TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT. Il-ik félév. Kolozsvárit, Május 13-án, 1S47. 46-ik szám. T A R T A L O M I Némely növények jelenlése a romaiaknál és görögöknél. B. W. — Némely festő anyagok rajza és fontossága. Sz M. — A pálmák. — Tárcza.
Mémely növények jelentése a romai aknál és g ö r ö g ö k n é l . A természeli .jeleneteknek , különösön a növényéletnek az átalános é l e t e r ő felvé tele általi megfejtése, m á r a régieknél is szo k á s b a n volt. Mert a g ö r ö g ö k Z e u s a, s a r o maiak J u p i t e r é tulajdonképpen semmi sem e g y é b , mint ezen é l e t e r ő } vagy & mit ma már ezen átalános névvel t e r m é s z e t feje zünk k i . A g o n d o l k o d ó b b e m b e r e k jól tudták, hogy a J u p i t e r r ö l i tant igy kell értelmezni. Seneca r o m a i bölcsész , „a d o l g o k terme s z e t é r ö 1 i v i z s g á l ó d á s a i b a n " (de quaestionibus naluralibüs)' teljes meggyőződés sel m o n d j a : az értelmesek jól tudják, hogy a capitoliumban és más t e m p l o m o k b a n n e m Ju pitert láthatni villámban öltözöttjén^ hanem azon átalános v i l á g s z e l l e m e t , mely m i n d e n e k felett ő r k ö d i k , m i n d e n t kormányoz, mely a vi lágol t e r e m t e t t e és igazgatja. Bémie ö s z p o n t o sult ama felsőbb és hajthatatlan hatalom, (fá tum) melytől függ m i n d e n r e n d a dolgok fo lyamában. Ezért n e v e l t é k el J u p i t e r t t e r m é s z e t n e k , m e r t e b b ő l származik és ez áltaj létez m i n d e n élőlény. És valósággal a hajdon mylhosainak na g y o b b része semmi sem egyéb, m i n t a t e r m é szeti e r ő k n e k s ezek hatásainak költői fejfogása; s alig van é r d e k e s e b b t a n u l m á n y , mint a r é giek m y t h o s a , melyben a bölcsészeti és ter mészettani elvek m é l y e b b értelme van lerak va ; igy p . o. a régiek azt, mit mi a l é g b e f o l y á s á b ó l , ennek rugonyosságáb ó l és h ő m é r s e k é b ő i fejtünk m e g , H e r a vagy J u n o, a yilágkormányzó J u p i t e r nője befolyásának tulajdonították és é p p e n ezen
n ő r ő l m o n d o t t a a h i t r e g e , h o g y különösön az ég a l s ó b b r é s z e i r e , a g ő z k ö r r e terjed ki ural kodási hatalma, és a m i n t tudjuk az év termé kenysége é p p e n ennek minőségétől függ. Szol gálói voltak a H o r á k (évszakok); ezek segitséginek tulajdonították a virágok kinyílását, a gabona m e g é r é s é t , ha az isteni ifjoncz Z e p h yr u s s a l szövetkeznek , k i n e k s z e n d e lehellete a n ö v é n y e k e t előszólítja, és n ö v é s ö k e t előse gíti, k ü l ö n ö s ö n az á l t a l , hogy a h a r m a t k é p z ő d é s é r e béfoly. Tisztelték a r é g i e k továbbá G y b e l e t — Gaat — a nagy anyaföldet „ m a gna m a t e r " hogy nagy hálájokat és egyszers mind mélységes tiszteletöket nyilváníthassák azon t e m é n t e l e n j ó t é t e m é n y e k é r t , m e l y e k b e n a föld részesiti ; m e r t ennek k e b e l é b ő l fejlik ki az e m b e r e k és állatok táplálékának n a g y o b b része, a t e r m ő f ö l d n e k növények r e g y a k o r l o t t b e f o l y á s a p e d i g elég gé ismeretes, d e ez is m a g á r a szinte semmit sem t e h e t ; más megkívántató mellékleteken kí vül illő meleggel, h ő m é r s é k k e l is kell b i r n i a ; ezt p e d i g a h a j d o n k o r szerint az e m b e r az al világ uralkodójának H a d e s n e k vagy más n e vén P f u t o n a k k ö s z ö n h e t i , ki a földben lakik. Ezért nevezték ezt a k ü l ö n b e n oly r e t t e n e t e s istent ,,j ó \ t é v ő n e k ' minthogy ő lenne a föld t e r m é k e n y s é g é n e k egyedüli oka , ő t tar tották a g a z d a g s á g i s t e n é n e k , hiszen a földtől kapják a n ö v é n y e k m i n d e n gazdagsá g u k a t , és a r é g i e k felfogása szerint m i n d e z e n c s o d á k a t csak isten k é p e s véghez vinni. P l ú t ó t e h á t a földben rejlő azon erőt jelenti, mely a földszínen levő dolgokat szüli ; V e s t a p e dig a t ü z e t vagy is az é 1 e t m e 1 e g s ég e t, mely m i n d e n t , mi vele érintkezésbe j ő , életre gyújt. A n e d v e s s é g befolyását is va4
46
717
718
1 ami i s t e n n ő k t ő l , a n y m p h a k t ó l szármáz* I a k a r t a k i a d n i , m i é r t J u p i t e r mint b i r ó ugy tatták, kik a forrásvizek felett u r a l k o d t a k . Az d ö n t ö t t e el a d o l g o t , hogy ezután Yenus és e s ő t a m i n d e n h a t ó J u p i t e r n e k köszönték m e g , P r o s e r p i n a egyegy h a r m a d évet bírják Adonist, ki azt m e n y n y d ö r g é s és villámok k ö z ö t t küldi a h a r m a d i k h a r m a d a t töltse o t t , hol k e d v e a h a l a n d ó k h o z , hogy a szomjas földel megitatartja. Adonis ezen i d ő t is Venusnak szánta, s sa. Az elemeknek a légkörny felső r é s z e i n mu e szerint nála nyolcz hónapig van, a föld alatt t a t k o z ó szünteleni zajongása i d é z t e talán elő csak négyig. E b b e n a r e g é b e n is Adonis b i z o azon m e s é t J u p i t e r r ő l , hogy