I. A KEMPELEN FARKAS GIMNÁZIUM HÁZIRENDJE (1223 Budapest, Közgazdász u. 9-11. OM azonosító: 035257)
I.
Bevezető
A Kempelen Farkas Gimnázium ötödik osztályába azok a tanulók nyerhetnek felvételt, akik elvégezték az általános iskola 4. osztályát, maximum az 5. osztályát. Az ötödik évfolyamra felvételi vizsga, a felsőbb évfolyamokba pedig különbözeti vizsga letételével kerülhetnek be a tanulók. Az ötödik évfolyamra történő felvételi vizsga - amennyiben a hatályos jogszabályok megengedik – központilag kiadott írásbeli részből és szóbeli meghallgatásból áll, emellett a tanulók 3. év végi és 4. félévi általános iskolai tanulmányi eredményeit is figyelembe vesszük. A vizsgarészek beszámításának arányait, a felvételi rangsor kialakításának szempontjait mindig a felvételi eljárás rendjéről tanévenként kiadott iskolai tájékoztató tartalmazza. 1. A házirendben foglaltak betartása minden tanulóra, tanárra, dolgozóra és vendégre kötelező. 2. A házirend előírásai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola felügyelete alatt áll. 3. A házirend elolvasható az iskola könyvtárában és honlapján, ezekhez minden tanulónak hozzáférése van.
II.
Az iskola munkarendje
1. A tanulók a gimnázium épületében tanítási napokon tanári felügyelettel 700-1600-ig tartózkodhatnak. Az ettől eltérő időpontokban csak szervezett foglalkozásokon vagy tanári engedéllyel szabad az épületben tartózkodni. 2. 700-715-ig az iskola alsó szintjén lehet tartózkodni, ezután lehet az osztálytermekbe felmenni, ezt csengetés jelzi. Ez alól kivétel, ha a szervezett foglalkozás jellege ezt szükségessé teszi. 3. Az iskolába a tanítás nyugodt, zavartalan megkezdése érdekében tanítási napokon legkésőbb 750-re (vagy az első tanítási óra előtt 10 perccel) kell megérkezni, ezt csengetés jelzi. Tíz késés után az E-napló jelezni kezdi a szülőknek a késések számát. Ha a tanuló az első tanítási órája előtt harminc alkalommal késve érkezik, akkor osztályfőnöki intőben részesül. Ötven késés után igazgatói intő jár. 4. A tanulók kötelesek az első tanítási órájuk kezdetétől az utolsó tanítási órájuk végéig az iskola területén tartózkodni. Az iskola területét csak tanári engedéllyel hagyhatják el, ezt az engedélyt adó tanár köteles a titkárságon regisztrálni. 5. A tanítás 800-kor kezdődik, ettől csak kivételes esetben az igazgató engedélyével lehet eltérni. 6. A tanítási órák 45 percesek, melyek kezdetét és végét csengetés jelzi. 7. Az első óra utáni szünet 10 percig, a második óra utáni szünet 20 percig, a harmadik és negyedik óra utáni szünet 15-15 percig, az ötödik óra utáni szünet 30 percig, a hatodik óra utáni szünet 10 percig tart. Indokolt esetben a szaktanár tarthat összevont órát, de ezek ideje nem haladhatja meg az egyes órák teljes idejének összegét. 8. A 20 perces szünetben minden tanuló az abban az időben nyitva tartó helyiségekben, illetve lehetőség szerint az udvaron tartózkodhat.
1
9. Az adott teremben az utolsó foglalkozás után minden tanulónak kötelessége a padokból a szemetet kiszedni, a székeket a padokra felrakni, hogy a takarítók a termeket ki tudják takarítani. 10. Hivatalos ügyeket tanítási napokon 730-1530-ig a titkárságon lehet elintézni.
III.
