III. évfolyam 5. szám. 2012. január 23. – 2012. január 29.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2012. január 23. Bemutatkozott az új felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár……………………..…...3.oldal 2012. január 23. Szekszárdon folytatódik az országjáró körút……………………………………………..…....3.oldal 2012. január 26. Meghatározták a keresztféléves képzések ponthatárait……………………….………..…....4.oldal 2012. január 26. Felsőoktatási mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei………………......5.oldal NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek Inforádió 2012. január 23. Hoffmann Rózsa: Ez nem tandíj……………………………………………………………....…..5.oldal Heti Válasz 2012.01.23. Tehetségesek vagy tehetősek felsőoktatása? ……………………………………………….....6.oldal MTV - Magyar Rádió 2012. január 23. Megszűnik az államilag támogatott közgazdász-képzés Szolnokon - letölthető………........8.oldal Magyar Hírlap 2012-01-24 Karok eltűnésétől nem kell tartani MTV Ma reggel 2012. január 24. Hoffmann egy évet mindenképp adna a hallgatói szerződésnek 2 letölthető interjú ……10.oldal ATV 2012.01.24. Hoffmann: ez nem tandíj, hanem önköltség videóval ………………………………………..11.oldal MTV Az este 2012. január 24. A piaci igényekhez igazítják a felsőoktatást – letölthető interjú………………………..........12.oldal MTV Hiradó 2012. január 24. Jobbik: csak a felső tízezer tudja majd kifizetni tandíjat ……………………………………..17.oldal Népszava 2012. január 24. Lelkésznek menj, ne jogásznak………………………………………………………………......17.oldal Duna TV, Közbeszéd 2012. január 24. Dux: aki piacképes diplomát szerez, annak nem jelent gondot az eladósodás – letölthető interjú………………………………………………………………………………………………19.oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
1
Magyar Hírlap 2012-01-25 Célt tévesztett a szakképzési hozzájárulás…………………………………………………..20.oldal Index 2012. január 26. 210 igazgatónak mondanak fel az érettségik előtt………………………………………....21.oldal Origo Éles árharcba kezdtek az egyetemek és főiskolák………………………………………......22.oldal MTV Híradó - Magyar Rádió 2012. január 27. Hamarosan kezdődik az új nemzeti alaptanterv társadalmi vitája – letölthető……….....24.oldal Magyar Nemzet 2012. január 27. Új tartalmakkal bővülhet a nemzeti alaptanterv………………………………………….....25.oldal STOP.hu 2012. január 27. Iskolaigazgatói helyek - "nyilvánvaló, hogy politikai tisztogatás"………………………...27.oldal MTV Magyar Rádió 2012. január 27. Iskolaigazgatói pályázatok: Réthelyi megvédte a döntést letölthető ………………….....29.oldal ATV Egyenes beszéd 2012.01.28. Gallóné: aggályos, hogy bekérték a pedagógusok e-mail címét – letölthető………......…29.oldal HVG 2012. január 28. 57-58. oldal Merre tovább? - Új felsőoktatási törvény……………………………………………………..30.oldal HVG 2012. január 28. Nyers fordítás - Tanárképzési bizonytalanságok 60-61. oldal…………………………………..31.oldal Magyar Narancs 2012. jan. 26. 14 -16. oldal „Megvalósíthatatlan és cinikus" Interjú Nehalka István oktatáskutatóval………………..33.oldal Népszabadság 2012. január 29. Oktatási kerekasztalt szorgalmaz a Hálózat a Tanszabadságért……………………….…...37.oldal Országos hírek Nagyar Nemzet 2012. január 27 Nyolcezren járnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre………………………………….…..37.oldal Szaksajtó Osztályfőnök.hu 2012. január 29. A gyerekek internethasználatának jellegzetességei………………………………………....38.oldal . Szakmai közlemények Pedagógusok Szakszervezete 2012.01.23 A PSZ közleménye az államosított közoktatási intézmények vezetőinek megbízásáról…….34.o Blogok ……………………………………………………………………………………….…....34. oldal
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
2
Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2012. január 23. Bemutatkozott az új felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár mutatta be hétfőn, Budapesten az új felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárt Kis Norbert személyében, aki a leköszönő Dux László hivatalát veszi át jövő héttől. Hoffmann Rózsa a sajtótájékoztató kezdetén világossá tette, hogy a negatív interpretációkkal ellentétben - a hét végéig hivatalban maradó felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár - Dux László már megbízatása kezdetekor jelezte távozási szándékát az új felsőoktatási törvény elfogadásakor. Az államtitkár a hét végén adja át hivatalát Kis Norbertnek. Hoffmann Rózsa megjegyezte, hogy Dux László közös megegyezéssel, barátságban hagyja el az államtitkárságot, és megy vissza tanítani korábbi munkahelyére. A leköszönő helyettes államtitkár elmondta: megtisztelő és komoly szakmai kihívás volt, hogy a felsőoktatási törvény koncepciójának kidolgozásában, szövegezésében és - végső soron - a teljes folyamatban részt vehetett. Hangsúlyozta, hogy nemzetközi szinten is versenyképes, munka- és teljesítményalapú rendszert sikerült létrehozni. Dux László arról tájékoztatott, hogy a tavaszi félévtől ismét oktatói munkájára szeretne koncentrálni, ám - tette hozzá -, ha szükség van a szakértelmére, akkor a későbbiekben is számíthat segítségére az államtitkárság. Kis Norbert új megbízatásáról úgy nyilatkozott: „ a felsőoktatásban éltem le az életemet, ismerem a problémáit, a hazai és nemzetközi kihívásokat.” Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy azok a célok, amiket meghatároztak és a felsőoktatás minőségének fejlesztése érdekében tettek, hamarosan megvalósulnak. http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag
2012. január 23. Szekszárdon folytatódik az országjáró körút Szekszárdon folytatódik az a programsorozat, melynek keretében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának munkatársai a köznevelési törvényt ismertetik meg a pedagógusokkal és a szakmai közvéleménnyel. A „Megújul a tanügy. Az új nemzeti köznevelési rendszer” címet viselő rendezvényen január 23-án 15 órától Szekszárdon a Garay János Gimnázium dísztermében beszél a változásokról Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. Szeptember 15-e óta huszonhárom helyszínen – Miskolcon, Szombathelyen, Gödöllőn, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Kaposváron, Gyulán, Szigetszentmiklóson, Sopronban, Veszprémben és Nagykanizsán, Pécsett, Győrben, Szolnokon, Nyíregyházán, Neszmélyben, Egerben, Budapesten a IX., XI. és XXI. kerületben, Pápán, Balassagyarmaton és Budakeszin – több mint tizenegyezer pedagógussal találkoztak az államtitkárság munkatársai. A programok jó alkalmat teremtenek arra, hogy a szakemberek választ kapjanak az új köznevelési törvénnyel kapcsolatos kérdéseikre. Legtöbben a tanügyigazgatás, a pedagógus életpályamodell, a KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
3
finanszírozás, a szakmai ellenőrző rendszer, az új szemléletű munkarend iránt érdeklődtek. Szintén sokakat foglalkoztatott a falusi iskolák, a szakiskolák, a művészeti, alapítványi és a két tannyelvű intézmények sorsa. A résztvevők támogatták az új törvény által értékrendjét.(Oktatásért Felelős Államtitkárság)
megfogalmazott változások irányát és
http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag
2012. január 26. Meghatározták a keresztféléves képzések ponthatárait A felsőoktatási intézmények 2012. január 24-én döntöttek a 2012. februárban induló képzésekre jelentkezők felvételéről. Ebben a felvételi időszakban 6300 jelentkezőből összesen 4589 főt vettek fel az egyetemek és főiskolák, ez a jelentkezők közel hetvenhárom százalékát jelenti. Mesterképzésre 3997 főt, felsőfokú szakképzésre 104 főt, illetve költségtérítéses alapképzésre 325 főt. A felsőoktatási felvételi ponthatárok megtekinthetők a http://www.felvi.hu/ honlapon. A jelentkezők a besorolási döntést az Oktatási Hivataltól, míg a felvettek a felvételi döntést a felsőoktatási intézményektől kapják meg. Az alapképzésben és a felsőfokú szakképzésben már a 400+100-as pontozási rendszer érvényesült. A mesterképzésben a pontszámításra a felsőoktatási intézmények által meghatározott, de intézményenként eltérő pontszámítási módszerrel, maximum 100 pontos rendszerben került sor. A 2012 februárjában induló képzések, amelyekre 2011. november 15-ei határidővel lehetett jelentkezni, azt a célt szolgálják, hogy az alapképzésben 2012. januárban végző hallgatók lehetőséget kapjanak a tanulmányaik közvetlen folytatására mesterképzésben. Ilyen például az agrár, gazdaságtudományok és a műszaki képzési terület, ahol a képzés általában 7 féléves. Ugyanakkor a most induló mesterképzésekre jelentkezhettek a korábban főiskolai vagy esetleg egyetemi végzettséget szerzettek is. Számukra kedvező lehetőség volt, hogy a meghirdetett képzések jelentős része részidős képzés, amit munka mellett is el lehet végezni. A mostani döntés során a felsőoktatási intézmények a 2012-re meghatározott államilag támogatott mesterképzési keretszámaikból vettek fel annyi hallgatót, amennyit intézményi döntés alapján terveztek. Az egyetemek és főiskolák most 3549 államilag támogatott és 448 költségtérítéses hallgatót vettek fel a mesterképzésekre. A gazdaság fejlődése szempontjából legfontosabb műszaki képzési területre 1202 főt, az agrár képzési területre 394 főt vettek fel.. Az államilag támogatott mesterképzésre felvett hallgatók közül legtöbben – 1142 fő – a gazdaságtudományok képzési területen kezdhetik meg a tanulmányaikat. Azok a jelentkezők, akiket most nem vettek fel a 2012 februárjában induló képzésekre, 2012. február 15-ig természetesen jelentkezhetnek a 2012. szeptemberben induló képzésekre. A 2012. szeptemberben induló képzéseket tartalmazó felsőoktatási felvételi tájékoztatók 2011. december 15-én megjelentek, a kötetek lezárását követően bekövetkezett jogszabályi változásoknak megfelelő módosítások, (hallgatói szerződés, állami ösztöndíj, részösztöndíj, önköltség) a felsőoktatási intézmények által meghatározott változtatások egységes formában legkésőbb 2012. január 31-éig jelennek meg. A 2012 szeptemberében induló képzésekre 2012. február 15-ig lehet jelentkezni. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság, Oktatási Hivatal) KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
4
http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag
2012. január 26. Felsőoktatási mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei Mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei (katonai vezető mesterképzési szak módosítása). A jegyzék az alábbi linken elérhető. http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag
NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek
Inforádió 2012. január 23. Hoffmann Rózsa: Ez nem tandíj Kiss Norbert, a Nemzeti Közigazgatási Intézet főigazgatója lett Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár utódja. Hoffmann Rózsa kiemelte: a hallgatói létszám nem azonos az állami ösztöndíjjal támogatott létszámmal „A legnagyobb békében, barátságban és szeretetben válunk el" egymástól e hét végén Dux Lászlóval - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. A posztot január 28-ig betöltő Dux László "tanulságos és komoly erőpróbának" nevezte az elmúlt másfél éves munkát. Kis Norbert, Dux László utódja azt mondta: "a felsőoktatás a munkakörnyezete és az élettere". Az új helyettes államtitkár feladatának a felsőoktatás minőségi javítását, a megszületett felsőoktatási törvény kormányzati munkába illesztését tartja, és utalt arra, hogy szeretné növelni a felsőoktatási intézményekben hallgatók létszámát. Az InfoRádió megkérdezte, hogy akkor tervezi-e az államilag finanszírozott keretszámok átalakítását a következő tanévben. A kérdésre Hoffmann Rózsa azt mondta, hogy a hallgatói létszám nem azonos az állami ösztöndíjjal támogatott létszámmal. A teljesen és az 50 százalékban államilag támogatott keretszámon felül a határ a csillagos ég, csak az a minőségi kritérium él, hogy 240 pontot kell elérni a felvételin - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a következő években trendjeiben változhatnak-e a keretszámok, Hoffmann Rózsa azt mondta: az államilag finanszírozott hallgatók számát évről évre a költségvetési törvény alapján határozzák meg. Korai még a jövő évi keretekről beszélni - emelte ki. Arra a kérdésre, hogy 2008-ban egy szociális népszavazás elutasította a tandíjat, most pedig nő az önköltséges vagy részben önköltséges hallgatók száma Hoffmann Rózsa úgy válaszolt: ez nem tandíj. Dux László hozzátette: az egységes tandíj bevezetése nem serkentette volna a középiskolásokat a
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
5
jobb teljesítményre. Azt viszont, hogy harcolniuk kell az államilag támogatott helyekért, már ösztönzőleg hat rájuk. Hoffmann Rózsa azt is elmondta, hogy a kormány döntése volt, hogy államilag finanszírozott jogászképzés csak az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen maradjon. http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-478248
Heti Válasz 2012.01.23. Tehetségesek vagy tehetősek felsőoktatása? Amióta Hoffmann Rózsa keresztes háborúját vívja az oktatáspolitika csatamezején, folyamatosan muníciót szolgáltat a szakmai szervezetek és a nagyközönség támadásaihoz. Ennek valós okai nem a felkapott, tényleg dilettáns ötletek (zenekart minden osztályba vagy az angoloktatás visszanyirbálása), hanem az a szerkezeti reform, amelyen át kell esnie a magyar oktatási rendszernek. Ám az is biztos, hogy nem ilyen formában, nem ilyen hangsúlyokkal és nagyon nem ilyen kommunikációval. Egy-két szó a közoktatásról Azt nem lehet állítani, hogy az oktatási államtitkárság ne dolgozott volna. A hegyek másfél évig vajúdtak, és köznevelési törvényt szültek. Ennek előremutató kezdeményezései tagadhatatlanok (például a szakképzés presztízsének visszaállítását szem előtt tartva a tankötelezettség leszállítása 16 évre), ugyanakkor a pedagógusi életpályamodell kitolása a 2013/2014-es tanévre meglehetősen visszás. Igen, a kincstári realitásokkal tisztában vagyunk (elég egy sanda pillantást vetni a költségvetésre), ugyanakkor számtalanszor mondtuk, leírtuk, hogy a reformot a tanári pálya vonzóbbá tételével lehet elérni. A nívósítás valahol itt, az anyagi megbecsülésnél kezdődne. S most nem a kampányígéretek miatt fáj a szívünk, egyszerűen csak szomorkásan konstatáljuk, hogy a törvény „nesze semmi, fogd meg jól” alapon a homályos jövőbe utalta a kérdés megnyugtató rendezését. A cél nem szentesítheti az eszközt! Ennél meglepőbb az államtitkárság fürgesége a felsőoktatási átalakításában. Mélységesen egyet tudunk érteni az alapkoncepcióval, miszerint nem lehet célja az egyetemeknek a diplomás semmirekellők, buborékhámozók és holdfénykapálók kitermelése. Ahogy azzal is azonosulunk, hogy a tudományegyetemi és a főiskolai szint (gyakorlatorientáció) elválasztása szükségszerű, azonban az államilag finanszírozott keretszámok véres megcsonkítása e formában érthetetlen. Morfondírozva állunk a súlypontok áthelyezése előtt; miért épp az uniós szinten is jó elhelyezkedést kínáló műszaki és informatikai képzéseket vágták vissza, miközben a művészeti szakok kapuit szélesebbre tárták? Külön szólni kell a gazdasági és jogi, államilag támogatott képzési helyek brutális minimalizálásáról. Értjük, hogy az egyetemi jelentkezések 20%-át jelentő gazdasági szakok felülreprezentáltak (kereskedelmet és marketinget például közel 40 helyen lehetett eddig tanulni), de a 95 százalékos csökkentés akkor is tolerálhatatlan. Elismerjük, a jogászképzés is túlfuttatott, de az ELTE és a Pázmány között elosztandó 100 helyet durván keveselljük (no meg így például a nagy múltú szegedi bojtárképzésnek is alávágnak).
