‚ Leíró adatok vagy attribútumok: az egyes objektumok sajátságait, tulajdonságait írják le számítógépek számára feldolgozható módon. ‚ A FIR- ek által megválaszolható kérdések: < < < < <
1. Mi van egy adott helyen? 2. Hol van egy bizonyos dolog? 3. Mi és hol változott? 4. Melyik az optimális út, megoldás...? 5. Mi történik akkor, ha...?
‚ A FIR-ek alkotóelemei: < < < <
hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), adatok, felhasználók.
‚ Jellegük szerint: ‚ Térinformatika: tudományág, az informatikának egy speciális ága, amelyben az információk tárolásának, kezelésének, vizsgálatának alapvetõ rendezõ elve a térbeli elhelyezkedés és a valós térbeli viszonyok. ‚ Földrajzi Információs Rendszerek (FIR, GIS): < a térinformatika eszközének tekinthetõk; < a hardver, szoftver és eljárások (funkciók) egybehangolt rendszere, amely a térbeli adatok bevitelére, kezelésére, elemzési és egyéb mûveletekre, valamint a kapott eredmények és adatok megjelenítésével alkalmas az összetett tervezési és döntési problémák megoldására.
‚ A TÉRBELI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK A TÉRBELI ÉS LEÍRÓ JELLEGÛ ADATOKAT EGYSÉGES RENDSZEREN BELÜL KEZELIK.
< Raszteradatok: a vizsgált terület egészét idomokkal lefedjük, s az egyes objektumok helyzetének jellemzése a megfelelõ lefedõ elemekkel történik. < Vektoradatok: a vektor alapú rendszerek az objektumok geometriáját vektorok segítségével írják le; az objektumok helyzetét pontok, vonalak, felületek segítségével jellemezik.
‚ Az objektumok geometriai jellemzése: < < < <
pontok (0-D), vonalak (1-D), felületek (2-D), testek (3-D).
< 2. Fotogrammetriai módszerek: – Egy objektumra vonatkozó információs adatok: ! Geometriai (metrikus, kvantitatív): alak, térfogat terület, távolság. ! Tematikus (minõségi, kvalitatív): anyag, szín, struktúra.
– A képek feldolgozása: ! Grafikus vagy digitális. ! Fotogrammetria (geometriai adatok), interpretációs eljárás (tematikus adatok).
– A mérõfénykép teljes tájékozási adatai: ! Három belsõ tájékozási adat (xLyLzL): A vetítési centrum koordinátái a térbeli képkoordináta rendszerben. ! Hat külsõ tájékozási adat (XLYLZL és TN6):A vetítési centrum koordinátái a tárgy koordinátarendszerben és a képkoordinátarenszer tengelyeinek elfordulási szõge tárgy koordinátarendszer tengelyeihez képest.
– Geometriai torzulások: ! Magasságkülönbségbõl adódó, domborzat okozta torzulás. ! Képdõlésbõl származó torzulás.
‚ Elsõdleges adatnyerési eljárások: < 1. Földi geodéziai eljárások (nagy pontosság jellemzi; pl.:kataszter) < 2. Fotogrammetriai módszerek: a tárgyakról optikai vetítéssel készített képek (fényképek) felhasználásával végzünk adatgyûjtést. < Folyamata: – Az adatnyeréshez szükséges képek elõállítása: – A fénykép méretaránya a készítendõ térkép méretarányának egyharmada (pl. 1:50.000 térképhez 1:15.000 fotó). – Ez alapján a pontosság is meghatározható: az elérhetõ pontosság 0.01mm x méretarányszám (pl. 0.01 mm x 15.000=150mm).
< 2. Fotogrammetriai módszerek: – A képfeldolgozás módszerei és mûszerei: ! Geometriai egyenértékûsség alapján: – Síkfotogrammetria - egy kép (képátalakítás). – Térfotogrammetria - sztereo-képpár (sztereoszkópia). – Differenciális képátalakítás (orthofotogrammetria). ! A vetítés megvalósításának módja alapján: – Analóg - visszavetítés fizikailag, optikai vetítéssel. – Analitikus - vetítés matematikai transzformációs képlettel.
< 3. Távérzékelés
‚ Elsõdleges adatnyerési eljárások: < 3. Távérzékelés: – A tárgyról (a Föld felszínérõl) anélkül nyerünk adatokat, hogy közvetlen kapcsolatba kerülnénk vele. – A képek alapján a tárgyak ! geometriai, ! radiometriai (sugárzási), ! szemantikai (tartalmi) tulajdonságai állapíthatóak meg.
– A felvevõ gépek repülõn, mûholdon és a Föld felszínén (hitelesítésre) helyezhetõk el. – Elõnye, hogy a több hullámhosszon való érzékelés miatt sok adat nyerésére alkalmasak. – Hátránya, hogy költséges és erõsen függ az idõjárástól.
< 3. Távérzékelés: – Legelterjedtebb képanyagok az ûrfelvételek, amelyek a következõ paraméterekkel jellemzhetõek: ! ! ! !
geometriai felbontás (pixel méret), térbeli kiterjedés (mekkora területet ábrázol egy kép), radiometriai felbontás (csatornák, hullámhosszok száma), idõbeli felbontás (a felvételek gyakorisága).