ö b ü s z k e , szere nyoson g a b o n a s z e m e t jelent, melv négy h ó n a lemféltő nejével, a h a r a g o s Junoval szünetlen pig a földben lakik, nyolczat p e d i g a felvilág h á b o r o g n a . A n a p s u g á r o k h a t á s á t is egy b a n (Venus a felső tájkört bírja, P r o s e r p i n a külön isten m ű k ö d é s i n e k tulajdonították, t. i. az alvilágot). A p o l l ó n a k — a n a p i s t e n nek ; hasonlóT o v á b b á a r é g i e k ugy vélekedtek; hogy lag hitték azt is, hogy a h o l d v i l á g nagy az e r d ő k n e k is saját istene van, t. i. P a n vagy befolyással van a n ö v é n y é l e t r e . A holdistenF a u n u s ; sőt m é g m i n d e n egyes fának is aszszonyt a g ö r ö g ö k n é l A r t e m i s a romaiak megvolt v é d i s t e n n ő j e , kikeb D r y a d o k nak nál D i a n a név alatt a „ n ö v é n y e r ő t á p vagy H a m a d r y a d o k nak h i t t a k ; ezek az l á l ó j a nak t a r t o t t á k " a t e r m é s z e t s ennek élőfákkal születtek, azokkal is kellett tneglialt e r m é k e n y s é g e j e l k é p é ü l . A régi g ö r ö g mythosn i o k . E mellett sokszor egész m e z ő k e t szen ból származott a n é p n é l még most is divatos teltek egyes i s t e n s é g e k n e k , p . o. a k a p u n i ka azon h i e d e l e m , h o g y némely növények hold p u előtt R o m a k ö r n y é k é n volt egy kiterjett töltével kiválólag t e n y é s z n e k és g y a r a p o d n a k . m e z ő , ezt a m u s a k nak szentelték, P h 1 y u s D i o n y s o s vagy más n e v é n B a c h u s átav á r o s k ö r n y é k é n az argolisi v i d é k e n , egy k e d lánosan a n ö v é n y e k b e n és v i r á g o k b a n m ű k ö d ő ves m e z ő b e n állott H e b e t e m p l o m a , az ü l d ö e r ő j e l k é p e volt. D e m e t e r vagy is C e r e s - * z ö t t e k anynyira ismert menhelye. A F ú r i a k b e n egy e r ő s e n magas i s t e n s é g e t tiszteltek, ki* nak a s ö t é t e r d ő k e t szentelték. k ü l ö n ö s ö n a g a b o n a f e j l ő d é s é r e , és m e g é r é s i Végezetre sok élőfák és más n ö v é n y e k r e vigyáz, és a P e r s e p h o n e vagy P r o voltak egyes istenségeknek szentelve és gyak serpiná-rólimythos agabonaszetn r a n ezen szentesitéssel költői tartalmú mythukifejlődésinek g y ö n y ö r ű k é p e . A vallásos szent sok voltak viszonyban ; csak vizsgáljunk m e g m o n d a szerint P l ú t ó a v i r á g k e r e s ö P r o s e r néhányat, s mindjárt helyeselni fogjuk a m o n p i n á t , C e r e s leányát e l r a g a d t a és b i r o d a l m á b a , dottakat. az alvilágba vitte, a vigasztalhatatlan anya hoszMinden ki ismeri a m y r t u s t , ama zöld szas k e r e s g é l é s után t u d h a t t a m e g csak leánya n ö v é n y t , mely m a is ékesíti virágházainkat, hol létét, és a hatalmas J u p i t e r n é l is csak anym e r t v a d o n csak déli E u r ó p á b a n tenyész. Né nyit e s z k ö z ö l h e t e t t k i , hogy szeretett leánya m e t h o n sok v i d é k e i n ma is myrtus k o s z o r ú v a l évenkint h a t h ó n a p o t a föld szinén tölthessen, é k e s i t e t t e n vezeti oltárhoz a vőlegény menynys aztán ugyananynyi i d ő r e ismét p o k o l b a buj aszszonyál. De tán n e m m i n d e n k i v e t t e é s z r e , dokoljon. Bizonyosan P r o s e r p i n a , mint a ga hogy ha a myrtus n ö v é n y egyes leveleit vilá b o n a i s t e n n ő j e , Ceres leánya — azon istennő gossággal szembe j ó l meg n é z z ü k , azt veszje t. i. ki a g a b o n á t kivirágozlatja — a gabona szük é s z r e , hogy számtalan átlátszó p o n t o c s szemét ábrázolja : és P l ú t ó v a l , a m i n d e n ter k á k vannak rajta, melyek illatos olajjal telt homékenységek szülőivel szőtt viszonya azt akar lyagocskák, és t u l a j d o n k é p p e n innen szárma j a t e n n i , hogy a g a b o n a s z e m n e k föld alá kell zik a myrtus k e d v e s illata. A myrtusról igen m e n n i e , és ott m a r a d n i a , mig a tavaszi meleg szép m o n d a m a r a t t fen. P h a d r a, T h e s e u s ki életre hozza, és kicsiréztatja. Hasonló az A d orály második neje, m o s t o h a fiát Hyppolitust ap n i s róli mythos is, kit az istenek az ő t szere ja előtt elvádolta, m i é r t ártatlan l é d r e is buj t ő V e n u s elől eldugtak és P r o s e r p i n á n á l el dokolnia kellett apja átka e l ő l ; d e bujdosás rejtették -, ez a r á b i z o t t kincset k é s ő b b n e m k ö z ö t t szilaj lovai e l k a p t á k , s éltével kellett
