K I VO NAT. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 21/2008. (II.27.) sz. Kth. Döntés a Varga Tanya Kft támogatásáról Határozat 1./ Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Kerekegyháza Város Önkormányzata államháztartáson kívülre adott működési célú pénzeszközök jogcímen a Varga Tanya Kft részére 1 600 000 forint támogatást ad. 2./ Felkéri a polgármestert, hogy a mai napon tárgyalásra kerülő költségvetési rendelet tervezetét a fentieknek megfelelően módosítsa. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Halcsikné Szabó Ágnes pü. irodavezető Határidő: azonnal Dr. Kelemen Márk sk. polgármester

Vincze Miklós sk. jegyző

A kiadmány hiteléül: Kerekegyháza, 2008. február 28. Vincze Miklós jegyző

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 22/2008. (II.27.) Kth. Az Ámr. 14. § (5) és (7) bekezdései szerinti Kiskincstári megállapodások elfogadása Határozat 1./ Kerekegyháza Város Képviselő-testülete az intézményekkel megkötendő – az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 14. § (5) és (7) bekezdései szerinti – „Kiskincstári megállapodást”elfogadja, és ezzel egyidejűleg a 2001. január 15.-én megkötött együttműködési megállapodásokat közös megegyezéssel megszünteti az alábbi intézmények vonatkozásában: • Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény • Napközi Otthonos Óvoda • Humán Szolgáltató Központ • Katona József Művelődési Ház és Könyvtár 2./ A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az intézményekkel megkötendő megállapodások és a megszüntető nyilatkozatok aláírására. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal Dr. Kelemen Márk sk. polgármester



Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 23/2008. (II. 27.) sz. Kth. Beszámoló a temető működtetéséről Határozat Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a „Jóindulat” Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetőjének, Gulyás János úrnak az írásos beszámolóját elfogadja. Gulyás János vállalta a szemetes rekeszek beszerzését. Felelős: Gulyás János ügyvezető Határidő: azonnal

Dr. Kelemen Márk sk. polgármester



Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 24/2008. (II. 27.) sz. Kth: Móra Ferenc Általános Iskola első osztályosainak és a Napközi Otthonos Óvoda beiratkozási időpontjainak meghatározása Határozat 1./ Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. tv. 66. § (6) bek. alapján biztosított jogkörében eljárva úgy dönt, hogy a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben az első osztályosok beiratkozás időpontját az alábbiakban határozza meg: 2008. március 31. (hétfő) 2008. április 1. (kedd) Felelős: Szegediné Rédli Julianna igazgató Határidő: értelemszerűen 2./ Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nevelésioktatási intézmények működési rendjéről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 15.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján a Napközi Otthonos Óvodába a jelentkezés idejét az alábbiak szerint határozza meg: 2008. március 31. (hétfő) 2008. április 1. (kedd) A Képviselő-testület a Közoktatási Törvény és a helyi Közoktatási Intézkedési Tervben elfogadottak szerint megerősíti, hogy az óvodának 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű gyermekeket. Felelős: Kanizsai Józsefné óvodavezető Határidő: értelemszerűen 3./ A Közoktatási Törvényben és a helyi Közoktatási Intézkedési tervben meghatározottak szerint a beíratásokat követően meg kell határozni a csoport, illetve osztályszámokat, a pedagógus és nem pedagógus álláshelyek számát. A Képviselő-testület megbízza az Ügyrendi, Ifjúsági és Kulturális Bizottságot a feladat ellátásával és a megállapítások testület elé terjesztésével. Felelős: Szabó Sándor bizottsági elnök Hum József oktatási referens Határidő: 2008. június 1. 4./ Az iskolai beiratkozásokat követően meg kell vizsgálni a tanköteles korú gyermekek iskolaéretlenségének, illetve óvodában maradásának okait.

Felelős: Határidő:

Szabó Sándor bizottsági elnök Hum József oktatási referens 2008. május 1.

Határozatról értesül: 1.) érintett intézmények 2.) határozatban megjelölt felelősök Dr. Kelemen Márk sk. polgármester



FELHÍVÁS Értesítem a város lakosságát, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. § (2) bekezdés és a 66. § (6) bekezdése alapján a 2001. június 1. és 2002. május 31. között született gyermekek a 2007/2008. tanév kezdetén tankötelessé vállnak. A beiratkozás a Móra Ferenc Általános Iskola és Művészetoktatási Intézményben 2008. március 31-én 8.00 – 16.00 óráig és 2008. április 1-én 8.00 – 16.00 óráig tart. A beíratáskor a szülő (gondviselő) állandó lakhelyét, illetve tartózkodási helyét tartalmazó igazolványt, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást be kell mutatni, továbbá a diákigazolvány elkészítéséhez 1 db igazolványképet le kell adni. Az óvodai beiratkozás időpontja az iskolai időpontokkal egyező. Helye: Helytörténeti Gyűjtemény (Szent I. tér 4.) 2008. március 31-én 8.00 – 16.00 óráig és 2008. április 1-én 8.00 – 16.00 óráig. A beíratáskor a szülő állandó lakhelyét, illetve tartózkodási helyét tartalmazó igazolványt, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát be kell mutatni. Kerekegyháza, 2008. február 28.

Vincze Miklós jegyző

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 25/2008. (II.27.) sz. Kth: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programjának és Helyi Tantervének jóváhagyásáról Határozat Kerekegyháza Város Önkormányzatának képviselő-testülete megtárgyalta a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja és Helyi Tantervének I. és II. (alapfokú zeneoktatás) részét, s azt a szakértői vélemény figyelembe vételével jóváhagyja. Felelős: Szegediné Rédli Julianna igazgató Határidő: azonnal Dr. Kelemen Márk sk. polgármester



Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 26/2008. (II.27.) sz. Kth: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról Határozat Kerekegyháza Város Önkormányzatának képviselő-testülete megtárgyalta a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, s azt jóváhagyja. Felelős: Szegediné Rédli Julianna igazgató Határidő: azonnal Dr. Kelemen Márk sk. polgármester



Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 27/2008. (II.27.) sz. Kth: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Házirendjének jóváhagyásáról Határozat Kerekegyháza Város Önkormányzatának képviselő-testülete megtárgyalta a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Házirendjét, s azt jóváhagyja. Felelős: Szegediné Rédli Julianna igazgató Határidő: azonnal




Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 28/2008. (II.27.) sz. Kth. Pályázat kiírása a Katona József Művelődési Ház és Könyvtár igazgatói állására Határozat I. Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot ír ki a Katona József Művelődési Ház és Könyvtár igazgatói állásának betöltésére. A munkahely és a beosztás megjelölése: Katona József Művelődési Ház és Könyvtár 6041 Kerekegyháza, Szt. István tér 12. Igazgatói állás Magasabb vezetői beosztásra történő megbízás: 2008. július 2-tól, 5 évre. Megbízás feltételei: - szakirányú egyetemi végzettséggel, vagy nem szakirányú egyetemi végzettséggel és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával, főiskolai könyvtárosi, közművelődési képzettséggel, és - legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá - kiemelkedő szakmai vagy tudományos tevékenységet végez. - büntetlen előélet - magyar állampolgárság Juttatások: Vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint Pályázatnak tartalmaznia kell: - a pályázó részletes szakmai önéletrajzát - az intézmény vezetésére vonatkozó programot a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel (vezetői program) - az iskolai végzettséget igazoló okmányok másolatát, - erkölcsi bizonyítványt - A pályázónak nyilatkozatot kell becsatolnia arról, hogy pályázatába az elbírálásban résztvevők betekinthetnek, hogy nem áll vele szemben fent a

150/1992. (XI.20.) sz. Korm. rend.-ben meghatározott összeférhetetlenség és kinevezése esetén a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget tesz. A pályázatokat a Kulturális Közlönyben való megjelenést követő 30. napig, Kerekegyháza Város Polgármesterének címezve (6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a) 2 példányban kell benyújtani. A borítékon feltüntetve: „Intézményvezetői Pályázat”. Pályázat elbírálási határideje: 2008. június 20. A pályázat iránt érdeklődők számára felvilágosítás kérhető a 76/546-040-es telefonszámon. Felelős: Verosztáné Csorba Mónika aljegyző Határidő: 2008. március 10. (közzétételi) Határozatról értesül: Verosztáné Csorba Mónika aljegyző Érintett intézmény II. Kerekegyháza Város Önkormányzatának képviselő-testülete a Katona József Művelődési Ház és Könyvtár igazgatói állására beérkezett pályázatok véleményezésére az alábbi szakmai bizottságot kéri fel: Ügyrendi, Ifjúsági és Kulturális Bizottság, kiegészítve a közalkalmazotti tanács és egy reprezentatív szakszervezet által delegált 1-1 taggal. Felelős: Verosztáné Csorba Mónika aljegyző Határidő: 2008. május 20.




Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 29/2008. (II. 27.) sz. Kth. Kerekegyháza Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésének jóváhagyása Határozat 1. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete az előterjesztés mellékletét képező „Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Kerekegyháza Város Önkormányzata” című dokumentumot a melléklet szerinti változatlan tartalommal jóváhagyja. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő:azonnal 2. Felkéri Vincze Miklós jegyzőt, hogy a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program kidolgozásához szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Vincze Miklós jegyző Határidő: azonnal A határozatról értesül: - Vincze Miklós jegyző - oktatási intézmények A kiadmány hiteléül: Kerekegyháza, 2008. február 28. Vincze Miklós jegyző

1. sz. melléklet

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza Város Önkormányzata

2007.

Tartalomjegyzék F E L H Í V Á S...............................................................................................6 F E L H Í V Á S...............................................................................................6 1. Alapszabályok, előzmények.......................................................................16 1. Alapszabályok, előzmények.......................................................................16 1.1. Jogszabályi hivatkozások..................................................................................... .....16 1.1. Jogszabályi hivatkozások..................................................................................... .....16 1.2. Fontosabb fogalmak....................................................................... .........................20 1.2. Fontosabb fogalmak....................................................................... .........................20

2. Bevezetés................................................................................................22 2. Bevezetés................................................................................................22 2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja...................................22 2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja...................................22 2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek.......23 2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek.......23

3. Kerekegyháza település közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése...........24 3. Kerekegyháza település közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése...........24 3.1. Demográfiai adatok................................................................................. ................24 3.1. Demográfiai adatok................................................................................. ................24 3.2. Népességvándorlás.................................................................. ...............................25 3.2. Népességvándorlás.................................................................. ...............................25 3.3. Szociális helyzet a településen......................................................... .........................26 3.3. Szociális helyzet a településen......................................................... .........................26 3.4. A közszolgáltatások elérhetősége ........................................................................ ..28 3.4. A közszolgáltatások elérhetősége ........................................................................ ..28 3.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere........................................ ..........28 3.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere........................................ ..........28 3.6. Óvodáztatás..................................................................................... ..................31 3.6. Óvodáztatás..................................................................................... ..................31 3.7. Általános iskola......................................................................................... ..........32 3.7. Általános iskola......................................................................................... ..........32 3.8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma.......33 3.8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma.......33 3.9. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek................................................................................................................... ...33 3.9. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek................................................................................................................... ...33 3.10. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben.......................................... 35

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés – Kerekegyháza – 2008.

