Honnan származik a gyapot?
2
Az ágynemû, a törölközô és sok ruhadarab – a farmerek, a pólók, zoknik, ingek, fehérnemûk – gyakran gyapotból készülnek.
Egyesült Államok
Oroszország
A gyapotot összenyomják, bálákba préselik, hogy kevesebb helyet foglaljon el, és könnyebben szállíthassák a gyárakba. 2
Kína
1
Nagy szívókosarakkal ellátott gépek takarítják be a gyapot termését, vele néhány levelet is, amelyeket azután külön kell választani.
A gyapotfonálból sokféle textíliát lehet szôni: a bolyhos frottíranyagot, a selymes bársonyt, a farmerekhez való vastag vásznat, a fényes szatént.
A legnagyobb gyapottermelô országok
A gyapot a meleg, nedves éghajlaton nô. Ma több mint 70 országban termesztik. A legnagyobb gyapottermelôk az Egyesült Államok, Oroszország és Kína.
A gyapot a gyapotcserje termése.
3 Fonodának nevezik a gyárakat, ahol a gyapotot feldolgozzák.
A gyapotot hatalmas gyapotültetvényeken termesztik. A gyapotcserje termése egy tok, amely éréskor robbanásszerûen felpattan, és egy „hógolyó” tûnik elô, amely nem más, mint a tokban lapuló pamutszálas magok tömege. 60
4 A fonodákban gépek kártolják, fésülik a gyapotot és fonalat készítenek belôle.
A gyapotfonalat, miután megtisztították és kifehérítették, bármilyen színûre be tudják festeni. 5
61
A gyapotfonalat nagy szövôszékeken szövik meg. 6
Honnan származik a kôolaj?
2
A kôolaj barnásfekete folyékony anyag, amely mélyen a föld vagy a tengerfenék alatt található. Egyes országok rendkívül gazdagok kôolajban. Mai életünk kôolaj nélkül azonnal megállna.
Amerika
Északitenger
Oroszország
ÉszakAfrika Perzsaöböl
olajfúró torony tengeri fúrótorony
A legnagyobb kôolajmezôk a következô helyeken találhatók: Amerika, Oroszország, Észak-Afrika, a Perzsa-öböl környéke és az Északi-tenger. A kôolaj nagy gazdagságot jelent az azzal rendelkezô országoknak, mert a kôolaj az emberiség pótolhatatlan energiaforrása.
fáklya
A tengerfenék alatt is vannak olajmezôk. Ezek kiaknázásához fúróállomásokat létesítenek a tengeren.
vezeték
olajréteg
A kôolaj üzemanyag, elégetve energiát nyerünk belôle. A kôolajból készül a benzin, amely az autókat hajtja és a kerozin, amely a repülôgépek mûködéséhez kell. Számos mûanyag tárgy készítéséhez is szükség van kôolajra. 62
A kôolajkutakat néha sok száz méter mélyre kell ásni.
A kôolaj kitermeléséhez kutakat fúrnak és abból kiszivattyúzzák a kôolajat. A próbafúrás fölé fúrótornyot emelnek, amely nagy erejû fúróberendezéssel van felszerelve. Ez szétmorzsolja a kôzetet és egy lyukat fúr, amelybe csövet helyeznek. Azon keresztül tör fel a kôolaj. Az olajjal együtt lengôkaros földgáz is feltör, szivattyú amelyet elégetnek. Az égô gázt fáklyának nevezik.
63
2
Mit állítanak elô a kôolajból?
A föld alól elôtörô kôolaj használhatatlan, azt fel kell dolgozni. Ez a munka a kôolaj-finomítókban zajlik. A finomítók lehetnek a kôolajmezôk közelében, de attól sok ezer kilométerre is.
Azokat az üzemeket, amelyekben a kôolajat feldolgozzák, kôolaj-finomítóknak nevezzük. A nyers kôolaj hatalmas csöveken, csôvezetékeken át érkezik az üzembe. A kôolajfinomításhoz a kôolajat magas lepárlótornyokban felmelegítik. Az oszlopok nagyon sok füstöt bocsátanak ki.