719 szegénynek fizetnie. A m o s t o h a anyánál fölébr e t t a lelkiismeret k e s e r ű fájdalma; buslakodása egészen m e g e m é s z t e t t e ; b ú s ó r á i b a n egy T r o e z a mellett álló myrtus leveleit átszúrdalta, s azután saját életének is v é g e t vetett. Más mythos szerint Myrsinénak egy i g e n s z é p és jeles attikai n y m p h á n a k holt testéből lett a myrthus. Ezen n y m p h a lelki b a r á t n ő j e volt a ^ h a d i s t e n n ő n e k M i n e r v á n a k vagy P á l l á s n a k , s ő t futásban és birkozási ügyes s é g b e n n é h a feljül is multa isteni pajtásnőjét, m i é r t is az i r i g y k e d ő Minerva megölte s aztán t e s t é t myrtus b o k o r r á változtatta; valahányszor myrtust látott ezután M i n e r v a , — mit egyéb i r á n t ez i d ő óta n a g y o n m e g s z e r e t e t t — min dig bánatkönynyek között emlékezett hajdoni szeretett barátnőjire. Egyébiránt a myrtus nem Minervának, ha n e m Venusnak volt szentelve, ki m i d ő n a ten g e r habjai közül Cythera s z i g e t é r e l é p e t t , egy m y r t u s b o k o r m ö g é rejtezett. A myrtus a s z é p s é g és e r é n y j e l k é p é ü l s z o l g á l t ; V e n u s i n n e p e i n myrtus k o s z o r ú k a t h o r d o t t a k az inneplők ; és még a r o m a i a k n á l és a g ö r ö g ö k n é l is myrtussal k o szorúzták meg a menynyaszszonyt és vőlegényt m é g p e d i g a szélyes levelű g y ö n g é d e b b n e m ű m y r t u s l a t i f o l i á-val, melynek a r o m a i aknál m y r t u s c o n j u g u l a n e v e volt. És e z e n szokás, m i k é n t f e n n e b b e m i i t ő k , m é g ma is divatos sok helyeken. Atalában a r é g i e k n é l a myrlus-koszorut m á s b a r á t s á g o s és ö r ö m ü n n e p e k e n is használ ták. Az eleusini ü n n e p e k e n a p a p o k a t m y r t u s sal koszorúzták m e g ; a szabadság ü n n e p e i n myrtussal koszorúzott s z e k e r e k e n járkáltak. Az Európa tiszteletére t a r t o t t H e 1 o t i a ü n n e p e n egy hnsz sing hoszszu m y r t u s k o s z o r u t hor d o z t a k szét nagy ünnepélyességek között. Csak a romai b o n a D e a nak, azon i s t e n n ő n e k t. i: ki a vetések felett ő r k ö d ö t t , nem s z a b a d o t t ol táraira myrtust t e n n i , á m b á r minden más vi rággal áldoztak n e k i . A h a j d o n k o r fantasiája, az alvilágban — a p o k o l b a n — a megholtak tanyáján is előidéz te a myrtust, és szerintök azoknak árva leikök, k i k e t szerelem lángja emésztett meg, ö r ö k z ö l d myrtuslombok k ö z ö t t b u j d o k o l n a k .
720 A C o r o n a o v á l i s is, melylyel a' vér ontás nélkül g y ő z e d e l m e s k e d ő v e z é r e k e t ko r o n á z t á k m e g , m y r t u s l o m b o k b ó l volt fonva. A b o r o s t y á n (Laürus nobilis L.) a régieknél l e g n a g y o b b s z e r e p e t jádszott a nö vényvilágból: legkiválóbban a dicsőség és győ zelem jeléül szolgált. R o m a b o r o s t y á n koszo rúval j u t a l m a z t a g y ö z e l m e s k e d ő vezéreit, a győ zelem h i r é t m e g h o z ó levelet b o r o s t y á n leve lek közé t a k a r t á k , a k ö v e t e k borostyánfa pálczát h o r d o t t a k , és a győzelem hirvétele után b e n R o m á b a n az o p t i i n u s m a x i m u s J u p i t e r n e k elébe egy zöld b o r o s t y á n á g a t tettek. Néha a n y u g a l o m nak és b é k é nek is használták jelűi. A b é k e , kegyesség és k e g y e l e t i s t e n n ő i t b o r o s t y á n n a l koszor u z o t t a n festették. K ü l ö n ö s ö n a h i r n é v és dicsőség j e l k é p é n e k is t a r t o t t á k , és é p p e n e z é r t eseng tek anynyira a költők egy b o r o s t y á n koszo r ú c s k a után, és a b o r o s t y á n u r a , i s t e n e — A p o l ló volt a musák e l n ö k e és v e z é r e . J e l k é p e volt továbbá a m o c s o k t a l a n i f j ú k o r n a k és i g a z s á g nak. Ezt használ ták t. i, a k ö z v i z s g á l a t o k é s j ó s l a t o k alkalmával. Antiphones azt mondja, hogy ha valaki b é t e l j e s ü l e n d ő t a k a r á l m o d n i , fejét b o r o s t y á n n a l kell koszorúznia. És a jóslók Ap o l l o delphisi t e m p l o m á b a n m i e l ő t t szolgála tukhoz k e z d e n e k , b o r o s t y á n levelet r á g t a k . Mi k o r áldoztak, hogy az istenségek tárják fel a jövő titkait, b o r o s t y á n - k o s z o r ú k a t é g e t t e k , ha ez g y a k r o n és h a n g o s a n p a t t o g o t t a tüzen, sze r e n c s e jele v o l t ; h a p e d i g c s e n d e s e n , lassan é g e t t , a szegény áldozók a l e g n a g y o b b csapást várták. Mercurius ü n n e p e i n is nagy s z e r e p e t t ját szott a b o r o s t y á n . Kivált R o m á b a n május 15-én, mely n a p o n k ü l ö n ö s ö n a tolvajok és k e r e s k e d ő k áldoztak neki, hogy vállolataikban, a nye r é s z k e d é s b e n segilje. A k e r e s k e d ő k Mercurius kútja k ö r ü l gyűltek a k a p e n i kapu elibe, min denik h o z o t t magával valamit árujából, melyet aztán valamint ö n m a g u k a t is ezen kut vizébe m á r t o t t borostyángajjal b e f e c s k e n d e z t e k , hogy múlt évi b ű n e i k e t lemossák. Egy r é g i k ö l t ő szerint ilykor e k é p p e n szoktak imádkozni : m o s d le rólam r é g i b b hitszegéseimet és az el-
