Kari Tanács határozatai 2005. október 18. A Kari Tanács jelenlévő tagjai egyhangúlag elfogadták az ülés javasolt napirendjét, amely a következő: Napirend 1. Személyi ügyek: - Pályázat részfoglalkozású egyetemi docensi kinevezésre a Munkajogi és Szociálisjogi Tanszéken - Pályázat részfoglalkozású egyetemi tanársegédi kinevezésre a Nemzetközi Jogi Tanszéken - Javaslat Dr. Térey Vilmos megbízott előadókénti foglalkoztatására a Politikatudományi Intézetben Előterjesztő: Dr. Mezey Barna dékán 2. Egyetemi szabályzatok Kari véleményezése: - az ELTE szervezeti és Működési Szabályzatának átfogó módosítására vonatkozó javaslat véleményezése - „A közalkalmazotti jogviszony létesítésének, módosításának és megszüntetésének, valamint a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjéről az Eötvös Loránd Tudományegyetemen” c. szabályzat módosítására vonatkozó javaslat véleményezése - „Az ELTE Térítési és Juttatási Szabályzat”-ának módosítására vonatkozó javaslat véleményezése Előterjesztő: Dr. Karácsony András dékánhelyettes 3. Az esti tagozatos jogászképzés új feltételek szerinti indításának elvei Előterjesztő: Dr. Fürész Klára dékánhelyettes 4. Egyebek
Határozatok 40/2005 (X.18.) K. T. sz. határozat: a Kari Tanács egy tartózkodás mellett, Dr. Rácz Lajos tanszékvezető egyetemi docens napirend előtti felszólalása alapján elfogadta ideiglenes megoldásként, hogy a Dékán úr adjon ki utasítást arra vonatkozóan, hogy az Állam- és Jogtudományi kar oktatói és PhD hallgatói nem vehetnek részt egyetemen kívül szervezett vizsga felkészítésben. A következő Kari Tanács elé készüljön javaslat a szabályzat szövegére. 41/2005 (X.18.) K. T. sz. határozat: a Kari Tanács 21 igen, 0 nem szavazattal javasolja Dr. Gyulavári Tamás kinevezését részfoglalkozású egyetemi docensnek a Munkajogi és szociális Jogi Tanszékre. 42/2005 (X.18.) K. T. sz. határozat: a Kari Tanács 20 igen, 1 nem szavazattal elfogadásra javasolta Dr. Lattmann Tamás pályázatát, részfoglalkozású egyetemi tanársegédi kinevezésre a Nemzetközi Jogi Tanszékre. 43/2005 (X.18.) K. T. sz. határozat: a Kari Tanács egyhangúlag egyetértett Dr. Térey Vilmos megbízott előadóként való foglalkoztatásával a Politikatudományi Intézetben. 44/2005 (X.18.) K. T. sz. határozat: a Kari Tanács nem tartja időszerűnek az ELTE SZMSZ módosítását. Az országgyűlés elfogadta az új felsőoktatási törvényt, ezért átfogó szabályzat módosítást a Kari Tanács nem támogat.
Az ELTE SZMSZ módosítása az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanácsa szerint elfogadhatatlan, azért is mert nincs szükséghelyzet. Nem ért egyet a 62. évet betöltöttekre vonatkozó pályázati tilalommal. A Kari Tanács nem ért egyet az 1/3-os hallatói képviselettel az intézeti és tanszéki tanácsban. (A jelenlévő hallgatói tanácstagok szolidaritás okán tartózkodtak ezen a ponton a szavazástól.) A Kari Tanács elfogadta Dr. Fazekas József dékáni tanácsadónak a módosítással kapcsolatos, írásban benyújtott – mellékelt javaslatát. Elfogadta továbbá azt a javaslatot, hogy az ELTE SZMSZ módosításra vonatkozó elutasító állásfoglalást írásban a Dékán küldje meg az ELTE többi karának. 