INFORMATIKA I. Ismertesse a következõ fogalmak jelentését: Digitális, Bináris! Mit jelent a Handshake jelpár fogalom? Adjon egy példát!

INFORMATIKA I. 1. Ismertesse a következõ fogalmak jelentését: Digitális, Bináris! Digitális=diszkrét értékeket tároló, számjegyvezérlésű Bináris=kettes számrendszert alkalmazó 2. Mit jelent a „Handshake jelpár” fogalom? Adjon egy példát! Handshake jelpár: olyan két időben változó jel, melyek a másik jel változására reagálnak. pl.: MW (memory write, memóriába történő írás) és a periféria által küldött ACK (acknowledge) jel: Ha érkezik jel a periférián lévő eszköz felé, akkor azt felismeri, és ACK válaszjelet küld. Ha ez megszűnik, akkor a válasz ACK jel is megszűnik.

3. Ismertesse a következõ fogalmak jelentését: Mikroprocesszor, Mikroprocesszoros rendszer! Mikroprocesszor=egy digitális számítógép központi vezérlő és arithmetikai egységének szerepét ellátni képes (egy vagy több chipen létrehozott) áramkör együttes. Mikroprocesszoros rendszer = (mikro)Számítógép, egy programvégrehajtásra alkalmas, mikroprocesszort, mint CPU-t tartalmazó, Operatív tárral, I/O egységekkel ellátott rendszer. 4. Mit mond ki a Church - Turing tétel? Ha egy algoritmus elég mechanikus és világos, akkor bizonyára található olyan Turinggép, amely azt végrehajtja. A Turing gép definiálja mindazt, amit matematikailag algoritmikus eljárás alatt értünk. Minden más algoritmikus eljárást végrehajtó rendszer ekvivalens valamely Turing-géppel. 5. Mit nevezünk algoritmusnak? Az algoritmus fogalmára formális definíció nincs! A köznyelvben: egy véges utasítássorozat (véges utasítássorozat, amely bármely input esetén véges lépésszám esetén megáll, eredményt ad) 6. Egy grafikonon ábrázolja a bemenetek bonyolultsága és az algoritmusok idõ-komplexitása közötti tipikus összefüggéseket.

7. Milyen csoportokra oszthatjuk egy BUS jeleit (vezetékeit)? • CÍM BUS • ADAT BUS • CONTROL BUS 8. Az alábbi decimális számot írja át bináris, majd hexadecimális formába: 129 129=1*2^7+0*2^6+0*2^5+0*2^4+0*2^3+0*2^2+0*2^1+1*2^0=10000001ˇ[2]=8*16^1+ 1*16^0=81ˇ[16] 9. Az alábbi decimális számot írja át bináris, majd hexadecimális formába: 254 Hasonlóan, mint az előzőt. 10.Az alábbi decimális számot írja át bináris, majd hexadecimális formába: 64 Hasonlóan, mint az előzőt. 11.Az alábbi decimális számot írja át bináris, majd hexadecimális formába: 31 Hasonlóan, mint az előzőt. 12.Mi a szerepe a mikroprocesszoros rendszer regiszter modelljében szereplõ PC regiszternek? PC regiszter=utasítás számláló regiszter. A soron következő utasítás címét tárolja. Az utasításszámláló tartalmát a program maga is változtathatja. 13.Mi a szerepe a mikroprocesszoros rendszer regiszter modelljében szereplõ SP regiszternek? SP regiszter=stack pointer (azaz veremmutató pointer). A verem legfelső elemét jelöli ki. 14.Milyen fõbb lépésekbõl áll egy utasítás végrehajtásának menete? • utasítás felhozatal • utasítás dekódolás • végrehajtás • soron következő utasítás címének megadása 15.Mi a FLAG (állapotjelzõ) szerepe? A feltételes ugrás utasítás végrehajtásában játszik szerepet. Az utasításkészlet leírása

meghatározza, hogy mely utasítások melyik FLAG-eket állítják. 16.Hogyan mûködik a feltételes ugró utasítás? A programban szereplő utasítás végrehajtása során az állapotjelző Z (zéró) bitjének értéke határozza meg, hogy a feltétel teljesült-e. Ha igen (Z=1), akkor a feltételben szereplő címre ugrik tovább, ha nem (Z=0), akkor a soron következőt hajtja végre. 17.Mi a STACK, és hogyan van megvalósítva Mikroprocesszoros rendszerekben? A stack (verem) a memóriában helyezkedik el, mérete és helye (kezdőcíme) a programból meghatározható. Stack kezelő utasítások: PUSH, POP. Megvalósítása: a Stack kezdőcímét a programban értékadó utasítással állítjuk be. 18.Írja le a szubrutinhívás (CALL, RET utasítások végrehajtásának menetét! CALL • utasítás felhozatal (a memóriacím a call utasítást tartalmazó cím) • utasítás dekódolás • végrehajtás: a szubrutin meghívása előtt a visszatérési címet (a CALL utáni utasítás címe) elmenti a Stack-be (push jellegű művelet) RET • utasítás felhozatal (a memóriacím a call utasítást tartalmazó cím) • utasítás dekódolás • végrehajtás: szubrutinból a RET utasítással lehet visszatérni, ilyenkor a STACK-be elmentett címen folytatódik a program futása (pop jellegű művelet) 19.Szubrutinhívás során mit nevezünk visszatérési címnek? Az a cím, ahova a program a szubrutin végrehajtása után visszaáll. 20.Egy szubrutinon belül meghívhatunk-e egy másik szubrutint? Válaszát indokolja! Igen, elméletileg bármennyi szubrutin ágyazható bele egy másik szubrutinba. Ekkor azonban a belső szubrutin végrehajtása után a külső szubrutin soron következő címén folytatódik a program. 21.Mi az Interrupt folyamat lényege? Az Interruptot (Programmegszakítást) jelzés a CPU-nak. Egy váratlan vagy aszinkron esemény bekövetkezésére utal, ennek következménye, hogy a program futása felfüggesztődik a megszakítási kérelemkor, helyét átveszi a megszakítást kiszolgáló program, majd az Interrupt után visszatér a program futása a főprogramba, és onnan folytatja annak futását, ahol korábban az befejeződött. 22.Írja le a programmegszakítás végrehajtásának fõbb lépéseit! • Váratlan esemény bekövetkezése • Megszakítási kérelem (IRQ – Interrupt Request) • Az éppen végrehajtás alatt álló utasítás végrehajtása • A soron következő utasítás címének STACK-be másolása • A megszakítási program lefutása • Visszatérés a főprogramba 23.Mit tartalmaz az IT ugrási tábla? A megszakítások rendszerint egy „ugrási tábla” indexeléssel kiválasztott címre való ugrással történik. A mai hardver architektúrák rendszerint „vektoros” megszakítási rendszerűek. A lehetséges megszakítások mindegyike kap egy egyedi sorszámot. A megszakítások kezdőcímeit egy vektor elemei tartalmazzák. Ez az ugrási vektor a megszakítás sorszámával indexelhető, így azt a CPU gyorsan ki tudja választani.

24.Mik az Interrupt felhasználási lehetõségei? Perifériás eszközökkel kapcsolatos I/O eseményeknél (pl. billentyű lenyomás). Folyamatokon belül előidézett szándékos esemény (pl. CPU mód váltás). Folyamatokon belüli nem szándékos esemény (pl. hiba) ; Óraeszköz megszakítás; Másik folyamat által keltett esemény (pl. szinkronizálások) 25.Egy Interrupt rutint megszakíthat egy másik Interrupt ? Válaszát indokolja! A mai számítógéprendszerekben a megszakítások prioritási osztályokba vannak sorolva. A kevésbé fontos IT (Interrupt) kiszolgálást megszakíthatja egy fontosabb megszakítás. Az ugyanolyan vagy magasabb fontossági osztályba sorolt megszakítás kezelését nem szakíthatja meg egy újabban keletkezett. Egy adott szintű megszakítás „lemaszkolja”, letiltja az ugyanolyan, vagy alacsonyabb szintű megszakításokat. 26.Rendszerhez csatolásuk szerint milyen kialakítású I/O rendszereket ismer? • Polling: Egy adott jellemző változásának figyelése az arra vonatkozó adatok folyamatos újrakérése, és az előző állapottal történő összehasonlítása révén. • Interrupt felhasználásával. 27.Miért elõnyös adott esetben egy periféria (pld. Nyomtató) Interrupt felhasználásával történõ illesztése, a „Polling” módszerrel történõ illesztéshez képest? Az Interrupt felhasználásával értékes processzoridőt takarítunk meg, hiszen Polling illesztés esetén a kész állapotra várás akár 1-2000 gép utasnyi időt is felölelhet. A rendszer eredő teljesítménye nő. 28.Mi az elõnye egy háttértár-periféria DMA-val történõ kezelésének? Az adattár egy BUSvezérlőn keresztül közvetlenül az operatív adattárba írhat, míg ez idő alatt a processzor hasznos munkát végzett, így az nagyrészt tehermentesült, ezáltal a rendszer teljesítménye nőtt. 29.Mi lenne a legjellemzõbb (hátrányos) sajátossága egy háttértár-periféria DMA nélküli kezelésének? A processzor adatmozgatás terhelné, a perifériaegység (Háttértár) kezelése a számítási kapacitás nagy részét felemésztené, így nem tudna hasznos tevékenységet végezni. 30.Mit nevezünk BUSZ arbitrációnak? Alapvetően egy Master és egy vagy több Slave kommunikál egymással, de a rendszerben több Master is lehet. A Masterek a BUSZ feletti vezérlés jogáért versenyeznek egymással, s amelyik nyertesként kerül ki az arbitrációs folyamatból, a következőkben az kezeli a BUSZ-t. 31.Mire használhatjuk a processzor DMA folyamattal történõ tehermentesítése révén felszabadult idõt ? A processzor értékes program végrehajtással foglalkozhat.

2.feladat 1. Ismertesse a számitógépes hálózatok kialakulásának okait. • Költséges erőforrások megosztása felhasználók között • Csoportmunka (pl. játék ) • Távolságok áthidalása (soros terminál->adathálózat) • Kommunikációs lehetőség (email, instant messenger)

2. Ismertesse a hálózatok OSI/ISO modelljében a rétegek kommunikációját. • Fizikai réteg: adatáramkör, összeköttetés • Adatkapcsolati réteg: hibajavítás, forgalomvezérlés • Hálózati réteg: ismétlés, darabolás, blokk, hálózati cím • Szállítási réteg: topológiamentes adatszállítás címpár között • Együttműködési réteg: párbeszéd, kommunikáció fel- és újraépítése • Ábrázolási: szintakszis alkalmazások fele • Alkalmazási: felhasználó programja (msn) • Lefelé irányuló kommunikációban parancs+adat, felfele státuszinformáció 3. Mit nevezünk node-nak ? Csomópont. Bármi a hálózaton, aminek elérési címe van. 4. Definiálja a LAN fogalmát. LAN-nak azt a hálózatot nevezzük, amelynek a tulajdonunkban van, használatáért (az üzemeltetési költségeken kívül) nem kell fizetnünk. Pl. LAN az egyetem több épületében jelenlévő hálózat. 5. Hogyan döntjük el, hogy egy hálózat LAN-nak tekinthetõ-e ? LAN-nak azt a hálózatot nevezzük, amelynek a tulajdonunkban van, használatáért (az üzemeltetési költségeken kívül) nem kell fizetnünk. Pl. LAN az egyetem több épületében jelenlévő hálózat. 6. Definiálja a WAN fogalmát. Angol mozaikszó, a Wide Area Network szavak kezdőbetűiből. Magyarul nagy kiterjedésű, vagy távolsági hálózatként ismert (pl. az Internet) 7. Ismertesse a busz hálózati topológiát, elõnyeit, hátrányait. A nodeok egy adatforgalmi kábelen (bus-on) vannak. Előnye, hogy olcsó, könnyű karbantartani, egyszerűen bővíthető, egy csomópont meghibásodása nem hat a többire. Hátránya az alacsony üzembiztonság (kábelszakadás), alacsony biztonság (pl. vírusok). 8. Ismertesse a csillag hálózati topológiát, elõnyeit, hátrányait. A csillag topológia csökkenti a hálózati meghibásodás esélyét azzal, hogy minden csomópont kapcsolatban áll a központi csomóponttal. Ha alkalmazzuk ezt a megoldást egy busz hálózatra, akkor ez a központi hub minden kapott üzenetet szétküld minden csomópont számára, ami azt jelenti, hogy két "perifériális" csomópont mindig a központi csomóponton keresztül tud kommunikálni. A központi csomópont és egy "perifériális" csomópont közötti átviteli vonal meghibásodása ugyan elszigeteli a hálózattól az adott csomópontot, de a hálózat többi részének a működőképességére ez nincsen hatással. Drágább. (pl. utp ethernet) 9. Ismertesse a gyûrû hálózati topológiát, elõnyeit, hátrányait. Lényege, hogy minden állomás, beleértve a szervert is, két szomszédos állomással áll közvetlen kapcsolatban. Az összeköttetés körkörös, folyamatos gyűrű. Addig vándorol az üzenet gépről gépre, amíg el nem érkezik a címzetthez. Alacsony biztonság (??? ezt gondold át újra. bármilyen információs rendszeren a hülyeség torzitatlanul terjed. volt egyszer egy könyv, amiben olyasmit irtak, hogy a koax ethernet két végét összekötve gyűrűt kapunk. volt olyan hülye, aki ezt elhitte... joe), sok gép esetén lassú információáram jellemzi. Előnye, hogy minden gépnek csak a szomszédjával kell kapcsolatot teremtenie. Ennek kiépítése igen könnyű és olcsó. 10.Ismertesse a hub funkcióját az ethernet hálózatokon.

