IKON INTERAKTÍV ÖNKORMÁNYZAT ON-LINE
Az iTársadalom Intelligens Társadalom Szakmai Tudományos Társaság E-kormányzat Szakbizottságának és a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Kar Közigazgatás-Szervezési és Urbanisztikai Tanszék E-government Kutatócsoportjának közös programja
2003/4. DEMOKRATIKUSABBÁ TEHETŐ-E AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE AZ INTERNET SEGÍTSÉGÉVEL E- ÖNKORMÁNYZAT , E- DEMOKRÁCIA
„Beírtak engem mindenféle Könyvbe és minden módon számon tartanak. Porzó szagú, sötét hivatalokban énrólam is szól egy agg-szürke lap. Ó, fogcsikorgatás. Ó, megalázás, hogy rab vagyok és nem vagyok szabad. Nem az enyém már a kezem, a lábam És a fejem is csak egy adat.” Kosztolányi Dezső: A bús férfi panaszai
AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATI MŰKÖDÉSBEN
Általános vélekedés, hogy a helyi önkormányzatok működésében az informatika alkalmazása alapvető változást hozhat. Egyrészről megteremtheti az elektronikus ügyintézés lehetőségét, másrészről megvalósíthatja az állampolgárok az önkormányzat működésébe való nagyobb beleszólását. Jelenleg ugyanakkor még rendkívűl végletes az e-demokrácia lehetőségeinek megitélése; sokan minden problémára megoldást jelentő csodaszernek tekintik, megint sokan pedig - a közigazgatási döntéshozók jelentős része ide tartozik - utopisztikus és távoli dolognak tartják, amelybe jelenleg még szükségtelen energiát és pénzt fektetni. Az igazság a két megközelítés között van; a hazai és külföldi példák sora bizonyítja, hogy az internet segítségével számos olyan lehetőség adódik amely körültekintő végrehajtással nagymértékű minőségi javulást jelenthet az önkormányzat lakossággal való kapcsolatában. 1
Összetett feladatköréből adódóan a önkormányzat működésének velejárója a hatalmas mennyiségű információáramlás, amelyben egyaránt részt vesz az önkormányzat, a hivatal, a lakosság, továbbá más közigazgatási szervek is. Ezen információk természetüket tekintve rendkívül sokrétűek, többféle személetmód egyidejű alkalmazását követelik meg. A leginkább a figyelem középpontjában lévő kérdés az ügyfél és a polgármesteri hivatal között bonyolódó információcsere, azaz a tág értelemben vett ügyintézés, amelynek kommunikációjára a felek közötti alá-fölérendeltség a jellemző. Ezzel szemben az állampolgár-önkormányzat közötti viszonyt alapvetően az, az alkotmányban is megfogalmazott törekvés határozza meg, hogy az önkormányzatnak a helyi közösség akaratának megfelelően kell működnie, a helyi közösség önigazgatását kell megvalósítania. Mindennek feltétele a hatékony információáramlás a lakosság felé, amely az önkormányzat működésének transzparenciájában nyilvánul meg. Itt már korántsem a hatósági ügyekben megszokott alá-fölérendeltségi viszonyról beszélhetünk, hanem az állampolgár, mint egyenrangú fél jogaira helyeződik át a hangsúly. Az infokommunikációs technológiák fejlődése a helyi önkormányzatok működését ez idáig soha nem látott mértékben teheti demokratikusabbá. Segítségükkel lehetővé válhat: − − − − −
az önkormányzat működésének transzparensé tétele, a hatékonyabb lakossági részvétel az önkormányzat döntéshozatali mechanizmusában, új véleménynyilvánítási lehetőségek adódnak, a vezetőkkel való közvetlen kapcsolatteremtés, az internetes lakossági fórumok segítségével, az állampolgár kiszolgáltatottságának csökkentése, a helyi kezdeményezések, javaslatok, indítványok eddiginél hatékonyabb kezelése, a közvetlen demokrácia kiszélesítése, a helyi népszavazás gyakoriságának fokozása.
