HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA ( )

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA (2007-2013)

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA (2007-2013)

Készítették: Agria Nova Kft. ÁNTSZ Heves Megyei Intézete Heves Megyei Földművelésügyi Hivatal Heves Megyei Munkaügyi Központ Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Terület és Intézményfejlesztési Iroda, Művelődési és Sportiroda Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. KSH Miskolci Igazgatóságának Egri Képviselete Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága

Eger, 2008. március

Heves megye területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja

TARTALOM Bevezetés

4

I. Tervelőzmények és módszertani alapelvek

6

I. 1. Tervelőzmények

6

I. 2. Módszertani alapelvek

11

II. Heves megye adottságai

12

II. 1. Természeti adottságok, földrajzi helyzet

12

II. 2. Társadalmi környezet

12

II. 3. Településhálózat

14

II. 4. Infrastruktúra

15

II. 5. Humán erőforrások

16

II. 6. Gazdasági bázis

24

II. 6. 1. Heves megye gazdaságának (ezen belül az ipar) helyzete

24

II. 6. 2. Heves megye agrárgazdaságának helyzete

33

II. 6. 3. A turizmus helyzetének alakulása Heves megyében

36

II. 7. Környezeti adottságok

43

II. 8. Egészségügy

50

II. 9. Oktatás, kultúra

53

II. 9. 1. A közoktatás Heves megyei helyzete

53

II. 9. 2. A felsőoktatás helyzete a megyében

59

II. 9. 3. Kultúra, közművelődés

61

III. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere a megyében

64

III. 1. Heves Megyei Területfejlesztési Tanács

64

III. 2. Felhasznált pályázati források

65

III. 3. Kistérségek

68

IV. Területfejlesztési koncepció

92

IV. 1. SWOT analízis

92

IV. 2. Heves megye jövőképe

94

IV. 3. Célfa (a kitűzhető célok rendszere, prioritások)

96

2


V. Stratégiai program

101

V. 1. Stratégiai célokhoz tartozó fejlesztések

101

V. 1. 1. Gazdasági versenyképesség javítása

101

V. 1. 2. Turizmus gazdasági súlyának megőrzése, növelése

106

V. 1. 3. Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése

111

V. 1. 4. Életminőség feltételeinek javítása

119

V. 2. Heves megye meghatározó fejlesztési projektjei

128

VI. Melléklet – Heves megye térképe

133

VII. Melléklet – Heves megye a számok tükrében

134

VII. 1. Humán erőforrások

134

VII. 2. Gazdasági bázis

140

VII. 3. Lakáshelyzet, közműellátás és környezet

147

VII. 4. Egészségügy

152

VII. 5. Oktatás

155

VII. 6. Idegenforgalom, vendéglátás

158

VII. 7. A kistérségek pályázati forrásai

161

VIII. Melléklet – Megyei fejlesztési elképzelések (projektlisták)

165

VIII. 1. Heves megye fontosabb projektjei VIII. 2. Projektötletek Heves megyében

3


BEVEZETÉS Agria Nova Kft. összeállítása

Heves megye területe 3.638 négyzetkilométer, amely az ország összes területének 3,9 %-a, tehát hazánk kisebb területű megyéi közé tartozik. A népesség 2006. év végén 319 460 fő. A megyében 121 település található, melyből 9 város és 112 község. A népsűrűsége 87,8 fő/négyzetkilométer. Heves megye területfejlesztéssel kapcsolatos politikájának két legfontosabb helyi pillére: - Heves megye területfejlesztésének középtávú stratégiai programja (1998), valamint - Heves megye Fejlesztési terve 2003-2012 című dokumentumok, melyek közül az első középtávon, az utóbbi hosszabb távon határozta meg az irányelveket, a kívánatos folyamatokat a megyében élő emberek életkörülményeinek javítása érdekében. A középtávú stratégia program megújításának szükségessége több okból indokolt. Egyrészt mert időtávja 2003-2004-ig volt tekinthető aktuálisnak, ezzel együtt a benne foglalt célok nagy része teljesült, más esetekben irányváltásra van szükség az azóta eltelt időszak változásai miatt. Ebben az időszakban lettünk tagjai az Európai Uniónak, elkészült az I. Nemzeti Fejlesztési Terv, megújult az ágazati-horizontális célokat rögzítő Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, 2005-ben elfogadásra került az új Országos Területfejlesztési Koncepció, és 2007-ben elfogadásra került az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a tervezés folyamatában II. NFT), valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv amelyek már az új helyzetnek megfelelően jelölik meg a nemzetgazdaság területi fejlődésének lehetőségeit és igazodását az európai térhez. Szükségesnek látszik egy olyan stratégia program megalkotása, amely Heves megye területfejlesztési programrendszerében követi e változásokat, és az Új Magyarország Fejlesztési terv időszakára határozza meg megyei szinten a gazdaság és a társadalom térbeli létezésének kereteit. Tervező munkánkban különös figyelmet érdemel az, hogy változások várhatók a közigazgatási rendszert érintően, megerősödik a régiók szerepe -választott irányító testület hiányában is-, régión belül pedig a kistérségek szerepe növekszik. A megyék lehetősége változik, egyre inkább koordinatív feladatok jelentkeznek régión belül, a kistérségek között, illetve az ágazatok és kistérségek között. A következő középtávú időszakra előreláthatóan az alábbi fő feladatok jelentkeznek a fejlesztések koordinációjában: -

közreműködés a regionális programok tervezésében és végrehajtásában, részvétel a közszolgáltatások ellátásának támogatására vonatkozó programok lebonyolításában, illetve a kistérségi szintű tervezés, fejlesztés szakmai támogatása, több kistérséget átfogó, vagy más módon meghatározott területi jellegű fejlesztési programok kidolgozása, és végrehajtásának koordinálása, megyei érdekek képviselete a szakágazati, valamint a regionális tervezésben, hosszabb távon integrálódás a regionális szintű intézményrendszerbe.

Mindehhez kellő felhatalmazást és útmutatást nyújt az Országos Területfejlesztési Koncepció a térségek fogalmának értelmezésével, egyes térségi szintek feladatainak meghatározásával.

4


A megyei stratégia és koncepció helye a fejlesztéspolitikai tervezési rendszerben

Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció

Középtávú országos fejlesztési stratégia (ÚMFT)

EU szakpolitikák, keretstratégia

2007-2013 (Kormányzat)

Regionális Operatív programok

Ágazati Operatív Programok

Országos Fejlesztési programok

(Uniós, hazai)

(Uniós, hazai)

(hazai)

Területfejlesztési politika

-

Országos területfejlesztési koncepció

Irányelvek, átfogó célok, 2020

Megyei területfejlesztési stratégia és koncepció (Uniós, hazai)

Kistérségi fejlesztési stratégia és koncepció (Uniós, hazai)

Megyei operatív programok (Uniós, országos, regionális)

Térségi fejlesztési programok

Kistérségi Operatív programok

(Megye + kistérség(ek), több kistérség) (Uniós, országos, regionális)

(Uniós, országos, regionális)

5


I. TERVELŐZMÉNYEK ÉS MÓDSZERTANI ALAPELVEK Agria Nova Kft. összeállítása

I. 1. Tervelőzmények Országos Területfejlesztési Koncepció A 2005. decemberében elfogadott új Országos Területfejlesztési Koncepció nem csak a magyar területfejlesztés egyik alappillére, hanem annak szellemiségét magában hordozva szükséges kialakítani a következő tervezési időszakra vonatkozó, a különböző területi szintekhez kapcsolódó fejlesztési koncepciókat, stratégiákat. Az OTK újszerűsége a következőkben foglalható össze: - a decentralizáció még inkább kiemelt szerepet kap a magyar területfejlesztésben, - a korábbi OTK-ban lévő, elsősorban felzárkóztató szellem helyett a felzárkóztatáson túlmutató fenntarthatóság és versenyképesség irányába tolódik el a hangsúly, - az új OTK kiemelt jelentőséget tulajdonít a határon átnyúló területi gondolkodásnak, - az ágazati politika területiségét megragadva egy komplexebb területpolitikát céloz meg. Lényeges elem annak hangsúlyozása, hogy a területfejlesztési politikának a többi szakpolitikán átívelő, horizontális „policy”- vé kell válnia, illetve a fokozódó decentralizációnak kell teret adni a magyar területfejlesztési politikában. Az OTK célrendszerében a legátfogóbb célkitűzés a területi harmónia megteremtése, mindezen célt szolgálják a hosszú távú átfogó területfejlesztés politikai célok, melyek a következők: Területi versenyképesség: egy régió, egy térség fejlettsége relatív. A magyarországi régiók fejlettségbeli különbségének mérséklése mellett hangsúlyt kell fektetni a fejlettebb régiók versenyképességének javítására is, hiszen a versenyképesség válhat a területi fejlődés alapvető kulcsává. Területi felzárkóztatás: a területi harmónia nem alakulhat ki akkor, ha egy országon belül az egyes térségek fejlődése, és fejlődési lehetősége eltér. Nem lehet tehát lemondani a területi versenyképesség segítése mellett a területi felzárkóztatás céljáról sem. Fenntarthatóság, térségfejlődés és örökségvédelem: A harmonikus térségi alapkövetelménye a társadalmi, gazdasági, környezeti alrendszerek fenntarthatósága.

rendszerek

Területi integrálódás Európába: A hazai térségek teljes körű integrálódásának feltétele a különböző területi szintek pozíciójának tudatos kialakítása pl. kapuszerep az uniós csatlakozásra váró országok számára vagy a hazai nemzetiségek anyaországi kapcsolatainak bővítése. Decentralizáció és regionalizmus: Harmonikus területi szerveződésű ország esetében a decentralizáció nem csak területfejlesztési elv, hanem átfogó cél, sőt a célok elérési eszközének is tekinthető. Az országos területi célokat az OTK-ban az alábbi középtávú célkitűzések képviselik: - Budapest és agglomerációjának fejlesztése, - a fejlődés regionális kisugárzású pólusainak kialakítása, - kooperáló városhálózat, - társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, - országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek (Balaton, Tisza-tó, Duna, termálvízkincs, megújuló energiaforrások), - határ menti együttműködés erősítése, - rurális térségek területileg integrált prioritásai; területi prioritások a szakpolitikák számára. 6


Az Országos Területfejlesztési Koncepció önmagában kevés a különböző területi szinteken megfogalmazódó speciális problémák és azok megoldási lehetőségeinek részletes feltárására, azonban elegendő ahhoz, hogy az egyes térségi szintek területfejlesztési koncepciója és a stratégiája megfogalmazásának alapjául szolgáljon. Új Magyarország Fejlesztési terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a helyzetelemzésben feltárt hiányosságok felszámolásával és a meglévő adottságok kiaknázásával az ország fejlődését és a nemzetközi versenyképesség erősítését szolgálja. Az ÚMFT átfogó céljai: 1. a foglalkoztatottság bővítése 2. a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Az átfogó célokból eredő legfontosabb feladatok: 1. A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések: - a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása; - a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés; - a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása; 2. A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések: - a versenyképesség növelése; - a gazdaság bázisának a szélesítése; - az üzleti környezet fejlesztése, azon belül: az elérhetőség javítása; a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése. A fejlesztési célok megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani két általános szempont (horizontális politikák) érvényesülésére. Az ágazati és regionális programokat át kell hatnia: - a környezeti, a makrogazdasági és társadalmi fenntarthatóság elvének, valamint - a területi és társadalmi összetartozás (kohézió) biztosításának. A fejlesztési célok eléréséhez az ÚMFT hat területre összpontosítja a fejlesztési elképzeléseket: 1. prioritás: A gazdaság fejlesztése - Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése; - A kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének a javítása; - Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése - Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása; - A térségi elérhetőség javítása - A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése; - Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése. 3. prioritás: A társadalom megújulása - A foglalkoztathatóság javítása; - Az alkalmazkodóképesség javítása; - Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítése; - Az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés; - Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésében - Társadalmi részvétel és befogadás; - A humáninfrastruktúra fejlesztése. 7


4. prioritás: A környezet és energiafejlesztés - Környezetjavító fejlesztések; - Környezetbarát energetikai fejlesztések. 5. prioritás: Területfejlesztés - Együttműködő és versenyképes városhálózat; - Megújuló vidék; - Az elmaradott térségek felzárkóztatása; - A Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése. 6. prioritás: Államreform - A közigazgatás megújítása és a közszolgáltatások korszerűsítése; - A közszolgáltatások korszerűsítése, az e-kultúra fejlesztése. A prioritások alapján az ÚMFT a következő operatív programokat tartalmazza: Prioritások

Operatív program

1. A gazdaság fejlesztése

Gazdaságfejlesztési OP

2. A közlekedés fejlesztése

Közlekedés OP

3. A társadalom megújulása

Társadalmi Infrastruktúra OP Társadalmi Megújulás OP

4. Környezet- és energiafejlesztés

Környezet- és Energia OP

5. Területfejlesztés

Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program Közép-dunántúli Regionális Operatív Program Dél-dunántúli Regionális Operatív Program Észak-magyarországi Regionális Operatív Program Észak-alföldi Regionális Operatív Program Dél-alföldi Regionális Operatív Program Közép-magyarországi regionális Operatív Program Konvergencia Regionális OP-k

6. Államreform

Államreform OP Elektronikus Közigazgatás OP

Az Új Magyarország Fejlesztési Végrehajtás OP Terv koordinációja és kommunikációja

8


Észak-magyarországi regionális fejlesztési célkitűzések 2007-2013 időszakban Az Észak-magyarországi Operatív Program átfogó célja: a régió versenyképességének javítása, miközben mérséklődnek a régión belüli társadalmi-gazdasági különbségek. Mindez eredményezi egy olyan társadalmi–gazdasági–környezeti térszerkezet létrejöttét, amely tartósan biztosítja regionális versenyképességünket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és az életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket. Specifikus célok: 1. A gazdaság helyi erőforrásokat, együttműködéseket kihasználó versenyképességének javítása; 2. A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása; 3. A társadalmi kohézió erősítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása A program fő prioritásai: - Versenyképeshelyi gazdaság megteremtése Ipar és szolgáltatások területén a gazdasági teljesítőképesség növelése, új vállalkozások létrehozása, új technológiák elterjesztése, az innovációra alapozott versenyképesség növelése a legfontosabb, a húzó területek kijelölésével, a gazdasági szerkezet annak megfelelő változtatásával. Az alprogramok elősegítik a K+F eredmények gyakorlati alkalmazását, a tudás alapú tevékenységek előtérbe helyezését (tudásközpontok), integrált beszállítói rendszerek kialakítását, a régió kulcsiparágainak fejlesztését (mechatronika, vegyipar), a környezetvédelmi ipar meghonosítását, energiaparban a megújuló energiaforrások arányának jelentős növelését. Nagy szerepet kap az együttműködési lehetőségek kiaknázása (beszállítói rendszerek, klaszterek, logisztikai hálózatok), amely által javul a vállalkozások működési hatékonysága, jövedelemtermelő képessége, valamint a vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások. - A turisztikai potenciál erősítése A program régiónkat versenyképes és nemzetközileg is meghatározó súlyú desztinációvá kívánja fejleszteni a régió egyedi természeti és kulturális turisztikai értékeinek és kapacitásainak hasznosításával, a kialakítandó hálózati rendszerek egymást erősítő hatásának kihasználásával. Alapvető cél a régióban eltöltött vendégéjszakák számának progresszív növelése, a turisztikai és kiegészítő szolgáltatások színvonalának és minőségének javításával a húzó turisztikai alágazatok, (gyógy-, hivatás-, kulturális-, öko- falusi-, gasztronómiai turizmus), kiemelt rendezvények fejlesztésével. Nagy hangsúlyt kap a régiómarketing fejlesztése, a humán erőforrás-fejlesztés, a tanácsadói és üzleti szolgáltató hálózat, a desztináció menedzsment. Ezek által javul a vállalkozások jövedelemtermelő képessége és új munkahelyek keletkeznek a régióban. - Településfejlesztés A nagyvárosok innovációs potenciáljuk érdekében vonzzák, illetve megtartsák a magas képzettségű lakosaikat, az elmaradott kistérségek központi városainak fejlesztése révén javuljon tőkevonzó képességük és a vállalkkozások működési környezete, továbbá a társadalmi szempontból szegregálódó és környezeti szempontból kockázatot jelentő városi területek megújításával csökkenjenek a társadalmi és környzeti feszültségek, erősödjön a társadalmi kohézió és javuljon az élet minősége.

9


- Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése A kistérségi keretek között megszervezendő humán közszolgáltatások: a közoktatás, az egészségügy és a szociális ellátás megújítása jelentősen hozzájárul a lakosság foglalkoztathatóságának javításához, valamint az életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, így a társadalmi kohézió erősítéséhez. - Térségi közlekedés fejlesztése A jelentős gazdasági potenciállal rendelkező területek és turisztikai attrakciós célpontok, a kistérségek központi településeinek és a gyorsforgalmi utak elérhetőségének javítása hozzájárul a munkahelyek és a közszolgáltatások jobb elérhetőségéhez. - Technikai segítségnyújtás A program végrehajtásának támogatására, illetve a program céljainak teljesítése érdekében. Heves megye fejlesztési terve 2003-2012 A 2003-ban megfogalmazott stratégia legfőbb célként az életminőség folyamatos javítását jelölte meg, amely hosszabb távon olyan versenyképes, lakható és kiegyensúlyozott megyét jelent, amely az egy főre eső GDP tekintetében – a megyék közti rangsorban – bekerül az első tízbe, közelít az Uniós átlaghoz, és mérsékli a megyén belüli területi különbségeket. E legfontosabb cél megvalósulását az alábbi célrendszer elérése teszi lehetővé. Ezek: 1. A gazdaság versenyképességének javítása, a termelési, üzleti környezet és infrastruktúra fejlesztése (termelékenység, K+F tevékenység javítása, gazdasági szerkezet átalakítása, zöld mezős beruházások, agroparkok, térségek közötti infrastruktúra fejlesztése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése) 2. Egészséges, képzett, kreatív, szolidáris és partneri együttműködésre képes társadalom, humán erőforrás fejlesztése (foglalkoztatottság növelése, a lakosság képzési és tudásszintjének emelése, szakképzési struktúra igényekhez való igazítása, egészségügyi ellátórendszer fejlesztése), 3. Fenntartható erőforrás gazdálkodás, javuló környezetminőség (környezeti terhelés csökkentése, ökogazdálkodás feltételeinek javítása, környezetterhelés káros hatásainak felszámolása, település rehabilitáció, belvíz és csapadékvíz védelmi jellegű fejlesztések) 4. Javuló térszerkezettel az elmaradott területek feltartóztatása (néhány mikrotérségben városiasodási folyamatok erősítése, középfokú ellátórendszerek és térségközponti szerepkörök mellett a közlekedési viszonyok javítására van szükség) 5. A tudásalapú társadalom fejlesztése javuló közigazgatási és területfejlesztési intézményrendszerrel (innovációs képességek fejlesztése, informatika nyújtotta lehetőségek kihasználása, esélyegyenlőségek javítása minden területen, területfejlesztés intézményrendszerének kiépítése, e-közigazgatás, IKT – infokommunikációs technológia – elterjesztése) A megyei stratégiai fejlesztési terv megvalósításához az I. Nemzeti Fejlesztési Tervvel (NFT) összehangolt operatív programok kerültek megfogalmazásra – humán erőforrás fejlesztése, gazdasági versenyképesség javítása, agrár és vidékfejlesztés, környezetvédelem és infrastruktúra fejlesztés, valamint térség és településfejlesztés – avval a kiegészítéssel, hogy a megye sajátosságai indokolják az egészségügyi és szociális ellátás és az idegenforgalom fejlesztésének hangsúlyosabb kezelését.

10


I. 2. Módszertani alapelvek Feladatunk a megyei területfejlesztési stratégia és koncepció korszerűsítése. Jelen időszakban a II. NFT tervezésének végső szakaszában vagyunk, munkánkban egyre inkább támaszkodhattunk a tervezési folyamatban kiérlelt fejlesztési elképzelésekre országos és régiós szinten egyaránt. Célunk megfogalmazni a területfejlesztés megyei szintű szerepét, feladatait, oly módon, hogy a stratégiai célrendszer és koncepció harmonikusan illeszkedjen az országos és régiós tervekhez. Másik célunk, hogy tervezetünk alkalmas legyen a 2007-2013-as időszakban olyan megyei szintű, vagy megyei koordinációval összefogható programok megfogalmazására, amelyekre európai források megszerezhetők, megyei kistérségek, települések, vállalkozások számára. Munkánk kiindulópontja az 1998-ban készült „Heves megye területfejlesztésének középtávú stratégiai programja” dokumentum. Megújítása során elsődleges teendő volt helyzetelemzést készíteni, amely tartalmazza egyrészt a megye gazdasági társadalmi életében azóta bekövetkezett változásokat, másrészt a korábbi dokumentumban foglalt célok, feladatok teljesítésének mértékét. Helyzetelemzés során alapvetően támaszkodhattunk a különböző megyei intézmények, dekoncentrált szervek időközben elvégzett elemző dokumentumaira, illetve az ágazati fejlesztési elképzelésekre. Ilyen módon érvényesülhetett a szakmai és területi ingráció, azt kívántuk meghatározni, hogy melyek lehetnek a szakmai célkitűzések területei vetületei, illetve a területi igények és érdekek milyen szakmai feladatokat indukálhatnak. A helyzetelemzést összefoglaló SWOT analízis szolgált kiinduló alapul, szakemberek alkotta team által problémafa-célfa módszerét alkalmazva, a stratégiai célrendszer strukturálására, a megye lehetséges fejlődési irányainak meghatározására. Munkánk során figyelembe vettük a már eddig elkészült kistérségi vidékfejlesztési, komplex területfejlesztési, környezetvédelmi, stb. programokat, a megyei területfejlesztési tanács működésének tapasztalatait a decentralizált források elosztásában, a két alkalommal rendezett – megyei területfejlesztésről szóló – konferencia tapasztalatait. Támaszkodtunk a regionális fejlesztési terv készítése során összegyűjtött fejlesztési elképzelésekre – projekt generálás, nagyprojekt lista – mind települések, mind pedig vállalkozások vonatkozásában. További feladat a tervezett program társadalmi vitájának lebonyolítása, a jogszabály által meghatározott körben és formában, a vélemények összegyűjtése és azok figyelembe vételével a tervezet véglegesítése.

11


II. HEVES MEGYE ADOTTSÁGAI II. 1. Természeti adottságok, földrajzi helyzet Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. összeállítása

Heves megye az Északi-középhegység közepét és a hozzácsatlakozó alföldi peremet foglalja el a Tisza folyóig. Az alföld síkságából hirtelen kiemelkedő vulkanikus Mátra hegység és a Bükk hegység nyugati része, a Heves-Borsodi-dombság, továbbá a Mátraalja és a Bükkalja egy része tartozik Heves megyéhez (lásd még VI. melléklet: Heves megye térképe). Felszíni vízfolyásai közül a legjelentősebbek az Eger-patak, a Tarna, a Zagyva, a Laskó, melyek vizeit a Tisza gyűjti egybe. Forrásvizei között kénes és szénsavas vizek is vannak (Parád, Bükkszék, Eger), melyekre már a törökkorban gyógyfürdők épültek, napjainkban pedig ezek a gyógyturizmus alapjai. Éghajlata, az alföldi részeket leszámítva, az országos átlagnál kissé hűvösebb és csapadékosabb, nem szélsőséges. Megyénk klímáját jelentősen befolyásolja a hegyvidék és alföldi terület közötti 400-900 m-es szintkülönbség. A felszín erős függőleges tagoltsága miatt igen változatos éghajlati sajátosságok, mikroklímák jellemzik. Az évi középhőmérséklet attól függően, hogy a megye északi vagy déli részéről van-e szó 810 C fok közötti. A csapadék évi eloszlását tekintve a csapadékos hónapok május, június illetve a téli hónapok. A hegységek szintjein 800-900 mm, a déli területeken 500-600 mm. Az uralkodó szélirány ény–é-i irányú. A napsütés órák évi összege 1800-1900 óra, de a hegységekben 1350 óra. A táj geológiája és természetes növénytakarója igen változatos. A Mátra hegység andezitből áll, a Bükk tömegét főleg mészkő alkotja. A hegység alsóbb részein molyhos tölgyes, a lejtőn gyertyános tölgyes, a hegytetőkön bükkös fejlődött ki. A környéken a korai emberi kultúrák nyomai lelhetők föl, a szilvásváradi Istállós-kői barlangban az ősember jelenlétét is igazolja. A Mátra és a Bükk verőfényes déli lejtőin, a vulkáni kőzetek málladékain képződött jó talajon az egri történelmi borvidék, valamint több, igen híres bortermelő régió alakult ki (Gyöngyös-Visonta, Debrő). A táji adottságok, a gyógy- és ásványvizek bősége jó alapot ad a turizmusnak. II. 2. Társadalmi környezet KSH Miskolci Igazgatóságának Egri Képviselete összeállítása

Demográfiai jellemzők A megye lakónépessége 2006. december 31-én 319 460 fő volt, 4,18 %-kal, 13,9 ezer fővel kevesebb, mint az 1990. január 1-i népszámláláskor. A népességcsökkenés teljes egészében a természetes fogyás következménye, 1990. és 2006. közötti 17 évben összesen 25 ezer fővel haladta meg a halálozások száma az élveszületésekét. A természetes fogyást nem tudta ellensúlyozni a szomszédos megyék kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetéből adódó pozitív vándorlási különbözet (lásd még: VII. 1. melléklet: Humán erőforrások).

12


Az élveszületések száma 17 év alatt több mint 20%-kal esett vissza, a halálozások száma pedig sokkal mérsékeltebben csökkent, ennek következtében a 2006. évi természetes fogyás 1 507 fő, 42 %-kal meghaladja az 1990. évit. A házasságkötések száma 36%-kal csökkent, az élettársi kapcsolatok terjedésével párhuzamosan. A válásokat viszont még az előző években nagyobb számban kötött házasságok felbontásával mondták ki: ezek száma 5 %-kal növekedett. A terhességmegszakítások száma csökkenő tendenciát mutat. Az 1000 lakosra jutó élveszületések száma 17 év alatt 11,3-ról 9,3-re csökkent, miközben a halálozási ráta 14-15 ‰ körül ingadozott. Az élveszületések számának folyamatos csökkenése országos tendencia, az életmód, a családmodell változásával függ össze. Ezt a változást tükrözi a házasságkötések számának nagyarányú visszaesése, a válások számának emelkedése, az első szülésnek a női életpálya későbbi szakaszába való elhalasztása. Az utóbbi évek születésszám csökkenése annak ellenére történt, hogy a szülőképes korú (15-49 éves) nők száma 1997-ig, az ezen belüli 2 legtermékenyebb női korcsoport, a 20-24 éves és a 25-29 éves létszáma pedig még 2001-ben is emelkedett. Az 1990-es évek második felében ment végbe Heves megyében a két legtermékenyebb korosztály közötti váltás: 1990-ben a 20-24 éves nők termékenységi mutatója még 43 ‰ ponttal magasabb volt, mint a 25-29 éveseké. A vizsgált időszakban azonban annak 40%-ára esett vissza. Így annak ellenére, hogy a 25-29 éves korosztály termékenysége is csökkent, az ezredfordulón már 20 ‰ ponttal magasabbnak bizonyult a 20-24 évesekénél. Az első szülés későbbre tolódásával az esetleges további szülések gyakran már 30 éves kor felett realizálódnak, ennek köszönhető, hogy a 30-39 éves korosztály termékenységi mutatója az általános tendenciával ellentétesen 1990 és 2006 között 1,6-szeresére nőtt. A népesség fogyásánál is nagyobb gond a megye egyre jobban elöregedő korstruktúrája. 1990. 01. 01-én a lakónépesség 14,2%-a volt 65 éven felüli, 2007. 01. 01-én már 17,0%-a, a gyermekkorúak aránya 20% körüli értéket mutat. Az öregedési folyamat veszélyeit jelzik a népmozgalmi adatok is: 2006-ben 2991 volt az élveszületések száma, 1000 fő lakónépességre vetítve 9,3 az országosnál 0,3‰ ponttal kevesebb, az 1000 szülőképes korú nőre jutó élveszületések száma viszont az országos átlaggal megegyező (38‰) . Heves megye korösszetétele országos összehasonlításban Békés megyét követően a második legelöregedettebb. A gyermekkorú népesség aránya 20,2 %. A fejlettebb gazdaságú nyugatdunántúli megyékben az élveszületések aránya még a heves megyeinél is alacsonyabb, de ott a jelentős számú családdal vagy anélkül bevándorló aktív korú fiatalítja a korösszetételt (lásd még: korfa – II.7. fejezet). Az időskorú népesség aránya a hasonló adottságú Békés megye után a második legmagasabb, 17,2 %-os megyénkben. Az öregedési index (100 gyermekkorúra jutó időskorú) 109,4 volt 2005. 01. 01-én, ebben a kategóriában is csak Zala és Békés van előttünk. A népesség településtípusonkénti alakulásában az 1990-től kezdődően az alábbi változások történtek:

1990 január 1-éhez képest közel 5 000 fővel fogyott a városi népességszám, a három legnagyobb városban a legnagyobb mértékben, a városi lakosság aránya 45,1%-ról 2006-ra 45,6%-ra emelkedett; Eger, Gyöngyös, és Hatvan népesség fogyása együttesen 11 198 fő (a megye népességcsökkenésének 75 %-a), a 10 ezer fő alatti települések (a községek és a 4 legkisebb lélekszámú város) lakossága 3 748 fővel csökkent; A községek lélekszáma stabilizálódik, a városkörnyékieké nő;

13


Befejeződtek az átrétegződési, migrációs folyamatok – melyeket vitatható központi intézkedések váltottak ki -, illetve ezek kismértékű visszarendeződése, természetes mederbe terelődése indult meg (a gyors városba áramlást egy kisebb mértékű visszaköltözés követi); A kistelepülések lélekszámfogyása ma már döntően elöregedett korstruktúrából adódó természetes fogyás; A lélekszámukat legjobban növelő községek többségében az átlagosnál nagyobb a roma származású lakosság aránya.

