A szakdolgozat 2003-ban a Magyar Hidrológiai Társaság Lászlóffy Woldemár Diplomamunka Pályázatán a II. helyezést érte el
FICSOR MÓNIKA
KALOCSA VÁROS BELTERÜLETÉN ÁTHALADÓ CSORNA−FOKTŐI ÉS SÁRKÖZI I. FŐCSATORNÁK REKONSTRUKCIÓJA (SZAKDOLGOZAT)
EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS BAJA 2003
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS............................................................................................................... 5 1. TÉMAFELVETÉS.................................................................................................... 6 2. A VAJAS KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSÉNEK RÖVID TÖRTÉNETE....................... 7 3. KALOCSA VÁROS TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI ................................................ 11 3.1 Földrajzi helyzete ................................................................................................ 11 3.2 Az éghajlat néhány jellemzője............................................................................. 11 3.3 Vízrajza ............................................................................................................... 12 3.4 Potenciális növényvilág....................................................................................... 13 3.5 Potenciális állatvilág............................................................................................ 15 4. A VAJAS JELENLEGI ÁLLAPOTA ....................................................................... 16 4.1 Előzmények ........................................................................................................ 16 4.2 Vonalvezetés, mederviszonyok........................................................................... 16 4.2.1 Szakaszolás.............................................................................................. 16 4.2.2 Az egyes szakaszok jelenlegi állapota...................................................... 17 5. A VAJAS VÍZMINŐSÉGE ÉS ANNAK VÁLTOZÁSAI ........................................... 20 5.1. Kémiai, hidrobiológiai, bakteriológiai mutatók értékelése................................... 20 5.1.1 A Sárközi I. főcsatorna vízminősége 1986. januárjától 1994. decemberig és 2000. januárjától 2002. decemberig terjedő időszakban.................................... 21 5.1.2 A Csorna-Foktői árapasztó főcsatorna vízminősége 1986-tól 1994-ig terjedő időszakban............................................................................................. 37 5.2. A vízminőség összefoglaló értékelése ............................................................... 52 5.2.1. A Sárközi I. számú főcsatorna vizének minősítése Felföldy szerint: ........ 54 5.2.2. A Csorna-Foktői főcsatorna vizének minősítése Felföldy szerint:............ 55
2
5.2.3. A Sárközi I. számú főcsatorna vizének minősítése a MSZ 12749-nek megfelelően: ...................................................................................................... 56 5.2.4. A Csorna-Foktői főcsatorna vizének minősítése a MSZ 12749-nek megfelelően: ...................................................................................................... 57 6. AZ EURÓPAI UNIÓ VÍZ KERETIRÁNYELVE....................................................... 60 7. A VÍZMINŐSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK................................................ 65 7.1 A feliszapolódás.................................................................................................. 65 7.2 Szakszerűtlen csapadékvíz bevezetések (illegális szennyvízbevezetések)........ 65 7.3 Illegális hulladéklerakások .................................................................................. 66 7.4 Engedély nélküli horgászat ................................................................................. 66 8. A CSATORNÁVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK .................................... 67 8.1 „Eredeti” funkció.................................................................................................. 67 8.1.1 Belvízelvezetés......................................................................................... 67 8.1.2 Öntözővíz-igény kielégítése...................................................................... 67 8.1.3 Ipari vízkivétel ........................................................................................... 68 8.2 Új követelmények................................................................................................ 68 8.2.1 Ökológiai igény ......................................................................................... 68 8.2.2 Rekreációs tevékenységek (télen korcsolyázás, horgászat)..................... 68 8.2.3 Szebb tájkép, illetve városkép kialakítása................................................. 68 9. A REKONSRUKCIÓ KÖRNYEZETI HATÁSAINAK OPTIMALIZÁLÁSA A KHV SZEMPONTRENDSZERÉNEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL .................................... 70 9.1. A vízrendezés környezeti vizsgálata .................................................................. 70 9.1.1. Előzetes környezeti hatástanulmány........................................................ 71 9.1.1.1. A tervezett tevékenység bemutatása .................................................... 73 9.1.1.2. A beruházás, illetve tevékenység jellemző adatai................................. 73 9.1.1.3.
A
tervezett
tevékenység
telepítési,
technológiai
lehetőségei,
hatótényezői ...................................................................................................... 74 9.1.1.4. A tervezett kotrási technológia ismertetése........................................... 77 9.1.1.5. A megmozgatott mederanyag mennyisége........................................... 78
3
9.1.1.6. A kikotort mederanyag minősége.......................................................... 78 9.1.1.7. A tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények. 80 9.1.1.8. A tevékenység környezeti hatásai......................................................... 81 9.1.1.9. A tevékenység környezeti hatásainak értékelése ................................. 86 9.1.1.10. Összefoglalás ..................................................................................... 88 10. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK:............................................................... 89 FELHASZNÁLT IRODALOM..................................................................................... 90 MELLÉKLETEK
1. Fényképes melléklet ……………………………………………………………….92 2. Átnézetes helyszínrajz
M = 1:10000
3. Részletes helyszínrajzok 3.1. Csorna-Foktői főcsatorna részletes helyszínrajza
M = 1:2000
3.2. Csorna-Foktői főcsatorna részletes helyszínrajza
M = 1:2000
4. Csorna-Foktői főcsatorna hossz-szelvénye
MV = 1:100 MH = 1:10000
5. Sárközi I. számú főcsatorna hossz-szelvénye
MV = 1:100 MH = 1:10000
6. Csorna-Foktői főcsatorna jellemző keresztszelvényei
M = 1:100
7. Sárközi I. számú főcsatorna jellemző keresztszelvényei
M = 1:100
4
BEVEZETÉS Kalocsán születtem és élek ma is, így személyes élmények fűznek – ahogyan a kalocsaiak ismerik – a Vajashoz. Lakóhelyemhez viszonylag közel van, így nap, mint nap kapcsolatba kerülök vele. A várost átszelve kanyarog, eredendően meghatározza a városképet, így alapvetően befolyásolja annak hangulatát és esztétikai arculatát. Állapota az utóbbi években jelentősen leromlott. A meder feliszapolódott. Nyári időszakban a csatorna szinte teljes keresztmetszetében elnövényesedik. A víz sebessége lecsökken, beáll. Az iszapban anaerob folyamatok indulnak meg, ami szaghatással jár. A kedvezőtlen folyamatok meggátolására a kezelő által tervszerűen végzett mederkotrásokon túl jelentős beavatkozások szükségesek. Az illegális hulladéklerakások, illetve szennyvízbevezetések károsan hatnak a víz minőségére és esztétikailag rontják a városképet. Ez vezethette a város vezetőit arra, hogy lépéseket tegyenek a vízfolyás megmentése érdekében. A csatorna vízkészlete a Duna-völgyi főcsatornán keresztül a Dunából kerül bevezetésre. Kritikus időszakban lehetőség van további vízpótlásra a Foktő-Barákai vízpótlómű segítségével. A dolgozat tárgyát képező szakasz alsó és felső határához közel
rendelkezik
vízkormányzó
művekkel,
zsilipekkel.
A
csatorna
kettős
rendeltetésű. Fő funkciója a belvíz elvezetése, illetve öntözővíz biztosítása. Ez mellett ipari vízkivétel is települt a vízkészletre. A Kaloplasztik Rt. hűtővízként hasznosítja, míg a Kalocsa Paprika Rt. mosóvízként használja fel a csatorna vizét. A csatornával szemben új igények jelentek meg (ökológiai, rekreációs, tájképi, városképi), amelyeknek a jelenlegi állapotában nem felel meg. Szakmailag érdekes környezetmérnöki kihívás a Vajas rekonstrukció környezeti hatásainak optimalizálása. A rekonstrukció keretében a korábbi, helytelen beavatkozások vagy vízhasználatok következtében kialakult helyzetet akarjuk egy kedvező célállapot irányába befolyásolni, kifejleszteni. A meder-, terep- és tájrendezéssel lehetőség nyílik a Vajas eredeti élővilágának, ökológiai képének visszaállítására és gazdagítására, új élőhelyek teremtésére, valamint a rekreációs célok megvalósítására.
5
1. TÉMAFELVETÉS
A témaválasztásnál fontos szerepet játszott: Ø
Kalocsa Város Önkormányzata tervbe vette a Vajas rekonstrukcióját.
Geodéziai felmérés és tanulmányterv készült, amely azonban figyelmen kívül hagyja, illetve nem foglalkozik a környezeti jellemzőkkel és a csatorna általános és ökológiai állapotával, csak a meder- és lefolyási viszonyokkal. Ø
Kalocsai vagyok, és szükségesnek tartom a csatorna általános
környezeti állapotának felmérését, valamint figyelembe vételét a rekonstrukciós munkálatok során. Ø
Szempontjaimat, a csatornát és környezetét érő szennyezések
felméréséhez az érvényben lévő környezetvédelmi szabályozás, valamint az Európai Unió Víz keretirányelvvel kapcsolatos monitoring követelményei szerint alakítottam ki.
6
2. A VAJAS KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSÉNEK RÖVID TÖRTÉNETE
Kalocsa és környékének vízrendszerét évszázadokon keresztül a Duna és mellékágainak áradásai határozták meg. A két legfontosabb mellékág, a nagyjából a mai Duna-völgyi főcsatorna nyomvonalán lévő Turján-Örjeg és a Vajas szabályozták a Kalocsa környéki állandó és időszakos vízfolyásokat. A Vajas, Kalocsa legrégibb és leghíresebb vízfolyása. Már Anonymus is említette gesztájában. A középkori Vajas Foktőnél ágazott ki a Dunából. Kelet felé haladva érte el Kalocsát, ahol délnek fordulva, a Dunával nagyjából párhuzamosan, kb. 150 km hosszan haladva a mai Jugoszláviában lévő Bács és a horvátországi Valkóvár között torkollott a Dunába. A Duna mederváltozásai miatt több helyen egybeesett a Vajasmeder a Duna medrével, sőt a jugoszláviai Monostorszeg és Apatin között a Duna jobb oldalára is átkerült. Több helyen lefűződésekkel összeköttetésben volt a Dunával. A középkorban az Örjeg és a Vajas közötti területet a terepviszonyok felhasználásával
kialakított,
rendszeresen
karbantartott,
kettős
rendeltetésű
csatornák hálózták be. A környéken lakó emberek öntözéses gazdálkodást folytattak. A török megszállás idején a Vajas egyes részei és a mellékágak nagy része feliszapolódott,
eltömődött,
vízutánpótlását a
dunai
árvizek
és
a
belvizek
biztosították. A Vajas Foktő és Kalocsa közötti szakasza is feliszapolódott. Medre helyén keletkezett mélyebben fekvő területekből kitűnő kaszáló lett. A török kiűzése után a visszamaradt csatornamaradványokból alakult ki Kalocsa környékének vízrendszere. A XVIII. században még csak elvétve foglalkoztak a belső vízrendszer karbantartásával, javításával. Elsősorban a dunai árvizek elleni védekezésen volt a hangsúly. A középkori öntözéses gazdálkodás ártéri gazdálkodássá alakult át. Az 1872-ben alakult Pestmegyei Sárközi Dunavédgát és Csatornázási Társulat hozzáfogott a Kalocsai Sárköz belvizeit levezető vízfolyások, csatornák, köztük a Vajas rendbehozatalához. A holtágakat csatornákkal kapcsolták össze és az így kialakult csatornarendszer vezette le a Kalocsai Sárköz belvizeit. A csatornarendszer egészében csak magas vízálláskor volt víz, kisvíz idején csak a csatornák mélyebb részein, az egykori holtágak medrében maradt víz.
7
A XIX. században a város határain belül a Vajas két szigetet fogott közre. A Pétersziget a mai Kalocsa Paprika Rt. és a Margit Malom területének találkozása tájékán volt. A Vajas, az Irága (másik nevén Ér ága) és az 1866-ban kiásott csatorna fogta közre, de határai ma már nem ismertek pontosan. A másik sziget, a Páva sziget lényegesen nagyobb volt. A jelenlegi meder, a ma már feltöltött Damjanich utca menti Vajas-ág és a mai Vágóhídi csatorna fogta közre. A kiépített belvízelvezető csatornarendszer négy fő csatornája: a Dunavölgyi főcsatorna, a Csorna-Foktői árapasztó főcsatorna, a Sárközi I. számú, II. és a III. számú főcsatorna. Kalocsa és közvetlen környékének vízrendszere jelenleg a Csorna-Foktői árapasztó főcsatornához, az I. számú és a III. számú főcsatornához csatlakozik. Napjainkban a köznyelv a Vajas nevet a Csorna-Foktői árapasztó főcsatorna Kalocsán belüli, a Sárközi I. számú főcsatorna torkolatáig terjedő szakaszára és a Sárközi I. számú főcsatornára használja. Ø Csorna-Foktői árapasztó főcsatorna
Az 1930-as években megépített Duna-völgyi főcsatorna árvizes és csapadékos években nem tudta levezetni a nagy mennyiségű vizet, így az alsó szakaszán, a Kalocsai Sárközben is rendszeresen kilépve medréből, árvizeket okozott. A rendszeres árvizek levezetésére övcsatornákat építettek. Az árapasztó főcsatorna építése az 1927-ben elkezdett Vajas rendezésének a folytatása. A Vajas városon belüli szakaszának kiásása 1935-től több részletben történt. Először a Foktői úti híd és a Kőégető híd közötti szakasz készült el, majd 1940 nyarán a Margit Malom és a Foktői úti híd közötti szakaszt ásták ki. A mai Kubikus Park melletti részen a régi Vajas meder kb. 100 m széles volt, míg más helyeken csak pár méter. A munkálatok során a mai Kalocsa Paprika Rt. Telepe és a Foktői úti híd között 24 m széles medret alakítottak ki, a Foktői úti híd felett pedig ettől keskenyebbet. A kitermelt földdel részben a Margit Malom melletti alacsony területet, részben a piacteret töltötték fel. Nagyjából a városon keresztül átfolyó Csorna-Foktői főcsatorna Érsekkerti kanyarulatától az I. számú főcsatorna kiágazásáig tartó részének neve a XIX. század első feléig Csilás Palé (Tsilás Palé, Rivus Tsilas Pali) volt. Később ez az elnevezés feledésbe merült, a vízfolyást Vajas néven említették, így nevezik ma is. Az Érsekkert melletti kanyarulatra a Görbe Vajas nevet is használták. 1941 őszén kezdték meg a Pataji úti híd feletti szakasz, valamint a Vajas és a Duna közötti szakasz kiásását. Ez 8
utóbbit, a Csorna-Foktői árapasztó főcsatornának az I. számú főcsatorna csatlakozásától nyugatra eső szakaszát a kalocsai köznyelv Giga néven emlegeti. A csatorna városon kívüli része általában a már meglévő csatornák vagy régebbi vízfolyások medrének vagy medermaradványainak felhasználásával épült. A csatorna teljes egészében 33380 fm hosszban csak a háború befejezése után készült el. A csatorna a csornai duzzasztónál ágazik ki a Duna-völgyi főcsatornából, nyugati irányba halad. A csornai lőtér feletti zsilipes hídnál ágazik ki belőle a III. számú főcsatorna. Pécsi szállásnál délre, majd nyugatra fordulva, Szakmár felett haladva ér a kalocsai határ közelébe. Ott délre, majd a Kiülési csatorna csatlakozásánál ismét nyugatra fordul. A városon áthaladva a Kalocsa Paprika Rt. telepénél nyugatnak fordul. Foktőnél éri el a Duna töltését, ahol belvízátemelő szivattyútelepen keresztül jut az ártérre. Ott ismét déli irányba fordul, és Meszesnél ömlik a Dunába. (1-3. számú térkép) Ø Szelídi-tavi csatorna
A Szelídi-tó felesleges vizének levezetésére építették 1941. szeptembere és 1943. január eleje között. A Csorna-Foktői árapasztó főcsatornát a Dunapataji híd mellett éri el. A csatorna hossza 16728 fm. Ø Sárközi I. számú főcsatorna
Az egykori Vajas medrét 1927 februárjában a csanádi zsiliptől kiindulva kezdték el rendezni. A rendezési munkákkal 1934 decemberében érték el a mai Bátyai úti hidat. A Kalocsa Paprika Rt. Üzemi hídja mellett ágazik ki a Csorna- Foktői árapasztó főcsatornából, délnek fordulva Bátya érintésével Miske irányába halad, ahol irányt váltva Dusnok mellett elhaladva Érsekcsanád közelében torkollik a Dunába. A csatorna hossza 50405 fm. Ø Vágóhídi csatorna
Egy, ma már betemetett Vajas-ág maradványa. A Vajas szabályozása előtt a Vajas egyik ága az autóbusz pályaudvar mögötti, ma már feltöltött terület helyén kb. a mai Legelő sorig ért, innét nyugatra fordulva, nagyjából a mai Bátyai úti híd mellett 9
tért vissza a Vajas medrébe. Az autóbusz pályaudvar mögötti területen az 1862-es árvíz idején keletkezett a Móder kobolya, amely az egykori Móder fatelepről kapta a nevét. A kobolya legnagyobb részét az 1970-es évek első felében feltöltötték. Maradványából a közelmúltban záportározót alakítottak ki, ahová a város középső részének csapadékvizét vezetik. A megmaradt Vajas ágtól a Móder kobolyát 1961ben a Ciglédi út áttöltésével elválasztották. Az út alatti csatornával elvileg megmaradt az összeköttetés, de kérdéses, hogy a kobolya későbbi feltöltésével mi lett a föld alatti csatorna sorsa. A megmaradt Vajas-ág mivel a városi vágóhíd mögött húzódott, a Vágóhídi csatorna nevet kapta. A csatorna jelenlegi nyílt szakaszának hossza 450 fm. [1.]
10
3. Kalocsa város természeti adottságai 3.1 Földrajzi helyzete Kalocsa város Bács-Kiskun megyében, a Duna bal partján, a folyótól 5 kmre, a Sárköz északi részén a Kalocsai-síkságon fekszik. A Sárköz és a Kalocsai-síkság a Duna-völgyi tájegység része. A Duna mentén Dunapataj – Kalocsa – Miske – Hajós között típusos ártéri, sárga öntésiszappal, lösziszappal befedett magasabb szint, az ún. kalocsai terasz fekszik. A felszínbe egészen szabályos félkör alakú feltöltött morotvák mélyednek (pl. Völgyitó, Száz-tó). Közülük ma már csak a Szelídi-tóban van állandóan víz. A tó vízpótlását a Kékesi réten tározott, ülepített vízzel a Kiskunsági Nemzeti Park és Dunapataj Önkormányzata beavatkozással biztosítja. A kalocsai terasz K-i felét nagy foltokban réti csernozjom fedi. A Duna mentét széles sávban kíséri a legfiatalabb homokos réti öntésiszap. Ahol ez réti talajra telepszik, ott van a paprika legjobb termőhelye.