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
6
Az új létszámok vitatható szemléletváltást mutatnak: sarkítva, mostantól sokkal hangsúlyosabban jelennek meg a piaci szempontok a felsőoktatásban. Az állami finanszírozás elapasztása ugyanis az önköltségi (tandíj helyett most ez a pc) helyek felértékelődését, térnyerését jelenti. Eddig ugyanis nagy tömegek edukálódhattak államilag finanszírozottan, idéntől azonban 37 százalékkal csökken a keretszám. Ezt kompenzálja, hogy nagyjából 15 ezer hallgató részösztöndíj formájában képzési költségeinek felét kell csak, hogy kipengesse, illetve hogy az önköltséges hallgatók is jogosultak lesznek állami ösztöndíjra. Ez összességében azt eredményezi, hogy a megszorongatott sikerszakokon (gazdaság, jog) az elsőévesek száma várhatóan nem változik radikálisan, azonban a hallgatói összetétel igen. Gazdasági képzéseknél lesz néhány top pontszámmal bejutott szerencsés mikulás (Corvinuson és BME-n 75, Gödöllőn 10!), illetve ennél sokszor több, szerényebb intellektuális hátterű, ugyanakkor jobban kitömött hallgató. A törvény ugyan lehetőséget kínál a finanszírozási formák közti átjárásra, vagyis ha egy adott szak előírt kreditmennyiségének felét nem éri el a hallgató, akkor bukja az állami támogatást. Az így megüresedő helyeket pedig a legjobb önköltséges hallgatókkal töltik meg. Ne legyenek azonban illúzióink, az 50 százalék annyira alacsony küszöb, hogy a fluktuáció nem lesz számottevő. (Hasonló feltételekkel eddig sem volt jelentős.) Debrecenbe kéne menni! A más szakokon is garantáltan zongorázható különbség elsősorban a nagynevű, zömében fővárosi egyetemekre lesz jellemző, ugyanis az állam szélesre szabta az önköltségek tól-ig skáláját. Az üzleti képzések esetében ez 300-tól 700 ezerig terjed, míg a műszakiaknál 350-650 ezer forint közti éves zsebmetszést jelent. Nem kell csodálkozni azon tehát, hogy a presztízsegyetemek, ahol a túljelentkezés amúgy is adott, a kijelölt összegtartományok felső regiszterét célozzák meg, míg a vidéki, életben maradásáért küzdő intézmények igyekeznek alákínálni. Ezt már a pénteken nyilvánosságra hozott pontos költségekből is kitűnik. A leginkább fojtogatott jogászképzés esetén például az ELTE 235 ezerért várja félévente a bűvös ötvenes keretből kimaradókat, míg Győrben és Szegeden 165, Miskolcon 174 rugót kell lecsengetni szemeszterenként. Látványosabb a különbség a gazdasági szakoknál, a turizmus-vendéglátás tarifája Debrecenben 177 ezer, míg a Corvinuson 295 ezer, BGF-en pedig angol vagy német nyelven e képzés 350 ezer. A szintén népszerű kommunikáció és médiatudomány esetében széles az olló: Debrecenben 154 ezerért vesztegetik félévente, míg a BME-n ennek majdnem a kétszereséért. Vihar-előrejelzésünk Ezek tükrében a jelenlegi átalakítás felemás jövőképet fest. Kérdéses ugyanis, hogy megéri-e majd akár kétszer annyit fizetni egy nívósabb helyen való képzésért, azaz beválik-e a reform mögött megbúvó gazdasági gondolat, és így is feltöltődnek-e a helyek. Baljós prognózisunk azonban a következő: 1) Jó eséllyel így lesz, feltöltődnek az állami, részösztöndíjas és az intézmények által biztosított önköltségi mandátumok. Igen ám, de emiatt a csúcsegyetemeken és a slágerszakokon igencsak eltérő kvalitású diákok lesznek jelen, szélsőséges szórással. (Ezen az sem lendít sokat, hogy 240 pont lett a minimum, amelynél egyáltalán szóba állnak a delikvensekkel.) Kérdés, hogy ez a hallgatói vegyesfelvágott mennyiben veti vissza az oktatás színvonalát? Merthogy nem használ neki, az is tuti. 2) Feltételezhetően a keretszámok visszagyakása (sic) miatt a motivált, ugyanakkor éppen ki/lecsúszó, anyagilag nem kifejezetten Rothschild jelentkezők inkább más megoldást választanak. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
7
Részösztöndíjat, vagy ha erre nincs lehetőség (mondjuk, mert közgázra felvételiznek), külföldet. S hogy eme eshetőség mennyire életszerű: személyes tapasztalatom, hogy országos viszonylatban is előkelő helyen jegyzett gimnáziumomban a keretszám-farigcsálás a végzősök körében felháborodást, csalódottságot és nem utolsó sorban azonnali jövő-újratervezést generált. Egész konkrétan azok, akik a durván nehezített pályán nem érzik magukat esélyesnek, csuklóból beadták a jelentkezésüket a külföldi egyetemekre (Bécs, Berlin, Glasgow, London stb.), ahol az okosodás ingyenes, a megélhetés pedig kijön durván annyiból, amennyibe az önköltség fájna. E tendenciát erősíti a drasztikusnak ható kiegészítés, miszerint az államilag dotált helyeken a képzési idő kétszeresét kell idehaza letrógerolni. Így e rendelkezés épp az áhított céllal, a munkaerő, a talentumok héthatár közt tartásával megy szembe. 3) A keretszámok kijelölése nem illeszkedik sem a jelentkezők preferenciáihoz, sem pedig (és ez az, ami hosszútávon súlyos) a hazai és uniós elhelyezkedési lehetőségekhez. Nemzetstratégiai szempontból tökéletesen értelmezhetetlen a művészi képzéshelyek növelése, miközben az informatikai vagy kormányzati csapásiránynak tekinthető műszakiak csökkennek. (A műszakiak esetén némi kompenzációt jelent a több ezer részösztöndíjas hely, azonban így is annyit kell fizetni, mint más szakokon önköltségként. A BME mérnök-informatikus képzése államilag félig támogatva például 150 ezer.) Sovány pozitívum az orvosképzés némi bruttósítása, mindemellett az emlegetett gazdaság- és jogoktatás esetén nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a tehetségek helyett a tehetősek diplomaszerzése gyümölcsöző összmagyar szempontból. A mérleg foga Pontos statisztikát, hatáselemzést majd nyáron készíthetünk, ám a körülmények nem sok jót ígérnek. Hoffmannék ugyan derekasan hozzányúltak a felsőoktatáshoz, és ez számos, a rendszerre hínárként tapadó intézményi és személyes érdek átvágását jelentette, ám a hibákra ez nem lehet mentség. A nyilvánvalóan megjelenő színvonalbeli anomáliákat és rosszabb esetben tömeges agyelvándorlást eredményező reform bevezetése, időzítése is elbaltázott, mert menetből rendezi át (szűkíti be) az ingyenes továbbtanulási lehetőségeket az épp érettségizők előtt. Vagyis: nem a diplomagyár korlátozása és a piaci szemlélet (tartsa el magát az egyetem az önköltséges helyekkel sáfárkodva) előretolásával kapcsolatban vannak fenntartásaink, hanem az önkényes keretszámokkal, a kereslet és a munkaerő-piaci igények totális ignorálásával. Ám hiszünk benne, hogy habár már kifutott a hajó, navigálni még mindig lehet és kell is. Constantinovits Milán, A szerző nyelvész, pedagógus http://hetivalasz.hu/jegyzet/tehetsegek-vagy-tehetosek-felsooktatasa-45146/
MTV Hiradó.hu - Magyar Rádió 2012. január 23. Megszűnik az államilag támogatott közgazdász-képzés Szolnokon - letölthető A Szolnoki Főiskolán egyetlen közgazdász hallgató sem kap majd állami támogatást, miközben ők vannak a legtöbben. Az intézményben már az elmúlt években is megjelentek a költségtérítéses hallgatók, ezen a szakterületen jelentős visszaesésre nem számít a főiskola vezetője. Ezzel szemben azonban azt, hogy egyetlen közgazdász hallgató sem kap majd állami támogatást, kedvezőtlennek nevezte, hiszen a főiskolán a nagyobb arányt a közgazdász hallgatók teszik ki.
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
8
Az üzleti szakokon is jelentős számban voltak már korábban költségtérítéses hallgatók, így drámai csökkenésre itt sem számít a rektor, aki szerint az árversenyben kedvező pozícióból indul a Szolnoki Főiskola: kedvező ajánlatokat tud tenni egyrészt a tandíj vonatkozásában, másrészt pedig az alacsonyabb szolnoki megélhetési költségek is vonzóak lehetnek. Hasonlóan optimista a főiskola jövőjét illetően Szalay Ferenc polgármester is, aki elmondta, az elmúlt években növekedett az érdeklődés a Szolnoki Főiskola iránt, ezért úgy gondolja, nem lesz gondjuk a hallgatói létszám feltöltésével. Az államilag támogatott helyek csökkentése legsúlyosabban a kis, vidéki intézményeket érinti. A hallgatói létszám csökkentése a Szolnoki Főiskolára nézve is kedvezőtlen változtatást jelent, de nem veszélyezteti az intézmény jövőjét. Az agrár- és műszaki szakokra negyven államilag támogatott és 25 részösztöndíjas hallgatót vehet fel a főiskola, mondta Dr. Túróczi Imre rektor. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/23/18/Megszunik_az_allamilag_tamogatott_kozgazdasz_kepzes_Szolnokon.aspx
Magyar Hírlap 2012-01-24 Karok eltűnésétől nem kell tartani Kiss Norbert: Azért fogok dolgozni, hogy a felsőoktatás minőségének javítása érdekében meghatározott célok teljesüljenek A kormány határozott szándéka, hogy visszatérítse a képzési költségeket a jogi és gazdasági szakokon önköltségen tanuló, s később az állami szférában elhelyezkedő hallgatóknak – jelentette ki tegnap Hoffmann Rózsa, miután bemutatta az új felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt. A felsőoktatás a munkakörnyezetem, az életterem. Jól ismerem az ágazat problémáit, látom a hazai és nemzetközi kihívásokat. Azért fogok legjobb tudásom szerint dolgozni, hogy a felsőoktatás minőségének javítása érdekében meghatározott célok teljesüljenek” – mondta bemutatkozó sajtótájékoztatóján az új felsőoktatási helyettes államtitkár. Kis Norbert, aki január 28-tól váltja a poszton Dux Lászlót, korábban a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előkészítéséért felelős miniszteri biztos volt. A sajtótájékoztatón Hoffmann Rózsa államtitkár hangsúlyozta, Dux László lemondása mögött semmiféle titokzatosság és politikum nem áll, békében, barátságban válnak el. „Érzésünk szerint sikerült megalkotni egy rugalmas, finanszírozható, a nemzetközi versenyképesség szempontjából munka- és teljesítményalapú felsőoktatási rendszer jogi kereteit. Mint a szegedi orvosi kar biokémiaprofesszora, úgy érzem, ezzel a rám háruló feladatot elvégeztem” – búcsúzott Dux, aki megtisztelő szakmai kihívásként jellemezte helyettes államtitkári feladatait. Hoffmann Rózsa arról is beszámolt, hogy a kormány „határozott szándéka” visszatéríteni a költségeket azoknak a hallgatóknak, akik jogi és gazdasági területen csak önköltséges képzésre kerülnek be, és a diplomaszerzés után állami alkalmazásba állnak. Leszögezte, nincs szó tandíjról, hiszen csaknem ötvenezren kapnak teljes vagy részleges támogatást. Az önköltség mértéke mindössze öt-tíz százalékban tér el az eddigi költségtérítéstől – jegyezte meg az államtitkár, aki szerint előfordulhat, hogy megszűnik néhány szak, ám karok vagy intézmények eltűnésétől nem kell tartani. Úgy fogalmazott, ideje volt, hogy a magyar felsőoktatás átálljon egy olyan rendre, amelyben nagyobb szerepet kapnak a tanulmányaikba befektető fiatalok. A hallgatói szerződések kapcsán KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
9
emlékeztetett, a megállapodás csak magyarországi munkavállalást határoz meg feltételként, de nem kell abban a munkakörben dolgozni, amelyre az adott diploma jogosít. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/karok_eltunesetol_nem_kell_tartani_.html
MTV híradó, Ma reggel 2012. január 24. Hoffmann egy évet mindenképp adna a hallgatói szerződésnek 2 letölthető interjú Az oktatási államtitkár szerint akkor változtatnak a hallgatói szerződésről szóló kormányrendeleten, ha az első év tapasztalatai ezt indokolják. Bár nem szeretik a diákok a hallgatói szerződést, elfogadták annak szükségszerűségét – jelentette ki Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az m1 Ma reggel című műsorában. Mint mondta: nem tartja valószínűnek, hogy szeptemberig változtassanak a vonatkozó kormányrendeleten. Ha az első év azt mutatja meg, hogy súlyos problémák, vagy kétségek merülnének fel a szerződésekkel kapcsolatban, akkor természetesen változtatnak – tette hozzá az államtitkár. Hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy a hallgatói szerződéssel büntetnék a diákokat. Ha valaki a közösség pénzén tanult, erkölcsi kötelessége, hogy azt a közösséget tanítsa, gyógyítsa. Ha nem tartja be a szerződésben foglaltakat, akkor vissza kell adnia azt, amit a közösség belefektetett – érvelt Hoffmann Rózsa. Nagyon komoly pénzügyi válságban élünk, illúzió volna azt hinni, hogy százezrek ingyen tanulhatnak, ezért a döntéshozóknak mérlegelni kell azt a jövő, a társadalmi érdekek szempontjából, hogy mibe fektet be – emelte ki Hoffmann Rózsa. Megemlítette: az 56-os magyar disszidensek Svédországban úgy tanulhattak tovább, hogy az államtól hitelt kaptak, és nyugdíjas korukig fizethették vissza, mégis éltek boldogan. A jövőben nem lesz sokkal kevesebb az államilag finanszírozott helyek száma a felsőoktatásban, mint tavaly volt – mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. A politikus az mr1 180 perc című műsorában elmondta, közel ötvenezer hallgató képzését finanszírozza az állam, ebből 33 ezernek száz százalékig, több mint 15 ezernek fele részben. Továbbá mintegy 19 ezer hallgató a mesterképzésben, 1300 pedig a doktori képzésben vehet részt teljes állami támogatással. "Ezek óriási számok" - mondta az államtitkár. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium tisztségviselője hozzátette, az akinek fizetnie kell tanulmányaiért diákhitelt vehet igénybe, így bárki tanulhat egyetemen, főiskolán, ha legalább 240 pontot ér el a felvételin. A hosszú lejáratú, kamattámogatott kölcsönt a munkába állás után kell elkezdeni törleszteni, úgy ahogy az a világban nagyon sok helyen megszokott. „Nincs korlátozva a továbbtanulás lehetősége, egy kicsit más struktúrában kezd a felsőoktatás működni, mint eddig” – mondta Hoffmann Rózsa. Az államtitkár arra a kérdésre, miért döntöttek úgy, hogy vidéken megszűnik az államilag finanszírozott képzés, azt mondta, az állam azokat a képzéseket akarja több pénzzel támogatni, amelyektől azt reméli, a gazdasági élet motorjai lesznek. A természettudományos és műszaki, informatikai területen igen magas képzésszámot biztosít az új szabályozás. Az orvos és pedagógus képzés területén nem változtak a keretszámok, mert az onnan kikerülő szakemberek fontos állami feladatokat ellátó intézményekben dolgozhatnak majd. A jogászok esetében azért csökkent az KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
10
államilag finanszírozott helyek száma, mert ők, végzésük után viszonylag könnyen el tudnak majd helyezkedni és az átlagnál magasabb jövedelemre számíthatnak, és várhatóan nem okoz majd nekik problémát a komoly kamattámogatással nyújtott diákhitel visszafizetése – tette hozzá az államtitkár. Korábban, keddi sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa a jogászképzés keretszámainak radikális csökkentését felvető kérdésre azt mondta, hogy "nehéz döntés volt, a kormány hozta meg", és százban határozták meg a teljes ösztöndíjjal, államilag támogatott keretszámot. "Nem a vidék ellen irányult, hanem a nagy hagyományokkal rendelkező ELTE, és az növekvő hagyományú Pázmány Péter Katolikus Egyetem javára szolgált a döntés" - mondta, hozzátéve: a többi intézményben önköltséges formában folyhat a jogászképzés, és azt gondolják meg is fog maradni. Az állami pénzen tanulók szerződést kötnek, amelynek értelmében vállalják, hogy időben megszerzik diplomájukat, majd Magyarországon vagy magyar érdekeltségű vállalatnál helyezkednek el. Hoffmann Rózsa szerint a szerződés szövege nagyon humánus lesz, de felelősségvállalást követel. Ennek kapcsán az államtitkár egyetértett azzal a felvetéssel, hogy semmi sincs ingyen. A diáknak vállalnia kell, hogy a diplomaszerzést követő húsz évből tízet, illetve a képzési idő kétszeresét Magyarország érdekében dolgozik - mondta Hoffmann Rózsa államtitkár a 180 percben. Másképp vélekedik a változásokról a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete, amely a felsőoktatási helyettes államtitkárnál és az alapvető jogok biztosánál kezdeményezi annak vizsgálatát, nem sértik-e a hallgatók emberi méltóságát a felsőoktatási törvény egyes pontjai. Véleményük szerint a szüleik által eltartott, jövedelem nélküli hallgatóktól nem lehet pénz kérni. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/24/07/Hoffmann_egy_evet_mindenkepp_adna_a_hallgatoi_szerzodesnek.aspx
