Kari Tanács határozatai 2006. február 28. A Kari Tanács a kiküldött napirendet vita nélkül egyhangúlag elfogadta. Határozatok 2/2006.(II.28) KT. sz. határozatával a Kari Tanács 28 igen szavazatával egyhangúlag döntött a Kari Tanács 2005/2006. tanév II. félévi munkatervéről a melléklet szerint. 3/2006.(II.28) KT. sz. határozat: a Kari Tanács a rektori pályázatról 11 igen és 17 nem szavazattal, az elutasítás mellett foglalt állást. 4/2006.(II.28) KT. sz. határozat: 28 igen szavazattal, egyhangúlag javasolta Dr. Magyar Gábor megbízott előadói foglalkoztatását a Politikatudományi Intézetben. 5/2006.(II.28. KT. sz. határozat: 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a Kari Tanács a szenátus összetételére, létszámára és megválasztására vonatkozó előterjesztés „A” verzióját, azzal, hogy a Szenátusnak a rektoron kívül nem lehet „hivatalból” más tagja, mert az ellentmond a felsőoktatásról szóló törvénynek. Az általános rektorhelyettes megválasztott póttagként vegyen részt a Szenátus ülésén a rektor távollétében, vagy a doktori iskolák válasszanak + egy tagot. A dékánt is választott tagnak kell tekinteni, távolléte esetén választott póttag helyettesítse. 6/2006.(II.28.) KT. sz. határozat: A Kari Tanács 28 szavazattal, egyhangúlag elutasította az ELTE minőségbiztosítási rendszerének koncepciója című előterjesztést, mivel az előterjesztésben kifejtett koncepciót nem tartja alkalmasnak az Egyetemi oktatás minőségének mérésére. Ez a koncepció nem más, mint a gazdasági intézmények, a piaci kategóriáknak a felsőoktatásra erőltetése. 7/2006.(II.28.) KT. sz. határozat: Az ELTE ÁJK oktatói-kutatói követelményrendszeréről szóló szabályzat kiegészítésére tett javaslatot 1 tartózkodás mellett, 27 igen szavazattal az előterjesztésnek megfelelően fogadta el. 8/2006.(II.28.) KT. sz. határozat: az ELTE Doktori Szabályzatának módosítását 28 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta a Kari Tanács.
javasolt
9/2006.(II.28.) KT. sz. határozat: a Kari Tanács egyhangúlag elfogadta a 2006/2007. tanév költségtérítési díjainak javasolt összegét. 10/2006.(II.28.) KT. sz. határozat: a Kari Tanács egyhangúlag elfogadta a Pénzügyi Jogi Tanszék beszámolóját. 11/2006.(II.28.) KT. sz. határozat: a Kari Tanács 26 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett fogadta el a Polgári Jogi Tanszék beszámolóját. 12/2006.(II.28.) KT. sz. határozat: a Polgári Eljárásjogi Tanszék beszámolóját a Kari Tanács 2 tartózkodással és 26 igen szavazattal elfogadta. Budapest, 2006. március 1. k. m. f. Dr. Mezey Barna, dékán Dr. Kovács Tamásné, kari titkár Mellékletek: Javaslat a Kari tanács 2005/2006. tanév II. félévi munkatervére A 2006-2007. tanévben alkalmazandó költségtérítések – Javaslat Beszámoló az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Pénzügyi jogi tanszékének 2000. és 2005. közötti tevékenységéről
1
Beszámoló az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének munkájáról a 2000/2001-es tanévtől a 2004/2005-ös tanévig terjedő időszakban Az ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszékének beszámolója a 2000/2001. és 2004/2005. tanévek közötti időszakban végzett tevékenységről
2
Javaslat a Kari tanács 2005/2006. tanév II. félévi munkatervére 2006. II. 28. 15 óra 1) Személyi ügyek: - rektori pályázat véleményezése - Dr. Magyar Gábor meghívott előadói megbízása a Politikatudományi Intézetbe 2) Javaslat az ELTE Szenátusának összetételére, létszámára és megválasztásának szabályaira 3) Javaslat az ELTE Minőségbiztosítási rendszerének koncepciójára 4) ELTE Szabályzatok módosítása, ill. kiegészítése - az ELTE ÁJK oktatói-kutatói követelményrendszeréről szóló szabályzat kiegészítése - az ELTE Doktori Szabályzat módosítása 5) Javaslat a 2006/2007. tanév költségtérítési díjainak összegére 6) Tanszéki beszámolók 7) Egyebek 2006. III. 28. 1) Személyi ügyek 2) az új ELTE SZMSZ 1. kötet: szervezeti és működési tervezetének véleményezése 3) Beszámoló a 2005. évi gazdálkodásról 4) Az Állam- és Jogtudományi Kar 2006. évi költségvetése 5) Egyebek 2006. V. 1) 2) 3) 4) 5)
2. Személyi ügyek Az új SZMSZ 2. kötet: Hallgatói követelményrendszer véleményezése Javaslat a nagy tantermek elnevezésére A nappali jogászképzés tantervének átalakítása Egyebek
2006. V. 30. 1) Személyi ügyek 2) Az új ELTE SZMSZ 3. kötet: Foglalkoztatási követelményrendszer véleményezése 3) Az új felsőoktatási törvényből adódó az idegen nyelvi képzéssel összefüggő intézményi feladatok 4) A 2006/2007. tanévben induló új szakok tantervi javaslata 5) A rendészeti és vagyonvédelmi kari szabályzat tervezete 6) Egyebek
3
A 2006-2007. tanévben alkalmazandó költségtérítések Javaslat I. A 2006/2007. tanévre elsőként beiratkozók költségtérítése: Nappali tagozat jogász szak: 195 e Ft. Nappali tagozat politológia szak: 115 e Ft. Esti tagozat jogász szak: 165 e Ft. Levelező tagozat jogász szak: 165 e Ft. Levelező tagozat társadalombiztosítás szak: 125 e Ft. Levelező tagozat igazságügyi szervező szak:135 e Ft. Doktori képzés levelező tagozat: 70 e Ft. II. A már beiratkozott hallgatók költségtérítésének módosítása (a 2005. évi kb. 4,00 %os infláció alapján) Nappali tagozat jogász szak: o 160.000,- Ft-ról 165.000,- Ft-ra; o 145.000,- Ft-ról 150.000,- Ft-ra; o 115.000,- Ft-ról 118.000,- Ft-ra; o egyetemen belüli párhuzamos képzés: 90.000,- Ft-ról 93.000,- Ft o az átvettek olyan mértékű költségtérítést fizetnek, mint a Karra első beiratkozásukat regisztrálók („I. évf.”). Nappali tagozat politológia szak: o 2005-ös évfolyam: o 2004-es évfolyam: o 2003-as és korábbi évfolyamok :
110.000,- Ft-ról 114.000,- Ft - ra 105.000,- Ft-ról 108.000,- Ft- ra 95.000,- Ft-ról 98.000,- Ft- ra
Esti tagozat jogász szak: o 2005-ös évfolyam: o 2004-es évfolyam: o 2003-as évfolyam: o 2002-es és korábbi évfolyamok:
160.000,150.000,140.000,135.000,-
Ft Ft Ft Ft
– – – –
ról ról ról ról
165.000,- Ft-ra; 155.000,- Ft-ra; 145.000,- Ft-ra; 140.000,- Ft-ra.
Levelező tagozat jogász szak: o 2005-ös évfolyam: o 2004-es évfolyam: o 2003-as évfolyam: o 2002-es és korábbi évfolyamok:
160.000,150.000,140.000,135.000,-
Ft Ft Ft Ft
– – – –
ról ról ról ról
165.000,- Ft-ra; 155.000,- Ft-ra; 145.000,- Ft-ra; 140.000,- Ft-ra.
Levelező tagozat társadalombiztosítás szak: o 2005-ös évfolyam: 120.000,- Ft – ról 125.000,- Ft-ra; o 2004-es évfolyam: 115.000,- Ft – ról 120.000,- Ft-ra; o 2003-as évfolyam: 110.000,- Ft – ról 114.000,- Ft-ra; o korábbi évfolyamok: 105.000,- Ft – ról 108.000,- Ft-ra. Budapest, 2006. február 28. Dr. Fürész Klára dékánhelyettes
4
Beszámoló az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Pénzügyi jogi tanszékének 2000. és 2005. közötti tevékenységéről
A Pénzügyi jogi tanszék elmúlt öt éves tevékenységéről szóló beszámoló elején meg kell említeni a tanszékvezető, Dr. Földes Gábor habilitált egyetemi docens 2003. május 27-i halálát. A tanszék vezetését Dr. Nagy Tibor egyetemi tanártól 1992-ben átvevő professzor vezette át a tanszéket Magyarország és ezzel együtt a jogászképzés átalakulásának időszakán. Vezetésével alakította ki a tanszék a mai pénzügyi jog, mint tantárgy belső szerkezetét és készítette el az OSIRIS Kiadónál két kötetben megjelent magas színvonalú írott tananyagot. A Pénzügyi jog címet viselő kötet szerkesztője, a nívódíjas Adójog című kötet önálló szerzője volt. Mind tanszékvezetőként, mind a Kar Doktori Tanácsának alelnökeként sokat tett a tudományos és oktatói utánpótlásért. Földes Gábor váratlan halálát követően Dr. Nagy Marianna egyetemi docens, a Közigazgatási jogi tanszék munkatársa vezette a tanszéket 2004. november 30-ig, megbízott tanszékvezetőként. Nagy Marianna jelentős mértékben hozzájárult a tanszék működőképességének megőrzéséhez és a folyamatosság biztosításához. Köszönet illeti fáradhatatlan, támogató munkájáért. Ugyancsak köszönet illeti, a tanszéket huszonhét évet át vezető Nagy Tibor professzor urat, akinek támogatása elengedhetetlenül szükséges volt és ma is szükséges a tanszék és az oktatás stabilitásának és folyamatosságának biztosítása érdekében. I. Oktatás 1. A tantárgy struktúrája Karunkon a Pénzügyi jog két féléves tárgyként szerepel a jogászképzésben. Az első félév kollokviummal, a második alapvizsgával zárul. A pénzügyi jogi stúdium keretében kerül előadásra a pénzügyi jog általános része (elméleti alapvetés, a jogtudomány irányzatai (iskolák)). A stúdium felöleli az államháztartási jogot (költségvetési jog, vagyongazdálkodás, államadósságügy), a közbevételek jogát (adók, illetékek, vámok), a számviteli jogot, a monetáris pénzügyek jogát, a pénzügyi piacok és intézmények közjogi szabályozását, az Európai pénzügyi jogot és a nemzetközi pénzügyi jogot. 2. Jogászképzés a nappali tagozaton A negyedik évfolyam mindkét félévében heti 2 óra előadás és kötelező gyakorlatok szerepelnek a tanrendben. Az első félévben a gyakorlat kéthetenkénti 2 óra kötelező szeminárium, a második félévben heti 2 óra kötelezően választandó alternatív kollégium formájában kerül megtartásra. A módszert tekintve, az első félévi szemináriumok és a kiscsoportos második félévi alternatív kollégiumok, - elsősorban a problémamegoldó jogászi gondolkodás fejlesztésének céljából -, jogesetmegoldásra épülnek. A nagyobb létszámmal induló alternatív kollégiumokon előadást tartunk. A második félévi alternatív kollégiumok jelentős része kiscsoportos jogesetmegoldó gyakorlat, pénzügyi jogi vagy adójogi jogesetmegoldó alternatív kollégium címmel indul. Ezeken az órákon a jogesetmegoldást eszközül használva a hallgatók szigorlatra történő felkészülését is igyekszünk elősegíteni azzal, hogy a tananyag tematikus feldolgozását végezzük el. Az alternatív kollégiumok másik része a pénzügyi jog egy-egy részterületével foglalkozik. Ez utóbbi körbe tartoznak például az alábbi címekkel meghirdetett alternatív kollégiumok: - Nemzetközi és integrációs pénzügyi jog; - Nemzetközi adózás; - Önkormányzati pénzügyi jog; - Számviteli jog;
5
- A pénzügyi piac szabályozása. Különféle elnevezéssel, több alternatív kollégium foglalkozik a pénzügyi piac egyes részeivel. Jövőre több fakultatív kollégium indítását tervezzük, vezető gyakorlati szakemberek közreműködésével. 3. Jogászképzés az esti- és a levelező tagozaton Az esti tagozaton a tantárgyat két félévben tanítjuk, heti 2 óra előadás formájában. Levelező tagozaton szintén két félévet tanítunk, kéthetenként 4 óra előadás formájában. 4. Részvétel a Társadalombiztosítási szakon folyó képzésben A társadalombiztosítási képzésben két féléves a pénzügyi jog oktatása, kéthetenkénti 2 óra előadás formájában. Az első félév szóbeli kollokviummal, a második szigorlattal zárul. 5. PhD képzés Az elmúlt öt évben változó számú évfolyamok indultak a Pénzügyi jogi tanszék keretében. A tanszék minősített oktatói részt vesznek a képzésben mind előadóként, mind témavezetőként. Az ELTE és az amszterdami székhelyű International Bureau of Fiscal Documentation közötti szerződés alapján meghirdetjük az „International Tax Law” elnevezésű kötelező szemináriumot. Ez a szeminárium összesen 4 alkalmat vesz igénybe, alkalmanként 3 napos előadássorozatra kerül sor. A szeminárium két évig tart, tekintve, hogy tanévenként az őszi félévben 2 alkalommal tartjuk. Az előadókat az IBFD biztosítja és az ELTE vendégprofesszorának minősülnek. Jelenleg Kevin Holmes professzor tartja az órákat, aki nagyon jó nemzetközi reputációval rendelkezik és, emellett kiváló tanár. A nemzetközi adójogi szeminárium mellett jellemzően két másik kötelező szemináriumot hirdetünk, szükség szerint. Az egyik a pénzügyi jog elméleti alapjaival és kutatásmódszertannal foglakozik, míg a másik egy vagy több pénzügyi jogi alapkérdés köré szervezett szeminárium. A szemináriumokon előadóként a tanszék oktatói mellett rész vesznek külső előadók is. 6. Tudományos diákkör Az elmúlt években rendszeresen működött a TDK, a tanszék demonstrátorai OTDK eredményt is értek el. Az elmúlt két évben igyekeztünk kéthetenként ülést szervezni, szemeszterenként 5-6 alkalommal. Jövő évi terveink között szerepel az ülések számának növelése. A demonstrátorok közreműködésével elkezdtük a pénzügyi jogi esetjog strukturált feldolgozását és a pénzügyi jog magyar és idegen nyelvű bibliográfiájának összeállítását azzal a céllal, hogy azt a kari honlap tanszéki fejezetén – elsősorban az ELTE ÁJK hallgatóinak – hozzáférhetővé tegyük. Ezzel megkönnyítjük a tájékozódást pénzügyi jogi szakkérdésekben, és egyúttal megkönnyítjük a szakdolgozatírást. 7. Részvétel a Jogi Továbbképző Intézet munkájában Tanszékünk oktatói részt vesznek a JTI által szervezett kétéves képzésekben. Nagy Tibor professzor úr közreműködik a jogi szakokleveles közgazdász, mérnök és üzemgazdász képzésben, valamint a társasági szakjogász képzésben. Simon István a társasági szakjogász képzés keretében oktat adójogot. II. Oktatók Tanszékünk alacsony oktatói létszámmal működik. Nagy Tibor professzor úr besorolása professor emeritus. Mellette három oktató rendelkezik teljes státusszal: egy főállású adjunktus (Dobrev Klára) egy főállású tanársegéd (Kolozs Borbála) és egy főállású docens (Simon István). A Tanszék munkáját segíti részfoglalkozásban Bodnár Zoltán egyetemi docens, az ELTE Tiszteletbeli Tanára és megbízottként Nagy Árpád c. egyetemi tanár.
6
Tanszékünk munkájában részt vesznek külső szakemberek megbízott, illetve meghívott oktatóként. Megbízott oktató munkatársunk Erdős Gabriella, az ELTE Tiszteletbeli Tanára címmel rendelkezik, Dr. Kevin Holmes (Ph.D) vendégprofesszorként segíti munkánkat a Ph.D képzésben. A következő időszakban szükségesnek tartom azt, hogy a Tanszék főállású és részfoglalkozású oktatóinak létszámát növeljük. Az oktatói létszám bővítése legjárhatóbb útjának frissen végzett kollégák felvételét látom, ezért a következő években nagy hangsúlyt fektetek a pénzügyi jog iránt érdeklődő hallgatók és a Tanszék közös munkájára. III. Tudományos kutatás A pénzügyi jogot folyamatos kutatómunka nélkül nem lehet tanítani. Ez nem pusztán azért van így, mert a jogszabályok jelentős reformok nélkül is rövid időszakonként változnak és a gyakorlat olyan kérdéseket vet fel, amelyekre kutatómunka nélkül nem lehet válaszolni, hanem azért is, mert az elmúlt tizenöt évben teoretikus és gyakorlati szinten olyan jelentős változások – például a rendszerváltás, az EU jogharmonizáció, a globalizáció kiteljesedése - történtek, hogy azok igényes elméleti feldolgozása nélkül nem lehet kiállni a katedrára. A tudományos kutatásnak, az oktatási tevékenységben is használható tárgyiasult eredménye Földes Gábor Adójog című tankönyve és az általa szerkesztett Pénzügyi jog című tankönyv. Az elmúlt időszakban Földes Gábor vezetésével folyt OTKA kutatás, amelynek tárgya a magyarországi pénzügyi jog átalakulása az európai jogharmonizáció tükrében. Simon István 2005-ben, a megpályázott két évre, elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat a Bankszabályozás című, tervezett monográfia megírására. A tanszék oktatóinak publikációs tevékenységét szakirodalmi munkásságát tartalmazó kiadvány.
tartalmazza
a
kar
oktatóinak
IV. A Tanszék külső szakmai kapcsolatai Tanszékünk hagyományosan jó belföldi és külföldi kapcsolatokkal rendelkezik. A külföldi kapcsolatok közül a legjelentősebb és legintenzívebb az amszterdami International Bureau of Fiscal Documentation nevű intézettel és a szintén amszterdami International Tax Academy-vel fenntartott kapcsolat. A holland kapcsolat kari szintűvé vált az ELTE és az IBFD között létrejött szerződés nyomán. Ezt a kapcsolatot Nagy Tibor építette ki 1969-ben, majd Földes Gábor irányításával folyt a közös munka részünkről. Az IBFD kapcsolat ápolása mellett figyelmet szeretnék fordítani egyes kapcsolatok felelevenítésére és lehetőség szerint újak kiépítésére. Ezek közé tartozik a Heidelbergi Egyetemmel fenntartott kutatási kapcsolat élénkítése. Ezért kutatási munkatervet nyújtottam be a következő három éves együttműködési ciklusra vonatkozóan. Résztvevők: Nagy Tibor, Simon István. Ebben a körben szükséges említeni, hogy egy ebben az évben elkészült tanulmánnyal, 2006-ban részt veszek az Összehasonlító Jogi Világkongresszus ülésén, az adójogi szekció munkájában, ami lehetőséget biztosít új szakmai kapcsolatok kiépítésére. A belföldi kapcsolatok közül legjelentősebb a többi jogi kar pénzügyi jogot oktató kollégáival fenntartott kapcsolat, amit a közeljövőben teljesebbé és rendszersebbé célszerű fejleszteni. Hosszú múltra tekint vissza tanszékünk és a Corvinus Egyetem Világgazdaság tanszéke közötti kapcsolat. Nagy Tibor professzor úr ma is oktatja a
7
Nemzetközi pénzügyi témavezetője.
jog
c.