3.2 Az éghajlat néhány jellemzője Kalocsa az alföldi területekre jellemző meleg – száraz klímakörzetbe tartozik. Jellemző rá a rövid tél és a méréskelten forró nyár. Sajátos vonása a csekély borultság, a napfényes órák igen magas száma, a hőmérséklet nagy napi és évi ingadozása, valamint a viszonylagos szárazság és a nagyon alacsony légnedvesség érték. A felhőzet évi átlaga 54-56%, szemben a Nyugat-Dunántúl 66% feletti borultságával. Napfénygazdagsága kiemelkedő. A napsütéses órák száma a 2150 órát is meghaladja. A legmelegebb területek közé tartozik. Évi középhőmérséklete 10 -11 °C. A leghidegebb hónap (január) középhőmérséklete -1 - -2°C, míg a legmelegebb hónap (július) középhőmérséklete 21-22°C.
11
A téli napok száma csak 25-30. A fagyos napok száma, pedig még a 90-t sem éri el. Korán tavaszodik, már április 7-12. között az egész terület 10 °C fölé melegszik. A nyári napok száma 80-85. Ősszel átlagosan október 17-21. között süllyed a hőmérséklet 10 °C alá. A térség uralkodó szele az É-ÉNy-i, de a D-i szél is elég nagy gyakorisággal szerepel. Kalocsa környékén az átlagos évi csapadékösszeg 550-600 mm. Az évi csapadékmenetet
a
nyár
eleji (júniusi)
maximummal
és
őszi
(novemberi)
másodmaximummal, illetve téli (január-februári) minimummal jellemezhetjük. Nyáron gyakori az aszály. A kapilláris vízemelés kicsi, és az evapotranspiráció is kismértékű a növényzet szegényes volta miatt. Így aszályos nyáron délidőben alig haladja meg a relatív páratartalom a 10%-ot. A térség hóban szegény, a hótakarós napok száma 35-40 nap és az átlagos maximális hóvastagság 20-30 cm. [7.]
3.3 Vízrajza A Duna menti völgysík vízföldrajzilag különböző nagyságú területekre tagolódik, ebből a Csepel – Solti-síkság kb. 2900 km², a Sárköz pedig kb. 300 km². A Duna-Tisza közi Hátság és a Mezőföld közötti hosszú, teknő alakú lapály K-i peremén húzódik a Duna hajdani pleisztocén medre. A vízfolyások valamilyen formában mind összefüggnek a Dunával. Ezek mind a Duna korábbi meder-, vízhozam- és szakaszjelleg-változásainak, valamint árvizeinek köszönhetik létüket. Ilyen volt a középvízi mederből kiágazó, eléggé mély medrű mellékág, a szabályozások előtt Foktőnél a Dunától elváló Vajas-fok.
12
Valamennyi helyi vízfolyás partjait magasabb hátak választják el a távolabbi felszíntől. Ezek létrejötte a sajátos vízrajzi viszonyokban gyökerezik. Árvizek alkalmával a Duna bő hordalékú vize rajtuk keresztül futott ki a síkságra. Amikor a medrük megtelt vízzel, a mélyedésekből kilépő áradó víz homokos-iszapos hordaléka közvetlenül a partok mentén rakódott le. Így az erek, fokok mentén ugyanolyan természetes gátak (hátak, porongok) alakultak ki, mint a Duna mederszegélyén a szabályozások előtt. Ezek a medreket kísérő emelkedések akadályozták meg az árhullám levonulása után a kilépett víz maradéktalan visszahúzódását. A földrajzi nevekből adódóan a terület egykor a Duna ártere volt kiterjedt mocsár- és lápvilággal. A folyószabályozás után a terület lecsapolása belvízelvezető csatornákkal
történt.
A
belvízmentesítő
csatornahálózatok
kiépítéséhez
a
természetes medrek és mélyedések nyomvonalait nagymértékben felhasználták. Legjelentősebb ezek között a völgy K-i peremén, a Hátság aljában, az utolsó dunai fattyúág nyomvonalában haladó Duna-völgyi Főcsatorna. Ezek a csatornák adják a mai táj jellegzetes arculatát, ugyanakkor elsődleges céljuk a belvízelvezetés és fontos szerepet játszanak a mezőgazdaság számára öntözővíz biztosításában. A csatornák
jellegzetesen
kis
vízfolyások,
csekély
vízhozammal,
vízszintingadozásokkal. A mezőgazdasági területekről bemosódó tápanyagterhelés elősegíti az eutrofizációt, a csatornák gyors feltöltődését. [6.]
3.4 Potenciális növényvilág Az Alföld eredeti növénytakarójának kialakításában az éghajlatnak volt nagy jelentősége. A klímazonális társulások mellett – különösen a folyószabályozásokig – igen kiterjedtek voltak a víz által befolyásolt növénytársulások. A Duna mentén ártéri ligeterdők és mocsarak alakultak ki. A folyószabályozás után az egykor terjedelmes vízi, ártéri, mocsári és lápi növénytársulásoknak napjainkra csak töredéke maradt fenn. Az egykori növény- és állatvilágot az ún. reliktum területek őrzik. A mikroszkopikus méretű fitoplanktonok közül jellemzően a kovaalgák és a zöldalgák dominálnak.
13
Az Alföld lassú folyású folyóvizeiben, így a Vajasban is gyakoriak a hínártársulások. Ezeknek két elkülönülő csoportja van:
-
A lebegő hínárok csoportjába tartozik a felszínen úszó békalencse. Leggyakoribb fajai a nagy zöld szőnyeget alkotó békalencse fajok. Itt él a rucaöröm és a rovaremésztő rence is. Ugyancsak ebbe a csoportba tartozik az alámerülő békatutaj-kolokán-hínárok együttese is. Tagjai közül a kolokán csak virágzáskor emelkedik a víz felszínére. Látványosak a békatutaj telepek tömegesen jelentkező fehér virágai.
-
A gyökerező hínároknak is két fő társulása ismert. A legelterjedtebb a nagyhínár alámerülő társulása. Fő állományalkotói a békaszőlő fajok. A víz felszínén úszó társulás a tündérrózsa hínár. Csodaszép virágaival (fehér tündérrózsa, tündérfátyol, vízitök, vidrakeserűfű, sulyom) a legismertebb növénytársulás.
A vízpartokat szegélyező növénytársulások a nádasok. Fajösszetételük meglehetősen változatos. A nád mellett gyakran előfordul a tavi káka és a gyékény. Színpompás virágai közül megemlítendők a sárga nőszirom, a fehér virágú nyílfű, a virágkáka.
A
nádasokat
helyenként
felváltják
a
sekély
vizekre
jellemző
magassásosok. Ezekben általában megtalálható a vízi hídőr, a sárga nőszirom, a vízi menta, a mocsári gólyahír és különböző zsurlófélék. Mivel a csatorna Kalocsa város belterületi szakaszán halad át, jelentősen befolyásolják a part menti növényzetet a városfejlesztési tervben meghatározott változtatások. Így egyes helyeken fákat, cserjéket, bokrokat vágnak ki, míg más helyeken újakat ültetnek. A csatorna partjára jellemzőek a kis fűz-nyár ligetek, ami néhol csak pár fából áll. Uralkodó fajai a szomorúfűz és a szürke nyár. Védett növényfaj a területen nem található. [11.]
14
3.5 Potenciális állatvilág Az állatvilág – miként a kultúrtájjá alakult Alföld növényvilága is – napjainkra meggyérült. A vízparti erdőkben élő hódok a folyamszabályozáskor pusztultak ki. A menyét, a görény, a vidra és a róka mellett a növényevők közül őzzel, vaddisznóval és borzzal találkozhatunk. A mezei nyúl, a pézsmapocok, a vízipocok, az ürge és a hörcsög zárják be a vadon élő állatok sorát. Hasonló szegényedést mutat az Alföld madárvilágának faj- és egyedszáma is. Az ártéri erdők leggyakoribb madarai: a nagy fakopáncs, a széncinege, a feketerigó, a kerti rozsdafarkú, a kakukk, a szürke gém és a nagy kócsag. A vízben lebegő planktonikus életet élő állatok mennyiségét nagymértékben befolyásolja a vízjárás. Az állati planktonban nagyobb számokkal képviseltek a kerekesférgek, az evezőlábú rákok és az ágascsápú rákok. Az úszó életmódot folytató ízeltlábúak közül említést érdemel az időnként halakra telepedő, vérszívó közönséges pontytetű, valamint több vízibogár és vízipoloska faj. Az összeszűkült vízivilág a halfajok számának csökkenésével is járt. Vizát már nem találunk a vizekben. Ponty, keszeg, kárász, sügér, csuka, harcsa, menyhal, kecsege azonban még akad a hálóba. Az Alföld természetes rovarfaunája az intenzív mezőgazdasági termelés következtében napjainkban erősen pusztul. Az őshonos háziállataink, például a bivaly, a szalontai sertés, a pumi, a komondor, a szürke marha és a racka juh állományának csökkenése sokat szegényített az Alföld állatvilágán.[6.]
A területen több védett állatfaj található. A halak közül védett a lápi póc, amely csak elvétve fordul elő. Két védett kétéltű faj lelhető fel a térségben: a kecskebéka és a vöröshasú unka. Védett hüllő a mocsári teknős és a vízisikló. A legjellemzőbb védett madarak, amelyek itt költenek a nádi rigó, a cserregő nádiposzáta és a vízicsibe. A területen élő vidra fokozottan védett emlős. (Sereg György területi természetvédelmi őr szóbeli közlése alapján)
15
4. A VAJAS JELENLEGI ÁLLAPOTA
4.1 Előzmények A kalocsai önkormányzat 2002-ben jelezte a város belterületén áthaladó csatorna rekonstrukciójával kapcsolatos igényét. A rekonstrukció céljaként a feliszapolódott meder kotrását, a meder rendezését, biztonságos rézsűk kialakítását, járóutak, sétányok és kellemes környezet kialakítását jelölte meg. A Kalocsai Polgármesteri Hivatal az Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Építő Kft.-t kérte fel a rekonstrukció tanulmánytervének elkészítésére.
4.2 Vonalvezetés, mederviszonyok 4.2.1 Szakaszolás A rekonstrukció terve kiterjed a Kalocsa város belterületén áthaladó Csornafoktői főcsatorna 12+800 – 8+000 szelvények közötti szakaszára, a gázcsere teleptől a régi vasúti híd alatt mintegy 200 m-ig; továbbá a Sárközi I. számú főcsatorna 50+405 - 49+700 szelvények közötti szakaszára, a főcsatorna végétől és a Vágóhídicsatorna betorkolása alatti kanyarig (2. számú melléklet). A terv a következő szakaszokra tagolódik:
Kalocsa-észak
A város északi szakasza: a Csorna-foktői főcsatorna mellett lévő gázcsere teleptől, a Foktői úti híd felett, az Érsekkert sarkánál lévő kanyarulatig tart. (12+800 – 10+710 szelvények között)
Kalocsa-belváros
A városközponti szakasza: a Foktői úti híd felett az Érsekkert sarkánál lévő kanyartól a Kalocsa Paprika Rt. üzemi hídjáig tart. (10+710 – 9+184 szelvények között)
16
Kalocsa-nyugat
A város délnyugati szakasza: a Kalocsa Paprika Rt. üzemi hídjától a Móra Ferenc utcai régi vasúti híd alatt a lakóterület határáig tart. (9+084 – 8+000 szelvények között)
Kalocsa-dél
A város déli szakasza: a Sárközi I. számú főcsatorna végétől a Vágóhídi csatorna betorkolása alatti kanyarig tart. (50+405 – 49+700 szelvények között) [3.]
4.2.2 Az egyes szakaszok jelenlegi állapota
Ø Kalocsa-észak:
A csatorna 12+594 szelvényben lévő 51-es út vasbeton közúti hídja (1. számú kép) alatt jobb oldalon torkollik be a Szelídi-tavi csatorna (3. számú kép). Az egész szakaszon mindkét oldali parti sáv erősen elnövényesedett, az elhalt, száraz növényi részek (a nád szára) az időjárás következtében a vízbe dőlve beszűkítik a medret, így akadályozzák a víz szabad lefolyását (4-6. számú kép). A csatorna 12+130 szelvényében található Vasúti híd (7. számú kép) szomszédságában városi csapadékvíz csatorna bevezetése (9., 11. számú kép) terheli a vízfolyást. A Vasúti híd állapota leromlott, a hídfő terméskőből kirakott lábazata erősen megrongálódott (12. számú kép). A 11+673 szelvényben vasbeton közúti híd (Kőégető híd) található. A szakasz végén elterülő Érsekkert szélén húzódik a régi kalocsai körtöltés maradványa. A körtöltés és a csatorna közötti terület fákkal, cserjékkel, bokrokkal benőtt (15-16. számú kép). Ezen a részen a jobb parti járóutat a kiskertek tulajdonosai használják. A hobbikertek végében, a csatornától pár méterre trágyadombok, kisebb illegális hulladéklerakások találhatók, amelyek elsősorban kerti hulladékból állnak (15. számú kép). A szakasz végén, a jobb parton csatlakozik a vízfolyásba egy önkormányzati csatorna, melynek állapota igen elhanyagolt (18. számú kép).
17
Ø Kalocsa-belváros:
A szakasz kezdeti részének jobb partján a Foktői úti híd felett található a volt Gábor Áron Laktanya. A laktanya belterületéről kivezető csapadékcsatorna (1920. számú kép) itt torkollik bele a vízfolyásba, igen megrongálódott torkolati műtárgyon keresztül. A bal parton a régi érseki uradalom idején használt állatitató található
(23-24.
számú
kép),
amelyet
oszlopokkal
választottak
el
a
fő
csatornamedertől. Használata során jelentősen kiszélesedett a meder, olyannyira, hogy a kőkerítés egy része benyúlik a vízbe. A Foktői úti híd (10+342 szelvény) és az Ecetgyári úti híd (10+048 szelvény) között a csatornapart rendezettebb számú képet mutat (26-31. számú kép), több helyen láthatóak a rézsűből kiálló csövek formájában csapadékvíz bekötések (29-30. számú kép). A bal parton magas, meredek és szakadozott a rézsű, ez a rész a horgászok kedvelt helye. Az Ecetgyári úti híd alatt a bal parton található a Trófea étterem (54. számú kép), a csatorna partjára épített kerthelyiséggel, ami akadályozza a csatornát karbantartó gépek szabad mozgását. Itt a legszélesebb a csatorna. A Mátyás király úti híd (9+780 szelvény) (34. számú kép) alatt a csatorna bal partján lévő piactér üzemeltetése következtében a csatornapart meglehetősen szemetes (36-37. számú kép). Szerdán és szombaton, piac után úgy néz ki, mint egy „szemétdomb”. Elsősorban a csomagolásra használt anyagok, pl. papírdoboz, nylonzacskó a jellemző, de előfordul eldobott mosógépburkolat is. Itt is több csapadékvíz bevezetés látható (35-38. számú kép). A szakasz végén a Kalocsa Paprika Rt. telepe mellett a jobb parton, a telep teljes hosszában a kerítés a partélen van, ami nem teszi lehetővé a karbantartó gépek mozgását. A bal parton, egy rövidebb szakaszon a rézsű kikagylózódott. Az elmúlt évben végzett karbantartási munkák során közvetlenül a bal csatornaparton kiképzett ideiglenes zagykazettába helyezték a kikotort folyós állapotú iszapot szikkadni, amit még nem szállítottak el. A lakosok kisebb illegális hulladéklerakást hoztak létre ennek a tetején (53. számú kép).
18
Ø Kalocsa-nyugat:
Ez a szakasz a Kalocsa Paprika Rt. Üzemi hídjától kezdődik (9+184 szelvény) (42. számú kép). Közvetlenül a híd alatt található a Sárközi I. számú főcsatorna torkolati szakasza (39. számú kép). A Vörösmarty úti híd (9+016 szelvény) alatt a Szénáskert utcái a csatornára dőlnek, és az utolsó házak közvetlenül a csatorna partjára épültek. Az Ökörjáró hídig (8+168 szelvény) (51. számú kép) nagyon kevés az a terület, ami nem lett beépítve. Így a bal part állapota az ott élőktől is nagymértékben függ (45. számú kép). Sajnos elég sok helyen elhanyagolt, cserjékkel, bokrokkal benőtt a telkek csatornával határos része. Ezzel szemben a csatorna jobb partján a lakók zöme az előttük lévő területet szépen gondozza (43., 47-49. számú kép). Itt a parttól pár méterre kiépített kövesút húzódik. A híd alatt a szakasz határán egy csapadékvíz elvezető csatorna található (50. számú kép). Ø Kalocsa-dél:
A Sárközi I. számú főcsatorna végétől (49-700 szelvény) kezdődik (42. számú kép). Ez a legrövidebb szakasz. A Kalocsa Paprika Rt. Üzemi hídja és a Bátyai úti közúti híd között a csatorna jobb partján a rézsű kikagylózódott (39. számú kép). A Bátyai úti híd két részből áll (40. számú kép). Külön-külön biztosítja a gépjárművek és a gyalogosok, illetve kerékpárosok forgalmát. A híd alatti részen, a bal parton torkollik a Vágóhídi csatorna a főcsatornába (41. számú kép). Ez a rész erősen benőtt, a torkolati rész alig látszik. A jobb parton lapos a rézsű.
A Csorna-Foktői és a Sárközi I. számú főcsatornák hossz-szelvényei és legjellemzőbb keresztszelvényei a 4-7. számú mellékletben találhatók.
19
5. A VAJAS VÍZMINŐSÉGE ÉS ANNAK VÁLTOZÁSAI
5.1. Kémiai, hidrobiológiai, bakteriológiai mutatók értékelése Az Alsó-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség által rendelkezésemre bocsátott vízminőségi adatok 1986. januárjától – 1994. decemberig, illetve 2000. januárjától – 2002. decemberig terjedő időszakra szólnak. 1995 – 1999-ig a vízminőséget csak öntözővíz kivétel szempontjából vizsgálták, ezért erről az időszakról nem állt rendelkezésemre általános törzshálózati adatsor. A vízminősítésben Dr. Felföldy Lajos szerkesztésében, 1987-ben megjelent, Biológiai vízminősítés (Vízügyi hidrobiológia), valamint a „Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés”-ről szóló, MSZ 12749:1993 számú szabvány szolgált támpontul.
A minősítés az alábbi paraméterekre terjed ki: Ø az oxigénháztartás jellemzői (A csoport) közül: - biokémiai oxigénigény (BOI5) - kémiai oxigénigény (KOIps) - kémiai oxigénigény (KOId) Ø a nitrogén és foszforháztartás jellemzői (B csoport) közül: - nitrogénformák:
- ammónium (NH4-N) - nitrit (NO2-N) - nitrát (NO3-N)
- ortofoszfát (PO4-P) - a-klorofill Ø az egyéb jellemzők (E csoport) közül: - pH - fajlagos vezetőképesség - kálium (K).
20
Mintát a Sárközi I. számú főcsatorna esetében a Meszesi hídnál, míg a Csorna-Foktői főcsatornán a Vörösmarty úti hídnál található vízmércénél, a sodorvonalban havonkénti gyakorisággal vettek.
