A könyv az Európai Bizottság által támogatott GISAS MINERVA projekt e-learninges feladatait tartalmazza (Geographical Information Systems Applications for Schools – Földrajzi Információs Rendszerek alkalmazása a középfokú oktatásban) 2005.
Johansson, T. & Borián, G.:
Az eredeti angol nyelv változat szerz je: Tino Johansson, Helsinki Egyetem, Földrajz Tanszék A magyar változat készít je: Borián György, a GREEN Pannónia Alapítvány és a Gobio Bt közrem ködésével
Tartalomjegyzék
1. FEJEZET - EGY RASZTER TÉRKÉP MEGNYITÁSA....................................................3 1.1. Az ArcView szoftver megnyitása ................................................................................3 1.2. Adatok hozzáadása egy új, üres térképhez....................................................................4 1.3. Az ArcMap legfontosabb eszközei ...............................................................................5 2. FEJEZET – ÚJ TÁBLÁZAT KÉSZÍTÉSE AZ ADATAINK SZÁMÁRA .........................7 2.1. dBase táblázat készítése a BISEL vízmin ség-vizsgálatok számára..............................7 2.2. Új sor hozzáadása a dBase táblázathoz.......................................................................11 3. FEJEZET – EGY ESEMÉNY MEGJELENÍTÉSE DBASE TÁBLÁZATTAL .................14 3.1 A BISEL1 adatbázis megjelenítése a térképen……………………………………… 14 4. FEJEZET – SHAPEFÁJLOK KÉSZÍTÉSE ARCMAP PROGRAMMAL........................21 4.1. Shapefájl létrehozása egy folyó és mellékvízfolyásai ábrázolásához...........................22 4.2. Shapefájl létrehozása a rekreációs területek ábrázolásához .........................................34 4.3. Shapefájl létrehozása az él helyek ábrázolásához ......................................................46 4.4. Shapefájl létrehozása a szennyez források jelölésére ................................................59 4.5. Shapefájl létrehozása a területhasználati módok ábrázolásához ..................................69 5. FEJEZET – ÚJABB SHAPEFÁJLOK KÉSZÍTÉSE AZ ARCVIEW-VAL ......................81 6. FEJEZET – ÚJ SHAPEFÁJLOK LÉTREHOZÁSA A MÁR MEGLÉV KB L............102 7. FEJEZET – LEKÉRDEZÉSEK AZ ARCVIEW-BAN ....................................................108 7.1. A puffer eszköz........................................................................................................108 7.2. Az ArcView használata keresésre ............................................................................118
Az ábrák a “Print Screen” alkalmazásával készültek az ArcCatalog és ArcMap szoftverek alkalmazása során. Ezen szoftverek jogtulajdonosa az ESRI, Inc. Az adatbázisok és térképek a MINERVA program által támogatott GISAS projekt (2003-2006) engedélyével kerültek felhasználásra.
2
1. FEJEZET – EGY RASZTER TÉRKÉP MEGNYITÁSA 7.1. Az ArcView szoftver megnyitása Miután már telepítettük a számítógépre az ArcView szoftvert a CD-ROM-ról, könnyen megnyithatjuk azt a képerny bal sarkában található Start men l. Kattintsunk a Startra, és kövessük ezt az utat: Programok ESRI ArcView ArcView 8.3 ArcMap. Majd az egér bal gombjával kattintsunk rá egyet. Ekkor az alábbi ábrán látható módon megnyílik az ArcMap a képerny n.
Válasszuk az “Egy új, üres térkép” megnyitását.
7. . ábra: A megnyitott ArcView GIS 8.3. Arc Map – ablak: Amikor el ször nyitjuk meg a szoftvert, válasszuk az “A new empty map” (Egy új, üres térkép) gombot. Ez a választás automatikusan megnyit egy új (üres) térképet a ask n ablakban. A saját térképünk egy új ablakban fog megnyílni. A kijelölés után kattintsunk az OK-ra. Ha egy már létez ArcView réteget vagy térképet szeretnénk megnyitni, válasszuk az “An existing Map” (Már létez térkép) lehet séget és keressük meg a gépünkön azt a mappát amelyik a térképünket tartalmazza!
3
Vagy megnyithatjuk az ArcCatalog programot és egyszer en áthúzhatjuk a létez rétegeket és a raszter térképet az ArcMap programba. Ezt az eljárást kés bb részletesen fogjuk ismertetni.
1.2. Adatok hozzáadása egy új, üres térképhez Az alábbi ablak az ”OK” gombra kattintás után jelenik meg. Ezután a 2. ábrán látható módon hozzáadhatjuk a saját raszter térképünket.
Használjuk ezt az “Add Data” gombot térképek és rétegek hozzáadásához a térkép ablakban!
Az üres térkép ablak most az “Add Data” ablak alatt van.
2. ábra: Az új, üres térkép ablak és az adatok hozzáadása az “Add Data” paranccsal.
Meg kell adnunk annak az adatnak helyét (meghajtó, mappa) és típusát, amelyet meg szeretnénk jeleníteni az üres térkép ablakban. Ezt az “Add Data” ablakban lehet elvégezni (lásd fenn). A saját WGS 84 koordináta rendszer raszter térképünk .jpg, .gif vagy .tif kiterjesztés fájl legyen. Ha kijelöltük a megfelel fájlt, akkor az egér bal gombjával kattintsunk rá egyet, és válasszuk az “Add” (hozzáadás) parancsot.
4
A megnyitott réteg, ill. Térkép neve és tartalma megjelenik
Itt láthatók a kurzor koordinátái. 3. ábra: A saját térképünk egy rétegként jelenik meg az ablakban.
1.3. Az ArcMap legfontosabb eszközei Most az ArcMap legfontosabb eszközeinek használatával fogunk megismerkedni. Ezek az eszközök a térképek léptékének beállításához, a térképek mozgatásához, a térképeken való keresés, ill. távolság méréshez szükségesek. Ezek a leggyakrabban használt eszközök egy szürke oszlopban láthatók. Az éppen használható eszközök kiemelten jelennek meg, és az egér bal gombjával lehet rájuk kattintani. A nem használható eszközök szürkék maradnak. Az eszköztár a következ ábrán látható rövid magyarázatokkal. Az ArcMap program is rendelkezik azzal az interaktív funkcióval, hogy a kurzor egy ikonra történ ráállításakor megmutatja annak funkcióját.
5
A parancs sor és az eszköztár.
Nagyítás: egy pontra történ klikkeléssel, vagy az egérrel történ kijelöléssel a térképet nagyíthatjuk Kicsinyítés: ua. csak kicsinyíthetjük a térképet Fix zoom: méreterány csökkentés Fix zoom: méretarány növelés Mozgatás: a bal egér gombot nyomva tartva lehet mozgatni a térképet Teljes nézet: A teljes térkép látszik El méret: Az el méretre lehet a térképet állítani Következ méret: A következ méretre lehet a térképet állítani Elemválasztó: A grafikus elemeket lehet kiválasztan Elemválasztó: A nyíllal történ rámutatással lehet az egyes elemeket kijelölni különböz m veletekhez Azonosítás (információ): az aktuális réteg elemeit azonosítja Keresés: A “távcs vel” lehet egyes elemeket megkeresni Távolságmérés: Az aktuális rétegen lehet mérni Hozzárendelés: A villámmal lehet megtekinteni az elemekhez rendelt kapcsolatokat
4. ábra: Az ArcMap legfontosabb eszközei.
További információk Egy üres ArcMap ablakban egy térkép vagy egy réteg megjelenítése az ArcCatalog program használatávl is történhet. Nyissuk meg az ArcCatalog programot a következ lépésekkel: Start Program Files ESRI ArcView 8.3. ArcCatalog. Keressük meg a gépünkön a lementett GISAS rétegeket. Minden kijelölt mappa tartalma láthatóvá válik a könyvtárfában. Miután kijelöltük a keresett réteget, kattintsunk rá egyet az egér bal gombjával, úgy, hogy azt lenyomva tartjuk. Ezután egyszer en húzzuk át a kijelölt fájlt az ArcMap ablakba. Miután elengedjük az egér gombját a ask láthatóvá válik az ArcMap ablakban.
Az 5. ábrán jól látható ez a m velet.
6
1. 2.
Jelöljük ki a fájlt az ArcCatalog-ban. Húzzuk át az ArcMap ablakba.
5. ábra: Egy réteg megnyitása az ArcCatalog programból.
2. FEJEZET – ÚJ TÁBLÁZAT KÉSZÍTÉSE AZ ADATAINK SZÁMÁRA 2.1. dBase táblázat készítése a BISEL vízmin ség-vizsgálatok számára Gyakran van arra szükség, hogy új adattáblázatot készítsünk adataink számára. A táblázat elkészítése az ArcCatalog programban segít megérteni az adatok szerkezetét és típusait. Az adatok dBase táblázatokként kerülnek elmentésre. Az adatok is megjeleníthet k a térképeken, ha tartalmaznak olyan oszlopokat, amelyekben koordináták vannak beírva. El ször azt tanuljuk meg, hogy hogyan lehet létrehozni egy új adattáblázatot, majd azt, hogy hogyan lehet megjeleníteni a térképen. Kezdjük azzal, hogy az ArcCatalog-ban a jobb egér gombbal ráklikkelünk egyet a mappa, vagy az adatbázis nevére. Majd kövessük az alábbi lépéseket: ”New” > ”dBase Table”.
6. ábra: Az ArcCatalog-gal történ táblázatkészítés els lépései. 7
Ekkor egy új attribútum vagy adatbázis fájl jelenik meg a listában. Nevezzük el BISEL1-nek.
7. ábra: Adjunk nevet az új tábláztunknak a
as oldali ablakban.
Jobb klikk a névre, és válasszuk a “Properties” (tulajdonságok) parancsot.
8. ábra: A táblázat tulajdonságainak megnyitása.
8
A ”DBASE Table Properties” (dBase táblázat tulajdonságai) ablak megnyílik, és most az oszlopok neveit és az adatok típusát adhatjuk meg. El ször kattintsunk a következ üres sorra a ”Field Name” (Mez név) oszlopban és írjuk be az els oszlop nevét. Rövid és jellemz nevet használjunk! Az OID (Object ID) és a Field1 oszlopok default értékek, ezek nevét nem lehet megváltoztatni. Ezek azonosítják az objektumokat az adatbázisban és ezért nem lehet törölni sem ket! Miután elneveztük az els oszlopot meg kell határoznunk az adat típusát a jobb oldali oszlopban. Amint ráklikkelünk a cellára egy legördül ablakban megjelennek az adattípusok. Válasszuk ki a megfelel t! (ld. lejjebb)
Figyelem: Az OID és a Field1 default értékek, ezek nevét nem lehet megváltoztatni!
9. ábra: Az adat nevének és típusának meghatározása.
Az adattípusok: Short integers (rövid egész számok) adattípus, amely egy negatív vagy pozitív el jelb l és öt számjegyb l áll, mint például -32 000 vagy +32 000. Long integers (hosszú egész számok) olyan adattípus, amely egy negatív vagy pozitív el jelb l, valamint egy tízjegy számból áll, mint például –3 200 000 000 vagy +3 200 000 000. Nem szükséges a pozitív számérték el tt + jelet használni, mivel a szoftver adatszerkezete automatikusan pozitívnak veszi a számot, ha nincs el tte – jel. Float olyan adattípus, amelyet a tízes számrendszerben hétjegy számokhoz használhatunk, például 12.34567 or 0.333333. Double adattípus a tízes számrendszerben 15 jegy számokhoz, például 1234.5678912345.
9
Text (szöveg) adattípus alfanumerikus szimbólumokat foglal magába, például szöveget (Bollnas) és numerikus kódot (1). Date (dátum) típus dátumokat és id pontokat tárol egy sablon formátumban (mm/dd/yyyy és hh:mm:ss) Blob (Binary Large Object) típus ask számokhoz. Guid (Global Identifier Field) azonosító karaktersorozat A vízmin ségi adatabázishoz, vagy a területhasználat adatbázisához a legfontosabb adattípusok a “Short integers”, “Float” és “Text” típusok. Annyi új oszlopot kell létrehoznunk ahány különböz változót gy jtöttünk. Ha ask a BISEL indexet és az x,y koordinátákat gy jtöttük be pontonként, akkor 4 oszlopot kell létrehoznunk az adatbázisunk számára. Ezek a sorszám, BISEL, x_koord és y_koord oszlopok lesznek. Abban az esetben, ha több változót és indikátort is gy jtöttünk, mindegyik számára új oszlopot kell létre hoznunk és értelmeznünk, tehát az oszlopok száma a változók mennyiségét l függ. A dBase táblázatunk tulajdonságai így nézzenek ki: Field name OID (default) Field1 (default) Number (sorszám) Alkalinity Ammonium Hardness (keménység) Nitrate Nitrite Oxygen Phosphate pH BISEL Speed (sebesség) Float x_coord y_coord
Data type Object ID Long Integer Long Integer Float Float Float Short Integer Float Short Integer Float Float Short Integer
Precision 9 5 5 5 5 3 5 2 5 5 2 5 12 12
Double Double
Scale
2 2 2 2 2 2 2 8 8
10. ábra: Az adatok hosszának, egész és tizedes jegyeinek megadása.
10
Precision a Float típusú adatok egész jegyeinek számát jelenti. Scale a Float és a Double adattípusok esetében a tizedesjegyek számát jelzi.
Ezeket az adatokat nagyon precízen kell megadnunk, mert a táblázat ask az íly módon megadott adatokat tudja kezelni! Az is el fordulhat, hogy a másképp megadott adatok nem kerülnek mentésre sem! Miután az összes adatot bevittük a táblázatba, az “Apply” és az “OK” gombokra történ klikkeléssel fejezhetjük be a szerkesztést. Ellen rizzük, hogy lementettünk-e minden adatot a as egér gombbal történ klikkeléssel táblázat nevére. Válasszuk a “Properties” menüt és a “Fields” alatt láthatjuk az oszlopainkat és az adattípusokat.
11. ábra: A táblázat oszlopai és adatai.
2.2. Új sor hozzáadása a dBase táblázathoz A következ lépés egy új sor létrehozása. Értelem szerint minden mintavételi pontunk számára új sort kell létrehoznunk. Húzzuk át a BISEL1 táblázatot az ArcMap programba! Majd a szerkesztés megkezdéséhez klikkeljünk az “Editor Toolbar” gombra.
11
Az “Editor Toolbar” gomb.
12. ábra: Az “Editor toolbar” lehet vé teszi az adatok szerkesztését és mentését. A szerkesztés befejezésekor a “Stop editing” parancsot kell használni! Az “Editor Toolbar” (szerkeszt parancssor) többféle módon jelenhet meg az ablakban. Függetlenül a megjelenési módtól bemutatjuk, hogyan kell használni ezeket a parancsokat.
Az “Editor tool” kiválasztása után a “Start Editing” parancsot válasszuk a legördül ablakból.
13. ábra: Az ” Editor Tool” számos szerkeszt parancsot tartalmaz. 12
A “Start Editing” parancs aktiválása után a jobb egér gombbal a BISEL1 névre történ klikkeléssel tudjuk megnyitni az attribútum táblázatunkat.
Jobb egér klikk a BISEL1 névre, majd válasszuk az “Open” parancsot a táblázat megnyitásához.
14. ábra: Az ArcMap lehet vé teszi a táblázatok megnyitását, b vítését, ill törlését. Az attribútum táblázat megnyitása után elkezdhetjük a mérésieredményeink beírását a táblázatba. Klikkeljünk az els sorra és írjuk be az adatot. Majd menjünk a következ sorba, és így tovább. Végül a “Save Edits” paranccsal mentsük le a táblázatot.
15. ábra: Mindig mentsük a szerkesztéseinket!
