IKODALMI ISMERTET. lére),
Filarszkyi n.
-V.
validior n.
ntpta
n.
arata Griin.
phora
n.
n.
G. micropus
s.,
Griin.
A',
f.,
Kg.
crassa n.
var.
(Nitzsch) Kg.
arcuata Pánt.
E.
var.
dirccta
O. Miillcr var. incisa n.
E.
himgarica
n.
s.
n.
hungarica
Sz.
s.,
ornala
M. granulaia.
n.
(E.)
s.
Melosira
;
Ralfs
Stephanodiscus Entzii n.
A
N.
undulata (E.) Kg. megtalálta
ben
is
niss
a
s.
n.
n. v.
balneariim cistuJa
(E.)
Sorex Kg.
E.
v.,
Rhopalodia gibba
;
hungarica
A.
dr.,
ama
gróf
E.
v.,
n.
s.
v.
tiszteletére)
n.
s.,
Wettsteinii
Széchenyia
;
gracilis
;
var.
n.
v.,
n.
s.
;
tiszteletére.)
jellemz Bacillaria-k
Cocconeis
5^.
pygmaea CycloteUa pygmaea
Kg.
(E.)
gyönyör Eunotia
a
Ez utóbbinak recens
Tschirch
n.
Entz Géza
(ifj.
Haueri Grun.,
bizonyítékát látja
k,
Boryana
alakjait
a
szerz
továbbá Panl.
szerint a
a
Navicula
a
Melosira
és
Boitzenburg mellett, Jávában,
az 1888—89. év telén.
A
szerz ezen
fölfedezés-
régebbi állításának, melyet »Beitrágen zurKcnnt-
der fossilen Bacillarien in
tertiaer-korban
unduJata
boryana
var.
génusz,
1886-ban és 1889-ben
;
var. gracilior n.
Disiphonia
;
andesit-tufát leginkább
szliácsi
szépséges Széchenyia
arata Grun.,
s.
Epilhemia
(Himantidiitm) Ehrenbergii
Széchenyi Ferencz
alapítójának,
ból
n.
incisa
var.
Pánt.
Gomplionema
;
v.
capidata
var.
Eunotia
;
v.
n.
var.
forma inlerPánt. forma slaiiroPánt.
Magyar Nemzeti Múzeum százados évfordulója alkalmá-
(a
n. g. et sp.,
v.
E. hungarica
s.,
Seniseyia
;
antiqua
n:
v.,
n.
remoteslriata
Sorex Kg.
E.
v.,
producta
var.
var.
(E.)
n.
N. arata Gniii.
tiszteletére),
var. pachyptera
(Nitzsch) Kg. var. parallelestriata
viridis
A',
f.,
Nándor
(Filarszky
s.
viridis
A',
v.,
181
kifejtett,
Ungarn« hogy a
keletkeztek,
t.
I.
i.
mikor
és
II.
k.
czím mvében már
a magyarországi fosszil Bacillaria-k is
nálunk
trópusi
klímának
kellett
Kümmerle (Budapest).
uralkodni.
NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM.* (Rovatvezet a)
:
Hazai irodalom:
Adorján József: A búzaszem és
tenyészkiválasztás szempontjából.
(VI.
köt.),
164-176.
235—236.
Angyal lete.
Kísérletügyi Közlemények.
br.
:
A
Phacelia.
—
Magyar Méh.
Dezs
:
Van-Mons
mködése
és
új
évf.
1903.
évf.
(XXIV.
gyümölcselállítási elmé-
— Gyümölcskertész. 1903. évf. (XIII. köt.), 138—140. — — Nancy kajszinbaraczk. — Gyümölcskertész. 153-154.
1903.
old.
i
köt.),
helyzete a kalászban a vetmagtermelés
—
old.
Ambrózy Béla köt.),
Klmmkrle Jen.)
old.
1903.
évf.
(XIII.
old.
