Infrastruktúra-tervezési gyakorlat. BMEEOUVAI15 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére

Infrastruktúra-tervezési gyakorlat

BMEEOUVAI15

I N F R A S T R U K T Ú R A

EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK

T E R V E Z É S

BMEEOUVAI15 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére

„Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése” 1 HEFOP/2004/3.3.1/0001.01


BMEEOUVAI15

1. GYAKORLAT................................................................................................................... 4 BEVEZETÉS ........................................................................................................................... 4 A LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK .................................................................. 4 SZÜKSÉGES ALAPADATOK .................................................................................................... 8 IRODALOM ............................................................................................................................ 9 2. GYAKORLAT................................................................................................................. 10 A TERVEZÉSI FOLYAMAT ALAPELVEI .................................................................................. 10 KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL ...................................................................................................... 11 FUNKCIONÁLIS TERVEZÉS................................................................................................... 12 A TERVEZÉS IDŐTÁVLATAI ................................................................................................. 13 ELŐTERVEK ........................................................................................................................ 14 ENGEDÉLYEZÉSI TERV ........................................................................................................ 17 AJÁNLATI TERV .................................................................................................................. 18 ÉPÍTÉSI (KIVITELI) TERV ..................................................................................................... 19 IRODALOM .......................................................................................................................... 20 3. GYAKORLAT................................................................................................................. 21 KÖZÚTI MUNKARÉSZ ELKÉSZÍTÉSE ..................................................................................... 21 IRODALOM .......................................................................................................................... 23 4. GYAKORLAT: A TERVEZETT ÚTSZAKASZ VÍZELVEZETÉSE ...................... 24 A VÍZELVEZETÉSI FELADATOK JELLEMZÉSE ....................................................................... 24 AZ ÚT VÍZTELENÍTÉSE NYÍLT VÍZELVEZETŐ BEFOGADÓKKAL ............................................. 24 HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉS .................................................................................................. 27 5. GYAKORLAT: A VÍZELVEZETŐ CSATORNÁK ÉS MŰTÁRGYAK MÉRETEZÉSE ................................................................................................................... 35 MÉRETEZÉSI VÁZLAT KÉSZÍTÉSE ........................................................................................ 35 A VÍZELVEZETŐ ÁRKOK ÉS CSATORNÁK HIDRAULIKAI MÉRETEZÉS .................................... 36 MŰTÁRGYAK TERVEZÉSE ÉS MÉRETEZÉSE .......................................................................... 38 6. GYAKORLAT................................................................................................................. 40 AZ ÚTPÁLYA VÍZELVEZETÉS KIALAKÍTÁSA ......................................................................... 40 7. GYAKORLAT................................................................................................................. 42 KÖZMŰVEK. MEGLÉVŐ KÖZMŰVEK KIVÁLTÁSA, SZINTBEHOZÁSA .................................... 42 8. GYAKORLAT................................................................................................................. 46 ÚJ KÖZMŰVEK KIVITELI TERVEI.......................................................................................... 46 9. GYAKORLAT................................................................................................................. 47 VILLAMOSPÁLYA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYA................................................... 47 VILLAMOSPÁLYA ENGEDÉLYEZÉSI TERVE ........................................................................... 48 TENDERTERVEK.................................................................................................................. 50 A VILLAMOSPÁLYA KIVITELI TERVE ................................................................................... 51

2


BMEEOUVAI15

10. GYAKORLAT............................................................................................................... 53 ENGEDÉLYEZTETÉSI ELJÁRÁS. ............................................................................................ 53 AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM TARTALMA ........................................................... 54 A SZÜKSÉGES SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK BESZERZÉSE ........................................ 55 2.5. AZ ENGEDÉLYEZTETÉS FOLYAMATA............................................................................ 55 AZ ENGEDÉLYEZŐ VASÚTI HATÓSÁG .................................................................................. 56 A VÍZJOGI ENGEDÉLYEZÉSI TERVEK TARTALMI, FORMAI KÖVETELMÉNYEI ........................ 58 11. GYAKORLAT............................................................................................................... 61 KÖZÚTI MUNKARÉSZ MŰSZAKI LEÍRÁSA ............................................................................. 61 VILLAMOSPÁLYA MŰSZAKI LEÍRÁSA. ................................................................................. 62 TERVEZŐI FELELŐSSÉG, TERVEZŐI NYILATKOZAT .............................................................. 63 IRODALOM .......................................................................................................................... 64 12-14. GYAKORLAT ......................................................................................................... 64 FÜGGELÉK ........................................................................................................................ 65

3


BMEEOUVAI15

1. GYAKORLAT BEVEZETÉS A rendszerváltást követően a 90-es évektől fokozatosan átalakultak és időben egyre megerősödtek a beruházási- és a beruházásokat megvalósító folyamatok. A kivitelezés teljes lebonyolítását az előkészületi munkáktól a tervezésen, kivitelezésen át egészen az átadásig a beruházást lebonyolító „Mérnök” végzi, aki már a tervezés fázisában bekapcsolódhat a műszaki ellenőrzésbe. A beruházási folyamatban ma egy tervezési vagy kivitelezési munkát lényegében csak pályázat útján lehet elnyerni. A többlépcsős pályáztatás folyamán első lépcsőben a megfelelő tervező kiválasztása a cél, míg második lépcsőben a kivitelező kiválasztására írnak ki tendert. A pályázatot benyújtókat egy előzetesen összeállított és súlyozott szempontok szerint osztályozzák, így kialakítható a pályázók optimális minősített sorrendje. Az előzetes tanulmányok, előtervek kidolgozásához még nem pályáztatás útján választják ki a tervezőt, de a megvalósíthatósági tanulmány készítőjének kiválasztása sokszor már pályáztatással történik. Az engedélyezési-, a tendertevek és kiviteli tervek készítőjét már mindenképpen pályáztatással választják ki. A kiválasztott tervező elkészíti az engedélyezési terveket, majd ezt követően a tenderterveket a kivitelező cég kiválasztásához szükséges pályáztatáshoz. A kiviteli terveket már nem mindig a tervező készíti a Beruházó megrendelésére, hanem gyakorta a nyertes kivitelező bíz meg tervezőket a tervek készítésére, néha még a hiányzó engedélyeket is a kivitelező kell, hogy beszerezze. Tervezési munkát azonban csak a Magyar Mérnöki Kamara által bejegyzett, vizsgával ill. érvényes tervezői jogosultsággal szabad végezni. Egyik fontos eleme az új jogosultsági rendszernek, hogy átfogóbb, gyakorta nagyobb területre adja meg a jogosultságot, mint az a korábbi metódus szerint volt. Éppen ezért a tervezőre hárul a felelősség, hogy csakis olyan tervezői munkát végezzen, amelyben megfelelő gyakorlatra tett szert. A másik fontos elem, hogy a már megszerzett jogosultság meghosszabbításának az a feltétele, hogy a jogosult a Mérnöki Kamara által elismert és pontszámokkal igazolt továbbképzéseken az előírt pontszámot minimálisan megszerezze. Alapvető változás az elmúlt évtizedekhez képest az is, hogy ma már minden tervet digitális formában is át kell adni. Az AutoCad mellett egyre inkább elterjedőben van a vonalas létesítményekre jobban specifikálódott MOSS programcsomag alkalmazása.

A LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK A tervezői nyilatkozatban a vonatkozó törvények, jogszabályok, szabványok és más előírások betartásáról és az elkészült engedélyezési terv ezeknek történő megfelelőségéről kell nyilatkozni. Éppen ezért fontos, hogy ezek közül a leglényegesebbeket már most, az egyetemi tanulmányaink alatt vázlatszinten megismerjük annyira, hogy a többi jogszabály között is el tudjunk igazodni.

4


BMEEOUVAI15

A műszaki szabályozás dokumentumtípusai A műszaki szabályozásnak két - eltérő szerepkört betöltő - fő dokumentumtípusa van: a jogszabály és a szabvány. A jogszabályokban elsősorban a közérdek szempontjából fontos általános elvek, alapvető követelmények, továbbá a bizonyítási és engedélyezési eljárások találhatók meg. A szabványok többnyire a műszaki megvalósítás konkrét és részletes szabályait tartalmazzák. A szabványok közül a legfontosabbak a nemzeti szabványok, de mellettük más, alacsonyabb szintű, szabvány jellegű dokumentumtípusok is léteznek. A szabványokat és szabvány jellegű dokumentumokat összefoglalóan nevezik műszaki specifikációnak is. A két dokumentumtípus között több fontos különbség is található. Az egyik legfontosabb, hogy a jogszabályok alkalmazása mindig kötelező, a szabványok alkalmazása azonban önkéntes. Az útügyi műszaki szabályozás speciális elemei részben jogszabályok, részben műszaki specifikációk. A miniszteri rendelet mellékleteként megjelenő útügyi műszaki szabályzat a törvénynél, illetve a kormányrendeletnél alacsonyabb szintű jogszabály, amely egységesen kötelező mind az országos közutakra, mind a helyi közutakra, mind a közforgalom elől el nem zárt magánutakra. Az útügyi műszaki előírás a nemzeti szabványnál alacsonyabb szintű műszaki specifikáció: szakmai szabványosítási kiadvány. A dokumentumot szakmai egyesület - az útügyi szakágban érdekelt szakembereket összefogó fórum: a Magyar Útügyi Társaság bevonásával dolgozzák ki. Bár az útügyi műszaki előírás alapvetően önkéntes alkalmazású dokumentum, az országos közutak kezelői számára mind megrendelőként, mind saját tevékenységükre nézve kötelező. Ennek oka, hogy az országos közutak kezelésért felelős minisztérium szerződésben való hivatkozással teszi azokat kötelezővé. Az önkormányzati tulajdonú helyi közutak és a közforgalom elől el nem zárt magánutak kezelői számára azonban az útügyi műszaki előírás nem kötelező, hanem ajánlásul szolgál. Ennek oka, hogy e két útkategóriára nem terjed ki a minisztérium közútkezelői felügyeleti jogköre, ezért nincs lehetősége a műszaki specifikációk alkalmazását szerződésben előírni. Az útépítés engedélyezése a 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet alapján történik

5


BMEEOUVAI15

2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről (Az új vasúttörvény): A törvény számunkra legfontosabb eleme az, amit a műszaki engedélyről ír. Ezek a következők: 10.§ (1) E törvény alapján műszaki hatósági engedély (továbbiakban: műszaki engedély) szükséges: a) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai építéséhez, létesítéséhez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatba vételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez; b) vasúti jármű belföldi üzembe helyezéséhez; c) vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok, nyomástartó edények üzemben tartásához, átalakításához; d) vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezéseinek (futómű, fék, kocsiszekrény, vonatbefolyásoló berendezés) javítását végző személyek és szervezetek tevékenységéhez; e) a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző vizsgahelyek működéséhez. (2) A műszaki engedélyt a közlekedési hatóság ― külön jogszabályban meghatározottak szerint ― adja ki. A 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 1.§ Kimondja, hogy mire és kikre terjed ki a rendelet (valamennyi építési termékre, gyártójára, forgalmazóra, importálóra, felhasználóra, építtetőre, tervezőre, műszaki specifikációt jóváhagyóra, a vizsgáló és tanúsító szervezetekre, építést engedélye-zőre, felügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóságra és vámszervekre, akik az adott építési termékkel a fentiek szerint kapcsolatba kerülnek). 3.§ (1) Forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak megfelelőség igazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket szabad. (2) Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van. (6) Építőipari műszaki engedély (ÉME): Mo-on kijelölt jóváhagyó szervezet által ― más jóváhagyott műszaki specifikáció hiányában ― kiadott műszaki specifikáció. 4.§ A megfelelőség igazolási eljárás alapját a következő jóváhagyott műszaki specifekációk képezik: • magyar nemzeti szabvány, • honosított harmonizált szabvány, • európai műszaki engedély, • építőipari műszaki engedély. 1.sz. melléklet: Építőipari műszaki engedély (ÉME) tartalmi követelményeit sorolja fel 15 pontban.

6


BMEEOUVAI15

Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (OVSZ I.) Az OVSZ I. kötetét a 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet (a hagyományos vasúti rendszerek átjárhatóságáról) helyezte érvénybe a rendelet 4. sz. mellékleteként az országos közforgalmú és saját vasutakra vonatkozóan. Ezt a rendeletet azonban módosították a 36/2006. (VI. 21.) GKM rendelettel, de az OVSZ-t változatlanul hagyták. Az OVSZ I. kötet főbb pontjai a következők A. Általános rendelkezések B. A hagyományos vasúti rendszer strukturális alrendszere 1. Infrastruktúra 1.1. Vasúti pályák 1.2. Vasúti hidak 1.3. A vasút keresztezése és megközelítése 1.4. Vasúti rakodó-, járműmozgató-, mérlegelő- és egyéb kiszolg. berend., építmények 2. Energiaellátás 2.1. Vasúti villamos felsővezeték 2.2. Térvilágítás 3. Ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések 3.1. Vasúti jelző- és biztosítóberendezések 3.2. Vasúti távközlő berendezések 3.3. Vasúti informatika 4. Forgalmi szolgálat és üzemvitelirányítás 4.1. Forgalmi szolgálat 4.2. Rendkívüli események 5. Vasúti Járművek C. Az egyszerűsített pályakorszerűsítések műszaki szabályozása és az egyszerűsített forgalmi szolgálat Függelék: fogalommeghatározások Országos Vasúti Szabályzat II. kötet (OVSZ II.) Az OVSZ II. kötetét 8/19981. (VII.3.) KHVM rendelet helyezte hatályba az 1. és 2. sz. mellékletében a közúti vasút, közúttól elkülönítet vasút, HÉV, fogaskerekű vasút és a metró tekintetében az alábbiak szerint: 1. sz. Melléklet (közúti vasút, közúttól elkülönítet vasút, HÉV, fogaskerekű vasút) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Általános rendelkezések Vasúti Pályák Hidak, műtárgyak, alagutak A vasúti vágányok keresztezése és megközelítése Vasúti jelző- és biztosítóberendezések Vasúti távközlő berendezések Villamos felsővezeték, energiaellátás, térvilágítás Vasúti rakodó-, járműmozgató-, mérlegelő és egyéb kiszolg. berend. és építmények 9. Vasúti járművek 10. Forgalmi szolgálat 11. Rendkívüli események 12. Vasúti informatika

7


BMEEOUVAI15

SZÜKSÉGES ALAPADATOK Bárminemű tervezés az adott feladat pontos megfogalmazásával kezdődik, amelyben tisztázni kell a megrendelő által elérni kívánt célokat, és azok megvalósításának útját, ki milyen feladatokat, milyen feltételekkel és határidőkkel készít el. A tervezési feladatot csak az előzmények ismeretében szabad meghatározni. A tervezés előmunkálatai: • a geodéziai, • a talajmechanikai, • a meglévő közművek és • az egyéb adatok gyűjtését, rendszerezése. A tervezés során szükséges méretarányú térképek: • 1:200, 1:250, 1:500, 1:1000, 1:4000, a kiviteli/engedélyezési tervek esetében, • 1:10 000 1:25 000 általános (átnézeti) helyszínrajz. A geodézia alapadatok az alábbi helyekről vásárolhatók meg: • Földhivatalok, • FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet), • Geodéta cégek. Célszerű a tervezési alaptérképeket geodéziai cégekkel elkészíttetni, ugyanis a földhivataloktól, illetve a FÖMI-től vásárolt alaptérképeket tisztítani kell, továbbá ki kell egészíteni a tervezéshez szükséges adatokkal, mint például magassági adatok, egyéb közművek. A tervezési feladat helyszínrajzán, a meglévő közműveket nyilvántartás helyesen fel kell tüntetni és ezt az üzemeltető aláírásával, és bélyegzőjével hitelesíteni kell. Fontos, hogy a térképek Egységes Országos Vetületi rendszerben EOV, illetve Egységes Országos Térképi Rendszerbe (EOTR) legyenek. Talajmechanikai feltárások és szakvélemény nélkül közművek nem tervezhetők. Külön is kiemeljük a talajmechanikai és hidrogeológiai adatok gyűjtésének fontosságát. A tervezésben jelentősen megváltozott körülmények miatt az altalajt feltáró fúrások elkészítése nem minden esetben biztosítható. Ezért áthidaló megoldások – adatgyűjtés – kerülhetnek előtérbe. Az alábbiak javasolhatók: • a rendelkezésre álló talajmechanikai tervtári adatok hasznosítása, • a mérnökgeológiai térképek és leíró szakirodalmi adatok tanulmányozása, • a helyszíni építkezések megtekintése, a lakosság kikérdezése, • a helyszínen feltárások – kutatóárkok, és gödrök – készítése a talajminták laborvizsgálatával • a vízfolyások, ásott kutak tanulmányozása, a növényzet mérnökgeológiai feltérképezése és • a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok vízrajzi szervezeténél nyilvántartott adatok megtekintése, a használhatók megszerzésével.