kötelező
szigorlati
tárgyat
és
több
PhD
hallgató
Tanszékünk széleskörű szakmai kapcsolatokkal rendelkezik a gyakorlatban dolgozó szakemberek körében. Megbízott és meghívott oktatóink jó szakmai reputációval rendelkező ügyvédi irodák, pénzügyi cégek, továbbá a pénzügyi igazgatás szerveinek munkatársai, vezetői. VI. A Tanszék infrastruktúrája A Tanszék infrastruktúrája szoros összefüggésben van a Tanszék gazdasági, gazdálkodási lehetőségeivel. Eszközállományunkat jelentős részben külső forrásokból (pl. szakképzési hozzájárulás) vásároltuk, mert a tanszéki költségvetés nem teszi lehetővé a szinten tartást és a fejlesztést. A számítástechnikai eszközök minősége elfogadható, fénymásoló gépünk a használhatóság határán van. A Tanszék rendelkezésére álló szobákat tekintve azért vagyunk viszonylag elfogadható helyzetben, mert kis főállású létszámmal dolgozunk, reményeink szerint egyelőre. A tavalyi évben elkezdtük a tanszéki könyvtár rendezését, amit azért tartok fontosnak, mert a szükséges fejlesztéseket jól átlátható, bővíthető rendszerben kell megtenni. Az elkövetkező években szeretném fejleszteni a tanszéki könyvtárat hazai és külföldi szakkönyvek beszerzésével, mert jelenlegi állományunk nem mondható elégségesnek, ami viszont megnehezíti azt, hogy szemünket a szakma főáramán tartsuk. Ez a probléma némileg mérsékelhető az internet segítségével, azonban a pénzügyi jogi tárgyú színvonalas szakkönyvek és folyóiratok többsége esetében nem jellemző az ingyenes hozzáférés lehetősége. Budapest, 2005. november 18. dr. Simon István egyetemi docens tanszékvezető
8
BESZÁMOLÓ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉKÉNEK MUNKÁJÁRÓL A 2000/2001-ES TANÉVTŐL A 2004/2005-ÖS AZ
TANÉVIG TERJEDŐ IDŐSZAKBAN
E beszámoló az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzatának 7. pontja alapján a Kari Tanács részére készült, a Kari Tanács ellenőrzési feladatainak teljesítése körében. A beszámoló feladatának tekinti nemcsak azt, hogy minél teljesebb, tényszerű információkat nyújtson a Tanszék tevékenységéről, hanem azt is, hogy jelezze azokat a problémákat, amelyek a Tanszék keretein belül nem oldhatók meg, s ezért kari szintű intézkedések lehetnek szükségesek. I. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG A Polgári Jogi Tanszék a jogász alap- és doktori képzésben, a jogi továbbképzésben, továbbá a társadalombiztosítási szakon folyó képzésben lát el oktatási feladatokat tantervi keretek között, de részt vesz a diákköri tevékenység támogatásában, és a szakkollégiumi oktatásban is. E tevékenységek bemutatásán túl kitérünk az oktatás személyi feltételeire és az írásos tananyagokkal való ellátottság kérdését is érintjük. 1. JOGÁSZ ALAPKÉPZÉS (NAPPALI, ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZAT) a) Tantárgyak és vizsgák aa) Nappali tagozat A kötelező tárgyak struktúrájának kialakulása: A Polgári Jogi Tanszék hagyományosan két jogágba tartozó joganyag: a polgári jog és a családi jog oktatását látta el. Az 1980-as évek végétől kezdve – a rendszerváltozás gazdasági és társadalmi mozgásaihoz kapcsolódóan, majd később az Európai Unió követelményeihez történő igazodás kényszerétől is hajtva – a polgári jog anyaga hihetetlen mértékben bővült. Ez a bővülés két szinten is megfigyelhető volt. Jelentette egyrészt olyan, korábban nem létező vagy nem jelentős (és ezért az oktatásban az adott körülmények között indokoltan mellőzött) jogterületek, jogintézmények, mint például a társasági jog, az értékpapírjog, a tőkepiaci szabályozás vagy korábban ismeretlen szerződéstípusok (példának okáért a lízing, a franchise, a factoring szerződések) megjelenését vagy újjáéledését. Másrészt pedig bővült a joganyag a hagyományosnak számító intézményeknek a piacgazdasági viszonyok közepette szükségszerűen bekövetkező egyre bonyolultabb, összetettebb, kifinomultabb szabályozása miatt is (gondoljunk például a fogyasztóvédelmi magánjog intézményeinek a polgári jogban való megjelenésére, a zálogjog intézményének többszöri átalakítására, a versenyjogi szabályozás több lépcsőben történt fejlődésére vagy hagyományos szerződéstípusoknak új szerepben való feltűnésére, amire jó példa lehet a befektetési hitelezés vagy az értékpapírletét intézménye). Ezek a változások a polgári jog oktatása terén két fő dilemmát vetettek fel. Először is felmerült az a kérdés, hogy vajon ez a megnövekedett joganyag még mindig olyan egységes matériát alkot-e, ami a tudományos feldolgozás és az oktatás szintjén is egységként kezelhető, vagy a megnövekedett tömeg kohéziója már olyan kicsi, hogy indokolt lenne annak felosztásán gondolkodni. Több hazai jogi kar is ez utóbbi utat választotta, aminek eredményeként sorra alakultak a kereskedelmi jogi tanszékek, s a kereskedelmi jognak a tételes jogban történő elkülönülése nélkül is kísérletet tettek a kereskedelmi jog anyagának a hagyományos, klasszikus értelemben vett polgári jogról való leválasztására. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara azonban nem ezt a megoldást
9
választotta, hanem fenntartotta a polgári jog egységes oktatását, mert már akkor is az volt az álláspontunk, hogy modern piacgazdasági viszonyok között, ahol a tulajdoni formák egyenlősége és a vállalkozás szabadsága érvényesül, ahol mindenki egyformán jogosult a vagyoni viszonyokban való részvételhez szükséges információkhoz és szolgáltatásokhoz hozzáférni, nem indokolt mesterségesen szétválasztani az elvileg azonos alapokon álló jogterületeket. Az azóta bekövetkezett fejlődés akkori döntésünk helyességét igazolta, hiszen bebizonyosodott, hogy a kereskedelmi jog hiánya nemcsak a rendszerváltás forgatagában hirtelen nem pótolható, átmeneti jogalkotási deficit eredménye, hanem elvi indokokkal alátámasztható, tartós és a nemzetközi trendekbe is illeszkedő sajátosság. Az új Polgári Törvénykönyv előkészítése keretében lefolytatott tudományos viták arra a következtetésre vezettek, hogy modern körülmények között nem indokolt az elkülönült kereskedelmi jogi szabályozás, s a tételes jog továbbra is monista felfogásban, alapvetően egységesen kezeli az üzletszerű gazdasági életben előforduló és az azon kívüli vagyoni viszonyokat. Azok az érvek, amelyek a jogi szabályozás egységességét indokolják, meggyőzőek lehetnek az oktatás egységének fenntartása mellett is. Ez azonban felvetette a polgári jog oktatásának másik – a mai napig nem megoldott – kérdését, nevezetesen, hogy a tetemesen megnövekedett anyagból mit kell, és mit lehet az egyetemi jogászképzés során kötelező jelleggel megtanítani. Álláspontunk szerint a polgári jog anyagának fentebb jelzett bővülése olyan területeket érintett, amelyek nemcsak abszolút értelemben, de más jogterületekhez viszonyítva is megnövelték a polgári jog súlyát, jelentőségét, hiszen egy sor gazdasági folyamatot piacgazdasági körülmények között a magánautonómia viszonyokba lehetett átterelni az állami, közhatalmi beavatkozás helyett. Az így kialakuló újabb jogterületeknek a jelentősége indokolta volna a kötelező egyetemi képzésben való megjelenésüket is. Ennek azonban gátját szabta a kötelező jellegű oktatásra szánható időkeret korlátozott volta, s az, hogy a Kar – az időközben lezajlott változások ellenére – nem kívánt jelentős változtatásokat végrehajtani a kötelező órák kiosztásában a tanterv többszöri átalakítása (pl. a panelrendszerre való áttérés vagy a kreditrendszer bevezetése) során sem. 1 Mindennek eredményeként a Tanszéknek csupán annyi mozgástere volt a nappali tagozatos jogászképzés tantervének meghatározásakor, hogy eldönthesse, a rendelkezésére álló kötelező órakereten belül milyen újabb anyagrészeket fog oktatni, s ennek következtében milyen anyagrészeket hagy ki a kötelező oktatásból. Ilyen kényszerítő körülmények között született meg az a döntés, hogy a társasági jog oktatása nem mellőzhető a modern polgári jogi oktatásból, s a társasági jogot mint önálló tantárgyat összesen heti három óra időtartamú előadás formájában oktatjuk. Az ezen anyagrész oktatására szánt időt úgy takarítottuk meg, hogy az öröklési jogot kizárólag gyakorlati órák keretében tanítjuk, a szellemi alkotások jogának és a versenyjognak a részletes tárgyalását pedig kihagytuk a kötelező órák anyagából, s lényegében korlátlan létszámban látogatható alternatív órák keretében tesszük hozzáférhetővé az érdeklődő Azt, hogy a Kar megfelelő szándék esetén dönthetett volna másképp, jelzi az, hogy jelenleg a hazai egyetemek jogi karai közül az ELTE-n a legalacsonyabb a polgári jog kötelező óraszáma, amiből az következik, hogy nem lett volna formális akadálya annak, hogy a polgári jog nagyobb súlyt kapjon az oktatásban. A 2005. január 27-én, Szegeden tartott dékáni kollégium civilisztikai szekciójában a polgári jog oktatásának óraszámairól összegyűjtött adatok a következők: 1
Debrecen ELTE Győr Károli Miskolc Pázmány Pécs Szeged
Kötelező elmélet 19 14 14 16 19 19 20 24
Kötelező gyakorlat 13 4 10 10 13 12 3 7
Alternatív elmélet
Alternatív gyakorlat
8 12
10
4 6
Ha csak a kötelező órákat nézzük, akkor az ELTE abszolút utolsó a maga 18 órájával, amihez képest még az utolsó előtti óraszám is 23! Ha az alternatív órákat is beleszámoljuk az óraszámba, akkor már legalább osztozunk az utolsó helyen a Károli Gáspár Református Egyetemmel.
10
hallgatók számára. A hagyományos anyagrészekre fordítandó kötelező előadási időt úgy tudtuk növelni, hogy a kötelező gyakorlatok számát csökkentettük, ami azért tűnt elfogadható megoldásnak, mert azt gondoltuk, hogy a párhuzamosan bevezetendő alternatív órák között megfelelő számban tudunk gyakorlati órákat kínálni. Az így kialakult tantárgyi struktúra félévenkénti beosztása és számonkérési rendszere is változott részben elvi megfontolások miatt, részben pedig a jelentősen megnövekedett hallgatói létszám miatt. E körben két rendező elvet határoztunk meg. Az egyik az volt, hogy az egyetemi szintű oktatásban nem kell makacsul ragaszkodni az ismeretek félévenkénti vizsga formájában történő számonkéréséhez, hanem nagyobb, összefüggő anyagrészekből lehet érdemes vizsgát tartani, ami azt is lehetővé teszi, hogy a tananyagot rugalmasan lehessen átcsoportosítani az egyes félévek között. Ilyen okokból vezettük be az összevont kollokviumot kötelmi jogból és társasági jogból is. Kezdetben a társasági jogra szánt három óra két félévre oszlott (egy heti kétórás és egy heti egyórás előadásból álló félév a negyedik évfolyamon). Később azonban – már a beszámolási időszakban, a 2001/2002-es tanévtől – a két társasági jogi félévet össze kellett vonnunk, mert lehetővé kellett tenni a hallgatók számára, hogy az újonnan bevezetett tantárgyismétlés lehetőségével az összesen ötéves tanulmányi idejükön belül élhessenek. 2 Ennek következtében az összevont kollokvium társasági jogból megszűnt. A tantárgy- és vizsgabeosztás másik rendező elve az volt, hogy a vizsgateher egyenletesen oszoljon meg az őszi és tavaszi félév között, hogy így biztosítsuk az oktatók lehetőség szerint egyenletes terhelését. Mindezek alapján a nappali tagozatos jogászképzésben a kötelező órák alábbi rendszere alakult ki: Tantár gy A tárgy tartalma kódja PJ1 Általános tanok, személyek joga, dologi jog PJ2 Kötelmi jog I. (Előadótól függően: a/ a kötelmi jog általános része vagy b/szerződési jog) PJ3 Kötelmi jog II. (Előadótól függően: a/egyes szerződések vagy b/ kártérítési jog) PJ4 Öröklési jog
A tárgy felvételének előfeltétele Az alappanel teljesítése A PJ1 teljesítése
Az oktatás Értékelés/ módja/heti kre-ditpont óraszám Előadás/4 Kollokvium/ 4 Előadás/3 Aláírás/0
A PJ2 teljesítése
Előadás/2
Összevont kollokvium/ 7
A PJ1 teljesítése
PJ5
Társasági jog
A PJ2 teljesítése
Szemináriu m/2 Előadás/3
PJ30
Kötelmi jogi gyakorlat
CSJ
Családi jog
A PJ3 egyidejű felvétele vagy korábbi teljesítése A PJ1 teljesítése
Gyakorlati jegy/2 Kollokvium/ 5 Aláírás/0
Összes heti óraszám / összes kreditpont:
Gyakorlat/2 Előadás/2 18
Kollokvium/ 2 20
Vizsgáztatás: A fenti tárgyak közül a PJ1, PJ2, PJ4 és PJ5 kerül meghirdetésre az őszi félévekben, míg tavasszal a CSJ, PJ3 és PJ30 kódjelű tárgyakat vehetik fel a hallgatók. Ebből látható, 2
Ha ugyanis valaki a negyedév második félévében tett társasági jogi vizsgán nem volt sikeres, és tantárgyismétlésre kényszerült, akkor a tantárgyat csak az ötödik év végén tudta befejezni, s az államvizsgáit csak a következő félévben, tehát az ötéves tanulmányi időszakon túl tudta letenni.
11
hogy az első félévben PJ1-ből és PJ5-ből kell vizsgát szerveznünk, a második félévben pedig az összevont kötelmi jogi kollokvium és a családi jogi vizsga vár a Tanszékre. A vizsgák ilyen eloszlásához az egy vizsgaidőszakban a tanszéken vizsgát tévő hallgatók nagy száma miatt 3 kénytelenek vagyunk ragaszkodni még akkor is, ha esetleg didaktikailag kedvezőbb lenne egy másfajta ajánlott tanterv, amit azonban azért nem tudnánk megvalósítani, mert egy félévre három vizsga esne, ami összesen 2500 körüli vizsgaszámot eredményezne, míg a másik félévben csak egy vizsga lenne. Részben az igen magas vizsgaszám magyarázza azt is, hogy a Tanszék nem hirdet meg vizsgakurzusokat, hiszen a normál rendben lebonyolítandó vizsgák is éppen eléggé próbára teszik az oktatókat és az adminisztratív dolgozókat, nem lehetne a feladatokat további egy-két vizsga megszervezésével tetézni. A vizsgakurzus elutasításának azonban van tartalmi oka is. Elvileg ellentmondásosnak tartjuk azt a helyzetet, hogy azoknak a hallgatóknak, akik oktatásban részesülve sem voltak képesek a vizsgakövetelményeket teljesíteni, adjunk egy lehetőséget arra, hátha sikerrel járnak, ha nem „terheljük” őket előadásokkal. Egyébként a vizsgák többnyire írásban zajlanak, amit szintén a nagy hallgatói létszám indokol. Egyedül Harmathy Attila professzor úr tart ki a szóbeli vizsgáztatás mellett, illetve családi jogból van lehetősége a hallgatóknak arra, hogy válasszanak az írásbeli vagy szóbeli vizsga között. A megismételt vizsgákat a Tanszék – a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak megfelelően – szóban bonyolítja, de ha a hallgató nem kíván ezzel a lehetőséggel élni, módja van az újabb vizsgát is írásban megkísérelni. Az írásbeli vizsgák nem tesztjellegűek, ennek ellenére még a vizsga napján kijavítjuk a dolgozatokat, a jegyeket rögzítjük az ETR-ben, s a hallgatók már aznap este az Interneten keresztül értesülhetnek az eredményekről, másnap pedig az érdemjegyet tartalmazó leckekönyvet is átvehetik. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert ilyen módon a hallgatók fennakadás nélkül szervezhetik vizsgáikat. A dolgozatok gyors kijavítását úgy tudjuk megoldani, hogy a vizsga napján 4-5 oktató (esetenként PhD-hallgatók) is egész nap a javítással foglalkozik – többnyire oly módon, hogy egy oktató minden dolgozatban ugyanazt a kérdést javítja, előre meghatározott javítási kulcs szerint. Így biztosítani lehet az értékelés objektivitását és egységességét. Alternatív és fakultatív órák:
Az alábbi táblázatban a kötelező polgári jogi tantárgyakból a nappali tagozatos jogászhallgatók által letett vizsgák számát mutatjuk be félévenkénti bontásban, az utóbbi három tanévben, amikor is számítógépen rögzített adatok állnak rendelkezésre. 3
Tantárgy \ Félév PJ1 PJ3 PJ5 CSJ Összesen:
2002/3-1 369
2002/3-2
2003/4-1 511
509 461 830
2003/4-2 569
755 613 1122
2004/5-1 535
1266
2004/5-2 513
788 485 1054
1323
513 1026
A fenti adatokból jól látszik, hogy az első félévben általában több vizsgát kell lebonyolítani, ami talán a nagyobb bukási aránnyal függ össze, de a vizsgák száma minden félévben ezer fölött van az utóbbi két és fél évben. A Tanszék összes vizsgaterhe azonban ennél jóval nagyobb, hiszen ezekhez a számokhoz hozzá kell adni az esti és levelező tagozat vizsgáit, amikről a 2002/2003-as tanév második félévétől vannak az alábbi adataink. Tagozat \ Félév Esti Levelező
2002/3-1 n.a. n.a.
2002/3-2 378 578
2003/4-1 355 609
2003/4-2 357 495
2004/5-1 333 535
2004/5-2 447 428
Így összességében a Tanszék egy-egy vizsgaidőszakban legalább 1900 db vizsgát vesz ki, de az őszi félévekben inkább a 2200 körüli vizsgaszám a jellemző, s ehhez jönnek még a vizsgaidőszakra eső záróvizsgák és pótbeszámolók is.
12
A nappali tagozaton a hallgatóknak összesen 8 óra alternatív tárgyat is fel kell venniük. A Tanszék az alternatív órakínálat kialakításánál többféle szempontot kíván érvényesíteni. Az alternatív tárgyak egy része a kötelező tananyagot kiegészítő jellegű, azaz olyan ismereteket közvetít, amelyekről a kötelező órákon nem vagy nem kellő részletességgel esik szó, pedig szükségesnek tartanánk azt, hogy minél több hallgató elsajátítsa azokat. Az ilyen tárgyakat általában előadási formában oktatjuk, s rendszeresen, a kötelező tananyaghoz didaktikusan illeszkedő félév-beosztással hirdetjük meg. Ebbe a körbe tartozik - a Személyhez fűződő jogok, - a Versenyjog, - a Fogyasztóvédelmi jog, - a Szellemi alkotások joga és - az Értékpapírjog című alternatív előadás. Mivel ezeknél a tárgyaknál általában nem határozunk meg valódi korlátot jelentő létszámhatárt, ezek jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók az ajánlott tanterv szerinti ütemezésben vehessenek fel alternatív tárgyakat. Ebben a körben az szokott gondot okozni, hogy az ajánlott tanterv már a harmadik szemeszterben javasolja alternatív tárgy felvételét, de előzetes ismeretek nélkül nem tudunk nagy számban kínálni a másodévesek számára alternatív órát. A Személyhez fűződő jogok című előadás az egyetlen olyan alternatív előadás, amit a PJ1-gyel párhuzamosan fel lehet venni, s ezért ezen a tárgyon igen nagy a nyomás, praktikusan a másodévesek zöme felveszi a tárgyat, s ehhez jönnek még azok a felsőbb évesek, akik korábban esetleg kihagyták ezt az alternatív órát. Megfontolandó lenne ezért az alternatív tárgyaknak az ajánlott tanterv szerinti helyét újra gondolni, s esetleg a harmadik szemeszter helyett a hatodik szemeszterre átcsoportosítani egy tárgyat, hogy a harmadik félévben ne kelljen kényszerűségből az évfolyam nagy részének az akkor még szűkös kínálatból alternatív órát felvenni. Az alternatív tárgykínálat másik része a kötelező tananyag elmélyítését, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának oktatását célozza, s vannak olyan alternatív órák is, amelyek a külsős oktatók – többnyire bírók, ügyvédek – személyén keresztül a tananyag olyan szemléletű feldolgozását kínálják, amit a főállású egyetemi oktatók nem feltétlenül tudnának közvetíteni. Ezek az órák többnyire kis létszámú szemináriumok, illetve gyakorlatok, ahol túljelentkezés esetén vagy a jelentkezés sorrendje dönti el, hogy ki vehet részt az órán, vagy előre meghatározott szempontrendszer szerint az oktató választja ki a résztvevőket. Ez utóbbi esetben elengedhetetlen lenne az, hogy az ETR képes legyen az oktató által meghatározott kritériumokról (pl. korábbi vizsgaeredmények, nyelvtudás) információt szolgáltatni, illetve a jelentkező hallgatóktól információkat kérni, s ezek alapján egyrészt szervesen épülhetnének a gyakorlatszerű órák az előadásokra (az alternatív órákra is gondolunk), másrészt a megvalósulhatna a résztvevők rangsorolása. Az alternatív szemináriumok köre az előadásokhoz képest viszonylag rugalmasan alakul, az oktatók időről-időre új tematikákat dolgoznak ki, s hirdetnek meg, de igyekszünk biztosítani azt, hogy folyamatosan lehetőség legyen a polgári jog minden anyagrészéhez kapcsolódóan alternatív gyakorlati órák felvételére. A beszámolási időszakban meghirdetett alternatív óráink listáját és az oktató nevét a beszámoló 1. sz. melléklete tartalmazza. A Tanszék által meghirdetett alternatív órák darabszámát (mindegyik tárgy egy féléves és heti két óra) és az alternatív órákra bejelentkezett, illetve azt teljesítő hallgatók számát az ETR-ben nyilvántartott utolsó két és fél évben az alábbi táblázat mutatja.
alt.órák száma felvette teljesített
00/01- 00/01- 01/02- 01/02- 02/03- 02/03- 03/04- 03/04- 04/05- 04/051 2 1 2 1 2 1 2 1 2 14 17 16 22 23 24 27 29 29 25 815 551
13
1135 944
928 694
1130 954
835 670
Az alternatív órák számának jelentős és tartósnak látszó emelkedése kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a külsős óraadók száma lényegében változatlan (6 és 8 közötti), a növekedés tehát alapvetően a tanszéki oktatók által újonnan meghirdetett órákból adódik. A hallgatói létszámadatok két problémára utalnak. Egyrészt feltűnő, hogy milyen nagy a különbség az alternatív tárgyakat felvevő és sikerrel teljesítő hallgatók száma között. Ez a gyakorlatban a következő szituációk formájában jelenik meg. (i) Az előadásra bejelentkezik akár száznál is több (netán több száz) hallgató, az oktató ennek megfelelően készül az órákra, a Kar biztosítja a termet a hallgatói létszámhoz igazodóan. Ezt követően az előadásra sokszor már csak a bejelentkezett hallgatók töredéke jár el, ami adott esetben az oktatási módszer menet közbeni megváltoztatását is igényelheti. Ugyanakkor a számonkérésre mégis úgy kell készülnie az oktatónak, hogy az összes bejelentkezett hallgatónak meglegyen a lehetősége a részvételre. Valójában azonban csak a bejelentkezettek töredéke vesz részt a beszámolón (de még így is több, mint ahányan jártak az előadásra), s közülük még annál is kevesebb felel meg, mint ahányan jártak. (ii) A kis létszámú foglalkozásra többen jelentkeznek be, mint ahány hallgatót fel tudunk venni, ezért többek jelentkezését visszautasítjuk. Ezt követően a felvettek közül többen mégsem járnak az órára, de addigra, mire ez kiderül, már túl vagyunk a regisztrációs időszakon, s ezért a létszám nem pótolható. (iii) A kis létszámú foglalkozásra nem jelentkeznek annyian, ahányan felvehetőek lennének, de annyian igen, hogy a kurzus elindítható legyen. Ezt követően többen mégsem vesznek részt az órán, s így ott marad olyan kis létszámú csoport, amelyiknek már nem lenne szabad órát tartani. Mindez azt eredményezi, hogy az oktatói kapacitást nem tudjuk hatékonyan megszervezni és kihasználni, az amúgy is szűkös erőforrásokat üresjáratban koptatjuk. Ez pedig azért lehetséges, mert a kreditrendszer – várakozásainkkal ellentétben – nem a törekvő, igényes hallgatók számára teremti meg a rugalmasabb ismeretszerzés lehetőségét, hanem inkább az igénytelen és felelőtlen „tömeg” számára ad menekülési útvonalakat, hiszen – úgy tűnik – következmény nélkül tehetik meg százasával, hogy a felvett tárgyat nem teljesítik, miközben az egyetem kiállítja számukra a szükséges oktatási kapacitást. Megítélésünk szerint ezen a helyzeten alapvetően változtatni kellene, s szankcionálni kellene a tantárgyelhagyást annak érdekében, hogy ne lehessen hiábavalóan büntetlenül lekötni oktatási kapacitást, illetve ne lehessen következmények nélkül elvenni a helyet más hallgatók elől. Az alternatív órákon résztvevő hallgatók magas számából eredő másik probléma az, hogy a kreditrendszer sajátosságai miatt újabban e tárgyak esetében is érdemjegyet kell adnunk a hallgatóknak, amit – különösen a nagy létszámú, előadási formájú tárgyaknál – sokszor nem tudunk az évközi teljesítmény folyamatos figyelése alapján meghatározni, hanem arra kényszerülünk, hogy a félév végén valamilyen számonkérést iktassunk be. Ez többnyire írásbeli beszámoló formájában zajlik, ami praktikusan a tanszék vizsgaterheinek növekedését jelenti. A szorgalmi időszak utolsó két hetében több száz írásbeli beszámoló dolgozatot kell megíratnunk és kijavítanunk, ráadásul a sikertelen beszámolók megismétlése már a vizsgaidőszakba csúszik át, s így összeadódnak az előző pontban jelzett vizsgák a beszámolókkal. A Tanszék rendszeresen hirdet – még ha jelentősen kisebb számban is – fakultatív órákat, amelyeket kizárólag külsős oktatók tartanak. A fakultatív órák listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza, a számszerű adatokat pedig az alábbi táblázatban foglaltuk össze.