A kôolajat óriási hajókkal is lehet szállítani, ezek a tankerek vagy tartályhajók, amelyek 500 000 tonna nyers kôolaj szállítására is alkalmasak. Ezek a hatalmas hajók a számukra épített különleges kôolajkikötôkben ürítik ki a kôolajat.
A Föld tengerein egyre több hatalmas tartályhajó közlekedik.
Attól függôen, hogy a lepárlótornyokban milyen hôfokra hevítik a kôolajat, más és más terméket nyernek belôle: 30 fokon gázt, 120 fokon benzint, 260 fokon kerozint, 360 fokon kenôolajat. A legtöbb játékszer mûanyagból készül, azaz olyan anyagból, amelyet kôolajtermékekbôl állítanak elô. 64
A kôolajból ruhadarabokat, esôköpenyt, harisnyanadrágot is készítenek.
Amikor egy tartályhajó balesetet szenved, a kôolaj óriási, ragadós, kátrányhoz hasonló foltokban terül el a tengeren. A tengeri madarak tolla összeragad tôle, a tengerpart szennyezôdik.
Az európai országok és zászlóik
3
Európa területén több mint 40 ország van. A legnagyobb Oroszország, amely még Ázsiába is átnyúlik. De van közöttük nagyon kicsi is, például Monaco, Andorra vagy Vatikánváros.
19
Németország* 2 Berlin
Bosznia-Hercegovina 7 Szarajevó
Kelet
Nyugat
Észak
Albánia
1 Tirana
URÁ
Dél
Andorra
Ausztria* Bécs
3 Andorra
L
Bulgária
Horvátország 9 Zágráb
Finnország* 13 Helsinki
Franciaország* 14 Párizs
Nagy-Britannia* 15 London
Izland
Olaszország* 20 Róma
8 Szófia
Belgium*
Belorusszia 6 Minszk
Dánia*
Spanyolország* 11 Madrid
Észtország* 12 Tallinn
Görögország* 16 Athén
Magyarország* 17 Budapest
18 Dublin
4
10 Koppenhága
5 Brüsszel
Írország*
13 29 38 12
Európa az Urálnál ér véget.
19 Reykjavík
21
18
10 34
Litvánia*
23 Vilnius
Luxemburg*
24 Luxemburg
34 6 Málta*
Macedónia
5
Liechtenstein 22 Vaduz
23
15 30
Lettország* 21 Riga
26 Valletta
25 Skopje
2
Moldovai Közt. 27 Chisinau
Monaco
28 Monaco
Norvégia
29 Oslo
Hollandia*
30 Amszterdam
31 24 14
40 4 37
39
35 9
28 3 32
11
41
36
22
17
27
Lengyelország* 31 Varsó
Portugália*
32 Lisszabon
Oroszország 34 Moszkva
San Marino
35 San Marino
Szlovákia*
36 Pozsony
33 7
43 8
42 20
25 1 16
Szlovénia*
37 Ljubljana
Svédország*
38 Stockholm
26 Szerbia és Montenegró 43 Belgrád
66
Románia
33 Bukarest
Svájc
39 Bern
Cseh Köztársaság* 40 Prága
A csillaggal (*) jelölt országok az Európai Unió tagjai. 67
Ukrajna
41 Kijev
42
Vatikánváros
EURÓPAI UNIÓ
Európa tájai
3
Az európai földrész tájai rendkívül változatosak. Vannak itt fiatal, magas hegységek, mint az Alpok, és vannak igen régi, lekopott röghegységek is. A földrész közepét nagy síkság foglalja el. Észak Kelet
Nyugat
Európa nem túl nagy, de több mint 40 ország osztozik területén. Nagyok a különbségek az északi, hideg országok és a déli, napsütéses országok között. Európát Ázsiától az Urál hegység választja el.
