INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS EL REJELZÉS
2009. február
- kivonat -
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a
VITUKI Nonprofit Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged 2009. február 6.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2009 januárjában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 23 mm (Újfehértó) [Szabolcs-Szatmár-Bereg m.] és 104 mm (Zalaegerszeg) között alakult, az országos területi átlagérték 46 mm volt, amely 14 mm-rel (44 %-kal) volt több a januári átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén meghaladta a januári átlagot. A legtöbb csapadék (70-104 mm) a Nyugat-Dunántúlon hullott. Összefügg területet érint csapadékhiány (1-10 mm) a Tiszántúl középs és keleti részén fordult el . A 2009. január havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 100 90 80 70 60 50 40 30
Országos áttekintésben a januári átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (73 mm) Zalaegerszeg, a legnagyobb csapadékhiány (10 mm) Nyírábrány [Hajdú-Bihar m.] állomáson jelentkezett. A csapadék egy része hó formájában hullott. Síkvidéken jellemz en a Kisalföldön, valamint az Alföld középs és északi részén alakult ki összefügg hótakaró, amelynek maximális vastagsága 1-23 cm között változott. A 10 cm-t meghaladó hóvastagságok a Kisalföldön és az Alföld északkeleti peremén fordultak el . Síkvidéken a maximális hóvastagságot (23 cm) Gégény [Szabolcs-Szatmár-Bereg m.] állomáson jegyezték fel.
2
Maximális hóvastagság (cm) 2009. januárban
Hóvastagság (cm) 1- 5 6 - 10
11 - 20 >21
Légh mérséklet A január havi középh mérséklet -4,6 °C (Kékestet ) és -0,8 °C (Jánoshalma) [Bács-Kiskun m.] között alakult, az országos területi átlagérték -2,1 °C volt, ami 0,9 °C-kal volt alacsonyabb az átlagnál. A havi középh mérséklet az ország csaknem egész területén az átlag alatt alakult, a legnagyobb eltérés (2,0 °C) Tésa [Pest m.] állomáson jelentkezett (3. ábra). A 2009. január havi légh mérséklet (°C) -1.0 -1.5 -2.0 -2.5 -3.0 -3.5 -4.0 -4.5
Különösen a hónap els felét jellemezte az átlagosnál lényegesen hidegebb id járás, ugyanakkor január 19. után a napi középh mérséklet a hónap végéig folyamatosan az átlag felett volt.
3
Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el. A talajtelítettség meghatározását szolgáló modell felülvizsgálata az OMSZ-nál folyamatban van. A rendelkezésre álló adatok egyel re csak a 0-20 cm-es mélységi régióra tekinthet k megbízhatónak, így a jelen helyzetértékelésben csak ezen talajréteg nedvességviszonyait jellemezzük. 2009 januárjában síkvidékeinken a talaj legfels (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz képest kismértékben – területi átlagban mintegy 5 %-kal – növekedett. A hónap utolsó napján ezen talajréteg nedvességtartalmát általában a 90-100 % közötti (a telített állapotot er sen megközelít , helyenként elér ) telítettségi értékek jellemezték. Talajvíz Januárban a síkvidékek legnagyobb részén emelkedett a talajvízszint (0-25 cm). Nagyobb emelkedés néhány kisebb körzetben (Borsodi Mez ség, Bodrog-mente, Bodrogköz) fordult el . A Zagyva-medence területén, a Duna-Tisza köze északkeleti részén, a Gy r-tatai teraszvidék keleti felén, a Mosoni-síkság északi részén, valamint a Szigetköz csaknem egészén, illetve az Alföld több kisebb körzetében 0-25 cm közötti – esetenként nagyobb süllyedés alakult ki. Az 1971-2000 közötti id szak január havi középértékeinél alacsonyabban (>200 cm) helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza közén, a Hátság északi és délnyugati területrészén, illetve a Mátra el terében. A Hátság területének jelent s részén, a Nagykunság és a Hortobágy peremvidékén, továbbá a Kis-Sárrét és a Körös menti sík területén 100-200 cm, a Hátság peremterületein, a Körös-Maros köze nyugati felén, a Nyírség keleti és nyugati peremvidékén, a Tiszahát területén, a Mez föld déli részén, a Dráva menti sík jelent s részén, valamint a Mosoni-sík északi részén és a Fels -Szigetköz területén 50-100 cm közötti, a Fels -Tisza vidék jelent s részén, a Borsodi Mez ség területén, a Gy r-tatai teraszvidéken, az Alsó-Szigetközben és a Mosoni-sík déli részén 50 cm-nél kisebb eltérés alakult ki. A viszonyítási id szaknál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Nagykunság délnyugati részén (100-200 cm), a Szatmári síkság nyugati felén, a Hajdúság keleti része egyes körzeteiben, a Maros hordalékkúpján és a Zagyva-medence délkeleti részén (50-100 cm), a Hajdúság keleti felén, a Zagyva-medencében és a Maros hordalékkúpján (25-50 cm). A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában az elmúlt hónapban az 1971-2000. közötti id szak január havi átlagértékénél 50 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2009 januárjában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 111,62 millió m3 volt, amely 13,32 millió m3-rel (14 %-kal) haladta meg az el z havi mennyiséget. A január havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt.