II. 3. Településhálózat KSH Miskolci Igazgatóságának Egri Képviselete összeállítása

A megye településhálózata igen változatos. Északi részét – a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként – kicsiny lélekszámú, többségében 1000 fő alatti települések jellemzik, a községek átlagos népességszáma 1579 fő. Ebben a térségben három kisebb lélekszámú város található: 2006. év végén Bélapátfalva lakosainak száma 3271 fő, Pétervásáráé 2529 fő, Kisköréé 3015 fő volt. A hegyes-dombos vidéken kanyargó utakon nehéz a kistelepüléseket megközelíteni. A térség népességeltartó ereje elegendő munkahely hiányában kicsi. Magas az időskorú (60 éves és idősebb) népesség hányada: a Bélapátfalvai kistérségben 24,6 %, a Pétervásáraiban 27,2 %, (a megyei átlag 22,9 %). A közművekkel való ellátottság az utóbbi évek fejlesztéseinek következtében javult. A megye középső, gazdaságilag legfejlettebb sávjában az átlagos településméret lényegesen nagyobb. A három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) körülvevő községek átlagos lélekszáma 2650 fő. A három város közül Hatvan környékén, a hatvani kistérségben találjuk a legnagyobb lélekszámú községeket, amelyek átlagos lakónépessége 2540 fő, háromszor akkora, mint a Bélapátfalvaiban. Fejlődésüket a nagyobb ipari és szolgáltatási centrumokhoz való közelség nagymértékben elősegíti. Hatvan és Gyöngyös térségének gazdasági előrelépésében az M3 autópálya jelentős húzóerőt képvisel, hiszen a fővárossal és azon keresztül az ország nyugati felével való gyors összeköttetést biztosítja. A munkahelyek kínálata bővebb, mint a megye más részében. A közműellátottság színvonala Eger térségében kiemelkedően a legjobb. A megye középső sávjától dél felé haladva – a két régebbi város, Füzesabony és Heves, valamint a 2005. évben városi rangot kapott Kisköre térségében – ismét kisebb a községek átlagos lélekszáma (1573 fő), de az északi rész községeinek átlagos népességszámát 605 fővel meghaladja. A térségben a fiatalkorúak hányada nagyobb, mint a megye többi térségében. A közművekkel való ellátottság kedvezőtlenebb, mint a megyében. A megye 121 településéből kettő tartozik az öt-tízezer fős, három település a tíz- ötvenezer lakosú kategóriába, ötvenezernél több lakossal pedig mindössze egy város, a megyeszékhely Eger rendelkezett. A többi helység népessége nem éri el az ötezer főt. Eger városnak és környékének gazdasági pozíciója kedvezőnek tekinthető. A megye többi térségéhez képest magas a szolgáltatási jellegű ágakba tartozó munkahelyek aránya. Az iparon belül a gépiparnak van kiemelt jelentősége. A gazdasági életnek további jelentős hajtóereje az idegenforgalom. A népesség iskolázottsági szintje magas. Jó színvonalú a közműellátás, a városban és környékén az elmúlt években viszonylag sok új lakás épült.

14


II. 4. Infrastruktúra Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Terület és Intézményfejlesztési Iroda és a KSH Miskolci Igazgatóságának Egri Képviselete adatai alapján

Közlekedés A megye részesedése az országos közúthálózatból területi súlyát meghaladó, 4,1%. Hossza 1271 km, melynek 6%-a autópálya és autóút, mintegy 7%-a elsőrendű főútvonal. A másodrendű főútvonalak aránya 15%, míg az úthálózat 72%-át az egyéb utak teszik ki. A hevesi, bélapátfalvai és a pétervásárai kistérségeken csak másodrendű főútvonal halad át. Az úthálózat döntő része (99%-a) aszfalt és bitumennel burkolt. A kiépítetlen utak (földutak) hossza 3 km. Az elmúlt években a közúti közlekedés javítása érdekében történt fejlesztések elsősorban az autópályát érintették. Az M3 autópálya a megyét érintő szakaszát átadták a forgalomnak. Az autópálya nyomvonala a hatvani, a gyöngyösi, a füzesabonyi kistérséget érinti. Egerben elkészült az ipari park jobb megközelítését szolgáló úgynevezett K2-es elkerülő út. Elkészült Hatvanban a 32-es és M3-as autópálya összekötése, ezáltal a város elkerülése megoldott, valamint elindult a Gyöngyös nyugati elkerülő út építése is. A megyében az útsűrűség – a 100 km2-re jutó úthálózat hossza – 34,9 km. Az úthálózaton belül kiemelkedő jelentőségű a megye középső tengelyén átmenő M3 autópálya, amely egyrészt a fővárossal biztosít igen kedvező összeköttetést (a megyeszékhely kb. másfél óra alatt elérhető), másrészt rövidebb elérhetőséget jelent az ország észak-keleti, keleti városai felé (Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza). Az autópálya mentén kedvező hatásként a vállalkozások számának növekedése, magasabb tőkeerejű vállalkozások megtelepedése jelentkezett. Sokkal kedvezőtlenebb a megye északi és déli településeinek közúton történő elérhetősége. Az északi aprófalvas településrészek esetében általában az utak minősége nem megfelelő, míg délen, jellemzően a Tisza-tó térségéhez közelítve az útellátottság hiánya mutatkozik. Teljességgel hiányosnak mondható az észak-déli tengely mentén való közúti közlekedés, a megye kapcsolatrendszere az alföldi megyék felé, illetve Szlovákia irányába csak korlátozottan, több számjegyű utak igénybevételével lehetséges. A közúthálózat minősége számos helyen – kiváltképp a megye északi és déli részén – nem éri el a kívánatos szintet, az utak többsége felújításra szorul, rossz állapotú. A közúthálózat hiányosságából fakadóan nehézkes a kistérségi központok, illetve azokból a megyeszékhely elérése. Az úthálózat korszerűsítése a települések kapcsolatrendszerének kiépítése, illetve a vállalkozások megtelepedésének szempontjából is prioritásként kezelendő feladat. A tömegközlekedés részaránya az európai átlag feletti a megyében. Megtartását, illetve fejlesztését a kultúrált közlekedés feltételeinek megteremtésével kell biztosítani és törekedni kell arra, hogy a rendelkezésre álló gépjárműpark folyamatos felújításával a szennyezőanyagok kibocsátása ne okozzon határértéket meghaladó szennyezést nagyobb városainkban sem. Ebben a megyében található mindhárom VOLÁN Részvénytársaság példamutatóan jár elől. A Heves Megyei Területfejlesztési Tanács pályázati rendszerében a legtöbb pályázat útépítésre, úthálózat rekonstrukciójára érkezett. A további legfontosabb fejlesztési cél a megyeszékhely összekötése az M3-as autópályával (erre azonban várhatóan csak 2013 után kerülhet sor), valamint a település-elkerülő és bekötő-utak, összekötő utak építésének felgyorsítása. A megyét dél-észak irányban átszelő M8-as (Eger-Szolnok) autópálya előkészítése a következő tervezési időszakok feladata lehet.

15


Lakásállomány, közműellátottság A lakásépítések üteme – tízezer lakosra jutó épített lakások száma – jelentősen elmarad az országostól, de kedvezőbb, mint az Észak-magyarországi régió átlaga. A tízezer lakosra jutó lakásépítések száma 2006. évben az egri kistérségben volt a legtöbb (35), a pétervásáraiban a legkevesebb (7). A vízvezeték-hálózat 1994-re minden településen kiépült. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 2006. évben 93% volt, közel azonos az országossal. A száz lakásra jutó vízhálózatba bekapcsolt lakások száma a pétervásárai, a bélapátfalvai, a hevesi kistérségben a megyei átlagtól kisebb. A 90-es évek második felétől a települések szennyvízelvezetése a csatornahálózat bővülése következtében javult. A közüzemi szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya 1996-tól évről-évre emelkedett, de az országostól még elmaradt. A fejlesztések minden kistérséget érintettek, a színvonalbeli különbségek azonban továbbra is jelentősek. A szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 2006. évben a Gyöngyösi kistérségben a legkisebb, az Egriben a legnagyobb. A megyében a 121 település közül 48-ban (2000. évben 71-ben) nem volt közüzemi szennyvízelvezetés. Pétervásárán a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését 2003. évben fejezték be. A közműolló 1996-tól évről-évre szűkült, és ma már közel azonos az országossal. Az egy km vízvezetékre jutó szennyvízcsatorna hossza 2006. év végén 520 m volt, az 1996. évinél 291 m-rel több. Valamennyi kistérségben javulás következett be, legnagyobb mértékű a bélapátfalvaiban, a füzesabonyiban és a pétervásáraiban. A fejlesztések ellenére a mutató értéke a füzesabonyi, a gyöngyösi, a hevesi kistérségben még mindig kisebb a megyei átlagnál. A vezetékes gázellátás tekintetében a megye helyzete kedvező. A 121 település közül 2006. évben már csak kettőben (Tarnabod és Szarvaskő) nem volt kiépítve a gázcsőhálózat. A fejlesztés az 1990-es évek második felétől folyamatos volt. A vezetékes háztartási gázfogyasztók száma 1996-2006. években több mint háromszorosára emelkedett. Részesedésük 2006. év végén a lakásállományból 82 %, mely a tíz évvel korábbinál (66%) lényegesen nagyobb és az országos átlagot (74%) is meghaladta. Az ellátottság a megye minden kistérségében javult, de továbbra is jelentősek a különbségek. A bekötött lakások aránya az egri kistérségben a legnagyobb, de kiemelkedő a hatvaniban is. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya a lakásállományból a bélapátfalvai kistérségben a legkisebb (lásd még VII. 3. melléklet: Lakáshelyzet, közműellátás és környezet).

II. 5. Humán erőforrások Heves Megyei Munkaügyi Központ összeállítása

A foglalkoztatottság alakulása A 2001. február 1-jei népszámlálás adatai szerint a megyében 271 ezer fő, a 15 éves és idősebb népesség 47%-a – az országosnál 1,5% ponttal kisebb hányada – volt gazdaságilag aktív. Ezen belül 88%-uk (országosan 90%-uk) volt foglalkoztatott, számuk a tizenegy évvel korábbinál 20%-kal kevesebb. A foglalkoztatottak száma jobban fogyott, mint országosan (16%).

16


A 15 éves és idősebb népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint

1990. január 1.

2001. február 1.

Foglalkoztatott

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Munkanélküli

Inaktív kereső

Inaktív kereső

Eltartott

Eltartott

A foglalkoztatás szerkezete a tizenegy év alatt jelentősen átalakult. A mezőgazdaságban, az iparban és építőiparban foglalkoztatottak aránya kisebb, a szolgáltatási jellegű tevékenységet folytatóké nagyobb, mint 1990-ben. A foglalkoztatottak száma a legnagyobb mértékben, mintegy háromtizedére a mezőgazdaságban esett vissza, legkevésbé a szolgáltatások területén (1 %-kal).

A foglalkoztatottak számának megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint

2001. február 1.

1990. január 1.

Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások

Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások

A népszámlálás adatai alapján a 15 éves és idősebb gazdaságilag aktív népesség 12 %-a (közel 15 ezer fő) volt munkanélküli, míg 11 évvel korábban csak 3 %-a. Érdekes módon ugyanabban az időpontban (2001. 01. 20-án) közel ugyanennyi (15,4 ezer fő) volt a regisztrált munkanélküliek száma, pedig a népszámlálás során az ILO kategóriái szerinti munkanélküli fogalmat alkalmazták.

17


Foglalkoztatottak száma Heves megyében 1992 és 2006 között (forrás: KSH Munkaerőfelmérés idősorai ) 125 120 115 110 105 100 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Foglalkoztatottság és aktivitás a KSH Munkaerő felmérése alapján Az 1990-es év végén tapasztalt gazdasági és foglalkoztatási fellendülés (1998 és 2000 között 109,3 ezer főből 118,6 ezer főre emelkedett a foglalkoztatottak aránya Heves megyében) a 2000-es évtized elején megtorpant, a világgazdasági recesszió Magyarországon és azon belül Heves megyében is kifejtette hatását, hiszen a megyében is az exportra termelő gépipar, műszeripar, járműalkatrész-gyártás volt a gazdasági növekedés, foglalkoztatás bővítés megtestesítője. A feldolgozóipar többi ágában (elsősorban a ruházati iparban és élelmiszeriparban) a foglalkoztatás és termelés fokozatosan csökken. A megyében az országos átlaghoz viszonyítva nagy súlyt képviselő villamos energia ipar foglalkoztatása is folyamatosan mérséklődik, mivel a Mátrai Hőerőmű a természetes fogyást évek óta nem pótolja. A mezőgazdaság eltartó képessége továbbra is csökken. A szolgáltatások, oktatás, egészségügy és a közigazgatás létszáma stagnál. A fenti folyamatok hatására 2000 és 2006 között – a KSH Munkaerő felmérés becsült adatai alapján – a foglalkoztatottak száma 6,9 ezer fővel 5,8 %-kal csökkent. A 15-64 év közötti lakosságra vetített, foglalkoztatási arány 3,8 %-kal 45,7 %-ra esett vissza (továbbra is nagyon messze van az 1997. évi luxemburgi tanácskozáson 2010-re kitűzött 70%-os EU előirányzattól). Az aktivitási arány (amely az Európai Unión belül Magyarországon a legalacsonyabb) a megyében 51,4 %-ról 50,3 %-ra csökkent a vizsgált időszakban. A KSH Munkaerő felmérés által becsült munkanélküli létszám a 6 év alatt 9,7 ezer főről 11,3 ezer főre emelkedett, de ebből az idősoros adatok nagymértékű ingadozása, valamint az 1,8 ezer fős mintavételi hiba ismeretében messzemenő következtetéseket nem szabad levonnunk. 2005. évben a megyei székhelyű vállalkozások termelése dinamikusan növekedett, a konjunktúra azonban nem növelte lényegesen a munkaerő-keresletet. A 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozások 17%-os termelésnövekedése a termelékenység 14,6%-os javulásával ment végbe, tehát a rendelkezésre álló munkaerő minimális 2%-os növelésével meg tudta oldani többletfeladatait a megyei ipar. A KSH munkaerő-felmérés 2006. évi eredményei szerint a megyében foglalkoztatottak száma 1,5 ezer fővel, a gazdaságilag aktív népesség 0,5 ezer fővel csökkent 1 év alatt.

18


Munkanélküliek számának változása Heves megyében 2004 – 2006. 12

11,3

ezer fő

11 10 9

9,2

8,5

8

10,3

10,1

9,7

7

7 6 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

A munkanélküliség alakulása 2005. december 20-án 15.508 fő regisztrált munkanélkülit, álláskeresőt tartottak nyílván Heves megyében, az egy évvel azelőtti állapothoz viszonyítva 923 fős, 6,3%-os növekedést regisztrálhattak (lásd még: VII. 1. melléklet). A bázisidőszakhoz viszonyított növekmény 2 komponensből tevődik össze: A pályakezdő munkanélküliek száma 321 fővel nőtt. A pályakezdők részére nyújtható támogatások, újonnan indított komplex programjaink is közrejátszottak abban, hogy az oktatási rendszerből kikerülő és a munkaerő-piacon elhelyezkedni nem tudó fiatalok növekvő számban kérték segítségünket: 2005. évben a bázisidőszakban tapasztaltnál 574 fővel több először jelentkezőt regisztráltunk A 2004. II. félévtől igénybe vehető álláskeresést ösztönző juttatásban 350 főt sikerült bevonni, ők ezen új ellátási forma nélkül valószínűleg a nem regisztrált munkanélküliek rétegét duzzasztanák. 2006. év végén 14 923 fő regisztrált munkanélkülit, álláskeresőt tartottak nyílván Heves megyében, az egy évvel azelőtti állapothoz viszonyítva 585 fős, 3,8%-os csökkenést regisztrálhattak, a regisztrált pályakezdők számának 1,6 %-os emelkedése ellenére is. Tehát a regisztrált munkanélküliek számát növelő rétegeket nem regisztrált munkanélküli illetve inaktív státuszból tudtuk bevonni a gazdaságilag aktívak, munkát keresők táborába. Munkánk akkor lesz igazán sikeres, ha a gazdaságilag aktívak között a foglalkoztatottak számát tudjuk jelentősen növelni, a regisztrált munkanélküliekét pedig csökkenteni. A Munkaügyi Központ hat kirendeltségén 2006. év végén nyilvántartott 14 923 fő munkanélküli majdnem fele, 47 %-a nő , ez az arány 1,1%-ponttal magasabb, mint az egy évvel ezelőtti. A legnépesebb 26-50 év közötti korosztályt tekintve az ügyfelek 64 %-a tartozik ebbe a körbe. A munkanélküliek 32,8 %-a szakmunkásként, 24,8 %-a betanított munkásként, 26,4 %-a segédmunkásként dolgozott nyilvántartásba vétele előtt, és 16 % a szellemi foglalkozásúak aránya. Alacsony iskolázottságú – legfeljebb 8 osztályt végzett – a munkanélküliek 46 %-a, 49,8 %uk középfokú végzettséggel rendelkezik, és az állástalan diplomások 4,2 %-os arányt képviselnek. 2005. év végén az egy évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva a pétervásárait és a hatvanit kivéve további 4 körzetben nőtt a munkanélküliek száma, a legnagyobb arányban a gyöngyösi kistérségben, 16,5%-kal, vagyis 448 fővel. A gyöngyösi kistérségben 66 fővel nőtt a rendszeres 19


szociális segélyes státuszú munkanélküliek száma. Az egri és a hevesi kirendeltségen nyilvántartott, munkanélküli vagy álláskeresési ellátásban részesülők száma 356 illetve 171 fővel haladja meg az 1 évvel ezelőtti adatot. A gyöngyösi körzetben 96 fővel, a füzesabonyi körzetben 71 fővel, a hevesi körzetben pedig 60 fővel több pályakezdő munkanélkülit tartunk nyílván, mint 1 évvel ezelőtt. A tartós (legalább egy éve megszakítás nélkül regisztrált) munkanélküliek száma 2005. december 20-án 3675 fő volt, az összes regisztrált munkanélküli 23,7%-a, az 1 évvel korábbi hányadnál 1,5% ponttal magasabb. A tartós munkanélküliek aránya a hevesi kirendeltség körzetében a legmagasabb, 35%, a hatvani körzetben a legalacsonyabb, 17%. A 2006. év végén a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma 7 315 fő, a nyilvántartott álláskereső 49%-a, az előző évi hányadnál 2%-kal magasabb. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközzel támogatottak száma az elmúlt 6 év viszonylatában csökkenő tendenciát mutat. Az álláskeresési járadékban részesülők száma az előző évhez képest 2006. évre közel 10 %-kal csökkent, míg az álláskeresési segélyben részesülők száma 622 fővel, több mint 61%-kal növekedett. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2000-2004. között nagymértékben emelkedett, majd 2006-ban az előző évhez képest már 15,5%-os csökkenés tapasztalható. A nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú állandó népességhez viszonyított aránya a hevesi (14,8%), illetve a pétervásárai (11,4%) kistérségben volt a legmagasabb, a hatvani (4,8%), illetve az egri (4,7%) a legalacsonyabb. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú állandó népességhez, illetve nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyított aránya a kistérségek viszonylatában közel azonos. Pályakezdő munkanélküliek A pályakezdő munkanélküliek száma 2005. december 20-án 1459 fő 28,2%-kal több mint 2004. december végén volt. Az összes munkanélkülin belül 9,4%-os részesedést képviseltek, arányuk 1,5% ponttal magasabb, mint 1 évvel ezelőtt. Számuk szeptember 20-án volt a legnagyobb (1885 fő), ami december végére jelentősen 426 fővel csökkent.

92 3 1

48 3

14

50 8 15 1

45 9

58 5 14 13 8 1

04 4

13 1

fő 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0

08 6

Nyilvántartott álláskeresők, s ebből nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának változása Heves megyében 2003-2006.

2003

2004

2005

2006

Nyilvántartott álláskereső

pályakezdő

20


A pályakezdők nyilvántartott álláskeresőkön belüli aránya az egri kistérségben (12,5%) a legmagasabb, ezt követi a füzesabonyi (12,4%), majd a gyöngyösi (10,9%) kistérség. A hevesi (8,0%), hatvani (7,3%) és pétervásárai (7,5%) kistérség aránya a megyei átlag (9,9%) alatt van, a bélapátfalvai arány azzal megegyezik. A 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzett regisztrált pályakezdők száma 112 fővel nőtt 2004. és 2005. december 20-a között és már az összes pályakezdő munkanélküli 1/3-át ők képviselik. Különösen nagyarányú a növekedés a férfiak körében (77 fővel 39%-kal gyarapodott számuk). A szakmunkásképzőt vagy szakiskolát befejezettek száma 42 fővel több, mint egy éve volt és a teljes sokaság 1/6-át teszik ki. Minden negyedik pályakezdő munkanélküli szakközépiskolából vagy technikumból került ki, létszámuk 73 fővel emelkedett. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők száma 105 főről 163 főre nőtt, részarányuk 11%. A felsőfokú képzettségűek száma 34 fővel gyarapodott egy év alatt, 2004. decemberben 13 %-os részt képviseltek az összes pályakezdő munkanélkülin belül. Arányuk 2005. szeptemberében lényegesen nagyobb volt (17%), de magasabb iskolai végzettségéből adódóan ez a réteg mobilizálható a legjobban, akár a munkaközvetítést, akár a munkaerőpiaci képzést tekintjük. Az összes munkanélkülihez viszonyítva a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya 13 % ponttal, a szakmunkásképzőt végzetteké szintén 13% ponttal alacsonyabb, a szakközépiskolát, technikumot végzettek részesedése 12,5% ponttal magasabb a fiatal munkanélkülieken belül, tehát nem problémamentes a magasabb képzettségű szakmunkaerő elhelyezkedése a szakképzés befejeztével. Minden 8. pályakezdő munkanélküli diplomás. A 512 felsőfokú végzettségű regisztrált munkanélküliből 187 (31%) pályakezdő! Egy év alatt 3839 munkanélküli fiatal jelentkezett be a kirendeltségekre (574 fővel többen, mint a bázis időszakban). A belépő pályakezdők 45 %-a visszatérő ügyfél, azaz már korábban is volt munkanélküli. Az első ízben nyilvántartásba vett pályakezdő munkanélküliek száma 2005-ben (2099 fő) a 631 fővel nőtt a 2004. évihez viszonyítva. Az első bejelentkezés a közép- és felsőfokú végzettségűek részéről általában a tanév befejeztével a III. negyedévben történik. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek csoportjában egyenletesebb az eloszlás, az ő esetükben általában középfokú tanintézetből való lemorzsolódás előzi meg az első nyilvántartásba vételt. A legtöbb regisztrált pályakezdő az év végén az egri kistérségben volt 451 fő. A pályakezdő regisztrált munkanélkülieken belüli aránya Gyöngyösön a legmagasabb 10,9%. A munkanélküli fiatalok nemek szerinti megoszlása: 48,5% férfi és 51,5 nő. A magas képzettségi szinteken figyelhető meg a „gyengébb nem” túlsúlya, a felsőfokú végzettségűek 67%-át a középiskolai végzettségűek 58%-át ők adják. A munkaerő-kereslet és kínálat alakulása A havonta nyilvántartásba kerülők számának alakulása a megyei munkanélküliség változásában jelentős szerepet játszik. 2005. évben 26302 fő regisztráltatta magát a közvetítőhelyeken, 1711 fővel többen, mint 2004. évben. Havonta átlagosan 2192 fő jelentkezett be. A belépők 14,6%-a pályakezdő fiatal volt. A nyilvántartásba kerülők között az először jelentkezők aránya továbbra is alacsony, 16%. A visszatérő ügyfelek a szezonális dekonjunktúra miatt a téli hónapokban jelentek meg nagyobb számban a kirendeltségeken. Ezekben a hónapokban az összes belépő 88%-át jelentették. A nyilvántartásba belépők utolsó munkahelyének ágazati megoszlása tükrözte a leépítések megvalósulásán túl a szezonális munkahelyek szünetelését és a közhasznú munkák befejeződését. Így nagyobb arányú munkahelyvesztés volt jellemző az ipar (29%), a mezőgazdaság (9%) és az 21


építőipar (8%) területére. Az állástalanok 37%-a nem anyagi jellegű szolgáltatást végző vállalkozásnál vagy intézménynél dolgozott utoljára. Az intenzív munkaerő-piaci folyamatok még inkább kiemelték a munkaügyi központ aktív eszközt működtető ill. álláshely-feltáró és –közvetítő munkájának jelentőségét. 2005. évben a Munkaügyi Központba bejelentett új álláshelyek száma 16940 db volt 1769cel, 11,7%-kal több mint 2004. évben. A tárgyidőszakban (a 2004. év végén nyilvántartott 538 betöltetlen álláshellyel növelve) rendelkezésre álló teljes munkaerő-kereslet 17 478 fő volt, 1626 fővel, 10,3%-kal haladta meg a bázisidőszaki értéket. Havonta átlagosan 2294 munkahely közül válogathattak a munkanélküliek, figyelembe véve az előző hónapban ki nem elégített és még érvényes munkaerőigényeket is. Az álláshely kínálat decemberben és januárban volt a legcsekélyebb számú (1591 ill. 1607) és áprilisban a legnagyobb mértékű (3158), de április és október között minden hónapban több mint 2000 munkaerőigény szerepelt nyilvántartásunkban. Az álláshelyek 71,2%-át tudtuk betöltetni regisztrált munkanélküli közvetítése révén. Az új álláshelyek 40,8%-a, 6905 db támogatott foglalkoztatásra irányult, leggyakrabban közhasznú munkára. Míg a támogatott álláshelyek száma 1993-mal, 40,6%-kal meghaladja 2004. évit, addig a nem támogatottaké 472-vel, 5,2%-kal elmarad attól. Az új álláshely bejelentések 43%a érkezett a nem anyagi szolgáltatások területén tevékenykedő munkáltatóktól (ennek 1/3-a közhasznú munkavégzésben ölt testet). Az ipari munkáltatók az összkereslet 24%-át képviselték. A férfiak elhelyezkedési esélyei a munkanélküliek között kissé kedvezőbbek voltak a nőkénél. A munkáltatók legtöbbször a teljes munkaidős foglalkoztatáshoz ragaszkodtak és a megváltozott munkaképességűeknek, részmunkaidőben elhelyezkedni kívánóknak csak elvétve ajánlhattak a kirendeltségek munkát. A Munkaügyi Központnál megjelenő munkaerő-kereslet az álláshely-bejelentések jelentős száma ellenére a tárgyidőszakban is elmaradt a kínálattól. Az év folyamán bejelentkezett nem pályakezdő munkanélküliek (22463 fő) és a bejelentett új álláshelyek (16940 db) különbsége 5523 volt. Az állásukat elvesztők 75%-ának (tavaly 80%-ának) ajánlhattak a kirendeltségeken állást, ha eltekintünk a térbeli, időbeni és szakmaszerkezeti eltérésektől. Az új belépő nem pályakezdőkön kívül az év folyamán bejelentkező pályakezdők és az év elején már nyilvántartásunkban szereplő munkanélküliek is a munkaerő-kínálat részét képezték, ezért átfogóbb képet kapunk a megyei munkaerőpiac állapotáról, ha a regisztrált munkanélküliek 2005. évi érintett létszámához viszonyítjuk az összes ebben az időszakban közvetíthető álláshelyet. A regisztrált munkanélküliek érintett létszámára vetítve 100 főre 53 álláshely jutott (2004. évben 51). A 100 fő regisztrált munkanélküli érintett létszámra jutó sikeres közvetítések száma 35,2-ről 36,6-ra emelkedett. 2005. évben 12060 munkanélkülit tudtunk közvetítéssel munkához juttatni, 1198 fővel, 11%-kal többet, mint tavaly. Különösen kiemelkedő a támogatott álláshelyekre történő sikeres közvetítések száma: 6623 munkanélküli számára találtak ilyen jellegű munkahelyet munkatársaink, 1765 fővel, 36%-kal túlszárnyalva a bázisidőszakban elhelyezettek számát. A nem támogatott álláshelyekre történő sikeres közvetítések száma viszont visszaesett, 6004 főről 5437 főre. 17192 lezárt közvetítésből 5132 (30%) nem járt sikerrel, a meghiúsulások 72%-a a közvetítettek, 28%-a a munkáltatók visszautasítása miatt következett be. A 2005. évben bejelentett nem támogatott álláshelyek száma 8666 volt, 436-tal 4,8%-kal marad el a bázistól. A legnagyobb mértékű visszaesés az egri (2906-ról 2688-ra) és a pétervásárai kirendeltségen (248-ről 118-ra) tapasztalható. A 8666 db nem támogatott álláshely 62,7%-át sikerült betöltetnünk 6004 sikeres közvetítés révén, és ez az arány 3,3%-ponttal alacsonyabb a 2004. évi mutatónál. 22


A munkanélküliség kistérségi jellemzői A regisztrált munkanélküliek száma 2005. év folyamán a hatvani és a pétervásárai kistérség kivételével valamennyi kirendeltség körzetében jelentősen nőtt, a legnagyobb arányban a gyöngyösi (16,5%-kal) és a hevesi körzetben (9,3%-kal). Az év folyamán jelentősen hullámzott a nyilvántartott munkanélküliek száma, a megyei tendenciához hasonló görbét írtak le a körzeti adatok is. A munkaerőpiaci változásokat a szezonális ingadozásokat kiegyenlítve átfogóan jellemzi a regisztrált munkanélküliek száma éves átlagainak, és az ezek alapján számolt rátáknak az összehasonlítása: A gyöngyösi kistérségben nőtt éves szinten is a legjelentősebben 13,9%-kal, 363 fővel a regisztrált munkanélküliek átlagos száma. A pétervásárai mikrokörzetben 4,4%-kal csökkent a munkanélküliség. A 2005. évi átlagos munkanélküliségi ráta a 3 gazdaságilag fejlettebb mikrokörzetben (Eger, Gyöngyös és Hatvan térsége) 10% alatt, a két legsúlyosabb munkaerő-piaci helyzetű kistérségben, a hevesi illetve pétervásárai mikrokörzetben 20% felett alakult. 2005. évben 11,4% volt a megyei hó végi regisztrált munkanélküli létszám éves átlaghoz viszonyított legnagyobb eltérése. A hatvani körzetben figyelhettük meg a legintenzívebb szezonális ingadozást (29,7%), ahol a foglalkoztatási konjunktúra hagyományosan (konzervipar) és az újabban letelepült gyárak esetében is (karácsonyi vásárlási hullámot kielégítő fogyasztási cikk előállítás) ősz végén jelentkezik. A munkanélküliek elhelyezkedési esélyei eltérőek voltak a megye különböző mikrokörzeteiben. 2005. évben a hatvani kirendeltség körzetében volt a legélénkebb a munkaerőkereslet, a munkahely-kínálatot potenciális fogyasztóira a regisztrált munkanélküliek érintett létszámára vetítve ebben a mikrokörzetben 100 fő elhelyezkedni kívánóra 62 álláshely jutott. A gyöngyösi kistérség munkaerő kereslete sem maradt el sokkal, itt 56%-os volt a globális álláshely ellátottsági mutató. Az álláshely ellátottság a Füzesabonyi, a Hevesi és a Pétervásárai Kirendeltség körzetében egyaránt 40% alatt maradt. Tehát a munkanélküliek érintett létszáma csaknem 3szorosan meghaladta a munkahelykínálatot. A hatvani kistérségben a közvetíthető álláshelyek 77%-át sikerült munkanélkülivel betöltetni, növeli a mutató értékét, hogy a sikeres közvetítések nagy része a versenyszférába történt. A hatvani mikrokörzetnél is magasabb a két munkanélküliségtől legnagyobb mértékben sújtott kistérségben (hevesi és pétervásárai, 91 illetve 98%) a sikeres közvetítések álláshelyekhez viszonyított aránya, ami annak tudható be, hogy ezen körzetekben az álláshelyek csekély számán belül jelentős mennyiséget képviselnek a közhasznú, közcélú munkahelyek. 2004. évhez viszonyítva a hevesi körzetben nőtt a legnagyobb mértékben (503 fővel) a sikeres közvetítések száma, elsősorban a fentebb említett támogatott álláshelyekre történő elhelyezkedések révén. A hatvani körzetben sikerült a munkanélküliek legnagyobb hányadát, (48%át) elhelyezni, de a pétervásárai és hevesi mutató is meghaladja az egri kirendeltségen mért 32,5%os hányadot. A nem támogatott álláshely kínálat 85%-át az egri (31,0%) Gyöngyösi (29,2%) és a Hatvani kirendeltségen (24,3%) jelentették be. A Hevesi, Füzesabonyi és a Pétervásárai kirendeltségen 2005. év folyamán mindössze 1344 db nem támogatott álláshelyre közvetíthettek ki állástalanokat. A legtöbb nem támogatott álláshely bejelentés Egerben történt (2688 db), de itt a legalacsonyabb szintű (52%) a sikeres közvetítések aránya. A Pétervásárai kirendeltségre bejelentett mindössze 118 nem támogatott álláshely 86%-ára 102 főt sikerült elhelyezni.

