Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 16/2005. (X.24.), 11/2006.(VII.03.), 13/2012.(IX.17.) rendeletekkel módosított 16/2003. (XII. 1.) rendelete (egységes szerkezetbe foglalt szövege)
2
Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 16/2005. (X.24.), 11/2006.(VII.03.), 13/2012.(IX.17.) rendeletekkel módosított 16/2003. (XII. 1.) rendelete (egységes szerkezetbe foglalt szövege) Hosszúhetény község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg. A rendelet hatálya 1.§ 1. A rendelet területi hatálya Hosszúhetény község teljes közigazgatási területére terjed ki. 2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók. 3. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság – jegyző – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja). 4. Önkormányzati rendelettel változtatható a 37.§-ban foglalt egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere. 5. A rendelet az AEDIS KFT 25/2000. munkaszámú dokumentációjának V-1, V-2, V-3 rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes.
3 I. FEJEZET Az engedélyezés általános szabályai 2.§ Engedélyhez kötött építési munkák A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9.§-ában meghatározott építési munkák körét nem bővíti. 3.§ Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 12.§-án, illetve 17.§-án túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni, kivéve a helyi építészeti értékek védelméről szóló 8/2001. (VI.25.) önkormányzati rendeletben foglaltakat. Kisújbánya és Püspökszentlászló településrészek esetében az építési engedélyezési tervhez csatolni kell kertépítészeti tervet és a Területi Főépítész szakvéleményét is. 4.§ 1. A település geológiai felépítése és morfológiai jellemzői miatt szükséges tennivalók: a.) Építési engedély kiadása céljából beadott tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építészeti-műszaki tervek földtani megalapozásaként készített geotechnikai és mérnökgeológiai tárgyú szakvéleményt, ha: - 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű az épület, - ha csúszás-, omlásveszélyes az építési terület (az építési területen 10°-nál meredekebb lejtő, 1 m-nél mélyebb eróziós árok, 2 m-nél magasabb szintkülönbséget eredményező mesterséges vagy természetes tereplépcső, felhagyott bányafal stb. található, vagy a tervezett építmény, esetleg a betartandó építési vonal közvetlen közelében 2 m-nél nagyobb szintkülönbséggel bevágódott mélyút alakult ki) - ha az építési területen időszakosan vizenyős térszín alakul ki, vagy természetes jelentkezésű forrás található, - ha 3 m-es földvastagságot meghaladó bevágással vagy feltöltéssel jár az építési tevékenységnél, - ha 2 m-nél nagyobb magasságú szabad vagy mesterségesen (bevágással) kialakított kőzetfal felületéhez illeszkedik az új építmény, - ha 5 m-nél nagyobb szabad magasságú föld (kőzetfal, feltöltés stb.) megtámasztását szolgálja az építmény. b.) Az alábányászottságból eredő, hosszútávon mozgásveszélyes területek beépítésének feltételeit, az alapozási mód megválasztását szakértői vélemény (bányakár szakértői, mérnökgeológiai, geotechnikai) szakvélemény alapján kell meghatározni. c.) Felszínmozgások kialakulására leginkább alkalmas területeken (3,6 és 7 jelű terület) történő építkezésekre építési engedély akkor adható ki, ha szennyvizet nem szikkasztanak (szivárgásmentes gyűjtő), vagy a korábban kiépült gyűjtő
4 rendszerre kötelezően csatlakozik az új építmény és biztosított a felszíni vizek eróziómentes (közterületen történő) elvezetése. d.) Építési engedély kiadása céljából készülő tervdokumentációknak az egykori zártkerti területhasznosítási egységeken tartalmaznia kell az építési terület pince és üregviszonyait. Ha ismert helyzetű pince vagy üreg található az építkezés helyén, akkor annak állagát és várható hatásait is értékelni kell az új építmény, valamint a lehetséges hatásterületen belüli épített környezet változatlan állagú fennmaradásának érdekébe. e.) A morfológiai adottságok ismeretében és azokhoz alkalmazkodóan fontos az eróziómentes (burkolt árkokkal történő) vízelvezetés. f.) Függőleges falak kialakítását lehetőleg kerülni kell, ha létesítésük elkerülhetetlen, akkor a 2 m-nél magasabbakat minden esetben védelemmel (bélésfal, támfal, stb.) kell ellátni. g.) Építés-hidrológiai szempontból megbízhatatlan (3 jelű terület), vagy feltöltéssel kialakított területen építmények nagyságától függetlenül indokolt geotechnikai feltárások végzése az építészeti tervek megalapozásához. h.) A szénleadó állomás és a Hosszúhetényi aknák egykori feltöltött területein csak mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatok eredményeire alapozva lehet építményt létrehozni. Feltöltött területek csapadékvíz elvezetését különös gondossággal kell kezelni. 2. Az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3.§. e.) bekezdésében meghatározott talaj kivételével – kitermeléssel járó építési, tereprendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermelési területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül. Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai 5.§ 1. Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (lásd: 1997. évi LXXVIII tv. 6.§ 1/b. bek.). 2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. 3. Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban épült épületek bővítése, átalakítása esetében is alkalmazni kell. Azokat az épületeket, amelyek elhelyezkedése (a telekhatároktól és a szomszédos épületektől való távolsága), valamint nagysága (alapterülete, magassága) túllépi a hatályos előírásokat, csak a szabályossá tételükkel egyidejűleg szabad bővíteni, vagy átalakítani. 4. Ez a korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett és épült épületek bővítésére. A korábbi előírásoknak megfelelő elhelyezkedésű és magasságú épületek abban az esetben bővíthetők, ha:
5 - nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt; - vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével; - függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építmény-magasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését; - a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák. 5. A 2. bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha: a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul, b.) a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni). 6. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. 7. Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított. 8. Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 42.§ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet, és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. 9. Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell. Kétlépcsős engedélyezési eljárás 6.§ 1. A terv egyes területekre ill. egyes létesítményekre, a tervszerű és gazdaságos megvalósítás valamint az egységes építészeti megjelenés érdekében kétlépcsős engedélyezési eljárási kötelezettséget ír elő. a.) A kétlépcsős eljárás keretében – amennyiben a beruházás nem egy kialakult telken történik – előzetes elvi építési és/vagy telekalakítási engedélyezés során kell meghatározni az adott terület (övezet, tömb) teljes kiépítettségére vonatkozó követelményeket, és ezáltal az adott építési ütem, beruházás konkrét építésügyi és a más szakhatósági előírásait. b.) Az előzetes elvi engedélykérelemhez – szaktervező által kidolgozott – ELVI BEÉPÍTÉSI TERVET kell csatolni, amely az előírt teljes területre a végső kiépítettség állapotát tartalmazza, az adott építési szándéknak megfelelő részletességű kidolgozásban.
6 c.) Az elvi engedélyezési tervet az önkormányzat illetékes bizottságával véleményeztetni kell. A véleményezésre a települési főépítész, annak hiányában a területi főépítész javaslatát kell kikérni. 2. Az ilyen területeken építési engedély csak érvényes előzetes elvi engedély alapján, az abban rögzített feltételek szerint adható. 3. Kétlépcsős engedélyezési eljárásra kijelölt területek a terven KE jellel feltüntetett területrészek. 4. Kétlépcsős engedélyezési eljárás költsége a beruházás kezdeményezőjét terhelheti. Telekalakítási rendelkezések 7.§ 1. Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások tartalmazzák. 2. Az új saroktelkek kialakítása esetében telekalakítási tervet (TATK) kell készíteni. 3. A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg. 4. A mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földeket magába foglaló tömbökön belül csak akkor adható engedély telekalakításra, ha előzetesen az egész tömbre kiterjedő elvi telekalakítási engedélyt adott az építésügyi hatóság. 1 ha-nál nagyobb földrészleteknél az illetékes körzeti földhivataltól meg kell kérni az érintett területek más célú felhasználásának engedélyezését is. Közterületek használata 8.§. 1. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. 2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges. 3. 1 A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: - hirdető (reklám) berendezés elhelyezése - árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítés - közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozó hely, töltőállomás) kialakítása - köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése - szobor, díszkút, emlékkereszt, egyéb művészi vagy naiv alkotás elhelyezése - kegyhely kialakítása - távbeszélő fülke elhelyezése 4. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.
1
Módosította: 11/2006.(VII.03.) önk. rend. 1.§. Hatályos: 2006.VII.3-tól.
7 5.
2
Hosszúhetény közigazgatási területén – kivéve a tájvédelmi körzeten belüli területrészeket – egy hirdetőnek legfeljebb 1.0 m2 felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklám szerkezet és reklám , cég vagy címtábla, egyéb hirdetési felület (továbbiakban: hirdetőtábla) helyezhető el köz, illetve magán területen, egy helyről és a közterületről olvashatóan. Ebből egy hirdetőnek legfeljebb két különböző típusú (pld. reklám és cégtábla) is elhelyezhető is elhelyezhető együttesen így is legfeljebb 1.0 m2 felülettel egy helyről és a közterületről olvashatóan. Több hirdetőnek együttesen a hirdetőtáblája legfeljebb 1.5 m2 felületű lehet. Lakó-és gazdasági épület reklámcélú falfestése nem engedélyezhető. 6. 3 Hosszúhetény közigazgatási területén a tájvédelmi körzeten belül legfeljebb 0.5 m2 cég- vagy címtábla helyezhető el saját épületen építményen. Hirdetési és reklámcélú építmény, reklám szerkezet és reklám magán vagy közterületen csak több hirdetőnek együttesen legfeljebb 1.0 m2 felülettel továbbá építési engedély alapján helyezhető el. 4 7. Az egy helyről olvasható táblák halmozását kerülni kell, a településközpontban egymás mellett – 15 m-en belül –, közterületen legfeljebb 3 db hirdetőtábla helyezhető el egymáshoz igazodó megjelenéssel, a többi területen 1 db. Nem számít ide a hirdető épületére helyezett cégtábla, amennyiben a 10 cm-nél kisebb a közterületre kinyúlás. Abban az esetben, ha egy helyre ennél több hirdetőtábla elhelyezésére van igény, úgy licit dönti el, mely tábla kerülhet az adott helyre, a táblák száma nem növelhető. Engedélyezett hirdetőtábla kihelyezés után licitálni egy hely megszerzésére leghamarabb két év elteltével lehet. A bérleti díj összege a licit alapja, melyről a képviselő-testület dönt. 8. 5 Az 5-7.pont szerint közterületen elhelyezett hirdetőtábla készítéséhez elsősorban természetes anyagot (pld. fa, vas stb.) kell felhasználni. 9. 6 Az újonnan elhelyezendő hirdetőtábla tervlapját legalább 1:5 méretarányban a jegyzőhöz kell benyújtani, amely tartalmazza annak minden részletét (képek, feliratok, színek). Egy példány tervlap nyújtandó be az építési engedélyhez nem kötött esetben, az építési engedélyhez kötött esetben külön jogszabályban előírt példányszámban és tartalommal kell a kérelmet előterjeszteni. 10. 7 Az 5-7. pontokban foglaltak nem vonatkoznak a 15 napnál rövidebb ideig tartó kulturális és sporteseményt hirdető kifeszített szövet- vagy fóliahordozókra. 11. 8 A kihelyezett hirdetőtáblákat a hirdetőnek folyamatosan jó karban kell tartani. A nem közérdekű hirdetőtáblák után külön szabályozott módon közterület foglalási díjat kell fizetni. A fenti kötelezettségek nem teljesítése esetén – a jegyzői felszólítást követő 30 nap után – a hirdetőtábla kártérítési igény nélkül bevonható, illetve bevonatható.
