Kalocsa Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja

Kalocsa Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja 2013 – 2018.

Felülvizsgálat 2015.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ...............................................................................................3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 4 Célok ............................................................................................................................................................ 5 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)............................................. 6 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................. 6 2. Stratégiai környezet bemutatása............................................................................................. 9 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .................... 133 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ............................ 511 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége......................................................................................... 70 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................... 755 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................. 800 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása................................................................................ 866 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ......................................................... 877 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)Hiba! A könyvjelző nem létezik.8 1. A HEP IT részletei....................................................................................................................... 888 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ............................................................ 888 A beavatkozások megvalósítói, az intézkedési területek kifejtéseHiba! A könyvjelző nem létezik.0 Jövőképünk..................................................................................................................................... 988 2. Megvalósítás............................................................................................................................... 1000 A megvalósítás előkészítése .................................................................................................. 1000 A megvalósítás folyamata....................................................................................................... 1000 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................. 1011 Nyilvánosság................................................................................................................................ 1011 Érvényesülés, módosítás......................................................................................................... 1011 3. Elfogadás módja és dátuma....................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.1

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Kormányrendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kalocsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Esélyegyenlőségi Programban rögzíti, az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja más dokumentumait (Gazdasági program, Szociális Szolgáltatási Koncepció, Településfejlesztési Koncepció, Integrált Településfejlesztési Stratégia, önkormányzati rendeletek és határozatok), valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonta partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Kalocsa a Duna-Tisza köze legrégebbi városa, Bács-Kiskun megye nyugati részén, Budapesttől 120, Szegedtől 100 km-re, Kecskeméttől 80 km-re fekszik, a Duna partján. A város 2013. január 01-i lakónépessége 16.393 fő, az elvándorlások, a születés és elhalálozás kedvezőtlen hatására, a lélekszám lassan csökken. Kalocsa várost a megyei és országos átlagnál magasabb mértékű természetes fogyás jellemzi, az öregedési index 2000. óta folyamatosan növekedett. Már a neolitikumban lakott terület volt, Kalocsán az első letelepedők az időszámítás kezdete táján a kelták voltak. Ettől az időtől kezdve folyamatosan lakott a mai város. Szent István király az elsők között alapította meg Kalocsán a püspökséget, amelynek élére a koronát hozó Asztrik apátot állította. Néhány évvel később érseki ranggal ruházta fel a várost. A török 1529-ben foglalta el Kalocsát, ettől kezdve várában török helyőrség állomásozik, másfél évszázadon keresztül. A török uralom 1686. októberében ért végett. Kalocsa érseke 1687-ben tért vissza székvárosába. 1872-ben a közigazgatási reform nagyközséggé minősítette Kalocsát, városi rangját 1927-ben kapta vissza. Az újkor érsekeinek köszönhetően nemcsak visszanyerte a város és az érsekség a középkori rangját, a romokból regionális kulturális központtá, a XIX. század végére iskolavárossá fejlesztették. Kalocsa barokk városközpontjával (Érseki Kastély, Főszékesegyház), művészi épületeivel, egyházi gyűjteményeivel (Érseki Kincstár, Prokop gyűjtemény) élményt nyújt a látogatóknak. Világszerte ismert a fűszerpaprika termesztése és nemesítése, népművészete (kalocsai hímzés, falpingálás, porcelánfestés, néptánc mozgalom). Vonzáskörzetéhez tartozik Solt és Dusnok, valamint a Duna és a Duna-Tisza közötti hátság további 17 települése. A Kalocsai kistérség a megye középső sávjában, a Duna és a Duna-völgyi főcsatorna közötti területen helyezkedik el. A Kalocsai kistérség a 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet alapján kedvezményezett hátrányos helyzetű térség. Járási székhely, a Kalocsai járás közigazgatási területébe 20 település tartozik, lakónépessége összesen 51.028 fő, közigazgatási, kereskedelmi és közlekedési központ, oktatási, kulturális és egészségügyi ellátás terén mintegy 70.000 ember igényeit elégíti ki.

3

Kalocsai kistérség települései

Értékeink, küldetésünk

Kalocsa város honlapján (www.kalocsa.hu) olvasható polgármesteri köszöntő: „Nagyon köszönöm a bizalmukat és a támogatásukat. Köszönöm, hogy az Önök jóvoltából Kalocsa város polgármestere lehetek. Hiszek a munkában, a szakmaiságban és a tisztességben. Hiszem, hogy becsülettel és a felelős döntések meghozatalával jobb, élhetőbb várost teremtünk. A következő 5 évben olyan Kalocsát szeretnék, ahol a tudás, a rátermettség számít. A szakmai teljesítmény lesz az értékmérő. Számomra ez a legfontosabb. Az elmúlt évtizedek megtanították velem, hogy nem hamis tervek és grandiózus elképzelések mentén kell szolgálni a várost, hanem a hétköznapok gondjainak megoldásában kell keresni a boldogulást. Számomra a város szolgálata, a lakossági igények teljesítése az elsődleges. Az Önök érdekeit kívánom képviselni. Hiszek abban, hogy egy város önkormányzatának elsősorban szolgálnia kell. A várost és az itt élőket. Szervezni a közösségek életét, lehetőséget biztosítani az ifjúságnak, óvni a nyugdíjasokat, visszaállítani Kalocsa iskolavárosi szerepét, segíteni a családokat és a bajban lévőket. Városunk működtetésére a legkisebb ráfordítással, a leghatékonyabb módon törekszem. A vállalkozások támogatásával, a befektetők felkutatásával és a pénzügyi források megszerzésével a munkahelyteremtés feltételeit kívánom segíteni. A beruházások, a fejlesztések jelentő részét EU-s támogatásból, illetve magántőkéből tervezem megvalósítani. Nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni városunk hírnevének növelésére. A kalocsai írás, hímzés és pingálás világhírű. Vissza kell adni népművészetünknek azt a megbecsülést, amit megérdemel. Hagyományaink ápolása és továbbörökítése mindannyiunk szívügye.” 4

Célok

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Kalocsa Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:     

az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén, a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket.

A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kalocsai Tankerületével (a továbbiakban: KLIK). Feladatunk:   

számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Kormányrendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a városban, a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat, meghatározni az e csoportok, esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.

A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését – figyelemmel a 2013-ban készült Helyi Esélyegyenlőségi Programban (a továbbiakban: HEP) foglaltakra - továbbra is, a HEP Intézkedési Terve (a továbbiakban: HEP IT) tartalmazza.

A HEP helyzetelemző részének célja 

a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen,



a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat,



meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.

A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja 

a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményezhetnek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából,



meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt,



együttműködési rendszernek a felállítása, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja a megvalósítást.

5

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését, felülvizsgálatát előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján, annak felülvizsgálatát pedig az Ebktv. 31. § (4) bekezdése, valamint a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011.(XII.27) Kormányrendelet 6. §-a alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény 

végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet, valamint a rendeletnek a „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.   

A helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálatának ki kell terjednie  arra, hogy a helyzetelemzés továbbra is helytálló-e,  a lejárt határidejű intézkedések teljesülésére és eredményeinek felmérésére. Ha a felülvizsgálat alapján szükséges, a települési önkormányzat  módosítja a helyi esélyegyenlőségi programot, vagy  új helyi esélyegyenlőségi programot fogad el.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 1.2.1 Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II. 27.) számú rendelete az egyes szociális ellátásokról

A rendelet célja 1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. (2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

6

A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kalocsa város közigazgatási területén: a) lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, e) az Szt. 6.§-ában meghatározott hajléktalan személyekre. (2) A rendelet hatálya az Szt. 7.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira.

3. § E rendelet szabályozza Kalocsa városában a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egyes formáit, igénybevételük feltételeit, az egyes támogatások mértékét, a szociális ellátásokra való jogosultság megszűnési módjait. 4. § A szociális feladat-és hatáskörök gyakorlását a Kalocsa Város Önkormányzata Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint e rendelet rögzíti. 5. § (1) Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) szociális rászorultság esetén a jogosult számára pénzbeli vagy természetben ellátásként a) b) c) d) e) f) g)

rendkívüli települési támogatást, lakásfenntartási támogatást, gyógyszertámogatást, tüzelőtámogatást, karácsonyi-, húsvéti juttatást, temetési költségekhez nyújtott támogatást, szociális kölcsön támogatást, rendkívüli szociális támogatást

állapít meg. (2) Életkor alapján, a karácsonyi- és húsvéti ünnepeket megelőzően eseti önkormányzati támogatás nyújtható. 6. § A Képviselő-testület e rendeletében szabályozza a)

a köztemetés eljárási szabályait,

b)

a közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatok szabályait.

1.2.2 Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2009. (VI. 5.) számú rendelete az egyes személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról A rendelet célja 1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő személyes gondoskodást biztosító ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és érvényesítésének garanciáit. (2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi, gyermekjóléti-gyermekvédelmi, munkaügyi szervezetek kötelesek egymással együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kezdeményezni a feladatellátásra szakosodott szervezetnél. Az önkormányzati intézmények kötelesek együttműködést kezdeményezni a gondoskodást igénylő problémák esetekben a civil szervezetekkel. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kalocsa város közigazgatási területén: a) lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, e) az Szt. 6.§-ában meghatározott hajléktalan személyekre. (2) A rendelet hatálya az Szt. 7.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira. Kalocsa Város Önkormányzata által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái (1) A személyes gondoskodás magában foglalja a a) szociális alapszolgáltatásokat és a b) szakosított ellátásokat.

4. §

7

(2) Szociális alapszolgáltatások formái: a) étkeztetés b) házi segítségnyújtás c) családsegítés d) tanyagondnoki szolgáltatás e) nappali ellátások ea) időskorúak nappali intézménye eb) értelmi fogyatékosok nappali intézménye (3) Szakosított ellátások formái: ápolást gondozást nyújtó intézmények időskorúak otthona

1.2.3 Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2006. (XII. 12.) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról A rendelet célja 1.§ E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, valamint a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséhez, megszüntetéséhez igénybe vehető ellátások egyes formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit a Gyvt-ben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Gyer.) foglaltakkal összhangban. A rendelet hatálya 2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel Kalocsa város területén a) tartózkodó magyar állampolgárokra, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is. (3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül Kalocsa város közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével, vagy elháríthatatlan kárral járna. 3.§ A gyermekvédelmi feladat- és hatáskörök gyakorlását a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint e rendelet rögzíti. 4.§ Kalocsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) szociális rászorultság esetén a gyermekek védelmére, az alábbi személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátási formákat biztosítja: a) b)

gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása (bölcsődei, óvodai, általános iskolai napközi otthonos ellátás, időszakos gyermekfelügyelet).

1.2.4 Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2006. (VI. 22.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletéről

(1) Önkormányzati lakás bérbeadása történhet:

A bérbeadás módja 5. §

a.) szociális helyzet alapján, ezen belül az erre a célra létesített, vagy szerzett, a képviselő-testület által kijelölt lakások esetén: aa) fiatal házasok első lakáshoz jutása céljából b.) üzleti alapon: ba) költségelven, bb) piaci feltételekkel, c.) közérdekű feladat megoldására, d.) szolgálati jelleggel, e.) azzal a feltétellel, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel f.) műterem céljára az erre a célra létesített vagy szerzett lakások esetén a Bérbeadó előzetes döntése alapján. A bérbe adott lakást csak lakás céljára szabad hasznosítani, ill. használni. g.) elhelyezési kötelezettség teljesítése okát.

8

1.2.5 Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2002. (X. 1.) számú rendelete a köznevelési intézményekben kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól, valamint a tanulmányi eredmény és a szociális helyzet alapján adható kedvezmények feltételeiről 8.§ (1) Szociális helyzete alapján a 6-7.§ rendelkezéseinek figyelembe vételével megállapított tandíjból a) 25 % kedvezmény illeti meg, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a megállapítást megelőző hónapban a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb mértékét, b) 35 % kedvezmény illeti meg , ha a szülő(k) (gondviselő) 3 vagy több gyermek neveléséről, oktatásáról gondoskodnak, c) 25 % kedvezmény illeti meg, ha a tanuló szülője egyedülálló ( Szt. 4.§ (1) bekezdés 1). pontjában megjelölt személy). 9.§ Ha a térítési díj és tandíj mértékének csökkentését a tanuló szociális helyzete alapján kérik, a szülő(k) (gondviselő) az oktatási intézményhez benyújtott jövedelemigazolással bizonyítja a csökkentésre való jogosultságát.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai koncepciókkal, programokkal

és

települési

önkormányzati

dokumentumokkal,

2.1.1 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kalocsai Tankerületének Közoktatási és esélyegyenlőségi terve 2014 – 2018. Kalocsa-Dunaszentbenedek-Homokmégy-Öregcsertő-Szakmár-Újtelek-Uszód Közoktatás Társulása 2008 – 2014-ig szóló Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet készített (a társulás felbomlott, az Intézkedési terv hatálya 2014-ben lejárt). A terv alapvető feladata volt, a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítése, továbbá a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (a továbbiakban: KLIK) szóló 202/2012. (VII.27.) Kormányrendelet meghatározta a köznevelési rendszerben elfoglalt helyét és a köznevelés fejlesztés tervezését, az intézmények fenntartását és működését. A KLIK határozatlan időre jött létre, a KLIK Kalocsai Tankerületének illetékességi területe Kalocsa és a Kalocsai járás, illetékességi köre Kalocsán és a Kalocsai járás területén működő állami fenntartású általános iskolák, az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (a továbbiakban: EGYMI), a művészeti iskolák és középiskolák (kivéve a szakiskolák, szakközépiskolák és kollégiumok) fenntartása, illetve amennyiben az önkormányzat a működtetést is átadta az államnak, akkor működtetése. A Tankerület elkészítette a Kalocsai Tankerület 2014 – 2018. évre szóló Közoktatási intézkedési és esélyegyenlőségi tervét, mely: az esélyegyenlőség előremozdítása érdekében biztosítja:  az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést,  az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások tervezését és megvalósítását. Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtása érdekében az intézmények folyamatosan törekednek:  az egyenlő esély biztosítására minden gyermek/tanuló számára a minőségi oktatás igénybevételére,  az oktatási intézményekben a paradigmaváltásra, a kompetencia alapú nevelés-oktatás elterjedésének biztosítására,  hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése érdekében a közoktatás eszköz ellátottságának folyamatos fejlesztésére, javítására, a korszerű infrastruktúra és informatikai eszközök biztosítására,  az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetséges kiszűrésére,  a közoktatás különböző szintjen működő intézmények együttműködésére a hátrányos helyzetű tanulók folyamatos nyomon-követésére, az átmenetek megkönnyítésére, 9

 

a lemorzsolódás, az évismétlés, a hiányzások, a magántanulók számának minél nagyobb arányú csökkentésére, a pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos vizsgálatok (kompetencia mérések) eredményeinek feldolgozására a hátrányos helyzetű tanulók esetében

2.1.2 Kalocsa Város Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programja 2013 – 2018. Kalocsa Város Önkormányzata rendelkezett Esélyegyenlőségi Programmal, azt rendszeresen felülvizsgálta (106/2010.(VI.24.) öh. számú határozat), ennek tényét az Egyenlő Bánásmód Hatóság EBH/ET/2/2/2010. számú Hatósági Bizonyítvánnyal igazolta. A 2003. évi CXXV. törvény 31. § (1) bekezdése, 64/A. §-a szerint, 2013-2018. évekre szólóan elkészítette Kalocsa Város Esélyegyenlőségi Programját és Intézkedési Tervét, melyet Kalocsa Város Képviselő-testülete 157/2003.(VI.27.) határozatával fogadott el. A Képviselő-testület 175/2015. (VII. 30.) határozatával elrendelte HEP felülvizsgálatát, melynek végrehajtása, a HEP jelen módosításával megtörtént. 2.1.3 Kalocsa Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának célja:      



a településen a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely minőségi és egyben differenciált, ahol a szolgáltatások középpontjában az egyén áll, a megelőzés, a kirekesztés kockázatainak elkerülése, a legelesettebbek segítésének középpontba helyezése, a fogyatékossággal élő, a sajátos beilleszkedési nehézségekkel küzdő emberek integrációja, elérhető, esélyteremtőbb és összehangolt közszolgáltatások biztosítása (pl.: akadálymentesítés), a legveszélyeztetettebbek csoportok segítése, a helyi szociális segélyezési rendszer korszerűsítése, ösztönzőbb és célzottabb segélyezés, a lakhatás biztonságának növelése, a hajléktalanság megelőzése, a rászorulók saját lakókörzetükbe való ellátásának biztosítása, ennek érdekében az alapellátási formák biztonságos működésének megteremtése, szükség esetén fejlesztése.

2.1.4 Kalocsa Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015 – 2020. Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) 2008-tól, Kalocsa Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) 2015-től határozza meg a középtávú fejlesztési célokat és azok települési, városrészi célterületeit. A középtávú célok egyik pillérét a hosszú távú törekvések, másik pillérét a jelenlegi helyzet aktualizált elemzései adták. A város 2015-2020-as időszakra szóló középtávú stratégiai dokumentumát Kalocsa Város Képviselő-testülete 144/2015. (VII.7.) határozatával fogadta el. A Helyi Esélyegyenlőségi Program, jelentős mértékben támaszkodik az Integrált Településfejlesztési Stratégiában szereplő adatokra, megállapításokra. 2.1.5 Kalocsa Város Gazdasági programja 2015 – 2019. Az elkövetkezendő 5 év fejlesztési irányait meghatározó Kalocsa Város Gazdasági Program 2015. áprilisában került elfogadásra. A gazdasági program általános és hosszú távú céljául a lakosság életkörülményeinek javítását, elégedettségének fokozását, a vállalkozói környezet napi igényekhez történő aktualizálását, a gazdasági beruházási kedv fokozását és a turizmus népszerűsítését a helyi értékek megőrzésének figyelembevételével. További fontos cél a város intézményeinek kiegyensúlyozott és költségtakarékos működtetésének megteremtése, valamint a járásban betöltött szerep hatékony ellátása. Az önkormányzat a gazdasági programot saját működési bevételből, hitelszerződésekből, valamint hazai és EU-s források hatékony lehívásával tudja megvalósítani. A turisztikai szektor a lehetőségeihez képest leginkább kihasználatlan ágazat a gazdaságban, ezért a leggyorsabb beavatkozási területként került megjelölésre a 2011-2025 időszakra vonatkozó Haynald Városfejlesztési Terv keretében, melynek főbb pontja az alábbiak:    

Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) szervezet megalakítása, „Kalocsa Szíve” kiemelt turisztikai attrakciófejlesztési program, Magyar Zarándokút szerepe Kalocsa turisztikai koncepciójában, Szálláshelyfejlesztés. 10

A gazdasági program 2015 – 2019. közötti időszakra kiemeli, a településfejlesztési célokat, a helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztését, gazdaságélénkítő és népességmegtartó intézkedéseket, az infrastrukturális, az egészségügyi és szociális fejlesztéseket, a művelődés, kultúra, sport- és szabadidős tevékenységek fejlesztését, mely intézkedések közvetve segítik az esélyegyenlőség biztosítását (nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók, különös tekintettel a roma kisebbséghez tartozók, a fogyatékkal élők, valamint az idős emberek esélyegyenlőségének javítását, a munkanélküliség visszaszorítását, az elvándorlás csökkentését). A város Gazdasági programját a Képviselő-testület 101/2015. (IV. 23.) határozatával fogadta el. 2.1.6 Haynald Városfejlesztési Terv Kalocsa megújulásának programja 2011 – 2025. A program egy 15 évre szóló cselekvési tervet jelent, amelynek végcélja, akcióprogramokon keresztül (zöldgazdaság-fejlesztés, turizmus-fejlesztés, gazdaságfejlesztés és innováció, infrastruktúra-fejlesztés, intézmények fejlesztése, humánerőforrás fejlesztés), hogy Kalocsa város, a lakóinak otthont és megélhetést biztosító, vendégeinek maradandó élményt nyújtó, a változó környezethez alkalmazkodó, 1000 éves múltjához méltóan sikeres várossá váljon. A Haynald Városfejlesztési Tervet a Képviselő-testület 16/2012. (I. 19.) határozatával fogadta el.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Kalocsa-Dunaszentbenedek-Homokmégy-Öregcsertő-Szakmár-Újtelek-Uszód Közoktatás Társulása 2008 – 2014-ig szóló Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel rendelkezett. A társulás jogszabályi változást követően megszűnt. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (a továbbiakban: KLIK) szóló 202/2012. (VII.27.) Kormányrendelet meghatározta a köznevelési rendszerben elfoglalt helyét és a köznevelés fejlesztés tervezését, az intézmények fenntartását és működését. A KLIK Kalocsai Tankerületének illetékességi területe Kalocsa és a Kalocsai járás, illetékességi köre Kalocsán és a Kalocsai járás területén működő állami fenntartású általános iskolák, az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (a továbbiakban: EGYMI), a művészeti iskolák és középiskolák (kivéve a szakiskolák, szakközépiskolák és kollégiumok) fenntartása, illetve amennyiben az önkormányzat a működtetést is átadta az államnak, akkor működtetése. A Tankerület elkészítette a 2014 – 2018 évre szóló, Kalocsa városra és a Kalocsai járás oktatási intézményeire vonatkozó, „Közoktatási intézkedési és esélyegyenlőségi tervét”. 2.2.1 Térségi egészségügyi feladat ellátás A közel 200 éve alapított kalocsai kórház a városi önkormányzat tulajdonában álló, bővített alapszakmás, aktív és krónikus fekvő- és járóbeteg szakellátást nyújtó intézmény, melynek 2012. május 1-től tulajdonosa a Magyar Állam, az irányító funkciót a GYEMSZI látja el. 2013. március hónaptól a Bács-Kiskun Megyei Kórházzal történő integráció keretében, a beruházás kapcsán diagnosztikai műszerek kerülnek beszerzésre. Pályázati támogatásból megújul a sürgősségi osztály, a szakrendelők jelentős része valamint központi betegirányítási rendszer kerül kialakításra. Területi ellátási kötelezettsége az alapszakmák (belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat), továbbá az ideggyógyászat és a pszichiátria esetében 72 ezer lakos, míg a tüdőgyógyászat, rehabilitációs és a krónikus ellátások esetében kiterjedtebb, egyes tüdőbetegségek (tbc) tekintetében meghaladja a 300 ezer főt. Az ellátási struktúra illeszkedik a szükségletekhez, az alapszakmák matrix-ba szervezettek. 424 ágyon (ebből 204 aktív és 220 krónikus-rehabilitációs ágy) évente közel 20 000 fekvőbeteget látnak el a kalocsai kistérségből és további településekről, illetve pszichiátriai, tüdőgyógyászati betegségek gyógyítása esetében lényegesen nagyobb a beutalási körzet. A sürgősségi ellátás a baleseti sebészet beindítása és a közelmúlt fejlesztésének eredményeképpen, 2012. júliusától osztálystruktúrában működik tovább. Újra működik a gyermekosztály is. Az évi mintegy 300 ezer járó-beteg gyógyítása, gondozása a szakrendeléseken történik.

11

A kórház épületállománya a rekonstrukcióknak köszönhetően nagyrészt felújított, a központi technológiai tömb és a központi főépület kiválóan felszerelt intenzív osztállyal, korszerű műtőkkel, szülőszobákkal és hotelszolgáltatással fogadja betegeket. Az új Széchenyi Terv keretében megvalósuló TIOP 2.2.6-12/1B-2013-0013 azonosítású számú projekt keretében 1,1 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg a kalocsai intézményben, mely a megyei és a kalocsai kórház integrációjának erősítését segíti. Az integrációs program keretében a sürgősségi ellátás és a digitális radiológia infrastruktúrájának korszerűsítésével, a központi betegfogadó és kiszolgáló terek kialakításával, az informatika területén is jelentős fejlesztés valósul meg a kalocsai Szent Kereszt Kórházban. A műszerállomány folyamatosan megújuló, a projekt új műszerpark biztosítását is lehetővé teszi.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Rendelkezésre álló adatok:  2011. évi népszámlálásra vonatkozó adatok,  Központi Statisztikai Hivatal adatai,  Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,  Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai,  Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR),  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kalocsai Tankerülete adatai,  Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének adatai,  Kalocsa Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS),  Kalocsa Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS)  Kalocsa Város Önkormányzatának Gazdasági Programja,  Esélyegyenlőség szempontjából releváns önkormányzati rendeletek,  Kalocsa Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatási Koncepciója,  KILIK Kalocsai Tankerületének Közoktatási Intézkedési és Esélyegyenlőségi Terve. Adat hiányok:  jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó adatok,  aktuális foglalkoztatási, munkanélküliségi adatok, Kalocsa városra vonatkozóan, az esélyegyenlőségi jogszabály által megkívánt részletességben,  romák számára, korcsoportjára, aktivitására vonatkozó adatok,  családon belüli erőszakra vonatkozó adatok,  munkahelyi zaklatásra vonatkozó adatok,  munkáltatók esélyegyenlőségi célcsoportra vonatkozó adatai

12

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat az elemi lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészégi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. Mindez együtt szükségszerűen eredményezi az újratermelődés, a generációkra történő átörökítés magas valószínűségét. Szegénységről beszélhetünk, ha emberek „nem rendelkeznek elég erőforrással ahhoz, hogy úgy táplálkozzanak, olyan társadalmi gyakorlatokban vegyenek részt és olyan körülmények, illetőleg felszereltség mellett éljenek, ami szokásos, vagy legalábbis széleskörűen elfogadott és helyesnek tartott abban a társadalomban, amelyben élnek.”(Townsend). A mélyszegénység jobbára jövedelmi egyenlőtlenségből fakadó elkülönülés és már nem csak a cigányokról szól. A munkanélküliek-, valamint a szociális segélyben részesülők számát elemezve, megállapítható, hogy egyre többen csak annyi jövedelemhez jutnak, hogy az életüket fenntartsák. A szegénység szinonimájaként gyakran használják a „depriváció” szót, mely Andorka Rudolf meghatározása szerint azt jelenti, hogy a „deprivált személy vagy család nélkülöz valamit, ami az adott társadalomban a nagy többségnek rendelkezésére áll, vagy amit az adott társadalomban mindenki számára kívánatos, elérendő minimumnak tartunk”. Azt is állítja, hogy a „szegénység nemcsak alacsony jövedelmet jelent, hanem hozzájárul a szegények egészségi állapotának romlásához; a szegény családok gyermekeinek rossz fejlődési feltételeihez, iskolai sikertelenségéhez; a lelki betegségek és deviáns viselkedés gyakoriságának növekedéséhez”. A szegénység szinonimájaként szokás még említeni a „hátrányos helyzetet” és a „többszörösen hátrányos helyzet” is. A szegénység társadalmi kirekesztéshez vezet, fennmaradásához pedig a tartós munkanélküliség járul hozzá a legnagyobb mértékben. A roma népesség a többségtől eltérő hátrányokkal, a kirekesztődés veszélyével szembesül. Munkahelyi esélyegyenlőtlenségük legfőbb oka az alulképzettség.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosság jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. Az önkormányzat által, valamint a normatív alapon az Szt. és a Gyvt. alapján biztosított ellátások jövedelmi jogosultsági feltételeként a mindenkori öregségi nyugdíjminimum (mely 2007. óta változatlanul 28.500 Ft) meghatározott százaléka a jogszabályi feltétel. Kalocsa városban biztosított szociális ellátási formák, valamint a támogatásban részesítettek száma:

Megnevezés

2012-ben támogatásra jogosult

2014-ben támogatásra jogosult

aktív korúak ellátása (RSZS+FHT)

558

537

rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

1007

792

óvodáztatási támogatás

79

60

települési támogatás

877

3980

ápolási díj

43

90

lakásfenntartási támogatás

606

594

közgyógyellátás

464

634

köztemetés

15

22

13

A segélyezési gyakorlatból megállapítható, hogy a támogatást kérők száma, közel azonos. A közfoglalkoztatás bevezetésével sem csökken jelentősen az aktív korúak ellátásában részesülő munkanélküli személyek átlagos száma. A támogatást igénylők között – elsősorban a rendszeres és az önkormányzati gyermekvédelmi támogatást, valamint az aktív korúak ellátását igénylők között – sok a roma származású család. A roma népesség a többségtől eltérő hátrányokkal, a kirekesztődés veszélyével szembesül. Munkahelyi esélyegyenlőtlenségük legfőbb oka az alulképzettség. A háztartások kiadásai között jelentős összeget képviselnek a rezsiköltségek, melynek kompenzálására szolgált a lakásfenntartási támogatás, ez az ellátás 2015. március 1-től, az Szt. szerinti formában és finanszírozásban már nem állapítható meg. Kalocsa Város Önkormányzata ezen időpontot követően is lehetőséget biztosít települési támogatás keretében lakásfenntartási támogatás igénybevételére – megtartva az Szt-ben, a hatályon kívül helyezést megelőzően foglalt szabályozást – azonban, központi támogatás hiányában az adható támogatás mértékét csökkenteni kellett (a lakásfenntartási támogatás legmagasabb havi összege 4.500 Ft). Az időskorúak számának növekedését, az egészségi állapot romlását, a gyógyszerköltségek árának emelkedését szemlélteti a kiadott közgyógyellátási igazolványok száma. 2015. március 1. napjától a helyi önkormányzat már nem adhat ki közgyógyellátási igazolványt. Az igazolványok kiadására (alanyi és normatív) a járási hivatal jogosult. A jogszabály módosításával szűkül az igazolványban részesülő személyek száma. A Képviselő-testület települési támogatás formájában gyógyszertámogatást biztosít. Ezen ellátási formánál - központi finanszírozás hiányában – jelentősen csökkent a gyógyszerkeret havi összege (3.000 Ft/hó). A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban és az óvodáztatási támogatásban részesülők számának csökkenése a gyermekkorú lakosságszám csökkenésével magyarázható A települési támogatásban részesítettek számának emelkedése az egyes nem rendszeres ellátások egy támogatási formában történő feltüntetésével (volt rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, átmeneti- és temetési segély, tüzelőtámogatás, egyszeri juttatás, ösztöndíj támogatás) magyarázható, de mutatja a családok megélhetési nehézségeit is. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy érzékelhetően nő a köztemetések száma, a munkanélküli, vagy közfoglalkoztatott családok anyagi helyzete sok esetben nem teszi lehetővé, hogy családtagjaik temetéséről gondoskodjanak. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. évben jelentős mértékben átalakult. Az átalakítás fő elemei:  az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek: o egységesedtek a segélyezéssel kapcsolatos hatáskörök; o módosult a szociális törvény alapján kötelezően biztosítandó ellátások köre; o bővült az önkormányzatok mozgástere az általuk nyújtott ellátások meghatározásában.  átalakult a finanszírozás rendszere. A fő szabályozási elemek március 1-jén léptek hatályba. A törvénymódosítással, az eddig nyújtott támogatások nagy részének szabályozása kikerült az Szt., valamint annak végrehajtására kiadott, a pénzbeli és természetben szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendeletből. Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve egységesen települési támogatás lett. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. A segélyezési rendszer 2015. március 1-jei átalakításával összefüggésben az állam és az önkormányzatok közötti feladat-megosztás a szociális ellátások biztosítása területén átalakult. A jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása a járási hivatal hatáskörébe került. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle ellátástípus állapítható meg:  a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

14



egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (új ellátás a korábban rendszeres szociális segélyre jogosultak egy részre erre válik jogosulttá).

A járási hivatalok hatáskörébe került aktív korúak ellátásán túl, továbbra is a járási hivatalok hatáskörébe tartoznak az alábbi ügykörök:  alanyi ápolási díj (az alapösszegű, a fokozott ápolási szükségletre tekintettel megállapított emelt összegű, valamint a kiemelt ápolási díj),  időskorúak járadéka,  alanyi és normatív jogcímen megállapított közgyógyellátás,  egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A felsorolt, állami felelősségi körben nyújtott, és 100%-ban központi költségvetési forrásból kifizetett szociális ellátásokon túl más ellátások nyújtásáról, jogosultsági feltételeiről az önkormányzatok döntenek az ún. települési támogatás keretében. A módosítás az Szt. által jelenleg szabályozott ellátások közül az alábbiakat érintette, ezekre vonatkozóan az Szt. 2015. március 1-jétől nem tartalmaz szabályozást:  lakásfenntartási támogatás,  adósságkezelési szolgáltatás,  méltányossági ápolási díj,  méltányossági közgyógyellátás. Ezek a támogatások beépültek a települési támogatásba. A fentieken túl az önkormányzati segély is átalakult, a rendkívüli élethelyzetre tekintettel is a települési támogatás keretében nyújtható támogatás. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek, hogy 2015. március 1-től milyen támogatásokat folyósítanak, ezek biztosítása az önkormányzatok költségvetési felelőssége. A helyi szociális feladatok ellátására a központi költségvetés támogatást biztosít azon önkormányzatok számára, amelyek esetében az egy főre jutó adóerő-képesség nem haladja meg a 32.000 Ft-ot. Önkormányzatunk jogosult a támogatás igénybevételére, azonban ez az összeg nem nyújt fedezetet az eddigi, az Szt. alapján biztosított ellátások változatlan esetszámban és összegben történő finanszírozására. Az önkormányzatnak lehetősége lenne a szociális támogatások növelése érdekében helyi adók bevezetésére, azonban – figyelemmel a lakosság jövedelmi viszonyaira - Kalocsa Város Képviselő-testülete a szociális támogatások forrásának növelésére helyi adót nem vetett ki. Az egyes ellátásokat érintő változások: 1.) Aktív korúak ellátása 1.1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban – az ellátással kapcsolatos hatáskörváltozáson túl – nem volt változás. 1.2. Rendszeres szociális segély A rendszeres szociális segély 2015. március 1-jétől ebben a formában már nem része a szociális ellátórendszernek, a jogosulti kör – az átalakítást követően – más ellátásokra vált jogosulttá. Azon személyek aktív korúak ellátására való jogosultságát, akik részére 2015. március 1-jét megelőzően rendszeres szociális segélyre való jogosultság került megállapításra a jegyzőnek felül kellett vizsgálni, és az új ellátásra való jogosultságot 2015. március 1-i kezdőnappal kellett megállapítani. Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. § (1) bekezdése alapján – az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyek kivételével – a rendszeres segély akkor volt megállapítható, ha a jogosult nyilatkozatban vállalta az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által kijelölt szervvel (Kalocsán a Családsegítő Szolgálattal). A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában, így a helyi rendelet 2015. március 1. napjától erre vonatkozó szabályozást már nem tartalmaz. 1.3. Az aktív korúak ellátásával kapcsolatos hatáskörváltozás 2015. március 1-jétől az aktív korúak ellátása a járási hivatal hatáskörébe került. 15

2.) Települési támogatás Az önkormányzatok által biztosított ellátások neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Települési támogatás keretében Kalocsa városban nyújtott támogatások formái: a) b) c) d) e) f) g) h)

rendkívüli települési támogatás, lakásfenntartáshoz nyújtott támogatás, gyógyszerköltségekhez nyújtott támogatás, tűzifa támogatás, karácsonyi-, húsvéti juttatás, temetési költségekhez nyújtott támogatás, önkormányzati támogatás (65 év felettiek támogatása), rendkívüli segély, szociális kölcsön támogatás.

