104
• SZURMAR J. FIAI
arany-, ezüstdrágakő-ékszer-üzlete Pesten, kigyó-utcza 1. sz.
Kivonat a nagy árjegyzékből: legfinomabb
3 próbás
azaz: 18 karátos aranyból.
' Hiteles próbával ellátva. Gyermek fülbevalók 1ft.70 krtól és félj. 12 evőkanál 72 ft. — krtól és félj. Fülbevalók gömbö12 k á v é s k a n á l . . . . 24 » — » » » lyűek 5 1 tejmérö 7 » 50 » » v Fülbevalók hosszuk 7 1 fózelékes . . . . 9 » — » » » Keresztek 2 50 1 levesosztó . . . . 18 „ — » » » Csattok 1 : 20 Keresztek zománIng-gombok . . . . 2 : 50 czal nyakba . . . 1 » — » » » N6i gyűrűk jó kővel 2 » 50 » Emlék gyürük felNói pecsétnyomó irással 1 » 25 » » » gyűrűk Gyermekjátékok . 1 » 75 » » » Karika gyürük . . . 50 Óralánczok . . . . 2 » 50 » » » Férfi gyürük pecsét Karpereczek . . . . 2 » 50 » » » nyomó forma . . Garniturok (Broehe Nyakkendő tűk . . és függő) 6»— » » » Nyaklánczok, kereszt Thea szűrök . . . . 2 » 50 » » » vagymetállhoz . . 6 50 Czukor fogók . . . 4 » — » » » Metállok 6 Keresztelési és bérMelltük (Broehe) . 6 » — » v » málási emlék kéGarniturok (Broehe pek 2v50 » » » és függő) 15 » — » » v Só- és borstartók Karpereczek . . . . 18 » — » v » együtt 7» — » »» Óralánczok rövidek 24 » — » » » Gyermek evőeszköÓralánczok hosszuk 28 » — » » » zök t o k b a n . . . . 5 » — » » » 3 (13) próbás erfistböl. Varró eszközök Mataillok felnyilós. 1 ft. 20 krt. és félj. tokban 5» — * » » Gyűszük — » 60 » » » Poharak 7» — » » » Csemegekések . . . — » 60 » » » Czukor edények . . 6 » — v » » Nehezebb arany és ezüsttárgyak, u. m. lánczok, garniturok, evőkészletek, 6, 12, 24 személyre, a munka különfélesége szerint, gyártási áron számittatnak. A fantasie-darabok, finom drágaköves tárgyak, Loius Laine legujabb rajzai után vannak dolgozva. Cserénél, az arany vagy ezüst egyenlő finomsága mellett, csupán a munka fizettetik. Kijavítások,czimerek, betük metszése kőbe vagy aranyba gyorsan eszközöltetik. — Saját használatunkra vásárlunk gyémántokat, gyöngyöket, r zines köveket, ócska aranyat és ezüstöt. Arany-ezüstpénzt, bel- és külföldit beváltunk a napi árfolyam szerint. Vidéki megrendelések a szokott módon pontosan teljesittetnek, és nem tet§ző tárgyak másért becseréltetnek. 955 (10—12)
Heckenast Gusztáv kÖDyvkiaó-hivatalában Pesten (egyotem-utcza 4-dik szám) megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:
A
polgári
törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.)
kérdések és feleletekben. Szerkesztette
KNORR
ALAJOS,
köz- és váltóügyvéd, a kir. i. tábla fogalmazója stb. A mult országgyülés müködésének egyik legszebb eredményét képezi a polgári törvénykezési rendtartás. Intézkedései korszerűek, szabatosak és általában olyanok, melyek az előrehaladt jogtudomány kivánalmainak megfelelnek. Megszüntettek általa az eddig fennállott törvények, ideiglenes rendszabályok és rendeletek; a biróságok mikénti alakítása rendeztetett; a peres eljárás uj alakot nyert, a bizonyitás, biztositás, jogorvoslatok alkalmazása, ugy a végrehajtás körüli eljárás szabályoztatott, és az örökösödési ügyek kezelése is rendeztetvén, mind ezek tekintetében tett intézkedései olyanok, melyeket mint denkinek tudni szükséges. És bárha a törvény a leghatiírozottabb intézkedéseket foglalja is magában, annak kitételei sokkal nehezebbek, mintsem hogy azokat a közéletben mindenkinek könnyen felfogni lehetne. E mű czélja ezen törvényt könnyen felfoghatová és érthetővé tenni, és ezt a szerző azáltal vélte elérhetni, hogy a törvényczikket kérdések és feleletekbe alakitva át, annak megtanulását könnyítse. A szerző e tekintetbeni czélját teljesen elérte, részint az által, hogy a törvénykezési rendtartásban felmerülhető minden esetekre a feleletekben határozott választ ad, másrészt azért is, mert modora az úgynevezett catechetikus, általánosan elismert — könnyü és e mellett inkább közéletben elöforduló kitételekkel él. A mü 945 kérdést és feleletet foglal magában, melyekben számos a törvény szelleméből meritett meghatározások is foglaltatnak, s ezek a t. cz. egyes tételeit világosokká és tisztán érthetőkké teszik, és ezért nélkülözhetlen segédkönyv leend minden honpolgár, s különösen az ügyvédi vizsgára készülő tanulók számára; miért is méltán ajánlható a t. cz. közönség figyelmébe. (1—S)
8-rét 204 1. íra füzve 1ft.20 kr.
Az osztrák-magyar államokban semmiféle verseny által eddig tul nem szárnyalt, — s az iparmü-kiállitásokon áruezikkeinek szilárdsága, jóság s olcsósága vegett a nagy ezüst jutalomérenunel kitüntetett
Tizennyolcadik évfolyam.
9-ik szám.
Fogl E. cs. kir. advari szállitó elsö és legnagyobb
vászonáruk- s kész fehérnemnek gyári főraktára Bécsben,
Karntner-
..zum
strasse
Erzherzog
Nr. 2 7.
4
Karl,'
Eckgewfilbe der Himmelpfortgasse elad és szétktild bárhová levélbeli megrendelésekre, készpénz beküldése vagy postai utánvét mellett — alább következő leszállított ársorozat szerint teljes jótállással, s tetemesen olcsóbb árakon mint az oly magasztalt S ^ * v é g k i á r a s i t á 8 o k * T p g alkalmával. A háboru által a külföldre való kivitel lehetetlenné tétetvén, s hogy gyáram működését félbeszakítani ne legyek kénytelen, s hogy felhalmozott roppant készletem eladása által gyáram s munkásaim fentartására minél több pénzforrásokhoz juthassak, ajánlom alább következő leszállitott árakat
a t. cz. értelmiség!
szives figyelmébe 1 tuczat vászonzsebkendö 1.50 2 ft, Fényüzési férfi ingek müvészetileg vart nagyobbak s finomabbak 2Vs, 3V2, 4, 5, mellel (a nyakterjelme megkivántatik) 6, 7, 8,10 ftig. 6—8 ftig. 1 tuczat ezérna-batiz-zsebkendő ö, 7, 1 vég 50—54 röfös hasonlithatlan ram-1 9-10 ftig a legfinomabb. bargi vagy hollandi (kézifonat Vi rőf széles) 20, 25, 30, 35,40, 50—60 ft. I 1 tuczat asztal- vagy tfirfllközö-kendö Angol chiffon ingek gallérral vagy ő, 6, 7—9 ftig damasz. a nélkül, a vászon ingeknél szebbek, 1 vászon asztal-készlet 6 személyre (1 (levélbeli megrendelésekhez a nyakabrosz ahoz illő 6 kendővel) 5,6, 8—10 terjelme csatolandó) 1.80, 2, 2.50, 3, ftig. 3.50 krig, igen díszesek s pompásak. 1 vászon asztal-készlet 12 személyre Férfi gatyák 1, 1.50, 2, 2.50, 3 ftig, lo(1 nagy abrosz ahoz illő 12 kendővel vaglószabás, magyar s franczia mintára. 10, 12, 16—20 ftig. Vászon nöi ingek, simák 1.80, 2 ft., fi1 vég 30 rőf szines ágyneműre való 7. nom hímzéssel 2 ft. 50 kr., sveiezi forma, 8, 9, 10—12 ftig. egész uj szabás, himzéssel 3, 3.50, 4, 5 ft., legfinomabb vászon s batizingek 15róf szines matracz-csinvat 2 matráczhímzéssel és csipkével 6, 8—10 ftig. ra fi, 7—8 •'•>», egry röfrts a legnehezebbtéle. Eji ingek nők számára, hosszu ujjal 8 ft. 50 kr., hímzettek 5—7 ftig. 1 rőf l'/ 2 röfös bútor- vagy matrácz--csinNői lábravalók, vászon perkál és barvat, rőfe 75— 90 kr. chetből 2, 2.50, 3 ftig. himzéssel. 30 rőf ágyneműre való fehér csinvat 9, Nftl pongyola vagy éji korsettek per10—12 ft. darabja. kál vagy finom barchetből 2,2 ft. 50 kr., 30 rőf kézi fonalvászon fehéritett, s fe- franczia batizból himzéssel 3.50, 5, 6 ft. héritetlen dupla ezérna 7.50, 9.50, l l , JVöi alsószoknyak perkál vagy finom 13—15 ftig. barchetből 4 ft., hímzés betétekkel 5, 6—8 ftig. 1 vég 30 rőf V* széles rumburgi vászon 12, 13, 15-18 ftig. flifti harisnyák vagy férfi kapezák 1 tuczat ára 5, 6, 8—10 ftig a legfino1 vég 38 rőf kreasz vagy gazdasági vámabbak. szon 14, 16, 18—20 ftig. 40—42 rőf kitünő takács vászon finom Valódi franczia női térdharisnyák, I ágyneműre vagy 12 db. női inghez 14, 1 tuczat 14, 18, 21 ftig. 15^ 18, 22-24 ftig. Finom himzésü batizvászon készülé1 vég 48 rőfös belga vászon 22, 25, 30,, kek (nőigallérok és manschettek) 1 f készülék 2, 3, 4 ftig. 35 ftig kitünő minőségü. Gallérok, legujabb forma 1 tuczat ára 2, IVöi fflzönyök (Mieder) a derék terjelme megkivántatik 3, 4, 5 ftig. 3 — 4 ftig (a nyakterjelme megkivántatik.) Gyapot egészségi ujjasok (Jacken) 2, Hamburgi vászon férfi ingek (a nyak3, 4 ft., selyem 6, 7 ft., prémezett vagy terjelme megkivántatik 2, 3. 4, 5, 6 ft. szövött lábravalók 2, 3, 4 ftig — kösza legjobbak. vény ellen. _ Magyar királysági levélbeli megrendelések készpénzbeküldése vagy postai utánvét s teljes jótállás mellett a leggyorsabban eszközöltetnek. A leveleimé: 946(9-12)
, k. k. Hoflieferant Wien,|
Kiirntnerstrasse IVr. 27. _ " 50 ft. erejéig vásárlóknak egy kitünő szép asztalterítő 8 nadrágra való gyapjukelnie ráadásul adatik.
Alólirott, — ki falun lakom, hol lehet legtöbb különbféle betegségben sinlöket, de különösen köszvényben szenvedőket látni. A köszvény ellen többféle szereket szoktak az abban szenvedők használni minden siker nélkül. Látván ezeket, az ugynevezett köszvény-vásznat ajánlottam nekik ; mi általam hozatott meg Pestről Török József gyógyszerésztől, s felragasztás után mindazok, kik ezen köszvény-viaszomat használták, 'tökéletesen kigyógyultak. Sőt alólirott, hútcs miatt ballábára több hetek elteltéig nem álhatott, ágyba kelletvén feküdni egész az ideig, míg a kösz vény-vásznat meg nem hozatta, öt nap mulva a felragasztás után az egész község bámulatára templomi és iskolai szolgálatomat végeztem, végzem jelenleg is. Ezen köszvényben szenvedő embertársaimnak mint sikeres gyógyszert lelkiismeretesen ajánlom. 1001 (1—2) Kelt Teszesen, szept, hó 8-án 1870. Szőllősi István, ref. néptanitó.
Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1871 (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).
Pest, február 26-án. 1871. Elöfizetési feltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt. Csupán Vasárnapi Ujsájr: Egész évre 6 ft. Fél évre 8 ft. — Csupnn Politikai Újdonságok : Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. g ^ * - Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság ea Politikai újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajezárba; háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajezárba számittatik.— Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22. és Haagpnstein és Vogler, Wolkeile Nr. 9.— Belyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajczár.
Thiers. .,L'état c'est moi!" „Az állam én va- Thiers elnöklete alatt mondatott ki a törgyok !" mondá XlV-ik Lajos, mikor hatalma vényhozó testületben, az ősz államférfi tetőpontján állott. Udvaronczai bámulták, meglehetős reservált állást foglalt. Nem az utókor kinevette érte. Nincs az a despota, vállalt tárczát a nemzeti védelem kormáa kinek akaratjára határozó befolyással ne nyában, távol tartózkodott a közügyektől s lenne azon nép akarata, melynek, azt véli, csak akkor lépett ismét előtérbe, mikor a külhatalmakat interventióra akarta birni # nyakára nőtt. Vannak időszakok a nemzetek életében, Francziaország érdekében. Beutazta az eumikor a nép csakugyan nem egyéb, mint rópai udvarokat. Tudjuk, hogy sikertelenül. egy „pigra massa", mely saját elhatározá- Tudjuk azt is, hogy ez nem az ö hibája, de sából már alig képes tettre s rábizza magát az udvaroké. Akkor visszavonult ismét s oly szellemek akaratára, a kiket a tömegen most ujra előtérbe helyezé a nemzet bizalfelül állóknak ismer. Íly időszak teremtett a ma, s a mennyiben a lesujtott Francziaordemokrata Athénben Perikiest, a sokuralmu szágnak ez időszerint még önelhatározási Rómában korlátlan hatalommal felruházott diktátorokat. Egy nemzet bizalma ez egy em'" ber lelki erejében, becsületes jellemében, hazafiasságában központosul. Az egyetlen jogosult, mert a nép akaratában gyökerező, a nem proklamált despotismus. íly időszak állt be Francziaországban. A nemzet ereje megtörött,, önbizalma megingott, a fele ország mellére idegen hadak szuronyai szegezvék, — egész Gallia egy ember felé néz, abba veti utolsó reményhorgonyát, megbizik abban, a mit tesz s követi föltétlenül, bizton, hiven, hogy megmenti, a mi még megmenthető. Ez az ember Thiers. Ö több joggal mondhatja ez idő szerint: „La France c'est moi" „Francziaország én vagyok", mint ama dölyfös király. Az utolsó események alatt, a császári dynasztiának mult év szept. 4-kén történt detronizácziója óta, mely THIERS.