5.1.1 A Sárközi I. főcsatorna vízminősége 1986. januárjától 1994. decemberig és 2000. januárjától 2002. decemberig terjedő időszakban
Ø Biokémiai oxigénigény (BOI5) Dátum 1986 Január 7,2 Február 4,4 Március 2,5 Április 1,2 Május 3,2 Június 0 Július 0,7 Augusztus 0 Szeptember 2,3 Október 1,3 November 2,8 December 1
1987 0 2,2 4,2 7 2,9 2,9 2,4 1,9 1,2 1,6 3,2 1,6
1988 5,5 1,9 4,4 8,3 7,2 1,9 1,4 3,2 1,8 1,9 4,6 5,4
1989 5,5 5,8 7,8 2 3,3 1,8 2,2 1,7 1,3 2 1,9 1,9
1990 3,2 9,4 7,6 4,4 5,1 2 2,5 2,5 1,8 1,9 1,4 2,8
1991 2,4 5,6 5,9 3,9 2,1 2,2 2,8 2,6 2,5 2,4 6,4 1,4
21
1992 2,5 5,5 6,6 9,8 1,4 1,5 2,6 1,9 3,5 3,4 4,1 3,1
1993 4,8 10,3 5,3 5,1 2 1,5 0 0,6 1,3 1,7 4 1,6
1994 1,8 1,9 2,2 2,3 2,6 1,8 0,9 4 2,3 2,9 1,4 0,7
2000 1,3 0 2,4 1,3 1,6 2,9 2 2,8 1,6 2 2,4 0,5
2001 2,8 3 5,7 3,4 2,6 2,5 2,3 4,5 1,4 2 1,6 2,7
2002 2,8 2,6 3,2 8,4 4,9 2,8 3 3,8 2 1,6 1,9 1,5
A Sárközi I. számú főcsatorna vizének biokémiai oxigénigénye (BOI5) BOI5
Határérték
Lineáris (BOI5)
12
10
BOI5 (mg/l)
8
6
4
2
0 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Vizsgált időszak (év)
A biokémiai, vagy biológiai oxigénigény (BOI) az az oxigénmennyiség, amely a vizsgálandó víz adott térfogatában lévő szerves anyagok aerob biológiai lebontására, adott idő alatt felhasználódik. Általában az 5 napos inkubációs idő alatt fogyott oxigén mennyiségét (BOI5) mérik. A vizsgált időszakban a biokémiai oxigénigény maximális értéke 10,3 mg/l, minimális értéke 0,5 mg/l, az átlaga 3,09 mg/l volt. A határérték 6 mg/l. A biokémiai oxigénigény a szerves anyag mennyiségével korrelál, de kapcsolatban van az algák mennyiségével is. A trendegyenes kismértékű csökkenést mutat. A kémiai oxigénigény értékekre illesztett lineáris trendvonallal összehasonlítva arra lehet következtetni, hogy ez nem a szerves anyag mennyiségének csökkenésével magyarázható, hanem inkább a klorofill-a csökkenő trendjével, az algák csökkenő mennyiségével hozható kapcsolatba.
22
Érdemes külön vizsgálni az ősztől tavaszig terjedő, belvizes időszakokat és az öntözési idényt. A grafikonról leolvasható, hogy a határérték feletti értékek mind a belvizes időszakra esnek. Ilyenkor a környező területekről a belvízzel sok szerves és egyéb anyag mosódik be. Öntözési időszakban nagyobb mennyiségű Duna-vizet táplálnak a csatornába, amelynek alacsony a szerves anyag és a tápanyagtartalma, ezért ilyenkor alacsonyabb BOI5 értékeket mértek.
Ø Kémiai oxigénigény (KOIps) Dátum 1986 1987 Január 9,1 5,8 Február 7,6 5,7 Március 7,8 7,9 Április 10 11 Május 8,6 8 Június 7,6 14 Július 6,7 8 Augusztus 5,4 4,6 Szeptember 5,3 3,7 Október 4,4 3,7 November 4,1 8,2 December 4,8 5,2
1988 5,5 5,2 9 13 8 6,1 5,4 4,6 3,8 4,3 4,7 8,7
1989 6,3 6,2 11 6 7,3 7,2 5,1 4,1 4,1 3,9 4,6 4,2
1990 4,8 9,5 7,7 8,5 5,5 5,3 5,2 4,1 4,5 4,3 4 5,2
1991 4,9 6,7 7 7,7 7,4 9,5 5 7 4,3 4,5 6,4 6
23
1992 5,8 5,2 7,2 10 4,6 6,7 4,3 4 5,6 6,9 4,7 6
1993 5,6 7,7 8,2 9,9 4,7 4,3 3,6 4 3,7 3,5 3,1 4,3
1994 8,5 9,2 8,5 9,7 11 7,8 4,7 4 3,8 3,9 3,1 3,5
2000 18,7 13,7 16,2 21,8 21 8,2 5,2 4,2 3,6 3,1 3,7 2,9
2001 3,9 5,5 6,6 7 5,8 5,5 5 5,4 4,1 6,4 5,9 4,5
2002 3,5 4,3 5,3 8,6 6,3 4,6 5,2 4,2 3,5 4 4,9 5
A Sárközi I. számú főcsatorna vizének kémiai oxigénigénye (KOIps) KOIps
Határérték
Lineáris (KOIps)
25
KOIps (mg/l)
20
15
10
5
0 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Vizsgált időszak (év)
A kémiai oxigénigény (KOI) a vízmintában lévő és meghatározott vizsgálati körülmények között oxidálható anyagok mennyiségével arányos. A vizsgálat során oxidálószerként kálium-permanganátot (KMnO4) vagy kálium-dikromátot (K2Cr2O7) használnak. Kálium-permanganátos oxigénfogyasztáson (KOIps) azt az oxigénben kifejezett KMnO4 mennyiséget értjük, amely 1 l vízben lévő oxidálható anyagok a vizsgálat körülményei közötti oxidálásához szükséges. A meghatározást savas közegben végzik. A vizsgált időszakban a maximum 21,8 mg/l, a minimum 2,9 mg/l, az átlag pedig, 6,38 mg/l volt. A határérték 8 mg/l. A trendegyenes vízszintes, amiből arra lehet következtetni, hogy a kémiailag oxidálható szerves anyag mennyisége a vizsgált évek alatt közel azonos maradt, nem változott.
24
Ø Kémiai oxigénigény (KOId) Dátum 1986 Január 33 Február 30 Március 34 Április 42 Május 31 Június 25 Július 21 Augusztus 19 Szeptember 13 Október 16 November 11 December 20
1987 23 25 27 47 34 48 34 17 16 15 27 17
1988 21 25 41 54 39 23 14 16 16 23 18 30
1989 23 27 34 21 32 26 22 12 10 14 16 18
1990 22 36 36 40 26 22 16 18 28 16 26 30
1991 22 28 30 32 32 33 28 24 16 20 26 12
1992 14 16 28 34 18 17 14 14 20 26 15 20
1993 22 30 32 39 14 14 9 9 11 9 9 14
1994 20 24 26 32 46 34 18 15 15 17 14 16
2000 72 51 70 101 73 58 18 12 18 18 13 15
2001 17 24 31 29 26 22 21 18 13 21 26 25
A Sárközi I. számú főcsatorna vizének kémiai oxigénigénye (KOId) KOId
Határérték
Lineáris (KOId)
120
100
KOId (mg/l)
80
60
40
20
0 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Vizsgált időszak (év)
25
2002 24 25 26 27 19 14 18 13 12 15 24 17
A kémiai oxigénigény kálium-dikromátos (KOId) meghatározása során a K2Cr2O7 savas közegben a vízmintában lévő szerves anyagokat oxidálja. A káliumdikromát erélyesebb oxidálószer, mint a kálium-permanganát, így nagyobb mennyiségű szerves anyagot képes oxidálni. Ebből adódik, hogy a KOId értékek magasabbak.
A vizsgált időszakban a maximum 101 mg/l, a minimum 9 mg/l, az átlag pedig, 24,79 mg/l volt. A határérték 22 mg/l. A két különböző módszerrel vizsgált kémiai oxigénigényeket összevetve közel hasonló lefutású görbéket kaptunk. 2000-ben év elején mért igen kiugró értékek az akkor lefutó nagy belvíznek tudható be. A KOId értékekre illesztett trendegyenes a KOIps-éhez hasonlóan alakul. Növényi tápanyagok:
Nitrogénformák:
A nitrogén a természetben elemi alakban vagy vegyületeiben fordul elő. A szerves nitrogén vegyületek (pl.: fehérjék, peptidek, aminosavak, karbamid) a vízi élőlényekben vagy azok bomlás-, illetve anyagcseretermékeiben fordul elő. A holt szerves anyagban kötött nitrogén, főként bakteriális lebontással szervetlen nitrogén vegyületekké, első lépésben deaminálással ammóniává alakul. Az egyes nitrogénformák koncentrációját N-ra átszámított formában szokásos megadni: ammónia-N, nitrit-N, nitrát-N és szerves-N. Az ammónia-N, nitritN és nitrát-N mennyiségének összege az ásványi nitrogén.
26
Ø Ammónium-nitrogén Dátum 1986 Január 0,23 Február 0,19 Március 0,19 Április 0,35 Május 0,27 Június 0,47 Július 0,31 Augusztus 0,35 Szeptember 0,08 Október 0,17 November 0,08 December 0,54
1987 1,28 2,33 0,35 0,31 0,93 0,85 0,43 0,16 0,19 0,08 0,27 0,23
1988 0,12 0,19 0,23 0,39 0,23 0,23 0,12 0,08 0,08 0,12 0,16 0,19
1989 0,31 0,12 0,16 0,47 0,23 0,35 0,27 0,16 0,08 0,31 0,19 0,39
1990 0,66 0,23 0,19 0,16 0,31 0,16 0,39 0,31 0,23 0,19 0,27 0,16
1991 0,12 0,12 0,19 0,54 0,62 0,35 0,23 0,27 0,19 0,16 0,27 0,31
1992 0,16 0,16 0,16 0,19 0,19 0,31 0,16 0,23 0,19 0,19 0,12 0,16
1993 0,08 0,12 0,27 0,23 0,19 0,16 0,08 0,19 0,12 0,35 0,16 0,23
1994 0,39 0,35 0,51 0,47 0,23 0,39 0,19 0,16 0,08 0,27 0,23 0,19
2000 0,07 0,09 0,06 0,05 0,18 0,06 0,05 0,05 0,02 0,03 0,04 0,04
2001 0,05 0,05 0,02 0,11 0,1 0,05 0,07 0,04 0,03 0,05 0,04 0,08
A Sárközi I. számú főcsatorna vizének ammónium-nitrogén tartalma (NH4-N) Ammónium-N
Határérték
Lineáris (Ammónium-N)
2,5
NH4-N (mg/l)
2
1,5
1
0,5
0 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Vizsgált időszak (év)
27
2002 0,19 0,03 0,04 0,05 0,19 0,05 0,12 0,03 0,02 0,05 0,04 0
Az ammónia aerob körülmények között szerves anyagok bakteriális lebontásával vagy anaerob viszonyok között nitrátredukcióval keletkezik. A nitrátredukció, vagy más néven nitrátammonifikáció, mint a nitrifikáció ellentétes folyamata a következő köztes termékeken át vezet az ammónia keletkezéséhez: HNO3 → HNO2 → H2N2O2 → NH2OH → NH3 Az ammónia koncentráció meghatározásakor a szabad ammónia (NH3) és az ammóniumion (NH4+) koncentrációk összegét mérjük. A két forma aránya a hőmérséklet és a pH függvénye. [5.] A vizsgált időszakban az ammónia koncentráció maximális értéke 2,33 mg/l, minimális értéke 0,02 mg/l, az átlaga 0,23 mg/l volt. A határérték 0,5 mg/l. A mért adatok általában a határérték alatt maradtak, kivéve az 1987-es évet. A kiugró értékeket
összevetve
a
nitrit-N
és
az
ortofoszfát-P
értékek
grafikonjával,
egyértelműen külső eredetű szennyezésre utal, ami például nagyobb mennyiségű szennyvíz bevezetéséből adódhat.
Ø Nitrit-nitrogén
Dátum Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
1986 0,021 0,018 0,02 0,015 0,026 0,021 0,008 0,01 0,014 0,01 0,007 0,029
1987 0,03 0,043 0,018 0,029 0,116 0,046 0,01 0,017 0,009 0,018 0,015 0,017
1988 0,015 0,021 0,018 0,015 0,015 0,027 0,017 0,009 0,007 0,005 0,01 0,013
1989 0,018 0,015 0,015 0,04 0,01 0,046 0,015 0,019 0,021 0,012 0,014 0,017
1990 0,011 0,008 0,015 0,021 0,027 0,021 0,02 0,011 0,005 0,009 0,029 0,027
1991 0,01 0,007 0,017 0,026 0,024 0,029 0,023 0,009 0,007 0,004 0,009 0,022
28
1992 0,005 0,01 0,009 0,015 0,02 0,018 0,005 0,003 0,006 0,004 0,014 0,017
1993 0,003 0,005 0,015 0,013 0,007 0,004 0,006 0,004 0,006 0,005 0,009 0,006
1994 0,007 0,006 0,004 0,006 0,005 0,007 0,004 0,001 0,001 0,006 0,004 0,004
2000 0,006 0,006 0,006 0,009 0,021 0,003 0,003 0,003 0,003 0,012 0,009 0,021
2001 0,021 0,024 0,015 0,03 0,027 0,006 0,009 0,006 0,003 0,003 0,006 0,021
2002 0,012 0,009 0,006 0,009 0,082 0,006 0,009 0,003 0,003 0,009 0,006 0,009
A Sárközi I. számú főcsatorna vizének nitrit-nitrogén tartalma (NO2-N) Nitrit-N
Határérték
Lineáris (Nitrit-N)
0,14
0,12
NO2-N (mg/l)
0,1
0,08
0,06
0,04
0,02 0 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Vizsgált időszak (év)
A nitrit az ammónia oxidációjával, a nitrifikáció folyamatában képződik, nitritképző baktériumok anyagcsere folyamatainak eredményeként. Kimutatható mennyiségű nitrit jelenléte minden esetben a szervesanyag-bomlás előrehaladott állapotát jelzi. A vizsgált időszak alatt a maximális nitrit-N koncentráció 0,116 mg/l, a minimális 0,001 mg/l és az átlag 0,014 mg/l volt. A határérték 0,03 mg/l, a mért értékek általában ezt nem lépték át, kivéve egyes években, ami jelentős mennyiségű külső eredetű szennyezésre utal.
29
Ø Nitrát-nitrogén Dátum 1986 Január 1,92 Február 1,58 Március 0,63 Április 0,63 Május 0,59 Június 0,27 Július 0,43 Augusztus 0,59 Szeptember 0,25 Október 0,34 November 0,45 December 2,49
1987 1,13 1,81 1,04 0,72 0,68 0,77 0,25 0,5 0,27 0,34 0,81 1,13
1988 1,13 1,04 0,45 0,23 0,29 0,29 0,17 0,23 0,5 0,5 0,34 0,9
1989 1,92 2,03 1,13 0,77 0,45 0,25 0,27 0,45 0,45 0,86 0,45 0,81
1990 1,92 0,63 1,36 0,63 1,04 0,32 0,27 0,29 0,23 0,38 0,5 1,29
1991 1,58 1,36 1,13 0,63 0,27 0,27 0,29 0,15 0,11 0,09 0,16 0,63
1992 0,9 1,7 0,59 0,47 0,63 0,34 0,07 0,11 0,5 0,1 0,86 1,47
1993 1,24 0,41 0,45 0,2 0,2 0,07 0,14 0,23 0,16 0,23 0,36 0,45
1994 0,41 0,25 0,16 0,11 0,19 0,23 0,05 0,11 0,05 0,11 0,23 0,18
2000 0,29 0,23 0,25 0,23 0,23 0,09 0,07 0,07 0,11 0,25 0,93 1,31
2001 1,81 1,18 0,81 0,72 0,5 0,18 0,25 0,07 0,16 0,27 0,32 1,04
2002 1,92 1,38 0,75 0,16 0,57 0,36 0,16 0,11 0,25 0,77 0,93 1,11
A Sárközi I. számú főcsatorna nitrát-nitrogén tartalma (NO3-N) Nitrát-N
Határérték
Lineáris (Nitrát-N)
6
5
NO3-N (mg/l)
4
3
2
1
0 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Vizsgált időszak (év)
A nitrát természetes körülmények között a nitrifikáció folyamatának végtermékeként keletkezik. Nagy mennyiségben a felszíni vizeinkbe, pl. műtrágya bemosódás hatására kerülhet.
30
A vizsgált időszak alatt a maximális nitrát-N koncentráció 2,49 mg/l, a minimális 0,05 mg/l és az átlag 0,59 mg/l volt. A határérték 5 mg/l. A mért értékek mindvégig a határérték alatt maradtak, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy jelentős műtrágya bemosódás nem történt.
Ø Ortofoszfát-foszfor Dátum 1986 Január 163 Február 62 Március 130 Április 179 Május 196 Június 156 Július 111 Augusztus 65 Szeptember 52 Október 62 November 62 December 91
1987 261 326 85 62 212 310 1304 78 65 62 85 124
1988 85 143 72 245 65 124 130 104 36 52 23 75
1989 104 85 33 85 65 143 163 85 78 52 65 111
1990 111 16 49 13 85 117 228 98 163 98 163 156
1991 130 59 85 124 228 196 163 245 98 130 117 137
1992 85 52 36 10 150 163 310 456 104 16 52 104
1993 26 7 137 46 124 104 62 36 33 42 46 36
1994 143 124 82 130 196 222 85 117 49 46 26 49
2000 134 104 88 114 274 114 52 65 13 16 10 30
2001 49 59 16 82 163 108 124 98 49 95 147 72
A Sárközi I. számú főcsatorna vizének ortofoszfát-foszfor tartalma Ortofoszfát-P
Határérték
Lineáris (Ortofoszfát-P)
1400
1200
PO4-P (μg/l)
1000
800
600
400
200
0 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Vizsgált időszak (év)
31
2002 88 95 88 7 147 95 75 68 29 29 72 95
A vizsgált időszak alatt a maximális ortofoszfát-P koncentráció 1304 μg/l, a minimális 7 μg/l és az átlag 111,15 μg/l volt. A határérték 100 μg/l. Az 1987-ben mért kiugró értékek egyértelműen valamilyen külső eredetű szennyezésre utalnak, ami például nagyobb mennyiségű szennyvíz bevezetéséből adódhat. Ø Káliumtartalom Dátum Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
1986 6 5,5 9 8 5,5 6 5 4,8 3,8 4,2 5 5,5
1987 7,5 6,5 4,8 6 6 6,5 5 3 3,2 3,6 4,4 5,5
1988 4,6 5,5 6 7,5 3,6 3,5 3,4 3 3,4 3,2 3,9 4,9
1989 5,4 5 3,8 4,2 4,8 5,5 3,4 2,8 3,2 3,6 2,5 5
1990 5 4,4 4,2 4,4 4,6 3,6 4,6 2,6 3,6 4,4 4,8 5,5
1991 3,8 4,4 4,6 5 5,5 4,7 3 4 3,4 5 5 4,4
1992 6,5 5,5 5,2 4,4 2,8 2,8 2,6 2,6 3,4 4,2 4,4 3,8
1993 4,2 4,4 4,8 4,2 2,8 2 2,6 2,6 3 3,6 3,6 3,6
2000 6,9 5,9 6,2 6,8 6,2 3,1 2,5 2,3 2,6 2,9 3,3 3,6
2001 3,9 4,3 3,8 4 3,5 2,7 2,8 2,8 2,8 4,3 4,7 4,8
A Sárközi I. számú főcsatorna vizének káliumtartalma Kálium
Lineáris (Kálium)
10 9 8
Kálium (mg/l)
7 6 5 4 3 2 1 0 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Vizsgált időszak (év)
32
2002 4 4,1 4,6 3,8 3,6 2,6 2,7 2,4 2,9 3,2 4 4,1
A vizsgált időszak alatt a maximális kálium koncentráció 9 mg/l, a minimális 2 mg/l és az átlag 4,28 mg/l volt. A Vajasban is, mint a legtöbb felszíni vizünkben kevés a kálium.
