MAB INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓ 2013/2014 KARI ÖNÉRTÉKELÉS
Elfogadta a Gépészmérnöki Kar Tanácsa a 2013. december 5-én tartott ülésén
BUDAPEST, 2013. DECEMBER 5.
Összeállították:
Dr. Czigány Tibor, egyetemi tanár, dékán Dr. Bihari Péter, egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes Dr. Kovács Ádám, egyetemi docens, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes Dr. Orbulov Imre Norbert, adjunktus, gazdasági dékánhelyettes Dr. Szabó Tibor mestertanár, hivatalvezető Vígh Miklós elnök, Gépészkari Hallgatói Képviselet
Közreműködtek: Dr. Bárány Tamás, egyetemi docens, tanszékvezető-helyettes Dr. Dévényi László, egyetemi docens, tanszékvezető Dr. Gróf Gyula, egyetemi docens, tanszékvezető Dr. Horák Péter, egyetemi docens, tanszékvezető Dr. Hős Csaba, egyetemi docens Dr. Korondi Péter, egyetemi tanár, tanszékvezető Dr. Láng Péter, egyetemi tanár, tanszékvezető Dr. Örvös Mária, egyetemi docens Dr. Paál György, egyetemi docens, tanszékvezető Dr. Stépán Gábor, egyetemi tanár, tanszékvezető Dr. Szalay Tibor, egyetemi docens, tanszékvezető Dr. Vad János, egyetemi docens, tanszékvezető Szipka Károly, hallgató, Gépészkari Hallgatói Képviselet Szaller Ádám, hallgató, Gépészkari Hallgatói Képviselet
2
Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................................. 4 1. A kar általános helyzetképe ............................................................................................................. 5 1.1. Küldetés, helyzetelemzés és jövőkép ........................................................................................ 5 1.1.1. Történeti háttér ................................................................................................................... 5 1.1.2. Küldetésnyilatkozat............................................................................................................ 6 1.2. Minőségfejlesztési intézkedések ............................................................................................... 6 1.2.1. Ismertség és elismertség..................................................................................................... 6 1.2.2. Minőségpolitika, minőségfejlesztési intézkedések ............................................................ 7 1.2.3. Az előző akkreditációs jelentés megállapításai – Válaszintézkedések .............................. 9 1.3. A Kar szervezete, irányítása és stratégiája .............................................................................. 13 1.3.1. Szervezeti felépítés .......................................................................................................... 13 1.3.2. Belső és külső kapcsolatok .............................................................................................. 15 1.4. C-SWOT analízis .................................................................................................................... 17 1.5. Az akkreditációs követelményeknek való megfelelés ............................................................ 19 2. A Kar kulcsfontosságú eredményei ............................................................................................... 22 2.1. Oktatás .................................................................................................................................... 22 2.1.1. Képzési szerkezet ............................................................................................................. 22 2.1.2. Képzések létszámmutatói................................................................................................. 24 2.1.3. Továbbképzési szakok ..................................................................................................... 31 2.1.4. Képzések eredményessége ............................................................................................... 31 2.1.5. Elitképzés, tehetséggondozás ........................................................................................... 37 2.2. Kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia és gyakorlat ............................................................ 38 2.2.1. K+F+I szervezeti rendszere ............................................................................................. 38 2.2.2. K+F+I tevékenység számokban ....................................................................................... 39 2.2.3. Doktori képzés, habilitáció .............................................................................................. 41 2.2.4. Partnerkapcsolatok ........................................................................................................... 42 2.3. Gazdálkodás ............................................................................................................................ 43 3. Minőségbiztosítási elvek és módszerek ......................................................................................... 46 3.1. Minőségbiztosítási stratégia .................................................................................................... 46 3.2. Képzési programok minőségbiztosítása .................................................................................. 46 3.3. Hallgatói teljesítményértékelési rendszer ............................................................................... 47 3.4. Oktatói minőségbiztosítás ....................................................................................................... 48 3.5. Tanulástámogatás .................................................................................................................... 48 3.6. Belső információs rendszer ..................................................................................................... 49 3.7. Tájékoztatás és nyilvánosság .................................................................................................. 49 3.8. A Kar működésének értékelése ............................................................................................... 50 3.8.1. A Kar irányítása és stratégiája ......................................................................................... 51 3.8.2. Oktatási, oktatásszervezési folyamatok ........................................................................... 52 3.8.3. Munkatársi elégedettség................................................................................................... 54
3
BEVEZETÉS A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának akkreditációjára a 2008. évben került sor, amelynek eredményeként a MAB támogató határozatot hozott. Az intézmény működési környezetének állandó változása, vezetésének, szervezeti struktúrájának átalakulása jelentős hatással van a tevékenységre, annak elemeire. Ennek tükrében célunk, hogy intézményi önértékelés keretében elemezzük a Karon folyó oktatás, kutatás, és ehhez kapcsolódó szolgáltatások eredményességét, bemutassuk a gazdálkodásunk főbb folyamatit és jellemzőit. Célunk továbbá, hogy bemutassuk a Kar értékeit, önkritikusan feltárjuk a tevékenységet korlátozó problémákat, a munkatársaknak a Karon folyó tevékenységekről és azok fontosságáról kialakult véleményét és feltárjuk a jövőbeni stratégiát megalapozó kulcselemeket. Az akkreditációs tevékenység irányítását és koordinálását az oktatási dékánhelyettes végezte együttműködve a Kar és a tanszékek vezetőivel, így e jelentés a Kar egészének álláspontját tükrözi, melyet a Kari Tanács általi elfogadás is megerősít. Az önértékelés elkészítésénél, a fejezetek kidolgozásánál a PDCA elv alapján törekedtünk az előző akkreditációs eljárás óta elért eredmények kiemelésére, valamint a problémák őszinte feltárására. Valamennyi tevékenység értékelésénél megemlítettük annak minőségirányítási rendszerbe ágyazottságát. Tekintettel voltunk arra is, hogy az egyes területek bemutatásánál érvényesítsük a befolyásoló tényezők, célok, folyamatok, módszerek, mérhetőség, eredmények, erősségek és gyengeségek komplexitására vonatkozó alapelvet. Az önértékelés első fejezetében tekintettük át a Kar működését, az utóbbi akkreditáció óta eltelt időszakban a MAB által megfogalmazott javaslatok és elvárásokat, valamint ezek megvalósulása érdekében hozott intézkedéseket és eredményüket, a Kar alapdokumentumait, szervezeti struktúráját, irányítási rendszerét, stratégiájának kiemelt elemeit, a vezetés minőség és kiválóság iránti elkötelezettségének eredményeit, a Hallgatói Önkormányzat részvételét a vezetésben. Ezen túlmenően bemutattuk a C-SWOT analízis eredményeit és az ebből származtatott, jövőre vonatkozó fejlesztési irányokat. A második fejezet tartalmazza a Kar kulcsfontosságú eredményeit az oktatás, a kutatás-fejlesztés és innováció, a hazai és nemzetközi partnerkapcsolatok, valamint a gazdálkodás vonatkozásában. Az önértékelés harmadik fejezete a minőségbiztosítás alapelveinek és gyakorlatának bemutatását, valamint értékelését tartalmazza. Az útmutató alapján kitértünk a stratégiai eljárásokra, a képzési programok indítására, követésére és értékelésére, a hallgatói teljesítmények értékelésének rendszerére, az oktatók minőségének biztosítására, a tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások komplex rendszerére, a belső információs rendszerre és a nyilvánosságra. E fejezet tartalmazza a Kar munkatársai körében elvégzett átfogó elégedettség-felmérés eredményeit, összehasonlítva az előző akkreditációs eljárás során kapott eredményekkel.
4
1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) nyolc karral rendelkező, országos és regionális szerepű, nemzetközileg is jelentős felsőoktatási intézmény, hazánk egyik legjelentősebb oktatási és kutatási központja. A BME nyolc kara közül az Építőmérnöki Kar után a Gépészmérnöki Kar a második leghosszabb múltra visszatekintő kar. A Gépészmérnöki Kar önmagában is igen ismert és elismert része a BME-nek. Jövőképének alakításában egyszerre van jelen a tradíció és az új iránti erős elkötelezettség.
1.1. Küldetés, helyzetelemzés és jövőkép 1.1.1. TÖRTÉNETI HÁTTÉR Az InstitutumGeometrico-Hydrotechnicum (Mérnöki Intézet) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jogelőd intézménye 1782-ben kezdte meg működését. A II. József alapította intézményben földmérő, vízszabályozó, térképrajzoló, ármentesítő mérnököket képeztek. Az intézmény 1846-ban József nádor nevét vette fel. Az 1850-es években összevonták a már működő Ipartanodával, és létrejött a német oktatási nyelvű Joseph Industrieschule. Ez 1856-tól Joseph Polytechnicum néven működött tovább, majd 1860-ban engedélyezték a magyar nyelvű oktatást. Az 1871-ben létrejött önálló Műegyetemen 5 szakosztályt alapítottak: mérnöki, gépészmérnöki, építészmérnöki, vegyészmérnöki és egyetemes szakosztályt, melyek a mai karok megfelelői voltak. A Gépészmérnöki Karnak az indulás évében 15 hallgatója volt. Ez a létszám az 1881/82-es tanévben már 131 főre növekedett, míg az 1899/1900-as tanévben már közel 800 volt a hallgatók létszáma. A korszerű ipari igényeket messzemenően figyelembe vevő gépészmérnök oktatást bizonyítja az a tény is, hogy az új tudományterületek művelésére külön tanszékeket alapítottak. Az 1920-as évek második felében több olyan oktatási reformot hajtottak végre, melyek célja egyrészt az oktatás korszerűsítése, másrészt a hallgatók túlterhelésének csökkentése volt. 1934-ben új szervezeti keretek között létrejött a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, mely 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye lett. Ebben az évtizedben tovább folytatódott az ipari gyakorlattal rendelkező szakemberek bekapcsolódása az oktatásba, új szaktanszékeket alapítottak, valamint bővítették és fejlesztették a laboratóriumokat és gépműhelyeket. Az 1945 utáni éveknek, évtizedeknek az országban végbemenő politikai küzdelmei a Műegyetemen is éreztették hatásukat. Az 1948/49 fordulóján elkészült a Gépészmérnöki Kar új szakosítási terve, mely szerint a következőkben az alábbi szakokon folyt a képzés: gépgyártástechnológia, hőerőgépész, vasúti gépész, épületgépész, áramlástani, hajógépész, vegyipari gépész, textilgépész, emelőgépész és mezőgazdasági gépész. 1955-ben jelentős előrelépés történt a minőségi oktatás irányába, ennek megfelelően az ún. tartós tantervek kidolgozása keretében a tantárgyak számát és a szakok számát is csökkentették. 1984-ben angol nyelven folyó mérnökképzés indult külföldi hallgatók számára, melyben a Gépészmérnöki Kar kezdettől fogva aktívan részt vesz. Később a Kar az orosz nyelvű képzés mellett bekapcsolódott a francia és német nyelvű képzésekbe is. A 90-es évek végére a társadalmi-gazdasági igények függvényében gazdagodtak a képzési formák. Mára ezen idegen nyelvű képzésekből az angol és a német maradt meg. A Kar jelenlegi képzési palettáján 4 alapképzési (gépészmérnöki, energetikai mérnöki, mechatronikai mérnöki és ipari termék- és formatervező mérnöki), 6 mesterképzési (gépészmérnöki, energetikai mérnöki, mechatronikai mérnöki és ipari terméktervező mérnöki, épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki, angol nyelvű gépészeti modellezés) szak áll a graduális képzés hallgatói rendelkezésére. A diplomával rendelkezők részére két szakirányú továbbképzési (hegesztő technológus és energiatermelési) szak, valamint a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola keretein belül folyó szervezett doktori képzés nyújt továbbtanulási lehetőséget.
5
1.1.2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT A BME Gépészmérnöki Kar küldetése, hogy őrizze, kiterjessze, és a társadalom számára hasznossá tegye a gépészmérnöki feladatok megoldásához szükséges szakmai tudást és ismereteket, valamint a diszciplináris kutatásokkal új ismereteket hozzon létre. Az új és a megőrzött tudást oktatási munkája során terjessze, valamint kutatás-fejlesztés-innovációs tevékenységével ezen ismereteket a társadalom és a gazdaság feladatainak megoldásában hasznosítsa. Mindezek mellett a Kar meghatározó szerepet kíván betölteni a gépészet, az energetika, a mechatronika és az ipari terméktervezés minőségcentrikus felsőfokú oktatásában. Ezt a küldetését a műszaki kutatással integrálódó egyetemi szintű oktató munkával, valamint tehetséggondozási programok működtetésével és a doktorképzés keretében a legkiválóbb hallgatók tudományos munkába való bevezetésével valósítja meg. A Kar a szélesen értelmezett gépészmérnöki szakmához kapcsolódó, különböző szakú és szakirányú alap, mester és doktori szintű képzések magas színvonalú működtetését tekinti elsőszámú feladatának. Mindehhez olyan komplex és összehangolt képzési struktúrát és oktatási programokat alakít ki, ami kellően felkészíti a hallgatókat a továbbtanulásra, továbbá általában az életen át tartó tanulásra, az ismeretek folyamatos megújításának képességére. A Kar által az alapképzés végén a diplomával tanúsított tudás a hallgatóknak azokat az ismereteket és képességeket biztosítja, amellyel Európa és az iparilag fejlett világ bármelyik, a gépészmérnöki területen belüli vagy ahhoz közelálló mesterképzésbe be tudnak kapcsolódni. Ugyanakkor a gyakorlatorientált alapképzés fejlesztése révén közvetlenül az iparban elvárt üzemviteli feladatok ellátására is felkészít. A Kar által kiadott mester diploma olyan ismereteket igazol, melyet nemcsak a hazai ipar fogad el és részesít előnyben a mérnöki munkakörök betöltésekor, de a nemzetközi vállalatok is az elsőszámú magyar, műszaki területen szerzett mérnöki diplomának ismernek el. Ennek megfelelően a Kar az általa gondozott képzéseire hazánk legjobb képességű, a szakma iránt nagy elhivatottságot érző diákjait várja. A küldetésnyilatkozatban megfogalmazott célkitűzéseket a hallgatók és oktatók széles körű, partneri együttműködésének keretében kívánjuk elérni. A Kar a nyolc karral rendelkező Műegyetem minden karával együttműködik. Különösen szoros ez az együttműködés az oktatás területén, ahol egyes ismeretköröket (pl. természet- és gazdaságtudományok) az egyetemi más karai nagy óraszámban oktatnak Karunk hallgatóinak. A Kar küldetésének tekinti, hogy a mérnöki képzésekben meghatározó európai felsőoktatási intézményekkel élő oktatási és kutatási kapcsolata legyen. Az alap- és mesterképzésekben ezzel segíti, a doktori képzésben pedig ezzel biztosítja hallgatóinak, hogy nemzetközi szakmai kapcsolatrendszerük kialakítását már egyetemi éveik alatt megkezdjék. Ennek fontos eleme a külföldi hallgatók fogadása, a graduális szakok nyitottsága a világ felé. A Kar vezetése és munkatársai különösen fontos feladatuknak tartják a magas színvonalú minőségi oktatási-kutatási programok fenntartását és fejlesztését. Ennek érdekében a Kar rendszeresen felülvizsgálja képzési programjai szerkezetét és tartalmát, ellenőrzi és értékeli munkatársai oktató és kutató-alkotó tevékenységét.
1.2. Minőségfejlesztési intézkedések A Gépészmérnöki Kar a legmagasabb szintű, sokoldalú képzéssel, kutatással és fejlesztéssel járul hozzá az egyetemes tudomány és a magyar társadalom fejlődéséhez. Ezt a küldetést az egyetem oktatói, dolgozói és hallgatói közösen, a minőségügy elkötelezettjeiként, hazai és nemzetközi partnerekkel együttműködve teljesítik. 1.2.1. ISMERTSÉG ÉS ELISMERTSÉG A Gépészmérnöki Kar oktatási, kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenysége országos szinten ismert és elismert. Ezt igazolják a rendszeresen készülő felmérések, melyek közül a legutóbbi a
6
2012 januárjában, a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet által kiadott jelentés 1. A jelentést megalapozó felmérés során számos vállalati vezetővel, illetve személyzeti ügyekért felelős vezetővel készítettek interjút a diplomás pályakezdőkről. A potenciális foglalkoztatók és a multinacionális cégek körében is minden szempontból a BME Gépészmérnöki Kara a legnagyobb presztízszsel rendelkező műszaki felsőoktatási intézmény ma Magyarországon (1. ábra).
