issn európai számvevőszék 14. sz. különjelentés A tej- és tejtermékpiac szabályozási eszközei elérték-e legfontosabb célkitűzéseiket?

issn 1831-0893

14. sz. különjelentés

2009

eUrÓpAi számVeVŐszék

A tej- és tejtermékpiAc szAbályozási eszközei elérték-e legfontosAbb célkitűzéseiket?

hU

14


A tej- és tejtermékpiac szabályozási eszközei elérték-e legfontosabb célkitűzéseiket? (az EKSz. 248. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján)

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBURG Tel.: +352 4398-1 Fax: +352 4398-46410 E-mail: [email protected] Internet: http://www.eca.europa.eu

14


Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: http://europa.eu Katalógusinformáció a kiadvány végén található. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2009 ISBN 978-92-9207-506-4 doi:10.2865/92831 © Európai Közösségek, 2009 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Luxembourg

TARTALOMJEGYZÉK

3

Bekezdés

Rövidítések

A tejpolitikával kapcsolatos legfontosabb kifejezések listája

I-IX Összefoglalás

1-11

Bevezetés

1-2 3 4-5 6-11

A tej- és tejtermékpiac A közösségi tejpolitika célkitűzései Az irányítás eszközei A költségvetési kiadások

12-13

Az ellenőrzés célja és módszerei

14-45 Észrevételek 14-21 Megvalósult-e a piaci egyensúly? 14-16 A kvótarendszer révén korlátozható let t a tejtermelés… 17-19 …de a túltermelést nem sikerült felszámolni 20-21 A forgalmazási intézkedések kevéssé befolyásolták a piaci egyensúly t 22-32 Sikerült-e stabilizálni a tej árát? 22-27 A tej termelői ára: a névleges árak stabilak, reálértékben kifejezve azonban csökkennek 28-32 A fogyasztói tejár nagyrészt független a termelői ártól 33-37 Hogyan befolyásolja ez a termelői jövedelmeket? 33 A termelők net tó jövedelmének alakulása ellentmondásos képet mutat; jövedelmükben jelentős és egyre nagyobb részt tesznek ki a támogatások 34-37 A szerkezetátalakítás nyomán jelentősen csökken a gazdaságok száma 38-45 Nőtt-e az európai tejtermékek versenyképessége a világpiacon? 38-41 Az alapvető tejtermékek európai exportja csökkenőben van 42-43 Az Európai Unió jelentősen csökkentet te a tejtermékek export támogatását 44-45 Költségvetési támogatás nélkül nehéz kijutni a világpiacra

14/2009. sz. különjelentés – A tej- és tejtermékpiac szabályozási eszközei elérték-e legfontosabb célkitűzéseiket?

4

Bekezdés

46-62 A

tejágazat liberalizálása során szem előtt tartandó legkényesebb tényezők

46-51 Bevezető megjegyzés: a tejkvótarendszer felszámolása a 2003-as reform óta napirenden van 52-54 Piaci egyensúly: a piaci bizonytalanság hatására gyorsan újból felesleg képződhet 55-59 A tejtermelés szerkezetátalakítása: a leghátrányosabb helyzetű területeken jelentősen csökkenhet a termelés, illetve nőhet a termelés földrajzi koncentrációja 60-62 A világpiaci versenyképesség célja mind a termelőkre, mind a feldolgozókra feladatokat ró

63-72 Következtetések

és ajánlások

I. melléklet - Tejtermelés és -fogyasztás az Unióban II. melléklet - Az európai tejgazdaságok legfontosabb adatai

A Bizottság válaszai


RÖVIDÍTÉSEK

5

COPA-COGECA: Comité des organisations professionnelles agricoles – Confédération générale des coopératives agricoles, Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága – Mezőgazdasági Szövetkezetek Általános Szövetsége (Brüsszel) EDA: European Dairy Association, Európai Tejtermékszövetség (Brüsszel) EU: Európai Unió Eurostat: az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala FAO: Food and Agriculture Organization of the United Nations, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (Róma) KAP: közös agrárpolitika KPSZ: közös piacszervezés OECD: Organisation for Economic Co-operation and Development, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Párizs) USDA: United States Department of Agriculture, az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma WTO: World Trade Organization, Kereskedelmi Világszervezet (Genf ) ZMP: Zentrale Markt- und Preisberichtstelle GmbH, Piac- és ár figyelő központi hivatal (Bonn)


7

A TEJPOLITIKÁVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB KIFEJEZÉSEK LISTÁJA Tejegyenérték: egy adott tejtermék előállításához felhasznált tejmennyiség. Irányár: a Tanács által meghatározott ár, amely megegyezik a termelők számára kifizetni szándékozott díjazással. A 2003-as KAP-reform eltörölte a tejirányárat, és a termelők jövedelemtámogatásaként bevezette a termeléstől függetlenített közvetlen kifizetést. A vaj és a sovány tejpor intervenciós (vagy referencia-) ára: a Tanács által meghatározott ár, amelynek összege 2007. július 1-jétől 246,39 EUR/100 kg (vaj), illetve 174,69/100 kg (sovány tejpor). A piac kiegyensúlyozatlansága esetén az intervenciós hivatalok közbeléphetnek a vajnak és/vagy a sovány tejpornak az intervenciós időszak (március 1. – augusztus 31.) alatti felvásárlásával (intervenciós raktározás), amennyiben a piaci árak nem érnek el egy bizonyos szintet (ez a vaj esetében az intervenciós ár 92 %-a, míg a sovány tejpor esetében annak 100 %-a). A vásárlások a referenciaár 90 %-án (vaj), illetve 100 %-án (sovány tejpor) történnek. Az intervenciót akkor függesztik fel, ha a piaci árak ismét fellendülnek, vagy ha a készletek elérik a Tanács által engedélyezett mennyiség felső határértékét (a vaj esetében 30 000 tonnát, a sovány tejpor esetében 109 000 tonnát). A Bizottság ugyanakkor – pályázati felhívás útján – a fenti mennyiségeket meghaladóan is engedélyezhet felvásárlást. Beszállítási kvóta: a termelők által az engedélyezett felvásárlókhoz beszállított – általában a tejfeldolgozók által összegyűjtött – tejre vonatkozik. Közvetlen értékesítési kvóta: a termelők által a fogyasztóknak eladott vagy közvetlenül átadott tejre, valamint a termelők által eladott vagy átadott egyéb tejtermékekre vonatkozik. 2003-as reform: a közös agrárpolitikának a 2003. június 26-i luxemburgi megállapodást követő reformja, amely az 1992-ben elindított (McSharry-reform) és 1999-ben megerősítést nyert folyamatot (Agenda 2000 reform) nyomatékosítva az ártámogatások csökkentése irányában indult el, s ezt közvetlen jövedelemtámogatás révén kompenzálta. A 2003-as reform bevezette a támogatások függetlenítését és feltételességét, és megerősítette a vidékfejlesztési támogatásokat.


8

ÖSSZEFOGLALÁS I.

A te j re n d k í v ü l fo nto s s ze re p e t tö l t b e a z Európai Unió mezőgazdaságában. A z egym i l l i ó n á l i s tö b b te r m e l ő é ve nte 1 4 8 m i l l i ó t o n n a t e j e t á l l í t e l ő, m e l y n e k é r t é k e már a gazdaságok ban 41 milliárd euró. A 1 2 0 m i l l i á rd e u ró s ü z l e t i fo rg a l m a t b o nyolító tejfeldolgozó ipar közel 400 000 fő s z á m á ra b i z to s í t m u n k a h e l ye t. A te j é r té k e s z s í r - é s fe h é r j e t a r t a l m á t a s a j t , a v a j é s a fo g ya s z tó i te j e l ő á l l í t á s á n á l h a s z n á l ják fel.

II.

A z EU által végrehajtott tejpolitik a lénye ge a piaci egyensúly megteremtése, az árak stabilizálása, a termelők méltányos é l e t s z í nvo n a l á n a k b i z to s í t á s a é s ve r s e ny képességük javítása. A tejre vonatkozó KPSZ m á r 1 9 6 8 ó t a l é t e z i k , á m 1 9 8 4 - b e n a te j k vó t á k b e ve ze té s é ve l a l a p j a i b a n vá l tozott meg. Az Agenda 2000 folytatásaként a 2003-as reform révén megkezdő dött az ágazat liberalizálása, miután az ártámogatási mechanizmus gyengítése mellett a reform bevezette a köz vetlen j öve d e l e m t á m o g a t á s i n té z m é nyé t . A K A P 2008-as állapotfelmérésével megerősítést nyert, hogy a tejágazat liberalizációja fo l y t a t ó d i k a k v ó t á k 2 0 1 5 - i g m e g v a l ó s u ló eltörlésével. A tejágazatnak juttatott k i a d á s o k a 2 0 0 5 - ö s 2 7 5 0 m i l l i ó e u r ó r ó l 2007-ben 4 500 millió euróra emelkedtek : a különbséget a mezőgazdasági üzemek egységes támogatásába beépített köz vetlen támogatások becsült összege teszi k i.

III.

A Számvevőszék ellenőr zése azt vizsgálta, hogy az Unió tejpolitik ája legfontosabb cé l k i t ű zé s e i n e k t ü k ré b e n m e n ny i re b i zo nyu lt eredményesnek a tej- és te j ter mékp i a c bizo t t sági irányít ása.

IV.

A piaci egyensúlyt illetően a Számvevőszék arra a megállapításra jutott, hogy a tejkvóták szigorú korlátok közé szorították a termelést, ám a kvóták szintje a piac felvevőképességéhez képest sok áig túl magasnak bizonyult. Az iparági termékfelesleget (vaj és tejpor) közösségi finanszírozásban kellett részesíteni. A kö zösségi beszállítási k vótát a tagállamok – igen kis mértékben ugyan, de – sokáig túllépték, míg 2004 óta folyamatosan alulteljesítik. A 2007/2008-as gazdasági é v b e n a z a l u l te l j e s í té s m é r té k e e l é r te a z EU-27 összes k vótamennyiségének 1 %-át. A j e l e n l e g i k vó t a re n d s z e r v a l ó j á b a n m á r csak néhány tagállamban hat fékezően a termelésre. A forgalmazást érintő intézkedések – amelyek célja a zsír tar talmú (vaj), illetve a fehérjetar talmú (tejpor) termékek európai piaci fogyasztásának ö s z t ö n z é s e vo l t – a z e l m ú l t é ve k b e n c s u pán kevéssé j átszottak szerepet.

V.

A z árak stabilizálásának célk itűzésére vo n a t k ozó a n a S z á mve vő s zé k m e g á l l a p í t j a , hogy a tej névleges ára a termelőknél a kvótarendszer bevezetését megelőző időszak hoz képest az 1984–2006 közötti időszakban kevéssé változott. Ezzel szemben a tej termelői ára reálér téken kifejez ve 1984 óta folyamatosan csökk e n t . A t e j t e r m e l ő i é s fo g y a s z t ó i á r á n a k alakulása nem párhuzamos, mivel a két ár fajtát eltérő paraméterek befolyásolják . A 2000. év eleje és 2007 közepe között a tejtermékek nominális fogyasztói árai 1 7 % - k a l e m e l k e d t e k , m í g a t e r m e l ő k n e k k ifizetett n omin ális ár 6 %-k al csök kent.


9

ÖSSZEFOGLALÁS VI .

A te r melői jövedelemszint biztosításának cé l k i t űzése tek intetében a Számvevőszék rámutat, hogy a tejtermelők jövedelme kis mér tékben a mezőgazdasági átlagjövedelem szintje fölött marad, amely re álér tékben kifejez ve csökkenőben van. A támogatások a tejtermelők jövedelmének jelentős és egyre növekvő részét teszik ki, habár e részarány nagysága t a g á l l a m o n k é n t e r ő s e n e l t é r. A t e j á g a z a t s ze r k e ze t á t a l a k í t á s a é s a g a zd a s á g o k s z á m á n a k fo l ya m ato s c s ö k k e n é s e fo l y t á n a te j te r m e l ő k s t at i s z t i k a i át l a g j öve d e l m e mégis változatlan maradhat. 1995 és 2007 k özö t t a z E U - 1 5 - b e n m ű k ö d ő te j g a zd a s á g o k fe l e m e g s z ű n t , é s e b b e n a z i d ő s z a kban több mint 500 000 termelő hagyott fe l te vékenység ével.

•

végezetül: az európai tejágazat versenyképessége, amely annak függvénye, hogy az ágazat – a termékei á r á t é s m i n ő s é g é t t e k i n t v e – m e n� nyire képes igazodni a nemzetközi k eresleth ez .

IX.

A fentiek alapján a Számvevőszék az aláb biak at j avasolj a: •

a tej- és tejtermékpiac alakulásának folyamatos figyelemmel k ísérésével el kell kerülni, hogy az ágazat liberalizálása új fent túlter melésh ez vezessen ;

•

A versenyképességi célk itűzéssel k apcso latban a Számvevőszék megállapítja, hogy a z U n i ó ré s ze s e d é s e a te j te r m é k e k v i l á g k e r e s k e d e l m é b ő l 1 9 8 4 ó t a fo l y a m a t o s a n vi s s z a s zo ru l. A tejter mékek u nió s expor ttámogatása az elmúlt évek ben jelentősen c s ö k k ent. A z alapter mékek (vaj és tejpor) e u ró p a i te r m e l ő i i g a z á b ó l c s a k á r fo l ya m e m e l k e d é s i d e j é n vo l t a k ve r s e ny k é p e s e k a v i l á gpiacon. A z ilyen időszakokon k ívül ezek a termelők közösségi költségvetési segítséggel exportáltak. A magas hozzáadott ér téket képviselő termékek, pl. a s a j t fé l é k ex p o r t j át a v i l á gp i a c i á ra k k e vé s b é b efo l yáso l ják .

az élelmiszer-ágazatban a Bizottság rendszeresen ellenőrizze az árkép z é s m e c h a n i z m u s á t . A fe l d o l g o z ó é s forgalmazó vállalatok koncentrációja nem teremthet olyan helyzetet, hogy a t e j t e r m e l ő k á r e l fo g a d ó i h e l y z e t b e (price -takers) kerüljenek , és nem korl á t oz h a t j a a vé g fo g y a s z t ó k a t a b b a n , hogy méltányosan részesüljenek az árcsök ken ések előnyeiben ;

•

alaposan át kell gondolni, hogy milyen stratégiák révén lehet szembenézni egyfelől azoknak a régióknak a problémáival, ahol a tejtermelés érzékeny ágazat – mint például a hegyvidék i régiók –, másfelől a tejtermelés fö l d r a j z i k o n c e n t r á c i ó j á v a l j á r ó k ö rnyezeti következ mények k el.

VIII.

•

tová b b ra i s a r ra k e l l tö re k e d n i , h o g y a tejtermelés középpontjában els ő d l e g e s e n a z e u ró p a i b e l fö l d i p i a c i igények kielégítése álljon, és ehhez kiegészítő jelleggel kapcsolódjék a magas hozzáadott ér téket képviselő é s a v i l á g p i a c r a k ö l t s é g ve t é s i t á m o gatás nélkül exportálható termékek ( saj tfélék és egyéb) előállítása.

VII .

A z e u ró p a i t e j á g a z a t l i b e r a l i z á c i ó j a k a p c s á n a Számvevő szék az al áb b i három té nye ző t e m e l i k i m i n t o l y a t , a m e l y re a B i zottságnak és a tagállamoknak oda kell f i gye lniü k : •

a piaci bizonytalanság, amely kedvez a g yo rs fel esl eg képző désnek ;

•

a szerkezetátalakítás felgyorsulása, amely a hátrányos helyzetű terüle teken tevékenykedő gazdálkodók számának nagymér vű csök kenését és a termelés földrajzi koncentrálódását vo nhat ja mag a ut án;


10

BEVEZETÉS

A TEJ - ÉS TEJTE R MÉKPI AC

1.

tej az Európai Unió egyik legfontosabb mezőgazdasági terméke: A az egymilliónál is több gazdaság évente 148 millió tonna tejet á l l í t e l ő m e g k öze l í tő l e g 4 1 m i l l i á rd e u ró é r té k b e n , a m i a z e u ró p a i m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s é r t é k é n e k 1 4 % - a ( E U - 2 5 , 2 0 0 6 - o s adat) 1 . Az Európában termelt marha- és borjúhús több mint 60 %-a te j g azdaság o k b ó l szár mazik 2 . A z Európai Un ió a világ elsősz ámú tejtermelő övezete (27 %), megelőz ve I ndiát (20 %) és az Egyesült Ál l amo k at (16 %), és messze leh agy va Ó ceán iát ( 5 %) 3 .

1

Nemzetközi Tejipari Szövetség

(IDF), Production of cow milk (Tehéntejtermelés), 2007, http://www.fil-idf.org. Európai Bizottság, L’agriculture dans l’Union européenne – Informations statistiques et économiques 2008 („Mezőgazdaság az Európai Unióban – 2008-as statisztikai és gazdasági információk”).

2.

z ö s s ze s e n 1 2 0 m i l l i á rd e u ró s ü z l e t i fo rg a l m at l e b o nyo l í tó te jA feldolgozó -ipar közel 400 ezer főt foglalkoztat Európában 4 . A tejfeldolgozók ba beszállított nyers tejet emberi és állati fogyasztás r a , i l l e t ve i p a r i fe l h a s z n á l á s r a s z á n t t e r m é k e k s z é l e s p a l e t t á j á n d o l g oz z á k fe l ( 1 . á b ra é s I . m e l l é k l e t ) . A te h é n te j e l s ő d l e g e s e n vi zet, l aktózt, tejzsír t és fehé r j éket tar talmaz . A z sír és a feh ér j e elválasztásával vaj és fölözött tej állítható elő, mely utóbbit első sorban sovány tejpor és k azein előállításához használják. A sajtok, a fr iss ter mékek , a sű r ítet t tej és a telj es tej por egyszer re tar talm a z n a k z s í ro k at é s fe h é r j é k e t. A nye r s te j e t e l s ő d l e g e s e n a s a j t gyár tásban használják fel, megelőz ve a vaj és a fogyasztásra szánt t e j g y á r t á s á t . 2 0 0 8 - b a n a z E U - 2 7 te r ü l e té n ö s s ze g y ű j tö t t te j b ő l a s a j tg yá r t á s h a s z n á l t a fe l a te j fe h é r j e 4 6 % - át é s a z s í r 3 4 % - át, a fo g yasztó i tejb en haszno su lt a protein 2 3 %-a és a z sír 1 3 %-a, m í g a vajhoz a zsír 32 %-át és gyak or latilag semen ny i tej feh ér j ét nem használtak fel. Megjegyzendő, hogy noha a vaj előállításához több tej szü kség es, mint a fo gyasz tói tej gyár tásáh oz , ez utóbbi mégis jobb értékesítési lehetőséget jelent az ágazat számára, m e r t íg y a tejb ő l nemcsak a zsír, h an em a feh ér j e is h asz n osul.


2

Ernst and Young, „OCM viande

bovine. Évaluation des mesures de marché dans le secteur de la viande bovine” („KPSZ a marha- és borjúhúságazatban. A marha- és borjúhúságazatban megvalósított piaci intézkedések értékelése”), Zárójelentés, 2007. december. 3

Nemzetközi Tejipari Szövetség,

Production of cow milk, 2007, http://www.fil-idf.org. 4

Eurostat, 2006-os adatok.

11

A t e j g A z d A s ág o k n A k B e s z á l l í tot t t e j f ő B B f e l H A s z n á l á s i módjAi

ivéve ha standardizálják vagy fölözik n, k be

Változatlan össze tét el

FOGYASZTÓI TEJ (termelés 33,9 millió t) ERJESZTETT TERMÉKEK (termelés 9,6 millió t) TEJDESSZERTEK

SŰRÍTETT TEJ (termelés 1,1 millió t) TELJES TEJPOR (termelés 0,8 millió t) Vízkivonás

SOVÁNY TEJPOR (termelés 1,1 millió t)

KAZEIN/ KAZEINÁT

Vízkivonás

1. áBRA

BESZÁLLÍTÁSOK NYERSTEJ 134 millió t Víz Laktóz Tejzsír: 4,05 % Fehérjék: 3,34 %

FÖLÖZÖTT TEJ (FT) és löz Fö Koncentrálás

4,5 milió t

TEJSZÍN

TEJSZÍN

(termelés 2,4 millió t)

(köztes termékként)

Koagu

VAJ (termelés 2 millió t) VAJOLAJ

lác

és

i

ó

szűr

és

SAJTFÉLÉK (termelés 9,2 millió t)

A tejzsír felhasználási módjai

A tejfehérje felhasználási módjai

A tejfehérje és a tejzsír felhasználási módjai

Fo rrás: A zmp számadatai (eU-27, 2007).


12

A KÖZÖSSÉGI TEJPOLITIK A CÉLKITŰZÉSEI

3.

k özö s s é g i t e j p o l i t i k a a l a p j á t – a tö b b i m e ző g a zd a s á gi á g a z a t i A szak politik ához hasonlóan – az Európai Közösséget létrehozó szerződés 33. cik kében előír t átfogó KAP- célk itűzések 5 adják. Tek intve, h o g y a z ö s s ze s cé l k i t ű zé s e g y i d e j ű m e g va l ó s í t á s a b a j o s, a k özö s piacszer vezés során k ijelölt pr ior itások fontossági sor rendje idő ve l m ó d o s u l h a t 6 . A te j re vo n a t k ozó KPSZ s z a b á l yoz á s a a z a l á b b i n é gy cél k it ű zésre tér k i k ifeje zetten :

5

Az EK-Szerződés 33. cikke szerint

a közös agrárpolitika célkitűzései a következők: a) a mezőgazdasági termelékenység növelése a műszaki fejlődés előmozdításával, valamint a mezőgazdasági termelés ésszerű

-

a tejpiaci egyensúly megteremtése. Egyensúlyon a tejpiaci k ínálatnak a kereslethez való mennyiségi igazítását, valamint a st rukt u rál is fel esl eg fel sz ámolását kell ér ten i 7 ;

fejlesztésének és a termelési

a tej és a tejter mékek árá n ak stabiliz álása. A stabilitás a term e l ő i á ra k a l a k u l á s a a l a p j á n é r té k e l h e tő 8 . A fo g y a s z tó i á ra k alak ulásából bizonyos mér ték ben következtetni lehet ar ra is, h o g y a KPSZ m i l y e n k ö v e t k e z m é n y e k k e l j á r a f o g y a s z t ó k r a néz ve;

b) ily módon a mezőgazdasági

a mező g azdaság b an tevék eny kedők sz ámára méltányos életszínvo nal meg teremtése 9 . A z egyén i jövedelem emelk edésé n e k e l ő fe l t é t e l e a g a zd a s á g o k te r m e l é k e nys é g é n e k n öve k e d é s e. A s ze r k e ze t i k i i g a z í t á s a te j re vo n a t k ozó KPSZ s ze r ve s részét képezi még akkor is, ha az agrárpolitika kidolgozása s o r á n f i g ye l e m m e l k e l l l e n n i a r r a , h o g y a m e g fe l e l ő k i i g a z í t áso k at csak fo kozato san leh et megten n i 1 0 ;

c) a piacok stabilizálása;

a tejtermékek versenyképességének javítása a nemzetközi pia co ko n 1 1 . A versenykép essé get többek k özött úgy k ell megval ó sít ani, ho g y az eu ró p ai árak at a str ukturálisan alac sonyabb v i l á g p i a c i á r a k h o z i g a z í t j á k . A v e r s e ny k é p e s s é g i c é l k i t ű z é s a B i z o t t s á g i n t é z k e d é s e i n e k e g y i k l e g f o n t o s a b b v e z é r e l v e l e t t , m i u t á n 2 0 0 3 - b a n h a t á roz a t s z ü l e te t t a p i a c i t á m o g a t á s m é r té k é n e k c s ö k k e nté s é rő l é s a te j te r m e l ő k k öz ve t l e n j öve del emt ámo g at ásának b evezetéséről 1 2 .

behatóbban a KAP-reformnak

tényezők, így különösen a munkaerő lehető legjobb hasznosításának biztosításával;

-

népesség méltányos életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével;

-

d) az ellátás biztonságának szavatolása; e) a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása. 6

-

Ezt a kérdést a Számvevőszék

a gabonafélék piacára gyakorolt hatásáról szóló 2/99. sz. különjelentésében tárgyalta (HL C 192., 1999.7.8.). Egyébiránt a Bíróság ítélkezési gyakorlatának értelmében „a közösségi intézményeknek mindig biztosítaniuk kell az e különálló célok között esetlegesen felmerülő ellentmondások feloldását, és adott esetben egyiküknek vagy másikuknak átmenetileg elsőbbséget kell biztosítaniuk a határozatuk meghozatalát meghatározó tényekre vagy gazdasági háttérre tekintettel”; a C-311/90. sz. Jozef Hierl/Haupt zollamt Regensburg-ügyben 1992. március 19-én hozott ítélet, EBHT 1992., I-2061. o. 13. pontja.