A szociális ellátások értékhatára, illetőleg a támogatás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének meghatározott százalékában van megállapítva. Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege jelenleg is, változatlanul 28.500 Ft/hó. Az öregségi nyugdíjminimum változatlan összege (28.500 Ft) miatt egyre többen szorulnak ki a szociális ellátásokból, ami tovább nehezíti a szociálisan hátrányos helyzetű családok megélhetését. Rendkívüli települési támogatás: A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudó személyek részére nyújtott ellátás. 3.) Lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás Az ellátások szabályai 2015. március 1-jétől kikerültek az Szt.-ből, ettől az időponttól kezdődően biztosításuk nem kötelező. Az önkormányzatok a továbbiakban a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. 4.) Méltányossági közgyógyellátás Az ellátás szabályai 2015. március 1-jétől kikerültek az Szt.-ből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem kötelező. A jogosultak nagyobb százalékát az alanyi jogon és normatív módon, a járási hivatalnál továbbra is igénybe vehető közgyógyellátás teszi ki. Az önkormányzat a települési támogatás keretében biztosít támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. Az önkormányzati költségvetés nem teszi lehetővé a 12.000 Ft/fő/hó összegű éves gyógyszerkeret megállapítását, azonban az egészségbiztosítási szerv által kiszámolt átlaghoz közelítve, a rendszeres gyógyszer kiadások összegéhez az önkormányzat 3.000 Ft/ fő/hó összegben járul hozzá, abban az esetben, ha a kérelmező alanyi-, vagy normatív módon nem jogosult közgyógyellátásra. 5.) Méltányossági ápolási díj Az ellátás szabályai 2015. március 1-jétől kikerült az Szt.-ből. Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára a korábbi években sem volt kötelező.

16

Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére. A Képviselő-testület döntése alapján, 2015. március 1. napjától hozzátartozó ápolása címén új ápolási díj nem kerül megállapításra, tekintettel arra, hogy az Szt. alanyi jogon – a járási hivatalnál – lehetővé teszi a súlyosan fogyatékos és tartósan beteg hozzátartozó ápolása címén az ápolási díj (alapösszegben, emelt-, valamint kiemelt összegben) történő igénybevételét. 6.) Egyéb önkormányzati támogatások A szociális rendeletben jelenleg is hatályos a) b) c) d) e)

tűzifa támogatás, karácsonyi-, húsvéti juttatás, temetési költségekhez nyújtott támogatás, eseti önkormányzati támogatás (65 év felettiek támogatása), rendkívüli szociális támogatás (rendkívüli segély), szociális kölcsön támogatás

szabályozása, változatlan formába kerülne az új szociális rendeletbe.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Kalocsa Városának egyik legnagyobb problémája a munkanélküliség kezelése. A 2011-2014 időszakra szóló gazdasági programban az alábbi célokat tűzte ki az önkormányzat a munkanélküliség kezelésére:   

az önkormányzat hivatalának, intézményeinek, cégeinek átalakítása, munkahelyteremtés beruházás-ösztönzéssel, mezőgazdaság nagy élőmunka-igényű ágazatainak fellendítése.

Az önkormányzat és intézményei engedélyezett létszámának alakulása az utóbbi években erőteljesen lecsökkent, míg 2012. évben a költségvetési létszámkeret 1 438 fő volt, addig 2014. évben a költségvetési terv szerint 264 fő lett. Tavaly 64 fő az Önkormányzati Hivatalban, 86 fő a Szociális központban, 87 fő az óvodákban, 17 fő a Kulturális Központban és Könyvtárban, míg 10 fő a Visky Károly Múzeumban dolgozott. Bács-Kiskun megyei viszonylatban Kalocsán relatív magas a közfoglalkoztatottak száma, az utóbbi években egyre nő a számuk. A városvezetés évek óta részt vesz közfoglalkoztatási pályázaton, a START 2014 keretében 216 fő számára biztosított munkát főként az önkormányzati tulajdonban lévő vállalatoknál. A Kalocsai Parkgondozó Kft-hez 76 fő, a Vagyonhasznosítási Kft. 80 főt foglalkoztat, míg az önkormányzat 60 főnek biztosít nyolc órás munkalehetőséget május elejétől szeptember végéig. A program részeként képzések is zajlottak főként a munkaeszközök és berendezések kezelésének elsajátítása érdekében, de voltak, akik most tanultak meg írni és olvasni. 2015-re a START program kerete bővült 248 főre és 12 hónapos időtartamra. 105 fő tevékenykedik a helyi sajátosságokra épülő elemben, míg a közútfejlesztési programban 30 főt foglalkoztatnak, a belvíz program 15 fővel fut, a mezőgazdasági programtervezetben pedig 7 fő érintett. Továbbá a Parkgondozó Kft. 91 személyt foglalkoztat. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Kalocsán 2014-ben a munkaképes korúak száma az NFSZ statisztikája szerint 11 931 fő, és 8,21 százalékuk van regisztrálva nyilvántartott álláskeresőként. Ez a szám 2004-ben 11 910 fő, illetve 8,37 százalék volt, tehát 10 éves intervallumon belül nem tapasztalható jelentős mértékű változás. Az országos mutatóktól való eltérés 2004-ben 1,41 százalék, ez 2014-ben 1,31 százalék, tehát az országos átlaghoz igazodva, a regisztrált álláskeresők számában növekedés figyelhető meg.

17

Kalocsai foglalkoztatottak foglalkoztatási főcsoport szerint: A vezető, értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak száma (fő)

12%

18%

Az egyéb szellemi foglalkozású foglalkoztatottak száma (fő)

27% 21%

2%

20%

A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozású foglalkoztatottak száma (fő) A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozású foglalkoztatottak száma (fő) Az ipari, építőipari foglalkozású foglalkoztatottak száma (fő) Az egyéb foglalkozású foglalkoztatottak száma (fő)

Forrás: KSH TB2011_J adatbázis - ITS

Kalocsa kiegyensúlyozott foglalkoztatási mutatókkal rendelkezik az ágazatok tekintetében. Foglalkoztatottsági szempontból Kalocsára az országra jellemző átlagértékek jellemzőek. A kalocsai foglalkoztatottak számára a legtöbb munkahelyet az ipari, építőipari foglalkoztatási helyek jelentik, ezen a területen található a munkahelyek több mint negyede (27 %). A foglalkoztatottak jelentős része, 21 százaléka dolgozik egyéb szellemi foglalkozásúként. Ezzel csaknem megegyezik a kereskedelmi és szolgáltatási ágazatban dolgozók aránya, a városban található a munkahelyek ötöde (20%) tartozik ide. Foglalkoztatottak aránya

Magyarország Bács-Kiskun megye Kalocsai járás Kalocsa

Vezető, értelmiségi

Egyéb szellemi

Kereskedelmi és szolgáltatási

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási

Ipari, építőipari

Egyéb foglalkozású

21,00%

23,82%

16,06%

2,83%

26,06%

10,24%

15,65%

19,83%

16,37%

7,56%

29,66%

10,92%

13,94%

17,59%

18,69%

5,81%

31,80%

12,18%

18,53%

21,00%

19,73%

1,93%

26,60%

12,21%

Forrás: KSH TB2011_J adatbázis - ITS

A vezető, értelmiségi foglalkoztatottak aránya 18 százalék, míg a mezőgazdasági, és erdőgazdasági foglalkoztatottak aránya nem éri el a 2 százalékot, ez utóbbi jelentősen alacsonyabb a megyei, járási értéknél. A foglalkoztatottság nem egysíkú, így a külső hatásoknak kevéssé kitett, ezt a települési stratégiában előnyére fordíthatja a város, tovább növelve a foglalkoztatottság diverzifikációját. 2011-ben a helyben foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottakon belül 85,67 %, míg a településről ingázók aránya 14,33 % volt. A naponta ingázók több mint fele munkába járás céljából hagyja el a várost, (1 837 fő), 853 fő érkezik naponta munkavállalóként a településre. Munkavállalási célból legtöbben Bátyára (253 fő), továbbá Foktőre (216 fő), Homokmégyre (179 fő) járnak napi rendszerességgel. A Kalocsára bejáró ingázó munkavállalók közül 71 fő érkezik a szomszédos Foktőről, 54 fő a közeli Hartáról és 51 fő Szakmárról.

18

Munkanélküliek aránya, 2000-2013 1400

1274

1200 944

1000 807 800

771

952

1069 1034 1026 1053

1146 1002

1053 943

820

600 400 200 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Forrás: KSH T-Star 2013 - ITS

A regisztrált munkanélküliek száma 2001 és 2011 között 771 főről, 943 főre változott. 2001 és 2009 között folyamatosan nőtt az álláskeresők száma, ekkor elérte az 1 146 főt, majd következő évi csökkenést követőn 2012-ben elérte csúcspontját, 1 274 fővel. 2013-ban lecsökkent a 2003. évi adat alá, ebben az évben 943 fő nyilvántartott álláskereső volt a városban. A gyorsan ingadozó foglalkoztatottság jelentősen növeli a város kiadásait, és szociális ellátásra fordított költségeit, az ilyen helyzeteket kezelő programok kidolgozása része lehet a települési stratégiának. Kalocsa városában 8,4% volt 2013-ban a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességhez viszonyítva, ami kedvezőbb a járási értéknél (9,0 %), azonban jelentősen magasabb a megyei (6,4 %) és országos átlagnál (6,3 %). 2014 évben a munkaképes korú lakosság számához viszonyítva a munkanélküliség 8,21 százalékos, és több mint 50 százalékuk 6 hónapnál régebben keres munkát. Fontos tény, hogy a munkanélküliek jelentős része (28,7 %) általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik, továbbá 14 százalékuk 21 és 25 év közötti. A korcsoport szerint vizsgálva a munkanélkülieket sokkal veszélyeztetettebb az 51-60 év közöttiek csoportja, ebből kerül ki az álláskeresők több mint ötöde (21 %). Munkanélküliek számának alakulása, 2013 (fő) 1200 1000

979

994

969

934

1048 918

920

891

855

919

908

911

800 600 400 200 0

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat - ITS

A munkanélküliség egy naptári éven belül (2013) felfutást mutat májusban, azonban a ciklikusság nem igazodik a mezőgazdasághoz (ezt igazolja az ebben a szegmensben dolgok alacsony aránya is). 19

A májusi csúcs (1 048 fő) után csökkenés indul be, majd az ősz beköszöntével szeptemberben (855) ismét elkezd emelkedni a munkanélküliek száma. A településen sok az idénymunkás, ez okozza főként a munkanélküliségi mutatók ciklikusságát, valamint a nyári időszakban többen átlépnek a közmunkaprogramból az építőiparba. Jövedelmi viszonyok A száz lakosra jutó adófizetők száma Kalocsán 2000 óta mindig kicsivel az országos átlag felett volt a 2003. év kivételével, 2008. évben volt a legmagasabb, ekkor száz lakosra közel 46 adófizető jutott, jelenleg az adófizetők 100 lakosra vetített értéke 45,3. A kalocsai járásban 2008 óta szignifikánsan növekedett az adófizető lakosok szám a lakosság arányában, ezt azonban sem a kalocsai, sem az országos tendenciák nem követik. Az egy lakosra jutó jövedelem nagysága kismértékben alacsonyabb a megyei járásközpontokra és az egész országra jellemző értékeknél, azonban közel 20 %-kal meghaladja a járási mutatókat. Az elmúlt évek tendenciája mind a 4 területi lehatárolás tekintetében azonosnak mondható. 2000-től 2008-ig folyamatos emelkedés tapasztalható Kalocsa városában (227.094 Ft-ról 594.585 Ft-ra emelkedett), majd az ezt követői 5 évben stagnálás tapasztalható maximum 10%-os évi kilengéssel. 2012-ben az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem 569.444 Ft volt. Foglalkozatást helyettesítő támogatásban részesülők száma 2009 és 2013 között jelentős fluktuációt mutat. Megfigyelhető, hogy 2010 és 2013 között a számuk megduplázódott, ugyanis 2010-ben 142 fő, míg 2012ben 372 fő részesült foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, ez a szám 2014-ben 537 főre emelkedett. Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) 60 50 40 30 20 10 0 Kalocsa

Kalocsai járás 2001 2011

Magyarország

Forrás: TeIR ITS tervezését támogató alkalmazás - ITS

Kalocsán a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők százalékos aránya az aktív korúakon belül meghaladja az országra jellemző értékeket mind 2001. mind a 2011. években, azonban a járási értéknél alacsonyabb értéket mutat. Kalocsán 2011 évben az aktív korúak 61,9 százaléka rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel, mely a 2001 évre jellemző értéknél kedvezőbb. Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő lakosság számában jelentős változás nem figyelhető meg 2005 és 2013 között. A jelentős számú nyugdíjas szükségessé teheti a területre, érintettekre szabott programok beépítését a települési stratégiába. Jól mutatja a városi lakosság anyagi helyzetét az ezer főre jutó gépkocsik száma. Ez a mutató Kalocsán növekvő trendet mutat, a 2001. évi 274 darabról 2011-re 348 darabra növekedett. Az értékek meghaladják mind az országos, mind a megyei adatokat.

20

Segélyezés Felhasznált segélyek összege, 2013 (millió Ft) 11,81

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

96,287

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 7,189

Rendszeres szociális segély

19,372

Ápolási díj 0,33

Temetési segély Időskorúak járadék

0,325

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

0,376

Átmeneti segélyre felhasznált összeg

0,268 31,981

Lakásfenntartási támogatás 0

20 2013. év

40

60

80

100

120

2009. év

Forrás: KSH T-Star 2013 - ITS

Az önkormányzati segélyezési mutatókat vizsgálva látható, hogy jelentősen megnőttek a foglalkozatást helyettesítő támogatásokra fordított kiadások, valamint a lakásfenntartási támogatásra, és az ápolási díjra fordított támogatások összege. 2013. január 1. napjától az alanyi jogosultságú ápolási díj megállapítása a járási hivatalok hatáskörébe került, ezért 2014. évre a méltányosságból ápolási díjra jogosultak száma és az ellátásra fordított összeg, jelentős csökkenést mutat (2015. március 1. napjától, az Szt. módosítását követően, méltányossági ápolási díj újonnan történő megállapítására már nincs lehetőség). Segélyezés esetei, 2013 (fő vagy esetszám) 352

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Rendszeres szociális segély Ápolási díj Közgyógyellátási igazolvány Temetési segély Temetési segélyezés Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Időskorúak járadéka Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Átmeneti segélyezés Lakásfenntartási támogatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Ámeneti segélyezés

24 55 365 22 22 1018 1 49 35 725 428 56 41 0

200 2013. év

400

600

800

1 000

1 200

2009. év

Forrás: KSH T-Star 2013-ITS

A segélyezések esetszámai tekintetében látható, hogy kiemelkedik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma (1 018 fő), noha 2014-re 792 főre csökkent ezen érték. Továbbá jelentős csökkenés látható a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számában, itt a 2009 évre jellemző 1 086 darabról, 634 darabra csökkent a hatályos igazolványok száma, mely csökkenésre magyarázat lehet, hogy az alanyi jogon kiadott igazolványok időtartama 2 év, illetve a további csökkenést az okozza, hogy 2015. március 1. napjától az önkormányzatok már nem jogosultak az igazolványok kiadására. A foglalkoztatást helyettesítő támogatások száma a duplájára nőtt 2009 és 2013 között, ez a szám, 2014. évben tovább emelkedett (537 fő). A lakásfenntartási támogatás összege az Szt. korábbi módosítását követően csaknem a duplájára emelkedett, majd a méltányossági lakásfenntartási támogatás eltörlésével 2014-re 594 főre csökkent. 21

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A városban a munkahelyek rendszerváltáskori megszűnését nem követte jelentősebb munkahelyteremtés. A fennmaradó és átalakuló munkahelyek túlnyomó része kapcsolódott és kapcsolódik jelenleg is a közszférához, illetve a szolgáltatási szektorhoz. A legnagyobb létszámot felölelő munkáltatónak számít Kalocsa Város Önkormányzata, a GYEMSZI, a KLIK Kalocsai Tankerülete, a Kalocsai Járási Hivatal, mely szervezetek közfeladatokat ellátó intézményeik által biztosítanak munkalehetőséget a város, és a térség aktív korú lakossága jelentős részének. Jelentős foglalkoztatónak számít még a Kalocsai Parkgondozó és Közszolgáltató Nonprofit Kft., a Fegyház és Börtön, a Gyermekotthon, a Kalocsai Járás Bíróság, az Ügyészség, továbbá a versenyszférába tartozó 3-4 vállalat. Említésre méltó aktív korút foglalkoztat még a katolikus egyház által üzemeltetett általános iskola és gimnázium. A további munkalehetőségeket a multinacionális cégek, valamint a helyi kisvállalkozások, családi gazdaságok biztosítják. Az utóbbi évtizedben tovább folytatódott a munkalehetőségek csökkenése, mely nem csak a városban volt erőteljes, de a kistérség több településén vált kritikussá. Az agrárgazdaság, mint a kistérség településeinek egyik legfontosabb, olykor egyetlen gazdasági bázisa is folyamatosan átalakult. A szövetkezetek helyett a családi gazdálkodás kezdett meghonosodni. E tendenciák következtében a kistérség települései is erőteljesen Kalocsa városra lettek utalva. Megindult egyfajta elvándorlás is, elsősorban a fiatalabb korosztály esetében, akik a jobb lehetőségek reményében elsősorban a fővárosban valamint külföldön próbálnak munkát vállalni. A helyben maradó munkanélküli réteg a munkaügyi kirendeltségnek és az önkormányzatnak fontos feladatot jelent. A munkanélküliek között számszerűen a 8 általános végzettek száma magasabb, mely illeszkedik a lakosság iskolai végzettsége szerinti megoszlásához. Ennek ellenére a 8 általános, vagy annál alacsonyabb végzettségűek között, arányait tekintve magasabb számban fordulnak elő munkanélküliek. Frissebb adatokat mutatnak a Kalocsai Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltségének adatai, mely alapján megállapítható, hogy az iskolai végzettség szerint, a nyilvántartott álláskeresők 39,3 %-a volt alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettségű. 34,7 százalékuk szakiskolát vagy szakmunkásképzőt végzett. Érettségizett 22,2 %, felsőfokú végzettségű 3,8 %. Összehasonlítva egy nagyságrendileg hasonló időszakkal, a 2009. decemberi számokkal megállapíthatjuk, hogy a szakmunkásképzőt végzettek aránya jelentősebben csökkent (4,6 %-al), a szakiskolába és a technikumba jártak aránya szinte nem változott. A diplomások aránya kis mértékben (1,7%), a gimnáziumba és szakközépiskolába jártak aránya 3,1 százalékkal emelkedett. Megállapítható, hogy a munkaerőpiacról történő kiszorulás összefügg a képzettséggel. Ezért nagyon hangsúlyos a felnőttoktatás kiszélesítése, hiszen a munkaerőpiachoz való rugalmas alkalmazkodás csökkenti az egyén tartós kirekesztődésének lehetőségét. Városunkban is láthatóak ilyen elmozdulások. Ennek ellenére a piacképes szakmák megszerzése érdekében, a képzésnél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakmunkásképzésre és a szakiskolai képzésre. c) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás, egyfajta meghatározás szerint, egy olyan általános esélyegyenlőségi és foglalkoztatási intézkedés, amely minden hátrányos helyzetű, de munkát vállalni kész és képes embert önálló jövedelemhez segít. A legtöbb embert a közfoglalkoztatás mozgatta meg. A települési önkormányzatok mellett a vízügyi igazgatóságok, az erdőgazdaságok, a közútkezelő országos programjai és a szociális földprogram is érintették, érintik térségünket. A munkanélküliek közfoglalkoztatásában jelentős szerepet tölt be a Kalocsai Parkgondozó és Közszolgáltató Nonprofit Kft., a Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft., valamint a közfoglalkoztatott személyek irányításával a Kalocsai Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Fejlesztési Osztálya. Foglalkoztatnak közmunkásokat az önkormányzati intézmények, a kórház, és az oktatási intézmények is.

22

A

közfoglalkoztatottak

PROGRAM NEVE

Időszak

MEZŐGAZDASÁGI 2013.03.01 MINTAPROGRAM

i.

2014.02.28 6115 mg. Növénytermesztő (1 fő brig.vez)

2014.

5 3

9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású

1

9331 egyszerű mezőgazdasági foglalkozású ( 1fő brig.vez)

23

ii.

2015.02.28 4112 Általános irodai adminisztrátor (1 fő brig.vez) 6119 Egyéb növénytermesztési foglalkozású (1 fő brig.vez)

3

2014.04.30 4112 Általános irodai adminisztrátor (2 brig.vez)

1

8419 egyéb járművezető és kapcsolódó foglalkozású (1 fő brig.vez)

6

9119 egyéb takarító és kisegítő (segédmunkás) (2 fő brig.vez)

41 15

2014.02.28 4112 Általános irodai adminisztrátor

13

7511 általános karbantartó

1

9112 intézményi takarító

1 v.

2014.04.30 4112 Általános irodai adminisztrátor

2013.11.01

VI.

2014.04.30 9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású PROGRAM LEJÁRTA ELŐTT KILÉPŐK SZÁMA 2014.05.06

VII.

2014.09.30 7529 55fő+7 fő brig.vez

VIII.

2014.10.06

IX.

2015.02.28 7529 egyéb ép. Szer. Fogl. 55fő+7 fő brig.vez 4112 admin. 6 fő + 1 fő admin.brig.vez

0

0

0

0

0

0

0

34

34

34

34

34

34

34

34

34

34

95

95

95

95

0

0

0

0

0

0

0

0

15

15

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15

15

0

0

0

0

0

0

0

0

193 193 193 193

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 216 216 216 216 216

0

0

0

0

0

0

0

11

11

11

11

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 216 216 216

0

0

0

0

0

0

0

0

0

11

11

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

11

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

11

7

33 11

11

11 2 216 62 7 1

8419 járművez 12 fő + 1 fő brig.vez

13 X.

2014.11.30 4112 Általános irodai adminisztrátor PROGRAM LEJÁRTA ELŐTT KILÉPŐK SZÁMA XI.

2015.02.28 4112 Általános irodai adminisztrátor PROGRAM LEJÁRTA ELŐTT KILÉPŐK SZÁMA 2014.12.01

0

4 216

7331 jármű- és motorkarbantartó szakmunkás PROGRAM LEJÁRTA ELŐTT KILÉPŐK SZÁMA

KÉPZÉS

0

133

9329 sm. 132fő + 1 fő s.m. brig.vez

2014.12.01

0

193

1

PROGRAM LEJÁRTA ELŐTT KILÉPŐK SZÁMA

TÉLI HOSSZÚ

193

13

2014.10.01

0

13

8419 járművez 12 fő + 1 fő brig.vez

2014.09.30 4112 Általános irodai adminisztrátor

TÉLI HOSSZÚ

0

1 15

7331 jármű- és motorkarbantartó szakmunkás PROGRAM LEJÁRTA ELŐTT KILÉPŐK SZÁMA

start

XII.

33

133

9329 sm. 132fő + 1 fő s.m. brig.vez

2014.05.06

XI.

33

62

4112 admin. 6 fő + 1 fő admin.brig.vez

TÉLI HOSSZÚ

X.

1

9112 intézményi takarító

start

IX.

1

7511 általános karbantartó TÉLI ÁTMENETI I.

VIII.

8

iv.

2014.03.04

VII.

9 38

PROGRAM LEJÁRTA ELŐTT KILÉPŐK SZÁMA TÉLI HOSSZÚ

95

7529 egyéb építési, szerelési foglalkozású (karbantartó) (8 fő brigv.)

2013.12.03

VI.

19

7331 jármű és motor karbantartó, javító

PROGRAM LEJÁRTA ELŐTT KILÉPŐK SZÁMA TÉLI HOSSZÚ

V.

8 22

iii.

alakulása

IV.

1

9331 egyszerű mezőgazdasági foglalkozású (1 fő brig.vez) PROGRAM LEJÁRTA ELŐTT KILÉPŐK SZÁMA

III.

0 34

6121 állattenyésztő szakmunkás (1 fő brig.vez)

2014.01.02

II.

1

6121 állattenyésztő szakmunkás (1 fő brig.vez)

PROGRAM LEJÁRTA ELŐTT KILÉPŐK SZÁMA

TÉLI ÁTMENETI II.

33

6119 Egyéb növénytermesztési foglalkozású

MEZŐGAZDASÁGI 2014.03.04 MINTAPROGRAM

számának Lsz. I.

FEOR FEOR szerinti Munkakör

XII.

2015.03.31 9329 segédmunkás PROGRAM LEJÁRTA ELŐTT KILÉPŐK SZÁMA

13 11 11 0 11 11 0 11 11 0

2014. évi programokba bevonható személyek száma (keretlétszám)

861

2014. évi programokban ténylegesen résztvett személyek száma

952

MANDA január-április /DIÁKMUNKA július-augusztus

31

TÉNYLEGESEN RÉSZ VETTEK SZÁMA

983

Forrás: Kalocsai Polgármesteri Hivatal Munkaügy

336 336 337 337 261 261 261 261 261 261 261 261 12

12

12

12

0

0

11

8

0

0

0

0

23

A közfoglalkoztatottak körében magas számban fordul elő a 8 általános vagy az alatti iskolai végzettség. Sok esetben kevés gyakorlati tapasztalattal és hiányos elméleti tudással bíró, számtalan esetben mentálisan sérült emberek végzik napi feladataikat. Jelentős segítséget jelent a városüzemeltetésben a szakmunkás, illetve szakiskolai végzettség jelenléte a közfoglalkoztatottak között. Természetesen itt rögtön felmerül a hatékonyság kérdése. Pontosabban az, hogy mennyire lehet jól végezni egy munkát, ha ilyen rövid ideig áll rendelkezésre az adott munkaerő. Egy korábbi vizsgálat adataiból megállapítható, hogy a közfoglalkoztatottak nemek szerinti arányánál a megoszlás a férfiaknál mutat többletet, továbbá, hogy a 18-30 év közötti női korcsoport jelenléte alacsony. Az utóbbi években, ugyan nem jelentős számban, de megjelentek a munkanélküli közfoglalkoztatottak között a diplomások is. Összességében elmondható, hogy a közfoglalkoztatások során és a Start Program keretében, az átlagosan foglalkoztatható létszámhoz képest jelentős munkanélküli tömeg került alkalmazásra. A közmunkaprogramok az egyént kimozdították egy megszokott létből, magasabb jövedelmet biztosítottak számára. A foglalkoztatottak közül többen bíznak abban és hiszik, hogy a közmunka esélyt teremthet számukra a későbbiek során a foglalkoztatónál való munkahely létesítésére illetve az adott munkakör betöltésére. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

beruházások,

lehetséges

vállalkozási

területek,

A város társadalmi és gazdasági problémái közül a legsúlyosabb a munkanélküliség, valamint az új vállalkozások betelepülésének hiánya. A lakónépesség fogyása és a társadalom elöregedése egyre növekvő terheket idéz elő a szociális ellátásban. A fiatalok egy része más városban szerez felsőfokú végzettséget, ahonnan a diploma megszerzése után, munkalehetőség hiányában nem tér vissza Kalocsára. Jellemző folyamat a szakképzett fiatalok külföldre vándorlása is, mivel külföldön a szakképzettségük jobban hasznosítható és versenyképes a fizetés mértéke. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyét elsősorban a gazdasági fellendülés, a munkalehetőségek hiánya akadályozza. Kalocsa város körzetközpont, az önkormányzat és az állam (oktatási intézmények, kórház) intézményein keresztül a legnagyobb foglalkozató. A város ipari húzóágazata a jármű- és gépipar, valamint az építőipar. Nagyobb munkáltatók a városban a KALOPLASZTIK Műanyag- és Gumiipari Kft., a BUDAMOBILCARGÓ Kft., a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt, az EMIKA Elektromechanikai Zrt. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyét a gazdasági fellendüléssel, beruházásokkal, új munkahelyek, vállalkozások létesítésével valamint további közmunkaprogramok megteremtésével lehetne biztosítani. A hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági termelés átalakult, a gépesítés következtében a kézi, munkaigényes terményfeldolgozás visszaszorulóban van, a fűszerpaprika termesztés helyét átvette a gabonatermesztés. Ennek következtében az alacsonyan képzett, kizárólag mezőgazdasághoz értő munkaerő felszabadult és próbál más szektorban elhelyezkedni. Kitörést jelenthet a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése. A közmunkaprogramok, és más foglalkozatási programok keretében történnek átképzések. Kalocsa városa a – Bács-Kiskun megyén belül nagyobb területű és közepes népességű – Kalocsai járás központja. Fekvése a megyében nyugati, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől mintegy 80 km-re délnyugatra található a Dunához közel. A város közszolgáltatásai, funkciói, foglalkoztatottsága miatt kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik, de a kistérség északi települései a Duna-hídnak köszönhetően Dunaföldvár vonzáskörzetébe is beletartoznak. Közlekedés A 2011. évi adatok alapján a helyben dolgozók és tanulók vannak a legnagyobb számban (a táblázatban helyi közlekedőkként szerepelnek), de ehhez hasonlítva számottevőnek mondható a bejárók száma is, mutatva Kalocsa fontos gazdasági és igazgatási szerepét a kistérségen belül.

24

Összesen kb. 3600 fő jár be ide, a munkahelyre és az iskolába ingázásban is Kalocsa a napi célpont sok szomszédos kistelepülés lakója számára. Ennél azonban nem nagyobb a vonzáskörzete, a járásközpontba távolabbról nem számottevő az ingázás. Az eljárók száma számottevően alacsonyabb, és Foktő, Baja – mint Kalocsánál meghatározóbb térségi központ Bács-Kiskun megyében – Harta mellett az olyan relatíve távoli városokba is ingáznak a kalocsaiak, mint Szeged. A helyi forgalomban a tömegközlekedés részaránya elenyészőnek mondható (sokkal meghatározóbb a személygépkocsi), az eljáróknál és főleg a bejáróknál a tömegközlekedés szerepe nagyon fontos, ezekben az irányokban nem az egyéni közlekedés a meghatározó az ingázásban. Elsősorban a tanulók közlekedése billenti a tömegközlekedés felé a módválasztást, mely – Kalocsa esetében az autóbusz – szinte minden irányban a legtöbb utast szállító mód; az eljáróknál a környékbeli kistelepülésekre ugyan a személygépkocsi, de a távolabbi városokba is a közösségi közlekedés a meghatározó közlekedési mód. A helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Kunság Volán Zrt. létja el. A város rendelkezik közvetlen járatokkal mind Budapest (napi 17 induló járat, menetidő: 02:20-02:50 óra közötti), mind a megyeszékhely Kecskemét (napi 11 induló járat, menetidő: 01:49-02:40 óra közötti), mind a regionális központ Szeged (napi 6 induló járat, menetidő 02:20-03:00 óra közötti) felé. Közlekednek még járatok Baja, Dunaújváros, Eger és Szekszárd irányába is. A Kalocsai járás minden települése közúthálózaton elérhető. Az autóbusz állomáson, egy átlagos munkanapon mintegy 205 járat indul, vagy halad át. Kalocsán nincs helyi autóbusz közlekedés, a településen belüli kapcsolatokat is a helyközi járatok biztosítják. Kalocsa helyközi megállóiban jellemzően óránként áthalad helyközi busz, a legfontosabb helyeken. Foglalkoztatottak és tanulók napi munkába járásának adatai (2001 csak foglalkoztatottak): Megnevezés Helyi közlekedő Bejáró (honnan:) Bátya Foktő Dunapataj Homokmégy Miske Eljáró (hová:) Szeged Foktő Baja Harta Kiskőrös

Összesen 2001* 6 251 1 813 .. .. .. .. .. 698 .. .. .. .. ..

Összesen 7 803 3 600 408 342 308 306 212 1 015 75 73 68 57 51

Személygépkocsival 2 226 1 073 191 149 44 102 65 529 9 60 14 36 44

Tömegközlekedéssel 2011 136 2 415 178 154 264 200 144 453 66 8 47 21 7

Kerékpárral (gyalog) 3 569 (1 872) 109 39 39 0 4 3 23 0 5 4 0 0

Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH. - ITS

Az ingázási irányultsági mód szerinti megoszlást az alábbi ábra mutatja. Amellett, hogy a helyi utazásokban alacsony az autóbusz közlekedés szerepe és magas a személygépkocsi aránya, az egyéni közlekedés jellemzője Bács-Kiskun megyében és ezen belül Kalocsán is, hogy kiemelkedő a kerékpáros közlekedés aránya, a városon belüli közlekedésben, amit elősegít a kiterjedt kerékpárút hálózat. A helyi helyváltoztatásokban meghatározó a gyalogos közlekedés is.

25

Foglalkoztatottak és tanulók napi közlekedésének mód szerinti megoszlása irányultság szerint bontva

Forrás: Népszámlálás 2011, KSH. - ITS

A városon észak-déli irányban halad át a megye egyik fontos főútja, a fővárost Kalocsán, majd Baján keresztül Hercegszántó országhatárral összekötő 51. sz. másodrendű főút. A város nemzetközi és nagytérségi kapcsolatai is ezen a főúton adottak elsősorban. Kalocsától keletre 25-30 km-re érhető el az 5301.sz. összekötő úton át az 53. sz. másodrendű főút, amely délkeleti irányban Tompa felé, valamint az 54. sz. másodrendű főút, amely északkeleti irányban Kecskemét, a megyeszékhely felé ad főúti kapcsolatot. A főváros az 51. sz. főúton 115, valamely autópálya felé kb. 130-135 km autózással érhető el, a Szerbiába vezető nemzetközi közúti határátkelő pedig 75 km távolságban található. Kalocsa megközelíthetőség szempontjából csökkentett versenyképességi mutatókkal rendelkezik, a Dunahíd hiánya következtében az ipari park és ipari területek kevésbé vonzóak az új vállalkozások betelepedéséhez. A munkanélküliek mobilitását nehezíti, a nagyobb városok távolsága, a magas üzemanyagköltség, a távolsági buszjáratokon a hosszú utazási idő, drága utazási költség, a forgalomképtelen ingatlanpiac, a lakhatási körülmények biztosításának hiánya. A munkahelyteremtés lehetséges módja a távmunka, melynek gyakorlata nem alakult ki hazánkban, elterjedését részben az ahhoz szükséges ismeretek hiánya is akadályozza. Foglalkoztat kalocsai embereket a Kecskemétre települt Mercedes- gyár, valamint a Foktőn lévő, növényolaj feldolgozást végző svájci bejegyzésű GLENCORE GRAIN HUNGARY Kft., azonban ezek a meglévő munkanélküliség kezelésére nem képesek. További új beruházásokra és vállalkozásokra lenne szükség. Foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja a vállalkozásokon keresztül: A települési önkormányzat iparűzési adóbevétele növekvő tendenciát mutat, 8 év alatt másfélszeresére emelkedve 2014 évben elérte a 453 millió forintot. A munkanélküliség kezelésének egyik lehetséges formája, a vállalkozások számára olyan kedvező gazdasági, foglalkoztatási, adózási és pénzügyi feltételeket teremteni, melyben a kis- és középvállalkozások mernek befektetni, vállalkozást indítani.

26

1. ábra: Kalocsa Város Önkormányzatának iparűzési adó bevétele, 2006-2014 (millió Ft) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Forrás: KSH T-Star 2013 TA , önkormányzati adatszolgáltatás, ITS

Jelentősebb munkahelyteremtő beruházások az Ipari Parkban voltak, ahol jelenleg 6 vállalkozás működik. Az ipari parkban a legfontosabb infrastrukturális fejlesztések már megvalósultak. A kisvállalkozások az utóbbi években főként EU-s pályázati támogatást kaptak. A város legfontosabb vállalkozásai (adófizetői Top 10): Vállalkozás neve Kalocsai Fűszerpaprika Zrt Emika Elektromechanikai Ipari és Kereskedelmi Zrt Kaloplasztik Müanyag- és Gumiipari Kft Budamobil-Cargo Járműipari és Szolgáltató Kft Kalo-Bau Építőipari és Szolgáltató Kft Bio-Pack Ingatlanforgalmazó, Élelmiszeripari Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Kasi-trans Fuvarozó és Szolgáltató Kft Első Duna-Kavics Kereskedelmi, Szolgáltató és Ipari Kft Generál Építőipari Kft Kal-Oil Fáradtolaj-feldolgozó Kft

Értékesítés nettó árbevétele 2013 (E Ft)

Foglalkoztatottak száma 2013 (fő)

Fűszer, ételízesítő gyártása

2.349.491

155

Villamos világítóeszköz gyártása

2.070.498

121

Egyéb gumitermék gyártása

1.459.144

136

Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása

936.567

97

Lakó- és nem lakó épület építése

866.086

24

Malomipari termék gyártása

461.130

9

1.130.249

28

852.940

20

1.109.475

43

110.719

n.a.