8


BMEEOUVAI15

Helyszíni talajmechanikai feltárás nélkül vízi-közművek tervezése nem javasolható: • roskadásra hajlamos lösz, • szerves-, vagy tőzeg altalaj, • intenzív rétegvíz mozgás, • nagy ingadozású és • terepszint közeli mértékadó talajvízszint feltételezhetőségénél. A tervezés fontos előmunkálatai közé tartoznak adatgyűjtésként a szakhatósági – közegészségügyi, környezetvédelmi, építésügyi – egyeztetések, illetve véleményezések. A csatornahálózatok horizontális- és vertikális elhelyezése során biztosítani kell a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerinti közegészségügyi védőtávolságok betartását. Az engedélyező szakhatóságok: • Nemzeti Közlekedési Hatóság (közlekedési létesítmények) • Nemzeti Hírközlési Hatóság (hírközlő létesítmények) • Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (gázvezeték) • Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (távhő, villamos energia hálózat) • Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (vízi közművek) IRODALOM Dr. Szakács György: Az útügyi műszaki előírások helye a szabályozási rendszerben www.maut.hu www.nkh.hu

9


BMEEOUVAI15

2. GYAKORLAT A TERVEZÉSI FOLYAMAT ALAPELVEI Fontos dolog, hogy tudjuk, mi különbözteti meg a jó tervet a rossz tervtől. A jó terv: • kielégíti a biztonsági és mobilitási igényeket • megőrzi és védi a közlekedési létesítmény által érintett környezeti és kulturális értékeket A rossz terv: • az út nincs összhangban a környezetével • fontos természeti és emberi forrásokra hat Minden terv egyedi, minden egyes terv esetében más a terület jellege és elemei, mások a társadalmi értékek, az úthasználók igényei, továbbá a feladatok és lehetőségek. A feladat az egyensúly megtalálása a fejlesztési igények, valamint a körülvevő természeti és emberi környezet biztonságos integrálása között. Az úttervezésnél figyelembe veendő tényezők: • biztonság • tartósság • gazdaságos fenntartás • épített és természetes környezet • környezeti, esztétikai, történelmi, társadalmi hatások • más közlekedési módok elérhetősége Egy kiegyensúlyozott terv készítéséhez rugalmasság szükséges, hogy kezelni lehessen az egyedi igényeket. Ez a rugalmasság megtalálható a szabványok adta lehetőségek keretei között. Ha ez nem elegendő ahhoz, hogy elkerüljük a jelentős környezeti következményeket, akkor kérhető szabvány alóli felmentés. A rugalmassághoz tartozik még a korábbi tervezési döntések felülbírálásának lehetősége, ha a szükség úgy hozza. Bizonyos szakaszok mentén az alkalmazott tervezési sebesség csökkentésével teremthetjük meg a szükséges rugalmasságot. Az út meglévő vonalvezetésének és keresztszelvényének megtartása is rugalmasságot igényel. A tervezési sajátosságok és változtatásoknak a biztonságra és a forgalomlebonyolódásra kifejtett hatását mindig vizsgálni kell! Egy jó terv készítéséhez a tervezés során elérendő célokat kell először megfogalmazni. Az egyértelműen megfogalmazott célok • segítenek a megoldandó problémák azonosításában • útmutatást adnak a megfelelő megoldás kiválasztásához • korlátként szerepelnek az elkerülendő megoldásoknál • alapot biztosítanak a változatok kiértékeléséhez • lehetővé teszik a végrehajtási folyamat felügyeletét

10


BMEEOUVAI15

A lényeges célok általában az alábbi szempontok körébe tartoznak • gazdasági hatékonyság • a környezet védelme • élhető utcák és környékek • biztonság • egyenlőség és társadalmi befogadás • hozzájárulás a gazdasági növekedéshez • korosztályok közötti egyenlőség A célok meghatározása után a következő lépés a problémák, konfliktusok feltárása. Ez a legmegfelelőbb alap a lehetséges megoldások meghatározására. A problémákat, igényeket többféleképpen lehet meghatározni, feltárni: • tanácskozás, megbeszélés az érintettekkel • tárgyilagos elemzés • megfigyelés A problémák feltárásának a lényege, hogy mindig a probléma okait keressük, mert csak azok ismeretében lehet megfelelő megoldást adni. KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL A közösségi részvétel szerepe a tervezésben, hogy az érintetteket bevonjuk a tervezési folyamatba. A közösségi részvételnek különböző szintjei vannak: • információ biztosítása • tanácskozás, egyeztetés • közös döntés • közös cselekvés • független, érintett csoportok támogatása A közösségi részvétel segíthet: • a célok meghatározásában • a problémák megítélésében • a lehetséges megoldások megtalálásában • a változatok kiértékelésében • a kívánatos stratégia kiválasztásában • a megvalósításban A közösségi részvételnek azonban határai is vannak: a részvétellel befolyásolható döntési teret egyértelműen meg kell határozni, még a résztvevők bevonása előtt. Az egyeztetés sem mindig megfelelő, gyakran megállapodás nélkül kell meghozni a döntéseket. A közösségi részvételben általában az alábbi csoportok érintettek: • regionális partnerek • helyi hatóságok • közlekedési vállalatok • gazdasági résztvevők • úthasználók

11


• •

BMEEOUVAI15

törvényes testületek lakosok

A közutak tervezési kategóriáit, vagyis az egyes kategóriákban alkalmazható paramétereket a környezeti körülmények és a hozzájuk tartozó tervezési sebességértékek határozzák meg. A tervezési paraméterek a korábbi megvalósíthatósági vizsgálatok eredményeként állnak rendelkezésre, a tervezést és a műszaki megoldásokat a korábbi elkötelezettségek alapján kell kidolgozni. Az eredeti koncepcióban azonban kisebb változtatások elvégezhetőek, ha az eredmény egy jobb terv, a fenti definíciónak megfelelően. A tervezési döntésekbe ennél a lépcsőnél is igen fontos az érintettek bevonása.

Jó terv készítéséhez egy alapkoncepcióra van szükség. A tervezési koncepció megadja a főbb kereteket és segít egy adott irányba való haladásban. Minden elemnek az általános koncepció részének kell lennie. Az alapkoncepció egyik fontos tényezője a tervezési lépték. A járművezetők más léptékben érzékelik a világot, mint a gyalogosok, így az út funkcióját, környezethez illeszkedését a tervezési lépték befolyásolja a legnagyobb mértékben. Az út léptékére az érzékelt szélességnek van a legnagyobb hatása, minél szélesebb az érzékelt út, annál gyorsabban haladnak a járművek. A tervezési megoldások csökkenthetik az út érzékelt szélességét, így az érzékelt léptékét is: • vízszintes és magassági vonalvezetés, • keresztszelvényi elemek, • egyéb elemek, mint a növényzet, épületek, parkolás, vagy akár zajfogó falak A megfelelő tervezési megoldások megválasztásával alakítható ki a környezetével összhangban lévő út. A tervezési részletek kezelése (esztétikai megjelenés, társadalmi értékekkel való összeegyeztethetőség) nagyon fontos, a tervezési folyamat lényeges része. Egy sikeres úttervezési folyamat az alábbi elemeket tartalmazza: • folyamatos közösségi részvétel a folyamat elejétől kezdve • látványtervek alkalmazása a közösség tájékoztatására • több területet lefedő tervezői csapat a folyamat elejétől kezdve • rugalmas és kreatív tervezési megoldások FUNKCIONÁLIS TERVEZÉS A közúti létesítményeknek két fő célja van: • Ingatlanok megközelítése az utazás elején és végén • Különböző szintű utazási mobilitás biztosítása útközben.

12


BMEEOUVAI15

Az ingatlankiszolgálás és utazási mobilitás közötti alapösszefüggés az alábbiakban határozható meg az útkategóriák szerint: • Főutak o magas szintű mobilitás o alacsony szintű ingatlankiszolgálás • Helyi utak o alacsony szintű mobilitás o magas szintű ingatlankiszolgálás • Gyűjtőutak o egyensúly a mobilitás és az ingatlankiszolgálás között A tervezési folyamat első lépése az út funkciójának meghatározása. A funkció alapján történik a tervezési sebesség és a geometriai paraméterek megválasztása. A funkcionális tervezés egyesíti a tervezési folyamatokat. A funkcionális tervezés nem meghatározható tudomány, a tervezési döntésekben a tapasztalatokon alapuló mérnöki megítélésnek kell szerepet játszania. A forgalmi minták és az út funkciójának időbeli változása miatt a funkcionális besorolás rendszeresen felülvizsgálandó. Ha a területfejlesztések miatt az út környezetében a területhasználat megváltozik, az út funkciója is megváltozik. Kétféleképpen intézkedhetünk ilyen esetekben: • a területhasználat-változásának helyszínét és módját ellenőrizzük, irányítjuk • az út meglévő funkcionális besorolását a változásoknak megfelelően megváltoztatjuk A TERVEZÉS IDŐTÁVLATAI A forgalmi tervezést a létesítmény várható élettartamára kell elvégezni. Nagy távlatnak számít a tervezés idején érvényes gépjármű-ellátottság 30 év alatti fejlődési értékéhez tartozó időintervallum. A nagy távlatra előrebecsült mértékadó forgalom alapján kell tervezni: • • •

a közutak kategóriáit, helybiztosítását, csomópontjainak területigényét; a vonalvezetést az ütemezett tervezés szabályainak figyelembevételével; a csomópontok és műtárgyak műszaki kialakítását az ütemezett tervezés szabályainak figyelembevételével.

A tervezési időtávot a létesítmény mértékadó részeinek (pl. a pályaszerkezet) élettartama határozza meg. Ha ezt nem lehet egyértelműen megállapítani, akkor az üzembe helyezéstől számított 15 évet kell tervezési időtávnak tekinteni. A közutak keresztszelvényét (a forgalmi sávok számát) a későbbi fejlesztés lehetőségeinek figyelembevételével, a tervezési időtávra előrebecsült mértékadó forgalom alapján kell megtervezni. Tervezési forgalmak A közúti forgalom jellemzésére – a forgalom időbeli lefolyásának figyelembe vétele céljából – alapvetően két tervezési forgalmat kell használni:

13


• •

Átlagos napi forgalom, Mértékadó óraforgalom,

BMEEOUVAI15

ÁNF [E/nap vagy jármű/nap]; MOF [E/h vagy jármű/h].

Az útpálya burkolatának, pályaszerkezetének tervezéséhez a forgalmat a várható élettartam alatti nehéztengely áthaladások számával (F100) kell megadni. Tervfázisok és munkarészeik A közutak műszaki tervezésének tervfázisai a következők: • előtervek (megvalósíthatósági tanulmány, műszaki tanulmányterv, diszpozíciós terv); • engedélyezési terv; • ajánlati terv (ajánlatkérési műszaki dokumentáció, tenderterv); • építési terv (kiviteli, kivitelezési terv). A műszaki tervek egyes tervfázisai egymásra épülnek és egyre részletesebbek. A korábbi tervek véleményezése (elfogadása) során, a hatóságok és egyéb érdekeltek által adott kötelező jellegű, vagy mérlegelés után tett változtatásokat a későbbi tervek tartalmazzák. Egyszerűbb feladat esetén az előterv elhagyható, illetve az engedélyezési és az építési terveket össze lehet vonni. Ez utóbbi esetben az engedélyezési eljárás az építési (kiviteli) terv alapján is lefolytatható, azzal a kikötéssel, hogy a tartalmi és formai szempontok feleljenek meg a jogszabályban rögzített előírásoknak. A tervek tartalmi követelményeit a tervfázissal szemben támasztott célhoz igazítva kell meghatározni. Ha valamely tervfázis tartalmi követelményeit jogszabály rögzíti, ott a jogszabály szerint kell eljárni. A közutak megvalósításának előkészítése során (a műszaki tervezést megelőzően) a közút helyét, hálózati szerepét a területfejlesztési és területrendezési tervek, illetve a településfejlesztési és településrendezési tervek jelölik ki, amelyeknek kötelező tartalmi eleme a közlekedési munkarész. A közutak megvalósításának befejezése során (a műszaki tervezést követően) az elkészült közút jellemzőit a megvalósulási terv és az út törzskönyve rögzíti. ELŐTERVEK Az előtervek célja a közút építésére vonatkozó döntés-előkészítés. E tervek tárják fel a hálózati tervezés során kijelölt közúti elemek egyes lehetséges építési megoldásait, változatait. Az előterv tárgya lehet az építésre szánt közút egésze, vagy annak egy kitüntetett szakasza. Tartalmazza a nyomvonalvezetés, a vízszintes és magassági kialakítás, a keresztmetszet, a kapcsolódó létesítmények, a környezetre gyakorolt hatások, az építési költségek és az építési ütemezés lehetséges változataira javasolt megoldásokat. Az előtervek készítése során külterületen a nyomvonalvezetés és a természeti környezet, belterületen a keresztmetszeti kialakítás és az épített környezet közötti összhang kialakítására kell hangsúlyt helyezni.

14


BMEEOUVAI15

Megvalósíthatósági tanulmány Az előtervek közül a megvalósíthatósági tanulmány a legkomplexebb tervfajta. Bármely más előterv ennél szűkebb tartalmú. A megvalósíthatósági tanulmány készítésének célja, hogy a beruházás előkészítésének időszakában feltárjon minden olyan szempontot, amely a közút létesítésére vonatkozó döntés szempontjából lényeges lehet. Általános tartalmi követelményeit figyelembe véve esetenkénti mérlegelést igényel, hogy melyek azok a kiemelendő tényezők, amelyek az adott közút létesítése szempontjából meghatározóak. E kiemelt tényezők részletesebb elemzése mellett minden esetben szükséges a beruházás gazdasági szempontjainak és hatásainak vizsgálata. Megvalósíthatósági tanulmányt elsősorban jelentős költségigényű és/vagy kiterjedt hatásokat eredményező beruházások esetén indokolt készíteni. A megvalósíthatósági tanulmány legfőbb munkarésze a leíró munkarész, amelynek a rajzi munkarészei általában szemléltető, szövegközi ábrák vagy mellékletek. A leíró munkarész (műszaki leírás) tartalma az alábbi: A közút megvalósításának célja • megelőző koncepciók; • forgalmi, hálózati, területszerkezeti jellemzők; • a megvalósítás előtti állapot jellemzése (jelenlegi helyzet): o természetföldrajzi adottságok; o területszerkezeti, településszerkezeti adottságok; o a természeti és/vagy épített környezet adottságai; o a társadalmi, gazdasági környezet adottságai; o a forgalmi, közlekedési környezet adottságai. A közút megvalósításának körülményei • tervezési alapadatok (útkategória, keresztmetszet, kiépítés jellege); • a tervezett terület-felhasználás, terület-igénybevétel; • tulajdonosi vizsgálat, jogi kötöttségek; • meghatározó közművek; • meghatározó műtárgyak; • egyéb meghatározó létesítmények; • a lehetséges kiépítési változatok; • a kiépítés ütemezése; • a megvalósítás hozzávetőleges forrásigénye; • az üzemeltetés hozzávetőleges költségigénye. A közút megvalósításának hatásai • természetföldrajzi, környezetterhelési hatások; • területszerkezeti, településszerkezeti hatások; • természeti és/vagy épített környezeti hatások;

15


• •

BMEEOUVAI15

társadalmi, gazdasági hatások; forgalmi, közlekedési hatások.

A rajzi munkarész tartalma a következő: • áttekintő térképek (lépték egyedi mérlegelés alapján); • átnézeti helyszínrajz (lépték egyedi mérlegelés alapján); • átnézeti hossz-szelvény (lépték egyedi mérlegelés alapján); • a nyomvonal-változatok ábrázolása (M=1:20000 - M=1:4000); • közúti mintakeresztszelvények; • a meghatározó közművek nyomvonalrajzai; • a meghatározó műtárgyak mintakeresztszelvényei; • a kapcsolódó, kiegészítő létesítmények szemléltető ábrái; • hálózatterhelési, forgalmi ábrák; • a hálózati beágyazottságot szemléltető ábrák; • a környezeti terhelést szemléltető ábrák. Különlegesen kritikus környezetben (pl. bonyolult tulajdonjogi, környezeti viszonyok esetén) a nyomvonal-változatok M=1:1000-es léptékben való ábrázolására is szükség lehet.

Műszaki tanulmányterv A műszaki tanulmányterv a közút építési változatainak lehetőségeit tárja fel. Kötelező munkarészei az alábbiak: • Műszaki leírás; • Áttekintő térkép; • Átnézeti helyszínrajz; • Átnézeti hossz-szelvény; • Mintakeresztszelvények; • Forgalmi vizsgálat és tervezés; • Környezeti vizsgálatok (környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi terv); • Költségbecslés; • Műszaki-gazdasági (hatékonysági) vizsgálat. Esetenként kötelező, további önálló munkarészek: • Geotechnikai szakvélemény; • Területrendezési szakvélemény; • Vízügyi szakvélemény; • Hidak tanulmánya; • Közművezetékek keresztezésének, átépítésének szakvéleménye; • Egyéb építmények átépítésének szakvéleménye.

