A XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia – Kolozsvár, 2008. május 23–24.
Jobbágyfalva helynevei - adattár -
szerző: Szász Brigitta Babeş – Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkar Márton Gyula Nyelvészeti Szakkollégium református valláspedagógia – magyar szak 4. év irányító tanár: dr. Csomortáni Magdolna, egyetemi adjunktus Babeş – Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkar Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék
Bevezető Munkámmal azt a helynévanyaggyűjtési tervet követem, amit Szabó T. Attila az 1950-es években megfogalmazott, és amely az Erdélyi Helynévtöténeti Adattár létrehozását, és annak a folyamatos bővítését indítványozta és végül eredményezte. 1 Szabó T. Attila egy egész Erdélyre kiterjedő helynévkutatást tervezett, amely elsősorban Erdély egyes települései helynévanyagának a szakszerű összegyűjtéséből áll, amely gyűjtés az illető településeknek mind a bel- mind a külterületére kiterjed a: utcák, falurészek, kutak, építmények, hidak, rétek, szántóföldek stb. nevei. Az adattárban elsősorban az élő helynévanyagot kívántam feltárni, mindazonáltal kiegészítettem egy más irányú kutatással is: helynévtörténeti adatokat is közlök, amelyek során saját oklevéltári kutatásaim eredményeit is közzé teszem, ill. az élő helynévanyagot összevetem
a
Szabó
T.
Attila
által
összegyűjtött
Jobbágyfalvára
vonatkozó
helynévtörténeti adatokkal. Az adattár megszerkesztésének lépései: Az adattár megírásához másfél éve, azaz 2006/2007 telén kezdtem hozzá. A munkám első része az élő helynévanyag összegyűjtése, másik részét pedig a helynévtörténeti irányú kutatás képezi. Első lépése az adattárkészítésre vonatkozó szakirodalmak áttanulmányozása és a munka megtervezése volt. Az adatokat hangfelvételekre rögzítve a helyneveket aktívan használó, jobbágyfalvi adatközlőktől gyűjtöttem. Az adatközlők kiválasztása a következő szempontok szerint válogatva történt. Figyeltem arra, hog az adatközlő Jobbágyfalván született és nevelkedett-e, ill. hol töltötte el élete nagyobb részét, mennyire intenzíven foglalkozott földműveléssel. Fontosnak tartottam, hogy olyan adatközlőket válasszak, akik spontánul, minél kevésbé tudatosítva használják a helyneveket, ill. hogy a köznyelv által minél kevésbé befolyásolt helyi nyelvjárást használják. Az életkor is egy fontos szempont volt az adatközlők megválasztásában. Adatközlőim elég változatos
1
Szabó T. Attila, Az „Erdélyi Helynévtörténeti Adattár” és az erdélyi helynévkutatás néhány kértdése, in Uő. Nép és Nyelv – válogatott tanulmányok, cikkek, IV. köt., Kriterion Konyvkiadó, Bukarest, 1980, 359369.
korosztályúak. A fiatalabb korosztályt azért tartom fontos információforrásnak, mert képviselői aktív földművesekként ma is közvetlen kapcsolatban vannak a külterületi határrészekkel,
így
a
neveket
is
gyakrabban
használják,
és
általuk
jobban
feltérképezhetjük a helynévhasználat jelenlegi helyzetét. A 60 év fölötti adatközlők nagy arányőú bevonása főként azért elengedhetetlen mert ők esetleg régi, ma már kevésbé használatos nevekre és az objektumok korábbi állapotára is visszaemlékezhetnek. Munkámban közlöm az adatközlők nevét, születési évét és foglalkozását is. Főként munkám elején, amíg össze nem gyűlt minden összegyűlhető helynév (persze amennyiben ez egyáltalán megtörténhet) igyekeztem úgy megszerezni az adatokat, hogy az adatközlőket a lehető legspontánabb helynévhasználat közben érjem tetten, ennek érdekében kerültem a dirrekt kérdéseket, akkor is, ha ez a módszer sokkal időigényesebb. Néha a dirrektebb kérdések feltevése is indokolt volt, amikor ellenőriztem bizonyos spontánul addig még el nem hangzott, ill. csak ritkán elhangzott adat elő nyelvi érvényességét. Gyakran gyűjtöttem „terepen” is, azaz külterületi helynevek gyűjtése esetében az épp a földeken járó vagy dolgozó embereket is megkérdeztem. A munkám második része a helynévtörténeti, ill. a hivatalos helynévi adatokkal való kiegészítés, nem zárva le azonban az adatközlőktől való gyűjtést, hiszen a történeti adatok gyűjtése során folyamatosan újabb élő helynévhasználatot érintő problémák merültek fel. A szócikkek felépítésében nagyban követem Kálnási Árpád módszereit, azoktól csak néhány dologban térek el. Kövérített karakterekkel írom a címszót. A Kálnási Árpád által is képviselt adattárkészítési hagyományt követve a helynevek köznévi, ill. köznevesített változatát választom címszónak. Ezt követően a címszótól szóközzel elválasztva, dőlt betűkkel írom a helynév minden ejtési változatát, így ha egy ejtési változat a címszóban lejegyzettel megegyezik, akkor egy ~ jellel utalok arra az ejtési változatra. (Ha a címszó változatát nem ejtik, akkor azt a ~ jel hiányával jelzem.) Az előző szócikkrésztől vesszővel elválasztva, normál, azaz sem nem dőlt, sem nem kövérített betűkkel jegyzem le a helynévnek az oda, abba az irányba (haladok) jelentést kifejező helyhatározó funkciót betöltő alakját, ill. alakjait. Az -e/-a
magánhangzóval végződő helynevek esetében a ragok lejegyzésénél nem jelöltem külön a (relatív) tővéghangzó -é/-á val való váltakozását, ugyanis a feltűntetett ragok a helyi nyelvváltozatban a köznyelvivel megegyező szabállyal (a-á, ill. e-é váltakozással) kapcsolódnak. Hasonlóan nem jelöltem a koznyelvi ejtéssel megegyező olyan hangvaltakozasokat, mint a zongetlenedes/zongesedes ragozas estében. Zárójelben tűntetem fel a helynév által jelölt objektum térszínformáját, művelési jellegét és a mellékelt térképen levő számát. Nagy kötőjel után közlöm az illető helynévre vonatkozó helynévtörténeti adatokat. Az előbbi résztől nagy kötőjellel elválasztva közlöm a helynévben előforduló tájnyelvi elemek jelentését, elsősorban az adatközlőktől gyűjtött információk alapján, de különböző (értlemező- és táj-) szótárokat is felhasználtam. Egy újabb nagy kötőjel után következő szócikkrészben a jelölő és a jelölt viszonyára kívánva rámutatni jegyzem le az adatközlők általi etimológiai fejtegetéseket. Többnyire azokat a néveredet-magyarázatokat jegyeztem le, amit az adatközlőktől gyűjtöttem, nem tartozik munkám céljai közé ezen adatok valóságértékének leellenőrzése, ezért kerülhetnek egymás mellé, elkülönítetlenül a valószínű, racionálisabb néveredet-magyarázatok, a és az irracionálisabb, mesésebb népetimológiai fejtegetések. Dőlt betűkkel következnek az ugyanazt az objektumot jelölő más helynevek. Az itt bemutatott adattár nem teljes, a terjedelmi megszorítások miatt ki kellett hagynom belőle bizonyos részeket. Kimaradt így a földrajzi közneveket összegző és magyarázó lista, sok értékes helynévtörténeti adatnak is ki kellett maradnia, ill. kihagytam néhány élő vagy már csak a helynévtörténeti forrásokban előforduló helynevet is. Adatközlők: Balogh Márton (1950, jelenleg földműves), Balogh Pál (1931, jelenleg földművelés, állattartás), Balogh Vilma (1941, jelenleg földművelés, állattartás), Fazakas Etelka (1984, gyógyszerészeti asszisztens), Fazakas Mihály (1949, földműves, állattartó gazda, egykor alpolgármester), Fazakas Piroska (1951, földművelés, állattenyésztés, egykor üzletvezető), Kacsó István (1984, kőműves, egykor juhpásztor), László Erzsébet
