Kalandozás a helyi termékek és ízek világában a Vértes-Gerecse Közösség területén

Kalandozás a helyi termékek és ízek világában a Vértes-Gerecse Közösség területén

Tájjellegű, hagyományos gasztronómia és térségi termelők, kézművesek illetve az általuk előállított helyi termékek bemutatása

A Vértes-Gerecse Közösség elődje, az Által-ér völgye Akciócsoport a 2004-2006-os időszakban vette fel a kapcsolatot az olaszországi C.O.G.A.L. Monte Poro Serre Vibonesi LEADER csoporttal. A kapcsolat azóta elmélyült, mert a 2013-ban megjelent LEADER nemzetközi együttműködés pályázatra támogatást nyertünk, így az olasz LEADER csoporttal 2015-ben közös projektet valósítunk meg. Ennek előzményeként a Vértes-Gerecse Közösség delegációja 2013. júniusban 4 napot töltött el Vibo Valentia-ban és környékén, hogy megismerkedjen az ottani LEADER csoport által lefedett térséggel és munkájukkal. Az utazást az MNVH nemzetközi előkészítő látogatások című projektötlete keretén belül valósította meg az egyesület. Paolo Pileggi, az olasz csoport vezetője javaslatára a 4 napban jó példákat sikerült megtekinteni, majd a folytatásról is megállapodás született. Közös projektünk célja egymás gasztronómiai hagyományainak, helyi termékeinek megismerése, megismertetése és továbbadása. Ennek elemei 2015. március-május hónapokban realizálódnak.

– Az olasz delegáció fogadása a Vértes-Gerecse Közösség területén, ahol a jó példák bemutatásra kerülnek. – Egy kisebb rendezvényen Tarjánban közös főzés a térségünk ízeinek bemutatása céljából. Közben kisebb vásár a helyi termelők, kézművesek, TDM szervezetek, szomszédos HACS-ok részvételével. – 3 napos főzőtanfolyam, ahol a dél-olasz recepteket ismerhetik meg a magyar háziasszonyok, közétkeztetésben dolgozók, érdeklődők. – 30 perces kisfilm készítése a C.O.G.A.L. és Vértes-Gerecse Közösség területeiről, termelőkről, gasztronómiai hagyományokról. – Egy helyi termékeket, helyi ételeket bemutató kiadvány elkészítése. – Kiutazás Olaszországba, ahol helyi termelőkkel és vállalkozókkal találkozunk, további partnerkapcsolatokat építhetünk ki. Közben mi is megismerjük a dél-olasz konyhát. Az Olvasó most ezt a kiadványt tartja kezében, amely a két térség gasztronómiájából ad ízelítőt, miközben bemutatja a jellemző helyi termékeket és termelőit, kézműveseit.

Kiadja: a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség Elérhetőségei: Székhely: 2836 Baj,, Petőfi Sándor utca 50. Munkaszervezeti iroda: 2890 Tata, Erzsébet tér 13. Telefon: 06-34/ 656-652 e-mail: [email protected] Vértes-Gerecse Közösség „Vércse” www.vercse.hu Megjelent 1500 példányban Nyomda:

A kiadvány az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program LEADER keretében nyújtott támogatásból készült.

Bevezetés

Kalandozás a Vértesben és környékén

Mi kell egy jó ebédhez, vacsorához? A finom, ízletes ételhez először is egészséges, jó alapanyag, megfelelő tűz és ügyes szakács szükségeltetik. Az így elkészült ételeket – hangulatos helyen elfogyasztva – megfelelő nedűvel leöblítve a kulináris élvezet nem marad el. Térségünkben több helyen is kínálják a nyugalom, a tiszta levegő, a kulturális feltöltődés mellé mindazt, amitől a turista jól érezheti magát településeinken. Beülhet egy lovas kocsiba, vagy kerékpárral is bejárhatja a környéket, ellátogathat a közeli szomszédos településekre. Éjszakai pihenőre is van minden 2. településen lehetőség már. Kiadványunkban ezt a csillagtúrát, körutat ajánljuk fel Önnek és családjának, barátainak. Járja velünk be először képzeletben a szöveges ismertetők, képek alapján a Vértes, a Gerecse dombjait, az Által-ér által érintett településeket, nézzen be a műhelyekbe, vásároljon a helyi termelőktől. Pihenjen meg 1-1 pusztán, tanyán, pincében, ahol éhségét és szomját olthatja majd. Most virtuálisan fotókkal, receptekkel, érdekes leírásokkal igyekszünk kedvet gerjeszteni a valós látogatáshoz. Amennyiben felkeltettük érdeklődését, szeretettel várják gazdáink, háziasszonyaink, pincészeteink, termelőink, kézműveseink. Legjobb alkalmak erre a nagyrendezvények ideje, amikor a kulturális programok mellett a kézműves kirakodóvásárok is segítenek a környékbeli helyi termékekkel megismerkedni, ahol igazi vásári hangulat van.

A Vértes hegység területén élők vegyes nemzetiségűek, ezért megtalálhatók a tipikus magyar ízek, valamint a sváb hagyományos ételek is. Alapanyagaikra jellemzően a hegyvidéki településeken az erdei gyűjtött termékek is szerepelnek, de befolyásolják az állattartással kapcsolatos szokások is. Régen minden portán tartottak állatokat – baromfit, sertést, néhol tehenet, de a hegyeken átvonuló birkatartás is szokás volt. Az állattartás régen és napjainkban is leginkább a zámolyi-medencéhez kötődött. A legnagyobb méretű gulyával Csákvár környékén találkozhatunk, ahol őshonos magyar szürke marhát, bivalyt és racka birkát tartanak a réten ismét, akárcsak az Esterházy uradalomban. Több kisebb pusztán is legelnek a tejelő és húsmarhák, melyekből ízletes, speciális termékek készülnek. A kertekben a zöldségeken kívül megtermett a tájjellegű gyümölcs (szilva, meggy, körte, cseresznye, alma) emellett a szőlőültetvények is több településre jellemzőek a hegyvidéki domboldalakon. A jó minőségű szőlőtermő terület nagyobb volt, mint a mai borvidéké. A települések nagy része a Vértesi Natúrpark területén fekszik, ahol a Móri Borvidék is húzódik. Mór, Csákberény, Csókakő, Pusztavám, Söréd, Zámoly szőlőivel a hazai borvidékek egyik legkisebb területe, de annál híresebb borokkal rendelkezik. Évszázadokon át a szőlő műveléséhez és a borkészítéshez igazodott az itt élő emberek természetes életritmusa, és ehhez kapcsolódott számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány is. Most is mindegyik borvidéki településen rendeznek szüreti mulatságot bállal, bormustrákat, nyitott pince napokat, borversenyeket, melyeken leginkább fehérborokat mutatnak be. A meghatározó Ezerjó fajta mellett a Leányka, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és a Chardonnay a leggyakoribb szőlőfajták manapság. Az Ezerjó késői érésű, kedvező időjárás esetén a szőlőfürtök aranysárgára érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek. Különösen jó idő esetén a töppedt szőlőszemekből aszúbor készíthető, amely a hozzáértők szerint ízben és minőségben a tokaji aszúval vetekszik. Csillag és körtúrák útvonala: Szár –Vértesboglár – Csákvár – Zámoly – Sárkeresztes – Csókakő – Csákberény – Gánt – Vértessomló - Várgesztes. Sárkeresztes kivételével mindegyik településeken találhatók különböző létszámú és kategóriájú szálláshelyek.

Bevezető

3

Csákberény

– a település lakói a boros gazdákkal együtt alakították ki a helyi sajtok ízeit, formáit, amelyeket a borvidéken kóstoltatáskor egyszerre kínálnak. Az áthaladó idegenek a település közepén vendéglőt is találnak. Az Orondi-dűlőben a szépen felújított pincesoron sok kedves borosgazda várja a kirándulókat. Itt is találhatók szálláshelyek. Az aszfaltozott dűlőn Csókakőről jövet 2 keramikus, és egy faszobrász műhelyébe is betérhetnek út közben. Legnépszerűbb rendezvény: Rétes és pálinka fesztivál május elején. Az Orondi-dűlőből lehet lekanyarodni Orondpusztára, ahol látvány sajtműhellyel rendezvényterem és állatsimogató várja a megpihenni, étkezni, vidéki életet megismerni vágyókat. 60 fő befogadására alkalmas kültéri, valamint 50 fő befogadására alkalmas kandallóval fűtött beltéri helyiség áll a vendégeknek rendelkezésére.

Orondpuszta gazdáinak bemutatkozása

lelhetőek fel. Tej- és sajtmanufaktúránk filozófiájának köszönhetően messze állunk az ipari termeléstől, így üzemünk kisméretű, ezért termékeink nagy odafigyeléssel készülnek. Szeretnénk, hogy a magyar családok asztalaira ismét a tradicionális, már-már feledésbe merült hazai ízek kerüljenek. A tavalyi évben megnyitottuk hangulatos, kandallóval fűtött rendezvénytermünket, ahol többféle ízesítésű kézműves tehénsajtokkal, füstölt orondi szalámival és autentikus ízekkel várjuk az ínyencségek kedvelőit. Szalmabálákkal, hintákkal és kötelekkel berendezett játszópajtánkban szeretettel várunk gyerekcsoportokat állatsimogatással egybekötött ugrabugrálásra.

Csákvár

– a Vértes legfiatalabb városában, ahol most is mindössze 5200 fő lakik állandó lakosként – és ahol a vendégházak többsége található – az üdülőkörzet mérete miatt nyáron ez a szám akár meg is duplázódik. A több napra érkezők széles ajánlat közül választhatnak a szálláshelyek közül az erdő mellett, vagy a központban egyaránt. A településen immár hagyományosan több kézműves, helyi termelő is dolgozik. Mindenkit nem lehet felkeresni, de egy-két nyitott porta, műhely itt is fogadja a turistákat. Elsősorban a fazekasmestereket ajánljuk, hiszen Csákvár leginkább a fazekasairól és tűzálló edényeiről volt híres évszázadokig. Az itt kitermelt agyag mindenféle edény, tégla, cserép készítésére alkalmas volt. Mostanában is lehet kapni olyan edényeket, amelyben lehet főzni, sütni.

Kodolányi Borbála fazekas bemutatása Elérhetőségek: Telefon: 06-30/718-5209 e-mail: [email protected] web: www.orondpuszta.hu A Vécsei család 2005 óta folytat külterjes, környezettudatos, állatbarát gazdálkodást a tanyán. Hagyományos kettős hasznosítású magyartarka teheneink a Vértes Tájvédelmi Körzet tiszta legelőin legelnek. Célunk, hogy környezet-, és állatbarát technológiával egészséges és finom termékeket alkossunk. A kézműves feldolgozás révén hús- és tejtermékeinkben az igazi tradicionális falusi ízek

4


Elérhetőségek: Telefon: 06-20/567-2173 e-mail: [email protected] Bori Csákvárra fiatalon, tanulmányai befejezése után érkezett, hogy az önkormányzat által beüzemelt fazekas műhelyben fogadja a látogatókat, tanítsa a diákokat, szakköri foglalkozásokat tartson a felnőtt érdeklődőknek. Ma már saját műhelyében dolgozik, és háznál, piacokon, vásárokon értékesíti termékeit. Hagyományos technikával készíti edényeit, a csákvári formavilágot és mintakincset felhasználva főként mázas kerámiák készít. Csákváron járva az őshonos állatokat bemutató természetgazdálkodási mintagazdaságba is érdemes ellátogatni. A fornapusztai Százados tanyára – ajánljuk az időpont egyeztetést — ahol rackából, bivalyból, vagy magyar szürke marhából készült ételekkel lakhat jól az éhes vándor, közben megcsodálhatja a kolompkiállítás darabjait a 20 dekagrammostól egészen a 400 deka súlyú gulyaharangig. Az 1780-as években már híres volt a falu kolompkészítő mestereiről is, akik nagy türelemmel hangolták össze a kolompok csengését. A méhészet terén itteni érdekesség, hogy 1872-ben Mayer Károly esperes plébános találmánya a Mayer féle méhkaptárral bevonult a méhészet történetébe. A Natúrpark fogadókapujában több, helyi termelő által készített lekvárt, szörpöt, mézet tudnak ajánlani, akár vételi lehetőség is van a Geszner házban.

A Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány és a Nonprofit Zrt elérhetőségei: Tel.: 06-22/354-420 e-mail: [email protected] web: www.provertes.hu A két helyszín között pusztabusszal is tudnak a ráérők közlekedni. A település híres még a lovairól. Itt található a Dunántúlon a legtöbb ló, amit vagy tenyésztésre, vagy sportolás céljából tartanak. Több gazdánál lehet lovagolni, sétakocsikázni is. Az Esterházyak örökségét őrző építészeti emlékek és a Vértes különleges faunája egyaránt arra csábítja a vendégeket, hogy itt maradjanak, ez alatt megízlelhetik a híres vadételeket, és a tarkedlit is. Az átutazók is betérhetnek a híressé vált cukrászdába, ahol – rövid történelme során – többször is az év fagyiját állították elő.