Ázsia
A mérsékelt égövi erdôk lombhullatók, ôsszel elvesztik lombkoronájukat.
A Földközi-tenger körül meleg van. A vidék illatozik a cédrusoktól, levendulától.
Európában vannak magas hegységek is, például az Alpok.
Európa közepét nagy síkság foglalja el.
Az északi tengerpartokon homokdûnék sorakoznak.
Az északi országokat télen hó borítja.
A sarkkörtôl délre kezdôdik a tundra.
Európától északra terül el a Jeges-tenger.
Dél
Urá l
Északi-tenger Baltitenger Atlanti-óceán
Dn er
yep
jna Ra
Loire
Ká
Alpok
Pir Tajo
ene
uso
áto
k
Kaszpitenger
Du na Fekete-tenger
k
tundra síkság
Föld
Gibraltári-szoros
rp
köz
i-te
nge
Ázsia r
Afrika
68
}
Szaj na
tajga mérsékelt övi erdô hegyek tûzhányó
69
Franciaország és Nagy-Britannia
3
Franciaország és Nagy-Britannia Európa nyugati részén terül el, a két országot a La Manche csatorna választja el egymástól. Nagy-Britannia sziget, míg Franciaország az európai szárazföld része.
ÉSZAK-
SKÓCIA
ÍRORSZÁG
NÉMET ORSZÁ G
ANGLIA
Párizs
Versailles
Atlanti-
óceán
BRETAGNE
DÉL-FRANCIAORSZÁG (MIDI)
OLASZORSZÁG
SPANYOLORSZÁG
ÍRORSZÁG
WALES
Atlantióceán
NAGY-BRITANNIA
Franciaországban fontos a mezôgazdaság. Délen szôlôés olajfa ültetvények vannak.
Az ország belsejében nagy síkságok terülnek el, ahol gabonát termesztenek.
Földközi-tenger
Franciaország hatszög alakú. Felszíne rendkívül változatos: tengerpartok, hegyek, síkságok váltogatják egymást. Éghajlata mérsékelt. Nyugaton a Bretagne félsziget benyúlik a tengerbe. Ez csapadékos vidék.
Az ország déli része a Földközi-tengerig nyúlik. Ott a nyár nagyon meleg.
London FRANCIAORSZÁG
Nagy-Britannia szigetország, részei a következôk: Anglia, Skócia, Wales, és Észak-Írország.
Dublin
London Nagy-Britannia fôvárosa.
Nagy-Britannia államfôje egy királynô.
Skócia a dombok és a felföldek vidéke. Lakói ôrzik ôsi hagyományaikat, például a férfiak szoknyát hordanak, a kockás gyapjúszövetbôl készült kiltet.
Írország Nagy-Britanniától nyugatra fekvô nagy szigeten terül el.
Párizs Franciaország fôvárosa.
Nagy hírû a francia konyha. Reggel a franciák bagettet (hosszú kenyérrúd) esznek vagy svájci kiflit. 70
Nagyon híres a versailles-i kastély, amelyet XIV. Lajos király építtetett.
Az angolok reggel teát isznak és pirítóst esznek.
Írországban gyakran esik az esô. A zöldellô dombokon juhok legelnek. 71
Az írek szívesen eljárnak a kocsmába (pubba), ahol beszélgetnek és énekelnek.
At óc lan eá tin
Lisszabon FRANCIAORSZÁG
PO RT UG ÁL IA
Pir
en
eu
ALGARVE sok
Madrid Barcelona KASZTÍLIA
ANDALÚZIA Földközi-tenger
Afrika
Spanyolország Európa déli részén fekszik, Franciaországtól a Pireneusok választják el, Afrikától pedig a Földközi-tenger. Spanyolország fôvárosa Madrid.
A paella hagyományos, rizsbôl készült étel, amelyben rák, kagyló és csirke is van.
SP AN YO LO RS ZÁ G
Spanyolországban és Portugáliában kellemes az éghajlat: meleg, napsütéses az idô nyáron és enyhe télen. Olajfát, szôlôt és narancsot termesztenek. Mindkét országnak hosszú és szép tengerpartjai vannak.
