Jelentés
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
2003. évi tevékenységérıl
Pécs, 2004. Február 10.
Dr. Iványi Ildikó igazgató
Összeállította: Závoczky Szabolcs természetvédelmi igazgatóhelyettes
Tartalomjegyzék 1. Személyi állomány 2. Területi adatok 2.1. Védett és védelemre tervezett területek 2.2.Saját vagyonkezeléső területek 2.3. Terület nélküli értékek 3. Kutatás és monitorozás 3.1. Kutatás 3.2. Monitorozás 4. Kezelési tevékenység 4.1. Kezelési tervek 4.2. Élıhely fenntartás 4.3. Élıhely rehabilitáció 4.4. Fajvédelem 4.5. Saját állatállomány 4.6. Vadászterületek 4.7. Halászati vízterek 5. Jogi tevékenység 5.1. Hatósági eljárások 5.2. Bírságok 5.3. Büntetı ügyek 5.4. Polgári perek 6. İrszolgálat 7. Költségvetés és vagyon 7.1. Kiadások 7.2. Bevételek 7.3. Vagyon 7.4. Épületek 7.5. Eszközök 8. Bemutatás, oktatás, PR 8.1. Turisztikai infrastruktúra 8.2. Kiadványok 8.3. Látogatottság 8.4. PR 9. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel (Csak szöveges értékelés) 10. Külföldi együttmőködés 11. Ellenırzés 12. Fontosabb célkitőzések a következı évre (Csak szöveges értékelés)
2
1. Személyi állomány 2003 évben az Igazgatóság személyi állománya 5 fı köztisztviselıi létszámmal bıvült. A szőkös bérkeret miatt a megbízásos jogviszonyban dolgozók létszáma 12 fıvel csökkent. A létszámbıvítés keretében tájvédelmi, erdészeti, mezıgazdasági szakfelügyelıi, és természetvédelmi ıri státuszok kerültek betöltésre. A létszámbıvítés során felsıfokú végzettségő és szakmai diplomával rendelkezı személyek kerültek a DDNPI állományába. Sajnos továbbra is létszámhiányos az erdészeti osztály, ahol a folyamatosan növekvı vagyonkezelıi feladatok megkövetelik a személyi állomány bıvítését elsısorban a Nemzeti Park Somogy megyei erdıterületein. Továbbra is bıvítést igényel a természetvédelmi ırszolgálat. Az év végével a Dél-Balatoni területek 1 fı státusszal átadásra kerültek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz. A köztisztviselıi létszámkeret szőkössége miatt továbbra is kénytelenek vagyunk megbízásos jogviszonyban foglalkoztatni a szakfelügyelıi és a vagyonkezelıi tevékenységet ellátó személyi állomány egy részét. (erdészeti, vadgazdálkodási, tájvédelmi szakterületen) Nem történt elırelépés a személyi állomány - és ezen belül is elsısorban a természetvédelmi ırszolgálat - gépjármő ellátottságának tekintetében. A meglévı jármőpark zöme 1999-bıl származó Lada Níva gépjármőbıl áll, aminek fenntartása és folyamatos karbantartása meglehetısen nagy költséggel jár.
2. Területi adatok 2.1. Védett és védelemre tervezett területek 2003 évben folytattuk a védelemre tervezett területek védetté nyilvánításának elıkészítését. Elkészült a Szekszárd-Geresdi Tájvédelmi körzet (7500 ha) és a Mecsek hegység nyugati területének (10 000 ha) természetvédelmi kezelési terve és lefolytattuk a Dél-Balatoni Nádasok Természetvédelmi Terület védetté nyilvánítása során a hatósági egyeztetı tárgyalásokat. Szintén befejeztük a Kisszékelyi-dombság Természetvédelmi Terület kezelési tervének elkészítését így 2004-ben sor kerülhet a hatósági egyeztetı tárgyalásokra. A védetté nyilvánítást továbbra is lassítja az eljáráshoz szükséges természetvédelmi kezelési tervek és egyes esetekben a területi kutatási adatok hiánya. Szükséges lenne a korábban védetté nyilvánított területek fokozottan védett területeinél egyes esetekben a fokozott védelem alóli feloldás, mivel a védetté nyilvánítások során a hullámtéri nemesnyarasok egy része indokolatlanul kapott fokozottan védett státuszt.
3
1. Személyi állomány szakképzettség alapfokú
középfokú
23
dolgozók (fı)
köztisztviselı
Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó
angol alapfok: 10 fı angol középfok: 9 fı angol felsıfok: 2 fı 53 német alapfok: 3 fı német középfok: 4 fı német felsıfok: 1 fı
3
szerzıdéses
Összesen
nyelvismeret (fı/nyelvek száma)
felsıfokú
7
0
33
angol középfok: 2 fı angol felsıfok: 1 fı 3 német középfok: 1 fı német felsıfok: 1 fı
56
továbbképzések, 2003-ban szerzett vizsgák, diplomák Hulladékgazdálkodás, Halászati szakmérnök: 1 fı Környezetvédelmi szakjogász: 1 fı Tájgazdálkodási mérnök: 1 fı
4
2.2.Saját vagyonkezeléső területek Erdık Az Igazgatóság vagyonkezelésében lévı erdık területének (7800 ha) nagysága 40 hektárral bıvült 2003-ban. Tovább folytattuk a tájidegen és ültetvényszerő erdık átalakítását az év során biztosított közel 45 millió forintos KAC vagyonkezelési támogatás segítségével. Biztató, hogy a felterjesztett KAC fejlesztési pályázatainkon összesen 31 millió forintot nyertünk erdészeti élıhelyrekonstrukciókra, aminek felhasználása 2004-ben történik meg. Tovább folytattuk az erdészeti célú vadkármonitoringot amibıl egyértelmően megállapítható hogy továbbra is jelentısen túltartott létszámú vadállomány fordul elı a Dél-Dunántúli erdıkben. A gazdálkodókkal közösen kezdeményeztük a vadállomány csökkentésére vonatkozó intézkedéseket a régióban. A körzeti erdıtervek készítése során 6 körzetben közel 15 ezer ha védett erdıterületet érintı erdıtervezési munkában érvényesítettük a természetvédelem érdekeit. Két erdészeti részvénytársasággal (SEFA Rt., MEFA Rt.) elıkészítettük mintegy 1000 ha - a természetvédelem számára különösen fontos - erdıterület cseréjét, ami elısegíti az értékes területek további tömbösítését és egységes természetvédelmi kezelését. Gyepek Gyepterületeink legértékesebb részein tovább folytattuk a saját állatállománnyal történı kezelés feltételeinek kialakítását. Ma már 5 területen (3 ártéri gyep, 2 homoki gyep) rendelkezünk saját állatállománnyal. 2003 évben KAC fejlesztési pályázatból (18 millió Ft) a Dél-Mezıföldi Tájvédelmi Körzetben saját állatállomány (mangalica 88 egyed) kialakítása és az infrastruktúra fejlesztése történt meg. Nádasok, vizes élıhelyek Tovább folytattuk a korábban megkezdett élıhely-fenntartási és rehabilitációs programokat, amelyek közül kiemelkedik a Holland Pin-Matra támogatásból megvalósuló Riha-tó holtágrehabilitáció elsı üteme (15 millió Ft). Elkészült a Barcsi Borókás láptavainak vízellátását biztosító mőszaki beavatkozás, de a kifejezetten aszályos év során nem sikerült teljes mértékben biztosítani a tavak feltöltését.
Szántók A védett területek közé beékelıdött szántók átalakítását tovább folytattuk gyepterületek kialakításával, illetve erdıtelepítések segítségével.(4 ha erdı a Közép-Dráva TE-ben, 8 ha gyep a Dél-Mezıföldi TK területén), A zárvány szántóterületeken történı erdısítéseket szinte teljesen leállította az FVM pályázatok forráshiánya. A zárványterületek szántó mővelési ágban tartásának a DDNP területén természetvédelmi indoka nincs.
5
2.1. Védett és védelemre tervezett területek
Védett Száma (db) Kiterjedése (ha)
Ebbıl fokozottan védett (ha)
Változás a tárgyévben (ha)
Védelemre tervezett Száma (db)
Kiterjedése (ha)
Nemzeti Park
1
49 376
14 663
Tájvédelmi Körzet
4
33 830
3 619
4
52 000
Természetvédelmi Terület
20
4 634
341
32
21 000
Ex lege védett láp
108
8 443
Összesen
133
96 283
36
73 000
3
44 879
Ramsari Bioszféra Rezervátum Világörökség Európa Diploma NATURA 2000 Bird Direktíva NATURA 2000 Habitat Direktíva
18 623
0
6
2.2. Saját vagyonkezeléső területek
Mővelési ág
Tárgyévben vásárolt terület (ha)
Összkiterjedése vagyonkezelésben és tulajdonosi jog gyakorlásásval (ha)
Saját használatban
Haszonbérbe (hasznosításba) adva
ha
%
ha
%
Szántó
2
1 647
624
38
1 023
62
Gyep
18
5 899
2 862
49
3 037
51
Kert
0
Szılı
3
0
0
3
100
0
Gyümölcsös
0
3
3
100
0
Nádas
32
549
549
100
0
111
106
95
5
5
7 726
7 725
100
0
0
874
864
99
10
1
16 811
12 736
76
4 075
24
Halastó Erdı
84
Kivett Összesen
137
7
2.3 . Terület nélküli értékek Objektum
Regisztrált összesen (db)
Ebbıl a tárgyévben regisztrált (db)
Természeti Emlék
0
0
Forrás
0
0
Barlang
170
50
Víznyelı
0
0
Kunhalom
13
7
Földvár
137
72
609 (24 település)
0
Egyedi tájérték
2.3. Terület nélküli értékek Tovább folytattuk a Nyugat-Mecsekben és a Villányi-hegységben lévı barlangok felmérését és kataszterezését, több barlangkutató egyesület bevonásával. A földvár és kunhalom kataszterezés befejezıdött (176 db.), csak kiegészítı információk, adatok beszerzése maradt erre az évre. Továbbra sem megoldott az egyedi tájértékek kataszterének elkészítése. A védett területek kezelési tervének készítése során kerültek felmérésre újabb települések(Kelet-Mecsek TK, Szekszárd-Geresdi dombság TK), de ez alig néhány községet jelent. A mőködési területünkön lévı települések magas száma miatt az egyedi tájértékek elkészítésének befejezése csak a távoli jövıben valósítható meg. A kataszter elkészítésének továbbra sincs meg az anyagi fedezete a saját felmérésre a dolgozók nagy leterheltsége miatt nem kerülhet sor.
