BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI PROJEKTMUNKA A Kempelen Farkas Gimnázium iskolaudvarának fás szárú növényei
Készítette: Deutsch Tamás 12.B Konzulens tanár: Sebő Péter Kempelen Farkas Gimnázium 2007.
2
Tartalomjegyzék
Célkitűzés, témamegjelölés ............................................................................................ 3. Módszerek ...................................................................................................................... 3. Eredményeim A meghatározott fajok listája.............................................................................. 4. A fajok térképi ábrázolása .................................................................................. 7. Növényföldrajzi és ökológiai jellemzők............................................................. 9 Fényképek......................................................................................CD mellékletben Néhány faj határozásának részletes leírása Egybibés galagonya............................................................................................ 11 Vénic szil ............................................................................................................ 12 Orgona ................................................................................................................ 13 Borostyán............................................................................................................ 15 Lucfenyő............................................................................................................. 16 Nyír..................................................................................................................... 17 Kislevelű hárs ..................................................................................................... 18 Hegyijuhar .......................................................................................................... 19 Kecskefűz ........................................................................................................... 20 Fagyal ................................................................................................................. 21
Felhasznált irodalom ...................................................................................................... 23
3
Célkitűzés, témamegjelölés Munkám célja az iskolaudvar fás szárú növényeinek azonosítása és a meghatározott egyedek, fajok térképen történő ábrázolása volt. Ennek bemutatására a dolgozatomban részletesen ismertetek 8 faj határozását, több esetben fényképeken bemutatva a határozási bélyegeket. Célom volt továbbá, hogy az iskolaudvar fáiról és cserjéiről olyan fényképeket készítsek, amelyek bemutatják azokat, lehetőleg virágos állapotban. Olyan fényképeket is szerettem volna készíteni, amelyeken a vizsgált fajok azonosítását segítő, un. határozási bélyegek megfigyelhetők. Az elkészült fényképek a dolgozathoz mellékelt CD-n jó minőségben megtalálhatók, egy részük a dolgozatban nyomtatott formában is szerepel.
Módszerek A fajok meghatározásához a Simonyi Tibor – Seregélyes Tibor: „Növényismeret” című könyvében szereplő határozókulcsokat használtam. Az ebben nem szereplő fajok azonosításához Simon Tibor: „A magyarországi edényes flóra határozója (Harasztok Virágos növények)” és több fákról és cserjékről szóló könyvet használtam. Ezek részletes jegyzéke az internetes forrásokkal együtt az irodalom-jegyzékben található meg. Az iskola nyomtatott, szintvonalas térképét Illés Balázs: „Az iskola területének pontos mérése” című évfolyamdolgozata alapján készítettem, az egyes fajok elhelyezkedését a tereppontokhoz képest történő méréssel határoztam meg. A meghatározott fajok rövid, táblázatos illetve grafikus jellemzéséhez elsősorban a „Növényismeret”
című
könyv
ökológiai
és
növényföldrajzi,
rendszertani
adataira
támaszkodtam. Az elkészült fajlista alapján kigyűjtöttem az iskola udvarán előforduló fajok jellemzőit, s az adatok egy részét grafikusan is ábrázoltam.
