UJSAG.
K i l á t á s B u d a p e s t r e a Rózsahegyről
B n d a i vízi város k i l á t á s s a l a M a r g i t h i d r a és M a r g i t s z i g e t r e .
Ferenez-József-tér. k i l á t á s s a l a G e l l é r t h e g y r e .
1 5 . SZÁM.
1885
XXXII ÉVFOLYAM.
15
SZÁM. 1 8 8 5 . XXXII. ÉVFOLYAM.
Ferencz-József-tér a magyar tud. anémia palotájával s kilátással Bndára.
Fővárosi vif»i a kioszkkal.
D a n á i t á v l a t k J p » > r , »c*-városl o l d a l r ó l .
BUDAPESTI KÉPEK. A «Budapest a kiállítás **' czimü nj kalauzkönyvből.
237
VASÁRNAPI UJSAG.
Kálvin-tér.
Külső sugár-ut.
Oktogon-tér és a középső sagar-ut.
15. SZÁM. 1885. XXXII. ÉVFOLYAM.
238
VASÁRNAPI Ú J S Á G .
15.
SZÁM. 1885
XXXII. ÉVFOLYAM.
tak és egy csomó firtliért mindenkinek, a ki este megrendelte, szolgáltak reggelivel. «Jobb reggel valami, mint egész nap semmi* gondoltuk, s ANGOL REGÉNY. igy igyekeztünk elejét venni a jövendő étvágy Irta F R A N C I L L O N R . E . nak is. NEGYEDIK FEJEZET. A tájat köd boritá s nem sokat láttunk a Melyben hősünk mindegyre jobban — egész különben érdekes tájképből, melyet a Grácz és fülig szerelmes lesz. í Czilli közti vidék nyújt. Inkább csak sejtettük, Carew Perit hát Pöre, a szolgáló hozta kissé i mi van a fátyolon túl, mely csak lassan kezdett | foszladozni. Czilliben egy üresen álló laktanya rendbe, a mosó-konyhában. A műtét alatt min dig arról gondolkodott, nem legokosabb volna-e udvarába ballagtunk czókmókostól a vaspálya azonnal kereketoldani s meg sem állani hazáig. állomástól, mely akkor e helyen végállomás Lett volna rá elég oka, mert ha gondolatban gyanánt szolgált. összehasonlította magát a tökéletes világöval, Innen ismét lovasszekereken tovább, kopár Quickset kapitánynyal, csakugyan el kellé ismer I hegyoldalaktól övezett völgyben. Az ut alig ész- nie, hogy meg sem állhat mellette. De mikor győzött a félelem és tartózkodás, két szép szem revehetőleg ugyan, de emelkedett, kanyargott s vonzó erején ? S ámbár ugy érezte magát, mintha ! nem egy helyen ugy látszott, nincs tovább. tisztelendő Pengőid ur békebirói minőségében A világ itt van, nem ugyan kész deszkákkal, de őt börtönbe vagy épen gályákra küldötte volna, i tövön álló fenyüfákkal elreteszelve. De hát C3ak s ámbár édes anyján kivül uri nővel soha éle I volt tovább is. A hegyormok egyre magasabbra tében nem beszélt, az pedig oly rég volt, hogy el is felejtette, hogy kell azt kezdeni — mégis nyúltak föl, a hegyoldalak egyre kopárabbak csak nem Hornacombe, hanem az Openshaw i lettek. Itt-ott egy pár házból álló telep, szé- kisasszony szobája fele fordította lépteit. ; naszáritó épületekkai, akiokkal s a napon süt Csinos szobácska volt, egyszerű s otthonias, kérező egy-két öreg anyókával, s bámészkodó de mégis díszesebb, mint a stoke-julioti lel 1 készlakon látatlanban gondolni lehetett volna, gyermekkel. tekintve milyen lompos juhászkutya volt maga Este lett, mire egy faluba értünk, ha jól Pengőid tisztelendő ur. Az alacsony, széles, ! tudom Kraxen a neve. Pénteken este volt, má egyetlen ablak, csinos fehér függönyével egye Csakugyan vaspálya udvarába kisérték be. jus 4-én, mikor betereltek valami pajta-féle, de nesen keletre nézett s a reggeli nap üditő su Kenyeret, sört mindjárt lehetett kapni, de előbb alacsony, szűk faépületekbe, melyek ugy lát garait a magok teljességében bocsátotta be a kis szobába. A sarokban nyílt polezos pohár a pénzt, mely érte járt, le kellett a pinczér mar szik községileg voltak kirendelve és hatóságilag széken a lelkész java-edénye, gondosan letörül elfogadva szállásokul az erre átvonuló katonaság kába tenni. Hajh, de furcsa pénz is volt ílZ, ti getve s jó rendben állt, közötte itt-ott néhány melyet kaptunk s a melyet tőlünk is elfogadtak. számára. Gyűrt, ronda szalmaalom terült el a uj divatú válogatott darabbal. A néhány szék, Olyan uj egy forintos papírpénz volt forgalom csupasz földön. Sehol egy szeg, a mire valam it — kettő sem egyforma — érdekes kis butorban, melyet szükség szerint kétfelé, sőt négy föl lehessen aggatni. — Alig arasznyi ablaknyi- gyüjtemény lehetett volna a műkedvelőnek; felé lehetett vágni, s lett belőle négy úgyneve lások, düledező ajtók. Hiába kértünk zsupszal- egyiknek a karján félben levő finom himzőmunka volt, mintegy véletlenül oda vetve, tulaj zett «firtli», mely minden fennakadás nélkül mát, hiába valami teritéket. «Nincs!* volt az donkép pedig kaczérul szemlére kitéve. Egy járt kézről kézre. Egyik másik társunk rostélyost elutasító válasz. Hiába kértünk vizet ré másik polezos állványon pedig, valamint a is rendelt, mint a mely leghamarább sül meg. szint inni, részint az ut porát lemosni arczaink- kandalló fölött a falon, különféle sajátságos Azt is előre kellett megfizetni. Történt azonban, I ról. «Nincs* volt erre is a felelet, vigaszul «no tárgyak voltak felrakva s aggatva, melyek mind hogy minden biztatás daczára a rostélyos a ! majd holnap !» Egész utunk alatt Budáról idáig arra emlékeztettek, hogy Stoke-Juliot mellett sok hajó szenved hajótörést, — távoli földré vasút második csengetésére nem minden meg I egy csepp eső sem esett a földre ott, a hol mi szek termékei vagy iparczikkei •— még fegyve rendelő számára készült el. «Himmelszaker- voltunk, de a Ciliitől Kraxenig vezető különben rek is — milyeneket hajósok emlékül hoznak ment»-ezés hallszott ki a konyha ajtaján ke | igen jó ut is régen láthatott eső. Iszonyú port nejeik- s gyermekeiknek, vagy húgaiknak, s me ! vertek fel a lovak, szekerek és a gyalogló kisé- lyeket a tenger éhes torkából még hajótöréskor is resztül, de nem használt. kiragad a véletlen. Az ilyesmik a stoke-julioti í ret, de nem volt mivel lemosni. Csengettek harmadszor, be voltunk zárva, lakosoknak, kik a hajóromokról szedegették a Minden éjjeleink közt talán ez volt a leg- menthető tárgyakat, áruczikkekül szolgáltak, s a vonat elrobogott, néhányunknak firtlije és I keservesebb. De elmúlt ez is. Reggel útközben Openshaw kisasszony, talán mert maga is ilyen rostélyosa máig is ott van. egyik-másik társunk panaszkodott a porkoláb formán menekült jószág volt, ösztönszerű elő • 16. Mostani zarándokiásunk két utolsó napja. ; előtt, hogy viszketeget érez a testén, a miből szeretettel szedegette s vásárolgatta össze az Az éjét a gráczi vasúti állomáson töltöttük. gyanítja, hogy a szalmából valami féreg ragadt ilyesmiket. Carew Feri sok effélét látott már, Eleinte a kocsikban kellett maradni, mig a rá. «Katona-dolog,» felelt a porkoláb, «tessék i de volt közte egy oly tárgy, a mit még ily környezetben nem látott Stoke-Juliotban, egy vendéglő terméből az utolsó ember is el nem vakarózni!» ébenfa-feszület, rajta függő elefántcsont fe ment. Akkor azután beeresztettek oda. A kinek hér Krisztussal, mely a falon, egy dáhliákkal Sovány gebék vontatták a nyikorgó apró jutott az'ételmaradékból, az ehetett is. Inni telt nagy virágedény fölé volt függesztve. — szekereket a szerencsénkre ugyan jó, de sajnos, A reggeliző-asztal az ablak melletti ülőhely mindenkinek jutott, de több követeléssel elő talán még a tegnapinál is porosabb utón. hez volt húzva s oly ízletesen fölterítve és meg állni, hiába való kísérlet lett volna. Ágyról, de : Végre megpillantok Lajbach városa tornyait, rakva, hogy még oly ember étvágyát is ingerel még szalmáról is, szó sem lehetett. A ki a falak utóbb a vár falainak tetőzetét, s tiz vagy tizen- hette volna, a ki nem koplalt — mint Carew melletti párnázott és párnázatlan padokon el i egy óra lehetett dél előtt, mikor a vár kapuin Feri — már 24 óra óta s nem volt azóta oly nem fért, tehette azt, a mit Görgey szokott, és testi és lelki meghurczoltatásoknak kitéve. Fod át bevonultunk ennek kőszirt kebelébe. — Le- ros szalonna, rántott tojás, barna czipó, finom a mit egy futártisztnek, ki neki későn este sür szállhattunk. Sorokba állítanak s egy tábornok sajt — mindenek fölött miss Openshaw, kecses gönyt hozott, meg is mutatott. Görgey ugyanis, papirszelettel kézben, melyből egyenként ol- mosolyával, csinosan öltözve, — de ki tudna tekintetbe véve, hogy késő éjjel van, s a válasz öltözékére nézni, mikor ő van benne — ő maga, ; vasta neveinket, átvett bennünket! időt kivan, a futárt megkinálta saját szobájában A mint félkörben fel valánk állítva, külön olyan, mint a hajnal, vagy mint a rózsabokor, éjjeli szállással. A tapasztalatlan fiatal katona vagy akármi más (mert minden hasonlat sántít!), félénken azt jegyzé meg, hogy csak egy ágy van csoportban a grófok, fürkésző szemekkel össze a mi csak kedves, megnyerő s sziv-igéző. a szobában. Mire Görgey: «Hát egy ágy barátom néztünk, kiki azzal, a kihez legközelebb áll vala, Még maga Quickset kapitány is, különben uramnak nem elóg?» s midőn ez azt feleié, hogy s mintegy kérdeztük egymástól, a mire ugy is a tökély irigylendő példánya, fölöslegesnek s az a tábornok urnák kell, Görgey röviden monda: tudtuk, hogy felelni egyikünk sem tud, hogy láb alatt levőnek tűnt föl mellette; sőt Feri, «Én soha sem hálok ágyban, mikor nincs, vájjon mi lesz további sorsunk. Soká mélázni magának is meglepetésére, ferdének s homályos hanem lefekszem igy!» és megfogva a legköze : nem értünk rá, mert már a legközelebbi percz- foltokkal teljesnek látta máskor oly ragyogó ba rátját, kivált örökös (most Ízetlennek tetsző) lebbi széket ugy terité a földre, hogy lábai föl ben beterelének a vár keleti oldalán fekvő tö mosolyával s mindig fitogtatott fehér kezeivel. mör épületbe felvezető kőlépcső felé, melyen felé meredének, a támasza pedig lejtős sikot — No, Carew ur, — szólt Openshaw kis párosával, a kellő távolság megtartásával, hol nyújtott. — «Ha Martonvásártt az éjét tölt asszony vidáman s minden árnyéka nélkül a hettük a teke-asztalon* jegyzé meg egyik-má minkat, a hogy birtuk, czepelve, felhágván, az félénk tartózkodásnak, melyet falusi kisasszo sik »ezek az asztalok se különbek* s elfog ; épület belsejébe jutottunk. — További sorsunk nyok a fiatal emberek irányában szoros köteleslalták fekhelyül az asztalokat, melyek úgyis le ról, ha sorsunk és soraink valakit érdekelnek, ségöknek szoktak tekinteni, — üljön le mind majd más alkalommal a d t t ^ J ű r ^ i "Vasárnapi járt, ide, Quickset kapitánynyal szembe, — azt voltak szedve. hiszem nagyon éhesnek kell lennie s reggelim j Újság »-nak. szegénységét jó étvágygyal fogja kimenteni e Nem is emlékezem már, mily időben indul jobbhoz szokott vendégünk előtt. tunk el a gráczi állomásról, hol oly szívesek vol— Kegyed gúnyolódik velem, szép hölgy, majd jobbra volt tőlünk, majd balra, majd ma gasan fölöttünk, majd kevésbbé magasan, mig azután mi kezdtünk felülkerekedni. Minél ma gasabbra emelkedtünk, a kilátás előre egyre szűkebb, de bátrafelé annál tágabb és vál tozatosabb lett. Leszállnunk és gyalogolnunk a szekerek mellett nem engedték, pedig a fel felé álló szekéroldalokra fektetett deszkák egyre hátra csúsztak, s a támasz nélküli test felső részét nem egyszer nehéz volt egyensúlyban tartani. Végre elértük a hegy tetejét és a fensikról körültekintve láttuk mindenfelé a vaspálya épü lésének jeleit, a távolban mérnököket és mun kásokat is, kik meg-megálltak a «transportot» nézni. Vakandturáshoz hasonló munkálatok nyomai minden felé. A leereszkedés jó soká tartott s most a deszkák meg előre csúsztak, s az egyensúly megtartása a test izmainak másféle feszülését kívánta. De ezt már könnyebben tűrtük. «A ne hézségen legalább felényire túl vagyunk* — gondoltuk s ugy voltunk értesülve, hogy a leg közelebbi állomáson túl már vaspályán me gyünk tovább, 6 éhségünket is fogjuk csilla píthatni. Addig a dohány füstje rövidité a perezeket.
HOMOKBÓL FONT KÖTELEK.
_- szólt a nyalka kapitány, mialatt Feri félén ken helyezkedett el tágas karszékében, — biz isten, gúnyolódik. El se hinné, mily kedves egy ilyen egyszerű falusi reggeli, már csak újdon ságánál fogva is, a dús lakomák után, miket marquis barátaimnál, vagy Norris Józsinál, tudja, sir Joseph Norrisnál, untig élveztem, ugy hogy majd meghaltam már egy kis fekete kenyér s paprikás szalonna után. Nem mintha inyencz volnék, katona ne legyen rabja semmi szenvedélynek, kivéve — természetesen — a szépek iránti hódolatnak. Én képes vagyok élvezni a bőséget s megelégedni kevéssel. Egy szóval mindenütt feltalálom s otthon érzem magamat. E tiráda után oly jóizüen hozzáfogott az egyszerű reggelihez, mintha egész életében sem evett volna választékosabbat. — S igazán az egész éjét az erdőben töltötte, Carew ur ? — kérdé Openshaw kisasszony. — Oh, az semmi! — felelt helyette Quick set kapitány. — Hány éjét töltöttem én sokkal rosszabb helytt, Indiában s másutt, nem is szólva arról, mikor csak ugy hullott körülöttünk a puskagolyó mint a jégeső ! — S igazán létezik egy Uborka Janó ? — kérdé tovább, — vagy az is csak olyan Horneckféle kisértet, egy^ erdei manó a tengerparti ko bold helyett ? Én nem tudok, de nem tudok hinni abban a homokból kötelet fonó Horneckben ! Hát az Uborka Janó igazabb ? — Erről eszembejut,—vágott közbe ismét a kapitány, — egy esetem Norris Józsi barátom mal, •— sir Joseph Norrissal, tudja, — a kinek a kastélyában egy kisértet ijesztgette a lakókat, fehér lepedőben, lánczokkal, s a ki egyszer látta: egy sem élte túl az ijedtséget, hogy elbe szélhette volna, milyen volt. — Ez furcsa, — jegyzé meg Openshaw kis asszony, — honnan tudták hát? — Persze, csak ugy gondolták, — felelt a nyegle, zavarba se jőve az ellenvetésen. —Elég az hozzá, én, a ki természetesen semmi ilyesmit nem hiszek s annál fogva meg sem ijedek, fo gadtam : hogy bevárom éjfélkor, egyedül, sötét ben. Képzelheti, hogy ehhez ideg kellett, de az erős ideg: ez az én erős oldalom. Bezárkóztam tehát — s be is vártam. De aki megijedt snem mert mutatkozni: az a fehér lepedős kisértet volt. S ez az én erŐ3 hitem az öreg Horneckről s a modern Uborka Janóról is. — A mi ez utóbbit illeti, —szólt közbe Feri, örülve, hogy végre ő is szóhoz juthat s egyszers mind ellentmondhat ennek a pipes uracsnak, kit perczről-perczre jobban kezdett gyűlölni, a mint tért látszott foglalni Openshaw kisasszony körül, — a mi Uborka Janót illeti, abban ugyan tévedsz; arra megesküszöm, hogy léte zik, mert akkor egész éjjel vele voltam, a mi kor elfogtak. — Valóban! — kiálta a kisasszony érdek lődve, — s mondja csak: mi fajta lény? — Biz az egy szegény csavargó, a sir Miles meg a magam erdejében, a ki futó vadain kat 1 epuskázza, madarainkat tőrrel fogdossa, a mellett versben beszél, de nem sok összefüggés sel. Neve nincs, se atyafisága; életében csak kétszer volt kinn az erdőből, mikor elzárták vadorzásért. S mind a mellett oly igazán létező, mint magam vagy önök. — Feri barátom, — szólt Quickset kapitány komolyan. — Máskor jobban fogok rád vigyázni. Tegnap magadra hagytalak kedvesebb társaság kedveért, — tévé hozzá udvarias meghajlással, — s te unalmadban többet ittál mint kellett volna; elbandukoltál az erdőbe, ott elnyomott valami fa alatt az álom s álmodtál. — Oly józan és oly éber voltam mint most, — felele Feri, egészen sarokba dobva félénk ségét, mert oly sértőnek találta a kapitány elménczkedését mint még soha, — s légy meg győződve, hogy ép oly kevéssé hiszek a kísér tetekben,, vagy látok rémeket mint te, vitéz ka pitány uram! Quickset kapitány, a nélkül, hogy moso lyogni megszűnt volna, hallgatott s tovább evett. — Mindig hallottam Uborka Janóról, kis lány korom óta, csak ugy mint a parti kalóz Horneckről, monda Openshaw kisasszony. Néha hittem létezését, néha kétkedtem benne, néha meg azt gondoltam, hogy Pengőid tisztelendő ur tud róla, csak nem akarja mondani. Ugy sajnál tam, hogy nem ön volt az, a ki után már majd meghaltam, hogy láthassam. Mondja csak j szép-e?