A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések
1. A térítési díjak befizetésének (pl. ebédbefizetés, tankönyvek árának kifizetése) időpontját és helyét az iskola előre meghatározza. Az ezzel kapcsolatos információkat a szülőkkel és a tanulókkal az iskolai honlapon és az épületben kihelyezett plakátokon keresztül tudatja. 2. A tanulók az iskolában szervezett étkeztetésben vehetnek részt. Ezek befizetését, lemondásának rendjét és a lemondott étkezések visszafizetését az önkormányzat és az étkeztetést végző cég szabályozza. Az iskola ezeket a szabályokat a honlapján is közzé teszi. 3. Az előzetesen befizetett étkezési adagok lemondását és a pótrendelést a szülők telefonon vagy személyesen tudják az iskolatitkárnál megtenni. A 9 óráig bejelentett lemondás a tárgynapot követő naptól érvényesíthető. A később fogadott lemondás csak a tárgynapot követő második naptól érvényesíthető. Amennyiben a szülő nem jelzi az iskolának a tanuló távollétét, de a tanuló két egymást követő napon nem megy iskolába, az iskola az ebédet lemondhatja.
IV.
A tanórai és egyéb foglalkozások rendje
1. A tanulóknak a tanítási órákon a becsöngetéskor felszereléssel, az órarendben kijelölt teremben – szakterem esetén a terem előtt – kell megjelenniük. Erre a becsengetés előtt 2 perccel jelzőcsengő is figyelmeztet. 2. Minden tanulónak a szaktanár által előírt felszerelést kell magával hoznia. 3. A tanítási órák, iskolai foglalkozások eredményességét a tanuló köteles fegyelmezett magatartásával segíteni, a szaktanár útmutatása szerint végezni a feladatait. 4. A zavartalan tanítás érdekében mindenki köteles úgy viselkedni, hogy mások munkáját ne zavarja. 5. A zavartalan tanítást nagymértékben segíti a hetesek munkája. A hetesek gondoskodnak a táblai munkához szükséges eszközökről, a tábla tisztaságáról. A tanítási órák elején jelentik a hiányzó tanulókat a szaktanároknak. Jelzik a titkárságon, ha a tanár becsengetés után 3 perccel még nem jelent meg az osztályban. Kötelesek jelenteni az órát tartó tanárnak, illetve szünetben az iskolatitkárnak vagy osztályfőnöknek azt, ha az iskola épületében, felszereléseiben bárminemű hibát, rongálódást észleltek. A hetesek – lehetőség szerint csoportbontások szerinti - kijelöléséről, feladatuk ismertetéséről az osztályfőnök gondoskodik. 6. A szaktanárok által választott szertárosok segítik a szaktanárok munkáját. Az iskola technikai, audiovizuális eszközeit a tanulók csak tanári engedéllyel, illetve felügyelettel használhatják. A szertárosok kötelesek vigyázni a technikai eszközök épségére.
2
V.
A tanulók tantárgyválasztásával, kapcsolatos szabályok
annak
módosításával
1. Az iskola pedagógiai programja alapján minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók a következő tanévben választhatnak. 2. A tájékoztató alapján a kötelezően választandó és szabadon választható tantárgyakra még az előző tanév végén a szülő és tanuló által aláírt jelentkezési lapon kell május 20-áig jelentkezni. 3. Ez a jelentkezés a következő tanévben a szülő és tanuló írásbeli kérése alapján az igazgató engedélyével egy alkalommal módosítható.
VI.
A tanórán kívüli foglalkozások módosításával kapcsolatos szabályok
választásával,
annak
1. Az iskola minden évben a hagyományainak és a lehetőségeinek megfelelő délutáni foglalkozásokat hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök indításáról, azok időtartamáról és arról, hogy mely foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és az iskolaszék véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. 2. A tanórán kívüli foglalkozásokra – tehetséggondozó szakkörökre, korrepetálásra, tanulószobára, sportkörökre stb. – az év elején kell jelentkezni. A tanulói jelentkezések elfogadásáról a foglalkozásra megállapított maximális létszám és a jelentkezettek képességeinek figyelembevétele alapján a szakkör vezetője dönt. 3. A tehetséggondozó foglalkozások és a szakkörök legkésőbb októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. 4. A szakkörökből kilépni csak különösen indokolt esetben szabad. 5. A gimnázium a tanítási idő után minden hivatalosan bejegyzett egyház, illetve felekezet részére biztosít termet annak érdekében, hogy azok a tanulók, akik igénylik, a tanítás után az egyház vagy felekezet megbízottja által hitoktatásban részesüljenek.