joga van, az jóformán most mind a „kis Thiers" kezébe van letéve. Thiers sokkal feltünőbb alakja az ujkor történetének, melyet nemcsak megirt, de megcsinálni is segitett, semhogy életrajzát bőven kellene közölnünk. A „Vasárnapi Ujság" olvasói körvonalaiban különben is ismerhetik e lap 1863-ki folyamából, s azért ez alkalommal rövidebben emlékszünk meg multjáról, melynek hü visszatükrözésére nem egy hirlapi czikk, de egy könyv is alig lenne elegendő. Thiers Lajos Adolf 1797. ápril 16-kán Marseillesben született. Atyja szegény lakatos mester volt, anyja pedig egy elszegényült család sarja. Az eszes gyermek az iskolában hamar kitünt s 18 éves korában az aix-i akadémiára ment a io• got tanulni s itt ügyvéddé lett. 1821-ben egy barátjával., Mignetvel Párisba utazott, mint hirlapiró szándékozván értékesiteni a történelmi és közgazdaságitéren gyüjtött ismereteit. Hanem e szándék kivitele eleinte sok akadályba ütközött. Rá kellett magát szánnia a szépirodalomra. Csak mikor Manuel képviselővel megismerkedett, sikerült bejutnia az akkori legtekintélyesebb szabadelvü hir lap, a „Constitutionnel" szerkesztőségébe. Ez állásában , kivált midőn a „franczia forradalomról" szóló tiz kötetes történeti müvét is befejezé (1825-ben), csakhamar egyik szóvivője lett a szabadelvü pártnak. Az a metsző kritika, melylyel Thiers a politikai meggyőződésével ellenkező bourbon uralmat üldözé,
106
még nagyobb befolyásra jutott, a mint 1830ban a republikánus érzelmü Carrel-lel „National" czim alatt egy uj hirlapot inditott. Ez időből ered azon mondása, mely anynyira jellemzi az alkotmányos monarchiát, hogv azóta minden tankönyvbe felvétetett: ,,le roi régne, mais ne gouverne pas," „a király uralkodik, de nem kormányoz." Azon idö, mikor közvetlenül sikra léphetett elveiért, nem hagyott sokáig várakoztatni magára. Mikor a pap- és zsarnokuralmi Polignac-miniszterium államcsínyt kisérle meg: akkor jelentek meg a „National" hasábjain a szabadelvü párt azon heves tiltakozásai, melyekkel a juliusi forradalom kezdődött. Thiers elég bátor volt elöször irni alá nevét. Midőn 183O.jul. 28-án hallá, hogy ezért elfogatását elhatárzák: Montmorencybe menekült, nem lévén jelen a kitört forradalomban, mely oly hamar véget vetett egy roskadozó trónnak. De pár nap mulva visszatért Párisba, s julius 31-én már szónoka volt a küldöttségnek, mely a városházán fölajánld a trónt Lajos Fülöp orleans herczegnek. A juliusi dynasztia megalapítása jó részben Thiers müve levén, a dolgok uj alakulásával gyönyörü tere nyilt az ifiu hirlapiró szép tehetségének. Már Broglie herczeg alatt államtanácsos s a pénzügyminiszterium vezértitkára lett, s midőn Lafitte 1830. novemberében a miniszterium élére jutott, Thierst államtitkárrá nevezte ki. Lafitte öt hó mulva leköszönt, s akkor ö is benyujtá lemondását, de fenntartá jó viszonyát a juliusi királysággal. x\ix városa megválasztá képviselőjének s itt kezdődik parlamenti pályája, melyen, a kezdet nála nem csekély nehézségeinek leküzdése után, hamar kifejlett mind szónoki tehetsége, mind gyors és éles itélötehetsége. Midőn 1832-ben Perriér miniszter halálával Soult alatt részben uj közigazgatási rendszer vergődött érvényre, — Thiers elnyeré a belügyi tárczát, de azt ugyanazon év végén a kereskedelmi s a közmunka-miniszterium tárczájával cserélte fel. E minőségében rendkivüli tevékenységet fejtett ki. Elösegité a kereskedelmet és ipart, épittetett vasutakat, emeltetett monumentális épületeket, különösen olyanokat, melyek a franczia fegyverek dicsőségét hirdetek, mint a Vendome-szobor és a l'Etoilediadaliv. De Páris megeröditését, bármenynyire szivén feküdt is, még ekkor nem vihette keresztül. 1833-ban a miniszterium beadta lemondását. De Thiers két hét mulva ujra belügyér lett s az maradt egész 1836. február haváig. Ezen időre eső hivataloskodása alatt oly események történtek, melyek egész jövő pályájára irányadók lettek. A tulzók háborgásai nem akartak véget érni. Fieschi 1835. júl. 28-án valami mitrailleur-szerü löeszközzel rá lőtt Lajos Fülöp királyra és fiaira. Thiers solidaritást vállalt azon törvényekért, melyek meg akarták szoritani a sajtót s uj eljárást behozni az esküdtszékek körül. Ezáltal viszonya a republikánus párthoz nagyon meglazult.Thiers ennek ellensulyozására az alsóbb osztályokat akarta érdekeikben elömozditani. De a ,,just milieu"király csak a középrend boldogulását viselte szivén s Thiers javaslatait elfogadni vonakodott, mi ennek lemondását vonta maga után. Az uj kormányzat beállta után két héttel Thiers ujra miniszter lett, még pedig elnök-miniszter, a külügyek tárczájával. Erélyes külpolitika üzése által akarta megnyerni a kedélyeket s egyuttal megtörni a király személyes uralmát. Tunisnak pártját
fogta Törökország ellen, Krakkónak az északi ritkítja párját a parlamenti szónoklatok hatalmak ellen s Izabellát fenntartá Spa- sorában. nyolországban a karlisták ellen. Ez utóbbi Jól látott! De nem birta megakadályozni téves lépés buktatta meg a miniszteriumot a bryareus-karokkal meginditott gépet. 1836. aug. havában. Cassandrája lett országának, kinek átka Thiers ekkor Olaszországba utazott s volt, hogy igazat jósoljon, de ne higyhosszu időre lemondott a közpályáról. De jék el. 1838-tól oly erős ellenzéket képezett a Most a kiöntött vér-óczeán megtanitá a Mólé - miniszterium ellen, hogy az 1839-ben nemzetet, hogy Cassandra igazlátásában lemondani kényszerült. Hasonlókép járt hinnie kellett volna. 1840-ben az erre következett Soult-miniszFrancziaország most a megtagadott látterium is. nok kezébe tévé le sorsát. 1840-ben ujra a Thiers - miniszterium vévé kezébe a közügyek vezetését. Thiers ekkor nagy hangon szólalt fel az egyptomi A szülői házról. alkirály függetlensége mellett, telve levén (Deczember 1870.) azon eszmével, hogy innen kell sakkban tartani az angolok keletindiai terjeszkedését. Nem rég voltam otthon, s ismét haza vágyom, De a többi négy nagyhatalomra e kihivó A jó szülőt, testvért magam előtt látom hang nem tette meg a kellő hatást. Fran- A kicsiny szobában. Édes apám olvas, a leánykák kötnek, cziaország mellözésével kimondották, hogy Igy telnek órái az unalmas estnek Mehemet Ali örökösen megtartja ugyan az A tél zord szakában. alkirályi trónt, de az elfoglalt török tartományokat s a csellel elfogott török flottát Az udvart, a kertet vastag hó takarja; a sultánnak vissza köteles adni. Franczia- Csendes a föld álma, rég elhangzott zaja országot e diplomácziai vereség egészen A vig, meleg nyárnak. A ház bátor ore alszik odújában, kihozá hidegvérüségéböl. Ekkor adá ki Üresen áll fészke az eresz aljában Thiers a jelszót: ,,A mi Syriánk a Rajna A hű fecske-párnak. mellett van !" Reorganizálván a hadsereget és hajóhadat, erődökkel véteté körül Párist, Ott van most az élet a meleg kályhában, s éleszté a nemzetben a természetes határok Ropog a tűz, lángol, mig a gerendában utáni vágyat. Lajos Fülöp azonban meg- A szú lassan őröl. rettent a háboru eszméjétől, s 1840. október- A vén fali-óra közbe-közbe ketytyen, Az öreg kályhával beszélgetnek ketten ben elfogadá a miniszteriumnak e miatt Elmult jó időről. benyujtott lemondását, annak projjrammjából csak Páris megerősítését fogadá el s Midőn még a háznál kis gyermekek voltak, Guizot-t bizta meg a viszonyoknak béké- Volt lárma, zaj, játék, nevettek, daloltak; Vége van már annak! . . . sebbekké hangolásával. Midőn ogyütt ültek évek előtt nemrég, Thiers ujra visszavonult. Beutazta Né- Népes volt az asztal, ha nem is jött vendég; met- és Olaszországot s gyujtó az adatokat Most fél annyin vannak. két monumentális munkához. Nem egy vihar rázta a kis család fáját, Késöbb ujra ellenzéket képezett Guizot- Elvonta fölötte gyilkoló kaszáját, val szemben s meg is buktatta, mire kitört a Ölt, pusztitott, sertett. februári forradalom, mely az Orleansok el- Bár eljött az idő csoda balzsamával, Gyógyított, de még sem vihette magával űzését vonta maga után. 1848-ban a nemzeti gyülésben a socia- A sebet, mely vérzett. listáknak és bonapartistáknak rettegett el- Nehéz gondtól őszült jó öreg apának, lenük, s a „vár-grófok"-nak nevezett mér- Most is nyomja lelkét az a fájó bánat: sékelt pártnak egyik vezére volt. Mint A hű nő emléke. ilyen, nyiltan felszólalt az Orleansok visz- Oh hiaz a családnak fénylő koronája, Melytől ékes volt az öreg ifjusága, szahivása mellett. Az 1851. decz. 2-ki államcsíny ö reá is Sirba van már téve. végzetes lett. Napoleon Lajosnak egyik leg- Csak ott zajg az élet, a tűz a kályhában. elkeseredettebb ellensége lévén, előbb be- Két árva leányka dolgozgat magában. csukatott, később száműzetett. Egy ideig A szú lassan őröl. Angliában, Svájczban és Felső-Olaszország- A vén fali-óra közbe-közbe ketytyen, ban tartózkodott s a „Consulatus és császár- A öreg kályhával beszélgetnek ketten ság történetének" befejezésével foglalkozott. Elmult jó időről. w_ E nagy munka 20 kötete 20 emlékszobornál ékesebben fogja hirdetni Francziaországnak és e korbeli történetirójának A szajna-balparü Páris. dicsőségét! ív. 1863-ban a szabadelvü párt felhagyott a passiv ellentállással III. Napoleon császárPáris utczai közül egyik sem gyakorol sága ellen. Thierst Páris egy kerülete kép- az idegenre oly hatást, egyik sem képes anyviselőjének választá. A nagy államférfi nyira feltüntetni e világváros páratlan mély tudománya, éles itélötehetsége és nagyszerűségét, mint az az utczasor, mely a megrázó szónoki ereje a mennyi bátorságot straszburgi pályaudvarnál kezdődve, elöbb és uj erőt öntött a szabadelvü ellenzékbe, mint Boulevard de Strassbourg, majd B. de épannyira gyengité a császári kormányt s Sebastopol, du Palais névvel, s végre mint nem egy álmatlan éjet okozott Francziaor- B. St. Michel a csillagdánál végződve, Pászág zsarnokának. rist északdéli irányban futja át. Pompa s Thiers legujabban ellensége volt a Né- izlés, gazdagság s müvészi csiny vetekedmetország ellen intézendő háborunak. Tudta, nek e gyönyörü házsoroknál, melyek tarka hogy Francziaország erkölcsi és anyagi változatossága, az egésznek imposans kereerejét elfojták a császárnál kezdődő s ezre- tében , sokkal kellemesben hat a nézőre, desnél és departement-préfektnél végződő mint a Rue de Rivoli egyenlő, bár izléstelgazemberek; tudta, hogy a gyilkoláson ala- jes mintára épült palotáival. Ez egyformaság pult, csalással és ámítással fenntartott ura- fáraszt, mig a változatos alakzatok s arálom végveszélybe dönti az országot, ha nyok, melyekkel az emlitett boulevardoknál magával tudja sodorni. Ezt ő meg akarta az ember lépten-nyomon találkozik, a szeakadályozni s 1870. márcz. 18-án a béke met s figyelmet folytonosan foglalkoztatják. mellett egy hatalmas beszédet tartott, mely Ez utczasorok egyike a Boulevard St. Michel
107
minket e helyen annyiban érdekel, a meny- s kolostort épittetett e helyre; a ma is ily i rasztereit, majd Fülöp Lajos pairkamrája, a nyiben ez utcza választja el a Pantheon név (Hotel de Cluny) alatt fenálló középkori | monarcha személye vagy az állam épsége városrészt a luxembourgitól, s ha átlépünk festői épület, góth ékítményeivel, tornyaival I ellen intézett merényletek förészeseit, ezek e széles uton, tovább haladhatunk szajna- a XV. század végén épült s ily meta- sorában a megindult boulognei kisérlet után morphozis után sem maradt hü eredeti ren- Napoleon Lajos herczeget, az utóbbi III. Nabalparti sétánkban. De mielőtt a Luxembourg városrész bel- deltetéséhez — hol királyok lak- és mulató- i poleon császárt, kinek legengedelmesb szoljébe folytatnók utunkat, álljunk meg e vá- helyéül szolgált, hol vándor szinészek mu- • gái a senatorok legujabb időkig ugyancsak laszúton, s futtában, hisz csak átkelőben tatványainak szintéréül,volt apácza-kolostor igyekeztek e termekről az urok ellen egykor vagyunk , nézzük végig nevezetességeit. s a nagy forradalom alatt Murát klubbjának elkövetett vakmerő támadás foltját lemosni, Mindjárt északi végén a párisi szigettel gyülhelye. 1833 óta múzeummá lett átala- s e nagy és buzgó munka közben kifejtett összekötő St. Michel hiddal szemben emel- kitva Sommerard régiségbuvár által, kinek túlbuzgóságuknak nem kis része van csákedik a hasonnevü utcza sarkán körülbelől holta után az állam vette meg; s ha a száruk gyalázatos bukásában, s mi ennél egy tized elött épült St. Michel szökökritja, muzeumnak a különféleségek összegyűjtése, sokkal több: Francziaország véghetlennyomely kolosszális arányaival a környezet az ellentétek összehasonlítás általi feltün- morában, megmérhetlen szerencsétlenségénagyszerűségéhez méltón önti vizét az alanti tetése csakugyan czélját képezi, történe- ben. Oh a luxemburgi-palota jó leczke lehet mede nezébe. E mü a napoleoni nagyság dicsőí- ténél fogva a Hotel de Cluny-nél alkal- az uralkodóknak, kik jobban kedvelik a megtésére lön emelve, s az emlékezetes ,,N" és a masbat alig lehetett volna találni, itt van hunyászkodó engedelmességet az igazság császári sas a felirati tábla nélkül is szól- heterogén elem, van különféleség elég: öszinte szavánál, kik tanácsot kérnek — tak a nézőhöz, söt annál többet is mondtak apácza-kolostor s jakobinus-tanya! kell-e szolgáiktól. — A monarchia e mamelukjainak helyét 1848-ban Louis Blanc s a mun— legalább a párisiak hite szerint, kik a, ennél több ? sárkányt legyőző s rajta diadalmaskodó 17 Vessünk egy futó pillantást a balkéz kás Albert foglalta el, innen kerültek ki láb magas Szt. Mihályban ezélzást véltek felöl emelkedő Sorbonne-va. Régi idök óta a soczialistikus terveik. — Nem hagyhatjuk találni a köztársaságnak a caesarismus ál- párisi theologiai kar, s ma is a párisi aka- emlités nélkül, hogy itt itélték halálra I. tali legyözetésére, III. Napoleon diadalára a démia főszékhelye ez. Sorbon Róbert ala- Napoleon hős tábornokát, Neymarsallt, Elrespublika felett. Vajjon a dolgok mai álla- pitá a XIII. század közepén; ma is fenálló chingen- és Moskova-i herczeget, ki Ulm potában következetes marad-e a párisi nép épületeit, a kupolás templommal, melyen kapituláczióját s az eylau-i diadalt szerezte e magyarázathoz, s következetességében Párisban elöször nyilvánult a római szt. császárának, s Oroszországban a vészteljes nem fogja-e követelni, hogy már most, Péter-templom befolyása, a hires Richelieu visszavonuláskor megmentette a franczia minden szentek és szent históriák elször- bibornoknak köszönheti, kinek síremléke e sereg romjait a beresinai átkelésnél vivott nyülködésére — a sárkány kerekedjék felül, templom fődiszét képezi, mig ugyanő a fran- irtózatos csatában. XVIII. Lajos bizott NeySzt. Mihály pedig adja be a derekát. Hanem czia akadémiában oly művet hagyott örö- ben s pair-ré emelte, de Napóleonnak Elbáis a mythologia, de a jelkép szempontjából kül hazájának, mely az általa okozott nyo- ból visszatértekor, ö is visszatért zászlajáigazuk volna, s talán nem is nézne a dolog morból és szerencsétlenségből sokat képes | hoz, urához s a waterlooi szerencsétlen csaolyan roszul ki, mint az ember hinni haj- feledtetni; ha millióinak bölcsője nem is tában a czentrumot vezérelte. E hitszegést landó. Különben az egész mü magán hordja volt tiszta, azzá tette koporsójuk, — mit a nem tudták megbocsátani a royalisták, nem a második császárság bélyegét, mely min- nemzettől rabolt, visszaajándékozta. Ez is az öreg katonát, a hadvezéréhez szokott hü bajtársat nézték benne, hanem a hütelen den rendszer és iskolától függetlenül, a ha- érdem! pairt halálraítéltek, s ez itéletet nem messze tást hajhászta minden alkotásaiban, tömegA szt. Mihály boulevard, a szt. Lajos gel akart imponálni, a szépségnek hiányát lyceum hatalmas épülete mellett elhaladva, a palotától, ótt, hol ma Neynek érezszobra a nagyszerűvel takarta. Ezért van Párisban a luxemburgi kerthez vezet. Ha már itt va- emelkedik, rajta 1815. decz. 7-én végre is az uj épületek közt oly sok monumentális, gyunk, nézzünk be ide is, s ismerkedjünk hajtották. Ez emléket III. Napoleon emelazért oly kevés valódi szép; nem az alak, az i meg Páris egyik fö nevezetességével, a Lu- tette a Napoleon családnak tett szolgálatok, . arány szól itt hozzád, hanem az anyag és a xemburg-palotával, mely gyünév alatt há- szerzett érdemeknek jutalmául. — A marsall legujabb fiát hadsegédéül vette maga tér, mely mellett amaz háttérbe szorul. rom külön és önálló részszel találkozunk; mellé, s a Duc de Moscowa neve ma is ott Tovább haladva a széles boulevard pa- ezek a senatus palotája, a Luxemburg- van azon kevesek közt, kik Napoleonnal lotaszerü épületei közt, e fényes környezet múzeum és kert. A jelenleg is fenálló palota a wilhelmshöhei csendéletet megosztják. sajátságos ellentéteként látunk egy rácso- Medici Mária parancsára épült a XVII. A palota másik része kép- és szoborzattal gondosan bekerített kert zöldjéből század elején s emlékeztet Flórencz hires ősrégi romokat néma elhagyottságukban épületére, a Pitti-palotára; ez ugy, mint gyűjtemény. Egyes szép, de korántsem oly előtűnni. A régi Lutetia egyetlen marad- amaz, magán hordja a várépitkezések becses darabokkal dicsekedhetnek, mint a ványa ez, egy más kor gyermeke hallgatva befolyásának jellegét, mely átalában az e Louvre gyűjteményei, —bár ez utóbbi legtekint a körülte zsibongó utczai zajra, azok korszakbeli olasz s utánok a franczia épít- szebb s legbecsesebb műkincsei közül nea napok, melyek ezredéves falait vig zajjal kezéseket is jellemzi. E palotának története hány, az u. n. Rubens-Galleria, itt a müvélátták megnépesülni, rég, nagyon rég eltel- egy lap Francziaország történetéből, s bár szet kedvelő és pártoló Medicis Mária palotek; e pár kő itt maradt, — ki tudja hol s multra s névre a Louvre-ral nem versenyez- tájában készült, itt müködött a müvészi mire szolgál a többi — talán a mellette het, de mindjárt utána sorakozik s magá- kéz, mely a Medici-ek pompáját s hirnevét fekvő házak fala, talán a szomszéd Sorbonne ban egy történeti egészet alkot. — Ez századokra hangosan hirdeti, itt dolgozott a nagy mester Rubens. A Luxemburg vette magába e klasszikus köveket, vagy egészből ime nehány töredék ! épen járdát épitettek belőlük, melyet ma A luxemburgi palota az Orleans kézből palota kertje husz márvány-nöszobrán kivül demokratikus egyenlőségben tapos minisz- a Fronde polgárháború hősnőjének, Mont- nem sok említésre méltót tartalmaz, legtöbter és suszterinas, pap és katona, republi- pensier kisasszonynak jutott birtokába, bet ér a benne szép napokban kifejlő s pezsgő kánus és orleanista. Pedig e kövek egykor kit késöbb Berry herczegnö váltott fel hires párisi élet; ez most egyelöre oda van, a fák fényes, magas czélokra szolgáltak, a Vilmo- orgiáival, melyeknek szinhelye e termek, e kivágva, a pázsit lovak patkója s ágyuk sokénál valamivel régibb datumu római csá- palota voltak; — majd XVI. Lajos fivére kerekei alatt eltaposva, a régi kedv kiveszve. szárságnak volt itt székhelye, palotája, (utóbb XVIII. Lajos franczia király) lakta, Mért szólnánk hát egy szebb mult emlékémelyből ma a Julian-ról nevezett fürdö-helyi- kitől a forradalom vette át s használta kü- ről, mely oly éles ellentétet képez a jelenségeken kivül, melyekről e romok nevüket lönféle czélokra. — Itt voltak bezárva elöbb nek rideg valójával ?! is nyerték (Thermes de Julian), nem sok a forradalom foglyai: igy JosephineTascher Még egy pár lépés s a Boulevard St. maradt a régmult nagyság emlékének di- de le Pagerie (utóbb I. Napoleon neje) férjé- Michel végére értünk. Előttünk emelkedik esöitésére. Ez egykori Caesar-palota épitő- vel Beauharnais vicomte-tal együtt; majd a Páris csillagdája — azObservatoire — benne jének Constantin Chlorust tartják, — bizo- forradalom férfiai Hébert, Danton, Desmou- a párisi délkör, mely ma csaknem egész nyos, hogy Julia n (a hithagyó), midőn 3 60-ban lins, a festő David s mások, kiknek legna- Európára nézve irányadó s valószinüleg az Kr. u. katonáitól császárrá választatott, ide gyobb része elött innen csak egy ut nyilt: is marad a német occupatio daczára is; tette székhelyét s ebben utódai, söt a római a guillotine bárdja alá. — Utóbb a directo- sok mindent elvihetnek e jó urak Francziabirodalom bukása után a frank királyok rium s késöbb a conzulatus székhelye lett országból s Párisból, de ezt az egyet bajoközül is többen követték, mig utóbb a Cité- s Barras republikánus meztelenségben uji- san. Talán e miatti haragúkban röpitették szigetet választották a frank uralkodók tar- totta meg benne Berry herczegné tivornyáit. különös eröszeretettel bombáikat ez épütózkodási helyökül, itt nagyobb biztosság- Az elsö császárság alatt e palota egyik ré- letre. ban voltak népük s az ellenséggel szemben. sze a tanács (Senat) gyülésezési helyéül Ime Párisnak egyutezája! mennyi látni A szajna-balparti palota azután a legkülön- szolgált, 1814 óta itt szókelt a Pairek való, mennyi nevezetesség, mennyi emlék! félébb tulajdonosok kezén ment át s a legkü- kamrája, s itt itélte halálra a restauratio Csoda-e, ha az „olle Wilhelm" vekermarki lönbözőbb czélokra szolgált. A Cluniacziak számos áldozatát, majd a juliusi forradalom nemességével s „dicső" seregével végig hatalmas rendje 1340. táján megvásárolta az alkotmány megtámadók, X. Károly mi- j szeretne sétálni ez utczákon, diadalmas sze-
108
meit legeltetni az általa földre tiport nagyság nagy emlékein. Mért nem hagyjátok bevonulni? hadd tátsa száját e nép, hadd bámuljon legyen mit beszélnie otthon a „lüneburgi Haide" vagy a „brandenburgi puszták" homokbuczkái közt arról a szajnaparti városról, mely ha nem is szebb, de van olyan nagy, mint az ö kedves Berlinje, az uj császárság fő- és székvárosa, az „egykori" Páris győztes vetélytársa. rp T 1.