1. ábra. Műszaki karok presztízsrangsora (GVI, 2012)
1.2.2. MINŐSÉGPOLITIKA, MINŐSÉGFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK A Gépészmérnöki Kar az előző akkreditáció óta számos szervezetfejlesztési változtatást hajtott végre annak érdekében, hogy hatékonyabban és eredményesebben tudja szervezni képzési, kutatási és innovációs programjait és megteremtse ezek stabil gazdálkodási hátterét. A minőség és a kiegyensúlyozott működés irányába tett lépések a következők voltak: – az alapképzési szakok képzési programjainak (tanterveinek) átfogó felülvizsgálata és megújítása a 2009-2010. években; – a kari humánpolitikai szabályok megújítása (oktatói munkakörök betöltésének követelményrendszere); – a PhD fokozat minimumkövetelményeinek minőségi módosítása és általában a PhD képzés eredményességének javítását célzó elvárások következetes érvényesítése; – szervezetfejlesztési intézkedések (SzMSz és más kari szabályzatok megújítása) 2012-től folyamatosan; – a mesterképzési szakok képzési programjainak (tanterveinek) átfogó felülvizsgálata és megújítása a 2012-2013. években; – az Oktatás Hallgatói Véleményezése (OHV) során nyert eredmények rendszeres értékelése és figyelembevétele az oktatói minősítési eljárásokban;
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2012): Diplomás pályakezdők a versenyszektorban – 2011. http://gvi.hu/data/papers/diploma_2011_osszefoglalo_120130_.pdf 1
7
a kari költségvetési szabályzat következetes érvényesítése, olyan belső gazdálkodási és ehhez kapcsolódó ellenőrzési mechanizmusok kidolgozása, melyek megalapozott és kiszámítható tervezést tesznek lehetővé. Oktatás A Kar képzési céljait a többszintű képzésben fokozatosan éri el. A képzési programok minden szinten hagyományosan erős eleme a mérnöki munkához szükséges matematikai és természettudományos ismeretek alapos megismertetése; hasonlóan meghatározó rész az a laboratóriumi munka, ami általában a mérnöki munkakörök legfontosabb területeibe biztosít bevezetést. Ezek az alapok teszik végzett mérnökeinket hosszú távon és széles szakmai körben alkalmazhatóvá, innovatívvá. Erre az erős alapozásra épül a különféle alap- és mesterképzési szakokon belül a szakspecifikus tudás átadása, mely a végzés után azonnal alkalmazható ismeretekkel ruházza fel hallgatóinkat, hogy munkába állásuk után szinte azonnal bekapcsolódhassanak munkahelyük alkotó-termelő folyamataiba. A Gépészmérnöki Kar képzési programjai iránt nem csak a régióból, hanem az egész országból jelentkeznek hallgatók, vonzási potenciálja (népszerűsége) igen magas, ahogy azt a 2. ábra is szemlélteti (az ábrán BME-GM jelöli a Kart). –
2. ábra. Műszaki karok területi vonzáskörzete (GVI, 2011 2)
Kutatás – fejlesztés – innováció A Kar kutatási tevékenysége szorosan kapcsolódik a hazai és az európai ipar aktuális igényeihez. A Kar küldetése olyan alap- és alkalmazott kutatási területek gondozása, melyekben hazai és nemzetközi projekteken keresztül részt vállalva az ipar számára fontos távlatokat tud megnyitni. Ugyanilyen fontos a Kar számára a kutatásban, fejlesztésben, innovációban közvetlenül érdekelt vállalatokkal való középtávú kutatási együttműködés, e vállalatok bevonása a hosszabb távú alapkutatási projektekbe, az ilyen kutatások irányainak közös tervezése, illetve a legújabb nemzetközi tudomáMagyar Kereskedelmi és Iparkamara, Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2011): Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel – 2010;http://gvi.hu/data/papers/diploma_2010_kiadvany_110322_.pdf
2
8
nyos ismeretek és technológiai fejlesztési irányok ilyen módon való közvetítése az ipar felé. A Kar kiemelten fontos céljának tekinti, hogy az általa gondozott széles műszaki-tudományi palettán az ismeretek országos szintű központjaként folyamatosan rendelkezésre álljon az ipar számára szakmai ismereteivel és tudásával, segítse a mérnöki feladatok között ritkán jelentkező, speciális vagy a szokásosnál mélyebb szakismeretet igénylő gyakorlati problémák gyors és hatékony megoldását. E célok megvalósulását nagyban segíti, hogy a karon két akkreditált laboratórium is működik. Szervezetfejlesztés A Karon komoly szervezeti átalakításokat eredményezett a BME Szervezeti Felépítés és Működési Rend dokumentumában foglalt 10/5/1 szabály, amely a tanszékek oktató-kutató állományának öszszetételéről rendelkezett. Az intézkedés hatására a Karon a tanszékek száma 13-ról 10-re csökkent, ezáltal több téren csökkent az oktatási/kutatási párhuzamosság. Mára egy letisztult, hatékonyan működő szervezeti struktúrába rendeződve működnek a Kar tanszékei és más szervezeti egységei. Az elmúlt néhány évben bekövetkezett, a felsőoktatást hátrányosan érintő kormányzati döntés (pl. 2012-es zárolás, 2013-as forráscsökkentés, kötelező nyugdíjazás) Karunkat is negatívan érintette. Humánerőforrás-fejlesztés és minőségbiztosítás A Kar valamennyi oktatója munkaköri leírásban rögzített feladatok és kötelességek szerint végzi a munkáját. A Kar valamennyi oktatója kétévente egyszer teljesítményértékelő jelentést készít, és motivációs beszélgetésen vesz rész, ahol a tanszékvezetővel egyezteti a beszélgetés előtt két évvel vállalt oktatási és kutatási feladatok teljesítését, illetve következményeit, a tudományos minősítés megszerzésének tervezett idejét, valamint a következő évekre kitűzött feladatokat. A teljesítményértékelő és motivációs beszélgetések különösen fontos szerepet töltenek be a fiatal oktatók életpályájának tervezésében és az oktatói előléptetések követelményeinek teljesítésében. Az OHV alapján leggyengébb értékelést kapott oktatókkal a tanszékvezető, ill. a Dékán szóban egyeztet a javítás lehetőségeiről. A Kar vezetése támogatja az oktatók szakmai képzését, önképzését a PhD fokozat, a habilitáció vagy az MTA doktora cím elnyerése céljából. A Kar vezetése kiemelt feladatának tekinti, és humánpolitikájának középpontjába helyezi a jól dolgozó, kiváló eredményeket elérő munkatársak elismerését és elismertetését. A Gépészkari Hallgatói Képviselet az oktatás területén kiváló eredmények felmutató oktatókat évente a Gépészkar Kiváló Oktatója díjjal ismeri el, melyet öten vehetnek át a tanév végén. A Kar minden évben tesz személyi javaslatokat az Egyetem és a Magyar Állam által adható kitüntetésekre, elismerésekre. 1.2.3. AZ ELŐZŐ AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI – VÁLASZINTÉZKEDÉSEK A 2009. évi intézményi akkreditáció során a kar egyértelmű „A” minősítést kapott. Az elmúlt években megtett lépések a megfogalmazott javaslatokhoz jól illeszkednek. Tételesen is nézve „Működési és minőségfejlesztési javaslatok”-at, valamint az egyes részterületekhez fűzött megjegyzéseket, a következő mérleg állapítható meg: 1. „A szabadalmak számának növelésére nagyobb hangsúlyt kell fordítani.” A Kutatóegyetemi címpályázat és a 2010. évben elnyertTÁMOP-4.2.1/B-09/11/KMR-2010-0002 program keretében több új szabadalom került kidolgozásra (lásd 19. ábra). Ez a program, melynek keretében a Kar az egyik kiemelt kutatási terület – a Fenntartható Energetika – gesztora is volt és a fenntartási időszakban továbbra is az, humánerőforrás fejlesztési programok elindítását is lehetővé tette. 2. „Fontos megemlíteni, ami gyakorlatilag minden karra jellemző, hogy az oktatásból adódó oktatói terhelések jelentősen meghaladják a nyugati egyetemeken tapasztaltakat. A kontaktórák előírása semmitmondóak anélkül, hogy mögöttük lévő hallgatói létszámokat is megjelölnék, ugyanis az esetenkénti óriási létszámok a magas óraszámok mellett, rengeteg házi feladat, zárthelyi, vizsga, labor gyakorlat, jegyzőkönyv stb. javítását követelik meg. Ha valóban versenyképesek akarunk maradni a nyugati, távol-keleti egyetemekkel, akkor ez a ter9
helés hosszabb távon módosításra szorul. A kutatóegyetemi státusz a kutatásra–fejlesztésre a mainál lényegesen nagyobb időráfordítást követel meg.”Az elmúlt években sajnálatos módon a helyzet nem javult, sőt kismértékben romlott. A kiegyensúlyozott gazdálkodás, melynek alapja a normatív (hallgatói létszám alapú) finanszírozás megkövetelte a hallgatói létszámok fokozatos emelését. Jelenleg a naptári évente felvett 1100-1200 hallgatóval a Kar elérte kapacitásának felső határát. A 2013. évben a Kar vezetése a minőségi kritériumok érvényesítésével kismértékben csökkentette a felvett hallgatói létszámot, azonban nagyobb arányú csökkentésre a jelen finanszírozási rendszer, valamint a Karon végzett hallgatók (mérnökök) iránti nemzetgazdasági igény mellett nem lát lehetőséget. Az oktatói terhelés csökkentésének másik módja a tanulmányi követelmények teljesítéséhez kapcsolódó feladatok racionalizálása. A Kar vezetése a munkatársakkal egyetemben rendszeresen áttekinti a tanulmányi követelményeket, az egy oktatóra jutó terhelést és – elsősorban szervezési eszközökkel – racionalizálni törekszik azt. Az oktatói terhelés csökkentésében komoly szerepet játszik a tehetséges és az oktatási feladatok iránt elhivatottságot érző mesterképzéses hallgatók – nyugat európai, ill. amerikai mintára – demonstrátorként történő foglalkoztatása. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a Gépészmérnöki Kar oktatási feladatainak egynegyedét más karok, így a Természettudományi Kar (matematika és fizika), Gazdaság és Társadalomtudományi Kar (gazdasági és humánismereti tárgyak), Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (kémia), Építészmérnöki Kar (ábrázoló geometria, rajz és formaismeret), Villamosmérnöki és Informatikai Kar (elektrotechnika, villamosságtan) végzik. 3. „Az elégedettségi felmérésben ténylegesen résztvevők számát mindenképpen növelni kellene.”A Kar vezetése nagy gondot fordított arra, hogy a munkatársak minél nagyobb hányada töltse ki az elégedettségi felmérést. E kampány eredményeképpen az előző hasonló felmérés 27%-os kitöltöttségéhez képest a mostani felmérésben a Kar teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott oktató-kutató munkatársainak 91,6%-a (142 a 155 főből), nem oktató-kutató munkatársainak pedig 60,9%-a (50 a 82 főből) nyilvánított véleményt. E vélemények nagyban hozzájárulnak a jövőbeli szervezetfejlesztési, minőségbiztosítási és információáramlási folyamatok és intézkedések megalapozásához. 4. „A MAB ezúton jelzi a Főhatóság felé, hogy a kialakult pénzügyi támogatási gyakorlat a műszaki felsőoktatás versenyképességét igen erősen rontja, jelenlegi pozícióit megtartani képtelenné teszi az európai oktatási térségben és a világméretű versenyben. Merőben más követelményekre és támogatási rendszerre van szükség! Szükséges azt is hangsúlyozni, hogy a laboratórium igényes oktatás normatívája nem lehet azonos a kisebb laboratóriumi igényűekével, mivel az érvényes tantervi követelmények alapján az alapképzés beindulásával a labor igény jelentősen megnőtt.”A MAB által jelzett probléma megoldásának tekintetében nem született érdemi előrelépés, ugyanakkor ez a kérdéskör kívül esik a Kar kompetenciáján. 5. „A jelentős nemzetközi folyóiratbeli publikálások hiányának/meglétének elemzése tanszékenként mindenképpen szükséges.”A Karon belüli költségvetési politika lényeges elemként kezeli a tudományos-alkotó tevékenységet. Ezen ösztönző elem hatására e téren a helyzet sokat javult (lásd 2.2.2.2. szakasz), a Kar vezetése hathatós intézkedéseket tett/tesz az eredményesség előmozdítása érdekében. A publikációs tevékenység értékelése az oktatói minősítés egyik fontos eleme, így a munkatársak motiváltsága is biztosított. Ezen túlmenően a Kar egyik tanszékének kiadásában jelenik meg havonta Magyarország egyik legnagyobb impakt faktorú nemzetközi folyóirata 3 (IF=2,294), továbbá a Kar gondozásában megjelenő Periodica Politechnica – Mechanical Engineering 4 c. folyóirat nemzetközi tudományos közéletbe történő bevezetése is megtörtént. 3
Express PolymerLetters, http://www.expresspolymlett.com/ http://www.pp.bme.hu/me
4
10
6. „A hallgatói motiváltság emelése szükséges a véleményadók számának növelése érdekében.” Ebben is előrelépett a Kar, az Oktatás Hallgatói Véleményezése kérdőívek kitöltöttsége egyetemi szinten karunk hallgatói között a legmagasabb arányú (~45..60%). Az alábbi táblázat karonként mutatja az OHV-ben részt vevő hallgatók arányát. Mint az az 1. táblázatban látható, az előző akkreditációs felülvizsgálat óta jelentősen megnőtt a részvételi hajlandóság. 1. táblázat. OHV kérdőívet kitöltők aránya az összes hallgatóhoz képest, karonként % 2006/07/01
2006/07/02
2007/08/01
2007/08/02
2008/09/01
2008/09/02
2009/10/01
2009/10/02
2010/11/01
2010/11/02
2011/12/01
2011/12/02
2012/13/01
2012/13/02
Kar
ÉMK ÉPK GPK GTK KSK TTK VBK VIK
11,3% 7,3% 12,1% 10,7% 6,6% 13,1% 8,8% 14,5%
17,5% 9,1% 12,4% 10,6% 9,3% 13,3% 8,2% 14,0%
20,6% 17,5% 22,1% 19,6% 21,3% 22,4% 22,5% 25,6%
20,0% 12,1% 12,7% 10,8% 13,2% 14,3% 12,1% 14,3%
41,0% 33,4% 48,0% 35,1% 37,2% 40,3% 48,3% 32,3%
47,3% 43,5% 48,2% 41,6% 42,1% 44,5% 47,2% 39,5%
52,5% 47,3% 53,0% 48,2% 48,3% 50,2% 51,3% 43,1%
53,7% 56,0% 51,7% 42,5% 45,3% 46,9% 50,0% 42,9%
40,7% 42,9% 37,4% 33,0% 33,1% 35,3% 35,2% 26,3%
45,1% 48,3% 47,1% 39,3% 39,0% 41,2% 43,0% 32,2%
48,9% 51,9% 58,4% 45,9% 40,4% 50,3% 53,4% 40,2%
37,4% 47,8% 52,2% 37,6% 30,1% 40,4% 41,3% 33,3%
46,4% 50,4% 55,0% 41,5% 37,3% 46,0% 51,7% 34,9%
32,1% 42,3% 49,1% 28,6% 26,9% 37,3% 40,0% 28,2%
Átlag
11,4% 12,2% 21,6% 13,2% 38,4% 43,4% 48,9% 46,5% 34,3% 40,6% 48,1% 39,4% 44,2% 33,7%
7. „A TDK jelentőségének megvilágítására nagyobb hangsúlyt kell fektetni az alap és mesterképzésben.” Ezen a téren jelentős javulás tapasztalható. A Karon benyújtott és előadott TDK dolgozatok száma 2009 óta nőtt és különösen szembetűnő az OTDK-n előadott dolgozatok, ill. az elért díjak számának növekedése (a legutóbbi, 2013-as OTDK-n: 14 első, 10 második és 12 harmadik díj, további részletek:2.2.2.3. szakasz). A TDK-n való részvétel elősegítése érdekében a Kar a mesterképzésbe és a doktori képzésbe történő felvételi eljárás többletponttal honorálja a TDK-n elért teljesítményt. Mindemellett az oktatói minősítésben is szerepet kap a TDK konzulensként végzett tevékenység értékelése. 8. „A hallgató esetleges túlzott mértékű (nagy óraszámot megkövetelő) oktatási terhelésének kezelése szükséges, ebben az esetben a doktori iskola vezetőjének beavatkozására van szükség, ennek gondos elemzésére, szabályzat módosítására is szükség lehet.”A doktori képzés eredményességének javítása érdekében a Kar vezetése intézkedéseket tett és tesz a doktori képzésben részt vevő hallgatók oktatási terhelésének csökkentésére. A doktoranduszok – nem kötelező jelleggel – heti 4 órában végeznek oktatási tevékenységet, az önköltséges hallgatók esetében – amennyiben költségmérséklést kérnek – ez 6 óra/hetet jelent. 9. „A szakdolgozatok, diplomatervek kidolgozására szánt idő az újfajta képzések áttekintésénél, mindenképpen vizsgálandó terület.”A szakdolgozatok megfelelő előkészítése, magas színvonalú elkészíthetőségének elősegítése érdekében egyes alapszakok tantervében előkészítő jellegű, Tervezési feladat című tárgyat építettünk be. A szakdolgozat készítést így megosztva a hallgatói terhelés mérsékelhető. A mesterképzések jelenleg zajló tantervi reformjának keretében a Diplomatervezés c. tárgy előkészítésére fordítható projektfeladatokkal, a két azonos kiméretű, jobb elosztást lehetővé tevő feladatra, ill. tantárgyra történő szétbontásával oldjuk meg a problémát. A 2014-ben esedékes BSc felülvizsgálat keretében elemezzük majd az alkalmazott megoldás hatékonyságát és amennyiben az intézkedés hatásosnak bizonyul, akkor az összes alapszakon érvényesíteni fogjuk. 10. „A fiatalok megtartására reális életpályamodell felkínálása elengedhetetlen. Az oktatók leterhelése a bolognai átállás miatt jelentősen növekedett.”A helyzet ezen a téren – sajnálatos módon – érdemben nem javult. Ennek oka elsősorban a BME-n és az iparban elérhető jövedelmek közti jelentős különbség. A felsőoktatásban – általában a közszférában – az elmúlt években bérfejlesztés egyáltalán nem történt. A versenyszféra által kínált – a fiatal korosz11
tályra jellemző – akár többszörös jövedelmek erős elszívó hatást jelentenek nemcsak a Karon, hanem az egész magyar felsőoktatásban is. A Kar a maga lehetőségeihez mérten mindent megtesz a kiszámítható életpályamodell felkínálása érdekében, de e célkitűzéseket a kormányzati döntések, jogszabályi változások bármikor felülírhatják. Ilyen – nem kiszámítható és alulfinanszírozott – környezetben a fiatalok megtartása egyre nehezebb feladattá válik. 11. „Általában az oktatók oktatási terheltsége nagymértékű. A szakmai fejlődés biztosításához ennek csökkentése az oktatás átszervezésével mindenképpen szükséges.”Lásd az 2. ponthoz írtakat. A képzések tanterveinek időszakos felülvizsgálata során nagy hangsúly helyeztünk és helyezünk a felesleges párhuzamosságok felszámolására, a tantárgyak számának és az ebből adódó oktatási/oktatói terhelés csökkentésére. Az oktatás hatékonysága és minőségének fenntartása ugyanakkor megköveteli, hogy az egy oktatóra gyakorlati, illetve laboratóriumi kurzusonként jutó hallgatói létszámot felülről korlátozzuk. 12. „A tehetséggondozásra és ebből adódóan a TDK munkára az alapképzés és a mesterképzés másigényű oktatási-kutatási elkötelezettsége miatt más-más lehetőséget célszerű találni.” Az elmúlt évek tapasztalatai, a TDK dolgozatok növekvő száma, emelkedő minősége, az OTDK-n nyújtott kiemelkedő teljesítmény azt igazolja, hogy azonos módon kezelhető mind az alap-, mind pedig a mesterképzésben a TDK tevékenység. A tehetséggondozás más aspektusaiban (kutatási projektbe, pályázatba történő bekapcsolódás, demonstrátori tevékenység stb.) pedig a hallgató személyére szabott együttműködési formákat célszerű kialakítani. A Kar és Tanszékei támogatják a tehetséges hallgatókból álló csapatokat, amelyek hazai és nemzetközi versenyeken is kimagasló eredményeket értek el az elmúlt években (Formula Student, Pneumobil). 13. „A kari honlap számos információt tartalmaz, ugyanakkor modernizálása, tanszékenkénti egységesítése indokolt.” Az előző akkreditáció óta a kari és tanszéki honlapok megújultak, a kor követelményeinek megfelelnek. A Kar és a tanszékek nagy gondot fordítanak a honlapokon található információk naprakészen tartásában. A kari honlap és a tanszéki honlapok nagy része – figyelemmel a növekvő számú külföldi hallgatóra – angol nyelven is elérhető. A tanszékek honlapjának egységesítését nem látjuk indokoltnak. 14. „A rendszer tökélesítésre szorul, mivel a kiküldött anyagoknak csak mintegy harmada érkezik vissza.”Lásd a 3. pontra adott választ. 15. „Az oktatás olyan átszervezése javasolt, amivel a felesleges párhuzamok kiküszöbölhetők, ill. a tantárgyak számának csökkentését gondos analízissel célszerű megtervezni.” A most befejeződő MSc felülvizsgálat során érvényesítettük ezt az elvárást és a 2014. évi BSc felülvizsgálatnál is így fogunk tenni. Lásd még a 11. pontra adott választ. 16. „Javasolt, hogy szorgalmazzák a doktori képzésben a rokonterületi tanszékek vezetőinek találkozását, továbbá, hogy a doktoranduszok ezen tanszékeket összefogó, közös szemináriumon lépjenek fel.”A Gépészet Konferencia, ill. a 2013-tól annak helyébe lépő PhD Workshop, a rendszeres (éves/féléves) beszámolók, valamint a nyitott laborok rendezvénysorozat mind e célokat és a doktori képzés eredményességének javítását szolgálják. 17. A Látogató Bizottság a látogatás során tapasztaltak alapján erősebb marketing kampányt javasol a mesterszakok tekintetében. A Kar erősítette marketing tevékenységét – ennek eredményeképpen a Karon diplomát szerző BSc hallgatók több, mint80%-a tanul tovább a Kar valamely MSc képzésén. A kapacitások korlátossága miatt nagyobb arányt nem feltétlenül tartunk célszerűnek, figyelemmel a BSc képzést elvégzők minőségére is.
12
1.3. A Kar szervezete, irányítása és stratégiája A Kar szervezeti felépítése, vezetési rendszere illeszkedik az Egyetemen belül kialakított rendhez. Az Egyetem Szervezeti Felépítés és Működési Rend dokumentumában foglaltakat a Kar vezetése érvényre juttatja szervezetfejlesztési intézkedések végrehajtása során. 1.3.1. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 1.3.1.1. A Kar döntéshozó szervei A Kar 2012-ben megújította Szervezeti és Működési Szabályzatát 5, melynek során a kari szervezeti struktúra is átalakult. Ennek megfelelően a Gépészmérnöki Kar – oktatási, tudományos kutatási és innovációs (a továbbiakban: oktatási és kutatási) feladatokat végző tanszékekre, – tudományos kutatási és innovációs feladatokat végző kooperációs kutatóközpontokra, – oktatás és kutatás irányítását segítő, valamint a gazdálkodást koordináló Dékáni Hivatalra tagozódik. A Kar vezetése önkormányzati (testületi) és egyszemélyi részekből áll. A vezetés stratégiai szintje az oktatás és kutatás irányítását végző Kari Tanács. Operatív szintje az oktatási és tudományos kutatási feladatokat végző szervezeti egységek. A tanszékek között a munkamegosztás tárgyi elvű, tudományterületek szerinti. A Kar önkormányzati vezetését a Kari Tanács látja el, melynek elnöke a Dékán, aki egyben a Kar egyszemélyi felelős vezetője. A Dékánt feladatainak ellátásában dékánhelyettesek (oktatási, tudományos és nemzetközi, valamint gazdasági), továbbá a Dékáni Hivatal vezetője segíti. A dékánhelyettesek és a hivatalvezető feladat és hatáskörét az 1/2012. dékáni utasítás 6 határozza meg. A Kar dékánja munkájának segítésére – tanácsadási és döntéselőkészítő feladattal – Dékáni Tanácsot és Tanszékvezetői Értekezletet működtet. A Kari Tanács munkáját állandó és eseti bizottságok segítik. Az oktatási folyamatok minőségbiztosítását a Képzések Minőségbiztosításáról szóló egyetemi szintű szabályzat és a kari SzMSz előírásai alapján képzési szakbizottságok felügyelik. A Karon belüli információáramlás hatékonyabbá tétele, a munkatársak közötti véleménycsere elősegítése és a stratégiaalkotás előkészítése érdekében a 2012. évi SzMSz módosítással létrejött a Kari Fórum, mint véleménynyilvánító jogkörrel rendelkező testület. Az elmúlt egy évben három Kari Fórum került megrendezésre. A Kar szervezeti felépítését, egységeinek egymáshoz való viszonyát a 3. ábra szerinti organogram szemlélteti. A Kar önkormányzati vezető és döntéshozó testülete a Kari Tanács. A Kari Tanács összetételét és mandátumát a GPK SzMSz 7-10. § szabályozza. A Kari Tanács közalkalmazotti státuszban levő tagjait 3 évre, hallgató és doktorandusz tagjait 1 évre választják. A Kari Tanács szavazati jogú tagjainak száma 28 fő. A Kari Tanácsnak tisztsége alapján tagja a dékán, aki egyben a Tanács elnöke, továbbá a tanszékek vezetői. A Kari Tanácsnak választás alapján tagja: 7 fő a kari oktatók/kutatók köréből; 1 fő a nem oktató-kutatók köréből; 1 fő a reprezentatív szakszervezet képviseletében; 7 fő a hallgatók és 1 fő a doktoranduszok képviseletében, akiket a HÖK, ill. a DÖK alapszabálya alapján választanak meg. A Kari Tanács munkájában tanácskozási joggal állandó és alkalmankénti meghívottak is részt vesznek. A Kari Tanács működésének elősegítésére állandó és eseti bizottságokat és ezeken belül albizottságokat hozhat létre (GPK SzMSz 11. §). A bizottságokat a Kari Tanács saját megbízatásának időtartamára alakítja meg. A bizottságok mindegyikében – a vonatkozó jogszabályok és egyetemi előírások szerint – biztosított a hallgatók képviselete.