16


BMEEOUVAI15

Egyéb lehetséges előtervek A beruházási döntéseket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányon és az építési változatok feltárására vonatkozó műszaki tanulmányterven kívül gyakrabban előforduló egyéb előtervek a következők: • előtanulmányterv, az adott közút és az úthálózat-fejlesztési, illetve a területrendezési - településfejlesztési tervek összehangolására. Gyorsforgalmi utak ütemezett építése esetén kötelező a „teljes útvonal” bemutatása; • előterv, mely a döntés-előkészítés időszakában, a közösségi részvétel biztosítására készül; • diszpozíciós terv, amely egy részletesebb feladat-meghatározást készít elő. ENGEDÉLYEZÉSI TERV Az engedélyezési tervet a jóváhagyott előtervek, vagy a megrendelő által kiadott tervezési diszpozíció alapján kell elkészíteni. Célja a közút létesítésének hatósági engedélyeztetése; tehát tervi alapot teremt ahhoz, hogy az engedélyező hatóság, illetve a közreműködő szakhatóságok rögzítsék azokat a szakági, biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket, amelyeket a megvalósítás és üzemeltetés során a beruházó, kivitelező, üzemeltető (kezelő, tulajdonos) köteles betartani. Az útépítés engedélyezéséhez általában több kapcsolódó szakági engedélyezési eljárás lefolytatására is szükség van (pl. vízjogi létesítési engedélyezési eljárás a villamos és távfűtő vezetékekre stb.) Ezen engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban készülő tervek tartalmi és formai követelményeit külön jogszabályok rögzítik. Általános irányelv, hogy az engedélyezési terv készítése során a szakági terveket olyan tartalommal kell kidolgozni, hogy a közút építésének engedélyezéséhez előfeltételt jelentő szakhatósági engedélyek beszerzésére alkalmasak legyenek. Az útépítéshez szükséges engedélyezési terv tartalmi előírásait jelenleg az utak építésének és a forgalom részére való átadásának hatósági engedélyezéséről szóló – többször módosított – 8/1970. (XI. 13.) KPM-ÉVM együttes rendelet 2. számú melléklete rögzíti. A környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint „A környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló – többször módosított – 152/1995. (XII. 12.) Kormányrendelet” szerint kell eljárni akkor, ha az adott létesítmény létesítése környezetvédelmi engedélyhez kötött, mivel a környezetvédelmi engedély hiányában az elsőfokú hatóság az útépítési engedélyezési eljárást nem indíthatja meg. A hivatkozott együttes rendeletben részletesen kifejtett tartalmi előírások betartásával az engedélyezési tervek kötelező munkarészei: • Műszaki leírás; • Átnézeti térkép; • Általános helyszínrajz; • Általános hossz-szelvény; • A pályaszerkezet méretezése; • Geotechnikai szakvélemény;

17


• • •

BMEEOUVAI15

Forgalomtechnikai terv; Környezeti vizsgálatok (környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi terv); Az engedélyezési eljárásban közreműködők név- és címjegyzéke.

Esetenként kötelező további önálló munkarészek: • Műtárgyak (hidak, támfalak, alagutak stb.) vázlatterve és műszaki leírása; • A művelés alóli kivonás és a terület-felhasználás engedélyezéséhez szükséges tervek; • Elvi vízjogi engedélyezési terv; • A közművezetékek keresztezésének tanulmányterve; • Növénytelepítési engedélyezési terv; • Jellemző keresztszelvények; • Területrendezési tanulmány, telekalakítási terv; • Vasútépítési tanulmány, szükség esetén engedélyezési terv; • Üzemeltető és szolgáltató létesítmények; • Üzemeltetési terv; • Általános organizációs műszaki terv; • Költségbecslés; • Építés alatti forgalomterelések, fő építési állapotok tervei. AJÁNLATI TERV Az ajánlati terv a kivitelezési „vállalatba adást” (tendereztetést) készíti elő. Célja, hogy lehetővé tegye a kivitelezők ajánlatát az adott építési feladatra. Az ajánlati terv az építési engedélyek figyelembevételével készül el, és pontos mennyiségi meghatározás szerint tartalmaznia kell minden olyan feladatot, létesítményt stb., amelyet a beruházó az ajánlatra jelentkező vállalkozóval kíván elvégeztetni, illetve megvalósíttatni. A közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások esetén az ajánlatkérési műszaki dokumentációt a közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati műszaki felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmáról szóló 1/1996. (II.7.) KTM rendelet melléklete szerint kell összeállítani. Az ajánlatkérési műszaki dokumentáción túlmenően a „vállalatba adás” (tendereztetés) folyamatához kötve – általában külön kötetben – az alábbi munkarészeket kell elkészíteni: • Útmutató; • Általános és különleges szerződéses feltételek; • Információs táblázatok; • Minőségbiztosítási követelmények; • Gazdasági információk; • Referenciák; • Személyi és műszaki feltételek; • Szavatosság;

18


• • •

BMEEOUVAI15

Próbaüzem; Biztosítás; Teljesítési garanciák.

A tendereztetőnek biztosítania kell a helyszíni szemle lehetőségét és a kérdésfeltevés lehetőségét. Meg kell határozni az ajánlatok beadását, felbontását, és kiértékelésének módját. ÉPÍTÉSI (KIVITELI) TERV Az építési, más néven kiviteli vagy kivitelezési terv olyan iratok és tervrajzok összessége, amelyek alapján a tervezett közút és létesítményei megépíthetők, az elkészült beruházás minősíthető és üzembe helyezhető. Az építési tervnek tartalmaznia kell minden olyan részletet és adatot (méretet, anyagminőséget stb.), amelyek alapján a munka- és anyagmennyiségek egyértelműen meghatározhatók. Az útépítési terv tartalma általában a következő: • Műszaki leírás; • Átnézeti helyszínrajz (M = 1:1000 – 1:100000); • Helyszínrajz (M = 1:200 – 1:1000, de általában M = 1:500); • Hossz-szelvény (Mv = 1:50 – 1:100 és Mh = 1:200 – 1:1000, utóbbi célszerűen megegyezik a helyszínrajz méretarányával); • Mintakeresztszelvény; • Keresztszelvények; • Forgalomtechnikai terv; • Kitűzési terv (egyszerűbb esetben a helyszínrajzon); • Méret- és mennyiségszámítás; • Költségvetési kiírás (szükség esetén); • Geotechnikai szakvélemény. Az útépítési és kapcsolódó egyéb szakági tervek mellett szükség lehet – többek között – a megvalósítás térbeli és időbeli összehangolását (organizáció, forgalomterelés, ideiglenes melléklétesítmények stb.) bemutató tervekre és a létesítmény terület-megszerzéséhez kötődő jogi munkát alátámasztó tervekre (kisajátítási vázrajz, telekosztási rajz, szolgalmi jog bejegyzéséhez szükséges vázrajz stb.) Esetenként kötelező további önálló munkarészek: • A műtárgyak (hidak, támfalak, alagutak stb.) terve; • A környezetvédelmi létesítmények terve; • Növénytelepítési terv; • Vízelvezetési terv (vízjogi engedélyezési terv); • A közművek és egyéb vezetékek terve; • Általános közműtérkép („közműgenplán”); • Ideiglenes forgalomszabályozási terv (a keresztezett utakhoz);

19


• • • • • • • •

BMEEOUVAI15

Terület-megszerzési (kisajátítási) terv; A közúti környezet rendezésének terve, a felhagyott utak bontási vagy hasznosítási terve, rekultivációs terv; Az anyagnyerő és depónia helyek tervei, a rekultivációs tervekkel együtt; Humuszgazdálkodási terv, Vasútépítési tervek és mellékletei; Egyéb építmények építésének vagy átépítésének tervei; Vezérterv; Építési állapottervek, forgalomterelési terv.

IRODALOM dr. Fi István: Forgalomtechnika, tervezés, menedzsment dr. Fi István: Utak és környezetük tervezése

20


BMEEOUVAI15

3. GYAKORLAT KÖZÚTI MUNKARÉSZ ELKÉSZÍTÉSE A közúti munkarész elkészítése során kell megtervezni az útpálya és környezete kialakítását a szabályozási szélességen belül. Meg kell tervezni a helyszínrajzi, magassági és keresztmetszeti elemeket, burkolatszélességeket, szegélyeket, utcabútorokat, növényzetet, stb. A közúti munkarész elkészítésénél integrált tervezésre kell törekedni, a gyalogosok, kerékpárosok, közösségi közlekedés és a gépjárművek igényeit együttesen kell kielégíteni, az alapkoncepciónak megfelelően. Forgalmi tervezés A közúti tervezés első lépése a forgalmi tervezés. Meg kell határozni az adott létesítmény funkcióját a gyalogos-, kerékpáros-, közösségi közlekedési- és közúthálózaton belül. A forgalmi igényeket és az egyes közlekedési módok számára nyújtott szolgáltatási szinteket, funkciókat ez alapján kell meghatározni. A funkciók ismeretében foghatunk neki a forgalmi igények meghatározásának. A forgalmi tervezés célja, hogy a létesítmény a jogos forgalmi igényeket ki tudja elégíteni megfelelő szolgáltatási szinten. Ez nem jelenti a minél nagyobb kapacitás elérését: adott útszakaszok esetében cél lehet a forgalom csillapítása, ilyenkor a forgalmi tervezést a csillapított forgalom nagyságára végezzük el. A forgalmi tervezés során ellenőrizni kell a csomópontok, útszakaszok szolgáltatási szintjét, kapacitását. Ekkor döntünk a szükséges sávok számáról. Vizsgálni kell a kerékpárosok, közösségi közlekedési járművek és a gépjárművek kapcsolatát, az útfelosztást. Elemezni kell a gyalogosforgalom igényeit, annak kapcsolatait a közúti közlekedéssel. Meg kell határozni a lehetséges konfliktusokat. Olyan megoldást keresünk, mely az összes kérdést, problémát, igényt a lehető legnagyobb mértékben kezeli, a kiindulási céloknak megfelelően. Helyszínrajz A helyszínrajzot két lépésben tervezzük meg. A két tervrész összefügg, együtt kell tervezni őket, de megjelenítésük két külön tervlapon történik. Ennek oka, hogy más helyen és másoknak van rájuk szüksége. Az útépítési helyszínrajz a burkolatok megépítéséhez szükséges adatokat tartalmazza: tengely elemeinek: egyenesek, ívek és átmenetiívek adatai, szelvényezés, burkolatszélességek, lekerekítések sugara, hajlásszögek, esések, stb. Fel kell tüntetni a telekhatárokat és a helyrajzi számokat is. Ezek az információk a kivitelező számára szükségesek, ezek segítségével tudják a megépítendő létesítményeket kitűzni, az építést elvégezni.

21


BMEEOUVAI15

A forgalomtechnikai helyszínrajz a forgalmi renddel, a forgalom lebonyolódásával kapcsolatos információkat tartalmazza. Itt az útpályát, a burkolatokat már meglévőnek tekintjük, ezen a helyszínen helyezzük el a jelzőtáblákat, burkolatjeleket, jelzőlámpákat. Az eredeti állapotot egy külön helyszínrajzon szoktuk bemutatni. Mindkét helyszínrajz esetében a terveket a meglévő állapothoz képest kell ábrázolni. Fel kell tüntetni a megszűnő burkolatszéleket, táblákat, felfestéseket. A változásokat jól látható módon elkülönülve kell feltüntetni: új burkolatok, táblák, burkolati jelek, stb. A helyszínrajzok léptéke engedélyezési és kiviteli tervek esetében jellemzően 1:500. A forgalomtechnikai terv része még a jelzésterv is, ami a fáziskiosztást és a jelzőlámpák jelzésképeinek ütemezését mutatja be. Tervezés során a lehetőleg 1:500 méretarányú összevont közmű helyszínrajzon a vízelvezetés létesítményeit, illetve az építéssel összefüggő kiváltásokat ábrázolni kell. A rajzon szerepelni kell a meglévő és tervezett közművezetékeknek, közlekedési létesítményeknek, valamint felszíni építményeknek, továbbá a földrészleteknek, illetve helyrajzi számoknak. Pályaszerkezet tervezése Településeken belül jellemzően meglévő utak rekonstrukcióját kell tervezni. Ilyen esetekben a meglévő útpálya állapotát, teherbírását fel kell mérni, a szükséges megerősítéseket méretezni kell. Új pályaszerkezetek esetében az Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése: ÚT 2-1.202:2005 szabvány szerint készítendő. Magassági vonalvezetés A magassági vonalvezetés megválasztása települési utak esetében rendkívül kötött. A meglévő pályaszinttől lefelé nem lehet eltérni: ez a teljes pályaszerkezet átépítését jelentené, továbbá a meglévő közművek elhelyezkedése sem teszi lehetővé sok esetben. Felfelé kismértékben el lehet térni, de a lehetőségeket a csatlakozó épületek, építmények, kapubehajtók nagymértékben behatárolják. A hossz-szelvény torzított léptékben készül, a vízszintes lépték mindig megegyezik a helyszínrajz léptékével. A magassági lépték a területtől függően 1:20 és 1:100 között változhat. Mintakeresztszelvény A forgalmi tervezés során meghatározott útfelosztást a mintakeresztszelvényben kell ábrázolni. A mintakeresztszelvény általános paramétereket mutat be, ami egy adott útszakasz egészére jellemző. Megadja a szélességeket és az oldaleséseket. Jellemző méretaránya 1:100 vagy 1:50. A mintakeresztszelvényen be kell bemutatni a pályaszerkezeti rétegeket is.

22


BMEEOUVAI15

Keresztszelvények A keresztszelvény egy adott szelvényre vonatkozik, eltérően a szakaszra vonatkozó mintakeresztszelvénytől. A keresztszelvény szerepe az építéshez szükséges adatok feltüntetése: töréspontok, szegélyek, burkolatszélek tengelytől való távolsága és magassága. A keresztszelvényeken a meglévő terepet/pályaszintet is ábrázolni kell, szintén magasságokkal és a tengelytől mért távolságokkal. Jellemző méretaránya 1:100. Részletrajzok A részletrajzok szerepe egy-egy részlet (például új szegély beépítése meglévő pályaszerkezetbe) kinagyított ábrázolása. Célja az alkalmazandó műszaki megoldás részletes elmagyarázása. Jellemzően a kiviteli terveknél találkozhatunk vele. Ideiglenes forgalomszabályozás Az építés megváltoztatja a közúti forgalom lebonyolódását. A munkaterületet biztosítani kell. Az építés a forgalomlefolyás szempontjából útszűkületeket, útlezárásokat jelent. Útszűkület esetében a munkaterület, munkavégzés mellett a forgalmat le kell lassítani, mind a munkások, munkagépek, mind az elhaladó járművek védelme érdekében. A sávszámcsökkentést, útpályaszűkítést megfelelően jelezve, biztonságos módon kell végrehajtani. Útlezárás esetében terelőútvonalat kell megadni, folyamatos útirányjelző táblákkal ellátva. Az építés alatti ideiglenes forgalmi rendet külön tervlapon kell bemutatni. Az építési munkákat a forgalom fenntarthatósága érdekében gyakran ütemekre bontják, ilyenkor minden ütemre külön tervet kell készíteni. A fogalomterelésekhez esetlegesen szükséges ideiglenes útpályákat is itt kell bemutatni. IRODALOM dr. Fi István: Forgalomtechnika, tervezés, menedzsment dr. Fi István: Utak és környezetük tervezése

23


BMEEOUVAI15

4. GYAKORLAT: A TERVEZETT ÚTSZAKASZ VÍZELVEZETÉSE A VÍZELVEZETÉSI FELADATOK JELLEMZÉSE A közutak tervezése során meg kell oldani a burkolatra hulló és a környező területekről az útra folyó csapadékvizek biztonságos elvezetését. Általában a két vízmennyiséget — ritka kivételektől eltekintve — egy vízelvezető rendszeren keresztül kell elvezetni, ezért minden esetben szükséges a környező területek vizsgálata is. A vízelvezetésnél figyelembe kell venni az út által megváltozatott mikro domborzatot és lefolyási tényezőt. Egy útszakasz vízelvezetése kapcsán — a helyi sajátosságoktól függően — általában a következő feladatok megoldását kell elvégezni: 1. A víztelenítés és a vízelvezetés tervezéséhez meg kell határozni a mértékadó hidrológiai terheléseket, időszakokat és lefolyási értékeket. 2. Esetenként a helyi adottságoktól függően előfordul, hogy a tervezett nyomvonalon kedvezőtlen a vízelvezetés, ezért belvízi elöntés is lehetséges. Ilyenkor a nyomvonal mentén vízrendezést kell végezni. Ezzel összefüggésben környezetvédelmi feladatokat is meg kell oldani: szóba jöhet meglévő vízmedrek korrekciója, egykori vízmedrek felújítása, illetve új medrek megtervezése. 3. Az út a vízgyűjtőt több részre oszthatja, ilyenkor a felosztott részek zavartalan hidraulikai kapcsolatát továbbra is biztosítani kell. Az ezzel kapcsolatos munkarészek tartalmazzák a szükséges átereszek adatait, a megszakított létesítmények kiváltása érdekében elvégzendő munkák részleteit, kapcsolódó új vagy meglévő zárt és nyílt csapadékvíz-elvezető rendszerének átalakítását, esetleg csatornahálózat kiváltását, sőt még az út miatt módosuló természetes talajvízjárás helyreállítását. 4. Az útfelület és esetenként a rézsű is koncentráltan összegyűjti és az útárokba vezeti a csapadékvizeket. Az útárok vizének elvezetésére a befogadó művek kapacitása (szivattyútelep és csatorna) az útról lefolyó csúcs-vízhozamok elvezetésére általában csak korlátozottan alkalmas, ezért valószínűleg ún. átmeneti tározó(ka)t kell beiktatni. Ezt a kérdést hidrológiailag meg kell vizsgálni és megfelelő megoldást kell kidolgozni. 5. Az út víztelenítése hatással van a környezetre, s ezért esetenként előfordulhat, hogy vannak olyan közeli vizenyős területek, ahol a korábbi speciálisan „vizes ősállapotokat” fenn kell tartani, ennek érdekében szükséges munkarészeket is ki kell dolgozni. 6. A felsoroltakon kívül, a részletek megismerését követően további feladatok megoldására is szükség lehet, ilyenek a tereprendezéshez kapcsolódhatnak, a csomópontok és a felüljáró víztelenítéséhez, az építési munkaterületek víztelenítéséhez és talajvízszint süllyesztéséhez.