fak.órák száma felvette teljesített
00/01- 00/01- 01/02- 01/02- 02/03- 02/03- 03/04- 03/04- 04/05- 04/051 2 1 2 1 2 1 2 1 2 2 4 5 4 4 4 3 2 3 3 34 29
14
71 57
33 27
31 20
26 19
Az, hogy a kreditrendszer lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy ne vegyék komolyan a felvett tantárgyakat, a fakultatív tárgyak esetében ugyanúgy megfigyelhető, mint az alternatív óráknál. Tekintettel arra, hogy a polgári jog záróvizsga tárgy, a Tanszék a tavaszi félévekben záróvizsga-előkészítő kurzusokat hirdet, amit a hallgatók nagy számban vesznek fel. A rendelkezésünkre álló számítógépes adatok szerint a 2003/2004-es tanévben 339, a 2004/2005-ös tanévben pedig 349 hallgató jelentkezett be erre a tárgyra. Természetesen a kurzus korlátozott időtartama nem teszi lehetővé, hogy megfeleljünk annak a hallgatói várakozásnak, hogy ismét leadjuk a polgári jog teljes anyagát vagy legalább a záróvizsga tételeket egytől-egyig elmondjuk, de arra mindenképpen alkalmas ez a foglalkozás, hogy a polgári jogból korábban lezárt tanulmányok után bekövetkezett változásokra, illetve a polgári jog teljes anyagának áttekintéséből leszűrhető tágabb összefüggésekre felhívjuk a hallgatók figyelmét, illetve a hallgatók kérdéseire konzultációs jelleggel válaszoljunk. Németh Ágnes gondozásában elkészült, és a hallgatók rendelkezésére áll egy olyan lista is, ami a záróvizsgán számon kérhető jogszabályok, illetve bírósági iránymutatások felsorolásával nyújt segítséget a hallgatóknak a záróvizsgára való felkészüléshez. ab) Esti és levelező tagozat A tananyag összetételével kapcsolatos tartalmi problémák nyilvánvalóan az esti és levelező tagozaton is azonosak a nappali képzésnél említettekkel, a megoldás azonban mégis különbözik, hiszen az oktatási idő nem azonos, s eleve a megszerzendő kreditpontok száma is kevesebb, mert a már megszerzett diplomájukra a hallgatók 60 kreditet megkapnak. Ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy a polgári jog és a családi jog oktatása során szerzett tapasztalataink egyáltalán nem támasztják alá azt a feltételezést, hogy az esti vagy levelező tagozatos hallgatóknak kevesebb oktatás is elegendő volna ahhoz, hogy a nappali tagozatos hallgatókkal azonos értékű diplomát adjon ki nekik az egyetem. Az esti tagozaton a Polgári Jogi Tanszék által oktatott kötelező tárgyak rendszere a következő.
Tantárg y kódja E1-PJ1 E1-PJ2 E1-PJ3 E1-PJ4 E1-PJ5
A tárgy felvételének előfeltétele
A tárgy tartalma Általános tanok, személyek joga, dologi jog Kötelmi jog I.: általános rész Kötelmi jog II.: egyes szerződések Társasági jog
E1-PJ20
Öröklési jog, szellemi alkotások joga Kötelmi jogi gyakorlat
E1-CSJ
Családi jog
E1PJZVE
Záróvizsga előkészítő
Az alappanel teljesítése Az E1-PJ1 teljesítése Az E1-PJ2 teljesítése Az E1-PJ3 teljesítése Az E1-PJ4 teljesítése Az E1-PJ2 egyidejű felvétele vagy korábbi teljesítése Az E1-PJ1 teljesítése Az E1-PJ5 teljesítése
15
Az oktatás Értékelés/ módja/h kre-ditpont eti óraszám Előadás/3 Kollokvium/ 6 Előadás/2 Kollokvium/ 3 Előadás/3 Kollokvium/ 6 Előadás/2 Kollokvium/ 4 Előadás/2 Kollokvium/ 6 Gyakorlat Beszámoló/ /2 3 Előadás/2 Kollokvium/ 3 Szaksze Aláírás/0 minárium
Tantárg y kódja
Az oktatás Értékelés/ A tárgy tartalma módja/h kre-ditpont eti óraszám (összese n 12 óra, ~1 óra/hét) Összes heti óraszám / összes kreditpont: ~17 31 A tárgy felvételének előfeltétele
A levelező tagozaton az alábbi tárgyakat oktatja kötelező jelleggel a Tanszék:
Tantárg y kódja L1-PJ1 L1-PJ2 L1-PJ3
A tárgy felvételének előfeltétele
A tárgy tartalma Általános tanok, személyek joga, dologi jog Kötelmi jog I.: általános rész Kötelmi jog II.: egyes szerződések
Az alappanel teljesítése Az L1-PJ1 teljesítése Az L1-PJ2 teljesítése
L1-PJ4
Öröklési jog, szellemi alkotások Az L1-PJ3 joga teljesítése L1-PJ5 Társasági jog Az L1-PJ4 teljesítése L1-PJ6 Kereskedelmi ügyletek, Az L1-PJ5 értékpapírjog, versenyjog teljesítése L1-CSJ Családi jog Az L1-PJ1 teljesítése L1-PJZVE Záróvizsga előkészítő Az L1-PJ6 teljesítése
Az oktatás Értékelés/ módja/he kre-ditpont ti óraszám Előadás/2 Kollokvium/ 5 Előadás/2 Kollokvium/ 4 Előadás/2 Kollokvium/ 4 Előadás/2 Előadás/2 Előadás/2 Előadás/2
Szakszemi ná-rium (összesen 12 óra, ~1 óra/hét) Összes heti óraszám / összes kreditpont: ~15
Kollokvium/ 4 Kollokvium/ 4 Kollokvium/ 4 Kollokvium/ 4 Aláírás/0
29
A fenti adatokból jól látszik, hogy az esti és levelező tagozatos hallgatók alacsonyabb kötelező óraszámban tanulnak polgári jogot, s erre a kevesebb óraszámra másfélszer annyi kreditpontot kapnak, mint a nappali tagozatos hallgatók, ami önmagában is megkérdőjelezi, hogy a kreditpontokat valóban tekinthetjük-e a tanulmányi teljesítmény összehasonlítható mércéjének. Mindezen felül az esti és levelező tagozaton alternatív és fakultatív órák sincsenek, így nyilvánvalóan szegényesebb képzésen keresztül jutnak el ezek a hallgatók a záróvizsgákig, ahol eredményeik nagy általánosságban tükrözik is a kisebb teljesítményt. Számszerűsíthető adatok nem állnak rendelkezésünkre, de a záróvizsgákon nyert szubjektív tapasztalataink szerint az esti és levelező tagozatos hallgatók általánosságban rosszabbul szerepelnek, mint a nappali tagozatos társaik. Újragondolandónak látnánk, hogy indokolt-e, s az egyre nyilvánvalóbb jogász-túltermelés mellett megengedhető-e, hogy kisebb teljesítménnyel ugyanolyan diplomát kapjanak az esti és levelező tagozatos hallgatók, mint a nappali tagozatosok. Ha esetleg igaz is lehet az, hogy egy másoddiplomás hallgató kevesebb képzéssel is megszerezheti újabb diplomáját, ez bizonyosan nem vonatkozhatna a szakjogi tárgyakra, hanem legfeljebb
16
olyan közismereti tárgyakra, amelyeket előző diplomája megszerzésekor is már tanult. Az általunk oktatott tárgyak tekintetében azt tartanánk optimális megoldásnak, ha az esti és levelező tagozatos hallgatóknak ugyanolyan tanulmányi kötelezettségeik lennének, mint a nappali tagozatosoknak. Ha ez a feltétel megvalósulna, akkor a tanszék egységesíthetné tantárgyi struktúráját, mert a jelenlegi helyzet, ami szerint a három tagozaton három különböző tanterv érvényesül, miközben minden hallgatónak azonos képzettséget kellene biztosítanunk, elvi okokkal semmiképpen sem támasztható alá, s elfogadható magyarázatot is nehéz lenne találni. b) Évfolyamdolgozat, szakdolgozat, záróvizsga A tanrend szerinti oktatás nem merül ki a tanórák megtartásában és az ezekhez kapcsolódó félévi vizsgáztatásban. Az évfolyamdolgozatok és szakdolgozatok témavezetése, az évfolyamdolgozatok értékelése, a szakdolgozatok védése, illetve a záróvizsgák lebonyolítása is az oktatási feladatok körébe tartozik. Miközben örvendetes tény, hogy a hallgatók – felismerve a polgári jogi ismeretek fontosságát – nagy számban választanak polgári jogi témát évfolyamdolgozatuk vagy szakdolgozatuk témájául, a hallgatókkal való konzultáció, a dolgozatírás irányítása, majd a dolgozatok értékelése a Tanszék oktatóinak jelentős energiáit köti le. A Tanszékünkön született dolgozatok számát az alábbi táblázat mutatja.
Évf.dolgozat Szakdolgoz at
2000/200 1. 141
2001/200 2. 98
2002/200 3. 89
2003/200 4. 110
2004/200 5. 92
155
94
94
79
95
A Tanszék oktatói létszámát figyelembe véve a vizsgált öt év átlagában minden egyes oktató évente közel nyolc évfolyamdolgozat és több mint hét szakdolgozat témavezetését látta el. Ezen belül az egyes oktatók között és az egyes félévek között is jelentős eltérések lehetnek. Előfordul, hogy egy félévben egy oktató akár 15 szakdolgozat konzulenseként is közreműködik. Az évfolyam- és szakdolgozatok száma nemcsak abszolút értékben és a Tanszék oktatói létszámához viszonyítva érdemel figyelmet, hanem az összes dolgozat számával összevetve is. Arra vonatkozó pontos adatunk ugyan nincs, hogy egy-egy évben összesen hány darab dolgozatot írnak a jogászhallgatók, de ha azt feltételezzük, hogy nagy átlagban az ajánlott tanterv szerinti időben készítik el dolgozataikat, vagyis évente egy-egy évfolyamnak megfelelő számú évfolyamdolgozat és szakdolgozat készül, akkor megállapíthatjuk, hogy ezeknek a dolgozatoknak átlagban kb. az ötödét a Polgári Jogi Tanszékre írják. Ebből pedig bizonyos aránytalanság adódik, hiszen a teljes oktatói létszámnak nem az ötöde dolgozik Tanszékünkön. Ezen az aránytalanságon segít némileg az a körülmény, hogy a témavezetést a kötelező óraszám kitöltésénél bizonyos mértékig figyelembe lehet venni. A szakdolgozatok védése külön munkaterhet is jelent, hiszen a szabályzatok szerint ezt háromtagú bizottság előtt kell lebonyolítani. A szakdolgozatok számától függően tehát a szorgalmi időszakban, a záróvizsgákra való beosztás határideje által megszabott szűk egy hónapos időtartam alatt több alkalommal bizottságokat kell szervezni az általában 90-nél is több szakdolgozat védésére. A Tanszékre jelentős terhet ró a záróvizsgáztatás is. A polgári jogi záróvizsgára bejelentkezett hallgatók száma a számítógépes nyilvántartás adatai szerint a következőképpen alakult.
17
00/01- 00/01- 01/02- 01/02- 02/03- 02/03- 03/04- 03/04- 04/05- 04/051 2 1 2 1 2 1 2 1 2 121 317 139 322 308 480 221 575 309 576 Az utóbbi években az első félévben általában 30 körüli záróvizsga csoport részére kell vizsgáztatót biztosítanunk, míg a második félévben a záróvizsga csoportok száma átlagban 45 körül mozog – az utóvizsgákat is figyelembe véve. A háromtagú záróvizsga bizottságok elnökei a Kar más tanszékeinek oktatói, míg a bizottsági tagok külsősök: többnyire bírók, ügyvédek. A beszámolási időszak kezdetén még elég gyakorta előfordult, hogy az elnöki tisztet betöltő kollégáink nem kívántak végig jelen lenni a záróvizsgákon, azonban az utóbbi években – különösen, mióta a vizsgák jogszerű lebonyolítását akár bíróság is vizsgálhatja – kénytelenek vagyunk ragaszkodni ahhoz, hogy a záróvizsgák a teljes bizottság előtt folyjanak. Úgy tapasztaljuk, hogy az érintettek többsége megértéssel alkalmazkodott az új helyzethez, mások esetén pedig úgy oldódott meg a konfliktus, hogy nem kérik fel őket záróvizsga bizottsági elnöknek. 2. JOGÁSZ DOKTORI KÉPZÉS A doktori képzésre jelentkező hallgatók jelentős számban választanak a polgári jog területére eső kutatási témát. A tanszékre felvett PhD hallgatók száma az alábbiak szerint alakult. (A zárójelben szereplő szám az ösztöndíjas hallgatók száma.) 00/01 -1 44 (3)
00/01 -2 40 (3)
01/02 -1 41 (5)
01/02 -2 39 (5)
02/03 -1 39 (6)
02/03 -2 36 (6)
03/04 -1 35 (3)
03/04 -2 31 (3)
04/05 -1 41 (8)
04/05 -2 38 (8)
A hallgatói létszám csökkenését két tényezővel magyarázhatjuk. Egyrészt nemcsak a Polgári Jogi Tanszékre jelentkező, hanem az összes PhD hallgató száma csökkent, ami részben összefügghet azzal, hogy a hadkötelezettség megszűnésével már nem volt szükség a doktori képzésben való részvétellel elérhető hallgatói jogviszonyra szolgálathalasztás érdekében, másrészt pedig világossá válhatott, hogy a doktori fokozat megszerzéséhez nem elegendő a doktori iskolát kijárni, hanem annál sokkal nagyobb teljesítményre van szükség. További ok lehet, hogy más jogi karokon is folyik (újonnan indul) PhD képzés, esetleg a nálunk folyó oktatásnál könnyebb, csábító feltételekkel. Ráadásul magának a doktori képzésnek az iskola-rendszerű oktatás irányában történő átalakítása is visszatartó erőként hathatott azokra, akik nem szándékoztak komolyabb energiát befektetni doktori tanulmányaikba. A Tanszék oktatói a doktori képzés minden elemében szerepet vállalnak. Rendszeresen kérnek föl tanszéki oktatókat a minden doktorandusz számára kötelező előadások megtartására. A tantárgycsoportos képzést a Tanszék a négy másik civilisztikai tanszékkel együttműködésben meghirdetett közös kurzussal biztosítja. A kurzus szervezését Tanszékünk oktatója, Kisfaludi András végzi. Az ösztöndíjas hallgatók részére kötelező további két óra felvételét úgy tudjuk biztosítani, hogy lehetővé tesszük a hallgatóknak az alapképzésben meghirdetett olyan alternatív vagy fakultatív tantárgy felvételét, amelyet a PhD hallgató alap-tanulmányai során még nem teljesített. Bár a kreditrendszernek a PhD oktatásba való bevezetésével a hallgatóknak oktatási tevékenységgel is kell kreditpontokat szerezniük, a Tanszék nem tud minden hallgató számára óratartási lehetőséget biztosítani, s ettől eltekintve sem gondoljuk azt, hogy mindenki, aki felvételt nyert a doktori iskolába, alkalmas lenne arra, hogy önállóan kurzust hirdessen és vezessen. Ezért az oktatási gyakorlatot ún. hospitálással (az oktatók által tartott órák látogatásával, az órákra való felkészüléssel, óravázlatok készítésével, az órák elemzésével) oldjuk meg. Megfontolásra érdemesnek tartjuk továbbá a követelmények átalakítását oly módon, hogy lehessen ugyan oktatással kreditpontot szerezni, de ez ne legyen kötelező. A doktori fokozat amúgy is tudományos teljesítmény elismerése, s ezért nem feltétlenül adekvát követelmény az oktatásban való részvétel.
18
A Tanszéken viszonylag sok ösztöndíjas PhD hallgató van, akik azonban többnyire más munkahellyel is rendelkeznek, s ezért a tanszéki jelenlétük nem érzékelhető, legfeljebb a képzésben érvényesülő nagyobb követelményszintnek megfelelő nagyobb teljesítmény különbözteti meg őket a levelező képzésben résztvevőktől. A Tanszék oktatói részt vesznek a doktori képzés szervezésében, igazgatásában is. Harmathy Attila professzor úr 2003-ig a Kari Doktori Tanács elnöke és az ELTE Doktori Tanácsának tagja volt, lemondása után pedig a Doktori Tanács tagja maradt, s 2003-tól Kisfaludi András is a Doktori Tanács tagja. Harmathy Attila szerkeszti a PhD hallgatók tanulmányainak publikálására szolgáló Jogi Tanulmányok című, évente megjelenő köteteket. A beszámolási időszakban a Tanszék doktori hallgatói közül doktori fokozatot szerzett Csehi Zoltán 2004-ben, A manágjogi alapítvány (konzulens: Vékás Lajos), Dósa Ágnes 2004-ben, Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége a hazai bírói gyakorlatban és a jogösszehasonlítás tükrében (konzulens: Harmathy Attila), Faludi Gábor 2001-ben, A felhasználási szerződés (konzulens: Vékás Lajos), Menyhárd Attila 2003-ban, A jó erkölcsbe ütköző szerződések (konzulens: Harmathy Attila), Gil Schneider (Svájc) 2001-ben, A társasági jog harmonizációja az Európai Közösségben című disszertációjával (konzulens: Kisfaludi András), Tercsák Tamás 2002-ben, A joggal való visszaélés (konzulens: Vékás Lajos) és Verebics János 2005-ben, Elektronikus üzleti forgalom – hálózati jog – európai jogegységesítés (konzulens: Vékás Lajos) című dolgozatával. Jelenleg több doktori disszertáció megírása a befejezéshez közeledik, tehát a doktori eljárások sorozata tovább folytatódik. Érdemes említést tenni arról, hogy Szőnyi Viktor – eddig egyedülálló módon – az ELTE és az Aix-Marseille III. Egyetem által közösen vezetett, kotuteláris képzés keretében végzi doktori tanulmányait, s a hamarosan elkészülő disszertáció védésére is e kotuteláris eljárás keretében kerül sor. Darázs Lénárd és Fuglinszky Ádám német egyetemeken készül megvédeni doktori disszertációját. 3. JOGI TOVÁBBKÉPZÉS A Tanszék több oktatója – ideértve a megbízott előadókat is – részt vesz az ELTE Jogi Továbbképző Intézete által szervezett szakjogászképző, illetve jogi szakokleveles végzettséget nyújtó tanfolyamaiban előadóként, illetve szakmai vezetőként. Az erre vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A tanfolyam neve Ingatlanforgalmi szakjogász
Az oktató neve Csehi Zoltán Lenkovics Barnabás Németh Ágnes
Jogi szakokleveles közgazdász (2 csoport) Jogi szakokleveles mérnök
Székely László Székely László Lenkovics Barnabás
A Az oktatott tantárgy vagy részvétel előadás címe/óraszáma minősége előadó Szerződések általános szabályai, a szerződés megkötése ingatlanra/4 A dologi jog és tulajdonjog előadó aktuális kérdései/2 A tulajdonhoz való előadó alkotmányos jog, tulajdonvédelem az Alkotmánybíróság gyakorlatában/4 előadó - A polgári jog alapjai I./12 - A polgári jog alapjai II./16 - A polgári jog alapjai III./12 előadó - A polgári jog alapjai I./12 - A polgári jog alapjai II./16 - A polgári jog alapjai III./12 előadó Gazdaság és jog/8
19
A tanfolyam neve Jogi szakokleveles orvos Kereskedelmi jogi szakjogász (2003ban indult)
Társasági jogi szakjogász
A Az oktatott tantárgy vagy részvétel előadás címe/óraszáma minősége Haupt Egon (Az ELTE előadó Polgári eljárásjogi tiszteletbeli tanára) alapismeretek/9 Vékás Lajos szakmai vezető szakmai Bárdos Péter (a Kar A kereskedelmi jog Tiszteletbeli Tanára) vezető és előtörténete, tárgya, előadó jogforrásai. A vállalkozói minőség személyi és tárgyi előadó Darázs Lénárd kritériumai/8 - Versenyjog, kartelljog, konszernjog/18 - Fogyasztóvédelmi magánjog és általános fogyasztóvédelmi jog/10 előadó Menyhárd Attila Kereskedelmi hálózatok szerződései/3 - A szerződések általános szabályai, adásvétel/16 - Összehasonlító kereskedelmi jog/20 Darázs Lénárd előadó Versenyjog, konszernjog/16 Az oktató neve
szakmai vezető
Kisfaludi András
Oktatóink az előadások megtartásán túl szakdolgozat konzultációval, értékeléssel, vizsgáztatással és záróvizsgáztatással járulnak hozzá az oktatáshoz. A szakmai vezetőként tevékenykedő kollégák az egyes tanfolyamok tematikájának kidolgozásáért, folyamatos karbantartásáért, a továbbképzési szak akkreditációjának szakmai előkészítéséért, az előadók kiválasztásáért is felelősek, s részt vesznek az oktatás során felmerülő egyedi tanulmányi ügyek elbírálásában is. 4. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAK A társadalombiztosítási főiskolai képzésben a „Polgári jogi és családjogi ismeretek” tantárgy oktatásában érintett a Tanszék, bár az oktatást túlnyomó részt külsős előadók végzik. A tantárgyi struktúra a következőképpen alakul. Tantár gy kódja T1PJCSI1. T1PJCSI2. T1PJCSI3.