3.10. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben.......................................... 35 3.11. A település szakember-ellátottsága....................................................... ..................39 3.11. A település szakember-ellátottsága....................................................... ..................39 3.12. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás az egyes intézményekben....40 3.12. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás az egyes intézményekben....40 3.13. Az önkormányzati hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben......................41 3.13. Az önkormányzati hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben......................41

4. A helyzetelemzés összegzése.....................................................................42 4. A helyzetelemzés összegzése.....................................................................42 Határozat............................................................................. .............................60 Határozat............................................................................. .............................60 Határozat.................................................................................................... ................62 Határozat.................................................................................................... ................62 Határozat.................................................................................................... ................63 Határozat.................................................................................................... ................63

Határozat....................................................................................................71

A dokumentum Kerekegyháza Város Önkormányzata és intézményei által nyújtott adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítő adatlap a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program tervezéséhez című útmutató alapján készült.

15 1


1. Alapszabályok, előzmények 1.1. Jogszabályi hivatkozások 1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL Az alapvető jogok és kötelességekből kiemelve: 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon. (2) A sztrájkjogot, az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.

A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYNEK A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEI (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról)

EGYES

A törvény bevezető mondata már kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát: A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése.

A törvény 10.§.-a foglalkozik a tanulói jogokkal, 11.§. a tanulói különös jogokkal, ennek a paragrafusnak kiemelt jelentőségű a (7) bekezdése:

16 1


(7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. (2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. (3) Az eljárást megindító kérelem, ha a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem; b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. (4) A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést a) a törvényességi kérelem; továbbá b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében. (5) A fenntartó képviselője a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. (6) A felülbírálati kérelmet - a (4) bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével - az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság a) a felülbírálati kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. (7) A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá - a 76. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 76. § (5) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével - a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással.

Eddig is szabályozta a jogrend az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és Alkotmánybírósági határozatban szerepel ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, nem szankcionálta kellőképpen ezeknek, a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezeknek a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére. Az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése és az 54. § (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jogot az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az emberi, illetve az alapvető állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom - amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot - kiterjed az egész jogrendszerre. [ABH 1992. 280, 281.]. Az Alkotmánybíróság szerint az a megkülönböztetés sérti az emberi méltóságot, amely önkényes, vagyis „nincs 17 1


tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka” [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197, 200.]. Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania.  EGYENLŐ BÁNÁSMÓD MEGKÜLÖNBÖZTETÉS

–

ESÉLYEGYENLŐSÉG

-

POZITÍV

A 2003 évi CXXV. törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető „elvárhatja” ennek betartását. Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen „elvárással” nem léphet fel elmaradása esetén. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak. Az Alkotmánybíróság szerint „... ha valamely - az Alkotmányba nem ütköző társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözőségük ellenére csak szerves egységben szemlélhető. Az egyenlő bánásmód szabályozása „normatív”. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban „keretszabályozás” kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív

18 1


szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 27. § a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján Olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.

19 1

1.2. Fontosabb fogalmak 8. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. 9. Közvetett

hátrányos

megkülönböztetésnek követelményének meghatározott csoportokat

megkülönböztetés: nem

minősülő,

megfelelő

más,

látszólag

rendelkezés,

tulajdonságokkal

az

közvetlen

hátrányos

egyenlő

bánásmód

az

amely

rendelkező

összehasonlítható

a

az

egyes

helyzetben

lévő

előző

pontban

személyeket

vagy

személyhez

vagy

csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. 10. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. 11. Települési esélyegyenlőségi program - a Programban meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. 12. A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma azonban önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi

politikára.

Az

egyenlő

bánásmóddal

szemben

az

esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal

élők

(a

továbbiakban:

érintett

célcsoportok)

esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát


nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. 13. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a

már

létező

szolgáltatásokhoz,

azaz

nagyobb

számban

vehetik

igénybe

ezeket

a

szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket.

14. Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: Minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól, Minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységéből, Versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák , személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak 10. Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet.

221


2. Bevezetés A fenti törvényi háttér szellemében Kerekegyháza Város Önkormányzata a következőkben dolgozza ki Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Programját, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel1, az önkormányzati minőségirányítási programmal2, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. 2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja A hazai jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése - a régi tagállamokhoz hasonlóan Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontja. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. Horizontálisan érvényesítendő szempont ezért a közoktatás-fejlesztésben, az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben érintett településen, a település közoktatási intézményeiben. Kiemelten fontos az érintett intézmény, intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek mind a településen működő, azonos típusú intézmények, mind azok tagiskolái, feladatellátási helyei között, mind az intézményeken belül, az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülnie kell: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet. Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték. Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 85.§ (4) bekezdés alapján (elfogadta: 57/2000. (VII.03.) sz. Kth.; felülvizsgálta: 11/2004. (II. 11.) sz. Kth.) 1

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 85.§ (7) bekezdés alapján (elfogadta: 12/2004. (II.11.) sz. Kth.) 2

222


illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Ennek érdekében kell minden településnek megtervezni és végrehajtani a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programját. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program a településen működő közoktatási intézmények közreműködésével kerül megtervezésre. A program kidolgozása során, az elfogadását megelőzően biztosított a szükséges konzultáció és véleményformálás lehetősége a megvalósításban érintett szakmai és társadalmi partnereknek. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és a Közoktatási esélyegyenlőségi program célja:  A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a város közoktatási intézményekben. 

Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése.



Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.



A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének

biztosítása

és

előmozdítása

az

oktatási-nevelési

folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását). 

A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.

2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak:  esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; 

a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő feladatai: o a program megvalósításának koordinálása, o a program végrehajtásának nyomon követése, o az

esélyegyenlőség

sérülésére

vonatkozó

esetleges

panaszok

kivizsgálása; 

az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása;



az

esélyegyenlőségi

terv

megvalósításában

érintett

intézményvezetők

tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra;

223




az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása;



befogadó

és

toleráns

légkör

optimális

kialakítása

és

fenntartása

az

intézményekben; 

akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra;



esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója;



fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása;



az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása;



a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; folyamatos korrekciós tevékenységek

biztosítása

a

monitoring

vizsgálatokkal

összhangban.

A

monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni. 

az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét;



a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az értékelést az intézményi

önértékelés

és

egyéb

információk,

illetve

az

akciótervben

meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni. 3. Kerekegyháza település közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése Az alábbiakban közölt helyzetelemzést az Oktatási és Kulturális Minisztérium e célból honlapján közzétett sablonja és adatlapjai alapján készítettük el. 3.1. Demográfiai adatok Vizsgált terület Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 2000-2007 (- /

adatok 6267 6641 214 191 658 290 +275 224


+)

év

2001

fő

61

Népesség-nyilvántartó adatai a Kerekegyházán született gyermekek számáról 2002 2003 2004 2005 61

60

59

82

2006

2007. 11. 30.

73

78

A fenti táblázatok a demográfiai helyzetéről adnak áttekintést statisztikai adatok alapján. Megállapíthatjuk, hogy az 1980 óta Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia a településre nem jellemző, sőt a születések száma inkább növekszik. A település fejlődő, megőrizte nyugodt, csendes alföldi kisvárosi jellegét. A kereskedelmi, szolgáltató jellegű infrastruktúra kisvárosi szinten részben kiépített, nagyobb igények Kecskemét és a környező nagyobb települések útján kielégíthetők, hiszen a lakosság számára könnyen elérhetőek kevés utazással. A fejlesztés irányát az önkormányzat „Településfejlesztési koncepciója” határozza meg. Cél, hogy a város legyen otthona valamennyi törvénytisztelő állampolgárnak, anyagi helyzetétől, társadalmi körülményeitől függetlenül. Találják meg itt biztonságos és színvonalas otthonukat, az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a közművelődés, valamint a sport területén felmerülő igényeik kielégítésének lehetőségeit. A település fejlődését eredményes pályázatok segítségével megvalósult beruházásai is elősegítik. A település fejlődési lehetőségét támasztja alá, hogy a népesség állandó jelleggel növekszik. 3.2. Népességvándorlás 1=Egyáltalán nem jellemző …5=Nagyon nagy mértékben jellemző 0= nem megítélhető Bevándorlás 4 Közeli településekről 3 Közeli városból 2 Távolabbi településekről 4 Távolabbi városokból 3 Megyeszékhelyről 2 Budapestről 2 Külföldről Elvándorlás Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre

3 4 3 3 4 2 2

A város elhelyezkedése nagyon kedvező, jó közlekedési lehetőséggel rendelkezik, ami vonzóvá teszi a településre költözéseket, ehhez hozzájárul a kedvező természeti adottság is.

225


Kerekegyháza Város Önkormányzata sokat tesz azért, hogy óvodában, általános iskolában megfelelő szakmai kondíciók mellett, megfelelő épületekben, egyre jobb infrastrukturális feltételek között biztosítsa a településen élők számára a megfelelő nevelő-oktató tevékenységet. A működőképesség megtartása mellett az iskola épületének címzett támogatás felhasználásával történő felújítása hamarosan befejeződik, illetve tervezett az új óvoda felépítése, amelynek megvalósítása érdekében az önkormányzat pályázat benyújtásáról döntött. A gyermekek számára jobb és otthonosabb feltételeket kíván teremteni a mindennapi iskolai, óvodai élethez. Ugyanakkor problémát jelent, hogy korlátozott az önkormányzati tulajdon, ahova ipari, kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat telepíthetnének, illetve munkahelyteremtéshez biztosítanának feltételeket. Ezen problémák kiküszöbölésére – a fejlesztési tervekkel összhangban – az önkormányzat folyamatosan foglalkozik a fenti kérdésekkel. 3.3. Szociális helyzet a településen Összesen Munkanélküliek száma a településen A munkanélküliek aránya a munkavállalási korú lakossághoz viszonyítva

196 4,81 %

Tartósan munkanélküliek

34

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

32

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást? e b b ől

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

239 67 5 167

226


összesen

halmozottan hátrányos helyzetűek

Külterületen élők száma: 758 ebbő 3-5 éves gyermekek száma ebből óvodába jár l általános iskolás tanulók száma

44 11

6 1

78 összesen

3

Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma:

halmozottan hátrányos helyzetűek

ebbő 3-5 éves gyermekek száma ebből óvodába jár l általános iskolás tanulók száma

-

-

-

-

A munkanélküliek számát tekintve a mutatószám az országos átlag fölött van, a több mint 10 %-ot kitevő adat alapján, ha a tartósan munkanélküliek számát tekintjük, akkor kedvezőbb a helyzet. Rendszeres gyermekvédelmi támogatást a várhatónál kevesebben igényelnek. Ez arra mutathat, hogy esetleg kényszervállalkozásokban dolgoznak, vagy az is lehetséges, hogy a lecsúszás miatti szégyenből, vagy rosszul felfogott önérzetből nem jelentkeznek többen szociális segélyekért. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a szülők nem nyilatkoznak gyermekük, gyermekeik halmozottan hátrányos voltáról, saját személyüket –úgy érzik negatívan érintő – adatokról. A jegyző védelembe vétel elrendeléséről illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg levélben tájékoztatja a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, amelyek a gyermeket megilletik, ha megfelel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó feltételeknek. A tájékoztatóval együtt megküldik a „Nyilatkozat a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához” című nyomtatványt, hangsúlyozva, hogy kitöltése önkéntes. A halmozottan hátrányos helyzet igazolására hatósági bizonyítvány kerül kiadásra, aminek érvényességi ideje: az egyik szülő jogosultságáig, a védelembe vétel jogosultságáig. A településen jelentős a külterület, a lakosság mintegy 12 %-a él külterületen. A tanyasi lét jellemző életelemei megtalálhatók (távolság, életmód, villany nélküli tanyák). A településen nincsenek elkülönített telepek, etnikailag szegregált lakókörnyezetben nem élnek gyerekek.