A növényi tápanyagok a különböző nitrogénformák, a foszfor és a kálium trendjei mind egyértelműen csökkenő tendenciát mutatnak. Ebből arra lehet következtetni, hogy feltételezhetően csökkent a vizsgált időszakban a műtrágyafelhasználás, illetve a makrovegetáció elburjánzása is előidézhette a csökkenést. Ø Klorofill-a Dátum 1986 Január Február Március Április 11,2 Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December -
1987 -
1988 1989 1990 32 102,7 221 13 8,5 -
1991 4,4 9 6 5
33
1992 26 19 13 4 6 9 11 70 2 -
1993 47 135 174 11 8 5 3 3
1994 -
2000 1 2,8 2,4 3,2 4,7 2,4 1,5 1 1,6 5,2 2,5 1,4
2001 2,5 14 67,2 8 2,4 6,7 8,5 2,7 1 1 1
2002 8 2 4 101 14 8,1 4,3 6,4 14,2 1 3,3 1
A Sárközi I. számú főcsatorna vizének klorofill-a tartalma Klorofill-a
Határérték
Lineáris (Klorofill-a)
250
Klorofill-a (μg/l)
200
150
100
50
0 1985 1986 1987 1988 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2001 2002 2003 Vizsgált időszak (év)
Az elsődleges termelésben alapvető szerepet játszó alga-állományok (fitoplankton) mennyisége legegyszerűbben a víztérfogat-, vagy felületegységre vonatkoztatott fotoszintetikus pigmentek mennyiségének meghatározása útján becsülhető. A vizsgált időszakban a maximum klorofill-a érték 221 μg/l, a minimum 1 μg/l, míg az átlag 20,5 μg/l volt. A határérték 25 μg/l. Az adatokra illesztett trendegyenes erőteljes csökkenést mutat, ami az algaállomány csökkenésével magyarázható, azonban egy-egy kiugró esetben olyan nagy volt az algasűrűség, hogy vízvirágzást, intenzív vegetációs vízszíneződést okozott.
Ø pH Dátum Január Február Március Április Május Június Július
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
2000
2001
2002
8,2 7,6 8,45 8,5 8,3 8,4 8,5
8,3 8,1 7,9 8,4 8 8 8,2
8,2 8,3 8,5 8,5 8,4 8 8
8,2 8,1 8,15 8,15 8,2 7,75 8,15
7,85 8,2 8,2 8,6 8,3 8 7,7
8,15 8 8,05 8,25 8 8,2 7,7
7,9 8,15 8,1 8,25 8,15 8,15 7,6
8,3 8,4 8,25 8,2 8,6 8,6 8,05
8 8,35 8,45 8,5 8,35 8,3 8
8 8,05 8,3 8,35 8,2 8,5 8,25
8,15 8,2 8,35 8,15 8,3 8 7,8
8,05 8,2 8,3 8,6 8 7,8 7,95
34
Augusztus Szeptember Október November December
8,3 7,7 7,4 8,1
8 8 8,1 8,1
8,3 7,9 8,1 8,5
8,25 8,05 8,1 8,1
7,7 8,15 8 8,05
8,25 7,85 7,45 8,25
8 7,95 8,2 8,1
8,15 8,35 8,3 8,15
8,05 7,9 7,9 8,2
8 7,9 8,05 8,05
8,15 8,25 8,05 8,1
7,95 7,95 7,8 7,9
8,3
8,1
8,3
8
7,9
7,85
8
8,25
7,9
8,05
8,25
8,25
A Sárközi I. számú főcsatorna vizének pH-ja pH
Határérték
Lineáris (pH)
9
8,5
8
pH
7,5
7
6,5
6
5,5 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Vizsgált időszak (év)
A pH a vizes oldatok hidrogénion (H+) koncentrációjának negatív logaritmusa. Az oldatok kémhatását a pH-val szokásos megadni. A tiszta víz és a semleges kémhatású oldatok esetén pH = 7. Savanyú oldatok pH-ja 7-től kisebb, míg a lúgos oldatoké 7-től nagyobb. A vizsgált időszak alatt a maximum pH-érték 8,6, a minimum 7,4, az átlag, pedig 8,13 volt. Folyóvizeknél pH > 8 a megfelelő. A legtöbb hazai felszíni vizünk kicsit lúgos. A 8,4 feletti pH a magas klorofill-a tartalommal hozható összefüggésbe, ami azt jelzi, hogy a vízben sok a fitoplankton. A növényi szervezetek a fotoszintézis során csökkentik a víz oldott és részben HCO3-, illetve CO32- formában jelen lévő szén-dioxid tartalmát, ezáltal a pH-t a lúgos tartományba viszik el. A vizsgált időszakban a pH érték igen ingadozó, de stagnáló. Értéke a savas kémhatású tartományba egyszer sem került.
35
Ø Fajlagos elektromos vezetőképesség Dátum
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
2000
2001
2002
Január
740
1070
665
530
590
590
790
600
714
1510
510
690
Február
794
690
715
535
590
570
715
630
815
1330
605
800
Március
985
720
925
464
505
630
590
720
924
1500
645
680
Április
1140
740
975
496
525
595
535
610
995
1410
675
530
Május
705
770
515
535
550
770
386
392
1040
1590
535
535
Június
610
860
380
515
498
665
370
364
685
745
404
438
Július
525
760
420
430
406
448
374
344
416
384
400
366
Augusztus
440
442
390
398
370
452
345
334
368
348
400
366
Szeptember
464
410
391
380
384
462
370
368
350
378
374
344
Október
422
444
424
438
472
500
422
408
384
440
535
392
November
513
525
480
430
480
530
476
422
412
412
595
468
December
582
535
484
505
530
625
510
472
420
456
670
505
A Sárközi I. számú főcsatorna vizének vezetőképessége Vezetőképesség
Határérték
Lineáris (Vezetőképesség)
1800 1600
Vezetőképesség (μS/cm)
1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Vizsgált időszak (év)
36
A
természetes
vezetőképességük
felszíni
ismeretében
vizek az
gyenge
oldott
elektrolitnak
szervetlen
tekinthetők,
anyag
tartalomra
következtethetünk. A fajlagos vezetőképesség a víz összes oldott sótartalmát jelzi. A sótartalmat a hidrometeorológiai viszonyok jelentősen befolyásolják. A kisebb csúcsok adódhatnak abból, hogy a kevés csapadék miatt bekoncentrálódott a csatornában
az
ásványi
sók
mennyisége.
A
jelentősen
kiugró
értékek
feltételezhetően szennyvíz bevezetésből illetve belvizes időszakban a környező területekről bemosódott nagy mennyiségű szervetlen anyagokból származnak. A vizsgált időszakban mért fajlagos vezetőképesség értékek maximuma 1590 μS/cm, minimuma 334 μS/cm és az átlaga 576,9 μS/cm volt. A határérték 700 μS/cm. A vizsgált időszakban a trend minimális mértékű emelkedést mutat, amiből arra lehet következtetni, hogy az oldott szervetlen anyag tartalom jelentősen nem változott.
5.1.2. A Csorna-Foktői árapasztó főcsatorna vízminősége 1986-tól 1994-ig terjedő időszakban
Ø Biokémiai oxigénigény (BOI5) Dátum
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
Január
3,3
0
5,2
4,1
3,7
3,1
1,7
0,9
1,7
Február
4,2
0
2,8
6,1
9,3
6,1
3,6
3,8
1,4
Március
2,8
5,2
4,7
6,7
7,9
6,4
3,8
5,8
2,1
Április
2,8
7,1
7,9
2,2
5,5
5,6
5,2
4,7
4,6
Május
2,9
2,4
7,2
2,7
4,5
2,7
8,7
1
2,6
Június
4,4
3
2,7
1,6
4,6
2,6
0,2
1,5
1,5
Július
0,9
0,6
1,5
2,9
2,3
3,3
1,6
0,7
0,7
0
1,4
1,9
2
2,9
3,3
3
0,5
1,1
Szeptember
1,4
1,1
2
1
1,6
2,5
1,3
1,1
2,2
Október
1,5
1,5
1,3
2,1
1,9
2,4
2,8
0,7
1,8
November
2,7
2,3
4,2
2
1,5
7,1
4,5
1,6
1,1
December
0,6
0,9
4,8
3
2,7
1,9
2,7
2,4
1,4
Augusztus
37
A Csorna-Foktői főcsatorna vizének biokémiai oxigénigénye BOI5
Határérték
Lineáris (BOI5)
10 9 8
BOI5 (mg/l)
7 6 5 4 3 2 1 0 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
Vizsgált időszak (év)
A vizsgált időszakban a biokémiai oxigénigény maximális értéke 9,3 mg/l, minimális értéke 0,2 mg/l, az átlaga 3,02 mg/l volt. A határérték 6 mg/l. Hasonlóan a Sárközi I. számú főcsatornához itt is igen szembetűnő a télitavaszi belvizek hatása. Ennek ellenére a biológiailag degradálható szerves anyag mennyisége csökkenő tendenciát mutat. A KOIps és a KOId értékekre illesztett trendegyeneseket összevetve a BOI5 trendjével arra a következtetésre juthatunk, hogy a vizsgált időszak alatt a szerves szennyezés mértéke csökkent.
38
Ø Kémiai oxigénigény (KOIps) KOIps Dátum
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
Január
7,8
4,7
5,6
6,1
4,9
5
4,7
6,1
4,5
Február
7,1
5
5,3
6,6
10
6,4
5,6
5,4
8,8
Március
7,8
7,1
8,3
9,3
8,3
6,7
5,4
7,4
9
Április
9,8
11
12
6,1
7,9
8,2
6,7
7,6
8,6
Május
8,2
8,3
8,3
7,5
6,2
7,4
8,7
9,8
9,2
Június
6,9
14
5
8,6
5
8,2
4,6
4,6
11
Július
7,4
7,4
4,4
5,3
5
5,2
7
4,4
7,1
5
4,3
4,3
4,1
4,3
7,2
4,3
3,6
4,9
Szeptember
4,6
3,5
4,1
4
4,5
4,3
5,1
3,7
4,7
Október
4,7
3,4
4,9
3,8
4,8
4,4
6,2
4
4,6
November
4,1
7,7
4,4
4,6
3,8
7,1
5,9
3,7
3,3
December
4,7
5,1
7,4
4,2
5
6
4,5
3,1
3,1
Augusztus
A Csorna-Foktői főcsatorna vizének kémiai oxigénigénye KOIps
Határérték
Lineáris (KOIps)
16 14
KOIps (mg/l)
12 10 8 6 4 2 0 1986
1987
1988
1989
1990
1991
Vizsgált időszak (év)
39
1992
1993
1994
A vizsgált időszakban a maximum 14 mg/l, a minimum 3,1 mg/l, az átlag pedig, 6,1 mg/l volt. A határérték 8 mg/l. A grafikonról leolvasható, hogy a téli-tavaszi belvizek idején a kémiailag oxidálható szerves anyag mennyisége jelentősen megnőtt, a határértéket a vizsgált időszak minden évében átlépte elérve a szennyezett víz kategóriát.
Ø Kémiai oxigénigény (KOId) Dátum
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
Január
27
23
21
20
20
24
12
22
12
Február
31
23
26
25
42
30
10
25
26
Március
34
28
40
33
36
34
20
29
22
Április
42
40
52
23
36
38
34
34
28
Május
32
30
39
34
29
34
30
34
28
Június
25
50
19
28
22
33
36
16
50
Július
26
28
12
22
16
22
17
14
34
Augusztus
18
16
9
12
18
24
16
7
18
Szeptember
11
18
13
10
15
14
26
10
16
Október
19
13
26
14
16
20
22
11
15
November
15
27
17
14
26
29
26
9
17
December
25
18
26
20
30
16
14
14
16
40
A Csorna-Foktői főcsatorna vizének kémiai oxigénigénye KOId
Határérték
Lineáris (KOId)
60 50
KOId (mg/l)
40 30 20 10 0 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
Vizsgált időszak (év)
A vizsgált időszakban a maximum 52 mg/l, a minimum 7 mg/l, az átlag pedig, 23,8 mg/l volt. A határérték 22 mg/l. A két különböző módszerrel vizsgált kémiai oxigénigényeket összevetve közel hasonló lefutású görbéket kaptunk. A grafikonról egyértelműen leolvasható, hogy a téli-tavaszi belvizek idején a kémiailag oxidálható szerves anyag mennyisége jelentősen megnőtt, a határértéket a vizsgált időszak minden évében átlépte elérve a szennyezett víz kategóriát.
41
Növényi tápanyagok
Nitrogénformák: Ø Ammónium-nitrogén Dátum
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
Január
0,19
1,32
0,51
0,35
0,7
0,23
0,43
0,12
0,27
Február
0,27
2,64
0,23
0,12
0,23
0,16
0,16
0,08
0,43
Március
0,08
0,27
0,19
0,12
0,19
0,16
0,16
0,12
0,35
Április
0,43
0,31
0,39
0,39
0,23
0,19
0,16
0,27
0,43
Május
0,31
0,89
0,19
0,23
0,16
0,54
0,19
0,23
0,47
Június
0,35
0,58
0,23
0,31
0,19
0,27
0,74
0,19
0,27
Július
0,35
0,27
0,08
0,23
0,23
0,23
0,23
0,16
0,35
Augusztus
0,23
0,31
0,08
0,16
0,12
0,31
0,16
0,12
0,16
Szeptember
0,04
0,27
0,08
0,08
0,16
0,23
0,27
0,19
0,19
Október
0,14
0,12
0,08
0,23
0,19
0,16
0,39
0,12
0,16
November
0,08
0,23
0,16
0,16
0,31
0,31
0,19
0,23
0,23
December
0,51
0,16
0,19
0,35
0,27
0,31
0,12
0,23
0,16
A Csorna-Foktői főcsatorna vizének ammónium-nitrogén tartalma Ammónium-N
Határérték
1988
1990
Lineáris (Ammónium-N)
3
NH4-N (mg/l)
2,5
2
1,5 1
0,5
0 1986
1987
1989
1991
Vizsgált időszak (év)
42
1992
1993
1994
A vizsgált időszakban az ammónia koncentráció maximális értéke 2,64 mg/l, minimális értéke 0,04 mg/l, az átlaga 0,28 mg/l volt. A határérték 0,5 mg/l. A mért adatok általában a határérték alatt maradtak. Az 1987-es évben mért kiugró értékeket összevetve a nitrit-N és az ortofoszfát-P értékek grafikonjával, egyértelműen külső eredetű szennyezésre utal, ami például nagyobb mennyiségű szennyvíz bevezetéséből adódhat.
Ø Nitrit-nitrogén Dátum
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
Január
0,013
0,033
0,015
0,02
0,011
0,013
0,011
0,018
0,005
Február
0,033
0,046
0,022
0,013
0,011
0,017
0,005
0,003
0,009
Március
0,01
0,024
0,012
0,011
0,015
0,015
0,007
0,004
0,01
Április
0,018
0,018
0,001
0,04
0,026
0,012
0,009
0,014
0,005
Május
0,033
0,116
0,026
0,01
0,024
0,004
0,015
0,01
0,005
Június
0,011
0,036
0,043
0,061
0,029
0,013
0,021
0,008
0,005
Július
0,007
0,007
0,008
0,014
0,02
0,021
0,013
0,003
0,006
Augusztus
0,012
0,029
0,007
0,015
0,012
0,008
0,005
0,004
0,002
Szeptember
0,012
0,012
0,003
0,024
0,003
0,004
0,005
0,004
0,012
Október
0,021
0,02
0,004
0,015
0,008
0,009
0,009
0,003
0,001
November
0,006
0,009
0,01
0,015
0,021
0,007
0,002
0,002
0,003
December
0,033
0,027
0,014
0,017
0,03
0,027
0,015
0,004
0,003
43
A Csorna-Foktői főcsatorna vizének nitrit-nitrogén tartalma Nitrit-N
Határérték
Lineáris (Nitrit-N)
0,14 0,12
NO2-N (mg/l)
0,1 0,08 0,06 0,04 0,02 0 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
Vizsgált időszak (év)
A vizsgált időszak alatt a maximális nitrit-N koncentráció 0,116 mg/l, a minimális 0,001 mg/l és az átlag 0,015 mg/l volt. A határérték 0,03 mg/l. Ø Nitrát-nitrogén
Dátum
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
Január
1,92
1,36
1,13
1,92
2,03
1,58
0,84
1,47
0,36
Február
1,7
1,81
1,24
2,03
0,77
1,36
0,59
1,22
0,45
Március
0,5
1,04
0,36
1,24
1,58
1,24
1,13
0,43
0,25
Április
0,68
0,86
0
0,68
0,72
0,59
0,63
0,5
0,16
Május
0,54
0,95
0,29
0,54
1,08
0,41
0,38
0,08
0,09
Június
0,25
0,81
0,45
0,27
0,45
0,2
0,54
0,18
0,23
Július
0,11
0,29
0,17
0,25
0,41
0,34
0,27
0,07
0,23
Augusztus
0,17
0,43
0,25
0,59
0,34
0,23
0,11
0,23
0,02
Szeptember
0,27
0,36
0,57
0,5
0,23
0,09
0,05
0,29
0,11
Október
0,27
0,45
0,63
1,04
0,43
0,09
0,72
0,16
0,05
November
0,23
0,81
0,45
0,68
0,59
0,32
0,15
0,23
0,23
December
2,26
1,13
0,77
0,9
1,4
0,68
1,04
0,43
0,19
44
A Csorna-Foktői főcsatorna vizének nitrát-nitrogén tartalma Nitrát-N
Határérték
Lineáris (Nitrát-N)
6
NO3-N (mg/l)
5 4 3 2 1 0 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
Vizsgált időszak (év)
A vizsgált időszakban a nitrát-N koncentráció maximális értéke 2,26 mg/l, a minimális értéke 0,02 mg/l az átlag pedig, 0,63 mg/l volt. A határérték 5 mg/l. Az mért értékek mindvégig a határérték alatt maradtak. Ø Ortofoszfát-foszfor Dátum
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
Január
143
261
78
104
124
156
78
104
29
Február
85
359
143
68
23
78
72
78
156
Március
117
85
78
13
46
72
55
7
130
Április
212
59
29
85
16
42
46
111
82
Május
212
228
36
78
59
196
20
49
143
Június
163
228
121
143
117
156
156
130
196
Július
163
91
143
179
179
150
163
98
238
Augusztus
85
91
111
85
95
277
359
65
78
Szeptember
55
72
52
78
137
98
456
36
111
Október
65
52
46
52
117
117
130
26
46
November
55
72
23
85
196
150
16
33
26
December
85
150
78
117
196
150
52
33
52
45
A Csorna-Foktői főcsatorna vizének ortofoszfát-foszfor tartalma Ortofoszfát-P
Határérték
Lineáris (Ortofoszfát-P)
500 450 400
PO4-P (μg/l)
350 300 250 200 150 100 50 0 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
Vizsgált időszak (év)
A vizsgált időszak alatt havonkénti gyakorisággal mért PO4-P értékek maximuma 456 μg/l, minimuma 7 μg/l, az átlaga pedig, 109,4 μg/l volt. A határérték 100 μg/l. A mért adatok a vizsgált években sokszor emelkedtek a határérték fölé, egyes időszakokban annak 3-4-szeresét is elérte, amiből arra lehet következtetni, hogy nagyobb mennyiségű külső eredetű szennyezés érte a csatorna vizét.