Legnépszerűbb rendezvény: Lovas és Pásztortalálkozó – általában szeptember utolsó hétvégéjén, a Mihály nap előtti szombaton.

A Pro Vértes Közalapítvány komplex táj és természetgazdálkodási programjának bemutatása Komplex táj- és természetgazdálkodási program megvalósítása a Zámolyi-medencében

Extenzív legeltetés őshonos állatokkal 1997-ben egy kisebb szürkemarhagulyát vásároltunk, melynek állománya napjainkban már mintegy 500 egyedet számlál. Legeltetéssel a szárazabb, valamint azon területeink hasznosítása történik, ahol a kaszálás a vízborítás, a madárfészkelés, valamint a fészkelőhelyként szolgáló zsombékok kímélése szempontjából sem kívánatos.

Hagyományőrzés A területek hagyományos természetgazdálkodással történő hasznosításával párhuzamosan a néprajzi és kultúrtörténeti értékek, valamint az ezekhez köthető hagyományok felelevenítését és megőrzését kiemelt feladatnak érezzük. Minden év őszén, Mihály-napjához kötődően (szeptember 29.) megrendezzük a hagyományos lovas- és pásztortalálkozót.

Kaszálás madárbarát módon - a megszokottnál későbbi (június vége – július) időpontban, évente egyszer; - a frekventált, természeti értékekben kiemelten gazdag területeket meghagyva; - madárbarát kiszorító kaszálási mód, valamint -maximum 2 m-es vágószélesség és - láncfüggönyös vadriasztó alkalmazásával történik.

Szemléletformálás, turizmus A természetvédelmi, természetgazdálkodási, kutatási ágazatokban szerzett tapasztalatok, eredmények az oktatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai ágazatban válnak igazán közkinccsé. A Közalapítvány megalakítása óta ez az a feladatcsokor, ahol a közcélú tevékenység során szerzett ismereteknek az összegzése, átadása és továbbítása történik a társadalom, a jövő nemzedék számára.

Egykori majorsági épületek felújítása,hasznosítása Százados-tanya

Dohányos-ház

Az épület, melyet az 1990-es években elbontottak, hajdani katona tulajdonosáról kapta a nevét. E helyen építette újjá Közalapítványunk a magyar szürke gulya téli szálláshelyéül szolgáló istállót és karámot.

A Fornai út végén hosszan elnyúló Dohányos-ház 1912 táján épült cselédház volt. Nevét az itt lakó dohánytermesztőkről kapta. Ma pusztai fogadóként várja a vendégeket.

Csókakő

– a Móri borvidék másik településén – a vár megtekintése és a túrák után főleg borospincéket tudnak meglátogatni a turisták. A gyalogos turizmus közkedvelt vértesi helyszínén sokan kezdtek el falusi turizmussal foglalkozni, többen kombináltan, más szolgáltatói tevékenységet is folytatnak. Így több napot is el tudnak tölteni a környéken, akárcsak Csákberényben, Csákváron. Legnépszerűbb rendezvény: Várjátékok szeptember első hétvégéjén.


5

Eközben megismerhetik a faluban tevékenykedő fazekas, kovácsmester munkáját, vagy megkóstolhatják a borok mellé az itt készült tejtermékeket, sajtféleségeket, hidegen sajtolt tökmagolajat és az abból készült ételeket.

Csuporné Angyal Zsuzsanna bemutatása

Elérhetőségek: Telefon: 06-20/386-1602 e-mail: [email protected] web: facebook.com/angyalvar

Elérhetőségek: Telefon: 06-30/260-9251 e-mail: [email protected] web: bogipince.hu „Családunk 60 hektáron gazdálkodik, igyekszünk minél természetesebb termelési, feldolgozási módokat alkalmazni. Borospincénkben hagyományos eljárással készült borainkat lehet kóstolni, helyben termesztett, ezekből készült ételeinkkel, termékeinkkel. Alkalmas a házunk 30-40fős csoportok fogadására is. Szálláshelyünkön 8 fő tud aludni.” A családi vállalkozás több lábon áll. A falusi turizmushoz kötődően egyre többféle terméket állítanak elő saját maguk. Reggelente házuknál lehet megvásárolni az aznap fejt tejet, a gazdaasszony által készített túrót, tejfölt, tökmagolajat is. Ezzel a település lakóinak is megoldják a helyi termékek beszerzését.

Sárkeresztes

A 24 éve oktató Kresz Mária Alapítványnál – ahol őrzik a csákvári fazekas hagyományokat is – sokan sajátították már el a fazekas mesterséget Zsuzsa segítségével. Csókakőre pár évvel ezelőtt telepedett le. Csokonai díjas népi iparművész, termékeire a használati és egyéb autentikus cseréptárgyak készítése valamint gyertyakészítés különféle formái jellemzőek. 15 fős csoportot tud egyszerre mesterség bemutatóra fogadni. Csoportos foglalkozásokat szívesen vállal fazekas, gyertyakészítés és több autentikus kézműves műfajban.

– közel fekszik Székesfehérvárhoz, Mór felé haladva Magyaralmástól is csak 8 km választja el. Sárkeresztes felső bekötőútján, a Bársonyosi sétányon végighaladva átlátni a Bakonyra, rálátni azokra a rétekre, ahol a tehenek legeltek annak idején, amikor a település tejtermékeiről volt híres a környező piacokon. A legutolsó tejesasszony Úrhidai volt, de 1981-ig a második legkedveltebb tejterméket árusító település Sárkeresztes volt. Ezért is nevezték a falucsúfolókban savósoknak őket. Legnépszerűbb rendezvény: Pünkösdi Napok Manapság legnépszerűbb helyi termékük a méz és annak termékei, melyeket a településen háztól, vagy vásárokban lehet beszerezni.

A Bogi pince bemutatkozása

Szabadi méhészet bemutatkozása

Elérhetőségek: Telefon: 06-20/920-7673 e-mail: [email protected] Fő tevékenységünk: termelői fajtamézek saját méhészetben történő termeltetése, intenzív vándoroltatás keretében. A teljes termékmennyiséget már több mint 15 éve családi körben csomagoljuk, melyet háztól, heti rendszerességgel a Székesfehérvári Jancsár kerti bioés termelői piacon valamint vásárokon a fogyasztók felé kínálva értékesítjük. A vásárlókkal fenntartott közvetlen viszony teszi lehetővé, hogy kívánságaikat, észrevételeiket, és esetenként kritikáikat figyelembe véve állandóan fejlesszük a meglévő termékpalettánkat, a már megszokott minőségi elvárások mellett. A termékek bemutatására kialakítottunk egy helyiséget 10-15 fő részére.


Czetis ház bemutatása

Szár

– a települést az utóbbi időkben találták meg a különböző helyi termékekre specializálódott cégek, vállalkozások. Ma már híres szörpmanufaktúra és pálinkaház is működik a településen, a falusi turizmusban is egyre többen kerestek szállást a Vértesben kirándulók, így jöttek létre a piaci igényekre alapozva a szálláshelyek. Legnépszerűbb rendezvény: Szüreti felvonulás és bál szeptember közepén.

Stork manufaktúra bemutatása

Elérhetőségek: Telefon: 06-22/591-000 e-mail: [email protected] www.mehes-mezes.hu

6

Termékcsaládunk kialakításánál célul tűztük ki, hogy visszahozzuk a gasztronómiába a - ma már csak emlékekben élő - hagyományőrző minőségi, jóízű magyar szörpöket, illatos fűszereket és mézkészítményeket. Elengedhetetlen számunkra a hagyománytisztelet, természetes összetevők, prémium minőség, magas gyümölcshányad, finom ízvilág, egyedülálló választék, különleges csomagolás.

Elérhetőségek: Telefon: 06-30/349-7310 e-mail: [email protected] web: www.czetis.hu A cég fő tevékenysége a pálinkafőzés és rendezvényszervezés étterem működtetésével. Az ehhez felújított ingatlant a sváb építészeti hagyományoknak megfelelően alakították ki úgy, hogy a parasztházakra jellemző háromosztatúság megmaradt. A „tisztaszoba” egységet szimbolizálja az utcai fronton a vendégtér a látvány pálinkafőző berendezéssel, az épület súlypontjában a „konyhakemence” teret helyettesítik a technikai kiszolgáló helyiségek, a konyhatechnológia, és egyéb működéshez szükséges terek. A hátsó harmadban található a gyümölcs feldolgozó, erjesztő, palackozó, raktárrész. A bérfőzés mellett látvány pálinkafőzést is szerveznek oktatással egybekötve. A helyszínen helyi termékek bemutatása, értékesítése is folyik.


7

Várgesztes

– szintén az egyik legkisebb, mégis Gánthoz hasonlóan közkedvelt kirándulóhely a Vértes nyugati oldalán. A turisták főleg a vár miatt érkeznek ide, melyről 1326ban tesznek először említést az oklevelek. A vár tagja volt

a Vértesben kiépült védelmi vonalnak, amely akkoriban jó állapotban megmaradt, jelenleg viszont felújításra szorul, amely évekig is eltarthat. A vár teljes területét elzárták a látogatók elől a balesetek elkerülése érdekében. Így a turistaszálló és az étterem sem üzemel a vár területén – előreláthatólag évekig. Számos vendégház fogadja a családokat, baráti társaságokat a faluban, de a falu határában hatalmas befogadóképességű villapark is működik.

Vértesboglár

– a Vértesi Natúrparkhoz tartozó település, melyet a XVIII. században az Eszterházyak tatai uradalmának falvaiból és a bajorországi Schwarzwaldból érkezők népesítettek be. Lovas és kerékpáros túrizmusra szakosodtak, több ilyen szálláshely is található a településen.

Egy régi birkatanyát felújítva a falu végében a natúrparkhoz kapcsolódó erdei iskolát is működtet itt a Pro Vértes Természetvédelmi Zrt. A településen élők hűen őrzik jellegzetes sváb szokásaikat, kultúrájukat, így a gasztronómia területén is.

Vértessomló

– Tatabányától 15 km-re, a Vértes-hegység északnyugati lejtőinek előterében, festői környezetben elterülő kis település. Ide 1734-től gróf Esterházy József katolikus németeket telepített.

Zámoly

A község látványossága a barokk stílusú huszártornyú katolikus búcsújáró műemlék templom, amely a Mária út része. A közelben emelkedő gótikus Vitány vár, vadregényes romegyüttese, egy 70 hektáros parkerdő közepén bújik meg. Kellemes kirándulóhely a Mátyáskút, a Szarvas-kút és a Szép Ilonka-forrás, melyeket sokan keresnek fel, ezért újította fel nemrégiben a Vértesi erdészet. Itt is találunk nyugalmat biztosító szállásokat, fogadókat, melyet a zarándokutat bejáróknak is ajánlunk. Környe felől beérve a településre egy kedves cukrászda fogadja az utazókat. A településen sétálva több turisztikai állomás is útba ejthető. Érdemes benézni a Tájházba, megpihenni a horgásztavak padjain. Legnépszerűbb rendezvény: búcsújárás a kegytemplomhoz július elején.

Kacso Albert bemutatása

– Székesfehérvártól 10 km-re a hegyvidék és a síkság találkozásánál fekvő falu. A településen a horgásztó mellett a lovasturizmus indult be elsőként, melyet az út menti vendéglőben a magyaros ízek és a régióban is közkedvelt házi sörfőzde termékei tettek még vonzóbbá az átmenő forgalom számára is. Közel a megyeszékhelyhez a mezőgazdasági termék előállítás itt is jellemző volt. Most is vannak őstermelők, akik lekvárral, savanyúsággal a piacokon, vásárokon megjelennek. Ezeken a helyeken találkozhatnak egy zámolyi népi fajáték készítővel is, akinek a régmúlt játékait idéző portékáit szívesen próbálgatják gyerekek, felnőttek egyaránt. Legnépszerűbb rendezvény: Szüreti felvonulás és bál szeptember végén.

Elérhetőségek: Telefon: 06-30/284-2926 e-mail: [email protected]

Legnépszerűbb rendezvény: Lovagi játékok szeptember első hétvégéjén, melynek megtartása jelenleg bizonytalan. A helyiek most is őrzik német nyelvüket, hagyományaikat, de ételeiket a vadban gazdag ízek is jellemzik.

8

Legnépszerűbb rendezvény: Márton Nap


A kirakodóvásárok egyik kedvelt résztvevője, aki a saját maga készített népi fa logikai játékokkal szórakoztatja a nézelődőket. Felkérésre játszóházi foglalkozásokat is tart. Székely népi faragásokat, használati tárgyakat, dísztárgyakat is láthatunk asztalán, de kopjafák faragásával is foglalkozik. A logikai játékokat megrendelésre nagy méretben is elkészti.