8
3. Kutatás és monitorozás 3.1. Kutatás 2003 évben alapozó felmérések és kutatások folytak a gemenci fokrehabilitációkkal kapcsolatban (Vén-Duna, Lassi-tó, Kerülı-Duna), a Barcsi-borókás leégett területén, a Győrősi löszvölgyek (Dél-Mezıföld) tátorjános élıhelyein, valamint a Villányi hegységben is. Erdıterületeken 2003-ban az alábbi témában folytak kutatások: • vadkármonitoring • erdırezervátumok • természetközeli erdıgazdálkodás (Pro Silva) A kijelölt erdırezervátumokban mindenhol eseménykövetı monitorozás folyik, ezeket az MTA ÖBKI koordinálja.
A kutatási programok közül az alábbi feladatokat tartjuk a legfontosabbnak: • • • •
kezelési tervek, védetté nyilvánítások megalapozását szolgáló kutatások élıhely rehabilitációk, élıhely rekonstrukciók megalapozása faj- és élıhely védelmi feladatokban közvetlenül hasznosítható monitoring, természetvédelmi kezelést megalapozó kutatások
3.2. Monitorozás Természetvédelmi monitoring keretében folytattuk Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer és a Dráva-monitoring (Novo-virjei vízi erımő hatásterülete) mőködtetését. A Dráva-monitoring keretében összegyőjtött adatok alapján 2004 évben összefoglaló ökológiai állapotértékelést készítünk a Drávával kapcsolatos újabb kormányhatározat elıkészítése során. Tovább folytattuk a védett területeken a vadkár monitoringot, aminek keretében 24 mintaterület vizsgálunk.
9
3.1. Kutatás No.
Kutatási projekt megnevezése
Összeg (e Ft)
A kutatást végzı szervezet/magánszemély
1
Kiszékelyi-dombság
1300 DDNPI koordináció
2
Nyugat-Mecsek
1800 DDNPI koordináció
3
Zádori fáslegelı
170 DDNPI koordináció
4
Baltoni-nádasok
140 DDNPI koordináció
5
Pécsi-sík
6
Kisszentmártoni-erdı
200 DDNPI koordináció
7
Vágyom-völgy
620 DDNPI koordináció
8
Dunaszekcsıi-löszfal
9
Tenkes-hegy
340 DDNPI koordináció
10
Nemzeti Park
970 DDNPI koordináció
35 DDNPI koordináció
40 DDNPI koordináció
Az eredmények rövid ismertetése A védetté nyilvánításhoz szükséges dokumentáció elkészítése A védetté nyilvánításhoz szükséges dokumentáció elkészítése A védetté nyilvánításhoz szükséges dokumentáció elkészítése A védetté nyilvánításhoz szükséges dokumentáció elkészítése A védetté nyilvánításhoz szükséges dokumentáció elkészítése A védetté nyilvánításhoz szükséges dokumentáció elkészítése A védetté nyilvánításhoz szükséges dokumentáció elkészítése A védetté nyilvánításhoz szükséges dokumentáció elkészítése A védetté nyilvánításhoz szükséges dokumentáció elkészítése
kezelési terv megalapozó kezelési terv megalapozó kezelési terv megalapozó kezelési terv megalapozó kezelési terv megalapozó kezelési terv megalapozó kezelési terv megalapozó kezelési terv megalapozó kezelési terv megalapozó
Kezelési terv megalapozó dokumentáció elkészítése.
10
3.2. Monitorozás No.
Monitorozási projekt megnevezése
Összeg A monitorozást végzı (e Ft) szervezet/magánszemély 1900 Juhász Magdolna, Dénes Andrea,Kevey Balázy, Csete Sándor
Az eredmények rövid ismertetése cönológia felvételek erdıtársulásokban (főz-nyár ligetek, égerligetek, tölgy-kıris-szil ligeterdık, égeres mocsárerdık), asszimilációs felület mérése, fajmonitoring (kockás liliom, szibériai nıszirom) három feltételezett hatásterületen az állományok változásainak nyomonkövetése, 3 év alatt közel 300 felvétel
1
Dráva-monitoring- Botanika
2
Dráva-monitoring- Bogarak
3
Dráva-monitoring - Denevérek
4
Dráva-monitoring - Halak
5
Dráva-monitoring - Kétéltőek
800 Kovács Tibor
6
Dráva-monitoring - Kisemlısök
900 Horváth Gyızı
rágcsálók és rovarevık monitoringja, bagolyköpet vizsgálatok a feltételezett hatásterületen 3 év alatt 450 felvétel
7
Dráva-monitoring - Kisragadozók
900 Heltai Miklós, Szemethy László
8
Dráva-monitoring- Lepkék
9
Dráva-monitoring- Madarak
800 Fenyısi László
kisragadozók faunisztikai vizsgálata és monitoringja a feltételezett hatásterületen 3 év alatt 450 felvétel napali és éjszakai nagylepke közösségek viszgálata a feltételezett hatásterületen 3 év alatt 1250 felvétel madárfaunisztikai megfigyelések, vizi-, parti és erdei közösségek monitoringja, fehér gólya monitoring a feltételezett hatásterületen 3 év alatt 250 felvétel
10
Dráva-monitoring - Puhatestőek
800 Héra Zoltán
11
Dráva-monitoring- Zooplankton
800 Körmendi Sándor
1200 Bérces Sándor, Rózner György 800 Dombi Imre
1800 Sallai Zoltán, Majer József
1200 Ábrahám Levente
futóbogár közösségek vizsgálata talajcsapdával a feltételezett hatásterületen 3 év alatt 1200 felvétel denevérfaunisztikai vizsgálatok erdıs élıhelyeken, épületlakó denevérek felmérése a feltételezett hatásterületen 3 év alatt 250 felvétel Dráva és mellékvizeinek halfaunisztikai felmérése a feltételezett hatásterületen 3 év alatt 1400 felvétel a mintaterület kétéltőfauna felmérése, monitoringja, peterakó helyek felmérése a feltételezett hatásterületen 3 év alatt 450 felvétel
csiga és kagylómonitoring a Dráván és árterén a feltételezett hatásterületen 3 év alatt 450 felvétel rák- és kerekesféreg monitoring a feltételezett hatásterületen 3 év alatt 750 felvétel
11
12 Dráva-monitoring - Szitakötık
800 Tóth Sándor
13 Dráva-monitoring - Tegzesek
800 Uherkovich Ákos
14 Dráva-monitoring - Vidra
450 Lanszki József
15 NBmR- Ürge 16 NBmR- Hód
50 Buchert Eszter 150 Bozsér Orsolya
szitakötı közösségek monitoringja imágók, lárva és exuvium megfigyelésével ill. győjtésével tegzes közösségek vizsgálata a feltételezett hatásterületen 3 év alatt 1350 felvétel vidra állományfelmérés és monitoring a feltételezett hatásterületen 3 év alatt 550 felvétel ürgemonitoring lyukszámlálás módszerével Gemencbe visszatelepített hódállomány nyomonkövetése Aster sedifolius, Astragalus vesicarius, Crocus heuffelianus, Crocus reticulatus, Crocus tomassinianus, Daphne mezerum, Gentiana pneumonanthe Himantoglossum caprinum, Iris sibirica, Menyanthes trifoliata, Ophrys insectifera, Osmunda regalis, Pulsatilla pratensis fajok monitoringja a vonatkozó protokolok alapján
17 NBmR - Védett növényfajok
85 Márkus András, Parrag Tibor, Buchert Eszter
18 NBmR- Élıhely-térképezés
580 Márkus András,
Somogybabod, Mızs-Bogyiszló ÁNÉR mintanégyzet elkészítése
19 NBmR - Erdırezervátumok projet nagygomba monitoring 20 NBmR- Kisemlısök 21 NBmR - Kétéltő, hüllı 22 NBmR - Egyenesszárnyú mon. + Magyar tarsza 23 NBmR - Denevér barlangi telelı csoportok
155 Pál-Fám Ferenc
Bükkhát és Kıszegi-forrás erdırezervátumok nagygomba monitoringja
210 Horváth Gyızı 300 Puky Mikós, Dudás György 100 Szövényi Gergely
Élvefogó csapdázás és bagolyköpet vizsgálatok Egyedszámvizsgálat, fajlista Populációméret vizsgálat
100 Somogyvári Orsolya, Dombi Imre
Populációméret vizsgálat
12
4. Kezelési tevékenység 4.1. Kezelési tervek 2003-ban 12 védett terület kezelési tervét (A+B+C fejezet) készítettük el. Elsıbbséget élveztek a védelemre tervezett tájvédelmi körzetek (Szekszárd-Geresdi TK, Mecsek TK) és természetvédelmi területek (Kisszékelyi dombság TT, Kisszentmártoni láperdı TT). A kezelési tervek készítése során az egyik legfontosabb szempont a védett területek egységes térinformatikai rendszerének a kialakítása. Ennek keretében a jelenleg védett területek közel 60%-ának térinformatikai adatbázisa került kiépítésre, ahol digitális alaptérképek és a hozzájuk kapcsolt adatbázisok segítik a gyakorlati természetvédelmi munkát.