13

A Z I R ÁNYÍTÁS ESZKÖZEI

4.

tejre és a tejter mékek re vonatkozó, 1968-ban bevezetett közös A p i a c s ze r ve zé s ( KPSZ ) a k özö s a gr á r p o l i t i k a e g y i k l e g e l s ő KPSZ- e v o l t . E z a KPSZ s z á m o s r e f o r m o n m e n t k e r e s z t ü l ; a l e g m é l y r e h a t ó b b k ö z ü l ü k a z vo l t , a m i k o r 1 9 8 4 - b e n a t e j é s a t e j t e r m é k e k kereslete és kínálata közötti kiegyensúlyozatlanságból adódó s t r u k t u rá l i s fe l e s l e g k i k ü s zö b ö l é s é re b e ve ze t té k a te j k vó t á k a t 1 3 . A z Ag e n d a 2 0 0 0 - b e n m e g h ozo t t d ö nté s e k é r te l m é b e n a 2 0 0 3 - a s reform révén megkezdődött a tejágazat liberalizációja, miután c s ö k kent az árak t ámo g at ása 1 4 és bevezették a köz vetlen j övede lemtámogatást. 2007-ben a közösségi szabályozás egyszerűsítésé nek keretében a Tanács a tejágazattal k apcsolatos rendelkezéseket egy egységes, valamennyi szabályozott mezőgazdasági termelésre von at kozó KPSZ-b en fo g l al t a össze 1 5 .

7

A tej- és tejtermékpiac közös

szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendelet (3) és (9) preambulumbekezdése (HL L 160., 1999.6.26., 48. o.), továbbá a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (19), (36), (43) és (60) preambulumbekezdése (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

5.

2 0 0 3 - a s re fo r m a te j á g a z at i rá ny í t á s á b a n a te r m e l é s k vó t á k k a l A tör ténő maximalizálása mellett fenntar totta a legtöbb olyan k las�s z i k u s eszközt is, mint a b el ső támogatások , a h atárok on tör tén ő vé d intézkedések és az exp o r t támogatás ( 1. há t térma gya rá z a t) .

8

Az 1255/1999/EK rendelet (2), (5),

(9) és (25) preambulumbekezdése, valamint az 1234/2007/EK rendelet (10), (19), (43) és (60) preambulumbekezdése. 9

Az 1255/1999/EK rendelet

(2) preambulumbekezdése és az 1234/2007/EK rendelet (10) preambulumbekezdése. Az EK-Szerződés 33. cikke (2) bekezdésének b) pontja.

10

Az 1255/1999/EK rendelet (4) preambulumbekezdése és az 1234/2007/EK rendelet (16) preambulumbekezdése.

11

Az 1255/1999/EK rendelet (4) preambulumbekezdése és az 1234/2007/EK rendelet (10) preambulumbekezdése.

12

A tej- és tejtermékpiac közös szervezésről szóló 804/68/EGK rendeletet módosító, 1984. március 31-i 856/84/EGK tanácsi rendelet (HL L 90.,

13

1984.4.1., 10. o.). Az ártámogatás mechanizmusát a következő tényezők révén gyengítették: a tej irányárának eltörlése, az intervenciós árak csökkentése,

14

a nemzeti kvóták 1,5%-os emelése, valamint a termelők által a kvóta túllépése esetén fizetendő összeg fokozatos csökkentése. Az 1234/2007/EK rendelet.

15


14

1. háttérmagyarázat

A z i r á n y í tá s e s z kö z e i A 2003-as reform óta hatályos szabályozás a következő irányítási eszközökről rendelkezik: • a tejkvótarendszer, amelyet a Tanács 2015. március 31-ig meghosszabbított. A rendszer értelmében minden tagállam számára nemzeti beszállítási kvótát állapítanak meg a felvásárlóknak (elsősorban a tejfeldolgozóknak) szállított tej vonatkozásában, valamint közvetlen értékesítésre vonatkozó nemzeti kvótát a tejnek és minden tejterméknek a fogyasztók felé való értékesítésére, illetve átadására vonatkozóan. A termelők számára – a nemzeti felső határértékig – egyéni kvótákat állapítanak meg a beszállításaikra és/vagy közvetlen értékesítéseikre. Bármelyik nemzeti kvóta túllépése esetén a tagállamnak „illetéket” kell fizetnie a Közösség részére. A 2003-as reform a nemzeti kvóták 1,5 %-os emelkedését eredményezte (az EU-15 11 tagállamában), és előirányozta az illeték fokozatos, az intervenciós árak csökkenésével arányos csökkentését egészen 27,83 EUR/100 kg-ig (a 2007/2008-as kontingensévre); • a vaj és a sovány tejpor közraktározása – a közvetlen piaci beavatkozás eszköze – azt szolgálja, hogy a piaci árak az „intervenciós árakhoz” közeli szinten maradjanak. A felvásárlást azonban az év egy bizonyos időszakára (március 1-jétől augusztus 31-ig) korlátozták; • a tejszín és a sovány tejpor, egyes vaj- és sajttermékek magánraktározásának támogatás a , a p i a c i fo rg a l o m b a h ozo t t m e n ny i s é g e k s z a b á l yoz á s a é rd e k é b e n ( e z t a t á m o g at á s t 2007-ben eltörölték); • f orgalombahozatali támogatás a belső piacon (elsősorban az állati takarmányozásra szánt sovány tejpor forgalmazásához, a fölözött tej kazeinné való feldolgozásához, a cukrászati vaj felhasználásához és az iskolai tanulók számára történő tejjuttatáshoz nyújtott támogatás). Ezek célja az intervenciós mechanizmus igénybevételének korlátozása; • a külkereskedelem importvámok 16 formájában, és ha az európai árak meghaladják a világpiaci árakat, akkor – bizonyos termékek esetében – export-visszatérítés formájában történő szabályozása; • a tejtermelők jövedelemtámogatása a 2004–2007 közötti időszakban (tejtámogatás és kiegészítő támogatások formájában), melynek célja, hogy részben ellensúlyozza a tejárnak az intervenciós árak sorozatos csökkenéséből eredő visszaesését17. 2007 óta a tejtámogatás és a kiegészítő támogatások kötelezően függetlenek a termeléstől, és az egységes támogatási rendszer hatálya alá kerültek 18. A KAP 2008-as állapotfelmérésének eredményeként elsődlegesen a következő területeken történtek technikai kiigazítások: újabb termelésikvóta-emelések (lásd: 48. bekezdés), az egyes sajtfélék szezonális tárolásához nyújtott támogatás eltörlése, a cukrászati vaj támogatásának eltörlése, a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő intézkedések felvétele azon prior itások közé, amelyeket a tagállamok beépíthetnek a nemzeti és regionális vidékfejlesztési programokba, továbbá annak lehetővé tétele, hogy a tagállamok – a közvetlen támogatás 3,5 %-ának mértékéig – egyedi támogatást nyújthassanak a termelőknek.

A tejre és tejtermékekre vonatkozó KPSZ-nek eredetileg részét képezte egy „küszöbáron” alapuló behozatali vámrendszer is. Ezt azonban

16

1995-ben megszüntették (1993. december 15-i GATT-megállapodások), és helyébe a rögzített vámtételek rendszere lépett. Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 95–97. cikke (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.).

17

Az 1782/2003/EK rendelet 47. cikkének (2) bekezdése.

18


15

A KÖLTSÉGVETÉSI KI A DÁSOK

6.

2 . á bra

t e j - é s t e j t e r m é k p i a c t á m o g a t á s á r a fo rd í t o t t k ö l t s é g ve t é s i k i A a d á so k jel entő sen csö k kentek a tej k vóták bevezetése után , maj d még jobban csök kentek ak kor, amikor a világpiaci ár folyamok alak u l á s a m i a t t fe l l e h e t e t t f ü g g e s z t e n i a z i n t e r ve n c i ó s m e c h a n i z must, a forgalombahozatali támogatást és az expor t-visszatérítést (2 . áb ra).

U n i ó s k i a d á s o k a t e j ág a z at ba n ( 1981 – 2007 ) Előirányzott költségvetési kiadás (millió EUR) 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000

912,5 637,0

0

A tejjel kapcsolatos összes kiadás Forgalmazási intézkedések Nettó kiadás (összesen – illeték)

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

1982

-1 000 1981

Export-visszatérítések Tárolás Tejtámogatás és kiegészítő támogatások

Forrás: Európai Bizottság, Költségvetési Főigazgatóság, valamint Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság.


16

7.

2003-as refor m eredményeként módosult a költségvetés felépíA té s e és ér telmezése. A támogatások fokozatos függetlenítésének b e vezetése miat t a p iaci k iadá sok at leválasz tották a mezőgazdas á g i t e r m e l ő k n e k ny ú j t o t t k ö z ve t l e n t á m o g a t á s ró l. A t e j á g a z a t r a fo r d í t o t t k ö l t s é g v e t é s i k i a d á s o k t e h á t c s a k a p i a c t á m o g a t á s i költségeket tük rözik . A tejtámogatást és a k iegészítő támogatást Dánia, Németország, Í rország, Luxemburg és az Egyesült K irályság e s e téb en 2005 ó t a, B el giu m, Spanyolor sz ág, Fran c iaor sz ág, Fin n o r s z á g é s O l a s zo r s z á g e s e t é b e n 2 0 0 6 ó t a , m í g a z E U - 1 5 e g é s zé t i l l e t ő e n 2 0 0 7 ó t a a t e r m e l é s h e z n e m k ö t ő d ő k öz ve t l e n t á m o g a t á s o k a l at t s z á m o l j á k e l. A z ú j t a g á l l a m o k b a n 1 9 a te j te r m e l ő k t á mogatásait beleszámították az egységes területalapú támogatási re n dszer eg y át menet i és eg ys zer űsített modellj e ér telmében k if i ze te t t h e k t á ra n k é nt i át a l á nyö s s ze g b e. A 2 0 0 8 - a s k ö l t s é g ve té s sel kezdve a tejter melők köz vetlen támogatását teljes egészében b e é p ítet ték az eg ység es t ámogatási ren dszer be.

8.

001-b en a Bizo t t ság még el vetette a tej ter melés – a sz ántóföldi 2 n övé nye k á g az at áb a n m eg val ó su l t m o de l lh e z h as o n l ó – l ib e ra l izálásának gondolatát annak magas költségvetési vonzata miatt 20 . A z ó t a a z o n b a n a B i z o t t s á g a l i b e r a l i z á c i ó m e l l e t t fo g l a l t á l l á s t , az azzal járó költségek ellenére is. A rendelkezésre álló adatok ugyanis azt erősítik meg, hogy a tejre vonatkozó KPSZ új irány vé tele – amint az alábbiak ban k ifejtjük – semmilyen új költségvetési m e g t ak ar ít ással nem jár.

9.

005-ben a tejágazatnak folyósított nettó kiadások meghalad 2 ták a 2 750 millió eurót, amelynek 50 %-át (azaz 1 370 millió eurót) a te j te r m é k- t á m o g at á s o k ra é s a k i e g é s z í tő t á m o g at á s o k ra fo rd í tot t ák 2 1 .


Málta és Szlovénia kivételével.

19

Ez a két ország úgy döntött, hogy 2007-től kezdve regionális szinten a rendes egységes támogatási rendszert alkalmazza. A Bizottság válaszai a tejkvótákról

20

szóló 6/2001. sz. különjelentésre. A 050212, 05030216 és a 05030217

21

költségvetési tételen szereplő kiadások.

17

10. 2 0 0 7 - b e n

– a 2004-es bővítés ellenére – a tejágazathoz rendelt költségvetési sorokon elszámolt nettó k iadások már csak 912 millió eurót tettek k i, amiből 637 millió eurót fordítottak a tejtámogatásra és a ter meléstől nem függetlenített k iegészítő támogatások ra. U g ya n e b b e n a z é v b e n a te j t á m o g at á s o k é s a te r m e l é s tő l f ü g g e t l e n í te t t k i e g é s z í tő t á m o g at á s o k ö s s ze g e b e c s l é s e k s ze r i nt e l é r te a 3 600 millió eurót. A tejágazat adózók ra k ivetített teljes költsége 2 0 0 7 - b e n te h á t m e g h a l a d t a a 4 5 0 0 m i l l i ó e u ró t , v a g y i s 6 4 % - k a l felülmúlta a 2005- ös költségvetésben szereplő k iadások at 22 .

2004-ben az OECD megállapította,

22

hogy a tejtermékek után fizetett támogatás csakis hátrányosan érintheti az adózók „jólétét”. Lásd erről: „Analyse de la réforme de la PAC de 2003” („A 2003-as KAP-reform elemzése”), OECD, Párizs, 2004.

11. 2014-ben – amikor az új tagállamok már a teljes támogatást meg-

k a p j á k – c s u p á n a te j t á m o g at á s o k é s a f ü g g e t l e n í te t t k i e g é s z í tő t á m o g at á s o k ö s s ze g e m e g h a l a d h at j a a 4 7 0 0 m i l l i ó e u ró t. E h h e z még hozzá kell majd adni az inter vencióval, a forgalmazási intézk e d é s e k k e l, i l l e t ve a z e x p o r t - v i s s z a t é r í t é s e k k e l j á ró k i a d á s o k a t , a m e nnyib en ezeket a p iaci esz közöket addigra n em sz ámolj ák fel te l j e s e n . U g ya n a k k o r m e g k e l l j e g ye z n i , h o g y a te r m e l é s tő l f ü g getlenített támogatások ra való áttérés miatt egyes kedvezménye ze t tek fel hag yhat t ak a tejter m eléssel.


18

AZ ELLENŐRZÉS CÉLJA ÉS MÓDSZEREI

12. A z e l l e n ő r zé s a z t v i z s g á l t a , h o g y m e n ny i re e re d m é nye s a te j - é s

tejtermék piac bizottsági irányítása. Ennek megfelelően a jelentés a z a l áb b i fő kérdés kö ré szer veződik .

A következő szervezeteket

23

keresték fel: - az Európai Tejtermékszövetség (EDA), amely az európai

A t e j - é s t e j t e r m é k p i ac s z ab á lyo z á s i e s z kö z e i e l é r t é k - e l e g f o n to s abb c é l j a i k at ?

intézmények, valamint a nemzetközi szervezetek – mint a Kereskedelmi Világszervezet vagy a Codex Alimentarius Bizottság – előtt

képviseli az európai tejipar érdekeit;

K özel eb b rő l a jel entés az al ábbi k on k rét kérdések kel foglalk oz ik :

- a COPA-COGECA. Az Európai Unió Mezőgazdasági Szakmai

- M eg val ó su l t- e a p iaci eg yen súly ?

Szervezeteinek Bizottsága (COPA) és az Európai Unió Mezőgazdasági

- Sikerül t- e st ab il izál ni a te j árát?

Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA) az európai

- M il yen hat ással jár t ez a ter melők j övedelmére?

szövetkezetek és mezőgazdasági termelők politikai érdekeit képviseli

- N ő t t- e a z e u ró p a i te j te r m é k e k ve r s e ny k é p e s s é g e a v i l á gp i a co n?

az Európai Unióban; - az Institut für Ökonomie der Ernährungswirtschaft

A S z á m v e v ő s z é k k ü l ö n f i g y e l m e t s z e n t e l t a – t ö b b e k k ö z ö t t a te j k vó t a re n d s ze r m e g s z ü n te té s é ve l j á ró – l i b e ra l i z á c i ó s fo l y a m at so rán szem el ő t t t ar t andó legkényesebb kérdések n ek is.

(Élelmiszeripari Gazdasági Intézet); - IFCN (International Farm Comparison Network, a gazdaságok összehasonlításának nemzetközi hálózata);

13. A z

e l l e n ő r z é s e r e d m é ny e i a r e n d e l k e z é s r e á l l ó d o k u m e n t á c i ó n , va l amint az ág azat k ül ö nb öző szereplőivel foly tatott elbeszélge t é s e k e n a l a p u l n a k . A S z á mv e v ő s z é k t e h á t a s t a t i s z t i k a i a d a t o k , c i k k e k , t a n u l m á nyo k , t e vé k e ny s é g i j e l e n t é s e k m e l l e t t a k o r á b b i é r t é k e l é s e k é s e l l e n ő r z é s e k e r e d m é ny e i t i s m e g v i z s g á l t a . E l b e s zé l g e té s e k re k e r ü l t s o r a B i zo t t s á g o n ( Eu ro s t at, M e ző g a zd a s á gi é s Vidékfejl esztési Fő ig azg atóság, C és D Igaz gatóság) , illet ve az e l l e n ő rö k fe l k e re s t e k a t e j á g a z a t b a n t e vé k e ny k e d ő v a g y e t e r ü l e te n ko mp etens intézményeket és szer vezeteket a már meglévő elemzések kiegészítése, továbbá a helyzetről, a tejágazatról és a KPSZ irányít ásáró l al ko to t t k iin duló k övetk ez tetések h ely tálló s á gának el l enő r zése cél jáb ó l 2 3 .

- a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A Számvevőszék ellenőrei részt vettek a tejágazat jövőjéről szóló két szemináriumon – International Management Forum Milk (Riga) és World Dairy Summit (Tejipari Világtalálkozó, 2007, Dublin) –, valamint a Bizottság szervezésében a 2008-as KAP-állapotfelmérés keretében megrendezett tájékoztatási és konzultációs üléseken is.


19

ÉSZREVÉTELEK

MEGVA LÓSULT - E A PI ACI EGYENSÚLY ? A KVÓTA R ENDSZE R R ÉVÉN KO R LÁTOZ H ATÓ LETT A TEJTE R MELÉS …

14. 1 9 8 4

15. A 3. ábra ismer teti, hogyan alakult a közelmúltban az egyes meg-

ó t a a t a g á l l a m o k tö b b s é g é b e n v i s zo ny l a g g yo r s a n s i k e r ü l t a te r ü l e t ü k ö n b e s z á l l í t á s s a l va g y k öz ve t l e n é r té k e s í té s s e l fo rg a l o m b a h o z o t t t e j m e n ny i s é g e t a v o n a t k o z ó k v ó t á k h o z i g a z í t a n i . A kezdeti ódzkodás után az ágazat nagyobb része hatékony és politik ailag elfogadható szabályozási eszközként integrálta a k vó t a re n d s z e r t , a m e l y b e ve z e t é s é t ő l fo g v a h a t é k o ny n a k m o n d h a t ó abban az ér telemben, hogy a közösségi termelés volumene ált a l á n o s s á g b a n a z e l ő í r t fe l s ő h at á ré r té k a l at t m a ra d. A re n d s ze r elfogadottsága minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy a term e l és fel ső hat árér tékét a Tanác s sok áig a belső k eresletn él mag a sab b szinten hat ározt a meg.

á l l a p í t o t t n e m z e t i k vó t á k ö s s z e g e, i l l e t ve a z o k t é ny l e g e s t a g á l l a m i k i h a s z n á l t s á g a . A v i z s g á l t i d ő s z a k b a n a b e s z á l l í t á s i k vó t á t a z EU-15 szint jén g yak ran t úl lépték , igaz , csak k or látozott – az az a z 1 9 9 5 / 1 9 9 6 – 2 0 0 4 / 2 0 0 5 - ö s g a zd a s á gi é ve k e s e té b e n tö b b ny i re 1 % - n á l k i s e b b – m é r t é k b e n . E z z e l s z e m b e n a 2 0 0 4 / 2 0 0 5 - ö s é s az azt követő gazdasági években a közösségi beszállítási kvó t a m ind az EU-25-b en, mind az EU-2 7 -ben k ih asz n álatlan maradt (2 . há ttér m ag ya ráza t).


20

3 . á bra

A kö zö s s é g i t e j k v óta a l a k u l á s a ( a z 1 9 9 3 / 1 9 9 4 – 2 0 0 7 / 2 00 8 g a z d a s ág i é v e k b e n )

Beszállítások (millió t) EU-12 140

Közvetlen értékesítések (millió t) EU-15/EU-25 20

EU-15

18

120

16 100

14 12

80

10 60

8 6

40

4 20

2 0

Beszállítási kvóta

Közvetlen értékesítési kvóta

A kvóta alulteljesítése

07–08

06–07

05–06

04–05

03–04

02–03

01–02

00–01

99–00

98–99

97–98

96–97

95–96

94–95

93–94

0

Kvótatúllépés

Fo rrás: Európai Számvevőszék; a tagállamok által a Bizottság 595/2004/EK rendeletének 26. cikkében előírt kérdőívre adott válaszok alapján.

2. háttérmagyarázat

A kö z e l m ú lt f e j l e m é n y e : a kö zö s s é g i b e s z á l l í tá s i t e j k v óta k i ha s z n á l at l a n s ág a m ara dt A 2004/2005-ös tejév óta az, hogy bizonyos tagállamok túllépik a beszállítási kvótát, nem ellensúlyozza a kvóta más tagállamokban tapasztalt kihasználatlanságát. Az EU-25-öt tekintve a nettó alulteljesítés a 2004/2005-ös gazdasági évben elérte a 0,613 millió tonnát (a kvóta 0,5 %-át), a 2005/2006-os gazdasági évben a 0,524 millió tonnát (a kvóta 0,4 %-át), a 2006/2007-es gazdasági évben pedig az 1,919 millió tonnát (a kvóta 1,4 %-át). A 2007/2008-as gazdasági évben az EU-25-ben az alulteljesítés eléri az 1,682 millió tonnát (a kvóta 1,2 %-át), míg az EU-27-ben a 2,222 millió tonnát (a kvóta 1,0 %-át). A kvóták kihasználatlanságának okai természetesen az egyes tagállamok egyedi körülményei szerint változnak. Eddig egyetlen beható tanulmány sem készült a támogatások függetlenítése és a tejtermelés abbahagyása közötti esetleges összefüggésről.