2
Beiktatta: 16/2005.(X.24.) önk. rend. 1.§. Hatályos: 2005.XI.1-jétől. Beiktatta: 16/2005.(X.24.) önk. rend. 1.§. Hatályos: 2005.XI.1-jétől. 4 Beiktatta: 16/2005.(X.24.) önk. rend. 1.§. Hatályos: 2005.XI.1-jétől. 5 Beiktatta: 16/2005.(X.24.) önk. rend. 1.§. Hatályos: 2005.XI.1-jétől. 6 Beiktatta: 16/2005.(X.24.) önk. rend. 1.§. Hatályos: 2005.XI.1-jétől. 7 Beiktatta: 16/2005.(X.24.) önk. rend. 1.§. Hatályos: 2005.XI.1-jétől. 8 Beiktatta: 16/2005.(X.24.) önk. rend. 1.§. Hatályos: 2005.XI.1-jétől. 3
8
Közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje 9.§ 1. A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni. 2. A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók. 3. A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor. 4. A 24/1994. (IX.29.) KHVM rendelettel kötelezővé tett MSZ 7478 számú szabvány előírása szerint a távközlési hálózat részére biztosított területsávot szabadon kell hagyni, valamint betartandók a 9004/1982. (Közl. Ért. 16.) KPM-IPM számú együttes közlemény 4. számú szabályzatában és a 30/1994. (XI.8.) IKM rendelettel kötelezővé tett MSZ 151. sz. szabványban foglaltak. Az építmények elhelyezése, kialakítása 10.§ 1. A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki. 2. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. 4. Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad. 5. Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek. Kialakult, egymás mellé telepített és esővíz elvezetővel elválasztott oldalhatáron álló beépítés zárt tűzfalakkal újjáépíthető. 6. A 6 m-nél kisebb kialakult oldalkert fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával. 7. A meglévő oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben, ha a kialakult telek – a szomszédos telkeken á ló, vagy elhelyezhető épületek miatt – az előírt építmények közötti legkisebb távolság hiánya következtében nem volna beépíthető, a D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó, I-III tűzállósági fokozatú épületek közötti tűztávolság 4 m-ig csökkenthető, ha az épületek oldalhomlokzatainak magassága 6 m-nél nem nagyobb. Ilyen esetekben az oldalkert mérete is 4 m-ig csökkenthető, ha a szomszédos telken álló épület ezen oldalkert felé néző homlokzatán legfeljebb az OTÉK 37.§ (4) bekezdése szerinti szellőzőnyílások vannak. 8. Az előírt építmények közötti legkisebb távolság korlátlanul csökkenthető azokban az oldalhatáron álló módon beépített építési övezetekben, ahol a beépítési mód félig, vagy teljesen zártsorú beépítési módra változott, ha az épületnek a szomszédos telkeken álló épületekkel szembeni homlokzatai tűzfalas kialakításúak.
9 9. A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen. 10. Terepszint alatti építmény az OTÉK 1. sz. melléklete 77. pontja szerint bárhol létesíthető, de: a.) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből, b.) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az OTÉK 25.§-ában rögzítettek szerint, c.) a terepszint alatti főfunkció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület sűrűségi mutatóban figyelembe kell venni. 11. A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 3,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet. Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok lakóterületen 11.§ 1.9 2. A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek. 3. 10 Járművek elhelyezése 12.§ 1. Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához biztosítandó várakozóhelyek száma idényszerű használat esetében 30%-kal csökkenthető. 2. Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni. 3. Az OTÉK 42.§-a által előírt, illetőleg az (1) bekezdés szerint csökkentett számú várakozóhelyek 30%-a – az Önkormányzattal kötött szerződés alapján – a kapcsolódó közterületen is megépíthető. 4. Az építési engedély kiadásának feltétele, hogy az építtető a szerződésben megállapított építési költséget az Önkormányzat elkülönített számlájára előzetesen befizesse. 5. A várakozóhelyek használatára és fenntartására külön szerződést kell kötni.
9 10
Hatályon kívül helyezte: 13/2012.(IX.17.) önk. rend. 1.§. Hatályos: 2012.IX.17-től. Hatályon kívül helyezte: 13/2012.(IX.17.) önk. rend. 1.§. Hatályos: 2012.IX.17-től.
10 Tűzvédelem 13.§ 1. A 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 36.§ (2) bekezdése a./ pontjában megfogalmazottak alapján, ha a kialakult állapot indokolja, az építmények közötti (tűz)távolságot a meglévő állapotnak megfelelően csökkenteni lehet, de ehhez ki kell kérni az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóság szakhatóságának állásfoglalását. 2. A III-V. tűzállósági fokozatú (fa, vagy más éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, héjazatú) anyagból létesítendő építmények esetében be kell szerezni az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóság szakhatóságának állásfoglalását. 3. A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út, terület, stb.) a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani. II. FEJEZET A belterületi határ megállapítása 14.§ 1. A község belterületét növelni a szabályozási terven jelölt alábbi területekkel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését követően lehet: a.) a község északnyugati, illetve északkeleti részén lakóterület céljára, b.) a község nyugati részén lakóterület és ipari gazdasági terület céljára, c.) a község keleti-délkeleti részén lakóterület céljára. 2. A lakó- és gazdasági terület bővítés a területekre készített közműellátási program testületi elfogadását követően történhet meg. III. FEJEZET Településszerkezet, területfelhasználás 15.§ A szabályozási terv a.) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel; b.) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja; c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja; d.) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
11 16.§ A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak: a.) lakóterület (falusias lakóterület): Lf, b.) vegyes terület (településközpont vegyes terület): Vt, c.) gazdasági terület (kereskedelmi, szolgáltató ipari, valamint egyéb ipari gazdasági terület): Gksz, Gip, d.) üdülőterület (üdülőházas terület): Üü, e.) különleges terület: K. 17.§ A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak: a.) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖ, b.) zöldterület: Z, c.) erdőterület: E, d.) mezőgazdasági terület: M, e.) vízgazdálkodási terület: V. f.) A szabályozási terv területének beépítésre szánt területei 18.§ Az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre osztottak. (A területfelhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.) Megjegyzés: - a táblázatokban a telkekre és építménymagasságra vonatkozó értékek újonnan tervezett épületre értendők, - a K jel a kialakult állapotra utal, - a homlokzatmagasság az építmény homlokzatának átlagos magassága a tetőidom metszésvonaláig, - új telek minimális nagysága a megosztás esetén visszamaradó telekre is vonatkozik. Falusias lakóterület (Lf) 19.§ 1. A területen az OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el. 2. A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mezőés erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:
12 2.1. A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél. 2.2. Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni. 2.3. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor a.) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni, b.) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló épületrészén, falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőző berendezést meg kell szüntetni, illetve ilyet új épület esetén létesíteni nem szabad. 2.4. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el. 2.5. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan, zártsorú jelleggel is elhelyezhető, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást. 3. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok és szöveges kiegészítéseik tartalmazzák: Lf-1 jelű építési övezet (kialakult kistelkes) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A legnagyobb építménymagasság A beépítettség legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
Lf-2 jelű építési övezet (kialakult) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A legnagyobb építménymagasság A beépítettség legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
OTÉK
HÉSZ
30 40
K – 720 K – 14 K – 40 szabadonálló, oldalhatáron álló, ikerházas 3,0-5,0 30 40
OTÉK
HÉSZ
-
K – 900 K – 14 K – 50 szabadonálló, oldalhatáron álló, ikerházas 3,0-5,0 30 40
30 40
m2 m m
m % %
m2 m m
m % %
13 Lf-3 jelű építési övezet (kialakult, illetve tervezett) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A legnagyobb építménymagasság A beépítettség legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
OTÉK
HÉSZ
-
K – 1200 K – 18 K – 50 szabadonálló, oldalhatáron álló 3,0-5,0 30 40
30 40
m2 m m m % %
Amennyiben a jelölt övezet (Hársas telep) a hosszútávon mozgásveszélyes területen belül (süllyedési horpa) helyezkedik el, úgy a terület beépítésének feltételeit, az alapozási mód megválasztását szakértői vélemény (bányakár szakértői, mérnökgeológiai, geotechnikai) szakvélemény alapján kell meghatározni. Feltöltött területeken építményeket elhelyezni csak mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokkal megalapozva szabad. A területen a beépítés feltételeit talajmechanikai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni. 4. A szabadonálló/oldalhatáron álló beépítési mód (SZ/O) esetében a szabadonálló beépítés akkor alkalmazható, ha a telekszélesség nagyobb 18 m-nél. 5. Kialakult építési övezetben (K) maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m. 6. Az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetők: – az építési hely közterület felőli vonala: az utcában kialakult építési vonal, új lakóterületen minimum 5,0 m-es előkert, – az oldalkert szélessége nem lehet kisebb · az OTÉK 36.§ (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, · sem 3,0, illetve 6,0 m-nél, – az építési hely hátsókert felé eső vonala a közterület, illetve magánút felől maximum 40 m lehet, de a hátsókert szélessége nem lehet kisebb · az OTÉK 36.§ (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, · sem 6,0 m-nél, · sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél. 7. Az épületek építménymagassága sem az utcai, sem az oldal-, illetve hátsókerti homlokzatnál nem lépheti túl az építési övezetre meghatározott értéket. Az építménymagasság meghatározásánál alkalmazandó előírások: - ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 5,0 m lehet, - ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 6,5 m lehet. 8. Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény - a közterület felé néző, - a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága. 9. Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet, a tető hajlásszöge 30-45° között lehet.