23


Nem támogatott álláshelyekre a hatvani körzetben sikerült a munkanélküliek legnagyobb hányadát (29,5%-át) elhelyezni. A Hevesi Kirendeltség körzetében 37 fővel több ügyfélt tudtunk ilyen jellegű munkahelyekre juttatni, mint 2004. évben, a többi kistérségben csökkent a sikeres közvetítések száma, Egerben 266 fővel, Gyöngyösön 158 fővel. A hevesi, füzesabonyi és pétervásárai körzetben egyaránt 11% alatt alakult a vizsgált mutatószám, de a kedvezőbb adottságú egri körzetben is elmarad a megyei átlagtól a 100 fő érintett létszámra vetített nem támogatott munkahelyekre történő sikeres közvetítések száma.

II. 6. Gazdasági bázis II. 6. 1. Heves megye gazdaságának (ezen belül az ipar) helyzete Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Terület és Intézményfejlesztési Iroda összeállítása

A gazdaságfejlődés főbb jellemzőinek alakulása A megye gazdasági teljesítménye az elmúlt években kiegyensúlyozottabbá vált, de a megyén belül a kistérségeket illetve az egyes gazdasági ágakat tekintve jelentősek a különbségek. A gazdaság fejlettségét jellemző területi GDP (hazai bruttó termék) alakulása azt mutatja, hogy az évtized első hat évében az egy lakosra jutó GDP rangsorban a megye megőrizte, kissé javította a pozícióját régión belül és a többi megyéhez viszonyítva. Ez annak köszönhető, hogy az egy főre eső bruttó hazai termék értéke folyó áron ezekben az években jobban nőtt, mint a régió másik két megyéjében illetve a keleti országrész megyéinek többségében. Heves megyében a főbb gazdasági ágak közül a bruttó hozzáadott érték tekintetében a szolgáltatásokat az ipar, illetve szinte azonos arányban az építőipar illetve a mező-erdő-vadhalászati gazdálkodás követte (lásd még VII. 2. melléklet: Gazdasági bázis). A bruttó hazai termék alakulása 1991-2005 között A bruttó hazai termék indexei (előző év=100,0)

Év

Bruttó hazai termék (GDP) beszerzési áron milliárd Ft

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

135 164 198 236 264 300 356 394 433 492 492

egy főre, ezer Ft 409 499 607 726 817 916 1 087 1 209 1 333 1 523 1 527

24

Ebből Bruttó mezőgazdasági, hazai Év ipari építőipari vad-, erdő-, Heves megye területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja termék halgazdálkodási (GDP) szervezetek 2001 104,1 100,9 106,3 116,4 2002 104,4 101,8 112,9 90,2 Az elmúlt évek gazdasági 2003 104,2 105,8 96,4 100,0 teljesítménye azt valószínűsíti, hogy a 2004 104,8 103,8 103,3 153,4 megye pozíciói kissé tovább erősödnek, a 2005 104,1 103,6 103,3 98,6 megye önmagához képest tovább fejlődött, 2006 103,9 105,9 99,9 93,0 őrzi helyét az ország keleti felében, ezen belül az Észak-Magyarországi régióban. A megye területén megvalósult beruházások teljesítményértékét az elmúlt években a ciklikusság jellemezte, az egy főre eső beruházási érték 143,1 – 309,8 e Ft között ingadozott. Több év átlagát tekintve elmaradt az országos átlagtól, de a régió átlagához közel alakult. A 2005. évi tényadatok és az építőipar 2006. év teljesítményadatai viszont azt igazolják, hogy a beruházási hajlandóság Heves megyében kedvezőbb, mint sok más megyében. Az egy lakosra jutó beruházások alakulása (forint) Megnevezés Heves megye ÉszakMagyarország Ország

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

202 527 170 936

143 149 152 206

277 309 224 643

206 498 244 712

251 208 275 201

218 700 309 841 196 200 255 975

202 948

207 371

264 991

267 499

298 265

304 700 370 926

A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma a megyében 2000-2006. években csökkent, ugyanakkor a saját tőke állomány jelentősen nőtt. 2006. év végén 207 külföldi érdekeltségű vállalkozás tevékenykedett, 93-mal kevesebb, mint 2000. év végén. A vállalkozások saját tőke állománya a hat év alatt – folyó áron – közel kétszeresére nőtt és 2006. év végén 178,2 milliárd forint volt. Az egy vállalkozásra jutó saját tőke állomány ez idő alatt közel háromszorosára emelkedett. Külföldi érdekeltségű vállalkozások számának alakulása 2000-2006. között Év 2000 2003 2004 2005 2006

Kizárólag külföldi 114 121 128 115 98

Többségében külföldi tulajdonban lévő 93 77 74 69 63

Többségében belföldi 93 70 66 55 46

Összesen 300 268 268 239 207

A vállalkozások számából a teljes egészében külföldi tulajdonban lévő vállalkozások aránya a legnagyobb, 47 %. A többségében külföldi tulajdonban lévő cégek részesedtek legszámottevőbben (50,8 %-ban) a saját tőkéből és a külföldi tőke hányada (82,8 %) nagyobb, mint 2000. év azonos időpontjában (77 %). A többségében belföldi tulajdonú vállalkozások képviselték a legkisebb arányt (22,2 %-ot), a saját tőkéből a külföldi részesedés évek óta csaknem változatlan. A külföldi érdekeltségű vállalkozások saját tőkeállományát+ ebből a külföldi részesedést tekintve 2006. évben Heves megye helyzete 10-11 megyénél volt kedvezőbb. Az egy vállalkozásra jutó saját tőke (861,0 millió Ft) és ezen belül a külföldi tőke összege 2006. évben meghaladta az 25


országost. A korábbi évekhez hasonlóan a megyében a külföldiek elsődlegesen az iparba fektettek be: a vállalkozások számából 36; a saját tőkéből pedig 97 %-kal részesedtek. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma alapján a mezőgazdaság vad-, erdő, halgazdálkodás, az ipar, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban tevékenykedők aránya nagyobb, mint országosan. Vállalkozások számának alakulása 2000-2006. között Gazdálkodási forma Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Vállalkozás összesen

2000 7 084 18 260 25 344

2003 8 458 20 362 28 820

2004 8 759 20 799 29 558

2005 8 983 20 728 29 711

2006 9 429 19 713 29 142

A megyében 2006. végén a regisztrált 32 111 gazdasági szervezet közül 29 142 volt vállalkozás, számuk az egy évvel korábbihoz képest 1,6%-kal, illetve 2%-kal csökkent. A társas vállalkozások az összes szervezet 29%-át, az egyéni vállalkozások 61%-át tették ki. Az ezer lakosra jutó regisztrált társas és egyéni vállalkozások száma (91 db) a megyében meghaladta a régiós átlagot (79 db). 2006. végén 9429 társas vállalkozást regisztráltak, amely 4,9%kal haladta meg az egy évvel korábbit. A társas vállalkozásokból a korlátolt felelősségű társaságok és betéti társaságok közel azonosan 46, illetve 42%-kal részesedtek. A legtöbb társas vállalkozást az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, ezt követően a kereskedelem, javítás ágában tartották nyilván. A társas vállalkozások körében az átlagosnál jobban bővült, az építőipar, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, pénzügyi közvetítés, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások ágában regisztráltak köre. Jelentős csökkenés következett be ugyanakkor a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásba tartozóknál. 2006. végén a megyében 19 713 egyéni vállalkozást tartottak nyilván, számuk 4,8 %-kal kevesebb az egy évvel korábbitól. Legnagyobb hányaduk (33,5 %-ukat) az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágában regisztráltak ezt követően a kereskedelem, javításban (16%-ukat). A regisztrált egyéni vállalkozók 71%-ának volt vállalkozói igazolványa, míg a többi csak adószámmal rendelkezett. Az egyéni vállalkozások körében a legjelentősebb növekedés az oktatásban (16,6%), a legszámottevőbb csökkenés a feldolgozóiparban (7%) ment végbe. Az egyéni vállalkozók 46%-át főfoglalkozásúként tartották nyilván, 35%-át mellékfoglalkozásúként, 19%-át nyugdíjasként. Legnagyobb mértékben (2,4%-kal) a mellékfoglalkozásúak száma gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest, a főfoglalkozásúaké némileg csökkent, a nyugdíjasoké nem változott számottevően. Vállalkozói aktivitás Működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma Társas egyéni

Megnevezés 2000

Heves megye ÉszakMagyarország Ország

2002

2004

2006

2000

2002

2004

2006

20 20

22 21

24 23

30 29

46 39

46 38

46 38

62 50

36

38

41

51

49

47

45

67

A működő vállalkozások száma alapján az egri kistérség emelkedik ki, 2006. év végén a vállalkozások 39,7 %-a működött itt, ezt követően a gyöngyösiben 24,2 %-a, a hatvaniban 12,7 %26


a, a füzesabonyiban 8,2%-a, a hevesiben 6,9 %-a, a pétervásáraiban 5,6 %-a, a bélapátfalvaiban mintegy 2,7 %-a. Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma a megyeszékhely vonzása következtében ugyancsak az egri kistérségben a legnagyobb és a Gyöngyös térségében is a megyei átlaggal megegyezik. A működő társas vállalkozások túlnyomó része (56 %) tíznél kevesebb munkavállalót foglalkoztatott. A 49 főnél több alkalmazottat foglalkoztató 159 társas vállalkozás közül a legtöbb az egri ezt követően a gyöngyösi, a hatvani, a füzesabonyi, a hevesi, a pétervásárai, a bélapátfalvai kistérségben működött. Az 1990-es években a megyében élők gazdasági aktivitásában (az országoshoz hasonlóan) jelentős átrendeződés következett be. A többnyire kedvezőtlen irányú változások túlnyomó részt az évtized első felében zajlottak. Az évtized második felében és a 2000-es évek elején a foglalkoztatás helyzetében lassú, szerény mértékű javulás indult meg. A 2005. évi mikrocenzus (április 1.) adatai alapján a megye népességének 40 %-a minősült gazdaságilag aktívnak, míg a nagyobb hányada, 60 %-a gazdaságilag nem aktív. (Országosan a gazdaságilag aktívak aránya 43 %, a nem aktívaké 57 %.). A foglalkoztatottak száma 2005. április 1-én az 1990. évi népszámláláskor regisztrálttól jelentősen elmaradt (19 %-kal), ugyanakkor meghaladta a 2001. évi népszámláláskorit (4,5 %-kal). A mikrocenzus adatai alapján a népesség 36 %-a volt foglalkoztatott, két százalékponttal nagyobb hányada, mint 2001. február 1-jén. A foglalkoztatottak aránya a népességből kisebb, mint az országos átlag (38 %). 2006. év végén a megye népességének közel azonos hányada (38,7%-a) minősült gazdaságilag aktívnak, illetve nem aktívnak. A foglalkoztatottak száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, 2006. év végére az előző évhez képest 1,5%-kal, 112,3 ezer főre esett vissza, így a megye népességének már csak 35%-a volt foglalkoztatott, ez az érték magasabb, mint a régiós (33,8%), de jóval alacsonyabb, mint az országos (39%) népességre vetített arány. A megyében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2006. évben – a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámkorláttól függetlenül valamennyi költségvetési szervnél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 140 445 forint volt, az északmagyarországi régió átlagától 1,2 %-kal több, az országos átlagtól 10,8 %-kal kevesebb. A fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete 103 585 forint, a szellemieké 195 054 forint, az országos átlagot az előbbi 1,2 %-kal meghaladta, az utóbbi 13 %-kal elmaradt attól. A fizikai, valamint a szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete nagyobb, mint az észak-magyarországi régióban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók a bruttó átlagkeresetükből az adózás és egyéb levonások után annak kétharmadát, 92 686 forintot kaptak kézhez. A havi nettó átlagkereset legtöbb mind a fizikaiaknál, mind a szellemieknél a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban, a legkevesebb a fizikaiaknál a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a szellemieknél a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás gazdasági ágban. Az ipari tevékenység alakulásának főbb jellemzői A megye gazdaságában az ipar szerepe meghatározó, részesedése a bruttó hozzáadott értékből emelkedett és az elmúlt 7 év vonatkozásában folyamatosan meghaladja az ÉszakMagyarországi régió, valamint az országos átlagát. Az ipari termelés alakulása 2001-2006. között Évek 2001

Termelés (előző év=100,0) 134,7 27


2002 2003 2004 2005 2006

101,0 98,6 116,9 115,2 118,2 Ipari termelés alakulása 2006.

Megnevezés

Heves megye

Egy lakosra jutó GDP (eFt) Egy lakosra jutó ipari termelés (eFt) Ipari termelés (milliárd Ft) Építőipari termelés (milliárd Ft)

1 527 1 816,9 581,7 43,8

ÉszakMagyarország 1 441 1 840,6 2 312,6 134,7

Ország 2 186 1 901,1 19 147,1 1 535,4

A megyei ipar bruttó termelési értékének növekedése 2006. évben is meghaladta az országos átlagot előző évhez képest közel 30%-kal növekedett (csak két megye mutatói jobbak). A 4 főnél többet foglalkoztatott ipari vállalkozások termelési értéke folyó áron 2000. évtől megduplázódott és 2006. év végére megközelítette a 582 milliárd Ft-ot. Az 1 lakosra jutó termelési érték mutatója is hasonlóan alakult, lassan közelíti az országos átlagot. Mértéke 2006. év végén 1816,9 eFt volt, kedvezőbb 11 megyénél, közel alakult a régió átlagához (annak 98,7 %-a), de még elmaradt az országos átlagtól (1 901,1 eFt). Heves megyében az ipar, ezen belül a feldolgozóipar a legnagyobb foglalkoztató. 2006. év végén az alkalmazásban állók 32,8 %-a dolgozott az iparban, szemben az Észak-Magyarországi régió 32,1 %-os, illetve az országos 27,4 %-os aránnyal. Egyezer lakosból Hevesben 80, a régióban 70, országosan 77 az iparban alkalmazásban állók száma. Heves megye ipara folyamatosan exportorientálttá vált, döntően a külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetően, de számos megyei tulajdonú vállalatnak is sikerültek a külpiaci kapcsolatépítési törekvései. 2005 év végén 56,7 %, 2006. év végén 63,9% volt az ipari értékesítésből az export aránya, meghaladta a régió átlagát és megközelítette az országos átlagot. Az ipar megyei fejlődését jelzi pl., hogy 2006 évben 14 megyénél is kedvezőbben alakult az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés-növekedés és nyolc megyénél nominálértéken is több volt az értékesített termelési volumen. A megyében 2006. évben az összes ipari értékesítés összege 493,3 milliárd Ft volt, az előző évhez képest 18,1 %-kal (jobban mint országosan és az Észak-Magyarországi régióban) emelkedett. Az ipar három ága közül a feldolgozóipar értékesítése nőtt a legszámottevőbben (22,7 %-kal), messze meghaladva az országos növekedési ütemet és az össz-megyei ipari értékesítés 87,3%-át adta. A feldolgozóiparon belül a gépipar teljesítményértéke a meghatározó (76,3 %), csakúgy mint az értékesítés terén elért 31,5%-os növekedési üteme. A feldolgozóiparon belül Hevesben az élelmiszer, ital, dohánygyártás részesedése a második legnagyobb (11,1 %), aránya a gépiparhoz hasonlóan magasabb, mint országosan. Kiemelkedő még a megyét érintően a villamosenergia ipar export értékesítés-növekedése. Az ipar kedvező fejlődési irányát jelzi, hogy a kiugró értékesítésnövekedés ellenére beszerzései mérsékelten nőttek. Az ipari vállalkozások száma kismértékben (4 %-kal) csökkent az elmúlt öt évben, mely elsősorban az egyéni vállalkozások, betéti társaságok száma csökkenésének a következménye. A társas vállalkozások száma – elsősorban a Kft-ké – ugyanakkor 20 %-kal bővült. Gazdálkodási

28


forma szerint a 2119 ipari vállalkozás 98 %-a a feldolgozóiparban működött, 34,3 %-a Kft. formában. Az iparban dolgozó 1091 társas vállalkozások saját tőkéje mintegy 190 milliárd Ft, melynek nagyobb hányada a külföldi érdekeltség (85-88 %). A külföldi tőkebefektetések elsősorban a feldolgozó, azon belül a gép- és élelmiszeriparban a meghatározóak. Az ipari beruházások volumene a kiemelkedő 2000 évet követően kisebb ütemben, de egyenletesen növekszik. 2006 évben több mint 53 milliárd Ft volt az ipari beruházás, mely a megyében aktivált beruházási érték 56,8 %-át érte el. A beruházások ¼-e épületbővítésre, ¾-e gépek, berendezések, járművek beszerzésére irányult, mely intenzív fejlődési irányt, korszerűbb gyártási feltételek megteremtését célozza. Az ipari termelés értéke 2006. évben 581 milliárd forint volt. A megyei ipari termelés összehasonlító áron 19,1%-kal több mint az előző évben, míg országosan 10%-kal nőtt. Az értékesítésben külföldre irányulónak volt nagyobb szerepe aránya 64 %, mennyisége 32%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. 2006-ban az ipari termelésből 87 %-kal részesedő feldolgozóipar teljesítménye 23 %-kal nőtt, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásé 7,5%-kal csökkent. A feldolgozóiparban a termelés és export alakulását a gépiparba tartozó vállalkozások határozták meg. Részesedésük a termelési értékből 74%, az exportból 89%. Az élelmiszer, ital, dohány gyártás hányada az összes ipari termelésből jóval kisebb, mint egy évvel korábban. A dohánytermékek gyártása a megyében megszűnt. Az ipar termelési értékéből a gépipar aránya a legnagyobb, teljesítményének növekedése meghaladta a feldolgozóipar átlagát. A termelés bővülését meghatározta az értékesítés 64 %-át kitevő export 32 %-os emelkedése. A gépiparon belül a termelésben, a belföldi és az exportértékesítésben meghatározó a villamos gép, műszergyártás, illetve a közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása is. A gépipar termelés volumene 31 %-kal, a belföldi értékesítésé 4,4 %-kal, az exporté 36,3 %-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártás részesedése az ipari termelésből az egy évvel korábbihoz képest nőtt 13,3 %. Az értékesítésen belül a belföldi aránya volt a nagyobb (60 %). A hazai piacokra 2006-ban – összehasonlító áron –5,5%-kal, külpiacokra 17,9 %-kal többet szállítottak, mint az előző évben. 2006-ban az ipari termelés során 27 682 fő állt alkalmazásban. A dolgozók legnagyobb hányada, több mint 87%-a a feldolgozóiparban tevékenykedett, ezen belül 48%-uk gépipari alkalmazott. 12%-t tesz ki a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás, 1% a bányászatban dolgozik. A teljes munkaidőben alkalmazásban álló 26193 fő közül 87% fizikai foglalkozású. Az építőipari vállalkozások termelése 2006-ban közel 47 milliárd Ft volt, összehasonlító áron 10%-kal több mint az előző évben. A bővülésében meghatározó szerepe volt az 50 főt és többet foglalkoztató vállalkozásoknak, és fontos szerepet játszott az építőiparban foglalkoztatottak számának növekedése is. Összegzésként elmondható, hogy az ipar szerkezete az utóbbi években átalakult. A bányászat súlya csökkent, a feldolgozóiparé nőtt. A bányászatban 2004 évtől nem működik 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozás. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánygyártás részesedése jelentősen mérséklődött, a vegyipar, gépipar jelentősen nőtt és 2006 évben ez a legnagyobb termelési értéket előállító ágazatcsoport. A villamos energia-, gáz-, gőz-, vízellátás gazdasági ág részesedése a GDP-ből az évek során nem változott számottevően, azonban 29


– a Mátrai Erőmű termelése következtében – továbbra is jelentős. A 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephely szerinti termelése 2006 évben az 1998 évihez képest jobban nőtt, mint az észak-magyarországi régióban, az országostól azonban elmaradt. A megyei székhelyű vállalkozások termékeinek nagyobb hányada belföldre került, míg a régióban és országosan külpiacokra. Az export értékesítés volumene 1998-2006 években jóval dinamikusabban nőtt, mint a belföldié. az emelkedés mértéke nagyobb mint országosan. Az ipar exportjából az elmúlt években a feldolgozóipar aránya volt a legnagyobb. A gépiparon belül az exportban a villamos gép, műszergyártásba, a közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártásba tartozó vállalkozások szerepe jelentős, a belföldi értékesítésben a gép, berendezés gyártás részesedése számottevőbb. A gazdasági (ipari) tevékenység megyén belüli főbb jellemzői A megye egyes kistérségeinek gazdasági fejlődése, fejlettsége jelentős különbségeket mutat, mely nemcsak a demográfiai helyzettel és a korábbi évtizedekből örökölt gazdasági struktúrával függ össze, hanem közlekedési-elérhetőségi viszonyokkal, továbbá a szakmai felkészültséggel, képzettséggel, a humán erőforrás korlátozott gazdasági aktivitásával is. Ezek a különbségek 10-15 éve fennállnak, igen lassan mérséklődnek. Ebből következik, hogy Heves megyében dinamikusan fejlődő, fejlődő, felzárkózó és stagnáló, leszakadó kistérségek egyaránt megtalálhatóak. A gazdasági fejlettségbeli különbségeket jól igazolja, hogy 2006. évben 1000 lakosból Heves térségében 315, Eger térségében 471 fő fizetett jövedelemadót (a megyei átlag 405 fő volt). A személyi jövedelemadó alap különbsége 333394 Ft volt az egri (647.703 Ft) és a hevesi kistérség (314.309 Ft) között. A megfizetett személyi jövedelemadó különbsége még ezt az arányt is meghaladóan csaknem háromszoros volt. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások számában 2,5-szeres, a csatornázottság terén 2,7-szeres, a kereskedelmi és magán szálláshelyeknél 40-szeres, az 1000 lakosra jutó személygépkocsi állományban 1,6-szoros a kistérségeket jellemző különbség. Mindezek a körülmények visszatükröződnek az egyes megyén belüli kistérségek gazdasági mutatóiban. Az APEH Heves Megyei Igazgatóságának megfigyelése szerint 2006. évben a megyei nettó adó- és járulékbefizetés fele az egri, közel egyharmada a gyöngyösi kistérségből származott. A további 4 kistérség súlya – a fejlődő hatvani térség mellett – lényegesen kisebb. A megyében működő adóalanyok többségének (39 %-ának) a megyeszékhely térségében van a bejelentett székhelye vagy lakóhelye, ami egyben a térség gazdasági súlyát is igazolja. Az adóalanyok 25 %-a a gyöngyösi, 13 %-a a Hatvani kistérségben tevékenykedik. A füzesabonyi, a hevesi, a pétervásárai és a bélapátfalvai kistérségek részesedése az adóalanyok számából lényegesen kisebb. A megye egyes térségei gazdasági folyamatai tükröződnek az ott működő vállalkozások jövedelmi viszonyainak alakulásában. A társaságoknál és egyéb szervezeteknél – a nyereség és veszteség egyenlegeként – kimutatott adózás előtti eredmény az utóbbi éveket tekintve mindig pozitív értéket mutatott. A Hatvan térségében működő gazdálkodók realizálták a legmagasabb fajlagos eredményt, ezen kívül a megyei átlagot csak a Gyöngyös körzetében működő társaságok mutatója haladta meg. Javult a jövedelmezőség Hatvan, Heves, Füzesabony és Bélapátfalva térségében, nagymértékben csökkent azonban a Pétervásárai körzetben.

30


Kistérségenként számottevőek a különbségek a jegyzett tőke tekintetében is. A gyöngyösi kistérségben volt a legnagyobb az összege, ezt az egri kistérség követte. A külföldi tőke részesedése az összes jegyzett tőkéből a hatvani körzetben a legkiemelkedőbb. Az egyéni vállalkozások által kimutatott megyei szintű eredmény 2000. év óta növekvő mértékű veszteségként realizálódott. A megye egyéni vállalkozóinak jövedelempozíció szerinti megoszlása közel azonos az országos átlaggal. A 2004. évi adatok szerint a nyereséges vállalkozások aránya 27, a veszteségeseké 40 % volt, míg az egyharmaduk 0 jövedelmet vallott. Kistérségenként a vállalkozók gazdasági ágak szerinti összetétele igen eltérő. Az ipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozók aránya Pétervására, a mezőgazdasági vállalkozóké Heves, a kereskedelembe soroltaké Füzesabony és Bélapátfalva, míg a szolgáltató ágaké Eger körzetében az átlagostól jóval meghatározóbb. Jövedelempozíciót tekintve a nyereséges vállalkozások részesedése az Egriben, a veszteségeseké a hevesiben, a „0” eredményűeké a Füzesabonyiban a legnagyobb. Az egyéni vállalkozók vállalkozásból származó tényleges jövedelmét a vállalkozói kivét és az osztalékalap együttesen alkotja. A megyében 2006. évben a vállalkozók több mint felének származott jövedelme a vállalkozásából, átlagosan (az összes vállalkozó számára vetítve) 383 ezer Ft. A megyei átlagot meghaladta a hatvani és a bélapátfalvi térség vállalkozóinak jövedelme, míg a legalacsonyabb átlagjövedelmek a pétervásárai körzetben realizálódtak. A megye gazdasági teljesítményének döntő részét a három nagyobb város – Eger, Gyöngyös, Hatvan – térsége adja, a vállalkozások koncentrációjának megfelelően. A legdinamikusabb fejlődés Hatvan térségében ment végbe az elmúlt időszakban. A megye hét kistérsége között fennálló jelentős fejlettségbeli különbségek 2006. év folyamán sem mérséklődtek, sőt a gazdasági mutatók között egyre nagyobb eltéréseket tapasztalhatunk. A megye három térsége, az egri, a gyöngyösi és a hatvani együtt az összes értékesítésből 89 %-kal részesedett 2006. évben, és arányuk évről-évre – kismértékben ugyan, de – tovább növekszik. A további négy körzet együttesen 11 %-ot képvisel, mely némileg mérséklődött is az elmúlt időszakban. Az értékesítésből legnagyobb hányaddal, (38 %) továbbra is az egri kistérség részesedett, azonban átlag alatti, 10,9 %-os növekedése miatt súlya kisebb volt, mint egy évvel korábban (41 %). A körzet értékesítésében a kivitel 26,3 %-kal részesedik. Az értékesítés összege alapján a 2. helyet a hatvani térség foglalja el, mely 2006-ban is -–az előző évhez hasonlóan -–kiemelkedő ütemben fejlődött. A térségben a székhellyel bíró adózók kivitele 46,6 %-kal, belföldi értékesítése 27,8 %-kal nőtt, így az összes forgalom növekedése ebben a körzetben volt a leggyorsabb (37,6 %). Ezt elsősorban a gépipar alapozta meg, de hozzájárultak az élelmiszeriparba tartozó társaságok is. Ebben a kistérségben a legnagyobb a kivitel értékesítésből való aránya, 55,5 %. Az értékesítésből 23 %-kal részesedő gyöngyösi kistérség növekedése az egri térségénél gyorsabb volt ugyan, de a hatvanit nem közelítette meg. Az értékesítés döntő hányada, 93,1 %-a belföldre irányult. A füzesabonyi kistérség az elmúlt két év alatt átlag alatti növekedést produkált. 2006-ban azonban e térség kivitele nőtt legnagyobb mértékben a körzetek közül, ezáltal a határon túli értékesítés részaránya 7,4 %-ról 11,5 %-ra emelkedett. A hevesi kistérség értékesítése átlag felett, 28,2 %-kal emelkedett, meghatározóan a 93,3 %-os részesedésű belföldi értékesítés növekedése miatt. Ebben a gépipar szerepe emelhető ki. A pétervásárai térségben a legkisebb, mindössze 3,3 %os a kivitel súlya az értékesítésből. Az összes forgalom 7,5 %-kal emelkedett – míg egy évvel korábban csökkenés volt tapasztalható – azonban messze elmaradt a megye átlagos növekedési

31


ütemétől. A bélapátfalvi kistérségben kiemelt, nagy forgalmat bonyolító adózó nincs, ezzel összefüggésben a körzet gazdasági mutatóiban nem mutatkozik jelentős javulás. A térségek fejlettségbeli különbségeit jellemzi az értékesítés egy lakosra jutó összege, mely a megyében átlagosan 2,9 millió Ft. Ennél a hatvani (4,7 millió Ft) és az egri kistérségben (4,4 millió Ft) lényegesen nagyobb összegek számíthatók, míg pl. a hevesi és a pétervásárai körzetben a mutató értéke nem éri el az 1 millió Ft-ot, a bélapátfalviban pedig a fél millió Ft-ot sem. Az egy lakosra jutó kivitel tekintetében a hatvani kistérség áll az élen a megyei átlag háromszorosával, ezt messze lemaradva az egri térség követi. Legnagyobb a bélapátfalvi és a hevesi kistérség lemaradása a megyei átlagtól. Az egy adózóra jutó értékesítés mutatói is számottevően eltérnek körzetenként. Az átlagosan 78,3 millió Ft-os értéktől mindössze a hatvani kistérség mutatója nagyobb, de az lényegesen: 163,4 millió Ft. Átlag körüli az egri és a gyöngyösi térségben számított érték, míg attól jóval elmarad a kevés nagy társasággal rendelkező Heves, Pétervására és Bélapátfalva körzetének mutatója. A megyében a bruttó beruházások 5,9 %-os növekedése nem egyenletesen oszlott meg a hét kistérség között. Három körzetben, a füzesabonyiban, a gyöngyösiben és a hevesiben az ilyen célú ráfordítások jelentősen emelkedtek, a többi területen csökkenés következett be. Ennek ellenére változatlanul három nagyváros térsége részesedett kiemelt arányban a megyei összegből (együttesen 84 %-kal). Az egri térségben a gépipar és az építőipar mellett a szálláshely szolgáltatás ágazat, a hatvaniban a gépipar ráfordításai csökkentek jelentősebben. Összefoglalva megállapítható, hogy Heves megyét érintően az elmúlt évek gazdasági-ipari fejlődésében meghatározó volt a főváros közelsége, az, hogy kelet-nyugati irányban autópálya és villamosított vasútvonal szeli át. E kedvező logisztikai feltételre alapozva – továbbá a feldolgozóiparban (ezen belül a gépiparban, élelmiszeriparban) örökölt gyártási tapasztalatokra építve – települtek meg a privatizációs időszakban, majd zöldmezős beruházásokkal a tőkeerős, főleg külföldi tulajdonú vállalkozások, stabilizálva a gazdasági növekedést a Hatvan-GyöngyösEger fejlődési tengelyen, új ipari parkokat kialakítva, az innovációs potenciált erősítve. Ezek a vállalatok korszerű, piacképes termékekkel, modern munkakultúrával jelentkeztek, hozzájárultak a kedvező irányú struktúra-átalakításhoz, új K+F infrastruktúra kiépüléséhez, a képzett munkaerő mobilizálásához. A jelentős hagyományokkal rendelkező élelmiszer – ezen belül – boripar egyre inkább versenyképessé válik. A megye egészét érintően azonban a versenyképességi mutatók kedvezőtlenebbek az országos átlagtól. A kis-közepes vállalkozások súlya ugyan nő, de döntő részének még alacsony az önfinanszírozó képessége, gondot okoz számunkra a tevékenységek szintentartó fejlesztése, a korszerű technikai háttér megteremtése. Mindez fékezi egy versenyképes beszállítói háttérhálózat kiépülését. A megye egyes kistérségeit érintően nagyok a vállalkozási kedvben meglévő különbségek, de jelentősen eltérnek a különbségek (lehetőségek) a vállalkozások meggyökeresedését, fejlődését segítő közvetett és közvetlen körülményekben is (pld. elérhetőség, üzleti infrastruktúra, munkaerő képzettség-utánpótlás, ipartelepek). A különbségeket jól jellemzi, hogy van kistérség, ahol egy foglalkoztatottra több mint három, más kistérségben nem egészen kettő nem foglalkoztatott jut. A helyzetértékelésre alapozódó lehetőségek és erősségek Erősségnek számít a megye, egyes városai kedvező logisztikai helyzete, több regionális nagyváros (Debrecen, Szolnok, Budapest, Miskolc) viszonylag egyidejű elérhetősége, a megye középső urbanizált tengelyén kiépült magas színvonalú gazdasági infrastruktúrája és az e sávban meglévő és újratermelődő képzett munkaereje. Fontos erőssége a megyének a feldolgozó, villamos 32