Főtevékenység

Közúti áruszállítás Fa-, építőanyag-, szaniterárunagykereskedelem Lakó- és nem lakó épület építése Hulladék újrahasznosítása

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, Opten adatbázis, ITS

Beszállítói hálózatok és klaszterek kialakulása nem jellemző, általánosságban elmondható, hogy az önkormányzat, az állami szereplők és háttérszervezetei a legnagyobb foglalkoztatók Kalocsán.

27

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A városban is kedvezőtlen a fiatalok foglalkoztatásának lehetősége, a Kalocsai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya (korábban: a Munkaügyi Kirendeltsége) pályázati lehetőségekkel, állásbörzével, végzős középiskolások tájékoztatásával, általános iskolások pályaorientációs tanácsadásával, pályaválasztási kiállításokkal próbál enyhíteni. A munkáltatók, pályakezdő fiatalok alkalmazása esetén különféle bér- és járulékfizetési kedvezményt kapnak. A fiatalok egy része munkahelyet talál a város közintézményeiben vagy átmenetileg a közfoglalkoztatás jelenthet megoldást. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a városnak mindent meg kell tenni a munkahely teremtés érdekében, hogy a fiatalok megélhetése, családalapítása a városban biztosított legyen. Fiatalok foglalkoztatását segítő programok, képzési lehetőségek: van/nincs fi atal ok fogl al koztatását megkönnyítő programok a tel epül ésen, a vonzásközpontban

az oktatásból a munkaerőpi acra val ó átmenetet megkönnyítő programok a tel epül ésen, vonzáskörzetben

igen

igen

Felsorolás Képzés:T.112.támogatásai, közfoglalkoztatás, első munkahely, garancia program,önfoglalkoztatási pályázat, munkahelyteremtő, munkahelymegőrző pályázat

nyílt nap a Munkaügyi Kirendeltségen, állásbörze, végzős közipiskolai osztályok tájékoztatása az iskolákban, 7-8 osztályosok pályaorientációs tanácsadása, pályaválasztási kiállítás és vásár.

A programokon résztvevő fiatalok száma és a programok:

év

2008 2009

2010 2011 2012 2013 2014

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen férfi nő Nyílt nap a 179 Munkaügyi - 83 Kirendeltségen Végzős 187 Középiskolai - 57 osztályok tájékoztatása Állásbörze a 278 Munkaügyi - 55 Kirendeltségen 7-8 osztályosok 339 pályaorientációs - 61 tanácsadása 310 Valamennyi - 73 program évente 307 Valamennyi - 68 program évente 325 Valamennyi - 71 program évente

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzáskörzetben férfi Állásbörze a Munkaügyi Kirendeltségen Végzős Középiskolai osztályok tájékoztatása Állásbörze a Munkaügyi Kirendeltségen 7-8 osztályosok pályaorientációs tanácsadása Valamennyi program évente Valamennyi program évente Valamennyi program évente

nő Állásbörze a Munkaügyi Kirendeltségen Végzős Középiskolai osztályok tájékoztatása Állásbörze a Munkaügyi Kirendeltségen 7-8 osztályosok pályaorientációs tanácsadása Valamennyi program évente Valamennyi program évente Valamennyi program évente

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen férfi Állásbörze a Munkaügyi Kirendeltségen Végzős Középiskolai osztályok tájékoztatása Állásbörze a Munkaügyi Kirendeltségen 7-8 osztályosok pályaorientációs tanácsadása Valamennyi program évente Valamennyi program évente Valamennyi program évente

nő Állásbörze a Munkaügyi Kirendeltségen Végzős Középiskolai osztályok tájékoztatása Állásbörze a Munkaügyi Kirendeltségen 7-8 osztályosok pályaorientációs tanácsadása Valamennyi program évente Valamennyi program évente Valamennyi program évente

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzáskörzetben férfi Állásbörze a Munkaügyi Kirendeltségen Végzős Középiskolai osztályok tájékoztatása Állásbörze a Munkaügyi Kirendeltségen 7-8 osztályosok pályaorientációs tanácsadása Valamennyi program évente Valamennyi program évente Valamennyi program évente

nő Állásbörze a Munkaügyi Kirendeltségen Végzős Középiskolai osztályok tájékoztatása Állásbörze a Munkaügyi Kirendeltségen 7-8 osztályosok pályaorientációs tanácsadása Valamennyi program évente Valamennyi program évente Valamennyi program évente

Az első oszlop számsora a25 év alatti támogatott elhelyezésben, a második számsor az átképzésben részesültek számát mutatja.

28

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Kalocsa gazdasága átalakulás határán áll, a nagy múltú mezőgazdasági vállalatok helyét várhatóan a magasabb hozzáadott értékkel rendelkező ipari vállalatok veszik át, jelenleg főként a jármű- és az építőipar meghatározó a településen, melyek jelentősen növelik az iparűzési adóbevételt. A településen található ipari park, illetve több, ipari tevékenység gyakorlására kijelölt terület, mely a közlekedés tudatos fejlesztése, a tervezett Duna híd megépítése és a paksi atomerőmű közelségéből fakadó lehetőségek kihasználása révén vonzóbbá válhat a magyar és külföldi tőkeerős befektetők számára. A működő vállalkozások tekintélyes része családi kisvállalkozás, mindösszesen 11 közép és nagy vállalkozás található a településen. A vállalkozások tulajdonviszonyainak tekintetében a magyar többségi tulajdonú társaságok jellemzőek. Kalocsa városában járási központ révén kimagasló a szolgáltatások nyújtásának szerepe a környező településekhez viszonyítva, ellentétben a mezőgazdasághoz köthető tevékenységekkel. A járás kisebb településein mai napig a mezőgazdaság az elsődleges, azonban a feldolgozóipar hiánya miatt a lokális gazdasági láncok kialakulása egyelőre kezdetleges. A turizmus a település egyik húzóágazata lehet, hiszen országos jelentőségű látnivalók és külföldön is elismert néphagyományi értékek találhatók a településen, Jelenleg a turizmus recesszív fázisban van, a vonzerő növelésére az önkormányzat számos erőfeszítést tesz a lokális kulturális és épített örökségi értékek ápolásával és népszerűsítésével. Kalocsa Városára jelenleg az egy napos turizmus jellemző, ami főként a szálláshelyek hiányának tudható be, ezért központi szálláshelyek kialakítása jelentősen hozzájárulhat a vendégéjszakák számának növelésére. (Forrás: ITS) A Kalocsai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya által szervezett programok, pályázati lehetőségek illetve a közfoglalkozatás, mint lehetőség. Képzési programok:

 

 



TÁMOP 112 kódszámú pályázat támogatásával induló képzések az alábbiak: o (esetenként keresetpótló juttatást kapnak+ képzési költség- és utazási kedvezmény) Dunaújváros o Hankook Gumiabroncsgyártó Dunaújváros (csak szakmával rendelkezőknek) Baja o CNC forgácsoló (minimum belépési szint 8 osztály), o hidegburkoló (min.10 osztály), o pénzügy számviteli ügyintéző (minimum érettségi), o szakács (min 10 osztály), o számítástechnikai szoftverüzemeltető (minimum érettségi), o szociális gondozó és ápoló (minimum 10 osztály), o targoncavezető (minimum 8 osztály és B kategóriás jogosítvány, o társadalombiztosítási és bérügyi ügyintéző (minimum érettségi), o vállalkozási ügyintéző (minimum érettségi), o szobafestő és mázoló (minimum 10 osztály Kalocsa o Virágkötő és virágkereskedő (minimum 10 osztály) Kiskőrös o gyógyszertári asszisztens (minimum érettségi), o szerkezetlakatos (minimum 8 osztály), o élelmiszer és vegyi áru eladó +pénztáros (8 osztály), Kecskemét o személyügyi ügyintéző (minimum érettségi)

Pályázatok a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására, melyből új munkahelyek létesíthetőek, továbbá a már meglévő munkahely megőrzése segíthető.

29

Foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja mutatja felnőttek esetében van/nincs

Felsorolás

felnőttképző programok a településen

igen

TÁMOP 112, TÁMOP 216, Dec. fat ámogatásával

felnőttképző programok a vonzásközpontban

igen

TÁMOP 112, T:ÁMOP 216, Dec. fat ámogatásával

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen

igen

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban

igen

Helyi foglalkoztatási programok a településen

igen

tanácsadás,mentori szolgálat, ingyenes jogpont hálózat közfoglalkoztatás

Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban

igen

közfoglalkoztatás

munka- és pálya tanácsadás, pályaorientációs tanácsadás, mentori szolgálat, ingyenes jogpont hálózat munka- és pálya tanácsadás, pályaorientációs

A Foglalkoztatási Osztály évente több rendezvényt is szervez, valamint részt vesz aktív közreműködőként mások felkérésére tájékoztató rendezvényeken. Az önkormányzati testületi üléseken tartott tájékoztatókon kívül több helyen munkáltatói fórumokon szerepeltek, és az Osztály is tartott ilyen rendezvényt. Rendezvénysorozat keretében előadást tartottak a munkaügyi szervezet tevékenységéről és az álláskeresés tudományáról, szakmai nap volt az álláskeresésről, szakmabemutató filmekkel, pályaválasztási honlapok bemutatásával. Nyílt napon a város középiskolák végzős diákjait várták, a munkáltatók és az ügyfeleik visszajelzései alapján több alkalommal állásbörzét szerveztek. Az általános iskolák és a középiskolai végzős osztályok felkeresése pályaorientációs és tájékoztatási előadásokat tartottak. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A mélyszegénységben élők, és romák foglalkoztatási lehetőségei: év

mélyszegénységben élők

romák

2008.

közfoglalkoztatás

közfoglalkoztatás

2009.

közfoglalkoztatás

közfoglalkoztatás

2010.

közfoglalkoztatás

közfoglalkoztatás

2011.

közfoglalkoztatás

közfoglalkoztatás

2012.

közfoglalkoztatás

közfoglalkoztatás

2013.

közfoglalkoztatás

közfoglalkoztatás

2014.

közfoglalkoztatás

közfoglalkoztatás

A legszegényebb, képzetlen embereknek napjainkban kizárólag a közmunka jelentheti a foglalkoztatás lehetőségét, mely elsősorban időtartama miatt, nem teremt biztos megélhetést számukra (továbbiakat lásd: a 3.2. c) pontban leírtakat). h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó adattal nem rendelkezünk. A nemzetiségi hovatartozás, a nem, az életkor, ha nem is kimondottan és, ha nem is bizonyítottan, még mindig jelen van korunk társadalmában, mely ellen természetesen minden lehető eszközzel fel kell lépni.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Az aktív korúak támogatása, a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás.

30

A támogatást az, az aktív korú személy igényelheti – egyéb feltételek megléte esetén - aki egészségkárosodott, vagy akinek az álláskeresési támogatás folyósítása időtartama lejárt, vagy aki a kérelem benyújtása előtt legalább egy év időtartamig együttműködött a munkaügyi központtal, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult az, az aktív korú személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90 %-át (61.897 Ft) azzal, hogy ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90 %-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét (21.708 Ft). A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának (26.220 Ft) szorzatával. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás legmagasabb összege: 46.662 Ft. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, az, az aktív korú személy, akinek az aktív korúak ellátásra való jogosultságát megállapították. A támogatásra jogosult személy köteles a munkaügyi központnál nyilvántartásba vetetni magát és a foglalkoztatási szervvel együttműködni. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, 22.800 Ft/hó (mely az öregségi nyugdíj változatlan összege miatt évek óta nem emelkedik). Nyugdíj előtti álláskeresési segély A nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) folyósításának a célja, hogy azok az álláskeresők, akik korábban már részesültek álláskeresési járadékban, de annak időtartama elérte a törvényben meghatározott maximális időtartamot, az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk időpontjának eléréséig ellátásban részesüljenek, ha addig legfeljebb 5 évük van hátra. A NYES-re azért van nagy szükség, mert a nyugdíjhoz közel álló álláskeresők a munkaerőpiacon rendkívül hátrányos helyzetben vannak, elhelyezkedési esélyeik összehasonlíthatatlanul rosszabbak, mint a fiatalabb álláskeresőké. Az ellátás legalább minimális segítséget nyújt számukra a megélhetéshez, amíg a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt be nem töltik. A NYES összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér (2015-ben 101 500 Ft/hó) 40 százaléka (vagyis 40 600 Ft/hó), időtartama pedig addig az időpontig terjed, amikor az álláskereső öregségi nyugdíjra jogosulttá válik. Kiegészítő szabály, ha a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 26. § (1)–(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg, vagyis kevesebb lehet, mint a minimálbér 40%-a. A NYES-t csak azok a magánszemélyek vehetik igénybe, akik álláskeresőként regisztrálva vannak a járási hivatal foglalkoztatási osztályán, és az ellátás megállapításához szükséges törvényi feltételekkel rendelkeznek. A NYES alapján az álláskereső az ellátás folyósításának időtartamára a TB jogszabályok rendelkezései alapján biztosítottá válik, így jogosult az egészségügyi szolgáltatásokra és az ellátás folyósításának időtartamával további szolgálati időt is szerez az öregségi nyugdíjához.

31

Álláskeresési járadék

A járadék napi összege a folyósítás teljes időtartama alatt járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél, 2015. január 1-től ez az összeg: 3500 Ft/nap. Az a személy jogosult álláskeresési járadékra aki:  álláskereső,  nem áll munkaviszonyban, nem folytat keresőtevékenységet,  nem folytat vállalkozói tevékenységet,  a munkanélkülivé válását megelőző három évben rendelkezik legalább 360 nap jogosultsági idővel szándékában áll munkát vállalni, de eddig nem vezetett eredményre az álláskeresése és a munkaügyi szerv sem tudott számára megfelelőállást kínálni. Jogosultsági idő az az időszak, amelyet az álláskeresővé válását megelőző 3 évben az álláskereső :  munkaviszonyban töltött,  közfoglalkoztatási jogviszonyban állt,  egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonya volt, de csak abban az esetben, ha ebben az időszakban eleget tett a járulékfizetési kötelezettségének,  mint nevelőszülő állt foglalkoztatási jogviszonyban. Kereső tevékenység:  minden olyan munkavégzés beletartozik, amelynek ellenében díjazásban részesül a munka elvégzője,  szerepel a vállalkozói nyilvántartásban,  személyes munkavégzés vagy mellékszolgáltatás keretében végzett munka során vesz részt egy gazdasági társaság tevékenységében,  vezető tisztségviselője a gazdasági társaságnak,  a gazdasági társaság szerződésében fel van tüntetve a munkavégzési, közreműködési joga, kötelezettsége. Akkor is keresőtevékenységnek minősül az időszak, amely alatt a vállalkozás szünetelteti a tevékenységét, de szerepel az egyéni vállalkozói nyilvántartásban. Az álláskeresési járadék összege: a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60%-át folyósítják a jogosultnak, de összege nem lehet nagyobb, mint a jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb napibér összege. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama:  1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg- minden 10 nap jogosultsági idő,  a kezdő napja a járadék folyósításának az a nap, amikor bejelentkezett az álláskereső a foglalkoztatási szervnél,  időtartama minimum 36 nap, de maximum 90 nap. Az álláskeresési járadékban részesül személyek ösztönözése a mielőbbi elhelyezkedésre: Ha az álláskereső legalább napi 4 órás határozatlan idejű munkaviszonyt létesít még a járadék folyósítási idejének kimerítése előtt, akkor kérelmezheti, hogy a hátralévő időre jogosult álláskeresési járadék összegét 32

számára kifizessék egy összegben, a munkáltatónak kell igazolást adnia és folyamatosan munkaviszonyban kell állnia. Az álláskeresési járadék folyósításnak lejártát követő 30 napban kell benyújtania a kérelmet a jogosultnak és a még fennmaradó összeg 80%-át kaphatja meg egyben. Ha ugyanannál a munkaadónál létesít munkaviszonyt, amelynél még az álláskeresési járadék megállapítása előtt állt munkaviszonyban, akkor nem kérheti az egyösszegű kifizetést. Abban az esetben, ha nem a lakóhelyén létesít határozatlan időtartamú teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt, akkor kérelmezheti, hogy az egyösszegű kifizetést a keresőtevékenység bejelentését követő első számfejtés időpontjában eszközöljék. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás A jogosultság 2015. március 1. napjától alanyi jogon, normatív módon állapítható meg. A közgyógyellátási jogosultság a járási hivatal hatáskörébe került. A gyógyszerkeret mértéke maximum 12.000 Ft/hó egyéni gyógyszerkeret, és 6000 Ft/év eseti keret. A települési önkormányzatok 2015. március 1. napjától települési támogatásként megállapítható gyógyszertámogatást állapíthatnak meg. Kalocsa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az egyes szociális ellátásokról szóló 4/2005. (II.27.) önkormányzati rendelete szerint állapít meg a jogosultak részére gyógyszertámogatást. A közgyógyellátásban részesülők számának évenkénti emelkedése jól mutatja a gyógyszerárak emelkedését. Az idős emberek, egészségi állapotuk fenntartásához, jövedelmük jelentős részét költik gyógyszerekre, mely kiadásaik enyhítéséhez jelentős mértékben hozzájárul a közgyógyellátási jogosultság igénybevételének lehetősége, még ha annak összege évek óta változatlan is.

Közgyógyellátásban részesülők száma (fő) 1200 1000 800

1086 892

772

953

730

617

600

634 Fő

400 200 0 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló - súlyosan fogyatékos, vagy - tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díj megállapítása 2015. március 1. napjától a járási hivatalok hatáskörébe került. Havi összege: a) A súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása esetén az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100 %-a: 29.500 Ft b) Az emelt összegű ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150 %-a: 44.250 Ft c) A kiemelt összegű ápolási díjat igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180 %-a: 53.100 Ft A települési önkormányzatok települési támogatás keretében állapíthatnak meg ápolási díjat, az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint, annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. 33

Kalocsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2015. március 1. napjától nem állapít meg új ápolási díjat, mivel a járási hivatalnál az ellátás három formában is igénybe vehető, azonban a méltányosságból megállapított ápolási díjakat, a jogosultság fennállásáig, változatlan formában és összegben folyósítja. Az ellátás összege 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén legalább az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a: 23.600 Ft Ápolási díjban részesülők száma emelkedést mutat az Szt. többszöri ellátási igénybevételét szabályozó módosítását követően. Az ellátás igénybevétele lehetővé teszi a súlyosan fogyatékos illetve tartósan beteg személy gondozását és ezzel egyidejűleg szolgálati időre is jogosít.

Ápolási díjban részesülők száma (fő) 90

100 80 60

45

40

39

50

48

54

51 Fő

20 0 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A város teljes lakásállománya 7 782 db. A lakásállomány 2000 évhez képest 426 darabbal növekedett, ami közel 6 százalékos bővülést jelent, ami félúton helyezkedik el a megyei átlag (4 %) és az országos átlag (8 %) között. Kalocsán a lakásállomány több mint kétharmada (3 303 db) 2 illetve 3 szobás. Lakásállomány szobaszám szerinti megoszlása, 2013 8% 24%

Egyszobás lakások 34%

Kétszobás lakások Háromszobás lakások Négy és több szobás lakások

34%

Forrás: KSH T-Star 2013 TA - ITS

A lakások életkorát elemezve kitűnik, hogy az összes lakás 45 százaléka 1971 előtt épült, azonban nem éri el Bács-Kiskun megyére jellemző arányt, ami pont 50 százalék. 1971. évtől a rendszerváltásig terjedő időszakban a jelenlegi lakásállomány 45 százaléka épült, amely némileg meghaladja a megyére jellemző 38 százalékos mutatót. 1991 és 2010 között igen kevés lakás épült mind a Kalocsai járás központban, mind a megyében a 2011-es népszámlálási adatok alapján. 34

Lakásállomány kor szerinti megoszlása, 2013

5%

5%

17%

1946 előtt

17%

1946-1970 között 1971-1980 között 1981-1990 között 28%

1991-2000 között 2001-2011 között

28%

Forrás: KSH TB2011_J - ITS

A kiadott lakásépítési engedélyek száma 2013 évében mindössze 3 db volt, az elmúlt évek statisztikáját tekintve 2011 évig visszamenőleg enyhe csökkenést mutat 5 és 7 darabról. Érdekesség, hogy a 2006 évben a kiadott engedélyek száma elérte a 126 darabot, majd a rákövetkező évben felére lecsökkent, és 2010 évben már csak 20 darab volt. Az önkormányzat részt vett a panelprogramban, melynek keretében sok lakás megújult energetikailag. Kalocsa Városban található panellakások többnyire 4 szintesek. A jövőben a város szeretne bevezetni egy új lakossági panelprogramot, illetve saját forrásból kíván támogatást nyújtani a lakosság részére az energetikai korszerűsítésekhez. Az épületállomány elöregedett, felújításra vagy korszerűsítésre általában nincs pénzük a lakóknak. Az utóbbi években pangott az ingatlanpiac, számos épület és jellemzően kertes családi ház eladó városszerte. A településen előfordul, hogy egyes ingatlanok sokáig üresen állnak. Általános tendencia, hogy a nagyobb fenntartási költségű családi házakból (főként az idősebb korosztály) lakásba szeretne költözni, valamint a fiatalok nem tudnak nagyobb értékű ingatlant vásárolni. Ezen okok miatt a lakások sokkal kelendőbbek a családi házaknál. 2011-es értékek alapján Kalocsa városában a családi házak négyzetméterének átlagára 98 E Ft, míg a többlakásos társasházak némiképp magasabb 116 E Ft körül mozgott relatív alacsony városrészi szórással. Megállapítható, hogy mindkét lakástípus ára alacsonyabb, mint Bács-Kiskun megyére jellemző átlagértékek (családi ház esetében 101 E Ft/m2, míg többlakásos társasház esetében 145 E Ft/m2). Az emberek életminőségét nagyban meghatározza, hogy milyen komfortfokozatú és felszereltségű lakásban élnek. Kalocsán összesen 7 761 háztartás található, ezeknek 47,7 százaléka összkomfortos, ami hozzávetőlegesen 12 százalékos elmaradást mutat az országos átlagtól. (59.4%), azonban némileg magasabb a megyei átlag értéknél (46,0 %). A komfortos lakások aránya 47,8 százalék, ami meghaladja a megyei átlagot (40,3 %), és messze meghaladja az országos átlagot (31,3 %). A komfort nélküli lakások aránya nem éri el a 2 százalékos küszöböt, és messze elmarad az országos átlagtól (5,8 %). A városban a háztartások életminősége az alábbiak szerint változott 2001 és 2011 között.

35

Háztartások, családok életkörülményei, 2001-2011 Háztartások életkörülményei Háztartások összesen (db) Háztartások a lakás komfortossága szerint (%) összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás Háztartások a lakás felszereltsége szerint (%) hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával központi fűtéssel vízöblítéses WC-vel

2011

7 761

Bács-Kiskun megye 239 193

47,76 48,27 1,86 1,89 0,22

46,00 40,33 4,20 8,83 0,64

59,38 31,31 2,92 5,76 0,63

99,02

85,65

94,32

0,18

9,22

2,37

96,96

89,42

93,04

90,12

54,10

76,21

Kalocsa

Magyarország 4 390 302

9,08

40,77

20,48

48,27

47,00

60,34

97,84

88,83

92,97

Forrás: KSH TB2011_J adatbázis - ITS

A települési háztartások felszereltsége az esetek többségében mind a megyei mind az országos szintet megelőzi. Kivétel ez alól a házi csatornával rendelkező háztartások aránya, melynek országos átlaga 20,5 százalék, ám Kalocsán mindössze 9,1 százalék. Ennek oka, lehet, hogy míg országosan a közcsatornával rendelkező háztartások aránya 76,2 százalék Kalocsán ez az érték 90,1 százaléknak felel meg. Kalocsán központi fűtéssel a lakások 48,2 százaléka rendelkezik, ami jelentősen elmarad Magyarország egészére jellemző értéktől (60,3 %). A településen található lakások felszereltségét vizsgálva megállapítható, hogy a lakások 99,0 százaléka hálózati vízvezetékkel, 90,1 százaléka közcsatornával és 97,8 százaléka vízöblítéses WC-vel rendelkezik. a) bérlakás-állomány Az önkormányzat lakás és helyiséggazdálkodását a 11/2006. (VI.22) rendelet szabályozza. A bérbeadás feltételei attól függenek, hogy milyen alapon történik a bérbeadás, melyek az alábbiak lehetnek:  szociális helyzet alapján,  üzleti alapon,  közérdekű feladat megoldására,  szolgálati jelleggel,  rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével, műterem céljára. A településen a Kalocsa Vagyon Kft. kezeli az önkormányzati bérlakásokat. A bérlakások száma 2015. év elején 103 lakás volt, a bérlakások a város különböző részein helyezkednek el (Kertváros, Széchenyi lakótelep, Paksi lakótelep, Belváros, Szőlők köze). Az Önkormányzat tulajdonát képező lakások műszaki állapota leromlott, komfortfokozat emelésre is szükség lenne a felújítás mellett. Fejlesztendő tevékenységként kiemelendő a lakások külön vízórával történő ellátása. A komfortfokozattól és a felhasználás jellegétől függően a lakások négyzetméterenkénti ára 60 Ft és 464 Ft között változik havonta, pontos értékét a 11/2006. önkormányzati rendelet szabályozza. A bérlakások komfortfokozata: 8 % összkomfortos, 68 % komfortos, 22 % félkomfortos, vagy komfort nélküli szükséglakás, továbbá 3 % bontásra vár. A teljes lakásállománynak az 1,7 százalékát alkották a fenntartott önkormányzati lakásbérlemények 2013ban, ami a kalocsai járásra átlagolt értéket (0,6 %) jelentősen meghaladja, míg megyei járásközponti és

36

országos viszonylatban az átlag alatt található. Az elmúlt 5 évben enyhén csökkent a bérlakások aránya a teljes lakásállományon belül. A városban egyéb önkormányzati bérlemények száma 40 db, mely az elmúlt időben csökkent. A bérlemények koncentráltan helyezkednek el a városban, főként a várostengelyét alkotó Szent István Király utcában, valamint a Búzapiactéren. A központi elhelyezkedés révén a többségük folyamatosan ki van adva főként helyi vállalkozóknak, területnagyságtól függően évi 30-660 E Ft bérleti díj ellenében. Az éves díj négyzetméterenként 2 000 és 7 000 Ft között mozog, a bérlemény városi elhelyezkedésétől és használat jellegétől függően. Az elmúlt évekhez képest a bérleti díj nem változott. b) szociális lakhatás Kalocsa városban, a legrosszabb körülmények között, a Barakkban élő roma családok elhelyezését, a Barakk felszámolásával, az 1990-es évek elején az önkormányzat megoldotta. Sikerült kiüríteni 2014-ben a Vigadó sor 2. szám alatti ingatlant is. Jelenleg a legrosszabb lakhatási körülmények között a Kunszt utcai, Malomszögi, Homokgyőri, Erdei Ferenc utcai lakásokban élő roma és mélyszegénységben élő családok vannak. A lakások némelyike lebontásra illetve kedvező pályázat kiírása esetén felújításra vár. A hajléktalanság a városban nem jelentős, számuk a téli hónapokban emelkedik, amikor a hideg időjárás miatt (kihűlés), helyzetük veszélyeztetett. A hajléktalanságot nem elsősorban a rossz lakhatási viszonyok determinálják, hanem a sérült mentális állapot, alkohol- és kábítószer függőség. Kalocsa Város Önkormányzata a hajléktalanok helyzetének megoldására, együttműködési megállapodást kötött a Máltai Szeretetszolgálattal, átmeneti szállás működtetésére. Az átmeneti szállásnak jelenleg hajléktalan ellátásra nincs működési engedélye, ezért az együttműködési megállapodás felbontásra került. A hajléktalanság kezelésére, a Szeretetszolgálat albérlők házát működtet, mely nem működési engedély köteles ellátási forma, nem tartozik az Szt. hatálya alá. A hajléktalan személyek ellátására Kalocsa Város Önkormányzata és a Kiskőrösi Szeretetházi Baptista Gyülekezet, 2016. január 1. napjától feladat-ellátási szerződést kötött. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Az egyéb, lakáscélra nem használt ingatlanok száma jelentős változást nem mutat a városban, számuk 90 körüli. A városban az egyéb önkormányzati bérlemények száma 40 db, mely az elmúlt időben csökkent. A bérlemények főként a Szent István király úton, valamint a Búzapiactéren helyezkednek el. Központi elhelyezkedésük révén, a legnagyobb részük folyamatosan ki van adva, főként helyi vállalkozóknak. Az éves díj négyzetméterenként 2.000 és 7.000 Ft között mozog, összege az utóbbi években nem változott. d) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatás 2015. március 1. napjával kikerül az Szt-ből, az önkormányzatok települési támogatásként, önkormányzati rendeletükben állapíthatják meg az ilyen jellegű ellátásokat. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére, a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Kalocsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete átvette az Szt. 2015. március 1. előtti szabályozását az ellátások megállapításánál, tekintve azonban, hogy a központi költségvetés a folyósított ellátások 90 %-át már nem fedezi, a támogatás legmagasabb összege 4.500 Ft-ra csökkent. Normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem kevesebb, mint 2.500,- Ft, maximális összege 4.500 Ft/hó. A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. 37

Kalocsa városban, lakásfenntartási támogatásban részesített személyek, családok száma: Lakásfenntartási támogatásban részesülők:

Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma (fő) 719

800

606

600 400

348

435

489

423

594

Fő

200 0 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

Forrás: Kalocsai Polgármesteri Hivatal statisztikai adatok

Az ellátottak száma ugrásszerű emelkedést mutat a 2011-es évben, amikor kedvezőbbé vált az Szt. lakásfenntartási támogatásra vonatkozó, jogosultsági feltételeket szabályozó része. A 2012. évi csökkenés a méltányossági lakásfenntartási támogatás megállapítása lehetőségének eltörlésével, valamint a jogosultsági idő egy évre történő megállapításával magyarázható. A lakásfenntartási támogatás éves összege jelentős, több tízezer forintos segítséget nyújt a megélhetési gondokkal küzdő családoknak. Az Szt. módosításával megszűnt a lakásfenntartási támogatás, helyébe a rezsiköltségek mérséklésére a települési támogatásként megállapítható ellátás lépett. Az önkormányzat rendeletében átvette az Szt. szabályait, azonban a korábbi 90 %-os központi támogatás hiányában, a támogatás maximális összegét korlátoznia kellett (maximum 4.500 Ft/hó). e) eladósodottság A munkanélküliség, a gazdasági válság éppen a legszegényebb rétegeket sújtja, melyet az eladósodottság mértéke is jelez. Az önkormányzati lakások összes tartozása (lakbér + víztartozás) 10.636 ezer Ft (a Kalocsa, Vigadó sor 2. szám alatti nyilvántartott tartozás 15.677.772 Ft volt). A szemétdíj tartozás 895 fő/család esetében 52.052.000 Ft. A csatornadíj tartozás 3.126.116 Ft, a vízdíjtartozás 3.604.436 Ft. Nem ismert a gáz és áram tartozás mértéke illetve a lakás céljára felvett hiteltartozások összege. A felhalmozott tartozások kiegyenlítése saját erőből szinte lehetetlen. A megoldás az eladósodottság megakadályozása kell, hogy legyen, elsősorban munkalehetőség biztosításával, lakhatást segítő támogatásokkal, valamint a pénzintézetek által felkínált hiteltörlesztési megoldásokkal (pl. árfolyamgát). f) lakhatás egyéb jellemzői

A lakhatásra vonatkozó megállapításaink a fenti pontokban kifejtésre kerültek. Összességében megállapítható, hogy az önkormányzati szociális bérlakások felújításra szorulnak, mely csak pályázati támogatással biztosítható. A lakhatás egyéb jellemzői a következő fejezetben kerülnek kifejtésre. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása. 38

A helyzetelemzést segíti a TRENECOM COWI Tanácsadó és Tervező Kft. és a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. által kidolgozott, Kalocsa Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának „Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása és helyzetelemzése”. Az Európa Uniós elvárások alapján a települések feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Ez esélyegyenlőségi program keretében történhet, amelynek egyik igen fontos eleme az antiszegregációs terv. Ennek része a helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása. 3.5.1 Általános helyzetelemzés Kalocsán 3 anti-szegregációs terület került azonosításra. Ezen a területen azonosítható legteljesebben az alacsony státuszú lakosság – az aktív korú népességen belül a legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkezők, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők és a cigány népesség – felülprezentáltsága, a hátrányos helyzetű népesség, bár az a város egyéb területein is előfordul. Az érintett területen zömében földszintes, leromlott állagú lakóépületek találhatók. Itt város-rehabilitációs beavatkozás nem történt. Kalocsa város azonban az elmúlt években számos beavatkozást, fejlesztést valósított meg a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felzárkóztatása érdekében, valamint azért, hogy ne alakuljanak ki szegregátumok. Ezek jórészt eszköz-beszerzések, programok, amelyeknek településszerkezeti vonzata nincs. Szegregátumok áttekintő térképe:

Forrás: KSH - ITS

Az ITS városrészekre vonatkozó elemzése kimutatta, hogy melyek a város rosszabb státuszú területei. A városrendezési körzeteken belül meghatározható, hogy melyek azok a kisebb területegységek, ahol a szegregáció már előrehaladott, illetve ahol a szegregáció elmélyülése veszélyeztet.A 2011 évi KSH népszámlálási adatok alapján a városban a szegregációs területen élők száma meghaladta a 400 főt. Jelenleg megközelítőleg 560 fő él a szegregációs területeken. A területek kertvárosi-vidéki környezetben, a Kalocsa többi területtől eltérően alacsonyabb beépítettség jellemzi a területeket. Az alábbi térképen a kijelölt szegregátumok láthatóak. A térképeken láthatóak még a szegregációs feltételeknek megfelelő részek, azonban ezek statisztikai torzítás miatt jelennek meg (alacsony népességszám, intézeti háztartások, kollégiumok, ipari területek), így valójában a terület nem felel meg a szegregációs feltételeknek.