14 Az épületek tömegéből adódó tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott. Keresztcsűrök zártsorúan építhetők, fenntarthatók, újjáépíthetők. 10. Az utca felőli telekhatárokon csak minimum 30 cm magasságú tömör (beton, kő, vagy tégla) lábazatos, 1,50-2,20 m közötti magasságú kerítés létesíthető. 11. Személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani. 12. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5. 13. Kisújbánya és Püspökszentlászló Lf-4 jelű övezet részletes előírásai: Lf-4 jelű építési övezet (Kisújbánya, Püspökszentlászló) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A legnagyobb építménymagasság A beépítettség legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
OTÉK
HÉSZ
30 40
K K K K 3,0-4,5 K – 15 K – 60
m2 m m m % %
a.) A területen az OTÉK 14.§ (2) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el – üzemanyagtöltő kivételével – az övezeti előírások szerint. b.) A területen új építési telek – kivéve a saroktelkeket – csak a terv szerinti minimális telekterületi, illetve szélességi mérettel alakítható ki. Saroktelkek megosztása esetén az előírt telekterület felének megléte elegendő. A saroktelkeken kialakult beépítettség estén a hátsókert mérete a Szabályozási Tervtől eltérően 0,0 m is lehet. c.) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. Az illeszkedés követelményeit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, egyéb területen a területi Főépítész határozza meg. d.) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani. e.) Az építési vonal a meglévő épületek homlokvonala, foghíj beépítése esetén a foghíjat közrefogó szomszédos épületek utca felé eső azonos sarkait összekötő egyenes. f.) Meglévő lakóházak felújítása, bővítése esetén belső átalakítás és szerkezeti felújítás csak úgy végezhető, hogy a meglévő épület külső megjelenését nem változtatja meg. Fa szerkezetek, tornácoszlop, párkány, ajtók, ablakok, stb. újonnan létesíthetők a régivel azonos formában. Épületbővítés csak a hátsó telek felé lehetséges a meglévővel szervesen összeépítve. g.) Bontási előírások: - A lakóépülethez csatlakozó, de nem lakó funkciójú épületrész, vagy helyiségek bontása lehetséges, ha anyagának, szerkezetének állapota veszélyezteti a jó állagú épületrész – lakórész – biztonságát, illetve a bentlakók egészségét.
15 - A bontás, illetve átalakítás módját és mértékét bontási, illetve átalakítási tervvel kell igazolni. Ezek elbírálása és engedélyezése az I. fokú építési hatóság jogkörébe tartozik. h.) Hosszúhetény, Kisújbánya beépíthető belterületi földrészletei: 1603, 1609, 1613, 1620, 1704, 1625, 1705, 1628, 1636, 1640-41 (összevonás után), 1644, 1650, 1670, 1673 1696 helyrajzi számú, valamint belterületbe vonás után a 0227/1 és 0227/3 (jelenleg külterületi helyrajzi számú ingatlan. Településközpont (vegyes) területe (Vt) 20.§ 1. A területen az OTÉK 16.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el. 2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik. 3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: Vt-1 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-2 jelű építési övezet (iskola) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
OTÉK
HÉSZ
80 10
K K K szabadonálló, zártsorú K – 5,5 50 20
OTÉK
HÉSZ
80 10
K K K szabadonálló 10,5 25 30
m2 m m m % %
m2 m m m % %
4. Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell létesíteni. 5. Az övezetben az épületek utcai homlokzatán loggiák nem létesíthetők, utcai kerítések kapuzatai csak zárt hatású kialakításban készülhetnek. A homlokzatképzés során a hagyományoktól idegen anyagok (kerámia, színes üveg, fém, pala, stb.) alkalmazása kerülendő. 6. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.
16 Üdülőházas üdülőterület (Üü) 21.§ 1. A területen az OTÉK 22.§-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló vendéglátó építmények helyezhetők el. 2. A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Üü jelű építési övezet (Kövestető) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
OTÉK
HÉSZ
30 40
K K K szabadonálló K – 4,5 15 60
m2 m m m % %
3. Az övezetben csak legfeljebb 1,0 m magas, nem tömör kerítés létesíthető. 4. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) 22.§ 1. A területen az OTÉK 19.§-ában megnevezett, valamint kivételesen vegyes funkciójú (lakás- és szállásegységeket tartalmazó) építmények helyezhetők el. 2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a 6541 számú út nyugati oldalán tervezett területek tartoznak. 3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Gksz jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
OTÉK 60 20
HÉSZ 720 K – 16 K – 40 szabadonálló, oldalhatáron álló 3,0-4,5 40 30
m2 m m m % %
4. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.
17
Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (Gip) 23.§ 1. A területfelhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények helyezhetők el. 2. A területen nem helyezhető el: - egészségügyi, szociális épület, - roncsautó tároló és bontó telepek. 3. E területfelhasználási egységbe a település nyugati oldalán a tervezett elkerülő út keleti részén meglévő, illetve tervezett ipari terület tartozik. 4. A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: Gip-1 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság* A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
*
OTÉK
HÉSZ
-
K – 1500 K – 30 K – 40 szabadonálló, oldalhatáron álló K – 3,0-4,5 40 30
50 25
m2 m m m % %
a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
A hosszúhetényi aknák szelvényei nem beépíthetők. A terület beépítése előtt mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokkal kell feltárni a teherbíró altalaj állapotát, a beépítés egyedi feltételeit. Gip-2 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság* A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
*
HÉSZ
50 25
K – 3000 K – 40 K – 60 szabadonálló 3,0-7,5 30 30
m2 m m m % %
a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
Gip-3 jelű építési övezet (Zobák, Diagonál akna) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság* A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
*
OTÉK
OTÉK
HÉSZ
50 25
K – 2000 K – 40 K – 50 szabadonálló 3,0-12,0 50 25
m2 m m m % %
a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
18
A Zobák diagonál aknai területre vonatkozóan: az aknák szelvényei nem beépíthetők. Az alábányászottságból eredő, hosszútávon mozgásveszélyes területek beépítésének feltételeit, az alapozási mód megválasztását szakértői vélemény (bányakár szakértői, mérnökgeológiai, geotechnikai) szakvélemény alapján kell meghatározni. A Gip jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert minimális szélessége 5 m, a hátsókert minimális szélessége 10 m, valamint az OTÉK 35.§ 1-4 bekezdése szerinti értékek. 5. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0. 6. Telekalakítás: a.) Az egyes tömbökben kialakítható minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. b.) A tömbökre – amennyiben a tervezett beruházás a tömb (területegység) teljes területét nem veszi igénybe – telekalakítási terv készítendő (ha legalább 8 új építési telek keletkezik), illetve a HÉSZ 6.§-ban rögzített kétlépcsős engedélyezési eljárás alkalmazandó. A tervezés során folyamatosan biztosítani kell, hogy az előírt minimális teleknagyságnál kisebb területrész ne maradjon vissza. c.) A telekalakítási terv készíttetésének költsége a telekalakítás kezdeményezőjét terheli. 7. A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé. 8. Az övezetben jelölt védőerdősávokat a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani. 9. Az ipari területen élelmiszer gyártása, csomagolása, valamint tűz- és robbanásveszélyes tevékenység csak a környezetre kiterjedő, a terhelések környezeti kölcsönhatás vizsgálata szerint folytatható, illetve engedélyezhető. 10. A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. 11. Az utca felőli telekhatárokon csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, vagy tégla) lábazatos, 1,50-2,20 m közötti magasságú kerítés létesíthető. Különleges területek (K) 24.§ 1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek. 2. Az e területfelhasználási egységbe (területbe) tartozó tömbök helyét, telekformáját, övezeti jelét a szabályozási terv jelöli. 3. A területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.
19 4. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: K-t jelű építési övezet TEMETŐ, KÁLVÁRIA A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke *Kivéve harangtorony, harangláb
K-sp jelű építési övezet SPORTTERÜLET A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
K-st jelű építési övezet STRAND TERÜLETE A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
K-r jelű építési övezet REKREÁCIÓS TERÜLET A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
OTÉK
HÉSZ
40 40
nincs kikötés szabadonálló 3,0-4,0* 2 40
OTÉK
HÉSZ
40 40
nincs kikötés szabadonálló 3,5-12,0 10 60
OTÉK
HÉSZ
40 40
nincs kikötés szabadonálló 3,5-7,0 10 60
OTÉK
HÉSZ
40 40
nincs kikötés szabadonálló 3,5-4,5 3 50
OTÉK
HÉSZ
m2 m m m % %
m2 m m m % %
m2 m m m % %
m2 m m m % %
A 6.§ szerinti kétlépcsős engedélyezési eljárás alkalmazandó
K-szt jelű építési övezet SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
40 40
K szabadonálló K K K
m2 m m m % %
20
K-k és K-h jelű építési övezet KATASZTRÓFAVÉDELMI ÉS HONVÉDSÉGI TERÜLET A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
K-p jelű építési övezet PINCESOR TERÜLETE A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
OTÉK
HÉSZ
40 40
szabadonálló K K K
OTÉK
HÉSZ
40 40
K
K zártsorú 3,5 90 0
m2 m m m % %
m2 m m m % %
A K-p jelű építési övezetben a beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, hézagosan zártsorú), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő. A tető hajlásszöge 37-42 fok között megengedett. A tető héjalása hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban készülhet. A tetőtérbeépítés az általános előírások megtartásával történhet. Az utcai homlokzaton az oromfalon csak maximum 40/60 cm méretű nyílás készíthető. Az utcával párhuzamos gerincű épületek tetőfelületén az utca felől csak maximum 0,50 m2 felületű háromszögű, vagy íves kialakítású tetőablak helyezhető el. Az épületek közötti legkisebb távolság bármekkora lehet az egymást követő feltételek betartása mellett: - az utcára merőleges gerincű beépítés esetén a hagyományosan kialakult épülettávolság biztosítandó, - ha a szomszédos épületek az utcával párhuzamos gerincűek, az épület egyik végfala tűzfal, de legalább olyan nyílás nélküli oromfal legyen, amelyen éghető anyagú tetőszerkezeti elem nem nyúlik túl, - ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végfalán alkalmazni kell. K-b jelű építési övezet BÁNYÁK A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
OTÉK
HÉSZ
40 40
nincs kikötés szabadonálló 3,5-4,5 3 50
m2 m m m % %
21 A bányaterületeken történő beépítés feltételeit, az alapozási mód megválasztását szakértői vélemény (bányakár szakértői, mérnökgeológiai, geotechnikai) szakvélemény alapján kell meghatározni. A szabályozási terv területének beépítésre nem szánt területei Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület (KÖ) 25.§ 1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál. 2. Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető. 3. A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani. 4. A város közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel a közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak, illetve a szabályozási terv szerint alakítandók ki. 5. Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak. 6. Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem szabad. 7. Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket. 8. Hírközlési létesítmények közterületen, az ágazati szabványok, szakhatósági előírások betartásával helyezhetők el. 9. 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a lakóterületen nem telepíthető. 10. Közlekedési terület szabályozása (Közutak tervezése ME-07-3713: 1994 Közlekedési Ágazati Szabvány szerint):
6541-es számú összekötő út Gyűjtő út: Kossuth u., Hegyalja u. Lakó (kiszolgáló) utak Kerékpárút Gyalogút Dűlőutak
Jelenlegi K.V.B B.V.c.B B.V.c.D
Távlati K.V.B B.V.c.B B.V.c.D
Szabályozási szélesség kialakult, illetve 30 m kialakult, illetve 30 m kialakult
B.V.c.C
B.V.c.C
kialakult
B.VI.d.C -
B.VI.d.C B.IX. B.X. -
kialakult 6-8 m Kialakult, illetve minimum 6 m
22
Zöldterület (Z) 26.§ 1. E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (KP), a védő- takaró fásítások tartoznak. 2. A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el. 3. A közparkokat külön kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani. 4. A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény. 5. A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. 6. A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.