4
Eredményeim A meghatározott fajok listája
Az iskola udvarán 38 fás szárú növényfajt azonosítottam. A lista alapján megállapítható, hogy a fajok nagy része zárvatermő. A zárvatermő fajok 17 családba tartoznak, ezek közül a rózsafélék családját 11, az olajfafélék családját 4, a fűz- és nyírfafélék családját 3, a juharfélék családját 2, a többi családot összesen 12 faj képviseli. Az említett adatokat kördiagramon mutatja be a következő ábra: nyitvatermők
zárvatermők
rózsafélék olajfafélék fűzfafélék nyírfafélék juharfélék egyéb
Az iskolaudvar növényfajainak rendszertani megoszlása
5 Az iskolaudvar fás szárú növényeinek listája rendszertani sorrendben a következő:
Nyitvatermők - Duglászfenyő Pseudotsuga menziessii) - Lucfenyő (Picea abies) - Nyugati tuja (Thuja occidentalis)
Zárvatermők Rózsafélék családja: - Alma (Malus sylvestris, több különböző virágszínű változatban) - Szilva (kék termésű Prunus domestica és sárga termésű csersznyeszilva Prunus cerasifera) - Meggy (Cerasus vulgaris, több kertészeti változatban: zöld levéllel: a convar. vulgaris, piros levéllel a convar. austera) - Egybibés galagonya (Crataegus monogyna) - Szeder (Rubus fruticosus) - Madárberkenye (Sorbus aucuparia) - Kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis) - Közönséges mandula (Amygdalus communis) - Vadrózsa (Rosa canina) - Cseresznye (Prunus avium) Diófafélék családja: - Közönséges dió (Juglans regia) Szilfélék családja: - Vénic szil (Ulmus laevis) Bodzafélék családja: - Fekete bodza (Sambucus nigra) Hársfafélék családja: - Kislevelű hárs (Tilia cordata) Mályvafélék családja: - Hibiszkusz (Hibiscus syriacus) Olajfafélék családja: - Orgona (Syringa vulgaris) - Magas kőris (Fraxinus excelsior)
6 - Aranyfa („aranyeső”, Forsythia suspensa) - Közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) Fűzfafélék családja: - Kecskefűz (Salix caprea) - Fehér nyár (Populus alba) - Kínai nyár (Prunus simonnii) Eperfafélék családja - Füge (Ficus carica) Kenderfélék családja: - Komló (Humulus lupulus) Pillangósvirágúak családja: - Fehér akác (Robinia pseudoacacia) Borostyánfélék családja: - Borostyán (Heldera helix) Borbolyafélék családja: - Sóskaborbolya (Berberis vulgarius) Juharfélék családja: - Hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) - Platánlevelű (korai) juhar (Acer platanoides) Szőlőfélék családja - Vadszőlő (Parthenocissusus tricuspidata) Somfélék családja: - Húsos som (Cornus mas) Nyírfafélék családja: - Közönséges mogyoró (Corylus avellana) - Törökmogyoró (Corylus colurna) - Közönséges nyír (Betula pendula)
7
A fajok térképi ábrázolása
23 21
8 21
8
21 21 21 18 21
20
21 21
21 30
32 30 31
18
35
18 30
18
26
18 18 29 34
19
28 24 27
30 27
20
29
30 29
17 25
27
31
33 33
16 15
32 38 27 27 27 27
39 40
27 36
37
40 41 1
42
9
1 2 1 3 3 8 8 888
11
12
14 13
6 7 6 6 5 6
4
8
8
1: Közönséges nyír - Betula pendula
23: Közönséges mandula - Amygdalus
2: Egybibés galagonya - Egybibés
communis
galagonya
24: Húsos som - Cornus mas
3: Almafa - Malus sylvestris
25: Vénic szil - Ulmus laevis
4: Szeder - Rubus fruticosus
26: Lucfenyő - Picea abies
5: Kecskefűz - Salix caprea
27: Vadrózsa - Rosa canina
6: Fekete bodza - Sambucus nigra
28: Meggy - Cerasus vulgaris
7: Hibiszkusz - Hibiscus syriacus
29: Törökmogyoró - Corylus colurna
8: Fehér akác – Robinia pseudoacacia
30: Platánlevelű (korai) juhar - Acer
9: Díszalma - Malus sylvestris
platanoides
10: Közönséges orgona – Syringa vulgaris
31: Hegyi juhar - Acer pseudoplatanus