781 múlt n a p o k b a n m o n d o t t hazug s z a v a i m a t ; adj n y e r e s é g e t és adj m ó d o t a n y e r e m é n y b e n ör v e n d e n e m " . Azt mondja továbbá a költő , Mercurius ezen imára kéjgyönyörrel kaczagott le, esziben jutván gyermeki csinja , m i k o r Apolló ö k r e i t ellopta volt. A b á t o r s á g és s z a b a d s á g jelké péül is szolgált a b o r o s t y á n : a szabadság is tennőjét gyakran borostyánnal koszoruzottan festették; továbbá igen hatalmas g y ó g y e r ő t is tulajdonitotlak n e k i ; azt t a r t o t t á k , hogy a vá ros k ö r n y é k é n levő borostyánligetek nagy be folyással vannak a lakósok e g é s s é g é r e , hogy az azokból kifejlő illatos gőz minden r a g a d ó be tegségnek ellene m u n k á l , s egy az ajtó elibe szúrt ág a házat m i n d e n k ó r v é s z t ő l megóvja. Még a villám előtt is mentesítve volt a b o r o s tyán, azt hitték átalánosan. Tiberius mindig b o r o s t y á n levelet r a k o t t fejére valahányszor ne héz i d ő közelgett. Egyébiránt nem m i n d e n borostyánfaj ré szesült e k k o r a tiszteletben. Ha királyoknál kel lett vele tisztelkedni , Apolló p a r n a s u s i ligeté b ő l kellett hozni az ágokot. Győzelmi p o m p a m e n e t e k alkalmával a delphibeliek voltak leg n a g y o b b tiszteletben , s csak az oly fákróliak, melyek n e m termének g y ü m ö l c s ö t ; m e r t a b o rostyán kétlaki, és a nem gyümölcsöző him fák mindig l o m b o s a b b a k , és k ö v é r e b b e k szoktak lenni, E u r a t o s martjain is , azon v i d é k e n , hol S p a r t a f e k ü d t , voltak b o r o s t y á n ligetek, ezek is nagy tiszteletben állottak. K ü l ö n b e n a hajdoni g ö r ö g ö k a borostyánt n e m L a u r u s n a k , h a n e m D a p h a e nak ne vezték, a hogy most is hívják az új g ö r ö g ö k , m e r t a m o n d a szerint D a p h n e , P e n e u s isten gyönyörű l e á n y a , borostyánfáról imádkozott Zeusnak, h o g y Apolló üldözéseitől m e g m e n e küljön ; Apolló ezután b o r o s t y á n koszorúval szokta magát koszorúzni. E g y é b i r á n t ezen Daphnérőli mythos jó részt egy más növényről is szol, t. i. egy j a s m i n fajról; mely virágkelyhét az est megérkeztével kinyitja, s hajnal hasad tával ismét bezárja, k ü l ö n ö s ö n a J a s m i n u m S a r a b a c bir ezen sajátsággal, és a g ö r ö g ö k előtt j ó részt ismeretesnek kellett e n n e k lenni, m e r t egész keleten elvan terjedve, mint neve zetes dísz-növény.
732 Más mythos szerint D a p h n e , egy a r k a d i a i hegyi n y m p h a volt Diana k í s é r e t é b e n , ezen nympha szerelmi viszonyban volt Leukipussal a pisai király fiával. Apolló irigységből Diáná n a k elárulta a viszonyt; Diána s e r g é b e n sem mi szerelmi szövetséget nem türt, a szerencsét len ifjat meglőtte, és a szüzet elűzte. K é s ő b b még is megszánta s minthogy tovább semmi k é p p e n sem a k a r t é l n i , borostyánfává változ tatta. Ezen m o n d á b a n is viszonyban van Apol ló, a napisten a borostyánnal. A régiek t o v á b bá azt is hitték, hogy ha az e m b e r a b o r o s tyánt folyó borostyánnal (Epheu) m e g d ö r g ö l i , szikrát ad, m i k é n t a kova aczélütésre, és hogy a b o r o s t y á n m a g b a n gyúlékony anyag rejlik, j ó részt fűszeres ize , és illatos olajáért, m e r t mind maga a b o r o s t y á n , mind p e d i g más b o rostyánnemü növények e b b e n igen g a z d a g o k , mint p . o. a k ü l ö n b ö z ő fííszernemü fahéjak, a kámforfa, b e n z o e b o k o r , és m á s o k . A k e r t i r ó z s a (Rosa centifolia) E r o s n a k , Ámornak vagy C u p i d o n a k , a kis szerelem istennek volt s z e n t e l v e , m e r t nvindig fris, r ó zsaszín, eleven, v i d á m ; hajfürtjei aranyok, mi k é n t a rózsa aranysárga p o r t a r t ó i ; éles a kis isten nyilveszszeje , miként a rózsa tövisei, és szárnyai rózsalevelekből készülvék. A szerelem istene által osztott gyönyörélvezetek oly mulékonyok, mily h e r v a d é k o n y a rózsa , és mi k é n t ezen legszebb virág igen gyakran vére s e n megsebzi a szakító kezet : a szerint egy istenség sem vet g y a k r a b b a n é g e t ő fájdalmat a h a l a n d ó k k e b l i b e , mint a szerelem istehkéje, a kis C u p i d o . A mythos szerint a rózsa azon n e k t á r b ó l — istenek italából — származott, melyet Cu p i d o egy alkalommal az isteneknél e b é d k ö zölt e l ö n t ö t t ; más szerint a szerelem istene_, m e g más szerint Adonis v é r é b ő l származott, egy negyedik azt állítja, hogy közvetetlenül a vacsora csillagból hult le. K e z d e t b e n a rózsa fejér volt, h a n e m a mint a megsebzett Adonis segitségire siető Venus egy r ó z s a b o k o r b a lé p e t t , megsértette l á b á t , és a b o k o r rózsái a vércseppeklől őrökre megpirosodtak. A rózsa l e g k i t ű n ő b b j e l k é p e volt a s z é p s é g nek. A régi és j e l e n k o r költői ritkán vá-
723
724
lasztottak és választanak más tárgyat, m i k o r va lami s z é p e t , valami k e d v e s t a k a r n a k m o n d a n i . „A rózsa lett volna ú r n ő v é " — m o n d egy haj d o n i költő T „ h a J u p i t e r a n ö v é n y e k n e k királyt a k a r t volna a d n i , m e r t ez a föld egyedüli dí sze, a n ö v é n y e k fénye, a virágok szeme, a sze r e l e m isten k e d v e n c z e , ki mindig rózsás száj jal szól, az e m b e r e k és istenek g y ö n y ö r ű s é g e " .