39

Kalocsa szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei (szegregációs mutató 30 % felett):

Forrás: KSH Népszámlálás, 2011. - ITS

A 30 százalékos szegregációs mutatóval 3 darab szegregátum határolható le a városban, melyek a város keleti részén terülnek el, és kettőnél a mutató 35 % feletti. A mutató ezt jelöli, hogy a területen mekkora a legfeljebb általános iskolai végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül. Az elemzésnél a lakosság számának meg kell haladnia az 50 főt. 1. térkép: Kalocsa szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei (szegregációs mutató 35 % felett:)

Forrás: KSH Népszámlálás, 2011. - ITS

3.5.2.Szegregátumok bemutatása 1. Szegregátum (Szőlők köze út - Petőfi Sándor utca - Kertekalja sor - Rózsa köz - Malomszögi utca - Csatorna utca) A Keleti városrészben található (a Rokkanttelep és a Szőlők köze) és állandó lakossága meghaladja a 390 főt, az ideiglenesen itt élők száma eléri a 28 főt. A lakónépesség legnagyobb része (65 százaléka) a 15-59 éves korosztályba tartozik, a legkisebb része pedig 60 éven felüliek korosztályához tartozik (11 %). 40

Ezen a területen 86 lakás található, ezek 30,2 százaléka alacsony komfortfokozatú, 29,8 százaléka a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások kategóriájába tartozik. Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 14,3 %. A munkanélküliek aránya igen magas, 46,2 százalékos, a tartós munkanélküliek aránya pedig 26,1 %. Mindkét arány jóval magasabb, mint a város egészére jellemző. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 47,9 százalékos, a lakónépességen belüli gazdaságilag nem aktív népesség aránya is igen magas (61,5 %), minden 8 foglalkoztatott közül 7 pedig alacsony presztízsű foglalkoztatási csoporthoz tartozik. Az itt élő aktív korúak 67,7 százaléka csak általános iskolai végzetséggel rendelkezik, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 éves és annál idősebb korosztályban csak 1,8 százalék. Közfoglalkoztatásban jelenleg 24 fő dolgozik, ennél jelentősebb azok száma, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek (97 fő). A területen minden utcában van vezetékes ivóvíz és szennyvízhálózat és közvilágítás. A területen megoldott a lakossági hulladékszállítás, de sok háztartás nem fizeti ennek díját. Az illegális hulladéklerakások elkerülésére az önkormányzat kénytelen a szemétszállítást önerőből finanszírozni. Ezen a területen kihelyeztek egy 4 200 literes hulladékgyűjtő-konténert az illegális hulladéktelepek felszámolásának céljából. A területen az áramot 6, míg a vizet 11 lakásban kapcsolta ki a szolgáltató díjhátralék miatt. Az illegális hulladéklerakókon túl egészségügyi kockázatot jelent a belvíz, mivel a terület mélyen fekszik és a vízelvezetés nem mindenhol megoldott. A környéken négy iskola és három óvoda áll a lakosság rendelkezésére. A terület problémáinak kezelésében Kalocsa Város Önkormányzata és Kalocsa Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata vállal jelentősebb szerepet, előbbi a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, lakossági önkormányzati szolgáltatások biztosításával, térfigyelő kamerák üzemeltetésével és a közmunkaprogram működtetésével, míg ez utóbbi közösségi házat működtet a helyi fiatalok és lakosság összetartásának növelése céljából. 2. Szegregátum (Hősök útja - Dózsa György utca - Gödrök köze - Vásártér utca - Gödrök köze) Szintén a Keleti városrészben található a Gödrök köze területén. Állandó lakossága 102 fő körüli, az ideiglenes lakosság pedig 6 fő. A lakónépesség nagy része itt is a 15-59 éves korosztályba tartozik (58,7 %), és a többi korosztályonkénti megoszlás is hasonlóan alakul az előző szegregátumnál leírtakhoz. A szegregátumban 33 lakás található, ezek 27,3 százaléka alacsony komfortfokozatú, és 26,7 százaléka komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások kategóriájába esik. Az egyszobás lakások aránya itt a legalacsonyabb a szegregátumokon belül a maga 6,7 százalékos arányával. A munkanélküliek aránya 32,1 %, ami bár a város átlagánál magasabb, de az előző szegregátumhoz képest kevesebb. A tartós munkanélküliek arányánál (17,1 %) hasonló következtetésekre juthatunk. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 66,7 %. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 éves és annál idősebb korosztályban mindössze 1,9 százalék. Közfoglalkoztatásban mindössze négy fő vesz részt, ugyanakkor a lakosság közel fele részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (46 fő). A területen minden utcában van vezetékes ivóvíz és szennyvízhálózat és közvilágítás. Itt is jellemző az 1. szegregátumban megfigyelt illegális hulladéklerakás, de itt is a lakosság rendelkezésére áll a konténeres lehetőség. Szintén egészségügyi kockázatot jelent a belvíz veszélye, mivel a terület mélyen fekszik és a vízelvezetés több helyen megoldásra vár, noha a csapadékvíz elvezetésére már történtek beavatkozások (Gödrök köze vízelvezetés). A területen működő szervezetek megegyeznek az 1. szegregátumban találhatókkal. 3. Szegregátum (szegregációval veszélyeztetett terület) (Kiss Ernő utca - Hosszú Antal utca - Táncsics Mihály utca - Honvéd utca)" Az Obsitos köz területén található szegregátum is a Keleti városrészhez tartozik, ez a legkisebb a három közül. Állandó lakosainak száma 73 fő, ideiglenesen 2 fő tartózkodik itt. 41

Mindössze egy fő vesz részt a közmunka programban, és a lakosság közel harmada (22 fő) részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. A lakónépesség 53,5 százaléka a 15-59 éves korosztályba tartozik, 26,8 százaléka a 14 éven aluli, a fennmaradó 19,7 % pedig 60 évnél idősebb. Nem csak a lakónépesség, hanem a lakások száma is itt a legalacsonyabb a szegregátumok közül (24 db). Ezek 20,8 százaléka alacsony komfort fokozatú, míg 17,4 százaléka a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások kategóriájába sorolt. A három szegregátum közül itt a legmagasabb (7,1 %) a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népesség körében. A munkanélküliségi ráta is itt a legalacsonyabb (10 %), alacsonyabb a Kalocsa város egészének mutatójától (12,4 %). A területen minden utcában van vezetékes ivóvíz és szennyvízhálózat és közvilágítás. Az áramszolgáltató 3, míg a vízszolgáltató 5 ingatlanban szüntette meg a szolgáltatást díjfizetési hátralék miatt. A területen jelentős az illegális hulladéklerakás jelensége, azonban ezen a területen nem megoldott az elszállítás, vagy önkormányzat segítséggel történő kiváltás (mint a másik két szegregátumban található nagy konténer). A területen működő szervezetek megegyeznek az 1. szegregátumban találhatókkal. Összehasonlítás A három szegregátumot vizsgálva a legnagyobban a lakások közel harmada alacsony komfortfokozatú, tehát annak ellenére, hogy a közműveket kiépítették a lakossági felhasználás alacsony. Ezen a területen a legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is, valamint magas a munkanélküliség is. A háztartások közel fele nem rendelkezik keresőképes lakóval az első szegregátumban. Mindhárom területre jellemző, hogy alacsony a 60 év felettiek aránya (12-20 %). A Keleti városrészben és Negyvenszálláson több lakótömbben relatív magas a szegregációs mutató értéke, de jelenleg komoly beavatkozást nem igényelnek. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek A Miskei úti volt honvédségi laktanya erősen szennyezett, barnamezős rehabilitációját megelőzően kármentesítési beavatkozás szükséges. A 2013 évében módosított településszerkezeti terv alapján, a Déli iparterületen található a szennyvíztisztító, melynek 900 méteres körzetében elhelyezkedő gazdasági épületek a szennyvíztisztító üzem funkciójának hatékony ellátását akadályozzák, ezért zavaró hatású ipari gazdasági területként lett definiálva. Közszolgáltatások elérhetősége Kalocsa kisvárosi léptéke olyan adottság, mely általánosságban városon belül nem jelent elérhetetlen távolságokat. A városközponttól való távolsága a „szegregátumoknak” valóban relatíve a legnagyobb, de az egészségügyi ellátást biztosító kórházhoz a Vajason túli területnél lényegesen közelebb van. A gyerekek iskolába járása megoldott. A területen helyközi busz halad keresztül és mindkét „szegregátumot” érintve (3 buszmegálló) viszi a gyerekeket az Eperföldi Általános Iskolába. A helyközi buszjáratok jelentős része, úgy közlekedik, hogy kis kerülőt téve a Petőfi és Kossuth utcákon mind a közszolgáltatások szempontjából meghatározó Önkormányzatot, mind az egészségügyi ellátást biztosító kórház és rendelő intézetet érinti. Ezen kívül, a tanyagondnoki szolgálat, és a széleskörűen kiépített kerékpárút-hálózat is segíti a közszolgáltatások elérhetőségét.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A városban az egészségügyi alapellátást 6 felnőtt és 4 gyermek háziorvos, a fogászati ellátást 7 fogszakorvos biztosítja vállalkozási formában, területi ellátási kötelezettséggel. Területi ellátási kötelezettség nélkül további egy házi gyermekorvos segíti az alapellátást.

42

A szakellátás a Szent Kereszt Kórházban történik járó- és fekvőbeteg ellátás formájában. A kalocsai kórház engedélyezett kapacitásában a tulajdonosváltást és az új struktúra kialakítást követően is jelen vannak az aktív, krónikus és a rehabilitációs ágyak. A kórház ellátási területe, különböző progresszivitási szintekkel a városra, a kistérségre és bizonyos szakmákban a kistérségi-, megyén túli településekre is kiterjed. Jelentős a krónikus- és a pszichiátriai ágyak száma, mely sok esetben az időskorú lakosság illetve értelmileg sérült személyek szociális ellátásában (egészségügyi ellátást már nem igénylő, de állapota- vagy szociális helyzete miatt otthonába nem bocsátható) fontos szerepet vállal, a szociális otthoni beutalás gyakran ezekről az osztályokról történik, különösen így van ez, a gondozási szükséglet bevezetését követően. Ugyanakkor a kórház jelenléte megkönnyíti a szociális otthoni ápoltak egészségügyi ellátását. Területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzetek a városban:

Háziorvosi/házi gyermekorvosi alapellátás 7 6 5 4

6

6 4

6 4

6 4

6 4

6 4

6 4

4

vegyes körzet

3

felnőtt körzet

2

gyermekkörzet

1 0 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. Forrás: Kalocsai Polgármesteri Hivatal nyilvántartása

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Az egészségi állapotot legmarkánsabban a demográfiai tényezők (kor, nem, iskolai végzettség, foglalkoztatási viszonyok) befolyásolják, de jelentős hatással vannak rá a környezeti (természeti, lakó- és munkahelyi) tényezők, a jövedelmi viszonyok, háztartási kiadások, a lakosság életmódbeli (táplálkozási, egészség-kulturális, szabadidő eltöltési) szokásai, valamint az élvezeti szerek (a dohány, alkohol, drogok) fogyasztásának terjedése. A prevenciós és népegészségügyi, kora gyermekkori szűrésekhez való hozzáférés minden érintett személy számára, megkülönböztetés nélkül biztosított. Problémát jelent a napjainkban országosan megfigyelhető kötelező gyermekkori védőoltásokkal szembeni averzió a szülők részéről. A házi gyermekorvosok és védőnők egészségügyi felvilágosító munkájával az oltási arány javítható. Ugyancsak a megelőzést szolgálhatja az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a daganatos megbetegedések, a csontritkulás időben történő felismerése, az egészséges életmód, életvitel. Ez ellen hat a munkanélküliség, a szegénység, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a stressz. Az emberek életkilátásait mindezek determinálják. Az egészségtudatos magatartás kialakításáért mégis sokat tehet az egyén is (a tünetekkel az orvoshoz fordulás minél korábban történjen meg), a lakosság ismereteinek bővítéséért, pedig az alapellátásban dolgozók, a nevelési- és oktatási intézmények, a média szereplői. Általában pozitív összefüggés mutatható ki az iskolázottság és a prevenció tudatosság között, továbbá a már kialakult betegség esetén az eredményesebb gyógykezelés között. A szűrővizsgálatok lehetősége (magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, nőgyógyászati, prosztata, gyomor- és bél megbetegedések, szemészeti-, és hallás vizsgálatok, keringési- és mozgásszervi megbetegedések) a városban biztosítottak. A szűrőprogramokon való részvételt erősítheti a mammográfok, endoscopos, ultrahang és diagnosztikus eszközök, szakemberek elérhető közelsége. 43

2015. augusztus végén fejeződött be a Szent Kereszt Kórháznak a Kalocsa kistérségi egészségfejlesztési programja. Az „Együtt egészségesebben - a Szent Kereszt Kórház Kalocsa kistérségi egészségfejlesztési programja” elnevezésű, TÁMOP-6.1.2.-11/3-2012-0056 azonosítási számú project, európai uniós forrásból valósult meg. Az egészséges életmódot népszerűsítő projekt legfőbb céljaként a felnőtt lakosság egészségi állapotának javítását, az egyén egészségének megőrzését, az egészségtudatos magatartás elterjedését, ezen keresztül az egészségügyi ellátás hatékonyabbá tételét tűzték célul. A járóbeteg szakrendelő első emeletén alakították ki a három főállású munkatársat foglalkoztató, korszerű audiovizuális eszközökkel, számítógépekkel felszerelt, állapotfelmérő vizsgáló, oktató helyiséggel, tankonyhával rendelkező egészségfejlesztési irodát. Az EFI a kalocsai járás területére, 20 településre, három városra (Kalocsa, Solt, Hajós), három nagyközségre (Dunapataj, Dusnok, Harta) és további 14 községre kiterjedő, szerteágazó programok megszervezésének lett a központja. Az egészségügyi ellátás hatékonyságát növeli, költségeit csökkenti, ha megfelelő egészségneveléssel az emberek életmódváltása megvalósul. A mintegy 123 millió forint, 100 százalékban európai uniós pályázati forrásból megvalósult, 2015. augusztus végén zárult projekt keretében 20, önálló rendezvényként meghirdetett egészségnapot, valamint további 20 más nagyobb rendezvényekhez kapcsolódó „társult” egészségnapot és sportnapot, 2 dohányfüst-mentes hétvégét, valamint a járás nagyobb munkáltatóihoz kitelepülve 13 kisebb munkahelyi egészségnapot tartottak. A helyszíni egészségügyi állapotfelméréseket, szűréseket, tanácsadásokat és a sportprogramokat elsősorban hétvégére, részben szabadtéri rendezvényként, részben a települési önkormányzatokkal történt sikeres együttműködés eredményeként fedett helyen szervezték meg. Az egészségnapok népszerűségét az is segítette, hogy a háziorvosokkal, partnerszervezetekkel szorosan együttműködve a résztvevőknek élményszerű, vagy tapasztalati úton való ismeretszerzésre (demonstrációs eszközök, kiadványok, filmek és prezentációk) is lehetősége volt. A projekt megvalósítása lehetőséget biztosított a magas kockázatú krónikus betegségtől még mentes, életmódváltással javítható megbetegedésben szenvedők kiszűrésére is. A szakemberek különös figyelmet fordítottak a szívérrendszeri betegségekre, cukorbeteg, dohányzó, túlzott alkoholt fogyasztó, mentális segítségre szoruló, illetve túlsúllyal küzdő lakosokra. A kiszűrt, vagy egészséges életmód iránt érdeklődőknek, az erre fogékonyaknak további tanácsokat adtak, és biztosítják az utánkövetést. A helyszíni szűrővizsgálatok az általános állapotfelmérésen túl csontsűrűség mérésre, prosztata rákszűrésre, melanoma szűrésre, nőgyógyászati szűrésre, látásvizsgálatra, szájüregi szűrésre és érszűkület vizsgálatra terjedtek ki. Az érdeklődők, vagy az EFI ajánlására részt vevők lelki egészségmegőrzés, stressz-kezelés, személyre szabott diétás tanácsadás témákban is segítséget kaptak. Az egészségük iránt a program eredményeként is elkötelezettek 2014. és 2015. évben, a településenként megvalósult minimum egy-egy egészségnapon túl testmozgást ösztönző programokon, tanácsadással egybekötött kerékpártúrákon, torna, jóga, aerobic vízi tornabemutatókon és foglalkozásokon, valamint az egészséges életmódot népszerűsítő előadásokon vettek részt. Egy-egy célcsoport, így a cukorbetegek, szív-és érrendszeri betegségekkel küszködők részére klubfoglalkozásokat, továbbá egészséges ételeket bemutató főzőtanfolyamot szerveztek az EFI munkatársai, dietetikusok bevonásával. A lelki egészségmegőrzése érdekében krízis és gyászfeldolgozó csoportfoglalkozásokat indítottak, valamint a negyvenes szülők klubját is megszervezték a projekt során, mentálhigiénikus szakemberek bevonásával. Az elmúlt két év alatt több mint 4000 kliens fordult meg az irodában, a különböző rendezvényeken és programokon. Mindezen tevékenységek eredményeként valósult meg az a pályázati cél, hogy a lakosság köréből minél több személy ismerje fel, egyben legyen elkötelezett annak megvalósításában, hogyan javíthat saját egészségi állapotán, életminőségén, hogyan növelheti az egészségben eltöltött életéveinek számát. Ennek érdekében mit tehet önállóan, és tudja, hová fordulhat segítségért. A projekt a lakosság egészséghez való viszonyulását, egészséggel kapcsolatos ismereteit, ezáltal egészség - szemléletét is javította. A program szeptember 1-jét követően, hazai forrásból, ugyancsak a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház Kalocsai Szent Kereszt Kórház Egészségfejlesztési Irodája szervezésében folytatódik. Forrás: EFI-Kalocsa “Együtt egészségesebben”, a Szent Kereszt Kórház egészségfejlesztési programja

44

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi rehabilitáció keretében, a Szent Kereszt Kórházban a légzőszervi, pszichiátriai, belgyógyászati, kardiológiai rehabilitáció biztosított. A Kalocsai Gyógyfürdő és Uszoda a mozgásszervi megbetegedések rehabilitációjában nyújt segítséget. Oktatási, nevelési és szociális fejlesztő és rehabilitációs ellátást nyújt még a Nebuló EGYMI valamint a Szociális Központban a nappali és bentlakásos intézmény egységein keresztül. A szociális rehabilitáció magasabb foka valósul meg az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonában és a létesítendő lakóotthonban. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Kalocsa Város Önkormányzata 52/2012. számú határozata alapján szerződést kötött a Kalocsa Menza Korlátolt Felelősségű Társasággal közétkeztetési feladatok ellátására. A Menza Kft. a közétkeztetésben törekszik az egészséges táplálkozás szempontjainak megtartására és lehetősége szerint, figyelembe veszi az ellátottak közösségének kívánságait is az élelmezés során. Az ellátás kezdeti időszakban, az ellátottak részéről jelentkező minőségi és mennyiségi problémákat sikerült orvosolni. Az étrend összeállításánál szem előtt tartják a helyi termelőktől történő vásárlást, a zöldségek, gyümölcsök megfelelő arányát. A városban a Szociális Központ, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió Segítő Szolgálata és a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Szociális Otthona is rendelkezik étkeztetés szociális alapszolgáltatás biztosítására működési engedéllyel. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Az iskolai-, szabadidős és versenysport támogatása, a lakosság sportolási lehetőségeinek bővítése, sportrendezvények és programok rendezése része a Gazdasági Programnak és a Haynald Városfejlesztési Tervnek. A sportolás széles választéka biztosított a városban, az ehhez szükséges infrastruktúra, rendelkezésre áll. A sport programokat valamennyi célcsoport igénybe veheti, annak aktív és passzív résztvevője lehet. Különösen népszerű a labdarúgás, a labdajátékok, a karate, a vízi sportok. A sport, a közösségi együttlét, a sportban, közösségi együttlétben megtapasztalt szabályok betartása lehet a társadalmilag leszakadt réteg felemelésének egyik eszköze. Kalocsa városa intenzív sportélettel büszkélkedhet. Különösen népszerű a labdarúgás, kosárlabda, a karate, illetve a vízi sportok közül az úszás és az evezés. Emellett sokan foglalkoznak lövészettel, lovassporttal, motoros-, sárkány-, vitorlázórepüléssel, ejtőernyőzéssel, birkózással, súlyemeléssel, kézilabdával, röplabdával. Kalocsa 2010-ben elnyerte a „Birkózás Városa” címet. A Kalocsai Futball Club mérkőzéseit a Városi Sporttelepen rendezik meg, melyen található egy élőfüves pálya, egy edzőpálya, valamint több műfüves kispálya. További igény mutatkozik játszótér kialakítására, viszont a parkolók fejlesztése és a műfüves edzőpályák létesítése megvalósult. A város sport infrastruktúrájának jellemzői: Intézmény neve Városi Sporttelep

Méhecskék Sporttelep

SE

kihasználtság/ látogatottság magas kihasználtság - délelőtt testnevelés órák, - délután edzések és kispályás foci - hétvégén mérkőzések

teljes kihasználtság

- 7 korosztály edz a pályán fiúk-lányok óvodás kortól 15 éves

beavatkozási szükségletek Tervek: - parkolás fejlesztése, - játszótér kialakítása Problémák: - birkózó terem felújítása (nyert pályázat alapján 2015-ben tervezett a megvalósítása) - hőlégbefúvásos pálya 20x 40m-es (megvalósulása várhatóan 2015.12.31.) Problémák: - öltöző, vizesblokk és szertár létesítményi problémák a folyamatban lévő építés miatt 45

Intézmény neve

Csajda Gyógyfürdő és Uszoda

kihasználtság/ látogatottság korig, hétköznap 17.00 órától folyamatos edzések - hétvégén mérkőzések növekvő kihasználtság - az új szauna és az éjszakai fürdőzési szolgáltatás miatt, - napszak szerint délelőtt kisebb kihasználtság csak úszásoktatás, - délutáni közel 100%-os kihasználtság

beavatkozási szükségletek

Tervek: - uszoda komplex energetikai felújítása, - kültéri sport és élménymedence építése - külső festés, kerítés festése, saválló fugázás a medencés medencékben (3 medence), - hőszivattyú korszerűsítés (15-20 éves gépészeti berendezés) Problémák: - termál medence és nagymedence tér tetőszerkezeti gondok, - vegyszer-adagolók, vákuum szivattyúk, átemelő szivattyúk, régi gépészeti berendezések üzemszünetet okozhatnak.

Szőlők köze Szabadidőközpont (Petőfi S. utca)

közepes kihasználtság - szegregációs terület lakói használják, - időszakos bérbeadás, - futball mérkőzések

Tervek: - kihasználtsági mutatók emelése (népszerűsítése), - épületállomány megfelelő

EMMI Kalocsai Gyermekotthon (Fiúnevelő sportpálya) - Foktői út

teljes kihasználtság - intézményi gyermekek, időszakosan a város rendelkezésére is bocsátották a KSE pálya felújításakor.

- az épületállomány megfelelő, mindennel felszerelt, esetleges problémákat intézményi keretek között megoldják,

Meszes- KSE Evező Szakosztály

teljes kihasználtság - március - október közepéig napi edzések (hétvégén is), - nyári szünetben napi 2x edzés

- közmű ellátási fejlesztési igény a városi szennyvízcsatorna hálózatra való rácsatlakozás tervezett. - öltöző, vizesblokk, edzői tartózkodó helyiségek adottak-megfelelő, - a hajókikötőktől való védőtávolságok betartása miatt a kialakított lejáró áthelyezése szükséges, Lehetőség az önkormányzat kedvtelési célú kishajó kikötőjének lejáró használatára (kisebb átalakítást igényelhet). Ennek vonzata a Hajók tárolására szolgáló hangár áttelepítése (pályázati forrás igénybevételével), - lehetőség; esetleges áttelepülés más távolabbi területre, az épület felújítás és az új lejáró építés fajlagos költsége több 10 millió Ft ( csak kedvezőtámogatottságú pályázat esetén valósulhat meg.)

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, ITS

Az önkormányzat egyik legnagyobb költségvonzattal járó terve a városi uszoda energetikai felújítása a fenntartási költségek csökkentése érdekében, továbbá az úszó- és vízilabda versenyekre is alkalmas kültéri sportmedence és élménymedence kialakítása.

46

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Kalocsa Város Önkormányzata, valamint a járási hivatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról szóló 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendeletében valamennyi, pénzbeli- (időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély), természetbeni (lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, közgyógyellátás, köztemetés) ellátás igénybevételére biztosít lehetőséget. A Szt.-ben szabályozott ellátásokon túl, saját költségvetése terhére rendkívüli szociális támogatást, valamint egyéb természetbeni ellátásként nyújtott (tüzelő támogatást, karácsony- és húsvét előtti támogatásokat) állapít meg. Biztosítottak továbbá a városban a szociális alapellátási és önként vállalt feladatként a szakosított ellátás, melyet az önkormányzat a Szociális Központon keresztül nyújt. A város személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásának struktúrája: A város személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásának struktúrája:

Alapellátás

Nappali ellátás

Szakosított ellátás

étkeztetés házi segítségnyújtás tanyagondnoki szolgáltatás családsegítő szolgálat gyermekjóléti szolgálat

idősek klubja értelmi fogyatékosok nappali otthona

idősek otthona (demens ellátás)

s gond nyújtó szociális ellátásának struktúrája:

oskodást

A Malom utca 3. szám alatt működő értelmi fogyatékosok szakosított otthonát 2014. január 1. napjától a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság működteti. A gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő szolgálat egy szervezeti egység keretében történő kialakítása, a hatékonyabb együttműködés, a családok védelme, a kiskorú gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében folyamatban van. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az ellátásokhoz való hozzáférés – jogszabályi kereteken belül - Kalocsa valamennyi lakója számára, megkülönböztetés nélkül biztosított. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A sérült, idős emberek valamint kisgyermekes szülők ellátása az egészségügyi-, szociális és közintézményekben biztosított. Az idősek ellátását, a nagy létszámú rendeléseken sorszám biztosításával és időpont egyeztetéssel tovább lehetne javítani.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Az önkéntes alapon szerveződő, közös érdeklődési körű, gondolkodású, kultúrájú emberek együttműködésén alapuló civil szervezetek száma jelentős a városban. Számos civil egyesület, alapítvány szerveződött a kultúra, a sport, az érdekvédelem, az életkor, a fogyatékosság típusa alapján. 47

A közművelődési intézmény és az önkormányzat rendezvényeit mindig nagyszámú érdeklődő látogatja. A programokról a lakosság a médián keresztül és a város honlapjáról értesülhet. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A városban kiélezett etnikai konfliktusról nem beszélhetünk. A közösségi együttélés szabályait megszegőkkel szemben a hatóságoknak fel kell lépniük. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat, valamint az oktatási- és nevelési intézmények sokat tehetnek az előítélet mentesség visszaszorításáért. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A városban a közösségi szolidaritás számos példáját láthatjuk. Jótékonysági rendezvények sora, kiemelten is a Kék madár fesztivál segítik az arra rászorulókat. A karácsony előtti gyűjtések kedvezményezettjei az idősek, betegek, egyedülálló személyek, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekes családok. Jelentős adományokat kapnak a rászorulók a Belvárosi Plébánia Caritas Csoporjától, az adományok szétosztása a családsegítő szolgálat közreműködésével történik. Az önkéntes munka már megjelent, azonban még széles körben nem terjedt el a városban, kiterjesztése mindenképpen segítheti az esélyegyenlőség megvalósítását.

3.8 A Roma Nemzetiségi Önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Kalocsa Városi Roma Nemzetiségi Önkormányzata az egyik alapító tagja Kalocsa kistérségében működő roma települési nemzetiségi önkormányzatok társulásának. A Roma Önkormányzat felmérése szerint településünkön, megközelítőleg 400 roma származású család él (ez kb. 1500-1800 személyt jelent, ebben benne vannak a gyermekek is). A városban jelen lévő nemzetiségek 3,89 %-a cigány. A városban kiélezett etnikai konfliktus nem áll fenn, a közösségi együttélés szabályait megszegőkkel szemben a hatóság időben megteszi a szükséges intézkedéseket. A legtöbb problémát a cigány kisebbség generálja, mely elsősorban az alacsony iskolázottságnak, a mélyszegénységnek, de legfőképpen a munkahely hiányának, foglalkoztatásuknak tudható be. A családok életkörülményei, szociális helyzete nem a legjobb, melynek fő oka, a nagymértékű munkanélküliség. A munkanélküliségből adódóan, többnyire szociális támogatásokból élnek, melynek összege a létfenntartásukra éppen elegendő. A kapott támogatásokat (a segélyek, a családi pótlék, napszám, stb.) a mindennapi megélhetésük érdekében élelmiszerek beszerzésére kénytelenek fordítani. Rezsi költségeiket többnyire nem tudják fizetni, ezért jelentős hátralékuk halmozódott fel (lakbér, víz, áram). A családok 90%-a közmunka programon belül dolgozik. A rövidtávú foglalkozatás illetve munkanélküli támogatásuk tovább konzerválja a roma lakosság körében a mélyszegénységet. Esélyegyenlőségüket elsődlegesen foglalkoztatásuk javíthatná. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat kiemelt feladatának érzi, hogy a szakmával rendelkezőket az elsődleges munkaerőpiacra segítse eljutatni. Távlati céljaik közt szerepel, hogy a roma diplomások a városba maradva, hasznos és példa értékű munkát tudjanak végezni, ezzel is segítve a cigány lakosság felemelkedését. Az idős roma korosztályra a szegénység a jellemző, hiszen a korábbi mezőgazdasági foglalkoztatásukkal sem megfelelő hosszúságú szolgálati időt, sem pedig az öregkori megélhetést, biztosító nyugdíjalapot nem teremthettek maguknak. Az analfabetizmus ennél a célcsoportnál különösen jellemző. Az egészségtelen életmód (rossz lakhatási körülmények, nem megfelelő táplálkozás, esetenként alkoholizmus, erős dohányzás stb.) miatt idős korukra egészségi állapotuk megromlott, emiatt gyógyszerköltségük magas. Az idős roma emberek esetében, a családon kívül, a szociális ellátórendszer (lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás, tüzelő támogatás, rendkívüli települési támogatás) segítheti a megélhetésüket.

48

A Roma Szolgáltató Hálózat tapasztalatai és eredményei alapján, a roma önkormányzat munkatársai továbbra is igyekeznek az ügyfeleket, a munkaerő-piaci kereslet-kínálat és a képzéssel foglalkozó szervek (KKK, foglalkoztatási szerv) által kínált reális lehetőségek felé orientálni. Az általuk, több éve működtetett szolgáltatásokkal (közösségi szolgáltatás, adminisztratív tevékenység, jogi szolgáltatás), szeretnék elérni, hogy a város roma lakosságának esélyegyenlőségét javítsák. Ezen célok elérése érdekében, kiemelten nagy hangsúlyt fektetnek a közösség megtartó és összetartó erejének növelésére, a roma fiatalok-, és a munkaképes korúak iskolázottsági szintjének emelésére, valamint az aktív korú, roma származású munkavállalók, munkába állási esélyeinek növelésére. Esélyegyenlőség megteremtését elősegítő tevékenységük keretében ismételten folytatódni tudott az OFA Roma Szolgáltató Hálózat- Szolgáltató Közösségi Ház- a Cigányság munkaesélyeinek növelése Kalocsán II. c. projekt, mely az alábbi szolgáltatás nyújtását tette lehetővé:  Kalocsán és a térségében élő romalakosság elhelyezkedési esélyeinek növelése, foglalkoztatási mutatóik javítása, és a szociális ellátások elérésének hatékonyabbá tétele. A program elsősorban a romalakosság számára nyújtott szolgáltatást, de az esélyegyenlőségi elv alapján, a nem romák is igénybe vehették. A szolgáltatás hozzáférhetősége nyilvánosság által biztosítva volt. Részt vesznek továbbá a Wekerle Sándor alapkezelőhöz benyújtható ösztöndíj pályázatok megvalósításában. A Roma Memoriam Felsőoktatási Ösztöndíj Program felhívására 1 fő roma származású személyt tudtak ajánlani, aki jelenleg a szegedi egyetem hallgatója. Hátrányos helyzetű gyermekek táboroztatása:   

a Kalocsai Kistérség hátrányos helyzetű gyermekeinek nyaraltatása, élménynyújtás, közösségépítés, Kalocsa és környéke népi kultúrájának megismertetése, a népi mesterségek, játékok, és a néptánc által. környezeti nevelés, az ártéri erdők és a folyóvidék élővilágának megismertetése

A tábor a kalocsai kistérségben élő gyermekeket fogná össze. Ezek a gyermekek valamennyien, hátrányos helyzetben lévő családokból kerülnek ki, a szülők munkanélküliek, szenvedélybetegek, anyagilag rászorulók, általában alacsony iskolázottságúak, így nem engedhetik meg maguknak, hogy a gyermekeiket nyaralni vigyék, vagy táboroztassák. Kalocsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete együttműködési megállapodást kötött a Nemzetiségi Önkormányzatokkal, így a Kalocsa Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületével is. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása HEP elfogadását követően, a felülvizsgálat időpontjáig megvalósult fejlesztések, problémamegoldások a táblázatban jelölésre, majd szövegesen kifejtésre kerültek: A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során, településünkön beazonosított problémák munkanélküliség

leszakadó társadalmi csoportok mélyszegénységben élők számának emelkedése

fejlesztési lehetőségek munkahelyteremtés, beruházások ösztönzése helyi vállalkozások támogatása, mezőgazdasági ágazat fellendítése, közfoglalkoztatás megvalósult – folytatása szükséges munkahelyteremtés, közmunka, START munkaprogram megvalósult, folytatása szükséges szociális szolgáltatások fejlesztése, közmunka 49

kedvezőtlen megbetegedési mutatók a népbetegségek számában

kedvezőtlen lakhatási körülmények

zsúfolt, leromlott műszaki állapotú bentlakásos intézmény (értelmi fogyatékos otthon) sportlétesítmények műszaki állapota,

intézmények magas rezsiköltsége, állagromlása

egészségneveléssel, az egészségügyi szűrővizsgálatok igénybevételének

szorgalmazása – megvalósult, folytatása szükséges Vigadó sor 2. – megvalósult, szociális jellegű önkormányzati lakások állagmegóvása, panellakások pályázati támogatással történő felújításának segítése

korszerű lakóotthon kialakítása, lakók beköltöztetése - megvalósult sportlétesítmények rekonstrukciója (Városi Sporttelep, Városi Sportcsarnok, KSE pálya, öltözők) rekonstrukciója megvalósult, az óvodai tornaszobák, iskolai tornacsarnokok rekonstrukciójának folytatása szükséges intézmények energetikai fejlesztése (Csokonai-, Bem-, Zöldfa utcai óvodák, Eperföldi-, Kertvárosi Ált. Iskolák, Szt. István Gimnázium, Városháza, Szociális Kp., Sportcsarnok, KSE pálya, Uszoda) energetika fejlesztése megvalósult,

fejlesztések további folytatása szükséges

Az „Együtt egészségesebben, Szent Kereszt Kórház Kalocsa kistérségi egészségfejlesztési programja” elnevezésű, TÁMOP-6.1.2.-11/3-2012-0056 azonosítási számú project, európai uniós forrásból megvalósult. Az egészséges életmódot népszerűsítő projekt legfőbb céljaként a felnőtt lakosság egészségi állapotának javítását, az egyén egészségének megőrzését, az egészségtudatos magatartás elterjedését, ezen keresztül az egészségügyi ellátás hatékonyabbá tételét tűzték célul (részletes leírás a 3.6.b) pontban). A pályázati project megvalósult, az egészségügyi felvilágosítás, az egészségtudatos magatartás tudatosítása azonban, az EFI-n keresztül, tovább folytatódik. A Vigadó sor 2. szám alatti társasházban lévő lakásokat az önkormányzat szociális bérlakásként utalt ki a bérlőknek (többen önkényes lakáshasználók voltak). A lakók a lakásokat nem rendeltetésszerűen használták, a szétvert, lelakott lakásokban kosz, szemét, összetört bútorok, ablakok, szétszakított vezetékek voltak (az áramszolgáltatás és a vezetékes vízszolgáltatás a felhalmozott hátralékok és a megrongált, vezetékek miatt megszűnt). Ez az állapot nemcsak az ott lakókra, hanem a környezetükre is fertőzés- és balesetveszélyt jelentett. Hosszú jogi procedúra eredményeképpen – a körzet önkormányzati képviselőjének közreműködésével sikerült a lakókat kiköltöztetni a házból. Erre azért volt szükség, mert az itt élők semmit nem tettek meg annak érdekében, hogy a környezethez alkalmazkodjanak, beilleszkedjenek, a minimális együttélési szabályokat sem tartották be. A környékbeli társasházak lakói rendszeresen jelezték, hogy tarthatatlan állapotok uralkodnak, szemét lepi az épület környékét, az ott lakók korábban csak este, sötétben, később már fényes nappal sem mertek a környékre menni. Ebben az emberhez teljességgel méltatlan környezetben jó pár kisgyermekes család is élt. Ezek a családok belátták a helyzet tarthatatlanságát, más megoldást választottak lakhatásuk megoldására, és önként elhagyták az ingatlant. A hosszadalmas bírósági, majd a végrehajtási eljárás végén, 2014. május közepén bírósági végrehajtó ürítette ki törvényes keretek között az épületet, érvényt szerezve a bíróság jogerős ítéletének azokkal szemben, akik ezt figyelembe nem véve, nem voltak hajlandóak önként távozni. A ház lakói közt voltak olyanok is, akik rendszeresen fizették a bérleti díjat, így a bérleti szerződésük sem került fölmondásra, ezért nekik másik ingatlant biztosított az önkormányzat. A 18 lakásból két lakó megfizette a bérleti díjat, egy lakó vállalta, hogy fönnálló, többszázezer forintos tartozását részletekben törleszti az önkormányzat felé. Az önkormányzat a Vigadó sor 2. szám alatti ingatlant – a kiürítést követően - értékesítette. 50

Az önkormányzat önként vállalt feladatként, a Malom u. 5. szám alatt középsúlyos- és súlyos értelmi fogyatékosok számára szakosított szociális otthont működtetett. Az épület felújítására, a lakószobák zsúfoltságának megszüntetésére, a közösségi helyiségek jogszabályi előírásoknak való megfelelőségének biztosítására, valamint határozatlan idejű működési engedély megszerzése érdekében, az önkormányzat döntött a TIOP-3.4.1/A-11/1 kódszámú, „Bentlakásos intézmények kiváltása” tárgyú pályázaton történő részvételről. A tervek, új helyen (Hunyadi Kollégium hátsó kertjében található, a Mócsy János utcáról megközelíthető telekrész), zöldmezős beruházásként, korszerűen kialakított lakóotthonok megépítésével a 60 férőhelyes szakosított intézmény kiváltására irányultak. A beruházás a közeljövőben megvalósul, az új építésű intézményegységek egy része már átadásra került, illetve kerül. Esélyegyenlőséget közvetlen vagy közvetve javító rekonstrukciós beruházások:                

Kalocsa, mint kistérségi székhely integrált fejlesztése (Városháza, Piactér, Egykori Zsinagóga, Főszékesegyház homlokzata, Kubikus Park I. és III. üteme), Kalocsa város, közvilágítás energiatakarékos átalakítása (a közvilágítási hálózat lámpatestjeinek led-es lámpákra való cseréje), Épületenergetikai fejlesztések (a Csokonai utcai óvoda, a Zöldfa utcai óvoda és a Szent István Gimnázium épülete vonatkozásában épületenergetikai felújítás, főként utólagos külső oldali hőszigetelés, külső nyílászáró csere, fűtési/HMV/hűtési rendszerek korszerűsítése), Vízvédelmi rendszerek fejlesztése (a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékvizek és belvizek megjelenése, illetve a lassú levezetésből, helyenkénti elvezetés hiányából fakadó károk elhárítása a lakó- és önkormányzati ingatlanokban), Öko pont létrehozása - fenntarthatóbb életmóddal egy zöldebb Kalocsáért ( a fenntartható életmód és a fogyasztás népszerűsítése a lakosság körében egy non-profit információs központ kialakításával), Napelemes rendszer kiépítése a kalocsai Eperföldi Általános Iskolában (a megújuló energia felhasználás céljai egyrészt a pályázó energiaszámláinak csökkentése, másrészt ÜHG kibocsátás csökkentése, valamint a megújuló energia részarányának növelése), Napelemes rendszer kiépítése a kalocsai Kertvárosi Általános Iskolában, Napelemes rendszer kiépítése a kalocsai Sportcsarnokban, Napelemes rendszer kiépítése a kalocsai Városi Sporttelepen, Napelemes rendszer kiépítése a kalocsai Gyógyfürdő és Uszoda I-es bekötésén, Napelemes rendszer kiépítése a kalocsai Zöldfa utcai óvodában, Kalocsa Város Szennyvízcsatorna hálózatának bővítése és a szennyvíztisztító telep rekonstrukciója (hálózatbővítés mellett a szennyvíztisztító üzem fejlesztése, minőségjavítása), Kalocsa környéki Ivóvízminőség Javító Projekt (Társuláshoz tartozó települések vízminőség-javító fejlesztésének végrehajtása, a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásának biztosítása), kerékpárutak építése, Szőlők városrész integrált szociális város-rehabilitációja, Közösségi Ház fejlesztése (Kalocsa, Hunyadi u. 82.)