VII. Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja, az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei 1. Osztályozó vizsgára tanévenként két vizsgaidőszakot kell kijelölni. A tanév során letehető osztályozó vizsgák tervezett idejét, a vizsgára való jelentkezés határidejét az iskola a tanév elején az éves munkarendjében rögzíti. A munkarend az iskola honlapján olvasható. Egyedi esetekben (pl. magántanulói jogviszony létesítése, tartós betegség stb.) az iskola igazgatója az osztályozó vizsga letételét a meghirdetettől eltérő időpontban is engedélyezheti. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Indokolt esetben az előírt vizsga vagy vizsgák teljesítésére a tanuló a nevelőtestülettől halasztást kaphat. Ekkor az engedélyezett határidő lejártáig a tanuló tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.
3
2. Osztályozó vizsgára a tanuló az igazgatóhoz benyújtott, kiskorú tanuló esetében a szülő által is aláírt kérvénnyel jelentkezhet. A vizsga vagy vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell tájékoztatni. Indokolt esetben a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő írásbeli kérésére az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető. 3. Az osztályozó vizsga évfolyamokra megállapított tantárgyi rendszerét és a vizsga részeit (pl. írásbeli, szóbeli, gyakorlati rész) a Pedagógiai programban a nevelési program tartalmazza. Az egyes tantárgyakon belüli részletes követelményeket és az értékelés szabályait a Pedagógiai program helyi tanterve tartalmazza.
VIII. A tanulmányok alatti belső vizsgák 1. A tanulmányok alatti belső vizsgák részletes tartalmi és formai követelményeit, a vizsgára való jelentkezés szabályait a Pedagógiai program tartalmazza. 2. A Pedagógiai programban leírt belső vizsgák tervezett idejét az iskola a tanév elején az éves munkarendjében rögzíti. A munkarend az iskola honlapján olvasható.
IX.
Az iskola által elvárt viselkedési szabályok
1. A tanulóknak a gimnáziumban mindig tiszta, rendezett öltözetben kell megjelenniük. Az iskolai ünnepélyeken a lányoknak fehér blúzt, fekete alkalmi szoknyát vagy nadrágot és alkalmi cipőt, a fiúknak fehér inget, fekete alkalmi nadrágot és alkalmi cipőt kell viselniük. 2. A gimnázium tanulói és felnőtt dolgozói az iskolában és az iskolán kívül is kötelesek egymást köszönteni. 3. A tanulóknak az iskola rendezvényein kulturáltan kell viselkedniük, a rendezvényekre csak olyan vendégeket hívhatnak, akik az iskola normarendszerét maguk is betartják. A belső normákat megszegő tanulók, illetve vendégeik a rendezvényről kizárhatóak. 4. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken a tanulók viselkedése nem árthat a gimnázium hírnevének, nem sértheti mások érdekeit.
X.
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások, a környezet védelme
1. A tűz- és balesetvédelmi szabályok betartása minden tanulónak kötelező. A tűzriadót a riasztórendszer szirénája jelzi. A tűzriasztó jelzésekor a tanár vezetésével az épületet a kijelölt úton kell elhagyni, ezután az utcán az épülettel szembeni járdán kell gyülekezni. 2. A bombariadót az iskolarádió jelzi. Ebben az esetben a szaktanár vezetésével mindenki az összes holmijával elhagyja az épületet, ezután az utcán az épülettel szembeni járdán kell gyülekezni. 3. A baleseteket, sérüléseket azonnal jelenteni kell a legközelebbi tanárnak. 4. A meghibásodásokat azonnal jelenteni kell az osztályfőnöknek vagy az illetékes szaktanárnak. 5. Tilos az iskolába olyan holmit hozni, ami nem odavaló. Például: - ami veszélyeztetheti mások testi épségét, egészségét; - ami rongálhatja az iskola környezetét; 4
- ami különösen nagyértékű; - amit egyéb jogszabályok tiltanak. 6. Ha egy tanuló valamilyen tárgy használatával (pl. mobiltelefonnal) zavarja a tanítást – illetve tiltott tárgyat hoz magával –, akkor azt a tárgyat a pedagógus elkobozhatja. Az elkobzott tárgyakat a tulajdonos megjelölésével a titkárságon kell őrizni, ahol azokat a tanulók szülei a titkárság nyitvatartási idejében, illetve a tanuló a téli és a nyári szünet előtti utolsó tanítási napon vehetik át. 7. Az iskolában és az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken tilos a dohányzás. 8. A gimnáziumban és rendezvényein tilos az alkohol- és drogfogyasztás, valamint tilos alkoholos, illetve drogos állapotban megjelenni. A drogfogyasztás, -terjesztés, -birtoklás esetében az iskola a vonatkozó jogszabályok szerint jár el.