9

Kalandozás a Gerecsében és környékén A Gerecse hegység települései szintén vegyes nemzetiségűek. A történelmi idők folyamán több híres magyar család uradalmát képezték, a kihalt falvakba a törökök elűzése után különböző helyekről telepítették be a lakosságot. Legjellemzőbb építészeti örökséget a Berényi grófok, Esterházy grófok, Hóhenlohe herceg, Metternich Sándor herceg, Splényi báró, valamint az Zichy, Szily, Ipovicz, Keleti, Kézdy-Vásárhelyi, Erdélyi, Guyon, Hirsch Családok hagytak hátra. Az ország legfiatalabb natúrparkjának területén található a térség legjelentősebb gasztronómiai sajátossága a Dunától délre húzódó Neszmélyi borvidék. Ezt a címet 1977-ben kapta meg, a fehér szőlők közül jellemzően a chardonnay, olaszrizling, Müller-Thurgau, zöld veltelini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, tramini és ottonel muskotály jellemzi. Mostanában kezd terjedni a Sauvignon Blanc, a rajnai rizling és a leányka is. A kék szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre. A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak. Az itt élő nemzetiségi lakosok a móri borvidékhez hasonlóan a borokat borlevesnek is elkészítik, és hozzá a különböző sváb süteményeket is kínálják.

Fényes Elek 1845 körül feltárta a járásokban a legjelentősebb gyümölcsfajtákat. Körzetünket tekintve

10

Neszmély a szőlőhegyekben megtalálható nagymen�nyiségű dióval, körtével, almával emelkedett ki, míg Kocs a nagyszemű cseresznyével. A cseresznye és a korai körte szaporítóanyagáért sokan versengtek, ez kuriózum volt a császári udvarban. Tatán Miklós napon gyümölcskiállítást tartottak minden évben. A térségre ma is jellemzőek a hagyományos gyümölcsfajták. Többek között ezeknek az autentikus természeti kultúráknak és a népi szokásoknak a megőrzése, bemutatása a célja a natúrparknak. A térségben élők közül egyre többen telepítenek tájjellegű gyümölcsösöket, mellette kertészkednek. Kisebb állatállományok is vannak, melyek tejéből tejtermékeket, sajtféléket készítenek. Csillag és körtúrák útvonala: Baj – Szomód – Dunaszentmiklós – Neszmély. Valamint Tata–Agostyán – Tardos – Vértestolna – Tarján – Gyermely – Héreg – Szomor. Baj, Szomód és Szomor kivételével mindegyik településen találhatók különböző létszámú és kategóriájú szálláshelyek.

Baj

– a Tatai-medence keleti peremén, Tata mellett található. Határa erdőkkel-mezőkkel borított, hegyekkel-völgyekkel szabdalt, kies szőlőheggyel megáldott hely. A település lakói zömében német nemzetiségűek. A környező településekhez hasonlóan Baj is Esterházy birtok volt. Kedvező domborzati adottságaiból adódóan a baji Szőlőhegyen jó minőségű bor terem, már az Esterházyak is felismerték, a szőlőhegyen sok pincét ők építettek. Most is szorgos kezek dolgoznak a kertekben, ahova időpont egyeztetés után betérhetnek. Neves ünnepeiken, de főleg a betelepítés évfordulóján (április végén) azt asszonyok sütik a hagyományos sváb süteményeket, amelyeket a fellépők és este a bálozók fogyasztanak el. Legnépszerűbb rendezvény: Szüreti felvonulás szeptember közepén. Most két régi család pincészetét mutatjuk be. Először a Turay pincét, amely 2010-től 40-45 fős csoportok vendéglátására is alkalmassá vált, hagyományos kemencéjükben pedig ínycsiklandó hagyományos ételeket tudnak készíteni látogatóik számára.

Kalandozás a Gerecsében és környékén

A Turay pincészet bemutatkozása

Másodiknak a Wéber pincét, és gazdáját mutatjuk be, ahol egyszerre 50 fő részére tudnak borkóstoltató programot vállalni. Részt vesznek a Nyitott pince Napokon, és igyekeznek megjelenni egyre több fórumon, kiállításon, bormustrán. Reméljük, alkalmuk lesz megtapasztalni a hely nyugalmát, érezni az erdő közelségét, élvezni a családias hangulatot.

A Wéber Családi Pincészet bemutatkozása

Elérhetőségek: Telefon: 06-20/958-4264 e-mail: [email protected] web: www.turaypince.hu A Turay család már több generáción keresztül művelt szőlőt, de az elmúlt viharos történelmi időkben a szőlő és földbirtokok elkerültek a családtól. Pincénk és borházunk 2006 februárjában került a család tulajdonába. A pincét eredetileg a kapucinus rend építette kb. 250 éve és kb. az 1920-as évek idején présházat. Az épület és a hozzátartozó 3000 m2 szőlőterület 1948 – től magánszemély tulajdonába került. Az épület manzárd szobájában 4 db védőszenteket ábrázoló freskó látható, melyet még a kapucinus rend festetett. Egyházi személyek találkoztak itt és folytattak hitéletet. A pince eredetileg földpince volt, melynek nagy részét a vásárlás után téglával kiboltoztunk. Egy része eredeti állapotában látható. Az épület alsó szintjéhez tartozott egy kisebb (2 szamaras) istálló és a szőlő feldolgozásra alkalmas présház, amelyben ma is áll az eredeti prés. 2006 őszén új szőlőt telepítettünk, Irsai Olivér és Hárslevelű fajtát. A szőlőművelését és a borászati munkákat Turay István vezeti. A családi pincészet minden munkájából a feleség Turayné Székely Éva és gyermekeik Turay Kamill és Turay Sára is tevékenyen kiveszi a részét. A minőségi szőlőművelést és borkészítést a megalapozott tudás és az elhivatottság teszi lehetővé, ezt bizonyítják a már elért eredményeink.

Elérhetőségek: Telefon: 06-20/432-2491 e-mail: [email protected] web: www.weberpince.hu A szőlő és a hozzátartozó pince a II. világháború után került a család birtokába. Nagyapám, aki a falu pékje volt, még napszámosokkal műveltette a területet, a szüret volt a család feladata. A felső 600 nöl és az alsó 300 nöl szőlő gyalogművelésű volt. Fő fajták az Olaszrizling, a Szürkebarát, Juhfark és az Ezerjó voltak. Nagyapámról apámra a 80-as évek végén szállt át az irányítás és a munka. A gazdasági nehézségek ellenére fokozatosan művelésmód váltás történt egyes függönyre. Új fajtaként megjelent a Viktória gyöngye, a Bianka, a Zenit, majd később a Rozália és a Cserszegi fűszeres. A gépesítések révén ki lehetett váltani a kézi munka egy részét, hatékonyabbá vált a szőlőtermesztés. A minőségi javulás meghozta az eredményeket, több borunk érmeket nyert a helyi, a körzeti és a megyei borversenyeken. Az elmúlt években újabb generációváltás történt, a szüret és a borászat egyre inkább rám hárul, a szőlészet egy részét még apám intézi. Mivel a korszerűbb művelésmód miatt megnövekedett a szőlőtermés, nyitni kellett a piac felé.


11

Dunaszentmiklós

– a Gerecse északnyugati részénél, Neszmély, Tardos és Szomód szomszédságában a hegyek közt megbújó, Komárom-Esztergom megye egyik legkisebb népességű települése a Tatai Kistérségben. A falu Szent Miklós tiszteletére emelt templomról kapta nevét. 1733-ban gróf Eszterházy József katolikus német telepeseket költöztetett a faluba. A helyiek napjainkban is elevenen őrzik nyelvi és zenei kultúrájukat, több hagyományőrző csoport is működik. A település számára nagy segítséget nyújthat a gyönyörű holland üdülőfalu, illetve több kisebb portán is nyitottak szálláshelyeket. A vadban gazdag környéken az erdei termékekből készülnek főleg a specialitások. Legnépszerűbb rendezvény: Falunap augusztus utolsó hétvégéjén

Gyermely

– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település. Itt van az ország legnagyobb tésztagyára, ahol a minőségi alapanyagok termeltetése a környékben történik. Gyermelytől Tarján felé haladva eljutunk a községhez tartozó Gyarmatpusztára, mely kedvelt pihenőhelye nemcsak a környékbelieknek, hanem az országból máshonnan idelátogatóknak is. Nemrégiben újították fel az ifjúsági szállót. Az öreg faluban néhány utca még őrzi a vidék építészeti hagyományait. Felújításra került a község katolikus és református temploma, valamint a gyarmat-pusztai műemlék jellegű Metternich-kápolna is. A faluban sétálva érdemes érdeklődni a helyi termelők, és a méhész után is. Legnépszerűbb rendezvény: Falunap szeptemberben.

Héreg

– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település Tatabányától 15 km-re található. A falut koszorúzó erdőségek növényzete számos botanikai érdekességeket rejt, és egészséges levegőt biztosít, mely a légzőszervi megbetegedések gyógyítására is alkalmas. A méhészek is kihasználják ezt az adottságot, az ökotermesztésnek is kedvező a fauna. Az erdei gombák gyakran szerepelnek az ételekben. A falu a Gerecse tetőre induló túrák egyik kiindulópontja. Közvetlenül a község fölött emelkedik a hegység legmagasabb pontja, a 634 méter magas Nagy-Gerecse. Lenyűgöző látványt nyújt a hirtelen kiemelkedő, összefüggő erdőségekkel fedett hegyvonulat. A község szépítése mellett felújításra került egy 50 fő befogadására alkalmas sportszálló is, mely egész évben várja az ide látogatókat. A település lovas paradicsom is, ahol Lovas klub is működik. Legnépszerűbb rendezvény: Lovastalálkozó október közepén. A településen egy bognármester is tevékenykedik, mi most egy méhészt mutatunk be.

Péntek Szabolcs méhészetének bemutatkozása

OMME által kiadott tájékoztatók, szakirodalomból merített írások segítenek. A méhek egészségi állapotának rendszeres ellenőrzése, esetenként a szükséges beavatkozások elvégzése komoly kihívás. Szerencsénkre kedvező természeti adottságok között van méhállományunk a Gerecse ölében. Szinte egész éven át megtalálhatók a szükséges méhlegelők: kora tavaszi virágzás, medvehagyma, repce, akác, hárs, napraforgó és a nyárvégi vegyes virágok egyaránt. Az időjárás a legjobban befolyásoló tényezője munkánk eredményességének. Tevékenységünket családi összefogással végezzük, nagy részét a méhek által termelt méz kiszerelése, eljuttatása a fogyasztókhoz teszi ki. Mézünket laboratóriumi bevizsgálással ellenőrizték, és 2010-ben, valamint 2014-ben is megkaptuk a Természetes Magyar Méz Tanúsítványt. Fontos a méhek által termelt egyéb termékek: propolisz, viasz felhasználása is. (A méhpempő és a méhméreg apiterápiás használata már igen bonyolult, nagy szakértelmet, technikai hátteret és felügyeletet igényel. Mi ezzel nem foglalkozunk.) A méhek betelelése után az úgynevezett műhelymunkák következnek: keretek készítése, kaptárok javítása, újak készítése vagy beszerzése, eszközeink karbantartása. A méhészkedés egy gyönyörű hivatás, ám rengeteg élő munka van mögötte.

Neszmély

– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település, a Komáromi Várbirtok része volt évszázadokon át. Napjainkban élete igencsak felpezsdült színes programjainak, a Duna menti kerékpáros útvonalnak, a bor és gasztronómia fellendülésének következtében. Legnépszerűbb rendezvény: „Hídverő Napok” július elején. Itt és a többi boros rendezvényen is a látogatók megízlelhetik a híres réteseket, kecskesajtokat is a borok, valamint a bodza és egyéb szörpök mellé.

A Hajóskanzen szabadtéri hajózási múzeum és szálláslehetőség is egyben. A hajókon működő erdei iskola diákjai betekintést nyerhetnek a hajózás rejtelmeibe, tutajjal fedezhetik fel a neszmélyi szigetvilágot, a résztvevők kempingben vagy kisebb vendégházakban tudnak megszállni. A Duna csendes mellékágával, a község fölé magasodó hegyoldalakkal és festői környezetben a szőlőspincékbe várja Neszmély a pihenni, kikapcsolódni vágyókat.

Szomód

– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település – 2152 állandó lakost számlál. Már a rézkortól folyamatosan lakott település volt. A mezőgazdasági termelésből élő település a szántóföldjein búzát, a napsütéses dombok szőlőföldjein jó minőségű bort és gyümölcsöt termeltek. Az Eszterházyak birtoka volt szintén. A közeli Betlehem-pusztára az erdészház miatt érdemes kilátogatni. Legnépszerűbb rendezvény: Musikfest, minden október 3. hétvégéje. Az asszonyok, lányok süteménykészítésben versengenek. Tata felé eső részen az öko mintafarmon érdemes érdeklődni az éppen aktuálisan érő gyümölcsről.