ATV 2012.01.24. Hoffmann: ez nem tandíj, hanem önköltség videóval Az oktatási államtitkár szerint nem tandíjat, hanem önköltséget kell majd fizetniük az egyetemen azoknak, akik idén nem jutnak be államilag finanszírozott helyre. Hoffmann Rózsa szerint 2008-ban a szociális népszavazáson az emberek a tandíjat elutasították, de azért mert az egységesen, mindenhol fizetni kellett volna. Szerinte azzal, hogy drasztikusan csökkentik az ingyenes egyetemi és főiskolai helyek számát, nem lesz nehezebb a diákoknak, ugyanis vehetnek fel diákhitelt és állami ösztöndíjakra is pályázhatnak. Orbán Viktor a szociális népszavazás kampányában azonban a tandíj ellen érvelt. Az ellenzék vezetőjeként azt mondta: „az nem baj hogy sokan akarnak diplomát szerezni, mert nem érjük el az uniós átlagot”. A Fidesz elnöke 2008-ban a Magyar Televízió „A Szólás szabadsága” című műsorában arról beszélt, hogy a tanulás befektetés a jövőbe és az nem függhet a pénztől. „Magyarországon minden szegénysorba született, de tehetséges gyermek el kell, hogy juthasson az egyetemre. Akik szegények, nem fogják tudni kifizetni a tandíjat a gyermekeik számára” – vélekedett akkor Orbán. A napokban nyilvánosságra hozott keretszámok szerint viszont drasztikusan leszűkítették, szinte megfelezték az államilag finanszírozott helyek számát. Míg tavaly 53400-an tanulhattak ingyen, idén alig több mint 27 ezren. További 15500-an pedig fél tandíjat fognak fizetni. Ez azt jelenti, hogy várhatóan a hallgatók kétharmadának saját zsebből kell kifizetnie a tanulás költségeit. Az oktatási államtitkár szerint a szociális népszavazás csak arról szólt, hogy ne mindenki fizessen tandíjat. Hoffmann Rózsa szerint most sem tandíjnak hívják majd, hanem önköltségnek, ráadásul KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
11
most állami ösztöndíjak is vannak, szemben az előző kormány tandíjterveivel. Ez azt jelenti, hogy majdnem 50 ezer diáknak teljesen, vagy felerészben az állam fizeti a tanulmányait. Arra a kérdésre, hogy miért szűnt meg vidéken az államilag támogatott jogászképzés, az államtitkár azt mondta: nem akarták szétaprózni az ingyenes helyeket ezért a két legmagasabb színvonalon oktató ELTÉ-n és a Pázmányon lehet majd államilag finanszírozott jogász szakon tanulni. A másik nagy vesztes a gazdaságtudomány: ezen a területen mindössze 250 hallgató kezdheti meg ingyen a tanulmányait. http://atv.hu/cikk/20120123_hoffmann_ez_nem_tandij_hanem_onkoltseg
MTV Az este 2012. január 24. A piaci igényekhez igazítják a felsőoktatást – letölthető interjú A nyilvánosságra hozott felsőoktatási keretszámok szerint szinte megszűnik az államilag támogatott közgazdászképzés. A tavalyi 4900 helyett idén 250 hallgatót vesznek fel. Műsorvezető Szöllősi Györgyi: - Mindössze 30 ezer hallgató tanulhat államilag finanszírozott képzésben jövőre. A nyilvánosságra hozott felsőoktatási keretszámok szerint szinte megszűnik az államilag támogatott közgazdászképzés. A tavalyi 4900 helyett idén 250 hallgatót vesznek fel. Kevesebb lesz a joghallgató is, két egyetemen összesen 100 fő, de bölcsész hallgatóból is 1400zal lesz kevesebb idén. A tárca szerint így eleget tesznek a piaci követelményeknek, az intézmények viszont ésszerűtlennek látják a csökkentést. R.: - Nem könnyű választani a továbbtanulóknak a 70 felsőoktatási intézmény több száz képzése közül. Sok diák helyett viszont idén a keretszámok, vagy éppen a pénztárca dönt majd. Név nélkül: - Gazdasági vonal tetszett volna, Szegedre mentem volna, mert a bátyám is ott tanul, így most már nem, mivel Szegeden mondjuk teljesen lecsökkentették, szóval ott egyáltalán nem található. R.: - Ahogy Szegeden, úgy a Szolnoki Főiskolán is megszűnik az államilag támogatott közgazdászképzés. Túróczi Imre, rektor, Szolnoki Főiskola: - Közgazdászképzésben alapképzés területén egyetlenegy fő normatívás hallgatót nem kaptunk. R.: - A főiskola a változtatások egyik legnagyobb vesztese. Pedig tavaly még 50 diák üzleti tanulmányait támogatta az állam. A rektor azt mondja, már csak a diákhitelben bíznak, és felkészültek a nehézségekre is. Túróczi Imre, rektor, Szolnoki Főiskola: - Természetesen a főiskola működésével kapcsolatosan minden költségcsökkentő lépést végrehajtunk. És igyekezünk az egyéb területről is támogatni a főiskola működésének a feltételrendszerét. R.: - A változtatás érzékenyen érintette a Pécsi Tudományegyetemet is. Lengvarszky Attila, oktatási igazgató, Pécsi Tudományegyetem: - Én kettőt emelnék ki, természetesen a jogi kart és a közgazdaságtudományi kart, hiszen ott a hagyományos jogászképzés 0 államilag támogatott főt kapott a Pécsi Tudományegyetem. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
12
R.: - Aki jogot akar tanulni, annak az ELTE-re vagy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre kell felvételiznie. Ha nem fér be az állami képzésbe, két dolgot tehet. Princzinger Péter, elnök, Oktatási Hivatal: - Végiggondolják annak a feltételeit, hogy tudják-e azt vállalni, hogy az állam által kamattámogatott, kamattámogatással segített hitellel végzik el a tanulmányaikat. A másik az , hogy készülnek a következő felvételire, egy másik jelentkezési stratégiával. R.: - A tárca szerint jók a számok, mert az oktatási rendszer végre alkalmazkodott a piaci igényekhez, a szakértő viszont úgy látja, a fiatalok pályaválasztását elsősorban most is a piaci igények befolyásolják. Semjén András, tudományos főmunkatárs, MTA Oktatásgazdaságtan Kutatócsoport: Igazából semmilyen szükség nincs ilyenfajta durva, drasztikus állami beavatkozásra. Tehát ezt a kereslet és a kínálat meg tudja oldani normálisan, amint erre rengeteg példa van. R.: - Semjén András szerint a keretszámok miatt intézmények mehetnek tönkre, mert a diákok nem tudják majd kifizetni az önköltséges képzést. Ráadásul sok diák úgy gondolja, ha már fizetnie kell, inkább külföldi képzésért fizet. Tóth Pál Orsolya például egy holland gazdasági főiskolán tanul. Azt mondja, itt sokkal gyakorlatiasabb az oktatás. Tóth Pál Orsolya: - Nem a könyvet fogom tudni, hanem azt, hogy, hogy kell megoldani egy problémát. R.: - Az oktatási szakkiállítás szervezői szerint a magyar diákoknak jó esélye van a külföldi egyetemeken. Keresztszeghy István, szervező, Educatio Oktatási Szakkiállítás:- A külföldi, a nyugat-európai érdeklődés egyre nagyobb, a magyar diákok iránt. Értelemszerűen egyre nagyobb harc a diákokért. R.: - A kormány mégis azt reméli, itthon maradnak a magyar diákok. A tárca szerint a diákhitel-2vel sok hallgató ki tudja majd fizetni tanulmányi költségeit. Mv.: Az Este vendége Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár, jó estét kívánok! Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár: - Jó estét kívánok! Mv.: - Egy idézetet engedjen meg, 2008, "nem az a baj, hogy Magyarországon jelenleg túl sokan járnak egyetemre, mert nem érjük el az uniós átlagot sem. Fontos, hogy Magyarországon minden szegénysorba született, de tehetséges gyerek eljuthasson az egyetemre." A miniszterelnök mondta ezt. Ön szerint ebbe az irányba mutat ez a felsőoktatási reform? A keretszámok? Hogy minden szegény tehetséges gyerek eljusson egyetemre? Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár: - Én azt hiszem, hogyha ezt a területet kiragadva nézzük, akkor is ebbe az irányba mutat sok minden, de azért 2008 óta valószínűleg nem tőlem hallják először, hogy egy nagyon súlyos gazdasági válságot él át mind az a viszonylag úgymond jóléti része a világban. Tehát ott, ahol korában megszokott volt, hogy bárki, bármit tanulhat a közösség finanszírozásával, ezt nagyon sok helyen újra kell gondolni. Mv.: - Tehát a gazdasági válság miatt van szükség erre a reformra? Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár: - Többek között a gazdasági válság miatt is, de a demográfiai mutatóink is, ha belegondolunk, hogy 20 ezerrel több diákot veszünk fel KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
13
felsőoktatásba évente, mint ahányan megszületnek az országban, tehát világosan látszik, hogy ez a tendencia ezekkel a keretszámokkal nem lesz tartósan működtethető. Sajnos az elmúlt években eléggé szabadjára lett engedve a felsőoktatás fejlődése, ahogy az úr az előbb mondta, hogy a piac majd beigazítja a kereslet-kínálatot. Vannak szakok, ahol már 20 feletti képzőhely van az országban, holott megfelelő oktató lehet, hogy csak 10 helyre lenne elegendő. Mv.: - Azt mondja meg, hogy mondjuk egy tehetséges vidéki faluban lakó szegény gyerek, aki tehetséges és okos szeretne mondjuk magyartanár lenni. Hogy lesz magyartanár? Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár: - Én azt hiszem, hogy.. Mv.: - ..középiskolai magyartanár. Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár: -..a pedagógusképzés az különösen kiemelten támogatott, preferált területe a jelenlegi.. Mv.: - ..én azt olvastam, hogy nincsen, nem lesz államilag finanszírozott középiskolai tanár. Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár: - Ez egészen biztos, hogy téves, a bölcsész keretszámokba kifejezetten védetten vannak kezelve a pedagógus szakra készülők. Mv.: - Nemcsak a gyógypedagógus, az óvodai pedagógus és a tanítóképzés? Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár: - Nem, az a pedagógus kategória, a bölcsészeten belül vannak ezek a nyilvánvalóan a nemzeti hagyományainkat, kultúránkat továbbadni képes pedagógusokat, egyáltalán a tanárképzés az új felsőoktatási törvénynek az egyik legvédettebben, kiemeltebben kezelt területe. Mv.: - No, viszont szinte teljesen megszűnik az államilag támogatott közgazdászképzés szinte, kevesebb lesz a joghallgató is, vidéken tulajdonképpen meg is szűnik az ingyenes jogászképzés. Ezzel kapcsolatban a HÖOK azt mondja, hogy az évi 100 végzett jogász még az állam jogászi igényét sem képes kielégíteni, akkor miért felel meg a piaci követelményeknek ez a szűkítés? Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár: - Ez egy nagyon jó megoldás született, kormányhatározat van rá, hogy azok a hallgatók, akik önköltségesen vagy diákhitellel végzik el a jogász és közgazdászképzést és erre az előbb említett állami közszolgálati szükségletre a végzés után ebben a szférában helyezkednek el, ezeknek a képzési költségeit utólag az állam megtéríti, tehát visszamenőlegesen kiderülhet, hogy sokkal több volt az államilag finanszírozott hely, csak ezek.. Mv.: - ..de akkor miért kellett szűkíteni? Azt mondják a rektorok is, hogy tulajdonképpen az elhelyezkedési ráta gyakorlatilag 100%-os. Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár: - Most egy nagyon kézenfekvő példán lehet megvilágítani, mondjuk a közgazdászképzésben megtanítják a diákokat az adóelkerülési technikára. Ezután egy hallgató elmegy az APEH-hoz, vagy jelenleg a NAV-hoz, vagy a Pénzügyminisztériumba és ott ezeknek a kiskapuknak a bezárására használja a tudását, akkor teljesen indokolt, hogy az adófizetők pénzéből ezt visszatérítik. Ha ő elmegy egy olyan céghez, amely kihasználja ezeket a kiskapukat, az egyáltalán nem logikus, hogy azt miért kellene az adófizetőknek finanszírozni. Mv.: - És akkor közgazdászokra sincsen szükség?
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
14
Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár: - Ez a gazdaságtudományi képzésen belül a szakma vezetőinek a kérésére ismételt kérésére ez a 250 hely a makrogazdasági, tehát úgymond a gazdaságtudománynak a művelésére van szánva. Mv.: - Ezt a szakma kérte. Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár: - Igen, a szakma kérte, és vannak olyan területek, ahol viszont valószínűleg a piac kereslete, tehát a turizmus, vendéglátás ilyesmi azok a piaci keresletek alapján önköltséges vagy diákhiteles formában is.. Mv.: - ..mindjárt folytatjuk, a szegedi stúdióban van Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, jó estét kívánok! Szabó Gábor, rektor, Szegedi Tudományegyetem: - Jó estét kívánok! Mv.: - Mit szól először is a keretszámokhoz? Szabó Gábor, rektor, Szegedi Tudományegyetem: - Hát a keretszámok bizonyosaira ránézve először csak azt tudtam mondani, mint az egyszeri székely, hogy remélem, hogy ez komoly, mert viccnek durva lenne. Egyetértek államtitkár úrral számos dologban, magunk is mondtuk régebben, most a magunk alatt értem pl. az Innovációs Szövetséget, ahonnan többször próbáltuk megfogalmazni a korábbi években azt, hogy forduljanak a képzések a munkaerőpiac igényei irányába, és én sem értek egyet azzal, hogy azt a piac magától megoldotta. Nem egészen oldotta meg. Az, hogy ilyen típusú változásokat kellett végrehajtani, azt én teljes mértékben támogatom, egyetértek vele. Én azt ugyanakkor nehezen tudom elfogadni, hogy ilyen drasztikus lépéseket is lehet tenni. Mv.: - Mi az, ami a legjobban fáj önöknek? Szabó Gábor, rektor, Szegedi Tudományegyetem: - A felsőoktatás az egy élő rendszer. Mv.: - Tehát mi az, ami a legjobban fáj? Szabó Gábor, rektor, Szegedi Tudományegyetem: - Én azt gondolom, hogy ezek a hirtelen nullára vett keretszámok például, amelyekből ráadásul egy rossz üzenet olvasható ki, tehát itt hallottuk a hölgyet az előbb, a kiállításon, aki azt mondta, hogy megszűnt Szegeden a közgazdászképzés, hát nem szűnt meg, fizetős képzés van, azt gondolom, hogy nyugodtan mondhatjuk, 90% fölötti a diplomás pályakövetési rendszerünk szerint a szakmában való elhelyezkedés aránya. Tehát egy jó belépőjegy a munkaerőpiacra az a diploma, amit mi kiadunk. Az a negatív üzenet, hogy ezt egyáltalán nem lehet állami finanszírozásban végezni, ez nagyon kellemetlenül érintett bennünket. És azt gondolom, hogy ilyen szempontból ez nem korrekt azért a fiatalokkal szemben sem. Ilyen hirtelen lépéseket megtenni, hiszen az, aki negyedikes gimnazista most, és egész életében, egész eddig arra készült, hogy mondjuk jogász lesz, elég nehéz lesz azt mondani, hogy legyél inkább villamosmérnök. Még egyszer én tudom, mi mondtuk azt sokszor, hogy a műszaki természettudományos, informatikai területen kicsi a diplomák száma, a gazdaság követeli azt, hogy több legyen, ha ezt nem lépjük meg, akkor baj lesz. Tehát egyetértek azzal, hogy ebbe az irányba el kellett mozdulni, az irányokkal, a filozófiával is egyetértek, én azonban azt mindenképpen vitatom, hogy egy ilyen drasztikus lépések is valóban megemészthető módon hatnak a felsőoktatásra. Mv.: - Rektor úr még egy dolog, röviden, hogyha kérhetem, számít-e arra, hogy el kell küldeni oktatókat, ha mondjuk nem jelentkezik elég diák a fizetős helyekre?