109
Elmulván a forradalom, 1851-ben Verőczemegye főispánságát vállalta el, s azt egészen 1859 ig viselte. Pár évre ekkor visszavonulván a közügyektől, a 60-as években ismét mint Szerémmegye főispánja szerepelt. Tulajdonképi hivatalokat, — a bu-
Illők.
Li.
Gróf Pejacsevich Péter. Az uj horvát-szlavon-dalmát tárcza nélküli miniszter, kinek hiven talált arczképét ezennel bemutatjuk olvasóinknak, azon régi magyar családok egyikéből származik, melyeknek birtokai, mint egykor a Zrínyieké és Frangepánoké, a Dráván s részben a Száván tul is esvén, magyarságuk mellett egyszersmind sziavon és horvát színezetet is vettek fel, s Horvátország zászlója a Jatt szolgálták a közös hazát a közös ellenség ellen. A Pejacsevieh-csaladot már a XVII. században a legelőkelőbb szlavóniai birtokos nemes családok sorában találjuk; terjedelmes birtokai, melyek a Dráva és Száva közt feküdtek, elég nagyok voltak a család mindenik ágát a leggazdagabbak közé emelni. Jelenleg is három ága van a családnak. A Szerémségben fekvő rumai uradalom"te ról nevezett rumai vonalnak feje jelenleg Péter, a miniszter. 1804-ben, febr. 20-án született, s két fivérével együtt, Lászlóval, az 1848-diki verőczemegyei főispánnal és Sándorral, az 1853-ban elhalt tábornokkal, gondos házi nevelésben részesült. Katonai pályára -....levén szánva, a bécsi Theresianumban nyert további kiképeztetést, honnan kilépve azonban, ugy látszik a czélzott katonai pálya helyett a polgárira lépett s családi hagyományaihoz hiven, a szükebb horvát hazafiságot az átalános magyar hazafisággal szerencsésen egyesitette. A magán életben ritka becsületessége, s szeretetreméltó modora mindazok rokonszenvét megnyervén neki, a kikkel érintkezésbe jött, előmenetelét örömmel üdvözölték mindenütt.Elöször 1845-ben Körösmegye főispánja lőn s e hivatalt viselte a forradalom alatt is. A magyarokkal rokonszenvező horvátok közé tartozván, Jellasich — hogy öt sújtsa — birtokát katonákkal rakatta meg, hadi sarczképen.
jelleménck köszönheti, hogy horvát-szlavon-dalmát miniszterré kineveztetését még a horvátországi ellenzék is ép oly megnyugvással fogadta, söt üdvözlé, mint elődjének a horvátországi báni méltóságra előmozdittatasát.
Gr. Pejacsevich Péter.
reaukraezia értelmében — tehát nem viselt, de a közigazgatás vezetésében tevékenyen és huzamosan vett részt, háromszori főispán sága alatt. Élete legnagyobb részét azonban Bécsben töltvén, a felsőbb s a legfelsőbb körök-
-:'=
lllok (Ujlak) Szerémmegyében.
ben nagy kedvességet, söt befolyást is nyert magának. S viselt hivatalain kivül kitüntetésekben is részesült: a Lipót- és Vaskorona rend vitézi keresztjeivel diszittetett. A Krisztus-rendnek is vitéze. Atalános tiszteletben részesülő magán-
Hol a Duna, magába vevén már a Drávát, határt képez Magyar- és Szlavonország között s Vukovárnál előbbi irányát megváltoztatva keletnek fordul , a Szerémi hegységnek, a hoszszan nyuló Verdniknek északi ol dalában fekszik Illők; bájos vidéke, szelid s kivált a bortermelésnek kedvező égalja, a méltóságos Dunára kilátása, várának gyönyörü fekvése, a legszebb pontok egyikévé teszik még a szép Szerémmegyében is. Látképét közölvén, rövid ismertetését is adjuk, egy derék dunai-utazónk leirása után. A Duna partján a bácsmegyei Palánkávalátellenben fekszik lllok mezőváros, melyet a rómaiak Cuccium-nak s a magyarok régebben Újlaknak neveztek. Lakosai száma haladja a 3000-et. 1387-ben Gara Miklós, macsói bán, foglalta el, miután Horváthy-t és czinkosait, atyjának a nádornak és Forgácsnak gyilkosait, kik az Esztergomból Szerémmegyébe utazott s 1386. júl. 25-én Diakovárnál megtámadott Erzsébet és Mária királynékat védték, — ez utonállókat Szeremből kiüzte. Később, az illoki várból, messze földön Újlakiak parancsoltak; I I . Ulászló azonban Illokot 1494-dik évi deczemberben Drághfy hadaival elfoglaltatá. A vár 1526. aug. 8-kán, nyolcz napi vivás után Ibrahim basa kezébe esett. Végleg 1688. júl. 12-kén Maximilian Emánuel bajor választó-fejedelem, mint Leopold tábornagya által, menekült meg a töröktől. 1695. augusztusban itt vette át Fridrik Auguszt szász választó-fejedelem azon 50 ezernyi sereget, melyben dán és szász segédhadak is voltak, s melylyel Pétervárad ellen indulandó volt. *^ lllok a rómaiak idejében is nevezetes holy volt. Később itt laktak a Szerémi püspökök. Itt áll a feronczesek régi zárdája, melybe Kapisztrán János a nándor-fehérvári diadal után vonult. Ma is mutatnak egy szobáoskát, melyben halála érte volna 1456. okt. 23-kán. A szobácska ajtaja fölötti latin irat ugy mondja, hogy Kapisztránt, midőn haldoklóit, a két ifju Hunyady, Szilágyi, a Rozgonyiak s a Kanizsayak állták körül. Itt a vaságy is, melyen utólszor pihent és meghalt. Hagyománykép szájról szájra száll, hogy Tomory Pál is, három jegyesét vesztve egymásután, ezen czellában viselte a barátruhát, mig innen egyenesen a kalocsai érseki székbe nem emeltetett volna. Állitják, hogy Kapisztrán itt is volna eltemetve; azonban, mint tudjuk, egy Bécsben őrzött csontvázról is azt tartják; de meg a gergotegi kalugyer zárdában is nagy tiszteletben áll egy hulla, mintha az is az övé volna. A zárdát, melynek pecsétje 1451-ről szól, IT. Szolimán, midőn a mohácsi csatára Szeremen átvonult, szétdúlta. A mellette levő templom
Robert Károly időjében épültnek mondatik. Ujabb hátulsó része is fennállt már a Hunyadiak korában, mert falában az Ujlaki Miklós és Lőrincz siremlékei e korból valók. Az emlék tábláján következő latin felirás olvasható: „Hic est sopultus Laurentius dux de Wilak, filius olim serenissimi Nicolai regis Bozno, una cum consorte sua Catharina (itt egy rész hiányzik) qui obiit anno MCCCCC." A hiányzó rész valószinüleg ama török dúlás alkalmával pattogott le. Hogy a haláleset 1500-ra van téve, holott más részt 1524. 8 1526. között történtnek bizonyul: talán onnan származik, mint már Z . . . y megjegyezte, *) hogy talán Lőrincz maga előre készíttette meg az emlékkövet, mint hasonló eset kivált azon időkből épen nem példátlan, — s az MCCCCC-t utódára hagyta, hogy kiegészitse. Utódja azonban nem levén: a kiegészítés elmaradt. — E két vörös márványból készült síremléken két alak domborodik ki, melyek egyike körül királyi jelvények s bal térde mellett az Ujlaki czimer, állanak. Ezen alakot Paur Ivan, Miklósénak lenni állitja, mint a kit Mátyás 1470-ben, állandó hűségéért és nagy
valósághoz. A hüséget tartotta mindenekfölött szeme elött és semmit sem eszményitett. Még csak egy fát, egy bokrocskát sem rajzolt oda diszitményül, enyhiteni a táj kopárságát s árnyékot hazudni a halál álma fölé, melyet rekkenő nyári melegben nem legyez sudár fák koronája, rideg télen nem őriz magas fatörzsek sora. Igy áll az ercsii kápolna, félórányi távolban északra a kis mezővárostól, meglehetös magas ponton a Duna fölött. A kép hátterében, ha a metszés jól kivehetővé tenné, nem rét vagy mező az a lent elterülő sikság, hanem a befagyott Duna. Nyáron mégis.szebb, szelidebb e kép. A Duna csöndesen hömpölyg alant, partja zöld s tul rajta a sziget (Csepel nagy szigete) még zöldebb és virulatosabb. A gyermek Eötvös nem egyszer jött ki nyári napon , sétálva e magaslatra, gyö-
tartás, hanem szerencsétlen spekulácziók, valósithatlan tervek és ábrándok okozták, hogy a fiatal Eötvös, mire az életbe kilépett, apja vagyonát kapzsi hitelezők s egy éh csőd körmei közt látta s egy talpalatnyi földet sem menthetett meg belőle... kivévén a családi sírboltot, a halottak lakhelyét. E kápolnában nyugszik az öreg Lilién és neje, egy pár Szapáry grófnő, és b. Eötvös nővérének egy kis gyermeke. Eötvös szülői nem itt nyugosznak. Apja Velenczén, hol félrevonulva, haszonbérlett birtokon végzé zivataros életét; anyja Pesten, hol özvegy éveit tölté s meghalt. Eötvös csak azért kivánkozott Ercsiben aludni, mert gyermek s ifjúkori emlékei vonták oda — s talán — mert ki akarta kerülni egy pesti temetkezés ováczióit, pompáját, szónoklatait, sirszobrát, s mind azt, a mi vele jár. El akart vonulni a halálban; elrejtőzni és nyu-
B. Eötvös hamvainak átvitele az ercsi-i családi sirboltba, 1871. febr. 6-án. — (Keleti Gusztáv vázlata után.)
tehetségeiért a magyar koronától függő bosnyák királylyá tett. A másik kidomborodó alak ennélfogva Lőrincz ábrázolása volna. Messze ellátni o régi épületek közül. A város jelenlegi földesura herczeg Odescalchi^ ki innen nevezett kiterjedt uradalmának igazgatását innen is vezetteti. A lakosság, mintegy negyedfél ezer, szőlőinek jól gondját viseli e marháját és szántóföldjeit sem hanyagolja el; de bizonyosan többre és jobbra is alkalmasb lenne, ha jó borával megelégednék s nem becsülné többre a — pálinkát. Hasonló megjegyzést azonban, fájdalom! sok más helyt is teljes joggal koczkáztathatnánk.
Az ercsi-i kápolna. Ez a hely, hol b. Eötvös József örök álmát aluszsza. Vagy jobban mondva: a hol pormaradványai az Örök nyugalomra letétettek. A müvész semmit sem adott e képen a *) Vasárn. Ujs. 1859. 99-101. 1.
nyörködni a Duna méltóságos folyásában s godni; akarta, hogy hagyják végre igazán elmerengeni a zöld sziget szemléletébe. Alko- békében. nyattal, ha a kápolnához vezető fasor árnyéVasárnap, febr. 5-kén, a test Pesten; a kárakevesebb szükség volt, mint kimenőben, háznál a legegyszerűbb szertartással beszena Duna mellett szokott haza menni s néha teltetvén, másnap, febr. 6-ikán hajnalban késő este is ott sétálgatott még a holdsü- gyászkocsira tétetett s Ercsibe szállittatott. tötte viz partján. Délelőtti l l óra tájt érkezett meg oda egyE kis kápolnában akarta aludni halálos szerre a Buda-Pestről menő küldöttségek-, álmát. A kápolna eredetileg a Szapáry-csa- barátok- s a család tagjaival. Itt azonban ládé; az öreg Lilién, német báró, Eötvös nagy- nem vitték egyenesen a kápolnába, a bolapja, Szapáry leányt vevén el, ugy jutott az dogult czélzata s óhaja szerint, hanem ercsii birtokhoz. Eötvös apja, szinte Lilién 1 elöször a templomban nagy gyászmisét tartleányt vevén nőül (Eötvös magaslelkü any- ' ván fölötte Pauer János székesfehérvári ját), átvette (részben haszonbérbe) az ercsii püspöki helynök, — a koporsó ujra a gyászbirtokot, s mig maga többnyire Budán, hi- kocsira tétetett át s vitetett a kápolnához, vatalaival volt elfoglalva, családja itt nya- mely a tisztességtevök tizedrészét sem lett ralt, maga is gyakran kijővén, megnézni a volna képes befogadni. nagyban vitt gazdagságot, szesz- és egyéb E kápolna alatt van a sírbolt. gyárakat, a nagy ujitásokat s örökös vállalKépünk azon perczet ábrázolja, midón a kozásokat — melyek végre a bukást idézték test a gyászkocsiról leemeltetett s viteti* elö. Mert nem pazarlás, nem nagy udvar- örök nyughelye felé.
111
110 A kisded sírboltban, a földre letett ko- Tibbie?" „Azt mondta, hogy a jó istennek kevés porsó fejéhez vgy ősz pap térdelt le s hal- dolgá lehetett akkor, mikor engem teremtett." A rendeleteknek hűségesen szó szerint való kan, öregségtől és elfogultságtól remegő teljesítéséből is sok mulatságos jelenet származott. hangon mondá el, magyarul , ,a halottak Egy öreg skót felföldi cselédet Edinburghba vitt fölötti szokásos imát. Az ur ez ősz szolgája egyszer urnője, s ott erősen meghagyta neki, hogy liadnics fehérvári kanonok, de sok éven át, ha nő-vendégek érkeznek, azokat csak vigye fel s akkor is e^csii plebános volt, midőn Eöt- egyenesen az elfogadó-terembe (moly rendesen az vös ott gyermekéveit tölté; a ház régi hü emeleten szokott lenni). Donald alig várta az első barátja; fiatal korában erőteljes, szabad- látogatást, hogy megmutathassa urnője rendelete szellemű pap s Eötvösnek mindvégig ked- iránt való engedelmességét. Két lady jött együtt, Donald az egyiket megragadván karjánál fogva, vencze . . . Maga kivánta, hogy fölötte e régi smondá a másiknak: „várjon itt, mig önért jövök," barát mondja el az utolsó halott-imát. 8 azzal a megrémült látogatót, daczára minden Aztán a koporsó mögött, s a külön tiltakozásának és ellenállásának, vitte fel és jelenhamuvederbe zárt nemes sziv mögött bezá- tette be úrhölgyénél e szokatlan divat szerint. Egy agg kisasszonynak szokása volt, hogy rult a sirbolt ajtaja; könyes szemmel vetettünk még egy pillantást a sivatag, téli tájra cselédjét minden reggol orvosához küldte, hos'y az — s ott hagytuk az ercsi-i kápolnát a nem- ott elmondja a kisasszony egészségi állapotát, hogy hogyan aludt stb., szorosan meghagyván a csolédzet egyik drága kincséneke letéteményesét, j Qgk^ ho
Walter Scotnak egyik őse- részt vett a skót fölkelésben a Pretender mellett, s testvérével együtt elfogatott a prestoni csetepatékban 1715-ben. Az akkori idők szokása szerint a jobb módú urak skarlát mellényeket viseltek. Egy golyó találta az egyik testvért, s mellényének egy darabját bevitte testébe, ilyen állapotban elfogatott, s a többiekkel együtt ruháiból is kifosztatott. Igy, megsebesülve, ruhátlanul, ogy ingben, bezárták őketegy magtárba. A sebesült ember egészen odáig lőn, sa mint mondják kihányta a skarlát darabot, melyet a golyó vitt be a sebbe. „Oh fiam, Wattie, — kiáltott rá bátyja — ha egy egész ruhatár van gyomrodban, szeretném ha hánynál nekem egy nadrágot." Egy különösen érdekes osztálya volt a vidéki skót ladyknek a mult században, mely ma már csaknem teljesen kiveszett, smolynek bizarr vonásait csak a rólok fenmaradt adomákból ismerjük. Ezek rendesen vidéki városokban éltek, és soha sem gondoltuk arra, hogy azt elhagyják. Loo-nagyobb részök soh'se volt Londonban, sőt a Tweed-cn**) sö tul. Egészben kedves nép voltak, erős fejüek, meleg szivüek, és lelkesülni tudók, vidámak még az elhagyatottságban is; igen elhatározottak; közönyösek a modern világ divata és szokásai iránt, s ragaszkodva saját útjaikhoz mindenben. Lelkületűknek különös volta meglátszott külsejökön is; ugy öltözködtek, ugy beszéltek, ugy cselekedtek, a hogy épen nekik tetszett. Egynek közülök az a szokása volt, hogy lókötő helyett rendesen egy meleg vánkost hordott fején, amelyben elég furcsán nézhetett ki. Mrs. Baird, a hires Baird tábornok anyja, egyike volt ezen osztály kitünő példányainak. Fia Indiákon harczolt, s jött a tudósitás, hogy egész ezrede kétségbeesett harcz után lefegyvereztetett, s a tisztek fogságba vettettek, párosával egymáshoz lánczolva. Midőn az anyának elmondták ismerősei a szomoru ujságot, mellőzve saját bánatának fölösleges kiöntését, s csupán arra gondolva, hogy fia milyen ingerlékeny, szenvedélyes ember, csak ennyit mondott: „Isten irgalmazzon a fiunak, a ki a mi Dávidunkhoz van lánczolva."
