Joghézag miatt mehet a PCB és a dioxin a patakba?

K

D E

KÖRNYEZETVÉDELMI

INFORMÁCIÓS

KIADVÁNY

X . é v f . 2 0 0 5 . 9.. s z á m s z e p t e m b e r

Joghézag miatt mehet a PCB és a dioxin a patakba? A Richteren megy keresztül az Onyx csapadékvize – csak néhány szennyezõanyagot mérnek Nincs határérték elõírva arra, mennyi PCB-t, dioixint bocsáthat bele az égetõmû a Kenyérmezei-patakba, így ez tk. meg sincs tiltva a cégnek. A Richter veszi át jelenleg az égetõmû csapadékvizét, de csak néhány szennyezést mérnek ilyenkor. A gyógyszergyár folytatja a szennyvízmedencék befedését, s nemrég azt is eldöntötték, milyen eljárással oldják meg a kupolákban összegyûlt bûzös gõzök szagtalanítása. Szeptember 13-án ismét a Richterben jártunk. A témát a júliusi PCB-s, dioxinos patakszennyezés szolgáltatta: arra szerettünk volna a gyógyszergyártól választ kapni, hogyan kapcsolódik össze az égetõmû és a Richter csapadékvíz-, szennyvízelvezetése. Bár a téma elsõ pillanatra sem „száraz”, érdekes dolgokat tudtunk meg Tandi Andrástól. Például azt, jogilag éppenséggel semmi gátja sincs annak, hogy akár a hulladékégetõ, akár bármely más cég annyi dioxint és PCB-t „csatornázzon be” a patakba, amennyit akar. Ha ugyanis nincs határérték (élõvízbe bocsátott PCB-re, dioxinra pl. az égetõnek ilyet nem írt elõ a környezetvédelmi felügyelõség, rendeleti határérték csak talajra, talajvízre van), jogilag szennyezés sincs. Ennyit felütésnek (meg még annyit, hogy a közelmúltban a gyõri felügyelõség megtiltotta az égetõmûnek a csapadékvíz kibocsátását cégterületen kívülre), nézzük sorjában a dolgokat. Néhány csapadékvíz-szennyezõ anyagot mérnek csupán A Richter gyakorlatilag havi 3500-6000 m3 – elvileg szennyezetlen – csapadékvizet vesz át az Onyxtól, a két cég szerzõdése szerint a 6000 m3 a legnagyobb mennyiség, ennél több esõvíz nem is jöhet át (augusztusban 5316 m3 volt az átadott víz mennyisége). Csak hát, nem mindig tiszta esõvíz érkezik a Richter rendszerébe – nyáron például dioxin-molekulák száguldoztak a csapadékvíz-csatornában, egy éve pedig égetésre váró gyógyszergyári melléktermékek, stb. Az átadott csapadékvíz szennyezettségéttisztaságát az égetõ (önbevallás) és a Richter egyaránt méri, de csak néhány jellemzõ összetevõt. Ilyenek a szervesanyag-tarta-

Terepen a zöldek és a Richter szakemberei (Szilágyi Gabriella fõmérnök, Tandi András) az égetõmû határában lévõ csapadékvíz-kifolyásnál lom (KOI), ammónia, sótartalom, nehézfé- Szegény baktériumoknak sem mindegy, mek. Ezekkel ritkán szokott probléma mivel „etetik” õket, ezért probléma, ha az lenni. égetõmû által átadott csapadékvíz bármivel Arra viszont a Richter szennyvíztisztítója is szennyezett, fõleg, ha a „bármi” nem nincsen fölkészülve, hogy olykor veszé- szerves anyag, hanem más. lyeshulladék-tartalmú csapadékvizek érkeznek az égetõmûbõl. Ezekre vonatko„Jogilag” mehet PCB és dioxin zóan se mérési kötelezettség, se mérõesza patakba köz nincsen, se richterileg, se onyxilag. – Tény, hogy szennyvízkezelés szempontjá- Az átadott csapadékvíznek (melybõl a cég ból a gyógyszergyártás sem egyszerû törté- naponta vesz mintát) meg kell felelnie net – mondta Tandi András. – Majd’ azoknak a paramétereknek, amikrõl beszélháromszázféle technológia van, emiatt a tünk – mondta Tandi András –, és elvben legkülönfélébb szennyezõanyagokkal kell nehézfémek, mikroszennyezõk tekintetészámolnunk. Biológiai tisztítónkba csak az ben is alatta kell maradnia az élõvízbe után kerülhet szennyvíz, ha az említett (patak) bocsátásra elõírt határértékeknek. paramétereket megvizsgáltuk. Amennyi- Arra a felvetésre, hogy legutóbb éppenségben a tisztításra kerülõ vízben túl sok a gel PCB-vel, dioxinokkal voltak gondok e szennyezés, elõkezelésre kerül, ha a tekintetben a cég környezetvédelmi fõoszszennyvíztisztítóban biztonságosan kezel- tályvezetõ-helyettese a következõket válahetõ mennyiségben találhatók benne a vizs- szolta: – Élõvízbe való kibocsátásra PCBgált szennyezõanyagok, a szennyvíztisztító re, dioxinra tekintettel nem állapított meg a dolga lesz elbánni a szennyezõdésekkel. felügyelõség határértéket az égetõ számára, A Richternek kétfázisú aerob szennyvíz- ezért – ad absurdum –, elvileg akármennyi tisztítója van, amiben különféle baktérium- ilyen típusú szennyezõanyagot bebocsáthat törzsek végzik el a jellemzõen szervesa- a cég a patakba; jogilag ez a helyzet. nyag-tartalmú szennyezõdések lebontását. – Nem azt jelenti-e ez inkább, hogy

semennyi PCB, dioxin nem kerülhet a patakba az égetõmû csapadékvizén keresztül? – vetettük fel. – Olyan, hogy „semennyi”, nincsen – válaszolta a szakember. – Ha nincs határérték elõírva egy anyagra (márpedig az élõvíz esetében PCB-re, dioxinra ilyen nincs a vonatkozó rendeletben, mert nem jellemzõ az elõfordulásuk), a gyakorlatban nem lehet szankcionálni annak kibocsátását. A hatóság, persze megteheti, hogy egy adott cégnek megtiltja az illetõ szennyezõanyag kibocsátását, vagy éppen konkrét – élõvízre vonatkozó – határértéket ír neki elõ. De, amíg ezt a rendeletben felsorolt szennyezõanyagokon túl nem teszi meg, addig bizony nincsen büntetésre lehetõség, így elvileg még csak bírságolni sem lehet emiatt. Miután ezen elképedtünk, azt kérdeztük meg, akkor mihez képest volt több tízszeres, százszoros a PCB-, dioxin-határérték az égetõmû csapadékvizét elvezetõ csatornában, a cégterületen belül található csapadékvíz-gyûjtõ medencében, illetve elõülepítõ iszapjában. Megtudtuk, a drasztikus túllépést a talajra, talajvízre vonatkozó rendeletben elõírt határértékekhez viszonyították. Mérgezettség-mérés kéthavonta Határérték-hiány ide vagy oda, abban egyetértés volt, hogy a dioxinok, PCB-k rendkívül veszélyes, egészség- és környezet-károsító anyagok, amelyeket semmilyen módon nem szabad a környezetbe juttatni. Más kérdés, hogy ha ezek belekerülnek a Richter szennyvízkezelõ rendszerébe, arról a cég nem fog tudni, mert 1./ nem mérnek ezekre az anyagokra, ui. náluk nem fordulnak elõ, 2./ az égetõ napi maximum 200 m3 csapadékvize egyesül a Richter napi 2500 m3-nyi szennyvizével, ezáltal felhígul a szennyezés, ha érkezik. (A jelenlegi – talajvíz – határérték szerint az égetõ csapadékvizében évente 5 gramm PCB, dioxin fordulhatna elõ. A mostani mérések alkalmával összesen 20 dkg ilyesféle anyagot szedtek össze. A dioxin azonban nem oldódik vízben, így pontosan nem tudni, mennyi idõ alatt ülepedett le ez a 20 dkg