XI.
A tanulók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelmében hozott szükséges rendelkezések
1. A gimnázium csak a titkárságon leadott értékekért vállal felelősséget. 2. A talált tárgyakat a titkárságra vagy portára kell leadni, ahol azokat a jogos tulajdonos átveheti. A talált tárgyakat a tanév végéig őrizzük. 3. Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. 4. Az iskola rendjének és tisztaságának megtartása minden tanulóra, alkalmazottra és külső használóra vonatkozó kötelezettség. 5. A gimnázium tanulói a könyvtárat a könyvtár szervezeti és működési szabályzatában leírtak betartásával kölcsönzésre vagy helyben olvasásra használhatják a nyitvatartási időben. 6. A tanulók tanulmányi, szakköri és egyéb tevékenységeikhez használhatják az idevonatkozó szabályok betartásával az iskola felszereléseit (sportszereit, szertári eszközeit, tartós tankönyveit, stb.). 7. A tanulók saját használatra kölcsönkérhetik a gimnázium eszközeit, ha az eszközt éppen nem használják iskolai célra, illetve az eszközért felelős dolgozó ebbe beleegyezik. Nagyobb értékű eszközt csak szülő vagy pedagógus írásbeli felelősségvállalásával lehet kölcsönvenni. 8. Az osztályterem és foglalkoztatási termek dekorálása az osztályfőnökök, illetve a szaktermekben érintett szaktanárok irányításával történik. Az osztálytermek –lehetőség szerint – hosszabb időre az "osztályok birtokába kerülnek", ez azt jelenti, hogy az adott osztály feladata a teremnek és bútorzatának az állagmegóvása. Az osztályoknak lehetőségük van - az osztályfőnök egyetértésével - saját arculatú terem kialakítására. 9. A tantermekben és a könyvtárban lévő számítógépek az oktatás és a tanulás célját szolgálják. Az osztálytermekben elhelyezett számítógépeket más osztály tanulója csak az illetékes osztályfőnök vagy az igazgató engedélyével használhatja. A gépeken semmilyen hardvermódosítást, illetve tartós szoftvermódosítást végezni nem szabad (módosítási javaslatokkal a rendszergazdát lehet felkeresni). A diákok a helyi hálózatot és az Internetkapcsolatot az E-napló megtekintésére, a tanulással kapcsolatos információk megszerzésére, bővítésére; multimédiás szolgáltatásokkal egyéni vagy csoportos tanulásra; különböző egyéb programokkal a tanulmányi munka elvégzésére használják. Az Internetkapcsolattal visszaélni, agresszív, durva játékokat játszani nem szabad. 10. Tanítás után, illetve azokon az órákon, amelyeken az osztály nincs a termében, az osztálytermeket lehetőleg zárni kell. 5
11. A délutáni foglakozásokra minden tanuló magával viszi az összes holmiját, hogy a tantermekben takarítani lehessen. 12. A kabátokat, váltócipőket az osztály számára kijelölt zárható szekrényekben kell tárolni. 13. A számítástechnika teremben, a könyvtárban, a szaktantermekben, valamint a szertárakban csak szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak a tanulók. A termek biztonságos zárása a szaktanárok feladata. 14. A tornaterembe –rendezvények alkalmával is- csak tiszta tornacipővel szabad belépni; sportolni, játszani csak a tornaórákon használatos felszerelésben szabad. 15. Testnevelés órán az értékek biztonságos tárolására a tornateremben van lehetőség. 16. Az udvar tisztaságának megóvása minden tanuló és dolgozó kötelessége. 17. Károkozás esetén követendő eljárások: - Véletlenszerű károkozás esetén a tanulót kártérítési felelősség nem terheli. Véletlenszerű a károkozás, ha azt a tanuló rendeltetésszerű, házirendben vagy egyéb szabályban nem tiltott tevékenység végzése közben kellő körültekintés és elővigyázatosság mellett okozta. - Egyéb esetben a tanulót, illetve szüleit kártérítési felelősség terheli, emellett a károkozás büntetést is von maga után. A kárt a kár értékétől függetlenül a jogszabályokban előírt módon kell megtéríteni.