‚ Elsõdleges adatnyerési eljárások: < 4. Meterséges holdakon alapuló helymeghatározások – GPS (Global Positioning System - Globális Helymeghatározó Rendszer) – Olyan mûholdakra alapozott helymeghatározó rendszer, amely a Föld bármely pontján napi 24 órán keresztül idõjárási és fényviszonyoktól függetlenül lehetõvé teszi a hely-, idõ-, és sebességmeghatározást. – Legelterjedtebb a NAVSTAR/GPS (USA) rendszer. – 1980-as évek második felétõl mûködik. – 24 mûhold - bármely pontból 5-7 mûhold látható. – Az elõmetszés elve alapján az ismeretlen pont koordinátái meghatározhatók.
< 4. Meterséges holdakon alapuló helymeghatározások – A pontok térbeli elhelyezkedése miatt 3 mûhold koordinátái szükségesek, – Magasság meghatározásához 4 mûhold adatai. – A holdak különbözõ kódolású idõ és pályaelem adatokat sugároznak. – A térbeli elõmetszést a GPS vevõben egy szoftver végzi el. – A referencia rendszere a WGS84 (World Geodetic System 1984), aminek adatai átszámíthatók EOV koordinátákká.
< 4. Meterséges holdakon alapuló helymeghatározások < A mérések típusai: – Abszolút helymeghatározás: csak az ismeretlen ponton mérünk, és határozzuk meg a helyét mûholdak segítségével. – Relatív helymeghatározás: ismert koordinátájú pontokon is mérünk és a földi pontok közötti irányvektor alapján határozzuk meg az ismeretlen pont koordinátáit. – Statikus mérés: a vevõ a mérés ideje alatt egy helyben marad. – Dinamikus mérés: a vevõ folyamatosan mozog a mérés alatt, – Utófeldolgozás: az adatokat irodában dolgozzuk fel. – Valós idejû alkalmazás: a vevõ azonnal meghatározza a pont koordinátáit.
‚ Másodlagos adatnyerési eljárások: < 3. Meglévõ digitális térképek átvétele: < Hazai digitális térképek: – DDM-50,DDM-10: digitális domborzat modell (50*50, ill. 10 *10 méteres rácsháló pontok magassági értékei). – DTA-200,DTA-50: vasút, út, települések, vízrajz, határok + nevek (1:50.000). – OTAB: vízrajz, közlekedés, települések, határok (max.: 1:100.000). < Hazai digitális adatbázisok: – CORINE: 1:100.000, 1:50.000; mg-i, erdõ, vizenyõs területek, vizek, mesterséges felszínek (csak 25 ha-nál nagyobb és 100 m-nél szélesebb objektumok jelennek meg a 100.000 változat esetében). – MATÉRIA: 1:500.000; közig.határ, település, víz, út, vasút.
Elemzési mûveletek a térinformatikában ‚ Másodlagos adatnyerési eljárások: < 1. Meglévõ térképek digitalizálása: – Pontmód, folyamatos mód, – Spagetti digitalizálás, – Digitalizálás kódokkal együtt, – Képernyõ digitalizálás. < 2. Meglévõ térképek szkennelése (átalakíthatóak vektoros formába).
‚ hossz és terület mérések ‚ számlálás, ‚ felületek metszése, ‚ statisztikai számítások, ‚ hálózatelemzési funkciók, ‚ modellezési, elemzési mûveletek, ‚ digitális magassági modellekkel végzett számítások, ‚ térbeli interpolációs eljárások.
‚ Méretarány: < Méretarány: térképi és vetületi hossz aránya. < A digitális térképek méretarány függetlenek. < M 1:1 º terepi felmérésekbõl származó koordináták tárolása esetén. < M 1:10.000 pontosság = 0,1 mm, azaz 1 m a terepfelszínen. < Levezetett térképeknél - generalizálás. – 1:10.000 térképbõl 1:100.000 térkép. < A méretarány meghatározása: – Adat sûrûség (milyen méretarányban történik a felvételezés; 1:1000 sûrûbb, 1:10.000 ritkább). – Adat pontosság (cm ill. mm pontossággal lettek meghatározva a mért pontok). < A digitális térképészetben az adatsûrûség függvényében, a felhasználás által meghatározva, a digitális térképek NEM méretarány függetlenek!
‚ A szöveges, leíró adatok funkciója lehet: < A térkép névrajza lesz (feliratként kerül a térképre). < A térképi megjelenítést vezérli (különbözõ típus különbözõ karakterekkel). < Nem jelenik meg se így, se úgy (tárolom és lekérdezéseknél - szelekcióknál használom fel).
‚ Digitálistérkép készítése: < Mérnöki adatállomány - mérésekhez! < Szerkesztett (kartografált) adatállomány - kimenetek nyomtatásához! < Ez általában két külön adatállomány!
‚ Unger János: Bevezetés a térképészetbe ‚ Detrekoi Á., Szabó Gy.: Térinformatika ‚ Kollányi L., Prajczer T.: Térinformatika a gyakorlatban ‚ Harkányiné Sz. Zsuzsa: Kartográfia (KTI jegyzet) ‚ Mucsi László: Mûholdas távérzékelés ‚ Diviaczky Gy.: Terep-, térképismeret, tájékozódási ismeretek (Magyar Természetbarát Szövetség; Túravezetõképzés) ‚ Bácsatyai László: Magyarországi vetületek ‚ Domokos Györgyné: Fotogrammetria és távérzékelés ‚ Horváth G., Zsiga A.: Térképészeti ismeretek és gyakorlatok