Kiadványunk támogatói:

2

anyag. Ui. a PCB, dioxin a szemcsékhez kötõdik, a kis részecskékhez kötõdve messzebbre viheti õket a víz, míg a nagyobb szemcsékhez kötõdve leülepednek.) A szennyvizek, csapadékvizek toxicitását – „mérgezettségét” – jelenleg is méri a Richter, daphnia és algateszttel (milyen hatást gyakorol az élõ szervezetekre a szennyvíz), de csak évi hatszor. Ez 2006 közepén meg fog változni egy fejlesztés eredményeként. Attól fogva folyamatosan lesz toxicitás-mérés. Új csapadékvíz-csatornát kell építenie a Richternek A szennyvíztelep fejlesztése az ammónia, a nitrogén- és szervesanyag-tartalom csökkentésére irányul majd (a nemrég kiadott egységes környezethasználati engedélyben elõírt szigorúbb határértékek elérése a cél). A csökkentést aktív baktériumtörzs és ún. membrán-szeparáció (ez tk. egy szûrõfelületet jelent) alkalmazásával érik el, amely felfogja a szennyezõdésrészecskéket. Felmerült az a kérdés is, vajon a Richternek nem lenne-e érdeke, hogy az Onyx csapadékvize egy saját rendszeren keresztül találjon utat a patakba, Dunába. Tandi András erre azt válaszolta, a 80-as évek végén a három gyógyszergyár (Richter, Égis, Chinoin) hulladékainak ártalmatlanítására épült az égetõmû, akkor a csapadékvíz-rendszer is úgy lett kitalálva, hogy a Richteren keresztül jusson az égetõ csapadékvize a Dunába. Ezen már nehéz lenne változtatni. Felvetettük, hogy nyilvánvalóan a jó viszonyt is meg kell õriznie a gyógyszergyárnak az égetõvel, hiszen a hulladékait mégis csak ott égetteti el. Tandi András elmondta, mintegy 25003000 tonna veszélyes hulladékot éget el az Onyx a Richter megbízásából (további 56000 tonnát a többi gyógyszergyár), így valóban fontos számukra, hogy az égetõmû jól mûködjön. Viszont az is érdekük, hogy csökkentsék a környezeti kockázatokat, ezért megpróbálnak majd számolni a szennyvíztisztítás korszerûsítésénél ezekkel. Egyébként, a mostani szennyezés kapcsán a gyõri felügyelõség kötelezte a Rich-

Így érkezik az égetõs csapadékvíz tert, hogy csapadékvíz-elvezetésre egy új engedélyezési dokumentációt nyújtson be, ami egyben azt is jelenti, hogy a cégnek új csatornát kell építenie. Bûztelenítés oxidációval Látogatásunkkor megnéztük azt a helyet, ahol az Onyx csapadékvize becsatlakozik a Richter szennyvízkezelõ-rendszerébe egy 8 cm átmérõjû csövön keresztül, s láttuk azt is – további szennyvízmedencéket fed le a cég. Új hír, hogy a cég jó pár hónap próbaüzem után eldöntötte, miként fogják ártalmatlanítani a szennyvízkupolákban összegyûjtött szagos gõzöket. Végül, a katalitikus égetés (ez nem fáklyás égetést jelent, hanem oxidációt) mellett döntöttek, így a szerves anyagok 99%-át fogják elégetni, minek következtében nagymértékben csökken a bûzkibocsátás kockázata. Ez a 200 milliós beruházás valószínûleg jövõ év közepére készül el. Ezen kívül, minden levegõztetett medence le lesz fedve (jelenleg a kettes fokozat – nagy medence – nincs lefedve). Tandi András ígérete szerint ezután is fokozatosan javul majd a helyzet szagügyben, és nem felejtették el, hogy 2006. december a határidõ, amikorra a lakossági panaszoknak meg kell szûnniük. Nádor Tamás

DKE iroda – szelektív tanácsadás is! A DKE környezeti tanácsadó irodájában várjuk kérdéseiket környezetvédelmi kérdésekben, szelektív hulladékgyûjtéssel kapcsolatban, illetve bejelentéseiket bármilyen környezeti problémáról. Irodánkat felkereshetik személyesen a Mátyás király u 1. szám alatt, vagy telefonon a 440-288-as számon, H-P 8-14 óra között; e-mailen: [email protected]. 2005. szeptember

A vízszennyezés nem politikai kérdés Beszélgetés a DKE elnökével az újabb Onyx-ügyrõl és a szelektív hulladékgyûjtésrõl Nyáron számos, a dorogiak életét befolyásoló esemény történt. Ezek egy része környezetvédelmi jelentõséggel bír, mint a szelektív hulladékgyûjtés júliusi bevezetése, vagy az Onyx újabb szennyezése. Többek között, e témákról beszélgettünk Balogh Zoltánnal, a DKE új elnökével, dorogi városatyával. Balogh Zoltán – Bevallom, kicsit szkeptikus voltam a gyûjtõszigetes megoldással szemben. Egyesületünk felmérései és a tapasztalatok is azt mutatják, a saját lakás, illetve a hulladéktermelés helyén történõ gyûjtésnek nagyobb a hatékonysága. Általában nehézkes a szelektív gyûjtés beindulása, ennek ellenére azt tapasztaltam, már az elsõ napokban tiszta, megfelelõen szétválogatott hulladék gyûlt össze a kukákban. A siker messze nagyobb, mint amit eredetileg vártam. A jövõre vonatkozóan azt gondolom, hosszú távú megoldást mindenképpen a hulladékkeletkezés helyén történõ gyûjtés nyújt. Szorgalmazza a DKE e megoldás bevezetését az önkormányzatnál? Balogh Zoltán – Igen, bár a civil kezdeményezéseket sajnos kevéssé veszik figyelembe a dorogi önkormányzatnál. Amikor a szelektív gyûjtés bevezetésérõl határozó képviselõ-testületi ülésen ez a téma elõször felmerült, én felajánlottam a polgármester úrnak egyesületünk segítségét. Úgy véltem, mindenképpen szükséges lenne egy rövid füzetecskével a lakosság segítségére lenni a gyûjtésben. Ennek összeállításra felajánlottam a Zöld Sorok oldalain megjelent anyagokat, s a rendelkezésre álló kiadványainkat, a polgármester azonban nem tartott erre igényt. Remélem, ettõl függetlenül az egyesület újságja megfelelõ tájékoztatást, és segítséget nyújtott a dorogiaknak, és betöltötte a brosúra szerepét is. A környék településein a szelektív gyûjtés bevezetését összekapcsolták az ûrmérték szerinti szemétszállítási díj kiszabásával. Ez várható Dorogon is? Balogh Zoltán – Dorog az egyetlen település a környéken, ahol a kommunális hulladék elszállításáért nem kell fizetni. Ennek oka, hogy a szemétszállítási díj adóként nem behajtható tartozás, beszedése nehézkes. Talán nem lesz túl népszerû, amit mondok, ez a megoldás nem ösztönzi kevesebb hulladék termelésére a lakosságot. Én azt vallom, az emberek többsége hajlandó tenni saját környezetéért. Az egyesület telefonos közvélemény-kutatása szerint is kedvezõ a szelektív gyûjtés fogadtatása. Nem szegné a lakosság kedvét, ha ezzel párhuzamosan bevezetnék a szemétszállítási díjat?