11: Borostyán – Heldera helix
32: Cseresznye - Prunus avium
12: Aranyvessző – Forsythia suspensa
33: Meggy - Cerasus vulgaris
13: Fekete bodza – Sambucus nigra
34: Magas kőris - Fraxinus excelsior
14: Sóska borbolya – Berberis vulgarius
35: Komló - Humulus lupulus
15: Díszcseresznye - Prunus avium
36: Kerti madárbirs - Cotoneaster
convar. vulgaris
horizontalis
16: Füge - Ficus carica
37: Madárberkenye - Sorbus aucuparia
17: Nyugati tuja - Thuja occidentalis
38: Magas kőris - Fraxinus excelsior
18: Közönséges dió - Juglans regia
39: Alma - Malus sylvestris
19: Madárberkenye - Sorbus aucuparia
40: Közönséges orgona – Syringa vulgaris
20: Alma - Malus sylvestris
41: Közönséges mogyoró - Corylus
21: Fehér nyár - Populus alba és Kínai nyár
avellana
– Populus simonii
42: Duglászfenyő - Pseudotsuga menziessii
22: Platánlevelű (korai) juhar - Acer
43: Hegyi juhar - Acer pseudoplatanus
platanoides
9
Növényföldrajzi és ökológiai jellemzők
A következő táblázatban a (Növényismeret könyvben megtalálható fajok) az iskolaudvaron előforduló fajok flóraelem besorolása és ökológiai mutatói szerepelnek, megállapítható, hogy a fajok nagy része európai, eurázsiai eredetű, sok hazánkban is őshonos pl. vénic szil, lucfenyő, kislevelű hárs. Betelepített fajok közül megtalálható az É-amarikából származó fehér akác vagy a mediterrán eredetű hibiszkusz. A T értékek tekintetében a fajok elég egységesek, nagyrészük a lombhullató erdő zóna hőmérsékleti igényeihez alkalmazkodott faj. A W értékek szerinti megoszlást a táblázat után következő grafikon mutatja, amelyről megállapítható, hogy a fajok 2-6 W értékkel jellemezhetők, a két leggyakoribb típus a 4 és 5 (ezek mérsékelten üde és üde talajú területek növényei). Ökológiai mutatók Fajok Alma, nemes Borostyán Cseresznye Dió Egybibés galagonya Édes mandula Fagyal, közönséges Fehér akác Fehér nyár Fekete bodza Hegyi juhar Hibiszkusz Húsos som Kecskefűz Kerti madárbirs Kislevelű hárs Komló Luc, közönséges Madárberkenye Magas kőris Mezei szil Meggy, közönséges Mogyoró, közönséges Nyír, közönséges Orgona, közönséges Platánlevelű juhar Sóskaborbolya Szeder Vadrózsa
Flóra elem Eu-szmed Alt-med D-euá-szmed a-DKeu Euá Med Eu n-am Euá Eu Köz-eu (med) Euá-(med) DKeu Euá Köz-eu Eu Cirk Eu Euá Eu Köeu Eá-szmed-kont Eu Euá DKeu Eu Eu-med Eu Eu
T 5 5 6 5 5 6 5 5 5 5 5 0 6 5 4 5 5 3 4 5 5 6 5 3 8 5 6 5 5
W 6 5 2 6 4 2 4 3 6 5 6 3 3 5 2 5 7 6 5 5 7 4 5 4 4 5 3 4 3
R 4 3 5 3 3 4 3 4 4 3 3 3 4 4 5 3 0 2 2 4 4 5 3 0 4 3 4 2 3
N
Z
2
4
2 2
3 4
2 3-4 0.3 4-5
3 5 4 5
3 0
3 4
3 3-4 0 2 3-4 0
3 4 3 3 3 4
0.2-3 0.21-2 3-4 2
3 3 4 4 3
2
4
10 9 8 7
fajok száma
6 5 4 3 2 1 0 2
3
4
5
6
W A fajok W érték szerinti megoszlása Rövidítések Flóraelemek: balk -balkáni am -amerikai k -kelet pont - pontusi kozm -kozmopolita ny -nyugat alp -alpesi cirk -cirkumpoláris é -észak kárp -kárpáti kont -kontinentális d -dél pann -pannóniai med -mediterrán kö -közép n -neofiton adventi szmed -szubmediterrán eu - európai a - archeofiton atl -atlanti á -ázsiai Ökológiai mutatók T-érték: a növényfajok hőmérsékleti igényi a legjellemzőbb klímaövvel megadva: 4 – tű- és lomblevelű elegyes erdők 0 – tág tűrésű faj, határozott hőigény nélkül 5 – lomberdő klíma 1 – tundra 6 – szubmediterrán lomberdő 2 – erdős tundra 7 – mediterrán, atlanti örökzöld erdő 3 – tajga W-érték: a fajok vízigénye, ill. az a termőhely, ahol a növény a leggyakrabban előfordul: 0 – extrém száraz 4 – mérsékelten üde 8 – mérsékelten