AZ ÚT VÍZTELENÍTÉSE NYÍLT VÍZELVEZETŐ BEFOGADÓKKAL A csapadékhálózat tervezése a elvezetés módjának, illetve a hálózat helyszínrajzi és magassági nyomvonalának meghatározásával kezdődik. A következő elvezetési módok közül választhatunk: • zárt rendszerű gravitációs, • nyílt árkos elvezetés. 24


BMEEOUVAI15

A választás a két mód között a beépítés jellegétől és a rendelkezésre álló közterület szélességtől és városképi szempontoktól függ. A döntésnek megfelelően kell az út keresztszelvényét kialakítani. Zárt rendszerű vízelvezetést sűrű beépítettségű városias környezetben javasolt tervezni, ugyanis a fenntartása tisztítása nagyobb felkészültséget igényel, mint a nyílt felszínű megoldás. Helyszínrajzilag a „közműrózsa” szerint az út tengelyébe helyezendők a zárt csatornák, a bekötés szempontjait figyelembe véve. Közúti vasút esetén a szabályozások szigorúbbak a vasútbiztonság miatt. Az előírás tartalmazza, hogy az ilyen típusú felépítmény alatt vele párhuzamosan közművek csak közműalagútban helyezhetők el, szabadon nem. Az városi vasút felépítmény környezetében történő közmű építés feltételeit az MSZ-7487-2-1980 szabvány rögzíti. Belterületi vagy település útszakaszokon az előzőektől eltérően az útról lefolyó csapadékvizet zárt vezetéken vezetjük el, melyek vízhozamát a települési csapadékvíz elvezető árkokba továbbítunk. A megoldás általános mintakeresztszelvényét az alábbi. ábrák mutatják.

Mintakeresztszelvény és a csapadékvíz elvezetésének feltüntetésével

25


BMEEOUVAI15

Mintakeresztszelvény és a csapadékvíz befogadó árokkal Belterületen nyílt vízfelszínű vízelvezetés ott tervezhető, ahol azt a beépítési és domborzati viszonyok lehetővé teszik, vízmennyiségtől függően árokkal, vagy folyókával. Mellékutakon helyhiány miatt, gazdasági indokolással, rövid szakaszon, megfelelő burkolat esetén megengedhető az útfelület egy részének felhasználása vízelvezetésre, ahol a felcsapódó víz nem érheti a gyalogosokat és építményeket, továbbá a jegesedés veszélye elkerülhető. A folyókákat minden esetben burkolni kell. Az árkok elhelyezése során ügyelni kell a forgalom-, baleset biztonsági előírásokra. Külterületi szakaszokon az útburkolatokról lefolyó víz a padkákon és a ρ = 1,5–2,5 (6/410/4) hajlású rézsűkön a burkolt kétoldali talpárkokba folyik. Kereszteződésekben és nagy hosszesésű szakaszokon előfordulhat, hogy vízelvezető szegélyek épülnek, melyekből a csapadékvíz rézsű-surrantókon folyik a talpárokba. Vízelvezető szegélyek és rézsűsurrantók épülnek a zajárnyékolós szakaszoknál is, a vizek műszakilag biztosabb elvezetése érdekében. Az út két oldalán teljes hosszban szikkasztó, párologtató és valamilyen tározást lehetővé tevő talpárok került betervezésre. A tározásra számításba jöhetnek a természetes terepmélyedések is. A csapadék elvezetés magassági vonalvezetésekor a következő korlátozó feltételeket kell figyelembe venni: • a csapadékvíz gravitációsan bevezethető legyen a befogadóba, • gravitációs oldalágak, víznyelők beköthetősége, • zárt rendszer esetén a fagyhatár alatti fektetés, • meglévő közművek fektetési mélysége/keresztezésre vonatkozó előírások, • a felszíni terhek ne okozzanak indokolatlanul nagy belső feszültségeket, • zárt vezetéknél a fektetési mélység ne legyen nagyobb, mint 5 méter, • a csőanyagra előírt minimális, maximális lejtés, • aknák/surrantók elhelyezhetősége/kialakítása, • építmények/műtárgyak alapozási síkja. A csatorna maximális szállító kapacitásának tervezése szempontjából mind a zárt, mind a nyílt felszínű vízelvezetésnél telt szelvény vehető figyelembe.

26


BMEEOUVAI15

HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉS Mértékadó vízhozamok és -időszakok értelmezése Az utak és környezetük csapadékvíz elvezető műveinek mértékadó vízhozamát a vonatkozó műszaki irányelvek szerint kell meghatározni. A méretezés azonban — az egyértelmű előírások ellenére — sem ellentmondás nélküli, például azért mert az egyes létesítményeket különböző valószínűségű terhelésre és eltérő időtartamú csapadék-eseményre kell méretezni. Bonyolítja a megfelelő méretek meghatározását, hogy a különböző létesítményeknél — a vízgyűjtő nagyságának arányában — eltérő módszerek szerint számolunk, mivel eltérő időben jelentkeznek a mértékadó időszakok is. Az út hidrológiai méretezése kapcsán meg kell határozni a csapadékvíz elvezető árokhálózat vízhozamát, az úttal elmetszett vagy módosított belterületi és belvízi művek vízhozamát, esetenként belvízi szivattyútelepek vízhozamát és az útról lefolyó csúcs-vízhozamok kiegyenlítését szolgáló az átmeneti tározók szükséges térfogatát. Ennek megfelelően az út kapcsán a következő típusú méretezések, illetve számítások elvégezése lehet szükség: 1. az út csapadékvíz elvezető létesítményeinek (szegélyek, talpárkok és átereszek) méretezése az 1%-os valószínűségű rövid időtartamú zápor csapadékokra és ehhez kapcsolódóan az átmeneti tározók szükséges térfogatának meghatározása, 2. az érintett települési vízelvezető rendszer p = 4%-os valószínűségű mértékadó vízhozamának számítása az összegyülekezési idő figyelembevételével, 3. az út miatt korrekcióra szoruló belvízelvezető csatornák 10%-os valószínűségű vízhozamainak meghatározása, 4. a belvízelvezető csatornák műtárgyainak (átereszeinek és szivattyútelepének) 4%-os valószínűségű mértékadó vízhozamainak meghatározása az összegyülekezési és a tározási idő figyelembevételével.

A mértékadó terhelések előfordulási gyakorisága, a kiépítés mértéke Települések esetén, a mértékadó vízhozam kifejezésen, modellcsapadékból keletkező elfolyás tetőző vízhozamát értjük.

a

p

valószínűségű

Mindig mérlegelés tárgya, hogy egy csapadékvíz elvezető rendszer méretezése és kiépítése milyen valószínűségű csapadékra és milyen időszakra történjen. A műszaki irányelvek iránymutatása a mértékadó vízhozam számításánál tág teret ad a helyi sajátosságok figyelembevételére. A sajátosságok alapján, egy településen az 1, 2, 4 vagy a 10 éves visszatérési idejű csapadék valamelyike a mértékadó. Célszerű figyelembe venni, hogy a települések befogadói, azaz a külterületi vízelvezető rendszerek méretezésénél — bizonyos kivételektől eltekintve — a fő szabály az tízéves visszatérési idejű (p=10%-os valószínűségű) csapadék figyelembevétele.

27


Általános, hogy a fajlagos vízhozam meghatározására szolgáló segédletek csak egy bizonyos valószínűséghez tartozó értékeket adnak meg, ezért szükséges lehet azok átszámítása. Ha a p=10%-os előfordulási valószínűségű vízhozamot (szorzó-tényezőjét) 1,0-nek vesszük, akkor az ettől eltérő előfordulási valószínűségű vízhozamokat a szomszédos táblázat segítségével határozhatjuk meg. (A táblázatot az MI 10–451 jelű ,,Síkvidéki vízgyűjtők mértékadó fajlagos vízhozamának meghatározása" című műszaki irányelv alapján adtuk meg.)

BMEEOUVAI15

Átszámítási szorzótényezők Előfordulási

Átlagos Szorzóvisszavalószínűség, térési idő, év tényező % 50 25 20 10 5 4 2 1

2 4 5 10 20 25 50 100

0,62 0,80 0,85 1,00 1,19 1,23 1,45 1,70

A lefolyási tényező valószínűsége Síkvidéki vagy kisebb lejtésű területeken — a dombvidéki lejtősebb területektől eltérően — a lefolyó víz nincs folyamatos mozgásban, hanem a területen hosszabb–rövidebb ideig tározódik és esetleg belvízi elöntéseket is okoz. Ezeken a helyeken a lefolyás (L) és a csapadék (P) egymáshoz viszonyított arányát (hányadosát) a lefolyási hányadot vagy a lefolyási tényezőt (α), meghatározása bizonytalanságai miatt az 50%-os valószínűségű (átlagos) értékével vesszük figyelembe. A gyakorlatban az előfordulási valószínűségétől függetlenül, mindenféle számításához ezeket az átlagértékeket vesszük alapul. A csapadékból keletkező mértékadó vízhozamok A vízelvezető (vízrendezési) művek feladata, hogy a csapadék káros többletét kármentesen elvezessék, amennyiben annak mértéke nem haladja meg a mértékadó értékeket. A mértékadó terhelések meghatározását nehezíti, hogy az úttal együtt más jellegű területek vizét is elvezetjük. Ezek a különféle területek (települések, mezőgazdasági területek, közutak, védelmi területek) vízrendezése szerves kapcsolatban vannak egymással, s így az úttal is. A keletkező és elvezetendő káros csapadéktöbblet meghatározására szolgáló segédlete a vonatkozó irányelvek és jogszabályi előírások tartalmazzák. Az országban jelentős hidrológiai különbségek vannak, de még egy településen belül is különböző mértékadó fajlagos vízhozamok adódhatnak, figyelembe véve, hogy van-e árhullám-csúcs csökkentő tározó, milyen a domborzat, vagy hogy milyen nagy a vízgyűjtő stb. A számításoknál mérlegelés tárgya a települések városiasodásának mértéke is, mivel ennek arányában döntjük el, hogy milyen valószínűségű csapadékra történjen a vízelvezető művek méretezése és kiépítése. A vázolt eltéréseket a méretezésre vonatkozó kiadványok sem fedik le teljesen, ezért a számításokat általában további tapasztalati adatokkal is ki kell egészíteni.

28


BMEEOUVAI15

A zivataros napok megoszlása Az utak mentén a víz lefolyása gyors, vagyis a csapadék összegyülekezési ideje relatíve rövid. Ilyen esetekben a mértékadó csapadékokat a rövid időtartamú csapadék események 10-180 perc) jelentik, más szóval a zivatarok. Az ország zivataros napok számát tekintve jelentős eltéréseket mutat, évi átlaga helytől függően 15-30 nap között alakul. Ez az adat arra figyelmeztet, hogy ahol gyakrabban vannak zivatarok, ott nagyobb az esélye a felhőszakadásból származó vízkár keletkezésének.

A települési csapadékok jellemzése A települések vízháztartásának jellemzése az évi csapadék menetgörbe alapján történik. Ezek a havi és évi adatok az átlagot jellemzik, ezért kevéssé alkalmasak a rendkívüli vízkárok meghatározására, mivel ezek a rövid időtartamú csapadékokból keletkeznek. A csapadék szempontjából mértékadó időszak különféle lehet. Külterületnél a télvégetavaszi, vagy a nyári időszak a mértékadó. Települések esetén mindig a nyári időszakot vehetjük alapul, mivel a vízkár leggyakrabban a rövid időtartamú (pár órás felhőszakadásszerű) csapadékból keletkezik. A méretezés szempontjából az összegyülekezési idővel azonos időtartamú csapadék a mértékadó. A mértékadó nagy-csapadékok számítása A csapadékból származó legsúlyosabb kártételeket leggyakrabban a záporesemények (felhőszakadások) okozzák. A záporesemény jellemzőit leíró modellcsapadékot a VMS201/1 Rövid idejű (10-180 perces) csapadékok meghatározása és a VMS-201/2 A 3-24 óra időtartamú csapadékok meghatározása című szakanyagok előírása szerint határozhatjuk meg. Ezek alapján a modellcsapadék az (1) képlettel számítható, mely szerint a 24 óránál rövidebb időtartamú csapadékok intenzitását az i = a ⋅ t −m (1) és a lehullott csapadék mennyiségét pedig a (2) h = a ⋅tn képletek írják le, ahol i — a csapadékintenzitás, mm/h, vagy csapadékhozam, l/s⋅ha; h — a t időtartam alatt lehullott csapadékösszeg, mm; t — a csapadék időtartama, h vagy 10 perc egységben; a, m, n — függvényállandók. A függvényállandók értékét a behelyettesítési mértékegységek szabják meg, értelemszerűen ez lehet l/s⋅ha (csapadékhozam), mm/h (csapadékintenzitás) vagy mm (csapadékmagasság). A függvényállandók attól függnek, hogy milyen valószínűségű csapadékot akarunk meghatározni. A csapadék valószínűségi értéke, mint már korábban is szerepelt, megegyezik a keresett fajlagos vízhozam valószínűségi értékével. Az (1) és (2) képlet állandóit 10–180 perc (3 óra= 18 dekádperc) időtartamú csapadékokra vonatkozóan a V-2. táblázat és a 3–24 óra időtartamúakét pedig a V-3. táblázat tartalmazza.

29


BMEEOUVAI15

V.-2. táblázat. A 10–180 perc időtartamú

V.-3. táblázat. A 3–24 órás időtartamú

csapadékmaximum függvény állandói Visszatérési idő

Intenzitás, i

csapadékmaximum függvény állandói

Csapadékösszeg, h, mm

(gyakoriság) m a a n a év l/s⋅ha mm/h 100 0,75 660 238 0,25 39,6 50 0,74 560 202 0,26 33,6 33 0,74 500 180 0,26 30,0 20 0,73 440 158 0,27 26,4 10 0,72 365 131 0,28 21,9 4 0,72 270 97 0,28 16,2 2 0,71 203 73 0,29 12,2 1 0,69 133 48 0,31 8,0 Figyelem! A t értékeit az (1) és (2) képletbe 10 percben kell behelyettesíteni! Például, ha a 35 perces időtartamú csapadék intenzitását keressük, akkor t = 3,5.

Visszatérési idő

Intenzitás, i

Csapadékösszeg, h, mm

(gyakoriság) m a a n a év l/s⋅ha mm/h 100 0,76 168 60,5 0,24 60,5 50 0,76 143 51,5 0,24 51,5 33 0,76 130 47,0 0,24 47,0 20 0,76 116 42,0 0,24 42,0 10 0,77 96 34,5 0,23 34,5 4 0,78 74 26,5 0,22 26,5 2 0,79 58 21,0 0,21 21,0 1 0,80 44 16,0 0,20 16,0 Figyelem! A t értékét az (1) és a (2) képletbe óra mértékegységben kell behelyettesíteni!

A számításban szereplő csapadék időtartama (t) a csapadék összegyülekezési idejével (τ) azonos. Az összegyülekezési idő kiszámításának metodikáját a VMS-201/1 Rövid idejű (10180 perces) csapadékok meghatározása című szakanyag tartalmazza. Egyszerűbb esetekben a τ összegyülekezési idő számítása Wisnovszky-képletével történhet: L2 τ= , perc (3) AS ahol L — a terepen való lefolyás hossza [km], A — vízgyűjtő terület [km2], S — a lefolyási útvonal átlagos esése [-]. Bonyolultabb esetekben külön vesszük számba a terepen és a csatornában való vízlefolyás időtartamát. Ilyenkor az összegyülekezési idő meghatározása a következő képlet segítségével történik: t c = t1 + t 2 (min) (4) ahol: t1 − terepi lefolyás ideje, t 2 − a csatornában a lefolyási idő. A terepi lefolyás belterületen, ha csapadék úthossza kisebb, mint 50 méter, és a terep lejtése nagyobb, mint 5‰, továbbá a vízzáró felület nagyobb, mint 40%, akkor a terepi lefolyás 10 percnek tekinthető. Egyéb esetben a módosított Kerby képletet célszerű használni. 0,5

⎛ nL ⎞ t1 = 1,2⎜ 1 ⎟ (min) ⎜ I ⎟ ⎝ m⎠

(5)

ahol: n − érdességi tényező (V.-4. táblázat szerint) L1 − terepen mért lefolyási úthossz , m, I m − terepre jellemző átlagos lejtés (-).

V.-4. táblázat. n, érdességi tényező értékei Lefolyási pálya Szántó Erdő, rét, legelő Gyepes park Kőburkolat Beton, aszfalt-burkolat

30

Érdességi tényező n 0,4 –0,5 0,3 –0,4 0,2 –0,3 0,15–0,25 0,1 –0,15


t2 = ahol:

1 n Li ∑ (min) 60 i =1 v i

BMEEOUVAI15

(6)

n − a csatornaszakaszok száma, Li − a csatornaszakaszok hossza, v i − a csatornában feltételezett középsebessé.g

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a lefolyási idő számítása a helyi sajátosságok miatt csak nagyon bizonytalanul számítható. Ezért gyakran nagyfokú egyszerűsítést alkalmazunk, és sok esetben az összegyülekezési időt τ = 1 órának, azaz 60 perc (6 dekádperc) időtartamnak fogadjuk el, azaz a mértékadó csapadék időtartamát t = 1 órának vesszük fel. A településekről származó mértékadó csapadéklefolyás és árhullám-tömeg A mértékadó vízhozam meghatározását az MI-10-455/2 Csapadékvíz elvezető hálózat hidraulikai méretezés című irányelv szerint számolhatjuk. A meghatározás neve, főleg egyszerűsége miatt, a racionális méretezési módszer. A tetőző vízhozam számításának általános képlete: Qp = ψ i p A, (7) amelyben ψ — lefolyási hányad, dimenzió nélkül; ip — a p valószínűségű t összegyülekezési időhöz tartozó csapadékintenzitás, l/s⋅ha, A — a vízgyűjtőterület nagysága, ha.