227


3.4. A közszolgáltatások elérhetősége A település népessége az alábbi közszolgáltatásokat jellemzően helyben éri el. A közoktatási szakszolgálati feladatok ellátása döntő többségben a Kecskemét és Térsége többcélú Társulás keretén belül válik elérhetővé. A gyermekjóléti alapszolgáltatások közül a házi gyermekfelügyelet ellátása nem megoldott, igényfelmérések szükségesek, és ezek alapján további megfontolás. A szociális információs szolgáltatás kiépítése folyamatban van. Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, mint szociális alapszolgáltatás kiépítése megtörtént. A közösségi ellátások a 10000 főnél kisebb településeken nem kötelező feladatok, de a hozzáférés biztosításának szervezését az önkormányzat közigazgatási területére is kiterjedően a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás megkezdte. Más településen, A szolgáltatás éspedig... (km) ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK X Kecskemét – 20 Gyógypedagógiai tanácsadás km Korai fejlesztés és gondozás X Fejlesztő felkészítés X Kecskemét – 20 Nevelési tanácsadás km Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, X Kecskemét – 20 pályaválasztási tanácsadás km Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Kecskemét- 20 km Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona X Közszolgáltatások

Helyben

3.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A településen igénybe vehető közszolgáltatások esetében a feladatellátást az alábbi táblázat adatai szemléltetik. Az alapfeladatokon kívül a település önkormányzata a közszolgáltatások egy részét nem saját fenntartású intézményén keresztül szervezi meg. Erre a hatályos törvények lehetőséget biztosítanak, hiszen a feladat-ellátási kötelezettség nem csak saját intézmény fenntartásával valósulhat meg. Persze kockázati tényezőt jelenthet, ha a közszolgáltatások szervezeti hátterét nem a fenntartó 228


biztosítja, de együttműködési szerződésekkel, társulásokkal időnként a feladat költséghatékonyabban megoldható és működtethető, mint önállóan fenntartott intézmény útján. A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás esetén meg kell vizsgálni, minden érintett gyermek hozzájut-e a megfelelő szolgáltatáshoz. A házi gyermekfelügyelet kapcsán további vizsgálatok szükségesek, igényfelmérés, környezettanulmányok, hogy a feladatellátás igény esetén megoldott legyen. A racionalizálás iránti igény és a vélhetően pozitív irányba nem mozduló önkormányzati támogatási rendszer további változtatásokat igényelhet Kerekegyházán.

229


Közszolgáltatások Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága Óvodai nevelés

X

Általános iskolai oktatás

X

Alapfokú művészetoktatás

X

A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett formában non IntézményTöbbcélú profit, civil, egyházi fenntartó Társulás szervezet, vagy gazdasági társulás társaság

Gyógypedagógiai tanácsadás

Megyei önkormányzat

Egyéb

X

Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás

X

Logopédiai ellátás

X

Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás

X

Gyógytestnevelés

X

Gyermekjóléti szolgáltatás

X

Bölcsőde

X

Családi napközi

X

Iskolai napközi

X

Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

30


3.6. Óvodáztatás Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

3

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

225

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

196

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

14 Nincs adat Nincs adat 9

A településen nincs adat arról, hogy mekkora a száma a 3-5 éves korú be nem íratott gyermekeknek, és arról, hogy mennyi ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Ezt mindenképpen szükséges felmérni, hiszen ezeknek a gyerekeknek „beóvodázása” javítja saját további esélyüket. A lakosság egy része Kecskeméten dolgozik, így feltételezhetően vannak olyan gyermekek, akik nincsenek ugyan tanköteles korban, de óvodába járnak Kecskeméten. Az óvoda három telephelyen működik.

31


3.7. Általános iskola Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma

1 24 24 543 6

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

68

Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

17

Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

28

Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

80 50 134 10

A településen jelenleg biztosítva van az általános iskolai korú gyermekek elhelyezése. Az általános iskolai férőhelyek számát az alapító okirat határozza meg, a férőhelyek és a beíratott tanulók száma egybeesik. Az első évfolyamba bejövő tanulók száma közel azonos a kimenő 8. osztályosok számával. A demográfiai mutató hosszabb távon – mint jeleztük – a létszámnövekedést támasztja alá, de a jövőben inkább lassú növekedés várható. A gyermekek – elsősorban az alsó tagozatosok – igen nagy számban napközi otthonos ellátásban részesülnek. A felső tagozaton már nem ekkora százalékban megoldott a gyermekek tanulásának támogatása, az önálló tanulásra tanítása, hasznos délutáni foglalkozások szervezése. Tanórán kívüli programokon, iskolán kívüli egyéb segítő programokon a művészetoktatás miatt széles lehetőségeket biztosítanak a gyerekeknek. A pedagógia program részletesen meghatározza azokat a tevékenységfajtákat, amelyek a tanórán kívüli tehetséggondozást, illetve szükség esetén akár a felzárkóztatást is segíthetik. A program a beilleszkedési, tanulási kudarcnak kitett tanulók esetén szakmailag megalapozott eszközrendszert és tevékenységrendszert sorol fel a kompenzáció és prevenció érdekében. A közművelődési feladatok irányításának segítségével a tanköteles korú tanulókon túl a felnőtt lakosság részére is szerveznek tevékenységeket.

32


Vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze a magántanulók státusza, mivel nincs adat arról, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek került-e magántanulói státuszba, és ha igen, miért. 3.8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma A településről eljáró óvodás korú gyermekek számára vonatkozóan nem áll rendelkezésre egzakt szám. Az általános iskolás korosztálynál nem különösebben magas az arány. A demográfiai adatok között a 0-17 éves korosztály száma 1284 fő. Fontos lenne, hogy a fenntartó a jövőben felmérést végezzen és a kapott eredmény alapján kezdeményezzen intézkedést.

Összesen: Településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár helyben e más településre eljáró b e b b ől b települések nevei: ől Alsó tagozatos (1-4.) helyben e e más településre eljáró b b e b b b ől ől b települések nevei: ől Felső tagozatos (5-8.) helyben e más településre eljáró b e b b ől b települések nevei: ől

196 196 -

Halmozottan hátrányos helyzetű:

14 -

Kecskemét 284

Kecskemét 259

Kecskemét

3.9. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek A szomszédos települések közelsége, illetve a határvonalak szinte egymásba épülése miatt sok esetben az iskola és óvoda közelsége alapján döntenek a szülők, hogy melyik település oktatási intézményébe írassák gyermeküket. Alsó tagozat esetében a bejáró gyermekek száma: 16 fő. A felső tagozat esetében a bejáró gyermekek száma: 20 fő. Az óvoda esetében a bejáró tanulók létszáma: 2 fő. Az óvodás gyermekek utaztatását általában a szülők saját gépkocsival oldják meg, 33


illetve a tanyagondnoki szolgálat segítségével. Az alsó tagozatos gyermekeket jellemzően inkább a szülők szállítják az iskolába, míg a felső tagozatos tanulóknál megfigyelhető a tömegközlekedés szinte kizárólagos használata.

A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban Óvodába jár más településről bejáró eb eb tömegközlekedéssel bő bő iskolabusszal falugondnoki szolgálattal l l egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) e más településről bejáró b eb eb tömegközlekedéssel b bő bő iskolabusszal ől l l falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) más településről bejáró eb eb tömegközlekedéssel bő iskolabusszal bő falugondnoki szolgálattal l l egyéni (szülők szgk.-val)

Összesen:

Halmozottan hátrányos helyzetű:

196 2

-

6 2 283 16 7 9 258 20 19 1

69 7 4 3 50 2 2 -

34


3.10. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben. tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) OM azonosító

intézmény neve

gyermek-, tanulólétszám az intézményben

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Normál (általános) tanterv

Összesen

HHHi

SNI

Összesen

027650

Napközi Otthonos Óvoda

196

14

-

027881

Móra Ferenc Általános Iskola és alapfokú Művészetoktatási Intézmény

543

28

68

526

HHH

SNI

25

Összesen

51

-

HHH

Gyógypedagógiai tagozat

SNI

-

Összesen

-

HHH

17

3

35


Az önkormányzat fenntartásában 3 óvodai feladatellátó hely van. Az SNI gyermekek feltérképezése folyamatban van, és számuk valószínűsíthetően nagyon alacsony. E mögött a tény mögött felismerhető egy olyan vezetői, óvodapedagógusi hozzáállás is, hogy a kisgyerekeket nem szeretnék semmilyen módon megkülönböztetni. A tevékenységközpontú nevelési program ugyanakkor jó lehetőségeket biztosít az egyéni fejlesztésekhez is. Az általános iskolában is hasonló helyzetet lehet tapasztalni. Mivel a HHH besoroláshoz a szülők részéről nyilatkozatra van szükség, azt tapasztalta az iskolavezetés, hogy erre a szülők nagy része nem hajlandó. A pedagógiai programban a beilleszkedési nehézségek, a tanulási zavarok kezelésére kidolgozott helyes szakmai állásponttal találkoztunk. A kudarc okainak feltárása: tanulási képességek felmérése szakértők bevonásával, logopédus, pszichológus, képességvizsgáló központ véleményének kikérésével folyamatosan nyomon követhető. A feltárt probléma szakszerű kezelése elsősorban a következő foglalkozási formák hangsúlyozásával történik: tanórai differenciált feladatok alkalmazása; tantárgyi korrepetálás; képességfejlesztő foglalkozások; Iskolában az egyik legfőbb törekvés, hogy a gyermekek nevelhetőségében fennálló jelentős eltérések ellenére minden gyermeknél egységesen alakítsák ki az alapismereteket, alapképességeket, a közösség alapértékeit követő életvezetést, életmódot, vagyis a komprehenzivitás prioritást élvez. Az SNI gyerekek közül a diszlexiás gyermekek sikeres oktatásához elsősorban a haladási ütem lassítását tekintik kiindulópontnak. Az önkormányzat fenntartásában működő általános iskola egy telephelyen működik. Az iskolában szegregáció jeleit nem lehet tapasztalni. A csoportokat nem tekintik zártnak, javuló teljesítménynél lehetőség van a csoportváltásra is. A kiválasztott tantárgyi tantervek mind a jó képességű, mind a tanulási nehézségekkel küzdők számára egyaránt fejlesztési lehetőséget nyújtanak. A pedagógusok továbbképzését a beiskolázási tervek alapján végzik, tudatosan, ismerkednek a kooperatív oktatásszervezéssel, a projektpedagógiával, valamint korszerű oktatásszervezéssel. 3.10.1. Gyógypedagógiai nevelés, oktatás