Erdőterület (E) 27.§ 1. E területfelhasználási egységbe (területbe) a védelmi (VE), gazdasági (GE) és turisztikai (TE) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza. 2. Az állami pénzeszközből megvalósuló erdőtelepítéshez az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges. 3. A területen – a kilátótornyok kivételével – építmények nem helyezhetők el, kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építményeket, amelyek kivonással elhelyezhetők. Az erdészeti létesítmény (épület, kerítés, stb.) építése, elhelyezése, korszerűsítése, megszüntetése erdészeti hatósági engedélyhez nem kötött tevékenység. 4. A közhasználatra szánt védőerdő területeit erdészeti eszközökkel min. 60-70%-os borítottsággal kell beültetni, több szinten kialakítani. E területeken csak a rendeltetésszerű használatot elősegítő létesítmények helyezhetők el. 5. Ahol az erdő adott létesítmény védelmét szolgálja (VE), ott bekerítése engedélyezhető. A védőerdő létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. 6. Beruházás céljára csak akkor vehető erdő igénybe, ha erre alkalmas más művelési ágú terület nincs. A termelésből való kivonáshoz az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges. 7. Az erdősítési programokat gyenge minőségű gyepterületeken, vagy alacsony aranykorona értékű szántókon kell megvalósítani.
23 Vízgazdálkodási terület (V) 28. § E területfelhasználási egységben (területen) az OTÉK 30.§ (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. Mezőgazdasági terület (M) 29. § 1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29.§-a szerinti célt szolgálja. 2. A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, közlekedési és egyéb rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható. 3. Gyepterületek megszüntetése csak gyenge értékű területek esetében engedélyezhető. Gyepterületek létesítése alacsony aranykorona értékű szántókon javasolt. 4. A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik: - nem beépíthető mezőgazdasági terület M-0 - általános mezőgazdasági terület M-Á - gyepterület M-GY - kertövezet M-K 5. Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható. 6. Az M-0 jelű, a szabályozási terven jelölt övezetben semmilyen építmény nem helyezhető el. 7. Általános mezőgazdasági övezet (M-Á): a.) Az övezetbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt szántó, szőlő, gyümölcsös művelési ágak területei. b.) Az övezet területén erdő is létesíthető. c.) Gyümölcs, szőlő művelési ágú földrészleten építmény csak 6 000 m2-nél nagyobb (minimum 30 m szélességű) telekterületen helyezhető el. d.) Szántó művelési ágú földrészleten építmény csak 10 000 m2-nél nagyobb (minimum 100 m szélességű) telekterületen helyezhető el. e.) Az M-Á jelű övezetben a c.) és d.) pontban jelölt földrészleteken a maximális beépítettség 3%. A területen megvalósítandó létesítmény építési engedély köteles, környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni kell, melynek megoldását az engedélyezési terv részeként kell kezelni. f.) A területen hagyományos és korszerű (csarnok) épületszerkezettel egyaránt építhető építmény. A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a területi főépítész állásfoglalását. Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el. g.) Amennyiben a jelölt övezet (Hársas telep) a hosszútávon mozgásveszélyes területen belül (süllyedési horpa) helyezkedik el, úgy a terület beépítésének feltételeit, az alapozási mód megválasztását szakértői vélemény (bányakár szakértői, mérnökgeológiai, geotechnikai) szakvélemény alapján kell meghatározni.
24 8. A gyep (M-GY) művelési ágú területeken építmény nem helyezhető el. 9. A „kertövezet” a szabályozási terven M-K jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű, valamint tervezett kertterületek tartoznak. Az övezetre vonatkozó előírások: a.) A kertövezetben állattartásra szolgáló építmény külön állattartási rendelet szerint építhető. b.) Telekalakítás, beépítés szabályai: - A kertövezetben csak 900 m2-es, vagy azt meghaladó, csak közterületről, vagy magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége: 15 m. - A földrészleteken a 3% beépítettséget meg nem haladó alapterületű, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület/épületek helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető: árnyékszék csak a főépülettel együtt helyezhető el. - Az épület a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási, stb. adottságoknak megfelelően a telken szabadon elhelyezhető. - A szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.)a szomszédos telkek használatát ne zavarják. Egymáshoz közeli épület elhelyezés esetén az OTÉK-ben előírt tűztávolságot kell megtartani. - Az előkert mélysége minimálisan 5,00 m. - A telken garázs nem létesíthető. c.) A gazdasági épület előírásai: - A területen épület építése csak építési engedély alapján végezhető. - A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület elkészültéig maradhat fent. - A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú lehet. Az épület tetőtere beépíthető. - A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a területi főépítész állásfoglalását. - A héjazat égetett agyag cserépfedés, pikkelyes jelleget adó bitumenes zsindely lehet. Hullámpala, síkpala (azbeszt), fémlemez fedés nem alkalmazható. - Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható. d.) Pince, kerítés, támfal: - Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie. - A pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg. - A kertövezet területén kerítés csak élősövényből létesíthető.
25 - A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel) kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező. 10. Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok: - A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. - A 3%-os beépíthetőséget a birtoktesthez tartozó összes telek területe után kell kiszámolni. - A beépíthetőség alapján kiszámított épületeket a birtokközpont, vagy indokolt esetben kiegészítő központ telkén is el lehet helyezni, ha · a telek területe a minimális 10 000 m2-t eléri, · a létesítmény nincs a szomszédos telekre korlátozó hatással, · a beépítettség a 45%-ot nem haladja meg. - A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el. - A birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési engedélyt kell kérni. 11. Amennyiben a jelölt övezet (Hársas telep) a hosszútávon mozgásveszélyes területen belül (süllyedési horpa) helyezkedik el, úgy a terület beépítésének feltételeit, az alapozási mód megválasztását szakértői vélemény (bányakár szakértői, mérnökgeológiai, geotechnikai) szakvélemény alapján kell meghatározni.
IV. FEJEZET Épített és természeti környezet védelme Műemlékek 30.§ Műemléki védelem alatt áll: 1. Kossuth u. 10. tájház hrsz.:912/2 2. Somkerék dűlő római villa hrsz.:4732, 4733, 4780 3. Püspökszentlászló kastély hrsz.:1539 4. Püspökszentlászló templom hrsz.:1540 Műemléki környezetbe tartoznak: Hosszúhetény 916, 915, 913, 912/2, 912/1, 911, 910, 908/2, 908/1, 909, 907, 806, 905, 904/2, 904/1, 903, 902, 901/2, 901/1, 900, 899, 898, 895, 838/4, 838/3, 838/1, 928, 929, 930, 931, 932, 58, 59, 60/6, 60/5, 60/4, 60/2, 61, 60/3, 183/1, 183/2, 60/8, 60/7, 180, 181, 182, 195, 165, 164/9, 164/8, 406, 405, 400/2, 400/1, 399/2, 401, 399/1, 404, 403, 398, 397, 396, 402/2, 402/1, 395/1, 394, 393/3, 393/1, 393/2, 391, 0141/7, 0141/8, 0141/9 és Püspökszentlászló1535/1, 1534, 1541, 1538, 1542, 1543, 1501 helyrajzi számú ingatlanok.
26 Helyi építészeti értékek védelme 31.§ Hosszúhetény község képviselőtestülete a 8/2001. (VI.25.) Önk. számú rendeletével a helyi védelemről külön rendeletet alkotott (a védett épületek felsorolását lásd: melléklet a HÉSZ 31.§-ához). 32.§ 1. Természetvédelmi terület: - Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet - Nagymező – Aranyhegy Természetvédelmi terület. Az egyedi tájértékek megtartását a település rendezése során biztosítani kell. 2. A természetvédelmi területen belül közterületen és külterületen építőanyagot és tűzifát tárolni tilos. Gépkocsi elhelyezése csak saját lakótelken belül lehetséges. Helyi védelemben részesített természeti területek, zöldfelületek: 33.§ -
Csókakői kőbánya, Fonolit kőbánya, Belterületi kőbánya (Kossuth L. u.) Csersznye fasor a 654102-es számú út mentén. Források (a közigazgatási területen), Püspökszentlászlón a templomtér idős faállománya, Püspökszentlászlón a kastélykert faállománya, kőfal (2243 helyrajzi számú ingatlanon) V. FEJEZET Környezet- és természetvédelmi szabályok
Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, tájés természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre. Környezet- és tájvédelem 34.§ 1. Általános követelmények a.) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jóváhagyáskor: a követelmé-
27
b.)
c.) d.)
e.)
f.)
g.)
h.)
i.) j.)
nyeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.] A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.] Lf és Üü övezetben „telepengedély” az alábbi tevékenységekre nem adható ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint): vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kőmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.42], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényező, karosszérialakatos, autóbontó [50.20.], műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24]. A jelenleg a meglévő területen üzemelő és a fenti kizáró listán szereplő tevékenységek esetén üzemelés-technológiai terv készítése, majd az érintett szakhatóságok értékelése alapján dönthető el a feltételekhez kötött telepengedélyek kiadása. Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel be kell tartani a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jóváhagyáskor: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint.] Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jóváhagyáskor: a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint.] A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.