az orvos, midőn a szolgáló jelenti neki, hogy „tiszteli a kisasszony az orvos urat, a mult éjjel 10 órakor meghalt." régi iskolának egyik hires cselédje volt Adomák és jellemvonások a skót John,APitiburnak szolgája, a ki maga is egyike eleiből. volt a legkülönösebb jellemeknek , hosszu időn át a követek házának tagja s Pittnck nagy barátja. — Dean Kamsay könyve. — Az öreg John, hajó kedvében volt, temérdek acio(Folytatás.) mát tudott elbeszélni Pittour látogatóinak uráról Falusi népnek igen kedvencz szokása, hogy és Pittről, azonban magát mindig olyanformán az istentisztelet végeztével egy ideig még ott marad szőtte be az elbeszélésbe, mint a hogy cardinal a templom-udvarban, s ott megbeszélik — külö- Wolsoy szokott irni ,,Kgo et rex meus" — : „En, nösen az asszonyok — egymás közt a falunak meg Pitt, meg Pitfour" tettük ozt meg ezt. A minden dolgát. Egy uri nő szolgálót fogadván, hires Gordon herczegnő egyszer egy czédulát ir mint kedvezményt fölemlítő neki, hogy temp- Jánosnak a következő tartalommal: „John, tedd lomba mehet minden vasárnap, de az istentisztelet Pitfourt kocsira kedden, és hozd el őt Gordonvégével rögtön haza kell jőnie. S mennyire elbá- Castlebe ebédre." John egy darabig vakarta a fejét mult, mikor a cseléd határozottan visszaveté ezen és gondolkodott hogy mit csináljon, azután megpontot a következő szavakban: „Ugy nem csinál- mutatá a levelet Pitfournak, a ki mosolygott hatjuk meg ;iz alkut, asszonyom; mert igazán, én rajta, és szárazon viszonzá: „Nos, John, azt hinem adom azt a kis beszélgetést a templomajtó- szem, el kell mennünk." ban az egész prédikáczióért." Eredeti módja a régi közmondás alkalmazáEzek a nők életről, halálról, a kegyetlenség Volt valami ezekben a vén cselédekben abból sának: „magad bünét fogd másra" — a következő: minden czélzata nélkül, de a maguk különös módEgy özvegy iirinő hordszékben vitette magát vaa mély pathosból és erős ragaszkodó szeretetből jok szerint nyilatkoztak. Egyik közülök épen hallahová ebédre; s a mig ő odafent mulatott a táruraik iránt, a mi a skót fajnak átalános jellemvonása. Az a cseléd, a ki úrnőjének szavára, hofy sasággal, addig lent a konyhában, a két szék-vivőt doklott, midőn rettenetes vihar, eső és mennydörigazítsa meg a tüzet, egykedvüen felelte: a ,,tüz derekasan niogvendé^oltck. Az ebédnek vége volt, gés támadt, hogy a házat akarta olseperni. A nő elég jól ég", — a szükség és veszedelem napjaiban s mylady beleült a hordszékbe, hogy haza vitesse fölnézett, hallgatta a vihar zugásút egy darabig, •kész volt életét adni a családért, s osztozott annak magát; a két ember felemelte a széket, de som előre, azután nyugodtan, a tiszteletlenség minden árnya legnagyobb nélkülözéseiben. Dr. Alexander igen sem hátra nem tudtak menni, csak himbálták azt nélkül jegyzé meg, kimúlására czélozva: „Ah kedves képét adja egy ilyen agg nőcselédnek, ki hol jobbra, hol balra. Az urinő szinte kiforditta- urak! minő éj ez számomra, hogy benne a levegőn uránál csak két évvel volt idősebb, s vele töltvén tás veszélyének volt kitéve, midőn a háta mögött átrepüljek!" Egy másik ment egyszer az utczán, s az ut egy hosszu életet, érzelmei iránta sajátságos ve- megszólal az egyik hordár a másikhoz: „Tedd le, síkos lévén, elesett. Egy fiatal katonatiszt rögtön gyületéből állottak a cseléd tisztoletének és a nővér Donald pajtás; látod, hogy részog az asszony." szeretetének. Ismerte őt mint gyereket, mint ifjut, Az angol, mint már föntebb érintők, telides- ott termett és feleegité, a közben udvariasan kérmint férfit, mint öreg emberi,, s bizonyos olyan teli van humorral; férfias, nemes, olykor igen dezvén: „Kernelem, asszonyom, azért nincs roszabnemü tudat fészkelte meg magát benne, hogy gyöngéd, olykor a legmélyebben meginditó hu- bul?" Az urnő mereven ránézve, viszonzá: „Bizony, nélküle az nagyon boldogtalan és elhagyatott lény morral, összehasonlithatlanul a leggazdagabb hu- uram, valami sokkal jobban sem vagyok." Pár nap lehet. Halálos ágyánál ott állott a rokonok közt, morú népe Európának. A leghiresebb humoriszti- mulva találkozott a tiszttel egy boltban. Ez csinos, s azt kérte tőle, hogy hagyja meg nekik, miszerint kus lap („Ptmch") angol; a legnagyobb humorisz- magas fiatal ember volt, szinte hat láb magas, s a ha ő meghal, odatemessék a laird lábaihoz. A tikus irók angolok; a nyelv igen kiképzett es nő, a míg egy pár szóban elismerését fejezte ki benső szeretetnek hasonnemü érzelme nyilatkozik alkalmas rá; magában a levegőben van az ott, neki akkori gyöngédségeért, végig nézte az ema következő történetben, a melyet Mr. Scott beszél mely elragad az idegenre is, s a társalgást a lehető bert tetőtől talpig; s mint hogy az emberek azon el saját életéből. ,,Egyik nyári szünidőnket egy legkedvesebbé és vonzóbbá teszi. A humor bele- osztályához tartozott, a kik, egy skót lady kifejevidéki faluban töltöttük öcsémmel mint iskolás vegyül minden dolgaikba, a legnagyobbakba ugy, zése szerint „szeretik a csinos népet", meglehegyermekek, s igen sok örömöt és kedves órát kö- mint a legkisebbekbe; legkomolyabb tárgyu par- tős megelégedéssel szemlélte az iljat, de a melyszön heténk egy ott dolgozó ácslegénynek. Ő volt liamenti beszédjeikben, sőt templomi predikaczióik- nek csak azon száraz megjegyzésben adott kifeje— Sámuel — a mi kedves játszótársunk, a ki ban is egyszerre csak megvillan a humornak egy zést: „Bizony, ön jó hosszu fiu; az isten irgalmazelőször tanított minket a sok gyermek-játékra, s szikrája, mely a komoly hallgatóságot egy pilla- zon önnek!" csinálta a kardokat és nyilakat számunkra, a me- natra megnevetteti. Ugyanez áll a skótról is, azA városi adót nem igen szerette fizetni, s a lyekben mi ugy gyönyörködénk. Mikor a szün- zal a különbséggel, hogy a skót humora átalában polgármester, hogy minden kellemetlenségtől megidőnek vége volt, szivünk ugy tele volt szomoru- gyöngédebb, kedélyesobb, szeretőbb, s igen sötét kímélje, maga elment hozzá, s igyekezett szépen sággal, és olyan roszul esett elválni Sámueltől. szint ritkán vesz fel. megmagyarázni előtte az adó jogos voltát, s a fizeAnyánk néhány pénzdarabot igyekezett kezébe tés szükségességét. Magyarázat közben saját nőtEgy vadász-társaság tért haza a halmokról nyomni, jutalmául annak a szívességnek, a melyet len napjaira vonatkozva mondá: „Higyjeel, asszogyermekeivel tett. Sámuel arczába nézett anyánk- éhesen, kifáradva, és meglehetős rosz kedvvel. nyom, mikor én az ön helyzetében voltam, ezt az Utközben, midőn valahol pihenni ültek le, az egyik nak s kezét gyöngéden eltolván, egy i-zeretetteljis adót ép ugy fizettem." Az urnő nyugodt gunynyal tekintetet vetve ránk, igazi fájdalmat kifejező urasági vadász azt mondá: „Szeretném, ha most viszonzá: „Az én helyzetemben! mikor volt ön az Fasque ur ebédlő-termében volnék." Mire egy hangon mondá: „Nem ugy, Mrs. Scott, ön ezzel én helyzetemben? egy vén leány, egyetlen sánta elront mindent." Természetes, hogy ilyen hivat- öreg laird morogva jegyzé meg: „Ki is rugdalná- szolgálóval." S az adóval csak nem tudott kibékozás után nem lehetott többé szó Samu pénzbeli nak onnan azonnal." „Jól van, jól, akkor se len- külni, s később is, midőn az adó-ezédulát a polnék messze a konyhától", mondá emberünk minmegjutalmazásáról." gármester aláirásával hozzá; vitték, nem állhatta den zavarodás nélküli meg, hogy ki ne törjön: „Én nem értek éhez az A cselédeknek egymásközt való enyelgésére Egy uriember épen a különböző gépeket elég kedves példa a következő. Az urnő észreveszi | állitgatta fel és próbálgatta gazdaságán. Voit ott adóhoz, de ugy gondolom, hogy valahányszor Mrs. arató gép, favágó gép s Thomnak uj szoknyára van szüksége, a férje azon- • egy öreg pa- nál egy adóczédulát küld hozzám." azon a helyen, Együtt voltak az asszonyok a thea-asztal getsz?" , Oh asszonyom, nem én, hanem a Jakab." igen nagy figyelemmel bámulja mindazt, a mi ott mellett, egy vidéki városban, a napnak komolyabb „Nos hát, mit csinált Jakab?" „Hát — mondá a van, megszólitá: „Ugy-e csodálatos dolgokat tud- és vigabb eseményeit tárgyalva, mint a hogy máileány szégyenlősen s durczásan vágva félre fejét nak ma már csinálni az omberek, Robby?" „Iga- szokás volt. S il társalgás tanuságát az egyik agg — megharagudott rám, s aztán csufolt, s aztán zán, sir Alexander, — felelé Hobby — épen azon szüz következőleg foglalta össze: „Hajh, hajh. azt mondta, hogy én épen olyan vagyok, a milyen- gondolkodtam, hogy ha most bölcs Salamon élne, nek az isten megteremtett, s aztán — " „No-, \ semmit sem tartanának róla.' •) Az a folyó, mely Angliát Skóoziiltól elválasztja.
bizony ezek fontos dolgok, — Lalái és házasság — de tudjátok, olyan dolgok, a hova mindnyájunknak el köll jutni." — „Bizony, Miss Deany, akkor önt az események nagyon sokáig megkímélték," — mondá a társaság egyik fiatalabb tagja. A skót ügyvédi kar egy nem rég elhunyt kitünő tagja, fiatal korában nagy gavallér és egy kissé éles nyelvü volt. Egyszer épen falura készült, s igen nagy zajt és hűhót csapott a pakolás alkalmával. Nagynénjét boszantotta a zaj, s megszólitá a fiatal embert a kissé lenéző kérdéssel: „De hát hova mégy te Hobby, hogy olyan nagy dolgot csinálsz ruháidból?" Az ifju elveszte türelmét, s élesen válaszolá: „Az ördöghöz megyek." Az agg nő nyugodtan felelé neki: „Akkor Robby, nem szükséges olyan nyalkán-ak lenned, elvisz az téged, ugy a hogy vagy, ne félj." De eredetiségben egy sem éri fől annak az agg kisasszonynak a feleletét, a ki azzal bútt ki az önkéntes állitás alól. E század elején volt, mikor az invasiótól féltek, s minden városban önkéntes csapatok szervezésével foglalkoztak. Hozzá is elmentek a városi tisztviselők, s kérték, hogy állítson egy embert a király szolgálatára. „Már én azt nöm teszem, — viszonzá elég nyersen a hajadon; — egész életembon nem tudtam egy embert szerezni a magam számára; György király számára bizony nem fogok." (Folyt, köv.)
Garibaldi főhadiszállásáról. diaion (sur Saón), febr. 16.
A Garibaldi által vezérelt sereg Saőne , Loire és Ain départementokban fekszik. Az előcsapatok Autun, Nolay és Chagnyban a Cőte d'Or határain huzódnak el. Chagny falu — mint a le Creuzot gyártelep felé ésChalonnakmenő vasutak csomózási pontja — fontos. A főhadiszállás Chalonban (sur Saöne) van. Garibaldi, ki most Kaprerába utazott, Chateau Montignyben, Chalontól félórányira tartotta szállását, melyet jelenleg fia Menotti, az uj tábornok használ. Á vezérk-ir Bordone tábornokkal együtt a prefektura diszes palotáját, Rtciotti ezredes és dandárnok a placc de Beaune egyik szép házát lakják. Chalon 19 ezer lakost számláló kis kereskedő város, vasuti állomással és gőzhajói közlekedéssel a Saőue folyón, s az ezzel itt egyesülő Canal du Centre-en. Ezen csatornával a Loire és Saőne vannak összekötve. A várost a rómaiak Cabillonumnak hivták. Az apáczák s dominikánusok jelenlegi, az Orsolyáknak a mult században elkobzott zárdáik, Talamint a plébánia templomának ódon épitészetü falai igen sokról beszélhetnének. A mult e mogorva emlékei előtt zsibong a kufárokat köriilrajló vörösinges katonaság. E szin az, mi elkergeti ablakából a fehér szoknyás, hosszu fekete harisnyás, kopogó fapapucsos domokosrendit, hogy olvasót ragadva eldudolja: „miserare! miserere!" Biz a vörös inggel a szűkmarkú vidéki tőkepénzest is ugy lehet ingerelni, mint egy spanyol bikát. Szarvaival ugyan senkit sem támad meg nyiltan és otrombán, de annál mérgesebben szidalmazza (ugy mint ők mondják: ,,entre nous") a felséges bourbou- és bonaparte-házak tiszteletére. A beszállásolásnál tünik ki a politikai érzelem milyensége. A kézmüves osztály minden szivességet kész megtenni harezosainkért; a falusi nép egykedvüen fogadja; a jobb módú ház- és földbirtokosok, ha tisztet szállásolnak hozzá, először nem akarnak szobát adni, aztán adnak roszat; különböző kifogásokkal kivánnak menekülni, mint az én első gazdám, ki bizalmasan megsúgta, hogy az általam birt csinos szoba a neje hálószobája. En errs mást nem tehettem, mint a maire-h<'z menve, megkértem, hogy szállásoljon máshoz. És a város végén ugyan, de egy gyönyörü ház első emeletén lakom. A tulajdonos vasuti mérnök családjával együtt a poroszok nem óhajtott, de reménylett látogatása elől menekült el. Felséges kilátásban gyönyörködöm ezen az egész vidéket uraló pontról, el a ködös Mont-Blancig. A borkereskedéséről ismert Macon város a sereg által elfoglalt vonal egyik főpontja; itt válik el a vasut Lyon és Bourg felé, itt törik meg majdnem derék szög alatt saját cantonirozási vonalunk, egyszersmind átmenvén Ain megyének Bourg városába. Macon Chalonhoz 6 mértföldnyire, Bourg pedig Maconhoz 5—6, Chagny s Autun három és 4V;2 mértföldnyire van, tehát 16 — 18 mérföld hosszuságban nyulik el az 50 egynehány ezerre rugó sereg. Bourg, város a Royzousse partján 14 ezer lakossal. Notre-Dameja a 15-ik százidban épült. A
gyakorlat, sem rendes laktanyai élet; csupán a napipénz kikapására sorakoznak délelőtt századonként egyszer és rájok következő sorszerint az őrségi szolgálatot végzik. A felébb valók, az alés főtisztek katonás üdvözlése nem szokás, nem divat; a kiteszi is, sipkáj* megbiczczentésével fejezi ki. Az utczán sürün járó-kelők zsibaját mindegyre a dobok pergése, a trombiták harsogása nyomja el. Este a Saőne szép partján sétálók szám.i beláthatlan, s a folytonos kardcsörgéssel a járda nőinek ropogós szoknyája játszik duettet. sógora vezet. Hogy néz ki a sereg? Tarkán, igen tarkán. Kilencz után elhal a zaj, csak néha csendül meg Leg ítalánosabb egyenruha egy vörös ing és szürke közel vagy távol egy szép olasz dal, vagy épen vörös szegélyű nadrág, mit az olaszok viselnek. egy.franc-tireur csapat ajkán riad fel: Do a czipő, csizma, fehér vagy fekete vagy bőr. „La victoire en chant nous ouvre la barriére, szinü kamásli, valamint a köpenyeg egyéni izlés, La liberté guide nos pas. s mód szerint váltakozik. A Haute-Savoie francEt du Nord au midi la trompette guerríüre tireurjei szürke kabátot, nadrágot, kapás gallérA sonne 1' heure du combat!" köpenyeget s tiroli, egy oldalon felszegzett kalapot viselnek. Vitézségben méltók hasonló öltönyü „Dalolva nyit nekünk kaput a diadal, A szabadság jár soraink elött. isérei baj- s névtársaikkal, kik a porosz zászlót Es déltől északig a harczi kürt rivall: elfoglalták Dijonnál; csupán abban különböznek Hogy a harcz órája ütött!" egymástól, hogy ózok kalap helyett szürke sapkát Ugron Gábor. hordanak. Legs ijátságosabbak a „les ourses des montagnos" (a hegyek medvéi); ezek Iombo3 juhbőr sipkát, kabátot s nadrágot viselnek izmos tagAngol gyermeknevelés. jaikon; valóságos rousseaui minta emberek. A franctireur- csapatok elszámlálhatlanok, oly sokan A ki fürdőben vagy más helyen angol gyervannak s annyira különbözősn ogyenraházvák, moket látott, bizonyosan feltünt annak piros pozshogy leirhatlanok. Azonban megemlitem még a gás arcza, csattanó egészsége. Csaknem szabályul „les enfantes pjrdu"-ket, a „marseillesi égalitéket, melyet Delpech vezet s melyben Klein Ignácz állithatni fel, hogy kiismerszenek más nemzetbeli hazánfia is szolgál, és végül a franc-tirour de Mont- gyermekek közül. Csalódik azonban, a ki azt hiszi, Baue-ot. Hogy milyen jó katonák és számuk mily hogy ez nemzeti előny, vagy az éghajlat s egyéb nagy, röviden elmondja az, hogy a negyedik Rici- okok következménye. — A gyermekneveléstől otti-féle dandár csupán csak belőlük van szervezve, van az. Természetesen tehetősebb családokról beszé8 oz volt, a melyik Dijonnál döntött. lünk, mert a szegény gyermake mindenütt szegéA „1' eclairour de Caprera' könnyü gyalog- nyes, kivált Angliában, hol az áldott munka gyakság, ugy vannak öltözve, mint az olaszok; csak ran átkos munkává válik az alsóbb osztályoknál. tengerész nemez-sipkájuk van az idéző jel közt Gyermekszobának (Nursery) mindig tágas, levő czim szalagával diszitve. A mobilok számára világos szobát válásítanak, molyet könnyü szelsötét kék, vörös szegélyes kabátot, nadrágot s vö- lőztetni. Gondosan helyezik el az ágyakat, s a rös franczia sapkát ir elő az országos szabályzat. padlót vastag szőnyegekkel teritik bo; hogy a Igen jól néznek ki a vörösingos, a fekete szogély- gyermek, ha elesik is, ne üsse meg nagyon magát. lyel, fekete lófarkkal ékített vörös sapkás olasz ÉI kell férni a kényelmes fürdőnek, s mégis elég lovasok. Hasonlókép a dandárok „Guides" szá- I térnek kell maradni a mozoghatásra. Az ablakon zadai, vörös ingben, panyókára vetett szürke vörös ! és a kandalló előtt vasrostély van. zsinoros mentében és vörös forgós vörös posztó | A gyermekekkel együtt lakik a száraz dajka. kalpagban. A lengyel ulánok sokban hasonlítanak a mi közösügyes uhlánainkhoz. Van egy pár remi- Pe3ztrátottnem igen ismernek, mert nöm bizzák a nisezanzia, t. i.: két század „ehasseurs d'Aí'rique" gyermeket tapasztalatlan serdülő leányokra, mint és egy század dragonyos az egyetlen mogmaradt, nálunk, hanem oly értelmes felnőtt nőkre, kiknek ügyességéről és jó erkölcséről meg vannak győs 9-ik s áinu dragonyos ezredből. A tüzérséget tengerészek kezelik, kik majd- ződve. A dajka bizonyos tiszteletet élvez a cselédség, nem olyanok, mint az osztrák tengerészek. Egyedül a mitnilleuse-tiizérség vörös inges s felszeg- sőt a szülők részéről is, kik az ő megkérdezése zett vadászkalap fekete lófarkkal az ismertető nélkül a gyerekekre vonatkozólag semmit sem fövoo'e. Golyószóróink, melyekből négy, iró iánk tesznek. Sok esetben az ő szava dönt. Sőt bizonyos földszinti ablakai alatt fényük, oly könnyek, hogy I tekintetben állása kedvezőbb, mint a nevelőé, kiLnek kezébo idővel gyámoltjai ker jlnek. E kedvező egy öszvér könnyen viszi. A tisztek fantáziájuknak öltözködésükben nem állás maga erős ösztön arra, hogy feladatának csekély futamot engednek. A lovas tisztek felső- megfelelni igyekezzék. Gyakran az anya oda adja nek mind magyar dolmányt viselnek fekete zsi- férjhez menő leányának egykori dajkáját, s ez nem nórral és „dolmány"-nak nevezik. A táborkar két utolsó érték a hozományban. A dajka főfigyelmét a bőrápolásra fordítja. na°"v fekete csillaggal a galléron különbözteti meg inasát. A mozgó nemzetőrök sapkájukon megyé- Születésétől kezdve fürösztik, mossák, dörzsölik a jük nevét viselik, ha rövid a név; különben gyermeket, ugy hogy mikor nagy korában magára hagyatott, már akkor nélkülözhetten az rá nézve. kezdő betűit. Az egyenruha ehinai tarkaságával öszhang- Minduntalan változtatják az ágy és ruhaneműt. ban áll a nyelv tarkasága, van itt franczián kivül A ruhának nem szabad szoritni; kerülik a köteolasz, spanyol, amerikai, ourópai, angol, lengyel, lékeket, melyek helyett inkább gombot és kapcsot portugál, magyar, — tisztek csak magunk vagyunk használnak; nyakban és karban kényelmet koresSzelessel; magyar még az emlitettem franc-tireur nek, a harisnyát térden felül kötik meg. A mint a gyermek cseperedik, nagy gondot levelezője a „Reform"-nak; ugyan mondták, hogy van két magyar a „guides"-ek közt is, de kisült, fordit a dajka járására, beszédére, hajára, fogaira, hogy olyan magyarok Pozsonyból, kik nem tudnak mely utóbbiak közül irgalom nélkül feláldozzák magyarul, csak németül. azokat, a melyek a többi növését vagy szépségét Mi a katonák életmódját illeti , az si- ! akadályoznák. Gondja van a lábbelire is, melynek lány, mert egy franc-ból társas konyha nélkül, s ! a lábhoz illeni kell, de szoritni nem szabad. Aszkétszeri l l és 5 órai jóllakáshoz szokott gyomor- | tálnál jól kiszámítják az ülés arányát, s a lábacsral nem bir kijönni. A. lovasok fél franc-kai töb- kát nem engedik lógatni, hanem alkalmas polezra bet kapnak. Nem lehet kijönniök a drágaság miatt, helyezik. Igyekeznek, hogy a gyermek gyakran hisz élelmi szereknek oly nagy mérvű itt a fogyasz- feküdjék hanyatt a földön, s cz által sok testtása, hogy fris tejet már reggel kiloncz után, vajat fordeségnek veszik elejét. pedig délután nem lehet kapni. Három francért A gyermeket annyiszor szabad levegőre vilehet reggelizni, persze villás reggelit értékp A szik, hányszor csak lehet, s ott szabadon ugráltejes kávét mint reggelit nem eszik, oz3onnálni tatják s futkároztatják. Étel, lefekvés és felkelés megint nem szoktak, akkor lévén 5—6 órakor az ideje szigoru rendben megy. Eledelök tápláló, ebéd ideje, mi négy franc-ba kerül egy közönséges édességet nem igen kapnak, hanem annak helyet vendéglőben, hol kisebb rangu és erszényü tisztek a gyümölcs pótolja. Nagyon kerülik az izgató éteétkeznek. Már lehet képzelni a fizetésökre szorult leket s italokat. hadnagyok nyomorát, kik csak öt franc-ot huznak Mindezeket nem győzzük eléggé ajánlani a napjára. A főhadnagyok hetet és igy tovább. tehetősb magyar szüléknek. — De két megjegjA legénységnek egész nap nincs más dolga, zést teszünk hozzá. Egyik az, hogy azérl, no^ " mint az utczán ácsorgás siestája, nem lévén sem zassanak ám gyermekeik mellé angol sétatéron a Bourgban tanult Bichatnak emlékszobra diszlik, Lalandenak pedig születésháza emléktáblával van jelölve. A városon kivül emelkedik de Brou templom, góth ízlésben; 1511—1536-ben Osztrák Margit által épittetett. Itt pompázik II. Fülöp Savoyai herczeg neje Bourbon Margit, és annak fia a szép Philibert, meg ennok neje Osztrák Margit drága sírboltja. Bourg igen erős, mert Lyonig megkerülhetlen állást nyujt a vaspálya két oldalán csillogó mocsáros tavai által. Bourgot az ötödik dandár szállta meg, melyet Canzio, Garibaldi
113
112 hanem kelhessenek itthon, munkálkodjanak jó magyar dajkák kiképzésén, addig pedig meglevő hiányon segítsenek saját felügyeletük által. — Másik az, hogy bárhonnan veszik a dajkát, s bármily jót kapjanak, egészen rá ne bizzák gyermeköket, mert jó lehet a szabály, jó lehet a gyakorlat, de legjobb az anya szemo.