A tárgy felvételének előfeltétele
A tárgy tartalma Általános tanok, személyek és dologi jog Kötelmi jog és öröklési jog Társasági jog és családi jog
A T1-PJCSI1. teljesítése A T1-PJCSI2. teljesítése
20
Az oktatás Értékelés/ módja/órasz kreám ditpont Előadás/16 Kollokvium/ 5 Előadás/16 Kollokvium/ 5 Előadás/16 Szigorlat/5
5. TANTERVEN KÍVÜLI OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG, ILLETVE OKTATÁS MÁS INTÉZMÉNYEKBEN a) Az Erasmus program keretében az ELTE-re érkező hallgatók részére idegen nyelvű kurzusokat hirdet Harmathy Attila és Menyhárd Attila, mindketten az összehasonlító polgári jog témakörében. b) Felkérés esetén a Tanszék oktatói szívesen vállalnak szerepet a Kar által határon túli magyarok részére szervezett nyári egyetem programjában. A beszámolási időszakban tanszéki oktatóink az alábbi években kaptak ilyen feladatot. 2000-ben: Németh Ágnes, 2002-ben: Harmathy Attila, Kisfaludi András, Lenkovics Barnabás, Menyhárd Attila, Németh Ágnes és Weiss Emilia; c) A Tanszék oktatói az ELTE-n kívül is végeznek oktatói tevékenységet. Ebben a körben a legjelentősebb, s az Egyetem tevékenységéhez legszorosabban kapcsolódik, hogy Lenkovics Barnabás, Székely László és Menyhárd Attila részt vett a Győrben folyó jogászképzésben, s Lenkovics Barnabás és Székely László folytatta oktatói tevékenységét a győri jogi kar önállósodása után is. Lenkovics Barnabás tanszékvezetői feladatokat is ellát Győrben. d) Szőnyi Viktor a 2004-2005-ös tanévtől kezdődően összehasonlító magánjogot oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen e) A beszámolási időszakban – eseti felkérés alapján – Vékás Lajos és Kisfaludi András egy-egy, Csehi Zoltán pedig két kurzussal részt vett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar doktori iskolájának képzésében, ami az előadások megtartásán kívül a meghirdetett témához kapcsolódó dolgozatok témavezetését és értékelését is jelentette. f) Székely László rendszeresen oktat sajtójogot a Bálint György Újságíró-akadémia közép- és felsőfokú, államilag akkreditált képzése keretében. 6. TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR A Tanszék mellett folyamatosan tevékenykedik tudományos diákkör. A diákkör teljesen önkéntes alapon szerveződik, formális, nyilvántartott tagsága nincs, de mindig érzékelhető egy olyan hallgatói csoport, amelyik aktívan részt vesz a diákköri programok szervezésében, lebonyolításában, illetve rendszeresen látogatja a diákköri rendezvényeket. A diákkör tagjai saját maguk választják meg a diákkör titkárát, illetve más tisztségviselőit. A diákkör olyan önszerveződő alakulat, amely működésének irányait és formáit maga határozza meg, s a működés anyagi feltételeit is többnyire maga igyekszik előteremteni pályázatok útján. A diákkör tagjai csoportos e-mail útján tartják a kapcsolatot egymással, sőt legújabban saját internetes honlapot is elindítottak. A Tanszék részéről a diákkör munkáját egy erre felkért oktató segíti állandó jelleggel. 2002-ig ez az oktató Kisfaludi András volt, akkor ezt a feladatot Fuglinszky Ádám vette át, akinek egyéves távolléte során, a 2004-2005-ös tanévben Németh Ágnes volt a diákkör felelőse. A diákkörért felelős oktató segítséget nyújt a program összeállításában, szükség esetén a program megszervezésében, s részt vesz a diákkör programjain is, ahol szükség esetén szakmai segítséget nyújt a napirenden szereplő téma megvitatásához. Természetesen a Tanszék többi oktatója is tájékozott a diákkör tevékenységéről, s alkalmanként előadóként is részt vállalnak a diákkör munkájában.
21
A személyes segítségnyújtáson kívül a Tanszék – szerény kereteihez mérten – technikai segítséget is nyújt a diákkörnek: biztosítja számítógép használatát a diákköri anyagok leírásához, megszerkesztéséhez, illetve lehetővé teszi a tanszéki fénymásoló használatát is diákköri célokra. A diákkör többrétű tevékenységet végez, amelyek között vannak rendszeres és eseti programok. A diákköri tevékenység gerincét a diákkör heti rendszerességgel zajló összejövetelei adják. Most már több évtizedes hagyomány, hogy a szorgalmi időszakban minden csütörtökön délután négy órakor a diákkör összejövetelt tart, ahol vagy meghívott szakember előadását hallgatják meg, vagy több meghívott előadó vitáját kísérhetik nyomon, vagy egy diákkörös hallgató dolgozatának megvitatására kerül sor, esetleg jogesetmegoldás szerepel a programban. Ezeken a programokon bárki részt vehet előzetes jelentkezés nélkül. Ennek megfelelően a programok meghirdetése a Jogi Kar épületében elhelyezett plakátokon, illetve a Jurátusban megjelenő közleményekben történik. A Tanszék folyamatosan szorgalmazza, hogy a diákkör programján több hallgatói munka szerepeljen, azonban a klasszikus diákköri dolgozat (vagyis amit a hallgató minden külső kényszertől függetlenül, pusztán szakmai érdeklődésből ír, s a diákkör közönsége elé tár megvitatásra, továbbfejlesztésre) egyre ritkább. Többnyire szakdolgozat diákkör előtti megvédése formájában kerül hallgatói munka a diákkör elé. A diákkörös hallgatók a diákkör kereteit is fel kívánják használni arra, hogy gyakorlati ismereteket szerezzenek, kipróbálják, hogy a tananyagként elsajátított tudást hogyan lehet a gyakorlatban alkalmazni. Ezt a célt szolgálták a jogesetmegoldó „bajnokságok”, amelyek az egész tanévben, több fordulón keresztül foglalkoztatták a versenyzőket, illetve ennek jegyében kerül megrendezésre minden évben egyszeri alkalommal a polgári jogi jogesetmegoldó verseny, ami egyetlen alkalomra koncentrálódó, kétfordulós (írásbeli válogatás után nyilvános, szóbeli döntő) verseny. A jogesetmegoldó versenyek zsűrijében rendszerint tanszéki oktató elnököl, s gyakorló szakemberek (általában egy bíró és egy ügyvéd) vesz részt benne tagként. Esetenként a tudományos diákkör a tanszéki, diákköri kereteket túllépve kari programot is szervez. Ilyenre került sor 2003. november 5-én és 6-án, amikor a diákkör nyilvános konferenciát szervezett a polgári jogi kodifikációról. Ezen az eseményen a folyamatban lévő kodifikációs munka néhány nagy elméleti vitakérdését állították központba úgy, hogy egymásnak ellentmondó nézetek képviselőit kérték föl a közönség előtti vitára. Az előadók között tanszéki oktatók is szerepeltek. Az előadók és a vitatémák a következők voltak: Solt Pál – Zlinszky János: Objektív felelősség a magyar jogban? Kisfaludi András – Sárközy Tamás: A jogi személyek általános szabályai és a gazdasági társaságok joga; Boytha György – Petrik Ferenc: Nem vagyoni kártérítés – sérelemdíj; Harmathy Attila – Vékás Lajos: Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményei. Bár a diákköri tagokat a polgári jog iránti érdeklődés hozza a diákkörbe, ez az érdeklődés azonban nem tekinthető homogénnek. Ezért a hallgatókban felmerült az igény arra, hogy speciális érdeklődésüknek megfelelő, rendszeres önművelődésükhöz szakmai segítséget, iránymutatást kapjanak a Tanszék oktatóitól. Ennek az igénynek a kielégítésére szervezte meg Németh Ágnes a 2004/2005-ös tanévben az ún. önképzőkörök rendszerét. Az önképzőkörökben a hallgatók egy viszonylag szűk témakörben az oktató által irányítottan olvasnak szakirodalmat, s vitatják meg az olvasottakat. E tevékenység iránt meglehetősen nagy érdeklődés mutatkozott, ezért a mostani tanévtől már három oktató vezet egy-egy önképzőkört, ahol egy-egy alkalommal kb. 8 hallgatóval foglalkoznak. A Polgári Jogi Tudományos Diákkör 1999 óta évente összeállítja és megjelenteti a diákkör éves tevékenységét bemutató és dokumentáló évkönyvét. Az évkönyvben az elhangzott szakmai előadások szerkesztett változatai, a diákkörben előadott dolgozatok, a jogesetmegoldó versenyek feladványai, s a diákkörrel kapcsolatos más információk jelennek meg. A két-háromszáz példányban előállított kiadványt a Tanszékkel kapcsolatban álló szakembereknek, intézményeknek küldjük meg. A visszajelzések szerint a címzettek az évkönyvet hasznos információforrásnak tekintik, s az itt megjelent
22
tanulmányok a szakirodalmi bibliográfiákban is feldolgozásra kerülnek. A diákköri évkönyv előállításához a Kar rendszeresen anyagi támogatást nyújt, de erre a célra szponzori támogatást is igénybe veszünk. A diákkör életében rendszeresen visszatérő esemény a kétévenként megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferencia. A beszámolási időszakban három OTDK is volt, azok mindegyikén részt vettek a polgári jogi TDK tagjai, s az alábbiak szerint díjakat is nyertek. XXV. OTDK (2001) I. díj: Bodzási Balázs: A zálogjogi szabályozás főbb problémái; konzulense: Harmathy Attila II. díj: - Fuglinszky Ádám: A franchise-szerződés polgári jogi kérdései; konzulense: Vékás Lajos - Marosi Zoltán: Az elektronikus kereskedelem jogának fogyasztóvédelmi aspektusai avagy az Internet a vásárló szemével nézve; konzulense: Darázs Lénárd III. díj: - Bacsa György: A polgári jogi felelősség alapelveinek újragondolása; konzulense: Vékás Lajos - Holchacker Péter: A váltóátruházás speciális joghatásai; konzulense: Kisfaludi András - Kovács Tamás: Az Európai Unió fogyasztási cikkek adásvételéről szóló irányelvének meghonosítási lehetőségei – jogharmonizáció a fogyasztóvédelem területén; konzulense: Menyhárd Attila Különdíj: Fabók Zoltán: Ingatlanok kétszeri eladása; konzulense: Vékás Lajos XXVI. OTDK (2003) I. díj: - Bacsa György: A fiduciárius ügyletek mint atipikus hitelbiztosítékok; konzulense: Vékás Lajos - Tóth Orsolya: Egységes európai szerződési jog – érvek, ellenérvek és jogösszehasonlítás; konzulensek: Király Miklós és Menyhárd Attila II. díj: Gyenge Anikó: Új erővonalak a szerzői jogban? Kísérlet a szerzői jog alkotmányos alapjainak korszerű meghatározására; konzulensek: Faludi Gábor és Kardos Gábor Különdíj: Gárdos Péter: Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében; konzulense: Menyhárd Attila XXVI. OTDK (2005) Különdíj: Tímár Kinga: Általános szerződési feltételek a polgári jogban és a versenyjogban; konzulense: Németh Ágnes A Tanszék oktatói igyekeznek a diákkör tagjait bevonni a Tanszék nemzetközi tudományos kapcsolataiból eredő tapasztalatszerzési lehetőségekbe. 2004-ben és 2005ben a hallgatók egy-egy csoportja így vett részt Bécsben szervezett konferenciákon. A Polgári Jogi Tudományos Diákkör munkáját 2003-ban a Kiváló Tudományos Diákkör címmel jutalmazták. Ugyancsak 2003-ban az Országos Tudományos Diákköri Tanács Vékás Lajos professzor úr részére Mestertanári Aranyérmet ítélt oda.
23
7. SZAKKOLLÉGIUMI KÉPZÉS A Tanszék több oktatója is aktív részese a szakkollégiumi tevékenységnek. a) Menyhárd Attila az ELTE Bibó István Társadalomtudományi Szakkollégiumban rendszeresen tart kurzusokat, amelyek témái a következők: 2000/2001. 1. félév: Polgári jog és irodalom, 2001/2002. 1. félév: Összehasonlító kötelmi jog, 2002/2003. 1. félév: - A gazdasági társaságok joga, - A készülő új Polgári Törvénykönyv, 2003/2004. 2. félév: - Dologi jog, - Polgári jogi alapozó. Ezen felül tutori foglalkozásokat is tartott három hallgató részére, a hallgatók alábbi egyéni kutatási témáiról: A finanszírozási célú engedményezés, társasági jog, a szerződésszegések joga. Menyhárd Attila a Széchenyi István Szakkollégiumban is oktat. Kurzusai a következők voltak: 2003/2004. 1. félév: A polgári jog gazdasági elemzése 2003/2004. 2. félév: A tulajdonjog gazdasági elemzése 2004/2005. 1. félév: A kötelmi jog gazdasági elemzése b) Németh Ágnes a Bibó Szakkollégiumban az alábbi kurzusokat vezette: 2003/2004. 2. félév: - Polgári jogi alapozó - Kötelmi jog 2004/2005. 1. félév: - Kötelmi jogi szakosító Németh Ágnes a Matthias Corvinus Szakkollégiumban is tartott órát: 2004/2005. 1. félév: Polgári jogi szeminárium c) Székely László a 2001/2002-es tanévben tartott a Bibó Szakkollégiumban kurzust. Folyamatosan részt vesz a szakkollégium felvételi elbírálásában és szakdolgozatok bírálatában. 8. AZ OKTATÁS SZEMÉLYI FELTÉTELEI a) Oktatók Az előzőekben részletezett oktatási feladatokat a Tanszék jelenleg 13 teljes munkaidős és egy félállású oktatóval látja el. 2003-ig két professor emeritus is működött a Tanszéken. Lontai Endre professzor úr elhunyta után egy professor emeritusunk van. Az oktatók legfontosabb adatait az alábbi táblázatba foglaltuk. Név Csehi Zoltán Darázs Lénárd Faludi Gábor Fuglinszky Ádám 5 Harmathy Attila Kisfaludi András Lenkovics Barnabás 4 5
Tudományos fokozat PhD PhD az MTA rendes tagja kandidátus kandidátus
Beosztás egyetemi docens 4 egyetemi adjunktus egyetemi docens egyetemi tanársegéd egyetemi tanár habilitált egyetemi docens egyetemi tanár
A beszámolási időszakban egyetemi adjunktus, egyetemi docensi kinevezést kapott 2005. október 1-től. 2002. szeptember 1-től.
24
Lontai Endre 6 Menyhárd Attila Németh Ágnes Sajó András Szeibert Orsolya 8 Székely László Szőnyi Viktor 9 Vékás Lajos Weiss Emilia
az MTA doktora PhD az MTA rendes tagja
az MTA rendes tagja az MTA doktora
professor egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi professor
emeritus docens adjunktus tanár 7 adjunktus adjunktus adjunktus tanár emeritus
A fentiekből a tudományos minősítéssel rendelkező oktatókra vonatkozó adatokat összegezve látható, hogy három akadémikus, egy akadémiai doktor, két kandidátus és három PhD fokozattal rendelkező oktató van a tanszéken, vagyis összesen 9 oktató rendelkezik tudományos fokozattal. Itt említendő meg, hogy többen rendelkeznek a hazai tudományos minősítés rendszerébe nem illeszkedő, mégis figyelemre méltó teljesítményt feltételező egyetemi fokozatokkal külföldi egyetemekről. Darázs Lénárd, Csehi Zoltán és Fuglinszky Ádám LL.M. fokozatot szerzett a Heidelbergi Ruprecht Karl Egyetemen. Beosztás szerint jelenleg négy egyetemi tanár (statisztikai értelemben 3,5), egy professor emeritus, négy egyetemi docens (a beszámolási időszakban három), öt egyetemi adjunktus (a beszámolási időszakban hat) és egy egyetemi tanársegéd dolgozik a tanszéken. Közülük a nappali tagozaton a kötelező előadásokat rendszeresen az egyetemi tanár vagy egyetemi docens beosztású oktatók tartják, míg az esti és levelező tagozaton az egyetemi adjunktusok is előadási lehetőséghez jutnak. Mivel a professor emeritus óratartásra nem köteles, és ennek megfelelően jelenleg kisegítő jelleggel, helyettesként tart meg esetenként előadásokat, a tanszék óratartásra köteles oktatóinak száma 13,5. Bár a létszám első látásra magasnak tűnhet, a tanszék óraterheléséhez viszonyítva egy oktatóra minden félévben hetente 9,5 tanóra esik. 10 Ehhez jönnek még az egyéb oktatási tevékenységek: dolgozat-konzultáció, vizsgáztatás stb., amivel a kötelező óraszámban figyelembe vehető terhelés még magasabb. A Tanszék oktatási tevékenységében részt vesz átlagban mintegy 15 külsős oktató is, akik azonban többnyire csak heti két óra megtartását vállalják. A Tanszéken státuszban lévő oktatók a nappali tagozatos képzésben annyi órát tartanak meg, hogy az egyéb figyelembe vehető tevékenységeikkel együtt személy szerint minden félévben kitöltsék a beosztásuknak megfelelő kötelező óraszámot. Ennek megfelelően tehát az esti és levelező tagozaton, illetve a jogi továbbképzésben vagy a doktori képzésben megtartott órák már mindenkinél a kötelező óraszám fölötti teljesítményt jelentenek. A külső óraadók többsége hosszú évek – esetenként évtizedek – óta, stabilan a Tanszék mellett működő gyakorló szakemberekből tevődnek ki, új oktatókat fokozatosan vonunk be az oktatásba, így legfeljebb egy-két kevesebb tapasztalattal rendelkező fiatal külsős oktató tevékenykedik a Tanszéken. Az állandó oktatók közül a Tanszék javaslatára az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tiszteletbeli tanára címet kapott: Dr. Ádám György (ügyvéd), Dr. Bárdos Péter (ügyvéd), Dr. Czugler Péter (ügyvéd), Dr. Hanák András (ügyvéd) és Dr. Köles Tibor (bíró), 6
Elhunyt 2003. december 2-án. Félállásban. 8 2001. január 1-től. 9 2004. szeptember 1-től. 10 Egy egész tanévben meg kell tartania a Tanszéknek 14 óra előadást a nappali tagozatos jogászképzésben, 92 óra gyakorlatot (23 x 2 óra egy félévben), 100 óra alternatív órát (25 x 2 óra egy félévben), 12 óra fakultatív órát (3 x 2 óra egy félévben), 15 óra előadást és 6 óra (3 csoport x 2 óra) gyakorlatot az esti tagozaton, 15 órát a levelező tagozaton és 3 órát a társadalombiztosítási szakon. Ez egész évben 257 óra, fél évben pedig 128,5 óra. Ezt osztva 13,5-tel, 9,5-öt kapunk. 7
25
míg az ELTE tiszteletbeli tanára címet kapta Dr. Haupt Egon (bíró), Dr. Kósa Zsuzsanna (bíró) és Dr. Soltész Judit (bíró). A beszámolási időszakban óraadói megbízást kapott szakemberek listáját a beszámoló 3. számú melléklete tartalmazza. Gondot jelent, hogy a megbízott óraadók díjazására nincs megfelelő pénzügyi fedezet. A Tanszék által megbízási díjakra fordítható, a Kar által biztosított összeg még nominálisan is csökkent a beszámolási időszakban. Ebből az következik, hogy félévente legfeljebb 3-4 külsős óraadónak tudunk megbízási díjat fizetni. Márpedig a fenti adatokból látható, hogy a megbízott óraadók nélkül a Tanszékre háruló oktatási feladatok nem lennének megoldhatók, vagy a tantárgyi kínálatot kellene jelentősen csökkenteni, ami az oktatás színvonalának csökkenését eredményezné. Ilyen körülmények között nem látszik elfogadható megoldásnak, hogy az oktatás rendszere arra épül, hogy jó szakemberek az egyetem és az oktatás ügye iránti elkötelezettségből, az egyetemnek szívességet téve végezzenek az egyetem alaptevékenységéhez tartozó munkát. b) Adminisztratív dolgozók Az oktatás személyi feltételei között kell említést tenni a Tanszék adminisztrációjáról is, hiszen e nélkül az oktatási feladatok sem lennének elvégezhetők. A Tanszéken két adminisztratív munkakörben foglalkoztatott kolléganő dolgozik, amit a viszonylag magas oktatói és hallgatói létszám indokol, továbbá az is, hogy egyikük a tanszéki könyvtár gondozását is ellátja dokumentátori minőségben. A két adminisztratív dolgozó az egyes választható tárgyakra való bejelentkezést, a vizsgajelentkezést, a vizsgák megszervezését a Tanszéken egy-egy félévben keresztülmenő hallgatói létszám mellett csak a számítógépes rendszer segítségével tudja ellátni, e nélkül a tanszék adminisztrációja kezelhetetlen lenne. Igaz, hogy a gyakorlati jegyek és vizsgaeredmények számítógépes rögzítése a korábbiakhoz képes többletfeladatként jelentkezik, de összességében az ETR bevezetését a Tanszék a modernebb ügyintézés irányában tett, elengedhetetlen lépésnek tartotta. Ennek megfelelően a Tanszék mindenben igyekszik az ETR által megszabott követelményeket időben és pontosan teljesíteni, s néhány elkerülhetetlen eseti hibától eltekintve a tanszéki adminisztratív dolgozók teljes mértékben megfelelnek az elvárásoknak. Különösen áll ez Nagy Évára, aki a Tanszék stabil adminisztratív dolgozójaként az elmúlt években többször is cserélődő másik adminisztrátor betanításával is kénytelen volt foglalkozni. A számítógépes rendszer használata ellenére is felmerül az igény arra, hogy a hallgatók személyesen intézhessék ügyeiket a Tanszéken. E célból minden munkanapon 9 és 11 óra között fogadja a Tanszék titkársága a hallgatókat. Ezen ügyintézési határidőn kívül azért nem tudunk hallgatói félfogadásra berendezkedni, mert ez lehetetlenné tenné az egyéb feladatok elvégzését. c) Demonstrátorok Minden évben jelentős számú demonstrátori pályázat érkezik tanszékünkre. Rendszerint a diákköri munkába már korábban bekapcsolódott, a polgári jog iránt mélyebb érdeklődést mutató, s egy-egy oktató által jól ismert hallgatók jelentkeznek ilyen feladatra, de mindig előfordulnak olyan pályázók is, akiknek a demonstrátori állás lenne az első komolyabb kapcsolata a Tanszékkel. A korábbi években a Tanszék azt a politikát követte, hogy minden olyan hallgató demonstrátori kinevezését támogatta, aki tanulmányi eredményei és a pályázatban kifejezett érdeklődése alapján alkalmasnak látszott a feladat ellátására. Ekként volt olyan év, amikor tíznél is több demonstrátor volt a Tanszéken. Az utóbbi két évben változtattunk ezen a rendszeren, mert úgy ítéltük meg, hogy a nagy számú demonstrátort nem tudjuk megfelelő érdemi munkával ellátni, illetve a korábbi teljesítményekkel nem igazolt hallgatók nem mindig váltották be a hozzájuk
26
fűzött reményeket. Jelenleg arra törekszünk, hogy 6-8 olyan demonstrátorunk legyen, akikről biztosan tudjuk, hogy értékes munkát tudnak végezni a Tanszék részére. A demonstrátorokat többnyire jogszabályfigyeléssel, források, jogesetek gyűjtésével, korrektori feladatokkal bízzuk meg. A demonstrátorok munkáját a diákkörért felelős tanszéki oktató koordinálja. 9. ÍROTT TANANYAGOK A Tanszék fontosnak tartja azt, hogy a hallgatókat korszerű, jól tanulható írott tananyagokkal lássa el, s ezzel az amúgy is szűkös előadási órakeretet mentesítse az elemi ismeretek közlésének terhe alól. Sajnos azonban, nem minden anyagrészből rendelkezünk saját jegyzettel, a más jogi karok oktatói által írott jegyzetek pedig ritkán alkalmazkodnak a mi oktatási struktúránkhoz, s érdemben sem mindig tükrözik az általunk helyesnek vélt szemléletet, ezért ezek használata mindig bizonyos fokú fenntartással történik. A Tanszék oktatói által írott vagy a közreműködésükkel készült jegyzetek tematikus sorrendben, s a legújabb kiadást jelölve a következők: Bíró György – Lenkovics Barnabás: Általános tanok; Novotni Alapítvány, Miskolc, 2002. Lenkovics Barnabás – Székely László: A személyi jog vázlata; Eötvös József Kiadó, Budapest, 2001. Lenkovics Barnabás: Dologi Jog; Eötvös József Kiadó, Budapest, 2002. Vékás Lajos: Öröklési jog; Eötvös József Kiadó, Budapest, 2002. Lontai Endre – Faludi Gábor – Gyertyánfy Péter – Vékás Gusztáv: Szellemi alkotások joga; Eötvös József Kiadó, Budapest, 2004. A fenti jegyzeteket más jogi karok is kötelező tananyagként használják. Terveink között szerepel, hogy a lehető legrövidebb időn belül elkészítjük írott tananyagainkat kötelmi jogból és társasági jogból is, ám mindkét területen belátható időn belül a joganyag rendszerét is érintő, jelentős tartalmi változásokat hozó jogszabályi változások várhatók (új Ptk., új Gt.), s ezeket megelőzően már nem lenne indokolt jegyzetet írni. Kifejezetten a társadalombiztosítási főiskolai szak részére készült: Weiss Emilia Családjogi alapismeretek című jegyzete, amit az ELTE Jogi Továbbképző Intézete adott ki, legutóbb 2004-ben. A Tanszék oktatói készítettek a jogi továbbképzésben használatos jegyzeteket is. Ezek a következők: Kisfaludi András – Székely László: A polgári jog alapjai; Ötödik, átdolgozott kiadás, ELTE Jogi Továbbképző Intézet, Budapest, 2003. Lenkovics Barnabás: Polgári jogi alapok; Rejtjel Kiadó, Budapest, 2002.