Balogh Zoltán – Nem ez venné el a kedvüket, hanem ha ugyanazért a szolgáltatásért, amiért eddig nem kellett fizetni, hirtelen pénzt kérnének. Semmiképpen nem tartottam volna szerencsésnek, ha a szelektív gyûjtés bevezetésével együtt hirtelen a kommunális szemét elszállításáért fizetni kellene. Ez negatív képet alakított volna ki az emberekben a szelektív hulladékgyûjtésrõl, hatékonyságát, jó megítélését csökkentette volna. Körülbelül egy-két éven belül történhet meg a családonkénti szelektív gyûjtés beindítása. A DKE környezeti tanácsadó irodát nyitott. Élnek e lehetõséggel a dorogiak? Sokan fordulnak az egyesülethez a szelektív gyûj- Balogh Zoltán: a döntéshozatal során a civil érdekeket is érvényesíteni kell tésre vonatkozó kérdéseikkel? Balogh Zoltán – Számos kérdés, gyerektõl tanulok, õ sokat olvas a téma tanácskérés beérkezett hozzánk, úgy után az Interneten is. Azt gondolom, alapvélem, újságunk szelektív kampánya elérte vetõ a szülõi példamutatás, másrészt, a célját. Az iroda mûködése, pedig nagyban pedagógusoknak is nagy a felelõsségük. segíti a lakosságot a Zöld Sorok oldalain Lényegesnek ítélem már óvodás korban nem taglalt kérdések megoldásában. A sze- elkezdeni a környezeti nevelést, ami nem lektív gyûjtés indulásakor nagyon sokan azt jelenti, hogy a gyerek egész nap játszik, keresték meg munkatársunkat kérdéseik- hanem játékosan tanul. kel, de más, aktuális témákban (mint a parlagfû virágzása, vagy az égetõmû újabb vízszennyezése) szintén sokan hívtak benFelügyelõség – sok a hiba nünket. A dorogiak tehát ismerik, és használják is ezt a lehetõséget. Alig telt el egy év a tavalyi égetõs vízÖn és családja már régóta híve a hulla- szennyezés óta, s a híradások már újabb dékok szelektív gyûjtésének, s tágabb érte- szennyezésrõl szóltak. Milyen álláspontot lemben a környezettudatos gondolkodás- képvisel a DKE az üggyel kapcsolatban? nak. Hogyan sikerült a lelkesedést és a gya- Balogh Zoltán – Szinte napra pontosan a korlatot a gyerekeknek is átadni? Mit jelent tavalyi esetre, ismét szennyezés történt, családjában mindennapokban a környezet- aminek a sajtóvisszhangja kicsit késõbb tudatosság? hallatszott, és az a baj, hogy legtöbben Balogh Zoltán – Szerencsés helyzetben –felelõs vezetõk is – politikai kérdést csivagyunk, mert Dorog kertvárosi részén nálnak a dologból. Köztudott, hogy tavaly lakunk. A kertet mûvelni kell, ami maga sem volt egységes a környék állásfoglalása után vonja a szerves hulladékok komposz- az ügyben, hisz’ Dorog és Esztergom vezetálását. Vagyis, mi évek óta háromfelé tése homlokegyenest más álláspontot képválogattuk a szemetet: komposztálni való viselt. hulladékra, újrahasznosítható papírhullaA legnagyobb gond, hogy évrõl-évre dékra, és olyan szemétre, ami a kukába olyan eseményekre derül fény, amelyek került. A gyerekeink belenõttek, automati- erõsen foglalkoztatják a helyieket, de az kusan követik ezt a gyakorlatot. országos közvéleményt is. Ez felveti a kérItt is érvényes a mondás: valaki azért dést, ha ilyen horderejû problémákra derül teszi, mert otthon is ezt látta, valaki azért, fény, hány olyan eset van, amirõl nem mert otthon nem ezt látta. A mi gyerekeink tudunk. Álláspontunk szerint Dorog határákövetendõ példát látnak maguk elõtt. A ban a profittermelés a cél. fiam például megszól, ha nem kapcsolom Lehet vitatkozni arról, helyes volt-e prile a villanyt magam után, vagy rögtön vatizálni az égetõt vagy sem. Azt is látjuk lekapcsolja a tévét, ha kimegyünk; vásár- azonban, nem feltétlenül az állam a legjobb láskor figyel arra, mit veszünk. Minden tulajdonos. Az állami bürokráciának itt gyereknek kedvence a Turó Rudi, de a erõs ellenõrzõ szerepet kellene betöltenie, zacskós gyûjtõcsomagolást a világért sem gondolok itt a környezetvédelmi fõfelügyehajlandó elfogadni. Sok esetben már én is a lõségre. Egyrészt rendszeres, véletlenszerû