* E rovat alatt rendszeresen fogjuk közölni a nyomtatásban megjelent hazai eredet, vagy hazai vonatkozású új szakirodalmat, kiterjeszkedvén a növénytannak minden egyes ágára. Kérjük e végbl a szerzket, hogy megjelent közleményeiket a szerkesztségnek beküldeni, vagy pedig a megjelent közlemény forrásáról értesíteni szíves-
kedjenek.
(Szerk.)
NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM.
182
Asbóth János 320.
sz.
A e
161-189.
szerz
A
:
308—310.
A
:
kutatóit
évf.
évf.
Jen
(XX.
köt.),
1903.
— — (XXXV.
— 640.
--
évf.
—
Kertészeti
Lapok.
a
és
csapadék.
—
dr.
:
—
A
:
627-629.
—
Balatonmellék örökzöldjei.
25-34.
köt.),
(I.
—
Balatoni Miízeum-
old.
Természettudományi
Közlöny.
1903,
1903.
(IX.
évf
old.
— A
mályva.
csak
Lavatera-virág
Budai József: köt.),
Bercczki
185-186.
Kert.
évf.
köt.),
Nemesítsük
erdk
az
726—730.
(XLII. köt.),
évf.
—
muskatálya.
Gyümölcskertész.
—
vadgyümölcsfáit.
:
Erdészeti
—
Stampfel
féle
zsebkönyvtár.
tudo-
1993.,
füzet.
sz.
A különböz
Cserháti Sándor: évf.
évf.
old.
Cserey Adolf dr, A növények természetrajza. mányos zsebkönyvtár. 1903., 131 — 132. sz. füzet. — — Gombaisme. — Stampfel-féle tudományos
— 123.
1903.
old.
Crausz Géza: Lapok. 1903.
1903.
Erdészeti Kísérletek.
old.
(Xm.
121
(XVIII.
1903. évf.
old.
burgonya.
Fias
köt.),
magyar
Adatok a Leguminozák baktcriumlakta gumóinak Matlieinatikai és Természettudományi Értesít. 429—435. old. dr.
anatómiájához.
Borbás Vincze Egyesület;
Az erd
:
98-104.
köt.),
Bernátsky 1902.
cvf.,
old.
(IV.
physiologiai
1003.
között valamcnnjn
ezek
és
említi
tavasz hirnökei.
Bencze Gergely 1902.
Szemle.
old.
megemlékezik.
is
Balogh P. köt.).
Budapesti
351—375.
sz.
Balkánnak rövid növénygeografiai jellemvonását adja, továbbá
a
félszigetnek florisztikai
botanikusról
—
Balkánfélsziget.
és 321.
old.
(XIII.
1322—1325.
köt.),
foszforsavtrágyák értéke.
—
Köztelek.
old.
— — A m. kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás állandó kísérleti — Kísérletügyi Közlemények. 1903. évf. (VL köt.), 65—79. old. Deák Antal: Növényvilág csodavilág. — A Kert. 1903. évf. (IX. köt.),
telepei.
:
626-628.
old.
— — 526—528.
Szeressük
Degen Árpád
dr.
helye Magyarországban.
220—222.
—
!
A
Kert.
1903,
évf.
(IX.
köt.),
A
:
—
Sinapis
Lag.-nak egy negyedik term-
dissecta
Magyar Botanikai Lapok.
1903.
évf.
(II.
köt.),
old.
— — Lapok. 1903.
— — Lapok. 1903.
— —
Vulpia évf.
évf.
köt.),
222—223.
Lolium
1903.
223—224.
köt.),
(II.
subulatum
1903.
Dorner Béla Szemle.
(Danth.) az
ciliata
(II.
Alduna
mellett.
:
évf.
(II.
Vis. köt.),
A mezgazdasági
évL (XXI.
köt.),
—
Magyar Botanikai
old.
Terem-e Care.x lagopina Wahlbg. Erdélyben
Botanikai Lapok.
sági
növényeket
a
old.
?
—
Magyar Botanikai
old.
a
fiumei
224.
Flóra
területén.
—
Magyar
old.
kísérletügy Dániában.
391—401.
old.
—
Mezgazda-
NÖVÉNYTANI REPERTüKlU'iM. Érdujhclyi Menyhért:
(XXIV.