27
II. TUDOMÁNYOS KUTATÁS, KÖZÉLETI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK 1. A TANSZÉK MINT TUDOMÁNYOS MŰHELY A jogtudományi kutatások hagyományosan inkább egyéni teljesítményekre épülnek, s viszonylag ritkább a kutatócsoportok tevékenysége. Ennek megfelelően a Tanszéken dolgozó oktatók is főként egyéni kutatóként fejtenek ki tudományos kutatói tevékenységet, a Tanszék tehát nem képez közös kutatási program végrehajtásán munkálkodó kutatócsoportot. Az egy téma köré szerveződő tanszéki kutatásoknak a tematikus kutatási pályázatok adhatnának ösztönzést és szervezeti, illetve anyagi kereteket. A sikeres pályázást azonban több körülmény is nehezíti. Egyrészt köztudott, hogy a jogi kutatások alapvetően nem eszközigényesek, tehát a pályázaton elnyert pénzt jobbára személyi kifizetésekre kellene fordítani, ám sok pályázati kiírás éppen e személyi kifizetések arányát korlátozza oly mértékben, hogy ezzel irreálissá válik részvételünk. Másrészt a pályázatok kiírói egyre összetettebb, egyre terjedelmesebb pályázati anyag elkészítését követelik meg. Egy komoly pályázat elkészítése magas szintű szakmai teljesítményt és rengeteg papírmunkát feltételez, amihez a tanszéki oktatóknak nincs mindig elegendő energiájuk – figyelemmel a rendszerint rövid határidőkre is. Harmadrészt egyre több kétely merül föl a pályázatok pártatlan és tisztességes elbírálásával kapcsolatban, ami növeli a sikertelenség kockázatát, s ezzel még kétségesebbé teszi, hogy megéri-e a pályázatírásra fordítandó energia a várható hasznot. Negyedrészt a sikeres pályázat esetén befolyó pénzekből az egyetem által történő elvonást is indokolatlannak és túlzottnak tartjuk. Sokkal méltányosabb lenne, ha az egységes mértékű elvonás helyett esetenként vizsgálná meg az egyetem, hogy a pályázat teljesítése milyen költségekkel jár, s ezeket a költségeket kellene a pályázati pénzből kifizetni. A fentiek ellenére a Tanszék a beszámolási időszakban is próbálkozott pályázat útján közös kutatási program megvalósításával. 2003-ban egy jelentős munkával készült és nagy összegre szóló pályázatunkat a bíráló bizottság teljes egészében elutasította. 2004-ben viszont Sajó András professzor úr vezetésével és Németh Ágnes koordinátori munkájával sikeresen pályáztunk az alkotmányjog és a polgári jog kapcsolatát feltáró kutatásra. A program keretében a Tanszék oktatóinak többsége tanulmányt írt saját szűkebb kutatási területéhez kapcsolódóan. Ezeket a tanulmányokat tanszéki keretek között vitattuk meg 2005 májusában, s a program eredményeként egy tanulmánykötet jelenik meg, várhatóan 2005 decemberében. A Tanszék négy oktatója a Hamburgi Egyetemmel együttműködésben egy olyan közös kutatást valósított meg, aminek témája az Európai Közösségek magánjogi tárgyú szabályozásának a magyar jogrendszerbe való beépülése volt. A program eredményét összefoglaló könyv magyarul és németül is megjelent. 11 A Tanszék számára önként adódó, közös kutatási feladatot jelent az, hogy folyamatban van az új Polgári Törvénykönyv előkészítése, aminek tudományos megalapozásához, majd a szövegtervezetek és indokolások elkészítéséhez több tanszéki oktató is aktívan hozzájárult. A Tanszék szellemi kapacitását felhasználva a 2004/2005-ös tanévben rendszeresen szerveztünk olyan tanszéki vitákat, ahol a formálódó törvénytervezettel kapcsolatban fejthették ki véleményüket a Tanszék munkatársai. A viták jó alkalmat teremtettek elméleti kérdések újragondolására, s a megszülető javaslatokat a törvénytervezet fejlesztésében közvetlenül is fel lehetett használni. A beszámolási időszak kezdetén kísérletet tettünk arra is, hogy közös kutatási programok híján is megpróbáljuk tudományos műhelyként működtetni a Tanszéket. Ennek keretében egyes oktatók tájékoztatást adtak aktuális kutatásaikról a Tanszék közössége előtt, s 11
Darázs Lénárd, Faludi Gábor, Kisfaludi András, Pajor-Bytomski Magdalena, Vékás Lajos: Európai Közösségi jogi elemek a magyar magán- és kereskedelmi jogban (szerkesztette: Vékás Lajos); KJK-Kerszöv Kiadó, Budapest, 2001. Lénárd Darázs, Gábor Faludi, András Kisfaludi, Magdalena Pajor-Bytomski, Lajos Vékás: Europäisches Recht im ungarischen Privat- und Wirtschaftsrecht; (Herausgegeben von Lajos Vékás, Marian Paschke), LIT Verlag, Münster 2004, (Deutsches und internationales Wirtschaftsrecht, Bd. 40.)
28
mindenkinek módja nyílt arra, hogy észrevételeivel, javaslataival járuljon hozzá kollégája munkájához. Ezek a műhelyviták azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A Tanszéknek szerencsére módja van még rendszeresen tudományos műhelyként funkcionálni a Tanszéken készülő doktori értekezések kutatóhelyi vitáin. Bár e viták lebonyolítása formális kötelezettsége is a Tanszéknek, tartalmilag ezek a viták meg szokták haladni a formális követelmények szintjét, s jó alkalmat teremtenek egy-egy téma sokoldalú megbeszélésére – akár a dolgozat tartalmától is némileg eltávolodva. 2. A TANSZÉKI OKTATÓK PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE, TANSZÉKI KIADVÁNYOK Az előző pontban jellemzőnek mondott egyéni kutatások eredményeit a Tanszék oktatói jellemzően szakirodalmi publikációkban és szakmai előadásokon, konferenciákon teszik közzé. Az oktatók publikációs tevékenységét jól nyomon lehet követni a Kar által most már rendszeresen megjelentetett kiadványokból, amelyek a kari oktatók szakirodalmi tevékenységét mutatják be. Különös jelentősége van a Tanszék szempontjából azoknak a publikációknak, amelyek a Tanszék által több-kevesebb rendszerességgel készített kiadványokban jelennek meg. Ezeket a kiadványokat két csoportba oszthatjuk. Az egyik csoportba tartoznak azok az ünnepi kötetek, amelyekkel kollégáinkat köszöntjük valamely jelesebb évforduló alkalmából. Az első ilyen kötet 1999-ben készült (Liber Amicorum. Studia L. Vékás Dedicata címmel). A beszámolási időszakban Weiss Emilia részére 2002-ben, Harmathy Attilának pedig 2003-ban készítettünk ünnepi kötetet. Ezekben a kötetekben eredeti, erre a célra készült tanulmányok jelentek meg, s a Tanszék csaknem valamennyi oktatója jelentetett meg bennük tanulmányt. Az ünnepi köteteteket a Kar adta ki a Jogi Továbbképző intézet támogatásával. A példányokat a Tanszékkel kapcsolatban álló szakmai közönség részére küldtük meg. A Tanszék oktatói közül többen is részt vettek a Boytha György, Németh János és Mádl Ferenc tiszteletére készült ünnepi kötetek elkészítésében is. Rövidesen megjelenik egy emlékkötet Lontai Endre professzor úr tiszteletére. A kötet előzményéül szolgált egy, a Tanszék által szervezett, 2005 januárjában megtartott tudományos emlékülés Lontai professzor úr halálának egyéves évfordulója alkalmából. A tanszéki kiadványok másik csoportja olyan nagyobb, tudományos igényű dolgozatok megjelentetését szolgálja, amelyek terjedelmük miatt nem jelenhettek meg szakmai folyóiratokban, tudományos igényességük miatt pedig a piacra orientált kiadóvállalatok nem vállalták megjelentetésüket. Ennek a kiadványsorozatnak „A Szladits Szeminárium Kiadványai” címet adtuk. A sorozatban eddig két kötet jelent meg: - Menyhárd Attila: A szerződés akarathibák miatt érvénytelensége, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2000. - Tercsák Tamás: A joggal való visszaélés; ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2003. Jelenleg nyomdai előkészítés stádiumában van további két kötet is, amelyek A Szaldits Szeminárium Kiadványai sorozatban fognak megjelenni. A tanszéki kiadványok rendszeresen szerepelnek a Kari Könyvbemutatók programján, s e rendezvények sikeréhez a Tanszék oktatói többször járultak hozzá mint könyvismertetés előadói. 3. SZAKMAI ELŐADÁSOK, KONFERENCIÁK BELFÖLDÖN Csehi Zoltán: 2003. május 30-31., előadás a Hungarian-British Joint Academic Research Programme keretében „A lehetetlenülés két aspektusa a magyar jogban” címmel
29
Darázs Lénárd: 2002. május 23-24., előadás az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék és a Max-Planck-Institut für ausländisches und internationales Privatrecht (Hamburg) együttműködése keretében a Polgári Törvénykönyv kodifikációjáról Budapesten rendezett konferencián. 2005. január 21., előadás a Lontai Endre Emlékülésen (ELTE) „A ’jellegbitorlás’ a tisztességtelen verseny elleni jogban” címmel. Faludi Gábor: 2005. április 21., előadás a Pécsi Tudományegyetem Infokommunikációs Tanszéke szervezésében tartott szimpoziumon „A szoftver szerzői jogi védelmének aktuális kérdései” címmel, 2005. január 21., előadás a Lontai Endre Emlékülésen (ELTE) „A szellemi tulajdonjog egyes külső korlátjai (versenyjog és szellemi tulajdonjog)” 2005. június 27., előadás a Magyar Iparjogvédelmi Egyesületben „Az EU jogérvényesítési irányelvének átültetése” címmel, 2005. szeptember 27., előadás a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a helyi bíróságok számára tartott bírói továbbképzésen „A szerzői jog harmonizációja” címmel. Harmathy Attila: Több konferencián tartott előadást az Európai Unió joga és a nemzeti jog kapcsolata témakörben. Például: előadás az ELTE ÁJK és a Francia Köztársaság Nagykövetsége által szervezett konferencián, 2003-ban 2001. december, előadás a Stiftung für internationale rechtliche Zusammenarbeit polgári jogi kodifikációról Budapesten tartott konferenciáján. Kisfaludi András: 2000. november 12., előadás a „Polgári jogi kodifikáció – korszerűsítés vagy korszakváltás?” című konferencián a társasági jog és a Ptk. viszonyáról, 2000. november 30., előadás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Jogi Szekciójában „A társasági tagsági jogok átruházása” címmel, 2003. november 5., előadás a polgári jogi kodifikációról tartott konferencián (ELTE) „A jogi személyek általános szabályai és a gazdasági társaságok joga” címmel, 2004. február 12., előadás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Jogi Szekciójában „Merre tart az elővásárlási jog intézménye?” címmel, 2004. március 26., előadás a Szegedi Tudományegyetemen az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjáról tartott vitanapon „A Ptk.-kodifikáció jelenéről és a törvénykönyvünk általános részét érintő módosításokról” címmel, 2004. május 5., előadás az ICC Hungary által „Üzleti csalások – hamis garanciák és fedezeti csalások” címen szervezett konferencián „Az ingatlanokkal elkövetett fedezeti visszaélések megelőzése”címmel, 2004. május, Pécs, előadás a Hungarian-British Joint Academic Research Programme keretében „Contract of Association as a Specific Contract” címmel, Korreferátum a 2004. május 20-22. között Balatonfüreden rendezett Hetedik Magyar Jogászgyűlés „Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációja és az Európajog” című szekciójában. Menyhárd Attila: 2003. április 4., előadás a „10 éves a doktori képzés” című konferencián (ELTE), „A jóerkölcsbe ütköző szerződésekről” címmel, 2003. május 31., Budapest, előadás a Hungarian-British Joint Academic Research Programme „Szerződésszegésért való felelősség” című konferenciáján „A szerződés természetben való kikényszeríthetősége” címmel, 2004. május, előadás a Hungarian-British Joint Academic Research Programme keretében „The Contract for Work on Goods and Building Contracts” címmel,
30
2005. január 21., előadás, a Lontai Endre Emlékülésen (ELTE) „A know-how apportálhatósága” címmel; 2005. május 14., előadás az ELTE-n szervezett, „Az alkotmányjog a polgári jogban” című nemzetközi konferencián „A hátrányos megkülönböztetés tilalma a polgári jogban” címmel 2005. február 25., előadás a Gazdaság és jog cím alatt Szakács István köszöntésére rendezett konferencián (ELTE) Polgári jog és közgazdaságtan címmel; 2005. május 27., előadás az „Alkotmány és magánjog” című konferencián (ELTE) „Diszkrimináció és polgári jog” címmel. Németh Ágnes: 2003. május 30., Budapest, előadás a Hungarian-British Joint Academic Research Programme keretében „A kártérítés mértékét meghatározó tényezők a magyar jogban” címmel. Szeibert Orsolya: 2003. április 4., előadás a „10 éves a doktori képzés” című konferencián (ELTE), „A gyermekjogi Egyezmény szerepe a családi jogban” címmel. Vékás Lajos: Évente 2-3 alkalommal tartott előadást a Magyar Jogászegylet, az Országos Ügyvédi Kamara és az Országos Közjegyzői Kamara által szervezett és más jogász-fórumokon az új Polgári Törvénykönyv előkészítő munkálatairól. 4. SZLADITS SZEMINÁRIUMI MŰHELYBESZÉLGETÉSEK A Tanszék fontosnak tartja, hogy mint tudományos műhely jelen legyen a szakmai köztudatban, s lehetőségei szerint katalizátora legyen a gyakorlat és elmélet közötti kölcsönhatásoknak. Ebből a célból igyekszünk feltámasztani a Szladits iskola hagyományait, s rendszeres találkozási lehetőséget biztosítani elméleti és gyakorlati szakemberek számára egy-egy aktuális szakmai kérdés megvitatása alkalmából. Ennek jegyében indítottuk útjára 2002-ben a „Műhelybeszélgetések a Szladits Szemináriumban” című rendezvénysorozatot, ami iránt rendszeresen nagy érdeklődés mutatkozott. Az egyes rendezvények témái a következők voltak: - 2002. február 20. A részvényfelvásárlás szabályozása - 2002. június 4. Felelősség a közvetett károkozásért - 2003. december 10. A fidúcia mint hitelbizotsíték - 2005. február 23. A szindikátusi szerződés mint kodifikált szerződéstípus? A Magyar Jog című folyóiratban két alkalommal jelent meg ismertetés a „Műhelybeszélgetések” tartalmáról: Fuglinszky Ádám – Menyhárd Attila: Felelősség „közvetett” károkozásért Műhelybeszélgetések a Szladits Szemináriumban; Magyar Jog 2003/5. 283-286.
–
Légrádi Gergely: A részvényesi megállapodás témájában tartott szakmai vitáról és annak margójára; Magyar Jog 2005/8. 509-510. 5. KODIFIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG A jogalkotásért felelős állami szervek többféleképpen is igénybe veszik a Tanszék oktatóinak szakértelmét jogalkotási feladatok megoldásához. Ezek közül a legjelentősebb, hogy az új Polgári Törvénykönyv előkészítésére kormányhatározattal
31
létrehozott Kodifikációs Bizottság első elnöke – alkotmánybíróvá választásáig – Harmathy Attila volt, jelenlegi elnöke pedig Vékás Lajos. A Kodifikációs Bizottság egyik titkára Kisfaludi András. Weiss Emilia az öröklési és a családi jogi részek koncepcióját előkészítő munkacsoportok vezetője volt, s ebben a minőségében a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagja. A Szerkesztőbizottság elnöki tisztét is Vékás Lajos tölti be, s tagja a Szerkesztőbizottságnak Kisfaludi András is. A Tanszékről többen kaptak felkérést az Igazságügyi Minisztériumtól kodifikációs előtanulmány készítésére. Ezek név szerint: Csehi Zoltán, Faludi Gábor, Fuglinszky Ádám, Kisfaludi András, Lenkovics Barnabás, Menyhárd Attila, Székely László, Szeibert Orsolya és Weiss Emilia. A Kormány által 2003-ban elfogadott és a Magyar Közlöny különszámában közzétett Koncepció és tematika az új Polgári Törvénykönyvhöz című előkészítő anyag megalkotásában a Tanszék munkatársai közül Kisfaludi András készítette az értékpapírjogról szóló részt, Vékás Lajos készítette az általános kérdéseket tárgyaló és a kötelmi jogról szóló részeket, Weiss Emilia készítette a családjogról és az öröklési jogról szóló részeket. Az új Ptk. normaszöveg-tervezetének és indokolásának megírásában Csehi Zoltán, Faludi Gábor, Kisfaludi András, Menyhárd Attila, Székely László, Szőnyi Viktor és Vékás Lajos vesz részt. A Szerzői Jogi Törvény 2005. évi, az EU jogérvényesítési irányelv átültetésének kapcsán végrehajtott módosításhoz előkészítő tanulmányt készített társszerzőként Faludi Gábor, és részt vett a normaszöveg véleményezésében. Az Elektronikus Kereskedelemről szóló törvény folyamatban lévő módosításának előkészítésében részt vett Faludi Gábor a normaalkotást megalapozó tanulmány készítésével (társszerzőként) és normaszöveg kidolgozásában. A gazdasági társaságokról szóló új törvény kidolgozására 2003-ban Kodifikációs Bizottság tagjai közé meghívást kapott Kisfaludi András.
létrehozott
A kodifikációs bizottságokban való részvételen kívül a Tanszék rendszeresen kap véleményezésre jogszabály-tervezeteket vagy közvetlenül, vagy a Karnak küldött felkérések alapján azokat, amelyek témájuk szerint a Tanszék kutatási területéhez kapcsolódnak. Az ilyen felkérések rendszeres problémája, hogy irreálisan kevés idő áll rendelkezésre az észrevételek megtételére, ezért több esetben kénytelenek voltunk jelezni, hogy az érdemi véleményezést jó szakmai lelkiismerettel, a Kar nevében nem áll módunkban elvégezni. Végezetül többször előfordult, hogy bizonyos jogszabálytervezetekkel kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium név szerint keresett meg olyan tanszéki oktatót, akinek szakmai kompetenciája az adott jogalkotási kérdésben közismert, s kérte segítségét a kodifikációs munkában. 6. A TANSZÉKI OKTATÓK KARI ÉS EGYETEMI SZERVEZETBEN BETÖLTÖTT TISZTSÉGEI Csehi Zoltán: a Kari Tanács tagja Harmathy Attila: a Kari Tanács tagja Kisfaludi András: a Kari Doktori Tanács tagja 2003-tól a Kari Habilitációs Bizottság tagja 2003-tól az Annales Szerkesztőbizottságának tagja 2003-tól a Kari Tantervi Reformbizottság tagja 2004-től
32
Menyhárd Attila: a Kari Acta Szerkesztőbizottságának tagja 2003-tól Németh Ágnes: a Kari Tanács tagja 2000-től, az Egyetemi Tanács tagja 2003-tól, a Hallgatói Fegyelmi Bizottság elnöke 2001-től 2003-ig, a Könyvtárügyi Bizottság tagja 2003-tól. Székely László: a Kari Tanács tagja 7. A TANSZÉKI OKTATÓK EGYETEMEN KÍVÜLI TISZTSÉGEI MAGYARORSZÁGON a) Közjogi megbízatások A Tanszék több oktatója is betölt közjogi funkciót: Harmathy Attila professzor úr alkotmánybíró, Lenkovics Barnabás professzor úr pedig az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Székely László 1998-tól 2002-ig kormánybiztos, 2000 és 2002 között Magyarország képviselője volt a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt. b) Tagság és tisztségek tudományos és szakmai testületekben, szervezetekben Csehi Zoltán: a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja Darázs Lénárd: a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja a Magyar Franchise Szövetség Jogi Bizottságának elnöke a Magyar Versenyjogi Egyesület tagja Faludi Gábor: a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács tagja, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Elnökségének tagja, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja, az Iparjogvédelmi Szakértő Testület tagja és, elektronikus Hírközlési Választottbíróság tagja, AIPPI (Szabadalmi Ügyvivők Nemzetközi Szervezete) Magyar Csoportjának tagja, LES (Licensing Executive Society) Magyar Csoportjának tagja. Fuglinszky Ádám: a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja
Kisfaludi András: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság névjegyzékében szereplő választottbíró, az Elektronikus Hírközlési Választottbíróság névjegyzékében választottbíró.