Hub: jelerősítő. OSI/ISO 1. rétege. Az adat az egyik portján bemegy, a többin kijön. Busznál hálózat bővítésére használják, csillag topológia esetén központban áll. 11.Ismertesse a switch funkcióját az ethernet hálózatokon. Switch: olyan bridge aminek sok portja van (Multiport Bridge). Egy LAN switch elkülönült hálózati szegmenseket kapcsol össze és a lokális forgalmat nem engedi ki. Megtanulja a cím/port párosításokat, és irányítja a forgalmat. A swicth képes a portjai között egymástól függetlenül is kereteket továbbítani, így egyszerre több eszköz is kommunikálhat egymással. A switch tehát igény szerint kapcsol össze két portot, ami által tovább csökken az ütközések száma és nő a rendelkezésre álló sávszélesség. A switchek egy portján egy eszköz, gép van, tehát sosincs ütközés. Amennyiben túl sok adatot próbál egy gép küldeni az adott portra a switch ütközést szimulál. OSI/ISO 2. rétegben található 12.Ismertesse a router funkcióját az ethernet hálózatokon. Router = útválasztó, útvonalválasztó. Intelligens hálózati eszköz, amelynek feladata a beérkező adatcsomagok továbbítása a célállomás felé a lehető legoptimálisabb úton. Az útválasztók ennek a feladatnak az ellátásához útválasztási táblázatot vezetnek, amely alapján képesek annak eldöntésére, hogy melyik általuk közvetlenül elérhető csomópontnak kell továbbítaniuk az éppen feldolgozás alatt álló csomagot ahhoz, hogy az a legrövidebb úton a célállomásra juthasson. Címváltoztatás is történik! A Routerek közötti átvitel az OSI 3. rétegen keresztül (hálózati réteg) történik. 13.Ismertesse a csavart érpár (utp) zavarvédelmét. Az UTP kábeleknek mind a (általában) 8 rézvezetéke szigetelőanyaggal van körbevéve. Emellett a vezetékek párosával össze vannak sodorva, így csökkentve az elektromágneses és rádiófrekvenciás interferencia jeltorzító hatását. A két-két összesodort vezeték ellentétes jeleket szállít és a vevőkészülék a kettő közötti különbséget észleli. (Különbségi jeltovábbítás) A zajforrásoktól származó zajok az elektromos vagy mágneses mezők összekapcsolása által egyformán jelentkeznek mindkét vezetéken, így a vevőkészüléket ellentétes előjellel érik el -> zavaró jel és ellentettje kioltják egymást. 14.Definiálja a struktúrált hálózati kábelezés fogalmát. UTP kábelen ethernet, telefon, riasztó stb is mőködtethető. Az összes helyiségben lévő aljzatot egy központi patch-panelre vezetik ki, és a megfelelő eszközzel (switch, telefonközpont, riasztóközpont) összekötik. Könnyen konfigurálható. Pl.: irodaépület kialakításakor minden potenciális munkahelyen egy LAN csatlakozót és egy telefoncsatlakozót alakítanak ki, melyeket egy emeleti elosztó szekrénybe vezetnek. A LAN csatlakozókat az emeleti szekrényben lévő switchekhez vagy routerekhez kötik, melyek között nagyobb sebességő kapcsolat van. 15.Rajzolja fel egy monomódusú üvegszálban a fénysugár útját.

(A bevezetett fénysugár a mag belső fala tengelyének irányában halad végig a szál mentén a teljes visszaverődés miatt. A mag és védőréteg határához nagy szögben érkező sugár (a határhoz párhuzamosan húzott vonalhoz képest nagy szögben) teljesen visszaverődnek. A teljes visszaverődés által meghatározott visszaverődési határszöget (a legkisebb szög, amelynél a fénysugár még teljes mértékben visszaverődik) az üvegmag és a héj anyagainak törésmutatókülönbsége határozza meg.) 16.Ismertesse a Wi-Fi (wlan) hálózat mûködését és paramétereit. WiFi: az IEEE által kifejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú (2,4 GHz) kommunikációt (WLAN) megvalósító, széles körően elterjedt szabvány (IEEE 802.11) népszerő neve. Szabványos típusok: • 802.11: 1-2 Mb/s elavult. • 802.11a: 54 Mb/s, 5 ghz-es frekvencia (fizetős) • 802.11b: 11 Mb/s • 802.11g: 54 Mb/s • 802.11n: 150-300 Mb/s. Szabványos 2009-sept-11. Több csatornáthasznál: több antenna. Csatornák: zavarás elkerülésére. Routerben beállítani országot. Autentikáció: bejelentkezés a wlan-ra, pl. jelszóval Kriptográfia: titkosítás. Az átküldött adatokat egy algoritmus bekódolja, másik oldal a kulcs ismeretében visszafejti. 17.Hogyan döntik el egy többcsomópontos hálózat elemei, hogy éppen ki kommunikálhat a hálózaton ? • megoldás minden node kaphat időszeletet, ha szabad a csatorna. Foglalt csatornánál (csomag ütközés: -collosion) véletlenszerű ideig vár, majd újra megvizsgálja. Kis terhelésnél (max 5-10%) hatékony. Ethernet ezt használja (CSMA/CD). • megoldás fix időszelet áll rendelkezésre az adáshoz. Az időszelet lehet azonos az összes node-ra (Token-ring), vagy változtatható (ATM: asynchronous Transfer Mode): sok kis cella közlekedik, ebből néhány a node-é. QOS: mindig megvan a sávszélesség. Nemzetközi vonalakhoz. 18.Ismertessen két elvet a többcsomópontos hálózatok elsõbbségi problémájának megoldására. Ld.: 47. kérdés 19.Melyik hálózati elsõbbségi elv hatékonyabb egy alacsony terheltségû hálózaton ? Állitását indokolja.

Lásd: 47/1 20.Melyik hálózati elsõbbségi elv hatékonyabb egy magas terheltségû hálózaton ? Állitását indokolja. Lásd: 47/2 21.Miért daraboljuk fel kisméretû blokkokra a hálózaton továbbitott adatot ? A hálózaton átküldött adatot kis blokkokra bontjuk (atm: 53 byte/cella fix, ethernet: max 1518 byte/cella, változó), hibajavítás miatt. 22.Definiálja a hálózatok "payload" fogalmát. Payload: hasznos átvitt adat. Mindig kevesebb, mint a hálózat elméleti sebessége, fejléc miatt. 23.Honnan tudja a fogadó node a hálózaton, hogy egy adatcsomagot hibásan kapott meg ? Egy, az adatcsomag fejlécében található ellenőrző bitsor segítségével tudja meg, ha hibás a csomag. (A különböző munkaállomásokon lévő azonos rétegek egymással beszélgetnek, informálják egymást az aktuális adatcsomag paramétereiről (pl.: adathossz, csomag sorszáma stb.). Ezek az információk fejléc formájában hozzácsatolódnak az adathoz, amikor az érintett rétegen halad keresztül. Lejutva a következő rétegbe szintén kap egy információs fejlécet, ennek megfelelően mire az adat a fizikai réteget elhagyja, már valójában jóval nagyobb, mint amikor az elindult. A vevő oldalon a rétegek lecsatolják az információkat, ennek alapján ellenőrzik az adatcsomagokat, és amennyiben hibátlannak bizonyultak, akkor a „megcsonkított” adatcsomagok a következő rétegnek adódnak át immár fölfelé.) 24.Miért bit/sec-ben adják meg a számitógépes hálózatok sebességét ? Sebesség mindig bit/secben adott, mert: 1. a hálózat soros, 2. ez a szám nagyobb, mint a byte/sec. (Marketinges mega/gigabyte) (nem tudom hogy a másodikat tényleg visszakéri e a zh-ban :D). 25.Forditható-e a hálózatok megadott sebessége (pl. 100 Mbit/sec) teljes egészében adatforgalomra ? Állitását indokolja. Nem, mert a hálózat szabványos rétegei a küldött adatokhoz plusz információt raknak (fejlécek), a másik oldali pár ezt lebontja (ez a hibajavítás). Így a hálózat részben ezeket a fejléceket továbbítja, tehát a megadott sebesség nem teljes egészében a „hasznos adatforgalomra” (=payload) fordítódik. 26.Ismertesse a kliens/szerver hálózati modellt. A Kliens/szerver modell központi erőforrású informatikai rendszer. A szerver a hálózaton keresztül megosztja erőforrásait (pl. háttértároló tartalma (fileok), cpu feldolgozási idő, adatbázisrekordok stb.) a kliensekkel, akik ezt igénylik. Egyszerre több kliens kiszolgálása ->csoportmunka. Distributed (elosztott) processing. (Pl.: web szerver és böngésző) 27.Ismertesse a központi erõforrású hálózati modellt. ld. előző kérdés 28.Ismertesse a peer-to-peer hálózati modellt. Peer-to-peer (P2P) modell esetén minden node rendelkezhet megosztott erőforrással. Pl: filecserélő hálózat. Mindig van központi adminisztrációs címtár. 29.Ismertessen hálózati rendszereket. Melyik protokollt használják ma ezek (vagy leszármazottaik) ?