241—245.
köt.),
1903.
(VI.
évf.
— — (VI.
—
—
— — Jahrg.
1902.
1903.
köt.),
köt.),
(II.
évf.
535.
—
történetéhez (befej.).
Magyar
8"
1903.
»Ungarischc
pag.
Botanische
52.
—
Blattéra.
Az alany
:
hatása az oltóágra.
—
A
Kert.
1903.
évf.
old.
—
Az alany hatása az oltóágra. (XXXV. köt.), 468-469. old. csillagfürt
a meszes
és
1903.
(XXXV. köt.), 469. old. Gáyer Gyula Növénynevek
1903.
évf.
1903.
évf.
talaj.
Természettudományi Közlöny.
—
Természettudományi Közlöny.
évf.
Dunán.
—
Magyar Botanikai Lapok.
Üj adatok Vas-vármegye flórájához,
—
Magyar Botanikai Lapok.
:
208-209.
köt.)
(II.
Gergel}' István nyekre.
—
A
Szemle.
1903.
A
:
1903.
Kert.
Emil
Grabner
—
— — A mütrágyázási évf.
Gyry évf.
évi
197—202.
1903.
évf.
Az öntözhet
Mezgazdasági
1903.
évf. (VI. köt.), 121
szlkben
1902.
tavaszán
eredménye.
—
Kísérletügyi
évf.
(II.
(XIII.
köt.),
(VI.
köt.),
177—192.
termképességének
köt.),
131—163.
fokozása.
Közlemények.
A
Vitis Berlandieri szaporítása.
160—161.
old.
—
Kísérlet-
—
Kísérletügyi
old.
Néhány növény új termhelye. köt.), 210—211. old. :
old.
szl-
old.
:
István dr.
— 130.
beállított
old.
rétek
(Vl.
évf.
Gyrffy István 1903.
—
old.
aradi szennyvíztelepen 1902-ben szerzett tapasztalatok.
Közlemények. 1903. Lapok.
357—363.
old.
termelésérl.
békés-csabai öntözött réten az 1902. évben szerzett
els
kísérletek
különböz konyhakerti növé-
615—617.
gyógynövények
homoki
delibláti
ügyi Közlemények.
— —
köt),
Kísérletügyi Közlemények.
(VI köt.),
-Az
(IX.
köt.),
A
Gyárfás József: tapasztalatok.
latrina-trágya hatása a
A
:
old.
évf.
(XXL
évf.
túl a
217—220.
köt.),
(II.
— —
1903.
—
1903.
u.
— — A
1903.
össze-
old.
Budapest,
Herbare.
der
— — 1903.
évf.
213--217. old.
Monatsscürift
der
Fodor Ferencz (IX.
old.
1903.
adatok alapján.
fölvett
81—97.
köt.),
A herbáriumok
:
évf.
aus
(IV.
évf.
Zur Geschichte
1902.
33—38.
Közlemények.
Kísérlelügyi
elsrend termhelyein
Károly, alföldi
ScparatAbdruck
szárított sertés- és Cséry-féle
,
1903. cvf. (VI. köt.),
Tanulmány az egykorú lúczfenyvesek vastagsági
:
Erdészeti Kísérletek.
Botanikai Lapok.
Közlemények.
Kísérletügyi
old.
a Véporhegység
Flatt
—
Zabtermelési kísérlet.
Fekete Lajos tételérl,
évf.
old.
Kísérletügyi Közlemények.
41-42.
köt.),
—
kísérlet.
Szántóföldi trágyázási kísérlet fekál
szeméttrágyával.
—
39-40.
köt.),
1903.
van szó.
is
Máktermelési
:
Magyar Méh.
bálványfa-, hársfa-, japáni ákácz-, ákáczfa-, gyümölcs-
,
ezeknek népies neveirl
Faber Sándor
—
Méhészet Zentán.
old.
Baltaczim-, faczélia fákról és
183
— —
Magyar Botanikai Gyümölcskertész.
NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM.
184
Hanusz István: A kiadása.