Ezen eszközök többsége nem igényel számottevő anyagi ráfordítást. Az hogy az önkormányzat él-e velük, elősorban vezetői elhatározás kérdése. Sok esetben azonban a jegyzők, polgármesterek nincsenek tisztában azokkal a lehetőségekkel amelyeket az internet nyújt az önkormányzat működésének demokratikusabbá tételében. Előfordul továbbá, hogy az önkormányzat működésének átláthatóbbá tétele politikai okokból, a “támadási felület” csökkentése érdekében nem érdeke a vezetésnek. Ezeket az akadályokat csak az oszlathatja el, ha a vezetők megismerkednek az e-demokrácia lehetőségeivel, technikai, jogi igazgatási és szervezési kérdéseivel, valamint az alkalmazásukkal kapcsolatos pozitív kommunikációs lehetőségekkel. Fontos továbbá, hogy a lakosság is megismerje ezen lehetőségeket, hogy kialakuljon az állampolgárokban az önkormányzat átlátható működése és véleménnyilvánítási lehetőségek iránti elvárás, ígény.
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉNEK TRANSZPARENSÉ TÉTELE Az elmúlt évtized változásainak köszönhetően különösen az önkormányzati szférában erősödött fel az az igény, hogy a lakosság nem mint alattvaló, hanem mint közel egyenrangú fél vegyen részt a helyi közéletben. Minderre rendkívül alkalmas az internet adta nyilvánosság. Az önkormányzat honlapján könnyűszerrel nyilvánosságra hozhat számos olyan információt, amellyel működése átláthatóvá tehető. Ezen információk közül néhány: − az önkormányzat működésének, felépítéseinek ismertetése, a tulajdonában levő vállalkozások és az általa fenntartott intézmények bemutatása, − az önkormányzati rendeletek1, − a képviselőtestület névsora, − az egyes képviselők bemutatása, az önéletrajzuk és elérhetőségük (email) mellett a képviselői fogadóórák időpontjának ismertetése, 1
Az önkormányzati rendeleteknek interneten való nyilvánosságra hozatalának szükségessége evidens, ennek ellenére az önkormányzati honlapok jelentős részén a rendeletek nem, vagy csak rendkívül hiányosan találhatóak meg, naprakész, kereshető, egységes szerkezetű rendeletekkel csak viszonylag ritkán találkozhatunk.
2
− a képviselő-testületi ülések időpontjai, azok napirendje, a fontosabb előterjesztések, véleménynyilvánítási lehetőséggel, − a testületi ülések jegyzőkönyvei, − a bizottságok bemutatása, azok névsora, a bizottsági ülések időpontjai, azok napirendje, és jegyzőkönyvei, − az önkormányzat gazdálkodásának főbb adatai, − az önkormányzati rendeletek teljes és hatályos szövege, − az önkormányzat által kiírt pályázatok, − az önkormányzat és a polgármesteri hivatal által bonyolított beszerzések, az azokra vontakozó ajánlattételi felhívás, − online lakossági fórum, rendszeres és közvetlen kapcsolatteremtési lehetőség az önkormányzat vezetőivel. A fenti információk túlnyomó része eleve nyilvános. Az önkormányzat által kötött szerződésekre vonatkozó adatok interneten való nyilvánosságra hozatalát például az ún. üvegzseb törvény2 eleve előírja. Sajnálatos módon azonban a többi információ tekintetében jelenleg az interneten való közlés nem kötelező. Aligha tekinthető azonban transzparens működésnek az, ha az érdeklődő helyi lakosoknak be kell mennie a hivatalba és az őt érdeklő adatokhoz sokszor többnapi kilincselés után, papíron juthatnak hozzá. Ráadásul az állampolgárok túlnyomó többsége nincs is tisztában ezen jogaival. Célszerű lenne tehát a helyi rendeletekbe beépíteni az interneten való nyilvánosságra hozatal kötelezettségét. Mindezek által a lakosság számára sokkal nagyobb rálátási lehetőség nyílik az önkormányzat munkájába, sokkal reálisabb képet kaphatnak a polgárok a képviselőtestület működéséről, kontrollálhatják az önkormányzat gazdálkodását, véleményt nyilváníthatnak, javaslatokat tehetnek, egyszóval egyre több lehetőség nyílik a valódi önkormányzatiság megvalósítására. A nyitott, átlátható közszféra megteremtése az Informatikai és Hírközlési Minisztérium kiemelt célkitűzései között szerepel. A MITS (Magyar Információs Társadalmi Stratégia) eÖnkormányzati Ágazati Részstratégiája kiemelt prioritásúként kezeli a kérdést. A stratégia programjai