45/2005 (X.18.) K. T. sz. határozat: a közalkalmazotti jogviszonyt érintő szabályzat tervezet módosítása a felsőoktatás – és ezen belül az ELTE – eddig elért eredményeinek a drasztikus romlásához vezet, mert éppen a legnagyobb tapasztalattal rendelkező kollégáink kényszernyugdíjazását tervezi. Ez nem csak ésszerűtlen, erkölcstelen is, ezért a tervezetet a Kari Tanács elutasítja. A tervezet egyes §-ról elfogadott Kari Tanács állásfoglalás az ESZ 26 § és 27 §-hoz: Indokolatlan és értelmetlen annak strict szabályzatba foglalása, hogy még annak az oktatónak is csak 50 %-os részfoglalkoztatására lenne lehetőség, aki nem helyettesíthető és munkájára bizonyítottan szükség van. Javasoljuk: a 28 § kiegészítését az alábbiak szerint: „Szükség szerint azokat az egyetemi, főiskolai docenseket, akiknek a feladatköre más közalkalmazottal nem biztosítható” 29 §-hoz: diszkriminatív, hogy a korlátozás csak az oktató-kutató státuszban lévőkre vonatkozik, az egyéb foglalkoztatottakra nem. 34 §-hoz: A további jogviszonyra vonatkozó szakaszok nem rendezik azt a kérdést, hogy mi lesz azokkal az engedélyekkel, amelyeket már kiadott a munkáltatói jogkör gyakorlója 50 %-nál nagyobb mértékű további jogviszonyokra. 34. § (5) bekezdéshez a) erkölcstelen, hogy a főállású oktatók-kutatók számára csak az oktatói-kutatói tevékenységet korlátozza a szabályzat 50 %-ban, míg más, az egyetemi oktatástól elvonó tevékenységet akár 100 %-ban is lehetségesnek tart. b) inkorrekt, hogy nem rendelkezik a szöveg a 100 %-ban máshol alkalmazottak ELTE-s foglalkoztatásának hasonló korlátozásáról. 46/2005 (X.18.) K. T. sz. határozat: Az ELTE AJK Kari Tanács álláspontja az „ELTE Térítési és Juttatási Szabályzat"-ának tervezett módosításáról (1) A 197/2005. (IX.22.) Korm. rendeletből fakadó 1 - 5. § módosító javaslatokat támogatjuk. (2) A másik módosító javaslatot, amely az ESZ 52. § 4. pontjára vonatkozik, miszerint: „Mentesül a költségtérítés teljes összege alól... „ - a Kari Tanács nem támogatja. Mivel: - Ez a szabályozás indokolatlan megkülönböztetést alkalmazna azonos jogviszonyban állók között. - A tervezett változtatás esetében felmerül a kérdés: kivel fizetteti meg az érintett szak a kiesett költségtérítési összeget? Más költségtérítéses hallgatókra ez nyilvánvalóan nem terhelhető. Amennyiben a többi Kar mégis szükségesnek tart egy efféle könnyítést, akkor azt csak úgy tartjuk elfogadhatónak, ha:
- kizárólag az ELTE-n teljes állású közalkalmazottra vonatkozik (tehát házastársa, gyermekére nem), és - vagy: nem „mentesül a költségtérítés teljes összege alól", hanem „a költségtérítés összege a Kari Szabályzatban meghatározott módon „csökkenthető" megfogalmazás szerepel az Egyetemi Szabályzatban. - és: - javasoljuk, hogy természetbeni juttatás legyen, ne mentesség, erre hozzon létre egy alapot az egyetem, amit az érintett közalkalmazott megpályázhat és erre hozzon létre egy szabályzatot. 47/2005 (X.18.) K. T. sz. határozat: a Kari Tanács megbízta Dr. Fűrész Klára dékánhelyettest és Dr. Németh Ágnes adjunktust, hogy készítsen tervezetet az esti jogászképzés jelenlegi rendjének módosítására, és a tanszékekkel egyeztetett mintatantervet terjesszék a következő Kari Tanács ülése elé. 48/2005 (X.18.) K. T. sz. határozat: a Kari Tanács felkérte Dr. Rácz Lajos tanszékvezető egyetemi docenst, Dr. Nagy Marianna egyetemi docenst, Dr. Csehi Zoltán egyetemi adjunktust, hogy a Kar nagy tantermeinek elnevezésére készítsenek javaslatot és azt terjesszék a Kari Tanács elé. Budapest, 2005. október 19.
