III. Az alapképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv ha vannak szakirányok, azok bemutatása, kredit-tartalommal is 3. táblázat: A szak tantervét bemutató összefoglaló óra- és vizsgaterv (biológia alapszak BSc) v – vizsga (5 fokozatú) gy – gyakorlati jegy (5 fokozatú) sz – komplex szigorlat (tárgyai: állatszervezettan, zootaxonómia) (5 fokozatú) b – beszámoló (3 fokozatú) óraszám (ea+gyak)/félév
kredit
számonkérés
15+30
1+2
v, gy
30+30; 45+30
2+2; 3+2
v,v, gy,gy
Reiczigel Jenı
Fizika
30+0
2+0
v
Harnos Andrea
Kémia
30+0, 30+30
2+0, 2+2
v, v, gy
Biológia aktuális kérdései
30+0
2+0
b
Kis János
Földtudományok
30+15
2+1
b
Micheli Erika
EU ismeretek
30+0
2+0
v
Visnyei László
Könyvtári informatika
0+30
0+2
b
Vayné Pádár Éva
Ökonómia, menedzsment és etika
30+0
2+0
b
Bíró Oszkár
Ált. társadalom- és term. tud. alapismeretek (20-40 kredit) Informatika Biomatematika
tantárgyfelelıs Fodor János
Nemes Péter
31
össz kredit Szakmai alapozó ismeretek (28-46 kredit) Összehasonlító biokémia
45+15
3+1
v, b
Sejtbiológia
30+0
2+0;
v
Növényszervezettan
30+30
2+2
v, gy
Vetter János
Növényrendszertan
30+30 30+30; 30+30; 30+30 30+60; 30+60
2+2 2+2; 2+2; 2+2 2+4; 2+4
v, gy v, v, v gy, gy, gy v, v, gy, gy
Nagy János Halasy Katalin
30+0
2+0
v
Sótonyi Péter
Állatszervezettan Zootaxonómia Sejt- és fejlıdéstan
Veresegyházy Tamás Jancsik Veronika
Korsós Zoltán
40
össz kredit Szakmai törzsanyag (30-60 kredit) Összehasonlító élettan
60+0
4+0
v
Növényélettan
30+0
2+0
v
Humánbiológia
30+0
2+0
v
Frenyó V. László Tuba Zoltán/Csintalan Zsolt Halasy Katalin
Biotechnológia
30+0
2+0
b
Solti László
Ökológia alapjai
30+30;
2+2;
v, gy
Hornung Erzsébet
Ált. biogeográfia és állatföldrajz
30+0; 30+0
2+0; 2+0
v, v
Sólymos Péter
Pop. genetika és evolúcióbiológia
45+30
3+2
v, gy
Természet- és környezetvédelem
30+0
2+0
v
Etológia I.
30+0
2+0
v
Kabai Péter Sólymos Péter/Elek Zoltán Kabai Péter
Mikrobiológia
30+15
2+1
v
Fodor László
Immunológia
30+0
2+0
v
Kacskovics Imre
Genetika
30+0
2+0
v
Veresegyházy Tamás
Biológia komplex szigorlat
3 össz kredit
sz
37
Differenciált szakmai ismeretek (5060 kredit) I. Zoológia szakirány Szaklabor
0+90
0+8
b
intvez+ témavezetı
Speciális vizsgálati módszerek
0+60
0+6
b
témavezetı
Kutatástervezés
30+15
2+2
v, gy
Kis János
Számítógépes statisztika
30+30
2+3
v, gy
Szakmai gyakorlat (blokkosítva)
0+30
0+4
b
0+80; 0+80
4; 4
gy, gy
Harnos Andrea mindenkori intézetvezetı Elek Zoltán; Sólymos Péter
#Terepgyakorlat I., II. Természettudományos választható
min. 11 46
össz kredit a) Természetvédelmi ökológia modul Ökológia
30+30; 30+30
2+2; 2+2
v, v, gy, gy
Ökotoxikológia
30+0
2+0
v
Bakonyi Gábor
Ökológiai terepmódszerek
30+0
2+0
v
Kabai Péter
Természet- és állatvédelmi jog
30+0
2+0
v
Visnyei László
Természeti értékeink
30+0
2+0
b
Sólymos Péter
össz kredit
Hornung Erzsébet
16
b) Viselkdésbiológia modul Viselkedésökológia
30+30
2+2
gy, v
Etológia II. (gyakorlat)
0+90
0+5
gy
Kabai Péter
A viselkedés szabályozása
30+30
2+2
b, v
Kabai Péter
Cikkolvasó szeminárium
0+45
0+3
b
össz kredit
16
2
Kis János
Schrott Anikó
II. Alkalmazott biológus Szaklabor
0+90
0+8
b
témavezetı
Toxikológia alapjai
30+0
2+0
v
Lehel József
Ökológiai terepmódszerek
30+0
2+0
v
0+80; 0+80
4; 4
gy, gy
30+0
2+0
v
Kabai Péter Elek Zoltán; Sólymos Péter Visnyei László
#Terepgyakorlat I., II. Természet és állatvédelmi jog
22
össz kredit a)Mikológia modul Ökotoxikológia
30+0
2+0
v
Bakonyi Gábor
Mikotoxikológia Mérgezı növények és hatóanyagaik ismerete Gyógynövényismeret
15+0
1+0
b
Siller Irén
30+30
2+2
v, gy
Horváth Zsuzsána
45+0
3+0
v, g
Horváth Zsuzsána
Gombarendszertan+terepgyakorlat*
45+45+40
3+3+4
v, gy, b
Siller Irén
30+0
2+0
v
Siller Irén
Gombaökológia Gombaélettan
30+0
2+0
v
Vetter János
Gomba termesztés és mikoterápia
30+0
2+0
v
Vetter János
Természettudományos választható
min. 14 40
össz kredit b) Állattartás modul Állattenyésztés
30+30
2+3
v, gy
Zöldág László
Takarmányozástan alapjai
30+15
2+2
v, gy
Szabó József
Parazitológia
30+30
2+3
v, gy
Majoros Gábor
Emlısök szaporodásbiológiája
45+45
3+4
v, gy
Huszenicza Gyula
Különleges állatok tenyésztése
15+0
1+0
v
Gáspárdy András
Különleges állatok takarmányozása
30+30
2+3
v, gy
Természettudományos választható
Hullár István
min.13
össz kredit
40
Szakdolgozat
10
Megj.: # terepgyakorlat I. - fajismereti; terepgyakorlat II. – ökológiai terepgyakorlat *A Gombarendszertan tárgy + terepgyakorlat teljesítése felkészíti a hallgatót, hogy az OKJ33 62 49 01 Gombaszakellenıri szakképesítést szerezzen.
3
2
3
Ált. társadalom- és term. tud. ea gyak ea gyak ea alapismeretek 15 30 Informatika Biomatematika
30
30
4
gyak
ea
5
6
gyak ea gyak ea gyak 1+2
x
x
30
2+2, 3+2
xx
xx
30
30
2+0, 2+2
xx
x
30
15
45 30
Fizika Kémia
30
Biológia aktuális kérdései
30
Földtudományok
2+0
30
EU ismeretek
szigorlat
1
vizsga
kredit (ea+gyak)
Biológia BSc
gyakorlati jegy
szemeszterek
beszámoló
4. táblázat: Javasolt hálóterv
x
2+0
x
2+1
x
x
2+0 30
Könyvtári informatika Ökonómia, menedzsment és etika
30
x
0+2
x
2+0
x
3+1
x
Szakmai alapozó ismeretek 45
Összehasonlító biokémia
15 30
Sejtbiológia Növényszervezettan Növényrendszertan Összehasonlító állatszervezettan Sejt- és fejlıdéstan
30
30
30
30
30
30
30
30
30
x
2+0
30
30
x
2+2
x
x
2+2
x
x
2+2, 2+2, 2+2
xxx
xxx
2+0 30
Zootaxonómia
60
30
60
2+4, 2+4
xx
xx
Szakmai törzsanyag Összehasonlító élettan
60
4+0
x
Növényélettan
30
2+0
x
30
Humánbiológia
2+0 30
Biotechnológia Ökológia alapjai Ált. biogeográfia és állatföldrajz Pop. genetika és evolúcióbiológia Természet- és környezetvédelem
30
Etológia I.
30
2+0
30
45
30
30
15 30
Immunológia 30
x xx
4+2 30
Genetika
x
2+0, 2+0
30
Mikrobiológia
x x
2+2 30
x
x
2+0
x
2+0
x
2+1
x
2+0
x
2+0
x
Differenciált szakmai ismeretek II. Zoológia szakirány 90
Szaklabor(1,2) Speciális vizsgálati módszerek(1,2)
60 30
Kutatástervezés(1,2) 30
Számítógépes statisztika(1,2) Szakmai gyakorlat (blokkosítva) Terepgyakorlat 1. Terepgyakorlat 2.
15
30 30
80 80
4
x
x
0+8
x
0+6
x
2+2
x
2+3
x
0+4 0+4
x
0+4
x
x
x
Természettudományos kötelezıen választható (1)Természetvédelmi ökológia modul
min. 11
30
Ökológia(1)
30
30
30
2+2, 2+2 30
Ökotoxikológia(1, 3, 4) Ökológiai terepmódszerek(1, 3, 4) Természet és állatvédelmi jog(1, 3, 4)
30 30
xx x
2+0
x
2+0
30
Természeti értékeink(1)
xx
2+0
2+0
x x
(2) Viselkedésbiológia modul 30
Viselkedésökológia(2)
30 90
Etológiai II (gyakorlat)(2)
30
A viselkedés szabályozása(2) 45
Cikkolvasó szeminárium(2)
30
30
Szaklabor (3, 4)
x
0+5 30
30
45
80
x x
x
x x
2+2
x
0+3
80
Terepgyakorlat 2.
0+5 2+2
2+2
90
Toxikológia alapjai (3, 4) Természet és állatvédelmi jog (1, 3, 4)
x
0+3
II. Alkalmazott biológus szakirány Ökológiai terepmódszerek (1, 3, 4)
Terepgyakorlat 1.
30
2+2
x
0+4
x
0+4
x
(3) Mikológia modul 30
Ökotoxikológia (1, 3, 4) 15
Mikotoxikológia (3) Mérgezı növények és hatóanyagaik ismerete (3)
30
1+0 30
x x
2+2
45
Gyógynövényismeret (3) Gombarendszertan + terepgyak (3)
2+0
x
3+0
45
x x
3+3+4 45+30
x
x
x
Gombaökológia (3)
30
2+0
x
Gombaélettan (3) Gomba termesztés és mikoterápia (3) Természettudományos kötelezıen választható
30
2+0
x
30
2+0
x
min. 14
(4) Állattartás 2+3
x
x
Takarmányozástan alapjai (4)
30
15
2+2
x
x
Parazitológia (4) Emlısök szaporodásbiológiája (4) Különleges állatok tenyésztése (4) Különlegesállatok takarmányozása (4) Természettudományos kötelezıen választható
30
30
2+3
x
x
x
x
Állattenyésztés (4)
30
30
45 15 30
45
3+4 1+0
30
2+3 min. 13
5
x x
x
6
4. sz. melléklet: Tantárgyi programok
Biológia BSc tantárgyi követelményei (A tárgyak a tematikus ismeretkörök besorolása szerinti sorrendben kerülnek bemutatásra.)