XII.
A tanulók mulasztásával kapcsolatos szabályok
1. A tanulók előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhatnak távol az iskolai foglalkozásokról (betegség, hivatalos idézés stb.). 2. A mulasztás okát a szülőnek a hiányzás első napján – lehetőleg a tanítás előtt – kell jeleznie. Ha a bejelentés elmarad, az osztályfőnök intézkedik a mulasztás okának felderítéséről. 3. A távolmaradást a szülő kérésére az osztályfőnök igazolja (indokolt esetben tanévenként legfeljebb 6 tanítási napot, egyszerre legfeljebb 3 napot). 4. Az iskolai tanításról 3 napnál hosszabb távolmaradást a szülőnek előzetesen írásban kell kérnie a gimnázium igazgatójától, aki a kérésről az osztályfőnök véleményének meghallgatása után dönt. 5. Kivételesen, indokolt esetben egy-egy tanítási óráról való távolmaradás az érintett szaktanárok, valamint az osztályfőnök egyetértése alapján is engedélyezhető. 6. Betegség esetén orvosi igazolás szükséges. 7. A mulasztás igazolását a tanulóknak a távolmaradást követő első osztályfőnöki órán, de legkésőbb 8 tanítási napon belül az osztályfőnöknek vagy helyettesének kell bemutatniuk. Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén a mulasztott órák igazolatlan óráknak minősülnek függetlenül attól, hogy a tanuló később az igazolást bemutatta-e vagy sem. 8. A tanítási órákról való késéseket a szaktanár az E-naplóba jegyzi be (azt a számot, ahány percet késett a tanuló). Ezeket a késéseket a rendszer összeadja, és 45 percenként egy igazolatlan órai hiányzásnak regisztrálja. Öt késés után az E-napló jelezni kezdi a szülőknek a késések számát. Ha a tanuló tíz alkalommal is késve érkezik a tanítási órára, akkor osztályfőnöki intőben részesül. Húsz késés után igazgatói intő jár. 9. Az engedély nélküli eltávozás nem igazolható. 10. A mulasztott tananyag pótlásáról a tanuló köteles gondoskodni a szaktanárral egyeztetett időpontig. 11. A tanulótól a hiányzását követő napon nem lehet számon kérni azokat az anyagrészeket, amelyeket a hiányzása alatt vett az osztály vagy a tanulócsoport. 6
12. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kettőszázötven tanítási órát vagy az egyes tantárgyakból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 13. Az iskola hivatalos rendezvényein, programjain és a tanítás nélküli munkanapokon a megjelenés kötelező. 14. Az igazolatlan hiányzás következményeit a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák: - az igazolatlan hiányzásról a szülőket az iskola az E-napló útján értesíti; - 10 igazolatlan óra után az iskola köteles értesíteni a lakóhelyileg illetékes jegyzőt; - 30 igazolatlan óra után a nem tanköteles tanulót törölni kell a nyilvántartásból. 15. A fontosabb versenyeken résztvevő tanulók – az igazgató döntése szerint –, illetve az iskolai rendezvényeken távollévő tanulók távolmaradása nem minősül mulasztásnak.
