1. Munkahelyén kenőolaj ömlött ki a telephelyen belüli szállítás során. Milyen környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi veszélyekre kell felhívnia munkatársai figyelmét? Információtartalom vázlata A kiömlött anyag D tűzveszélyességi osztályú; a D osztály jellemzői Az olaj filmet képez a víz felszínén. Teendők kisebb mennyiségű kiömlött olajjal, hogy megakadályozzuk élővízbe kerülését Speciális védőfelszerelés a munkavégzés során A 4/2001 (II.23) KöM rendelet szerint kezelési utasítás készítése a fáradt olajra
A kiömlött anyag D tűzveszélyességi osztályú; a D osztály jellemzői o ,,Mérsékelten tûzveszélyes'' (jelzése: ,,D'') tûzveszélyességi osztályba tartozik: (4) „Mérsékelten tűzveszélyes” (jelzése: „D”) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 °Cnál nagyobb, b) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt –50 °C és Tü > 35 °C, c) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, d) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–c) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznak fel, f) a közösségi és lakóépület, tűzszakasz, g) gépjárműtároló (építmény, tűzszakasz, szabadtér), h) állattartó helyiség.
Az olaj filmet képez a víz felszínén. Teendők kisebb mennyiségű kiömlött olajjal, hogy megakadályozzuk élővízbe kerülését Abban a pillanatban, ahogy egy olajszennyeződés megtörténik, a természetben azonnal megindul az öntisztulási folyamat. A nyersolajnak különböző sűrűségű összetevői vannak. Az olajat a vízen a szél és az áramlatok szétterjesztik. Egy része elpárolog, hasonlóan a benzinhez, amikor a benzinkútnál az autónkba töltik. Bizonyos baktériumfajták, amelyeket petrofileknek neveznek, le tudják bontani a nyersolaj egy részét.
Az olajtól összeragadt tollú madarak, a tönkrement tengerparti strandok látványa, a turizmus és a halászat hasznának elmaradása azonban türelmetlenné tesz minket a megbízható, de lassú természetes tisztulási folyamattal szemben. Úgy gondoljuk, hogy azonnal meg kell szüntetnünk az olajszennyezést. De hogyan? Eltávolítás menete: A terjedés megakadályozása fizikai módon,
valamilyen a vízen úszni képes vastag kötél, szalag segítségével az olajfilm körbekerítése A lehető legtöbb olaj, vagy a teljes mennyiség összegyűjtése Égetés (természetesen a vízen lebegő olajat nem szabad meggyújtani) vagy Abszorpció alkalmazása az olajat megkötni képes anyagokkal. Speciális védőfelszerelés a munkavégzés során Zárt vegyvédelmi overál, gumi védőkesztyű, légzésvédelem nem szükséges A 4/2001 (II.23) KöM rendelet szerint kezelési utasítás készítése a fáradt olajra Tilos a hulladékolajoknak a talajra és talajba, a felszíni és felszín alatti vizekbe, valamint a csatornarendszerekbe juttatása. A hulladékolajok gyűjtése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, kezeléséről szóló külön jogszabály rendelkezései szerint végezhető. (speciális és biztonságos tároló edények, megfelelő abszorbensek Pl. perlit, homok, fűrészpor stb., megfelelő tűzoltó eszközök, felszerelések biztosítása, szerződés az elszállításra és ártalmatlanításra, veszélyes hulladék kísérőjegy)
2/54
2. Az Ön cége jelenleg a használt kenőolajat (fáradt olaj) nagy sűrűségű polietilénből készült, dupla falú hordókban tárolja. Helyes ez a megoldás? Készítse el a fáradt olaj kezelésének prioritási sorrendjét! Információtartalom vázlata A fáradt olaj elhelyezésének tilalmai Ártalmatlanítás: regenerálás, égetés, lerakás A fáradt olajjal való tartós érintkezés bőrrákot okozhat. A betegség megelőzése A 18/2006 (I.26) Korm. r. előírásai arra az esetre, ha a veszélyes üzemben 60 t formaldehid van
A fáradt olaj elhelyezésének tilalmai Tilos a hulladékolajoknak a talajra és talajba, a felszíni és felszín alatti vizekbe, valamint a csatornarendszerekbe juttatása. A hulladékolajok gyűjtése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, kezeléséről szóló külön jogszabály rendelkezései szerint végezhető. (speciális és biztonságos tároló edények, megfelelő abszorbensek Pl. perlit, homok, fűrészpor stb., megfelelő tűzoltó eszközök, felszerelések biztosítása, szerződés az elszállításra és ártalmatlanításra) Polietilén edényben tárolás előnyei: A túlnyomó részben polietilénből és polipropilénből gyártott termékek kiváló mechanikai tulajdonságai , vegyszerállósága , szükség esetén napfényállósága esztétikus kivitellel, tökéletes légmentes zárási és egymásra rakatolási rendszerekkel párosul, ezért ez a tárolási mód megfelelőnek tekinthető. Ártalmatlanítás, regenerálás, égetés, lerakás Abban a pillanatban, ahogy egy olajszennyeződés megtörténik, a természetben azonnal megindul az öntisztulási folyamat. A nyersolajnak különböző sűrűségű összetevői vannak. Az olajat a vízen a szél és az áramlatok szétterjesztik. Egy része elpárolog, hasonlóan a benzinhez, amikor a benzinkútnál az autónkba töltik. Bizonyos baktériumfajták, amelyeket petrofileknek neveznek, le tudják bontani a nyersolaj egy részét.
Az olajtól összeragadt tollú madarak, a tönkrement tengerparti strandok látványa, a turizmus és a halászat hasznának elmaradása azonban türelmetlenné tesz minket a megbízható, de lassú természetes tisztulási folyamattal szemben. Úgy gondoljuk, hogy azonnal meg kell szüntetnünk az olajszennyezést. De hogyan? Eltávolítás menete: A terjedés megakadályozása fizikai módon A lehető legtöbb olaj összegyűjtése Égetés vagy Abszorpció alkalmazása
A fáradt olajjal való tartós érintkezés bőrrákot okozhat. A betegség megelőzése. A termék toxicitása (lenyelve vagy bőrön keresztül felszívódva) kicsi, normál felhasználási körülmények között használata lényeges egészségügyi kockázattal nem jár. Mint általában a legtöbb ásványolajtermék esetében, a bőrrel való tartós és gyakori érintkezés bőrgyulladást okozhat. A bőrrák kialakulásának kockázata nagyon csekély, de állatkísérletek azt mutatták, hogy a bőrnek fáradt olajjal való tartós és gyakori érintkezése a kockázatot növeli. A friss (nem használt) termékkel való bőrérintkezés egészségügyi kockázattal nem jár. Ha fáradt olaj 3/54
kerül a bőrre, mossák le nagy mennyiségű vízzel, ha rendelkezésre áll, használjanak szappant. A fáradt olajjal szennyezett ruházatot cseréljék le.
A 18/2006 (I.26) Korm. r. előírásai arra az esetre, ha a veszélyes üzemben 60 t formaldehid van. 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szól. A rendelet megkülönböztet alsó és felső küszöbértékű veszélyes üzemeket, annak alapján, hogy a mellékletében felsorolt küszöbértékek milyen mennyiséget tesznek ki. A veszélyes ipari üzem azonosítása 1. A veszélyes anyagoknak két küszöbmennyisége van: alsó és felső küszöbmennyiség (1. és 2. táblázat 2. és 3. oszlop). 2. Ha a veszélyes ipari üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a 2. oszlopban meghatározott értéket, de nem éri el a 3. oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes ipari üzem alsó küszöbértékű. Ha a veszélyes ipari üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a 3. oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes ipari üzem felső küszöbértékű. Az üzemeltető kötelezettsége szempontjából mértékadónak számít a veszélyes anyagnak a veszélyes ipari üzemben egyidejűleg jelen lévő legnagyobb mennyisége. Az a veszélyes anyag, amely a veszélyes ipari üzemben az alsó vagy a felső küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyagmennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemen belül úgy helyezkedik el, hogy az veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet nem okozhat. A küszöbérték meghatározása az alábbiak szerint történik:
1. táblázat Anyaglista Veszélyes anyagok
Küszöbmennyiség (tonnában)
1. oszlop
2. oszlop alsó 5
Formaldehid (töménység >90%)
3. oszlop felső 50
A biztonsági jelentés és biztonsági elemzés 6. § (1) A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem üzemeltetője a formai követelményeknek megfelelő biztonsági jelentést; az alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem üzemeltetője biztonsági elemzést készít. (2) A biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét. (3) A biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk részletes elemzése alapján az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit; esetleges módjait és a károsító hatásait; azok valószínűségét; a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését; a személyek, valamint az anyagi javak és a 4/54
környezet veszélyeztetettségének mutatóit. Ezzel összefüggésben javaslatot tesz a veszélyes ipari üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére. (4) A biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit a biztonsági irányítási rendszer, illetve az irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette. (5) Az üzemeltető - a lakossági tájékoztató kiadványhoz szükséges adattartalommal elkészíti a biztonsági jelentés kivonatát. A kivonat a nyilvánosságra hozható biztonsági jelentés részét képezi, amely - ha arra lehetőség van - a szakmai kifejezések helyett annak köznapi megfelelőjét tartalmazza. 7. § (1) Az üzemeltető a biztonsági jelentést, illetve a biztonsági elemzést - a hatóság által történő elfogadást követően - legalább ötévenként felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja. (2) A biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatát mind a hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti. (3) A biztonsági jelentést, illetve a biztonsági elemzést az alábbi esetekben soron kívül felül kell vizsgálni: a) a veszélyes ipari üzemben olyan változások történtek, amelynek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növeli vagy a védelmi rendszert érintő hatása van, b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, rendkívüli események értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak az üzemeltető rendelkezésére, c) a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak. (4) A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető a hatóságnak haladéktalanul megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a biztonsági jelentést, illetve a biztonsági elemzést módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentés tartalmi módosítás esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést az üzemeltető a felülvizsgálatot követő kilencven napon belül megküldi a hatóságnak. 8. § (1) A hatóság és a szakhatóság a veszélyesség megítélését - a védendő adatokat is tartalmazó - biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés alapján végzi el, de a védendő adatokat nem tartalmazó változatot hozza nyilvánosságra. (2) A hatóság a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést, illetve biztonsági elemzést az elfogadását követően megküldi a veszélyes ipari üzem hatásai által veszélyeztetett település polgármesterének, a fővárosban a főpolgármesternek is. (3) Tájékoztatás céljából a hatóság a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést és biztonsági elemzést, az elfogadását követően megküldi a Honvédelmi Minisztériumnak, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatóságának. (4) Az üzemeltető kérelmére a hatóság és a szakhatóság a védendő adatot tartalmazó iratokat az ezek megőrzését szolgáló külön ügyirat-kezelési szabályok szerint dolgozza fel és tárolja.
5/54
3. Munkahelyén nem elengedhetetlenül szükséges a klímaberendezés, mégis tervezik az üzembe állítását lágy freon hűtőközeggel. A rendszerbe szivárgásérzékelőt nem terveznek beépíteni. Milyen közvetlen és közvetett környezetkárosító hatásai lesznek/lehetnek a klímaberendezésnek? Információtartalom vázlata –
A munkavédelmi képviselő jogai
–
A klímaberendezés tisztítására alkalmazott vegyszeren látható S 1/ 2 jelölés értelmezése. S és R mondatok
–
A globális felmelegítő potenciál (GWP) fogalma
–
Az ózonkárosító potenciál (ODP) fogalma
–
A klímák, hűtőszekrények az elektronikai hulladékok közé tartoznak. Miért nem kerülhetnek közvetlenül a települési hulladéklerakóra?
–
A hulladéklerakók típusai
A munkavédelmi képviselő jogai A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen o o o
o o
o o o o o
a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról; az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról; a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről. A munkavédelmi képviselő a fentiekben meghatározott jogának gyakorlása keretében működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól; részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára - ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására a munkavédelmi oktatás megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is; tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést; véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét; részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában; indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat; a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit. A klímaberendezés tisztítására alkalmazott vegyszeren látható S 1/ 2 jelölés értelmezése. S és R mondatok S ½ jelölés értelme: elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó veszélyes készítmény vagy anyag
6/54
Az R- és S-mondatok a veszélyes vegyszerek feliratozására vonatkozó alapvető irányelvek, így biztosítva azok biztonságos használatát és, ami a legfontosabb, a dolgozók egészségének védelmét. Az R-mondatok az anyag fizikai-kémiai, környezeti és egészség károsító hatásait írják le általánosan, az S-mondatok a biztonságos tárolásra, kezelésre, ártalmatlanításra, elsősegélynyújtásra és személyi védelemre vonatkozó információkat tartalmazzák. Az R- és S-mondatokat akkor kell feltüntetni, ha a készítmény emberre vagy a környezetre veszélyesnek minősülő akár egyetlen összetevőt is tartalmaz vagy, ha a készítmény egyéb okból veszélyesnek tekintendő.
A globális felmelegítő potenciál (GWP) fogalma A globális felmelegedési potenciált (GWP, azaz Global warming potential) gázok üvegházhatásának számszerűsítésére használják. Azonos tömegű szén-dioxidhoz képest határozzák meg az értékét, meghatározott időintervallumra (ez általában 100 év). A széndioxid GWP-je definíció szerint 1.
Az ózonkárosító potenciál (ODP) fogalma
Az ózonlebontó (ózonkárosító) potenciál (angolul ozone depletion potential, ODP) annak a mértéke, hogy egy kémiai vegyület mekkora károsodást okoz az ózonrétegben a fluortriklórmetánhoz (R-11 vagy CFC-11) képest. A fluor-triklórmetán ózonlebontó potenciálja a legmagasabb a klórozott metánszármazékok közül, ezért ennek értéket veszik 1,0-nak. A difluorklórmetán (R-22) ODP-je például 0,05. A CFC-11 nagymértékű ózonkárosító hatásának az az oka, hogy a vegyület molekulájában három klóratom található. Az ODP bevezetését elsőként Wuebbles javasolta 1983-ban, értékét egy vegyület vonatkoztatási anyaghoz viszonyított ózonkárosító hatásának nagyságaként határozták meg. Egészen pontosan egy anyag ODP-jét úgy definiálják, mint az anyag által okozott globális ózonfogyás és az ugyanolyan tömegű CFC-11 által okozott globális ózonfogyás hányadosát. Az ODP megbecsülhető az anyag szerkezete alapján. A teljesen klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) ODP-je körülbelül 1-gyel egyenlő. A brómozott vegyületek ODP-je általában magasabb, 5-15 közötti, amit a bróm ózonnal történőv agresszívebb reakciója okoz. A részlegesen klórozott-fluorozott szénhidrogének (HCFC-k) ODP-je többnyire a 0,005-0,2 tartományba esik, ennek oka a vegyületben levő hidrogénatom, melynek révén a vegyület már a troposzférában reakcióba léphet, így csökkentve annak esélye, hogy feljusson a sztratoszférába. A részlegesen fluorozott szénhidrogénekben (HFC-k) nem található klór, így ODP-jük nulla.
A klímák, hűtőszekrények az elektronikai hulladékok közé tartoznak. Miért nem kerülhetnek közvetlenül a települési hulladéklerakóra?