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
15
Szabó Gábor, rektor, Szegedi Tudományegyetem: - Ez előfordulhat, de itt ugye más, valóban gazdasági válságot élünk, más okokból is előfordulhat az, hogy még szűkebbre kell húzni a nadrágszíjat, a két dolog nyilván csak részben függ össze, azt majd meg fogjuk látni egyébként, hogy a fiatalok oldaláról hogy reagálják le a fiatalok, most addig, amíg az első jelentkezésszámok nem válnak ismertté, addig olyan nagyon sokat nem lehet mondani. Vannak rossz érzéseim, és, ha még egy megjegyzést, ha megengedne, az, amikor azt mondják a hallgatókra, hogy a fiatalokat várják a nyugati felsőoktatási intézmények, no, ez borzasztó. Mert így veszthetjük el a legtehetségesebb hallgatóinkat, sajnos tudok erre példákat mondani. Hogy a középiskolában kiemelkedően szereplő fiatalok külföldre mennek tanulni, elég nehéz elképzelni, hogy az, aki külföldön szerez diplomát az utána Magyarországon fog dolgozni. Mv.:- Rektor úr, köszönöm, hogy a rendelkezésünkre állt. Mit szól mindehhez? Nem fél attól, hogy elmennek külföldre tanulni a diákok? Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár: - Én azt hiszem ez a jelenség ez mindig is fennállt, tehát ez a lehetőség, hogy egy tehetséges hallgató, ha egyébként meg tudja enni, akkor elmegy külföldre. Mv.: Most nem áll fenn hatványozottabban, hogy akkor már nem ide fizet, hanem mondjuk a megélhetését enni, inni, albérletet fizetni, fizeti abból, amit itt a tandíjra fizetne, egyébként ott mondjuk ingyenesen tanul. Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár: - Ez az Európai Unióhoz való csatlakozásunknak egy szinte természetes következménye, inkább az a gond, hogy a fiataloknak a nyelvtudása miatt még az Erasmus-programban támogatottan kiosztható képzési helyeknek is csak egy jelentős kisebb hányadát tudjuk kiosztani, felhasználni. Én nem vagyok benne biztos, hogy az a fiatal, aki külföldön szerzi meg a diplomáját, hogy az egyáltalán nem biztos, hogy nem jön haza. És esetleg itthon válik nagyon sikeres szakemberré. Ennek az ellentettje az, hogy a magyar egyetemeket is egyre inkább vonzóvá kell tenni külföldi hallgatók számára is. Az orvosképzésben látjuk, hogy négy-ötszörös túljelentkezéssel jönnek mind a négy egyetemünkre külföldről. Mv. : - Még egy dolog, azt mondta, hogy gazdasági válság, spórolni kell a felsőoktatáson is. Nem gondolják, hogy amit megspórolnak most azt mondjuk majd a diákhiel kamattámogatása miatt egyszer vissza kell fizetni az államnak? Sőt vissza kell fizetni. Van, aki szerint a nyertese ennek az egész reformnak egyértelműen a bankok. Miért a bankok kapják meg a támogatást? Miért nem a diákok? Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár: - Itt a spórolás az nem ebben az értelemben jelenik meg, ha figyelmesen megnézzük az egyes képzéseknek, egyes szakoknak a költségét világosan látszik, hogy a legdrágább képzési területeken, műszaki, természettudományos, informatikai képzéseknél jelentősen nő a felvételi keretszám, tehát azok a tehetséges diákok, akikről rektor úr is említést tett, valószínűleg a természettudományos szakokon nem a hely hiánya miatt mennek el külföldre tanulni, ha elmennek. Mv.: - Ez világos, de ezt igazságosnak tartja, ezt a rendszert? Egyetértett ezzel? Azt mondta egy interjújában, hogy néhány pontját eredetileg nem pont így gondolta ennek a reformnak. Hogyha mondjuk veszünk, tegyük fel, hogy mondjuk egy leendő diplomás felvesz diákhitelként 1 millió 600 ezer Ft-ot, mondjuk a diákhitel-2 keretein belül, ennek 20 évre olyan 343 ezer Ft a kamatterhe, matekból nem voltam jó, de kiszámoltuk előre, a jelenlegi diákhitellel, aminek 8%-os a kamata, 1 millió 612 ezer Ft lenne. A különbözet 1 millió 2, ezt a bankoknak fogja odaadni az állam. Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár: - Most itt nyilvánvalóan a finanszírozási konstrukciókban is különbség van, a végösszeg egyáltalán nem az a cél, hogy kevesebb pénzt KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
16
költsön el a társadalom a felsőoktatásra, az lehetőség szerint minél hatékonyabban és adott esetben mondjuk ne az államháztartási hiánynak a közvetlen növelésével lehessen a felsőoktatást minél versenyképesebben és minél inkább a munkaerőpiachoz igazítani. Mv.: - Sajnos lejárt az időnk, el kell, hogy köszönjek, köszönöm, hogy itt volt http://premier.mtv.hu/Hirek/2012/01/24/07/A_piaci_igenyekhez_igazitjak_a_felsooktatast.aspx
MTV Hiradó 2012. január 24. Jobbik: csak a felső tízezer tudja majd kifizetni tandíjat A kormány ellehetetleníti a felsőoktatási intézményeket a keretszámokkal - mondta Dúró Dóra. A Jobbik szerint a kormány által pénteken meghirdetett felsőoktatási keretszámokkal a kabinet ellehetetleníti a felsőoktatási intézményeket és nagyon nehéz helyzetbe hozza a nem a felső tízezerhez tartozó felvételizni vágyókat - jelentette ki keddi budapesti sajtótájékoztatóján Dúró Dóra. Az ellenzéki politikus szerint csak a felső tízezer tudja majd kifizetni az államilag nem támogatott férőhelyekhez kapcsolódó díjakat, és cinikus Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár hétfői nyilatkozata, miszerint az államilag támogatott közel ötvenezres hallgatói keretszám felett "a határ a csillagos ég", azzal a feltétellel, hogy 240 pontot el kell érnie annak, aki a felsőoktatásba be akar kerülni. Dúró Dóra emellett "rosszindulatú csúsztatásnak" nevezte, hogy az államtitkár nyilatkozatában megpróbálta egy kalap alá venni az állami ösztöndíjjal és az állami részösztöndíjjal tanulókat, hiszen utóbbiaknak is több százezer forintot kell kifizetniük tanulmányaik során. A Jobbik szerint a keretszámok egyértelmű vesztese a gazdaságtudományi képzés, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem (ELTE) jogi képzése és a teljes Corvinus Egyetem, amelyet tulajdonképpen "lemészárol a kormányzat". http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/24/14/Jobbik_csak_a_felso_tizezer_tudja_majd_kifizetni.aspx
Népszava 2012. január 24. Lelkésznek menj, ne jogásznak Nem kell kötelezően Magyarországon dolgozniuk az ingyenes hitéleti képzésben részesülőknek, a többi állami ösztöndíjas diáknak viszont akár 12 évig is itthon kell munkát vállalni a diploma után. Hoffman Rózsa oktatási államtitkárnak nincs érdemi válasza arra, hogy miért szüntették meg teljesen a vidéki városokban az ingyenes jogászképzést, miközben az államnak több jogászra lenne szüksége. Az államilag finanszírozott, egyházi-hitéleti képzésben résztvevőknek, például a teológusoknak, hittanároknak és lelkészeknek nem kell ledolgozniuk a képzési idejük kétszeresét Magyarországon derül ki a hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeletből. Az összes többi állami ösztöndíjas hallgatónak minimum 6, maximum 12 évig kell itthon dolgoznia tanulmányai befejezése után, ha a képzési időn belül végeznek. Az osztatlan képzésben tanuló jogászoknak ez 10, az orvosoknak 12 év kötelezően végzett munkát jelent. A tanulmányok elhúzódása tovább növelheti ezt az időt. Akik KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
17
párhuzamosan több állami-, vagy részösztöndíjas szakon tanulnak, azoknak az első oklevél megszerzésétől, de az összesen felhasznált támogatási időt alapul véve kell számítani a kötelezően ledolgozandó időt. Vagyis akár több, mint 12 évre is röghöz lehet kötni a magyar hallgatókat. A kormányrendelet szerint az állami ösztöndíjas határon túli magyar hallgatók, kötelező idejű munkaviszonyukat a származási országban is letölthetik. Tehát a magyar állam előírhatja egy felvidéki vagy egy erdélyi magyarnak, hogy Szlovákiában vagy Romániában éljen és dolgozzon adott ideig. Aki aláírta a hallgatói szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer vagy millió forintnyi támogatást. Akik nem tudnak diplomát szerezni, azoknak a támogatás felét kell visszafizetniük. A nőknek, ha három gyermeket szülnek, elengedik a törlesztést. A kormány ígéretei szerint az állam visszatérítheti a tandíjfizetésre felvett diákhitelt, ha a hallgató később a közszférában helyezkedik el, ez a passzus azonban a kormányrendeletben nem szerepel. Nem tudjuk, mik voltak a szakmai indokok, minket is váratlanul ért - mondta lapunknak Fábián László, a Debreceni Egyetem (DE) rektora annak kapcsán, hogy a vidéki városokban nem lesz államilag támogatott jogászképzés. Mindössze 100 joghallgató tanulhat állami ösztöndíjjal idén szeptembertől, ebből 50 az ELTE-n, 50 a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Aki nem kerül be az ingyenes helyekre, évente 300 és 700 ezer forint közötti tandíjat lesz kénytelen fizetni. Nem számítok "rektori lázadásra", hiszen minden fontos kérdésben konzultálunk - közölte tegnap Hoffman Rózsa oktatási államtitkár. Kijelentette: a jogászok keretszámának meghatározása "nehéz döntés volt, a kormány hozta meg". Nem akarták szétaprózni a létszámot, ezért a "bizonyítottan magas színvonalú képzést nyújtó intézményeknek adták a keretszámot" - tette hozzá Hoffman, aki a drasztikus létszámcsökkentés okára nem adott választ. A jogi túlképzés érve biztosan nem állja meg, leaglábbis Handó Tünde (Szájerné), az Országos Bírói Hivatal újdonsült elnöke szerint: "Minden magyar bírót egyformán sújtanak az ésszerűtlen adminisztratív kötelezettségek.(...) Sok esetben még a kellő szakképesítéssel és rutinnal rendelkező ügyintéző, tisztviselő is kiválóan elláthatná ezeket a teendőket, ha rendelkezésre állna megfelelő számban". A Magyar Rektori Konferencia elnöke, Bódis József lapunknak elmondta: egy általuk 2011 márciusában készített vizsgálat szerint az állami funkciók évente több, mint 900 új jogászt igényelnek, a magánszektorral együtt pedig közel 1600 új jogvégzett szakemberre van szükség minden évben. Fábián László szerint a felmérések alapján nem csak a jogi, hanem általában minden diploma növeli az elhelyezkedési esélyeket. A DE rektora hozzátette: ha nem tudják feltölteni a korábban államilag finanszírozott jogi, gazdasági és bölcsész képzési helyeket önköltséges hallgatókkal, akkor pénzügyileg nehéz helyzetbe kerülhetnek. Hoffman Rózsa nem is csinált titkot a várható fejleményekből: "Ad absurdum előfordulhat, hogy egy-egy szak megszűnik egy-egy helyen." Ismét hazudott Ideje volt annak, hogy nagyobb szerepet vállaljanak bizonyos képzésekben azok a hallgatók, akik úgy gondolják, hogy érdemes befektetni saját erőből is a felsőoktatásba - mondta tegnap az oktatási államtitkár. A tandíj ellen is szervezett 2008-as népszavazás és a most bevezetendő tandíjak közötti ellentmondás kapcsán kijelentette: az (akkori) tandíj minden hallgatóra egységesen vonatkozott volna, és nem volt szó államilag támogatott ösztöndíjakról. Hozzátette: idén is a hallgatók egyharmada költségtérítéses képzésben tanul. Hoffmann utóbbi állítása igaz, azonban a mai költségtérítés átlagos összege minden intézményben jóval kisebb, mint a szeptembertől fizetendő tandíjaké. A népszavazás által eltörölt felsőoktatási részhozzájárulás (FER) kapcsán azonban nem mondott igazat az oktatási államtitkár. A 2007-ben bevezetett tandíjat csak azok fizették volna, akik egy adott tanulmányi követelményszint alatt teljesítenek. E szint fölötti eredmény tandíjmentességet jelentett volna. A befolyt tandíjat a KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
18
felsőoktatási intézményeknek kötelezően hallgatói ösztöndíjakra és intézményfejlesztésekre kellett fordítaniuk. Az eltörölt rendszer másik előnye az átjárhatóság volt. Aki államilag finanszírozott szakra került, FER-t fizetett, de ha rosszul teljesített, visszasorolták volna a drágább költségtérítéses képzésbe. A kiemelkedő eredményt elérő költségtérítéses hallgatók pedig átkerülhettek a FER-t fizető vagy a teljesen ingyenes képzésbe. Akit idén állami ösztöndíjas vagy önköltséges szakra vesznek fel, annak tanulmányai során már nem változhat a státusza. A FER törvényben meghatározott maximum összege alapképzésben 105 ezer, mesterképzésben 150 ezer forint lett volna évente, amitől az intézmények maximum 50 százalékkal térhettek volna el fel és lefelé. Tehát a legnagyobb tandíj évi 225 ezer forint lett volna. Idén szeptemberétől a legkisebb évi tandíj összege minimum 350 ezer forint lesz. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=513614
Duna TV, Közbeszéd 2012. január 24. Dux: aki piacképes diplomát szerez, annak nem jelent gondot az eladósodás – letölthető interjú Versenyképesebb felsőoktatást remél a kormány az államilag finanszírozott helyek csökkentésétől. Versenyképesebb felsőoktatást remél a kormány az államilag finanszírozott helyek csökkentésétől. A felsőoktatásért felelős államtitkár a Duna TV Közbeszéd című műsorában elmondta: azok, akik tudatosan készülnek egy olyan szakra, amelynek keretszámai most drasztikusan csökkentek, de nincs pénzük az önköltséges képzési formára, azoknak a diákhitel megfelelő segítség lehet. Ez egy felelősségteljes döntés, ám ha az illető jól választott, és piacképes diplomát szerez, akkor kedvezően alakulnak a jövedelmi viszonyai is, így nem jelenthet problémát az eladósodás - mondta Dux László. A politikus szerint bizonyos végzettségekkel könnyebb elhelyezkedni, és bár lényeges különbség van a képzőhelyek között, azt azonban nem nagyon vizsgálják a statisztikák, hogy egyes diplomások olyan munkakörben dolgoznak, amelyeket korábban alacsonyabb végzettségűek töltöttek be. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a keretszámokat eddig is évente határozták meg, azt az ország gazdasági helyzete és demográfiai folyamatai is befolyásolták. A nagyobb átrendeződés Dux László szerint inkább a szakok között van, hiszen a műszaki, természettudományi és informatikai területeken a korábbival megegyező, vagy annál magasabb lettek az államilag finanszírozott keretszámok. Dux László a módosításokat részben a gazdasági válsággal indokolta, és felhívta a figyelmet arra is, hogy az új felsőoktatási törvény nyomán véleménye szerint nem nő drasztikusan azon fiatalok száma, akik külföldön tanulnak majd tovább. Ez a lehetőség mindig is fennállt, és az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyik természetes következménye - fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy hány egyetemi tanár állása került veszélybe, a politikus úgy válaszolt: ezt nehéz megmondani, mert bizonyos területeken egyértelműen tanárhiány van. Hangsúlyozta ugyanakkor: ha a változtatás csak azt eredményezi, hogy az igazán jó teljesítményt mutató, nemzetközileg is elismert oktatók koncentrálódnak azokra a helyekre, ahol a legjobb hallgatók a legjobb körülmények között tanulhatnak, akkor a társadalom számára hasznos folyamatot indítottak el. A hallgatói szerződésekkel kapcsolatban Dux László megjegyezte: ez kifejezetten azokra vonatkozik, akik az adófizetők pénzéből szerezték meg a diplomájukat. Ezekben az esetekben reális elvárás, hogy KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
19
a tudásuk egy ésszerű időtartamon belül azoknak a javára is váljon, akik finanszírozták a tanulmányaikat - tette hozzá. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/23/21/Dux_aki_piackepes_diplomat_szerez_annak_nem_jelent.aspx
Magyar Hírlap 2012-01-25 Célt tévesztett a szakképzési hozzájárulás Az Állami Számvevőszék törvénymódosítást kezdeményez, és a támogatások felfüggesztését javasolta a nemzetgazdasági tárcának A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosítását és a jövőbeli támogatások kifizetésének felfüggesztését javasolja az Állami Számvevőszék. Megállapította, a költségelszámolás lehetőségének biztosításával a pénz több mint fele nem került be az állami költségvetésbe. A szakképzési hozzájárulás felhasználásának hatékonyságával és eredményességével kapcsolatban komoly problémákat tárt fel jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Közölte, a szabályozás bonyolult, nehezen áttekinthető, és lehetővé teszi, hogy a pénzügyi forrást ne csak szakképzésfejlesztési célok megvalósítására lehessen felhasználni. A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek 2007 és 2010 között 123,6 milliárd forintot fizettek be, ezen felül pedig 146,4 milliárdot a törvényben biztosított három jogcímen költségként számoltak el. Az ÁSZ felhívta a figyelmet arra, hogy a négy vizsgált év alatt közvetlenül szakképzési célok megvalósítására a pénzügyi forrásnak mindössze egyharmadát, 97,9 milliárd forintot fordítottak. Nem szakképzés-fejlesztési célok megvalósítására, illetve működési kiadásokra 33,8 milliárdot költöttek. A Munkaerő-piaci Alapból támogatásokra fordított 49,9 milliárd forintról, valamint a fejlesztési támogatásra és saját munkavállalók képzésére – az egyéb csökkentő tételekkel együtt – elszámolt összesen 88,4 milliárdról, azaz a pénzügyi forrásnak több mint a feléről nem mutatható ki, hogy mekkora hányada szolgált szakképzési, illetve szakképzés-fejlesztési célokat. Az ÁSZ ellenőrzése azt is feltárta, hogy a kötelezettek 2009–2010-ben évente mintegy negyvenmilliárd forinttal kevesebb járulékot vallanak be, mint a járulékalap figyelembevételével számított kötelezettség összege. Az ÁSZ azt javasolta a nemzetgazdasági miniszternek, intézkedjen a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alapjában a jövőbeli támogatások kifizetésének felfüggesztéséről. Erre a jelentés közzétételétől számított harminc napon belül kerülne sor. Javasolták a vonatkozó törvény módosítását, hogy a szakképzési hozzájárulás jelenlegi költségelszámolási lehetősége megszűnjön, és a járulék bekerüljön az állami költségvetés rendszerébe, továbbá hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének teljes összege kizárólag szakképzésfejlesztéssel összefüggő célokra legyen felhasználható, illetve visszaigényelhető, és a bevallásokat egységesen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezelje és ellenőrizze. http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/celt_tevesztett_a_szakkepzesi_hozzajarulas.html