8".
— — méti m.
1—32.
— 135.
1
Magyar
Az x\thenacum
1903.
—
emlékeztetk a fák birodalmából.
történeti
freáliskola 1902—1903.
állami
kir.
— Budapest,
fák birodalmából.
old.
értesítje.
évi
A
kecske-
Kecskemét,
1903.
(XVIII.
köt.),
old.
— —
—
Virágkedvelés. 301 — 303.
273-275. és
Lapok.
Kertészeti
1903.
évf.
old.
Held F. TroUingi kék szl. A Kert. 1903. (IX. évf. köt.), 631-632. old. Ilseman Keresztély Egy magyar szomorútölgy. ^ Kertészeti Lapok. :
:
1903.
évf.
(XVIII. köt.), 308. old.
— —
Dendrologiai
311-313.
köt.),
Gyula
Istvánffi
—
képességérl. (XVIII.
löny.
teszi
dr.
A
:
Lapok.
Kertészeti
1903.
évf.
(XVIII.
Coniothyrium spóráinak
Botrytis, Monilia és
Mathematikai
222—235.
köt.),
—
egyveleg.
old.
Természettudományi
és
Értesít.
élet-
1903.
évf.
old.
Jablonowski József: Bogár rágta kávé. — Természettudományi Köz1903. évf. (XXXV. köt), 564-567'. old. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1902. évi állapotáról. KözzéNövénytár (állaa Magyar Nemzeti Múzeum igazgatósága. 83—89. old. :
potáról szóló
jelentés).
évi
— —
150—156.
old.
:
Bernátsky
Jen
— 184.
old.
:
Bernátsky
Jen
dr.
nak jelentése
aldunai
tanul-
mányútjáról.
— —
180
dr.-nak
»Ehet
mérges gom-
és
bák« czímü ismeretterjeszt eladása.
Kardos Árpád: Poinciana (XVIII.
köt.),
313-315.
Hock.
Gilliesii
—
Kertészeti Lapok. 1903. évf.
old.
Kenyeres Lajos: A visszametszésrl. -- Borászati Lapok. 1903. évf. (XXXV. köt.), 616-617. old. Kosutány Tamás Adatok a búzasikér és búzalisztek ismeretéhez. — :
Mathematikai és Természettudományi Értesít. 1903.
A
Lágler Sándor: 1903.
évf.
(XXIV.
Phacelia
238—239.
köt.),
évf.
Szemle.
1903.
Lonkay Antal letek.
1902.
évf.
(XXI.
évf.
(IV.
köt.),
104—107.
Magyar Botanikai Lapok dr.
Degen Árpád,
1903.
évf.
(XVIII.
Mann
Ottó
329-336.
köt.),
Adatok a tölgyerdk
:
köt.)
;
197—221.
Magyar
old.
Méh-
és nemesítés.
—
Mezgazda-
old.
felújításához.
—
Erdészeti Kísér-
old.
(Ungarische Botanische Blátter).
szerkeszti Alföldi Flatt Károly,
:
köt.).
—
old.
Legány Ödön: Takarmányrépa magtermelés sági
(XXI.
méhlegel.
egyéb
és
—
Kiadja
fmunkatárs Thaisz Lajos.
—
megjelent a 7-ik és 8-ik füzet.
Az Eremurus
—
robustus.
Kertészeti
Lapok.
1903.
évf.
(XVIII. köt.), 280-281.
Matouschek
—
F.
:
Additamenta ad Floram bryologicam Hungáriáé
Magyar Botanikai Lapok. 1903. Mayerfi Zoltán A kénmáj :
kertész.
1903.
évf.
(XIII.
köt.),
évf.
(11.
a
hatása
161—162.
köt.),
old.
205—208.
(folyt.).
old.
gyümölcsfákra.
—
Gyümölcs-
NÖVÉNYTANI RliFliKTORlUM.
Mágócsy-Dietz Sándor
dr.
szettudományi Közlöny. 1903.
— — 1903.
A
évf.
133-135.
— —
A szl
721—722.
(XIII.