4.2. Élıhely fenntartás Az vizes élıhelyek esetében problémát jelentett az aszályos idıjárás, ami a somogyi lápvidéken és a Dél-Mezıföldi területeken néhol teljes vízhiánnyal járt. Az élıhelyek fenntartása érdekében több alkalommal kezdeményeztük a vízkormányzási lehetıségek újragondolását a jövıre vonatkozóan. A legelı állatállomány létszámának drasztikus csökkenése miatt a mozaikos szerkezetben elhelyezkedı kisebb gyepterületeinken saját magunk végezzük az élıhelyfenntartási feladatok jelentıs részét. 2003-ban is több mint 500 ha területen folyt a bérlık által bejelentett biogazdálkodás. Igazgatóságunk 350 ha gyepterületen folytat biogazdálkodást.
4.3. Élıhely rehabilitáció Tovább folytattuk a korában megkezdett vizes élıhely rehabilitációkat, aminek keretében gemenci mellékágak és holtágak, rehabilitációja valósult meg vagy van folyamatban és elıkészítés alatt. Elıkészitettük a Világbank által támogatott Dunai Tápanyagcsökkentési Program 2004-es indítását ahol a teljes Al-Dunai terület vízügyi rehabilitációja kerül megtervezésre és kivitelezésre 2004 és 2008 között mintegy 3,5 milló dollár összköltséggel KVVM önrész biztosítása mellett. Itt is különös figyelmet fordítunk a különbözı érdekek (tulajdonos, területkezelı, hatóságok) megfelelı egyeztetésére és a szakszerő lebonyolításra. Feltétlenül problémának érezzük, hogy a rehabilitációk szakmai elıkészítésére (kutatások, tervezés, környezeti hatásvizsgálat) nincsenek megfelelı források és pályázati helyek. Kiemelt feladatot jelent az erdészeti élıhelyrehabilitációk folytatása. Itt a saját vagyonkezelésben lévı erdıterületek legértékesebb részein (Nyugat-Dráva, Babócsai Mérus erdı) a Pro Silva erdıgazdálkodási módszert vezettük be. Tovább folytattuk a Dél-Mezıföldi Tájvédelmi Körzetben megkezdett tátorjános és zergebogláros élıhelyek rehabilitációját. A Szársomlyó Természetvédelmi Területen KAC fejlesztési pályázat (13 millió Ft.) segítségével a bálványfa visszaszorításának elsı üteme kezdıdött meg.
13
4.1 Kezelési tervek No. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26
A védett vagy védelmre tervezett terület neve Csokonyavisontai fás legelı TT Dunaszekcsıi löszfal TT Kisszentmártoni láperdı TT Kıszegi-forrás Erdırezervátum Jakab-hegy TT Látrány-puszta TT Melegmány-völgy TT Barcsi borókás (NP része) Szekszárd-Geresdi-dombság TT Vágyom-völgy TT Nemzeti Park (dunai, drávai szakasz) Kelet-Mecsek (leendı Mecsek TK része) Kisszékely-dombság TT Mohácsi történelmi emlékhely TT Dél-Mezıföld TK Pintér-kert TT Tenkes-hegy TT Szentegáti-erdı TT Szársomlyó TT Nyugat-Mecsek (leendı Mecsek TK része) Balatoni nádasok TT Pécsi-sík TT Zádori fás legelı TT Fekete-hegy TT Baláta-tó Erdırezervátum Zselic TK
A tervezési terület nagysága (ha)
Megalapozó dokumentáció (+,-)
437 7 553 154 223 224 720 3532 8246 383 49470 9248 2592 8 7577 2 736 235 224 9800 181 686 153 95 414 9046
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Részletes természetvédelmi kezelési terv (+,-) + + + + + + + + + + + -
"C" fejezet, jogszabály melléklete (+,-) + + + + + + + + + + -
14
4.2. Élıhely fenntartás No.
A terület megnevezése
Típusa/jellemzése
1.
Béda-Karapancsa
2.
Béda-Karapancsa
3.
Duna-Dráva Np drávai szakasza
4.
Duna-Dráva Np drávai szakasza
5.
Duna-Dráva Np drávai szakasza
6.
Dél-Mezıföldi TK
7.
Dél-Mezıföldi TK
8.
Duna-Dráva Np drávai szakasza
9.
Duna-Dráva Np dunai szakasza
10.
Duna-Dráva Np dunai szakasza
Kölked községhatárban található ártéri rét, biokontroll ellenırzésre bejelentett, saját tulajdonban lévı, ıshonos magyar szürke szarvasmarha legeltetésével történı fenntartás Kölked községhatárban található ártéri rét, biokontroll ellenırzésre bejelentett, haszonbérbe adva, juhlegeltetéssel hasznosítva Barcs községhatárában található ártéri rét, biokontroll ellenırzésre bejelentett, saját tulajdonban lévı, ıshonos magyar szürke szarvasmarha legeltetésével történı fenntartás Berzence és Somogyudvarhely községhatárban haszonbérleti szerzıdéssel hasznosított nedves legelı és kaszálórét szarvasmarha legeltetéssel Babócsa, Bolhó községhatárban haszonbérbe kiadott területen bejelentett biogazdálkodás folyik a szántó és gyep mővelési ágú területeken Nagydorog és Bikács községhatárban található homoki gyep, saját költségvetési keretbıl kaszálással hasznosítva Nagydorog községhatárban feltört gyep lucerna telepítéssel került visszagyepesítésre Gyékényes községhatárban található fokozottan védett gyepterület saját költségvetési keretbıl történı évi kétszeri kaszálása Tolna és Mözs községhatárban található nedves rét saját tulajdonban lévı, ıshonos magyar szürke szarvasmarha legeltetésével történı fenntartás Tolna és Mözs községhatárban a feltört gyep lucerna telepítéssel került visszagyepesítése
Az érintett terület nagysága (ha) 131
37 104
488 434 73 10 8 48 11
15
4.3. Élıhely rehabilitáció No.
A terület megnevezése
1
Vén-Duna rehabilitácó
2
Bédai vizes élıhely rehabilitációk
3
Tátorján élıhelyének rekonstrukciója
4
Típusa/jellemzése Vizes álphely rehabilitáció. Holtágat elzáró kıszórás eltávolítása, a holtágból táplálkozó további ágak kotrása, foktisztítás, az árvízkor kilépı vízmennyiség visszatartását szolgáló kisebb zsilipek építése. Foktisztítás, kisebb zsilipek építése, amellyel az elárasztások idıtartama növelhetı. Bölcskei-tátorjános és Leányvári-völgy területén a cserjésedı gyepben cserjeírtás valamint beékelıdött kisebb bálványfa folt letermelése.
Nagydorogi Szenes-legelı gyeprekonstukció A vedett területbe ékelıdı szántó újragyepesítése és gyepkezelés
5
Drávaszentesi-rét elárasztás
A gyepterület egy mélyebben fekvı részének újbóli elárasztása, nedves rét és mocsár élıhely kialakítása.
6
Óbányai gyeprekonstrukció
Mecseki egykori legelı és kaszálórét cserjésedésének felszámolása
7
Decsi Nagy Holt-Duna rehabilitáció
Foktisztítás, a fokot leszőkítı áteresz eltávolítása, ezáltal a teljes rendszer nagyobb mennyiségő vízhez juttatása. Az áteresz kiváltására híd építése.
8
Homoki gyep rehabilitáció a Barcsi borókásban
A homoki gyepre ültetett fekete fenyıültetvény eltávolítása.
9
Rigóci-tórendszer
10
Kistápéi láprét rekonstrukció
11
Németkéri Látó-hegy
12
Tengelici láp rekonstrukciós munkái
13
Dél-Mezıföldi erdırehabilitáció
Rontott erdıterületek rehabilitációja (akácos és erdei fenyves átalakítása)
14
Szársomlyó TT rekonstrukciója
Bálványfa visszaszorítása
15
DDNP ırtilosi erdık rehablilitációja
A Barcsi-borókásban lévı, a Rigóc-patakra épített tórendszer jó karba hozása, mőtárgyak felújítása, mederrendezés.
Az érintett terület nagysága (ha) 700 30 20 27 20 6 500 3 18
Cserjeírtás, láprét víszintjének szabályozása.
5
Homoki ékıhely és erdırehabilitáció
5
Láptisztítás, csejeirtás
4
Rontott erdıterületek rehabilitációja (akácos és átalakítása)
10 150 5
16
4. 4. Fajvédelem No.
A faj magyar neve
A tevékenység és az eredmények rövid ismertetése
1
Rétisas és fekete gólya
2
Fehér gólya
Az MME-vel közösen a fészkelı párok felmérése, szükség esetén fészekmagasító vagy mesterséges fészekalap kihelyezése.
3
Erdei béka és barna varangy
A Mecsekben Orfő területén a telelıhelyek és a szaporodóhelyek között vonuló állatok hálós terelése. MME-vel közös program.
4
Szalakóta
Dél-Mezıföld gyepterületein mintegy 100 db, a szalakóta számára megfelelı fészekodú kihelyezés, ezzel a területen valamikor fészekelı faj újbóli megtelepedésének elısegítése.