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A hátrányos helyzet legfőbb okai a társadalmi egyenlőtlenségben keresendők. A gyermekek deprivációjának magyarázata főleg az őket nevelő család jövedelemszegénységének következménye, ami nem ritkán jár együtt a szülők negatív munkaerő-piaci potenciáljával.

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A város lakónépessége 1980-tól folyamatosan csökken. A jelenség fő oka az egyre csökkenő természetes szaporodás. A társadalmi folyamatok és tényezők alakították úgy az emberek magatartását, hogy egyrészt csökkent a kívánt gyermekek száma másrészt, pedig a házasságkötés előtt, vagy a házasság időszakában a kívánt gyermekszámnál is kevesebb gyermek született. Kalocsa városban jelentős számú nevelési, oktatási intézmény működik. Férőhely hiányában egyik intézményből sem kellett elutasítani felvételre váró gyermeket. 51

Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje Bölcsőde A bölcsőde önálló szakmai egységként, Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje intézményhez integrálva, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet alapján végzi munkáját. A bölcsőde gyermekjóléti alapellátásként, a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja, engedélyezett férőhelyszáma 33 férőhely. 2013. augusztus 31. napjától lehetőség van a bölcsődei feladatellátás helyén (Kalocsa, Zrínyi u. 17.), külön az erre a célra létrehozott csoportban, bölcsődés korú gyermekek részére, 15 fő férőhelyig időszakos gyermekfelügyelet igénybevételére is. Az időszakos gyermekfelügyelet, abban különbözik a bölcsődei ellátástól, hogy a szolgáltatást a szülő akkor veszi igénybe, amikor arra szüksége van, tehát nem állandó jelleggel, akár heti egy alkalommal, néhány órára. A kisgyermekes szülők részéről folyamatos az érdeklődés a szolgáltatás iránt. 2009 évben 22 férőhellyel bővítették a városi bölcsődét, ennek ellenére 2014-ben a kihasználtság teljesnek bizonyult, ezért a jövőben a férőhely bővítése válik szükségessé, mellyel elősegíti a város a kisgyermekes anyák foglalkoztatását. A városban családi napközi nem működik. Óvodák Kalocsa városban az óvodai feladatellátás 6 önkormányzati és egy egyházi intézményben valósul meg. Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje fenntartója és működtetője Kalocsa Város Önkormányzata, az egyházi fenntartású óvodai feladatellátást biztosító intézmény a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. A feladat ellátási helyek területi elhelyezkedése a városon belül egyenletes. A városban az összes óvodai férőhely száma 600 fő. A városi szintű kihasználtság közel 90 százalékos, 2013-ban 533 gyermek iratkozott be az óvodákba, ami 2014-ben megemelkedett 575 főre. Az óvodák kihasználtság szempontjából telítettek, a 2014-es esztendőben jelentős férőhely hiány jelentkezett a városban. A gyógypedagógusok száma 50 fő. Az óvodába beírt gyermekek nemek szerinti megoszlását tekintve 54,4 százalék fiú. Nagyon magas a hátrányos helyzetű óvodások száma, az összes gyermek közel harmada. Kalocsa város óvodáiban, a szabad játék és a differenciált fejlesztés megteremtésével, az esélyegyenlőség biztosításával bontakozhatnak ki azok az egyéni képességek, melyek alkalmassá teszik az óvodásokat az iskolai életmódra. Mindegyik kalocsai tagóvoda elnyerte a „Zöld Óvoda” címet, tehetségpontként, és a Bem Apó, a Csokonai, a Kunszt, és a Zöldfa utcai tagóvodák referencia intézményként működnek. Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje statisztikai adatai (2013/2014 tanév) Feladatellátó hely és annak címe

Férőhely (fő)

Csokonai utcai 100 óvoda Kunszt utcai 75 tagóvoda Újvárosi 100 tagóvoda Bem Apó utcai 100 tagóvoda Zöldfa utcai 75 tagóvoda Viola utcai 25 tagóvoda Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, n.a. Általános Iskola és Gimnázium Forrás: oktatas.hu és önkormányzati adatszolgáltatás

2014-ben beíratott gyerekek száma (fő)

Kihasználts ág (%)

Csoportok száma (db)

Torna-szoba léte

114

114,0

4

van

79

94,9

3

használaton kívül

93

93,0

4

nincs

100

100,0

4

van

74

98,6

3

van

23

92,0

1

van

92

n.a.

4

n.a.

52

2009-ben az egyik tagóvodánál történt akadálymentesítés, jelenleg 2 infrastruktúra fejlesztő pályázat megvalósítása van folyamatban. A jövőbeni tervek között szerepel a többi óvodai tagintézmény infrastrukturális fejlesztése, valamint a férőhelyek bővítése. Alapfokú oktatás Az általános iskolai nappali oktatásban résztvevő tanulók száma 2013 évben 1 412 fő volt (KSH területi statisztika adatai alapján). 2000 és 2006 között a kiindulási 1 967 főről folyamatosan csökkent, az általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, azóta hozzávetőlegesen 1 400 fő körül mozog. Az osztálytermek száma általában megegyezett az iskolai osztályok számával. A diákok kb. 45 százaléka vesz részt napközis ellátásban és csupán két százaléka lakik kollégiumban. A város általános iskoláinak nemzetiségi oktatásában részesülő tanulók száma magas, megközelíti a 15 százalékot, főként a német nyelvű képzés népszerű. A város iskoláiba más településről bejáró általános iskolai tanulók száma 289 fő volt 2013 évben, mely az elmúlt évek statisztikáit elemezve növekvő tendenciát mutat. A gyermekszám csökkenése vezetett az általános iskolák összevonásához, valamint a Dunaszentbenedek, Homokmégy, Öregcsertő, Újtelek és Uszód településekkel kötött közoktatási és óvodai társuláshoz (később a társulás felbomlott). Az általános iskolai intézmények feladat ellátási helyeinek száma 2013 évben 6 helyen volt. Ezen belül a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a fenntartó 4 iskolában, továbbá egy állami és egy egyházi fenntartású intézmény van a városban. Az intézmények általában korszerűek, mindegyik rendelkezik internettel és a számítógépek száma a diákok számához viszonyítva eléri a 10 százalékot. Az intézmények fogadni tudják a város általános iskoláskorú gyermekeit, beleértve a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulókat is. A férőhelyek száma elegendő. Megfigyelhető, hogy a KLIK iskoláiban egyre nagyobb az elvándorlás, míg a katolikus iskolákban többszörösére nőtt a telítettség. Minden iskola sajátos arculattal rendelkezik, így biztosítva a szülők számára a lehetőséget, hogy gyermeküknek a legmegfelelőbb iskolát választhassák.   

Belvárosi Tagiskola: angol nyelv oktatása első osztálytól Eperföldi Tagiskola: testnevelés oktatása emelt szinten Kertvárosi Tagiskola: német nemzetiségi nyelvoktatás

A Kertvárosi és Eperföldi iskolában német és angol nyelv közül választhat a tanuló. Minden iskolában kiemelten kezelik a magyar nyelv és irodalom, a matematika és az informatika tantárgy oktatását. A tanórán kívüli foglalkozások igen színes választékot biztosítanak a művészetek és a sport terén is. A Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek fenntartásában működő intézmény. Az intézmény fő céljai:  a keresztény értékrend mentén történő szellemiség, lelkiség kialakítása,  egy keresztény szemlélet alapjain álló tudomány- és társadalom-elemzés,  a modern tudományok ismeretét a hit, igazságokkal ötvözni tudó kritikai gondolkodás készségének kialakítása, a jó érdekében Nebuló EGYMI Az intézmény feladata a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek, fiatalok ellátása születésüktől felnőttkorig Kalocsa város és vonzáskörzete területén, az ellátás életkortól és állapottól függően a következő formákban történik: 

Általános és szakiskola tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanköteles tanulók számára. A tanulócsoportokban módosított tantervvel, fokozott differenciálással és speciális tankönyvekkel biztosítják a gyógypedagógusok az egyéni képességek kibontakoztatását és az ismeretek elsajátítását. Lehetőséget biztosítanak speciális esetekben a magántanulók felkészítésére heti 10 óra időkeretben, valamint az iskola végzi az általános iskolai esti rendszerű felnőttoktatást is. 53



Szakszolgálati tevékenységük keretében gyógypedagógiai tanácsadást biztosítanak a szülők, szakemberek, intézmények számára. 0-5 éves korig (vagy óvodába lépésig) korai fejlesztést, óvodai intenzív terápiás fejlesztést, súlyos, halmozottan fogyatékos gyermekek számára fejlesztő felkészítést, valamint az integráló intézményekben a pedagógiai és egészségügyi habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokat, ezáltal is segítve az eredményes integrációt.

Középfokú oktatás A középfokú oktatási intézmények száma a városban 4, amiből 2 gimnáziumi és 2 szakközépiskolai feladat ellátási hely van. Vonzáskörzetük főként a kalocsai járásra terjed ki. A legtöbb oktatási intézmény fenntartója a KLIK Kalocsai tankerülete, emellett egy EMMI és egy alapítványi fenntartású iskola található a településen. A középiskolai tanulók számában az elmúlt években folyamatos csökkenés figyelhető meg 2001 évben még 1 517 diák vett részt az oktatásban, míg 2013 évben már csak 1 166 fő. 2005 évtől kezdődően az osztályok száma nem haladja meg a középiskolai osztálytermek számát. A férőhelyek száma elegendő. Középfokú oktatási intézmények és azok jellemzői (2014) Középfokú oktatási intézmény neve, fenntartója / működtetője EMMI Kalocsai Gyermekotthon, Általános Iskola és Szakiskola

Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Kalocsai Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kalocsai Szent István Gimnázium Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Telephelye k száma 1

Fenntartó

EMMI-SZGYF

Tanulók száma (fő)

Nem városi lakos (fő)

n.a.

n.a.

5

Bajai Szakképzési Centrum

724

470

3

Bajai Szakképzési Centrum

357

200

Képzési kínálat

n.a. Szakközépiskolai ágazatok: gépészet, rendészet, informatika, közgazdaság Szakiskolai képzések: kőműves és hidegburkoló, női szabó, pék, épület-és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, asztalos Szakközépiskolai ágazatok: Egészségügy, vendéglátás-turisztika Szakiskolai képzések: pincér, szakács

2

KLIK

124

67

Parkgondozó, textiltermék-összeállító, készségfejlesztő

1

KLIK

323

170

Általános tantervű osztály, matematika tagozatos osztály

1

Miasszonyunkró l Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata

151

n.a.

Általános tantervű osztály katolikus nevelési elvek szerint

Forrás: KIRSTAT 2014

Általánosságban elmondható, hogy a gimnáziumi képzések struktúrája illeszkedik a helyi gazdaság igényeihez. Az intézményekre kevésbé jellemző a helyi gazdasági szereplőkkel történő kapcsolatok ápolása, ennek megváltoztatása a középfokú oktatás újbóli fellendítésének meghatározó pontja lehet.

54

Szent István Gimnázium épületében jelenleg folyamatban van egy energetikai fejlesztéseket támogató EU-s pályázat megvalósítása. Továbbá másfél éve készült el a gimnázium laborja. Az elmúlt években akadálymentesítés, vizesblokk felújítás valósult meg Norvég alap és önkormányzati támogatások révén. A többi ingatlan esetében is szükség lenne energetikai korszerűsítésre, azonban a műemlék jellegű és hatalmas alapterületű intézmények komplex felújítása rendkívül nagy forrást igényel, továbbá a KLIK vagyonkezelői joga tovább nehezíti a feladatot. Az önkormányzat tervei között szerepel egy két tannyelvű középiskola alapítása. A városi kollégiumi ellátást a Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium intézmény biztosítja. 2014 évben 67 tanuló iratkozott be a kollégiumba (KIRSTAT 2014 októberi adatbázisa alapján). Felsőfokú oktatás A településen jelenleg egy felsőfokú intézmény található, a gazdasági képzést nyújtó Tomori Pál Főiskola. Az intézmény működtetője, fenntartója a KF-SZ Kalocsai Felsőoktatási és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. A Főiskola két, székhelyen kívüli képzési hellyel rendelkezik, egyik Kecskeméten, másik Budapesten található. Az intézmény működtetője, fenntartója a KF-SZ Kalocsai Felsőoktatási és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Az alapképzésben jelenleg a gazdálkodás és menedzsment, valamint a pénzügy és számvitel szakok indulnak, mind nappali, mind levelező oktatásban egyaránt. Felsőfokú képzés keretében nemzetközi gazdálkodás, továbbá pénzügy és számvitel szakirányok közül lehet választani. Az intézményben tanuló hallgatók száma a 2013 évben kifejezetten alacsony volt (207 fő), melyből mindössze 48 fő vett részt nappali képzésben Kalocsán. Az elmúlt évtized adatait tekintve kitűnik, hogy az évezred elején alacsony volt a hallgatók száma, majd folyamatos létszámemelkedést követően 2006 és 2007-ben érte el a maximumot (kb. 750 fő), azóta folyamatos csökkenés tapasztalható. A csökkenés egyik meghatározó oka, hogy a Tomori Pál Főiskola nem kapott állami finanszírozású helyeket az elmúlt évben. A főiskola további feladat ellátási helyein, azaz Budapesten és Kecskeméten a diákok számának növekedése figyelhető meg az elmúlt években. Szent István Gimnázium 765 óta működik a gimnázium, Piarista alapítással, majd a jezsuiták kezelésében. 1948-óta állami, illetve önkormányzati fenntartású. Jelenleg tagozatos rendszerben (humán, reál és idegen nyelvi tagozattal) működik. Legfőbb célja a felsőoktatásra való felkészítés, a felsőoktatási felvételi arány átlag kilencven százalékos. Bajai Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskolája és Szakiskolája Az iskola összetett képzési profilú intézményként működik a Bajai Szakképzési Centrum keretein belül. Az 1856-ban alapított Érseki Tanítóképző Intézet, később Leánygimnázium, majd Egészségügyi és Óvónőképző Szakközépiskola, valamint az 1950-ben alapított Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolák jogutódjaként. A kettős profilú intézményben jelenleg is a hagyományoknak megfelelő képzés folyik. A nevelő-oktató munkához könyvtár, előadótermek, modern szemléltető eszközök, számítástechnikai eszközpark áll a pedagógusok és a diákok rendelkezésére. A szakkabinetekkel felszerelt iskolában elősegítik a tanulók eredményes felkészülését mind az érettségi vizsgákra, mind a szakmunkás vizsgákra. A tanulóknak lehetőségük van egyetemi vagy főiskolai továbbtanulásra, illetve iskolánkban további két vagy három év alatt megszerezhető választott szakmák elsajátítására. Egészségügyi ágazat  humán, egészségügyi jellegű pályákhoz szükséges alapismeretek,  az egészséges életmód, életvitel tudatosítása, saját és mások egészsége iránti, felelősségvállalás kifejlesztése, környezettudatos gondolkodásmód kialakítása,  biológia, egészségügyi alapismeretek, anatómia, orvosi latin, pszichológia, általános kórtan, informatika, 55

     

elsősegélynyújtás, babysitter-vizsga lehetősége, csecsemő- és kisgyermekgondozás, szakmai és nyári gyakorlat (rendelőintézet, kórház, bölcsőde, idősek otthona) elsősegélynyújtás, babysitter-vizsga lehetősége, csecsemő- és kisgyermekgondozás, szakmai és nyári gyakorlat (rendelőintézet, kórház, bölcsőde, idősek otthona), közép- és emelt szintű közismereti és szakmai érettségire való felkészítés, 12. évfolyam befejezése után: szakmai érettségi = munkakör betöltésére jogosító képesítés birtokában továbbtanulási lehetőség 13. évfolyamon, továbbtanulási lehetőségek; gyakorló ápoló, ápoló, egészségügyi asszisztens, gyógy-és sportmasszőr.

Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, vendéglátóipar ágazat Vendéglátó ismeretek   

gazdasági gondolkodásmód kialakítása, széles körű vállalkozási ismeretek, szakmai műveltség megalapozása.

Gasztronómiai alapismeretek  vendéglátó gazdálkodási, termelési, értékesítési ismeretek, marketing, kommunikáció, informatika, fogyasztóvédelem,  két idegen nyelv, üzleti idegen nyelv. Gyakorlat elsajátítása:  ételkészítés, felszolgálás, értékesítés, terítés, éttermi kínálat tervezése, rendezvényszervezés, reklámeszközök tervezése, alkalmazása a vendéglátásban, informatika a vendéglátásban,  szakmai és nyári gyakorlat vendéglátó egységekben.  Közép- és emelt szintű közismereti és szakmai érettségire való felkészítés  12. évfolyam befejezése után: szakmai érettségi = munkakör betöltésére jogosító képesítés birtokában  továbbtanulási lehetőség 13. évfolyamon,  továbbtanulási lehetőségek; vendéglátásszervező-vendéglős, turisztikai szervező, idegenvezető, turisztikai szervező, értékesítő. Pincér     

vendéglátó gazdálkodás, felszolgálási ismeret, élelmiszerismeret, fogyasztóvédelem, szakmai idegen nyelv, terítési, felszolgálási, értékesítési gyakorlat (pl. különböző felszolgálási módok, különleges éttermi munka, étlapszerkesztés, étrend összeállítás, rendezvényszervezés), lehetősége van a diákoknak az intézmény tanéttermében, pincérkabinetében, valamint vendéglátóegységekben a legmagasabb szintű szakmai tudás elsajátítására, a tanulók rendszeresen részt vesznek a különböző városi rendezvények lebonyolításának segítésében, mely kiváló gyakorlati tapasztalatot jelent számukra.

Szakács    

vendéglátó gazdálkodás, ételkészítési ismeret, élelmiszerismeret, fogyasztóvédelem, szakmai idegen nyelv, előkészítési és ételkészítési gyakorlat, az ételkészítés sajátos területei (pl. hidegkonyhai készítmények, hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei, hagyományos éttrend és alkalmi menüsor összeállítása, különleges és új konyhatechnikák megismertetése, a tanulóknak lehetősége van az intézmény tanéttermében, tankonyhájában, valamint vendéglátó egységekben a legmagasabb szintű szakmai tudás elsajátítására, a tanulók rendszeresen részt vesznek a különböző városi rendezvények lebonyolításának segítésében, mely kiváló gyakorlati tapasztalatot jelent számukra. 56

Bajai Szakképzési Centrum Dózsa György Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Kalocsa városban a legnagyobb középiskola, mely középiskolai oktatást és szakiskolai képzést valamint kollégiumi elhelyezést biztosít. A középiskolai oktatás, érettségit adó 4 éves képzés. A 4 év során a tanulók főleg általános műveltségi ismereteket szereznek, (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, informatika, matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, kommunikáció), de emellett szakmai alapozó ismereteket is tanulnak az adott szakma jellege szerint. Az érettségi után 2 éves képzéssel különböző szakképzettséget szerezhetnek a diákok, vagy felsőfokú tanulmányokra jelentkezhetnek. A szakiskolai képzés a hagyományosan szakmunkásképzésnek nevezett oktatási formában a különböző szakmákat sajátítják el a tanulók - szakmánként eltérő idő alatt. Ez a képzési forma nem biztosít érettségit, ezáltal felsőfokú továbbtanulási lehetőséget sem. Ugyanakkor a szakma elsajátítása után az intézmény keretein belül (a Felnőttek Szakközépiskolájában), az érettségi is megszerezhető, majd utána felsőfokú tanulmányokra is lehet jelentkezni. A felnőttképzés a felnőtteknek nyújt, nappali vagy levelező formában érettségi felkészítést. Megszerezhető képesítések:  CNC gépkezelő, infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető, pék,  irodai asszisztens, logisztikai ügyintéző, pénzügyi termékértékesítő,  pénzügyi-számviteli ügyintéző, ügyviteli titkár, vállalkozási és bérügyintéző. Az iskolához tartozó kollégium pedig a város összes középiskolásának lakhatási lehetőséget nyújt, emellett a szabadidő változatos és kulturált eltöltését biztosítja. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Amennyiben a szülő/törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható, a jegyző a gyermeket védelembe veszi (Gyvt.68. §). Ezzel egyidejűleg, a gyermek ellátásának megszervezése és a szülői nevelés támogatásának érdekében a jegyző családgondozót rendel ki. A Gyámhivatal köteles hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén. Az eljárást akkor is kezdeményezni kell, ha a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartást tanúsít. Családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás integrálása, a család- és gyermekjóléti szolgálatok és központok kialakítása. A gyermekek veszélyeztetésének, bántalmazásának megakadályozása érdekében a 2014-ben megkezdett törvénymódosítások (Gyvt., Szt.) a 2015/2016-os években folytatódnak azzal, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás és a családsegítés integrációja valósul meg, melynek keretében a gyermekvédelem első védvonala, a gyermekjóléti szolgáltatás megerősítése révén méltányos és igazságos feladatmegosztás alakul ki a települések és a járások között, és a gyermekjóléti szolgáltatások teljes köre hozzáférhető lesz a lakosság számára. A gyermekek/családok fokozott védelme érdekében a családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással integráltan, egy szervezeti és szakmai egységben működhet; települési szinten a család- és gyermekjóléti szolgálat, járási szinten a család- és gyermekjóléti központ keretében. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a Gyvt. 19. § (1) bekezdése szerint annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, a Gyvt. 20/A. §-ában meghatározott pénzbeli támogatásnak valamint egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A gyermekek számának csökkenésével csökkent a jogosultak száma is, melyet az alábbi táblázat szemléltet, azonban a 792 fő még mindig jelentős számnak tekinthető. Különösen akkor van ennek jelentősége, ha

57

ezeket a gyermekeket, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságuk okán veszélyeztetettnek kell minősíteni (anyagi veszélyeztetettség).

Gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma (fő) 1400 1200 1000

1003

1088

1191

800 600

1108

635

612

489

1001 728

915 717

792 743

Rendszeres Kiegészítő Rendkívüli

296

400 200

13

12

6

5

6

6

6

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

0

Forrás: Kalocsai Polgármesteri Hivatal éves statisztikai jelentése

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének, az egyes szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II. 27.) számú rendelete szabályozza a rendkívüli települési (gyermekvédelmi) támogatás, a tüzelőtámogatás, a karácsonyi- és húsvéti juttatás feltételeit, mely támogatásokat a szociálisan hátrányos helyzetű, gyermekét egyedül nevelő vagy gyermekes családok vehetnek igénybe. A segélyezettek száma a természetben nyújtott támogatásokkal együtt évente mintegy 1.500 fő. Az önkormányzat a bölcsődét elsősorban szociális rászorultság alapján működteti, ezért méltányolva a gyermekes családok helyzetét, nem állapít meg gondozási díjat a bölcsődében. További kedvezményeket (étkezési kedvezmény, ingyenes tankönyvtámogatás, óvodáztatási támogatás):

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 18. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

2008 2009

183 196

208 286

126 113

469 618

0 18

304 233

2010

193

358

98

616

70

430

2011

199

388

98

625

75

200

2012

187

339

103

604

79

0

2013

179

311

99

601

72

0

2014

145

298

89

574

60

0

d) kedvezményes étkeztetés feltételei a gyermekintézményekben Kedvezően módosult 2015. szeptember 1. napjától a Gyvt. 151. § (5) bekezdése. A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100 %-át normatív kedvezményként kell biztosítani (ingyenes étkezés): A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban: ingyenes étkezés)

a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

58

ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át, vagy ae) nevelésbe vették; b) az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy bb) nevelésbe vették; c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el; d) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha da) nevelésbe vették, vagy db) utógondozói ellátásban részesül. (5a) A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 50%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban: kedvezményes étkezés) a) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül; b) az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, feltéve, hogy az (5) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a tanuló nem részesül ingyenes étkezésben; c) az (5) bekezdés b) és d) pontja szerinti életkorú, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után, feltéve, hogy az (5) bekezdés b)-d) pontja alapján a gyermek nem részesül ingyenes étkezésben. (5b) Az ingyenes vagy kedvezményes étkezés jogosultsági feltételeinek fennállását a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kell igazolni. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

Jelenleg nincs a város nevelési-oktatási intézményeiben magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Szegregált lakókörnyezet elemzése a 3.5.2 fejezetben részletesen megtörtént. Tanulók száma az iskolákban:

59

Tanuló (fő) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

803 584 379

301

292 160

295

126 Tanuló (fő)

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek:

Hátrányos és Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek (2014. november) 40 35 30 25 20 15 10 5 0

36

36

29 20 7 1

4

9

13 7 0 0

HH (fő) HHH (fő)

Külterületen, már csak néhány család él, akik esélyegyenlőségét segíti a falugondnoki/tanyagondnoki szolgálat. Feladata, Kalocsa közigazgatási területéhez tartozó Negyvenszálláson, valamint a szállásokon (Banyasziget, Berke tanya, Csemetekert tanyák, Filvig tanya, Herner tanya, Kis-Drágszél, Nagy-Drágszél, Meszesi Dunapart) a települési hátrányok csökkentése, az életminőség javítása, a szociális alapellátásokhoz, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése, a közösségfejlesztés, a helyi társadalom, civil szféra erősítése. A tanyagondnoki ellátás a Negyvenszállásiak igénye alapján főként a gyermekek nevelési, oktatási intézménybe történő szállítására, szakköri-, valamint egyéb kulturális- és sportigényeinek kielégítésére irányul. Átmeneti-, tartós nevelésbe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés, családi pótlék/iskoláztatási támogatás felfüggesztése iskolai hiányzás miatt. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozza: 60

a) a gyermek súlyos veszélyeztetettsége, b) a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek tesz ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat, c) a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat, d) a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása. A Gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehet megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Ezzel egyidejűleg a Gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezi el (Gyvt. 77. § (1). A Gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a) a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, b) a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, c) a gyermek ismeretlen szülőktől származik (Gyvt. 80.§(1)). Igazolatlan iskolai hiányzásokkal összefüggő gyámhatósági eljárás A nevelési-oktatási intézmény igazgatója a mulasztás igazolására előírt határidő lejártát követően haladéktalanul jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnak, ha a gyermek (fiatal felnőtt) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte az ötvenet. Kiskorú esetén a jelzéssel egyidejűleg a nevelési-oktatási intézmény igazgatója megküldi a gyámhivatalnak a tankötelezettség, iskolalátogatási kötelezettség nem teljesítésének okait és a tankötelezettség, iskolalátogatási kötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét. Táblázat - a fenti magatartások számadatait tartalmazza, melyből megállapítható, hogy jelentős az igazolatlan hiányzással összefüggő esetek száma: Otthont nyújtó ellátásba került gyermekek száma a szegregátumban

Átmeneti nevelésbe vétel

Tartós nevelésbe vétel

Ideiglenes hatályú elhelyezés

Családi pótlék/ iskoláztatási támogatás felfüggesztése iskolai hiányzás miatt

település egésze

szegregátum 1.

szegregátum 2.

Szegregátum 3.