A bennük található veszélyes anyagok a csapadékvíz hatására kimosódnak vagy égetés során a levegőbe jutnak. A legtöbb elektromos berendezésben elég sok veszélyes anyag van, pl. nehézfémek, amik a kidobott berendezésből kioldódnak, bekerülnek a környezetbe, károsítva azt. A másik indok az erőforrás, tehát az, hogy ezeknek az anyagoknak jó része már feldolgozott másodnyersanyag, amit minden különösebb nehézség nélkül újra fel lehet dolgozni. Tehát ha ebből gyűjtjük vissza akár a színesfémeket akár a műanyagot, akkor nem kell elsődleges erőforrást, pl. kőolajat felhasználni az új termék előállítására, így kevesebb lesz a feldolgozásból származó környezeti kár.
7/54
A hulladéklerakók típusai
o o o o
veszélyes hulladéklerakó lakossági hulladéklerakó nukleáris hulladéklerakó tengeri hulladéklerakó (mesterséges zátony, olajfúrótornyok))
8/54
4. Kisfeszültségű hálózatba új elektromos berendezés kerül. Hogyan valósulhat meg a villamos berendezés túláramvédelme? A működés közben jelentős a berendezés zajkibocsátása is. Milyen egyéni zajvédő eszközöket ismer? Mivel tilos elektromos tüzet oltani? Információtartalom vázlata A hangnyomásszint fogalma, egyéni zajvédő eszközök A villamos áram hatása az emberi szervezetre Az elektromos tüzek oltásához használható anyagok A tűzoltó porok és gázok működési elve A kábelhulladékok hasznosítható anyagai Előírások borús időben történő fűnyírás esetén A hangnyomásszint fogalma, egyéni zajvédő eszközök o o o
o
Hangteljesítmény-szint (Lw) A hangteljesítmény a hangforrásból kilépő hangenergia, mértékegysége a decibel vagy dB(A). Hangnyomás-szint (Lp) Ugyanaz, mint a hangteljesítmény, de előre meghatározott körülmények között és távolságban mérve. A hangnyomás az alábbi tényezőktől függ: • a berendezés helye • környezeti feltételek és • a mérés pontjától vett távolság Egyéni zajvédő eszközök a. b. c. d.
Hallásvédő vatta Hallásvédő füldugó Zajvédő fültok Zajvédő sisak
Az elektromos áram hatása az emberi testre e.
Az emberi test maga is vezető, ezért ha a test különböző pontjai között potenciálkülönbség lép fel, a testen áram indul meg. Az emberi testen áthaladó áram élettani hatásai: o Az izmok összerándulása. Az agy a testet behálózó idegpályákon keresztül villamos ingerületek útján mozgatja az izmokat. Áramütés esetén az (áram be- és kilépési pontjaitól függő) idegeket és izmokat nagyon erős inger érheti, melynek hatására utóbbiak összerándulhatnak, el is szakadhatnak. A legveszélyesebb, ha az áram a szíven vagy a tüdőn halad keresztül, mert e létfontosságú szervek izmainak összerándulása a szerv görcsét, bénulását okozhatja. Az izomsejtek egy csoportja az áram bekapcsolásakor, más csoportja kikapcsoláskor ingerlődik, ezért az 9/54
izmokra gyakorolt hatás tekintetében a váltakozó áram (amely minden félperiódusában kivált ilyen ingerületeket) hatása veszélyesebb. o Vegyi hatás. Az emberi test szöveteinek igen nagy (kb. 70%) a nedvtartalma, e nedvek az oldott ásványi sók és más alkotók miatt áramot vezető elektrolitnak tekinthetők. A vegyi hatás szempontjából az egyenáramú áramütés a veszélyes, mert az ilyenkor kialakuló elektrolízis miatt a vér és a szövetnedvek veszélyes mértékben elbomolhatnak. A bontás során keletkező gázbuborékok is veszélyt jelentenek. A vérsejtek rögökké összeállva eldugíthatják az ereket. o Hőhatás. A test ellenállásán áthaladó áram hőt termel. A keletkező hő az érrendszerre a legveszélyesebb, mert az erek fala „törékennyé” válik, utólag vérzések keletkezhetnek. A 45 °C feletti felmelegedés – a fehérjék (vissza nem fordítható) kicsapódása miatt – halálos kimenetelű lehet.
Az elektromos tüzek oltásához használható anyagok A tűzoltópor és a tűzoltógázok o
A tűzoltó porok és gázok működési elve
–
A por A modern tűzoltás egyik legelengedhetetlenebb eszköze a tűzoltópor. A tűzoltóporoknak nevezzük azokat a tűz oltására alkalmas por alakban tárolt szilárd anyagokat, amelyek tulajdonságaikból következően képesek a tüzek kialakulását, terjedését meggátolni. A tűzoltóporokra jellemző, hogy tűzoltó berendezésekben alkalmazzák, ahol ún. hajtógáz segítségével kerülnek kilövésre, víztaszító hatásúak, nem mérgezőek, elektromosan nem vezetik az áramot, adott hőmérsékleten felbomlanak, gyorsan terjednek és adott idő alatt nem vonzzák egymást. Ezekből a tulajdonságaikról következően kiválóan alkalmasak elektromos tüzek, gázok és éghető folyadékok oltására, mivel hő hatására bomlik, így hűti az anyagokat, és csökkenti az oxigén koncentrációját, gátolja a terjedést, mivel az égést vivő anyagok beleütköznek a por szemcsékbe és kémiailag megakadályozza az oxigén és az éghető anyagok egyesülését. A tűzoltóporokat tűzvédelmi felhasználhatóságuk szerint csoportosítják. Ezek szerint van A osztályú tűzoltópor amely alkalmas szilárd éghető anyagok oltására, B osztályú tűzoltópor: az ilyen tűzoltóporok alkalmasak tűzveszélyes folyadékok oltására, C osztályú tűzoltópor, amely alkalmas éghető gázok oltására, D osztályú tűzoltópor, amely alkalmas éghető fémek oltására, és az E osztályú tűzoltópor, amely alkalmas elektromos tüzek oltására. A gyakorlatban azonban a legtöbb tűzoltópor egyszerre több területen is alkalmas tüzek oltására. Ezeket kombinált elnevezéssel jelölik. Pl. az ABC osztályú tűzoltópor alkalmas éghető gázok, folyadékok és szilárd anyagok oltására. Hátrány a por alakú tűzoltóanyagoknak az, hogy nehezen lehet őket szállítani, nehézkes a por alakú tűzoltó berendezések utántöltése, viszonylag drága és alkalmazásánál kár keletkezhet az elektromos berendezésekben. – A gáz A zárt és bonyolult elrendezésű, területű és célú helységeke, berendezések oltóanyaga a nem annyira ismert tűzoltógáz. Tűzoltógáznak nevezzük azokat a gázokat és légnemű anyagokat, amelyek képesek tulajdonságaikból következően a tüzek kialakulásának és terjedésének megakadályozására. A tűzoltógázokat oltóhatásuk szerint két csoportba lehet sorolni. Az első ilyen csoportot a semleges gázoknak nevezzük, mivel ezek a gázok a tüzeket úgy oltják, hogy az égéstérbe kerülve az oxigén koncentrációját felhígítják, valamint az éghető anyagokat lehűtik. Ilyen semleges gáz a nitrogén, széndioxid, argon, hélium, vízgőz. A második csoportba tartozó gázokat kémiai úton fékező gázoknak nevezzük. Ezek a típusú gázok úgy akadályozzák meg a tüzek terjedését, hogy beépülnek az adott égéstérben az éghető anyagok 10/54
és az oxigén láncolatába és kémiai kötéssel megakadályozzák azok egyesülését. Ebbe a kategóriába esnek a halon és halogén gázok. A tűzoltógázokat alkalmazzák többek között laboratóriumoknál, atomreaktoroknál, vegyi üzemeknél, üzemanyag telepeknél stb. A kábelhulladékok hasznosítható anyagai – műanyag bevonat – fémhuzal (réz) – kábeldob (műanyag újrahasznosítható)
Előírások borús időben történő fűnyírás esetén Borús időben robbanómotoros fűnyíróval kevésbé veszélyes a fűnyírás, mint az elektromos fűnyíróval. Ennek kockázata annyira jelentős, hogy nem javasolt, ha esni kezd az eső. A vizes fű ugyanakkor kevésbé tapad, tehát könnyebben lehet vizes füvet nyírni. Egyéni védőeszközként áramütés ellen védőkesztyű használata ajánlott.
11/54
5. Irodai munkára helyezték át, és megbízzák, hogy készítse el az iroda tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi szabályzatát (különös tekintettel a vízfogyasztás csökkentésére). Az irodában számítógépek, kávéfőző, elektromos főzőlap és mosogatógép, valamint sok bútor található. Információtartalom vázlata – A vízszennyező anyagok típusai – Víztakarékossági módszerek – A tűzvédelmi szabályzat tartalma – A munkáltató munkavédelmi kötelezettségei – Biológiai hulladékkezelés (komposztálás)
A vízszennyező anyagok típusai o A vízszennyező anyagok csoportosítása Klasszikus vízkomponensek(természetesen is jelen vannak, feltétlenül szükségesek, mennyiségüktől függ, hogy szennyeznek, károsítanak-e vagy sem)sók, oldott oxigén, szervesanyag-tartalom, nitrogén- és foszforvegyületek Fertőzést okozó mikroorganizmusok vírusok, baktériumok Mikroszennyezők szerves és szervetlen Hőszennyezés Radioaktív szennyezés o eredet szerint Pontszerű Diffúz o megjelenési forma szerint felszínen úszó (mosószer-hab, festék, oldószer, alga-békalencse tömeg, szilárd hulladék, szemét, állattetem stb.) vízben lebegő oldott o gazdasági ágazatok szerint települési: házi szennyvíz + csapadékvíz + települési csatornahálózatba bekötött ipari üzemek ipari: hűtővizek, technológiai használt vizek, üzemi szociális szennyvizek, az üzem területéről elvezetendő csapadékvizek mezőgazdasági: műtrágyák, növényvédő szerek, állattartó telepek szennyvizei (hígtrágya) közlekedési: tankhajó-katasztrófák, utakról lemosódó szennyező anyagok, szervízhálózatok olajtartalmú szennyvizei
Víztakarékossági módszerek o Fűtés (cirkuláris) o Megújuló energiaforrások kihasználása o A csöpögő csapokat javíttassuk meg. o
A felhasznált vízmennyiség csökkentése érdekében zuhanyra és a kézmosó csapra érdemes víztakarékos rózsát szerelni.
12/54
o
A főzéshez felhasználandó alapanyagok (főleg zöldségek) tisztogatását is álló vízben célszerű végezni
o
Csapot soha ne folyassunk feleslegesen. Fürdés helyett zuhanyozzunk.
o
Gyűjtsük az esővizet locsolásra.
o
Mosogatásnál az edények tisztára mosásához ne használjunk folyóvizet, csak az öblítéshez.
o
Öntözzünk inkább este (főleg a meleg nyári napokban), mert akkor kevesebb a párolgás.
A tűzvédelmi szabályzat tartalma A Tűzvédelmi szabályzatnak tartalmaznia kell: a) a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit; b) a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat; c) a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; d) a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; e) az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását; f) a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket; g) a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; h) a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait. i) a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a - kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt - megengedett maximális befogadóképességet; j) az i) pont szerinti esetekben a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét.
A munkáltató munkavédelmi kötelezettségei A munkáltató feladatai közé tartozik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek a megvalósítása (nem elfelejtve a munkavállalók felelősségét sem), valamint a megvalósítás módjának a meghatározása (természetesen még a jogszabályok és a szabványok keretein belül). A munkáltató felelőssége tehát abban rejlik, hogy megteremtse azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyekkel az alkalmazott képes ellátni feladatait. A munkavégzésre vonatkozó szabályok meghatározásakor figyelembe kell vennie, hogy végrehajtásuk megfelelő védelemben részesítse úgy a munkaterületen tartózkodókat (vevők, partnerek), mint az alkalmazottakat. A munkaeszközök kialakítását úgy kell megtervezni, hogy lehetőség szerint ne adjon esélyt a nem szervezett munkavégzés keretében történő használat során a balesetre, egészségkárosodásra. A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása céljából:- a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja,- a szükséges utasításokat a kellő időben a 13/54
munkavállalónak megadni (felkészülhessen rá, illetőleg értelmezni tudja),- rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakövetelményeknek megfelelő munkakörülmények állnake rendelkezésre, az alkalmazottak ismerik a rájuk vonatkozó szabályokat és betartják-e azokat, - megfelelő munkaeszközöket rendelkezésre bocsátani, - új technológiák bevezetése előtt időben informálni a munkavállalókat (illetve munkavédelmi képviselőiket), - a tudomására jutó rendellenességeket, bejelentéseket azonnal kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érdekelteket értesíteni és közvetlen veszély esetén a munkavégzést beszüntetni, - a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a rendelkezések alapján eljárni, - a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniás állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását megoldani,- írásban lefektetni az egyéni védőeszközök juttatásának belső rendjét (ez a feladat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül), - a munkavégzéshez szükséges munkavédelmi oktatást megtartani. Munkavédelmi személyzet, egészségügyi szolgálat A munkáltató köteles a veszélyességi osztályhoz és a munkavállalók létszámához igazodóan a rendeletben megjelölt időtartamra munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztatni; továbbá foglalkozás-egészségügyi szolgálatot működtetni, vagy annak szolgáltatásait igénybe venni. Ilyen például a munkaköri alkalmassági vizsgálat, az egészségügyi veszélyeztető kockázatok feltárása, a védekezés módjának meghatározásában való közreműködés, az ártalmak megelőzésére vonatkozó intézkedések, valamint az elsősegélynyújtás. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes szervei szakmai szempontok alapján irányítják. Végezetül a munkáltató nem feledkezhet el arról, hogy tájékoztassa a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) a cég munkavédelmi feladatait irányító személyről.
Biológiai hulladékkezelés (komposztálás)
o biohulladék: minden olyan növényi és állati eredetű szerves hulladék,amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható o komposztálás: az elkülönítetten gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén jelenlétében történő autotermikus és termofil biológiai lebontása, mikro- és makroorganizmusok segítségével; o anaerob biológiai lebontás: az elkülönítetten gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén kizárása mellett történő lebontása, mikroorganizmusok (beleértve a metánképző baktériumokat is) segítségével, biogáz előállítás céljából, szilárd lebontási maradék keletkezése mellett;
14/54
6. Szabadban dolgoznak, a hőmérséklet már 10 órakor 27 0C. Mire figyelmezteti a kollégáit a munkavégzés megkezdése előtt? Délutánra kollégája bő verejtékezésre, fejfájásra panaszkodik. Mit javasol Ön ebben a helyzetben? Információtartalom vázlata – Az üvegházhatás fokozódásának okai és következményei – A melegben végzett munka kockázatai, a munkáltató kötelességei ebben a szituációban (3/2002.(II) 8. SzCsM-EüM. rendelet) – Gyűjtőszigeten gyűjthető hulladékok (5/2002 KvVM. r.) – Klímaváltozás szakszöveg 3. sz. melléklet Az üvegházhatás fokozódásának okai és következményei Üvegházhatásnak nevezzük azt a jelenséget, amely során a napsugárzás be tud hatolni egy adott rendszerbe (pl. egy valódi üvegházba, vagy a Föld légkörébe), de a felszínről visszasugárzott energia egy része nem jut ki belőle, mert a külső határoló fal (üvegház esetén az üveg, a Föld esetén a légkörben megtalálható üvegházhatású gázok) nem engedi ki. Az üvegházhatás kialakulásának meghatározó mozzanata az, amikor a visszaverődés során az energia jellege megváltozik: fényből hőenergia lesz. A hőenergia egy része pedig benn reked, ezért a belső tér felmelegszik. Az üvegházhatás nélkül a Föld felszínén átlagosan 30 fokkal alacsonyabb lenne az átlaghőmérséklet. Jelenleg azonban az a probléma, hogy a légkör legfontosabb üvegházhatású gázának, a széndioxidnak a koncentrációja a fosszilis energiahordozók elégetése miatt nagy ütemben növekszik, ezért a légkör túl sok hőt tart vissza, és így felmelegszik. Az üvegházhatás következménye a globális felmelegedés, ami pedig klímaváltozáshoz vezet. A klímaváltozás egyes földrajzi helyeken, mint például Európa vagy Észak-Amerika, akár lehűlést is jelenthet. A melegben végzett munka kockázatai, a munkáltató kötelességei ebben a szituációban (3/2002.(II) 8. SzCsM-EüM. rendelet) A melegben végzett munka kockázata A munkavédelmi rendelet kimondja, hogy legalább félóránként kell védőitalt biztosítani a munkavállalók részére zárttéri és szabadtéri munkahelyeken is meleg időben. Ezen túl fontos a dolgozók tájékoztatása a folyadékveszteség pótlásának szükségességére, a kiszáradás megelőzésére. Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor őrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges veseműködés és átlagos környezeti hőmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg időben akár kétszeresére növekedhet.