A GPK SzMSz elérhető: http://gpk.bme.hu/images/gepeszkar/doku/Szabalyzatok/GPK_SzMSz_20121101.pdf elérhető: http://gpk.bme.hu/images/gepeszkar/doku/Szabalyzatok/Dekani_utasitas_(12012)_a_dekanhelyettesek_es_a_hivatalvezeto_feladat_es_hataskorerol.pdf 5 6
13
Rektor SZENÁTUS
EHBDT Dékán
Kari Tanács
Oktatási dékánhelyettes
Tanszékek
Kutatóközpontok
Oktatási Bizottság
Gazdasági dékánhelyettes
Gazdasági Bizottság
PÁGGTDI Doktori Iskola Tanácsa
Tudományos és nemzetközi dékánhelyettes Tudodmányos Bizottság
Kari Tanulmányi Bizottság
Doktori Tanulmányi Bizottság
Kari Kreditátviteli Bizottsság
Tudományos Diákköri Bizottság
Dékáni Hivatal
SZHBDT
Fegyelmi Bizottság
Doktori Felvételi Testület
Képzési Szakbizottságok Felvételi Bizottság és Testület
3. ábra. A Gépészmérnöki Kar szervezeti felépítése
A Kar kulcsfontosságú képességei a kari stratégia megvalósításában elsősorban az akkreditált szakok, a szakok működtetését ellátó oktatók gyakorlata, előadóképessége és tudományos felkészültsége, a képzések mögött lévő tudományos műhelyek tevékenysége, eredményei, valamint az oktatástkutatást kiszolgáló infrastruktúra és a mindezek alapjául szolgáló kiegyensúlyozott és kiszámítható gazdálkodás. A kari stratégia megvalósításához szükséges döntéseket alapos előkészítés után a Kari Tanács hozza. A stratégia megvalósításában fontos szerepet kap az interaktív és rendszeres teljesítményértékelés, továbbá a stratégia megvalósulásának vizsgálata összekapcsolódik az oktatói és kutatói teljesítmény-értékeléssel. 1.3.1.2. A dékán tanácsadó testületei Dékáni Tanács: Tagjai a dékán, a dékánhelyettesek, a Dékáni Hivatal vezetője, valamint a Gépészkari Hallgatói Képviselet elnöke, eseti meghívottja a reprezentatív szakszervezet képviselője. A Dékáni Tanács heti rendszerességgel ülésezik, előkészíti a Kari Tanács és a dékán döntéseit, tanácsot ad a dékán stratégiai feladatainak végrehajtásához. A Dékáni Tanács keddenként tartott ülésein a dékán tájékoztatja a tagokat a hétfői rendszerességű Vezetői Értekezleten, ill. Rektori Tanácson elhangzottakról. Az ott elhangzottakat a Tanács tagjai megvitatják, és annak alapján alkotnak stratégiát, határozzák meg a rövid és középtávú feladatterveket. Tanszékvezetői Értekezlet: Tagjai a dékán, a dékánhelyettesek, a Dékáni Hivatal vezetője, valamint a Kar tanszékeinek vezetői, eseti meghívottjai a Gépészkari Hallgatói Képviselet elnöke, a reprezentatív szakszervezet képviselője, valamint a kutatóközpontok igazgatói. A Tanszékvezetői Értekezlet heti rendszerességgel ülésezik, feladata az operatív döntéselőkészítés, az információcsere és a dékán stratégiaalkotó tevékenységének segítése, továbbá a Kari Tanács üléseinek előkészítése, pályázatok véleményezése. A Tanszékvezetői Értekezlet tagjai megvitatják a Dékáni Tanács által javasolt stratégiát és intézkedéseket, meghallgatják a dékán tájékoztatóját a Vezetői Értekezleten, Rektori és Dékáni Tanácson elhangzottakról és a kidolgozzák a tanszékeket érintő stratégiát és intézkedési tervet. Kari Fórum: A Kari Fórum tagja minden, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló, a Karon foglalkoztatott személy. A Kari Fórum bármely, a Kart érintő kérdésben véleményt nyilváníthat. A megrendezett Fórumokon a munkatársak sok hasznosítható javaslatot tettek. 14
1.3.1.3. A Kar szervezeti egységei A Gépészmérnöki Karon belül 1. Anyagtudomány és Technológia Tanszék (ATT) 2. Áramlástan Tanszék (ÁT) 3. Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék (EGR) 4. Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék (ÉPGET) 5. Gyártástudomány és -technológia Tanszék (GTT) 6. Gép- és Terméktervezés Tanszék (GT3) 7. Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék (HDR) 8. Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (MOGI) 9. Műszaki Mechanikai Tanszék (MM) 10. Polimertechnika Tanszék (PT) 11. BME Biomechanikai Kooperációs Kutatóközpont (BKKK) 12. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) – AUDI Hungaria Kooperációs Kutatóközpont (BME–AUDI HUNGÁRIA K3) 13. Dékáni Hivatal működik. A tanszékek élén egyszemélyi vezetőként a tanszékvezető áll, akinek munkáját helyettes(ek) segíti(k). A tanszékek saját Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működnek, melyek a Kar honlapján 7 elérhetők. A kutatóközpontok élén, melyek szintén saját SzMSz szerint végzik tevékenységüket, az igazgató áll. A Karon két akkreditált laboratórium működik: 1. BME GPK Polimertechnika Tanszék vizsgálólaboratórium (NAT-1-1317/2012) 2. BME GPK Biomechanikai Kooperációs Kutatóközpont vizsgálólaboratórium (NAT-11614/2009). A Magyar Tudományos Akadémiával kötött együttműködési megállapodás alapján, a Karon két MTA kutatócsoport is működik: 1. MTA-BME Gépek és Járművek Dinamikája Kutatócsoport (Műszaki Mechanikai Tanszék), 2. MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport (Polimertechnika Tanszék).
1.3.2. BELSŐ ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATOK 1.3.2.1. Belső kapcsolatok A Kar vezetői (dékán, dékánhelyettesek, tanszékvezetők) fontos szerepet töltenek be intézményen belül, a Rektori Tanácsban, Vezetői Értekezletben, a Szenátusban és a különböző egyetemi bizottságokban. Az itt szerzett információkat a Kar különböző testületeinek ülésén megosztják a munkatársakkal, így minden dolgozó a tevékenységéhez szükséges információkhoz hozzájuthat. Szintén a jobb információáramlást szolgálja a 2012 szeptemberében útjára indított, havi rendszerességgel megjelenő Gépészkari Hírlevél. A Gépészmérnöki Kar szorosan együttműködik a BME más karaival az oktatási feladatok ellátásában az egyetem infrastrukturális lehetőségeinek és humánerőforrásainak hatékony kihasználása érdekében. A Kar által gondozott alap- és mesterképzésekben az oktatási feladatok jelentős részét más karok, jellemzően a Természettudományi, a Gazdaság- és Társadalomtudományi, a Villamosmérnöki és Informatikai, az Építészmérnöki, valamint Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar munkatársai látják. Az alapképzési programok tekintetében a beoktatás mértéke (a kreditek arányában) mintegy 22-37%, a mesterképzési szakok tekintetében pedig 7-27%. Természetesen a Gépészmérnöki Kar is 7
tanszéki SzMSz-ek: http://gpk.bme.hu/index.php/szabalyzatok
15
végez átoktatást más (alapvetően a Gazdaság- és Társadalomtudományi, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai) karra, azonban ez az adott szakon belül néhány (1-5) tárgyra, a kreditek legfeljebb 4%-ára szorítkozik. Összességében tehát a Kar kihasználja a többkarú egyetemi szervezet nyújtotta lehetőségeket, ennek megfelelően pl. nem tart fenn matematika, fizika, kémia, gazdálkodástudományok, elektrotechnika stb. területekkel foglalkozó tanszékeket. 1.3.2.2. Külső kapcsolatok A Kar hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere hozzájárul a magas színvonalú kutatási és oktatási tevékenységhez. A kar nemzetközi kapcsolatai többrétűek. Folyamatosan bővül az ERASMUS programban részt vevő hallgatók száma, így a mobilitási programok révén valamennyi szakunkról lehetőség nyílik egy-egy félévet külföldi intézményekben töltenie a motivált hallgatóknak. Fontos az oktatói mobilitás is, amely elsősorban rövidebb idejű külföldi tartózkodásokat jelent és rövidebb kurzusok tartására ad lehetőséget. A Gépészmérnöki Kar 2013 szeptemberében oktatási együttműködési megállapodást kötött az Alabamai (USA) Egyetemmel amerikai hallgatók „study-abroad” rendszerű képzéséről. 1.3.2.3. A GHK részvétele a Kar vezetésében A BME HÖK Alapszabálya alapján és a Gépészkari HÖK SZMSZ értelmében a kari hallgatói önkormányzat képviseleti szerve a Gépészkari Hallgatói Képviselet (GHK). A GHK tagjai közül képviselőket delegál a Kari Tanácsba és a kari bizottságokba, elnöke a Dékáni Tanács tagja. A GHK legfontosabb feladata a hallgatói érdekképviselet és a hallgatók tanulmányainak, egyetemi életének segítése. Ennek értelmében aktívan részt vállal a Kari Tanulmányi Bizottság és Oktatási Bizottság munkájában is. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb projektje a kari MSc képzések felülvizsgálata volt, amely lebonyolításában a GHK is szerepet vállalt a hallgatói vélemények összegyűjtésében és feldolgozásában, valamint a képzések átalakításához javaslatokat tett, a szakbizottságok munkájából is kivette a részét. A hallgatók egyenletesebb terhelése érdekében elkészíti a kari ZH és vizsgarendet. A Kar stratégiájában is kiemelt szerepet játszó TDK tevékenységet a GHK is támogatja, a díjazáshoz forrást biztosít, valamint részt vesz a népszerűsítésében és a Kari TDK Bizottság munkájában. 1.3.2.4. Hallgatói élet a Karon A GHK szervezésében és támogatásával számos hallgatói öntevékeny csoport működik a karon, amelyekben a hallgatók tanórán túli foglalkozások, előadások keretében mélyíthetik el szakmai ismereteiket, kikapcsolódási lehetőségeket nyújtanak, illetve különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hallgatók számára (mint például a kari újság, a KáTé 8 kiadása, rendezvények szervezése, internetszolgáltatás, sportszer kölcsönző stb.) 2012-ben megalakult a Gépész Szakkollégium, amely a szakmai öntevékeny csoportok munkáját koordinálja és összefogja a szakmai tevékenységet végző hallgatókat a karon. Ennek eredményeképp számos szakkollégiumi tag TDK munkájához, valamint különböző versenyeken elért eredményekhez járult hozzá a szervezet. Mindezek mellett fontos szerepet kapnak a különböző, hagyományos kari rendezvények megszervezése, mint a Gólyatábor, Gólyabál, Kari Napok és a Gyűrűavatóés Végzős Bál. 1.3.2.5. A GHK további tevékenységei A GHK a szabályzatokban rögzített módon kezeli az ösztöndíjakra fordítandó hallgatói normatívát, végzi a tanulmányi ösztöndíj, valamint a különböző tevékenységek jutalmazására és ösztönzésére a A KáTé elérhető: http://www.kate.hu/, valamint http://gpk.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=335&Itemid=103 8
16
Kari BME, Szakmai és Közösségi ösztöndíjak kiosztását. Emellett a kollégiumi férőhelyek kezelésén túl a kollégisták érdekképviseletét is ellátja a részben külsős üzemeltetésű kollégiumokban. A GHK részt vesz a Nyílt Nap, valamint az Educatio kiállítás megszervezésében és lebonyolításában. A frissen felvett hallgatók számára külön tájékoztató weboldalt 9 üzemeltet. Saját működésének felülvizsgálatára 2013-ban egy átfogó felmérés keretében véleményezték a hallgatók a működését, a beérkezett vélemények és javaslatok mindenki számára nyilvánosan elérhetők. A kiértékelés alapján az SzMSz módosítására is sor került.
1.4. C-SWOT analízis Korlátok •
Szervezeti irányítás és gazdálkodás
•
•
•
Nemzetköziesedés
•
az egyetem szervezeti átalakítása hatással van a kar működésére is az állami költségvetési támogatás mértéke és annak karok közötti elosztási algoritmusa meghatározó a kar gazdálkodásában a gazdasági folyamatok kedvezőtlen hatással vannak a Kar vállalkozási és bevételszerző tevékenységére az innovációs és a szakképzési hozzájárulás megszűnése jelentős bevételkiesést okozott
Erősségek •
•
• •
anyagi erőfor• rások (ösztöndíjpályázatok) korlátozottsága •
Gyengeségek
Lehetőségek
Veszélyek
jól felépített kari • irányítási rendszer és információáramlás a költségvetésben meghatározó • hányadot képvisel a Kar saját bevétele stabilizálódott belső szerkezeti struktúra • határozott, stratégia és minőségcentrikus vezetés
az egyes szerve- • zeti egységek eltérő belső vezetési stílusa közötti különbségek a bevételszerző tevékenységek eredményessége • közötti, esetenként jelentős különbségek az egyes tanszékek között jelentős infrastrukturális különbségek vannak
a Kar megújult • irányítási rendszere segíti és erősíti a stabilitást, a kiszámíthatóságot és a hosszabbtávú tervezést fiatal oktatókkutatók bevonása • a kar szervezésivezetési feladatainak ellátásába
a felsőoktatás további költségvetési elvonásai az oktatás színvonalának csökkenését eredményezik az oktatók további terhelésének növekedése az oktatás minőségét veszélyezteti
jól felkészült, • idegen nyelveket beszélő oktatatók eredményes nemzetközi kutatási együttműködések
gyenge (de • javuló) a hallgatói mobilitás magyar és külföldi hallgatók tekinte- • tében is
az idegen nyelvű képzés kiszélesítése (jó marketing) a külföldi diplomatervezési stb. lehetőségek jobb kihasználása
külföldi kutatóhelyek elszívó hatása
9
GHK Gólya oldal: https://ghk.ktk.bme.hu/golya/
17
•
•
Oktatás
•
kedvezőtlen demográfiai hatások a hallgatók középiskolából hozott természettudományos ismereteinek színvonala csökken
•
• •
a gépészmérnökképzés presztízsében országosan legjobb helyen szerepel a Kar hagyományokra épülő, korszerű oktatás az elméleti képzés elismerten jó színvonala
•
•
•
Kutatás
•
•
•
Humán erőforrás
•
•
nehezen megszerezhető hazai és nemzetközi kutatási források az érvényben lévő finanszírozási szabályok gyenge folyóirat-ellátottság
• • • •
a szakmailag • jól képzett és oktatásra is alkalmas szemé- • lyek – a fizetési viszonyok miatt – nehezen alkalmazhatók fő- vagy részfoglalkoztatású oktatóként erős ipari elszívó hatás
jó felkészültségű • kutatóhelyek aktív publikációs tevékenység • jól működő doktori iskola • aktív szakmai közéleti tevékenység
nagyszámú minősített oktató-kutató a doktori iskola legkiválóbb PhD ösztöndíjasai képezhetik a Kar oktatóinak utánpótlását
•
•
•
az oktatás jelenlegi finanszírozása nem a minőségi oktatásra ösztönöz a nagy létszámú alapképzésnél nehéz megvalósítani a gyenge előképzettségű hallgatók felzárkóztatását és ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítani a jó képességű hallgatókra az egyes tanszékek között igen jelentős oktatási terhelésbeli különbségek vannak
•
• •
•
a gépészmérnöki • szak országos elismertségének megőrzése nemzetközi elismertség javítása a mesterképzési szakokra jelent- • kezők létszámának stabilizálása az ipari együttműködések oktatást segítő lehetőségeinek erősítése •
•
több kar és tan• szék bevonásával a nagy projektek hatékonyságának javítása
a Kar oktatóinak • átlagéletkora meglehetősen magas • az utánpótlás meglehetősen hosszú betanulási idő alatt biztosítható nehéz ipari gyakorlattal rendelkező alkalmas fiatalokat az oktatói pályára vezetni, melynek legfőbb akadálya az anyagi megbecsülés hiánya
kiváló fiatalok • alkalmazása saját bevételből a nemzetközi • kapcsolatok erősítése a fiatal oktatók szakmai fejlődése érdekében
a pályázati forrásokhoz való nehézkes hozzáférés az elszámolás bürokratizmusa nagyobb projektek szervezési nehézségei
18
az oktatók oktatási terhelésének növelése az oktatás minőségének romlásához vezethet az oktatókra háruló adminisztrációs terhek növelése az oktatási anyag korszerűsítésére fordított időt csökkenti a pénzügyi források szűkülése az oktatói pálya megtartó erejét csökkenti a pályázatokkal kapcsolatos bürokrácia, a kifizetések bonyolultsága csökkenti a pályázati aktivitást
hazai és nemzetközi elszívó hatás a nagy adminisztratív terhek elkedvetlenítik a fiatal oktatókat, mivel nem jut kellő idő a szakmai fejlődésre
•
•
Infrastruktúra
•
az egyes épüle- • tek kifogásolható állapota és ezek felújításá- • nak nehézségei a közbeszerzésből adódó adminisztratív • és pénzügyi nehézségek a BME központi régiós elhelyezkedése miatt számos pályázati lehetőségtől elesik
jó színvonalú • oktatási-kutatási bázis egyes épületek és laboratóriumok korszerűsítése megtörtént D-épület korszerűsítése lehetővé tette több tanszék jó körülmények közötti elhelyezését
az egyetem épület- koncepciójának bizonytalanságai kihatással vannak a kar épületkorszerűsítési elképzeléseire
•
a saját bevételek növelése lehetővé teszi a tanszéki infrastruktúra fejlesztését
•
•
a költségvetési támogatásból a bérek és járulékok szűkösen fedezhetők, ezért az infrastruktúra fejlesztése csak saját bevételekből fedezhető a saját bevételek fejlesztésre, működtetésre történő fordítása csökkenti a személyi kifizetéseket, ami a fiatal oktatók további elvándorlását eredményezi, melynek hatása beláthatatlan
1.5. Az akkreditációs követelményeknek való megfelelés A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 13.a) pontja meghatározza az egyetemi kar fogalmát és a minősítés számszerű követelményeit. Ennek a megfelelően a Gépészmérnöki Kar a következő mutatószámokkal jellemezhető. a) egyetemi kar az a szervezeti egység, amelyen aa) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 40 főt A Karon jelenleg 121 fő a teljes munkaidőben, oktatói munkakörben foglalkoztatott, alkalmazottak létszáma, így e feltételnek a Kar megfelel. ab) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább fele rendelkezik tudományos fokozattal; a tudományos fokozattal rendelkező oktatók rendszeres kutató tevékenységet folytatnak A Karon teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók száma: 141 fő, ebből tudományos fokozattal rendelkezik: 91 fő. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók aránya 64,53%, ami magasabb a törvényben előírt 50%-os értéknél. Az oktatók és kutatók évről évre növekvő publikációs tevékenységét a 2.2.2.2. szakasz ismerteti. Mindezek alapján a Kar ezen feltételnek is megfelel. ac) az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt A teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma: 3932 fő, míg teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma: 91 fő. Ezek alapján az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma 43,21 fő. Ez az érték magasabb a törvényben előírt 35 fős felső határértéknél. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez az előírás egy olyan többkarú, a karok között jelentős átoktatással bíró egyetem esetén, mint a BME nem kezelhető egyszerűen két létszám hányadosaként. A Gépészmérnöki Kar a többi karhoz hasonlóan egyes, a Karhoz tartozó képzési programokban szereplő tár19
gyak oktatását más karoktól rendeli meg. A természettudományos alaptárgyakat (matematika és fizika) a Természettudományi Kartól, a gazdasági és humánismereti tárgyakat a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kartól, az elektrotechnikai és villamosságtani ismereteket a Villamosmérnöki és Informatikai Kartól, a kémiát a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kartól, a rajz és formaismeret, ábrázoló geometriát az Építészmérnöki Kartól. Teljesen ésszerűtlen és gazdálkodás szempontjából irracionális vállalkozás lenne, ha a Kar ezen ismeretek oktatására saját szervezetén belül tanszékeket hozna létre és oktatókat alkalmazna, még akkor is, ha ezzel számszerűen teljesíteni tudná a törvényben előírt feltételt. Amennyiben megvizsgáljuk, hogy egyes képzésekben – a kreditek arányában – milyen mértékű más karok beoktatása aránya, akkor a következő számokat kapjuk: –
gépészmérnöki alapszak: 50 kredit a 210-ből, azaz 23,8%,
–
energetikai mérnöki alapszak: 78 kredit a 210-ből, azaz 37,1%,
–
mechatronikai mérnöki alapszak: 47 kredit a 210-ből, azaz 22,4%,
–
ipari terméktervező mérnöki alapszak: 71 kredit a 210-ből, azaz 33,8%,
–
gépészmérnöki mesterszak: 14 kredit a 120-ból, azaz 11,6%,
–
energetikai mérnöki mesterszak: 28 kredit a 120-ból, azaz 23,3%,
–
mechatronikai mérnöki mesterszak: 32 kredit a 120-ból, azaz 26,6%,
–
ipari terméktervező mérnöki mesterszak: 29 kredit a 120-ból, azaz 24,2%,
–
épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki mesterszak: 8 kredit a 120-ból, azaz 6,6%,
– gépészeti modellezés mesterszak: 10 kredit a 120-ból, azaz 8,3%. Kari átlagban (létszámarányosan) a beoktatás mértéke 25%. Ezt figyelembe véve korrigálhatjuk a hallgatói létszámot 3932-ről, annak 75%-ára, azaz 2949 főre, mivel a többi a beoktató karokhoz tartozik. Ezt viszonyítva a 91 fős tudományos fokozattal rendelkező oktatói létszámhoz, a törvényben előírt arányszám 32,41 főre adódik, ami már az előírt felső határérték alatt van. Természetesen a Gépészmérnöki Kar oktatói is végeznek beoktatást más karok képzési programjaiba, így –
Villamosmérnöki és Informatikai Karon o Anyagtudomány c. 4 kr értékű
–
Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon o Áramlástan alapjai c. 3kr értékű o Levegő- és talajvédelem c. 5kr értékű o Levegőtisztaság-védelem c. 3kr értékű o Mérnöki alapok I. c. 3kr értékű o Vegyipari géptan c. 5 3 kr értékű
–
Gazdaság és Társadalomtudományi Karon o Gépészeti rendszerek c. 5kr értékű o Anyagismeret (Müsz Menedzs) c. 3kr értékű o Energetika c. 5kr értékű tárgyakban. Ezen képzések (tárgyak) kreditarányos egyenértékű hallgatói létszámával megemelve a Gépészmérnöki Karra jutó hallgatók számát az 3049 főre adódik, így az egy kari oktatóra jutó hallgatói létszám 33,51 fő, ami még így is alacsonyabb a törvényben előírt értéknél. Amennyiben azt is figyelembe vesszük, hogy az MTA kutatócsoportokban 6 fő tudományos fokozattal rendelkező munkatársa oktatói feladatokat is ellát, az egy főre eső hallgatói létszám 31,43 fő. 20
ad) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül legalább három az egyetem doktori iskolájának a törzstagja Az Országos Doktori Tanács honlapján 10 elérhető ellenőrzött adatok szerint, a Karon működő Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola törzstagjainak száma 10 fő, akik mindannyian a Kar oktatói, így a Kar e feltételnek is megfelel. A törzstagok kivétel nélkül az MTA doktora címmel rendelkeznek, közülük négyen az MTA tagjai is egyben.
