Honnan vegyünk kenyeret...?

Megjelenik negyedévente Balázsfalván

Református Egyházközség

RMDSZ szervezet gondozásában

IV. szám 2007 augusztus 26

Római Katolikus Egyházközség

Mottó: „Őseidnek szent hitéhez nemzetséged gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!!!”

„Honnan vegyünk kenyeret...?“ „Mikor azért felemelé Jézus a szemeit, és látá, hogy nagy sokaság jő hozzá, monda Filepnek: honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek? Ezt pedig azért mondá, hogy próbára tegye őt; mert ő maga tudta, mit akar vala cselekedni. Felele néki Filep: kétszáz dénár árú kenyér nem elég ezeknek, hogy mindenikük kapjon valami keveset. Monda néki egy az ő tanítványai közül, András, a Simon Péter testvére: Van itt egy gyermek, akinek van öt árpakenyere és két hala; de mi az ennyinek? Jézus pedig monda: ültessétek le az embereket. Nagy fű vala pedig azon a helyen. Leülének azért a férfiak, számszerint mintegy ötezren. Jézus pedig vevé a kenyereket, és hálát adván adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a leülteknek; hasonlóképpen a halakból is, amennyit akarnak vala. Amint pedig betelének, monda az ő tanítványainak: szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne vesszen! Összeszedék azért, és megtöltének tizenkét kosarat az öt árpakenyérből való darabokkal, amelyek megmaradtak vala az evők után. (Jn 6,5-13) Honnan vegyünk kenyeret? (vagy a kenyérre valót) –tesszük fel a kérdést egyre gyakrabban

úgy, hogy szinte elmegy a kedvünk az új kenyérért való hálaadástól. Ha már Jézus is ezt kérdezi, mi miért ne kérdezhetnénk –főleg azt látva, hogy a hírek szerint nemsokára 40%-os kenyér-áremeléssel számolhatunk az aszály miatt. Miért adjunk akkor hálát? Nos, Jézus valóban azt kérdezte Fileptől, hogy honnan vegyünk kenyeret, de csak azért, hogy próbára tegye őt. Hogy lássa: megtanulta-e tőle Filep, hogy ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. Öt kenyér és két hal valóban csekély mennyiség ötezer férfiembernek és azok családtagjainak. De ha mindezt Jézusnak ajánljuk fel, Ő megszaporítja. És ez a mai napi üzenet, titok: mi azt gondoljuk, hogy ha adunk valaminkből, akkor nekünk ezáltal kevesebb lesz. S akinek nincs Istene, azzal ez így is van. Az Úr Jézus azonban ma is képes ezekre a csodákra. Próbáljuk ki! Amikor úgy érezzük, hogy kevés időnk van, kevés pénzünk, kevés erőnk, kevés egészségünk, akkor mindezt a keveset ajánljuk fel hálával az Úrnak, és meglátjuk, hogy mennyire meg tudja szaporítani azt, amire mi azt hittük, hogy semmire sem elég. folytatása a 3. oldalon

1

Műemlékeink A tűri református templom története.

A magyarpéterfalvi református teplomról.

„Emlékezzél meg az ős időkről; gondoljátok el annyi nemzedék éveit! Kérdezd meg atyádat és megjelenti néked, a te véneidet és megmondják néked“

Ha valaki Magyarpéterfalva felé veszi útját Balázsfalváról, még be sem ér a faluba, s máris megpillanthatja a falu épületei közül kimagasló református templom fehér tornyát. Ez a templom talán Balázsfalva település egyik legősibb épülete

5Mózes 32:7.

Vannak idők és alkalmak amikor az Íge felhívása szerint: „emlékezni kell ős időkre - ősidőkről” is. Amikor ha röviden, vagy akárcsak részleteiben , de végig kell „gondolni annyi, meg annyi nemzedék dolgait” - ehhez viszont „meg kell kérdezni az atyákat, véneinket - ők azok, akik megjelentik, megmondják” nekünk. Éppen ezt teszem, amikor jegyzőkönyvek és más dokumentumok megfakult lapjait ide másolom, hogy hallja mindaz, aki olvassa e sorokat, az „atyák mondását”. Ezekről a jegyzőkönyvek és más dokumentumok - néhol alig olvasható, megfakult, vagy megrongálódott - lapjairól összeáll előttünk egy mozaik szerű kép a falu s benne az előttünk járó - a templomépítők - életéről, egyházukhoz való ragaszkodásáról, hogy aztán ez bennünket is templomunkhoz való ragaszkodásra, áldozatos szeretetre serkentsen. Maga a falu: T Ű R , Turek (Török?), Tiur egyházilag a Nagyenyedi Ref. Egyházmegyébe, administratív szempontból: Fehér megyébe, Balázsfalvától Délnyugatra, a már egybefonódott két Küküllő bal partján fekszik hosszan elnyúlva. Közigazgatásilag Balázsfalvához tartozik. Lakósságának többsége román nemzetiségű, vallására nézve: ortodox, római katolikus, görög katolikus, baptista és reformátusokból tevődik össze. Református egyházunk kialakulására nézve nincsenek adataink, de minden valószínűség szerint a Küküllőmente reformációja alkalmával alakulhatott ki itt is, mint több más faluban is a református egyház. – Ennél azonban még messzibbre 8 - 900 év távolába visznek vissza az emlékezés szálai templomunkkal kapcsolatban. Történészek, műépítészek szakvéleménye szerint ugyanis a XII-ik század végén, ill.a XIII. század elején építették a Cisztercita-rend tagjai. környékünknek éppen a tűri református templom az egyik legöregebb temploma. folytatása a 3. oldalon

Szakemberek véleménye szerint a XIII. században épült. Építtetőjét nem ismerjük. A település először a pápai

tizedjegyzékben szerepel. A mai épület már az eredeti román stílusú épület többszörösen kibővített változata. Először kb. A XV. században bővítették, nyugati irányba. Azóta az építésnek több korszaka is fel van jegyezve. Az 5 méter hosszú félköríves szentély, ma is része a templomnak. Két, eredeti kis román kori ablak látható rajta, egész alacsonyan. A szentélyrész nagy ablakai, amelyek biztosítják a templom megvilágítását, a reformáció korából valók. A szentélyhez kapcsolódik nyugati irányban az eredetileg 7 méter hosszú hajó. Itt találunk befalazva egy csúcsíves ajtót és ablakot. Mindkettő faragottkő-keretes, valószínűleg a XV. századból valók, az első bővítés idejéből. folytatása a 11. oldalon

2

folytatás az 1. oldalról.

folytatás a 2. oldalról.