15/54
A vízhiány hatásai Amennyiben a folyadékveszteség például a meleg következtében fellépő verejtékezés miatt tartósan meghaladja a bevitt víz mennyiségét, a szervezet kiszáradása következhet be. Ennek egyik fő jele lehet a tudatzavar, mely kómáig fokozódhat. A verejtékkel só is távozik a szervezetből, emiatt nem tud a szükséges mennyiségű víz a vérbe jutni, így a vérnyomás csökken, ez szédülést okoz. A vízés sóveszteség további fokozódása a vérnyomás olyan mértékű csökkenését idézheti elő, amely ájulást okozhat, valamint az agy, a vesék és a máj károsodásához vezethet. Olyan kezdeti tünetek léphetnek fel, mint fejfájás, izomrángások, váratlan fáradtság, amely akár hőgutához, hőkimerüléshez, szokatlan viselkedéshez például szédülés, hányás, gyengeség, gyors pulzus, erős izzadás vagy kiszáradt bőr vezethet. A fokozott tünetek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek. Elsősegélynyújtás menete Mentők értesítése, az áldozat "hűvösre tétele", a ruházat könnyítése, vízzel itatás, ha eszméleténél van az áldozat és nem szédül, az áldozat letörlése és permetezése vízzel. Jegyezzük meg, a meleg káros tüneteit mutató személyeket soha nem szabad hazaküldeni, vagy magukra hagyni orvosi ellenőrzés nélkül! Mit kötelező tennie a munkáltatónak? Megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék elfogyasztásával a kiszáradás megelőzhető. Ennek jogszabályi hátterét a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (10) bekezdése tartalmazza. Ennek alapján igény szerint, de legalább félóránként kell védőitalt biztosítani a munkavállalók részére zárttéri és szabadtéri munkahelyeken is meleg időben. Védőitalként a jogszabály 14-16 °C hőmérsékletű ivóvizet javasol, azonban más, alkoholmentes, legfeljebb 4 súlyszázalék cukortartalommal rendelkező italt is adhat a munkáltató. Különösen ügyelni kell - például tűző napon történő munkavégzés esetén - a sugárzó hőnek is kitett munkavállalók folyadékveszteségének pótlására. A védőital biztosításán túl fontos a munkavállalók tájékoztatása, figyelmük felhívása a folyadékveszteség pótlásának szükségességére, a kiszáradás megelőzésére. A dolgozóknak egymásra és a munkairányítóknak a beosztottakra is nagyobb figyelemmel kell lenni meleg időben, hogy az esetleges kiszáradás első jeleit észre vegyék. A melegben végzett munka kockázatai Ilyen rizikófaktor lehet a hőmérséklet, a páratartalom, sugárzó hő (napsütés), vezetéses hő (például a talajból), légmozgás (38 Celsius fok alatt kedvező, e felett kedvezőtlen), munka intenzitása és időtartama, ruházat. Személyi különbségek közé tartozik az életkor, az egészségügyi állapot, a víz-, alkohol-, kávé-, és gyógyszerfogyasztás. Megelőzés szabályai A melegben végzett munkára fel kell készülni,meg kell ismerni a kockázatokat és a veszélyek megelőzésének módját. A meleg (és a szabadban végzett munka többi környezeti tényezője) kockázatai ellen ugyanúgy védekezni kell a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető 16/54
munkavégzés feltételeinek biztosítása részeként, mint pl. a leesés vagy a csonkolásos balesetek ellen. Ivóvíz biztosítása, árnyék fontossága Melegben legalább négy pohár vizet meg kell inni óránként. Ehhez elegendő ivóvíznek kell a munkaterületnél rendelkezésre állni. A dolgozókat ösztönözni kell a gyakori (víz) ivásra. Emellett a dolgozóknak árnyékolt pihenő területet kell biztosítani, mely nyitott a környezet felé, vagy ventillátorral szellőztetett. Ha lehetséges a munkát is árnyékban kell végezni, karimás kalapot, laza, világos ruhát kell viselni. Munkaszervezési intézkedések A külső hőmérséklet előzetes tanulmányozásával (előrejelzésekből) a meleg kockázata becsülhető. A meleggel 27 Celsius fok felett már foglalkozni kell. A meleghez hozzá kell szokni, és ez időt igényel, különösen nehéz fizikai munkánál. Az adaptáció 4-14 napig is tarthat, fokozatosan növekvő terhelés mellett. Az adaptáció különösen fontos hosszabb szabadság után, vagy jelentősen különböző klímájú helyek közti utazáskor. Az adaptáció része pl. az izzadtság felhígulása. Általános tanácsok melegben végzett munkához: - A munkát a nap hűvösebb időszakára kell időzíteni - Gyakori pihenők és folyadékpótlás - Nehéz munkához rotáció - A munkások figyeljenek egymásra a tünetek felismerése érdekében A hulladékgyűjtő szigetre vonatkozó speciális előírások A hulladékgyűjtő sziget kialakításakor a következő követelményeknek kell eleget tenni:
Szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladékösszetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni. A speciális kialakítás célja az, hogy a közterületen elhelyezett edények az adott összetevő begyűjtésére a legalkalmasabb legyenek, ugyanakkor az edény kialakítása ne tegye lehetővé az illegális „kirablását”. A kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott legyen. A kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen. A gyűjtősziget elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre. Fontos szempont a telepítésnél, hogy nagy forgalmú, könnyen megközelíthető legyen, teremtsen kedvet a használatához.
Gyűjtősziget közterület-használati engedély birtokában létesíthető. A közterület-használati engedélyt a települési önkormányzat adja ki, az eljárásba nem vonják be a szakhatóságokat (hiszen nincsenek építési, illetőleg telepengedélyezési feladatok). Gyűjtősziget akkor alakítható ki, ha az ott begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átvétele biztosított. A begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen ki kell ürítenie vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint (a külön jogszabály előírásai szerint) nyilvántartásba kell venni.
17/54
Gyűjthető hulladékok:
Papír (újságok, könyvek, hullámpapír, csomagolópapír, kartondoboz, italos doboz (tetrapak)) Műanyag (ásványvizes PET palack, kiöblített háztartási flakonok és azok lecsavart kupakjai (samponos, habfürdős, stb.), háztartásban előforduló tiszta fólia(szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák, stb.)) Fehér üveg: (A tiszta, kiöblített italos és egyéb, a háztartásban már feleslegessé vált színezetlen üvegek – befőttes, parfümös, stb.) Színes üveg (színes (zöld, barna, sárga) italos, parfümös, konzerves üveg) Fém doboz (a fém csomagolódobozok (üdítős, sörös, konzerves, stb.) és a háztartási kis fémhulladékok (pl. evőeszközök, stb.))
Klímaváltozás szakszöveg 3. sz. melléklet
1750-től napjainkig bolygónk átlaghőmérséklete több mint 0,9 Celsius-fokot emelkedett ebből 0,6 fok az utóbbi ötven év számlájára írható. Szakemberek a jövőre nézve ennél jóval radikálisabb változással számolnak: az elkövetkező évtizedben éves szinten akár 0,1-0,2 Celsius-fokot is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. Majdnem teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a felmelegedés felgyorsulásáért az üvegházhatású gázok kibocsátásának folyamatos növekedése tehető felelőssé. Míg az ipari forradalom idején a légkörben lévő széndioxid-mennyiség 280 milliomod térfogatrész volt, addig napjainkra ez 379-re növekedett. Ha ez a jelenlegi ütemben folyik tovább, 2015-re a szén-dioxid légköri koncentrációja eléri a kritikusnak tartott 400 milliomod térfogatrészes szintet, és egyes modellek szerint ez akár 5 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést is eredményezhet a mostanihoz képest. A következőkben láthatjuk, hogy az eddigi 0,9 fokos hőmérséklet-emelkedés is milyen markáns hatással volt bolygónkra. Valószínűsíthető, hogy a globális felmelegedés hozzájárul ahhoz, hogy évente 7-10%-kal több az allergiás és az asztmás betegek száma. Amellett, hogy immunrendszerünk egyre kevésbé ellenálló az allergénekkel szemben (legfőképpen helytelen életmódunk miatt), a betegek számát növeli az is, hogy a magasabb átlaghőmérséklet következtében korábban kezdenek virágozni a növények, így az allergiaszezon hosszabb ideig tart. Minél hosszabb ideig vagyunk kitéve egy allergénnek, annál nagyobb rá az esély, hogy allergiásak leszünk rá. Jelenleg Földünk népességének mintegy 15-20%-a szenved allergiás megbetegedésben. Csak Európában és az USA-ban mintegy 50 millió ember allergiás.
18/54
7. Árut szállít ki november végén a megrendelőhöz. Megérkezve a következőket tapasztalja: a szűk folyosón lévő gázpalackoktól alig tudja megközelíteni az irodát. Az irodában 24 0C-os hőmérséklet fogadja, a fűtőtesteken akták hevernek, az egyik ablakon repedést észlel, és meglepetésére egyes falak színe bordó. Végül alig talál ki az épületből. Mondjon véleményt a tapasztaltakról! Információtartalom vázlata Energia-megtakarítási lehetőségek otthonunkban Menekülési útirányjelek Ipari gázpalackok tárolása. Tárolási tilalmak Az égetés és a pirolízis közötti különbségek
Energia-megtakarítási lehetőségek otthonunkban o Izzók, szokások (víz-, gáz és villanygazdálkodás) o Energiatakarékos berendezések, (hűtők, jól szigetelt épület szerkezetek és nyílászárók, lakáshőmérséklet) Menekülési útirányjelek o A menekülési útvonalakat minden esetben világító (utánvilágító vagy elektromos biztonsági jelekkel kell megjelölni, melyeknek legalább a vonatkozó szabványban meghatározott ideig alkalmasnak kell lenniük a céljuknak megfelelő fény kibocsátására. Ipari gázpalackok tárolása. Tárolási tilalmak Tárolás: a töltött vagy üres, de nem veszélytelenített gázpalackok huzamosabb ideig meghatározott helyen történı raktározása. Tárolásnak számít a gázpalackok készenléti állapota is. A gázpalackok tárolhatók zárt térben, vagy szabad téren. Szabadtéri tárolóknak minősülnek azok is, amelyek legalább egy oldalról nyitottak. Készenléti állapot: a felhasználási helyeken a munkálatok további folytatásához előkészített gázpalackok tárolása. Készenléti állapotnak kell tekinteni a töltővállalatok szabadtéri területein a töltést követően a kiszállításig elhelyezett gázpalackok átmeneti tárolását is. A gázpalackot (a továbbiakban: palack) csak akkor szabad forgalmazni, ha a) a vizsgálati ideje érvényes, b) jelölései épek és egyértelműek, c) nem sérült, d) gáztömör, e) szerelvényei hibátlanok, sértetlenek, f) nincs rajta veszélyt okozó szennyeződés. A palackot sérültnek kell tekinteni, ha a) legalább 1 m magasságból kemény talajra (kő, beton, aszfalt stb.) esett, b) égésnyomok látszanak rajta, c) éles bemetszése sérülése vagy horpadása van, d) a szállítójárművet közlekedési baleset érte, átalakítás nyomai észlelhetők. Az üzemeltetés (szállítás, felhasználás stb.) során keletkezett sérülésről az illetékes töltővállalatot (cseretelepet) tájékoztatni kell. A palackot (az üres palackot is) csak lezárt szeleppel és szelepvédővel (védősapka, védőkengyel stb.) szabad tárolni mozgatni és szállítani. Ezen túlmenően felcsavart záró anyával kell tárolni és szállítani azokat a menetes csatlakozású palackokat, amelyek töltete 19/54
- mérgező, - maró, - tőz- és robbanásveszélyes. A palackkötegeket lezárt szerelvényekkel, és felcsavart záró anyával kell tárolni. Nem vonatkozik, ez az előírás a korábban nem töltött vagy veszélytelenített palackokra. A palackot a káros mechanikai és kémiai hatásoktól védeni kell, és úgy kell tárolni, hogy hőmérséklete ne emelkedjen 323 K (50 oC) fölé. Befagyott szelepű vagy lefagyott palackot csak legfeljebb 313 K (40 °C) hőmérsékletű vízzel szabad melegíteni. A palackokat, különös tekintettel az oxigénpalackra, nem szabad zsíros vagy olajos kézzel, vagy ezekkel szennyezett ruhában kezelni, és zsíros vagy olajos ruhával tisztítani. A mérgező, maró és/vagy cseppfolyósított gázokat tartalmazó palackokra vonatkozó intézkedéseket a kezelési utasításban kell rögzíteni. A palackon vagy szerelvényeinek környezetében keletkező tőz esetén először az éghető gázt, majd a többi veszélyeztetett palack szelepét haladéktalanul el kell zárni, és a tőz oltását meg kell kezdeni. Tőz esetén a palackokat a tűzből, vagy a tűzzel veszélyeztetett területről el kell távolítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a palackok veszélyes mértékű felmelegedését védett helyről történő folyamatos hűtéssel kell megakadályozni.
Az égetés és a pirolízis közötti különbségek o A hőbontás (pirolízis) a szerves anyagú hulladék megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben – esetleg inert gáz (pl. nitrogén) bevezetés közben –, szabályozott körülmények között bekövetkező kémiai lebontása. A hőbontás során a szerves hulladékból pirolízisgáz folyékony termék (olaj, kátrány, szerves savakat tartalmazó bomlási víz) szilárd végtermék (piroliziskoksz) keletkeznek.