(1925, jelenleg földművelés, állattartás), László Márton (1975, gépkocsivezető), László Tibor (1943, földműves, zenész, egykor molnár), László Júlia (1945, jelenleg földművelés, állattartás), László Vilma (1929, földművelés, állattartás), Szász Anna (1932, földművelés, egykor varrónő), Szász Árpád (1962, földműves, állattartó gazda), Szász Csaba-Attila (1959, gépkocsivezető), Szász Csaba (1989, diák), Szász Ella (1962, háziasszony, egykor lakatos, varrónő), Szász Kamilla (1945, jelenleg földművelés), Szász Levente (1967, földművelés)
Rövidítések Térszínformák, tereptárgyak rövidítései: Á = árok Cs = csatorna D = domb Dh = dombhát É = épület F = forrás Fo = folyó Fr = falurész G = gödör H = híd Hág = holtág K = kút L = lapály M = mart Mo = mocsár Ö = ösvény P = patak Pl = palló R = rámpa S = sík Ta = tanya Te = temető Tel = telep Tó = tó Tö = töltés U = utca Ur = utcarész Út = út Fa = fa V = vasút
Vö = völgy A művelési jelleg rövidítései: e = erdő, füzes gy = gyümölcsös l = legelő r = rét, kaszáló, ill. parlagon hagyott füves terület sz = szántó sző = szőlős (a rövidítések Kálnási Árpád nyomán) Egyéb rövidítések: a tsz = alaki tájszó fn =főnév jel. = jelentése j tsz = jelentésbeli tájszó L. = Lásd mn = melléknév vö. = vesd össze v tsz = valódi tájszó ~ = a szócikkekben a köznyelvivel megegyező adat, ill. népnyelvi ejtés * = a név már nem él, csak írott források őrzik ** = a helynév arra az objektumra vonatkozóan fennmaradt még ugyan az emlékezetben, de az objektum már nem létezik
I. Jobbágyfalva ~, Jobbágyfala, -ra, -n, -ról, de: Jobbágyfalába, Jobbágyfalába, Jobbágyfalából 1470: Jobbagistwanfalwa (SzMA), 1503: Blasius toth de Jobbaghfalwa (SzMA). 1551: Jobbagyfalwa (SzMA), 1554: Jobbaghffalwa (SzMA), 1566: Maros Zékben Jobbágyfalvában. (SzMA), 1571: Jobbágyfalwa (SzTA), 1576: Jobbagyfalwa; a gyortyan kew erdeó a gyorotyán patakatwl fogwa Jobbagy falwy erdew es eztis valla hogy erre volt valamy vlodesek az mosonyaknakys oth az hatar flwl az cyk falwyakkal (SzTA), 1578: Jobbagyfalwa. Georgius Thott de Jobbagyfalwa (SzTA), 1603: Jobagjfalúa (SzMA), 1786: A Jobbágyfali alsó Fordulo hatar (EMSzT), 1614: Jobbagyffalua (SzTA), 1634: iobagifalua (SzTA), 1851: A határ kezdődik Mosonfalva felőll a Jobbágyfalvi Gyértyán nevű erdő belső felső szeglettyén lévő Csíkfalvával és Mosonnal kőzős hármos halomnál (HL), 1983: Jobbágy falva (Kat). 1935: Jobageni (Kat) Az elsődleges Jobbágistwanfalwa névváltozat egy Jobbágy István nevezetű személy települését jelöli.2 A Jobbágy családnév ma is járatos a székelyeknél.3 A helységnév idővel Jobbágyfalvára rövidült.4 Jobbágyfalva közigazgatásilag Maros megyéhez, azon belül Csíkfalva községhez tartozik. Maros megye délkeleti részén, a Nyárád folyó középső szakasza mentén terül el. Román neve Valea. Szomszédos települések: délről Nyárádszereda, dél-nyugatról Sárd, nyugatról Moson, északról Csíkfalva, keletről Mája és délről Andrásfalva. Területe összesen 960 hektár és 1558 öl, házainak száma 237, az 1992-es felmérések szerint lakosságának száma 656, ebből 592 magyar és 64 roma nemzetiségű. Vallási-felekezeti összetétel: többségben római katolikusok (jelenleg 258 lélek) és unitáriusok, kevesebben reformátusok (60 körül) ezekhez képest elenyésző számban neoprotestánsok.
2
Vö. KÁZMÉR, 1970, 167. KRIZA, 1975, 317. 4 FöNESz, Jobbágyfalva szócikk. 3
II. Alszeg ~, -re (Fr, 37) – A Falunak a Nyárád folyása által meghatározott alsó része. Bakterház ~ (É, 27) – bakter = archaizmus, jel. ’éjjeliőr’ (MÉKsz2) – Az éjjeliőr számára épített kis épület. Báró köz ~, Bára köz, -be (U, 21) – 2002: Strada Barokoz (MOR) – Az egykori bárócsalád felé vezető utca. Bárók köze. Bárók köze ~. L. Báró köz. Belső út ~, Bèső út, -ra (U, 15) – 2002: Strada Belso (MOR) – A falu egykori központján áthaladó utca. Időközben a falu központja áttevődött (spontán módon) a Fő út, másként a Külső út mentére. Templom utca. Bodega ~, Bodéga – bodéga = nép rég ’italmérő hely, kocsma’. Vö. nép rég ’(Hideg) ételeket is felszolgáló és árusító italmérés’ (MÉKSz2). L. Korcsma. Bolt ~, Bót. L. Üzlet. Cigány ház ~ (É, 17) – Roma nemzetiségű család lakott ott. (Valószínűleg még a Patakfalván lakó más romacsaládok betelepedése – 20. század – előtt is.) Cigány-kert ~, -be (K, 18) – A Cigány házhoz tartozó kert. L. Cigány ház. Csarnok ~ (É, 22) – Tejcsarnok, itt gyűjtötték össze a tejet a tehén tartó gazdáktól. Dászkel köz ~, -be (U, 34) – 2002: Strada Dascel (MOR) – Dászkel = családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét. Emlékmű ~. L. Szobor. Fekete utca ~, -ba (U, 7) – Fekete = családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét. Felszeg ~, Fèszeg, -re (Fr, 2) – A Falunak a Nyárád folyása által meghatározott felső része. Fő út ~, -ra (Út, 36) – A falun áthaladó megyei út. Nagy út, Külső út. (Vö. Belső út.) Fülöp köz ~, Fülep köz, -be (33) – Fülöp = családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét.
Gázmetán utca ~, -ba. – Ritkán használt egykori hivatalos név. L. Patakfalvi utca. Gázkút ~ (É, 19) – 2002: Reţea distribuire gaz (MOR) – 1950-ben létesült. Iskola ~ (É, 9) – 2002: Clădirea şcolii cu clasele I-IV (MOR)– A jobbágyfalvi elemi iskola épülete, 1893-ban épült. Nagy út ~, -ra. L. Fő út. – 1994: Nagyútmellett (Fb) Katolikus Templom ~ (É, 16) – A római katolikus egyház temploma, 1880-ban épült. Korcsma Kocsma (É, 25) – Bodega. Kultúr ~. L. Kultúrotthon. Kultúrotthon Kulturothon (É, 23) – 2002: Clădirea căminuli cultural (MOR) – Kultúr. Külső út ~, Kűső út, -ra. L. Fő út. Óvoda Ovoda (É, 22) – A jobbágyfalvi óvoda épülete. Óvoda utcája Ovoda utcája, -ba (U, 4) – A Fő útról az Óvoda fele vezető út. – Kicsi köz, Süket köz. Patakfalva ~, Patakfala, -ra (Fr, 10) – Falurész a falu külső részén, ide építkeztek az újonnan betelepültek a múlt század folyamán, többnyire roma nemzetiségűek. Patakfalvi utca ~, -ba (U, 11) – 2002: Strada Patakfalva (MOR) – A Patakfalva nevű falurész fele vezető út. Hivatalos neve 2004-ig Gázmetán utca, 2005-től Tündér Ilona útja. – Gázmetán utca, Tündér Ilona útja. Református Templom ~ (É, 27) – A református egyház temploma. Régi milícia Régi milícia (É, 14) – milícia = tsz, jel. ’rendőrség’ – Egykor a rendőrség épülete volt. Román Templom ~ (É, 8) – 1619-ben épült Jobbágytelkén, onnan szállították át 1787-ben a betelepített görög katolikus lakosság számára. 1948-ig a görög katolikus egyház tulajdonát képezte, a görög katolikus egyház megszűntetésével az ortox katolikus egyház tulajdonába került, mígnem 1990 március 21.-re virradóra tűzvész áldozata lett. Pár év múlva új templomot építettek helyére, 1998-ban avatták fel. Szász köz ~, -be (U, 28) – 2002: Strada Szasz (MOR) – Szász = családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét.