Hogy is csinálta Jézus? Hálákat adott azért a kevésért és szétosztotta. Hogy lehetünk mi is lelkileg-testileg gazdagabbak? 1. Szüntelen hálát adunk. 2. Szüntelen továbbadunk. Jusson eszünkbe Illés próféta esete a sareptai özveggyel! Három és fél évi szárazság után az asszonynak nem volt egyebe, mint egy marék lisztje és egy kis olaja. Adj először nekem! – mondja Illés. Ő adott, és még három évig éltek abból, ami ezután lett az asszonynak. Nos, ki tartott el kit? Nyilván mindkettőjüket a gondviselő Atya. Értjük a tanítást? Ha magunknak tartjuk meg azt, amiről azt gondoljuk, hogy a mienk, a következménye az lesz, amit az elején az özvegyasszony mondott: megesszük és meghalunk. Ha azonban az Úrnak ajánljuk fel, Ő biztos megszaporítja. Emlékezzünk arra, ami Elizeus prófétával történt! Egyszer egy asszony kiáltott hozzá, hogy a férje meghalt és a hitelező most viszi a két gyermekét rabszolgának. Elizeus azt kérdezte: mid van a házadban? Egy kevés olajom –felelte az asszony. Menj, kérj edényeket és tölts az olajból –utasította az asszonyt Elizeus- és az olaj folyása csak akkor állt meg, amikor elfogyott az összes edény a környéken. Mije volt az asszonynak? Csak egy kevés olaja. De volt hite! Hittel kérte az edényeket, hittel töltötte az olajat. S amíg volt üres edény, folyt az olaj. Amíg van üres, azaz Isten ajándékait befogadni kész szív, addig folyik az áldás. Amíg lelki szegények vagyunk, addig lehet miénk az Isten országa. A sok panasz helyett vegyük ma számba azt, hogy mi mindent kaptunk már eddig is Istentől! Nem csak az életet, de Jézus Krisztus által az örök életet is. Legyen aranymondás számunkra a 103. zsoltár első két verse: “Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az Ő szent nevét. Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semi jótéteményéről.”

Ámen. Németh Ferenc református lelkipásztor

Történész szakvéleménye szerint: ”a templom keletelt tájolású, valószínűen hajdan diadalívvel hajó - szentélyre tagozott templomként épült. Ennek a kettős téralakításnak ma csak sejthető nyomai vannak… A hajó téglalap alakú, ugyanolyan széles, téglalap alakú „szentély” csatlakozik hozzá (kissé délre tört tengellyel) úgy, hogy a téglalap rövidebb oldalai a szentély oldalfalai. A nyugati homlokzat háromszögű oromfallal épült, a tetőeresz vonalában cseréppel fedett párkány, a sarkok előtt a párkány kissé fennebb lép. A párkány újkori kialakítású. Az oromfal közepe táján, a párkány fölött négyszögletes ablaknyílás. A nyugati fal északi sarkánál átlós támpillér áll, ez vaskos és a falnál jóval későbbi. A középen lévő nyugati bejárat el van falazva - (1984-től ki van bontva!) – a kőkeret mentén megkezdődött a kibontása. Félköríves kapukeret, profilozással faragott szegéllyel. ( Az ívben egyik kő lennebb csúszott, azért a csúcsban csúcsíves záródásúnak hat). Profilozása a román stílusból ismert tagozatokból áll: Belülről kifelé egy harmadával kiálló vaskosabb hengertag után egy rézsüs lemetszésbe keskenyebb átméretű hornyolat mélyed, kétoldalt a rézsüs leszelés pántjai kísérik. A hornyolat félhengernél mélyebb, a két tagozat nem egy síkban fekszik. A kapuzat oldaléle a belső oldalon (a templomtér felé) egyszer megtört rézsüs lemetszésű, szélesedő oldalkávával, ahol a faragott kő véget ér, ugyanolyan rézsüvel folytatódik a falazás a hajó nyugati falának síkjáig. Belső, felső nyílásíve szegmentíves. Ez a kapuzat a legfontosabb korhatározó faragvány a templomon. Félköríves nyílása, román stilusú formaképzésben gyakori profil – tagozatai a késő romantika korát mutatják, amikor már a gótikus építőstílus és formaképzés is ismeretes volt és párhuzamosan futott a későromán építészettel. A pilléres-oszlopos bélletes kapuzatok készítésének divatja már le-járt s a nyílás kereteléseken a kő élén képzett románkori profilzatokat szinte már a „koragótikus” stíusban alkalmaznak, különösen a kevés igénnyel épített templomokon (pl. Székelyföldi későromán templomokon). Datálásához a templom egyéb, még fel nem tárt műrészleteit is figyelembe kell venni, mert azok alapján dönthető el, hogy a XIII. század második feléből való nyugati kapuzat a megadott időszak elején, vagy végén készülhetett. Ahogy most megítélhető, a templom építése a XIII. század utolsó negyedére tehető. 3