5
Tátorján
A löszpuszták mára már igen megfogyatkozott növényének védelme érdekében az élıhelyén cserjeírtást végeztünk és az állomány nagyságát folyamatosan monitorozzuk az NBmR-rel együtt.
6
Zergeboglár
7
Ürge
8
Énekesmadarak
9
Rétisas
Mőfészkek kihelyezés több tájegység terükletén is, a lehulott fészkek mesterséges fészekalappal történı megerısítése.
A Kistápéi-láprét területén a víz visszatartása és olyan szinten történı szabályozása, hogy az a növény növekedése szempontjából idelális legyen. Az állomány nagyságát folyamatosan monitorozzuk az NBmRrel együtt. A pogányi repülıtéren lévı populációnak a fejlesztéssel veszélyeztetett részének áttelepítése DélMezıföld TK-be Téli etetés minden tájegységen fıként az erdei élıhelyeken kihelyezett etetıkkel.
Téli etetés a Gemenci, Béda-Karapancsai és Tolnai tájegység területén.
17
4.5. Saját állatállomány Faj Szarvasmarha
Fajta Magyar szürke
Egyedszám Tárgyévi állománynövekedés (egyed) 241 28
Összesen:
241
28
0
0
racka
48
23
Összesen:
48
23
hucul
2
Összesen:
2
0
mangalica
88
88
Összesen:
88
88
ismeretlen
1
1
Összesen:
1
1
ismeretlen
7
7
Összesen:
7
7
Bivaly Juh
Ló
Sertés
szamár
kecske
Egyéb Összesen
387
147
18
4.6. Halászati vízterek No.
A halászati víztér megnevezése (ahol az igazgatóságé a halászati jog)
Kiterjedése (ha)
Riha-tó
31
Taplósi-holt duna
90
Összesen:
121
19
4.4. Fajvédelem A központi fajvédelmi programok keretében Igazgatóságunk koordinálása mellett elkészült a tátorján, a bánáti bazsarózsa és a haragos sikló fajvédelmi terve. A programok végrehajtása az elkövetkezı évek legfontosabb feladatai közé tartozik. Tovább folytattuk a védett területeken gazdálkodói vagyonkezeléssel érintett erdıkben a védett és fokozottan védett madárfajok (elsısorban rétisas és fekete gólya) fészkelı helyének védelmét. A profitorientált erdıgazdálkodással való egyik legjelentısebb ütközési felület a fészkelı helyek és környezetüknek megóvása. Folyamatosan egyeztettünk az illetékes erdıgazdálkodókkal bevonva a civil szervezetek (MME) képviselıt a védelmi munkába. A Szársomlyó TT területén újabb területeket szabadítottunk fel a becserjésedés alól a haragos sikló állomány élıhelyének megırzésére. Közös vidra LIFE programot készítettünk elı és adtuk be a Gödöllıi Szent István Egyetemmel a Tógazda RT-vel és a Somogy Természetvédelmi Szervezettel együtt a faj dél-dunántúli állományainak védelme érdekében. A belsı-somogyi láptavakon fészkelı cigányréce állomány megırzése érdekében felújítottuk a saját vagyonkezelésben lévı tavaink mőtárgyait és pályázatot készítettünk további rehabilitációk kivitelezésére.
4.5. Saját állatállomány Saját állatállományunk létszámát tovább növeltük a Dél-Mezıföli TK területén, ahol a Tolnai tájegységre jellemzı ıshonos cikta juh állományt alakítottunk ki. Az ártéri területeken a növekvı állatlétszámunk segítségével újabb területek kezelésére volt lehetıség. Nıtt az tenyészérett magyar szürke marha nıivarú állomány, így fokozatosan cseréltük le az elöregedett tehénállomány egy részét. Tovább növeltük a Barcsi Borókás területén lévı racka juh állományunkat és mangalica törzsállományt alakítottunk ki a Dél-Mezıföldön. A fejlesztések nagyobbik részét KAC forrásból kisebbik részét a NAKP pályázatán megnyert támogatási forrásból tudunk elvégezni.
4.6. Vadászterületek Az igazgatóság saját kezelésében lévı vadászterület nincs.
4.7. Halászati vízterek Halászati vízterületeinken fokozott ellenırzéseket folytattunk és kezdeményeztük a táj jellegét romboló építmények (stégek, bódék) eltávolítását és illegális hulladéklerakók felszámolását. A saját vagyonkezeléső Taplósi Holt-Duna extenzív halászati hasznosítását tovább folytattuk szelektív halászati módszerekkel. A Riha-tó különleges rendeltetéső halászati víz, részben madárrezervátum, részben génmegırzı (compó, sárkárász) céllal. Itt a természetvédelmi kezelés részeként szelektív halászat történik a nemkívánatos halfajok egyedszámának csökkentésére és kihelyezés a kedvezményezett fajok számának gyarapítására. Élıhelyrehabilitáció keretében megtörtént a befolyó árkok és a zsilipek felújítása és újabb vizes élıhelyek kialakítása is. Elıkészítettük a Gyótai-halastavak rehabilitációját, amelyre KAC fejlesztési pályázatból közel 15 millió Ft-ot tudunk fordítani 2004 évben.
20
5. Jogi tevékenység 5.1. Hatósági eljárások A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságon 2003 harmadik negyedévben két közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselı, a Hatósági és Jogi Osztály vezetıje és az Igazgatóság jogtanácsosa látta el a hatósági ügyek intézését ill. a szakhatósági hatáskörök gyakorlása feletti felügyeletet. A költségvetési szerveket érintı pénzügyi megszorító intézkedések következtében 2003 évben két megbízási szerzıdés alapján foglalkoztatott jogász szerzıdésének a felbontására került sor, holott a hatósági, szabálysértési hatáskörök gyakorlása, továbbá a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. tv. végrehajtásából adódó feladatok és további jogi-igazgatási feladatok ellátása igényelné további két fı foglalkoztatását. A Hatósági és jogi osztály vezetıje kizárólagos kiadmányozási jogkörébe tartozik a szabálysértési és büntetı eljárások, valamint a természetvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárások során keletkezett ügyiratok kiadmányozása. Átruházott jogkörben a jogtanácsos távollétében kiadmányozza a hatósági határozatok és szakhatósági állásfoglalások kialakítása során keletkezı ügyiratokat. A jogtanácsos kizárólagos kiadmányozási jogkörébe tartozik a hatósági határozatok és szakhatósági állásfoglalások kialakítása során keletkezı ügyiratok kiadmányozása. Átruházott jogkörben – a Hatósági és jogi osztály vezetıje távollétében – kiadmányozza a szabálysértési és büntetı eljárások, valamint a természetvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárások során keletkezett ügyiratokat.
Az egyes hatósági eljárások és azok problémái: Az Igazgatóság a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. tv. 38- 39 §§ értelmében hatóságként jár el ill. szakhatóságként közremőködik a védett természeti területre közvetlen kihatással lévı vagy azt közvetlenül érintı más hatósági eljárásokban. A természetvédelmi hatósági hatásköre ugyanakkor 166/1999. (XI. 19.) Kormányrendelet hatálybalépésével kibıvült a külterületeket, továbbá belterületek esetén védett természeti területeket, természeti területeket, egyedi tájértékeket érintı tájvédelmi szakkérdésekre is.
Birtokügyek és a tájvédelem problémái: Tájvédelmi szakhatóságként járunk el külterületek esetében – beleértve az un. zárt kerteket is a termıföld más célú hasznosítására irányuló eljárásokban, a Kormányrendeletben meghatározott estekben. Belterületek esetében a védett területek mellett ezen hatáskörünk érvényesülne az egyedi tájértékek és természeti területek esetében is. A hatósági eljárások során azonban problémát jelent ezek hiánya. A hatósági jogköröket illetıen bizonyos átfedések vannak az építésügyi igazgatás területével, a kiadott szakhatósági állásfoglalások tartalmát meg kell ismételni pl. a telekalakítási ügyekben is. Ez indokolná elsısorban az eljárások egyszerősítését, másodlagosan pedig a hatáskörök áttelepítését. Így a környezetvédelmi igazgatást érintı átszervezés során a kormányrendelet mellékletében szereplı hatósági eljárások közül – elsısorban az építési igazgatást érintıen javasoltuk a tájvédelmi hatáskörünk áttelepítését a környezetvédelmi felügyelıségekhez.
21
Élıvilágvédelmi ügyek problémái: Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs fajok jogállásának a védett állatok jogállásához hasonlóvá történı tételével megszaporodtak Igazgatóságunkon a riasztással és gyérítéssel kapcsolatos engedélyezési ügyek. A KvVM Természetvédelmi Hivatal vezetésével részt veszünk a gyérítés-riasztás engedélyezésének lehetıségérıl, módjáról, feltételeirıl kidolgozandó javaslat megfogalmazásában, amelyet az egységes jogalkalmazás érdekében alkalmaznánk. A jogalkalmazás során problémát jelent a fokozottan védett növény- és állatfajok élıhelye körüli korlátozás elrendelésének a lehetısége, tekintettel arra, hogy az e tárgyban született 25/2001. (VI.29.) Alkotmánybírósági határozat értelmében miniszteri rendelet hiányában a használati, gazdálkodási korlátozások bevezetése hatáskör túllépésnek minısül.
Hatósági ellenırzés a védett területeken, ill. védett természeti értékeket illetıen: Igazgatóságunk közös ellenırzéseket végez a Vízirendészettel, a Határırséggel, a Vám- és Pénzügyırséggel és a Rendırséggel, a védett területeken folytatott illegális tevékenységek (szabálysértések, bőncselekmények) visszaszorítása, felszámolása, és megelızése érdekében.
