„Itt születtem ezen a tájon…” Tanulási segédlet Összeállította: Boldoghné Kiss Ágnes a Gonda Ferenc Városi Könyvtár helyismereti anyagából
2012.
Kaba település formája város, lakosainak száma kb. 6570 fő. Területe: 95,03km2
Kaba név eredete Személynévként alkalmazott „kaba” egy fajta ragadozó madár főnévből keletkezett.
Városunk címere zöld címerpajzsban heraldikailag bal oldalon élével kifele álló ezüst színű ekevas, heraldikailag jobb oldalon három búzakalász. A két szimbólum fölött ezüst színű páncélos jobb kar arany színű görbe kardot tart. A pajzs felső, alsó, jobb, illetve bal oldalán arany színű, hatágú csillag látható. Ezt a címerképet kell hitelesnek tekintenünk.
Városunk múltja A Váradi Regestrumban is találunk írásos emléket Kabáról. A váradi káptalan előtt lefolytatott törvénykezési eljárásokról készített feljegyzéseket tartalmazza a Regestrom a 13. század legelejéről.
2
Azonban hitelesnek tekinthető azaz állítás is, hogy már a honfoglalás előtt létezett állandóan lakott település volt Kaba helyen. Ennek bizonyítéka, hogy 1974-ben a halastó készítése közben bukkantak VII-VII. századi avarkori temetőre. A feltárt 100X150 m-es területen 160 sírt találtak. Újabb avar temetőre Kaba-Báránd határában a K-es őrház gátőrének bejelentéséből következtethetünk. A közép-éri határrészen szórványleletként a Hamvas-csatorna kotrásakor 1979-ben veretek, valamint ember- és állatcsontok és kerámia került elő.
1. öntött, áttört bronz nagyszíjvég, két szegeccsel, 2. öntött bronz szíjvég, kéttagú bronzveretek; 4. öntött, áttört ólom veret, két bronz szegeccsel; 5. vaskés kicsiny töredéke, a nyél és a penge találkozásánál; öntött sima bronz egyoldalú két veret; 7. téglalap alakú lemezes két veret, 8. T alakú veret. A T szárának két végétn egy-egy kis lyuk, a talp hátoldalán arra merőlegesen forrasztott fül, 9. vékony bronzlapból készített lemezes veret két lyukkal.
3
Kaba szerkezete Városunk szerkezetére a szálláskertes települési forma a jellemző. Ez azt jelenti, hogy a város szélén kertek találhatók.
Emlékművek Kabán
I. világháborús emlékmű Gách István alkotása 1921-ben állították
’48-as emlékmű 1998-ban állították
Milleniumi emlékmű Győrfi Lajos alkotása
II. világháborús emlékmű (Csutoros Sándor szobrászművész alkotása)
A zsidótemetőben található emlékhely amelyet 1944-ben állítottak a Kabáról elhurcolt zsidók emlékére
Nyikómalomfalváról kapott emlékmű, amelyet a 2005-os nagy árvíz sújtotta település megsegítésére kiküldött adományért „cserébe” kaptuk. Alkotója Papp Jenő.
Az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából állított emlékmű Készítője: L. Lakatos Aranka.
2009-ben készült a Trianoni emlékmű az elszakított Magyarországot jelképező követ Bácsi Lajos kőfaragó készítette, Győrfi Lajos szobrászművész elképzelése alapján, a kopjafa míves munkája Bana Sándorné Dudics Lujza fafaragó munkája.
5
Emléktáblák
Rákóczi utcán
Gonda és Árpád fejedelem sarkán
Jókai utca
Kossuth utca
Kossuth utca
Központi iskola
Református templom Szabadság tér felőli oldal
6
Református templom Kossuth utca felőli oldala
Emlékhely Mártírok utcának hívják ma azt a helyet, ahol a 1944. október 15én Tigris harckocsiból tüzeltek a házakból találomra kihajtott civil áldozataikra. Az áldozatok nevei: Varga Sándor 17 éves volt; Szentjóbi János 22 éves Móré Géza 17 éves; Fazekas Mihály 80 éves; Borbély Géza, aki csak másnap halt bele a sérüléseibe és az egyetlen túlélő, az akkor 20 éves Beke József, akit combján értek a lövedékek.