Hémely festő anyag-ok r a j z a és fon tossága.
egyszerű ü v e g d a r a b (prisma) segedelmével egy mástól elkülönitette , s lám kitűnt, m i k é p p a világosságsugárak csak együtt, míg b é k é s szö v e t s é g b e n állanak , színtelenek : különválaszt va p e d i g azon színeket tüntetik é l ő n k b e , m e lyeket egy szép szivárvány alakjából olvas hatunk le. A felbontott világosságsugár t ö b b színeket t ü n t e t ugyan é l ő n k b e , h a n e m azon színjátékot csak h á r o m a l a p s z í n n e l (pi r o s , sárga, kék) játszatja a t e r m é s z e t ; ezeknek k ü l ö n b ö z ő arányú elegyítése által hozza létre a testek végetlen árnyazatu színezetét. Ezen előleges r ö v i d tárgyalás u t á n n e m bajos felfog nunk a testek színének származását. Az oly tes teket ugyan is, melyek a világosságot oly ve gyületben verik viszsza szemeink felé , mint mely a világosságsugárokban o t t h o n o s , f e j ér e k n e k nevezzük ; az olyakat p e d i g melyek vagy é p p e n n e m , vagy nagyon csekély menynyiségben téritik viszsza, f e k e t é k n e k ; a t ö b bi testek oly formán oszlatják fel a világosságsugárokat , mint a p r i s m a , s azok közül vagy csak e g y e t térítenek viszsza, vagy p e d i g t ö b b e t k ü l ö n b ö z ő arányú vegyületben. így szár maznak aztán a k ü l ö n b n é l különbféle szinek. Ezt maguk a festők is igen jól tudják , kik az alapszínek vegyítése által szokták a t ö b b i e k e t készíteni. Mi is csak az alapszíneket alkotó fes. tő anyagok közül akarunk n é m e l y e k e t ezennel tárgyalás alá venni.
A természettannak alig van oly á g a , mely anynyi bámulással, oly csodás gyönyörrel töltse el a n y o m o z ó lelket, mint a s z í n e k t a n a . Elég e m b e r v a n , k i n e k h a m o n d a n á m , hogy a virágok p o m p á z ó , különbnél különbféle szine a világosságsugárok m e g t ö r ő d ő játékán alap szik, hogy a szinek n e m a testek, hanem a vi lágosságsugárok eltagadhatlan sajátja, s csak ezek ruházzák át a m a z o k r a : tán nevetve mon d a n á a z u r n á k talán el ment az esze, h á t n e m látja-é tulajdon szemével, hogy például a rózsa p i r o s , az arany sárga, ama búzavirág kék , s h o g y mondhatja m é g is, hogy ezeket a színe k e t a világosságsugároktól k ö l c s ö n ö z i k " ? ,Ha m o n d á s a állana, furcsa egy csalódásnak vol nánk u g y k i t é v e ' ! És a dolog m é g sincs kü l ö n b e n . Az e m b e r i nyughatatlan ész felbontólag csapott b é a v i l á g o s s á g s u g á r o k b a , s egy
Az á l l a t o r s z á g b ó l piros szin elő állítására használják. i) s k a r l á t (cochenille) p i r o s f e s t é k e t , mely a cactus növény bizonyos faján tenyésző a p r ó szinbogár p i r o s n e d v é b ő l kerül. A rovar (Coccus Cacti) közel palaczkféreg ala kú s n a g y s á g ú , világos vagy sötét p i r o s szinü, a himek s z á r n y a s o k ; a szárnyatlan n ő k a cactusnövény leveleihez lapulnak. A tojások ki csinyek, sárga golyó alakúak, melyekből nyolez n a p múlva lárva, s husz n a p múlva teljesen ki k é p z ő d ö t t r o v a r o k fejlenek ki. A n ő k vasta g a b b a k a hímeknél, érző szarvaik k u r t á b b a k , és nincs semmi s z á r n y u k , sem farkuk, mint a hímeknek; kiváltképp vastagok a tojás ideje tá ján ; a m i k o r leghasznosabb is ezeknek szedé se ; mivel e k k o r l e g t ö b b festő anyagot adnak; mely veres anyagot a r o v a r o k a cactus v e r e s
A Gratiák rózsákkal ékesítették fel magu kat ; az ifjúkor istennője is H e b e , n e m k e vésbé az istenek p o h á r n o k a G a n y m e d e s i s ; és m i d ő n Aurora a hajnal kapuit feltárja, az e g e n rózsaszín pirosság terül el. A k o r a halált is rózsával ábrázolták, mi k é n t r é g i s í r e m l é k e k e n láthatni , mai napig is a fejér rózsa a halál j e l k é p e . Végre j e l k é p e a rózsa a t i t k o l ó d z á s n a k i s , egy rózsa-koszoru a serleg k ö r ü l fon va a r r a inti a víg b o r o z ó t , n e h o g y titkait a b o r által magából kicsaiatni e n g e d j e . Az étter mek p a d l a z a t á r a is azért festettek rózsát, hogy a hallgatási kötelességet m i n d e n k i n e k eszébe juttassa ; innen származott ezen kitétel is , va lamit s u b r o s a nyilvánítani, az az szoros ti t o k b a n tartás t e r h e alatt m e g m o n d a n i .