13
Az összes adat beírásának befejezését követ en a “Stop Editing” paranccsal fejezzük be a szerkesztést.
16. ábra: Ne felejtsük el bezárni a szerkesztéseinket a “Stop Editing” paranccsal. A “Stop Editing” parancs alkalamazásakor az utolsó üres sor el fog t nni a táblázatunkból. Ezzel létrehoztunk egy saját adatbázist a saját adatainkkal! A következ lépés ezen adatok megjelenítése lesz a térképen.
3. FEJEZET – EGY ESEMÉNY MEGJELENÍTÉSE DBASE TÁBLÁZATTAL 3.1 A BISEL1 adatbázis megjelenítése a térképen Nyissuk meg az ArcMap ablakban a térképünket (WGS 84). Válasszuk a “Tools” men l az “Add XY Data” (X,Y adatok hozzáadása) parancsot.
17. ábra: A táblázatban lév XY koordináták hozzáadása a térképhez.
14
Keressük meg az el bbiekben létrehozott BISEL1 adatbázisunkat a számítógépünkön. Klikkeljünk rá egyet, majd válaszuk az “Add” (hozzáadás) parancsot.
Keressük meg a BISEL1 táblázatot.
Klikkeljünk egyet a megfelel névre, majd az “Add” gombra.
18. ábra: Az adatbázis hozzáadása az “Add XY Data” ablakban. Az “Add XY Data” ablakban a következ lépés az adatbázisunkban lev oszlopok közül az X és Y koordinátákat tartalmazók kijelölése. El ször az X koordinátákat, majd az Y koordinátákat tartalmazó oszlopokat kell a legördül ablak használatával megadnunk. (ld. 19. ábra)
Az “Edit” gomb használatával lehet azokat a koordinátákat kiválasztani, amelyek megegyeznek a raszter térképünk koordináta rendszerével.
19. ábra: Az X- és Y-koordináták megadása.
15
Az utolsó lépés annak a koordinátarendszernek a kiválasztása, amely megegyezik a raszter térképünk koordináta rendszerével. Ne felejtsük el, hogy a térképünk WGS 84 koordináta rendszerben készült! Klikkeljünk az “Add XY Data” ablak jobb alsó sarkában látható “Edit” gombra. (ld. 23. ábra). Ezután klikkeljünk a “Select a predefined coordinate systems” gombra. A megnyíló “Browse for Coordinate System” ablakban válasszuk a “Geographic Coordinate Systems” mappát.
20. ábra: Egy szabványos koordináta rendszer kiválasztása az adataink számára. A 21. ábra lépéseit követve válasszuk ki a WGS 84 koordináta rendszert … és kattintsunk az “Add” gombra.
21. ábra: A WGS 1984 koordináta rendszer kiválasztása. A kiválasztott koordináta rendszer tulajdonságait a “Spatial Reference Properties” ablakban láthatjuk. klikkeljünk az “Apply” (alkalmaz), majd az “OK” gombra.
16
22. ábra: A WGS 1984 tulajdonságai. A fenti lépéseket követ en az “Add XY Data” ablakunk így fog kinézni:
A koordináta rendszert az “Edit” gombbal lehet kiválasztani.
23. ábra: Az “ Add XY Data” ablak. Fejezzük be a munkát az “OK” gombra történ klikkeléssel, és a vízmintavételi pontjaink megjelennek a térképen!
17
24. ábra: A pontok az adatbázisban megadott koordináták szerint jelennek meg. Próbáljuk ki az “i” (információ) funkciót pontjaink részleteinek lekérdezése céljából. De nagyíthatjuk is a térképünket, vagy a “fehér tenyér” gombbal mozgathatjuk is. Mentsük le a “BISEL1 Event” rétegünket rétegfájlként (layerfile)! Ez azért fontos, hogy a kés bbiekben a vízmintavételi pontjainkat bármikor, bármilyen raszter térképhez egy új rétegként hozzá tudjuk adni. Kövessük az alábbi lépéseket.
25. ábra: A pontok rétegként, (“layer file”) történ elmentése.
18
26. ábra: Új nevet is adhatunk a ” layer file”-nak. Klikkeljünk a “Save” gombra. Amikor legközelebb meg szeretnénk nyitni a “BISEL1” pontjainkat a térképen, egyszer en ask ki kell választanunk a .lyr típusú fájlok közül ezt a lementett fájlt.
27. ábra: BISEL pontjaink megtekintéséhez egyszer en a .lyr típusú fájlok közül a lementett rétegünket.
19
ask meg kell nyitnunk
Mentsük le a raszter térképünket és a BISEL adatainkat egy új ArcMap dokumentumként a File Save As… parancsok használatával. Adjunk ehhez hasonló nevet a dokumentumnak : “Firenze_map_05” vagy “Bollnas_map_05”.
28. ábra: Az új dokumentum mentése az ablakban szerepl összes réteget menti! A mentés után az ArcMap ablakunk címsorában az új fájl név fog megjelenni!
29. ábra: Egy lementett ArcMap dokumentum.
20
Egy ilyen módon mentett dokumentumot kés bb bármikor könnyen meg tudunk nyitni az ArcMap programmal.
30. ábra: Egy ArcMap dokumentum megnyitása.
4. FEJEZET – SHAPEFÁJLOK KÉSZÍTÉSE ARCMAP PROGRAMMAL Bevezetés A GIS (Geographical Information Systems) szoftverek, mint pl. az ArcView 8.3, alkalmasak arra, hogy különböz térbelileg (földrajzilag) “elszórt” tárgyakat (pontokat, vonalakat és sokszögeket) egyetlen térképen jelenítsenek meg. Ezek a pontok, vonalak, sokszögek általában önálló térképi rétegekben vannak megrajzolva és tárolva. Ilyen módon, a felhasználó döntheti el, hogy milyen típusú térképi tárgyak (vonalak, pontok sokszögek) legyenek láthatók, s melyek nem a térképen. Például, a felhasználó bezárhatja azokat a térképi tárgyakat, ill. elemeket az aktuális nézetben, amelyek ugyan jelen vannak a valóságban, de nincsenek hatással a vízmin ségre. Az egymásra helyezett térképi rétegek csak akkor jeleníthet k meg pontosan, ha azonos koordináta rendszerben vannak ábrázolva. A GIS szoftverek ugyanis a térképi elemeket az egyes rétegek el re beállított koordináta rendszerében ábrázolják. Ezért rendkívül fontos, hogy minden adatbázis és réteg koordináta rendszere megfelel en legyen beállítva! A könyvben bemutatásra kerül feladatok alaptérképe WGS84 (World Geodetic System 1984) koordináta rendszerben készült. Ezért ajánljuk, hogy az olvasó is lehet leg WGS84-ben készült térképeket használjon az itt bemutatott feladatok végrehajtása során!
21
4.1. Shapefájl létrehozása egy folyó és mellékvízfolyásai ábrázolásához 7. . lépés: A mappa kijelölése Hozzunk létre egy új mappát a számítógépünkön és nevezzük el “GISdata”-nak. Nyissuk meg az ArcCatalog programot és válasszuk ki az el bb létrehozott mappát, majd az egérrel rákattintva nyissuk meg. Majd nyissuk meg a “File” – parancsot, válasszuk a “New Shapefile”-t.
2. Válasszuk az új shapefájl létrehozását.
1. Hozzuk létre a mappát, ahová a rétegeinket akarjuk menteni, majd nyissuk meg.
31. ábra: Az új shapefájl létrehozásának els lépései.
2. lépés: A shapefájl típusának megadása A következ ablakban nevet adunk a shapefájlnak és meghatározzuk a típusát a legördül ablakban látható listából. Figyelem, a folyók, utak, vasútvonalak mind “polyline” (vonal) típusúak. A mez gazdasági területek, az erd k, legel k és a focipálya számára a “polygon” (sokszög) a helyes típus. A pontszer tárgyak, mint pl. a házak, fák, vízmintavételi helyek (BISEL) “point” (pont) típusúak. El ször nevezzük el a shapefájlt a vízfolyásunkról. Az olasz iskola pl. a shapefájlt “RiverArno”-nak nevezze el. Másodszor, változtassuk meg a ponttípust vonaltípussá a legördül ablakban.
22
Harmadszor, a shapefájlunknak válasszuk ki azt a koordinátarendszert, amelyben a saját raszter térképünk készült, azaz a WGS84-t. A kiválasztást az ”Edit” gombra való kattintással kezdhetjük el. (ld. 2. ábra)
1. Adjunk nevet az új shapefájlnak. 2. Válasszuk a megfelel ‘Feature type’ típust.
3. Határozzuk meg a shapefájl koordináta rendszerét az Edit-re kattintva.
32. ábra: Név, grafikus szimbólum és koordináta rendszer választása az új shapefájhoz.
3. lépés: A shapefájl koordináta rendszerének beállítása Ekkor a “Spatial Reference Properties” ablak nyílik ki. Itt sokféle módon tudjuk kijelölni a koordináta rendszert. A legegyszer bb mód, hogy egy szabványos koordináta rendszert választunk. A “Select” gombra kattintva kinyílik egy ablak, ahol ki tudjuk választani azt a koordináta rendszert, amely megegyezik a saját raszter térképünkkel. (ld. 3. ábra) A “Browse for Coordinate System” ablakban el ször a “Geographic Coordinate Systems” (Földrajzi Koordináta Rendszerek) ablakot, majd a “World” (Világ) mappát nyissuk meg. Válasszuk a WGS 1984.prj fájlt. Kattintsunk az “Add” (hozzáadás) gombra és fejezzük be a koordináta rendszer kiválasztását. (ld. 4. ábra)
23
Válasszuk a “Geographic Coordinate Systems” mappát (dupla kattintás).
Kattinsunk a “Select” gombra egy szabványos koordináta rendszer kiválasztásához .
33. ábra: A koordináta rendszer könnyen beállítható szabványos koordináta rendszerek választásával.
Végül kattintsunk az “Add” gombra.
34. ábra: A megfelel koordináta rendszer beállítása. Térjünk vissza a “Spatial Reference Properties”-hez, ahol az általunk kiválasztott koordináta rendszer tulajdonságai láthatók. Kattintsunk az “Apply”, majd az “OK” gombokra egyet. Ezzel beállítottuk az új shapefájlunk koordináta rendszerét. (ld. 5. ábra)
24
1. Klikk az “Apply”ra, ha elfogadjuk a koordináta rendszert.
2. Végül kattintsunk az OK-ra, és térjünk vissza a “Create New Shapefile” –hoz.
35. ábra: A WGS84 koordináta rendszer részletei. Végül, koordináta rendszerünk legutolsó beállítását a “M” érték megjelölésével kell elvégezni. Mindig a “route data” (“M values”) beállítást használjuk. (ld. 6.ábra)
Ne felejtsük el bejelölni ezt a kockát miel tt az Ok-ra kattintunk!
36. ábra: Az ablakunknak így kell kinéznie (csak a név legyen különböz ).
Most vessünk egy pillantást az ArcCatalog ablakra és a baloldalon látható fájlok listájára. Ott láthatjuk az új shapefájlunkat, ha megnyitjuk a GISdata mappát. Ez a shapefájl a jobboldali ablakban is látszik. 25
37. ábra: Kész az új shapefile az ArcCatalog-ban. 4. lépés: Egy új shapefájl megnyitása az ArcMap-ben Ha ez el lépést követ en bezártuk a térképünket, akkor az ”An existing map” választásával nyissuk meg az ArcMap-ben a dokumentumunkat. (ld. 30. ábra) Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog ablakból az ArcMap ablakba. Helyezzük el legfelül.
Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog-ból az ArcMap-be. 38. ábra: Helyezzük el az új shapefájlt az ArcMap rétegeinek a tetején.
5. lépés: Az új shapefájl szerkesztése és egy vonal rajzolása a térképre Klikkeljünk az ArcMap ablakban a shapefájl nevére, majd menjünk az “Editor Toolbar”-ra. 26
A shapefájl és a rétegek az “Editor Toolbar”ból szerkeszthet k.
39. ábra: Klikkeléssel aktiváljuk a shapefájt, azután válasszuk az “Editor Toolbar”-t.
A shapefájl szerkesztéséhez klikkeljünk a “Start Editing”-re.
40. ábra: A “Start Editing” parancs aktiválja az ArcMap szerkeszt eszközeit.
Az ArcMap szerkeszt eszközeinek aktiválásával képesek vagyunk a folyó vonalának megrajzolására. El ször nagyítsunk rá a térképre, hogy jobban lássuk a folyót, amelyen a BISEL vizsgálatokat végeztük. Addig nagyítsuk a térképet, míg nem látjuk jól valamelyik szélén a folyó egyik végét.
27
3. Válasszuk az “Arc Tool“ men l a töréspontokból álló íves vonalat.
2. Válasszuk a “Create New Feature” parancsot a legördül ablakból.
1. Nagyítsuk ki a térképünket úgy, hogy a folyónk egyik végét jól lássuk
41. ábra: A shapefájl szerkesztésének megkezdése el tt pontosan válasszuk ki a használni kívánt eszközöket. Az egér bal gombjával klikkeljünk a térkép szélén a folyóra! Ezzel elhelyeztük az els töréspontot a folyó vonalán.
Az egér balgombjával helyezzük el az els töréspontot a folyónk vonalán.
42. ábra: A folyó digitalizálását a térkép egyik szélét l kezdjük el. Mozgassuk a kurzort a folyó mentén és láthatjuk, hogy a vonalunk az egér mozgását követi. A feladatunk az, hogy kövessük a raszter térképünkön a folyó vonalát és minden
28
töréspontnál, vagy ahol a folyó vonalának irányát szeretnénk megváltoztatni, klikkeljünk egyet a bal gombbal! A második klikkeléssel finomíthajuk a vonalat, míg a harmadik klikkeléssel elhelyezzük a második töréspontot. 2. klikkeljünk a vonal finomításához 1. klikkeljünk az els töréspontra
3. klikkeljünk a második töréspont elhelyezéshez 4. Dupla klikkeléssel fejezhetjük be a szerkesztést 43. ábra: A vonalunkat úgy finomíthatjuk, hogy a töréspontra ráklikkelünk egyet, azután a megfelel helyre húzzuk és újra klikkelünk egyet.
A rajzolás alatt a térkép nagyításához és mozgatásához használjuk a kurzor nyilakat, vagy a görget sávokat. Helyezzük el az összes szükséges töréspontot a folyó vonalán, majd az utolsó pontra történ kett s klikkeléssel fejezzük be a szerkesztést! Ekkor a folyó vonalának színe megváltozik, és elt nnek a töréspontok.
6. lépés: A vonal módosítása, a hibák javítása Módosíthatjuk a shapefájlunkat és átszerkeszthetjük a folyónk vonalának töréspontjait, ha nem vagyunk elégedettek az eredménnyel. A töréspontok módosításához a “Modify Feature” –t kell választani.
44. ábra: A shapefájlt a “Modify Feature” paranccsal lehet szerkeszteni.
29
Ezután az “Edit tool” menüt kell aktiválni. Helyezzük a kurzort az el leg szerkesztett shapefájlra, és klikkeljünk duplán a ask vonalára. A töréspontok láthatóvá válnak, és így módosíthatjuk ket, vagy új töréspontokat helyezhetünk el a vonalon.
Válasszuk az “Edit tool” gombot a töréspontok szerkesztéséhez. Dupla klikk a vonalon láthatóvá teszi a töréspontokat.