20/54
8. Önkormányzatnál helyezkedik el a szakmai gyakorlat ideje alatt, és megbízzák, hogy segédkezzen a helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatában. Melyek a terv tartalmi követelményei? Melyek egy tűzriadó terv tartalmi követelményei? Az önkormányzatnál 49 fő dolgozik. Kell-e munkavédelmi képviselőt választani? – Információtartalom vázlata – A hulladékgazdálkodási tervek elemei – A munkavédelmi képviselő-választás szabályai (Mvt.70/A) – A tűzriadó terv elemei – A biogáz előállításához szükséges körülmények (például mezőgazdasági vagy kommunális hulladékból is keletkezhet) A hulladékgazdálkodási tervek szerkezeti felépítése és tartalmi elemei 1. A tervkészítés általános adatai (tervezési szint,készítő neve és címe,dátum.) 2. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete 2.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége (tonna). 2.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége (tonna). 1. ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok; 2. mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok; 3. települési szilárd hulladékok; 4. települési folyékony hulladék; 5. kommunális szennyvíziszap; 6. építési, bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok; 7. veszélyes hulladékok (vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari, gépipari, alumíniumipari, egyéb) 8. kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok (PCB és PCT tartalmú hulladékok, hulladékolajok, akkumulátorok, elemek, elektronikai termékek, stb.) 9. csomagolási hulladékok (papír, üveg, textil, stb.) 10. speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladék(ok). 3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények 3.1. A hulladékgazdálkodási törvényben, valamint a végrehajtási jogszabályaiban meghatározott területi, helyi, egyedi műszaki követelmények, belső műszaki leírások rövid leírása. 3.2. A jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények, belső műszaki előírások rövid leírása. 4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések 5. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások 6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása 7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program 7.1. A hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározása külön ágazatok szerinti hulladéktípusok alapján: 7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje. 21/54
7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása. 8. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához becsült költségek a 7. pont szerinti bontásban.
A munkavédelmi képviselő választás szabályai
Mvt.70/A. § (1) A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül - a következők szerint képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani: a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége; b) az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselőválasztásra - a munkáltatónak a 70. §-ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia; c) a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik. (2) munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Az újonnan alakult munkáltatónál a munkavédelmi képviselő ilyen jogviszonya időtartamát feltételként nem kell figyelembe venni. (3) A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is. (4) Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy Munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja. (5) A bizottság tárgyalásán - a bizottság kezdeményezésére - a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni.
A tűzriadó terv elemei
Tartalmazza: 1.) A tűzjelzés módját; 2.) A tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; 3.) A rendész – porta szolgálat feladatai tűz esetén 4.) A tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.); 5) A főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); 6.) Riasztások gyakorlása - gyakoroltatása 7.) Az épületek kiürítésének rendje. A létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével.
22/54
A biogáz előállítás technológiái A biogáz előállítás lényegében kétféle eljárással valósítható meg:
biogáz előállítás adott mesterséges reaktorban, biogáz kinyerés szeméttelepeken természetes reaktorokban.
Biogáz előállítás reaktorokban A biogáz-előállítás technológiájának műszaki és gazdasági szempontból történő optimalizálására színvonalas műveleti kutatások irányulnak. Ezek a vizsgálatok elsősorban a felhasználandó nyersanyagok összetételére vonatkoznak, főképpen a technológiára, a kitermelésre gyakorolt hatásuk miatt. A technológiai változatok és az üzemi megoldások számosak. A technológiák főbb lépései Alapanyag tárolás-készletezés Az alapanyag-tárolás műszaki megoldásait a rendelkezésre álló hulladék-anyag jellemzői (nedvességtartalom, bomlékonyság stb.) határozzák meg. Döntő fontosságú már az első lépésnél is és a teljes technológiai sor folyamán a környezetvédelmi előírások figyelembevétele, betartása. Anyag-előkészítés Az anyag-előkészítés szintén az anyag jellemzőihez szorosan igazodó műveletsor. Ebbe a fogalomkörbe soroljuk a tisztítást, fáziselválasztást, aprítást, szuszpendálást, homogenizálást, kondicionálást és az összetétel beállítását. A tisztítás célja mindazoknak a zavaró vagy káros anyagoknak a kiválasztása, elkülönítése, amelyek biológiai és műszaki szempontból zavaróak, így végső fokon e lépés a szervesanyag-hányad növelését célozza. A fáziselválasztás a víztartalom csökkentését, a szervesanyag-tartalom növelését jelenti. A tisztítás és fáziselválasztás eszközei: a szűrőrácsok, rosták, homokfogók, ülepítők, ívszita, centrifuga, mágneses vaskiválasztó. Az aprítás művelete egyaránt biológiai és műszaki célú. A mikroszervezetek számára előnyös, ha a lebontásra nagyobb felület áll rendelkezésre. Ezzel elérhető az egyidejű, nagy intenzitású lebontás. Az anyagmozgatást is egyszerűsíti az aprítás. A homogén anyagösszetétel mikrobiológiai oldaláról nézve elősegíti az állandó mikrobapopuláció kialakulását, fennmaradását és azok hatékony degradációs tevékenységét. A homogenitás elsősorban az egyenletes és állandó nedvességtartalmat és kémiai összetételt jelenti. A homogenitás eszközei általában a keverők, csigaszivattyúk és keringtető szivattyúk. A megfelelő nedvességtartalom beállítható eltérő nedvességtartalmú anyagok keverésével, vízelvonással vagy vízzel való hígításával. Az anyagösszetétel beállításához hozzá tartozik még a különböző hulladékok vagy segédanyagok hozzáadása, hogy a már kialakult és a kívánt szinten működő mikroorganizmus populáció igényének megfelelően működhessen. 23/54
Az alapanyag-kondicionálás az alapanyagnak megfelelő hőmérséklet beállítását jelenti. Ez történhet felmelegítéssel, esetleg hűtéssel. A felmelegítés megkönnyíti a patogén szervezetek elpusztítását, ill. a termofil anaerob mikroorganizmusok tevékenységét. Hűtést akkor alkalmaznak, ha a közepes (mezofil) hőmérséklet-tartomány-nál nagyobb hőmérsékletű alapanyag érkezik. Biogáz-kinyerés szeméttelepeken A biogáz-előállítás különleges, újabban hazánkban is elterjedt területe a települési hulladéklerakóhelyi biogáz termelés, a lerakott hulladékba telepített gázkivételi kutak segítségével. A gázkutak két esetben is telepíthetők:
újonnan létesített lerakók esetén a lerakás során folyamatosan, meglévő lerakó esetén új gázkutak létesítésével
A viszonylag kis beruházási és üzemeltetési költségekkel járó megoldás, a véglegesen lerakott szerves hulladékok hasznosításának egyetlen lehetséges módja. Az eljárás feltétele a megfelelően szigetelt és takart, szigorú technológiával kialakított rendezett lerakóhely megléte. Előnyös, ha a szilárd hulladékkal együtt iszapszerű maradékok is elhelyezésre kerülnek. A hasznosítható gázkihozatal a tapasztalatok szerint, a hulladékösszetétel függvényében évente min.1,5–2 m3/t, átlagosan 3,5–4 m3/t nagyságúra becsülhető (20–25 éves üzemeltetés feltételezésével). A gázkinyerésre többféle megoldás használható, amelyek azonban két fő csoportra, függőleges és vízszintes elrendezésű rendszerekre oszthatók. Megkülönböztetünk passzív rendszereket, ahol a gáz saját nyomása következtében lép be a gázgyűjtő kutakba és aktív rendszereket, ahol a gáz összegyűjtésére megszívást alkalmaznak. Az üzemeltetési mód a kitermelés hatásfokát jelentősen befolyásolja. A kutakat 30–80 m távolságra telepítik úgy hogy a felszínhez közeli szakaszt a levegőbeszívás és ezzel robbanásveszélyes gázlevegő kialakulása elkerülésére körbeszigetelik. A vízszintes elrendezésű gázelszívó berendezések kialakítása az alagcsövezésre hasonlít.
24/54
9. Új, gázkonvektoros lakásba költözik. A közelben hulladékgyűjtő sziget is van. Melyek azok az érzékelők (szenzorok), melyek feltétlenül szükségesek a lakásban a biztonsága érdekében? Mi a különbség a hulladékudvar és a hulladéksziget szerepe, működése között? Mit takar az OMMF betűszó? Információtartalom vázlata – Szelektíven gyűjthető hulladékok – Füstérzékelő elhelyezése, CO érzékelő elhelyezése – Munkavédelmi hatóság (OMMF) – A CO élettani hatásai (időtényező, koncentráció) – A hulladékudvar és a hulladékgyűjtő sziget szerepe közötti különbség
Kihelyezett hulladékgyűjtő szigeteken gyűjthető hulladékok:
Műanyag flakon Színes üveg Fehér üveg Papír
A hulladékudvarokban gyűjthető hulladékok köre:
másodnyersanyagok (papír, üveg, műanyag-flakon, fólia, fémhulladék, fém italos doboz, fahulladék, textilhulladék, zöldhulladék),
darabos hulladékok (gumiabroncs, hűtőszekrény, háztartási tárgyak és berendezések, elektronikai hulladékok, gépkocsi roncs),
lakossági veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék- és lakkmaradékok csomagolóeszközeikkel, sütőzsírok, növényvédőszer-maradékok, fénycső és izzó),
lakossági építési, bontási hulladékok.
Füstérzékelő felhelyezése: A füstérzékelő készüléket a tűzvédelmi szabályoknak megfelelően kell elhelyezni. Az otthonunk területének teljes lefedése érdekében minden szobába, terembe, raktárhelyiségbe, alagsori helyiségbe és padlásszobába fel kell szerelni egy érzékelőt. A minimális lefedettséghez minden emeletre egy, és minden hálóhelyiségbe egy érzékelő felszerelése szükséges. Hová ne szereljük az érzékelőt: Sok felesleges riasztás fordulhat elő, ha nem megfelelő helyre szereljük fel az érzékelőt. Ezek elkerülése érdekében a következő elhelyezések kerülendők: • Az égési gázok az égés melléktermékei, ezért olyan területre, ahol ilyen gázok előfordulnak, ne szereljük a készüléket. Ilyen terület lehet például egy kemence vagy vízmelegítő készülék közelében, vagy lehet egy rosszul szellőző, ablaktalan konyha, vagy olyan garázs, ahol kipufogógáz kerül a légtérbe.
25/54
• Ha lakásban a levegőáramlás keresztülmegy a konyhán, akkor az érzékelő a konyhán kívül is érzékelhet égési gázokat. • A párás levegő nedvességtartalma az érzékelő kamrába jutva lehűléskor vízcseppeké alakul, és ez megtévesztve a készüléket, téves riasztást okozhat. Ezért a füstérzékelőt legalább 3 méter távol helyezzük el a fürdőszobától. • Nagyon piszkos vagy poros területeken a por és piszok felhalmozódhat az érzékelő-kamrában, és ez által túlérzékennyé teheti az érzékelőt. Ezen túlmenően, a por el is zárhatja a kamra nyílásait, és így megakadályozhatja a füst érzékelését. CO érzékelő elhelyezése: Az érzékelő pontos elhelyezésének kiemelt jelentősége van. Minden hálószobába, illetve szintenként legalább egy érzékelőt mindenképpen javasolt felszerelni. Minimálisan a hálószobán kívül legalább egy érzékelő mindenképpen szükség van. • Az érzékelőt falra szerelve a padlótól legalább 1,5 m magasságban legyen. Az érzékelő lehet a mennyezeten is. • Az érzékelő külső ablakoktól vagy ajtóktól legalább 1,5 m-re legyen. • Az érzékelő a kandallótól, kazántól, tűzhelytől legalább 1,5 m-re legyen. • Az érzékelő bármi nemű tűzhelytől legalább 1,5 m-re legyen. • Az érzékelő amennyire lehet, legyen távol légkondicionálótól, ventillátortól, radiátortól. • Ne szerelje az érzékelőt olyan helyre, ahol bútorok, függönyök stb. akadályozhatják a légáramlatot. • Az érzékelőt szilárd, sima felületre szerelje. OMMF Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség új neve 2007. január 1-től: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). Az OMMF központi hivatal, amelynek irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el. Jogállását, feladat- és hatáskörét az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. A CO élettani hatása A szén-monoxid nagyon mérgező gáz. Mérgező hatása azzal magyarázható, hogy a vérhemoglobinjában található vasatomokkal stabil komplexet, szén-monoxid-hemoglobint képez, ezzel a szervezet oxigénfelvételét és oxigénellátását akadályozza. A hemoglobin akkor is megköti a szén-monoxidot, ha a levegő szén-monoxid tartalma csekély. 250-szer nagyobb affinitással kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén.
Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése. Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, hozzájárulva a koszorúér-elmeszesedéshez, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát.
Szén-monoxid-mérgezés esetén szabad levegőn mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni.
26/54
A hulladékudvarokban gyűjthető hulladékok köre:
másodnyersanyagok (papír, üveg, műanyag-flakon, fólia, fémhulladék, fém italos doboz, fahulladék, textilhulladék, zöldhulladék),
darabos hulladékok (gumiabroncs, hűtőszekrény, háztartási tárgyak és berendezések, elektronikai hulladékok, gépkocsi roncs),
lakossági veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék- és lakkmaradékok csomagolóeszközeikkel, sütőzsírok, növényvédőszer-maradékok, fénycső és izzó),
lakossági építési, bontási hulladékok.
A hulladékgyűjtő szigetre vonatkozó speciális előírások A hulladékgyűjtő sziget kialakításakor a következő követelményeknek kell eleget tenni:
Szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladékösszetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni. A speciális kialakítás célja az, hogy a közterületen elhelyezett edények az adott összetevő begyűjtésére a legalkalmasabb legyenek, ugyanakkor az edény kialakítása ne tegye lehetővé az illegális „kirablását”. A kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott legyen. A kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen. A gyűjtősziget elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre. Fontos szempont a telepítésnél, hogy nagy forgalmú, könnyen megközelíthető legyen, teremtsen kedvet a használatához.
Gyűjtősziget közterület-használati engedély birtokában létesíthető. A közterület-használati engedélyt a települési önkormányzat adja ki, az eljárásba nem vonják be a szakhatóságokat (hiszen nincsenek építési, illetőleg telepengedélyezési feladatok).