• Novell: IBM PC-n mőködő file es printer szerver. Manapság TCP/IP protokoll, SUSE linux (unix irány) supporttal. • Descent: nagygép (vax) és mac/pc-s kliens használata. A kliensről fileszerverként és interaktívan is lehet használni a digital gépet. Manapság tcp/ip protokoll. • Microsoft Network: file és print szerver. NetBEUI-n (lan), és tcp/ip-n (wan). SMB protokoll. Unix(like)-on SaMBa program: windows szerver és kliens. • UNIX-oknál tcp/ip alapprotokoll. Interaktív bejelentkezéshez telnet/ssh. Nyomtatószerverhez: lpd. File szerverhez: sun nfs, majd afs. Ma nfs nyilt forráskódú. 30.Ismertesse a kép/hangátvitelhez szükséges csomagdefiniciót. A folyamatos kép/hangátvitelhez garantált sávszélességő hálózatra és megfelelő rtp (real time transport) csomag-definícióra van szükség. IP-tv: tv adás az interneten, VoD: internetes videókölcsönző, VoIP: hangátvitel IP-n. 31.Ismertesse a multilink fogalmát, alkalmazását manapság. Multilink/bonding: több fizikai vagy átviteli csatorna összefogása. Vdsl: 50 mb/s, wideband docis 100 mbit. 32.Ismertesse az operációs rendszer hardverrel kapcsolatos feladatait. • rendszerindításnál hardverleltár készítése • hardver erőforrások (CPU, RAM, perifériák) menedzselése 33.Ismertesse az operációs rendszer felhasználókkal kapcsolatos feladatait. • felhasználók (ha vannak) kezelése: be/kijelentkezés, kapcsolattartás • biztonsági kérdések (felhasználók együttmőködése, személyes fileok védelme, távelérés) 34.Ismertesse az operációs rendszer processzekkel kapcsolatos feladatait. • processzek (programok) menedzselése • háttértárolón filerendszer (könyvtárak, fileok) logikai kezelése • hálózati kommunikáció (ha van) 35.Ismertesse az operációs rendszer alkalmazói programokkal kapcsolatos feladatait. • szabványos interface-k biztosítása programok fele (pl. filenyitás, fileba írás,file bezárás). • hibás mőködés esetén javítás (tönkrement program bezárása, filerendszer hibajavítása áramszünet után stb.). 36.Ismertesse az operációs rendszerek csoportositását felhasználók száma szerint. • 0 felhasználós (nincs interaktív user) • 1 felhasználós • Több felhasználós 37.Ismertesse az operációs rendszerek csoportositását processzek száma szerint. • 1 processzes (real-time): RTOS-MS-DOS • Több processzes (time sharing-időosztás): a több felhasználós mindig ilyen. 38.Ismertesse az operációs rendszerek csoportositását felhasználói mûködtetés módja szerint. • Kötegelt (batch feldolgozás – szövegfileok, melyek automatikusan parancsként lefutnak) • Interaktív:

• parancssoros (parancsértelmező programmal) • GUI (grafikus mőködtetéső programmal) 39.Ismertesse a GUI alkalmazását a mai operációs rendszerekben. • A unixokon grafikus felület csak az X szerver segítségével lehetséges. Ablakkezelő: window manager. Elkülönül az OS és a felület. • ? 40.Ismertesse a parancsértelmezõ alkalmazását a mai operációs rendszerekben. parancsértelmező, shell (héj): Az operációs rendszerek parancsértelemző felülete, de vonatkozhat a grafikus felhasználói felületre is. Unix környezetben az előbbi jelentés használt, itt azt a felületet jelenti, ahová a felhasználó belép és ahol közvetlenül (parancssorban) vagy közvetve (grafikus X felületet használva) utasításait kiadja. A legismertebb Unix- shell a Bash (Bourne Again Shell – alapértelmezés szerinti shell), de számos más parancsértelmező környezet (Tcsh, Korn stb.) is használható. A DOS alapú rendszereken a könnyebb használatot lehetővé tevő grafikus felületet nevezzük shellnek, ilyen a DOS SHELL, a Norton Commander, a Windows 3x. A későbbi Windows rendszerek (9x, NT/ 2000/ ME/ XP) alapértelmezett shellje az Explorer (melynek csak egy része a fájlkezelő, mely szintén az Explorer (Intéző) nevet viseli). Számos megoldás született arra, hogyan lehetne ezt a shellt lecserélni (bőrök) a unixos ablakkezelők alapján, az ablakok, rendszermenük módosításával, témák használatával stb. Ilyen például a Windows Blinds, az eFX, a LiteStep, a Dimension ( ez utóbbi nem Unix alapú; háromdimenziós Asztalt kínál és a Delphi egyes futásidejű könyvtárait igényli, valamint OpenGL-t), az E-Sense (NT-re is; a unixos Enlightment átirata), a Reveal stb. 41.Definiálja a "virtuális memória" fogalmat az operációs rendszereknél. Az operatív memória egyfajta kiterjesztése. Az operatív memóriába már nem férő adatokat, programokat háttértárakon helyezik el, s csak a futás szempontjából szükséges részeket töltik operatív memóriákba. Ha olyan részhez kerül a vezérlés, amely a háttértáron található, akkor azt töltik a memóriába. Tehát az operatív memória úgy viselkedik, mintha a virtuális memóriának egy változó helyzetű ablaka lenne, mely mindig ott található, ahol a vezérlés. A virtuális tárkezelést az operációs rendszer automatikusan végzi. 42.Definiálja a "taszk" fogalmat az operációs rendszereknél. =task=job=process => folyamat =programrészlet, futó folyamat, szoftveres folyamatok egyik elnevezése. A számítógép memóriájában futás állapotában lévő programot nevezzük így, melyet az operációs rendszer indít és felügyel. A folyamat lehetséges állapotai: új, végrehajtódó, várakozó, végrehajtásra kész, befejezett. 43.Definiálja a "utility" fogalmat az operációs rendszereknél. =segédprogram az operációs rendszer tevékenységét kibővítő, munkáját hatékonyabbá tevő, illetve a felhasználók munkáját megkönnyítő program, általában magának a rendszernek a része. Elmosódik a határ a rendszer és a külső (3rd party) alkalmazások közt (pl. icq -> messenger). Beépülnek a felinstallálható OS-be (windows, egyes linux disztribúciók). 44.Definiálja a "thread" fogalmat az operációs rendszereknél. thread, fork: szál, A futtatható a számítógépes feladatok legkisebb egysége. A szálak önmagukban nem

indítható, a folyamatok (processzek) részeit képező egységek, melyek nem az operációs rendszeren, hanem egy programon belül hajtódnak végre. Többszálúságról (multithreading) akkor beszélünk, ha párhuzamosan több szál végrehajtására kerül sor. Több is indítható belőle. Egy részfeladatot végez el. Mikor végeztek, eredményt összegezni kell. Többprocesszoros (“magos”) rendszernél (ma már minden intel/amd/stb. ilyen). Hibrid implementáció: Windows7, NetBSD. 45.Definiálja az "idle" fogalmat az operációs rendszereknél. Üresjárati folyamat - CPU foglaltság: mennyi időt tölt a ciklusból CPU processzel és a semmivel. 46.Ismertesse a multitaszk folyamatot, rajzoljon példát. Az operációs rendszer elindítja a programot, de úgy, hogy adott időközönként visszaveszi tőle a vezérlést, másik programnak (processz, task stb.) adja. Fontos feladata az operációs rendszernek, hogy a program ne tudjon a többiekről, ha nem akar. A vezérlés bármikor a programra kerülhet és onnan el, a regiszterek (és a program adatterülete a memóriában) tartalma nem változhat meg még akkor sem, ha a programot memóriahiány miatt a lapozófileba tesszük ki. Két típusa van: együttműködő (kooperatív) multitask rendszerben a programok határozzák meg, mennyi processzoridőre van szükségük, ezért a helyes időfelosztáshoz együtt kell működniük. Másik: a közbeavatkozó (preemptív) multitask-ság azt jelenti, hogy a rendszer adja meg az egyes programok számára, mennyi processzoridőt használhatnak, az idő leteltével közbeavatkozik és „átadja” a processzort a következő programnak. Ilyen rendszer a Windows is.

47.Ismertesse a processzek közti adatcsere lehetõségeit. Processzek közti adatcsere módjai: • közösen használt (shared) memória • kommunikációs rendszerhívások • közösen használt file • socket (hálózati kapcsolat)

48.Milyen feladatokra készítették az elsõ unixot ? Alkalmasak-e a mai unix-ok ezekre a feladatokra ? Feladatok: • csoportmunka • szöveges programfejlesztés és kapcsolódó tevékenységek (hibakeresés, dokumentáció) • multi user • multi task • interaktív, rugalmas OS • space war játékok futtatására :D Igen, alkalmasak a mai UNIX rendszerek is erre. 49.Ismertesse a unix rendszer részeit. Kernel: tárrezidens program, hw erőforrások kezelése driverekkel, filerendszer kezelése, felhasználók (jogok) és processzek kezelése. Shell: parancsértelmező. Felhasználó ezen keresztül indít processzeket. Kevés belső parancs, kényelmi szolgáltatások. Bash2 : bourne again v2. Utility-k: segédprogramok. Alapvető file, processz, stb. feladatokra. A disztribúciónak nem mindig részei, néha 3rd party alkalmazások.

50.Hasonlítsa össze a nyílt és a zárt forráskódú programfejlesztést. NYÍLT • Látható kód (szép program) • Szabad felhasználás • Fejlesztők száma korlátlan • Free software: ingyenesen felhasználható, szabadon futtatható, forrása szabadon tanulmányozható, továbbadható, bővíthető és a bővítés közzétehető ZÁRT • Csak bináris kód (gyorsan kész) • Korlátozott használat • Fejlesztők száma korlátos 51.Hogyan segítette a unix az internet elterjedését ? A UNIX és a net egymás elterjedését tették lehetővé. 1985-ben IP támogatás, az első internet-kezelő szerverek és kliensek UNIX- ra készülnek el és az első internet protokoll implementációkat BSD Unix rendszerekre készítették.

52.Hogyan segítette az internet a unix elterjedését ? A UNIX és a net egymás elterjedését tették lehetővé. Az első internetkezelő szerverek és kliensek UNIX- ra készültek el és az első internet protokoll implementációkat BSD Unix rendszerekre készítették. Az Internet szolgáltatásait maximálisan csak Unix alatt tudjuk kihasználni. Manapság talán ez a Unix rendszerek gyors terjedésének fő oka. A Linus op. rendszer nem született volna meg az internet nélkül, amely összekötötte a fejlesztőket, és amelyen mindig bárki számára ingyen hozzáférhetők az egyes Linux változatok. 53.Ismertesse a unix alatti programfordítás fázisait. Programjainkat Unixon valamilyen szövegszerkesztő programmal gépelhetjük be, vagy a hálózatra kapcsolt gépekről az URAL2-re másolhatjuk. A forrásállományokat lefordítjuk a megfelelő fordító programmal, az így keletkező tárgykódú állományokból futtatható programot szerkesztünk. Az így elkészült programot Unix op. rendszeren futtathatjuk. A Unix C fordítója (cc) alapértelmezésben össze is szerkeszti a futtatható programot, ha a fordítás hibátlan volt. A futtatható program neve a.out lesz, ha nem specifikálunk mást. A Unix cc fordítóprogram .c-re végződő nevű C forrásállományokat fordít le. A lefordított tárgykódú programmodul neve egyezik az eredeti forrásmodul nevével, de e.o-ra fog végződni.

54.Ismertesse, hogy mely eszközöket kell kicserélni a unixban egy új processzorra való portolás esetén. ???A C-fordító és a futtatókönyvtár változtatása, néha a kernel javítása.??? 55.Unix-nak tekintendõ-e a linux ? Állítását indokolja. A Linux nem Unix. A Linux szabad szoftverként terjeszthető Unix-szerű rendszer, mely követi a Unixfilozófiát. 56.Ismertesse, hogy mi alapján tekintendõ egy operációs rendszer unixnak. Kezelői felület szerint: szöveges, parancsvezérelt rendszer

A felhasználók száma szerint: többfelhasználós Az egyidőben futtatható programok száma szerint: multitask Egyszerre több fejlesztő cég, felhasználó is fejlesztheti 57.Mik a gnu gpl fõ jellemzõi ? A GNU General Public License (rövid neve GPL, magyarul: GNU Általános Nyilvános Licenc) egy általános célú nyílt forráskódú licenc, amelyet a Free Software Foundation (FSF) tervezett a GNU projekt programkódjaihoz. A licenc lényege – más szabad licencekhez hasonlóan –, hogy a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is), és szabadon módosítható, de a terjesztései és a módosítások kötelezően szintén GPL licenc alatt kell, hogy megjelenjenek, így biztosítva, hogy a szabad tartalmakból készült bármilyen származékos mű is szabad maradjon. A GPL legnagyobb programbázisa jelenleg a Linux rendszermag és a szabad Unix-szerű rendszerek segédprogramjai. 58.Ismertesse a unix rendszerben a kernel feladatait. A kernel tárrezidens program, a rendszermag, az op. rendszer alapja, mely felelős a hardver erőforrásainak kezeléséért, beleértve a memóriát és a processzort is. Feladata: hardver erőforrások kezelése driverekkel, fájlrendszer kezelése, felhasználók (jogok) és processzorok kezelése. A rendszer erőforrásainak szétosztását és a futó folyamatok ütemezését végzi. 59.Ismertesse a unix rendszerben a shell feladatait. Parancsértelmező program. A felhasználó ezen keresztül indít processzeket. Parancssori értelmező, mely összekötő kapocs a rendszer magját képező kernel és a felhasználó között. A shellből vezérelt gépek előnye, hogy jóval kisebb erőforrás igényűek a grafikus felületeknél. Emiatt a shellből vezérelt rendszerek stabilabbak, és gyorsabbak, így teherbírásuk miatt ma főleg a Unix alapú kiszolgálókon népszerűek. 60.Ismertesse a unix rendszerben a utility-k feladatait. A utilityk segédprogramok. Alapvető file, processz, stb. feladatokra. A disztribúciónak nem mindig részei, néha 3rd party alkalmazások. (itt nem tudom milyen feladatokra gondol.) 61.Ismertesse a unixos rendszerek shared object elvét. A "shared object" osztott tárgyprogramot jelent, vagyis a függvényeket - kölcsönözhető formában. Egyik program sem tartalmazza ezeket, s ezzel memóriát és háttértárat takarítanak meg. Csak akkor kerül betöltésre, ha szükség van rá, és több program is használhatja őket. Windows esetében többek közt ezt a szerepet a .dll (dynamic link library) kiterjesztésű állományok játsszák el. 62.Mire használható a csõvezeték a unixban ? Több kis eszköz összekapcsolása pipeon (csővezetéken) keresztül történik. Így összetett feladatok is elvégezhetőek. Minden egyes parancs külön processz, egyik szabványos kimenete a másik szabványos bemenetére van kötve. Ha hiba van, a cső eltörik. A csővezeték jele: | 63.Ismertesse a csõvezeték létrehozását a unixban. Egy csővezetéket a pipe() függvény segítségével történik. A kernel létrehozza az adatstruktúrákat és olvasási/írási leírókat ad vissza. A folyamat továbbadja a leírókat a gyerekének. A leírók segítségével kommunikálnak a folyamatok. 64.Milyen adatszerkezetet alkotnak a unix könyvtárai ?