Szász Sanyi malma ~ (É, 3) – Szász Sanyi = családnév + becenév. A malom tulajdonosát jelölő névrész. Szobor ~ (É, 32) – szobor = archaizmus, jel. ’emlékoszlop’ (MÉKsz) – 2002: Monument în amintirea eroilor căzuţi în I. Război mondial (MOR) – A két világháború hőseinek állított emlékmű. 1929-ben állították. – Emlékmű. Sztrátya köz ~, -be (U, 35) – Sztrátya = családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét. Téglagyár utca ~, -ba (U, 1) – 2002: Strada Fabricii de cărămizi (MOR) – A Téglagyár felé vezető utca. L. II. fej. Téglagyár. Temető utca ~, -ba (U, 31) – A Nagy Temető fele vezető utca. L. II. fej. Nagy Temető. Templom utca ~, -ba. L. Belső út. Hivatalos név, az élő beszédben ritkán használják. Teleház ~ (É, 13) – 2005-ben létesített információs központ. Tündér Ilona útja ~, ra – szinte egyáltalán nem használt, hivatalos név, 2005-től. L. Patakfalvi utca. Unitárius Templom ~ (É, 6) – Az unitárius egyház temploma, 1938-ban épült. Üzlet ~ (É, 24) – 2002: Clădirea magaziei (MOR) – Az épület szolgáltatot helyet a faluban levő (1990-es évekbeli rendszerváltásig egyetlen) üzletnek. Ma is áll, de már nem használják. 1955-bne épült. – Bolt. Varga köz ~, -be (U, 20) – 2002: Strada Varga (MOR) – Varga = családnév. Az utcában lakó családról kapta a nevét.
III. Agyagverem ~, -be, (D, G, sző, sz, 74)– A faluból az emberek innen hordták az agyagot, amit a házak falának, ill. a ház padlójának tapasztására használtak. Akácos ~, -hoz (P, 124) – A patak partján az akác a domináns fafajta. – Akácos pataka, Akácos patak. Akácos patak ~, -hoz. L. Akácos. Akácos pataka ~, hoz. L. Akácos. (Megj. a Gyertyán pataka, Mihócsa ptaka stb. analógiájára jöhetett létre ez a neve az Akácos patak, Akácos nevek mellett. Az Akácos névrész funkciója és a névrészek közötti szintagmatikus viszony - birtokos jelzői ellentmondásossága ellenére). Akasztófa ~, -ra (D, r, 79) – Néveredet-magyarázatok: 1. az egykori akásztás általi kivégzések helye. 2. mások egyetlen eseményt társítanak hozzá (mondaszerű néveredeztetés): a). egy embert végeztek ott ki, b). egy csoport embert akasztottak fel ott valami hazafias ügyért - hősöket, c). az egykori báró fia akasztotta fel magát az egyik fára - 2 fa állt ott, az adatközlő fiatalkorában még megvoltak, most már nincsenek. Állomás** ~ (É, 122) – 1994: Állomásnál (Fb) – Egykor ez volt a vasútállomás épülete. Vonat már nem közelkedik a falun keresztül, az épület sincs már meg. – Bakterház, Őrház. Állomás* (S, sz) – 1994: Állomás, Állomásnál (Fb). Almező ~, -re (S, r, 44) – Most házak is épültek rá, de a múlt század elején még nem tartozott a falu belterületéhez. A Nyárád folyása az, ami meghatározza ebben az esetben, hogy mi az alsó, mi a felső rész. Alsó-Berek ~, -be (S, sz, 202) – A Berek "alsó" része. A Nyárád folyásának iránya határozza meg, hogy a Bereknek melyik az alsó és melyik a felső része. L. még Berek. Bakterház* ~. bakterház = népies, jel. ’vasúti őrház’ (MÉKsz2). L. Állomás1. Bandi-kert ~, -be (S, r, 58) – 1994: Bandi kert (Fb) – Valószínüleg a Bandi becenévből szarmazik, és birtokos viszony van a névrészek között. Barta kertje ~, -be (S, sz, 192) – Barta = családnév. Egy Barta Lajos nevű molnárról kapta a nevét, aki a múlt század elején érkezett a faluba, és építette a malmát
ezen a helyen. A malom már megszűnt működni, de az épület romjai még ott vannak. A kert sövénykerítése még most is látszik. Malom-kert1. Barta malma** ~ (É, 193). L. Barta kertje. Belső-Csere* – 1994: Belső-Csere (Fb). Belső-Tanorok ~, Bèső Tanorok, Bèső Tanarok, -ba (S, r, 81) – 1994: Belső tanorok (Fb) – A Tanorok nevű hely belső, azaz a falu belterületéhez közelebb levő része. Berek ~, -be (S, sz, 170) – 1629: Berek neueo kazalo Ret (SzTA) – A köznyelvivel megegyező jelentésben használt berek szóból származik. Bika-rét ~, -re (S, r, 120) – Valamikor ott legeltek az állami bikatenyésztő bikái, (mielőtt megalakult volna a kommunizmus ideje alatt a kollektív állattenyésztés, amikoris felszámolták a bikatenyésztést). – Levente tér. Boros-föld* - 1851: Boros főld mellett (HL). Bugyogó ~, Bugyugó, -ba (S, sz, 181) – 1994: Bugyogó, bugyugó (Fb) –1. (az általánosan elterjedt népetimológia) a földterület felülnézetből kirajzolódó formája miatt nevezik így, "bugyogó/bugyigó/bugyugó" (a helyi nyelvjárásban egyaránt élő változatok, jelentése: 'bugyi, női alsónemű') alakja van, 2. (az adatközlők kis hányada szerint) a "bugyog" igével van etimológiai kapcsolatban, valamilyen bugyogó forrás lehetett ott. Bungur ~, -ba (Do, sz, r, 46) – bungur = fn, v tsz, jel. 1. ’bokros, cserjés kert, terület’ 2. ’facsoport, bokros hely, 3. szőlős, gyümölcsös’. Bunguri forrás ~, -hoz (F, 47) – A Bungur nevű helyen levő forrás. L. Bungur. Bunguri csorgó. Cigány-föld* – 1951: Czigány föld (CsHL). Cimballom ~, Cimbalom, -ba (Do, r, sz, 127) – 1994: Cimbalom (Fb) – A földterület felülnézetből kirajzolódó formája miatt nevezik így, hasonlít a cimbalom nevű hangszerhez ("cimballom" alaki tájszó, jelentése 'cimbalom'). Csányi-Csere ~, -re (Do, sz, 162) – Csányi = családnévként funkcionáló gúnynév. A földterület egykori birtokosára utal az első névrész. Csere ~, -re (Ds, sz, r, 168) – 1851: egy Csere nevű emelkedettebb hely (HL), 1935: Stejeriş (Kat). – csere = a tsz, jel. 1. 'kocsánytalan tölgy’, 2. ’cserjés’ (Vö. ÚMT) – 1. Cserjés terület lehetett. 2. A Cserei casládnévhez kapcsolják, az egykori birtokosáról kapta a nevét. – Csere öve.
Csere alja ~, -ra (Ds, sz, r, 179) – 1994: Csere alatt, Csere alja (Fb) – A Csere nevű dombos hely alacsonyabban fekvő része. Cserefa ~ (Fa, 48) – cserefa = fn, a tsz, jel. ’kocsánytalan tölgy’ (Vö. ÚMT) – Nagy Cserefa. Csere-oldal Csere-ódal, -ba – 1994: Csere oldal (Fb). L. Cserei oldal. Csere öve ~, -re – öve = alaki tájszó (E/3-ű birtokos személyraggal ellátott), jelentése '(valaminek az) övezete'. L. Csere. Csere pataka ~ (P, 195) – A Csere nevű helyen folyó patak. L. Csere. Cserei patak. Cserei oldal ~, Cserei ódal, -ba (Do, sz, r, 179) – A Csere nevű helyen levő domboldal. – Csere-oldal. L . Csere. Cserei út ~, -ra (Út, 169) – A Cserére vezető út. L. Csere. Csere-tető ~, -re (Ds, sz, r, 176) – 1994: Csere tető (FbIII) – A Csere nevű dombos hely magasabban fekvő része. Csűrös-kert ~, -be (S, sz, r, 121) – 1994: Csürös kert (Fb) – Valamikor gabonacsűrök álltak azon a területen. Csutkós ~, -ra (Ds, sz, e, 142) – 1994: Csutkós, Csutkos (Fb) – csutkó = v tsz, jel. ’fatönk, fatuskó’ (Vö. ÚMT) – Erdőirtás által nyert termőföld, egykor erdő borította terület volt. Az erdőirtás után ottmaradt, földből kiálló fatönkökről, a tájnyelvi "csutkó"ról kaphatta a nevét. Véleményem szerint a szintén Csutkós helynév által jelölt erdőrész neve az először csak az illető erdőirtással nyert termőföldterületet jelölő helynévből származik, helyi érintkezésen alapuló névátvitellel. Csutkós erdeje ~, -re/-be (Ds, e, 141) – 1994: Csutkóserdő (Fb) – A Csutkós nevű objektum erdős részét jelöli. – Csutkós-erdő Csutkós-erdő ~, -re/-be. L. Csutkós erdeje. Déllő ~, -re (S, sz, 164) – 1577: mely Erdeonek Zeoleo hegyesse newe, kynek hatara Igy vagyon hogy Az Eros patakatul fogwa Az tehen deleoyg Az mely tehen del vagyon az Mayay vton nap kelet fele Az vtug (SzTA), 1994: Déllő (Fb) – déllő = fn, v tsz, jel. legelőre kihajtott jószág déli pihenőhelye (ÚMT). Disznólegelő ~, -re (Do, r, 71) – 1994: Disznóló legelő (Fb) – Valamikor disznólegelőként használt földterület volt.