2005. szeptember

3

ellenõrzéseket kellene tartani, amelyek rákényszerítenék a céget a szabályok betartására, másrészt, kemény szankciókat alkalmazni – gondolok itt jelentõs bírságok kifizettetésére, engedélyek visszavonására, vagy adott estben a mûködés felfüggesztésére. Már-már úgy tûnik, a környezetvédelmi szakhatóság „falaz” az Onyxnak. Mit gondol a felügyelõség hozzáállásáról? Balogh Zoltán – Nem gondolom, hogy falazna, de szerintem minden szentnek maga felé hajlik a keze. A felügyelõség, mintha folytonosan leplezne valamit – miközben korábbi hibáit, mulasztásait takargatja, mind újabbakat követ el. Ezért nem ismeri el azonnal az égetõmûnél regisztrált szabálytalanságokat, csak amikor már rákényszerítik erre. Az égetõ tavalyi szennyezésénél jól látszott, hogy a felügyelõség látszólagos intézkedéseket hoz. Elõször kijelentették, megszûntetik az égetõ mûködését, amikor azonban megkaptuk a határozatot, kiderült, hogy az égetõ mûködését nem, csupán a beszállítást függesztették fel. Eközben pedig tudjuk, a bent lévõ hulladék még egy hónapig elegendõ égetnivalót jelentett volna, tehát a céget semmilyen kár nem érte a határozat miatt. A lakosság úgy tudta, leállt az égetõ. Tõlem is sokan kérdezték, mûködik-e végtére is vagy sem. Mondtam, csak ki kell nézni az ablakon – füstöl a kéménye? Az idei ügy másik érdekes szereplõje a dorogi polgármester, aki sokáig mindenfajta sajtóorgánum megkeresését visszautasította. Mit gondol errõl? Balogh Zoltán – Jelentõs különbség figyelhetõ meg az önkormányzat tavalyi és idei szennyezéssel kapcsolatos hozzáállásában. Míg tavaly a polgármester távollétében az alpolgármester igen aktív szerepet töltött be, addig az idei szennyezésnél a polgármester augusztus 19-én szólalt meg elõször, tájékoztatást addig nem adott. Nemtörõdöm polgármester A DKE képviselõi az augusztus 23-ai rendkívüli képviselõ-testületi ülés összehívását azért kezdeményezték, hogy információkat kaphassanak az emberek, hiszen a város elsõ emberének kell a legtöbb adattal rendelkeznie, ha Dorog területén bármi is történik. Õ azonban nem nyilatkozott, úgy tûnt, nem akar pálcát törni az Onyx Kft. vezetõi felett. Erre is rákérdeztem az augusztus 23-ai rendkívüli testületi ülésen. Cégének közvetlen kapcsolata van az Onyx Kft-vel, nem beszélve arról, hogy az égetõ a Környezetfejlesztõ Alapítványon keresztül közel 90 milliós összeget juttat a városnak, ennek nagy része parkosítást szolgál, melyet a (polgármester résztulajdonában álló) Relabor Kft. végez el. Így aztán kérdés (direkt fogalmazok ilyen erõsen): a város gazdasági érdekek mentén lefekszik-e az égetõnek, hiszen mind a pol-

4

gármesternek, mind a városnak erõs gazdasági érdekei fûzõdnek a mû további mûködéséhez. Hogyan lehetne sommázni az augusztusi rendkívüli testületi ülésen történteket? Balogh Zoltán – Rendkívül felzaklatott az ülés – bár nem voltak illúzióim, mégsem gondoltam, hogy ilyen módon kezelik az ügyet. Nem sokra vezet, ha úgy teszünk, mintha nem történt volna semmi. Mindenesetre megszületett egy látszathatározat. Ám egy képviselõ-testület komoly határozata jelenthetett volna olyan pressziót a hatóságok felé, hogy az ügyet körültekintõen vizsgálják ki. A polgármester azonban ezzel nem kívánt élni, mi több, azt is megkérdõjelezte, hogy a szennyezés kibocsátója valóban az Onyx Kft. lenne. Ez számomra vérlázító, miként az a sajtónyilatkozata is, miszerint egyéb feladatai (mint a dorogi kórház megnyitása) miatt nem tud ezzel foglalkozni. Úgy tetszik, mintha élete fõ mûvének tekintené a kórház átadását, amely bár gyönyörû, azt azonban elfelejtik megemlíteni, hogy Dorog egészségügyi ellátásában jelentõs javulást nem hoz, nem az aktív betegellátást szolgálja majd, valamint úgy gondolom, néhány éven belül polgármester úr személyes érdekeit fogja szolgálni. Emellett érdekes, hogy a kórházfelújításhoz az égetõmû alapítványa több mint 40 millió forinttal járult hozzá, ami megint csak érdekösszefonódásra utal. Ettõl kezdve, el kellene azon gondolkodni, kik és hogyan választották meg ezt az embert a város élére, illetve azon is, hogy ezen változtatni kellene. Az elmúlt idõben szerepelt a médiában is az égetõs szennyezéssel kapcsolatban. Milyen érzés volt országos fórumon képviselni egy kis térség ügyét? Balogh Zoltán – Furcsa egy tévéstúdióba bekerülni, amit eddig csak a képernyõn láttunk. Aki azt állítja, nem izgulna, nem mond igazat. Bár már régen megszoktam, hogy sok ember elõtt kell beszélnem, azért éreztem egy kis feszültséget legbelül. Az volt a legizgalmasabb, hogy élõ mûsorokban nyilatkoztam, nem készülve kérdésekre. Ez felspannolt, ám az is igaz, hogy sokszor nem olyan kérdéseket tesznek föl, amire számítottam. Amikor élõben bekapcsoltak a Kossuth Rádió mûsorába, teljesen más kérdéseket tettek fel, mint a Hír TVben. Ilyenkor én is, mint a rossz diák, megköszönöm a kérdést, válaszolok rá két mondatban, azután pedig arról beszélek, amirõl szeretnék. Élnünk kell ugyanis a média adta lehetõségekkel, csak ily módon kerülhetnek ki országos nyilvánosságra olyan információk, amiket mi, itt, helyben fontosnak tartunk, s a tisztán látás érdekében el akarunk mondani. Várja a fiatalokat az egyesület A DKE új elnökeként mit tart legfontosabbnak az elkövetkezendõkre nézve: milyennek

2005. szeptember

képzeli az egyesület arculatát, tevékenységét, mely területeken kívánatos változtatni? Balogh Zoltán – Hallottam már a városban, sõt önkormányzati képviselõtársaimtól is, hogy minket aszfaltzöldekként emlegetnek, arra utalva, ugyan miféle környezetvédõ tevékenységet lehet végezni egy városban. Ám én úgy vélem, a természetvédelem csak az egyik irány. A másik nagyon fontos dolog – amit egyesületünk évek óta foglalkozik, s itt Dávid Anna korszakalkotó érdemei elévülhetetlenek – a civil szervezetek kontrollja a helyi ipari üzemek fölött. Ezt továbbra is folytatnunk kell, hiszen létjogosultságát például az évente visszatérõ Onyx-ügyek igazolják. Dorog már nem tagja a piszkos tizenkettõnek, ettõl függetlenül megmaradt ipari városnak, a peremén elhelyezkedõ üzemek mûködését továbbra is figyelemmel kell kísérni. A másik terület, ahol Nádor Tamásnak, az egyesület alelnökének vitathatatlan érdemei vannak, a különbözõ, általa készített kiadványok, és Zöld Sorok címû újságunk. Ez is egyedülálló a maga nemében, hisz a környezetvédelemmel kapcsolatos témákat taglaló, Dorog minden háztartásába eljuttatott ingyenes havi lap, olyan információs forrása a lakosságnak, amivel kevesen büszkélkedhetnek. E vonalat szeretnénk továbbvinni, a különbözõ kiadványokról nem is beszélve. A környezeti nevelés mára divattá lett, óvodák, iskolák felveszik pedagógiai programjukba. Úgy vélem, itt jelentõs továbbfejlõdési lehetõségei vannak az egyesületnek. Hogyan is képzelem el az egyesület jövõjét? A szervezet jelenleg úgy negyven tagot számlál, ám ha bármit tenni kell, nagyon kevesen vagyunk. Célom a tagságot felrázni, illetve új tagokat toborozni. Legfontosabb újítás a tagság fiatalítása lenne, ami a vezetõségváltással látszólag megtörtént. Továbbá, olyan országos akciókhoz kellene csatlakoznunk, amelyek során kifelé is megmutatkozhatna, ismertebbé válhatna egyesületünk. Nem érintettünk még egy kényes kérdést: mivel egyesületünkbõl hárman is a képviselõ-testület tagjai, kvázi politikai tevékenységet is folytatunk, ez azonban nem a mi hibánk. Azt gondolom, nagyon is helyénvaló, ha egy civil szervezet tagjai jelen vannak a képviselõ-testületben, mert így a civil érdekek jobban érvényesülhetnek a döntéshozatal során. Sajnos, ezzel foglalkoznunk kell, így továbbra is állítunk majd képviselõjelölteket Dorog választókörzeteiben. Reméljük, a jövõben számos felsorolt feladatunkat önkormányzati támogatással tudjuk majd megvalósítani, illetve segítséget tudunk nyújtani az önkormányzatnak. Nógrádi Mariann