JVASÁRNAP1 ÚJSÁG.
239
— Ebből a szempontból biz én nem vettem Istenem, mit tegyen az ember egy kis árvával, szemügyre! a kit a tenger a kertje alatt vetett a partra. — Helyesen! -.- vágott közbe Quickset Magamhoz vettem s felneveltem és nálam kapitány. — Mi férfiak egymást a szépség tekin maradt. teteben nem méltatjuk figyelemre; ezt önökre — Ön derék ember! Legyünk barátok! — bízzuk, hölgyeim — s meg vagyunk nyugodva, S oly önkénytelen hévvel nyújtotta kezét a lel hogy onók e részben illetékes bírálók. kész felé, hogy ez hasonló önkénytelenséggel Mabel kisasszony gyöngén elpirult, de tet fogadta el s rázta meg. szett neki a finom bók czélzása, mivel életében — Most jerünk, nézzük meg a vörös te nem sok része volt még ilyesmiben. henemet. De én tudom, hogy szép. Bizonyosan — A hová akarja. S fogadom, ezentúl min nem ok nélkül lett erdei csavargóvá. Ha legen den vasárnap eljárok a templomba. Erre es dája nincs, mint a mesebeli Hornecknek, akkor küszöm. bizonyosan van tragédiája. Oh mint szeretném — Soha se esküdjék, barátom, ha csak a azt ismerni! Igazán sajnáltam, hogy nem ön biró nem parancsolja. volt az, Carew ur! Tudja, én ritkán szoktam Miután a vörös tehenet is megnézték, — valami erősen vágyni, de ha egyszer vágyom s Carew Feri csodálatos érdeklődést tanúsított valamire a jámbor állat iránt, — visszatértek a szo — Annak aztán meg kell lenni, — vágott bába, még egy búcsu-pohár sörre s Ferinek közbe a kapitány. — Parancsoljon velem. nagy megnyugtatására szolgált, hogy Quick Feri mit sem szólt. Oly hangulatban volt set kapitányt illendő távolban találta Mabel már, mikor az ember mindent komolyan vesz, kisasszonytól (mert már csak a keresztnevén egy nő legparányibb szeszélyét is, kivált ha az a tudott rágondolni). A lány a hímzését vette nő — 0. Arról gondolkodott tehát, mikép sze kezébe, a kapitány pedig a kandalló fólé agga rezhetné meg Mabelnek azt az örömet, hogy tott tárgyak fölött tartott szemlét. Feri soha Uborka Janót bemutathassa neki s e gondolatá sem látott még oly elragadó valamit, mint e ban ugy elmélyedt, hogy siket és hallgatag lön hölgy tekintete — még a nyári nap fölkeltét s azt sem hallotta, mit mondott a kapitány, a mi sem — s a mint ránézett, a boldogság egy titkos különben elég szemtelen volt arra, hogy ő jám- álma szállta meg szivét. borságában meg se értse, ha hallotta volna is. — Hát barátságot kötött nz állatvilággal ? — Mig tovább beszélgettek, folyvást a kapi kérdé Openshaw kisassszony szende mosolylyal. tány vivén a szót, bejött Pengőid ur is, jelentve, — Közelebbről, ha ismét szerencsénk lesz, hogy a vörös tehén jobban van s hogy egyik velem kell jönie a kertbe s virágaimmal barát koczája oly pompás alom kis malaczczal ajándé koznia. kozta meg, hogy érdemes lenne megnézni. Erre Hirtelen bátorság szállta meg a Feri szivét. Feri felállott, mert ily szíves felhívásnak nem — Hornacombe ban egy szál virágom volt bátorsága ellentmondani, ámbár Quickset sincs, — monda, — s kegyednek mennyi van kapitány feltalálta magát s valami mentséget itt a szobájában is! Nem szabad elvinnem egyet mondva, egyedül maradt Openshaw kisasszony — csak egy szálat, ezekből ? nyal. Miért hogy a szerelem mindig elbutítja a Mabel, mosolyogva zavarán, komolyan lé férfit, s épen akkor, mikor legtöbb szüksége pett virágtartójához s kiválasztva a fehér és ró volna az eszére ? A nők, persze, másformák! zsaszín dáhliák közül a legnagyobbat — majd Ott hagyni az Openshaw kisasszony szobá oly nagy volt, mint egy napraforgó — tréfás ját — annyi volt, mint ismét visszatérni az élet udvariassággal nyujtá oda neki. Szegény Feri azon ürességébe, melyben e napig folyvást élt. nem vette észre a tettben és mozdulatban rejlő De mig abba visszatért is, s a malaczokat nézte, gúnyt, mert a dáhlia bizonyára nem arra való érezte: hogy az élet egészen megváltozott s virág, hogy egy udvarló a gomblyukába tűzze, dicskör vont be mindent: Pengőid urat, a ma vagy ujjai közt játszadozzék vele mig haza vi laczokat és mindent! Openshaw kisasszonyt szi. De nem állhatta meg, hogy egy forró csók kal ne illesse az illattalan merev szirmokat s megismerte s a világ megváltozott. — Ugy-e felséges jószágok! — monda a lel kebelére ne szorítsa — a mivel ismét csak a kész. — Tudja-e, barátom, ki a főszemély a Ho- Quickset kapitány s Openshaw kiasszony moso mer Odüsszeájában? Azt mondja: Odüsszeusz. lyát s egymást értő és rajta mulató pillantását Csalódik: Eüméosz, a disznópásztor. Neki van idézte föl. Tehetett is róla szegény fiu! Mennyűe meg egyedül annyi esze Ithaka szigetén, hogy ráis merjen visszakerült urára. Oh, a disznókkal és változott egy óra alatt, s az egész világ megvál malaczokkal való foglalkozás jobban éleszti tozott vele. S ezt a változást mind Openshaw az elmét, mint minden világlátás és tengeri Mabel idézte elő! utazás. S nem is képzelné, mily hasznos és ked (Folyt, köv.) ves állatkák ezek. Nem a pénzért, a mit belő lük árulunk; de van-e jobb a világon a kövér oldalcsontnál! ZAY FERENCZ ÉLETÉBŐL. Feri nem figyelt, s valami olyat mormogott feleletül, a mi elárulta, hogy most is Openshaw (A «Magyar Történeti Életrajzok» legújabb füzetéből.) kisasszonyra és Quickset kapitányra gondol. Fráter György meggyilkoltatásával, 1551. — Ad vocem, — monda a lelkész, — ki ez a decz. 17-én, I. Ferdinánd tényleges ura lett Er Quickset kapitány tulaj donképen ? — Barátom, vagyis csak ismerősöm. Egy délynek s ezzel a "kereszténység vódbástyája a izben a király szolgálatában utazott s egy kis pogányok ellen* ki lett szolgáltatva Castaldo baja történt: levetette a ló s kificzamitotta a fizetetlen zsoldosai rakonczátlankodásainak s lábát; én segítettem fel s vittem egy seborvos pusztításainak, melyek nyomort árasztottak a Fráter erélyes, de igazságos kormányzósága hoz — innen van az ismeretségünk. — Hát valóban oly előkelő ismeretségei alatt jólétnek örvendő lakosságra. Azonban a vannak püspökökkel, lordokkal, mint mondja? legnagyobb nehézség, mely Ferdinánd uralmá — Hihető, hiszen látni való, mily előkelő. nak útjában állott — még nem volt elhárítva. •— S azelőtt, hogy a lábát kificzamitotta, ' A szultán a fegyver jogára hivatkozott Erdélyt illetőleg Ferdinánddal szemben, s a János Zsig nem is ismerte ? mond «kibeszéléséről» Erdélyből hallani sem — Nem én. akart. Verancsis Antal és Zay Ferencz konstan— Hüm, különös. De ne szólj szám, nem tinápolyi követjárásuk 1553—1557-ben, e te fáj fejem. Hanem azt, mint jó szomszédnak, kintetben eredménytelen maradt; sőt Izabellá megmondhatom, hogy nekem nem tetszik, a nak és fiának 1556-ban történt visszatérése mint Mabellel — ; Ferdinándot azon reménytől is megfosztá, hogy ! — Openshaw kisaszszonynyal ? az elveszített Erdélyt, János Zsigmond életében, — De mindegy, Mabel nem gondol vele ; újra hatalma alá vethesse. ámbár, a mint a Talmud mondja, könnyebb Az eredménytelen követjárás után az ud találni létrára mászó szamarat, mint okos fejér varnál kegyben álló Zay Ferencz tényleg átvette személyt. ; a dunai naszádosok főkapitányságát, melyet •— Oh, azt hiszem Quickset kapitány kifo Konstantinápolyban tartózkodása alatt sógora, gástalan ember. Különben a lába meggyógyult Paksy János foglalt el. A naszádos főkapitány már s nem sokára eltávozik innen. | az országos főkapitányok rangjával birt, s ha — Vigye Isten mielőbb szerencsésen. talma a dunai hajóhadra terjedett. A naszádok — S szabad-e kérdeznem tisztelendő ur, | állomása Komárom volt, s a legénység magyahogyan rokema önnek Openshaw kisasszony? ; rokból és ráczokból állott. A naszádos főkapitá— Sehogy; eleget is mondták, hogy bo 1 nyi állás több időt engedett Zaynak családja lond vagyok, hogy a nyakamra vettem. De
240
VASÁRNAPI ÚJSÁG
15. SZÁM. 1S85. XXXII. ÉVFOL1AM.
15. SZÁM. 1885. XXXII ÉVFOLYAM.
VASÁENAPI ÚJSÁG.
V i ^:r^-^:^.
körében Ugróczon tölteni. Ez időre esik vagyoni helyzetének emelkedése, melyben a királyi bő kezűség mellett a fáradhatatlan Zaynénak is oroszlánrésze van. Távolléte alatt e nő viszi a család ügyeit. Udvari tisztjei: András és Sebes tyén diákok, a hol lehet, megcsalják a földesurat. András ur, «a részeges barom», a Zay által vett jó borokat mindig elébb kóstolja meg az ura ságnál. Sebestyén diák nagy írástudó, de lusta, ki semmire sem ügyel. Ezek miatt Zaynénak sok boszusága van, melyet még növel a kastélyon dolgozó pallérok és művesek rakonczátlansága. Három év múlva, 1560-ban, Zayt a naszádos főkapitányságnál fényesebb állásra emeli a ki rályi kegy. A Telekesi Imre halála után Kassá nak s ezíel együtt a Felvidéknek főkapitánysá gát nyeri, mely méltóságát nem sokkal a ma gyar bárók rendjébe iktattatása előzte meg. Mint kassai kapitánynak jutott osztályrészéül egy kalandos terv keresztülvitele, melyet a bécsi ud vari tanácsosok már elejétől fogva esztelenség nek bélyegeztek. Ez a gyilkolásban fáradhatat lan Sándor moldvai vajdának megbuktatása, s egy ép oly haszontalan, kérkedő kalandornak, Heraclides (családi nevén Basilicus) Jakabnak a vajdaságra segítése volt. De a kalandorban Zay királyával együtt csalatkozott. ígéreteit sohasem váltotta be. Két év multán a trónbitor lás életébe került. János Zsigmond hadai török sereggel egyesülve, Szucsavában ostrom alá fogták. A harczban gyáva Heraclides esztelenségeit az őt trónra segitő székelyek kapitányá nak, Dévai Péternek megsebzésével még fokozta. Az e miatt boszus székelyek szabad elmenetel mellett, és a János Zsigmond uralma elismeré sénekigérésével feladták a várat, s agyávadeszpotát kiadták vetélytársa, Tomsa Istvánnak, ki lenyakaztatta, s fejét diadalmi jelül János Zsig mondnak küldötte. A kassai főkapitányság, melyet Zay 1560ban elfoglalt, a XVI. században Magyarorszá gon első rangú katonai méltóság vala. A város emelkedésének alapját az Anjouk vetették meg. Központja lett mindjárt kezdetben a Lengyelor szág felé folytatott kereskedelemnek, s Erdély különválása és a török hódoltság alakulása kö vetkeztében a vidék politikájának is gyupontjává válik. A város polgársága nagyobb részben német, s mint ilyent nemzetiségi érzelmei a "Habsburgokhoz vonják* de erős vallásos meg győződése — protestáns levén Luther szereplésé nek kezdete óta — a protestáns Erdély tábo rába vezeti.* Ez ellentétes érzelmeket kiegyeztetni, a zabolátlankodó katonaságot megfékezni, s a katholiczizmust megmenteni, miként láttuk — Zay vállalkozott. S ugy a politikában, mint a hadi dolgokban jártassága ezen feladatra őt kép3ssé tették, a melynek megvalósulása azon ban nagy mértékben a János Zsigmond meg buktatásától függött. Az előcsatározásokat 1562ben nyilt hadjárat követte, mely János-Zsig mond seregének Hadadnál szétszórásával végző dött. A háborúnak a semmit nem koczkáztató Ferdinánd óvatossága véget vetett, kinek 1564ben történt halála után fordult a koczka. János Zsigmond vezére, somlyai Báthory irtván támadólag lépett fel s Szathmárt több más várral együtt hatalmába ejtette. A védelem sora most Zayékon volt. A bécsi udvar azonban — ily nagy mérveket öltvén a hadjárat — s a magyarok
Zay Ferencz. Zay-ugróczi k a s t é l y és templom.
közül senkit sem találván vezérségre alkalmas nak, 1565. elején Schwendi Lázárt a Felvidék főkapitányává téve, 7000 zsoldossal az országba küldte. Emellőztetés, e degradáczió elkeserítette a különben is köszvényben szenved ő Zayt. Bár nyugalomba vágyik, 1566-ban Szigetvár os troma, s János Zsigmond tokaji dive rziója ide jén szervezi a Felvidék ellenállását, hiven tá mogatja a Magyarországot már megu nt Schwendit küzdelmeiben, mig 1568. decz. 3-án Miksa fel nem menti a kas sai kapitányság alól. Még két évig élt, mi közben első nejét el temette. De özvegy sége nem sokáig tar tott. 1569. okt. 23-án Báthory Andrásnét, Mindszenthy Kata lint oltárhoz vezette. Azonban a vén sas nak már nem sok volt hátra. Második nejét egy kis fiúval, Miklóssal, özvegy ségre hagyva, 1570. október 10-én elköl tözött.
A k i á l l í t á s főkapujánál.
K E P É K A KIÁLLÍTÁSÉUL.
F ö l d s z i n t i szoba Zay-Ugróczon. Zay-Podhragy.
BARABÁS S.
^ * A török irodalomnak az utolsó hét évről szóló kimutatásában igen kevés eredeti mű fordul elő, azok is tulnyomólag regények, EGYVELEG. színművek s költemények; a tudományos * Történeti mu művek közt csak egy-két theologiai, jogi s zeumot állítanak fel természettudományi mű akad, más nemű épen Stockholmban, a hol nem. Annál több a fordítás, azonban ezek is a norvég és svéd nép egy kivételével regények és színművek. A for életre vonatkozó tár dítások tulnyomólag a modern franczia iro gyakat a legrégibb dalom után készültek. időktől máig össze * «A klasszikus irők» elnevezést a hu gyűjtik ; itt lesz a svéd manisták hozták először forgalomba. Maguk parasztház is, mely a nál a régi íróknál ez épen nem fordul elő. Leg legutóbbi párisi kiál először Gellius használja (130. K u.), de még lításon oly feltűnést jogi értelemben, t. i. mint tekintélyes rangú keltett. A gyűjtemény írókat. Modem Írókra először a németek kezd A kápolna belseje főkép dr. Hazelius ték alkalmazni a múlt század közepe táján. ajándéka, most azon * A vüág végét; legutoljára május hó ban a stockholmi »állatkert" nevű hires parkban közadakozásból külön épületet szándékoznak szá 9-ére tűzték ki a newhampshirei adventista felekezet mukra állítani s a gyűjteményt is szaporítani akar hiyői. E felekezet már több terminust is szabott ják. A múzeum neve «Nordiska», azaz «Éjszaki előbb, de azért hivői mindig akadnak. * A petróleum szilárd testté változtatása múzeum» lesz. sikerült két németnek : Kempner Ede s Eoth Leon:: Valóságos virágünnepet rendeztek Cleve hardnak. Most már tehát a petróleumot szekrényekben land elnök beigtatása alkalmával fogadó termében is lehet szállítani s aránylag kis területen. Nagyobb tisztelői. A terem minden része virágcsokrokkal és előnye e találmánynak, hogy a szilárd petróleum nem füzérekkel volt tele, melyek csoportosítva a különböző robban fel s igy a kereskedők veszély nélkül tarthat kormányzási ágakat képviselték, igy két keresztbetett ják készleteiket. Az olajat bármely pillanatban könyvirág-ágyu s egy teljesen felfegyverzett ember ábrá nyen lehet folyóvá s éghetővé tenni. zolta a hadügyet; egy fatörzs baltával, alatta eke, * Az angol partokon a múlt évben 252 esetben kasza és búzakéve a földművelést; postazsák s egy az -.633 embert s 18 hajót mentett meg a nemzeti életuj elnöknek czimzett levélboriték a postaügyet, stb. Imentő társulat. E jótékony intézet már 61 év óta áll Az elnök ülőhelye is teljesen virágból készült pam if ffenn, ez idő alatt 31, 255 életet mentett meg, tehát lag volt; körülötte természetes virágokból készült több mint 500-at évenként. karos székek voltak.