A Unix operációs rendszer egyetlen fájlrendszerrel dolgozik. Ez alapvetően egy fa szerkezetű struktúra, melynek van egy gyökere, a / nevű könyvtár. Ebben, mint minden könyvtárban bejegyzések találhatók, továbbá biztosan tartalmazza a saját magára mutató . és a szülőjére mutató .. bejegyzést. Ezek lehetnek közönséges fájlok, könyvtárak és egyebek. A kernelben lévő driver és a hardver közt a /dev könyvtárban lévő speciális fileok teremtik meg a kapcsolatot. A unix filerendszer megkülönbözteti a kis- és NAGYbetűket. 65.Ismertesse a file-elérési jogok betûjeles kódolását a unixban. Elérési jogok kódjai: felhasználó (u); csoport (g); egyéb (o), mindenki (a). jogok: olvasás(r), írás(w), keresés/futtatás(x). 66.Ismertesse a file-elérési jogok oktális kódolását a unixban. Három féle jog létezik: olvasási (read), írási (write) és futtatási (execute). Ezeket a jogokat három osztályba osztva adhatjuk meg: magunkra (user, owner), a csoportunkra (group) és mindenki másra (world, others) nézve. A read=4, a write=2, az execute=1. Példa:

Így az elérési jog: 600. 67.Létezik-e gui a unix rendszerekhez? Igen, létezik, de unixon grafikus felület például az X szerver segítségével lehetséges, azonban legelterjedtebb ablakkezelők (window manager) a Gnome és KDE amik easy-touse felhasználói környzetet teremtenek (multimédia, képnézegető, filemanager). (nem biztos, hogy jó ez a megállapítás tartalmilag) Áttetsző ablakok 2004. szeptember 8.-tól lehetségesek. Az OS (oprendszer) és a GUI elkülönül egymástól. 68.Mikre kell ügyelni, ha fileokat másolunk windows-ról unix-ra ? (pl ural2-re) ??? Titkosított FTP kapcsolat létrehozása. scp parancs használat (pl. PuTTY programmal) ??? (kiegészítésre szorul) 69.Mi a unix alapvetõ filozófiája a feladatokkal kapcsolatban ? Egy eszköz egy feladatot csináljon, de azt jól. Kis eszközök összekapcsolása csővezetéken (pipe) keresztül a bonyolult műveletekhez. 70.Definiálja a unix "démon" fogalmát. A UNIX alatt azokat a programokat, amelyek folyamatosan aktívak, nem felhasználóhoz és terminálhoz kötöttek démonoknak nevezzük. Ezeket a rendszer indulásakor általában az init vagy más rendszerindító folyamatok által lesznek indítva, és különböző rendszerszintű szolgáltatásokat látnak el. pl: inetd, sendmail, crond. 71.Melyik utility használatával tudhatjuk meg unixban, hogy egy parancsnak mik a paraméterei ? ??? A help paranccsal. Használata help *command+. (ez csak tipp, megerősítés kell) ??? 72.A régebbi, kereskedelmi unixokhoz papiralapú kézikönyvet adtak. Hogyan készült a kézikönyv tartalma ?

A parancsokat on-line manualból ismerhetjük meg, parancsonként 1 file. Tartalmazza a parancsot, kapcsolóit, mikor fordult elő először, példát, és a hibáit. (Szleng: R(ead)T(he)F(*cking)M(anual): olvasd el a *** kézikönyvet.) Amikor kinyomtatott dokumentációt adtak, ezek a fileok voltak kinyomtatva. Fejezetek: 1:felhasználói parancsok, 2:rendszerhívások, 3:c könyvtári fv-ek, 4:eszközkezelők, 5:file formátumok, 6:játékok, 7:egyebek, 8:adminisztráció, 9:lokális 73.Definiálja a linux "disztibúció" fogalmát. A disztribúció egy adott, üres háttértárolójú gépre (pl. i386 pc) felinstallálható, lefordított csomagot jelent. Méretbeli különbségek: 1 floppytól akár 1 darab bd-ig. Live rendszert nem kell installálni, cd (dvd, bd, pendrive)-ról fut. [Linux disztribúciók: hitvita. A többi disztribúció rossz, és felhasználói hozzá nem értő, buta kezdők (lamerek).+ példák: Ubunti, Debian, UHU 74.Ismertesse az internet kialakulásánál megfogalmazott elveket a résztvevõ node-okra és vonalakra. van redundancia szerepátvétel lehetséges 75.Ismertesse az üzleti internet kialakításánál megfogalmazott elveket a résztvevõ node-okra és vonalakra. nincs redundancia 76.Ismertesse az internetes kommunikációs szabványok elnevezését, elérhetõségét. kötelező érvényű ingyenes szabványok, ezek az RCF-ek (request for comments) 77.Ismertesse példával az ip cím és netmaszk használatát egy másik cím elérésének számításában. minden hostnak 32 bites címe van, (4 byte = v4)

Egyeznek, vagyis közvetlenül elérhető a két gép. . Legyen lekérdezés 217.20.130.97-ről

Nem egyeznek meg, ezért a kérést az átjárónak kell címezni, ami majd továbbítja. 78.Ismertesse az IPv4-es címek elfogyását lassító eljárásokat. Egyrészt a címtartomány bővítése /v6/-ra, ami 8 db 16 bites számot jelent. Pl: 2001:738:2001:2001::2 (amiben a 0-k elhagyhatók) DHCP: (Dynamic Host Controll Protocol) vagyis ideiglenes IP cím. Azon eszközöknek amik nincsenek bekapcsolva nem adunk címet, csak ha feljelentkeznek. NAT: Egy LAN, hogyha nincsen benne kintről elérhető szerver, kiszolgálható egyetlen IP címmel is. Illetve virtuális szerver létrehozása, ahol 1 címen 1 szerver van, de sok logikai oldalt

tartalmazhat. 79.Ismertesse a NAT használatát az internethez való kapcsolódásban. National Address Translation, vagyis hálózati címfordítás Amelynek során a hálózati útválasztó úgy viszi át az adatcsomagot két hálózat között hogy a címét módosítja. A belső privát címek az RCF-1918 szerint kapcsolódnak, lsd az ADSL routerek működése. 80.Ismertesse az internethez való kapcsolódást LAN használata esetén (céges hálózat, kollégiumi gépek, tanszéki laborok) Ilyenkor a helyi hálózatban van egy router, ami kötve van netre ISP-hez. Ilyenkor a gépek címei kézzel, vagy DHCP segítségével adhatók meg kapcsolódáskor. 81.Ismertesse az internethez való kapcsolódást egyedi gép esetén (otthoni/mobil felhasználó) A szolgáltatótól kapott felületre (ethernet felületre) csatlakozunk. Kábeltv-s net esetén: DHCP /vagy/ a gép MAC címe alapján. ADSL esetében PPPoE név + jelszó segítségével. 82.Ismertesse a kereskedelemben kapható ADSL router funkcióit. Lényege, hogy egyszerre több gépet kapcsol fel az internetre, mégis csak NAT-nak megfelelően 1 IP címet foglal le. Operációs rendszere Unix szerü, kezelőfelülete webes. NAT privát IP-je van, saját tűzfala. CSAK /v4/-es címeket tud kezelni. 83.Ismertesse (ábrával) egy ISP funkcióit. Ugye ISP maga az internet szolgáltató, aki összekapcsolást és IP tartományt vesz, majd ezt osztja ki. ISP: • előfizető (v1) • előfizető (v2) • előfizető (v3) • INTERNET (többi ISP) Overbooking jelensége: Több csatornát /v(i)/ ad el, mint amennyivel rendelkezik. 84.Ismertesse (ábrával) a peering funkcióit. Szerződés melyben két ISP kölcsönösen lehetővé teszi egymás előfizetőinek közvetlen elérését.

85.Ismertesse a DNS rendszert, RFC-822 alapján. (Domain Name Space) Mivel az IP címek (főleg v6) nehezen megjegyezhetők a tisztes honpolgároknak, ezért névvel IS ellátták a gépeket, majd zónákba kapcsolták őket. Adatszerkezete hierarchikus. 86.Ismertesse (saját keresztnevét alkalmazó példával) a magyarországi domain bejegyzés folyamatát. regisztráció, ISZT, meghirdetés, megvitatás, bejegyzés. ISZT: Internetszolgáltatók Tanácsa 87.Ismertesse a TCP és UDP protokollok közti különbségeket, alkalmazási területeit. UDP: az adatcsomag nem rendelkezik ellenőrző taggal, ezért lényegesen gyorsabb; használata célszerü: Audio, Video streamingre, állapotmentes szerverhez ( NFS )

TCP: van ellenőrző csomag, hibás csomag esetén újraküldés történik. relatíve lassabb. 88.Ismertesse a telnet alkalmazást. Melyik protokoll (program) ajánlható helyette manapság ? (TErminal over EmuLator interNET) A TCP/IP protokoll része. A TELNET egy olyan protokoll ami lehetővé teszi a távoli számítógép használatot interneten keresztül. Hibája, hogy a jelszó kódolatlanul halad, ennek orvoslására van SSH (sercure shell) protokoll. Manapság használható: (windowshoz) /teratermSSH/ kilensek, vagy /openssh for windows/. 89.Ismertesse az ftp alkalmazást. Melyik protokoll (program) ajánlható helyette manapság ? Alapfunkciója a filemozgatás, szerver és kliens között. Megkülönböztethetünk nyílt és zárt könyvtárakat, vagyis a nyíltra /anonymus ftp/-vel is fel lehet lépni, míg zárt esetében kell érvényes felhasználói azonosító. Parancssorokkal rendelkezik: • DIR: táv. gép aktuális könyvtárát listázza • CD: könyvtárváltás táv. gépen • GET: táv. gép adott fájlját másolja (ellentétes irány PUT) 90.Ismertesse az emberközeli internetes alkalmazások kommunikációs mátrixát.