Általános Társadalom- és Természettudományos alapismeretek Informatika Tantárgyfelelıs: Fodor János Javasolt félév: 1. Félévi óraszám: 15+30 Elıtanulmányi követelmény: Kredit: 1+2 Ismeretek ellenırzése: gyakorlati jegy és vizsga A tárgy célja, hogy a hallgatók informatikai alapmőveltséget szerezzenek, valamint megismerjék egy szövegszerkesztı és egy táblázatkezelı szoftver gyakorlati használatát. Az elıadások tematikája: Bevezetı (1 ea.), Kiadványszerkesztés (2 ea.), Operációs rendszerek, állománykezelés – DOS (2 ea.), Operációs rendszerek – UNIX (1 ea.), Számítógépes hálózatok (2 ea.), Táblázatkezelés (1 ea.), Vírusok (1 ea.), Hardware ismeretek (2 ea.), Adattömörítés (1 ea.), Beszámoló (1 ea.). A gyakorlatok tematikája: Bevezetı (1 gy.), Szövegszerkesztés és formázás (7 gy.), 1. beszámoló (1. gy.), Táblázatkezelés (4 gy.), 2. beszámoló (1 gy.), pótlási lehetıség (1 gy.). Kötelezı és ajánlott irodalom: Dr. Kovácsné Cohner Judit – Benkı László: Mindenkinek! a PC-rıl Microsoft Word és Excel használatához forgalomban lévı könyvek
Biomatematika Tantárgyfelelıs: Reiczigel Jenı Javasolt félév: 1., 2. Félévi óraszám: 30+30; 45+30 Elıtanulmányi követelmény: Kredit: 2+2; 3+2 Ismeretek ellenırzése: mindkét félévben gyakorlati jegy és vizsga Halmazok, relációk, gráfok, kombinatorika. Vektorok, mátrixok, lineáris transzformációk, lineáris egyenletrendszerek. Determináns, sajátérték, sajátvektor. Lineáris programozás. A legfontosabb függvény-típusok, koordinátarendszerek. Weber-Fechner törvény. Határérték, folytonosság. Számsorozatok és sorok. Differenciál- és integrálszámítás. Többváltozós függvények, parciális és iránymenti deriváltak. Kettıs integrál. Differenciál- és differenciaegyenletek. Egyensúly, stabilitás, káosz. Kombinatorika, elemi valószínőségszámítás. Geometriai valószínőség. Valószínőségi változók, eloszlás, sőrőségfüggvény. Középértékek, szóródási mutatók, Csebisev-egyenlıtlenség. Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások, a 7
központi határeloszlás tétel. Valószínőségi változók együttes eloszlása, függetlenség. Asszociációs mértékek, korreláció. Többdimenziós eloszlások. Kovariancia- és korrelációs mátrix. Feltételes függetlenség, többszörös és parciális korreláció, confounding. Mintavétel, leíró statisztika. Pontbecslések. Konfidencia-intervallumok. Klasszikus hipotézisvizsgálatok. Nemparaméteres próbák. Illeszkedés-, homogeneitás- és függetlenségvizsgálat. Szignifikancia és p-érték. Regressziószámítás. Varianciaelemzés. A kísérlettervezés alapjai. Kötelezı és ajánlott irodalom: Abonyi-Tóth Zs. - Harnos A. - Racskó P. - Reiczigel J.: Biomatematika, ÁOTE, 1994. Izsák J. – Juhász-Nagy P. –Varga Z.: Bevezetés a biomatematikába. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. Hajtman B.: Bevezetés a matematikai statisztikába, Akadémiai Kiadó, 1971. Abonyi-Tóth Zs., Bajcsayné Fábián I. et al.: Biomatematikai feladatgyőjtemény, SZIE ÁOTK, 2001.
Fizika Tantárgyfelelıs: Harnos Andrea Javasolt félév: 2. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Biomatematika 1. félév Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga Az elıadás célja a késıbbiekben sorra kerülı biológia, ökológia illetve modellezı jellegő tantárgyakhoz szükséges fizika elıismeretek tárgyalása. Elemi fizikai jelenségek matematikai modelljének felírása valós jelenségeket modellezésének bemutatására. Mechanika: az anyagi pont kinematikája és dinamikája, pontrendszer mechanikája, merev testek mechanikája. Elemei oszcillációk. Hullámok és diffúzió. Megmaradási törvények. Egyensúlyi állapotok. Folyadékok áramlása. A termodinamika alapjai. Halmazállapot változások. Energiatranszport. A statisztikus fizika alapjai. Kötelezı és ajánlott irodalom: Acheson, D.: From Calculus to Chaos, 1997, Oxford University Press Dr. Budó Ágoston: Mechanika, 1985, Tankönyvkiadó Kaplan, D.,Glass L.: Understanding Nonlinear Dynamics, 1995, Springer Feynman, R.P., Leighton, R.B., Sands, M.: Mai Fizika I, II, IV. 1985, Mőszaki Könyvkiadó
Kémia Tantárgyfelelıs: Scheiber Pál Javasolt félév: 1., 2. Félévi óraszám: 30+0; 30+30 Elıtanulmányi követelmény: Kredit: 2+0; 2+2 Ismeretek ellenırzése: félévenkénti vizsga, 2. félév: gyakorlati jegy Elmélet: Hallgatóink a tantárgy kertében az egyes anyagok sajátos tulajdonságaival, keletkezésük és kölcsönhatásaik témaköreivel ismerkednek meg, különös hangsúllyal az élettudományok eredményes elsajátításához megkívánt alapismeretekre. 8
Gyakorlat: A laboratóriumi gyakorlatok célja az alapvetı laboratóriumi eszközök, mőszerek, mőveletek, mérési és vizsgálati eljárások megismertetése és önállóan elvégzett kísérleteken keresztül az elıadáson megtanult jelenségek, törvényszerőségek kísérleti igazolása, az elméleti tudás és a kísérleti tapasztalat összekapcsolása. Különös hangsúlyt kap a mennyiségekben való gondolkodás képességének kifejlesztése, valamint a kémiai anyagok racionális, környezetkímélı alkalmazásának megismertetése. Kötelezı és ajánlott irodalom: Scheiber P.: Általános kémia, I és II. Scheiber P.: – Kraiss G.: Szervetlen kémiai kompendium Scheiber P. – Kraiss G. – Nemes P.: Kémiai gyakorlatok Novák L.: Szerves kémia, Mőegyetemi Kiadó, 2002
Biológia aktuális kérdései Tantárgyfelelıs: Kis János Javasolt félév: 1. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: beszámoló A tárgy célja a biológia paradigmájának felvetése és a kutatókat jelenleg foglalkoztató biológiai problémák bemutatása különbözı szervezıdési szinteken, az élet keletkezésétıl a bioszféráig és a kultúrákig. A hallgatók modern biológiai szemléletet kapnak. Olyan témakörök is elıkerülnek, amelyek kötelezı kurzuson nem kapnak más képzésben helyet. Az elıadások során a hallgatók megismernek néhány kiváló magyarországi mőhelyt. A tárgy célja, hogy felkeltse a hallgatók érdeklıdését a szupraindividuális biológiai kutatások iránt, ugyanakkor elırevetítse, mi várható a képzéstıl. Kötelezı és ajánlott irodalom: Maynard Smith, J. és Szathmáry, E. 1997. Az evolúció nagy lépései. Scientia, Budapest
Földtudományok Tantárgyfelelıs: Vilisics Ferenc Javasolt félév: 2. Félévi óraszám: 30+15 Elıtanulmányi követelmény: Kredit: 2+1 Ismeretek ellenırzése: beszámoló, gyakorlati jegy A tantárgy keretében tárgyaljuk a Föld szerkezetének, felszínének változásait a keletkezéstıl napjainkig. Foglalkozunk a Föld kialakulásának körülményeivel, majd megismerjük a kontinensvándorlás, a hegységképzıdés, a magmatizmus és a vulkanizmus fı folyamatait. A fı kızetalkotó ásványok ismertetését követıen tárgyaljuk a fı kızettípusokat kialakulásuk szerint, majd az egyes kategóriákhoz tartozó jelentısebb kızetfajtákat. Foglalkozunk a fosszilis ásványok kialakulásával, típusaival és jelentıségével. Bemutatjuk a Kárpát-medence kialakulását és geológiai jellemzıit. Megismertetjük a fıbb talajképzıdési folyamatokat és 9
tárgyaljuk a talajok fizikai és kémiai tulajdonságait. Ismertetjük a Föld zonális talajait és hazánk fıbb talajtípusait. Zárásként a talajvédelem jelentıségérıl és aktuális problémáiról beszélünk. Kötelezı és ajánlott irodalom: Báldi Tamás: A történeti földtan alapjai, Tankönyvkiadó, Budapest, 1997 Pápay László: Kristálytani, ásványtani, kızettani ismeretek, Jate Press, Szeged, 1994 Pannon Enciklopédia: Magyarország földje, Arcanum, Budapest, 2000 Chris P., Harry T.: Kızetek és ásványok - Budapest, 1993, 1998 Stefanovits Pál: Talajtan, Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, 1992
EU ismeretek Tantárgyfelelıs: Visnyei László Javasolt félév: 4. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga Az elıadások témái az EU kialakulása, intézményei és azok mőködése, a jogalkotás folyamata. A tárgy részletesen foglalkozik az EU állat- és természetvédelmi jogrendjével és a honi jogharmonizáció kérdéseivel. Ismertetésre kerülnek azok a nemzetközi szervezetek és tevékenységük, melyeknek az emberek és az állatok egészségével, jóllétével kapcsolatos a munkájuk (WHO, FAO, OECD, Állatvédelmi Világszövetség stb.) Kötelezı és ajánlott irodalom: Visnyei L.: Európai ismeretek. SZIE-ÁOTK jegyzet. Budapest, 2002.
Könyvtári informatika Tantárgyfelelıs: Vayné Pádár Éva Javasolt félév: 6. Félévi óraszám: 0+30 Elıtanulmányi követelmény: Informatika Kredit: 0+2 Ismeretek ellenırzése: beszámoló A szakirodalmi információ hordozói, fogalma, fajtái. Az információkeresés alapjai. (Az információ-hordozó kiválasztása, a keresıkérdés, keresési stratégia, tezaurusz fogalma, az online keresés). A számítógépes szakirodalmi referáló szolgáltatások szerkezete, használata: CABCD, Zoological Records, EMBASE, Biological Abstracts, Biotechnology Abstracts, PubMed. Az Interneten elérhetı szakirodalmi források áttekintése: EISZ szolgáltatás (Science Direct adatbázis és a Web of Science), fulltext elérés az Interneten: Science Direct, Sprigner Link, High Wire Press, stb. A találatok értékelése, rendszerezése, a feldolgozás módja. Fontosabb hazai és külföldi honlapok, kommunikáció és önképzés az interneten. Ajánlott irodalom: Tomcsányi Pál: Általános kutatásmódszertan. Az ismeretalkotás és –közlés tudományszakoktól független elmélete és gyakorlata. Bp. 2000. 10
Kutatás és közlés a természettudományokban. Bp. 1999. Tapolcai Ágnes – Cserey Lászlóné: Számítógépes információforrások és szolgáltatások az állatorvos-tudomány területén. Jegyzet. Bp.: SZIE Állatorvos-tudományi Könyvtár, 2000. 78 p. Makrai Tímea: InterVet Tutórium. [Online] http://konyvtar.univet.hu/tutorium/nyit.htm 2002
Ökonómia, menedzsment és etika Tantárgyfelelıs: Bíró Oszkár Javasolt félév: 6. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: beszámoló Mint az egyik ágazati gazdaságtan egyik része, az agrárgazdaságban végbemenı azon folyamatokat, az ott érvényesülı általános és specifikus törvényszerőséget vizsgálja makroszinten, amelyek hatást gyakorolnak a biológusok munkájára. A tantárgy magába foglalja mindazokat az általános makroszintő közgazdaságtani és agrágazdaságtani ismereteket, amelyek révén a biológusok képesek eligazodni a gazdasági életben. Elısegíti, hogy munkájuk során alkalmazni tudják a makrogazdasági összefüggéseket és törvényszerőségeket. Kötelezı irodalom: Dr. Kiss Tiborné: Állatorvosi agrárgazdaságtan és állatorvosi ökonómia, menedzsment, jegyzet, Állatorvostudományi Egyetem, 1995. Ajánlott irodalom: Barry P.J., A. Hoopkinsand, C.B. Baker: Financial Management in Agriculture, Danville. Interstate Printers and Publishers, 1983. Epp, D.J. and J.W. Malone, Jr.: Introduction to Agricultural Economics. New York, Macmillan, 1981. Halmai Péter szerkesztésében: Az európai Unió agrárrendszere. Mezıgazda Kiadó. 1995. Keynes, J.M. A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1985. Samuelson-Nordhaus: Közgazdaságtan I. II. III. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999.