Főállású gyógypedagógusok létszáma összesen:

Ebből a gyógypedagógiai 2 tagozaton tanít

1

36


oligofrén pedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos eb logopédus bő pszichopedagógus l szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: Enyhe fokban értelmi eb Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség bő Súlyos magatartási, tanulási l Egyéb

Ebből gyógypedagógiai csoportban, tagozaton 68 17 19 17 48 1

3.10.2. Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? Létszám tervezett létszám 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 Összlét HH / HH / HH / HH / ÖsszlétÖsszlétÖsszlétProgram HHH HHH HHH HHH számon számon számon ok számon tanulók tanulók tanulók tanulók belül belül belül belül körében körében körében körében Alapfokú művésze Nincs Nincs t-oktatás 46,6 adat 46,6 adat 16,6 Kisebbsé gi program Nincs Nincs Napközi 26,16 adat 25,9 adat 14,9 Nincs Nincs Szakkör 21,3 adat 20,9 adat 60,6 Iskolai nyári tábor 36,1 3,3 31,3 7,6 Erdei iskola 14,04 5,7 13,3 2,48 -

37


3.10.3. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? Létszám tervezett létszám 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 Összlét HH/ HH / HH / HH / ÖsszlétÖsszlétÖsszlétProgram HHH HHH HHH HHH számon számon számon ok számon tanulók tanulók tanulók tanulók belül belül belül belül körében körében körében körében Útravaló Program 2 2 1 1 Arany János Program Tanoda Egyéb 3.10.4. Módszertani képzettség az intézményben Az intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés) Módszertani terület Résztvevő főállású pedagógusok Hatékony együttnevelés az iskolában IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Kooperativ tanulás Projektpedagógia Drámapedagógia

1

38


3.11. A település szakember-ellátottsága

Feladatok

Az előírt képesítés feltételeket a személyzet hiánytalanul Teljesíti

Óvodai nevelés

Nem teljesíti

X

Általános iskolai oktatás

X

Pedagógiai szakszolgálat Egészségügyi alapellátás Szociális alapellátás

Hiányok megnevezése megjegyzések

Kémia, informatika, német. Többcélú kistérségi együttműködés keretében ellátott feladat.

X X

A feladatellátás megoldott, a jogszabályban előírt képesítés megszerzése a támogató szolgáltatás tekintetében folyamatban van.

X

A feladatellátás megoldott, a jogszabályban előírt képesítés megszerzése folyamatban van.

Szociális intézményi ellátás Gyermekjóléti szolgáltatás

A hatékony és gazdaságos működéshez a település több feladatot is kiszervezett formában valósít meg. A többcélú kistérségi társulásban még rengeteg lehetőség van az együttműködésre. A szakemberek továbbképzése szervezetten, a feladat jellegét figyelembe véve folynak. A több telephelyen működő óvoda esetében fontos lehet a lehetőségek vizsgálata után az egy telephely kialakítása. A családsegítés, támogató szolgáltatás, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás és a gyermekjóléti szolgáltatás mikrotársulási keretek között megoldott, a feladatot ellátó Humán Szolgáltató Központ útján. Az idősellátást segíti: - az étkeztetés biztosítása a rászorulóknak (napi egyszeri meleg étkezés) - házi szociális gondozó biztosítása - házi szociális gondozó kiegészítő szolgáltatása (jelzőrendszer). Nappali ellátást nyújtó intézmény az Idősek Klubja, amely a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkeztetésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

39


3.12. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás az egyes intézményekben Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást az egyes intézményekben? tanulók létszáma OM azonosító

2004/2005

intézmény neve

tervezett tanulói létszám 2005/2006

2007/2008

2008/2009

integrációs

képességkibontakoztató

integrációs


integrációs


integrációs


027650


-

-

-

-

-

-

-

-

027881


-

-

-

-

-

-

-

-

Pillanatnyilag a település oktatási intézménye az integrációs, illetve képesség-kibontakoztató normatívát nem igényli. Mindenképpen indokolt lenne a szülőket ösztönözni a nyilatkozattételre, és annak függvényében megfontolni a bevezetés lehetőségét. Az iskola pedagógiai programja nagyon sok olyan elemet tartalmaz, amely megfelelne az IPR követelményeinek is.

40

3.13. Az önkormányzati hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben OM azonosít ó

intézmény neve

02765 0


27.731.00 0

37.515.00 0

41.664.00 0

123.799

171.301

193.786

027881


42.561.00 0

71.679.00 0

85.808.00 0

77.243

125.034

160.090

Önkormányzati /társulási hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006

1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006

A táblázat adataiból kiolvasható, hogy az önkormányzati hozzájárulás a település intézményeiben folyamatosan növekszik, de nem egyenlő mértékben. Ez nagyon sok összetevő függvénye. További vizsgálatot igényel, hogy az összetevők között szerepel-e a közoktatási esélyegyenlőség megteremtésére való törekvés. Ha az egy főre jutó hozzájárulásokat és azok emelkedését vizsgáljuk azt tapasztalhatjuk, hogy az önkormányzat anyagilag – lehetőségeihez képest – kiemelten támogatja az intézményeket.

4. A helyzetelemzés összegzése 1.A településen biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. 2.A településen élő 3-14 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak saját fenntartású intézményekben, illetve kiszervezett formában. Létszám tekintetében biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásának és közoktatási ellátásának feltételei. 3.A településen az országos átlagot nem haladja meg a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya. 4.A számadatok alapján nem állapítható meg pontosan, hogy folytatnak-e szegregáló, oktatásszervezési gyakorlatot az intézmények. A rendelkezésre álló adatok alapján a gyakorlat azt mutatja, hogy az intézményekben közvetlenül nincs ilyen gyakorlat. A szegregáció esetleges kialakulását a fenntartónak meg kell akadályoznia. 5.Iskolán belül a nívócsoportos oktatás, a kis létszámú osztályok fenntartása, újraindítása csak alapos vizsgálat lefolytatása mellett támogatható. Ez feltétlenül beavatkozást igényel a HHH-s gyermekek számának pontos ismerete után minden egyes csoportbontás előtt. 6.Ha a lemorzsolódási adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy az országos átlaghoz képest az intézményben az alábbi arányokban fordul elő évfolyamismétlés: (2003/2004:1,08 %, 2004/2005: 1,66 %, 2006/2007: 2,66 %. A 3 iskolai év átlaga 1,8 %, amely az országos átlag alatt van. Országos átlag: 2,11%). A magántanulók aránya azonban meghaladja az országos átlagot: (2005/2006: 0,4%, 2006/2007: 1,1%, 2007/2008-tervezett: 1,1%, országos átlag: 0,61%). A magántanulók magas aránya mindenképpen intézkedést igényel. 7.Az intézmények továbbtanulási mutatói igen változatos képet mutatnak. A gimnáziumokban továbbtanulók száma az intézményben jóval alacsonyabb a 2005/2006-os

országos

átlagnál,

a

szakközépiskolák

érettségit

is

adó

képzésénél az országos átlagot megközelíti a számuk. Szakiskolai képzésre

egyes iskolák befejezése után az országos arányhoz képest jelentősebb számban

jelentkeznek.

Speciális

szakiskolákban

a

település

általános

iskolájából szinte egyáltalán nem tanulnak tovább. Az általános iskola befejezése után általában nincs olyan tanuló, aki nem tanul tovább. Az általános iskolás tanulók továbbtanulása Gimnázium (%) Összlétszámon belül

HHH

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) Összlétszámon belül

HHH

Szakiskolai képzés (%) összlétszám on belül

HHH

Speciális szakiskola (%) Összlétszámon belül

HHH

Nem tanult tovább (%) Összlétszámon belül

HHH

2003/ 2004

2,0

Nincs adat

36,0

Nincs adat

26,0

Nincs adat

1

1

-

-

2004/ 2005

7,0

Nincs adat

27,0

Nincs adat

28,0

Nincs adat

-

-

-

-

2005/ 2006

6,0

Nincs adat

42,0

Nincs adat

23,0

Nincs adat

1

-

-

-

2006/ 2007*

4,0

Nincs adat

20,0

Nincs adat

37,0

Nincs adat

-

-

1

-

2007/ 2008* országos átlag 2005/ 2006

36,6%

43,1%

19,0%

1,3%

* tervezett 8.A fenntartó mindent megtesz azért, hogy az esélyt mindenki számára egyformán biztosítsa. Az intézmény rendelkezik könyvtárral, mindenki számára biztosítják az informatika alapjainak elsajátítását, minden általános iskolai tanuló nyelvoktatásban részesül. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében nagyon sok sport és kulturális tevékenységet kínál az intézmény.

Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben eszköz/létesítmény

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) ebbő l internet hozzáféréssel tornaterem

darab

az eszközt / létesítményt használó sajátos HHH nevelési gyermekek, gyermekek, igényű tanulók száma tanulók száma gyermekek, tanulók száma

16

263

62

31

16 -

263 -

62 -

31 -

Infrastruktúra az egyes feladat-ellátási helyeken (darabszám) logo pédi Fela építé ai szá datel szá s fogla mítá látás mító vagy lkozt szük si nyel gép torn legut ató, ségtech hely vi (min. ater óbbi egyé tante nikai (me labor P4 em felújí ni rem szak gnev szint tás fejle tante ezés ű) éve sztő rem e) szob a Móra Ferenc Általán 2007/ 16 os 2008 Iskola és AMI

vízö blíté ses WC

étkez ő vagy ebédl ő

5

1

Intézményi és szervezeti együttműködések Van-e kapcsolat, együttműködés az intézmény környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető Szervezetek, Együttműködés jellege Rendszeres Alkalmi találkozók Nincs kapcsolat intézmények kapcsolat (jelölje X-szel) (jelölje X-szel) (gyakoriság) Cigány kisebbségi önkormányzat Családsegítő X Gyermekjóléti X szolgálat

Védőnők X Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat) Máltai Szeretetszolgálat

X

9.Az országos kompetencia-méréseken az intézmény teljesítménye az alábbi táblázatban látható. Az elért eredményeket az iskolavezetés minden évben elemzi, a tapasztalatokat visszacsatolják az oktatási folyamatba. A fentiekből következően megállapítható egyértelműen, hogy az intézményekben folyó pedagógiai munka eredményes, de még mindig sajnos az országos átlagtól elmarad. A hozzáadott pedagógiai érték elemzése alapján minden évben pozitív értékkel találkozunk. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy az elért eredmények viszonylag kismértékben, de stagnáló – kis mértékben csökkenő tendenciát mutatnak. Ennek figyelemmel kísérése továbbra is fontos feladat.