Atl a óce ntián
Spanyolország és Portugália
3
A flamenco Andalúzia, Spanyolország déli tartományának, hagyományos tánca.
A spanyolok kedvelik a bikaviadalokat, amikor az arénában egy férfi, a torreádor küzd meg egy bikával.
A tengerparti strandok megta- A bárokban szendvicseket lálhatók mind az Atlanti-óceán, fogyasztanak mind a Földközi-tenger partján.
Kasztília nagy tartomány Közép-Spanyolországban. 72
Barcelonában látható egy különleges templom a Sagarda Familia.
Portugália kis, hosszúkás formájú ország az Atlanti-óceán partján.
Lisszabont úgy is nevezik: „a hét dombon elterülô fehér város”. Híres a fogaskerekû villamosairól.
Portugáliában igen nagy szerepe van a mezôgazdaságnak.
A portugál konyha alapja a hal, például a szárított tôkehal, a rizs, a káposzta…
A portugál halászok tonhalat, szardíniát és tôkehalat halásznak.
Délen Algarve tengerpartja vonzza a turistákat.
A hagyományos portugál ének a szép, szomorú fado.
Lisszabon régi házait kék fajanszcsempék – azulejók – borítják. 73
Ó ED AC M
A NI
BULGÁRIA
Ázsi a
Olaszország és Görögország két dél-európai ország, amelyeket a Földközi-tenger vesz körül. Az idô az év legnagyobb részében meleg és napsütéses. Mindkét ország civilizációja ôsi eredetû.
ALBÁNIA
Olaszország és Görögország
3
FRANCIA ORSZÁG
AUSZTRIA
Velence
Fö
Pisa Róma
ldk
Athén öz
i-t
en
ge
r
RODOSZ KRÉTA
SZARDÍNIA kö Föld
zi-t
eng
er
SZICÍLIA
Afrika
Olaszországnak csizmaformája van. Az országhoz tartozik két nagy sziget, Szardínia és Szicília is. Olaszországban sok szép város van. Az ország fôvárosa Róma.
Pisa városa ferde tornyáról híres. Velence vízre épült, az utcák helyén csatornák vannak, és nincsenek autók a városban. Hajóval vagy gondolával lehet közlekedni.
Az ókori Rómában a Colosseumban zajlottak a gladiátorviadalok.
Olaszországban búzát, szôlôt, olajbogyót, gyümölcsöt, zöldségféléket termesztenek. 74
Az olaszok szeretik a családi összejöveteleket. Minden étkezésük tésztával kezdôdik.
A pápa, a katolikus egyházfô székhelye Vatikánváros.
Görögország alakja egy tengerbe nyúló kézhez hasonlít. Az országhoz több mint 2000 sziget tartozik, a két legnagyobb Rodosz és Kréta. Az idegenforgalom számára nagyon fontos országgá teszik tengerpartjai, ókori mûemlékei. Görögország fôvárosa Athén.
Athén városát az Akropolisz uralja, amely ókori templomok együttese. Közöttük a leghíresebb a Parthenón, amelyet 2500 évvel ezelôtt emeltek Athéné istennô, az athéniek védelmezôje tiszteletére.
A görög gazdaságot a tenger határozza meg. A fôbb tevékenységi ágak: halászat, kereskedelem, idegenforgalom.
A kertvendéglôkben salátát és roston sült halat lehet fogyasztani. Szól a zene, és szirtakit lehet táncolni.
A görög vidéken, ameddig a szem ellát, olajfaültetvények és szôlôk terülnek el. Mindenütt ókori mûemlékekkel találkozhatunk. 75
Európa „törzsét” a hegyekkel borított Ausztria és Svájc, a sík felszínû Hollandia és Belgium, valamint a sík- és hegyvidékekkel egyaránt rendelkezô Németország alkotja.