Nagy Sándor öko-tanyájának bemutatkozása

Elérhetőségek: Telefon: 06-30/381-9190 e-mail: [email protected] A méhek munkájának gazdasági haszna (megporzás, a termelt méz egészségre ható jótékonysága) mindenki számára ismert. Az már kevésbé, hogy termékeiket milyen sokrétűen lehet felhasználni. A fogyasztókkal való megismertetés komoly reklám tevékenységet igényel, amit egyedileg készített szórólapok, személyes elmondás, az

12


Elérhetőségek: Telefon: 06-30/298-9757 e-mail: [email protected] web: http://azizlelo.hu/termelok/nagy-sandoralmatermelo-gazdasaga


13

Gazdaságunk Tata melletti festői környezetben igyekszik megvalósítani a manapság oly ritka egészséges élelmiszer előállítást. Jellemzően gyümölcs és zöldség termeléssel foglalkozunk, melyet különleges módon állattenyésztéssel, juh és baromfitartással ötvözünk. Mindezt ellenőrzött ökológiai gazdálkodás keretében végezzük. Almával, körtével és tojással az év nagy részében ki tudjuk szolgálni kedves vevőinket. Ezen kívül idénygyümölcsökkel, idényzöldségekkel és aszalványokkal igyekszünk bővíteni kínálatunkat. Honlapunkon keresztül és hírlevelünkre feliratkozva folyamatos tájékoztatást adunk aktuális kínálatunkról. Háznál és piacon is értékesítünk.

Szomor

– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település Budapesttől 35 km-re, a Gerecse-hegység és a Zsámbéki-medence között fekszik. Az 1760-as évekig jórészt református magyar jobbágyok lakták, ekkor új földesura lett Szomornak, a Habsburgpárti Sándor gróf. Ő katolikus svábokat telepített a településre. 1946-ban a német anyanyelvű családok 90%-át kitelepítették. A település ritka fekvési adottságokkal rendelkezik, ugyanis tiszta légköri viszonyok esetén a község határában emelkedő Kakukk-hegyről a Dunazug-hegység szinte valamennyi tagja látható. Itt található egy nagy gyümölcsössel és kertészeti termékekkel foglalkozó vállalkozás is, amely folyamatosan fejleszt, legutóbb pálinka és gyümölcsfeldolgozót létesítettek. Legnépszerűbb rendezvény: Falunap pünkösd szombaton

Barackvirág Kft. bemutatkozása

Elérhetőségek: Telefon: 06-20/921-2399, 34/580-525 e-mail: [email protected] web: www.kakukkhegyi.hu

14

termékeik, többek között a legősibb búzafajtából, az Alakorból is. Liszt érzékenyek is találnak itt maguknak megfelelő tésztát.

Saját termesztésű gyümölcsből, feldolgozott félkész és késztermék előállításával is foglalkozunk. Lekvárjaink különleges vitaminkímélő, tartósítószertől mentes technológiával, cukormentes változatban is készülnek. Általában azonban minimálisan hozzáadott cukor jellemző a termékekre. A gyümölcsfeldolgozó maximum 30 fős látogató csoport fogadására alkalmas, ahol a komplett technológiasor megtekinthető, akár üzemeltetés közben is. A bemutató után termékkóstolót tartunk a vendégeknek.

Tardos

– a Gerecse zárt erdőtömbjében elhelyezkedő, Gerecse Natúrparkhoz tartozó település. A törökök pusztítása után szlo-

vák telepesekkel pótolták a lakosságot. A római kortól bányásszák az itt található jura-kori vörös mészkövet. A Kossuth-díjas Fekete Lajos turkológus szülőháza, emlékszobája és a szlovák néprajzi kiállítás a központban található. A helyiek napjainkban is elevenen őrzik nyelvi és zenei kultúrájukat, több hagyományőrző csoport is működik. A Malomvölgyi-tó egész évben alkalmas a horgászásra, nyáron a zenei fesztivál helyszíne. A településen a közkedvelt medvehagymának van nagy kiterjedésű lelőhelye, évek óta medvehagyma fesztivált is szerveznek áprilisban. Az ízletes vadon termő növényből készült ételek mellett népművészeti kirakodóvásár, kosárhinta és népi játékok is várják az érdeklődőket. Az Országos Kék Túra útvonala a község mellet vezet. Az egyik elhagyott bányarész napjainkban hegymászók kiképzését segíti. A Gorba tetőn sárkányrepülő és paplanernyő felszállóhely található. A faluközpontban a híres kemencés fogadó várja az utazókat, nevéhez hűen kemencében készült ételekkel is szolgálnak. Legkedveltebb rendezvénye: Malomvölgyi Nyár


Vértestolna

– a Gerecse Natúrpark egyik gyöngyszeme. Ez a kis falu a hegyek és vadak szerelmeseinek való. Amikor megérkezik az utazó, mintha nem is itthon lenne, hanem egy kis tiroli faluban. A török időben valószínűleg elnéptelenedett, ezután az első betelepülők a németországi Baden-Würtenberg tartományból érkeztek 1733 őszén. Velük az Esterházy uradalom örökös szerződést kötött.

Tarján

– Budapesttől 60 km-re, a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település. A XVII. században a Csáky féle telepítés eredményeként református magyarok éltek itt. 1727-ben lett az Esterházyak tulajdona, 1737-ben 40 katolikus családot telepítettek Németországból Tarjánba. A jobbágyság megszűnésével a földeket felparcellázták és kisbirtokként kiosztották. A lakosság megőrizte és ápolja a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Présházai között több száz éves is található. Borai a környéken is elismertek, bár nem tartozik a borvidékhez. Az utazók többféle szálláshelyből és hagyományos sváb konyhás vendéglőből válogathatnak. A falu külterületén ifjúsági tábor található, ahol több kőházban is el tudnak helyezni nagyobb csoportokat. Legkedveltebb rendezvénye: Zenei Fesztivál augusztus elején.

A lakosok közül többen megőrizték a sváb hagyományokat, vendégházaknál lehet megszállni, és helyi specialitásokat fogyasztani. Van, akinek szabadtéri kemencéje is van, és ott süti reggelre a kenyeret, vagy estére a sültet.

Speciális helyi termelőként egy kft tevékenykedik, akinek régi tapasztalata van a tojástermelésben és tésztagyártásban. Jelenleg is sokféle, különleges lisztből készülnek

Legkedveltebb rendezvénye: Szent Antal Nap


15

Kalandozás az Által-ér mentén Napjainkban az Által-ér Komárom-Esztergom legjelentősebb vízfolyása, a Tatai völgy fő befogadója. Teljes hossza 47,5 km, a vízgyűjtő 521 km 2 kiterjedésű. A Vértes hegység DNY-i részén Pusztavám mellett ered, majd a Tatai völgyet átszelve, a Dunába Dunaalmás térségében torkollik. A vízfolyáson találhatók a megye legjelentősebb tározó tavai, Tatai Öreg-tó, Bánhidai hűtőtó, Környei-tó, Bokodi hűtőtó, Bokodi Öreg-tó. Az Oroszlány-Kecskédi vízfolyás az Által-ér második legnagyobb mellékvízfolyása, mely Környe felett torkollik az Által-érbe. Teljes hossza 7,4 km, vízgyűjtő területe 76,3 km 2. A vízfolyáson számos tó és tározó helyezkedik el, legjelentősebbek az Oroszlányi Park tavak és a Kecskédi Öreg-tó. Jelentős kerékpáros útvonalak épültek ki mellettük. Csillag és körtúrák útvonala: Pusztavám – Bokod – Kocs. Környe – Kecskéd. Tata-Agostyán – Dunaalmás. Kocson kívül mindegyik településen találhatók különböző létszámú és kategóriájú szálláshelyek.

Bokod

– a Vértesi Natúrparkhoz tartozó település, a Vértestől észak-nyugatra, az Által-ér völgyében helyezkedik el. A falu és Oroszlány közötti határában építették fel 50 évvel ezelőtt a Vértesi Hőerőművet, amihez akkor egy 130 hektáros hűtőtavat kellett létrehozni. Ezen folyik keresztül az Által-ér. A tó nemcsak az erőmű számára fontos, hanem a horgászat szerelmeseinek is kedvez, amely télen sem fagy be. Bokodra az Esterházyak katolikus szlovákokat telepítettek a Felvidékről. A burgonya magyarországi termesztésének egyik legrégebbi települése, ahol a megye legjobb minőségében termelték ezt a mindenki által közkedvelt, a konyhák alapját képező gumós növényt. Ezért hagyományos ételeik is a burgonyához valamint az erdőkből származó vadhúsból készült ételekhez kötődnek. Legkedveltebb rendezvénye: Burgonyafesztivál kora ősszel. Aszalt gyümölcsök és tehénsajtfélék készítésével foglalkozik, állít elő, a legkedveltebbeket piacon és háznál árusítja.

16

Fáncsik Zoltánné bemutatása

kultúrát teremtett a modern kor lehetőségeivel ötvözve a kistelepülésen. Lovarda is működik a falu határában. Minden adottság jelen van a turizmushoz, így szálláshelyek is létesültek. Jó borát szívesen vásárolták régen is, a kertekben sok gyümölcs is megterem, ezért az almási piac pár éve ismét megnyitott. Tipikusan a kistermelők viszik ki terményeiket. Az eladhatatlan gyümölcsből pálinka készül, melynek lepárlására egy Pálinkaház épült. Ősszel Dunaalmás rendezi meg az Őszi Ízek Fesztiválját, amelyen a térség minden ínyencsége megkóstolható.

Anemona Pálinkaház benutatkozása

Esterházyak birtoka volt, akik több mint 260 esztendővel ezelőtt württembergi németekkel telepítették be. A II. világháborút követő lakosságcsere során a felvidékről elűzött magyarok is érkeztek a faluba. Az önkormányzat mellett fontos szerepet vállalnak a Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjai, művészeti és hagyományőrző csoportjai és civil szervezetei. Legkedveltebb rendezvénye: Lovasnapok szeptember elején. A felújított, pihenőhelynek kialakított horgásztó melletti bodzásban a szörpök alapanyaga beszerezhető. A lovas és agrárkultúrát is viszik tovább a családok. Egy családi vállalkozást mutatunk be, ahol a legifjabb generáció már méhészettel is foglalkozik.

Nehiba Bernadett méhészetének bemutatkozása

Elérhetőségek: Telefon: 34/490-156, 20/3627-025 e-mail: [email protected] Ő a térség leghíresebb szövőnője. Még mostanában is jár vásárokba, ahol rongy, gyapjú és vászon szőtteseit árusítja. A termékek között a legegyszerűbbtől, a legbonyolultabbig mindenféle megtalálható. Rongyszőnyeget és vászoncsipkét egyaránt találhatunk az asztalán. Nyáron, megfelelő létszám esetén 20 főig vállal bemutatókat, oktatást.

Dunaalmás

– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település - erdők, festői dombok tövében meghúzódó, gyönyörű Duna parti község. A Duna jobb partján, az Által-ér mellett terül el. A terület délkeleti része hegyes, a nyugati sík. Ez a síkság a Kisalföld legkeletibb része. A község területén feltörő langyos vizű, kéntartalmú források hasznosítására már a római korban odafigyeltek, 1997-ben az újra feltört gyógyforrásra strandkút került megépítésre. A projekt hagyományokon alapuló fürdő-

Kalandozás a Által-ér mentén

Elérhetőségek: Telefon: 06-34/444-120 e-mail: [email protected] web: www.anemonapalinka.hu A kisüzem a legmodernebb technológiával állítja elő a pálinkát, melynek beüzemelésére támogatást nyertek el nemrégiben. A kifőzdét 2013-ban avatták fel Dunaalmáson, a Lorkamill Kft működteti, nagyban értékesítenek, illetve bérfőzést is vállalnak. Oktatásokat is tartanak a gyümölcsfeldolgozásról, 10 főt tudnak fogadni bemutatókon. Részletesebb leírás a honlapjukon található.

Kecskéd

– a Vértes lejtőinek és a Bársonyos dombvidék találkozásánál fekvő község. A környék többi településével együtt az

Elérhetőségek: Telefon: 30/812-8819 e-mail: [email protected] Családi gazdálkodás keretein belül foglalkozunk méhészettel, szántóföldi növénytermesztéssel, valamint virágdekorációval. Ide tartozik a méhek gondozása, szaporítása, vándorlás, a méz és további méhészeti termékek kiszerelése, valamint ezek elsősorban közvetlen értékesítése. Mindennapjaink részét képezi a szántóföldi növénytermesztés is, a földek minőségének megőrzését szem előtt tartva. Virágdekorációink esküvőkre, családi illetve céges rendezvényekre készülnek. Gazdálkodásunk e három alappillére szorosan összekapcsolódik munkánk során, amellett, hogy minden tevékenységnek meg van a maga felelőse.


17

Tevékenységeink érintik az állattenyésztést, a növénytermesztést és a szolgáltatási szektort is, ezzel igyekszünk megvalósítani a több lábon állást, figyelve termékeink lehetőség szerinti legmagasabb minőségének fenntartása mellett.

Kocs

– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település a bársonyosi dombvidéken helyezkedik el, nem messze Tatától. Lakott volt e hely a bronzkorban, római korban, s megtelepültek itt az avarok is. Károly Róbert 1332-ben vámjogot adott a településnek. A királyi udvarba is szállítottak innen cseresznyét. A falusi élet tárgyait az 1799-ben épült Tájház mutatja be. Európai hírű nevezetessége a kocsi, amelyet a helyi kézművesek itt gyártottak először. E mesterek terjesztették el egész Európában a kocsikészítés tudományát. A kocsi korhű másolata a Kocsi Kiállítóhelyen megtekinthető. Legkedveltebb rendezvénye: Kocsitoló Fesztivál július közepén. Egy helyi lakos fafaragással foglalkozik, nagyon szép dísztárgyait a vásárokon megtaláljuk.