11
Szakmai alapozó ismeretek Összehasonlító biokémia Tantárgyfelelıs: Dr. Veresegyházy Tamás Javasolt félév: 2. Félévi óraszám: 45 + 15 Elıtanulmányi követelmény: Kémia Kredit: 3+1 Ismeretek ellenırzése: vizsga, beszámoló Az egészséges állati szervezet molekuláris szintő mőködésének bemutatása. Elmélet: A belsı környezet és annak homeosztázisa. A biológiai membrán és a membránon keresztül zajló transzportfolyamatok. A fehérjék biokémiája. Enzimológia. A biológiai oxidáció: a citrátkör, a légzési lánc és az oxidatív foszforiláció. A szénhidrátok anyagcseréje. A zsírok anyagcseréje. Nitrogénanyagcsere: az aminosavak, a nukleotidok és a porfirin anyagcsere. A nukleinsavak szintézise. Szemináriumok: A biokémiában használt módszerek bemutatása. A fehérjék szerkezete és az allosztéria jelentısége a biológiai szabályozásban. A rekombináns DNS-technika alapjai. A vitaminok szerepe az anyagcserében Kötelezı irodalom: Dr. Veresegyházy Tamás: 2003. Összehasonlító biokémia II. Az intermedier anyagcsere Dr. Veresegyházy Tamás: 2002. A vitaminok biokémiája Dr. Veresegyházy Tamás: 1993. Biokémia gyakorlatok Ajánlott irodalom: Ádám Vera (Szerk:) 2001. Orvosi biokémia Matthews-Vanholde Ahern: 1999. Biochemistry
Sejtbiológia Tantárgyfelelıs: Dr. Jancsik Veronika Javasolt félév: 5. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Összehasonlító biokémia Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga Alapvetı célunk a sejtbiológia, a modern biológia egyik vezetı tudományága alapvetı ismereteinek ismertetése. Az alább ismertetett témakörök tárgyalása során gondot fogunk fordítani az elméleti kérdések és eredmények sokoldalú, kritikai bemutatására, értékelésére. Ennek célja a hallgatók érdeklıdésének felkeltésén túl annak a lehetıségnek a megteremtése, hogy a késıbbiekben azok a diákok is hasznosítani és gyarapítani tudják megszerzett tudásukat, akik más szakterületeken képezik tovább magukat. Kötelezı és ajánlott irodalom: A tantárgyfelelıs által Microsoft Powerpoint formában összeállított számítógépes segédanyag, amely a következı tankönyvek alapján készül: Alberts és munkatársai: „Molecular Biology of the Cell” legújabb (jelenleg: 4.) kiadása, Garland Publishing, 2002 12
Lodish és mukatársai: „Molecular Cell Biology” legújabb ( jelenleg: 5.) kiadása, W. H. Freeman Publishers, 2003 Növényszervezettan Tantárgyfelelıs: Vetter János Javasolt félév: 1. Félévi óraszám: 30+30 Elıtanulmányi követelmény: Kredit: 2+2 Ismeretek ellenırzése: vizsga, gyakorlati jegy Sejttan (különös tekintettel a csak a növényi sejtre jellemzı speciális alkotókra). Szövettan: a négy fı szövetcsoport (osztódószövet, bırszövet-, szállítószövet- és alapszövet-rendszer), szövettípusok, szerepük és jelentıségük a növény felépítésében, életében. Szervek: gyökér (funkció, típusok, módosulások, szöveti szerkezet), szár (szártípusok, funkció, földalatti- és földfeletti módosulások, másodlagos vastagodások, évgyőrő, szöveti szerkezet), levél (funkciók, típusok, levélállás, módosulások, szöveti szerkezet). A növény generatív szervei, a virágok morfológiai felépítése, a megporzás és megtermékenyítés sejttani eseményei, a virágés a virágzati típusok, a mag és a terméstípusok. Gyakorlatok: élı típusfajok, azok részletes morfológiai elemzése, a növényi szaporodási ciklusok (moha, haraszt, nyitva- és zárvatermık) ismertetése. Kötelezı és ajánlott irodalom: Gracza Péter: Növényszervezettan. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Horváth Zs.: Növényszervezettani gyakorlatok zoológus hallgatók számára. Egyetemi jegyzet, Budapest.
Növényrendszertan és növényismeret Tantárgyfelelıs: Turcsányiné Siller Irén Javasolt félév: 2. Félévi óraszám: 30+30 Elıtanulmányi követelmény: Növényszervezettan Kredit: 2+2 Ismeretek ellenırzése: vizsga, gyakorlati jegy A tárgy bevezetése nemcsak a rendszertan rövid történetét, hanem a rendszertani kategóriák ismertetését, a növényi fajfogalom fejlıdését, s a mai növényrendszerezés problémáit mutatja be. Ezt követi a részletes növényrendszertan, ahol a prokarióta kékalgák, majd 7 eukariota algatörzs, a mohák, a harasztok, a nyitva- és a zárvatermık törzsének, jelentıségük súlyához mért bemutatása történik meg. A zárvatermık rendszerét Borhidi A. nyomán, a négy fejlıdési szint, illetve az alosztályok szerinti csoportosításban tárgyaljuk. A tárgyhoz kapcsolódó gyakorlatok célja: az egyes rendszertani kategóriák fontos példafajainak megismertetése, illetve általában egy viszonylag széles fajismeret átadása, a növényhatározás menetének begyakoroltatása. A tárgy elméleti és gyakorlati foglalkozásait a nyári terepgyakorlat egészíti ki. Kötelezı és ajánlott irodalom: 13
Borhidi A. (1995): A zárvatermık fejlıdéstörténeti rendszertana. Egyetemi tankönyv, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest Siller Irén: Növényrendszertani gyakorlatok zoológus hallgatók számára. AOTK egyetemi jegyzet, 1998.
Összehasonlító állatszervezettan Tantárgyfelelıs: Halasy Katalin Javasolt félév: 1., 2., 3. Félévi óraszám: 3×(30+30) Elıtanulmányi követelmény: Kredit: 3×(2+2) Ismeretek ellenırzése: a félévek végén vizsga és gyakorlati jegy; a tárgy része aBiológia komplex szigorlatnak
A törzsfejlıdés teljes skáláján végighaladva az összehasonlító morfológia módszereivel ismertetjük az állati szervezetet felépítı struktúrális elemeket. A Bauplan elméletre alapozva az összehasonlító szervtan keretében tárgyalásra kerül a kültakaró, mozgás-szervrendszer, az emésztırendszer és a légzı-rendszer összehasonlító anatómiája és szövettana, a kiválasztás, a szaporodás és keringés szervrendszerei, majd ezt követıen a az idegrendszer, az érzékszervek és végül az endokrin rendszer anatómiája és szövettana. A párhuzamosan folyó gyakorlatokon a típustani megközelítést alapul véve az egyes típusállatok boncolása során az egyes struktúrák egyeden belüli elrendezıdését, topográfiai viszonyait ismertetjük. Az egyes szervek felépítésbeli sajátosságait azok sztereo- és fénymikroszkópos vizsgálata egészíti ki. Kötelezı és ajánlott irodalom: Odorfer Magdolna: Összehasonlító állatszervezettan I., II. és III. Tankönyvkiadó, Budapest Hollósy Gábor: Funkcionális állatanatómia I. és II. Tankönyvkiadó, Budapest Budapest Halasy Katalin, Benedeczky István: A vér- és nyirokkeringés szervrendszere. JATE, Szeged Halasy Katalin, Gábriel Róbert, Fekete Éva: Színes neuroanatómia. JATE, Szeged Zboray Géza (szerk): Összehasonlító anatómiai praktikum I. és II. Tankönyvkiadó, Budapest Zootaxonómia Tantárgyfelelıs: Korsós Zoltán Javasolt félév: 3., 4. Félévi óraszám: 30+60 Elıtanulmányi követelmény: Állatszervezettan 1., 2. félév Kredit: 2+4 Ismeretek ellenırzése: mindkét félév végén vizsga és gyakorlati jegy; a tárgy része a Biológia komplex szigorlatnak A rendszerezés tudományos hátterének megismerése, fontosabb történeti állomásinak bemutatása. Fontosabb állatcsoportok bemutatása, evolúciós trendek azonosítása, leszármazási csoportok megismerése. A rendszerezés gyakorlatban való megismertetése a hallgatókkal, illetve a gyakorlatban is alkalmazható fajismeret megszerzése különös tekintettel a magyarországi faunára. A legjelentısebb taxonok általános fenobiológiai jellemzése: a legalapvetıbb morfológiai, egyedfejlıdési, etológiai, állatföldrajzi, stb. jellemzıi. A zootaxonómiai alapfogalmak, módszerek, biológiai nómenklatúra ismertetése 14
után az állati egysejtőek, majd a gerinctelen állattörzsek következnek. A második szemeszterben kerül sor a tüskésbırőek, gerinchúrosok törzsei, ezen belül hangsúlyosan a gerinceseket tárgyalására. Gyakorlat: Bemutató anyagokon keresztül ez elméleti anyag elmélyítése a cél: az adott rendszertani egység megismerése, határozók önálló használata, határozási gyakorlat megszerzése, saját határozókulcs készítése. Kötelezı és ajánlott irodalom: Papp L. (szerk.) Zootaxonómia. AOTE, Zoológiai központ és kihelyezett tanszéke (MTM) egységes jegyzet, Budapest,1996. Bährmann, R. (szerk.) Gerinctelen állatok határozója, Mezıgazda Kiadó, Bp, 2000.