Dögtér ~, -re (Ds, 39) – Az objektum az elhullt állatok elföldelésére kijelölt terület már a múlt század közepén is. Egyház földje Egyház fődje, Egyház fődjibe (S, sz, 132) – A római katolikus egyház tulajdonában levő földterület.. Egyház malma** ~ (É, 96) – Az illető malom a jobbágyfalvi római katolikus egyházközség birtokában volt. – Száraz malom, Pap malma. Eperjes ~, -be (Do, sz, sző, gy, 93). Erdő között ~, Erdő közé/Erdő közi (Ds, sz, r, 167) – Az objektumot erdő veszi körül. – Két erdő között. Erős pataka* – 1577: Az Eros patakatul fogwa Az tehen deleoyg; es az ereos Pataka feye az delleore esmet megyen fel az hatar; twggia hogy az ereos pataktol megie fel a’ hatar chok hegiessre az az chyokfalwi hatar (SzTA). Észak ~, Észek, Észok, Észekre/ Észokra/ Északra, (D, e, sz, r, 129) – 1656: Eszek neuű falu kozonseges erdeje (SzTA), 1851: a’ Jobbágyfalvi Észek (HL), 1893: észak (Kat). 1935: nord (Kat) – észek, észok = alaki tájszavak, jel. 'észak'. – Az objektum a domb északi oldalán terül el. – Észkos, Észki. Észak erdeje ~, Észok erdeje, Észek erdeje, Észak erdeire/Észak erdeibe (Ds, e, 134) – Az Észak nevű hely erdőrésze. L. Észak. Észak hídja Észek hídja, Észok hídja (H, 118) – Az Észak nevű helyen található híd. L. Észak. Észak orra Észak óra, Észek óra, Észok óra, -ra (D, sz, r, 130) – 1994: Észek orra, Északorra (Fb). Észak útja ~, Észek útja, Észok útja, -ra (Út, 128) – Az Észak nevű hely felé vezető út. L. Észak. Északi Észki, -re. L. Észak. Északos Észkos, Észkes, -ra/-re. – észkos, észkes = mn, j tsz két különböző ejtési változata, jel. északi fekvésű terület (Vö. ÚMT, északos szócikk) – L. Észak. Fa híd** ~ (H, 122) – Az egykori fából készült híd a Nyárádon keresztül, az 1970-es években levő árvíz alatt tönkrement, utána más helyen építettek hidat. – Nagy híd, Híd.
Falu erdeje ~, -re/-be/Falu erdeire/Falu erdeibe (Ds, e, 102) – Az erdő egykor Jobbágyfalvi, a falu Csíkfalva községéhez való hozzácsatolása után községi közbirtok. – Község erdeje. Falu vége ~, -re/Falu végire (S, sz, 157) – 1994: Falu vég, Falu vége (Fb) – A helynek a faluhoz viszonyított pontos elhelyezkedését fejezi ki. Fehér-tó* - 1641: felso hatarban az Fejerjto alat el folio derek njarad uize mellet (SzTA) Fekete ~, -be (S, sz, 201) – 1. A föld színe fekete. 2. A Fekete tulajdonnévből származik. Fekete-mart ~, -hoz (M, 199) – A talaj fekete színéről kapta a nevét. Felhágó ~, -ra (Ds, sz, 143) – 1656: Az Felhagoban (SzTA), 1893: Felhágó (Kat). 1935: Felhagău (Kat). Felhágó ösvény ~, Felhágó ösven, -re (Ö, 145) – ösven = alaki tájszó, jel. 'ösvény' – A Felhágóhoz vezető ösvény. Felső-Berek ~, -be (S, sz, 139) – A Berek nevű hely felső része. A Nyárád folyásának iránya határozza meg, hogy a Bereknek melyik az alsó és melyik a felső része. L. Berek. Felső-csegely** ~, -be (S, r, 105) – A Nyárád egyik kanyarulata által három oldalról közrezárt terület volt, ma már megváltozott a Nyárád formája, eltűnt az a kanyarulat, így a név sem használatos, csak az emlékezet őrizte meg. Futbalpálya Fotbalpálya (S, 119) – 2002: Teren de sport Valea (MOR). Gátfű ~, -be (S, sz, r, 114) – 1994: Gátfű (Fb) – A Nyárád folyó partján van, mára a folyó ketté vágta, régebb egy darabban volt a terület. Lehetségesnek tartom, hogy a gát és ’füvet termő rét’ jelentésű fű (j tsz) névrészekből tevődött össze. Ha így is van azonban, a helynévhasználó ma (már) nem érzékeli, hogy itt két különböző névrész van (helyesírás szempontjából ezért is tekintek úgy rá, mint egyrészes helynévre). Gázkút1 ~, -hoz (É, 103) – 1994: Gázkút (Fb). Gázkút2 ~, -hoz (É, 154). Gödör ~, -be (S, sz, 85) – 1994: Gődőr (FbIII) – Az objektum egy kis völgyecskében (gödörben) fekszik.
Gombos-malom** ~ (É, 59) – Gombos = vezetéknév. Az egykori malom tulajdonosáról, egy Gombos vezetéknevű személyről kapta a nevét. Gyertyán ~, Gyértyán, -ba (Ds, sz, r, e, 41) – 1576: a gyortyan kew erdeó a gyorotyán patakatwl fogwa Jobbagy falwy erdew; az gyortyan pataka tartya a gyortyan berczyre (SzTA) , 1851: A határ kezdődik Mosonfalva felőll a Jobbágyfalvi Gyértyán nevű erdő belső felső szeglettyén lévő Csíkfalvával és Mosonnal kőzős hármos halomnál (HL). 1893: Gyértyán (Kat). 1935: Cărpiniş (Kat) – A Gyertyánhoz tartozó erdőrészben a domináns fafaj a gyertyán. Gyertyán erdeje ~, Gyértyán erdeje, -be/-re/Gyertyán erdeibe/Gyertyán erdeibe (Ds, e, 40) – 1576: a gyortyan kew erdeó a gyorotyán patakatwl fogwa Jobbagy falwy erdew (SzTA), 1577: Az mynt Az gyerttyan Erdeyenek ellene mondtunk; a ghiertian erdeyth eok zabadon hordottak; a ghiertian erdeiet iobbagyfaluinak tuggia; az giorthianos Erdeieben oda hatra az bercz meghe az ezekben az nagj vapabol zabadon hordottak fat az cykfalwyak; keoz erdeonek ualla az giortian ezakossath, iobbgifalwj hatarban vagion az giortian erdeie az hatara penig az giortian pataka, Nyluan tuggia hogy a’ Jobbagifalwyak eltek a’ Toth fiakkal a’giortian Erdeith az hatarat (SzTA), 1590: Giorttjanos erdeien az Kolos Pal tanoroka kozepitol fogua fel az wuolto Bircz vtaig az mosonj hatarigh (SzTA) – A Gyertyán nevű helyhez tartozó erdőrész. L. Gertyán. Gyertyán orra ~, Gyértyán óra, -ra (D, sz, r, 55) – 1994: Gyertyán orra (Fb). L. Gyertyán. Gyertyán pataka ~, Gyértyán pataka (P, 42) – 1576: a gyortyan kew erdeó a gyorotyán patakatwl fogwa Jobbagy falwy; az gyortyan pataka tartya a gyortyan berczyre; Nylwan twdom hogy az gyortyan pataka foly az zaldopos erdeonel (SzTA), 1577: az hatara penig az giortian pataka, (SzTA), 1851: Innen a gyértyán pataka folyamán tovább 396 lépésre rakatott égy nagy halom (HL) – A Gyertyán nevű helyről lefolyó patak. Gyertáni patak, Gyertyán vize, Gyertyáni Nagy-patak. L. Gyertyán. Gyertyán rétje ~, Gyértyán rétje, Gyertyán rétjire (Ds, r, 43) – 1851: Gyertyán Rétje (CsHL) – A Gyertyán nevű hely egy rét jellegű része. L. Gyertyán. Gyertyán vize ~, Gyértyán vize. L. Gyertyán pataka. Gyertyáni erdő ~, Gyértyáni erdő, -be/-re/Gyertyán erdeibe/Gyertyán erdeire. L. Gyertyán erdeje. L. Gyertyán.