falsík irány eltérése kb. 70 cm. Úgy látszik, hogy mind a hajó-szentély találkozásánál, mind a szentélyfal közepe táján támpillérek álltak, vagy egy azóta lebontott sekrestye falai ütköztek ide, mert a hajdani falcsatlakozások visszabontásai jól láthatóak. A templom északi oldalánál mintegy 60 – 80 cm-es feltöltődés van, így a sekrestye, vagy támok alap-falai a felszín alatt ott lehetnek. A templom keleti falát párkányos háromszögű oromfal zárja, kis ablakkal. Az épületet nyeregtető fedi a két oromfal között. A templom belsejében megjegyzésre méltó megfigyeléseinket az ablakok és ajtónyílások külső leírásánál már elmondtuk. A nyugati hajórészben fakarzat áll, tartógerendái északon a falba vannak beeresztve, a déli oldalon egy valószínűen erre a célra épített ( 135 x 68 cm ) falazaton állnak. A déli falon törés nem látszik, két régi félköríves (?) ablaknyílás kibontása kezdődött. A keleti fal közepén, a két ablak között épített szószék áll. Az északi fal, ugyanott, ahol kívül is megfigyelhető törést mutat, ott, ahol a padlóból kivett régi sírkövet a falba építették. Az északi fal „szentély” felöli részén az eredeti mészrétegen vastag vakolatréteg is van. A több helyen felbontott vakolat alatt falképek nem mutatkoznak. A templombelső lapos stukaturás mennyezetű és téglapadlójú. A templomban, a karzat alatt, a reneszánsz ajtókeret-darab mellett egy gótikus kerettöredék is van ( 65 cm ), rajta élszedés, mely rézsüs levágáson indul. Ajtókeret töredéke lehetett, korára nézve lehet egyidős a nyugati ajtóval, a megfigyelt régi ablakokkal, de lehet azoknál későbbi is. A soron következő javítással felszínre kerülnek a félköríves ( ? ) ablakok, kiszabadul a nyugati kapuzat-keret. Remélhető egyéb korhatározó formák, esetleg falképek felbukkanása. Lehetséges, hogy a mai templom keleti felénél egy szentélyapszis volt, ennek fundamentumát és északon a sekrestye alapfalait fel kell kutatni. A falura, egyházára és templomára vonatkozó adatok összegyűjtése feltétlenül szükséges a középkori templom építéstörténetének és mai formájára változásának tisztázása érdekében. Egyelőre csak néhány évszámot említhetünk. A pápai tizedjegyzékben 1332-ben sacerdos de Turek említtetik, Tűr önálló plébániája. A falu nevét 1350-ben Tyry alakban írják ( Suciu, Dictionar, II. 195. Hivatkozás a:

folytatás a 3. oldalról.

A templom déli fala most két ablakkal és egy bejárati nyílással tagolt. Ahol a hajó-fal kelet felé véget ért, ott kis megtörés látszik. ( Ez a megtörés az északi falon erőteljes ). A nyugat felöli hajóablak átalakított, szegmentíves. Nyugati élénél egy régi ablakkáva egyik oldalának faragott kövei látszanak. Felső ívét a mai ablak takarja, valószínűen fél-köríves, esetleg koragótikus profillal. A második ablak, mely bizonyosan félköríves, mély rézsüs, keskeny formájú, a bejárati portikus felett rajzolódik ki a falon. A templom belseje felöli oldalán az elfalazás részben ki van bontva. Félköríves ablakfülke ez, a rézsüben a vállívek kirajzolódnak, így átmenet a szegmentívhez. Belső káváját, kő profilját nem lehetett megfigyelni. A déli bejáratot e század negyvenes éveiben ( XX.sz.) alakították át. A hajdan keskenyebb ajtónyílás oldalát akkor reneszánsz profilú kőkeretek szegélyezték, egyik ma a templomban őriztetik. A lapos faragású keret: léctagok közé fogott kimatag, melyek a lábazatnál derékszögben befordulnak. A függőleges tagozást kívül egy pálcatag is kereteli. Ez a reneszánsz faragvány a XVI. századból való, ekkor a déli kapu korábbi talán román kori - keretét e reneszánsz kerettel cserélték fel. Anyaga eltér a nyugati kapu kőanyagától. A hullámos betontetejű, oldalt nyitott portikus nem illik szerencsésen a templomhoz. A déli fal kelet felé eső részében ismét van egy ablaknyílás, itt korábbi ablak nyoma egyelőre nem mutatkozik, lehet, hogy az újat épp a régi helyén nyitották. A keleti fal két szegmentíves ablakkal tagolt, szabályos elhelyezésben. Mindkettőnél látszik a félköríves régi ablakkáva szegélye, mely faragott kövekből van rakva. Az észak felé álló ablaknál, az eredeti ablakkerethez futó repedés elfalazásában kis, hornyolatos faragású kőtöredék látszik. A javításkor alakított ablaknyílások kibontásával a régi keretek feltárhatók, valószínű azonban, hogy kávájuk élét a legkeskenyebb részben lefaragták. Az északi fal egyenetlenségei a templom korábbi formájáról árulnak el valamit. Bár egy javítás a megemelt falkoszorút és párkányt egyenes vonalba vette, meghagyta a falsíknak a volt diadalív vonalában azt a törését, mely a nyugati saroktámtól a „szentély” kezdetéig húzódik, s innen hajlással törik a keleti sarokig, úgy, hogy a keleti saroknál a 4

Documente privind istoria Romaniei. C.b. III. 125, b. IV. 554 ). 1367-ben Tyur alakban, majd 1369, 1426 években (u.o. Hiv: ZimmermannWerner: Urkundenbuch…II.325, IV. 264). - 1778ban Tűr önálló egyházközsége az Enyedi egyházmegyének, filiái Berve és Veresegyháza ( Benkő, Transilvánia II. 183 ). Az Egyházkerület nyílvántartása szerint a templom 1828ban épült.( Darkó, Templomaink ). A tűri ref. templom korát és építéstörténetét egyelőre nem lehet pontosan meghatározni. Bár a mai templomnak mind a négy falán középkori építésből eredő részletek vannak - tehát a mai templomformát középkori eredetűnek kell tartanunk - épp az alaprajz az, ami elüt az általános típustól. Mert a hosszanti hajóhoz a keleti oldalon vagy félköríves szentélyt, vagy egyenes záródású, a hajónál keskenyebb szentélyt csatoltak a XIII. század építészetében. Utóbbi esetben - itt is egyenes záródású a szentély, ha valóban „szentély” - a szentély mindig négyszög alapú és keskenyebb a hajónál ( Őraljaboldogfalva, Gerend, Ördöngösfűzes, Vista, Felsőtök ). A hajóval egyszélességű, egyenes záródású szentély igen ritka (kéthajós templomnál fordul elő, pl. Bonchída ), a szentély itt is kvadrátalaprajzú. Ezért kell esetleg egy kis szentélyapszist keresnünk a keleti falnál. A nyugati kapuzat és az ablaknyílások most látható részei egy késő román - koragótikus építkezésről tanúskodnak, esetleg a XIII – XIV. század fordulójáról. Ezt majd az ablakok teljes kibontása után lehet meghatározni pontosabban. Az bizonyos, hogy 1332-ben Tűr plébániájának a pápai tizedjegyzékbe való bejegyzése idejében a templom már állott. A XVI. századból ismert déli reneszánsz ajtókeret ismét építkezést mutat. Lehetséges, hogy ekkor már változtattak a középkori templom formáján, alaprajzi típusán is. A számon tartott 1828-as évben történhetett az ablakok átalakítása, a régiek elfalazása, esetleg a diadalív visszabontása, mely által a templom mai formájára alakult”. -Dávid LászlóEgyelőre ennyit a tűri református templom történetéből, amit majd követ a templom berendezési tárgyainak s egyéb hozzátartozó dolgoknak a története. A templom műszaki leírása Dávid László egykori segesvári lelkipásztor jegyzete alapján készült. Leírta és bevezető szavakkal látta el Jánossy László nyugalmazott lelkipásztor