2. Környezetterhelési határértékek a.) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására
28
b.)
c.)
d.)
e.)
f.)
g.)
kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza, melyből a tervezési terület meghatározott részein a 2. sz. melléklet ökológiai határértékeit kell alkalmazni. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW th és az ennél nagyobb, de 50 MW th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.] Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a határértékeket a 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés határozza meg, melyet a jogszabályban előírtak szerint fokozatosan vált fel a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet. A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet szerint 2003. január 01-től kell a határértékeket megállapítani és alkalmazni.] A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.] Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.] Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.] Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.] Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]
3. Speciális eljárási szabályok a.) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jóváha-
29
b.)
c.)
d.)
e.)
f.)
g.)
h.)
gyáskor: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.] A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jóváhagyáskor: A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.] Hosszúhetény, Püspökszentlászló és Kisújbánya a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „A” fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezésére, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet. [Jóváhagyáskor: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet szerint történhet.] A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint a védőterületeken az engedélyezéseket lefolytatni. A kijelölt védőterületeken a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását minden esetben meg kell kérni. [Jóváhagyáskor: a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint]. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jóváhagyáskor: a vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.] Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni [Jóváhagyáskor: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának előírásai szerint]. A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.] A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat.] 35.§
1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a.) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 m;
30 b.) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m. 2. Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a.) gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte- (egres-), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1 méternél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) esetében 0,8 m; b.) minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) és – a c.) pontban nem szereplő – fa esetében 2,0 m; c.) kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m; d.) 3 m-nél magasabbra növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m. 3. Közút területén az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a.) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m; b.) 3 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m. 36.§ 1. A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell. 2. Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell. 3. A település területén pollentermelő növényeket ültetni nem szabad. VI. FEJEZET Egyes sajátos jogintézmények 37.§ 1. A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása esetén – az Étv. 17.§-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint. 2. Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él: 2.1. Építésjogi követelmények: a.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések). b.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha: - a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, - közérdeket nem sért,
31 - az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el. 2.2. Elővásárlási jogi követelmények: Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében: a.) a tervezett temetőbővítés területére, b.) a tervezett gyalogút, kerékpárút területére, c.) a terv szerinti új közterületek területeire, d.) a terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. Az elővásárlási jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. e.) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22.§-a tartalmaz. 2.3. Helyi közút céljára történő lejegyzés: a tervezett lakóutak létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok. 2.4. Településrendezési kötelezések: a.) Az építésügyi hatóság a településkép védelme érdekében kötelezheti az ingatlanok tulajdonosait: – a legalább 90 %-ban beépített telektömbökben lévő beépítetlen, elhanyagolt építési telkek beépítésére, valamint befejezetlen építkezések befejezésére, – a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére; – a rossz műszaki állapotban lévő, a településképet ez által rontó építmények külső helyreállítására és színezésére, – az egységes utcakép biztosítása, a telek utcaképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanoknak – a telken folytatott tevékenység miatt – szükségessé váló védelme céljából a telek bekerítésére, – kertészeti munkák (tervezés, kivitelezés) elvégzésére, – a közegészségügyi (fertőzés-, allergia- stb.) veszélyforrást jelentő elhanyagolt telkek azonnali rendbetételére; – a telkek közterületről látható részén lévő szemét-, hulladék-, törmelékkupacok 15 napon belüli eltávolítására. b.) A közterület karbantartása a telek szélességében a közterület tengelyéig a tulajdonos feladata. c.) Az építésügyi hatóság az építési vagy telekalakítási engedélyek megadásának feltételeként előírhatja az építési munkával érintett ingatlanon már meglévő olyan építmények vagy építményrészek kártalanítás nélküli lebontását, amelyek nem felelnek meg a hatályos építésügyi jogszabályok előírásainak, függetlenül attól, hogy korábban építési engedéllyel vagy építési engedély nélkül épültek-e. d.) Az 1 évnél hosszabb határidővel elrendelt kötelezettségeket be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. e.) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok a közút menti területeken, védőerdő sávok a Gksz és Gip jelű övezetekben, a vízfolyások menti területeken) fásítást írhat elő. 3. Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az érintett tulajdonosok kötelesek a belterületbe vonással, művelési ágból történő kivonással, telekalakítással,
32 tervezéssel, közművesítéssel, út- és járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében viselni. Meglévő, kialakult beépítésű területeken az új közművek létesítésével, az út- és járdaépítésével kapcsolatos költségeket az érintett ingatlantulajdonosok kötelesek viselni. Az önkormányzat az előbbiek szerinti fejlesztések teljes költségének finanszírozására közművesítési és útépítési hozzájárulást állapít meg, melyet a nyomvonallal érintett ingatlanok tulajdonosai kötelesek megfizetni. II. FEJEZET Záró rendelkezés 38.§. 1. E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni. Hosszúhetény, 2003. november 20. Faragóné cseke blanka sk. polgármester
Orbán lászló sk. jegyző
Záradék: A rendelet a helyben szokásos módon 2003. december 1-jén kihirdetésre került. Hosszúhetény, 2003. december 1. Orbán László sk. jegyző
33 11
MELLÉKLET A HÉSZ 11.§-ához
11
Hatályon kívül helyezte: 13/2012.(IX.17.) önk. rend. 2.§. Hatályos: 2012.IX.17-től.
34 MELLÉKLET A HÉSZ 32. és 33.§-ához 1. melléklet: Javaslat a táji és zöldfelületi elemek és elemegyüttesek helyi védelmével kapcsolatos rendelkezések megalkotására (Zöldfelületi és tájvédelmi szabályozási tervezet ) 1. A természeti és táji értékek általános védelme: (1) A táj, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: a.) A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni. b.) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj illetve a településkép jellegéhez illő rendezéséről. c.) Az egyedi tájértékek és környezetük megóvása érdekében minden tevékenységet azok kíméletével kell végezni (ld. 2. Sz. melléklet) (2) Kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából helyi védelem alá helyezendő: a.) Cseresznyefasor a Hosszúheténybe bevezető út mentén b.) Római villa maradványai területe a Somkerék dűlőben (3) A (2) pontban leírt érték kiemelt oltalma az Önkormányzat védetté nyilvánítási rendeletének életbe lépésével jön létre. Magyarázat: A védetté nyilvánítást kimondó rendelet tartalmazza: · a védetté nyilvánítás tényét, az érték megnevezését · a terület jellegét, kiterjedését, a földrészletek helyrajzi számait · a védetté nyilvánítás indokát · az érvényes korlátozásokat és tilalmakat, az azok alóli esetleges felmentést · az engedélyhez kötött tevékenységek körét A védetté nyilvánítást az Önkormányzat jegyzője készíti elő. A jegyzőnek a terület védetté nyilvánítását alátámasztó iratok mellett meg kell keresnie a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy kívánja-e a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását. Az Igazgatóságnak erről 60 napon belül nyilatkozatot kell adnia. A védetté nyilvánítási eljárás menetére a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 22-27. §-ában foglaltak mérvadóak. 2. A zöldfelületek és fák védelmével kapcsolatos általános rendelkezések: (1) A település zöldfelületeinek védelme érdekében - mellmagasságban mért - 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa kivágása - a gyümölcsfák kivételével - kizárólag építési hatósági engedéllyel történhet. A hatóság a fa kivágását a.) megtiltja vagy
35 b.) pótlási kötelezettség előírása mellett engedélyezi. Magyarázat a (1) ponthoz: Fakivágási kérelmet kell benyújtani minden - mellmagasságban mért - 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó díszfa kivágásához, függetlenül attól, hogy az köz- vagy magánterületen található. Díszfának minősülnek az alábbi nagy díszértékű gyümölcsfák is: mandula, dió, naspolya, eperfa, birs, szelídgesztenye. Fakivágási kérelmet nyújthat be · Annak a területnek a tulajdonosa, ahol a kivágandó fa található · Az, akinek jogos érdekét (benapozás, balesetveszély...stb.) a fa sérti. Ebben az esetben a terület tulajdonosát a kérelemről értesíteni kell. · Több tulajdonos esetén fakivágási kérelmet az ingatlannak a tulajdonosok által meghatalmazott közös képviselője, illetve az összes tulajdonos együtt adhat be. A fakivágási kérelmet az illetékes építésügyi hatóság bírálja el. A kérelem elbírálásához az alábbiakat kell csatolni, vagy szakvélemény keretében megállapítani: · Helyszínrajz a fa pontos megjelölésével · Fa neve, mellmagasságban mért törzsátmérője, becsült kora · Lombkorona állapota (ép, csonkolt) és a fa egészségi állapota · Fakivágás indoka · Zöldfelületi érték számítás módja, a zöldfelületi érték (Ft) · Javasolt pótlási kötelezettség (fafaj, méret, mennyiség, helyszín, telepítés ideje) · Pótlásra alkalmas helyszín(ek) feltüntetése a helyszínrajzon · Amennyiben szükséges, fotódokumentáció, helyszíni szemle jegyzőkönyv Fenti adatok alapján a fa kivágásának engedélyezése esetén a számított zöldfelületi értékben pótlást kell előírni. Amennyiben pótlásra az adott területen teljesen vagy részben sincs mód, a pótlás helyét más területen kell meghatározni. Elő kell írni a pótlási kötelezettség határidejét, amely legkésőbb a tervezett beruházást követő első telepítésre alkalmas szezon vége, de legfeljebb 3 év. A fakivágási kérelem, a favédelmi terv, illetve amennyiben szükséges, a szakvélemény, a fakivágás és a pótlás költségeit · közterületi fakivágás esetén az Önkormányzat, · magánterületen történő fakivágás esetén, amennyiben a terület tulajdonosa(i) azonos(ak) a kérelmezővel, a terület tulajdonosa(i) · amennyiben a kérelmező nem azonos a terület tulajdonosával, de a meglevő fa jogos érdekeit sérti (benapozás, balesetveszély...stb.), a terület tulajdonosa(i) fedezi(k). A jelen szabályozási javaslat irányadó jellegű, végleges formájában a fakivágás rendjéről szóló önkormányzati rendelet kell, hogy szabályozza. (2) Építési, közmű- és útépítési munka engedélyezési tervéhez, amennyiben az meglevő, legalább -mellmagasságban mért - 15 cm törzsátmérőjű fát is érint, favédelmi tervet kell készíteni. Az építési hatóság a favédelmi terv alapján a.) az építési munkát zöldfelületi szempontból jóváhagyja és amennyiben szükséges az építés-kivitelezés időtartamára favédelmi intézkedéseket ír elő, fakivágási engedélyt ad. b.) az engedélyezési tervet a zöldfelületek védelme érdekében módosíttatja, vagy c.) az építési munkát zöldfelületi szempontból nem hagyja jóvá.
36 Magyarázat a (2) ponthoz: Amennyiben az építtető illetve a tervező a kivitelezés során fa kivágását tartja szükségesnek, a favédelmi terv egyben fakivágási kérelem is. A favédelmi terv az alábbiakat tartalmazza: · Helyszínrajz a meglevő megmaradó, meglevő kivágandó és a pótlásként telepítendő fák helyének megjelölésével név feltüntetésével. A meglevő kivágandó fák esetén a fakivágási kérelem szerinti adatok is szükségesek. Ezeket ld. ugyanezen fejezet 1. § (1) pontjához fűzött magyarázatnál. · A meglevő megmaradó fák védelmének módja az építés-kivitelezés ideje alatt (elkerítés, palánk...stb.) A fakivágási kérelem, a favédelmi terv, amennyiben szükséges, a szakvélemény, a fakivágás és a pótlás költségeit · közterület esetén az Önkormányzat, · magánterület esetén, amennyiben a terület tulajdonosa(i) azonos(ak) a kérelmezővel, a terület tulajdonosa(i) · amennyiben a kérelmező nem azonos a terület tulajdonosával, de a meglevő fa jogos érdekeit sérti (benapozás, balesetveszély...stb.), a terület tulajdonosa(i) fedezi(k). Amennyiben az építési hatóság úgy ítéli meg, az építés-kivitelezéshez kivágandó fa zöldfelületi értékére tekintettel, és az építési szabályozók figyelembe vételével az építési terv, nyomvonal ...stb. módosítását írhatja elő. Fakivágási engedély, amennyiben az építési munka miatt szükséges, az építési engedély előtt, vagy azzal egyidőben adható ki. A jelen szabályozási javaslat irányadó jellegű, végleges formájában a fakivágás rendjéről szóló önkormányzati rendelet kell, hogy szabályozza. (3) Reklámhordozó, közterületi építmény elhelyezése, miatt engedélyezési kötelezettségi körébe tartozó fát kivágni nem szabad. (4) A beépítésre szánt területek beépítése csak a hozzájuk csatlakozó - beépítésre nem szánt - területek zöldfelületeinek kialakításával egyidőben vagy az után kezdhető meg. (5) Intézményi zöldterület és közterületi zöldfelületek kialakítása során a gyerek- és rokkantkocsival történő használatot biztosítani kell. (6) Telekhatártól való minimális telepítési távolságok : a.) sövény, cserje esetén: 1,0 méter b.) fa esetén: a fa 20 éves korban várható koronaátmérőjének 2/3 része, de minimum 2 méter c.) erősen sarjadzó tövű cserje esetén: 2,0 méter Megjegyzés a (6) ponthoz: A 20 éves korban várható koronaátmérők az ÉTK Ajánlás az egységes zöldfelületgazdálkodáshoz c. 1988. évi kiadványa alapján állapíthatóak meg. (7) A közcélú zöldfelületek kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is kell alkalmazni.