BR N IT AG A Y N N IA
Európa törzse
3
Északitenger
Amszterdam
Hága
HOLLANDIA Brüsszel
FR O AN RS C ZÁ IA G -
H O LL A N D IA
NÉMETORSZÁG
BELGIUM Berlin
FRANCIAORSZÁG
CSE H TÁR KÖZSAS ÁG BAJORORSZÁG
München
Németország rendkívül sûrûn lakott ország. Fôvárosa Berlin. Az országban sok nagy város található.
Németország híres autó- és gépgyártásáról. Nevezetesek a bajor kastélyok. Minden év októberében nagy sörfesztivált rendeznek Münchenben.
A két kis ország, Belgium és Hollandia az Északi-tenger partján terül el. Hollandia kis területén nagyon sokan élnek. A lakosok úgy növelték országuk területét, hogy a tengerben, a parthoz közel gátakat emeltek, és az elrekesztett területrôl lecsapolták a vizet. Az így nyert föld a polder.
NÉMETORSZÁG
Bécs
OLASZORSZÁG
Ausztria nagy részét az Alpok foglalja el. Az ország fôvárosa Bécs.
Ausztriában jelentôs az idegenforgalom. A hegyi falvak megôrizték szép régi házaikat. Erzsébet királyné gyakran idôzött a Bécs melletti schönbrunni kastélyban.
FR O AN RS C ZÁ IA G -
NÉMETORSZÁG
Bern
OLASZORSZÁG
Svájc kicsiny ország, fôvárosa Bern.
Svájc gazdagságát sok bankjának köszönheti. A svájci Alpokban a parasztok szarvasmarhát tenyésztenek, amelyek tejébôl sajtot és csokoládét állítanak elô. 76
Hollandiában sok szélmalom van, amelyek segítségével vizet szivattyúznak ki a polderekbôl.
Hollandiának két fôvárosa van, Amszterdam és Hága. Amszterdamban a házak csatornák partján épültek. A hollandok szívesen közlekednek kerékpáron.
Brüsszel Belgium fôvárosa. Van ott egy múzeum, amelyet a képregénynek szenteltek. A képregény mesterei között számos belga van, mint például Hergé, Tintin megalkotója.
77
Oroszország
Oroszország hatalmas ország, amely két földrészen terül el, Európában és Ázsiában. Oroszországban sokféle, különbözô nyelvet beszélô nép él.
Balti-tenger
NÉMETORSZÁG
3
Prága
BELORUSSZIA
Varsó LENGYELORSZÁG
CSEH KÖZTÁRSASÁG SZLOVÁKIA óceá Csen
Ázsia Feketetenger
MAGYARORSZÁG
des-
Moszkva
Kaszpitenger
Az Urál hegység választja el Oroszország európai részét (a térképen zölddel jelöltük) az ázsiai részétôl (a térképen sárga). A két rész egyetlen országot alkot, amelynek a fôvárosa Moszkva.
A moszkvai Kreml az orosz uralkodók, a cárok ôsi palotája. 78
ROMÁNIA Bukarest
Oroszországban télen nagyon hideg van. Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország és Románia Európa közepén fekszik. Ezért nevezzük ezeket az országokat közép-európai országoknak.
Oroszország déli részén a Fekete-tenger partvidéke idegenforgalmáról híres.
Az orosz ortodox templomoknak gyakran hagymakupolái vannak.
Románia a hegyek között fekszik. Azt beszélik, hogy ott élt Drakula, a vámpír. Románia fôvárosa Bukarest.
Budapest
n
Urá l
Szentpétervár
UKRAJNA
Szentpétervár nagyon szép város. Hívták Petrográdnak és Leningrádnak is.
Prága a Cseh Köztársaság fôvárosa. Nagyon szép város, híres vára, palotái, templomai vannak.
Magyarország fôvárosa Budapest. Nagy hírûek gyógyvizû fürdôi.
Lengyelországban, a Balti-tenger partján hatalmas hajóépítô mûhelyek vannak. Az ország fôvárosa Varsó. 79