45. ábra: Az “Edit tool” lehet vé teszi a töréspontok áthelyezését, törlését, ill. új töréspontok elhelyezését a vonalon. A kurzort állítsuk a töréspontra és ekkor a kurzor négy irányba mutató dobozzá változik. Bal gomb lenyomásával mozgathatjuk a töréspontot. Amint elengedjük a bal gombot, a töréspont az új helyen marad. Új töréspontokat is elhelyezhetünk a vonalon. Klikkeljünk a as gombbal és a lenyíló men l az “Insert Vertex” (töréspont beszúrása) parancsot válasszuk. (ld. 46. ábra)
30
Jobb klikk a vonalra, majd válasszuk az “Insert Vertex” parancsot új töréspontokhoz.
46. ábra: Új töréspontok beszúrása. A szerkesztés befejezése után addig kicsinyítsük a térképünket, amíg nem látjuk az egész folyót. Ekkor a “Select features”-t választva aktiválhatjuk a vonalunkat.
Nagyítsuk úgy a térképet, hogy a teljes shapefájlt lássuk.
A “Select Features” gomb különböz rajzi lehet ségek választását teszi lehet vé.
47. ábra: A shapefájl teljes nézete.
31
7. lépés: A folyó vonaltípusának kijelölése A folyónk vonalát most már digitalizáltuk és a raszter térképünk koordináta rendszerével láttuk el. Figyeljünk arra, hogy ezen a térképen minden újabb shapefájlunk ugyanezzel a koordináta rendszerrel lesz ellátva! Utolsó feladatunk a folyó geometriai tulajdonságainak (szín, vonaltípus, vastagság) beállítása és a teljes projekt új néven történ elmentése lesz. El ször változtassuk meg a folyó vonalának színét és vastagságát!
Jobb klikkelés a shapefile nevére parancsok sorát nyitja meg. Válasszuk a “Properties” (tulajdonságok) parancsot.
48. ábra: A shapefájl látható tulajdonságainak megváltoztatása.
Bal klikk a szimbólum gombra a választható szimbólumok listáját nyitja meg.
49. ábra: A réteg grafikai tulajdonságainak kiválasztása.
32
Válasszuk ki a megfelel vonaltípust folyónk számára! Válasszuk a “River” szimbólumot és a 3-as vonalvastagságot! Ne változtassuk meg a színt!
3. 2.
1.
4. 50. ábra: Válasszuk ki a” River” (folyó) szimbólumot, és határozzuk meg színét és vastagságát. Az “OK” gomb megnyomása után az alábbi ablak jelenik meg:
1 2 . . 51. ábra: Az új szimbólum elfogadása az “Apply”és az “OK” gombokra kattintva.
33
Ezen lépések eredményeként a folyónk szimbóluma megváltozott. Ezt követ en mentsük a projektünket a raszter térképpel és a folyónk rétegével együtt egy új ArcMap dokumentumként.
52. ábra: A digitalizált folyó így néz ki.
4.2. Shapefájl létrehozása a rekreációs területek ábrázolásához 1.lépés: Keressük meg azt a mappát, ahová az új shapefájlt fogjuk menteni Nyissuk meg az ArcCatalog-ot és keressük meg a “GISdata” mappát, amelyet az 1. feladat során hoztunk létre. Jelöljük ki és nyissuk meg. Ezután válasszuk a “File” parancsot, majd a “New Shapefile” lépéseket.
2. Válasszuk az új shapefájl létrehozását.
1. Keressük meg azt a mappát, ahová a rétegeinket akarjuk menteni, majd nyissuk meg.
53. ábra: Az új shapefájl létrehozásának els lépései.
34
2. lépés: A shapefájl típusának kiválasztása A következ ablakban nevet adunk a shapefájlnak és meghatározzuk a grafikai elem típusát a legördül ablakban látható listából. Figyelem, a folyók, utak, vasútvonalak mind “polyline” (vonal) típusúak. A rekreációs, ill. A mez gazdasági területek, az erd k, legel k és a focipálya számára a “polygon” (sokszög) a helyes típus. A pontszer tárgyak, mint pl. a házak, fák, vízmintavételi helyek (BISEL) “point” (pont) típusúak. Tehát, az els lépésként a ask n (sokszög) típusú shapefájlunknak adjuk a “recreational areas” (rekreációs területek) nevet. Ezután változtassuk meg a ponttípust
ask
n típussá a legördül ablakban.
Harmadszor, a shapefájlunknak válasszuk ki azt a koordinátarendszert, amelyben a saját raszter térképünk készült, azaz a WGS84-t. A kiválasztást a már korábban bemutatott módon kell elvégeznünk.
1. Adjunk nevet az új shapefájlnak.
2. Válasszuk a megfelel ”Feature type” típust.
3. Határozzuk meg a shapefájl koordináta rendszerét az ”Edit”-re kattintva.
54 .ábra: Név, grafikus szimbólum és koordináta rendszer választása az új shapefájhoz.
35
Ne felejtsük el bejelölni ezt a kockát (M) miel tt az OK-ra kattintunk!
55. ábra: Az ablakunknak így kell kinéznie. Vessünk egy pillantást az ArcCatalog ablakra és a baloldalon látható fájlok listájára. Ott láthatjuk az új shapefájlunkat, ha megnyitjuk a “GISdata” mappát. Ez a shapefájl a jobboldali ablakban is látszik.
56. ábra: Kész az új shapefile az ArcCatalog-ban.
3. lépés: Egy új shapefájl megnyitása az ArcMap-ben Nyissuk meg az “ArcMap”-et és válasszuk ki az “An existing map” (kész térkép) gombbal a korábban lementett térképünket. Egy elmentett térkép megnyitásakor az összes réteg megnyílik. A térképünket megnyitva látjuk, hogy a raszter térképünk mellett a folyónk rétege is megnyílik. 36
Válasszuk az “An existing map” (létez térkép) gombot, majd a megfelel mappában jelöljük ki a térképet és klikkeljünk rá.
57. ábra: Egy kész térkép megnyitása az ArcMap-ben.
Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog ablakból az ArcMap ablakba. Helyezzük el legfelül.
Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog-ból az ArcMap-be. 58. ábra: Helyezzük el az új shapefájlt az ArcMap rétegeinek a tetején.
4. lépés: Egy új shapefájl szerkesztése és egy poligon (sokszög) szerkesztése a térképen Klikkeljünk a shapefájl nevére és menjünk az “Editor Toolbar” (szerkeszt eszközök) gombra.
37
A shapefájl és a rétegek az “Editor Toolbar”ból szerkeszthet k.
59. ábra: Klikkeléssel aktiváljuk a shapefájt, azután válasszuk az “Editor Toolbar”-t.
A shapefájl szerkesztéséhez klikkeljünk a “Start Editing”-re.
60. ábra: A “Start Editing” parancs aktiválja az ArcMap szerkeszt eszközeit. Az ArcMap szerkeszt eszközeinek aktiválásával képesek vagyunk poligonok (sokszögek) rajzolására. El ször nagyítsunk rá a térképre, hogy jobban lássuk a folyót, amely közelében a rekreációs területeket fogjuk kirajzolni. Addig nagyítsuk a térképet, míg nem látjuk jól a folyót.
38
2. Válasszuk a “Create New Feature” parancsot a legördül ablakból. Mindig ellen rizzük, hogy a megfelel réteget szerkesztjük-e!
3. Válasszunk a “Sketch Tool“ men l.
1. Nagyítsuk ki a térképünket úgy, hogy jól lássuk a folyónkat.
61. ábra: A shapefájl szerkesztésének megkezdése el tt pontosan válasszuk ki a használni kívánt eszközöket. A “Sketch tool” gombbal elkezdhetjük a rekreációs területek megrajzolását. El ször klikkeljünk a bal gombbal a terület els sarkára. Majd egy újabb bal klikk a következ sarokpontra és így tovább. Láthatjuk, hogy a sokszög vonala az egér mozgását követi. Az utolsó sarokpontnál egy dupla kattintással fejezhetjük be a rajzolást.
Az utolsó saroknál egy dupla klikkel lehet befejezni a rajzolást.
Els sarok: bal klikk egyszer.
Harmadik sarok: bal klikk egyszer – és látható a sökszög vonal.
Második sarok: bal klikk egyszer. 62. ábra: A sokszögvonal rajzolása a “Sketch tool”-lal történik. 39
63. ábra: A sokszög az utolsó saroknál történt dupla kattintás után jelenik meg. Folytassuk a többi rekreációs terület rajzolását hasonlóan az eddigiekhez. Aktiváljuk a “Sketch tools”-t és bal klikkelésekkel rajzoljuk meg a sarokpontokat.
64. ábra: További sokszögek rajzolása. Mentsük le a megrajzolt sokszögeket az “Editor” men lenyíló ablakában megjelen parancsokkal. A legvégén fejezzük be a rajzolást a “Stop Editing” paranccsal.
40
A rajzolás befejezése után klikkeljünk a “Stop Editing”-re.
Mentsük le a sokszögeket a “Save Edits” gombbal.
65. ábra: Mentsük le a megrajzolt sokszögeket az “Editor” men lenyíló ablakában megjelen parancsokkal. 5. lépés: Egy shapefájl attribútum táblájának kezelése A következ feladat a rekreációs területek attributum táblázatában egy új oszlop létrehozása. Ez az “ArcCatalog”-gal lehetséges. Nyissuk meg az “ArcCatalog”-ot és keressük meg a “recreational areas” nev shapefájlunkat. Jelöljük ki a fájlt, és az egér as gombjával klikkeljünk egyet rá. (lásd lentebb).
66. ábra: A shapefájl tulajdonságainak megnyitása.
41
Írjuk be az “Activity” nevet az els üres sorba, majd klikkeljünk egyet a “Data Type” oszlop megfelel sorára, hogy a mez t “Text” típusra változtassuk. A mez hosszát a “Field Properties”-ben lehet beállítani. Majd kattintsunk az “Apply”-ra és az “OK”-ra.
67. ábra: Jelöljünk ki egy új oszlopot. Nevezzük el “Activity”-nek (tevékenység), és az ask típusát Text –re (szöveg) állítsuk be. 6. lépés: Az egyes poligonok attribútumainak meghatározása Most, hogy létrehoztuk ezt az új oszlopot a rekreációs területek adatbázisában, elkezdhetjük az egyes területek (sokszögek) megnevezését. Nyissuk meg újból az “ArcMap”-et, és kezdjük el a rekreációs területek szerkesztését. El ször jelöljük ki a “recreational areas” réteget, azután pedig kattintsunk az “Editor“-men lenyíló ablakában a “Start editing”-re. Nyissuk meg a “recreational areas” nev shapefájlunk attribútum táblázatát úgy, hogy a as gombbal rákattintunk a névre. (ld. lentebb)
68. ábra: Nyissuk meg az attribútum táblázatot új adatok beviteléhez.
42
Ekkor a shapefájl attribútum táblázata kinyílik és minden sokszögnek négy oszlopa és sora látszik. Nekünk a sokszögek “Activity” (tevékenység) nev oszlopait kell megneveznünk úgy, hogy egyenként kijelöljük ket. A kijelölt sokszög (terület) körvonala kékre változik a térképen. (ld. 69. ábra) Írjuk be a kijelölt sokszögbe (rekreációs területbe) az ott folyó tevékenységet. A tevékenységek lehetnek pl. úszás, horgászat, evezés, madármegfigyelés, kemping, vagy bármi más olyan szabadid s tevékenység, ami a folyóval áll kapcsolatban. A sokszögeket számozzuk meg az “Id” oszlopba írt sorszámokkal. Ha végeztünk a szerkesztéssel, akkor kattintsunk az “Editor“ men lenyíló ablakában a “Save edits” parancsra a mentéshez. A teljes befejezéshez a “Stop editing” parancsot használjuk. Klikkeljünk az egyik sorra az “Edit tool”-lal, hogy lássuk melyik sokszög és sor tartozik össze. A kijelölt sokszög (rekreációs terület) körvonala kékre változik a térképen.
69. ábra: Minden sokszögnek az attribútum táblázatban egy sor felel meg.
70. ábra: Minden sokszöghöz írjunk be valamilyen tevékenységet.
43
Most hogy egy térképi elemhez egy tulajdonságot (adatot) kapcsoltunk láthattuk, hogy minden grafikus elem és az attribútum táblázat között szoros kapcsolat van. A rajz egy elem helyét és alakját mutatja a térképen. Az attribútum táblázat tárolja ennek az elemnek az adatait, jellemz it. Zárjuk be az attribútum táblázatot. Utolsó feladatunk a sokszögek (rekreációs területek) színeinek beállítása. Bár már meghatároztuk az attribútum táblázatban az egyes területeken ask tevékenységeket, azért ezeknek a tevékenységeknek adjunk különböz színeket is, hogy a térképen is jól el lehessen ket különíteni.
7. lépés: A shapefájl grafikai tulajdonságaink beállítása Kattintsunk a “recreational areas”
ask
szimbólumára.
A szimbólumra történ bal klikkeléssel módosítható a sokszögek színe.
71. ábra: A sokszögek színe, alakja és stílusa módosítható a szimbólumra történ klikkeléssel. Ekkor a “Symbol Selector” (szimbólum választás) ablak nyílik meg. Az ablak tartalma a shapefile tartlamától függ. Ha a shapefájl sokszög, akkor az elérhet “Symbol Selector” különböz színes sokszögeket ajánl fel. Ha a shapefájl vonal, akkor a “Symbol Selector”ban különböz vonaltípusok közül választhatunk. Válasszuk a “Beige” színt a rekreációs területek számára, mint jól megkülönböztethet színt. Az egérrel választhatjuk ki a színeket a listából. (ld. 72. ábra)
44
Válasszuk a “Beige” színt.
Ha több szimbólumra lenne szükségünk, akkor kattintsunk a “More Symbols “ gombra és nyissunk meg egy új kategóriát.
A kiválasztott színt az OK-val fogadjuk el.
72. ábra: A kiválasztást a a shapefájl jellegét l tegyük függ vé. A sokszögek színe megváltozott és jól lehet ket látni a térképen.
73. ára: A megváltozott szín sokszögek.
8. lépés: Az ArcMap dokumentum mentése Miel tt befejeznék a feladatot, ne felejtsük el menteni térképünket a “File parancsokkal.
45
Save”
74. ábra: Fontos, hogy mindig mentsük el szerkesztéseinket. Most már raszter térképet, sokszögeket és folyót is meg tudunk nyitni az ArcMap-ben az “Open an existing map” gombra kattintva.
4.3. Shapefájl létrehozása az él helyek ábrázolásához 1. lépés: Jelöljük ki azt a mappát, ahová az új shapefájlt mentjük A következ feladatunk olyan pontok megjelenítése a térképen, amelyek a folyónk közelében él állatok él helyeit jelzik. Ezek az állatok lehetnek madarak (vízimadarak, ragadozómadarak, stb.), eml sök (vízipatkány, vidra, stb.), halak és kétélt ek. Nyissuk meg az ArcCatalog-ot és keressük meg a “GISdata” mappát, amelyet a korábbi feladatok során hoztunk létre. Jelöljük ki és nyissuk meg. Ezután válasszuk a “File” parancsot, majd a “New Shapefile” lépéseket.
46
2. Válasszuk az új shapefájl létrehozását.
1. Keressük meg azt a mappát, ahová a rétegeinket akarjuk menteni, majd nyissuk meg.
75. ábra: Az új shapefájl létrehozásának els lépései.
2. lépés: Határozzuk meg a shapefájl típusát A következ ablakban nevet adunk a shapefájlunknak és a legördül ablakból kiválasztjuk a megfelel grafikai stílust. Figyelem, a folyók, utak, vasútvonalak mind “polyline” (vonal) típusúak. A rekreációs, ill. A mez gazdasági területek, az erd k, legel k és a focipálya számára a “polygon” (sokszög) a helyes típus. A pontszer tárgyak, mint pl. a házak, fák, vízmintavételi helyek és az állatok él helyei “point” (pont) típusúak. El ször is adjuk a shapefájlunknak az “animal habitats” (állatok él helyei) nevet. Ezután válasszuk a “point” (pont) típust a legördül ablakban. Végül, a shapefájlunknak válasszuk ki azt a koordinátarendszert, amelyben a saját raszter térképünk készült, azaz a WGS84-t. (A koordinátarendszer beállítása a korábbi feladatoknál látható.)