10
http://www.doktori.hu/
21
2. A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI 2.1. Oktatás 2.1.1. KÉPZÉSI SZERKEZET A Gépészmérnöki Kar a következő képzési szinteken és szakokon képez hallgatókat. Az alap- és a mesterképzési szakokon belül a differenciált szakmai ismeretek átadása a specializációk keretében történik, melyre a 4. szemeszter után jelentkezhetnek a hallgatók: – hagyományos (kifutó) egyetemi szintű szakok (kizárólag nappali tagozaton) o gépészmérnök o energetikai mérnök o ipari terméktervező mérnök – alapképzési (BSc) szakok és specializációk (kizárólag nappali tagozaton) o gépészmérnöki [angol és német nyelven is] (képzési kódja: 2N-AG0) anyagtechnológia épületgépészet folyamattechnika gépészeti fejlesztő gépgyártástechnológia géptervező o energetikai mérnöki (2N-AE0) atomenergetika épületenergetika hőenergetika villamos energetika vegyipari energetika o mechatronikai mérnöki [német nyelven is] (2N-AM0) gépészeti modellezés Integrated Engineering (angol nyelven) mechatronikai berendezések tervezése optomechatronika termelési rendszerek mechatronikája biomechatronika o mechatronikai mérnöki [kifutó rendszerben Zalaegerszegen] (2N-AMZ) o ipari termék- és formatervező mérnöki (2N-AT0) – mesterképzési (MSc) szakok és specializációk (kizárólag nappali tagozaton) o gépészmérnöki (2N-MG0) alkalmazott mechanika anyagtechnológia áramlástechnika finommechanika-optika gépészeti eljárástechnika gépgyártástechnológia 22
géptervező hőerőgépek és berendezések mezőgéptervező polimertechnika o energetikai mérnöki (2N-ME0) hő- és villamosenergia-termelés atomenergetika megújuló energiaforrások o mechatronikai mérnöki (2N-MM0) biomechatronika gyártórendszerek mechatronikája Industrial Electronics (angol nyelven) járműmechatronika optomechatronika robotmechatronika adaptív mechatronikai szerkezetek intelligens beágyazott mechatronikai rendszerek gyártórendszerek és robotok (2014-től a gyártórendszerek mechatronikája és robotmechatronika specializációk összevonásával) o ipari terméktervező mérnöki (2N-MT0) o épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki (2N-MP0) komfort épületgépészeti eljárástechnikai gépész o gépészeti modellezés [kizárólag angol nyelven] (2N-MW0) Solid Mechanics Fluid Mechanics Thermal Engineering Design and Technology – szakirányú továbbképzési szakok (levelező/távoktatási tagozaton) o energiatermelési (2L-ET) hő és villamos energia megújuló energia o hegesztő technológus (2L-HT) – doktori képzés [angol nyelven is] (2N-3) Az önértékelési jelentésben az egyes képzésekre a továbbiak a képzési kódokkal hivatkozunk. A Kar összesen 4 alap, 6 mester, 2 szakirányú továbbképzési és 1 doktori képzésért felelős. A hagyományos kifutó képzéseken jelenleg összesen 23 hallgató rendelkezik aktív hallgatói jogviszonnyal. Számukra a képzés a 2014 augusztusában – a képzési idő kétszeresének letelte miatt – véget ér, így e jelentésben ezen képzési formákkal nem foglalkozunk. Szintén nem vizsgáljuk a zalaegerszegi telephelyen lévő mechatronikai képzést, mivel oda 2009 szeptemberében vettek fel utoljára hallgatókat. A gépészmérnöki alapszak (korlátozott specializáció választékkal), valamint a gépészeti modellezés mesterszak és a doktori képzés elérhető külföldiek számára térítéses angol nyelvű képzésként is. 23
2.1.2. KÉPZÉSEK LÉTSZÁMMUTATÓI 2.1.2.1. Alapképzések A kétciklusú képzés elindulása (2005. szeptember) óta eltel időszakban az induláshoz képest a felvettek létszáma mintegy harmadával bővült, miközben az oktatói létszámban ilyen arányú növekedés nem történt (sőt, kismértékű csökkenés figyelhető meg) és a jövőben sem valószínűsíthető, ami az oktatók egyre fokozottabb igénybevételeként fog jelentkezni. Hosszú távon alapvetően a finanszírozás mikéntje fogja meghatározni a felvett hallgatók létszámát. A számok tükrében elmondható, hogy a Gépészmérnöki Kar – az oktatás tekintetében – teherbírásának határához érkezett. A felvettek létszámának további bővítése az oktatói oldal létszámának bővítését is igényelné. Az alapképzések indulása óta felvett hallgatók létszámadatait a 2. táblázat foglalja, szemléletes formában a 4. ábra mutatja. Megjegyzendő, hogy a felvettek közül a költségtérítéses, ill. önköltséges képzésre felvettek aránya nem éri el az összes felvett létszám 2%-át. A 2013. évi általános felvételi eljárás esetén két tényt érdemes kiemelni, egyrészt a jelentkezők száma országos szinten 15 000 fővel csökkent, másrészt a felvételi pontszámban mérhető eredmények kismértékben elmaradtak az előző évi eredménytől. A Kar következetes minőségközpontú politikáját érvényesítve 2013-ban a felvételi ponthatár meghatározásának eszközével élve az előző évhez képest csökkentette a felvett hallgatók létszámát, annak érdekében, hogy a felvételi ponthatár magasan tartásával csak a kiváló képességű hallgatókat kerüljenek felvételre, melynek hosszú távon mutatkoznak meg kedvező hatásai. 2. táblázat. Alapképzési szakokra felvett hallgatók létszámadatai (ANA+ANK) tanév
2N-AG0
2N-AE0
2N-AM0
2N-AT0
ÖSSZ.:
360 363 406 403
64 82 94 60
71 87 93 105
68 56 63 59
563 588 656 627
2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014
450 451 448 456 415
100 108 118 114 118
120 118 120 131 138
90 87 87 61 66
760 764 773 762 737
Felvettek száma (ANA+ANK)
2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009
800 700 600 500 400 300 200 100 0
68 71 64
56 87 82
90 87 87 61 66 63 59 120 118 120 131 138 93 105 100 108 118 114 118 94 60
450 451 448 456 415 360 363 406 403
2N-AT0 2N-AM0 2N-AE0 2N-AG0
Tanév 4. ábra. Alapképzési szakokra felvett hallgatók létszámadatai (ANA+ANK)
24
Felvettek megoszlása
A felvett alapszakos hallgatók alapszakok közötti megoszlását az 5. ábra szemlélteti. Az adatok alapján megállapítható, hogy a szerteágazó alapképzési programok ellenére továbbra is a gépészmérnökképzés jelenti a Kar fő profilját, valamint az is, hogy alapképzési szerkezet évek óta stabil arányokkal működik. A Kar következetes minőségbiztosítási politikájának eleme, hogy mind a kialakuló túljelentkezéssel (melynek a Kar elismertsége és magas presztízse az előidézője), mind pedig a ponthatár meghatározással a felvételi kritériumokat magasan tartja, melyet a felvételi pontszámok alakulása mutat. Figyelemmel, arra, hogy alapképzések indulása óta háromféle pontozási rendszerben (144, 480 és 500 pontos) értékelték a felvételizők teljesítményét, a tényleges pontszám helyett, annak maximumra normált értékét mutatjuk be a 6. ábrán. 100% 12% 10% 10% 9% 12% 11% 11% 8% 9% 13% 15% 14% 17% 80% 16% 15% 17% 16% 11% 14% 14% 19% 10% 13% 14% 15% 15% 60% 16% 40% 64% 62% 62% 64% 59% 59% 20% 58% 60% 56% 0%
2N-AT0 2N-AM0 2N-AE0 2N-AG0
Tanév
Normalizált felvételi pontszám
5. ábra. Alapképzési szakokra felvett hallgatók létszámának megoszlása (ANA+ANK)
100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 65% 60%
Tanév 2N-AG0
2N-AE0
2N-AM0
2N-AT0
6. ábra. Alapképzési szakokra felvett hallgatók normalizált felvételi pontszáma (ANA)
25
Túljelentkezés mértéke
A magas felvételi követelményeket a leendő hallgatók csak úgy tudják teljesíteni, ha többletpontot érő nyelvvizsgával és emelt szintű érettségivel rendelkeznek. Jogszabály csak az energetikai mérnöki alapszakon írja elő legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi (matematika vagy fizika tárgyból) teljesítését. A felvételi pontszámok alapján a mechatronikai alapszakra belépő hallgatók mindegyike rendelkezik legalább egy emelt szintű érettségivel, a gépészmérnöki alapszak esetén ez az arány 75%, a terméktervező alapszak esetén 50% körüli. A Gépészmérnöki Kar vezetése következetesen képviseli azt az elvet, hogy a műszaki felsőoktatásba csak emelt szintű érettségi követelmények teljesítésével kerülhessenek be hallgatók. Sajnálatos, hogy e törekvésével a Kar magára maradt. A többletpontok másik forrása a nyelvvizsga. A felvettek nyelvi előképzettségét a 2012. és 2013. évi eljárásban megvizsgálva azt tapasztaltuk, hogy átlagosan a hallgatók 70%-a legalább egy középfokú, míg 25%-a legalább egy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Összességében a felvettek kb. 85..90%-a már nyelvvizsgával kerül be a képzésekre, így a nyelvi követelmény teljesítése nem fogja a képzés sikeres lezárását hátráltatni. A nyelvek tekintetében az angol vezet (73%), második a német (24%), a fennmaradó részen a francia, spanyol és orosz nyelv osztozik. A Kar alapképzési programjai iránti érdeklődést a túljelentkezés (elsőhelyes jelentkezők száma/felvettek száma, az összes jelentkező tekintetében ez a mérték 2-4-szeres) mértéke illusztrálja a legjobban, melyet a 7. ábra szemléltet. Arra való figyelemmel, hogy a gépészmérnöki alapképzés 12, mechatronikai 8, terméktervező 5 és energetikai 2 helyen folyik az országban, a számok igen bíztatóak a jövőre nézve is. 250% 230% 210% 190% 170% 150% 130% 110% 90% 70% 50%
Tanév 2N-AG0
2N-AE0
2N-AM0
2N-AT0
7. ábra. Túljelentkezés mértéke az alapképzési szakokon (ANA)
2.1.2.2. Külföldi hallgatók az alapképzési szakokon A gépészmérnöki alapképzési szak külföldi hallgatók számára – korlátozott specializációválasztékkal – elérhető angol nyelven is, egyrészt térítéses formában, másrészt részképzéses cserehallgatói jogviszony (Erasmus) program keretében. A Magyar Rektori Konferencia és a brazil CAPES szervezet közötti megállapodás keretében a 2013/2014. tanévben 32 brazil hallgató vesz részt 14 hónapos részképzésben a karon. A külföldi hallgatók létszámadatait a 3. táblázat mutatja. Az adatokból megállapítható, hogy évről-évre növekszik az érdeklődés a Kar kínálta képzési programok iránt. A 2009-2010 közötti csökkenés alapvető oka a korábban nagy számban itt tanuló ciprusi hallgatók 26
„eltűnése” a ciprusi viszonyok megváltozása miatt. A 2011/2012. tanévtől ismét fokozódó érdeklődés mutatkozik a képzés iránt. Az összes külföldi hallgatónak 30%-át teszik ki az Erasmus program keretében érkező cserehallgatók. 3. táblázat. Külföldi hallgatók száma a Kar angol nyelvű alapképzésén tanév
felvett hallgatók száma
2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009
2 13 27 74
2009/2010 115 2010/2011 63 2011/2012 83 2012/2013 94 2013/2014* 106 *: csak a 2013/2014. tanév 1. féléves adata
2.1.2.3. Mesterképzések A Gépészmérnöki Karon jelenleg öt szakon folyik magyar és egy szakon angol nyelven mesterképzés, melyek egyrészt leképezik az alapszakok képzési területeit, azaz minden alapszaknak van egyenes folytatása a mesterképzésben, másrészt speciális ismereteket is nyújtanak a gépészmérnöki alapszakokon csak szakirányként létező képzési területeknek. Különleges eleme a mesterképzésnek az angol nyelven folytatható (gépészeti modellezés) képzés, mely mind a magyar, mind pedig a külföldi hallgatók számára rendelkezésre áll. Ez az angol nyelvű mesterszak közel 80%-ban képezi le azt a szak és részben szakirány választékot, mely a magyar nyelvű mesterképzésekben rendelkezésre áll. A Gépészmérnöki Karon indulása óta mindegyik mesterszak sikeresnek mondható, a felvételi létszámok emelkedő tendenciát mutatnak, összhangban az alapképzést sikeresen lezáró hallgatók létszámával. A karon jól működő tájékoztatási rendszernek és a mesterképzésben történő továbbtanulást előtérbe helyező kommunikációnak köszönhetően az alapképzést sikeresen lezáró hallgatók összességében közel 80%-a továbbtanult a Karon belül. A tájékoztatási rendszer még jobb kihasználásával, valamint a mesterképzések tartalmi és strukturális felülvizsgálatával és jobbá tételével ez az arány tovább emelhető. Természetesen ennek feltétele, hogy az alapképzésben az oktatás színvonalát és minőségét megőrizzük, illetve javítsuk. A Gépészmérnöki Kar képzései tekintetében a helyzet évek óta kedvező képet mutat: növekszik az érdeklődés (a jelentkezők száma) és ezzel együtt az alapképzésbe belépő és azt sikeresen (és egyre jobb eredménnyel) elvégző hallgatók száma. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a Kar mesterképzéseire nem kari alapképzésről bekerülő hallgatók részaránya meglehetősen alacsony. Ennek oka jelentős részben a magyar hallgatók alacsony mobilitásában (ahol elvégezte az alapszakot ott végzi a mesterszakot) keresendő. A külső intézmények hallgatóit – nyilvánvalóan – a BME nem tudja a saját intézményükben tájékoztatni, ezért ehhez a kari, tanszéki honlapokat, illetve az interneten történő egyéb megjelenési formákat kell előnyben részesíteni, fejleszteni és bővíteni. A mesterképzési szakok működése sikeresnek mondható két okból is. Egyrészt az ide bekerülő hallgatók lemorzsolódása (a képzést bármely okból idő előtt felhagyók száma) a 10%-ot sem éri el, szemben az alapszakok kb. 25%-os arányával, másrészt a mesterszakos hallgatók többsége már a képzése alatt munkába áll, illetve a végzése után gyakorlatilag azonnal munkába tud állni. Az oktatás megfelelő szervezésével (az MSc képzés 2. évében blokkosított, ill. tömbösített órarend a 3. és 4. szemeszterben) a munkavállalás, gyakornoki programokban való részvétel elősegíthető, így a 27
mesterképzés azok számára is vonzóvá tehető, akik anyagi okokból eddig nem folytatták tanulmányaikat az alapképzés után. Időről-időre felvetődő kérdés, hogy a már munkába állt BSc vagy főiskolai végzettséggel rendelkező mérnökök (sok esetben volt hallgatóink) számára biztosítsunk-e levelező, ill. távoktatási formában mesterképzést. A Karon az elmúlt években néhány szakon rendre meghirdettünk ilyen mesterképzést, azonban a jelentkezők rendkívül alacsony száma miatt ezek a képzések nem voltak indíthatók. A korábbi képzési rendszerben hosszú időn keresztül folyt hagyományos levelező képzés. Az itt szerzett – sok esetben kedvezőtlen – tapasztalat alapján úgy döntöttünk, hogy sem levelező, sem távoktatási formájú képzést az alap- és a mesterszakokon a Kar nem hirdet meg. A képzés melletti munkavállalást az MSc képzésben oktatásszervezési eszközökkel kívánjuk elősegíteni. Ezt a lehetőséget a kommunikációs stratégiába is be kívánjuk építeni, így téve vonzóbbá a mesterképzéseket a „külső” jelentkezők számára. A Gépészmérnöki Karon a 2008/2009. tanév 2. féléve óta folyik 4 szemeszteres mesterképzés, a szakok mindegyikén két (tavaszi és őszi) belépéssel. A jelen vizsgálatban felhasznált adatok a 2013 decemberében érvényes állapotnak megfelelők. Az egyes mesterszakok nem azonos időben indultak. Legkorábban, a 2008/2009. tanév 2. félévében a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki és a gépészeti modellezési mesterszak indult. Ezt követte a 2009/2010. tanév első félévében a többi szak. A 2010/2011. tanévig az ipari termék- és formatervező mérnöki és az épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki mesterszakok csak tanévente egy, őszi belépéssel indultak. Az egyes mesterképzésekbe felvételi eljárásonként (keresztféléves: K és általános: A) felvett hallgatók létszámait a 4. táblázat, míg tanévenként összesítve az 5. táblázat foglalja össze. A mesterképzési szakokra bekerülő költségtérítéses, ill. önköltséges hallgatók aránya nem éri el az összes felvett hallgató 0,5%-át. 4. táblázat. Mesterképzési szakokra felvett hallgatók létszámadatai felvételi eljárásonként (MNA+MNK) felvételi eljárás 2N-MG0 2008A 2009K
0 24
2009A 2010K 2010A 2011K 2011A 2012K 2012A 2013K 2013A
28 50 51 86 70 120 82 127 71
2N-ME0
2N-MM0 2N-MT0
2N-MP0
7 16 8 11 7 17 14 17 10 29 9
14 41 19 39 18 58 24 59 13
23
22
15
37
16 12 10 17 8
29 34 22 33 18
2N-MW0 ÖSSZ.: 7
7 47
5 17 6 32 6 22 9 31 10
100 119 135 174 153 263 157 296 129
5. táblázat. Mesterképzési szakokra felvett hallgatók létszámadatai tanévenként (MNA+MNK) tanév 2008/2009 2009/2010
2N-MG0 24 78
2N-ME0 0 19
2N-MM0 2N-MT0 23 55
2N-MP0
0 23
2010/2011 137 24 58 15 2011/2012 190 31 76 28 2012/2013 209 39 83 27 2013/2014* 71 9 13 8 *: a 2014K (keresztféléves eljárás) jelentkezések alapján becsült adataival
28
2N-MW0 ÖSSZ.:
0 22
7 22
54 219
37 63 55 18
38 28 40 10
309 416 453 464
Felvettek száma (MNA+MNK)
A felvettek létszámadatait grafikusan, szakok szerint bontásban tanévenként a 8. ábra, százalékos megoszlásban a 9. ábra mutatja. Megjegyezzük, hogy a 2013/2014. tanévhez tartozó 2014K felvételi eljárás a jelentés készítésekor még előttünk áll, ezért az utolsó adatsor becslésen alapul.
500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
7 0 23 0 24
22 22 23 55 19 78
28 63 28 76 31
38 37 15 58 24
190
137
40 55 27 83 39 209
38 48 21 75 44 238
2N-MW0 2N-MP0 2N-MT0 2N-MM0 2N-ME0 2N-MG0
Tanév 8. ábra. Mesterképzési szakokra felvett hallgatók létszámadatai (MNA+MNK) a 2014K eljárás becsült létszámadataival
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
2N-MW0 2N-MP0 2N-MT0 2N-MM0 2N-ME0 2N-MG0
9. ábra. Mesterképzési szakokra felvett hallgatók létszámának megoszlása (MNA+MNK)
Ahogy az alapképzések esetén, úgy a mesterképzések tekintetében is dominál a gépész szak számbeli fölénye. A felvett hallgatók felvételi pontszámai kismértékű ingadozást mutatnak (10. ábra), míg a túljelentkezés mértéke az alapszakokéhoz hasonlóan magas (11. ábra).
29
100
Felvételi pontszám
95 90 2N-MG0
85
2N-ME0
80
2N-MM0
75
2N-MT0
70
2N-MP0 2N-MW0
65
Felvételi eljárás 10. ábra. Mesterképzési szakokra felvett hallgatók felvételi pontszáma (MNA)
250%
Túljelentkezés mértéke
225% 200% 175%
2N-MG0
150%
2N-ME0
125%
2N-MM0
100%
2N-MT0 2N-MP0
75%
2N-MW0
50%
Felvételi eljárás 11. ábra. Túljelentkezés mértéke a mesterképzési szakokon (MNA)
2.1.2.4. Külföldi hallgatók a mesterképzési szakokon A gépészeti modellezés mesterképzési szak külföldi hallgatók számára – teljes specializációválasztékkal – elérhető angol nyelven is, egyrészt térítéses formában, másrészt részképzéses cserehallgatói jogviszony (Erasmus) program keretében. A külföldi hallgatók létszámadatait a 6. táblázat mutatja. Az adatokból megállapítható, hogy évről-évre növekszik az érdeklődés a Kar kínálta képzési programok iránt. Az összes külföldi hallgatónak 74%-át teszik ki az Erasmus program keretében érkező cserehallgatók.