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
20
Index 2012. január 26. 210 igazgatónak mondanak fel az érettségik előtt Március végén megszűnik azoknak az igazgatóknak a megbízatása, akik a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerülő középiskolákat vezetik. Helyükre szűk határidővel új pályázatot írnak ki, amelyeken a mostani vezetők is indulhatnak. A Pedagógusok Szakszervezete szerint csak fokozza a káoszt, hogy a tanév közepén, a felvételik és az érettségik előkészítésekor váltanak vezetőt az iskolákban. Jász-Nagykun-Szolnok megyében van olyan iskolaigazgató, aki decemberben vette át öt évre szóló kinevezését. Március 31-ével megszűnik megbízatása és újra pályáznia kell. Több olyan igazgató is van, akik tavaly szeptembertől neveztek ki, nekik is újra kell indulni a helyért. Hozzájuk hasonlóan összesen 210 iskolaigazgató megbízatása szűnik meg márciustól. Ők vezetik azokat az eddig megyei fenntartású gimnáziumokat, szakközépiskolákat és szakiskolákat, amelyek most átkerülnek az államhoz. Most zajlik az iskolák átadás-átvétele, amely komoly terhet ró az iskola gazdasági vezetésére. Jelentős adminisztrációval jár az előkészület a felvételikre, az érettségikre vagy a szakmai vizsgákra, nagyon nem szerencsés, ha ilyenkor még a vezetői megbízatások is megszűnnek, ez komoly zavarokat okozhat az iskolák működésében, mondta az Indexnek Galló Istvánné a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szakszervezet január 3-án megkereste Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-minisztert, hogy vonja vissza a pályázatokat és egyeztessenek a kérdésről. Erre a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvény is lehetőséget adna. Szerepel ugyanis benne, hogy a miniszter dönthet úgy, hogy szeptemberre halasztja a pályáztatást. Megkeresésükre máig nem kaptak választ a minisztériumtól. Január 20-án a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács ülésén Gloviczky Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár már arról tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy ki is írták a vezetői pályázatokat, amelyeket 30 napon belül kell benyújtani. "A miniszter az új rendszer tisztasága érdekében úgy döntött, hogy a kormányhivatalok egységesen kiírják az intézményvezetői pályázatokat. Döntésével éppen azokat, a többnyire politikai indíttatású támadásokat kívánta elkerülni, amelyek azt sugallják, hogy egy-egy intézményvezető megbízásának meghosszabbítása vagy visszavonása mögött a szakmai szempontokon kívül bármiféle megkérdőjelezhető szándék áll" – indokolta a döntést Glovicky Zoltán közoktatási helyettes államtitkár az Indexnek. Az oktatási intézményekben egyébként vezetőváltásra csak a szorgalmi időn belül van lehetőség, túl sok lehetőség ezért nem adódott. A Nefmi illetékese szerint a józan ész alapján is érdemesebb a fenntartóváltással egy ütemben végrehajtani az átalakulást. Gloviczky úgy látja, az érettségivel és a felvételivel járó feladatok az előző évhez képest nem változtak, végrehajtásuk rutinszerűen zajlik az iskolákban, a pályáztatás ezért nem okoz majd kaotikus állapotokat az iskolákban. Az iskolaigazgatók kinevezéséről eddig a képviselőtestületek vagy a megyei közgyűlések döntöttek, de most megváltozik az eljárás. A pályázatokat mostantól a kormányhivatalok bírálják el, de úgy tudjuk, kikérik a tantestület, a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményét is. Az igazgató személyére a kormányhivatal tesz majd javaslatot, amelyet az intézményvezetőket kinevező miniszternek jogában áll mérlegelni, elfogadni, vagy elutasítani. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
21
Gloviczky kiemelte, hogy a jelenlegi igazgató is nyerhet, amennyiben pályázik. A helyettes államtitkár ugyanakkor megjegyezte: "nem nagyon illő ugyanazzal a pályázattal több pályázati kiíráson indulni, mivel az új nemzeti köznevelési törvény számos lényeges változást tartalmaz. A közelmúltban kinevezett igazgatóknak is érdemes lesz korábbi pályázatukat átgondolni." Galló Istvánné szerint az egy újabb érdekes fordulat lesz ebben a történetben, hogy éppen most készül a Nemzetgazdasági Minisztérium koncepciója a szakközépiskolák és szakiskolák racionalizálására, amely összevonásokat, intézmények bezárását is jelentheti. Ezek már nyáron megtörténhetnek, így elképzelhető, hogy a mostani pályázatokon kinevezett igazgatóknak fél éven belül nem lesz intézményük, vagy újra pályázniuk kell majd az összevont intézmények vezetésére. http://index.hu/belfold/2012/01/26/210_iskolaigazgatonak_mondanak_fel/
Origo 2012. 01. 26. Éles árharcba kezdtek az egyetemek és főiskolák A korábbi évekhez képest is nagyobb küzdelem indult az egyetemek és a főiskolák között a diákokért, főleg a legnépszerűbb gazdasági szakokon, amelyek finanszírozását a leginkább kurtította meg a kormány. A nagy egyetemeknek erős konkurenciát támasztanak a kisebb főiskolák, van olyan intézmény, amely egy év alatt több százezer forintot vágott az árain. Az elitképzésben is beindult az árverseny, még az eddigi legdrágább MBA-szakokon is zuhantak a tarifák. „Biztos, hogy lesz árverseny, de mi bízunk a diplománk értékében" - mondta az [origo]-nak Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem frissen kinevezett rektora, arra utalva, hogy az idei évtől a legtöbb hallgatónak fizetnie kell majd a gazdasági képzésért. A kormány nem fix összegben, hanem nagyságrendileg határozta meg a képzések költségét, így egyes intézmények alacsonyabb díjakkal próbálhatnak hallgatókat magukhoz csábítani. Rostoványi szerint a Corvinuson már tavaly is ötven százalék felett volt a költségtérítéses képzésre felvett hallgatók aránya, diplomájukat pedig hagyományosan nagyra értékeli a piac, ezért bíznak abban, hogy fel tudják tölteni az összes meghirdetett helyüket. Ugyanakkor ezen az egyetemen is engedni kényszerültek bizonyos képzések árából: tavaly például nem tudták elindítani az egyébként leginkább cégvezetőknek ajánlott Master of Business Administration (MBA) fokozatot nyújtó, angol nyelvű képzést, mert csak hárman jelentkeztek rá. Ennek egyik oka valószínűleg az lehetett, hogy egy félévért egymillió forint költségtérítést kért az egyetem, míg például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen ugyanezt magyar nyelven 610 ezer forintért kínálták, a Nagykanizsán és Veszprémben működő Pannon Egyetemen pedig már félévenként 180 ezerért is lehetett ilyen végzettséget szerezni. "Mindig elemezzük az előző évet, és igazítunk a rendszeren, ha kell" - mondta a rektor a lépés okáról. A múlt pénteken közzétett adatok alapján tavaly óta kiegyenlítődtek a MBA-képzések költségei. A Corvinus most 400 ezer forintért kínálja az angol nyelvű képzést, és a BME is 400 ezer forintra csökkentette féléves díját, és ugyanennyi a pécsi és a szegedi tandíj is. Miskolcon 300 ezerért kínálják az angol nyelvű, 270 ezerért a magyar nyelvű képzést, Debrecenben 250 ezer, a Pannon Egyetemen pedig 225 ezer forint lesz egy félév, feltéve, hogy lesz elegendő jelentkező a szak elindításához. A legnépszerűbb a legolcsóbban KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
22
A felvételizők körében eddig rendkívül népszerű gazdasági alapképzés az egyik olyan terület, amelynek állami finanszírozását a leginkább érintette a felsőoktatási reform: 4900-ról 250-re csökkent az állami finanszírozással felvehető hallgatók száma, és ezen a területen részösztöndíj sincs. Az államilag finanszírozott keretszám több mint felét, 75-75 helyet a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola kapja, és van olyan intézmény, amelyen csak 10-15 ösztöndíjas hely lesz A reform egyik nagy nyertese lehet a Budapesten és Kalocsán működő Tomori Pál Főiskola, amely a legolcsóbban kínálja az eddig országszerte legnépszerűbb képzést: nappali és levelező tagozaton is mindössze 130 ezer forintot kérnek félévente a gazdálkodási és menedzsment alapszakért. Erre a szakra tavaly országszerte több mint 13 ezren jelentkeztek. Ugyanez a képzés a Debreceni Egyetemen félévente 150 ezer, a Budapesti Gazdasági Főiskolán 216 ezer, a Corvinuson pedig 295 ezer forintba kerül majd. A Tomori Pál Főiskola ugyancsak 130 ezer forintos féléves díjért kínálja a tavaly harmadik legnépszerűbb alapszaknak számító pénzügy és számvitelt, mind nappali, mind levelező tagozaton. 2011-ben országszerte 7100-an jelentkeztek erre a szakra, közülük 1320-at fel is vettek. A legdrágább képzést meghirdető Budapesti Gazdasági Főiskolán az idén magyar nyelven 216 ezer, angolul 350 ezer forint lesz egy félév. Saját ösztöndíjjal is csábítanak Olcsó képzést kínál a népszerű gazdasági alapszakokon a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, amely levelező tagozaton szintén 130 ezer forintos félévenkénti díjat kér a pénzügy és számvitel, nemzetközi gazdálkodás, illetve kereskedelem és marketing szakokért, a költségtérítéseseknek ez az összeg mostanáig 145 ezer forint volt. Az érdeklődő diákoknak szánt tájékoztatóban a főiskola - a szakmai kiválóság hangsúlyozása mellett - külön kiemeli azt is, hogy a tandíjat nem félévente, hanem kamatmentes havi részletekben kell befizetni. Tavaly a második legnépszerűbb szak a turizmus-vendéglátás volt, erre 8300-an jelentkeztek, közülük 2037 embert vettek fel. A Budapesti Gazdasági Főiskolán félévente szeptembertől 216 ezer forintot kell fizetni, de német vagy angol nyelven már 350 ezret kérnek egy félévért. A Corvinuson 295 ezer forintba kerül egy szemeszter. Ezzel szemben a legolcsóbb képzést kínáló Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karán csak 150 ezer forintot kérnek félévente. A Gábor Dénes Főiskolán ugyan drágább a gazdálkodás és menedzsment szak, mint a Tomori Pál vagy a Wekerle Sándor Főiskolán - félévente 150 ezer forintba kerül -, de az intézmény saját ösztöndíjprogrammal igyekszik magához csábítani a hallgatókat. A főiskola honlapja szerint húszmillió forintot szánnak arra, hogy a legjobb eredménnyel felvételiző tíz százaléknak ingyenes, a következő tíz százaléknak pedig félárú legyen a képzés. A szociális munkás szakon a legolcsóbb képzés Kisebb mértékben, de vannak különbségek a reform által szintén negatívan érintett bölcsészképzésben is (tavaly még 4200 államilag finanszírozott hallgatót vehettek fel, az idén már csak 2700-at). A hagyományos magyar vagy történelem szak például a Szegedi Tudományegyetemen 129 ezer forint félévente, Pécsen 130 ezer, a Miskolci Egyetemen 140 ezer, a Debreceni Egyetemen 143 ezer, az ELTE-n 150 ezer, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen pedig 220 ezer forint. Ha valakinek mindegy, mit tanul, csak diplomát akar szerezni, annak valószínűleg a pedagógusképzésben érdemes körülnéznie. A Szent István Egyetem jászberényi karán félévente már KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
23
115 ezer forintért lehet tanító vagy andragógia (felnőttképzés) szakon tanulni, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karán tanító vagy óvodapedagógus lehet ugyanennyiért a hallgató. A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Karán levelező tagozaton félévente már 110 ezer forintért is lehet szociálismunkás-oklevelet szerezni. http://www.origo.hu/itthon/20120125-felsooktatas-hol-a-legalcsonyabb-a-tandij-a-nepszeru-szakokon.html
MTV Híradó - Magyar Rádió 2012. január 27. Hamarosan kezdődik az új nemzeti alaptanterv társadalmi vitája - letölthető A nemzeti alaptanterv alapszerkezete nem változik, a mostani tíz műveltségi terület azonban kiegészül közműveltségi tartalmakkal. Elkészült az új nemzeti alaptanterv (nat) első vitaanyaga, s rövidesen kezdődik a társadalmi vita. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, a nemzeti alaptanterv műveltségterületi anyagai úgy épülnek fel, hogy az első részben az alapelveket, célokat fogalmazzák meg, aztán a fejlesztendő képességek, kompetenciák, végül pedig a közműveltségi tartalmak jelennek meg. A kompetenciafejlesztés a műveken keresztül történik, a művek ismerete azt segíti elő, hogy létrejöjjön a nemzedékek közötti kapcsolat, s hogy a Kárpát-medencében élő népek ismerjék meg egymás kultúráját. Kaposi József elmondta, az alaptantervet megjelentetik a honlapjukon, ahol bárki hozzászólhat az elkészült dokumentumhoz Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója kiemelte, a nemzeti alaptanterv alapszerkezete nem változik. Ahogy korábban, úgy most is tíz műveltségi területbe rendeződik a tartalom és a fejlesztési követelmények. A 2003-as változtatás azonban kivette a konkrét közműveltségi elemeket, a jelenlegi alaptanterv pedig visszatér az ezt megelőző állapothoz, s a közműveltségi elemek, a kulturális kódrendszer részei visszakerülnek az alaptantervbe. Nem minden esetben határozza meg azonban a NAT, hogy egy-egy szerzőtől pontosan mit kell tanítani, de azokat a műveket, amelyek egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül a közműveltség részei, kötelező lesz oktatni. Más esetekben csak a szerző nevét tüntetik fel, a konkrét műveket nem határozza meg a NAT. Kaposi József megerősítette, a kortárs irodalom jelentősebb arányban lesz jelen, a fő cél a szövegértési képességek fejlesztése és az olvasóvá nevelés, ezen belül is a kortárs irodalom megismertetése. A történelemben szintén a 19., 20. század kap nagyobb hangsúlyt a korábbi korok rovására. A természettudomány esetében nagy váltást kell végrehajtani, elsősorban az integrált természettudományos szemlélet kialakítása miatt, másrészt pedig azért, hogy a természettudományos nevelés valóban eredményes legyen, tette hozzá Kaposi József. Ennek érdekében az a cél, hogy a diákok kísérletek, elemzések nyomán szerezzék meg az ismereteket. Az új nemzeti alaptantervben kiemelt fejlesztési terület lesz többek között a nemzeti azonosságtudat, a hazafias nevelés, a pénzügyi-gazdasági ismeretek, a médiatudatosság, melyek nem feltétlenül új tantárgyként, hanem különböző tantárgyakba beépítve jelennek meg. Új tantárgy lesz az általános iskola első nyolc évében az erkölcstan, melynek oktatása párhuzamosan folyik majd a hittanoktatással, s azok tanulják majd, akik nem járnak hittanra. Az erkölcstan órán nem elsősorban új tartalom jelenik meg, hanem a különböző műveltségterületeken már megismert tárgyakat dolgozzák fel más szempontok szerint. A felső tagozatban az erkölcstan keretébe belép a vallásismeret is. Lesznek olyan tantárgyak, amelyek mindennap szerepelnek a diákok órarendjében, például a testnevelés és a művészeti nevelés. A tanterv garanciát kíván adni arra, hogy az oktatás 12 éve alatt – KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
24
függetlenül attól, hogy valaki gimnáziumba vagy szakközépiskolába jár – legyen művészeti órája, hangsúlyozta a főigazgató. A tantervben ezzel is ki akarják fejezni az intellektuális képességek mellett a kreativitást és gondolkodást segítő képességek fejlesztésének fontosságát. A NAT azt is meghatározza, hogy legkésőbb a negyedik évfolyamon el kell kezdeni az idegen nyelv oktatását, és rögzíti, hogy aki elkezd egy idegen nyelvet, annak biztosítani kell, hogy a középfokú tanulmányai során folytatni tudja. A NAT az általános iskolai nyelvoktatást szeretné azzal megerősíteni, hogy a hatodik-nyolcadik osztályban belép egy bizonyos értelemben önellenőrzésre támaszkodó értékelési rendszer, annak érdekében, hogy a korábbi négy-öt év eredményei biztosan beépüljenek, és el lehessen érni azt a célt, amelyet a tanterv úgy fogalmaz meg, hogy lehetőleg minden diák eljusson az európai képesítési rendszer A2-es szintjére. A nemzeti alaptanterv maximálja a tanórai keretek között eltölthető időt is, meghatározza a kötelező és szabadon választott órák számát, mely szerint az első-harmadik évfolyamon napi hat tanóránál nem lehet több. A NAT jóváhagyása után elkészülő kerettantervek pontosan meghatározzák az óraszámokat és órakereteket. Az alsó tagozatban az egész napos iskola megjelenésével a tanórák másfajta rendszerben is felépíthetők, így egy részük akár a délutáni sávba is átkerülhetnek, tette hozzá Kaposi József. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/27/08/Hamarosan_kezdodik_a_Nemzeti_Alaptanterv_tarsadalmi_vitaja.aspx
Magyar Nemzet 2012. január 27. Új tartalmakkal bővülhet a nemzeti alaptanterv Várhatóan márciusban tárgyalhatja a kormány az új nemzeti alaptantervről (nat) szóló előterjesztést, amely többi között tartalmazza az erkölcstan oktatását, a hazafias és a családi életre nevelést is. Az új alaptanterv kitér továbbá az önkéntességre, a környezettudatosságra, a pályaorientációra, a gazdasági és pénzügyi nevelésre. Egy január 17-i keltezésű, az MTI birtokába került kormányrendelet-tervezet szerint a közigazgatási egyeztetést február 17–27 között tartják majd az új natról, ezt követően március 1-jén tárgyalná az államtitkári értekezlet és március 7-én a kormány. A dokumentum rögzíti, hogy a nat ismét kiegészül a mindenki számára kötelező minimális tananyaggal, és „a tantervek újrafogalmazásakor egyensúlyt kell teremteni az értékhordozó hagyományos és a mai kor által megkövetelt új tartalmak között, s azt öt-tízévenkénti korrekcióval fenn kell tartani.” A több mint kétszáz oldalas tervezetben az olvasható: a változások összhangban vannak a nemzeti köznevelési törvény azon szemléletével, hogy a nevelés-oktatás rendszere a közszolgálat elvére épüljön, szemben a korábbi piaci alapú szolgáltatás koncepciójával. A dokumentum rögzíti, hogy a mostani tíz műveltségterület kiegészül a közműveltségi tartalmakkal három képzési szinten (1–4. évfolyam; 5–8. évfolyam; 9–12. évfolyam), és kitér a kerettanterv feladatára is. Mint az anyagban kifejtették, az eddigi alaptantervekben is meglévő kiemelt fejlesztési területek új, a társadalmi elvárások által megfogalmazott tartalmakkal bővülnek, illetve a meglévő tartalmak kiegészülnek.