között szerepel az, hogy - mint közérdekű információkat - szerepeltetni kell az önkormányzatok működésével és gazdálkodásával kapcsolatos információkat is az önkormányzati honlapokon, valamint biztosítani kell a képviselő-testület teljes körű nyilvánosságát. A stratégia előremutató céljai között szerepel az e-közbeszerzés megvalósítása és az internetes helyi népszavazás lehetőségeinek „élesben” való kipróbálása is. Az elektronikus közbeszerzés amellett hogy megteremti a közpénzek felhasználásának nyilvánosságát, hatékonyabbá teheti az önkormányzati beszerzések folyamatát is. A nagyobb nyilvánosság, rugalmasság és az árak könnyebb összehasonlíthatósága következtében jelentősen élénkülhet az ajánlattevő vállalkozások közötti verseny, így az önkormányzatok kedvezőbb árakat érhetnek el. A közbeszerzési törvény3 készülő módosításának egyik lényeges célkitűzése az, hogy megteremtse az elektronikus közbeszerzés jogi kereteit. Az első kísérlet az elektronikus közbeszerzés megvalósítására az EKR (Elektronikus Közbeszerzési Rendszer) központ elektronikus piacterének kialakítása volt. Az IHM később szakított ezzel az elképzeléssel, és az elektronikus közbeszerzést decentralizált módon települési és kistérségi szinten kívánja megvalósítani. A teljes körű elektronikus közbeszerzés megvalósításához tehát a jogszabályi keretek változására van szükség, azonban - amint azt számos példa mutatja - az önkormányzati beszerzések hatékonyabbá tétele már most is lehetséges, különösebb költségráfordítás nélkül. A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések szinte teljes körűen bonyolíthatóak az 2
A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003 évi XXIV. törvény. 3 A közbeszerzésekról szóló 1995. évi X. törvény
3
interneten keresztül. Amennyiben az önkormányzat kialakít egy, a szervezeti és működési szabályzatban és más, különböző szabályzataiban rögzített eljárási rendet, a beszerzések jóval hatékonyabbá válhatnak. Az önkormányzati honlapon közzétett ajánlattételi felhívások és feltételrendszer segítségével sokszor jóval kedvezőbb kondíciók érhetőek el. Célszerűségi és etikai szempontok egyaránt indokolják továbbá, hogy közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hirdetményeket a polgármesteri hivatal (amelyek a Közbeszerzési értesítőben kötelezően nyilvánosságra hozandóak) közzétegye az önkormányzat honlapján.
E-DEMOKRÁCIA, ÁLLAMPOLGÁRI VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSI LEHETŐSÉGEK Az állampolgárok a helyi önigazgatást elsősorban közvetve a képviselő-testületen keresztül gyakorolják, a közvetlen demokrácia eszközei csak néhány esetben érvényesülnek. Korántsem mindegy azonban, hogy az állampolgárok a képviselők és a polgármester négyévente való megválasztásában merítik ki jogaikat, vagy a képviselő-testület munkáját követve, annak döntéseire esetenként befolyást gyakorolva véleményüket kinyilváníthatják, javaslatokat tehetnek, esetlegesen közvetlenül is eldönthetnek egy-egy kérdést. Mindebben az informatika eszközeinek alkalmazása számos pozitív változást hozhat. Jelenleg általános, hogy a képviselő-testületi munkának semmilyen elektronikus támogatottsága nincs. A testületi anyagok hivatalon belüli előkészítése, az előterjesztések eljuttatása a képviselőknek teljes egészében papír alapon történik. Mindez azt vonja magával, hogy a testület működésével kapcsolatos munka a nagy munkaerő-ráfordítás és adminisztrációs terhek mellett még az önkormányzati vezetők számára is rendkívül nehezen látható át. A határozatok (elsősorban a bizottsági határozatok) határidőben történő végrehajtásának követése és ellenőrzése is rendkívül nehezen oldható meg. A legnagyobb gond azonban mégis az, hogy a legtöbb helyen az ülésen való személyes megjelenésen túl a lakosságnak nincs beleszólási lehetősége az önkormányzat munkájába, a honlapokon sokszor még a legalapvetőbb jelentőségű információkhoz (pl. rendeletek) sem fér hozzá. Önmagában az, hogy az önkormányzati képviselők kapnak laptopot, és CD-n is eljutnak hozzájuk az előterjesztések, nem jelent