21

16. N e m ze t i s z i nte n m e g f i g ye l h e tő e k b i zo nyo s á l l a n d ó s á g o k . A l e g u t ó b b i i d ő s z a k b a n ( a 2 0 0 2 / 2 0 0 3 – 2 0 0 7 / 2 0 0 8 - a s g a z d a s á g i é ve kben) a következő tagállamok lépték túl leggyak rabban a k vótáik at ( a t ú l l é p é s m é r t é k e s z e r i n t c s ö k k e n ő s o r re n d b e n ) : O l a s z o r s z á g, N é m e to r s z á g, H o l l a n d i a , Au s z t r i a , D á n i a 2 4 , Ci p r u s é s Lu xe m b u rg. A z ö sszes t úl l ép és l egnag yo b b részét ( a 2 0 0 6 /2 0 0 7 - es gazdasági é v b e n p l . k b. 8 0 % - o t ) é v r ő l é v r e O l a s z o r s z á g b a n r e g i s z t r á l j á k . Olaszország helyzetét kezdettől fogva befolyásolta az a tény, hogy nemzeti kvótáját – a többi tagállamhoz hasonlóan – a múltban te r mel t mennyiség al ap ján ál lapították meg, amely a belföldi fo gyasztásnál alacsonyabb volt. A z ország termelését ösztönzi, hogy Olaszország nettó tej- és tejter mék impor tőr, ami megmagyarázza a n e m z e t i b e s z á l l í t á s i k vó t á r a n e h e ze d ő fo l y a m a t o s nyo m á s t i s. A z Eg yesü l t K irál yság, Svédo rsz ág és új abban Fran ciaor sz ág azok a t ag ál l amo k , amel yek eg yre k evésbé h asz n álj ák k i a ren delkezé s ü k re ál l ó k vó t át (4. áb ra).

4 . á bra

Ugyanakkor Dánia a 2007/2008-as

24

gazdasági évben nem használta ki kvótáját.

A n e m z e t i t e j k v ótá k t e l j e s í t é s e ( b e s z á l l í tá s 1 0 0 0 to n n á ba n )

800

IT

600 Kvótatúllépés

400 200

DE

NL

IE

BE

DK

CY

AT

LU

0 -200

LV LT

-400

HU

EL

SI

SK

MT

PT

ES

CZ

BG PL

SE

-600 -800

EE FI

RO

Kvóta-alulteljesítés

FR UK

-1 000 2005/2006

2006/2007

2007/2008

Fo rrás: Európai Számvevőszék; a tagállamok által a Bizottság 595/2004/EK rendeletének 26. cikkében előírt negyedéves kérdőívre adott válaszok alapján.


22

… DE A TÚLTE R MELÉST NEM SIKE R ÜLT FELSZÁMOLNI

17. A

tejkvóták szigorú korlátok közé szorították ugyan az európai tejtermelést, de a piac egészének szabályozása érdekében 20 éven keresztül inter vencióra, expor ttámogatások ra és fogyasztási támo g a t á s o k ra vo l t s z ü k s é g, h o g y a z i p a rá g te r m é k e i n e k s t r u k t u rá l i s fe l e s l e g é t é r t é k e s í t e n i l e h e s s e n 2 5 . 1 9 8 4 é s 2 0 0 4 k ö z ö t t a k vó t a rendszer nem tudta felszámolni a túlter melést (5. ábra). A k vótarendszer keretében nem tek intették úgy, hogy az adófizetők által finanszírozott jelentős strukturális felesleg ellentétes lenne az e gyensú l y meg teremtésének célk itűzésével.

Európai Bizottság,

25

VI. Főigazgatóság, Situation et perspectives du secteur laitier. PAC 2000 (A tejágazat helyzete és kilátásai. KAP 2000), Munkadokumentum, 1997. április. AND-International/ABTQ: Évaluation de l’OCM Lait et produits laitiers et du règlement Quotas („A Tej és tejtermékek” KPSZ és a „kvóta”rendelet értékelése), zárójelentés, 2002. március.

5 . á bra

A t e j t e r m é k e k k í n á l ata , f o g ya s z tá s a é s tá m o g atot t m e n n y i s é g e t e j e g y e n é r t é k b e n k i f e j e z v e ( 1986 – 2008 ) Mennyiségek tejegyenértékben (millió t) 160

EU-12

140

EU-15

120

EU-25

Támogatott fogyasztás

100 80 60 40 20

Kínálat (uniós termelés + behozatal)

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

0

Támogatott (nem támogatott*) export

Uniós fogyasztás piaci áron

* A s emminemű támogatásban nem részesített export 2006 és 2008 között: az export-visszatérítéseket 2006. június 16-án a sovány tejpor, 2007. január 26-án a sűrített tej és a teljes tejpor, 2007. június 16-án pedig a vaj és a sajtfélék vonatkozásában zéró értéken határozták meg. Fo rrás: Európai Számvevőszék; a ZMP és az AND-International adatai alapján.


23

18. A S zámvevő szék a 6/2001. sz. k ülön j elentésében megállapította,

hogy a k vóták at túl magasan szabták meg. A z európai tejtermelés azér t küzdött mindegyre többlettermeléssel, mer t a termelést nem igazították hozzá a fogyasztáshoz és a támogatásban nem részesülő expor thoz; a Számvevőszék ezér t a tejk vótarendszer eltörlésére tett javaslatot 26 . A kvótaszintet több alk alommal korrigálták annak é rdekéb en, ho g y jo bb an ido m ulj on a keresleth ez , ám e k iigaz ítások elégtelennek bizonyultak . 2002-ben a Bizottság javaslatot tett a te jk vó t arendszer 2015. március 3 1 -ig tör tén ő megh ossz abbítás á ra , mivel megítél ése szer int a „k vóták továbbra is fontos szere p e t tö l te n e k b e a p i a c é s s ze r ű e g ye n s ú l yá n a k fe n nt a r t á s á b a n” 2 7 . A k vó t arendszer fennt ar t ása mellett szólt az is, h ogy a ter melési struktúrák befagyasztásával a k vóták segíthettek megőr izni a tejtermelés területi megoszlását, különösen a hátrányos helyzetű vi dék i térség ek b en 2 8 .

Az Európai Számvevőszék 6/2001.

26

sz. különjelentése a tejkvótákról (HL C 305., 2001.10.30.). Európai Bizottság: Jelentés

27

a tejkvótákról, a Bizottság munkadokumentuma, SEC(2002) 789 végleges, 2002.7.10. A Bizottság válaszai a tejkvótákról

28

szóló 6/2001. sz. különjelentésre.

19. A

2 0 0 3 - a s r e fo r m ny o m á n a fe l e s l e g 2 0 0 4 - t ő l k e z d v e c s ö k k e n n i k e zd e t t , e g y ré s z t a te j p o r- é s va j g yá r t á s n a k a s a j tg yá r t á s j avá ra tör ténő visszaesése miatt, másrészt a belső piaci fogyasztás – különösen az új tagállamokban jellemző – emelkedése folytán. A z euró p ai tejip ar i ter mel és 1 5 %-át mégis még 2 0 0 6 -ban is a tám og ato t t tejter mékek tet ték k i, bár a támogatás mér téke – a vaj é s a s o v á ny t e j p o r i n t e r v e n c i ó s á r á n a k c s ö k k e n é s e m i a t t – m á r alacsonyabb lett. Csak a világpiaci ár folyamok 2006 végén és 2007-ben jelentkező fellendülésének és a sajtfogyasztás folyam a t o s e m e l k e d é s é n e k k ö s z ö n h e t ő, h o g y a fe l e s l e g á t m e n e t i l e g m e g s z ű n t , é s e m i a t t n e m k e l l e t t a fo rg a l m a z á s i t á m o g a t á s o k é s a z exp o r t-visszatér ítések eszk özéh ez ny úln i.


24

A FO R G A LM A ZÁSI INTÉZKEDÉSEK KEVÉSSÉ B EFOLYÁSOLTÁK A PI ACI EGYENSÚLYT

20. A

tejpiaci egyensúly megteremtése és a piaci árak stabilizálása é rdekéb en a tejre vo nat kozó KPSZ k ülön böző forgalmaz ási intéz k e d éseket ír t el ő 2 9 : -

a tejszín, egyes vajter mékek és egyes sajtfélék magántárolása;

-

tejju t t at ás isko l ai t anu l ó k sz ámára;

-

a tejp o r t ak ar mányként va ló felh asz n álása;

-

a fö l özö t t tej fel do l g ozása k azein n é és k azein átok k á;

-

a vaj fel használ ása cu k rász ati ter mékek és j égk rémek előállít ásához.

21. A te j z s í r

( va j, 6 . á b ra ) é s te j fe h é r j e ( s ová ny te j p o r, 7 . á b ra ) b e l föl di fo g yaszt ásának közel mú ltbeli alak ulása – az ér tékesítési támogatás 2006-os és 2007-es lenullázása után – arra utal, hogy a forgalmazási intézkedések generálta többletkereslet kevéssé befolyásolta a piaci egyensúlyt. A piaci árakon tör ténő fogyasztás növekedése a vaj esetében szinte teljesen, míg a tejpor esetében nagymér ték ben ellensúlyozta a támogatott fogyasztások csök ke n é s ét vag y meg szű nését.


Az 1234/2007/EK rendelet (19),

29

(43) és (60) preambulumbekezdése.

25

6 . á bra

Va j : tá m o g atot t f o g ya s z tá s 2006 - ba n , i l l . n e m tá m o g atot t f o g ya s z tá s 2007 - b e n é s 2008 - ba n Vajmennyiség (1 000 t)

Nyitókészlet

2 500

Támogatott

2 000 Import

1 500 Piaci áron

1 000 Termelés 500 0 2006 2007 2008 Rendelkezésre álló mennyiség

2006 2007 2008

2006 2007 2008

Fogyasztás

Zárókészlet

2006 2007 2008 Export

A támogatás lenullázásának időpontja: 2007. április 26. Fo rrás: Európai Számvevőszék, a ZMP adatai alapján.

7 . á bra

T e j p o r : Tá m o g atot t f o g ya s z tá s 2006 - ba n , i l l . n e m tá m o g atot t f o g ya s z tá s 2007 - b e n é s 2008 - ba n A tejpor mennyisége (1 000 t) 1 400

Nyitókészlet

1 200 Támogatott

1 000 800 Import Termelés

600

Piaci áron

400 200 0 2006 2007 2008 Rendelkezésre álló mennyiség

2006 2007 2008 Fogyasztás

2006 2007 2008 Zárókészlet

2006 2007 2008 Export

A támogatás lenullázásának időpontja: 2006. október 26. Fo rrás: Európai Számvevőszék, a ZMP adatai alapján.


26

SIKE R ÜLT - E STA B ILIZÁLNI A TEJ Á R ÁT ? A TEJ TE R MELŐI Á R A : A NÉVLEGES Á R A K STA B IL A K , R EÁLÉ R TÉK B EN KIFEJEZVE A ZON B A N CSÖKKENNEK 3 0 A

tejkvóták stabilizálták a névleges árakat

22. A KPSZ működésének első szak asza tar thatatlan helyzetbe torkollot t. 1984-ig a tejre vo nat kozó KPSZ olyan esz k öz ként műk ödött, a m el y a ter mel és fo l yamato s növelését célzó befek tetések re ösz tönzö t t. A ter mel ő k azzal számoltak , h ogy a n évleges árak folyam a t o s e m e l k e d é s e f i n a n s z í ro z z a t e r j e s z k e d é s ü k e t , é s a z i r á ny á r é ves emelése is ebbe az irányba mutatott. A KPSZ által teremtett piaci helyzet 1984-ig sem stabilnak, sem k iegyensúlyozottnak nem volt mo ndható, mivel a ter melői n évleges árak a tömeges túltermeléssel egyidejűleg emelkedtek . Ugyanak kor a termelők számára a p i a c i fe j l e m é nye k k i s z á m í t h ató k vo l t a k , rá a d á s u l a vá r h ató á r m ódo sul ás g yako r l at il ag mind ig áremelk edést j elentett.

Névleges vagy folyó árak:

30

inflációval együtt; reálérték: infláció nélkül. Az árak ingadozása kvótákkal

31

szabályozott rendszerben csökkenni fog, lásd különösen: J.-M. Boussard: „Price risk management instruments in agricultural and other unstable markets”, FEA Thursday seminar („Árkockázat-kezelési eszközök a mezőgazdasági és más instabil piacokon”, a Gazdasági

23. A

KPSZ i r á ny í t á s á b a n c s a k a t e j k v ó t á k 1 9 8 4 - e s b e v e z e t é s e u t á n k e zdet t tényezővé vál ni a p iaci stabilitás és az egyen súly megte re mté s e m i nt cé l k i t ű zé s. A te j k vó t a re n d s ze r k o r l átoz t a a k í n á l a tot, és stabilan viszonylag magas szinten tar totta a névleges árak at 31 . A szezonális ingadozástól eltek int ve az Unióban meg figyelt tejáringadozás a k vóták bevezetését megelőző időszak hoz képest a z 1 9 8 4 – 2 0 0 7 k özö t t i i d ő s z a k b a n n e m vo l t j e l e n tő s. A B i zo t t s á g a z át l ag o s névl eg es árat 2006 -ban 2 9 EUR/1 0 0 k g-ra bec sülte, ez a 20,1 EUR/100 kg (Lit vánia) és a 40,4 EUR/100 kg (Ciprus) közötti á r fo l yo só közép ér téke 3 2 .

és Közigazgatási Kar csütörtöki szemináriuma), São Paulo, 2003. október. Európai Bizottság, a Tejpiaci

32

Irányítóbizottság statisztikái, a tagállamok által közölt adatok (2009. január 22.). Mivel a tejtermelésben az árak

33

rövid távú ingadozása a szezonális változásokat tükrözi, egy adott tagállam stabilitási mutatójaként

24. A 8. áb ra a ter mel ő i át l ag ár a lak ulását vázolja az öt legn agyobb

te j ter mel ő o rszág b an, 1971-től egészen n apj ain k ig 3 3 . E zek a tagállamok k b. 75 %-ban (EU-15), ill. 65 %-ban (EU-25) részesednek a te j beszál l ít áso k b ó l.

az éves termelői átlagár alakulását használják. A tagállamok azonban nem mindig közlik megbízhatóan az Eurostattal az abszolút értékben kifejezett árakat, így azokat nem lehet statisztikai értelemben reprezentatív súlyozott átlagár kiszámolásához

25. A z

árstabilitás célkitűzését tehát 1984 után globálisan sikerült teljesíteni. A z, hogy ebben az időszak ban a névleges árak stabilitása k apott prioritást, abban is megmutatkozik, hogy az irányár – a 2004- es el tö r l ését meg el őző e n – gyakor latilag stagn ált.


felhasználni. Ezért az uniós árak alakulását itt a legjelentősebb termelő tagállamok indexeinek súlyozásával szemléltetjük.

27

8 . á bra

A t e j n é v l e g e s á ra N é m e to r s z ág ba n , Fra n c i ao r s z ág ba n , O l a s zo r s z ág ba n , H o l l a n d i á ba n é s a z E g y e s ü lt K i r á lys ág ba n ( 1971 – 2007 ) ( az indexek súlyozott éves átlaga ) A tej névleges árának indexe 2000=100 120 100 80 60 40 20

A tejkvóták bevezetése

KPSZ a tejkvóták bevezetése előtt

2003-as reform

1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

0

DE+FR+IT+NL+UK

Fo rrás: Eurostat.

A z e u r ó pa i , e g y e s ü lt á l l a m o k b e l i é s ú j - z é l a n d i t e j t e r m e lő k n e k f i z e t e t t n é v l e g e s á r ( 2000 – 2008 ) A termelőnek fizetett tejár (EUR/100 kg)

60 50 40 30 20 10 0 2000. január 2000. április 2000. július 2000. október 2001. január 2001. április 2001. július 2001. október 2002. január 2002. április 2002. július 2002. október 2003. január 2003. április 2003. július 2003. október 2004. január 2004. április 2004. július 2004. október 2005. január 2005. április 2005. július 2005. október 2006. január 2006. április 2006. július 2006. október 2007. január 2007. április 2007. július 2007. október 2008. január 2008. április

9 . á bra

Irányár

Eurápai tejgazdaságok

USA

Új-Zéland

Svájc

Fo rrások: Európai Számvevőszék: a Tejpiaci Hírlevél, az LTO Nederland (Land- en Tuinbouworganisatie, Mezőgazdasági és Kertészeti Szervezet, Hollandia) és a Svájci Szövetségi Mezőgazdasági Hivatal Piacfigyelési Osztályának adatai alapján. 14/2009. sz. különjelentés – A tej- és tejtermékpiac szabályozási eszközei elérték-e legfontosabb célkitűzéseiket?

28

26. A z európai tejtermelők általában az új-zélandi termelők nél magas a b b, de a svájci ter mel ő k nél alacsonyabb árak at k apn ak . A z európ ai árak az eg yesül t ál l amo k beli árak h oz j ár n ak k özel, de ez zel Eu ró p áb an nag yo b b fo k ú st abilitás párosul ( 9. á bra ) .

Reálér tékben

k ifejez ve azonban a tej termelői ára folyamatosan

csökkent

27. A

t e j á r fo l y a m a t o s e m e l k e d é s é re a z 1 9 7 0 - e s é ve k b e n – e g é s z e n 1 9 8 4 - i g – á l t a l á n o s i n f l á c i ó s k ö r n y e z e t b e n k e r ü l t s o r. A k v ó t a rendszer bevezetését követő években a termelői névleges árak fenntar tása mögött valójában a reálér ték ben k ifejezett árak meglehetősen egyér telmű csökkenése rejlett. A tejtermelők hosszú é ve ken kereszt ü l val ó jáb an ne m élvez h ették a reálér ték ben k ife j e ze t t árak st ab il it ásával járó előnyöket. A 10. á bra ez t a romlást s ze ml él tet i a defl ál t árak mu t atój án keresz tül.

1 0 . á bra

A t e r m e lő k n e k k i f i z e t e t t d e f l á lt t e j á r N é m e to r s z ág ba n , Fra n c i ao r s z ág ba n , O l a s zo r s z ág ba n , H o l l a n d i á ba n é s a z E g y e s ü lt K i r á lys ág ba n ( 1985 – 2007 ) ( a de fl á l t in dexe k sú l yozo tt éves átlagai ) Deflált tejár indexe 2000=100 150 140 130 120 110 100 90 80

DE+FR+IT+NL+UK

Fo rrás: Európai Számvevőszék; az Eurostat adatai alapján.


2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

70

29

A FOGYA SZTÓI TEJÁ R N AGY R ÉSZT FÜGGETLEN A TE R MELŐI Á R TÓL

28. Amint az a Bizottság egyik tanulmányából is k iderül, a fogyasztói

t e j á r a t e r m e l ő i á r t ó l n a g y r é s z t f ü g g e t l e n ; e t a n u l m á ny s z e r i n t 2000. év elejétől 2007 közepéig a tejter mékek nominális fogyaszt ó i á r a 1 7 % - k a l n ő t t , m í g a t e r m e l ő k n e k k i f i z e t e t t n o m i n á l i s á r 6 %-k al csö k kent 3 4 .

Európai Bizottság, Mezőgazdasági

34

és Vidékfejlesztési Főigazgatóság: Les conséquences de l’évolution des prix des produits agricoles sur les consommateurs (A mezőgazdasági termékárak alakulásának következményei a fogyasztókra

29. A z Eu ro st at adat ai ál t al áb an véve megerősítik , h ogy a fogyasz tói

á ra k a ter mel ő i áraktó l el térő en alak uln ak 3 5 . 1996 és 2000 között a z Euro st at tejre, sajt ra és to já sra egyaránt von atk ozó fogyasz tói á r i n dexe g yako r l at il ag nem változott ( 11. á bra ) , míg a ter melőknek k ifizetett tejár mutatója a kezdeti csök kenés után emelkedésn e k indu l t (8. áb ra). 2000 és 2 0 0 7 k özött a fogyasz tói árak sz inte lineárisan, közel 15 %-k al emelkedtek . Ugyanebben az időszak ban a te r mel ő k nek fizetet t tejár ö téves süllyedés után n övek edésn ek i n du l t.

nézve), CM/WM/PB D(2007) 34703 dokumentum, 2007.11.13. Az adatok nem teljesen

35

összehasonlíthatóak: míg a 8. ábra azt foglalja össze, hogyan alakultak az EU-15 öt legjelentősebb termelő tagállamában a termelőknek kifizetett árak, addig a 11. ábra egyrészt tojással kapcsolatos adatokat is magában foglal, másrészt az EU teljes lakosságának

30. A tejágazatban – ak árcsak az élelmiszer- ellátási lánc egészében

fogyasztását vizsgálja: e népesség

– a fogyasztóiár-képzés összetett folyamat. Míg a termelőknek a tejfel do l g ozó k ál t al k ifizetett ár k öz vetlen ül követi a világpiac i á ra k al ak u l ását, addig a fo g yasz tók által k ifizetett árat n em csak a nyersanyag-költség befolyásolja, hanem egyéb olyan paraméte re k is, mint az energia- vag y bér költségek . A tej mint nyer sanyag ára a tejter mékek fogyasztói árának viszonylag szerény – ter mék től fü g g ő en 30 és 50 % közö t ti – részét tesz i k i 3 7 . 36

létszáma és összetétele a vizsgált időszakban jelentős változásokon ment keresztül. Az élelmiszer-ellátási lánc három

36

gazdasági ágazatot kapcsol össze: a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és a forgalmazási ágazatot. Egy Belgiumban elvégzett

37

vizsgálat szerint „a mezőgazdasági érték csak a tejtermékek fogyasztói árának 30–40 %-át teszi ki”, Évolution récente des prix et des coûts dans la filière du lait (A tejágazat árainak és költségeinek alakulása a közelmúltban), Service public fédéral Économie, Bruxelles, 2008. Más források szerint a gouda vagy cheddar típusú sajtoknál ez az arányszám az 50 %-hoz közelít (lásd: Európai Bizottság, Les conséquences de l'évolution des prix des produits agricoles sur les consommateurs (A mezőgazdasági termékárak alakulásának következményei a fogyasztókra nézve), 22. o.).


30

31. A z

európai tejágazat másik jellemzője a feldolgozó és forgalm a z ó v á l l a l a t o k e rő s k o n c e n t r á c i ó j a 3 8 , a m e l y n e k k ö ve t k e z t é b e n e vá l l al ato k dö ntő szerep hez j uth atn ak az árak rögz ítésében . Egy élelmiszerek ről szóló közleményében 39 a Bizottság k iemeli az élelmiszer-ellátási lánc konszolidációjának jelenségét, amely köze lebbről a tejtermékeket is érinti, és emlékeztet rá, hogy „a versenyhatóságok nak gondoskodniuk kell arról, hogy a konszolidáció ne eredményezhesse a helyi versenyfeltételek fogyasztók at és vállalkozások at egyaránt sújtó romlását se az élelmiszerlánc termelői, s e az ér tékesítő i szak aszán”.