(Ezek mára integrálódnak, lsd. MSN, blog) 91.Ismertesse az URL felépítését RFC-1630 szerint. A webcím, más néven URL (mely a Uniform Resource Locator [egységes erőforrásazonosító] rövidítése), az Interneten megtalálható bizonyos erőforrások (például szövegek, képek) szabványosított címe. Részei: • A protokoll, amit a célgéppel való kommunikációhoz használunk (pl: http:)A protokoll neve után kettőspont (:) írandó. • A szóban forgó gép vagy tartomány neve; Ez elé két perjel (//) írandó. • A hálózati port száma, amin az igényelt szolgáltatás elérhető a célgépen; (ez elé kettőspont (:) írandó. Ezt a részt gyakran teljesen elhagyhatjuk, például esetünkben a http protokoll alapértelmezett portszáma a 80.) • A fájlhoz vezető elérési út a célgépen belül; Ez a rész mindig a perjellel (/) kezdődik. URL felépítése rfc-1630,1738 séma://user:password@host:port/path?searchpart 92.Ismertesse a http szerver-kliens kommunikáció megvalósítását RFC-1945 szerint. A World Wide Web napjaink leggyakrabban használt internetes szolgáltatása, amely kommunikációjához a HTTP (HyperText Transfer Protocol)-t használja. Ez a protokoll lehetővé teszi, hogy a HTTP kliensek, vagyis a böngészők letöltsenek oldalakat, képeket és egyéb állományokat a HTTP, vagyis web szerverekről. A HTTP protokoll működése: Amikor a böngészővel (Firefox, Internet Explorer, Lynx, stb.) le akarunk tölteni egy oldalt, akkor a következő folyamatok játszódnak le: • 1. A beírt cím alapján a böngésző megállapítja a web szerver nevét. Amennyiben nevet írtunk be és nem IP címet, akkor a név szerverek segítségével lekérdezi a gép IP címét.

• 2. A böngésző egy TCP/IP kapcsolatot hoz létre a szerverrel. • 3. A létrejött kapcsolaton a böngésző átküld egy HTTP kérést. • 4. A szerver egy HTTP választ küld, amely ha nincs hiba, akkor a lekért oldalt is tartalmazza. Ennek végén a HTTP 1.0 verzió esetén a szerver lebontja a TCP/IP kapcsolatot, ezzel is jelezve az állomány végét.1 • 5. Az oldal többnyire HTML (HyperText Markup Language) formátumú web oldalt jelent. Ha ez további hivatkozásokat tartalmaz (képek, animációk), akkor azokat a böngésző egyesével letölti az előző pontok alapján. 93.Ismertesse a web pók típusú keresõk mûködését. Az Internetes keresőrendszerek a nap 24 órájában pásztázzák a világhálót és a Weboldalak tartalmából egy kivonatot (indexet) készítenek a minél gyorsabb és hatékonyabb keresés érdekében. Ha nem szabályozzuk ténykedésüket, akkor mindet indexelnek, ami csak az útjukba kerül. Ez programok által generált Weboldalak esetében nem mindig szerencsés, arról nem is beszélve, ha privát dokumentumok is meghúzódnak egy normális esetben nem elérhető alkönyvtárban. Megoldás a hatókörük korlátozásában rejlik, hogy hogyan azt az alábbiakban mutatjuk be. A keresőrendszerek Internet pásztázó, indexelő modulját Web Spider-eknek (~Web pók) nevezik. Teljesen automatikusan teszik a dolgukat, bizonyos rendszer szerint pásztázzák a Weboldalakat és az olvasható fájlokból (html, txt, doc, stb.) az adott nyelvezetnek megfelelően a nyelvtanilag lényeges szavakat eltárolják a kereső adatbázisában és innen olvassák ki. Ezért van az, hogy, ha rákeresünk egy szóra, akkor gyakorlatilag azonnal megkapjuk az eredményt, függetlenül attól, hogy a dokumentum Ausztráliában vagy az USA-ban található. Ha a keresés valóban az Interneten zajlana, amikor beírjuk a keresendő kifejezést, akkor órák vagy napok múlva jelennének meg a találatok. 94.Ismertesse ábrával az e-mail folyamatot, RFC 821,822,918,2060 szerint. Rfc-821: smtp, tcp port 25 Rfc-822: üzenetformátum Rfc-918,1081,1225,1460,1725: pop3, tcp port 110 Rfc-1730,2060,3501: imap4, tcp port 143 Folyamat: 1. u1 szeretne írni u2-nek, címét tudja: u2@s2. 2. megírja a levelet, és elküldi s1-nek, smtp protokollal. Probléma: s1 nem ellenőrzi, tényleg u1 írta a levelet. 3. s1 átküldi s2-nek a levelet, ha nincs bekapcsolva, újrapróbálkozik. 4. odaért a levél, s2 hdd-jén van, u2 mailboxában. 5. u2 ellenőrzi a leveleit pop3-mal, vagy imap-pal 6. u2 letölti a levelet a hdd-re (pop3), vagy a szerveren marad 7. u2 válaszol rá. 95.Ismertesse az smtp szabvány (RFC-821) ma leggyakrabban kihasznált hibáját. SMTP autentikáció. Az SMTP szerverek autentikációja azt a célt szolgálja, hogy illetéktelenek ne küldhessenek levelet a mi levelezőszerverünkön keresztül. Az SMTPAUTH egy kliens azonosítására szolgáló kiegészítő, amely segítségével a kliens azonosíthatja magát egy autentikációs mechanizmuson keresztül (SASL3). A forgalom titkosítására TLS-t (Transfer Layer Security) használhatunk. A Postfix két SASL-t támogat: a Cyrus és a Dovecot SASLt. A Dovecot egy mail delivery agent, ami a biztonság szem előtt tartásával

készült, ezért a tesztrendszeremen ezt használtam. Támogatja mind a két elterjedt postafiók formátumot: a Maildir-t és az mbox-ot, de alapértelmezésként a Maildir-t használja. A támogatott protokollok: POP3, POP3S, IMAP, IMAPS. A POP3S és IMAPS protokollok SSL titkosítást használnak, így az üzenetek lehallgatás elleni védelme megoldott e protokollok kizárólagos használatával.

3. feladat 1. Ismertesse az információ fogalmát! Általánosságban információnak azt az adatot, hírt tekintjük amely számunkra releváns és ismerethiányt csökkent. Egyik legleegyszerűsítettebb megfogalmazás szerint az információ nem más, mint valóság (vagy egy részének) visszatükröződése. 2. Milyen információs mértékegységeket ismer? Az információmennyiség mértékegysége a bit – nem tévesztendő össze a adatmennyiség mértékegységével, amely szintén bit. Egy eldöntendő kérdésre egyforma valószínűséggel adhatók különböző válaszok, akkor az e kérdésre adott bármely válasz pontosan 1 bit információt hordoz. A biten kívül két másik mértékegység is ismeretes, de nem terjedtek el széles körben: Hartley, Nat 3. Milyen funkcionális egységei vannak a számítógépeknek? A hardver funkcionálisan három fő részre tagolható, az alaplapon elhelyezkedő központi feldolgozó egységre ( CPU ) és memóriára, valamint az alapgép körül elhelyezkedő perifériákra osztható fel. A központi egység ( CPU ) a számítógép "agya". Ez irányítja a számítógép adatforgalmát, és dolgozza fel az adatokat. Fő részei a közlekedési rendőrként működő vezérlő egysége, a CU, és az aritmetikai és logikai műveleteket végző egysége, az ALU. Perifériáknak nevezzük azokat a központi feldolgozó egységhez csatolt eszközöket, amelyek a számítógépet összekapcsolják a külvilággal, lehetővé teszik a programok, adatok hosszabb idejű tárolását, adatkapcsolatok megvalósítását. A külvilággal kapcsolatot tartó perifériákat bemeneti, illetve kimeneti eszközöknek nevezzük. 4. Mi az a Neumann elv? • Soros utasításvégrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik. Ellentéte a párhuzamos utasításvégrehajtás, amikor több utasítás egyidejűleg is végrehajtható) • Kettes (bináris) számrendszer használata • Belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására[1] • Teljesen elektronikus működés • Széles körű felhasználhatóság • Központi vezérlőegység alkalmazása 5. Milyen alapvetõ elemei vannak egy korszerû számítógépnek? • • • •

központi egység központi feldolgozó egység központi vezérlő egység aritmetikai-logikai egység

• regiszterblokk • gyorsítómemória • matematikai társprocesszor • operatív tár (memória) • háttértárak • perifériák • input perifériák • output perifériák 6. Milyen regisztereket ismer? akkumulátor,általános célú, utasítás számláló, memória címregiszter, memória adatregiszter, stack pointer 7. Mit nevezünk direkt és mit közvetett címzésnek? • Közvetlen (direkt) adatcímzés alatt azt értjük, amikor az utasítás operandus részében nem az operandus címe, hanem maga az operandus található. Ez megszabja az operandusok legnagyobb értékét (az utasítás címrészének korlátozottsága miatt), ezért elsõsorban kis értékû konstansokkal való mûveletvégzéseknél alkalmazható. • Indirekt címzésnél nem az operandus címe található az utasítás címrészében, hanem annak a tárolóhelynek a címe, ahol az operandus címét megtalálja a processzor. Egyes processzorok esetében ez a címzési mód lehet többszintû is. Az indirekt címzéshez processzor használhat memóriabeli tárolóhelyet, vagy valamelyik saját regiszterét is. 8. Mit nevezünk lapozásos címzésnek? Lapozás: A memóriakezelésnek az a módja, amelyben a logikai címtartományt (tehát amit a programozó lát) azonos méretű keretekre, a fizikai memóriát ugyanakkora lapokra bontjuk, és a logikai címből (la)egy képlettel álltjuk elő a fizikai címet. A lapméret szokásosan kettő valamelyik hatványa, több rendszerben 4096 (=4 kB). A laptábla minden bejegyzése tartalmaz egy Present (jelen van) jelzőbitet is, amelynek törölt értéke azt jelenti, hogy ez a cím nem használható, ha a program hivatkozik rá, a futást félbe kell szakítani, és az operációs rendszerhez kell fordulni segítségért. 9. Mit nevezünk szegmentált címzésnek? Olyan adatblokk, amely mérete nem fix, választható Átlapolhatják egymást, tehát két szegmensben is elérhető ugyanaz az adat A cím számítása: • logikai cím = szegmens logikai sorszáma + relatív cím • fizikai cím = szegmens fizikai címe (báziscím) + relatív cím A szegmens fizikai kezdőcíme a szegmenstáblázatból kerül kikeresésre a szegmens logikai sorszáma alapján A szegmentálás során sok üresen maradt hely keletkezik az operatív tárban ez nehezíti az új szegmensek betöltését. Ennek feloldásához időnként átrendezik a memóriát (garbage collection). 10.Mire szolgál a processzorok port címzése? A port a számítógépnek olyan interfésze, amely a periferiális eszközökkel tart kapcsolatot. Ez biztosítja a szabványos csatlakozást a CPU és a periferiális egységek között, a rendszersín (külső busz) közbeiktatásával. Az I/O port pufferei a külső buszrendszer adatvezetékeihez csatlakoznak.Az I/O port nincs állandóan aktív kapcsolatban az