Dr. Mezey Barna, dékán Dr. Kovács Tamásné, kari titkár
MELLÉKLET: ELTE SZMSZ A módosító javaslattal érintett szabályzati helyek és a módosítás tartalma + kurzív írással a módosítással kapcsolatos véleményem (kifogásaimra aláhúzott szöveg utal): 7. § (3) csak szövegigazítás – szükséges volt Az Egyetemi Tanács –ra vonatkozó rendelkezések: 8. § (2) a korábban egy bekezdésből álló szakasz kiegészítése értelmező rendelkezésekkel Értelmezés helyett zavart okoz – elfogadását semmiképpen nem javaslom, mert: 1. az ET az egyetem döntéshozó szerve 2. az ET valamennyi döntését határozati formában fogadja el 3. e döntések lehetnek: a. Végrehajtást igénylő (elhatározó) b. Javaslatot megfogalmazó c. Az ET véleményét (egyetértés, támogatás, elutasítás, tetszés, nem tetszés, tudomásul vétel stb.) kifejezésre juttató döntések 4. az ET döntése nem lehet ellenőrzés, csak ellenőrzést elrendelő (azaz a 3.a. esete) 5. az ET SZMSZ-en alapuló döntéseinek hatálya – ha a döntés mást (kevesebbet) nem mond, az SZMSZ hatályából következik. 6. az ELTE SZMSZ-ben értelmetlen az ET javaslatattételi jogát más testületek hasonló jogával összefüggésben „értelmezni”. Fontosabb lenne annak kimondása, hogy mely kérdésekben nem hozhat döntést az ET más, meghatározott testületek egyetértő, támogató, hozzájáruló stb. döntése nélkül. Ilyenek lehetnének pl. az oktatási- kutatási szervezeti egységeket, a belső pénzelosztást (állami támogatás) érintő kérdések, az egyetem fejlesztési terve, s egyáltalán azok – a végiggondolást igénylő - kérdések, amelyekben az SZMSZ-nek konszenzuskényszert kellene az ET számára előírnia, összefüggésben elsősorban azokkal a kérdésekkel, amelyeket illetően „az Egyetemi Tanács javaslatot tesz” [9. § (2)]. A zavart az okozza, hogy az ET hatásköri kérdéseit keveri a döntéshozatal formájával, tartalmával, hatályával (kötő erejével) és a döntéshozatal módjával. A döntéshozatal módját illetően a fenti 6. pontban jelzett megoldás megvalósítása érdekében a döntéshozatali módoknak (egyszerű többség, minősített többség) ki kellene egészülnie az „ellenszavazat nélküli” megoldással. az ET kizárólagos döntési jogkörével kapcsolatban 9. § (1) Összességében belső logikát nélkülöző felsorolás – átszerkesztést igényel! - Az a) pontban az egyetemi tevékenység elveinek meghatározása mellett a meghatározott elvek „illetőleg jóváhagyása” értelmetlen betoldás nem támogatom; - a fejlesztési tervre hivatkozás nem kifogásolható - a hatályos változat b/ pontjának beépítése az új a/-ba nem kifogásolható - tartalmilag a hatályos SZMSZ c/ pontja is ide olvadt be – a módosító javaslat nem kívánta külön kezelni” a fejlesztő, szolgáltató és más hasonló tevékenység”-ekkel kapcsolatos alapelveket > egyet lehet érteni - a hatályos SZMSZ elhagyni tervezett rendelkezései: 9.§ (1) f, h és i pontjai indokolást igényelnek (a költségvetés előkészítése, kari és karközi szervezeti egységek létrehozása, megszüntetése) 9. § (2) az ET javaslattételi jogköre: - a b) pont mellőzi egyes személyi kérdések nevesítését – átkerülésük a véleményezés körébe elfogadható
-
a d) pont indokolatlanul részletezővé vált – maradjon a hatályos szöveg [a képzési programok lehetséges fajtáit nem az SZMSZ-ben kellene részletezni] a hatályos e) pont beépítése a hatályos d)-be nem kifogásolható