megoldást az említett problémára. Hatalmas előrelépést jelenthet azonban egy korszerű workflow rendszer bevezetése, amely kezeli a testületi és a bizottsági ülésekre készülő előterjesztések megalkotási és jóváhagyási folyamatát, azok eljuttatását a képviselőkhöz, támogatja a képviselők munkáját, a testületi, bizottsági ülések levezetését, kezeli a határozatokat, és követi azok végrehajtását. Mindemellett képesnek kell lennie ennek a rendszernek, hogy a lakosság az interneten keresztül hozzáférhessen a határozatokhoz, az előterjesztésekhez4, az ülések jegyzőkönyveihez, esetleg hang-, és képanyagaihoz. A testületi üléseken való virtuális részvétel lehetősége könnyen megteremthető, ha az ülést a lakosság egy internetes közvetítés segítségével élőben követheti és emailben, sms-ben akár az ülés közben is kérdéseket intézhet a vezetőkhöz. Sok esetben jellemző, hogy a mostanában meglehetősen szűkös önkormányzati költségvetés nem engedi meg egy ilyen megoldás többmillió forintos nagyságrendű költségeinek finanszírozását. Ahhoz azonban, hogy az önkormányzat honlapján nyilvánosságra hozza rendeleteit, testületi jegyzőkönyveit, bizottsági határozatait, nincs szükség különösebb beruházásra - mindez csupán belső szervezési kérdés. Az önkormányzat működésével kapcsolatos véleménynyilvánítás egyik legkézenfekvőbb területe az önkormányzat honlapján lévő fórum. Segítségével a lakosság megtárgyalhatja a helyi ügyeket, véleményezheti az önkormányzat működését. Számos vitás ügy tisztázható és hatékony párbeszéd alakítható ki, ha a polgármesteri hivatal erre felhatalmazott tisztviselői reagálnak a fórumon elhangzottakra. A fórum használatának egy speciális formája az internetes polgármesteri fogadóóra tartása. A virtuális fogadóóra lényege, hogy egy előre meghatározott időpontban a lakossági kérdésekre a polgármester személyesen reagál egy erre elkülönített „topic”-ban. Nagy előnye, a 4
A testületi ülésre készült előterjesztések a 2003 évi XXIV. törvény értelmében nyilvánosak.
4
„hagyományos” fogadóórával szemben, hogy bárki által egyszerűen hozzáférhető, mivel nincs szükség személyes megjelenésre és előzetes időpont egyeztetésre. További előny, hogy a virtuális fogadóóra anyaga bárki által megtekinthető és visszakereshető, így jóval nagyobb nyilvánossághoz juthatnak az itt elhangzottak. Az online lakossági fórum lehetőségével egyre több önkormányzati vezető él; időszakonként alkalmazza többek között Varvasovszky Tihamér, Székesfehérvár és Kósa Lajos, Debrecen polgármestere is. Különösen sikeres kezdeményezésnek bizonyult a II. Kerületben, ahol Bencze B. György, korábbi polgármester havi rendszerességgel honosította meg. Az „egyszerű” internetes szavazás mint véleménynyilvánítási lehetőség kézenfekvő módon alkalmazható, eredménye azonban óvatosan kezelendő, hiszen se a reprezentativitás, se a manipuláció kizárása nem biztosított. Az internetes voksolás, azaz hivatalos választások, népszavazások elektronikus bonyolításának megvalósítását a jelenlegi azonosítási és biztonsági technológiák elviekben lehetővé tennék. Számos egyelőre még kísérleti stádiumban lévő - külföldi kezdeményezés ismeretes, azonban az angliai, svájci és amerikai tapasztalatok azt mutatják, hogy egyelőre még viszonylag alacsony a lakosságnak az elektronikus szavazásba vetett bizalma, nehezen biztosítható továbbá egyszerre az anonimitás és a visszaélési lehetőségek kizárása. Az elektronikus szavazás, még ha kezdetben a papír alapúval redundánsan működik is, a költségcsökkentés, a nagyobb hatékonyság és rugalmasság mellett a szavazatok hatékonyabb feldolgozását teszi lehetővé. Hazai körülmények között azonban kizárólagos bevezetése egyelőre nehezen képzelhető el. Az e-demokrácia kérdésköréhez hozzátartozik az ún. digitális szakadék kialakulásának megakadályozása, az információs esélyegyenlőség biztosítása is. Annak ellenére, hogy sokan ezt elsősorban kormányzati feladatnak tartják, egy települési önkormányzat is sokat tehet a digitális szakadék kialakulásának megelőzése és az információs társadalom helyi szintű kialakítása