Gyertyáni Nagy-patak ~, Gyértyányi Nagy-patak. L. Gyertyán pataka. L. Gyertyán. Gyertyáni patak ~, Gyértyányi patak. L. Gyertyán pataka. L. Gyertyán. Gyertyáni út ~, Gyértyáni út, -ra (Út, 66) - A Gyertyán nevű hely felé vezető út. L. Gyertyán. Harangozó-föld ~, -be (S, sz, 137) – A földterületet egykor a katolikus egyház harangozója használhatta, a Kántori földhöz hasonlóan az Egyház földjéhez tartozik. Hazanéző ~, -be (D, sz, r, 153) – 1994: Haza néző, Hazanéző (Fb) – A helynév által jelölt dombról széles területet be lehet látni, a falu jókora részét is. Az adatközlők: haza lehet nézni onnan, mert a domról látni lehet a falut. Valószínűleg őrhelyként funkcionált valamikor. Hegy ~, -be (D, sz, r, 125) – 1994: Hegyen (Fb) – Nagy hegy. Hegyes ~, -be (Ds, sz, r, e, 61) – 1851: Hegyes nevű köz erdejéből elfoglalva; és van a’ Jobbágyfalvi Hegyes a Májai kis tilalmas és az Andrásfalvi veres csere nevű erdők tetején elmenő kozős út belső szélén (HL), 1893: hegyes (Kat), 1994: Hegyes (Fb). Hegyes-oldal ~, -ba (Do, sz, r, gy, 46) – 1994: Hegyes oldal (Fb) – A Hegyes nevű hely része. L. Hegyes. Hegyi patak ~ . A Hegy nevezetű helyről eredő patak. L. Akácos. Hegy-szőlő Hegy-szöllő, -be. L. Szőlőhegy. Híd ~. 1994: Hídmellett (Fb). L. Fa híd. Holt-Nyárád ~,-ra Hót-Nyárád (Hág, 177) – 1851: a’ nevezett folyamon tul a’ holt nyárád martján lévő kis halmot meghaladva vana határ széli (HL) – A helynév a Nyárád nevű folyó egyik holtágát jelöli. Hosszaszó ~, Hosszúaszó, -ra (Ds, sz, r, sző, gy, 63) – 1893: hosszuaszó (Kat), 1935: hosszu aszó (Kat), 1994: Hosszú aszó (Fb) – aszó = fn, v tsz, jel. (csak dűlőnevekben) ’völgy’ (ÚMT), ’időszakos vízfolyás, szárazpatak’ (FöNESz, Aszó szócikk) – Az adatközlők felismerik a hosszú névelemet a helynévben, a második névelem (Hoffmann: „helynévtag”) értelmezése nem egységes: 1. "aszó" az "aszott", "kiaszott" ('száraz, kiaszáradt') szóval érzékelik etimológiai kapcsolatban lévőnek, 2. az aszó hangsor első "a" hangját határozott névelőnek, a "szó"-t 'szó, lexéma' jelentéssel
bírónak érzékeli. az ehhez azértelmezéshez kapcsolódó népetimológia: ha az ember elkiáltja magát, hosszan, messze elhallatszik a hosszúkás alakú völgyben. Hosszaszó alja ~, -ba (Ds, sz, 110) – 1994: Hosszaszó alja (Fb). Hosszaszó pataka ~ (P, 111) - A Hosszaszó nevű helyről eredő patak. A Mosoni és a Hosszaszó egymással szemben levő objektumok, két szomszédos domb egyumással szemben levő oldala. A patak a két domb völgyében gyűlik össze a két dombról lefutó vizekből, ezért lehet indokolt ugyanannak a pataknak a Hosszaszó pataka (ill. Hosszaszói patak) és Mosoni patak egyaránt, és így lehet ezekben a helynevekben a Mosoni és a Hosszaszói, ill. Hosszaszó névrészeknek ugyanaz a funkciója: jelöli, hogy milyen nevű helyről ered a patak. Hosszaszói patak, Mosoni patak. L. Hosszaszó. Hosszaszói csorgó ~ (F, 110) – A Hosszaszó nevű helyen található csorgó ('forrás'). Hosszaszói forrás. L. Hosszaszó. Hosszaszói forrás ~. L. Hosszaszói csorgó. Hosszaszói ösvény ~, Hosszaszói ösven, -re (Ö, 136) – A Hosszaszó nevű objektum felé vezető ösvény. L. Hosszaszó. Hosszaszói patak ~. L. Hosszaszó pataka. Hosszaszói út ~, -ra (Út, 112) – A Hosszaszó nevű hely felé vezető út. L. Hosszaszó. Hosszú-Berek ~, -be (S, sz, 147) – 1994: Hosszúberek (Fb) – Az objektum a Berek helynév által jelölt hely része. “Hosszú”: az objektum fromájára utal, a Bereknek a Nyárád és a vasút közötti, hosszanti része. L. Berek. Huggyó-domb ~, -ra – huggyó = a ’vizel’ jelentésű huggyik v tsz jelen idejű melléknévi igenévképzővel képzett alakja, jel. 'pisilő, vizelő' – A Jobbágyfalva és Nyárádszereda között levő út mentén fekvő kis dombocska. A fekvése miatt be lehet látni a dombtetőről egy jókora részt az útból mind Nyárádszereda, mind Jobbágyfalva irányában. A két település között átgyalogló emberek ott álltak meg vizelni, mert onnan jól lehetett látni, hogy nem közledeik-e valaki. L. Tövis-domb. Izsó ~, -ba (Ds, sz, r, sző, gy, e, 183) – 1629: also hatara es vege Iso neueo hely uagion (SzTA), 1893: Izsó (Kat). 1935: Izsó (Kat). Izsó alatt ~, Izsó alá (Ds, sz, 182) – 1994: Izsó alatt, Izsóalatt (Fb) – Izsó alja.
Izsó-Berek ~, -be (S, sz, 182) – 1994: Izsó alja berek, Izsóberek (Fb) – Izsó és Berek határánál levő terület. L. Izsó. L. Berek. Izsó erdeje ~,-be/-re/Izsó erdejibe/Izsó erdejire (Ds, e, 184) – Az Izsó nevű helyhez tartozó erdő. – Izsói erdő. Izsói erdő ~, -be/-re. L. Izsó erdeje Izsói út ~, -ra (Út, 189) – Az Izsó nevű hely felé vezető út. Izsó-oldal ~, Izsó ódal, -ba (Do, sz, r, gy, 182) – 1994: Izsó oldal, Izsóóldal (Fb). Izsó teteje ~, Izsó tetjibe (Ds, r, gy, 184) – 1994: Izsó teteje (Fb). Izsó-tető ~, -re – 1994: Izsótető (Fb). L. Izsó teteje. Kántori föld ~, -be (S, sz, 132) – 1994: Kántor föld (Fb). L. Harangozó-föld. Kerek-domb ~, -hoz (D, r, sz, 173) – 1994: Kerekdomb (Fb) Két erdő között ~, Két erdő közi. L. Erdő között. Két vasút között ~, Két vasút közi (S, sz, 171) – 1994: Kétvasút között, Kétvasutközt (Fb) – A kommunizmus ideje alatt épített "új" vasút és az azelőtti vasút helye között levő terület. Kicsi-Berek ~, -be (S, sz, 174) – A Berek nevű hely része. Kicsi-Csere ~, -re (Ds, sz, r, 150) – A Csere nevű objektumhoz tartozó terület. L. Csere. Kicsi Temető ~, -re (Te, 75) – 1994: Kicsi temető (Fb) – A reformátusok és a katolikusok közös temetőjéhez, a Nagy Temetőhöz képest kisebb, unitárius temető. Kincses ~, -re (Ds, sz, r, sző, gy, 140) – 1994: Kincses orom, Kincsesorom (Fb) – Egy eseményről kapta a nevét: valamilyen kincset találtak azon a helyen. A legtöbb adatközlő viszont nem ismeri a történetet. – Kincsesorom. Kincsesorom ~, Kincsessorom, -ra. L. Kincses. Kis-Nyárád** ~ (Fo) – 1643: az Kis Nyarad mellett (SzTA). Koplaló ~, -ba (S, sz, 174) – 1629: Berek neueo kazalo Ret… felsó határa Koplaloban az Gergely Georgy Orotuanj retj…(SzTA), 1994: Koplalo, Koplaló (Fb) – Valószínűleg a koplal jelentés szerinti tájszóval van etimológiai kapcsolatban. Koplal a föld = jel. pihen a föld, a föld parlagon van hagyva, egy vagy több évig nem vetik be, hogy visszatermelődjön a föld tápértéke a közvetkező vetésre. Köves út* – 1994: Kővesút (Fb).