2010 2011 2012 2013 2014 2010 2011 2012

15 28 17 16 19 0 1 0

0 0 0 0 0 0 0 0

15 28 17 16 19 0 1 0

0 0 0 0 0 0 0 0

2013

0

0

0

0

2014

0

0

0

0

2010

2

0

2

0

2011

4

0

4

0

2012

0

0

0

0

2013

1

0

0

0

2014

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

2011

19

0

19

0

2012

26

0

26

0

2013

5

0

5

0

2014

6

0

6

0

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése 61

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnői körzetek és álláshelyek száma 5, betöltetlen védőnői körzet nincs. A területi védőnők Kalocsa városban látják el a 0-7 éves korú gyermekek gondozását, egy védőnőre jutó gyermekek átlagos száma 194. A nevelési- és oktatási intézményekben összesen 3 iskolai védőnő végzi a gyermekek, fiatalok ellátását. Az általános iskolákban az iskolaorvosi-, a középiskolákban az ifjúság-egészségügyi ellátás biztosított. A védőnői szolgálat feladata a nővédelem, ezen belül a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, az anyaságra való felkészülés segítése, a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében való részvétel, a várandós anyák gondozása, a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás, az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek gondozása. Feladata továbbá a szűrővizsgálatok meglétének ellenőrzése, családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, a védőoltások és a szűrővizsgálatok szervezése, nyilvántartása. A gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos, illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a veszélyeztetett gyermek és családjának fokozott gondozásba vétele. Kötelessége a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos írásos értesítése, ha a törvényes képviselő a családlátogatás igénybevételét megtagadja, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén. A védőnői szolgálat, mind létszámában, mind szakmai felkészültségében megfelel a jogszabályi elvárásoknak. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Kalocsa városban, valamennyi orvosi praxis betöltött, területi ellátási kötelezettséggel, önkormányzati szerződéssel 4 házi gyermekorvos 2082 fő gyermeket (0-14 éves) lát el, területi ellátási kötelezettség nélkül, további egy gyermekorvos rendel. A gyermek lakossághoz képest, az orvosok száma ideális, a gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés biztosított. A fekvőbeteg szakellátást a Szent Kereszt Kórház Gyermekosztálya biztosítja. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi, szociális, oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Speciális ellátási igényű 0-7 éves korú gyermekek ellátása a családban, a bölcsődei és óvodai csoportokban történik. Számuk nem túl jelentős, korai fejlesztésüket a házi gyermekorvosok, a védőnői szolgálat valamint a Nebuló EGYMI gyógypedagógusai segítik. Táblázat – A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásáról:

Hátrányos és Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek (2014. november) 40 35 30 25 20 15 10 5 0

36

36

29 20 1

7

4

9

7

13 0 0

HH (fő) HHH (fő)

62

d) gyermekjóléti alapellátás A Szociális Központ a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezései szerint, a gyermekjóléti alapellátások közül működteti a gyermekjóléti szolgálatot, integrált szervezeti formában. Elsődleges célja a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése és megszűntetése. Kalocsán a gyermekeket, családokat leginkább veszélyeztető tényezők az anyagi problémák, a szülői elhanyagolás, a munkanélküliség, szabálysértések, valamint az iskolai hiányzások nagyon magas száma. Kalocsa Város Önkormányzata fenntartásában lévő, Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje 33 engedélyezett bölcsődei férőhellyel működik, ahova elsősorban szociális alapon nyerhetnek felvételt a munkaviszonyban álló szülők. A bölcsőde kihasználtsága 100 %-os. Lehetőség van időszakos gyermekfelügyelet igénybevételére is. Családi napközi nem működik a városban. Az önkormányzat a bölcsődében, figyelemmel a gyermekes családok szociális helyzetére, nem állapított meg gondozási díjat a gyermekek ellátásáért. Kalocsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. augusztus 31. napjától, lehetőséget biztosított Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéjében, a bölcsődei feladatellátás helyén (Kalocsa, Zrínyi u. 17.), külön az erre a célra létrehozott csoportban, bölcsődés korú gyermekek részére, 15 fő férőhelyig, időszakos gyermekfelügyelet igénybevételére. Az időszakos gyermekfelügyeletet a gyermek számára a szülő (gondozó) által igényelt alkalommal és időtartamban, az e célra kialakított csoportban biztosítják. A gondozók segítik a kisgyermekeket az önállósodás, szobatisztaság, helyes szokáskialakítás, valamint a helyes étkezési szokások kialakításában. Az érdeklődés folyamatos a szolgáltatás iránt. Időszakos gyermekfelügyeletet ellátó csoportba folyamatosan érkeznek a gyermekek. A nevelési év folyamán 15 kisgyermek nevelését-gondozását 2 gondozónő látta el. Időszakos gyermekfelügyelet óradíja 6/2012. (III.31.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése szerint 250 Ft/óra. 2013-2014. év

3 éves

4 éves

5 éves

6 éves

7 éves

Összesen

16 2

14 1

18 1

18 0

1 0

67 4

3

1

3

3

0

10

3

6

9

4

0

22

0

0

0

0

0

0

86 0

109 5

101 2

81 3

8 0

385 10

19

26

10

9

0

64

28

43

46

35

5

157

7

17

12

13

4

53

székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

A városban 6 telephelyen, összesen 600 férőhelyen vehető igénybe az óvodai ellátás, férőhely hiányában egy gyermek jogos felvételét sem kellett elutasítani. e) gyermekvédelem Az alábbi táblázat a Gyermekjóléti Szolgálatnál jelentkező problématípusokat és azok előfordulási számát mutatja: 63

Kezelt probléma típusa Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő) Gyermeknevelési Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus Szülő vagy család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek

száma 2013. évben 317 65 28 28 58 94 27 27 16 7

száma 2014. évben 129 130 43 123 67 89 57 42 14 5

Forrás: Gyermekjóléti Szolgálat 2014. évi szakmai beszámolója

A 2014-es évben a szolgáltató tevékenység a 2013-as évhez képest változást mutat, ill. a problématípusoktól függően átalakult. Növekedés tapasztalható a gyermeknevelési problémák, a magatartással, beilleszkedési nehézségekkel, deviáns viselkedéssel, és teljesítménnyel összefüggő problémák, valamint a szülői elhanyagolás, családon belüli többnyire lelki bántalmazás, és a családi konfliktusok területén. Ebben a tanévben is érezhető volt az iskolai hiányzások, és az azokkal kapcsolatos ügyintézések csökkenő száma, ami a tankötelezettség 16. évre való csökkentése miatt lehet, azonban még mindig elég nagy számban tapasztalható, azzal együtt, hogy korábbi életkorban kezdődik meg a hiányzási probléma. A szülők vagy családok életvitelében kimutatott csökkenés ellenére a szülői elhanyagolás több mint kétszeresére emelkedett. A társadalmi elszegényedés, a nagyszámú anyagi gondok, a mélyszegénység kilátástalansága, a munkanélküliség felőrli a szülők, családok erejét. Elkeseredett, felborult lelki egyensúlyú családokban egy problémahelyzetből sok esetben alakult ki sajnos krízis állapot. Jellemző, hogy gyakran rossz a probléma észlelése, nem megfelelő megoldási mechanizmusokat választanak a családtagok. A gyermekek harmonikus gondozására- nevelésére nem jut elég figyelem, erő. Beszűkül a gondolkodás, és az állandósuló problémahalmazra fókuszál. Az anyagi, megélhetési, lakhatási problématípussal jelölt statisztikai adat csökkenése mögött meghúzódik a segélyezési lehetőségek csökkenése (élelmiszer csomagok, bútor-, felszerelési tárgyak, kályha). Ez alól kivételt a ruhaneműk felajánlása képez, melyet két adományozótól is kap a szolgálat, ¼ évenkénti rendszerességgel. 2014-ben a kimutatott családon belüli bántalmazás száma nőtt, ennek túlnyomó része lelki bántalmazás, de egyre több esetben jut el jelzés a szolgálathoz fizikai erőszakról is, általában a rendőrség jelzésalapján. Mindamellett, hogy a családok még mindig titkolják az erőszakot (félelem a következménytől, a hatóság hosszantartó intézkedésétől, hiszen a távoltartás is csak 72 órára szól), illetve egyre inkább tapasztalható, hogy nem meri a jelzőrendszer sem felvállalni a jelzést. A családi konfliktusok tartósan magas száma is erről árulkodik. A családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat erősítésével, a jelzőrendszer hatékonyabb működtetésével minél előbb fel kell tárni a gyermekbántalmazást, a családon belüli erőszakot. Észlelő-jelzőrendszer a gyermekjóléti szolgáltatás egyik meghatározó prevenciós feladata, tagjai:  nevelési – oktatási intézmények: bölcsődék, óvodák, iskolák,  nevelési tanácsadó/pedagógiai szakszolgálat,  egészségügyi szolgáltatók: háziorvosok, gyermekorvosok, védőnők,  családsegítő szolgálat,  átmeneti gondozást biztosítók,  pártfogó felügyelői szolgálat,  gyámhivatal,  polgármesteri hivatal,  rendőrség,ügyészség, polgárőrség,  áldozatsegítést, és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezet,  menekülteket befogadó állomások,  állampogárok, civil szervezetek, egyházak. 64

Az észlelő és a jelzőrendszeri tagokkal az elmúlt évek alatt kiépült a kapcsolat. A 2014-es év tapasztalata azonban, hogy különösen az iskolák és a gyermekorvosok jelzései tekintetében szükséges a kapcsolatokat megújítani és erősíteni. Több esetben személyi változások történtek, valamint az iskolai gyermekvédelmi feladatok kötelező jellege ugyan megmaradt, de az ellátáshoz szükséges feltételeket nem kapják meg az iskolák. Törekszünk a szakmai megbeszélések, esetmegbeszélők, jelzőrendszeri értekezletek megtartására. A 2015-ös éves tanácskozáson is a jelzőrendszer megerősítése lesz a cél. Összességében elmondható, hogy a jelzőrendszer tagjai jelzéseiket általában írásban, az erre a célra rendszeresített esetjelző lapon teszik meg a gyermekjóléti szolgálat felé. Krízis esetében a telefonos jelzés, és intézkedés megkezdése után írásban is szükséges megküldeni a jelzést. A jelzőrendszer által küldött jelzések száma Jelzést küldő szervezet egészségügyi szolgáltató védőnő személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat napközbeni kisgyermek ellátást nyújtók átmeneti gondozást biztosítók közoktatási intézmény rendőrség ügyészség, bíróság pártfogói felügyelet társadalmi szervezet, egyház, alapítvány áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezet állampolgár önkormányzat, jegyző, gyámhivatal munkaügyi szervezet Összesen:

jelzések száma 55 39 38 29 11 124 19 18 4 6 0 7 71 0 382

2014-ben összesen 382 jelzés érkezett a szolgálathoz, az előző évhez képest nőt a jelzések száma (2013-ban 312 jelzést kaptak). A legmagasabb jelzési számot továbbra is a közoktatási intézmények adják. Az iskolák gyermekvédelmi felelősei, pedagógusaikkal, illetve a szolgálat családgondozóinak közreműködésével karöltve próbáltunk megoldást találni a felmerülő problémákra. Közös tapasztalat, hogy a leggyakrabban előforduló problémák: viselkedési problémák, higiéniás okok, tanulási zavarok, igazolatlan iskolai mulasztás, agresszió, iskolai, és bolti lopás. A védőnői szolgálat problémajelzéseinek száma kis mértékben emelkedett, legtöbb problémát a felelőtlen szülői magatartás, elhanyagolás, higiénia hiánya, fejtetvesség, nem megfelelő lakáskörülmények okozzák. További jelzésszám növekedést mutat a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat, valamint a napközbeni kisgyermekellátást nyújtók jelzése. A gyermekjóléti szolgálat tapasztalata, hogy városunkban a jelzőrendszer korábbi jó működése kicsit alábbhagyott, a problémák mélyülésével, egyre kevésbé merik a jelzőrendszeri tagok felvállalni a jelzés kötelezettségét. A tanácskozásokon, értekezleteken újra feladat a jelzés fontosságának, a felvállalás késztetésének hangsúlyozása, hiszen senki nem mehet el egy látott, tapasztalt kiskorút veszélyeztető probléma mellett. A jelzőrendszer tagjaival a szolgálat kapcsolattartása folyamatos. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben a Gyámhivatal, a Gyermekjóléti Szolgálat és közvetítésükkel a gyermekjóléti alap- és szakellátások vehetők igénybe. Az alábbi táblázat, életkor szerint mutatja a gondozásba, védelembe és átmeneti nevelésbe vett gyermekek számát. Gyermekjóléti szolgálat gondozásába került gyermekek: Gondozási típusa Fiú+lány 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14-17 éves Összesen

Alapellátás

Védelembe vétel

Átmeneti nevelt

Összesen (fő)

Tanácsadás

16 17 53 48 134

2 3 4 10 19

1 2 9 7 19

19 22 66 65 172

85

ebből lány Családok száma

63 80

7 11

9 11

79 102

57

65

A segítségnyújtás elsődleges módját az alapellátásban történő családgondozás jelenti. A családgondozás hosszú folyamat, nem egy személy, tünet vagy probléma megoldását célozza, hanem komplex tevékenység, mely a család problémamegoldásának javítását szolgálja. A megoldásban az ún.”kis lépések” elve, reális célok elérésére való törekvés érvényesül. Az alapellátásban részesülők zöme a 6-13 éves korosztályból kerülnek ki, illetve magas a 14-17 éves korosztály esetszáma is, ahol a serdülőkorban jelentkező nem megfelelő magatartásformák miatti problémák okán kerülnek a gyermekjóléti szolgálat gondozása alá. A védelembe vételi javaslatra, illetve magára a védelembe vételre akkor kerül sor, ha a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem lehet: a szülő és/vagy gyermek nem együttműködő. Az a szülő tekinthető nem együttműködőnek, aki a megfelelő segítség ellenére sem teszi a feladatait gyermeke veszélyeztetésének megszüntetése érdekében. Védelembe vétel és a nevelésbe vétel is nőt az előző évi adatokhoz képest, mindamellett, hogy törekednek az alapellátás keretében történő gondozás hatékonyságára, hiszen az önkéntes együttműködéstől nagyobb eredmény várható, mint a kötelezéstől. A védelemben lévő gondozottak jellemzően szülői elhanyagolás, felelőtlen szülői magatartás, életviteli problémák, családon belüli konfliktus, az iskolakerülés (ebben az évben csökkent), illetve az eredményesség szempontjából szükséges együttműködés hiánya miatt kerültek védelem alá, illetve vált szükségessé annak fenntartása. Ennek oka visszavezethető arra a tényre, hogy a védelembe vett gyermekek veszélyeztetettségét összetett problémák váltják ki. A veszélyeztetettség csökkentése, elhárítása hosszadalmas, a Gyermekjóléti Szolgálat, a gyermekkel foglalkozó szakemberek, a szülő és a gyermek együttműködésén alapuló, a gondozási-nevelési terv következetes betartásával működő családgondozással lehetséges. A fenti táblázatból is látszik, hogy viszonylag sok gyermek van átmeneti nevelésben, 11 családból 19 gyermek. Ideiglenes hatályú elhelyezés egy esetben történt, 5 gyermeket érintett. Az elhelyezéseket minden esetben gyermekjóléti alapellátás, illetve védelembe vétel előzte meg. A családjukból kiemelt gyermekeket a gyámhivatal nevelőszülőknél helyezte el. A tapasztalat az, hogy a családok anyagi és egyéb körülményei a gyermekek kiemelése után sem változik pozitívan oly módon, hogy a gyerekek minél előbb haza kerülhessenek, néhány kivételtől eltekintve. 2014-ben, 5 gyermek (1 család) került vissza a szülői gondozásba, illetve a nagyszülő általi családba fogadásba. Tapasztalatok alapján, melyet a szakirodalom is alátámaszt, minél hosszabb idő telik el a családból való kiemeléstől, annál nehezebb a visszaút. Ennek ellenére elmondható, hogy folyamatos kapcsolattartás történik az átmeneti nevelt gyermek szüleivel. Jó a kapcsolat a nevelőszülőkkel, a kapcsolattartások általában megvalósulnak. A családgondozók segítik a szülőket, szükség esetén anyagi támogatást is igényelnek részükre, a gyermekkel való kapcsolattartás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. Jelentős a gyermekjóléti szolgálat „eseti ügyintézése”, nagyon komoly, akár hetekig is eltartó feladatellátással és adminisztrációval. Az éves gondozási tevékenység 172 gyermeket, és 102 családot érintet, (az előző évhez képest nagyon megnőtt ez a szám) míg „eseti ügyintézés” 110 alkalommal történt. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Az egészséges életmódra nevelés már kisgyermekkorban a nevelési- és oktatási intézményekben megkezdődik. Az iskolai testnevelés valamennyi általános- és középiskolában biztosított, különös tekintettel az Eperföldi Tagiskolában. A sportolás széles választéka lehetséges a városban, az ehhez szükséges infrastruktúra, rendelkezésre áll. A sport programokat valamennyi célcsoport igénybe veheti, annak aktív és passzív résztvevője lehet. Különösen népszerű a labdarúgás, a labdajátékok, a karate, a vízi sportok. A sport, a közösségi együttlét, a sportban, közösségi együttlétben megtapasztalt szabályok betartása lehet a társadalmilag leszakadt réteg felemelésének egyik eszköze. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A Gyvt. 151. § (5) bekezdése alapján a gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban: ingyenes étkezés)

a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

66

ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át, vagy ae) nevelésbe vették; b) az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy bb) nevelésbe vették; c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el; d) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha da) nevelésbe vették, vagy db) utógondozói ellátásban részesül. (5a) A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 50%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban: kedvezményes étkezés) a) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül; b) az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, feltéve, hogy az (5) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a tanuló nem részesül ingyenes étkezésben; c) az (5) bekezdés b) és d) pontja szerinti életkorú, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után, feltéve, hogy az (5) bekezdés b)-d) pontja alapján a gyermek nem részesül ingyenes étkezésben. (5b) Az ingyenes vagy kedvezményes étkezés jogosultsági feltételeinek fennállását a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kell igazolni. Nyári napközis táborok működnek a városban, a gyermekjóléti szolgálat a leginkább rászorult, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek részére megszervezi az „Erzsébet tábort”. Adott a nyári gyermekétkeztetés lehetőségének igénybevétele is. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Valamennyi szolgáltatást, minden arra rászoruló, hátrányos megkülönbözetés nélkül igénybe veheti. Az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértésére vonatkozó bejelentés nem érkezett. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Tanyagondnoki szolgálat biztosítása, szállásokon, külterületen élő gyermekek oktatási-, nevelési intézményekbe történő szállításához, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, ingyenes- és kedvezményes étkeztetés, nyári gyermekétkeztetés, Belvárosi Caritas Csoport élelmiszer segély akciója, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nyári üdültetése, óvodáztatási támogatás, ingyenes tankönyvtámogatás, tüzelő támogatás, családsegítő- és gyermekjóléti szolgáltatás. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók közoktatását, esélyegyenlőségét a Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (a továbbiakban: Nebuló EGYMI) biztosítja.

67

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A Nebuló EGYMI feladata a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek, fiatalok ellátása születésüktől felnőttkorig Kalocsa város és vonzáskörzete területén, az ellátás életkortól és állapottól függően a következő formákban történik: Általános és szakiskola tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanköteles tanulók oktatása. A tanulócsoportokban módosított tantervvel, fokozott differenciálással és speciális tankönyvekkel biztosítják az iskola gyógypedagógusai, a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatását és az ismeretek elsajátítását. Lehetőséget biztosítva speciális esetekben a magántanulók felkészítésére heti 10 óra időkeretben, valamint az iskola végzi az általános iskolai esti rendszerű felnőttoktatást is. Szakszolgálati tevékenységük keretében gyógypedagógiai tanácsadást biztosítanak a szülők, szakemberek, intézmények számára. 0-5 éves korig (vagy óvodába lépésig) korai fejlesztést, óvodai intenzív terápiás fejlesztést, súlyos-halmozottan fogyatékos gyermekek számára fejlesztő felkészítést, valamint az integráló intézményekben a pedagógiai és egészségügyi habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokat biztosítják, ezáltal is segítve az eredményes integrációt. A 2011/2012-es tanévtől intenzív óvodai terápiás ellátásra van lehetőség a város különböző óvodáiba járó sajátos nevelési igényű gyermekek számára, ennek időtartama napi 3 óra, helyszíne a Zöldfa utcai tagóvoda. Vállalják továbbá a város általános iskoláiban és óvodáiban tanuló sajátos nevelési igényű tanulóinak ellátását is. A továbbtanulás lehetősége saját szakiskolai osztályukban adott, ahol parkgondozó szakmát szerezhetnek a tanulók. Tanulói létszámuk a 2014/2015-ös tanévben 126 fő nappali tagozaton, ebből 20-25 fő középsúlyos értelmi fogyatékos. A diákok 2/3-ad része bejáró, többségük sokgyerekes, veszélyeztetett vagy roma családból származik. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A Nebuló EGYMI felkészült a sajátos nevelési igényű tanulók ellátására. A szakos ellátás gyógypedagógusokkal biztosított, szurdo-, tiflo-, pszichopedagógus, logopédus, tanulásban-, valamint értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus is rendelkezésre áll. A nevelőtestület pedagógiai munkáját gyógypedagógiai asszisztensek segítik. A város többi iskolájában, részmunkaidőben biztosított a gyógypedagógus. Működik az iskola- és ifjúság egészségügyi szolgálat, valamint pszichológus segítsége is igénybe vehető. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs A város iskoláiban a tantestület részéről hátrányos megkülönböztetés, jogellenes elkülönítés, az oktatás, képzés területén nincs. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Az intézmények között a tanulók eredményességében, az oktatás hatékonyságában jelentős eltérés nem mutatkozik azonban a kompetencia mérésekből megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű tanulók eredményei gyengébbek. Egy mutatószám szerint a 2013/2014-es tanévben a 8. osztályban az országos átlag 500 pont, a városi 496 pont, míg a hátrányos helyzetű tanulóknál 462 pont a szövegértésnél, míg a matematikai felmérésnél 500, 503, 466 pont az eredmény. Ezen speciális mutatószámok alapján megállapítható, hogy a matematika, mint alapkompetencia eredményei iskolai szinten is gyengébbek az országos átlagnál, a szövegértésben hasonlóak az országos átlaghoz. A hátrányos tanulók esetében az iskolai átlaghoz képest is szembetűnő a visszaesés.

68

A hátrányos helyzetű tanulók többsége jellemzően a szakiskolai képzést választja, kevésbé az érettségit adó intézményt, ha mégis, akkor inkább a szakközépiskolai képzésbe kapcsolódik be. A gyakorlati tapasztalat is azt mutatja, hogy a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyei jóval alacsonyabbak a kortársaikhoz képest az érettségi megszerzésére. A hátrányos helyzetű tanulók esélyét – egyebek mellett - a tanórán kívüli és iskolán kívüli szervezett programokba történő magasabb arányú bevonásával lehetne. A továbbtanulási lehetőségeket, és esélyeket növelné, ha egyre több oktatási intézmény megismerkedne az Útravaló „Út a középiskolába” ösztöndíj programmal és az Aranya János programmal, melybe minél több hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diákot kellene bevonni. Az ösztöndíj lehetőség és egyéb támogató intézkedések nagy mértékben segítik a középfokú iskolai rendszerbe való bekerülést, bennmaradást, s a lemorzsolódást csökkentik. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Tanyagondnoki szolgálat biztosítása, szállásokon, külterületen élő gyermekek oktatási-, nevelési intézményekbe történő szállítása, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, ingyenes- és kedvezményes étkeztetés, nyári gyermekétkeztetés, óvodáztatási támogatás, ingyenes tankönyvtámogatás, tüzelő támogatás, családsegítő- és gyermekjóléti szolgáltatás.

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása: HEP elfogadását követően, a felülvizsgálat időpontjáig megvalósult fejlesztések, problémamegoldások a táblázatban jelölésre, majd szövegesen kifejtésre kerültek: A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számának emelkedése

tankönyvtámogatás, iskolatej, gyv.kedvezmény, gyermekétkeztetés, ösztöndíj pályázat – folyamatosan biztosított család szerepének valamint a, gyermekvédelmi szolgáltatásoknak az erősítése – családsegítő és gyermekjóléti szolgálat összevonásával a problémakezelés hatékonyságának növelése egészségügyi felvilágosítás, tudatformálás, KEF – folyamatosan fenn kell tartani, hatékonyságát növelni ifjúsági, közösségi, sport aktivitás erősítése – folyamatosan fenn kell tartani, erősíteni kell a közösségi tevékenységek szervezését, fiatalok minél szélesebb körben történő bevonását munkaerő-piaci képzés, új oktatási formák bevezetése – folyamatosan biztosítani kell tanyagondnoki autó cseréje - megvalósult

szociális zavarok, devianciák, válságok

élvezeti szerek fogyasztásának emelkedése gyermekek elszigetelődése, elmagányosodása

elhelyezkedési nehézségek külterületen élők szolgáltatásokhoz való hozzájutása Gyermekjóléti Szolgálat elhelyezése Nebuló EGYMI épületének műszaki problémai

GYJSZ elhelyezési feltételeinek javítása – megvalósult, jogszabályváltozás miatt (CSSSZ-GYJSZ összevonása) ismételten jelentkezik épület rekonstrukció

A hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló gyermekek családok részére a továbbiakban is biztosított a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása, a tankönyvtámogatás, az ingyenes vagy kedvezményes étkezési támogatás, a Bursa Hungarica ösztöndíj támogatás igénybevétele. A gyermekek veszélyeztetettségének csökkentését, a családok megerősítését segíti a 2016. január 1. napjától hatályba lépő új rendelkezés, a gyermekjóléti- és családsegítő szolgálatok összevonása, önkormányzati fenntartású családsegítő- és gyermekjóléti központok járási székhelyen történő 69

kialakítása. Ezek feladata lesz a gyermekek védelembe vételével kapcsolatos hatósági munka tervezése, a gyámhivatallal való kapcsolattartás, valamint speciális szolgáltatások biztosítása. Külterületen élő rászorulók életvitelét segíti a tanyagondnoki szolgálat és az ellátásához szükséges tanyagondnoki autó. A szolgáltatás célja, hogy a hátrányos helyzetű, intézmény- és szolgáltatáshiányos külterületen, az ott élők esélyegyenlőségé, valamint a szolgáltatásokhoz történő hozzáférést biztosítsa. A gépjármű cseréje 2015. júliusában megtörtént, a szolgáltatásnyújtás Ford Tranzit gépkocsival történik. A gyermekjóléti szolgálat elhelyezési feltételei a Polgármesteri Hivatal rekonstrukcióját követően javultak, a tárgyi, elhelyezési feltételek – az akadálymentes megközelítéstől eltekintve – biztosítottak. A Gyvt. és az Szt. módosítását követően, 2015. január 1. napjától Kalocsa Város Önkormányzatának biztosítania kell önkormányzati intézményként/intézményegységként Kalocsa város és a Kalocsai járás települései részére a Család- és Gyermekjóléti Központ személyi és tárgyi feltételeit. Egészségügyi felvilágosítással, a Kábítószerügyi Fórum még hatékonyabb működtetésével, kortárs segítők, pedagógusok, egészségügyi szakemberek, médiák bevonásával folyamatosan tenni kell az élvezeti szerek fogyasztása emelkedésének visszaszorításáért. Az „Együtt egészségesebben, Szent Kereszt Kórház Kalocsa kistérségi egészségfejlesztési programja” elnevezésű, TÁMOP-6.1.2.-11/3-2012-0056 azonosítási számú project, európai uniós forrásból megvalósult. Az egészséges életmódot népszerűsítő projekt legfőbb céljaként a felnőtt lakosság egészségi állapotának javítását, az egyén egészségének megőrzését, az egészségtudatos magatartás elterjedését, ezen keresztül az egészségügyi ellátás hatékonyabbá tételét tűzték ki célul (részletes leírás a 3.6.b) pontban).

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők hagyományos társadalmi szerepe (családanya, háztartásbeli) valamint a családon belüli jogi helyzete is (férjnek való alárendeltség, eltartottság) a társadalmi szemléletmód miatt napjainkra megváltozott. Változás történt a nők társadalmi szerepvállalása kapcsán is; a választójog feléjük való fokozatos kiterjesztése lehetővé tette aktív politizálásukat is, mindezek ellenére nem nőtt jelentősen a női képviselők aránya és száma. A nők esélyegyenlősége számos területen (pl. bérezés, vezetői beosztás) elmarad a férfiakétól. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Az iskolázottság emelkedésével mind a férfiak, mind a nők gazdasági aktivitása számottevően növekszik. Az általános iskolát elvégzettek és el nem végzettek aktivitási valószínűsége közötti különbség növekedett, és a nőknél nagyobb, mint a férfiaknál. A különböző középfokú végzettségek is eltérő mértékben befolyásolják a férfiak és a nők gazdasági aktivitását. A férfiak között a gimnáziumi érettségi csak igen kis mértékben, a szakközépiskolai és a szakmunkás végzettség erősebben növeli az aktivitási valószínűséget. A nők aktivitási valószínűségét a gimnáziumi érettségi a férfiakénál jobban növeli, de kevésbé, mint a szakképzettséget nyújtó középfokú végzettségek. Az egyetemi vagy főiskolai végzettségűek mintegy 40-50 százalékkal nagyobb valószínűséggel kívánnak munkát vállalni, mint az azonos tulajdonságokkal rendelkező általános iskolát végzettek. E tekintetben nincs említésre méltó különbség nők és férfiak között. A nők gazdasági aktivitásának fontos befolyásoló tényezője a gyereknevelés. Míg a férfiak körében a gyereknevelés, lényegében függetlenül a gyerek korától, valamelyest növeli a munkavállalás valószínűségét, az iskoláskor alatti vagy kisiskolás korú (6-10 éves) gyereket nevelő nők aktivitása lényegesen alacsonyabb, mint az azonos tulajdonságokkal rendelkező gyerektelen vagy idősebb gyereket nevelő nőké, s a gyereknevelés aktivitáscsökkentő hatása annál nagyobb, minél kisebb a gyerek. A gyerektelen egyedülállók – férfiak és nők egyaránt – kevésbé aktívak, mint a házastárssal vagy élettárssal együtt élők. A gyereküket egyedül nevelő nők viszont inkább kívánnak munkát vállalni, mint az azonos tulajdonságokkal rendelkező s ugyanannyi és ugyanolyan korú gyereket nevelő, de párkapcsolatban élő nőtársaik. 70

Elgondolkodtató, hogy mi van azzal a jelentős számú nővel, akiket a vizsgált kategóriák nem ölelnek fel. Feltehetően ők azok, akiket részben a szociális, részben a társadalombiztosítási, részben a nyugdíjrendszer ölel fel a különféle anyasági, a rehabilitációs vagy rokkantsági, egyéb hozzátartozói ellátásokkal illetve a nők negyvenéves szolgálati jogviszonya jogán megillető öregségi nyugellátásával. Az egyén és a családok, gyermekek érdekében fontos lenne ezt a réteget is – a nyugdíjba vonulók kivételével - minél hatékonyabban beintegrálni a munkaerőpiacra. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A munkanélküli nők között jelentős a képzetlen, alacsony iskolai végzettségűek száma. Az aktív munkaerőpiaci programok közül képzési programokba a munkanélküli nők nagyobb valószínűséggel kapcsolódnak be, mint a férfiak. A vállalkozói támogatás és a közhasznú foglalkoztatás esetében fordított a helyzet, bértámogatási programba pedig azonos eséllyel kerülnek férfiak és nők. Az aktív munkaerő-piaci programok elhelyezkedési valószínűségre gyakorolt hatásában nincs a nemek között különbség. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Akárcsak a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság is nagyobb mértékben csökkent a nők körében, mint a férfiak között. Magyarországon a nők munkanélküliségi rátája – a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktívak között – alacsonyabb, mint a férfiaké. Az alacsonyabb női munkanélküliség fontos tényezője, hogy a nők kisebb valószínűséggel válnak munkanélkülivé, mint a férfiak. Ugyanakkor, a nők, ha egyszer munkanélkülivé válnak, nehezebben találnak újra állást. Az alacsonyabb elhelyezkedési valószínűség ellenére a nők között a férfiaknál nem magasabb a tartós munkanélküliség. A munkanélküli nők és férfiak nagyjából azonos arányban részesülnek munkanélküli ellátásban. Az alacsonyabb női bérek miatt a nők átlagos segélye elmarad a férfiakétól. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pld. bérkülönbség) Erre vonatkozó adattal nem rendelkezünk. A közintézményekben a jövedelem megállapítása bértábla alapján történik, jogszabályon alapul. Egyebekben elképzelhető, hogy valós problémát takar a kérdés.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje integrált intézményként biztosítja 33 férőhelyen a bölcsődei, 6 telephelyen, összesen 500 férőhelyen az óvodai ellátást. Családi napközi nem működik a városban. Férőhely hiányában jogos igény nem került elutasításra. Gyermekintézményi elhelyezési lehetőségek: 700 579 557 600 568 547 500

512

481 485

400

működő bölcsödék száma (1) Bölcsődei férőhelyek száma

300 200 100

3 év alatti gyermekek száma a településen

14

14

14

33

33

33

33

0 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.

működő családi napközik száma (0) férőhelyek száma családi napközikben (0)

Forrás: Kalocsai Polgármesteri Hivatal nyilvántartása

71

Csakúgy, mint országosan a városban nem elterjedt a távmunka, a részmunkaidő, a rugalmas munkaidő és a családbarát munkahely, mely segítené a nők munkavállalását és gyermekvállalását.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A fiatalok egyre későbbi életkorban vállalnak gyermeket, melynek oka a felsőfokú tanulmányok folytatása, a karrierépítés vagy ennek ellentéte, a munkanélküliség. Az első gyermek születését, gyakran nem követi további gyermekek születése. Hiányoznak a családbarát munkahelyek és a létbiztonság. A gyermekintézmények (bölcsőde, óvoda) a szülők rendelkezésére áll. Egy felmérés szerint, a munkaerőpiac és családtámogatási rendszer, a gyermekvállalási szándékok realizálását társadalmi rétegenként és családtípusonként szelektíven befolyásolja. Az alacsony jövedelmű nők az átlagnál nagyobb arányban realizálják gyermekvállalási terveiket. A közepes pozícióban lévő nők gyermekvállalási kedve azonban a támogatási rendszer és a munkaerő-piaci folyamatok együttes hatásának következtében a legalacsonyabb, míg a magas jövedelműeknél a hatás differenciáltan jelentkezik. Körükben nő a gyermektelenek és a többgyermekesek aránya, miközben csökken az egy gyermeket vállalóké. A háztartási munkamegosztás gyakorlatát tekintve megállapítható, hogy bár a nők leterheltsége a férfiakéval sok esetben megegyező, azonban az otthoni feladatok túlnyomó többsége a nőkre hárul. A magyar társadalom erőteljesen tradicionális beállítottságával magyarázható a magyar nők nagyarányú otthoni leterheltsége a férfiak csekély szerepvállalása mellett. A fiataloknál már kedvező változás tapasztalható a háztartási munkák valamint a gyermeknevelés megosztásában. Táblázat - Az egy védőnőre jutó gyermekek száma: 700 600

568 579 557 547

500

512

481 485

Védőnők száma (5 fő)

400 0-3 év közötti gyermekek száma

300 200 100 0

5

52

5

53

5

51

5

50

102 96 5

5

97 5

átlagos gyermekszám védőnőnként

Forrás: Védőnői Szolgálat nyilvántartása

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak napjaink egyik legtöbbet tárgyalt és legtöbbet hárított kérdései közé tartozik. Az ellene való fellépést nehezíti, hogy nehezen bizonyítható, a bántalmazott nő sok esetben nem mer vallomást tenni, vagy visszavonja feljelentését. A hatóságok már csak a tettlegesség vagy bűncselekmény bekövetkeztekor lépnek fel, hiányzik a jogi szabályozás. A családon belüli erőszak megelőzése jóval hatékonyabb lenne, mint a már bekövetkezett bűncselekmény szankcionálása, annál is inkább, mert a megelőzéshez már ma is rendelkezésre állnak a szükséges egészségügyi, oktatási és szociálpolitikai eszközök. Az áldozat vonatkozásában az erőszaknak nemcsak rövid távú, de egész további életüket befolyásoló, hosszú távú hatásaival is számolni kell. A következmények nemcsak a bántalmazott személyt, de az egész családot érintheti. 72

Táblázat – a családon belüli erőszak adatait jelzi:

év

rendőrök riasztása családi viszályhoz

tényleges feljelentések száma

2008

24

78

9

2009

11

58

13

2010

23

67

16

2011

45

51

17

bírósági ítélet

2012

21

92

7

2013

na.

na.

19

2014

na.

na.

12

Családon belüli erőszak 100 80 60 40 20 0

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

rendőrök riasztása családi 24 viszályhoz

11

23

45

21

0

0

tényleges feljelentések száma

78

58

67

51

92

0

0

bírósági ítélet

9

13

16

17

7

19

12

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A városban nincs anyaotthon és családok átmeneti otthona. 50 km körzetben Kiskunhalason van a legközelebbi anyaotthon. Távolabb Kecskeméten és Kiskunfélegyházán lehet igénybe venni ezt a szolgáltatást. Táblázat a Kalocsához legközelebb eső anyaotthoni szolgáltatás lehetőségét és távolságát mutatja:

Anyaotthon szolgáltatások 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

nem önkormányzati anyaotthon 50 km-en belül

0

0

0

0

0

0

0

nem önkormányzati anyaotthon

0

0

0

0

0

0

0

önkormányzati anyaotthon 50 km-en belül

1

1

1

1

1

1

1

önkormányzati anyaotthon

0

0

0

0

0

0

0

73

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A nők városunkban is - csakúgy, mint országosan - alul reprezentáltak a közéletben: év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Képviselőtestület tagja

Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői

Közgyűlések tagjai

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

14 14 9 9 9 9 9

4 4 3 3 3 3 3

1 1 1 1 1 1 1

0 0 0 0 0 0 0

3 3 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 0

A nők városunkban is - csakúgy, mint országosan - alul reprezentáltak a közéletben: A diplomás nők kisebb arányban töltenek be, vezetői, középvezetői beosztást a közintézményekben, a város nagyobb munkahelyein. A főbb munkáltatóknál a férfiak és nők arányát, vezetésben való részvételüket, az alábbi táblázat reprezentálja (2013-as adat, arányait tekintve lényegi változás jelenleg sincs). Főbb munkáltatóknál a férfiak és nők aránya, vezetésben való részvételük

munkáltató

munkavállalók

felső vezetők

középvezetők

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

Polgármesteri Hivatal

22

42

4

0

6

4

Járási Hivatal és Szakigazgatási szervei

52

101

0

1

6

3

Tankerület és intézményei

85

266

6

14

6

15

Szociális Központ

10

95,25

1

0

0

5

K.Kultúrális Központ és Könyvtár

2

15

1

0

0

0

Szent Kereszt Kórház

94

382

0

3

11

6

EMIKA Elektrotechnikai Zrt.

72

58

3

3

4

2

BUDAMOBIL-Cargó Kft.

87

6

3

1

4

0

KALOPLASZTIK Kft.

nem kaptunk adatot

Kalocsai Fűszerpaprika Zrt.

nem kaptunk adatot

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Nőket fokozottan érintő probléma a munkanélküliség, ebből következően a gyermekvállalás csökkenése, gyes-ről visszatérő nők foglalkoztatása, családbarát munkahelyek, családon belüli erőszak számának emelkedése, lakhatással összefüggő problémák, nők fokozott terhelése (család, munkahely vagy annak hiánya). A jelzett problémák egy része központi intézkedést igényelne, a családon belüli erőszak észlelésére a gyermek- és családvédelmi rendszer megerősítése, jelzőrendszer fejlesztése, tudatformálás megoldást jelentene.