Vass Henrik bemutatása

1991-ben tagja lett a „Megyei Népművészeti Egyesületnek”. Már az első kiállításon megyei megosztott díjat kapott, mely tovább ösztönözte a megyei, majd országos kiállításokon. Több nemzetközi kiállításon is részt vett. 1997-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, 1998-ban népi iparművész címet. 2000-ben Aranyokleveles Népművész díjat és az Év Ifjú Mestere díjat kapta meg. 2014-ben megkapta a Kocs Községért díjat, illetve szintén 2014-ben Príma díjas lett Komárom-Esztergom megyében.

Környe

– Tatabánya megyeszékhelytől öt kilométer távolságra fekszik. Területéhez tartozik Környebánya, Szentgyörgypuszta, Tagyospuszta és Irtáspuszta is. Az itt előkerült több ezer éves leletek alapján bizonyítható, hogy már a kőés bronzkorban is éltek a község területén emberek. A megye híresebb birtokosai (Csákok, Esterházyak, Konkoly, Posztoczky) mind letették kéznyomukat egy-egy épületben, melyek közül már kevés tekinthető meg. A kiegyezés után Környe gyors fejlődésnek indult. Itt alakult meg az első vidéki hitelszövetkezet Koch Adolf plébános vezetésével 1887-ben. Környebányán 1911ben megkezdődött a széntermelés. Ebben az időszakban vízimalmot és korszerű hengermalmot is létesítettek, a község agrárjellegét a mai napig megőrizte. Legkedveltebb rendezvénye: Nemzetiségi és Sörfesztivál, nyaranta 3 napos kulturális és sportprogram.

2002-ben alapították a családi birtokot családi hagyományokra alapozva, egy pályázatot elnyerve. Ebből készült el a 200 nm-es pergető és csomagoló épület. Kezdetben 25 méhcsaláddal indultak, mára felfejlesztették 300 családra. 2008-ban az OMME bemutató gazdasága lett. A gazdaságot a család 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkező nő tagja vezeti. Többféle méhészeti terméket állítanak elő, többek között akác lépesmézet és krémmézet. A hagyományos mézeken kívül kapható náluk facélia, medvehagyma, galagonya, repce, selyemfű méz is.

Pusztavám

– a Móri borvidék völgyében fekszik, az Által-ér szeli keresztül. Az itt élők megélhetését a szőlő és az erdőművelés biztosította, mely művelési ágak ma is jelen vannak a településen. A széntelepek feltárásával elkezdődött az évtizedeken át tartó bányászkodás. Az erdőkben, és a faluban több kulcsosház, egyéb szálláshely is működik. A közelükben a bányatavak érdekes ökológiai és geológiai látványt nyújtanak.

Tatáról induló, vagy érintő kerékpáros útvonalat terveztek és jelentettek meg róluk térképet. Tata a fesztiválok kisvárosa, kora tavasztól késő őszig minden hónapban nagyrendezvények csábítják a vizek, malmok, virágok városába a vendégeket. A városhoz kapcsolódó település Tata-Agostyán, ahol szintén bőven akad látnivaló útközben Tardos felé. A falun áthaladva először az Ökofalu bejáratához érünk, ahol erdei iskolás programok, öko turistaház, őshonos állatok, természetes életmódot bemutató állatfarm, és különböző ismereteket adó tanösvények várják az érdeklődőket. A Természetes Életmód Alapítvány által üzemeltetett 22 hektáros területen a baji feltárásoknál talált ősi Alakor búza felszaporításából származó gabonával is megismerkedhetünk. Az itteni program keretében kézi malomkerékben lehet megőrölni a gabonaszemeket, fateknőben bedagasztani a lisztet, és kemencében kisütni a kenyeret. Az évszaknak megfelelő idénygyümölcsből a kenyér mellett a gyümölcsös lepény is megsül. A frissen fejt kecsketejből sajt készül.

Simonné Venter Éva méhészetének bemutatása

A bakancsos turizmus kedvelt helye. Egy lovasudvart is meg tudnak látogatni. Legkedveltebb rendezvénye: Antal napi Falunap.

Tata és Agostyán

Elérhetőség Telefon: 06-20/386-9551 Tizenöt évesen találkozott CS. Kiss Ernő fafaragó, népi iparművésszel, akitől sok segítséget kapott. Nagyon megszerette a csont és fa megmunkálását. Otthon szellemi szabadfoglalkozásúként készíti azóta is termékeit. Alkotásaival részt vesz népművészeti vásárokon és bemutatókon.

18

Elérhetőségek: Telefon: 06-20/412-9192 e-mail: [email protected] web: www.simonmeheszetkornye.hu


– Tata városa közvetlenül nem tartozik akciócsoportunk települései közé, mégsem lehet kikerülni pár szóval bemutatását, mert olyan turisztikai fejlődésen megy keresztül, amely a környező településekre is kihatással van. Tatabányáról Vértesszőlősön keresztül építették ki a kerékpáros utat Tatáig, majd az elmúlt évben nyolc,


19

Mi, miből, hogyan kerül az asztalra? Népszokások, receptek Helyi termékek a főzésnél A Vértesben és a Gerecsében élő lakosságot a magyar konyhán kívül a sváb konyha jellemzi. Nyomokban találhatunk szlovák hatásokat is. A házi kiskertekben termelt alapzöldségek (krumpli, bab, répák, hagymák, káposztafélék, kukorica) alkották a növényi alapanyagot a konyhákba. Télre tartósították, vagy pincékben, vermekben tárolták a terményeket. A házaknál majdnem mindenki nevelt baromfit, sertést. Így a friss hús és a feldolgozott füstöltáru is rendelkezésre állt minden vidéki portán. A tojást minden baromfiudvarban megtermelték. Sok helyen tehenet is tartottak, ebből készültek a tejtermékek, amelyekből cserealap és vásári áru is készült már. A nagyobb földekkel rendelkezők gabonát is vetettek, melyet a földek mellett kicsépeltek, majd a malomba szállították őrlésre. Nekik a liszt is rendelkezésre állt. Ezek a helyi termékek alkották a mindennapi főzéshez az alapanyagokat. A hegyvidékre jellemző erdei termékek (gyógy és fűszernövények, gombák, vadgyümölcsök) gyűjtése és felhasználása mellett a dombvidékeken a szőlő és gyümölcsök is megteremtek, melyeket italoknak, lekvároknak, aszalványoknak dolgoztak fel.

edények voltak leginkább. Ezeken a tűzhelyeken, ezekben az edényekben másként főtt/sült az étel, mint a ma használatosakban.

A disznóvágás időpontját melegebb évszakokban az egy környéken élő rokonok, szomszédok általában megbeszélték, beosztották. Így nem romlottak meg a „disznóságok”, és folyamatosan volt elegendő hús egy tanyán, falurészeken lakóknak hűtőszekrény, boltba járás nélkül is.

Szokások a XX. század első feléből „Lakodalmi ebéd Vértestolnán”

Beküldő: Kozáriné Szám Csilla, gyűjtötte Vértestolna Község Német Nemzetiségi Önkormányzata A vidéki élet legnagyobb eseményei a lakodalmak voltak. Ilyenkor a falu apraja, nagyja már 1 héttel a lakodalom előtt az ebédre, vacsorára, vendégfogadásra készült. A száraz süteményeket jó előre el tudták készíteni, ezért ezt a segítők otthon készítették el, és vitték el az örömszülők házához, akárcsak a friss tortákat, különleges süteményeket.

Faluhelyen régen az asszonyok maguk dagasztották a kenyeret. Általában 1 hétre való készült, melyet – ha nem volt otthon kemencés konyha - elvittek kisüttetni a sütőasszonyhoz, vagy pékhez. A tésztát is maguk gyúrták az asszonyok. A konyhákban rakott tűzhely volt az általános, de a sparhelt is jellemző volt. Az edények zománcos cserépedények illetve zománcos és zománc nélküli vas-

20

A régi lakodalmak úgy zajlottak, hogy a templomi szertartás után következett az ebéd. Az ifjú pár és a vendégek átvonultak a templomból a lakodalmas házhoz, ahol már terített asztalok várták őket. A főasztalnál, középen a menyasszony ült a vőlegény oldalán, mellettük kétoldalt a keresztszülők, mellettük pedig az örömszülők foglaltak helyet. Az ebéd 4 fogásból állt. A tyúklevessel kezdődött, amibe marhahúst is belefőztek. Ezt követte a főtt hús tormával és paradicsomszósszal. Ezután a káposztát hozták hússal. Majd a főfogás a rántott hús, sült hús volt krumplival. Ebéd közben „Gsundheitsstickl”-t lehetett mondani, ezek rövid versikék voltak. Aki ilyet szeretett volna előadni, annak előbb fizetnie kellett. Egy példa erre: „Dreimol Leverknyeil, um amol Krumbielserc, wann i des Glasl anschau, to loht mi das Herz.” Mialatt ebédeltek, kint egy kenyérruhát meggyújtottak és füstölve bevitték a vendégekhez, azzal a felkiáltással, hogy „a szakácsnő megégette a kezét”, pénzt gyűjtöttek neki egy levesestálba. Nem lehetett lakodalom finom sütemények nélkül. Őseink „Kvircedli”-t, diós stanglit (Nußstangl), mézes puszedlit (Heinigpusserrl), diós puszedlit (Nußpusserl), félholdat (Holbmond), vajas kiflit (Buttekifl), vaníliás koszorút sütöttek. Ezek szárazsütemények voltak, melyek azért voltak praktikusak, mert már egy héttel a lagzi előtt is el lehetett ezeket készíteni. Éjjel egy óra körül tálalták a becsinált levest zsemlegombóccal.”

Ünnepek és lakodalmak elmaradhatatlan süteményei Vaníliás koszorú (Vanillikranzl) - Szár Hozzávalók: 68 dkg liszt, 18 dkg porcukor, 45 dkg vaj, 8 tojás sárgája, 1 citrom leve és héja, 1 vaníliás cukor, ¼ sütőpor, sárgabarack lekvár. Elkészítés: A vajat a tojás sárgájával jól kikeverjük, belekeverjük a citrom levét és héját, a vaníliás cukrot és végül a liszttel elkevert sütőport. Alaposan ös�szegyúrjuk ezt a masszát és lisztezett deszkán 2 mm vékonyra nyújtjuk, és csillag formájú szaggatóval kiszaggatjuk. Sütés előtt a 2 csillagot baracklekvárral úgy ragasztjuk össze, hogy a felső csillag közepét gyűszűvel kiszúrjuk. Sütésnél arra kell figyelni, hogy a

csillagok teljesen világosak maradjanak. Még melegen vaníliás porcukorral hintjük!

Pusztavámi borleves kvircedlivel, nusstanglival A kvircedli borlevessel egyike az utolsó sváb népi hagyományos ételeknek, amelyet még a mai fiatalok is ismernek és fogyasztanak. A kvircedli készítéséhez fából faragott anyáról leánygyermekre öröklődő - kvircedli-nyomó forma szükséges. A tészta elkészítése viszonylag egyszerű: liszt, cukor, sütőpor, és tojás szükséges hozzá. Legfőképpen nagyobb ünnepi alkalmakra, lakodalmakra készítik. A tésztát egy napig szárítják és csak azután sütik ki. A sütemény különlegessége a fogyasztásában rejlik, ugyanis borlevesbe mártogatva szokás enni. A „Borleves” egy igen csalóka édesség. Fele arányban tartalmaz fehérbort, a másik fele tejszín, tojás és cukor keveréke. Mindenkinek ajánljuk ezt a finom, viszonylag könnyen elkészíthető népi különlegességet, mely generációk óta a helyi lakodalmak éjféli eledele. Nusstangl – diós rúd Darált dióból, cukorból, tojáshabból készült ünnepi sütemény. Elsősorban a lakodalmak, búcsú és az ünnepek kedvelt, jó előre elkészíthető aprósüteménye. E sütemény nélkül elképzelhetetlen az ünnep a mai sváb származású családoknál. Hozzávalók: Tésztához: 5 tojás fehérje, 50 dkg porcukor, 50 dkg darált dió + a nyújtáshoz Habhoz: 3 tojás fehérje, 24 dkg cukor, csipet só. Elkészítés: A tojásfehérjét a porcukorral gőz fölött kemény habbá verjük és hozzágyúrjuk a darált diót (a tésztának könnyen nyújthatónak kell lennie). Dióval meghintett deszkán kb. 3 mm vékonyra nyújtjuk és 1x5 cm-es csíkokra vágjuk. Kizsírozott tepsiben sütjük (nagyon gyorsan megsül). A habhoz a tojásfehérjéből, sóból és a porcukorból nagyon-nagyon kemény habot verünk, és habzsákkal rányomjuk a már megsült rudakra. Kinyitott sütőajtónál szinte csak rászárítjuk a habot a stanglikra.