47
1. Adjunk nevet az új shapefájlnak. 2. Válasszuk a megfelel ”Feature type” típust.
3. Határozzuk meg a shapefájl koordináta rendszerét az ”Edit”-re kattintva.
76. ábra: Név, grafikus szimbólum és koordináta rendszer választása az új shapefájlhoz.
Ne felejtsük el bejelölni ezt a kockát (M) miel tt az OK-ra kattintunk! 77. ábra: Az ablakunknak így kell kinéznie. Vessünk egy pillantást az ArcCatalog ablakra és a baloldalon látható fájlok listájára. Ott láthatjuk az új shapefájlunkat, ha megnyitjuk a “GISdata” mappát. Ez a shapefájl a jobboldali ablakban is látszik.
48
78. ábra: Kész az új shapefile az ArcCatalog-ban. . 3. lépés: Az új shapefájl megnyitása az ArcMap-ben Nyissuk meg az “ArcMap”-et és válasszuk ki az “An existing map” (kész térkép) gombbal a korábban elmentett térképünket. (ld. korábban) Egy elmentett térkép megnyitásakor az összes réteg megnyílik. A térképünket megnyitva látjuk, hogy a raszter térképünk mellett a folyónk rétege is megnyílik.
Válasszuk az “An existing map” (létez térkép) gombot, majd a megfelel mappában jelöljük ki a térképet és klikkeljünk rá.
79. ábra: Egy kész térkép megnyitása az ArcMap-ben. Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog ablakból az ArcMap ablakba. Helyezzük el legfelül.
49
Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog-ból az ArcMap-be. 80. ábra: Helyezzük el az új shapefájlt az ArcMap rétegeinek a tetején.
4. lépés: Az új shapefájl szerkesztése és az él helyek megjelenítése Klikkeljünk a shapefájl nevére és menjünk az “Editor Toolbar” (szerkeszt eszközök) gombra. A shapefájl és a rétegek az “Editor Toolbar”ból szerkeszthet k.
81. ábra: Klikkeléssel aktiváljuk a shapefájt, azután válasszuk az “Editor Toolbar”-t.
50
A shapefájl szerkesztéséhez klikkeljünk a “Start Editing”-re.
82. ábra: A “Start Editing” parancs aktiválja az ArcMap szerkeszt eszközeit. Az ArcMap szerkeszt eszközeinek aktiválásával leszünk képesek pontok rajzolására. El ször nagyítsunk rá a térképre, hogy jobban lássuk a folyót, amely közelében a él helyeket fogjuk megjelölni. Addig nagyítsuk a térképet, míg nem látjuk jól a folyót. 3. Válasszuk a “Create New Feature” parancsot a legördül ablakból.
2. Válasszuk ki az aktuális shapefájlt a “Target” listából. 4. Válasszunk a “Sketch Tool“ men l.
1. Nagyítsuk ki a térképünket úgy, hogy jól lássuk a folyónkat.
83. ábra: A shapefájl szerkesztésének megkezdése el tt pontosan válasszuk ki a használni kívánt eszközöket.
51
A “Sketch tool” gombbal elkezdhetjük az él helyek megjelölését. El ször klikkeljünk a bal gombbal az els pontra (él helyre). Majd egy újabb bal klikk a következ él helyre, és így tovább. Lehet ség szerint jelöljük meg az összes él helyet a folyó mentén.
Sketch Tool Harmadik pont: egy bal gomb klikk.
Els pont: egy bal gomb klikk
Második pont: egy bal gomb klikk
84. ábra: Pontok rajzolása “ Sketch tool”-lal. Mentsük le a pontjainkat az “Editor” men lenyíló ablakában megjelen “Save Edits” parancsokkal. A legvégén fejezzük be a rajzolást a “Stop Editing” paranccsal. A rajzolás befejezése után klikkeljünk a “Stop Editing”-re.
Mentsük a pontjainkat.
85. ábra: Mentsük le a pontokat az “Editor” men lenyíló ablakában megjelen parancsokkal.
52
5. lépés: A shapefájl attribútum adattáblázatának használata ArcMap-ben A következ feladat az “animal habitats” ask attribútum táblázatában egy új oszlop létrehozása. Ez most az “ArcMap”-pel fog történni! Nyissuk meg az “animal habitats” nev shapefájlunkat, úgy hogy a as gombbal a névre kattintunk. Válasszuk az “Open attribute table” (attribútum táblázat megnyitása) parancsot! (ld. lentebb)
86. ábra: A shapefájl tulajdonságainak megnyitása.
1. Az attribútum táblázatnak most három oszlopa van és annyi sora, ahány pontot megjelöltünk. 4. Válasszuk az “Add Field” (oszlop hozzáadása) parancsot. 2. A “Shape” oszlop jelzi a grafikai stílust. Ebben az esetben ez “Point”, azaz pont típus.
3. Klikkeljünk az “Options” gombra, hogy további oszlopokat addhassunk a táblázathoz.
87. ábra: Az attribútum táblázat a térképen megjelölt pontok jellemz it tartalmazza.
53
1. Adjunk nevet az új oszlopnak. 2. Válasszuk a megfelel típust. Jelen esetben ez “Text” (szöveg), minthogy az állatok neveit fogjuk beírni ide.
88. ábra: Az egyes oszlopok meghatározása az “Add Field” (új oszlop) paranccsal.
Fejezzük be az oszlopok kijelölését az “OK”-ra történ klikkeléssel. Ezután elkezdhetjük az egyes pontok által jelzett állatok megnevezését. A megnevezést az “ Editor” men “Start Editing” parancsával kezdhetjük el. Kezdjük el az “animal habitats” réteg szerkesztését az “Editor” men ben. Az “Edit tool”-lal (a nyíllal) válasszunk ki egy pontot a térképen, és látni fogjuk, hogy melyik sor tartozik hozzá az attribútum táblázatban.
A kijelölt ponthoz tartozó sor kék szín lesz. Írjuk be az állatok neveit a megfelel sorokba!
89. ábra: Nevezzük meg a pontokkal megjelölt él helyeken található állatokat.
54
Az egyes sorokba dupla kattintással tudjuk bevinni az adatokat. Miután minden állat nevét beírtuk a táblázatba, mentsük el a munkánkat. Az “Editor” men legördül ablakából válasszuk a “Save Edits”, majd a “Stop Editing” parancsot. Végül zárjuk be a táblázatot.
90. ábra: Sose felejtsünk menteni, miel tt a következ lépést megtennénk. 6. lépés:Az Információs eszköz használata Az el lépésben az “animal habitats” shapefájl attribútum táblázatában létrehoztunk egy új oszlopot, amelyben minden egyes állatot megneveztünk. Most használjuk az “Identify” (azonosítás) eszközt, hogy egyenként megnyissuk a pontokhoz tartozó adattáblázatokat. Az “Identify tool” használatával a kiválasztott pontra kattintva láthatóvá válik az attribútum táblázat, amely megmutatja, hogy milyen állat található ezen az él helyen. Az “Identify tool” (azonosító) parancs mutatja meg a térkép egyes elemeinek adatait. 91. ábra: Az “ Identify tool” (azonosító) parancs nyitja meg a a kiválasztott térképi objektum adatait.
55
Tanulmányozzuk a az egyes állatok él helyeit az “Identify tool” (azonosító) paranccsal. Menjünk végig egyenként a pontokon. Az adatoknak az attribútum táblázatba tötén beírásakor láttuk, hogy minden grafikai elem a táblázat egy sorával áll közvetlen kapcsolatban. A grafika egy adott elem helyét és alakját mutatja a térképen, míg az attribútum táblázat az elem adatait tartalmazza. Utolsó feladatunk a pontok (az él helyek) szimbólumainak és színeinek beállítása. Bár már meghatároztuk az attribútum táblázatban az egyes területeken él állatokat, azért a különböz elemeknek adjunk különböz szimbólumokat is, hogy a térképen is jól fel lehessen ket ismerni.
7. lépés: A shapefile szimbólumainak kiválasztása Nyissuk meg a “Symbol Selector”-t (szimbólum választás) az adott réteg szimbólumára történ bal klikkeléssel. A réteg neve alatti jelre kell kattintanunk egyet!
A szimbólum módosításához kattintsunk a bal gombbal a réteg szimbólumára.
92. ábra: A pont színe, alakja és stílusa módosítható. Ekkor a “Symbol Selector” (szimbólum választás) ablak nyílik meg. Az ablak tartalma a shapefile tartalmától függ. Ha a shapefájl sokszög, akkor az elérhet “Symbol Selector” különböz színes sokszögeket ajánl fel. Ha a shapefájl vonal, akkor a “Symbol Selector”ban különböz vonaltípusok közül választhatunk.
56
Ha a megnyílt “Symbol Selector” (szimbólum választás) ablakban nincs számunkra megfelel szimbólum, akkor a “More Symbols” (további szimbólumok) gombra kattintva további kategóriák közül választhatunk.
A “More Symbols” gombra klikkelve további szimbólumokat nyithatunk meg.
93. ábra: A választható szimbólumok a shapefájl típusától függnek.
Válasszuk a “More Symbols” (további szimbólumok) gombot és nyissuk meg az “Environmental Symbols” (környezetvédelmi szimbólumok) listáját egy klikkeléssel.
94. ábra: További szimbólumok találhatók a “More Symbols” gombra kattintva. 57
Ezzel a szimbólumok listája hosszabb lett. Használjuk a gödít sávot a teljes lista megtekintésére. Válasszuk a “Waterfowl” (vízimadár) szimbólumot az állatok él helyének jelölésére.
Válasszuk a “Waterfowl” (vízimadár) szimbólumot. Kattintsunk az “OK”-ra, ha elfogadjuk a szimbólumot. 95. ábra: A kiválasztott szimbólum színét, méretét és szögét is meg lehet választani. A megjelölt pontok most már “vízimadár” szimbólummal láthatók!
96. ábra: Az új szimbólumok láthatók a térképen. 58
8. lépés: Az ArcMap dokumentum mentése Miel tt befejeznénk a feladatot, ne felejtsük el menteni térképünket a “File parancsokkal.
Save”
97. ábra: Fontos, hogy mentsük el szerkesztéseinket. Most már raszter térképet, sokszögeket (rekreációs területek), vonalat (folyót) és pontot (él helyek) is meg tudunk nyitni az ArcMap-ben az “Open an existing map” gombra kattintva.
4.4. Shapefájl létrehozása a szennyez források jelölésére 1. lépés: A mappa, a shapefájl típus, és a koordináta rendszer kijelölése A feladatunk, hogy olyan pontokat jelenítsünk meg a térképen, amelyek a folyónk közelében elhelyezked fontosabb szennyez forrásokat jelzik. Lehet leg olyan szennyez forrásokra koncentráljunk, amelyek jelent s hatással vannak a környezet állapotára, mint például a szeméttelepek, m trágya- vagy hígtrágya tárolók, gyárak, er vek, autószervízek, stb. A szükséges lépéseket az el fejezetekben tanultak alapján végezzük el most is. A shapefile neve ”pollution” (szennyezés) legyen.
59
Klikkeljünk az ”OK” gombra, ha minden beállításunk jó. 98. ábra: A shapefájl beállításai. Vessünk egy pillantást az ArcCatalog ablakra és a baloldalon látható fájlok listájára. Ott láthatjuk az új shapefájlunkat, a ”pollution”-t, ha megnyitjuk a “GISdata” mappát.
99. ábra: Az új shapefile az ArcCatalog-ban. 2. lépés: A ”pollution” shapefájl megnyitása az ArcMap-ben Nyissuk meg az “ArcMap”-et és válasszuk ki az “An existing map” (kész térkép) gombbal a korábban elmentett térképünket! Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog ablakból az ArcMap ablakba. Helyezzük el legfelül!
60
Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog-ból az ArcMap-be.
100. ábra: Helyezzük el az új shapefájlt az ArcMap rétegeinek a tetején.
3. lépés: A shapefájl szerkesztése és a szennyez források megjelenítése Klikkeljünk a shapefájl nevére és menjünk az “Editor Toolbar” (szerkeszt eszközök) gombra! A shapefájl és a rétegek az “Editor Toolbar”-ból szerkeszthet k.
101. ábra: Klikkeléssel aktiváljuk a shapefájt, azután válasszuk az “Editor Toolbar”-t.
61
A shapefájl szerkesztéséhez klikkeljünk a “Start Editing”-re!
102. ábra: A “Start Editing” parancs aktiválja az ArcMap szerkeszt eszközeit. Az ArcMap szerkeszt eszközeinek aktiválásával képesek vagyunk pontok rajzolására. El ször nagyítsunk rá a térképre, hogy jobban lássuk a folyót, amely közelében a rekreációs területeket fogjuk kirajzolni. Addig nagyítsuk a térképet, míg nem látjuk jól a folyót! 3. Válasszuk a “Create New Feature” parancsot a legördül ablakból.
4. Válasszunk a “Sketch Tool“ men l.
2. Válasszuk ki az aktuális shapefájlt a “Target” listából!
1. Nagyítsuk ki a térképünket úgy, hogy jól lássuk a folyónkat.
103. ábra: A shapefájl szerkesztésének megkezdése el tt pontosan válasszuk ki a használni kívánt eszközöket.
62
A “Sketch tool” gombbal elkezdhetjük a szennyez források megjelölését. El ször klikkeljünk a bal gombbal az els pontra (szennyez forrás). Majd egy újabb bal klikk a következ pontra, és így tovább. Lehet ség szerint jelöljük meg az összes szennyez forrást a folyó mentén.
Harmadik pont: egy bal gomb klikk.
Els pont: egy bal gomb klikk
Második pont: egy bal gomb klikk.
104. ábra: Pontok rajzolása “ Sketch tool”-lal.
Mentsük le a pontjainkat az “Editor” men lenyíló ablakában megjelen “Save Edits” parancsokkal. A legvégén fejezzük be a rajzolást a “Stop Editing” paranccsal.
A rajzolás befejezése után klikkeljünk a “Stop Editing”-re. Mentsük a pontjainkat.
105. ábra: Mentsük le a pontokat az “Editor” men lenyíló ablakában megjelen parancsokkal. 63
4. lépés. A shapefile attribútum adattáblázatának kezelése ArcMap-ben A következ feladat a “pollution” ask attribútum táblázatában egy új oszlop létrehozása lesz. Ez most is az “ArcMap”-pel fog történni! Nyissuk meg a “pollution” nev shapefájlunkat, úgy hogy a as gombbal a ask nevére kattintunk. Válasszuk az “Open attribute table” (attribútum táblázat megnyitása) parancsot!
106. ábra: A shapefájl tulajdonságainak megnyitása. 1. Az attribútum táblázatnak most három oszlopa van és annyi sora, ahány pontot megjelöltünk.
2. A “Shape” oszlop jelzi a grafikai stílust. Ebben az esetben ez “Point”, azaz pont típus.
4. Válasszuk az “Add Field” (oszlop hozzáadása) parancsot. 3. Klikkeljünk az “Options” gombra, hogy további oszlopokat addhassunk a táblázathoz.
107. ábra: Az attribútum táblázat a térképen megjelölt pontok jellemz it tartalmazza.
64
1. Adjunk nevet az új oszlopnak. 2. Válasszuk a megfelel típust. Jelen esetben ez “Text” (szöveg), minthogy a szennyez források neveit fogjuk beírni ide.