74

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása . A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során, településünkön beazonosított problémák

gyermekes családok gyermekfelügyelet

nők leterheltsége

gyermek vállalás csökkenése bölcsődei elhelyezést emelkedése

kérők

fejlesztési lehetőségek

számának

rugalmas távmunka

munkaidő,

munkaidő,

bölcsődei fejlesztés, férőhelyszám emelése

nők számának csökkenése a helyi közéletben tudatformálás családon belüli erőszak emelkedése

rész

segítése,

tudatformálás, hivatalos és szervezetek hatékonyabb fellépése

segítő

Megfogalmazott problémák és fejlesztési lehetőségek a következő ciklusban is változatlanul fennmaradnak.

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A születéskor várható élettartam, az iskolai tanulmányokkal eltöltött időszak mind a fiatalkor, mind az időskor határát egyre feljebb tolta, a kezdetekben használt 60 év feletti időskori korhatár 65 évre tolódott ki, ennek ellenére számos tanulmány továbbra is a 60 évet veszi az időskor kezdetének. Foglalkoztatás területén az aktív korhatár a 15-64 év közötti életkor, de mérik az 55 év felettiek foglalkoztatását illetve munkanélküliségét. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az időskor, az öregedés meghatározása több szempontból lehetséges. A demográfiai megközelítés alapja a születéskor várható élettartam, az egészségesen eltölthető időtartam, de az időskor kezdete köthető a munkaerő-piaci aktivitás befejezéséhez, valamint a nyugdíjkorhatár eléréséhez is. Ezek a szempontok országonként, régiónként, de akár települési szinten is eltérhetnek, így az időskor tárgyalásakor elsődleges problémát jelent az időskor kezdetére egy egységes álláspont kialakítása. A demográfiai öregedés a modern társadalmak szükségszerűen bekövetkezett népességfejlődési tendenciájaként fogható fel, amely számos problémát vet fel az államok, önkormányzatok illetve azok szociális szakemberei számára. Az elöregedés annak köszönhető, hogy a modern társadalom magával hozta az alacsony születés, illetve gyermekszámot, a népesség pedig az egyre hosszabbodó születéskor várható élettartam révén csökken, vagyis az idősek aránya nő, a fiatalok aránya csökken. Az utóbbi időszakra jellemző alacsony születésszám hosszabb távon fogja megbosszulni önmagát, 2020-ra a „baby-boom-korosztály” nyugdíjba menetele fogja jelentősen növelni a nyugdíjasok számát, 2050-re pedig a halandóság folyamatos csökkenését, az élettartam további növekedését várják, amely alapjaiban rendítheti meg a szociális ellátórendszert, a nyugdíjrendszert. A nyugdíjrendszerek finanszírozhatósága kerül leginkább veszélybe akkor, amikor az elöregedésről beszélünk. Az elöregedő társadalmak nyugdíjasainak száma növekedni fog, a munkaképes lakosság – az alacsony születésszámnak köszönhetően – csökken, amely a nyugdíjak finanszírozhatóságát, a nyugdíjak mértékének színvonalát is veszélyeztetni fogja.

75

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az időskorúak foglalkoztatottsága Magyarországon nem jellemző, 60 év felett számuk rohamosan csökken. Az idősek munkaerő-piaci részvételét növelni kellene ahhoz, hogy a nyugdíjak finanszírozhatóak legyenek. Egyebek mellett ezt a célt szolgálja a 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetése, viszont ez ellen hat a közszférában a 62 év felettiek nyugdíjaztatása, valamint a munkahelyek hiánya. Bizonyos engedmények/felmentések (bírák, orvosok, egyetemi tanárok) a jogszabály módosítását követően adhatók. A nők esetében bevezetett, 40 éves munkaviszony után igénybe vehető nyugellátást, a nők 90 %-a igénybe vette/veszi. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az 55. éves életkor nem tekinthető idős kornak, különösen annak tükrében, hogy a nyugdíjkorhatár 65. év (rendszerváltás előtti nyugdíjkorhatár 55. év). Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatása az intézményeknél, munkáltatóknál elenyésző, jellemzően a szakképzett és diplomás munkaerő gondokkal küzdő egészségügyben fordul elő nagyobb számban. Idősek foglalkoztatását támogató programok, a közelmúltban a városban nem indultak. Az „élethosszig tartó tanulás” lehetősége az idősek körében, szervezett formában jelenleg nem biztosított. Kellő motiváltsággal csak egyénileg megoldott. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A munkáltatók a fiatalabb munkaerőt részesítik előnyben, a foglalkoztatottak mintegy 2/3-a 45 év alatti. Már 45-50 év feletti álláskeresőknek is nehézséget okoz a munkaerő-piacra való visszatérés, ha állásukat elvesztették, 60 év felett pedig minimálisra (nullára) csökken a foglalkoztatottságra való esély. Az országban a munkaerő-piaci helyzet további problémákat is hordoz magában, az aktív korúak foglalkoztatottsága, a munkanélküliség kezelése is megoldásra vár, így az időskorúak jelentős számú munkavállalása nem valószínű, hogy a közeljövőben megvalósul.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Kalocsa városban az állandó népesség és a lakónépesség száma folyamatosan csökken. A halálozások száma meghaladja az élveszületések számát, és a vándorlási egyenleg is negatív volt az elmúlt években. A város lakossága a megyei és országos átlagot meghaladó öregedést mutat, ami a szociális és egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményekre egyre növekvő terhet ró. Az alapszolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorultak részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában. A nappali ellátást nyújtó intézmények (idősek klubja) a saját otthonukban élő személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint étkeztetésre. A személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény alapvető feladata a gondozottak fizikai ellátása, ápolás, gondozás, egészségügyi ellátás, pszichés- és mentálhigiénés gondozás, foglalkoztatás, a lakók interperszonális kapcsolatainak kialakítása, érdekvédelme. Célja, hogy személyre szóló, hatékony ellátást nyújtson a lakók igényei szerint. Az időskorúak számához képest, a nappali ellátási igénybe vevők száma elenyésző (7 fő). Az Idősek Klubjában a gondozási munka kiterjesztésével az ellátást igénybe vevők száma emelhető, ezáltal csökkenhet az idősek elmagányosodása. 76

A grafikon az idősek szociális szolgáltatásokhoz (nappali ellátás, idősek klubja) való hozzáférését ábrázolja.

64 évnél idősebbek (fő) 4000 3000 2000 1000 0

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

64 év feletti lakosság száma 2975 3035 3086 3088 3107 3199 3285 nappali ellátásban részesült

2

0

9

30

15

5

7

Időskorúak járadéka, mint ellátási forma az utóbbi időben jelentősen csökkent. A járadékot a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, munkaviszonnyal nem, vagy alig rendelkező idős személyek vehetik igénybe. Napjaink munkanélkülisége hosszabb távon ismét szükségessé teheti ezen ellátási forma igénybevételét (nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő hiánya). Egyéb, igénybe vehető szociális ellátások tekintetében lásd: a 3.3., valamint a 3.4 e) pontban leírt támogatásokat. Igénybe vehető egészségügyi ellátásoknál lásd: a 3.6 pontban leírtakat. A grafikon, a jövedelemmel, kellő szolgálati idővel nem rendelkező, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, időskorúak járadékában részesülők csökkenő, elenyésző számát mutatja:

időskorúak járadékában részesülők (fő) 8 7 6 5 4 3 2 1 0 időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 6

6

7

5

2

1

1

b) Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A városban a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár szervezeti egységei a Művelődési Központ és Színház, a Tomori Pál Városi Könyvtár és a Kalocsai Televízió, valamint a Viski Károly Múzeum és telephelyei, a Nicolas Schöffer Gyűjtemény, a Városi Galéria és a Népművészeti Tájház biztosítja a kulturális és közművelődési szolgáltatásokhoz valóhozzáférés lehetőségét. Valamennyi városi rendezvényt látogathatják és látogatják is az idősek. Jelentős számban vesznek rész a városi nagy rendezvényeken, sport rendezvényeken. Egyesületeik mozgalmas kulturális életet élnek, közös utazásokat, kirándulásokat szerveznek. Vallásgyakorlás is az idősek körében gyakoribb.

77

A táblázat az idősek kulturális, sport rendezvényein való részvételt, valamint vallásgyakorlásuk mértékét mutatja, mely látogatottsági gyakoriság, a megkérdezettek száma alapján nem tekinthetők reprezentatívnak, de mégis iránymutatóak.

év

mozielőadás látogatása alkalom

színházi előadás látogatása alkalom

múzeumi kiállítás megtekintése alkalom

könyvtár látogatása

közműv.int. látogatása

vallásgyakorlás templomban

sportrendezvényen részvétel

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

2008.

0, évi egy

0, évi egy

0, évi egy

0 – 1/hó

negyedév

0, heti egy

havi egy-kettő

2009.

0, évi egy

0, évi egy

0, évi egy

0 – 1/hó

negyedév

0, heti egy

havi egy-kettő

2010.

0, évi egy

0, évi egy

0, évi egy

0 – 1/hó

negyedév

0, heti egy

havi egy-kettő

2011.

0, évi egy

0, évi egy

0, évi egy

0 – 1/hó

negyedév

0, heti egy

havi egy-kettő

2012.

0, évi egy

0, évi egy

0, évi egy

0 – 1/hó

negyedév

0, heti egy

havi egy-kettő

2013.

0, évi egy

0, évi egy

0, évi egy

0 – 1/hó

negyedév

0, heti egy

havi egy-kettő

2014.

0, évi egy

0, évi egy

0, évi egy

0 – 1/hó

negyedév

0, heti egy

havi egy-kettő

c) idősek informatikai jártassága Az idősek informatikai jártasságának mértéke alacsony, idegenkedve fogadják a számítógép, az internet használatát, sok esetben a mobil telefon használatával is gondjaik vannak. Idősebb korosztálynak szervezett ilyen jellegű tanfolyamokkal segíteni lehetne, a sok esetben depresszióhoz vezető elmagányosodásukon, ezzel egyidejűleg pedig szellemi képességük szinten tartását, családi, baráti kapcsolataik megerősítését is jelenthetné. A grafikon az idősek informatikai jártasságát mutatja véletlenszerű megkérdezés alapján, mely szintén nem tekinthető reprezentatívnak. Az idősek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, mindenképpen lépéseket kell tennünk informatikai jártasságuk fejlesztése érdekében.

Idősek infromatikai jártassága (fő) 60 50 40 30 20 10 0

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

összes megkérdezett

52

52

52

52

52

52

52

számítógépezik

8

9

9

11

12

12

24

internetezik

9

9

12

14

16

16

28

összes megkérdezett

számítógépezik

2015

2016

2017

internetezik

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen

78

Az idősek elsősorban egyesületek formájában működnek illetve vesznek részt, a számukra érdeklődésre tartó programokon. Kalocsán működő, nyilvántartásunkban lévő nyugdíjas klubok:  Kalocsai Nyugdíjasok Egyesülete,  Őszidők Klubja,  Honvéd és Rendvédelmi Szervek Bajtársi Egyesülete,  Légvédelmi Katonák Hagyományőrzők Köre,  Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Dél-alföldi Régió,  24. Harckocsi Ezred Baráti Kör Egyesület Kalocsa,  Keresztény Nyugdíjasok Egyesülete,  Nyugdíjas Köztisztviselők Klubja,  Egészségügyi Nyugdíjasok Klubja. A klubok tevékenysége a nyugdíjas népesség kisebb, ám jelentős hányadát érinti, mintegy 1.100-1.200 személyről lehet szó. A klubtagok zöme 60 éven felüli, elsősorban az egészségi állapotuk határozza meg részvételüket a közösségi életben. A klubtagok általában kötődnek valamely háttérintézményhez, ami vagy az egykori munkahely, vagy valamely más, működésüknek helyet adó intézmény. A nyugdíjas klub tevékenységétől függ a tagok összetartó ereje. A nyugdíjas klubok tagjai a viszonylag jó egészségi állapotú, az aktív, elfoglaltságra, közösségre vágyó nyugdíjasok közül kerülnek ki. A klubok elsődleges célja, hogy a nyugdíjasok közösségi életét, hivatalos ügyintézésüket segítse, tájékoztassa tagjait az őket érintő jogszabályi változásokról. Éves program alapján működnek, havonta egy-két alkalommal tartják üléseiket. Rendezvényeket, ünnepséget (húsvéti, karácsonyi), bálokat, születésnapi megemlékezéseket szerveznek tagjaiknak. Figyelemmel kísérik egymás egészségi állapotát, kórházba került tagjaikat rendszeresen látogatják, betegség esetén otthonaikban is segítik egymást. A civil szervezetek az idősgondozás vonatkozásában a családi-, kisközösségi szint pótlásában játszanak jelentős szerepet, hiszen gyakran az egyedül élő, gondozást csak esetenként igénylő társaiknak nyújtanak segítséget. Közösségi rendezvényeik és szabadidős tevékenységeik lehetőséget nyújtanak tagjaik részére, hogy ne maradjanak magukra, és nyugdíjas éveiket kortársaikkal együtt, aktívan töltsék el.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlőségének vizsgálata településünkön beazonosított problémák idősek elmagányosodásának közéleti aktivitásuk segítése

megelőzése,

hozzátartozók távolsága romló egészségi állapot szociális problémák

egészségi állapot emelkedésével gyógyszerköltségek

idősek érdektelensége idősek áldozattá válása

fejlesztési lehetőségek

romlásával, jelentkező

nappali ellátást nyújtó intézmények fejlesztése, szociális és érdekvédelmi szervezetek figyelem felkeltése idősek informatikai jártasságának fejlesztése, szociális- és segítő szervezetek segítség nyújtása igénybevétele jelzőrendszeres segítségnyújtás, egészségtudatos magatartás felkeltése, közgyógyellátás és gyógyszer támogatás szociális ellátórendszer támogatása, szociális gondoskodás finanszírozása

életkor közgyógyellátási igazolvány, települési magas gyógyszertámogatás a rászorulók részére

idősek részére kedvezményes belépők, rendezvények iránti érkelődésük felkeltése, közéleti aktvitásuk szorgalmazása idősek tájékoztatása, érdekvédelmi egyesületek, jelzőrendszer hatékony működtetése, egymás iránti közönyösség oldása

79

Az egyedülálló idősek kárára elkövetett bűncselekmények az utóbbi időben megszaporodtak városunkban. Felütötte a fejét egy új bűnözési forma, nevezetesen az „öregezés”, mely ellen képviselői kezdeményezésre a jelzőrendszer (szociális figyelőrendszer) tagjai próbálnak a rendőrség segítségével fellépni. Az elkövetők magányos, idős embereket néztek ki maguknak, akiknek pénzét különböző módszerekkel csalták ki. Az egyik esetben az áldozat vallási meggyőződését fordították ellene, a másik esetben jó szándékát, segítőkészségét használták ki. E módszerekkel az elkövetők több személytől, több alkalommal csaltak ki, több millió forintot. A Kalocsai Rendőrkapitányság bűnmegelőzési szakembere videofilmmel illusztrált előadásában szólt arról is, hogyan tehetjük biztonságosabbá lakásunkat, hogyan használjuk meglévő rendszereinket, sok gyakori hibára is fölhívta a figyelmet, és kiemelte az egymásra, különösen az idős, elesett embertársainkra történő odafigyelés szükségességét, a nyugdíjasok egyesületeinek, az egyházak képviselőinek, a szociális ellátórendszer munkatársainak, a szomszédság összefogásának, egymás értékei szemmel tartásának fontosságát is.

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Kalocsa városban valamennyi fogyatékossági csoportnak (értelmi, hallás, látás, mozgás) van egyesülete. A mozgáskorlátozottaknak két egyesülete is van a városban, illetve a kistérségben. Az egyesületek aktív egyesületi életet élnek, alaptevékenységük sorstársaik érdekérvényesítése. A segítő szervezeteknek, a médiának vezető szerepet kell vállalnia a fogyatékos embereket elfogadtatásában, a félelmek, tévképzetek eloszlatásában.

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A jelen lévő munkanélküliség megnehezíti a fogyatékos emberek foglalkoztatását. Fontos irányelv lenne, hogy a munkahelyeket a fogyatékos emberek igényeinek megfelelően alakítsák ki (pl. épületek és munkaeszközök átalakításával, munka- és munkaidő másképpen történő szervezésével). A munkáltatók csak elvétve foglalkoztatnak egy-egy, leginkább mozgássérült embert. A városban szociális foglalkoztató egyáltalán nem működik, védett munkahely, pedig csak elenyésző számban foglalkoztat megváltozott munkaképességű embereket. Kimondottan fogyatékos emberek részére szervezett védett munkahely nincs Kalocsán. A non profit szervetek nem profitorientáltak. Elvileg a közjó szolgálata az elsődleges céljuk, nem a profit szerzés, az európai uniós pályázatok legnagyobb számba nonprofit szervezetekre vannak kiírva. Az elmúlt időszakokban, nagy összegeket pumpáltak a szektorba, avval a céllal, hogy kimenetet biztosítanak a nyílt munkaerőpiacra. Ez azt jelenti, hogy a nonprofit szektor képzései után, a fogyatékkal élő munkavállalók könnyebben tudnak elhelyezkedni. A valóság sajnos nem ezt tükrözi, a legtöbb képzés a nonprofit szervezetek működésének bújtatott támogatását és nem a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását segítette.

80

A táblázat a fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási lehetőségét mutatja. Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban, a különféle típusú foglalkoztatásban résztvevők száma az alkalmazók szerinti megoszlásban Közszférában foglalkozatott (pl. önkormányzat, kormányhivatal, állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény)

Non profit szervezet

Gazdasági vállalkozás

fejlesztő-felkészítésben résztvevők száma

0

0

0

munka rehabilitációban foglalkoztatottak száma

0

0

0

Védett munkahelyen foglalkoztatottak száma

0

63 fő,Pro-Team,Eccofood

0

Támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma

0

32 fő Eccofood Ktf, 60 fő Humán FoglalkoztatóKft.

0

Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásban résztvevő fogyatékos személyek száma

1

0

0

Szociális foglalkozatásban alkalmazottak

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A munkáltatók, ha van is munkaerőigényük, nem szeretnek fogyatékos embert alkalmazni. Felvételnél nem az elveszett, hanem a megmaradt képességeket kellene figyelembe venni. Szemléletformálással, a szegregáció helyett, az integrálásra kellene koncentrálni. A fogyatékos emberek önálló életvitelének és méltóságuk megőrzésének kulcsa a foglalkoztatásuk. Foglalkoztatásukért társadalmi és helyi szinten még sokat kell tenni. Kalocsa város főbb munkáltatóinál foglalkoztatott fogyatékos/megváltozott munkaképességű személyek: foglalkoztatott fogyatékos személyek száma (fő)

megváltozott munkaképességű személyek száma (fő)

Polgármesteri Hivatal

0

0

Járási Hivatal és Szakig. szervei

1

0

Tankerület és intézményei

3

10

Szociális Központ

0

3

K.Kultúrális Központ és Könyvtár

0

0

Szent Kereszt Kórház

0

14

EMIKA Elektrotechnikai Zrt.

0

4

BUDAMOBIL-Cargó Kft

0

munkáltató

1

KALOPLASZTIK Kft.

nem kaptunk adatot

Kalocsai Fűszerpaprika Zrt.

nem kaptunk adatot

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Az önkormányzat önként vállalt feladatként, a Malom u. 5. szám alatt középsúlyos- és súlyos értelmi fogyatékosok számára szakosított szociális otthont működtetett. Az épület felújítására, a lakószobák zsúfoltságának megszüntetésére, a közösségi helyiségek jogszabályi előírásoknak való megfelelőségének biztosítására, valamint határozatlan idejű működési engedély megszerzése érdekében, az önkormányzat döntött a TIOP-3.4.1/A-11/1 kódszámú, „Bentlakásos intézmények kiváltása” tárgyú pályázaton történő részvételről. A tervek, új helyen (Hunyadi Kollégium hátsó kertjében található, a Mócsy János utcáról megközelíthető telekrész), zöldmezős beruházásként, korszerűen kialakított lakóotthonok megépítésével a 60 férőhelyes szakosított intézmény kiváltására irányultak. A beruházás a közeljövőben megvalósul, az új építésű intézményegységek egy része már átadásra került/kerül. Az értelmi fogyatékosok szakosított intézményei 2014. január 1. napjával ugyan a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz kerültek, Kalocsa Város Önkormányzata sokat tett azért, hogy a fogyatékos otthonban lakó személyek életkörülményein, esélyegyenlőségén, társadalmi beilleszkedésén javítson. Az egészségügyi rehabilitáció keretében, a Szent Kereszt Kórházban a légzőszervi, pszichiátriai, belgyógyászati, kardiológiai rehabilitáció biztosított. A Kalocsai Gyógyfürdő és Uszoda a mozgásszervi megbetegedések rehabilitációjában nyújt segítséget.

81

Oktatási, nevelési és szociális fejlesztő és rehabilitációs ellátást nyújt még a Nebuló EGYMI valamint a Szociális Központ a nappali és bentlakásos intézményein keresztül. A szociális rehabilitáció magasabb foka valósul meg az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonában és a létesítendő lakóotthonban. A Nebuló EGYMI végzi a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek, fiatalok ellátását születésüktől felnőttkorig Kalocsa város és vonzáskörzete területén, az ellátás életkortól és állapottól függően történhet általános és szakiskolai tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanköteles tanulók számára, valamint szakszolgálati tevékenységben. A Táblázat a Kalocsa városban igénybe vehető szociális alapszolgáltatásokat, nappali ellátás lehetőségét mutatja, a nyújtott szociális ellátást biztosító fenntartó szerint. Állami/önkormányzati

Egyházi

2010

2011

2012

2013

2014

2010

2011

2012

2013

2014

van

van

van

van

van

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

van van nincs

van van nincs

van van nincs

van van nincs

van van nincs

van van nincs

van van nincs

van van nincs

van van nincs

van van nincs

van

van

van

van

van

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

közösségi ellátás szenvedélybetegek részére

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

közösségi részére

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

van

támogató szolgáltatás

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nappali ellátás

van

van

van

van

van

van

van

van

van

van

falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás családsegítés ellátás

pszichiátriai

betegek

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Fogyatékkal élő személyek pénzbeli ellátásai: a rokkantsági járadék, rokkantsági nyugdíj, fogyatékossági támogatás, mozgáskorlátozott személyek gépjármű adó kedvezménye, személygépkocsi szerzési támogatás, ápolási díj, közgyógyellátás, utazási kedvezmény. A megváltozott munkaképességű személyek a társadalombiztosítás keretein belül nyugdíjszerű ellátásban, az egészségkárosodott személyek pedig a járási hivataltól részesülhetnek egészségkárosodási járadékban (feltételeit lásd: 3.1 pontban) Kalocsa Város Önkormányzata – önként vállalt feladatként időskorúak otthonát, 2014. december 31-ig értelmi fogyatékosok otthonát működtet/működtetett. Az idősotthoni ellátásban részesülők között nagyon sok a mozgássérült, a halmozottan sérült ember, szív-és érrendszeri betegségben szenvedő, ennek oka, hogy az idősek általában idős korban, megrendült egészségi állapotban (jellemzően a pszichiátriai, illetve a krónikus osztályról kikerülve) kérik felvételüket. A dementálódott idősek részére 16 férőhely került kialakításra, melynek kihasználtsága folyamatosan 100%-os. A demens férőhelyek számát a jövőben javítani kellene, melyhez jelenleg az elhelyezési feltételek nem adottak. A szociális alapellátás keretében, nappali ellátásként 24 férőhelyes értelmi fogyatékosok napközi otthonát működtet, 100 %-os kihasználtsággal, ahogy lehetőség van 18. év alatti gyermekek napközbeni elhelyezésére is. A fogyatékosok napközi otthona napközben tehermentesíti a szülőket, valamint hasznos elfoglaltságot, fejlesztést, foglalkoztatást jelent az ellátottaknak, elősegítve társadalmi beilleszkedésüket, javítva esélyegyenlőségüket. „Te is lehetnél” fesztivál A fogyatékkal élők integrációját segíti az évente (idén már ötödik alkalommal) megrendezésre kerülő „Te is lehetnél” fesztivál, amely a fogyatékkal élők elfogadottságának, esélyegyenlőségének javítását, társadalmi integrációjuk elősegítését szolgálja. A rendezvény egyik fő célja a fogyatékosok iránti empátia, az egészséges társadalom részéről való elfogadás kialakítása és növelése. 82

E szempontból a rendezvény talán legfontosabb része az a rengeteg foglalkozás, gyöngy- és papírfűzés, sámándobolás, festés, íjászat és mindenféle ügyességi játékok, amelyeken egészségesek és fogyatékkal élők együtt vesznek részt, ezáltal közös élmények és örömök vihetik egymáshoz közelebb az oly különböző sorsú embereket. Akadálymentesített épületek:    

Asztrik téri oktatási intézmények komplex akadálymentesítése, Rendelőintézet akadálymentesítése, Tüdőgondozó szakellátó épület komplex akadálymentesítése, Szent István Gimnázium akadálymentesítés

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségét javító fejlesztés:  a kalocsai és a solti városi könyvtárak szolgáltatási infrastruktúrájának összehangolt fejlesztése, a fogyatékkal élők igényeinek figyelembe vételével

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A táblázat az intézmények, az igazságszolgáltatási szervek akadálymentesítésének százalékát mutatja. Igen/nem Lift

oktatási intézmények

Mozgáskorlátozot Vakvezető sáv tak részére Rámpa mosdó

Hangos tájékoztatás

Indukciós hurok

Tapintható információ

Jelnyelvi segítség

Egyéb

alapfok

50%

25%

75%

50%

25%

25%

25%

0%

középfok

50%

50%

50%

50%

100%

50%

50%

0%

van

nincs

van

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

Eperföldi, Belvárosi, Kertvárosi, Nebuló Kossuth Zs, Dózsa, Gimn., Szakmunkás Főiskola

van

van

van

van

nincs

nincs

nincs

nincs

A-B-C-D épület

van

van

van

van

nincs

van

van

nincs

Szakrendelő

nincs

nincs

van

van

nincs

nincs

nincs

nincs

66%

0%

100%

66%

nincs

0%

33%

nincs

Művház., Klubház, Könyvtár

100%

100%

100%

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

Polg. hiv.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Rendőrség, Bíróság

van

van

van

van

van

van

van

van

Ügyészség

33%

33%

33%

90%

nincs

33%

33%

nincs

Bem, kunszt, malom

felsőfok fekvőbeteg ellátás egészségügyi járó beteg intézmények szakellátás alapellátás kulturális, művelődési intézmények önkormányzati, közigazgatási intézmény igazságszolgáltatási, rendőrség ügyészség szociális ellátást nyújtó intézmények

A táblázat az intézmények, az igazságszolgáltatási szervek akadálymentesítésének százalékát, és annak fejlesztését mutatja a HEP elfogadása és a felülvizsgálata közötti időszakban. A jelzett időszakban jelentősen nőt az akadálymentesítés aránya, azonban a táblázat adatait elemezve látható, hogy a közszolgáltatások akadálymentesítése még mindig csak részben megoldott. Az uniós támogatással felújított épületeknél feltétel volt a komplex akadálymentesítés, a régebbi épületekben viszont, ez nem, vagy csak részben biztosított, az épület adottságaiból adódóan néhol nem is megoldható. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A közintézmények akadálymentesítése csak részben megoldott. Az uniós támogatással felújított épületeknél feltétel volt a komplex akadálymentesítés, a régebbi épületekben viszont, ez nem, vagy csak részben biztosított, lásd. 7.3 pont alatti táblázatot. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A 7.3 pontban foglaltak alapján jól látható, hogy van még mit tenni az akadálymentesítés megvalósítása érdekében. A társasházi lakóépületek akadálymentesítettsége nem megoldott. 83

c) munkahelyek akadálymentesítettsége Táblázat a nagyobb foglalkoztatók akadálymentesítettségét, illetve annak hiányát mutatja Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

Rámpa

EMIKA Elektrotechnikai Zrt.

nincs

nincs

nincs

nincs

BUDAMOBIL-Cargó Kft.

nincs

nincs

nincs

nincs

Igen/nem Hangos Indukciós hurok tájékoztatás

Tapintható információ

Jelnyelvi segítség

Egyéb

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

KALOPLASZTIK Kft.

nem kaptunk adatot

Kalocsai Fűszerpaprika Zrt.

nem kaptunk adatot

Sajnos két munkáltató nem szolgáltatott adatot, de feltételezhető, hogy ezeken a munkahelyeken sem biztosított a komplex akadálymentesítettség. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Közterületek, valamint a közlekedés akadálymentesítettségét, illetve annak hiánya: Igen/nem Lift

Közterület (utca/járda, park, tér)

nem értelmezhető

Mozgáskorláto Vakvezető zottak részére sáv mosdó

Rámpa

Hangos Indukciós Tapintható Jelnyelvi tájékoztatás hurok információ segítség

Egyéb

nincs

nincs

nincs

városi riasztó

nincs

nincs

nincs

mozgáskorlátozott parkoló igen

van

van

van

van

van

van

elérhető

mozgáskorlátozott parkoló igen

nem

Helyi és távolsági tömegközlekedés értelmezhető Buszpályaudvar, buszvárók Vasútállomás

nincs használaton kívül

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona, az értelmi fogyatékkal élő személyek nappali ellátását biztosítja. A létesítmény 24 fő értelmi fogyatékos személy részére nyújt nappali ellátást, melynek keretében biztosított az ellátottak étkeztetése, gondozása, közösségi foglalkoztatása, szabadidejük hasznos eltöltése, készségek és képességek elsajátítása. Az intézményben 8 kiskorú értelmi sérült gyermeket is ellátnak, melyhez a Nebuló EGYMI-vel együttműködési megállapodást kötött a Szociális Központ. Az ÉNO olyan gondozási és terápiás környezetet tud biztosítani a gyermekek számára, ami az állapotuk szinten tartására hosszú távú megoldást nyújt. A különböző terápiás módszerek minden gondozott számára biztosíthatja a szinten tartáshoz és fejlesztéshez szükséges módszereket (kutyaterápia, gyógytorna, logopédia stb.). Elősegíti társadalmi integrációjukat, a sérült személyekkel kapcsolatos szemléletváltást. A napközi otthon, jelentős szerepet tölt be azokban a családokban, ahol a fogyatékkal élő gyermekekkel, fiatal felnőttekkel élnek együtt a szülők. Az intézmény sokat tesz azért, hogy a sérült emberek integrációját elősegítse az épek társadalmába, küzdjön az elfogadásukért, a fogyatékosokkal szembeni előítélet csökkentéséért, mely különösen az értelmi fogyatékosok esetében nyilvánul meg. A fogyatékos személyek számára csak az önkormányzat működtet nappali ellátást biztosító intézményt (Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona).

84

nappali ellátásban részesülő fogyatékosok személyek száma (fő) 30 25 20 15 10 5 0

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

önkormányzati 17

17

20

20

20

24

24

egyházi

0

0

0

0

0

0

0

civil

0

0

0

0

0

0

0

A táblázat a fogyatékos személyek által igénybe vehető szakosított szociális ellátási formákat és a szolgáltatást igénybe vevők számát mutatja. Az adott évben a szolgáltatást igénylő fogyatékos személyek száma 2010

2011

2012

2013

2014

60

60

50

50

50

rehabilitációs intézmény

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

lakóotthon

nincs

nincs

nincs

nincs

épül

támogatott lakhatás

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

ápolást, gondozást nyújtó intézmény

átmeneti ellátást gondozóháza

nyújtó

fogyatékosok

Kalocsa városban az Szt. szerint nem kötelező feladat a táblázatban jelzett ellátási formák működtetése, az önkormányzat önként vállalt feladatként értelmi fogyatékosok bentlakásos intézményét működtetett, mely 2014. december 31. napjával állami fenntartásba került. Tekintettel arra, hogy az intézményben az elhelyezési feltételek nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek, az önkormányzat pályázatot nyújtott be és azt megnyerve 60 férőhelyes új típusú lakóotthon létesítésére nyílt lehetősége. Az intézmény fenntartója ugyan már nem az önkormányzat, azonban Kalocsa város gazdagodott az új szociális ellátási forma bevezetésével, korszerű elhelyezési feltételeket biztosítva az ellátottak számára, ezzel együtt segítve esélyegyenlőségüket, társadalmi beilleszkedésüket. A beruházás megvalósult, az épületek átadása, a lakók beköltözése folyamatban van. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Hátrányt kompenzáló ellátásnak tekinthető a fogyatékos személyek számára, önként vállalt feladatként működtetett Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona és az Értelmi Fogyatékosok Szakosított Otthona, valamint a lakóotthonra benyújtott és megnyert pályázat.

A 2012. december 31-ig, önkormányzati intézményként - önként vállalt feladatként működtetett Nebuló EGYMI a sérült gyermekek, fiatalok oktatására nyújt lehetőséget, a szakszolgálat keretében a felnőtteket is segíti. A Kék Madár Alapítvány anyagi támogatással is segíti a fogyatékos gyermekeket és szüleiket. 85

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák közintézmények megközelítése fogyatékkal élő gyermekek, fiatalok felügyelete fogyatékkal élők ellátása fokozott terhet jelent a családoknak

fejlesztési lehetőségek közintézmények akadálymentesítése

nappali ellátást nyújtó intézmények kihasználtságának növelése, szükség esetén férőhelyszám fejlesztés családok tehermentesítése, életvezetési gyakorlatok, családok támogatása

tanácsok,

fogyatékkal élő gyermekek szülei koruknál fogva, maguk is új típusú intézményekben, lakóotthonokban történő segítségre szorulnak, gyermekeikről szeretnének elhelyezés, szakosított otthonok fejlesztése gondoskodni megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek megváltozott munkaképességgel, fogyatékkal élő személyek foglalkoztatási lehetőségének keresése (védett alacsony foglalkoztatása munkahelyek, támogatott foglalkoztatás)

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Érdekvédelmi szervezetek:       

Dunamenti Mozgáskorlátozottak és Egészségi Károsultak Egyesülete, Mozgáskorlátozottak Egyesülete Kalocsa és Vidéke, Esélyt a Teljes Életre Közhasznú Egyesület, Szülők a Segítséggel Élőkért Közhasznú Egyesület, Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun megyei Egyesülete Kalocsai Szervezete, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének Helyi Szervezete, Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezetei.

A célcsoportok képviselői véleményezhették az Esélyegyenlőségi Tervet, a megvalósításában partnerséget vállalhatnak. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Nemzetiségi Önkormányzatok:  Horvát Nemzetiségi Önkormányzat,  Német Nemzetiségi Önkormányzat,  Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Kalocsa Város Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzatokkal együttműködési megállapodást (122/2002.(V.23.) önkormányzati határozat) kötött. Az Esélyegyenlőségi Terv valamennyi nemzetiségi önkormányzattal egyeztetésre került, annak megvalósításában partnerséget vállaltak.