B. W.
r
725 n e d v i b ő l szívják b é , és azután sajátszerüleg, állati m ű k ö d é s által képezik k i . A cochenille j ó s á g a attól függ , hogy az mívelés alatti és n e m v a d o n tenyésző cactusról (Cactus cochinellifer) s z e d ő d j e n e k a rova r o k , s h o g y m i n d e n k é t h ó n a p b a n a tojás ide j e b e k ö v e t k e z é s e előtt kevéssel szedődjenek az anyák a c a c t u s r ó l , mivel e z e k n e k tojásai adják a v e r e s festő anyagot. Némelyek k é t h ó n a p alatt 3 — 4 v e r s b e is leszedik. Az öszszegyüjtött r o v a r o k a t , vagy forró víz, vagy he vített k e m e n c z e h a t o s m e l e g e , vagy f o r r ó víz g ő z e által pusztítják e l , mely utolsót legjobb m ó d n a k tartják , ez után a n a p m e l e g e által megszárítják s igy b ő r b e kötve mint n e v e z e t e s k e r e s k e d é s i c z i k k e t piaczra küldik. Déliámérik á n a k egy évi cochenille termesztésit 7 — 8 mil lió fra teszik. Egy font cochenille menynyiségr e 65—70,000 megszáraztott r o v a r t számítanak. A megszáraztott cochenillet 100 évig is eltart h a t n i m e g r o m l á s nélkül, a férgek s e m ártalma sak n e k i . Ásványanyagokkali vegyítés által e b b ő l készítik kiváltképp azon g y ö n y ö r ű szép p i r o s f e s t é k e t , mi Varmin n é v alatt i s m e r e t e s . Az i r t n ö v é n y n e k és állatnak is hazája déli America s itt k ü l ö n ö s ö n M e x i c o , h o l a* c a c t u s - b o k r o k a t mint h o n u n k b a n a szőlősker t e k e t külön kerítés alatt s z o r g o s o n mivelik, r e n d s z e r i n t e m b e r magasságra n ő n e k , d e a raj t o k é l ő d ő r o v a r o k k ö n v n y e b b l e s z e d h e t é s e oká é r t csak n é g y lábnyi magasra e n g e d i k neve k e d n i . A h i d e g és n e d v e s i d ő a r o v a r o k n a k á r t a l m a s , m i é r t a mexikóiak a r o v a r o k t ó l el l e p e t t cactus ágakat levágva haza viszik és pál malevelek k ö z é takarják, mihelyt az esős i d ő b e k ö v e t k e z i k ; s m i n t h o g y a cactus ága egy egész é v e n k e r e s z t ü l is fris m a r a d , a coche nille r o v a r tápszer t e k i n t e t é b e n semmit sem s z e n v e d , s ő t az e végre készített házakban is mint é p p e n a s z a b a d ég alatt lassankint növe k e d n e k , ugy hogy a m e l e g e b b időjárás bekö vetkezése után, a s z a b a d m e l e g e b b l é g r e k i t e t t b o g a r a k a t o j á s o k b ó l h a m a r kibunak, és a ca ctus ágaira szétoszolnak. De nemcsak A m e r i k á b a , h a n e m k e l e t In diába é s E u r ó p a déli r é s z e i b e , k ü l ö n ö s ö n Spa nyolországba, Quadalquivir, Malaga, Sevilla, és Cadix k ö r ü l is m e g l e h e t ő s haszonnal tenyészt
726 h e t n i az i r t növényt é s állatfajt ugy, hogy m á r 1828-ik é v b e 28,000 font j ó m i n ő s é g ű c o c h e nillet állítottak elé a spanyolok. E szerint a szomszéd t e s t v é r h o n déli r é s z e i b e n , különö s ö n a Bánát m e l e g e b b helységein is üveghá z o k b a n n e m csekély haszon r e m é n y s é g é v e l le h e t n e a cochenille t e r m e s z t é s é h e z is hozza kez d e n i , vagy legalább azt viszont felelevenitni, mivel hallamásból ugy t u d o m , hogy Horvátho r s z á g b a n némelyek kicsinbe p r ó b á t tettek volt vele, a mi j ó s i k e r r e l b i z t a t o t t ; és vajmi j ó t é kony volna ezen k e r e s k e d é s i czikknek is h o nunk földjére l e e n d ő áthozatala ; s o k tekintet b e n s z e n v e d ő l e g e s állapotunkon ez által is n é mileg s e g i t e n é n k , m i t anynyival i n k á b b ájulhat ni, mivel a cochenille ápolása sokkal egysze r ű b b , mint a k ö z e l e b b i é v t i z e d e k b e n n é m i l e g n a g y o b b terjedelmet n y e r t selyembogárak te nyésztése. A cochenille festőanyagot, a m i b ő l az e d digi felszámítás szerint é v e n k i n t 600,000 fon tot h o z n a k E u r ó p á b a eladás v é g e t t , 4 ő 18-ík év b e a spanyolok tanálták f e l ; d e azután m é g sokáig n e m t u d t á k , m i légyen az ; k ö z ö n s é g e sen valamely n ö v é n y magjának t a r t o t t á k . Leg e l é b b a 17-ik század utolsó felében P l u m i e r füvész t u d o m á n y o s a b b vizsgálata kövelkezésib e n j ö t t k ö z t u d o m á s r a , h o g y a cochenille a r o v a r o k közé tartoznék, init t ö b b t u d ó s o k hely b e n is hagytak. Ez után R u n s c h e r egy n é metalföldi t e r m é s z e t b a r á t bizonyos egyénnel e tárgy felett hoszszasan v e t é l k e d e t t é s foga d á s r a is lépett vele, azt állítván : h o g y a c o c h e nille valósággal á l l a t , és n e m n ö v é n y ; vetély társa ennek alkalmával m i n d e n vagyonát a fo g a d á s r a t e t t e . Miután a kétség alatti tárgyat b ő v e b b e n megvizsgálták Mexico A n t i q u ar a n e v e z e t ű v á r o s á b a n , itéletesen bebizonyoso d o t t : m i k é p p a cochenille n e m n ö v é n y , h a n e m állat. R u n s c h e r a m e g n y e r t fogadás mellett is n e m e s lelküleg c s e l e k e d e t t vetélytársával, ő a foga d á s r a kitett é s általa el is nyert vagyont viszs z a a d t a , levonva az ezen tárgy felvilágosítása k ö r ü l telt k ö l t s é g e k e t . Sz. M.