A lefolyási hányad meghatározására a ψ = 0,14 + 0,65R

(8) képlet javasolt, melyben az R a vízzáró felületek (tetők, utak, burkolatok) hányada (mértékegység nélkül). A ψ lefolyási hányad teljesen homogén felületű területeken táblázat alapján is felvehető. Ilyenkor a táblázat adatait használhatjuk.

V.-5. táblázat. A ψ lefolyási hányad értékeiFelület fajta

Lefolyási tényező

Útburkolat Aszfalt vagy beton burkolat Kiöntött hézagú kőburkolat Kiöntetlen hézagú kőburkolat Makadám burkolat Kavicsutak Egyéb felületek Burkolatlan földfelület Park, kert, temető Sportpályák Erdő, rét Lakóterületek Családi házas Lakótömbök pontházakkal Lakótömbök összeérő blokkokkal Külváros Villanegyed

31

0,90–0,85 0,85–0,90 0,70–0,50 0,48–0,25 0,30–0,15 0,15–0,10 0,10–0,05 0,20–0,10 0,10–0,03 0,30–0,50 0,40–0,60 0,60–0,75 0,25–0,40 0,50–0,70


BMEEOUVAI15

Segédlet a mértékadó vízhozam meghatározásához 32


BMEEOUVAI15

A síkvidéki jellegű területeken a (7) alakú általános képlet csak módosításokkal használható, mivel ezeken a helyeken a lefolyási árhullám ellapul, ezért szükséges és lehet valamilyen mértékű késleltetést is figyelembe venni. A ρ késleltetési tényező értéke a ρ = 0,62 m (9) képlettel becsülhető, melyben az m hatványkitevő azonos az (1) képlet hatványkitevőjével (a megyei településeknél m=0,72). Mindezek alapján a keletkező mértékadó vízhozam, melyre a vízelvezető műveket méretezni kell a Qm = ρ Q p = ρ ψ i p A = 0,71ψ i p A (10)

képlettel számítható. A racionális méretezési módszer lényegesen tovább pontosítható, amennyiben a vízgyűjtőnek csupán azt a részét vesszük figyelembe a mértékadó vízhozam számításánál, melyről lefolyás valóban lehetséges. Ez esetben a vízgyűjtő nagyságának számításából kihagyjuk a kőkerítéssel körbevett temetőket, a lábazatos udvarokat, a ligeteket és parkokat, a mezőgazdaságilag művelt kerteket stb. A tetőző vízhozam Qm , ismeretében az említett MI-10-455/2 szerint számítható — az árhullám háromszöggel való közelítésével — a levonuló árhullám tömege, Vm = (Q m ⋅ 2t ) / 2 . Az ismertetett számítások alapján készített segédlet a 3. ábrán látható. A segédlettel általános esetekben t = 1 óra (6 dekádperc) összegyülekezési időre meghatározható a csapadékvíz elvezető csatornák mértékadó vízhozama és a csapadékból keletkező (lefolyó) árhullám tömege. Amennyiben nem 1 óra az összegyülekezési idő (a csapadék időtartama), hanem ettől eltérő, akkor a következő átszámítást alkalmazhatjuk. tö −0, 72 tö −0, 72 Qmtö = −0, 72 Qmt = −0,72 Qmt =60 perc (11) 6 t ahol Qmt — a 3. ábráról leolvasható t = 60 perces időtartamú csapadékból keletkező vízhozam, Qmtö — a keresett tö összegyülekezési időhöz tartozó mértékadó vízhozam, tö — a 3. ábrán a t = 60 perctől (6 dekádperc) eltérő csapadék időtartama dekádpercben.

A csapadékvíz részbeni átmeneti tározásával elérhető árhullám-csúcs csökkentés

A lefolyó csapadékvíz — befogadóba történő bevezetése előtti — valamilyen mértékű tisztítása, vagy előülepítése egyre inkább környezetvédelmi követelmény. Ez a létesítmény azonban felhasználható árhullám-csúcs csökkentésre, mely a kockázatok mérséklését, illetve a biztonság növelését is szolgálják. Az ilyen létesítmény, különösen, ha ez ki van egészítve csapadéktározóval is mérsékli az előzőekben meghatározott mértékadó vízhozamokat. A záporcsapadékból lefolyó Vp% árhullám-tömeget az előző oldalon található segédlet szerint határozhatjuk meg. Az alvízre ráengedett csökkentett nagy-vízhozamot Bukovszky-Marone átalakított képletével számíthatjuk:

33


Qalvíz=Op% (1ahol:

BMEEOUVAI15

Ká ) [m3/s], V p%

(12)

Op%— a csapadéktározóba érkező mértékadó nagy-vízhozam, m3/s, Ká— a tározó szabad térfogata, m3, Vp% —a mértékadó nagy-vízhozamhoz tartozó árhullám tömege, m3.

A képlet alapján megállapítható, hogy például egy 4 éves visszatérési idejű csapadékra méretezett rendszer, illetve meglévő rendszer teljesítőképessége — az árhullám-tömeg 20%-át kitevő tározóval — akár megduplázható. Ilyen módon a rendszer képes a 10 éves visszatérési idejű csapadékesemények kezelésére is. Természetesen, amennyiben nagyobb tározókapacitás állítható elő ez a hatékonyságnövelés még nagyobb lehet.

34


BMEEOUVAI15

5. GYAKORLAT: A VÍZELVEZETŐ CSATORNÁK ÉS MŰTÁRGYAK MÉRETEZÉSE MÉRETEZÉSI VÁZLAT KÉSZÍTÉSE A méretezési vázlat készítését a méretezendő hálózat lerajzolásával kezdjük. A vázlaton kijelöljük a méretezendő szelvényeket (sorszámmal látjuk el azokat). Méretezésére célszerűen a következő szelvényeket kell kijelölni: • a torkolati szelvényeket, • az egyes betorkolló csatornák fölötti szelvényeket, • a vízfelszín esésváltásnál és a keresztszelvény-változásnál lévő szelvényeket, • a hosszú szakaszok egy-egy közbenső szelvényét.

A kijelölt szelvényekhez meghatározzuk a vízgyűjtő terület nagyságát. A vízválasztók berajzolása a mesterséges létesítmények figyelembevételével többnyire egyenes vonalakkal történik, annak feltételezésével, hogy a víz a legközelebbi csatornába fog bejutni. Lejtős, illetve változatos területen a magassági viszonyok figyelembevételével kell a vízválasztókat megszerkeszteni. A rajzra fel kell írni a részvízgyűjtő területek nagyságát. A részvízgyűjtők ismeretében számítható az egyes szelvényekhez tartozó vízgyűjtőnagyság, amelyeknek vízhozama a Qm = q m ⋅ A (13) képlettel számolható, ahol Qm — a csatornaszelvény mértékadó vízhozama, l/s vagy m3/s; q m — a szelvényhez tartozó mértékadó fajlagos vízhozam, l/s⋅ha; A — a szelvényhez tartozó vízgyűjtő nagysága, ha. A szelvények vízhozamát a fajlagos vízhozamon kívül befolyásolhatja az ún. tranzitvíz (Qtr ) (pl. a máshonnan érkező települési, ipari stb. víz), ha van ilyen. Ebben az esetben Qm = q m ⋅ A + Q tr (14) A következő feladat a mintakeresztszelvény meghatározása a megfelelő szelvénytípus kiválasztását jelenti a lehetséges típusok közül. Kedvező, ha a hálózatot azonos, vagy csak 2– 3-féle szelvény-típus alkotja. A leggyakrabban alkalmazott szelvénytípusokat az útépítéstan jegyzetei tartalmazzák. A mintakeresztszelvényeken fel kell tüntetni: • a fenékszélességet (b), • a minimális fenékmélységet (d), • a rézsűhajlást (ρ), • a padkaszélességet és a terepet, • útárok elrendezését az úthoz képest.

35


BMEEOUVAI15

A VÍZELVEZETŐ ÁRKOK ÉS CSATORNÁK HIDRAULIKAI MÉRETEZÉS Nyílt felszínű medrek méretezése Ezek után kerülhet sor a kijelölt csatornaszelvények hidraulikai méretezésére. Ehhez a következő adatokra van szükség: • mintakeresztszelvény, • a szelvény mértékadó vízhozama, Qm, • vízszín esés és • a meder érdességet jellemző simasági tényező, k.

A hidraulikai méretezés célja, hogy a méretezési vázlaton kijelölt csatornaszelvényeknek kiszámoljuk a levonulási vízmélységét és a vízsebességét.

jellemző

A csatornában folyó víz középsebességének számításához a Chézy-képletet használjuk. A képlet általános alakja és módosított formái a következők: Q= A ⋅ v, (15) ahol (16) v = C R I = k R 1/ 6 R I = k R 2/ 3 I és az egyes jellemzők jelentése Q — a csatorna vagy a meder vízszállító képessége, m3/s; A — a nedvesített keresztmetszet, m2; v — a csatornában, mederben folyó víz középsebessége, m/s; C — a sebességi tényező, m1/2/s; R — a hidraulikai sugár, R = A /K, m; K — a nedvesített kerület, m; I — a hidraulikai esés, a vízszín esés, (–); k — simasági tényező, m1/3/s. Zárt szelvényű vezetékek méretezése A hidraulikai feladatokból ismert, hogy a csatornánál a Q vízhozamhoz tartozó h levonulási vízmagasságot a Chézy-képlettel meghatározni csak fokozatos közelítéssel lehet. Ezt a számítást legkönnyebben gépi úton vagy grafikon segítségével végezhetjük el. Zárt körszelvényű gravitációs vezetékek méretezése a Prandtl-Kármán-Colebrook képlet segítségével történik: ⎛ ⎞ 2,51 ⋅ν k ⎟⋅ 2⋅ g ⋅ I ⋅d + vT = −2 ⋅ log⎜ (17) ⎜ d ⋅ 2 ⋅ g ⋅ I ⋅ d 3710 ⋅ d ⎟ ⎝ ⎠ vT − telt szelvényű középsebesség (m/s) ν − szennyvíz kinematikai viszkozítása 1,31×10-6 m2/s d − vezeték átmérő (m) g − nehézségi gyorsulás 9,80665 m/s2 I − lejtés (m/m) k − csőfal érdessége (mm) V.-6. táblázat szerint.

36


BMEEOUVAI15

V.-6. táblázat. A k, csőfal érdessége, mm kő, beton, vasbeton csövek, hegeszkötésű acélcső

Csatorna fajtája Csatornák oldalbekötésekkel és aknákkal Csatornák oldalbekötések és aknák nélkül

Műanyag, azbesztcement kőagyag csövek

1,5 mm

0,4 mm

1,0 mm

0,25 mm

A telt szelvényű sebességből meghatározható a telt szelvényű vízszállítás: QT = vT × A (m3/s)

ahol:

(18)

A − cső keresztmetszeti területe, m2.

Az adott pont mértékadó szennyvízmennyiségének, illetve a kérdéses cső telt szelvényű vízszállításnak hányadosa segítségével meghatározható a tényleges vízsebesség, és úsztatási mélység a teltségi görbéből. A kialakuló tényleges sebesség értékek kapcsán fontos, hogy ne lépjék túl az adott anyagra megengedett határsebességet. Nyílt árkok esetén megoldást jelent a nagy sebességek estén a burkolat alkalmazása, viszont számolni kell azzal, hogy a hidraulikailag kedvezőbb érdességi viszonyok miatt sebességek tovább nőnek.

Zárt szelvényű csatornák méretezése Az adott átmérőjű és lejtésű, vízszállítású csatornaszelvényhez tartozó kialakuló szelvény középsebességet ne felejtsük összehasonlítani az összegyülekezési idő számításakor feltételezett sebességgel, a maximális eltérés 20% lehet. A mértékadó csapadékvíz hozamok értéke csökkenthető a lefolyás szabályozás eszközeivel: • vízáteresztő felületek növelésével, • összegyülekezési idő növelésével, • tározók létesítésével (felszíni/ hálózati),

37


BMEEOUVAI15

• vízgyűjtő terület csökkentésével. A csapadékvizekhez történő hozzáállás szemlélete manapság kezd átalakulni. A klímaváltozás kapcsán kezd elterjedni az a nézet, hogy a lehullott csapadékok minél nagyobb részét a keletkezés helyén kell elszikkasztani, visszatartani. A szikkasztás elősegíti a talaj vízháztartásának javítását, ezért meg kell teremteni a beszivárogtatás lehetőségét. MŰTÁRGYAK TERVEZÉSE ÉS MÉRETEZÉSE A víz elvezetésére szolgáló csatornák műtárgyait funkciójuk szerint az alábbi csoportokba sorolhatjuk: a) keresztezési műtárgyak, amelyek általában vízszintes jellegű csöves műtárgyak: csőátereszek, tiltós csőátereszek, bújtatók, csőzsilipek; b) a vízkormányzás és vízszintszabályozás műtárgyai: tiltók, zsilipek, átemelők, szivattyú telepek; c) az esést összpontosító és hidraulikai átmenetet biztosító műtárgyak: fenékküszöbök, fenéklépcsők, fenék bordák, burkolatok, bukók.

A tervezési feladat esetén a b) és c) csoportba sorolt művek csak kivételes esetben fordulnak elő, ezért ezekkel a tananyagban nem foglalkozunk. Csőátereszek vagy átereszek, továbbá hidak (2 m-nél szélesebb kereszteződések) változó hidraulikai feltételek mellett üzemelnek. Általában az átereszeket hidraulikailag rövid (cső)vezetékként méretezzük, azaz a magasságveszteség: v2 l v2 , hv = hvh + hvs = ∑ ξ +λ 2g d 2g (19) ahol hvh — helyi veszteség, m; hvs — súrlódási veszteség, m; Σξ— a be- és kilépési és más helyi veszteségtényezők összege; v — az átereszben áramló víz középsebessége, m/s; λ — az áteresz súrlódási tényezője; d — az áteresz átmérője (tojás-szelvénynél esetenként d = 4R, ahol R — a hidraulikai sugár), m. A be- és kilépési veszteségen kívül helyi veszteség keletkezhet a mederszűkülésből is. Az ilyen jellegű veszteségtényező a ⎛A

⎞

2

(20)

ξ k = ⎜⎜ 1 − 1⎟⎟ ⎠ ⎝ A2

képlettel számolható, ahol A1 a szűkebb és A2 a bővebb szelvény keresztmetszeti területe. Az átereszek hidraulikai ellenőrzését általában a 2%-os (ritkábban az 1%-os) valószínűségű vízhozamra végezzük. A műtárgy méreteit úgy kell megválasztanunk, hogy a csatorna esésétől függően a visszaduzzasztásuk ne haladja meg a 3–7 cm-t. Az átereszek visszaduzzasztásának ellenőrzésére, amennyiben az áteresz hossza nem haladja meg a 10–15 m-t, az alábbi ábrán látható közelítő hidraulikai számításon alapuló nomogramot használhatjuk.

38


BMEEOUVAI15

Nomogram átereszek közelítő hidraulikai ellenőrzéséhez

39


BMEEOUVAI15

6. GYAKORLAT AZ ÚTPÁLYA VÍZELVEZETÉS KIALAKÍTÁSA

A közlekedési felületek biztonságos vízelvezetéséről gondoskodni kell, megfelelő lejtésviszonyok kialakításával. Burkolt felületekről a csapadékvizek zárt csapadékcsatornába vezetésének műtárgya a víznyelő. A víznyelőknek a víz bevezetése szempontjából két fontosabb típusa van: • a függőleges beömlésű (l. ábra szerinti Leier típusú víznyelő akna) • az oldal beömlésű akna. Víznyelőket általában az út szélén szokták elhelyezni, azonban gépjárművek nyomsávjában nem helyezhetők el. Az oldalbeömlésű víznyelők a kiemelt szegély vonalában helyezhetők el. Útkereszteződésben a víznyelők csak az útszegély ív után, az egyenes szegély mellé helyezhetők, lehetőleg a járdán kívüli részen. A víznyelők az útfolyók mélypontjában legyenek.

Leier típusú víznyelő akna

A víznyelők részei: • víznyelőrács-keret és víznyelő rács, • víznyelő akna, • bekötőcsatorna. Víznyelők minimális száma a víznyelőképesség, illetve a területről lefolyó csapadékvíz függvénye. Víznyelőket kell elhelyezni: • útkeresztezések közelében, • tömegközlekedés eszközök megállóhelyeinél. Általánosságban elmondható, hogy 30-60 méterenként kell elhelyezni víznyelőket.

Kereszt folyókák A csapadékcsatorna hálózatokban rövid szakaszokon jelentkező nagy szintkülönbségeket rendszerint surrantókkal, illetve bukóaknával szokták áthidalni. A surrantók tervezésénél, kivitelezésénél ügyelni kell az elő, illetve utófenék kialakítására. A műtárgyat a belépés szelvény alakjától függően vagy bukóként, vagy széles küszöbű fenékgátként kell kezelni.

40


BMEEOUVAI15

Folyóka az oldalárokhoz hasonló rendeltetésű kis mélységű (általában burkolt) vízelvezetési létesítmény. Alkalmazása célszerű azokon a közlekedési felületeken, ahol: • nincs lehetőség hosszanti esést adni a közlekedési felületnek, ezáltal mélypontokat kijelölni, • meg kell akadályozni a lefolyó csapadékvizek másik közterületre folyását, • nincs lehetőség nyíltárok létesítésre, vagy zárt rendszer kiépítésére, ezért terepszint alá süllyesztett folyókákat célszerű létesíteni.