21

Vértes és környéke

Csákberény

– A rétes készítésének 500 éves hazai múltja van, ennek bemutatása és a hagyományok megőrzése a Csákberényi Rétes és Pálinka Fesztivál célja. Majálissal és pálinkaversengéssel egybekötve várják a rétes imádók táborát 2012 óta, ahol a szokásos kedvenceken kívül brokkolis, medvehagymás-szalonnássajtos és egyéb különleges rétesek készítésében versenyeznek a csapatok.

Csákvár

Emlékek a Gubából…

(Schuszter Margit és családja gyűjtései) „Nagyszüleim egy nádfedeles vályog parasztházban laktak a szőlőhegyen, ahol nem volt villany (petróleum lámpával világítottak) így a hűtést, tárolást is másként kellett megoldani. Meleg nyarakon, amikor a pincében sem volt elég hideg, a kútba engedték le az ételt a vödörben. A „Gubában” élők megtermeltek maguknak minden alapanyagot a kertben, szőlőben – önellátók voltak. A szőlők régi hazai fajták voltak, egy részük csemegeszőlő volt, melyekből spárgára felkötözve, a padláson felfüggesztettből még húsvétkor is tudtunk enni. A borszőlő is többféle fajtából tevődött össze. Hetente egyszer mentek be lovaskocsival a faluba vásárolni, eladni/cserélni a felesleget. A nagyszüleimnek volt egy baromfiudvaruk, ahol sertésól is volt, és egy hatalmas fehéreperfa.

22

A házuk 2 osztatú volt. Az egyik bejáraton a konyhába léptünk be, ahonnan jobbra a polcos éléskamra (speiz) nyílt. A balra nyíló szoba nappali és hálószoba is volt egyben. A hátsó, másik bejárattal rendelkező részen lévő nyári konyhából is be lehetett menni a speizba. A pincelejáró a nyári konyhában volt, innen indult a pince, amely a zöldségek tárolására is szolgált. Az első konyhában sparhelt volt, a nyári konyhában rakott kemence, ahol a nagyobb tepsis húsok, tészták és a kenyerek is megsültek. Füstölő helyiség külön volt kialakítva. A nagymama naponta főzött, nyáron abból, ami a kertben frissen megtermett (borsó, zöldbab, karalábé, vegyeszöldéség, sóska, spenót, paprika, paradicsom, hagyma, káposzta). Idénygyümölcs is volt mindig. Minden héten egyszer gyúrt tésztát. Levesnek cérnametéltet, illetve hosszú metéltet, kockatésztát is. Volt, hogy tarhonyát is készítettünk. Amit később ettünk meg, azt a napon leszárította, papírdobozban vagy üvegben tárolta. A nagyi a sparhelt tetejére rádobott a tésztából egy-egy darabkát (ami a gömbölyű széle volt a vékonyra kinyújtott tésztának), mely hólyagos-barnára sülve a nézelődő, kuktálkodó gyerekek kedvence volt, de levesbetétnek is felhasználta (pászka). Disznóvágás általában februárban, ősszel a szüret előtt és télen karácsony előtt volt. A töltelék árun (májas-, véreshurka, disznósajt) és füstölt készítményeken kívül (melyek a padláson lógtak) zsírban is sütöttek le húst, ami 5 literes üvegekben sokáig elállt a speizban is. A töpörtyű is sokáig használható maradt a bödönökben. Végül töpörtyűs pogácsa készült belőle. Egy héten egyszer volt baromfi vágva, ebből is főzött, sütött egész hétre változatosan. Pénteken mindig húsmentes nap volt. Vasárnap mindig húsleves volt. A többiből pörkölt, és sülthús készült.

Nálunk nem volt hiány semmiben, de nagymamám szerette mesélni az „egyszeri asszony” történeteket. Ez volt a kedvencem: „Ha úgy volna lisztem, mint zsírom nincs, sütnék pogácsát. Tepsit majd csak kérnék a szomszédból…” Édesanyám még emlékszik arra az időszakra, amikor a nagyapám a réten birkapásztor volt. Neki kivitték az ételt, ha a közelben legeltetett, de ha messzebb volt a háztól, napokra kellett a tarisznyájába csomagolni a főzéshez. Nagyapám kedvence a pásztortarhonya volt. Bográcsban teljesen más íze van ennek az egyszerű ételnek is, mint otthon, lábosban megfőzve.” Csákváron a Pásztornapok kedvelt ételei: a hagyományos pásztorételek, a csíkvarsai csípős sültkolbász, tarkedli, rétesek.

Édes túrósat: linzertészta közé finom túró tölteléket csináltak, amit citrommal, vaníliás cukorral és tojással kevertek össze. Túrós lepény: kelt tészta tetejére túrókrém, tojás, cukor, kapor kellett bele, ha megsült melegen megkenték tejföllel, alul a tésztát is. Volt, aki sósan készítette. Túrógombócot is készítettek süteménynek.” A házi túró a mai napig így készül a faluban (Vadász Valéria leírása) A tejet kiöntjük egy edénybe és szobahőmérsékleten hagyjuk megaludni, ami kb. 2 nap. Ezután a tetejéről a tejfölt kanállal leszedjük és a többit lassú tűzön melegítjük. Folyamatos keverés mellett az aludttejből lassan túró lesz. Minél tovább melegítjük, annál szárazabb lesz a túró. Kb. negyed óra melegítés után vászonzsákba öntjük, és a levét lecsepegtetjük. Minél tovább hagyjuk csepegni, annál szárazabb a túró. Kiöntjük egy tálba és villával szétnyomkodjuk. A keletkező túró mennyisége a tej minőségétől függ.

Szár

A szári konyháról

Sárkeresztes

Sárkeresztesiek a „savósok” (Németh Mária leírása)

„Az elmúlt évszázadban főleg tehéntartással foglalkoztak a falubeliek, mivel a falu alatt sok rét és legelő terület volt. Az asszonyok a „tehénhasznát” piacra vitték a közeli városokba, településekre, leginkább Székesfehérvárra és Mórra. Otthon a tejtermékeket szintén felhasználták főzéshez, sütéshez. Akkoriban a legszegényebb háznál is tejeskenyér volt a reggeli, olyan leveseket, ételeket készítettek, amelyhez tej vagy tejföl kellett. Az aludttej volt az uzsonna. A „tehénhaszna” legkedveltebb terméke mégis a túró és a sajt volt, melyből lepényeket, palacsintát készítettek. A rétestészta gyúrásához is felhasználták a túrókészítés melléktermékét, a savót. A réteseket – cseresznyés, káposztás, almás, meggyes, diós, mákos, de leginkább túrós – a kiadós levesekhez sütötték. Kelt tésztából is sütöttek rétest, kalácsként volt felcsavarva, de ezt fahéjasként, vagy kakaósként sütötték leginkább. A túróból pogácsát, túrós rudat is sütöttek, ami sós volt.

(Krupánszki Mihályné leírása) A szári telepesek első része 1729 nyarán Bajorországból érkezett Szárra. Az óhazából magukkal hozták hagyományaikat, népszokásaikat és Dr. Wild Katalin kutatásaiból tudjuk - sok egyéb mellett - a krumplis-, és tészta ételeik receptjeit is. Az asszonyoknak a nehéz földművelő munkát végző férjeiknek kalóriadús ételeket kellett főzniük, aminek nyersanyagát saját gazdaságukban termelték meg. Milyen is volt ez a konyha? Amilyen a nép maga: egyszerű, takarékos, kiszámítható. Elsősorban tésztát, nudlit, káposztát, knédlit és babot ettek. Az ünnepnapokon szárnyas-, és disznóhúst. A 19. században a száriak étkezési szokásait nagymértékben gazdagították az osztrák konyha (jobban mondva a bécsi konyha) ételei. Egyrészt ekkor terjedtek el nagy számban a szakácskönyvek, másrészt a szári lányok egy része cselédnek szegődött budapesti polgári családokhoz, akiknek receptjeit és étkezési szokásait magukkal hozták és ezek beépültek a szári étkezési szokásokba. Ilyenek például a kuglóf, bukta, császármorzsa, fasirt, rántott hús. A sváb konyha legismertebb receptjeiből osztunk meg néhányat Önökkel.

23

Zwiwitung Hozzávalók: 5-6 nagy hagyma, füstölt kolbász, 50 dl paradicsomlé, só, bors. Elkészítés: A hagymákat hosszú csíkokra vágjuk, ráöntjük a házi paradicsomlevet és a feldarabolt füstölt, de nem nagyon száraz kolbászt. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Addig főzzük, ameddig a kolbász puhára nem főtt. Friss fehér kenyérrel fogyasztjuk. Régen szenteste ették.

Krumpligombócos rántottleves (Kartoffelknödelsuppe mit Rahm) Hozzávalók: Leveshez: 2 evőkanál zsír, 4 evőkanál finomliszt, 1 kávéskanál pirospaprika, 1 kávéskanál só, 1 kávéskanál köménymag, 1.5 l krumpli főzőleve, 2 dl tejföl. Krumpligombóchoz: 30 dkg krumpli, 10 dkg liszt, 1 evőkanál zsír, kevés hagyma, 1 tojás, só. Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, sós vízben megfőzzük, és melegen krumplinyomón átnyomjuk. Hozzáadjuk a megpárolt hagymát, a lisztet, a tojást és a sót. Összedolgozzuk, és apró golyókat formálunk a masszából. A zsírból és a lisztből rántást készítünk, beleszórjuk a köménymagot, pirospaprikát, és rögtön felöntjük a krumpli levével. Ízlés szerint sózzuk és belerakjuk a krumpligombócokat. Amikor a gombócok feljönnek a leves színére, tejföllel tálaljuk.

Várgesztes

ételt, melyet a ház körül termeltek. Hétköznapi ételek a knédli (krumplis gombóc), kukoricaprósza (kukoricaliszt, tejföl, só, víz, cukor, lekvár), supfnudli, smarni (krumpli, liszt, só). Akik a földeken dolgoztak, csak este tudtak főtt ételt enni, ebédre szalonnát, kolbászt, sonkát, lekvárt csomagoltak maguknak, kinek mire volt lehetősége. EGYSZERŰ ÉTEL: Smarni Hozzávalók: burgonya, liszt, só, zsír, búzadara (mindenből ízlés szerint, ki hogy szereti). Elkészítés: Megfőzzük héjában a krumplit (közepes méretű kb. 15 darabot), majd áttörjük. Adunk hozzá sót, liszttel elmorzsoljuk (kb. 3 marék liszt ehhez a mennyiséghez) és egy marék búzadarával. Zsírt forrósítunk egy lábasban, és folyamatos keveréssel pirítani kezdjük a tésztát. Eleinte fedő alatt, majd később fedő nélkül, hogy megpiruljon. Ha csomósnak látjuk, pici búzadarát és zsírt adjunk hozzá. Restre sütjük, ilyenkor az étel alja kicsit keményebb, odakap, sötétebb lesz a színe is, és ízlés szerint tálaljuk. A legjobb hozzá a régi, köcsögös aludttej, de finom hideg tejjel, joghurttal, kefirrel, ízlés szerint édes lekvárral. Ünnepnapok étrendje: Vasárnap, vagy ünnepnapokon füstölt kolbászból főztek levest, amibe gríznokedlit szaggattak. Közkedvelt volt még, az aprólékból készült becsináltleves. Főételnek sült kacsát párolt káposztával, krumplis gombóccal készítettek. Böjti ételeket ettek karácsonykor, december 24-én babsalátát, savanyú tojást. Húst csak az éjféli mise után lehetett enni, általában dinsztelt kolbászt, kocsonyát. Sütöttek ilyenkor kuglófot és kalácsot is. Borlevest és kvircedlit is fogyasztottak. A lencselevest újévkor főzték, mert úgy tartották, ez sok pénzt hoz. Ilyenkor baromfihúst nem ettek, mert az elkaparta volna a szerencséjüket. Sült oldalas burgonyasalátával került még az asztalra.

Farsangkor minden házban sütöttek fánkot. A háziasszonyok büszkén kínálgatták a szép szalagos süteményt. Sok helyen sütöttek „forgácsfánkot” is. Nagyböjti időben szerdai és pénteki napokon kerülték a húsételeket. Nagyobb lakomákat disznóvágáskor és lakodalmakkor tartottak. A disznóvágás főbb sváb étele a húsos káposzta. Lakodalmakkor húsleves, leveshús paradicsommártással, torma, húsos káposzta, sült hús, kalács, kuglóf és rétes, aprósütemény került az asztalra. Szilveszterkor a kocsonyán kívül hájas tésztát sütöttek.

Vértesboglár

(Szelle Kálmánné gyűjtése)

A sváb asszonyok farsangkor a sokféle fánk mellett füles fánkot is készítettek. Ez egy finom hájas tészta fahéjas porcukorban forgatva, tejszínnel töltve. Füles fánk receptje Hozzávalók: 30 dkg liszt, 30 dkg háj, kicsi só – ezeket összedolgozzuk. Hideg helyen pihentetjük. Tésztához 30 dkg liszt, 5 tojás sárgája, kb. 1 dl rum l dl tej. Ebből rétestésztát készítünk, pihentetjük. Majd a rétestésztát kinyújtjuk, rátesszük a hájas tésztát, és háromszor hajtogatjuk. Négy részre osztjuk, vékonyra kisodorjuk, a 40x 40-es lapból 25 db 8 cm x 8 cm-es négyzetet vágunk. A tészta négyzeteket feltekerjük a fánksütő formára, zsineggel rögzítjük, forró olajban kisütjük. A kisült füleseket fahéjas cukorba forgatjuk, és tejszínhabbal töltjük.