9. § (3) az ET véleményezési jogköre: - a hatályos SZMSZ-hez képest a javaslat nem kívánja nevesíteni a véleményezendő személyi kérdéseket [tanszékcsoport vezető, más oktatási szervezeti egység vezetője, ági főigazgató helyettese(i), - miért? - Kimaradna a felsorolásból az” egyetemi szintű igazgatási, szervezési, gazdálkodási és más szolgáltatási tevékenységet ellátó szervezeti egység” létesítésének, megszüntetésének véleményezése – miért? - Új pont [ f ] a” professzúravezető” megbízásának, megbízása visszavonásának véleményezése – tegyük függővé a professzúra ügyétől - Tantárgyakat, tantárgyak körét ne véleményezzen az ET – sem a professzúrával összefüggésben, sem attól függetlenül – nem támogatom 18. § (4-5) lényegében az ET és a KT-i döntések kapcsolata - Az új (5) bekezdés c), e), f), g) és h) pontját erősíteni kellene azzal a kitétellel, hogy csak valamennyi KT támogató állásfoglalása esetén tárgyalhatja és dönthet az ET csak ezzel a kiegészítéssel fogadható el! A Rektorra vonatkozó szabályok 27. § (2) „melléklet” helyett „külön szabályzat” – nem kifogásolható 28. § (1) nem új rendelkezés, csak módosítás; két bekezdésre vált szét, lényegi változtatás nélkül – nem kifogásolható A Kari Tanácsokra, Dékánokra vonatkozó változtatások 33. § (2) c); 37. § (2); 41. § (1) d) – „a tanszékcsoport, tanszékcsoport vezető” kitételek törlése indokolatlan 41. § (2) – a „melléklet” helyett „külön szabályzat” támogatandó Az oktatási 48. § (1) – 48. § (2) – 48. § (3) – egy
és más szervezeti egységek új szabályai (48-67. §): támogatandó támogatandó pályázatra létrehozható szervezeti egység – nem kifogásolható, de elférne
utalás a Gazdálkodási szabályzatra 48. § (4) – szolgáltató szervezeti egységek – nem kifogásolható, bár kérdés, hogy a számítástechnikai laboratóriumok, információtechnológiai és fejlesztő egységek nem kívánkoznak-e ide; biztos, hogy minden benne van ??? 48. § (5) – itt is hiányolom az utalást a GSZ-ra 48. § (6) – végül is nem kifogásolható 48. § (7) – itt hiányzik a tanszékcsoport lehetősége és a GSZ-ra való utalás, a „tszcs”esetében esetleg azzal, hogy külön költségvetési juttatásra, vezetője pótlékra nem tarthat igényt [az oktatás-kutatás és koordinációja alapvetően nem igazgatási kérdés, az oktatási szervezetnek az oktatás feladataihoz kellene igazodni, s ennek lehetőségét a szabályzatnak kell biztosítania. Az Intézetre vonatkozó új szabályok 49. § (1) - nem kifogásolható
49. § (2) - nem kifogásolható 49. § (3) - nem kifogásolható 49. § (3) – a szövegből hagyjuk el a professzúravezetőt Az Intézeti Tanács 50. § (1-2) – nem kifogásolható 50. § (3) b) – elegendő vezető tanárról szólni professzúra vezető egyetemi tanár helyett 50. § (3) c) – a professzúra vezető helyett vezető tanári a kívánatos 50. § (4) – nem kifogásolható 50. § (5) – az intézetet érintő szabályzatok ügyében külön felkérés nélkül is biztosítani kell a véleményezési jogot az intézeti tanácsnak 51. § (1) c-d) – e két pont összevonható, ha csak vezető oktatókról szól a szabályzat, a megkülönböztetés indokolatlan 52. § (2) – a „professzúra vezető vagy intézeti tanszékvezető” helyett vezető oktató a kívánatos 53. § (2) b) – a „professzúra vezető és az intézeti tanszékvezető” helyett vezető oktató a kívánatos Az intézetigazató 54. § (1) nem fogadható el, hogy a 65 éves korig betölthető igazgatói posztra 62 évesen ne lehessen pályázni 55. § (1) f) – „professzúravezetői” helyett a „vezető tanári/oktatói” az elfogadható 55. § (2) a) – „professzúrákhoz” helyett „tantárgyakhoz”az elfogadható A professzura vezetői megbízás Teljesen új rendelkezések az (intézeti tanszékek helyén) – lényegében a jelenlegi tanszékvezetői feladatok ellátására; – semmi nem indokolja a valójában ’tanszék nélküli tanszékvezető’ cím bevezetését. Az önálló és nem önálló tanszék mellett már csak a ’nem tanszék’ kategória maradt. A tantárgy –oktató kapcsolat oktatói oldalán szerepelhet vezető oktató, (docens, egyetemi tanár), aki ha az oktatás folyamata szempontjából meghatározó szerepet kap (tananyag, követelmények, vizsgáztatás) tantárgyfelelősi minőséget jelent, címként is viselhető - nem elfogadható megoldás szervezeti egységgé minősíteni (professzúrának nevezve) azt, ami nem az. Akkor lenne értelme ennek az új intézménynek, ha a jelenleg vezető oktatónak nem minősülők körében tenné lehetővé az itt meghatározott feladatok végzését és a hozzá tartozó cím viselését. Az 58. § értelmében ’függetlenített oktató’, azaz sem más tantárgy-, tantárgycsoport-felelős, sem tanszékvezető irányítása alatt nem áll. Megbontja az egyetem karok szervezeti struktúráját, privilégiumokat teremt. 