46
Ø Káliumtartalom Dátum
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
Január
5,5
6
4,8
5,4
5
4
5,6
3,8
Február
5,5
6,5
5,5
5
4,8
4,4
6
4,2
Március
7
4,8
6
4,2
4,2
4,4
5
4,2
Április
10
6
5
4,2
4,4
5
4,4
4,8
Május
6
6
3,6
4,4
4,6
5,5
4,4
4
Június
5,5
6,5
3,3
5,5
3
4,4
2,6
2,8
Július
8
4,4
3,3
3,4
3,8
3
3
2,2
4,8
3
2,7
2,8
2,6
4
2,4
2,6
3
3,2
3,3
3
3,6
3,8
2,6
2,6
4,2
3,6
3,2
3,4
4
4,8
3,4
3
November
5
4,6
3,7
3,8
4,6
6
4,2
3,6
December
5
5,5
4,8
5,5
4,6
4,4
4,4
3,8
Augusztus Szeptember Október
A Csorna-Foktői főcsatorna vizének káliumtartalma Kálium
Lineáris (Kálium)
12
Kálium (mg/l)
10 8 6 4 2 0 1986
1987
1988
1989
1990
1991
Vizsgált időszak (év)
47
1992
1993
A vizsgált időszak alatt a maximális kálium koncentráció 10 mg/l, a minimális 2,2 mg/l és az átlag 4,4 mg/l volt. A Vajas a többi magyarországi folyóvízhez hasonlóan kevés káliumot tartalmaz. A növényi tápanyagok a nitrogénformák, a foszfor és a kálium trendjei mind határozottan csökkenő tendenciát mutatnak. Ebből arra lehet következtetni, hogy feltételezhetően csökkent a vizsgált időszakban a mezőgazdasági műtrágyafelhasználás, illetve a csökkenést a vízi növényzet nagy mértékű elburjánzása is előidézhette.
Ø Klorofill-a tartalom Dátum
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
Január
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Február
-
-
-
-
-
7
-
-
-
Március
-
-
-
-
-
-
20
-
-
Április
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Május
-
-
-
-
-
-
14
-
-
Június
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Július
-
-
-
-
-
-
7
-
-
Augusztus
-
-
-
-
-
3
-
-
-
Szeptember
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Október
-
-
-
-
-
-
-
-
-
November
-
-
-
-
-
-
54
-
-
December
-
-
-
-
-
-
-
-
-
48
A Csorna-Foktői főcsatorna vizének klorofill-a tartalma Klorofill-a
Határérték
Lineáris (Klorofill-a)
80 70
Klorofill-a (μg/l)
60 50 40 30 20 10 0 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
Vizsgált időszak (év)
A vizsgált időszakban nagyon kevés klorofill-a tartalom meghatározást végeztek ezen a csatornán. A kis mérési gyakoriság miatt az adathalmaz értékelésre nem alkalmas. Ø pH Dátum
1986
1987
1988
1989
Január
8,3
8,2
8,4
8,3
Február
7,8
8,4
8,3
8,1
Március
8,5
8,1
8,7
8,15
Április
8,5
8,6
8,5
Május
8,2
8,3
Június
8,4
Július
1991
1992
1993
1994
8,1
8,1
8,15
8,05
8,15
7,95
8,15
8,2
8,25
8,3
8,25
8,05
8,15
8,35
8,2
8,2
8,5
8,3
8,1
8,25
8,5
8,4
8,15
8,4
8,1
8,3
8,3
8,2
8,5
8,3
8,15
8,2
8,3
8,15
7,8
8,35
7,8
8,3
8,3
8,64
7,8
8,15
7,85
8,05
8,25
Augusztus
8,4
8,1
8,2
7,95
8,35
7,95
7,7
7,95
7,93
Szeptember
7,7
7,9
8,2
8,1
8
7,8
7,65
8,15
7,85
Október
7,4
8,2
8,2
8,1
8
7,9
8
8,4
8
November
8,1
8,2
8,6
8,2
7,95
8,35
8
8,3
8
December
8,3
8,2
8,1
8,05
8
7,9
7,9
8,25
8
49
1990
A Csorna-Foktői főcsatorna vizének pH-ja pH
Határérték
Lineáris (pH)
9 8,5 8
pH
7,5 7 6,5 6 5,5 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
Vizsgált időszak (év)
A vizsgált időszakban a csatorna vizének pH-ja átlagosan 8,16 volt. A maximuma 8,7, a minimuma pedig, 7,4 volt. A pH > 8 a megfelelő felszíni vizek esetén. Értéke többször átlépte a határértéket, de savas tartományba egyszer sem került.
50
Ø Fajlagos vezetőképesség Dátum
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
Január
795
685
645
535
620
590
725
484
482
Február
774
720
730
535
625
580
795
605
720
Március
1040
730
915
468
520
650
725
625
825
Április
1100
740
1000
505
550
590
595
675
943
Május
715
805
520
545
550
825
545
620
1085
Június
670
830
358
520
510
680
384
396
1080
Július
670
620
416
440
396
438
392
358
705
Augusztus
430
444
388
396
362
460
379
336
414
Szeptember
446
404
388
390
384
468
350
326
362
Október
424
440
428
438
470
496
366
372
352
November
490
540
478
464
510
540
428
408
410
December
545
535
462
580
525
655
482
422
416
A Csorna-Foktői főcsatorna vizének vezetőképessége Vezetőképesség
Határérték
Lineáris (Vezetőképesség)
1200
Vezetőképesség (μS/cm)
1000 800 600 400 200 0 1986
1987
1988
1989
1990
1991
Vizsgált időszak (év)
51
1992
1993
1994
A vizsgált időszak alatt a maximum fajlagos vezetőképesség érték 1100 μS/cm, a minimum 326 μS/cm, míg az átlag 562,2 μS/cm volt. A határérték 700 μS/cm. A trendje határozottan csökkenő tendenciát mutat, ami azt jelzi, hogy a vizsgált időszak folyamán a csatorna vizének oldott szervetlen anyag tartalma fokozatosan csökkent.
5.2. A vízminőség összefoglaló értékelése A vízminőség a víz fizikai és kémiai, illetve vízbiológiai tulajdonságainak összessége.
A gyakorlatban
mindig
valamilyen
célra
alkalmas
vízminőség
megállapításáról van szó, ez jelen esetben ez a Vajas vizének oxigénháztartásával, szervetlen és szerves anyagforgalmával, valamint növényi tápanyagtartalmával kapcsolatos paraméterek mérésével történik. A vízminőség szabályozás munkájába az 1970-es években vonultak be a környezetvédelem szempontjai. Ennek figyelembevételével a vízszennyezés minden olyan hatás, ami felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága a benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására és az emberi használatra csökken, vagy megszűnik. A vízminőség az élettelen környezet és az élővilág közötti anyagcsere következményeként alakul ki. A vízi életközegben biológiai szempontból négy féle oldott, vagy lebegő anyag található: szervetlen növényi táplálék, szerves táplálék, méreg és az élőlények számára közömbös anyagok. Az utolsó csoport a biológiai vízminősítést csak annyiban érinti, hogy ezek tartós jelenléte éppen a biológiai hatás hiányán múlik (pl.: Na+).
A biológiai vízminősítés négy részre osztható: Ø Halobitás: a víz szervetlen kémiai jellege, a vízben oldott összes ion koncentrációjával jellemezhető tulajdonságcsoport, amit a meder vagy a vízgyűjtő terület geológiai és geokémiai adottságai határoznak meg, de döntően megváltoztathatják mesterséges bevezetések is (pl. szennyvizek).
52
Ø Trofitás = „termőképesség”: a szervetlen növényi tápanyagok minősége, mennyisége és változása a vízben, az ebből szerves anyagot építő fotoautrófikus élőlények (algák és vízinövények) minősége és mennyisége és működésüknek a vízminőséget alakító folyamatai. A trofitás részletes ismerete a vízgazdálkodás és vízminőség szabályozás területén
igen
fontos,
mert
fokozódása
eutrofizálódáshoz
vezet.
Az
eutrofizálódás a víz növényi tápanyag dúsulására bekövetkező biológiai reakció, a növényi termelés erősségnek növekedése. Mindig külső, allochton anyagok vízbejutásán múlik. Az eutrofizálódást okozó szervetlen növényi tápanyagok vagy, mint ilyenek kerülnek a vízbe, vagy szerves anyag formájában, ami aztán a vízben bomlik, ásványosodik, élőlények közbejöttével és így válik a növényi élet alapjává. Folyóvizekben ismeretlen a természetes eutrofizálódás, kizárólag mesterséges beavatkozások váltják ki. Lefolyása gyors, évek vagy évtizedek alatt játszódik le. A folyamat nagymértékben visszafordítható. Ø Szaprobitás: a biológiailag hozzáférhető szerves anyagokat szervetlen összetevőire bontó és ezzel a vízminőséget befolyásoló adottságok és jelenségek gyűjtőfogalma: a heterotrófikus élőlények számára táplálékul szolgáló szerves tápanyagok minősége, mennyisége és változása a vízben, a szerves anyagot bontó heterotrófikus élőlények minősége, mennyisége és működésüknek a víz minőségét alakító folyamatai.
A szabrobitásnak két formáját különböztetik meg: - Autoszaprobitás, ami a vízi élővilág által termelt, a vízben magában keletkezett, autochton szerves anyagok bomlásának folyamata. -
Alloszaprobitás, ami a vízbe kívülről kerülő, idegen, allochton szerves anyagok jelenlétének függvénye.
53
Ø Toxicitás: a víz mérgezőképessége, ami a mérgek jelenlétén múlik és a vízi élővilág aktivitás-csökkenésével vagy elpusztításával hat a vízminőségre. A mérgek és a mérgezések tudománya a méregtan (toxikológia). A mérgek ritkán természetes eredetűek, gyakrabban emberi szennyezés juttatja a vízbe.
A szennyvizek bonyolult összetétele, a mérgező anyagok keveredése és nagyfokú hígulása miatt kémiai módszerekkel ritkán lehet felfedezni őket. A halobitás, trofitás, szaprobitás és toxicitás szorosan összefüggnek egymással. [5.]
5.2.1. A Sárközi I. számú főcsatorna vizének minősítése Felföldy szerint: A csatorna vize a fajlagos elektromos vezetőképességet vizsgálva a tömény édesvizeket magába foglaló alfa-oligohalóbikus kategóriába sorolható. 2000 év elején, a belvizes időszakban átmenetileg béta-mezohalóbikus (híg sós víz) típusúvá vált. Uralkodó ionjai: Na+, Ca2+, HCO3-. A fitoplankton termőképességét tekintve (klorofill-a tartalom alapján), Felföldy trofitási fokozatait figyelembe véve a vizsgált időszakban az év nagy részében a közepes termőképességű (mezotrófikus) vizek közé sorolható, míg a legmagasabban kiugró érték eléri az erősen termő, politrófikus fokozatot. A vízszennyezés mértékét, ami szerves, elsősorban kommunális szennyvíz esetében a szaprobitással egyenlő, kémiai eljárásokkal meg tudjuk határozni. Ezek lehetnek: oldott oxigén, KOIps, KOId, BOI5, nitrogénformák meghatározása stb. A KOIps értékek alapján a csatorna vize alfa-béta-mezoszapróbikus, illetve az alfamezoszapróbikus fokozatot is többször eléri. Ez azt jelenti, hogy a vízben sok aminosav található, ami a fehérjék bomlásterméke. A fotoszintézis következtében az oxigéntartalom növekszik, de napi ritmusa meghatározott. [5.]
54
5.2.2. A Csorna-Foktői főcsatorna vizének minősítése Felföldy szerint: A vizsgált időszakban a főcsatorna vizének halobitás foka a fajlagos elektromos
vezetőképesség
alapján
az
alfa-oligohalóbikus,
tömény
édesvíz
kategóriába tartozik. 1986-ban és 1994-ben azonban átlépve az 1000 μS/cm értéket átmenetileg a víz oligo-mezohalóbikus (édes-sós átmeneti víz) típusúvá vált. A trofitási fokozat megállapítása a klorofill-a mérési adatok hiányában nem lehetséges. A KOIps adatok alapján a csatorna vize alfa-béta mezoszapróbikus, ami egyes években a csatornába jutó szerves szennyezések hatására rövid ideig alfa mezoszapróbikussá vált. Ez azt jelenti, hogy jellemző a vízre az aminosavak nagy mennyisége, és a fotoszintézis intenzívebbé válása. Az allo- és autoszaprobitás közel azonos szerepet játszik ebben a zónában, a lebontás igen élénk, de még nem teljes és részben anaeróbikus úton történik. [5.]
55
5.2.3. A Sárközi I. számú főcsatorna vizének minősítése a MSZ 12749-nek megfelelően:
A csoport: Oxigénháztartás Komponens Biokémiai oxigénigény (BOI5) mg/l Oxigénfogyasztás(KOIps) mg/l Oxigénfogyasztás(KOId) mg/l
n
Minimum
Maximum
Átlag
Szórás
R. szórás
90%
Osztály
144 144 144
0,5 2,9 9
10,3 21,8 101
3,09 6,38 24,79
1,975 3,14 13,391
0,6392 0,4922 0,5402
5,66 9,5 37,8
II. III. III.
Osztály: III.
B csoport: Tápanyag háztartás Komponens Ammónium-N Nitrit-N Nitrát-N Ortofoszfát-P Klorofill-a
n
mg/l mg/l mg/l μg/l μg/l
Minimum Maximum
144 144 144 144 62
0,02 0,01 0,05 7 1
2,33 0,116 2,49 1304 221
Átlag
Szórás
0,23 0,251 0,014 0,0137 0,59 0,514 111,15 122,67 20,5 42,08
R. szórás
90%
Osztály
1,0913 0,9786 0,8712 1,1036 2,0527
0,39 0,027 1,34 196 63,16
II. II. II. III. III.
Osztály: III.
E csoport: Egyéb paraméterek Komponens pH (labor) Fajl. vezetőképesség
n
μS/cm
144 144
Minimum Maximum
7,4 334
8,6 1590
Osztály: II.
56
Átlag
8,13 576,9
R. szórás
90%
Osztály
0,225 0,0277 239,48 0,4151
8,4 809
II. II.
Szórás
5.2.4.
A Csorna-Foktői
főcsatorna
vizének
minősítése
a
MSZ
12749-nek
megfelelően:
A csoport: Oxigénháztartás Komponens Biokémiai oxigénigény (BOI5) mg/l Oxigénfogyasztás(KOIps) mg/l Oxigénfogyasztás(KOId) mg/l
n
108 108 108
Minimum Maximum
0,2 3,1 7
9,3 14 52
Átlag
Szórás
R. szórás
90%
Osztály
3,02 6,1 23,8
1,987 2,11 9,62
0,6579 0,3459 0,4042
5,86 8,72 36
II. III. III.
Osztály: III.
B csoport: Tápanyag háztartás Komponens Ammónium-N Nitrit-N Nitrát-N Ortofoszfát-P Klorofill-a
Minimum Maximum
n
mg/l mg/l mg/l μg/l μg/l
108 108 108 108 6
0,04 0,001 0,02 7 3
2,64 0,116 2,26 456 54
Átlag
0,28 0,015 0,63 109,4 17,5
Szórás
R. szórás
90%
0,288 1,0286 0,43 0,0146 0,9733 0,0292 0,521 0,827 1,368 76,355 0,6979 196 -
Osztály
II. II. II. III. III.
Osztály: III.
E csoport: Egyéb paraméterek Komponens pH (labor) Fajl. vezetőképesség
n
μS/cm
108 108
Minimum Maximum
7,4 326
8,7 1100
Osztály: III.
57
Átlag
8,16 562,2
R. szórás
90%
Osztály
0,225 0,0276 179,57 0,3194
8,4 797
II. III.
Szórás
Minden
egyes
vízminőségi
jellemző
vizsgálati
eredményeinek
éves
adatsorozatát külön-külön kell értékelni. Mértékadó értéknek a 90%-os összegzett relatív gyakoriságú (tartósságú) értéket tekintjük. Ezt az adatot kell a határértékekkel összehasonlítani. Ha a mértékadó érték a határértékkel megegyezik, illetve annál kisebb, akkor a határértékeknek megfelelő osztály szerinti besorolás az érvényes. Az így komponensenként adódott vízminőségi osztályok közül a legrosszabbat kell egyegy jellemző csoporton (A, B, C, D, E) belül mértékadónak tekinteni. A szabvány szerint előírt kategóriába sorolás alapján mindkét csatorna vize a III. osztályba tartozik a Sárközi I. számú főcsatorna esetében a 10 éves, a CsornaFoktői főcsatorna esetén pedig, a 8 éves adatsor alapján. Azonban a grafikonokról is egyértelműen leolvasható, hogy egyes években ettől rosszabb minőségű, IV. fokozatú volt mindkét csatorna vize.
Ø III. osztály: tűrhető víz
Mérsékelten szennyezett (pl. tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz, amelyben a szerves és szervetlen anyagok, valamint a biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet. Az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos ingadozása, továbbá az esetenként előforduló káros vegyületek átmenetileg kedvezőtlen feltételeket teremthetnek. Az életközösségekben az egyes fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet. Esetenként szennyezésre utaló szag és szín is előfordul. Ø IV. osztály: szennyezett víz
Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak, előfordul az anaerob állapot is. A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok nagy száma, valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is. 58
A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra. [12.]
59
6. AZ EURÓPAI UNIÓ VÍZ KERETIRÁNYELVE Az Európai Unió Víz Keretirányelve szerint a víz más termékektől eltérően nem kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni és kezelni. 1996. február 21-én a Bizottság az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz szóló közleményt fogadott el az Európai Közösség víz politikájáról, amelyben meghatározták a közösségi víz politika alapelveit. A Közösség környezeti politikájának a természeti készletek körültekintő és ésszerű használatával hozzá kell járulnia a környezet minőségének megőrzését, védelmét és javítását szolgáló célkitűzések teljesítéséhez, és a politikának az elővigyázatosság elvére és azokra az elvekre kell épülnie, amelyek kimondják, hogy megelőző intézkedéseket kell tenni, a környezeti károkat elsősorban a szennyező forrásnál kell orvosolni, és a szennyezőnek fizetnie kell. A Közösség a környezeti politikájának kialakítása során figyelembe veszi a rendelkezésre álló tudományos és műszaki ismereteket, a Közösség különböző régióinak környezeti viszonyait és a Közösségnek, mint egésznek a gazdasági és szociális fejlődését, továbbá a Közösség régióinak kiegyensúlyozott fejlődését éppúgy, mint az intézkedéseknek, illetve az intézkedések hiányának lehetséges hasznait és költségeit is. A döntéseket a vizeket érő hatások vagy használatok helyéhez a lehető legközelebb kell meghozni. A tagállamok felelősségi körébe eső tevékenységeknek prioritást kell biztosítani a regionális és helyi feltételekhez alkalmazkodó intézkedési programok kidolgozásával. A célkitűzés főként az érintett vizek minőségére irányul. A mennyiség szabályozása kisegítő elem a jó vízminőség biztosításában, ezért a jó vízminőség biztosítását célzó, a víz mennyiségi állapotára vonatkozó intézkedéseket is ki kell dolgozni. Ennek az irányelvnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy fokozatosan csökkenjen a veszélyes anyagoknak a vizekbe való bevezetése A tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy legalább a jó vízminőségi állapotot elérjék a meglévő európai közösségi előírásokat figyelembe vevő, integrált intézkedési programok szerint szükséges tevékenységek meghatározásával és végrehajtásával. Ahol a jó vízminőségi állapot már létezik, ott azt fenn kell tartani.