A 15 legjelentősebb európai

38

nagyforgalmazó összes üzleti forgalma az európai élelmiszerpiac kb. 77%-át teszi ki. Forrás: Európai Bizottság: Vidékfejlesztés az Európai Unióban – Statisztikai és gazdasági információk – 2008-as jelentés. A Bizottság közleménye az

39

Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók

Bizottságának: Élelmiszerárak

32. Ú j - Zé l a n d

és Ausztrália 1985-ben, illetve 2000-ben kezdte meg tejágazatának liberalizálását. M eg figyelhető volt, hogy a deregul á c i ó t Ú j - Zé l a n d b a n a fo g ya s z tó i á ra k m e g u grá s a , m í g Au s z t rá l i á b a n ig en enyhe csö k kenésük követte 4 0 .

Európában, COM(2008) 821 végleges, 2008.12.9. Gouin, D-M.: La gestion de l’offre

40

dans le secteur laitier, un mode de régulation toujours pertinent (Kínálatkezelés a tejágazatban mint mindig megfelelő szabályozási módszer), Laval Egyetem, 2006. május.

1 1 . á bra

E u r ó pa i p i ac : a t e j , a s a j t f é l é k é s a to j á s n é v l e g e s f o g ya s z tó i á ra i n a k har m o n i z á lt i n d e x e ( 19 9 6 – 2 0 0 7 ) A tej, a sajtfélék és a tojás fogyasztói árának indexe 2005=100 110 105 100 95 90

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

85

Fo rrás: Eurostat, F 0114-es élelmiszer-költséghely, földrajzi egység: Európai Unió (EU-12: 1994. EU-15: 2004: EU-25: 2006, EU-27). 14/2009. sz. különjelentés – A tej- és tejtermékpiac szabályozási eszközei elérték-e legfontosabb célkitűzéseiket?

31

H OGYA N B EFOLYÁSOLJ A EZ A TE R MELŐI JÖVEDELMEKET ? A TE R MELŐK NETTÓ JÖVEDELMÉNEK A L A KULÁS A ELLENTMONDÁSOS KÉPET MUTAT; JÖVEDELMÜK B EN JELENTŐS ÉS EGY R E N AGYO B B R ÉSZT TESZNEK KI A TÁMOG ATÁSOK

33. A

mezőgazdasági vállalkozások reálér tékben kifejezett átlagos n e t t ó j ö ve d e l m e c s ö k k e n ő b e n v a n ( 1 2 . á b ra ) . A m e z ő g a z d a s á g i számviteli információs hálózat (RIC A) által összegyűjtött adatok 41 tükrében a szakosodott tejgazdaságok folyó áron számított átl a g jövedelme továbbra is meghaladja a mezőgazdasági ter melők e g é s zé n e k á t l a g j öve d e l m é t . A te r m e l é s b ő l s z á r m a zó, fo l yó á ro n számított nettó jövedelem az 1989–2006- os időszak ban ugyanúgy alakult a tejtermelésre szakosodott mezőgazdasági vállalkozá s o k n á l 4 2 , m i n t a g a zd a s á g o k e g é s zé n é l ( 1 3 . á b ra ) ; a te j te r m e l ő k j övedel me al ak u l ásának k ül ö n böző ok ai a k övetk ezők :

A RICA adatai ugyanakkor nem

41

reprezentatívak az egész ágazatra nézve, mert a RICA-ban az EU-15, illetve az EU-25 legalább egy tejelő tehénnel rendelkező szakosodott tejgazdaságainak csak 60 %-a, illetve 25 %-a van regisztrálva. 2006-ban a RICA-ban regisztrált szakosodott tejgazdaságok az EU-25 szakosodott tejgazdaságainak 78 %-át tették ki (az Eurostat 2007-es üzemszerkezeti

-

az ágazat átszerveződése: az elmúlt években a termelők több mint 50 %-a felhagyott tevékenységével (lásd: 34. b ekezdés);

felmérése szerint). RICA, OTEX 41 (Szarvasmarha –

42

Tej). Lásd még: Európai Bizottság,

-

a gazdaságok méretnövekedése és termelékenységük folyamatos emelkedése: a nagy teljesítményű tejtermelők termelésük fo l yamato s növel ésével ellen súlyoz z ák az árcsök ken ést;

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság – G3: Milk margins in the European Union (Tejtermékárrések az Európai Unióban), 2004.

-

a támogatások (tejtámogatás, egységes támogatás, vidékf e j l e s z t é s i t á m o g a t á s ) n ö v e k e d é s e . A RIC A a d a t a i s z e r i n t a tej a tejtermelésre szakosodott gazdaságok bevételének még minteg y 60 %-át adja, ám ez az arány c sök k en őben van . A RIC A-b ó l az is k iderü l, hogy a ter melésből sz ár mazó br uttó jövedelemben a támogatások aránya 43 tagállamonként válto zó: ez az arány 2000 és 2006 között határozott emelkedést mut ato t t, ám t ag ál l amo nként eltérő mér ték ben ( 1. tá blá z a t ) .

A RICA SE 605 változója alatt

43

regisztrált támogatásokhoz tartozik: minden európai vagy nemzeti forrásból, a KAP első vagy második pilléréből származó, termeléstől függetlenített vagy nem függetlenített támogatástípus, a beruházási támogatások kivételével.


32

1 2 . á bra

A n e t tó t e r m e lő i b e v é t e l a l a k u l á s a vá lto z at l a n á ra k m e l l e t t ( M i n d e n t e r m e l é s i t í p u s ba n , 1993 – 2008 ) A nettó termelői bevétel alakulása Index 100=2000 130 120 110 100 90 80 70

EU-15

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

60

EU-25

Fo rrás: Eurostat, mezőgazdasági számlarendszer – Az agrárágazat jövedelme (C mutató, a mezőgazdasági vállalkozások nettó jövedelme).

1 3 . á bra

A t e j ág a z at ra s z a ko s o d ot t g a z d a s ág o k n e t tó j ö v e d e l e m - a l a k u l á s a f o lyó á ra ko n ( 1989 – 2006 ) Átlagos nettó jövedelem (EUR) 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

0

az európai gazdaságokban

a tejágazatra szakosodott európai gazdaságokban

a tejágazatra szakosodott német gazdaságokban

a tejágazatra szakosodott francia gazdaságokban

a tejágazatra szakosodott olasz gazdaságokban

Fo rrás: RICA-adatbázis: A tejtermelő családi gazdaságok jövedelme (SE 420).


33

1 . tá b l á z at

A tá m o g atá s o k ar á n ya a t e r m e l é s b ő l s z á r m a zó, a d ó k é s j á r u l é ko k l e v o n á s a e lőt t i br u t tó j ö v e d e l e m b e n ( 20 0 0 , 2 0 0 4 é s 2 0 0 6 )

Belgium

2000

2004

2006

11 %

19 %

28 %

44 %

60 %

Csehország Dánia

18 %

28 %

31 %

Németország

18 %

31 %

36 %

Görögország

14 %

Spanyolország

5%

Észtország Franciaország

22 %

Magyarország

46 % 12 %

17 %

32 %

43 %

33 %

40 %

42 %

41 %

Írország

15 %

22 %

36 %

Olaszország

10 %

11 %

16 %

35 %

37 %

43 %

46 %

58 %

63 %

Litvánia Luxemburg

31 %

Lettország Hollandia

4%

12 %

23 %

Ausztria

32 %

44 %

42 %

22 %

35 %

Lengyelország Portugália

18 %

27 %

37 %

Finnország

72 %

73 %

77 %

Svédország

36 %

41 %

56 %

Szlovákia

43 %

65 %

Szlovénia

37 %

37 %

23 %

34 %

Egyesült Királyság

16 %

Fo r rás: RICA; A termelésből származó, adók, járulékok és HÉA levonása előtti bruttó bevétel = A gazdaságok bruttó jövedelme (SE 410) – Termelési támogatás és adók egyenlege (SE 600) + Összes termelési támogatás (SE 605).


34

A SZE R KEZETÁTA L A KÍTÁS NYOMÁN JELENTŐSEN CSÖKKEN A G A ZD A SÁGOK SZÁM A

34. A z a célk itűzés, hogy a tejter melők nek – elsősor ban az egyéni jö -

35. A z

36. A termelési struktúrák a tagállamok között és azokon belül is erő-

vedelem emelése által – méltányos életszínvonalat biztosítsanak , lényegében a gazdaságok termelékenységének növelése útján va lósulhatott meg. A tejágazat szerkezetátalak ítása és a gazdaságok számának folyamatos csök kenése révén a tejter melők statisztik ai átlagjövedelme fenntar tható, sőt növelhető is. 1995 és 2007 között a z E U - 1 5 - b e n m ű k ö d ő te j g a zd a s á g o k fe l e m e g s z ű nt, a z a z e b b e n a z i d ő s z a k b a n t ö b b m i n t 5 0 0 0 0 0 te r m e l ő h a g yo t t fe l te vé k e ny s é g ével. A szer kezet át al ak ít ás k ülön ösen Dán iát, G örögor sz ágot, S p anyo l o rszág o t, Ol aszo rszágot és Por tugáliát ér intette.

ágazati szerkezetátalakítást minden tagállamban a gazdaságok átlagos méretének, az átlagos beszállítási kvótának és az á l l a t á l l o m á ny t e r m e l é k e ny s é g é n e k fo l y a m a t o s n ö ve k e d é s e j e l z i ( 2 . m ellék let).

s e n hetero g én kép et mu t at na k : -

Dániában, Hollandiában és az Egyesült Királyságban az átlagos állatállomány és a beszállítási k vóták egyér telműen magasabb ak , mint az EU-15 tö b b i tagállamában ;

-

a z e g y e s ú j t a g á l l a m o k h e l y z e t e r e n d k í v ü l e l t é r ő. C s e h - é s É s z t o r s z á g b a n , M a g y a ro r s z á g o n é s S z l ov á k i á b a n v i s zo ny l a g magas az átlagos beszállítási k vóta, mivel az ágazatot néhány rendkívül nagy gazdaság uralja; ezek számos kistermelővel osztoznak a piacon, akik közül sokan nem is kaptak beszállítási kvótát; ezzel szemben Lettországban, Litvániában és Le n g ye l o r s z á g b a n a k vó t áv a l re n d e l k e ző k l e g t ö b b j e c s a l á d i mik ro g azdaság ;

-

a közép- és kelet-európai tagállamok összességét tekintve a legtöbb tejgazdaság félig önellátó gazdálkodást folyt a t , 2 0 0 5 - b e n e z e k 6 7 % - á b a n c s u p á n e g y v a g y k é t t e h e n e t t ar to t t ak .


35

37. J e l e n t ő s

2 . tá b l á z at

nagyságrendi különbségek vannak az európai tejgazdaságok és a legnagyobb világpiaci versenytársak gazdaságai k ö z ö t t ( 2 . t á b l á z a t ) . A z e u r ó p a i t e r m e l é s 3 0 % - á t m é g m i n d i g a mik ro g azdaság o k (1–29 tehé n ) adj ák , míg az Egyesült Államokba n ez az arány csak 1,2 % – itt a 2 00 0-nél több egyedet sz ámláló á l l at á l l o m á nyo k a n e m ze t i te j te r m e l é s 2 3 % - át a d j á k . A z e u ró p a i te r m e l é s j av a a 3 0 – 4 9 te h e n e t ( 2 0 % ) é s a z 5 0 - n é l tö b b e g ye d e t s z á ml ál ó (50 %) g azdaság o k b ól sz ár maz ik 4 4 .

Eurostat: Tejelő tehenek –

44

Hasznosított mezőgazdasági területre jutó gazdaságok száma és a tejelő tehenek egyedszáma, valamint az egy gazdaságra jutó tejelő tehenek egyedszáma 2005-ben.

A t e r m e l é s s z e r k e z e t e E u r ó pá ba n ( 2005 ) , a z E g y e s ü lt Á l l a m o k ba n é s Ú j - Z é l a n d o n ( 2006 ) Állomány átlagos egyedszáma EU-25 (1)

15

EU-15 (1)

35

EU-10 (1)

5

Új-Zéland (2)

322

Egyesült Államok (3)

120

Fo r rások : 1) Eurostat (állomány átlagos egyedszáma = tehenek száma/gazdaságok száma 2005-ben). 2) Livestock Improvement Corporation (LIC), New Zealand Dairy statistics 2005/2006 (Új-zélandi tejgazdasági statisztika, 2005/2006). 3) USDA: Profits, costs and the changing structure of the dairy farming (Haszon, költség és a tejtermelés változó szerkezete), 2007. szeptember, és USDA: World markets and trade (Világpiacok és kereskedelem), 2008. július.


36

NŐTT - E A Z EU R ÓPA I TEJTE R MÉKEK VE R SENYKÉPESSÉGE A VILÁGPI ACON ? A Z A L A PVETŐ TEJTE R MÉKEK EU R ÓPA I E X PO R TJ A CSÖKKENŐ B EN VA N

38. A tejter mékek vil ágp iaca rendk ívül sz űk re sz abott: a világ tej ter-

m e l é s é n e k c s u p á n 6 % - át a d j a ( 2 0 0 7 ) , é s n a g y p i a c i á r i n g a d oz á s jellemzi 45 . A világpiacra elsősorban alacsony víztar talmú feldolgo zot t ter mékek kerül nek k i, mint a tej por, a vaj és a saj t. 2 0 0 7 -ben a z EU a tejegyenér ték ben k ifejezett összter melésének k b. 9 %-át e x p o r t á l t a 4 6 , a m i ve l Ú j - Zé l a n d u t á n a v i l á g m á s o d i k l e gn a g yo b b ex p o r tő rjévé l ép et t el ő.

FAO: Az élelmezési helyzet

45

perspektívái, 2008. június és november. Forrás: ZMP.

46

39. A

3 . tá b l á z at

tejpor és a vaj világpiaci ára szinte folyamatosan elmarad az Unióban ér vényes áraktól. A kevésbé jövedelemter melő világpiac tehát elsősorban azon termékek végső piaca, amelyeket a belföldi p i a c n e m k é p e s fe l ve n n i . A m a g a s h oz z á a d o t t é r t é k e t k é pv i s e l ő te r m ékek – mint a sajt fél ék – expor tj át a világpiaci árak kevésbé b e fo l yáso l ják .

A z EU r é s z e s e d é s e e g y e s t e j t e r m é k e k n e m z e t kö z i e x p o r tj á b ó l ( % - ba n ) 1984

1995

2000

EU-10

2001

2002

2003

2004

EU-15

2005

2006

EU-25

2007 EU-27

Vaj/Vajolaj

48,4

27

20,8

19,6

21,8

30

41,4

39,7

29,9

29,1

Sovány tejpor

30

31,6

29,1

12,7

13,3

19,4

27,4

17,4

7,2

19,7

Sajtok

52

48,6

28,6

30

32,3

30,3

38,8

34,8

34,1

35,9

Teljes tejpor

70,2

48,1

37,6

29,8

28,3

27,6

28,3

27,2

23,9

22

Sűrített tej

67,7

61,7

51,6

44,4

45,5

38,9

30,7

28,5

29

36,1

Fo rrás: Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság.


37

40. A tejk vó t ák b evezetése ut án a z Un ió h átrébb szor ult a világp iac i

rangsorban, amiből elsősorban Új-Zéland és Ausztrália húzott h a sznot. A tejter mékek világk ereskedelmében az uniós ter mékek r é s z a r á ny a t o v á b b c s ö k k e n ( 3 . t á b l á z a t ) 4 7 , é s a z e u r ó p a i t e j t e rm é kek exp o r t ja is hanyat l ik (14. á bra ) .

Európai Bizottság: A mezőgazdaság

47

helyzete az Európai Unióban címen megjelent jelentésekből származó adatok. A 3. táblázat kapcsán megjegyzendő, hogy az Unió egymást követő bővítéseinek hatására folyamatosan változott az uniós részesedés a tejtermék-

41. A z

expor t 2008-ban – a zsíros tejpor kivételével – visszaesett. U g yanak ko r az exp o r t ál t menny iség megh aladj a a támogatásban n e m részesítet t exp o r t 2007 jún iusa előtti sz intj ét.

világkereskedelemből: a Közösségen belüli kereskedelem volumene minden bővítéssel automatikusan növekedett, a kivitelé pedig csökkent.

U n i ó s e x p o r t: va j , s o vá n y t e j p o r , s a j t f é l é k é s z s í r o s t e j p o r (1995–2008) Mennyiség (1 000 t) EU-15

700

EU-25

EU-27

600 500 400 300 200 100

Vaj

Sovány tejpor

Sajtfélék

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

0 1996

1 4 . á bra

1995

Zsíros tejpor

Fo rrás: Európai Számvevőszék, a ZMP adatai alapján.


38

A Z EU R ÓPA I UNIÓ JELENTŐSEN CSÖKKENTETTE A TEJTE R MÉKEK E X PO R TTÁMOG ATÁSÁT

42. A z

expor ttámogatások célja, hogy biztosítsák a Közösség részv é t e l é t a t e j é s a t e j t e r m é k e k n e m z e t k ö z i k e r e s k e d e l m é b e n 48. A tejtermékek után fizetett expor t-visszatérítés a belpiaci és a vil á gpiaci árak közötti k ülönbségen alapul. A támogatott expor tot azonban négy ter mék k ategór ia – a vaj és vajolaj, a sovány tejpor, a s a jt és eg yéb tejter mékek 4 9 – esetében a GATT-k vóták ér ték ben é s mennyiség b en is ko r l átozzá k .

43. 2 0 0 4-tő l kezdve a vaj és a sovány tej por inter ven c iós árán ak ter-

vezett csök kentése miatt a visszatérítés mér téke is mechanikusan c s ö k kent. A z eu ró p ai exp o r t t á mogatása továbbra is megmaradt, mivel az inter venciós árak csök kentése után az európai és a világp i a ci árak továb b ra is k ül ö nb öz tek . 2 0 0 7 j ún iusa és 2 0 0 8 decembere között a Bizottság a visszatérítések mér tékét minden termék e s etéb en nul l áb an ál l ap íto t t a meg.


Az 1234/2007/EK rendelet

48

(77) preambulumbekezdése. Ez utóbbi kategóriába elsősorban

49

a teljes tejpor, a tejsűrítmények, a fogyasztói tej és a friss tejtermékek tartoznak.

39

KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOG ATÁS NÉLKÜL NE H ÉZ KIJUTNI A VILÁGPI AC R A

44. A z

e u r ó p a i t e r m e l ő k s z á m á r a a v i l á g p i a c a z o l y a n a l a p v e t ő t e rm é k e k , m i n t a v a j é s a s ov á ny te j p o r e s e té b e n c s a k m á s o d l a g o s p i a cnak számít. A mú l t b an a világpiac ra a ter melők k iz árólag kö zösségi költségvetési segítséggel tudtak belépni. Mihelyt azonban jelentősen csök kentek a világpiaci árak , az európai alapter mékek m á r is el vesztet ték versenyképességük et a világpiacon .

Ipargazdasági Intézet (IDEI,

50

Toulouse-i Egyetem): Analyse économique des impacts de la sortie du système de quotas laitiers dans l’UE (A kvótarendszer felszámolásának hatásai az EU-ban és azok gazdasági elemzése), 2008. március, 5. o.

45. M i v e l

a t e j t e r m é k e k k e re s l e t e a z e u ró p a i p i a c o n n e m r u g a l m a s, a tejk vótarendszer felszámolása utáni termelésnövekedés az uniós tejter mékexpor t jelentős növekedéséhez fog vezetni. A Bizottság által a K AP állapotfelmérése során elfogadott forgatóköny vben az s z e re p e l, h o g y a t e r m e l é s i n ö ve k m é ny 7 0 % - á t e x p o r t á l n i k e l l 5 0 . A Bizottság azt szorgalmazza, hogy az expor t a 2013-ig felszá m o l á s ra k e r ü l ő ex p o r t t á m o g at á s i g é ny b e vé te l e n é l k ü l fe j l ő d j é k . E célk itűzés megvalósítása nemcsak attól függ, hogy az uniós tejipar mennyire képes megfelelni a világpiaci kereslet elvárásainak , hanem monetáris tényezőktől is. 2009 elején, mivel romlottak a vil á g p i a c i á r a k , é s a d o l l á r ve s z í t e t t é r t é k é b ő l a z e u ró h o z k é p e s t , i s m é t re f l e k t o r fé ny b e k e r ü l t a z e u ró p a i te r m e l ő k ve r s e ny k é p e s ségének problematikája, ami arra indította a Bizottságot, hogy ú j j á él essze az exp o r t t ámo g at ások ren dszerét.


40

A TEJÁGAZAT LIBERALIZÁLÁSA SORÁN SZEM ELŐTT TARTANDÓ LEGKÉNYESEBB TÉNYEZŐK B EVEZETŐ MEGJEGYZÉS : A TEJKVÓTA R ENDSZE R FELSZÁMOLÁS A A 2 0 0 3 - A S R EFO R M ÓTA N A PI R ENDEN VA N

46. A z

Agenda 2000-ben meghatározott opciók alapján 2003-ban t a n á c s i h at á roz at b a n rö g z í te t t re fo r m e g yé r te l m ű vé te t te : a te j ágazatnak arra kell berendezkednie, hogy a tejkvótarendszer t f e l s z á m o l j á k , m é g p e d i g a p r o g r a m s z e r i n t 2 0 1 5 - i g. A B i z o t t s á g re n dszeresen t ájékozt at t a az á gaz atot a piaci h ely zetről és ar ról, h ogyan hal ad a tejp o l it ik a a l iberaliz ác ió felé vezető úton 5 1 .

A „komitológia”-politika

51

értelmében a tejpolitika irányítását a Bizottság és a tagállamok a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottságon belül közösen végzik. A vaj esetében: 2004 júliusában

52

7 %-os, 2005 júliusában 7,5 %-os,

47. A

fo k o z a t o s d e re g u l á c i ó k e re t é b e n a z i r á ny á r m e g s z ü n t e t é s é ve l k a p c s o l a t o s d ö n t é s e k , a z i n t e r v e n c i ó s á r a k c s ö k k e n t é s e 52 é s a z inter venció mennyiségi korlátozásai mára már nagy mér tékben gyengítették a termelési felső határér tékek ellentételezését jelentő ár támogatási mechanizmust. A Bizottság ezek kel a döntéseivel arra figyelmeztette az ágazatot, hogy a vaj és a sovány tejpor gyár tása kevésbé lesz nyereséges, és ink ább a magasabb hozzáadott ér téket képviselő ter mékek re (sajt) való átállás k ívánatos 53 .

2006 júliusában 8,1 %-os, 2007 júliusában pedig 5,1 %-os csökkentés történt. A tejpor esetében 2004 júliusában 5 %-os, 2005 júliusában 5,3 %-os, míg 2006 júliusában 5,5 %-os volt a csökkenés. A Bizottság jelentése a Tanácsnak:

53

Piaci kilátások a tejipari ágazatban, COM(2007) 800 végleges.