5.2. Bírságok Természetvédelmi bírságok A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által 2003-ben természetvédelmi bírság kiszabására 13 esetben került sor összesen 5.230.000,-Ft értékben. A természet védelmérıl szóló törvény hatályba lépése óta kiszabott és jogerıre emelkedett határozatok közül egy esetben nem került sor a bírság befizetésére ill. annak behajtására, figyelemmel arra, hogy az elkövetı külföldi (szlovén) állampolgár. Erre megoldást az adózás rendjérıl szóló 1990. évi XCI. törvény IV/A fejezetének módosítása jelenthet, amely lehetıvé teszi az Európai Közösségek adóügyi együttmőködése keretében a pénztartozások behajtását. Igazgatóságunk is javasolta a központi bírságleltár kialakítását és vezetését, melynek szükségességére és tartalmi elemeire javaslatot tettünk a Környezet- és Természetvédelmi Hatósági Szakmai Kollégium keretén belül.
Szabálysértési ügyek A szabálysértésekrıl szóló 1999. évi LXIX. törvény 80.§ (6) bekezdése értelmében, ha a külföldi az elıreláthatólag kiszabásra kerülı pénzbírság, illetıleg az eljárási költség fedezetéhez szükséges összeget nem helyezi letétbe, a szabálysértési hatóság az összeg erejéig az eljárás alá vont személy vagyontárgyait - a nélkülözhetetlen vagyontárgyak kivételével lefoglalhatja.
22
A kiszabott pénzbírságok végrehajtása során felmerülı probléma, hogy a belföldi elkövetıvel szemben a fenti rendelkezés nem alkalmazható, így azt arra is ki kellene terjeszteni. További gondot okoz az elkövetı nem fizetése esetén az adózás rendjérıl szóló 1990. évi XCI. törvény 94/I. § (2) bekezdése. Ennek értelmében, ha a pénzbírság adók módjára történı behajtása érdekében megkeressük az illetékes önkormányzatot, az önkormányzat az igazgatóságot - mint behajtást kérıt - kötelezheti a költségminimum megelılegezésére. Megjegyezzük, hogy ezen a probléma a természetvédelmi bírságok esetében is jelentkezik. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, mint szabálysértési hatóság, állami feladatot lát el; a természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt kirótt pénzbírság nem az igazgatósághoz folyik be, az esetek döntı többségében elıre láthatóan eredménytelen végrehajtási költségek minimumának megelılegezését nem tartjuk elfogadhatónak. Különösen méltánytalan ez a természetvédelmi szabálysértés miatt kirótt helyszíni bírság esetén, hiszen a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésérıl szóló 2002. évi LXII. törvény 21.§ (4) bekezdése értelmében a szabálysértés miatt eljáró más szervek által jogerısen kiszabott helyszíni bírságoknak a települési önkormányzat jegyzıje általi behajtásából származó bevétel 100%-a az önkormányzatot illeti meg. A fentiek elkerülése érdekében az igazgatóságot költségmentesség kell, hogy megillesse ezen eljárásokban.
5.3. Büntetı ügyek A büntetı ügyek körében a nagyobb jelentıségő ill. nagyobb közfelháborodást kiváltó ügyek közül a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területén belül az alábbi esetekben került sor jogerıs határozathozatalra 2003 évben: 1. Pécs Mecseki Kultúrparkban 1997 évben elkövetett természetkárosítás ügyében az elkövetı büntetıjogi felelısségre vonására került sor, egy példány barnamedve engedély nélküli elejtésért. A kártérítési eljárás folyamatban van, ugyanakkor a természetvédelmi bírság – a bőncselekmény és az elkövetı kilétének felderítése és a bizonyítási eljárás elhúzódása miatt – idıközben elévült. 2. A Pécs Tettye-Havihegyi természetkárosítás ügyében szintén sor került az elkövetı felelısségre vonására, a polgári per az okozott kár megtérítése iránt jelenleg folyik a Pécsi Városi Bíróságon. 3. Bírósági szakba ért a 2001. november 05. napján, az udvari határátkelınél talált védett és fokozottan védett madarak ügyében, természetkárosítás és lopás bőntettének alapos gyanúja miatt indított büntetıeljárás. Az ügyben a Mohácsi Városi Bíróság az illetékes, azonban a tárgyalást helyileg – a büntetıeljárásban résztvevık nagy számára tekintettel – a Baranya Megyei Bíróságon tartják.
23
5.4. Polgári perek A polgári perek egy része közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult. Ebbıl kettı az Igazgatóság által természetvédelmi bírságot kiszabó határozat ellen, egy az Igazgatóság által a védett természeti értékeket súlyosan veszélyeztetı tevékenységet megtiltó határozat ellen, egy pedig az Igazgatóságra kirótt földhasználati bírság ügyében. Egy ízben fizetési meghagyás kibocsátását kértük a területileg illetékes városi bíróságtól az Igazgatóság adósaival szemben. Ezen bírósági eljárások ill. jogorvoslati eljárások folyamatban vannak. Igazgatóságunkkal szemben korlátozási kártalanítás megfizetése, valamint tulajdonjogi igény érvényesítése iránti 1-1 perre került sor, azonban a felek egyezsége ill. a kereset módosítása folytán a perek megszőntek. Mindkét utóbbi esetben a peres eljárás jogalapja a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvénybıl és a földrendezı és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvénybıl, valamint azok jelenlegi gyakorlati alkalmazási problémáiból merülnek fel: Az 1992. évi II. tv-bıl (un. szövetkezeti átmeneti tv.), valamint az 1991. évi XXV. tv-bıl adódóan a földalapokba nem került földterületekre kisajátítási kötelezettség vonatkozik a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. tv. alapján. Ugyanakkor a földkiadó és földrendezı bizottságokról szóló 1993. évi II. tv.12/C § szerint ezen területeken a szövetkezet földhasználati joga megszőnik és a tulajdoni lapra a nemzeti park igazgatóságokat kell bejegyezni, mint a tulajdonosi jogok gyakorlóját. Ugyanakkor a jogszabály (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a földrészletek hasznosítása során befolyt ellenértéket az igazgatóság a jogosultak között, igényjogosultságuk arányában osztja fel. A kisajátítási kártalanítás összegének kifizetéséig pedig az igazgatóság a tulajdonosi jogok gyakorlása fejében évenként elıre a korlátozással arányban álló kártalanítást fizet az arra jogosultaknak. Ezen jogszabályi rendelkezésen alapulva, mint korlátozási kártalanítási igény, precedens értékő bírósági döntés születhet, amely valamennyi nemzeti park igazgatóságra kihatással lehet. Az Igazgatóság a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. tv. 78 § (1) bek-ben biztosított jogkörében megtiltotta a védett természeti értéket súlyosan veszélyeztetı tevékenységet és a természeti érték közvetlen ill. súlyos veszélyeztetésére tekintettel a határozatot a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánította. A határozattal szemben a gazdálkodó jogorvoslattal élt. A Baranya Megyei Bíróság ítéletében kimondta, hogy ezen hatáskörét az Igazgatóság jogerısen engedéllyel folytatott tevékenység esetén nem gyakorolhatja. Igazgatóságunk álláspontja szerint ezen hatáskör egy korábban engedélyezett tevékenység esetében is gyakorolható, amennyiben az engedélyezéskor nem ismert körülményekbıl adódóan a tevékenység sértheti ill. veszélyeztetheti a védett természeti értékeket. Ezen alapulva felettes szervünk útján az ítélet felülvizsgálatát kezdeményeztük a Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bíróságánál. Az utólagos gazdálkodási korlátozások elrendelését lehetıvé tevı jogszabály megalkotása – ezen probléma megoldását is elısegítendı – elengedhetetlenül szükséges lenne.
24
5.1 Hatósági eljárások Ügyek száma
Másodfokon helyben hagyva
Hatósági
479
Szakhatósági
3068
Egyéb (hatósági bizonyítvány, stb.) Összesen
4114 7661
Közigazgatási per új eljárás
3
3
0
megváltoztatv helyben hagy a 2
0
2
új eljárás 1
1
25
5.2. Bírságok Ügyek száma
Kiszabott bírság összege (e Ft)
Természetvédelmi bírság
13
5.230 e. Ft
Szabálysértési eljárás
46
635 eFt.
Helyszíni bírság
32
150 rFt.