A kiállítások befolyását a népek kulturéletére már a negyvenes években fölismerte az ország, midőn lelkesedéssel ragadta meg Kossuth Lajos jelszavát, hogy teremtsünk önálló ipart. Ennek szükségét fölismerve, megértette a nem zet azt is, hogy az ipar megerősödése saját megerősödését fogná jelenteni. S hogy az ipar nak lendületetet adni mennyire alkalmas esz köznek tekintette a kiállítást, legjobban bizo nyítja az, hogy már akkor is rendezett, — igaz, hogy szerényét és inkább hátramaradásunkat, mint előretörésünket bizonyító ilyen kiállítást, melyet e lapok hasábjain tüzetesen volt alkal munk ismertetni. Belügyi önkormányzatunk visszaszerzése óta több ily, inkább parcziális és helyi jelen tőségű kiállítás rendeztetett. Igy 1872-ben Kecskeméten, 1876-ban Szegeden, 1879-ben Székes-Fehérváron. Hogy mennyire kisméretűek voltak azonban mind e kiállítások, mutatja az, hogy a kecskeméti 2300 D méter fedett területet foglalt el 575 kiállítóval, a szegedi 5400 D métert 2227 kiállítóval, a székesfehérvári 2500 • métert 2778 kiállítóval, — mig a budapestin 300,000 D méter bekerített s 65,000 D méter fedett hely mellett a kiállítók száma meghaladja a kilenczezeret. A kiállítás tervezői magok sem számítot tak ily nagy érdeklődésre, kisebb területen vél tek elférhetni, kisebb költséggel véltek kijö hetni. Térdijak, belépti dijak, katalógusok és hirdetések, kézi eladási engedélyek kiadása, vendéglők, kávéházak, czukrászatok, dohánytőzsdék stb., továbbá sorsjáték, államsegély, fővárosi segély czimén és a hangversenyterem ből csak 695 ezer forint bevételre számítottak, mig most ugyané czimeken 1 millió 525 ezer frt bevételt remélnek. Természetes, hogy a kiadások rovatánál sem lesz kisebb a különbség az ere deti első és a tényleges költségvetés között. Hogy a kiállítás mennyibe kerül, hozzá véve a kiállított tárgyakat is, ezt még hozzá vetőleg sem lehet megmondani. De vannak egyes tételek, melyekről már ma is számot adhatni. Igy a kiállítási területnek fával bekerí tése, gyalogutak, rétfeltöltés 65 ezer, parkírozás, csatornázás, vízvezeték, kerti munkák 25 ezer, csupán az országos bizottság által emelt épüle tek (ide nem számítva a hatóságok, társulatok és magánosok által emelteket) 1 millió 300 ezer,
Dörre Tivadar rajza.
asztalok, állványok, díszítés 60 ezer, légszeszés villamvilágitá8 32 ezer, iroda és nyomda 6000, adminisztráczió, fizetések és bérek 10 ezer, őrök, napszámosok, rend- és tüzőrség 20 ezer, épületek biztosítása 10 ezer, gőzgép-, kazán-tölállitás, fűtőanyag 10 ezer, katalógus szerkesztése és nyomtatása 20 ezer, előre nem látott kiadások 72 ezer forintra vannak fölvéve, de ebben csak a kiállítás megnyitásáig szüksé ges kiadások vannak fölvéve s az 1 millió 630 ezernyi összeg még nem közelíti meg a tényleges kiadást, melyről pontos tájékozást csak a zár számadás fog nyújthatni. A mi az egyes épületeket illeti, azok három osztályba sorozandók. Az elsőbe tartoznak azok, melyeket egyes csoportok befogadására maga a kiállítási orez. bizottság emeltetett; a másodikba azok, melyeket szintén egész csoportok számára, de hatóságok és társaságok emeltettek; végre a harmadikba a magánosok, társaságok és testü letek által saját kiállítási czéljaikra emelt épü letek. Az országos bizottság 31 épületet emelte tett. Ezek közt van a nagy iparcsarnok (600 ezer ft), a műcsarnok (120 ezer), az igazgatósági épü let (35 ezer), mezőgazdasági csarnok (45 ezer), mezőgazdasági termények időleges kiállítására szánt csarnok (10 ezer), tanszer-épület (19 ezer), háziiparcsarnok (14 ezer), egészségügyi csarnok (10 ezer), Dobos-félenagy vendéglő (20 ezer), bor és szeszes italok csarnoka (17 ezer), hang verseny-csarnok (30 ezer), keleti pavillon (30 ezer), hazai gépcsarnok (95 ezer), külföldi gép csarnok (29 ezer), külföldi szabadalmazott tár gyak csarnoka (29 ezer)-kazánház (10 ezer), bá nyászat és épitő-iparcsarnok (20 ezer), állatkiállitási épületek (60 ezer),cottage-kórház (12 ezer), főfelügyelőségi épület (8000), kapitánysági épü let (8000), tornacsarnok (6000), rendőrlaktanya (35 ezer), boszniai pavillon (9500), fegyencziparcsarnok (2500), felszerelő és javitó műhely (1000), zenepavillon (1500), pénzintézetek pavillonja (6000), a hattyuszigeti czukrászkioszk (1200),jégverem(1500),7 árnyékszék (7000), — vagyis műid a 31 épület előállítási költsége mintegyl millió306 ezer frt, a kiállítási terület el kerítése 11 ezer, a nyolcz bejáró kapu mintegy 8000 írtba került. Az épitő vállalkozók mind ez épületeket az előállítási ár 20«/o-ával váltják vissza. A hatósúgok által emelt épületek a követ kezők : A közmunka és közlekedésügyi minisz
241 térium pavillonja, Horvát-Szlavónország kiállí tási csarnoka, a magyar vörös-kereszt-egylet pavillonja, a pénzügyminisztérium kiállítási csarnoka, az alapítványi jószágok pavillonja, az állami ménesek csarnoka. A többi épületeket mind magánosok, rész vénytársulatok, magántársulatok és testületek emelték. Kivételt csak a királgpavillon képez, melyet fővárosi első rangú iparosok saját költ ségükön épitettek föl és rendeztek be a királyi család befogadására. A kiállítási épületek közül néhányat ez al kalommal ismét bemutatunk. A főbejáraton a kiállítási tágas előtérre lépve, szemközt állva a kupolás nagy iparcsar nokkal, balkéz felől egy játékszer-szerü díszes kis épület tűnik föl tarkaságával és két sarok tornyával, falai csinos arabeszkekkel vannak befestve élénk színekben s orientális eredetét első tekintetre fölismerhetni. Ez az egészen keleti stylben épült keleti káréház, mely csak 150 D méter területet foglal el, mintha csak kis fia volna a városligeti fenyves mellett elterülő keleti pavillonnak, melyet Bukovics Gyula mű építész tervezett s Gregersen Guillibrand állított föl. Czélja, hogy egyrészt nekünk magyaroknak tájékozást nyújtson ama viszonyokról, melyek ben szomszéd tartományainkkal közgazdasági tekintetben állunk, másrészt, hogy a külföldi vendégekkel a szomszéd aldunai tartományok termelési viszonyait főbb vonásokban meg ismertesse. E pavillonban Szerbia, Bulgária, Bománia és Tmókország vannak képviselve ama termé nyek és müipari czikkek mutatványaival, melyek ez országokban bevitel és kivitel tárgyai. E minta gyüjtemónyeket az aldunai államokban levő konzulátusaink állították egybe az ottani kor mányok közreműködésével. A termelést a mező gazdasági, bányászati, erdészeti és állati termé nyek megfelelő gyűjteménye, — a miiipart és káziipart az aldunai kormányok birtokát képező gyűjtemények vagy magánosok birtokában levő, különös mtíbecscsel biró czikkek mutatják be. i Az illető országok legjelentékenyebb forgalmú I müipari czikkeit azon országok kereskedői állít ják ki. A bejárati előtérre nézve, a múlt alkalomj mai már bemutatott igazgatósági épület szom] szédjában áll Budapest fővarosának díszes kiáli litasi narnoka, mely ugy alakjánál, mint terjej delménél fogva is egyike a kiállítás feltűnőbb : épületeinek. Ez épületet Kauser József műéptósz tervezte s Neuschlosz K. és fiai épitettek föl j 1,064 D m. területén. Kiállítva vannak benne a főváros nevezetesebb épületeinek mintái, csa tornázási tervei, tanügye stb. Ugyancsak az előtér közelében, a háziiparI csarnoktól balra áll a tanszerépület, melyekben a.nevelés- és közoktatási, valamint az iparok tatási csoportok vannak elhelyezve, hü képét tárva föl hazánk közművelődési alapintézmé nyeinek. A háziipari iskolák és tanműhelyek, az első fokú ipariskolák és rajziskolák, a maga sabb ipariskolák ós ipari szakfolyamok beren dezése és eddigi eredményeinek szemléltető feltüntetése azt igazolja, hogy a szakoktatás ttrén való elmaradottságunkat ujaob időben nagy erővel igyekeztünk pótolni. A nevelés és közoktatás csoportjában látjuk a gyermekneve lést, az első-, közép- ós felsőfokú oktatást: elemi, polgári iskolát, képezdéket, papnöveldéket, aka démiák, liczeumok, egyetemek szervezetét, tan termük berendezését; a muzeumok szervezetét, iskolai és népkönyvtárakat, stb. A szakoktatást a képzőművészet, tornászat, a süketnémák, hülyék, vakok oktatása, a katonai, stb. oktatás képviselik. E csoport átalában a közművelődés és oktatás érdekében tett intézkedéseinket mu tatja be. Mintegy kiegészítője ennek, a testi nevelés tekintetében, a múlt számunkban bemutatott debreczeni csárda mellett emelkedő torna csarnok, melyet Kalina Mór tervezett és Hor váth József ácsmester épített föl 240 D méter területen. Ebben tornászati és testedzési tárgyak és eszközök vannak kiállítva, az oktatásügyi cso port köréből, a mely kiállítás keretébe 19 magán kiállító is fölvétetett. A kiállítási területnek a város felé néző főportáléja igen díszes két sugár, magas pózná jával, melyen lobogók lengenek. Innen van a legszebb betekintés a kiállítás főépületére, a nagy iparcsarnokra, melynek koronás kupolája messzire kiemelkedik a fák és épületek között s
15. SZÁM. 1885. XXXII. ÉVFOLYAM.
VASÁENAPI ÚJSÁG.
242
K o r z ó a Ferencz József
rakparton
uralja az egész területet. Dörre Tivadar rajzá b a n , melyet a «Vasárnapi Ujság» számára készí tett, bemutatjuk a főkapuzat egy részletét a mai stádiumában, midőn még díszítésén serényen dolgoznak. A háttérben az iparcsarnok impo záns kupolája látható.
BUDAPESTI SÉTÁK. H a m á r szokás hasonlatokban beszélni, te hát a nagyvárosok élete egy fejlődő nő minden időszakát visszatükrözi magában. Vannak köz tök szépségök ingerének tetőpontján álló sziré nek, kik érzéki élveik minden csábjával csalo gatják magokhoz az ünneplő idegent, vannak egykori diadalaik emlékmorzsáin élősködő anyókák, kik m á r csak hanyatló dicsősegök utolsó sugaraiból néznek vissza egy fényes m ú l t r a ; v a n n a k éretlen bakfisek, kik még csak nagyzolnak, s gyereké-szszel kapkodnak egy előhaladottabb kor kétes kiváltságai u t á n ; fel öltik n é h a titokban a m a m a sleppes ruháját s nagyokat botolnak benne szabad futkározáshoz szokott lábaikkal. Budapestet, ma a kiállítás küszöbén, ahhoz a serdülő hajadonhoz lehetne hasonlítani, ki az első hosszú ruha, s az első bál honneurjeire készül. Az első hosszú r u h a ! Annyi m i n t h a azt m o n d a n ó k : az első találkozó, az első párbaj, az első titokban szítt szivar! Mennyi édes láz, mennyi nyughatatlan kéjes gerjedelem függ össze velők. A tánczmester ugyancsak vesződik a pukkedli tanításával, melylyel a bálanya kritikus szeme előtt kell bemutatni magát az újdonsült debütansnőnek, az idősebb rokonság érdeklődő részvétellel kiséri m i n d a m a gondoskodásokat, melyek ^a toilette rendbehozására, egy-egy makacs haj fürt vagy libbenő szalag kiegyenesitésére irá nyulnak. Ez is, az is lendit valamit, mert me lyik ne érezné magát emelve, h a a kényeztetett becze véletlenül egy igazándi j ó parthiet — akarjuk mondani olyan Tissot Viktort fogna, a ki nem kalandori szájassággal, hanem ez egy szer tisztességes szándékkal dicsérné fel E u r ó p a garde-des-dames asszonyság előtt a félve vi lágba lépő kis védenczet. Igaz, hogy voltakép egy nagy város kié is volna, h a nem az idegeneké? A bennszülött végzi a m a g a dolgát, lassan, észrevétlenül es senkisem törődik v e l e ; idegent süvegel a sar kon ténfergő hordár, idegennek nyitja szélesre ajtaját a fiakkeres, és idegennek görnyed a frak kos pinczér. E szó mérhetlen borravalóknak kiapadhatlan forrását jelenti, mig a megtelepült • bői alig néznek ki n é h á n y rozsdás krajczárt. És ebben is nem-e a fejlődő nő bájos kaczérságát tükrözi vissza egy nagyváros, ki alig serdül anyányivá, m á r egy jött-ment idegen karjain so dortatja magát ki a világba, a síkos parkettre, vagy a bizto^iiázasság révébe, itt hagyva min ket könnyeinkkel az evangélium szigorú sza vára, a hol meg van irva, h o g y : « H a g y d el apá dat és a n y á d a t . . . . » és a többi. A hálátlan! H a n e m azért a könnyeken át is kitörő megelé gedés és büszkeség mosolyával tekintünk utána, m i n t h a m o n d a n ó k : «Aztán ügyelj a frizurádra te rossz, te rossz leány!» Egy szóval folynak mindenfelől az elő készületek, hogy Budapest illő díszben és ü n n e pélyességben prezentálhassa magát azon a «jour tixe»-en, melyet az ország rendez számára a
jövő hóban megnyíló kiállítás formájában. H a a köveknek szí vok volna, bizonyosan dobogni érzenők az elfogódástól a kor szakot alkotó napok közeled tére. Mert ez alkalommal máin e m egy elnéző mosoly udva rias, de kétes bókjára sóvárgunk csak. de komoly próbatétje vár húsz évi nagy társadalmi és nem zeti munkának, a mivel nem csu pán jó indulatú sziveketmegnyer ni, de ellenséges előítéleteket legyőzni is szükséges. A nyárs polgár megvonhatja magát csi gaházába, és dörmögve zugolódhatik a fenyegető drágulás ellen, melynek föltevése nagyon is közelfekvőnek látszik, de nem szabad tagadni, hogy az orszá gos kiállítás olyan szükséges természeti stádiumát lesz képezendő a főváros fejlődő életének, mint a virága gyümölcsnek, a báb a lepkének, a gubó a selyemhernyónak, melyen át szebb és fejlettebb élet kapuja nyílik föl előtte. H a eddig is elég oly vonást nyújthatott a főváros az idegennek, a mi vonzhatta őt a szőke Duna pezsgő élettel tarka rakodó partjaira, most arról van szó, hogy olyat is nyújtson, a mi megtarthatja varázskörében azt, a ki egyszer odakapott. H i á b a ; az idegen szeme nem az, a mi a született budapestié. Az őslakosság szereti mindenütt megvonni magát a legrégibb, legporosabb negyedekbe ; bizalmatlan gyanakodással hallja maga körül a romboló csákányok csatto gását, veszekedik a kisajátítókkal és sóhajtva érzi, hogy bizony ma-holnap nyakára nő az a czifra város, melynek ő csak az imént látta vég telenig nyúló sártengereit, melyek olyanok vol tak, mint a kis csecsemő álla alá gondos anya kézzel illesztett barchetlik, s látta a czitadelláról intézett bombák nyitott réseit a pesti ház falakon, sőt az árviz okozta rombolásokat is, a n n o 1838. É s most ? Most örvend, ha egy-egy régi ház faláról emlékezteti a kikopott márvány tábla azokra a boldog időkre, a mint félig el mosódva látja beléjök vésve ékes németséggel a feliratot, h o g y : «Wasserhöhe 0.» A született nagyvárosi tehát — sohse is áltassuk magunkat — alapjában ép olyan provincziális hajlamokkal b i r , mint akár melyik napégette arczu, darutolí as kalapu fa lusi rüpők gavallér. H o n t a l a n saját hazájá ban, áldozata a czivilizáczió s o d ' j szélrohamá nak, mely le-lecsapja tisztes kopasz fejéről a kalapot, hogy csak ugy kapkod i tana. Nem is adná a maga liliom- vagy pipa-utczai vaczkát a külső sugárút egész fényes villegiaturajáért. Mert a főváros utczái elnevezésében is van valami sajátságos logika. Kezdi a dinasz tia fényes nevein : Ferencz-József-tér, Erzsébet sétány , Kudolf-rakpart, koronaherczeg utcza, végig megy a nagy államférfiakon, Deák, Szé chenyi, Eötvös, majd az állatvilág jelesebb pél dányain : oroszlán-, nyúl-, sas-, tehén-utczán, aztán a hasznos iparczikkeken,a són, a pipán és a kalapon, s végzi a liliomon, a violán és szeg fűn s a vegetáliák egész természetrajzán, kint valahol a Ferenczváros zugaiban, a Kozarekek és a koldustanyák hazájában, melyeknek timárcser- és hulladékbűze sehogy sem vág h a t össze az illatos nevekkel. Mint a hogy az élelmes vendéglős kereszteli el a tegnapi fölme legített maradékot, leöntve sürü barna mártás sal, «Nemzeti sült» nek, «Attilla-rostélyos»-nak és «Hazafi-szelet »-nek. Van is valami tiszteletreméltóan arisz tokratikus a főváros nagy konzervatív gyupontjaiban, melyek erősen daczolnak a közmunkata nács idegrohamos szabályzóival. Mi mérkőzhet nék például még ma is aváczi-utcza negyvenes évekbeli hideg elegancziájával, blazírt hanyag ságával, melynek aszfalt-járdáján «másfél világ* tolong, taszítja egymást s hág egymás tyúksze m é r e ? A korzó csak épen hogy j o b b hirnek örvend, de élete inkább a nyárutóra szorítkozik, a főváros tavasza még most is a váczi-utczán ébred. Csak a fiatal lánykáknak tiltja meg az anyai gond, hogy végig vetődjenek valahogy egymagukban az ismeretlen veszélyekkel teljes utón. Milyen j ó , hogy ott áll őrt a szögleten a tagba szakadt Nagy Kristóf, a ki, mint a kis Jézuskát, őket is átszállítja hátán a sokkal biz
tonságosabb, vagy legalább r e n o m m i r t a b b korona-herczeg-utczai túlsó félre. De ha a mai Budapest egy világváros min den csábjával kiállítva várhatja is idegen láto gatóit, azért még mindig vannak oly részletei, melyek egy magyar Hugo-Viktort egy második Notre-Dame megírására lelkesíthetnének titok zatos nyomortól, névtelen szennytől és n é m a bűntől sötétlő rejtekeikkel. Az óriási gyárké mények füstje megfekszi a vámvonalon túl kez dődő rétek kopár gyeptarlóját s szakadékos széleiken, félig elhordott homokbuczkák között tanyát üt a rejtőző szegénység, féllábbal benne a nagyváros zsivajló labyrinthjában, féllábbal iutásra készen. A közvágóhídon túl, az összekötő vasúti híd közelében megkezdődik már a közép korias Budapest képe, hulladékok, fehérlő csont halmok s posványos árkok közepette, melyek mellett ott hagyja elnyűtt lábrongyát a ván dorló koldus, a mint a zivatar elől menhelyet keresve vonja meg magát a villámsujtott fa alá. Egy nagy emberi társaság koplalásának és dorbézolásának, árnyának ésfényének,pazarlásának és nélkülözésének óriási szűrője az a térség, mely gyűrűként övezi a fővárost, már maga nem fő város és még nem vidék, már nem emberalkotta m ű , és még n e m természet. Olyan tükör, mely ben ez is, az is eltorzítva látja meg magát lényé nek rettentő igazságában, őszinte meztelen ségében. Ebből az ünneplő Budapestből, a néhány i év alatt oly nagyra cseperedett fővárosból, a fény és homály ellentétének oly sajátságos vegyülékéből, m u t a t u n k be itt n é h á n y kéj>et, a kiállítás közelgő alkalmából. Hogy a főváros legelragadóbb részét ma kétségkívül a D u n a p a r t képezi, az sok részben az 1867. óta az Andrássy-minisztérium alatt megkezdődött, j o b b a n mondva folytatott Duna szabályozásnak köszönhető, a mennyiben a Csepel-szigettől keletre folyó ága a folyam nak elzáratott, hogy ezzel a jobb-ág felszíne emeltessék, minek következéséül azt remélték, hogy a folyó magától mélyebb ágyat fog ásni magának, magával sodorva a terjedelmes homokzátonyokat. A bal, úgynevezett soroksári ág csak csekély mennyiségű vizet kap, s az egész hajóközlekedés a jobb ágon történik. A hatal masan tova hömpölygő folyam mentében egy másután t ű n n e k fel képeinken a Ferencz-Józseftér, a tud. akadémiának a legnemesebb renaissance-stylben épült palotájával, előtte a Szé chenyi-szoborral s a Ferencz József király és Deák Ferencz felállítandó szobraira váró üres térségekkel, az E u r ó p a szállodával, az egykori Nákó-féle palotával, mely m a a földmivelésés kereskedelemügyi minisztérium székhelye, a Lloyd-társaság tulajdonát képezi Lloyd-épülettel stb. Majd a korzó elegáns, aszfaltirozott és fákkal beültetett sétahelye következik, mindjárt elől b . Eötvös József, túlsó végén pedig Petőfi szobrával, mindkettő Huszár Adolftól, tarka hajók rajával a D u n á n , a Stein-féle ház, börzeépület és Thonet udvar palotaszerü alkotá saival, a sajátságos keleti stylban Feszi Frigyes által épített, s a város tulajdonában levő redut épülettel s előtte a kioszkkal, mely jóformán az egyedüli hely, mely a főváros elegáns közön ségét, nyártól késő őszig, rang- és felekezet-kü lönbség nélkül egyesíti magában.