Islván:
köt.),
— —
Norvégia
köt.),
142—144.
650-651. des
Polgár
—
Gyümölcskertész.
1903.
évf.
Borászati Lapok.
1903.
évf.
(XXXV.
köt.),
—
viszonyai.
kertészeti
Gyümölcskertész.
1903.
évf.
old.
—
Két üj rozsfajta,
:
A
:
—
búza.
Rieti
dr.
Köztelek.
1903. évf.
Gazdasági Lapok.
Sándor
(XIII. köt.),
1903.
Druck
1903.
Abbildung
Ungarn.
Szliács in
(LV.
évf.
der
fossilen
Mit 68 Figuren auf 2 C.
v.
Gyr
:
vidékének
és
vízi
Wigand. Verlag
F.
Pósch Károly:
értesítje.
évi
Az
1902.
Grinád,
1903.
Richter Aladár dr. és
Gyr,
—
A gyri
1—32.
1903.,
1—4.
m.
állami
kir.
old.
peronospóra-járvány
évi 8",
edényes növényzete
vízparti
a növénybiológiai viszonyokra.
1902—1903.
múzeumai
und
Beschrcibung
:
von
Pozsony,
Tafeln.
nyei és tanulságai.
következmé-
okai,
old.
Európa természettudományi, fleg botanikus
:
—
kertjei.
szettudományi szakosztályából
természettud.
II.
;
inté-
az Erdélj'i Múzeumegylet orvos-termé-
P^rtesít
szak.
1903.
(XXI\'.
köt,),
old.
— —
Jelentés
különös
szakosztályából
Értesít ;
az
(XIII.
Gyümölcskertész.
:
Az alma
1903.
évf.
az
1901.
dr.
köt.),
—
szamócza.
115—112.
old.
Gyümölcskertész.
old.
férgesedése
(XIII.
Schilberszky Károly
(XXIV.
1903.
»Szent József*
162—163.
köt.),
Sajó Károly
A
:
növénytáráról
múzeumi s botanikai munkálkodás lehetségére Erdélyi Múzeumegylet orvos természettudományi
természettud. szak.
II.
Rupprecht Gyula évf.
a
Múzeum
Országos
Erdélyi
az
tekintettel
—
Kolozsvárt.
1903,
—
a perzsáknál.
old.
& Sohn
tekintettel
freáliskola
évben,
—
golyvája.
József
P'riedlander
55—106.
63-71.
köt.),
szl.
Agostenga
Andcsittuffes
photoautographirten
zetei,
(XXXI.
évf.
old.
Pantocsek Bacillarien
különös
Kertészeti Lapok.
old.
Ordódy Lajos
R.
—
old.
old.
Oderszky Lajos
v.
Termé-
old.
old.
1382—1383.
köt.),
625—627.
köt.),
Néhány narkotikus növény szerepe
:
Közlemények. 1903.
Molnár (XIII.
303-307.
köt.),
Mihalovits Béla Földrajzi
(XXX\^
évf.
—
diófa ritka rendellenessége.
növények aggkori elgyengülése.
termesztett
(XVIII.
A
:
185
köt.).
A
:
ellen
való legújabb eljárások.
154-158. és 175—177.
levélszervek
—
old.
számbeli ingadozásáról, kü-
lönös tekintettel a virágok morphologiai és phylogeniai
viszonyaira.
—
Ma-
thematikai és Természettudományi Értesít. 1903. évf. (XXI. köt.), 266—308. old.
— — kertész.
További
1903.
Sigerus, Reisende.
III.
évf.
adatok
(XIII.
Emil: Autlage.
a
köt.),
Dr.
E.
Mit 41
moniliabetegség
187—189. A.
Biclz,
Siebenbürgen.
Illustrationen,
Siebenbürgens. Nagy-Szeben, 1903.
8o.
ismeretéhez.
—
Gyümölcs-
old.
1—284.
'
Ein
3 vStadtplánen old.
Handbuch und
für
einer Karte
NÖVÉNYTANI KEPERTUKIUM.