27/54
10. Cége új technológiát vezetett be, és a folyamatban keletkező veszélyes hulladékot első lépésben a munkahelyi gyűjtőhelyre kell szállítani. Önnek rendkívüli oktatást kell tartania az ezt végző dolgozók részére. Melyek az oktatás fő témái? Információtartalom vázlata Veszélyes hulladékok tárolási lehetőségei (377/2007 (XII. 23) Korm. r.) A munkavédelmi oktatás típusai, az oktatás témái A munkahelyek, munkaterületek használatának általános szabályai Tűzosztályok. Az ABC porral oltó készülék használata
Veszélyes hulladékok tárolása A törvényi szabályozás kiegészítéseként írja elő a rendelet, hogy a veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenysége végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja. A 98/2001. (VI. 15.) Korm.rendelet a gyűjtés folyamatán belül megkülönbözteti a képződés helyén, a képződés telephelyén, a kezelés telephelyén történő gyűjtést, illetve a több telephelyen keletkező, azonos jellegű veszélyes hulladékok összegyűjtését (a begyűjtést). Ennek megfelelően a gyűjtés lehet többlépcsős rendszerű is; a képződés helyén erre a célra kialakított gyűjtőedényben összegyűjtött hulladékot (munkahelyi gyűjtés) további gyűjtésre a telephelyen kialakított veszélyes hulladék gyűjtőhelyen (üzemi gyűjtés) lehet a további kezelésre történő elszállításig tárolni, illetve a több telephelyen összegyűjtött, azonos vagy együtt kezelhető hulladékokat egy közös gyűjtőhelyen (közös üzemi gyűjtés), esetleg önálló begyűjtőtelepen is tárolhatók az ártalmatlanításra, hasznosításra vagy tárolásra történő elszállításig. Ez utóbbi eset már a begyűjtés kategóriába tartozik, amelynek végzéséhez a begyűjtőhely helye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség, míg a több telephelyről történő összegyűjtéshez és a begyűjtőhelyre szállításhoz az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség engedélye szükséges. Nem engedélyköteles az üzemi gyűjtőhelyen történő gyűjtés, amely nem egy telephely összes hulladékát gyűjti, hanem közvetlenül a keletkezési helyhez kötődik. A termelő veszélyes hulladékát a képződés helyén kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtheti a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben és időtartamra, a környezet szennyezését kizáró edényzetben. Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve, a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró módon kell kialakítani és üzemeltetni. Amennyiben a veszélyes hulladék termelőjének több telephelyén keletkezik veszélyes hulladéka, e veszélyes hulladékok egy telephelyen is gyűjthetők (üzemi gyűjtőhelyen), feltéve, hogy a keletkezési helyhez közelebb van a közös üzemi gyűjtőhely, mint a veszélyes hulladékot kezelésre átvevő kezelő létesítmény. Üzemi gyűjtőhelynek minősül a hulladékot előkezelésre, hasznosításra vagy ártalmatlanításra átvevő kezelő azon tárolóhelye is, ahol a hulladékot a kezelést megelőzően – mintegy alapanyag raktárként – tárolják. Üzemi gyűjtőhelyen veszélyes hulladék legfeljebb egy évig tartható. A különböző forrásokból származó, kis mennyiségben keletkező hulladékok gyűjtésének speciális formája a begyűjtés. A begyűjtés a több termelőnél, illetve birtokosnál lévő, alkalmanként 2000 kg28/54
ot meg nem haladó mennyiségű veszélyes hulladék begyűjtő járattal történő összegyűjtése és a kezelőhöz történő szállítása. A begyűjtésnek minősül a kis mennyiségben keletkező - elsősorban, de nem kizárólag lakossági forrásból származó - veszélyes hulladékok számára hulladékgyűjtő udvarok kialakítása, ahova a termelő vagy a birtokos maga szállítja el a veszélyes hulladékot. Az ilyen, veszélyes hulladékot átvevő hulladékgyűjtő udvar az üzemi gyűjtőhelyre vonatkozó előírások szerint működtethető. Környezetvédelmi hatósági engedély nélkül gyűjthető a külön jogszabályi előírások alapján az elárusítóhelyeken visszavehető, hulladékká vált termékek visszavétele (speciális gyűjtőhely pl. lejárt gyógyszerek, kimerült akkumulátorok visszagyűjtésére). Ezeknél a munkahelyi gyűjtőhelyre vonatkozó, illetve a külön jogszabályokban meghatározott biztonsági feltételeket kell biztosítani. A speciális gyűjtőhelyeken összegyűjtött veszélyes hulladéknak a kezelőhöz történő elszállításához azonban már begyűjtő járat vehető igénybe. A begyűjtési tevékenység végzésének feltétele a kezelővel kötött szerződés a begyűjtött veszélyes hulladékok átvételére. Begyűjtő járattal a termelőtől elszállítható bármely veszélyes hulladék, ha annak egyszeri mennyisége nem haladja meg a 2000 kg-ot, illetve a veszélyes hulladék tömegétől függetlenül begyűjtő járattal szállíthatók a következő darabos veszélyes hulladékok: gépjárműroncsok, amennyiben azok háztartásokból (vagyis nem vállalkozási tevékenységből pl. gépjármű javítóból) származnak; hulladékká vált berendezések, ha klórozott és fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak (hulladékká vált hűtőszekrények, légkondicionáló berendezések, halonnal töltött tűzoltókészülékek stb.) Ha a begyűjtő a veszélyes hulladékokat nem közvetlenül a kezelőnek szállítja, akkor saját, üzemi gyűjtőhelynek tekintett telephelyére viheti és ott legfeljebb négy hétig tarthatja. A begyűjtő felelőssége – az átvett veszélyes hulladék birtokosaként - a kezelőnek történő átadásáig tart. A begyűjtő járattal szállított, a szerződésben foglaltaknak megfelelő veszélyes hulladékot a kezelőnek minden esetben át kell vennie. A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésére, illetve más forrásból származó, kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére hulladékgyűjtő udvar üzemeltethető. A nem lakossági forrásból származó kis mennyiségű veszélyes hulladékot a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője a hulladék birtokosával való megállapodás alapján fogadhatja. A hulladék birtokosa kizárólag abban az esetben veheti igénybe a hulladékgyűjtő udvart, ha évente legfeljebb összesen 500 kg veszélyes hulladéka keletkezik. A hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője köteles az összegyűjtött veszélyes hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni. A veszélyes hulladék az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. Az üzemi gyűjtést követően – beleértve a hulladékgyűjtő udvart is – a veszélyes hulladék legfeljebb 3 évig tároló telepen tárolható, amennyiben az összegyűjtött veszélyes hulladék további kezelésére megfelelő kezelő, illetve kezelési kapacitás nem áll rendelkezésre. Ebben az esetben a veszélyes hulladékot a gyűjtőhelyeknél megkövetelt biztonságnál szigorúbb feltételeket kielégítő, elkülönítetten működő tárolótelepet kell kialakítani. A három év alatt a hulladék tulajdonosa köteles a hulladék ártalmatlanításának vagy hasznosításának megoldásáról gondoskodni; az alkalmas szállító és kezelő szolgáltatókkal a szükséges szerződéseket megkötni, az ezek igényelte előkezelést elvégez(tet)ni, illetőleg a hasznosító vagy ártalmatlanító eljárást maga bevezetni. A három év alatt tervezett intézkedéseket bele kell foglalnia a hulladékgazdálkodási tervbe. Önálló veszélyes hulladék tárolótelep létesítése előtt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi 29/54
LIII. törvény előírásainak megfelelő környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, majd az ennek alapján lefolytatott, a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben meghatározott eljárás szerint kiadott környezetvédelmi engedély birtokában kezdhető meg a megvalósítás. A telephelyen belüli gyűjtés, illetve a begyűjtőhelyek, hulladékgyűjtő udvarok, tároló-telepek kialakításának műszaki feltételeit a rendelet 3. melléklete határozza meg. A melléklet szerinti szabályzat előírásait kell alkalmazni a veszélyes hulladékokkal kapcsolatban üzemi gyűjtőhelyeken, valamint hulladékgyűjtő udvarokon, a tárolótelepeken végzendő tevékenységekre és létesítményekre, a létesítmények berendezéseinek tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére. A gyűjtőhelyeken a veszélyes hulladékot minden esetben a hulladék kémiai hatásainak ellenálló gyűjtő-edényzetben kell gyűjteni. Illékony összetevőket tartalmazó veszélyes hulladékok gyűjtése esetében meg kell akadályozni, hogy ezek a komponensek a környezetbe kerüljenek. Az "A" tűzveszélyességi osztályba sorolt, önmagukban vagy egymással reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szerves (és szervetlen) összetevőket tartalmazó hulladékokat csak a környezetvédelmi hatóság, valamint a közegészségügyi és tűzvédelmi szakhatóság által jóváhagyott mennyiségben és módon lehet gyűjteni. Üzemi gyűjtőhely kialakítható nyílt téri vagy fedett módon. Hulladékgyűjtő udvar az üzemi gyűjtőhelynek megfelelő módon alakítható ki, azonban a szivárgó-rendszer elhagyható, ha a gyűjtőudvart összefolyóval, nyílt téri megoldásnál övárokkal alakítják ki. A hulladékgyűjtő udvaron a különböző anyagi minőségű veszélyes hulladékokat szállítható, ütésálló, bélelt vagy kettős falú, illetve kármentővel felszerelt gyűjtő-edényzetben vagy gyűjtő-konténerekben kell gyűjteni, amelyek kialakítása összhangban van a bennük gyűjtendő veszélyes hulladék fizikai és kémiai tulajdonságaival. Az üzemi gyűjtőhely és a hulladékgyűjtő udvar működési szabályzatának egy példányát - az üzembe helyezési eljárást megelőzően - jóváhagyás végett meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak. A gyűjtőhely kialakítása és működtetése során alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy a gyűjtés időtartama alatt a veszélyes hulladék ne szennyezze a környezetet. Ennek érdekében a gyűjtőhelyhez vezető és az ott kialakított közlekedési útvonalakat szilárd burkolattal kell ellátni és a gyűjtőhelyet az illetéktelenek behatolását megakadályozó módon körül kell keríteni. A veszélyes hulladék tárolását a hulladékok kémiai hatásainak ellenálló, teherbíró és folyadékzáró aljzaton és ugyanilyan csomagolással kell megoldani, és meg kell akadályozni a külső csapadékvíznek a gyűjtőhelyre jutását, illetőleg a veszélyes hulladék csapadékkal történő érintkezését. A gyűjtőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a gyűjtés időtartama során esetleg megsérülő csomagolóeszközből, gyűjtő-edényzetből kikerülő veszélyes hulladék ne okozzon környezetszennyezést. A gyűjtőhely részletes működtetési és ellenőrzési szabályait az üzemeltetőnek üzemeltetési szabályzatban kell rögzítenie. A szabályzat végrehajtására felelős személyt kell kijelölni. A csomagolóeszközök, a gyűjtő-edényzet és a tárolóterek (utak, térburkolatok) állapotát az üzemeltetési szabályzat előírásai szerint rendszeresen ellenőrizni, és szükség szerint javítani kell. A gyűjtés során esetleg bekövetkező, a környezetet veszélyeztető üzemzavar, illetve baleset következményeinek csökkentésére és elhárítására intézkedési tervet kell készíteni. A gyűjtőhely működéséről nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az ott gyűjtött veszélyes hulladékok mennyiségére és összetételére vonatkozó adatokat, a gyűjtőhelyre került és a gyűjtőhelyről kezelésre átadott veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét, a kezelők adatait, továbbá az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli eseményeket, a hatósági ellenőrzések megállapításait és ezek hatására tett intézkedéseket.
30/54
Az
üzemi
gyűjtőhely
szigetelési
rendszerét
a
rendelet
melléklete
tartalmazza
A gyűjtendő veszélyes hulladékok a térburkolat anyagával való esetleges kémiai kölcsönhatásait a térburkolat anyagának (felületi kezelésével) megtervezésekor figyelembe kell venni. A tárolótelepen az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint "A" tűzveszélyességi osztályba sorolt, egymással vagy önmagukban reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szerves (és szervetlen) anyagokat tartalmazó veszélyes, valamint fertőző hulladékok nem tárolhatók. A tárolótelepen az egyes veszélyes hulladékok elkülönített tárolását abban az esetben kell biztosítani, ha a veszélyes hulladékot hasznosítani kívánják, illetve ha a keveredés következtében az eredetinél nagyobb környezeti veszélyességgel rendelkező hulladék keletkezne. A tárolótelepen a működési engedélynek megfelelően végezhető előkezelés. Az esetleg bekövetkező baleset környezetszennyező hatásainak kivédésére megelőzési-kárelhárítási tervet kell készíteni. A tárolótelepen ellenőrző laboratóriumot kell létesíteni a beszállított hulladékok összetételének, az alkalmazott kezelési technológiák, valamint az esetleg szennyeződött környezeti elemek állapotának ellenőrzése céljából. A veszélyes hulladék tárolása történhet nyílt téri vagy fedett formában. Mindkét esetben biztosítani kell, hogy környezeti és egészségügyi veszélyhelyzetben a tárolóterek a lehető legrövidebb időn belül kiüríthetők legyenek. A tárolótelep üzemeltetése során gondoskodni kell a tárolótelep őrzéséről (illetéktelenek behatolása elleni védelemről), valamint üzembiztos távközlési kapcsolat kialakításáról és fenntartásáról. A telepen veszélyes hulladékot kizárólag a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben vagy tárolóedényzetben lehet tárolni. Nyílt téri tárolás esetén gondoskodni kell a veszélyes hulladék vízzáró takarásáról. Az alkalmazott csomagoló- és takaróeszközök épségét rendszeresen ellenőrizni kell, a sérült csomagoló- és takaróeszközt épre kell cserélni. A tárolótelepen tárolt veszélyes hulladékkal, továbbá annak csomagoló- és takaróeszközeivel érintkező, illetve a veszélyes hulladék szállítására, tárolására szolgáló felületekről származó csapadékvizet és a tisztítási műveletekből származó szennyezett vizet össze kell gyűjteni, és azt összetételének ellenőrzése után - csak abban az esetben szabad a befogadóba juttatni, ha megfelel a befogadóra megállapított vízminőségi követelményeknek. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a vizet az üzemzavarok elhárítására vonatkozó terv előírásai szerint kell kezelni. A tárolótelep biztonságos működésének ellenőrzéséhez monitoring rendszert kell kiépíteni és üzemeltetni. A telepre beszállított, illetve az onnan kivitt veszélyes hulladék mennyiségének meghatározására hídmérleget kell telepíteni és használni. A telepen végzett kezelési eljárásokról, a kezelt veszélyes hulladékokról és a kezeléshez felhasznált anyagokról nyilvántartást kell vezetni, amely nem selejtezhető. A tároló-előkezelő telep szigetelési rendszerét a rendelet melléklete tartalmazza. 31/54
Térburkolat: kialakításának ismertetettekkel.
szempontjai
azonosak
az
gyűjtőhelyre
vonatkozó
részben
Szivárgórendszer: szivárgópaplan min. 10-es átmérőjű perforált dréncsővel. A gyűjtőcsöveket zárt, vízzáró minőségű betonaknába kell bekötni. Az aknák belső felületét szükség szerint - vegyszerálló felületi bevonattal kell elkészíteni. A szivárgórendszer a térburkolat teljes felülete alatt készítendő el. A fedett tárolók funkcionális, épületszerkezeti és épületgépészeti kialakítására vonatkozó követelményeket - a helyi körülmények és a hulladék környezeti veszélyességét mérlegelve - az engedélyben szükséges rögzíteni.