Sejt- és fejlıdéstan Tantárgyfelelıs: Dr. Sótonyi Péter Javasolt félév: 1. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga A tantárgy három nagyobb tematikus egységre tagolódik, részben a középiskolában elsajátított biológiai ismeretek szükséges elmélyítése, részben új ismeretek átadása céljából. Az elsı részben a genetikus kóddal és annak strukturális megjelenésével, a kromoszómával foglalkozunk. A második részben a sejt általános struktúráját ismertetjük, míg a harmadik fejezetben már a genetikus kód és a sejt-finomszerkezet ismeretében tárgyaljuk az egyedfejlıdés embrionális idıszakát a gametogenezistıl a testforma kialakulásáig. A tantárgy kizárólag tantermi elıadás formájában kerül oktatásra. Kötelezı és ajánlott irodalom: Dr. Túry Ernı: az állatok sejtjei és szövetei I.: Citológia Egyetemi jegyzet, Budapest, 1990 Dr. Fehér György: Fejlıdéstan I., II. Egyetemi Jegyzet, Budapest, 1991 Csaba György: Orvosi Biológia Medicina, Budapest, 1988
15
Szakmai törzsanyag Összehasonlitó élettan Tantárgyfelelıs: Rudas Péter Javasolt félév: 7. Félévi óraszám: 60+0 Elıtanulmányi követelmény: fizika, kémia Kredit: 4 Ismeretek ellenırzése: vizsga Az elméleti órák a következı szervek ill. szervrendszerek élettanát tárgyalják: belsı környezet és vér; szív és keringési rendszer; légzıapparátus; kiválasztás; emésztés; hıháztartásenergiaháztartás; endokrin szabályozás; szaporodásélettan; izom és idegélettan. Kötelezı és ajánlott irodalom:
Rudas: Állatorvosi élettan CDROM, Mezıgazda Kiadó, Budapest, 1998-2001
Növényélettan Tantárgyfelelıs: Dr. Vetter János Javasolt félév: 3. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Növényszervezettan, Növényrendszertan, Kémia, Biokémia Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga A növényélettan rövid története, speciális módszerei, a legfontosabb élettani folyamatok (a vízfelvétel és a vízleadás élettana, anyagfelvétel), különös tekintettel a növények ionfelvételének kettıs folyamatára. A makro- és mikroelemek élettani jelentısége, kiemelve a toxikus hatású elemeket, illetve ezek ciklusát az ökoszisztémában. A Liebig és a Mitscherlich törvény. A fotoszintézis feltételei (fény, pigmentek, kloroplasztisz), két fı szakasza, a fotoszintézisre ható ökológiai. A növényi légzés (fı hangsúlyt a csak növényekre jellemzı, speciális sajátságokon). A nitrogén-anyagcsere: a szimbiotikus nitrogén kötés, a nitrátredukció, a nitrifikáció és a denitrifikáció. A növekedés és fejlıdés élettana: a növekedési folyamatok, szabályozásuk fıbb lehetıségei, a növényi hormonok rendszere (auxinok, citokininek, gibberellinek, abszcizinsav, etilén), illetve a gyakran használt hormonhatású vegyületek. A fejlıdés szakaszai, illetve e szakaszok szabályozása. Kötelezı és ajánlott irodalom: Munkaközösség: Növényélettan. I-II. Egyetemi tankönyv. Szerk .Láng Ferenc, ELTE Kiadó, Budapest, 2002
Humánbiológia Tantárgyfelelıs: Halasy Katalin Javasolt félév: 4. Félévi óraszám: 30+0 16
Elıtanulmányi követelmény: Sejt- és fejlıdéstan Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga A modern humánbiológia, (biológiai antropológia) alapjainak ismertetése, a humánbiológiai kutatások alapjául szolgáló fontosabb irányzatok bemutatása. Az elıadások során a hallgatók megismerik a humánbiológia tárgyát, a fıemlısök és az ember evolúciójának fıbb vonásait és összefüggéseit, az erre ható mechanizmusokat. A humán anatómiára alapozva ismertetésre kerül a ma élı népesség egyedfejlıdése, ill. biológiai állapotának fı jellemzıi és az azokat befolyásoló környezeti tényezık. Kötelezı és ajánlott irodalom: Lipták Pál: Embertan és emberszármazástan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1969 Gyenis Gyula: Humánbiológia. A Hominidák evolúciója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001 Bodzsár Éva: Humánbiológia. Fejlıdés: növekedés, érés. ELTE Eötvös Kiadó, 2003
Biotechnológia Tantárgyfelelıs: Solti László Javasolt félév: 5. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Genetika Kredit: 2 Ismeretek ellenırzése: beszámoló A biotechnológia fogalma, a modell- és háziállatok szaporodásának befolyásolása, sebészi és vértelen embriónyerés, in vitro embriótermelés, beavatkozások emlıs embriókon, a gaméták tárolása mélyhütéssel, az utódok ivarának befolyásolása, biotechnológiai eljárások a veszélyeztetett állatfajok és –fajták megmentésében, a klónozás módszerei és korlátai, génátültetési technikák, a transzgenikus állatok hasznosítása a mezögazdaság, gyógyszeripar és az orvoslás területén, a biotechnológiai eljárások társadalmi fogadtatása. Génsebészet, mikrobiális biotechnológia. Kötelezı és ajánlott irodalom: Solti L.: Biotechnikai eljárások. In: A háziállatok szülészete és szaporodásbiológiája. Szerk.: Haraszti J. - Zöldág L. Mezıgazda Kiadó, Budapest, 1993. pp. 547 - 622. Solti L.: Az embrióátültetés. Továbbképzı jegyzet. Budapest, 1996. 59 oldal, 19 táblázat, 32 ábra. Veresegyházy T.: Génsebészet (kézirat)
Az ökológia alapjai Tantárgyfelelıs: Hornung Erzsébet Javasolt félév: 4. Félévi óraszám: 30+30 Elıtanulmányi követelmény: nincs Kredit: 2+2 Ismeretek ellenırzése: vizsga, gyakorlati jegy 17
A tantárgy oktatásának célja az ökológiai alapismeretek megteremtése. A tudománytörténeti bevezetés, az ökológia fogalma, az ökológia - szünfenobiológia viszonyának tisztázása után tárgyalásra kerül az általános indikációs elv, az ökológia centrális hipotézise. A szupraindividuális organizációs szintek sajátosságai és hierarchiája. A populációra potenciálisan ható környezeti tényezõk (szinguláris, multiplurális környezeti elv, niche elmélet), a populációk szabályozását. A populációk belsõ mechanizmusai: az intraspecifikus kompetíció, a társas kölcsönhatások szerepe a populációk mintázatának kialakításában. A gyakorlatok: az elõadás tematikája szerinti témák részletesebb, szeminárium jellegû megbeszélése kiadott cikkek alapján; az adott téma mérési, számítási eljárásainak elsajátítása.
Általános biogeográfia és állatföldrajz Tantárgyfelelıs: Hornung Erzsébet Javasolt félév: 5., 6. Félévi óraszám: 30+0, 30+0 Elıtanulmányi követelmény: állatrendszertan, ökológia alapjai Kredit: 2+0; 2+0 Ismeretek ellenırzése: félév végi vizsgák A fajok keletkezésének, elterjedésének, életének általános törvényszerőségei, az evolúciós, földtörténeti változások, ökológiai tényezık és a fajok földfelszíni eloszlásának összefüggései. A biogeográfia általános törvényszerőségei, alapfogalmak és összefüggések. Az állatföldrajz részben a korábban megszerzett ismeretek alkalmazását ismertetjük konrét példákon keresztül. Az állatok földfelszíni eloszlásának magyarázata evolúciós, földtörténeti, ökológiai okokra vezethetı vissza. Az elıadás keretein belül az állatok szétterjedésének külsı-belsı feltételeit, okait, a Föld felszínének részletes állatföldrajzi felosztását, illetve az egyes egységeken belüli konkrét élıvilág jellemzıit mutatjuk be.
Populációgenetika és evolúcióbiológia Tantárgyfelelıs: Kabai Péter Javasolt félév: 4. Félévi óraszám: 45+30 Elıtanulmányi követelmény: Genetika Kredit: 4+2 Ismeretek ellenırzése: vizsga, gyakorlati jegy A populációgenetika és evolúcióbiológiai koncepciók megjelenésének és fejlıdésének tudománytörténeti háttere. Részletesen tárgyaljuk és a laboratóriumban begyakoroltatjuk azokat az alapvetı populáció- és evolúció-genetikai modelleket, amelyeknek megértése szükséges a zoológus, etológus, konzervációbiológus munkájához. A tárgyalt fogalmak és összefüggések: szelekció, mutáció, migráció, genetikai sodródás klasszikus modelljei. Neutrális mutációs evolúció, evolúciós óra. Biológiai szekvenciák összerendezése, összehasonlítása. Szekvenciák használata törzsfa-rekonstrukcióhoz. Törzsfák alkalmazása evolúciós összehasonlító vizsgálatokban. Filogeográfia, konzerváció-genetika. Fajfogalom, kladogenezis. Kötelezı: Kabai P. és Schrott A.: Phylogenetic trees and evolutionary comparison (webjegyzet, www.behav.org) 18
Ajánlott: Maynard Smith, J. – Szathmáry Eörs: Az evolúció nagy lépései. Scientia, Budapest, 1997.
Természet- és környezetvédelem Tantárgyfelelıs: Horváth András Javasolt félév: 5. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Ökológia alapjai Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga A modern természetvédelem biológiai alapjainak ismertetése, a konzervációbiológiai kutatás fontosabb irányzatainak bemutatása. A biológiai változatosság védelmének biológiai és szociális indítékai, a biodiverzitás nagyléptékő mintázatai, a hazai biodiverzitási centrumok, a biodiverzitás felmérésére létrehozott nemzetközi és hazai programok. A természetes kihalási folyamatok és a fajok kihalásának jelenlegi okai. A populációk genetikai változatosságának és demográfiai szerkezetének védelmét. A természetes élıhelyek feldarabolódásához és izolálódásához, az invázív fajok megjelenéséhez kapcsolódó természetvédelmi problémák. A degradált élıhelyek rekonstrukciójának lehetıségei. A biológiai sokféleség védelmét szabályozó egyezmények. Európa és Magyarország levegı-, víz- és talajszennyezettségének állapota és a természeti erıforrások védelmének lehetıségei. Az Európai Unió környezetpolitikájának fıbb vonalai, a kibocsátás-szabályozás, hulladékgazdálkodás és környezetbiztonság problémakörei. Kötelezı és ajánlott irodalom: Standovár T. és R. B. Primack 2001. A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Kerényi A., Fazekas I. és Varga Z. 2003. Európa természet- és környezetvédelme. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. A biológiai sokféleség. Természet Világa, II. különszám, 1996. Ehrlich, P. és A. Ehrlich. 1995. A fajok kihalása. Göncöl Kiadó, Budapest. Juhász-Nagy P. 1993. Eltőnı sokféleség. Scientia Kiadó, Budapest.
Etológia I. Tantárgyfelelıs: Kabai Péter Javasolt félév: 4. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: nincs Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga A tárgy betekintést ad a viselkedéstudományok legfontosabb kérdéseibe. A hangsúlyt a viselkedés genetikai és idegi szabályozásának, valamint a viselkedés ökológiai funkciójának feltárására helyezzük. Áttekintünk néhány klasszikus etológiai elméletet, részletesen tárgyaljuk a viselkedés szabályozásának genetikai és neurohormonális hátterét. Foglalkozunk a viselkedés-stratégiák evolúcióbiológiai kérdéseivel, valamint a motivációs és döntési mechanizmusok modellezésével. 19
Kötelezı és ajánlott irodalom: Alcock J. 1995: Animal Behavior - An Evolutionary Approach. Sinauer Associates Inc., Sunderland, Massachusetts (Magyar fordítása: www.behav.org) Csányi Vilmos: Etológia – Tankönyvkiadó Kabai Péter: Viselkedés-biológiai óravázlatok (www.behav.org)
Mikrobiológia Tantárgyfelelıs: Fodor László Javasolt félév: 5. Félévi óraszám: 30+15 Elıtanulmányi követelmény: Összehasonlító biokémia Kredit: 2+1 Ismeretek ellenırzése: vizsga A baktériumok helye és szerepe az élık világában, a baktériumok morfológiája, sejtszerkezete, anyagcseréje, tenyésztési igényei, a baktérium-tenyésztés lehetıségei. A baktériumoknak a környezet hatásaival szembeni ellenállása (a fizikai, a kémiai behatásokkal szembeni ellenállás), a fertıtlenítés és az antibakteriális gyógykezelés lehetıségeit. A baktériumgenetikával és a baktériumok kórokozó képességével kapcsolatos fontosabb ismeretek. A vírusok eredete, a vírusok szaporítása, morfológiája, és a vírusok kémiai összetétele. A vírusok szaporodásának lépései, a vírus és a környezet kölcsönhatásai, a vírusvírus, a vírus-sejt és a vírus-szervezet kölcsönhatásai, a vírusfertızések típusai, diagnosztikája és a vírusfertızések elleni védekezés lehetıségei. Kötelezı és ajánlott irodalom: Tuboly Sándor (szerk.): Állatorvosi járványtan I. Állatorvosi mikrobiológia. Mezıgazda Kiadó 1998.
Az immunológia alapjai Tantárgyfelelıs: Dr. Kacskovics Imre Javasolt félév: 3. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Összehasonlító biokémia Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga Az immunrendszer felépítése; a természetes és szerzett immunitás kapcsolata; az ellenanyagmolekula és a BCR szerkezete; a B- limfociták ontogenezise és aktivációja; a klasszikus MHC gének által kódolt polimorf membrán fehérjék (MHCI és az MHCII); járulékos molekulák, adhéziós molekulák és koreceptorok; citokinek és citokin receptorok; a T-limfociták antigen-felismerı mőködésének szerkezeti alapjai, sajátosságai; a T- limfociták ontogenezise és aktivációja; a T-sejtek által közvetített immunválasz; effektor funkciók (komplementrendszer, FcR által mediált folyamatok); az immunrendszer evolúciója. Kötelezı és ajánlott irodalom: Gergely, J., és Erdei A. 2000. Immunbiológia. 2. kiadás Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest. Abbas, A. K., és A. H. Lichtman. 2003. Cellular and molecular immunology. WB Saunders Co, Philadelphia. 20
Janeway Jr., C. A., P. Travers, M. Walport, and M. J. Shlomchik. 2001. Immunobiology: the immune system in health and disease. Garland Publishing, New York, NY.