108. ábra: Az egyes oszlopok meghatározása “Add Field” paranccsal. Az adatmez hossza 50 karakter, amit nem szükséges megváltoztatni. Fejezzük be az oszlopok kijelölését az “OK”-ra történ klikkeléssel. Ezután elkezdhetjük az egyes pontok által jelzett szennyez források megnevezését. A megnevezést az “ Editor” men “Start Editing” parancsával kezdhetjük el. Kezdjük el a “pollution” réteg szerkesztését az “Editor” men ben. Az “Edit tool”-lal (a nyíllal) válasszunk ki egy pontot a térképen, és látni fogjuk, hogy melyik sor tartozik hozzá az attribútum táblázatban.
A kijelölt ponthoz tartozó sor kék szín lesz. Írjuk be a szennyez források neveit a megfelel sorokba!
109. ábra: Nevezzük meg a pontokkal megjelölt szennyez forrásokat.
65
Az egyes sorokba dupla kattintással tudjuk bevinni az adatokat. Miután minden szennyez forrás nevét beírtuk a táblázatba, mentsük el a munkánkat. Az “Editor” men legördül ablakából válasszuk a “Save Edits”, majd a “Stop Editing” parancsot. Végül zárjuk be a táblázatot.
2. 1.
110. ábra: Sose felejtsünk menteni, miel tt a következ lépést megtennénk. 5. lépés: Az Információs eszköz használata Az el lépésben a “pollution” shapefájl attribútum táblázatában létrehoztunk egy új oszlopot, amelyben minden egyes szennyez forrást megneveztünk. Most az “Info” parancsot használva egyenként nyissuk meg a pontokhoz tartozó táblázatokat.
Az “Identify tool” használatával a kiválasztott pontra kattintva láthatóvá válik az attribútum táblázat, amely megmutatja, hogy milyen szennyez forrás található ezen a helyen.
Az “Identify tool” (azonosító) parancs mutatja meg a térkép egyes elemeinek adatait. 111. ábra: Az “ Identify tool” (azonosító) parancs nyitja meg a kiválasztott térképi objektum adatait. 66
Tanulmányozzuk az egyes szennyez forrásokat az “Identify tool” (azonosító) paranccsal. Menjünk végig egyenként a pontokon. Az adatoknak az attribútum táblázatba tötén beírásakor láttuk, hogy minden grafikai elem a táblázat egy sorával áll közvetlen kapcsolatban. A grafika egy adott elem helyét és alakját mutatja a térképen, míg az attribútum táblázat az elem adatait tartalmazza. Utolsó feladatunk a pontok (a szennyez források) szimbólumainak és színeinek beállítása. Bár már meghatároztuk az attribútum táblázatban az egyes szennyez forrásokat, azért a különböz elemeknek adjunk különböz szimbólumokat is, hogy a térképen is jól fel lehessen ket ismerni.
6. lépés: A shapefájl szimbólumainak kiválasztása Nyissuk meg a “Symbol Selector”-t (szimbólum választás) az adott réteg szimbólumára történ bal klikkeléssel. A név alatti jelre kell kattintanunk egyet.
A szimbólum módosításához kattintsunk a bal gombbal a réteg szimbólumára.
112. ábra: A pont színe, alakja és stílusa módosítható. Ekkor a “Symbol Selector” (szimbólum választás) ablak nyílik meg. Az ablak tartalma a shapefile tartalmától függ. Ha a shapefájl sokszög, akkor az elérhet “Symbol Selector” különböz színes sokszögeket ajánl fel. Ha a shapefájl vonal, akkor a “Symbol Selector”ban különböz vonaltípusok közül választhatunk. Ha a megnyílt “Symbol Selector” (szimbólum választás) ablakban nincs számunkra megfelel szimbólum, akkor a “More Symbols” (további szimbólumok) gombra kattintva további kategóriák közül választhatunk.
67
Ezzel a szimbólumok listája hosszabb lett. Használjuk a gödít sávot a teljes lista megtekintésére. Válasszuk a “Point source” (pontszer szennyez források) szimbólumot.
Válasszuk a ”Point Source” szimbólumot. Kattintsunk az “OK”-ra, ha elfogadjuk a szimbólumot. 113. ábra: A kiválasztott szimbólum színét, méretét és szögét is meg lehet választani. A megjelölt pontok most már “pontszer szennyez forrás” szimbólummal láthatók!
114. ábra: A kiválasztott szimbólumok láthatók a térképen.
7. lépés: Az ArcMap dokumentum mentése Miel tt befejeznénk a feladatot, ne felejtsük el menteni térképünket a “File parancsokkal.
68
Save”
4.5. Shapefájl létrehozása a területhasználati módok ábrázolásához Bevezetés A feladatunk hat olyan “polygon” (sokszög) létrehozása, amelyek a folyónk közelében található hat legjellemz bb területhasználati módot jeleníti meg a térképünkön. Minden egyes területhasználati mód önálló rétegként kerül megszerkesztésre. A következ kben csak egy réteg megszerkesztését mutatjuk be, a további rétegek szerkesztésénél ugyanezeket a lépéseket kell megismételni!
A területhasználati módok: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
shapefájl nevek
Mez gazdaság (legel k, gabonaföldek, stb.) Erd (feny és lombhullató erd k) Lakóterületek (házak) Ipar és kereskedelem (gyárak és bevásárló központok) Vízfelületek (tavak és tározók) Minden egyéb területhasználati mód
agriculture forest residential industry water others
Ebben a mintapéldában a réteg neve “land use” (területhasználat) lesz, de természetesen a szerkesztés során mindig az éppen aktuális rétegnevet kell használnunk!! A területhasználati módok színkódjainak beállítását kés bb, a 4. lépésben mutatjuk be. Az alábbi ábrák viszont az ott választandó színeket és szimbólumokat mutatják be. Célszer en ezeket a színeket érdemes alkalmazni, mert különben mások számára zavaros lesz a térképünk. Figyelem: csak a ”víz” szimbólumnak van 0-nál vastagabb körvonala! A színkód a mez gazdaság számára:
A színkód az erd k számára:
69
A színkód a lakóterületek számára:
A színkód az ipari területek számára:
A színkód a vízfelületek számára:
A színkód az egyéb területek számára:
1. lépés: A mappa, a shapefájl típus, és a koordináta rendszer kijelölése A feladatunk olyan poligonok (sokszögek) rajzolása, amelyek a különböz terület használati módokat mutatják be. Hajtsuk ask a korábbi ask n szerkesztési feladatok 1-3 lépéseit, amelyekkel a shapefájl mappáját, típusát és koordináta rendszerét állítjuk be. A shapefájl végs beállítását a 115. ábra mutatja. A shapefájlok pontos nevét a fejezet elején felsoroltak szerint adjuk meg!
70
Kattintsunk az ”OK”-ra, ha elfogadjuk a beállításokat.
115. ábra: Az ablakunknak így kell kinéznie. Vessünk egy pillantást az ArcCatalog ablakra és a baloldalon látható fájlok listájára. Ott láthatjuk az új shapefájlunkat, ha megnyitjuk a “GISdata” mappát. Ez a shapefájl a jobboldali ablakban is látszik.
116. ábra: Kész az új shapefile az ArcCatalog-ban. Húzzuk át az új shapefájlt az ArcCatalog ablakból az ArcMap ablakba. Helyezzük el legfelül! 71
Húzzuk át a shapefájlt az ArcCatalog-ból az ArcMap-be az egérrel. 117. ábra: Helyezzük el az új shapefájlt legfelül. Ezzel egy üres ”land use” nev shapefájlunk jött létre az ArcMap programban. Gyakran hasznos, ha néhány réteget ideiglenesen bezárunk, mert ezzel megkönnyítjük a további szerkesztést. Ha ráklikkelünk a shapefájl neve el tt lév négyzetre, akkor a pipa eltávolításával kikapcsolhatjuk (nem láthatóvá tehetjük) a réteget. Ezt célszer tennünk, amikor a hat különböz terület használati mód shapefájlját rajzoljuk, mert a sok ask szinte lehetetlenné teszi majd a szerkesztést.
Klikkeljünk a négyzetre és tegyük láthatatlanná a pillanantnyilag felesleges réteget.
118 ábra: A rétegek láthatósága könnyen beállítható az ArcMap-ben. A rétegek kikapcsolása nem jelenti azt, hogy ezek a rétegek végleg elt nnek a mappából, hanem csak azt, hogy ebben a pillanatban nem látszanak a térképen. A pipa
72
visszaállításával ismét láthatók lesznek ezek a rétegek. Ügyeljünk arra, hogy a láthatóság a shapefájlok sorrendjét l is függ. A fels rétegek letakarják az alatta lév ket! 2. lépés: Az új shapefile szerkesztése és a területhasználati módok megjelenítése Klikkeljünk a shapefájl nevére az ablakban. Majd menjünk az ”Editor Toolbar” men be. A shapefájl az ”Editor Toolbar”-ral szerkeszthet .
119. ábra: Klikkeléssel aktiváljuk a shapefájlt, és válasszuk az ” Editor Toolbar”-t.
A szerkesztés elkezdéséhez klikkeljünk a ”Start Editing” parancsra.
120. ábra: A”Start editing” parancs aktiválja a szerkeszt eszközöket az ArcMap-ben. Ezzel aktiváltuk az ArcMap szerkeszt eszközeit, és így tudunk poligonokat rajzolni. El ször közelítsünk rá a térképünkre, hogy jól lássuk azt a részt, ahol rajzolni szeretnénk.
73
3. Válasszuk a ”Create New Feature” parancsot. 4. Válasszuk a ”Sketch Tool” men t.
1. Nagyítsuk megfelel méret re a térképünket.
2. A megfelel shapefájl legyen beállítva a ”Target” men ben!
121. ábra: A megfelel eszközök beállítása az új shapefájl szerkesztése el tt.
A “Sketch tool” gombbal elkezdhetjük a területek megrajzolását. El ször klikkeljünk a bal gombbal a terület els sarkára. Majd egy újabb bal klikk a következ sarokpontra és így tovább. Láthatjuk, hogy a sokszög vonala az egér mozgását követi. Az utolsó sarokpontnál egy dupla kattintással fejezhetjük be a rajzolást.
Második sarokpont: balklikk egyszer.
Els sarokpont: balklikk egyszer.
Harmadik sarokpont: balklikk egyszer és láthatóvá válik egy sokszögvonal.
Az utolsó sarokpont: dupla kattintás.
122. ábra: Poligon rajzolása a ” Sketch tool” használatával.
74
123. ábra: Az új poligon megjelenik a dupla kattintás után. Rjazoljuk meg az összes azonos módon használt területet (pl. mez gazdasági területeket) a ”Sketch tool” aktiválásával és a fenti lépések ismétlésével.
124. ábra: További poligonok rajzolása hasonló módon történik. Mindig mentsük a szerkesztéseinket az ”Editor” men l a ”Save Edits”-re kattintva. Végül a ”Stop Editing” paranccsal fejezzük be a szerkesztést.
75
Végül a ”Stop Editing” paranccsal fejezzük be a szerkesztést.
Mentsük a poligont.
125. ábra: Mentsük szerkesztéseinket az ”Editor” men ben.
Végezzük el a szerkesztést mind a hat különböz típusú területre (ld. a fejezet elején) és hozzunk létre hat shapefajlt.
3.lépés: Az attribútum táblázat szerkesztése az ArcMap-ben A következ feladat egy új oszlop hozzáadása lesz az attribútum táblázathoz. Ezt most is az ArcMap-pel végezzük. Nyissuk meg az attribútum táblázatot úgy, hogy a shapefájl nevére klikkelünk a as egér gombbal. Majd válasszuk az ”Open attribute table” parancsot.
126. ábra: A terület használati shapefájl attribútum táblázatának megnyitása. 76
Ekkor az els területhasználati módot megjelenít shapefájl attribútum táblázata megnyílik. Három oszlopa van és annyi sora, ahány poligont rajzoltunk. Adjunk hozzá egy új oszlopot (mez t), amelyben a területhasználati mód leírása fog szerepelni. Válasszuk az ”Options”, majd az ”Add Field” parancsokat.
1. Az attribútum táblázatnak most csak három oszlopa van, és annyi sora, ahány poligont rajzoltunk. 4. Válasszuk az ”Add Field” prancsot. 2. A ”Shape” oszlop jelzi a térképi elem típusát. Jelen esetben ez ”polygon”.
3. Klikkeljünk az ”Options” gombra, hogy újabb oszlopot adhassunk a táblázathoz.
127. ábra: Az attribútum táblázat a poligon összes adatát tartalmazza.
Az ArcView csak max. 10 bet s nevet fogad el.
A ”Text” típust válasszuk. Majd klikkeljünk az ”OK”-ra.
128. ábra: Adjunk nevet a mez nek, és határozzuk meg a típusát.
77
Az el
lépések eredményeként megjelenik az új oszlop a táblázatban.
129. ábra: Az új oszlop látható vált a táblázatban. Ekkor a shapefájl attribútum táblázata kinyílik és minden sokszögnek négy oszlopa és sora látszik. Nekünk a sokszögeknek a “Land_use_t” nev oszlopait kell megneveznünk úgy, hogy egyenként kijelöljük ket. A kijelölt sokszög (terület) körvonala kékre változik a térképen. Írjuk be a kijelölt sokszögbe a megfelel terület használati módot. A használati módok lehetnek pl. legel , rét, gabonaföld, burgonyaföld, kukoricamez , stb. Az erd k esetében, örökzöld, vagy lombhullató erd ket jelöljünk. A sokszögeket számozzuk meg az “Id” oszlopba írt sorszámokkal. Ha végeztünk a szerkesztéssel, akkor kattintsunk az “Editor“ men lenyíló ablakában a “Save Edits” parancsra a mentéshez. A teljes befejezéshez a “Stop Editing” parancsot használjuk.
A ”land_use” réteget kijelölve válasszuk a ”Start editing” parancsot az ”Editor” men ben. Ezután válasszuk az ”Edit tool”-t (nyíl) és mutassunk rá arra a poligonra, amelyet szerkeszteni szeretnénk.
A kijelölt poligonhoz tartozó sor kék szín lesz a táblázatban. Írjuk be a terület használatának módját.
130. ábra: Minden egyes poligonhoz írjuk be a terület használatának módját.
78
4. lépés: A shapefile szimbólumainak kiválasztása Az utolsó feladat a poligonok színeinek beállítása. Az ajánlott színeket a fejezet elején mutattuk be. Az azonos rétegben lev különböz területhasználati módoknak azért célszer eltér színeket adni, hogy a térképen jól meg lehessen különböztetni ket. Kövessük az alábbi utasításokat mindne egyes területhasználati módnál. El ször nyissuk meg a szimbólumok listáját a kattintva.
ask
neve alatt található szimbólumra
Bal klikk a poligon szimbólumra, ha meg akarjuk változtatni a színt.
131. ábra: Az objektum színe, alakja és stílusa a ”List of Contents” men ben változtatható. Ekkor a “Symbol Selector” (szimbólum választás) ablak nyílik meg. Az ablak tartalma a shapefile tartalmától függ. Ha a shapefájl sokszög, akkor az elérhet “Symbol Selector” különböz színes sokszögeket ajánl fel. Ha a shapefájl ask n, akkor a “Symbol Selector”-ban különböz kitölt színtípusok közül választhatunk. Válasszuk a “Sun” színt a mez gazdasági területek számára, mint jól megkülönböztethet színt. Az egérrel választhatjuk ki a színeket a listából.
79
Válasszuk a ”Sun” színt a listából.
Amennyiben nagyobb választékra lenne szükség, klikkeljünk a ”More Symbols” gombra, és további szimbólumok jelennek meg. Az ”OK” gombbal fogadjuk el a beállításokat.