37 3. Beépítésre szánt területek zöldfelületeinek kialakítására vonatkozó szabályok: (1) Lakóterületen az épülethez kapcsolódó lakókertek kialakítása szükséges, amely: a.) pihenőkert: ahol a teljes kert a pihenést, rekreációt szolgálja, vagy b.) vegyes használatú kert: ahol a kert egy része növénytermesztést szolgál, vagy c.) termesztőkert: ahol a kert teljes egésze növénytermesztést szolgál. 4. Tereprendezés (1) Az eredeti lejtésviszonyokat a be nem épített telekterület 20%-ánál nagyobb felületen megváltoztatni nem szabad. (2) A 40%-nál nagyobb lejtésű területrészek beépítése, tereprendezése csak a hagyományos szőlő- és gyümölcskultúrák telepítése céljából engedélyezhető. (3) A maximális építhető támfalmagasság 2,00 m 5. Beépítésre nem szánt területek zöldfelületei (1) Közterület fásításához, új fasor létesítéséhez kertészeti kiviteli vagy legalább engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. (2) Közterületi fa- és cserjetelepítés előtt a tervkészítés fázisában a területen illetékes közművállalatokkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről emlékeztetőt vagy jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a tervezési dokumentációhoz csatolni kell. Magyarázat az (1) és (2) pontokhoz: A terv a zöldsáv és a burkolatok szintbeli és alaprajzi kialakítását, a telepítendő növényzet helyét, méretét, megnevezését, mennyiségét, a telepítés módját és idejét és amennyiben szükséges, a csapadékvíz-elvezetés módját tartalmazza a közművállalatok egyeztetési jegyzőkönyvei alapján. Nagy forgalmú ut ak mellett jó várostűrő fajokat kell alkalmazni. Javasolt méretarányok: 1:500, 1:200, 1:100 (3) Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és a fő épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság a 20 éves korban várható lombkorona-átmérő méretének 2/3-a. Magyarázat a (3) ponthoz: A 20 éves korban várható koronaátmérők az ÉTK Ajánlás az egységes zöldfelületgazdálkodáshoz c. 1988. évi kiadványa alapján állapíthatóak meg. (4) Épületek homlokzata előtt minden fatelepítésnél a benapozás biztosítására figyelemmel kell lenni. (5) Véderdők: a szabályozási terven az Ev jelű területek. Elsődleges rendeltetésük védelmi célú. Magyarázat az (5) ponthoz: Az elsődleges rendeltetést az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 17. § (2) bekezdés h.) i.) és j.) pontja alapján határoztuk meg. Ennek megfelelően véderdőnek minősül:
38
·
a városok, községek, a lakótelep és más települést védő településvédelmi, valamint belterületi erdő · a természeti táj szépségének megőrzését, vagy a tájban történt káros beavatkozás takarását szolgáló tájképvédelmi erdő A törvény17. § (4) d.) e.) és f.) pontjai szerint az erdő elsődleges rendeltetését az első esetben az építésügyi hatóság, a másodikban a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére, illetőleg szakhatósági hozzájárulása alapján az erdészeti hatóság állapítja meg. Az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi. (6) Új véderdő létesítése az erdészeti hatóság (Magyar Erdészeti Szolgálat) által jóváhagyott telepítési-kivitelezési terv alapján létesülhet. A védőfásításhoz a gyors növekedésű, dús lombkoronájú, tűrőképes fafajok mellett elsősorban a termőhelyi adottságoknak megfelelő, őshonos fajokat kell választani. Megjegyzés a (6) ponthoz: az (5) ponthoz adott magyarázatban említett erdőtörvény 34. § (2) pontja alapján az erdőtelepítésekhez az állam támogatást nyújt. (7) Az Ev jelű területen · épületet elhelyezni · legeltetni · bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni · erdei élőfáról és cserjéről gallyat díszítőlombot gyűjteni tilos. (8) Új kialakítású személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsiállásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező. (9) K jelű közlekedési területeken, közutak mentén a 12m ill. annál nagyobb szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali zöldsávot kell létesíteni. Megjegyzés a (9) ponthoz: Zöldsávnak minősül az egyoldali fásított parkoló is. (10) Az M jelű, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú, mezőgazdasági rendeltetésű területek. Ezeken hagyományos szőlő- és gyümölcstermesztés folytatható, a területen csak az ezzel kapcsolatos építmény helyzehető el max. 5% beépítési aránnyal. 6. Intézkedési javaslat (1) A táj- és természetvédelem, valamint a zöldfelületek védelme érdekében az Önkormányzat a.) rendeletileg helyi természeti védelem alá helyezi a I. 2. Pontjában felsoroltakat, úgymint a Hosszúheténybe bevezető út mentén levő cseresznyefasort, illetve a Somkerék dűlőben levő római villa maradványait. b.) a fakivágás rendjéről rendeletet alkot.
39 2. sz. melléklet: TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTOKAT AZ ALÁBBI ELJÁRÁSOK SORÁN KELL MÉRLEGELNI: Építésügyi hatósági engedélyezési eljárás: VÉDETT BEL- ÉS EGYÉB KÜLTERÜLETEN TELEKALAKÍTÁS, ÉPÜLET, ÉPÍTMÉNY, ÉPÍTMÉNYRÉSZ ÉPÍTÉSE, ÁTALAKÍTÁSA, BŐVÍTÉSE, HELYREÁLLÍTÁSA, LEBONTÁSA, HASZNÁLATBAVÉTELE, FENNMARADÁSA ESETÉN. Műemlékvédelmi építésügyi hatósági engedélyezési eljárás: MŰEMLÉKI INGATLAN RENDELTETÉSÉNEK MEGVÁLTOZTATÁSA, SZINTSZÁMA NÖVELÉSE, TERÜLET-FELHASZNÁLÁS, TELEKALAKÍTÁS, ÚJ ÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSE ESETÉN. Általános javaslatok külterületi beépítésekre: · A TEREPRENDEZÉS MÉRTÉKE MINIMÁLIS LEGYEN. · LEHETŐLEG NE TÖRTÉNJEN FAKIVÁGÁS, HA MÉGIS, MÉRLEGELNI KELL, HOGY A KIVÁGANDÓ FA MILYEN ÉRTÉKET KÉPVISEL, MEGOLDHATÓ-E AZ ÉPÍTÉS A FA KIVÁGÁSA NÉLKÜL IS. · A TELEPÍTETT NÖVÉNYZET FELELJEN MEG A TÁJJELLEGNEK. · A FELSZÍNI ÉS A TETŐRŐL ÖSSZEGYŰJTÖTT CSAPADÉKVIZEKET MEGFELELŐEN EL KELL VEZETNI. · A VÍZ-, ENERGIA-, GÁZELLÁTÁS, TÁVKÖZLÉS-, TV-BEKÖTÉS, SZENNYVÍZKEZELÉS TERMÉSZETKÍMÉLŐ ILLETVE TÁJBAILLŐ MÓDON TÖRTÉNIEN. · A TERVEZETT FUNKCIÓ ÉS HASZNÁLAT NE SÉRTSEN TÁJ- VAGY TERMÉSZETVÉDELMI ÉRDEKET. · AZ ÉLŐHELYEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN A KIVITELEZÉST IDŐBEN KORLÁTOZNI LEHET, AZ ANYAGSZÁLLÍTÁS ÉS TÁROLÁS HELYÉT KI KELL JELÖLNI. · AZ ANYAGSZÁLLÍTÁS ÉS TÁROLÁS, KÖZMŰELLÁTÁS CÉLJÁRA IGÉNYBEVETT TERÜLETEKET HELYRE KELL ÁLLÍTANI. · ÉPÜLETEN VAGY KÖRNYEZETÉBEN MŰSZAKI BERENDEZÉSI TÁRGYAT (PARABOLAANTENNA, GÁZTARTÁLY, FORRÁSFOGLALÁS …STB.) CSAK TAKARÁSBAN, VAGY EGYÉB MÓDON REJTVE LEHET ELHELYEZNI. · AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVEK HELYSZÍNRAJZÁN AZ ÁLLÁSFOGLALÁS MEGADÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELTÜNTETNI A KIINDULÓ TEREPADOTTSÁGOKAT, A TERVEZETT BEVÁGÁSOKAT ÉS FELTÖLTÉSEKET (ALAPRAJZILAG ÉS MAGASSÁGILAG, ESETLEG METSZETTEL KIEGÉSZÍTVE), A MEGLEVŐ FÁK HELYÉT, TÖRZSÁTMÉRŐJÉT ÉS FAJÁT, A KIVÁGANDÓ FÁKAT, A TELEPÍTENDŐ NÖVÉNYEKET, A TERVEZETT BURKOLATOK HELYÉT ÉS ANYAGÁT, A TERVEZETT KERÍTÉS HELYÉT ÉS ANYAGÁT. MINDEZEKHEZ CÉLSZERŰ KERTÉSZETI TERVET KÉSZÍTTETNI. Vízjogi engedélyezési eljárás: FELSZÍNI VÍZLÉTESÍTMÉNY ÉPÍTÉSE, ÁTALAKÍTÁSA, MEGSZÜNTETÉSE, VÍZIMUNKA VÉGZÉSE (SZABÁLYOZÁS, RENDEZÉS…STB.) ESETÉN. Általános javaslatok: · AZ ÉLŐHELYEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN A KIVITELEZÉST IDŐBEN KORLÁTOZNI LEHET, AZ ANYAGSZÁLLÍTÁS ÉS TÁROLÁS HELYÉT KI KELL JELÖLNI.