vizes 9 – vizes 1 – igen száraz 5 – üde 2 – száraz 6 – mérsékelten nedves 10 – igen vizes 11 – vizi 3 – mérsékelten száraz 7 – nedves R-érték: a fajok pH-igénye, az a savanyú – meszes talajtípus, ahol a faj jellemzően előfordul(talajreakció): 0 – pH-ra nézve tág tűrésű faj 2 – gyengén savanyú 4 – enyhén meszes 1 – savanyú 3 – közel semleges 5 – meszes, bázikus N-érték: a növényfajok nitrogén-igénye (Soó-féle mutatók): 0 – közömbös fajok 1 – nitrogénben szegény termőhelyeken élő fajok 2 – inkább nitrogénben szegény termőhelyeken élők 3 – közepes nitrogénigényű fajok 4 – inkább nitrogénben gazdag, jó tápanyag ellátású talajokon élők 5 – csak nitrogénben gazdag túltrágyázott Z-érték: a fajok degradációtűrésének (ill. veszélyeztetettségének) jellemzése (Németh-féle értékelési rendszer) 1 – degradációt nem tűrő 2 – degradációt kevéssé tűrő
3 – degradációt közepesen tűrő 4 – degradációt jól tűrő
5 – degradációt kedvelő - – ismeretlen degradációtűrésű
11
Néhány faj határozásának részletes leírása
Galagonya 1.a: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.a: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3.csoport: fák és cserjék 1.b: -A levelek szórt állásúak.
A galagonya hajtása szórt levelekkel
A galagonya szárnyasan tagolt levélzete
2.b: - A levelek tagoltak. 3.b: - A levelek szárnyasan tagoltak. D. alcsoport: szórt állású, tagolt vagy összetett levelűek 1.a: -A levél nem összetett, többé-kevésbé karéjos. 2.a: -A levelek szárnyasan tagoltak. 3.a: - A hajtás tüskés. 7.b: -A levél hónaljában (nem mindig) egy tövis van. Az ágcsúcsok is tövisesek.
12 - Az ág tövises, a levelek a féllemez közepénél mélyebben 3-5 részre hasogatottak. Bibeszál többnyire 1. Tölgyesek, írtások gyakori cserjéje.
A galagonya virágzata
Vénic szil 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.b-A levelek szórt állásúak.
A szil szórt állású levélzete
A szil kihegyezett, érdes levélzete
13 2.b: - A levelek tagoltak.
3.a: -A levelek széle fűrészesen bemetszett. C alcsoport: szórt állású, fűrészes, fogas, vagy csipkés szélű levelek. 1.a: -A levéllemez alapján a nyél folytatásaként csak egy erősebb ér ered, az első oldalerek valamivel a levélváll felett erednek. 5.b: - A levél erősebb oldalerei (legalább a felsők) rendszerint egyenes vonalban a levélfogak csúcsába futnak. 7.a: - A levél jól láthatóan hosszabb a szélességénél. 9.a:- A levél válla nagyon egyenlőtlen, csúcsa kihegyezett, gyakran érdes.
- A kocsány 3-6-szor hosszabb, mint a virág. A lependék hártyás szélének éle sűrűn pillás, a termések csüngők, hosszú kocsányúak. A levél tojásdad, válla erősen aszimmetrikus, széle kétszeresen fűrészes, fonáka lágy szőrős, az érzugokban nem szakállas. Oldalér 12-19 pár. A kéreg lapos darabokra válik le.
A szil termése
Orgona 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a-Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.a: - a levelek átellenes állásúak.
14
Az orgona átellenes levélállása
A alcsoport: átellenes levélállásúak 1.b: -A levél egyszerű, nem összetett. 2.a: -A levéllemez ép, a szár nem csavarodott. 3.b: -A levél ép szélű. 4.b: -Talajon gyökerező növények. 5.b: -Legalább 1 m magas, mindig felálló cserje. 6.b: -A legerősebb oldalerek a levél szélének futnak és fokozatosan elvesznek, vagy ívesen egyesülnek a legközelebbi felsővel. Az átellenes levélpárok nyelének tövét keresztvonal nem köti össze. 7.b: -A levélnyél hosszabb, a levéllemez szélesebb, vállán szíves vagy elkeskenyedő.