Építészeti értékeink Városháza 1890. március 15.-i keltezésű a Hajdú vármegyei Magyar Királyi Államépítészeti Hivatal pecsétjével ellátott Buday Béla mérnök által készített tervrajz és leírás, melyet, mint vállalkozó Sütő Sándor is ellátott névjegyével. E leírás szerint az építmény olasz reneszánsz stílusú egy emeletes épület, mely teljesen alá van pincézve, és beépített területe mintegy 380m2.
7
„Kultúriskola” Barabás Samu lelkipásztor munkálkodása és erőfeszítése révén épült 1926-27-ben, a ma is oktatási célokat szolgáló iskola épület. Négy tanterem, kultúrház, mozi és tanítói lakás kapott benne helyet. Református templom 1736-ban Kabai Dániel prédikátorsága és Fazekas András főbírósága idején kezdték építeni kőből, és erős boltozattal. Tervezte és építette Csermák Venczel debreceni építész. A tető famunkáit Ungvári András ácsmester készítette. Az építkezés 1744-ben az új prédikátor, Abonyi Mihály szolgálata idején fejeződött be. A templom északi és déli hosszoldalához egy-egy bejárati előcsarnok is épült. 1759ben készítették a nyugati, 1764-ben a keleti karzatot.1776-ban miután "Istennek iszonyú ítélete által egy szempillantásban összetöretett és széllyel hányatott a templom egész teteje", még abban az évben újjáépítették azt. 1821-ben a templom tetőzetét újra zsindelyezték, majd 1826-ban a tornyot zsindelyezték megint. 1856-ban "a megavult vitorlájától, csillagjától, őrvasától megfosztott, sugáran magosra felmenő, a négy szegleten ugyan annyi kisded Hajdúsisakos templom tornyokkal ékesített toronytető helyett" új felső rész készül, a torony kőfalát három öllel feljebb emelték, s 8
arra készítettek egy kilenc öl magas bádoggal fedett sisakot. E munkákat Kocsi Sámuel debreceni építész végezte. Az 1944. évi II. világháborús harci cselekmények következtében sérüléseket szenvedett a torony, sisakja teljesen tönkrement, és megrongálódott templom 1947-ben ideiglenesen kijavíttatott. A tornyot 1955ben építették újjá, akkor kapta mai formáját. Az Országos Műemlék Bizottság elfogadta a torony helyreállítására Martsekényi Imre és Lipták Mihály által készített tervet, az építést ezután a debreceni Bódi Imre kőműves végezte el.
9
Emléktáblák a református templomban:
10
Kaba szülöttei lakói Barabás Samu 1863-ban született Désen. Lelkipásztor volt. Kabai szolgálatáról a „Tarkakönyvben” számol be. Nevezetesebb ténykedései közé sorolható: a romos torony újjáépítése, két új harang beszerzése,tanítói állások szervezése, kultúrház építés, aggmenház alapítás. 1948-ban halt meg Budapesten.