XIII. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 1. A tanulók jutalmazása tanulmányi munkájuk, a sport vagy kulturális területen elért eredményeik, jó közösségi munkájuk, a gimnázium hírnevének "öregbítése", illetve példás magatartás és szorgalom alapján történik. 2. A tanulók elismerésének fokozatai és alkalmai: - a szaktanári szóbeli és írásbeli dicséret az év közben elért teljesítményhez kapcsolódik; - osztályfőnöki dicséret az osztályközösség előtt a jó közösségi munkáért, példás magatartásért és szorgalomért adható; - igazgatói dicséret kiemelkedő szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért adható, ezt osztályfőnök és szaktanár is kezdeményezheti; - igazgatói dicséretben a tanévzáró ünnepségen azok a tanulók részesülnek, akik minden tantárgyból jeles eredményt értek el vagy tanulmányi versenyen, kulturális versenyen és sportvetélkedőn az iskola jó hírét növelő helyezést értek el; - nevelőtestületi dicséretről kiváló tanulmányi eredmény vagy hosszabb ideig tartó példamutató magatartás elismeréseként az osztály nevelőtestülete dönt, ezt félévkor az E-naplóba, év végén a bizonyítványba kell bejegyezni. 3. A jó közösségi összefogást, a kiváló eredménnyel végzett együttes munkát a nevelőtestület elismerésben részesítheti. Az elismerés lehet pl.: jutalomkirándulás, színház, film, hangverseny stb. 4. A nevelőtestületi dicséretet a tanévzáró ünnepségen ismertetni kell. 5. A tanévzáró ünnepélyen a munkaközösségek javaslata alapján kiemelkedő tantárgyi teljesítményért cím adományozható (pl. „az év matematikusa”, „az év nyelvésze”, „az év történésze” stb.). 6. Az iskola mellett működő Budafoki nyolcévfolyamos oktatásért alapítvány a nevelőtestület javaslata alapján a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulókat a tanévzáró ünnepélyen Kempelen-díjjal tünteti ki.
XIV. A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei és formái
7
1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni. 2. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatóak: - szaktanári figyelmeztetés, - szaktanári intés, - szaktanári megrovás, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás, - tantestületi figyelmeztetés, - tantestületi intés, - tantestületi megrovás. 3. A harmadik szaktanári fegyelmező intézkedés automatikusan osztályfőnöki intést von maga után. A harmadik osztályfőnöki fegyelmező intézkedés automatikusan igazgatói intést von maga után. A harmadik igazgatói fegyelmező intézkedés (kivéve a II.3. és XII. 8. pontokban leírt eseteket) automatikusan a fegyelmi eljárás megindítását vonja maga után. 4. A fegyelmi büntetés fokozatait és eljárási rendjét az SZMSZ tartalmazza. A kiszabható fegyelmi büntetések a következők: - megrovás; - szigorú megrovás; - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása; - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába; - eltiltás a tanév folytatásától; - kizárás az iskolából. -
XV.
A tanulói jogok gyakorlásának módja
1. A gimnázium tanulóit, dolgozóit nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, vallása, származása miatt. A tanulók és dolgozók joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai és lelki erőszakot ne alkalmazzanak, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá. A tanulók és dolgozók joga, hogy a magán és családi életüket tiszteletben tartsák, az iskola a tudomására jutott ilyen jellegű információkat a jogszabályokban előírt módon köteles kezelni. 2. Az iskola a tanulónak csak a köznevelési törvényben kötelezően előírt személyes adatait és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatait tartja nyilván. A tanuló személyes adatainak felvétele a beiratkozáskor a születési anyakönyvi kivonat és a szülő által kitöltött iskolai adatlap alapján történik. Az adatok kezelése csak jogszabályban meghatározott módon jogszerű célra történhet. A nyilvántartott személyes adatok helyességét a szülők minden tanév első szülői értekezletén ellenőrzik, az esetleges változásokat ekkor vagy a tanév során az adatváltozáskor az iskolai adatlapra rávezetik. Az iskola a módosított adatlap alapján az előírt nyilvántartásaiban a megváltozott adatokat törli, illetve helyesbíti. A személyes és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok tárolását, belső adattartalmát a 8