Templomok Reményik Sándor

Én csak kis fatornyú templom vagyok, Nem csúcsíves dóm, égbeszökkenõ, A szellemóriások fénye rámragyog, De szikra szunnyad bennem is: Erõ. S bár irígykedve holtig bámulom A dómok súlyos, drága titkait, Az én szívem is álmok temploma És Isten minden templomban lakik

Nyugati kapu és bélletének metszete

A templom alaprajza Dávid László felmérése

Ez év július havában, életének 75. évében, hunyt el dr. Dávid László nyugalmazott segesvári lelkipásztor, egyháztörténész, a tűri templomról készült műszaki leírás szerzője. Nyugodjék békében.

István-napi megemlékezés

Szép Ernő: Imádság

Augusztus 20-án köszöntjük az Istvánokat és megemlékezünk I. (Szent) István királyról , akit Kós Károly „országépitő”-nek nevez. Az elnevezés valóban találó, mert István volt az aki megszervezte a keresztény Magyarországot. Géza fejedelem, István apja, 973-ban már mint megkeresztelt fejedelem küldte tizenkéttagú küldöttséget quedlinburgi birodalmi gyülésre. Ezzel az eseménnyel veszi kezdetét Magyarország beilleszkedése a keresztény Európa államai közé. Ezt a megkezdett folyamatot teljesiti ki István uralkodása alatt. A keresztény hitben való áttérésre azonban nem volt elegendő egy emberöltő, mert a pogány erkölcsök hatása még hosszú ideig élt a magyarok között.A kereszténységre áttérő magyar népnek, ha független akart maradni, koronás királyra volt szüksége, akit Európa szuverén uralkodói magukkal egyenrangunak ismernek el. 997-ben meghal a honfoglaló Árpád dédunokája, a Kárpát-medence nyugati felén uralkodó Géza, István apja. Kijelölt örököse István névre megkeresztelt fia, Vajk. Az 1000ik év karácsonyán (vagy egy háttel később 1001 jan. 1-én) Esztergomban tették István fejére a koronát és ekkor vette fel az ezzel járó királz cimet. A „király” szó (Nagy) Károly nevéből alakult ki a keresztény szlávok körében: a KRÁL, akár maga a császár, minden földi hatalomtól független. Felhatalmazása egyetlen Istentől származik, és igy az Ő „kegyelméből” parancsolhat népének. Ezt a felhatalmazást jelképezte a korona is amit Rómából kapott II-Szilveszter pápától, III. Ottó német-római csészár biztaztatására. A koronázás akkoriban még éppúgy szentségnek számitott, mint a püspökök felszentelése. A szertartás ünnepélyes, bonyolult és szigorúan szabályozott volt. A Koronán kivül egyéb (u.n. Koronázási) jelvények is helyet kaptak benne. A koronázás állandó helye István halála után az éltala emelt székesfehérvári bazilika lett. A koronát az ország első főpapja-rendszerint az esztergomi érsek- helyezte az új uralkodó fejére. István uralkodása alatt lerakja a magyar állam és egyházszervezet alapjait, kijelöli az első püspöki és várispáni székhelyeket, bajor mintára kibocsátja a Magyarországon vert első ezüstpénzeket, kiadja az első törvénykönyvét, amelynek kiadását igy indokolja meg: „Mivel minden nép saját törvényei szerint él, ezért..... a régi és a mostani császárok példáját követve, törvényhozó elmélkedéssel meghatároztuk népünknek, miként éljen tisztes és háboritatlan életet”. István neve alatt két törvénykönyv és bennük 56 cikkely maradt ránk, melyeket a közrend megszilárditására főként pedig az új intézmények: a királyság és az egyház védelmére való törekvés hatja át. István kiszemelt örököse fia, Imre herceg volt, akinek az „Intelmek”-et irta, melyben az ideális uralkodó alakját rajzolja meg, a helyes kormányzás alapelveit, és a keresztény erkölcsöknek megfelelő uralkodói erényeket fejti ki. Imre nem vehette haszná a tanácsoknak, mert még apja életében vadászbaleset áldozata lett. Nagyon röviden, néhány történelmi adat felhasználásával megpróbáltam felidézni nagy királyunk személyét és a kort amiben élt. Remélem, hogy ez a néhány sor is hozzájárul majd, hogy emlékezetünkben soha ne halványodjon el Szent István királyunk ragyogó alakja. Dr. Biró József

6

Ki ülsz az égben a vihar felett, Én istenem hallgass meg engemet. Hozzád megy szívem, itt szavam dadog, Hazámért reszketek, magyar vagyok. A népekkel ha haragod vagyon, A magyarra ne haragudj nagyon. Ne haragudj rá, bűnét ne keresd, Bocsáss meg néki, sajnáljad, szeresd. Szeresd, vigyázz rá, istenem atyám, El ne vesszen veszejtő éjszakán. Mert itt a népek nem tudják, mit ér, Hogy olyan jó mint a falat kenyér, Hogy nem szokott senkit se bántani, Lassú dallal szeretne szántani. Édes istenem, te tudod magad, A bárány nála nem ártatlanabb. Te tudod ezt a fajtát, mily becses, Milyen takaros, mily kellemetes. Te látod életét minden tanyán, Te hallod, hogy beszél: édes anyám. Te tudod a barna kenyér ízét, Te tudod a Tisza sárga vizét. Te tudod, hogy itt milyen szívesen Hempereg a csikó a fűvesen. Tudod a nyáj kolompját ha megyen, Édes szőllőnket tudod a hegyen S keserű könnyeink tudod, Uram, Hogy mennyit is szenvedtünk csakugyan, S hogy víg esztendőt várunk mindenér, Hisszük, hogy lesz még szöllő, lágy kenyér. Oh keljetek a magyart védeni, Ti istennek fényes cselédei: Uradnak mondd el, arany arcú Nap, Mondd el szerelmes délibábodat Dícsérjed a Balatont tiszta Hold, Hogy szebb tükröd a földön sohse volt. Csillagok, értünk könyörögjetek: Kis házak ablakába reszketeg Szerteszét este mennyi mécs ragyog… Könyörögjetek értünk csillagok.