18(3
Kirándulók részére készült és gazdagon
nek különböz pontjairól sok
'Sigmond Elek
_ _ nyek.
dr.
-
növényzet viszonya.
Simonkai Lajos 1903.
évf.
Földtani Közlöny.
dr.
Szabédon
1-14.
az
—
ügye.
svilági
sarkvidéki
a
350-370.
köt.),
mely
—
Erdészeti Kísérletek.
1903.
:
598-600.
— —
A
Kert.
köt.),
Az
:
1903.
A
:
1903.
— —
(V.
évf.
köt.),
—
—
Természettudo-
(XXXV.
évf.
1903.
köt), 233—235.
(V.
old.
—
állatvilágból).
és
A
Termé-
hüvelyes növények gyökércsomóinak fejldésviszonyairól. (IX.
évf.
(340-641.
köt.),
A szltnek
641.
—
növények egymáshoz való viszonya.
állatok és a
évf.
—
old.
egyik hajtatóházi betegségérl.
—A
Kert. 1903. évf.
old.
Tocsek Miklós, által.
Borászati Lapok.
csökkevényekrl (a növény(VII. köt.), 41—42. old.
évf.
Tétényi
(IX.
1903.
Kert.
old.
Zoológiai Lapok.
1903.
—
Peronospora a fürtökön.
Szittyay Géza
A
A
old.
— —
•
—
bevált.
jól
—
flórához.
old.
Gyula Andor A szl fakórothadásáról. mányi Közlöny. 1903. évf. (XXXV. köt), 499-509. old.
szet.
Magyar Botanikai
Növénytenyészeti megfigyelések Görgény-Szt. -Imrén
:
Szigeti
köt.),
old.
Kísérletügyi Közlemé-
old.
évben.
1902.
—
old.
adatok
(XXXII.
káros sók és a
1493-94.
köt.),
talajokról.
Két új káposztafajta,
Szakmáry Ferencz és
(XIII.
évf.
Silene-faj
201—203.
évf.
520—522.
köt.),
Három
:
Újabb
:
1902.
Szabó Pál: (IX.
dr,
köt.),
(II.
Staub Móricz
évf.
1903.
Erdély-
közöl.
is
elforduló
szikes talajokban
Újabb tapasztalatok a szikes évf. (VI. köt.), 80-120. old.
1903.
Lapok.
A
:
Köztelek.
vezet, mely
illusztrált
följegyzést
florisztikai
pacséri
Gyümölcskertész.
Tolnai Vilmos
A
:
készítése dugványozás
Gyökérnemes rózsák
:
1903.
évf.
(XIII.
köt.),
142—143.
paprika és a Paprika Jancsi.
old.
—
Magyar Xyelvr.
1903. évL (XXXII. köt.), 420--423. old.
Veres
(XXXV.
A szl
István:
köt.),
582-583.
Vollnhofer Erdészeti Lapok.
Pál
Az
évf.
(VII.
köt.),
Wallner Ignácz edényes
cryptogamok
1902—1903.
évi
erdei
(XLII.
évf.
Vutskits György 13—16.
dr.
:
A
feny
1903.
dr.
:
évf.
vizek
károsítójáról.
—
old.
élete.
—
A
Természet.
1903.
Sopron környékén található virágos növények és
nemei
és
Sopron,
(XXX.
Mauksch Tamás Szepességben botanizált.
1903.
old.
értesítje.
évf.
Lapok.
veszedelmes
két
921-925.
köt.),
turfás
köt.),
—
fajai.
1903.
Weber Samu: Mauksch Tamás. évkönyve.
Borászati
old.
:
1903.
—
rúgásáról.
A
1—42.
—
35—63.
A
soproni
állami
freáliskola
old.
Magyarországi
Kárpátegyesület
old.
Kitaibel kortársa, a kivel levelezésben volt és vele a
187
NüVliNYTANI KEPKUTüKlUiVI.
Weisz Fercncz
A
1903.
Kert.
(IX.
cvf.
Zádor Gj'ula köt.).
köt.),
033-634.
G13— 619.
köt.),
A
:
málna-szedés
old.