(Beck Ferencné és a hagyományőrző csoport gyűjtései) Hétköznapok étrendje: Reggelire többnyire tejet ettek kenyérrel. Baromfit is tartottak, ezért tojásból készült ételeket is ehettek, szalonnával, télen kolbásszal. Délben rántottlevest, babot, krumplilevest ettek, majd káposztás vagy krumplis tésztát és olyan alapanyagból készített

24

Dinsztelt füstölt kolbász Ezt Vértesbogláron a sváb családok karácsonykor az éjféli szentmise után fogyasztották. Receptje hasonlít a szári zwiwitunghoz.

Zámoly

(Borostyán Ibolya és a Nyugdíjas Klub gyűjtése) A régi öregjeink szinte minden alapanyaggal rendelkeztek a saját háztartásukban, amit saját maguk termeltek meg. Zámolyon a szüret idején elmaradhatatlanok most is azok a tészták, melyeket bemutatunk. A Nyugdíjas Klub tagjai a régi szokásokat felelevenítve, és azokat ápolva készülnek megőrizni, így a minden évben megtartott „Zámolyi Napokon” is elmaradhatatlan sütemények ezek. A nyitó napon káposztás kaláccsal, és pompossal várja a nyugdíjas klub a vendégeket. Nagyanyám a kelt kalácsot így szokta elkészíteni: egy mákos, egy diós, egy káposztás, és egy adag tésztát pomposnak használt fel. A töltelék ilyenkor természetesen arányosan visszacsökkentve. A káposztát lereszelte, zsíron cukrot pirított, és arra tette fel a káposztát, először dinsztelődni, majd kissé lepirítani. Ízesítette sóval, borssal. Ez volt a káposztás kalács tölteléke. A pomposnak kinyújtotta a tésztát, megkente olvasztott zsírral, megsózta, és megszórta házi őrölt pirospaprikával. Feltekerte, és lábasban sütötte meg, patkónak. Nálunk ez volt a paprikáspompos.

Kelt kalács és pompos Hozzávalók: 50 dkg liszt, 5 dkg zsír, 1 tojás, 1 tojás sárgája, 3 evőkanál cukor, só, 2 dkg élesztő, tej. Elkészítés: a lisztet egy tálban elmorzsoljuk a hideg zsírral, beletesszük a tojást, az előre felfuttatott élesztőt, egy csipet sót, és annyi langyos tejjel jól kidolgozzuk, hogy lágy pogácsatésztát kapjunk. A tésztánk hólyagos legyen, és elváljon az edénytől. Négy cipóra osztjuk, és negyed órát pihentetjük. Közben elkészítjük a tölteléket. Máktöltelék: 2 dl víz, 30 dkg cukorral felforralva, belereszelünk 1 citrom héját, belenyomjuk a levét, forráskor belekeverünk 30 dkg őrölt mákot, 10 dkg mazsolát, de már nem forraljuk. A töltelék, késsel könnyen kenhető lesz.

25

Diótöltelék: 30 dkg darált dióból úgy készítjük, mint a mák tölteléket, csak fele vízzel (1 dl), vaníliás cukrot is teszünk bele. A cipókat kisodorjuk, megkenjük a töltelékkel, felsodorjuk, fagyos zsírral kikent tepsibe tesszük, kb. 20 percig meleg helyen kelesztjük. Tetejét megkenjük tojással és megszurkáljuk, hogy a sütés közben a keletkező gőztől ne repedjen ki. Előmelegített sütőben szép pirosra sütjük. Krumplis batyu szilvalekvárral Hozzávalók: Fél kilogramm sósvízben főtt burgonya, 40 dkg liszt, 2,5 dkg friss élesztő, 1 dl langyos tej, 1 egész tojás. Elkészítés: A tejben kicsi cukorral felfuttatjuk az élesztőt, és a többi anyaggal együtt összegyúrjuk. Nem kell várni, hogy megkeljen, azonnal sodorható, kockára vágjuk, és betöltjük a szilvalekvárral. Batyukat készítünk, tepsibe rakjuk, előmelegített sütőben szép pirosra sütjük. Tálalásnál fahéjas porcukorral megszórva kínáljuk.

Gerecse Vidéke

Dunaszentmiklós

(Ströcker Ignácné gyűjtése)

„A falusi disznóvágások után a füstölt sonka csülökjéből ezt az igazi laktató ételt főzték meg a háziasszonyok. Babfőzelék füstölt csülökkel, krumplis gombóccal Hozzávalók: egy szép nagy füstölt sonkacsülök. A főzelékhez: 0,5 kg szárazbab, 5 gerezd fokhagyma, 1 kanál zsír, 2 kanál liszt, 2 kiskanál pirospaprika Elkészítés: A csülköt bő vízben puhára főzzük, úgy, hogy az első víz, ha felforrt leöntjük, a második vízzel főzzük puhára. A babot előző este átválogatjuk, beáztatjuk vízbe, úgy,

26

hogy a víz bőven ellepje a babot. A babot leszűrjük, feltesszük főni annyi vízbe, hogy éppen ellepje. Az öt gerezd fokhagymát picire vágjuk, hozzátesszük főni. Utána mindig a csülök főzővizéből öntünk rá pótlásnak amíg puha lesz. A két főzési műveletet csinálhatjuk egyszerre. Sót csak akkor tegyünk még bele, ha a csülöklétől nem lesz elég sós. Ha a bab is puhára főtt, egy kanál zsírból, két kanál lisztből rántást készítünk, ha megpirult, tűzről levéve beletesszük a pirospaprikát és berántjuk a főzeléket.

Héreg Tormáné Forgácsfánkja Hozzávalók: 5 tojás sárgája, 2 dl tejföl, csipetnyi só, egy kanál porcukor, egy kis rum, 40 dkg liszt. Elkészítés: Összegyúrom az alapanyagokat, lehet, hogy kell még bele egy kis liszt. Négy gombócot formálok, sorban metélt vastagságúra nyújtom. Négyzeteket szaggatok derelyeszaggatóval, a közepüket két helyen bevágom. Forró olajban kisütöm, porcukrozom. Lenke néni Bodzaszörpje Egy 5 literes üvegbe 5-6 szép bodzavirágot, kisebb csomag citrompótlót, késhegynyi szalicilt teszünk. Lezárjuk az üveget és kitesszük az ablakba. Vigyázzunk, hogy a macska le ne verje. 4-5 napig érleljük, majd leszűrjük. Ezután, amilyen édesre szeretnénk, annyi cukrot tegyünk bele, kb. 1 kilónyit, ha több az sem baj. Jó friss, meleg pecsenyéhez kiváló ital, de a vörösbor jobb.

Krumplis gombóc Hozzávalók: 1 kg burgonya, 30 dkg liszt, só. Elkészítés: A krumplit hajában megfőzzük. Megpucolva krumplinyomón átnyomjuk. Hozzágyúrjuk a 30 dkg lisztet, ízlés szerint sózzuk. Gombócokra formázzuk. Forrásban levő vizet megsózzuk, beletesszük a gombócokat, ha feljönnek a víz tetejére, még 10 percig főzzük, és szűrőbe téve kivesszük a vízből.

Gyermely Vörös boros vaddisznó pörkölt erdei vargányával Hozzávalók: 1 kg vaddisznó comb, 30 dkg vargánya gomba, vöröshagyma, fokhagyma, olaj, fűszerek, vörösbor. Elkészítés: A húst pörkölt alapra feltesszük. Kicsit pirítjuk a gombával együtt, majd fűszerezzük. Annyi vizet öntünk csak rá, hogy le ne égjen, mert a gomba elég sok levet ereszt. Lassú tűzön pároljuk. Mikor a hús már félig megpuhult, függően attól, men�nyi lé van rajta vörösborral megöntözzük. (kb. 2 deci). Lefedve puhára főzzük. Tésztával és csírával tálaljuk.

Szomód Minden évben ősszel rendezik meg zenei fesztiváljukat, a Musikfestet, ahol az asszonyok, lányok süteménykészítésben versengenek. A benevezett süteményekről évente kiadványt is jelentet meg a német kisebbségi önkormányzat, így mentik meg a feledéstől a hagyományos sváb süteményeket. Most egy tipikus, egyszerű sörkorcsolya receptjét közöljük.

Flézl - Veszprémi Károlyné receptje Hozzávalók: ½ kg liszt, 2,5 dkg élesztő, 3,5 dl tej, 1 db tojás, 1 evőkanál kristálycukor, 1 teáskanál só, 1 dl étolaj, őrölt kömény. Elkészítés: A hozzávalókból szokásos módon kelt tésztát gyúrunk. Amikor a tészta megkelt, rudakat sodrunk belőle, ezeket megcsavarjuk, megkenjük tojással és megszórjuk köménnyel. Előmelegített sütőben kb. 200 °C-on megsütjük.

Tarján A német nemzetiségi hagyományőrző csoport gyűjtést végzett a Tarjánban régen is készített süteményekből, 2010-ben naptárban jelentették meg. Soiz flesn Hozzávalók: 1 kg liszt, 12,5 dkg margarin, 2 dl olaj, 1 ek só, 6 dl tejföl, 5 dkg élesztő. Kenéshez: 1 tojás sárgája, tejföl, nagy szemű só, köménymag/ szezámmag/mák. Elkészítés: A hozzávalókból tésztát gyúrunk, és meleg helyen pihenni hagyjuk. Ha megkelt, gyúródeszkára borítjuk, nagyobb diónyi darabokat levágunk, és vékony rudakat formázunk, copfot fonunk belőle. Tepsire rakjuk. A kész tészta tetejét a tejföllel elkevert tojássárgájával megkenjük, konyhasóval, és valamilyen maggal megszórjuk. 200 C fokon megsütjük.

Spitzbuam – legényfogó Hozzávalók: 50 dkg liszt, 18 dkg porcukor, 2 csomag vaniliás cukor, 20 dkg zsír, 3 egész tojás, 1 sütőpor, egy kis pohár piros tejföl, 1 csipet só, reszelt citromhéj, lekvár, dió. Elkészítés: A lekvár és dió kivételével az alapanyagokat összegyúrjuk, majd fél órát pihentetjük. A tésztát kinyújtjuk 1 cm-esre és a tepsit kibéleljük vele. Megkenjük vastagon lekvárral, megszórjuk az apróra

27

vágott dióval. A tészta másik feléből vékony rudakat sodrunk és átlósan, kb. 3 cm távolságban befedjük a tésztát, majd a másik irányból is, hogy rácsot kapjunk. 200 °C fokon megsütjük. Tálalás előtt kockákra vágjuk, porcukorral megszórjuk.

ellepje. Az alkotóelemeket főzzük puhára, majd vegyük ki a levesalapból, hagyjuk kihűlni és szeleteljük vékony csíkokra. A leves alaplét (korábban ez volt az abalé) sűrítsük be egy vékony rántással. A rántás elkészítéséhez a sertészsírt felhevítjük, beleszórunk lisztet és zsemleszínűre pirítjuk, ekkor félrehúzzuk, beleszórjuk a piros fűszerpaprikát (a paprikával már nem pirítjuk, mert különben keserű ízű lesz), felöntjük hideg vízzel és csomómentesre keverjük. Az így elkészített rántást beleöntjük a forró alaplébe. Ebbe helyezzük a felszeletelt belsőségeket és összeforraljuk. Ízlés szerint ecettel ízesítjük, kenyérrel kínáljuk, de önmagában is nagyon finom.