Genetika Tantárgyfelelıs: Veresegyházy Tamás Javasolt félév: 3. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Összehasonlító biokémia Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga A biokémia ismeretanyagára építve tárgyaljuk a genetikai kód természetét, a genetikai kód megváltozását, a gén fogalmát. Ismertetjük a legfontosabb molekuláris genetikai módszereket, különös tekintettel azokra az eljárásokra, amelyeket a zoológiai, populáció- és evolúciógenetikai kutatásokban ma általános körben alkalmaznak. Röviden jellemezzük a prokarióta szervezetek genomjának sajátosságait, a prokarióta génmőködés szabályozását. Részletesen foglalkozunk az eukarióta genetikával az eukarióta gén szerkezete, a nem kódoló szekvenciák jelentısége, a domének és exonok közötti kapcsolat, a genom méret paradoxon. A kromoszómák felépítése és jellemzése; a sejtorganellumok genomja. A mendeli genetika ismertetése; a kapcsolt öröklıdés, a genetikai markerek jelentısége és a géntérképezés. Kötelezı és ajánlott irodalom: Vida G., 1987-, Általános genetika . Tankönyvkiadó, Budapest Vida G. (szerk.), 1989, Genetika . Tankönyvkiadó, Budapest Rédei P. Gy., 1987, Genetika . Mezıgazdasági Kiadó - Gondolat Kiadó, Budapest
21
Differenciált szakmai ismeretek I. Zoológia szakirány A szakirány a mester szint (MSc) felé vezetı felkészítést jelenti. Ezen belül két olyan modul választható, ami a korábbi, igen sikeres alkalmazott zoológus szak hallgatói számára nagy lehetıségeket adtak. A természetvédelmi ökológia és a viselkedésbiológia modulok nem nyújtanak szakképesítést, de felkészítik a hallgatókat a sikeres továbbtanulásra. A szakirány a megelızı tanulmányok kritérium tárgyainak (biomatematika, Biológia komplex szigorlat, ökológia ill. etológia) megfelelı szintő teljesítése alapján választható. A szakirány célja a tudományos munkára való felkészítés, amiben hangsúlyos szerepe van a módszertani tanulmányoknak és a szakdolgozati munkának. Szaklabor Tantárgyfelelıs: intézetvezetı és témavezetı Javasolt félév: 6. Félévi óraszám: 0+90 Elıtanulmányi követelmény: szakirányválasztásnak való megfelelés Kredit: 0+8 Ismeretek ellenırzése: beszámoló A választott és az Intézeti Tanács által engedélyezett szakdolgozati téma kidolgozása az Intézet által akkreditált témavezetı irányításával.
Speciális vizsgálati módszerek Tantárgyfelelıs: intézetvezetı és témavezetı Javasolt félév: 5. Félévi óraszám: 0+60 Elıtanulmányi követelmény: szakirányválasztásnak való megfelelés Kredit: 0+6 Ismeretek ellenırzése: beszámoló A TDK és szakdolgozati kutatómunka metodikai hátterét biztosítja a tárgy. A gyakorlat során a hallgatók elsajátítják szakdolgozati kutatási területek legfontosabb módszereit. A szakdolgozati témához kapcsolódva a szupraindividuális biológia következı fı területeinek valamelyikén történik az oktatás: populáció biológia, viselkedés biológia, viselkedés ökológia, természetvédelem, környezetvédelem. A módszertani oktatást nem feltétlenül a hallgató témavezetıje, hanem a Zoológiai Intézettel megállapodást kötött belsı vagy külsı oktató biztosítja. (Szövettan, immunohisztokémia: dr. Halasy Katalin; Idegpálya nyomkövetés: prof. Csillag András; Adatbázis építés: Schrott Anikó; Talajzoológia: dr. Hornung Erzsébet; Viselkedés ökológia: dr. Kis János)
Kutatástervezés Tantárgyfelelıs: Kis János Javasolt félév: 5. Félévi óraszám: 30+15 22
Elıtanulmányi követelmény: szakirányválasztásnak való megfelelés Kredit: 2+2 Ismeretek ellenırzése: vizsga, gyakorlati jegy Megj.: csak Zoológia szakirányon kötelezı A tárgy célja hallgatóink bevezetése a természettudományos kutatómunka általános módszereibe, terepi és állatházi zoológiai vizsgálatok tervezésére fókuszálva. A kurzus során a hallgatók az intézmény folyó kutatásainak példáin, önálló feladatként pedig saját diplomamunkájukon keresztül végigkísérik a kutatómunka egyes lépéseit a kérdésfeltevéstıl a hipotézistesztelésen, megfigyelések és kísérletek tervezésén át eredményeik bemutatásáig. A kurzus szorosan kapcsolódik a Számítógépes statisztika gyakorlathoz. Kötelezı és ajánlott irodalom: Précsényi I. (szerk.) 1995. Kutatástervezési, statisztikai és projectértékelési módszerek a szupraindividuális biológiában. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen Martin P & Bateson P 1993. Measuring behaviour. Cambridge University Press, Cambridge Csermely P, Gergely P, Koltay & Tóth J 1999. Kutatás és közlés a természettudományokban. Osiris, Budapest Hailman JP & Strier KB 1997. Planning, proposing and presenting science effectively. Cambridge University Press, Cambridge Briscoe MH 1996. Presenting scientific illustrations. Springer-Verlag, New York
Számítógépes statisztika Tantárgyfelelıs: Harnos Andrea Javasolt félév: 3. Félévi óraszám: 30+30 Elıtanulmányi követelmény: Biomatematika, Informatika Kredit: 2+3 Ismeretek ellenırzése: vizsga, gyakorlai jegy Megj.: csak Zoológia szakirányon kötelezı Egyváltozós módszerek ismétlése, módszerek alkalmazhatósági feltételeinek vizsgálata az adatokon, transzformációk elmélete, számítógépes gyakorlata. Ismerkedés a statisztikai programcsomaggal: adatbevitel, táblázatok kezelése, mőveletek elvégzése, transzformációk végrehajtása. Egyváltozós paraméteres módszerek gyakorlása. Nem-paraméteres módszerek elmélete, függetlenség és homogenitás vizsgálatok, illeszkedés próbák, randomizációs tesztek. Korreláció és regresszió analízis elmélete, rang-korreláció. Adatok ábrázolása, grafikonok, szórás-diagrammok készítése számítógéppel. Általános és általánosított lineáris modellek elmélete és gyakorlata. Kísérletek tervezése, mintaelemszámok és precizitás számítása a CADEMO programcsomaggal. Kötelezı és ajánlott irodalom: Baráth Cs-né, Ittzés A., Ugrósdy Gy.: Biometria, Mezıgazda Kiadó, 1996 Fowler, Cohen: Practical Statistics of Field Biology, Open University Press, 1990 Zar, J. H.: Biostatistical Analysis, Prentice-Hall Int. 1996 Quinn, G.P., Keugh M.J.: Experimental Design and Data analysis for Biologists, Cambridge University press, 2004 Harnos Zs., Ladányi M.: Biometria Agrártudományi Alkalmazásokkal Aula Kiadó 2004. Rasch,D., Verdooren, L.R:, Gowers, J.I.: Fundamentals in the Design and Analysis of Experiments and Surveys, R.Oldenburg Verlag, 1999 23
Szakmai gyakorlat Tantárgyfelelıs: Intézetvezetı, témavezetı Javasolt félév: 6. Óraszám: 0 +30 Elıtanulmányi követelmény: szakirányválasztás kritériumai Kredit: 0 +4 Ismeretek ellenırzése: gyakorlati jegy Megj.: csak Zoológia szakirányon kötelezı A választott szakdolgozati intézményben eltöltött gyakorlat.
Terepgyakorlat I. Tantárgyfelelıs: Elek Zoltán Javasolt félév: 2. Félévi óraszám: 0+80 Elıtanulmányi követelmény: Kredit: 0+4 Ismeretek ellenırzése: gyakorlati jegy A terepgyakorlat célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szupraindividuális organizáció fontosabb szintjeivel, alapjelenségeivel. Alapvetı ismereteket szerezzenek a természetes és természetközeli élıhelyek állapotának, fenológiai stádiumának felismerésérıl, a gyakorlati természetvédelemben alkalmazott módszerekrıl Ajánlott irodalom: növény- és állathatározók
Terepgyakorlat II. Tantárgyfelelıs: Sólymos Péter Javasolt félév: 4. Félévi óraszám: 0+80 Elıtanulmányi követelmény: Ökológia alapjai Kredit: 0+4 Ismeretek ellenırzése: gyakorlati jegy A gyakorlat célja, hogy az “Ökológia alapjai” címû tárgy elõadásain és gyakorlati foglalkozásain megszerzett ismeretanyagot -a gyûjtési és adatfeldolgozási módszerek terepi alkalmazásán keresztül- a hallgatókban elmélyítse, illetve, hogy a kapott eredmények biológiai értelmezését, interpretálási módját bemutassa. Populáció ökológiai feladatok: Denzitásbecslés lehetséges módszereinek alkalmazása különbözõ biológiai objektumokon. Diszpergáltsági vizsgálatok módszerei és azok alkalmazásának lehetõségei. Korcsoport meghatározás növényeken, állatokon. A terepadottságtól függõ egyéb feladatok: pl. aktivitás vizsgálat, territórium becslés, migrációs vizsgálatok. Közösségi ökológia: Növény- és állatközösségek vizsgálati lehetõségei, közösségi indexek alkalmazása. Táplálékhálózatok tanulmányozása. Fajszám - terület/mintanagyság összefüggésének vizsgálata növény-, állatfajokon. 24
Ajánlott irodalom: Balogh J. 1953: A Zoocönológia alapjai. Akedémiai Könyvkiadó, Budapest. Körmöczi László 1998: Ökológiai módszerek. JatePress, Szeged
I.Zoológia szakirány - Természetvédelmi ökológia modul Az ökológia, természetvédelem tudományterületek iránt érdeklıdı és e területeken a mesterképzés (MSc) irányába továbbtanulni kívánó hallgatók számára nyújt lehetıséget a felkészülésre.
Ökológia Tantárgyfelelıs: Hornung Erzsébet Javasolt félév: 4., 5. Félévi óraszám: 30+30; 30+30 Elıtanulmányi követelmény: Ökológia alapjai Kredit:2+2; 2+2 Ismeretek ellenırzése: mindkét félév végén vizsga és gyakorlati jegy A tantárgy oktatásának célja az ökológiai alapismeretek továbbfejlesztése: pl. niche fogalom, a környezeti tényezõk-források értelmezése. Populációbiológiai alapfogalmak, populáció nagyságának becslése, egyedszám- és egyedsőrőségbecslési eljárások. Indexek használata, kalibrációja. A mintanagyság és a kisérleti elrendezés tervezése a populációméret mérésénél. Populációk térviszonyai. A populációdinamika statisztikai elemzése, populációnövekedési modellek (exponenciális növekedés, logisztikus növekedés, szabályozás, denzitásfüggés). Életmenet–táblázatok (kulcsfaktor analízis, Leslie model). Elemi kölcsönhatások (Lotka– Woltera modellek, interspecifikus kompetíció, predáció, mutualizmus). Migráció, diszperzió. Metapopulációs modellek. Közösségi ökölógia: fajszámbecslési eljárások, fajösszetétel meghatározása, klasszifikáció, ordináció, diverzitás, egyenletesség.