és élelmiszeriparban felhalmozódott szakmai tudás és gyakorlat, a nemzetközileg is ismert agrár termékkínálat, a városokban meglévő, megbízható pénzügyi szolgáltatóhálózat, a képzőintézmények rugalmassága, alkalmazkodó képessége. Számíthatunk arra, – mint lehetőségre – hogy a shengeni határnyitás új lehetőségeket tár fel Dél-Közép-Szlovákia irányába, a regionális klaszterekhez való csatlakozásra, mely erősítheti a külföldi tőkebeáramlást. A szociális gazdaságban remélt fejlődés tehermentesítően hat, egyben tartalékul szolgálhat a korszerű gazdaság számára. A 2007-13 években remélt EU támogatás felgyorsítja a beruházásokat és a fejlesztési háttéripart, a kkv-knak juttatandó nagyobb támogatás révén tovább javul a gazdasági szerkezet, növekszik a nagyobb hozzáadott értékű termékek, szolgáltatások aránya. A regionális gazdaság fokozatosan tudásalapúvá válik, és egyre inkább egymásra találnak az innovációs szervezetek és a kis-közepes vállalkozások. Gyengeségként számba kell ugyanakkor venni, hogy a megye északi-déli térségének alacsonyabb tőkevonzó képesség még hosszabb ideig fennmarad, a kistérségi központok egy része nem rendelkezik a korszerű ipar fogadására alkalmas feltételekkel. Számunkra további gondot jelent az is, hogy megyén kívüli szomszéd területeik is a hátrányos helyzet negatív hatásaival szakképzetlen munkaerő felesleggel küszködnek. A megyében viszonylag kevés a nagyvállalat, a kkv-szektor tőkeellátottsága többségében alacsony szintű, de elmaradott az innovációs tevékenységet ösztönző-szervező, kutató-műhelyek, tanácsadók hálózata is. Hosszabb távon is fennmaradhat az átlagot kissé meghaladó munkanélküliség, a demográfiai viszonyok miatti alacsony gazdasági aktivitás, az elöregedés. Veszélyként jelenhet meg a dimplomások elvándorlása, az északi-déli térségek gyenge megközelíthetősége, a befektetői hajlandóság mérséklődése, a környezeti terhelés mérséklődésének elmaradása. II. 6. 2. Heves megye agrárgazdaságának helyzete Heves Megyei Földművelésügyi Hivatal összeállítása

Heves megye az Északi-középhegység és az Alföld határterületeit foglalja magába. A két nagy táj találkozása a térségnek változatos arculatot kölcsönöz és meghatározza a mezőgazdasági termelés éghajlati, természetföldrajzi és termőhelyi adottságait. Ezek alapján a megye nem tartozik a legjobb, legfejlettebb növénytermesztő és állattenyésztő megyék közé. Jó színvonalúnak mondható viszont a zöldségtermesztés és magas szintű a szőlőtermesztés és borászat. A megye gazdaságszerkezetére az országos átlagnál lényegesen magasabb mezőgazdasági szerepvállalás jellemző, beleértve az erdő-, vad- és halgazdálkodást is. A lakosság 70-75 %-a érintett a mezőgazdasági termelésben. Több mint 1.400 a működő gazdasági szervezetek száma és emellett 52.000 fő őstermelő tevékenykedik, 9300 termelő kap területalapú támogatást a mezőgazdasági tevékenységéhez kötődően. A megye összes földterülete 380.000 hektár, ebből a termőterület 325.000 hektárt tesz ki. A termőterület 47,4 %-a szántó, 33,2 %-a erdő, 12,3 %-a gyep. Heves megyében van az ország termőterületének 3,8 %-a, a szántó 3,5 %-a, a gyepterület 3,7 %, a gyümölcsös terület 3,1 %-a valamint a szőlőültetvények 8,6 %-a. A megye összes területéből a szántó, a gyep és az erdő jelentősen felülmúlja az országos átlagot. A megyében terem az ország búzatermésének 4,3 %-a, a kukorica 1,1 %-a a cukorrépa 2,5 %-a, a dinnye 26,4 %-a, a szőlő 14,8 %-a. A megyében nagy jelentőségű a szőlőtermesztés és a hozzákapcsolódó borászat, a gyümölcstermesztés, továbbá a szántóföldi zöldségtermesztés. Ezen belül a dinnye- és a paradicsomtermesztés országosan is jelentős. Szőlőből több mint 13.900 hektár a termő és ebből 1.200 hektár új telepítésű ültetvény van. A gyümölcsösök területe 4 070 hektár.

33


A megye szántóterülete 154.000 hektár. A növénytermesztés adottságai az országos átlagtól kedvezőtlenebbek, amelyet az egy hektár szántóterületre jutó 19,31 aranykorona érték is mutat, az országos 20,91 értékkel szemben. A szántóföld vetésszerkezetében a kalászos gabonafélék termőterülete meghatározó. A művelt szántóterület 52%-án termelnek gabonaféléket, ezen belül őszi búzát átlag 48.000-50.000 hektáron. Jelentős a kukorica 13.000-14.000 hektár, a tavaszi árpa 4.000-5.000 hektár, az őszi árpa vetésterülete átlag 2.600 hektár. A gyengébb adottságú szántóterületeken a triticale termesztése vált jellemzővé, 2.700-2.800 hektár vetésterülettel. A megyében a kalászos gabonák betakarított területe az országosnál számottevőbben, 4,3%kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A megyében ez évben 64100 hektáron termesztettek kalászos gabonát, melynek 74%-át a búza foglalta el. Területe a kalászosok átlagától kisebb mértékben csökkent. Valamennyi kalászos gabona termésátlaga – az őszi árpa kivételével – elmaradt az előző évitől, de meghaladta az 1996-2000. évek átlagát. A búza termésátlaga mintegy 6%-kal csökkent, a hektáronkénti 4460 kg a megyék sorában a 10. helyet foglalja el. Az egységnyi területen elért terméshozamok valamelyest elmaradnak az országos termésátlagoktól, de az őszi búza 4.421 kg/ha, az őszi árpa 4098 kg/ha, a triticale 3.909 kg/ha termésátlagai miatt nem kell szégyenkeznie megyénknek. Az utóbbi években az őszi káposztarepce termesztése vált kedveltté a gazdálkodók körében. Bár a repcetermesztés költségei is növekedtek, vetésterülete 9.000-10.000 hektárra növekedett. A megye éghajlati adottságai nem igazán kedveznek a kukorica termesztésének, de az abrakigényes állatállomány takarmányszükségletének kielégítésére 13.000-14.000 hektáron termesztik 4,0-5,0 t/ha termésátlaggal. Napraforgót 30.00032.000 hektáron termesztenek, terméseredményei 1,3-1,8 t/ha között váltakoznak, de térségenként igen változóak a terméseredmények, hiszen a 3,0 t/ha terméseredmények sem ritkák. A cukorrépa termesztése az utóbbi években jelentősen lecsökkent, alapvetően a cukorgyárak alapanyagigényének mérséklődésével összhangban, a korábbi évek termőterületének egyötödére, mintegy 520 ha -ra. A birtokszerkezet változásával a megye szántóföldi vetésszerkezete jelentős változáson megy keresztül, amelynek fő jellemzője, hogy az őszi búza dominenciája csökken és a korábban kis területen termesztett növények termőterülete számottevően növekszik (őszi káposztarepce, triticale, zab, őszi árpa). A mezőgazdasági beruházások 1993-ban a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap létrehozásával indultak meg. Ettől az időponttól évenként növekedett a megyében felhasználható állami támogatás, melynek következtében az ültetvénytelepítési ütem is felgyorsult. A megyében kiemelt jelentőségű a szőlő-bor ágazat, valamint a gyümölcstermesztés. Heves megye két borvidéke – egri, mátraaljai – adja a magyarországi szőlőtermesztés 14-15 %-át, mely mennyiségileg, de legfőképpen minőségileg meghatározó a magyar borászat számára. A jelenlegi ágazati gondok – alacsony és bizonytalan felvásárlási árak, a szőlő termelésben és a borászattal foglalkozók között fennálló érdekellentétek, és nem kevésbé felvevő borpiac hiánya – okozzák a legnagyobb problémát a termelők részére. A szőlő és gyümölcs ültetvényekben jelentős fajtaváltás történt, elsősorban a piaci és tárolási igényeket kielégítő fajták kerültek eltelepítésre a gyümölcsösökben. Több helyen öntözött körülmények között folyik a termesztés. 1996-ban a gyümölcsösként nyilvántartott terület 2 900 ha volt, jelenleg 4 700 ha van megyénkben. A szőlő ültetvényeknél is elsősorban a „világ fajták” kerültek eltelepítésre, ami jelentős mértékben átrendezte a fajtaösszetételt. Elsősorban kék szőlők telepítése történt meg az egri borvidéken, míg a mátrai borvidéken továbbra is a fehér szőlő került előtérbe. 1996-ban 10 600 ha volt a szőlő terület, míg 2005-re ez 13 900 ha-ra növekedett, jelenleg 14 315 ha.

34


Szőlőtelepítésekre támogatást igényelni jelenleg a szerkezetátalakítási program keretében lehet. Az a tapasztalat, hogy csak támberendezés felújításra vesznek igénybe támogatást. A kedvezőtlen, inkorrekt alacsony felvásárlási árak és a ki nem fizetett több éves szőlőtermés miatt, mintegy 530 ha-on igényeltek támogatást a szőlőültetvények kivágásához. Előzetes igény a következő borpiaci évre további 700-800 ha –t fedne le. Sajnos a lassú engedélyezési eljárás miatt a szőlőtáblákban sokhelyütt, elhanyagolt ültetvényt látni. 1998.-2000. években a szőlő és gyümölcs árak kedvezően alakultak a termelők részére. A bevételek lehetővé tették, hogy fejlesztéseket végezzenek. Megnövekedett a telepítési kedv, a gépesítés és öntözési beruházás az ültetvényekben. A folyamatosan bővülő termelést azonban nem követte piacbővülés, sok esetben inkább csökkenés következett be, melynek következtében a jó minőségű alap és feldolgozott termék is alacsony, nyomott áron kelt el. 2004. évben az EU csatlakozást követően a sok olcsó dömpingtermék hatása egyre jobban ellehetetlenítik a termékek, legalább önköltségen történő értékesítését. Továbbra sem jellemző a borvidékek termelőinek összefogása, sem a szőlőtermesztés, sem a borászat terén. A megyében lévő két termelői csoport szinte formális. A neki szánt szőlő-bor termelési összefogást kis felületen tudja koordinálni, ami nem számottevő a megye szőlőterületéhez viszonyítva. Egyedüli eredmény az egri borvidék védett eredetű borainak szabályozása, mely FVM miniszteri rendelet formájában 2003. évben megjelent (Egri Bikavér, Egri Bikavér Superior, Debrői Hárslevelű). 2000. évtől kezdve a zöldségfélék szántóföldi termesztése folyamatosan csökkent. A valamikori paprika, paradicsom, burgonya, dinnye termesztéséről ismert Heves megyéről napjainkba már nem mondható el mindez. Például a hatvani konzervgyár visszafejlesztése miatt a paradicsom közel 300 ha-ról 5-10 ha-ra esett vissza, amit már csak kisüzemi formában termelnek. Hasonló a tendenciája a paprikának –kivéve Boldog környékén-vagy említhetnénk a burgonyát vagy dinnyét. A megye állattenyésztésének vágóállat és állati termék termelése a megye lakosságának ellátására részben elegendő. A megye északi részén extenzív legeltetésen alapuló juh és szarvasmarha-tenyésztés folyik, a megye déli részén nagyüzemi szarvasmarha-, sertés-, juhtenyésztés dominál. Az elmúlt évekre az állatlétszám folyamatos csökkenése volt – juhállomány kivételével – a jellemző. Csökkent a vágóállat termelés összvolumene is. A jelenlegi szarvasmarha létszám 11.000 db – indokolatlanul kevés – melyből 6.100 db a tejtermelő egyedszám, amely a megye tej ellátását részben fedezi. A tehénállomány fajlagos termelési mutatója 4.434 l/tehén igen alacsony. A megye juhállománya 23.000 db, amely 1998-tól folyamatosan növekszik. Az ágazat fő bevétele bárányeladásból származik, mely szoros összefüggést mutat a külkereskedelmi tevékenység hatékonyságával. Az évi 2.003 t vágóbaromfi termelés nem jelentős a megye állattenyésztésében. Fejlődik a vágónyúl termelés, a pulykatenyésztés, méhészet, valamint a kecsketenyésztés. Heves megyei adottságai a jelenleginél nagyobb állatállomány tartását teszi lehetővé. Elsősorban a tömegtakarmányt fogyasztó, legelőterület jobban hasznosító állatfajoknak kedvezőek az adottságok, így a húsmarhatartás, a juhtenyésztés fejlesztése indokolt, kisállattenyésztésen belül a nyúl, liba, kecske és méhtartás. Megyénkben 13 beszerző és értékesítő szövetkezet, 8 termelői csoport, valamint 3 termelő és értékesítő szövetkezet működik. A termelői csoportok és a zöldség-gyümölcs termelői-értékesítő szervezetek előzetes elismerése megtörtént, de végleges állami elismerést csak három termelői csoport kapott. Fő feladatuk tagjaik felé a termelés, beszerzés és az értékesítés szervezése oly módon, hogy a tagság termelése szoros integrációban valósuljon meg. Heves megye mezőgazdasága az elmúlt öt évben sokat fejlődött. A megye mezőgazdaságában, 2001-ben 21 db, 2002-ben 33 db, 2003-ban 19 db építés beruházás valósult meg. A beruházások között főleg a megyére jellemző szőlőfeldolgozó épületek, pincék és palackozó 35


épületek építése szerepeltek, melyek a megye összes beruházásainak 40 %-át jelentették. A szőlőtermelők a termesztés mellett feldolgozó és palackozó beruházásokat is megvalósítottak, ezek a fejlesztések viszont sok esetben nehéz anyagi helyzetbe sodorták a gazdálkodókat a bor iránti kereslet visszaesése következtében. A megépített palackozó épületek viszonylag magas fajlagos beruházási költséggel épültek és működési költségük is magasak a bennük lévő kis (500-1000 palack/ óra) palackozási teljesítményű gépsorok miatt. A megye déli részén, ahol a szántóföldi növénytermesztés a jellemző terménytárolók építésére is sor került, ettől viszont több korszerű technológiával ellátott magtárak létesítése lett volna indokolt. Épültek még támogatással hűtőtárolók, gyümölcsmanipulálók és fűtött fóliaházak is. Az állattenyésztés területén felhasznált állami támogatásból főleg a meglévő épületeket korszerűsítették, szám szerint 2001 és 2002 ben a 33 db pályázatból 21 db-nál az állattartó épületek felújítására került sor. Ezeket a fejlesztéseket az állam ebben az időszakban 1,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette. Gépberuházás keretén belül új és korszerű gépeket beszerzésére került sor. A beruházások főleg a szántóföldi termelésben valósultak meg, de a szőlőtermesztés is jelentős erő és munkagépfejlesztésben részesült. Erőgépekből 2000-ben 9 db, 2001-ben 5 db, 2002-ben 104 db, 2003-ban pedig 198 db került a termelésbe. Az erőgépeken túl 2002-ben 402 db 2003-ban 666 db munkagépet is üzembe helyeztek. A nagy teljesítményű betakarító gépek munkába történő állítása is 2002 és 2003-ban volt a legtöbb (24 ill. 32 db). Ezek a fejlesztések közel két milliárd forint támogatással valósultak meg. A beruházásokról el lehet mondani, hogy nagyon indokolt volt, de voltak olyan területek, amelyek fejlesztése teljesen elmaradt, pl. a gabonatároláshoz szükséges magtári és anyagmozgató gépek. Az utóbbi egy-két évben előforduló probléma, hogy lízingeléssel vásárolt gépek lízingdíjait a termelők nem tudják fizetni és a lízingelő cégek a gépeket a termelőktől elszállítják, mely az igénybe vett támogatás időarányos részének a visszavonását eredményezi. A fentebb említett beruházások ellenére megállapítható, hogy a megye mezőgazdasági termelőinek eszközállománya döntő többségében elhasználódott, elöregedett. A korábban létesített épületállomány csak részben hasznosított. Az utóbbi években főként a magángazdaságok érdeklődése növekedett az állami támogatása megvásárolható mezőgazdasági gépek iránt. Az épületek, építmények vonatkozásában megállapítható, hogy a korábbi években jelentkező igények – pályázati támogatási kerethiány miatt – nem voltak kielégíthetők. A megye mezőgazdaságának eszközállományában a gazdálkodók erőfeszítései ellenére sem sikerült az elhasználódott, kiöregedett gépek, épületek pótlása. Ehhez biztonságosabb, kiegyensúlyozottabb jövedelmezőség, nagyobb állami szerepvállalás lenne szükséges. Korszerű, biztonságos termelést nem lehet elképzelni öntözésfejlesztési beruházás nélkül. A megyében 2001-ben 56 millió, 2002-ben 75 millió, 2003-ban 139 millió forint állami támogatással valósult meg közel 580 ha terület öntözése, mely szántóföldi és gyümölcs kultúrák korszerű termesztését teszi lehetővé. A beruházások 1,2-1,5 millió forint hektáronkénti költséggel valósultak meg. A gyümölcsösök öntözése saját vízbázisra épülnek, saját fúrt kútról nyerik a vizet, az öntözővíz kijutatását víztakarékos csepegtető ötöző-berendezéssel oldották meg. Az öntözésfejlesztésen túl 850 ha szántóterületen végeztek még fizikai és kémiai talajjavítást. A támogatásban részesült gazdálkodók főleg mikro és kis vállalkozások. A megvalósult 36 db beruházás 1-2 kivételtől eltekintve ma is üzemel, jól szolgálják a mezőgazdasági termelést. II. 6. 3. A turizmus helyzetének alakulása Heves megyében Agria Nova Kft. összeállítása

Heves megye kiemelkedő turisztikai adottságokkal rendelkezik regionális és országos viszonylatban is. A megye természeti, kulturális és épített környezetének, történelmi emlékeinek egyedülálló elemei kiemelkedő vonzerővel bírnak nemcsak a belföldi, hanem a külföldi turistákra 36


is. Kedvező, hogy adottságaink sokrétűek, a szolgáltatások széleskörűek, illetve ennek kialakítására alkalmasak, s az utóbbi években bővülő tartalmú turisztikai termékek alakultak ki (lásd még VII. 6. melléklet: Idegenforgalom, vendéglátás). Szállásférőhely kínálat A kereslet-kínálat kiegyensúlyozottan alakul a megye szállodáiban, kedvező, hogy a vendégéjszakák számának növekedése az utóbbi időszakban meghaladta a kapacitások bővülését. A külföldi turisták szállodai vendégforgalma csökken ugyan, de átlagos tartózkodási idejük növekedése miatt az általuk eltöltött vendégéjszakák száma emelkedett Heves megyében. Kedvező tendencia, hogy növekszik a belföldi szállodai vendégek száma és részaránya. Kedvező, hogy az elmúlt öt évben előtérbe kerültek a magasabb színvonalat nyújtó, több szabadidős és wellness szolgáltatást képviselő szálloda és panzióépítések, felújítások. Négy csillagos új hotelek pl. Shiraz Hotel - Egerszalók, Grand Hotel Galya - Galyatető, Hotel Korona (egyik szárnya) - Eger. A wellness- és családbarát szolgáltatások felértékelődtek és a három és négy csillagos szállodák, és minőségi panziók jelentős része ilyen jellegű fejlesztéseket is valósított meg. Kedvezőtlen jelenség továbbra is a meglévő kempingek korszerűtlensége, illetve a jelentős kempingek bezárása (pl. Eger). A falusi szálláshelyek száma tovább növekedett az utóbbi öt évben, és minőségileg is jelentős előrelépések tapasztalhatóak. Vendéglátás A megye turisztikai szempontból forgalmas üdülő-településein sorra megújultak, megújulnak az egyéni karakterű, hangulatos kisvendéglők, fogadók, amelyek többsége jól illeszkedik a táj, környezet településkép jellegzetességeihez. Az éttermek egyre igényesebb, színvonalasabb berendezésekkel bírnak, és az utóbbi években egyre többet találunk a nyári turisztikai szezonban oly fontossá váló légkondicionálóból. A kerthelységek felértékelődtek és számuk is jelentősen szaporodott. Sajnos továbbra is kevés az egy-egy tájegység, település jellegzetességeihez kötődő, helyi hagyományokra támaszkodó fogadó, csárda (pl. halászcsárda, vadásztanya, palóc étterem, pisztrángétterem, stb.). Azonban az angol mintájú sörözők (Pub-ok), a különböző gyorséttermek egyre elterjedtebbek és népszerűbbek, leginkább a helyi lakosság körében, illetve a fiatalok körében. Kereskedelem A kereskedelmi egységek, illetve a megszaporodó hálózatok - rugalmasságuknak megfelelően - összességében jól alkalmazkodtak az idegenforgalom megváltozott keresletéhez. A legfrekventáltabb idegenforgalmi centrumokban megfigyelhető jelenség, hogy a belvárosi kereskedelmi üzletek, butikok nyitva tartása továbbra igazodik a turisták igényeihez. A nagy alapterületű élelmiszer, illetve vegyes áruprofilú üzletláncok további térhódítása a megyében is jellemző. A megjelenő nemzetközi és hazai tulajdonú üzletláncok (CBA, Tesco, Penny, Liedl, OBI stb.) kínálat-befolyásoló hatása mára a legmeghatározóbbá vált. Szembetűnő a megye városaiban, a belső városrészekben található kereskedelmi egységek, boltok, butikok, minőségi árukínálatot és szolgáltatásokat nyújtó üzletek gyakori tulajdonos és profil váltása (pl. Eger, Gyöngyös). Hasonló tapasztalható a frekventált idegenforgalmi települések kereskedelmi egységeinél is (pl. Szilvásvárad, Parád). Ugyanakkor sajnos továbbra is főleg a jelentős, nagy forgalmú rendezvények időszakában - egyre zavaróbb mértékben van jelen az ún. sátorozó kereskedelem, az olcsó, színvonaltalan ruházati, édesség, játék, ajándék árusítás. Egyre nagyobb részarányt képviselnek az ún. kínai boltok és „turkálók”, növekvő számban jelennek meg elsősorban a divatáru és iparcikk kereskedelemben. 37


Szolgáltatások A vendégek visszajelzései, és a kínálat látható jeleiből az a következtetés vonható le, hogy az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlődtek, egy részük jó színvonalon, megfelelő kapacitással –összességében azonban közepes színvonalon-, és közel arányos területi elhelyezkedéssel képes kiszolgálni a vendégeket. A családbarát, wellness-, és aktív szabadidős szolgáltatások iránt az utóbbi években jelentkező igények hatására a megye szolgáltatói is fejlesztettek és a kínálat így jelentős mértékben színesedett. A turisztikai attrakcióknál található szervezett idegenvezetések területileg igen eltérő eloszlásban vannak jelen, leginkább csak a turisztikailag legfrekventáltabb helyszíneken. A turisztikai információs helyekkel (Tourinform) rendelkező települések száma az utóbbi években nőtt, az utazási irodák azonban továbbra is elsősorban a kiutaztatással, és csak kevésbé a megye vonzerőinek értékesítésével, a beutazó turisták szervezésével foglalkoznak. Az irodák korábbi finanszírozása jelentősen megváltozott, mára csaknem teljesen az önkormányzatokat terheli. A konferenciakapacitások, és a kapcsolódó szolgáltatások színvonala és megjelenése javuló. Az elmúlt évek legjelentősebb fejlesztése valósult meg a Hotel Eger & Park Szállodában, ahol 700 fő egyidejű befogadására és színvonalas kiszolgálására van lehetőség. A gyógyturizmus, wellness-, szabadidő és sportfeltételek terén megállapítható a kiugró és javuló tendencia. Az utóbbi öt évben számos strand és gyógyfürdő, valamint uszoda került az igényeknek megfelelően felújításra, korszerűsítésre. Továbbra is kevés a kerékpárutak hossza, bár a hegyi kerékpározás az erdei szakaszokon jól megoldható. A turisztikai marketing helyzete Heves megyén belül szinte minden település rendelkezik valamilyen honlappal, kiadvánnyal, bemutatkozó anyaggal. A városok és a kiemelkedő turisztikai célpontok tekintetében pedig sokszor találkozhatunk a turisztikai szezon teljes egészére szóló kiadvánnyal, programfüzettel. A megye és a megye városainak, településeinek turizmussal foglalkozó szervezetei egyre markánsabban vesznek részt a térség turisztikai arculatának alakításában. A marketing feladatokban jelentős feladatokat vállal az Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság és a Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda a megyei önkormányzat turisztikai szervezetével összhangban. A turisztikai humánerőforrás helyzete A képzések során az idegenforgalomban dolgozó szakemberek régió idegenforgalmában felmerülő problémák megoldására alkalmas specifikus ismereteket sajátíthatnak el, így hatékonyabban működtethetik az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozásokat és szervezeteket. A nyelvi képzések javítják a megye beutaztatási feltételeit. A fokozódó idegenforgalmi versenyben való érvényesülés feltétele a gyors reagálás, pontos tájékoztatás és rugalmasság. Ennek nélkülözhetetlen feltétele az informatikai eszközök használatának készségszintű elsajátítása. Az idegenforgalomban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználásához helyben élő, a helyi adottságokat és lehetőségeket ismerő és kihasználó kisvállalkozókra van szükség, akik vállalkozásukat rugalmasan és hatékonyan képesek működtetni. Ilyen vállalkozói réteg kialakulását és a piacon való érvényesülését szükséges a jövőben elősegíteni. A turisztikai humánerőforrás fejlesztésében jelentős szerepe van a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola felsőfokú, illetve OKJ-s képzéseinek.

38


Egészség, gyógy- wellness turizmus A termálvízre épülő turizmus feltételei országos szinten is kiemelkedőnek tekinthetők Heves megyében. A megye és különösen a megyeszékhely termálvizeinek gyógyító hatása régóta ismert, az erre alapozott fürdőkultúra több száz éves hagyományokra épül (pl. Eger Török Fürdő, Parád, stb.). A XX. századi szénhidrogén-kutatások nyomán újabb gyógyhatású termálvízkészleteket tártak fel (pl. Egerszalók, Mátraderecske, Pásztó, Bükkszék,stb.). A megyében található termálvízkincs sajátossága, hogy az egyes fürdők, kutak vízösszetétele, a vizek jellemzői különbözőek, ezáltal a legkülönfélébb betegségek gyógyítására alkalmasak. Ha a gyógyvizek hatásához társulnak a Bükk és a Mátra egyedülálló természeti adottságai, az egészséges magaslati levegő, továbbá a mátraderecskei mofetta (szárazfürdő), speciális gyógyító hatása egyértelművé válhat, hogy a megye számára a turizmus ezen ága egyedülálló és országosan is speciálisan komplex adottság és vonzerő. A megyében jelentős fejlesztések valósultak meg az elmúlt közép távú időszakban. Egerben a kedvelt, népszerű strandfürdő korszerűsítése befejeződött, medence felújítások zajlottak, nyitottfedett élményfürdőt alakítottak ki, EU konform játszótér készült, a kiegészítő sportolási lehetőségeket kiszolgáló pályák megújultak, és a fürdőhöz kapcsolódó kiszolgáló létesítmények is korszerűsödtek (pl. öltözőkabinok). A Török Fürdő ma modern balneoterápiás centrumként működik. A fürdő leginkább csak orvosi beutalóval vehető igénybe, csoportok csak előzetes bejelentkezés alapján látogathatják, bár turisztikai szempontból is mindenképp hatalmas értékkel bír. Ennek kiaknázása érdekében – egy nyertes pályázat keretében – folyamatban van a létesítmény bővítése. Egerszalókon a hőforrás szomszédságában folyamatban van a 17,5 hektáros területen a 12,5 milliárd forintos beruházás, melynek keretében elkészül egy 1890 négyzetméteres vízfelületű gyógyfürdő, illetve egy 1600 négyzetméteres nyári és egy 436 négyzetméteres téli strand. Ehhez kapcsolódóan megvalósul egy 206 szobás ötcsillagos szálloda, valamint egy apartmanfalu is. Természetesen a fejlesztések mellett a fürdő különlegessége a megmarad, sőt még jobban kidomborításra kerül. Mátraderecskén 1994 óta szén-dioxid szárazfürdő – elterjedtebb nevén mofetta üzemel. A gyógyászati lehetőség – egy komplex szén-dioxid gázra épülő gyógykomplexum – fejlesztése folyamatban van. Az önkormányzat további fejlesztési tervei között szerepel egy szálloda, valamint egy kézműves centrum létrehozása, továbbá a mátraderecskei termálfürdő fejlesztése. Bükkszéken a Salvus Strandfürdőben feszített víztükrű úszómedence, gyerekmedence, csúszda, szauna, masszázs várja a vendégeket. A Salvus gyógyfürdő fejlődését hátráltatja, hogy a forrás tulajdona és üzemeltetése nem egy kézben van. Tarnamérán két medencével ellátott termál strandfürdő üzemel. A fürdő jelenleg 2,5 hektáros területen fekszik. A fürdővel kapcsolatos fejlesztési elképzelések között szerepel még egy medence kialakítása, illetve a strand vizesblokkjainak bővítése és fejlesztése. A gyöngyösi strandfürdőnél szintén szükség lenne technológia-korszerűsítésre, szolgáltatásfejlesztésre, valamint a komplex turisztikai termékként való megjelenéshez kapcsolódó beruházások megvalósítására. A Kékes és Galyatető magaslati éghajlathoz hasonló biológiai hatásokkal rendelkező üdülőhelyei kitűnően enyhítik az idült légzőszervi betegségben, ipari porártalomban szenvedők panaszait. A betegek gyógyítását Mátraházán és Kékestetőn a Mátrai Állami Gyógyintézetben végzik. Városi strandfürdő üzemel az említetteken kívül Hatvanban és Hevesen, valamint fejlesztési elképzelések születtek Kisköre termálfürdőjének kialakítására.