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
25
Ilyen új tartalmakként említik az erkölcsi nevelést, a nemzeti azonosságtudatot és a hazafias nevelést, az állampolgárságra, demokráciára nevelést, az önismeret és a társas kultúra fejlesztését, a testi és lelki egészségre nevelést. Kitér az új nat a családi életre nevelésre, a másokért történő felelősségvállalásra, az önkéntességre, a környezettudatosságra, valamint a pályaorientációra, a gazdasági és pénzügyi nevelésre, a médiatudatosságra nevelésre, a tanulás tanítására. E fejlesztési területek-nevelési célok többféle módon érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és valósulhatnak meg a köznevelés folyamatában. Egyrészt beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint. Emellett tematizálják az alsó tagozaton a tanítói munkát, felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; témákat, fejlesztési helyzeteket adnak az egyéb nem tanórai keretekben folyó iskolai foglalkozásoknak, programoknak. A felsorolt területek beépítéséről a kerettantervek gondoskodnak majd – olvasható a javaslatban. Az előterjesztés hivatkozik a nemzeti köznevelésről szóló törvényre, amelynek rendelkezései szerint az általános iskola első–nyolcadik évfolyamain az erkölcstan tantárgy oktatása a kötelező tanórai keretben történne. A kötelező tanórai foglalkozások keretében az állami általános iskolában az erkölcstanóra helyett tartalmában és módszertanában egyházi jogi személy által meghatározott, szervezett és felügyelt hit- és erkölcstanóra választható. Az új natban a kortárs irodalom jelentősebb arányban van jelen, mint korábban, „hiszen fontos, hogy az irodalom nem zárult le, hanem élő hagyomány”. A nemzeti kánon részét képező alapvető művek szövegszerű ismerete minden képzési szinten követelmény – írják, megemlítve, hogy a nat egységesen és tételesen sorolja fel a közműveltségi kánont, kiemelten a magyar és az egyetemes irodalomban fundamentálisnak tekinthető szerzőket és műveket. Az európai kereteknek megfelelően beillesztették a natba a nyelvi eszközöket, feladattípusokat, az interkulturális ismereteket és kompetenciákat. Rögzítik, hogy az idegen nyelvek oktatását legkésőbb 4. évfolyamra el kell kezdeni. A 9–12. évfolyamon a tisztán matematikai problémák helyett a diákok számára valóságközelibb kérdéseket, a „hétköznapok matematikáját” helyezték előtérbe. Az ember és társadalom műveltségi terület abban különbözik az eddigiektől, hogy nem egy, hanem több tantárgyban jelenik meg, illetve épít magába. Részét képezik a társadalmi, gazdasági, állampolgári ismeretek, az etika, a honismeret, sőt a filozófia is. Az ember a természetben műveltségi terület tartalmi elemei magukban foglalják a természettudományos tantárgyak alapvető elméleteit, és kiemelten jelenítik meg az egészségmegőrzés és a fenntarthatóság kérdéseit. Fontos alapelv – olvasható –, hogy a természettudományi nevelésnek túl kell mutatnia az iskolai tanulási környezet mesterséges helyzetein, és a mindennapi élethez kapcsolódó fejlesztési tartalmakat és közműveltségi elemeket kell közvetítenie. A földünk és környezetünk műveltségi terület elsősorban hon- és népismeretet, a Magyarországon és szomszédságában élő népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek bemutatását, a kulturális és vallási értékek megjelenítését célozza. A művészetek műveltségi terület célja a forma-, ritmus- és színérzék kibontakoztatásának elősegítése, míg az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület kiemelt céljai: a gyakorlati tudás megteremtése, megerősítése, a problémakezelés és döntésképesség, valamint a kreativitás fejlesztése. A testnevelés és sport műveltségi terület integráltan jeleníti meg az egész életen át tartó testmozgást.
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
26
A dokumentum kitér arra is, hogy a tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, hét tanítási óránál az ötödik– nyolcadik évfolyamon, nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. http://mno.hu/belfold/uj-tartalmakkal-bovulhet-a-nemzeti-alaptanterv-1046540
STOP.hu 2012. január 27. Iskolaigazgatói helyek - "nyilvánvaló, hogy politikai tisztogatás" Az LMP azt kéri a Fidesz-KDNP-től, hogy szakmai alapon döntsön azokról az iskolaigazgatói posztokról, amelyekre tavasszal kell újra pályázni - írta az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében Osztolykán Ágnes. A politikus úgy fogalmaz, hogy tavasszal a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban és a szakiskolákban "erőltetett ütemű kádercsere kezdődik". Csütörtökön az Index számolt be róla, hogy március végén megszűnik azoknak az igazgatóknak a megbízatása, akik a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerülő középiskolákat vezetik, helyükre szűk határidővel új pályázatot írnak ki, amelyeken a mostani vezetők is indulhatnak. A hírportál szerint az érintett 210 igazgató között több olyan is van, akit tavaly szeptembertől neveztek ki. Most zajlik az iskolák átadás-átvétele, amely komoly terhet ró az iskola gazdasági vezetésére. Jelentős adminisztrációval jár az előkészület a felvételikre, az érettségikre vagy a szakmai vizsgákra, nagyon nem szerencsés, ha ilyenkor még a vezetői megbízatások is megszűnnek, ez komoly zavarokat okozhat az iskolák működésében - mondta az Indexnek Galló Istvánné a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szakszervezet január 3-án megkereste Réthelyi Miklós szakminisztert, hogy vonja vissza a pályázatokat és egyeztessenek a kérdésről. Választ nem kaptak, majd január 20-án a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács ülésén Gloviczky Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár már azt közölte, hogy kiírták a vezetői pályázatokat, amelyeket 30 napon belül kell benyújtani. "A miniszter az új rendszer tisztasága érdekében úgy döntött, hogy a kormányhivatalok egységesen kiírják az intézményvezetői pályázatokat. Döntésével éppen azokat, a többnyire politikai indíttatású támadásokat kívánta elkerülni, amelyek azt sugallják, hogy egy-egy intézményvezető megbízásának meghosszabbítása vagy visszavonása mögött a szakmai szempontokon kívül bármiféle megkérdőjelezhető szándék áll" - indokolta a döntést Glovicky Zoltán az Indexnek. Osztolykán Ágnes szerint viszont "nyilvánvaló" (...), hogy politikai tisztogatás áll az igazgatók elbocsátása mögött". Egyúttal kérdésesnek nevezi, hogy mi indokolja az erőltetett menetet, a miniszter ugyanis szeptemberre is halaszthatta volna a pályáztatást. Az LMP-s képviselő úgy fogalmaz, hogy habár a jelenlegi igazgatók újra jelentkezhetnek a posztra, mindenképpen hátránnyal indulnak, mert energiáikat most az érettségik megszervezése, a diákok "Orbán-kormány által megnehezített" - továbbtanulásának segítése köti le. Annak a véleményének is hangot ad, hogy az igazgatók "tömeges kirúgásával" teljes bizonytalanságban tartják "a megszorítások sújtotta, és egyébként is teljesen szétzilált ágazatot".
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
27
"Ennek az eljárásnak a célja nem más, mint egy rendszerhű, lojális, új narancs elit pozícióhoz juttatása és az intézménybezárások megkönnyítése" - foglalja össze véleményét. Végül az LMP nevében arra kéri a kabinetet, hogy "ne rombolja tovább az oktatási rendszert", és várja meg például az LMP közoktatással kapcsolatos, ügydöntő népszavazásának eredményét. Politikai paranoia A Demokratikus Koalíció visszautasítja, hogy a kormány miután átvette a megyei önkormányzatoktól az első oktatási intézményeket, máris jogsértő, a diákok és pedagógusok érdekeit semmibe vevő tisztogatásba kezdett - írta az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében Niedermüller Péter alelnök. Niedermüller Péter pártja nevében azt követeli, hogy a kormány vonja vissza a pályázatokat, ezekre csak megfelelő előkészítés után, ősszel kerüljön sor. Egyúttal arra is felszólítja a kabinetet, hogy a határozott időre kinevezett igazgatókat csak a ciklusuk lezárulta után pályáztassák, a pályázatokról a helyi közösség, a pedagógusok és a szülők és diákok képviselőiből álló szakmai bizottság döntsön, átlátható eljárásban és követelmények alapján. A politikus a napvilágra került hírt egyébként úgy kommentálta, hogy egyértelművé vált, "az iskolák államosításának egyetlen valódi célja a kormány hatalmának kiterjesztése, ami veszélyezteti az iskolai közösségek szakmai munkáját". Közlése szerint a kormány úgy ment fel a határozott időre kinevezett intézményvezetőket, hogy még arról sem hozott döntést, mely intézmények maradnak az állami fenntartás keretein belül. "Ugyanakkor a politikai paranoia jegyében már saját párttársaik döntéseiben sem bíznak, hiszen a most felmentett igazgatókat a fideszes vezetésű megyei önkormányzatok nevezték ki, van akit kevesebb, mint egy éve" - teszi hozzá. Hangsúlyozza, hogy a pályázatok lebonyolítására ráadásul a tavaszi időszakban kerül sor, ami tovább nehezíti az érettségik és felvételik lebonyolítását. hozzáteszi, hogy a pályázatok kiírásánál nem vették figyelembe sem a szakmai szempontokat, sem az érdekegyeztetésre vonatkozó jogi kötelezettséget. Niedermüller Péter a pályáztatás módját is felháborítónak tartja, mert habár annak során kikérik a tantestület, a diákok és a szülők véleményét, valójában a kormányhivatal dönt ismeretlen szempontok alapján és a döntést a miniszter is felülbírálhatja. http://www.stop.hu/belfold/iskolaigazgatoi-helyek-nyilvanvalo-hogy-politikai-tisztogatas/992014/
MTV Magyar Rádió 2012. január 27. Iskolaigazgatói pályázatok: Réthelyi megvédte a döntést Átalakuló felsőoktatás, középiskolai igazgatók cseréje, támogatás a háziorvosok praxisváltásához – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium legfrissebb döntéseiről beszélt Réthelyi Miklós. A felsőoktatás átalakításának legnagyobb értéke, hogy kinyitja a kaput az oktatás előtt, s beleépítette a rendszerbe a minőség feltételeit, hangsúlyozta a Kossuth Rádió 180 perc műsorában Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Az a változtatás, hogy kevesebb hallgató vehet részt az államilag finanszírozott felsőoktatásban, versenyhelyzetet teremt, s emeli a belépési színvonalat. A legjobbak számára ezentúl is biztosított a pontszámok alapján a felvétel, aki pedig nem kerül az ösztöndíjas körbe, önköltségesként tanulhat. A hallgatók legjelentősebb támogatása a Diákhitel 2 program lesz, amely lehetővé teszi, hogy anyagi gondok miatt senki ne maradjon ki a rendszerből, tette hozzá Réthelyi Miklós. Azokon a területeken, ahol lényegesen kevesebb az államilag támogatott KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
28
ösztöndíjas hely, ott a végzés után lesz lehetőség arra, hogy a köztisztviselőként elhelyezkedőknek az állam egy versenyvizsga után az oktatás költségeit egy összegben visszatérítse. A megyék által fenntartott intézmények átkerülnek a kormányhivatalokhoz, illetve a megyei intézményeket támogató központokhoz. A fenntartó változása miatt mintegy 210 iskolaigazgató veszítheti el állását, mert posztjára új pályázatot írtak ki. A döntést a kormányhivatalok hozzák majd meg, a végső szó a nemzeti erőforrás miniszteré. Réthelyi Miklós ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a jól működő iskolák vezetőinek minden esélye megvan, hogy tovább folytathatják munkájukat. A szakszervezetek kritikájára, akik azzal támadják a döntést, hogy nem jó a pályáztatás időzítése, az igazgatóválasztásokra nem év közben, hanem nyáron kellene sort keríteni, a nemzeti erőforrás miniszter úgy reagált, a pályáztatás nem terheli meg az iskolákat. Amit év közben el kell végezniük, az a napi rutin, a pályázat elkészítése csupán egy kis többletet ad ehhez a munkához. A pályázati rendszer lebonyolításához a minisztérium is komoly segítséget nyújt, aprólékosan kidolgozott és egyértelmű módszertani könyvet bocsátott a kormányhivatalok rendelkezésére, s a harmincnapos határidő is elegendő. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/27/10/Iskolaigazgatoi_palyazatok_Rethelyi_megvedte_a_dontest.aspx
ATV Egyenes beszéd 2012.01.28. Gallóné: aggályos, hogy bekérték a pedagógusok e-mail címét – letölthető videó Úgy vélekedett, a törvény erre nem ad lehetőséget, hiszen a pedagógusoknak is vannak olyan adataik, amelyekről magánemberként rendelkeznek. Több szempontból aggályos, hogy a megyei kormányhivatalok levélben kérték az iskolaigazgatóktól a pedagógusok személyes e-mail címét – erről Galló Istvánné beszélt az Egyenes Beszédben. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a törvény erre nem ad lehetőséget, hiszen a pedagógusoknak is vannak olyan adataik, amelyekről magánemberként rendelkeznek. A szakszervezeti vezető szerint nem lehet tudni, hogy milyen célból és mennyi ideig használnák ezeket az adatokat a kormányhivatalok. Galló Istvánné elmondása szerint ez egy csapdahelyzet, mert ha valaki megadja ezeket az e-mail címeket, abból is következtetéseket lehet levonni, és abból is, ha ezt valaki megtagadja. A PSZ elnöke úgy véli, nem szabadna ilyen helyzetbe hozni az intézményvezetőket. Azzal kapcsolatban, hogy januártól az önkormányzatoktól az állami kézbe kerültek az iskolák, a szakszervezeti vezető azt mondta: Réthely Miklós nemzeti erőforrás miniszter dönt majd arról, hogy ezen iskolák vezetői maradhatnak-e a helyükön vagy sem. Galló Istvánné szerint a miniszter úgy dönt ezekről a megbízatásokról, hogy nem is találkozik az intézményvezetőkkel. http://atv.hu/cikk/20120127_gallo_istvanne
HVG 2012. január 28. 57-58. oldal Merre tovább? - Új felsőoktatási törvény Aligha a versenyképes felsőoktatás záloga a tavaly év végén rapid módon elfogadott új felsőoktatási törvény. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
29