57. § (1) a-c); 57. § (2) a-b) – szükségtelenül részletező megoldást választott a javaslattevő, gyakorlatilag a képzésben (oktatás, témavezetés) részvevő főfoglalkozású vezető oktatót(egyetemi tanárt) igényelne, de nem a részletező szövegezés miatt nem támogatandó 57. § (3-6) – a „professzúra”hoz kapcsoltságuk miatt nem támogatandó, egyébként a tanszék– kar- egyetem viszonylatok döntésmechanizmusára vonatkozó rendelkezések. Az itteni kontextusba helyezettségük miatt nem támogatandó
57. § (7) – nevetséges megadni a jogszabályok és szabályzatok szerinti professzornak azt a jogot, hogy viselhesse a tárgy professzora címet. Egyetlen olyan jogszabályt/szabályzatot sem ismerek, amelyik előírná, hogy a professzornak el kell itkolnia, hogy milyen tárgyat tanít. Nem támogatható. A professzúra vezető feladat és hatásköre 58. § (1)-(3) - tanszékvezető vagy tantárgyfelelős jogkörét ruházná egy oktatóra; „független oktatói”i státust hozna létre olyan feladatokra, amelyek a jelenlegi szervezeti struktúrában megfelelően elláthatók. Oktatás-szervezeti kérdésekben csak feladat-orientált gondolkodással és csakis az oktatás helyén (karok) van jogosultsága változtatásoknak. Az irányítás-vezetés-finaszírozás problémáit nem kellene az ’oktatásszervezeti megújítás’ csomagolópapírjába rejteni. Nem szabad támogatni olyan módosító javaslatot, amelynek fő jellegzetessége, hogy a valódi szándékot elrejti, hogy egyedi problémák miatt próbál generális szabályozást kényszeríteni az egyetemre, ráadásul mindezt nem csupán általános és részletes indokolás nélkül, de a hatályos és módosító szöveg olvasás közbeni egybevethetőségének és a javaslatok széleskörű megvitathatóságának biztosítása (tehát a szükséges előkészítés) nélkül, A beosztási-alárendelési szabályok (62.§) jogi-igazgatási szempontból is elfogadhatatlanok- mert megoldhatatlan jövőbeni konfliktusokat vetítenek előre. Az intézeti tanszék és az intézeti tanszékvezető feladat- és hatásköre 59. § (1) – a „kivéve, ha” kezdetű utolsó fordulat nem elfogadható Az intézet további belső tagolódása 60. § (1) – (4) - egyrészt nem önálló szervezeti egységekről, másrészt szervezeti egységnek nem minősülő munkacsoportokról, harmadrészt tantárgyfelelős oktatókról van szó. Ehhez képest szószátyár, túlbonyolító a fogalmazás. Ebben a formájában nem elfogadható. 61. § (3) - a professzuravezető helyett oktató, esetleg vezető oktató szerepeltetése kívánatos, de ettől függetlenül eldöntendő, hogy az önálló kutatást vagy az önálló pályázat benyújtási lehetőségét kívánja-e a módosítás kizárni/biztosítani. A kutatás nem általános oktatói kötelezettség? 62. § (1) - csak „az intézetbe és/vagy tanszékre” kitétellel elfogadható megoldás 62. § (3) - törlendő bekezdés; a többszörösen beosztott minősítet oktatói státus intézményesítése nem kívánatos 62. § (4) - a többes alárendelés (beosztás) nem elfogadható megoldás; a professzuravezető helyett a tantárgyfelelős megjelölés kívánatos, meg egy olyan szabály, amely tiltja,