Az orgona elkeskenyedő levélzete
-A levelek szívesek. A párta nagyobb, lila vagy fehér. A porzók a párta torkában vannak. Illatos virágú díszcserje, könnyen elvadul, és napos, meleg lejtőkön meghonosodik (vadon legközelebb az Al-Dunánál él.)
15
Az orgona különböző színű pártái
Borostyán 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b-Virágos, magva növények. 7.b- A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a-Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.a: -A levelek ép szélűek.
A borostyán ép szélű levélzete
B alcsoport: szórt állású és ép szélű levelek 1.b: -A levélfonák csupasz vagy kissé szőrös, de nem bársonyos. A színével együtt mindig zöld. A növény magasabb 30 cm-nél. 2.b: -A szár nem barázdás, a virág nem pillangós. 3.b: -Az oldalerek elágazók, kevéssé kiállók. 4.b: -A levélnyél sokkal rövidebb. 5.b -A levél szélesebb 2 cm-nél, a lemez alapján 3-5 erősebb oldalér ered, az idősebb levelek vaskosak, bőrszerűek. A szár kúszó.
16 -A virágzó hajtás levele ép szélű, tojásdad. A virágernyők gömbösek. A bogyó fekete. Főleg gyertyános, bükkös és ligeterdőkben, gyakran a gyepszinten tömeges. Csak a fényre jutó hajtások virágoznak, ezek levele is más.
A borostyán léggyökere
A borostyán levélzete
Lucfenyő 1.b: -Száras-leveles növények. 5.b: -Virágos, magvas növények. 7.a-A magvak össze nem nőtt termőlevelek között szabadon állanak. A termőlevelek megfásodnak, tobozt, tobozbogyót alkotnak. Virágtakaró és termő nincs. Tű- vagy pikkelylevelű fák vagy cserjék. /NYITVATERMŐK/ 1.b: -Fák vagy cserjék, tű- vagy pikkelylevelekkel. 2.a: -A levél zöld, tű vagy pikkely alakú. A termős virág toboz, tobozbogyó. 3.a: -A tűlevelek szórtak, sűrűn állnak, négyélűek, szúrús hegyűek. A 8-15 cm hosszú toboz lesüngő. A magas hegyekben önálló övet alkot. Nálunk vadon csak a nyugati határszélen, másutt ültetik.
A lucfenyő termése és levélzete
17
A Lucfenyő szórt tűlevélzete
Nyír 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.b: -A levelek bemetszett szélűek, tagoltak vagy összetettek. 3.a: -A levelek széle fűrészesen, fogasan vagy csipkésen bemetszett. C alcsoport: szórt állású, fűrészes, fogas vagy csipkés szélű levelek 1.a: -A levéllemez alapján a nyél folytatásaként csak egy erősebb ér ered, az első oldalerek valamivel a levélváll felett erednek. 5.b: -A levél erősebb oldalerei (legalább a felsők) rendszerint egyenes vonalban a levélfogak csúcsába futnak. 6.a: -A levél háromszögű vagy fordított trapéz alakú, szélén durván fogas, többnyire hosszú nyelű. -A levél háromszög-tojásdad vagy rombos. A széle 2-szeresen fűrészes, csúcsa hegyes. Lecsüngő, vékony ágú fa, kérge fiatalon fehér. Mésztelen talajú, üde vagy szárazabb erdők elegyfája, fenyíéreken, lápokon állományalkotó. Díszfaként is ültetik kertekben, parkokban.
18
A nyír levélzete
Kislevelű hárs 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: -A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a-Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.b: -A levelek bemetszett szélűek, tagoltak vagy összetettek. 3.a: -A levelek széle fűrészesen bemetszett.
A kislevelű hárs bemetszett levélzete
19 C alcsoport: szórt állású, fűrészes, fogas vagy csipkés szélű levelek 1.b: -A levéllemez alapján 3-5, kb. egyenlő ér ered. 2.b: -A nagyobb levelek nyele mindig hosszabb 2 cm-nél. 3.a: -A levélfonák csillagszőröktől ezüstös, vagy csak az érzugokban látható szőrpamat. A levélváll ferde. Hársfélék családja 1.b: -A levelek fonákán csak az érzugokban van szőrpamat. 2.a: -Az érzugokban barnás-vörhernyes szőrpamat van. A levél majdnem kerek, hirtelen kihegyezett, 3-9 cm hosszú. Üde és középnedves, árnyas erdőkben. Az Alföldön ritka.