60
Minden vízgyűjtőn törekedni kell a vizek jó állapotba hozására, és az ugyanahhoz az ökológiai, hidrológiai és hidrogeológiai rendszerhez tartozó felszíni és felszín alatti vizekkel kapcsolatban tett intézkedéseket koordinálni kell. El kell végezni a vízgyűjtő jellemzőinek és az emberi tevékenységek hatásainak elemzését és a víz használatának gazdasági elemzését is. Meg kell előzni, és csökkenteni kell az olyan események hatását, amelyek következtében a víz véletlenszerűen szennyeződik. A szennyeződés megelőzésére és szabályozására vonatkozó európai közösségi víz politikának kombinált megközelítésen kell alapulnia, figyelembe véve a szennyezéseknek a szennyező forrásoknál történő szabályozását, a kibocsátási határértékek előírását és a környezetminőségi szabványok kidolgozását is. Ennek az irányelvnek az a célja, hogy keretet adjon a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a tengerparti vizek és a felszín alatti vizek védelméhez, amely: Ø megakadályozza a vízi ökoszisztémák, és - tekintettel azok vízszükségletére a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlását, védi és javítja állapotukat; Ø fokozottan védi és javítja a vízi környezetet, többek között az elsőbbségi anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek fokozatos csökkentésére, továbbá a kiemelten veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak
és
veszteségeinek
megszüntetésére
vagy
fokozatos
kiiktatására irányuló specifikus intézkedésekkel.
„A felszíni víz állapota” egy felszíni víztest állapotának általános kifejezése, amely állapotot a víz ökológiai és kémiai állapota közül a rosszabbik határozza meg. „A felszíni víz jó állapota” egy felszíni víztestnek azt az állapotát jelenti, amikor annak ökológiai és kémiai állapota is legalább “jó” minősítésű. “A felszíni víz jó kémiai állapota” a felszíni vizekre meghatározott környezeti célkitűzéseket kielégítő kémiai állapotot jelenti, vagyis egy olyan kémiai állapotot, amelyben a szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, valamint más európai közösségi joganyagba foglalt környezetminőségi határértékeket.
61
A
keretdirektíva
új
alapokra
helyezi
a
vízminőség
szabályozással
kapcsolatos elvárásokat. A vízminősítés nem kémiai paraméterek alapján történik, hanem
egy
célállapothoz
történő
hasonlítás
alapján.
A
célállapot
a
szennyezésmentes állapothoz tartozó optimális ökológiai állapot. A keretirányelv szerint kiváló minőségű az a víz, amely érintetlen állapotot tükröz, semmilyen torzulással nem rendelkezik. A jó minőségű víz kisfokú torzulással bír, az érintetlen állapottól alig tér el. Az ökológiai vízminősítés során egy referencia víztérhez való hasonlítással dönthető el a torzulás mértéke. „Veszélyes anyagok” az olyan anyagok vagy az anyagoknak olyan csoportjai, amelyek toxikusak, perzisztensek és képesek a bioakkumulációra, továbbá az olyan anyagok vagy az anyagok olyan csoportjai, amelyek az előbbiekkel egyenértékű problémákat okoznak. „Elsőbbségi anyagok” a keretirányelv X. mellékletében felsorolt anyagok. Az ilyen anyagok közé tartoznak a „kiemelten veszélyes anyagok”. „Szennyezőanyag” minden olyan anyag, amely szennyeződést okozhat. „Szennyezés” az olyan, emberi tevékenységből származó anyagok, és hő közvetlen vagy közvetett bevezetését jelenti a levegőbe, a vízbe vagy a talajba, amelyek károsak lehetnek az emberi egészségre, a vízi ökoszisztémákra vagy a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémákra, amelyek az anyagi tulajdon károsodását eredményezik, vagy amelyek rontják, illetve zavarják a környezet élvezetét vagy más, jogszerű használatát. „Kibocsátási határérték” a kibocsátásnak a bizonyos paraméterekkel, koncentrációval és/vagy kibocsátási szinttel kifejezett azon tömegét jelenti, amely egyáltalán nem vagy meghatározott időszakban nem léphető túl. Kibocsátási határértékek megállapíthatók az anyagok bizonyos csoportjaira, családjaira vagy kategóriáira is. A tagállamok megvédik, javítják, és helyreállítják az összes felszíni víztestet azzal a céllal, hogy legkésőbb ennek az irányelvnek a hatálybalépését követő 15 éven belül elérjék a felszíni vizek jó állapotát. A tagállamok bevezetik a szükségessé váló intézkedéseket az elsőbbségi anyagok által okozott szennyeződések fokozatos csökkentése, illetve a kiemelten veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek megszüntetése vagy fokozatos kiiktatása céljából. A tagállamok gondoskodniuk kell a vizek állapotának monitoringjára irányuló programok kidolgozásáról, hogy a vizek állapota minden egyes vízgyűjtő kerületben 62
összefüggő és átfogó módon áttekinthető legyen: felszíni vizek esetében a monitoring programok kiterjednek: a víztérfogatra és a vízszintre vagy a vízhozamra olyan mértékben, amennyire azt az ökológiai és a kémiai állapot, valamint az ökológiai potenciál megköveteli, és az ökológiai és a kémiai állapotra, valamint az ökológiai potenciálra. A monitoring kiépítésének ki kell terjednie a mikroszkopikus élőlényekre, a makrofitákra és a halfaunára. A tagállamok biztosítják, hogy a szennyvízbevezetéseket a meghatározott kombinált módszer szerint szabályozzák. A tagállamok biztosítják a következők kidolgozását és/vagy megvalósítását: a kibocsátásoknak a legjobb rendelkezésre álló technikán alapuló szabályozását, vagy a megfelelő kibocsátási határértékeket, vagy diffúz hatások esetében a szabályozásokat, amelyekbe – amennyiben alkalmazhatók – a legjobb környezeti gyakorlatokat is bele kell érteni. Az Európai Parlament és a Tanács különleges intézkedéseket fogad el a vizek olyan szennyezőanyagok vagy szennyezőanyag csoportok által okozott szennyeződése ellen, amelyek jelentős kockázatot jelentenek a vízi környezetre vagy azon keresztül az ivóvíz kitermelésére használt vizekre vonatkozóan. Az ilyen szennyezőanyagok esetében az intézkedések célja a bevezetések, a kibocsátások és a veszteségek fokozatos csökkentése, a kiemelten veszélyes anyagok esetében pedig, a bevezetések, a kibocsátások és a veszteségek megszüntetése vagy fokozatos kiiktatása. Abban az esetben, ha erre szükség van, tudományos elveken alapuló, egyszerűsített kockázatelemzéssel kell az anyagokat a vízi környezetre vagy az azon keresztül gyakorolt kockázat alapján a beavatkozások szempontjából prioritási sorrendbe állítani, különös tekintettel a következőre: az érintett anyag természetéből következő, nyilvánvaló veszélyesség, különös tekintettel a vízi ökotoxicitására és a vizek
kitettsége
útján
érvényesülő
humán
toxicitására,
és
a
kiterjedt
környezetszennyezés megfigyelésből származó, egyértelmű adatok, és egyéb, széleskörű környezeti szennyezést jelző, bizonyított információk, mint az érintett anyag termelt és felhasznált mennyisége, továbbá hasznosításának módjai. A Bizottság javaslata kijelöli a kiemelten veszélyes anyagokat is. A kijelölés során a Bizottság figyelembe veszi a Közösség veszélyes anyagokra vonatkozó joganyagában és a vonatkozó nemzetközi egyezményekben szereplő anyagokat. Az elsőbbségi anyagokkal kapcsolatban a Bizottság szabályozási javaslatokat terjeszt elő: 63
-
az
érintett
anyagok
bevezetéseinek,
kibocsátásainak
és
veszteségeinek
fokozatos csökkentésére, -
különösen
az
elsőbbségi
anyagok
bevezetéseinek,
kibocsátásainak
és
veszteségeinek megszüntetésére vagy fokozatos kiiktatására a megfelelő ütemtervvel együtt. A Bizottság javaslatokat terjeszt elő azokra a minőségi határértékekre, amelyek az elsőbbségi anyagoknak a felszíni vizekben, az üledékben és az élőlényekben levő koncentrációjára alkalmazhatók. [9.]
64
7. A VÍZMINŐSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
7.1. A feliszapolódás A nem megfelelően karbantartott csatornákban jellegzetesen kialakuló folyamat a feltöltődés, a feliszapolódás. A mederfenéken képződő iszap egyrészt a tápvizekkel, valamint a partok mentén a csatornába vezetett csapadékvizekkel szállított lebegő anyagokból, elsodort talajrészecskékből, másrészt a vízben lezajló biológiai
folyamatok
eredményeként
keletkező,
elhalt
biomassza
leülepedő
anyagából tevődik össze. Kalocsa belterületi szakaszán kiszélesedik a csatorna medre, lecsökken a víz sebessége, ami elősegíti a hordalék kiülepedését. A kialakuló és felgyülemlő iszap egyrészt nem kívánatos a víz minősége szempontjából, másrészt zömében értékes, hasznos illetve hasznosítható komponenseket tartalmaz. Mind a finom szemcseeloszlású, nagy kolloidtartalmú szerves anyag, mind az ásványi összetevők tekintetében az ilyen iszap kitűnő trágyaanyag, ami különböző területeken (szántóföldeken, erdőkben, kertészetben stb.) hasznosítható, de alkalmas a mélyebb fekvésű területek feltöltésére is (elhelyezés).
7.2. Szakszerűtlen csapadékvíz bevezetések (illegális szennyvízbevezetések) A csapadékvíz elvezető csatornákon nincsenek mechanikai tisztítást végző műtárgyak (pl.: homokfogó), így a csapadék által a vízfolyásba kerülő lehordott talajszemcsék tovább növelik a leülepedett iszap mennyiségét. A csapadék továbbá különféle szervetlen, szerves, esetleg toxikus (pl.: nehézfémeket) szennyeződéseket mos a csatornába, ami rontja a csatorna vízének minőségét, valamint egy részük akkumulálódik az iszapban.
65
Illegális szennyvízbevezetéseket lokálisan nem sikerült feltárni, de a vízminőségi adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a vizsgált időszakban történt ilyen jellegű terhelés. A
kalocsai
szennyvíztisztító
telep
a
tisztított
szennyvizet
a
telep
rekonstrukcióját, illetve bővítését megelőzően a csatornában vezette, amely elsősorban a Kalocsa alatti szakaszon éreztette káros hatását. Az átépítést követően a tisztított szennyvizet a Meszes alatt a Duna sodorvonalába vezették.
7.3. Illegális hulladéklerakások Az illegális hulladéklerakások jelentősen rontják a városképet. A Piactér környékén fordulnak elő nagyobb számban. Elsősorban kommunális hulladékkal, különböző csomagolóanyagokkal (pl.: kartondobozokkal, nylonzacskókkal stb.) borított a csatornapart.
7.4. Engedély nélküli horgászat A horgászok engedély nélkül kialakított stégei körül kisebb öblösödések jönnek létre a parton, amelyek elősegítik a hordalék lerakódását. A rutinszerűen alkalmazott szoktató-etetések során kisebb-nagyobb mennyiségű szerves anyaggal (kukorica, búza, zab, tápok stb.) terhelik a csatorna vizét. A halak, és a mikroorganizmusok által el nem fogyasztott etetőanyag a fenékiszapot gyarapítja és ott anaerob erjedésnek, bomlásnak indul. Ezen felül általában szemetesen hagyják a horgászhelyet a tevékenységük felhagyása után.
66
8. A CSATORNÁVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK
8.1. „Eredeti” funkció 8.1.1. Belvízelvezetés A belvizek átlagos levonulása az őszi-tavaszi időszakban (novembertől márciusig) átlag 3-4 hetes hosszúságú időtartammal, míg Medárd idején (júniusjúlius) mintegy 2 hetes tartóssággal fordulnak elő. Kedvezőtlen hidrometeorológiai körülmények esetén azonban az év bármely időszakában kialakulhat belvíz. Ahhoz, hogy a belvizek a csatornában gravitációsan bevezethetők legyenek, a befogadó üzemi vízszintjét alacsonyan kell tartani. Magas dunai vízállás esetén a Foktői belvízátemelő szivattyútelep biztosítja a terület káros belvizeinek kivezetését. A tavaszi-nyári belvizes időszakban történő üzemvízszint csökkentés problémát okozhat. A vízimadarak tojásrakását, azok kikeltetését megzavarhatja, esetleg meg is akadályozhatja.
8.1.2. Öntözővíz-igény kielégítése
Öntözési idényben (április 1.-től szeptember 30.-ig) nagyobb mennyiségű Dunavizet táplálnak a csatornába a Duna-völgyi főcsatorna közvetítésével, illetve kritikus időszakban a Foktő-Barákai vízpótlómű tudja biztosítani a vízátemelést. A tápvíznek alacsony a szerves anyag és a tápanyagtartalma, így előnyösen befolyásolja a víz minőségét. Kedvezőtlen azonban a megnövekedett hordaléklerakódás miatt.
67
8.1.3. Ipari vízkivétel
A Csorna-Foktői főcsatorna vizét a kalocsai szakaszon közvetlenül felhasználják ipari vízigények kielégítésére. Két jelentősebb ipari egység használja a Vajas vizét. A Kaloplasztik Rt. hűtővízként hasznosítja, míg a Kalocsa Paprika Rt. mosóvízként használja fel a csatorna vizét.
8.2. Új követelmények 8.2.1. Ökológiai igény A csatorna vízkészletét öntözési és egyéb vízhasznosítási célra nem lehet teljes egészében igénybe venni. Bizonyos vízhozamot a mederben kell hagyni a vízfolyás élővilágának fenntartása érdekében.
8.2.2. Rekreációs tevékenységek (télen korcsolyázás, horgászat) A csatorna csak részben alkalmas rekreációs tevékenységek folytatására. Evezésre az alacsony hídfők miatt nem megfelelő. Télen megfelelően alacsony üzemvízszint tartás mellett egyes szakaszai alkalmassá tehetők a téli sportok kedvelőinek a korcsolyázásra.
8.2.3. Szebb tájkép, illetve városkép kialakítása Mivel a Vajas Kalocsa belterületén halad, jogosan merül fel az az igény a lakosság részéről, hogy a csatorna minél kellemesebb, pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas területe legyen a városnak. A környezet esztétikussá tétele érdekében a csatornaparton sétányok kialakítása, pihenőpadok és szemétgyűjtők elhelyezése 100 méterenként, a rendelkezésre álló területek füvesítése, fásítása, ligetesítése szükséges.
68
A belvárosi részen javasolt a csatorna bal partján lévő piacteret a kiépített sétánytól élő sövénnyel elválasztani, mintegy 100 m hosszban, ami felfogja a szél által szállított szemetet és esztétikailag is kedvező. A ligetesítést különböző hazánkban is honos fajok telepítésével kell végezni.
Javasolt fatípusok:
Sorfa: -
magyar, illetve magas kőris
-
korai, hegyi és mezei juhar
-
fekete dió
-
hársfa, illetve ezüst hárs
-
Wenitz szil
-
kocsányos- és csertölgy.
Széles sáv: -
szomorú fűz
-
szürke nyár
-
kínai jegenye nyár.
Javasolt cserje típusok: -
veresgyűrű lonc
-
kecskefűz.
A piac mellett telepítendő élő sövény: -
fagyal
-
gyöngyvessző
-
kínai lonc
-
mályvacserje
-
rózsalonc fajok vegyesen. [3.]
69
9.
A
REKONSRUKCIÓ
KÖRNYEZETI
HATÁSAINAK
OPTIMALIZÁLÁSA A KHV SZEMPONTRENDSZERÉNEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL
9.1. A vízrendezés környezeti vizsgálata A hazai jogi szabályozások közül ki kell emelni „A környezet védelmének általános szabályairól” szóló 1995. évi LIII. törvény VII. fejezetét, valamint a környezeti hatásvizsgálatokra vonatkozó 20/2001. (II. 14.) Kormány rendelet előírásait. A 20/2001. (II. 14.) Kormány rendelet és mellékletei szerint a tárgyi kotrási tevékenység bár nem hatásvizsgálat köteles, de elvégzését indokolná az, hogy a kotrás komplex hatásai a vízgazdálkodás, a természetvédelem, a környezetvédelem és a vízügyi feltételek és elvárások összefüggés rendszere miatt feltétlenül fontos. A vízrendezési munkák környezetbe illesztésének megtervezéséhez az egyik módszer a környezeti hatásvizsgálat (KHV). A környezeti hatásvizsgálat olyan döntés előkészítő eljárás, amelynek feladata a tervezett emberi tevékenységek megvalósítása következtében várható környezeti hatások feltárása, értékelése és bemutatása. Egy összetett becslési eljárás, amely különböző, a jövőben megvalósuló emberi tevékenység a környezetre és az emberre gyakorolt várható minden lényeges hatását feltárja és értékeli. A módszer segítségével nemcsak jobb megoldások születhetnek, hanem a közvélemény számára be is mutathatók a munkálatok várható hatásai. A vízrendezés környezeti hatásvizsgálatának célja, hogy döntési alapot adjon a műszaki, gazdasági szempontból lehetséges és megfelelő alternatívák közötti választáshoz, oly módon, hogy a döntéshozók tájékozottak legyenek az általuk kiválasztott változat hatásairól, s hogy a társadalmi fogadtatás is kedvezőbb legyen. Ezek mérnöki felfogásban egyszerűbben azt jelentik, hogy műszakilag a kor technikai színvonalának megfelelő és jó vízrendezés valósuljon meg. A domináns környezetvédelmi szempontok mellett egyre nagyobb helyet kap a gazdasági, társadalmi és műszaki optimalizáció is.
70
Előre jelezhető, hogy hosszabb távon valamennyi környezetet érintő tevékenységre feltétel lesz a környezeti hatásvizsgálat elvégzése. Általános konklúzió, hogy mivel a tervezett vízrendezésnek környezeti hatásai vannak, így ún. előzetes vagy egyszerűsített környezeti hatásvizsgálatot célszerű végezni. Az esetek többségében ez a tervezéssel együtt és kis költséggel megvalósítható, mely alapján eldönthető, hogy a tevékenység környezetvédelmi szempontból megvalósítható-e, vagy el kell azt vetni.
