KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
Kaposvár, 2004. április Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
1
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 3 1./ KÖRNYEZETKIALAKÍTÁSI JAVASLAT ........................................................................ 4 1.1./ A települési környezet természeti és művi elemei ......................................................... 5 1.11./ Környezeti elemek védelme..................................................................................... 8 1.111./ Föld - Felszínalatti víz védelem ......................................................................... 9 1.113./ Felszíni víz védelem......................................................................................... 15 1.114./ Levegőtisztaság-védelem ................................................................................ 15 Levegőminőségi határértékek .................................................................................. 16 Kibocsátási határértékek .......................................................................................... 16 A közlekedés okozta légszennyezés......................................................................... 17 Egyéb légszennyezők ............................................................................................... 18 1.115./ Zaj- és rezgésvédelem ...................................................................................... 18 1.116./ Parkterületek, sport- és temető terület, különleges területek ........................... 19 1.117./ Élővilág: növényzet, állatvilág......................................................................... 19 2./ KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLAT (VÍZ, SZENNYVÍZ, CSAPADÉKVÍZ, ENERGIA) .. 20 2.1./ Vízellátás...................................................................................................................... 20 2.2./ Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás ........................................................................ 20 2.21. Tervezett szennyvízelvezetés .................................................................................. 22 2.3./ Csapadékvíz elvezetés.................................................................................................. 24 2.4./ Gázellátás ..................................................................................................................... 24 2.5./ Villamos energiaellátás ................................................................................................ 25 2.6./ Hírközlés ...................................................................................................................... 25
Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
2
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
BEVEZETÉS Kaposvárt Barccsal összekötő út (korábban vasút is volt) mellett fekvő 2735 lakosú nagyközség, a környező kis települések központja. Működik itt 128 vállalkozás, 40 kiskereskedelmi bolt, 14 vendéglátóhely, 13 ezer kötetes könyvtár. A település fejlődése a 18. század végén kezdődött. 1925-ös adatok szerint működött két gőzmalom, 30-40 munkást foglalkoztató gőztéglagyár. Volt gazdakör, iparoskör, dalos egylet, mozi, könyvtár. Római katolikus temploma 1840-ben épült, a református templom 1906-ban KADARKÚT nagyközség Kaposvártól délre, 18 kilométerre fekszik. Közigazgatási, oktatási központ, de közúti közlekedési csomópontnak is tekinthető. A településtől szinte egyforma távolságra van északra Kaposvár, délre Szigetvár, nyugatra Nagyatád. A Kaposvár- Barcs közötti vasútvonal megszűnésével a környező településekkel, a sűrűn közlekedő buszjáratok kötik össze. Címerében az Y alakú szürke sáv a község fontos útelágazási központjára utal. A két alsó mezőben lévő kalászok a mezőgazdálkodás jelentőségét fejezi ki, a felső, középső mezőben levő oroszlán a kettős kereszttel a harciasságot jelzi, a hajdani katolikus, református ellentéteket szimbolizálja. A község a zselici dombság és a belső somogyi dombság határán fekszik. A helyiek úgy tartják, hogy a községet átszelő Kaposvár - Lad - Szigetvár közút jelenti a határvonalat a két tájegység között. A közúttól keletre a dombos vidék, inkább a kötöttebb, agyagos talaja jellemzőbb. A nyugatra elterülő síkvidék talaja homokos. Így nemcsak a domborzati s a talajviszonyok átmenetiek, hanem az éghajlata is, a keleti részen érvényesül a Zselic csapadékosabb, kissé mediterrán hatása, a nyugati rész viszont szárazabb, fagyzugosabb. Határának egy része természetvédelmi terület. A községtől nyugatra, Mike irányába 100-130 ha -os , tőzeges ősláp található, Rengő néven.. A 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 3. § (3) pontja értelmében a településszerkezeti tervekhez kötelező alátámasztó szakági munkarészeket kell készíteni az alábbi felsorolás szerint: 1. a tájrendezési javaslat 2. a környezetalakítási javaslat (a települési környezet természeti és művi elemei: a víz, a levegő, a föld, a klíma, az élővilág és az épített környezet, továbbá azok egymásra hatása) 3. a közlekedési (hálózati és keresztmetszeti), 4. a közművesítési javaslat (víz, szennyvíz, csapadékvíz, energia), és 5. a hírközlési javaslat (távközlés, műsorszórás) Ez a szakági alátámasztó munkarész a környezetalakítás legfőbb elemeivel a víz-, a levegő-, a föld-, a zaj-és rezgésvédelemmel összefüggő javaslatokkal és a közművesítési javaslatokkal foglalkozik. A tájrendezésre és a közlekedésre, illetve a kulturális örökség védelmére külön önálló alátámasztó munkarész készül. Ez a fejezet tehát a 2., 4. és 5. pontokban tett előírások teljesítése érdekében készül. Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
3
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
1./ KÖRNYEZETKIALAKÍTÁSI JAVASLAT
A településrendezés célja a települések terület - felhasználásának és infrastruktúrahálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme. E cél biztosítása érdekében készül a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és rendelettel fogad el. A településszerkezeti terv készítése során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, figyelembe véve többek között a környezetvédelem, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő a talaj és az élővilág védelmére. A településen megtalálható és megvalósítandó létesítményeket és azok funkcióit úgy kell meghatározni, hogy a környezet-használat során -
a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzhető legyen a környezetszennyezés, kizárja a környezetkárosítást
A környezetet terhelő tevékenység, ezen belül a levegőszennyezés, a hulladékok elhelyezése, a talaj - és vízszennyezés a települést és környékét károsíthatja, míg a zajterhelés közvetlenül az ott élő embert. A károsító hatások elkerülése és a terhelés minimalizálása érdekében szükséges a környezetvédelmi vizsgálatok eredményeinek beépítése a tervbe, illetve az előírások betartása a településüzemeltetés során. A környezet védelmének általános szabályait meghatározó 1995 évi LIII. törvény alapján a települési önkormányzatoknak környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási programot is kell készíteni (pályázatos pénzeszközök megszerzéséhez előírás lesz a programok megléte, pályázathoz csatolása), a képviselőtestületnek elfogadni, majd az azokban foglaltakat végrehajtani és végrehajtatni. A programokat a településrendezési tervekkel összhangban kell kialakítani.
Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
4
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
1.1./ A települési környezet természeti és művi elemei Az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre. A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településrendezési tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait fel kell tárni és értékelni. A települések területén a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján a rendezési tervben övezeteket kell meghatározni. Az egyes övezetekben folytatható tevékenységek a külön jogszabályban a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterület megléte és a védelmi előírás megtartása esetén engedélyezhetők. A kijelölt védőterületen vagy védőtávolságon belül az adott övezet rendeltetésével össze nem férő tevékenység - külön védelmi intézkedés nélkül - nem folytatható. Magyarországon a létesítmények megvalósításához (rendezési terv előírásai szerinti telepítéshez, pályázatokhoz) be kell nyújtani egy környezetvédelmi munkarészt, amelyben a 85/337/EGK irányelv előírásaihoz hasonló módon össze kell foglalni a tervezett projekt környezeti vonatkozásait. Ezért tartottuk fontosnak röviden bemutatni, hogy hazánkban a hatásvizsgálati eljárás hogyan folyik le, és a tervezett tevékenységekre milyen szabályozás vonatkozik. A hatásvizsgálat az EU-hoz való csatlakozással rendkívül fontos eleme a különféle beruházások megvalósításának és a környezetvédelem területén napjainkban érvényes környezetvédelmi előírásoknak, szabályozásoknak. Tekintettel arra, hogy a fogalom nem eléggé ismert, feltétlenül fontosnak tartunk ezen a helyen egy ismertetést magáról a hatásvizsgálatról és a vele kapcsolatos hazai szabályozásokról. A létesítéseket környezeti hatásvizsgálati eljárás kell megelőzze, melynek szabályai a következők. Magyarországon 1984-ben került bevezetésre a környezeti hatásvizsgálati eljárás, ekkor azonban még csak bizonyos beruházástípusokra alkalmazták. Átfogó hatásvizsgálati jogszabály 1993. óta létezik. Jelenleg hazánkban a környezeti hatásvizsgálat elvégzését az 1995 évi LIII. törvény írja elő. A hazai szabályozás a 85/337/EK irányelv figyelembe vételével került kialakításra. A 97/11/EK irányelv módosította az európai szabályozást, és a változtatások között voltak olyan - tartalmilag nem túl jelentős – módosítások, amelyekhez Magyarországnak is alkalmazkodnia kellett. Ezért a hatásvizsgálatok szabályozásáról szóló rendeletet 2001. elején megváltozott, az új jogszabály („A környezeti hatásvizsgálatokról szóló 20/2001(II.14.) sz. Korm. rendelet) már teljesen harmonizál az EU jogszabályokkal. Az EU irányelvnek megfelelően a hazai szabályozás is a környezetre jelentős hatást gyakorló beruházásokra írja elő a hatásvizsgálat elvégzését. A környezeti hatásvizsgálati eljárás bonyolult és összetett, így természetes, hogy az EU tagországok szabályozása is jelentős különbségeket mutat. Az irányelv ezért csak egyes elemeiben tartalmaz konkrét követelményt, sok kérdésben mód van választani különböző megoldási lehetőségek között.
Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
5
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
Magyarországon a környezeti hatásvizsgálat egy önálló környezetvédelmi engedélyezési rendszer része, ami szigorú megoldásnak számít. A hatásvizsgálat-köteles tevékenységekre tehát a kérelmezőnek környezetvédelmi engedélyt kell szereznie. Ennek az engedélynek meg kell előznie minden egyéb hatósági engedélyt. Az engedélyező hatóság nálunk a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség. Mivel a felügyelőség a környezetvédelem körébe tartozó minden kérdésben nem lehet kompetens, így köteles a hatásvizsgálati eljárásba bevonni a természetvédelmi hatóságot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, valamint adott tevékenység és a hatások függvényében más érintett szakhatóságokat is. A magyar hatásvizsgálat egyaránt kiterjed a tervezett beruházás létesítésének, működésének és a tevékenység felhagyásának hatásaira. A hatásvizsgálat folyamán nem csupán az alap-tevékenységet kell vizsgálni, hanem minden olyan kapcsolódó műveletet, ami nélkül az alaptevékenység folytatása nem lehetséges. (Például a tevékenység telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítást és raktározást.) A magyar rendszerben, a környezeti hatásvizsgálat előkészítő, és – szükségessége esetén – részletes vizsgálati szakaszból áll. Ennek megfelelően a kérelmezőnek a hatásvizsgálati eljárás folyamán, az egyes szakaszok eredményeit előzetes környezeti tanulmányban (EKT), illetve részletes környezeti hatástanulmányban (RKHT) kell bemutatnia. A hazai szabályozás a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek körét hasonlóan az EU irányelvhez - lista formájában határozza meg. A hazai lista az EU listához hasonlóan két részből áll. A lista „A” részében szereplő tevékenységek mindig részletes hatásvizsgálat kötelesek (tehát elkészül rájuk az EU jogszabályokban meghatározott környezeti hatástanulmány). A „B” listán szereplő tevékenységek kötelezően „csak” az eljárás előkészítő szakaszába kerülnek, amelynek végén az előzetes környezeti tanulmány (EKT) alapján a környezetvédelmi felügyelőség az alábbi döntéseket hozhatja: - részletes tanulmány készítését írja elő, - az előzetes tanulmány információi alapján megadja a környezetvédelmi engedélyt, - vagy elutasítja a kérelmet. Az előzetes környezeti tanulmány már tartalmazza az EU vonatkozó irányelve tartalmi követelményeinek nagy részét, de e szakasz elsődleges célja a tevékenység tervezésének korai fázisában rendelkezésre álló információk alapján a kizáró tényezők keresése elsősorban a telepítési hely vagy helyek szempontjából. Az előzetes környezeti tanulmány feltételeket nyújt a továbbtervezés számára, és előrejelzi azokat a kérdéseket, amelyekkel - szükség esetén - a részletes hatásvizsgálati szakaszban foglalkozni kell. E szakaszban készülő tanulmány az
Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
6
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
egyes EU országok joggyakorlatában alkalmazott „szűrés” (screening) fázisnak felel meg, de tartalmilag mélyebb elemzést igényel. Az EKT alapján, a környezetvédelmi felügyelőség a vonatkozó EU Irányelv III. függelékében meghatározott szempontoknak teljes mértékben megfelelő, a magyar hatásvizsgálati jogszabály (20/2001) 4. mellékletében szereplő szempontok szerint dönti el, hogy szükséges-e a részletes (az EU jogszabály által előírt) környezeti hatástanulmány készítése vagy sem. A felügyelőség – amennyiben szükséges - az előzetes környezeti tanulmány alapján meghatározza részletes tanulmányban vizsgálandó kérdéseket. A fentiek alapján az előkészítő hatásvizsgálati szakasznak az is a célja, hogy a felesleges tervezési munkákat megelőzze, megakadályozza, illetve magát a tervkészítést befolyásolja. A részletes vizsgálati fázis célja a lényegesnek ítélt hatásoknak (környezeti állapotváltozások) a mindenkori tudományos ismeretekhez mért lehető legpontosabb becslése és elemzése. A részletes környezeti hatástanulmány a környezeti elemeket és rendszereket ért hatásokat összegzi és értékeli, majd ezek alapján javaslatokat tesz a tevékenység megvalósítására vonatkozóan. Az érintett lakosság tájékoztatása, bevonása az előkészítő szakasz végén a telepítés helye szerinti, illetve az ezzel szomszédos önkormányzatoknak megküldött környezeti tanulmányok megtekinthetőségének és véleményezésének biztosításával, a részletes szakasz végén pedig a részletes hatástanulmány közérthető összefoglalójára épülő közmeghallgatással történik. A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint közterületen történő közhírré tétellel is elő kell segíteni, hogy a lakosság tudomást szerezzen a tervezett tevékenységekről. A környezeti tanulmányt a lakosság, illetve a civil szervezetek az önkormányzatokon megtekinthetik és panaszukkal, kifogásukkal az önkormányzat jegyzőjéhez fordulhatnak, aki ezt továbbítja a felügyelőség felé. Az eljárás végén a felügyelőség – figyelembe véve a szakhatósági állásfoglalásokat, valamint az érintettek véleményét - vagy megadja a környezetvédelmi engedélyt, vagy elutasítja a kérelmet. Az engedély mindig tartalmazza a tevékenység gyakorlására vonatkozó környezetvédelmi feltételeket is. A hatásvizsgálati eljárás magyar és EK szabályozását összehasonlítva megállapítható, hogy a magyar eljárás szélesebb az EK irányelvben értelmezettnél, mivel előbbi magába foglalja az előkészítő (szűrő) szakaszt is. Ebben az előkészítő szakaszban a környezeti hatások olyan szintű vizsgálata történik meg, hogy a környezetvédelmi engedély már ezek eredménye alapján kiadható lehet a „B” listán szereplő tevékenységekre.
Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
7
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
1.11./ Környezeti elemek védelme KADARKÚT „Magyarország kistájainak katasztere” (szerk.: Marosi S. – Somogyi S., 1990.) szerint a Kelet-Belső-Somogy kistájon helyezkedik el. A kistáj legfontosabb gazdaságföldrajzi jellemzőit a következő táblázatban foglaljuk össze.
belterület szántó kert szőlő rét, legelő erdő vízfelszín egyéb (pl. ártér, bánya) fentiekből védett teljes terület (km2)
Tszf-i magasság Típus Átlagos relief
Kelet - Belső - Somogy Területi megoszlás % ha 3,3 5 000 60,0 90 000 1,1 1 500 1,2 1 800 3,3 5 000 41,2 45 000 0,70 1 000 0,5 700 0,4 600 1 500 (középtáj 52%-a, a nagytáj 12,2%-a) Domborzati viszonyok 150-170 m hordalékkúp síkság változó, 30-120 m/4 km2
Felszín alatti rétegek Felszíni rétegek
Földtani adottságok homok-agyagrétegekből álló pannóniai üledéksor kavicsos-murvás folyóvízi homokok, lápi tőzeges-kotus rétegek
Főbb típusai Termékenységük Ált. jellemzés
Talajtani adottságok döntően homok talajok ált. közepesnél valamivel rosszabb (V.-VI. oszt.) mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, közel van a nedves éghajlathoz
Évi napfénytartam Évi középhőm. Évi átlag csapmenny. Hótakarós napok Ariditási index Uralkodó szélirány Átl. szélsebesség Vízfolyások Tavak Talajvíz Rétegvizek
Éghajlat, Vízrajz 1950-2000 óra, nyáron 780-790 órán át, télen 190-195 órán át süt a nap 10 –10,3°C 700-750 mm 35 nap 0,90-1,00 É-i és DNy-i 3 m/s körül Lábodi-Rinya, Komlósdi patak 40 különféle tó pld.Farkas-tó 2-4 m közötti, szulfátos és nitrátos mennyisége 1-1,5 l/s.km2, artézi kutak 100 m alatti mélységűek
Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
8
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
Növényzet Flórajárás Fontosabb potenciális társulásai Erdőgazdaság Mg. fő növényei
Somogyi flórajárás gyertyánosok, bükkösök, cseres tölgyesek, égeres erdők kemény- és lágylombos erdők búza, kukorica, vöröshagyma
1.111./ Föld - Felszínalatti víz védelem A talaj és a víz védelme kiterjed a föld felszíni és felszín alatti rétegeire. Az egészséges életfeltételek biztosítása érdekében a földben, vagy a föld felszínén csak olyan anyag helyezhető el, valamint csak olyan tevékenység végezhető, amely a földet valamint a környezeti elemeket, a felszíni és a felszín alatti vizeket nem szennyezi, nem károsítja. A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Kormány rendelet 16.§-a kimondja, hogy a szennyvízkibocsátással kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket a kibocsátó számára a vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységek esetében vízjogi engedélyben kell meghatározni. A kibocsátási követelményeket a) környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó kötelezett tevékenységek esetén környezetvédelmi engedélyben, b) a Kormány által külön rendeletben meghatározott egyes létesítmények tekintetében, egységes környezethasználati engedélyben, c) környezetvédelmi-felülvizsgálat elvégzése esetén a környezetvédelmi működési engedélyben kell meghatározni. A befogadóba vezethető szennyező és mérgező anyagokra vonatkozó határértékeket is a 203/2001. (X. 26.) Kormány rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól írja elő. A 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól 1. számú melléklete szerint a Területi lehatárolás-t a 3. Általános, a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Kormány rendelet szerint kell megállapítani.
Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
9
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
Felszíni szennyezésre érzékeny területek: A közigazgatási területet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. számú melléklete az Érzékeny természeti területekkel érintett települések I. Kiemelten fontos ÉTT-ek térségei közé sorolja (4.1.2. pont) . A kijelölés célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. A tervezett ÉTT kijelölés azt jelenti, hogy ahol jelentős az extenzív mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken található élőhelyek száma, de a természeti, táji és kultúrtörténeti értékek jelentősége kisebb, illetve olyan területek, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével és támogatásával a terület természeti értéke növelhető, a környezet állapota javítható, a rendeletben foglalt intézkedéseket megvalósítása realizálható. A környezet vízvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény egyaránt meghatároz általános következményeket a vizek védelme érdekében. A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti forrásaira és folyamataira. A védelemnek magába kell foglalnia a talaj termőképessége, víz- és levegőháztartása védelmét is. A törvény szempontjait figyelembe véve született meg először a 33/2000. (III. 17.) Kormány rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról, majd ezt követően a Balaton, valamint vízgyűjtő területe a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Kormány rendelet és végezetül a 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM
együttes rendelet a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól, melynek 1. számú melléklete rögzíti a Területi lehatárolás-t. A rendeletek célja: a felszín alatti víz terhelésének lehetőség szerinti elkerülése, a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése, a bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése, valamint ezek érdekében szabályok megállapítása, mindezeknél törekedve a legjobb elérhető technika alkalmazására.
Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
10
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
A rendeletek hatálya - a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységek és az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá tartozó anyagok és tevékenységek kivételével - kiterjed a felszín alatti vízre és a földtani közegre, a kockázatos anyagokra, valamint azon emberi tevékenységekre, amelyeknek hatására kockázatos anyag kerülhet a felszín alatti vízbe, földtani közegbe. A felszínfejlődési folyamatok szerepe ma is kiemelkedő, mivel eredményük jelentősen meghatározza a természeti erőforrásokat. A mező- és erdőgazdálkodás feltételeit (talajtípusok, lejtésviszonyok, égtáji kitettség, a talajerózió és -defláció veszélye, növényzet stb.); a vízgazdálkodás feltételeit (vízbázisok, azok kapacitása, szennyezésérzékenység). Egyre fontosabbak a természeti feltételek az építéseknél (talajállékonyság, csúszásveszély; talajvíz szintje) vagy a hulladékok elhelyezésében. A tájak – környezeti és természeti szempontból fontos – jellemzőit a földtörténeti folyamatok alakították ki. Somogyban az elmúlt 2-3 millió év történései a meghatározóak.