de legalább korlátozza az egyidejű többirányú munkajogi jellegű függőségek létrehozhatóságát 62. § (6) - az eddigiek szellemében: „professzúrához rendelt oktató” helyett ’tantárgyfelelőshöz’ rendelt;” professzura vezető” helyett tantárgyfelelős kívánatos A tanszék 63. § (1) – érdekes, hogy a tanszék elleni általános (professzurális) támadás közben senkinek nem jutott eszébe a tanszékiség kritériumainak bővítése. Az egy tantárgy – egy tanszék elég kevésnek látszik, de végül is elfogadható. 66. § (3) - nem fogadható el, hogy a 65 éves korig betölthető igazgatói posztra 62 évesen ne lehessen pályázni és a 65.életév betöltésének éve (tanéve) végéig a tanszékvezetést gyakorolni. Lényeges eltérés lehet a társadalom és a természettudományok művelése alapján, ezért inkább kari szabályzatra kellene bízni a 62 évesek pályázati lehetőségét. A társadalomtudományok világában éppen 60-65 év között várható egyfajta kiteljesedés, V. AZ EGYETEM OKTATÓI ÉS KUTATÓI 73. § (3) – a „melléklet” kitétel szabályzatra váltása támogatandó VIII. AZ EGYETEMI HIVATALOK A REKTOR MUNKÁJÁT SEGÍTŐ SZERVEZET 93. § (1)- (2) - Hivatalok helyett „segítő szervezet”-ről beszélni egyrészt ellentétes az SZMSZ szelleméve; valamiféle jelzésnek érezhető, hogy e területen még jelentős változások várhatók. Az SZMSZ ne jelzéseket tartalmazzon 93. § (3) – elfogadhatatlan a rektor munkáját segítő szervezet (hivatali apparátus )működésének rektori utasítással való szabályozása – az SZMSZ részét képező szabályzatot kell követelni! A FŐTITKÁR 94. § (2) d) - az SZMSZ részét képező szabályzatot kell követelni! Vö. a 93. § (3)bek.hez fűzött megj. A GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓ 97. § (2) g) – a melléklet szabályzatra váltása támogatandó X. VEGYES RENDELKEZÉSEK A GAZDÁLKODÁS SZABÁLYOZÁSA 103. § - miért különleges szabályokról van szó? Hiányzik egy fordulat, mely szerint
sor, lenne!
< Konszenzus hiányában a részköltségvetések megállapítására nem kerülhet és/vagy költségvetés nem terjeszthető az ET elé. > Garanciális jelentősége
JOGORVOSLAT 104. § (2) – a tanszékcsoport, tanszékcsoport-vezető kérdést hagyjuk nyitva és kezeljük külön az oktatási-kutatási feladatokat a döntési jogosítványoktól. Két különböző kérdésről egy tollvonással kíván dönteni a módosítás előterjesztője – nem elfogadható ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 108.§ (1) – szükségtelen döntési kötelezettséget előírni az intézeti vagy tanszéki (s ami nem szerepel: intézeti és tanszéki, azaz vegyes) struktúra választását illetően, ha abból indulunk ki, hogy 1. a szervezeti struktúra kérdése az oktatási-kutatási feladat-struktúra kérdése 2. mint ilyen, nem uniformizálható az oktatás-kutatás szempontjain kívüli megközelítéssel az alaptevékenységek veszélyeztetése nélkül, tehát 3. a szabályzatnak a különböző strukturális egységek helyzetét kell világossá tenni, s igazodnia kell az egyetemképzési feladatainak sokféleségéhez 4. az igazgatási problémák megoldását az egyes szervezeti egységekre vonatkozó egyértelmű szabályozással lehet megoldani 108.§ (2) – következésképpen a szervezeti struktúra egy adott állapotban való befagyasztása (intézeti tanszék létrehozásának tilalma) elfogadhatatlan Összességében: -
a módosító előterjesztést a kar részéről egészében elutasításra javaslom mert o új Ftv hatálybalépése előtt ilyen volumenű módosítás értelmetlen o az SZMSZ-ben egyedi problémák megoldása érdekében partikuláris megoldások hivatkozási alapját kívánja megteremteni o koncepcionálisan kidolgozatlan, elhibázott o az oktatási-szervezeti struktúra ügyében a karokat tekinti kompetensnek, mégis általánosan, de egyáltalán is elfogadhatatlan javaslatokat fogalmaz meg csak igazgatási, vezetési(vezetői) szempontjai vannak o az egyetem vezetése- határozott ígérete ellenére - lassan három éve adós az egyetemi döntési mechanizmus átfogó felülvizsgálatával és az ezzel kapcsolatos előterjesztéssel
Budapest, 2005.10.11. Dr. Fazekas József