86

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az Esélyegyenlőségi Terv Kalocsa város közigazgatási területére határozott meg feladatokat, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítására. Önkormányzatok közötti, térségi megállapodásra nem került sor. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Roma Nemzetiségi Önkormányzat feladatának tekinti, valamennyi célcsoport vonatkozásában az esélyegyenlőség biztosítását, a roma népcsoport elfogadtatását, integrálását a társadalomba. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezetek tagjaik számára igyekeznek megteremteni az esélyegyenlőség feltételeit, elsődleges feladatuk a tagok érdekérvényesítése. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A helyi esélyegyenlőségi városi feladatok ellátásában a for-profit szereplők közvetlenül nem vesznek részt, azonban munkaterületükön az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítását szem előtt tartják.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyi esélyegyenlőségi program elkészítéséhez/felülvizsgálatához segítséget nyújtott:               

TKKI Közép-Duna menti Igazgatósága kijelölt esélyegyenlőségi mentora, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kalocsai Tankerülete, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Hivatala és Szakigazgatási Szervei, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Hivatala Foglalkoztatási Osztálya, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Gyámhivatala, Szociális Központ, Családsegítő – és Gyermekjóléti Szolgálata, Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje, Kalocsai Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztálya, Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft., Szent Kereszt Kórház Kalocsa, Kalocsai Rendőrkapitányság, KALOPLASZTIK Kft. (nem kaptunk adatot) BUDAMOBIL-CARGÓ Kft. EMIKA Elektromechanikai Zrt. Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. (nem kaptunk adatot)

87

1. A HEP IT részletei, a helyzetelemzés megállapításainak összegzése

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések célcsoport Problémák-beazonosítása rövid Fejlesztési lehetőségek meghatározása megnevezéssel rövid címmel Munkanélküliség, leszakadó társadalmi Munkahelyteremtés, beruházások csoportok ösztönzése helyi vállalkozások támogatása, Mélyszegénységben élők számának Szociális szolgáltatások fejlesztése, emelkedése, Szociális jellegű önkormányzati lakások Kedvezőtlen lakhatási körülmények állagának megóvása, lakásfenntartás Zsúfolt, leromlott műszaki állapotú Korszerű lakóotthon kialakítása, önálló Romák bentlakásos intézmény (értelmi fogyatékos lakásokkal és/vagy Sportlétesítmények (iskolai Sportlétesítmények műszaki állapota. mélyszegénytornacsarnokok, iskolai tornatermek, ségben élők Intézmények magas rezsiköltsége, intézmények energetikai fejlesztése, állagromlása rekonstrukciója Megállapodás a Kiskőrösi Szeretetházi Hajléktalan személyek megjelenése Baptista Gyülekezettel, együttműködés a Vízvédelmi rendszer meghibásodása, Vízvédelmi rendszer valamint csapadékvíz csapadékvíz elvezetés megoldatlansága elvezetés korszerűsítése Közterületen éjszakai órákban rongálások, Térfigyelő rendszer további telepítése, szabálysértések, biztonságérzet növelése Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek Tankönyvtámogatás, gyermekvédelmi számának emelkedése kedvezmény, gyermekétkeztetés, ösztöndíj Szocializációs zavarok, devianciák, családi Család szerepének valamint a, krízisek gyakoriságának emelkedő gyermekvédelmi szolgáltatásoknak az Egészségügyi felvilágosítás, tudatformálás, Élvezeti szerek fogyasztásának emelkedése KEF Gyermekek elszigetelődése, Ifjúsági, közösségi, sport aktivitás erősítése elmagányosodása Gyermekek Munkaerő-piaci képzés, új oktatási formák Elhelyezkedési nehézségek bevezetése, diákmunka Külterületen élők szolgáltatásokhoz való Tanyagondnoki autó üzemeltetésének hozzájutása biztosítása, új autóra pályázat benyújtása, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Körzetközponti CSSK és GYJK személyi és elhelyezése tárgyi feltételeinek biztosítása Nebuló EGYMI épületének műszaki Épület rekonstrukció problémai Idősek klubja elhelyezési feltételeinek Idősek, egyedül élők elmagányosodása javítása, férőhelyszám fejlesztése Idősek informatikai jártasságának Hozzátartozók távolsága fejlesztése, szociális otthoni férőhelyek Jelzőrendszeres segítségnyújtás, Romló egészségi állapot egészségügyi- és szociális ellátáshoz való Idősek Szociális problémák Szociális ellátórendszer támogatása Egészségi állapot romlásával, életkor emelkedésével jelentkező magas Idősek érdektelensége Idősek áldozattá válása

Közgyógyellátási igazolvány és települési gyógyszertámogatás biztosítása a rászorulók Idősek érdeklődésének felkeltése a szociális- és érdekvédelmi szervezeteken Jelzőrendszeren, rendőrségen, egyházakon, érdekvédelmi szervezeteken,

88

Nők leterheltsége Gyermek vállalás csökkenése Nők

Bölcsődei elhelyezést kérők számának emelkedése Nők számának csökkenése a helyi közéletben Családon belüli erőszak emelkedése

Közintézmények megközelítésének nehézsége Fogyatékkal élő gyermekek, fiatalok felügyelete Fogyatékkal Fogyatékkal élők ellátása fokozott terhet élők jelent a családoknak Fogyatékkal élő gyermekek szülei koruknál fogva, maguk is segítségre szorulnak, Megváltozott munkaképességgel, fogyatékkal élő személyek alacsony

Gyermekes családok segítése, gyermekfelügyelet, nappali ellátást nyújtó Rugalmas munkaidő, rész munkaidő, távmunka, gyermekes családok támogatása Bölcsődei férőhelyszám emelése Tudatformálás, nők aktivizálása Tudatformálás, hivatalos és segítő szervezetek, jelzőrendszer hatékonyabb Közintézmények akadálymentesítése Nappali ellátást nyújtó intézmények fejlesztése Családok tehermentesítése, életvezetési tanácsok, gyakorlatok, családok támogatása Új típusú intézmény, lakóotthon kialakítása, szakosított otthon fejlesztése Megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek foglalkoztatási

89

A beavatkozások megvalósítói, az intézkedési területek kifejtése Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, Az intézkedésbe bevont partnerek, felelősök, célok, mint intézkedés címe, megnevezése határidők, kockázatok, szinergia ROMÁK ÉS /VAGY MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK Munkahelyteremtés, beruházások ösztönzése helyi vállalkozások támogatása, mezőgazdasági ágazat fellendítése, közmunka Cél: munkanélküliek számának csökkenése, Partnerek: Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály a, foglalkoztatási mutatók javítása Foglalkoztatók, Potenciális befektetők, Roma Kockázat: gazdaság stagnálása, kedvezőtlen Felelős: Polgármester (önkormányzatot érintő társadalmi folyamatok feladatoknál) Kockázat csökkentés eszközei: gazdasági Határidő: folyamatos fellendülés, kedvező társadalmi folyamatok, Eredményességi mutató: kedvezőbb Szükséges erőforrások: Kormányzati intézkedések, munkanélküliségi ráta melyek kedvezően befolyásolják a Szinergia: Kalocsa Város Gazdasági Programja, munkahelyteremtést, központi költségvetési Haynald Városfejlesztési Terv, IVS támogatások, pályázati lehetőségek, pályázatokhoz Szociális szolgáltatások fejlesztése Cél: Mélyszegénységben élők számának megállítása, integrációjuk elősegítése Kockázat: gazdaság stagnálása, kedvezőtlen társadalmi folyamatok Kockázat csökkentés eszközei: gazdasági fellendülés, kedvező társadalmi folyamatok, munkahelyteremtés, közmunka pályázat, hatékony szociális ellátórendszer, pályázati Eredményességi mutató: Pénzbeli szociális ellátások iránti igény szinten tartása, kedvezőbb Szinergia: Kalocsa Város Gazdasági Programja, Haynald Városfejlesztési Terv

Partnerek: Szociális és gyermekvédelmi ágazat munkatársai, RNÖ Vezetője, Képviselő-testület Felelős: Polgármester, Szociális Központ vezetője Határidő: folyamatos Szükséges erőforrások: Kormányzati intézkedések, melyek kedvezően befolyásolják a munkahelyteremtést, központi költségvetési támogatások, pályázati lehetőségek, szociális

Szociális jellegű önkormányzati lakások állagmegóvása Cél: Kedvezőtlen lakhatási körülmények javítása, lakásfenntartás költségeinek támogatása, lakás Kockázat: pénzügyi fedezet és lakás korszerűsítésre kiírt pályázat hiánya

Partnerek: Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft. Vezetője (Kalocsai Felelős: Polgármester, Vagyonhasznosítási Kft. ügyvezetője, Polgármester, Jegyző

Kockázat csökkentés eszközei: pályázati lehetőségek keresése, pályázat benyújtásához szükséges előkészítő munkálatok megkezdése

Határidő: folyamatos, pályázat kiírása esetén azonnal Szükséges erőforrások: Uniós/hazai pályázati támogatás, önkormányzati saját erő, humánerőforrás

Eredényességi mutató: Pályázat benyújtása, sikeres pályázattal lakások korszerűsítése Szinergia: Kalocsa Város Gazdasági Programja, Haynald Városfejlesztési Terv

90

Hajléktalan személyek átmeneti szállása Cél: hajléktalan személyek ellátása

Partnerek: Kiskőrösi Szeretetházi Baptista Gyülekezet, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-alföldi

Kockázat: pályázati támogatás,valamint az Felelős: Polgármester együttműködési megállapodás megkötésének Kockázat csökkentés eszközei: egyházi Határidő: folyamatos szervezetek pályázata benyújtásának segítése és Eredményességi mutató: működési engedély, Szükséges erőforrások: elvi önkormányzati ellátási szerződés megkötése támogatás, humánerőforrás szinergia: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Sportlétesítmények (iskolai sportcsarnokok, iskolai tornacsarnokok, óvodai tornatermek) rekonstrukciója Cél: Sportlétesítmények rekonstrukciója, Partnerek: Vagyonhasznosítási Kft. ügyvezetője, infrastruktúrájának javítása Sportegyesületek vezetői, VÜFO, Kulturális, Oktatási Felelős: Polgármester, Vagyonhasznosítási Kft. Kockázat: pályázati támogatás elmaradása Ügyvezetője Kockázat csökkentés eszközei: pályázat Határidő: folyamatos, sikeres pályázat esetén megvalósításához szükséges előkészítő azonnal, Eredményességi mutató: sikeres pályázattal, Szükséges erőforrások: Uniós/hazai pályázati felújított, korszerűsített létesítmények támogatás, önkormányzati saját erő, humánerőforrás Szinergia: Kalocsa Város Gazdasági Programja, Haynald Városfejlesztési Terv, IVS Intézmények energetikai fejlesztése, rekonstrukciója Cél: további intézmények hatékony, energiatakarékos működtetése, korszerű, Kockázat: pályázati támogatás elmaradása Kockázat csökkentés eszközei: pályázat megvalósításához szükséges előkészítő Eredményességi mutató: energia megtakarítás, költségcsökkentés, környezetvédelem Szinergia: Kalocsa Város Gazdasági Programja, Haynald Városfejlesztési Terv, IVS

Partnerek: Tankerület Vezetője, Intézményvezetők, Vagyonhasznosítási Kft. ügyvezetője, Felelős: Polgármester, Vagyonhasznosítási Kft. Vezetője Határidő: folyamatos, sikeres pályázat esetén azonnal, Szükséges erőforrások: Uniós/hazai pályázati támogatás, önkormányzati saját erő, humánerőforrás

Vízvédelmi rendszer valamint a szennyvíz hálózat fejlesztése Cél: Vízvédelmi rendszer valamint a szennyvíz hálózat további felújítása, korszerűsítése

Partnerek: Kalocsavíz KFT. ügyvezetője, VÜFO, Képviselő-testület

Kockázat: pályázati támogatás elmaradása

Felelős: Polgármester

Kockázat csökkentés eszközei: pályázat megvalósításához szükséges előkészítő Eredményességi mutató: energia megtakarítás, költségcsökkentés, környezetvédelem Szinergia: Kalocsa Város Gazdasági Programja, Haynald Városfejlesztési Terv,

Határidő: folyamatos Szükséges erőforrások: Uniós/hazai pályázati támogatás, önkormányzati saját erő, humánerőforrás

91

Térfigyelő rendszer kiépítése Cél: rongálások, bűncselekmények megelőzése

Partnerek: Vagyonhasznosítási Kft. vezetője, VÜFO, Képviselő-testület

Kockázat: pályázati támogatás elmaradása

Felelős: Polgármester

Kockázat csökkentés eszközei: pályázat megvalósításához szükséges további előkészítő Eredményességi mutató: rongálások, bűncselekmények visszaszorítása, Szinergia: Kalocsa Város Gazdasági Programja, Haynald Városfejlesztési Terv,

Határidő: folyamatos, sikeres pályázat esetén azonnal, Szükséges erőforrások: Uniós/hazai pályázati támogatás, önkormányzati saját erő, humánerőforrás

GYERMEKEK Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok tankönyvtámogatása, gyermekvédelmi kedvezmény, gyermekétkeztetés, ösztöndíj pályázat biztosítása Cél: Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, Partnerek: Kalocsai Tankerület, nevelési- és oktatási fiatalok támogatása intézmények vezetői, Kulturális, Oktatási és Szociális Kockázat: központi költségvetési, önkormányzati, Felelős: Polgármester (önkormányzatot érintő pályázati támogatás elmaradása feladatoknál) Kockázat csökkentés eszközei: pályázat Határidő: folyamatos, sikeres pályázat esetén megvalósításához szükséges előkészítő pályázati kiírásnak megfelelően, valamint az éves Eredmnyességi mutató: Tankönyvtámogatásban, Szükséges erőforrások: központi pályázati támogatás, gyermekvédelmi kedvezményben, önkormányzati saját erő, humánerőforrás Szinergia: Kalocsa Város Gazdasági Programja, Haynald Városfejlesztési Terv, Szociális Család szerepének, valamint a gyermekvédelmi szolgáltatásoknak az erősítése Cél: szocializációs zavarok, devianciák, családi válság helyzetek megelőzése Kockázat: munkanélküliség, megélhetési gondok, társadalmi leszakadás Kockázat csökkentés eszközei: családvédelemmel foglalkozó hatóságok, szervezetek, nevelési-, Eredményességi mutató: GYJSZ, Jegyző, Gyámhivatal bűnmegelőzési mutatói Szinergia: Kalocsa Város Gazdasági Programja, Haynald Városfejlesztési Terv, Szociális

Partnerek: Családvédelemmel foglalkozó hatóságok, szervezetek, egészségügyi szolgáltatók, Kulturális, Felelős: Polgármester, Szociális Központ Vezetője (önkormányzatot érintő feladatoknál) Határidő: folyamatos, Szükséges erőforrások: Központi intézkedések a munkahelyteremtés elősegítésére, humánerőforrás

Élvezeti szerek fogyasztásának visszaszorítása, káros következményeinek tudatosítása Cél: élvezeti szerek fogyasztásának csökkentése Kockázat: élvezeti szerek, kábítószerek elérhetősége Kockázat csökkentés eszközei: tudatformálás, egészségügyi felvilágosítás, segítő szervezetek, Eredményességi mutató: Káros szenvedélyek következményeinek tudatosítása, fogyasztók Szinergia: Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) Stratégiája, Szociális Szolgáltatástervezési

Partnerek: Iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat, nevelési- és oktatási intézmények vezetői, Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat (GYIÖK), KEF, Kalocsai Felelős: Polgármester (önkormányzatot érintő feladatoknál) Határidő: folyamatos, KEF pályázati kiírási és megvalósítási határidőkhöz igazodóan Szükséges erőforrások: hazai pályázat, KEF pályázati önerő, humánerőforrás

92

Ifjúsági, közösségi, sport aktivitás erősítése Cél: fizikailag és mentálisanegészséges fiatalok nevelése Kockázat: érintettek érdektelensége

Partnerek: Tankerület Vezetője, sportegyesületek vezetői, nevelési-, oktatási intézmények vezetői, Felelős: Polgármester (önkormányzatot érintő ügyekben)

Kockázat csökkentés eszközei: egészségügyi Határidő: folyamatos, felvilágosítás, nevelési-, oktatási intézmények, Eredményességi mutató: fizikailag és mentálisan Szükséges erőforrások: uniós/hazai pályázatok, egészséges fiatalok száma humánerőforrás Szinergia: Haynald Városfejlesztési Terv, Kalocsa Város Sport Terve Elhelyezkedési nehézségek csökkentése, munkaerő-piaci képzés, szükséglethez igazodó oktatási szakok bevezetése Partnerek: Kalocsai Tankerület, középfokú oktatási Cél: elhelyezkedési nehézségek csökkentése Intézmények igazgatói, Kalocsai Járási Hivatal Kockázat: szükséglethez igazodó szakok Felelős: Polgármester (önkormányzatot érintő beindítása, felvételizők jelentkezésének ügyekben) Kockázat csökkentés eszközei: fiatalok Határidő: folyamatos, tájékoztatása, pályaválasztási tanácsadás, előadás, Eredményességi mutató: piacképes szakmát Szükséges erőforrások: központi intézkedések és elsajátítók száma, pályakezdő fiatalok támogatások, humánerőforrás Szinergia: Kalocsa Város Gazdasági Programja, Haynald Városfejlesztési Terv, Külterületen élők szolgáltatásokhoz való hozzájutásának megkönnyítése érdekében, tanyagondnoki autó cseréje Cél: tanyagondnoki autó üzemeltetése, pályázati Partnerek: Duna-Tisza Közi Falugondnoki Egyesület lehetőség esetén cseréje, faluház állagmegóvása Vezetője, Tanyagondnok Kockázat: pályázati lehetőség elmaradása

Felelős: Polgármester, Szociális Központ vezetője

Kockázat csökkentés eszközei: pályázati lehetőségek figyelése, pályázat előkészítése Eredményességi mutató: külterületen élők szolgáltatásokhoz történő hozzájutása, új Szinergia: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció

Határidő: folyamatos, pályázat megjelenésekor azonnal Szükséges erőforrások: pályázati támogatás és önkormányzati önerő

Körzetközponti CSSK és GYJK elhelyezése, személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása Cél: Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ megfelelő elhelyezése, személyi és tárgyi Kockázat: Központ finanszírozhatósága, személyi feltételek biztosítása, partnerek Kockázat csökkentés eszközei: döntések határidőben történő meghozatala, konszenzus Eredményességi mutató: CSS- és GYJK tárgyi, elhelyezési feltételeinek biztosítása, határozatlan Szinergia: Szociális- és gyermekvédelmi törvény, Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció

Partnerek: BKKMKormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya, Szociális Központ Vezetője, Felelős: Polgármester, Jegyző, Szociális Központ Vezetője Határidő: folyamatos, pályázat megjelenésekor azonnal Szükséges erőforrások: pályázati támogatás és önkormányzati önerő, humánerőforrás

93

Nebuló EGYMI épületének műszaki problémai, épület rekonstrukció Partnerek: Tankerület Vezetője, Nebuló EGYMI igazgatója, VÜFO, Vagyonhasznosítási Kft. Felelős: Polgármester, Vagyonhasznosítási Kft. Ügyvezetője Határidő: folyamatos, pályázat megjelenésekor azonnal Szükséges erőforrások: pályázati támogatás és önkormányzati önerő, humánerőforrás

Cél: Nebuló EGYMI megfelelő elhelyezése Kockázat: pályázati lehetőség elmaradása Kockázat csökkentés eszközei: pályázati lehetőségek figyelése, pályázat előkészítése Eredményességi mutató: Nebuló EGYMI tárgyi, elhelyezési feltételeinek javítása Szinergia: Kalocsa Város Gazdasági Programja, Haynald Városfejlesztési Terv,

IDŐSEK Idősek klubja működési feltételeinek javítása Cél: idősek klubja elhelyezési feltételeinek javítása, férőhelyszámának emelése Kockázat: Bem apó u. 19. szám alatti épületingatlanban további funkciók elhelyezése, Kockázat csökkentés eszközei: működési engedély megkérése, kötelező alapellátási Eredményességi mutató: jogszabály szerinti tárgyi feltételek biztosítása, férőhelyszám emelése

Partnerek: BKKMKormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya, Kulturális, Oktatási és Szociális Felelős: Polgármester, Szociális Központ Vezetője Határidő: folyamatos Szükséges erőforrások: humánerőforrás,

Szinergia: Szociális Szolgáltatási Koncepció Idősek informatikai jártasságának fejlesztése Cél: informatikai ismeretek szerzése Kockázat: idősek érdektelensége, számítógépek hiánya Kockázat csökkentés eszközei: nyugdíjas egyesületek támogatása, saját hordozható Eredményességi mutató: Informatikai képzésen résztvevők száma Szinergia: Kalocsa Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Partnerek: Nyugdíjas és Mozgássérült Egyesületek Vezetői, Felelős: Kulturális Központ és Könyvtár Igazgatója (Könyvtár vezetője) Határidő: folyamatos Szükséges erőforrások: számítógép, terem, humánerőforrás

Jelzőrendszeres segítségnyújtás Cél: magányos idős, beteg emberek részére segítségnyújtás Kockázat: jelzőrendszeres kapacitás befogadása, pályázati kiírás hiánya Kockázat csökkentés eszközei: jelzőrendszeres segítségnyújtás feltételeinek kidolgozása Eredményességi mutató: jelzőrendszeres segítésnyújtás befogadása, bekapcsolt személyek Szinergia: Kalocsa Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Partnerek: Kapacitást engedélyező hatóság, Nyugdíjas és Mozgáskorlátozott Egyesületek Vezetői Felelős: Polgármester, Szociális Központ Vezetője Határidő: folyamatos, pályázati kiírás esetén azonnal Szükséges erőforrások: pályázati támogatás, önkormányzati saját erő, humánerőforrás

94

Szociális ellátórendszer költségvetési támogatása Cél: szociálisan rászoruló személyek, családok támogatása Kockázat: költségvetési keret mértéke Kockázat csökkentés eszközei: szociális költséghely költségigényének szakmai Eredményességi mutató: szociális feladatokra biztosított költségvetési keret Szinergia: Kalocsa Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Partnerek: Kulturális, Oktatási és Szociális Bizottság, Képviselő-testület Felelős: Polgármester Határidő: éves költségvetés készítés határideje, Szükséges erőforrások: Központi költségvetési támogatás, önkormányzati költségvetésben fedezet

Közgyógyellátási igazolvány és települési gyógyszertámogatás a rászorulók részére Cél: szociálisan rászoruló személyek jogosultságának megállapítása Kockázat: szociális törvény közgyógyellátásra vonatkozó feltételeinek szigorítása, Kockázat csökkentés eszközei: gyógyszertámogatási költséghely Eredményességi mutató: közgyógyellátási igazolványban, valamint települési gyógyszer Szinergia: Szociális törvény, Kalocsa Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Partnerek: Kalocsai Járási Hivatal Hatósági Osztálya, Kulturális, Oktatási és Szociális Bizottság, KépviselőFelelős: Polgármester Határidő: folyamatos Szükséges erőforrások: központi költségvetési támogatás, önkormányzati költségvetésben fedezet

Idősek részére kedvezményes belépők (meghatározott életkor felett) Cél: idősek, egyedülálló személyek elmagányosodásának megelőzése, közéleti Kockázat: idősek érdektelensége, finanszírozási nehézségek Kockázat csökkentés eszközei: nyugdíjas egyesületeken, szociális ellátórendszeren Eredményességi mutató: depresszió, elmagányosodás megelőzése Szinergia: Kalocsa Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Partnerek: Kulturális, muzeális, sport, szociális intézmények vezetői, érdekvédelmi egyesületek Felelős: Intézményvezetők Határidő: folyamatos Szükséges erőforrások: Pályázati/önkormányzati támogatás, humánerőforrás

Idősek áldozattá válásának megakadályozása Cél: idősek áldozattá válásának megakadályozása Kockácat: érintettek együttműködésének hiánya Kockázat csökkentésének eszközei: idősek tájékoztatása, érdekvédelmi egyesületekben Eredményességi mutató: idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények számának Szinergia: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció

Partnerek: Kalocsai Rendőrkapitányság, Szociális Központ Alapszolgáltatásának Vezetője, Jelzőrendszer Felelős: partnerek Határidő: folyamatos Szükséges erőforrások: humánerőforrás,

95

NŐK Gyermekes családok segítése, gyermekmegőrzés, óvodai-, iskolai szünetekben gyermekfelügyelet Cél: szülők tehermentesítése, foglalkoztatásuk Partnerek: Mikka-Makka Játéktár Vezetője, Kalocsa segítése, gyermekek részére közösségi lét, Város Óvodája és Bölcsődéje Vezetője, GYJSZ, GYIÖK Kockázat: pályázati lehetőségek elmaradása, Felelős: Kalocsa Város Óvodájának és Bölcsődéjének költségvetési keret mértéke, humánerőforrás Vezetője, Alapszolgáltatási Központ Vezetője, Érintett Kockázat csökkentés eszközei: pályázati kiírás Határidő: folyamatos figyelése, céllal kapcsolatos elképzelések Eredményességi mutató: felügyelt gyermekek Szükséges erőforrások: pályázati/ önkormányzati száma, munkaviszonyban álló szülők száma támogatás, humánerőforrás Szinergia: Kalocsa Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Rugalmas munkaidő, rész munkaidő lehetővé tételének szorgalmazása, a gyermek vállalási kedv illetve kisgyermekes nők segítése érdekében Cél: kisgyermekes nők munkavállalásának illetve Partnerek: Közintézmények Vezetői, Foglalkoztatók munkába történő visszatérésének elősegítése Vezetői, Média Kockázat: munkáltatók nem partnerek a rugalmas- Felelős: Polgármester (önkormányzatot érintő , vagy részmunkaidő biztosításában, távmunka ügyekben, valamint önkormányzati intézmények Kockázat csökkentés eszközei: kisgyermekes Jegyző a Polgármesteri Hivatal, az intézményvezetők anyák munkavállalásának, munkába történő az önkormányzati intézmények tekintetében Eredményességi mutató: munkába állt/munkába Határidő: folyamatos visszatért kisgyermekes anyák száma Szinergia: közvetve Szociális Szolgáltatástervezési Szükséges erőforrások: vezetői döntések Koncepció (munkanélküliség kezelése, család meghozatala, intézményi SZMSZ-ek módosítása Bölcsődei férőhelyszám további emelése Cél: kisgyermekes nők munkavállalásának illetve munkába történő visszatérésének elősegítése, Kockázat: emelt férőhelyek kihasználtságának biztosítása, férőhelyszám fejlesztéshez szükséges Kockázat csökkentés eszközei: férőhelyszám megalapozottsága, demográfiai mutatók Eredményességi mutató: munkába állt/munkába visszatért kisgyermekes anyák száma, Szinergia: közvetve Haynald Városfejlesztési Terv, Kalocsa Város Gazdasági Programja Szociális

Partnerek: BKKM. Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya, VÜFO, Kulturális, Oktatási és Felelős: Polgármester, Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje Vezetője Határidő: folyamatos Szükséges erőforrások: pályázati támogatás, állami normatíva, önkormányzati költségvetési támogatás,

Óvodák infrastrukturális fejlesztése Cél: óvodai épületek további felújítása, korszerűsítése, tárgyi, elhelyezési feltételek Kockázat: pályázati lehetőség elmaradása Kockázat csökkentés eszközei: pályázati lehetőségek figyelése, pályázat előkészítése Eredményességi mutató: Óvodai épületek felújítása, korszerűsítése, tárgyi, elhelyezési Szinergia: Kalocsa Város Gazdasági Programja, Haynald Városfejlesztési Terv,

Partnerek: Vagyonhasznosítási Kft. Ügyvezetője, VÜFO, Kulturális, Oktatási és Szociális Bizottság, Felelős: Polgármester, Vagyonhasznosítái Kft. Ügyvezetője, Kalocsai Óvodák és Bölcsőde Vezetője Határidő: pályázat megjelenésekor azonnal Szükséges erőforrások: Pályázati/önkormányzati támogatás, humánerőforrás

96

Nők aktivizálása a helyi közéletben való részvételre Partnerek: Nők, Civil Egyesületek Vezetői, Média,

Cél: nők részvétele a közéletben

Felelős: Érdekeltek

Kockázat: nők érdektelensége

Kockázat csökkentés eszközei: tudatformálás, nők Határidő: folyamatos közéleti szerepének erősítése Eredményességi mutató: nők számának Szükséges erőforrások: humánerőforrás emelkedése a közéletben Szinergia: Családon belüli erőszak emelkedésének visszaszorítása Cél: családon belüli erőszak visszaszorítása

Partnerek: Kalocsai Rendőrkapitányság, Kalocsai Járási Gyámhivatal, GYJSZ, Gyvt.ben megjelölt

Kockázat: a bántalmazott fél hallgatása, Felelős: Érintettek megfélemlítése Kockázat csökkentés eszközei: tudatformálás, Határidő: folyamatos hatóságok, jelzőrendszer, környezet jelzése Eredményességi mutató: bántalmazott nők, Szükséges erőforrások: humánerőforrás gyermekek számának csökkenése Szinergia: közvetve Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció (családok szerepének erősítése, FOGYATÉKKAL ÉLŐK Közintézmények akadálymentesítése Cél: komplex, akadálymentesítés

Partnerek: Közintézmények Vezetői, Vagyonhasznosítási Kft. Ügyvezetője, Fogyatékkal

Kockázat: forráshiány

Felelős: Közintézmények vezetői

Kockázat csökkentés eszközei: pályázati lehetőségek keresése Eredményességi mutató: Akadálymentesített közintézmények száma Szinergia: Kalocsa Város Gazdasági Programja, Haynald Városfejlesztési Terv, Szociális

Határidő: folyamatos, pályázat megjelenésekor azonnal Szükséges erőforrások: pályázati támogatás, saját erő biztosítása, humánerőforrás

Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona működésének biztosítása Cél: Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona férőhelykihasználtságának, a fogyatékkal élő

Partnerek: Érintettek szülei, Esélyt a Teljes Életre Egyesület Vezetője, ÉNO Vezetője, Nebuló EGYMI

Kockázat: kihasználtsági mutatók

Felelős: Polgármester, Szociális Központ Vezetője

Kockázat csökkentés eszközei: rendezvényeken való részvétel, nyílt napok

Határidő: folyamatos

Eredményességi mutató: 100 %-os kihasználtság

Szükséges erőforrások: humánerőforrás

Szinergia: Szociális Szolgáltatási Koncepció

97

Fogyatékkal élő gyermekeket nevelő családok, illetve személyek segítése, életvezetési tanácsokkal, gyakorlatokkal, előadásokkal Cél: fogyatékkal élő gyermekek szüleinek, Partnerek: Érintett családok, egyének, Fogyatékkal érintett egyéneknek a társadalmi integrációja, élők (látás, hallás, mozgás, értelmi) képviseletét életvitelének megkönnyítése ellátó egyesületek vezetői, Alapellátási Központ Kockázat: érintett célcsoport érdektelensége Felelős: Érintettek Kockázat csökkentés eszközei: tájékoztatás,

Határidő: folyamatos

Eredményességi mutató: előadásokon részt vett Szükséges erőforrások: humánerőforrás személyek száma Szinergia: Szociális Szolgáltatás Tervezési Koncepció Értelmi fogyatékos személyek elhelyezési feltételeinek javítása, korszerű, új típusú lakóotthon/lakások kialakítása Cél: Értelmi Fogyatékosok Szakosított Otthonának Partnerek: Érintett családok, személyek, Esélyt a kiváltása, Teljes Életre Egyesület Vezetője, SZGYF, KSZSZK Kockázat: pályázatban vállalt feltételek Felelős: Polgármester, SZASZK Vezetője teljesítésének elmaradása Kockázat csökkentés eszközei: pályázati kiírásnak Határidő: 2015. 12. 31., ezt követően folyamatos megfelelő pályázat megvalósítása, férőhelyszám Eredményességi mutató: 60 férőhelyes új típusú Szükséges erőforrások: Pályázati támogatás, lakóotthon kialakítása (kiinduló érték 0, célérték : önkormányzati önerő, humánerőforrás 24 fős lakócentrum, 8, 10 és 12 fős lakóotthon ill. 2 Szinergia: Kalocsa Város Gazdasági Programja, Haynald Városfejlesztési Terv, Szociális Megváltozott munkaképességgel, fogyatékkal élő személyek foglalkoztatásának segítése Cél: megváltozott munkaképességű valamint fogyatékkal élő személyek foglalkoztatási

Partnerek: Érintettek, Érintettek képviseletét ellátó egyesületek vezetői, Civil szervezetek, non-profit

Kockázat: munkalehetőség hiánya

Felelős: Érintettek

Kockázat csökkentés eszközei: központi intézkedések, tájékoztatás, Eredményességi mutató: foglalkoztatott személyek száma Szinergia: Szociális Szolgáltatás Tervezési Koncepció

Határidő: folyamatos Szükséges erőforrások: pályázati támogatás, foglalkoztatók részére további kedvezmények

Jövőképünk 

Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők száma csökkenjen, az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a munkahelyteremtés megvalósításának segítését, hogy a családok a munkából szerzett jövedelemből tarthassák el magukat és családjukat.



Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák társadalmi integrációja konfliktusmentes, javul a kapcsolatrendszer a cigányság és a többségi társadalom között, az arra alkalmas roma fiatalok, elsajátítva a szociális segítői munka alapjait segítik a roma származású embereket, a roma gyermekek óvodai és iskolai beilleszkedését.



Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek esélyegyenlőségének megteremtését, hogy a gyermek- és oktatási intézményeinkben minden gyermek, minden tanuló azonos elbírálásban részesüljön, a hátrányos helyzetűek kapjanak többletsegítséget, hogy életük során egyenlő eséllyel illeszkedhessenek a társadalomba. 98



Folyamatosan odafigyelünk az idősekre, hogy a város megbecsült tagjai maradjanak, igénybe vehessék a város kulturális és egyéb közösségi tevékenységeit, valamint megteremtve annak lehetőségét, hogy a számukra szükséges egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz hozzájussanak. Szervezeti és egyesületi tevékenységüket segítjük.



Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetében az esélyegyenlőségük megteremtését, a családok segítését.



Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élőkre, helyi közösségekbe történő integrálódásuk elősegítésére, a települési környezet és a közintézmények akadálymentesítésére, életvitelük megkönnyítésére.

egyenlő

bánásmód

érvényesítését,

99

2. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a városban működő, nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk a HEP megvalósítására, értékelésére, és az ennek során nyert információk visszacsatolására felkérte Kalocsa Város Önkormányzatának Kulturális, Oktatási és Szociális Bizottságát, mely bizottság kiegészült a Szociálpolitikai Kerekasztal tagjaival, valamint az esélyegyenlőségi célcsoportok képviselőivel („HEP-Fórum”). A fentiekkel szeretnénk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok városunkban megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A kibővített Bizottság feladatai:     

a HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások két évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása, az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre, a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása.

A „HEP Fórum” összetétele:

Romák esélyegyenlőségének képviselője

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségének képviselője

Nők esélyegyenlőségén ek képviselője

HEP Fórum: Kulturális, Oktatási és Szociális Bizottság, Szociálpolitikai Kerekasztal, Esélyegyenlőségi referens

Idősek esélyegyenlőségénekké pviselője

Gyerekek esélyegyenlőségének képviselője

A Bizottság működése:  kétévente, de szükség esetén ennél gyakrabban is ülésezhet,  működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül,  javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített előterjesztés elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására,  egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a Bizottság ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására. Nyilvánosság A Helyi Esélyegyenlőségi programot a nyilvánosság biztosítása érdekében – a személyes adatok védelmének biztosítása mellett - az önkormányzat honlapján közzéteszi. A véleményformálás lehetőségét biztosítja a Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala. Az önkormányzat terveibe, koncepcióiba beépíti a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát, az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosítását. Kötelezettségek és felelősség A város vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői felelősek, hogy  ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat,  biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, valamint  közreműködjenek a HEP IT-ben foglaltak megvalósításában,  gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Érvényesülés, módosítás Amennyiben a felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat a megadott határidőig nem sikerül teljesíteni, a Bizottság tájékoztatást kér, a beavatkozási terület felelősétől. Ezt követően javaslatot tesz a beavatkozási terület korrekciójára, annak érdekében, hogy a célok teljesíthetőek legyenek. A Bizottság, amennyiben szükséges, javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról.

3. Elfogadás és felülvizsgálat módja és dátuma Kalocsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta, és 153/2013. (VI. 27.) számú határozatával elfogadta. Kalocsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) felülvizsgálta, és 253/2015. (X.29.) számú határozatával elfogadta. Kalocsa, 2015. október 29. Dr. Bálint József Miklós polgármester

101