„Sem a füstje, sem a lángja, nem kell Holcim cementgyára” Nem „cimborálnak” a környékbeli települések az új veszélyeshulladék-égetõvel A Holcim Kft. májusban adta be az illetékes környezetvédelmi felügyelõséghez azt az Elõzetes Környezeti Tanulmányt (EKT), mely szerint Nyergesújfalu Tát felõli oldalán egy új, a lábatlani üzemnél háromszor nagyobb kapacitású cementgyárat kíván építeni, melyben alternatív tüzelõanyagként veszélyes és nem veszélyes hulladékokat is felhasználnának. A tervezett beruházás híre nagy port kavart a térségben lakók körében, akik elszántan küzdenek azért, hogy a tervezett gyárból egy gramm cementpor se szállhasson fel. A Zöld Sorok elõzõ három számából már értesülhettek olvasóink a tervezett cementgyárról, ezért csak röviden foglalom össze, mit is tartalmaz a beadott hatástanulmány. Az új cementgyári beruházást Nyergesújfalu Ipari Park övezetében tervezik ún. zöldmezõs beruházásként megépíteni. Az új gyárterület a jelenlegi gyárteleptõl keleti irányban, 7 kilométerre helyezkedne el. A tervezett létesítmény megépülésével a lábatlani cementgyárat bezárnák, hivatkozva annak elavult fizikai állapotára és az ott folyó korszerûtlen technológiára (nedves eljárás). Az új gyárban a korszerûbb száraz technológiát alkalmaznák. A gyártáshoz szükséges mészkövet és márgát a nyergesi és lábatlani bányákból egy 5 km hosszú, fedett távolsági szállítószalagon juttatnák az üzembe. Ez többnyire terepszinten futna, a vízmosások és terepegyenetlenségek felett pedig hídban. A további nyersanyagok és tüzelõanyagok beszállítása közúton, vasúton illetve vízi szállítással történne, utóbbihoz egy kikötõ létesítését is tervezi a beruházó (erre azonban külön hatástanulmány készül majd). A klinkerégetéshez a beruházó különbözõ ipari, mezõgazdasági, víztisztítási, kommunális, csomagolási, stb. hulladékokból és veszélyes hulladékokból elõállított ún. alternatív tüzelõ- és nyersanyagok (AFR) használatát tervezi, mely az EKT szerint évi 50 ezer tonna nem veszélyes és évi 25 ezer tonna veszélyes hulladékot tenne ki. Történne mindez egy sérülékeny vízföldtani környezetben, a táti-nyergesújfalui ivóvízbázis közvetlen pótlódási területén. Utóbbiról a hatástanulmányban csak pár mondatban olvashatunk, de rögtön ez veti fel az elsõ problémát, hisz a vízbázis-védelemre vonatkozó 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet szerint e területen veszélyeshulladék-ártalmatlanítás nem is folyhatna. Lakossági tiltakozás De ne menjünk ennyire elébe a dolgoknak, inkább azt nézzük meg, mi is történt azóta, hogy a Holcim Kft. beadta az EKT-t a

Elemi tiltakozást váltott ki a veszélyeshulladék-égetõ cementgyár terve gyõri felügyelõségre, illetve eljuttatta azt a környékbeli, érintett települések önkormányzataihoz. Elsõként a tátiak ocsúdtak fel a döbbenetbõl, és a Táti Környezetvédelmi Csoport koordinálásával lakossági aláírásgyûjtés kezdõdött a településen a veszélyes hulladékot is égetni tervezõ cementgyárat illetõen. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület segítségével augusztus 26-án sor került az elsõ sajtótájékoztatóra, ahol Keil Veronika, a Táti Környezetvédelmi Csoport képviseletében átnyújtotta Szenes Lajos polgármesternek azt a 2195 aláírást tartalmazó ívet, amely egy hét alatt gyûlt össze, és jól mutatja a helyiek tiltakozását. Az ívek átvételekor a polgármester megígérte: a táti képviselõ-testület mindenképpen foglalkozik az üggyel, illetve ha a felügyelõség elfogadná az EKT-t, úgy Táton népszavazásra bocsátanák a cementgyár megépítésének kérdését. Megjegyzendõ, hogy a sajtótájékoztató elõtti napra a Holcim meglepetésszerûen összehívott egy lakossági fórumot, ahol szintén jól érzõdött, hogy a környékben lakók mennyire ellenzik ezt a beruházást. Bár a Holcimnak a jelen fázisban még nem kötelezõ a lakossági fórumok megtartása, õk ezt mégis vállalták, mondván, nekik fontos az itt lakók véleménye, így a környékbeli településeken (Bajót, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya) is tartottak lakossági fórumot. E fórumokon a gyár képviselõi ismertették a projekt fontosabb kitételeit, majd az érdeklõdõk tehették fel kérdéseiket, amelyekre vagy kaptak választ, vagy nem, sokszor csak kitérõ nyilatkozatokat hallhattunk. Többször felvetõdött pl., vajon a látható lakossági tiltakozás mellett is megépíti-e a Holcim a tervezett gyárat, mondjuk, ha népszavazás keretében utasítaná el a beruházást a lakosság? A gyár képviselõi erre nem nyilatkoztak egyértelmû igent vagy nemet, csak azt hajtogatták, hogy ezt majd a svájci központban döntik el. Különben is, felmerült annak a lehetõsége is, hogy a

2005. szeptember

beruházást nem Nyergesen, hanem Szlovákiában, esetleg Romániában valósítanák meg, vagy egy gyártósor fejlesztéssel (kettes vonal újraindítása) akár Hejõcsabán. (Csakhogy ezeken a helyeken épp a közelmúltban korszerûsítettek milliárdokért, amibõl nem az következik, hogy ugyanezen országokban akarnának újabb milliárdokat elfeccölni. N. T.) Kár, hogy hangfelvételt nem lehet a cikk mellé tenni, mert akkor mindenki hallaná, ahogy a teremben levõk egybehangzóan kiabálják, hogy akkor vigyék külföldre, csak ne ebben a térségben valósítsák meg az üzemet. A lakossági tiltakozások csúcspontja volt a szeptember 22-én a táti Kultúrház elõtt tartott tüntetés, majd az azt követõ lakossági fórum. A helyi és környékbeli lakosok, civil szervezetek tiltakozó táblákkal felszerelkezve hallgatták a felszólalókat, mély egyetértésben, kitartóan tiltakozva a tervezett gyár ellen. A hangulatot az sem enyhítette, hogy a tüntetés elõtti napon a Holcim sajtóközleményben adta tudtul, hogy a tervezett cementgyárban elállnak a veszélyeshulladék-égetési tervektõl (ez PR-fogás, Dorogon már tudjuk, ha egyszer egy cég megkapta a mûködési engedélyt, a felügyelõség késõbb úgyis engedélyezi neki az összes módosítást, ami alá csak papírt tud tolni. N. T.). A fórum megtartására biztosított kultúrházi terem zsúfolásig megtelt, a hallgatóság pedig érdeklõdve várta, mivel rukkol még elõ a Holcim, illetve mit mondanak a tervekrõl a meghívott szakértõk. Vízbázis-gondok Álljon itt néhány fontosabb momentum, ami ezt a mértékû bizalmatlanságot és ellenállást váltotta ki a lakosságból: 1. Vízbázis védelmi kérdés: A legutolsó fórumon a következõ idézetet hallottuk a megyei területrendezési tervbõl: „A Duna menti települések parti térségében megha-