40 ·
AZ ANYAGSZÁLLÍTÁS ÉS TÁROLÁS, KÖZMŰELLÁTÁS CÉLJÁRA IGÉNYBEVETT TERÜLETEKET HELYRE KELL ÁLLÍTANI. · A VÍZ- ÉS SZENYVÍZELLÁTÁS NYOMVONALAS LÉTESÍTMÉNYEIT AZ MSZ 20379 MAGYAR SZABVÁNY SZERINT SZABAD LÉTESÍTENI, ANNAK MŰTÁRGYAIT CSAK TAKARÁSBAN, VAGY EGYÉB MÓDON REJTVE LEHET ELHELYEZNI, MAGASÉPÍTÉSI LÉTESÍTMÉNYEIRE AZ ELŐZŐKBEN FOGLALTAK ÉRVÉNYESEK. Villamos energia ellátással kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárás: A NYOMVONAL KIJELÖLÉSÉRE SZOLGÁLÓ VEZETÉKJOGI ELJÁRÁS ESETÉN. Általános javaslatok: · IRÁNYADÓ A „NYOMVONALAS LÉTESÍTMÉNYEK ÉS MŰTÁRGYAIK TÁJBA ILLESZTÉSE VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEKEN” C. MSZ 20379 SZABVÁNY. · AZ ÉLŐHELYEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN A KIVITELEZÉST IDŐBEN KORLÁTOZNI LEHET, AZ ANYAGSZÁLLÍTÁS ÉS TÁROLÁS HELYÉT KI KELL JELÖLNI. · AZ ANYAGSZÁLLÍTÁS ÉS TÁROLÁS, KÖZMŰELLÁTÁS CÉLJÁRA IGÉNYBEVETT TERÜLETEKET, FÖLDKÁBEL NYOMVONALÁT HELYRE KELL ÁLLÍTANI. Gázszolgáltatási engedélyezési eljárás: GÁZVEZETÉK, GÁZSZOLGÁLTATÁSI BERENDEZÉSEK TELEPÍTÉSE ESETÉN. Általános javaslatok: · IRÁNYADÓ A „NYOMVONALAS LÉTESÍTMÉNYEK ÉS MŰTÁRGYAIK TÁJBA ILLESZTÉSE VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEKEN” C. MSZ 20379 SZABVÁNY. · GÁZTARTÁLY FÖLD ALÁ SÜLLYESZTETT KIVITELBEN, VAGY MEGFELELŐ TAKARÁSSAL TELEPÍTHETŐ. · AZ ÉLŐHELYEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN A KIVITELEZÉST IDŐBEN KORLÁTOZNI LEHET, AZ ANYAGSZÁLLÍTÁS ÉS TÁROLÁS HELYÉT KI KELL JELÖLNI. · AZ ANYAGSZÁLLÍTÁS ÉS TÁROLÁS, KÖZMŰELLÁTÁS CÉLJÁRA IGÉNYBEVETT TERÜLETEKET, FÖLD ALATTI NYOMVONALAT HELYRE KELL ÁLLÍTANI. · A GÁZELLÁTÁS LÉTESÍTMÉNYEIT, MŰTÁRGYAIT CSAK TAKARÁSBAN, VAGY EGYÉB MÓDON REJTVE LEHET ELHELYEZNI. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezése: KÜLTERÜLETI FÖLD BELTERÜLETBE VONÁSA, IDŐLEGES VAGY VÉGLEGES MÁS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA ESETÉN. Általános javaslatok: · EGYEDI TÁJÉRTÉK, TERMÉSZETI TERÜLET VAGY ÉLŐHELY JELLEGŰ TERÜLETEN KÜLTERÜLETI FÖLD MÁS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA, BELTERÜLETBE VONÁSA CSAK ABBAN AZ ESETBEN ENGEDÉLYEZHETŐ, HA AZ TÁJ- VAGY TERMÉSZETVÉDELMI REHABILITÁCIÓS CÉLBÓL TÖRTÉNIK, VAGY AZOKKAL NEM ELLENTÉTES, VAGY HA A TÉNYLEGES ÁLLAPOT NEM FELEL MEG AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSNAK, ÉS A KÉRELEM ENNEK KORRIGÁLÁSÁRA TÖRTÉNIK.
41
Erdészeti hatósági engedélyezési eljárás: BURKOLT ERDÉSZETI FELTÁRÓ ÚT LÉTESÍTÉSE, BŐVÍTÉSE, MEGSZÜNTETÉSE, ERDŐ IGÉNYBEVÉTELE (MEZŐGAZDASÁGI MŰVELÉSBE VONÁSA, TERMELÉSBŐL VALÓ IDEIGLENES VAGY VÉGLEGES KIVONÁSA), ÉS RENDELTETÉSSZERŰ HASZNÁLATOT AKADÁLYOZÓ IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN. Általános javaslatok: · HONOS FAJOKKAL TÖRTÉNŐ TELEPÍTÉS. · GYEPEKET NEM SZABAD BEERDŐSÍTENI. Bányafelügyeleti hatósági engedélyezési eljárás: FELSZÍNI VAGY FELSZÍNRE HATÁSSAL LEVŐ KUTATÁS, BÁNYATELEKMEGÁLLAPÍTÁS ÉS -MÓDOSÍTÁS, MŰSZAKI ÜZEMI TERV ÉS TÁJRENDEZÉSI TERV JÓVÁHAGYÁSA ÉS SZÉNHIDROGÉN-SZÁLLÍTÓ ÉS ELOSZTÓ VEZETÉK ÉPÍTÉSE ESETÉN. Általános javaslatok: · EGYEDI TÁJÉRTÉK TERÜLETÉN KUTATÁS ÉS TÁJRENDEZÉS CSAK AKKOR ENGEDÉLYEZHETŐ, HA AZ AZ ÉRTÉKEK ÁLLAGÁT SEMMILYEN MÓDON NEM VESZÉLYEZTETI ÉS AHHOZ A TÁJVÉDELMI HATÓSÁG IS HOZZÁJÁRUL. Hírközlési hatósági engedélyezési eljárás: FÖLD ALATTI VAGY LÉGVEZETÉK, TARTÓSZERKEZET, OSZLOPOK, KÁBELSZEKRÉNY, NYOMVONALJELZŐK, VÉDŐMŰTÁRGYAK, TELEFONFÜLKÉK, HÍRKÖZLÉSI TORONY LÉTESÍTÉSE, HÍRKÖZLÉSI BERENDEZÉS MEGLEVŐ ÉPÜLETEN TÖRTÉNŐ ELHELYEZÉSE ESETÉN. Általános javaslatok: · TÁVKÖZLÉSI TORONY CSAK ABBAN AZ ESETBEN LÉTESÍTHETŐ, HA TÁJBA ILLESZTÉSE MINDEN SZEMPONTBÓL (HELY, SZÍNEZÉS, FORMA, MEGKÖZELÍTÉS, TAKARÁS, KONTÉNER…STB.) JÓL MEGOLDHATÓ. · AZ ÉLŐHELYEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN A KIVITELEZÉST IDŐBEN KORLÁTOZNI LEHET, AZ ANYAGSZÁLLÍTÁS ÉS TÁROLÁS HELYÉT KI KELL JELÖLNI. · AZ ANYAGSZÁLLÍTÁS ÉS TÁROLÁS, KÖZMŰELLÁTÁS CÉLJÁRA IGÉNYBEVETT TERÜLETEKET, FÖLDKÁBEL NYOMVONALÁT HELYRE KELL ÁLLÍTANI. · A TÁVKÖZLÉS NYOMVONALAS LÉTESÍTMÉNYEIT AZ MSZ 20379 MAGYAR SZABVÁNY SZERINT SZABAD LÉTESÍTENI, ANNAK MŰTÁRGYAIT CSAK TAKARÁSBAN, VAGY EGYÉB MÓDON REJTVE LEHET ELHELYEZNI. Közlekedési hatósági engedélyezési eljárásban: AUTÓÚT, KÖZÚT, MAGÁNÚT, VASÚT, REPÜLŐTÉR LÉTESÍTÉSE, FELÚJÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE ESETÉN. Általános javaslatok: · EGYEDI TÁJÉRTÉK TERÜLETÉN ÚTÉPÍTÉS ÉS FELÚJÍTÁS CSAK AKKOR ENGEDÉLYEZHETŐ, HA AZ AZ ÉRTÉKEK ÁLLAGÁT SEMMILYEN MÓDON NEM VESZÉLYEZTETI ÉS AHHOZ A TÁJVÉDELMI HATÓSÁG IS HOZZÁJÁRUL. · UTAKAT ELSŐSORBAN A TÖRTÉNETILEG KIALAKULT RÉGI NYOMVONALAKON KELL VEZETNI. A TERVEZÉSKOR A MSZ 20380-T KELL IRÁNYADÓNAK TEKINTENI.
42
Környezetvédelmi engedélyezési eljárás: MINDEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY, KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT ESETÉN. ENNEK RÉSZEKÉNT TERMÉSZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉST KELL KÉSZÍTENI, AMELY MAGÁBAN FOGLALJA A TÁJBAN ELŐIDÉZETT VÁLTOZÁSOKAT, HATÁSOKAT IS. Általános javaslatok: · EGYEDI TÁJÉRTÉK TERÜLETÉN BERUHÁZÁS ÉS TEVÉKENYSÉG CSAK AKKOR ENGEDÉLYEZHETŐ, HA AZ AZ ÉRTÉKEK ÁLLAGÁT SEMMILYEN MÓDON NEM VESZÉLYEZTETI ÉS AHHOZ A TÁJVÉDELMI HATÓSÁG IS HOZZÁJÁRUL.