'Vi :
í
nagy erőlködése daezára is követté választatott, szőnöm istenemnek, hogy e nagy időket megérs mint ilyen az ellenzék leghívebb tagjai közé tem! Do szemet hunyjak-e azért az ellenség nagyl k llegitimistikus itiiik é l tartozott, noha némelyek érzolmesága előtt? nem tiszteljük-e önmagunkat és sikeket tulajdonitottuk neki. — Pothuau tengerészeti reinket, midőn ellenségünk nagyságát elismerjük? miniszter előélete ismeretlen. Páris védelmezésé- És végre nem vagyunk-e mindnyájan emberek, ben egy hadosztály fölött parancsolt, s ezért Páris kiket fajdalommal tölt el egy nagy kulturnép bumegválasztotta képviselőjének. kása, melynek szellemi javaink többet köszönnek, *% {Gambetta származása.) Mig egy sváb mint a mennyit most bevallani akarunk ?" — {F. L.) lap, hihetőleg ügyetlen tréfából, Gambetta előd** {Egy turkó temetése Németországban.) — Poroszok beszállásolása franczia jeit sváboknak hirdeti, addig az intragnai község- Landshutban pár nap előtt egy, a hadi fogságban tanács érvelése szerint a hires államférfiu a Tessin meghalt turkót temettek el. A gyászmenetet egy helységekben. kantonból származik. A nevezett város község- landwehr-csapat nyitotta mög. Á koporsó mellett A jelen háboru krónikájához nem a legjelen- tanácsa ugyanis midőn közelebb a Párisban tartóz- két turkó lépdelt, kik arabsul énekeltek. A koportéktelenebb kontingenst képezte a hadisarczok ki- kodó intragnai polgárok névsorát az államtanács- sót szintén turkók vitték — fekete arczu arabok. vetése és a requisicziók. nak benyujtotta, arra használta föl ez alkalmat, A koporsó-vivésben mások váltották fel egymást, Horn Ede, ki családja meglátogatására Pa- hogy Gambettát odavaló származásának nyilvá- igy akarván teljesiteni a szeretet végső szolgárkba utazott s onnan e napokban tért vissza nítsa. Az illető irat e tárgyra vonatkozó helye igy latát. A sirhoz érvo, a sirt megfüstölték, azután Pestre, szomoru képét adja a poroszok által meg- szól: „Minden tradiczionális adat és logikai követ- a koporsót imák közt lebocsátották. Egy turkó látogatott helységeknek. Isten látogatása lenne, ha keztetés arra mutat, hogy a hires államférfiu: Gam- leguggolt, kezét homlokára, szájára és mellére nem lenne az ördögöké. bftta Leon, ama hasonnevü családok egyikéből szoritá, s azután a sir fölött kiterjeszté. A sirt Utjából átveszszük a következő értesitést: származik, melyek Intragnában a bennszülött csa- környező turkók mindegyike egy marok földet „Legkellemetlenebb, ha utközben valami kis állo- ládok közé tartoznak. A Gambetták, mint olajke- vett föl, s imázva a koporsóra vetették, aztán a máson meg kell szállni. Lehetetlenség éjjeli ta- reskedők , a mult század folytán Intragnából sirt kezeikkel betemették, mig kis hant omelkenyára szert tenni, mert a helység fele el van Genuába költöztek, hol Gambetta Leon, a hires dett. A fejfára a felírás mellé aranyozott félpusztulva, másik fele meg tul tömve katonasággal, államférfiu is született." holdat tűztek. Midőn a temetésnek vége lett egy lovakkal, stb. Horn és útitársa egy vasuti kocsit ** {Egy nagy müvész a háboruról.) Kaulba- turkó a sirra ült és imádkozott. A landwehrbéreltek ki éjjeli szállásul, ott sem maradhattak chot, a hires német festőt közelebb egy hirlaptu- csapat megadta az afrikai harczO3nak az utolsó sokáig, mert a porosz tisztek innen is kiszorítot- dósitó látogatta meg, s köztük a jelenlegi franezia- tiszteleti sorlövést. A tábori pap mint tanu jeták. Végre is egy könyörületes kávés adott neki porosz háboruról folyt a társalgás. A hirlaptudó- len volt. Több bajor és sok franczia tiszten kiéjjeli szállást egy rosz szek alakjában." sitó emlité, hogy a német nemzeti dicsőséget, a vül nagyszámu néptömeg jelent meg az egyIlyen az élet, vagy inkább a halál képe arra- germanizmus győzelmét a romanizmus fölött I szerű, de megható temetésben." felé. ** {Intés a könyvtárnokokEgy német hirlaptudósitó, nak.) — Könyvtárnokaink — kitől jelen képünk is ered, a irja az ,,Arch. Ért." — pótolkövetkezőkben erősiti meg hatlanul károsítják műtörtéHorn föntebbi leirását: netünket, midőn a régi könyAz orgéresi ütközet után vek beköttetése alkalmával a egy kis lovascsapattal zabszázados táblákat elhányják, beszerzés végett Villcnexive kárositják bibliographiánkat, St.-Jean faluba mentünk. Minmidőn bennünket a belső tábden ház, minden szérű, minden lákon létező érdekes jegyzéfedett hely, de még az utczák sektől megfosztanak. ízlésteis hemzsegtek a katonaságtól. len, alig egy-két évig tartó Poroszok voltak itt, még pedig köttetésük soha sem pótolja a vértesek, tüzérek és fekete hurondán kinéző, de történelmi szárok, s mivel tovább nem hakincsnek tekinthető régi kötolhattunk, nekünk is itt keltést. Van még itt-ott egy-egy lett maradnunk. A lovakat az könyv, melyről biztosan állitutczán hagytuk. Mi azt hittük, hatjuk, hogy nálunk köttetett, hogy a magunk számára talán ezt ereklye gyanánt kellene csak találunk valahol egy foőrizni, mert többnyire müvédett helyet. De le kellett monszies külseje a mainál jobb és danunk e remény ünkről, midőn állandóbb Ízlésről tanuskodik. egy házba betérve, azt láttuk, És ha már szétmálló kódexehogyannak lakszobái tele vanket ujra kell beköttetni, tartnak katonákkal és — lovakkal. suk meg legalább a régi köLovak a lakszobákban! Vége tést is mütörténeti alapul. A volt minden kilátásunknak, nürnbergi germán muzeum hogy valahol még száraz henem rég egy kéz'rat-kötést lyet lelhessünk,mely éji nyugközölt a XV-dik századból. helyét nyújtana fáradt tagjaElőlapján sz. Ágostont püsinknak. Sétával töltöttük el pöki díszben látjuk, hátlapján az- egész éjet, hóban, szélben, anyja S. Monica vi (due) áll, térdig érő sárban s irigyeltük Porosz lovak és lovasok franczia házban. baljában olvasót tartván. A azoknak a lovaknak a sorsát, tábla sima vonalos diszszel, a melyek ott rágták az abrakot a meleg szoképok apró szobrocskákkal körülvevék, mi által Kaulbach volna hivatva megörökiteni. A nagy bában. művész, bár örült a győzelemnek, megilletődve alakjaik a háttérről szépen kiemelkednek. LeszIlyen a polgárok sorsa, mikor az uniformis- szólt Páris sorsáról, s azt Jeruzsálem pusztulásá- nek ilyenek nálunk is a zárdák, püspökségek és nak áll a világ. hoz hasonlította. „Mi ugyan — szólt, — nem plébániák könyvtáraiban. Állítsuk ezeket össze, lánczoltuk az ellenséges "vezéreket diadalszeke- mint cimelionokat, az utókor gondoskodásunkat reinkhez; de hány franczia hadvezér nem tudta hálával veendi. Egyveleg. elviselni hazájának gyalázatát, s az öngyilkosság** ( 4 „Gaulois" ThiersrŐl igy ir:) Thiers min** {Az uj franczia kormány tagjai.) Jules ban keresett menedéket a fogság ellen. És nem Favr e, Picard, Leno és Jules Simon, kik eddig is találkozik-e hasonlat a zsidó vezérek ama sötét denekelőtt diplomata; az egyetlen, ki mérközhetik Bismarck-kai. Mindenekelőtt történész: az miniszterek voltak, ismertebbek, hogy sem róluk ó l k alakjai közt, kik a végkimerültségig prédikáltak, egyetlen, ki helyesen itélte meg Német- és Franis szükséges volna életrajzi adatokat idéznünk. izgattak a háboru mellett, s ama vakmerő féfiak cziaország nemzetközi érdekeit. Mindenekelőtt Dufaure, az uj igazságügyminiszter sem uj ember. közt, kiknek Francziaország közromlásában hepróféta, mert Párist megerősitette- már ezelőtt 30 72 éves ősz. A 30-as és 40-es években játszott lyén maradt eszük, szivük, kik merészeltek megévvel. Mindenek előtt franczia polgár, mert kiszerepe ismertté tette nevét, hanem legutóbb küzdeni nemcsak tulhatalmas seregünkkel, hanem csibe mult, hogy a keleti kérdés fölelevenitésével visszavonulva élvén, neve nem igen keringett. a forradalom, az éhség és kétségbeesés még fenyemeg nem mentett bennünket. Megválasztása néJogi tanulmányainak befejezése után Bordeaux- getőbb hatalmaival is. Ez a komoly Jules Favre, pünk józan eszének fényes bizonyítéka. Annyira ban ügyvéd volt. 1834-ben a kamrába választat- kit a gond és bánat szeretett hazájáért idők eiőtt szereti hazáját, hogy mindent elfogad, még a közván, 1836-tól fogva 39-ig az államtanács tagja, aggá sorvasztott, kinek élete az utolsó hat hónap- társaságot is. aztán pedig Lajos Fülöp minisztere volt, miért is ban egyetlen óriási munka, egyetlen óriási gond ** {A térképek haszna a háboruban.) Egy basokan mai napig orleanistának tartják. De ez 1 jor tiszt irja: A mi tálalási biztosságunkat illeti, a leírerél ez gyakorlott tüzérségünkön kivül a térképek használatának tulajdonitható. Hogy többet ne a^ Gambetta; bár szidják bolondnak, őrültnek, miniszter szolgálta s az államcsíny után visszá- ki hazáját^ tönkre teszi: mindegy, ő nagy em- hozzunk fel, csupán a két bajor hadtest 100,000 . vonultságából csak a törvényhozó-testületbe tör- ber,^ leginkább emlékeztet a zsidók ama ve- darab térképpel bir, melyeket vagy a háboru tént választások alkalmával'lépett ki; ellenzéki zéreire, kik inkább temetkeztek Jeruzsálem kezdetén vitt magával, vagy utána küldtek. Azonjelölt volt s a deczember-politika legelszántabb romjai alá, semmint az ellenségnek megadják ma- kivül különös esetekben, ha csatát várhatni, sat. ellőne. 1863-ban lett az akadémia tagja, sátalában gukat." A levelező e szavakra azt jegyzé meg, a főparancsnokságok mindig küldenek a legrészvéve mérsékelt republikánusnak mondható. — hogy a művész bizonyosan francziapárti. „Az nem letesebb és pontosabb térképeket az illető csapatLambrecht, kereskedelmi miniszter 1819-ben szü- vagyok!" — felelt Kaulbach mosolyogva. — „Ér- osztályokhoz. letett s eleinte mérnök volt; 1863-ban a kormány zelmeim oly
Melléklet a Vasárnapi Ujság 9-ik számához 1871 febr. 26 Irodalom és művészet.
TÁRHÁZ.
— Ennél valamivel csinosabb 3 több művészi alkalommal 1870. évi termelés díjazására nevezebecscsel is bir: „Bombardirt.li Polka-Franeaise tesen ki fog adatni: a nagy termelők számára 5Klepsch K.-tól.B. I. Smark urnak ajánlva (50 kr.). arany, 10 ezüst és 20 bronz érem, a kis termelők Mig a Bamberg-ezred ismert s kedveit karmestere számára pedig 5 jutalom 50 fttal, 10 jutalom 2i> J. N. Kralnak két müve : „Schneejlocken Polka" fttal, 20 jutalom 10 fttal. — A kiállitáson részt (g}ors) ára 50 kr. és „Herzensklange Polka-Mazur" vehetnek, kik Magyarország területén a pénzügyi ára 50 kr., az elmult farsangi idény legkedveltebb s törvények értelmében a kincstár vagy a külkelegnépszerübb tánezdarabjai közé tartoznak, s nem- reskedés számára termesztenek. csak a bálok látogatóinál képesek kedves reminis** {Erdélyi pincze-egylet) van alakulóban czencziákat felkölteni, hanem valóban önálló becs- Kolozsvárott. Az egylet czélja az, hogy Erdélyben csel is birnak, s első hallásra kellemesen lepik meg s a visszakapcsolt részekbon a borászati s szőlőa hallgatót. Az átirat zongorára könnyü, de hiven szeti érdekeket emelje s erdélyi borokkal keresvisszaadja a zenekari hangszerelés sajátosságait; kedjék. Az egylet 200 frtos résvények alapjáö a kiállitás, kivált ez utóbbinál, igen Ízletes. —Strobl alakul, melyekből az aláiráskor 10% fizetendő, J/.-tól, az Allemann-ezred ügyes karmesterétől, ki s meg-alakultnak tekinti magát , mihelyt százzenekarával ez idén a redouti bálokban működött, ezer ft. részvény aláiratott. Az aláirás nyitva áll s korrekt és tánczra kitünően alkalmas játéka márcz. 1-jéig s Kolozsvárott Taufer Ferencznél, a miatt tünt ki, két uj tánezdarab: „ Correspondanz-kisegítő pénztár-igazgatójánál eszközlendő. — if«rfe.<íPolka-Mazur (Ára50 kr.) s „Cisés Trans." Sajátságos, hogy ennek a „pincze-egyletnek" az elPolka-Frangaise (ára 50 kr.) jelent meg. Mindkettő nökét ugy hivják, hogy Bornemisza János. csinos és láb alá valo. Szerzőjük s előbb emli** {Pest külvárosi takarékpénztárai) jó lábon tett kollegája érdemök, hogy a pesti bálokban a állanak. A ferencz- és józsefvárosinak első évi Straussokmonopoliumát megtörték s tánezpiaczun- nyeresége 19,237 ft., s igy nemcsak jó osztalékot katrészben honi termékkel látják el. — „Les oiseaux adhatott, hanem jótékony czélra is kiosztott 266 ft. dans les forets." Weidt Henrik-tői (ára 70 kr.) Ma- 83 krt. A terézvárosinak pedig 12,639 ft. 99 kr. zurka alakban csinos sálon darab, könnyü s hatásos tiszta jövedelme lett, g jótékony czélra 632 frtot modorban, hűségesen osztván az e fajta zeneművek adott, 505 frtot pedig egy, a Terézvárosban épiminden előnyeit s hiányait. — A czímkép magya- tendő diszkútra tett félre. rázat a czimhez s a tartalomhoz, mely utóbbinak erre meglehetős szüksége is van.