A munkavédelmi oktatás alapvető formái: 1. Előzetes: új belépő, technológia váltása 2. Ismétlődő: ismeret-felújítás, új tapasztalatok 3. Rendkívüli: jogszabályváltozás, súlyos munkabaleset a munkáltató területén stb. Fajtái:
1. Elméleti: jogszabályok, szabványok, munkavédelmi szabályzatok 2. Gyakorlati: veszélyforrások, gépkezelés, üzemzavar elhárítása stb. 3. Baleset megelőzés
A munkahelyek, munkaterületek használatának általános szabályai Főszabály, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató kötelessége, és ennek módját a munkáltatónak kell meghatároznia. A munkáltató a felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg a munkavégzés rá vonatkozó szabályait. Cikkünk a hirdetés után folytatódik A munkavállaló mindezek mellett köteles rendeltetésének megfelelően használni és tisztítani az egyéni védőeszközt, aminek a használata nem csak joga, de kötelessége is a dolgozónak. Tehát a munkavállaló semmilyen módon nem mondhat le a védőeszköz használatáról. 32/54
A munkavállalók választhatnak munkavédelmi képviselőt maguk közül. Ennek egyetlen feltétele, hogy az adott gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak száma meghaladja a 10, illetve a nem fizikai jellegű tevékenységnél a 20 főt. A képviselő-választás csak lehetőség, de nem kötelező. Ezzel szorosan összefügg a munkaügyi ellenőrzés intézménye, ami kiterjed a munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére, valamint a munkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályok megtartására is. A munkaügyi ellenőrzést az illetékes felügyelő szóbeli vagy írásbeli bejelentés alapján folytatja le. A felügyelő kisebb mulasztás esetén figyelemfelhívással, egyébként határozattal zárja le az ügyet, s kötelezi a munkáltatót a hiányosságok megszüntetésére, de akár bírságot is kiszabhat súlyosabb estekben. A munkavédelem szakmai szervek felügyeletét igényli, amit az ÁNTSZ és az OMMF (Országos Munkaügyi- és Munkavédelmi Felügyelőség). Munkáltatók kötelezettségei a munkavédelem keretében A munkajogi felelősség keretében a munkáltató felelősséggel tartozik a munkavállalóval szemben a megfelelő munkakörnyezet kialakításáért, a kollektív és egyéni védelem biztosításáért, a szükséges információk átadásáért, valamint a dolgozók adatainak védelméért is. Mindemellett a munkáltató köteles eltűrni az állami hatóságoknak a munkavédelmi szabályok betartását célzó ellenőrzését, elérhetővé tenni az ehhez szükséges információkat, egyebekben együttműködni az ellenőrzést végzővel, végső soron teljesítenie kell a vele szemben kirótt szankciókat. A munkavégzésnek munkavédelmi szempontból vannak személyi feltételei, mely alapján a munkáltató kizárólag arra alkalmas személlyel végeztetheti el az adott munkát. Ez az alkalmasság kétirányú, azaz a munkavállalónak meg kell felelnie az orvosi munka-alkalmassági vizsgálaton, valamint megfelelő szakmai ismeretekkel kell rendelkeznie az adott feladat ellátásához. A munkahely, a munkaeszköz és a munkagép, az anyag, a technológia, valamint a munkaszervezés pedig az alapvető tárgyi feltételeket jelentik. A munkáltatónak munkavédelmi oktatásban kell részesítenie a munkavállalót a munkába állásakor, munkahelye vagy munkaköre megváltoztatásakor, új munkaeszköz üzembe helyezésénél vagy a munkaeszköz átalakításakor, valamint új technológia bevezetésekor is. Az előírt ismeretek megszerzéséig a dolgozó foglalkoztatása tilos, így kizárt a munkabalesetért történő önkéntes önálló felelősségvállalás is. Munkavállalók kötelezettségei a munkavédelem keretében A munkavállaló kötelezettségei körébe tartozik, hogy a munkavállalónak kötelessége az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó előírások szerint végezni, továbbá a munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, illetve a munkaviszonyra vonatkozó előkészítő vagy befejező munkákat elvégezni. munkavállaló köteles megtagadni az utasítás végrehajtását. A munkavállalónak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban kell munkát végeznie. Ennek keretében a tőle elvárható módon meg kell győződnie a munkaeszköz biztonságos állapotáról, azt a rendeltetésének megfelelően, a munkáltató utasításai szerint kell használnia, és el kell végeznie a számára előírt karbantartási feladatokat. Ezen túl az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően kell használnia, és tőle elvárhatóan tisztán kell tartania, a munkaterületen meg kell tartania a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot, továbbá el kell sajátítania a munkája biztonságos elvégzéséhez nélkülözhetetlen ismereteket, részt kell vennie az előírt orvosi, illetve pályaalkalmassági vizsgálaton. A munkavállalónak az esetlegesen bekövetkező balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelentenie kell. 33/54
A B C D
Tűzosztályok. Az ABC porral oltó készülék használata Szilárd, általában szerves eredetű olyan éghető anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy izzás (parázslás) kíséretében égnek. Éghető folyékony, vagy cseppfolyós szilárd anyagok (olvadékok) tüze. Az éghető gázok tüze. Az éghető fémek - elsősorban alkáli fémek (pl. Na, K) és alkáli földfémek (pl. Mg, Ca) továbbá a különböző éghető fémvegyületek (pl. alumínium-alkil) tüze.
Poroltó tűzoltó készülék használandó tűzveszélyes, éghető folyadékok, vegyi anyagok oltására használható, ahol nagy lángnyelv keletkezik, vagy ahol a lángtéren keresztül kell hatolni életmentés, vagy egyéb célból. A por mintegy megfolytja a lángnyelvek intenzitását, így fejtve ki a lángoltó hatást. A poroltó azonban nem alkalmas az izzással, parázslással égő szilárd anyagok oltására, csak a láng eloltására. A porral oltó tűzoltó készülék a legelterjedtebb Magyarországon. A jó oltóképességű száraz oltóanyag szinte mindenhol bevethető és nem utolsósorban az ára is a poroltónak a legkedvezőbb a többi oltóanyaghoz képest. Meggondoltan érdemes azonban használni finommechanikai, elektronikai eszközök oltására, mint pl. számítógépek, liftgépházak stb., amelyekről az oltópor később nehezen távolítható el a berendezés károsodása nélkül.
34/54
11. Ismerőse települési hulladék lerakásával, tömörítésével (kompaktorral dolgozik) foglalkozik. Utóbbi időben bizonytalan az állása, ezért feszült. Miért veszélyes ez a munkavégzés biztonsága szempontjából? A hulladéklerakó felülete C tűzveszélyességi osztályba tartozik. Mi jellemzi ezt az osztályt? Információtartalom vázlata Az égés feltételei és fajtái Tűzveszélyességi osztályok: C Tűzoltó készülék-azonosító jelek A hulladéklerakás fogalma, tilalmai (20/2006 (IV 5) KvVM r.) 2008-tól a munkáltató feladata a pszichoszociális tényezők kezelése. Mik ezek? Miért fontos ismeretük, különös tekintettel a munkabalesetek gyakoriságára? Az égés feltétele: Az égéshez három alapfeltétel együttes megléte szükséges. Éghető anyag a levegő oxigénje és a gyújtóforrás, de mindez nem jöhet létre ha nem egy időben van jelen a három alapfeltétel, a gyújtóforrásnak is kellő ideig jelen kell lennie és el kell érni az éghető anyag gyulladáspontját. Az égés fajtái: Gyors égés: magas hőmérsékleten, fényjelenség kíséretében, hő felszabadulásával járó folyamat. Lassú égés: Nem szükséges magas hőmérséklet, nem kíséri fényjelenség csak hőfelszabadulás.
,,Tűzveszélyes''
(jelzése: ,,C'') tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C, b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü Tlpnyt –20 °C, Tü Tlpnyt –50 °C és Tü > 35 °C, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, f) az üzemanyagtöltő állomások. Tűzoltó készülék azonosító jelek:
35/54
36/54
A hulladéklerakás fogalma, tilalmai (20/2006 (IV 5) KvVM r.) a) lerakás: a hulladék ártalmatlanítása műszaki védelemmel és monitoringrendszerrel épített és üzemeltetett, a földtani közeg felszínén vagy a földtani közegben kialakított hulladéklerakóban; b) hulladéklerakó: sajátos építményfajta, amely a hulladék lerakására szolgáló területet, valamint az azon lévő építmények összességét jelenti; c) csurgalékvíz: a lerakott hulladéktesten átszivárgó, illetve az ott keletkező minden olyan folyadék, amely a lerakóban marad vagy a környezetbe kerül; d) hulladéklerakó-gáz: a lerakott hulladék biológiai, kémiai bomlása során a hulladéklerakóban képződő gázkeverék; e) üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a hulladéklerakó üzemeltetéséért, lezárásáért, utógondozásáért, rekultivációjáért felelős; f) meglévő hulladéklerakó: az e rendelet hatálybalépését megelőzően létesített hulladéklerakó; g) bezárás: a hulladék átvételi és lerakási tevékenységek megszüntetése; h) lezárás: felső záróréteg rendszer megvalósítása;
37/54
i) utógondozás: a hulladéklerakó részleges (egy részének) vagy teljes lezárását követő olyan összetett tevékenység, amely magában foglalja a monitoringrendszer üzemeltetését, a csurgalékvíz és a hulladéklerakó-gáz kezelését, valamint a szükségessé váló karbantartási munkákat; j) alapjellemzés: a hulladék alapvető jellemzőinek meghatározása, azon adatok, információk összegyűjtése, amelyek a hulladék biztonságos lerakásához szükségesek; k) megfelelőségi vizsgálat: azonos termelési, hulladékkezelési technológiából származó, rendszeresen képződő hulladék ellenőrzése az alapjellemzésben meghatározott kritikus paraméterek mért értékeinek összevetésével és értékelésével; l) eluátum: a laboratóriumi kioldási vizsgálatok során keletkező oldat; m) rekultiváció: az e jogszabály szerinti műszaki védelemnek nem megfelelően épített, bezárt hulladéklerakó vagy hulladék elhelyezésére használt terület környezeti veszélyességének csökkentése műszaki védelem utólagos kiépítésével, tájba illesztésével, továbbá utógondozásával; n) hulladéklerakó felszámolása: hulladéklerakóban vagy hulladéklerakás céljára használt területen korábban ártalmatlanítási céllal lerakott hulladék teljes felszedése és kezelése a terület hasznosítása érdekében. A hulladéklerakó tervezése, létesítése, a hulladéklerakás általános szabályai 3. § (1) Hulladéklerakó az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben, valamint a létesítés telephelye szerinti területi, helyi hulladékgazdálkodási tervekben foglalt célokkal és feladatokkal összhangban, az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt követelmények betartásával létesíthető és üzemeltethető. (2) A hulladéklerakó helyének kiválasztásánál, a külön jogszabályokban megállapított terület- és településrendezési, természetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, tájvédelmi, vízvédelmi, levegőtisztaság-védelmi feltételek mellett, a következő szempontokat kell figyelembe venni és mérlegelni: a) a terület földtani és hidrogeológiai tulajdonságait, b) a földtani közeg, különösen a termőföld védelmét, c) a hulladéklerakó határának a lakó- és az üdülőterülettől, a vízi utaktól, a felszíni vizektől és a mezőgazdaságilag művelt területektől való távolságát. (3) Hulladéklerakó nem létesíthető: a) erózió-veszélyes területen, b) a földtani közeg mozgása által veszélyeztetett területen, c) a külön jogszabály szerint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen, d) a külön jogszabályban rögzített előírás alapján a mezőgazdasági művelésre alkalmas közepes vagy annál jobb minőségű területen, e) árvíz- és belvízveszélyes, továbbá ármentesítéssel nem rendelkező területen, f) a külön jogszabály szerinti természeti területen, védett és fokozottan védett természeti területen, valamint az Európai Közösségi jelentőségű területen, g) védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki ingatlanon, műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen, h) energiaszállító vezetékek védősávjában, i) működő, illetve felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területén, ha a földtani közeg mozgása még nem konszolidálódott, továbbá bányaművelésre, távlati művelés céljából kijelölt területen, j) azon a földrengésveszélyes területen, ahol a földrengés várható erőssége az Európai Makroszeizmikus Skálán (EMS) elérheti a VI. fokozatot, k) olyan területen, ahol nem teljesül az a feltétel, hogy a felszín alatti víz maximális nyugalmi, illetve nyomás szintje legalább 1,0 m-rel mélyebben van, mint a lerakó szigetelőrendszerének fenékszintje, l) a külön jogszabályban megállapított területen. (4) A hulladéklerakó telekhatára és összefüggő lakóterület, lakóépület, valamint más, védendő területek, létesítmények között a védőtávolságot az illetékes környezetvédelmi, 38/54
természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: a Felügyelőség) állapítja meg, amely - ha egyéb jogszabály eltérően nem rendelkezik, akkor - nem lehet kevesebb, mint: a) veszélyes hulladék lerakására szolgáló 1000 m, hulladéklerakó esetén: b) nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló 500 m, hulladéklerakó esetén: c) inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó 300 m. esetén: 4. § (1) A lerakásra kerülő hulladék összetételétől, a helyszín természeti adottságaitól és a tervezett műszaki feltételektől függően a hulladéklerakó lehet: a) inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (A kategória); b) nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B kategória), ba) szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B1b alkategória), bb) vegyes összetételű (jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező), nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B3 alkategória); c) veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (C kategória). (2) A hulladéklerakó (1) bekezdés szerint tervezett kategóriáját, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén alkategóriáját a Felügyelőség a hulladéklerakó létesítésének engedélyezésekor, meglévő hulladéklerakó esetében a környezetvédelmi felülvizsgálat eredményétől függően határozatban állapítja meg. (3) A hulladéklerakóban - a külön jogszabály figyelembevételével - a következő csoportokba tartozó hulladékok lerakása végezhető, ha a hulladék eleget tesz az e rendelet 2. számú melléklet 2. pontjában felsorolt, az adott hulladéklerakó-kategóriára megállapított átvételi követelményeknek:
2008-tól a munkáltató feladata a pszichoszociális tényezők kezelése. Mik ezek? Miért fontos ismeretük, különös tekintettel a munkabalesetek gyakoriságára?
2008. január 1-jétől jelentősen módosult a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: törvény), mivel beemeli a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva, ezen tényező pontos fogalmát is. "Pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be." Stressz források lehetnek:
zavaró ingerek környezetében (zaj, vibráció, rezgés) végzett munka, különösen nagy felelősség (humán erőforrás, családi háttér, anyagi értékekért), döntés kényszer (hiányos információ alapján, nehezen áttekinthető, vagy bonyolult, új helyzetekben döntést kell hozniuk), egymást gyorsan követő problémák sorozatát kell elhárítania, alkotó szellemi tevékenység, különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján végzett munka, egyszerű, de monoton cselekvést igénylő munka (rutin szellemi munka),
39/54
különösen nagy odafigyelést, vagy türelmet igénylő munka (fogyatékosokkal, betegekkel, gyermekkorúakkal, büntetés-végrehajtás stb. foglalkoznak).
Elsősorban a hosszú távú stressz hatás vezethet:
magatartási zavarokhoz (alacsony munkateljesítmény, nagyfokú fáradtság, összeférhetetlenség, koordinációs zavarok, ingerlékenység, fokozott dohányzás, alkoholfogyasztás, stb.), pszichológiai hatásokhoz (depresszió, agresszió, szétszórtság, koncentrációs zavarok, zavartság, figyelmetlenség, stb.), fizikai panaszokhoz (vérnyomás emelkedése, fejfájás, szív- és érrendszeri megbetegedés, emésztési panaszok, diabetes, stb.), pszichoszomatikus megbetegedésekhez (emésztőrendszeri, szív- érrendszeri megbetegedések).