132. ábra: A szimbólum lista a shapefájl típusától függ. A ask n színe most megváltozott. Minden egyes poligonunk színét állítsuk be a megadott színekkel.
5. lépés: Az ArcMap dokumementum mentése Miel tt befejeznénk a feladatot, ne felejtsük el menteni térképünket a “File parancsokkal.
Save”
133. ábra: Mindig mentsük szerkesztéseinket. Most már bármikor meg tudjuk nyitni a területhasználati módokat is a raszter térképünkkel együtt, ha az ”Open an existing map” parancsot választjuk.
80
7. . lépés: A shapefájlok másolása egy számítógépr l egy másikra Ha egy shapefájlt szeretnénk egy másik mappába, vagy egy másik számítógépre átmásolni, akkor figyelemmel kell lennünk arra, hogy minden shapefájl több komponensb l (fájl) áll. Ezen komponensek mindegyikét át kell másolnunk ahhoz, hogy a shapefájl m ködjön az új helyen is. Ha ask egy elem is hiányzik, akkor az ArcMap nem tudja megnyitni a shapefájlt! Legcélszer bb, ha a shapefájl elemeit összetömörítve (zippelve) másoljuk át, mert így a fájlok változatlan formában maradnak! Tehát, ha pl. a területhasználati módokat megjelenít shapefájlt szeretnénk átmásolni valahova, akkor az összes azonos nev fájlt (jelen esetben a hat ”land use” nev t) kell összezippelni.
134. ábra: Mindig az összes összetartozó fájlt jelöljük ki a tömörítéshez! Amennyiben az itt kijelölt fájlok (6 db) közül valamelyik hiányzik a tömörített mappából, akkor más felhasználók nem tudják megnyitni ezt a réteget.
5. FEJEZET – ÚJABB SHAPEFÁJLOK KÉSZÍTÉSE AZ ARCVIEWVAL Hogy hozzunk létre egy új shapefájlt a csatornahálózat részére? 1. lépés: Rajzoljuk meg vonalakkal a csatornahálózatot a
ask
környezetében
A “Sewer” (csatornahálózat) ask létrehozásához el ször kövessük a grafikai forma és a koordinátarendszer kiválasztásának lépéseit. Az ablaknak így kell kinéznie:
81
Ne felejtsük el bejelölni az M értéket, miel tt az “OK” – ra klikkelünk!
135. ábra: A shapefájl meghatározása így néz ki.. Vessünk egy pillantást az ArcCatalog ablakra és bal oldalon látható mappákra. Itt láthatjuk az új shapefájltunkat, amikor megnyitjuk a GISdata mappát. Ez a jobboldali ablakban is látszik. 2. lépés: Nyissuk meg a Sewer shapefájlt az ArcMap-ben Kövessük a korábban ismertetett lépéseket és nyissuk meg az ArcMap-ben az új shapefájlt. Klikkeljünk a shapefájl nevére. Majd menjünk az “Editor Toolbar” (szerkeszt eszközök) gombra. A shapefájlok és a rétegek az “Editor Toolbar” men ben szerkeszthet k.
136. ábra: Klikkeléssel aktiváljuk a shapefájlt, majd válasszuk az “Editor Toolbar”-t. 82
A shapefájl szerkesztéséhez klikkeljünk a “Start Editing” –re.
137. ábra: A “Start editing” parancs aktiválja a szerkeszt eszközöket az ArcMap-ben. Most, hogy aktiváltuk a szerkeszt eszközöket meg tudjuk rajzolni a csatornák vonalait. El ször is a mintavételi hely közelében közelítsünk rá a folyónkra.. Próbáljunk megrajzolni néhány fontosabb csatornát. Közben néhány nem fontos ask láthatóságát kikapcsolhatjuk a könnyebb szerkesztés érdekében.
3. Válasszuk ki a “Create New Feature”-t a legördül ablakban.
4. Válasszuk ki az “Arc Tool”-t a legördül ablakban.
2. Közelítsünk (zoomoljunk) rá a folyónkra, hogy könnyebben tudjunk rajzolni.
1. Kapcsoljuk ki a nem fontos rétegeket a pipa eltávolításával.
138. ábra: Válaszuk ki a megfelel feladatot (task) és eszközöket miel tt elkezdjük a szerkesztést. 83
Állítsuk a kurzort az els csatorna egyik végére és klikkeljünk egyet. Ezzel máris elhelyeztünk egy töréspontot a csatornánk vonalán.
3. lépés: Rajzoljuk meg a csatornánk vonalát (polyline)
Egy bal klikkeléssel lehet a töréspontokat elhelyezni.
139. ábra: Kezdjük el digitalizálni a csatorna vonalát az egyik végér indulva. Mozgassuk az egeret, és azt tapasztaljuk, hogy a csatorna vonala az egér mozgásához van kapcsolva. A feladatunk a csatorna vonalának megrajzolása oly módon, hogy az egérel követjük a térképen látható vonalat. Minden irányváltáskor egy klikkeléssel töréspontot helyezhetünk el. A töréspont elhelyezése után a vonalat finomíthatjuk a második klikkeléssel. A harmadik klikkeléssel helyezhetjük el a következ töréspontot.
2. klikk a vonal finomítása. 1. klikk az els töréspont elhelyezése.
3. klikk a második töréspont elhelyezése.
140. ábra: A vonalat finomíthatjuk a töréspont elhelyezését követ en.
84
Ha valamit elrontottunk, vagy a töréspont nem jó helyre került, rögtön törölhetjük úgy, hogy a jobb egér gombbal ráklikkelünk a pontra. Ekkor a megnyíló men l válasszuk a “Delete vertex” (töréspont törlése) parancsot.
Jobb klikk a pontra és válasszuk a “Delete vertex” (törépont törlése) parancsot.
141. ábra: Hibás töréspontok törlése a jobb egér gombbal lehetséges. Használjuk a nyilakat, vagy gördít sávokat a térkép mozgatásához a rajzolás során. Az összes csatornát rajzoljuk meg a folyónk környezetében. A csatornák rajzolását dupla bal egér kattintással fejezzük be. Ekkor a csatorna színe megváltozik és elt nnek a töréspontok. (ld. lent)
142. ábra: A töréspontok elt nnek, ha kétszer klikkelünk a csatornára.
4. lépés Egy shapefájl módosítása Ha nem vagyunk teljesen elégedettek, kés bb is módosíthatjuk a rajzunkat.
85
A töréspontok szerkesztéséhez a “Modify Feature” –t kell választani.
143. ábra: A shapefájl a “Modify Feature” (módosítás) paranccsal módosítható. Aktiváljuk az “Edit tool” eszközt, és állítsuk az egeret azon vonal fölé, amelyet szerkeszteni szeretnénk, majd klikkeljünk a vonalra. Ezzel a töréspontok láthatóvá válnak és elkezdhetjük a vonal szerkesztését.
Válasszuk az “Edit tool” parancsot.
Klikkeljünk a vonalra, hogy megjelenjenek a töréspontok.
144. ábra: Az “Edit tool” lehet vé teszi a pontok áthelyezését, törlését, valamint újabb pontok elhelyezését.
86
Helyezzük a mutatót a pontra. Ekkor a nyíl egy dobozzá változik, amelyb l négy irányba mutatnak nyilak. Bal egér gombbal a megfelel helyre mozgathatjuk a pontot. Az egér elengedése után a pont a helyén marad. Új töréspontokat pedig a as egér gombbal helyezhetünk el. Klikkelés után a men “Insert Vertex” (töréspont elhelyezése) parancsot válasszuk!
l az
Jobb klikk egyszer a vonalon, és válasszuk az “Insert Vertex” (töréspont elhelyezése) parancsot.
145. ábra: Új töréspontokat is el lehet helyezni a vonalon. Legvégül kicsinyítsük le annyira térképünket, hogy az összes csatornát láthassuk. A “Task” men ben a “Create New Feature” választásával folytathatjuk a további cstornák megrajzolását.
Válasszuk az “Arc Tool”-t további vonalak rajzolásához.
Válasszuk a “Create New Feature” parancsot a Task men l.
Folytassuk a következ vonal (polyline) rajzolását a fenti lépéseket követve.
146. ábra: Folytassuk a csatornaák rajzolását az “Arc Tool”-lal. 87
Ha több csatornát kell megrajzolni, akkor mindig mentsük a szerkesztéseinket a ”Save Edits” paranccsal az ”Editor” men ben.
147. ábra: Mindig mentsük a szerkesztéseinket az “Editor” men ben. Rajzoljunk meg minél több csatornát, hogy különböz Fiygelem! Mindig mentsük a szerkesztéseinket!
vonallal jelölhessük
ket!
5. lépés Az új shapfájl grafikai jeleinek, színének és vonalvastagságának kiválasztása Most már a csatornáink digitalizálva vannak, azaz a térképünk földrajzi helyzetének megfelel en földrajzi koordinátákkal rendelkeznek. Mindig ügyeljünk arra, hogy az új shapefájlok a térképpel azonos földrajzi koordinátarendszerrel rendelkeznek! Következ feladatunk a csatornák geometriai alakjának (szín, vonaltípus és vatagság) kiválasztása. Els nek a vonal színét és vastagságát változtassuk meg!
A parancssor megnyitásához a jobb egér gombbal klikkeljünk a shapefájl nevére. Válasszuk a “Properties” (tulajdonságok) parancsot.
148. ábra: Aktiváljuk a réteg tulajdonságait, hogy megváltoztathassuk a grafikai elemeket. 88
Egy bal klikk a szimbólumra és láthatóvá válik az összes választható szimbólum.
149. ábra: Válasszuk a “Symbology” (szimbólumrendszer) men t a “Layer Properties” ablakban. Válaszuk ki a megfelel vonaltípust, azaz jelen esetben a “Canal” (csatorna) szimbólumot. Láthatjuk, hogy alapállapotban a vonalvastagság 3 pixel. Változtassuk meg a csatorna vonalának színét a “Color” (szín) gombra klikkelve.
150. ábra: Válasszuk a “Canal” (csatorna) típust és adjuk meg a színét és vastagságát.
89
151. ábra: Válaszuk a Cretean Blue (krétai kék) színt.
152. ábra: A szimbólumok beállítása kész.
90
2 .
1 .
153. ábra: Fogadjuk el az új beállításokat az “Apply” és az “ OK” parancsokkal. Ezzel a csatornánk grafikai megjelenése megváltozott. A következ feladat a csatornánk attribútum táblázatának kezelése lesz.
7. . lépés: A shapefájl attribútum táblázatának kezelése Adjunk egy új oszlopot az attribútum táblázathoz. Ez az ArcMap használatával történik most. Nyissuk meg az attribútum táblázatot a shapefájl nevére történ jobb klikkel. A men l válasszuk az “Open attribute table” (megnyitás) parancsot.
154. ábra: Nyissuk meg a “Sewers” shapefájl attribútum táblázatát.
91
A “Sewers” shapefájl megnyitása után láthatjuk, hogy a táblázatnak három oszlopa és annyi sora van, ahány csatornát szerkesztettünk. Adjuk hozzá a negyedik oszlopot, amely a csatorna pontos típusát fogja tartalmazni. Válaszuk az “Options”, majd az “Add Field” parancsokat. Figyeljünk arra, hogy a shapefájl az ArcMap-ben nem szerkeszthet , ha a shapefájl az Editing módban van! Ha új oszlopot szeretnénk a táblázathoz adni, akkor be kell zárni a shapfájl szerkesztését, és ask ezután nyithatjuk meg az attribútum táblázatot. Az “Add Field” parancs ask így érhet el.
1. Az attribútum táblázatnak három oszlopa és annyi sora van, ahány csatornát rajzoltunk.
2. A “Shape” mez jelzi a grafika típusát. Esetünkben ez összetett vonal.
4. Válasszuk az “Add Field” parancsot.
3. Klikkeljünk az Options parancsra, hogy egy újabb oszlopot tudjunk hozzáadni.
155. ábra: Az attribútum táblázat tartalmazza a csatornáink tulajdonságait.
Az ArcView csak tíz karakterig fogad el nevet. Válasszuk a “Text” típust. Majd OK.
156. ábra: Adjuk a “Sewer_type” (csatorna típus) nevet az oszlopnak és jelöljük ki az adatok típusát. Határozzuk meg a szöveg maximális hosszúságát. Változtassuk az 50 karakter alapbeállítást a szükségesre. Most legyen 5.
92
A “Length” határozza meg a beírható karakterek számát. Most legyen öt, mert a ditch (árok) ill. a drain (csatorna) szavak mindegyike 5 karakter. Majd OK.
157. ábra: Az oszlopok tulajdonságait a saját adataink alapján kell megadni. Így elkészítettük táblázatunk új oszlopát.
158. ábra: Az új oszlop megjelenik a táblázatban. Az “Editor” men l a “Start Editing” paranccsal kezdjük el szerkeszteni a táblázatunkat. Minden sorban az “Edit tool” (nyíl) segítségével megnézhetjük, hogy melyik sor melyik csatornához tartozik a térképen. A kijelölt sorhoz tartozó csatorna kék szín lesz. . A shapefájl szerkesztését az “Editor > Start Editing” parancsokkal kezdhetjük el. Ezután az “Edit tool” (nyíl) segítségével kijelölhetjük, hogy melyik sorhoz melyik vonal tartozik a térképen.
A kijelölt sor és a hozzátartozó vonal kék lesz. Írjuk be mindegyik csatorna típusát a táblázatba. 159. ábra: Határozzuk meg minden csatorna típusát az “Edit tool” használatával. 93
Írjuk be a csatorna típusát a kék sorba. Dupla kattintás menti a beírást a táblázatban. A csatornák típusa “Ditch” (nyílt árok) vagy “Drain” (zárt csatorna, cs ) legyen. Minden csatornának adjunk sorszámot az “Id” oszlopban!
160. ábra: A csatornák típusa “Drain” (nyílt árok) vagy “Ditch” (zárt csatorna, cs ) legyen.
A szerkesztés befejezés után mentsünk az “Editor” legördül men jéb l a “Save Edits” parancsot választva. Majd a “Stop editing” paranccsal fejezzük be a szerkesztést. Ismételjük meg a feladatot és adjunk újabb oszlopokat a táblázathoz. Végül mentsük el a térképünket az összes réteggel egy ArcMap dokumentumként a “File Save” parancssort használva. Ez a lépés minden réteget és minden shapefájlt ment. Ha legközelebb megnyitjuk a térképet, akkor az összes ask azonnal meg fog jelenni az elmentett állapotban (látható – nem látható).
GRAFIKAI TÍPUS – POLIGON
Hogyan hozzunk létre új shapefájlt a folyónk közelében lev talajtípusok számra? 1. lépés: Ismételjük meg a poligonok létrehozását Most próbáljuk meg a következ feladatot magyarázó ábrák nélkül, önállóan végrehajtani. A feladat poligonok létrehozása lesz a ask közelében lev különböz talajtípusok számára. Csak három talajtípust különböztessünk meg: homok, agyag, és kavics. Amennyiben mégis szükségünk van segítségre a poligonok létrehozásához, akkor lapozzunk vissza a korábban ismertetett részletes útmutatáshoz.
Az új shapefájl létrehozásának ablaka így néz ki.
94
Klikkeljünk az “OK” gombra. 161. ábra: Az új shapefájl létrehozás .
2. lépés: Válasszuk ki a megfelel eszközöket és feladatot a shapefájl számára. 3. Válasszuk a “Create New Feature” parancsot.
2. Állítsuk be megfelel shapefájlt. 4. Válasszuk a “Sketch Tool” parancsot a listából.