Hasznos tudnivalók gazdáknak részét európai alapokból megtérítenék, vagyis ennyit visszafizetnek a munkálatok befejezése és átvétele után. Erre megfelelő dokumentációt kell

EU-támogatások romániai szőlősgazdáknak A szőlőtermesztési lehetőség a természeti adottságok felismerésén és a vidéki lakosság ez irányú gazdálkodási érdeklődésének a kapcsolatán alapszik. Az EU-ban –és ennek keretében Romániában is- a kormányprogram egyik fontos elvi előírása, hogy az ilyen lehetőségek kihasználására anyagi és piaci támogatással ösztönözzék a kistermelőket, hogy helyben maradjanak és biztosítsák életfeltételeik megvalósítását. Mivel a piaci feltételek komoly megpróbáltatások elé állítják a termelőket, a kormányprogramok szorgalmazzák a termelői réteg szövetkezetekbe-, társulásokba való tömörülését, a szőlőnek és a bornak biztonságosabb értékesítése, a nagytermelők melletti talpon maradás és az önköltség csökkentése céljából. Az EU gazdasági programjában az 1493/1999. számú szabályozás harmadik fejezete a szőlészeti és borászati piac közös megszervezésére vonatkozik. Ennek keretében komoly és hasznos előirányzatokat tartalmaz a termésbiztonságos szőlőültetvények létesítésére az úgynevezett „Restructurarea si reconversia soiurilor” (átalakítás és fajtacserélés) cikkelye, melyben jelentős pénzbeli hozzájárulást ajánl fel, amit a termésből megélni akarók a többi EU-s országokban tömegesen fel is használnak. A román kormány kidolgozta az erre vonatkozó törvényes keretet a Mezőgazdasági Minisztérium 211/2007. számú rendeletében, melynek lényege a következő: mindenszőlősgazda, akinek legalább 0,3 Ha szőlőültetvénye van és azt modernizálni szeretné, vagy éppen újraültetni (esetleg a fajták kicserélésével), azt megteheti, sőt az összes ültetési munkálat költségeinek 75%-ig terjedő 7

készíteni szakemberek segítségével, majd azok átvétele után a kifizetési ügynökség (Apia) a rendeletben előírt összegeket megtéríti a termelőknek. Figyelem: utólagos kifizetésről van szó, vagyis a beruházó saját pénzével kezdi el a beruházást (vagy felvett kölcsönnel), és időnként az átvett munkálatok befejezése után azok költségének egy előre megszabott részét 75%-ig visszafizeti. Minden szőlővidékre az előírt szőlőfajtákat lehet ültetni. A megtérítendő-kifizetendő összegek a következők: tervezés, talajanalízis, trágyázás, talajelőkészítés, talajfertőtlenítés: 2.625 €/Ha szaporítás, szaporítóanyag-beszerzés, ültetés, karózás: 5025-5.775 €/Ha - támaszrendszer-beállítás és tőkeformálás: 3.750 €/Ha Vagyis összesen: 11.400-12.150 €/Ha új ültetvényekre. Érdemes elgondolkozni egy ilyen ajánlaton, és a megyei mezőgazdasági igazgatóságon a szőlészeti felügyelő megkeresésével (ing. Stoia Eugen) konkrétan érdeklődni. Merészséget és sikert! Kovács Adorján mérnök, kutató

Tarlóhántás és nyári szántás A kultúrák – búza, árpa, zöldborsó, repce stb. – betakarítása után a felszabadított szántóterületeken ajánlatos tarlóhántást végezni tárcsás boronával, 8-12 cm mélységben, a talajon maradt hulladéknövények és a füvek felaprítása végett. A munkálatot közvetlenül a begyűjtés után kell végezni, akkor, amikor a talaj nedvességtartalma alacsony. A tarlóhántás jelentősége: megmozgatja a talajt, elősegíti a mikroorganizmusok anyagbontó tevékenységeit; biztosítja a talaj nedvességtartalmát a talaj hajszálcsövességének megszűnésével, a repedések tömítődésével, a hulladéknövények és a felszíni föld keveredésével szigetelő

talajtakaró képződik; az esőzések során a teljes vízmennyiség a talajba jut; elősegíti a talajtakaróban lévő fűmagok csírázását és kikelését, amelyek a szántás során a barázdába kerülnek; a talajban megfelelő körülményeket biztosít a szerves anyagok lebomlásának, megsemmisíti a rovarfészkeket, elpusztítja a spórákat, a petéket megzavarva gátolja a betegségek terjedését és a kártevők szaporodási ciklusát; a tarlóhántott termőterületeken a nyári szántás könnyebben és nagyobb hatásfokkal végezhető kevesebb üzemanyag-fogyasztással. A minőségi tarlóhántás érdekében a következő agrotechnikai előírásokat kell tiszteletben tartani: a tarlóhántást a betakarítás után mielőbb el kell végezni; a tarlóhántás után a talaj felszínén minél kevesebb hulladék maradjon; a tarló és a föld keveréke legyen homogén; az egész területen az előírt mélységben és egyenletesen kell a tarlóhántást végezni, a föld minél jobb aprításával. A növénytermesztés technológiai folyamatában a tarlóhántásnak fontos szerepe van, amelyet ha kellő időben és a minőségi előírások betartásával végzünk, az hozzájárul a csírázás, kikelés optimális körülményeinek létrehozásához, a talaj nedvesség- és levegőtartalmának, valamint olyan tápanyagok biztosításához, amelyekre majd a következő veteményeknek szükségük lesz. A nyári szántást ugyancsak a betakarítás után végezzük, jól beállított ekével, a talaj nedvességtartalmának függvényében, a megfelelő mélységben. Nyári szántáskor a csillagborona használata kötelező. Amennyiben e munkálattal késlekedünk, a talaj kiszárad, ami megnehezíti a szántást. A nyári szántás előnyei: a fellazított talajba könnyebben bejut az esővíz és nem párolog el; őszig megfelelő víz- és levegőkészlet alakul ki a talajban, ami elősegíti a biológiai tevékenységeket, hozzájárulva a tápanyag- felhalmozódáshoz; csökken a talajban levő gyommagok mennyisége, elpusztulnak a gyomok, a kártevők; hozzájárul a hozamok növeléséhez mind az őszi, mind a tavaszi kultúráknál. A nyári szántás minősége megfelelő, ha a barázdák teljesen át vannak forgatva, ha a szerves anyagok, a műtrágya jól alá vannak forgatva, ha a talaj porlasztása minimális, ha a barázdákban egységes a mélység, ha nincsenek kihagyások, ha nincsenek egymásra boruló barázdák. A nyáron szántott területeken az őszi vetéseket optimális időben lehet elvégezni, jól előkészített és gyommentes, tiszta talajban.