30
6. táblázat. Külföldi hallgatók száma a Kar angol nyelvű mesterképzésén tanév
felvett hallgatók száma
2006/2007 2007/2008 2008/2009
2 1 3
2009/2010 14 2010/2011 31 2011/2012 34 2012/2013 44 2013/2014 25 *: csak a 2013/2014. tanév 1. féléves adata
2.1.3. TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK A Karon meglehetősen régóta folyik különböző formában szakmérnökképzés (új elnevezés szerint: szakirányú továbbképzés). Az ipari-gazdasági igényekhez illeszkedően a Kar különféle programok meghirdetésével teszi lehetővé korszerű szakmai ismeretek átadását posztgraduális programok keretében. Jelenleg két aktív szakirányú (kizárólag önköltséges, ill. korábban költségtérítéses finanszírozási formában elérhető) továbbképzési program áll az érdeklődő, műszaki végzettséggel bíró mérnökök rendelkezésére: – hegesztő technológus (2009/2010. tanévtől, 3 féléves képzési idő), – energiatermelési (2011/2012. tanévtől, 4 féléves képzési idő). Mindkét szakirányú továbbképzési szaknak volt közvetlen előzménye, a hegesztő technológusnak a hegesztő, az energiatermelésinek pedig a technológiamenedzser és az energiagazdálkodási. A képzések létszámadatait a 7. táblázat foglalja össze. 7. táblázat. Szakirányú továbbképzési szakok létszámadatai tanév
hegesztő
2006/2007 2007/2008 2008/2009
17 3
2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014
megszűnt
felvettek létszáma hegesztő technológiatechnológus menedzser 11 6 4 30 nem indult 26 nem indult 25
5 megszűnt
energiagazdálkodási 10 15 10 1 megszűnt
energiatermelési 14 nem indult 8
2.1.4. KÉPZÉSEK EREDMÉNYESSÉGE A képzések eredményességét több oldalról érdemes megközelíteni, mely elemzés alapján stratégiai megfontolások is levonhatók az oktatásszervezési folyamatok jövőjére nézve. Egyrészt azt érdemes megvizsgálni, hogy az alapképzésre bekerülő hallgatók hányad része, mekkora idő alatt és milyen eredménnyel végzi el a képzést, van-e kapcsolat a középiskolai eredményeket és tudást tükröző felvételi pontszám és a sikeresség között, másrészt az alapképzést sikeresen lezáró hallgatók mekkora hányada választja a Kar valamely mesterképzését. Az első kérdés alapján az alapszakos felvételi stratégia határozható, míg a második alapján a mesterképzési programok kialakítása és népszerűsítésének módja vizsgálható. 31
A lemorzsolódás kapcsán fontos megjegyezni, hogy 2012 szeptemberétől megváltoztak a tanulmányi okból történő elbocsátás szabályai. A korábbi szabályozás alapján elbocsátásra került az a hallgató, aki a tanév végi ellenőrzés során aktív félévei számának 15-szörösénél kevesebb kredittel rendelkezett vagy túllépte a képzési idő kétszeresét. Az új szabályok értelmében azt a hallgatót, aki aktív félévei számának 15-szörösénél kevesebb kredittel rendelkezik önköltséges képzésre kell átsorolni. Elbocsátani azt a hallgatót kell, aki túllépi a képzési idő kétszeresét vagy valamely tárgyból szerzett sikertelen javító és ismétlő javító vizsgaeredményeinek összesített száma az 5-öt meghaladja. 2.1.4.1. Alapképzési szakok Az alapképzési szakok esetében vizsgálatunk fókuszában a következő szempontok voltak: – az általános sikeresség (a felvettek hányad része és mennyi idő alatt szerez oklevelet), – a lemorzsolódás (a felvettek hányad része kényszerül tanulmányai idő előtti, oklevél, ill. záróvizsga nélküli befejezésére), – a középiskolai eredmény/tudás befolyásoló hatása az egyetemi tanulmányokra. Az adott tanévben beiratkozó hallgatók számához képest a képzést sikeresen (oklevéllel) lezáró hallgatók arányát szemlélteti szakonként a 12. ábra. Érdemes megjegyezni, hogy a 2007/20082009/2010. tanévekben felvett hallgatók jelentős csoportja 2014 januárjában fog záróvizsgázni, így az arányok – akár jelentős mértékben – növekedni fognak, különösen a 2009/2010. tanévben felvettek esetén (kb. 15-20%-kal). Összességében megállapíthatjuk, hogy a növekvő felvételi pontszámokkal összhangban a képzést sikeresen lezáró hallgatók aránya is emelkedik, tehát helyesnek mondható a Kar által követett, a minőséget középpontba helyező felvételi stratégia. E stratégia egyik eredménye, hogy a nyelvvizsga hiánya miatt oklevelet nem szerző hallgatók aránya a 0,1%-ot sem éri el.
90%
Oklevelett szerzettek aránya
80%
69% 62%
59%
60%
40%
80%
71% 70%
70%
50%
84%
79%
48% 36%
50% 38%
52%
52% 43%
52% 48% 42% 34%
2N-AG0 36%
2N-AE0 2N-AM0
30%
2N-AT0
20% 10% 0% 2005/06/1
2006/07/1
2007/08/1
2008/09/1
2009/10/1
Felvétel féléve 12. ábra. Az oklevelet szerző hallgatók aránya a felvettek létszámához képest
Kimagaslóan jó mutatókat produkál a mechatronikai képzés, míg a többi szakon ingadozások figyelhetők meg. A gépész és a terméktervező szakok eredményei közel azonosak. A kiugróan jó 32
eredmények a belépő hallgatók magas minőségével (mechatronika) magyarázhatók. Az energetikai mérnöki szak kezdeti évfolyamaira jellemző rossz mutatókat alapvetően a képzés „nehézsége” okozta. A hagyományos gépész alapú mérnöki (gépész és mechatronikai) szakokkal szemben az energetikai szak tanterve közel egyenlő arányban tartalmaz – gépészeti – mag-, neutron- és atomfizikai valamint – villamosmérnöki ismeretköröket, megalapozandó a későbbi szakirányokat. Ez az interdiszciplináris jelleg sok hallgatónak nehézséget jelentett. Az energetikai szakon a felvételi pontszám folyamatos emelkedésének köszönhetően egyre jobb képességű hallgatók kerültek be a képzésbe, így eredményesség tekintetében javulásra számíthatunk. Az oklevél megszerzéséhez szükséges átlagos tanulmányi (aktív félévek száma) idő a következő szerint alakult: – gépészmérnök: 8 (csökken) – energetikai mérnök: 8 (csökken) – mechatronikai mérnök: 7,5 (csökken) – ipari termék és formatervező mérnök: 8,5 (csökken) A beiratkozott hallgatók egy része valamilyen okból (tanulmányi, személyes stb.) idő előtt abbahagyni kényszerül a képzést és oklevél nélkül távozik a Karról. Egy részük ismételten felvételizik, más részük más intézményben folytatja felsőfokú tanulmányait, kis hányaduk pedig végképp felhagy a felsőoktatással. A szakonkénti elbocsátási arányokat a 13. ábra mutatja. Megjegyezzük, hogy az elbocsátások kb. 50..70%-a történik tanulmányi okból, kb. 20..30%-a a hallgató saját kérésére és kb. 5..20%-a a bejelentkezési kötelezettség 11 elmulasztása, a passzív félévek számának, ill. a kétszeres képzési idő túllépése miatt. A vizsgán szerzett elégtelenek számának túllépése miatt eddig összesen 5 hallgató került elbocsátásra.
60%
Elbocsátottak aránya
50%
53% 47%
46% 42%
46%
40% 30%
53%
34% 30% 28%
37% 32%
33% 30% 31%
32%
2N-AG0 2N-AE0
20%
20%
20%
14%
2N-AM0 14%
9%
10% 0% 2005/06/1
2006/07/1
2007/08/1
2008/09/1
2009/10/1
Felvétel féléve 13. ábra. Az elbocsátott hallgatók aránya a felvettek létszámához képest
11
Nftv. 45. § (1)
33
2N-AT0
Az elbocsátások tekintetében az ipari termék és formatervező, valamint a mechatronikai mérnöki szakon jelentős, pozitív irányú változás, majd némi megtorpanás és emelkedés történt. A leglátványosabb pozitív irányú változást az energetikai (53% 31%) és a mechatronikai szak (30% 14%,) mondhatja magáénak. A gépészmérnöki szakon is folyamatosan csökken az elbocsátottak aránya, de nem olyan mértékben, mint az előbb említett két szakon. Az elmúlt időszakban végrehajtott tantervi reformok, ill. kiigazítások, valamint belépő hallgatók egyre jobb felkészültsége és elkötelezettsége együttesen járulhattak hozzá a tanulmányi okból történő elbocsátások számának csökkenéséhez. Az eredményesség további javításának feltételei: – az előtanulmányi rend ismételt felülvizsgálata és csak a szakmailag kifejezetten indokoltak megtartása, elkerülendő a „csomóponti” tárgyak kialakulását; – a tananyagellátás (tankönyv, jegyzet és egyéb segédlet) javítása/bővítése. Vizsgáltuk, hogy van-e és ha igen, akkor milyen jellegű és mértékű kapcsolat a felvételi pontszám és az oklevél minősítése (oklevélátlag 12), a TVSZ szerint számított eredménye között? A vizsgálat eredményeit egyrészt a teljes 2006-2009 között beiratkozott és oklevelet szerzett, másrészt a 2009ben beiratkozott és az előírt 7 féléves képzési idő alatt oklevelet szerzett hallgatókra vonatkozóan a 8. táblázat foglalja össze. A feltételezés az, hogy az alapszakon folytatott képzés során az esetleg meglévő, középfokú képzésből „hozott” előnyök-hátrányok kiegyenlítődnek és a felvételi pontszám már nincs kapcsolatban az oklevél eredményével. Az eredmények azt mutatják, hogy a nagylétszámú gépész szakon ez a kiegyenlítődés megfigyelhető, azonban a kisebb létszámú szakokon, különösen az energetikain ez a különbség (determináltság) fennmarad. Egyes szakok esetében minél közelebb van az oklevél megszerzése és felvétel időben egymáshoz, annál erősebb a felvételi pontszám és az oklevélátlag közötti kapcsolat. Az alapképzés normaideje (7 félév) nem minden esetben elegendő a közoktatásból hozott különbségek (elsősorban lemaradások) behozására. 8. táblázat. A felvételi pontszám és az oklevélátlag közötti lineáris korrelációs együttható 2N-AG0 korrelációs együttható a 20062009 között beiratkozottak körében korrelációs együttható a 2009ben beiratkozottak körében
alapképzési szakok 2N-AE0 2N-AM0
2N-AT0
29,1%
37,9%
46,7%
34,2%
28,4%
64,4%
37,5%
57,7%
Anélkül, hogy az előzőekhez hasonló adathalmazt mutatnánk be érdemes kiemelni, hogy minél tovább húzódik a tanulmányok lezárása és az oklevél megszerzése (a záróvizsga), az annál rosszabb eredményű lesz. Valószínűleg fennáll egy keresztkorreláció (vélhetően erősen) a felvételi pontszám és a képzés időtartama között is. A jellemző determinációs együtthatók e kapcsolatra (képzési időfelvételi pontszám) nézve a 35%-0,1% közötti sávban találhatók. A nagyobb értékek az energetikai és mechatronikai, míg a kisebbek a gépész és a terméktervező szakra jellemzők. A problémák kiküszöbölésére a következő javaslatokat fogalmazhatjuk meg. Az oktatóknak (és a felsőbbéves hallgatóknak) egy erős kommunikációs offenzívát kell megkezdeniük és fenntartaniuk arra vonatkozóan, hogy – akik gyengébb felvételi pontszámmal kerültek az egyetemre, azok vegyék igénybe az egyetem nyújtotta felzárkóztató képzéseket (különösen Matematika tárgyból); 12
oklevélátlag = 0,3×(súlyozott tanulmányi átlag) + 0,3×(szakdolgozat érdemjegye) + 0,2×(szigorlati átlag) + 0,2×(záróvizsga tárgyak átlaga)
34
–
koncentráljanak a tanulmányaikra és a mintatanterv szerinti haladásra, mert a lemaradásnak lavinaszerűen növekvő negatív következményei lesznek.
2.1.4.2. Mesterképzési szakok A Gépészmérnöki Kar négy alapképzési szakjáról kibocsátott diplomával rendelkező hallgatók többsége a Kar valamely mesterképzésen folytatja tanulmányait. Az intézményből kikerülő hallgatók – vélelmezhetően – a munkaerőpiacra lépnek be, ill. a terméktervező hallgatók esetén valószínűsíthető, hogy valamely művészeti képzésben folytatják tanulmányaikat. Az alapszakonkénti megoszlások a következők: alapszak kari mesterszakon tanul tovább kilép gépészmérnöki 83,1% 16,9% energetikai mérnöki 78,5% 21,5% mechatronikai mérnöki 87,1% 12,9% ipari termék- és formatervező mérnöki 62,8% 37,2% kari átlag 81,1% 18,9% Az alapszakot végzett hallgatóink továbbtanulási arányai jónak mondhatók. Megfelelő kommunikációval (propagandával), a tanulás melletti munkavégzést lehetővé tevő órarend kialakítással a mesterképzési szakok azok számára is vonzóvá tehetők, akik munkavállalásra kényszerülnek valamely okból. Ugyanakkor a de jure levelező vagy távoktatási formákat nem támogatjuk. Az adatok alapján megállapítható, hogy a kari mesterképzések hallgatói bázisát a kari alapképzések szolgálják. Ebben a tendenciában hosszú távon sem várható jelentős változás, így minőségi mesterképzést minőségi alapképzéssel lehet megvalósítani. Az alap- és mesterszakok közötti átmenetet egy „emberfolyam” diagrammal lehet a legjobban szemléltetni. E diagramban egyszerre tüntetjük fel a kibocsátó alapszakokat és a felvevő mesterszakokat. A 14. ábra szerinti diagramon ezen felül a más intézményből érkező hallgatók létszámát is feltüntettük. A14. ábrán a nagyobb méretű négyzet az alap-, a kisebb a mesterképzést szimbolizálja. A négyzetekbe mutató nyilak a felvett hallgatók összegzett létszámát mutatják (a képzés indulásától az adatfelvétel idejéig összegezve). A négyzetekből kifelé (balra, visszafelé) mutató nyilak az elbocsátott hallgatók létszámát adják meg. Az alapképzési négyzetekből jobbra kifelé mutató nyilak a képzést diplomával sikeresen lezáró hallgatókat jelenítik meg. A D=xxx az eddig diplomát szerzett hallgatók számát adja meg. A felfelé mutató fekete nyilak a diplomaszerzés után a gépészkart elhagyó hallgatókat jelentik. A mesterképzési négyzetek felé mutató nyilak az adott képzésre felvételt nyert hallgatókat jelentik. A derékszögben megtörő fekete nyilak a gépészkaron kívülről érkező hallgatókat szimbolizálják. A négyzetekben lévő számok az adatfelvétel pillanatában „Aktív”, ( )-ben a „Passzív” státusszal rendelkező hallgatók létszámát adják meg. A nyilakon lévő számok létszámadatot jelentenek és a nyilak vastagsága arányos azzal. Ahogy az eddigi adatok, úgy ez az ábra is alátámasztja, hogy a terméktervező szak kivételével az „egyívesség” jellemző a kar alapszakjain végzett hallgatók mesterszakon történő továbbtanulására. Megjegyzendő, hogy amíg a terméktervező hallgatók (ugyan igen kis számban) megpróbálkoznak más mesterszakokkal (mindegyikkel), addig a többi alapszak hallgatói egyáltalán nem érdeklődnek a terméktervező mesterszak iránt. A másik érdekesség, hogy az energetikus és mechatronikus hallgatók kölcsönösen nem választják a másik mesterszakját.
35
107
161
3855 1128
G 1656 (63)
G 566
D=951
2 15 24
60
25 76
37 874
E 428 (15)
237
994 113
1
660 154
22 24
3 1
D=357
95
5 253
73 T 289 (18)
139
38 D=172 46
M 498 (24)
16 30
42 2
2
9 50
32 7
1 94 D=196
17
390 (19)
231
W 69 (4)
56
P 106 (9)
66
E 66 (8)
37
M 155 (5)
113
T 39 (3)
42
Máshová távozott
Máshonnan érkezett
KÉPZÉS felvettek
aktív létszám (passzív)
elbocsátottak
Sikeres kimenet, továbblépés D=diplomát szerzett
14. ábra. A gépészkari alap- és mesterképzések kumulatív „emberfolyam” diagramja 2013. október 15-i állapot szerint, az abszolvált és nyelvvizsga nélkül záróvizsgát tett hallgatók nélkül (G: gépész, E: energetikai, M: mechatronikai, T: terméktervező, P: épületgépészeti és eljárástechnikai, W: gépészeti modellezés)
Megvizsgáltuk a mesterképzésekről elbocsátott létszámadatait és arányait (a felvett hallgatók számához képest), mely számokat a 9. táblázat tartalmazza. Megállapítható, hogy a mesterképzésekről csekély a lemorzsolódás és döntően az is a hallgatók saját kérésére és nem tanulmányi okból történik. A saját kérésre történő elbocsátások mögött – vélelmezhetően – a munkába állás kényszere húzódik meg.
36
9. táblázat. A mesterképzésekről idő előtt oklevél nélkül távozó hallgatók száma és aránya 2N-MG0 Létszám Arány
2N-ME0
2N-MM0 2N-MT0
2N-MP0
2N-MW0 ÖSSZ.:
50
6
29
13
19
14
7,0%
4,9%
9,4%
12,7%
9,1%
9,7%
131 8,2%
A kilépések (lemorzsolódás) arányait tekintve a szakok többsége között nincs különbség, egyedül az energetikai mesterszak tűnik ki az alacsony, a terméktervező a magas lemorzsolódási rátával. Az elbocsátás döntően – az esetek átlagosan 75%-ában – a hallgató saját kérésére, általában szociális körülményei megváltozása miatt történik és nem tanulmányi okból. A nem a Kar valamely alapképzési szakjáról érkező hallgatók csoportjában a lemorzsolódási ráta 1,5..2-szerese a Kar volt alapszakos hallgatóiéhoz képest. Az oklevélátlagot és az átlagos képzési időt (aktív félévek száma) vizsgálva (15. ábra) megállapíthatjuk, hogy az egyes mesterszakok között szignifikáns eltérés – e területen – nem mutatható ki. A hallgatók nagy többsége (kb. 90%-a) az előírt 4 félév alatt – igen jó eredménnyel – bejezi tanulmányait. Megemlítendő, hogy néhány kivételes képességű hallgató 3 félév alatt végezte el mesterképzési tanulmányait.
4,5 4,25 4 3,75 3,5 3,25 3 2,75 2,5 2,25 2 1,75 1,5 1,25 1
4,26 4,22
2N-MG0
4,25 4,3
2N-ME0
4,31 4,27
2N-MM0
4,53
4,48 4,45 4,19
2N-MT0
oklevélátlag
4,09
4
2N-MP0
2N-MW0
képzési idő
15. ábra. A mesterszakot elvégzett hallgatók oklevélátlagai és az oklevél megszerzéséhez szükséges átlagos idő (aktív félévek száma)
2.1.5. ELITKÉPZÉS, TEHETSÉGGONDOZÁS Karunk tehetséggondozó programjának hosszú távú célja kettős: a hallgatói állomány, valamint az általunk nyújtott képzések minőségének egyidejű javítása. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú szerepet szánunk tehetséges hallgatóinknak, hiszen ha elegendő számban vannak jelen, akkor lehetőségünk van kurzusaink, és ezzel együtt képzéseink színvonalának emelésére, ezáltal megítélésünk további javítására, elért magas presztízsünk megtartására, a pozitív visszacsatolási folyamatok fenntartására. Elképzelésünk lényege, hogy a hallgatók kiválóságra való törekvését motiváljuk. Az elitképzést és a tehetséggondozást több oldalról közelíti meg, ill. támogatja a Kar: – hallgatók bevonása a tanszékeken folyó kutatási projektekbe; 37
– TDK tevékenység; – a szakkollégiumok közvetlen és közvetett támogatása, – a hallgatók szakkollégiumi részvételének és tevékenységek elősegítése, – demonstrátori pályázatok. Az Energetikai Szakkollégium 13 2002-ben alakult; célkitűzése, hogy a következő mérnökgenerációk elméleti és gyakorlati szinten egyaránt hiteles, és a lehetőségekhez mérten teljes képpel rendelkezzenek e sokrétű és szerteágazó tudományterület múltjáról, jelenéről és a jövőbeni fejlődési lehetőségeiről. Mindezt elősegítendő kiemelkedően fontos az elméleti és gyakorlati tudás összekapcsolódásának elősegítése, az ipar és az egyetemek közötti kommunikáció javításának, partnerkapcsolatok létrejöttének támogatása. A BME Gépész Szakkollégium 14 2012-ben alakult a BME Gépészmérnöki Karán működő szakmai öntevékeny körök összefogásával. Jelenleg a következő szakosztályok, mint tagozatok alkotják: Alakítástechnikai, Áramlástan, Design, Gépészeti Eljárástechnika, Épületgépész, Gyártás, Hegesztés, Mechatronika, Polimertechnika, Orvostechnika és Számítástechnikai Szakosztály. A szakosztályok együttműködése számos új lehetőséget teremt meg a szakmai feladatok megvalósítására. A BME Gépész Szakkollégium célja, hogy tagjai az egyetemi tanulmányokat kiegészítő, elmélyítő szakmai ismereteket szerezhessenek. A szakosztályok összefogásával komplex, több területen átívelő mérnöki feladatok végzésére nyílik lehetőség, a közös programok látogatásával pedig a hallgató számos tudományágba nyerhet betekintést, gyárlátogatásokon, laborfoglalkozásokon és workshopokon vehet részt. A kiváló teljesítményt nyújtó hallgatókat a szervezet ösztöndíjakkal, további fejlődési lehetőségekkel motiválja. Mindez egy olyan szakmai közösségben történik, ahol a meghatározó értékeket a szakmai elismertség és összetartozás jelenti. Mindkét szakkollégium célja továbbá, hogy tagjai szakmai tudásuk, közéleti szerepvállalásuk révén a munkaerőpiacon kamatoztatni tudják készségeiket, képességeiket, és jártasságaikat, amit sokoldalú, a társadalmi problémák iránt nyitott, ezeket kezelni akaró és tudó értelmiségi elit kinevelése révén kíván elérni. Törekednek arra, hogy az önkormányzatiság, a szubszidiaritás és a demokrácia elvei érvényesüljenek a szakkollégiumi tevékenységeik során. A szakkollégiumok közösségi, szellemi, kritikai és értékközvetítő műhelyként kívánnak dolgozni, amelynek velejáró feladata a tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Céljuk, hogy a tevékenységeik által a megszerzett tudást disszeminálni tudják jelenlegi és leendő tagjaik és a Kar jelenlegi és jövőbeni hallgatói számára, kívánatossá téve ezzel a szakkollégiumhoz való tartozást.