5

tározóan fontos a Duna és parti sávja, és a szigetek ökológiai védelme, a Duna vízminõségének és ezzel a parti vízbázisoknak a védelme. Mivel ez a térség a táj érzékenységéhez képest környezetszennyezõ ipari létesítményekben már túlterhelt, további ipari fejlesztések elsõsorban a már kialakult ipartelepeken, környezetkímélõ módon, a környezet minõségét tovább nem rontóan mûködhetnek.” A Nyergesi Ipari Parkra vonatkozó rendezési terv eredeti elképzelése szerint a környezetet csak kisebb mértékben terhelõ kisüzemek, vállalkozások kapnának itt helyet, 40%-os minimális zöldterület figyelembevételével. Így szóba sem jöhetne egy nehézipari nagy monstrum, egy cementgyár építése az Ipari Parkban. Pláne nem egy ivóvízbázison, amit viszont némi zûrzavar övez. Korábban ugyanis a vízbázis lehatárolásának elsõ fázisa, a diagnosztikai fázis lezajlott, ám 2004-ben a program pénzhiány miatt leállt. Így nem került sor a felmérés második fázisára, pedig ez határozza meg, hogy milyen létesítmények telepíthetõk erre a területre. Márpedig a vízbázis-védelemre vonatkozó jogszabály szerint – az 50 éves elérési idõvel jellemezhetõ „B” hidrogeológiai védõövezetben – hulladékégetési tevékenység nem folyhat! E kérdés tisztázására a Holcim vállalta, hogy kifizetik ezt a felmérést, amennyiben az önkormányzatok megbíznak egy szakcéget a vízbázis végleges kijelölésével foglalkozó tanulmány elkészítésére. 2. Zöldterületek védelme, tájvédelem: Az élõvilág-védelmi szakértõ elmondta, hogy Komárom-Esztergom megye a második legsûrûbben lakott, és a legkisebb megye, ahol mindenféle zöldmezõs beruházástól óvakodni kell. Ezeket maximum a biológiailag inaktív iparterületre lehetne tenni, de a tanulmányban nem vizsgálták ezeket a lehetõségeket. A szakértõ szerint olyan gyárakat kellene itt elhelyezni, amelyek lényegesen kisebb alapterületûek a tervezett cementgyárnál (42 hektárosra tervezték!), és ami nem haladja meg a fák magasságát. Így megóvható lenne a zöldterület és a táj szépsége. Tájvédelem szempontjából az ad aggodalomra okot, hogy a szállítószalag fõként terepen vezetett, ott van hídban vezetve, ahol szabdaltság van (pl. vízmosás). Így csak azon a 11 helyen biztosít átjárást, ahol tereptárgy felett van vezetve. De maga a szállítószalag is aggályokra ad okot, hisz tönkreteheti az élõhelyeket. Holcim: „javulna a levegõminõség” 3. Levegõvédelem kérdése: A környezetvédelmi törvény kimondja, hogy ahol a légszennyezettség a határértéket meghaladja, ott intézkedni kell, ilyen terület pl. Lábatlan is. Ahol pedig a levegõminõség jó, ott azt meg kell õrizni A beadott hatástanul-

6

mányban le van írva, hogy porterhelésre nincs adat Nyergesújfalura vonatkozóan, de a zónabeosztásban a szennyezett területek közé van besorolva por tekintetében. Rögtön felmerül hát a kérdés, hogy miért nem végeztek méréseket az EKThoz? Mint Dobos Imre, a Holcim projektmenedzsere elmondta, az EKT-nál nem kötelezõ méréseket végezni, a Elemi biztonságukat érzik elveszni a helyiek, környékbeliek meglévõ adatokkal kell (50-80 km sugarú körbõl) jön majd a hullaszámolni, majd csak a részletes hatástanuldék, melynek tárolása csak napi tartályokmányt kell mérésekkel alátámasztani. ban történik, vagyis csak annyit tárolnak, Ez így van, de ha csak esztergomi és amit az adott napon fel tudnak használni, dorogi adatok állnak rendelkezésre, talán így napi ütemezésben történik a beszállítás mégis meg kellett volna fontolni egy leveis. Ez meglehetõsen jó logisztikát feltétegõminõséget meghatározó méréssor elvéglez, és még a hétvégi kamionstopra vonatzését a tervezési területen, különös tekintetkozó extra engedélyekkel is számol, hiszen tel a szálló porra. Mint Dobos úrtól mega gyár nem állhat le, 310 napos folyamatos tudtuk, a környéken jelenleg üzemelõ iparüzemet terveznek. Engem azonban nem telepekre vannak mérési adatok, mely szegyõztek meg maradéktalanul arról, hogy a rint az iparvállalatok csak 2%-ban szennyekörnyékben annyi hulladék keletkezne, ami zik Tát területét. a fent említett napi mennyiséget maradékA dorogi és az esztergomi (imisszió) talanul, hosszú távon kielégítené. De nézmérési adatok is azt mutatják, hogy a nitrozük meg, milyen hulladékokról is lenne szó gén-oxidok és a por e térségben november konkrétan. és április közepén a legnagyobb, ami azt jelzi, hogy a lakossági fûtésbõl származik e 5. Felhasználandó hulladékok: légszennyezõ anyagok nagy része! Még A cementipari hulladék-együttégetés azért egy meglepõ kijelentést hallhattunk, misze- elõnyös a cégnek, mert költséget takarít rint ha megépül az új gyár, a levegõminõ- meg az alternatív tüzelõanyagok felhasznáség is javulni fog a térségben, és kisebb lásával (errõl nem is mondhat le, akármit is lesz a porkibocsátás! Ezt annak ellenére is állít, mert ezzel versenyhátrányba kerülne, nehéz elhinni, hogy bár korszerûbb techno- és már az elõtt bezárhatja a gyárat, mielõtt lógiát alkalmaznának, mint a lábatlani még felépítette volna – N. T.). A tanulmány üzemben, azért mégiscsak háromszor szerint évente 50 ezer nem veszélyes és 25 ezer tonna veszélyes hulladék együttégetéakkora lenne a termelési kapacitás… sére kerülne itt sor (attól most tekintsünk el, hogy a cég legutóbbi sajtónyilatkozata Napi 80 tonna hulladékégetés szerint lemondanának a veszélyes hulladék 4. Nyersanyagok, tüzelõanyagok, vala- égetésérõl). Mik is tehát a szóba jöhetõ hulladékok? mint a késztermék szállítása, tárolása: Ezen anyagok beszállítása elsõsorban Pl. gumiabroncs, papíriszap, darabolt közúton történne, illetve minél nagyobb mûanyag, kommunális hulladék, fáradt teret szeretne biztosítani a beruházó a vasú- olaj, oldószer, elõkezelt ipari iszap, ti szállítás lehetõségének is. Érdekes, hogy szennyezett fa-, papír-, gumihulladék. A a tanulmány szerint a 10-es út forgalmát és hulladékokkal kapcsolatban több elgondolaz ebbõl eredõ zajterhelést a be- és kiszállí- kodtató dolog is felmerült. Vegyük elõször is a mûanyagokat. „A tás nem befolyásolná jelentõs mértékben, holott napi 500 jármûvel számol! Azt mûanyagok égése során klórtartalmú szerhiszem, az út mentén lakóknak errõl más a ves vegyületek, dioxionok szabadulhatnak fel, melyek rákkeltõk és mérgezõek. A véleménye… Azonban, ennél még nagyobb problémát magas hõmérsékletû égetést gyakran azzal vet fel az alternatív tüzelõanyagként fel- szokták védeni, hogy ez a technológia használni kívánt hulladékok szállítása, kiküszöböli a dioxin-kibocsátást. Ezalatt tárolása. A beruházó cég szerint a hulladék- azt értik, hogy a kazánt eléggé fel lehet ból elõállított tüzelõanyag mennyisége 4% fûteni ahhoz, hogy a dioxinok lebomoljaaz anyagáramban (ezt persze késõbb majd nak. Azonban még a rendkívül forró kazálehet módosítani felfelé – N. T.). Akárhogy nú égetõkben is keletkeznek dioxinok. A is, ez napi 70-80 tonna hulladékégetést dioxinok rendkívül stabil molekulák, a jelentene! Honnan fogják mindezt biztosí- kiáramló gázok lehûlése után újraképzõdtani? A cég szerint kizárólag a régióból nek. Ezt nevezik a dioxinok égés utáni kép-