48. A

K A P á l l a p o t f e l m é r é s e k e r e t é b e n 2 0 0 8 - b a n a z é r d e k e l t f e l e kk e l fo l y t a t o t t k ü l ö n s z a k m a i k o n z u l t á c i ó s e l j á r á s s o r á n e l s ő s o r b a n a z v o l t n a p i r e n d e n , h o g y a n k e z e l e n d ő a k v ó t a r e n d s z e r fe l s z á m o l á s á r a v a l ó á t á l l á s . A Ta n á c s a „ z ö k k e n ő m e n t e s á t á l l á s” 5 4 érdekében jóváhagyta a nemzeti kvóták szakaszonkénti emelésének elvét. A tagállami kvótákat 2015. március 31-i eltörlésük e l ő t t a 2 0 0 9 / 2 0 1 0 – 2 0 1 3 / 2 0 1 4 g a zd a s á gi é ve k k özö t t é v i 1 % - k a l emelik, öt alkalommal. Ettől eltér ve Olaszország kvótáját már a 2009/2010-es gazdasági évben 5 %-kal megemelték. Az említett emelések a kvóták 2008. április 1-jén tör tént 2 %-os (az EU-15 11 tagállamának esetében 2,5 %- os) általános emelése mell é t á r s u l n a k 55. E m e l l e t t a 2 0 0 9 / 2 0 1 0 - e s g a z d a s á g i é v t ő l k e z d v e a b e s z á l l í to t t m e n ny i s é g té ny l e g e s z s í r t a r t a l m a , i l l e t ve a z e g ye s t e r m e l ő k s z á m á r a m e g á l l a p í t o t t re fe re n c i a - z s í r t a r t a l o m k ö z ö t t i különbségen alapuló kiigazítást úgy számítják ki, hogy az jobban kedvezzen a ter melőnek 56 . A z említett intézkedések azonnali hatásaként teljesen vagy nagyrészt megoldódik a szükségesnél k i s e b b k vó t á v a l re n d e l k e z ő t a g á l l a m o k – k ö z t ü k m i n d e n e k e l ő t t O laszo rszág – p ro b l émája.

Megállapodás az

54

állapotfelmérésről, 2008. november 20., http://ec.europa.eu/agriculture/ healthcheck. Az 1234/2007/EK rendeletnek

55

a nemzeti tejkvóták tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. március 17-i 248/2008/EK tanácsi rendelet (HL L 76., 2008.3.19., 6. o.). A zsírtartalomra vonatkozó

56

kötelezettség enyhítése a közösségi tejkvóta 1,5 % és 1,7 % közötti emelésének felelne meg (például +0,9 % lenne Franciaország, +2,2 % Dánia, illetve +3,4 % Hollandia esetében). Normandiai Mezőgazdasági Kamarák: Bilan de santé de la PAC – Expertise technique (A KAP állapotfelmérése – Technikai szakvélemény), 2008. november.


41

49. A

Bizottság megítélése szerint a tejkvótarendszer eltörlését k övető en 5 7 :

Európai Bizottság: CAP Health

57

Check, Impact Assessment Note nº 6 (A KAP állapotfelmérése, 6. sz.

-

a t e j t e r m e l é s re s z a k o s o d o t t g a z d a s á g o k t ö b b s é g e fo l y t a t n i t udja majd mű kö dését ;

feljegyzés a hatásvizsgálatról), D(2008) MK/15332 sz. dokumentum, 2008. május 20.

-

a fogyasztók a tejtermékek árának részleges csök kenését fogják t ap aszt al ni.

Ipargazdasági Intézet: Analyse

58

économique des impacts de la sortie du système de quotas laitiers dans l’UE

50. Kü l ö nb öző t anul mányo k szer int a k vótaren dszer eltör lése vár h atóan a követ kező ál t al áno s hatások k al j ár 5 8 :

(A kvótarendszer felszámolásának hatásai az EU-ban és azok gazdasági elemzése), 2008. március. OECD, Élelmiszerügyi, Mezőgazdasági

-

a te j te r m e l é s n öve k s z i k , k öve t k e zé s k é p p a p i a c i á ra k e l v i l e g csö k kennek 5 9 ;

és Halászati Igazgatóság, valamint Kereskedelmi Igazgatóság: An analysis of dairy policy reform and

-

a termelt mennyiség növekedése dacára a termelői jövedelem csö k ken;

trade liberalisation. Trade and economic effects of milk quota systems (Elemzés a tejpolitika reformjáról

-

a ter mel ő ké hel yet t a fo g yasz tók j óléte n övek sz ik ;

-

fellendül az uniós expor t, ami a világpiaci árak gyengüléséhez vezet het.

és a tejtermék-kereskedelem liberalizációjáról. A tejkvótarendszerek kereskedelmi és gazdasági hatásai). COM/AGR/TD/WP(2004)19/ FINAL, http://ww.oecd.org/ dataoecd/1/37/34456378.pdf.

51. Miközben elismeri, hogy e modellek előrejelzésre csak korlátozottan

alk almasak 60 , a Számvevőszék felhívja a figyelmet a tejpiac liberalizációja során szem előtt tar tandó legkényesebb tényezők re.

S. Langley, A. Somwaru, és M.A. Normile, USDA: Trade liberalization in international dairy markets. Estimated impacts (A kereskedelem liberalizációja a nemzetközi tejpiacon. Hatásbecslés), Economic report research, number 16, 2006. február.

Az INRA és a Wageningeni Egyetem konzorciuma: Study on the impact of future options for the Milk Quota system and the common market organisation for milk and milk products (Tanulmány a tejkvótarendszer, valamint a tej- és tejtermékpiac közös szervezésével kapcsolatos jövőbeni lehetőségek hatásairól), 2002. június. INRA-ESR: „Milyen legyen Európa tejpolitikája? Fel kell-e számolni a tejkvótarendszert? Figyelembe veendő paraméterek és a francia példa”. A Nemzeti Agronómiai Kutatóintézet (Institut national de la recherche agronomique – INRA) agrárökológiai és -szociológiai osztálya által szervezett, A tej napja elnevezésű rendezvény, Párizs, 2001. október 8. Az Európai Unióban a tejtermelés 1 %-os növekedése a termelői árak 3–4 %-os csökkenésével jár (lásd: Ipargazdasági Intézet, Analyse

59

économique des impacts de la sortie du système de quotas laitiers dans l’UE (A tejkvótarendszer felszámolásának hatásai az EU-ban és azok gazdasági elemzése), 47. o.). Az európai tejágazat különösen összetett, alakulása számtalan tényezőtől függ, amelyek összeadódó hatásait nehéz megjósolni. Még az

60

általános tendenciák szintjén is tévedhetnek a modellek: például a 2003-as reform után az árak nem az elvárt módon alakultak.


42

PI ACI EGYENSÚLY: A PI ACI B IZONYTA L A NSÁG H ATÁSÁ R A GYO R S A N ÚJ B ÓL FELESLEG KÉPZŐD H ET

52. A

B i zo t t s á g s ze r i n t a z a g r á r p i a co k o n „v á r h a tó, h o g y ( … ) a z á r a k az elmúlt évtizedek során tapasztaltak nál nagyobb ingadozások at mutatnak majd (…). Ennek következtében a keresletet vagy a k ínálatot érintő bármely jelentős változás gyorsan komoly volatilitást idézhet elő. A mezőgazdasági termelők k iszámíthatatlanabb piaci vi s zo nyo k hoz val ó al k al mazkodásán ak elősegítése érdek ében fo k oz n i k e l l a te r m e l é s r u g a l m a s s á g át a p i a co r i e nt á l t s á g n öve l é s e ré vén és a meg fel el ő védő hál ók k ialak ítása mellett 6 1 .”

A Bizottság közleménye az

61

Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Élelmiszerárak Európában, COM(2008) 821 végleges, 2008.12.9. Egyenértékűségi együtthatók:

62

1 kg = 20,5 liter (vaj) és 1 kg = 11 liter

53. A K AP állapotfelmérésének keretében a Bizottság javaslatára a Ta-

54. Miután az Unióban kb. 2 millió tonna vajat és 900 000 tonna sovány

n á c s ú g y h at á rozo t t, h o g y a z á l l a m i i nte r ve n c i ó t – a va j é s a s o v á ny te j p o r i nte r ve n c i ó s fe l vá s á r l á s át – m i nte g y „vé d ő h á l ó k é nt ” fenntar tja a piacon. A rögzített áron felvásárolt mennyiségek felső h at á ra 3 0 0 0 0 to n n a a va j, i l l e t ve 1 0 9 0 0 0 to n n a a s ová ny te j p o r esetében. E mennyiségek felett a Bizottság pályázati felhívás útján tová b b i fe l vá s á r l á s o k at vé g e z h e t . A fe l s ő h at á r e l é ré s e k o r te h át a Bizottság – a piac alakulásának függvényében – egyedül határoz a z inter venció al á t ar tozó menny iségek ről és árak ról.

te j p o r t á l l í t a n a k e l ő, 1 , 5 % - o s va j - va g y 1 2 , 1 1 % - o s te j p o r t ú l te r melés esetén a ter melés már el is ér né a felső inter venciós határér téket. M ásképpen fogalmaz va: a két felső határér ték az Európában termelt 148 millió tonnányi termék ből k b. 1,8 millió tonnányi tejjel egyenér ték ű termék , vagyis 1 % felvásár lásának felel meg 62 . C s ak ko r l átozo t t védel met nyúj tó, gyen ge védőh álóról van teh át szó, s ez nem áll arányban annak a többlettermelési kock ázatnak a nagyságával, amely súlyos válsághelyzetben fenyegetné az Uniót. A p i a c i b i zo ny t a l a n s á g o t j e l e z te a z i s, h o g y 2 0 0 8 vé g é n , a p é n z ü g y i é s g a zd a s á gi v á l s á g k ö r ü l m é nye i k özö t t i s m é t m e g j e l e n te k a vaj- és tejpor feleslegek. Míg 2007-ben és 2008-ban az intervenciós raktárak üresen álltak, 2009 első negyedévének végén már 36 700 tonna vajat és 67 500 tonna tejpor t halmoztak fel. A Bizo t t ság fel vásár l ásai tehát a vaj esetében h árom h ón ap alatt túllépték a felső inter venciós határér téket, míg a tejpor esetében m e g hal adt ák annak 60 %-át.


(sovány tejpor).

43

A TEJTE R MELÉS SZE R KEZETÁTA L A KÍTÁS A : A LEG H ÁT R ÁNYOS A B B H ELYZETŰ TE R ÜLETEKEN JELENTŐSEN CSÖKKEN H ET A TE R MELÉS , ILLETVE NŐ H ET A TE R MELÉS FÖLD R A JZI KONCENT R ÁCIÓJ A

55. A B i zo t t s á g ú g y vé l i , h o g y a z á g a z at s ze r k e ze t át a l a k í t á s a fo l y t a tódni fog. Becslése szerint a 2003–2013 közötti időszak ban évente a m ező g azdasági ü zemek 2, 8–3 ,7 %-a z ár be 6 3 .

Európai Bizottság, Development

63

in the structure of the agricultural sector (A mezőgazdasági ágazat szerkezetváltozása), TV D(2007), 2007. március 27.

56. A mezőgazdasági üzemek és különösen a tejgazdaságok szaporodó bezárása nehezen megoldható társadalmi-gazdasági gondokkal jár a hátrányos helyzetű területeken – különösen a hegyvidéki térségek ben –, itt ugyanis nemcsak a termelők szerkezetátalak ítási le h ető ség ei ko r l átozo t t ak , han em az átállás is n eh éz sz ámuk ra 6 4 .

V. Chatellier és F. Delattre: Les

64

soutiens directs et le découplage dans les exploitations agricoles de montagne (Közvetlen támogatások, támogatásfüggetlenítés és a hegyvidéki gazdaságok), Économie rurale, 288. szám, 2005. július–

augusztus.

57. A

tejkvótarendszer t egyébként többek között azér t szer vezték nemzeti alapon, hogy el lehessen kerülni a termelés fokozatos áthelyeződését a tejtermelés számára legkedvezőbb régiókba. 2 005-ben az európai tejtermelés tetemes része – k b. 50 %-a – mégi s m á r a z U n i ó t e r ü l e t é n e k 1 1 % - á r a k o n c e n t r á l ó d o t t 6 5 . Vi l á g o s , h o g y e z m i l ye n k ö r nye ze t vé d e l m i k o c k á z a t t a l j á r : a d e re g u l á c i ó és az árcsökkenés hatására a termelés kiszámíthatóan a magas h oz a m ú ré gi ó k b a n vá l i k m é g i nte n z í ve b b é, o t t , a h o l m á r a m ú g y i s n a g y nyo m á s n e h e z e d i k a k ö r ny e z e t r e, m í g a k e v é s b é t e r m e l é k eny régió k b an – fő l eg a he gy vidékeken – sz ámos ter melő lesz k é nytel en hát at fo rdít ani szak máj án ak 6 6 .

Európai Bizottság: Vidékfejlesztés

65

az Európai Unióban – Statisztikai és gazdasági információk – 2008-as jelentés, 2008. december. Az új tagállamokban attól lehet

66

tartani, hogy egy áresést elsőként azok a „mikrotermelők” fognak megszenvedni, akik tejkvótákban részesülve eddig meg tudtak kapaszkodni a piacon.

58. 2 0 0 1 - b e n a B i zo t t s á g h a l l g ató l a g o s a n e l i s m e r te, h o g y a z á g a z at

A Bizottság válaszai a tejkvótákról

67

szóló 6/2001. sz. különjelentésre.

s z e r k e z e t á t a l a k í t á s a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i é s k ö r nye z e t vé d e l m i p ro b l é m á k k a l j á r, s h o g y k i e m e l k e d ő e n fo nto s fe n nt a r t a n i a te rm e l é s t „ a K özö s s é g a zo n h á t rá nyo s h e l y ze t ű ré gi ó i b a n – m i n d e nekelőtt a hegyvidéki területeken –, ahol a termelési költségek magasabbak , és ahol gyak ran a tejtermelés az egyetlen lehetséges mezőgazdasági tevékenység”. A Bizottság meglátása szerint „a tejte r m e l é s k o n ce nt rá c i ó j a a zo n t ú l, h o g y s ú l yo s k ö r nye ze t vé d e l m i p r o b l é m á k a t o k o z n a”, „ a t e r m é k e k s z a b v á n y o s o d á s á h o z , v a g y i s m i nő ség vesztéshez vezet ne” 6 7 .


44

59. A Bizottság elismer te, hogy a leghátrányosabb helyzetű területeken

( a z Unió terül etének 24 %-án, ami a h asz n osított mezőgazdasági te r ül et 57 %-a), k ü l ö nö sen a h egy vidékeken k ülön intéz k edésekre van szükség – annál is ink ább, mer t a 2008-as állapotfelmérés nyomán a tejágazat szerkezetátalakítása lett az egyik olyan új feladat, amelyet a tagállamok beépíthetnek vidékfejlesztési progra m ju k b a 6 8 .

A vidékfejlesztésre

68

vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007–2013 közötti programozási időszak) szóló 2006/144/EK határozat módosításáról szóló, 2009. január 19-i 2009/61/EK tanácsi határozat (HL L 30., 2009.1.31., 112. o.). Méretgazdaságtalanság akkor

69

A VILÁGPI ACI VE R SENYKÉPESSÉG CÉLJ A MIND A TE R MELŐK R E , MIND A FELDOLGOZÓK R A FEL A D ATOK AT R Ó

keletkezik, ha a termelés növekedését nem kíséri a termelési átlagköltségek csökkenése. Ez a helyzet akkor áll elő, amikor bizonyos ráfordítások

60. A z európai tejtermelők versenyképessé tétele a refor m egyik köz-

ponti eleme. Hogy a reform eléri- e ezt a célját, az attól függ, hogy a z e u ró p a i te j á g a z at – te r m é k e i á rá n a k é s m i n ő s é g é n e k te k i nte té ben – mennyire l esz kép es igazodn i a n emzetk öz i k eresleth ez .

kínálata rögzített, és a hatékonyság eléréséhez szükséges szint elérése nehézségekbe ütközik. Ez adódhat a működési környezet hiányosságaiból (éghajlati viszonyok, elhelyezkedés), vagy abból, hogy valamely gazdálkodó a többiekhez

61. Ahhoz, hogy az európai árak versenyképesek legyenek , szintjüket a s tru kt u rál isan al acso nyab b világpiac i árak sz intj éh ez kell köze l í teni, hiszen 2003 ó t a a köz ve tlen és k iegész ítő támogatások k al r é s z b e n k o m p e n z á l j á k a z á rc s ö k k e n é s t . A l i b e r a l i z á c i ó h a t á s á r a a vaj és a tejpor világpiacának alakulása még jobban befolyásolni fogja az Unióban ér vényesülő ter melői árak at. A z ár konvergencia elkerülhetetlenné teszi a szerkezetátalak ítás folytatását, mivel a z euró p ai ter mel ési st rukt ú rá k még igen csak k ülön böz n ek a Kö zösségen kívüli versenytársak termelési struktúráitól (lásd: 37. bekezdés). Ugyanakkor az EU-15-ben a tejgazdaságok nyeresé g e nincs köz vet l en ö sszefü g g ésben az állatállomány méretével 6 9 . M e g á l l a p í t h ató, h o g y n e m fe l té t l e n ü l a l e gn a g yo b b g a zd a s á g o k működnek pozitív árréssel, hanem azok , amelyeket nagyobb állo m á nysűrűség, mag as hozam é s alac sonyabb éves mun k aerő - egys é g jel l emez.

62. H a

a termékeket tekintjük, az Unió ugyan a legnagyobb sajt ex po r tő r, ám vil ágp iaci ér téke sítésein ek többsége továbbra is az a l a p t e r m é k e k b ő l – t e j p o r, v a j – t e vő d i k ö s s z e ( 2 0 0 8 - a s a d a t o k ) . K o rábban e ter mékek európai gyár tói csak magas világpiaci árak e s e t é n vo l t a k ve r s e ny k é p e s e k . A h h o z t e h á t , h o g y a z U n i ó m e g őr izze számottevő világpiaci részesedését, a liberalizáció célk itűzé s e ( a z a z a z á g a z at p i a co r i e nt á l t s á g á n a k fo k oz á s a ) é r te l m é b e n a sajtfélék és egyéb, magas hozzáadott ér téket képviselő termékek gyá r tó inak hang súl yo sab b szerepvállalása sz ük séges.


képest kevésbé eredményes. Lásd erről MacDonald, James M., O’Donoghue, Erik J., McBride, William D., Nehring, Richard F., Sandretto, Carmen L. és Mosheim, Roberto: Profits, costs and the changing structure of dairy farming (Haszon, költség és a tejtermelés változó szerkezete), United States Department of Agriculture, Economic Research Report No. 47, 2007. szeptember.

45

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

63. A z

Unió tejpolitikája összetett célkitűzések egész sorát kívánj a m e g va l ó s í t a n i . E ze k a cé l o k : a p i a c i e g ye n s ú l y m e g te re mté s e, a tej és a tejter mékek árának stabilizálása, a ter melők méltányos életszínvonalának biztosítása és az európai tejtermékek világp iaci versenyképességének növelése. A Számvevőszék jelentésében elemzi, hogy mennyiben valósultak meg e célk itűzések , és felhívja a f i g ye l m e t a z e u ró p a i t e j á g a z a t l i b e r a l i z á c i ó j a s o r á n fe l m e r ü l ő l e g fo nto sab b tényező k re.

Piaci

egyensúly

64. A te j k vó t a re n d s ze r 1 9 8 4 ó t a a z e u ró p a i te j p o l i t i k a l e g fo nto s a b b

65. A

66. A k vóták eltör lésével liberalizált piacon a ter melési k apacitás to -

t ar tó pil l ére. A rendszer b evezetése óta a tej k vóták sz igor ú k or látok közé szo r íto t t ák a ter mel é st, ám a k vóták sz intj e a piac felve vőképességéhez képest sok áig túl magasnak bizonyult. A nemzeti fe l s ő h a t á ré r t é k e k e t a k o r á b b i é ve k t e r m e l é s i a d a t a i a l a p j á n á l l a p íto t t ák meg, és eg yes nemzeti k vóták at – elsősor ban Olaszors z á g b an – rendszeresen t ú l l éptek .

t á m o g a t o t t s t r u k t u r á l i s fe l e s l e g te h á t n a g yo n s o k á i g a k vó t a re ndszer vel ejáró ja vo l t. A 2006 végi és 2 0 0 7 - es világpiac i ár szö k é s u t á n e l ő s z ö r fo rd u l t e l ő, h o g y a fe l e s l e g g y a k o r l a t i l a g m e g szűnt. Ez az eredmény azonban nem bizonyult véglegesnek, hiszen 2 0 0 8-b an és 2009-b en ismét feleslegek képződtek .

vá bb ra is viszo nyl ag rug al matlan lesz , és n em biz tos, h ogy a term e l ő k g yo r s a n t u d n a k m a j d a l k a l m a z k o d n i a k e re s l e t i n g a d oz á s a i h oz . A Ta n á c s ú g y h at á rozo t t , h o g y „ b i z to n s á gi h á l ó” g ya n á nt továb b ra is fennt ar t ja az ál l am i inter ven c iót. Félő azon ban , h ogy e z a g ye n g e vé d ő h á l ó s ú l yo s v á l s á g h e l y z e t b e n c s a k k o r l á t o z o t t vé d el met nyújt ana, s ez nem áll arány ban an n ak a többletter me l é s i ko ck ázat nak a nag yság áva l, amely fenyegetn é az Un iót.

1. ajánlás

A B izot t s ág tov áb b r a is k ís é rj e f o l y amatos an f ig ye l e mm e l a tej és tejtermékpiac alakulását, és tegye meg a szük séges óvintézke d és e ke t , h o g y a z ága z at d e re gulációja n e e re dm é nye z ze n újb ó l t ú l te r m e l é s t . H a u g y a n i s e z köve t ke z n é k b e, a k ko r a vé d ő h á l ó típusú minimális szabályozási szint fenntar tásának bizot tsági cé lk itű zés e g yo r s an m e g v al ósíthat atlannak b izo ny ulhatna .


46

A

tejár

67. A re fe re n c i a á ra k é s a k vó t á k rö g z í té s é ve l a z e l m ú l t h ú s z é v b e n s i került biztosítani a névleges árak nagyfokú stabilitását. Ha azonban az inflációt is figyelembe vesszük , ak kor ugyanebben az időszak ban a reálárak jelentősen visszaestek, s ennek következtében számottevő módon csök kent a ter melők nyeresége is. A ter melők re folyamatos nyomás nehezedett, hogy növeljék hatékonyságukat és termelékenys é g ü k e t , e g ye s k e vé s b é h a t é k o ny t e r m e l ő k k i i s s z o r u l t a k a p i a c ró l – b á r e z t a j e l e n s é g e t e g ye s e s e t e k b e n a k vó t á k t ő k é s í t é s é ve l enyhíteni lehetett. A tej és a tejter mékek fogyasztói árának alak ulása nem feltétlenül tük rözi a ter melői árak módosulásait.

2. ajánlás

A S z á mvevős z é k e l is m e r i , h o g y a z é l e l m is z e r i p a r te r ü l e té n a z árképzési folyamat különösen öss zetet t, ám állásp ontja s zerint a Bizot t s ágnak a z t re n ds ze res en e ll en őr iz nie ke ll en e. A Bizot ts á g é s a t a g á l l a m o k g o n d o s ko d j a n a k r ó l a , h o g y a f e l d o l g o z ó és forgalmazó vállalatok koncentrációja ne teremtsen olyan h e l y z e t e t , a m e l y b e n a t e j t e r m e l ő k á r e l f o g a d ó i ( p r i ce - ta k e r s) hely zetbe kerülnek , és ne korlátoz za a végfogyasz tókat ab b a n , h o g y m é l t á ny o s a n r é s z e s ü l j e n e k a z á r c s ö k k e n é s s e l j á r ó e l ő nyö k b e n .