| |
; i i
Jóval lentebb a parton a Duna egy távlat képére nyújt kilátást a ferenczvárosi oldal, hát térben, a túlparton, a gellérthegyi czitadella éles körvonalaival, közelebb az elevátor m o n u m e n tális épületével, itt-ott torony-magasságú kür tőkkel, a gőzösöknek a gépek zakatolásába vegyűlő fütytyével s a vasút robogásával, a mi mind a főváros tulajdonképen iparnegyedére, a Ferenczvárosra vall. További képeink a gazdag perspektívát nyújtó Kálvin-tért,monumentális szökőkutjával, a m a már m o d e r n ü l kinéző budai Vízivárost, a váltakozó villa-stylben épült külső sugárutat, a hozzá csatlakozó, s beszögel lő házaival nyolczszögletü tért képező Oktogont, s végül Buda pest egész látképét a Rózsahegyről mutatják.
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. «Budapest a kiállítás alatt.» Ily cziinü mun kát küldött be hozzánk a Dobrowszky és Franké fő városi könyvkereskedő czég. A kiállítás alkalmából az ország minden részéből nagy számú közönség ké szül a fővárosba, a főváros megtekintése és a kiállítás
15. SZÁM. 1885. XXXII. ÉVFOLYAM.
tanulmányozása czéljából. A Dobrowszky és Franké által az országos kiállítási bizottság támogatása mel lett kiadott és Gettéri Mór által több jeles iró köz reműködése mellett szerkesztett e fővárosi kalauz a látogatókra nézve nélkülözhetlen tájékoztató kézi könyv, melyet előre megszerezve és figyelmesen át lapozhatva, bizonyos tájékozottsággal jöhetnek a fő városba és kiállításba. A mű a Baedecker féle és a leíró könyvek előnyeit egyesíti magában, a mennyi ben a legszükségesebb tájékozást nyújtja a fővárosba érkezőknek az utazásra, az elszállásolásra nézve; közli a hordárok és bérkocsik tarifáit, a társaskocsik, a közúti vasút, a helyi hajók, a csavargőzösök me netrendjét és szállítási dijait; kimeríti mindazt, a mit a posta, iávirda, telefon, színházak, mulatóhe lyek, vendéglők, sörházak, kávéházak, czukrászdák, fürdők, a sport, a tudományos és közintézetek, köz hivatalok, a rendőrség, a fővárosi és országos ható ságok, országos és közhasznú intézetek, egyletek stb. iránti tájékozás szempontjából tudni kell. Szóval kalauz és tájékoztató e könyv minden látogatónak bármily hivatalos vagy magán ügyben akarjon a fő városban eljárni, akár csak szórakozás kedvéért, akár komolyabb czéllal jő a fővárosba, Idöfelosztási javas latában továbbá tájékozást nyújt a főváros és a kiállí tás megtekintésére szánt idő legczélszerübb beosztá sára nézve. «Körséta a fővárosban* czimü fejezetében számos szép illusztráczió kíséretében, melyek közül többet mai számunkban közlünk, elvezet bennünket a mü a főváros minden nevezetes és megtekintésre méltó közintézetéhez és középületéhez, tömör és néhány vonással jellemzi a főváros legkiemelkedőbb alkotásait és látnivaló nevezetességeit; majd a fő város környékén, a közelben és a távolban eszközöl hető kirándulásoknak szentel kiváló figyelmet, végre egy függelékben a kiállításról nemcsak a legszüksé gesebb tájékozást nyújtja, hanem igen praktikus ja vaslatot tesz a kiállítás miként való látogatására nézve is. A főváros nevezetesebb pontjait 4-8, a kiál lítás legkiválóbb épületeit 6 művészi kivitelű képben ismerteti, végre tartalmazza a fővárosnak nagyterje delmű, négy szinnyomatban díszesen kiállított, pon tos térképét és a kiállításnak ugyanily kivitelű kisebb helyzetrajzát, a kiállítási épületek felsorolásával. A főváros térképének magyarázatául szolgál a fővá ros utczáit és tereit tartalmazó fejezet, melyből bárki a legkönnyebben tájékozhatja magát, a főváros bár mely pontjára kívánjon is menni. Mindez előnyök s a gazdag tartalom és a diszes kiállítás daczára, a könyv ára csak hatvan krajczár, oly ár, melyet az abban levő térképekért is bátran lehet adni. A kiadók e gyakorlati szempontból is kitűnően szerkesztett müvecske kiadásával a tömeges szükségletre számí tottak és bizonyára nem csalódtak számításukban, mert a «Budapest a kiáüitás alatt» czimü mű meg szerzése által a fővárosba ránduló látogató időben és pénzben is jelentékeny megtakarításokat eszközöl het és legalább előre tudja mit, mikor, hol és mikép lehet és kell megnézni. Ajánljuk e mű előleges meg szerzését a fővárosba ránduló közönségnek. A kiadó czég Dobrowszky és Franké (Budapest, egyetem-utcza 2. sz.) 65 krajczár előleges beküldése mellett a müvet bérmentve megküldi a megrendelőknek. A Magyar Történeti Életrajzok áprilisi füzete az eddigi gazdag kiállításban is gyarapodást mutat. Szinnyomatu képek, rézkarczok, tollrajzok, szövegbe nyomott és külön lapokon közölt illusztrácziók sűrűn s művészi kivitelben kisérik a közleményeket. Az akadémia történeti bizottsága és a magyar történelmi társulat a közönség számára nagybecsű tanulságos vállatot létesített e füzetben s a szerkesz'ő Szilágyi Sándor kiváló érzékkel valósítja a tervezetet. A tör ténelem részletes ismertetése alig nélkülözheti, hogy szemléltető alakban is föl ne tárják, s a "Történeti Életrajzok* ebben teljesít nevezetes föladatot, mert a történeti, korrajzi emlékeknek ugyszólva albumát, panorámáját adja, s ezzel a közönség érdeklődését hathatósan biztosítja a történelem iránt, mig a ku tatóknak egész tárházat szolgáltat. Szöveg, illusztrá czió itt valóban egybeforrt s örvendetes, hogy a vállalat összes tényezői oly öszhangzatban teljesitik a feladatot: a szerkesztő, az irók, a rajzolók, s a kiadó társulatok és végre maga a nagy közönség is, mely kezdet óta oly figyelemben részesiti a munkát. Az áprilisi füzetben véget ér Tlmlbkzy Lajostól báró Zay Ferencz életrajza, mely az 1526—70 évek korrajza, s a XVI. századi magyar történelem isme-
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
243
és touristai ismertetésének élénk leírását folytatja tovább. A második kötet fele Nagy-Várad városának van szentelve, melynek múltját és jelenét tüzetesen leírja, közintézeteivel, műemlékeivel, művelődési viszonyaival együtt, H aztán a megye nyugati és délkeleti részeit ismerteti meg, a Sárrétet, Gesztet és vidékét, az oláh hegyes vidékeket és barlangokat. A kötet Hügel Ottó nagyváradi nyomdájából csinos kiállításban került ki s ára 1 frt 50 kr. Akadémiai értekezések. Az akadémián tartott értekezésekből megjelent «Adatok Bolyai Farkas rletrajziilm;*, Szily Kálmántól. A világhírű mathematikusról eddigelé kimerítő életrajzot nem bírunk. Szilyé a legterjedelmesebb, mely sok uj adatot és jellemző vonást ment meg a feledéstől. Ára 20 kr. — A iMathemaiikai és természettudományi értesítő* februári füzetében Gothárd Jenő, Konkoly Miklós, Klupáty Jenő, Koch Antal és Szabó Józseftől közöl szakszerű értekezéseket. Folyóiratok. A 'Történelmi tár,* a tud. akadé mia történelmi bizottságának és a történelmi társu latnak évnegyedes folyóiratából az ápril-juniusi kötet került ki.a sajtó alól, a történeti kútfők bő anya gával. Szilágyi Sándor ujabban föltalált leveleket közöl Bethlen Gábor fejedelemtől. Ezt követik Torma Károly közlései Erdély XVII. századi történetéhez. Bauch Gusztáv a reformáczió s a tudományok, JedA -Budapesti Szemle•> áprilisi füzetének érde licska Pál a soproni jezsuiták történetéhez közöl kes tartalmát Medveczky Frigyesnek az ó-kor társa adalékokat; Nagy Iván az Andrássyakhoz intézett dalmi elméletét ismertető tanulmánya nyitja meg leveleket közli, Thaly Kálmán Sámbokréty Mihály • Társadalmi elméletek az ó-korban» czim alatt s az 1683 ki érdekes rövid diarinmát adja. A füzet ára 1 frt 30 kr. — «Hazánk*, történelmi közlöny, szerkeszti első közlemény Platóról szól. Imre Sándor befejezi Abafi Lajos. A szabadságharcz korából öt közlemény •Arany János és Aristophanese» czimű, négy közle van benne: Puky Miklóstól "Komáromi emlékeim*, ményből állt dolgozatát, mely sokkal többet nyújt, id. Szinnyey Józseftől szintén a komáromi napoknak mint a mennyit czime után sejteni lehet, mert nagy 184!>. évi májusi és júniusi eseményeire vonatkozó napló jegyzetei. Várady Gábor «Máramarosmegye költőnknek nyelvéről, humoráról ád beható szép ta 1848-ban* czim alatt szolgál érdekes adatokkal. Fenulmányt. "Oroszországból Oroszországról* czimen renczy József Kossuth Lajosnak a "Törvényhatósági pedig Kajeczi István közöl aktuális czikket az orosz Tudósításokéhoz adott előfizetési fölhívását közli viszonyokról, leírván (Moszkvából) az 1812-diki s végül a csepeli rögtönitélőszék ügyészi véleménye következik, mely halált mér gróf Zichy Ödön fejére. i győzelmes hadjárat emlékének október 12-én történt Abafi Lajos pedig Károlyi Sándor kuruez tábornok megünneplését, és ennek kapcsán elmélkedik az életéhez és a szatmári békekötéshez szolgáltat ada orosz nép jelleméről, a pánszlávizmusról és az orosz tokat, stb. — A 'Nemzeti nőnevelést nevelésügyi birodalom jövőjéről. Napi érdekű kérdésekhez szól folyóirat márcziusi füzetének főbb czikkei: «Áz olasz felső leányiskolákról*, De Gerando Antonicának hozzá : Dr. Heltai Ferencz «A vámok emelése tól, «A leányok testi neveléséről*. Sebestyénné Stetés a mezőgazdaság helyzete,» Zichy Antal «A felső tina Ilonától, továbbá életrajz és arczkép Ballagi ház kezdeményező joga» czimen, Timon Ákos pedig Mórról, dr. Dirner Gusztávtól, s ezenkívül Báufi a párbérről Magyarországon. Költeményt Lévay Jánostói. dr. Kerékgyárt 5 Elektől, Pokorny Ottokár tól, Sípos Júliától, Donner Lajostól közlemények. Józseftől («Hiu küzdelem*) találunk. Szász Béla — 'Népszerű természettuibunányi előadások gyiijLongfellow «Morituri salutarnus* költeményének for- I te no tiye*. a természettudományi társulat évnegye . ditásátadja. Petelei Istvántól «A kapu be van zárva* des kiadványaiból az idei évfolyam első füzete dr. elbeszélés tartozik még a szépirodalmi részbe, j Oláh Gusztávnak nagy elismerésre talált előadását adja *A lámjészröl és az elmekórröl*. A füzetekre I A könyvbirálatok közt Grünwald Béla bírálja Censor- ! írtjával lehet előfizetni.— Az «Uíi/jarisehe Rerue*-h'A nak '(Társadalmunk éj nemzeti hivatásunk* röpira (szerkeszti Hunfalvy Pál és Henrich Gusztáv a feb tát ; megbiráltatnak továbbá K. Nagy Sándor -Bihar- ; ruári és márcziusi füzete egyszerre küldetett szét, ország*-ja, Isaacsohn müve a porosz hivatalnokokról, I szokott érdekes tartalommal. — A «Philologiai Köz löny* és a « Figyelő* irodalomtörténetiközlöny áprilisi Grünwald Bélának «Kossuth és a megye* röpirata és füzete számos szakközleménynyol jelent meg. Szinnyei József repertóriuma. A'«Budapesti Szemle* A «Turul*, a heraldikai és genealógiai társaság : egyes füzete 1 forintért, egész évi folj'am 12 forinért közlönyének ez évi első füzete megjelent. Kubinyi '< rendelhető meg a kiadó Franklin-társulatnál. Ferencz a mohorai Vidffyek czimeres levelét és nem Regények. A Révai-testvérek kiadásában több zedékrendjét ismerteti, szines képen mutatva be a ! regény hagyta el a sajtót. Ezek közt van Jókainak czimert is ; dr. Szendrei János Miskolcz városa czi! 'A ezigánybávn* egykötetes regénye, melyet e kiadó- merét hét rajz kíséretében. E közleményeket még több czikk és könyvismertetés követi f>róf Lázár czég előbb már füzetekben bocsátott közre. A történeti Miklós, Posta Béla, Némethy Lajos, Tagányi Károly, háttérrel bíró regényből a nagynevű szerző énekes Szádeczky Lajos, Wertner Mór s mások tollából. színművet is irt, melyhez a bécsi Strausz szerzett A heraldikai társaság ügyeire vonatkozó közlések s ! zenét. Ara 1 forint. —
244 Szőlőművelési káté szakkönyvet ád ki Molnár István, a budai kir. vinczellérképezde igazgatója és a •Borászati Lapok* szerkesztője. A népszerűn irt mű kérdésekben, feleletekben és rajzokkal adja elő a legszükségesebb s gyakorlatilag fontosabb tárgyakat. Egyenesen a nép számára készült, s német nyelven is megjelenik. A négy ivre terjedő füzet az érdemes szerzőnél (Budapest, vízivárosi posta) 40 krjával ren delhető meg, tiz példány ára 3 frt 50 kr. tOO példány pedig 30 frt. A nemzeti színházban e hó 7-ikén lépett föl hosszas betegeskedés után Molnárné Eocsisovszky Borcsa asszony. A kedvelt művésznőt egyik legszeretetreméltóbb szerepében, Sardou «Váljunk el» víg játékában mint Cyprienne-t látta viszont a közönség s perczekig tartó tapsokkal fogadta. Pályatársai pe dig előadás előtt az öltözőben köszöntötték, és ezüst kávés-készlettel ajándékozták meg emléküL/ Szorgalmi díj a nemzeti színháznál. A Far kas Raskó-alapitvány diját, melyet a^uemzeti szín ház tagjai maguk szoktak kiadni, rendesen a/szinház legszorgalmasabb tagjának, az idén Fái §?éréna k. a. nyerte el; a beadott szavazatok majdnem kivétel nélkül Fái kisasszonyt jelölték ki kitüntetendőül. E dijat, melyet közönségesen szorgalom-díjnak is mernek, tavaly adták legelőször; akkor Mihályfi kapta meg. \J TJj színmű. A nemzeti színház drámabiráló bi zottsága Rákosi Jenőtől 'Endre és Johanna* czimü történeti drámát fogadott el, melynek tárgyát Nagy Lajos magyar király fivérének Aversában történt megöletése képezi. A nemzeti színházban az 1884—85-íki szín házi év alatt (márczius 31-ig) 251 drámai előadást tartottak. A múlt év ápril havától már az operai be vételeket külön kezelték, különben is csak három hóig játszottak még operákat. A 251 előadásban 123 színmű került előadásra, s abból egész estét betöltő' 197. Eredeti színmű 123 este adatott, összesen 51 ; az először színre hozott darabok száma 12. Legtöbb ször kerültek színre az eredetiek közül: «Az arany ember» 16-szor, «Buborékok» 10-szer, «Az ember tragédiája* 8-szor, «Nóra» 6-szor, «A protekczió» 6-szor, «Bálkirálynő* 6-szor. «Kendi Margit* 5-ször, • Egy asszony története* 5-ször, «A harmadik* 5-ször; az idegenek közül: •Avasgyáros* 12-szer, •Egy kis vihar* 6-szor, «Maucroix gróf» 5-ször, «Fedóra* 5-ször. A napi bevételek összege tett 142,337 frt és 15 krt; az egész évi bérletösszeg pedig 58,364 frtot; összesen 200,701 frt 15 kr. Egy előadás átlag jövedelme 799 frt 60 kr. A drámabiráló bizottság előtt 70 benyújtott szinmtí fordult meg, előadásra elfogadtak ezekből nyolczat, s öt már színre is ke rült. Szerzőknek irói díj fejében 14,763 frtot fizettek, melyből idegen szerzőknek csak 2979 frt esett, a többi az eredeti művek szerzőit illette. Magyar előadások a budapesti német szín házban. A gyapju-utczai német színházban a nyá ron, mikor e színház zárva szokott lenni, Feleli Mik lós színtársulata fog előadásokat tartani Blaháné közreműködésével. Feleki e napokban kötötte meg a szerződést a német színház igazgatójával. Termé szetesen a budai színkörben szintén tart előadásokat. A nyáron tehát Budapesten öt színházban lesznek magyar előadások. Magyar színészet Sopronban. Jakab Lajos színtársulata húsvét hétfőjén kezdte meg előadásait Sopronban a "Búzavirág* czimü népszínművel. Sop ronban már régebben nem működvén magyar szín társulat, a megnyitó előadásnak egész ünnepies szí nezete volt, a mit a közönség nagy száma is emelt. Második előadásul Jókai • Aranyembere* került színre.
KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. Történelmi kongresszus. A történelmi társu lat részletesen kidolgozta a történelmi kongresszus tervét. Július hó 2—7-ik napjain fogják megtartani. Tagja lehet mindenki. Csak öt forintot kell lefizetnie 8 legkésőbb június elsejéig jelentkeznie a társulat titkári hivatalában. A tagok kedvezményes vasúti jegyet is kapnak. Három külön osztályban fognak tanácskozni. Az első osztály a történelemmel mint tüdománynyal foglalkozik. Munkatervébe három kérdés megvitatása van fölvéve. A történelmi anyag ismertetése, a segéd tudományok mivelése s a módszerek bírálata. A ki adott programm fölsorolja a kérdéseket, melyeket az előadó fejtegetni fog, és bemutatja az átkutatott bel- és külföldi levéltárak statisztikáját; korról-korra ismerteti a kiadott anyagot s mindenütt rámutat a hézagokra, megjelölve azt is, honnan volnának pó tolhatók ; végre azzal a kérdéssel foglalkozik, mily műveket s gyűjteményeket kellene kiadni; szüksé ges-e egy paleographiai iskola fölállítása, stb. Ez osztály tanácskozásaival kapcsolatban kiállításokat
VASÁRNAPI ÜJSÁG. is rendeznek, a levéltárban oklevelekből, az egye temi könyvtárban kútfőkből. A második osztály a történelmet mint nevelést fogja tekinteni. Két főkérdést tűzött maga elé. Miként kell a közönségben a történeti érzéket fejleszteni ? és milyen viszonyban áll a történelem ós művészet egymáshoz ? Végre a harmadik osztálynak feladata a történelem tanításá nak kérdéseit tisztázni, és pedig külön az elemi s középiskola tanítását. A ki kongresszusi tagnak jelentkezik, annak meg kell jelölnie, melyik osztályba akarja magát be osztatni. Lehet egyszerre egynél több osztálynak is tagja. A tárgyalásokat gyorsírói jegyzés után ki fog ják adni s ingyen megküldik a kongresszus minden tagjának. A történelmi társulat Pulszky Ferencz el nöklete alatt tartotta legutóbbi havi ülését, s azon Ováry Lipót a vatikáni magyar okirattár nemrég megjelent első kötetében foglalt pápai követi jelen tések alapján Tomory Pál kalocsai érsek életéről, jelleméről és 1525—26-iki hadvezéri működéséről értekezett, kimutatván ama vád alaptalanságát, mely szerint a mohácsi vésznek a főpap lett volna egyik főokozója. Egészen más tényezők működtek közre, s a katasztrófát feltartóztatni vagy meghiúsítani nagyobb államférfinak s nagyobb hadvezérnek, mint Tomory Pál volt, sem állott volna többé hatalmában. Elő adása végén Ováry ismertette a mohácsi ütközetről a pápai követ által beküldött s az eddig ismert leírások tól némileg eltérő jelentést és ecsetelte az ország akkori szomorú helyzetét. A tetszéssel fogadott fel olvasás után Szilágyi Sándor bejelenté, hogy az áta- j lános biztosító társulat 100 forinttal hozzájárult a { • Történelmi életrajzok* kiadásához. Örvendetes tu- • domásul vették Nyitramegye átiratát, melyben érte- | siti a társulatot, hogy intézkedéseket tett a megye idegen nevű községeinek történelmi alapon nyugvó magyar nevekkel való ellátása iránt. Pichler Hermann abbeli indítványát, hogy a társulat az orsz. kiállítás alatt történelmi kiállítást rendezzen, a fölmerülő nehézségek következtében nem fogadták kedvezően ; az indítvány a kongresszusi bizottsághoz utasíttatott, j
15. SZÁM. 1885. XXXII. ÉVFOLYAM.
szavazott Trefort miniszternek, ki múlt augusztus ban az egyletet meglátogatta s közbenjárása által a magy.Atud. akadémia számos nagybecsű kiadványát szerezte meg; végül az egylet összes tisztviselőinek. Ugyanez a tisztikar újra egyhangúlag megválaszta tott, t. i. dr. Duka Tivadar elnöknek, Krapf főkönzul alelnöknek, liáth Nándor alelnöknek és segély osztónak, Pillischer J. pénztárnoknak, dr. Perlaky titkárnak, Wingate ügyésznek, Butiéi' könyvtárnok nak stb. Egyszersmind elhatározta a közgyűlés, hogy miután jelenleg egy londoni osztrák-magyar egylet is van, sőt néhány dologgyülölő mesterlegényből londoni magyar kommunista egylet is alakult, saját cziméhez ezentúl hozzáfüggeszti, minden félreértés kikerülése végett, a •jótékonysági* jelzőt; ugy hogy ezentúl teljes czime • Londoni Magyar Jótékony ságiEgylet», angolul «London Hungárián Association of Benevolence* lesz. Gyűlés után kedélyes ebéd volt, melyen megjelentek a nagyszámú tagokon kivül: Hengelmüller követségi tanácsos, dr. Hyde Clarké nagynevű angol tudós, hazánk régi ismerője s már Széchenyinek barátja, De Winton őrnagy stb., kik mindannyian felköszöntőket mondottak, valamint dr. Duka, Diósy Márton, Perlaky Elek, Diósy Arthur, dr. Jagielsky és mások. A lakoma alatt szaporán foly tak be az adományok : rövid idő alatt közel másfél száz font sterling gyűlt egybe.
15. SZAM. 1885. XXXII. ÉVFOLYAM.
245
VASÁRNAPI UJSAG.
Liszt Ferencz e hó 11 -én végezte be az okta tást az országos zeneakadémiában, és vasárnap el utazik, előbb Pozsonyba, aztán rendes tartózkodási helyére, Weimárba. A mester az ünnepeket Kalocsán töltötte, Haynald bibornoknál, s kellemes meglepetés ben részesítette az érsek vendégeit vasárnap este, midőn vacsora végeztével zongorához ült és elját szotta Chopin egyik nocturnejét, utána pedig saját magyar rhapszodiáját. Hétfőn délután az érseki szemináriumban tett látogatást, hol előbb Siposs Antal játszotta el a kiállítási művészi album részére irt apotheozisát, majd a mester ült lelkes tapsok közben a zongorához, ritka élvezetben részesítve a papnövendékeket.
AZ ORSZÁGOS K I Á L L Í T Á S
ÉPÜLETEI.
Az aradi v é r t a n u k szobrának befejezését a bizottság Zala György jeles fiatal szobrászra bízta. A szobrot Huszár tervezete szerint változatlanul kell elkészítenie, és pedig ugy, hogy az 1889. okt. 6-án lelephezhető legyen. A mint Zala a szerződést aláirta, 3000 frt előleget utalványoznak ki részére. Keleti pavillon
a kiállítás alatt tömeges kirándulásokat fog rendezni Budapestre. A trónörökös kiállítási tárgyai megérkeztek Budapestre. Vadászzsákmányának színe-javát állítja ki az erdészeti pavillonban. Két vaggont töltöttek be e tárgyak. Huszár Adolf síremléke ügyében a képző művészeti társulat kezdeményezése folytán bizottság van a művészek közt alakulóban. A síremlékre már eddig is begyült pár száz forint. Huszár hagyatéka a család intézkedése következtében egyelőre nem kerül árverés alá. A hagyatéki gondnok: Perlaky Kálmán ügyvéd a napokban az elhunyt művész «Huzd rá czigány!* czimü kisebb művéről s Rácz Palinak általa mintázott mellszobráról sikerült gipszöntvénye ket készíttetett, melyek sokszorosítva még a napok ban műárusi forgalomba kerülnek. Klastrom a városligetben. A városliget há tulsó részében, az István-uton, közel a kiállításhoz, nagy kétemeletes épület készült el, mely külső rideg ségével igen feltűnő mindenki előtt. Ez az épület nagyobbszerü zárda és nevelőintézet lesz s a • Jézus szent szivéről* nevezett franczia apáczák (Sacré coeur) építik. Ez apáczák között több magyar mágnáshölgy van, egy gróf Kálnoky, egy gróf Forgách leány stb.
MI UJSÁG?
A trónörökös-pár e hó 8-ikán délután érkezett Brüsszelbe, a belga király ötvenedik születésnapjá nak ünnepélyeire. Lipót király, Mária Henriette királyné, Klementina herczegnő (Stefánia herczegnő húga), a flandriai gróf (a belga trónörökös) és neje, Koburg Fülöp berezeg és neje Lujza herczegnő (Ste fánia herczegnő nénje), az osztrák-magyar követség, a díplomáczia testület tagjai, a legfőbb állami tisztvi selők várták az indóházban. A király a legszivélyesebben megölelte és megcsókolta a trónörökösnét és a trónörököst. A pályaudvarban felállított gránátos Az irói segélyegylet múlt évben segélyezé zászlóalj katonailag tisztelgett és a katonai zenekar sekre 10,452 frtot fordított. A bevételek 21,810 frtot az osztrák néphimnuszt játszotta. A közönség, mely igen nagy számban volt jelen, a trónörökös-párt tettek. Az egylet vagyona összesen 216,382 frt. Az állatvédő egyesület e hó 9-én fölolvasó rendkívüli rokonszenvvel fogadta. Ezután a felségek ülést tartott az iparoskörben nagy közönség előtt. és a trónörökös-pár a roppant néptömeg lelkesült Kodolányi Antal szólt a galambczéllövészetröl. Elörömkiáltásai közben n királyi palotába mentek. — itélőleg nyilatkozott erről a divatos sportról, s mint , Brüsszelből e hó 10-én az a megdöbbentő tudósítás az állatvédő egyesület ta'y'a tiltakozott az ellen, hogy I ! az országos kiállítás alkalmából Budapesten nemzet érkezett, hogy egy őrült ember durva kihágást köve közi galainblövészi versenyt rendeznek 10,000 frank tett el ott trónörökösünk ellen. A belga király szüle jutalommal. Az egész csak arra szolgál, hogy néhány tésnapjának ünnepélyei e hó 9-ikén folytak le, s a blazírt ember idegeit fölcsiklandozza. Halomra lövik belga főváros lakossága lelkesülten vett részt azok a szegény állatokat s ott hagyják a nélkül, hogy azok ban. Az isteni tisztelet után a királyi család a palo legnagyobb része tökéletesen meg volna ölve. Hogy jól repüljenek föl a kalitkából, kihúzzák farktollai- tába tért vissza, s Rudolf trónörökös a flandriai gróf kat, kiszúrják a félszemüket s abba olykor égő taplót fal együtt foglalt helyet egy udvari kocsiban. Egy : dugnak. Belgiumba évenkint 50,000 galambot visz- szerre egy ember izgatott kiabálások közt rohant a nek Németországból, és ezek mind áldozatul esnek kocsinak és öklével bezúzta annak ablakát. Azt kia I az embertelen sportnak. Angolországban a felsőház j 1883-ban elvetette azt a törvényjavaslatot, mely a bálta: «Isten akarata, hogy feláldoztassanak. Szent i czéllövészet eltiltását rendelte el, és a nemes lordok séges szűz Mária, ki vagy a mennyekben.» Azonnal háza e határozatért a leghevesebb támadásoknak volt elfogták. A két trónörökösnek semmi sérülése nem kitéve a sajtó részéről, és valószínű, hogy Angliában, esett. A betört ablaküveg a merénylő kezét vagdalta : hol a közvélemény is ellene van a nemtelen sport! nak, előbb-utóbb mégis törvény által fog az eltiltatni. össze. Mudde Omernek hívják, rajzoló a középitési | A királyi család tagjai, a walesi berezeg, a brit ka- minisztériumban és 25 éves. Az orvosok tébolyodottj tonatisztek már felhagytak a galamblövészettel, és nak találták, kit vallási őrjöngés szállt meg. ; az angol arisztokráczia nőtagjai megfogadták, hogy Rudolf trónörökös népismei nagy müve ér j addig nem mennek Hurlinghameba, hol a galamb; czéllövészetek tartatnak, míg csak a Chun-klub a dekében az e czélra felhívott Jókai Mór és Weilen ! czéllövészetekre a terrakotta galambokat el nem fo József szerkesztőkkel ápr. 3-án hosszasabban érteke gadja. Amerikában, Németországban is megindult '•• már a mozgalom a galamblövészet ellen. Kodolányi zett. A munkálatok mind két részről nagy buzgalom ; felolvasását megtapsolták. Hermán Ottó a maga mal folynak. Ugyané mű érdekében a trónörökös még részéről néhány elmés megjegyzést tett még a ga e hó folytán (a kiállítás megnyitása előtt) egy napra lamblövészetre, s azzal végezte, hogy a galamblövé lejön Budapestre. Ez alkalommal kegyeskedett ő fen szet nem illik a magyar emberhez, mert ez nem sége Jókainak megígérni, hogy a magyar hírlapírók meglövi, hanem megbecsüli galambját. nyugdíjintézete javára kiadandó albumba a mostani A magyar jogászgyülés állandó bizottsága a < keleti utazásából (Damaskusról vagy Korfuról) egy kilenczedik magyar jogászgyülés egybehivását szept. czikket fog írni. Ez albumról is nagy érdeklődéssel | 20-ára határozta el; a teljes ülések szeptember 20-án kérdezősködött a trónörökös. I és 23-án, a szakosztályi ülések pedig szept. 21-én és j 22-én fognak megtartatni. A pannonhalmi főapát. Az elhunyt Kruesz A londoni magyar egylet a napokban tartotta Krizosztom helyére Pannonhalmán e hó 9-ikén tör | évi közgyűlését a tagok és angol barátok élénk rész- téntek meg a kijelölések, Zalka János győri püspök elnöklete alatt. A Benczés-rend tagjai a díszes állásra j véte mellett dr. Duka Tivadar eloöklete alatt. A múlt évi jövedelem kerek számban 250 font hármat jelöltek: Vaszary Kolos győri főgymnasiumi | sterling volt, míg a kiadások 247 fontra rúgtak. Az igazgatót; Rozmanith Richárdot, a főmonostor per í egyletnek van saját háza, vagyis helyesebben kettő. jelét, a pannonhalmi levéltár őrét, és Füssy Tamást, | Az első bérbe van adva és jól jövedelmez, míg a máhosszabb ideig a Szent-István-társulat igazgatóját, s | sodik az egylet otthonául szolgál. Ez utóbbiban a irodalmilag is igen tevékeny férfiút. A három jelölt ! tanácskozó és olvasószobán, valamint a házőrző lakásán kivül háló-helyiségek is vannak ínségben levő . közül fogja ő felsége kinevezni a főapátot. A korona földiek számára. Az elmúlt esztendő alatt 25 sze- rendesen az első helyen fölterjesztettet nevezi ki, 8 ; mély kapott itt szállást 235 éjszakán. Pénzbeli se- : ez Vaszary Kolos, jeles tanférfiu, kinek neve több gélyt 370-en élveztek, ezek közt 197 osztrák és 173 j történeti munka után is jól ismert. Született 1829. magyar. A visszautazásra 130-an kaptak az egylettől febr. 18-án Esztergomban; 1845-ben lépett a szer ingyen-jegyet. Az olvasó-termet és könyvtárt is so- | kan használták. A közgyűlés különös köszönetet zetbe, s 1852-ben szentelték föl.
Tornacsarnok.
Budapest főváros pavillonja.
Keleti kávéház.
Tansser-épület. Az országos kiállítás. A keleti pariiion szá mára Konstantinápolyból több értékes küldemény jött. Bulgáriából tiz ládát betöltő gyűjteményt indí tottak útnak s a küldemény néhány nap múlva már megérkezik. Bolgárország általában gazdagon lesz képviselve. A kiállítási terület parkozására az országos bi zottság 4000 frton fenyőket rendelt meg s nagyobb részöket már elültették. Albrecht főherczeg a saját pavillonját szintén fenyőkkel ülteti körül. — A lökiállításra 800 lovat jelentettek be, ezek közt 12 telivért az osztrák földművelési minisztérium. — Az orsz. torna-ünnepély, melyet az orsz. kiállítás alkal mából a nemzeti torna-egylet rendez, június 28-án lesz. Másnap az orsz. torna-szövetkezet alakuló ülése lesz, jun. 30-án pedig a magyarországi tanítók tornaegylete tart közgyűlést. — A fővárosi tanító-egyletek küldötteiből 70 tágu bizottság alakult, melynek fel adata a kiállítás alkalmából a fővárosba utazó vidéki tanítók fogadása és utbaigazitása. Felvilágosítások kal Vehner Gyula igazgató-tanító szolgál (szarvastén közs. népiskola). — A milanói 'Agenzia Oiiaru, Olaszország egyik legnagyobb utazásrendező vállalata
Nemzetközi gépcsarnok.