A pálmák. II. Az ős Ásia pálmái közt méltó helyet fog-
727
728
lalliat m é g az ernyőpálma (Corypha u m b r a c u lifera) vagy talapatfa , h a b á r csupán Malabár és Ceylon szigetére van is s z o r í t v a ; anynyival i n k á b b , mivel óriási nagy g y ö n y ö r ű leveleivel szintoly h a s z n o t hajt a benszülötteknek , mint a mily kimerithetlen bámulás kútfeje azon uta zóknak, kik e t ü n d é r k e r t e k c s o d á i r ó l n e k ü n k hirt h o z n a k . 140—150 talp magas s u d á r tör zsét oly nagyszerű l o m b e r n y ő k o r o n á z z a , mely nek egyetlen levele r e n d s z e r i n t 20—30 talp ke r ü l e t ű . E fának egy óriási levele Angolhonba is eljutott s jelenleg F l e c h t e r u r b i r t o k á b a n van. Ez a m i n d e n lapuk lapuja 11 talp magas, 16 szélyes s 38—40 k ö r ü l e t ü , ugy, hogy egy teritett asztalt s mellette h a t személyt kényel m e s e n b e á r n y é k o l h a t . Mint szokták m o n d a n i : ^ e x u n g u e l e o n e m " ez egy levélkéből m á r mi is csak h o z á v e t h e t ü n k , hogy milyen lehet e vi d é k e k végeladója. Az e r n y ő p á l m a m i n d e n é v b e n 10 új le velet hajt, melyeket részint h á z f e d n i , részint n a p e r n y ő k n e k , részint p e d i g p a p i r gyanánt hasz nálnak, s kivált ez utolsó t e k i n t e t b e n n a g y o n is b e c s e s e k ; rájuk hegyes vassal í r n a k . Ugy látszik, h o g y e páhnafaj főképp csak levelei é r t van t e r e m t v e ; m e r t csak husz éves korá b a n s ő t n é h a még ennél is k é s ő b b r e veti k i k a r g y e r t y a t a r l ó i d o m ú magas virágkocsánait, m e l y e k e n gyakran 20,000-nél ís t ö b b gyümöl csöt érlel m e g ; d e e nagy m u n k á b a n anynyira ki is m e r ü l , hogv r e n d s z e r i n t kiszárad b e l é . Végre Ázsia hazája m é g a g y ö n y ö r ű b o r vagy l e g y e z ő ' p á l m a nak is (Borassus flabelliformis). Ez a keletindiaiak szőlőtőkéje. 2b —30 talp magas törzse tetején p o m p á s a n te r ü l n e k szét legyező i d o m ú , csinosan ránczolt levelei, melyek tövéről hajtanak ki hatalmas v i r á g k o c s á n a i , s t e r m i k k o k u s d i ó nagyságú, há r o m magvu gyümölcseit. (Drupa). Azonban e g y ü m ö l c s ö k e t , melyek E u r ó p á b a n m a 1 d i v i d i ó név alatt i s m e r e t e s e k , h a szintén e h e t ő k is, n e m mindig engedik kifejlődni s m e g é r n i , m e r t virágkocsánait a belölök szivárgó czukr o s n e d v é r t l e v á g j á k ; ez a n e d v adja aztán az ugy nevezett p á l m a b o r t . Fáját az asztalosak, esztergásak dolgozzák f e l ; leveleiből kosara k a t s g y é k é n y e k e t fonnak. Asia dús növénykoszorujából
csak e né-
hány szálat emelők ki a t ö b b i n e k mintegy k é p viselőiül, k o r á n t sem azért, mintha az ásiai hasz nos pálmafajok csak is e k e t t ő b e n h a t á r o z ó d nának, d e a hely szűke tilt mindnyáját előso rolni ; majd a más f ö l d r é s z e k b e n is tanálkozandunk olyakkal, melyek ott is előfordulnak; d e mi ez alkalommal az i n d i g e n a k a t saját szü lötte földjükre viszszük viszsza. Most a z é r t mint l e g k ö z e l e b b i világrészbe, menjünk át Af rikába. A titokteljes Afrikát, melynek b e l s e j é r ő l mind a mai napig is oly k e v e s e t t u d h a t u n k , vegetatiojára nézt egy n é m e t iró igen elmésen hasonlítja egy s i r d o m b h o z , melynek szélye n é mely helyt t ö m ö t t e b b e n , másutt r i t k á b b a n van b e ü l t e t v e virágokkal s b o k r o k k a l . Maga b á r egészen a meleg és forró őv alatt fekszik, m é g is északi r é s z e a h e s p e r i d á k kertje arany al máival, g a z d a g gyümölcsű narancsfáival n a g y o n hasonlít dél-Europa virányaihoz. Csak az Atlas hegyláncznál változik m e g l e p ő l e g a n ö v é n y é l e t arcza, ugy hogy akarjuk b á r vagy s e m , é s z r e kell v e n n ü n k , hogy más világrészben vagyunk. Ezentúl p e d i g a nagy puszta ( S a h a r a *) t e r ü l *) E sivatagnak legnagyobb része merőben egyenes lapály. Mint a hajós az oczeánon csak vizet és eget, ugy itt az utas csak kopasz földet s eget lát. E végetlen téren a szem semmi erdőben vagy bokorban vagy emberi haj lékban nem akadhat meg. Ha pedig valamivel, például emberrel vagy állattal tanálkoznak, a szem a távolság ra nézt éppen ugy csal, mint a tengeren. A pusztán mély csend uralkodik, a legkisebb hang képtelen meszszire elhallszik; de hogy milyen távol lehet, azt a leg finomabb fül sem képes meghatározni. Azonban habár a pusztát átalában tökéletes síkságnak nevezhetjük is, kivált keleti részen kivételképpen hegyekké, hegyhá tokká is emelkedik, hanem rendszerint oly lankásan, hogy emelkedését vagy lejtését észre is alig vehetni. — A pusztát sokan megszakadás nélküli homoktengernek képzelik, melyen az utasnak legalább bokáig ha nem szárközépig a homokban kell úsznia. Ez az igaz igy van némely részein, de koránt sem mindenütt, sőt mond hatni a puszta legnagyobb részin. Mert némely helye ken a föld egész felszine szikla, s vagy merőben kopasz vagy csak nagyon vékony homokréteg boritja. Ez a h o mok pedig részint onnan származik , hogy a levegő a sziklát apránkint elmálasztja, részint pedig az északi sze lek a közép tengerből hányják előbb o partra s később beljebb is elhordják. Ez a homok az árkokban vagy a sziklában levő kicsi völgyecskékben szintúgy meggyül mint mezeinken a hó télen át, s az ilyen homokfuva-