33
Állandó szereplő
Harmathy Attila: az MTA Doktori Tanácsa Ügyrendi Bizottságának elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Doktori Tanácsának tagja 2004-ig, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szenátor, a Debreceni Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Tudományos Tanácsának tagja Menyhárd Attila: Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagja Németh Ágnes: a Magyar Jogász Egylet Nemzetközi Bizottságának tagja 2002-ig. a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság névjegyzékében szereplő választottbíró. Szőnyi Viktor: a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja Vékás Lajos: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság névjegyzékében szereplő választottbíró c) Tudományos folyóiratok szerkesztősége: Csehi Zoltán: A Jogállam című folyóirat szerkesztője Harmathy Attila: Az Európai Jog című folyóirat szerkesztőségének tagja. Kisfaludi András: A Polgári Jogi Kodifikáció című folyóirat Szerkesztőbizottságának tagja Szeibert Orsolya: Az Európai bírósági ítéletek című periodika szerkesztője és szakfordítója 2003 januárjától, A Családi Jog című folyóirat „Külföldi Szemle” rovatának vezetője 2005. júniusától Vékás Lajos: A Polgári Jogi Kodifikáció című folyóirat Szerkesztőbizottságának elnöke. Weiss Emilia: A Polgári Jogi Kodifikáció című folyóirat Szerkesztőbizottságának tagja. 8. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK a) Nemzetközi oktatási kapcsolatok: aa) A Tanszéknek közvetlen kapcsolata van a heidelbergi Ruprecht-Karls-Universität egyik intézetével, az Institut für ausländisches und internationales Privat- und Wirtschaftsrecht-tel. Az együttműködés magyar koordinátora Vékás Lajos. A bilaterális együttműködési szerződés mellékletét képező munkaterv 2005-ben kerül megújításra. ab) Vékás Lajost 2003-ban a Hamburgi Egyetem díszdoktorává avatta.
34
ac) Harmathy Attila tevékenyen részt vett a karon folyó német és francia nyelvű jogászképzés megszervezésében. ad) Harmathy Attila 2002-ben az Université Panthéon-Assas, Paris II, 2003-ban pedig az Unviersity of Iowa meghívott vendégtanára volt. ae) Vékás Lajos bírálói feladatokat lát el az ERASMUS program keretében zajló graduális és posztgraduális hallgatói pályázatokkal kapcsolatban a heidelbergi Ruprecht-KarlsUniversität, az Université Pantheon-Assas Paris II és a Katholieke Universiteit Leuven viszonylatában, s koordinátora a heidelbergi egyetemmel megvalósuló ERASMUS programnak. af) Németh Ágnes a Roueni Egyetem Jogi Karával fennálló Erasmus kapcsolat tanszéki koordinátora. A program keretében magyar részről a Közigazgatási Jogi Tanszékkel felváltva, évente két hallgató és egy oktató cseréjére kerül sor. ag) 1996 óta vesz részt Tanszékünk a berlini Humboldt Egyetem Jogi karával közösen szervezett Budapest-Berlin szeminárium megszervezésében és lebonyolításában, magyar részről az Alkotmányjogi Tanszékkel éves váltásban. Ez annyit jelent, hogy kétévente valamilyen tágan értelmezett polgári jogi témakörben 12-14 magyar és 10-12 német hallgató készül föl szemináriumi dolgozatokkal, s ezeket kéthetes közös szeminárium keretében vitatják meg úgy, hogy a program egyik fele Berlinben, a másik pedig Budapesten zajlik. A szeminárium programján szerepelnek még szakmai előadások és találkozók is. A 2000. és 2004. évi program során magyar részről Németh Ágnes, míg 2002-ben Csehi Zoltán látta el a szervezői, felkészítői, oktatói feladatokat. 2004-től a német fél megszüntette a budapesti program finanszírozását. Ekkortól a szükséges anyagi fedezetet Németh Ágnes szervező munkájának köszönhetően magyar szponzorok biztosítják. ah) Fuglinszky Ádám második éve meghívott előadója a Drezdai Egyetem Jogi Kara „Közös Utunk Európába” című LL.M. programjának és az Andrássy Gyula Budapesti Németnyelvű Egyetem LL.M. kurzusának. Az általa német nyelven, blokkszeminárium keretében oktatott tárgy címe: Bevezetés a magyar jogba, különös tekintettel az európai jogközelítésre és a magánjogra. ai) Ugyancsak Fuglinszky Ádám közreműködésével kapcsolódott be Tanszékünk a Centres for European and German Law Studies elnevezésű programba, amelynek keretében a Drezdai, a Münsteri, a Göttingeni, Novi Sadi és Rijekai Egyetemmel közösen nyári egyetemi kurzusra kerül sor. A felkészítéssel kapcsolatos teendőket (a résztvevő magyar hallgatók dolgozatainak témavezetése), a partnerekkel való kapcsolattartást, a szervezési feladatokat és a nyári egyetemi oktatást 2002 és 2004 között Fuglinszky Ádám, 2005-ben pedig Németh Ágnes látta el. aj) 2005 januárjában Szőnyi Viktor egy hónapig meghívott óraadóként tanított az AixMarseille III. Egyetem Jogi Karán. Előadásainak témái a megbízási és munkaszerződés koncepciójának fejlődése az európai jogrendszerekben és a szocialista berendezkedés szabad piaci rendszerré történő átalakulása voltak. b) Tagság nemzetközi vagy külföldi tudományos testületekben, szervezetekben Csehi Zoltán: a Magyar-Német Jogász Egyesület tagja. Darázs Lénárd: a Magyar-Német Jogász Egyesület tagja, az Európai Franchise Szövetség Jogi Bizottságának tagja,
35
a Gesellschaft für Rechtsvergleichung tagja, az Academic Society for Competition Law tagja. Faludi Gábor: az Európai Bizottság mellett működő High Level Copyright Expert Group tagja, a CISAC Legal Committee tagja, a Magyar-Német Jogász Egyesület tagja. Fuglinszky Ádám: a Magyar-Német Jogász Egyesület tagja, 2002 és 2004 között az Egyesület titkára. Harmathy Attila: - az International Academy of Comparative Law rendes tagja, 1988 óta alelnöke, a kelet-európai szekció elnöke, a 2006-ban, Utrechtben megrendezésre kerülő kongresszus egyik szekciójának főreferense, - Academia Europea, tag, - International Academy of Commercial and Consumer Law, tag, - Société de Législation Comparée, tag, - Academy of Private Lawyers, tag, - az UNIDROIT Igazgatótanácsa üléseinek meghívottja 2001-től, 2003-tól az Igazgatótanács tagja. Lenkovics Barnabás: a Magyar-Német Jogász Egyesület tagja. Menyhárd Attila: a Magyar-Német Jogász Egyesület tagja. Németh Ágnes: a Magyar-Német Jogász Egyesület tagja, 2001-ig titkára, 2001-től vezetőségi tagja. Sajó András: Association Internationale de Droit Économique tagja, Internationale Verinigung für Rechtsphilosophie tagja, International Sociological Association, Research Committee on Industrial Democracy tagja. Vékás Lajos: a Gesellschaft für Völkerrecht tagja, az Association de Droit International Comparé tagja. Weiss Emilia: Commission for European Family Law szakértői csoport magyar tagja, a Magyar-Német Jogász Egyesület tagja. c) Külföldi tudományos folyóiratok szerkesztősége Faludi Gábor: a Medien und Recht International (Bécs) című folyóirat Szerkesztőbizottságának tagja. Harmathy Attila: a Revue Internationale de Droit Comparé, a Zeitschrift für Europäisches Privatrecht, a Zeitschrift für Wettbewerbsrecht, a Review of Central and East European Law és
36
a Columbia University Parker School Journal of East European Law című folyóiratok szerkesztőségének külföldi tagja. Sajó András: az International Journal of Constitutional Law és az East Central Europe Journal című folyóiratok Szerkesztőbizottságának tagja. Vékás Lajos: a European Journal of Law Reform (Indianapolis), a European Review of Private Law (Utrecht), a European Review of Contract Law (Berlin) és a Journal of Consumer Policy (Hága) című folyóiratok tudományos tanácsadó bizottságának tagja. d) Nemzetközi kutatási együttműködés A Hungarian-British Joint Academic Research Programme magyar résztvevőinek többsége a Tanszékről került ki. A program indulásakor Harmathy Attila volt a magyar koordinátor, a 2004-ben befejeződött program utolsó három évében ezt a feladatot Kisfaludi András látta el. Rendszeres résztvevője volt még az együttműködésnek Vékás Lajos és Menyhárd Attila is. Angol részről Prof. Hugh Beale (University of Warwick), Prof. Daniel Prentice (Oxford University), Prof. John Cartwright (Oxford University), Prof. Geoffrey Woodroffe (Brunel University és Prof. Andrew Burrows (Oxford University) voltak. A program keretében évente két találkozót bonyolítottunk le: az egyiket Budapesten, a másikat Oxfordban. A Budapesti találkozókat a Kar épületében tartottuk, s arra a szélesebb szakmai közönséget is meghívtuk, így a résztvevők száma 30 és 50 között mozgott. A megvitatásra kerülő témák mind az új Polgári Törvénykönyv előkészítése körébe eső olyan problémák voltak, amelyek az angol fél érdeklődésére is számot tarthattak. A program keretében lezajlott konferenciákról rendszeresen jelentek meg ismertetések szakmai folyóiratokban. A Tanszéknek folyamatos kapcsolata áll fenn a hamburgi Max-Planck-Institut für ausländisches und internationales Privatrecht-tel. A kapcsolat szervezésében Vékás Lajos és Harmathy Attila professzor úrnak van döntő szerepe. Az együttműködés keretében 2002. május 23-24-én nemzetközi konferenciát szerveztünk a polgári jogi kodifikációt érintő kérdésekről. A konferencián a hamburgi intézet 8 kutatója vett részt. Menyhárd Attila: 2002-től részvétel a bécsi European Conference on Tort and Insurance Law programban 2004-től részvétel a bécsi National Court Practice and European Tort Law programban Vékás Lajos: Állandó résztvevője a polgári jog európai szintű egységes szabályozását kidolgozó, Prof. Christian von Bar által vezetett munkacsoport üléseinek. e) Külföldi tanulmányutak, kutatói ösztöndíjak Darázs Lénárd: 2001. november – 2002. augusztus: heidelbergi Ruprecht-Karls-Universität Fuglinszky Ádám: 2004. október – 2005. augusztus: Max-Planck-Institut für ausländisches und internationales Privatrecht (Hamburg) Kisfaludi András: 2002. március 1-21: Oxford University, háromhetes kutatás a Hungarian-British Joint Academic Research Programme keretében
37
2003. február 1. –március 31.: Max-Planck-Institut für ausländisches und internationales Privatrecht (Hamburg) 2005. június 1. – július 31.: Max-Planck-Institut für ausländisches und internationales Privatrecht (Hamburg) Menyhárd Attila: 2003. február-március: Max-Planck-Institut für ausländisches und internationales Privatrecht (Hamburg) 2005. június-július: Max-Planck-Institut für ausländisches und internationales Privatrecht (Hamburg) Németh Ágnes: 2003. január: Humbolt Egyetem (Berlin) Vékás Lajos: Évente egy-két hónap kutatómunka a Max-Planck-Institut für ausländisches und internationales Privatrecht-ben (Hamburg)
f) Nemzetközi konferenciákon való részvétel Csehi Zoltán: 2005. május, Bécs, részvétel a European Tort Law Principles Presentation című konferencián. Darázs Lénárd: 2002. június, Köln, előadás a Kölni Egyetemen rendezett konferencián, 2004. november, Zürich, előadás az IBA tőkepiaci jogi konferencián. Faludi Gábor: Évente Nemzeti Jelentés a CISAC Jogi Bizottságának ülésén, Évente Nemzeti Jelentés a High Level Expert Group ülésén, 2001. szeptember 15-16., Lausanne, részvétel az ATRIP (Szellemi tulajdon oktatók és kutatók világszervezet) éves konferenciáján, 2002. március 15-16., Ausztria, részvétel az Arbeitskreis für Urheberrecht ülésén, 2003. március 15., Krems, előadás az Arbeitskreis für Urheberrecht ülésén „A műsorok egyidejű továbbközvetítésének szerzői jogi kérdései” címmel, 2004. március 31., Párizs, előadás a LES kongresszusán „A Szellemi Tulajdonjog szabályozása és az európai csatlakozás” címmel, Harmathy Attila: 2000, Hága, előadás az Asser Instituut által az EU bővítésének kérdéseiről tartott konferencián, 2000, Carlisle (USA), előadás az International Academy of Commercial and Consumer Law által szervezett konferencián, 2000, München, előadás a Zeitschrift für Europäisches Privatrecht által szervezett konferencián, 2002, Hamburg, előadás a Német Jogösszehasonlító Társaság által rendezett konferencián 2002. július, Brisbane (Ausztrália), részvétel az International Academy of Comparative Law kongresszusán, 2002. augusztus, Hamburg, előadás az International Academy of Commercial and Consumer Law által szervezett konferencián, 2002. szeptember, Aix-en-Provence, részvétel az Aix-en-Provence-Marseille Egyetem Groupe d’études et de recherches sur la justice constitutionelle konferenciáján,
38
2002. szeptember, Róma, részvétel az UNIDROIT alapításának 75. évfordulójára rendezett nemzetközi konferencián, 2003, Barcelona, előadás a Zeitschrift für Europäisches Privatrecht által szervezett konferencián, 2003, Párizs, előadás a francia Legfelsőbb Bíróságon a Société de législation comparée ülésén, 2004, Marseille, nemzeti referens az Aix-en-Provence – Marseille egyetem Jogi Karának az Európai Unió jogának és a nemzeti jogoknak a kapcsolatáról tartott konferencián, 2004, Oxford, előadás a Dräger Stiftung által szervezett nemzetközi alkotmánybírósági találkozón, 2005, Marseille, nemzeti referens az Aix-en-Provence – Marseille egyetem Jogi Karának az Európai Unió jogának és a nemzeti jogoknak a kapcsolatáról tartott konferencián, Nemzeti referens alkotmánybírósági nemzetközi konferenciákon, 2005. május, Bécs, részvétel a European Tort Law Principles Presentation című konferencián. Kisfaludi András: 2001. december 8, Oxford, előadás a Hungarian-British Joint Academic Research Programme keretében „Guarantee for Defective Performance in Hungarian Law” címmel 2002. január 11., Oxford, előadás a Hungarian-British Joint Academic Research Programme keretében „Legal Consequences of Illegal Contracts in Hungaian Law” címmel, 2003. november 22., Oxford, előadás a Hungarian-British Joint Academic Research Programme keretében „Liability With or Without Fault” címmel, 2004. október, Strasbourg, részvétel a Code civile 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencián, 2005. január 5., Krakkó, előadások a European Center for Comparative Commercial and Company Law alakuló ülésén: (i) Capital Maintenance in Hungary: LImitations on Assets Distributions, Consequences of Unlawful Distributions, Own Shares, Financial Assistance; (ii) Management and Internal Supervision in Hungarian Company Law: Structure, Hierarchy vs. Collegiality, Monitoring, Independence of Non-executive Directors/Supervisory Board 2005. március 18., London, előadás a British Institute of International and Comparative Law által szervezett, „New European Company Law and Corporate Governance – The UK and the New Member States” című konferencián, “The Right to Exit as a Shareholder’s Right” címmel. Lenkovics Barnabás: 2002. április 12-13., Athén, nemzetközi konferencián előadás „A környezethez való jog alkotmányos védelme” címmel, 2002. december 6-7., Ljubjana, előadás az International Ombudsman Institute European Region konferenciáján „Az ombudsman és a civil szervezetek együttműködése” címmel. Menyhárd Attila: 2001. december 7., Oxford, előadás a Hungarian-British Joint Academic Research Programme „A fogyasztói adásvétel és jótállás” című szemináriumán, „A fogyasztó fogalmának törvényi meghatározása” címmel, 2003. január 10., ., Oxford, előadás a Hungarian-British Joint Academic Research Programme „A szerződés jogellenessége” című szemináriumán, „Az állam javára marasztalás” címmel,
39
2003. április 14., Bécs, előadás az European Conference on Tort and Insurance Law kártérítési jogi konferenciáján „A magyar kártérítési jog fejlődése 2002-ben (országjelentés)” címmel, 2003. november 22., Oxford, előadás a Hungarian-British Joint Academic Research Programme „Kártérítési jog” című szemináriumán „A munkavállalóért való felelősség” címmel, 2004. április 14., Bécs, előadás az European Conference on Tort and Insurance Law kártérítési jogi konferenciáján „A magyar kártérítési jog fejlődése 2003-ban (országjelentés)” címmel, 2004. április 23, Tireste, Kártérítési jogi konferencia, előadás „Az elmaradt haszon a magyar kártérítési jogi szabályozásban és bírói gyakorlatban” címmel, 2004. október 8., Bécs, előadás a National Court Practice and European Tort Law „Okozatosság és kártérítési felelősség” című konferencián „Az okozatosság egyes kérdései a magyar bírói gyakorlatban a kártérítési felelősség körében” címmel, 2005. április 1., Bécs, előadás a European Conference on Tort and Insurance Law kártérítési jogi konferenciáján „A magyar kártérítési jog fejlődése 2004-ben (országjelentés)” címmel, 2005. május, Bécs, részvétel a European Tort Law Principles Presentation című konferencián. Németh Ágnes: 2000. november, Moszkva, részvétel a tulajdonjogról tartott nemzetközi konferencián, 2001. április, Regensburg, részvétel a Deutsch-Ungarische Juristenvereinigung konferenciáján, 2003., Dubrovnik, nemzetközi konferencián előadás „Európai jogi hatás a magyar szerződési jogra” címmel, 2003. április 25-27., Ulm, részvétel a Deutsch-Ungarische Juristenvereinigung konferenciáján, 2004. október, Tirana, részvétel az Albánia gazdaságáról tartott nemzetközi konferencián, 2005. május, Bécs, részvétel a European Tort Law Principles Presentation című konferencián (Németh Ágnes szervezésében a diákkör önképzőkörében felkészült hét hallgató és hat PhD-hallgató is részt vett a programon). Sajó András: 2001. szeptember 22-26., Dubrovnik, részvétel az Inter-University Center Interdisciplinary Seminar on Corruption című rendezvényen, 2001. október 18-21., Madrid, részvétel a „Democratic Transition and Consolidation” című nemzetközi konferencián, 2001. október 29-30., részvétel a „Unity and diversity. The contribution of the social sciences and the humanities to the European Research Area” című nemzetközi konferencián, 2003. június 19-20., Berlin, részvétel a „The European Constitutional Treaty from an Interdisciplianry Perspective: the Promotion of Unity and the Protection of Diversity” című konferencián, 2003. június 6-7., Istambul, részvétel az „Európa bővítése” című konferencián. Szeibert Orsolya: 2003. október 9-10., Tossa de Mar, Girona (Spanyolország), előadás a az International Society of Family Law által szervezett, „The Role of SelfDetermination in the Modernisation of Family Law in Europe” című konferencián, „The Role of Self-Determination in the Hungarian Family Law – Concerning Primarily the Matrimonial Property Settlements” címmel, 2004. április 2-3., Hamburg, részvétel a Max-Planck-Institut für ausländisches und internationales Privatrecht által szervezett, „Rechtstellung Nichtehelicher Lebesgemeinschaften” című konferencián,
40
2004. december 9-11., Utrecht (Hollandia), előadás a Commission for European Family Law által szervezett, „Principles of European Family Law: Divorce, Maintenance Between Former Spouses and Parental Responsibilities” című konferencián, „Unmarried Partnerships in Hungary” címmel, 2005. március 10-11., Trier (Németország), előadás az Europäische Reschtsakademie által szervezett, „Divorce Mediation” című konferencián, „National Report – Hungary” címmel. Vékás Lajos: Évente 1-2 tudományos előadást tartott külföldi jogász fórumokon, így többek között Bécsben, Drezdában, Freiburgban, Hamburgban, Krakkóban, Prágában, Smolenice-ben (Szlovákia), Varsóban. Weiss Emilia: 2002. augusztus 2-7., Koppenhága – Oslo, részvétel az International Society of Family Law 11. Világkonferenciáján, amelynek címe: Family Law and Human Rights, 2002. október, Regensburg, részvétel a „6. Symposium für europäisches Failienrecht” című rendezvényen, 2002. december, Utrecht, részvétel a Commission on European Family Law által szervezett „Perspectives for the Unification and Harmonisation of Family Law in Europe” című konferencián, 2003. március, Utrecht, részvétel a Commission on European Family Law szakértői csoportjának „Principles of European Family Law Regarding Divorce” témájú értekezletén, 2005. május, Bécs, részvétel a European Tort Law Principles Presentation című konferencián.