4
A hónap folyamán belvízelöntés a 6. Kis-balatoni, a 22. Bodrogközi és a 45. Fels szabolcsi belvízrendszer területén fordult el , amelynek maximális kiterjedése együttesen 10480 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége országos összesítésben az el z havi értékhez képest 3,24 millió m3-rel (4 %-kal) növekedett.
Id járás-el rejelzés
2. EL REJELZÉS
Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2009. január 27-én kiadott hosszú távú meteorológiai el rejelzése szerint a február az átlagosnál kissé melegebb és átlagosnál csapadékosabb, a március és április átlagos h mérséklet és átlagosan csapadékos lesz. A havi középh mérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi el rejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap
Havi középh mérséklet °C
Havi csapadékösszeg (mm)
február
0,5 – 3,2 (1,1)
25 – 55 (29)
március
4,1 – 6,3 (5,4)
25 – 55 (32)
április
9,6 – 11,6 (10,3)
25 – 60 (46)
Az OMSZ 2009. február 5-én kiadott középtávú el rejelzése szerint a következ 10 napos id szak els harmadában az évszakos átlagnál lényegesen enyhébb id várható, átmeneti szünet után a hétvégén sokfelé es vel. A csapadék várható mennyisége területi átlagban valószín leg a 10 mm/nap értéket nem haladja meg. A jöv hét elején 4-5 °C-os leh lés várható és a hét els felében vegyes halmazállapotú csapadékra is lehet számítani. Nagyobb mennyiség (területi átlagban 10 mm/nap értéket meghaladó) csapadék az ország nyugati és középs részén valószín . A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. februárra el rejelzett értékei A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. február hónapra három változatban el rejelzett értékeinek térképszer feldolgozását a következ ábrán mutatjuk be. Összehasonlítási célból meghatároztuk a GVM 2009. januári és 2008. januári értékeib l számított arányszámot is, melynek országos átlaga 1,752. Ezek szerint 2009 januárjában országosan valamivel nedvesebb volt a vízháztartási helyzet, mint 2008 januárjában. A 2009. februárra el rejelzett GVM értékek a sokévi februári átlagtól lényegesen nem térnek el. A vizsgált három változat közül a legvalószín bben a B-változat bekövetkezésére lehet számítani. Az Alföldön és a Dunántúl keleti felén általában 0,9-1,0 GVM-értékekkel jellemezhet átmeneti vízháztartási állapot, míg az ország nyugati és északi peremterületein nedvesebb vízháztartási helyzet alakulhat ki 1,1-1,3 körüli GVM értékekkel. A legmagasabb el rejelzett GVM az Északi-középhegységben adódott (a B-változatban Gyöngyös 1,564, Salgótarján 1,568, Szendr lád 1,615).
5
A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. februárra el rejelzett értékei A-változat (csapadékszegény februári id járás esetén)
GVM B-változat (átlagosan csapadékos februári id járás esetén)
C-változat (átlagosnál csapadékosabb februári id járás esetén)
Belvíz-el rejelzés Bár a 2009. januári id szak csapadékösszege síkvidéki területeinket nézve csak a Fels Tisza mentén (f leg a Beregben), a Duna – Tisza köze nyugati felén és a Kisalföld déli részén haladta meg számottev en (mintegy 10-20 mm-rel) a sokévi átlagot, a maximális hóvastagság pedig a legtöbb helyen a 10 cm-t sem érte el, a legfels talajréteg számított telítettsége január hónap utolsó dekádjában szinte mindenütt 100% körüli volt, és ez a helyzet folytatódott február els napjaiban is. Ebb l következ en, ha február az átlagosnál valóban csapadékosabb lesz, ahogy az OMSZ hosszútávú id járás-el rejelzése valószín síti, többfelé kell belvízi elöntésre számítani. Túl nagy téli-tavaszi belvíz kialakulása azonban nem várható, mert az átlagosnál kissé melegebb id járás miatt mély talajfagy nem lesz, s jelent sebb havazás és hófelhalmozódás sem valószín . 6
Figyelembe véve az átlagosan csapadékosra el rejelzett márciusi id járást is, a belvízindex három változatban el rejelzett értékei közül a B-változat szerinti eredményeket tekinthetjük leginkább mértékadónak. Ezek szerint a belvízindex el rejelzett országos átlaga 0,808. A legnagyobb értékek (1,0 felettiek) a Nyugat-Dunántúlon, Szolnok térségében és a Tiszántúl északi részén fordulnak el . Sok függ a februári csapadékmennyiségt l, annak térbeli és id beli eloszlásától. A jelenlegi hidrológiai helyzetben az a legvalószín bb, hogy az idei télvégi-koratavaszi id szakban országosan a közepesnél kisebb belvíz fog kialakulni. A belvízindex (PBI) el rejelzett értékei a 2009. február-március id szakra A belvízindex alakulása átlagosnál csapadékosabb február-márciusi id járás esetén
PBI A belvízindex alakulása átlagosan csapadékos február-márciusi id járás esetén
A belvízindex alakulása csapadékszegény február-márciusi id járás esetén
7