adatvezetékekkel, mert általában azokon keresztül bonyolódik le például a CPU és a memóriák közötti adatforgalom is. A CPU az I/O eszközzel való műveletvégzés igényeinek megfelelő időben választja ki csak az I/O portot.A portcímzés az adattovábbítás ugyancsak fontos eleme. Az alkalmazások és szolgáltatások bizonyos portokhoz kötnek, és bizonyos portokat figyelnek, ám emiatt nagymértékben sebezhetők. Egy tűzfallal biztosítható, hogy ezek az alkalmazások és szolgáltatások ne tegyék lehetővé a behatolók számára, hogy valamelyik nyitott porton keresztül elérjék a számítógépet. 11.Mi a Descriptor Table? A processzor memóriakezelésének a lelkét két táblázat köré építik: ezek a táblák a lokálisés globális leíró táblák (LDT: local descriptor table, GDT: global descriptor table). Ezek a táblák írják le a szegmensek szerkezetét (például a szegmens helyét (báziscímét), méretét (lapokban vagy byteokban mérve) és védelmi jellemzoit). A GDT-t minden program közösen használja, és a fontosabb rendszerszegmensek (mondjuk az operációs rendszer szegmensei) érhetok el ezen keresztül. Minden program rendelkezik egy-egy saját LDTvel, amelyben a program saját szegmensei vannak leírva - amelyek a programkódot, adatokat és egyéb információkat tartalmazzák. 12.Ismertesse az egész számok bináris ábrázolására szolgáló 2-es komplemens ábrázolást? Előjeles egész számok ábrázolására szolgál A számítógép a számokat csak a meghatározott típuson belül tudja ábrázolni. Ha a szám nem fér el a megadott bithosszúságon belül, akkor a bithosszúságon túli számjegyek túlcsordulnak. Az 1. (a legnagyobb helyiértékű számjegy után következő) számjegy az előjelbit. Ennek értéke 0, ha pozitív és 1, ha negatív. A negatív számokat a 2-es komplemensével ábrázolja. A számolandó számokat is az ábrázolandó bithosszúságon írjuk fel. Egy negatív végeredmény a 0 előjelbit értékű (pozitív) végeredmény 2-es komplemensével egyenlő. 13.Hogyan tárolják a számítógépek a valós számokat? A számítástechnikában a törtszámokat valós típusú számoknak nevezzük, ábrázolásukat pedig lebegőpontos számábrázolásnak. Az elnevezés azért ez, mert a tizedes (illetve kettedes) pont helye állandóan változhat. 14.Mit tud a karakterek tárolásáról? A karakterek tárolására szolgáló alaptípus a char. Egy char típusú változó egy karaktert képes tárolni. Értékül létezõ karakter típusú érték vagy karakterkonstans adható. 15.Milyen karakterfüzér tárolási stratégiákat ismer? A számítógép-programozásban és a matematika néhány területén a string (ejtsd: sztring) különböző egyszerű objektumok (leggyakrabban karakterek) sorozata. (Szintén helyes a kiejtés szerinti sztring írásmód, és használják még a karakterlánc és karakterfüzér elnevezéseket is.)Azt az adattípust, amelyben ezek az objektumok tárolva vannak, szintén stringnek nevezik, ami tetszés szerinti, változó hosszúságú, bináris adatok sorozata. Általában, egy karakter string helyettesíthető a forráskódjával, amelyet gyakran meghatározott elválasztó jelek határolnak, amelyek többnyire idézőjelek – általában ' vagy ", és leírhatók a használatos billentyűzetekkel. Néhány esetben a bináris string kifejezést használják bitek egy tetszés szerinti hosszúságú sorozatára. 16.Definiálja a rekord fogalmát. Adatbázis struktúra elem, mely a logikailag összetartozó, és egységként kezelhető elemi adatértékek együttesét jelöli. A mezősorrend rögzített (séma). 17.Definiálja a file fogalmát.

Egy számítógépes adatállomány vagy fájl tetszőleges információk vagy erőforrások tömbje, mely egy számítógépes program számára elérhető és általában valamiféle tartós tárolón alapul. Egy állomány tartós abban az értelemben, hogy elérhető marad a programok számára azután is, hogy az éppen futó program véget ért. Egy állományt elképzelhetünk a papírra írt, hagyományosan irodai és könyvtári iratszekrényekben tárolt dokumentumok megfelelőjeként is. 18.Definiálja a reláció fogalmát. A hagyományos relációs adatmodell kulcsfogalma a reláció, amely – a matematika legtöbb területével azonos módon -– Descartes-szorzat részhalmazát jelenti. A Descartesszorzat lényegében elemi egységekként kezelt entitásokat rendel egymás mellé. A reláció fogalma csak annyit mond – a koordinátás példával élve –, hogy az a térkoordináták egy véges, szélsőségesen akár üres halmazát jelöli. 19.Definiálja a relációs adatbázis fogalmát. Relációs adatbázisnak nevezzük a relációs adatmodell elvén létrehozott adatok összességét, a relációs adatmodell fogalomrendszerében meghatározott ún. relációk egy véges halmazát. Relációs adatbázisokat relációs adatbázis-kezelőkkel hozhatjuk létre, szerkeszthetjük és törölhetjük. 20.Mit ért algoritmus fogalom alatt? Algoritmuson vagy inkább eljáráson olyan módszert, utasítás(sorozatot), részletes útmutatást, receptet értünk, amely valamely felmerült probléma megoldására alkalmas. Például eljárást, algoritmust, receptet lehet adni egy „kombo” asztal (vagy egyéb bútor) összeszerelésére, valamilyen élelmiszer, mondjuk sajt (vagy bármilyen tejipari termék) elkészítésének módjára. A számítógépes programok általában tartalmaznak algoritmusokat, ezekkel utasítják a gépet az adott feladat végrehajtására. 21.Milyen alapvetõ algoritmus-elemeket ismer? Ráköveztkezés-konkatenáció, választás-alternáció, ciklus-iteráció. 22.Ismertesse a tömb adatszerkezet tárolási elvét. Lineárisan, többdimenziósan lehetséges, elemekre egymást követő számokból álló index halmazzal hivatkozhatunk , többdim: ugyanez, csak számpárokkal hivatkozunk. 23.Ismertesse a tömbökben való rendezés algoritmusát. 24.Ismertesse a tömbökben való szekvenciális keresés algoritmusát.

25.Ismertesse a tömbökben való bináris keresés algoritmusát.

26.Mit értünk a többdimenziós tömb fogalmán? Az olyan tömböket, melyek elemei tömbök, többdimenziós tömböknek nevezzük. 27.Mit nevezünk mutatónak? A memória egy konkrét celláját kijelölő változó vagy érték. Másnéven: pointer. 28.Mi a mutató aritmetika? Ha a 'P' változó egy pointer és adott memóriacímre mutat, akkor a P+1, a következő memóriacímre fog mutatni. 29.Ismertesse a kapcsolt listás adatszerkezet tárolási elvét. A kapcsolt lista vagy egyirányú lista adatelemek, vagy csomópontok lineáris gyűjteménye, ahol az elemek sorrendjét mutatók rögzítik. 30.Ismertesse a kapcsolt listás adatszerkezet bejárási algoritmusát. 31.Hogyan lehet elemet illeszteni a kapcsolt listába? 32.Hogyan lehet elemet törölni a kapcsolt listából? 33.Mit nevezünk LIFO tárolónak? Last in First out. Az utolsónak bekerült adat kerül ki először. 34.Mit nevezünk FIFO tárolónak? Olyan adatszerkezet, amelyből az elemek tárolási sorrendben olvashatók ki (azaz legelsőnek a legelőször eltárolt elem, másodikra a másodiknak tárolt elem, stb.). A FIFO szerkezet tipikus példálja a sor. 35.Hogyan „mûködik” a verem? A számítástechnikában a verem (angolul stack) a számítógép memóriájának egy része, amelybe a processzor azokat a memóriacímeket menti el, ahova egyes eljárások befejeztével visszatér. A verem olyan adatstruktúra, amelyből a benne utoljára eltárolt adat olvasható ki először. A verem fizikailag a memóriában helyezkedik el. Dinamikus elem, mérete és helye változó. A stackben többnyire regiszterek tartalmát tároljuk (mentjük el), átmenetileg. Ennek oka az, hogy a mikroprocesszor leggyorsabban a belső regiszterekkel tud műveleteket végezni. A regiszterek száma viszont korlátozott. Például gyakran előfordul, hogy az összes regiszter már olyan információt tartalmaz, amely még nem felülírható, de az adott részfeladat elvégzéséhez szükség van további regiszterek használatához. Ekkor valamely regiszter(ek) tartalmát ideiglenesen a stackbe tudjuk kivinni és a regiszterbe már aktuálisabb tartalmat tudunk betölteni. Ez a művelet általában gyorsabb és kényelmesebb, mint a memóriába írni a regisztertartalmat.

36.Ismertesse a POP veremutasítás algoritmusát?

37.Ismertesse a PUSH veremutasítás algoritmusát?

38.Mit nevezünk rekurzív megadásnak? A rekurzív problémamegoldás lényege, hogy a feladatot kisebb, az eredetihez hasonló részfeladatokra bontjuk, és azok (szintén rekurzív módon megkapott) megoldásából állítjuk össze az eredeti feladat megoldását. Ahhoz, hogy módszerünk eredményt adjon, kell egy olyan szint, ahol már nem kell tovább bontani a problémát, hanem direkt módszerrel megoldható. 39.Ismertesse a faktoriális számítás iteratív algoritmusát.

40.Ismertesse a faktoriális számítás rekurzív algoritmusát.

41.Milyen adatszerkezetet nevezünk sornak? A FIFO elv szerint megvalósított adatszerkezet, illetve IPC eszköz. 42.Ismertesse a bináris fák definícióját és szerkezetét.

FA: Homogén (minden eleme azonos típusú), ezen belől hiearchikus, dinamikus (nem kötött az elemszám) adatszerkezet. Binárisnak nevezünk egy fát, ha minden elemének legfeljebb két rákövetkezője van. Szigorú értelemben vett bináris fáról akkor beszélünk, amikor minden elemnek 0 vagy 2 rákövetkező eleme van.

43.Mit nevezünk szukcesszornak bináris fa esetén? az L csomópontot akkor nevezzük az N csomópont leszármazottjának,ha L az N-et közvetlenül követő elem, vagyis L az N gyermeke. Megkülönböztethetünk bal, ill. jobb oldali gyermekeket. A gyermekek egymásnak testvérei. 44.Mit nevezünk szintszámnak bináris fa esetén? a fa gyökeréhez a 0 szintszám tartozik, a további csomópontokhoz pedig mindig 1 -gyel nagyobb szintszám, mint a szülő szintszáma. 45.Mit nevezünk generációnak bináris fa esetén? A gyökértõl i távolságra lévõ csúcsok halmazát az i-edik generációnak nevezzük. 46.Hogyan ábrázolhatjuk a bináris fákat kapcsolt szerkezetekkel?

47.Hogyan ábrázolhatjuk a bináris fákat tömbökkel? A fa összes csomópontjának egy hely felel meg a tömbökben. A tömbök 3 értéket tárolnak: • a csomóponthoz tartozó adatot (szám, string, stb.) • a csomópont bal oldali gyermekének a helyét • a csomópont jobb oldali gyermekének a helyét Egy változó a fa gyökerének indexét tartalmazza. Ha valamelyik részfa üres, akkor az ahhoz tartozó érték 0.

48.Ismertesse a bináris fák szekvenciális tárolásának alapelvét. • a fa gyökerét a tömb első eleme tárolja • egy k. csomópont bal gyermeke a tömb [2*k], jobb gyermeke pedig a [2*k+1] helyét foglalja el • az end mutató a fa utolsó csomópontjának helyét tartalmazza

49.Mit nevezünk fa adatszerkezetnek? FA: Homogén (minden eleme azonos típusú), ezen belől hiearchikus, dinamikus (nem kötött az elemszám) adatszerkezet. A fa köröket nem tartalmazó összefüggő gráf 50.Hogyan tárolhatjuk a fa adatszerkezeteket számítógépen?

51.Mit nevezünk gráfnak? A gráf : csúcsokból és a csúcsokat összekötő élekből álló véges, nem üres halmaz. 52.Mit nevezünk irányított gráfnak? Irányított gráf: olyan gráf, ahol a csúcsok közötti kapcsolatnak a léte és iránya is adott. 53.Mit nevezünk súlyozott gráfnak? G gráf címkézett, ha éleihez adatokat rendelünk. Ha G gráf éleihez rendelt adatok nem negatívak, akkor a gráfot súlyozottnak hívjuk. 54.Hogyan adjuk meg a gráfok szomszédsági mátrixának elemeit?

55.Hogyan adjuk meg a gráfok útmátrixának elemeit? A G gráf útmátrix elérhetőségi mátrixa legyen egy P mátrix. Pi,j=1, ha i-ből létezik valamilyen út j-be, különben Pi,j=0 56.Mit nevezünk kapcsolt listás adattárolásnak Ha egy elem adatmezejét kiegészítjük egy kapcsoló (mutató, pointer) mezővel, amely a következő elem helyére mutat, akkor így létre jön az úgynevezett kapcsolt, vagy más néven egyirányú lista. 57.Mit nevezünk adatmodellnek adatbázisok esetén? A valós világ elemeinek leképezése adatokra. Az adatok között kapcsolat lehet • A világ ugyanazon elemét írják le (frsz.–típus) • Több különböző – azonban egymással össze-függésben lévő dolog leírása Tul.– (frsz.–típus)

58.Milyen funkciói vannak az adatbázis-kezelõ rendszereknek? Az adatok+kapcsolatok ellentmondás-mentes tárolására, megjelenítésére, feldolgozására • többféle leképezési mód • interaktív használat • programozhatóság • az elérés biztosítása, • az elérés szabályozása, • a hibátlanság, ellentmondás-mentesség garanciája. 59.Mit nevezünk adatbázisok esetén külsõ szintnek?

60.Mit nevezünk adatbázisok esetén koncepcionális szintnek?

61.Mit nevezünk adatbázisok esetén belsõ szintnek?