III. TANSZÉKI INFRASTRUKTÚRA 1. TANSZÉKI KÖNYVTÁR A Tanszék oktató és kutató tevékenységének szempontjából is kiemelkedő követelmény az, hogy a speciális oktatási és kutatási területhez igazodó szakkönyvtár álljon az oktatók rendelkezésére. A tanszéki könyvtárban közel tízezer kötetnyi könyv és mintegy ötezer kötet (évfolyam) folyóirat áll rendelkezésre. A könyvtár állományának szakszerű kezelése Nagy Éva dokumentátor feladata, aki ezt a tevékenységét – a könyvtári ellenőrzések tapasztalati szerint – jól látja el. A könyvtárban való eligazodást kartoték-rendszerű katalógus biztosítja, amelyben azonban csak a szerzők neve alapján lehet keresni, tárgyszavas katalógusunk nincs. A könyvtár külső olvasókat nem tud fogadni, mert erre sem helyünk, sem pedig kiszolgáló személyzet nincs. A könyvtárból az oktatók és – kivételesen, a témavezető hozzájárulásával – PhD-hallgatók kölcsönözhetnek. A tanszéki könyvtár állományában vegyesen vannak hazai és külföldi munkák. Igen értékes része a könyvtárnak a második világháború előttről megmaradt anyag, amely az 1980-as évek végétől kezdve fokozatosan felértékelődött, ahogy a polgári jog ismét piacgazdasági rendszerre épült. A modern szakirodalomban valamelyest tervszerű könyvtárfejlesztésről csak a hazai kiadású művek esetén lehet szó, hiszen erről viszonylag jó áttekintésünk van, s ki tudjuk válogatni, hogy mely könyvek szükségesek feltétlenül a munkánkhoz. Sajnos a rendelkezésre álló pénzügyi források nem elegendőek még ahhoz sem, hogy a hazai irodalomból teljes körű beszerzésre gondolhassunk, így tudatos válogatásra kényszerülünk. A külföldi szakirodalom beszerzése – tekintettel a hazai viszonyokhoz képest magas könyvárakra, s a sokkal nagyobb kínálatra is – kevésbé tud lépést tartani a követelményekkel. A leggondosabb válogatással sem tudjuk biztosítani azt, hogy minden
41
részterületnek a legfontosabb irodalmát beszerezzük valamennyi fontosabb külföldi jogrendszerből. Időnként kapunk külföldi partnerintézményektől könyvadományokat, de ezek összetétele oly mértékben esetleges, hogy ez nyilván nem lehet alapja a tervszerű fejlesztésnek. Kézzelfogható segítség volt az elmúlt években (2002-től), hogy a Jogi Továbbképző Intézettől a Tanszék kapott könyvbeszerzésre fordítható keretet. E nélkül még a magyar anyaggal sem tudnánk lépést tartani, ezért erre a támogatásra a továbbiakban is az alapvető működési feltételek között számítana a Tanszék. A JOTKI-tól kapott kereten felül minden évben jelentős összegeket fordítottunk könyvbeszerzésre a Tanszék dologi keretéből is. Külön nehézséget okoz a folyóiratok beszerzése, hiszen egy-egy folyóirat megrendelése csak akkor ésszerű lépés, ha ezt követően folyamatosan képesek vagyunk biztosítani az előfizetés fedezetét. Az egyre csökkenő anyagi források mellett pedig éppen ez a biztonság nem adatik meg. 2001-ben a Tanszék már arra kényszerült, hogy lemondjon olyan folyóiratokat, amelyek korábban jártak a Tanszékre, majd 2004-től további előfizetések lemondásával tudtuk csak megteremteni a fedezetét annak, hogy újonnan megjelenő, nélkülözhetetlen folyóiratokat megrendeljünk. Pedig belföldi folyóiratmegrendelésre nemcsak a Kari keretből rendelkezésre álló összeget költjük, hanem a Tanszék dologi keretéből is fordítunk erre a célra. Különösen rosszul áll a Tanszék külföldi folyóiratokkal, amelyekből a 2003. évi pénzügyi megszorítások során úgy kényszerítettek bennünket lemondásra, hogy nem is lehetett a lemondott folyóirat helyébe mást megrendelni. A Tanszékre járó folyóiratok listáját a 4. számú melléklet tartalmazza. 2. A TANSZÉK ELHELYEZÉSE A Tanszék jelenleg két különböző helyen nyer elhelyezést az Egyetem téri épületben: a földszinten van két szobánk és a félemeleten dolgozószobáink, illetve szemináriumi helyiségünk. Az elhelyezést két okból sem tartjuk kielégítőnek. Mindenekelőtt az évekkel ezelőtt kidolgozott elhelyezési normarendszert figyelembe véve a Tanszéknek nincs elég dolgozószobája, s így nem tudjuk biztosítani az oktatók számára a megfelelő munkakörülményeket. Tudjuk azt, hogy két oktatónak közös szobában való elhelyezése nem mindig elkerülhető, de nyilvánvaló, hogy a hallgatókkal való konzultáció vagy a vizsgák során ütközéseket okozhat a közösen használt szoba. A helyzetet lényegesen nem javította az a lépés, hogy a Tanszék által a harmadik emeleten használt két szoba helyett a földszinten, a Dékáni Hivatal volt helyiségeiből kaptunk két dolgozószobát, hiszen ezzel a szobaszám változatlan maradt. Kétségtelen, hogy miután megtörtént a korábban egymásból nyíló szobák leválasztása, a használhatóságuk javult, de változatlanul szűk a Tanszék elhelyezésére biztosított szobaszám. Másrészt az sem tekinthető ideálisnak, hogy a Tanszék két elkülönült helyen működik. A titkárság tevékenysége, a kollégákkal való kapcsolattartás sokkal nehezebb ilyen módon, mint ha összefüggő helyiségcsoport állna rendelkezésünkre. Összefoglalva tehát, továbbra is igényelnénk azt, hogy a Tanszék az oktatói létszámnak és az oktatók beosztásának megfelelő, az adminisztratív dolgozók számára is tekintettel lévő elhelyezést kapjon egymáshoz lehetőség szerint közel fekvő szobákban. Folyamatos gondot okoz számunkra a könyvek – nemcsak a tanszéki könyvtárhoz tartozó, hanem az oktatók saját tulajdonú, a munkájuk során állandóan használt könyvek – elhelyezése, mivel kevés a rendelkezésre álló könyvespolc. Évekkel ezelőtt már megállapodás született arról, hogy melyik szobákba, milyen könyvespolcokat építenek be, de később ebből a tervből – az anyagiak hiánya miatt – csak egyetlen könyvszekrény valósult meg. A könyvek elhelyezésének megoldására továbbra is megoldás várnánk! 3. TECHNIKAI FELSZERELTSÉG A Tanszék számítógépekkel való ellátottsága elfogadható szinten áll: minden dolgozószobában van már hálózatra kapcsolt számítógép, bár azt még nem értük el,
42
hogy minden oktatónak kizárólagos használatában legyen számítógép. Ez időnként gondokat okoz, ha a többszemélyes szobában egyszerre szeretnének dolgozni a gépen. Ideálisnak azt tartanánk, ha megoldható lenne, hogy mindenkinek rendelkezésére álljon számítógép. Az erőforrások ésszerű beosztása érdekében úgy alakítottuk ki a tanszéki hálózatot, hogy nem rendeltünk mindengép mellé nyomtatót, hanem több számítógéphez csatlakoztatva üzemeltetünk nyomtatókat. Az előző pontban említett elhelyezési nehézségek egyébként a számítástechnikai eszközökkel való gazdálkodást is megnehezítik, hiszen a földszinten lévő kollégáktól nyilván nem várható el, hogy minden egyes kinyomtatott lapért feljöjjenek a tanszéki titkárságra, ezért tehát ott külön meg kellett oldani a nyomtatás lehetőségét. A számítástechnikai eszközök karbantartásához és fejlesztéséhez, folyamatos korszerűsítéséhez rendszeresen segítséget kapunk a Kari forrásokból, de erre a célra a Tanszék dologi keretéből is áldozunk szükség esetén. A Tanszéken egyetlen fénymásoló gép üzemel. Ennek karbantartását néhány év óta a Kar központilag szervezte meg, amiből számunkra több nehézség is adódott. A vállalkozó nem mindig a kérésünknek megfelelő időben és nem mindig a megfelelő munkát végzi el, ezért azt érzékeljük, hogy az áttételes kapcsolat miatt, s azért, mert a vállalkozó biztos lehet abban, hogy csak őtőle igényelhetjük a szolgáltatást, a minőség romlott ahhoz képest, amikor a Tanszék közvetlenül intézte ezt az ügyet. A Tanszék rendelkezik egy telefax-géppel is. A Tanszéken üzemelő telefonkészülékekről csak normál városi hívás kezdeményezhető, ellenkező esetben – a külföldi, belföldi távolsági és mobil-hívások díjait figyelembe véve – a Tanszék nem lenne képes kigazdálkodni a telefonszámlát. Ez azonban – különösen azért, mert egyre gyakoribb az, hogy külső partnerek, akikkel egyetemi ügyekben kellene kapcsolatba lépnünk, csak mobiltelefonon érhetők el –, egyre több nehézséget okoz. A megoldást nyilvánvalóan a dologi költségekre fordítható keret növelése jelenthetné, ám erre – az utóbbi évek tendenciáit figyelve nem sok esély látszik. A nominál értékben esetleg változatlan, időnként terhelési kötelezettséggel terhelt dologi keret viszont így egyre szegényesebb munkafeltételeket tud csupán biztosítani, s ezzel meglehetősen méltatlan helyzetbe hozzuk időnként az oktatókat, ezért ezen a téren is indokolt lenne a helyzet javítása.
Budapest, 2005. november 17.
Dr. Kisfaludi András taszékvezető egyetemi docens
43
1. számú melléklet az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék 2000-2005-ös beszámolójához A Tanszék által meghirdetett alternatív órák és az előadók jegyzéke: Alternatív tantárgy címe A családjog A gyermek jogai és a családjog A gyermekvédelem és a gyámság közigazgatási jogi és családi jogi kérdései 12 A hitelbiztosítékok joga A jogi személy problémái A kereskedelem magánjogi viszonyainak kérdései A közjog (közigazgatási jog, alktományjog, nemzetközi jog) hatása a polgári jogra A magánjog alkotmányos alapjai A polgári jog nemzetközi, európai egyesítésére vonatkozó törekvések, különös tekintettel a szerződési jogra A polgári jog válaszai a nagy életkérdésekre A Ptk. a gyakorlatban A részvényfelvásárlás és a vállalati fúziók joga A részvénytársaságok szervezete és irányítási viszonyai A személyek jogainak érvényesülése az orvosi ellátásban A szerződés érvénytelensége A szerződési jog europaizálása és modernizálása – konferenciaszeminárium írásbeli referátumokkal A szerződési jog modernizálása – konferenciaszemináriu írásbeli referátumokkal A szerzői jog a gyakorlatban A tőkekoncentráció joga (vállalatfelvásárlások, konszernek, fúziók) A tulajdonjog a bírói gyakorlatban A vagyonkezelés formái és a jogi személy A vállalati koncentrációk joga (vállalatfelvásárlások, konszernek, fúziók) Alapítvány, egyesület és más non-profit szervezetek Alapvető szerződéstípusok Általános rész, dologi jog a gyakorlatban Az információ védelme a magánjogban Biztosítási jog Családjogi esetek I. és II. Dologi jog a gyakorlatban Dologi jogi alapkérdések Elhatárolási kérdések a polgári jogban Értékpapírjog Értékpapírok és forgalmazásuk a gyakorlatban Érzelem, értelem és jog Európai szerződési jog – jogegységesítési törekvések és azok hatásai a magyar szerződési jogra Fejezetek a dologi jog köréből 12
A Közigazgatási Jogi Tanszékkel közösen meghirdetett tárgy
44
Előadó Szeibert Orsolya Szeibert Orsolya Weiss Emilia és Katonáné Pehr Erika Fehérvári Szilvia (ügyvéd) és Győrfi-Tóth Péter (ügyvéd) Csehi Zoltán Bárdos Péter (ügyvéd) Németh Ágnes Sajó András Németh Ágnes Bárdos Péter (ügyvéd) Bárdos Péter (ügyvéd) Hanák András (ügyvéd) Kisfaludi András Ádám György (ügyvéd) Menyhárd Attila Fuglinszky Ádám Fuglinszky Ádám Faludi Gábor Darázs Lénárd Vékás Lajos Csehi Zoltán Darázs Lénárd Csehi Zoltán Szőnyi Viktor Harmathy Attila Menyhárd Attila Popper Klára Kósa Zsuzsanna (bíró) Szőnyi Viktor Menyhárd Attila Harmathy Attila Kisfaludi András Siegler Konrád (ügyvéd) Sajó András Fejes Gábor (ügyvéd) Vékás Lajos
Alternatív tantárgy címe Fogyasztóvédelem Gépjárműre vonatkozó kötelmi jog és dologi igények Hibás teljesítés, szavatosság, jótállás Információs asszimetria és szerződési jog Ingatlanok joga Iparjogvédelem Jog és gazdaság (A jog gazdasági elemzése) Jogesetmegoldás a szerződések általános szabályai köréből Kártérítési jog Kártérítési jog Kártérítési jog a gyakorlatban Kártérítési jogi esetek Konszernjog Környezetvédelem és polgári jog Kötelmi jog. Különös rész a gyakorlatban Kötelmi jog: fogyasztóvédelmi magánjog (általános szerződési feltételek, házaló kereskedelem, elektronikus kereskedelem, távollévők közötti szerződések, termékfelelősség stb.) Közdolgok joga Nemzetközi vételi jog Öröklési jog Öröklési jogok érvényesítése Összehasonlító jogesetmegoldás Összehasonlító jogesetmegoldás egyes szerződéstípusok körében Összehasonlító kártérítési felelősségi jog Összehasonlító kötelmi jog Összehasonlító polgári és kereskedelmi jog Összehasonlító polgári jog Összehasonlító szerződési jog Összehasonlító társasági jog Polgári jog a bírói gyakorlatban Polgári jog a gyakorlatban Polgári jogi alapfogalmak és alapintézmények Polgári jogi és társasági jogi elhatárolási kérdések a gyakorlatban Polgári jogi jogesetek jogösszehasonlító alapon Polgári jogi szerződések készítése Sajtójog Szellemi alkotások joga Személyek joga és tulajdonjog (jogesetek megbeszélése) Személyhez fűződő jogok Szerződési biztosítékok Szerződési jog Szerződési jog (a gazdasági élet szerződései) Szerződési jog (a szerződésszegések joga) Szerződési jog a gyakorlatban Szerződési jog. A kereskedelmi rendszerek szerződései: kizárólagossági kapcsolatok, franchise, szelektív rendszerek, kereskedelmi ügynökök stb.
45
Előadó Darázs Lénárd Kovács Kázmér (ügyvéd) Darázs Lénárd Menyhárd Attila Németh Ágnes Faludi Gábor Sajó András Harmathy Attila Vékás Lajos Csehi Zoltán Szőnyi Viktor Bárdos Péter (ügyvéd) Darázs Lénárd Lenkovics Barnabás Harmathy Attila Darázs Lénárd
Lenkovics Barnabás Vékás Lajos és Menyhárd Attila Csehi Zoltán Tóth Ádám (közjegyző) Harmathy Attila Harmathy Attila Vékás Lajos Harmathy Attila Harmathy Attila Harmathy Attila Vékás Lajos Fehérvári Szilvia (ügyvéd) és Győrfi-Tóth Péter (ügyvéd) Vékás Lajos Harmathy Attila Bárdos Péter (ügyvéd) Harmathy Attila Harmathy Attila Németh Ágnes Sajó András Faludi Gábor Harmathy Attila Székely László Németh Ágnes Harmathy Attila Czugler Péter (ügyvéd) Menyhárd Attila Vékás Lajos Darázs Lénárd
Alternatív tantárgy címe Szerződési jogi alternatív gyakorlat Szerzői jog és iparjogvédelem Szerzői jogi és iparjogvédelmi szerződések Társasági jog Társasági jogi gyakorlat Társasági jogi iratok szerkesztése Tulajdonelmélet Tulajdonjog jogösszehasonlító megközelítésben (német nyelven, a Budapest-Berlin csereszeminárium keretében) Verseny- és kartelljog
46
Előadó Vékás Lajos Faludi Gábor Faludi Gábor Darázs Lénárd Kisfaludi András Kisfaludi András Lenkovics Barnabás Németh Ágnes Darázs Lénárd
2. számú melléklet az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék 2000-2005-ös beszámolójához A Tanszék által meghirdetett fakultatív órák és az előadók jegyzéke: A fakultatív tantárgy címe A magyar médiatörvény és gyakorlata Családi jog a bírósági gyakorlatban Az elektronikus média és a polgári jog gyakorlati összefüggései Tulajdonjog és egyéb dologi jogi kérdések az ügyvédi gyakorlatban Családjogi jogesetek Fejlődő vállalkozások – a jogász szemével
Bankügyletek A rádiók, televíziók és egyéb tartalomszolgáltatók működésének polgári jogi környezete A non-profit jog integrált elmélete
47
Előadó Molnár Adél (ügyvéd) Soltész Judit (bíró) Molnár Adél (ügyvéd) Vámbéry Gábor (ügyvéd) Kósa Zsuzsanna (bíró) Lengyel Zoltán, Martin Hajdu György, Hegedűs Éva, Horváth Szilvia és Németh Marcell (ügyvédek) Halustyik Anna (ügyvéd) Sár Csaba (ügyvéd) és Tálas József (ügyvéd) Aradszky Zsolt (ügyvéd)
3. számú melléklet az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék 2000-2005-ös beszámolójához A Tanszék megbízott előadóinak jegyzéke: (A jegyzékben mindazoknak a neve szerepel, akik a beszámolási időszakban legalább egy alkalommal megbízást kaptak óratartásra.) Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr.
Ádám György (ügyvéd), Aradszky Zsolt (ügyvéd), Bacher Gusztáv (ügyvéd), Bárdos Péter (ügyvéd), Bodzási Balázs (PhD hallgató), Burger László (ügyvédjelölt, PhD hallgató), Czugler Péter (ügyvéd), Fehérvári Szilvia (ügyvéd), Fejes Gábor (ügyvéd), Gyevi-Tóth Judit (ügyvéd), Győrfi-Tóth Péter (ügyvéd), Halustyik Anna (ügyvéd), Hanák András (ügyvéd) és Haupt Egon (bíró), Hegedűs Éva (ügyvéd), Horváth Szilvia (ügyvéd), Kósa Zsuzsanna (bíró), Kovács Kázmér (ügyvéd), Légrádi Gergely (ügyvéd), Lengyel Zoltán (ügyvéd), Martin Hajdu György (ügyvéd), Molnár Adél (ügyvéd), Németh Marcell (ügyvéd), Popper Klára (jogtanácsos), Sahin-Tóth Balázs (ügyvéd), Sár Csaba (ügyvéd) Siegler Konrád (ügyvéd), Soltész Judit (bíró), Szabó Gergely (PhD hallgató), Szilágyi Zoltán (ügyvéd), Tálas József (ügyvéd), Tóth Ádám (közjegyző), Vámbéry Gábor (ügyvéd),
48
4. számú melléklet az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék 2000-2005-ös beszámolójához A Tanszékre járó folyóiratok jegyzéke: Magyar folyóiratok: 1. Magyar Közlöny 2. Bírósági Határozatok 3. Közigazgatási Gazdasági Döntvénytár 4. Külgazdaság 5. Közgazdasági Szemle 6. Jogtudományi Közlöny 7. Polgári Jogi Kodifikáció 8. Magyar Jog 9. Családi Jog 10. A Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye 11. Gazdaság és Jog 12. Ítélőtáblai Határozatok 13. Acta Juridica 14. Állam- és Jogtudomány 15. Európai Jog 16. Céghírnök 17 Bírósági Döntések Tára 18. JogOk Külföldi folyóiratok 1. Archiv für die Zivilistische Praxis 2. Family Law Quarterly 3. GRUR. Gewerblicher Rechtsschutz und Urheberrecht. Int. Teil 4. Juristische Blätter 5. Rabels Zeitschrift für Ausländisches und Internationales Privatrecht 6. Revue Internationale de Droit Compare 7. Zeitschrift für das Gesamte Familienrecht 8. Zeitschrift für Rechtsvergleichung 9. Zeitschrift für Schweizerisches Recht 10. Die Aktiengesellschaft
49
Az ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszékének beszámolója a 2000/2001. és 2004/2005. tanévek közötti időszakban végzett tevékenységről 1. A Tanszék oktatói a/ Közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatók: Dr. Juhász Imre, egyetemi adjunktus Dr. Németh János, egyetemi tanár (2003. december 31-ig) Dr. Papp Zsuzsanna, egyetemi adjunktus Dr. Somlai Zsuzsanna, egyetemi adjunktus Dr. Szentirmay Gyula, egyetemi adjunktus Dr. Varga István, Ph.D., alkotmánybírósági tanácsadó, részfoglalkozású egyetemi adjunktus (2005. szeptember 1-től) b/ Professzor emeritus: Dr. Németh János, professzor emeritus (2004. január 1-től) c/ Megbízott, külsős oktatók: Dr. Bókai Judit, közjegyző (2004-ig) Dr. Dancs Mária, legfelsőbb bírósági tanácselnök (2004-ig) Dr. Éless Tamás, ügyvéd, az ELTE tiszteletbeli tanára Dr. Gabányi Józsefné, legfelsőbb bírósági tanácselnök Dr. Gáspár Edina, közjegyző Dr. Horváth Éva, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság elnöke, címzetes egyetemi tanár (PPKE) Dr. Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, címzetes egyetemi tanár Dr. Juhász Linda , ügyvédjelölt Dr. Kapa Mátyás, Ph.D., egyetemi adjunktus (KRE ÁJK), ügyvéd Dr. Kiss Daisy, ügyvéd, az ELTE tiszteletbeli tanára Dr. Kocsis Edina, ügyvédjelölt Dr. Lőrincz Györgyné, legfelsőbb bírósági bíró (2002-2004) Dr. Osztovits András, Ph.D., bíró Pálinkásné dr. Mika Ágnes, fővárosi ítélőtáblai bíró (2005-től) Dr. Thomas Rauscher, egyetemi tanár (Németország) Dr. Rónay László, ügyvéd Dr. Rónay Zoltán, ügyvéd Dr. Dr. h.c. Helmut Rüssmann, egyetemi tanár (Németország) Dr. Sántha Ágnes, ügyvédjelölt Dr. Szőke Irén, legfelsőbb bírósági tanácselnök Dr. Tóth Ádám, közjegyző Dr. Török Judit, legfelsőbb bírósági bíró (2005-től) Dr. Török Rozália, főosztályvezető, Pénzügyminisztérium Dr. Udvary Sándor, alkotmánybírósági indítványelemző Dr. Vezér Ágnes, cégbíró Dr. Vida István, címzetes egyetemi docens, az ELTE ÁJK tiszteletbeli tanára Tanszéki előadó: Molnár Istvánné A Tanszéknek a jogász szakma vezető képviselőinek oktatásba történő bevonásával sikerült megőriznie az elmúlt évtizedekben kialakult szakmai színvonalát. A Tanszék az egyetemen kívül is jelentős szakmai megbecsüléssel bír, s így a főállású oktatók mellett számos kiváló szakember kész díjazás nélkül bekapcsolódni a tanszéken folyó oktatási tevékenységbe. Ezek a kiváló szakemberek nem csupán a tanszéki oktatókra nehezedő fokozott terheket mérsékelték, hanem gazdag gyakorlati tudásukat, tapasztalatukat is
50
kamatoztatták az oktatásban, hozzájárulva ahhoz, hogy a hallgatók – a Tanszék hagyományának megfelelően – egyszerre részesüljenek elméleti és gyakorlati képzésben. 2. Oktató munka, egyetemi alapképzés A Tanszék nappali, esti és levelező tagozaton két tárgyat oktat: a polgári perjog és a polgári nemperes eljárások tantárgyakat. Nappali tagozaton a polgári perjog tantárgy két félévben kerül oktatásra, mindkét félévben két óra kötelező előadás és két óra kötelező szeminárium formájában. A szemináriumi hallgatók teljesítménye a kreditrendszer bevezetése óta ötfokozatú érdemjeggyel kerül minősítésre. A polgári perjog tantárgyból az első félévben szóbeli kollokviumon, a második félévben szigorlaton kell a hallgatóknak számot adni tudásukról. Esti és levelező tagozaton a polgári perjog oktatása két félévben – kötelező előadások formájában – történik, a számonkérés módja azonos a nappali tagozatéval. Esti tagozaton az előadás óraszáma heti két óra, levelező tagozaton konzultációs alkalmanként négy óra. A polgári nemperes eljárások tantárgy oktatása mindhárom tagozaton egy féléves. Nappali tagozaton a kötelező heti két órás előadások mellé a tanszék számos oktatója – ideértve a PhD és a volt PhD-hallgatókat is – fakultatív előadásokat hirdet meg, amelyeken a rendkívül szerteágazó tananyag gyakorlati feldolgozása történik meg. A vizsga írásbeli, a javítás lehetősége elsősorban szóban adott. Esti tagozaton heti két óra a kötelező előadási óraszám, levelező tagozaton konzultációs alkalmanként négy óra. A vizsga módja a nappali tagozatéval azonos. A Tanszék az általános túlterheltség ellenére következetesen kitartott az elmúlt évtizedekben kialakult oktatási gyakorlata mellett. Ennek jegyében megőrizte az elméleti előadásokkal és a kiscsoportos szemináriumokkal/gyakorlatokkal jellemzett hagyományos egyetemi oktatási struktúrát, mert az a meggyőződése, hogy – összhangban az egyetemi oktatás klasszikus hagyományával és tapasztalatával – csak ennek révén lehetséges igényes, magas színvonalú elméleti ismereteket átadni, s egyúttal olyan készségeket kifejleszteni, melyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók későbbi szakmai munkájukban az itt megszerzett elméleti tudás hatékony alkalmazására képesek legyenek. A Tanszékre jellemző volt a korábbiakban is, hogy a hallgatókat az oktatás új módszereivel is megpróbálják a gyakorlathoz közelebb vinni. A korábbi módszereken (tárgyalás-látogatások, beadványok szerkesztése, konkrét ügyek iratainak az oktatás céljára adatvédelmi szempontból átalakított (kifestett) verzióinak elemzése) túlmenően új módszerekkel is kísérletezünk: pl. számítógép-termi órák bevezetése, stb. Az előadások anyagát a jogszabályi változások, az új elméleti eredmények valamint az oktatás és a vizsgáztatás során szerzett tapasztalatok alapján minden évben aktualizáltuk, felfrissítettük, hogy a hallgatók mindenkor a korszerű polgári eljárásjogi ismereteket sajátíthassák el. Szigorúan kitartunk a nagy előadókban tartott, évfolyam szintű előadások és a kiscsoportos szeminárium illetve gyakorlat egyetemi módszertana mellett, mert meggyőződésünk, hogy csak így lehet színvonalas egyetemi képzést megvalósítani. Oktatóink nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy személyes kontaktust alakítsanak ki a hallgatókkal, hogy segítsék a hallgatókat az előadáson elhangzott elméleti anyag alkotó elsajátításában, valamint arra, hogy a polgári eljárásjog területén kialakítsák bennük azokat a képességeket, melyekre egy gyakorló jogásznak majd szüksége lesz. Bár kívülről számos esetben elhangzott javaslatként, hogy a szóbeli vizsgáztatást a nagy hallgatói létszámra való tekintettel célszerű volna írásos vizsgáztatással kiváltani, a Tanszék mindmáig kitartott és a jövőben is kitart a hagyományos, a hallgatókkal személyes kontaktust teremtő szóbeli vizsgáztatás mellett.