Hegyi juhar 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: -A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék 1.a: -A levelek átellenes állásúak. A alcsoport: átellenes levélállásúak 1.b: -A levél egyszerű, nem összetett. 2.b-A levéllemez tagolt, 3-5 karéjú. A termés kétszárnyú.
A hegyi juhar tagolt levélzete
20 Juharfélék családja 1.b: -A levél ép vagy karéjos. 2.b: -A levél tenyeresen 3-5 karéjú. 4.a: -A levelek nagyobbak 10 cm-nél, a hasábok legfeljebb a lemez közepéig érnek. A virágok zöldesek, lombfakadás után fejlődnek, a virágzat lecsüngő. Üde, árnyas erdőkben, főleg a hegy- és dombvidéken.
Kecskefűz 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: -A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: Fák és cserjék 1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.a: -A levelek ép szélűek. B alcsoport: szórt állású és ép szélű levelek 1.b: -A levélfonák csupasz és kissé szőrös, de nem bársonyos. A színével együtt mindig zöld. A növény magasabb 30 cm-nél. 2.b: -A szár nem barázdás. A virág nem pillangós. 3.b: -Az oldalerek elágazók, kevéssé kiállók. 4.b: -A levélnyél sokkal rövidebb. 5.a: -A levél csak kivételesen szélesebb 2 cm-nél, nem hosszabb 4 cm-nél, kihegyezett, középen a legszélesebb, legalább fiatalon szőrös.
A kecskefűz tojásdad levele
21
Fűzfélék családja 1.a: -A rügyek egy külső pikkelye van. A levél tojásdad. 2.b: -A levél tojásdad-elliptikus, kissé kihegyesedő csúcsú. 3.a: -A levél 5-10 cm hosszú, színe sötétzöld, fonáka tömötten szürkés-molyhos, kerekített vállú. A virágzó barka tojásdad. Kis fa, amely a hegy- és dombvidéken gyakori, az Alföldön ritka. Nedves erdőszélek növénye.
A kecskefűz tojásdad barkája
Fagyal: 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: Fák és cserjék 1.a: -A levelek átellenes állásúak. A alcsoport: átellenes levélállásúak 1.b: -A levél egyszerű, nem összetett. 2.a: -A levéllemez ép, a szár nem csavarodott. 3.b: -A levél ép szélű. 4.b: -Talajon gyökerező növények. 5.b: -Legalább 1m magas, mindig felálló cserje.
22 6.b: -A legerősebb oldalerek a levél szélének futnak és fokozatosan elvesznek, vagy ívesen egyesülnek a legközelebbi felsővel. Az átellenes levélpárok nyelének tövét keresztvonal nem köti össze.
7.a: -A levélnyél rövid (0.5 cm), a lemez alapján keskenyedő, legalább háromszor olyan hosszú, mint amilyen széles.
A fagyal átellenes levélpárjai
Olajfélék családja 1.b: -A levelek épek és ép szélűek. 5.a: -A levelek lándzsásak. A párta kicsi, fehéres, erős illatú. A porzó kiálló. A termés fényes fekete, gömbös, bogyószerű. Gazdagon sarjadó cserje. Tölgyelegyes erdőkben mindenfelé gyakori.
23
Felhasznált irodalom
Godet, J-D.: Fák és cserjék, Officina Nova, Bp. 1993. Kropog E. – Mándics D. – Molnár K.: Fák és cserjék – növényismeret mindenkinek, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 2002. More, D. – Fitter, A.: Fák, Gondolat, Bp. 1990. Polunin, O.: Európa fái és bokrai, Gondolat, Bp. 1981. Simon T.: A magyarországi edényes flóra határozója, Harasztok-virágos növények, Tankönyvkiadó, Bp. 1992. Simon T. – Seregélyes T.: Növényismeret – A hazai növényvilág kis határozója, Nemzeti Tankönykiadó, Bp., 2000. Turcsányi G. – Turcsányiné dr. Siller I.: Növénytan, http://www.hik.hu/tankonyvtar /site/books/b159/index.html Hazánk növényvilága - http://www.terraalapitvany.hu/haznov/