Nyár A nyár, annyi gyönyöre, bája: madarak röpte, pillangók tánca, virágok bókja, most jobbra, most balra, mintha egymásnak szerelmet vallana. Midőn a lepke eljárta táncát, Lecsókolja, a virág szép zománcát, majd tovaröppen, magára hagyja, csendes bók kezdődik, most jobbra, most balra. Méhecskék száll rá, valamit zümmög, lepke érkezik, köröz fölöttük, hintázva nyeli a nyár szépvilágát, ő, birtokolya rét és kért virágát.

Hála a kenyérért Háládatos szívvel borul le előtted gondviselő Atyám, a te hű gyermeked. Köszönöm az áldást, az éltető kenyeret, melyért fáradoztak szorgos, érdes kezek. A lehullott morzsát, hogy kárba ne vesszen összegyűjtöm nyomban, az ablakba teszem. Te adtál életet embernek, állatnak: jusson áldásodból az égi madárnak. Ahány árva gyermek, ahány éhes madár, oltalmat Istenem, mindenik tőled vár. Morzsányi áldások, add, el ne vesszenek! Legyen tápláléka árvának, szegénynek.

Simogass meg! Bársony a kéz, a szó, mely simogat Bársony az édesanyák hangja, A Szülőföld, mely egykor betakar, A Szülőföld soha nem hagy magamra! Bársony a kő, a sírok felett, ha Fölé hajolva anyám arcát érzem. A hősök szobrán megkopott nevek, Akiknek szíve, érettem is vérzett! Bársony a kéz, mely csontjaink felett A szikárföldbe virágokat ült Lelket lehelve az enyészet felett, Midőn azt immár megméretni küldtem! A gondolat, hogy Hazám szülöttje Szerte a világban, többé nem lesz árva. Simogass meg Európa keze, hogy Remélni tudjak, a feltámadásban!

Páll-Tamási Berta Népújság: 2007 augusztus 1

8

Balázsfalva

Könyv kell a neveléshez! református templomban óvodásokkal, iskolásokkal és azok hozzátartozóival megünnepeltük a könyvtáravatást. Azóta is egyre gyarapodik a könyvek száma. Amióta magyar nyelv és irodalom tanár is került az iskolánkba, a gyerekeknek többször is hasznukra volt a könyvtár. Igaz, vannak még olyanok, akiket közömbösen hagy, vagy talán nem is tudnak létezéséről, de ettől függetlenül hiszem, hogy nem volt hiábavaló a fáradtság. Fontosnak tartom megemlíteni azok nevét, akik mostanig eljuttatták hozzánk könyvadományaikat: Ábrahám Jolán – nyugalmazott újságíró – Bukarest, Gudor András – lelkész – Gyulafehérvár, Gudor Botond – lelkész – Magyarigen, Pap Jenő és Ibolya – nyugalmazott pedagógus házaspár – Marosvásárhely, Szabó Julianna – volt balázsfalvi lakos – Székelyudvarhely, Szegedi László – lelkész – Kőhalom, Szélyes Ferenc – nyugalmazott pedagógus – Marosvásárhely, Zudor József – balázsfalvi lakos. Mély tisztelettel köszönöm, hogy szeretettel segítettek azért, hogy ebben a kisvárosban élő maroknyi magyarnak legyen miből anyanyelvén szellemi táplálékot gyűjteni. Könyveket ezután is szívesen fogadunk bárkitől, bárhonnan, mert ezt az aktivitást folytatni kell, ha azt akarjuk, hogy munkánk időben meghozza gyümölcsét.

Mint sok más halandó, én is szoktam álmodozni. Egyfajta tervezgetésre, gondolkodásra célzok, amire csak az ember képes. “ Álmodozás az élet megrontója” –mondják, ám én ezzel nem értek teljesen egyet. Szerintem szükséges álmodozni, de nem szükségszerű, hogy minden álmunk, vágyunk, tervünk teljesüljön. Azt viszont hiszem, hogy ha valaki valamire nagyon vágyik és azt valóban nemes céllal szeretné megvalósítani, ahhoz hitet, erőt, inspirációt kap az Istentől, hogy véghezvigye. Az álmok megvalósításáért sokszor nehéz küzdelmet kell folytatni, de legtöbbször megéri. Álmodozni jó, álmodozni kell és a magunk módján mindannyian képesek is vagyunk erre. Évekkel ezelőtt, többek között, egy könyvtár létrehozását tervezgettem –főként a magyar iskolába járó gyerekek számára. Tudtam azt, hogy könyvre egyre kevesebben adnak pénzt, de ha kölcsönözni lehet, talán könnyebben rászoknak az olvasásra. Sem megfelelő hely, sem könyvállomány, sem igazi pártfogója nem volt az ötletemnek. “Kinek” –kérdezték- hiszen egyre kevesebb a gyermek, a magyar iskolát pedig a pusztulás fenyegeti. Ez mind igaz, de kérdem én: várhatunk-e addig karbantett kézzel, míg mindez bekövetkezik, hogy utána vádaskodhassunk? Én inkább a makacs küzdelmet választottam ezen áldatlan helyzet megváltoztatásáért. Könyv kell a neveléshez, oktatáshoz; szellemi eledel, mely formálja a személyiséget, gazdagítja ismereteinket, lelki világunkat! A könyv segít megismerni önmagunkat, értékelni embertársainkat és tanulni a múlt sebeiből. Hiszek abban, hogy sem a TV képernyője, sem a legfejlettebb információs hálózat, az Internet nem biztosítja azt a lelki telítődést, amit egy jó könyv olvasásakor tapasztal az ember. Ezt kell a gyermekekbe belenevelni! Erre példát kell mutatni úgy, hogy kicsi koruktól olvasunk nekik és megtanítjuk őket bánni a könyvvel. Így később nem tartják büntetésnek az olvasást. Alakítsuk úgy a napi programunkat, hogy legyen egy nyugodt félóránk, amikor kezünkbe veszünk egy könyvet és olvasunk! Az eredményt ki-ki saját magán és környezetén is felmérheti! Ajándékozzunk könyvet szeretteinknek! Milyen értékes ajándék ez! Így ajándékoztak most nekünk is kedves ismerősök, jó barátok, és ennek köszönhetően megvalósult az álmom: 2005. június 19-én a