tanulók és a szülők előzetes kérés alapján egyeztetett időpontban az iskolában megtekinthetik. 3. A tanuló joga, hogy a tanóra menetének megzavarása nélkül és az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, az őt tanító tanárok munkájáról, az iskola működéséről. A tanuló személyes problémáival az illető szaktanárhoz, osztályfőnökéhez, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőshöz, az iskolaszékhez, illetve a gimnázium igazgatójához fordulhat. A diákközösséget érintő problémákkal a diákönkormányzathoz, illetve különböző szerveihez is lehet fordulni. Az oktatási törvényben a tanulói közösséget megillető jogokat a diákönkormányzat, illetve annak képviselői gyakorolják. A diákönkormányzat, illetve annak képviselője a diákönkormányzatot segítő pedagógus útján vagy közvetlenül fordulhat az iskola vezetőihez, illetve szervezeteihez. 4. Tanóráról diákot csak meghatározott céllal szabad kiküldeni, pontosan meghatározva tartózkodási helyét, tevékenységét és felügyeletét. Fegyelmi okokból diákot az óráról kiküldeni nem szabad. 5. A tanulók tanórán kívüli feladatokat is vállalhatnak, illetve kaphatnak, de ezeket kötelezővé tenni csak a tantestület döntése alapján lehet. 6. Minden tanuló választó és választható a diákképviseleti szervekbe. 7. A tanulók számára az iskola az iskolaorvoson keresztül biztosítja a jogszabályokban előírt egészségügyi vizsgálatokat és oltásokat. Ezekről az év elején tájékoztatjuk a szülőket, akik a hatályos jogszabályok alapján a szükséges elfogadó, illetve tiltó nyilatkozataikat megtehetik. 8. Tanulóinknak és szüleiknek lehetőségük van arra, hogy pszichológiai tanácsadást kérjenek az iskola közreműködésével. 9. A tanulóknak joguk van tudni tanulmányi előmenetelüket, a tanórákon szerzett érdemjegyeiket, ezért: - a szóbeli feleletek érdemjegyeit azonnal közölni kell a tanulókkal, és ezeket tizenegy munkanapon belül az E-naplóba is be kell írni, - a tanár által kijavított írásbeli feleletek (dolgozatok) eredményét legkésőbb tizenegy munkanap múlva közölni kell a tanulókkal, ennek elmulasztása esetén a jegyet ajánlott jegyként lehet figyelembe venni, - minden tantárgyból minden tanulónak félévente legalább a heti óraszámmal azonos mennyiségű (de legalább két) jegy megszerzésének lehetőségét kell biztosítani, - jegyet adni csak az órai teljesítményért, illetve a tananyaggal összefüggő tanórán kívüli tevékenységért – házi feladat, kiselőadás, verseny stb. – lehet; a tantárgyi jegyek nem használhatóak közvetlen fegyelmezési eszközként, - a tanulók az osztályfőnökkel az E-napló alapján egyeztethetik a szaktanárok által adott jegyeket. 10. Minden diák és szülő, a személyiségi jogok szem előtt tartásával, egyedi azonosítóval és személyes belépési kóddal férhet hozzá az E-napló őt érintő adataihoz. 11. A Gimnázium a honlapján és szükség esetén az E-naplón keresztül folyamatosan tájékoztatja diákokat és szülőket minden fontos teendőről, eseményről, eredményről. 12. Az E-naplót kérés esetén a szülők tanítási napokon az iskola épületében 730-1530-ig megnézhetik. 13. Törekedni kell arra, hogy a gimnázium tanulói egy tanítási napon legfeljebb egy témazáró dolgozatot írjanak, a szaktanárok ezért lehetőleg egy héttel előre jelezzék a dolgozatok idejét. Az egyeztetés rendszerének kidolgozásáért az osztályfőnök a felelős. 14. A tanulóknak a vonatkozó jogszabályok szerint joguk van független vizsgabizottság előtt számot adni tudásukról. 9
15. A vendégtanulói és magántanulói jogviszony létesítésének feltételeit a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. Ezek elfogadásáról a szülő kérelmére az igazgató dönt.
XVI. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. Az iskolában jelenleg nincs szociális ösztöndíj. 2. Az iskolában igénybe vehető szervezett étkezés térítési díjait – benne a szociális alapon biztosított kedvezményeket - a helyi önkormányzat rendelete tartalmazza. Az iskola az igénybe vehető kedvezményekről a szülőket a beiratkozáskor és a térítési díjak befizetésekor a honlapon keresztül tájékoztatja. Az alanyi jogon járó kedvezményes étkezés lehetőségét a szülőknek kell kérniük egy erre rendszeresített nyilatkozaton. Az igényjogosultságot a jogszabályokban előírt módon igazolnia kell.
XVII. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje 1. Amennyiben az iskolai források megengedik, a tanulók szociális rászorultság alapján nem alanyi jogon is részesülhetnek tankönyvtámogatásban. 2. Ilyen támogatás a nevelőtestülethez benyújtott pályázat formájában kérhető. A pályázatban a szociális rászorultságot a szülőnek hitelt érdemlően igazolnia kell. 3. A beérkezett pályázatokat - kizárólag a szociális rászorultságot mérlegelve - a nevelőtestület által erre a feladatra választott öttagú bizottság bírálja el.