Ökotoxikologia Tantárgyfelelıs:Bakonyi Gábor Javasolt félév: 6. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Ökológia alapjai Kredit:2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga Megj.: A természetvédelmi ökológia modulban és az Alkalmazott biológus szakirányon kötelezı Célunk a környezetszennyezési jelenségek, problémák megértése szempontjából fontos elméleti, ökológiai alapozás. Fı témakörök: Ökológia, toxikológia, ökotoxikológia és környezetvédelem viszonya. Környezetszennyezı anyagok, mozgásuk ökológiai rendszerekben. Akkumuláció, koncentráció, transzformáció, aktiváció; Gerinctelen állatok ökofiziológiai reakciói, populációk, társulások reakciói a szennyezésekre. Laboratóriumi toxikológiai tesztek elvi alapjai, típusai. Komplex laboratóriumi és szabadföldi rendszerek. A szennyezések hatása a táplálékhálózatokra. Vizek ökotoxikológiai problémái. Talajok 25
ökotoxikológiai problémái. A genetikailag módosított szervezetek környezeti problémái zoológiai nézıpontból. Nehézfémek a növénytermelési rendszerekben. Szennyezı elemek a talajvízben, a talajban és a növényekben. Toxikus anyagok hatásainak ökotoxikológiai vizsgálata GLP minısítéső akkreditált laboratóriumokban, a minısítés elmélete és gyakorlata. Ökotoxikológia a humán közegészségügyben. Az ökotoxikológia és a környezetvédelem „forró pontjai”. Kötelezı irodalom: Walker C.H., Hopkin S.P., Silby R.M., Peakall D.B. (2001): Principles of ecotoxicology. Taylor & Francis. London. Ajánlott irodalom: Fischer E. Xenobiotikumok akkumulációja és transzformációja gerinctelen állatokban. A Biológia Aktuális Problémái 97-144 (1982). Darvas B. (2000): Virágot Oikosnak. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Ökológiai terepmódszerek Tantárgyfelelıs: Kabai Péter Javasolt félév: 5. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Biomatematika, Ökológia alapjai Kredit:2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga Megj.: A természetvédelmi ökológia modulban és az Alkalmazott biológus szakirányon kötelezı Az elméleti konzultációk során röviden áttekintjük a legfontosabb populációbiológiai vizsgálati módszerek elvi alapjait, amelyek az ökológia alapjai és a Biomatematika tárgyak ismereteit rendszerezik és bıvítik. Részletesen tárgyaljuk a metodikák terepi alkalmazását gerinces állatpopulációk vizsgálatában. Kitérünk a sőrőség, a kor, a reprodukciós sikeresség, a mortalitás, az ivararány, a migráció, a területválasztás meghatározásának gyakorlatban felhasználható módszereire.
Kötelezı és ajánlott irodalom: Kabai Péter: Ökológiai terepmódszerek (webjegyzet, www.behav.org) Research and Management Techniques for Wildlife and Habitats
Természeti értékeink Tantárgyfelelıs: Sólymos Péter Javasolt félév: 6. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: beszámoló Megj.: A természetvédelmi ökológia modulban kötelezı Az elıadás átfogó képet kíván nyújtani hazánk élı természeti értékeirıl, természeti örökségünkrıl. A tematikai egyrészt extenzív, vagyis különbözı csoportosításban hazánk legtöbb számon tartott természeti kincsét számba veszi (minden országos jelentıségő természetvédelmi terület, hazai élıhelyek, növénytársulások, növény- és állatfajok). A 26
tárgyalás emellett intenzív is abban az értelemben, hogy a természeti értékekrıl nem egyszerő leltárt ad, hanem értelmezi is az egyes objektumok értékké nyilvánításának általános és speciális szempontjait (az értékek felismerésének története, általános és regionális biogeográfiai és fitocönológiai szempontok, a Kárpát-medence növényvilágának fejlıdéstörténete), és az értékeket ok-okozati keretben mutatja be (természetföldrajzi háttértényezık, regionális biogeográfiai ismeretek tükrében). Ajánlott irodalom: Standovár T. és R. B. Primack 2001. A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. A biológiai sokféleség. Természet Világa, II. különszám, 1996.
Természet és állatvédelemi jog Tantárgyfelelıs: Dr. Visnyei László Javasolt félév: 6. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga Megj.: A természetvédelmi ökológia modulban és az Alkalmazott biológus szakirányon kötelezı A természet- és állatvédelem érzelmi, etikai, gazdasági és jogi kérdéseinek bemutatása: érzelmi, etikai, gazdasági vonatkozások, a védendı élılények köre, a védelem mértéke; története. Nemzetközi egyezmények (Washingtoni, Berni, Bonni, Ramsari Egyezmény, Biológiai Sokféleség Egyezmény); az EU védelmi jogrendje; az Európa Tanács védelmi egyezményei; a hazai jogszabályok, kiemelten az állatvédelmi törvény, a gazdasági és a kísérleti állatok védelme; a hazai természet- és állatvédelmi mozgalmak; az állatkínzások kezelése és jogi megítélése. Hatályos természetvédelmi törvény ismertetése, annak fontosabb rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazásának lehetıségei. Kötelezı és ajánlott irodalom: Visnyei L. – Csintalan Cs.: Az állatvédelem általános és jogi vonatkozásai. Tervezett egyetemi jegyzet (2005)
27
I.Zoológia szakirány - Viselkedésbiológia modul A viselkedésbiológia, viselkedésökológia, etológia tudományterületek iránt érdeklıdı, és e területeken a mesterképzés (MSc) irányába továbbtanulni kívánó hallgatók számára nyújt lehetıséget a felkészülésre.
Viselkedésökológia Tantárgyfelelıs: Dr. Kis János Javasolt félév: 5. Félévi óraszám: 30+30 Elıtanulmányi követelmény: Populációgenetika és evolcióbiológia, Ökológia alapjai, Etológia Kredit: 2+2 Ismeretek ellenırzése: vizsga, gyakorlati jegy Megj.: csak viselkedésbiológia modulban kötelezı A viselkedésökológia a viselkedésbiológia (etológia) egyik ága. A viselkedés adaptív értékét vizsgálja: arra kérdésre keresi a választ, hogy egyes viselkedések hogyan befolyásolják az egyedek rátermettségét más viselkedést mutató egyedekkel szemben. Vizsgálja a viselkedés evolúciós hátterét, függését környezeti változóktól, ugyanakkor kevésbé hangsúlyozza a mechanizmus szintő magyarázatokat, noha nem hagyja azokat figyelmen kívül. Ajánlott és kötelezı irodalom: Alcock J. 1995. Animal behavior - an evolutionary approach. Sinauer Associates Inc., Sunderland, Massachusetts Krebs J. R. & Davies N. B. (eds.) 1997. Behavioural ecology - an evolutionary approach. Blackwell Scientific Publications, Oxford Krebs J. R. & Davies N. B. 1993. An introduction to behavioural ecology. Blackwell Scientific Publications, Oxford Barta, Z., Liker, A. & Székely, T. (szerk.) 2002. Viselkedésökológia - modern irányzatok. Osiris, Budapest
Etológia II (gyakorlat ) Tantárgyfelelıs: Kabai Péter Javasolt félév: 5. Félévi óraszám: 0+90 Elıtanulmányi követelmény: biomatematika, statisztika, etológia I. Kredit: 0+5 Ismeretek ellenırzése: gyakorlati jegy Megj.: csak viselkedésbiológia modulban kötelezı Az etológia tárgy gyakorlataként, a viselkedésbiológia modult választóknak kötelezıen kerül sor az Etológia gyakorlatra. A viselkedés-biológia modul részeként a hallgatók elsajátítják a viselkedés vizsgálatok alapvetı metodikáját. A viselkedés elemekre bontása, mintavétel a viselkedésbıl, az idıbıl, az egyedekbıl. Eseményrekorder használata, az adatok feldolgozása.
Ajánlott és kötelezı irodalom: Kabai Péter: Etológiai módszerek (webjegyzet, www.behav.org)
28
Viselkedés szabályozása Tantárgyfelelıs: Kabai Péter Javasolt félév: 6. Félévi óraszám: 30+30 Elıtanulmányi követelmény: Etológia Kredit: 2+2 Ismeretek ellenırzése: vizsga, gyakorlati beszámoló Megj.: csak viselkedésbiológia modulban kötelezı Témakörök:A viselkedés genetikai megközelítése (kvantitatív genetika, genetikai szelekció, QTL, kandidáns gének módszere stb.); A viselkedés idegi szabályozása (molekuláris óra, biológiai ritmusok, központi mintázat generátorok, egyszerőbb szabályozási körök, tanulás); A viselkedés evolúciós vizsgálata (szelekció viselkedésre, evolúciósan stabil stratégiák, evolúciós összehasonlító módszerek, a viselkedés evolúciójának rekonstrukciója) Ajánlott irodalom: Kabai Péter: Viselkedés-biológiai óravázlatok (www.behav.org)
Cikkolvasó szeminárium („Journal Club”) Tantárgyfelelıs: Schrott Anikó Javasolt félév: 4. Félévi óraszám: 0+45 Elıtanulmányi követelmény: szakirányválasztás követelményei Kredit: 0+3 Ismeretek ellenırzése: beszámoló Megj.: csak viselkedésbiológia modulban kötelezı A szeminárium olyan kurzus, amelyen a hallgatók szakdolgozati témáihoz kapcsolódó eredeti angol nyelvő vezetı nemzetközi tudományos folyóiratokat olvasnak, értelmeznek és mutatnak be. E cikkek mind a klasszikus szakirodalmat, mind pedig a legújabb tudományos eredményeket felölelik. Megvitatjuk a kutatási módszer alkalmasságát, a következtetések általánosíthatóságát. A cikkolvasó szeminárium célja, hogy elısegítse a hallgatókat abban, hogyan elemezzenek kritikusan cikkeket és fejlessze a tudományos problémák angol nyelvő megvitatásának készségét. Kötelezı irodalom: Kiadott szakcikkek
29
I. Alkalmazott biológus szakirány Az alkalmazott biológus szakirány választása ajánlott minden esetben, ha a hallgató a BSc fokozat megszerzése után gyakorlati területen kíván elhelyezkedni, esetleg továbbtanulni. A szakirányon belül olyan tantárgymodulokat kínálunk, amelyek elvégzése speciális ismereteket, lehetıség szerint speciális jogosítványt is adnak. Részben a Zoológiai Intézet, részben az ÁOTK egyéb tanszékeinek munkájára támaszkodva szervezünk gombavizsgáló,gyógynövény szakértı, állattartó, illetve állategészségügyi asszisztensi munkakörök ellátásához szükséges tantárgy csoportokat. Az Ökológiai terepmódszerek, Szaklabor, Természet és állatvédelmi jog, Terepgyakorlat I-II. kurzusok leírását elsı megjelenésükkor adtuk meg. A toxikológia alapjai Tantárgyfelelıs: Dr. Lehel József Javasolt félév: 6. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Kémia, Összehasonlító biokémia Kredit:2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga Megj.: csak az Alkalmazott biológus szakirányon kötelezı Az elıadások a toxikológiai alapfogalmak tárgyalásával, a xenobiotikumoknak az élı szervezetekben való mozgásával, átalakulásával és a szervezetre gyakorolt toxikus hatásaival foglalkoznak: A szervek és szervrendszerek toxikológiája (az expozíció során kialakuló lokális és szisztémás toxikus effektusok); A fıbb méreganyag-csoportok toxikológiai jellemzése (a fémek, peszticidek, dioxinok, poliklórozott bifenilek, kıolaj-származékok, detergensek, mérgezı gázok, továbbá növényi és állati eredető méreganyagok károsító hatásai); A hazai és nemzetközi irányelvek (GLP, OECD) felhasználása, a toxikológiai vizsgálatok, illetve az egészség- és környezeti kockázat becslése. Kötelezı és ajánlott irodalom: Laczay, P.: Toxikológia, egyetemi jegyzet, A3 nyomda, Budapest, 1998. Lehel, J.: Mérgezı állatok, állati mérgek, egyetemi jegyzet, A3 nyomda, Budapest, 1998.
I.Alkalmazott biológus szakirány- mikológia modul A megszerzett ismeretek a mikológia modult teljesítı hallgatóknak lehetıséget nyújanak gombaszakellenıri vizsga letételére, ilyen jellegő munka ellátására. Gyógynövényismeretük segíti, hogyi a gyógynövények kereskedelmében, illetve a gyógynövénytermesztésben elhelyezkedhessenek. Alapismereteiknek és speciális természetvédelmi képzésüknek köszönhetıen képesek lesznek a természetvédelem területén, nemzeti parkoknál, különbözı botanikai és mikológiai, monitoring feladatokat ellátni.