51
A Tanszék különös figyelmet fordít arra, hogy az esti és levelező tagozaton lehetőség szerint ugyanazok az előadók tartsanak előadásokat, mint a nappali tagozaton, ezáltal is közelítve az oktatás színvonalát. A fakultatív előadások területén a Tanszék évtizedekre visszamenően széles kínálatot nyújt. A nemzetközi és európai jogi aktuális ismeretek színvonalas közvetítését évek óta Európa vezető eljárásjogász-professzorainak (a beszámolási időszakban évenként váltakozva: Prof. Dr. Thomas Rauscher és Prof. Dr. Dr. h.c. Helmut Rüssmann) oktatásba történő bekapcsolásával is segíti a Tanszék. A Polgári Eljárásjogi Tanszék részt vesz a társadalombiztosítási ügyintéző képzésben (főiskolai szint). 2000-2005 között 617 hallgató végezte el ezt a szakot. A polgári eljárásjog témafelelőse dr. Kiss Daisy. Az oktatás a tanév második félévében zajlik, heti három (két alkalommal négy) órában. Az oktatáshoz tankönyv készült, első és második kiadását az Osiris Kiadó adta ki. A könyv szerzői: dr. Kiss Daisy és dr. Rónay Zoltán. A Tanszék a politológia szak képzési tervében szereplő tárgyakat nem oktat. A Tanszék szerepet kíván vállalni a bolognai folyamatnak megfelelő átalakulásban, így az igazságügyi szervező szak képzésében is. Továbbá több tárgy oktatásában munkatársai együttműködnek a JOTOKI-val. A Tanszék mellett működő Polgári Eljárásjogi Tudományos Diákkör számos színvonalas ülés megrendezése mellett az OTDK mozgalomban is hagyományosan szerepet vállal. 3. Doktori képzés A polgári eljárásjogi iskola szakmai tekintélyének köszönhetően számos tehetséges végzős hallgató döntött úgy, hogy tanszékünkhöz csatlakozva részt vesz az ELTE ÁJK-n folyó doktori képzésben, s szerez tudományos doktori – PhD – fokozatot a polgári eljárásjog témakörében. A PhD hallgatók és a 3 éves képzést befejező volt PhD hallgatók részt vesznek a tanszék oktató munkájában, és népszerű órákat tartanak. Közülük hárman már sikeresen megvédték doktori dolgozatukat: Dr. Osztovits András: Elméleti és gyakorlati kérdések az előzetes döntéshozatali eljárás kapcsán c. dolgozatát 2005-ben cum laude minősítéssel védte meg. A dolgozat már könyv- formátumban is megjelent. Dr. Kapa Mátyás: Hitelezővédelem a bírósági végrehajtásban c. dolgozatát 2005-ben summa cum laude minősítéssel, azon belül maximális pontszámmal védte meg. A disszertáció könyv-formátumban való megjelentetését a bizottság javasolta. Dr. Varga István: Bizonyítási rendszerek ütközése transzatlanti kereskedelmi választottbírósági eljárásokban c. dolgozatát 2005-ben Németországban, summa cum laude minősítéssel, azon belül maximális pontszámmal védte meg. A disszertáció minősítésének köszönhetően a két vezető német szakmai kiadó, a C.H. Beck és a Nomos kiadó közös gondozásában jelent meg az európai könyvpiacon. A könyvet az egyetem jelölte a Német Állandó Választottbíróság /DIS/ és a Német Nemzetközi Kereskedelmi- és Iparkamara által közösen adományozott „Az év legjobb kereskedelmi és nemzetközi eljárásjogi témájú disszertációja” címre. 4. Tudományos munka A polgári eljárásjog természetéből következően a Tanszék tudományos munkájának egy részét a jogszabályi értelmezések, és a jogalkotással kapcsolatos tudományos szakértői tanácsadás adta, míg más részről a Tanszék keretében számos hagyományos tudományos tanulmány, illetve tanulmánykötet született. Tanszékünk nem csupán mint a
52
polgári eljárásjog kiemelkedő egyetemi iskolája, hanem a polgári eljárásjog tudományának egyik egyetemi központjaként is elismert. Ezt bizonyítja többek között a Tanszék oktatóinak aktív jogirodalmi tevékenysége, amelynek szemléltetésére a következő fontosabb művek emelhetők ki: A gyűjteményes művek lehetőséget adnak egy időszak szakmai tevékenysége keresztmetszetének megmutatására, és a fiatal kutatók bemutatkozására is. Erre látunk példát a Kiss Daisy és Varga István szerkesztette Magister Artis Boni et Aequi – Studia in Honorem Németh János (Budapest 2003), és a Papp Zsuzsanna szerkesztésében megjelent: A magyar polgári eljárásjog a kilencvenes években és az EU jogharmonizáció című (Budapest 2003) könyvek esetén. Varga István szerkeszti ezen kívül a Budapesti Fórum Európáért Könyvsorozatot. (Több egyetemen tananyagként használt, megjelent I. kötet: Matthias Herdegen: Európai Jog, Budapest 2005.) A beszámolási időszakban jelentek meg többek között Németh János és Kiss Daisy szerkesztésében, Csiky Péter és Vida Sándor társszerzőségével „A bírósági nemperes eljárások magyarázata” című mű, majd ugyancsak Németh János és Kiss Daisy szerkesztésében, Németh János és Vida István társszerzőségével „A bírósági végrehajtás magyarázata” című munka, illetve Németh János és Kiss Daisy szerkesztésében, Németh János, Berkesné Dancs Mária, Gabányi Józsefné, Kiss Daisy és Rónay Zoltán társszerzőségével „A cégekkel kapcsolatos nemperes eljárások magyarázata” című mű, valamint a Bécsben megjelent, Varga István által írt „A magyar választottbírósági jog magyarázata” (Schiedsgerichtsbarkeit in Zentraleuropa/Ungarn) című munka, amelyeket a polgári eljárásjog elméleti és gyakorlati szakemberei egyaránt alapvető jelentőségűnek tekintenek. A doktori disszertációk védése kapcsán megjelent – már említett – publikációkat is a fontos eredmények közé soroljuk, amelyek közül kiemelkedik Varga István Németország vezető jogi kiadóinál megjelent disszertációja. 5. Nemzetközi kapcsolatok Tanszékünk számos oktatója, munkatársa rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal. Így Németh János professzor emeritus, az ifjabb generációból pedig tanítványa, Varga István, aki Németh János mellett a Tanszék második nemzetközileg ismert személyisége. Külön kiemelendő, hogy Varga István külföldön, az egyik legszínvonalasabb németországi polgári eljárásjogi iskolában írta és védte meg sikeresen PhD doktori értekezését. A Tanszék számos PhD vagy volt PhD hallgatója töltött hosszabb időt tanulmányutak segítségével a beszámolási időszakban neves külföldi egyetemeken. A Tanszéknek több nyugat-európai egyetemmel vannak Dr. Németh János és Dr. Varga István által koordinált, diákcserét lehetővé tevő érvényes Erasmus-szerződései, amelyek keretében jelenleg évente 6-8 magyar hallgató folytathat ösztöndíjas külföldi tanulmányokat. Németh János tagja többek között az International Association of Procedural Law-nak, e nemzetközi egyesület Igazgató Tanácsának tagjává választották 1987-ben. A Wissenschaftliche Vereinigung für Internationales Verfahrensrecht német egyesület tagja, 1989 óta elnökségi tagja. Varga István 1998 óta az Universität Leipzig/Németország szemeszterenként 30 órás előadássorozatra megbízott előadója. Szemeszterenként váltakozó oktatott tárgyai:
53
nemzetközi polgári eljárásjog, nemzetközi választottbíráskodás, bevezetés a jogösszehasonlításba, bevezetés a magyar magánjogba, továbbá az Universität des Saarlandes/Németország vendégtanára 2004 óta. Ugyanő egy szemeszteres anyag angol nyelvű előadására kapott megbízást a neves japán Kyoto Ritsumeikan Law School-tól összehasonlító perjog témában. A meghatározó nemzetközi polgári eljárásjogi tudományos szervezetek (az International Association of Procedural Law, Wissenschaftliche Vereinigung für Internationales Verfahrensrecht, és a Vereinigung der Zivilprozessrechtslehrer) évek óta folyamatosan Varga Istvánt kéri fel előadások és nemzeti jelentések különböző idegen nyelveken való megtartására ill. megírására. 6. Külső szakmai megbízatások Tanszékünk szakmai tekintélyét jelzi, hogy több tanszéki kolléga rangos közéleti megbízást kapott, illetve látott el a beszámolási időszakban. Dr. Kiss Daisy a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára. Dr. Varga István főállásban az Alkotmánybíróság tanácsadója, ahol elsősorban magánjogi és polgári eljárásjogi vonatkozású ügyek határozati előkészítésében vesz részt. Ezen kívül az ELTE Bölcsészettudományi Karán a Germanisztikai Intézet/Német Tanszék megbízott előadója, ahol német jogi és gazdasági szaknyelvi kurzust, illetve a német nyelvi államvizsgára felkészítő kurzust tart. Varga István az európai jogharmonizációra, kodifikációs szaktanácsadásra és európai jogi továbbképzésre szakosodott, szakmai körökben elismert Budapesti Fórum Európáért Alapítvány igazgatója. Dr. Németh János 1997 júniusától alkotmánybíróként, illetve alkotmánybírósági elnökként tevékenykedett 2003. július 31-ig. Jelenleg szerkesztőbizottsági elnöke és főszerkesztője a „Magyar Jog”, szerkesztőbizottsági elnöke az „Európai Jog” és a „JogOk” (Jogász Oktatás) című folyóiratoknak. Elnöke A Jogi Publicisztikáért Alapítvány kuratóriumának, valamint a Magyar Jogász Egylet Kiadói Bizottságának. Dr. Németh János rendszeresen felkért előadója belföldi és nemzetközi szakmai konferenciáknak. A beszámolási időszakban ezek közül kiemelhetőek a következő általa tartott előadások: „Az Alkotmánybíróság további működését befolyásoló körülmények” (Tíz éves az Alkotmánybíróság, Tudományos-szakmai konferencia, Budapest, 2000 január), „Alkotmány – Jogalkotás – Jogalkalmazás” (Központi bevezető előadás. Hatodik Magyar Jogászgyűlés, Balatonfüred, 2002 június), „A magyar polgári eljárásjog fejlődése a XIX. század végén.” (A XX. század magyar jogfejlődése, századvégi jogtörténet, Magyar Jogász Egylet konferenciája, Kaposvár, 2002), „Észrevételek a készülő közigazgatási perrendtartáshoz; eljárási kérdések és a polgári perrendtartáshoz való viszony” (A közigazgatási perrendtartás kodifikációja Magyarországon – reflexiók a törvénytervezetre tudományos és gyakorlati szempontból, Szakmai konferencia a Legfelsőbb Bíróság, a Német Szövetségi Közigazgatási Bíróság és a Budapesti Fórum Európáért közös rendezésében, Budapest, 2004), „A közigazgatási perek szabályozásának továbbfejlesztése” (Huszonegyedik Jogász Vándorgyűlés, Szeged, 2004). A Polgári Eljárásjogi Tanszék jelentős szerepet vállalt a Bibó István Szakkollégium tevékenységében. A Szakkollégium évről évre magas szintű szakmai munkát folytat, hazai és nemzetközi hírű programokat szervez, és jelentősen hozzájárul a színvonalas jogászképzéshez. A Szakkollégium tevékenységében a Tanszék oktatói közül Dr. Kiss Daisy, Dr. Sántha Ágnes, aki egyben a Szakkollégium igazgatója, és Dr. Rónay Zoltán vesznek részt, munkájukat Dr. Paksi Gábor, a Tanszék PhD-hallgatója segíti. A Szakkollégium Civilisztika Műhelyét Dr. Kiss Daisy vezeti. A Tanszék munkatársai a Civilisztika Műhely következő kurzusait vezetik: - A polgári per titkai (dr. Kiss Daisy, dr. Rónay Zoltán)
54
- Jogsegély-program – jogi tanácsadás, ügyintézés (dr. Kiss Daisy, dr. Sántha Ágnes, dr. Paksi Gábor) − a kurzus 2005 őszén már nem indult. - Hogyan írjuk és hogyan olvassuk a jogszabályt? (dr. Kiss Daisy) - Alapozó II. – Kötelmi jog általános és különös rész az elméletben és a gyakorlatban (dr. Sántha Ágnes) - Felkészítés a polgári perjogi vizsgára (dr. Sántha Ágnes) A Szakkollégium Polgári Eljárásjogi Kutatócsoportja 2004 őszén alakult azzal a céllal, hogy szervezett kereteket biztosítson a polgári eljárásjogban elmélyülni kívánó szakkollégisták kutatásai számára. A kutatócsoport munkáját Dr. Kiss Daisy és Dr. Sántha Ágnes koordinálják. A 2004 nyarán megkezdett munka eredményeként egy tizenegy tanulmányt tartalmazó kötet jelenleg szerkesztés alatt áll. A XXVII. OTDK 2005 márciusában Győrben, a Széchenyi István Egyetemen megtartott szóbeli fordulóján a Szakkollégium következő hallgatói képviselték a Tanszéket: - Tóth Alexandra Marianna: A bírósági iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok változásai a kézbesítési vélelem és megdöntése. (Konzulensek: Dr. Kiss Daisy – Dr. Sántha Ágnes), - Lukácsi Linda: A bizonyítás kérdései a származás megállapítása iránti perekben. (Konzulensek: Dr. Kiss Daisy – Dr. Sántha Ágnes). A 2001 óta működő és a Civilisztika Műhely által koordinált jogsegély program a Szakkollégium egyik legsokoldalúbb és legsikeresebb kezdeményezése. A program keretében „panasziroda”-napokra kerül sor, ahol a hatályos jogi szabályozás nyújtotta lehetőségek keretein belül ingyenes jogi tanácsadást nyújtanak a hallgatók az őket felkereső személyek számára a program szakmai felügyeletét ellátó oktatók, nevelőtanárok jelenlétében. Végül a Tanszék számos oktatója, így Dr. Éless Tamás, Dr. Gabányi Józsefné (2004-ig), Dr. Juhász Imre, Dr. Kiss Daisy, Dr. Papp Zsuzsanna, Pálinkásné dr. Mika Ágnes, Dr. Somlai Zsuzsanna, Dr. Szőke Irén, Dr. Tóth Ádám és Dr. Török Judit bizottsági tagként részt vesz a jogi szakvizsgák lebonyolításában. 7. A Tanszéki infrastruktúra A Tanszéki infrastruktúra, bár nem hasonlítható össze az Európai Unió régebbi tagországainak hasonló méretű és szerepű egyetemi tanszékeinek fejlettségével, a magyar egyetemi körülmények között megfelelőnek mondható. Budapest, 2006. február 20. Dr. Németh János professzor emeritus
55
Melléklet Kimutatások az ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék 2000/2001-es és 2004/2005-ös tanévek közötti időszakra vonatkozó beszámolójához A/ A kötelező órák rendszere a nappali tagozaton: Felvétel előfeltétele
Kód
Tartalom
PP1
Polgári perjog 1
PP1
Polgári perjog 1
PP2
Polgári perjog 2
PP2
Polgári perjog 2
PNP
Polgári nemperes eljárások
A polgári jog 1. teljesítése A polgári jog 1. teljesítése A polgári perjog 1. teljesítése A polgári perjog 1. teljesítése A polgári perjog 2. teljesítése
Összes előadási óra/Szerezhető kreditpont:
Oktatási mód/Heti óraszám
Értékelés/Kredit
Előadás/2
Kollokvium/2
Szeminárium/2
Gyakorlati jegy/2
Előadás/2
Szigorlat/4
Szeminárium/2
Gyakorlati jegy/2
Előadás/2 (csak az őszi szemeszterben)
Kollokvium/2
9
12
B/ Kötelező szemináriumi órák száma a nappali tagozaton:
PP1 PP2
2000/011 23 x 2 -
2000/012 23 x 2
Tanév PP1 PP2
2003/04-2 23 x 2
2004/05-1 23 x 2 -
Tanév
C/ A nappali tagozatos bontásban:
2001/021 23 x 2 -
2002/031 23 x 2 -
PNP PP1 PP2
2000/012 377
Tanév PNP PP1 PP2
2003/04-2 23 982
2004/05-1 439 805 -
2002/032 23 x 2
2003/041 23 x 2 -
2004/05-2 23 x 2
hallgatók által tett vizsgák
2000/011 396 386 -
Tanév
2001/022 23 x 2
2001/021 382 370 -
2001/022 377
2004/05-2 1 876
56
2002/031 356 405 -
száma
félévenkénti
2002/032 499
2003/041 773 472 -
D/ Az esti-levelező hallgatók által tett vizsgák száma félévenkénti bontásban: Tanév PNP PP1 PP2
2002/03-2 312
2003/04-1 314 343 3
2003/04-2 5 329
2004/05-1 256 308 -
2004/05-2 1 295
E/ Fakultatív előadások a Polgári Eljárásjogi Tanszék részéről a beszámolási időszakban: -
Az ügyvédi működés A választottbíráskodás A bizonyítás speciális elméleti és gyakorlati kérdései Az előzetes döntéshozatali eljárás Az európai polgári anyagi és eljárási jog összefüggései – az európai polgári eljárásjog aktuális kérdései Az Internet és a jog A közjegyzői szervezet és eljárás Polgári jogi igények érvényesítése Európában – Az új európai joghatósági és elismerési rendelet
F/ Évfolyamdolgozatok: Ciklus Darab 2003/2004-1 3 2003/2004-2 10 2004/2005-1 9 2004/2005-2 12 G/ Szakdolgozatok: Ciklus Darab 2000/20012 3 2001/20022 7 2002/20031 4 2003/20041 5 2003/20042 11 2004/20051 3 2004/20052 5
Átlag 5 4,71 3,75 3,6 3,63 3,33 3,2
H/ PhD-hallgatók száma: 2000-2001 2001-2004 2004-2005
2 5 5
I/ PhD-előadások: 2000-2005: Dr. Németh János és Dr. Varga István
57
J/ Idegen nyelvű (Socrates/Erasmus) előadások: 2000-2005: Dr. Varga István („Institutionen Zivilprozessrechts/Institutions of Hungarian Civil Procedural Law”)
des
ungarischen
K/Tudományos Diákkör: 2002-2003. • • • • • • • • • •
Dr. Soltész Judit: A bírói pálya – szerep és ember Dr. Kőrös András: Méltányosság a bírói jogalkalmazásban, különös tekintettel a házassági vagyonjogra Dr. Haupt Egon: Jogcímhez kötöttség a polgári perben Dr. Pataki Árpád: A sajtó-helyreigazítási perről Dr. Kapa Mátyás: A végrehajtási perekről Dr. Péntek László: Bíró akarok lenni – Hogyan lehetek az? Dr. Horváth Éva: Mondd, te kit választanál? – A választottbíróságról Dr. Varga Zs. András: Ügyész a polgári perben Dr. Udvary Sándor: Hogyan írjunk keresetlevelet? Dr. Fleck Zoltán: Bírói függetlenség a szociológus szemszögéből
2003-2004. • • • •
Dr. Kapa Mátyás: A perorvoslati rendszer Dr. Osztovits András: Az európai és a polgári eljárásjog Vallat vagy hallgat? Avagy hogyan vezeti a bíró a tárgyalást? Látogatás a Budaörsi Városi Bíróságon
2004-2005. • • • • •
Dr. Osztovits András: Az előzetes döntéshozatali eljárásról Dr. Tóthné Bicskei Beatrix: A bírói meggyőződés kialakulása Dr. Lovas Zsuzsanna: Mediáció, mint alternatív vitarendezési mód – avagy hogyan kerüljük el a perlekedést? Dr. Varga István: A nemzetközi és az európai eljárásjog alapjai Tárgyaláslátogatás a Budaörsi Városi Bíróságon
L/ Demonstrátorok: Ciklus Demonstrátor Díjazott 2000-2001 5 1 2001-2002 5 1 2002-2003 3 1 2003-2004 3 1 2004-2005 2 1
58