Szűkíti a szegény gyerekek lehetőségeit - egyebek mellett ezért nem szavazta meg az új felsőoktatási törvényt az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke. Pokorni Zoltán annak ellenére sem tartotta támogathatónak a törvényt, hogy az utolsó pillanatban kikerült belőle a nyelvvizsga mint felvételi követelmény. Benne maradt viszont a szóbeliztetés lehetősége, ami pedig Pokorni szerint "visszahozza a szubjektivizmust és azt a kilencvenes évek elején létezett urambátyámvilágot, amin egyszer már túljutottunk". A képviselők többségének nem voltak kétségei: a voksolók 243 igen szavazattal, 37 nem ellenében hagyták jóvá a hallgatók és a rektorok elégedetlenségét egyaránt kiváltó új szabályokat. Az idén szeptembertől (egyes esetekben már most januártól) hatályos törvény szerint lesznek majd önköltséges, továbbá - legfeljebb 12 féléven át - államilag támogatott, valamint úgynevezett részösztöndíjas hallgatók, akiknél az állam a tanulmányi költségek felét állja. Az ösztöndíjasokkal szerződést köt az állam, de hogy pontosan miről is, arról nem szól a törvény. A fizetős és nem fizetős képzések között lesz átjárás, amennyiben a minimális tanulmányi követelményeket nem teljesítő ösztöndíjasok helyére önköltséges hallgatók kerülhetnek. Jelentősen változnak majd a felvételi szabályai is: jövőre egyszerre legfeljebb öt helyre lehet jelentkezni (az ugyanannak az intézménynek azonos szakán lévő ösztöndíjas és költségtérítéses helyre beadott jelentkezés egynek számít), és ha az egyes szakokat oktató intézmények közösen úgy döntenek, akkor szóbeli vizsgát is tenni kell: Nem jár többletpont a hátrányos helyzetűeknek, a fogyatékkal élőknek és a gyermeket nevelőknek, de külön keretszámokat határoznak majd meg nekik. A részleteket egyelőre homály fedi, a felvételi eljárásról ugyanis még nem készült el a kormányrendelet. Az intézmények számában a korábbi hírekkel ellentétben nincs változás, a törvény tizenkilenc állami egyetemet, kilenc állami főiskolát, két magánegyetemet, huszonegy egyházi főiskolát és tizenegy magánfőiskolát nevesít. Egyetem a jövőben abból az intézményből válhat, amelyik legalább két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább két tudomány területen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy az oktatók, kutatók legalább felének van tudományos fokozata. A tervek szerint leáldozik az e feltételek könnyebb teljesítése érdekében alkalmazott intercityprofesszoroknak: ősztől egy oktató - függetlenül attól, hány felsőoktatási intézményben tanít csupán egyetlen intézménynél számítható be. Egy egyetemen minimum három egyetemi karnak kell lennie, és az állandó oktatók, kutatók legalább hatvan százalékát munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében kell foglalkoztatni. Tudományegyetemek egyelőre nem, kiemelt felsőfokú intézmények viszont lesznek "nemzetgazdasági célok megvalósulása érdekében", ugyanis a kormány kijelölhet ilyeneket. Információink szerint a múlt héten tárgyalt is erről Réthelyi Miklós miniszter hat egyetemi rektorral. Főiskola karként is működtethető, ha oktatói, kutatói közül legalább minden harmadiknak van tudományos fokozata. Bár korábban úgy tűnt, az egyetemet, illetve főiskolát végzett, de nyelvvizsga hiányában diplomát nem kapott diák felmentést kap nyelvtudásának bizonyítása alól, nem lesz igazi a nyelvvizsgaamnesztia. Az utolsó pillanatban elfogadott egyik módosítás nyomán a diploma megszerzéséhez elvárás lesz a nyelvtudás, amit azonban - utoljára a 2012/20B-as tanévben záróvizsgázóknak - az állami nyelvvizsga-bizonyítvány helyett a diplomát adó intézmény által szervezett nyelvi felmérésen is elég lesz igazolni. Csökkennek a hallgatói jogosítványok. Az új törvény értelmében ősztől a hallgatói önkormányzatok csak akkor gyakorolhatják törvényben rögzített jogaikat, ha megválasztásukon az adott intézmény teljes idejű nappali képzésében tanulók legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett. A szenátusban is csökken a hallgatói jelenlét: eddig legalább, mostantól legfeljebb a tagok egynegyede lehet hallgatói delegált, a doktorandusz-önkormányzat pedig egy főt küldhet. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
30
Külön rendeletből derül majd ki az is, hogy a mai normatív rendszer helyett miként fogja finanszírozni az állam a felsőoktatást, mivel a karácsony előtt nagy sietve elfogadott és kihirdetett, több mint 60 oldalas új törvénybe ez nem fért bele. A tervek szerint a finanszírozás 70 százaléka úgynevezett fenntartói támogatás lesz, 15 százalékát képzési, másik 15 százalékát pedig kutatási normatíva alapján osztják el. A fenntartói támogatás kiszámításakor az intézményi kapacitást egybevetik a diákok számával. Egyelőre nem tudni azonban, mi lesz a fenntartási normatíva számításának alapja, azaz mekkora összeg lesz az a bázis, amelyre a költségvetési támogatás épül. http://hvg.hu/hvgfriss/2012.04/201204_uj_felsooktatasi_torveny_merre_tovabb
HVG 2012. január 28. Nyers fordítás - Tanárképzési bizonytalanságok 60-61. oldal Lendületes hátraarcot csinált az új felsőoktatási törvény a pedagógusképzésben. A régi-új szisztéma jövőre lép életbe, a mikéntjéről azonban csak találgatni lehet. Válság, sikertelenség, zsákutca - szakértők és kívülállók egyaránt ilyen szavakkal szokták illetni a magyarországi egyetemi-főiskolai pedagógusképzés helyzetét. Mégpedig függetlenül attól, hogy a néhány éve bevezetett úgynevezett kétciklusú (alap- és mesterképzésre osztott) bolognai tanárképzésről esik-e szó, vagy a korábbi osztatlan rendszerről, amikor egy ciklusban, de két szinten zajlott az általános iskolai, illetve a középiskolai pedagógusok oktatása. A felvételi statisztikák első ránézésre nem válságról árulkodnak. A jelentkezők száma 2001-től kezdve - a 2007-es és 2008-as év kisebb hullámvölgyét leszámítva - dinamikusan nőtt, és ha nem is ilyen látványosan, de emelkedett a felvettek száma is. Mindennek azonban az volt az ára, hogy romlott a minőség, és a pedagógusképzésre évről évre egyre alacsonyabb felvételi pontszámokkal lehetett bekerülni. Ráadásul - mint már korábban Gáspár Mihály, a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYE) dékánja rámutatott - tömegesen jelentkeztek tanári szakokra olyanok is, akik nem akartak pedagógusok lenni, és el is végezték az egyetemet. A bolognai rendszerű képzés 2006-os bevezetése tovább növelte a gondokat. Például azzal, hogy a kétszakos tanárképzés valójában másfél szakos pedagógusokat termelt (a főszakon nagyobb intenzitással és óraszámmal tanultak ugyanis a hallgatók, mint a mellékszakon), továbbá a pedagógiai tárgyak többsége a második ciklusra, vagy is a mesterképzésébe tolódott át, így az alapképzést befejezők komoly hiányosságokkal küzdhettek. A fentieknek is tulajdonítható, hogy a pedagógusképzés ügyében viszonylagos szakmai egyetértés kísérte a felsőoktatási törvény tavaly nyilvánosságra került első koncepcióját. A Magyar Rektori Konferencia pedagógiai szakbizottsága 2011 nyarán állásfoglalt az osztatlan oktatás bevezetése mellett. Igaz, azt is hangsúlyozta, hogy legalább ideiglenesen egymás mellet kellene léteznie a kétféle struktúrának. Ez utóbbi kívánság azonban nem teljesült, mint ahogy a kétszintű (általános és középiskolai) tanárképzés elvetése sem. A kétszintűség csak nem sokkal az elfogadás előtt került a törvénytervezetbe, pedig a Fidesz egyik vezető szakpolitikusa, Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter is szót emelt a pedagógusképzés "felszeletelése" ellen. A december 23-án elfogadott jogszabály tehát különválasztja az általános és a középiskolai tanárok képzését; az előbbinél nyolc félév plusz egyéves szakmai gyakorlat a követelmény, az utóbbinál viszont tíz félév az elvégzendő kötelező penzum. Azokon az egyetemeken, ahol legalább két szakon van tanárképzés, tanárképző központ alakítható ki, melynek szakmai felügyeleti, szervezési, továbbá KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
31
például továbbképzési kutatási feladatai lennének. A törvény a fentieken kívül még egyetlenegy konkrétumot említ, nevezetesen hogy a pályára lépni szándékozóknak a felvételi eljárás során alkalmasság vizsgán kell részt venniük. Minden egyéb kérdést később megalkotandó rendeletek szabályoznak. Kérdés például, hogyan alakul az egyes intézményekben választható szakok-szakpárok köre. Ezt, csakúgy, mint a tanterveket, kormányrendelet tartalmazza majd, de nagyobb változtatásokra az érintettek nem számítanak. Már csak azért sem, mert például - mint Kovács Zoltán, a Nyíregyházi Főiskola (NYF) oktatási rektorhelyettese a HVG érdeklődésére kifejtette - a képzés pedagógiaipszichológiai tartalma 1997 óta nagyjából változatlan, ezért itt csak kisebb módosítás valószínű. A meglévő szakpárok továbbélésével kalkulál a szombathelyi dekán, Gáspár Mihály is, az NYF-nél pedig abban reménykednek, hátha sikerül még bővíteni is a palettát, például úgy, hogy újraindítanák a bolognai rendszer bevezetésével megszűnt, országos beiskolázású ügyviteltanári és népzenetanári szakjukat. Óvatos bővülésre számít Erostyák János, a Pécsi Tudományegyetem természettudományi karának dékánhelyettese is, mert náluk minden szak akkreditált, és a hagyományos matematika-fizika típusú párosítások mellett szeretnék reálszakjaikat például idegen nyelvvel is párosítani. Kérdéses a zökkenőmentes átmenet is. Egyelőre nem tudni, mennyi ideig futhat még párhuzamosan a bolognai kétciklusú és az osztatlan rendszer, továbbá hogy miként lehet a tanárképzés felé terelni a hallgatókat, ha kötelező lesz a pályaalkalmassági vizsga. Az NYE mindenesetre azt tervezi, hogy a minisztérium jóváhagyása esetén már az idén az osztatlan képzés tanmenete szerint is elindíthassa az oktatást. A HVG által megkérdezett egyetemeknél, főiskoláknál egybehangzóan állítják, hogy megfelelő oktatókkal és tárgyi feltételekkel készen állnak a váltásra, de kisebb-nagyobb belviszályok még lehetnek. Például a tanárképzési központok körül: a hírek szerint már ma is van olyan egyetem, ahol megindult a presztízsharc az intézmény bölcsészkara és volt tanárképző főiskolai kara között, melyikük mondhatja majd magáénak a központot. Az pedig már forintos kérdés - még ott is, ahol kialakult a szakmai gyakorlóhelyként működő bázisiskolák rendszere, illetve a mentortanári hálózat -, hogy a duplájára emelkedő gyakorlati idő pluszköltségét ki hogyan fogja majd kigazdálkodni. http://hvg.hu/hvgfriss/2012.04/201204_tanarkepzesi_bizonytalansagok_nyers_fordita
Magyar Narancs 2012. jan. 26. 14 -16. oldal Megvalósíthatatlan és cinikus" Radó Péter oktatáspolitikai szakértő a köznevelési törvényről A parlamenti elfogadással véget értek a harcok a köznevelési törvény körül. De mi került be végül a jogszabályba, és milyen hatása lesz, ha életbe lép? És persze: milyen lehetőségei lesznek a poszthoffmanni időszak közoktatás-politikájának? Magyar Narancs: Az OktpolCafé blogon megjelent egyik bejegyzése szerint a köznevelési törvény egyik hatása egy "implementációs katasztrófa" lesz, vagyis az elképzelésekből semmi nem fog megvalósulni. Ennek örülhetnek a tanszabadság és az esélykiegyenlítő, befogadó közoktatás hívei? Radó Péter: Hogy örülhetnek-e, azt nem tudom, de a klasszikus vicc szerint a pesszimista tulajdonképpen a jól értesült optimista. A képlet a következő: már önmagában is kérdéses, hogy azt az elképesztő mennyiségű változást, amit az új szabályozás előír, képes-e menedzselni egy rutinszerűen működő közigazgatási, oktatásirányítási szakapparátus. Az a szisztéma, amit most a törvény KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
32
megpróbál tökéletesen fölülírni, huszonöt év alatt alakult ki, úgy, hogy az egymást követő kormányok ciklusonként egy-két komolyabb változást tudtak bevinni a rendszerbe. Mindeközben az oktatásirányítás rendszere jelentősen nem változott: mindenki tudta, hogy milyen ügyben kit kell felhívni, hogy annak mekkora hatásköre van, hol van az asztala stb. Most viszont ennek az irdatlan változástömegnek a bevezetésével egy időben a tanügyigazgatás rendszere is tökéletesen át lesz alakítva. Ez egészen valószínűtlen helyzetet teremt. Alapesetben az igazgatás átszervezésének időigénye önmagában is háromnégy év, de a rutinszerű működés kialakulásához inkább öt-hat évre van szükség. A kettő együtt egyszerűen menedzselhetetlen. Kiszámíthatatlan, hogy ez a helyzet milyen konfliktusokat fog okozni. Már csak azért sem lehetnek becsléseink, mert maga a szituáció példa nélküli - én még csak nem is hallottam róla, hogy ezt ebben a formában bárhol is megpróbálták volna megcsinálni. Külön bája e történetnek, hogy - mivel az egész átszervezés célja egy olyan mértékű centralizáció, ami lényegében visszatérés a '79 előtti tan ügy-igazgatási modellhez - ha a rendszer logikája szerint bárhol bármilyen probléma vagy konfliktus jelentkezik, az előbb utóbb nagy valószínűséggel a központi oktatásirányítás számára lesz megoldandó feladat. Hiszen a központ nyilván kézzel fogja irányítani a megyei kormányhivatalokat, illetve azok oktatási osztályait, amelyek hasonlóképp járnak el az alsóbb szinteken. Így a központi oktatás irányításnak vélhetőleg egyedi konfliktusok tömegét is kell kezelnie, hiszen az alsóbb szintek, hogy elkerüljék a felelősséget, feljebb tolják majd a döntéseket. MN: Milyen döntési szintek lesznek az új irányítási rendszerben? RP: Az államtitkárság oktatási hivatala jár el igazgatási kérdésekben, de még nem teljesen világos, hogy milyen hatáskörrel. Ennek alárendelten működnek majd a megyei kormányhivatalok illetékes osztályai, amelyek minden igazgatási, szabályozási és finanszírozási kérdésben döntenek - már amiben mernek dönteni. Ebben is nagy a bizonytalanság, hiszen nincs befejezett közigazgatási reform - nem véletlen, hogy normális viszonyok közepette úgy szoktak oktatásirányítási reformot csinálni, hogy az belesimuljon egy közigazgatási reformba. Ami viszont ma Magyarországon közigazgatási reform címen történik, inkább lépésről lépésre haladó, lopakodó, meglehetősen koncepciótlan változtatástömeg így azt sem tudjuk pontosan, hogy ebben az átalakuló rendszerben milyen szerep jut majd például a járási szintnek. Nyilván még többször fog változni maga a koncepció is, tovább növelve a káoszt. MN: Milyen következményei lehetnek ennek a felfordulásnak? RP: Kiszámíthatatlanok - de néhány azért megjósolható. Először is a politikai zsákmányrendszer minden eddiginél intenzívebben fog működni. Ha minden egyes iskolaigazgató állami tisztviselővé válik, akkor az ő kinevezésük is politikai döntés lesz - és ez a hatás "bemegy" az iskolába is akár az egyes munkaközösségek vezetőinek kinevezéséig. Másfelől a finanszírozási rendszer úgy van kitalálva, hogy a korrupció oda is beszivárog, ahová eddig nem. MN: Korrupció? Állami iskolák állami finanszírozásában? RP: Eddig csak az oktatásfejlesztés számított a korrupció által Súlyosan fertőzött területnek, de maga az alapfinanszírozás - mivel nem egyedi, diszkrecionális döntéseken, hanem normatív alapon történt - mentes volt ettől. Most viszont az a helyzet áll elő, hogy a finanszírozó, az állam nem mondja meg, milyen alapon, milyen szempontok szerint dönt egy-egy iskola költségvetéséről. MN: Megszűnik a normatív finanszírozás? RP: Igen, de nem is ez a legnagyobb meglepetése a törvényszövegnek. Mindeddig központi bérfinanszírozásról beszéltek a kormány oktatáspolitikusai - ehhez képest az elfogadott törvényszövegben azt találjuk, hogy központi bérfinanszírozást kizárólag a nem állami, nem egyházi és nem KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
33
nemzetiségi iskoláknál vezetnek be. Ez lényegében az alapítványi iskolákat jelenti, illetve annak a néhány nagyvárosnak az intézményeit, amelyek ki tudják alkudni, hogy részlegesen visszavehessék az iskoláikat. A törvény szerint ezek úgynevezett költségvetési hozzájárulást kapnak, és ennek fedezni kell a bérköltségeket. De azt nem mondja meg, hogy ki és milyen alapon számolja ki, hogy egy iskolának mekkora a pedagógusigénye: tehát ez már önmagában is egy diszkrecionális döntés lesz. Ami viszont az államosított iskolákat illeti - ez ugye a közoktatás legnagyobb része - ott a törvény még ennyi konkrétumot sem mond. Két dolgot leszámítva. Az egyik, hogy minden évben a költségvetési törvény határozza meg a közoktatásra szánt előirányzatot, és ezt a közigazgatás valahogy majd szétosztja. A másik konkrét kitétel szerint a törvény garanciát vállal az óvodai ellátás és az alsó fokú általános iskolai oktatás teljes finanszírozására. D a felső tagozatnál és a középfokú oktatásnál erről nem esik szó. MN: Mi következik ebből? RP: Az egyik, hogy visszatérünk egy bázis jellegű, "történeti" finanszírozási modellhez, amiben az adott év finanszírozását az előző évi alapján határozzák meg: ahhoz hozzátesznek egy kicsit, vagy elvesznek belőle, ahogy a költségvetési és egyéb igények diktálják. Ilyen irányú átalakítás, tehát a normatív finanszírozásról a "történeti" finanszírozásra áttérés a világon sehol nincs és nem is volt. A balkáni országok például most járják be azt a hosszú évekig tartó utat, amit Magyarország már az előző évtizedben megtett, és amin most elindul visszafelé. Mindezt úgy, hogy a kormánynak egyáltalán nem állnak rendelkezésére azok az eszközök, amelyek például a központi bérfinanszírozáshoz szükségesek lennének: senkinek fogalma sincs, hogy hány pedagógus, milyen besorolással, milyen tantárgyakat tanít. Intő példa lehetne a megyei kórházak átvétele: a feladattal megbízott szervezet fél év alatt sem tudta beszerezni azt az információtömeget, ami a központi finanszírozáshoz szükséges lenne. Pedig ott mindössze néhány tucat intézményről van szó, szemben a több ezer iskolával, amelyeknek a finanszírozását a kormányzatnak jövőjanuártól biztosítania kell. A másik következmény, hogy amiképp a felsőoktatás esetében megtehette a miniszterelnök, hogy magához vonta a hallgatói keretszámok feletti döntés jogát, ugyanígy bármikor megteheti ezt a közoktatásban is. Viccesen hangzik, de az ő vagy valamelyik bizalmi embere döntésén múlhat, hogy Kiskunhalason hány első osztályt indíthat a Dobó Katica Gimnázium. Gyakorlatilag tehát az egész finanszírozás átláthatatlan, informális alkukon nyugvó, kijárásos rendszerré alakul át, amiben semmiféle normativitás, semmiféle számonkérhetőség és garancia nem lesz. Ebben a rendszerben az lesz a sikeres igazgató, aki el tudja érni, hogy ne csökkenjen az iskola "kerete", és aki a kormányhivatalnál ki tud lobbizni néhány millió forintot, amiből a falakat kifestik. MN: Így lép be a korrupció a közoktatás finanszírozásába? RP: Igen, de a korrupciónak ez a pitiáner, a Kádár-korszakból ismert formája, ahol esetleg egy fél disznó is elég, amivel mondjuk az illetékes hivatalnok lányának a lagzijához kell hozzájárulni. Ezek nem nagy tételek, inkább a helyi viszonyok igényei szerinti kölcsönös szívességek lehetnek. Mindez egy mellékesnek tűnő, de jellemző következménye annak a rendszernek, aminek egyetlen magyarázó elve a hatalmi logika - tudniillik ebben a rendszerben az iskola finanszírozásán keresztül is lehet büntetni vagy jutalmazni egy közösséget. MN: Kevesen olvasták a törvény elfogadott szövegét. Miben tér el a kodifikált szöveg a sokat támadott eredeti javaslathoz képest? RP: Azokon a területeken, amelyekre a közvélemény figyelme és a törvénnyel szembeni ellenállás irányult, volt egy-két korrekció: például a fejlesztő pedagógiai osztályok kikerültek a végleges szövegből. Amire viszont a törvény kritikusai nem nagyon figyeltek - ahol pedig a legdrámaibb ügyek vannak -, ott semmiféle korrekció nem történt. Sőt inkább visszalépés abból az állapotból, amit a korábbi változatok tartalmaztak. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