— {Molnár Aladár) „Tanügyi Tanulmányai", melyeket Svájczban és Bajorországban a népiskolai tanügy és különösen a tanitóképezdék körül szerzett, egy terjedelmes kötetben megjelentek, a vallás és közoktatási miniszter megbizásából. Molnár Aladár könyve alaposan ismerteti az emlitett két országnak, a mieinkhez képest oly nagyon előre haladt tanügyi viszonyait s a kép, melyet részletes vizsgálatai és mindent megfigyelő észlelései után előttünk feltár, egy követendő példány alakját ölti fel, melyet magunk elébe tűznünk s utána teljes erőnkkel törekednünk kell. Óhajtjuk, olvassák minél többen e szintoly érdekes mint tanuságos előterjesztést s költsön érdeket az minél szélesb körben a benne tárgyalt ügy s annak egyes kérdései és összes tartalma iránt. — A nagy E egyedrétben 268 lapra terjedő mű (melynek fordítási jogát a szerző fentartotta) a lehető legolcsóbb, mert ára csak 1 frt. 50 krra van szabva. Óhajtjuk, hogy e körülmény segítse elterjedését. ** {Szerényi Endre) ily czimü füzetet bocsátott közre: „Neveljük a népet! vagyis Népnevevelésügyi értekezések." Értéke kevés; ára? nincs rá irva. ** {A „Nők Lapjá"-ból) már a 4-ik szám jelent meg, érdekes tartalommal. Mutatványul mai számunkba átveszszük egy kis czikkét („Az Mi ujság? angol gyermeknevelésről"), a mely a lap ajánlaTáborszky és Parschnál két uj zenemű jelent ** {A vizáradás esetére) Pesten nagymérvü tára szolgál. meg s küldetett be hozzánk: „Erdő, erdő, sürü ** {Kocsi Károly) tanár előfizetést hirdet erdő" csárdás, zongorára Tisza Aladártól (ára előintézkedéseket tettek; 240 csónak és 30 tutaj „Községi Faiskola" czimü, községek, néptanitók, 60 kr.). A dallam elég ismert és szép, az átirás áll készen. Különben ugy látszik, nem lesz szükség* gazdák számára irt gyümölcsészeti munkára, me- lehető gyenge, de annál könnyebb — s ez egyetlen rájuk; a jég nagyon olvad, mozog, s eddig legalább lyet egy tervlap s 58, a szöveg közé nyomott szép érdeme. — Czimlapján csinos kép: sürü erdő, kártétel nélkül takarodik el. ** {A pesti hazai első takarékpénztár) a mafametszvény fog kiegészíteni. Tartalma gazdag csergedező patak, ábrándozó leányka. „Bespublika lesz és érdekes. 14—15 nyomott ivre fog terjedni csárdás" zongorára Tisza Aladártól (ára 80 kr.), gyarországi vizkárosultak javára 1000 frtot bocsás legfeljebb f. év májusában megjelenik. Az elő- az előbbitől jó irányban üt el; ugy dallam, mint tott a belügyminiszter rendelkezése alá. fizetési ár 1 frt; az előfizetés „Kocsi Károly tanár- különösen hangszerelés tekintetébon Ízlésre s tehetr •J {Párisba) immár lepecsételt közönséges és nak Kolozsvárra" küldendő ápril 20-ig; a bolti ár séges zeneszerzőnk műveinél átalában nem mindig ajánlott levelek is szállíttatnak postán, az azelőtt tetemesen nagyobb lesz. A gyüjtők 10 példány tapasztalt gondos átdolgozásra mutat. A kiállitás megállapitott dijak mellett. után kapnak egyet. E szakértő által irt müvet egyszerü (sötétveres republikánus szinü czimlap** {A fegyverszünetet) Versalllesben vasárnap ajánljuk mindazoknak, kik gyümölcstermeléssel pal), de csinos. Szerző Áldor I. barátjának ajánlta. febr. 26. éjfélig ismét meghosszabbították; s azt foglalkoznak, gyümölcsösöket akarnak alapitni; hiszik, addig a béke is meg lesz kötve. egyesekre ugy mint községekre hasznos könyv ** (Ugron Gábor) fiatal hazánkfia, kitöl mal Közintézetek, egyletek. lesz az. számunkban egy francziaországi levelet közlünk,, ** {Magyar tud. akadémia.) A. nyelv- és szép- a franczia keleti (vogesi) hadseregbe, hadnagyi ** {Finn irók) most sokat foglalkoznak irodalmunkkal. Blomstedt-től közelebb egy terjedel- tudományi osztály hétfői gyülésén először Budenz ranggal vétetett föl. Chalon sur Saonban, a vogesi mes finn munka jelent meg, mely a „Halotti be- tartott fölolvasást: „A magyar l és 0 denominativ sereg 4. dandárában van alkalmazva. széd" fölött hosszabb értekezést tartalmaz. Egy igeképzőkről." Utána Szilády Áron értekezett a = {Benedek Aladár) „Hulló levelek" czimü regénycsarnok-féle vállalat pedig Jókai több no- „Defterekről." A defterek török adó-könyvek, legközelebb megjelenendő költemény-füzérére az melyek török-perzsa nyelven vezettettek; helyne- előfizetési határidőt márczius 10-ig meghosszabbívellájának közlését kezdte meg. ** {„Die deutsche Wacht an der Donau") ez a vek kutatásánál nagy segédkezet nyujtanak, sőt totta. A szinezett, jelképes boritéku könyv előficzime egy Pozsonyban, valami dr. Julius Lang még a városok utczáira is kiterjeszkednek. A def- zetési ára füzve 1 ft., aranykötésben 2 ft. Ez alkaszerkesztése mellett megjelenő lapnak, melynek terek tanuskodnak arról is, hogy a fejadó alól a lommal Benedek A. előbb megjelent három czélja a német kultura zászlóját lobogtatni kelet szegények nem csekély száma volt fölmentve, költemény-gyűjteményét kedvezmény áron 1 — 1 felé. Egy-egy száma öt és fél árkust nyom s olyan nemkülönben az is, ki az adót-kivetőknek jó barátja ftjával lehet megrendelni; összesen 3 ft., a „Hulló versekkel van tele, hogy ugyan gyomor legyen, a volt. Az adó-nemek közt találhatni a fokhagyma-, levelek-kel együtt 4 ft. — Az előfizetési pénzek melyik életveszély nélkül beveszi. A versek a menyekző-, bőr-, nyáj-, evező-, mázsa, rév-adót „Benedek Aladárnak Pesten" czimzendők. Megmostani háboru főbb eredményeiről szólnak, né- stb. Értekező megjegyzi, hogy a tárgy történeti rendelések utánvéttel is elfogadtatnak. met császári koronázásra hymnuszok és dithyram- oldaláról más alkalommal fog értekezni. •* {Öngyilkosság.) Beck Jakab nevü budai ** {Az akadémia elnöki helye,) mely Eötvös polgár hazulról távozva nyomtalanul eltünt. Két, bok, Páris eleste ódában, harczi dalok, a „Wacht am Rhein" mintájára a „Wacht an der Donau" halálával megüresedett, a „P. N." szerint a leg- nap mulva megtalálták holttestét a Svábhegyen. stb. Az ujság igaz németsége jeléül vörös-fehér- közelebbi nagy gyülések alkalmával fog betöltetni. Pisztolylyal vetett véget életének s egy hátrahaArról van szó, hogy első elnöknek Lónyay Meny- gyott levélben tudatta, hogy családi viszály vittefeketo szegélyly el jelenik meg. '.i) {Uj zenemüvek.) Rózsavölgyi és társánál hért, eddigi alelnök, másodelnöknek pedig Csen- e lépésre. ** {Öngyilkosság a francziák iránti rokonszenvkövetkező uj zongoradarabok jelentek meg: „Sza- gery Antal választatnék mög. bői.) Temesvárott febr. 14-én röggel Murányi Jábolcsi népcsárdások" zongorára.Sárközy Ferencztől. nos és Straba Ignácz fodrászsegédek pisztolylöEgyház és iskola. (Ára 60 kr.) Ismert, átalán kedvelt dallamok, véssel véget vetettek életüknek. A. szerencsétlenek könnyü s inkább valami német zongoramester, ** {A sátoralja-ujhelyi nőegylet) adakozásokat mint magyar zenész művére emlékeztető át- gyujt egy Kassán alapítandó leány-növeldére s egy hátrahagyott, s a „N. T. Ztg." szerkesztőjéírásban. Ugyanezt mondhatjuk Sárközynek egy kisdedóvodára; az alaptőke 75,000 ftra van szá- hez czimzett levélben öngyilkosságuk egyetlen más^ zongora-átiratáról: a „Jogászok kortescsár-mitva, miből eddigelé 45,000 ft. van már együtt. okául azt emiitik, hogy január 5-én egymásnak szavukat adták, miszerint ha a franczia nemzet © dásá"-ról (ára 60. kr.), melyben az ismeretes ** {Hagyományozás.) Néh. Szalay Antal egy háboruban legyőzotnék, ők is kötelezik magukat „bácskai fi" i s előfordul. — „A 100-dik nóta" Miskolcz városában felállítandó iskola javára életüknek lőpor és golyóval véget vetni. E szavakNémeth Jánostól (ára 60 kr.), mely „kedvolt dalvégrendeletikig 5000 frtot hagyományozott oly kal „Éljen Francziaország!" e tettet szomoru kö1 lamokat ' igér frisekkel együtt s a többek közt módon, hogy mig egy ily iskola felállittatik, a vetkezetességgel végre is hajtották. az előbbinél nem jobb, de nem is roszabb átírásfennobbi tőkeösszeg kamatai évenként a tőkéhez ban a „bácskai fi"-t; valamint „A Bertha-csárdás" ** {Nem jó á kötéllel játszani.) Egerszegen. csatoltassanak. Windt Mórtól (ára 60 kr.), az előbbieknél egy négy kis fiu zsiványosdit játszott, s elfogott zsi** {Kecskeméten) a hosszabb idő óta eltünt vány-pajtásukat ugy fólakaszták, hogy a kötélhucséppel sincsenek jobban hangszerelve, van bennök ugyan uj is,de ebben nem sok köszönet. Áz embernek H. esperes helyébe e hó 16-án Bogyó Pál nagy- roktól megfuladt. sokszor csak a zár-accordok rythmusáról jut eszébe, kátai plébánost választották meg. ** {Sok vad.) Gr. Széchenyi Béla czenki urahogy e darabok tulajdonkép magyar zene akarnádalmában a közelebbi vadászatok alkalmával 1464Ipar, gazdaság, kereskedés. nak lenni. — „Szervusz Bruder." Schnellpolka nél tö'bb vadat ejtettek el, melyek k,özt három kó: Csillag M.-tól (ára 50 kr.) Schnell, is, polka is, de .. ... ** {Második pesti dohány-kiállitás.) A földmi- csag. | s volti egyéb semmi. Á czimlapon ékeskedő német studon- velési miniszterium ujolag dohánykiállítást ren..f? {Bécsi lapok) a következő táviratot közije seket pedig itt nálunk nöm nagyon fogják ismerni. dez Pesten a köztelken f. év ápr. 2—4-ikén. Ez Prágából: „Taxis Rudolf herczegnek utolsó,
114
115
Uj-Kécskéről Telebéri Alajos által az olvasó-kór táncz- Rózsa 1 fc. Freytag Károly 1ft.Udvary Jakab 2ft.ossz vigalmának tiszta jövedelme 5 3 ft. 65 ft 65 kr. — A tánczvigalom jövedelmével együtt 63 ft. A hetényi pusztáról (Somogymegyéböl) Jeges Ferencz A VII. közlemény összege 431 frt. 43 kr., gyűjtése: Jeges Ferencz ispán 85 kr. Jeges Ferenczné 1 ft. Thuri Gyula irnok 50 kr. Ivánkovits Imre irnok 50 kr. egy cs. k. arany, egy 5 frankos és egy 20 frankos Veisz Sámuel 50 kr. Horváth István kovács 50 kr. Máté arany. Mihály hajdu 50 kr. Matisa György hajdu 50 kr. Márkus Eddig begyült összesen 2764 frt. 13 kr., két Mihály esósz 20 kr. Morva János méhész 50 kr. Szabó Jó- darab cs. k. arany, négy db. 5 frankos és egy db. 20 zsef csősz 50 kr. Varga József méhész 50 kr. Illés János molnár 20 kr. Rajczi János öreg béres 20 kr. Vati István frankos arany. béres 30 kr. Lutor Ferencz 30 kr. Rajczi Imre 20 kr. Földvári Gábor 20 kr. Berta János 50 kr. Suri József 50 kr. Major György 10 kr. Horváth Márton 20 kr. Balogh András 20 kr. Jaksa István 20 kr. Tormásy Márton 10 kr. Banai Péntek, febr. 17. Először: „Ernest." Vigj. 1 felv. Irták ** (Gyilkosság szerelemből.) Bécsben szomba- Imre 10 kr. Nagy Gábor 20 kr. Lankovits Pál 30 kr. JuClairville és Gastineau, ford. Benedek I. — „A nyolczadik ton a törvényszék oly gyilkossági esetet tárgyalt, hász András 30kr. Vég József20kr. SzőkeGyörgy( mind bé- pont." Vigj. 1 felv. Murger után Walzel K. és Szerdahelyi. mely nagy feltünést tett. Szamek nevü magyar- resek) 18 kr. Esküdt és Varga Ferencz 10 kr. Pap Ferencz — Elöször: „A kompanisták." Vigj. 1 felv. Labiche és Nus országi születésü fiatal ember agyonlőtte Spanzer béres 20 kr. Herczeg József 20 kr. Kovács József béres 20 után Feleki Varga János béres 10 kr. Takáts József béres 20 kr. Szombat, febr. 18. „Fidelio." Opera 2 felv. Zenéjét szernevü szabó leányát, mert az szerelmét nem viszo- kr. Mákos József béres 20 kr. Csepregi János béres 10 kr. Kar- zette Beethoven. nozta. A gyilkosság a leány szülei házánál, a szü- sai Antal gulyás 20 kr. Király Mihály juhász 20 kr. Botos Vasárnap, febr. 19. „Szökött katona." Népszinmü 3 lők jelenlétében történt. A mint a leány halva István juhász 20 kr. Vinczellér György juhász 50 kr. Far- felv. Irta Szigligeti. összerogyott, Szamek magát akarta agyon lőni, de kas Mihály juhász 50 kr. Vinczellér Antal juhász 20 kr. Hétfő, febr. 20. „Ernest." Vigj. 1 felv. Irták Clairville Császár János kocsis 20 kr. Szalai József kocsis 20 kr. Kiss és Gastineau, ford. Benedek. — „Az ulóiral." Vigj. 1 felv. «bben megakadályozták. A törvényszék előtt ki- Ignácz kocsis 20 kr. Szekeres Márton kocsis 30 kr. Moro- Irta Augier Emil. ford. Paulai. — „A kompanisták." Vigj. tünt, hogy Szamek a gyilkosságot csakis szerelem- yics Mihály faragó 20 kr. Horvát János kisbéres 20 kr. Labiche és Nus után Feleki. ből követte el; a biróság kötél általi halálra Énekes István kanász 50 kr. Kiss Pál kanász bojtár 30 kr. 1 felv. Kedd, febr. 21. „Ernani." Opera 4 felv. Zenéiét szerz. itélte. Védője kérte, hogy a biróság terjeszsze elő Lajos János csordás 30 kr. Takáts Mari 30 kr. Kozák Rozi Verdi. ez ügyet ő Felségének a halálbüntetés elengedé- 20 kr. Márki Mihály 20 kr. — Összesen 17 ft 23 kr. Szerda, febr. 22. „A két jó barát." Dráma 3 felv. Irta Kis-Szebenböl a febr. 11-én tartott tánczvigalomból B. Jósika Kálmán. — „Egyetlen leány.'1 Vigj. 1 felv. Irta sére. Szamek azonban a fölebbezésről is lemonGr. Fredro S., ford. Radnótfáy. dott. „Ö meg akar halni — ugymond—az élet reá 123 ft. Báthról (Hontmegyéböl) Rosenfeld Zsigmond orvos Csütörtök, febr. 23. „Don Carlos." Opera 5 felv. Zenénézve nem bir érdekkel; — a sorsra bizza magát." gyűjtése: Baros Lajos 3 ft. Varga József 1 ft. Hloska Mi- jét szerz. Verdi. — (Halálozás.) Gálfi Sándor, udvarhelyszéki hály 2 ft. Sántha Ágoston 3 ft. Antony Ágoston 1 ft. Lamos •volt alkirálybiró, élete 61-ik évében meghalt. András 2 ft. Hloska Sámuel 30 kr. Keviczky Sámuel 50 kr. Pál 30 kr. Krajcs Sámuel 20 kr. Rozsahegyi Sándor Irodalmunknak nöm csekély szolgálatot tett a Jakusik 2 ft. Kaufmann Kálmán 1 ft. Verebély Karolin 1 ft. Zsilkay — Tisza-Tarján. E. A. korszerű felszólalását közölni székely nép balladák gyűjtése által, melyek Kriza Ignácz 1 ft. Zsilkay Lajos 1 ft. Zsembery Béla 1 ft. Udvardy ugyanakkor egy szép példával is fogjuk illustrálni. „Vadrózsái"-ban jelentek meg. — özv. Peremar- Zsigmond 75 kr. Rosenfeld Zsigmond 1 fr. 95 kr. Deutsch fogjuk— sPest. T. B „Ábrándozom" — „Gyakran, midőn . . . " Mihály 2 ft. Szkala József 1 ft. N. N. 20 kr. Vallach József toni Nagy Dánielné, Boros Juliánná, aggkori végkezdetü versek a középszerűség alanti fokán nem emelkedkr. Gyurik János 30 kr Báth város 1 ft. Kovács György elgyengülés következtében, élote 86-ik évében, 30 30 kr. Philadelphy Mór bagonyai ev. lelkész 1 ft. Donáth nek felül. Az előbbiben itt-ott egy kis hang megcsendül, Nagy-Kőrösön elhunyt. Isidor 50 kr. Politzer Mór 1 ft' Forster Frigyes 1 ft. Pod- mely a kedélyhez szólni igérkezik, de csakhamar ismét átahorszky Györgyné 1 fr. Baros Lajosné 1 ft. Pricsender Izi- lános érzésekbe vész, melyekből semmi határozott, semmi dor 1 ft. Novák András 40 kr. Vallach János 30 kr. Kovács egyéni ki nem emelkedik. — (A nemzeti szinház személyzete által február György öregebböO kr, Rády Kálmán 1 ft. Hajdu János 1 ft. — Margita. A „forditott" név aláirásu vers semmit 15-én a nyugdijalap javára rendezett tánczestély Scholtz Károly 1 ft.Schnirer Sámuel20 kr. — Összesen 39 ft. sem ér. A vidéki tudósitásban is vajmi kevés az, a mi közlést érdemelne. bevétele és kiadása:) Budáról K. G. által: Hanzely János 5 ft. Kiette Károly — PIoest. V. D. Aforditást Dsámi perzsa eredetijéből, Bevétel-jegyek szerint . . . . 940 ft. — kr. egy 5 frankos arany. K. G. 5 ft. — Összesen 10 ft és egy vettük s közölni fogjuk. 5 frankos arany. Felülfizetés 392 ,, 50 „ Vadkertről Joó Henrik által a vadkerti népkör tagjai: Költség 991 „ 96 „ Tiszt. Schnell Károly 1 ft. Szalay Antal 1 ft. Kovács Benő A bizottmány csupán a jegyek szerinti bevé- 50 kr. Schmidt János 50 kr. Tiringer Károly 50 kr. Font telt forditván a költségek fedezésére — a hiányzó Erneszt 20 kr. Vincze György 50 kr. Német János 50 kr. 587-ik sz. f. — Czenthe Józseftói. 