62.Mit jelent az indexelés adatbázisokkal kapcsolatosan? Az index szerkezet egy külön listában tartalmazza a rekordok kulcsait és az elérésükhöz szükséges mutatókat. A legegyszerûbb indexszerkezet egy indexlista, mely az összes rekord kulcsát tartalmazza egy listában, ahol a kulcsértékek rendezetten helyezkednek el. 63.Mit jelent a tranzakció-kezelés adatbázisokkal kapcsolatosan? Tranzakció kezelés • Naplózás („fejben elvégzett műveletek, jóváhagyás) • Elkülönítés (több felhasználó) • Felújítás (zárolással) 64.Mi az egyed definíciója az egyed-kapcsolat modellben? A világ egy megkülönböztetett fizikai objektuma. 65.Mi az egyedhalmaz definíciója az egyed-kapcsolat modellben? Azonos, megkülönböztető jegyekkel jellemzett objektumok gyűjteménye 66.Mi a kapcsolat definíciója az egyed-kapcsolat modellben? Két egyedhalmaz, illetve az egyedhalmazok elemei között fennálló viszony - (a kapcsolatelőfordulások halmaza) 67.Mit jelent a kapcsolat-elõfordulás az egyed-kapcsolat modellben? Az egyedhalmazok elemei között fennálló viszony 68.Mit jelent a kapcsolat-típus az egyed-kapcsolat modellben? 1:1; 1:N; N:M 69.Mit nevezünk tulajdonságnak az egyed-kapcsolat modellben? Az egyedhalmaz egyedeinek azon jellemzői, amelyek az egyedhalmazt definiálják vagy az egyedhalmazok közti kapcsolatok jellemzői. 70.Mit nevezünk tulajdonság-értéknek az egyed-kapcsolat modellben?

Az egyedekhez, vagy a kapcsolat-előfordulásokhoz tarozó konkrét adat 71.Mit nevezünk értéktartománynak az egyed-kapcsolat modellben? = Értékhalmaz = Domain = A tulajdonságok lehetséges értékei 72.Milyen kapcsolatokat jelölhetünk az egyed-kapcsolat modellben? 1:1; 1:N; N:M 73.Milyen tulajdonságokat jelölhetünk az egyed-kapcsolat modellben? Egyértékű (minden egyednél egyetlen érték); Többértékű (több értéket is felvehet (pl. egy anya gyerekei)); Egyszerű (nem bontható további tulajdonságokra); Összetett (további tulajdonságokra bontható (pl. lakcím = irszám + város + …)); Kulcstulajdonság (Az elemeket egyértelműen azonosító egyértékű tul.); Alaptulajdonság (Létezik más tulajdonságoktól függetlenül); Származtatott tul. (Egyéb tulajdonságokból előállított (életkor=fv(szül.dat))) 74.Mit a kulcs-tulajdonság az egyed kapcsolat modellben? lásd 73. kérdés 75.Mit értünk alap és származtatott tulajdonságon? lásd 73. kérdés 76.Mi az ISA kapcsolat? Az ISA kapcsolat „is a” kapcsolat az egyedek közötti 1:1 megfeleltetés (Pl. egy iskola tanárai és alkalmazottai) 77.Mi az egyed-kapcsolat modellben az integritási kényszer? Egyértékű kulcstulajdonság az egyedhalmazokban; A valós kapcsolatok tükrözése 78.Mit nevezünk a reláció fokszámának a relációs adatbázisok esetén? A sorok száma a reláció kardinalitása 79.Mit nevezünk a reláció kardinalitásának a relációs adatbázisok esetén? Szuperkulcs – sorokat megkülönböztető oszlophalmaz 80.Mit nevezünk szuperkulcsnak a relációs adatbázisok esetén? Kulcs – minimális elemszámú szuperkulcs 81.Mit nevezünk kulcsnak a relációs adatbázisok esetén? Elsődleges kulcs – a megkülönböztetésre választott kulcs 82.Mit nevezünk elsõdleges kulcsnak a relációs adatbázisok esetén? Elsődleges kulcs – a megkülönböztetésre választott kulcs 83.Mit nevezünk idegen kulcsnak a relációs adatbázisok esetén? Az egyik reláció bővítése a másik előfordulását azonosító oszlopokkal 84.Mit nevezünk vetítésnek a relációs adatbázisok esetén? bla... 85.Mit nevezünk kiválasztásnak a relációs adatbázisok esetén? Kapcsoló relációs műveletek: Descartes (minden mindennel); Join (közös oszlopok kapcsolnak) 86.Mit JOIN kapcsolatnak relációs adatbázisok esetén? bla... 87.Mit nevezünk Descartes kapcsolatnak relációs adatbázisok esetén?

az a halmaz, melynek azon rendezett párok az elemei, amiknek első eleme A-beli, második eleme pedig B-beli és a szorzat minden lehetséges párt tartalmaz. (a wikipedián Descartes kapcsolat mint Descartes szorzat szerepelt csak) 88.Mire szolgál, és hogyan használjuk az SQL nyelv SELECT kulcsszavát? A SELECT utasítás az adatok egy halmazát válogatja ki egy táblázatba a relációs adatbázisból, és teszi elérhetővé valamilyen technikával a felhasználó számára. SELECT Vevo.Nev, (SELECT SUM(Osszeg) FROM Rendeles WHERE VevoID = Vevo.ID) RendelesOsszeg ////a vevő neve mellett megjeleníti az eddigi rendeléseinek összegét is/// 89.Mire szolgál, és hogyan használjuk az SQL nyelv FROM kulcsszavát? Meghatározza, hogy mely adatbázis-táblákból szeretnénk összegyűjteni az adatokat. SELECT * FROM Beteg, Kezeles ///az összes beteggel összepárosítja az összes kezelést/// 90.Mire szolgál, és hogyan használjuk az SQL nyelv WHERE záradékát? Szűrési feltételeket fogalmaz meg, amelyek szűkítik az eredményhalmazt.A Boole-algebra kifejezései használhatók, OR, AND és NOT operátorokkal. SELECT * FROM Beteg, Kezeles WHERE Beteg.ID = Kezeles.BetegID AND Kezeles.Datum = CURRENT DATE ///milyen kezeléseket végeztek ma, és melyik betegeken/// 91.Mire szolgál, és hogyan használjuk az SQL nyelv GROUP BY záradékát? Egyes sorok összevonását, csoportosítását írja elő az eredménytáblában. SELECT COUNT(*), Tulajdonos FROM Szamla WHERE Allapot = 'N' GROUP BY Tulajdonos ///a Tulajdonos oszlop alapján csoportosítja a sorokat./// 92.Mire szolgál, és hogyan használjuk az SQL nyelv HAVING záradékát? A WHERE-hez hasonlóan itt is szűrést fogalmazhatunk meg, azonban itt a csoportosítás utáni eredményhalmazra. SELECT COUNT(*), Tulajdonos FROM Szamla WHERE Allapot = 'N' GROUP BY Tulajdonos HAVING COUNT(*) > 1 ///Az előző példához képest itt annyi a módosulás, hogy csak azok a csoportok jelennek meg, amelyek egynél több sorból lettek összevonva./// 93.Mire szolgál, és hogyan használjuk az SQL nyelv ORDER BY záradékát? Az eredményhalmaz rendezését adja meg. SELECT * FROM Beteg ORDER BY Szuletes DESC ///a betegek listáját adja vissza, születési dátum szerint sorba rendezve, elöl a legfiatalabb beteggel.///

4. feladat 1. Mit értünk a grafikus adatok vektoros tárolásán? Vektoros tárolás: A vektoros modellek lényege, hogy az ábrázolandó területet és a rajta lévő objektumokat pontok és a köztük lévő egyenesek együtteseként fogja fel. Ezen az elven az sem változtat, hogy a legtöbb rendszer alkalmas szabályos ívek generálására is a pontok között, mivel az ívek is elképzelhetőek differenciálisan kicsiny egyenes darabokból (húrokból) alkotott poligonokként. A kép méretének növelése nem növeli a fájl méretét. Kiterjesztése:WMF. 2. Mit értünk a grafikus adatok raszteres tárolásán? A raszteres adatmodell (raster, grid, mátrix) elemi pixelekből (picture element) felépülő adatmodell. Minden egyes pixel egy adott területegységet fed le. A pixelek értékeit tematikus kódoknak nevezzük. Tematikus kódoknál speciális szerepet tölt be a nulla értékű, amely az adott tematikával nem fedett területek, az üres pixelek megjelölésére szolgál. A pixelértékeket a digitális számábrázoláshoz szokták igazítani, ezért beszélünk 1,2,4 és 8 bájtos egész valamint lebegőpontos (valós és komplex) számábrázolású raszterekről. Kiterjesztése: JPG, BMP, DIB. 3. Mi a True Type Font-os karakter-ábrázolás lényege? A görbék egyenletét adja meg, amit a képernyőre vagy a nyomtatóra akarunk rajzolni. Egyesíti a vektoros és a raszteres ábrázolást. 4. Mit nevezünk pontmodellnek? Az ábrázolandó testet a csúcspontjaival modellezi. A nevet, a koordinátáit és az őt sorrendben követő csúcs koordinátáit tartalmazó adatbázissal adhatjuk meg ezt a modellt. 5. Mit nevezünk élmodellnek? Felépítése hasonló a pontmodell felépítéséhez, az adatokat táblázatos formában (adatbázisként) lehet megadni. A táblázat tartalmazza az adott él sorszámát, az él egyenletét, az él kezdő és végpontját és a következő él sorszámát. 6. Mit nevezünk felületmodellnek? Felületenként adja meg a testet. Egy rekord az adatbázisban tartalmazza az adott felületre jellemző következő értékeket: az adott felület azonosító sorszámát, a határélek sorszámát, a felület egyenletét, és az őt követő felület sorszámát. 7. Mit nevezünk B-Rep modellnek? (Boundary-Representation) Az adatmodell elgendő adatot tartalmaz ahhoz, hogy egy objektum alakját pontosan leírhassuk. Ehhez a következő adatok szükségesek: Sorszám, határfelületek egyenletei, határélek egyenletei, x,y és z irányú kiterjedés nagysága, következő felület sorszáma. A segítségével már az is egyértelműen meghatározható, hogy merre van a test belseje. 8. Mit nevezünk CSG modelnek? Konstruktív testleírás, a modell primitív testek segítségével a közöttük lévő viszony megadásával hoz létre alakzatokat. Például ha egy téglatestnek és egy vékony hengernek veszem a különbségét, az annyit jelent, mintha a henger összes pontját kivonnám a téglatest pontjainak halmazából, az eredmény egy lyukas téglatest. 9. Mit jelent a CAD fogalma? (Computer Aided Design) Számítógépes tervezés (látvány). A látványtervezésben és a méretezésben segítő program. A jelenleg használatos CAD programok a 2D (síkbeli)

vektor-grafika alkalmazásán rajzoló rendszerektől a 3D (térbeli) parametrikus felület- és szilárdtest modellező rendszerekig a megoldások széles skáláját kínálják. 10.Mit jelent a CAM fogalma? (Computer Aided Manufacturing) Számítógépes gyártás. A gyártást segítő program. A CAM egy programozási eszköz melynek segítségével a meglévő CAD modellekből csinálhatunk CNC gépek által értelmezhető kódot. 11.Mit jelent a CAE fogalma? (Computer Aided Engineering) Számítógépes Tervezés (műszaki). Különböző belső hő- és feszültségi viszonyok meghatározását segítő program, ezáltal használhatóak még szerkezeti optimalizásra. 12.Mit jelent a CIM fogalma? (Computer Integrated Manufacturing) A számítógép használata a mérnöki alkalmazásokban. Az összes modellezőprogram gyűjtőneve, amit a mérnökök a tervezéstől a gyártásig felhasználnak. (CIM=CAD+CAM+CAE(+CAP+CAPP9+CAQ)) 13.Ismertesse a grafikus adatok 4-es fás tárolásának elvét? A képet felosztjuk 4 egyenlő részre. Minden részt külön vizsgálunk, amelyik rész tartalmaz adatot, azt a részt tovább bontjuk 4 egyenlő részre, a többi null értéket kap. Ez segít a tömörítésben is. A bontást tovább folytatjuk a legkisebb részekig, amíg meg nem találjuk az összes adatpontot. 14.Ismertesse a grafikus adatok 8-as fás tárolásának elvét? A teret felosztjuk 8 egyenlő nagyságú hasábra, és vizsgáljuk, hogy melyik hasábban van adat. Amelyik hasábban az összes pixelpont értéke nulla (nincs adat), azt a hasábot 0 értékűnek vesszük, a többit tovább bontjuk ismét nyolc egyenlő részre, majd elvégezzük újra a vizsgálást. A műveletet addig folytatjuk, amíg az összes hasáb összes pixeléről meg nem állapítottuk, hogy milyen értéket vesz fel. 15.Mit nevezünk paraméteres/variációs tervezésnek? A tervezés egy olyan módja, ahol a test határait alkotó függvények paramétertől függnek. (lásd felületmodell). A felhasználó a minden egyes eltérő méretű, de hasonló alakú testre méretezheti a modellt az egyedi paraméterek megadásával. (pl. ruhatervezésnél az emberek méreteit változtathatjuk, de a testforma függvényei nem változnak lényegileg) Az egész test alapelemekből épül fel. 16.Mi az alaksajátosság? Paraméteres elem+technológia 17.Ismertesse a térbeli pontok síkba vetítésére szolgáló általános axonometria leképezést? Az elmozdulást a három (x,y,z tengelyek irányába eső) különböző elmozdulásra bontjuk fel. Az egyes elmozdulásokat az éta, kszi koordinátarendszerben való komponenseikre bontjuk, majd a megfelelő irányú komponenseket összeadva megkapjuk a síkra levetített elmozdulást.