41


BMEEOUVAI15

7. GYAKORLAT KÖZMŰVEK. MEGLÉVŐ KÖZMŰVEK KIVÁLTÁSA, SZINTBEHOZÁSA

Egy út, városi vasút építése, — kivételt képezhet a felújítás, rekonstrukció, — jelentős beavatkozással jár a település környező területeinek látképébe, infrastruktúrájába. Közlekedési pálya tervezése építése során egyeztetni kell az adott szakhatósággal, érintett terület közmű üzemeltetőivel, tulajdonosaival. A terveken fel kell tüntetni az újonnan épülő, illetve kiváltandó, átépítésre kerülő szakaszokat egyértelmű jelöléssel, szelvényszámmal. A megszűnő vezetékeket is engedélyezetni kell (felhagyási terv). Meglévő közmű kiváltást közlekedési pályaépítés kapcsán a következő kérdéskörök vizsgálandók: • fagyhatár, • védőtávolságok, • űrszelvény (közúti, vasúti) • csőstatika, • korrózió (kóboráram). Út és közlekedési pálya építése során sok esetben megváltozik a korábbi terepszintek, ennek oka a vízszintes és függőleges pályaívek módosítása, burkolat építés, szélesítés. A burkolat szintjének megváltozatása közvetlenül magával hozza a meglévő aknafedlapok, víznyelőrácsok szintbe emelését. Ilyenkor felül kell vizsgálni a korábbi fedések teherbírási előírásait. Hagyományos fedlap szintbeállításra mutat példát az alábbi ábra.

A hagyományos kialakítású aknafedlap szintbeállítása Az aknafedlapok szakszerűtlen beépítése, a burkolat idő előtti tönkremenetelét okozza a közvetlen környezetében, és balesetveszélyes állapotot eredményezhet. A hagyományos beépítés esetén a fedlapkeret környezetében az útburkolati réteg bedolgozása, tömörítése nehézkes feladat, sokszor nem sikerül megfelelő minőségben elkészíteni. A fenti probléma megoldására jelent megoldást az aknagallér körbebetonozása, és a betonban húzóerőt felvenni képes csillag alakú vasalat elhelyezése (l. ábra). A fedlapokat körbebetonozását előregyártással meg lehet oldani, a kopórétegnek megfelelő helyet kell elhagyni az öntésnél.

42


BMEEOUVAI15

Az aknagallér körbe betonozása A közlekedési pályával kapcsolatos tereprendezési munkák esetén vizsgálni kell a fagyhatár kérdését: • vízellátás, vízelvezetés, • gázellátás, • távhő létesítményeinél. Magyarországon az OTÉK alapján érvényben lévő fagyhatár értékeit a V.-7. táblázat mutatja. A fagyveszély elhárításának módszerei a megfelelő fektetési mélység, amennyiben nem helyezhető a kérdéses vezeték a fagyhatár alá, abban az esetben gondoskodni kell a vezetékek kiegészítő szigeteléséről.

V.-7. táblázat. A fagyhatár értékeit (OTÉK) Tenger szint feletti magasság 500 m Bf. alatt 500 m Bf. felett

Talajfajta Szemcsés Kötött 80 cm 100 cm 90 cm 100 cm

Az új közlekedési létesítmények esetén számolni kell újonnan építésre kerülő vízelvezetés létesítményeivel, illetve közvilágítási, forgalomtechnikai berendezésekkel. Mint minden közműnek, a tervezetteknek is megvannak a minimális függőleges, illetve vízszintes védőtávolságaik más közművektől, építményektől, amelyeket be kell tartani. A védőtávolságok üzem, vagyon, baleset, élet biztonságot szolgálnak. Védőtávolságokra vonatkozó előírásokat tartalmazzák: • szabványok (MSZ 7487/2 Közművezetékek elrendezése közutak alatt szabvány, továbbá ágazati szabványok), • rendeletek (miniszteri, kormány, önkormányzati), • üzemeletetők belső szabályzata. A védőtávolságokkal kapcsolatos problémák megoldása lehet: • közművek áthelyezése, kiváltása, • védőszerkezetbe helyezése.

43


BMEEOUVAI15

Az áthelyezés, kiváltás csak akkor jöhet szóba, ha megfelelő hely áll rendelkezésre. A közművek kiváltása, áthelyezése során gondoskodni kell a felhagyott vezetékekről. Ennek oka, hogy az üzemen kívül helyezett vezetékek legtöbb esetben a korrózió következtében gyors tönkremenetelt szenvednek, a talajban üreg maradhat utánuk. A keletkező üregek a későbbiekben beomolhatnak, kráter keletkezhet a felszínen, amely balesetveszélyes helyzetet teremthet. Üreges esetben két megoldás adódik a probléma kezelésére, a vezeték felszedése, illetve eltömedékelése. Védőszerkezetek célja, hogy a védendő objektumokat megfelelő biztonsággal óvja az adott közmű üzemszerű, illetve havária jellegű káros hatásaitól. Védőszerkezetek célja, hogy megakadályozza az idegen közeg bejutását a kérdéses vezetékbe (pl.: körbebetonozás), vagy a kiszivárgó közeget biztonságosan elvezesse a kritikus helyről például védőcső, burokcső alkalmazásával (gáz védőcső). Védőszerkezetek hosszúságát a védendő objektum hossza határozza meg, ugyanis az előírásoknak megfelelő túlnyúlással kell rendelkeznie.

Gáz védőcső Az előírásoktól történő eltérést csak az adott szakhatóság engedélyezhet, a biztonság igazolásával. Amennyiben műszaki vagy egyéb okok a közterületen való elhelyezést nem teszik lehetővé, a magánterületen való elhelyezést az érvényben lévő jogszabályok szerint kell megoldani (kisajátítás, szolgalmi jog, stb.). A közlekedési űrszelvényen belül mindennemű objektum elhelyezése tilos. Az űrszelvények jellemző méreteit az MSZ 7461-74, MSZ 8591/1, 2, 3, 4-80, illetve MSZ 7487/2-80 szabványok tartalmazzák. Villamos vezetékek megközelítésére külön előírások vonatkoznak, amelyek figyelembe veszik az érintésvédelmi, balesetvédelmi szempontokat. A közlekedési létesítmények tervezése során figyelembe kell venni a pálya alatt, illetve közvetlen környezetében található, tervezett vezetékek mechanikai terhelését. A mechanikai igénybevételek változása leginkább a forgalmi terhelésekből származnak, mint a terhelési osztály, dinamikus hatások, takarási mélységek módosulása. Ez a szakterület a jelen pillanatban is az egyik legelnagyoltabb munkarésze a tervezésnek, pedig néhány komolyabb vezeték meghibásodás, ezt követő károkozás rámutatott ennek fontosságára. A nagyobb

44


BMEEOUVAI15

gyártók forgalmazók termékeihez találhatók méretezési praktikumok, amelyek tartalmaznak csőstatikai fejezetet a számítások elvégzéséhez. A csövek vizsgálata a következőkre terjed ki: • feszültség (nyomó, gravitációs csövek), • alakváltozás (gravitációs), • felnyíló kötések (nyomó). A csövek statikai méretezése az alábbi lépésekben történhet: • a rendszermerevség meghatározása (cső- és talaj kölcsönhatásának vizsgálata), • a terhek és igénybevételek meghatározása, • a feszültségek és alakváltozások ellenőrzése. Méretezéshez szükséges alapadatok: • szállított közeg nyomása (hidraulikai számítások, mérések), • felszíni terhek (út kategória, társtervező), • fektetési mélység, • talajfajta (geotechnikai szakvélemény), • talaj térfogat tömeg (geotechnikai szakvélemény), • talaj belső súrlódási szög (geotechnikai szakvélemény), • talaj tömörség (geotechnikai szakvélemény), • cső rugalmassági modulusa(i) (gyártó, forgalmazható), • cső geometriai méretei (gyártó, forgalmazó). Közművek korrózióvédelme műszaki, gazdasági érdeke az üzemeltetőknek, ezért a tervezés folyamán vizsgálni kell az adott témakört. Közműkiváltások esetén a beépítésre kerülő új anyagok tekintetében fontos a kémiai, elektrokémia korrózió vizsgálata. Továbbá a tervezés során fel kell készülni villamosított vasutak, elektromos közművek, illetve más közművek aktív korrózióvédelme okozta kóboráram hatásaira. A közműveket megfelelő passzív, és/vagy aktív korrózióvédelemmel kell ellátni, ezért célszerű a műszaki leírásban kitérni ezekre a vizsgálatokra, és a megfelelő tervek elkészítésére. A korrózióvédelem szakszerű tervezése, kivitelezése nagyfokú felkészültséget igényel, ezért nagyobb volumenű munkákba bevonásuk mindenképpen ajánlott. Korrózióvédelem tervezésekor a következő alapadatok szükségesek: • talaj pH, • talaj fajlagos ellenállása, • szállított közeg korróziós agresszivitása, • társ közművek korróziós védelmének adatai, • beépítésre kerülő szerelvények anyaga (elektródpotenciálja), • kóboráram források helye, műszaki felépítésének adatai. Minden közmű építése, átépítése, kiváltása, megszüntetése engedélyköteles tevékenység. Ennek beszerzése kötelező, amelyet az adott szakhatósággal engedélyezetni kell. Az engedélyt az építtető (tulajdonos) köteles megszerezni. Közmű kiváltásokat, csak az adott szakág létesítményére tervezési jogosultsággal rendelkező személy tervezhet. Ezen tevékenységek megkezdése előtt érdemes informálódni az illetékes hatóságoknál az igényelt dokumentumok, rajzok, hozzájárulások követelményeiről. Sok felesleges munkát, utánajárást meg lehet ezzel spórolni.

45


BMEEOUVAI15

8. GYAKORLAT ÚJ KÖZMŰVEK KIVITELI TERVEI.

Minden újonnan létesülő, átépítésre, megszüntetésre kerülő közműről kiviteli tervet kell készíteni. A kiviteli terv fázisában legtöbbször már ismert a kivitelező személye. A tervek készítése során érdemes az építést elnyerő céggel folyamatosan konzultálni, fel kell mérni a rendelkezésre álló műszaki kapacitását, lehetőségeit, és annak megfelelően kell elkészíteni a dokumentációt. A kiviteli terv az adott létesítmény megépítéséhez szükséges minden: • adatot, • anyagot, • szerkezeti megoldást, • berendezést, • technológiát, • minőségi, építési követelményt, feltételt tartalmazó dokumentum. A kiviteli tervek érvényes létesítési engedélyes terv alapján készülhetnek, azoktól nem lehet eltérni. A kiviteli tervek alapján tudja elkészíteni a kivitelező az építés költségbecslését. Általánosságban elmondható, hogy a kiviteli terv a következőket tartalmazza: • Terviratok és tervezői nyilatkozatok, hatósági egyeztetése, • Geotechnikai szakvélemény, • Műszaki leírások, • Helyszínrajzok (általános, átnézetes, kitűzési), • Kitűzési táblázat, • Mintakeresztszelvények, • Keresztszelvények, • Hossz-szelvények, • Forgalomtechnikai helyszínrajz, • Csomóponti rajzok, • Műszaki számítások, • Méret, mennyiség kimutatások, • Költségvetés (beárazott, vagy csak kiírás), • Megvalósítási ütemterv, • Kiegészítő létesítmények tervei (aknák, alépítmények). A rajzokat, úgy kell elkészíteni, hogy azok alapján a kivitelezés egyértelműen megvalósítható legyen. Az rajzi mellékletek alapján kell elkészíteni az anyag, és szerelvény kimutatásokat. A rajzokon a szabványos jelkulcsokat célszerű használni, melyek megtalálhatók: • MSZ 140660-1983 Csatornahálózat elemeinek rajzjelei • VMS 170:1974 Közüzemi vízellátási és csatornázási tervek rajzjelei • 3/1979. ÉVM utasítás (ezt módosítja a 3/1984 ÉVM utasítás) Amennyiben kisajátításra, szolgalom bejegyezésére van szükség, akkor ezekhez a terveket kell készíteni, illetve szolgáltatni. Az említett munkarészeket — megfelelő jogosultság birtokában — geodéták készíthetik el.

46


BMEEOUVAI15

9. GYAKORLAT VILLAMOSPÁLYA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYA A villamospályák tervezése során az első lépcsőfok korábban a tanulmányterv készítése volt, amely a feladat összetettsége szerint több változatot is tartalmazott. Léptékét a feladat bonyolultságának megfelelő méretarányúra választották. Az egyes változatok a felsorolt előnyökkel, hátrányokkal kerültek döntéselőkészítésre.

Az EU-hoz való csatlakozás után, különös tekintettel a felzárkózási pályázatokra, csak megvalósíthatósági tanulmányt fogadnak el. Már a megvalósíthatósági tanulmány készítése során figyelembe kell venni. a rendezési terveket, távlati elképzeléseket. A megvalósíthatósági tanulmány két fő részből áll: 1. költséghatékonysági elemzés; 2. műszaki fejezet. A költséghatékonysági elemzés rendkívül fontos része a megvalósíthatósági tanulmánynak, hiszen a benne kimutatott gazdasági, gazdaságossági számítások, becsült várható költségek lesz az alapja beruházási döntésnek. Ezért kellően megalapozott adatokon kell nyugodjon, hogy ez a becslés a lehető legjobban megközelítse a beruházás várható összköltségét. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy kellő körültekintéssel, nagy tapasztalattal rendelkező személy vagy csoport készítse el. A megvalósíthatósági tanulmány műszaki fejezete olyan kidolgozottságú kell legyen, hogy az alapján meg lehessen becsülni a beruházási költséget, amelyen a közgazdászok még tovább dolgoznak. A műszaki fejezet még nem tartalmaz geodéziai felméréseket, csak a nyilvántartásokban szereplő korábbi megvalósulások adatait. A műszaki fejezet főbb részei: • átnézeti helyszínrajz(ok) (amennyiben szükséges), a munka nagyságához, áttekinthetőségéhez igazított léptékű, pl.: M=1:2000, M=1:10 000; • forgalomi vizsgálati rész (forgalomtechnika, utasforgalom előrebecslése, utasáramlás); • magyarázó rajzok; • mintaperonok (esélyegyenlőség, akadálymentesítés) • járművizsgálat, pl. új beszerzésű jármű esetén az o esélyegyenlőség, o peronkifuttatás, o felsővezeték, o áramellátás tekintetében.

47


BMEEOUVAI15

VILLAMOSPÁLYA ENGEDÉLYEZÉSI TERVE

Az engedélyezési tervekkel kapcsolatos általános ismeretek Előzetes környezetvédelmi hatástanulmány kell minden esetben, ha a létesítmény hosszabb, mint 1 km.

A villamospálya engedélyezési tervek a beruházás jellegétől függően eltérő típusúak lehetnek.

Beruházási típusok: • Csak villamospálya átépítése; • Teljes útvonal átépítése (útpálya és vágányátépítés); • Új villamospálya kiépítése (út nélkül); • Új villamos és út kiépítése. Az engedélyezési terv, annak kidolgozottsága függ attól is, hogy a tervezett, megvalósítandó projekt milyen előzményekkel rendelkezik

Előzmények: • • •

Megvalósíthatósági tanulmány már korábban készült; Csak tanulmányok készültek; Nincs előzmény.

A tervezés folyamata A tényleges tervezést megelőzően el kell végezni az előkészítő munkákat és be kell gyűjteni a tervezéshez szükséges adatokat.

Előkészítő munkák • Geodéziai felmérés (a meglévő állapot részletes felmérése) • Adatbeszerzések o Közmű adatok beszerzése; o Meglévő állapot adatainak beszerzése (vágány, felsővezeték, áramellátás áramvisszavezetés, nyilvántartások); o Meglévő forgalmi adatok megszerzése. Tervezési alapadatok beszerzése • környezetvédelmi igények; • várható ill. tervezett forgalmi adatok; • fejlesztési elképzelések; • megállóhelyek berendezési igénye; • áramellátási igények; • felépítmény választás.

48


BMEEOUVAI15

A tervezés megkezdése • Vágánygeometria kialakítása o Egyeztetés a társtervezőkkel, pl. út- és forgalomtechnika, közművek, felsővezeték, közvilágítás tekintetében • A tervezett állapot egyeztetése o a megbízóval, o önkormányzat(ok)kal, o közművek tulajdonosaival, kezelőikkel, o szükség esetén a hatóságokkal. Tervezés a beruházási típusok szerint

Csak villamospálya átépítése (Ez egy egyszerűbb beruházás) • A villamospálya elhelyezkedéstől függően érintheti az útpályát, pl. csomópontokban • A közművek részére csak a fejlesztéseknek és a meglévő állapotnak megfelelő védelem biztosítandó Teljes útvonal átépítése (villamos- és útpálya) • A tervezett keresztmetszet kialakítása o forgalmi sávok, leállósávok, parkolók elhelyezése o villamospálya elhelyezése az út két oldalán, az út közepén, az úttest egyik oldalán, egyéb aszimmetrikus megoldás. o megállóhelyek elrendezése (szélső peron, középperon)

• •

•

Közműveknél a fejlesztéseknek és a meglévő állapotnak megfelelő védelem biztosítása A villamospálya paramétereinek kiválasztása o a meglévő pálya geometriai fejleszthetőségének vizsgálata o felépítmény típusának megválasztása o megállóhelyek felülvizsgálata kapacitás, elrendezés, megközelíthetőség esélyegyenlőség szempontjából Környezetvédelmi vizsgálat o (Amennyiben az 1 km-t az átépítés meghaladja, kötelező az elkészítése) pl.: fák, bokrok, növényzet, díszvirágok elhelyezési lehetőségei.