Udvari Ibolya óvónő

Milyen felemás Pilinszky János

Milyen felemás érzések közt élünk, milyen sokféle vonzások között, pedig zuhanunk, mint a kő egyenesen és egyértelmüen. Hányféle szégyen és képzelt dicsőség hálójában evickélünk, pedig napra kellene teregetnünk mindazt, mi rejteni való. Milyen megkésve értjük meg, hogy a szemek homálya pontosabb lehet a lámpafénynél, és milyen későn látjuk meg a világ örökös térdreroskadását. 9

VICCOLDAL

Egy, az "abszolút"-viccek közül: - Ki az abszolút alacsony? - Akinek a talajmenti fagynál deres lesz a haja. - Akinek létrára kell másznia ahhoz, hogy földiepret szedjen. - Aki kivont karddal sétálhat a szőnyeg alatt. Mi az abszolút szlogen? - Az alkohol az emberiség ellensége. Aki pedig megfutamodik az ellenség elől, az gyáva.

Családi vicc: - Tudsz nekem valami értelmes magyarázatot adni arra, hogy miért hajnali ötkor jöttél haza? -vonja kérdőre lábujjhegyen lopakodó férjét a felesége. - Igen. A kocsmáros már le akart feküdni. Egy egészségügyi vicc: Adatfelvétel a rendelőben: - Dohányzik? - Nem, doktor úr, köszönöm, inkább innék valamit.

Egy az állatviccek közül: A nyuszigyerek sírva megy haza. Az apja megáll előtte, feltűri a karjain az ingét, és így szól: - Ki bántott fiam? - A medve! - szipogja a kisnyuszi. Az apja lehúzza a karjain az ingét és így szól: - Te bajod! Miért szívóztál vele.

Egy skótvicc: A skót házat épít, ám az épület egy részére nem épít tetőt. - Itt miért nincs tető? - kérdezi a szomszédja. - Mert itt lesz a zuhanyozó. Egy Jean-vicc: - Mi ez a nagy jajgatás, Jean? - Alkalom szüli a tolvajt, uram. Egy rendőrvicc: Egy rendőrt kiküldenek egy autóbuszkarambolhoz, hogy számolja meg a sérülteket. A rendőr elkezd számolni: - Egy fő, két fő, három fő, négy fő, öt fő, hat fő, hét fő, kedd, szerda.... Egy politikai vicc: Szulejmán és Brezsnyev találkozik a túlvilágon. Brezsnyev panaszkodni kezd: - Az hogy lehet, hogy ti, törökök 150 évig uralkodtatok Magyarországon, és mégis szerettek benneteket. Mi csak 40 évig voltunk ott, de mindenki utált. Mire Szulejmán: - Mi nem követtünk el két nagy hibát. Először is nem tettük kötelezővé az iskolákban a török nyelvet, másodszor nem kellett a magyaroknak megünnepelniük a mohácsi csata összes évfordulóját. Egy politikai vicc: Egy ember röplapokat osztogat a Vörös Téren. Szinte percek alatt ott terem a rendőrség, és röplapokkal együtt begyűjtik az osztogatót. Az őrszobán megnézik a röplapokat, ám ekkor veszik észre, hogy azok üresek. Megkérdezi az ügyeletes rendőr, hogy miért nem írt rá semmit. - Azért - hangzik a válasz -, mert így is világos minden. Egy éttermi vicc: - Pincér, siessen már egy kicsit! Olyan éhes vagyok, mint egy farkas! - Elnézést, de az utolsó nagymamát egy félórája szolgáltuk fel! Egy skótvicc: - Az orvos azt mondta, hogy levegőváltozásra van szükségem mondja a skót felesége. - Szerencséd van! Megfordult a szél - válaszol a skót. Egy skótvicc: - Megkaptad a legutóbbi levelemet? - kérdezi a skóttól az öccse. - Azt amelyikben tíz fontot kérsz? - Igen azt. - Nem kaptam meg.

10

Egy rendőrvicc: Tudományos kísérlet keretében űrhajót indítanak, fedélzetén két malaccal, valamint egy rendőrrel. A beszállás előtti utolsó ellenőrzésnél még egyszer utoljára egyeztetik a végrehajtandó feladatokat: - Első malac, mi a feladata? - Monitorokat 1 - től 16 - ig figyelni, gombokat nyomogatni! - Helyes. Második malac? - Monitorokat 17 - től 32 - ig figyelni, gombokat nyomogatni! - Ez is helyes. És önnek, rendőr úr, mi a feladata? - Gombokhoz nem nyúlni, malacoknak három óránként enni, inni adni. Pistike szindroma: - Ha bal kezemben fogom a villát és a jobban a kést, akkor melyikkel fogom a húst? Micimackó Megy haza nagy szomorúan Micimackó. Szemében könny, kezében ásó. Találkozik a tigrissel: - Mi a baj Micimackó? Miért sírsz? - Most temettem el malackát. Meghalt! - De miért véres az ásó? - Ki akart mászni. Állatvicc Nyuszika ül az erdő szélén és reszelgeti a körmét. Arra megy a medve -Mit csinálsz itt nyuszika? -Reszelgetem a körmömet és várom az oroszlánt majd ha erre jön kikaparom a szemét! A medve elrohan Arra megy a Róka -Mit csinálsz itt nyuszika? -Ülök az erdő szélén reszelgetem a körmömet majd ha erre jön az oroszlán kikaparom a szemét Arra megy a farkas -Mit csinálsz itt nyuszika ? -Ülök az erdő szélén majd ha erre jön az oroszlán kikaparom a szemét. Arra megy az oroszlán -Mit csinálsz itt nyuszika? -Ülök az erdő szélén reszelgetem a körmömet és közben hülyeségeket beszélek.

folytatás a 2. oldalról. A déli falon is találunk egy, az előbbivel megegyező csúcsíves ablakot.

A szemközti, északi falon található egy, a reformáció korából származó ablak, mely a szószék megvilágítására szolgál, és egy, a XVII. századból való kerek ablak.