2.2. Kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia és gyakorlat A karon a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) stratégiát az egyes szervezeti egységek (tanszékek és kutató központok, kiegészülve az MTA kutatócsoportokkal) határozzák meg az általuk művelt tudományterületeken, amiben a kari vezetés – szorosan együttműködve a tanszékvezetőkkel – koordináló szerepet tölt be. 2.2.1. K+F+I SZERVEZETI RENDSZERE A kutatási területeket – a sajátos szakterületi szempontok figyelembevételével – a szervezeti egységek jelölik ki, a szükséges forrásokat maguk teremtik elő és működtetik. A több szervezeti egységet érintő kutatásokban két-, ill. többoldalú megállapodások szabályozzák az együttműködést. A K+F+I tevékenységét – a Kari Tanács elé terjesztett kutatási és pályázati beszámoló alapján – évente vizsgálja fölül átfogóan a Kar. A beszámolót a tanszéki jelentések alapján a tudományos és nemzetközi dékánhelyettes készíti. Az egyes szervezeti egységek tevékenyégét, ezen belül a kutatás-fejlesztési tevékenységet rendszeresen, jellemzően a tanszékvezetői megbízások periódusával megegyező időközönként, a vezetői beszámolóval párhuzamosan, részletesen értékeli a Kar. Ilyen esetben az 13
www.eszk.org http://gszk.ktk.bme.hu/
14
38
egyedileg kijelölt felülvizsgáló bizottság részletes jelentése képezi az értékelés alapját, amelyet a Kari Tanács hagy jóvá. A K+F+I-hez kapcsolódó pályázati tevékenységek törvényességi felügyeletét a Gazdasági és Műszaki Főigazgató látja el. Minden előkészített szerződést a Jogi és Munkaügyi Osztály ellenőrzése után a Gazdasági és Műszaki Főigazgató, illetve az általa aláírási joggal felruházott egyetemi/kari vezető ír alá. Az előírások szerinti elszámolási rend betartását a napi elszámolási ügymenet mellett a beszámolók hasonló szintű ellenőrzése és aláírása garantálja. Ezen túl a megrendelő, illetve a pályázat kiírója alkalmanként további könyvvizsgálói, illetve auditációs ellenőrzést is előír. A vonatkozó egyetemi szabályzatok a BME honlapján keresztül folyamatosan elérhetők és letölthetők. A K+F+I tevékenység értékelése, a Kari Tanács előterjesztései és határozatai a kari polgárok számára szintén elérhetők a Kar honlapján keresztül. 2.2.2. K+F+I TEVÉKENYSÉG SZÁMOKBAN A Kar oktatási teljesítménye és tudományos eredményei – a szakterületéhez tartozó témákban – országos viszonylatban a legjobbak, és nemzetközileg is jegyzettek 15. Nagy számú hazai (pl. OTKA) finanszírozású pályázat mellett számos, nemzetközi együttműködésben megvalósuló kutatásban is részt vesz szervezeti egységein keresztül. 2.2.2.1. K+F+I pályázatok Az elnyert pályázatok száma a vizsgált időszakban közel állandó (évente 50 db körüli) volt, ugyanakkor a pályázati összegek az utolsó évben jelentősen visszaestek. Ennek elsődleges oka az Középmagyarországi Régió intézményei által elérhető, állami finanszírozású kutatási pályázatok kiírásának negatív tendenciája. Ez alól kivételt jelentenek az OTKA kutatói pályázatok, amelyek némileg csökkentik a visszaesést. A 16. ábra a K+F+I pályázati bevételeket mutatja a 2009-2012 időszakban.
16. ábra. K+F+I pályázati bevételek
2.2.2.2. Tudományos publikációk, szabadalmak A kutatási aktivitást leginkább a megjelent publikációk száma jellemzi. A Kar oktatói-kutatói évek óta nagyszámú publikációt jelentetnek meg hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban, valamint konferencia kiadványokban. Az erre vonatkozó főbb adatok – folyóiratcikkek száma – a17. ábrán láthatók. Az összes publikációk száma az ábrán feltüntetettnél természetesen nagyobb.
15
NTU World University Ranking 198. helyezés (2012-es adat)
39
200 175 150 125 100 db 75 50 25 0
200 175 150 125 100 db 75 50 25 0 2009
2010
2011
2012
2009
2013
2010
2011
2012
2013
(a) (b) 17. ábra. (a) Magyar, (b) idegen nyelvű folyóiratcikkek száma
A tudományos publikációk száma mellett a független hivatkozások is elismert mérőszámai a tudományos tevékenységnek. A Kar kimagasló értékeket ér el ezen a téren is (18. ábra). 1600 1400 1200 1000 800
db
600 400 200 0 2009
2010
2011
2012
2013
18. ábra. Független (a Web of Science-ben megjelenő) hivatkozások száma
A hivatkozások száma folyamatosan emelkedett az utóbbi években, ami Kar oktatóinak-kutatóinak egyre jelentősebb nemzetközi elismertségét, továbbá a művelt kutatási témák aktualitását és nemzetközi jelentőségét is bizonyítja. A BME legmagasabb hivatkozási adataival rendelkező professzora szintén Karunk oktatója. A kutatások egy része nem csak publikációkban, hanem szabadalmak létrehozásában is megnyilvánul, ezek számának alakulását mutatja a 19. ábra. A Kar belső mechanizmusaival, a minőségi publikációk elismerésével törekszik a nemzetközi beágyazottság és elismertség növelésére. 7 6 5 4 db
3 2 1 0 2009
2010
2011
2012
19. ábra. Szabadalmak száma
40
2013
2.2.2.3. Tudományos Diákköri tevékenység A kutatási tevékenység a hallgatók tudományos diákköri (TDK) munkáiban is jelentkezik. A TDKban a nappali tagozatos hallgatók 5-6%-a vesz részt, jellemzően az alapképzés második felében, illetve a mesterképzés alatt. A Kar hallgatói a BME-n hosszú évek óta a legtöbb dolgozattal szerepelnek a házi konferenciákon és a többi intézmény hallgatóihoz képest ők szerzik szakterületeiken a legtöbb díjat az Országos Tudományos Diákkonferencián (OTDK) (20. ábra). 150 100 db
50 0 2009
2010
2011
2012
2013
(a) (b) 20. ábra. A Kar hallgatói által benyújtott dolgozatok szám (a) a házi TDK konferencián és (b) az OTDK-n az elnyert díjakkal együtt
2.2.3. DOKTORI KÉPZÉS, HABILITÁCIÓ A Karon a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola működik. A Doktori Iskola törzstagjainak száma 10, a témavezetők száma 57, az oktatók száma 105. Az Iskola törzstagjai közül 4 fő az MTA tagja, 6 fő az MTA doktora címmel rendelkezik, 9 fő törzstag emeritus. A doktori képzés jogszabályi hátterét a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (2011. évi CCIV. törvény), a 387/2012. (XII. 19.) Kormányrendelet a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról, ill. az ezek alapján készült intézményi Doktori és Habilitációs Szabályzat (DHSZ) alapján a „műszaki” tudományterületen, a „gépészeti tudományok” tudományágban, az alábbi doktori alprogramokban folyik: – Anyag- és Gyártástechnológia alprogram – Gépszerkezetek tervezése és analízise alprogram – Mechatronikai alprogram – Gépészeti és energetikai eljárások és folyamatok alprogram A nappali, teljes idejű, szervezett doktori képzés időtartama 3 év. A képzés tanulmányi munkából, kutatómunkából, valamint oktatási tevékenységből áll. Ezeken felül a doktoranduszok lehetőséget kapnak második idegen nyelv szervezett keretek közötti tanulására is. A képzés jellemzője, hogy a legnagyobb kredit értéke a kutatómunkának van, az órarendi tanulmányok a képzés első két szemeszterére koncentrálódnak, az oktatási tevékenység pedig − fontos készségfejlesztő szerepe miatt − irányított oktatás formában történik. Az előrehaladás mértékének objektív mérését szolgálja a 2012 óta központi, kari szervezésű PhD Workshop, ahol a II/2 és III/2 éves doktoranduszok konferencia rendszerben számolnak be az elvégzett munkájukról. A beszámolókat a tudományos és nemzetközi dékánhelyettesből, az alprogram elnökökből és évfolyam felelősökből álló zsűri értékeli. A doktori fokozatszerzés és a habilitáció minimumkövetelményei hazai, sőt nemzetközi mércével mérve is szigorúak, reprezentálva a Doktori Iskola által képviselt minőséget. Előbbihez minimális előírás az 50%-os szerzői részesedés impakt faktoros folyóiratban közölt cikkben, 200%-os szerzői részesedés idegen nyelvű, lektorált folyóiratcikkben, valamint 1 db magyar és 1 db külföldön megjelent publikáció. A habilitációs követelmények a MTA doktori címhez szükséges minimum feltéte41
lek 50%-os teljesítését írják elő. A Doktori Iskolában tanulók, ill. fokozatot szerzettek számának alakulását a 21. ábra mutatja. 80 60 db
40 20 0 2009
2010
2011
2012
2013
(a) (b) 21. ábra. A Doktori Iskolában (a) tanulók, ill. (b) fokozatot szerzettek száma
A vizsgált időszakban átlagosan a végzett hallgatók 50%-a szerzett fokozatot. 2013-ban elkezdtük a PhD-képzés felülvizsgálatát, melynek célja a szükséges átalakítások révén a képzés minőségének javítása és magasabb végzési arány elérése. A vizsgált időszak eredménye az is, hogy 2013-ban 2 főállású kari oktató szerzett MTA doktora címet, majd habilitált.
2.2.4. PARTNERKAPCSOLATOK A Karnak jelentős a hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere. Az előbbit jellemzően a társ felsőoktatási intézményekkel, a Magyar Tudományos Akadémiával, a nagy ipari cégekkel és más, a gépészet széles területén működő vállalkozásokkal való folyamatos szakmai kapcsolat, míg az utóbbit a közös projektek és személyes találkozások jellemzik. A Karnak minden gépész-képzéssel foglalkozó hazai felsőfokú intézménnyel és kutatóintézettel van kapcsolata. A szakmai rendezvényeken való találkozásokon túl folyamatos kapcsolatot jelent a doktori cselekmények során történő találkozások és eszmecserék. Mivel – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a bizottsági tagok legalább egyharmada külső intézmény munkatársa kell legyen, ezért nemcsak hozzánk érkeznek más intézmények oktatói-kutatói, hanem a mi munkatársaink is megjelennek a társegyetemek védési bizottságaiban. A vállalati kapcsolatok száma 100 fölött van. Ezek változatos formái az innovációs és ipari kutatási megbízások, támogatások, ill. a hallgatók szakmai gyakorlatán és szakdolgozat konzultációján keresztül az oktatás segítése. Kiemelkedő hazai tudományos partnereink a Miskolci Egyetem, a Szent István Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az ELTE, az MTA SZTAKI és az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézet, kiemelkedő vállalati partnereink pedig az Audi, az MVM, az E-on, a Siemens, a General Electrics, a General Motors és a Robert Bosch. Nemzetközi szinten százas nagyságrendű a szakmai kapcsolatok száma, melyek közül a legjelentősebb intézményi kapcsolataink a következők: Technical University of Denmark (Lyngby, Dánia), University of Bristol, Cranfield University (Egyesült Királyság), INSA de Rennes, ENSAM Cluny (Franciaország), Delft University of Technology (Hollandia), Karlsruhe Institute of Technology, TU München, TU Kaiserslautern, Otto-von-Guericke-Universität Magdeburg (Németország), Universita degli Studi di Roma La Sapienza (Olaszország), Von Karman Institute for Fluid Dynamics (Belgium), INP Toulouse (Franciaország). A Karról az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék részt vesz az ME3 16 (European Joint Masters in Management and Engineering of Environment and Energy) konzorciumban, olyan partnerek 16
ME3 részletes leírása: http://www.emn.fr/z-de/me3-site/
42
mellett mint Queen’s University Belfast, Universidad Politécnica de Madrid, Ecole des Mines de Nantes és Kungliga Tekniska Högskolan (KTH).
2.3. Gazdálkodás Az elmúlt években a Gépészmérnöki Kar és tanszékeinek gazdálkodása stabil keretek között zajlott, köszönhetően az egyetem és a Kar egyre kifinomultabb gazdálkodási rendszerének és elosztási mechanizmusának. A Kar belső (egyetemi) költségvetési támogatásáról a költségvetési viták eredőjeként az egyetem legfelsőbb vezetési fóruma, a Szenátus határoz. Ennek kapcsán megemlítendő, hogy az egyetem belül alkalmazott szolidaritási elv (kiegyenlítési mechanizmus és csillapítás) eredményeképpen a Kar nem kapja meg neki járó összes támogatást. Ehhez hasonlóan a tanszékek támogatásáról a gazdasági dékánhelyettes által előterjesztett, a kari Gazdasági Bizottság és a Tanszékvezetői Értekezlet által véleményezett költségvetési terv alapján a Kari Tanács dönt. A kari központi költségvetés bevételi oldalát képezi a kar belső (egyetemi) költségvetési támogatása és a központi kari bevétel. Ez jobbára a költségtérítéses és külföldi hallgatók önköltségét jelenti. A kiadási oldalon a létesítményköltségek 60%-a és a központi kari kiadások (zömmel átfogó szervezeti személyi és dologi kiadások) szerepelnek. A kari központi bevételek és kiadások egyenlege adja a tanszékek között felosztható keretet. A Gépészmérnöki Kar belső (egyetemi) költségvetési támogatása (eFt) 2009 2 039 276
2010 1 963 668
2011 1 982 091
2012* 2 044 051
2013** 1 828 519
* 2012-ben Karnak az év végi elvonás miatt vissza kellett fizetnie 70,9 MFt-ot **2013-ban ehhez még hozzáadódott 46 923 eFt kutatóegyetemi támogatás
A Gépészmérnöki Kar központi kari bevételei (eFt) (a tanszékek és a kutatóközpontok sajátbevételei nélkül) 2009 133 111
2010 94 475
2011 177 011
2012 189 647
2013 162 339
A Gépészmérnöki Kar központi kari kiadásai (eFt) 2009 485 491
2010 406 992
2011 448 212
2012 438 436
2013 569 021
A tanszékek között felosztható keret (eFt) 2009 1 686 896
2010 1 651 150
2011 1 710 890
2012 1 795 263
2013 1 421 837
A tanszékek közötti felosztást három szempont alapján végezzük el. A felosztható keret 21%-át a tanszékek személyi állománya után kapott személyi pontok alapján osztjuk el. Ez a 2009-2012 időszakban több szempont szerinti tagolást (teljes alkalmazotti létszám, oktatói/kutatói létszám, minősített oktatói létszám, tudományos pontok) jelentett, 2013-ban azonban már teljes egészében a tudományos pontok alapján történő felosztást alkalmaztuk (tudományos pont PhD/DLA fokozatért, habilitációért, MTA doktora címért, MTA tagságért jár). Ezzel azt kívánjuk ösztönözni, hogy munkatársaink tudományos fokozatokat és címeket (PhD, MTA doktora) szerezzenek, illetve habilitáljanak. 11%-ot a kutatási és publikációs tevékenység alapján osztunk ki. Ennek célja a minél szélesebb körben történő és a nemzetközi ranglistákon való megjelenés ösztönzése a tudománymetriai értékek javításával. Ennek a résznek a felosztása is egy pontrendszer alapján történik, amelyben hangsúlyos szerepet adunk az értékes nemzetközi publikációknak (IF-ral rendelkező folyóiratokban megjelent cikkek), illetve a nemzetközi tudós- és kutatótársadalomból érkező független hivatkozá43
soknak (Web of Science-ben fellelhető független hivatkozások). A fennmaradó 68%-ot az oktatási teljesítmény alapján osztjuk fel az egyes tanszékek között. Az oktatási teljesítmény – az egyetemen szokásosnak mondható kredit×hallgató számítási módnál összetettebben – figyelembe veszi az egyes tárgyak előadás/gyakorlat/labor kiméretét is, ezzel kompenzáljuk a gyakorlatok és a laborok nagyobb háttér- és üzemeltetési költségét. A kar oktatási rendszere normaszorzókon keresztül figyelembe veszi a különböző képzési szinteket (BSc – MSc – PhD) és külön kezeli a vizsgakurzusokat, szakmai gyakorlatokat, szigorlatokat, szakdolgozatokat, diplomaterveket valamint az idegen nyelven tartott kurzusokat is. Természetesen a tanszékek nemcsak támogatásban részesülnek, hanem a terhekből is kiveszik a részüket. A tanszékek között (a támogatási részesedés arányában) kerül felosztásra az általános költség teljes egésze, valamint a létesítményköltségek 40%-a, a területek és az oktatási teljesítmény arányában. A tanszékek között szolidaritási rend is kialakult, ami azt jelenti, hogy amennyiben egy tanszék költségvetése az átlagos változáshoz képest 5%-ot meghaladóan pozitívan zárul, az az 5%ot meghaladó részről lemond azok javára, akik 5%-nál nagyobb hiánnyal rendelkeztek. A Kar az egyetem központi szervezeti egységeinek fenntartásához az egyetemi költségvetés általános költség részeként, az egyetemi infrastruktúra fenntartásához pedig a létesítmény költség részeként járul hozzá. A Kar az ebből eredő kötelezettségeit mindenkor határidőre és elmaradás nélkül teljesítette. Általánosságban elmondható, hogy a kar és az egyetemi gazdasági vezetők közötti munkakapcsolat kielégítő, súrlódásoktól mentes. A Gépészmérnöki Karra jutó általános költségek (eFt) 2009 451 304
2010 352 879
2011 360 960
2012 362 911
2013* 255 992
*2013-ban az egyetem az elvonások és a forráscsökkenés okán számos költségcsökkentő intézkedést hajtott végre.
A Gépészmérnöki Karra jutó létesítmény költségek (eFt) 2009 678 603
2010 670 053
2011 619 264
2012 639 950
2013* 597 429
*2013-ban az egyetem az elvonások és a forráscsökkenés okán számos költségcsökkentő intézkedést hajtott végre.
Az összegyetemi külső ellenőrzések (APEH/NAV, KEHI stb.) során a karhoz köthető kötelezettségeket és ügyleteket is átvilágították, illetve ellenőrizték. Az ellenőrző szervek észrevételt vagy hibát a Karral szemben nem terjesztettek elő. Az utóbbi időszakban a Kar gazdálkodását (az egyetemmel együtt) számos negatív befolyásoló tényező érte, és ezek jobbára tranziensként jelentkeztek. A teljesség igénye nélkül ide sorolandó hatások voltak: – 2012 év végi visszafizetések (a Gépészmérnöki Karra 70,9 MFt jutott). – 2013 év eleji csökkentett felsőoktatási finanszírozás. – Szakképzési hozzájárulások rendszerének megszüntetése. – Az innovációs törvény alapján végzett K+F+I tevékenységek megszűnése a jogszabályi környezet megszűnése miatt. – Nyugdíjpolitikai változások. A felsorolt kedvezőtlen hatásokat a Kar megfelelően kezelni tudta, köszönhetően kedvező szervezeti felépítésének és a tanszékvezetők előrelátó pénzügyi politikájának. Ugyanakkor a szakképzési hozzájárulások elvesztése olyan jelentős forrásokat von el a Kartól, amelyekből nagyon fontos és célzott infrastrukturális fejlesztéseket, karbantartásokat, eszközbeszerzéseket és felújításokat végezhettünk volna el. Ezt a bevételkiesést csak kis mértékben képes ellensúlyozni a K+F+I tevékenységekből származó bevételek, mivel az utóbbi években ezek forrásai is szűkültek tekintettel a BME központi régiós elhelyezkedésére. 44
A Gépészmérnöki Kar szakképzési hozzájárulásból származó bevételei 2009 189 464
2010 145 825
2011 146 133
2012 96 132
2013* 0
A táblázat tartalmazza a kari szinten kötött, valamint a tanszékek és kutatóközpontok szerződéseit is. *2013-ban a szakképzési hozzájárulás kivezetésre került.
A Gépészmérnöki Kar saját bevételei (K+F+I és külső megbízások, központi kari bevételek + tanszékek + kutatóközpontok bevételei) 2009 882 713
2010 708 634
2011 798 475
2012 671 250
2013* 638 880
Központi kari bevételek (oktatás), valamint a tanszékek és kutatóközpontok saját bevételei. *2013 októberében, a III. negyedév tényadatain alapuló becslés.