Dede Kálmán 1900. szeptemberében született Kabán. A tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban végezte.. Először Komjátiban, majd Bánfalván kezdett tanítani, de a szíve mindig visszahúzta szülőfalujába. 1928-ban került Kabára tanítani. A tanítványai mind a mai napig szívesen emlékeznek vissza a vele töltött órákra, a tőle hallott történetekre. Önkánt vállalt feladataival kiemelkedett az átlag fölé. Vezette a leány tornász-csapatot, elnöke volt az iskolán kívüli népművelési testületnek, parancsnoka a 244. sz. cserkészcsapatnak, szakaszparancsnoka a kabai önkéntes tűzoltó testületnek, ügyvezető elnöke a MOVE kabai sportegyesületnek. Szervezett egy 35 tagú fúvós zenekart és néhány év alatt a megye első levente zenekarává vált. A háború utolsó éveiben igazgatói teendői, s egyéb megbízatásai mellett légóparancsnok is volt. Míg másokat lezavart az óvóhelyre, ő figyelte a bombák 11
becsapódásának a helyét, s a légiriadó elmúltával, nyugodt eréllyel irányította a mentést, a halottak felkutatását. Visszaemlékezéséből ismerhetjük meg a háború végnapjait, melyet könyv alakban is megjelent „Hogyan éltük át a nagy harcokat” címmel. 1976-ban halt meg és a karcagi temetőben helyezték örök nyugalomra. Fábián István 1909-ben született Kabán. Tanulmányait Debrecenben végezte. Évtizedekig tanított a kabai általános iskolában, vezette annak énekkarát, színjátszó csoportját. Első nótáját 1935-ben írta. Előbb a Magyar Muzsikához küldte be dalait, ahol pontozás alapján a résztvevő zeneszerzők között első helyre került. Később több országos pályázaton vett részt, ahol minden alkalommal díjat nyertek munkái. 1999-ben szülőfaluja Kabáért emlékérem kitüntetésben részesítette. Munkásságának megbecsülése jeléül, 2006 januárjában az általános iskola énektermét Pista bácsiról nevezték el személyesen már nem tudott itt lenni, de üzente: „Fiaim, csak énekeljetek!” Gonda Ferenc 1904-ben született Kabán. Felcseperedve debreceni diák lett, majd pesti egyetemi hallgató. A jegyzőgyakornoki idejét is szülő falujában töltötte. A ’30-as évektől egyfolytában minisztériumi hivatalnokként Budapesten élt. Gyermekkorában keveset tudhatott meg a szülőhelyéről, ezért felnőtt korában szeretett volna többet tudni róla, ezért próbált mindenütt utána nézni, hol írnak Kabára vonatkozóan. 12
A történeti munkák tanulmányozása mellett a levéltárakat is bújta. Évtizedeken át gyűjtötte az anyagot, s így születet meg egy könyv 1981-ben: Kaba története címmel. Kabán utcát és könyvtárat neveztek el róla. Juhász Nagy Sándor Politikus, ügyvéd. Kabán született 1883. október 13-án, ahol apja ügyvédi gyakorlatot folytatott. Politikai pályafutását 27 évesen kezdte a Függetlenségi Pártban. 1918ban államtitkár, majd 1919-ben igazságügyi miniszter lett. 1944-ben a gestepó üldöztetése elől Kaba határában, egy tanyán rejtőzött el. 1946. május 10-én halt meg Budapesten. Kabán utcát neveztek el róla Mácsai Sándor A debreceni református Főiskola zenetanára. Kabán született 1858-ban . Parasztcsaládból származott. Eredetileg lelkészpályára készült. 1881-től a kollégiumi kántus vezetője, majd főiskola, gimnáziumi zenetanár lett. Karnagyi, tanári kiválóságán kívül elismerés illeti zeneszerzői, alkotói munkásságáért is. Működése hatással volt az ország kórusmozgalmának fejlődésére. Kabán utcát és művelődési házat neveztek el róla. 13
Nagy Miklós Művelődésügyi miniszter. 1932-ben Kabán született. Középiskoláit Debrecenben végezte. 1954-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. 1954-63-ig oktatóként dolgozott a miskolci egyetemen. 1973. aug. 4-től haláláig művelődésügyi miniszter. Gyakran járta az országot, hogy megismerje a gondokat. Állásfoglalásaiban határozott egyéniség volt. 1974-ben halt meg. Sári Gusztáv Kabán született 1928. nov. 20-án. Az általános iskolát Kabán, polgári iskoláit Püspökladányban és Hajdúszoboszlón végezte. Diplomát a debreceni Református Tanítóképző Intézetben szerezte 1948-ban. Kabán kezdte el tanítói működését. Munkássága során sokat tett a differenciált foglalkozásért. Fontosnak tatrja a nevelés-oktatásképzés viszonyát. Sokat publikál, módszertani leveleket ír. Tagja volt pedagógiával foglakozó társulatnak. 1990-ben halt meg és hamvait a kabai temetőben helyezték el. Kabán iskolát neveztek el róla.