34
MN: Mit nem vettünk észre? RP: Ha valaki pedagógusi, szülői vagy pedagógiai szakértői szemmel nézi a törvényt, akkor alapvetően azok a kérdések merülnek föl, hogy mi történik az iskolában; milyen pályákra terelik a gyerekeket; mekkora a tere az esélykiegyenlítésnek; a szabályozás megnyit-e új szegregációs csatornákat. Ezekről komoly diskurzus folyt. Ami azonban az egész rendszerkörnyezetet, az irányítást, a rendszerszabályozást, a minőségpolitikát, a humánerőforrás-gazdálkodást illeti, az ezekre vonatkozó megoldások gyakorlatilag változtatás nélkül végigmentek minden egyes szövegváltozaton, és így kerültek az elfogadott törvénybe is. Az egyetlen komoly változtatás a teljes államosítás. Különböző ötletek a központosításra már az első változatokban is bőségesen szerepeltek, de a totális államosítás - vélhetőleg közvetlen miniszterelnöki intervencióra - csak a Széll Kálmán Terv nyomán került be a többi ötlet közé. MN: Mi köze volt a Szél! Kálmán Tervnek a közoktatás-politikához? RP: Legkésőbb ekkor nyilvánvaló lett a kormányzat számára, hogy az a mértékű forráskivonás, amit a Széll Kálmán Terv írt elő, csak a teljes államosítás után valósítható meg gyorsan, különösebb ellenállás nélkül. Egy önkormányzati fenntartású rendszerben ez a kapacitásszűkítés csak nyögve nyelősen ment volna. Az is nyilvánvaló, hogy egy önkormányzat sokkal kevésbé függetlenítheti magát a folyamattal szükségszerűen járó konfliktusoktól, mint a központi kormányzat: az akkori tervek már négyszáz felső tagozat megszüntetéséről szóltak. A kormányzat persze nem ezzel érvelt. Az államosítás egyik oka ként például az esélyegyenlőséget emlegette, holott jól tudjuk, hogy az egységesítés, a homogenizálás éppen az esélykiegyenlítés ellen hat. Ahhoz, hogy a hátrányokat egy iskola kompenzálni tudja, autonómnak kell lennie, hiszen számos körülményhez kell rugalmasan alkalmazkodnia. Egy erősen centralizált különösen egy államosított rendszerben ez a fajta mozgástere az iskoláknak minimálisra csökken. MN: Ugyanakkor az egységes tanterv szerint tanító homogén iskolarendszer - mondják mérhetőbbé teszi a pedagógiai munka minőségét. RP: Először is a törvény az eddigi kimeneti szabályozástói, amiben az iskola alapvetően az érettségit tekintette célnak, visszatér a folyamatszabályozáshoz. Ez is egyedülálló, akárcsak a finanszírozási "reform"; de ennél is fontosabb, hogy a központi tantervszabályozás éppen a tantervi szabályozás kivonulása az iskolából: aki néhány évet tanított a Kádár-korszakban, az ezt pontosan tudja. Ahogy mondani szokták: ha becsukom magam mögött a tanterem ajtaját, utána azt csinálok, amit akarok. A tanterv egy "puha szabályozó", ami soha nem hat közvetlenül a tantermi, tanítási gyakorlatra. Ha elkezdem szabályozni az órakereteket és az órák anyagát, a leckék célját és tartalmát, ezzel gyakorlatilag felmentem a pedagógust minden felelősség alól. Az érettségi követelményrendszere nagyon kemény "kimeneti" elvárásokat fogalmazott meg. Az a végtelenül cinikus hozzáállás viszont, ami az új szabályozásban testesül meg, leveszi annak a felelősségnek a terhét a pedagógus válláról, amit az iskolai autonómia rakott rá. Inkább ez, mint a pedagógus-életpályamodell az aktuális oktatáspolitika igazi ajánlata a pedagógustársadalomnak: fenntartjuk a központi irányítás illúzióját, de az iskolában valójában azt csináltok, amit akartok. MN: Nem állíthatjuk, hogy az ajánlatot egyértelmű elutasítás fogadta volna. Sokan a liberális oktatáspolitika nyűgétől való megszabadulásként élik meg a mostani változásokat. Elkerülhető-e az elmúlt húsz évvel való szembenézés? RP: Az elmúlt másfél évben akárhány oktatáspolitikai szakértővel beszélgettem, előbb-utóbb előkerült az a kérdés: mi történt az elmúlt húsz évben, hogy ide jutottunk? Egyre erősebb az a meggyőződésem, hogy ez rossz kérdés: ilyen helyzet csak akkor állhat elő, ha a politika teljesen leválik a szakKATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
35
mapolitika-alkotásról. És az államtitkárság totálisan el is szigetelődött a szakmától. Az ön kérdései is részben erről szólnak: megpróbálunk szakmapolitikai értelemben racionalizálni valamit, amiben nincs semmiféle szakmapolitikai racionalitás. Vagyis a probléma nem szakpolitikai, hanem tisztán politikai, ezért aztán a megoldás is politikai kell, hogy legyen. Ma nálunk lényegében felfüggesztették a közpolitika-alkotást. Normális körülmények között nem érdekes, hogy a miniszterelnök mit gondol például a testi fenyítésről - most pedig csak ez az érdekes, és ez önmagában belekódolja a rendszerbe a teljes irracionalitást. MN: Mi az ön prognózisa az elkövetkező évekre? RP: A most áterőltetett változások töredéke sem fog a rendszerbe szervesülni - már csak az előbb emlegetett implementációs káosz miatt sem. Zsigerből azt mondanánk tehát, hogy amint véget ér ez a tobzódás, az egészet, úgy, ahogy van, ki kell hajítani. Csakhogy több okból sem lehet a korábbi rendszerhez visszatérni. Az egyik, hogy a közoktatás szereplői alapvetően mást fognak gondolni 2014-ben a saját helyzetükről, az irányításról, egyebekről, mint amit 2010-ben gondoltak: lásd például az autonómia és a felelősség összefüggését. Ráadásul az új rendszerből nemcsak a minőségpolitikai elvárások kerültek ki, hanem a változtatásra való igény is. Hoffmann Rózsa soha nem fogalmazott meg célokat és elvárásokat, csak homályos tartalmú metaforákat használt - vagyis lényegében nincsenek elvárások, és ehhez három-négy év alatt nagyon könnyű hozzászokni. Továbbá van néhány dolog, amihez a mostani kurzustói függetlenül sem kellene visszatérni: ilyen például a végtelenül szétaprózott oktatásirányítás, ami jól dokumentálhatóan kontraproduktív volt. Egy méret hatékony, de az önkormányzatiságon alapuló decentralizált irányítási rendszer felé kellene haladni. Nem szabad visszatérni ahhoz az oktatásfinanszírozási rendszerhez sem, ahol a központi költségvetési finanszírozás mértékével kapcsolatban nincsenek garanciák: az önkormányzatok eladósodásának egyik alapvető oka éppen a központi költségvetés fokozatos kivonulása volt a közoktatásból. A 90-es évek közepén még 70 százalék fölött volt az állami finanszírozás aránya, 2009-re ez 50 alá csökkent. Gyengéje volt az előző rendszernek a szakmai elszámoltathatóság teljes hiánya is, holott ez az iskolai autonómia mellett elemi feltétele a jó minőségű közoktatásnak. És végül - bármennyire szomorú is ezt kimondani - a rendszerváltás óta Hoffmann Rózsa volt az első, aki ajánlatot tett a pedagógusoknak. Korábban a magyar oktatásirányításnak nem volt semmiféle koherens humánerőforrás-politikája. Persze a Hoffmann-féle ajánlat teljesen irracionális, megvalósíthatatlan és cinikus - de ahhoz nem lehet visszatérni, hogy az oktatáspolitika ne próbáljon alapvető dolgokban egyezségre jutni a pedagógusokkal. http://magyarnarancs.hu/archivum_reszletes/2012/4
Népszabadság 2012. január 29. Oktatási kerekasztalt szorgalmaz a Hálózat a Tanszabadságért Oktatási kerekasztal megalapítását szorgalmazza a Hálózat a Tanszabadságért (HAT), amely ebben számít a "demokratikus és humanista pedagógia mellett elkötelezett szervezetekre", egyben visszautasítja a kormány felsőoktatási költségtérítési modelljét Egyebek mellett ezt fogadták el a HAT tagjai és tagszervezeteinek képviselői budapesti tanácskozásukon, amelyről vasárnap tájékoztatták az MTI-t.
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
36
Megfogalmazásuk szerint a kerekasztal célja egy 21. századi, a legjobb hazai hagyományokon és az európai értékrenden alapuló, a modernizációt (és a nemzeti önismeretet) elősegítő oktatási koncepció és stratégia kidolgozása. "Olyan dokumentum létrehozása, amely mélyreható szakmai és társadalmi vita eredményeként nyerheti el végső tartalmát és formáját, ezzel széles társadalmi konszenzust tudhat maga mögött" – áll a közleményben. A HAT megállapítása szerint a kormány által közzétett felsőoktatási költségtérítési modell az irracionálisan szűkített felsőoktatási keretszámokkal együtt súlyosan sérti a tanszabadságot, ezért azonnal vissza kell vonni, és alapjaiban át kell dolgozni – írják. A HAT szerint a most közzétett keretszámok több területen súlyosan torzítják több évfolyam diákjainak életpálya-tervezési stratégiáját. Hiába készült évekig tudatosan diákok tömege egy adott pályára, sem ők, sem szüleik nem számíthattak a radikális keretszámszűkítésre, valamint súlyos anyagi terhek vállalására – fogalmaznak. Véleményük szerint alapvetően sérül az érintett fiatalok, középiskolák és pedagógusok tisztességes tájékoztatáshoz fűződő joga, továbbá kaotikus helyzetet eredményezett a feltételek közzétételének időzítése. "Súlyosan sérül a vidéki tanulók esélyegyenlőségi joga, mert a nagy hagyománnyal rendelkező felsőoktatási intézmények jelentős körében nem indulhatnak olyan szakok, melyek elérésére csak a fővárosban lesz remény. A HAT a tanszabadság e súlyos megsértését tapasztalva fellép a méltányosság és az ésszerűség azonnali helyreállítása érdekében" – írja a szervezet. http://nol.hu/belfold/oktatasi_kerekasztalt_szorgalmaz_a_halozat_a_tanszabadsagert
Országos hírek Nagyar Nemzet 2012. január 27 Nyolcezren járnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre Nyolcezer hallgatója van jelenleg a január 1-jén létrejött Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) – közölte Patyi András, a budapesti oktatási intézmény rektora pénteken a fővárosban tartott sajtótájékoztatón. Az új intézmény a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem közigazgatás-tudományi karának jogutódjaként, azok összevonásával jött létre. Az öt évre, 2016 végéig kinevezett rektor az egyetem nyílt napján elmondta: az idén szeptembertől összesen mintegy ezer, államilag finanszírozott helyet tudnak majd biztosítani a jelentkezőknek, akik alapfokú és mesterfokú képzésben vehetnek részt, valamint az intézmény két doktori iskolával is rendelkezik. Az új egyetemnek valamivel több, mint 800 alkalmazottja van, az intézmény mintegy 6,5 milliárd forintból gazdálkodik évente. A működési költség egyébként kevesebb mint amennyiből a három jogelőd összesen gazdálkodott – fűzte hozzá Patyi András. Az MTI kérdésére a rektor elmondta: a kormány várhatóan február elején dönt az új egyetem átköltözéséről a volt Ludovika épületegyüttesébe, amelynek egy részében jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeum működik. Egyelőre az biztos, hogy az idén még nem költözik az egyetem, hiszen a projekt milliárdokba kerül majd – fűzte hozzá. Az egyetem központja az átköltözésig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen működik. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
37
Patyi András az MTI-nek korábban adott nyilatkozatában elmondta, hogy a karok egyelőre ugyanott működnek, ahol a jogelődök: a hadtudományi és honvédtisztképző kar a Hungária körúton – ahol az NKE vezetése is –, a rendészettudományi kar a XII. kerületi Farkasvölgyi úton, az államigazgatási képzés pedig továbbra is a XI. kerületi Ménesi úton zajlik. A hallgatók a jogelőd intézményekben kezdett őszi félévüket már a közszolgálati egyetem hallgatójaként zárják. A rektor a képzési rend módosulásairól szólva kifejtette: az első, kisebb változások 2012 szeptemberében várhatók, amikor új tantárgyakat vezetnek be – több esetben új tartalommal –, és egyes szakoknál megjelenik a közös tananyag is. Teljesen új szakok 2013. szeptemberben indulnak majd – tette hozzá. Patyi András az egyetem szervezeti felépítéséről szólva elmondta, a Zrínyi egyetem megbízott rektora, Padányi József az NKE egyik rektorhelyettese lett, ahogyan a Corvinus közigazgatástudományi karát vezető Imre Miklós is, a Rendőrtiszti Főiskolát vezető Sárkány István tábornok pedig a rendészettudományi kar dékánja lett. Az NKE-nek a három kar mellett három intézete van: a nemzetbiztonsági, a katasztrófavédelmi és a nemzetközi intézet. http://mno.hu/belfold/nyolcezren-jarnak-a-nemzeti-kozszolgalati-egyetemre-1046651
Szaksajtó
Osztályfőnök.hu 2012. január 29. A gyerekek internethasználatának jellegzetességei Az EU Kids Online kutatásban vizsgált 9-16 év közötti korosztály az internethasználati szokásaik szempontjából nem alkot homogén csoportot. Dacára a „digitális bennszülöttekkel” kapcsolatos, általánosnak tartott, sztereotip vélekedésnek, a hagyományos társadalmi-gazdasági dimenziók mentén hátrányos helyzetben lévő családok gyermekei hozzáférésükben, használati szokásaikban is jelentős hátrányban, lemaradásban vannak. A digitális szakadék ebben a korosztályban is létezik. Tovább a cikkre: http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1028 A teljes kutatási jelentés: http://www.osztalyfonok.hu/files/ITHAKA_EU_KIDS_Magyar_Jelentes_NMHH_DigiKonf.pdf
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
38
Szakmai közlemények Pedagógusok Szakszervezete 2012.01.23 A PSZ közleménye az államosított közoktatási intézmények vezetőinek megbízásáról Elfogadhatatlan az intézményvezetői gárda lecserélése, a pedagógusok elbocsátása, az érdekegyezetetés mellőzése. A Pedagógusok Szakszervezete követeli, hogy kezdődjenek meg a tárgyalások az érdekegyeztetés rendszerének újragondolására, újraszabályozására. Tovább a teljes közleményhez : http://www.pedagogusok.hu/
Blogok
Határátkelő 2012-01-23. Oktatás amerikai módra Az elmúlt napokban belecsúsztunk az iskolák témakörébe, és ha már így történt, maradjunk is itt. Mai posztunk az Egyesült Államokról szól, Zsuzsa tollából. Tovább a linken: http://hataratkelo.postr.hu/oktatas-amerikai-modra
Nyomor széle Blog 2012. január 27. 266. Karriertervezés A fiúval sok a gondja az általános iskolának. Mondjuk úgy, hogy nem bírnak vele. Agresszív, nem tanul, a felnőttekkel pimasz. Ápolatlan. Kezelhetetlen. Tovább a linken: http://nyomorszeleblog.hvg.hu/hvg/karriertervezes/
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 30.
39