40/54
12. Pár hónapra egy fénymásoló cégnél helyezkedett el. Műszak végén mindig fáj a feje, szemei begyulladnak, és köhög. Az előbbi tüneteket a másolás során keletkező ózon okozza. Mi a fotokémiai ózonképződés feltétele? Miért veszélyes az ózon a troposzférában? Súlyos baleset esetén mi a teendője a munkáltatónak? Információtartalom vázlata A légszennyező anyagok forrásai A nyári füstköd (szmog) fontosabb összetevői Szmogriadó (69/2008. (XII.10.) Budapest Önk.r.) A festékkazetta veszélyes hulladék Kezeléséhez engedély szükséges A hulladékkezelés fogalomköre A súlyos munkabaleset fogalma, a munkáltató teendője ilyen esetben
A légszennyező anyagok forrásai Mi a levegőszennyezés? A levegőszennyezés gázokat, szilárd részecskéket és aeroszolokat tartalmaz, melyek megváltoztatják a légkör természetes összetételét. Ezek az anyagok károsak lehetnek az emberi egészségre, élő szervezetekre, talajra, vízre és a környezet más részeit károsíthatják. A tiszta levegő a természetben előforduló anyagokból áll. Oxigén és nitrogén alkotja a száraz levegő 99 %-át, a fennmaradó 1% argont, széndioxidot, héliumot és más nyomgázokat tartalmaz. Továbbá a levegő tartalmazhat még például vízgőzt, ami a térfogat 4 %-át is elérheti. A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat, vagy káros anyagokat, amelyeknek negatív hatásai vannak az élő szervezetekre. Néhány gáz, ami a tiszta levegő rendes összetevője, például a széndioxid, veszélyessé válhat, amikor koncentrációja (mennyisége a levegőben) sokkal magasabbá válik az átlagostól. A légszennyezés két fő forrásból származhat. Természetes légszennyezés vulkánokból, erdőtüzekből, óceánokból származó tengeri sókból, kozmikus porból, növényi pollenekből, mocsarakból és nedves, vizes területekről, valamint más olyan forrásokból származik, amiket az ember nem befolyásol. Ez évszázadokon keresztül előfordult, ezen újabb légköri összetevőkhöz a légkör minimális problémákkal, de hozzáigazodott. Az emberi, vagy antropogén, légszennyezés a széles skálájú emberi tevékenység miatt fordul elő a mindennapi életünkben. Források közül példaként említhetjük az ipari kéményeket és tevékenységet, autók, kamionok kibocsátását, mezőgazdaságot, erőműveket, amik barnaszenet, olajat, vagy gázt égetnek el, a bányászatot és a hulladéklerakókat. Gyakran a légkörnek nehéz ezekhez a többlet-szennyezésekhez alkalmazkodnia, és ennek következtében magas koncentrációk jelentkezhetnek regionális vagy lokális skálán. A légszennyezést két fő típusra oszthatjuk. A gázok főleg a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származnak. Gáznemű szennyezők, amik globális skálán befolyásolják a légkört a széndioxid (CO2), a metán (CH4) és a dinitrogén oxid (N2O). Ezeket "üvegházgázoknak" 41/54
nevezzük, mert ezek felelősek a globális melegedésért, amit mind természetes és antropogén tevékenység is okoz. Ezenfelül regionális és lokális skálán a gáznemű légszennyezők a nitrogén-oxidok (NO), a kéndioxid (SO2), a szénmonoxid (CO) és a szénhidrogének széles skálája (illékony szerves vegyületek, röviden VOC-ok). Mindegyik a szerves üzemanyagok égése során kerül kibocsátásra. Azonban a VOC-k főleg természetes forrásból kerülnek a légkörbe. Környezeti és egészségi problémák gyakran fordulnak elő, amikor ezen gázok közül kettő vagy több aktív azonos időben. Mind az üvegházgázok, mind ezek a regionális gázok példák az elsődleges szennyezőkre, mert ezek a források a földfelszínéről származnak. A nyári füstköd (szmog) fontosabb összetevői A regionális gázok kémiai reakcióba is léphetnek a napsugárzás a magas hőmérséklet és néha a nedvesség révén, így kialakítva a másodlagos szennyezést, a fotokémiai szmogot.A szmog jelentős szennyezés a világ legtöbb nagyvárosában. A fő összetevője az ózon (O3), mely nagy koncentrációban légzési problémákat és szemgyulladást okozhat. Míg a sztratoszférában az O3 előnyös, mert elnyeli a Napból érkező káros UV sugárzást, addig a városi levegőben az O3 veszélyes. A szennyezők másik típusa a részecskékből álló anyag, amelyhez a levegőben lebegő részecskék széles skálája tartozik. Ez kezdődik a legkisebb mérettartományú részecskékkel, ezek nagyon finom részecskék, vagy aeroszolok, ezek jelentik a legnagyobb veszélyt az emberi egészségre. Szmogriadó (69/2008. (XII.10.) Budapest Önk. r.) Szmogriadó Az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m3-t (150%), riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 µg/m3-t (200%) és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon sem várható javulás. A festékkazetta veszélyes hulladék Kezeléséhez engedély szükséges A cégeknek kötelességük elszámolni veszélyes hulladéknak minősülő üres lézerkazettáikkal. Egyre gyakrabban kell számolniuk ellenőrzésekkel is. Cégünk profiljának szerves részét képezi a környezetbarát gondolkodásmód, az újrahasznosíthatóság lehetőségeinek keresése, a jövőbe mutató tendenciák meghonosítása. A hulladékkezelés fogalomköre A hulladékkezelés önállóan is alkalmazható eljárásokból álló, összehangolt technológiai rendszer, amely magában foglalja a hulladék gyűjtését, átmeneti tárolását, esetleges előkezelését, valamint szállítását, továbbá hasznosítását, ártalmatlanítását és bizonyos ártalmatlanító létesítmények utólagos gondozását.
42/54
Hulladékkezelési eljárások A hulladék fizikai, kémiai és biológiai jellemzői szerint az alkalmazható eljárások és ezek kombinációinak száma igen nagy. Azonos feladat elvégzésére rendszerint többféle eljárás vagy eljárás-kombináció használható. A hatékony hulladékkezelés egyik sarkalatos pontja éppen a legalkalmasabb, kellő rugalmasságú technológiai sor kialakítása, ami az egyes műveletek kapcsolódásában és az alkalmazott eszközök kombinálhatóságában, paramétereik szabályozhatóságában nyilvánul meg. Különös jelentősége van ezért az építőszekrény elv használatának. A minőségében gyakran jelentősen ingadozó hulladék kezelése a széles érzékenységi tartományban használható, többcélú berendezések, eljárások alkalmazása jobb kihasználhatóságot és nagyobb gazdasági hasznot ígér. A hulladékhasznosítás célja tehát a keletkezett hulladék, vagy alkotói minél nagyobb arányú feldolgozása félkész vagy késztermékké. A hasznosítással járó környezetvédelmi és gazdasági előnyök: a hasznosítás elősegíti az eredeti nyersanyagokkal való takarékos gazdálkodást, a másodnyersanyagok felhasználásával csökken a termelés energia felhasználása és környezet károsításának mértéke, csökken az ártalmatlanítandó hulladék mennyisége és ezáltal mérséklődik a környezet hulladékkal való terhelése. A súlyos munkabaleset fogalma, a munkáltató teendője ilyen esetben 3. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Bányászati munkabaleset: az a munkabaleset, amely a bányászati tevékenység során bármely munkáltatónál következett be.
43/54
13. Munkatársa a szennyvíztisztítóban a rácsszemét eltávolításával és a homokfogók karbantartásával foglalkozik. Posztalkoholos állapotban, védőruha nélkül jelenik meg a munkahelyén. Mi a munkáltató teendője? A telepen az iszapot rothasztják. Mi nyerhető ezzel a folyamattal? Információtartalom vázlata A szennyvíztisztítás első, mechanikai fokozatának célja A szennyvíziszap-kezelés lehetőségei (sűrítés, anaerob rothasztás, víztelenítés, szárítás stb.) A személyi alkalmasság megállapítása, szükségessége A munkavégzéstől eltiltás lehetőségei
A szennyvíztisztítás első, mechanikai fokozatának célja
Vízszennyezés: minden olyan emberi tevékenység, illetőleg anyag, mely a víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságait (természetes minőségét) károsan megváltoztatja. A vízszennyezés következtében a víz emberi használatra részben, vagy teljesen alkalmatlanná válik, ill. a természetes vízi életfolyamatok kárt szenvednek. Vízszennyeződés a mérgező, fertőző, sugárzó, egyéb ártalmas anyagok, például a kommunális szennyvíz és ipari szennyvíz stb. vízbe vezetése. A vízminőség rontó hatás származhat a vízgyűjtő természetes forrásaiból is (természetes vízszennyezés), sőt magában a vízben is keletkezhet. Szennyezőanyag-tartalom szerint két nagy csoport: 1. Kommunális szennyvíz, amelyben a felmosó víz, mosóvíz, fürdővíz, ételmaradék, széklet, vizelet, stb. található. Fő jellemzője a nagy mennyiségű szervesanyag-tartalom, és a nagy tömegű mikroorganizmus. Ez a szennyvíz két okból veszélyes: a. A szerves anyagok bomlása során lecsökken a víz oldott oxigén tartalma. b. A mikroorganizmusok közvetlen fertőzési veszélyt jelentenek a környezetre. 2. Ipari és mezőgazdasági szennyvíz, amely összetétele üzemenként változhat. Tisztításuk az adott üzemnek megfelelően speciális feladat. A szennyvizek tisztítása A szennyvíztisztítás feladata, a szennyező anyagok olyan mértékű eltávolítása, hogy a vízben maradó szennyezéseket a befogadó természetes víz öntisztító ereje képes legyen lebontani és a vízhasználat lehetősége se csökkenjen. A szennyvíz tisztítási módja nagymértékben függ a szennyvíz jellegétől. Legegyszerűbb a helyzet, ha a szennyvízből csak a lebegő szennyezést kell eltávolítani, mert ilyenkor ülepítésen, esetleg szűrésen kívül más tisztítási műveletre nincs szükség. A kommunális szennyvizek tisztítása A települési szennyvizek hagyományos tisztítása a nem oldott szennyezők mechanikus elválasztásából, ill. az oldott, vagy finoman elosztott szennyezők, mikroorganizmusok által lebontható szerves anyagok lebontásából áll. A csatornahálózatból a szennyvíz a tisztítótelep mechanikai tisztítási fokozatába kerül, amelyben először a rácsszemetet és a homokot fogják ki. A 44/54
homokfogó a nehéz, szemcsés ülepedő anyagokat választja le. Az adott áramlási sebesség mellett azonban a könnyebb szerves pelyheket tovább engedi. A szennyvíz következő állomása az olaj- és zsírfogó. Ebben a berendezésben a (kisebb sűrűségük következtében) felülúszó anyagokat választják el a szennyvíztől. Ezután a szennyvíz nagy ülepítő medencékbe kerül, melyekben körülbelül két órát tartózkodik. Az előülepítés időtartalma alatt a nem oldott, ülepíthető lebegőanyagok (iszapként) a műtárgyak fenekén ülepednek ki. A kiülepedett iszapot iszaptárolóba kotorják. Ipari szennyvizek tisztítása A speciális szennyvizek tisztítására számos eljárást dolgoztak ki, a szennyvíz jellegétől függően: extrakció, oxidáció, adszorpció, bepárlás, kristályosítás, a szennyező anyagok kicsapása. A legkorszerűbb eljárások mikroorganizmusok tevékenységén alapulnak. A biológiai tisztítás A leggyakrabban alkalmazott technológiát (a csepegtetőtestes és az eleveniszapos eljárást) A (mikro)organizmusokat tartalmazó iszappelyhek ezután az utóülepítő medencékben ülepednek ki. Ezt a biológiai iszapot („recirkulációs iszap") a levegőztető medencébe szivattyúzzák vissza. A növekvő eleveniszap-tömeg egy részét fölösiszapként az előülepítő medencébe juttatják, ahonnan a „mechanikai" iszappal együtt a rothasztótornyokba szállítják. Meghatározott baktériumfajok (többek között metánbaktériumok) segítségével a nyers iszapot kirothasztják. Ehhez hőenergia (célszerű rothasztófűtés) szükséges. A folyamat a rothadóképes eleveniszapot stabilizálja, elhelyezhetővé alakítja.
A szennyvíziszap-kezelés lehetőségei (sűrítés, anaerob rothasztás, víztelenítés, szárítás stb.)
A szennyvíz és az iszapkezelés valamennyi művelete több – kevesebb energiát igényel. Energiát fogyasztanak a mechanikai tisztítás gépei, az átemelők szivattyúi, a biológiai tisztítás levegőztető berendezései, kotrói, szivattyúi, keverői és az iszapkezelés, elhelyezés eszközei is. Energiatermelés csak a rothasztás (anaerob iszapstabilizálás) melléktermékéből, a biogázból lehetséges. A rothasztás előnyei azonban nem csak energetikai jellegűek. Rothasztásnál az iszap szerves anyagának mintegy a fele lebomlik, megszűnik a bűzős volta, mennyisége felére, harmadára csökken. Az iszapban lévő kórokozók, féregpeték és patogének közel 90%-a elpusztul és a maradék életképessége is gyengül. A rothasztott iszap minősége, szemben a nyersével, tartósan állandó jellegű, ami a víztelenítését nagymértékben megkönnyíti, vegyszerszükségletét csökkenti.
A személyi alkalmasság megállapítása, szükségessége
A munkáltató egyik alapvető feladata, hogy a népjóléti miniszter 33/1996. (VI. 24.) NM rendelete szerinti munkaköri alkalmassági vizsgálatot elvégeztesse. Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.
45/54
A népjóléti miniszteri rendelet az időszakos, illetve rendkívüli orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos tényezőket is szabályozza. Az orvosi vizsgálatok foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatásnak minősülnek, ezért azok ellátására csak a Foglalkoztatás-egészségügyi Szolgálat jogosult. A személyi munkaköri alkalmassági vizsgálat a fentiek alapján lehet: · előzetes, · időszakos és · soron kívüli. A rendeletben meghatározott vizsgálatok körébe tartozik még a · záró vizsgálat, valamint · a pályaalkalmassági vizsgálat. Lényeges követelmény, hogy munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkáltató által megjelölt munkakörre irányuljon. Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni: · a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően; · a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt (pl. egy raktáros munkavállalót emelővillás targonca kezelésével is meg kívánnak bízni, vagy ha a munkavállalót az épület asztalos műhelyéből építés kivitelezés területére, a nyílászárók beépítésére irányítanak át); Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni. · a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente, · az idősödő munkavállalónál 50 év felett évente, · fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, a fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a rendelet mellékletben szereplő gyakorisággal, · a fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente, · a pszichoszociális kóroki [olyan tartós szociális rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmódváltozási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.), amelyek úgynevezett rizikódiszpozíció (pl. A-típusú magatartásminta) fennállása esetén pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedéshez, balesethez, társadalmi beilleszkedési zavarhoz vezethetnek] tényezők hatásának kitett munkavállalónál évente, Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók köre a rendelet alapján: · A gazdálkodó szervezet hierarchizáltságából, belső kapcsolatrendszeréből adódó konfliktusszituációk érintettjei. · Családtól távol, országon belül vagy kívül tartósan munkát végzők, a túlmunka esetenkénti igényével, rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel. · Hajléktalan munkavállalók. · Külföldről áttelepült munkavállalók, az áttelepülést követő első 2 évben. · Állami gondozásból kikerült, munkába állt személyek, a munkába állást követő 3 évben. · Korkedvezményre jogosító munkakörben évente pl. mozdonyvezető foglalkozatott, · Külföldi munkavégzés esetén legfeljebb évente,
46/54
· A biológiai tényezők hatásának [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet szerint biológiai tényezők: a mikroorganizmusok – beleértve a genetikailag módosított mikroorganizmusokat –, a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak,] kitett munkavállalónál évente. Biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók köre a rendelet alapján: · Élelmiszer-előállító létesítményekben végzett munkák. · Mezőgazdasági munkák. · Olyan munkatevékenységek, amelyek állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékekkel való érintkezéssel járnak (pl. ún. állati fehérje feldolgozás). · Az egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket. · A klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák. · A hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák. · A szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák. A szükséges vizsgálatok gyakoriságát a foglalkozás-egészségügyi orvos az expozíció [a munkahelyen jelenlévő és a munkavállalót érő kóroki tényező(k) hatásának való kitettség; mennyiségi meghatározása: az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata] figyelembevételével határozza meg. Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálat Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni · ha a munkavállalónál olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, illetve gyakorlására; · heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően; · ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved; · ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel. Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet · a foglalkozás-egészségügyi orvos; · a munkáltató; · a munkavállaló. Záróvizsgálat Zárvizsgálatot kell végezni. · a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor; · idült foglalkozási betegség veszélyével [idült, krónikus foglalkozási betegség mely nehezen gyógyítható vagy nincs gyógyulás pl, zajkárosodás, keszon betegség, vibráció, azbesztózis, stb,] járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor; · külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően
47/54
A munkavégzéstől eltiltás lehetőségei
Ha a munkavállaló az alábbiakban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget a munkavégzéstől eltiltható: Mvt.60. § (1) A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; b) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; c) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; f) a részére előírt orvosi — meghatározott körben pályaalkalmassági — vizsgálaton részt venni; g) a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; h) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. (2) A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. (3) A munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval, illetve a 8., 57–58. és a 70/A. §-ban meghatározott személyekkel az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is.