Kompetencia mérések eredményei Országos kompetenci a-mérés eredménye

Iskola átlaga

2003 Országo s átlag

Iskola átlaga

2004 Országo s átlag

Iskola átlaga

2006 HHH tanulók átlaga

Országo s átlag

Szövegértés 6. évfolyam

430

500

509

493

8. évfolyam

-

–

500

10. évfolyam

-

500

499

501

6. évfolyam

431

500

505

493

8. évfolyam

-

–

500

10. évfolyam

-

500

497

457

497

Matematika

440

494 499

Iskola átlaga

2007 HHH tanulók átlaga

Jelen helyzetelemzés a Kerekegyháza Város Önkormányzata közoktatási esélyegyenlőségi programja című dokumentumban kifejtett akciótervet megalapozó háttértanulmány. A közoktatási esélyegyenlőség érvényesülését elősegítő konkrét lépéseket, a felelősöket, a program monitoringját, illetve a nyilvánosság biztosításának módját a Közoktatási esélyegyenlőségi program mutatja be.

Kerekegyháza, 2008. február 27.


Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete


K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 30/2008 (II. 27.) sz. Kth. A Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft. 2007. évi beszámolójának elfogadása, a Kft. társtulajdonosai üzletrészének értékesítése Határozat 1./ Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete – mint a Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft. tulajdonosi jogainak gyakorlója – utólagosan elfogadja a Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft. – a határozat 1. sz. mellékletét képező – könyvvizsgálói véleményezéssel ellátott 2007. évi beszámolóját 34.150e Ft mérleg főösszeggel. 2./ Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete – mint a Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft. tulajdonosi jogainak gyakorlója – utólagosan elfogadja, hogy a keletkezett 1.793e Ft eredmény eredménytartalékba kerüljön. 3./ Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete – mint a Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft. tulajdonosi jogainak gyakorlója – utólagosan elfogadja – a határozat 2. sz. mellékletét képező – a Kft. 2007. december 31. napjával készített vagyonmérlegtervezetét, az üzletrészek értékesítésével kapcsolatban. 4./ Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete – mint a Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft. tulajdonosi jogainak gyakorlója – utólagosan elfogadja –, hogy Kunadacs Község Önkormányzata 4.591e Ft. ellenértéken, és Kecskeméti Krisztián 629e Ft-ért – a határozat 3. sz. mellékletét képező szerződések alapján – értékesítse üzletrészeit a Kft., mint társaság részére. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal 5./ A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a Kft. módosított létesítő okiratát terjessze a Testület elé annak jóváhagyása érdekében. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: értelemszerűen

A határozatról értesül: - Vincze Miklós jegyző, és általa - Kerekegyházi Kábeltelevíziós Kft.




Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 31/2008. (II.27.) sz. Kth: Történelmi játék a pusztában Támogatási szerződés megszüntetése Határozat 1./ Kerekegyháza Város Önkormányzatának képviselő-testülete a „Történelmi játék a pusztában” c. rendezvényre kötött támogatási szerződésben foglaltakra vonatkozó elszámolást elfogadja. 2./ A Képviselő-testület a Támogatási Szerződést a megváltozott körülményekre tekintettel, közös megegyezéssel megszünteti. Egyben felhatalmazza a polgármestert a szerződés megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat, megállapodás aláírására. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal A határozatról értesül: - Vincze Miklós jegyző - Támogatott szervezet - Pénzügyi iroda




Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 32/2008. (II. 27.) sz. Kth. Tájékoztató az önkormányzat által 2007. évben támogatásban részesítettek elszámolásáról Határozat 1./ Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kerekegyháza Város Önkormányzat által 2007. évben támogatott szervezetek elszámolásáról szóló tájékoztatót elfogadja. 2./ A Képviselő-testület a BKKM-i Rendőr-főkapitányság, Településünk Fejlődéséért Alapítvány, Tavaszi Szél Népdalkör, és a Római Katolikus Plébánia Hivatala esetén a 2007. évben kiutalt támogatásból fel nem használt maradvány visszautalási kötelezettségétől eltekint, azzal a kitétellel, hogy 2008. június 30-ig az utólagos felhasználásnak és elszámolásnak eleget tesz. Egyben a Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a fentieknek megfelelő tartalmú, vonatkozó támogatási szerződés módosítások megkötésére, aláírására. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal 3./ A 2008. évre jóváhagyott támogatás kiutalására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a 2007. évi támogatási maradvánnyal elszámolt. Felelős: Vincze Miklós jegyző Határidő: értelemszerűen


A határozatról értesül: - Vincze Miklós jegyző - Támogatott szervezetek - Pénzügyi iroda Vincze Miklós sk. jegyző

A kiadmány hiteléül: Kerekegyháza, 2008. február 28. Vincze Miklós jegyző Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 33/2008. (II. 27.) sz. Kth. Közösségi közlekedés fejlesztése (DAOP-2007-3.2.1.) pályázat benyújtása Határozat 1./ Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete: •

Az NFÜ által a Dél-alföldi Regionális Operatív Program keretében kiírásra került Közösségi közlekedés fejlesztése (DAOP-2007-3.2.1.) c. pályázatot nyújt be, bruttó 97.936.431 Ft. összegű támogatás elnyerése érdekében. A Képviselő-testület kötelezettséget vállal a pályázat megvalósításához szükséges bruttó 10.881.826 Ft. összegű sajáterő részt a költségvetésében évekre lebontva biztosítja.

•

A tervezési munkálatokkal megbízza a Bozóky Tervezői Iroda (képviseli: Bozóky László), melynek díja 1.924.000Ft + Áfa.

•

A pályázat előkészítésével kapcsolatban a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével megbízza a Magyar Pályázatkészítő Iroda (képviseli: Essősy Zsombor) melynek díja 1.500.000 Ft + Áfa.

2./ A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a pályázat aláírására, benyújtására, esetleges hiánypótlások teljesítésére. 3./ Felkéri a polgármestert a kötelezettségvállalásra, szerződés aláírásra és egyben a jegyzőt, hogy az összeget az adott évi költségvetési rendelet tervezésekor vegye figyelembe.

Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal Dr. Kelemen Márk sk. polgármester



Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 34/2008. (II.27.) sz. Kth. Belterületi csapadék – és belvíz elvezetés előkészítése (DAOP-2007-5.2.1/A) Határozat Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete Az NFÜ által a Dél-alföldi Regionális Operatív Program keretében kiírásra került Belterületi csapadék – és belvíz elvezetés (DAOP-2007-5.2.1/A) c. pályázattal kapcsolatban a tervezési munkálatokkal megbízza a Csuvár Mérnöki Irodát (képviseli: Csuvár Gábor), melynek díja bruttó 2 160 000 Ft. Felkéri a polgármestert a kötelezettségvállalásra, szerződés aláírásra és egyben a jegyzőt, hogy az összeget az adott évi költségvetési rendelet tervezésekor vegye figyelembe. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal Dr. Kelemen Márk sk. polgármester



Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 35/2008. (II.27.) sz. Kth. Víziközmű Társulat munkájáról készült tájékoztató elfogadása Határozat Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Víziközmű Társulat munkájáról készült tájékoztatót elfogadja. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal Dr. Kelemen Márk sk. polgármester



Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 36/2008. (II. 27.) sz. Kth. Belső Ellenőrzési Társulási megállapodás módosításának jóváhagyása Határozat Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete az előterjesztés mellékletét képező, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Belső Ellenőrzési Társulási megállapodást a melléklet szerinti változatlan tartalommal jóváhagyja. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: 2008. március 31. . A határozatról értesül: - Vincze Miklós jegyző, és általa - Kistérségi Iroda - Pénzügyi Iroda




1. sz. melléklet

BELSŐ ELLENŐZÉSI TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS (módosítással egységes szerkezetben) mely létrejött: Kerekegyháza Város Önkormányzata Kerekegyháza, Fő u. 47/a képviseli: dr. Kelemen Márk polgármester, Ballószög Község Önkormányzata Ballószög, Rákóczi u. 15. képviseli: Katona Imre polgármester Felsőlajos Község Önkormányzata Felsőlajos, Iskola utca 12. képviseli: Csordás László polgármester Fülöpháza Község Önkormányzata Fülöpháza, Kossuth u. 5. Képviseli: Pesti Józsefné polgármester Kunbaracs Község Önkormányzata Kunbaracs, Kölcsey u. 1. képviseli: Tóth Ferenc polgármester Lajosmizse Város Önkormányzata Lajosmizse, Városház tér 1. képviseli: Basky András polgármester Ladánybene Község Önkormányzata Ladánybene, Fő u. 66. képviseli: Kardos Attila polgármester ¹Ágasegyháza Község Önkormányzata Ágasegyháza, Szent István tér 1. képviseli: Ádám Józsefné polgármester Jakabszállás Község Önkormányzata Jakabszállás, Petőfi S. u. 14. képviseli: Szabó Mihály polgármester Orgovány Község Önkormányzata Orgovány, Molnár G. u. 2.

képviseli: Maszlik István polgármester (a továbbiakban: tagok) között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett: ¹ Módosítva: 2007. december 13., hatályos: 2008. január 1-jétől 1.) A megállapodó felek együttműködésük bővítése, közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41. § (1) bekezdése, a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (Ttv.) 2. § továbbá a többcélú kistérségi társulások által ellátott egyes közszolgáltatások 2005. évi normatív működési támogatásról szóló 5/2005. (I. 19.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés d.) pontja, és e rendelet melléklete szerinti 4. pontjának a/ab. pontja alapján – előzetes egyeztetés után – határozatlan időre belső ellenőrzési feladatok ellátására társulást hoznak létre. 2.) Társulás neve, székhelye: Belső Ellenőrzési Társulás 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a. 3.) Társulás célja és tartalma: Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján a belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó, és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy a társulásban résztvevő önkormányzatok működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőr tevékenységét a megállapodás mellékletében lévő intézményeknél a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók alapján, valamint a társult települések jegyzője által jóváhagyott Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerint végzi. A belső ellenőrzési tevékenységet Kerekegyháza, Ballószög, Fülöpháza, Kunbaracs, Ladánybene, Ágasegyháza, Jakabszállás és Orgovány² települések esetén a társulás saját feladatellátásában, 2 fő³ megbízási szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőrrel végzi. Lajosmizse és Felsőlajos települések a belső ellenőrzési tevékenységet 1 fő főállású belső ellenőr alkalmazásával látják el, a társulás szervező tevékenységével segíti a belső ellenőrzési feladatok ellátását (a szakmai munkát az ellenőrzési programok készítésére, az ellenőrzés lebonyolítására, realizálására vonatkozó ellenőrzési módszertan összehangolásával segíti). 4.) A tagokat a polgármesterek képviselik. A Társulás döntéseit egyszerű szótöbbségi határozattal a polgármesterekből álló Társulási Tanács hozza, melyben minden tagnak egy szavazata van. Az alakuló ülést a gesztor önkormányzat polgármestere hívja össze, a társulás a Tanács megalakulásának kimondásával jön létre. A Társulás elnöke a gesztor önkormányzat mindenkori polgármestere.4 A Tanács tagjai sorából elnökhelyettest választ. A Tanács ülése akkor határozatképes, ha azon a társult tagok több mint felének polgármestere személyesen, vagy írásos meghatalmazott útján képviseltetve van.5 Az ülést az elnök legalább 8 nappal korábban írásban hívja össze és vezeti. A Tanács szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az ülés összehívására, és a jegyzőkönyvre vonatkozóan egyebekben a Ttv. 13. §-ában foglaltak az irányadók. ² Módosítva: 2007. december 13., hatályos: 2008. január 1-jétől