9.1.1. Előzetes környezeti hatástanulmány
A „Vízgazdálkodásról” szóló 1995. évi LVII. törvény VIII. fejezete szerint vízjogi
engedélyezési
eljárás
lefolytatása
szükséges
bármilyen
vízimunka
elvégzéséhez. Vízügyi hatósági jogkörben első fokon az illetékes vízügyi igazgatóság (Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság), másodfokon az Országos Vízügyi Főigazgatóság jár el. A vízügyi hatóság olyan állami szerv, amely a vizekkel kapcsolatban hatáskörébe utalt ügyekben, minden természetes, jogi személyre és szervre a rendelkezésre álló törvényes eszközökkel biztosítható jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg. E tevékenységet főleg az engedélyek kiadásával és felügyelet keretében gyakorolja.
A vízjogi engedély fajtái: Ø Elvi vízjogi engedély
A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunka műszaki tervezéséhez elvi vízjogi engedélyt kell kérni a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól (ADUVÍZIG-től). A vízjogi engedélyezési eljárásban a külön jogszabály szerinti, hatáskörükben érintett hatóságok szakhatóságként működnek közre.
71
Szakhatóságként a helyileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséget (ADUKÖFE-t) minden esetben be kell vonni. A törvényi előírásoknak megfelelően a környezetvédelmi hatóság a szakhatósági hozzájárulást adott esetben környezeti hatásvizsgálat készítéséhez köti. Ekkor 3 féle határozatot hozhat: - kiadja a tevékenységhez szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy - elutasítja a kérelmet, vagy - részletes környezeti hatásvizsgálat lefolytatását írja elő és meghatározza a részletes hatástanulmány készítése során vizsgálandó kérdéseket. Ø Vízjogi létesítési engedély
Vízjogi létesítési engedély szükséges a vízimunka elvégzéséhez, a kiviteli terv elkészítéséhez. Ø Vízjogi üzemeltetési engedély
Az üzemeltetési engedély kiadható, ha a vízimunka az engedélyben előírtaknak megfelel, amit a műszaki átadás során ellenőriznek. Ha a vízimunka elvégzése engedély nélkül, vagy attól eltérően történt, az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Az előzetes környezeti hatástanulmány a KHV során készített szakmai dokumentumok összessége, amelyek a döntés szakmai megalapozását jelentik. A hatástanulmányokat megfelelő szakértői szervezetek készítik, mérések, becslések, a műszaki tevékenységek leírása és más szükséges információk alapján, de végleges tartalmat és formát a tanulmányok különböző egyeztetések, tárgyalások alapján kapnak.
72
9.1.1.1. A tervezett tevékenység bemutatása
A tervezett tevékenység célja: Ø A Kalocsa belterületén áthaladó Csorna-Foktői árapasztó főcsatorna és a Sárközi
I.
számú
főcsatorna
rekonstrukció
környezeti
hatásainak
optimalizálása. Ø A rekonstrukció során olyan mederszelvény kialakítása, amely állandó vízfelületet, vízsebességet biztosítana, így ritkábban lenne szükség a fenntartási kotrásra. Ø Biztonságos rézsűk kialakítása. Ø A vízminőség javítását szolgáló mederiszap eltávolítása kotrással. A kitermelt iszap környezetvédelmi szempontból legoptimálisabb elhelyezése, kezelése. Ø Terep-, illetve tájrendezés során járóutak, sétányok kialakítása mindkét oldalon, a tájba illő, hazánkban is honos növények (fák, cserjék, örökzöldek) ültetése.
9.1.1.2. A beruházás, illetve tevékenység jellemző adatai
Ø
Kezelő neve: Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság
Ø
A beruházás, illetve a tevékenység helye: Bács-Kiskun Megye, Kalocsa Város belterülete, a Csorna-Foktői árapasztó főcsatorna és a Sárközi I. számú főcsatorna városon áthaladó mintegy 4,5 km hosszú szakasza.
Ø
A tevékenység környezetében lakott terület van.
Ø
A maximális belvízszint 89,82 m B.f.
Ø
Földmunka (földtömegszámítás): -
Csorna-Foktői árapasztó főcsatorna (8+000 – 12+800 szelvények között) Bevágás: 31609,50 m3 Töltés: 2174,80 m3
-
Sárközi I. számú főcsatorna (49+700 – 50+405 szelvények között) Bevágás: 4647,50 m3 Töltés: 340,50 m3
73
9.1.1.3. A tervezett tevékenység telepítési, technológiai lehetőségei, hatótényezői
A „Csorna-Foktői főcsatorna és Sárközi I. számú főcsatorna Kalocsa város belsőségi
szakaszainak
rendezése”
című
tanulmánytervben
megfogalmazott
mederrendezési, tereprendezési és tájrendezési célok teljesítése jelentős feladatot ad a kb. 4,5 km hosszú szakaszon. A vízminőség javítása érdekében a konszolidálatlan mederiszapot el kell távolítani. A nagyobb vízszállító képesség, a növényzetmentes szabad vízfelületek növekedése kedvezően befolyásolja a vízminőséget.
A Csorna-Foktői főcsatorna tervezett kotrását követően kialakuló szelvény adatai: Ø 4,0 m-es fenékszélesség Ø 1:3, illetve maximális belvízszint felett 1:1,5-es rézsű Ø fenékesés 0,12 ‰
A Sárközi I. számú főcsatorna tervezett kotrását követően kialakuló szelvény adatai: Ø 5 m-es fenékszélesség Ø 1:3-as rézsű Ø fenékesés 0,04 ‰
Azokon a szakaszokon, ahol a csatorna viszonylag keskeny, ott a járóutak egyértelműen a partokon helyezkednek el, míg a szélesebb, nagyobb vízfelületű szakaszokon – törekedve arra, hogy csak minimálisan csökkentsük a szabad vízfelületet – ún. horgász sétány (járóút) kialakításával biztosítható egyrészt a csatorna teljes szelvényében a fenntartási munkák elvégzése, másrészt köztes időszakban ezen utak szolgálják a vízpart közvetlen megközelíthetőségét, a horgászati lehetőséget is. A járóutak szélessége minimum 3,0 m. Keresztirányú esése a csatorna felé 10 cm-es. Azokon a szakaszokon, ahol a járóút a mederbe kerül, a víz felöl fa cölöpsoros biztosítást alakítanak ki a következők szerint: a hosszúságtól függően 1015 cm átmérőjű akáccölöpök leverése szükséges a kívánt partélben oly módon, hogy 2/3-ad részük kerüljön a talajba. Az akáccölöpök egymástól való távolsága 50 cm. A 74
föld feletti részen netlon háló és terfil szövetet kell elhelyezni a cölöpsorokhoz rögzítve, majd e mögé lehet elhelyezni a feltöltést kellő tömörítéssel (Trg 85%). A cölöpsor védelme érdekében a kiálló részeket megfelelő anyaggal kezelni kell. [3.]
A tevékenység technológiai folyamata 3 fázisra bontható: Ø a növényzet eltávolítása, tereprendezés, Ø kotrás, mederanyag eltávolítás, Ø rakodás, Ø szállítás.
Ø A növényzet eltávolítása, tereprendezés A meder iszaptalanítását megelőzően szükséges a járóút és a rézsű kaszálása, egyes helyeken bokrok és fák kivágása, a kivágott, illetve a lekaszált anyag eltávolítása, a mederfenék kaszálása és a kotrás előkészítéseként a terep rendezése. A növényzet eltávolítását kézi erővel, kaszálással végzik, mivel a belterület jelentős részén gépi munkavégzésre a járóút alkalmatlan. Tekintettel arra, hogy ez igen munkaigényes, ezért helyette általában különböző gépi megoldásokkal (pl.: vibrációs kaszával, lengőkéses kaszával, rotációs kaszával, a hidraulikus mederfenntartó gép alapgépére szerelt Hidrot rézsűkaszával) történik a mechanikai gaztalanítás, ahol a feltételek adottak.
Ahol a meder szélessége megkívánja, a
növényzet eltávolítására úszókaszát kell alkalmazni, és az általa levágott vízinövényeket mozgó gerebekkel ki kell szedni a csatornából, mert zsilipeknél, hidaknál, szivattyútelepeknél eltömődést okozhatnak. A tereprendezést a geodéziai kitűzésnek megfelelően földnyesőkkel, illetve földtolókkal végzik. [10.]
A tereprendezési műveletek hatótényezői: -
kipufogó gázok
-
diffúz porszennyezés
-
elcsepegő üzemanyag, illetve kenőanyag 75
-
zaj, rezgés
-
növényi és állati élőhelyek megzavarása.
Ø Kotrás A kitermelést önjáró (lánctalpas) forgó felsővázas hidraulikus kotrógépekkel végzik, melynek gémhossza 19 m, így a keskenyebb csatornaszakaszokon egy oldalról, míg a szélesebbeken két oldalról történik a kotrás. A kotrógépek a kialakított járóutakon állva végzik a kitermelést úgy, hogy a kitermelt anyagot szállító járművekre rakják.
A kotrási műveletek hatótényezői: -
kipufogó gázok
-
elcsepegő üzemanyag, illetve kenőanyag
-
zaj, rezgés
-
növényi és állati élőhelyek megzavarása.
Ø Rakodás A
rakodás
a
kitermelést
végző
kotrógépekkel,
közvetlenül
a
szállítójárművekre történik, ezért a hatótényezők a kotráséval megegyeznek.
Ø Szállítás A szállítás EURO I-II. minősítésű, zaj- és füstgázszegény járművekkel történik. A járművek a kialakított járóutakon haladnak terepen.
A szállítási műveletek hatótényezői: -
kipufogó gázok
-
porszennyezés
-
elcsepegő üzemanyag, illetve kenőanyag
-
zaj, rezgés.
76
9.1.1.4. A tervezett kotrási technológia ismertetése
A kotrási technológia pontos meghatározása nem csak egyfajta műszakipénzügyi kérdés, amely a kotrandó mederanyag bizonyos paramétereitől, a szállítási távolságoktól és a víztelenítési megoldásoktól függhet, hanem lényegesen meghatározza a technológiát a zagylerakó helyek területi elhelyezkedése és a kotrandó mederszakasztól való távolság is. A kotrási technológiát a különböző kotrandó anyagminőség határozza meg, mely anyagok a következők: Ø A feliszapolódott meder parti sávjában a náddal, sással benőtt, növényi uszadékkal, iszappal, illetve mesterségesen feltöltött és szárazulattá vált területek anyagának eltávolítása egyedi megoldást igényel. Ø A mederben kiülepedett és konszolidálatlan iszap. Ø A mederben kiülepedett és már konszolidálódott iszap, homok, kavicsos homok.
A kotrás ún. száraz technológiával a kiépített járóutakról végezhető el lánctalpra szerelt forgó felsővázas hidraulikus kotróval, valamint úszótagra szerelt kotróval, ahol a meder szélessége miatt a gémkinyúlás (19 m) nem elegendő. A mederbe települő iszapos és finomszemcsés üledék eltávolítására a hidromechanizációs kotrási technológia lenne a legkedvezőbb. Ez a technológia azonban csak akkor alkalmazható, ha a szívó-nyomó kotró zagyszállító teljesítménye a közvetlen zagybetöltést lehetővé teszi. A zagy átemelése, nyomásfokozó közbeiktatása már gazdaságtalanná, műszaki szempontból bizonytalanná tenné a műveletet. A kikotort mederanyag a Vajas holtág rehabilitációja során kialakított zagytérben nyer elhelyezést, amelynek helyrajzi száma: 3035/33 és 3035/34. a Földhivatalban ez a terület építési területként van nyilvántartva. Az igénybe vehető zagyterek ismert elhelyezkedése következtében a hidromechanizációs technológiát nem ajánlott alkalmazni, mivel a zagytér vízi úton nem közelíthető meg. A kikotort anyag elhelyezése – lévén belsőségi szakaszról van szó – problémát jelent. A kitermelt, még folyós állapotú iszapot vagy közvetlenül a
77
szállítójárműre helyezi a kotrógép és elszállítják az ürítő helyre, vagy azonnal a végleges
helyre
deponálják,
ha
azt
partalakítási
szempontból
feltöltések
elvégzéséhez használják fel, melyek a végleges helyükön maradnak. [3.]
9.1.1.5. A megmozgatott mederanyag mennyisége
A megmozgatott mederanyag mennyisége az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság felmérése alapján összesen 38772,30 m3.
9.1.1.6. A kikotort mederanyag minősége
A felszíni vizek üledékének vizsgálatával foglalkozó MSZ 12739-(12,4):1978, valamint a MSZ 12739-(3,5-6):1984 szabványok szerint lehet a kikotort mederanyag minőségét meghatározni. A mérések elvégzéséhez hiányoznak a megfelelő tárgyi, illetve anyagi feltételek, ezért a szakdolgozat keretein belül nem állt módomban megvizsgálni a kitermelt iszap minőségét. Így két lehetőség jöhet számításba: Ø
Az üledék szennyezettsége nem éri el a kihelyezhetőség határértékét.
Az iszap magas szerves anyag tartalmú, növényi tápanyagokban gazdag és víztartalma
is
jelentős,
ezért
kedvezően
befolyásolja
a
talaj
szerkezetét,
tápanyagforgalmát. Ebben az esetben különböző módon hasznosítható a kitermelt mederanyag. Az iszapot el lehet helyezni: -
rekultiválandó területen,
-
talajjavítási céllal,
-
meglévő erdőben,
-
faültetvényen,
-
egyéb ültetvényeken (gyümölcsös, szőlő)
-
szántóföldön.
78
A mai helyzet az, hogy a mezőgazdasági kihelyezés gyakorlatilag igen korlátozott, mivel nincs megfelelő terület és fogadókészség. Financiális szempontból is kivihetetlen tevékenységről van szó, mivel a szállítási távolságok és a művelésből való kivonás, majd a rekultiváció meg nem térülő beruházásokat és költségeket jelentenének.
Bakteriológiailag a csatorna iszapja az egészségügyi korlátozás nélkül hasznosítható anyagok közé tartozik, hacsak nem vezetnek be rendszeresen jelentős mennyiségű fekáliás szennyvizet az adott csatornába. Ilyen esetben higiénés bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatokkal kell kimutatni az iszap esetleges fertőzöttségét, és ha ez pozitív, az iszap mezőgazdasági hasznosításakor be kell tartani a hasonló szennyezettségű szennyvizek, illetve szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosításával és elhelyezésével kapcsolatos egészségügyi előírásokat (MI-08-1735/1990). [13.] Ø
Az üledék környezetre káros mennyiségű szennyező anyagot tartalmaz, pl.:
nehézfémeket, toxikus anyagokat stb. Erre való tekintettel a kotrás előtt meg kell vizsgálni az iszap sótartalmát, sóösszetételét, nehézfém-tartalmát és szerves szennyezőanyag-tartalmát
annak
eldöntésére,
hogy
van-e
az
iszapban
a
megengedhetőnél több káros só vagy potenciálisan mérgező anyag. Ilyen esetben körültekintően kell eljárni, és a kitermelt iszapot veszélyes hulladékként kell kezelni. Veszélyes hulladék az az anyag, amely közvetlenül, vagy bármely bomlásterméke útján az élő környezetre, az élővilágra, az emberre közvetlenül, vagy közvetve károsító hatást fejt ki. Ilyen esetben a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő veszélyes hulladéklerakóba kell elhelyezni, illetve kezelni a kitermelt zagy jellegű mederanyagot.
79
9.1.1.7. A tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények
A
kotrási
anyagmennyiség
tevékenység kis
mértéken
további
halasztása
tartásának
vagy
következménye
az
éves
kikotort
egyértelműen
a
feliszapolódás további növekedése miatt a vízminőség romlása, a meder további feliszapolódása és beszűkülése, a vízfelszín keresztmetszeti csökkenése, az átbocsátott vízhozam további csökkenése és kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén az eutrofizációs jelenségek tért hódítása, ami káros látképi, esztétikai megjelenéssel járna. A vízrendezés elmaradása térben és időben változó módon és mértékben jelentkezik. A nemkívánatos változások akkor jelentkezhetnek, ha a beavatkozások hatásait nem, vagy helytelenül vesszük figyelembe, ha a tervet rosszul vagy rossz módszerekkel valósítjuk meg, vagy ha a létesítmények üzemeltetéséről vagy fenntartásáról nem gondoskodunk. A nem megfelelő módon vagy mértékben végrehajtott munkák nemkívánatos hatásai: -
a meder feliszapolódás növekedése,
-
a vízterek eutrofizációjának fokozódása,
-
a talaj víz-, hő- és levegőháztartás romlása,
-
csökken, illetve átalakul a természetes növény- és állatvilág a természetes szukcesszió szerint,
-
a mikroklíma romlása,
-
káros mértékben csökken, vagy megemelkedik a talajvízszint,
-
romlanak az öntözési- és ipari víz beszerzésének körülményei. A vízrendezés környezetvédelmi költségei közvetve térülnek meg, mégpedig
a gyenge vagy közepes ökológiai adottságú területek javulása útján. A vízrendezési munkáknál okozottan kell foglalkozni a társadalmi igények és érdekeltségek feltárásával és a környezetváltozás hatásaival.
80
9.1.1.8. A tevékenység környezeti hatásai
Környezeti hatás: az emberi tevékenység okozta környezeti állapotváltozás, melyet a kontroll környezethez viszonyítunk. E változások becslése jelenti a hatásvizsgálat lényegét. Kontroll környezetnek nevezzük a teljes hatásterületen a környezet állapota, minősége a tervezett tevékenység nélkül. Nem statikus állapot, csak kiinduló pont. Figyelembe kell venni a hatásterületnek a területfejlesztési, illetve rendezési tervben egy későbbi időpontra előre jelzett állapotát is.
A hatásterület kiterjedése közvetlen és közvetett. Ø A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint a föld, víz élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei. A
terület
csatornaszakasz szárazulatokat,
meghatározásánál
teljes a
figyelembe
kell
vennünk
magát
vízfelületét, ill. a különböző vízállásoknál
kotrandó
mederszakasz
parti
sávját,
ami
a
a
keletkező csatorna
keresztszelvényi értelemben vett néhány 10 m-es területsávját jelenti a megállapított kotrási éltől számítva. A hatásterület kiegészül még a szállítás útvonalával és a végleges lerakóhelyként funkcionáló zagytér területével. Ø A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint.
81
Ø A teljes hatásterület: a közvetlen és a közvetett hatások területeinek összege. A teljes hatásterület meghatározásakor azokat a területeket kell figyelembe venni, ahol a lefolytatott vizsgálatok és előrejelzések alapján valamely környezeti elemben és rendszerben, közvetve vagy közvetlenül (negatív vagy pozitív) állapotváltozás várható. [17.]