Mikotoxikológia Tantárgyfelelıs: Siller Irén Javasolt félév: 5. 30
Óraszám: 1+0 (15+0) Elıtanulmányi követelmény: Gombarendszertan, Gombaökológia Kredit: 1+0 Ismeretek ellenırzése: beszámoló Megj.: A Mikológia modulban kötelezı A tantárgy keretében tárgyaljuk a gyakori toxinképzı gombákat és mikotoxinjaikat, bemutatva hatásukat a gerincesek és az ember szervezetére. Ismertetjük a mikotoxinok kimutatási módszereit és a kontamináció csökkentésének lehetıségeit. Áttekintjük a táplálkozási lánc szerepét a mikotoxikózis kialakulásában. Bemutatjuk a nagygombafogyasztás egészségügyi veszélyeit. Külön figyelmet szentelünk a gombamérgezések megelızésének és kezelésének bemutatására. Kötelezı és ajánlott irodalom: Cooper, M. R., Johnson, A. W. 1988. Poisonous Plants and Fungi. HMSO Publikations Centre London. Jakucs E.–Vajna L. (szerk.) 2003. Mikológia. Egyetemi tankönyv, AGROINFORM Kiadó, Budapest. Jakucs E.–Siller .– Vasas G.–Kékedi T.-Albert L.–Locsmándi Cs. 2000. Mikológiai ismeretek. Tanfolyami jegyzet. Mikológiai Közlemények (különszám). Magyar Mikológiai Társaság kiadványa, Budapest. Kell, V. 1991. Giftpilze und pilzgifte. Ziemsen V. Wittenberg Lutherstadt. Szigeti G. 1997. Az állat-egészségügyi jelentıségő gombák. Europharma, Budapest.
Mérgezı növények és hatóanyagaik ismerete Tantárgyfelelıs: Horváth Zsuzsána Javasolt félév: 5. Félévi óraszám: 30+30 Elıtanulmányi követelmény: Kémia, Növényszervezettan, Növényrendszertan Kredit: 2+2 Ismeretek ellenırzése: vizsga, gyakorlati jegy Megj.: A Mikológia modulban kötelezı Bemutatjuk a másodlagos növényi anyagcsere és anyagcseretermék fogalmát, ill. ismertetjük az öt fı anyagcsoportot (szacharidok, fenoloidok, poliketidek, terpenoidok, azotoidok), a gyakorlatban legfontosabb vegyületek felsorolásával. A gyakorlatok során a legfontosabb mérgezı növényeket ismertetjük, a hatások alapján képzett csoportok szerint: a központi idegrendszert izgató, a központi idegrendszert nyugtató, majd bénító hatású; az idegrendszert izgató, egyben a szívre, az emésztırendszerre és a kiválasztásra ható; az idegrendszerre, az emésztırendszerre és a szívmőködésre ható; az emésztıcsatornára ható; a májmőködést befolyásoló, a légzı- és emésztıszervek gyulladását okozó; a fulladásos tüneteket okozó (ciánglikozid tartalmú); a nitrit-nitrát mérgezést kiváltó, a szívmőködést károsító, véralvadási zavarokat okozó; sóforgalmi zavarokat okozó, és fényérzékenyító hatású növényeket. Kötelezı és ajánlott irodalom: Horváth Z.- Siller I.- Vetter J.: Növénytani gyakorlatok az állatorvostan-hallgatók számára. Egyetemi jegyzet, Budapest, 1996 Vetter, J.: Mérgezı növények, gyógyító növények. CD, Kossuth Kiadó, Budapest, 2002 Vetter, J. Mérgezı növények - növényi mérgezések I-II. Gyógyszerészet, 1999, 80-96 és 145163., továbbá egyéb szakcikkek 31
Gyógynövényismeret Tantárgyfelelıs: Dr. Horváth Zsuzsána Javasolt félév: 4. Félévi óraszám: 45+0 Elıtanulmányi követelmény: Növényrendszertan, Kémia Kredit: 3+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga Megj.: A Mikológia modulban kötelezı A növényi eredető gyógyhatású anyagok ismerete, a gyógynövények győjtésének termesztésének szabályai. A vadon termı és termesztett gyógynövények és a gyógyszeripari félszintézisek kiindulási alapanyagait adó növényeket fı hatóanyagaiknak az öt fı növényianyag-csoportban, ezen belül anyagrendekben és anyagcsaládokban elfoglalt helye alapján csoportosítva mutatjuk be. A fajok rendszertani besorolása, botanikai leírása, elıfordulása mellett kitérünk tartamanyagaik ismertetésére, hatóanyagaik jellemzésére, eloszlására, lokalizációjára és funkciójára, a drogot szolgáltató növényi rész farmakológiai hatására és felhasználására. Összefoglaljuk azokat a legfontosabb területeket, amelyeken a gyógynövények sikeresen alkalmazhatók. Kötelezı és ajánlott irodalom: Bernáth J. (szerk): Gyógy és aromanövények, Mezıgazda 2000. Cavé, A. – Hatton, K.: Pharmacognosy, Phytochemistry, Medicinal Plants. TEC&DOC Lavoisier, 1995 Dános B.: Farmakobotanika 3. Gyógynövényismeret Semmelweis Kiadó, Budapest, 1998 Newall, C.A. – Anderson, L.A. – Phillipson, J. D.: Herbal Medicines. A guide for Health-care Professionals. The Pharmaceutical Press, London 1996. Petri G.: Fitoterápia az orvosi gyakorlatban. Springer, 1999. Gombarendszertan Tantárgyfelelıs: Siller Irén Javasolt félév: 3. Félévi óraszám: 45 + 45, és 30 óra évközi terepgyakorlat az ıszi félévben Elıtanulmányi követelmény: Növényrendszertan Kredit: 3+3+4 Ismeretek ellenırzése: vizsga, beszámoló, gyakorlati jegy Megj.: A Mikológia modulban kötelezı A tantárgy keretében a gombák regnumában tárgyaljuk a rendszertan alapkérdéseit (fajfogalom, nevezéktan, azonosítási módszerek). Bemutatjuk napjaink ismertebb gombarendszereit, elméleteit a gombák származásáról és evolúciójáról. Áttekintjük a filogenetikai rendszerüket. Tárgyaljuk a nagyobb taxonokhoz kapcsolódó fajokat. Külön figyelmet szentelünk a fajok ismertetésénél azok gyakorlati jelentıségére. Áttekintjük Európa és Magyarország nagyobb mikológiai kutató mőhelyeit, mikológiai szervezeteit és győjteményeit. Kötelezı és ajánlott irodalom: 32
Bánhegyi J.–Tóth S.-Ubrizsy G.-Vörös J. 1985. Magyarország mikroszkopikus gombáinak határozókönyve. AKADÉMIA Kiadó, Budapest. Jakucs E.–Vajna L. (szerk.) 2003. Mikológia. Egyetemi tankönyv, AGROINFORM Kiadó, Budapest. Jakucs E.–Siller .– Vasas G.–Kékedi T.-Albert L.–Locsmándi Cs. 2000. Mikológiai ismeretek. (Tanfolyami jegyzet) Mikológiai Közlemények (különszám). Magyar Mikológiai Társaság kiadványa, Budapest. Vasas G. 1993. A kalaposgombák nemzetségeinek jellemzése. Mikológiai Közlemények (különszám). Magyar Mikológiai Társaság kiadványa, Budapest. Simon T. (szerk.) 1991. Baktérium-, alga-, gomba-, zuzmó- és mohahatározó. TANKÖNYVKIADÓ, Budapest
Gombaökológia Tantárgyfelelıs: Siller Irén Javasolt félév: 5. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Gombarendszertan Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga Megj.: A Mikológia modulban kötelezı A tantárgy keretében tárgyaljuk a gombák szerepét a bioszférában. Ismertetjük fı életmódtípusaikat, földrajzi elterjedésüket. Bemutatjuk a gombák ökológiai szempontból lényeges tulajdonságait (méret, felület, felépítés, tápanyagfelvétel, reprodukció, alkalmazkodóképesség). Áttekintjük a populációstruktúrájuk és az interspecifikus kölcsönhatásaik fıbb kérdéseit (gombafajok ökológiai stratégiái, fajok közötti kölcsönhatások, mikocönológiai aszpektusok, ökológiai niche, szukcesszió). Külön figyelmet szentelünk a különbözı élıhelyek (szárazföld, vizek, levegı) gombapopulációi jellegzetességeinek. Kötelezı és ajánlott irodalom: Alexopoulos, C.J.–Mims, C.W.–Blackwell, M. 1996. Introductory mycology. John Wiley & Sons, New York. Carroll G.C.–Wicklow D.T. (eds) 1992. The fungal community. Its organisation and role int he ecosystem. 2. ed.Marcel Dekker, , Inc. New York, Basel, Hong Kong. Jakucs E.–Vajna L. (szerk.) 2003. Mikológia. Egyetemi tankönyv, AGROINFORM Kiadó, Budapest. Mátyás Cs. (szerk.) 1996. Erdészeti ökológia. Mezıgazda kiadó, Budapest. Winterhoff W. (ed.) 1992. Fungi in vegetation science. Kluwer Academic Publisher.
Gombaélettan Tantárgyfelelıs: Dr. Vetter János Javasolt félév: 5. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Kémia, Biokémia Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga Megj.: A Mikológia modulban kötelezı 33
A gombák fı életfolyamatinak bemutatása tartalmazza a kémiai háttér ismertetését, azaz tárgyalja a micéliumok és a termıtestek kémiai összetételét (szervetlen és szerves alkotórészek). Erre építve sorra veszi a legfontosabb életfolyamatokat. Különös jelentıségő a gombák sejten kívüli enzimtermelésének és az ezen alapuló lebontási folyamatoknak a tárgyalása, hiszen a gombavilág az ökoszisztémában lebontó (reducens) jellegénél fogva tölt be nélkülözhetetlen szerepet. Bemutatjuk a gombák szaporodási típusait, a hifa (micélium) növekedését, illetve a fejlıdés alapvetı szakaszait (spóracsírázás, termıtestképzés).