Te r m e l ő i

jövedelem

68. A ter mel ő i jövedel em ál t al ános ér ték vesz tése közepette a tej ter-

melők átlagjövedelme valamivel magasabb a többi mezőgazdasági te r m e l ő é n é l. A te j te r m e l ő k s t at i s z t i k a i át l a g j öve d e l m e é p p e n a strukturális k iigazításnak köszönhetően tar tható ezen a szinten. 1995 és 2007 közö t t az EU-15 tej gazdaságain ak fele bez ár t.


47

69. A m e n ny i b e n

a termelés lecsökken vagy megszűnik a hátrányos helyzetű területeken, és az intenzív termelést lehetővé tevő területek re összpontosul, ak kor a termelés konszolidációja folytatódik, sőt felgyorsul. E zek a fejlemények k árosíthatják a kör nyezetet, és rom b o l ó an hat hat nak a t ársadalmi szer k ezetre a h átrányos h ely zetű területeken, ahol a kevés lehetséges mezőgazdasági tevék e nység eg yike ép p en a tejter melés.

Az egységes támogatási

70

rendszer 2005-ös bevezetésével a tagállamoknak tágabb lehetőségük nyílt arra, hogy a közvetlen támogatásokat a regionális modell szellemében bizonyos területekre összpontosítsák. A gyakorlatban azonban a tejtámogatás és a kiegészítő kifizetések függetlenítése a termeléstől

3. ajánlás

a legkevésbé sem eredményezte azt, hogy a támogatások a kedvezőtlen

A tejága z at tek intetéb en sem a ré gebbi ár t ámo gat ás, sem a je l e n l e g i köz ve tl e n j öve d e l e mt á m o g at ás n e m n eve z h e tő a g y a korlatb an ak ár területi, ak ár t ár s adalmi ér telemb en célzot t p o litik ának 70 . Tek intet tel arra, ho g y a tejtermelésnek milyen nag y a m e ző g a z das á g i j e l e ntős é g e, é s h o g y mil ye n h at ás t g y ako ro l a v i d é k s ze r ve ző d és é re, a Sz ámvevős zé k a z t jav as o lja a B izot tságnak , hogy alaposan gondolja át, milyen stratégiák révén l e h e t s z e m b e n é z ni:

helyzetű térségekben működő tejtermelőkhöz csoportosultak volna át. A függetlenítés következtében az EU-15 valamennyi tagállamában vagy egy újabb, külön jogosultságot állapítottak meg a tejkvótatulajdonosok számára, vagy a tejkvóta-tulajdonosok már meglévő kifizetési jogosultságait emelték meg

- a zok nak a régiók nak a problémáival, ahol a tejtermelés ér zékeny á g a z at – m i nt pé l d á u l a h e g y vi dék i régi ó k

egységesen.

- a te j te r m e l é s fö l d r a j z i k o n ce n t rá c i ó j áv a l j á ró k ö r nye ze t i k öve tk e z m é nye k k e l.

Ve r s e n y k é p e s s é g

a világpiacon

70. A z uniós tejter mékek világkereskedelmi részaránya 1984 óta foko -

zatosan csök ken. A z európai tejter melők versenyképessé tétele az ágazat liberalizációja felé vezető folyamat egyik központi eleme. A W TO-megállapodások ér telmében a tejtermékexpor tnak nyújtott eu rópai támogatások at az elmúlt évek ben jelentősen csök kentették .


48

71. A tejter mékek vil ágp iaca val ój ában túlnyomórész t olyan alapter-

72. A világpiaci kereslet az utóbbi évek ben tapasztalt látványos növe -

m é kek p iaca, mint a tejp o r és a vaj. E ter mékek európai ter melői csak magas világpiaci árak esetén voltak versenyképesek a világpiacon. Az említett időszakokon kívül e termelők közösségi k öl t ség vetési segít ség g el exp or táltak .

kedés után jelenleg visszaesőben van. Ezér t a Bizottság 2009-ben ismét bevezette az expor ttámogatások rendszerét, mely támogat á s o k m é r t é k é t 2 0 0 7 - b e n l e n u l l á z t a . H a a z o n b a n a j e l e n l e g t á rgyalt világkereskedelmi megállapodások az expor t-visszatérítések eltörlését vonnák maguk k al, ak kor ez a megoldás középtávon nem vo l n a t a r t h a tó. A z e x p o r t m a j d a n i a l a k u l á s a te h á t e g y ré s z t a v i l á gpiaci kereslet alak ulásától függ, másrészt attól, hogy az uniós te j ip ar mennyire l esz kép es az t k ielégíten i.

4. ajánlás

A z e u r ó p a i t e j á g a z a t s z á m á r a a v i l á g p i a c t ov á b b r a i s m á s o d l a g os p ia cnak f o g s z ámí t ani, ah ov á c s ak m a gas v ilá gp ia ci ár ak esetén tud belépni. A világpiacon kiz árólag a sajt félék és egyéb, m a g as h oz z áa d ot t é r té ke t ké pv is e l ő te r m é ke k te r m e l ő i te h e tn e k s z e r t t a r tó s a n p i a c i r é s z e s e d é s r e. E z é r t e l e n g e d h e te t l e n , hogy a Bizot tság és a tagállamok tovább törekedjenek arra, ho g y a tejter m e l és t e lsős orb an a z európ ai b e lfö ldi piaci keresl e t k i e l é g í té s e, m ás o ds o r b an p e di g a s aj t f é l é k é s e g yé b, kö l tségvetési támogatás nélkül expor tálható, magas hoz záadot t é r té ke t ké pv is e l ő te r m é ke k e l ő állí t ás a f e l é o r i e nt álj ák .

Ezt a jelentést a Számvevőszék a 2009. július 23-i ülésén, Luxembourgban fogadta el. a Szá mve vős zé k n e vé b e n

Vítor Manuel da Silva Caldeira e ln ö k


49

I . MELLÉKLET

TEJTE R MELÉS ÉS - FOGYA SZTÁS A Z UNIÓ B A N (1 000 tonnában) 1984 EU-15 (1)

1994 EU-15 (1)

2004 EU-25 (2)

2008 EU-27 (2)

Tehéntejtermelés

136 247

120 179

136 752

150 647

Beszállítások

123 588 (91 %)

111 515 (93 %)

124 928 (91 %)

134 346 (89 %)

Fogyasztóitej-termelés

26 449

30 320

31 942

32 120

Vajtermelés Ipari termelésből Összesen Vajfogyasztás

2 622 2 657 1 893

1 799 1 817 n.d.

1 979 2 015 1 973

2 072 2 167 1 882

Sajtgyártás Ipari termelésből (tehéntejből) Összesen Sajtfogyasztás

4 508 4 882 4 201

5 650 6 168 n.d.

7 399 8 341 8 024

8 163 9 547 7 748

Tejporgyártás Fölözött Félzsíros + teljes Írópor Összesen Soványtejpor-fogyasztás

2 364 867 52 3 283 n.d.

1 232 1 001 52 2 285 n.d.

891 870 73 1 834 n.d.

928 864 70 1 862 660 (3)

Sűrített és koncentrált tej termelése

1 645

1 284

1 188

1 138

Kazein és kazeinátok előállítása

127

111

122

137

Fo r rások : (1) Cronos, (2) Bizottság: a tagállamoknak a negyedéves kérdőívre adott válaszai és (3) Bizottság: January 2009 dairy monthly.


50

II . MELLÉKLET

A Z EU R ÓPA I TEJG A ZD A SÁGOK LEGFONTOS A B B A D ATA I

Tehenek száma (1 000)

Tejtermelők száma (1 000)

1985

1995

2005

2007

1985

1995

2005

2007

Belgium

951,19

683,80

549,33

523,70

44,58

22,05

15,18

13,32

Dánia

913,00

714,00

564,27

545,42

31,77

16,39

6,51

5,38

n.d.

5 229,40

4 235,96

4 076,38

369,00

209,42

110,37

101,07

Németország Görögország

218,91

185,00

167,92

150,00

73,42

28,00

9,78

n.d.

Spanyolország

1 880,20

1 281,00

1 001,92

903,00

n.d.

114,60

42,39

37,29

Franciaország

6 506,10

4 700,40

3 883,84

3 758,50

328,70

158,57

103,85

93,12

Írország

1 495,20

1 220,79

1 081,96

1 058,21

76,70

42,10

23,82

21,32

Olaszország

2 804,00

2 080,00

1 860,18

1 890,91

337,69

113,19

61,02

62,79

Luxemburg

70,29

47,75

39,34

40,04

2,31

1,42

0,97

1,09

Hollandia

2 333,00

1 777,00

1 433,20

1 468,30

61,31

40,06

23,53

24,51

Ausztria

n.d.

706,49

535,79

521,68

n.d.

90,73

54,58

49,45

Portugália

n.d.

384,00

287,29

272,66

n.d.

86,00

15,86

13,50

Finnország

n.d.

402,30

318,76

296,07

n.d.

32,36

16,94

14,39

Svédország

n.d.

481,70

393,26

369,65

n.d.

17,74

8,55

7,10

3 256,47

2 631,93

2 065,07

1 978,00

52,88

36,68

26,31

28,14

22 525,56

18 418,09

17 852,52

1 009,32

519,65

472,47

Egyesült Királyság EU-15 Csehország

n.d.

713,00

440,50

416,52

n.d.

n.d.

6,78

5,62

Észtország

n.d.

185,40

115,23

107,84

n.d.

n.d.

9,21

6,08

Ciprus

n.d.

29,50

24,25

23,70

n.d.

n.d.

0,24

0,24

Lettország

n.d.

291,90

172,36

182,32

n.d.

n.d.

50,90

43,69

Litvánia

n.d.

586,00

493,89

398,37

n.d.

n.d.

170,79

123,17

Magyarország

n.d.

390,00

286,83

265,43

n.d.

n.d.

16,25

12,17

Málta

n.d.

n.d.

7,27

8,08

n.d.

n.d.

0,15

0,19

Lengyelország

n.d.

n.d.

2 853,74

2 767,78

n.d.

n.d.

727,10

651,05

Szlovénia

n.d.

n.d.

130,68

124,19

n.d.

n.d.

19,71

19,20

Szlovákia

n.d.

n.d.

193,20

177,22

n.d.

n.d.

13,46

11,54

4 717,95

4 471,45

1 014,58

872,95

EU-10 Bulgária

n.d.

n.d.

n.d.

335,90

n.d.

n.d.

n.d.

n.d.

Románia

n.d.

n.d.

n.d.

1 572,90

n.d.

n.d.

n.d.

1 012,40

EU-2

1 908,80

Fo rrás: Európai Számvevőszék; az Eurostat adatai alapján.


51

Állatállomány átlagos nagysága (gazdálkodónként hány tehén)

Tehenenkénti tejhozam (kg)

1985

1995

2005

2007

1985

1995

2005

2007

21,34

31,02

36,19

39,32

3 990,79

4 935,65

5 622,55

5 490,44

28,74

43,56

86,73

101,38

5 584,88

6 544,82

8 218,64

8 137,21

n.d.

24,97

38,38

40,33

n.d.

5 470,42

6 833,09

6 721,96

2,98

6,61

17,17

n.d.

3 499,34

4 127,03

5 000,00

4 819,40

n.d.

11,18

23,64

24,22

n.d.

4 800,62

6 445,73

n.d.

19,79

29,64

37,40

40,36

n.d.

5 406,56

6 334,43

6 344,43

19,49

29,00

45,42

49,63

3 894,13

4 380,03

4 631,79

6 111,47

8,30

18,38

30,48

30,11

n.d.

5 046,73

5 958,20

5 581,96

30,42

33,63

40,72

36,73

4 278,84

5 625,13

6 567,08

6 450,25

38,06

44,36

60,91

59,91

5 379,34

6 356,22

7 298,47

7 247,40

n.d.

7,79

9,82

10,55

n.d.

4 173,02

5 826,32

5 074,15

n.d.

4,47

18,11

20,20

n.d.

4 583,33

6 361,56

n.d.

n.d.

12,43

18,82

20,57

n.d.

8 212,78

7 775,04

7 744,07

n.d.

27,15

46,01

52,06

n.d.

6 859,04

8 206,20

8 163,25

61,58

71,76

78,49

70,29

4 956,41

5 578,63

7 073,20

6 899,29

22,32

35,44

35,24

4 486,21

5 396,16

6 549,51

n.d.

n.d.

n.d.

64,97

74,11

n.d.

4 378,58

6 434,91

6 002,75

n.d.

n.d.

12,51

17,74

n.d.

3 812,84

5 927,50

5 705,22

n.d.

n.d.

n.d.

98,75

n.d.

4 711,86

5 990,65

6 079,32

n.d.

n.d.

3,39

4,17

n.d.

3 233,64

4 356,37

3 496,12

n.d.

n.d.

2,89

3,23

n.d.

3 087,88

4 450,42

3 330,36

n.d.

n.d.

17,65

21,81

n.d.

5 054,95

6 767,51

5 442,59

n.d.

n.d.

49,12

42,53

n.d.

n.d.

5 296,30

5 340,79

n.d.

n.d.

3,92

4,25

n.d.

n.d.

4 328,07

3 266,12

n.d.

n.d.

6,63

6,47

n.d.

n.d.

5 479,59

4 525,34

n.d.

n.d.

14,35

15,36

n.d.

n.d.

5 538,47

5 350,83

4,63

5,10

3 958,77

4 830,06

3 866,06

n.d.

n.d.

n.d.

n.d.

n.d.

n.d.

n.d.

2 219,41

n.d.

n.d.

n.d.

1,55

n.d.

n.d.

n.d.

1 168,03 1 353,04


52

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Pa r l a m e n t 2 0 0 3 . é v i v é l e m é n y e a l a p j á n h ozo t t t a n á c s i h at á roz at 2 0 1 5 . á p r i l i s 1 - j é ve l m e g s z ü n t e t i a t e j k vó t a re n d s ze r t . A határozat alapját egyebek mellett az Eu ró p a i S z á mve vő s zé k 6 / 2 0 0 1 . s z . k ü l ö n jelentésének következtései és ajánlásai képezték . A tejágazat refor mjának célja – a K AP-reform általános céljával összhangban – a ter melés piacor ientáltabbá tétele volt. Ennek következtében az inter ven c iós i n t é z k e d é s e k e t fo k o z a t o s a n a l k a l m a z a n d ó a l a c s o nya b b i nte r ve n c i ó s á ra k k a l ú j ra m e g h a t á ro z t á k . K o m p e n z á c i ó k é n t 5 m i l liárd EUR összegű, a termeléshez kötött köz vetlen jövedelemtámogatást osztott a k s z é t a t e j t e r m e l ő k k ö z ö t t . E t á m o g a tás ma már a termeléstől teljesen függetlenített, valamint közegészségügyi, állat- egészségügyi és környezetvédelmi szabályok betartásához kötött (kölcsön ö s m e g fe l e l te té s ) . M i n d e ze k a z i nté z k e d é s e k a ve r s e ny k é p e s s é g e l ő m ozd í t á s á ra irányultak, valamint segíteni kívántak a tejtermelőknek – akik köz vetlen kifize té s e k fo r m á j á b a n tová b b ra i s j öve d e l e m t á m o g at á s b a n ré s ze s ü l te k – a b b a n , h o g y fe l k é s z ü l te n n é z ze n e k s ze m b e a z e l ő t t ü k álló n emzetköz i k ih ívások k al. A Bizottság tudatában volt annak, hogy m i l y e n k i h í v á s o k k a l j á r e g y i l y e n r e fo r m végrehajtása. Éppen ezért a vidékfejlesztési intézkedések mindig is a gazdák rendelkezésére álltak és továbbra is a rendelkezésükre állnak, hogy segítsé get nyújtsanak gazdaságuk átszer vezé s é h e z , v a l a m i n t a z ú j p i a c i fe l t é t e l e k h e z való alkalmazkodáshoz. A KAP legutóbb i á l l a p o t fe l m é ré s e, v a l a m i n t a z e u ró p a i gazdasági fellendülési csomag k iegészítő lehetőségeket nyújtanak a tagállamok nak a tejágazat támogatásához, és zökkenőmentes átállást biztosítanak a k vótarendszer felsz ámolására tek intettel.


53

A Bizot tság válaszai Az elmúlt két évben a gazdák ingadozó tejárakat tapasztalhattak meg: 2 0 07- b e n g yo r s an f e l e m e lke d te k a z ár ak , míg 2008-ban jelentősen visszaestek. A tejtermékekek fogyasz tói árai szintén e m e lke d te k 20 07- b e n , a zo nb an 20 0 8 - b an n e m c s ö k ke n t e k u g y a n o l y a n m é r t é k b e n . A termelői és fogyasz tói árakban bekö ve tke z e t t as z imm e t r ik us f ejl e m é nye k a g gál yo k at ve tn e k f e l a z é l e lmis ze r lán co n – „ az istállótól a konyhaasz talig” – belüli v e r s e ny m ű kö d é s é t i l l e tő e n . A B i z o t t s á g s z o ros f i g ye l e mm e l k ís é r i a h e l y z e te t .

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a vaj ér tékesítését célzó belső intézkedések elkerülhetetlenek voltak a múltban, to v á b b á h até ko ny a n s z o l g á l t á k a s t a b i l i t á s fenntar tását és a drágább inter venciós felvásárlás elkerülését. Mindazonáltal a vaj inter venciós árának csökkenésével, valamint a piaci feltételekben ez t köve tő e n vé gb e m e nt v áltoz ás o k k al öss z han g b a n 20 07- b e n a t á m o g at ás t nu ll á r a c s ö kke nte t té k . A z é d e s i p a r i á g a z a t a ko r á b b i – t á m o g at ás tó l m e nte s – n e t tó á r h oz kö z e li áro n s z e re z h e ti m os t b e a v aj at .

II.

A z á l l a p o t f e l m é r é s f e l s z á m o l t a a v a j é rtékesítéséhez nyújtot t támogatásokat, míg a sovány tejporra irányuló támogat á s o k a B i z o t t s á g m é r l e g e l é s i j o g kö r é b e ke r ül te k , ak i é r té ke li, h o g y a zo k a z a d ot t kö r ülm é nye k köz öt t m e g f e l e l ő e k- e.

A z állapot felmérés egy újabb lépés volt a piacorientáltabb K AP kialakítása felé, a m e l y b e n a g a z das á g o k b evé te l é n e k b i ztosításában kulcsszerep jut a független í te t t köz ve t l e n t á m o g a t á s n a k , v a l a m i nt am e l y b e n k is e b b s ze re p e t ke ll e n e ját s z a nia a p ia c t ám o g at ási e s z közö k n e k . A z ál l a p o t f e l m é r é s t k ö v e t ő e n a z i m p o r t s z e kto r- e s z köz ö k tov á b b r a i s a l k a l m a z h ató a k b e av a t k o z á s i m e c h a n i z m u s k é n t . A t e j t á m o gat ás t és a k i e g és z ítő t ám o gat ás t l e g k é s ő b b 2 0 07- t ő l e l t ö r ö l t é k . A v o n a t ko z ó összegeket beépítet ték az egységes tám o g a t á s i r e n d s z e r b e . Köve t ke z é s ké p p e n a tejtermeléshez kapcsolódóan a gazdák többé nem részesülnek semmilyen t á m o g at ásb an .

IV.

A m i n t a z t a B i z o t t s á g i s k i e m e l t e a z Eu rópai Számvevőszék tejk vótákról szóló 6 / 2 0 01. s z . k ü l ö n j e l e n t é s é r e a d o t t v á l a szában, a tejtermelés belső fogyasztási s z i nt h e z v a l ó i g a z í t ás a n e m vo l t s e m p o li tik ai , s e m g a z das á g i cé lk i tű z é s .

V.

A névleges árak stabilitása és a reálárak c s ö k ke n é s e s z á m o s á g a z a t b a n , n e m c su pán a tejágazatban megfigyelhető jelenség. Nem egyedül a tejtermelők tapasz talták meg a Számvevőszék által leír t „reálér téken kifejezet t stabil árak ” h iány át . E z e n f e l ü l a z á r m oz g á s o k a t a n e m z e t köz i piaci mozgások tekintetében is ér tékeln i ke l l , é s a v i l á g p i a c i á r t ó l v a l ó e l t é r é s t c s ö k ke nte ni ke ll .


54

A Bizot tság válaszai VII .

Az Unió export terén elfoglalt relatív hely zetét számos tényező befolyásolja, í g y n e m u to ls ós o r b a n b i z o nyos h a r m a d i k o r s z á g o k m e gn öve ke d e t t te r m e l ési k ap a citása. Ez azonban a legutóbbi reformok h at ás a i v a l e g y ü t t a r r a ös z tö n öz te a z u n i ós termelőket, hogy olyan, magas hozzáadot t ér téket képviselő termékek , pl. a s ajt f é l é k p iac ának fejl es z tés ére és k ib ő v í té s é r e ö s s z p o nto sí t s a n a k , a h o l Eu r ó p á nak f e nnt ar tható b b ve r s e nye l ő nye v an .

VIII.

• A B i z o t t s á g m e g j e g y z i , h o g y a p i a c volatilitása feleslegképződések mellet t hiá nyo k h oz is ve z e th e t . • A K AP- nak – különösen a vidék fejlesz tés te ré n – s z ám os e s z köz á ll re n d e lke z é s é re, am e l ye k a ver s eny kép ess é g növe l és e m e l l e t t a k ö v e t k e z ő k r e i s t ö r e k e d n e k : a t e rmőterületek termelésb ől való k ivonás ának m e g e l őzés e, a kö r nye ze t m e g ő r zés e és ja vít ás a, a mező gazdas ági tevékenysé g jobb i nte g r á l á s a a v i d é k i te r ü l e te k s z o c i á l i s é s g a z d a s á g i h e l y z e t é b e é s a v á l t oz á s o k n a k l e g j o b b an k ite t t á ga z ato k s ze r ke ze t át ala k ít ás ának t ám o gat ás a . • A z Uni ó tejá g a z at a tö b b f o r r ásb ó l e re d ő k o n k u r e n c i áv a l á l l s z e m b e n : e l s ő s o rban a világ más tájainak tejágazatával, illet ve a hasonló egyéb európai termé ke k ke l . E r e n d k í v ü l s o k s z í n ű á g a z at m i n den egyes részének optimális stratégiát ke l l a z o n o s í t a n i a é s k i d o l g oz n i a e z e n k i hí v ás o k ke z e l é s é re.

IX.