1. Zoomoljunk a térképen a folyónkra.
162. ábra: Válasszuk ki a megfelel feladatot ( task) és eszközöket a szerkesztés megkezdése el tt. Most már elkezdhetjük a talajtípusok poligonjainak rajzolását a “Sketch tool” eszközzel. El ször klikkeljünk a bal gombbal a terület els sarkára. Majd egy újabb bal klikk a következ sarokpontra és így tovább. Láthatjuk, hogy a sokszög vonala az egér mozgását követi. Az utolsó sarokpontnál egy dupla kattintással fejezhetjük be a rajzolást.
95
1. sarok egy bal klikk.
Többi sarok: egy bal klikk.
5. sarok egy bal klikk és láthatjuk a poligon alakulását. Utolsó sarok: dupla klikk.
163. ábra: A poligonok rajzolása a “Sketch tool” eszközzel.
164. ábra: Az új poligon megjelenik a dupla kattintást követ en.
96
Folytassuk a többi poligon rajzolását az elbbi lépések ismétlésével.
165. ábra: További poligonokat könnyedén rajzolhatunk hasonló módon. Mentsük a poligonokat az “Editor Save Edits” parancsokkal. Végül fejezzük be a szerkesztést a Stop Editing használatával.
Végül fejezzük be a szerkesztést.
Mentsük a poligonokat.
166. ábra: Mentsük a megrajzolt poligonokat az “ Editor” men vel.
97
3. lépés: A attribútum táblázat szerkesztése Adjunk egy új oszlopot (másnéven mez t) az attribútum táblázathoz. Ez az ArcMap használatával történik most. Nyissuk meg az attribútum táblázatot a shapefájl nevére történ as klikkel. A men l válasszuk az “Open attribute table” (megnyitás) parancsot.
167. ábra: Nyissuk meg a “Soiltype” shapefájl attribútum táblázatát.
A “Soiltype” shapefájl megnyitása után láthatjuk, hogy a táblázatnak három oszlopa és annyi sora van, ahány poligont rajzoltunk. Adjuk hozzá a negyedik és ötödik oszlopot, amelyekben a talajtípusok pontos meghatározása fog szerepelni. Válasszuk az “Options” és az ”Add Field” parancsokat.
98
1. Az attribútum táblázatnak három oszlopa és annyi sora van, ahány poligont rajzoltunk.
2. A Shape oszlop határozza meg a grafikai típust. Jelen esetben poligon.
4. Válasszuk az Add Field parancsot.
3. Klikkeljünk az Options parancsra, hogy új oszlopot adhassunk a táblázathoz.
168. ábra: Az attribútum táblázat tartalmazza a poligonok tulajdonságait.
Az ArcView csak max. 10 karakterb l álló nevet fogad el.
Válasszuk a szöveg típust. Majd OK.
169. ábra: Adjunk nevet, és jelöljük ki az oszlop tulajdonságait.
99
Határozzuk meg az oszlop szélességét a “Field Properties” men ben, úgy hogy a leghosszabb név is férjen el. Jelen esetben a leghosszabb szó 6 karakterb l áll, így írjunk be 6-ot.
170. ábra: Adjuk meg az egyes mez k tulajdonságait. Így egy új mez t (oszlopot) kaptunk az attribútum táblázatunkban.
171. ábra: Az új oszlop megjelent a táblázatban.
Az “Editor” men l a “Start Editing” paranccsal kezdjük el szerkeszteni a táblázatunkat. Minden sorban az “Edit tool” (nyíl) segítségével megnézhetjük, hogy melyik sor melyik csatornához tartozik a térképen. A kijelölt sorhoz tartozó csatorna kék szín lesz. A talaj típusát (homok, agyag, kavics) mindig a kék szín sorba írjuk be. Minden csatornának adjunk sorszámot az “Id” oszlopban!
100
1. Kezdjük el a “Soiltype” réteg szerkesztését. 2. Használjuk az “Edit tool”-t (nyíl) az egyes poligonok kiválasztásához. Így láthatjuk, hogy a táblázat melyik sora melyik térképi elemnek felel meg.
A kijelölt sor és a hozzátartozó poligon kék lesz. Írjuk be mindegyik talaj típusát a táblázatba.
172. ábra: Határozzuk meg az egyes területek (poligonok) talajtípusát.
173. ábra: Az attribútum táblázat.
Ha végeztünk, menjünk az “Editor” men lenyíló ablakához és mentsünk. Ezután válasszuk a “Stop editing”-et a munkánk befejezéséhez. Végül mentsük az egész térképet a “File Save” parancsokkal.
101
7. . FEJEZET – ÚJ SHAPEFÁJLOK LÉTREHOZÁSA A MÁR MEGLÉV KB L Bevezetés Sokszor arra van szükség, hogy a már korábban elkészített shapefájlokból kell létrehozni egy új shapefájlt. Így például olyan shapefájlt tudunk létrehozni, amely térképi elhelyezkedésén kívül csak egyféle tulajdonságot vagy idegen szóval attribútumot (attribute) mutat be. 1. lépés: A térképi objektumok kiválasztása attribútumuk alapján.
Nyissuk meg az “ArcMap”-et és válasszuk ki az “An existing map” (kész térkép) gombbal a korábban elmentett térképünket. Amikor a térképet megnyitottuk, tegyük aktívvá a legfels ”Soiltype” réteget (layer) úgy, hogy a címére kattintunk. Ekkor menjünk a “Selection” menüpontra és ott ”Select by Attributes”, azaz kiválasztás attribútum alapján.
174. ábra: Az “ArcMap” lehet vé teszi, hogy a térkép elemeit attribútumuk alapján válogassuk. Ekkor kinyílik a ”Select by Attributes” ablak. El ször gy djünk meg arról, hogy a kiválasztást a megfelel rétegben (Layer: ”Soiltype”) végezzük és arról is, hogy a kiválasztási módszer, Method: ”Create a new selection”, azaz új válogatás készítése. Most duplakattintással válasszuk a “Soil_type” mez t a “Fields” listából. Eredményképpen ez a mez cím megjelenik lent a kifejezés-ablakban (expression window). Ekkor kattintsunk az egyenl ségjelre (=) egyszer, amely szintén megjelenik a lenti kifejezésben. Kattintsunk továbbá a “Get Unique Values”-gombra, hogy a választható értékek listája a “Unique Values” oszlopban megjelenjen. Ismét dupla-kattintás a “clay”-re (agyag), ami szintén a kifejezés-ablakba fog ugrani.
102
Így a létrehozott kifejezés (egyenlet) a “Soil_type”=’clay’ kell, hogy legyen. A “Verify”gombbal ellen rizni tudjuk a létrehozott kifejezést. Végül válaszuk az “Apply”-gombot és zárjuk be a “Select by Attributes”-ablakot a “Close” megnyomásával.
1. Válasszuk ki a réteget, amelyen attribútumokat válogathatunk.
2. Válasszunk módszert. Most az “új válogatás létrehozása” a jó módszer.
4. El ször az ‘=’re kattintunk, majd “Unique values”-ra, hogy megjelenjen a “Unique Values” lista. Végül dupla-kattintás a ‘clay’-re.
3. Dupla-kattintás a “Soil_type” mez re, hogy a kifejezés ablakba megjelenjen.
5. Válasszuk a “Verify”-gombot, hogy meggy djünk a kifejezés helyességér l.
6. Végül válasszuk az “Apply”-t és a “Close”-t.
175. ábra: A kiválasztott attribútumok meghatározása a “Soiltype” shapefájlra. A ‘clay’-attribútummal rendelkez ablakban.
poligonok most kiemelve látszanak az “ArcMap”-
2. lépés: A leválogatás sajátosságai és új
ask
létrehozása
Folytassuk azzal, hogy az “ArcMap” tartalomjegyzékén as gombbal kattintunk a “Soiltype”-réteg címére. A megjelen listából válasszuk a “Selection”, majd ezután a “Create Layer From Selected Features” mez t. Ez a funkció egy speciális réteget hoz létre a térkép tulajdonságaiból, azaz azokból az attribútumokból, amelyekre igaz, hogy a “Soil_type” mez ben a ‘clay’ szerepel. Ez az új ask a “Soiltype selection” nevet kapja és a tartalomjegyzékben felül fog megjelenni. 103
A leválogatott
ask
poligonjai új kitölt színt is kapnak.
Jobb-kattintás a rétegen, hogy megnyíljon a lista, amelyen a “Selection”-mez található.
176. ábra: A kiválasztott attribútumok alapján új leválogatott réteg hozható létre.
177. ábra: Az új leválogatott réteg a TOC tetején fog megjelenni.
104
3. lépés: Adat exportálása új shapefájlként A leválogatott réteg áttranszformálható normál ArcView shapefájlba úgy, hogy új shapefájlként exportáljuk. Jobb-kattintás az új réteg (“Soiltype selection”) címére és a megjelen listán a “Data”, majd ott az “Export Data” mez választása.
Jobb-kattintás a rétegre, ahol megnyílik az adatfeladatok listája.
178. ábra: Exportáljuk a leválogatott réteget, majd mentsük, mint shapefájl. Megnyitottuk az “Export Data”-ablakot. Válasszuk az “Export” mez legördül listájából az “All features”-t és használjuk “Use the same coordinate system as this layers source data” (azaz a forrásadattal megegyez koordináta-rendszer használata) opciót. Adjuk meg a kimeneti (Output) shapefájl helyét a keres gombra kattintva.
Válasszunk mappát és kimeneti shapefájlt a böngész gombra kattintva.
179. ábra: A réteg minden tulajdonsága shapefájlként lesz exportálva.
105
Válasszunk mappát a kimeneti rétegnek és nevezzük át “Clay”-re. Az exportált ask alapértelmezett neve “Export_Output.shp”. Változtassuk meg és nevezzük át “Clay.shp”-ra. A ask kimeneti formája shapefájlra változott és így megnyitható, valamint különállóan is használható, anélkül, hogy a “Soiltype layer” meg lenne nyitva.
Válasszunk mappát a shapefájl tárolásához. Majd nevezzük át az újat “Clay”-re. (Írjunk ‘Clay’-t a kijelölt ‘Export_Output’ területre)
180. ábra: Nevezzük át az új shapefájlt mentés el tt.
181. ábra: Használjuk a “Save”-gombot a mentéshez. Most kattintsunk az “Export Data”-ablakra. A szoftver feldolgozza az exportálást és rákérdez a következ lépésre: “Do you want to add the exported data to the map as a layer?” (Hozzáadja az exportált adatokat a térképhez ask formájában?” A válasz igen (Yes).
Eredményként az új “Clay.shp” shapefájl a TOC-ban felül és a térképen is megjelenik.
106
182. ábra: Kész az új shapefájl, és látszik is a térképen. Most már törölhet a “Soiltype selection” réteg a meglév térképek közül, úgy, hogy a jobb-kattintással megnyíló listából a “Remove”-ot választjuk.
183. ábra: Könnyen eltávolíthatóak a feleslegessé vált rétegek. 4. lépés: Mentsük el az ArcMap dokumentumot. Ez a feladat a “Soiltype” rétegb l egy alkategóriát állít el . A “Clay” shapefájl ask azokat a poligonokat tartalmazza, amelyekben van ‘clay’ (agyag). Ismételjük meg a feladatot az összes talajtípusra (Soiltype) és exportáljuk azokat egyedülálló rétegbe.
107
Amikor az összes “Soiltype” shapefájl alkategóriát elkészítettük, megjelenítettük a térképen és eltávolítottuk a felesleges leválogatási rétegeket (selection layers), ne felejtsünk el menteni: “File” és azon belül “Save”.
7. FEJEZET – LEKÉRDEZÉSEK AZ ARCVIEW-BAN 7.1. A puffer eszköz Bevezetés A különböz térképi objektumok és adatbázis-rétegek közti kapcsolatokat ArcView-ban több módon is tanulmányozhatjuk. A lekérdez eszközök (query tools) segítségével egyes összefüggések matematikai egyenletek, mások pedig a különböz objektumok elhelyezkedése alapján vizsgálhatóak. A puffer eszköz (“Buffer”) akkor hasznos, amikor a térképi objektumok egymásra gyakorolt hatásait vizsgáljuk a köztük lév távolság alapján. A következ kben ezek használatával foglalkozunk. Induljunk ki abból a helyzetb l, hogy az eszközök nem állnak automatikusan rendelkezésünkre. Azaz el ször ki kell venni a szerszámosládából (toolbox) ket, csakúgy mint a kalapácsot és szegeket, amikor egy képet rakunk fel a falra. 1. lépés: Nyissuk ki az eszköztárt (“Tools”) és válasszuk az ArcMap puffer eszközét. Nyissuk meg az ArcMap-et és válasszunk egy meglév projektet az összes adatállományával (folyók, él helyek, BISEL vizsgálatok, területhasználati poligonok, stb.). Menjünk a “Tools” parancsra és válasszuk a “Customize” men t.
184. ábra: További eszközöket választhatunk “ Customize” parancs segítségével.
108
A “Tools” parancs segítségével beléphetünk a meglév eszközök választékába, a “Customize” parancscsal pedig a “szerszámosládában” lév további használható eszközökhöz juthatunk hozzá. Most válasszuk a “Customize…”-almenü “Commands” lapját és a baloldalon megjelen “Categories”-listán menjünk le és válasszuk a “Tools” mez t. A “Commands” men ben a “Tools” kiválasztása után megjelenik egy parancslista a jobboldali ablakban. Várjuk meg a lista frissítését majd válasszuk a “Buffer Wizard” (puffer varázsló) parancsot. Klikkeljünk még egyet a “Tools” parancsra és húzzuk át ide a “Buffer Wizard” parancsot.
1. Válasszuk ki a “Commands” men t egy klikkeléssel.
3. Válasszuk ki a “Buffer Wizard” parancsot és húzzuk át az egérrel az ArcMap “Tools” men jébe.
2. Válasszuk a “Tools” parancsot a baloldali “Categories” listából.
185. ábra: A “Buffer Wizard” parancs használata el tti három lépés. A “Buffer Wizard” már használható. Zárjuk be “Customize” ablakot a “Close” gombra történ klikkeléssel.
186.ábra: Az áthúzás után a “Buffer Wizard” megjelenik a “Tools” (eszközök) listában.
109
Most már tudunk a “Buffer Wizard” paranccsal a térképi objektumok köré puffereket rajzolni! 2. lépés: Válasszuk ki azt a shapefájlt, ami köré puffert szeretnénk rajzolni. Ebben a feladatban egy pont köré fogunk puffert rajzolni. El ször válasszuk ki azt a réteget, amelyben a puffert szeretnénk használni. Klikkeljünk a BISEL réteg nevére, majd válasszuk a “Select Features” (kiválasztás) eszközt a listából. Ráklikkeléssel aktiváljuk az egyik BISEL pontot. A kiválasztott pont ki lesz emelve egy körrel vagy valamilyen sablon jellel.
1. Válasszuk ki a réteget.
2. A “Select Feature” (kiválasztás) eszköz használatával jelöljük ki azt a pontot, ami köré puffert szeretnénk rajzolni. Klikkeljünk a pontra. 187. ábra: A puffer rajzolásához ki kell választani a pontot.
188. ábra: Nyissuk meg a “ Buffer Wizard” men t a “ Tools” listából. 110
A “Buffer Wizard” ablak megnyílik, ha a listában ráklikkelünk. A “Buffer Wizard” ablak nagyon fontos információkat ad a kiválasztott rétegr l, a kiválasztott elemek számáról és megkérdezi, hogy egyesével akarunk–e puffert rajzolni vagy minden elem köré.
We have made some preparations in ArcMap to see these parameters. You may change the layer if necessary and also create buffers around all objects if you like, but now we use these definitions. Click next to continue.
189. ábra: Az els “Buffer Wizard” ablak elmagyarázza, hogy mi az a puffer. A második “Buffer Wizard” ablak akkor nyílik ki, ha a “Next” gombra klikkelünk. Megkérdezi a mértékegységet, a kör sugarát, és azt, hogy többszörös puffert szeretnénk-e készíteni. El ször állítsuk be a mértékegységet méterre.