14
Várossá válásunk jelképei 2003. június 16-án kelt levelében Lampert Mónika belügyminiszter örömmel közölte, hogy Kaba Nagyközséget várossá nyilvánították. Az ünnepélyes oklevél átadására 2003. augusztus 20-án került sor nagyszabású ünnepség keretében. A várossá nyilvánítás emlékét őrzik város szerte a szép gondolatokkal kivésett kövek. Augusztus 20-án adta elő a Kabai Nyári Színházi Egyesület az „István, a király” című rockoperát, olyan nagy sikerrel, hogy szeptember 20-án a romániai Hegyközcsatáron meg kellett ismételni az előadást.
15
Kövek
Kövek a Vasút állomásnál
Az iskola előtti kő 2 oldala
Központban lévő kövek
16
Központban lévő kövek
A meteorit emlékére felállított kő és annak részlete
17
Nevezetességeink Meteorit Tudománytörténeti érdekességként feltétlenül meg kell említeni, hogy 1857. április 15-én Kaba határában meteoritkő hullott le, amely arról nevezetes, hogy benne szervesanyagokat találtak. A meteoriti a község elöljárósága a Debreceni református Kollégiumnak ajándékozta. Jelenleg is megtalálható ott a nagyobbik része (2, 6kg). Vittek belőle Londonba, Moszkvába és Párizsba is. A meteorit megtalálásának a napját a város napjává nyilvánította a képviselő testület 2000-ben. Szilágyi Gábor háza, amelynek a tornácáról látta meg a meteorit csóváját még ma is látható. Gyógyfürdő Az 1900-as évek elején érkezett meg Kabára az amerikás Szabó Mihály kútfúró, és a mai fürdő helyén vett házas telket. Mint jómódú gazda kezdte az életét Kabán. Mesterségéhez híven azonnal kutat fúrt az udvarában 1908-ban. Nagy bosszúságára a fúró sziklára talált. Gondolván, hogy ez csupán egy kisebb kődarab, ami a fúró elé került, tovább folytatta a munkát. Fúró után fúrót cserélt. Végül is átfúrta a kődarabot, de ezzel a vagyona is elúszott. Ez akkor 150 méteres mély kút volt, amely meleg vizet és földgázt adott. Erre épült a fürdő. Ezzel Kaba 40°C-os melegvízhez jutott, mellette földgáz tört elő. Ezt a változó fürdőtulajdonosok csupán kis telepükön belül hasznosították. Ezzel fűtötték a lakást, vendégszobákat és ezzel világították az üzemet. Tovább azonban nem mentek. A második kutat, pontosabban hőforrást ugyancsak a fürdő területén 1937. április hó első felében fúrták Bagi István tulajdonos megbízásából. Bartha Ferenc kútfúró 18
mester 535 m mélységben találta meg a gyógyvizet. A kút percenként 450 liter vizet szolgáltatott. A vízzel együtt 24 óránkénti 500 köbméter 94%-os metángáz tört elő. A fúróból már 400 méter mélységből sós tengeri vízi kagylót mosott ki az öblítő víz, amint azt Dede Kálmán iskolaigazgató megállapította. A fürdő tovább építésére a háború után 1959-ben került sor. A jelenlegi termálmedence építésében szovjet katonák is részt vettek. A medence 1965-re készült el, mely jelentős bővítésnek számít a fürdő életében A jelenleg üzemelő kutat 1983-ban Sándor István kabai fúrómester vezetésével készítették. A kútra vonatkozó adatok: 707 m mély, percenként 700 l, 47°C melegvizet ad. 2001ben „ásványvíz minősítést, 2002-ben gyógyvíz minősítést kapott. Országos Közegészségügyi Intézet szakvéleményében megállapította, hogy a kút vize 5226 mg/l összes ásványi anyag tartalmú víz, nátrium- kloridos típusú jodidon tartalma alapján a jódos vizek csoportjában tartozó, metakovasavat és metabórsavat tartalmazó termális víz. Az orvosi szakvélemények alapján a kabai termálvíz csípő-és térdizületi bántalomban szenvedőkre gyakorol kedvező hatást.
2006-2007 telén átalakított medence
19
Új építésű középületeink
Vasútállomás
Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Mácsai Sándor Művelődési Ház
20