5.3. Büntetı ügyek Feljelentések száma 1 2
Eredményes folyamatban folyamatban
Eredménytelen
Ügyek száma 7 db
Nyert
5.4. Polgári perek
Polgári perek
1nyert, 2 egyezség
Vesztett Folyamatban 1
3
26
6. İrszolgálat Igazgatóságunk területe tíz tájegységbıl áll, melyek átlagosan 2-4 ırkerületbıl állnak. Ezek a következık: Gemenc Tájegység /4 ırkerület/, Béda-Karapancsa Tájegység /3 ırkerület/, Kelet-Dráva Tájegység /2 ırkerület/, Közép-Dráva Tájegység /2 ırkerület/, Nyugat-Dráva Tájegység /2 ırkerület/, Mecsek Tájegység /6 ırkerület/, Dél-Mezıföld Tájegység /4 ırkerület/, Észak-Somogy Tájegység /2 ırkerület/ Zselici Tájegység /2 ırkerület/, SzekszárdGeresd Tájegység /2 ırkerület/. A Természetvédelmi İrszolgálat létszáma 29 fı. Felépítése a Szolgálati Szabályzatban elıirt hierarchiát követi: 1 fı ırszolgálat-vezetı, 1 fı ırszolgálatvezetı helyettes, 8 fı tájegységvezetı, 19 fı ırkerület-vezetı. Az Igazgatóságunk területén 54 polgári természetır mőködik közvetlenül a tájegységvezetık irányítása alatt. A polgári természetırök elsısorban a természetvédelmi ırök mellett járırözési, ellenırzési feladatokat látnak el, valamint a kezelési feladatokban vesznek részt /kaszálás, karbantartási munkák, stb./. A polgári természetıri szolgálat Gemenc, Béda-Karapancsa, és Dél-Mezıföld és a Mecsek Tájegység területén mőködik a legnagyobb létszámban. A Dél-Dunántúl geológiailag, geomorfológiailag, botanikailag, zoológiailag, valamint kultúrtörténeti szempontból rendkívül heterogén. Ezért a problémák tájegységenként különböznek: -Gemenc és Béda-Karapancsa Tájegységek: hasonló adottságokkal rendelkezı tájegységek /ártéri erdı/. Rendszeresen elıforduló problémaként jelentkezik az orvhalászat-orvhorgászat, falopások, valamint az erdészeti kezelıvel való folyamatos nézetkülönbségek és az ebbıl adódó következmények. -Dél-Mezıföldi Tájegység: A terület jellegébıl adódó /lösz-és homokpusztagyepek, homoki erdık/ problémák: gyepfeltörések, illegális legeltetés, védett növények győjtése, ürgeöntés, -Észak-Somogy Tájegység: területileg a legnagyobb kiterjedéső, és a legváltozatosabb / Boronka, Külsı- és Belsı-Somogy, Balaton déli part/. Itt elsısorban a tájvédelmi feladatok folyamatos ellenırzése, a balatoni nádasok megsemmisítése, partfeltöltések jelentenek gondot.A terület jelentıs része 2004 január 1-tıl a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. -Nyugat-Dráva Tájegység: A Nemzeti Park botanikailag legértékesebb területe. Itt az illegális fakitermelések, kavicsbányák és védett növények győjtése jelenti a legnagyobb gondot -Közép-Dráva Tájegység: 2003-ban a gyújtogatások és az aszály jelentették a legnagyobb kárt a területen. -Kelet-Dráva Tájegység: Itt található a fokozottan védett Szársomlyó TT, ami a magyar kikerics egyetlen élıhelye. Csak szakvezetıvel és engedéllyel látogatható. Problémát jelentenek a gyújtogatások, és az engedély nélküli siklóernyızés. -Mecsek Tájegység: hegyvidéki terület. Gondot a siklóernyızés és a turizmus által okozott terhelés jelent.
27
29 természetvédelmi ırbıl 15 fı rendelkezik szolgálati gépkocsival, ebbıl 1 Land Rover, 14 db Lada Niva. További 6 természetvédelmi ırnek tudtunk biztosítani szolgálati motorkerékpárt /3 db 50 cm3-es, és 3 db 125 cm3-es/. Valamennyi természetvédelmi ır rendelkezik km-kerettel, ez területnagyságtól függıen 800-1800 km között változik. Az ırszolgálat tagjai közül 14 fı saját gépkocsit kénytelen használni szolgálati célra, amelyek a nehéz terepviszonyok miatt állandóan javításra szorulnak, és a drága alkatrészárak, valamint a folyamatosan emelkedı üzemanyagárakat nem követı APEH üzemanyagnormák jelentıs terheket rónak a gépjármő tulajdonosára.
İrszolgálat
Létszám
Az egy fıre esı illetékességi terület (ha) Az egy fıre esı védett természeti terület (ha)
Középfokú végzettségő 14
Felsıfokú végzettségő 15
Összesen
Átlagosan
Minimum
Maximum
49896
3000
60000
3103
3000
9500
Helyszíni bírságok száma
32
Az igazgatóságra tett feljelentések száma
27
29
28
7. Költségvetés és vagyon 7.1. Kiadások Az Igazgatóság összes kiadása 2003. dec. 31.-én 963.123 e Ft. Ez a 2002. évi összes kiadáshoz képest 23,4%-kal magasabb. A mőködési kiadások a 2002. évihez képest 12,7%-kal növekedtek, a felhalmozási kiadások pedig 48,3% -kal növekedett. A mőködési kiadásokon belül a személyi juttatások és a járulékoknál tapasztalható növekedés a köztisztviselıi illetményemeléssel függ össze. A dologi kiadások 12,5%-os emelkedése, pedig a fenntartási, üzemeltetési költségek növekedésébıl adódik. A felhalmozási kiadásokon belül, a felújításokra az elızı év majd háromszorosát tudtuk fordítani, intézményi beruházási kiadások pedig 39.9%-kal emelkedtek. Az egyéb központi beruházások kiadásai pedig 2,5szeresére emelkedett a 2002. évhez képest.
7.2. Bevételek Az Igazgatóság összes bevétele 2003.decenber 31-én 1.001.055 e Ft. Ez a 2002. évihez képest 16,1%-kal több. A bevételeken belül a növekedést a 2002. évihez képest a felhalmozási bevételek 55,7%-os emelkedése okozta, amit a mőködési bevételek 16,6%-os csökkenése módosított. A mőködési költségvetés támogatásnövekedése 32%-os volt ami a személyi juttatások, és járulékok illetve a dologi kiadások emelkedése miatt van. A felhalmozási kiadások támogatása pedig 32,6%-kal emelkedett.
7.3 Vagyon Ez a tábla az összes immateriális javak és az összes tárgyi eszközök értékváltozásait tartalmazza. A 2002. évhez képest a vagyon nettó értékben 17,7 %-kal emelkedett. Az immateriális és tárgyi eszközök közül a gépek, berendezések és felszerelések, jármővek aránya növekedett nagyobb mértékben.
7.4 Épületek A táblában szereplı épülettípusok közül az egyéb állattartó építmények körében volt növekedés (3 db) a tárgyévben.
7.5 Eszközök Az eszköz táblában a kért eszköztípusokon belül a legnagyobb arányú növekedés a kézitávcsövek (+17 db), a számítógépek(+17 db), a mobiltelefonok (+17 db), valamint a mezıgazdasági munkagépek esetében volt. A számadatok mutatják, hogy mind a területi ırszolgálat, mind az Igazgatóság egyéb állományának eszközellátottsága javult. 29
7.1. Kiadások Teljesítés (e Ft) Mőködési kiadások
Felhalmozási kiadások
Személyi juttatás
228 804
Járulék
73 635
Dologi
312 873
Egyéb
550
Intézményi beruházás
304 892
Felújítás
10 073
Egyéb felhalmozási kiadás Egyéb központi beruházás
32 296
Kölcsönök nyújtása
Kiadások összesen
963 123
7.2. Bevételek Teljesítés (Ft) Bevételek
Költségvetési támogatás
Mőködési Felhalmozási Kölcsönök visszatérülése Bevétel összesen: Mőködési Felhalmozási Támogatás összesen:
230139 214997
Összes bevétel
924010
Pénzorgalom nélküli bevételek
445136 387117 91757 478874 77045
Összes bevétel
1001055
30
7.3. Vagyon Bruttó érték Vagyoni értékő jogok Szellemi termékek Ingatlanok és kapcsolódó földterület vagyoni értékő jogok telek
Gépek, berendezések, felszerelések
Értékcsökkenés Nettó érték
139 600
12 515
127 085
53 800 446
23 655 361
30 145 085
1 207 585 861
1 207 585 861
53 639 400
53 639 400
épület
309 217 254
26 436 126
282 781 128
építmény
251 263 490
26 898 153
224 365 337
erdı
18 288 318
18 288 318
ügyviteli
46 247 231
31 219 931
15 027 300
egyéb
96 972 512
26 655 422
70 317 090
116 916 698
52 994 915
63 921 783
18 538 228
3 941 968
14 596 260
képzımővészeti alkotások Jármővek Tenyészállatok Beruházások, felújítások
Összesen
932 650
932 650
2173541688
191814391 1981727297
7.4. Épületek Az épület típusa
Száma (db)
Növekedés a tárgyévben (db)
Iroda Szolgálati lakás Állatartó épület Egyéb állattartó építmény
5 1 2 7
3
Tanya
1
31
7.5. Eszközök Száma (db)
Növekedés a tárgyévben (db)
Mezıgazdasági munkagép
49
7
Terepjáró
22
Motorkerékpár
7
Kerékpár
3
Vízijármő
30
Videokamera
2
Digitális fényképezıgép
6
Hagyományos fényképezıgép
45
Spektív
2
Kézitávcsı
56
17
Számítógép
73
17
Mobiltelefon
85
17
Az eszköz megnevezése
1
4
32
8. Bemutatás, oktatás, PR 8.1. Turisztikai infrastruktúra A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a védett területeken törekszik szabadon látogatható területek kijelölésére, látogatóközpontok és bemutató övezetek létesítésére, valamint szakvezetés biztosítására elızetes jelentkezés alapján. Tettye Oktatási Központ: 2 db 30 fıs oktatóteremmel rendelkezik, melybıl egyik technikai eszközökkel jól, a másik közepesen felszerelt. A bútorok egy része felújítást igényel. Az oktatók száma 3, közülük 2 fı szerzıdéssel foglalkoztatott. Szükséges a fokozott igények miatt technikai fejlesztés (projektor, számítógép-notebook, egyszerőbb laborfelszerelés, terepi munkát segítı eszközök). 2003-ben 6076 fı vett részt a Tettye Oktatási Központban oktatáson. Drávatamási Természetismereti Központ: Rendelkezésre áll 1 db fedett, szabadtéri oktatásra, étkezésre alkalmas hely. Zárt, fedett oktatóterem nincs, szállás 8 fı részére biztosítható zárt helyiségben, ezen kívül van lehetıség sátorozásra. A felszerelés fejlesztése folyamatban (terepi munkát segítı eszközök). Bajai Oktatóterem: az Eötvös József Fıiskola Mőszaki Fakultása biztosít oktatótermet és a középiskolások oktatásához szükséges technikai eszközöket. Óbányai Erdei Iskola: rendelkezésre áll fedett, oktatásra és étkezésre alkalmas szabadtéri hely, valamint az épületben kutatási, oktatási célra használható szobák néhány fı részére. Az épület felújított, de még hiányoznak a felszerelések és a berendezés, melyeket a programtervnek megfelelıen folyamatosan beszerzünk. A fızésre is alkalmas konyha jelenleg felszerelés nélküli. Oktatókat a Tettye Oktatási Központ biztosít. A ház felügyeletét gondnok látja el. Gemenci Bemutatóközpont: 2003 augusztusábsn 4 éves elıkészítı munka után megnyílt a Gemenci Bemutatóközpont a szekszárdi Bárányfokon. A bemutatóközpontban az "Élet az Ártéren" címmel természettudományi és néprajzi kiállítás került kialakításra.