Az intézetet egyelőre nem építhetik ki teljesen, pénz hiány miatt; a homlokzat, mely az utczai vonalra jön és igen diszes lesz a bemutatott tervek szerint, valamint az é pűlet udvarbeli részén a kápolna, csak később, de mindenesetre két-három év alatt fog ki épülni. Tihanyi Miklós h á t r a h a g y o t t családja j a v á r a gyűjtést indítottak. A gyűjtő-bizottságot a népszín ház személyzete alakította, s a közönséghez intézett fölhívást Cserny Károly karnagy, Horvát Vincze és Vidor Pál adták ki. Á korán elhunyt jeles művész nagyon szerette családját, mely azonban az ő halálá val minden támaszát elvesztette. A család érdekében Mikulesku Joachim budapesti g. k. plébános húsvéti predikácziójában meleg szavakat emelt hivei előtt. Földalatti üregek Budavárában. Sokszor volt szó már a Budavárban levő földalatti üregekről melyekben a viz összegyűl és az alagút boltozatán állandó átszivárgásban van. A napokban a pénzügy minisztérium épülete alatt levő üregeket vették vizs gálat alá, melyekbe az épület kisebb szárnyának déli részén egy csapóajtó által elzárt 50—60 fokú meredek lépcsőzeten lehet lejutni. Az üregek fölött 3—4 mé-
246 t e r vastag réteg v a n s ezek fölött állnak a haszna latra s z á n t pinczék. A k é t sziklaüreg egyike a Má t y á s - t e m p l o m i r á n y á b a n , megközelítőleg 6 0 — 7 0 négyszögméternyire terjed s alját egy lábnyi mély viz borítja. A másik ü r e g mintegy 100 négyszög m é t e r n y i kiterjedéssel északnyugat felé nyúlik, fene k é n néhol két lábnyi mély vizzel. Ez utóbbi üregek ből k é t kürtőforma átlyukasztás nyilik fölfelé, m e lyek hajdan kétségkívül a r r a szolgáltak, hogy a bar l a n g o t friss levegővel lássák el, m a a z o n b a n m á r be vannak falazva. A n a g y barlang keleti, vagyis a D u n a felé eső részén egy elfalazás l á t h a t ó , melyből azt le h e t gyanítani, hogy ez üregek kiegészítő részét ké pezték B u d a v á r hajdani katakombáinak. A Mátyás t e m p l o m e szétmáladozó üregek fölött épült s föléjük tervezik m o s t a n s á g a pénzügyminiszteri palota ne gyedik szárnyát. A m o n u m e n t á l i s Mátyás-templom t e h á t részben ily ü r e g fölött emelkedik. Most az a kérdés, hogy n e m szükséges-e a t e m p l o m biztositására intézkedéseket t e n n i .
VASÁBNAPI ÚJSÁG.
15.
tisztviselő, Klapka György tábornok nnokaöcscse, 35 éves korában, Temesvártt. — ZÖLDLAJOS, vasúti tisztviselő és honvéd-hadnagy, 25 éves korában, Pécsett. — DEÁK P É T E R , büd-szentmihályi főjegyző. — FINGER JÓZSEF, pénzügyi fogalmazó, 29 éves ko rában, Nagy-Becskereken. — DOBSA LAJOS, Dobsa Mihály városi tanácsos fia, 26 éves korában, Makón. —
HERTELENDY
KÁLMÁN,
ÖZV. H e r t e l e n d y
Zsig-
m o n d n é fia. 19 éves korában, Budapesten. — KÖPE DEZSŐ, reáliskolai t a n á r , kit czéllövészetnél egy véletlen lövés talált halálosán, 2 4 éves korában, Sopronban, Özv. báró BÁLINTITT JÓZSEFNÉ szül. Katona J u liánná, b. Bálintitt József cs. k. k a m a r á s és ország gyűlési képviselő édes anyja, 77 éves korában, Ma r o s - V á s á r h e l y t i — Gróf BOLZA ANDRÁSNÉ szül. BRUTTKOVSZKY AMÁLIA, a szarvasi nőegylet elnöke, köztiszteletben élt j ó t é k o n y hölgy, 6 i éves korában Bécsben, h o n n a n holttestét Szarvasra szállították. — Özv. kimlődi HÓDOLY JÁNOSNÉ, köztiszteletü hölgy, Sárospatakon ; halála mélyen lesújtó hatással volt a fővárosban lakó k é t leányára, kiknek egyike Dapsy Lászlónak, a «Magyar Föld» érdemes szerkesztőjé nek, másika pedig Arkövy József fővárosi orvosnak neje. — Özv. KAPU JÓZSEFNÉ szül. T ó t h J u d i t h , 70 éves korában Czegléden, s halálát nagy rokonság gyászolja. — BRANKOVITS JÓZSEFNÉ szül. Gere Vilma, 39 éves korában Ikladon. — ESZTERGÁLYOS MÓRNÉ szül. Xéger Ida, 4 4 éves korában Budapesten. — Özv. TIVOLT FERENCZNÉ szül. Hérics Jozefa, Hérics J á n o s soproni törvényszéki elnök nővére, Zala-Eger szegen. — H I M F I JÓZSEFNÉ szül. J a k a b Irma, 39 éves korában G y ö n g y ö s ö n : ugyanott CSATO FERENCZNÉ szül. Martonffy E m m a , 42 éves korában. — MAYER MÁRTONNÉ szül. P a u e r Terézia, 72 éves k o r á b a n , Szegeden.
SZÁM. 1 8 8 5 . XXXII. ÉVFOLYAM.
SZEEIESZTÖI MONDANIVALÓ. B á t o r i Z s i g m o n d . Bajos egy ily történetet, mely ámbár a hős történeti jellemével ellentétben nincs, de ténybeli adaton nem alapúi, egy ismert történeti név vel s annak való eseményeivel igy összekötői. — Az egészben véve elég jól (ámbár inkább krónikailag, mint balladailag) elbeszólt történetben van mégis néhány kétes becsű s kifogás alá eshető vonás. A törvényes nő (Mária Christienne) hasonlatossága az elhagyott ked vessel s B. Zs.-nak e miatt idegenkedése t ő l e : nagyon kérdéses, lélektani vonás-e vagy épen ellenkező ? A végső megbocsátó hang, j ó s engesztelő megoldást adna, csakhogy egészen előkészítetlenül jő. — A köl temény mindenesetre igen figyelemre méltó, kezdetnek. S z ü l ő f ö l d e m e n . (N. S.) Ezt m á r láttuk s talán még a többi közül is egyiket-másikat. A melyek még nem voltak előttünk, azok sem igen jobbak, inkább még g3'engébbek s pl. a «Tavaszkom czimü üres rimpengetés; szaggatott döczögő sorokban. Itt-ott azonban feltűnik némi kedély vagy érzésféle, pl. a «Kedvesem halálára* eziműben, de azt is elrontja a semmitmondó (s a mellett még bántólag rosszul rí melt) befejezés.
HETI Nap
NAPTÁR.
Kathollkus és protestáns
Április hó. Görög-Orosz
15
A Franklin-Társulat hirlap-kiadókivatalábaii B u d a p e s t , egyetem-uteza 4. sz. alatt a
következő hetilapokat lehet megrendelni:
(XXXU. évfolyam.) szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilap ; hasábjain a legjelesebb Írók működnek közre; a fölmerülő személyi és tárgyi nevezetességeket alaposan magyarázott képekben, az érdekes eseményeket hírrovatá ban lehető teljesen közli; béltartalom, külcsín, mennyiségre nézye a világ legelterjedtebb hasonló"
vállalataival versenyez; bekötve 4-500 művészi kivitelű képpel díszített több mint száz nagy
ívnyi terjedelemben meg-megujulo házi könyvtárnak.
SAKKJÁTÉK.
N y e r s selyem bastruhá-
olvasmány;
nem mnlo, sőt növekedő értékű darabja minden
A Vasárnapi Újság előfizetési á r a évnegyedre 2 Irt, a «Világkrónikával, együtt 2 í r t 50 k r .
PöklflX,
háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilapot, a magyar gazdasszonyok orsz. egyle tének hivatalos közlönyét, mely már IV. évfolyamban van s nagy elterjedésnek örvend. Megjelenik minden vasárnap, M u n k a u t á n czimü ingyenes szépirodalmi melléklettel. (XXXI. é v f o l y a m . )
[ Izrieliti
A " J o g t u d o m á n y i K ö z l ö n y • április 10-diki D 1 Gyula p. h.JD 1 Ijuasi 31 F I Hipácz 27 Józ lial. (15-ik) száma a következő tartalommal jelent m e g : Hermenegildvt.; Jusztin i8 1 Április Telekkönyvi ügyek. Tuth Gáspár selmeczi ügy 29 14 K Tibor vt. [Tibor 2Titus védtől. — Észrevételek a telekkönyvi törvényjavas Í5 S Anasztázia vt. Olyinpia •SNiczétás ap. 30Rcs-Ch. latra. Dr. Imling Konrád budapesti kir. táblai bíró 16 C Larabert vt. Áron 1 Ij.R.Ch 4 József tól. — A vegyes nemzetiségű államok nyelvjoga az 17 P Auiczét p. vt. Re:aó ^ ^ ^ ^5Klaudinsz ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ 2Nathan ^^^^ igazságszolgáltatás terén. Dr. Jetiinek Arthur buda 18 S Apollónius vt.' Valér I 6Eutik 6Entik I 3Sll 2. pesti ügyvédtől. — Jogirodalom: A házassági elválás Holdváltotásai: $) Első negyed 2:>-én 36 pk. éjfél után. joga Magyarországon és Erdélyben. Gyakorlati hasz nálatra, az elválásból eredő személy- és vagyonjogi kérdésekben és az egyházi és világi bíróságok elé tar Tartalom. tozó válóperekben, különös tekintettel a magyar ki Özvegy CSÁSZÁR MIKLÓSNÉ. a nemzeti színház S z ö v e g : Bereczki Máté és gyüraölcsészetünk. rályi Curia gyakorlatára, irta Sztehló " Curia gyakorlatára, irta Sztehló Kornél. I>r. | j ^ " - ^ ^ e " h ó 9-én. NeS~eFtí rangú művésznő Tors Kálmántól. — April. (Költemény) Reviczky Gyu Daempf Sándor pécsi ügyvédtől. — Az egyenes ado- / Y Í . . ,," . . . . . . . ,..,, , . .... ±. .i „ lától. — Utazás ismeretlen állomás felé. 1849. ápril törvényekben és szabályokban előirt határidőknek á t t o l t , kisebb szerepkorok betöltésére szerződtettek, s 21-tól május 5-ig. 15. A Semmering. 16. Mostani ezek mellett m a r a d t , lelkiismeretesen teljesítve kö nézete. Összeállította Márffy Ede magyar kir. pénzügyi zarándokiásunk két utolsó napja. — Homokból font telességét s hasznossá tévé magát az intézet j ó elő fogalmazó. — Törvénykezési Szemle: Lehet-e az örö kötelek. Angol regény. Irta Francillon K. E. — kösödési illetéket hagyatéki tárgyalás nélkül helyesen adásaira. Évek előtt a vidéki színpadok egyik ked Zay Ferencz életéből. Barabás Samutól. — Egy kiszabni? Dr Markó Sándor rozsnyói kir. közjegyző velt tagja volt, s kivált társalgási darabokban szer veleg. — Képek a kiállításról. — Egy séta Buda től. — Különfélék. zett elismerést. A Molnár György vezetése a l a t t pesten. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és M E L L É K L E T : Curiai Határozatok megnyílt budai népszínház tagjai közt is szerepelt egyletek. — Mi újság? — Halálozások. — Sakk játék. — Szerkesztői mondanivaló. — Hetinaptár. férjével Császár Miklóssal együtt, ki e színháznak egyik legtehetségesebb tagja s rendezője volt, de n e m K é p e k : Bereczki Máté. — Budapesti képek: 1 Kilátás Budapestre a Rózsahegyről. 2. Budai vízi sokam elhunyt. Özvegye azután még a vidéki szín HALÁLOZÁSOK. város kilátással a Margithidra és Margitszigetre. 3. padokon hosszabb időt töltött, mígnem a nemzeti Ferencz-Józseftér, kilátással a Gellérthegyre. 4. FeE l h u n y t a k a közelebbi napok a l a t t : LITSCHAUEB színházban talált állandó szerepkört. Az utóbbi idők rencz-József-tér a magyar tud. akadémia palotájával LAJOS, m . k. bányatanácsos, nyng. t a n á r a selmeczben gyakran betegeskedett, s m á r hosszabb idő ó t a s kilátással Budára. 5. Fővárosi vigadó a kioszkkal. b á n y a i bányászati és erdészeti akadémián, 70 éves föl s e m léphetett. E g y fia m a r a d t , ki a szini iskola 6. Dunai távlatkép a ferenezvárosi oldalról. 7. Kál korában Budapesten. — IÍIBIÁNSZKY ADOLF, kegyes növendéke. vin-tér. 8. Külső sugár-ut. 9. Oktogon-tér és a kö r e n d i áldozár, érdemesült gymnasiumi tanár, 67 éves zépső sugár ut. 10. Korzó a Ferencz-József rakparton. korában, S .-lmeczbányán.—BABTHOLOMAIDESZ LÁSZLÓ, — Zay Ferencz. — Zay-ugróczi kastély és templom. — ev. főesperes és negyven évig jolsva tapolczai lel Földszinti szoba Zay-Ugróczon. Zay-Podhragy. A ká polna belseje. — A kiállítás főkapujánál. Dörre Tiva kész, a gömöri evangélikus egyházmegye egyik jeles dar rajza. — Az országos kiállítás épületei: 1. Buda férfia, Jolsva-Tapolczán. — Ft'RÉsz FEREXCZ, licze1325. számú feladvány, Schrüfer F.-töl. pest főváros pavillonja. 2. Tornacsarnok. 3 . Tanszer u m i n y n g . t a n á r , ki m i n t természetbúvár is érdeme épület. 4. Keleti kávéház. 5. Keleti pavillon. 6. Xemsen működött, 73 éves koréban, Késmárkon. — P O z közi gépcsarnok. GÁNY ÁDÁM, H u n y a d m e g y e központi árvaszékének ülnöke, Erdély egyik legtekintélyesebb családjának tagja, 56 éves korában, D é v á n . — D r . NÉMETH KÁ Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . BOLY, Somogymegye főorvosa, a somogymegyei ta (L. Egyetem-tér 6. szám.) k a r é k p é n z t á r n a k sok évig igazgatója. — VARGA A N TAL, plébános. Berkenyén. — KCRINSZKY LAJOS, NagyVárad egyik legtekintélyesebb polgára, a kath. püs k a t (egész selyem) 9 f r t 3 0 k r . pöki urodalom főügyésze, a törvényhatóság tagja, a megyei kereskedelmi s i p a r hitelbank elnöke. 65 éves e g y t e l j e s Ö l t ö n y r e , valamint ne korában. — HÁTFALÚD? KÁLMÁN, a Kadeczky n e v e t h e z e b b m i n ő s é g e k e t i s , szállít, legkevesebb k é t viselő huszárezred nyűg. ezredese, közbecsülésben öltönyre valónak megrendelésénél, v á m m e n t e élt férfiú, 5 2 éves korában, Kolozsvárit, h o n n a n holt s e n a h á z b a , Henneberg G. ( k i r . u d v a r i s z á l l í t ó ) testét hidalmási birtokára szállították. — RAZGHA E L E K , fővárosi tekintélyes polgár, Spett Vincze is selyemgyári raktára, Zürichben. M i n t á k posta m e r t ügyvéd apósa, 6 8 éves korában B u d a p e s t e n ; fordultával. Levéldij a Svájczba 10 k r . ugyanitt NAGY BENCZE, Puszta-Zámor község jegy zője, ki orvosi tanács végett utazott a fővárosba. — P F L U G GYULA, pancsovai levéltárnok, a «Banater K Ö S Z V É N Y E S E K N E K . Post» régi dolgozótársa, 4 2 éves korában. — K i s s LAJOS, a kis-tapolcsányi j á r á s volt szolgabirája, sókwmla Ferencz János. es. k. ndv. szállító és kerületi hivatali ellenőr, 6 9 éves korában, Pozsonyban. — gyógyszerész urnák, Korneuburgban. PEBSAY FEBENCZ, gyógyszerész és Czegléd tekin A j ó t é k o n y h a t á s , m e l y l y e l a z ö n cs. k. s z a b . télyes polgára, 6 8 éves korában. — UDVABDY F E d h a b c MágOS" ' * ü d í t ő n e d v e l o v a k s z á m á r a , b i r , előttem m á r s o k BENCZ, Fejérmegye másod alszámvevője 69 éves ko év ó t a ismeretes. Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond. r á b a n Székesfehérvárit. — H E N C Z RIKHÁBD ügyvéd, Utóbbi időben alkalmam volt k ö s z v é n y f o l y a 3 5 éves korában, Devecserben. — NYEBS LAJOS d é k á n a k g y ó g y h a t á s á t is saját m a g a m o n tapasz A z 1 3 2 0 . sz. f e l a d v á n y megfejtése hnszárhadnagy, a kalocsai kir. törvényszék elnöké talni. Annak használata m a k a c s c s ú z o s s z e n v e nek fia, 24 éves korában, S z a b a d k á n ; ugyanott Lehner M.-tól. d é s t ő l s z a b a d í t o t t m e g , mely, kivált a hűvösebb STANTICS JAKAB, városi volt alszámvevő, 6 5 éves k o Megfejt éa. időjárás beálltakor, hevesen lépett föl. A midőn e z rában. — SOLTI FEBENCZ, végzett jogász, Solti Ká Wlágos Sötét. e r e d m é n y t Önnel ö r ö m m e l t u d a t n á m , kérem az roly ügyvéd és földbirtokos 2 4 éves fia, HódmezőBc4—c3 alább jegyzettet, n é k e m mielőbb elküldeni. BL3—c3. (a) Vábárhelytt. — SPITZ JAKAB fehérgyarmati birtokos Vd2—el t. sz. Teljes tisztelettel 6 5 éves korában, Nagyecseden. — AUSPITZ IZRAEL, Ha6—b4 v. H g 6 - e 7 Gróf L o g o t h e t t i Vladimír, Lúgos egyik leggazdagabb polgára, ki családi csapá v. V matt. cs. k. ezredes és földbirtokop. sok m i a t t vetett véget életének, 6 8 éves korában. — Billowic, 1881. febr. 2-án. MAKKAI MÁRTON, rákosdi ref. tanító, a hunyadb4- -c3: (b) megyei tanitó testület tagja, Déván. — ZÁNTHÓ K Á L Ha6- - b 8 f K a p h a t ó m i n d e a gyógyszertárban. Főletét : t. s MÁN, nyng. törvényszéki biró, 61 éves korában, V v. F . matt, Kwizda Ferencz J á n o s , cs. k. udv. szállító kerületi Győrött. — Tarczádi SIMÖ P A L I , 5 1 éves korában, b. gyógyszertára, K o r n e u b u r g b a n . Golgón, s a blenke-pojáni családi sírboltban t e m e t t é k 1. Bbl—dl ~ >S z í v e s figyelembe v é t e l ü l . E ke2. B c 3 — d 3 : . . . . . . el. — D E S B Ö JÓZSEF, dr. Deseő Béla t a n á r atyja, 6 8 t sz. ' s z i t m é n y v é t e l é n é l k é r j ü k a t. közönséget 3. éves korában, Maros - V á s á r h e l y t ! — MILLENKOVICS ^ ^ ^ ^ m v. H . matt. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ mindig „ K w i z d a k ö s z v é n y f o l y a DÁNIEL, zsábári birtokos, 2 4 éves korában, Lúgoson. H e l y e i é n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. és F . H . Senki Ede. Andorfi S., Kovács J. — Az Erkel-sakktársa — PEBDA LAJOS, városi tisztviselő, 3 9 éves korában, ! d e k á t " kérni s arra ügyelni, hogy ság nevében: Exner Kornél. — Maesolán : Varga J . — Pozsonyban. — ÖTVÖS SÁNDOR, magyar államvasuti m i n d e n p a l a c z k , valamint a c a r Tarniiczon: Németh Péter. — Tornán : Pap József. — t o n is a m e l l é k e l t v é d j e g y g y e i legyen A pesti sakk-kör. ellátva.