49


BMEEOUVAI15

Új villamospálya kiépítése (csak villamos, útpálya nélkül) Hazai gyakorlatban új villamospálya építésére általában valamilyen más, esetleg nagyberuházás keretében kerül sor, tulajdonképpen kapcsolt beruházásként. Pl. létesül egy bevásárlóközpont, amelyet olyan feltétellel engedélyeznek, ha a villamosnak kiépítenek egy szárnyvonalat a bevásárlóközpontig. Új villamospálya kiépítésére az utóbbi évtizedekben csak egyetlen példa volt: a 14-es villamos meghosszabbítása. A meghosszabbítás azonban általában érinti a buszhálózatot, amelyet esetleg át kell szervezni.

Új villamospálya és út kiépítése Ilyen példa volt az utóbbi időben a Hungária körút meghosszabbítása a Mester utcától (a felszámolt ipari területek helyén új utat és villamospályát kellett kialakítani) Az engedélyezési terv részei • Helyszínrajz M=1:500

A helyszínrajz elkészítéséhez szükséges geodéziai felmérést csak egyszer kell elkészíteni, de alapvető követelmény, hogy az aktuális és jó legyen. Éppen ezért a felmérést ma már többnyire szakosodott geodéta cégekkel végeztetik el (alapvető követelmény a digitális felmérés és térkép).

•

Hossz-szelvény Mh=1:500, Mv=1:50

•

Mintakeresztszelvény M=1:50

•

Műszaki leírás (nagyon részletes, ld. alább!)

•

Tervezői nyilatkozat

Az engedélyezési terv elkészítésénél a hangsúly a megvalósíthatóságon van. Mint a fenti felsorolásból látszik, az engedélyezési tervnek nem része a kitűzési terv és a sínkiosztási terv, hiszen a megvalósíthatóságnak nem feltétele a kitűzési- és a sínkiosztási terv. Ezek csak a kiviteli tervdokumentációban kerülnek elhelyezésre. TENDERTERVEK

Az engedélyezési terv készítését követően a beruházó a kivitelezői tender kiírásához készítteti el a tenderterveket. A tendertervek műszaki tartalma a kivitelezői tender kiírásnak megfelelően kétféle lehet: 1. Az ún. FIDIC sárga-könyves kiírás esetén, engedélyezési terv szintű tervdokumentációk, műszaki követelmények és tervezési követelmények rögzítésével. A terveknek olyan mélységűeknek kell lenni, hogy a kivitelező az ajánlatát össze tudja állítani, a tervek mennyiség kiírásokat nem tartalmaznak. A tervek alapján az ajánlattevő készíti a mennyiség számítását és árajánlatát. 2. Az ún. FIDIC piros-könyves kiírás esetén a tendertervek tulajdonképpen kiviteli tervek, amelyek a kitűzési tervet nem tartalmazzák, de részletes mennyiségszámítást tartalmaznak, ez az ajánlati ár képzésének alapja. A kivitelezők ezen kiírási tételeket árazzák be.

50


BMEEOUVAI15

A VILLAMOSPÁLYA KIVITELI TERVE A kiviteli tervekkel kapcsolatos általános ismeretek A kiviteli tervet gyakran a kivitelező készíti el az engedélyek alapján. Ha nincs meg még minden engedély, a további engedélyeket a kivitelezőnek kell beszerezni. Olyan is előfordul, hogy a teljes engedélyeztetés a kivitelező feladata.

Minden villamospálya építéshez (pl. felújításhoz is) a regionális szakhatóság hozzájárulása is szükséges. A kiviteli terv részei • Műszaki leírás + mellékletek • Helyszínrajz M=1:500, különleges esetben M=1:200 (Az engedélyezési tervhez készült részletes geodéziai felmérés alapján; a kiviteli tervhez esetleg kiegészítő geodéziai mérés készülhet pl. az engedély során előírt módosításoknak megfelelően.)

• • • •

• •

• • • • • •

Hossz-szelvény Mh=1:500, Mv=1:50 Mintakeresztszelvény M=1:50 (folyópálya, megállóhely, útátjáró, végállomás) (Keresztszelvénysor, jellemző keresztszelvények csak komplikáltabb esetben) Kitűzési terv (egyszerűbb esetben M=1:500; összetettebb esetben bonyolultságtól függően M=1:100, M=1:200, részleteiben) Főpontokat: koordináták + minden hagyományos poláris kitűzési adat táblázatos formában is (pont neve, T, α, SK, R, IR, Ih, egyéb főpontkitűzési adatok, stb.). Részletpontokat is pl. ívkitűzéshez, átmenetiív kitűzéséhez helyi koordináta rendszerben. (Részletes kitűzési tervek kellenek, ha azt kiegészítőleg kérik pl. a gyártó felé egyedi átszelések, speciális kitérők esetében) Sínkiosztási terv: hajlításhoz, megépítéshez (a hajlításnál a sín végén a befogás miatt 50-50 cm egyenes marad; beépítéskor pl. közúti átvezetés esetén a forgalmi sávok lezárásának ütemezése szerint). A sínkiosztási terv a vágánytengelyre vonatkozóan készül (csak a tényleges kivitelezéskor kell a külső és belső sínhosszakra vonatkozó hajlítási tervet elkészíteni, kisebb sugarak esetén a külső és belső sínszálra különkülön), figyelembe véve, hogy 6 m-nél rövidebb sínszálat nem szabad behegeszteni (ez alól csak az átmeneti sín kivétel, pl. a tömbsín/Ph átmenet hossza 3,80 m, ebből a Ph-rész 1,00 m). Részlettervek (szükség szerint, pl.: kitérő víztelenítés, különféle felépítmény esetén, részletes ill. jellemző mintakeresztszelvény M=1:5, M=1:20) Bontási terv (Nem kell elkészíteni, ha a felújított vágány saját nyomvonalán halad; mindenképpen kell, ha az új vágány más nyomvonalra kerül) Organizációs terv (munkaterület biztosítása, felvonulási terület stb. a többi kivitelezővel egyeztetve) Ideiglenes forgalomkorlátozási terv Forgalomtechnikai terv (nem kell, ha csak a villamospálya épül át, de el kell készíteni, ha az út is érintve van az átépítéskor) Tervezői nyilatkozat (Itt nem kötelező, de előfordul, hogy a megbízó ragaszkodik hozzá.)

51


BMEEOUVAI15

A kiviteli tervnek is része külön kötetben a közműgenplán. Ha az engedélyezési tervhez képest változás nem történt, úgy az abban foglaltakat (az egész közműgenplánt) át kell venni. Amennyiben volt változtatás, a változtatásokat át kell vezetni. Kivitelezés közben kiderülhet, hogy a geotechnikai szakvéleményben leírtak kevésnek bizonyulnak, s új talajmechanikai fúrásokra van igény, pl. egy helyi jelentős talajcsere szükségessége ill. mennyisége érdekében.

52


BMEEOUVAI15

10. GYAKORLAT ENGEDÉLYEZTETÉSI ELJÁRÁS.

Az útépítés engedélyezése a 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet alapján történik. Az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt lehetőség van elvi építési engedély kérésére is. Az útügyi hatósági feladatokat első fokon a területileg illetékes regionális igazgatóság Közlekedési Alágazatok Főosztálya, másodfokon a Központi Hivatal Másodfokú Hatósági Főosztálya látja el. A regionális igazgatóságok Közlekedési Alágazatok Főosztálya keretén belül a megyeszékhelyeken munkacsoportok működnek, az adott megyére kiterjedő illetékességgel. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága az ország egész területére kiterjedő illetékességgel intézi az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi úthálózattal, a határátkelőhelyekkel és a 30 méter szabadnyílás meghaladó hidakkal kapcsolatos ügyeket. Ide tartozik még a normál nyomtávú országos közforgalmú vasútvonalon, illetőleg az országos közúton lévő vasúti átjárók - az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével létesítésének, áthelyezésének, megszüntetésének engedélyezése is. Budapesten a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő utak esetében a Középmagyarországi Regionális Igazgatóság; míg a kerületi Önkormányzati tulajdonban lévő utak esetében a Főjegyző az illetékes közlekedési hatóság. Az útügyi szakág engedélyezi - többek között - az utak építését és megszüntetését, folytatja le a közút nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos - kezelői kérelemre indított eljárásokat. A szakág dönt - országos utak esetében - a közútkezelő érdeket sértő intézkedése vagy intézkedésének megtagadása ügyében. A közlekedési hatóság bírálja el - az ügyfél kérelmére - a közútkezelőnek az útcsatlakozás kialakítására előírt feltételeit. Utat létesíteni, korszerűsíteni, a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani csak a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad. Azt, aki az előzőeket megszegi, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolja és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi. Ez a szabály az országos és helyi közutak mellett a közforgalom számára megnyitott magánutakra is vonatkozik. Az engedélyezési hatáskört az országos gyorsforgalmi hálózathoz tartozó utak esetében a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, egyéb utak esetében a területileg illetékes Regionális Igazgatóság Közlekedési Alágazatok Főosztálya, a Fővárosban a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő utak esetében a Főjegyző gyakorolja. Szintén a területileg illetékes közlekedési hatóság engedélye szükséges magánút közforgalom előli elzárásához vagy közforgalom számára megnyitásához.

53


BMEEOUVAI15

AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM TARTALMA

A közlekedési hatósági engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. A kérelemnek tartalmaznia kell: • az építtető nevét, címét (gazdálkodó szervezet esetén: cégszerű aláírását), • a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, • a mellékletek felsorolását. A kérelemhez mellékelni kell: • az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet 2. számú mellékletének, továbbá a kötelezően alkalmazandó szabványoknak, műszaki szabályozásnak megfelelő - a külön jogszabályban meghatározott tervezési jogosultsággal rendelkező és ezt igazoló tervező által kidolgozott - engedélyezési tervet három példányban; ha az építtető a szakhatóság állásfoglalását előzetesen nem szerezte be, a szakhatósági állásfoglalást igénylő szakági terveket négy-négy példányban, • a tervező nyilatkozatát egy példányban arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak és szabványoknak, • a külön jogszabályban előírt környezeti hatásvizsgálathoz kötött utak esetében az előzetes környezeti tanulmányra kiadott határozatot, • az érintett szakhatóságok, közművek, útkezelők, az érintett ingatlantulajdonosok, a közforgalom elől el nem zárt magánút esetében a tulajdonos(ok), továbbá egyéb érdekeltek név- és címjegyzékét, • az engedélyezési tervre vonatkozó útkezelői hozzájárulást, a közművek, a tömegközlekedési szolgáltatók nyilatkozatait, illetőleg ezek hiányában igazolást arról, hogy az építtető a hozzájárulás (nyilatkozat) iránti kérelmet mikor nyújtotta be, • az építtető és a leendő kezelő (tulajdonos) aláírásával (gazdálkodó szervezet esetén: cégszerű aláírásával) ellátott közös nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a tervezett út az országos közúthálózat vagy a helyi közúthálózat része, illetőleg közforgalom elől el nem zárt magánút lesz-e, • az elvi építési engedély számát, keltét (amennyiben azzal rendelkezik), • az építés tervezett kezdési és befejezési időpontját, • új országos közút esetén az útkategóriába sorolásra, azonosításra, továbbá az erre szolgáló számjel és betűjel megállapítására vonatkozó külön jogszabály szerinti nyilatkozatot. Ha a kérelem és mellékletei nem felelnek meg az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendeletben foglaltaknak, a hatóság az építtetőt - határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel.

54


BMEEOUVAI15

A SZÜKSÉGES SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK BESZERZÉSE

A hatóság az engedélyezési eljárásban szakhatósági állásfoglalást igénylő kérdésekben csak az érdekelt szakhatóság hozzájárulásának figyelembevételével rendelkezhet. A szakhatósági állásfoglalást az építtető is beszerezheti, ebben az esetben azt az engedély iránti kérelemhez csatolnia kell. A szakhatóságok állásfoglalását megkeresés útján a közlekedési hatóság szerzi be. A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez csatolni kell a hozzájárulás megadásához szükséges mellékleteket. 2.5. AZ ENGEDÉLYEZTETÉS FOLYAMATA

Az engedélykérelem benyújtásához az alábbiakat kell beszerezni ill. elkészíteni: • Hivatalos helyszínrajzok • Tulajdoni lapok • Szakhatósági, közmű nyilatkozatok • Üzemeltetői hozzájárulások • Érintettek hozzájárulása • Engedélyezési tervek Az engedélyezési terv előtt az előzetes egyeztetések igen fontosak, mert az egyes üzemeltetői vélemények gyakran eltérőek. Az engedélyezéshez a fentieket a tervező nyújtja be az engedélyező hatósághoz (a Nemzeti Közlekedési Hatóságon belül a Kiemelt Ügyek Igazgatóságához). Az engedélyező hatóság szerzi be a társszakhatósági engedélyeket. Az engedélyező hatóság az engedélyezéshez helyszíni bejárást hív össze az érintettek részvételével. Amennyiben a hatóság az engedélyezési iratokat áttanulmányozva azt megfelelőnek ítélte, e „helyszíni bejárás” egy teremben is megtörténhet, ahol esetleg már jegyzőkönyvben rögzítik a helyszíni bejárás tényét és eredményét. A hatóság ezek alapján megadja az engedélyt, esetleg már a helyszíni bejárás alkalmával. Komplikáltabb, kevésbé közismert esetben a bejárás valóban a helyszínen történik meg ugyanúgy, mint a nagyvasúti bejárásoknál. Nem engedélyköteles az a BKV munka, ahol csak a villamospálya felújításáról van szó oly módon, hogy a meglévő pálya nyomvonala, meglévő fő paraméterei nem változnak meg. Ekkor csak bejelentési kötelezettség van. A bejelentét és a szakterületekkel történő egyeztetéseket a tervező végzi. Az érintett szakterületek: vasútépítés + víztelenítés, felsővezeték építés, áramvisszavezetés, BKV egyenáramú hálózat (áramellátás), üzemi telefonhálózat, peronberendezések, váltófűtés és váltóállítás, jelzők, közművek, védőcsövek.

55


BMEEOUVAI15

AZ ENGEDÉLYEZŐ VASÚTI HATÓSÁG

A vasúti hatóság a Nemzeti Közlekedési Hatóságon belül működik Vasúti Hatósági Főosztály (VHF) néven. A Nemzeti Közlekedési Hatóságot (a korábbi hatóság jelenlegi felállását) a 263/2006 (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 166/2007. (VI.28.) Korm. Rendelet hozta létre a következő felállásban:

Nem zet i Közl ek ed ési Hat óság Elnök (Szokásos működési főosztályok)

Másodfokú Hatósági Főosztály

Elsőfokú Területi Főigazgatóság

Stratégiai és Módszertani Igazgatóság

Közép-magyaro. Regionális Ig.

Kiemelt Ügyek Igazgatósága Nyugat-magyaro. Regionális Ig.

Közúti Jármű Főosztály Képzési és Vizsgáztatási Főosztály

Légiközlekedési Igazgatóság Közép-dunántúli Regionális Ig. Pályaalkalmasság Vizsg. Igazg. Dél-dunántúli Regionális Ig.

Közúti és Vasúti Főosztály Hajózási és Légiközl. Főisztály

Észak-magyaro. Regionális Ig. Észak-alföldi Regionális Igazg. Dél-alföldi Regionális Igazgatóság

Az Elsőfokú Területi Főigazgatóságon belül az utakkal kapcsolatos engedélyezéseket ― az autópályák kivételével ― a regionális igazgatóságok végzik. Az autópályák és az összes vasút engedélyezése a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának (KÜI) a reszortja. Amennyiben az engedélyezés körül ellentétes vélemények alakulnának ki, fellebbezni másodfokon az NKH elnöke alatt közvetlenül működő Másodfokú Hatósági Főosztálynál lehet.

56


BMEEOUVAI15

Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI) a következő felállású:

Kiem el t Üg yek Ig azg at óság a (KÜI) (or szág os h at ásk örrel ! )

Közú t i Hat óság i Fôoszt ál y KHF

Vasú t i Hat ó ság i Fôo szt ál y VHF

Engedélyezési és Forgalomszabályozási Osztály

Vasúti Pálya- és Híd Osztály

Hídügyi Osztály

Vasútgépészeti Osztály Vasútbiztonsági és Ellenőrzési Osztály

Közút i Járm û Hat óság i Fôoszt ál y

Haj ózási Hat óság i Fôoszt ál y

Műszaki Engedélyezési Osztály

Hajóüzem Biztonsági és Regiszteri Osztály

Forgalmi Engedélyezési Osztály

Hajózási, Tengerészeti és Kikötői Osztály

Járművizsgálati Osztály

A KÜI-n belül minden vasút engedélyezése a Vasúti Hatósági Főosztály feladatkörébe tartozik. A vasúttörvény értelmében tehát minden vasúti pálya és tartozékai építéséhez, létesítéséhez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatba vételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez engedély szükséges; Kiemelten fontos tudni, hogy a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM. rendelet értelmében bármilyen építési termékre, gyártójára, forgalmazóra, importálóra, felhasználóra, építtetőre, tervezőre, műszaki specifikációt jóváhagyóra, a vizsgáló és tanúsító szervezetekre, építést engedélyezőre, felügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóságra és vámszervekre, akik az adott építési termékkel a fentiek szerint kapcsolatba kerülnek, kiterjed a rendelet. Tehát akármilyen kapcsolatba is kerülünk az adott építési (pl. vasútépítésnél alkalmazott) termékkel, a megfelelő hatósági engedéllyel kell rendelkeznie, ha azt forgalmazni, továbbforgalmazni, tervezés vagy kivitelezés során alkalmazni szeretnénk. Ha az adott termék ezzel nem rendelkezik, meg kell tenni a megfelelő lépéseket az alkalmassági ill. megfelelőségi igazolás beszerzésére, amelyre ― megfelelőség esetén ― a hatóság adja ki az engedélyt.