Földtani környezetet érő hatások
A mederrendezés, terep- és tájrendezés jelentős mértékben érinti a földtani környezetet. A kotrás során a magas szerves anyag és tápanyag tartalmú mederanyag egy része eltávolításra kerül a csatornák mintegy 4,5 km-es szakaszán. Szállítása a tömörödés minimalizálása érdekében kis fajlagos talajnyomású szállítóeszközökkel történik. A kotrási tevékenység talajszennyezésre gyakorolt hatása a zagylerakó helyeken előfordulhat. Az iszap-víztelenítést és a csurgalékvíz elhelyezést kérdése még nem megoldott. A földet érő hatások közül kiemelten fontos a gépek üzemanyaggal való ellátásának vizsgálata. A gépek üzemanyag ellátása a telephelyen lévő üzemanyag tartályból történik. Gondosan ügyelni kell arra, hogy a töltővezeték sérülésmentes tömítettsége hibátlan legyen, mely meggátolja az üzemanyag elfolyását. Az üzemanyagtöltést csak kioktatott szakember végezheti. A kotrási munkákat végző gépek javítása és karbantartása szakműhelyben folyik. A csatornaparton csak a műszaki és környezetvédelmi előírásoknak megfelelő gépek üzemelhetnek. A szállító járművek a közúti forgalomban résztvevő csak a műszaki és környezetvédelmi
előírásoknak
megfelelő
járművek
lehetnek.
Üzemanyagot
telephelyükön vételeznek, javításuk és karbantartásuk szakműhelyben történik. Esetleges havária esetén a keletkezett olajszennyeződést elitató anyaggal (perlit, homok stb.) kell semlegesíteni, majd az olajos hulladékot zárt tartályba (pl. fémhordó) maradéktalanul össze kell gyűjteni, és azonnal a bázistelepre szállítani. A végleges elszállításig a bázistelep üzemi gyűjtőhelyén kell tárolni. Fentiekre a személyzetet elkészítjük és kioktatjuk.
82
Tekintettel arra, hogy az olajjal szennyezett felitató anyag veszélyes hulladéknak minősül, a végleges elszállítás és ártalmatlanítás a 102/1996. (VII.12.) Kormányrendelet szerint történik.
Hidrogeológiai környezetet érő hatások
Felszíni vizek A meder-, illetve tereprendezési munkák, az iszappal együtt eltávolított növényi részek hatására megváltozik a nedvesített keresztmetszet alakja, a fenék esése, ezáltal megnő a csatorna lefolyási sebessége és a vízhozama. A magas szervesanyag tartalmú és tápanyagban dús iszap eltávolítása a csatorna vízminőségének szempontjából pozitív változást eredményez. A mellékágak frissvíz ellátása szempontjából is kedvező a kotrási tevékenység.
Felszín alatti vizek A talajvízáramlás rendszere, folyásának iránya a tevékenység hatására nem változik meg. A talajvíz mennyiségét és minőségét esetlegesen a talajba jutó csurgalékvíz befolyásolhatja.
Mélységi vizek, ivóvíz A csatorna 1 km-es környezetében vízművek, vízbeszerző helyek vagy vízbázisok nincsenek. A tevékenység a mélységi vizeket nem veszélyezteti. A város csatorna környéki házai mind rá vannak kötve a települési ivóvízhálózatra, így a tevékenység nem befolyásolja az ivóvíz ellátást.
83
Levegőt érő hatások A tervezett tevékenység során végzett munkálatok, a mederkotrást, a terepés tájrendezést, a kitermelt anyag szállítását biztosító gépjárművek szennyező hatása a környezetre káros mértékű terhelést nem okoz. A szállító- és munkagépek okozta légszennyezés (szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szénhidrogének, kén-dioxid kibocsátás) elhanyagolható, és még tovább mérsékelhető a megfelelő műszaki karbantartással, a rendszeres műszaki felülvizsgálati előírások betartásával.
Zaj- és rezgéskeltő hatás A rekonstrukciós munkák során a kivitelezés okoz környezeti zajhatást. A mederkotrás során alkalmazni kívánt lánctalpas, illetve úszótagra szerelt hidraulikus kotrógép és a szállító járművek üzemeltetéséből kell zajterheléssel számolni. A tevékenység zajhatása huzamosabb ideig érvényesül, tekintettel a kitermelendő anyag mennyiségére. A csatorna Kalocsa belterületét átszelve kanyarog. Mindkét parti sáv lakóházakkal
beépített,
ezért
fontos
megvizsgálni,
hogy
a
jogszabályban
megengedett zajterhelési határértékek teljesülnek-e a tevékenység időtartama alatt.
Élővilág Növényzet Az érintett területeken védett növénytársulások nem találhatók. A vízi növényzet egy részének eltávolítása csökkenti az egyes fajok egyedszámát, de a fajok visszatelepedése más területről biztosnak vehető.
A környezet kialakítása
során a rendelkezésre álló területsávok fásítása, ligetesítése (fák, bokrok, cserjék, örökzöldek ültetése) egyben új élőhelyek megteremtését jelenti. A fásítást a tájba illő, hazánkban is honos fafajokkal kell végezni. 84
Állatvilág Az iszapban és a nádasokban élő gerinctelenek (bogarak, szitakötők, pókok, csigák stb.) eltűnésével kell számolni, azonban mivel ritka fajokra ezen a területen nem számíthatunk, a meglévő fajkészlet visszatelepedése más területekről biztosra vehető. A gerincesek (békák, gyíkok, madarak, kistestű rágcsálók és nagyobb testű növényevők) mozgáskörzete lényegesen nagyobb, mint a vizsgált terület, ezért a tevékenység elhagyása után a rehabilitált terület háborítatlansága esetén ismét meg fognak jelenni.
A tevékenységet úgy kell időzíteni, hogy a védett állatok
reprodukcióját és ivadéknevelését ne zavarja.
Épített környezet A tárgyi szakasz kotrása során a környezetben lévő építményeket, lakóépületeket a tevékenység semmilyen módon nem érinti. A kotrandó terület tulajdonviszonyainak feltárásával megállapítható, hogy a kotrásra teljes egészében a Magyar Állam tulajdonában lévő területen fog sor kerülni. Magántulajdonban lévő telekingatlant vagy épített létesítményt kotrással sehol sem érintenek. A tevékenység ideje alatt megjelenő munkagépek és szállító járművek rontják a táj megszokott képét.
A tervezett tevékenység társadalmi, gazdasági hatásai A vízminőség javítása érdekében a meder természetes egyensúlyához igazodva kell a fenntartási munkákat végezni. Az iszaptalanítás akkor esedékes, ha a feliszapolódás mértéke a csatornán elérte a nedvesített keresztszelvény 15%-át. Amennyiben a kotrások alkalmával kitermelt iszapmennyiség alatta marad a tárgyi szakaszon adott időszak alatt kiülepedő mederanyag mennyiségének, az egyensúlyi állapot felborulása és kedvezőtlen alakulása egyértelműen be fog következni. [8.]
85
Egyértelmű, hogy a tevékenység a város érdekeit szolgálja. Ezért az illetékesek számára olyan éves költségvetés tervezését és elfogadtatását javaslom, mely költségkeretek összhangban állnak és megfelelnek a fent leírt egyensúlyi állapot kialakulását jelentő kotrási, elhelyezési tevékenység finanszírozásával.
9.1.1.9. A tevékenység környezeti hatásainak értékelése
A tervezett rendezési, illetve a kapcsolódó szállítási tevékenység idején, valamint a felhagyás után a csatornát és környezetét különböző hatások érik. A környezeti hatások minősítését az alábbi minősítő hatásmátrixban foglaltam össze:
Hatásviselők
Hatáskeltő tevékenység Telepítés idején
Működés idején
Felhagyás idején
Havária esetén
Talaj
xx
xx
x
xx
Víz
xx
xx
+
xx
Levegő
x
x
x
xx
Élővilág
x
x
+
xx
Ember
x
x
+
x
Épített környezet
x
x
o
x
Táj
x
x
+
x
A kedvezőtlen változásokat három kategóriába sorolhatjuk:
xx
jelentős hatás
x
létező, de elviselhető semleges hatás
o
semleges hatás
+
pozitív hatás
A változás értékelésének szempontjai a következők: -
mennyire változnak meg az elemek sajátos fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai, megújulási feltételei,
86
mennyire közelíti meg az ember, mint biológiai és társadalmi lény
-
tűrőképességét. [4.]
Földtani környezetet érő hatások A rekonstrukció során a mederanyag eltávolításra, illetve áthelyezésre kerül. A tevékenység a csatornák területén maradandó változást okoz. Az elszállított iszap művelési ágból kivont mély fekvésű terület feltöltésére lesz felhasználva, a tevékenység ezért pozitívnak ítélhető a művi környezet kialakítása érdekében. A negatív környezeti hatás a csatornákra és azok közvetlen környezetére korlátozódik, a megvalósítás és a működés idején.
A vizeket érintő hatások A
kotrási
tevékenység
elvégzése
következtében
kialakuló
nagyobb
vízszállító képesség, valamint a növényzetmentes szabad vízfelületek növekedése is kedvezően befolyásolja a Vajas vízminőségét. A mellékágak frissvíz ellátása szempontjából is kedvező a kotrási tevékenység. A természeti értékek kismértékű és ideiglenes jellegű károsodásának mértékéig terjedő mederkotrás minden szempontból indokolható. A tevékenység a talaj- és rétegvizekre feltételezhetően nincs jelentős hatással.
Levegőt érő hatások értékelése A kotrást és a szállítást biztosító, megfelelő műszaki állapotú gépjárművek szennyező hatása a környezetre káros mértékű terhelést nem okoz. A fentiek alapján a levegőt érő hatások elviselhetőek lesznek a tevékenység idején.
87
A tevékenység élővilágra gyakorolt hatásainak értékelése A tevékenység kivitelezésekor részletesen meg kell vizsgálni, hogy milyen módon lehet a természetvédelmi értékek és a tisztán műszaki kotrási érdekek közötti kompromisszumos megoldást kialakítani. A terv részletes kidolgozása során szakhatóságként be kell vonni a területileg illetékes és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot, amely a természetvédelmi szakvéleményben rögzítik a tervezési szakasz természeti értékeit, és meghatározzák a feltétlenül védendő, továbbá a természetvédelmi szempontból bizonyos beavatkozásokat még eltűrő élőhelyek helyszínrajzi lehatárolását és adottságait.
Hatások az épített környezetre A tárgyi szakasz kotrása során közvetlenül a csatornapartra épített épületeket, létesítményeket a tevékenység negatívan befolyásolja. A Trófea étterem közvetlenül a csatorna partjára kialakított nyári kerthelyiségét a tevékenység megkezdése előtt el kell bontani.
9.1.1.10. Összefoglalás
Összefoglalva megállapítható, hogy a Csorna-Foktői és a Sárközi I. számú főcsatornák környezetoptimalizálási szempontokat is figyelembe vevő rekonstrukciója a víz minőségére kedvező hatású. A tevékenység a környezetében okozott hatásokat,
hatásfolyamatokat
tekintve
mind
a
hatásviselőkre,
hatásközvetítőkre nézve elviselhető, illetve semlegesnek ítélhető.
88
mind
a
10. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK: A vízminőség állapotának javítása, a jó állapot megtartása az alábbi szempontok figyelembe vételével valósítható meg: Ø felszíni és felszín alatti vízmennyiség és minőség figyelőrendszer (monitoring rendszer) kialakítása: a belterületi szakaszon további 2 mintavételi hely beiktatása vízmintavétel céljából (Kalocsa Paprika Rt., a piac térsége), évente 1 alkalommal mederiszap mintavétel, továbbá 2 darab talajvíz kút telepítése (Kalocsa Paprika Rt., Kubikus Park), valamint rendszeres vízhozam mérések végzése, Ø megfelelő hatósági eszközökkel meg kell szüntetni az illegális bekötéseket (szennyező fizet elv következetes alkalmazásával), Ø illegális
hulladéklerakások
felszámolása,
100
m-enként
szemétgyűjtők
kihelyezése, Ø horgászási tevékenység hatósági ellenőrzése, Ø az EU Víz Keretdirektíva szempontrendszerének figyelembe vétele: a csatlakozást követően a legalább jó vízminőségi állapot elérése, a szennyezést a kibocsátás helyén kell megszüntetni (forráskontroll), szennyező fizet elv alkalmazása, Ø a fenntartási munkák rendszeres és tervszerű végzése: évente minimálisan egy alkalommal, ősszel a növényzetet el kell távolítani, így a tavaszi belvizek idejére a növényzet a legkisebb lesz, Ø méretezett homokfogó műtárggyal kell ellátni az engedélyezett csapadék bevezetéseket, ezáltal csökken az esővíz által a csatornába bemosott lebegőanyag mennyisége, Ø a rézsűket megfelelően gondozni kell (fásítás, füvesítés, parkosítás), Ø a
becsatlakozó
és
keresztező
műtárgyak
állékonyságának
javítása,
rekonstrukciója, Ø 3 évente részletes geodéziai felmérést kell végezni a csatorna teljes belterületi szakaszáról.
89
FELHASZNÁLT IRODALOM
[1.] Asbóth Miklós: Kalocsa történeti topográfiája. (Előkészületi stádiumban van.)
[2.] Bándi Gyula szerk.: Hatásvizsgálat, felülvizsgálat. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1997
[3.] Borkovits Lajos: Csorna- Foktői és Sárközi I. Főcsatorna Kalocsa Város belsőségi szakaszainak rendezése. Tanulmányterv. Tervszám: 8/2002.
[4.] Cserey Balázs: Fejlesztések környezeti hatásvizsgálata. Nyomdacoop, Budapest, 1994
[5.] Dr. Felföldy Lajos: Biológiai vízminősítés. Vízügyi Hidrobiológia 16. kötet, Budapest, 1987
[6.] Dr. Pécsi Márton: A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967
[7.] Dr. Péczely György: Éghajlattan. Nemzeti Könyvkiadó, Budapest, 1979
[8.] Dr. Petrasovits Imre szerk.: Sík vidéki vízrendezés és -gazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982
[9.] 2000/60/EK Irányelve: Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén (Európai Unió Víz Keretirányelve) [10.] Markó Iván szerk.: Vízépítő művezetők zsebkönyve. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989
90
[11.] Martonné Erdős Katalin: Magyarország természeti földrajza. Kossuth egyetemi Kiadó, Debrecen, 1996
[12.] MSZ 12749:1993: Felszíni vizek minősítése, minőségi jellemzők és minősítés
[13.] Vermes László: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1998
[14.] 1995. évi LIII. törvény - A környezetvédelem általános szabályairól
[15.] 1995. évi LVII. törvény - A vízgazdálkodásról
[16.] 1996. évi LIII. törvény - A természet védelméről
[17.] 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet - A környezeti hatásvizsgálatról
FÉNYKÉPES MELLÉKLET
91
1. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna, 12+534 cskm szelvény, 51-es úti híd, felvíz
2. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 12+534 cskm szelvény, szennyezett part
3. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna, 12+505 cskm szelvény, jp., Szelídi-tavi csatorna torkolata
4. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 12+385 cskm szelvény, jp., A mederbe dőlt nád akadályozza a vízlefolyást
5. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 12+350 cskm Nádbedőlések a mederbe, háttérben a Kalocsai Víztorony
6. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 12+300 cskm Nádbedőlések a mederbe, háttérben a Kalocsai Víztorony
92
7. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 12+031 cskm Vasbeton vasúti híd felvízi oldala
8. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 12+031 cskm Vasbeton vasúti híd alvízi oldala
9. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 12+020 cskm Frissen tisztított csapadékvíz bevezető csatorna
10.számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 12+031 cskm A vasúti híd feletti szakasz a hídról fényképezve
11. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 12+020 cskm bp. Frissen tisztított csapadékvíz bevezető csatorna a híd alvízi oldalán
12. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 12+031 cskm Vasúti híd megrongálódott kőburkolata
93
13. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 11+800 cskm Balparti csatorna szakasz
14. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 11+621 cskm Kőégető hídról fényképezett csatorna szakasz
15. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 11+600 cskm A járóútra kihelyezett trágya, háttérben az Érsekkert
16. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 11+550 cskm Az Érsekkert melletti csatorna szakasz
17. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 11+500 cskm Honvédségi felhagyott épületek, előtérben a csapadékcsatorna torkolati műtárgya
18. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+980 cskm Gondozatlan önkormányzati mellékcsatorna
94
19. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+540 cskm Becsatlakozó csatorna elhanyagolt torkolati műtárgya
20. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+500 cskm A becsatlakozó csatorna torkolatának alvízi látképe
21. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+400 cskm Gondozott csatornapart
22. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+380 cskm
23. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+350 cskm Egykori lóitató az Érseki Palota alatt
24. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+350 cskm Az egykori lóitató és az uradalmi kerítés
95
25. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+320 cskm Foktői úti híd felvízi oldala
26. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+320 cskm Foktői úti híd alvízi oldala
27. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+200 cskm Szennyezett csatornapart
28. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+150 cskm Foktői úti híd látképe
29. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+100 cskm bp. Csapadékvíz bevezetés
30. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+140 cskm jp. Csapadékvíz bevezetés
96
31. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 10+019 cskm Az Ecetgyár utcai híd felvízi oldala
32. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 9+780 cskm Bedőlt fa a mederben
33. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 9+757 cskm Mátyás Király utcai híd felvízi oldala
34. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 9+750 cskm Mátyás Király utcai híd alvízi oldala
35. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 9+660cskm Csapadékvíz bevezetés
36. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 9+700 cskm Piac mögötti erősen szennyezett part
97
37. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 9+640 cskm Csapadékvíz bevezetés
38. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 9+575 cskm Csapadékvíz bevezetés
39. számú kép: Sárközi I. számú főcsatorna 50+164 cskm A Kalocsa Paprika Rt. telepe
40. számú kép: Sárközi I. számú főcsatorna 50+140 cskm Gyaloghíd
41. számú kép: Sárközi I. számú főcsatorna 48+970 cskm Vágóhídi csatorna torkolata
42. számú kép Csorna-Foktői csatorna 9+209 cskm Kalocsa Paprika Rt. belsőségi hídja előtérben a Sárközi I. főcsatorna kiágazása
98
43. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 9+052 cskm Vörösmarty úti híd alvízi oldala
44. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 9+052 cskm Vörösmarty úti híd felvízi oldala
45. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 8+600 cskm Lakók által elfoglalt csatornapart
46. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 8+600 cskm Kalocsa Paprika Rt. telepének távlati képe
47. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 8+488 cskm Gyaloghíd felvízi oldala
48. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 8+488 cskm Gyaloghíd alvízi oldala
99
49. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 8+204 cskm Ökörjárói híd felvízi oldala
50. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 8+130 cskm Csapadékcsatorna
51. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 8+050 cskm Ökörjárói híd alvízi oldala
52. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 9+400 cskm A piac alatti partszakasz
53. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 9+370 cskm A járóútra kihelyezett kommunális hulladék
54. számú kép: Csorna-Foktői főcsatorna 9+760 cskm A Trófea étterem közvetlenül a csatornapartra épített kerthelységgel
Az 1-51. számú fényképek 2003. március 16-én, 52-54. számú fényképek 2003. május 26-án készültek.
100
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Ezúton szeretnék köszönetet mondani a belső konzulensemnek Tamás Enikő Annának
és
külső
konzulensemnek
Csóka
Zoltánnak
a
szakdolgozatom
elkészítéséhez nyújtott nélkülözhetetlen szakmai segítségükért. Szeretnék még köszönetet mondani Schmidt Antalnak (ADUKÖFE biológiai csoport vezetője) és Borkovits Lajosnak
101