XVIII. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 1. Az Iskolában termelési tevékenység nem folyik. 2. A tanulók által tanórán, iskolai kötelező foglalkozáson, iskola által szervezett szabadidős programon előállított vagy iskolai beadandó feladatként, illetve pályázat gyanánt elkészített szellemi, művészi és egyéb alkotásainak, valamint tárgyi, anyagi nyereményeinek felhasználásakor az alábbi elvek irányadók. 3. A tanulónak elidegeníthetetlen joga van arra, hogy alkotásán szerzőségét, közreműködését minden esetben feltüntessék, ha az alkotást az iskolát képviselendő továbbítják, az iskola épületében vagy az iskola által egyebütt szervezett rendezvényen kiállítják, műsorban vagy valamilyen kiadványában azt részben vagy egészben szerepeltetik. 4. Amennyiben az alkotással vagy egyéb szellemi munkával az iskola égisze alatt csapatversenyben válik jogosulttá egy tanulócsoport nagyobb értékű nyereményre, annak felhasználásáról a csapattagok véleményének meghallgatása után az iskola igazgatója dönt. Ezek a nyeremények alapesetben az iskola kezelésében maradnak. 5. Az egyéni versenyben szerzett nyeremények felhasználásáról a nyereményt kiérdemelt tanuló maga rendelkezik. 6. Nem jár juttatás abban az esetben a tanuló részére, ha a bevezetőben meghatározott keretek közt létrejött alkotás felhasználása az iskolának, mint intézménynek hajt anyagi hasznot (pl. évkönyvben, szalagavatón való megjelenés). 10
7. Ha a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás valamely iskolai feladathoz (pl.: évfolyamdolgozat, projekt) kapcsolódik, akkor a bírálat idejére a tanuló köteles azt az iskola rendelkezésére bocsátani. A vagyoni jog a tanulót illeti meg, tehát a bírálat után a tanév végén munkáját hazaviheti. A kiváló minősítést elért munkákat a tanulók az iskolai könyvtárnak ajándékozhatják. 8. Amennyiben a Gimnázium anyagi támogatást nyújtott a termék, dolog, alkotás létrejöttéhez, a vagyoni jog megosztható.
11
XIX. A diákönkormányzattal, rendelkezések
osztályközösségekkel
kapcsolatos
1. A diákönkormányzat saját szabályzata alapján működik, melynek elfogadásakor, illetve módosításakor ki kell kérni a nevelőtestület véleményét. 2. Az iskola a diákönkormányzat működéséhez az alábbi feltételeket biztosítja: - helyiséget az önkormányzat megbeszéléseihez, - az iskola lehetőségeihez képest anyagi támogatást az önkormányzat programjaihoz, - kellékeket az iskolai média működtetéséhez. 3. A diákönkormányzat évenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt. 4. A nevelőtestület a diákközösség nagyobb csoportjait (nagyobb csoportnak tekintendő a diákság legalább 10 %-a, illetve egy egész évfolyam) érintő döntéseinél köteles a diákönkormányzat véleményét kikérni. 5. Minden év elején iskolagyűlést tartunk, ezt a gimnázium igazgatója vezeti le. Iskolagyűlést emellett a diákönkormányzatnak vagy a tantestület legalább egynegyedének írásbeli kérésére is össze kell hívni a kéréstől számított két héten belül.
XX.
Egyéb, záró rendelkezések
1. Azok a tanulók, akik betöltötték 18. életévüket, a Házirendben meghatározott szülői jogokat – a szülői szervezetben és az iskolaszékben való részvétel kivételével –saját maguk gyakorolhatják. 2. Az iskola életét meghatározó a házirend elkészítésénél figyelembe vett főbb jogszabályok és szabályzatok: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, - a Kempelen Farkas Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata, - a Kempelen Farkas Gimnázium Pedagógiai programja. 3. A házirendet a Kempelen Farkas Gimnázium nevelőtestülete 2013. március 26-án fogadta el. 4. A házirend 2013. szeptember 1-jén lép életbe. 5. A Kempelen Farkas Gimnázium Iskolaszéke a házirendet véleményezte. 6. A Kempelen Farkas Gimnázium Diákönkormányzata a házirendet véleményezte. 7. A házirendet a nevelőtestület kétévenként felülvizsgálja.
Bánky Judit igazgató
12