érdekében. Mindehhez nem feltétlenül szükséges nagy összegű ráfordítás, csupán a helyi adottságok és a lehetőségek ismerete. Az információs esélyegyenlőség nagymértékű javítása érhető el közösségi hozzáférési pontok létrehozásával. A közösségi hozzáférés megteremtésének alapvetően két fő formája jöhet szóba: − internetezésre alkalmas terminálok kihelyezése nagy forgalmú helyszínekre (okmányiroda, rendelőintézet, vasútállomás, stb.), − ingyenes, vagy kedvezményes árú közösségi hozzáférési helyek kialakítása, művelődési házakban, iskolákban illetve egyéb, az önkormányzattal kapcsolatban álló helyszíneken. Az ún. közösségi hozzáférési pontoknak és a teleházaknak különösen a kistelepüléseken van hatalmas jelentősége, ahol az általuk nyújtott szolgáltatások (internetezési-, fénymásolási, fax használati-, stb. lehetőség) és azok használatának elsajátításához nyújtott oktatás sokak számára az egyetlen lehetőséget jelenti a korszerű infokommunikációs eszközök használatára. Amennyiben egy önkormányzat közösségi hozzáférés megteremtésére szánja el magát, érdemes tájékozódnia a külső források bevonásának lehetősége felől. A kérdést az IHM kiemelt fontosságú területnek tekinti, emellett rendelkezésre állnak az EU-s pályázati lehetőségek is. Mindemellett a kisebb települések támogatást szerezhetnek erre a célra többek között a SAPARD program keretein belül.
5
Tendernyi pénz 2003-ban is! Jelenleg, közel 650 futó pályázati lehetőség érhető el Magyarországon, amely források legnagyobb része vissza nem térítendő támogatási lehetőséget nyújt a pályázók számára. Évente általában 3500 – 5000 új pályázat kerül kiírásra. Ezen kiírások közel fele kimondottan az önkormányzatok, intézmények és a civil szféra számára is pályázhatóak. A hazai kormányzat és intézményrendszer, valamint az Európai Unió különböző szervezetei által, a Magyarországon megjelentetett és kiírt pályázatok legnagyobb része, már azon témakörökre, stratégiai lépcsőkre épül, amelyek kimondottan az Európai Uniós csatlakozásunk, integrációnk mérföldköveit, lépéseit, intézkedéseit határozza meg. Az önkormányzatok számára jelenleg és a közeljövőben pályázható támogatások alapvető céljai a következő főbb témakörökben jeleníthetők meg: • • • • • •
Egészséges, képzett innovatív társadalmi környezet kialakítása Épületek, létesítmények akadálymentesítése Környezetminőség javítása, szelektív hulladékgyűjtés, környezeti kárcsökkentés Kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése, kistérségek és régiók közötti együttműködések támogatása Önkormányzati intézményrendszer és a civil szféra együttműködéseinek elősegítése Tudásalapú társadalom és a szolgáltató közigazgatás feltételeinek megteremtése
Aktuális pályázatok: "INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN" című Phare-program "21. század iskolája" program A támogatás célja: Oktatási épületek felújítása, rekonstrukciója, bővítése, valamint Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) berendezések és eszközök beszerzése A program összes támogatása: 25.520.000 euró „SPORTLÉTESÍTMÉNYEK ÉPÍTÉSÉNEK, KORSZERŰSÍTÉSÉNEK ÉS FELÚJÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRA” A pályázat célja: hogy segítse a sportcélú létesítmény-ellátottság és a szabadidősport infrastrukturális feltételeinek bővítését, valamint hozzájáruljon a meglévő sportlétesítmények korszerűsítéséhez, átalakításához. Pályázni lehet már meglévő létesítmények korszerűsítésére, felújítására, bővítésére, valamint megkezdett beruházások befejezésére. A pályázat támogatására rendelkezésre álló keretösszeg: 750 millió forint. „TEGYÜK AKADÁLYMENTESSÉ KÖRNYEZETÜNKET” Pályázat célja: a 10 000 főt meghaladó lélekszámú településen lévő közhasználatú épületek akadálymentesítése: Polgármesteri hivatal, kultúrház, könyvtár, színház, koncertterem, támogató szolgálat, jelnyelvi tolmács szolgálat, család segítő központ, sport létesítmény, templom PÁLYÁZATI KERETÖSSZEG: 172 000 000 FT
Önkormányzatoknak és intézményeiknek INGYENES PÁLYÁZATFIGYELÉS, INGYENES SZAKMAI KONZULTÁCIÓ, INGYENES PÁLYÁZATÍRÁS!