• A Bizot tság továbbra is szoros f igye l e mm e l f o g j a k ís é r ni a f ejl e m é nye ke t e b ben az ágazatban. Ebben a tekintetben a Pa r l a m e nt n e k é s a Ta n á c sn a k 2010 - b e n é s 2 012 - b e n b e n y ú j t a n d ó p i a c i j e l e n t é s e k – a k vó t a r e n d s z e r 2015 - ö s f e l s z á m o l á s á n a k kö z e l e d t é ve l – h a s z n o s e l ő r e j e l z é s e k ke l s z o l g á l n a k a t e r m e l é s é s a p i a c alak ulás áró l . A z E u r ó p a i Ta n á c s k é r é s é t k ö v e t ő e n , 2 0 0 9. j ú l i u s 2 2 - é n a B i z o t t s á g e l f o g a d ta „ A tejpiac helyzete 2009 -ben” című k ö z l e m é n y é t ( COM ( 2 0 0 9 ) 3 8 5 ) , a m e l y a p i a c – a z á l l a p o t f e l m é r é s e r e d m é ny e i n e k m e g f e l e l ő – s t a b i l i z á l á s á r a i r á ny u l ó l e h e t s é g e s o p c i ó k a t t a r t a l m a z . A Ta n á c s 20 09 s zeptemb eréb en fo g ja a közlemény t m e g v i t atni . • A z é l e l m is z e r i p a r ve r s e ny ké p e s s é g éve l f o g l a lkoz ó m a g as s z intű c s o p o r t 1 a köz e l múltb an s z ámos ke zdeménye zés t javasolt, amelyek végrehajtását a Bizot tság az elkövetkező hónapok során ter vezi. Ezek a kezdeményezések a Bizot tság „Élelmiszerárak Európában” című közleményé b e n ( COM ( 2 0 0 8 ) 8 21 v é g l e g e s) 2 0 0 8 v é g é n b e ny újtot t , a z é l e lmis ze r- e llát ási lán c mű kö d é s é n e k j av í t ás á r a vo n atkoz ó ü te m ter v vé gre hajt ás ának rés zé t kép e zik . A Ta nác s ált al 20 0 8 d e ce mb e ré b e n e l f o ga d ot t ütemter v öt legfontosabb eleme között s ze re p e lt a z é l e lmis ze r ár ak at és a z e llát á s i l á n co t ny o m o n köve tő á l l a n d ó e u r ó p a i m o n i t o r i n g r e n d s z e r. E m o n i t o r i n g e s z k ö z cé lj a a f o g y as z tó k , a h ató s á g o k é s a p i a ci 1

A magas szintű csoport (a Bizottság egyik alelnökének

elnökletével, és a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért, valamint a fogyasztóvédelemért és egészségügyért felelős biztosok részvételével) legfontosabb feladata az, hogy tanácsot adjon az Európai Bizottságnak az európai élelmiszeripar terén vállalt vezető szerepének megerősítése és előmozdítása érdekében. Azért hívták életre, hogy politikai lendületet adjon a folyamatnak, valamint az ágazat-specifikus ajánlásokkal kapcsolatosan tárgyalási fórumot teremtsen (azonban nem követi a termelői és fogyasztói árak közötti összefüggéseket). A csoport célja, hogy az élelmiszeripar kulcsfontosságú érdekelt feleit összehozza. A képviselet a legmagasabb szinten történt.


55

A Bizot tság válaszai szereplők megfelelőbb tájékoztatása, valamint az árak átláthatóságának biztosítása és az élelmiszerlánc működését befolyásoló szabályozás hatásairól rendelkezésre álló információk bővítése. A Bizot t s ág 20 09 vé gén ny újtja majd b e az e z e n ü t e m t e r v r ő l s z ó l ó ny o m o n k ö v e t é s i j e l e n t é s é t . 2 0 0 9. j ú l i u s e l e j é n a z Eu r ó p a i Ve r s e ny h a t ó s á g o k H á l ó z a t a é l e l m i s z e r r e l f o g l a l koz ó a l c s o p o r tj á n a k ü l é s é n j av a s l at t á r g y á t ké p e z t e e g y a t e j p i a co k r a v o n a tko z ó g y o r s f e l m é r é s e l ké s z í t é s e a z e g y e s n e m z e t i v e r s e ny h a t ó s á g o k e g y i d e j ű m o nitoring- és adatgyűjtésének elősegítése é s ko o r d i n á l á s a é r d e ké b e n . A k i s ke r e s ke d e l m i p i a c f e l ü g y e l e t i g y a ko r l a t áv a l ö s � szefüggésben a Bizottság megvizsgálja továbbá az egyes tagállamok esetében a beszállítók és a kiskereskedők közöt ti s z e r z ő d é s e s k a p c s o l ato k r a vo n atkoz ó b e v á l t m ó d s z e r e ke t i s . A f o l y a m a t 20 0 9 v é g é re f o g l e z ár ulni. A z öss z e f o n ó d ás j e l e n l e g s o k k a l j e l e ntő sebb kiskereskedelmi szinten, mint feld o l g oz ó i s z inte n . • A B i z o t t s á g 2 0 0 5 ó t a v i z s g á l j a a h á trányos hely zetű területek kérdését, f ig y e l e m b e v é v e e g y e b e k k ö z t a z Eu r ó p a i Sz ámvevőszék 4/20 03. sz. különjelenté s é t . A f o l y amatb an l évő v it a már e re dm é nye ze t t m ó d osít ás o k at a z e ze n te r ül e te kr e v o n a t ko z ó j o g i ke r e t b e n ( l á s d a 20 0 9. á p r i l i s 21 - i COM ( 2 0 0 9 ) 161 b i z o t t s á g i k ö z l e m é ny t ). A h e g y v i d é k i r é g i ó k e g y e d i h e l y z e téve l a 20 0 9 n ove m b e ré b e n b e ny újt an d ó b izot t s ági munk a d o k um entum f o g l a lkoz ik m aj d .

A termelés b ármilyen földrajzi koncentrá c i ó j áv a l j á r ó kö r ny e z e t i kö v e t ke z m é ny e ke t ill e tő e n a B i z ot t s á gn ak m e g g yőző d é s e alapj án ké t s z inte n ke ll f e ll é p ni: i . j o gi szinten, mégpedig a környezet védelmi s z a bv á nyo k n a k , v a l a m i nt a h e l ye s m e z ő g a z d a s á g i é s k ö r n y e z e t v é d e l m i g y a k o rlatnak – am e l y a más o dik v i d é k f ejl es z tési te n g e l y s z e r i nt a köz ve t l e n t á m o g at á s o k és a támogatások követelménye – való megfelelés nyomon követése mellet t, ii. az ösz tönzők szintjén, a zöldebb me zőgazdasági gyakorlatok – így például a v i d é k f e j l e s z t é s h e z t a r t o z ó a g r á r- k ö r nye z e t vé d e l m i i nté z ke d é s e k – b e ve z e té s é n e k t ám o gat ás án ke re s z tül . • A B i z ot t s á g e g ye té r t a z z al, h o g y a te rmelők fenntar tható jövedelmének biztosításához elengedhetetlen, hogy az európai tejtermékek fogyasz tói és felh a s z n á l ó i s z á m á r a é r t é ke t é s m e g e l é g e dést nyújtsanak . Elismeri a fogyasz tói szük ségletek kielégítésének jelentősé gét számos magas hoz záadot t ér tékű és alapter m ék tek inte téb en, valam enny i tej összetevő – így a fehérje és a zsír – feldolgozásának szük ségességét, valamint f i g ye l e m b e ve s z i a tej te r m e l é s f e l té te l e i n e k s o k s z í nűs é g é t a Köz öss é g te r ül e té n .


56

A Bizot tság válaszai BEVEZETÉS 3. E l s ő f rancia b ekezdés: A m i n t a z t a B i z o t t s á g i s k i e m e l t e a z Eu rópai Számvevőszék tejk vótákról szóló 6 / 2 0 01. s z . k ü l ö n j e l e n t é s é r e a d o t t v á l a s z á b a n , a Ta n á c s h a t á r o z a t a a l a p j á n egyértelmű, hogy a tejtermelés belső fogyasztási szinthez való igazítása nem volt sem politikai, sem gazdasági célkitű z é s ( l ás d a B i zot t s á g v ál as z át a 6/ 20 01. s z . k ü l ö nj e l e nté s 6 8 – 69. b e ke z d é s é re). H ar m adik f ra ncia b e ke zdé s : A tejk vótarendszer felszámolásának te k intetéb en a Bizot t s ág a k vóták fokoz atos és előre me gter vezet t emelését javasolt a, a m e l y e t a Ta n á c s é s a P a r l a m e n t e l f o g a d o t t . E z á l t a l l e h e tővé v á lik a tej te r m e l ő k számára, hogy az átmeneti időszak alatt alkalmazkodjanak az új helyzethez, és h o g y 2015. á p r i l i s 1- j é r e z ö k ke n ő m e n t e s e n át álljanak . A vidék fejlesztési forrásokból továbbá nagy mér tékben támogatják a gazdaság o k s ze r ke ze té n e k k iiga zít ás át a z új p iaci lehetőségek és a szakpolitikai változásoknak megfelelően. Negye dik f ra ncia b e ke zdé s : A z á r a z e g y i k o l y a n t é ny e z ő, a m e l y n ö ve l h e t i a z u n i ó s te r m é ke k ve r s e ny ké p e s s é g é t a b e l s ő p i a co ko n , a z o n b a n s z á m o s más termék szegmensben egyéb ténye zők – így a termékinnováció és a magas minőség – kritikus fontosságúak a fo gyasz tók és a felhasználók szük séglete in e k k i e l é gí té s é h e z .

8. A szakpolitikában bekövetkezet t válto zás nem csak az uniós költségvetést és a g a z d á k n a k j u t a t o t t kö z v e t l e n t á m o g a tást befolyásolja. A z intézményes árak c s ö k ke n é s é ve l a k í n á l a t t ó l é s a ke r e s l e ttő l f ü g g ő e n a p i a c i á r a k i s i g a z o d n a k , é s a z á r t r a n s z m i s s z i ó h a t é ko ny s á g á t ó l f ü g g ő e n a f o g y as z tó k nak is rés zesülniük ke ll a z ala c s o ny ab b p ia ci ár ak b an . Ezenkívül ez nem csak a tagállamok, hanem a terméket ér tékesítő és/vagy f e l h a s z n á l ó i p a r á g a k k ö l t s é g e i t i s c s ö kke nte t te . A tö b b o l d a l ú ko nte x t u s b a n to v á b b á a s z a k p o l i t i k a i v á l t ás j o b b t á r g y a lási p oz íci ót is k í n ál . 1 0 –1 1 . A tejtámogatást és a kiegészítő támog a t á s t l e g ké s ő b b 20 07- tő l e l tö r ö l té k . A vonatkozó összegeket beépítet ték az e g y s é g e s t á m o g a t á s i r e n d s z e r b e . Köve tkezésképpen a tejtermeléshez kapcso lódóan a gazdák többé nem részesülnek s e mmil ye n t ám o gat ásb an . A Bizot t s ág véleménye s zerint a tejága z at 20 05. é s 20 07. év i te lj e s kö l t s é g é t a z ös �s z e s f e l m e r ü l t k i a d á s a l a p j á n ke l l ö s s z e hasonlítani, függetlenül a f inanszírozás m ó djátó l (éves kö lt s é g ve tési e l ő ir ány zat, negatív kiadás vagy célhoz kötött b e v é t e l – a 2 0 07- e s p é n z ü g y i é v t ő l v á l t o z o t t a c é l h o z kö t ö t t b e v é t e l e k ke z e l é s e). A 20 05 - ös p é n z ü g y i év 3, 202 milliárd E U R - n y i t e l j e s k i a d á s a é s a 2 0 07- r e b e c s ü l t 4 , 875 m i l l i á r d EU R a l a p j á n a n ö v e ke d é s 52 % . A kö lt sé g ve tési k iadáso k 20 05 és 20 07 köz öt ti n öve ke d é s e a Köz öss é g e k b őv í té s é n e k is a köve tke z m é nye.


57

A Bizot tság válaszai ÉSZREVÉTELEK 14. A m i n t a z m á r a 3 . b e ke z d é s b e n i s s z e r e p e l , h i v a t k o z n u n k k e l l a z Eu r ó p a i S z á m v e v ő s z é k t e j k v ó t á k r ó l s z ó l ó 6 / 2 0 01. s z . különjelentésére. A Bizottság kiemelte, h o g y a Ta n á c s h a t á r o z a t a a l a p j á n e g y é rte lmű , h o g y a tej te r m e l é s b e ls ő f o g y as z t ási s z inth e z v al ó i g a z í t ás a n e m vo l t s e m p o l i t i k a i , s e m g a z d a s á g i cé l k i t ű z é s ( l á s d a B i z o t t s á g v á l a s z á t a 6 / 2 0 01. s z . k ü l ö n j e l e nté s 6 8 – 69. b e ke z d é s é re). 2 . h átté r m a gya rá zat Második bekezdés: Eddig túl korai lett vo lna öss ze has o nlító t anulmány t kés zíte ni a tejtermelés abbahagyásának a függ e tl e ní té sre g y ako ro l t hat ás áró l , k ül ö n ö s e n m i ve l a f ü g g e t l e n í t é s t c s a k 20 0 6 - t ó l ( 2 0 0 7. é v i k ö l t s é g v e t é s ) a l k a l m a z z á k . A M e z ő g a z d a s á g i é s V i d é k f e j l e s z t é s i Fő i g a z g a t ó s á g 2 0 0 9 –2 011. é v r e v o n a t k o z ó ér tékelési ter ve tar talmaz za a részleges függetlenítés piaci hatásainak idén elindítot t ér tékelését, amelynek célkitűzése azon támogatási rendszerek piaci h a t á s a i n a k v i z s g á l a t a , a m e l ye k tov á b b r a sem függetlenek , illet ve részben azok. Vá r h a t ó a n 20 0 9 ő s z é n í r j á k a l á a s z e r z ő d é s t , é s 2010 - b e n vé g z ik e l a z é r té ke l é s t . E z e n k í v ü l 2 010 –2 011- r e k é t é r t é k e l é s t i s ter veznek: a köz vetlen támogatások jö ve d e l e m r e g y a ko r o l t h a t á s á r ó l , v a l a m i n t a tej á ga z at ró l .

16. A t e j k vó t a r e n d s z e r b e ve z e t é s e ko r a l e g több tagállam esetében rögzítették a garantált teljes mennyiséget, ami az 1 9 8 1 - b e n b e s z á l l í t o t t t e j m e n n y i s é g e p l u s z 1 % - n a k f e l e l t m e g (a 8 5 6 / 8 4 / EGK t a n á c s i r e n d e l e t 1. c i k k é v e l m ó d o s í t o t t 8 0 4/6 8/ EGK t anác si re n d e l e t 5c . cik ké n e k (3) b e ke z d é s e). A te j te r m e l é s k ü l ö n l e g e s kö r ülm é nye in e k e lism e rés e ké nt Í ro r s z á g b a n é s O l a s z o r s z á g b a n a g a r a nt á l t te lj e s m e n n y i s é g e t a z 19 8 3 - a s b e s z á l l í t á s o k alapján állapítot ták meg (Olaszorsz ág e s e t é b e n l á s d a 85 6 /8 4 / EGK t a n á c s i r e n d e l e t (9) p re am b u lu m b e ke z d é s é t). Kö vetkezésképpen Olaszország kedvezőbb e lb án ásb an ré s z e sül t , mint a tö b b i t a gál lam . A z Eg yesült K ir ál ys ág, Své d o r s z ág és Fr a n c i a o r s z á g e s e té b e n m á s o k a i v a n n a k a k vót ák n öve k vő k ih as z n álatlans á gán ak : Franciaor s z ág esetéb en a f rancia köziga zg a t á s s z i g o r ú k v ó t a - i r á ny í t á s i r e n d s z e r e a k ih as z n álatlans á g o k a . 17. A m i nt a z t a 16 . b e ke z d é s r e a d o t t v á l a s z b a n m á r k i f e j t e t t ü k , 19 8 4 - b e n a Ta n á c s e g y k ö z ö s b á z i s r a h i v a t k o z v a á l l a p í t o tta meg a k vóták szintjét a tagállamok s z ám ár a . E z t köve tő e n a Bizot t s ág m e gb íz at ás t k a p o t t a k vó t á ko n b e lü l m e g te r m e l t m e n� ny is é g e k ke z e l é s é re. A k vó t á k l e g f ő b b cé lj a a z vo l t , h o g y ko rlátoz za a termelést és megállítsa a vajé s tejp o r ké s z l e te k – a d di g r a túl z ot t m é rt é k e k e t e l é r ő – f e l h a l m o z ó d á s á t . 19 8 6 v é g é n p é l d á u l 1, 3 m i l l i ó t o n n a v a j k é s z let halmozódott fel, amely az abban az é v b e n g y á r t o t t 2 , 2 m i l l i ó t o n n a 59 % - á t t e t t e k i . E z t ö s s z e h a s o n l í t v a 2 0 07- b e n a k é s z l e t e k a z u n i ó s v a j t e r m e l é s 4 % - á t – kevé ss e l 8 0 0 0 0 to nn a f e l e t t – te t té k k i .


58

A Bizot tság válaszai A ké s z l e t e k c s ö k ke n t é s é n e k cé l k i t ű z é s é t siker ült e lér ni, íg y n em le h e te t t több é je l e ntős s t r u k t ur ális f e l e sl e g rő l b e s z é lni . A k vótarendszerb en továbbá a vaj és a so v ány tejp o r te r m e l és é t s os e m te k inte t té k feleslegtermelésnek. Ez a tej olyan felh as z n ál ás át j e l e nti, am e l y re a b e ls ő p ia cnak s zük s é g e v an, d e am e l y tö ré kenyeb b, j o b b a n k i v an téve a k üls ő ve r s e ny n e k é s kevé sb é j öve d e l m e z ő. E z a te r m e l é s n e m f o g e l tűnni, a t ám o gat ás hiány a a zo nb an kevé sb é vo n zóv á te h e ti . 18. L ás d a 14 . b e ke z d é sre a d ot t v ál as z t . 21. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a vaj ér tékesítését célzó belső intézkedések elkerülhetetlenek voltak a múltban, to v á b b á h até ko ny a n s z o l g á l t á k a s t a b i l i t á s fenntar tását és a drágább inter venciós felvásárlás elkerülését. Mindazonáltal a vaj inter venciós árának csökkenésével, valamint a piaci feltételekben ez t köve tő e n vé gb e m e nt v áltoz ás o k k al öss z han g b a n 20 07- b e n a t á m o g at ás t nu ll á r a c s ö kke nt e t t é k . A z é d e s i p a r i á g a z a t a ko r á b b i – t á m o g at ás tó l m e nte s – n e t tó á r h oz kö z e li á ro n s z e re z h e ti m os t b e a v aj at . A z á l l a p o t f e l m é r é s f e l s z á m o l t a a v a j é rtékesítéséhez nyújtot t támogatásokat, m í g a s o v á ny t e j p o r r a i r á ny u l ó t á m o g a t á s o k a B i z o t t s á g m é r l e g e l é s i j o g kö r é b e ke r ü l te k , ak i é r té ke li, h o g y a zo k a z a d ot t kö r ü lm é nye k közöt t m e g f e l e l ő e k- e.

26. A globális piac megegyező tejárainak trendjéhez hasonlít va az európai tej ára a különböző irányítási eszközöknek kö s z ö n h e tő e n n a g yo n s t ab il vo l t . 27. A névleges árak stabilitása és a reálárak csök kenése sz ámos ágaz atban, nem csupán a tejágazatban megf igyelhető jelenség. Nem egyedül a tejtermelők tapasztalták m e g a S z á mve vő s z é k á l t a l l e í r t „ r e á l é r t é ke n k i f ej e ze t t s t ab il ár ak ” hiány át . Ezenfelül az ármozgásokat a nemzetkö zi piaci mozgások fényében is ér tékelni kell, és a világpiaci ár tól való eltérést c s ö k ke nte ni ke ll . 33. A Bizot tság mezőgazdasági számviteli i n f o r m á c i ó s h á l ó z a t á n a k ( RIC A ) EU D a i r y Fa r m E co n o m i c s (2 0 0 9) ( A z u n i ó s t e j g a z das ág o k közga zdas ág t ana , 20 0 9) című j e l e ntés e a z t mu t atja , h o g y a tej te r m e l ésre szakosodot t gazdaságok – reálér tékben kifejezett munkaerőegységenkénti nettó hozzáadott értékben kifejezett – jövedelme az adott időszakban ( 2 0 0 0 –2 0 0 6 ) a z ö s s z e s g a z d a s á g j ö v e d e l m é n e k á t l a g a f e l e t t v o l t . A z E U -15 tejtermelésre szakosodott gazdaságainak munkaerőegységenkénti profitja (a te r m e l és v alam e nny i s ze re p l őj é n e k kif izetése után fennmaradó becsült ös�s z e g) a z o n b a n c s a k 20 05 ó t a á t l a g f e l e tt i . Vé g e z e t ü l , a z 19 9 8 –2 0 0 5 - ö s i d ő s z a kb a n a z E U -15 t e j t e r m e l é s r e s z a k o s o d o t t gazdaságainak munkaerőegységenkénti j öve d e l m e u g y a n o l y a n m é r t é k b e n n öve ke d e t t , m i n t a z ö s s z e s g a z d a s á g á t l a g o s j ö v e d e l m e (r e á l é r t é k b e n k i f e j e z v e , l á s d a M i l k m a rg i ns' e vo l u t i o n i n t h e Eu r o p e a n U n i o n (19 9 8 -20 0 5) ( A t e j h a t á r é r t é k e i n e k alakulás a az Európai Unióban, 1998 –20 05) c í m ű j e l e nté s t). A z EU -10 e s e té b e n a te j termelésre szakosodot t gazdaságoknál a l e gn a g yo b b a n öve ke d é s .


59

A Bizot tság válaszai H ar m a dik f ra ncia b e ke zdé s : Te r m é s z e t e s , h o g y 2 0 0 0 é s 2 0 0 6 k ö z ö t t m e g n ő t t a t á m o g a t á s o k a r á ny a a te j g a z das ágok jöve delméb en, his zen a tejt ámo g at ás a z ala c s o ny ab b inte r ve n ci ós ár ak at kompenzálta. A köz vetlen támogatást a tej referencia-időpontban a k vóta ré szét képező kilogrammjaira vetít ve számolják. Logikus, hogy eltérések vannak t e r m e l ő k é s t a g á l l a m o k köz ö t t , m i ve l e l té ré s e k v annak a s tr uk túr ák b an , a k vót ák m é re te ib e n s tb. 45. M íg e lemzéseink mut atnak némi term e lési növeke dés t a k vóták fels z ámolás a után, ez a z e re d m é ny a zo nb an a z u ni ós é s a v ilá g piaci árakra, valamint a dohai fejlesz tési m e gállap o dás m e gkötés é re vo natkozó b i zo nyos f e lté te l e zés e ke n alap ul . 54. 2 0 0 8 –2 0 0 9 - b e n a g l o b á l i s p é n z ü g y i é s g a z d a s á g i v á ls á g n a g yo n j e l e ntő s té nye ző a belső és külső piacokon tapasz talt ke re sl e tc s ö k ke n é sb e n . A z inter venciós határér ték (vagy inter venciós ár) 30 0 0 0 tonna a vaj, és 10 9 0 0 0 to n n a a s ov á ny te j p o r e s e té b e n . A z 12 3 4 / 2 0 0 7/ EK r e n d e l e t é r t e l m é b e n a Bizot t s ág p ál y á z ati e ljár ás útján a z álla m i i n t e r ve n c i ó – e m e n ny i s é g e k f e l e t t i – f o l y t a t á s a m e l l e t t d ö n t h e t , a m e n ny i b e n a piaci helyzet és különösen a piaci árak t re n dj e i g a zo lja a z t . E z tö r té nt 20 0 9 - b e n . 20 0 9. jú nius vé g é re a v a j ké s z l e t e k 81 2 37 t o n n á r a , m í g a s o v á n y t e j p o r k é s z l e t e i 2 0 2 914 t o n n á r a rúgtak.