51 ft 96 kr. kárpótlásáról maga gondoskodand, — Tiringer Lajos 30 kr. Szarka János 1 ft. Somogyi János (Miskolczon.) hogy igy a felülfizetett 392 ft 50 kr. egészen az 50 kr. Katzenbach Gáspár 50 kr. Duchai György 1 ft. Gilik Gáspár 40 kr. Omaszta Lajos 50 kr. Schroth László 50 kr. alapvagyon növelésére fordittathassék. Sötét. Bühler Miklós 20 kr. Brunner Mátyás 50 kr. Joó Henrik 50 kr. — Összesen 10 ft 60 kr. Felülfizettek: Adandról Hetesy Viktor és Dömény Pál által a febr. Jozsef főherczeg ö csász. kir. fensége 100 ft. Venk- 8-kán tartott tánczvigalom tiszta jövedelme, a következö heim Krisztina grófnő 50 ft. Horváth Boldizsár igazság- felülfizetésekkel: Ifj. Gr. Wickenburg Miksa 19 ft. Ifj. Udtígyér 9 ft. Zichy Antal 1 ft. Gyulai Pál 1 ft. N. N. 1 ft 50 vardi Ferencz 6 ft. Egy kisasszony 4 ft. Squor István 2 ft. kr. Horváth Árpád 10 ft. Gr. Almásy György 16 ft. Toper- Dackord Elize 1 ft 50 kr. Schmidt Luiza 1 ft 50 kr. Bacsó «zer János 3 ft 50 kr. Szilvásy László 15 ft. Lázár Ádám János ref. lelkész 1 ft. Horváth Dezsö 1 ft. Pozsgai Gyula 1 ft. Wahrman Mór 6 ft. Máday Izidor 6 ft. Hajós József 1 ft. Czupi Bálint plebános 1 ft. Lakiné 1 ft. Toth Zsoltán 6 ft. Móricz Pál 15 ft. Csernátony Lajos 1 ft. Veidinger 1 ft. Boór Károly 1 ft. Czechbauer 1 ft. Palocsay Gyula 1 ft. Henrik 14 ft. Gr. Zichy Manó 6 ft. Kunewalder F. M. 6 ft. Jófejű Sándor 1 ft; — volrak, kik el nem jöhettek, de sziGrabovszly György 1 ft. Szathmáry Lajos 1 ft. Navratil ves részvétüket adakozásuk megküldésével óhajtották kiImre 1 ft. Stédel Alfréd 1 ft. Zsemberi István 1 ft. Bogo- mutatni ; igy M. Tallián Lajos egy db. cs k. arany. Özv. tich Lajos 1 ft. Szitányi Bernát 1 ft. Gr. Szapáry Antal 10 Talliánné 2 ft. Szigetközi Zsigmond 1 ft. Horváth Lajos 2 ft. Dr. Halász Géza 1 ft. Adlershausen 2 ft. Tóth Vilmos ft. Svastics József 2 ft. Schnabel Jettike 1 ft. Dr. Stern 1 belügyér 6 ft. Jankovics Aladár 1 ft. Gr. Batthyány lilemér ft. Dr. Berger Benő 1 ft. Frankl Adolf és Ferencz testvérek 1 ft. Nerhallt Antal 10 í't. Dr. Mizsey Endre 5 ft 50 kr. 2 ft. Berger Luiza Bécsből 1 ft. Deutsch Adolf 2 ft. Tekál Vadnai Károly 5 ft. Bersttein bútorkereskedő 10 ft. Kele- Nándor 1 ft. Bujtor István 1 ft. Spitzer Gábor 2 fc. Spitzer men Sándor 6 ft. Fineziczky Mihály Ungvárról 4 ft., s végül Vilmos rabbi 1 ft. Komáromi István plebános (Ireghből) 2 Freund Károly ur a bálutáni napon küldött 50 ftot. — Össze- ft. Dömény József ref. lelkész (Berényből) 2 ft. Mocsi Ansen 3 9 2 ft 50 kr. tal ref. pap (Ireghből) 1 ft. Rapa+.yi Ferencz földműves E kegyes adományokért, melyek minden levonás nélkül küldött a szent czélra 20 kr. Dömény Elek somi jegyző és a nyugdijalap növelésére forditatnak, a bálrendező bizott- postamester 20 kr. — Összesen 66 ft és egy db.cs.k. arany. mány hálás köszönetet mond, nem különben a t. cz. gázPestről Olgyay Riza gyűjtése, a melyhez járultak: Geigazgatóságnak az ingyen eszközlött világitásért, Schallern sell János, Gesell Paula, Németh Illona, Stubek Gyula, Hahaszonbérlő urnak, ki a vigarda nagytermét a jótékony czél lassy József, Dús Sándor és Miklós, Brokés Ede, Olgyay a b c d e f g h iránti tekintetből mérsékelt árért engedte át, és végre t. Árpád, Takács Béla és Olgyay Riza, - Összesen 14 ft. Világos. Rudnyánszky Antonia úrhölgynek, ki a szükséges nyomtatMezö-Berényből Kőszegi Endre szinigazgató által a Világos indul s a negyedik lépésre mattot mond. ványokat saját nyomdájából minden dij nélkül állitotta ki. febr. 8-án tartott műkedvelői előadás jövedelméből 10 ft. Pest, február 21. 1871. Nagy-Szalontárói dr. B. E. 2 ft. Kassáról Danilovics Antal egy darab UO frankos arany. Feleki Miklós, h. b. elnök. Az 582-ik számu feladvány megfejtése. Pestről Ferenczy László 5 ft. (Czenthe Józseftől Miskolczon.) Zselizról a Freitag Károly és Matus Ferencz áltálján. Világos. Sötét. 28-án rendezett tánczvigalom tiszta jövedelme (7 ft 35 kr.), 1. Fa3—b2 Bh2—h4: a melyhez a következő adakozások járultak: Sissák Ferencz 2. Hc3—e4f Kg7—h6: 10 ft. Gaál Sándor 4 ft. Buda Ignácz 3 ft. Khendl János 3 ft. Donáth István 3 ft. Szabó Antal 4 ft. Mácsay Károly 2 3. Be8 —h8 mattot. Helyesen fejtették meg: Veszprémben: Fülöp József. VII. közlemény. A „Vasárnapi Ujság" szer- ft. Dományi Béla 2 ft. Csóka Pál 2 ft. Toldy Zsigmond 2 ft. Moravek János 2 ft. Babos Imre 2 ft. Matus Ferencz 1 ft — Harasztiban: gr. Festetics Benno. — Sárospatakon : Gékesztőségéhez beküldetett: 65 kr. Szirtey György 1 ft. ifju Bánik István 1ft.Spitezér recz Károly. — Jászkiséren : Galambos István és László — Dunavecséről Sághi Ferencz ref. tanitó által többen N. 1 ft. Frey János 1 ft. Eggenhofer Ferencz 1 ft. Wolf Nagy-Szalontdn: Kovács Albert. — Sooi-mezön: Seipel Sán8 ft 00 kr. Guido 1 ft. Valaki 1 ft. Muharos József 1ft,Szántner ior. Pesten: Beck Dénes. — Petécsen: Rády György. — Aloysia 1 ft. Brogyáni Lajos 1 ft. Cserha János 1ft.Grosz Viseneken: Kiszelák Sándor. — A pesti sakk-kör. N.-Emőkéről Fr. A. 10 ft.
HIRDETÉSEK.
201,346 frtra becsült jószága: Cetno, most ment át végrehajtás utján Freud kereskedő birtokába, 120,000 forintért. ** {Apagyilkosság.)Morvaország Schb'llschitz nevü helységében egyfiunem rég megölte atyját, <Je a hatóság nem tudta kézre keriteni, miután a véres tett elkövetése után megszökött. Az apagyilkost közelebb a hajani erdőségben, szivén keresztüllő vö, megtalálták. A vizsgálat kideritette, hogy lekiistneretének furdalása tette öngyil-
Nemzeti szinház
Szerkesztői mondanivaló.
SAKKJATEK.
• fi
Adakozás a franczia foglyok és sebesültek javára.
TARTALOM.
HETI-NAPTÁR. Hónapi-és Katholikus és protestáns hetilap naptár 26 Vasár 27 Hétfő 28 Kedd 1 Szerd. 2 Csőt. 3 Pént. 4 Szóm.
Február
A 1 Viktorin A 1 Invoc. Leander Leander Román Román Albin pk. Kán. f Albin Simplicius Simplicius Jéz.sz. töv. kor.f Gunda Kázmér t ; Kázmér
Görög-orosz naptar
Izraeliták naptura
Febr. (ó)
Adar R.
14 C 1 böjtben 5 Izrael 6 Izsák 16 Onesimus 16 Pamphilius 7 B. Móz. h. 17 Elek 8 Esö ünn. 18 Leo püsp. 9 Joakim 19 Archippus 10 Józiás 20 Leo püsp. t i S. Zahor Hold változásai. Si Első negyed 27-én l l óra 54
Nap
hossza
kél nyüg.
f. p. ó. p. ó. p337 27 6 49 5 39 338 27 6 47 5 40 339 27 6 45 5 41 340 28 6 43 5 42 341 28 6 42 ö 44 342 28 6 40 5 45 343-28 6 38|5 47 perczkor délelött.
Hold hossza j kél I nyüg. f. 56 68 80 92 104 116 129
ó. p. 10 3 10 31 11 5 l l 55 este 1 32 2 47
Thiers (arczkép). — A szülői házról. — A szajnabalparti Páris, IV. T- Gróf Pejacsevich Péter (arczkép). — Illők (képpel). — Az ercsii kápolna (képpel). — Adomák és jellemvonások a skót életből (folyt.). — Garibaldi főhadiszállásáról. — Angol gyermeknevelés. — Poroszok beszállásolása franczia helységekben (képpel). — Egyveleg. — Tárház: Irodalom és müvészet. — Közintézetek, egyletek. — Egyház és iskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés. - Mi ujság? — Adakozások. — Nemzeti szinház. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár. Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L.magyar-utcza 21.sz.>
Csak alapos gyógyitás bistosit atóbajok ellen.
Titkos
betegségeket s tehetetlenséget, elgyengült feríieröt, gyakori magömlések, sőt a végképeni lehetetlenséget katonai és polgári kór. házakban sikerrel használt egyszerü módszerrel bámulatos gyorsan és alaposan (az ujonnan keletkezetteket 48 óra alatt) gyógyitja Weiss J. gyak. orvos és szülész, az itteni cs. kir. garnison fékórházban kiszolgált osztályorvos , minden alkalmatossággal ugy a titoktartás, mint a gyógyczélokhoz jól beosztott rendelő-intézetében Pest Sebestyén-tér 4-dik szám I-ső emelet, (a „2 huszárhoz" czimzett kávéház felett), naponkint reggel 7 órától 10-ig és délután 1—4 óráig. Férfiak és hölgyek részére külön bemenet és külön várószoba. Dijjal ellátott levelekre leggyorsab ban válasz, és kívánatra gyógyszerről i, gondoskodik. 952 ( 2 - 1 2 )
Eléggé tudva van, hogy a több mint husz év óta a t. cz. közönség előtt a legnagyobb becsben álló cs. kir.|szab. különleges czikkeink — de különösen a
dr. Rorchardt-féle illatos gyógyszeres növény-szappan, a balzsamos olajbogyószappan s dr. S ö i n d e Rootemard-féle illatos fog-pásta (fog-szappan)
hamisítására, már évek óta egy semmi szilárdságon nem alapuló verseny keletkezett; e verseny, most már még nagyobb szemtelenseggel lép előtérbe mint valaha, mert nem átalják nyerészkedés-vágyból fentebb emlitett czikkeink függvényeit, ugyanazon alakban, rajz, festék s tartalommal, valamint a dr. Borchardt s dr. Snin de Boutemard nevek büntetésre méltó felhasználásával, czimereik s facsimilével egész a csalódásig utánozni. A t. cz. közönség ez oldalról egészen érték- s czélnélküli árukat kap, — s ha egyszer rászedetik, — saját érdekből bizonyára nem fog többé azokból vásárolni; ellenben az ilynemü vakmeró utánzások, készitményeink valódiságát tekintve, — jól kiérdemlett hírnevünk veszélyeztetését vonják maguk után, s ha általunk e hamisítók ellen a fenyitőtörvényszéki lépések sikerrel tótettek is meg s vitettek keresztül; mégis saját, valamint a fogyasztók érdekében jónak látjuk hirlapilag e becstelen versenyre előlegesen azon megjegyzéssel utalni, hogy nevezetesen Pesten, általunk ismert gyárosok s kereskedők, a többiközt házallók is, e kontár czikkekkel, olcsóárért—(ámbár valódi készitményeink függvényeink az árak feljegyezve vannak) a közönséget tévutra vezetni törekszenek, kiknek neveit s lakásukat, — hogy ha szemtelenségüket annyira vinni merészkednének, hogy intéseinket figyelemre nem méltatják, — hirlapilag köztudomásra juttatni. . . . A tisztelt fogyasztó-közönséget sürgetőleg arra figyelmeztetjük, hogy készítményeink árai ugy mint eddig, — ugy ezután is, fenn fognak állani, ugyanis: a valódi dr. Borchardt-féle növény-szappan 1 darab ára 42 kr., a dr. Suin de Bontemard-féle fog-pásta 1 nagy darab ára 70 kr.. 1 kisebbé 35 kr., a balzsamos olajbogyó-szappan 35 kr. stb.,s csak akkor járnak el biztohogyha fentebb emlitett valódi s hamisitlan különleges készítményeik bevásárlása végett alábbjegyzett hitelesített helyi g an: r aktárainkhoz fordulnak:
EECTUlí
Török József
Jezovitz M.
Scholz J.
EissK.
| R ű l I í j N • gysztára„sz. lélekhez" gysztár a „Magyar városi gyógysztár; gyógyszertár „kigyóhoz" * • • • # • • • • • • király-utcza 7. sz.; királyhoz";
Mill ÁV
üdvari
87ó«y- Ráth p.
Sztupa G.
gyógysztár a sze natéren.
BakatsA. ProchaszkaJ.
gyszertár; kereskedése; SZertar; gyszerész, Tabán. valamint a következö magyarországi t. cz. czégekuél, és a hozzá kapcsolt részekben
DUllAUl
Szabadka: Farkas J. és SiA.-Kubln: Tyroler és Schle- Gynla: Oerley Istv. gysz. és Si.-Halmogy: Neubauer J Bíagy-Mihály: Brenning F. és mony J singer. Winkler F. E. Sznitsak Gy. és Albrecht Ede Szegszárd: BrassayM.gysz Almás: Koby Beck. Hatzfeld: Schnur J. F. Szeged : Kovács M. gysz., KoNyírbátor: Legányi E. Altsohl: Lange Károly. Hogy ész: Rausz W- és fiai. Nagy-Varad: Huzella M. és vács Alb. gysz., Fischnr és Arad : Tedeschi J.. Ad. Schöffer H.M.- Vásárhely: Braunj. Schopper. Janky A. gysz. és Elias Armin. Hommona: Feuermann S. Nagy-Kanizsa : Rosenfeld A Sz.-Udvarhely : Kanntz J. A. B t a n : Ochs Samu. Heves: Blau J. Baja: Klenancz és Babocs Igló: Tirscher G gys:;. és Nagyklkinda: ManojlowitzP. Szereda: Gozsy A. Nagy-Szeben: Z ö h r e r J . F . és Szep.-Váralja:Steller Nándor. Bártfa: Waniek és társa. Hajts János. Sz.-Keresztár: Binder M. B.-Gyarmat: Moldoványi S. Lurz J . Ipolyság: Winter János. Besztercze: Kelp Fr., Dietrich Jolsva : Porubszky S. és Ma- Nyíregyháza: B. Reich és Pav- Szasz-Régen: Kinn Ján. G. és Wachner T. lovitz Imre. leter A. gyógysz. és Fleischer. Besztercze-Bánya: Göller F . Kassa: Eschwig E. ésfia,Quirs- Nagy-Becskerek: P. Arseno- Siklós : Holmik F. gy Szigeth : Tyrnauer G. vite és Böhm Isr. féld K. és Münster Gyula. gyógyszerész. Nagy-B3cse: Nandráisy M. Szin.-Váralja: Weisz M. Kaposvár: Kohn Jak. Bonyhád: Straicher B. Breznóbánya : Göllner és fia Késmárk : Genersich A. gysz. Nagyszombat: Heuffel C. F. Sz.-Somlyó: Ruszka Ign. Szoboszló: Túry J . Nyitra: dr. Láng E. gysz. Faikiss J . gysz. Böszörmény: Lányi M. Sopron : Éder F. gyss. PachKecskemét: Milhoffer J.gysz. ftagy-Kálló : Mandl S Bazin: Nagl L. Nagy-Enyed: Horváth F. hofer L. és Mezey A. gysz. Brassó: Stenner F. és Jeke- Komárom: Bölöni VOlaszy (Wallendorf): Roth R. Szolnok: Braun J . és HoKalocsa: Beí,r í. B. lius F. gysz Oravicza: Schnabal Gy. ránszky Istv. gysz. Kisajszállás: Nagy S. Csáktornya: Kárász A. Kolozsvár: Wolf J. gysz és Ó-Orsova : Böhme K. könyvk. 8. Szt.-GySrgy: Sigmond és Csongrád: Bányai Antal. Paks: Flórián J . Bogdán. Engel J. gysít. Csákvár: Lukács Gyula gysz. Pancsova: Huber J . Temesvár: Quiriny A. gysz. Debreczen: Czanak József, Körmöcz : Ritter J. PeoherJ. E. gysz., Jahner K. Rothsehneck Em. gysz., Ge- Kun-Szt.-Miklóst Csappó G. Pápa: Bermüller J . Károlyfehérvár: Matherny E, Pécs: Zách K. Zsolnay W. E. gysz. és Kuttn M. rébi és Hannig. és Lechner testvérek. T.-Sz.-Márton. Soltész L. l)etta:Braumüller J. gyógysz. Kőszeg : Bründl J. gysz. forintigPétervárad: Junginger L. C. Thorda: Rigó J . Friedr. Kézdivásarhely : Fejér L Déva: Bosnyák A. Ssttst henger órák 4 rubinra . . 10—11 D.-Földvár": Nádhera P Pozsony: Weinstabl C. és Hein- Trencsén : Kulka Izid. Lippa : Csordán A. » » arany foglalv. rugóra 12—18 Liptó-Szt.-Miklós: Krivosz J. rici F. gysz. és Kesztler Gy Topolya: Sárkány L gysz. Deés: Krémer S. » » kettős födéllel » 15—16 U n g h v a r : Liszkay J . Losoncz : Blichta Lajos gysz Putnok: Fekete F. gysz. D.-Bogsán: Brayer Alb. » » kristályüveggel » 15, 16—17 Uj-Becse: Weliachajun. Lnblo: Glatz J. Reps: Szentpéteri János Erzsébet város: Schmidt A. » horgonyórák 15 rubinra » 15, 16—17 '.Érsekujvár : Latzko F. és fia. Lugos : Schi íszler A, fiai Rimaszombat: Krátschmar K Ujvidék: Schreiber Férd. és | » » 15 » kettős födéllel 19 Eperjes: Pap J . S. és Holenia Léva: Boleman E. gyógysz. Rózsahegy: Jureczky gysz. Brammer M, gysz. 20—22 Makó : Nagy Alb. gyógysz. Rozsnyó: Feymann Antal. Versecz: Fuchs J. Gyula. » angol horgonyórák kristálytiveggel 19. Rom.-Lngos: Popovits J . Vágnjhely: Baiersdorf L. Eszék: Czurda Rudolf gyógysz Magyar-Óvár : Czeh ö. 20—22-24 Marczali: Isztl Nándor. Sassin: Müke A. gysz. Verőcze : Béss J . K. gysz. Eger: Pillér J . » ugyanazok kettős födéllel . 24—40 Marosvasárhely: Fogarassy J. Segesvár: Miszelbacherés fiai Várasd : Tauschek S. A. és Esztergom: Rudolf M. F. » vál. remontoir kengyelnél felh. 28—S2 Halter A- gysz. Mezö-Kövesd Klein Józs és Selmecz: Dimák J . C. Facset: Hirschl D. Sólna: Poradowski R. » ugyanaz kettős födéllel 35, 38, 40—45 Veszprém : Guthard fiai. Fehértemplom (Bánát): Sie- társ. Arany órák 3. sz. horg. 15 rub. 36,40, 45—50 Miskolci: MedveczkyF. gysz. Szombathely : Tempel F Vácz: Michalik és Meiszner gel J. II. ugyanaz kettős födéllel 55, 58, 60—80 Vukovár: Kraicsovics A gysz. Spuller F. és Pasteiner F. és Pillich F. gysz. Fogaras: Megay G. A. gysz. » valódi remontoir kengyelnél Mnnkacs : Haupt J. L. és Hö- Székesfehérvár : Deutsch R. Zalathna : Sterzing Józ«. gysz. Garansebes: Neuerer J. felhúz 70, 80, 90-100 i Gyöngyös: Koczianovich Jrowitz S. Légmán A. és Braun J . gysz Zenta: Wuits testv. » valódi remontoir kettős födél j Georgenberg: Hensch Ed. Malaczka: Röhrich J. gysz. Szamosujvár: Placsintár G Zombor: Popits J . és Faloione Gyula. lel . - 100, 110,120, 180—206 Mohács: Deutsch Ant. és fiai gysz. GAInicz : Fischer C E. Zágráb: Cejbeck J . J . gysz. Arany hölgyórák (3. sz.) Sz.-Egerszeg: Izsó F Győr: Zittritsch A. E. és Zitt- Nagy-Bánya : Haracsek J JVagy-Abony: Lukács A. gysz S z a r v a s : Réthy V. és Hegedús Gyula. henger 4—8 rubinra . . 25, 28—82 ritsch M. Zimony: Joannovicz A. D. » 8 rub. kett. födél. . 38, 42—45 Szathmar: Weisz J . Gy. - Szt. - Miklós: Fröhlich E. JVagy-Károly: Schöberl C. horgonyórák 15 rub. kettős födéllel 50,55—60 vál. remontoir kett. födéllel 70,80—100 807 (12—12) müvegyészek és cs. kir. szabadalmazott illatszer-gyár tulojdonosok Berlinben. h. órák zom. gyem. . 60, 70, 80—100 Inga-órák hetenkinti felh. ft. 16, 20, 22—24 I » órai és félórai ütéssel . . . 30—82 » óra és negyedórai ütéssel 48, 50 -55 Havi regulatorok . $Q gg Csász, és kir. engeÉbresztő óra • • . . . [ . . . 6 délyezett egyetlen pat* A pesti hazai első takarékpénztár egyetem-utczai épületében létezik kány- és féreg-kiirtd Ezüstlánczok 4 ft 50 kr.,5, 6, 6ft. 50 kr.. a legnagyobb választéku magyar s német szer. Ára egy bádog7 ftig; legfinomabb franczia alakúak 8 ft. szelenczének I ft. °- ®* $ ft. 50 kr. 9, 10 ftig; hosszu nyaklánczok tgmr A legkisebb megrendelés is rögtön 7 ft., 8 ft. 50 kr., 9,10, 15 ftig. teljesitettetik akár az összeg beküldésekor, Vidéki megrendelések a pénzösszeg előakár utánvét mellett. leges beküldése vagy utánvét mellett, gyorsan és pontosan teljesittetnek. Ugyanott mindenféle megrendelések elfogadtatnak e 24 óra alatt Egy inga-óra pakolásáért 1ft.50 kr. elkészíttetnek; a t. cz. közönség szives figyelmében ajánlják magukat Órák cserében is elfogadtatnak. az elsö magyar kir. engedélyezett
Rayiiiond é s íársa
kész férfiruha-raktár bámulatos ölcsó áron.