³ Módosítva: 2007. december 13.,hatályos: 2007. december 13-tól 4 Módosítva: 2006. október 12. 5 Módosítva: 2005. november 8. A Társulási Tanács: -

szervezi a társulás működését, meghatározza – a társult tagok által saját magukra vonatkozó és képviselő-testületük által elfogadott tervek alapján – a társulás ellenőrzési tervét, együttműködik a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulással.6

5.) A társult felek megállapodnak abban, hogy a társulást megillető alaptámogatást évente a gesztor önkormányzat igényli és építi be a költségvetésébe. Az alaptámogatás alapja az önkormányzatok által fenntartott intézmények száma, melyet az 1. sz. melléklet tartalmaz. A társulás fenntartása, a közös foglalkoztatás biztosítása, pályázat benyújtása esetén az önrész vállalása, valamint a költségvetést érintő döntéshez a társult képviselőtestületek mindegyikének egyetértése szükséges. 6.) A társulás tárgyévi működésének, bevételeket-kiadásokat érintő feladatainak alakulásáról a gesztor önkormányzat jegyzője költségvetést készít, a településeken feladatot ellátó belső ellenőrök szerinti bontásban, amit a tagok elé terjeszt. Amennyiben a tagok által elfogadott költségvetésben a társulás költségei a támogatás összegét meghaladják, annak fedezetét a társult önkormányzatok a 2. sz. mellékletben meghatározottak szerint, a településükön a feladatot ellátó ellenőrhöz kapcsolódóan viselik. Ezt az összeget a gesztor felhívására, a gesztor önkormányzat számlájára, határidőre át kell utalni. Amennyiben a tag önkormányzat pénzügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségének, a fizetési határidő lejártát követően, az azonnali beszedési megbízás (inkasszó) lehetőségére történő figyelmeztetést is tartalmazó felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tesz eleget, úgy a gesztor önkormányzat jogosult a nem teljesítő önkormányzat bankszámlájára azonnali beszedési megbízás (inkasszó) benyújtására. A gesztor önkormányzatnak a számlavezető felé a jogosultat és kötelezettet, a követelés jogalapját, összegét és esedékességének időpontját kell írásban közölni, az inkasszót a számlavezető a kötelezett ellenvetésétől és bármely más jognyilatkozatától függetlenül teljesíteni köteles. Amennyiben a gesztor önkormányzat az inkasszálást jogosulatlanul gyakorolja, úgy az inkasszált összeg számláján történő jóváírásáról a visszafizetés napjáig tartó időszakban érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamattal terhelve köteles visszafizetni az inkasszált összeget, a gesztor önkormányzat köteles továbbá a jogosulatlan inkasszálásból eredő kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríteni. 7 A gesztor önkormányzat a számlájára megérkezett alaptámogatás Lajosmizse és Felsőlajos településeket megillető részét 15 napon belül átutalja Lajosmizse Város Polgármesteri Hivatala részére. Lajosmizse és Felsőlajos települések az alaptámogatáson felüli költségeket saját költségvetésük terhére biztosítják. 7.) A gesztor önkormányzat polgármestere a társulás költségvetéséről, a bevételekkiadások alakulásáról, a tárgyévet követő év április 30. napjáig a társult önkormányzatok polgármestereit tájékoztatja. Ezt követően valamennyi polgármester

beszámol a képviselő-testületének a társulás pénzügyi helyzetéről, tevékenységéről, a társulási célok megvalósulásáról. Módosítva: 2005. november 8. 7 Módosítva: 2008. február 25., hatályos: 2008. március 1-jétől 6

15. ) A társulás a belső ellenőri feladatok ellátására a szakmai végzettség előírásainak megfelelő belső ellenőrt (ellenőröket) alkalmaz, aki(k) az ellenőri tevékenységet önkormányzatonként, szakmailag önállóan végzi(k). A társulás tagjai belső ellenőrzési tapasztalataikkal kölcsönösen segítik egymást. A belső ellenőrök kinevezéséhez, illetve megbízásához kapcsolódóan az érintett települések jegyzői egyetértési jogot gyakorolnak. 9.) A belső ellenőr hatásköre az alábbiakra terjed ki: - korlátlan hozzáféréssel rendelkezik a vizsgált önkormányzati fenntartású önálló, vagy részben önálló költségvetési intézmény valamennyi tevékenységével kapcsolatos iratához, nyilvántartásához, vagyontárgyához; - a társult település jegyzőjéhez bármikor, közvetlenül is fordulhat; - az ellenőrzési célok elérése érdekében alkalmazza a rendelkezésére álló eszközöket, meghatározza az ellenőrzések gyakoriságát, az ellenőrzések tárgyát és terjedelmét, valamint kiválasztja az alkalmazott ellenőrzési módszereket; - az ellenőrzések végrehajtásához jogosult az érintett intézmény vezetőjétől, bármely dolgozójától információt kérni, illetve speciális szakértelmet igénylő esetekben az ellenőrzési tevékenység lefolytatásához szakértő segítségét igénybe venni. A megbízási szerződés keretében alkalmazott belső ellenőr munkarendjét a gesztor önkormányzat jegyzője az érintett önkormányzatok jegyzőinek egyeztetésével állapítja meg. 11. ) A társulás nevében az Elnök rendelkezik képviseleti, aláírási joggal, közös fenntartással, közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatáskörökkel. Kötelezettség vállalás esetén Kerekegyháza Város Jegyzője ellenjegyzési jogosultsággal rendelkezik. A társulás megbízási szerződés keretében alkalmazott belső ellenőrét (ellenőreit) az érintett önkormányzatok polgármestereinek egyetértésével az Elnök bízza meg és gyakorolja a munkáltatói jogokat. Lajosmizse és Felsőlajos települések közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott belső ellenőrének munkáltatói jogait azonban teljes körűen Lajosmizse Város Jegyzője gyakorolja. 12. ) A társulás működését célszerűségi és gazdasági szempontok szerint a társulás tagjai jogosultak évente legalább egy alkalommal ellenőrizni. Az ellenőrzést Ellenőrzési Bizottság végzi, melynek tagjait a polgármesterek delegálják, a bizottság elnöke a gesztor önkormányzat polgármestere által delegált személy. 13. ) A társulásba bármely önkormányzat beléphet, - a társulásban résztvevő önkormányzatok többségi egyetértésével – ha a társulási megállapodásban meghatározott kötelezettségeket magára nézve elismeri. Belépési szándékát a gesztor önkormányzat polgármesterének kell bejelenteni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a döntő.

A társulást felmondani, abból kiválni a naptári év utolsó napjával lehet, de a szándékot az érintett önkormányzat legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a társulás tagjaival közölni. 14. ) A társulás megszűnik, ha a társulás valamennyi tagja elhatározza a társulás megszüntetését. Ebben az esetben a megszűnéssel egyidejűleg a felek egymással elszámolnak, melyet a gesztor önkormányzat polgármestere készít elő. A társult tagok a pénzügyi mérleg alapján a 4. pontban foglalt arányosság elve szerint részesülnek a társulás vagyonából, vagy viselik az esetleges pénzügyi terheket. Ez utóbbi esetben befizetési kötelezettségeiket a gesztor önkormányzat számlájára határidőre teljesítik. 15. ) A társulás tagjainak több mint fele, minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával kizárhatja a társulásból azt a tagot, amely a megállapodásban foglalt kötelezettségének ismételt felhívás ellenére, határidőre nem tesz eleget. 16. ) Ezen Társulási megállapodás akkor lép hatályba, ha azt valamennyi képviselőtestület határozattal elfogadja. Erről határozat-kivonat megküldésével a gesztor önkormányzat polgármesterét értesíteni kell. 17. ) Ezen Társulási megállapodást a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal BácsKiskun Megyei Kirendeltségének fel kell terjeszteni, melyről a gesztor önkormányzat jegyzője gondoskodik.8 17.) A megállapodásban nem szabályozott kérdésekre a megállapodás 1. pontjában felsorolt jogszabályok, továbbá a 2004. évi CVII. törvény, a Tvt., valamint a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A társulás tagjai egybehangzóan kijelentik, hogy a megállapodásból eredő, a társulás működése során esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket elsődlegesen egymás között, tárgyalásos úton kívánják rendezni. A bírói út igénybevételével kizárólag akkor élnek, ha az előzetes egyeztetés nem vezetett eredményre. A jogvita eldöntésére a hatáskörtől függően a Kecskeméti Városi Bíróság vagy a BácsKiskun Megyei Bíróság illetékességét kötik ki.9 E megállapodást a felek elolvasták, értelmezték, miután mindegyik fél akaratával egyezőnek tartotta – képviselő-testületi jóváhagyást követően – aláírták. Kerekegyháza, 2008. február 25.