8.2. Kiadványok Tovább folytattuk a védett természeti területeket bemutató kiadványaink elkészítését ennek keretében a Fehérvizi-láp TT, a Baláta-tó TT és a Boronka-melléki TK-t bemutató kiadványunk készült el, ujabb kiadással jelentkeztünk a Szársomlyó TT és a Pintér-kert TT esetében. Ezen felül több ökoturisztikai leporelló és térkép készült el és folyamatban van egy horvát-magyar védett területeket bemutató négynyelvő térkép elkészítése is.
8.3. Látogatottság A bemutatóhelyeink adatai 2003-ban: Mohácsi Történelmi Emlékhely 15 ezer, az Abaligeti barlang 60 ezer fı . A viziturizmusban résztvevık száma: l.200 fı
8.4. PR A DDNPI tevékenységérıl, mind az elektronikus, mind az írott médiában rendszeresen tudosítanak. 2003-ban az Igazgatóság tevékenységérıl beszámoló negyedéves újságot indítottunk "Zöld Hírfutár" néven, amit a lehetı legszélesebb körben igyekszünk terjeszteni. A szakmai munka eredményeinek ismertetésére "Paeonia" néven idıszaki kiadványt indítottunk utjára. 2003-ban lakossági szavazatok alapján elnyertük a Somogy Kulturális és Természeti Örökség Díjat.
33
8.1. Turisztikai infrastruktúra Száma
Látogató/oktató központ
4
Férıhely/befogadó -képesség (fı)
Állapotuk rövid értékelése
60+70+40+20 fı, összesen 190 fı
Tettye Oktatási Központ: 2 db 30 fıs oktatóterem, melybıl egyik technikai eszközökkel jól, a másik közepesen felszerelt. A bútorok egy része felújítást igényel. Az oktatók száma 2, közülük 1 fı szerzıdéssel foglalkoztatott. Szükséges a fokozott igények miatt technikai fejlesztés (egyszerőbb laborfelszerelés, terepi munkát segítı eszközök) Drávatamási Természetismereti Központ: A felügyeletet részmunkaidıs gondnok végzi. Az épületen kívül rendelkezésre áll 1 db fedett, szabadtéri oktatásra, étkezésre alkalmas hely. Zárt, fedett oktatóterem nincs, szállás 8 fı részére biztosítható, ezen kívül van lehetıség sátorozásra. A felszerelés jó, de fejlesztést igényel (terepi munkát segítı eszközök). Bajai Oktatóterem: az Eötvös József Fıiskola Mőszaki Fakultása biztosít oktatótermet és a középiskolások oktatásához szükséges technikai eszközöket. Óbányai kezelıház: rendelkezésre áll fedett, oktatásra és étkezésre alkalmas szabadtéri hely, valamint az épületben kutatási, oktatási célra használható szobák néhány fı részér
Kiállítás
3
változó
Tanösvény
22
változó
Szálláshely
0
0
Abaligeti barlang: 2001 márciusra teljes rekonstrukción esett át. Állapota jelenleg jó. Mohács -Sátorhely Történelmi Emlékhely: a sírkert rekonstrukciója részben megtörtént, a fogadóépület és a tájékoztató táblák modernizálása, felújítása szükséges. "Élet az ártéren" kiállítás: 2003. szeptemberben került átadásra a DDNP gemenci bemutatóhelye Szekszárdnál. A régebben készült, valamint a megrongált tanösvényeket a DDNPI lehetıségeihez mérten folyamatosan újítja fel. A tanösvényeken kívül még 4 db megfigyelıtorony segíti az ismeretszerzést. Kereskedelmi szálláshellyel nem rendelkezünk.
34
8. 2. Kiadványok No.
A saját kiadvány címe
Kiadás éve
Készlet (pld.)
A Baláta-tó
2003
1799
A Balatoni Nagyberek és a Fehérvízi-láp
2003
146
A boronka-melléki TK
2003
658
A Dél-Mezıföld TK természeti értékei
2000
443
A Dráva
2001
630
A Pintér-kert
1997
514
A Szársomlyó
2003
434
A Zselic
2000
344
Abaligeti barlang
2002
900
Abaligeti barlang TKM
2000
1
Abaligeti tanösvény
1999
1253
Abaligettıl a Nagymezıig
2000
471
Béda-Karapancsa térkép
2001
931
Béda-Karapancsa természeti értékei
2000
233
DDNP monográfia
2002
581
Dél-dunántúl karsztvidékeiei és barlangjai
1999
150
Dráva térkép
2001
0
Duna-Dráva Nemzeti Park térkép
2002
4048
Élet az ártéren szóróanyag
2003
nem nyilvántartott
Erdei iskola programajánlat a Kelet-Mecsekben szóróanyag
2003
nem nyilvántartott
Gemenc
2000
884
Gemenc térkép
2001
1516
Homokpusztáktól a láptavakig
1999
1
változó
14919
2001
1906
1997, 2000
0
Ökotúrák a Dél-Dunántúlon
2003
nem nyilvántartott
İrtilostól Szentborbásig
1998
27
Pintér-kert
2003
800
Szársomlyó tanösvény
2002
14933
Szentborbástól a Kormorános erdıig
2000
367
Tanösvények a Mecseken szóróanyag
2000
nem nyilvántartott
Tettye Oktatási Központ szóróanyag
2001
nem nyilvántartott
Tettye tanösvény
1998
200
Villányi Templomhegy TT szóróanyag
2002
nem nyilvántartott
VITRIARIA Óbánya, Kisújbánya, Pusztabánya szóróanyag
2001
nem nyilvántartott
Zselici erdırengeteg
1991
173
Képeslapok több változatban Mohácsi Történelmi Emlékhely és környéke térkép Mohács-Sátorhely TKM
35
8. 3. Látogatottság
Saját oktatási központ
Látogatók száma 6697
Szakvezetéses túra
4500
Látogató Központ
nincs
Múzeum/kiállítás összesen
95000
Nyílt/jeles nap, rendezvény
6500
Más szolgáltatók szervezésében (becsült adat)
nincs
8.4. PR Forrás: Ferling Press Kiállítás, vásár Média
helyi regionális országos
Megjelenés/részvétel száma Irott Elektronikus 3 2 136 25 22 27
Egyéb
Honlap címe
ddnp.hu
36
9. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel Számos program (PAN Park Hálózat, európai hód visszatelepítése, erdıkezelés, gyepkezelés, vizes élıhelyek rehabilitációja, kezelési tervek, ökoturizmus) a Világ Természetvédelmi Alap Magyarországi Képviseletével (WWF) közösen valósul meg. Jelentıs segítséget nyújt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya megyei Csoportja átvállalva a fajvédelmi, élıhelymegırzési és oktatási programok egy részét. Hasonlóan sok segítséget nyújt a Somogy Természetvédelmi Szervezet az élıhelyek kezelésében és fenntartásában és az Ormánság Alapítvány tevékenysége is segíti az elmaradott Dráva menti térség felzárkóztatását. Tolna megye térségében szorosan együttmőködünk a Tolna megyei Természetvédelmi Alapítvánnyal a kezelési tervek készítésében. További együttmőködı partnereink: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Somogy Természeti Értékeiért Közalapítvány Berek Természetvédelmi Közalapítvány Babócsáért Egyesület MME Dombóvári helyi csoportja MME Tolna megyei helyi csoportja Pro Silva Egyesület Dráva Szövetség
10. Külföldi együttmőködés Közös élıhelymegırzési és ökoturisztikai program keretében tovább folytattuk együttmőködésünket a Kopácsi Rét Természeti Park szakembereivel. A program a Holland Kormányzat Pin-Matra programjából az ECNC koordinálásával kerül finanszírozásra, melynek keretében vizes élıhely (Riha-holtág) rehabilitációja, egy közös ökoturisztikai térkép készítése, digitális adatbázis építés és madárvédelmi feladatok valósultak meg. A program áthúzódik 2004-re is. Elıkészítettünk egy közös horvát-magyar természetvédelmi kiállítás megrendezését. A Donau-Auen Nemzeti Park turisztikai tevékenységének megismerése céljából látogatást tettünk területeiken, illetve a GEF program elıkészítı tréningjén is részt vettünk Ausztriában.