Nem tetsző am kicseréltetik.
Javitások legpontosabban és jutányos árért íeljesitetnek. 997 ( 4 - 1 2 )
959 ( l l —0)
Szabó é s Rnska szabó mesterek.
Reisz és fiai,
apróférgek kiirtására ^ükséges készítmények, Pesten, ^ % szám alatt. #•
116
A nehézkor gyógyítható! Utasitvány, a nehézkor (epileptikai görcsöket) egy nem gyógyszeres átalános — egészségi szerrel a legrövidebb idő alatt gyökeresen meggyógyítani. Kiadta Quante Ferencz Antal, gyártulajdonos, több rendjelek s érdemérmek stb. tulajdonosa Warendorfban Westfáliában; e füzetke a szerencsés gyógyításokat illetlleg számtalan, részben hivatalosan megállapitott s megerősitett bizonyítványokat sköszönőiratokat tartalmaz a világ mind az öt részéből. E füzetke a kiadó által közvetlen bérmentes megrendelésre, ingyért s szinte bérmentve küldetik meg. 1008 ( 2 - 4 )
Lególcsóbb uj napilap, e czim alatt:
PESTI UJSÁG. Szerkeszti
SZINI KÁROLY.
Si!
Megjelenik márczius első vasárnapjától kezdve, Kétfőt kivéve mindennap. Előfizethetni 5 krajczáros posta-utalvány mellett — egész évre 8 ft, félévre 4 ft., negyedévre 2 ft., egy hóra 70 krjával — a „Pesti Uj«ág" kiadó -hivatalában: Hotnhach-utcra t-söszam Pesten. Gyüjtőknek 5 előfizető után 1 ti*ztelefpeldrinyjar. 1013(1—2)
ÁRJEGYZÉK!!!
Figyelmeztetés!
Túrsch F.-től
Pesten,
váczi-utcza
a nagy
Több évek óta, a köhögés, rekedt-
Kristóf
mellett.
UJT" Az árak készpénz fizetés vagy utánvétel melhjtt értetődnek.
j\ői-vászoiineiiiüek rumburgi vagy hollandi vászonból. Nappali-ingek, darabja: 4, 5, 6, 8— 14 forintig. Magas éjjeli ingek, darabja: 5.50, 7, 9, 12—18 forintig. Nyári éjjeli ingek, » 6, 7, 9 -12 forintig. Vánkoshéjak » 2.75, 3.75, 5, 6—10 forintig. Paplanlepidők „ 5, 7, 9, 12 —16 forintig. Alsólepedök varrás nélkül — '/t széles, 3 % róf hosszu, • • darabja 4, 5.25, 6 ft. Hálófókötök hollandi vászonból 1, 1.50, 2, 3, 4 forint. Reczeíokötök szallaggal diszitve 1, 1.75, 2 forint 50 kr. Lábravalók hollandi vászonból 2.75, 3.75, 4.75, 5 forint 75 kr. Lábravalók perkálból vagy schirtingböl 2.25, 3, 3.75, 4 forint 75 kr. » barehentből 3, 3.75. 4 forint 50 kr. Éjjeli köntösök (Corset) perkálból vagy schirtingböl 2 25, 3, 4, 6—10 forintig. Éjjeli köntösök barehentből vagy piquétból 3.20, 4, 5, 7—10 ftig. Fésülő-köpi-nyek perkálból 2.50, 3.75, 5, 7, 10, 15—20 forintig. Alsószoknyák 4.5'i. 6, 7, 9, 12, 15—20 forintig. » barehentből vagy piquéból 4.25, 5.40, 6 forint. » fésülő köpenynyel vagy paletot-val 18, 24, 30 forint. Reggeli öltözékek, perkál- vagy mollból 25, 30, 40, 50, 60 forint. Kemény szoknyák, fodorral vagy anélkül 7, 8.75, 10 forint. Pipere- (Tüillette) kendők rojttal, piquétből 3.25, 4.50, 5 ft. 75 kr. Nyári piquéttakarók 7, !). 12 forint. Valódi irlandi vászon zsebkendők, tuczatja 5.30, 6.50,8, 12, 15 forint. » nehéz batiszt » » 5.30, 6.50,8, 12, 18 » „ könnyü » » » 15, 20, 30, 36, 42 » Szegett batiszt zsebkendőit, tuczatja 18, 24, 30, 36, 42 forintig. Hímzett » » darabja 2.50, 3 75,5, 7, 10 » Szines nyomott » » » 1.30, 2, 2 forint 50 kr. Pamut harisnya, tuczatja 4.75, 5.75, 7, 10, 15 forint és feljebb. Fii d'Eccosse harisnya, tuezatja 12, 15, 18, 24, 30 forint és feljebb. Selyem harisnya párja 4.75, 6, 8 forintig. Áttört Fii d'Eccosse harisnya, pá>ja 1.50, 2, 3 forint 75 kr. Koczkás kemény-szoknyaszövet, % széles, röfe 62, 68, 75 kr. Tfibb ezer ről hini/.i (t jaeonet-szél és betét rőfje 16, 20, 30, 75 krig, vászonból 30, 40, 50, 60, 80 krig. l.eiíujabb cheuiisettek, ujjak, fokotok, csipkék, betétek, medaillonok stb. jutányos árakon. 905 ' (3-8)
szép chiffon
sség 8 beszédkőzbeni szajkiszáradás ellen a legjobbnak bebizonyult szer az arábiai gummi-czakorral. UW" Az ebböl készitett icuinniiezukorkák kaphatók:
Győrött,
Kindermanii Jánosnál. 1015(1-6)
Heckenast Gusztávnál Pesten megjelent
és minden könyvárusnál és könyvkötőnél kapható:
OLAJÁG. fohászok és imák. Hölgyek számára
olvasó- és imakönyvül
női chiílbn-ingekhímzett csikk. nöi vászon ingek himz. csíkkal. háló ujjasok. fésülő köpenyek. nöi lábravalók. fehér disz szoknyák. chiffon nyilt ingek. ~ Gyermek feh.'rnemüek a lesrnngyobb választékban
Takíítsi \. a .,vőlegényhez,"
.ii in-i-iite/st :i p:iri
Dicséretesen ismert szepitöviz, ugynevezett: gy
HERCZEGNÖ-VIZ. Bonnard Ágosttál Párisban, B d Á Páib
mely a bőrnek ifjas frisseségét visszaadja, s az arczszinét a legkésőbb korig, fehéren, nyulékonyan, tisztán s lágyan fentartja, az ar«zot, nyakat, kezet s a 1 kart minden bórtisztátalanságtól, u. m. szeplő, máj•' folt, napégetés, sárga-foltok, pörsenések, orr-vör' hfeny, Miinoi \ liópórsenes, égetés s arczredöktől megóvja. Minthogy a herczegnö-viz l semmiféle t isztíínilaníágo^a; bőrön nem szenved, s igy annak tulajdonságaiért kezes(bég nyujt tó, bátran aj/Miltathatik a szépnem fzámárá. 1003 (2—4) 1 flvrgrse ára 84 krajczár. ' A függvényeken
levő bélyig a viz valódiságát biztositja.
Főraktár Magyarországra nézve
a „Minervához
Második kiadás. Zsebkiadas. (358 lap) füzve 1 ft. 40 kr. Vászonba kötve aranyvágással 2 » 50 » Franczia bőrbe kötve kapocscsal 4 » — »
S S 1 1 0 0 0 frt fogadásni!
Pesten, v á c z i - u t c z a 2 1 - i kszám
12 éven át külföldön és a franczia SVJÍCS legjobb óragyáraiban az óraiuüvészut minden titkait magáévá tette, a hozzávaló gépeket beszerezte, és azután Münchenben az elméleti és styakorlatl vizsgálatot addig még senki által meg nem közelített eredménynyel lefette volna; ki továbbá üzlete 22 évi fönállása óta annyi órát, és mindezeket, ujakat ugy mint javitásokat, saját találmányi! gépek és eszközök segélyével, 40 évi tapasztalás alapján, saját vezetése alatt oly jó állapotba helyezte, és személyesen, a zsebórákat, függő vagy fekvő, egyszóval minden helyzetben és rázkódásokban oly arányosan és pontosan szabályozva adta volna át a t. cz. közönségnek, mint azt ő tette, és jövőben is tenni fogja. „„„ v „— j . ^ 986(5 §
» kristályüveggel. . 15—17 » detto, kristály-üveggel . • 42—45 » horgony-óra 15 rubinnal . 16, 18—20 » detto, dupla tokkal« rubinnal 45—48 » horgony-óra dupla tokkal . 18, 20—24 » detto, zománezozva, gyémánttal 58—65 » angol horgony-óra kristály» horgony-óra 45—48 üveggel 19, 20—24 » » kristály-üveggel 56—60 » ugyanazok duplatokkal . . 23—28 » v dupla tokkal . 50—56 » tábori horgony-óra dupla tokkal 22—28 » detto,zománezozva gyémánttal 70—80 » valódi horgony remontoir fül§gf- Serkentő, órával együtt 7, mely nél felhúzható 28 30 gyertyát is gyujt 9 ft., 8 napos 13 ft. » ugyanaz kristály-üveggel . . 3 0 - 3 5 §0f~" Ezenkivül minden egyéb kivánható » ugyanaz dupla tokkal . . . 35—40 óra kapható, ugy munkás-órák is. Arany horgony-óra 3. sz. lő rubinnal 36, Inga-órák legnagyobb raktára. 38, 46—60 » horgony-óra dupla tokkal 55, 58, 60, Mindennapi felhúzással 10, l l , 12 ft. 65, 70—100 Minden 8 napi felhúzással . 16, 18-26 » horgony-óra kristály-üveggel. 44—70 Óra- és félóra-ütéssel . . . 30, 33, 35 » ugyanaz dupla tokkal . . 65—100 Negyed- és óra-ütéssel . . . 50, 55, 60 » valódi horgony remontoir . 65—100 Havi regulatorok 30—36 » . . . ugyanaz dupla -tej ~ r— tokkal »"IMMH .. .. *100-200 w -w. . *iigu vxaa. uepaü-uiasiitíf . 1 It. 00 kr. Inga-órák bepakolásaértu _^, Ezüst óralánezok 3—8 ftig, hosszuk 6—15 ftig, 3-mas számu aranylánczok rövid 18—70 ftig, hosszu 35—100 ftig. Minden áru gyűrűk és egyéb ékszerek, ugy talmi-
44
alatt.
Csupán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. Fél évre 8 ft. — Csupán Politikai Újdonságok; Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.
arany, bronz- és aczél-lánczok is. M F * Tárgyak, melyek nem tetszenének, kicseréltetnek. J0^~ Órák, arany s ezüst a legmagasb árig cserébe elfogadtatnak. JPF~ Vidéki megrendelések a pénzösszeg, előleges beküldése vagy utánvét mellett pontosan teljesittetik,
Kiadó-tulajdonos Heekenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1871 (egyetem-utcza 4-dik szám alatt).
-^@
• S * - Hirdetési dijak, a Vasi r n a p i Ujság és Politikai l .i"lmiNne<,k«t illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatasnál 10 krajezárba; háromszori vagy t5bb«zöri igtatasnál csak 7 k'rajczárba számittatik.— Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bichh.ii: Oppclik Alajos. Wollzeile Nr. 22. és IlmiNcnstpin é» Vogler, Wollzeile Nr. 9.— Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajczár.
irta
Brao§wetíer János
nöi sima chiffon ingek.
FJöli/.clesi feltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok eityüít: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt. SHT
Szlávy
TOMPA MIHÁLY.
chronotneter- és müóras SZEGEDEN szülővárosában
vászon ingek. gatyák.
Pest, márczius 5-én 1871
Elmélkedések,
hogy az egész birodalomban és sok más országban senki sincs, ki miként
szines ingek.
Tizennyolczadik évfolyam.
10-ik szám.
Véletlen okozta-e vagy a körülmények sajátságos összetalálkozása, hogy Szlávy József arczképét, sem a parlamenti életben föltűnése, sem a miniszteri székbe emelkedése alkalmával nem közöltük, sőt az, tudtunkkal legalább, máig is sehol sem jelent meg ? — eldönteni sem tudnók, keresni is meddő dolog volna. Kétségbe vonhatlan az, hogy földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszterünk, akár parlamenti, akár kormányzási tehetségét s képzettségét tekintsük: legelső kapaczitásaink közt foglal helyet. S azért bármi volt oka az eddigi mulasztásnak, örömmel ragadjuk meg az elsö alkalmat, hogy azt helyre hozzuk. Szlávy József Győrött született, 1818. márczius havában. Családja Biharmegyéböl származott ugyan, de atyja a cs. kir. hadseregben örnagy levén, mint katonatisztek rendesen, vándor életet élt s többnyire távol volt szülői hajlékától. A jelenlegi miniszter gyermek- és serdülő korának nagyrészét, atyja vándorlásaiban osztozva, ennek oldala mellett az olasz tartományokban töltötte. Mint katona-fiu, a bécsi Theresianumba került növelésbe; de a katonai pálya helyett mégis a polgárit választotta s jelesen a bányászatra birván hajlammal, onnan a selmeczi bányász-akadémiába ment, hol kitünően végezte az egész tanfolyamot. Elsö államszolgálata Oraviczán, a bányatörvényszéknél volt, s e hely, hova sorsa késöbb egy válságosabb korszakban ismét visszavezérlé, még fontosabb szerepet is játszott életében, mint azt, hogy itt kezdé hivatali pályáját. Innen csakhamar Bécsbe rendeltetett az akkori cs. kir. udvari kamarához; de már 1846-ban ismét hazájába jöhetett, Budára a m. kir. kamarához neveztetvén ki fogalmazónak. A következö évben már titkárnak léptették elö. Ritka értelmesség ép oly nagy munkaképességgel egyesült benne. Az 1847/8-diki
József.
utolsó pozsonyi országgyülés ideje alatt Pozsonyban müködött, s midőn az elsö független felelős magyar miniszterium megalakult, ő is a magyar állam szolgálatában találta magát. 1848. második felében, az akkori pénzügyminiszter Kossuth által Oraviczára küldetett s az ottani bányaigazgatóság ügyeinek vezérletével bizatott meg. Ott| volt egész deczember végeig, midőn a császáriak a bánságot elfoglalván, onnan a magyar kormány közegeit kiszorították. Szlávy sem maradhatván, a kormány akkori székhe-
SZLÁVY
JÓZSEF.
lyére Debreczenbe ment, hol 1849. májusáig maradt, midőn t. i. Bem a császári hadsereget nemcsak Erdélyből, hanem a szomszéd bánságból is kiszoritotta, — s Kossuth, akkor már kormányzó — Szlávyt ismét
Oraviczára küldötte vissza, ezuttal már mint kormánybiztost, mely minőségben ott müködött egészen a forradalom végeig. Bekövetkezett a világosi katasztrófa; de a felbomlásban levő magyar kormánytól Oraviczára semmi rendelet, még csak tudósitás sem jött. A bekövetkezett gyász fordulatot csak egyes menekvök hozták hirül, kik Törökország felé vették utjokat. Megszűnvén létezni a magyar kormány, nem volt értelme többé a magyar kormánybiztosnak sem; s a haza szivébe az ut minden felől el levén zárva, Szlávy is a török földre menekülőkhöz akart csatlakozni. Összehivta tehát a bánya-tiszteket, hogy tölök bucsut vegyen s kormánybiztosi hivatala megszüntét nyilvánítsa előttök, reájok bizza a bányaügyeket s a kincstár érdekeinek megóvását. A bánya népe azonban, mely hozzá rendkivül ragaszkodott, megrémülve távozási szándékán, s a tisztviselők és a munkások egyaránt óhajtva körükben maradását, küldöttség által kérték fel, hogy maradjon velök s ne hagyja el nyomoruságukban. E nemes érzelem nyilvánítása, melyben nem csekély része volt a hazafiságnak, az ország szélén, egy idegen elem közt s oly szomoru kilátású jövővel szemben, — annyira meghatotta Szlávyt, hogy lemondott menekülési szándékáról s a kéréseknek engedve ott maradt; kijelentette azonban, hogy mintkormány biztos, kor mány nem levén, tovább nem müködhetik, hanem mint a bánya-nép önválasztotta főnöke marad meg állásán. Igy történt, hogy a világosi fegyverletétel után még két hétig lobogott a' magyar zászló az oraviczai hivatalos épületeken; és igy Szlávy volt (Komáromon kivül) a legutolsó magyar kormánybiztos. Alárendeltjeinek személyéhez valo ragaszkodása azonban szabadságába került. Elmulasztván a menekülést, csakhamar el-