Község erdeje ~, -re/-be/Község erdejibe/Község erdejire. L. Falu erdeje. Kripta ~, -ra (Ds, sz, r, 135) – 1994: Kripta, Kripta csere (Fb) – A falu egykori birtokosai családi kriptájának helyéről nevezték el a körülötte levő földterületet. A kommunizmus alatt szétrombolták a kriptát, és felszántották a területet. A kripta egy-két köve ma is megtalálható szétszórva a környéken. A helyhez fűződő csodás elemekkel fűszerezett történetek, képzetek: " mert azok a grófok oda temetkeztek, üvegkoporsóban vannak, ha kiásnánk, lehetne látni", a bejárat előtt "volt egy Jézus keresztje", az adatközlő születése előtt le lehetett menni a lépcsőn a kriptába, egyszer valamiféle juhászok kirabolták a sírt. Más adatközlő szerint: a világháborúban elesett katonákat temették oda. (Ez utóbbi történetet egyetlen adatközlőtől hallottam csak). – Kripta-Csere. Kripta alatt ~, Kripta alá (Ds, sz, 135) – 1994: Kripta alatt (Fb). Kripta-Csere ~, -re. L. Kripta. Kripta-Csere pataka ~ (P, 144). L. Csere. Kriptai út ~, -ra (Út, 152) - A Kripta felé vezető út. L. Kripta. Kurta-láb ~, -ba (Ds, sz, r, 65) – 1994: Kurta láb (Fb) – Láb. Kurta pataka1 ~ (P, 64). Kurta pataka2 ~, -ba (Ds, sz, r, 64) – 1577: Kurta pataknal (SzTA), 1893: Kurtapatak (Kat), 1935: Părău Kurta (Kat), 1994: Kurtapatak (Fb) – A Kurta pataka nevű patak mentén levő földterületek. Kurta pataki út ~, -ra (Út, 94) – A Kurta pataka nevű hely felé vezető út. Kútfű ~, -be (S, sz, r, 113) – 1994: Kútfű (Fb) – Lehetségesnek tartom, hogy a kút és ’füvet termő rét’ jelentésű fű (j tsz) névrészekből tevődött össze. Ha így is van, a helynévhasználó ma (már) nem érzékeli, hogy itt két különböző névrész van. Külső-Berek ~, -be (S, sz, 134) – 1994: Külső berek (Fb). Láb ~, -ba – 1994: Láb (Fb). L. Kurta-láb. Lapos ~, -ra (S, sz, r, 45) – 1893: Lapos (Kat). 1935: Lapoş (Kat) – Az objektum sík, lapos területen fekszik. Laposi csorgó ~, -hoz. L. Laposi forrás. Laposi forrás ~, -hoz (F, 54) - A Lapos nevű helyen található forrás. Laposi csorgó. L. Lapos. Laposi patak ~ (P, 52) – A Lapos nevű helyről eredő patak. L.Lapos.
Levente-tér ~, -re – 1994: Levente tér (Fb) – A 2. világháború alatt azon a helyen gyakorlatoztak a Horty-féle katonák, a leventék. L. Bika-rét. Limbus hídja ~ (H, 155) – A Limbus patakán levő híd. L. Limbus pataka. Limbus pataka ~ (P, 155) – limbus = fn, v tsz, jel. 1. ’mocsár, ingovány’, 2. ’cserjés, bokros hely’, 3. ’nagy folt, ahol a vetés rosszul, ritkásan nőtt ki’ (ÚMT). Limbus útja ~, -ra (Út, 155) – A Limbus pataka mentén levő út. Lókötő ~ , -re (S, r, 51). Lügösd ~, -re (Ds, sz, r, l, gy, 109) – 1851: hányatott égy nagy halom a’ Jobbágyfalvi Lügösd nevü szántok felső végire (HL), 1893: Lűgősd (Kat), 1935: Lügősd (Kat), 1994: Lügösd (Fb) – Lehetségesnek tartom a liget szóval való etimológiai kapcsolatot (lüget = alaki tájszó, jel. ’liget’ - ÚMT). Lügösd erdeje ~ -be/-re/Lügösd erdejire/Lügösd erdeibe (Ds, e, 117) – A Lügösd nevű hely erdőrésze. – Lügösdi erdő. L. Lügösd. Lügösd pataka ~ (P, 99). L. Lügösd. Lügösdi csorgó ~, -hoz. L. Lügösdi forrás. Lügösdi erdő ~, -be/-re. L. Lügösd erdeje. Lügösdi forrás ~, -hoz (F, 108) – A Lügösd nevű helyen található forrás. – Lügösdi csorgó. L. Lügösd. Lügösdi patak ~. L. Lügösd pataka. Lügösdi út ~, -ra (Út, 107) – A Lügösd nevű hely felé vezető út. Magdolna ~, Magdóna, Magdona, -ba (S, sz, 146) – 1994: Kert vége (Magdolna) (Fb). Magdolnai út Magdonai út, -ra (Út, 138) – A Magdolna területén végigvezető út. Magyari-Csere ~, -re (Ds, sz, r, 178) – 1994: Magyari csere – Magyari = családnév. A Magyari család az objektum hajdani birtokosa. Májai-Lügösd ~, Máji-Lügösd, -re (Ds, sz, r, 115) – Májai = vezetéknév. A tagosítás után egy Májai nevezetű személy birtokába került a terület. – Májai-tag. L. Lügösd. Májai-tag ~, Máji-tag, -ba. L. Májai-Lügösd. Májai út ~, -ra (Út, 89) – 1577: Az mely tehen del vagyon az Mayay vton nap kelet fele Az vtug, mely vt fel megyen Az hatara Igyenesse[n a]z Mayay vton nap kelet fele
Az vtyg, mely vt fel megyen Az meg mo[nd]ott mayay vtrol az Berczen Az iobagy falwy Zeleo hegyesre (SzTA) – A Mája nevű helység felé vezető út. Malom út ~, -ra (Út, 198) – 1994: Malom ut (FbIII) – A Barta malmához vezető út. L. Barta malma. Malomárok ~ (Á, 82) – 1665: masut vala az elot az malom árka az nagy nyarad annak alatya szagat uala (SzTA) – A malmok működtetésére mesterségesen létrehozott árok, a Nyárád vizét használva fel hozzá. Malom-Berek ~, -be (S, sz, 200) – 1994: Malom berek (Fb) – Az ezen a területen vagy környékén álló egykori malomról (Barta malma) nevezték el a Bereknek ezt a részét. L. Barta malma. Malom-kert1 ~, -be. L. Barta-kertje. Malom-kert2 ~, -be (S, sz, 97) – 1994: Malomkert … ParochiaRomano Catolică (Fb) – Az Egyház malmához tartozó kert. L. Egyház malma. Mezei pataka ~ (P, 158) – Mezei = vezetéknév. Egy Mezei nevezetű személy földjén folyó patakot jelöl. Mihócsa pataka Miócsa pataka (P, 101) – Mihócsa = vezetéknév. Egy Mihócsa nevű személy földjén átfolyó patak. Mihócsa pataka kútja Miócsa pataka kútja, -hoz (K, 100) – A Mihócsa patakában ásott kút. L. Mihócsa pataka. Miklós-hágó ~, -ra (Ds, r, 76). – Miklós hágója. Miklós hágója ~, -ra. L. Miklós-hágó. Mosoni ~, -ba (Ds, sz, r, l, 126) – 1994: Mosoni (FbIII) – A Moson nevű helységgel határos földterület. Egyes adatközlők szerint a földtrület eredetileg a Moson nevű faluhoz tartozott, mosoniaktól vették meg a mostani jobbágyfalvi tulajdonosok. Mások szerint ez mindig is Jobbágyfalvához tartozott. – Mosoni szél, Mosoni határ. Mosoni határ ~, -ba – 1590: az Kolosn Pal tanoroka kozepitol fogua fel az wuolto Bircz vtaig az mosonj hatarigh (SzTA). L. Mosoni. Mosoni legelő ~,-re (Ds, l, 38) – A Mosonihoz hasonlóan ez is a Moson nevű helység területével szomszédos földterület. Mosoni szél Mosoni széj, -be – 1994: Mosoni széj, Mosoni határ (Fb). L. Mosoni. Mosoni patak ~. L. Hosszaszói patak.