………………………… Dr. Kelemen Márk polgármester Kerekegyháza

………………………….. Kardos Attila polgármester Ladánybene

……………………. ……………………… Pesti Józsefné polgármester Tóth Ferenc polgármester Fülöpháza Kunbaracs

……………………… Katona Imre polgármester Ballószög

…………………………. Basky András polgármester Lajosmizse

8 9

Módosítva: 2007. december 13.,hatályos: 2007. december 13-tól Módosítva: 2007. december 13.,hatályos: 2007. december 13-tól

………………………….. Csordás László polgármester Felsőlajos

…………………………. Szabó Mihály polgármester Jakabszállás

……………………… Ádám Józsefné polgármester Ágasegyháza

………………………….. Maszlik István polgármester Orgovány

Záradék: A társult települések képviselő-testületei a Társulási megállapodást határozataikban jóváhagyták, az abban foglaltakat önmagukra nézve kötelező rendelkezésként fogadták el. Települési önkormányzat Kerekegyháza Fülöpháza Kunbaracs Ladánybene Ballószög Lajosmizse Felsőlajos Ágasegyháza Jakabszállás Orgovány

Jóváhagyó határozat száma

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 37/2008. (II. 27.) sz. Kth. A Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulási megállapodás módosításának jóváhagyása Határozat Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulási megállapodás – a határozat 1. sz. mellékletét képező módosítását. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: 2008. március 31. A határozatról értesül: - Vincze Miklós jegyző, és általa - társult önkormányzatok - Pénzügyi Iroda Dr. Kelemen Márk sk. polgármester



1. sz. melléklet Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulási Megállapodás TERVEZET mely létrejött Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (mint gesztor) (székhelye: Kerekegyháza, Fő u. 47/a képviseli: dr. Kelemen Márk polgármester), mint a gyermekvédelmi és szociális szolgáltatást nyújtó), valamint Fülöpháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (székhelye Fülöpháza, Kossuth u. 5. képviseli Pesti Józsefné polgármester) Kunbaracs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (székhelye Kunbaracs, Kölcsey u. 1., képviseli Tóth Ferenc polgármester) Ladánybene Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (székhelye Ladánybene, Fő u. 66. képviseli: Kardos Attila polgármester) Ágasegyháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (székhelye Ágasegyháza, Szent István tér 1. képviseli: Ádám Józsefné polgármester) (a továbbiakban: társult tagok) között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett: 1.) E megállapodásban foglalt tagok a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 43. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazással élve, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló, 1997. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Ttv.) 9. §-a, valamint a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulási Megállapodás III. 2.3. pontjában foglaltak alapján Kecskemét és Térsége Társulás keretén belül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) **63. §-ban meghatározott házi segítségnyújtás, 64. §-ban meghatározott családsegítés, a 65. §-ban meghatározott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, 65/C. §-ban meghatározott támogató szolgáltatás, **65/F. §-ban meghatározott nappali ellátás, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 39. - 40. §-ában foglalt gyermekjóléti szolgáltatási feladatok mikrotérségi szinten történő kiegyenlített, magas színvonalú és minőségi ellátása érdekében Társulási megállapodást kötnek. *

*Törölve: 2006. január 1-től: Ágasegyháza Községi Önkormányzat fentebb felsorolt feladatok közül a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgáltatás ellátására csatlakozik a társuláshoz. **Beépítve: 2007. június 22. I.

Általános rendelkezések

1.) A társulás neve:

Kerekegyháza és Térsége Feladatellátó Társulás

Gyermekjóléti

és

Szociális

2.) A társulás székhelye:

Kerekegyháza Város Önkormányzata (továbbiakban: gesztor) 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a

3.) A társulás lakosságszáma: 11.441 fő (az 1.sz. mellékletben részletezettek szerint) 4.) A társulás működési területe: a társuláshoz tartozó települési önkormányzatok közigazgatási területe 5.) A társulási megállapodás határozatlan időre jött létre. 6.) A társulás jogállása:

önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik, döntéshozó szerve a Társulási Tanács.

7.) A társulás tevékenységi köre:

A társult települési önkormányzatok közigazgatási területén a családsegítés, támogató szolgáltatás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti feladatok ellátása, *kizárólag Kunbaracs és Kerekegyháza települések közigazgatási területén a nappali ellátás és a házi segítségnyújtás feladatok ellátása Kerekegyháza Város Önkormányzata által alapított Humán Szolgáltató Központ (Kerekegyháza, Fő u. 76.) útján, a társult települések által elfogadott szakmai program alapján.

8) A társulás tagsági nyilvántartása: A társulás tagjairól, képviseletéről, a feladatellátásról, a pénzügyi hozzájárulásról a gesztor önkormányzat külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: - a települési önkormányzat megnevezését, képviselője nevét, - a belépés, a csatlakozás időpontját, - a térségi feladatellátást, az ágazati feladatellátást, - a szavazati jogosultságot, - a pénzügyi hozzájárulást. 9.) A társulás tagjai vállalják, hogy a településen a feladat ellátásához (ügyfélfogadás céljából) szükséges helyiséget biztosítják, a szolgáltatások elérhetőségéről, az igénybevétel módjáról és feltételeiről a helyben szokásos módon tájékoztatják a lakosságot.

10.) a megállapodással kapcsolatos hatósági engedélyeket a gesztor Önkormányzat Polgármesteri Hivatala szerzi be. *Beépítve: 2007. június 22-én

II.

A társulás célja, funkciója és feladatellátás rendszere

1.) A társulás célja, hogy a társult önkormányzatok képviselő-testületeinek összefogásával az Sztv. **63. §-ában foglalt házi segítségnyújtást, 64. §-ában foglalt családsegítést, a 65. §-ában foglalt jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a 65/C. §-ában meghatározott támogatói szolgáltatást, **a 65/F. §-ában foglalt nappali ellátást, valamint a Gyvt. 39. – 40. §-ában foglalt gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat magas szakmai és ellátási színvonalon meg tudják valósítani. 2.) A társuláshoz tartozó települési önkormányzatok képviselő-testületei egyes feladataikat a társulás útján látják el, a társulás által ellátott feladatok megvalósításához hozzájárulnak. 3.) A feladatellátás rendszere: A Társulás tagjai tekintetében és képviseletében jelen társulási megállapodásban megfogalmazott feladatok ellátása érdekében Kecskemét és Térsége Többcélú Társulással ( továbbiakban: kistérségi társulás ) együttműködik és vele szerződést köt. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetése érdekében megállapodás alapján a kecskeméti diszpécser központon keresztül (Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága) biztosítja a segélyhívások fogadását és az ügyeletes gondozónő értesítését. A Társulási feladatellátás részletes leírását a megállapodás 2. sz. melléklete tartalmazza.*

III.

A társulás szervezete

1.) A társulás szervezetének, működésének, döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárási rendjének főbb szabályait jelen megállapodás, további részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatban a Társulási Tanács állapítja meg, melyet a tanács a megalakulást követő 3 hónapon belül fogad el. 2.) A társulás döntést hozó szerve a Társulási Tanács. A Tanács gyakorolja a jelen Társulási Megállapodásban meghatározott önkormányzati feladatés hatásköröket. Ezen kívül : - önállóan, költségvetési határozatban megállapítja a társulás költségvetését - közreműködik a mikrotérség szociális fejlesztési programjainak tervezésében, fejlesztésében, - dönt a társulás működési és fejlesztési szükségleteihez, programjai, tervei megvalósításához szükséges pályázatok benyújtásáról - folyamatos kapcsolatot tart és együttműködik a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulással, a kistérségi megbízottakkal

- véleményezi a feladatellátó intézmény vezetőjének kinevezését. *Módosítva: 2006. január 1. 2007. június 22. **Beépítve: 2007. június 22. 3.) A Tanács tagjai a társult települési önkormányzatok mindenkori hivatalban levő polgármesterei. A Tanács tagját a polgármester akadályoztatása, illetve távolléte esetére a települési önkormányzat képviselő-testülete határozza meg. 4.) A Társulási Tanács megalakul, ha a képviselő-testületek mindegyike jóváhagyta a megállapodást és a Társulási Tanács alakuló ülése kimondta megalakulását. Az alakuló ülést Kerekegyháza város polgármestere hívja össze, a társulási megállapodás jóváhagyását követő 15 napon belül. 5.) A Társulás elnöke a gesztor önkormányzat mindenkori polgármestere. A Társulási Tanács tagjai sorából az elnök helyettesítésére, munkája segítésére elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes személyére az elnök tesz javaslatot.* 6.) A Tanács ülését az elnök legalább 8 nappal korábban írásban – akadályoztatása illetve távolléte esetén az elnökhelyettes - hívja össze és vezeti. A Tanács ülését össze kell hívni: - szükség szerint, de évente legalább két alkalommal, a Társulási Tanács által meghatározott időpontban, - a társulási tag – napirendet tartalmazó - indítványára, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, - a **Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége vezetőjének kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül. 7.) A Társulási Tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Szavazni személyesen, vagy meghatalmazott képviselő útján lehet. A képviseleti joggal meghatalmazott képviselő felhatalmazó irat (határozat, meghatalmazás, kijelölő irat) bemutatását, átadását követően járhat el. 8.) A Tanács akkor határozatképes, ha ülésén a szavaztok legalább felével rendelkező tagok jelen vannak. 9.) A Társulási Tanács döntését ülésén, nyílt szavazással, határozati formában hozza meg. A javaslat elfogadásához legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő tagok szavazatainak a felét. 10.) A Tanács ülése nyilvános. A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó törvényi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a Társulási Tanács által felhatalmazott tag írja alá. A jegyzőkönyvet a Társulási Tanács elnöke az ülést követő 15 napon belül megküldi a **Délalföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége vezetőjének és a társulás tagjainak. 11.) A Társulási Tanács tagjai évente beszámolnak képviselő-testületüknek a Társulási Tanácsban végzett tevékenységükről.

12.) A Tanács üléseinek, döntéseinek előkészítését és végrehajtását a gesztor önkormányzati képviselő-testület polgármesteri hivatala útján látja el. A hivatali szervezeti feladatait részletesen a Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. * Módosítva: 2006. 11. 14. ** Módosítva: 2007. 10. 30. IV. A Társulás pénzügyi, költségvetési alapja A megállapodás 1.) pontjában meghatározott feladatok finanszírozására az alábbiak szerint kerül sor: 1.) A lakosságszám alapján a településeket megillető szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok normatív hozzájárulását (továbbiakban: szociális normatíva) a települési önkormányzatok igénylik meg és azt továbbítják a feladatot ellátó gesztor önkormányzatnak. A szociális normatívát a társult tagok minden hónap 28-ig utalják át a gesztor önkormányzat OTP Banknál vezetett 11732002-15337908-00000000 számú bankszámlájára. 2.) A társulást megillető (támogató szolgáltatási, jelzőrendszeres házi segítségnyújtási és egyéb) normatív hozzájárulásokat a társulás igényli és építi be költségvetésébe. 3.) Fenti normatívákon túl a társulás a költségvetési törvényben valamint a hatályos jogszabályokban meghatározott kistérségi feladatellátó normatívákra jogosult, valamint a társult önkormányzatok rendeleteiben meghatározott támogató szolgáltatás igénybevételéért fizetendő térítési díjra. A kistérségi normatívára való jogosultság érdekében a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulással együttműködési megállapodást köt a kistérségi társulási szerződésben meghatározott feladatok ellátására. 4.) A társulás költségvetését a Társulási Tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg, amelyet a gesztor önkormányzat költségvetésébe kell beépíteni. Amennyiben a Társulási Tanács által elfogadott költségvetésben a Társulás költségei a központi támogatások összegét meghaladják, annak fedezetét a tag önkormányzatok saját költségvetésük terhére, az ellátottak számának arányában finanszírozzák. A hozzájárulás összegének megállapítása a Tanács feladata, megállapításának alapja a feladatot ellátó Humán Szolgáltató Központ adatszolgáltatása. Amennyiben a tag önkormányzat pénzügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségének, a fizetési határidő lejártát követően, az azonnali beszedési megbízás (inkasszó) lehetőségére történő figyelmeztetést is tartalmazó felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tesz eleget, úgy a gesztor önkormányzat jogosult a nem teljesítő önkormányzat bankszámlájára azonnali beszedési megbízás (inkasszó) benyújtására. A gesztor önkormányzatnak a számlavezető felé a jogosultat és kötelezettet, a követelés jogalapját, összegét és esedékességének időpontját kell írásban közölni, az inkasszót a számlavezető a kötelezett ellenvetésétől és bármely más jognyilatkozatától függetlenül teljesíteni köteles. Amennyiben a gesztor önkormányzat az inkasszálást jogosulatlanul gyakorolja, úgy az inkasszált összeg számláján történő jóváírásáról a visszafizetés napjáig tartó időszakban érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamattal terhelve köteles visszafizetni az inkasszált összeget, a gesztor önkormányzat köteles továbbá a jogosulatlan inkasszálásból eredő kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríteni. *

5.) Minden év április 30-ig a társult önkormányzatok polgármesterei beszámol a képviselőtestületének a társulás pénzügyi helyzetéről, tevékenységéről, a társulási célok megvalósításáról.