45
3. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELVEK ÉS MÓDSZEREK 3.1. Minőségbiztosítási stratégia A Kar célja, hogy oktató-kutató egyetemi karként, nemzetközi mércével mérhető, korszerű, szilárd elméleti tudásra és gyakorlati készségre épülő innovatív oktatást és kutatást biztosítson. Megvalósítsa az oktatás és kutatás egységét, valamint az emberi erőforrás fejlesztésén alapuló, dinamikusan változó igényekhez rugalmasan igazodó, társadalmi felelősséget vállaló egyetemi karként működjön. Ennek érdekében a Kar elkötelezett valamennyi tevékenységének minőségi fejlesztésében, a szolgáltatásait igénybe vevők véleményének rendszeres kikérésében és a javaslatok figyelembevételében. Minden munkatársától elvárja a kiválóság iránti igényt és az arra való törekvést. A Kar minőségirányításának megvalósítására nem hozott létre elkülönült szervezetet. A minőségmenedzsment funkciók a vezetési funkciók részét képezik. A Karon a minőségmenedzsment rendszer elveinek és módszereinek érvényesítéséért, hatékony működéséért a Kar dékánja a felelős. A minőségmenedzsment rendszer működésével kapcsolatos elemzések előkészítését a kari bizottságok végzik (Dékáni Tanács, Tanszékvezetői Értekezlet, Oktatási Bizottság stb.), a döntéseket a Kari Tanács hozza. A Kar célja, hogy európai beágyazottságú elit képzést valósítson meg, a magyar felsőoktatás élvonalához tartozó kutatást végezzen, a gépészet, az energetika, a mechatronika és az ipari terméktervezés területén az innováció vezető hazai felsőoktatási intézménye legyen, amivel garantálja a Karon kiadott diploma értékét, presztízsét a világban. Ennek érdekében a Kar vezetése „minőségi kultúrát” valósít meg. Elkötelezi magát a teljes körű minőségmenedzsment megvalósítása mellett, működteti minőségmenedzsment rendszerét a vezetés és végrehajtás minden szintjén – beágyazva azt a Kar vezetésébe –, a minőségmenedzsment folyamatokat rendszeresen átvizsgálja, fejleszti. A Kar a minőségmenedzsment rendszer működtetésével a következő célokat kívánja elérni: – Az Európai Felsőoktatási Térség közös nyilatkozatainak megfelelő minőségmenedzsment és minőségértékelés megvalósítása a Karon. – A nemzetközileg elvárt, minőségközpontú felsőfokú oktatás létrehozása és működtetése a Karon. – A munkaerőpiac által kiválónak ítélt, a Karon kiadott mérnöki diplomák kiválóságának megtartása. – Az oktatási/képzési színvonal, magas szinten tartása. – Az alap- és alkalmazott kutatások, alkotó tevékenységek eredményes, magas színvonalú végzése. – A Kari működési és gazdálkodási hatékonyságának fokozása. – A Kar társadalmi kötelezettségeinek magas színvonalú ellátása. – A felsőfokú oktatási intézmények között kibontakozó versenyben való élen haladás. – A Kar partnerei körében (hallgatók, egyetemi dolgozók, a kikerülő hallgatók leendő alkalmazói stb.) az elégedettség fokozása, az igények minél teljesebb kielégítése. – A Képzési Kódex-ében megfogalmazott elvárásainak való megfelelés, hatékony módszer kialakítása az adatokon alapuló önértékelés rendszeres végzésére és minőségfejlesztési rendszer működtetésére.
3.2. Képzési programok minőségbiztosítása A PDCA 17 ciklust a Kar minden képzési programjánál alkalmazza. Jó példa erre a képzési programok indítása és nyomonkövetése. A képzések indításának első fázisa az igény és a lehetőségek felPlan-Do-Check-Act: Tervezés, Végrehajtás, Ellenőrzés, Beavatkozás
17
46
mérése. A nemzetközi és a hazai tapasztalatokat áttekintve, az ipar elvárásainak figyelembevételével kerül sor az új képzési programok megfogalmazására. Az elvárások, a kompetenciák, a képzési cél megfogalmazása után – szakmai konzultációk iteratív lépéseit követően – elkezdődik a tantervek, a tárgyprogramok elkészítése. Az engedélyeztetési eljárás lefolytatása, valamint a képzési program meghirdetését követően, a képzés a tantervben előírtak szerint kerül lebonyolításra. A képzéssel kapcsolatos tapasztalatok a hallgatóktól, az oktatóktól, a tantárgyfelelősöktől eljutnak a szakés szakirány felelősökig. Az alapos tájékozódás és jól előkészített döntéshozatal érdekében mind az oktatók, mind a hallgatók körében átfogó felmérést végzünk. A problémákat, a módosítási javaslatokat a szakbizottságok megtárgyalják és véleményezik. Annak érdekében, hogy az egyetemmel, illetve Karral szemben megrendelőként fellépő gazdasági szereplők véleménye is érvényesüljön, a szakbizottságoknak van iparvállalati képviselő tagja is. Legkésőbb egy képzési ciklus lefolytatása után sor kerül a képzési programok áttekintésére. Ez a Karon legutóbb az alapdiplomás képzéseknél történt meg 2009-ben. A soron következő átfogó felülvizsgálatra 2014-ben kerül sor. A mesterképzések fokozatosan 2008-2009-ben indultak, a rövid ciklusidő (2 év) miatt átfogó felülvizsgálatra 2012-2013-ban, két képzési ciklus letelte után került sor. Az e képzések esetében lefolytatott kérdőíves felmérés során a megkeresett mintegy 600 hallgató közel harmada és az oktatók 95%-a nyilvánított véleményt, ami kifejezetten jó aránynak mondható. A kérdőíves felmérések eredményeit, a szakbizottságok megvitatták és annak ismeretében alakították ki a képzéssel kapcsolatos stratégiájukat. A felülvizsgálat minden elemét dokumentálták. A tantervi korrekciók nem érintették a képzési programoknál megállapított főbb arányokat (melyeket jogszabály rögzít); a természettudományos alapismeretek, a gazdasági ismeretek, a szakmai törzsanyag, a differenciált szakmai törzsanyag és a szabadon választható tárgyak össz-kreditpont kereteit. Változás elsősorban a tantárgyak programjában, azok egymásra épülésében, a számonkérés követelményeiben volt. Jelenleg zajlik a doktori képzés felülvizsgálata, melynek kérdőíves felmérési fázisa zárult le e jelentés elkészítéséig. A minőségcél megvalósítása érdekében a Kar a vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályok alapján: 1. képzési programjai létesítését, indítását és nyilvántartását az egyetemi szintű, a Képzések Minőségbiztosításáról szóló szabályzatban (Képzési Kódex 18) foglaltak szerint végzi, 2. biztosítja a tantárgyi programok hallgatói véleményezését, 3. lehetőséget teremt a hallgatók és az ipari partnerek számárai, hogy a képzési szakbizottságokba delegált képviselőik útján véleményüket és javaslataikat kifejthessék. A megvalósítás az EFQM 2010 modell kritériumi rendszerének figyelembevételével a következő területekre vonatkozik: Stratégia, Folyamatok, termékek és szolgáltatások, Vevői eredmények.
3.3. Hallgatói teljesítményértékelési rendszer A Kar elkötelezett a hallgatói teljesítmény javítása, a hallgatói terhelés racionális szinten tartása mellett, miközben az oktatás színvonalát – az ipari partnerekkel is egyeztetve – igyekszik szinten tartani, sőt javítani. A hallgatói teljesítmények értékelése félévenként a Neptun rendszerből történő szűrések segítségével valósul meg, majd az oktatási dékánhelyettes azokat megküldi a tanszékek vezetőinek. A tanszékvezető és a tanszék feladata, hogy feltárja azokat a problémákat, amelyek a megfelelő hallgatói teljesítmények, eredmények elérésének, a hallgatók előrehaladásának a legfőbb gátjai. A hallgatói teljesítmények, a magas színvonalú és eredményességű oktatói munka alapvető feltétele a hallgatók megfelelő tájékoztatása, és az egyes tantárgyakkal kapcsolatos követelmények ismerete. Ennek érdekében a Kar vezetése nagy gondot és figyelmet fordít a tantárgyi követelmények – minőségi oktatási kritériumokat kielégítő – teljesíthetőségére, más tárgyak programjával és a követelményeivel való összehangolására. A Kari Tanács Oktatási Bizottsága véleményével és tanácsaival segíti a tanszékeket az ésszerű tantárgyi követelmények kialakításában. A Kari Tanulmányi
18
http://www.kth.bme.hu/document/184/original/bme_kepzesi_index.pdf
47
Bizottság a TVSZ-ben és saját ügyrendjében 19 rögzített eljárásrend szerint végzi a számonkérések ütemezését annak érdekében, hogy a hallgatók szorgalmi és vizsgaidőszakra jutó terhelése a lehetőségekhez képest egyenletes és jól tervezhető legyen. A minőségcél megvalósítása érdekében a Kar a vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályok alapján: 1. a hallgatói jogbiztonság és a képzési folyamat szabályozottsága érdekében végrehajtja, végrehajttatja és ellenőrzi, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban 20, a Tanulmányi Ügyrendben 21, továbbá a tárgykörbe tartozó egyetemi és kari szabályzatokban és utasításokban foglaltakat; a kari szintű előírásokat az érintettek számára elérhetővé teszi, 2. tantárgyprogramokban és tárgykövetelményekben szabályozza a hallgatói értékelés rendjét. A megvalósítás az EFQM 2010 modell kritériumi rendszerének figyelembevételével a Partnerkapcsolatok és erőforrások, a Folyamatok, a termékek és szolgáltatások, és a Vevői eredmények területeire vonatkozik.
3.4. Oktatói minőségbiztosítás Az oktatók minőségének garanciája egyrészt a minősített oktatók megfelelően magas aránya (teljes munkaidőben, oktatói munkakörben foglalkoztatottak esetén 72,7%), másrészt az oktatásminőség folyamatos visszacsatolása az Oktatás Hallgatói Véleményezésén (OHV) keresztül. Az oktatói minőség biztosításához tartozik az oktatói, munkatársi elégedettségmérés, amely bemutatja azoknak a feltételeknek a teljesülését, amelyek az oktatók számára lehetővé teszik a minőségi munkavégzést, oktatást. Oktatóink eredményességének fokmérője, elismerése és ösztönzője, hogy több oktatónk nyerte el a hallgatói önkormányzat által adományozott Gépészkar Kiváló Oktatója valamint a Műegyetem Kiváló Oktatója díjakat (ez utóbbi díj esetében a 10 díjazott közül 4 Karunk oktatója). A minőségcél megvalósítása érdekében a Kar a vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályok alapján: 1. az egyetemi Humánpolitikai Szabályzat kari kiegészítésében 22 szabályozza az oktatókkal szemben támasztott követelményeket, az előmenetel rendjét, 2. személyügyi nyilvántartást vezet az oktatói állományról, a tudományos előmenetelről, 3. az egyetemi szervekkel együttműködve elősegíti az oktatói munka hallgatói véleményezését, 4. az oktatók minőségének és kompetens voltának értékelésekor a hallgatói véleményeket figyelembe veszi. A megvalósítás az EFQM 2010 modell kritériumi rendszerének figyelembe vételével az Emberek és a Munkatársi eredmények területekre vonatkozik.
3.5. Tanulástámogatás A tanulástámogatás érdekében a Kar és az Egyetem egyrészt igyekszik magas színvonalú infrastrukturális feltételeket biztosítani a hallgatók tanulmányaihoz és órarenden kívüli művelődési, sportolási lehetőségeihez. Emellett megfelelő ügyintézési renddel és informatikai eszközökkel (Neptun, kari honlap, tanszéki honlapok) járul hozzá a sikeres tanulmányokhoz szükséges feltételek megteremtéséhez. A hallgatók oktatásszervezéssel kapcsolatos problémáikkal elsősorban az oktatási folyamatokért közvetlenül felelős tanszékekhez (oktatási felelős vagy a tárgy oktatója), a kar Dékáni Hivatalának munkatársaihoz, ill. az Diákközpont által működtetett TÁMPONT Irodához fordulhatnak. Itt szükség esetén pszichológiai tanácsadásban is részesülhetnek. a KTB ügyrendje elérhető: http://gpk.bme.hu/images/gepeszkar/doku/Szabalyzatok/GPK_KTB_Ugyrend_KT130405.pdf 20 http://www.kth.bme.hu/document/891/original/BME_TVSZ_2013_junius_24.pdf 21 http://www.kth.bme.hu/document/892/original/12_2013_%280624%29_RU_az_oktatas_szervezeserol.pdf 22 http://www.gpk.bme.hu/images/gepeszkar/doku/Szabalyzatok/BME_Humanpol-Szab-GPK-kiegeszites.pdf 19
48
A minőségcél megvalósítása érdekében a Kar a vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályok alapján: 1. hatáskörrel rendelkező szak-, szakirány- és tantárgyfelelősi rendszert működtet, amelyben a szak- szakirány- és tantárgyfelelős az érintett tanszék vezetőjével együttműködve gondoskodik a szükséges oktatói támogatás biztosításáról, 2. a karok és szakok sajátos képzési profiljának megfelelő gyakorlati képzőhelyeket, laborokat működtet, 3. számítógépes hálózatot működtet internet eléréssel és a hallgatók számára nyitott laborokkal, 4. hagyományos és elektronikus könyvtári szolgáltatásokat nyújt tanszékein keresztül, a tanszéki könyvtárakban. A megvalósítás az EFQM 2010 modell kritériumi rendszerének figyelembevételével a Folyamatok, termékek és szolgáltatások, a Vevői eredmények, a Társadalmi eredmények és a Kulcseredmények területeire vonatkozik.
3.6. Belső információs rendszer A Kar a belső információs rendszerét több fórumon keresztül működteti. A Dékán legfőbb tanácsadó testületében, a Tanszékvezetői Értekezletben jelen vannak a tanszékek vezetői, és a Kari Tanács munkájában is részt vesz minden tanszék képviselője. A Kari Tanács bizottságaiban szintén kiegyensúlyozott módon megtalálhatók az egyes képzési területek, tanszékek képviselői. A Kar vezetése évente legalább egy alkalommal, de szükség szerint akár többször is összehívja a kari kommunikáció legszélesebb szervezetét, a Kari Fórumot. A Kar vezetése 2012-ben útjára indította a havi kiadású Gépészkari Hírlevelet. Jelenleg az információáramlás fő eszköze a kari elektronikus vezetői levelező lista, a dékánhelyettesek által működtetett szakterületi levelező listák (oktatási felelősök, gazdasági felelősök és ügyintézők, TDK felelősök levelezőlistái), valamint a kari honlap, ahol Kar működését érintő összes információ megtalálható. A Kar vezetése kiemelten nagy gondot és figyelmet fordít a kari és tanszéki honlapok naprakész megjelenésére.
3.7. Tájékoztatás és nyilvánosság A Kar megjeleníti a működésére vonatkozó információkat saját honlapján (gpk.bme.hu), melyről a tanszékek honlapjai is elérhetők. Az előző akkreditációs felülvizsgálat óta eltelt időszakban a Kar és tanszékei honlapjai megújultak, tartalmukban jelentősen bővültek. A honlapok mindegyike angol nyelven is elérhető, értelemszerűen a nyelvnek és érdeklődőknek megfelelő releváns tartalommal. Felvételi időszakban a Kar kiadja az érdeklődő középiskolás diákoknak szóló tájékoztatóját 23, melyet a Nyílt Napon és az Educatio kiállításon terjeszt, megjelenik a HVG tematikus különszámaiban, továbbá jelentős eredményeit az egyetemi honlapon és az elektronikus sajtóban – szükség szerint – is közzéteszi. A Karon belüli teljesebb információáramlás és tájékoztatás előmozdítása érdekében útjára indította a Kar vezetése a Gépészkari Hírlevél c. havi rendszerességgel megjelenő információs kiadványát. A minőségbiztosítási célkitűzések megvalósítása érdekében a Kar az Egyetem más szerveivel együttműködve: 1. indítani kívánt a félévente megjelenő országos Felsőoktatási Felvételi Tájékozatóban közzéteszi, 2. képzési programjairól szóló tájékoztatóját honlapján – a képzések indulásáig visszamenőleg – elérhetővé teszi,
A tájékoztató elérhető: http://www.gpk.bme.hu/images/gepeszkar/doku/Egyebek/gpk-nyilt-nap-2013.pdf
23
49
3. a jelentkezők tájékoztatására a jelentkezést megelőző időszakban nyílt napokat, és egyéb tájékoztatási fórumokat szervez, melyhez igénybe veszi a szakkollégiumok és GHK segítségét; 4. képzési programjainak mutatóit honlapján közzéteszi 5. kari információs kiadványt ad ki. A megvalósítás az EFQM 2010 modell kritériumi rendszerének figyelembevételével a Partnerkapcsolatok és erőforrások és a Vevői eredmények területeire vonatkozik. Kiemelt területek, dokumentumok, lehetséges mutatók: – a kari honlap közzéteszi az aktuális (keresztféléves) felvételi információkat. Közzéteszi az induló új szakokkal kapcsolatos információkat is. Tájékoztat a Nyílt Nappal kapcsolatos tudnivalókról. – a Nyílt Napon tájékoztató kiadványok, programinformációk bemutatása, nyomtatott anyagok kézbe adása is történik. Oktatóink laborbemutató foglalkozásokat tartanak az érdeklődő középiskolásoknak. – teljesítmények, elismerések, referenciák: díjak, hazai és nemzetközi elismerések, TDK/OTDK eredmények, kutatási eredmények. – tanulási és teljesítményértékelési eljárások, a kutatási területek, azok eredményei, az oktatók publikációs teljesítménye a2.2.2. szakaszban jelenik meg. A hazai és nemzetközi tanulási lehetőségeket a kreditrendszer biztosította átjárhatóság és az Erasmus nyújtotta programok teszik lehetővé. – kar képviselete, média megjelenése: sajtó- és médiaközleményeket az egyetemi honlap, a napi sajtó hírei, főként a felvételi időszakokban, illetve különböző egyéb eseményekhez kapcsolódva. – honlapforgalom: kari weboldal átlagos havi látogatottsága 20 000-35 000. – a honlap könnyen elérhető információkat tartalmaz a kari szervezetekről, működésről, felépítésről, képzési kínálatról, adatokról, minőségbiztosításról, aktuális hírekről. – a Kar és oktatói folyamatosan képviseltetik magukat a régió és az ország tudományos közéletében; erről a rendszeres médiajelenlét is tanúskodik.
3.8. A Kar működésének értékelése A Kar működésének értékelésére, a munkatársak véleményének és elégedettségének felmérésére kérdőíves felmérést alkalmaztunk. Tanulva az előző felmérés hiányosságaiból, most nem elektronikus, hanem papír alapú kérdőíven kértük a munkatársak véleményét. Az előző felméréssel való öszszehasonlíthatóság érdekében ugyanazokat a kérdéseket tettük fel. A Kar irányításának értékelésére kiküldött kérdőív segítségével a Kar oktató-kutató munkatársainak 91,6%-a (142 a 155 főből), nem oktató-kutató munkatársainak pedig 60,9%-a (50 a 82 főből) nyilvánított véleményt, ami messze meghaladja az előző felmérés 27%-os válaszadási arányát. A felmérést három fő kérdéskör –
irányítás és stratégia
–
oktatási folyamatok
– általános munkatársi elégedettség csoportosítottuk. A következőkben ezek szerint adjuk meg a beérkezett válaszok összesítését és értékelését.
50
3.8.1. A KAR IRÁNYÍTÁSA ÉS STRATÉGIÁJA A Kar munkatársainak e kérdéskörben összesített véleményét a 22. ábra foglalja össze. A kérdőív első részében 10 kérdés vonatkozott a Kar irányítására és stratégiájára, amelyek fontosságát, illetve amelyekkel kapcsolatos elégedettségüket 5 fokozatú skálán fejezhették ki a munkatársak.
A Kar irányításának és stratégiájának véleményezése nem megfelelő
| megfelelő
|
jó
|kiváló
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
4,5
5,0
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
4,5
5,0
A Kar a más hazai felsőoktatási intézmények hasonló képzést/végze séget nyújtó karához képest kiemelkedő teljesítményt nyújt-e? A Kar a rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat költséghatékony módon használja-e fel?
A kari vezetés megfelelőn működte kapcsolatrendszerét és képviseli a kar érdekeit?
A kari vezetés ?gyelemmel kíséri a kitűzö célok megvalósulását és ad arról visszacsatolást. A kari vezetés világosan megfogalmazza, hogy milyen elvárásai vannak a Kar oktatóival / kutatóival, illetve a szerveze egységekkel szemben A Kar vezetői világos kutatási prioritást fogalmaznak meg.
A Kar vezetői világos képzési prioritásokat határoznak meg. A kari vezetés érdemben bevonja a munkatársakat a jövőkép és stratégia kialakításába és a feladatok megfogalmazásába. A Kar vezetői rendelkeznek-e világos jövőképpel, hogy milyen irányban kell a Kart fejleszteni, és világos célokat jelölnek ki. A kar vezetőinek valós képük van a Kar erősségeiről, gyengeségeiről, a Kar működését érintő jövőbeli trendekről.