57


BMEEOUVAI15

A VÍZJOGI ENGEDÉLYEZÉSI TERVEK TARTALMI, FORMAI KÖVETELMÉNYEI

Az engedélyezési eljárás során az engedélyező hatóság azt vizsgálja, hogy a kérelemben és a mellékletekben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályokban, szabványokban előírt szakmai, műszaki és tartami követelményeknek. A fentiek figyelembevételével az engedélyezési eljárások során a hatóság a benyújtott tervekkel szemben az alábbi követelményeket támasztja. Tartalmi követelmények A nyomvonal tervek önálló tervek, amelyek a tervező helyszíni felméréseit — mint meglévő állapot rögzítését és a tervezés során létrejött műszaki megoldások, rajzban történő megjelenítését kell, hogy tartalmazzák úgy, hogy az elkészült terv alapján a létrehozott műszaki alkotás — egy tervezett hírközlési építmény egyértelmű és kivitelezhető legyen. (Ehhez természetesen felhasználható meglévő térkép, vagy más dokumentáció, de tartalmilag és formailag a fentebb említett kritériumoknak eleget kell, hogy tegyenek.)

1) Tervezői nyilatkozat, mely tartalmazza, hogy: a hatályos minőségi, biztonsági, környezetvédelmi és műszaki szabványokat figyelembe vette, a megfelelőségi igazolások rendelkezésre állnak, az altervezők munkáját összehangolta, a tervek szakszerűek. 2) Tervezői jogosultság igazolása. A tervezőként megjelölt szervezet, illetve személy rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges szakirányú jogosultsággal. 3) Műszaki leírás • megrendelő, közmű tulajdonosának és üzemeltetőjének neve, címe, • megrendelői igény a tervezői feladat rövid leírása, • az építmény, nyomvonal átfogó ismertetése, • tervezési irányelvekben előírt feltételek, jegyzőkönyvekben szereplő kikötések figyelembevétele, • érvényben lévő technológiákra történő utalás, • munkavédelmi előírások rögzítése, • tűzvédelmi (többek között az építménnyel érintett helyiségek tűzvédelmi besorolása) és környezetvédelmi tervfejezet, • különleges kikötések (az általánostól eltérő kivitelezésre vonatkozó kikötések), • alkalmazandó technológiák, • a kivitelező kötelességei, például a kivitelezés megkezdését megelőzően szükséges intézkedések (pl.: szakfelügyelet, forgalom elterelés stb.). 4) Hidraulikai, hidrológiai számítások 5) Forgalomtechnikai terv (csak akkor kell, ha a közúti szerv előírja) 6) Költségvetés részletesen, mind a beépített anyagokra, mind a munkadíjra stb. vonatkozóan terjedjen ki 7) Anyagjegyzék 8) Kimutatás az építménnyel érintett ingatlanokról a tulajdoni lap másolat alapján (hrsz, jogcím (tulajdonos/kezelő), művelési ág, nyilatkozat megléte) összesítő táblázatban 9) Tulajdoni lapok földhivatalok, a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője, a polgármesteri hivatal részeként működtetett okmányiroda útján kiállított és a jogszabályban meghatározottak szerinti tulajdoni lap-másolat fogadható el

58


BMEEOUVAI15

10) Jegyzőkönyvek • Tulajdonosi hozzájárulások • Szakági hozzájárulások • Közmű egyeztetések • Egyéb jegyzőkönyvek (a tervezés folyamán, a tervezéssel összefüggő eseményekről, tervbírálat, terv-zsűri stb.) Csatolt rajzi és számítási munkarészek: • Általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000-1:25000 méretarányban, • Részletes helyszínrajz 1:500 – 1:4000 méretarányban, • Hossz- és keresztszelvények a részletes helyszínrajzzal megegyező méretárnyban, • A vízilétesítmények és műtárgyak általános tervét nézetben és metszetben a szükséges műszaki paraméterekkel, • A csővezetékeknek vízfolyásokkal és egyéb közművekkel történő keresztezésére vonatkozó részlettervek az abszolút magassági adatok feltüntetésével, • Hidraulikai (hidrológiai) számítások.

Az engedélyezésben résztvevő átnézeti és helyszínrajzok fontos, hogy léptékhelyesek legyenek. Szükséges az érintett utak, közművek, ingatlanok helyrajzi számának feltüntetése, az ingatlan határok pontos jelölése, az új és a régi építés megkülönböztetése vonalvastagság alapján, Észak irány jelölése), méretezés. Tervezés során közműegyeztetésbe bevont üzemeltetők, szervezetek, amelyek nyilatkozataira szükség van az engedélyezetési eljárásban: • Vízművek, • Csatornázási művek, • Gázszolgáltató, • Helyi áramszolgáltató, • Távközlési szolgáltatók, • KTV-t szolgáltató társaságok, • Helyi Közlekedési Vállalat, • Egyéb közművek, • Tűzoltóság, • GOV Gáz és Olajipari Vállalat, • MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt., • OVIT Országos Távvezeték Rt., • VÁTI Kht. Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság, • Regionális vízmű, • Távhőszolgáltató, • MÁV, • Állami Közútkezelő Kht.

59


BMEEOUVAI15

A vonalas építmények tervezését, építését, üzemeltetését az alábbi szabályozások rögzítik: • Törvények • Kormányrendeletek, • Miniszteri rendeletek • Műszaki előírások • Irányelvek • Szabványok • Üzemeltetetői előírások • Települési/önkormányzati rendeletek

60


BMEEOUVAI15

11. GYAKORLAT Részletesebben meg kell említeni a műszaki leírást és a tervezői nyilatkozatot. Mindkettő igen nagy súlyt képvisel a tervcsomagban. KÖZÚTI MUNKARÉSZ MŰSZAKI LEÍRÁSA Engedélyezési terv

Ha nem készült tanulmányterv az engedélyezési, illetve az összevont engedélyezési-építési terv előtt, akkor a tervezés kiindulási adatait rögzíteni kell. A műszaki leírás a terv tartalmának indoklása és magyarázata, amelyben a tervezőnek minden fontos körülményt fel kell tárnia. Amennyiben az alábbi felsorolásban szereplő kérdések valamelyikével a műszaki leírás nem foglalkozik, azt indokolni kell. • A tervezés tárgyának leírása, a tervezési paraméterek, a tervezői döntések, javaslatok indoklása • az útszakasz leírása, az utak osztályba sorolása, a területrendezési tervekkel való kapcsolata • a helyszínrajzi és hossz-szelvényi vonalvezetés jellemző adatai és indoklása • forgalmi vizsgálatok, forgalmi tervezés • keresztszelvényi elrendezés, földműtervezés • pályaszerkezetek • közúti csomópontok, párhuzamos utak, szervízutak, útlejárók, kapubejárók • műtárgyak • környezetvédelem • táj- és természetvédelem • hófúvás elleni védelem • vízelvezetés, csatornázás • vasúti és egyéb pályákkal, vezetékekkel való keresztezések • az érintett közművek és azok egymáshoz képest történő elhelyezése, szakhatósági egyeztetések és azok jegyzőkönyvei • közvilágíás • úttartozékok • baleseti adatok • az úttal kapcsolatos egyéb létesítmények (autóbusz-megállóhely, leálló- és pihenőhelyek, üzemanyagtöltő-állomások, vendéglátó-ipari létesítmények, üzemmérnökségek) • az igénybeveendő idegen területek tulajdonosának (kezelőjének, használójának) neve, továbbá a földrészlet földnyilvántartási adatai (helyrajzi szám, művelési ág, minőségi osztály, terület) • érintett épületek és egyéb létesítmények • építés alatti és utáni forgalmi rend

61


BMEEOUVAI15

VILLAMOSPÁLYA MŰSZAKI LEÍRÁSA. Engedélyezési terv

A műszaki leírás a kialakult gyakorlat szerint az alábbi pontokból áll: • Előzmények, a tervezés célja, kiindulási adatok, előtervek, • Vízszintes vonalvezetés • Magassági vonalvezetés • Területek igénybevétele (igen ritkán, csak teljesen új vonal estén) • Alépítményi munkák (ha a geotechnikai szakvélemény előírja, hogy kell szivárgó, akkor azt itt kell megemlíteni) • Felépítmény • Műtárgyak (itt említhetők meg az esetleges vízfolyások és a mértékadó árvízszint, de inkább külön kötetben) • Megállóhelyek • Keresztmetszeti elrendezés • Víztelenítés • Közművek (csak akkor, ha egészen különleges közmű lenne, egyébként a szakági tervekben az „Egyebek” kategóriában) • Egyebek. Itt esik szó a szakági tervekről, melyek külön kötetekben készülnek: felsővezeték, áramvisszavezetés, egyenáramú földkábel-hálózat, saját telefonhálózat, váltófűtés, váltóállítás, jelzőberendezések (közúti csp-ba bejelentkező jelzők, betétprogram kérő, végállomási ellenmenetkizáró ill. indítójelző), peronberendezés (utasváró, jegyautomata, utastájékoztatás, reklámtáblák világítása, megállóhely világítás, ha saját, stb). (Megjegyzendő, hogy engedélyköteles a felsővezeték és az ellenmenet kizárást biztosító jelzőberendezés is.) Külön kötetben a villamospálya kapcsolódó szakterületei: • geotechnikai szakvélemény (amennyiben a meglévő megfigyelések, adatok kevésnek bizonyulnak, akkor új fúrások kellenek), • közmű- és védőcső genplán külön kötetben (víz, gáz, csatornázás, elektromos, közvilágítás, telefon, stb), • vágányvíztelenítés bekötése, • útépítés • forgalomtechnika • műtárgyépítés (ha nincs, szakvélemény a meglévő műtárgyakról), • építészet (esetleges), • fakivágás, favédelem, • környezetvédelem. • Munkavédelem • Tűzvédelem A műszaki leírás mellékleteként:

• • • •

ívkimutatás, hossz-szelvény kimutatás, az engedélyezési eljárásra meghívandók jegyzéke, kitérők- és átszelések kimutatása (ha több csoport van): típus, eltérítés iránya, váltóállítás, felfutós keresztezés, stb., megállóhely kimutatás (nagyobb, vagy nagyon komplikált csomópon-tok esetében, vagy új építmény esetén, stb.)

62


BMEEOUVAI15

Költségbecslés • A föbb összevont tételek alapján tervezői költségbecslés készül. Tervezői nyilatkozat • A tervezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a terv a különféle előírásokat betartásával készült, ezek: o Szabványok (pl.: Országos Vasúti Szabályzat OVSZ I., OVSZ II.) o Törvények, jogszabályok, pl.: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről; 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM Rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól. o Munkavédelem o Tűzvédelem o Környezetvédelem o Egyeztetésekről (pl. üzemeltetői, tulajdonosi stb.) Kiviteli terv

A műszaki leírás tartalma lényegében ugyanaz, mint az engedélyezési terv műszaki leírásáé. A kitűzésről leírást kell adni arról, hogy a pontok milyen alappontok alapján lettek meghatározva, a kitűzés milyen részletességgel, hogyan lett megadva.

A műszaki leírás melléklete: • • •

keresztmetszeti elrendezés (utca kialakítása); kitűzési terv, részletpontkoordinátákkal, pl. 2 m-ként; alapponthálózat (vagy a helyszínen átadandók) Nagyberuházásoknál, vagy ahol több eltérő szakági kivitelező is dolgozik, fontos, hogy mindenki egységes alappontokkal dolgozzon.

•

Mennyiségszámítás A kiviteli tervek alapján részletes tételes mennyiség számítás

Bár a kiviteli tervnél a tervezői nyilatkozat nem kötelező, mégis előfordul, hogy a megbízó ragaszkodik hozzá. TERVEZŐI FELELŐSSÉG, TERVEZŐI NYILATKOZAT

Ha nem szükséges tervezői nyilatkozatot adni, ez nem jelenti azt, hogy a terveket a tervezői nyilatkozatban érintett kérdéskörök figyelembe vétele nélkül lenne szabad elkészíteni. Következésképpen a tervezői felelősség ugyanúgy kiterjed a szabványok, törvények, jogszabályok, munkavédelemi, tűzvédelemi és környezetvédelmi megfelelőségen túl az elvárt műszaki tartalom megfelelőségére is.

63


BMEEOUVAI15

Tervezői felelősség

A tervezőnek „büntetőjogi felelőssége tudatában” kell nyilatkoznia a fent említett előírások betartásáról, vagyis arról, hogy a tervek a hatályos vonatkozó előírásoknak megfelelnek-e. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez a felelősség legalább akkora, mint önmagában a terv jó műszaki tartalmának elkészítése. Egyetemi tanulmányaink alatt készített terveinket igyekeztünk jó műszaki tartalommal megtölteni. A konzulensek igyekeztek ebben segíteni, s arra is ügyeltek, hogy a tervfeladatok a különféle előírásokat betartva készüljenek el. Ez többé-kevésbé, jobban-rosszabbul sikerült is. Az eredményt az oktató mércéjéhez viszonyított osztályzat tükrözte. A tervezői praxisban azonban előbb-utóbb önállóan kell dolgozni, minden előírásra figyelni, ezért érthető, hogy az aláírt, elkészült és átadott terv óriási felelősségtartalommal bír. A praxis kezdetén igyekezzünk az összes előírást mihamarébb alaposan megismerni. Ez sokszor csak fáradságos munkával érhető el. Ügyeljünk azonban arra, hogy a tervezői nyilatkozat idővel se váljon sablonossá, rutinszerűvé. Mindig kísérjük figyelemmel a jogszabályi változásokat, legyünk naprakészek a tervezés során. IRODALOM

Közutak tervezése: ÚT 2-1.201:2004

12-14. GYAKORLAT Az utolsó gyakorlatokon a tervfeladattal kapcsolatos konzultáció, illetve az elkészült tervfeladatok nyilvános ismertetése, védése és beadása történik.

64


BMEEOUVAI15

FÜGGELÉK Példa egy budapesti munkával kapcsolatos szakhatóságok, üzemeltetők, érintett ingatlanok, szomszédos ingatlanok és egyéb érintettek tekintetében. Szaktóságok (címükkel együtt kell felsorolni):

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

BRFK Közlekedésrendészeti Főosztály Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSz) Fővárosi Intézete Budapest Főváros Földhivala (BFFH) Főjegyzője Honvédelmi Minisztérium Honvédvezérkar Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság Nemzeti Hírközlési Hatóság Fővárosi Kerületek Földhivatala Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Központi szerve Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Budapesti Bányakapitányság Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága

Üzemeltetők (címükkel együtt kell felsorolni):

1. Budapesti Közlekedési ZRt. 2. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztály 3. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztály 4. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Városrendezési Ügyosztály 5. Budapest I. ker. Polgármesteri Hivatal 6. Fővárosi Csatornázási Művek ZRt. 7. Fővárosi Vízművek ZRt. 8. Fővárosi Gázművek ZRt. 9. Budapest Távhőszolgáltató ZRt. 10. Fővárosli Elektromos Művek ZRt. 11. Fővárosi Közterület Fenntartó ZRt. 12. Magyar Villamos Művek ZRt.

65


BMEEOUVAI15

Érintett ingatlanok: Helyrajzi szám

Cím

Tulajdonos

Adatok

1477/6

Bem rakpart

5959

Döbrentei tér

Fővárosi Önkormányzat

6229/2

Gróza Péter rakpart

I. ker. Önkormányzat

14387/2 Gróza Péter rakpart


védett ter., történeti-régészeti j. véd. ter. műemlék

23817/1 Belgrád rakpart 23928

Fővám tér

Fővárosi Önkorm.

24077

Vámház körút

Fővárosi Önkorm.

37017

Vámház körút

Fővárosi Önkorm.

37060

Fővám tér

Budapest Ferencv. Önk.

műemlék jelentőségű terület

Szomszédos ingatlanok: Helyrajzi szám

Cím

Tulajdonos

Adatok

6229/1

Várkert rakpart


...........

Döbrentei tér 1-4.

társasháztulajdon

műemlék, védett ter, tört. rég. j. v. t.

...........

...........

...........

...........

...........

...........

...........

...........

...........

...........

...........

...........

(A tananyagban a 78 szomszédos ingatlan felsorolásától eltekintettünk.)

Egyebek:

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

Budapest Gyógyfürdő és Hévizei Rt. Bosch Vilati Signalbau Huber Forgalomtechnika Kft. SIEMENS TraffiCOM Rt. T-Com Rt. Belvárosi MSZK T-Com Rt. Pesti MSZK BKV Zrt. Villamos Üzemigazgatóság GTS DataNet Kft FIBERNET Rt. INVITEL Rt. Antenna Hungária Rt. Antenna Távközlési Szolgáltató Rt. MVM Rt. EMKTV Kft. UPC Magyarország Kft. NOVOTRON Rt. PANTEL-HOLDING Rt. PANTEL TECHNOKOM T-kábelTV Kft.

66

Infrastruktúra-tervezési gyakorlat. BMEEOUVAI15 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére

Recommend Documents