—
után.
Gyümölcskertész.
—
Zelles Aladár: Különös szcmzési mód.
—
Bcckcr, Wilhclm Í857. ^^ \'iola Austriaca
Allgemeine Bofanische
Beissner,
A
Kü
í?^
et
f
1
ö
d
1
d a
r
i
i
Kerner 1872.
J.
ihren
E.
Zabel,
u.
im
Kert.
1903.
— — A
V.
H.
szerz a
1894.
= Viola cyanca
(Bánd H.
Liste
aller
Hedwigia.
Néhány
—
Laubholz-
Deutschland ohne
in
S^\
és faformáknak tetemes része
des
Herbar's.
Heuller'schen
:
1—4
u.
—
28—31.
(Bánd XLIL),
153—100.
Seite
képez
Heutler-
Kenntnis
zur
1903.
Zeitschrift.
böhmischen
der
(Bánd
Jahrg.
IX.),
77—81.
Halácsya,
:
Jahrg.
Bemerkungen
Kritische
Allgemeine Botanische
—
Flóra Bosniens,
1903.
Erdélyi Múzeumegylct tulajdonát
hazai Koeleria ra
Dörfler, J.
is
kiterjeszkedik.
I'hanerogamen-Gattung
interessantc
eine
der
Allgemeine Botanische Zeitschrift. 1903. Jahrg. (Bánd IX.),
46—47. Gross, L, und Kneucker, A.
Montenegró, der Allgemeine
Hercegovina
Botanische
und
:
Unsere Reise nach
Bosnien
Zeitschrift.
1903.
im
und
Juli
Jahrg.
(Bang
Istrien,
August IX.),
Dalmatien, 1900.
Seite
—
48—50
92—96. Gugler,
Zeitschrift.
A
W.
1903.
:
Über Centaurea Adami Willd.
Jahrg.
(Bánd
szerz a Centaurea
IX.),
solstitialis
Seite
media
t
és
btevispina
szerz
Allgemeine Botanische
L. fajkörében a budapesti Gellért-hegyrl
meg «) tj^pica-t, (i) interAdami t. Utóbbiba tartozik a Centaurea Adami Willd.; a C. Láng részben (i részben y formára vonatkozik. A /i) intermedia :
y)
,
szerint,
Hollós, Beiblatt
—
88—91.
gyjtött példányok alapján 3 alakot különböztet
a
der
meg.
Scitcn 21—25, 41—45, u.
u.
—
114—118.
Seitc
IX.).
13or.
1872.
ausdauernden Laubholzarten
fafajták-
Asplenien
old.
Beraudii Cel.
Handbuch
:
1903.
Berlin,
fajok-,
Die
:
'kolozsvári
Domin, Kari Koeleria-Arten.
Seite
(IX.
Die Varietáten und Verwandtcn des Asplcnium Ruta muraria L.
V— VIII.) —
originálékat vizsgálta
féle
évf.
:
Allgemeine Botanische Zeitschrift. 1903. Jahrg. (Bánd IX.), Seite
(Mit Tafel
évf.
524-526.
köt.),
= Viola
Lande
freien
Synonymen.
Magyar szerzk elnevezte munkában fölemlítve. Dr.
m
1
Jahrg.
1G03.
Zeitschrift.
Schulz
oder unter leichtern
und Formen mit
Christ,
A
(IX.
évf.
Viola sepincola Jord.
:
A
Schelle,
L.,
1903.
Kert.
Benennung. Systematische und alphabetischc
e
1903.
old.
Zöld rózsák.
van
—
?
— 142.
141
(XIII.
Miért vetjük a gyümölcsmagvakat inkább szszcl
:
eddig csak a Gellért-hegyen fordul el.
Ladislaus, Dr.
:
Die Arten der Gattung Disciseda
Zur Hedwigia. 1903. Jahrg. (Bánd XLIL), Seite 20—22.
Czern.
—
NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM.
188
Georg
Linhart, --
Pantocsek, Josef, Dr. Ungarns. 1903.
Berlin
(1355 Figuren).