39


Kulturális turizmus Megyénkben is a legtöbb vonzerővel rendelkezik, és a fogadott turisták létszámát tekintve is a kulturális turizmus áll az élen. E turizmus legfontosabb termékei az épített kulturális, vallási, történeti örökségek, valamint a – rendszerint ezekhez kapcsolódó – rendezvények. Az utóbbi évtizedben kialakultak azok a kulturális programok, programsorozatok, amelyek a jelenlegi igényes kínálat alapját képezik. A rendezvénysorozatok széles területen fedik le a térséget. A rendezvények témája és legfontosabb motívuma a hagyományápolás, a népzene, néptánc, népművészet, a színház, a zene és a sport. Jelentősen rendezvények színhelyei Eger, Gyöngyös, Palócföld, a Tisza-tó és térsége, Szilvásvárad, Heves, Noszvaj, Kisnána, Sirok. Örvendetes, hogy szinte a megye minden településén találunk kulturális, hagyományápoló rendezvényeket. Még mindig problémaként jelenik meg évről évre, hogy a kulturális turisztikai programok véglegesítése sok esetben későn történik, így azok már nem tudnak bekerülni a megye különböző turisztikai kiadványaiba. Kedvező viszont, hogy egyre több település készít igen színvonalas ismertető, egész évre szóló prospektust. Megyénkben számos kastély , vár, kúria, műemlék épület található, amelyek egy része turisztikai funkcióval üzemelő építmény (szálláshely, múzeum, közgyűjtemény), azonban számos épület kihasználatlan, állaga folyamatosan romlik, hosszú idő óta nem sikerül ezen változtatni (erdőtelki Buttler kastély, hatvani Grassalkovics kastély, Egerben a Buttler ház, török-kori fürdőromok, siroki, szarvaskői, kisnánai vár). A megyei egyedi értékei közé tartoznak a bükkaljai kőkultúra emlékei: kaptárkövek, barlanglakások. Az építészeti értékek, kulturális örökség megőrzésének fontos formája az átgondolt turisztikai célú hasznosítás, ahol a beruházások megvalósításában a közösségi és vállalkozói források összekapcsolása kívánatos. Hivatás turizmus A megyében a hivatás, az üzleti és a konferencia turizmus jelentős előretörését és megerősödését első sorban a különböző felsőoktatási intézmények léte és a gazdasági és tudományos élet nemzetközi kapcsolatainak erősödése predesztinálta. A turizmus ezen ága elsősorban a megyeszékhely, Eger és a nagyobb városok (Gyöngyös, Hatvan) idegenforgalmában jelentős, valamint noszvaji, poroszlói, egerszalóki, szilvásváradi létesítményekhez kapcsolódik. Legnagyobb előrelépés volt a Hotel Eger Park szállodában megvalósított korszerű, 700 főt befogadó kongresszusi központ, melynek szállodai háttere is alkalmas magas színvonalú nemzetközi rendezvények befogadására és lebonyolítására. Bor és gasztronómiai turizmus A megyén belül a mátrai és egri borvidéken fontos kínálati elem a bor, illetve a borturizmus, ahol szintén megfigyelhetőek a fejlesztések, de elsősorban az utóbbi években jelentősen a borágazathoz kapcsolódó műszaki, technológiai és szőlőtelepítési fejlesztések valósultak meg, és a borturisztikai fogadóképesség fejlesztése ettől elmaradó. A meglévő hagyományos pincesorok vendégcsalogató erejét mára már csak részben csökkentik az infrastruktúra hiányosságai, a rendezetlen környezet, a kedvezőtlen higiéniás viszonyok. Új tendencia lett az elmúlt öt évben, hogy jelentősen megszaporodtak a gasztronómiához kapcsolódó rendezvények, fesztiválok a kereslethez igazodóan. Pl.: Bikavér Ünnep – Eger, Pisztráng Fesztivál – Szilvásvárad, valamint több helyi kezdeményezésű falusi gasztronómiai rendezvény (szilva napok, kemencében sült ételek kóstolója, nyitott pince napok stb.). Megyénkben a történelmi borvidékekre alapozott két borút alakult ki – Mátraaljai Borút, Egri Borút – ezen kívül a megyei borászatok nagy része érdekelt a régióban szerveződő Felsőmagyarországi Borútban amely összesen hat borútra alapozott komplex turisztikai termék kíván lenni. Ez utóbbi olyan bejárható útvonalat jelenthet, ahol szőlő és borfeldolgozó, borkínáló és 40


eladóhelyek, vendéglők és szálláshelyek, valamint látnivalók és programok várják az idelátogató turistákat. A látogatókat információs táblák, irodák és prospektusok, internetes web portál irányíthatnák a minősített, védjegytáblával jelölt szolgáltatókhoz. Ökoturizmus Heves megyét egyedülállóan komplex természeti adottságai különösen alkalmassá teszik az ökoturizmus befogadására. Az Északi-középhegységet alkotó Mátra és Bükk, és a Tisza-tó több száz kilométernyi jelzett turistaút-hálózatukkal kitűnő terepet nyújtanak a természetjáróknak. A bükki őserdő területén százhatvan éve nem folyik erdőgazdálkodási tevékenység. A régióban az ökoturizmus szempontjából különösen az alábbi térségek, körzetek kiemeltek: Mátra, Mátrai Tájvédelmi Körzet, Bükk, Bükki Nemzeti Park, Tisza-tó. A nemzeti park és az erdőgazdaságok szerepe kiemelkedő az ökoturizmus fejlesztésével kapcsolatban, ezért fontos a rendszeres és konstruktív együttműködés, ami részben jól kialakult a nemzeti parkok, az erdőgazdaságok és az ökoturizmusban tevékenykedők között, annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek ezen szereplők között a konfliktusok és kialakítható legyen egy fenntartható és az ökológiai és természeti értékeket megóvva, a megye turizmusában jól működő ökoturisztikai rendszer. Heves megyében jelenleg is több száz km jelzett túraútvonal létezik, melyek folyamatos karbantartása, és új túraútvonalak kijelölése elengedhetetlen feltétele az ökoturizmus fejlődéséhez. A kiránduló helyeken lévő pihenőhelyek, kilátók kiépítése, vagy a már meglévők felújítása, karbantartása csak csekély részben valósult meg. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a természetközeli és fenntartható turizmus fejlesztésére. Ezen természetbarát hozzáállást segítendő sorra alakulnak az erdei iskolák és válnak a fiatalok is természetszerető, természettisztelő felnőttekké. Az elmúlt években kiépült tanösvények mellett egyre nagyobb igény mutatkozik az úgynevezett látogatóközpontok iránt, hogy az egyes természeti erőforrásokat és természeti értékeket egy-egy helyen összegyűjtve ismerhesse meg a térségbe kiránduló/látogató közönség. A látogatóközpontokat ugyanakkor úgy célszerű kialakítani, hogy a bemutatóhely felkeresése ne a természetben tett túrát helyettesítse, hanem kiindulópontként is szolgáljon a védett természeti területek felkereséséhez. Fontos, hogy az újonnan létesülő bemutatóhelyek egységes hálózattá való fejlesztése is megvalósulhasson. Természetvédelmi látogatóközpontokat terveznek a Büki Nemzeti Park „északi kapujában”, Szilvásváradon, valamint a Mátrai Tájvédelmi Körzet déli kapujában”, Mátrafüreden. Aktív turizmus Az aktív turizmus híveinek száma az életmódváltás miatt egyre nő mind itthon, mind külföldön. Egyre szélesebb körben tudatosul, hogy a turizmus nem csupán egy időtöltés, hanem a szabadidő-eltöltés izgalmas, az egészségmegőrzés fontos eszközét, lehetőségét jelenti, jelentheti. A turizmus ezen formái napjainkban egyre fontosabb szerepet töltenek be a különböző desztinációk kínálatában. Heves megyében ugyancsak kiemelkedő lehetőségek és adottságok léteznek az aktív turizmus eltöltésére, azonban jelenleg még kevés számú a kiépített turisztikai központ. És szinte elhanyagolható azon központok száma, ahol a bakancsos turisták számára a szálláslehetőség mellett különböző komplex programot is kínálnak a házigazdák. Az aktív turizmus alatt a hazai és nemzetközi turisztikai szakirodalom alapján a következő kategóriákat értjük: lovasturizmus, víziturizmus, kerékpárturizmus, vadászturizmus, téli sport turizmus, extrém sport turizmus, „bakancsos” turizmus (természetjárás).

41


A megye és a régió legismertebb lovasturisztikai bázisa a szilvásváradi Állami Lipicai Ménes gazdaság, mely egyben génbankként is szolgál. A lovas-bázisok egyre több helyütt kiépültek (pl. Eger-Egedhegy, Szilvásvárad, Parád, Bekölce, Heves körzete, Felsőtárkány, Sirok), és egyre színvonalasabb szolgáltatásokat nyújtanak. Mivel a túra- és tereplovaglás a kedvelt lovasprogramok közé tartozik célszerű lenne legalább regionális szinten, a lovas istállók és szolgáltatók együttműködésére épülő lovas hálózati rendszer, kialakítása. A szaktudás, a kiváló lóállomány részben adott, illetve a keresletnek megfelelően fejleszthető, ugyanakkor a jelenlegi turisztikai szolgáltatás még nem kellően összehangolt, nem kínálja a lovaglás, sportolás, szállás, vendéglátás, kulturális programok összekapcsolt rendszerét. Ez javíthatná a lovas turizmus gazdaságosságát, ami jelenleg a további fejlődés legnagyobb gátja. A kerékpáros turizmus dinamikusan fejlődik. A megyében az utóbbi időszakban több fejlesztés történt kerékpárutak kiépítésében (települések belterületein, néhány helyen külterületen is: Dormánd-Füzesabony, Eger-Felsőtárkány), és kijelölésre került több száz km-nyi hegyi kerékpáros pálya a Bükkben és a Mátrában, hagyományossá váltak nagy tömegeket megmozgató sikeres versenyek. A Tisza-tó gátján Poroszló és Kisköre között kerékpárút kiépítése. A kerékpáros turizmus számára ennek ellenére megyénkben és országosan is csekély mennyiségben állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségben kiépített kerékpárutak és ezek egy hálózatba történő egyesítése sem történt még meg, jóllehet a hálózathoz elegendő útszakaszok száma és hossza is csekély. Több területen problémát jelent a szolgáltatások terén a kerékpárkölcsönzés, valamint az információs pontok hiánya, ahol kerékpáros térképekhez és kiadványokhoz juthatna a kerékpáros túrázó. Ezen kívánnak segíteni a túraközpontok. A megyében 12 túraközpontból 11 kerékpáros szolgáltatást is biztosít összesen 250 db kerékpárral. Ezek közül is kiemelkedik a Tisza-tavi Túraközpont Hálózat, mint országosan egyedülálló komplex szolgáltató rendszer. Megyénkben hagyományosan jelen van a vadászturizmus, feltételei is elfogadható szinten adottak. Az erdős, hegyes vidékek nagyvadakban, a síkvidéki dombos, valamint a vizes területek különösen apróvadakban gazdagok. A vadászati területek a jelenlegi elvárásoknak csak részben felelnek meg sok elemük korszerűsítésre, fejlesztésre szorulna. Az elmúlt fél évtizedben mélyreható változás nem történt ezen a területen, annak ellenére, hogy nagyszerűen kapcsolható hozzá más egyéb attrakció is. A vízi-vízparti turizmus kiemelkedő területe a Tisza, illetve A Tisza-tó. A tó észak-nyugati részén található tiszafüredi madárrezervátum európai jelentőségű élőhely, ahol mintegy 200 madárfaj található, így az ornitológusok igazi paradicsoma. A Sarudi-medence szintén egyedülálló adottságokkal rendelkezik. Gazdag állat- és növényvilágával, apró holtágaival, csatornáival és szigeteivel az igazi, érintetlen természet látszatát kelti. Ideális hely a csónakázni, horgászni, vadászni vagy egyszerűen csak pihenni vágyók számára. Az aktívabb pihenés kedvelői olyan népszerű motoros vízisportokat (pl. jet-ski) is űzhetnek, melyre máshol nincs lehetőségük. A télisportok tekintetében a terepviszonyok és a hóviszonyok a Mátrában (pl. Kékes, Mátraszentimre), a Bükkben (pl. Bánkút) jó adottságúak. Az itt meglévő síterepek az elmúlt öt évben jelentős fejlődésnek indultak. A kékestetői beruházás 2003. október 16-i kezdését követően a sípálya jelen pillanatban hazánk leghosszabb (1800 m) és legmagasabban fekvő síterülete (1014 770m). Emellet több kezdeményezés történt (Mátraszentistván, Szilvásvárad), amely bizonyítja, hogy a mai technikai fejlesztésekkel a viszonylag rövid hóval borított időszak is megnyújtható, a turizmus ezen ága elérhetővé válik nagyobb belföldi tömegek számára. A megye adottságai lehetővé teszik egyéb, aktív tevékenységhez sorolható sportágak fejlesztését is. Manapság egyre népszerűbbek az extrém sport kategóriába sorolt tevékenységek. A térség jó lehetőségeket kínál sziklamászásra, barlangászatra, siklóernyőzésre, motoros sárkányrepülésre, valamint az autó-és motorsportokra (pl. Bükk, Eger-Egedhegy sárkányrepülők, 42


Gyöngyös-Pipishegy sportrepülés, Eger-raly futamai, bükki barlangok, stb.) Bizonyos értelemben e kategóriába sorolható az utóbbi években tömegsporttá vált triatlon is. Tematikus utak A tematikus utak a megyében egy-egy jól megformált együttműködési formák, melyek a turisták számára jobban láthatóvá és érthetővé, megismerhetővé teszik napjainkban a múltunk és természetünk értékeit, úgy hogy meglévő régiós vonzerőkhöz hozzárendeli, hozzá kapcsolja az igénybevételt segítő turisztikai alapszolgáltatások széles körét. A megyei turisztikai desztinációk téma szerinti sorozatba rendezése egyik fontos eleme megyei turizmus fejlesztésének. A tematikus utak esetében a borhoz, a várakhoz kapcsolódó turizmus alapjai már megteremtődtek, valamint „Madaras út” néven a Dél-Heves térségben is létezik tematikus út.

II. 7. Környezeti adottságok Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Terület és Intézményfejlesztési Iroda összeállítása

Ivóvízminőség-javítás 1994 óta a megye valamennyi településén vezetékes helyi vízellátó rendszer működik, a települések ivóvízellátása teljeskörű. Az ivóvízellátás alapja 83-84 %-ban felszín alatti rétegvíz, 1112 %-ban karsztvíz, 4-5 %-ban felszíni víz. A szolgáltatott ivóvíz minősége a megye településeinek egy részén nem felel meg az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz minőségéről szóló Európai Uniós normáknak (98/83 EK irányelv), amelyet a 201/2001. Kormányrendelet ültetett át a hazai jogrendbe. A Heves Megyei Önkormányzat 2003-ban a települések ivóvízminőség-javítási fejlesztési beavatkozásainak előkészítésére sikeres PEA pályázatot nyújtott be. A pályázat első lépésében elkészült egy megyei vízminőség-javító koncepció, amely a hivatkozott rendelet, illetve az ÁNTSZ Heves Megyei Intézetének vizsgálatai alapján 53 település egészénél, vagy egy részénél jelzett minőségi kifogást. A minőségi kifogás elsősorban arzén és a bór jelenléte miatt merült fel, de a vízben lévő vas-, mangán és ammónium-ionok eltávolítását is biztosítania kell az új technológiai rendszereknek (lásd még: VII. 3. melléklet). A források megszerzése érdekében a megyéből három pályázat beadására került sor a Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program „Ivóvízminőségjavító komponens” pályázati keretére (KIOP 1.1. Intézkedés). Sirok vízbázisának üzemen kívül helyezése 575 millió Ft; Tiszanána, Hevesvezekény, Sarud, Újlőrincfalva és Poroszló vízminőségjavítása 421 millió Ft; Gyöngyöspata, Detk, Gyöngyöshalász, Rózsaszentmárton fejlesztése 576 millió Ft támogatást kapott. A fejlesztések várhatóan 2007-2008. években fejeződnek be. Ivóvízbázis-védelem Heves megye területének mintegy 20 %-a a szennyezésre különösen érzékeny kiemelt felszín alatti vízminőségvédelmi terület (Bükk-hegység, Mátraalja-Bükkalja térsége). Az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram (2243/1995. /VIII.31./ Korm. hat.) előírásai szerint a megyében 29 kijelölt sérülékeny vízbázis biztonságba helyezését kell megoldani. 1997. évtől folyamatosan a rendelkezésre álló források szerint az un. tényfeltáró diagnosztikai munka a Vízügyi Igazgatóságok koordinálásával a következő településeken kezdődött meg: Eger, Északi Vízmű, Felsőtárkány, Bélapátfalva, Szarvaskő, Noszvaj, Sirok, Bükkszék, Verpelét, Eger, Déli Vízmű, Andornaktálya, Gyöngyöshalász, Gyöngyös, Kompolt, Atkár, Heves. Az érintett vízbázisok környezetében az előzetes felméréseket követően részben már meghatározásra kerültek az egyes vízbázisok védelmének biztosításához szükséges feladatok és kidolgozásra került a feladatok költségigénye is. A védelem biztosítása érdekében szükséges korlátozások határozatba foglalása ezideig egyetlen helyen fejeződött be, a verpeléti vízbázis esetében. 43


A vízbázis-védelem költségeinek fedezetét az állam finanszírozza. Sajnos a magas költségigények miatt a feladatok megoldására rendelkezésre álló keretösszeg nagysága nem tette lehetővé az eredeti ütemterv szerinti beavatkozást, ezért a Kormányprogram átütemezésre került és a végső határidő 2009. december 31-re módosult. A térségben gyógyászati és idegenforgalmi szempontból is fontos, jelentős gyógy- és termálvíz készletek találhatók (Eger langyos vizű forrásai, Mátra- és Bükkalja karszt- és porózus hévíztárolói, Bükkszék, Mátraderecske, Kisköre hévízkészlete). Örvendetes az a tény, hogy hosszú idő után megkezdődtek az Egerszalóki hőforrásnak és környékének fürdőcentrummá fejlesztéséhez szükséges munkálatok, a mátraderecskei mofetta újjáépített komplexumának hasznosítása, kész tervekkel rendelkezik a Parádfürdői Élményfürdő Centrum. Pályázati támogatást kapott az egri törökfürdő turisztikai célú hasznosítása. Célunk, hogy a gyógy- és termálvizek a megyében minél nagyobb mértékben hasznosításra kerüljenek. Visonta térségében intenzív a bányászattal összefüggő vízkitermelés is, célul tűztük ki a bányavizek minél nagyobb arányú hasznosítását az ivóvízellátásban (Detk, Visonta, Halmajugra, Gyöngyöstarján ellátása). Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás Heves megyében az utóbbi évek szennyvízfejlesztési beruházásai eredményeként Uniós csatlakozásunk idejére elértük, hogy a 121 település közül 71 településen üzemel szennyvízgyűjtő hálózat és az összegyűjtött szennyvizek teljes mennyisége biológiai tisztítás után kerül a befogadóba. A kiépített napi tisztító kapacitás 49 458 m3, a ténylegesen elvezetett szennyvizek mennyisége közel 30 ezer m3. A megye településeinek jelenlegi csatornázottsága és szennyvíztisztító telepi ellátottsága az utóbbi évek jelentős fejlesztései ellenére is rosszabb az országos átlagnál, a KSH 2004. évi adatai szerint a szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások arányának megyei átlaga 49,6 %, amely alacsonyabb az ugyanezen időszak 62,2 %-os országos átlagánál. Az elmúlt években a következő beruházások megvalósítására került sor: szennyvíztisztító telep és csatornahálózat épült Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó, Istenmezeje, Tarnalelesz, Bükkszenterzsébet, Szentdomonkos, Mátraballa, Bodony, Csány, Vámosgyörk, Atkár, Adács településeken, nagyobb hálózat-bővítési munka folyt Gyöngyös, Kisköre, Egercsehi, Bükkszék települések belterületén. Jelentősebb szennyvíz beruházások: • • • • •

Dormánd a meglévő Besenyőtelek-Füzesabonyt összekötő gerincvezetéken keresztül vezeti a szennyvizeit a füzesabonyi szennyvíztisztító telepre, a 322 millió Ft értékű beruházás 194 millió Ft céltámogatást kapott, a megvalósítás 2006-2007 években; Tenk település természetközeli szennyvíztisztítási módot választott, KÖVICE ígérvénnyel rendelkezik, amelyet 2006 év végéig akkor vehet igénybe, ha a település céltámogatási igényét a csatornahálózat megépítésére elfogadják; Gyöngyös városban ütemezetten halad a csatornahálózat további kiépítése, illetve elkészült a szennyvíztisztító telep évek óta tervezett bővítése is; Gyöngyöshalászon több éves előkészítő munka után folyamatban van a keletkező szennyvizek bekötésére szolgáló gyűjtővezeték kiépítése, a tisztítás a Gyöngyös városi tisztító telepen történik, a beruházás 722 millió Ft; Hatvan városban és a környező településeken – Lőrinci, Apc, Zagyvaszántó, Ecséd, Szücsi - A közel 40 000 főt érintő beruházás összértéke a 10 milliárd forintot meghaladja, ezért több ütemre bontva valósítható meg. Első lépésben a fogadó szennyvíztisztító telep kiépítését biztosítják a jelenleg üzemelő Hatvan városi szennyvíztisztító telep mellett, majd ezt követően a települések szennyvizeinek bekötésére mintegy 100 km-es nagyságrendű csatornázási munka folyik. Az első ütem értéke 3,97 milliárd Ft, amelyből 3,77 milliárd Ft KIOP támogatás. 44


Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályokat és a jogharmonizációból adódó feladatokat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény határozta meg. Az Országgyűlés a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, továbbá a törvényben megállapított célok elérésének érdekében Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OTH) fogadott el a 2003-2008 közötti időszakra. Az országos tervek alapján a környezetvédelmi felügyelőségek területi, más néven regionális hulladékgazdálkodási terveket készítettek, melyet a környezetvédelemért felelős miniszter a 15/2003. (XI.7.) KvVM rendeletben hírdetett ki. Az Észak-Magyarországi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási terve a KvVM rendelet 6. számú melléklete. Ezt követően az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervekben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzatoknak illetékességi területükre 2004. augusztus 5-ig helyi hulladékgazdálkodási tervet kellett kidolgozniuk. A helyi terveket a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség hagyja jóvá, és azt a települési önkormányzat rendeletben hírdeti ki. A hulladékgazdálkodási tervekben meghatározottakat a terület- és településrendezési tervek jóváhagyása, illetve más önkormányzati döntések meghozatala során érvényesíteni kell. Heves megye szilárd hulladék kezelésének középtávú programját a KEVITERV Eger, Mérnöki Kft. 1997-ben készítette el. Az elkészített koncepció szerint az EU előírások teljesítéséhez a megye lakosságát tekintve 3-4 korszerű regionális lerakó építése szükséges. Az előkészítés ennek megfelelően megkezdődött és 2000. decemberében az első EU konform regionális hulladéklerakó megkezdte működését. A létesítmény Heves megye déli 17 településének és a szomszédos JászNagykun-Szolnok megye 10 településének hulladékát fogadja. A megépített lerakó helye: Jászapáti. További 10 megyei település – Füzesabony és térsége -csatlakozott ahhoz az összesen 42 település által kötött konzorciumi szerződéshez, amelynek keretein belül Uniós támogatással elkészült a Tisza-tavi hulladékgazdálkodási projekt. A négy megyét érintő rendszer 2006. áprilisában kezdte meg működését, a lerakó helye Tiszafüreden található. Továbbra is megoldandó feladat Eger, Gyöngyös és Hatvan városok, valamint a megye északi részén lévő települések komplex hulladékgazdálkodásának biztosítása. A tervezett Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt előkészítése mellett Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata inert-lerakó létesítését oldotta meg feldolgozó üzemmel 600 millió forintért. A beruházás 2006. júniusában került üzembe helyezésre. További jelentős projekt megvalósítása folyik Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás gondozásában: Állati tetemek kezelésének regionális hálózatát alakítja ki a Társulás 200 millió forintos költséggel. Mindkét pályázat előkészítése PEA szakértői támogatással készült, a beruházás megvalósítására a KIOP keretein belül kapott lehetőséget a pályázó. A megye a keletkező veszélyes hulladékok mennyisége és összetétele alapján az országos összehasonlításban átlagosnak mondható. A megyében működő veszélyes hulladéklerakó nem található. Egerben a Markhot Ferenc Kórházban üzemel veszélyes-hulladék égető berendezés. Levegőtisztaság-védelem, zajterhelés Heves megye a levegőtisztaság-védelmét tekintve nem tartozik a súlyosan veszélyeztetett megyék sorába. Fő szennyezőként a közlekedés, a lakossági fűtés és a mezőgazdasági tevékenységből származó légszennyezés említhető. Ipari szennyezést tekintve legjelentősebb a Mátrai Erőmű Rt. tevékenysége. Az elmúlt évek eredményei alapján megállapítható, hogy a

45


levegő minősége a településeken jelentősen javult. A gázvezeték hálózat 2004-ig két település kivételével (Tarnabod, Szarvaskő) valamennyi településen kiépült. A vezetékes háztartási gázfogyasztók száma a lakásállomány 80 %-át érintette, mely az országos átlagot is meghaladja (74%). A lakossági, intézményi és ipari fűtéskorszerűsítés, az energiatakarékossági, energiahatékonyság-növelési intézkedések, valamint a Mátrai Erőmű Rt. ipari füstgáztisztító beruházása következtében a határértéket meghaladó kibocsátás megszűnt. A közlekedési eredetű lég- és zajszennyezést illetően jelentős változást eredményezett az M3-as autópálya Heves megyei szakaszának megépítése és 1998. évi átadása. Ezzel több település részben vagy teljesen mentesült a nagy áthaladó forgalomtól (Gyöngyös, Kápolna, Kerecsend), így mind zaj-, mind légszennyezés szempontjából kedvezőbb helyzetbe került, ugyanakkor az autópályához közel eső települések (pl. Atkár) légszennyezésből adódó terhelése nőtt. Továbbra is hátrányosan érinti viszont az autópálya átadása azokat a településeket (Andornaktálya, Nagytálya, Maklár), amelyeknek átmenő forgalma az Eger városi bekötő szakasz hiánya miatt jelentősen megnőtt. Nagyobb mértékű átmenő forgalommal kell még számolni Ludas településen. Az épített környezet védelme Több éves tervező munkával széles körű vélemény-nyilvánítás mellett elkészült Heves megye területrendezési terve, amelyet 2005. áprilisában fogadott el a megyei közgyűlés. Ezzel párhuzamosan a rendelkezésre álló források mértékének megfelelően tovább folyik a települések, illetve településrészek településrendezési terveinek készítése. Jelenleg a települések tervellátottsága meghaladja a 90 %-ot. A rendezési tervek elfogadásával meghatározásra kerülnek a környezet- és természetvédelem szempontjából jelentős területek, a védelem és tiltás, kötelezés eszközeivel egy környezetbarát fejlesztési rendszer lehetősége. A megye főbb épített örökségi értékeit képezik a települések műemlékei, így többek között Eger város építészeti emlékei (vár, bazilika, líceum, templomok), kastélyok (Hatvan, Gyöngyös, Tarnaméra), népi építészet emlékei (lakóházak, tájházak), községi templomok (pl. szilvásváradi körtemplom, feldebrői altemplom). A 2001-es évben elkészült a megye műemléki értékeinek programja, amely egyben javaslatot is tartalmaz a megye építészeti értékeinek védelmére. A megnyílt uniós forrásokkal a Regionális Operatív Program keretei között több eredményes pályázat segíti a műemléki épületek felújítását (pl. az Egri Vár, Gyöngyösi Orczy Kastély és Kert, Hatvani Grassalkovich Kastély). Sikeresen zárult a település-rehabilitációs akciókat támogató Phare program (jelenleg folyamatban van Eger, Szent Miklós városrész felújítása, Eger-Felnémet városrész rehabilitációja, Heves Megyei Önkormányzat Szarvas téri Inter Európa Ház kialakítása, továbbá jelentősebb fejlesztés történt Hatvan, Heves és Gyöngyös városokban). A műemlékek állagmegóvása és lehetőség szerinti felújítása érdekében hasznos lenne a főbb műemlék-tulajdonosok (egyházak, önkormányzatok, kincstár) összefogása, rendszeres egyeztetése. Környezetbiztonság, árvízvédelem Heves megye helyzete speciálisnak tekinthető, hiszen az államitulajdonban levő árvízvédelmi fővédvonalai területileg három környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság kezelésébe tartoznak az alábbiak szerint: Észak- magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Miskolc) illetékessége: Tarna – folyó menti védvonalak Tarnaőrs – Kál között; Tarnóca-, Bene-, Szarvágy-, Gyöngyös – patakok torkolattól visszatöltésezett szakaszai; 46


Közép – Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) illetékessége: Tisza – folyó bal parti töltés (egyben Tisza – tó töltés) Kisköre – Poroszló között; Közép – Duna –völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Budapest) illetékessége: Zagyva – folyó mindkét oldali töltés Boldog -Apc között. Az egyes igazgatóságok töltésfejlesztési, valamint elvégzett fenntartási munkái Heves megye területének árvízi biztonságát – környezetbiztonságát – növelik, a megyei munkálatoknak ezekkel összhangban kell megvalósulnia. A Tiszán és mellékfolyóin 1998-2000. között, alig 28 hónap alatt négy olyan árhullám vonult le, amelyek minden korábbinál nagyobbak voltak. Ezekhez a rendkívüli árhullámokhoz jelentős belvízi elöntések és a kisvízfolyások rendkívüli árvízi sorozata párosult. Ezek az árvizek hangsúlyosan ráirányították a figyelmet a vízkármegelőzés és vízkárelhárítás fontosságára és meghatározó jelentőségűek voltak az árvízvédelmi rendszerek fejlesztése szempontjából is. Rámutattak arra is, hogy az árvízvédelem, a dombvidéki és síkvidéki vízrendezés, a kül- és belterületi vízrendezés szerves kapcsolatát kell, hogy jelentse. Minisztériumi támogatással elkészült a Zagyva-Tarna vízrendszer fejlesztésének olyan rendszerszemléletű koncepciója, amely meghatározza a fejlesztés módszertanát, tartalmazza a konkrét beavatkozásokat és a legszükségesebb teendők megfelelő sorolását. Kezdeményeztük a vízügyi szervek felé a Laskó és Eger patakok vízgyűjtőjére vonatkozó megalapozó tanulmány elkészítését is, amelyet 2003. évben vehettünk kézbe. Ezzel meghatározásra került a megye teljes vízgyűjtő területére szükséges beavatkozások összessége és a feladatok rangsorolása. Az árvízvédelem tekintetében a védvonalak állapotát vizsgálva megállapítást nyert, hogy a Tarna-menti védvonalak több helyen megrongálódtak és helyreállításuk vált szükségessé. Az 1980as években bekövetkezett hosszan tartó szárazság miatt a töltések mentén mintegy 25 km hosszban repedések keletkeztek, melyek kijavítása lassú ütemben történik. Sajnos a védvonalat keresztező műtárgyak állapota sem kielégítő, sok a nem megfelelő minősítésű műtárgy. Dombvidéki vízrendezés A megye területén a jelentősebb dombvidéki vízfolyások mederrendezése az 1960-70-es évek között nagyrészt megtörtént. Az elmúlt 40 év alatt az alsó szakaszokon számottevő feliszapolódás, a nagyobb esésű felső szakaszokon pedig jelentős mederelfajulások, burkolat- és műtárgy rongálódások keletkeztek. A vízfolyások megfelelő vízszállításának biztosítása, a vízveszélyes állapot megszüntetése szükségessé teszi a vízfolyások átfogó rekonstrukcióját. Az elmúlt évek folyamán a rekonstrukciós munkák elvégzésére – fedezet hiányában – csak a legkritikusabb mederszakaszokon volt lehetőség. A Tarna völgyében 1999. nyarán és 2000. tavaszán kialakult rendkívüli árhullámok a Tarna felső szakaszán több alkalommal is meghaladták a meder vízszállító képességét és elöntéseket okoztak. A Tarna patak Parád térségi felső szakaszáról az árhullámok igen rövid idő alatt lefutottak és a nagyesésű mederben lezúduló víztömeg óriási károkat okozott. A legjelentősebb károk a Tarna patak parádi, a Bene patak visontai, a Gyöngyös patak gyöngyösi belterületi szakaszain, a domoszlói Závoza-patak, valamint a Gyöngyös-Nagyrédei tározó apasztó csatornájában keletkeztek. Ezeken a mederszakaszokon a burkolatok gyakorlatilag teljesen megsemmisültek és a burkolatlan helyeken is jelentős elfajulások keletkeztek, melyek helyreállítását az elmúlt években a rendelkezésre álló források mértékének megfelelően végeztük. Síkvidéki vízrendezés