48/54
14. Új, napkollektoros rendszert üzemelnek be egy panzióban. Méltassa kollégáinak a napkollektor előnyeit! Melyek a munkavégzés személyi feltételei? Sorolja föl, milyen típusú hulladékok keletkezhetnek egy panzióban! Információtartalom vázlata – A települési szilárd hulladék ártalmatlanításának lehetőségei – A biztonságos munkavégzés személyi feltételei – A hulladékok csoportosítása a keletkezés helye, halmazállapot és veszélyesség szerint – A megújuló energiák típusai
A települési szilárd hulladék ártalmatlanításának lehetőségei
A települési hulladékok összetétele és mennyisége jelentős mértékben függ az életszínvonaltól, az életmódtól és ezen belül a fogyasztási szokásoktól. Ezt befolyásolja: az igények túlzott növekedése, a fejlődés és az életszínvonal, a jólét fogalmának téves értelmezése. Napjaink legtragikusabb tévedése, miszerint az anyagi javak halmozása egyenes arányban van a jóléttel, a katasztrófa felé vezeti a világot – nem csak a hulladékhegyek tekintetében. A baj tehát az, hogy túl sok hulladék keletkezik. Ennek alapvető oka a mértéktelen fogyasztás, az anyagi javak hajszolása. A gyárak abban érdekeltek, hogy minél több terméket adjanak el, ezért reklámokkal manipulálják az igényeinket. Mi pedig lassan mindent elhiszünk, és mindent megveszünk… majd kidobunk. Ne dőljünk be a reklámnak, az ügynöknek, csak azt vásároljuk meg, amire valóban szükségünk van! A települési hulladékok csoportosítása: - települési szilárd hulladékok, - települési folyékony hulladékok, - inert hulladékok, - biohulladékok. Települési szilárd hulladékok mindazok a – különböző méretű és összetételű – szerves és szervetlen anyagok (ill. ezek keverékei), amelyek - a települések lakóépületeiben (lakóházi szemét), - közintézményeiben (intézményi szemét), - közforgalmi és zöldterületeken (utcai, piaci stb. szemét, kerti hulladék) keletkeznek. Ezeken felül az egyes gazdasági vállalkozásoknál keletkező, a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, veszélyesnek nem minősülő hulladékok is ide tartoznak. Települési szilárd hulladékok kezelése Hulladékkezelési tevékenységen a Hulladékgazdálkodási törvény (Hgtv.) a hulladék gyűjtését, begyűjtését, szállítását, előkezelését, tárolását, hasznosítását és ártalmatlanítását érti. Gyűjtés A gyűjtés, a további kezelést (hasznosítás, átmeneti tárolás, ártalmatlanítás) igénylő hulladék tárolása a környezetet nem szennyező módon. Megszervezésekor ismerni kell a hulladékkezelési/elhelyezési folyamatot, és ehhez igazodva kell meghatározni a gyűjtés módját és részleteit. A gyűjtés megvalósítható: - keverten - szeparáltan, hulladékfajtánként. A szelektív hulladékgyűjtés megszervezésének az a célja, hogy a települési szilárdhulladékáram veszélyes és hasznosítható összetevői, valamint a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék (biohulladék) minél kisebb arányban kerüljön a lerakóra, történjék meg előbbiek
49/54
ártalmatlanítása, utóbbiak hasznosítása. Szelektív gyűjtéssel a települési szilárd hulladék több, mint felét lehet külön kezelni, majd hasznosítani vagy ártalmatlanítani. A kontroll a gyűjtés fázisában valósítható meg („forráskontroll”), legfontosabb a mérgező, veszélyes anyagok kiszűrése, különválasztása. A sikeres szelektív gyűjtéshez egyformán fontos a jó szervezés, és a meginduláshoz szükséges anyagi befektetés. A megvalósítás történhet: - hulladékgyűjtő udvar kialakításával (ahová a hulladékot a lakos viszi el, és ahol szakértő személyzet segít a lakosnak a szelektálásban), - házhoz menő szelektív begyűjtőjárattal, - gyűjtőszigetekkel (kialakítása nem zárt területen történik, és mivel veszélyes hulladék őrizetlenül nem hagyható, gyűjtőszigeten – a hulladékudvarral ellentétben – nem lehet veszélyes hulladékot gyűjteni), - utólagos válogatással. Bármely módon is van megszervezve a szelektív gyűjtés, sikere (minősége) mindig a résztvevők fegyelmezettségén múlik. A lakosok nagyobb hányada közreműködése érdekében minden közösségben meg kell keresni az igényeket leginkább kielégítő szelektív gyűjtési módszert.
A biztonságos munkavégzés személyi feltételei
A munkabiztonság célja a munkabalesetek megelőzése, a foglalkozás-egészségügy viszont a hosszabb távon kialakuló foglalkozási megbetegedések megelőzésére törekszik. Ezen célokat az új munkahelyek munkavédelmi üzembe-helyezésére, a munkavégzés főbb (munkavédelmi szempontú) személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó szabályok betartásával érhetjük el. Ha ennek ellenére munkabaleset következik be, az ilyenkor szükséges teendőkről a későbbiekben, a munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása történik. A munkavállalónak a munkája megkezdése előtt előzetes orvosi alkalmassági vizsgán kell részt vennie, amelyen vizsgálják a betöltendő munkakörre vonatkozó alkalmasságát. Egyes munkakörökben a 33/1998 (VI.24.) NM rendeletben előírtak alapján az egészségügyi alkalmasság fennálltáról időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton kell megbizonyosodni. A munkáltató csak olyan munka elvégzésével bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas (ez orvosi alkalmassági vizsgálattal bizonyított) és rendelkezik a munka elvégzéséhez szükséges szakmai és munkavédelmi ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosításához köteles munkavállalói részére foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosítani. Ugyancsak köteles az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletben meghatározott veszélyességi osztályhoz, illetve munkavállalói létszámhoz igazodóan munkavédelmi szakképzettségű személyt foglalkoztatni, illetve: az üzembe helyezés, újraindítás előtti vizsgálat elvégzésére, a rendeltetésszerűen használt munkahely, egyéni védőeszköz, technológia közvetlen veszélyeztetést, vagy munkabalesetet okozott az ennek oka felderítésére előírt vizsgálat elvégzésére. az egyéni védőeszköz-juttatásának belső rendjének meghatározására, a súlyos - valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott munkabaleset vizsgálatára, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben) azonos helyen történő sérülését, vagy egészségkárosodását okozta esetekben alkalomszerűen legalább középfokú munkavédelmi végzettségű személyt alkalmazni az előírt feladatok ellátására. A munkáltatónak munkavédelmi oktatást kell tartania a munkavállalók részére munkába állásukkor, illetve amikor valamilyen változás áll be munkájukkal kapcsolatban. Ilyenek: a munkahely, illetve a munkakör megváltozása, munkakörülmények megváltozása, a munkaeszköz átalakítása, vagy új munkaeszköz üzembe helyezése, vagy új technológiai bevezetése.
50/54
A hulladékok csoportosítása a keletkezés helye, halmazállapot és veszélyesség szerint Halmazállapot szerint Szilárd
Folyékony
Iszapszerű
Gáznemű
háztartási és utcai szemét
kommunális szennyvíz
kommunális szennyvíz-iszap, szippantott iszap
lakóházfűtések füstje
TermeEredet lési szerint
ipari melléktermékek és hulladékok, állati eredetű hulladékok, almos trágya
ipari szennyvizek, olajok, hígtrágya
ipari szennyvíziszapok
ipari füstök és gázok
Veszélyes
különféle ipari törmelékek, porok
savak, lúgok, oldatok, festékek, trafóolajok
galvániszapok
vegyipari, petrokémiai gázok és füstök
Települési
A megújuló energiák típusai
A megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások közös jellemzői, hogy hasznosításuk során nem csökken a forrásuk, későbbiekben ugyanolyan módon termelhető belőlük energia. A megújuló energiák közös forrása a Nap, melynek energiája gyakorlatilag kifogyhatatlan. A számítások szerint a Nap tömege 10 milliárd év alatt 1 ezrelékkel csökken a kisugárzás következtében. Alapvetően tehát a megújuló energiaforrásnak tekinthetjük a napenergiát, akár közvetlen hasznosításból vagy a naptevékenységből származó egyéb megújuló energiaforrásokat, vízenergiát, szélenergiát, bioenergiát. A Föld hőtartalmát, geotermikus energiákat is megújuló energiának tekinthetjük, bár ezek megújulása nem teljes mértékű. Tovább bővítve a kört a hulladékokat is tekinthetjük megújuló energiaforrásnak, de ehhez az emberi tevékenység is szükséges. Napenergia Szélenergia Vízenergia Biomassza energia Geotermikus, geotermális energia
51/54
15. Kempinget üzemeltet. Tájékoztassa lakóit a szabadban való tűzgyújtás feltételeiről! A szennyvizet eddig szippantó kocsival, drágán tudta elszállíttatni. Milyen megoldás jöhet szóba az előbbi helyett? Információtartalom vázlata – A biológiai szennyvíztisztítás lényege – Kommunális szennyvizek elhelyezése nem csatornázott kistelepüléseken – A tűzveszélyes tevékenység fogalma, a rá vonatkozó szabályok
A biológiai szennyvíztisztítás lényege
A biológiai tisztítás A leggyakrabban alkalmazott technológiát (a csepegtetőtestes és az eleveniszapos eljárást) A (mikro)organizmusokat tartalmazó iszappelyhek ezután az utóülepítő medencékben ülepednek ki. Ezt a biológiai iszapot („recirkulációs iszap") a levegőztető medencébe szivattyúzzák vissza. A növekvő eleveniszap-tömeg egy részét fölösiszapként az előülepítő medencébe juttatják, ahonnan a „mechanikai" iszappal együtt a rothasztótornyokba szállítják. Meghatározott baktériumfajok (többek között metánbaktériumok) segítségével a nyers iszapot kirothasztják. Ehhez hőenergia (célszerű rothasztófűtés) szükséges. A folyamat a rothadóképes eleveniszapot stabilizálja, elhelyezhetővé alakítja. Kommunális szennyvíz, amelyben a felmosó víz, mosóvíz, fürdővíz, ételmaradék, széklet, vizelet, stb. található. Fő jellemzője a nagy mennyiségű szervesanyag-tartalom, és a nagy tömegű mikroorganizmus. Ez a szennyvíz két okból veszélyes: a. A szerves anyagok bomlása során lecsökken a víz oldott oxigén tartalma. b. A mikroorganizmusok közvetlen fertőzési veszélyt jelentenek a környezetre. Egyedi/házi szennyvíztisztítási rendszerek fogalmába tartoznak a közcsatornával gazdaságosan el nem látható területeken keletkező szennyvizek ártalmatlanítására szolgáló
kislétesítmények és kisberendezések.
Kisberendezések alatt értjük azokat - a jellemzően a nagy „mesterséges” szennyvíztelepek mintájára készült - gépesített, automatizált és általában előre gyártott „zsebtelepek”-et, amelyek elsősorban az egyedülálló farmergazdaságok, éttermek, panziók, szanatóriumok stb., vagyis a folyamatosan szennyvizet termelő kisebb objektumok esetében alkalmazhatók eredményesen. Azokon a területeken, ahol a szennyvíz keletkezése jelentős mértékben ingadozik, pl. kis laksűrűségű települések, településrészek vagy üdülőterületek esetén általában nem biztosítható a kisberendezések megfelelő folyamatos működése, azaz a kellő tisztítási eredmény. A piacon számtalan változatuk megtalálható, a beszerzési áruk és a fenntartási költségeik azonban viszonylag magas. A lakosság széleskörű ellátására való alkalmazásuk ezért sem javasolható.
52/54
Kommunális szennyvizek elhelyezése nem csatornázott kistelepüléseken
Egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények fogalmába tartoznak azok az egyes ingatlanokon épülő, legfeljebb 25 személyt kiszolgáló (vagy 25 lakos egyenértékű biológiailag bontható szennyvizet tisztító és elhelyező), költségkímélő és környezetbarát szennyvízkezelő rendszerek, amelyek közös jellemzője, hogy egy szakszerű oldó medencéből és azt követően egy talajabszorpciós (talaj-bio-fiziko-kémiai) tisztító egységből, illetve egy - általában a talajban történő szennyvíz-elhelyezésre szolgáló - szikkasztó mezőből állnak. A talajabszorpciós rendszerek a helyi adottságoknak megfelelően kialakított homok- és kavicsszűrő(k) és/vagy wetland/vízinövényes létesítmények lehetnek. Magas talajvíz állás és érzékeny felszín alatti vizek területén korlátozottan alkalmazhatók. Szakszerűnek és korszerűnek és akkor tekinthetők, ha
megvalósításuk és fenntartásuk szervezetten történik, elsősorban önkormányzati felelősséggel, engedélyezett és ellenőrzött módon épülnek és üzemelnek, a helyszíni építési-, ellenőrzési és fenntartási feladatokat egy minősített szakcég vagy társaság, vagyis megfelelő menedzsment látja el.
Előnyük, hogy
a kis laksűrűségű területeken (10-40 fő/ha alatt) nem szükséges a csatornahálózat gazdaságtalan, „kihasználatlan” kiépítése és fenntartása, a területen kiküszöbölhető az ellenőrizetlen, legtöbbször szakszerűtlen szennyvíztárolók és emésztők alkalmazása, a szippantó-autós begyűjtés és környezetveszélyeztetése, a területen kiküszöbölhető a szippantó-autós begyűjtés által a lakosságra nehezedő általában túlzott költségteher, beruházási költségük nem haladja meg a csatornázás költségeit (áruk 300 ezer – 600 ezer Ft/db), üzemeltetési és fenntartási költségük egy nagyságrenddel kevesebb a csatornás megoldáshoz viszonyítva, mivel nem folyamatos, hanem rendszeres felügyeletet igényelnek, illetve mert nem gépi berendezések alkotják, egyszerűen megépíthetők, helyben található építőanyagokból, alacsony szakképesítésű személyzettel, továbbá egyszerűen működtethetők.
Hátrányuk, hogy
a hagyományos (nem szervezett és nem menedzselt) alkalmazásuk és kialakításuk esetén tönkremehetnek és ezért jelentősen veszélyeztetik az érzékeny felszín alatti vizeket, a korszerű megoldásokkal kapcsolatosan nincs kellő hazai tapasztalat a műszaki-, a hatósági- és az egyéb döntéshozói körökben, nincs kellő ösztönzési elem beépítve a központi támogatási rendszerekbe.
53/54
A tűzveszélyes tevékenység fogalma, a rá vonatkozó szabályok Tűzveszélyes tevékenység Tűzveszélyes tevékenységnek minősül az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár. A tűzveszélyes tevékenység lehet állandó jellegű és alkalomszerű. b. tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat c. az állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni d. alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. Nem szükséges az írásbeli feltételek meghatározása, ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja e. az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell:
a tevékenység időpontját, helyét, leírását a munkavégző nevét tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetén a bizonyítvány számát a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat
f. jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet g. tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő felügyeletet köteles biztosítani h. tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani i. a külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével, vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki azt szükség szerint - a helyi sajátosságoknak megfelelő- tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni j. a tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat k. szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen l. a szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni tilos m. veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani n. szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának a helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható
54/54