A rendelet 34. § (10) bekezdése értelmében a 2001. március 1-jét követően jóváhagyásra kerülő új vagy módosított településrendezési tervekben fel kell tüntetni a területek szennyeződés érzékenység szerinti besorolását. SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEK SZENNYEZŐDÉSÉRZÉKENYSÉGI BESOROLÁSA 33/2000. (III. 17.) Kormány rendelet SZERINT
A törvény értelmében KADARKÚT nagyközség a "B" Érzékeny területek kategóriájába tartozik, ahol az intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C2 IV. prioritási kategória Érzékeny területek, ahol az intézkedési szennyezettségi határérték C2 Ez a kategória az I, II. és III. prioritási kategóriákba nem tartozó “B” érzékeny területeket (Kr. 2/1 sz. melléklete) öleli fel. e) minden olyan terület, ahol nincs fő ivóvízadó képződmény, de a felszín közelében jó (legalább homoknak megfelelő) vízadó réteg található. Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
11
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
„B” Érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C2 a)
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete, b) minden olyan „A” kategóriába nem tartozó karsztos terület, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók, kivéve, ha lokális vizsgálat azt bizonyítja, hogy kockázatos anyag felszínről 100 év alatt sem érheti el a képződményt, c) üzemelő vagy távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt vagy kijelölés alatt álló hidrogeológiai védőterületei, ha nem tartoznak a „A” kategóriába, d) minden olyan terület, ahol a fő porózus-vízadó összlet teteje a felszíntől számítva 50 mnél kisebb mélységben van, vagy ha 50-100 m között van, de a fedőképződmény kavics vagy homok, és a terület nem tartozik az „A” kategóriába, kivéve, ha lokális vizsgálattal bizonyított, hogy 100 év alatt nem érhet el a felszínről szennyeződés a fő ivóvízadó képződménybe, e) minden olyan terület, ahol nincs fő ivóvízadó képződmény, de a felszín közelében jó (legalább homoknak megfelelő) vízadó réteg található, f) az "A" kategória a) és e) alpont alá nem tartozó országos, továbbá helyi jelentőségű védett természeti terület, illetve az "A" kategória a) és e) pont szerinti védett természeti területek - külön jogszabály alapján megállapított - védőzónái (pufferzónái), e) a "B" kategória f) pontjában meghatározott védettségi kategóriába védelemre tervezett azon területek, amelyeket a környezetért felelős minisztérium, illetve helyi jelentőségű védelemre tervezett terület esetében a települési önkormányzat jegyzője nyilvántartásba vett és a védetté nyilvánítást előkészítő eljárás megindult. A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, amely a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szól, meghatározza a felszín alatti vízbázisok esetében a belső, külső, valamint a hidrogeológiai védőidom és védőterületek meghatározásának, kijelölésének, kialakításának, és fenntartásának módját. A KADARKÚT község ivóvízbázisát adó mélyfúrású kutak területe nem esik bele a hivatkozott rendelet által kijelölt sérülékeny vízbázisok körébe, így a védőidom, védőterület kijelölésével nem kell foglalkoznunk. Az ivóvízbázis védelméről, a mélyfúrású kutak kerítéssel történő védelméről gondoskodtak. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében, mely megadja hazánk településeinek ill. vizeinek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmét, a település közigazgatási területe nem szerepel, tehát előírásokat sem kell tenni. Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
12
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
A talajvíz, illetve a talaj szennyezését elsősorban a háztartásokban keletkező kommunális szennyvizek szikkasztása okozza. Megszűnésére, megszűntetésére csak a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével és működtetésével lehet számítani. Ez a körülmény KADARKÚT településen még nem megoldott, a település területén a kommunális szennyvízelvezető rendszer és a hozzá tartozó tisztító telep még nem épült ki. (a lakosság által „termelt” folyékony hulladékok kezelésének részletes leírását lásd a 2.2. fejezetben) 1.112./ Hulladékgazdálkodás (lásd még a 2.2. pontot is) A község közigazgatási területén bánya nem üzemel, rekultiválandó tájsebek vagy rekultivációra szoruló, engedély nélküli szigeteletlen hulladéklerakó helyek nincsenek. A föld védelmével összefüggésben kiemelt jelentősége van a települési, kommunális hulladékok szervezett gyűjtésének és szakszerű elhelyezésének. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgyűjtést a kötelező közszolgáltatások körébe sorolja, melynek megszervezése az önkormányzatok feladata. KADARKÚT nagy község önkormányzata ennek a kötelezettségnek eleget tett, amikor a kommunális szilárd hulladékok begyűjtését és elszállítását szakvállaltra bízta. A hulladékszállítási gyakoriság jelenleg megfelelő. A településen keletkező szilárd, háztartási hulladékok - kommunális hulladék -elszállítását a Kaposvári Városgazdálkodási végzi 1997. év óta. A hulladékszállítási szerződés a hulladékgazdálkodási törvény - Hgt - előírásainak megfelel, megújításra került. A településen keletkező szilárd hulladékok a Csökölyi szigeteletlen hulladéklerakó telepre kerülnek. A lerakó részletes környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációja elkészült, a környezetvédelmi engedély is kiadásra került. A hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának
szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet előírásai szerint meghatározott paramétereknek nem megfelelő hulladéklerakók lezárásáról a felügyelőség intézkedik. A település szilárdhulladékait fogadó csökölyi szeméttelep aljzatszigeteléssel nem rendelkezik, így azt a környezetvédelmi hatóság 2007. év végi időponttal bezárásra kötelezte. Az Országgyűlés 2000. május 23-án fogadta el a hulladékgazdálkodási törvényt, csaknem pontosan öt évvel a környezetvédelmi törvény után, amely rögzítette, hogy a hulladékokról külön törvény rendelkezik. Napjainkban megfigyelhető tendencia, hogy már nemcsak az Európai Unióban, hanem Magyarországon is mindinkább felértékelődik a környezet védelme. A környezetvédelem egészén belül ugyanakkor jelentőségénél kisebb
Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
13
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
szerepet kap a hulladékok hasznosításának problémaköre. A magyarországi környezetvédelmi szabályozás a hulladékhasznosítás kérdéseivel jelenleg csak igen általánosan, mondhatni inkább csak elvi szinten foglalkozik, speciális technikai végrehajtási feltételeket csak elvétve tartalmaz. Az elfogadott hulladékgazdálkodási törvény azonban az újrahasznosítás hatékonyságát várhatóan jelentősen javítja, bár az előttünk álló feladatok soha nem látott méretűek. A hulladékgazdálkodási törvény számos jogintézményt irányoz elő, ezek közé tartoznak a hulladékgazdálkodási tervek is. A törvény megkülönbözteti az országos, a területi, a megyei, a települési és az egyedi hulladékgazdálkodási terveket és részletesen ismerteti, melyiket mely szervezet készíti, kinek a bevonásával. Az eljárási, hatásköri kérdések ilyen pontos rendezése láttán megkockáztathatjuk azt az állítást, hogy az ötféle hulladékgazdálkodási terv logikus konstrukciót alkot: • • • •
Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet az Országgyűlés fogadja el, a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) részeként; A környezetvédelmi felügyelőségek területi hulladékgazdálkodási terveket készítenek, amit a környezetvédelmi miniszter rendeletben hirdet ki; Az országos és területi tervekkel összhangban megyei és települési hulladékgazdálkodási terveket kell készíteni; A hulladékgazdálkodási szempontból jelentős gazdálkodó szervezetek a fenti tervek "megvalósíthatóságának biztosítása érdekében" egyedi hulladékgazdálkodási tervet készítenek;
A Dél-Dunántúl területét lefedő korszerű hulladékgazdálkodási programok kidolgozás alatt vannak, így KADARKÚT nagyközség is része lesz annak a modern, a szelektív hulladékgyűjtésen alapuló, hulladékkezelési rendszernek, mely a hulladékok csupán lerakással történő ártalmatlanítását korlátozza, ill. minimalizálja a kizárólag szigetelt lerakón elhelyezhető hulladékok mennyiségét. A hulladékgazdálkodási törvény előírásai szerint a programokat 2006. évben be kell indítani. KADARKÚT település a már elkészült a tervek szerint a Kaposmenti hulladékgazdálkodási terv elképzelései szerint kiépítendő rendszerhez fog tartozni. A Kaposmenti Hulladékgazdálkodási terv alapján megvalósítandó korszerű hulladékkezelési rendszer kidolgozója a Kaposvári Városgazdálkodási Rt készíti ill. készítteti el a gyűjtő körzetébe tartozó települések helyi hulladék gazdálkodási terveit, így KADARKÚT nagyközség hulladék gazdálkodási terve is kidolgozás alatt van.
Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
14
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
A Kaposmenti Hulladékgazdálkodási terv programja szerint KADARKÚT nagyközségben kialakításra ill. telepítésre kerül 1 db hulladéksziget, melynek helyéről a Szabályozási tervben gondoskodni kell. A hulladék szigeteket a települések szolgáltató egységei előtt célszerű telepíteni, olyan pontokra, ahová a lakosság a hulladékgyűjtéstől függetlenül is rendszeresen eljár (pld. üzletek, vendéglátó helyek, posta stb.). A hulladék szigeteket a települések szolgáltató egységei előtt célszerű telepíteni, olyan pontokra, ahová a lakosság a hulladékgyűjtéstől függetlenül is rendszeresen eljár (pld. üzletek, vendéglátó helyek, posta stb.). A szelektív hulladékgyűjtés szempontjából a falvakban is ajánljuk a hulladékszigetekre kihelyezett edényzet mellett a zsákos gyűjtési módszert (papír, műanyagok, vegyes és fémhulladékok számára műanyag zsákok). (a kis lélekszám miatt a hulladékudvarok létesítése ezen kisméretű településeken nem ajánlott) 1.113./ Felszíni víz védelem KADARKÚT nagyközség a Rinya vízgyűjtő területéhez tartozik, de a településen nevesített vízfolyás nem található. A település csapadékvíz-elvezetését az utak mentén húzódó, jól karbantartott nyílt földárkok biztosítják. Zárt csapadékvíz elvezető csatornák a községben nincsenek, de létesítésüket szorgalmazni kell. A meglévő nyílt árkok állapota kielégítő, de az ingatlanok megközelítését biztosító kapubejárók alatti, árkokban elhelyezett átereszek állapota nem esztétikus kialakítása rontja a település megjelenését. A vízelvezetés zárt szelvényben történő megoldása minden vonatkozásban pozitív. A 61-es út felől - Kaposvár -Kaposmérő után balra, Kadarkút felé - majd Bárdudvarnok után jobbra Lipótfa irányába - Lipótfánál jobbra láthatók a Kenézi tavak. Víztípusa: árvízvédelmi tározó. Területe: 9.4 ha. Átlagmélysége: 4.25 m A Zselici Tájvédelmi Körzet szomszédságában található ez az igen-igen régi horgászvíz, mely kicsiny mérete ellenére is kellemes horgászélményeket kínál az idelátogatóknak.
1.114./ Levegőtisztaság-védelem A tiszta, egészséges levegő biztosítása alapvető emberi szükségletet elégít ki. A levegő tisztaságának védelmét a 47/2004. (III.18.) Korm rendelet részletesen szabályozza. A rendelet alapján a települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi a háztartási tüzelőberendezések légszennyező forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira megállapított levegővédelmi követelmények betartását. Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
15
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
A jogszabályi változások következtében levegőtisztaság-védelmi szempontból a szolgáltatások esetében az első fokú környezetvédelmi hatósági jogkört a környezetvédelmi felügyelőség gyakorolja. Ez alapján az önkormányzati intézményeknek a Felügyelőségre be kell jelenteni a 140 kW bemenő hőteljesítményt meghaladó tüzelőberendezés pontforrását. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 47/2004. (III.18.) Kormány rendelet előírásait a tervezett fejlesztéseknél be kell tartani. A légszennyezettség (immisszió) a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését. A levegőterhelés (emisszió) valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása.