Mosoni út ~, -ra (Út, 112) – Moson felé vezető út (egy rész egybeesik a Hosszaszói úttal). Mostani-Nyárád* – 1851: ettől a régi nyárád árkán fel északra kanyarodva a’ mostani nyárád árkán keresztül menve (HL). L. Nyárád. Nagy-Berek ~, -be (S, sz, 188) – 1893: Nagyberek (Kat). 1935: Bercu Mare (Kat). 1994: Nagy berek, Nagyberek (Fb) – A Berek része. L. Berek. Nagy-Csere ~, -re (Ds, sz, r, 172) – A Csere része. Nagy cserefa ~. L. Cserefa. Nagy híd** ~. 1994: Nagy híd (FbIII). L. Fa híd. Nagy-hegy ~. -re – 1994: Nagy hegy, Nagyhegy (Fb). L. Hegy. Nagy Laci malma** ~ (É, 68) – Nagy Laci = családnév és vezetéknév, így hívták a malom tulajdonosát. Az épület már nincs meg. Nagy-Lügösd ~, -re (Ds, sz, l, r, gy, 116) – Két lehetőséget tartok valószínűnek: 1. A Lügösd nevű hely egyik (nagyobbik) része. Szemben (vagy mellette) a feltételezhetően valamikor létezett Kicsi- vagy Kis-Lügösd szerű névvel. 2. A Lügösdnek egy, Nagy családenevű személy által birtokolt része. Nagy-Nyárád** ~ (Fo) – 1665: masut vala az elot az malom árka az nagy nyarad annak alatya szagat uala (SzTA), 1851: egyenesen a’ nagy nyárád vízen; a’ nagy Nyárád foljama andrás falva felőlli partáig (HL). L. Nyárád. Nagy-patak ~ (P, 56) – 1994: Nagy patak mellett (Fb). Nagy-rét ~, -re (S, r, 57) – 1851: a’ Nagy rét nevezetű heljjen keresztül; Nagy rét nevű kaszáló helyén (HL). 1893: Nagyrét (Kat). 1935: Râtul Mare (Kat). 1994: Nagyrét (Fb). – Rét, Réti föld. Nagy Temető ~, -re. L. Temető1. Nyárád ~, -ra (Fo, 133) – 1641: az Nyarad uize folyasa keozot; az Fejerjto alat el folio derek njarad uize mellet (SzTA), 1851: a’ Nyárád víze felé; ínnen egyenesen a’ Nyárád vízének hajolva (HL). 1994: elvitte a Nyárád (Fb) – A folyó, amelynek a mentén terül el a falu. Eléggé sík terület lévén viszonylag gyorsan változattja medrét, ezért is alakulhattak ki olyan ideiglenesen élő nevek, mint Régi-Nyárád, Új-Nyárád, KicsiNyárád, Nagy-Nyárád, Mostani-Nyárád.
Omlás ~, -hoz (M, 70) – 1577: Az omlasban (SzTA) – a Téglagyár megépítése után megváltozott a formája, mivel onnan termelték ki a téglához szükséges agyagot, nagyobb lett a mart, de már azelőtt is volt ott egy földcsuszamlás, földomlás okozta mart, innen az Omlás név. Téglagyár martja. Omlás pataka* – 1851: Omlás pataka (CsHL), 1851: mínd két falu szántóin át menve omlás patakára vívén a mérést 284 lépésre emeltűnk egy halmot (HL). Orotván ~, -ba (Ds, sz, l, r, gy, e, 91) – 1851: Jobbágyfalví Orotvány nevű [..] erdők kőzt; a’ Jobbágyfaví Orotvány és a Májai Vészes fő nevű cziheres erdők tetején (HL), 1893: orotvány (Kat), 1935: orotvány (Kat), 1994: Orotván, Orotvány (Fb) – Az orotván szó az irt igével van etimológiai kapcsolatban. Valószínüleg erdőirtással nyert művelhető terület. Orotván pataka ~ (P, 78) – Az Orotván nevű és a Szőlő nevű két szomszédos helyről egyaránt eredő patak. Szőlő pataka. L. Ororván. Orotváni erdő ~, Orotványi erdő, -be/-re (Ds, e, 92) – Az Orotván nevű hely erdőrésze. L. Orotván. Őrház**, -hoz – 1994: Őrház (Fb). L. Állomás. Pácai-csorgó ~, -hoz (F, 88) – Pácai = családnév. Pallag ~, -ra (S, r, 50) – 1994: Pallag (Fb), 1994: Parlag (FbIII) – pallag = alaki tájszó, jel. 'parlag, megmúveletlen föld’. Palló ~ (Pl, 67). Pap malma ~ L. Egyház malma. Peti-Csere ~, -re (Ds, sz, r, 151) – 1994: Peticsere (Fb) – A Peti családnévként funkcionáló gúnynév. Az objektum tulajdonosára utaló névrész. – Peti-tag. Peti-tag ~, -ba. L. Peti-Csere. Punga-tag ~, -ba (Do, sz, 191) – 1994: Pungatak (FbII) – Punga = családnévként funkcionáló gúnynév. Az objektum birtokosára utal. Régi-Nyárád* - 1851: ettől a régi nyárád árkán fel északra kanyarodva a’ mostani nyárád árkán keresztül menve (HL). L. Nyárád. Régi vasút** ~ (a már nem létező vasút helye, 166). Rét ~, -re – 1994: Rét (Fb). L. Nagy-rét.
Román egyházé ~, -ba (S, sz, r, 131) – A jobbágyfalvi ortodox katolikus egyházközség tulajdona, bérbe van adva a helyi földműves gazdáknak. Rossz malom1** ~ (É, 180) – Egy sokáig meglévő, de hosszú ideje nem működő (“rossz”) malom volt, ami azóta teljesen lebontatott. Rossz malom2 ~, -hoz (S, sz, 180) – 1994: Rossz malomnál, Rossz malom (Fb) – Az egykor ezen a területen álló Rossz malomról kapta a nevét a földterület. L. Rossz malom1. Sárdi-legelő ~, -re (S, r, 159) – A Sárd nevű helység határával szomszédos legelő. Sárdi út ~, -ra (Út, 144) 1994: Sárdi útnál (FbIII) – A Sárd nevű helység fele vezető út. Süket Laji-tó ~, -hoz (Tó, 53) – A mesterséges tavat egy Süket Lajinak (gúnynév + becenév) nevezett személy készítette. Sütő-szeg ~, -re (S, sz, 202) – 1851: a’ nevezett folyamon tul a’ holt nyárád martján lévő kis halmot meghaladva van a határ széli vonal 419 lépésre azon nagy föld halomig mely is a sűtőszeg nevű szánto helyre rakatott (HL), 1893: Sütőszeg (Kat). 1935: Sűtőszeg
(Kat).
1994:
Sütőszeg,
Faluvég
Sütőszeg,
Sütőszeg
Cigányoknál,
Fekete/Sütőszeg, Fekete (Sütőszeg) (Fb) – Valószínüleg: Sütő = vezetéknév, az objektum birtokosára utaló névrész. – Sütő-tag. Szabadok rétje ~, Szabadok rétjire (S, r, 49) – 1994: Szabadok rétje (Fb). Szálas ~, Szálos, -ra (Ds, e, sz, r, 148) – 1994: Szállás (Fb). Száldop* - 1576: az gyortyan pataka foly az zaldopos erdeonel mely wth fel megyen Az Also zelen az zaldopnak (SzTA), 1577: az Zaldopos vtath (SzTA). Szalonnás-híd ~, Szalonás-híd (H, 197) – Egy történet fűződik hozzá: egy juhpásztor ide rejtette el a lopott szalonnát az őt üldöző csendőrök elől. Száraz malom** ~ – Az illető vízimalmot működtető árok (a Malom-árok) kiszáradt, a malom tehát víz nélkül maradt, ezért nevezték tréfásan az épületet Száraz malomnak. L. Egyház malma. Szeredai szél, Szeredai széj, -be (S, sz, 201) – A Nyárádszereda nevű helység határa melletti terület.