190. ábra: A második “Buffer Wizard” ablakban lehet a mértékegységet és a távolságot beállítani.
111
Adjuk meg a kör sugarát az “At a specified distance” (adott távolságra) szövegdobozban. Írjunk be most 150 métert. (A varázsló ablakát a következ képen lehet látni.) Majd klikkeljünk az OK-ra.
191. ábra: A második “Buffer Wizard” ablak. Ekkor a harmadik “Buffer Wizard” ablak nyílik meg. A varászló megkrdezi, hogy a végs beállítás során az egymást érint pufferek külön-külön, vagy egyesítve legyenek megrajzolva. (A most nem látható gombok a poligonok számára szolgálnak.) Az utolsó beállítás nagyon fontos számunkra: ez határozza meg, hogy a puffereket új rétegben mentsük-e, vagy csak ebben a rétegben szeretnénk használni ket. Mentsük új rétegként a puffereket! Adjuk meg pontosan a mentés helyét, és nevezzük el az új réteget “Buffer.shp”-nek és klikkeljünk a “Finish” gombra.
192. ábra: A pufferek új rétegként menthet k.
112
Ekkor a puffer megjelenik az ArcMap ablakban. Mivel színes, ezért letakar minden alatta lév réteget. A rétegek láthatóvá tételéhez el kell távolítani a puffer szinezését.
193. ábra: A színes puffer láthatóvá vált. A puffer alakja inkább ovális, mint szabályos kör. Ez a beállított koordináta rendszernek köszönhet . Ugyanis a WGS84 koordináta rendszer használatakor a sarkok közelében egyre oválisabbá válik a kör. Távolítsuk el a puffer színezését. Jobb egér klikk a szimbólumra és válasszuk ki a “No Colour” (nincs szín) beállítást. Válasszuk a “No colour” beállítást.
Jobb klikk a szimbólumra és megjelennek a színek.
194. ábra: A kitölt szín eltávolítása.
113
Így a puffer megmutatja, hogy milyen elemek vannak a BISEL pont köré rajzolt 150 m sugarú körön belül. Ezek hatását a vízmin ségre a kés bbiekben fogjuk tanulmányozni.
195. ábra: A puffer megmutatja, hogy milyen elemek vannak egy adott távolságon belül. Az aktív térképi elemeket ki lehet kapcsolni a “Select Feature” paranccsal, vagy a ”Choose Selection” ”Clear Selected Features” (kiválasztás törlése) parancssorral.
196. ábra: Az elemek kijelölését meg kell szüntetni a következ lépésekhez.
114
5. lépés: Elemek kiválasztás a puffer hazsnálatával. A létrehozott puffert elemk kiválasztásra is használhatjuk. Beállíthatjuk, hogy a puffer területére es összes elemet jelölje ki, és így tanulmányozhatjuk, hogy mik befolyásolhatják a vízmin séget. Arra is rákérdezhetünk, hogy ezek az elemek hogyan befolyásolják a folyónk vízének min ségét. De miel t tovább mennénk nézzük meg, hogy hogyan hazsnálhatjuk a puffert. Nézzük meg, hogy mely állatok él helye található a puffer területen. El ször aktiváljuk a “Buffer” réteget egy klikkeléssel. Majd válasszuk a “Selection” men ben a “Select By Location” (hely szerinti választás) parancsot.
197. ábra: Az egyes elemek egymásra hatása elhelyezkedésük alapján is tanulmányozható. Els lépésként a “Select By Location” ablak megnyitásakor meghatározhatjuk a kiválasztás szempontjait és megadhatjuk, hogy milyen adott helyhez kötött kutatást akar végezni. El kell döntenünk, hogy teljesen új keresést akarunk indítani (Select features from), vagy egy korábbit folytatni. Ezt az “I want to” men ben állíthatjuk be. (A 198. ábra világosabbá teszi ezeket a beállításokat számunkra!) Ha els alkalommal végezzük a keresést, akkor természetesen a “Select features from” parancsot kell alkalmaznunk. Második lépésként meghatározhatjuk azt az adatbázist, amiben a keresést akarjuk végezni. Jelen esetben a “Following layer(s)” men ben az “Animals” réteget kell bejelölnünk. Ezt követ en azt kell beállítanunk, hogy keresett elemek teljesen benne legyenek-e a pufferben. Minden esetben láthatjuk a beállításainkat a segédábrán. Fontos megértenünk, hogy a beállítási lehet ségek nagy mértékben függnek a térképi elemek típusától!
115
Végül meg kell határoznunk egy másik, az “Animals”-t l eltér réteget a “the features in this layer” men ben. Most ez a “Buffer” legyen. Ezután klikkeljünk az “Apply”, majd pedig a “Close” gombokra, hogy bezárjuk a “Select By Location” ablakot. Lássuk, mely állatok lettek kijelölve a térképen!
198. ábra: A “select by location” feladat tulajdonképp két adatbázis elemzése.
199. ábra: Az “Animals” rétegb l kiválasztott elemek láthatóvá váltak a térképen.
116
Nyissuk meg az állatok attribútum táblázatát, hogy lássuk melyik található a BISEL mintavételi hely 150 méteres körzetében. Jobb egér klikk a réteg nevére és válasszuk az “Open Attribute Table” parancsot. A keresett állatok sorai kékkel lettek kiemelve a táblázatban. Más módon is kereshetünk: az “Identify” (i = azonosító) eszközzel egyenként kattintsunk az állatok szimbólumaira.
200. ábra: A puffer által kiválasztott állatok az adatbázisban is jól láthatók. A “Selection by location” feladat bármilyen más réteg esetében is (pl. talajtípusok, szennyezés, stb) alkalmazható. Ilyen módon is tanulmányozhatjuk a mintavételi helyek BISEL indexeinek és kémiai paramétereinek változásainak okait. Mentsük le az ArcMap dokumentumunkat a “File” bezárjuk az ArcMap programot!
117
“Save” parancssorral miel tt
7.2. Az ArcView használata keresésre Bevezetés A GIS iskolai oktatásba történ bevezetésének egyik oka, az hogy ezek az információs technológiai eszközök lehet vé teszik a tanulók számára tudományos kutató munka végzését. Most az ArcView szoftver keres (kutató) eszközként történ használatát fogjuk tanulmányozni. Egyúttal azt is látni fogjuk, hogy hogyan lehet egyszer tematikus térképeket készíteni az ArcView-val. A tematikus térképeket a tanulók különböz beszámolók, dolgozatok színesítésére használhatják.
1. lépés: A látható shapefájlok kezelése Nyissuk meg az ArcMap programot és válasszunk ki egy kész projektet az összes rendelkezésre álló réteggel (river, animal habitats, BISEL, land use, buffer, stb.). Ha a puffer réteg látható, akkor kapcsoljuk ki a réteg neve alatti pipa kikapcsolásával!
A pipa kikapcsolásával nem lesz látható a Buffer réteg.
201. ábra: A felhasználó állíthatja be a rétegek láthatóságát.
2. lépés Állítsuk be a réteg tulajdonságait és jelenítsük meg az eredményt a térképen. Frissítsük a BISEL eredményeinket az attribútum táblázatban. Ezen táblázat adatai alapján lehetséges tematikus térképet készíteni. Lássuk, hogyan lehetséges a különböz BISEL eredmények megjelenítése a térképen! 118
El ször válasszuk ki a BISEL réteget, majd a “Properties” men t a megnyíló listából.
A “Properties” men lehet vé teszi, hogy különböz kategóriákat, mennyiségeket, tulajdonságokat állítsunk be a rétegen. 202. ábra: A “Properties” men megnyitása a BISEL rétegben. Ekkor egy új ablak nyílik meg. Válasszuk a “Quantities” (mennyiségek) men t a baloldali listából.
203. ábra: A “ Layer Properties” ablak.
119
A “Quantities”-re klikkelve további beállítási lehet ségekkel egy al-lista nyílik meg. Válasszuk a “Graduated symbols” (fokozatos szimbólumok) beállítást, majd pedig a “Fields” ablakban jelöljük ki a BISEL réteget.
204. ábra: A ‘Layer Properties” ablak tartalma a “ Show” ablak listájától függ. Végül a szoftver felajánlja az adatok osztályba sorolását. A szofver statisztikai alapon automatikusan elvégzi az adatok felosztását (Natural breaks), de természetesen mi magunk adhatjuk meg, hogy hány osztályba legyenek sorolva az adataink. Jelen esetben a négyet választottuk, de a BISEL –nél célszer 5 vízmin ségi osztályt megadni! A “Classificication” ablakban megtekinthetjük adatainkat és azt, hogy a szoftver mi alapján ajánl fel automatikus oszályba sorolást. A “Layer Properties” ablak bal alsó sarkában van egy kis ablak, ahol ellen rizhetjük beállításainkat. (Az összes térképi elemünket hasonló módon állíthatjuk be.) A beállítást a “Template” gomb használatával kezdjük. A szimbólumok mérete most 4 és 18 pixel között változzon. A BISEL index értékei pedig 1 és 10 között mozognak.
120
Más osztályozási módszerek is láthatók.
A “Template” (sablon) men ben választhatunk szimbólumot.
Áttekint kép. 205.ábra: A “Graduated symbols” alkalmazásakor a térképi elemek szimbólumának mérete az értékük nagyságától függ.
Klikkeljünk az az OK-ra a folytatáshoz.
206. ábra: A “Classification” ablak az adatok statisztikáját és a kiválasztott módszert jeleníti meg.
121
Nagyon egyszer a szimbólumok megváltoztatása, csak rá kell klikkelnünk a “Template” gombra és láthatjuk a választható szimbólumok listáját. A “More Symbols” gombbal még több speciális szimbólumhoz jutahtunk. A “Test/Sample Water” (vízmintavétel) szimbólumot az “Environmental” (könyezet) listában találhatjuk.
207. ábra: A szimbólum kiválasztása a BISEL pontok számára.
A “Layer Properties” ablaknak így kell kinéznie:
Az ablak bezáráshoz klikkeljünk az OK gombra.
Klikkeljünk az Apply gombra, ha minden beaállításunkat, - ami az ablakban látható elfogadjuk.
208. ábra: Az ablakban a szimbólumok nagysága a BISEL index értéke szerint változik. 122
Így most növekv méret szimbólumok találhatók a térképen: magasabb (jobb) BISEL indexhez nagyobb méret jel tartozik. A következ lépés, hogy megtudjuk miért van eltérés a folyó mentén a BISEL indexek értékeiben. A lehetséges okok kiderítésére az ArcView programot is jól használhatjuk. Egyik lehetséges módszer az elemek egyenkénti lekérdezése (“Identify”), a másik a “Buffer” réteg használata.
209. ábra: A mintavételi pontok mérete a BISEL index értékét l függ.
Az ArcMap ablak lehet vé teszi, hogy különböz térképi elemek kapcsolatát több módon is tanulmányozzuk. A legegyszer bb, - de nem a legjobb - módszer bizonyos területhasználati módokat láthatóvá teszünk a BISEL pontok közelében. Így igen szemléletesen lehet látni, hogy mely használati módok (pl. ipari, vagy mez gazdasági, stb.) vannak a mintavételi hely közelében. Ebben az esetben az “Identify” (i) eszköz használatával további részletek is megtudhatunk az egyes területekr l. Azonban az így beszerezhet információ a táblázatokban szerepl adatoktól függ!
3. lépés: Kijelölés adott tulajdonságok alapján. A rétegek közti kapcsolat tanulmányozásának pontosabb módja a “Select by attributes” (kijelölés tulajdonságok alapján) men . Lássuk, hogyan lehet ezt alkalmazni a mi esetünkben!
123
El ször klikeljünk a”Selection” men re, majd pedig válasszuk a “Select By Attributes… “ parancsot.
210. ábra: Térképi elemek kijelölése adott tulajdonság alapján. A “Select By Attributes” ablak megnyitása után jelöljük ki azt a réteget, amely térképi elemeit akarjuk keresni. A “Layer:” men legördül ablakában tudjuk a kívánt réteget kijelölni. Amennyiben az ipari területek és a vízmin ség közti összefüggést keressük, akkor válasszuk az “Industrial” réteget. Ezután a keresés módját kell beállítani. Alapesetben ez “Create a new selection” (új kijelölés). Most használjuk mi is ezt. A “Fields” men nél láthatók az attribútum táblázatunk oszlopainak (mez inek) nevei. Jelen esetben a “type” oszlop tartalmazza az ipari területek típusait. Kattintsunk duplán erre a mez re, majd klikkeljünk egyet a bal egér gombbal a m veleti jeleknél az egyenl ség jelre. Klikkeljünk a “Get Unique Values” (egyedi értékek) gombra, hogy lássuk milyen típusú ipari területeink vannak. Válasszuk a “factory”–t (gyár). Ekkor a m veletünk így néz ki: “type”=’factory’ A m veletet a “Verify” gombbal fogadhatjuk el. A kijelölés végrehajtását pedig az “Apply” gombra történ klikkeléssel indíthatjuk el. Ezzel a keresett terület (ipar > gyár) kijelölésre került a térképen! A feladatot a “Close” gombra történ klikkeléssel fejezhetjük be.
124
1. Válasszuk ki a megfelel réteget. (Jelen esetben: ipari) 3. Duplán kattintsunk arra a mez re, amely az adatokat tartalmazza az ipari területekr l. (típus)
2. Válasszuk ki módszert. (Új keresés)
4. Bal klikk a veleti jelre: ( =)
A kijelölés “egyenlete” it látható. Ha megfelel , akkor a “Verify” gombbal fogadjuk el.
5. Dupla klikk a kiválasztott ipari tevékenységre. (gyárak) A “Get Unique Values” gombra történ klikkelés nyitja meg a fenti ablakot.
Klikk az “Apply” gombra a kijelölés elindításához, majd a “Close” gombbal zárjuk be az ablakot.
211. ábra: A kijelöléshez szükséges beállításokat pontosan kell elvégezni. A térkép bal fels sarkában jól látható a gyárat tartalmazó poligon kijelölése.
212. ára: A keresett poligon kijelölésre került.
125
Azzal folytathatjuk a munkát, hogy megnézzük, melyik BISEL pont van a poligon közelében, és megvizsgálhatjuk, hogy az átlagosnál alacsonyabb-e itt a BISEL index értéke. Más rétegekkel is megismételhetjük ezt a feladatot. 4. lépés: A kijelöl szín megváltoztatása. Gyakran célszer a kijelöl szín megváltoztatása. Válasszuk a “Selection” men ben az “Options” parancsot.
213. ábra: A kijelöl szín megváltoztatása az “ Options” paranccsal. Klikkeljünk a “Selection Colour” (színválasztás) gombra és változtassuk meg a kijelölés színét. Lehet leg élénk színt válasszunk! Majd az “OK“ gombbal fogadjuk el a kijelölést.
214. ábra: A kijelöl színt a “Selection Colour” men ben lehet megváltoztani.
126
215. ábra: Élénk színek jobban láthatók kijelöléskor. Hasonló kereséseket, kijelöléseket hajthatunk végre a többi rétegben is, akár szöveges, akár numerikus adatokkal. ha pl. a madaraknál a megfigyelt egyedszámot is bevisszük az attribútum táblázatba, akkor az él helyek között adott számú madár alapján is folytathatunk kutató munkát. Így összefüggést kereshetünk a madarak száma és a folyónk vízmin sége között. A térképi elemek kijelölése a “Selection” men ben a “Clear Selected Features” (kijelölés törlése) paranccsal törölhet . Az ArcView program bezárása el tt sose felejtsünk el menteni!
127