2005. szeptember

zõdésének.” – írja a Greenfo környezetvédelmi honlap. A Holcim képviselõi szerint természetesen dioxin nem fog képzõdni, egyrészt a magas hõmérséklet miatt, másrészt pedig – és ez a meggyõzõbb indok –, mert klórtartalmú hulladékokat nem használhatnak fel, ui. a klór árt a technológiának. Ekkor már csak azt nem értem, hogy vajon a hatástanulmányban megjelölt majd 23 ezer kg/év sósav vajon mibõl keletkezik? S ugyanígy, ha a higany is árt a technológiának, ergo higanytartalmú anyagokat sem vihetnek be a rendszerbe, akkor hogyan fordulhat elõ, hogy az EKT szerint évi 113 kg keletkezik belõle? Erre azt a választ kaptuk a lakossági fórumon, hogy a tanulmányban a jogszabályban megadott határértékekkel számoltak, vagyis nem a tényleges kibocsátás ez, hanem a határértékekkel meghatározott várható maximális kibocsátás. De ha ez a két anyag be sem jut a rendszerbe, akkor talán nem is kell számolni vele! A másik, ami felmerült bennem, hogy a tanulmány szerint azért jó ez a fajta hulladék-együttégetés, mert nem keletkezik szilárd égéstermék (salak, pernye), minden beépül a termékbe. Tudjuk, hogy a mûanyagok vagy a gumiabroncs égetése során a környezetre és az egészségre káros anyagok szabadulhatnak fel. Vajon ha ezek az anyagok, vagy pl. a nehézfémek beépülnek a termékbe, annak milyen egészségügyi következményei lesznek? Vizsgálta-e ez valaha valaki? Hiszen ez a technológia a cementiparban már nem új keletû. S bár a jelen álláspont szerint a tervezett gyárban eltekintenének a veszélyes hulladékok égetésétõl, azért arról nem szabad megfeledkezni, hogy a jelenleg is mûködõ lábatlani gyárban 2001-tõl fáradt olajat is hasznosítanak, mely bizony veszélyes hulladéknak számít. Számomra csak a lakossági fórumokon derült arra fény, hogy 1993-ban a lábatlani lakosság népszavazásban utasította el a cementgyári veszélyeshulladék-égetést, ám 2001-ben azt a hatóság engedélyével mégis megindították! Ne itt legyen! 6. Munkahely-teremtés: Mint megtudtuk, a jelenlegi 228 fõs állomány mellett még 52 új munkahelyet teremtene a cég, így 282 alkalmazottja lenne a gyárnak. Kisebb vita alakult ki arról, hogy vajon mennyi lesz ebbõl a létszámból a magyar alkalmazott, hiszen igen sok a szlovák, román munkaerõ a térségben. Sõt, olyan vélemény is volt, hogy ha ezen a 42 hektáros területen kisvállalkozások létesülnének, ott 10-20-szor több embert tudnának foglalkoztatni, mint az itt beígért plusz ötven ember, ráadásul, vélhetõen kevesebb károsanyag-kibocsátással.

A tûntetõ transzparensek üzenete: menjen a Holcim máshova! Természetesen, egy-egy ilyen lakossági fórum napokig is eltarthatna, annyi kérdés merül fel az emberben a tervezett létesítménnyel kapcsolatban. Többször is felajánlotta pl. a cég, hogy a lakosság alakítson kontrol csoportokat, akik bármikor bemehetnek a céghez gyárlátogatásra. Sajnos, Egyesületünknek van már a civil kontroll tekintetében is negatív tapasztalata, igaz, egy másik céggel kapcsolatban… Már az is vitára adott okot, hogy miért van szükség egy újabb cementgyárra, ha pár évvel ezelõtt be kellett zárni a gazdaságtalannak mondott bélapátfalvai üzemet, s vajon miért olcsóbb az ukrán cement, vagy akár a szlovák Holcim gyárból származó építõanyag? Némi kételyre ad okot az is, hogy a beruházó azon szándékát, miszerint eláll a veszélyes hulladék égetésétõl, egy nappal a tüntetés elõtt, sajtónyilatkozatban hozta napvilágra, s nem az illetékes hatósággal közölte elõször. Márpedig a felügyelõség szerint ezzel a módosítással az üzem olyan alapvetõ paraméterei változnának meg (pl.: kibocsátási határértékek, üzemi tárolók, stb.), amelyeket csak egy új hatástanulmányban lehet tisztázni. S vajon tényleg lemond-e a beruházó a veszélyes hulladékok égetésébõl adódó hasznáról, vagy az üzem létesítése után egy kisebb technológiamódosítással engedélyt kér erre a felügyelõségtõl, ahogyan tette ezt a lábatlani gyár esetén? A beruházást jelenleg a lábatlani és a nyergesújfalui polgármester támogatja egyértelmûen, de a nyergesi önkormányzat is csak abban az esetben támogatná a cementgyár megépülését, ha ott semmilyen hulladékégetés nem folyna (a nyergesi képviselõket személyes ismerõ informátorunk szerint állítólag a nyergesi városatyák tényleg olyan naivak, hogy elhiszik a Holcimnak, hogy lemond a veszélyeshulladék-égetésrõl; nincsenek azzal tisztában, hogy a cég