Vértestolna

Disznóvágáshoz kötődő ételek Vértestolnán beküldő: Scneider Ferencné

„Este a disznótoros vacsorán bőségtálak voltak: savanyú leves, toros káposzta, sült és főtt húsok, hurka, kolbász, savanyúság (házilag eltett uborka, paprika) és persze édesség, ami általában valamilyen gyümölcsbefőtt vagy rétes volt. A savanyú levest, melyet itt szeretnék bemutatni mindig készítettek nagymamámék, ez a disznótor elengedhetetlen étele volt. A leves különlegessége abban rejlik, hogy alaplének abálét (abálás során keletkezett húslé) használták. Az abálás folyamatos, forráspont alatti 95 °C-on történő hőkezelést, főzést jelent(forrás:www.hunniakristaly.hu/gasztronomia. htm). A katlanban főzték meg a belsőségeket (szív, máj, vese, tüdő, fejhús és bőrke) miután kivették az alapanyagokat a húslét használták fel leves alapjának. Mivel, napjainkban már csak ritkán vannak disznóvágások így azt gondolhatjuk, hogy ezt a levest nehéz elkészíteni, én mégis azt javaslom, minden háziasszonynak, hogy próbálja ki bátran az alábbiakban leírtak alapján.” Savanyúleves – Vértestolna (Schneider Ferencné) Hozzávalók: 30 dkg sertésmáj, 30 dkg sertés lapocka, 1 db sertésszív, 2 db sertésvese, 3 db babérlevél, só, bors, pirospaprika, 3 evőkanál sertészsír, 2 evőkanál liszt, ízlés szerint ecet. Elkészítés: Vegyünk egy nagy fazekat, tegyük bele a belsőségeket, a fűszereket és öntsük fel annyi vízzel, hogy

28

Kocsonya (svábul: szujc) Beküldő: Csillagvirág Vendégház, Vértestolna Hozzávalók: 4 db sertésláb, kb. fél csülök, 2 db börke, 2 szál sárgarépa, 2 szál petrezselyemgyökér, 3 fej vöröshagyma, 1 fej fokhagyma, só, egész bors. Elkészítés: A húsokat alaposan megtisztítjuk, aztán feltesszük főni. Kevesebb vízben kell, mintha levest készítenénk. Amikor forr, leszedjük a tetején képződött habot, majd beletesszük a zöldségeket és a fűszereket. Sokáig főzzük, úgy hogy lassan forrjon. Ha puha a hús, levesszük a tűzről és leszűrjük. Előkészítjük a tányérokat és először kirakunk mindegyikre húst, aztán a zöldségeket, végül a levet rámerjük. Ezután hideg helyre rakjuk, hogy megdermedjen. Régen sült krumplival, kenyérrel ették vacsorára ezt az ételt. Szívesen fogyasztottak hozzá lila hagymát ecettel.

Által-ér mente

Agostyán A település külterületén található Ágoston-ligeti ökofaluban több tematikus programot is szerveznek. Vannak állatokhoz, gyógynövényekhez, alternatív energiahasználathoz, régészethez, ősi mesterségekhez kötődő bemutatók, túrák. A „Séta utcai ruhában a középkorban„ című program keretében az alábbi ételeket megkóstolhatják a résztvevők, valamint minden hónap második szombatján a kenyérsütést is kipróbálhatják az érdeklődők. Minden program előzetes megbeszélés alapján, 10-15 fő feletti létszámnál indul. Érdeklődni a 06-30-419-50-80 telefonszámon lehet. Középkori alakor lepényke Hozzávalók: 10 dkg alakor liszt (teljes őrlésű), 2-2,5 dl víz, csipetnyi só, egy kiskanál olaj, késhegynyi szódabikarbóna. Elkészítés: A liszthez (benne a szódabikarbóna elkeverve) a folyamatos keverés mellett adjunk hozzá az összes vizet, hagyjuk állni 1 óra hosszat, pihenés után adjuk hozzá az olajat, majd jó minőségű serpenyőbe süssük ki a lepényeket. (a tésztából csípjünk le egy darabot, gömbölyítsük és lapítsuk le a lisztes deszkán) A jó lepény 2-3 mm vastag mind a két oldalát át kell sütni. Szilvalekvárral édesen, fokhagymával, tejföllel sósan fogyaszthatjuk. Almás pite Pitetészta (tojással), de lehet tojás nélkül is. Hozzávalók: 25 dkg alakor liszt (teljes őrlésű),15 dkg barna cukor, 1 dl olaj, 1 tojás, 2,5 dkg élesztő, 1,5 dkg langyos víz. Töltelékhez: 1-1,5 kg alma durvára reszelve, ízesíthetjük kevés cukorral, mazsolával, dió darabokkal, őrölt fahéjjal, citromhéjjal. Elkészítés: A tésztát két részre osztjuk, az egyik felét elnyomkodjuk egyenletesre a tepsibe (vagy nyújtsuk ki, akkorára mint a tepsi mérete), hintsük meg kevés morzsával, az alma keveréket tegyük rá egyenletesen elosztva, majd a másik lapot, vagy rácsokat sodorjunk rá, kenjük be tojásfehérjével és előre melegített kemencébe (gáz tűzhelyen) süssük meg (180 °C).

Tárkonyos malacleves (középkori) Hozzávalók: Végy egy fél bio-malacot (4-6 kg), 5-6 fej hagymát, 1 fej édes káposztát, 10 szál sárga répát, gyökeret, 1 nagy zeller gumót, 2 csokor zeller levelet, 2 csokor petrezselyem levelet, 20 dkg magalica zsírt, 5 dl tejfelt. Elkészítés: Az üstben, (bográcsban) a hagymát üvegesre megpirítjuk, rátesszük a nagyobb darabokra vágott malachúst (bőrösen), 15-20 percig dinszteljük a húst, majd beletesszük a feldarabolt káposztát, a zöldséget és a 2 nagy csomó tárkonyt, kevés sót. Felöntjük vízzel, és lassú tűzön főzzük, míg a malachús leválik a csontjáról. Kemencében sült kovászos kenyérrel, fokhagymás, vagy petrezselymes tejföllel, kínáljuk.

Dunaalmás

Pap Éva gyűjtése

A Dunaalmáson született, és a mai napig is itt élő, ma már hetven év feletti háziasszonyoktól kértem segítséget. A visszaemlékezések alapján a családok a kertben megtermelt zöldség és gyümölcsféléket, illetve a ház körül tartott állatokat felhasználva készítették ételeiket. A hétköznapokban az alábbi ételek kerültek az asztalra: 1. Levesek: borsó,- krumpli,- bab,- gulyás,- tejes,- becsinált és húsleves. 2. Főzelékek: bab, krumpli, kelkáposzta, paradicsomos káposzta és paradicsomos krumpli, valamint székelykáposzta. 3. Tésztafélék: szilvás gombóc, káposztás, krumplis, mákos, diós, grízes, és túrós változatokban. 4. Disznóvágáskor: töltött káposzta

29

Hétvégén: Hús több formában: rántva, sütve, fasírtnak. Mákos és diós kalácsot, buktát sütöttek. Ünnepeken finomabb sütemények készültek. Két olyan receptet is kaptunk, amit biztosan elkészítettek hetente. Krumpli kása Hozzávalók: 1 kg krumpli, 6 dl víz, 4-5 kanál liszt, só. Elkészítése: A meghámozott krumplit 6 dl sós vízben megfőzzük. Majd a krumplit 4-5 evőkanál liszttel folyamatos adagolás mellett összetörjük, és rövid ideig még összefőzzük. (Régen félrehúzták a sparhelt szélére a serpenyőt, és finoman „sült”.) Babkása Elkészítése: alapvetően hasonlít a krumpli kásához, csak itt az alap a bab. Mielőtt azonban végleg elkészítenénk egy főtt krumplit is összetörünk, hogy „selymesebb” legyen a kása állaga. Feltétek: – Hagyma: A felszeletelt hagymát zsíron megdinszteljük. – Liba(tyúk) tepertő – Sült vér hagymás zsíron dinsztelve

Kocs Kocsi Dödölle Hozzávalók 10 személyre: 40 dkg búzadara, kb. 20-25 dkg finomliszt, só, 6 dl tejföl, 60 dkg túró. Elkészítés: A forrásban lévő vízbe beleengedjük a búzadarát, majd a lisztet, sót. Betörjük, mint a krumpli kását. Zsírt melegítünk, a kanalat belemártjuk a zsírba, és ezzel a kanállal szaggatjuk ki. Egy sor dödölle, majd rá a túró, tejföl, ezt rétegesen lerakjuk. Ízlés szerint lehet édes, vagy sós jellegű.

Vendégeink érkeztek Olasz vendégeink a 3 napos főzőtanfolyamon 3 féle menüt készítettek el nekünk. Ezek közül bemutatjuk azokat, melyeket a magyar konyhába is ajánlunk. Egyes alapanyagokat a dél-olasz térségből hoztak, de helyettesíthetőek az itthon is beszerezhető hasonló jellegű termékekkel. Ezek a következők: – konzervparadicsom – hámozott paradicsomkonzerv: pelati, – nduja – csípős szalámikrém – tésztafélék – tojás nélküli durumtészta – sajtok – érett juhsajt, mozzarella sajt Fileja (tészta) paradicsommal és nduja-val Alapanyag 10 személyre: 1 kg tojás nélküli durumtészta, 2 kg konzervparadicsom, 3 gerezd fokhagyma, 20 dkg szalámikrém, 1 dl extraszűz olivaolaj, oregánó, bazsalikom, 10 dkg parmezán jellegű sajt. Elkészítés: Először a szószt készítjük el. Ehhez a pelatit összeturmixoljuk. A fokhagymát megpucoljuk, kicsit bevágjuk a gerezdeket, és az olivaolajon felforrósítjuk. Beleöntjük a paradicsompürét, amit kb. 10 percig főzünk össze, csak annyit keverve, hogy ne égjen le. Ezután beletesszük a szalámikrémet, a fűszereket, összekeverjük. Most már kevergetés nélkül fő kb. 15-20 percet. Amikor a tészta kb. 15-20 perc főzés után – még roppanós, de már nem nyers – megfőtt, a forró mártásba forgatjuk, és megszórjuk a reszelt sajttal. Összekeverjük, forrón tálaljuk, fogyasztjuk.

Tészta babbal Alapanyag 10 személyre: 2 kg fehér nagy szemű bab, 1 kg tojás nélküli durumtészta, 1 kg konzervparadicsom, 3 gerezd fokhagyma, 10 dkg szalámikrém, 1 dl extraszűz olivaolaj, oregánó, 5 dkg parmezán jellegű sajt. Elkészítés: A babot előfőzzük, amibe félidőben beleöntjük a paradicsomkonzervet, és fokhagymát. Készre főzzük.

30

A tésztához a szószt elkészítjük, mint tegnap, csak kevesebb paradicsommal és ndujaval: a pelatit összeturmixoljuk. A fokhagymát megpucoljuk, kicsit bevágjuk a gerezdeket, és az olivaolajon felforrósítjuk. Beleöntjük a paradicsompürét, amit kb. 10 percig főzünk össze, csak annyit keverve, hogy ne égjen le. Ezután beletesszük a szalámikrémet, a fűszereket, összekeverjük. Most már kevergetés nélkül fő kb. 15-20 percet. Amikor a tészta kb. 15-20 perc főzés után – még roppanós, de már nem nyers – megfőtt, a forró mártásba forgatjuk, és megszórjuk a reszelt sajttal. Összekeverjük, majd a babhoz öntjük. Forrón tálaljuk, fogyasztjuk.

Kecskehús mártásban krumplival Alapanyag 10 személyre: 4-5 kg csontos gidahús, 2 kg krumpli, 3-4 gerezd fokhagyma, pepperoni csípős paprika, oregano, 2 dl olivaolaj, 1 dl fehér bor. Elkészítés: A gidahúst feldaraboljuk, nagyobb fazékba tesszük, majd annyi hideg vizet öntünk rá, ami ellepi a húst. Tegyük a főzővízbe fűszereket, olajat, fehérbort. Majdnem készre főzzük (kb. 1-2 óra a gida korától függően), majd amikor majdnem kész, ráöntjük az előfőzött, nagyobb kockákra vágott krumplit levétől leszűrve, amivel készre főzzük. A krumpli majdnem szétmállik a szaftban. Még szórunk rá ízlés szerint fűszereket, összekeverjük, és pihentetjük tálalásig. Göngyölt marhahús Alapanyag 10 személyre: 1,5 kg szeletelt marharostélyos, de lehet borjú is. Annyi szelet mortadella felvágott, és provola (mozzarella jellegű) sajt, amennyi a hússzelet. Elkészítés: A húst vékony szeletekre vágjuk, és kikloffoljuk. Minden szelet húsra ráhelyezünk egy szelet felvágottat és a sajtszeletet, majd felgöngyöljük, és fogpiszkálóval összetűzve tepsibe helyezzük. Meleg sütőben kb. 1 óra alatt megsütjük. Gombás rizottóval kínáljuk.

Túrós finomság Alapanyag 10 személyre: 1 kg rikotta (dobozos túró), 15 dkg porcukor Elkészítés: Az alapanyagokat habverővel símára, habosra keverjük, majd pár órára a hűtőszekrénybe tesszük.

Pignolata (speciális olasz ünnepi édesség) Alapanyag 10 személyre: 1 kg liszt, 5 tojás, 2 dl tej, 2 dl-es pohárnyi kristálycukor, pici só, diónyi zsír, szárított élesztő vagy sütőpor, reszelt lime és narancs héja, sertészsír a sütéshez, 1 kg méz a golyócskák bemártására, tortadara. Elkészítés: A liszt kivételével az alapanyagokat alaposan kikeverjük habverővel. Ezután a lisztet hozzáadjuk, majd begyúrjuk kemény tésztának. A tésztából kisebb darabokat vágunk, amiket kezünk alatt kisodrunk henger alakúra, majd kisebb darabokra vágjuk. (olyan lesz, mint a nudli, csak golyó méretű). Ezeket a forró zsírba dobjuk, és aranybarnára sütjük. Amikor kihűlt, az olvasztott mézbe forgatjuk a golyócskákat, megszórjuk ízlés szerint tortadarával, vagy aprított mandulával, és húsvétkor a tálcán tojás alakú formára alakítva tálaljuk.

31

Kalandozás a helyi termékek és ízek világában a Vértes-Gerecse Közösség területén

Recommend Documents