37
10. Külföldi együttmőködés
Partnerszervezet
Park Prirode Kopacki Rit
Ország (nemzetközi szervezet esetén székhelye)
Horvátország
Az együttmőködés rövid ismertetése
Közös természetvédelmi adatbázis, térkép létrehozása.
European Centre for Nature Conservation -
Hollandia
A "Park Prirode Kopacki Rit" természetvédelmi szervezettel végrehajtott közös projekt
Ministry of Agriculture, Nature Management and Fisheries
Hollandia
A "Park Prirode Kopacki Rit" természetvédelmi szervezettel végrehajtott közös projekt
Global Environmental Facility (World Bank)
Nationalpark Donau-Auen
PAN Parks Foundation
Washington
Orth an der Donau
Gyır, Magyarország.
Duna-medence tápanyagcsökkentési projekt
Együttmőködés az idegenforgalom, oktatás és az ırszolgálati tevékenység területén.
Részvétel az európai, nemzeti parkokat tömörítı PAN Parks hálózat munkájában
38
11. Ellenırzések No.
Ellenırzést elrendelı szervezet KvVM
Ellenırzést végzı szervezet
Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal
3
191/1996 (XII.17) Korm. Rendelet alapján PM
4
APEH
5
APEH
APEH Baranya Megyei Igazgatósága Kiemelt Adózók Ellenırzési Osztálya APEH Baranya Megyei Igazgatósága Kiemelt Adózók Ellenırzési Osztálya
1
2
Ellenırzési Fıosztály
Ellenırzési Fıosztály
Típusa / célja
KAC Fejlesztési kezeléső elıirányzatból történı természetvédelmi célú beruházások témavizsgálata Célvizsgálat a Köztisztviselıi Törvény hatályosulásáról (2001. július 01-2002. június 30.)
Az államháztartás belsı pénzügyi ellenırzési rendszer fejlesztési stratégiájának kialakítása érdekében információk, illetve dokumentációk küldése a belsı ellenırzési rendszer 2002 és 2003 évi mőködésérıl Adatok győjtését célzó ellenırzés: Be és kimenı számlák Áfa analitika Célvizsgálat Bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ÁFA ellenırzés (1999., 200., 2001.)
Fontosabb megállapítások, intézkedések rövid ismertetése
Folyamatban!
A vizsgálat az Igazgatóságon – a tárgyidıszakban – a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv hatályosságát, a személyzeti és munkaügyi feladatok ellátását jó színvonalúnak értékeli.
Az összefoglalóban általánosan megállapítható, hogy a KvVM intézményei többnyire törekedtek a 15/1999(II.5) Korm. Rendelet elıírásainak megfelelı anyagok összeállítására. A feldolgozások során szerzett általános tapasztalatok azt mutatják, hogy a külsı szakemberek, akik majd háromnegyede könyvvizsgáló, az intézmény mőködését csak gazdasági szempontból vizsgálták. A belsı ellenırzés feladatai viszont ennél szélesebb körőek, amelyet a Kormányrendelet 6.§-a megfogalmaz. Az APEH célvizsgálat jegyzıkönyve alapján a megtekintett 1999., 2000., 2001., 2002. évben kibocsátott számlákat ás a hozzá kapcsolódó szerzıdéseket rendben találta, így megállapításai adóhatósági intézkedést nem igényelnek.
Folyamatban
39
12. Fontosabb célkitőzések a következı évre GEF vizes élıhely rehabilitációs program elıkészítése A Világbank által támogatott Duna Tápanyagcsökkentı Program részeként a teljes Gemenci és Béda-Karapancsai vizes élıhelyek rehabilitációjának elıkészítése történik 2003-ban. Ennek keretében el kell készíttetni a megvalósíthatósági tanulmányt, a pénzügyi-gazdaságossági elemzést, a környezeti hatásvizsgálati dokumentációt és a kiviteli terveket is ebben az évben. Finanszírozása a Világbank és a KAC fejlesztési keretébıl történik 60-40%-os arányban. Drávaszentesi területi oktatóközpont megvalósítása A program során az érvényes építési tervvel rendelkezı oktatóközpont megvalósulásának és kivitelezésének elsı üteme kezdıdhetett el 2003 második felében a közbeszerzési eljárás lebonyolítása után. A program a KAC fejlesztési keretbıl valósul meg és áthúzódik 2004 évre is Horvát-Magyar közös természetvédelmi program II. ütemének megvalósítása A program a Holland Kormányzat Pin-Matra programjából kerül finanszírozásra, melynek keretében vizes élıhely (Riha-holtág) rehabilitációja, egy közös ökoturisztikai térkép készítése, digitális adatbázis építés és madárvédelmi feladatok valósulnak meg. Vén-Duna vizes élıhely rehabilitációs program II: ütemének megvalósítása A tárgyalt rendszer egy mellékágnak (Vén-Duna), a hozzá tartozó holtágnak (Cserta-Duna), két foknak (Sárkány-fok és Címer-fok) és egy belsı tónak, (Nyéki-Holt-Duna), mint különbözı típusú vizes élıhelyeknek a rendszere. A második ütem során teljesen befejezıdik a kivitelezés és felállításra kerül egy hidroökológiai és biológiai monitoring rendszer. A program a KAC fejlesztési keretébıl valósul meg. Gemenci fokrendszerek és vizes élıhelyek felmérése, élıhely rehabilitációk elıkészítése A program során felmérésre kerülnek a belsı-gemenci vizes élıhely rendszerek és konkrét rehabilitációs javaslatok készítése történik kiviteli tervekkel. A program a KAC fejlesztési keretébıl valósul meg és áthúzódik 2004 évre is. Tátorján fajvédelmi program folytatása A fennmaradt löszgyepek jelenlegi legnagyobb veszélye, hogy a nem ıshonos fás szárú növények, mint például a bálványfa, a keskenylevelő ezüstfa és az akác, illetve az ıshonos galagonya erıteljesen terjeszkedik, ami a gyepek teljes beerdısüléséhez vezet. A löszvölgyek területét késı ıszi idıszakban egyszer le kell égetni, majd a cserjéket és a bálványfa csoportokat ki kell irtani. A letermelt cserjék tövét környezet barát vegyszerrel le kell kezelni, hogy az újra kihajtást megelızzük. A program 2000-ben kezdıdött és áthúzódik 2004-re is. Szársomlyó Természetvédelmi Terület rehabilitációja, A szubmediterrán flóra és fauna legjelentısebb hazai élıhelyének számító terület bálványfával erdısen fertızött. A program keretében a bálványfa szelektív vegyszeres és mechanikai visszaszorítása történik. A program a KAC fejlesztési keretébıl valósul meg és áthúzódik 2005 évre is.
40
Saját vagyonkezelésben lévı erdık rehabilitációja Ez részben az ültetvények elegyes, természetszerő erdıkre történı lecserélését, részben a vágásos, egykorú erdıkép természetközeli, változatos szerkezetőre változtatását kell érteni. A program folymatosan zajlik 2004-ben is. A Mecsek élıvilágát bemutató kismúzeum kialakítása Abaligeten A fejlesztés során az épület felújítása megtörtént, az állandó természettudományi kiállítás megvalósítása 2004 tavaszának a feladata. A program Széchenyi Terv pályázati támogatásból valósul meg. Nyugat-Mecsek, Kisszékely-Nagyszékelyi dombság, Szekszár-Geresdi dombság védetté nyilvánítása (összesen 20 000 ha) A védetté nyilvánítási eljárás során az elkészült kezelési tervek segítségével mindhárom esetben a hatósági egyeztetéseket meg kell kezdeni 2004-ben. Szennai bemutatóhely kialakítása Az EU pályázat-elıkészítı programjából támogatást nyertünk a zselici bemutatóhely kialakítására, aminek keretében 2004-ben elkészülnek a kiviteli tervek és a megvalósíthatósági tanulmányok is. Nagydorogi bemutatóhely kialakítása Az EU pályázat-elıkészítı programjából támogatást nyertünk a nagydorogi bemutató major kialakítására, aminek keretében 2004-ben elkészülnek a kiviteli tervek és a megvalósíthatósági tanulmányok is. DDNP bemutatási lehetıségeinek fejlesztése, Mohácsi Történelmi Emlékhely felújítása A Széchenyi terv Turizmusfejlesztési pályázatából megvalósuló fejlesztés a 2004-es év feladata Gyékényes vizes élıhely rehabilitációja A DDNPI Gemenci Tájegységében megvalósuló élıhelyrehabilitáció második ütemének elvégzése a 2004-es év feladata. A rehabilitáció során vízvisszatartás valósul meg a fokokon elhelyezett mőtárgyak segítségével. Gyótai-tavak rekonstrukciója A tavak mőtárgyainak teljes felújítása és tanösvény kialakítása történik KAC fejlesztési pályázat keretébıl. Natura 2000 területek határainak pontosítása és felterjesztése A májusi EU-csatlakozás legfontosabb természetvédelmi feladata a Natura 2000 területek kijelölése lés felterjesztése a TvH által meghatározott ütemben. Fajvédelmi programok Haragos sikló, bánáti bazsarózsa és tátorján fajvédelmi program kiterjesztése a megadott és elfogadott szempontok alapján. Babócsai-Mérus erdı rehabilitációja A bevezetésre került Pro Silva erdıgazdálkodási rendszer folytatása a kijelölt mintaterületen.
41
Érsekcsanádi kezelıépület ökoturisztikai fejlesztése A kezelıépület átalakítása, diaporáma vetítés lehetıségének megteremtése és az épület csoportok fogadására való kialakítása a 2004-es év feladata.
42