730
729 el, melyen bezzeg n e m ugy v a n mint nálunk, hol ha csak egy valamenynyire magas hegyre felállunk, most s ü r ü e r d ő k , majd hullámzó ve tések, vagy eleven zöld rétek k ö z ö t t látunk kanyargani egy egy patakot vagy folyócskát, melynek rövid nyarunk napja s u g a r a i b a n für d ő hullámai szeszélyes i d o m b a n látszanak fé nyes aranynyal szegni a gyönyörű zöld szőnye get ; itt a puszták v á n d o r a hasztalan egyene s e d i k fel tevéjén a pusztában l e h e t ő legmag a s b helyen, m e r t b á r végetlen láthatár terül el előtte, egyetlen f á t , egyetlen b o k r o t , legki s e b b fűszálat s e m l á t h a t ; az é g e t ő n a p suga r a i b a n szomorú m e z t e l e n s é g b e n fekszik előtte a föld, melynek homokjával mint a t e n g e r hab jaival űzi o l y k o r olykor b o r z a s z t ó j á t é k á t az o r k á n . E t ö m é r d e k nagy helyet n e m hasitja k e l t é semmi folyó , rajta nincs viz, csak o t t a h o l az e s ő g ö d r ö k b e n kis tavakká gyűlhet, vagy a h o l a hegyhátak h a r á n t rétegein leszivárgó viz, m i n t az ártési kutakban nagy meszsziségr e felütve magát forrássá k é p z ő d i k , csak o t t tenyészik a m e g ö n t ö z ö t t helyen n é h á n y n ö v é n y , m e l y e k mint szigetek a nagy oczeán hajósinak k i k ö t ő és p i h e n ő helyül szolgálnak e homokoczeán k a r a v á n a i n a k . E z e k e t a zöldelő gyepszigeteket, az oázi s o k a t az a r a b o k kis p a r a d i c s o m o k n a k festik, p e d i g m a g o k b a n véve k o r á n t sem a z o k , hanem csak a puszta sivatagjával szemben. Az oázisok viránya r e n d s z e r i n t n e m igen buja s e kivül még n a g y o n egyforma is; k e b l ü k b ő l emeli fel 8—12 talp hoszszu szárnyalt leveleit az áldott s z i l v a p á l m a (Phoenix dactylifera) a pusz ták kenyérfája, mely kétség kivül azon 1000 pálmafaj k ö z ö t t , melyek a föld d e r e k a körül megszakadás nélküli ö v e t k é p e z n e k , csaknem a legfontosabbik. A szilvapálma hazája egész Afrikán keresztül nyúlik az atlanti oczeánig, söt m é g a kánári szigetekre is kiterjed; nyugot Ázsiának m o n d h a t n i n a g y o n kicsiny r é s z é b e n az Indus folyó torkalatáig fordul elő v a d o n *) tagok aztán némely helyeken nagyon mélyek lehetnek, dc á tálában véve a homokréteg többnyire majd minde nütt csekély. *)Az ipdiai szilvapálmákról azt mondja Meyen, hogy ültetés.
Afrikában Senegaltól délre mint szintén a déli féltekén hiányzik. A darfuri oázistól d é l r e az északi szélyesség 13-dik fokától a lö-kig n e m láthatni; mint szintén csak is az 19.ik és 3ő-ik foka közt tenyészik j ó l . Még feljebb északra dél E u r ó p á b a n : Siciliában, O l a s z h o n b a n , Moreab a n , S p a n y o l h o n b a n is tanálkozhatunk ültetett szilvapálmákkal, d e csak Spanyolhonban s itt is csak az echlai t é r e n terem é d e s gyümölcsöket, (folytatjuk.)
Tárcza. (Az e g é r k ő e l l e n m é r g e ) . Azon tapasztalás, miszerint az arseniksavacs (egérkő) a magnesiával vizben fel n e m olvadó s ó t k é pez, a vegytanban n e m uj dolog. Ezen tényre t á m a s z k o d v a , e g y vegyész azon ö t l e t r e j ö t t , h a vájjon az arseniksavacsnak n e m j ó ellenmérge l e h e t n e a m a g n e s i a , minthogy ez amazt n e m Csak teljesen neutralizálja , h a t o s erejét m e g semmisíti ; h a n e m azon feljül m é g oly állapot ba is viszi á t , h o g y a g y o m o r b a n levő n e d v b e n n e m olvadhat f e l ; s m á r ennélfogva is n e m h a t h a t . Ezen helyes a l a p o k o n nyugvó követ keztetést állátokon végbevitt kísérletek egészen igazolták ; m i n d a z o n állatok, melyek e l é b b egér k ö v e t s r e á r ö g t ö n magnesiát k a p t a k , m i n d e n szenvedés nélkül állották ki a kisérletei. Egy n é m e t tanár ezen tény által a k k o r a b á t o r s á g o t k a p o t t , hogy n e m r é g i b e n , m i d ő n nyilvánoson tanított, s az e g é r k ő t e r m é s z e t é t , ellenszereit fejtegeté halgatóinak, m o n d o t t szavait kisérlet által igazolandó, egy félunczia ( l lót) e g é r k ö vet maga bevett, r e a legott magnesiát ivott s m i n d ezek után l e g k i s e b b szenvedést sem érzeti. (P o c z e g é r e l l e n ) . Ezen kártékony állat v i d é k ü n k é n e r ő s e n elszaporodván , s az általok tett k á r o k közpanaszra szolgálván okul: sietünk t. olvasóinkat tudositam, m i k é p p a k ö vetkező szert a kisérlők nagyon ajalják. 2 lót szivacsot (spongyiát) b o r s ó nagyságú d a r a b o k ra vagdalva 3 tojással és 3 j ó kalánlisztlel tész tává kell k e v e r n i ; aztán h a 3 lot vajat egy lá b o s b a j ó l megmelegítettünk, a tésztát beléteszszűk, s négy p e r c z i g b e n n e rántjuk ; ezen cse kély kezelés által oly szert k a p u n k , melyet ve szély nélkül l e h e t a k á r h o v á t e n n i ; a z o n b a n m é g is viz közelébe kell tenni, hogy az egerek ihas sanak is, mi halálukot nagyon e lesegíti.
Szerkesztik B e r d e Á r o n cs T a k á c s J á n o s . Kolozsvárit a kir. Lyceum betűivel.