Kötelezı és ajánlott irodalom: Jakucs E. és Vajna L. (szerk.): Mikológia. Egyetemi tankönyv, Agroinform Kiadó, Budapest, 2002. Szakcikkek Gombatermesztés és mikoterápia Tantárgyfelelıs: Dr. Vetter János Javasolt félév: 6. Félévi óraszám: 30+0 Elıtanulmányi követelmény: Gombarendszertan Kredit: 2+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga Megj.: A Mikológia modulban kötelezı Ismertetjük a gombatermesztés történetét, célját, mai jelentıségét a mezıgazdaságban, illetve az emberi táplálkozásában. Bemutatjuk a termesztéstechnológiák típusait, részleteit, problémáit, beleértve az új gombafajták nemesítésének új módszereit és lehetıségeit is. Az Agaricus bisporus, más Agaricus fajok, a Pleurotus ostreatus, és más Pleurotusok, Lentinula edodes, Coprinus comatus, valamint a ritkán termesztett Flammulina, Agrocybe, Grifola, Auricularia, Pholiota, Sparassis stb. fajok termesztése. Az újonnan termesztett (Ganoderma lucidum), valamint a várhatóan termeszthetı fajokkal (Lepista nuda stb.) kapcsolatos ismeretek, nehézségek és perspektívák összefoglalása. A kurzus másik fı témája a gyógyhatású gombafajok hatásainak, hatóanyagainak és hasznosítási lehetıségeinek (mikoterápia) tárgyalása. Kötelezı és ajánlott irodalom: Jakucs E. – Vajna L. (szerkesztésében): Mikológia egyetemi tankönyv, Agroinfom Kiadó, Budapest, 2003 megfelelı fejezete, Szakcikkek: a Magyar Gomba és a Gombatermesztési Híradó és a Mikológiai Közlemények szakcikkei
I.Alkalmazott biológus szakirány - Állattartás modul A modul elvégzésével a hallgatók olyan ismeretekre tesznek szert, melyekkel alkalmassá válnak állatkertekben, nemzeti parkokban, egyetemi és intézeti kutatóhelyeken, gyógyszergyárakban, de nagyobb állatkereskedésekben is a legkülönbözıbb állatfajok tartásának közvetlen szakmai vezetésére. 34
A modul egyedisége, hogy – az alapvetı állattenyésztési, szaporodás-élettani, takarmányozástani és parazitológiai ismereteken túl – minden tantárgy keretében külön hangsúlyt helyez a kevéssé ismert fajokra. Ezzel a szakmai piacon versenyhelyzetbe hozza a biológust, de egyben el is különíti a klasszikus állattenyésztı agrármérnöki szakemberek által ellátott feladatoktól. Állatenyésztés Tantárgyfelelıs: Zöldág László Javasolt félév: 4. Félévi óraszám: 30+30 Elıtanulmányi követelmény: Összehasonlító élettan Kredit: 2+3 Ismeretek ellenırzése: vizsga, gyakorlati jegy Megj.: az Állattartás modulban kötelezı A tantárgy különös hangsúlyt helyez a korszerő molekuláris genetikai, biotechnológiai alapokra és a genetikai terheltségekre: az állatnemesítési alapelvek és módszerek, a tenyészértékbecslés, az erre alapozott szelekció és párosítás (keresztezések, heterózis) klasszikus és legújabb ismeretei. A részletes állattenyésztés tárgyalja a ló, a szarvasmarha, a juh, a kecske, a sertés, a nyúl és a prémesállatok, a kutya és a macska, a tenyésztett vad, a kedvtelésbıl tartott és laborállatok, tenyésztési, nemesítési alapjait és módszereit. A gyakorlat olyan, több faj tartásával, tenyésztésével és génmegırzésével foglalkozó állattartó telepeken, nemzeti parkokban, állatkertekben teljesítendı, ahol a hallgatók megismerhetik több faj alkalmazott tenyésztési, nemesítési, génmegırzési és szaporítási módszereit és találkozhatnak többféle technológia alkalmazásával. Kötelezı és ajánlott irodalom: Horn P. (szerk.): Állattenyésztés 1.Szarvasmarha, juh, ló. Mezıgazda Kiadó, Budapest, 1995. Horn P. (szerk.): Állattenyésztés 2. Baromfi, haszongalamb. Mezıgazda Kiadó, Budapest, 1995. Horn P. (szerk.): Állattenyésztés 3. Sertés, nyúl, prémes állatok, hal. Mezıgazda Kiadó, Budapest, 1995. Zöldág L.: A háziállatok öröklıdı betegségei. Mezıgazda Kiadó, Budapest, 2003
Parazitológia Tantárgyfelelıs: MajorosGábor Javasolt félév: 5. Félévi óraszám: 30+30 Elıtanulmányi követelmény: Összehasonlító állatszervezettan, Zootaxonómia Kredit: 2+3 Ismeretek ellenırzése: vizsga, gyakorlati jegy Megj.: az Állattartás modulban kötelezı A parazitizmus különféle vállfajai, a paraziták morfológiai és életmódbeli diverzitását. Témakörök: Az állati paraziták fıbb típusai, elhelyezkedésük a törzsfán. Az életciklusok jellemzıi és a parazitizmus vállfajai (hiperparazitizmus, parazitoidok stb.). Az élısködés létrejötte a mikróbák és az eukarióták világában. A parazita növények és a növények parazitái. Az alacsonyabbrendő állatok parazitái. A vadon élı gerincesek parazitái. Az ember fontosabb parazitái. Az ember körül élı állatok (háziállatok és társállatok) parazitái. Zoonózist okozó 35
paraziták. Egzotikus és világszerte elterjedt paraziták. A paraziták széthurcolása, invazív parazitózisok. Parazita és gazda populációk viselkedése, kölcsönhatása. A paraziták szerepe a fajok evolúciójában. A parazitológiai kutatási módszerek, a parazitózisok kimutatási módszerei. Kötelezı és ajánlott irodalom: Rózsa Lajos 2004. Élısködés. Medicina Kiadó. Kassai Tibor 2003. Helmintológia. Medicina Kiadó. Varga István 2001. Állatorvosi Parazitológia I. Protozoológia. Egyetemi jegyzet Farkas Róbert, Fok Éva, Hornok Sándor 2004. Állatorvosi parazitológiai diagnosztika. Egyetemi jegyzet Farkas Róbert 1999. Állatorvosi Parazitológia III. Arachnoentomológia. Egyetemi jegyzet A takarmányozástan alapjai Tantárgyfelelıs: Szabó Jószef Javasolt félév: 5. Félévi óraszám: 30+15 Elıtanulmányi követelmény: Állattenyésztés Kredit:2+2 Ismeretek ellenırzése: vizsga, gyakorlati jegy Megj.: az Állattartás modulban kötelezı Általános takarmányozástan: a legfontosabb táplálóanyagok jellemzése, azok emészthetısége; a takarmányfelvétel szabályozása; energetikai takarmányértékelés; fehérjeértékelési módszerek; vitaminok, ásványi anyagok; antinutritív anyagok, antimetabolitok, a takarmányok szavatossági kérdései. A fajok takarmányozása: az emésztés evolúciója, a monogasztrikus emlıs állatok, a madarak, valamint a kérıdzık takarmányozásának sajátosságai. Takarmányismeret: energiahordozó takarmányok, fehérjehordozó takarmányok, zöldtakarmányok, tartósított tömegtakarmányok, ipari keveréktakarmányok, takarmánykiegészítık. Gyakorlat: a takarmányok bemutatása, fizikai minısítése. Kötelezı és ajánlott irodalom Schmidt, J. (Szerk.): A takarmányozás alapjai. Mezıgazda Kiadó, Budapest, 2003 Emlıs szaporodásbiológiája Tantárgyfelelıs: Dr. Huszenicza Gyula Javasolt félév: 6. Félévi óraszám: 45+45 Elıtanulmányi követelmény: Összehasonlító élettan Kredit: 3+4 Ismeretek ellenırzése: vizsga, gyakorlati jegy Megj.: az Állattartás modulban kötelezı A nıivarúak szaporodás-élettanának alapjai: (a) Neurohormonális szabályozás; (b) Tüszıfejlıdés, tüszıérés. A petefészek ciklikus mőködése. Spontán és provokált ovuláció. A sárgatest kialakulása és mőködése; (c) A petesejt érése. Termékenyülés. In vitro termékenyítés és embrió-kultiváció. Az in vitro embriómanipulációs technikák elvi alapjai; 36
(d) Luteolízis. A vemhesség anyai szervezet részérıl történı felismerésének mechanizmusai; (e) Vemheség, ellés, ellés utáni idıszak; (f) Ivarérés; (g) A szaporodás szezonalitása; (h) Környezet, táplálkozási és toxikológiai tényezık, stressz, szaporodóképesség. A hímivarúak szaporodás-élettanának alapjai: (a) Neurohormonális szabályozás; (b) A here citogén mőködése; (c) Ivarérés. Szezonalitás. A fontosabb emlısfajok, fajcsoportok/rendszertani csoportok szaporodásbiológiai jellemzıi. Az asszisztált reprodukció alkalmazásának lehetıségei és korlátai laborállatokban, állatkerti emlısökben, illetve veszélyeztetett fajokban. Gyakorlatok: A petefészek és a here mőködésének a monitorozására alkalmas laboratóriumi vizsgálómódszerek Az asszisztált reprodukció fontosabb technikái. Állatkerti és laboratóriumi emlısök szaporodásbiológiai gondozása. Kötelezı és ajánlott irodalom: Huszenicza Gy. (szerk.): A képzés céljára összeállított jegyzet Senger, P.L. (2003): Pathways to Pregnancy and Parturition. 2nd edition. Current Conceptions, Inc., Washington State University, Pullman, WA, USA
Különleges állatok tenyésztése Tantárgyfelelıs: Gáspárdy András Javasolt félév: 5. Félévi óraszám: 15+0 Elıtanulmányi követelmény: Állattenyésztés Kredit: 1+0 Ismeretek ellenırzése: vizsga Megj.: az Állattartás modulban kötelezı A tantárgy oktatásának célja a különleges állatok regionális gazdasági és társadalmi jelentıségének megismertetése, a világ és az emberiség szükségletei sokféleségének bemutatása és kielégítésére tett eltérı megoldások tanulmányozása. A tananyagban szerepelnek trópusi, sivatagi és tundra övezetben élı állatok (madár, hüllı, emlıs fajok), törpeállatok, veszélyeztetett állatok, díszállatok. A tananyag érinti a különleges állatok ismertebb öröklıdı betegségeit, felvázolja a különleges állatok szaporodásbiológiai sajátosságait és ismereteket ad különleges állatok tartástechnológiájáról. Kötelezı és ajánlott irodalom: Alderson, L. – Bodó, I. (ed.): Genetic conservation of domestic livestock, CAB International 1992, ISBN 0-85198-809-1 Bartels, T. – Wegner, W.: Fehlentwicklungen in der Haustierzucht, Ferdinand Enke Verlag, Stuttgart 1998, ISBN 3-432-28131-5 Dohy, J.: Állattenyésztési genetika, Mezıgazdasági kiadó, Budapest 1979, ISBN 963-230097-1 Hámori, D.: Háziállatok öröklıdı alkati hibái és betegségei, Akadémiai Kiadó, Budapest 1974, ISBN 963050166X Little-known Asian animals with a promising economic future, Report of and ad hoc panel of National Research Council, National academy press, Washington 1983, Catalog No. 83061909
37
Különleges állatok takarmányozása Tantárgyfelelıs: Dr. Hullár István Javasolt félév: 5. Félévi óraszám: 30+30 Elıtanulmányi követelmény: Állattenyésztés, A takarmányozástan alapjai Kredit: 2+3 Ismeretek ellenırzése: vizsga, gyakorlati jegy Megj.: az Állattartás modulban kötelezı Az állatkertekben, nemzeti parkokban vagy egyéb helyen (pl. állatkereskedések) található állatfajok takarmányozásának sajátosságai: A halak emésztés-élettani, anyagforgalmi sajátosságai, hiánybetegségei, legfontosabb takarmányai, takarmányozásuk alapelvei. A hüllık biológiája, teknısök, krokodilok mesterséges tartása, táplálása. Kedvtelésbıl tartott madarak (papagáj, kanári, pinty) felnevelése, tartása, táplálása, a takarmányozással összefüggı problémák és megoldásuk. A prémesállatokat biológiája, életciklusa. A prémes állatok takarmányozásának alapelvei. A húsevı prémes állatok (nyérc, róka) takarmányozása. A növényevı prémes állatok (nutria, csincsilla, nyúl) takarmányozása. A nyúltakarmányozás speciális kérdései. A kutya és macska takarmányozásának alapjai. Kötelezı és ajánlott irodalom Case, L., Carley, D. P., Hirakawa, D.A., Daristotle, L.: Canine and feline nutrition. Mosby, Inc., St. Louise, 2000. Fekete, S.: Egzotikus állatok tartása takarmányozása. Halak, hüllık és kétéltüek táplálásának alapjai. Kedvtelésbıl tartott madarak takarmányozása. In. Fekete, S. (Szerk.): Állatorvosi takarmányozástan és dietetika. Egyetemi tankönyv, SZIE, ÁoTK, Budapest, 625-638., 653660. Hegedős, M.: Az egészséges kutya táplálása. In. Zöldág, L. (Szerk.): A kutya tenyésztése és egészségvédelme. Mezıgazda Kiadó, Budapest, 1998., 273-296. Szendrı, Zs.: Nyúl- és prémesállat-tenyésztés. In. Horn, P. (Szerk.): Állattenyésztés 3. Mezıgazda Kiadó, Budapest, 2000. 279-337.
38
39