Összesíte Fontosság
Oktató/Kutató Fontosság
Nem oktató Fontosság
Összesíte Elégede ség
Oktató/Kutató Elégede ség
Nem oktató Elégede ség
22. ábra. A Kar munkatársainak véleménye a Kar irányításáról és stratégiájáról
51
Az összesített eredmények azt mutatják, hogy minden kérdezett szempontot igen fontosnak tartottak, 3,81-4,68-ig, átlagosan 4,31-re értékeltek. Különösen lényegesnek ítélték, hogy a vezetők világos helyzetértékeléssel, jövőképpel a kettőt összekötő stratégiával rendelkezzenek. Az oktató-kutató dolgozók válaszait tekintve az említett szempontok fontossága még kiemelkedőbb. A nem oktatókutató dolgozók számára az bizonyult a legfontosabbnak, hogy a vezetés világosan meghatározza a velük szemben támasztott elvárásait, illetve hogy visszacsatolást kapjanak. Legkevésbé fontosnak az oktató-kutató dolgozók – illetve összességében az összes munkatárs is –, a vezetők által meghatározott kutatási prioritások iránti igényt tüntették fel (bár a 3,81-es értékelés alapján ezt is fontosnak tartják). A nem oktató-kutató dolgozók kevésbé fontosnak értékelték a más intézményekhez képesti teljesítményt. A Kar dolgozói összességében elégedettek a Kar irányításával, válaszaik 3,48-4,01 között szórnak (előző, 2008. évi felmérés szerint: 2,69-3,94) – átlagosan 3,78, ami közel 0,7-del jobb az előző felmérésben kapott értéknél. Mind az összes dolgozót tekintve, mind külön tekintve az oktató-kutató dolgozókat és a nem oktató-kutató dolgozókat a legnagyobb elégedettség a „Kar vezetőinek valós képük van a Kar erősségeiről, gyengeségeiről, a Kar működését érintő jövőbeli trendekről” kérdés tekintetében mutatkozik. Megállapítható, hogy az oktató-kutatói réteg elégedett, csupán két kérdésben tapasztalható körükben kisebb elégedetlenség: –
A kari vezetés érdemben bevonja a munkatársakat a jövőkép és stratégia kialakításába és a feladatok megfogalmazásába.
– A Kar vezetői világos kutatási prioritást fogalmaznak meg. Ezek közül az utóbbi kérdés az előző felmérésben is „rosszul szerepelt”. A munkatársak stratégiaalakításba történő fokozottabb bevonása érdekében további intézkedéseket kell tenni, pl. tematikus Kari Fórumok megrendezésével. A nem oktató-kutató munkatársak is alapvetően elégedettnek bizonyultak (átlagosan 3,89-ra értékeltek, az előző, 2008. évi 2,56-tal szemben), a legkevésbé ezek közül a stratégiaalakításba történő bevonással vannak megelégedve (3,50). 3.8.2. OKTATÁSI, OKTATÁSSZERVEZÉSI FOLYAMATOK A kérdőív második részében 13 kérdés vonatkozott az oktatásszervezési folyamatokra, amelyek fontosságát, illetve amelyekkel kapcsolatos elégedettségüket 5 fokozatú skálán fejezhették ki a munkatársak. Az összesített eredmények (23. ábra) azt mutatják, hogy minden kérdezett szempontot fontosnak tartottak, kivéve a hallgatói létszám növelését (2,86). Ezt leszámítva a fontosság mértéke 3,99-4,65 között mozog (előző, 2008. évi felmérés szerint: 3,34-4,25), átlagosan 4,27 (előző, 2008. évi felmérés szerint:3,83). Különösen lényegesnek ítélték a tehetséggondozást (4,65), és a hallgatók tájékoztatását (4,51). A csak oktató-kutató dolgozók válaszait tekintve az említett szempontok fontossága még kiemelkedőbb, valamint kiemelkedik még az órarend fontossága, ill. az írásos tananyaggal való ellátottság növelése. A nem oktató-kutató dolgozók számára a hallgatók tájékoztatása bizonyult a legfontosabbnak. Legkevésbé fontosnak az oktató-kutató munkatársak – illetve összességében az összes munkatárs is –, a hallgatói tanácsadást, karriermenedzselést tüntették fel, a létszám növelésén kívül (bár a 3,96-os értékelés alapján ezt is fontosnak tartják). A nem oktató-kutató dolgozók kevésbé fontosnak ítélték az új kurzusok indítását. A Kar munkatársai összességében inkább elégedettek az oktatás szervezettségével, mint sem, válaszaik 3,25 és 4,28 között szóródnak (előző, 2008. évi felmérés szerint: 2,72 és 3,48) – átlagosan 3,86 (előző, 2008. évi felmérés szerint: 3,09). Mind az összes dolgozót, mind az oktató-kutató dolgozókat tekintve a legnagyobb elégedettség a hallgatók tájékoztatásának megítélésében tapasztalható. A legnagyobb elégedetlenség az összes megkérdezett körében a tankönyv és jegyzetellátottságot jellemzi. 52
Megállapítható, hogy az oktató-kutatói réteg inkább elégedett (átlagosan 3,84-re értékeltek szemben az előző, 2008. évi3,28-asértékkel), csupán egy kérdésben tapasztalható körükben kisebb elégedetlenség: a tankönyv és jegyzetellátás (3,18). A nem oktató-kutató dolgozók inkább elégedettnek bizonyultak, a legjobban a hallgatók tájékoztatásával (4,36), a legkevésbé a tankönyv és jegyzetellátással (3,46).
A Kar dolgozóinak visszajelzése az oktatásszervezésről nem megfelelő
| megfelelő
|
jó
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
|kiváló 4,5
5,0
Hallgatói létszám növelése. Tananyag (tankönyv/jegyzet) és oktatási segédanyag fejlesztés. Az oktatás minőségmenedzsmentje és minőségbiztosítása. Hallgatói igények felmérése, hallgatói véleményezési rendszer. NEPTUN rendszerrel kapcsolatos problémák kezelése.
Kurzusjelentkezések lebonyolítása.
Oktatástechnikai problémák megoldása.
Terembeosztás, teremhozzáférés.
Órarend kialakítása.
Új kurzusok, tárgyak indítása.
Tehetséggondozás (pl. TDK).
Hallgatói tanácsadás és karriermenedzsment. A hallgatók tájékoztatása (kari hírekről, kurzusokról, eredményekről).
Összesíte Fontosság
Oktató/Kutató Fontosság
Nem oktató Fontosság
Összesíte Elégede ség
Oktató/Kutató Elégede ség
Nem oktató Elégede ség
23. ábra. A Kar munkatársainak visszajelzései az oktatásszervezési folyamatokról
53
4,5
5,0
3.8.3. MUNKATÁRSI ELÉGEDETTSÉG A Kar a munkatársi elégedettség értékelésére kiküldött kérdőívre adott válaszokat a 24. ábra foglalja össze. 11 kérdés vonatkozott a munkatársi elégedettségre, amelyek fontosságát, illetve amelyekkel kapcsolatos elégedettségüket 5 fokozatú skálán fejezhették ki a dolgozók.
Munkatársi elégede ség nem megfelelő
| megfelelő
|
jó
|kiváló
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
4,5
5,0
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
4,5
5,0
Büszke-e arra, hogy ezen a Karon dolgozhat?.
Elégede -e Ön munkavégzésének feltételeivel?
Mennyire elégede a karon belüli információáramlással? Milyennek ítéli Karon belül a munkatársakkal való együ működést?
Elégede -e tanszéke vezetésével?
Elégede -e eddigi és perspek vikus előmenetelével a Karon? A Kar, ill. Tanszék keretei közö biztosíto -e az Ön szakmai fejlődése, szakmai kiteljesedése?
Elégede -e munkája anyagi elismerésével?
Egyéni mo vációja összhangban van-e a kar teljesítmény elvárásával?
Milyen az Ön tanszékén a munkahelyi légkör?
Milyen mértékben elégede jelenlegi munkakörével, feladataival?
Összesíte Fontosság Összesíte Elégede ség
Oktató/Kutató Fontosság
Nem oktató Fontosság
Oktató/Kutató Elégede ség Nem oktató Elégede ség 24. ábra. Munkatársi elégedettség
54
Az összesített eredmények azt mutatják, hogy minden kérdezett szempontot rendkívül fontosnak tartottak, 4,31-4,67 között (előző, 2008. évi felmérés szerint: 4,11-4,74), átlagosan 4,52-re (előző, 2008. évi felmérés szerint: 4,41) értékeltek. Különösen fontosnak ítélték a tanszéki munkahelyi légkör milyenségét. Szintén ezt jelölték meg legfontosabbnak a csak oktató-kutató dolgozók. Legkevésbé fontosnak a nem oktató-kutató munkatársak – illetve összességében az összes munkatárs is –, a karon belüli információáramlást jelölték meg (bár a 4,31-es értékelés alapján ezt is igen fontosnak tartják). Ez a megállapítás némileg ellentmondásban van azzal, hogy a megkérdezettek hiányolják a stratégiai-tervezési folyamatba történő bevonásukat. A Kar munkatársai összességében elégedettek a munkahelyükkel, illetve munkatársaikkal, válaszaik 2,73-4,58 értékek (előző, 2008. évi felmérés szerint: 2,63-4,32) között szóródnak – átlagosan 3,88 (előző, 2008. évi felmérés szerint: 3,65). Mind az összes dolgozót összességében, mind az oktatókutató és a nem oktató-kutató dolgozókat külön-külön tekintve a legnagyobb elégedettség a Karon végzett munkából fakadó büszkeségben tapasztalható. Megállapítható, hogy mind az oktató-kutató, mind a nem oktató-kutató réteg általában elégedett, viszont mindenképpen megemlítendő, hogy munkatársak a – sokszor erőn felül – végzett munka anyagi elismerésével – jogosan – elégedetlenek.
55
Függelék
56
1/A.sz. táblázat – Hallgatói létszámadatok BME-GPK Év 2009
S zint alapképzés (BA/BS c) doktori képzés (PhD/DLA) egyetemi képzés főiskolai képzés mesterképzés (MA/MS c) szakirányú továbbképzés 2009 összesítve 2010 alapképzés (BA/BS c) doktori képzés (PhD/DLA) egyetemi képzés főiskolai képzés mesterképzés (MA/MS c) szakirányú továbbképzés 2010 összesítve 2011 alapképzés (BA/BS c) doktori képzés (PhD/DLA) egyetemi képzés főiskolai képzés mesterképzés (MA/MS c) szakirányú továbbképzés 2011 összesítve 2012 alapképzés (BA/BS c) doktori képzés (PhD/DLA) egyetemi képzés mesterképzés (MA/MS c) szakirányú továbbképzés 2012 összesítve 2013 alapképzés (BA/BS c) doktori képzés (PhD/DLA) egyetemi képzés mesterképzés (MA/MS c) Nemzetközi program képzése szakirányú továbbképzés 2013 összesítve 2009-2013 összesen
Hallgatók létszáma Részidejű képzésben Teljesidejű képzésben ÖsszeElső évf. Felsőbb évf. Összesen Első évf. Felsőbb évf. Öszesen Első Első sen Aktív Passzív össz. Aktív Passzív Felsőbb Mind Aktív Passzív össz. Aktív Passzív Felsőbb Mind 830 31 861 1689 35 1724 2585 2585 5 5 11 2 13 18 20 20 55 5 60 80 98 55 55 55 501 41 542 542 597 46 3 49 49 49 102 7 109 54 2 56 165 165 34 1 35 35 35 5 5 100 3 103 108 952 38 990 2345 86 2431 3421 3529 761 37 798 1977 63 2040 2838 2838 1 1 2 10 1 11 13 20 1 21 38 3 41 62 75 24 24 24 243 21 264 264 288 3 3 3 3 146 7 153 258 9 267 420 420 1 1 36 36 37 37 2 1 3 70 1 71 74 927 45 972 2519 96 2615 3587 3661 790 31 821 2128 78 2206 3027 3027 1 1 5 2 7 8 7 7 52 5 57 64 72 8 8 8 122 11 133 133 141 2 2 2 2 171 11 182 389 37 426 608 608 39 39 39 39 40 40 13 2 15 55 970 42 1012 2691 131 2822 3834 3889 763 32 795 2178 81 2259 3054 3054 4 4 8 8 10 10 48 5 53 63 71 3 3 3 64 15 79 79 82 161 10 171 565 50 615 786 786 27 27 27 27 34 4 38 38 934 42 976 2855 151 3006 3982 4020 757 26 783 2210 120 2330 3113 3113 7 7 7 6 6 51 8 59 65 72 23 2 25 25 25 142 8 150 718 49 767 917 917 32 32 2 2 34 34 32 1 33 33 39 1 40 40 937 34 971 3004 179 3183 4154 4194 47 1 48 256 11 267 315 4720 201 4921 13414 643 14057 18978 19293
57
1/B. sz. táblázat – Zár óvizsgát tett hallgatók száma BME-GPK
Képzési forma Részidejű Teljesidejű Összesen 179 179 36 238 274 47 47 6 6 42 464 506 276 276 20 211 231 22 22 1 1 26 26 46 510 556 358 358 15 109 124 8 8 111 111 27 27 42 586 628 498 498 5 40 45 2 2 200 200 5 740 745 518 518 27 27 4 4 244 244 26 26 26 793 819 161 3093 3254
Év Szint 2009 alapképzés (BA/BSc) egyetemi képzés főiskolai képzés szakirányú továbbképzés 2009 összesítve 2010 alapképzés (BA/BSc) egyetemi képzés főiskolai képzés mesterképzés (MA/MSc) szakirányú továbbképzés 2010 összesítve 2011 alapképzés (BA/BSc) egyetemi képzés főiskolai képzés mesterképzés (MA/MSc) szakirányú továbbképzés 2011 összesítve 2012 alapképzés (BA/BSc) egyetemi képzés főiskolai képzés mesterképzés (MA/MSc) 2012 összesítve 2013 alapképzés (BA/BSc) egyetemi képzés főiskolai képzés mesterképzés (MA/MSc) szakirányú továbbképzés 2013 összesítve 2009-2013 összesen
58
1/C. sz. táblázat – Oklevelet szer zett hallgatók száma BME-GPK
Képzési forma Részidejű Teljesidejű Összesen 174 174 14 258 272 1 51 52 6 6 21 483 504 261 261 8 8 10 199 209 30 30 1 1 27 27 37 499 536 340 340 13 118 131 15 15 110 110 27 27 40 583 623 475 475 11 54 65 3 3 199 199 11 731 742 505 505 4 26 30 3 3 246 246 26 26 30 780 810 139 3076 3215
Év Szint 2009 alapképzés (BA/BSc) egyetemi képzés főiskolai képzés szakirányú továbbképzés 2009 összesítve 2010 alapképzés (BA/BSc) doktori képzés (PhD/DLA) egyetemi képzés főiskolai képzés mesterképzés (MA/MSc) szakirányú továbbképzés 2010 összesítve 2011 alapképzés (BA/BSc) egyetemi képzés főiskolai képzés mesterképzés (MA/MSc) szakirányú továbbképzés 2011 összesítve 2012 alapképzés (BA/BSc) egyetemi képzés főiskolai képzés mesterképzés (MA/MSc) 2012 összesítve 2013 alapképzés (BA/BSc) egyetemi képzés főiskolai képzés mesterképzés (MA/MSc) szakirányú továbbképzés 2013 összesítve 2009-2013 összesen
59
2/A.sz. táblázat – 2009. évi adatok FOI hez tartozás AT Teljes munkaidős, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony
minősítettség MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
AT összesen AE1 Részmunkaidőben munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony
MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
AE1 összesen MTA rend. tag MTA lev. tag Egyéb, MTA doktora megbízási szerződéssel CSc foglalkoztatott, PhD prof. emer. stb DLA nem minősített 2 AE összesen MTA rend. tag V MTA lev. tag „Vendégoktató”, aki MTA doktora nem adott „kizáróCSc lagossági nyilatkoPhD zatot” a FOI-nek DLA nem minősített V összesen
AE2
MINDÖSSZESEN
MUNKAKÖR egyetemi tanár 2 0 11 0 7 0 0 20 0 0 1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 21
egyetemi docens 0 0 0 1 35 1 0 37 0 0 0 6 6 0 0 12 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 49
főiskolai tanár 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
főiskolai docens 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
60
adjunktus
0 0 0 0 17 0 15 32 0 0 0 0 4 0 2 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 38
tanársegéd
0 0 0 0 0 0 21 21 0 0 0 0 0 0 6 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 27
kutató
0 0 1 0 2 0 21 24 0 0 0 1 4 0 2 7 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 31
nyelvtanár, testnevelőtan. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
egyéb
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
összesen
2 0 12 1 61 1 57 134 0 0 1 7 14 0 10 32 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 166
2/B. sz. táblázat – 2010. évi adatok FOI hez tartozás AT Teljes munkaidős, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony
minősítettség MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
AT összesen AE1 Részmunkaidőben munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony
MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
AE1 összesen MTA rend. tag MTA lev. tag Egyéb, MTA doktora megbízási szerződéssel CSc foglalkoztatott, PhD prof. emer. stb DLA nem minősített 2 AE összesen MTA rend. tag V MTA lev. tag „Vendégoktató”, aki MTA doktora nem adott „kizáróCSc lagossági nyilatkoPhD zatot” a FOI-nek DLA nem minősített V összesen
AE2
MINDÖSSZESEN
MUNKAKÖR egyetemi tanár 2 0 11 0 7 0 0 20 0 0 1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 21
egyetemi docens 0 0 0 8 33 1 0 42 0 0 0 3 4 0 0 7 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 49
főiskolai tanár 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
főiskolai docens 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
61
adjunktus
0 0 0 0 20 0 13 33 0 0 0 0 2 0 1 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 36
tanársegéd
0 0 0 0 6 0 19 25 0 0 0 0 1 0 1 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 27
kutató
0 0 1 0 1 0 20 22 0 0 1 0 3 0 1 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 27
nyelvtanár, testnevelőtan. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
egyéb
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
összesen
2 0 12 8 67 1 52 142 0 0 2 3 10 0 3 18 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 160
2/C. sz. táblázat – 2011. évi adatok FOI hez tartozás AT Teljes munkaidős, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony
minősítettség MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
AT összesen AE1 Részmunkaidőben munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony
MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
AE1 összesen MTA rend. tag MTA lev. tag Egyéb, MTA doktora megbízási szerződéssel CSc foglalkoztatott, PhD prof. emer. stb DLA nem minősített 2 AE összesen MTA rend. tag V MTA lev. tag „Vendégoktató”, aki MTA doktora nem adott „kizáróCSc lagossági nyilatkoPhD zatot” a FOI-nek DLA nem minősített V összesen
AE2
MINDÖSSZESEN
MUNKAKÖR egyetemi tanár 2 1 9 0 4 0 0 16 0 0 1 0 0 0 0 1 0 1 5 0 1 0 0 7 0 0 0 0 0 0 0 0 24
egyetemi docens 0 0 0 7 34 1 0 42 0 0 0 4 3 0 0 7 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 49
főiskolai tanár 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
főiskolai docens 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
62
adjunktus
0 0 0 0 20 0 13 33 0 0 0 0 1 0 1 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 35
tanársegéd
0 0 0 0 0 0 27 27 0 0 0 0 0 0 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 29
kutató
0 0 1 0 1 0 17 19 0 0 1 0 2 0 2 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 24
nyelvtanár, testnevelőtan. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
egyéb
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
összesen
2 1 10 7 59 1 57 137 0 0 2 4 6 0 5 17 0 1 5 0 1 0 0 7 0 0 0 0 0 0 0 0 161
2/D. sz. táblázat – 2012. évi adatok FOI hez tartozás AT Teljes munkaidős, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony
minősítettség MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
AT összesen AE1 Részmunkaidőben munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony
MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
AE1 összesen MTA rend. tag MTA lev. tag Egyéb, MTA doktora megbízási szerződéssel CSc foglalkoztatott, PhD prof. emer. stb DLA nem minősített 2 AE összesen MTA rend. tag V MTA lev. tag „Vendégoktató”, aki MTA doktora nem adott „kizáróCSc lagossági nyilatkoPhD zatot” a FOI-nek DLA nem minősített V összesen
AE2
MINDÖSSZESEN
MUNKAKÖR egyetemi tanár 2 1 9 0 3 0 0 15 0 0 1 0 0 0 0 1 0 1 3 2 1 0 0 7 0 0 0 0 0 0 0 0 23
egyetemi docens 0 0 0 7 38 1 0 46 0 0 0 5 2 0 0 7 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 53
főiskolai tanár 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
főiskolai docens 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
63
adjunktus
0 0 0 0 23 1 12 36 0 0 0 0 1 0 2 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 39
tanársegéd
0 0 0 0 3 0 36 39 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 39
kutató
0 0 1 0 2 0 20 23 0 0 1 0 1 0 5 7 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 30
nyelvtanár, testnevelőtan. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
egyéb
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
összesen
2 1 10 7 69 2 68 159 0 0 2 5 4 0 7 18 0 1 3 2 1 0 0 7 0 0 0 0 0 0 0 0 184
2/E. sz. táblázat – 2013. évi adatok FOI hez tartozás AT Teljes munkaidős, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony
minősítettség MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
AT összesen AE1 Részmunkaidőben munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony
MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
AE1 összesen MTA rend. tag MTA lev. tag Egyéb, MTA doktora megbízási szerződéssel CSc foglalkoztatott, PhD prof. emer. stb DLA nem minősített 2 AE összesen MTA rend. tag V MTA lev. tag „Vendégoktató”, aki MTA doktora nem adott „kizáróCSc lagossági nyilatkoPhD zatot” a FOI-nek DLA nem minősített V összesen
AE2
MINDÖSSZESEN
MUNKAKÖR egyetemi tanár 1 2 5 0 0 0 0 8 0 0 1 0 0 0 0 1 1 1 8 0 1 0 0 11 0 0 0 0 0 0 0 0 20
egyetemi docens 0 0 2 2 39 2 0 45 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 46
főiskolai tanár 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
főiskolai docens 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
64
adjunktus
0 0 0 0 31 1 6 38 0 0 0 0 5 0 1 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 44
tanársegéd
0 0 0 0 3 0 26 29 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 29
kutató
0 0 0 0 2 0 18 20 0 0 1 0 3 0 3 7 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 27
nyelvtanár, testnevelőtan. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
egyéb
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 3 1 0 5 10 0 0 0 0 0 0 0 0 10
összesen
1 2 7 2 75 3 50 140 0 0 2 0 9 0 4 15 1 1 9 3 2 0 5 21 0 0 0 0 0 0 0 0 176
65