247
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
SZÁM. 1885. XXXII. ÉVFOLYAM.
| Előfizetési árak: egész évre 6 frt,-félém 3 frt,—negyedévre 1fii50 ir.
sem pártoktői, sem kormányhatalomtól nem «befolyásolt', teljesen független politikai lap, mely a hét eseményeit összegezve, kellő magyarázattal ellátott gondos és hü összeállításban tárja az olvasd elé s ! I Előfizetések legczélszerübben postautalványnyal a . M a g y a r Háziasszony* kiadó hivatalába, Budapest, váczi körút 20. sz. a. intézendök. C 3 J " E lapból levelező lapon a közönség együtt találja benne mindazt, a mi napi lapokban elszórtan megjelen, — a mely ekként ki-1 vált oly vidéken, hol a hiányos postajárás a napi értesülést különben is megnehezíti, a napi lapokat való megkeresésre a kiadóhivatal ingyen és bérmentve küld mutatvány-számokat. ÍS lehetőleg pótolja. — A Politikai Újdonságok ujabban „ M a g y a r G a z d a " czim alatt i havonként kétszer megjelenő gazdasági képes lap, al van bővítve. APolitikal Újdonságok előfizetési á r a évnegyedre 1 frt 50 kr, a • Világkrónikával» együtt 2 frt. AVasárnapiUjság ésPolitíkai Újdonságok együtt évnegyedre 3 frt, a« Világkrónikával3 frt 5 0 k r .
Legolcsóbb hetilap a magyar nép számára f|3regész é v r e c s a k 2 forint, fejj
Narancsok
THEDO tanár szakállhagymája,
vagy czitromok, uj termés, éret, válogatott messinai, 30—45 drb nagyság szerint szép, 5 kilós kosárban, óva tosan csomagolva,postával bérmentve Osztr.-Magyarországra elvámolva külde tik utánvét mellett frt 1.90
l e g j o b b éa l e g b i z t o s a b b •>er a szakáll szép n ö vésének eszközlésére. Számtalanon vannak még legma gasabb rangú férfiak küzütt is, kik szép szakáilukat csupán e szernek köszönhetik. — E szer a szakállt hihetetlen gyorsasággal növeszti, úgy hogy általa még 13 éves ifjak is a legrövidebb idő alatt teljes szakállhoz jutnak, miről a bizo nyítványok ezrei is tanúskodnak. E d e r F e r e n c i gyógyszerész urnák Brünnben. A nekem küldött T h e d o - f é l e szakállli&fryxna kitűnőnek bizo nyult, mit köszönetem mellett ezennel tudomására adok. Mistek, 1879. szept. 25-én. Otpreda József. F u r a t J ó z s e f urnák Prágában. 846 Szíves köszönetemet a s i a k á l l h a g - y i n á é r t ; nagyon jónak talál tátott. Mindenkinek a Legjobb lélekkel ajánlhatom. Schwarzbach, 1875. febr. 25. H í r t K á r o l y s. k. épit. vállalkozó. F u r a t J ó s s e f gyógyszerész urnák Prágában. A • s a k á l l h a g ' y x n a joggal mondható csodaszernek. Alig négyheti használat után örömmel látom régi óhajtásomat teljesedésbe menni. Kérem önt stb. Teschen, 1879. máj. 23-án. G i n d r a W e n o z e l , órás. Valódi minőségben B u d a p e s t e n csak T ö r ö k J ó z s e f ur gyógy szertárában királv-utcza kapható; Pozsonyban P l s z t o r y F é l i x n e l , Mihálykapu. Temesváron T a . c s a y I s t v á n n á l . 1 csomag ára frt 9 * 1 0 .
R. MAITI, Trieszt. Három kosár vételénél egy czim alatt, és az összeg bér mentes előleges beküldése mellett kosarankint 14 krral olcsóbb. 892
(XIII. évfolyam.) ; A «Fiarikliii-Táisulat» k i a d á s á b a n
a kevésbbé tehetős osztály vasárnapi újsága és politikai hírlapja, a legolcsóbb és legelter B u d a p e s t e n m e g j e l e n t s m i n d e n jedtebb népiapa hazában; közöl közhasznú elmélkedéseket, elbeszéléseket, mulatságos könyvárusnál kapható. és tanulságos történeteket, érdekes leírásokat keitekkel, s e mellett hétről-hétre figyelemmel kiséri az előforduló nevezetesebb eseményeket. „Politikai Híradó" czimü rovatában a bel- és külföldi politikai eseményeket velős rövidséggel előadja, pártatlan, elfogulatlan igazságszeretettel, • mindenkor teljesen független meggyőződéssel értelmezi. A Képes Néplap előfizetési á r a félévre csak 1 frt, — a «Világkrónikával • együtt félévre 2 frt évnegyedre 1 frt. (Csupán a «Képes Néplap»-ra évnegyedre előfizetést nem fogadhatunk el.) A
K E H T É S Z E T
KÉZIKÖNYVE. Tüzetes utasítás a Stotijhakertészet, virágmivelés éa
IX. évfolyam
2yii ni ölest»• n \ mtés körében.
képes heti közlöny, á l l a n d ó a n i i s i « j y o l > I > e l b e s z é l é s e k e t é s r e g é n y e k e t is nyújt olvasóinak a világirodalom legérdekesebb termékeiből válogatva, s képekkel ellátva. (Egy-egy ily illusztrált regény külön kötetben alig szerezhető meg annyiért, a mennyi e képes heti közlöny egész évi előfizetési á r a : 2 frt.) — A Világkrónika ezen felül, mint hetilapjaink közleményeinek kiegészítője, a hazai és külföldi általánosabb érdekű eseményeket, az azokban szereplő személyiségeket népszerű nyelven irt magya rázatokkal kisért képekben mutatja b e ; közöl tájékoztató eztkkeket, nép- és tájtsmertete
GALGÓCZI KÁROLY.
IX. évfolyam
A legújabb Iratfök ntan irta
sek, úgyszintén mulattató apró közleményeket, közhasznú tudnivalókat, stb.
Átnézte és jegyzetekkel bővítette
Dr. FARKAS MIHÁLY.
E7
Irta
J Ó K A I MÓR Ara
fűzve
3 frt
60 kr.
— Diszkötésben
5
(toteosiv) kertgazdászat foglalatja. Útmutató kalauz a konyhakertészet, gyümölcsészet, magtermelés, magnemesités, bono sitás és virágos kert haszounali mírelésére. & kertészet mind. rendű Agybarátáinak, legkivált pedig kis. földbirtokosok használatára.
frt.
Aphorismak és gondolatok lókat összes müveiből. T a r t a l o m : Negyven év viszhangja. — Szerelem. — Köl tészet — A nó'k ereje és gyöngesége. — A férfiak ereje és gyöngesége. — Hazaszeretet, — Árulás. — Hit és vallás.— Hitetlenség. — Szabadság. — Dicsőség. — Háború. Béke. — A család. — Elválás. — A sziv kis világa. — A költő vi l á g a . — Szenvedélyek. — K é t s é g e k . — J e l l e m . Becsület.— Forradalom. Reactio. Bukás — A magyar ember. — Szen vedések. Öngyilkosság. — Nagy emberek. — Politika. — Nemzeti hadsereg. — Bölcseség és bohóság. — Pénz. Nyo mor. — Társadalom. — A pápa. — A pap lelki világa. — A külföldről. — Történelem. — A szent természet. — A tenger. — Színészet. — Festészet. — Ügyvédek. — Ke reskedés. Munka. — Gazdaság. — Kóbor eszmék. — Más népek. — U r a k úrfiak. — A játék. — Az ifjúság.
'
i i i
•i
fnive
80
részére.
Mindennemű gazdasági gépek és szerek, nevezete sen V i d a t s - e k é k egyes-kettős és hármas, r o s t á k , vetőgépek, boronák, hengerek, morziolok, jár* g á n y - c s é p l ő g é p e k stb. j e l e n t é k e n y e n l e s z a l l i 2091 t o t t áron kaphatók a
m V I D A T S f é l e gépgyárban
n
IX.. n y u l - u t c z a 11. s z .
Kívánatra képes árjegyzékek megküidetnek.
krajciar.
UTAZÁSOK
KÖNYVTÁRA
(Szerkeszti a «Magyar Földrajzi
Társaság.)
V.
LADY BRASSEY
A -FRANKLIN-TÁRS LATi kiadása ban Budapested m e jelent 8 minden könyvárusnál kapható — az osztrák tartományok szamára SZELIN'SZKI GYÖRGY cs. k i r . ejfvet. könyvárus nál Bécsben I., Stephansplatz Nr. 6.
MAGYAR KERTÉSZKÖNYV
i
Negyedik kiadás. Ára
Az előfizetések a Franklin- Társulat hirlap-kiadó/i ivatalához Budapest, eyyetem-utcza 4. szám czimzendők. A t. ez. gyüjtőkneh*^ egyszerre beküldött tíz előfizető után az illető lapokból így ingyenpéldánynyal szolgálunk. A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában Budapesten megjelent s mindea könyvárusnál kapható — az osztrák tartományok számára S z e l i n s z k i G y ö r g y c s . kir. egyet, könyvárusnál Bécsben I., Stefansplatz Nr. 6 .
J
iZAS A "lAPSUGAB
•«
JF3ÍMJJ/J&3Í*
Az angol eredetiből átdolgozta
Dr. ÖKEG J Á N O S 36 a szövegbe nyomott képpel
'
A r a fűzve 2 frt 4 0 k r .
Tartalom: Búcsú a szülőföldtől. — Madeira, Teneriffa s a Zöldfoki szigetek. — Pálmá tól Rio de Janeiróig. — Rió de Janeiro. — A La Plata folyó. — A P a m p á k o n . — Méivalami az argentiniai köztársaságról. — A La Plata folyamtól Pur.to Arenosáig. A Magellan szorosok. — P u n t o Arenosától a Lota öbölig. — Chili. — Sanljago és Valparaisó. — Valparaisoból Tahiliba. — A_ déltengeri szigetek — Tahiti. — Tahititól a Sandwicli szigetekii:. Kilauea nappal és éjjel. — Havaii mulatságok. — Honolulu. Indulás Japánba. — Honolulutól Jokohamáig. — Jokohama. — Kiotó, vagy a hajdani Miako — Japán belső tengere. — Utazás Kantonba a Pearl folyamon fölf-K — Kanton és .Makaótó' Singaporeig. — Singap r e . — Ceylon. — Aden felé. — Szuez felé. — Haza. ^ ^ H
Az előbai kötetek
tartalma:
I. Ázsia és Európa körnlhajóiasa a Végia. Báró Nordenskiöld Adolf Eriktol. Átdol gozta Varga Ottó tanár. Egy aczélmetszetü arczképpel és 18 a szövegbe nyomot; képpel és egy térképpel. Fűzve " 2 frt. II. A i á h a r á t é i a t A r á b a i i g . Utazás Egyiptomban és Palaestináhan. Irta Asbólli János A szövegbe nyomott 10 képpel és Jeruzsálem — az olajfák hegyéről tekintve — nagv képpel, madártávlatban. Fűzve 2 frt 4 0 kr. Irta 111 Serpa Pinto utazása Afrikái k e r e s t t l l az atlanti Oczeántól az indiai Oczeá ág. Át Farkas Mihály. dolgozta Dr. Brozik Károly tanár. Bevezetésül a Dél-Afrikában tett utazásuk vázlatá val Thirring Gusztávtól. 15 a szövegbe nyomott képpel. Fűzve .. „ * , l j x (Számos a szöveg közzé nyo IV íljzánból Khámin át Tibetbe és a sárga felyó íerrásviiéiéra. Przseválszuj jiikbájmott metszetekkel.) l o v c s Nikoláj, orosz ezredes, h á r m a ük útja Közép-Ázsiába. Oroszból dolgozta d llt w Csopey László 21 a szövegbe nyo.i ott képekkel. Fűzve *rÁra fűzve 2 frt o. é-
248
VASÁKNAPI ÚJSÁG.
15.
I6£BY£NT£E
Az V\(rva\maitüiá9 általánosan ismert, jó hírnévnek örvendő s] FlgjrJIlllcílrlrJö. többoldalulag kitüntetett sósborszesz készítmé nyem — kelendőségénél fogva — sok utánzásnak lévén az utóbbi! időben kitéve, elhatároztam, hogy azokon czimjegyeimet módosítom s | arra kék nyomatban saját házam külsó alakját veszem föl, bejegyez tetvén azt egyszersmind védjegyként a budapesti iparkamaránál.
Magyar Jutalék sorsjegyekre irtn e g é s z e k 3 frt é s b é l y e g fél 1 frt 7 5 k r . é s b é l y e g
_..
... ...
...
F ő n y e r e m é n y 100,000
...
...
forint.
S Ó S B O R S Z E S Z féTeszkffi;
H ú z á s 1885. á p r i l 15-én.
csúzos szaggatás, fagyás, fog és fej fájdalmak, szemgyenge, sóg, bénulások zsugorok stb. ellen; de kíilöiiö i n a I bedörzsölés k e n ő - g y ú r ó g y ó g y m ó d n á l , (massage) igen jó hatásúnak bizonyult. — Fosrtiaztitó saserül la igen ajánliiató, a mennyiben a fogak fényét elősegíti, a foghust erösbltl és a száj tiszta, szagtalan ízt nyer a szesz elpárolgása után. vala mint ajánlatos e szer fejmosásra is, a hajidegek erősítésére, a fej korpaképződés megakadályozására és annak megszüntetésére. Ára egy nagy üveggel 80 kr., egy kisebb üveggel 40 kr. B r á z a y K á l m á n , Budapesten, IV. ker., Muzeum-körut 23. Használati utasítás magyar vagy német nyelven, bizományosaim név sorával ellátva, minden üveghez ingyen mellékeltetik.
3%-QS l ű i t t t í n t l sorsjegyek á 1 frt és bélyeg... ... Főnyeremény 50,000
... forint.
H ú z á s 1885. á p r i l 15-én. l i l á v ' Ü á t ! VAVÁ(!A m i n d e n n e m ű á l l a m i p a p í r o k n a k I . i U t t M l C S i C l C o t j és sorsjegyeknek a n a p i árfo, -, lyam szerint. V \ , 1 V I í\ I V í 1 V L é r t é k p a p í r o k r a F- .1 li L L \) L LU L n mérsékelt kamatokra
P
SZÁM. 18&5. XXXII. ÉVFOLYAM,
hatvaniutcza 17. szám. LORT J. banküzlete,
VeOjsgy 318. es 320. sí.
A ( S a g y a r M e r k ú r * czimü pénzüzieti folyóirat I előfizetési ára egy évre 2 frt o. é. 1137 f
A közeledő negyed alkalmából a S EXZELLENT-SZÉKEK.
1885. ápril.
1 0 0 . sz.
1885. ápril. j
BUDAPESTI SZEMLE; a M. Tud. Akadémia megbízásából szerkeszti
GYULAI
ajánlja magát az első magy. legnagyobb
bntorszállitó intézet BAMBERGER
LIPÓT
BUDAPEST,
váczi körnt és nagymező-ateza sarkán 53. ss.
PÁL
TAETALOM: Társadalmi elméletek az ókorban. (I.) — M-dveczky Fri gyestől. Arany lános és Aristophanese. (IV.) — Imre Sándortól. Oroszországból Oroszországról. — Rajeczi Istvántól. A vamok emelése és a mezőgazdaság helyzete. — Heltai Ferencztöl. A k a p n be v a o Zárva, e l b e s z é l é s . — P e t e l e i I s t v á n t ó l . Költemények: Hiú küzdelem. Lévay Józseftől.— Morituri s a l u t a m n s . L o n g f e l l o w u t á n , aogolbó,l. — S z á s z B é l á t ó l .
A párbér magyarországon. — Timon Ákostól. A felsőház kezdeményező joga. — Zichy Antaltól. trtesitÓ. C e n s o r : T á r s a d a l m u n k és nemzeti hivatásunk. Grünwald Bélától. — K. Nagy Sándor: Biharország. Uti r a j z o k . — s . — I s a a c s o h n J.; D a s p r e u s s i s c h e B e a m t e n t h u m u n t e r F r i e d r i e h W i l h e l m I. u n d w í h r e n d d e r Anfünge F r i e d r i c h des G r o s s e n . B. A. — G r ü n w a l d B é l a : K o s s u t h és a m e g y e . —a.— Szinnyei J ó z s e f : Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma. Hírlapok 1 7 3 1 — 1 8 8 0 . L rész. — d .