18.Ismertesse a térbeli pontok síkba vetítésére szolgáló izometrikus axonometria leképezést?

19.Ismertesse a térbeli pontok síkba vetítésére szolgáló Cavalier-féle axonometria leképezést?

20.Ismertesse a térbeli pontok síkba vetítésére szolgáló centrális vetítés leképezést?

21.Hasonlítsa össze a centrális vetítést és az axonometriát? Az axonometria teljes mértékben távolságtartó, míg a centrális vetítés a térrövidülést is érzékelteti (a távoli tárgyakat kisebbnek látjuk). 22.Írja fel a Window – Viewport transzformációt?

Az alfa a nagyítás/kicsinyítés nagysága, a transzformáció az eredeti arányokat megtartja. 23.Ismertesse a láthatóságot megvalósító Depth-Sort algoritmust? A testek felületeit háromszögekre bontjuk fel, háromszögek területének összegeként közelítjük. A legtávolabbi pontjuk távolsága szerint sorba rendezve jó a sorrend, ha: 1. Az „a” háromszög legtávolabbi pontja közelebb van a síkhoz, mint a „b” háromszög legközelebbi pontja. 2. A befoglaló téglalapokon nem metszik egymást. 3. Az „a” háromszög vetített képe nem metszi a „b” háromszög vetített képét. 4. A „b” háromszög mindhárom sarokpontja az „a” háromszög síkja mögött helyezkedik el. Egyébként nem ciklikus a csere. 24.Ismertesse a láthatóságot megvalósító Area Subdivision algoritmust? A képernyőt 4 részre bontjuk. Két háromszög sorrendje jó, ha: Az ablakot egyetlen sokszög foglalja be, egyetlen sokszög sincs az ablakban, az ablak egyetlen sokszöget metsz (vagy foglal magába), vagy ha valamelyik sokszögről tudjuk, hogy takar. Ha eldöntöttük, folytatjuk a képernyő osztását pixel méretig. 25.Ismertesse a láthatóságot megvalósító Z-puffer algoritmust? A tér minden egyes pixeléhez rendelünk egy távolságértéket. A Z-puffert (tároló, Zp) feltöltjük végtelen értékkel. Ezután a leghátsó ponttól indulva elkezdjük vizsgálni a rendelkezésünkre álló teret. A leghátsó pont pixelértékét (az a legnagyobb, hiszen az van legtávolabb a vizsgálati síktól) betöltjük a Z-pufferbe a végtelen helyére (Zp=zmax). Ezután végigmegyünk a képernyő pontjain, minden egyes pont esetében betöltve a hozzá rendelt pixelértéket a Z-pufferbe (z), és itt futtatjuk a következő algoritmust: ha az aktuális z érték (az aktuális vizsgálati pont pixelértéke) kisebb, mint az addig Zp-ben tárolt érték, akkor a pontot megjelenítjük, és felülírjuk Zp értékét (Zp=z). Ha z nagyobb Zp-nél, akkor az algoritmus ugrik a következő pixelre. 26.Mit nevezünk RGB színrendszernek? Red-Green-Blue színrendszer. Egy olyan 255 egység oldalú kockát képzelünk el, aminek egyik csúcsa jellemzi a fehér színt, a testátló másik oldalán lévő pont a feketét. A fekete pont 3 szomszédos csúcsa a kék (0,0,255), a piros (255,0,0) és a zöld (0,255,0) színeket jelölik. A kockán belül minden pont egy színnek felel meg, amit a három alapszín keveréséből kaphatunk meg. A keverés arányát a pontba mutató vektor megfelelő koordinátái mutatják meg. Az értékeket hexadecimális formában adják meg, így 6 karakterben meg lehet adni a színt. 27.Mit nevezünk CMY színrendszernek? Az RGB színrendszerhez képest annyi a különbség, hogy itt a kocka fehér sarkából indulunk, és a vektor növekvő értékei sötétedést jelölnek. Cian-Magenta-Yellow rendszerben a megadott színek nyelődnek el. Az érték megadja, hogy az adott a színből mennyit nyel az adott helyen a három szűrőszín. 28.Mit nevezünk LHS színrendszernek? (Szintén egy kocka minden pontját egy színnek feleltetünk meg. A színre azonban nem egy hagyományos vektor mutat, hanem a 3 koordináta a következő: az első a kocka alsó pontjából (nullérték) a testátlóján mért távolságot adja meg. A második koordináta a testátlóra merőleges körben a testátlóra merőleges sugárhoz viszonyított negatív szögelfordulást adja meg. A harmadik az első és a második koordináta alapján meghatározott egyenes a kívánt pixelig tartó szakaszának hosszát adja meg.) Hue, Luminance és Saturation (árnylat, fényesség és telítetség) 29.Mit nevezünk térszögnek és mi a mértékegysége?

Az egységgömb felületének a felület méretével számszerűsített része. Mértékegysége a szteradián. 30.Mi a fényintenzitás definíciója? Egy felületelemet elhagyó energia a felületelem látható nagyságára és a térszögre vonatkoztatva. Mértékegysége: watt/m2/sr 31.Mi a kétirányú visszaverõdés-eloszlási függvény (BRDF) definíciója? egyszerű függvényeket jelentenek, amik 2 paraméter függvényében (bejövő fény iránya és kimenő fény iránya) megadják, mennyire is visszaverő az adott felület. Megkülönböztetünk diffúz (minden irányban egyenletesen ver vissza), reflexív (pl tükör), ideális fénytörő (üveg), és spekulárisan visszaverődő (csak a visszaverődés környékén) anyagokat. 32.Írja fel a fény diffúz anyagokra vonatkozó visszaverõdését leíró Lambert törvényt?

33.Írja fel a reflexív anyagokra vonatkozó ideális visszaverõdési törvényt?

34.Írja fel az ideális törés törvényét?

35.Írja fel a spekuláris visszaverõdés Phong féle modelljét?

36.Hogyan modellezhetjük a pontszerû fényforrásokat?

37.Hogyan modellezhetjük az irányított fényforrásokat? 38.Hogyan modellezhetjük az ambiens fényforrásokat? 39.Hogyan modellezhetjük az spot-lámpa fényforrásokat? 40.Hogyan modellezhetjük az égboltot mint fényforrást? 41.Írja fel az egyszerûsített árnyalási egyenletet?

42.Mit nevezünk textúrának? Egy téglalap alakú adattömb, amely pl. szín (RGB), alpha adatot tartalmaz. A tartomány egyes elemeit texeleknek nevezzük. A változó optikai paramétereket egy, a geometriától független textúra-térben tároljuk. Ebben a térben a textúra megadható függvényként, vagy tömbben tárolt adathalmazként. 43.Mi a szín fényesség hisztogramm? A hisztogram egy frekvencia-disztribúciót ábrázol. (A frekvencia az előfordulás gyakorisága, a disztribúció pedig az eloszlás.) Megadja, hogy egyes fényességű pixelből hány darab fordul elő, tehát megadja a gyakoriságot (százalékban). 44.Képfeldolgozás esetén mit nevezünk konvolúciónak? A képpont és környezete világosságának súlyozott összege. A konvolúció a képen általában valamilyen kernellel végrehajtott művelet. A képen végrehajtott konvolúció a Fourier térben ekvivalens egy szorzással.

45.Képfeldolgozás esetén mit nevezünk zajszûrésnek? A kép pontjainak világosságkódja véletlenszerűen megváltozik zavaró hatások következményeként. Ezt képfeldolgozás előtt el kell távolítani, vagy csökkenteni kell. Ezt az eljárást zajszűrésnek nevezzük. Módjai: egy képpont világosságkódja lényegesen eltér a környezetétől, tehát valószínűleg hibás. A képpont világosságát környezete átlagával helyettesítjük. Ezen a megfigyelésen alapulnak a lokális zajelnyomó módszerek. 46.Mit nevezünk lágy képnek? Akkor alakul ki, mikor a zajszűrés hatására az egymástól lényegesebben eltérő fényességű képpontokat elsimítjuk (a környezete fényességének átlagával helyettesítjük), így a kép kevesebb adatot tartalmaz, de szebb lesz. 47.Mit nevezünk kemény képnek? Lágy kép ellentettje, a kép beavatkozás nélkül, esetleg erősítve. (át kellene írni értelmesre) 48.Hogyan emelhetjük ki egy kép éleit? Vízszintes és függőleges irányú változásokat parciális differencia segítségével emelhetjük ki.(A képen a második sorban dg/dy-nak kell lennie!)

49.Mi a Roberts operátor? Átlós éleket keres. Hibája: a kép fél pixellel eltolódik, ezért módosított deriválttal kell dolgozni. A halványabb kontúrokat eltünteti, negatív képet ad. 50.Mit nevezünk a képek rank szûrésének? A rank szűrés egy nem lineáris szűrés. Vesszük az éppen számolt pixelt és egy környezetét (pl. 3x3=9 pixel). Ezeket szürkeség szerint sorba rendezzük. Az összes pixel fényességét az előre meghatározott x. (mondjuk 3. a sorban) pixel fényességével helyettesítjük. 51.Mit nevezünk a képek medián szûrésének? A rank szűrés speciális formája. Szintén kiválasztok egy pixelt és egy környezetét (megint 3x3=9 pixelt). A képpontokat sorba rendezem szürkeség szerint, és a sorban középső (itt az 5.) fényességével helyettesítem az összes többi fényességét. 52.Mi a képek adaptív vágása? A tresholding vágással való kísérletezés során előbb-utóbb arra a tapasztalatra jutunk, hogy nincs mindenhol egyformán jó vágási küszöb. Az egyik küszöbnél a világos képterületek részletei folynak össze egyetlen fehér folttá, a másiknál a sötét területek részletei vesznek el. Ezen a problémán úgy segíthetünk, hogy nem egyetlen küszöbszintet

alkalmazunk az egész képre, hanem a világos területeken nagyobb, a sötét területeken kisebb küszöbszintet használunk. Ekkor a küszöbszint hely-függő, az illető terület átlag fényességéhez adaptálódó. Ilyenkor adaptív vágásról beszelünk. Az adaptív vágás egyik lehetséges megoldása a következő: Határozzuk meg minden pixel egy adott környezetének (pl.: kxk méretű négyzet) átlagos fényességet, majd, ha az illető pixel értéke ennél az átlagnál kisebb, akkor a bináris értéke 0 lesz, egyébként 1. Ha összehasonlítunk egy adaptív vágással készült bináris képet és ugyanazon kép egyszerű vágással készült változatát, akkor a következőket állapíthatjuk meg: Valóban elértük, hogy mind a világos, mind a sötét területek részletei látszanak a képen. Ennek ára, hogy a kép meglehetősen "lapos" lett, elveszítette a világos és sötét részek dinamikáját.