Szilvás-Berek ~, -be (S, D, sz, 187) – 1994: Szilvás berek (Fb) – Egykor szilvát termesztettek azon a helyen. L. Berek. Szőlő ~, -be. L. Szőlőhegy. – 1994: Szőlő (Fb). Szőlő alatt Szöllő alja, Szőlő alá (Do, sző, gy, r, 90) – 1994: Szőlő alatt, Szőlő alja (Fb) – A Szőlő nevű hegy aljában fekszik. – Szőlő alja. Szőlő-hegy Szöllő-hegy, -be (Ds, sző, r, 77) – 1577: mely Erdeonek Zeoleo hegyesse newe; Az iobagy falwy Zeleo hegyesre; az zeoleo hegiese erdeienek (SzTA), 1590: az Szolo Berczin Chikfalua felol (SzTA), 1851: a’ Jobbágyfalvi Szőllő hegy tetején elmenő uton (HL), 1994: Szőlőhegy (Fb) – Az objektum művelési jellegére utal a szőlő/szőlős névelem. Hegy-szőlő, Szőlő-oldal, Szőlős, Szőlő. Szőlő-oldal Szöllő-oldal, -ba. L. Szőlőhegy. Szőlő pataka Szöllő pataka. L. Orotván pataka. Szőlő-pataki forrás Szöllő-pataki forrás, -hoz (K, 89) – A Szőlő-patakban található forrás. L. Szőlő pataka. Szőlő út Szöllő út, -ra (Út, 98) – A Szőlő fele vezető út. Szőlő út, Orotváni út. L. Szőlő. Szőlő útja Szöllő útja, -ra. L. Szőlő út. Szőlős Szöllős, -be. L. Szőlőhegy. Tanorok ~, Tanarok, -ba (S, r, 80) – 1994: Tanorok (Fb) – Lehetségesnek tartom, hogy a FöNEsz-ben lejegyzett ’falu alatti, állandóan használt szántóföld, falu melletti, bekerített kaszáló, füves kert, legelő’ jelentésű tanórok szóból származik a helynév (FöNESz, Tanárok szócikk). Tanoroki út ~, Tanaroki út, -ra (Út, 95) – A Tanorok felé vezető út. L. Tanorok. Téglagyár martja ~, -hoz. L. Omlás. Téglagyár1 ~ (É, 60). Téglagyár2 ~, -hoz (Ds, sz, r, 61) – 1994: Téglagyár (Fb) – A Téglagyár épülete melletti terület. L. Téglagyár1. Téglagyár hídja ~ (H, 69) – 2002: Pod peste râul Niraj Valea (MOR) – A Fa híd lerombolódása (1970-ben) után épült a Nyárádon át a Téglagyár fele vezető úton. Teknős Tekenyős -be (Ds, sz, r, e, 186) – 1851: a Jobbágyfalvi Tekenyős nevű erdő (HL), 1893: Tekenyős (Kat). 1935: Techeniş (Kat).1994: Tekenyős (Fb) – A helynév
figyelembe véve az objektum jellemzőit valószínüleg a tekenő/tekenyő ’kerek, sekély talajmélyedés’ fn-nek az -s képzős származéka (FöNESz, Tekenős szócikk) Teknős erdeje Tekenyős erdeje, -be/-re/Tekenyős erdeibe/Tekenyős erdeire (Ds, e, 185) - A Tekenyős nevű helyhez tartozó erdőrész. L. Teknős Temető1 ~, -re (Do, sz, r, 72) – 1994: Temető – A Temető melletti földterületeket jelöli a név. – Nagy Temető. Temető2 ~, -re (Te, 73) – Nagy Temető, Temető-oldal. Temető alatt* – 1994: Temető alatt, Temető alja (Fb). Temetői csorgó ~, -hoz (F, 87) – A Temető1, ill. a Temető2 mellett található csorgó. Temető-láb ~, -ba (Ds, sz, r, 86). Temető-oldal ~, Temető-ódal, -ba – 1994: temető oldal (Fb). L. Temető. Tövis-domb ~, -ra (D, sz, r, 190) – Huggyó-domb. Üvöltő* – 1590: fel az wuolto Bircz vtaig (SzTA) – 1851: mely a Jobbágyfalvi Üvöltő nevű szántok aljára rakatott (HL). Vasút ~, (V, 133) – 1994: Vasútnál (Fb). Vágott pataka útja ~, -ra (Út, 161) – A Vágott patakához vezető út. L. Vágott pataka2. Vágott pataka1 ~ (P, 160) – Valamikor erdős területen folyt, az erdőt kivágták. Vágott pataka2 ~, -ba (Ds, sz, r, 160) – 1994: Vágott pataka (Fb) – A Vágott pataka1 mentén levő földterület. L. Vágott pataka1. Vizek köze ~, Vizek közi (S, sz, 165) – 1893: Vizekköze (Kat). 1935: Intre apele (Kat). 1994: Vizek köze, Vizeközt, Vizekközt (Fb) – A Nyárád és a Malomárok között rész. Vizen erről ~, ~ (S, sz, 83) – Egy, a Nyárád mellett elterülő földterületnek, a Nyárád által elválasztott falu felöli része. Vizen túl ~, ~ (S, sz, 84) – Egy, a Nyárád mellett elterülő földterületnek a Nyárád által elválasztott a falu helyzetéhez viszonyított tulsó része. Vörös Veres,Veress, -be (Ds, sz, r, 149) – A talaj színéről (vörös) kapta a nevét. Zsigmond orotvánja ~, -ba (Ds, sz, r, 175) – Zsigmond = a hely egykori tulajdonosára utaló névrész. L. Orotván.
Bibliográfia Felhasznált szakirodalom: • DÉNES-MÁK László, A jobbágyfalvi római katolikus egyházközség története, Orosháza, 2008. • FÁBIÁN Pál – FÖLDI Ervin – HŐNYI Ede, A földrajzi nevek helyesírása, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998. • HOFFMANN István, Helynevek nyelvi elemzése, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007. • KÁLNÁSI Árpád, A fehérgyarmati járás földrajzi nevei, Debrecen, 1984. • KÁZMÉR Miklós, A „falu” a magyar helynevekben (XII-XIX. század), Budapest, 1970. • Vadrózsák, KRIZA János székely népköltési gyűjteménye FARAGÓ József gondozásában, Budapest, 1975. • ORBÁN Balázs, Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból, IV., Pest, 1870, 83. • SZABÓ T. Attila, A helynévgyűjtés jelentősége és módszere = Nyelv és múlt – válogatott tanulmányok, cikkek, III, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972. • SZABÓ T. Attila, A magyar helynévkutatás a XIX. században = Nyelv és település, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988. • SZABÓ T. Attila, A magyar helynévadás történetéhez = Nyelv és múlt – válogatott tanulmányok, cikkek, III, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972. • SZABÓ T. Attila, A személynevek helyneveinkben = Nyelv és település, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988. • SZABÓ T. Attila, Az „Erdélyi Helynévtörténeti Adattár” és az erdélyi helynévkutatás néhány kérdése = Nyelv és múlt – válogatott tanulmányok, cikkek, III, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972. • SZABÓ T. Attila, Miért és hogyan gyűjtsünk helyneveket? = Nyelv és múlt – válogatott tanulmányok, cikkek, III, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972..
• SZABÓ T. Attila, Miről beszélnek a helynevek? = Nép és nyelv – válogatott tanulmányok, cikkek, IV. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980.
Szótárak és rövidítésük: • BENKŐ Loránd, A Nyárádmente Földrajzinevei, A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadása, Budapest, 1947. •
EMSzT = SZABÓ T. Attila, Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, III-VIII. köt., Budapest-Bukarest, 1993.
•
FöNESz = Kiss Lajos, Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára, I-II. köt, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.
•
MÉKsz1 = Magyar Értelmező Kéziszótár, szerk. PUSZTAI Ferenc, Akadémiai Kiadó, 2003
•
MÉKsz2 = Magyar Értelmező Kéziszótár, szerk. JUHÁSZ József, SZŐKE István, O. NAGY Gábor, KOVALOVSZKY Miklós, Akadémiai Kiadó, Budapest
•
MNyÉSz = A Magyar Nyelv Értelmező Szótára, szerk. BÁRCZI Géza és ORSZÁGH László, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959.
•
MT = SZINNYEI József, Magyar Tájszótár, kiadja a Hormánszky Viktor Könyvkereskedése, 1893.
•
ÚMT = Új Magyar Tájszótár, szerk. B. LŐRINCZI Éva, Akadémiai Kiadó
•
SzMA = SZABÓ M. Attila, Erdély, Bánság és Pártium történeti és közigazgatási helységnévtára, II. köt., Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003.
•
SzTa = Maros – Torda megye, SZABÓ T. Attila gyűjtéséből közzéteszi HAJDÚ Milhály és SÓFALVI Krisztina, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2005.
Levéltári forrásaim és rövidítésük: • CsHL = Csíkfalva adóközségének határleírása – Vărgata, Descrierea hotarului, Directia Generală a Archivelor Statului, Tg. Mureş, Fond. Colecţia de evidenţă cadastrală, nr. actului 4715, anul 1851.
• Fb = Declaraţii de teren agricol pe propria răspundere. Comuna Vărgata. Sat Valea, I-III (A földosztás utáni földbevallások), 1994. • (FbIII = földbevallások a földosztás után, Declaraţii de teren agricol pe propria răspundere. Comuna Vărgata. Sat Valea. III (Străinaşii), 1994) • HL = Határ Leírása Jobbágy falva Adókőzségnek – Valea, Descrierea hotarului, Directia Generala a Archivelor Statului, Tg. Mures, Fond. Colecţii de evidenţă cadastrală, nr. inventar 986, nr. actului 4627, an 1851. • Kat = Jobbágyfalva adóközség katasteri telekkönyve – Registru cadastral financiar, Valea, Directia Generala a Archivelor Statului, Tg. Mures, Fond. Colecţii de evidenţă cadastrală, nr. inventar 986, nr. actului 4628, an 1893. • Kat = Jobbágyfalva adóközség katasteri telekkönyve – Registru cadastral financiar, Valea, Directia Generala a Archivelor Statului, Tg. Mures, Fond. Colecţii de evidenţă cadastrală, nr. inventar 986, nr. actului 4629, an 1893. • Kat = Jobbágyfalva adóközség katasteri telekkönyve – Registru cadastral financiar, Valea, Directia Generala a Archivelor Statului, Tg. Mures, Fond. Colecţii de evidenţă cadastrală, nr. inventar 986, nr. actului 4637, an 1935. • MOR = Inventarul bunurilor care aparţin domeniul public al comunei Vărgata =.Monitor oficial al României, Anul XIV, nr. 686, Partea I, Legi, Decrete, Hotărâri şi alte acte, Marţi, 17 septembrie, 2002. Anexa Nr. 91.