* Módosítva: 2008. 02. 25., hatályos: 2008. 03. 01-jétől 6.) A feladatellátás működési és fejlesztési szükségleteihez, programjai, tervei megvalósításához helyi, térségi, központi, nemzetközi forrásokat tárhat fel, forrásokat gyűjthet. A Tanács pályázatot nyújthat be a feladatellátás működéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez. 7.) A társulás tagjai a társulás működésének célszerűségi és gazdaságossági szempontból történő ellenőrzésére Ellenőrző Bizottságot hoznak létre, melynek tagjait a társulásban részt vevő települések polgármesterei delegálják. Az Ellenőrző Bizottság szervezeti felépítésének és működésének részletes szabályait a Társulási Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Az Ellenőrző Bizottság évente a költségvetési beszámolót megelőzően ellenőrzést folytat, melynek eredményéről a Társulási Tanácsnak beszámol. 8.) A Társulás működése során keletkező esetleges vagyonszaporulat a társult önkormányzatok közös vagyonát képezi. A vagyon feletti rendelkezési jogot a Társulási Tanács gyakorolja. Azon vagyontárgyak, melyeket a társult önkormányzatok saját költségvetésük terhére szereznek be, vagy a feladatellátáshoz adnak át a feladatot ellátónak a beszerző önkormányzat tulajdona. 9.) A megállapodás tárgyát képező szolgáltatások igénybevétele a lakosság részére térítésmentes, kivéve a támogató szolgáltatás, melynek térítési díját a Humán Szolgáltató Központ az önkormányzatok helyi rendelete alapján az ügyfeleknek kiszámlázza. V.

A társuláshoz csatlakozás, a tagsági jogviszony megszűnése

1.) A Kecskeméti Kistérséghez tartozó települési önkormányzatok képviselő-testületei – kizárólagos jogkörükben – minősített többséggel hozott határozatba foglalt nyilatkozattal és a Kecskeméti Kistérség Többcélú Társulási Megállapodásban foglaltak alapján csatlakozhatnak a társuláshoz. 2.) A társulási megállapodást a naptári év utolsó napjával – december 31. hatállyal – lehet felmondani, azonban a megállapodás a társulás tagjai mindegyikének minősített többséggel hozott döntése mellett év közben is felmondható. A társulás tagja a felmondásról szóló határozati döntést legalább 3 hónappal korábban köteles meghozni, és a társulás tagjaival, valamint a társulással közölni. 3.) A társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja azt a tagot, amely a megállapodásban foglalt kötelezettségeinek ismételt felhívásra a megadott határidőben nem tesz eleget, így legfőképpen

- a tag – több alkalommal, de legalább 2 alkalommal – a pénzügyi hozzájárulást nem, vagy nem határidőben utalja át, - a tag a társulás működéséhez szükséges döntési kötelezettségének, valamint az előzetes egyeztetésnek nem tesz eleget. 4.) A társulás megszűnik: - ha a társulás valamennyi tagja kimondja a társulás megszűnését, - a bíróság jogerős döntése alapján. 5.) A társulás tagjai a Társulási megállapodás módosításáról, megszüntetéséről vagy felmondásáról a kezdeményezés megküldésétől számított 60 napon belül döntenek. 6.) A társulás tagjai a valamely tag felmondásakor, és a társulás megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni. A megszűnéskor a közös vagyon felosztásáról külön megállapodásban rendelkeznek. 7.) Amennyiben a társulás állami támogatásban részesült, és a tárulásból való kilépés eredményeként a társulás már nem felel meg a támogatáshoz meghatározott feltételeknek, úgy a kiváló önkormányzat(ok) köteles(ek) a kiválással összefüggésben felmerült többletköltséget (pl. foglalkoztatási jogviszony megszüntetésével kapcsolatos többletkiadások) a társulásnak megtéríteni. Ezen összeg megtérítésére a jelen társulási megállapodás IV. 4. pontjában meghatározott azonnali beszedési megbízás szabályai az irányadóak. **

VI.

Záró rendelkezések

1.) Ezen Társulási megállapodás 2005. június 30-án lép hatályba, ha azt valamennyi képviselő-testület csatlakozási nyilatkozatát tartalmazó határozatával elfogadta. A nyilatkozatot tartalmazó határozatban ki kell mondani, hogy - a jelen megállapodásban foglaltakat magára nézve kötelezőnek fogadja el, - a társulás működésével, a feladatellátással kapcsolatos költségek, pénzügyi hozzájárulás viselését, teljesítését vállalja. Erről határozat-kivonat megküldésével a gesztor önkormányzat polgármesterét értesíteni kell. Jelen társulás létrejöttével a Kerekegyháza Mikrotérségi Jelzőrendszeres Házigondozási Társulás hatályát veszti, megszűnik. 2.) Jelen Társulási megállapodást a *Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal BácsKiskun Megyei Kirendeltségének fel kell terjeszteni, melyről a gesztor önkormányzat jegyzője gondoskodik. 3.) A jelen Társulási megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló, 1997. évi CXXXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm.

rendelet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók. 4.) A társulás tagjai egybehangzóan kijelentik, hogy a megállapodásból eredő, a társulás működése során esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket elsődlegesen egymás között, tárgyalásos úton kívánják rendezni. A bírói út igénybevételével kizárólag akkor élnek, ha az előzetes egyeztetés nem vezetett eredményre, megegyezésre. *A jogvita eldöntésére a hatáskörtől függően a Kecskeméti Városi Bíróság vagy a BácsKiskun Megyei Bíróság illetékességét kötik ki. * Módosítva: 2007. 10. 30. ** Módosítva: 2008. 02. 25., hatályos: 2008. 03. 01-jétől A Társulási megállapodást a felek elolvasták, értelmezték, miután mindegyik fél akaratával egyezőnek tartotta- képviselő-testületi jóváhagyást követően – aláírták. Kerekegyháza, 2008. február 25. ………………………… Dr. Kelemen Márk polgármester Kerekegyháza

……………………. …………………….. Pesti Józsefné polgármester Tóth Ferenc polgármester Fülöpháza Kunbaracs

………………………….. Kardos Attila polgármester Ladánybene

……………………… Ádám Józsefné polgármester Ágasegyháza

Záradék: A Társult települések képviselő-testületei a Társulási megállapodást határozataikban jóváhagyták, az abban foglaltakat önmagukra nézve kötelező rendelkezésként fogadták el. Települési önkormányzat Kerekegyháza Fülöpháza Kunbaracs Ladánybene Ágasegyháza

Jóváhagyó határozat száma

1. sz. melléklet: A társulás lakosságszáma 2005.01.01. Település: Kerekegyháza: Ágasegyháza:

Lakosságszám: 6194 fő 1961 fő

Fülöpháza:

961 fő

Kunbaracs:

654 fő

Ladánybene:

1712 fő

Összesen:

11482 fő

2. sz. melléklet*: A feladatellátás rendszere: 1. Családsegítés: A feladatellátással megbízott intézmény 3 fő, a szakmai előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező családgondozóval látja el a feladatot a szakmai programban leírtak szerint és időben. 2. Gyermekjóléti feladatok: A feladatellátással megbízott intézmény *3,5 fő, a szakmai előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező gyermekjólétis családgondozóval látja el a feladatot a szakmai programban leírtak szerint és időben. A társulás az 1. és 2. feladatellátás ellátásának elősegítésére egy gépjárművet biztosít. A gépjármű beszerzése és működtetése, a működtetés ellenőrzése a feladatot ellátó intézmény vezetőjének feladata. 3. Támogató szolgáltatás: A feladatellátással megbízott intézmény 1 fő támogató szolgálat vezető, 2 fő asszisztens és 1 gépjárművezető foglalkoztatásával látja el a feladatot a szakmai programban leírtak szerint és időben. A társulás a támogató szolgáltatás működtetésére egy gépjárművet biztosít. A gépjármű beszerzése és működtetése, a működtetés ellenőrzése a feladatot ellátó intézmény vezetőjének feladata. 4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: A feladatellátással megbízott intézmény szakmai központként koordinálja a társulás által működtetett jelzőrendszeres házisegítségnyújtás működtetését, az alábbi szakmai alközpontokkal: 1. Kerekegyháza (Fülöpháza és Kunbaracs településekkel) 2. Ágasegyháza 3. Ladánybene A konkrét feladatellátás megszervezése és működtetése az alközpontok feladata. **5. Házi segítségnyújtás: A feladatellátással megbízott intézmény 5 fő házi gondozó, 1 fő vezető gondozó foglalkoztatásával látja el a feladatot a szakmai programban leírtak szerint és időben. **6. Nappali ellátás: A feladatellátással megbízott intézmény 1 fő klubvezető, 1 fő klubvezetőhelyettes foglalkoztatásával látja el a feladatot a szakmai programban leírtak szerint és időben, a rendelkezésre álló gépjármű állomány szükség szerinti bevonásával. * Módosítva: 2006.01.01.

2007. június 22. **Beépítve: 2007. június 22. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 38/2008. (II. 27.) sz. Kth. Ipari övezet céljára kialakított földterület egy részének értékesítése Határozat Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete úgy dönt, hogy Kovács Lajos (Kerekegyháza, Kölcsey u.153.sz.) 0126/146, 0126/147, 0126/148, 0126/149, 0126/150, 0126/151, 0126/152 helyrajzszámú, összesen 40.000 m2 területű, Kerekegyháza Város Önkormányzat tulajdonát képező külterületi ingatlanra szóló vételi ajánlatát nem fogadja el. Felelős: Dr. Kelemen Márk Határidő: 2008. április 30. Határozatról értesül: Jegyző, Pénzügyi iroda, Műszaki iroda , Városgazdasági Kft, Kovács Lajos Dr. Kelemen Márk sk. polgármester



i

K I VO NAT. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 27-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből

Recommend Documents