43 A KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETEN SZÁMOS FORRÁS TALÁLHATÓ, AMELYEK A TERMÉSZET VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 1996. ÉVI LIII. TÖRVÉNY ALAPJÁN EXLEGE VÉDETTSÉGET ÉLVEZNEK. A TERÜLETBEJÁRÁSOK ILLETVE IRODALMI ADATOK ALAPJÁN 30 FORRÁST SIKERÜLT AZONOSÍTANUNK, AMELYEK HELYÉT TÉRKÉPEN SZÁMOZVA TÜNTETTÜK FEL. A SZÁMOZOTT FORRÁSOK RÖVID ISMERTETÉSÉT AZ ALÁBBIAKBAN ADJUK: 1. BÉKE-FORRÁS: KISÚJBÁNYA TELEPÜLÉSEN AZ ÚT MELLETT, A PATAK ÉSZAKI OLDALÁN TALÁLHATÓ, HÁZZAL, BETONMEDENCÉVEL, AJTÓVAL ÉS RÁCCSAL. 2. MÁRIA-KÚT: A MÁRÉ-VÁRI VÖLGYBEN, AZ ERDEI MŰÚT MELLETT A PATAK OLDALÁN TALÁLHATÓ BŐVIZŰ FORRÁS. EGY TÖBB, MINT 100 ÉVES BÜKKFA ÁLLT A FORRÁSNÁL, AMI MÁR KIDŐLT, ÉS A GYÖKEREI KÖZÜL FOLYIK A VÍZ. A FORRÁS FÖLÖTT EGY SZŰZ MÁRIÁT ÁBRÁZOLÓ KÉP VOLT, AMI MA EGY TÁVOLABBI FÁN VAN. A FORRÁS MELLETT FELIRATOS MÁRVÁNYTÁBLA TALÁLHATÓ. 3. PIUS-FORRÁS: A HIDASI-VÖLGYBEN FOLYÓ PATAK DÉLI OLDALÁN TALÁLHATÓ. EGY ERŐSEN MOHOS, NAGY HOMOKKŐ SZIKLÁBA VÉSVE A FORRÁS NEVE, ÉS AZ 1934 ÉS 1935 ÉVSZÁM LÁTHATÓ. NEVÉT A PIUS GIMNÁZIUM ÉVENTE ITT TÁBOROZÓ CSERKÉSZCSAPATÁRÓL KAPTA, AKIK A FOGLALÁST IS KÉSZÍTETTÉK. 4. LAJOS-FORRÁS: A HIDASI-VÖLGYBEN A RÉGI VADÁSZHÁZ NYILADÉKÁBAN A PATAK PARTJÁN TALÁLHATÓ, CSŐVEZETÉKES FORRÁS. NEVÉT PINTÉR LAJOS ZOBÁKI ERDŐGONDNOKRÓL KAPTA. A MELLETTE LEVŐ GYERTYÁNFÁN BÁDOGLEMEZ FELIRAT. 5. HIDASI-FORRÁS: A HIDASI-VÖLGYBEN A PATAKMEDER OLDALÁBAN TALÁLHATÓ SZÁRAZON RAKOTT, MERÍTŐS-KIFOLYÓS FOGLALÁS. FELIRATOZOTT, 1957-ES ÉVSZÁMMAL. 6. SZEDERINDÁS-KÚT: A SÍNGÖDÖRBEN, A ZÖLD KERESZT ÉS A PIROS KÖR JELŰ TURISTAUTAK KERESZTEZŐDÉSÉBEN TALÁLHATÓ, FOGLALT FORRÁS MÁRVÁNYTÁBLÁVAL. 7. GÖDÖR-FORRÁS: A SÍNGÖDÖRBEN, A SZEDERINDÁS-KÚTTÓL DÉLRE A NYILADÉKBAN, A PIROS KÖR TURISTAÚT MELLETT TALÁLHATÓ, KÖVEKKEL SZÁRAZON KÖRÜLRAKOTT FORRÁS, NEVE FÉMTÁBLÁN. 8. CSURGÓ: A HIDASI-VÖLGYBEN A SÁRGA KERESZT ÉS A KÉK TURISTAUTAK TALÁLKOZÁSÁNÁL TALÁLHATÓ. A KB. 6 M MAGAS MÉSZTUFA VÍZESÉS FÖLÖTT 50-60 MÉTERRE VAN A FORRÁS EGY BÜKKÖSBEN. 9. BAGLYAS-FORRÁS: A HIDAS-HÁT (A SÍNGÖDÖR ÉS A BAGLYAS-HEGY KÖZÖTT) KELETI VÉGÉN TALÁLHATÓ EGY HÁRS ÉS EGY VADCSERESZNYEFA ALATT. NEM KIÉPÍTETT, DE AZ EGYIK HÁRSFÁN FELIRAT VAN. 10. BETYÁR-FORRÁS: A HIDASI-VÖLGY DÉLI OLDALÁN, PUSZTABÁNYÁTÓL ÉSZAKRA TALÁLHATÓ, TERMÉSKŐBŐL KIFALAZOTT, KITÁBLÁZOTT FORRÁS. NEVÉT A KÖZELI BETYÁR-TANYA NEVŰ EGYKORI HÁZRÓL KAPTA, CSOKONAY SÁNDOR ÉS KISS LAJOS ÉPÍTETTÉK KI 1961-BEN. 1980 ÓTA VIZE MŰANYAG CSÖVÖN FOLYIK KI EGY MÉSZKŐSZIKLA TETEJÉRŐL. 11. DARAGÓI NAGY-FORRÁS: A KISTÓTI-VÖLGYBEN TALÁLHATÓ, JELENLEG A VÍZMŰ-HÁLÓZATBA VAN BEKÖTVE ÉS HOSSZÚHETÉNY VÍZELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTJA. NEVE ÁLLÍTÓLAG A SZLÁV „DARAGOJ” (DRÁGA) SZÓBÓL ERED, VIZE 1836-BAN MÉG 14 MALMOT HAJTOTT.
44 12. BÁBA-KÚT: A KISTÓTI-VÖLGYBEN TALÁLHATÓ, SZINTÉN A VÍZMŰHÁLÓZATBA VAN BEKÖTVE. NEVE ONNAN ERED, HOGY VALAMIKOR A HEGYOLDALBAN CIGÁNYTELEP VOLT, ÉS A BÁBA AZ ÚJSZÜLÖTTEKET ITT FÜRDETTE MEG. SZIGETVÁRI CSERKÉSZEK 1935-BEN ZRÍNYIFORRÁSNAK NEVEZTÉK EL. 13. TAKANYÓ-FORRÁS: A TAKANYÓ-VÖLGYBEN A SÁRGA KERESZT TURISTAÚT ALATT, A VÍZFOLYÁS OLDALÁBAN TALÁLHATÓ, SZÁRAZON RAKOTT KÖVEKBŐL ÉPÍTETT FORRÁS, FELIRAT NÉLKÜL. 14. DIÓS-KÚT: A PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓ FELETTI ERDÉSZETI ÚT ÉS A SÁRGA TURISTAUTAK KÖZELÉBEN TALÁLHATÓ, MÉSZKŐBŐL RAKOTT, MÁRVÁNYTÁBLÁS FOGLALÁS.1907-BEN ÉPÍTETTÉK, 1963-BAN ÚJÍTOTTÁK FEL. NEVÉT A PÜSPÖK DIÓS NEVŰ SZÁMTARTÓJÁRÓL KAPTA. 15. HETTYEI-FORRÁS: PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓN, A KASTÉLY MELLETT TALÁLHATÓ, TÉGLAFAL HOMLOKZATÚ, MÁRVÁNYTÁBLÁS KIFOLYÓ. A TÉNYLEGES FORRÁS AZ ÉPÍTMÉNYTŐL ÉSZAKRA KB. 80 MÉTERRE VAN, VASLEMEZZEL LEZÁRT CISZTERNÁBAN. A FORRÁST A NÉVADÓ PÜSPÖK FOGLALTATTA 1898-BAN. 16. KORSOMA-FORRÁS: A PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓI KORSOMA-RÉTEN, A TURISTAUTAKTÓL DÉLRE KB. 40 MÉTERRE TALÁLHATÓ, FÁRA SZÖGELT BÁDOGTÁBLA FELIRATTAL. 17. ZARÁNDOK-KÚT: PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓNÁL A ZENGŐ ÉSZAKI OLDALÁBAN, A MÁRIA-KÁPOLNÁHOZ VEZETŐ ÚT MELLETT VAN, FÁRA SZÖGELT BÁDOGTÁBLA FELIRATTAL. KÖZELÉBEN KB. 30 MÉTERRE MÁRIAFORRÁS ELNEVEZÉSSEL VASCSÖVES VÍZKIVEZETÉS VAN. 18. CSORDA-KÚT: PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓTÓL DÉLRE, A VOLT LEGELŐN TALÁLHATÓ KB. 3 MÉTER ÁTMÉRŐJŰ ÁSOTT KÚT, KŐVEL SZÁRAZON KIRAKVA, DESZKÁVAL LETAKARVA. 19. SZŐKE-FORRÁS: A ZOBÁKPUSZTÁRÓL LEÁGAZÓ ERDEI ÚT KÖZELÉBEN TALÁLHATÓ, A KÉK NÉGYZET TURISTAÚTRÓL GYALOGÖSVÉNYEN MEGKÖZELÍTHETŐ, SZÁRAZON RAKOTT, CSŐVEZETÉKES FORRÁS, FÁRA SZÖGELT BÁDOGTÁBLA FELIRATTAL. 20. CIGÁNY-FORRÁS 21. VASAS-FORRÁS: A HÁRMAS-HEGY NYUGATI OLDALÁN A MŰÚT KANYARJA ALATT AZ ERDŐBEN TALÁLHATÓ, MÉSZKŐBŐL ÉPÍTETT, CSŐKIFOLYÁSÚ FORRÁS. 22. PAP-KÚT: A NAGYMEZŐ ALATT, A SZŐLŐK KÖZELÉBEN TALÁLHATÓ NEM KIÉPÍTETT FORRÁS. 23. SOMKERÉK-FORRÁS: A RÓMAI VILLA MARADVÁNYAI MELLETT A BOZÓTOSBAN TALÁLHATÓ ROSSZ ÁLLAPOTÚ, ÉPÍTETT FORRÁS. 24. BASAGÖDRI-KÚT: A BASAGÖDÖR ALJÁBAN, AZ ERDŐ SARKÁTÓL ÉSZAKRA KB. 100 MÉTERRE TALÁLHATÓ TÉGLÁBÓL ÉPÍTETT, MERÍTŐS KÚT VASAJTÓVAL, MAGÁNTERÜLETEN. 25. CSENDES-KÚT: PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓ KÖZELÉBEN A BÁBAHEGY OLDALÁBAN ERED EGY NAGY FA TÖVÉBEN RÓKALYUK-SZERŰ KIFOLYÁSSAL, FÁRA SZÖGELT BÁDOGTÁBLA FELIRATTAL. 26. CSERHÁTI-FORRÁS: CSERHÁTI JÓZSEF MEGYÉS PÜSPÖKRŐL ELNEVEZETT FORRÁS MA A NYOMÓS KÚT ALATT A VÖLGYBEN SZIVÁRGÓKÉNT JELENIK MEG TÁBLA NÉLKÜL. EGYKOR A 18. SZ. HÁZ KAPUJÁTÓL 5 MÉTERRE AZ ÚT MELLETT VOLT A KITÁBLÁZOTT KIFOLYÓCSŐ.
45 27. LACI-FORRÁS: A HIDASI-VÖLGY ZOBÁK FELŐLI VÉGÉNEK BAL OLDALÁN TALÁLHATÓ, 1995-BEN FOGLALT FORRÁS. 28. LACI-KÚT: A PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓ 10-13. SZ HÁZZAL SZEMBEN KB. 20 MÉTERRE, AZ ÚT ALATT TALÁLHATÓ TÁBLA NÉLKÜLI MERÍTŐS KÚT. 29. PUSZTABÁNYAI KÚT: AZ ÚJ KULCSOSHÁZ ÉS AZ ÜVEGHUTA KÖZELÉBEN TALÁLHATÓ BETONTETŐVEL ELLÁTOTT, TÖBB SZÁZ ÉVES KÚT. 30. WEIN GYÖRGY-FORRÁS: A HIDASI-VÖLGYBEN A PATAK DÉLI OLDALÁN A KÉK TURISTAÚT KÖZELÉBEN TALÁLHATÓ, BETONLAPOKBÓL ÉPÍTETT, CSŐKIFOLYÁSÚ, TÁBLA NÉLKÜLI FORRÁS. NEVÉT WEIN GYÖRGY GEOLÓGUSRÓL (1912-1976) KAPTA.