A BUDAPESTI SZEMLE, mely eddig évenként hatszor Jeleit •tg M - M ívnyi tartalommal, IMI iannár 1-tól kezdve havi zsemlévé változott át, s megjelel évenként tizenkétszer ÍM ívnyi tartalommal, as eddigi előfizetési ár mellett. A BOdapesti Szemle t á j é k o z n i i g y e k s z i k a m a g y a r közön t é g e t az e s z m é k r ő l , m e l y e k v i l á g s z e r t e foglalkoztatják a s z e l l e m e k e t s m i n t e g y k ö z v e t í t ő k i v a n l e n n i e g y f e l ő l a szak t u d o m á n y éd a m í v e i t k ö z ö n s é g , m á s f e l ő l a h a s a i é s külföldi
irodalom közt. E mellett lehető széles tért nyit a nemzet gazdasági közleményeknek, a m. tid. akadémia nemzetgazda sági bizottságától támogatva. M e g j e l e n é v e n k é n t 12-szer 10 í v n y i h a v i f ü z e t e k b e n . Eló'nt e t é s i á r a b é r m e n t e s k ü l d é s s e l e g é s z é v r e 12 frt, f é l é v r e 6 frt Előfizetéseket minden könyvárus elfogad. B é c s b e n , Szeinski G y ö r g y c s . kir. e g y e t , k ö n y v á r u s , I. S t e f a n s p l a t z Nr. 6
As előfizetési péuek az alalirt tárralat kiadó-hivataliba küli e z d ö k be, v a g y a k ö n y v á r u s o k h o z , a kik szintén föl v a n n a k ifttalmazva e l f o g a d á s u k r a .
FRANELLIN-
TÁRS
VLA
m a g y a r irodalmi i n t é z e t é s k ö n y v n y o m d a
99
T, Budapesten.
MARGIT
gyógy-forrás-vizet | hazai és külföldi orvosi tekin télyek legjobb eredménynyel alkalmazzák: t ü d ő - , g é g e - és a g y o m o r hurutos bántalmainál. Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend. KIZÁRÓLAGOS FŐRAKTÁR:
Használhatók szék, zsollye-szók, nyugágy és rendes á»y ;yanant. E székek az egyetlenek a vi ágon, melyek lOféle állásba helyezhetők ; kiválóan alkalmasak támlás-, dohányzó-, olvasó-, kerti, szunyókáló- és hülgy-székeknek, s katonatiszti körökben igen kedveltek éa el j vannak terjedve. Mint egy könyv összecsaphatok, s ily alakban a falhoz támasztva, vastagságukban 12 centiméternyi helyet foglalnak el, pontosan 8 kilogr. nehézségüek, s a postán csomagként szállíthatók. E - zekéket 2 vámmázsa nehézségű egyének használhatjákl s azok tartósságáért 3 évi jótállás nyujtatik. Legillöbbek alkalmi ajándékul, es Dr. med. Rainer által Budapesten, könnyű átalakít hatóságuk, valamint kényelmességük miatt betegek és Üdül5k részére a legjobban ajánltatnak. E székek a fönnebbi rajzhoz tökéletesen hasonlítanak, barnára vannak lakkozva és párnázassál (jute-szövet-bevonat) együtt 7 frtba kerülnek; fin. belga szőnyeggel elegánsan s elpusztíthatatlanul 0 frt; igen nagy és igen nehéz egyéneknek belga szőnyeggel 10 frt. Csomagolás 30 kr. 7000 drb lett eladva. Szállítás utánvét mellett. 2092
16-IK SZÁM. 1885. Előfizetési föltételek : VASÁRNAPI ÜJSÁÖ és 1^ egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre _.- 6 '
GYŐRY
D r . B O R C H A R P T I l l a t o s n ö v é n y s z a p p a n a , 30 é v ó t a elismert legjobb m o s d ó - s z e r szép egészséges b ö r elnyerésére; eredeti csomagocskákban bepecsételve 42 k r a j e z á r . D r . K O C H n ő v é n y e z n k o r k á i , elismert jelességü házis z e r h ű t é s , r e k e d t s é g , n y á l k á s o d á s és t o r o k k a r c z o l á s n á l , s t b . 70 é s 3 5 k r o s d o b o z o k b a n . D r . B É R I N G U I E R f n g y o k é r - h a j o l a j a , a h a j é s szak á l i s ű r í t é s é r e és f e n t a r t á s á r a , 1 p a l a c z k á r a 1 f o r i n t . D r . B É R I N G U I E R n ö v é n y i hajfestőszere, valódian fest f e k e t e , b a r n a és s z ő k e s z i n r e ; t e l j e s e n f e l s z e r e l v e k e f é v e l é s c s é s z é v e l 5 frt. D r . L I N D E S t a n á r n ö v é n y i rndacs-fcenőese, a haj f é n y é t és r u g a n y o s s á g á t f o k o z z a és e g y s z e r s m i n d az o l d a l h a j ö s s z e t a r t á s á r a is a l k a l m a s ; e r e d e t i d a r a b o k b a n 50 k r . D r . H A R l U t t O c h i n a h é j - o l a j a , a haj növesztése és szépítésére, pecsételt és üvegben bélyegzett p a g e k b e n
Dr. SUIN de B O U T E M A R P zamatos fogszappana, a f o g a k é s a f o g h u s é p e n t a r t á s á r a és t i s z t í t á s á r a s l e g á l t a l á n o s a b b é s l e g b i z t o s a b b szer; \ é s £ c s o m a g o c s k á k b a n 70 é s 3 5 k r j á v a l . B a l z s a m o s o l a j b o g y ó - s z a p p a n , a b ö r f i n o m s á g a és p u h a s á g á r a éltető és t a r t ó s befolyása által tűnik ki, 35 k r o s c s o m a g o k b a n . Dr. B É R I N G U I E R zamatos koronaszesze, értékes i l l a t - és m o s ó v í z , m e l y a z é l e t s z e i v e k e t e r ő s í t i é s ű d i t i ; e r e d e t i p a l a c z k o k b a n 1 frt 25 k r . é s 75 k r j á v a l . LEDÉR TESTVÉREK balzsamos földi - dioólajs z a p p a n a , d a r a b j a 2 5 k r . 4 d a r a b 1 c s o m a g b a n 80 k r . KÖT ö n ö s e n c s a l á d o k n a k a j á n l h a t ó . D r . H A R T U N G n ö v é n y - k e n ő c s e a hajnövés, felköltésere és felélesztésére bepecsételt ü v e g e k b e n és bélyeg zett t é g e l y e k b e n 85 krjával. G y ó g y s z e r e s B E N Z O E - s z a p p a n , legfinomabb mosdó szappan, u g y a n a z o n e r e d m é n y n y e l bir, mint a Benzoet i n t u r a ; á r a c s o m a g o n k é n t 40 kr.
ára 85 kr. gasT* Valamennyi föntebb elősorolt szab. czikk valódi minőségben a következő magyarországi raktárakban kapható: BUDAPESTEN: T ö r ö k J ó z s e f , gyógysz. a <sz. lélekhez.; Barna Zsigmond, gyógysz. a «magyar királyhoz.* Scholz János, városi gyógysz.; Kiss K., gyógysz. a «Kígyóhoz•; Sztapa 6., gyógysz. a szénatéren ; Wlassik Ed., gyógy szertára. Kochmeister Frigyes ntédai. Nernda N. Továbbá az ndv. gyógyszertárban, és Ráth P., gyógysz. Tabánban, Moldoványi, gyógy. Ó-BUDÁN : Bakasi A. gyógysz. és Prochaska J. kereskedésében. A l s ó - K a b i n : Tyroler József, Hirschfeld A. A r a d : Elias Ármin, Kozsnyay M. gyógysz. A r a n y o s - M a r o t h : Wertheim Mór. B a j a : Klenantz és Babócs. Balassa-Gyarmat: Havas Gyula, gyógysz. B á r t f a : Toperczer A. T. gysz. B é k é s - C s a b a : Varságh Béla, gyógysz. B e s z t e r c e b á n y a : B u r d a Ká roly, gyógysz. B o l d o g a s s z o n y : Klapsia P . ,
H ó d - M e z ő - V á s á r h e l y : Kiss Gyula, gyógysz. I g l ó : Haits J á n o s , gyógysz. I p o l y s á g : Sági F ü l ö p . K a l o c s a : H o r v á t h K . , gyógysz. K á r o l y v á r o s : Fröhlich L a j . gyógysz. K a p o s v á r : Laipczig Gy. K a s s a : Eschwig és fia, Quirsfeld K., Megay G. A., gyógysz. Wandraschek K . , gyógysz. Strauss D., Molnár Lip. K e c s k e m é t : Molnár J á n o s . K é s s m á r k : Genersich K. gysz. K é z d i v á s á r h e l y : Fejér Luk. K o l o z s v á r : Misselbacher J. B. B o n y h á d : Straicher B . Csapó Sánd. B r a s s ó : Jekelius Nánd. gyógy K o m á r o m : Belloni A. sz. Sehuster gyógysz. K ö r m ö c s : Bittér Lipót J. B r e s n ó b á n y a : Duchon Lipót. L é v a : Bolemann E., gyógysz. L i p p a : Csordán Sándor. C s á k t o r n y a : Báron Lipót. L i p t ó - R ó z s a h e g y : MakoC z e r n o v i t z : Schnirch J. vichy Péter. D e b r e o z e n : Csanak J., Geréby L i p t ó - S z t . - M i k l ó s : Balló F.,dr. Both sebnek E . .gyógysz. Lajos. Ormós F e r e n c z . L o s o n o z : Plichta Lajos, gysz. E g e r : B u z á t h Lajos, gyógysz. | L ő c s e : Klein Sándor. E s z t e r g o m ; P.udolf M. F . L n g o s : Vértes Lajos gyógysz. E s z é k : Dienes J. C , M a k ó : Nagy Adolf, gyógysz. F a c s e t : Hirschl Dávid és fiai. M a r c z a l i : Isztl Nándor. F ö l d v á r : Nádhera Pál. M . - V á s á r h e l y : Hutflesz K. G y ö n g y ö s : Vozáry T. gyógysz. M e g g y e s : Brekner Károly. G r - S z - M i k l ó s : Fröhlich E . M i s k o l o s : Mahr F . a .fekete G y n l a : Orley István, gyógysz. kutyá»-hoz. H a j d ú - B ö s z ö r m é n y : Lányi M u n k á c s : Traxler Ferencz, M., gyógysz.
N a g y - B á n y a : Haracsek Józs. és fia. N a g y - B e c s k e r e k : Weisz A. Menczer Lipót, gyógysz. N a g y - K a n i z s a : Bosenfeld A. Bosenberg Ferencz. N a g y - K á r o l y : Ujházy I s t v á n . N a g y - K i k i n d a : Neuhold K., B r e t t n e r E r n ő , gyógysz. N a g y - M i h á l y : Lieblich M. N a g y - R ő c z e : Nandrássy G, N a g y - S z e b e n : Stengel Sam., id. Misselbacher J . B., Morscher W . F . N a g y - V á r a d : J a n k y A. N y í r e g y h á z a : Pavlovitz E m . , Szopkó Alfréd, gyógysz. N y i t r a : Kovács J., gyógysz., Tombor Kornél, gyógysz. P á p a : Bermüller Alaj., Techet Ad. gyógysz. P é o s : Alt és Böhm, Zách K. P é o z e l : L u m n i t z e r Károly ; gyógysz. P o z s o n y : Henrici F . gyógysz., H r n b a n t István. P n t n o k : Fekete F . , gyógy szerész. R o z s n y ó : F e y m a n n A. Sátoralja tijhely: Szent györgyi Vilmos. S e g e s v á r : id. Misselbacher J. B., Teutsch J . B . S e l m e o z : Margótsy J., Sztankay T., gyógysz. D i m a k J. C. S z a b a d k a : Farkas J.
S z e p s i - S z t . - G y ö r g y : Csutak Péter és fia. S o p r o n : G r á n e r Eugén, gyógy szerész. S z a n i o s - T J j v á r : Placsintár D.. gyógysz. S z á s z s e b e s : Beinhardt .T. K., gyógysz. S z . - R é g e n : W e r m e s c h e r gy. S z é c s é n y : Pokorny gyógysz. S z a t h m á r : Komka Kálmán. S z e p e s - O l a s z i : Bach tik J., gyógysz. S z e g e d : Barcsay Károly, gysa. S z é k e s - F e h é r v á r : Braun J. gyógysz., Dieballa Gy., gysz. S z e p e s - S z o m b a t : Gréb J á n „ gyógysz. S z e p e s - V á r a l l y a : Steller N. S z o l n o k : Kecskéssy Tódor, gyógysz. T e m e s v á r : J a h n e r K. M., gy., E m m e r F . , Tarczay István J., gyógysz., Fáykiss J. T r e n o s é n : Groag Zsigmond. U n g v á r : Krausz Adolf. U j - V i d é k : Stefanovits L., Koda D . V a r a n n ó : Gaal A., gyógysz. V e r s e c z : Müller Oszkár gysz. Fuchs J á n o s . V e s z p r é m : Béig Dávid. Z e n t a : Zettin József. Z o m b o r : Falcione Gusztáv. Z ó l y o m : Stech Lajos gyógysz. Z s o m b o l y a : Gasparits I .
ÉDESKUTY L
ÓVfliR 1 Figyelmeztetünk a hamisításokra, különösen dr. S n i n d e B o n t e m a r d i l l a t o s f o g p a s z t á j a és a » * * » . d r . B o r o h a r d t i l l a t o s n ö v é n y s z a p p a n á r a nézve. T ö b b h a m i s í t ó és h a m i s í t á s o k e l á r u s í t ó j a már é r z é k e n y p é n z b ü n t e t é s e k r e l e t t e k B ó o s b e n és P r á g á b a n t ö r v é n y s z é k i l e g e l í t é l v e .
m. k. mlv. szállitóDál, Budapest.
R a y m o n d é s T á r s a . cs. Ur. szál. tnlajJonosok BerlútaL Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, egyetem-uteza 4. szám.)
VILMOS.
VEK óta készült, lassan, titkosan, hónapok óta fenyegetett, szemmel láthatólag kö zeledve - s mégis megdöbbentőleg ha tott a csapás, melyet a főváros protestáns tem plomainak valamennyi harangja hirdet, hogy Győry Vilmos, a pesti ágostai hitvallású ma gyar egyház lelkésze, az ékesen szóló pap, az édes szavú költő s nyájas elbeszélő, a kitűnő műfordító, az akadémia és Kisfaludy társaság egyik legmunkásabb tagja, — f. hó 14-ikén délután — kiszenvedett. Az embereket nemcsak bűneik ölik meg, rendetlen élettel fogyasztva testi-lelki erejöket, épségüket, — hanem sokszor erényeik. Győry Vilmost erényei vitték a sirba ily korán, élete delén, mikor még annyi jó munkát, annyi érett gyümölcsöt várhattunk tőle. Fáradhatatlan, pi henést nem ismerő munkássága, — számos tagból álló családja iránti szerető gondja, fiúi és apai szeretete, eszményi kötelességérzete, irói ambicziója s műgondja, a törekvés, hogy mindent tökéletesen tegyen s végezzen; meg annyi erény (s korunkban egyre ritkuló erény!), ezek voltak az ő megölői. Erősnek látszó test alkat, ritka elevenségü lélek s elpusztithatlan kedély birtokában, nem vette észre, hogy a túl ságos megfeszített munka élete gyökerén rágó dik. Orvosai, barátjai, családja ezerszer figyel meztették, kérték: kimélje magát, adjon pihe nést testének, lelkének. Nem akarta elhinni, hogy a munka, melyet annyira szeretett, melyben annyi gyönyört talált, melyet annyira megszokott — s az övéiért való önfeláldozás, mely létének alapvonása vala — árthasson neki, vagy épen veszedelmére válhassék. S mi kor észrevette és elhitte — már késő volt.
E
A kór kétségkívül rég lappangott benne. De csak két éve mióta annyira fejlődött, hogy komolyan kellé gondoskodni elhárításáról. Ta valy előbb nyári lakást szerzett Gödöllőn s csa ládjával ott tölte az enyhébb évszakot. Baja azonban súlyosbodván, a múlt nyáron Marién badba küldték orvosai. Szívbaja ekkor már ha tározottan mutatkozott. A fenyves lég s a fürdő nem állíthatta helyre. A szervi baj gyorsan fej lődött s mire hazajött, a szívbaj következéséül vízkóros tünetek mutatkoztak. Kötelességeit még sem hanyagolta el. Utolsó szolgálata azon ban dr. Bókai egyetemi tanár s gyermekkór házi főorvos temetésén volt. Azután ágynak
X X X I L ÉVFOLYAM.
\ egész évre 8 írt I egész évre 6 frt Csupán a VASÁRNAPI TJJSAO : (félévre--- 4 • Csupán a POLITIKAI DJDONSAGOK : \ félévre--- 3 •
(1838-1SS5).
S C H Ö B E R L C , Budapest, IV., szerb-uteza 13. sz.
Csász. kir. szabadalommal és porosz kir. miniszt. jóváhagyással.
BUDAPEST, ÁPRILIS lí). esett s az egész telet kinos vergődésben töltötte. "Legrosszabb napjaim — monda Szász Károly nak egy izben, januárban •— a most elmúlt ün nepek voltak. Mint vártam máskor a karácsonyt, a családok e napját, a kereszténység e nagy ünnepét — s az ó- és az uj-esztendőt, melyeken gyülekezetemmel együtt imádkozhattam az Úr hoz — mint irigyeltelek, kedves barátom, hogy ezt te ép erőben tehetted . . . mig én, párnámra borulva, feleségem áldott kezét könyeimmel öntözve, fájdalmas nyögéssel imádkozhattam csak a szabadítás Istenéhez !» A szabadítás Istene eljött s feloldotta őt kínjaitól — de milyen veszteség érte családját, egyházát, barátait, az irodalmi köröket, magát az irodalmat — az ö elvesztésével!
Győry Vilmos 1838. január 7-kén született, Győrött, hol édes atyja, Győry Endre a felsőbb leányiskolák tanítója volt. Szülői Pestre költöz tek s a gymnáziumot itt végezte az evangéliku soknál, hol egy lelkes tanár, Argay János, külö nös figyelmeben részesítette. Midőn a hatodik osztályt elvégezte, szülői — szűkes anyagi kö rülmények miatt — nem akarták tovább tanít tatni, hanem kereskedői pályára készültek adni (legalább, arra kérte, adják könyvárusnak, a könyveket jobban szeretvén, mint a rőfös por tékát) — de Argay felkereste szülőit s rávette őket, hogy a kitűnő tehetségű fiút, bármily magok megerőltetésével is, tovább tanittassák. így a hetedik és nyolezadik osztályt — az evan gélikusoknál ez nem levén — a hazafias piaristák
Ellinger GYŐRY
KiUf.M.lí előfizetésekhez a poaUilsg meghatározott viteldíj 1. csatolandó.
VILMOS.
Ede fényképe után.