Az elérhető legjobb technika a korszerű technikai színvonalnak megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - a kibocsátások csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátási határértékek megállapításának alapjául szolgál. Levegőminőségi határértékek
A környezeti levegőben található kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra vonatkozó egészségügyi és a helyhez kötött légszennyező pontforrásokra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket a légszennyező anyag tömegáramának figyelembevételével a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet és a 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szabályozza. A légszennyezettség ökológiai határértékei és a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek típusait a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. A község külterületén a melléklet szerinti ökológiailag sérülékeny területek nincsenek. Kibocsátási határértékek
KöM-EüM-FVM együttes rendelet 5. sz. melléklete az egyes technológiai kibocsátási határértékeket és az egyéb előírásokat a 6. sz. melléklete tartalmazza. A nagyközség levegőjének minőségét az alábbi emissziók határozzák meg: mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények fűtése egyedi fűtések közlekedés
Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
16
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
Fűtés : A fűtésből származó emissziókat a légszennyező anyagok közül a kén-dioxid, szénmonoxid, nitrogén-oxidok, a szilárd és a korom emisszió jellemzi. A hagyományos tüzelőberendezéssel végzett háztartási tüzelés jelentékeny légszennyező hatásának fő oka a nem tökéletes égés, mivel az egységnyi tüzelőanyag mennyisége a tökéletlen égés következtében lényegesen több szén-monoxid- és koromkibocsátást okoz, mint ha azt jól szabályozható, korszerű nagyüzemi kazánokkal végeznék. A tüzelési technológiáknál a szén használata során keletkezik a legtöbb fajta és legnagyobb mennyiségű szennyezőanyag. Kedvezőbb hatás érhető el az olajtüzelés alkalmazásával, mivel az olaj kéntartalma, így kén-dioxid kibocsátása kisebb. A koromkibocsátás mellett a magasabb égési hőmérséklet következtében azonban megjelenik a nitrogénoxid kibocsátás. A fatüzelés viszonylag alacsony hőmérsékletű égéssel történik, így nitrogénoxid kibocsátást nem eredményez. Mivel a fa ként nem tartalmaz, elmarad a kén-dioxid kibocsátás is. Ezzel szemben jelentős a szilárd nem toxikus légszennyezőanyag (pernye) kibocsátás. A jó szabályozási lehetőség következtében a gáztüzelés viszonylag kis mértékű szén-monoxid kibocsátást eredményez. Mivel a gáz kéntartalma jelentéktelen, gyakorlatilag kén-dioxid nem keletkezik. A magas égési hőmérséklet miatt nitrogén-oxid kibocsátással kell számolni, de szilárd szennyeződés gyakorlatilag nem keletkezik. Megállapítható, hogy a fatüzelés mellett a gáztüzelés okozza a legkisebb környezetszennyezést. A település légszennyezettségi állapotáról mérési adatok nem állnak rendelkezésre. A környezeti adottságok alapján joggal feltételezhető, hogy a légszennyezettség a község közigazgatási területén a 14/2001. (V.9.) KöM-EüMFVM együttes rendelet szerinti egészségügyi és ökológiai határértékeket nem haladja meg. A hagyományos szén-, fa- esetleg olajtüzelésű fűtésből származó légszennyező anyagokszén-monoxid és kén-dioxid, korom, pernye - mennyisége a jó levegő-minőséget lényegesen befolyásolhatja, ezért a fűtési időszakban a levegő minősége rosszabb, mint azon kívül. Megállapíthatjuk tehát, hogy KADARKÚT közigazgatási területén nincs jelentős légszennyező forrás. A legtöbb légszennyezés a téli fűtési időszakban kerül a levegőbe. A közlekedés okozta légszennyezés
A közlekedés okozta légszennyezés minimális. A nagyközség tulajdon képen közlekedési csomópont. több országos közút is áthalad a területén.. Északi végén találkozik a 6616. sz. Kaposfő-Lábod és a 6618. sz. Nagybajom-Kadarkút összekötő út, központjában egy felfestett közúti csomópontban találkozik a 6616. sz. és a Délről jövő 6607. sz. Szigetvár-Kadarkút összekötő út. A forgalom változása a község fejlődése következtében nem várható. Az önkormányzati utak kizárólag helyi forgalmat bonyolítanak le és biztosítják a nagyközségtől Keletre elhelyezkedő Vótapuszta és Hódospuszta lakott területek megközelítését.
Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
17
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
A belterületi utcák nagyrészt tehát az országos közutak mellé települtek. Az utak állapota átlagos. A 2002. évi forgalmi adatokat a fejezet végére csatolt táblázatban tűntetjük fel. A számlálóállomások helye Kadarkút nagyközségben van és a forgalmi adatok érvényességi szakaszai lefedik a településen áthaladó országos közútak teljes hosszát. Egyéb légszennyezők
A fűtési-, és közlekedési eredetű terhelésen túl egyéb légszennyezőanyag-kibocsátással számolni nem kell. A településen állattartó telep nincs, így ilyen jellegű bűzhatás sem lehet. A belterületen történő állattartást helyi rendeletben kell szabályozni. 1.115./ Zaj- és rezgésvédelem A tervezés során alapvető feladat a lakosság megfelelő környezeti komfortérzetének biztosítása érdekében a zajhelyzet vizsgálata. Annak érdekében, hogy a tervezési területen építendő létesítmények a környezetükben élő lakosságot a legkisebb mértékben zavarják, illetve a jogszabályban meghatározott és a község képviselőtestülete által elfogadott előírásokat kielégítsék, a Szabályozási Terv készítése során vizsgálni kell a tervezési területen kialakítandó zajforrások környezetre gyakorolt hatását, valamint a környezet domináns zajforrásainak kölcsönhatását. A helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályokat a népjóléti miniszter által a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben meghatározott keretek között az önkormányzat állapítja meg. KADARKÚT nagyközség belterületén jelentős zajkibocsátást okozó telephely nem található. A községben működő kisebb vállalkozások (vendéglátó egységek) által okozott zaj a közvetlen környezetükben lehet zavaró hatású, de ilyen jellegű lakossági panasz még nem merült fel. A telephelyeken a tevékenység úgy végezhető, illetve a fejlesztést úgy kell tervezni, hogy a környezetbe jutó zaj a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben előírt alábbi zajterhelési határértéket ne haladja meg. A zajterhelési határértékek teljesüléséről az üzemeltetőknek minden üzemelési körülmény esetén gondoskodnia kell. ZAJTERHELÉSI HATÁRÉRTÉK Területi funkció
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias telepszerű beépítéssel) Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
Megengedett egyenértékű Ahangnyomásszint (dB) nappal 06-22
éjjel 22-06
50
40
18
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
1.116./ Parkterületek, sport- és temető terület, különleges területek Közparkok: A közparkok a templom körül és a település központjában találhatók. A település egészét tekintve rendezett képet mutat. Gondozottak az ingatlanok előtti zöldterületek. Több utcában fasorok teszik kellemessé a látványt. Ezt a hagyományt a jövőben is indokolt megtartani, de előnyben kell részesíteni a területen honos növények alkalmazását. Temető: A nagyközségben kettő temető üzemel. Az Árpád úti temető lakóépületektől való nem megfelelő távolsága miatt a temetések rendjének szabályozása szükséges. A Mikei úti temető infrastruktúrális problémáinak megoldása – burkolt út, parkoló és ravatalozó hiánya – gyors intézkedést igényel. A község laza beépítésű, az egyes ingatlanokhoz nagy kiterjedésű kertek tartoznak. A közcélú zöldterületek aránya, nagysága megfelelő. Az utcák zöldterületein, a lakóépületek előtt, a lakosság által végzett öntevékeny virágosítás is jellemző. Több helyen találkoztunk szép virágos udvarral és a ház előtti gondozatlan közterülettel is.
1.117./ Élővilág: növényzet, állatvilág A Flórajárás a Somogyi flórajárásba tartozik. Fontosabb potenciális erdőtársulásai a gyertyánosok, bükkösök, kocsányos és kocsánytalan tölgyesek, kőris, szil ligeterdők. A lágyszárú vegetáció jellegzetes fajai a hármaslevelű szellőrózsa, a pirító gyökér, a magasszárú kocsord és a havasalji aggófű. Erdeiben kemény - és lágylombos erdők, fenyőerdők találhatók. A gazdag növényvilág változatos, és gazdálkodás szempontjából jó minőségű állatvilágot tud eltartani.
Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
19
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
2./ KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLAT (VÍZ, SZENNYVÍZ, CSAPADÉKVÍZ, ENERGIA) 2.1./ Vízellátás KADARKÚT község teljes belterületén biztosított a vezetékes vízzel való ellátás. A vezetékes ivóvízellátó rendszer kiépült, üzemeltető a DRV Rt Somogy Megyei Üzemigazgatósága. A település vízellátásáthárom mélyfúrású kút biztosítja. A vízmű rendelkezik annyi szabad kapacitással, hogy a térségben (Hencse) tervezett idegenforgalmi beruházások ellátása kapacitás növelés nélkül is biztosítható lesz. A megfelelő tároló kapacitást egy 100 m3 térfogatú acél víztorony biztosítja, továbbá a tűzivizek biztosítására egy földbesüllyesztett 100 m3 térfogatú medence szolgál. Mindhárom kút vize II. osztályú rétegvíz, határérték feletti vasés mangántartalommal, ezért kezelésre szorul. A vízkezelő berendezések METANULL típusú vas-, mangántalanító berendezések. Fertőtlenítő berendezés a vízkezelő berendezés után beépített klórozó. A területrendezési tervben a meglévő vízi létesítmények védelmét, és üzemeltetési feltételeit biztosítani kell. A helyi építési szabályrendeletben a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet előírásait figyelembe kell venni. Az ivóvíz minősége a 201/2001.(X.25.) kormányrendeletben foglalt elvárásoknak az alkalmazott víztisztítási eljárás mellett megfelel. A víz magas vas- és mangántartalma miatt szorul kezelésre. A vízkezelés jó hatásfokkal működik, ezért a vízminőség ma már nem esik kifogás alá. A területrendezési tervben a meglévő vízi létesítmények védelmét, és üzemeltetési feltételeit biztosítani kell. A helyi építési szabályrendeletben a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet előírásait figyelembe kell venni. Jelen esetben sérülékeny vízbázis előre kijelölt területébe a vízellátó létesítmények nem esnek bele. 2.2./ Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv szerint a települési önkormányzatok feladata az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladékok, ezen belül a települési folyékony hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése és fenntartása. A közszolgáltatás kiterjed a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására is. Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
20
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
A 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szerint települési folyékony hulladéknak minősül az a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely - emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, - a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint - a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. FOLYÉKONY HULLADÉKOK A keletkező szennyezett víz volumenét a szolgáltatott ivóvíz mennyisége közelítőleg meghatározza. A közcsatornában elvezetett víz a szennyvíz, amire a vízgazdálkodási törvény és annak végrehajtási rendeletei vonatkoznak. A többit települési folyékony hulladéknak kell nevezni, és sorsa éppolyan sokféle, mint amilyenek a rá vonatkozó jogszabályok. A lakosságnál, intézményekben keletkező szennyezett víznek, a települési folyékony hulladéknak csak tört részét szállíttatják el. A statisztika a lakosságnál mintegy 2%-ot jelez. Az intézményekben nagyobb az arány. Az ügy ellenőrizhetetlen jellege miatt pontos adatok nem ismeretesek A települési folyékony hulladék első lépésként rendszerint tárolókba jut, amelyeknek elvileg vízzárónak kell lenniük, de ezt a tulajdonságukat jól jellemzi a szikkasztó vagy emésztő gödör kifejezés. Ezért amikor a települési folyékony hulladékkal foglalkoznak a szippantás után, akkor már rendszerint sűrű folyadék. A csatornázatlan területeken a házépítés feltétele a szivárgásmentes tárolótartály létesítése. Ennek az előírásnak a megszegése egyszerű, hiszen ilyen tartály megépítése nehéz feladat, az építőktől a legritkább esetben szokás megkövetelni a technológiai ismereteket. Gyakran említett megoldás, hogy nem bízzák a véletlenre a dolgot, és a tartály falába üveget vagy más törhető tárgyat építenek be, amit a műszaki átvétel után kiütnek. Az említett megoldások jól ismertek. Az előírásszerű tárolótartály létesítése költséges, különösen drága az utána történő rendszeres szippantás, így az előírások betartatása komoly konfliktussal jár, ami helyi szinten nehezen kezelhető. A települési folyékony hulladék kezelése nemcsak nehezen ellenőrizhető, hanem drága is. Egy előírásszerű tartály megépítése több százezer forint, de a rendszeres szippantás ennél is költségesebb lehet. Egy előírásszerű tartály esetén a szippantás költsége évente több tízezer forintra tehető. A gyakorlatban ez a költség nagyságrenddel (néhány ezer forintra) csökkenthető nem szabályos szikkasztó alkalmazásával, illetve illegális elszállíttatással. A különböző szikkasztókkal ez a költség ötödére-tizedére csökkenthető de szerencsés esetben soha nem kell szippantani.
Szakmai becslésekben a lakosságtól el nem vezetett víz 5-10%-ával szokás számolni. A statisztika 2-2,5% elszállításáról ad számot, ami nem vagy csak részben tartalmazza az illegális elszállítást. Feketén elszállítva a költség a hivatalos díj fele vagy még kevesebb, így egy lakásban a szippantás egy évben néhány ezer forintból megúszható.
A fenti problémákból látható, mennyire fontos a települések csatornázása, a keletkező szennyvizek kommunális hálózattal való összegyűjtése és szennyvíztisztító telepre való bevezetése és nem utolsó sorban a település területén üzemelő szippantott szennyvíz ürítő hely kérdésének rendezése. (a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet előírásainak realizálása) Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
21
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
KADARKÚT nagyközségben keletkező szennyvizek az ingatlanokon lévő, többségében szikkasztó rendszerrel működő létesítményekbe kerülnek bevezetésre és ezzel szennyezik a talajt, a talajvizet, a környezetet. KADARKÚT szennyvizeinek fogadására ill. a szippantott szennyvizek elhelyezésére egy ürítő hely üzemel, ahova a gyűjtést és szállítást saját berendezéssel, saját hatáskörben végzik. (a szilárd hulladék gyűjtés ismertetését lásd az 1.112. pontban) 2.21. Tervezett szennyvízelvezetés Kaposvár város, Kaposújlak, Kaposmérő, Kaposfő, Kiskorpád, Somogysárd, Nagybajom, Bárdudvarnok, Kisasszond, Kadarkút, Hencse községek Kaposmérő gesztorságával kistérségi összefogás keretében a szennyvízcsatorna hálózat megépítésére S.IX/408. számon 2001. február 1.-én vízjogi létesítési engedélyt kaptak. Bárdudvarnok, Kiskorpád és Kisasszond községek képviselői kijelentették, hogy a megváltozott körülmények és a beruházás költségnövekedése miatt már nem tudnak részt venni a projektben. Tekintettel arra, hogy nélkülük az eredeti program megvalósítása ellehetetlenült, ezért annak újragondolása vált szükségessé. A fent említettek okán a települések kisebb társulások létrehozásával próbálták megoldani szennyvízelhelyezésüket, amely egybeesik azzal a szemlélettel, hogy több kisebb szennyvíztisztító telep épüljön a nagy regionális rendszerekkel ellentétben. Így a mai napig két társulás jött létre, az egyik Kadarkút és Hencse összefogásával (Kadarkút gesztorságával), a másik Kaposmérő, Kaposfő, Kaposújlak összefogásával (Kaposmérő gesztorságával). Kadarkút önkormányzata, mint koordinátor döntött a vele egy szövetségbe tömörült Hencse önkormányzatával, hogy a szennyvízcsatorna hálózatot kiépíti. A települések önkormányzatai a döntésüket azért hozták így, mivel egyedi próbálkozásaik nem vezetek eredményre. Külön-külön sem a szennyvízcsatorna, sem a szennyvíztelep költségeit nem tudják finanszírozni. A terveket a PANNON Mérnöki és Fővállalkozó Kft-vel elkészíttették. A tervezett létesítmények a kadarkúti ill. a hencsei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon kerülnek megépítésre. A szennyvíz nagyrészt kommunális jellegű. Vótapuszta településrészen gesztenye-feldolgozó üzem működik, ahol egy évben a gesztenye feldolgozása alatt 1 hónapos idősávban keletkezik napi 10 m3 vegyi anyagtól mentes szennyvíz. A keletkező és elvezetendő szennyvízmennyiség Kadarkút esetében 237,4 m3/nap, míg Hencse esetében 35,7 m3/nap.
Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
22
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
A tervezett hálózat elválasztó rendszerű, gravitációs csatornahálózat. Ahol a vízgyűjtő terület tagoltsága ezt nem teszi lehetővé, ott a szennyvizeket a mélyponton gyűjtik össze, és átemeléssel juttatják a kiépülő gravitációs rendszerre. A geodéziai viszonyokból adódóan 7 db átemelő tervezése vált szükségessé. Az összegyűjtött szennyvíz a kadarkúti K-TA-1 jelű és a hencsei H-TA-1 jelű végátemelőkből nyomóvezetéken keresztül jut a tervezett szennyvíztisztító telepre. A hálózaton összegyűjtött szennyvíz tisztítását az UTB Envirotec Kft által tervezett, Hencse település közigazgatási területén, a 027/2 hrsz.-ú önkormányzati ingatlanon elhelyezkedő, újonnan épülő szennyvíztisztító telep fogja végezni. A tervezett rendszer helyszínrajzát mellékletként ide csatoltuk. A főbb műszaki mennyiségeket táblázatba foglaltuk :
Kadarkút Gravitációs vezeték
NA 200
14583 m
Nyomóvezeték
NA 110
2505 m
NA 75
1160 m
NA 63
1120 m
NA 50
2182 m
Átemelők száma
6 db
Házi kisátemelők száma
1 db
Bekötések száma Bekötések hossza
1020 db gr. NA 160 ny. NA 50
Keletkező szennyvízmennyiség
9441 m 15 m 237,4 m3/nap
Hencse Gravitációs vezeték
NA 200
2752 m
Nyomóvezeték
NA 63
1782 m
Átemelők száma
1 db
Házi kisátemelők száma
1 db
Bekötések száma Bekötések hossza
193 db gr. NA 160
1915 m
ny. NA 50
125 m
Keletkező szennyvízmennyiség
Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
35,7 m3/nap
23
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
Tisztított szennyvíz vezeték Gravitációs
NA 250
816,5 m
Összesen A rendszert használók száma
3188 fő
Keletkező szennyvízhozam
273,3 m3/nap
Gravitációs csatorna
18125,5 m
Nyomóvezeték
9026 m
Gravitációs bekötés
1213 db
Nyomóvezeték bekötés
140 m
A 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről Függeléke írja elő a Szennyvíztisztító, szennyvíziszap-kezelő, -tároló és elhelyező építmények legkisebb távolságát (védőterülete) lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével), üdülő- és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) területektől. Ezen előírások a kiépítendő szennyvízelvezető rendszeren kötelezően biztosítandók. < 20 m***
- nyers szennyvízátemelők zajszigetelt, zárt, szagtalanítóval ellátott kivitelben (***Egyedileg kell meghatározni) A településen engedélyezett szennyvízkibocsátás élővízbe nem történik. Ipari jellegű szennyvíz képződésével járó tevékenység nincs. A településen tehát a vízvédelmi szempontból kívánatos végleges megoldás a tervezett rendszer megépítése és a szennyvízkibocsátók közcsatornára kötése, a szennyvíz tisztítás biztosítása. 2.3./ Csapadékvíz elvezetés A település csapadékvíz-elvezetését az utak mentén húzódó, jól karbantartott nyílt földárkok biztosítják. Zárt csapadékvíz elvezető csatorna a nagyközségben nem üzemel. Minden képen meg kell jegyeznünk, hogy a települési felszíni csapadékvíz elvezető árkok, melyek a burkolt felületekről lefolyó felszíni vizeket is fogadják és viszik a befogadókba, a bevezetés előtt környezetvédelmi műtárggyal nem rendelkeznek. 2.4./ Gázellátás A település gázellátó hálózata KÖGÁZ tulajdonban van. Az ingatlanok bekötéseinek száma még nem éri el a 100%-ot. Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
24
KADARKÚT település RENDEZÉSI TERVE SZAKÁGI MUNKARÉSZ
2.5./ Villamos energiaellátás Somogy megye villamos energia ellátása az országos 120 kV-os hálózati rendszerről vételezett villamos energiával biztosított. Ez a vezeték látja el a megye területén működő 9 alállomást, így KADARKÚT település ellátását biztosító kaposvári alállomást is. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a település a 20 kV-os hálózati ellátás szempontjából két oldalról táplált, Szigetvár felől is biztosított a kapcsolat az ellátó rendszerhez. A meglévő energia hordozó berendezések kapacitása a fejlesztési tervekben szereplő létesítmények ellátását képes biztosítani, a szükséges tartalékok rendelkezésre állnak. A meglévő hálózat zömében légvezetékes rendszerű. A településkép javítása érdekében arra kell törekedni, hogy a fejlesztések és a folyamatos rekonstrukciók során már csak földkábeles ellátó hálózatok terveződjenek és valósuljanak meg. A település kép ezzel igen jó irányba változtatható. A közvilágítást biztosító 0,4 kV-os ellátó rendszer szintén légvezetékes. A tartóoszlopokra helyezett lámpatestek biztosítják a település közvilágítását. A településen jelenleg meglévő transzformátorok és tartóoszlopok körül előírt 2,5 m sugarú kört védőterületnek lehet tekinteni. 2.6./ Hírközlés A hálózati telefonellátást a MATÁV kiépítette és az újonnan felmerülő igényeket is ki tudja elégíteni. A rendszer táplálása a Nagyatád-Barcs optikai kábelről történik. A mobil telefonok használatát a megfelelő térerő teszi komfortossá. A településen a Westel és a Pannon GSM telefontársaság egyaránt megteremtette az üzemeltetés feltételeit.
Kaposvár, 2004. április
Kőszeghy Györgyné okleveles vízépítő mérnök környezetvizsgáló; Jogosultsági okirat száma : 240/2001; ügyirat szám:11/156/2001 Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás vezető tervező:VCs1-1,VCs2-1 Közúti szakterület „B” kategória K2a-2, K2b-2, K2c-2 Közúti műtárgy szakterület K3b-2, K3c-2 Vízügyi szakértő : Szennyvízelvezetés W-V-3/14-0135/2001 Nem szennyvízelvezetési célú csatorna W-V-4/14-0135/2001 Sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem W-V-9/14-0135/2001 Vízanalitika és vízminőségvédelem W-V-11/14-0135/2001
Környezetalakítás, Közművesítés, Hírközlés, Közlekedés
25