Az 1987 – 58 –as javítások alkalmával került elő a régi szószék alól egy középkori sírkő, latin felirattal, melyet szintén az északi falba építettek be.

A fal közepén egy későbbi korból származó bejárati ajtó található.

Itt kapcsolódik a tempolmhajóhoz a református templomokra jellemző kis „porticus” 1958 – ból.

Mind a sírkő, mind pedig faragottkő – keretes ajtók maradványainak beépítése Debreceni László híres építész és műemlékvédő szakember tervei alapján történt. Ugyancsak az ő tervei alapján készült el 1957 – 58 – ban a templom kazettás mennyezete. A templomot kívül kereken támpillérek veszik körül. A nyugati fal mellé 1912 – ben a régi harangláb helyett tornyot emeletek. A torony építőanyaga tégla, míg a templom folyami kővel van felépítve. A toronyban található a templom két harangja. A nagyharangot 1910 – ben öntötték újra az eredeti 1848 – ban öntött de elrepedt harang anyagából König Frigyes aradi harangöntő mester öntődéjében . A kisharang a Szancsali leányegyházközség tönkrement templomából lett átmentve. Ennek készíttetője Vados Mihályné Pálffy Krisztina 1672 –ből. A templom, a fenntiekből is látszik, hogy méltán került fel az erdélyi műemléktemplomok listájára. Hiszünk abban, hogy műemlékjellegénél is értékesebb a benne hirdetett és hallgatott Íge. Ennek az Ígének a megtartóivá kell lennünk, hogy megmaradjunk, fennmaradjunk, s hogy templomunk ne jusson a marosszentimrei református templom szomorú sorsára. Makkai Dénes református lelkipásztor

11

Rendezvényeink, rendezvényeken való részvételünk Megvolt az első gulyásfőző verseny Balázsfalván is Június 16-án, szombaton a balázsfalvi RMDSZ, a tűri és a balázsfalvi református egyházközség szervezésében első alkalommal került sor a Küküllőmenti gulyásfőző versenyre a tűri református parókia udvarán. A versenyre hat csapat nevezett be Bethlenszentmiklósról, Magyarpéterfalváról, Búzásbocsárdról, Tűrből és Balázsfalváról. Az idősebbek mellett gyerekek és fiatalok is fakanalat ragadtak. A szervezők versenyen kívül "kotyvasztottak". A versenyre benevezett hat csapat által készített finomságokat értékelő zsűri tagjai - Biró Erzsébet, a megyei szintű gulyásfőző verseny első helyezettje, Nagy Mária, a Fehér megyei RMDSZ alkalmazottja és a Búzásbocsárdról érkezett Lázár István bácsi, a bográcsgulyás készítésének szakértője. A zsűri az ételek íze mellett a hagyományőrzést is pontozta. Az első díjat a Tűri Kolpingosok, a második díjat a Búzásbocsárdi Bográcsosok, a harmadik díjat a Péterfalvi Lendület csapat nyerte. Nemcsak a nyertes csapatok, de a résztvevők is Gulyásrecept füzetet kaptak ajándékba a jövőben megrendezett gulyásfőző verseny színvonalának emelése érdekében.

Idén is, mint minden más alkalommal ott voltunk, együtt imádkoztunk és ünnepeltünk. Sajnos kevesen. Ha saját ünnepeinket is már egyre kevesebben ünnepeljük együtt, többi templomaink is a fent említettek sorsára jutnak. Rajtunk múlik.

Boroskrakkói református templom

Magyar hét Nagyszebenben Köztudott dolog, hogy ez évben Európa kulturális fővárosa Nagyszeben. A szervezett rendezvénysorozat keretén belül augusztus 19 és 26-a között magyar kultúra hetére került sor, mely alkalommal magyar művészek és együttesek léptek fel. Az Ars HUNGARICA magyar hét rendezvényei tematikus napok köré tömörültek. A szervezők magyar kultúra azon jeles képviselőit választották az egyes napok névadóinak, akiknek munkássága Nagyszebenhez kötődik. Borsos Miklós – itt született 1906-ban és 16 éves koráig ott élt Nyírő József – Nagyszeben római katolikus plébánosa volt Barabás Miklós – szívesen töltötte Nagyszebenben szabadidejét Kós Károly – gyerekkorát Nagyszebenben töltötte, melynek építészete nagy hatással volt későbbi munkásságára Petőfi Sándor – a szabadságharc idején Nagyszebenben is megszállt Bartók Béla – 1922-ben, Nagyszebenben sikeres hangverseny adott Bodor Mária – nagyszebeni textilművésznő és díszlettervező A helyi RMDSZ augusztus 23-án kirándulást szervezett Nagyszebenbe a nap rendezvényeinek megtekintése érdekében. Délelőtt irodalmi megbeszélések, népművészeti kiállítások, szabadtéri lovas és íjászati bemutatók, délután színdarabok, este pedig az „István a király” című rockopera került bemutatásra. Fárasztó kirándulás volt, de megérte. Karácsonyi István A lapot a Communitas RMDSZ elnök Alapítvány támogatja.

Végül a zsűri megindokolta pontozását, ismertetvén a csapatok által főzött gulyás hiányosságait. A jókedv ez alkalommal sem hiányzott. A résztvevők állítása szerint a fő cél nem a díjak megnyerése, hanem az együtt kellemesen eltöltött idő. Úgy vélem célunkat elértük, terveink szerint, Isten segítségével, évente meg fogjuk szervezni a Küküllőmenti gulyásfőző versenyt.

Augustus 20 ünneplése Immár hagyománnyá vált, hogy a magyar államalapítás és István királyunk szentté avatásának évfordulóját a fehér megyei magyarság, az RMDSZ szervezésében, a kihalt, vagy nagyon kis lélekszámú gyülekezetek templomaiban ünnepli. Így, augusztus 20-án, 2003-ban Marosszentimrén a református templomban, 2004-ben Magyarigenben a református templomban, 2005-ben Verespatakon az unitárius templomban, 2006-ban Alvincen a református templomban, idén pedig a boroskrakkói református templomban ünnepelte a megye magyarsága a jelentős évfordulót. Kezdeményezéséért, összeállításáért és megjelenéséért felelős bizottság: Karácsonyi István tel: 0745108220; Németh Ferenc tel: 0258711570; Udvari Ibolya tel:0258711590; Szerkesztette: Karácsonyi István

12