2005. szeptember

néhány hónap alatt kérhet erre utólag engedélyt a felügyelõségtõl – N. T.) A legtöbben azonban a cementgyár gondolatát is ellenzik ebben a térségben, így Tát, Mogyorósbánya, Bajót képviselõ-testülete határozattal utasította el a cementgyár létesítését (Dorog is erre készül – N. T.), valamint Tokodon és Tokodaltárón is sok aláírás gyûlt össze a tervezett beruházás ellen. Talán nem is véletlenül, hiszen számos ipari üzem mûködik a térségben, így ez a medence a jelen állapotában minden környezeti paraméter vonatkozásában túlterhelt. Ezen az állapoton mindenképpen javítani kellene, de ha már nem lehet, akkor viszont rontani sem szabad. Ahogy Szenes Lajos, Tát polgármestere hangsúlyozta: „Nekünk nem a cementgyárral, nem a cementgyártással, nem a Holcim fejlesztési szándékával van problémánk, a mi problémánk ott jelenik meg, hogy ezt a fejlesztést Önök nem megfelelõ helyre szánják.” Talán vissza kellene térni a korábban felmerült egyéb fejlesztési lehetõségekre, legyen az hazánkban vagy külföldön, s egy olyan koncepciót kellene kidolgozni, ami elfogadható és az adott térségbe beilleszthetõ. Mert ez a mostani terv, úgy tûnik, nem ilyen. Vezér Noémi – DKE munkatárs

ZÖLD SOROK Alapító és Kiadó: Dorogi Környezetvédelmi Egyesület Felelõs szerkesztõ: Dr. Dávid Anna Szerkesztõség címe: 2510 DOROG, Petõfi tér 25. Tel. / Fax: (33) 440-288 Mobil: (30) 480-1145 e-mail: [email protected]

7

Veszélyeshulladék-gyűjtés – akciónap október 29-én Újrahasznosítható hulladékot már nem gyûjtünk, hisz bevezették a szelektív gyûjtést Október 29-én, szombaton, 8-12 óra között, ismét veszélyeshulladék-gyûjtõ akciónapot szervez az egyesület Dorogon. A jelzett helyszíneken az egyesület tagjai nagy szeretettel várják a veszélyes háztartási hulladékot leadókat. Ez alkalomtól fogva már nem gyûjtjük a papírt, mûanyag (PET) palackokat, mûanyag fóliát, hiszen idõközben Dorogon megvalósult a szelektív gyûjtés.

szemétbõl. A résztvevõk nagy száma arra utal, egyre több dorogi, környékbeli kíméli meg szemetesét – ezzel a lerakókat, a környezetet, s közvetve mindünket – a veszélyes hulladékoktól. Nagyon számítunk továbbra is rájuk, ugyanakkor bíztatunk minden dorogit, ha eddig még nem szánta rá magát, nézzen körül otthon, s hozzon a veszélyeshulladék-gyûjtésre valamilyen „ide kívánkozó” anyagot.

Áprilisban ismét örülhettünk, hisz újabb rekordtermés került a konténerekbe (összesen 6080 kg hulladékot adott le 247 ember, ebbõl 4800 kg veszélyes szemét volt, 1280 kg újrahasznosítható hulladék) a DKE által szervezett akciónapon. Reméljük, az október 29-ei gyûjtéskor is sikerül legalább ennyi veszélyes hulladékot kimenteni a

Újrahasznosítható hulladékot már nem gyûjtünk Mivel júliusban bevezették a szelektív hulladékgyûjtést Dorogon, mostani akciónapunktól fogva nem gyûjtjük a papírt, mûanyag (PET) palackokat, mûanyag fóliát.

Háztartási veszélyes hulladékok: spiritusz, petróleum, fényezõviasz, cipõkrém, folttisztítók, réz- és ezüsttisztító, hipó, sósav, szalmiákszesz, dugulásoldó folyadékok, fotóvegyszerek, kozmetikumok, gyógyszermaradék, oldószeres hibajavító festék, alkoholos filctoll, elem, akkumulátor, fénycsõ, motorolaj, fáradt olaj, sütés utáni égett olaj, azbeszttartalmú fékbetét, eternit, terpentin, aceton, festék, hígító, pác, lakk, ragasztó, gitt, hézagtömítõ, felületjavító anyagok, rovar-, gyomirtó, gombaölõ szer, rovarriasztó, rágcsálóölõ szerek, kiégett fénycsövek, növényvédõ szerek, háztartási vegyszerek, festékanyagok, és mindegyiknek a kiürült doboza, tartója, üvege (A higanyos hõ- és lázmérõket külön dobozban (zacskóban) kérjük átadni a megbízottaknak.)

Helyszínek, idõpont Idõpont: október 29. (szombat), 8–12 óra Gyûjtési helyek: 1) Penny Market parkolója 2) SZTK-val szemközti parkoló 3) Profi parkolója 4) Zsigmondy ltp. és a Schmidt ltp. között a parkolóban 5) Széchenyi ltp. melletti parkoló A konténerek biztosítását, szállítását, az akkumulátorok, szárazelemek ártalmatlanítását a Rumpold Kft. díjmentesen vállalta. Az égethetõ hulladékokat (lejárt szavatosságú gyógyszerek, festékes hulladékok, olajos hulladékok, növényvédõ szerek, fotóvegyszerek és csomagoló anyagaik) az Onyx Magyarország Kft. díjmentesen veszi át. Az Onyx Magyarország Kft. és a Rumpold Kft. segítségéért köszönetet mondunk.

Közlemény az 1%-os támogatás felhasználásáról A dorogi Zrínyi Ilona Általános Iskola és a „Tehetség el nem vész” Alapítvány 585.036.- Ft támogatást kapott az 2003. évi SZJA 1%-ának felajánlásaiból. Ezúton tesszük közzé, hogy a „Tehetség el nem vész” Alapítvány az iskola nevelõivel és az SZM-mel közösen döntve az alábbiak szerint használta fel az összeget: Nevezési díja KÓTA éves tagdíj (kórus) Kiadványok ÉKP Konferencia, Országos TDK

39.583.- Ft 5.000.- Ft 118.250.- Ft 166.854.- Ft

Jutalomkönyv

67.377.- Ft

Könyvutalványok (helytörténeti verseny)

25.500.- Ft

Szakköri alapanyagok Alsós, felsõs tábor támogatására Tornaverseny Oklevelek Film, VHS kazetta CD, DVD vásárlására

20.000.- Ft 117.000.- Ft 20.440.- Ft 3.160.- Ft 14.771.-Ft Összesen:

597.935.- Ft

Ismételten megköszönjük a lehetõségét annak, hogy szakmai eszköztárunkat sokoldalúan gazdagíthattuk. Egyben kérünk mindenkit, aki a Zrínyi iskola segítõje, támogatója tud és akar lenni, hogy 2006-ban is ajánlja fel jövedelemadójának 1%-át a

„Tehetség el nem vész” Alapítvány javára Adószámunk: 18600722-1-11 Köszönettel és tisztelettel:

8

Kovács Lajos

Ködös Endre

igazgató

kuratórium elnöke

2005. szeptember