47


A belvizes területek talajvízszintjei már 1998-tól emelkedésnek indultak, az 1998-99. évi téli hókészletek elolvadása és az azt követő intenzív csapadékok 1999. tavaszán a talajok túlnedvesedését és felszíni elöntések jelentkezését váltották ki. Az azt követő nyári csapadékok soha nem tapasztalt folyamatos belvízvédekezést, a szivattyúk hosszabb idejű üzemeltetését, rendkívüli készültség elrendelését igényelték. Heves megye területét a júliusban lehullott felhőszakadásszerű esőzések következtében különösen nagymennyiségű belvíz veszélyeztette (pl. Hanyi-ér és területei). Tájvédelem, tájsebek, a bányászat vízgazdálkodási problémái Heves megyében a bányászati tevékenységnek tradicionális hagyományai vannak. Nagy gondot jelent, hogy az 50-es, 60-as években a bányászati kitermelést az esetek többségében nem követte a terület rekultivációja, így a megye számtalan tájsebbel rendelkezik. A felhagyott bányák korábbi gazdáit ma már megtalálni és kötelezni a terület rendbetételére nem lehet, sok esetben a termelő cégek tönkrementek, felszámolásra kerültek, így a terület rekultivációja a nehéz gazdálkodási körülményekkel küzdő önkormányzatokat terheli. A tájsebek, bányatavak, agyaggödrök, anyagkinyerő helyek elmaradt rekultivációjának elvégzése továbbra is fontos feladat. A rekultiváció a megye területét széleskörűen érinti, az északi hegyvidéket éppúgy, mint az Alföld-peremi dél-hevesi településeket (Eger, Szilvásvárad, Nagyvisnyó, Felsőtárkány, Sirok, Bükkszék, Egerszalók, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Mátraszentimre, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Tarnaszentmiklós, Poroszló, Újlőrincfalva, Kompolt, Kápolna, Karácsond, Petőfibánya, Rózaszentmárton, Domoszló). A tájrendezési munka során a legfontosabb újrahasznosítási célok: • Közpark, pihenőpark, sport- és szabadidős létesítmények, csónakázó tó, • Földtani és botanikai bemutatóhelyek, vizes élőhelyek, • Mezőgazdasági művelési területek, • Biztonságnövelés, élet- és balesetveszély megszüntetése. Természetvédelem, állatvilág A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának vezető szakemberei 1996. decemberében elkészítették Heves megye Táj- és Természetvédelmi Programját. Az elfogadott program szerint elsődleges feladat az élő és élettelen környezet természetközeli állapotának megőrzése, a természeti értékek megóvása, fennmaradásuk biztosítása. Olyan fenntartható természetvédelmi politika alkalmazása, amely a természet használata mellett biztosítani tudja a természet folyamatos megújulását. Jelenleg a megye területének 13,0 %-a országosan, 0,4 %-a helyileg védett. A Bükki Nemzeti Park Heves megyére eső területe 15 453 ha, a Hortobágyi Nemzeti Park Heves megyére eső területe pedig 3648 ha. A megyében 27535 ha-on négy tájvédelmi körzet van: Mátrai TK, Hevesi Füves Puszták TK, Tarnavidéki TK és a Közép-Tiszai TK. 522 ha-on kijelölésre került hét természetvédelmi terület: Gyöngyösi Sárhegy, Kerecsendi erdő, Szőlőskei erdő, Siroki Nyirjes-tó, Erdőtelki égerláp, Erdőtelki arborétum, Kőlyuk-tető és meg kell említeni a Tiszafüredi madárrezervátum megyénket érintő részét is. Helyi jelentőségű védett természeti terület 51 db van. A természetvédelmi törvény előírja, hogy minden védett természeti területre természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni. Az elfogadott kezelési terv miniszteri rendeletben kerül kihirdetésre. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén Heves megyét érintően eddig a Hevesi Füves Puszták TK, valamint a Bükki Nemzeti Park felsőtárkányi bővítésének kezelési terve került kihirdetésre. A Natura 2000 hálózat kijelölése és fenntartása valamennyi uniós tagállam részére kötelező. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelvén 48


– a Madárvédelmi Irányelven, valamint az Élőhelyvédelmi Irányelven alapul. A hálózatot a madarak védelmére kijelölt Különleges madárvédelmi területek, valamint az élőhelyek, növény- és más állatfajok védelmére kijelölt Különleges Természetmegőrzési Területek alkotják. A program a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozását hivatott szolgálni (275/2004. (X.8.) Kormányrendelet). Ezt a célt olyan védett területek hálózatával kívánja elérni, amelyek az egész kontinens szempontjából legjelentősebb, egyedi vagy veszélyeztetett fajokat és élőhely típusokat őrzik. A megye ökológiai rendszerének védelme önmagában korlátozásokkal nem jár, hiszen magterületei a védett természeti területek. Az ökológiai rendszerek védelmének kiemelt feladata a hegyvidéki erdős táj, az alföldi pusztai táj és a Tisza menti ártéri táj ökológiai kapcsolatrendszerének biztosítása, ami szoros kapcsolatba hozható a megye turisztikai kínálatának rendszerszerű fejlesztésével is. A Nemzeti Ökológiai Hálózat területei a kiemelten védendő magterületek és az ezeket összekötő zöldfolyosók hálózatának, az ökológiai hálózatoknak kiemelkedő jelentőségük van az élőhelyek folytonosságának biztosításában, mely a flóra és fauna elemeinek megfelelő életteret tud biztosítani. A páneurópai ökológiai hálózat részeként Magyarországon is kijelölésre kerültek a hálózat részterületei. Az ökológiai hálózat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának működési területének több, mint 30%-át fedi, valamennyi tájvédelmi körzet magterületnek minősül. A megyei területrendezési tervben és a települési településrendezési tervekben kijelölt (ökológiai) zöldfolyosók használhatóságára, kezelésére vonatkozóan – jogi szabályozásra alkalmas - útmutatót kell kidolgozni, különös tekintettel a belterületek vonatkozásában, ahol beépítésre szánt területeket is érint. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (2253/1999. Kormányhatározat) célprogramjai közül a természeti környezet szempontjából az egyik legfontosabb az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszerének kijelölése. Különösen fontos feltétele az élővilág, a tájkép, valamint az épített és történeti értékek hosszú távú megőrzése, azokhoz alkalmazkodó földhasználati rendszer kidolgozása. Heves megye területének 23%-át erdők borítják, ez az országos átlagnál (19,2%) magasabb értéket jelent és ezzel a megyék rangsorában 10. helyet foglaljuk el. Az elmúlt években jelentősen átalakultak az ország, és benne a megye erdőterületének tulajdonviszonyai, és az erdőgazdálkodási viszonyok. Az országos átlaghoz hasonló arányban magántulajdonba került az összes erdő 37,6 %a. A megye legjelentősebb erdőgazdálkodója az Egererdő Zrt., összes erdőterülete 75.791,6 ha, ebből Heves megye területére esik 51.932 ha. A megye erdeinek 59,7 %- a van a Zrt. kezelésében. A megyében az összes erdőgazdálkodási célú terület 87.046 ha, a faállománnyal borított terület 83.271 ha. 2003-ban több minisztérium együttműködési megállapodás keretein belül útjára indította az erdei iskola programot, amelynek célja, hogy 2008-ra minden iskolás gyermek legalább egyszer eljusson bentlakásos erdei iskolába és a terepi környezeti nevelés feltételrendszerének fejlesztésével elősegítse a fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges értékrend elsajátítását, hozzájáruljon a gyermekek természeti ismereteinek elmélyítéséhez. A megyében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei Felsőtárkányban, az Egererdő Zrt. szakemberei Szilvásváradon és Mátrafüreden működtetnek magas színvonalon erdei iskolákat. A programba több településünk bekapcsolódott, helyet és programot biztosítva a diákok elhelyezésére és ismereteik bővítésére. Környezetbarát energiafelhasználás Energiatermelésünk és felhasználásunk Uniós szinten és országosan is jelenleg nagy mértékben foszilis készletekre épül, ami egyrészt a készletek kimerüléséhez, másrészt a külföldi energiaforrásoktól való kiszolgáltatottsághoz, függőséghez vezet, továbbá nagymértékben elősegíti 49


az üvegházhatás kialakulását. A fenntartható környezeti, gazdasági, társadalmi fejlődés megköveteli, hogy foszilis energiakészleteink kimerülésének elkerülése érdekében új, alternatív, illetve megújuló energiaforrásokat használjunk fel szükségleteink ellátására. Az Európai Bizottság un. Fehér Könyvében 2010-re vállalta, hogy a megújuló energiaforrások részarányát az energiatermelésben 12%-ra növeli. Ezen belül Magyarország 3,6%-os részarányt vállalt, melyet 2005-ben sikeresen 4,5%-ra túlteljesített. A megújuló energiaforrások hasznosítására megyénkben is több kezdeményezés történt. Az ország keleti felében elsőként került üzembe helyezésre a megye jelenleg egyetlen szélerőműve, Erken. A Pacziga Kft. telepítésében üzemelő berendezés évente 1,7 millió kilowatt elektromos energiát termel, ily módon 800 átlagos háztartás áramellátását biztosítja. A termelt villamos energiát jelenleg a jászberényi trafóállomáson keresztül a visontai erőműbe továbbítják. A kedvező tapasztalatok alapján a források rendelkezésre állása esetén további berendezések telepítése is indokolt lehet. Egerben az Eszterházy Károly Főiskola Fizika Tanszékén a napenergia hasznosítására folynak kísérletek. Az Egererdő Zrt. energiaerdő ültetvények telepítését tervezi. Fontos, hogy a kísérletek eredményeit mind szélesebb körben bevált gyakorlattá fejlesszük. A megújuló energiaforrások használata mellett továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a megtermelt energia takarékos és hatékony felhasználására. Minderre kényszerítőleg hat a valós ráfordításokat tükröző árrendszer alkalmazása is. Az energiahatékonyság növelésének érintenie kell az energiatermelő, szállító és felhasználó tevékenységeket, rendszereket és technológiákat egyaránt. Előrehaladott kutatások folynak a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán az energianövények termesztésével és hasznosításával kapcsolatban karöltve a Mátrai Erőművel. Az energiahatékonyság javítására, illetve a takarékos energiafelhasználásra ösztönző pályázatok rendszerében nemcsak a vállalkozások, de a lakosság és a közintézmények is jelentős számban vesznek részt a megyéből. A pályázati támogatások segítségével elsősorban fűtéskorszerűsítés, épületek szigetelése, nyílászárók cseréje történt.

II. 8. Egészségügy ÁNTSZ Heves Megyei Intézete összeállítása

Heves megye egészségügyi ellátás helyzetértékelése Az egészségügyi ellátás rendszere igen bonyolult, sokrétű helyzetértékelést követel meg. Napjainkban, illetve az elmúlt rövid időszakon belül is számos elemzés áll rendelkezésre, valamint kidolgozásra kerültek minisztériumi elvek, bizonyos ellátásokra nemzeti programok, regionális ellátást elemző anyagok, de évről évre címzett és céltámogatási pályázati programok is realizálódnak. Ennek tükrében arra vállalkozhatunk, hogy a megye főbb prioritásait a rendelkezésre álló szakanyagok figyelembevételével jellemezzük (lásd még: VII. 4. melléklet: Egészségügy). A Heves megyei egészségügyi ellátás rendszere az Észak-magyarországi Régió kereteihez illeszkedve valósulhat meg a jövőben. Az egészségügyi ellátás fejlesztésénél alapvetően figyelembe kell venni a lakosság egészségi állapotát, amelyet jelentősen meghatároz a lakosság korösszetétele, illetve annak várható változásai. Heves megyében az országon belül is a legmagasabbak közé tartozik az idősek aránya és az alacsony születési szám miatt ez az elkövetkező időkben sem fog javulni.

50


Az Egészségügyi Minisztérium áltl kidolgozott egy részletes szakanyagot az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférési egyenlőtlenségekről régiós és kistérségi szinten, amely az ÉM-Régióban és Heves megyében problémát jelent. Az utóbbi néhány hónapon belül készültek el országos programok egyes szakellátásokra. Kiadásra került a szív-érrendszer Nemzeti programja, mely Heves megyét hangsúlyosan a stroke ellátásban érinti. Mai napig nincs megyénkben stroke osztály kialakítva, miközben a megbetegedés és halálozás kedvezőtlenül alakul. Az infarktus megbetegedések gyakorisága is magasabb a gyógyító orvosi elemzések szerint. Elkészült a Nemzeti Rákellenes Program, amely megyénket, mint az országon belül az egyik legmagasabb halálozású területet különösen érintheti. A Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program az elkövetkező időszak kiemelt prioritásaként van meghatározva, melyet a jövő fejlesztéseinél szükséges lenne figyelembe venni. Hosszú évek óta az aktuális fejlesztési terveknek megfelelően rendszeresen kiírásra kerülnek címzett és céltámogatási pályázatok, melyekre Heves megye fekvőbeteg intézményei folyamatosan megújuló pályázatokat nyújtanak be, és el is nyernek azokra támogatásokat. A pályázatok írása során a pályázók dokumentáltan figyelembe vették az ellátási területük lakosságának egészségi mutatóit. Jelenleg a pályázati kiírások a sürgősségi ellátást, a műtéti egységek fejlesztéseit, stb. preferálják. Ezek a pályázatok tehát évekre előre kötött fejlesztéseket tartalmaznak, illetve abban meghatározott fejlesztések valósulnak meg. Az elkészült pályázatok részben az ÁNTSZ-nél, részben az intézményeknél rendelkezésre állnak. A megyében 2006-ban 151 felnőtt-vegyes és 34 gyermek háziorvosi praxis működött. Elvileg az alapellátás szintjén jelentős ellátási zavar nem jelentkezik, néhány térségben alacsony lakosságszám miatt nem tudják betölteni az állást, a városokban pedig esetenként nagy ellátási létszámok vannak. Egyedül Mátraszentimre község tart fenn önálló ügyeletet; váltakozó helyszínen történik a Tarnamenti ügyeleti ellátás. A mentőszervezet intézményes korszerűsítése regionális felállásban jelenleg van folyamatban. Elsődleges cél a 15 percen belüli elérhetőség. A gyógyszertárak működtetésre új szabályozás lép életbe, az ellátott lakosság létszámhatárának feloldásával a patikák száma bővülhet. Az ÁNTSZ korábban véleményt készített a megyei közgyűlés elnöke számára a fekvőbeteg-ellátás egyes mutatóiról, melyből a megyéből (de régióból is) történő betegelvándorlás jelenségét érdemes kiemelni, mely évenként 20-25%, és amely mindenképpen jóval magasabb nagyságrendű mint azt a progresszív ellátási igény indokolná. A Heves megyei lakosság egészségi állapotának jellemzése A lakosság egészségi állapotát az alábbiakban a vezető halálozások alakulása alapján vázoljuk fel. Az öt vezető halálokban (keringési, daganatos, légúti, emésztőszervi, erőszakos) halálozik el az összes haláleset több mint 90%-a. A vezető halálozással járó betegségek hátterében elenyésző szerepe van az alig befolyásolható genetikai tényezőknek, viszont erős az összefüggés számos befolyásolható károsító hatással (egészségtelen életmód, környezet szennyezések, egészségügyi ellátási zavarok, társadalmi- gazdasági- szociális esélyegyenlőtlenségek, stb.). Ezeket a káros tényezőket szükséges csökkenteni a multiszektoriális beavatkozásokkal. A vezető halálokban történő nagyarányú haláleset észlelése arra utal, hogy a károsító körülmények erőteljesen jelen vannak a lakosság körében, és hogy azok nemcsak az elhalálozottakat terhelték, hanem a most még egészségeseket, tünetmenteseket, de hasonló okokból már betegeket 51


is. A vezető halálozások tehát leképezik az adott társadalmakban ható egészségre ártalmas körülmények elterjedtségét, az elemzésük pedig jó indikátor a lakosság egészségi állapotának és veszélyeztetettségének kifejezésére, de a szükséges intézkedések behatárolására is. A tájékoztató hangsúlyosan kezeli a 65 év alatti halálozások szintjét (korai halálozások), mivel nemzetközileg elfogadott gyakorlat szerint ezen életkor alatt a fejlettebb társadalmakban már nem szabadna elhalálozni, figyelembe véve az egészségügy felkészültségét ill. a káros hatások kiküszöbölési lehetőségeit, de egyéni egészségtudat fejlettségi szintjét is. A 65 év alatti halálozások magas szintje - mely hazánkra, és megyénkre is jellemző - akkor tapasztalható, ha az említett káros hatások nagyon erőteljesen sújtják a lakosságot, vagy annak nagyobb csoportjait. A kiváltó okok erőssége, a káros hatások összegződése pedig jóval korábbi életkorba tolja át a kapcsolatba hozható betegségek kialakulását, és így a végzetes kimenetel is korábbi életkorokban (pl.65 év alatt) következik be. A vezető halálozást okozó betegségek korai kialakulásában a genetikai determináltságnak úgyszintén nincs kézzelfogható szerepe. Lakosság demográfiai jellemzői Heves megye népesség száma folyamatosan csökkenő, 2006 év végén 319 460 fő. A lakónépesség korfája 55 év felett jelentős nőtöbbletet mutat, amely a nagyon kedvezőtlen korai férfi halálozásokkal kapcsolatos. A 0-4 éves korcsoport létszáma az egyre csökkenő születések miatt igen alacsony. A korfa kifejez egy hátrányos elöregedő lakossági struktúrát, amelyben csökken a gyermekkorú és nő az időskorú lakosság aránya. Fé rfi

Nő 9085-89 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4

15 000

10 000

5 000

0

5 000

10 000

15 000

Heves megye lakosságának korfája, KSH A megyénkben a születéskor várható átlagos élettartam az elmúlt években a nők esetében alakult kedvezően. A nők születéskor várható éveinek száma 76,75 év a hazai átlagot is meghaladja. A férfiak várható élettartama 68,3 év, mely az országostól kissé elmarad. A megyén belül a községekben élő férfiak életesélye 3 évvel alacsonyabb a városban élőkénél (66,45 vs. 69.41 év), a nők esetében viszont nincs különbség. A kibővített Európai Unió átlagához viszonyítva a megyei férfiak várható életév elmaradása kevesebb, mint 7 év, míg a nők esetében 5 év. Elemzések azt mutatják, hogy a megyei férfiak kedvezőtlenebb életkilátásait főleg a túlzott alkohol fogyasztás és dohányzás következményeként kialakuló egészségkárosodások okozzák, kisebb településeken nagyobb gyakorisággal. 52


Heves megyében 2006. évben 2308 férfi és 2190 nő halálozott el. A haláloki struktúra a férfiak és a nők körében jellemzően különböző, az egyes életkori csoportokban pedig még nagyobbak az arányeltolódások, pld. a 65 év alatt a nők esetében a daganat a leggyakoribb, az időskorúak körében viszont a keringési halálokok, stb. A halálozások nagyságrendi eltérései tényszerűen jelzik, hogy a Heves megyei férfiak körében erőteljesebben érvényesülnek az egészségkárosító hatások, mint a női lakosság körében. Megállapítható, hogy a korábbi évek elemzéseiben tapasztalt Heves megyei lakossági egészségállapot jellemzők változatlanul kedvezőtlenek, az egészségveszélyeztetés pedig különösen jelentős mértékűnek minősül, ha az európai térséghez és főleg Európai Unióhoz mutatóihoz hasonlítunk. A megye női lakosságának egészségi állapota kedvezőbb, mint a férfiaké, utóbbiakat nagyobb mértékben veszélyeztetik káros hatások, és azok következtében kialakuló betegségek, majd korai halálozások. A tapasztalt jelenségek mögött szerepet kell tulajdonítani a káros életmódnak, az egészségtelen táplálkozásnak, mozgásszegénységnek, személyi higiénés mulasztásoknak, környezeti munkahelyi szennyezéseknek, elégtelen szűrési gyakorlatnak, esélyegyenlőtlenségeknek, rossz szociális körülményeknek, stb. Itt kívánok külön utalni az egészségügyi ellátási zavarok szerepére is, mely a szakmai elvárások hiányos teljesülését jelenti, és az azzal kapcsolatba hozható gyógyító orvoslás által elkerülhető halálozások mutatóival mérhető. Ez a fogalom kizárólag a 65 év alatti halálozások pontosan behatárolt körére vonatkozik. Az elkerülhető halálozások okai között legnagyobb számban az agyérbetegség, idült hörghurut, tüdőtágulat, asztma betegség fordul elő.

II. 9. Oktatás, kultúra Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Sportiroda összeállítása

II. 9. 1. A közoktatás Heves megyei helyzete Óvodai nevelés Az önkormányzati, valamint a közoktatási törvény értelmében a települési önkormányzatok feladata a helyi közszolgáltatás keretében az óvodai nevelés feltételeinek megteremtése. Ez nem csupán a gyermek 5. életévétől kezdődő óvodai ellátást jelenti. Az óvoda – a Közoktatási törvény 24. § (1) bekezdése szerint - ugyanis 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig nevelő intézmény. A fenntartók ennek megfelelően gondoskodnak az óvodai nevelés és ellátás megszervezéséről, jóllehet az állami normatíva nem fedezi az ellátást, tehát az óvodák működtetése többletkiadást jelent a fenntartónak (lásd még: VII. 5 melléklet: Oktatás). A megyében a 3-6 évesek létszámának alakulása és az intézményhálózat lehetővé teszi, hogy viszonylag kevés gyermek felvételét utasítják el. A város környéki falvakból sokszor a városi óvodákba hordják be a szülők a gyermekeiket. Az óvodai gyermeklétszám az 1997-ben regisztrált 12 441 főről 2006-ben 10 513 főre csökkent, s a csökkenés tovább tart. Több óvoda felvállalta a fenntartó jóváhagyásával a fogyatékos gyermekek nevelését. Egyre több ugyanis azoknak a gyermekeknek a száma, akik valamilyen fogyatékossággal, részképesség zavarral küzdenek. Sok gyermek küzd beszédfogyatékossággal, dyslexiával, (olvasászavar) dysgráfiával, (írászavar), dyscalculiával (számolási zavarral), magatartási zavarral. Fontos figyelembe venni a változások követésénél azt a tényt, hogy a megyében vannak olyan 53


települések, ahol magas a roma gyermekek száma. Sok óvoda felvállalta a „Cigány kisebbségi nevelés-oktatás” programcsomagból a differenciált képességfejlesztő programot, melynek elsősorban a felzárkóztató, fejlesztő részét alkalmazzák hatékonyan. Ez elsősorban a gyermekek szocializációját hívatott elősegíteni. Örvendetes, hogy a megyében az önkormányzatok saját települési óvodával igyekeznek úgy megoldani az óvodáztatás feladatát, hogy az helyben történjen, s minél kevesebb kisgyermeket kelljen más település óvodájába hordani. 13 településen nincs óvoda a megyében. Az óvodapedagógusok létszáma csökkent természetesen az óvodai csoportok csökkenésével. A legmodernebb épületektől, az életveszélyes épületig minden előfordul, de jellemző, hogy bár már az évenkénti tisztasági festést nem tudják mindenhol elvégezni a legszükségesebb javításokat, felújításokat beütemezik, ezeket nemcsak szükség esetén végzik el az önkormányzatok. A tárgyi felszereltség tekintetében folyamatosan javul az ellátottság.

Általános iskolai nevelés-oktatás Az általános iskolában tanulók száma 1990-től évről-évre csökken. A folyamat azonban lassul. Miközben a városi önkormányzatok mindenütt a létszám további apadásával számolnak, vannak települések, amelyek intézkedési tervükben 2003 után a létszám enyhe növekedését prognosztizálják (például: Besenyőtelek, Kömlő, Tiszanána, Átány). Ahol a létszám csökkenése jelentős mértékű volt, ott a normatíva kiegészítésére egyre nagyobb önkormányzati támogatásra volt szükség. Emiatt intézmények összevonására, átszervezésére került sor (például Demjén). A 200 tanulónál kisebb, 8 évfolyamos iskolák finanszírozása nehezedett. A 100 tanulónál is kevesebb létszámmal működő intézmények pedig csak aránytalanul magas erőfeszítések árán, illetve az évfolyamok számának korlátozásával tarthatók fenn (ilyen például Andornaktálya, Nagytálya, Demjén., Bélapátfalva kistérségében: Bekölce). A megye déli részein elsősorban a roma etnikum létszámának növekedése miatt ellentétes a tendencia. A létszám csökkenésével szabaddá váló kapacitásokat az iskolák csoportbontásra, felzárkóztatásra, illetve a valamilyen szempontból problémás tanulók fejlesztésére fordítják. A racionalizálás szempontjai alapján az érintett önkormányzatok intézkedési terveikben a társulásos működtetési formát szorgalmazzák (Bükkszék, Hevesvezekény, Bátor stb.). Gyöngyösön, Hatvanban, Egerben, Füzesabonyban intézményeket vontak össze. Az iskolák pedagógiai program alapján működnek, amelyek a Nemzeti Alaptanterv szerint kerültek kidolgozásra. További fontos változások, kiegészítések történtek az iskolák belső működésének szabályozásában. A pedagógiai programot bővíteni kellett az iskolai ellenőrzés, a mérés értékelés és a minőségbiztosítás rendszerét meghatározó fejezettel. A kormányzat „minőségelvű” közoktatáspolitikát igyekezett megvalósítani a tartalmat érintő jogi, szabályozási eszközökkel. A csökkenő gyermeklétszámot nem követte ezzel arányban a pedagógusok számának csökkenése. A pedagógus munkanélküliség azonban már megérintette a megye településeit. A pedagógusok szakmai felkészültsége a hétévenkénti kötelező továbbképzés államilag támogatott rendszerének bevezetésével javult, sajnos azonban a támogatás évek óta abszolút értékben is csökken, jelentősége lassan elenyészik. Pedig a konfliktuskezelés, a differenciált foglalkoztatás, az ún. más fogyatékosok integrált oktatása, illetve a drog-prevenció és más aktuális szakmai ismeretek, kompetenciák megszerzésére hosszú távon szükség lehet. Mind nagyobb igény mutatkozik fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok, logopédusok és gyógytestnevelők iránt. Sok esetben iskolapszichológus alkalmazása is szükséges lenne.