55. A z Európai Unióban, csakúgy mint máshol, a s zerkezetk iigazít ás az agrár s zek torb a n é ve k ó t a z a j l ó, l a s sú f o l y a m a t . M i ve l a mezőgazdasági termelést beszüntető g a z d a s á g o k te r ü l e té n e k n a g y r é s z é t m á s ga zdas ág o k ves zik át , e zér t a ga zdas ág o k számának csökkenése önmagában még nem jelent problémát a mezőgazdaság p oz ití v e x te r náliáinak te r m e l és é re n é z ve. A z Euros t at fe lm érés ei év i 5 % - os c s ö k ke n é s t f i g y e l t e k m e g a z EK-12 t e j t e r m e l é s r e s z a ko s o d o t t g a z d a s á g a i n a k s z á m á b a n 19 9 0 é s 20 03 kö z ö t t . A f e l m é r é s e k a z t i s k i m u t a tj á k , h o g y 20 03 é s 20 07 köz ö t t a z EU -27 v a l a m e n ny i g a z d a s á g a e s e t é b e n a c s ö k k e n é s é v i 2 , 3 % - o s , m í g a t e j t e r m e lésre szakosodot t gazdaságok esetében c sup án 1 % . 56. A t e j á g a z a t s z e r ke z e t á t a l a k í t á s a k ü l ö n ö s e n na g y k ihí v ás t j e l e nt a h e g y v i d é k i té rsé gek b en és más hátrányos hely zetű terü l e te ke n , m i ve l a z EU -25 tej g a z d as á g ain a k 6 0 % - a h á t r á n y o s h e l y z e t ű t e r ü l e t e k e n helyezkedik el. A K AP állapot felmérése tov áb b i e rőf o r r ás o k at a zo n osí tot t – a kö telező moduláció eredményeképpen – e gyebek mellet t a vidék fejlesz tési progra m o k b a n a z á g a z a t s z e r ke z e t á t a l a k í t á s á r a irányuló kísérő intézkedések f inanszírozására. Ugyanezek az intézkedések tíz százalékpontos támogatásintenzitás-nö v e ke d é s b e n r é s z e s ü l h e t n e k . A h á t r á ny o s h e l y z e t ű te r ü l e te ke n v a l ó g a z d á l ko d ás b a tö r té n ő b e f e k te tés e k es e té b e n a t ám o ga t á s o k i nte n z i t á s a m á r í g y i s 10 % - k a l m a gas ab b, mint más te r ül e te ke n .


60

A Bizot tság válaszai E z e n f e l ü l a 7 3 / 2 0 0 9 / EK t a n á c s i r e n d e let 68. cikke lehetővé teszi kiegészítő támogatás nyújtását a gazdálkodóknak – egyebek közöt t – a tejágazatban a mezőgazdasági termelőket sújtó kül ö n l e g e s h á t r á ny o k k e z e l é s e , v a l a m i n t a szerkezetátalakítási és/vagy fejlesz tési p r o g r a m h a t á l y a a l a t t á l l ó t e r ü l e t e ke n a te r m ő te r ü l e te k te r m e l é s b ő l v a l ó k i vo n á s á n a k m e g ak a dál yoz ás a é s / v a g y a z a d ot t területen a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok ellentétele z é s e é rd e ké b e n . 57. A k v ó t a r e n d s z e r t 19 8 4 - b e n v e z e t t é k b e válaszul a tejtermékek túlkínálatára. A rendszernek mindazonáltal elő kellet t segítenie a k vóták tagállamokon belüli mobilitását annak érdekében, hogy a termelők megfelelő nagyságrendet érhessenek el a termelési költségek és a jövedelemmel kapcsolatos feltételek n öve ke d é s e m e ll e t t . A t a g áll am o k s z ab a don e ldönthet ték , ho g y ho g y an – n emze ti vag y re gionális s zinten – s zer ve zik me g a k vót are n ds z e r t . A közöss é g i és n e m z e ti a g r á r- kö r ny e z e t v é d e l m i j o g s z a b á l y o k é s a mezőgazdasági üzem egységes támo gatására vonatkozó feltételességi kö vetelmények megfelelő eszközök annak b i z t o s í t á s á r a , h o g y a t e r m e l é s s z e r ke z e t é b e n v a g y a g a z d á l ko d á s i g y a ko r l a t b a n b e k ö v e t ke z ő b á r m e l y v á l t o z á s n a k n e l e g ye n a kö r nye z e t re k áros hat ás a .

59. A közösségi stratégiai iránymutatások l e h e tővé t e s z i k a r e g i o n á l i s p r i o r i t á s o k – a d ot t h e l y z e t tő l f ü g g ő – f i g ye l e m b evé te lét, valamint biz tosítják a k iemelt ágaz atok s z e r ke z e t át a l a k í t á s át é s m o d e r n i z á c i ó j át . A vidék fejlesz tési programokban két fé leképpen tör ténhet az adott helyzet f igyelembevétele. Először is a beruházási inté zke d és e ke t a z a zo n osítot t s tr uk tur ális é s te r ü l e t i i g é nye ke t , v a l a m i nt a s t r u k t u rális hátrányokat tük röző, egyér telműen meghatározot t célkitűzésekre nyújtják (1974/20 0 6/ EK re n d e l e t 43. cik ke). A p ro g r am o k jóv áhag y ás ako r a B izot t s ág r agas zko d ot t a z il ye n öss z p o ntosít ásh oz . M á s o d s z o r, a h á t r á ny o s h e l y z e t ű t e r ü l e te k tí z s z á z al é k p o nt t al n a g yo b b t ám o ga tási intenzitásban részesülhetnek , mint a m e z ő g a z d a s á g i ü z e m e k ko r s z e r ű s í t é s e (169 8/ 20 05/ EK re n d e l e t m e ll é k l e te). Ezenkívül a 2008-as állapotfelmérés a struk turális és területi szük ségletekre v o n a t ko z ó s z e r ke z e t á t a l a k í t á s i e s z kö z ö k m e g e rősí té s é h e z ve z e te t t . 62. Az uniós tejágazat termékei minősége és innovatív jellege miatt számos piaci szegmensben rendkívül versenyképes. Pé l d á u l a z U n i ó l e g f o n to s a b b e x p o r t t e rméke a s ajt , és a le gtöbb esetb en nem ré s z e sül e x p o r t- v iss z até r í té sb e n .

58. A B i z o t t s á g f i g y e l e m b e v e t t e a S z á mv e vőszék által a K AP állapot felmérésével kapcsolatban felvetet t kérdéseket (lásd a z 56 . b e ke z d é sre a d ot t v ál as z t).


61

A Bizot tság válaszai KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK 64. A m i n t a z t a B i z o t t s á g i s k i e m e l t e a z Eu rópai Számvevőszék tejk vótákról szóló 6 / 2 0 01. s z . k ü l ö n j e l e n t é s é r e a d o t t v á l a szában, a tejtermelés belső fogyasztási s z i nt h e z v a l ó i g a z í t ás a n e m vo l t s e m p o li tik ai , s e m g a z das á g i cé lk i tű z é s . A t e j k vó t a r e n d s z e r b e ve z e t é s e ko r a l e g több tagállam esetében rögzítették a garantált teljes mennyiséget, ami az 1 9 8 1 - b e n b e s z á l l í t o t t t e j m e n n y i s é g e p l u s z 1 % - n a k f e l e l t m e g (a 8 5 6 / 8 4 / EGK t a n á c s i r e n d e l e t 1. c i k k é v e l m ó d o s í t o t t 8 0 4/6 8/ EGK t anác si re n d e l e t 5c . cik ké n e k (3) b e ke z d é s e). A te j te r m e l é s k ü l ö n l e g e s kö r ülm é nye in e k e lism e rés e ké nt Í ro r s z á g b a n é s O l a s z o r s z á g b a n a g a r a nt á l t te lj e s m e n n y i s é g e t a z 19 8 3 - a s b e s z á l l í t á s o k alapján állapítot ták meg (Olaszorsz ág e s e t é b e n l á s d a 85 6 /8 4 / EGK t a n á c s i r e n d e l e t (9) p re am b u lu m b e ke z d é s é t). Kö vetkezésképpen Olaszország kedvezőbb elbánásban részesült, mint a többi tagá lla m . 65. A r e n d k í v ü li é s e l ő r e n e m l át h ató g a z d a s á g i kö r ü l m é nye k k i vé te l e s e n f o nto s b e folyásoló tényezői a piaci intézkedések műkö d é s é n e k 20 0 8 - b an é s 20 0 9 - b e n .

66. A S z á mve vő s z é k a z 53. b e ke z d é s b e n m á r u t a l t a z e g y s é g e s köz ös p ia c s z e r ve z é srő l s z ó l ó re n d e l e t á l t a l – b i z o nyos m e g v ás á rolt mennyiség után – pályáz ati eljárás útján alk alma zot t inter venciós inté zke dé s e k te k inte té b e n a B i z o t t s á g r é s z é r e b i z tosí tot t r u galm ass á gr a , v alamint e r u gal masság Bizottság általi használatára. Ez r áv ilá gí t a p ia c s z ab ál yoz ási inté z ke d é s e k a l k a l m a z á s i kö r é r e a s t a b i l i t á s b i z to s í t á s áh oz m é g n a g yo b b v áls á g e s e té n is . 1 . ajánlás A B i z o t t s á g tov á b b r a i s s z o r o s f i g ye l e m m e l f o g j a k í s é r n i a f e j l e m é ny e ke t e b b e n a z á ga z atb an . Eb b e n a te k inte tb e n a Parl a m e n t n e k é s a Ta n á c s n a k 2 010 - b e n é s 2012- b e n b e ny ú j t a n d ó p i a c i j e l e nté s e k – a k vót are n ds ze r 2015 - ös f e ls z ám o lás ának közeledtével – hasznos előrejelzésekkel szolgálnak a termelés és a piac alakulás áró l . A z E u r ó p a i Ta n á c s k é r é s é t k ö v e t ő e n , 2 0 0 9. j ú l i u s 2 2 - é n a B i z o t t s á g e l f o g a d ta „ A tejpiac helyzete 2009 -ben” című k ö z l e m é n y é t ( COM ( 2 0 0 9 ) 3 8 5 ) , a m e l y a p i a c – a z á l l a p o t f e l m é r é s e r e d m é ny e i n e k m e g f e l e l ő – s t a b i l i z á l á s á r a i r á ny u l ó l e h e t s é g e s o p c i ó k a t t a r t a l m a z . A Ta n á c s 20 09 s zeptemb eréb en fo g ja a közlemény t m e g v i t atni . 67. A névleges árak stabilitása és a reálárak csök kenése sz ámos ágaz atban, nem csupán a tejágazatban megf igyelhető jelenség. Nem egyedül a tejtermelők tapasztalták m e g a S z á mve vő s z é k á l t a l l e í r t „ r e á l é r t é ke n k i f ej e ze t t s t ab il ár ak ” hiány át .


62

A Bizot tság válaszai Ezenfelül az ármozgásokat a nemzetkö zi piaci mozgások fényében is ér tékelni kell, és a világpiaci ár tól való eltérést c s ö k ke nte ni ke ll . Vidék fejlesz tési forrásokból támogatják a gazdaságok szerkezetének az új piaci lehetőségeknek megfelelő kiigazítását, míg a függetlenített közvetlen támogatásnak a gazdaságok bevételét kell b i z tosí t ania . A m i nt a r r a a Sz á mvevős z é k is r á mu t atot t a 2. ajánlásban, kiskereskedelmi szinten az árképzési folyamat különösen össze t e t t , a m e l y b e n a n y e r s t e j á r a c s a k k o rlátozott szerepet játszik. A fogyasz tók , a hatóságok és a piaci szereplők megfelelőbb tájékoz tatása érdekében a Biz o t t s á g a z é l e l m is z e r á r a k at é s a z e ll át ási láncot nyomon követő állandó európai monitoringrendszer t javasolt „Élelmiszerárak Európában” c. közleményében (COM (20 0 8) 821 vé g l e g e s).

2 . ajánlás A z élelmiszeripar versenyképességével foglalkozó magas szintű csopor t2 a kö ze lmúltb an s z ám os ke zd e m é nye zés t jav a solt, amelyek vé grehajt ás át a Bizot t s ág a z e l köve t ke z ő h ó n a p o k s o r á n t e r ve z i . E z e k a kezdeményezések a Bizot tság „Élelmiszerárak Európában” című közleményé b e n (COM ( 2 0 0 8 ) 8 21 v é g l e g e s) 2 0 0 8 v é gén b eny újtot t, a z élelmis zer- ellát ási lánc műkö d és é n e k jav í t ás ár a vo natkozó ü te m ter v vé grehajt ás ának rés zét kép ezik . A Ta nác s ált al 20 0 8 d e cemb eréb en e l fo ga d ot t ütemter v öt legfontosabb eleme közöt t s ze re p e lt a z é l e lmis ze r ár ak at és a z e llát á s i l á n co t nyo m o n köve tő á l l a n d ó e u r ó p a i m o n i t o r i n g r e n d s z e r. E m o n i t o r i n g e s z kö z célja a fogyasz tók , a hatóságok és a pia c i s z e r e p l ő k m e g f e l e l ő b b t áj é koz t at á s a , valamint az árak átláthatóságának biztosítása és az élelmiszerlánc működé sét befolyásoló szabályozás hatásairól r e n d e l ke z é s r e á l l ó i n f o r m á c i ó k b őv í t é s e . A Bizot t ság 20 09 vé gén nyújtja majd be az e z e n ü t e m t e r v r ő l s z ó l ó ny o m o n köve t é s i j e l e n t é s é t . 20 0 9. j ú l i u s e l e j é n a z Eu r ó p a i Ve r s e ny h ató s á g o k H á l óz at a é l e l m i s z e r r e l f o glalkozó al c s o p o r tjának ül és é n jav aslat

2

A magas szintű csoport (a Bizottság egyik alelnökének

elnökletével, és a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért, valamint a fogyasztóvédelemért és egészségügyért felelős biztosok részvételével) legfontosabb feladata az, hogy tanácsot adjon az Európai Bizottságnak az európai élelmiszeripar terén vállalt vezető szerepének megerősítése és előmozdítása érdekében. Azért hívták életre, hogy politikai lendületet adjon a folyamatnak, valamint az ágazat-specifikus ajánlásokkal kapcsolatosan tárgyalási fórumot teremtsen (azonban nem követi a termelői és fogyasztói árak közötti összefüggéseket). A csoport célja, hogy az élelmiszeripar kulcsfontosságú érdekelt feleit összehozza. A képviselet a legmagasabb szinten történt.


63

A Bizot tság válaszai t á r g y á t ké p e z t e e g y a t e j p i a co k r a vo n a tkozó g yo r s f e lm é rés e lkés z í tés e, a z e g yes n e m z e t i v e r s e ny h a t ó s á g o k e g y i d e j ű m o n i to r i n g - é s a d a tg y űj té s é n e k e l ő s e g í té s e é s ko o r d i n á l ás a é r d e ké b e n . A k is ke r e s ke d e l m i p i a c f e l ü g y e l e t i g y a ko r l a t áv a l ö s � s z e f ü g g é s b e n a B i z o t t s á g m e g v i z s g á l j a továbbá az egyes tagállamok esetében a beszállítók és a kiskereskedők közöt ti s ze r ző d és es k ap c s o lato k r a vo natkozó b e v á l t m ó d s z e r e ke t i s . A f o l y a m a t 20 0 9 vé g é re f o g l e z ár ulni . A z öss z e f o n ó d ás j e l e n l e g s o k k a l j e l e ntő sebb kiskereskedelmi szinten, mint feld o l g oz ó i s z inte n . 69. A K A P - n a k – k ü l ö n ö s e n a v i d é k f e j l e s z té s terén – s z ám os es zköz áll ren d e lke zés ére, amelyek a versenykép esség növelése mel l e t t a kö v e t ke z ő k r e i s t ö r e ke d n e k : a t e rmőterületek termelésből való kivonásán a k m e g e l ő z é s e , a kö r ny e z e t m e g ő r z é s e és javít ás a, a mező ga zdas ági tevékenysé g j o b b inte g r ál ás a a v i d é k i te r ü l e te k s z o ci ális és ga zdas ági h e l y ze téb e és a változ á s o k nak l e g j o b b an k ite t t á ga z ato k s ze r ke z e t át al ak í t ás ának t ám o g at ás a .

3 . ajánlás • A B i z o t t s á g 2 0 0 5 ó t a v i z s g á l j a a h á trányos helyzetű területek kérdését, f ig ye l e mb e véve e g ye b e k köz t a z Euró p ai Sz ámvevőszék 4/20 03. sz. különjelenté sét. A folyamatban lévő vita már eredményezet t módosításokat az ezen területekre vonatkozó jogi keretben (lásd a 20 0 9. áp r ilis 21- i COM(20 0 9) 161 b i z ot tsági közlemény t). A hegy vidék i régiók egyedi helyzetével a 2009 novemberé b e n b e ny új t a n d ó b i z ot t s á g i mu n k a d o k u mentum foglalkozik majd. A tagállamok a z e ls ő é s a m ás o dik p ill é r s z e r int is h ozzáigazíthatják a régiók szük ségleteihez a rendelkezésre álló eszközöket. A rend e lke z ésre áll ó inté z ke d é s e k köz é t ar tozn a k a 7 3/ 2 0 0 9/ EK r e n d e l e t 6 8 . c i k k é b e n e m l í te t t l e h e tő s é g e k , v a l a m i nt a n n a k l e hetősége, hogy egyedi vidék fejlesz tési i n t é z k e d é s e k e t h o z z a n a k a r é g i ó k s z ü ks é gl e te in e k m e g f e l e l ő e n . • A kö r ny e z e t v é d e l m i s z e m p o n t o k a t ké t s z inte n ke ll f ig ye l e mb e ve nni: i. jo gi s zin ten, a második vidék fejlesztési prioritás s zerint a köz vetlen t ámo gat ások at és a t á mogatásokat meghatározó környezet vé delmi sz abványoknak , valamint a helyes m e ző g a z d as á g i é s kö r nye z e t vé d e lm i g y a k o r l a t n a k v a l ó m e g f e l e l é s e g y i d e j ű ny o mon követése, ii. az ösz tönzők szintjén, a zöldebb mezőgazdasági gyakorlatok – így például a vidék fejlesz téshez tar tozó agr ár- kör nye ze t vé de lmi inté zke dés e k – b eve ze tés é n e k t ám o gat ás án ke res z tül .


64

A Bizot tság válaszai 71. A s ajt v ilágp iac a ig en je l entős , és a z Unió v i l á g s z i nte n p i a c ve z e tő e b b e n a te r m é kkategóriában. A z uniós tejágazat termé kei minősége és innovatív jellege miat t számos piaci szegmensben rendkívül v e r s e ny ké p e s . 72. A dohai fejlesztési megállapodást még n e m kö tö t té k m e g , é s a z U n i ó n e m kö te l e s e x p o r t t ám o g at ás ai t e l tö rö lni . 4 . aj ánlá s A B i zot t s á g e g ye té r t a z z al, h o g y a z uni ós tejágazatnak kell törekednie arra, hogy o p t i m a l i z á l j a a h o z z á a d o t t é r t é k ke l r e n d e l k e z ő t e r m é ke k b ő l s z á r m a z ó h o z a m o kat, ugyanakkor elismeri a fogyasztói szük ségletek kielégítésének jelentősé gét számos magas hoz záadot t ér tékű és alapter m é k te k inte téb en, v alam enny i tej összetevő – így a fehérje és a zsír – feldolgozásának szük ségességét, valamint f i g ye l e m b e ve s z i a tej te r m e l é s f e l té te l e i n e k s o k s z í nűs é g é t a Közöss é g te r ül e té n .


Európai Számvevőszék 14/2009. sz. különjelentés A tej- és tejtermékpiac szabályozási eszközei elérték-e legfontosabb célkitűzéseiket? Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala 2009 — 64 oldal — 21 × 29,7 cm ISBN 978-92-9207-506-4 doi:10.2865/92831

Hogyan lehet hozzájutni az EU kiadványaihoz? Térítés ellenében hozzáférhető kiadványok: •

az EU-könyvesbolt (EU Bookshop) útján (http://bookshop.europa.eu);

•

könyvkereskedőjétől a könyv címe, kiadója és/vagy ISBN száma alapján;

•

közvetlenül értékesítési ügynökeinktől. Elérhetőségeik megtalálhatóak a http://bookshop.europa.eu honlapon, vagy lekérdezhetőek a +352 2929-42758 faxszámra küldött üzeneten keresztül.

Ingyenes kiadványok: •

az EU-könyvesbolt útján (http://bookshop.europa.eu);

•

az Európai Bizottság képviseleteitől és küldöttségeitől. Elérhetőségeik megtalálhatóak a http://ec.europa.eu honlapon, vagy lekérdezhetőek a +352 2929-42758 faxszámra küldött üzeneten keresztül.

ágAzAtA Volt. e különjelentésében Az eUrÓpAi számVeVŐszék m e g V o n j A A n n A k m é r l e g é t, h o g yA n m ű k ö D i k A t e j - é s tejtermékpiAc A tejkVÓták 1984-es beVezetése ÓtA, és elemzi, h o g y A b i zot t s á g m i k é n t k e z e l i A t e j á g A z At 2003 - b A n megkezDet t fokozAtos DeregUláciÓját. A 2008. éV Végi helyzetbŐl kiinDUlVA A számVeVŐszék több A jánlást intéz A bizot tsághoz A szükségesnek tAr tot t l é p é s e k r Ő l : e l k e l l k e r ü l n i , h o g y ú j f e n t t ú lt e r m e l é s kö V e t k e z z é k b e; A b i zot ts ág r e n D s z e r e s e n e l l e n Ő r i z z e A z á r k é p z é s m e c h A n i z m U s át A z é l e l m i s z e r l á n c b A n ; VizsgálÓDjon toVább A keDVezŐtlen helyzetű térségekben műköDŐ termelŐk jöVŐjét, VAlAmint A termelés fölDrAjzi koncentrálÓDásánAk környezet VéDelmi köVetkezményeit ille tŐen; foly tAssA A te jtermelés átcsopor tosítását Az eUrÓpAi belsŐ piAc igényei szerint, illetVe Aszerint, hogy mely mAgAs hozzáADot t értékű termékeket lehet költségVetési támogAtás nélkül eXportálni.

eUrÓpAi számVeVŐszék

Qj-Ab-09-014-hU-c

A tej minDig is A közös AgrárpolitikA strAtégiAi fontosságú

issn európai számvevőszék 14. sz. különjelentés A tej- és tejtermékpiac szabályozási eszközei elérték-e legfontosabb célkitűzéseiket?

Recommend Documents