Együttműködési lehetőségek kapcsán, kérjük hívja kollégánkat Kovács Zsoltot, a 06 1 344 55 66-os telefonszámon. Email:
[email protected] www.arindex.hu
6
AJÁNLOTT WEBHELYEK Tanulmány az elektronikus szavazás angliai kísérletéről Online lakossági fórum a II. kerületben Online lakossági fórum Székesfehérváron Esettanulmány az internetes párbeszéd előnyeiről Diebold Elektronikus választási rendszerek The Democracy Design Forum Bracknell Forest weboldala Demokrácia Műhely Információs Társadalom- és Trendkutató Központ Tanulmány az önkormányzati honlapok ajánlott információtartalmáról e-panasziroda Szombathely város honlapján
http://www.electoralreform.org.uk/publications/briefings/pilotingalternativevotingmethods .htm http://www.iiker.hu/e_demokracia/polgarmester_valaszol http://www.fehervar.hu/dr/forum/ http://www.mediakutato.hu/cikk.php?i=47&o=2 http://www2.diebold.com/default.htm http://www.democdesignforum.demon.co.uk www.bracknell-forest.gov.uk http://www.edemokracia.hu Http://www.ittk.hu http://www.municipium.hu/text/doc/text21019151051/tanulmany1.01.pdf
http://www.szombathely.hu:8080/nportal2/index?lap=9&mezo=408
IDEGEN SZAVAK, KIFEJEZÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Workflow rendszer
Egy olyan elektronikus dokumentumkezelő rendszer, amely egy adott munkafolyamat (jelen esetben a testületi és bizottsági munka) összes lépését tartalmazza, egyértelműen definiálva a feladatokat és jogosultságokat.
EKR
A 2001-ben indult EKR (Elektronikus Közbeszerzési Rendszer) pilot projekt lehetővé tette, hogy az abban résztvevő önkormányzatok a központosított közbeszerzés keretei között az abban szereplő önkormányzatok elektronikus piactéren keresztül bonyolítsák megrendeléseiket. Az eredeti tervek a rendszer továbbfejlesztésével minden közbeszerzési eljárás teljes körű bonyolítására való alkalmassá tételét tűzték ki célul - egy központi közbeszerzési piactér megvalósítását. Az a jelenség, amikor a társadalom hátrányos helyzetű rétegeinek lemaradása fokozódik annak következtében, hogy nem férnek hozzá az infokommunikációs eszközökhöz, nem szerzik meg a használatukhoz szükséges tudást, és így nem tudják kihasználni azok előnyeit.
Digitális szakadék
IKON (Interaktív önKormányzat On-line) – kiadja az iTársadalom Egyesület – A kiadásért felel: Kerepesiné Béres Beáta egyesületi elnök – Felelős szerkesztő: Budai Balázs Benjámin – Információs cím:
[email protected] – Közreműködők: Kleinheincz Gábor, Soltész Attila, Szakolyi András (az e-GOV Kft. munkatársai) © iTársadalom, 2003.
7