54


Az iskolák felszerelése, tárgyi környezete az elmúl években sokat fejlődött. Az önkormányzati intézmények költségvetésének még mindig aránytalanul magas részét teszik ki a személyi juttatások, nem marad forrás eszközfejlesztésre, innovációra. A saját bevételek gyarapításával, pályázati (külső) források megragadásával azonban érdemi haladás történt. Ennek a folyamatnak részeként a Megyei Közoktatási Közalapítvány évről-évre kb. 150 millió forinttal járul hozzá eszközbeszerzésekhez, balesetveszélyes helyzetek megszüntetéséhez, fejlesztéshez. Középfokú nevelés-oktatás A középfokú oktatás Heves megyében az elmúlt időszakban sokat változott, de alapjaiban továbbra is domináns a 8 évfolyamos általános iskolára épülő négy évfolyamos gimnáziumi és szakközépiskolai képzés. A hagyományos szakmunkásképzés átstrukturálódott. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a 10. évfolyamra épülő egy-, két-, hároméves szakiskolai képzés vált általánossá. Emellett néhány egyszerű szakma megmaradt 8 általános iskolai végzettségre épülően, ugyanakkor magasabban kvalifikált szakmák oktatása is megjelent a rendszerben: az akkreditált felsőfokú szakképzés. Az elmúlt években nőtt a megyében az érettségit adó középiskolák tanulóinak száma. Arányuk a megyében eléri a teljes középiskolai népesség 78%-át. A „maradék elve” alapján tehát csak 22% vesz rész a közvetlen munakerőpiaci igények kielégítését szolgáló szakiskolai szakképzésben. A közismerten magas mértékű lemorzsolódás, valamint az egyenetlen és nem a piaci, hanem a szülői igényekre épülő szakmaszerkezet tovább fokozza a problémákat. A tankötelezettség időbeli kiterjesztésével a szakiskolák tanulói összetétele nem kedvező irányban változik. Már most is magas azoknak a tanulóknak a száma, akiket a törvényi kényszer és nem a szakmai érdeklődés tart a rendszerben. A felzárkóztató célú szakiskolai képzés beindítása mindenképpen támogatandó a szakképző intézményekben, hiszen ezt a törvény lehetővé teszi, azonban jelenleg nem kellően ismert ez a képzési forma. Bővült a képzés a fogyatékos tanulók szakképzését szolgáló – úgy nevezett speciális szakiskolai - intézményi körben. Sokszínűség mutatkozik meg a fenntartásban. 1999 óta új önkormányzati fenntartású középfokú intézmény nem alakult. Nőtt viszont a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények száma. Egyrészt újak alapításával, másrészt a korábban önkormányzati fenntartású intézmény vált más fenntartó által működtetetté, továbbá nem kötelező középfokú iskoláztatási önkormányzati feladat-átadás is történt. Jelentős emelkedést mutatnak az érettségire épülő szakképzés területén alapított nem önkormányzati fenntartású iskolák. A gimnáziumok életének jellemzőjévé vált a sokszínűség. Az intézmények mindegyikében kialakultak – a hagyományokra épülten – a különböző emelt szintű képzési formák, tagozatos osztályok, továbbá magas szintű nyelvi képzést nyújtanak. A fakultációs lehetőségek kihasználásával a hagyományos tantárgyi kínálat mellett a speciális szolgáltatások iránti igényeket is igyekeznek kielégíteni. Gimnáziumokban és szakközépiskolákban bevált képzési forma a nyelvi előkészítő évfolyamokra épülő 1+4 éves, érettségit adó képzés. A nyelvi előkészítő évfolyamokon igen magas óraszámban tanulnak idegen nyelvet, informatikát. A középfokú intézményekben folyó munka személyi feltételei javultak, összességében elfogadhatóak. A megfelelő szakos ellátottság biztosítása - különösen a versenyszféra által is keresett - szakmai tanári álláshelyeken néha megoldhatatlan nehézséget jelentenek. (pl.: idegenforgalmi, vendéglátóipari szakember, műszaki szakoktató) Az oktatás tárgyi feltételei a középfokú intézményekben – ha nem is teljes körűen – de rendelkezésre állnak. Jelentős tanteremhiány nincs a megyében. Sajnálatos módon még van olyan középfokú intézmény, amelyik nem rendelkezik tornateremmel. A szakképző intézmények jelentős fejlesztéseket tudnak realizálni a szakképzési támogatások segítségével, a Szakképzési Alap 55


decentralizált és központi pályázatai révén, néhány intézmény esetében pedig európai uniós támogatással. A fenntartó önkormányzatok nem rendelkeznek olyan anyagi háttérrel, hogy a kötelező felszerelés- és eszközjegyzékben szereplő feltételeket maradéktalanul biztosítani tudnák. Az OKÉV által jóváhagyott ütemtervek alapján ennek 2008. szeptember 1-ig kell megtörténni. Szakképzés Az iskolrendszerű szakképzés részben középfokú oktatási intézményekben, részben egyetemeken, főiskolákon folyik. Egyre hangsúlyosabbá válik azonban - az egész életen át tartó tanulás koncepciójához is igazodóan - az iskolarendszeren kívüli szakképzés. Heves megye szakképzés tekintetében széles választékot, sokszínű intézményhálózatot kínál a szociális partnereknek, köztük a továbbtanulni szándékozóknak. A szakképzés alapja az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), amely az állam által elismert szakképesítéseket, képzési követelményeket, valamint erre épülően a központi képzési programokat határozza meg. Az intézmények áttértek a többszintű szakmacsoportos képzésre. Jelenleg háromféle bemeneti követelmény szerint lehet szakmát tanulni: a legszűkebb körűen 8 osztályos, továbbá a 10 osztályos végzettségre, valamint érettségire épülhet a szakképzés. A szakközépiskolák jelentős része bekapcsolódott valamelyik felsőoktatási intézménnyel együttműködve az akkreditált felsőfokú szakképzésbe is. A képzési idő sok szakmánál 2 évről 3 évre emelkedett. Az áttérés folyamata még tart. Időközben megjelent az új, 416 szakképesítést tartalmazó, moduláris OKJ. Erősödik az együttműködés a munakerőpiac szereplői és a képző intézmények között. A kamarák folyamatosan figyelemmel kísérik a szakképző intézmények szakmai képzési tevékenységét, segítik azokat információval, illetve szakvéleményekkel orientálják munkájukat. Részt vesznek a kamarai tagok a szakmai vizsgáztatásban, és ebben jók a tapasztalatok. Az 500 tanulónál nagyobb szakképző iskolákban sorra alakulnak a szakmai tanácsadó testületek. A szakképző intézmények tárgyi, szakmai feltétel-rendszerének fejlesztése az elmúlt években is csak kisebb mértékben történt a költségvetésből, nagy szerepet kaptak a pályázatokon elnyert pénzösszegek (például: a Szakképzési Alap Decentralizált Kerete), a szakképzési hozzájárulás és a saját bevételek. A munkaügyi szervek megbízható hosszú távú munkaerő-prognózist a gyorsan változó, s átalakulóban lévő gazdaság miatt nem tudnak adni az iskolai szakképzés számára. A gazdasági kamarák is rövid távú prognózissal rendelkeznek. Az iskolafenntartás helyi érdeke és a szakképzés területi jellege, regionalitása között is nehéz összhangot teremteni. S meg kell azt is jegyezni, hogy a szakképző iskoláknak a tankötelezettséggel összefüggő közoktatási feladatokat is teljesíteni kell a szakképzési feladatok mellett. Eredményesség szempontjából erősítendő az iskolán kívüli gyakorlati képzés és vizsgáztatás. Szorgalmazni szükséges továbbá a tanulói szerződések alapján folyó gyakorlati képzést, amely a munkáltatók és a szakiskolai tanulók közötti kapcsolat kialakításával növeli a diákok későbbi munkavállalási esélyeit. Kollégiumi, diákotthoni nevelés A kollégiumok a közoktatási rendszer szakmailag önálló, sajátos és összetett nevelési és oktatási feladatokat ellátó intézményei. Arra törekszenek, hogy ne csak szállást biztosítsanak a tanulók számára, hanem a lehetőségekhez mérten otthont pótoljanak. Segítsék a fiatalok személyiségének pozitív fejlődését, biztosítsák a szabadidő értelmes, hasznos és a tanulók számára is vonzó eltöltését. Differenciált támogatást biztosítsanak a kollégium lakói számára, iskolai kötelezettségük teljesítésében. A kollégiumok kihasználtsága viszonylag alacsony, kivételt képeznek a fogyatékos gyermekek diákotthonai. A szabad kapacitást több helyen hosszú távú bérleti szerződések alapján 56


értékesítik, pl.: főiskolai hallgatók, fogyatékos tanulók elhelyezése a gyöngyösi József Attila Szakközépiskola kollégiumában. Továbbá a nyári időszakban idegenforgalmi célra hasznosítják. Az állami normatíva 2006-ban csökkent, ennek ellenére még mindig a működési költségek közel 100%-át fedezi. Ez is egyik oka annak, hogy megjelentek a nyereség-érdekelt nem önkormányzati fenntartók a megyében. Alapfokú művészetoktatás A művészeti iskolák célja, hogy az érzelmi és esztétikai nevelés eszközeivel járuljanak hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. A tanulók tanulmányaik alatt művészeti alapvizsgát, majd az iskola továbbképző évfolyamait elvégezve művészeti záróvizsgát tehetnek. Országos szinten is és Heves megyében is igaz az, hogy a demográfiai apály ellenére töretlenül emelkedik a művészeti intézmények, illetve az ezekben tanulók száma. Ennek elsődleges oka abban keresendő, hogy örvendetesen nőtt azon lakossági réteg aránya, akik igénylik gyermekeik művészeti nevelését. A művészeti iskolák működése sok tekintetben eltér a szokványos közismereti tárgyakat oktató intézményektől. A helyi adottságoknak megfelelően: - zeneművészeti, - képző- és iparművészeti, - táncművészeti, - báb- és színművészeti ágazatokon folyhat az oktatás. Felnőttoktatás A felnőttoktatás alatt az iskolarendszerben történő felnőttképzést értjük, megkülönböztetve ezzel az iskolarendszeren kívüli tanfolyami oktatást, amelynek célja gyakran valamilyen OKJ-s szakképesítés megszerzése, illetve egy adott kompetencia (pl. idegen nyelv-tudás) fejlesztése. Az általános iskolai felnőttoktatás 3 város egy-egy intézményében van: Gyöngyösön, Hatvanban és Egerben. Az alacsony létszámot magyarázza, hogy kimutatott igény gyakran szétszórtan, a legrosszabb szociális körülmények között élők kisebb csoportjainál mutatkozik. A képzés helyére történő rendszeres oda-vissza utazás, illetve az otthoni felkészülés részükről nem megoldható. Középiskolai felnőttoktatás iránti igényt az is mutatja, hogy Heves megyében több, mint 13 középiskolában folyik ilyen irányú képzés. Korábban csak önkormányzati fenntartású intézmények foglalkoztak ilyen oktatással, 2001-től azonban egy közhasznú társaság alapításában gimnázium jött létre több telephellyel esti és levelező rendszerű képzésre. Hosszú távon várhatóan tovább fog nőni az igény a felnőttoktatásra, hiszen a munkaerőpiac elvárásai, az élethosszig tartó tanulás mindezt megköveteli. Sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok nevelése-oktatása A közoktatási törvény kötelező megyei önkormányzati feladatként írja elő a többi gyermekkel együtt nem nevelhető sajátos nevelési igényű (korábban: fogyatékos) gyermekek oktatását; ugyanakkor települési önkormányzati feladat a többi gyermekkel együtt – ún. integráltan - nevelhető gyermekek oktatása-nevelése. A fejlesztés hangsúlya ez utóbbira került, amikor kiegészítő normatívák és jelentős forrást biztosító pályázati lehetőségek jelentek meg. Heves megyében a fogyatékos gyermekek képzése, tankötelezettségük teljesítésének intézményi struktúrája az elmúlt években alapvetően nem változott, jelenleg is 3 formában valósul meg: - önálló gyógypedagógiai iskolákban, - normál iskolákban szervezett speciális tanulócsoportokban, 57


-

integrált oktatás keretében.

Az önálló gyógypedagógiai intézmények száma jelenleg 8, közülük - 6 megyei önkormányzati, - 1 megyei jogú városi, - 1 alapítványi fenntartású. Diákotthonnal 2 megyei intézmény rendelkezik. A többi iskola napi bejárásos alapon működik, körzeti jelleggel. A tanulók zömét azonban a városi illetékességű gyermekek teszik ki, a községekből bejárók aránya 12-58 % között mozog. A hallássérült gyermekeket nevelő-oktató Mlinkó István Általános Iskola, Diákotthon, Óvoda, és Szakszolgálat tanulóinak jelentős hányada Borsod megyei. A hallássérült gyermekek óvodai ellátása, általános iskolai oktatása megyénkben ebben az intézményben megoldott. A látássérült, testi fogyatékos, valamint súlyos beszédfogyatékos gyermekek számára Heves megye szegregált intézményt nem működtet. Szükség esetén más megyei, országos vagy regionális beiskolázású intézményekben nyernek elhelyezést. Az értelmi fogyatékos tanulók jelentős része a települési önkormányzatok által fenntartott normál iskolákban szervezett speciális, többségükben összevont tanulócsoportokban teljesíti a tankötelezettségét. A tankötelezettség 18. életévre történő megemelésével egyre inkább feszítő probléma további tanításuk, foglalkoztatásuk. A megoldást készségfejlesztő speciális szakiskolák működtetése kínálja. Ilyen már működik Egerben és további fejlesztést is tervezve van az Arany János Általános Iskola és Szakiskola keretén belül. A súlyos értelmi fogyatékos gyermekek képzési kötelezettséget teljesítenek. Foglalkoztatásukat otthoni, vagy intézményi keretben a Heves Megyei Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó szervezi. Ellátásuk megoldott. Pedagógiai szakszolgálat A közoktatásról szóló l993. évi LXXIX. sz. törvény 34. paragrafusa határozza meg a pedagógiai szakszolgálatokat (fogyatékosok korai gondozása; tanulási képességet vizsgáló szakértői tevékenység; nevelési tanácsadás; logopédiai ellátás; pályaválasztási tanácsadás; konduktív pedagógiai ellátás; gyógytestnevelés). Ezek közül -a törvény alapján- egyértelműen kötelező megyei önkormányzati feladat a fogyatékos gyermekek korai gondozása, a tanulási képességet vizsgáló szakértői tevékenység s a konduktív ellátás. A nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, pályaválasztási tanácsadás a törvény szerint akkor kötelező megyei feladat, ha a települési önkormányzat vagy kistérség nem vállalja, vagy a feladat ellátatlan. Heves megyében 1992 óta az a tendencia érvényesült, hogy a városi önkormányzatok (Hatvan, Heves, Gyöngyös) - élve a törvény adta lehetőséggel - körzeti szakszolgálati intézményeiket a Megyei Önkormányzat fenntartásába adták. Eger Megyei Jogú Város pedig 1996tól az általa fenntartott Logopédiai Tagozatán és a Nevelési Tanácsadóban megszüntette Eger és Füzesabony térsége ellátását, így ezen feladat – ideiglenesen - teljes egészében a Megyei Önkormányzatra hárult. A legutóbbi időkben a többcélú kistérségi társulások támogatási rendszerének kibővülésével a folyamat megfordult: Heves, Eger, Füzesabony és Gyöngyös kistérségei a feltételektől függően logopédiai illetve nevelési tanácsadási feladatokat vettek át, a megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények feladat-ellátási terhelése csökkent. Az átalakulások folyamata még nem zárult le. Várhatóan Hatvan város, illetve a kistérség is szakszolgálati feladatok átvételét fogja kezdeményezni. Jelenleg az ellátás a megyében biztosított ugyan, de nem a megfelelő mértékben és minőségben, és nem minden területen fedi le a teljes szükségletet. 58


Pedagógiai szakmai szolgáltatás A megyei pedagógiai szakmai szolgáltatás intézményesített formában a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézetében biztosított, amely 1985 óta dolgozik a megye közoktatása jobbításán. Az intézmény egy tíz tagú konzorcium élén Észak-Magyarországon egyedül folytatja a HEFOP 3.1.2. és 3.1.3 pályázat keretében a kompetencia alapú nevelés és oktatás módszereinek kidolgozását és begyakorlását, valamint a szerzett tapasztalatok átadását. Rajta kívül a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása vonatkozásában több intézmény is ellát szakmai szolgáltatási (pl. szaktanácsadási) feladatokat. A szaktanácsadás a legsokrétűbb feladat: - Az iskolákban alkalmazható tantervek száma igen magas. Folyamatos munkát jelent a pedagógiai programok és nevelési programok nyomon követése, az esetleges korrekciók végrehajtása. - Egyre nagyobb feladatot ad a másság, benne a roma fiatalok helyzetének kezelése. Mindezen kiemelt feladatok mellett folyik a szaktanácsadás hagyományos formája (szakterületek módszertani kezelése, konkrét segítségadás iskoláknak, az egyes pedagógusoknak) A továbbképzések 2 nagy területet fognak át: - az Országos Akkreditációs Bizottság által engedélyezett központi tanfolyamok indítása. (Legalább 30, legfeljebb 120 órás időtartammal) - A nem tanfolyami jellegű előadások, szakmai konzultációk, munkaközösségi foglalkozások. A minőségfejlesztés, minőségbiztosítás segítése terén a Pedagógiai Intézet országosan is elismert munkát végez az alábbi területeken: - A holland minőségbiztosítási rendszer (Belső Gondozói Rendszer) átvétele, kiépítése. - A már befejeződött Comenius 2000 Országos Közoktatási Minőségfejlesztési Program tapasztalatainak hasznosítása terén. A pedagógiai munkában a mérés, értékelés és az ellenőrzés kiemelt feladat. Ennek segítése érdekében: - az intézet folytatja a teszt- és feladatbankok kialakítását, - méréseket, statisztikai feldolgozásokat, elemzéseket végez, - a kifejlesztett mérőeszközöket megfelelő tanulói mintán beméri, azokat terjeszti. További fontos terület a tehetséggondozás, melynek legismertebb, legvonzóbb formái az általánosés középiskolai tantárgyi tanulmányi versenyek. Ezeken minden évben több ezer tanuló szerepel. A tanulmányi versenyek között egyre népszerűbb a kisebb régiókban folyó, helyi verseny. A tanügyigazgatás segítése, illetve a diákjogok érvényre juttatása önállóan is megjeleníthető területek, amelyek jogi tanácsadást, a vezetői munka segítését (coaching), konzultácikat, a diákönkormányzatok tagja é ssegítői részére tájékoztatkat, tréningek szervezélsét jelentik. II. 9. 2. A felsőoktatás helyzete a megyében Eszterházy Károly Főiskola Az Eszterházy Károly Főiskola az 1948-ban alapított állami pedagógiai főiskola szellemi örökségét ápoló, valamint a két és fél évszázados egri felsőoktatás hagyományaihoz kötődő, 59


ugyanakkor a jövő felé nyitott, minőségi munkát végző intézmény. Az elmúlt 5 évtizedben több mint 300 ezer főiskolai végzettségű szakembert adott a magyar társadalomnak és közoktatásnak. A közel 10000 hallgatóval és 650 dolgozóval működő intézmény a XXI. század társadalmi és gazdasági kihívásainak megfelelően alakítja oktatási rendszerét, képzési kínálata rendkívül sokrétű. A főiskola az oktatási szolgáltatások minőségének emelésével, a hallgatói igényekre figyelő átjárható, választási lehetőséget nyújtó, rugalmas tanulmányi rendszer kiépítésével - a Bolognafolyamatnak megfelelően az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozva - az EU tagságból adódó és a régió speciális nevelési problémáinak kezelésére felkészítő oktatással, hazai és nemzetközi elismertségre is számot tartó értékes diplomákat ad ki. A képzés négy karon, közel 30 alapszakokon (BA/BSc) folyik - a bölcsészettudományok, a gazdaság- és társadalomtudományok, a természettudományok, a sporttudományok és a művészetek terén - nappali, részidős, valamint távoktatásos formában. Hallgatóink számára kínálunk továbbá felsőfokú szakképzéseket, számos szakirányú továbbképzést, és terveink szerint a közel jövőben a mesterszintű tanárképzés (MA) is beindul intézményünkben. A főiskola kiemelkedően jó szolgáltatást nyújt az idegen nyelvek tanulásához, 2 akkreditált állami nyelvvizsgahellyel áll a nyelvvizsgázni szándékozók rendelkezésére. Főiskolánk olyan intézmény kialakításán dolgozik, amely hazai és nemzetközi elismertségre is számot tartó diplomákat ad ki, mindamellett szellemi, tudományos és kulturális centrum szerepét tovább növeli a városban és az észak-magyarországi régióban. Károly Róbert Főiskola 2004. január 1-jétől a főiskola két karra tagozódik: Gazdálkodási Kar, Agrár és Vidékfejlesztési Kar. Az intézmény küldetése megfogalmazza, hogy a Károly Róbert Főiskola működése embercentrikus, céljuk külső és belső vevőik igényeinek maximális kielégítése. Ennek eszköze működési folyamataiknak állandó fejlesztése, amely hatékony minőség- és környezetközpontú irányítási rendszer működtetését igényli, így biztosítva szolgáltatásaik kifogástalan minőségét és ügyfeleink elégedettségét. Végzett hallgatóik a munkaerőpiacon versenyeznek a más intézményekben képesítést szerzett hallgatókkal; diplomásaik munkaerőpiaci értéke elhelyezkedési arányukkal mérhető. A főiskola működési szabályait úgy alakították ki, hogy a munkaerőpiacon versenyképes, korszerű tudással felvértezett, a minőséget értékként elfogadó, környezettudatos hallgatók szerezzenek képesítést. Ez teljesítményorientált, a folyamatos fejlesztés filozófiáját valló és a fenntartható fejlődés megvalósítása iránt elkötelezett közösségben valósulhat meg. A minőségközpontú és környezettudatos szemlélet működésüknek valamennyi folyamatában érvényesül. Az intézmény vezetőinek és alkalmazottainak tevékenységét a kiválóságra, egyúttal a környezettudatos fejlesztésre való törekvés határozza meg, összhangban alaptevékenységünk jellegével és a főiskola küldetésével. A főiskola vezetésének napi feladata a minőség- és a környezetkultúra megőrzése és fejlesztése; a minőségfejlesztést, valamint a fenntartható fejlődést támogató értékrendszer, tudásanyag, módszertan, eszköztár és gyakorlat folyamatos megújítása, érvényesítése. Mérhető minőség és környezeti céljaink megvalósítása belső szabályozó dokumentumaink segítségével történik. A Károly Róbert Főiskola megvalósítja az MSZ EN ISO 9001:2001 és az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványok előírásait, amelyeket tudásszolgáltatásaink folyamatos fejlesztésekor 60


alapvető követelményként tart számon. Az intézmény elkötelezett a jogszabályok és egyéb előírások teljesítése iránt. Egri Hittudományi Főiskola Egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény. Az intézmény fenntartója: az Egri Főegyházmegye. A főiskola szervezését Egerben Telekessy István püspök 1700-ban kezdte el. 1704-ben kezdődött el az oktatás, de az intézet alapítólevelét csak 1709-ben adta ki Telekessy püspök. Az épület a 18. század második felében nyerte el mai formáját. Az alapítástól kezdve folyamatos a teológiai oktatás. 1951-ig csak az egri egyházmegye papnövendékei tanultak itt, jelenleg a debrecen-nyíregyházi és a váci egyházmegyék papjainak a képzése is itt történik.1989-től a határokon túlról is érkeznek magyar anyanyelvű hallgatók. A főiskolához tartozik a Váci Borromeo Szent Károly Papnevelő Intézet, mint propedeutikus Szeminárum, ahol a papságra készülő fiatalok előkészítő évüket töltik. Az Egri Hittudományi Főiskola 300 éve végzi küldetéséből fakadó feladatát: lelkipásztorok képzését, és a rendszerváltás óta – a helyi Egyház szükségleteire válaszolva – hitoktatók, hittanárok képzését. Jelenlegi képzések: teológus szak, 6 éves, osztatlan képzés papnövendékek számára; katekéta-lelkipásztori munkatárs szak (BA) 3 éves, új rendszerű képzés; hittanár-nevelő szak (főiskolai) – 4 éves, hagyományos képzés, kimenő jelleggel. A Hittudományi Főiskola teológus szaka, a Római Nevelési Kongregáció jóváhagyásával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karához affiliálódott. Ez azt jelenti, hogy intézményünkben a 2001/2002 tanévtől a teológiai jellegű képzés (III-IV-V-VI. évf.) egyetemi szinten történik, s így lehetőség van a bakkalaureátusi diploma megszerzésére is. A bakkalaureátusi szigorlatot sikerrel letett hallgató a PPKE Hittudományi Kar által kiállított bizonyítványt kap, mely egyetemi szintű teológiai diplomának számít.A Főiskolához tartozik a Szent János Továbbképző Központ, amely az intézmény új épületszárnyában található. Az Egri Egyházmegye felnőttképző intézménye. Lelkigyakorlatokat és tanfolyamokat szervez világi híveknek a hitben való elmélyülés céljából. II. 9. 3. Kultúra, közművelődés Országos és megyei helyzet, a változások irányai Növekszik a szabadidő és felértékelődnek az életmód kultúrával összefüggő elemei. A kulturális kínálat áttekinthetetlen kiszélesülésével, az üzlet hatása alá kerülésével egyidejűleg tompul a választás tudatossága és az értékválasztás képessége. Az üzleti alapú, alapvetően multikulturális és heterogén színvonalú kínálat túlereje, kifinomultsága, könnyű befogadhatósága, illetve csábításának szívó hatása alapvetően átformálja a tömegkultúrát. Ezzel egyidejűleg az igényes, a klasszikus kultúra egyes műfajai, értékei a popularizálódás révén, az iskolai oktatáson túl szélesebb körben is visszhangra találhatnak, adott esetben magasrendű élménnyé válhatnak. A digitális kultúra, a számítógép és az internet terjedése is alapvetően módosítja a befogadási képességeket; a linearitás és a mélység helyett az asszociatív, gyors és kreatív befogadási attitűdnek és elvárásoknak kedvez, ami hat a hagyományos műfajokra, ízléselvárásokra is. A több szabadidő, a hosszabb élettartam a kulturális fogyasztás, befogadóképesség növekedéséhez vezet. Ennek a lehetőségnek a kihasználása és az igényes kínálat bővítése, fenntartása az elkövetkező évek meghatározó feladata annál is inkább, mivel a további gazdasági és a társadalmi innováció, konszolidáció nem kis mértékben szintén ezen múlik. Tovább folytatódik a kulturális színterek eltolódása az intézmények felől az otthonok falai közé (televízió, CD, videó, internet) és az utcákra (fesztiválok). Ez a műfajokat is befolyásolja, 61


terjed a „cross-over”, a műfajok közötti merev határok elmosódnak. Annál komolyabb szükség van ugyanakkor az országos és helyi kulturális alapintézmények védelmére, illetve vonzóbbá tételére. Visszaesett a közösségi, egyesületi keretben folytatott kulturális tevékenységek aránya. A szabadidős művészeti tevékenységek súlya relatíve alacsony. A kulturális lehetőségekhez való hozzáférés – város, település szinten – egyenlőtlen, jól érzékelhető egy un. „közvetítői lejtő”. A forrásokban szűkölködő önkormányzati helyzet megnehezíti a kulturális politika érvényesítését. A kulturális fogyasztásban egyre meghatározóbb a média, ezen belül is a televízió szerepe. Létrejött a digitális konvergencia: a különböző kulturális műfajok digitális tartalmai számos médiumban megjelenhetnek, egymásba átvihetőek; néhány éven belül elterjed a digitális műsorszórás; az internet és a tévé összekapcsolásával létrejön az interaktív hír- és műsorfogyasztás. Korunk egyik legnagyobb kihívása a kulturális szolgáltatók és a fogyasztók számára az új technikai, technológiai eredmények megjelenése és robbanásszerű terjedése. A technológia hasznosítása és tartalommal történő feltöltése kihívás, mivel ma még kevés az ismeretünk az informatikai eszközöknek a kultúra területén való alkalmazásáról és az ezeken alapuló szolgáltatásokról. Az olvasástól való elfordulást mutatja, hogy jelentős azok aránya, akik 5-10 évvel ezelőtt még több könyvet olvastak, s romlik – bizonyos korosztályokban – az olvasott szöveg megértésének és az írásnak a készsége is. A múzeumok gondjaira bízott kulturális örökség mennyisége robbanásszerűen megnövekedett, az őrzés feltételei viszont csak részben teremtődtek meg. A közgyűjteményi állományvédelem (raktárépítés, biztonsági berendezések) azonnali fejlesztésre szorul. A muzeális intézmények látogatóinak száma stagnál, ugyanakkor a magyar lakosság 40 %-a évente legalább egyszer részt vesz múzeumi programon (a leglátogatottabbak a művészeti kiállítások, közel hasonló számot mutatnak a történeti-helytörténeti gyűjtemények). Az értékőrzés, esélyteremtés és értékteremtés céljait helyi szinten, az állampolgárok közegében szolgáló törekvéseket összefoglalóan fejezi ki a közművelődés. A fogalomnak a magyar társadalomban szerves hagyománya van, ami a rendszerváltás nyomán átmenetileg megkérdőjeleződött, majd az új körülményekhez igazodva él tovább. A közművelődésbe illik a közgyűjtemények és más intézmények közönségkapcsolati munkája, ám igazi színtere a közösségi tér, amire ilyen vagy olyan formában mindenhol társadalmi igény van. A közművelődés mai terei jogállás, tulajdonviszonyok és programok tekintetében is sokszínűbbek, mint a korábbi művelődési otthonok hálózati rendszere. Az autonóm művészeti intézményekhez hasonlóan, a sokszínűséggel együtt az ország egy részében kínálati piac, túlkínálat alakult ki. Másrészt viszont éppen a kulturális kínálattal ellátatlan városi peremkerületekben, az egyébként is hátrányos helyzetű falvakban nincs közösségi tér, illetve a meglévő intézmények nem képesek generálni, integrálni, koordinálni a civil kezdeményezéseket. Stratégiai szempontból figyelembe kell vennünk azt a folyamatot, amely kultúra és társadalom, különösen művészet és társadalom viszonyában, az utóbbi évtizedekben végbement: a szórakoztató, más néven tömegkultúra bővülő piaci részesedést szerezve mind nagyobb teret és szerepet kap a mindennapi életben. Ezzel az irányzattal kell számolnunk a XXI. század első egy-két évtizedében is. A „Magyar Kulturális Stratégia” stratégiai fejlesztési irányai a régió, a megye vonatkozásában is helytállóak: 1. a kulturális vidékfejlesztés programja, 2.: több kultúrát gyermekkorban program, 3. új közönségek elérése, 4. az örökségvédelem cselekvési programja, 5. a kulturális örökség életközelibbé tétele, 6. a magyar tehetség helyzetbe hozása itthon és külföldön, 7. kortárs újdonságokkal a jövő klasszikusaiért program, 62


8. a kultúra, mint gazdaság- és versenyélénkítő eszköz alkalmazása. Ezen irányokra konkrét regionális törekvések, megyei fejlesztések építhetőek: 1. Magyarságot és európaiságot megtestesítő értékek létrehozása 2. A régió/megye sajátos tárgyi, szellemi értékeinek megőrzése 3. Az országos jelentőségű kulturális emlékhelyek gondozása 4. A kulturális turizmus számára érdekes attrakciók, komplex termékek létrehozása 5. Másutt még meg nem honosított, csak ránk jellemző projektek kidolgozása 6. Közművelődési infrastruktúra fejlesztése 7. Kulturális szolgáltatások minőségének növelése 8. A civil társadalom számára a kultúra területén a szükséges anyagi és intézményi feltételek megteremtése 9. Esélyegyenlőség biztosítása 10. Tudatos kulturális marketing, PR tevékenység 11. Partnertérségi, partnervárosi kapcsolatok szerepének növelése A stratégia program végrehajtásában a megye kulturális intézményeinek teljes köre részt vehet, együttműködve kulturális, turisztikai és más termelő, szolgáltató vállalkozásokkal, kormányzati szervekkel, közösségi marketing szervezetekkel. Az operatív intézkedések megvalósítási mechanizmusa a javasolt irányokban megjelenő, illetve újonnan létrejövő együttműködési hálózatokon nyugszik. A kulturális hálózat kiépítése és működtetése feltételezi: − a kulturális értékek feltárását; − a kulturális intézmények, események, értékek rendszerezését, klaszterbe foglalását; − a hagyományos együttműködések újraélesztését, megerősítését; − a kulturális tartalmak digitalizálását; − a folyamatos kapcsolattartás, információáramlás és a széleskörű elérhetőség biztosítását az info-kommunikációs hálózatok és eszközök fejlesztésével; − a közös kulturális tevékenység, a hagyományos és info-kommunikációs jellegű kulturális szolgáltatások igénybevétele céljára alkalmas közösségi terek kialakítását, fenntartását; − a kulturális alrendszer és más társadalmi alrendszerek, így különösen a kultúra és a gazdaság közötti folyamatos kapcsolattartás hálózati feltételeinek kiépítését; − közös fejlesztési programok kidolgozását, közös pályázás, közös projektek megvalósítását; − a kulturális tevékenységek kiszélesítését, hatékonyságának javulását támogató képzési, monitorozási, minőségbiztosítási, kulturális mentori és kulturális mediációs rendszerek közös hálózatban történő kifejlesztését. A kulturális hálózat kialakítása egyszerre alkalmas a társadalmi kohézió erősítésére a fejlesztési irányok sikerességének előmozdítására. Az egyes intézkedések realizálási mechanizmusát a konkrét tervezési dokumentum rögzíti.