:
Pantu Zách. C.
(Bánd
zur Kenntnis
Beitráge
3 Banie.
verbesserte Auílage.
2.
am
Ausbreitung des Stengelbrenners
Dic
:
Zeitschrift für Pnanzenkrankheiten. 1902. Jahrg.
der
fossilen
300 pag.
(W. Junk). et Procopianu-Procopovicú,
Rothklce.
281—282.
XII.), Seite
Baciliarien
102 photogr. Tafeln
A.
Contributiuni
:
Flóra Ceahlauleu. Buletinul Erbaruluí Institutuluí Botanic din Bucuresti.
la
1901.
80—131.
pag.
Radian, Simeon
St.
Contributiuni la Flóra Bryologicu a Romaniei.
:
Buletinul Erbaruluí Institutuluí
Sagorski, E.
Übcr
:
(Bánd LIIL),
Tuzson,
pallidum
1903.
Jahrg.
,..
—
für
Zeitschrift
Pflanzenkrankheiten,
1902.
Jahrg.
151—157.
Seite
XII.),
Aspidium
Zeitschrift.
Weitere Mittheilungen über dic meteorologischen Ansprüche
:
der schüdlichen Pilze.
(Bánd
und
S\v.
Österreichische Botanischc
—
132—160.
pag.
1901.
76—79.
Seite
Sajó, Kari
Aspidium rigidum
—
Bory (sub Nephrodio).
Botanic din Bucuresti.
Dr.
J..'
Über
:
strahlen des Rotbuchenholzes
die spiralige Struklur der Zellvvánde in
(Fagus
silvatica
—
L.).
den Mark-
Berichte der Dcutschen
Botanischen Gesellschaft. 1903. Jahrg. (Bánd XXL), Seite 276—279.
M.
Vladescu,
Cryptogamele
:
vasculare
Erbaruluí institutuluí Botanic din Bucuresti.
Wille, Dr. videnscaberne.
N.
Algeologische
:
Bulletinül
1—79.
Nyt
Magazin
for
Natur-
(Bind XLL), pag. 89—182.
1903.
Winkler, Hubert Buchenwaldes.
des
pag.
—
Notizen.
—
Románia.
din
1901.
Pflanzengeographische
:
Inaugural-Dissertation.
üBer die Formation
vStudien
Breslau,
1901.
Mit
1
Karte.
8o.
1—60.
Seite
Zahlbruckner, Dr. Alexander (vol.
1903.,
I.),
Rhizocarpon
Beckii
(Pozsonyvárm.
Zahlbr.,
(Fiume, gyjt. Schulzer A. Zahlbr.
:
:
Neue Flechten.
—
Annales Mycologici.
pag. 354—361.
:
A.
Zahlbr.,
Szt. -György) J.)
;
(Bosznia: Növi); Psorotichia
Pseudoheppia A. Zahlbr. nov.
;
(Fiume, gyjt. Schuler
Bollanum A.
Rh.
myriospora gen.,
A. Zahlbr.
:
Ps. Schuleri
J.).
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK. A
növénytani szakosztálynak 1903.
május Elnök
:
Klein b e
1.
sulati táról,
ben
Gyula r s
z k
;
meg
jegyz elnök
ktjrnyékezett. :
S c h
i
része
volt.
a
megbol-
galmú
és
O nemcsak
lelkiismeretes
törhetetlen szor-
tisztviselje volt
a Társulatnak, de kiváló emberbaráti szekegyelettel
Lengyel István
tevékeny
el
1-
tár-
igazgatónak és pénztárosnak elhunya kinek a szakosztályok fejldéséis
hó 13-ikán költözött
dogult, a kit általános tisztelet és szeretet
y Károly.
Klein Gyula
emlékezett
április
14-iki (XCIV.) ülése.
Folyó
évi
retet is lakott
benne, melylyel fényes pél-
sokaknak a vele való Szakosztályunk gyarapodása nem remélt fokot ért el és ennek egyik jelentéken}' tényezje Lengyel dát
szolgáltatott
érintkezés folyamán.