63


III. A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE A MEGYÉBEN III. 1. Heves Megyei Területfejlesztési Tanács Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. összeállítása

A Tanács tevékenységéről A Heves Megyei Területfejlesztési Tanács elsődleges célja a megye fenntartható fejlődésének biztosítása a gazdasági versenyképesség és a minőségi életszínvonal növelése által. Ezek alapján közreműködik a korszerű technológiai színvonal és minőségi termelőkapacitások kiépítésében, a modern, tudásalapú társadalom megteremtésében. A Tanács támogatja az életképes, fejlődő vidéki térségek hosszú távú fejlődését. Mindezek alapján a Tanács: • vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait ill. tájékoztatást nyújt az eredményekről, • kidolgozza és elfogadja a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, a megye fejlesztési programját, és az egyes alprogramokat, • koordinálja a kistérségben folyó fejlesztések megyei színtű előkészítését, előzetesen véleményezi a kistérségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat, • segíti a kistérségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, • pénzügyi tervet készít a fejlesztési programok megvalósítása érdekében • közreműködik a válsághelyzetek kezelésében. A Heves Megyei Területfejlesztési Tanács a megyei területfejlesztési program megvalósításával kapcsolatos fejlesztési döntések előkészítését, a területfejlesztési munkájának segítését, az ülések előkészítését a Tanács megalakulása óta végző munkaszervezetek személyi állományából 2005. január 3-val létrehozta a Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht-t, mely az erre vonatkozó külön megállapodás alapján ellátja a titkársági feladatokat is. A Heves Megyei Területfejlesztési Tanács a hatáskörébe utalt decentralizált állami keretek felhasználására beadott pályázatok tartalmi bírálatát Szakértő Bizottság végzi. A Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. munkatársai szakmai tudásukkal hozzájárulnak a megye gazdasági fejlődéséhez, a kistérségi együttműködési törekvések erősítéséhez ezzel is támogatva a foglalkoztatás bővítését. A területfejlesztési elképzelések megvalósításával elősegítik a megye társadalmi, gazdasági növekedését. A kht. közhasznú tevékenységei az alábbiak: • az euroatlani integráció elősegítése, • tudományos tevékenység, kutatás, • nevelés és oktatás, • képességfejlesztés, ismeretterjesztés, • kulturális örökség megóvása, • műemlékvédelem, • természet- és állatvédelem, • környezetvédelem, • hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, • a munkaerő piacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése, és kapcsolódó szolgáltatások, • egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító- és egészségügyi rehabilitációs tevékenység, • szociális tevékenység, családsegítés, idős korúak gondozása. 64


III. 2. Felhasznált pályázati források Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. összeállítása

A decentralizált alapok hatása a megye területfejlesztésére A céljellegű decentralizált előirányzat (CÉDE) – melyből az éves keret 20%-a vis maior feladatokra elkülönítésre kerül – elvileg a megye minden helyi önkormányzata rendelkezésére áll. Az odaítélhető keretösszegek 2002-2004 években azonos nagyságrendűek voltak, 2005. évben azonban emelkedett, alapvetően a következő éveket érintő kötelezettségvállalás mértékének növekedése miatt. Ezért a Tanács a támogatási gyakorlatát úgy alakította ki 2003. évtől – megszerezve ehhez a helyi önkormányzatok egyetértését is -, hogy a kedvezményezett statisztikai kistérségek, illetve települések alapvetően a területi kiegyenlítő keretre, míg az egri és gyöngyösi kistérség települései a CÉDE-re nyújtották be pályázataikat. Ezt lehetővé tette az, hogy a Tanács a két decentralizált alapnál hasonló programtámogatási elveket és támogatási arányokat határozott meg (lásd még VII. 7. melléklet: A kistérségek pályázati forrásai). A CÉDE-ből a legtöbb támogatást a gyöngyösi statisztikai kistérség települései nyerték el, a valóságban azonban az egri statisztikai kistérség települései kapták együttesen a magasabb támogatást. Ennek az a magyarázata, hogy 2003. december 31-ig az egri kistérség tagja volt Parád, Parádsasvár, Recsk és Sirok község, majd ezt követően átsorolásra kerültek a kedvezményezett pétervásárai statisztikai kistérségbe. Tapasztalataink szerint a CÉDE támogatások a vizsgált időszakban is eredményesen segítették a megyében egyes kiemelt fejlesztési programok megvalósulását, az önkormányzatok felújítási, korszerűsítési feladatait. 2002-2005 között megítélt CÉDE támogatások célonkénti megoszlása 1,47% 7,35% 7,80%

3,29%

Út-, járda építés, felújítás Önkormányzati tulajdonú

39,45% épületek építése, felújítása Ivóvíz, szennyvíz beruházások Felszíni csapadékvíz elvezető rendszerek Településrendezési terv Egyéb

40,64%

Az ábrából látható, hogy a négy év során odaítélt mintegy 805 millió Ft CÉDE támogatás több mint 40%-a az önkormányzati tulajdonú (oktatási, egészségügyi, művelődési, szociális feladatokat ellátó) épületek, polgármesteri hivatalok felújítását, korszerűsítését szolgálta, míg közel 40%-a a rendkívül leromlott állapotú belterületi utak, járdák felújítását segítette elő. Említést érdemel még az egészséges ivóvíz, a szennyvízelvezetés, tisztítás, illetve a felszíni csapadékvíz elvezetés gondjainak enyhítésére fordított támogatási összeg is. A Tanács tevékenységében változatlanul fontos szerepe van a vis maior helyzetek kezelésének. Az elmúlt 4 év egyikében sem volt elég a CÉDE keretből képzett megyei keret a felmerült problémák megoldásához. 65


Vis maior támogatások felhasználása

2005. év

2004. év

2003. év

216 542 e Ft 44 376,6 eFt 19 200 eFt 45 059 eFt 87 082 e Ft 45 053 e Ft 103 900 e Ft

2002. év 44 800 e Ft

Központi tartalék Megyei

Gondot okozott többek között a hirtelen, nagy mennyiségben lehullott hó, az alföldies területeken kialakult hófúvások, a tavaszi jelentős csapadék, illetve a gyors hóolvadás miatt kialakult áradások, belvizek, a nyári időszakban több alkalommal jelentkezett felhőszakadás következményeinek felszámolása. A helyi önkormányzatok vis maior kérelmei alapján jelentős összeget juttatott a Tanács védekezési munkálatok elvégeztetésére, illetve a megrongálódott, önkormányzati feladatokat ellátó épültek, utak, hidak, felszíni vízelvezető rendszerek helyreállíttatására. A területi kiegyenlítő támogatást (TEKI) a kistérségek tekintetében az egri és a gyöngyösi kistérség kivételével valamennyi kistérség települése igényelheti. Ez a kedvezményezett kör egészül ki azokkal az egri és gyöngyösi kistérségben lévő településekkel, amelyek a területfejlesztés szempontjából hátrányos helyzetűek. Az egri és gyöngyösi kistérség településeinek nyújtott – a többi kistérséghez képest csekélyebb összegű – TEKI támogatás tehát a kedvezményezett települések kis számával magyarázható. Elmondható, hogy 2002-2005. között a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács által kiírt pályázatok közül összességében a TEKI keretében nyílt lehetőség a legnagyobb pályázati támogatás odaítélésére. A területi kiegyenlítő támogatással megvalósult beruházások közül külön említést érdemelnek az önkormányzati tulajdonú utak felújítása, építése, az önkormányzat alapfeladataihoz kapcsolódó beruházások (pl. önkormányzati intézmények felújítása), településrendezési tervek készítése, felszíni vízelvezetés, valamint szennyvízberuházások kiegészítő finanszírozása. A Tanács 2003-ig rendelkezett megyei decentralizált területfejlesztési célelőirányzattal (TFC), így 2004-től erre a keretre már nem írt ki pályázatot. A TFC decentralizált forrásainak egyrészt elő kellett segítenie a gazdasági-társadalmi különbségek térbeli mérséklését, másrészt ösztönöznie kellett az átfogó szerkezet-átalakítási és térségi integráción alapuló gazdaságfejlesztési programok kialakítását és végrehajtásuk megvalósítását, továbbá elősegíteni a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonását, és az EU Strukturális Alapjai fogadására való felkészülést. A TFC decentralizált forrásból 2003-ig nyújtott támogatások eredményesen hozzájárultak a megyei munkaerőpiac stabilitásának javításához, a munkanélküliség csökkentéséhez. 2002-2003. években 202 új munkahely temetését és 154 munkahely megőrzését segítette elő TFC támogatás Heves megyében.

66


Munkahelyteremtő beruházások Év

2002 2003 Összesen:

Száma (db)

Megítélt támogatás (eFt)

Vállalt létszám (fő)

21 2 23

122.822 41.945 164.767

170 32 202

Munkahelymegőrző beruházások Év

2002 2003 Összesen:

Száma (db)

Megítélt támogatás (eFt)

Vállalt létszám (fő)

7 1 8

10.649 1.880 12.529

152 2 154

Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 2003 évtől rendelkezik decentralizált forrásokkal, és dönt azok felhasználásáról, saját pályázati rendszerén keresztül. 2003 évben egyetlen forrás a Decentralizált Térség- és Település-felzárkóztatási Célelőirányzat (TTFC) állt rendelkezésére a Tanácsnak. A támogatások elsősorban munkahelyteremtő beruházásokhoz, termelő infrastrukturális, és humán infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódtak 2004 évtől más néven ugyan – Decentralizált Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat (TRFC) – de lényegében ugyanazokkal a célokkal a támogatási rendszer továbbra is fennmaradt. Ebben az évben a Tanács döntött a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat decentralizált keretéről is, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is biztosított decentralizált keretet a régió részére könyvtárak, valamint közművelődési intézmények, közösségi színterek kialakítására, felújítására. A Gyermek- Ifjusági és Sportminisztériummal kötött megállapodás keretében a „Játszótér építési programokkal” kapcsolatos pályázat kiírására is sor került. Ebben az évben jelenik meg először a Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés (TEHU) pályázat is. 2005 évben a TRFC és TEHU pályázati keretek továbbra is nyitottak maradtak. Új támogatási forrásként jelent meg a Települési Önkormányzati Szilárd Burkolatú Belterületi Közutak Burkolatfelújítása (TEUT) című pályázat. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Kvtv.) – módosítva a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényt (továbbiakban Cct.) – a céltámogatások tekintetében a döntést a Regionális Fejlesztési Tanácsok hatáskörébe utalta. A Kvtv. 19. sz. melléklete alapján régiónknak összesen 396 MFt állt rendelkezésére 2005 évben a „Működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzései” a „Szennyvízelvezetés és –tisztítás” támogatására. Az elmúlt években a Heves megyei pályázóknak a fent említett regionális decentralizált alapokból több mint 2,6 milliárd forint támogatást sikerült elnyerniük. Hazai és EU-s fejlesztési célú támogatások Heves Megyében 2002-től Szinte a lehetetlenre vállalkoztunk akkor, amikor megpróbáltuk összegyűjteni a Heves megyébe érkezett fejlesztési célú támogatásokat. A rengeteg pályázati lehetőség, és a különböző alapkezelők, és adatgazdák – bár megfelelő tájékoztatást adnak – a megítélt támogatások összegyűjtése mégis embert próbáló feladat. Az összegyűjtött adatok mégis elégedettségre adhatnak okot, hiszen azt bizonyítják, hogy a megye önkormányzatai, önkormányzati intézményei és vállalkozásai megismerték a számukra nyitva álló lehetőségeket, és egyre sikeresebb pályázatokat készítenek. 67


2002–2005 között több mint 37 milliárd forint fejlesztési célú támogatás érkezett a megyénkbe. Figyelmet érdemel, hogy az I. Nemzeti Fejlesztési Terv 5 Operatív Programjához az összes megítélt támogatás több mint fele kapcsolódik. A megyei pályázatok helyzetét az alábbi táblázatban ismertetjük. Operatív program

AVOP GVOP HEFOP KIOP ROP Összesen:

Beérkezett pályázatok száma (db) 257 486 88 12 123 966

Támogatási igény (Ft) 7 474 439 691 8 763 501 392 9 068 058 538 16 302 967 437 19 375 170 465 60 984 137 523

Támogatott pályázatok száma (db) 123 159 17 5 15 319

Megítélt támogatás (Ft) 3 073 027 924 3 320 006 451 3 599 336 374 5 099 385 500 4 351 030 791 19 442 787 040

Az említett időszakban jelentős nagyságrendet képvisel a Cél- és Címzett támogatások összege is. Az összes nemzeti és EU-s forrás egynegyedét ezen források teszik ki. Heves megyében is minden statisztikai kistérségben megalakultak a kistérségi többcélú társulások. A belügyminisztérium ösztönző támogatásokkal segítette a társulások működését az alábbi összegekkel: Kistérség

2004 45 000 000 103 800 000 20 000 000 105 637 000 13 500 000 103 587 000 44 000 000 435 524 000

Bélapátfalvai Egri Füzesabonyi Gyöngyösi Hatvani Hevesi Pétervásárai Összesen:

Kapott támogatás (Ft) 2005 58 869 751 85 618 021 67 677 000 96 011 917 67 590 000 55 151 220 124 864 572 555 782 481

Összesen: 103 869 751 189 418 021 87 677 000 201 648 917 81 090 000 158 738 220 168 864 572 991 306 481

III. 3. Kistérségek Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. összeállítása

A kistérségek feladatkörei A kistérségek önkormányzatai a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 1. § (1) bekezdése alapján a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására többcélú kistérségi társulási megállapodást kötöttek. A társulásokban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a következő főbb feladatokat látják el, illetve ezeken kívül a társulások meghatározott jogszabályok alapján további feladatokat vállalhatnak fel: - kistérségi fejlesztési feladatok; - szociális és gyermekjóléti alapellátás; - egészségügyi alapellátás; - közoktatási feladatok; - belső ellenőrzés.

68


A kistérségi társulás területfejlesztési feladatkörében összehangolja a társulás és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek térségi hatású fejlesztési elképzeléseit, elősegíti a tervezési munkát és az elfogadott tervek megvalósítását; kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, területfejlesztési programját, ehhez pénzügyi tervet készít, ellenőrzi a programok megvalósulását; forrásokat gyűjthet a tanács működéséhez és a fejlesztési programok megvalósulásához; pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez; képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben; megállapítja a költségvetést, gondoskodik annak végrehajtásáról. A társulási tanács feladatainak végrehajtását és döntéseinek előkészítését a társulás székhely település önkormányzatának képviselő-testülete látja el, mint munkaszervezet. A munkaszervezet feladata többek között: a társulási tanács üléseinek, döntéseinek előkészítése, kapcsolattartás a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, közigazgatási szervekkel, kistérségi megbízottakkal, pályázatok kidolgozása, a társulás költségvetésének végrehajtása. A 311/2007. (XI: 17.) Korm. rendelet alapján a Füzesabonyi és a Bélapátfalvai kistérség minősül hátrányos helyzetűnek, a Pétervásárai leghátrányosabb besorolást kapott, míg a Hevesi a komplex programmal segítendő leghátrányosabb kistérségek közé tartozik. Heves megye többcélú kistérségi társulásai: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása Egri Kistérség Többcélú Társulása Füzesabonyi Kistérség Többcélú Társulása Gyöngyösi Kistérség Többcélú Társulása Hatvani Kistérség Többcélú Társulása Hevesi Kistérség Többcélú Társulása Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása

Bélapátfalvai kistérség A Bélapátfalvai Kistérséget délről az Egri kistérség, nyugatról a Pétervásárai kistérség, északról és észak-keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja. Gazdaság-földrajzi felosztás szerint a kistérséget három, jól elkülöníthető kistáj alkotja: -

Északi Bükk : Bélapátfalva, Nagyvisnyó, Szilvásvárad; Ózd-Egercsehi medence: Balaton, Bátor, Bükkszentmárton, Hevesaranyos, Mikófalva, Mónosbél, Szúcs; Pétervásárai dombság: Bekölce.

Egerbocs,

Egercsehi,

A kistérség lakónépessége 13 287 fő, ami Heves megye lakosságának 4,2 %-a. 2001. évhez viszonyítva 5,5 %-al csökkent a lakónépesség, amit a magas halálozási arány (1000 lakosra 18,1) és az alacsony születési arány (1000 lakosra 8,8) igazol. A kistérség gazdasága 2006-ben a Bélapátfalvai kistérségben 783 vállalkozást regisztráltak. Ebből az egyéni vállalkozások száma 564, a társas vállalkozásoké 219. A regisztrált vállalkozások számát tekintve a kistérség a hét Heves megyei statisztikai kistérség között az utolsó helyen helyezkedik el.

69


A legtöbb vállalkozás 607 db (77,5%) a szolgáltatási, 113 db az ipar, építőipari, illtve 63 db a mezőgazdasági szektorban tevékenykedik. Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 1 198 093 Ft, az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó nagysága 174 510 Ft. Az ezer lakosra jutó személyi jövedelemadót fizetők száma 361 (a megyében 417). A kistérségben nyilvántartott, illetve 180 napon túl álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességből 8,8%, illetve 4,2%. A pályakezdők aránya a nyilvántartott álláskeresőkből 9,9%, amely épp megegyezik a megyei átlaggal. Ipar A térség gazdasági központja Bélapátfalva, amely számos bejárónak (300-400 fő/nap) ad munkalehetőséget. A malmok, a papírgyártás, a keménycserépgyár, majd 1910-ben a cementgyár megépítésével már a század elején kialakult Bélapátfalva ipari jellege, amely a mai napig meghatározza a település és a környező települések szellemi és társadalmi életét. A társulás másik, gazdaságilag fejlettebb települése Szilvásvárad, amely jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, ott a bevételek legnagyobb része az idegenforgalomból származik. A ’90-es évek gazdasági átalakulása érzékenyen érintette a kistérség településeit. A korábbi nagyipari centrumokban sorra szűntek meg a munkahelyek, a helyzetet súlyosbította a bélapátfalvi cementgyár 2000-ben történő megszűntetése. 2001-ben létrehozták a Bélkő Területfejlesztési Kht-t, melynek elsődleges célja a volt cementgyár területén kialakítandó ipari park létrehozása. A Bélkő Területfejlesztési Kht. vállalta a kistérség gazdasági és idegenforgalmi fellendítését azáltal, hogy a kistérség vállalkozóinak munkahelyteremtő beruházásokhoz és idegenforgalmi fejlesztésekhez kedvezményes hiteleket nyújt. Az ipari park területén 2004-ben 22 vállalkozás működött. A fafeldolgozás területén az Agria Fa Kft. 5 fős dolgozói létszámmal, a Bárdafa Bt. 15 fővel, a Szilvás 2001. Kft. 5 fővel és a NYP Kft. 20 állandó alkalmazotti létszámmal üzemel. A szállítmányozás területén a 20 fő dolgozói létszámmal működő Vito Kft. érdemel említést. Élelmiszeripari területen üzemel a Fish&Food Kft, mely 50 főt alkalmaz. Fémszerelvény gyártással foglalkozik a Szikra Kft. – 30 fő dolgozó – és a Filipszer Kft. – 15 fő állandó foglalkoztatottal. Hátrányos helyzetűek foglalkoztatása területén 15 fővel működik az Agria Humán Kft. Szintén az ipari parkban található az Észak-magyarországi Vízművek Rt. egyik telepe, ahol 30 munkavállaló dolgozik. A Bélkő Kht. által üzemeltetett park az új esélyek, a megújuló ipar szimbóluma, mely vállalkozóbarát környezetben várja a betelepülni szándékozókat. Mezőgazdaság A térség mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkezik. A talajok termőképessége gyenge, művelésük nehéz. A szántó terület mintegy 32%-a van művelésbe vonva, a többi parlagon hever. A növénytermesztés nagy részét magángazdák, saját területen végzik. A mezőgazdasági terület 22%-a rét, legelő. A gyepterületek intenzívebb hasznosítása jelentősen növelhetné az eltartható állatállomány számát és minőségét. A nagyüzemi állattenyésztés a kistérségben visszaszorult, csupán a lótartással és tenyésztéssel, illetve a lovas turisztikai tevékenységgel foglalkozó Szilvásváradi Ménesgazdaság tekinthető nagyobb vállalkozásnak. Az erdő- és vadgazdálkodási tevékenységet a kialakult erdőbirtokossági társulások (9 db), az Egererdő Rt. és a kistérség észak-keleti részén a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága felügyeli. A kistérségben nagy hagyományai vannak a vadásztatásnak, a vadásztatás jogát az erdőbirtokossági társulások biztosítják. Annak ellenére, hogy az erdők karbantartottak, a vágásokat telepítések 70


követik, új területek erdőgazdálkodásba vonására van szükség. Az erdőállomány felújítása szintén szükségszerű, ugyanis a szakszerűtlen, rövid távú igényeket kielégítő erdőgazdálkodás következtében az őshonos fafaj összetétel – bükk, tölgy – az értéktelenebb állomány felé tolódott el – akác, cser, gyertyán. Idegenforgalom A kistérség természeti adottságai különösen kedveznek az idegenforgalomnak. A táj szépsége, változatossága, a védett és különleges értéket képviselő flóra és fauna gazdagsága számos turisztikai látnivaló, múzeumok, építészeti és történeti emlékek, kulturális hagyományok a kistérség gazdasági fejlődésének bázisát jelentik. Ezek közül csak néhányat kiemelve: jelentős idegenforgalmi potenciállal bír Szilvásváradon a Szalajka-völgy, az itt található Fátyol-vízesés, Ősember-barlang, az ország egyetlen szabadtéri erdei múzeuma; a szilvásváradi ősbükkös és a szilvásváradi park. A természeti értékek mellett a palóc hagyományok, a népviselet, a kézművesség megfelelő promóciójával a kistérség turisztikai kínálatának alapját képezhetné a terület gazdag népi kulturális öröksége is. A térségben mindössze Bélapátfalván az Apátsági templomban évenként megrendezett hangverseny, Mikófalván a lakodalmas folklór program (a Mikófalvi Öntevékeny Hagyományörző Népi Együttes Egyesülete szervezésében), valamint Szilvásváradon a lovas- és sportrendezvények tekinthetők olyan nagy horderejű eseménynek, amelyek turisztikai vonzattal is bírnak. A turizmus által érintett településeken, főként Bélapátfalván és Szilvásváradon bővíteni szükséges a kereskedelmi szálláshelyek kínálatát (vendéglátóhelyek száma 95, kereskedelmi és magánszálláshelyek férőhelyeinek együttes száma 2270, az ott eltöltött vendégéjszakák száma összesen 67,6 ezer vendégéjszaka 2006-ban), emelni kell a szolgáltatás minőségét. Ehhez ugyanakkor a szállítási, közlekedési infrastruktúrát is fejleszteni kell. Infrastruktúra A települések összekötő közúthálózata fejlesztésre szorul. A kisebb településeket összekötő bekötő utak állapota a főutakénál is kedvezőtlenebb. A kistérségben Hevesaranyos zsáktelepülésnek minősül, zsákjellegének feloldása szükségszerű, elsősorban Hevesaranyos-Fedémes és Hevesaranyos-Bükkszék közötti átjárhatóság biztosításával. Tömegközlekedésben az autóbuszjáratok biztosítják a települések elérhetőségét. Valamennyi településről a megyeszékhely elérhető, viszont a települések közötti közlekedés rossz. A fő problémát az egyes települések közötti átjárhatóság és az egyes járatok zsúfoltsága okozza. A vasúti közlekedés annak lassúsága és alacsony járatszáma miatt háttérbe szorult, de az idegenforgalomban betöltött szerepét (kirándulócsoportok utaztatása), valamint a vasúthoz kapcsolódó fejlesztési lehetőségeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. A térségben számos túra és kerékpár –útvonal található. A kerékpárutak országos hálózathoz történő csatlakozása a kistérség idegenforgalmában jelenthet előrelépést. Lakásállomány a 2006. év végén 5319, a háztartási vezetékes gázfogyasztók aránya a lakásállomány %-ában 69,4%. 82,1% a közüzemi vízhálózatba, 59,2% a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt, 88,2% a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya. Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra 28.

71


Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulás főbb fejlesztési céljai: ¾ a Bélapátfalvai kistérség belső úthálózatának és elérhetőségének javítása, érintett települések: Balaton, Bekölce, Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Mikófalva, Mónosbél, Nagyvisnyó, Szilvásvárad; ¾ modern városközpont kialakítása Bélapátfalván; ¾ vízelvezető rendszer kiépítése a kistérségben, érintett települések: Balaton, Bekölce, Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Mikófalva, Mónosbél, Nagyvisnyó, Szilvásvárad; ¾ egységes kistáji jelleg kialakítása a kistérség 13 településén. Egri kistérség Az Egri Kistérség az alábbi kistájak által körülhatárolt, mintegy 432 km2 területen helyezkedik el: • • • • •

Hevesi-sík: Kerecsend Borsodi-Mezőség: Maklár Egri-Bükkalja: Andornaktálya, Demjén, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Tárkányi-medence: Felsőtárkány Déli-Bükk: Szarvaskő

Eger,

Egerbakta,

Egerszalók, Egerszólát,

A kistérséget 14 település alkotja, a kistérség központja Eger Megyei Jogú Város. A kistérség a megye legnépesebb kistérsége, lakossága 2006 év végén 79 945 fő, népsűrűsége 185 fő/km2, Egerben 56 647 fő él. A kistérségre - hasonlóan az országos demográfiai folyamatokhoz az alacsony születésszám és fokozatos elöregedés jellemző. 2001. évhez képest a lakosok száma 0,7%-al csökkent. Az 1000 lakosra jutó élveszületés 8,7 fő, ezzel szemben a halálozás 11,0 fő. A kistérség gazdasága 2006. évben a KSH adatai szerint az Egri kistérségben 11 597 vállalkozás került regisztrálásra. Az egyéni vállalkozások száma 7566, a társas vállalkozások száma 4031. A legtöbb vállalkozás 9564 (82,5%), a szolgáltatás szektorban működik, az iparban, építőiparban 1553 (13,4%) és a mezőgazdaságban 480 (4,1%). 2006-ban az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagysága 1 592 938 Ft, az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó összege 174 510 Ft, az 1000 lakosra jutó személyi jövedelemadót fizetők száma 478. A munkanélküliség a térségben jelentősen alatta marad mind a megyei, mind pedig a régiós átlagnak. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességhez viszonyítva itt a legalacsonyabb, 4,7 %. Ezen belül tartósan, 180 napon túli álláskeresők aránya 1,9 %, amelynél csak a Hatvani kistérségben alacsonyabb ez az érték (1,8 %). A pályakezdők aránya a nyilvántartott álláskeresőkből 12,5 %, amely kistérségek tekintetében itt a legmagasabb. Ipar A kistérség gazdasági fejlődésének legmeghatározóbb tényezője az ipar, amely nagyságrendjét tekintve hatással van a megye és a környező kistérségek fellendülésére is. Jelentős sikernek könyvelhető el, hogy –viszonylag gyorsan- a 90-es évek második felére túljutott a mélyponton és jelenkori teljesítménye már jóval meghaladja a rendszerváltáskor kimutatható 72


értéket. Mindez annak fényében értékelhető még nagyobbra, hogy szerkezetében is pozitívan megváltozott: a bányászat, kohászat, építőipar, építőanyag-ipar visszaesett, kissé csökkent az eddig meghatározó élelmiszeripar részesedése, ugyanakkor jelentősen növekedett a feldolgozóiparon belül a korszerű gépjárműgyártáshoz kapcsolódó termelés. Az ipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből emelkedett és meghaladja a megyei és országos értéket is. Kedvező, hogy a térségbe tartozó ipari vállalkozások termékeinek nagyobb hányada külpiacokra kerül, az iparfejlődés legfőbb generátora a dinamikusan növekvő export. A pozitív változások meghatározó tényezője a külföldi tőkebeáramlás volt, emellett hazai befektetők is érdeklődést mutattak a térség iránt. A kistérség ipara döntően Egerre koncentrálódik, itt vannak a legnagyobb ipari vállalkozások: a ZF Hungária Ipari és Kereskedelmi Kft; a LEONI Hungária Ipari és Kereskedelmi Kft.; BOSCH REXROTH Pneumatika Kft; COLAS-EGUT Rt. Észak - Magyarország legnagyobb ipari vállalkozásai közé tartozik. Kedvezőtlen változás volt a BERVA Rt. összeomlása, még inkább az, hogy a megye volt második legnagyobb cége az Egri Dohánygyár Kft. megszüntette termelését, ami érzelmileg is negatívan érintette a lakosságot, mivel a patinás, több mint 100 éves cég a város egyik jelképe volt, nem beszélve a foglalkoztatás kialakult gondjairól. Az Egri Ipari Park 1997-ben elnyerte az ipari park címet, kezdeti 14,3 ha –os területének infrastrukturális beruházásai 2000-re befejeződtek, megépült a K2 feltáró út is. 2002-ben megépült a parkban az Innovációs és Technológiai Központ. Az inkubátorház és ipari park szolgáltató központ funkciót betöltő központban 12-20 m2-es irodákat és 80-120 m2-es üzemcsarnokokat adtak bérbe kezdő, illetve kisvállalkozások számára a piacinál kedvezőbb bérleti díjért. A tárgyaló- és a konferenciaterem lehetőséget teremt üzleti tárgyalások lefolytatására, valamint különféle rendezvények, tanfolyamok, előadások megrendezésére. Az Egri Ipari Park Kft. a betelepülő vállalkozásokkal tartós gazdasági együttműködésre törekszik. Mivel 2001. júniusában az Egri Ipari Park Kft. többségi magántulajdonban került, ezért átalakultak a korábbi működtetési és fejlesztési elképzelések. A fő cél továbbra is az ipari park külföldi és belföldi befektetőkkel történő betelepítése. Jelenleg több mint 60 vállalkozás működik a parkban, melynek összterülete eléri a 100 hektárt. A vállalkozások számának növekedését bizonyítja, hogy mára már benépesültek a kisebb vállalkozók számára ideálisnak mondható Vécsey-völgy úti, és Baktai úti ipari telephelyek. Egyre inkább elfogadottá válik, hogy ipartelepítésre újabb lehetőségek Egerben az K2-es úttól délre fekvő területen, és a Tárkányi úton (volt OMYA telep), valamint a Bervai úton adódnak. Nagy veszteség lenne, ha a volt bervai ipartelep megszűnne, ezért Felsőtárkány község barnamezős beruházások megvalósítása céljából lehetőséget lát újabb ipari park létrehozására. Ez az elgondolás azért támogatandó, mert Eger mellett a kistérséget is erősíti, jelentős vagyont őriz meg és hasznosít. Mezőgazdaság Az elmúlt időszakban tapasztalható a szerkezet rendkívüli leegyszerűsödése, és bizonyos mértékű uniformizálódása. Ennek veszélyei abban jelentkeznek, hogy az extenzifikálódó és alapvetően földigényes vetésszerkezet drasztikusan csökkenti a foglalkoztatási lehetőségeket, és átmenetileg nélkülözhetővé teszi mind a biológiai alapok fejlesztését, mind pedig a műszaki fejlesztést. A térség állattenyésztésének termelésében a legjelentősebb, s ezzel együtt a legtragikusabb csökkenés a szarvasmarhánál volt. Ennek ellenére a szarvasmarha a körzetben tartott állatállományon belül közel 50%-os arányt képvisel. Ez alapvetően a nagyüzemben tartott 73


baromfiállomány megsemmisülésének tudható be. A juhállomány a jelentős csökkenés ellenére megtartotta 8% körüli arányát az állatállományon belül. A kistérség erdősültsége magas, 36,1%-os. Az erdészeten belül ma az Egererdő Rt. játszik meghatározó szerepet. A kistérségi adottságok az erdőgazdálkodás kiemelt kezelését indokolják. A korábban itt működött igen jelentős fafeldolgozó bázis, a Felnémeti Fűrészüzem - megszűnt, és újraindítása rövid időn belül nem valószínű. A viszonylag jelentős fakitermelés ezért a fakereskedelem pillanatnyi viszonyainak megfelelően feldolgozatlan termékként értékesül. A véderdők magas aránya miatt az erdészeti projekten belül keresni kell a véderdő jelleggel harmonizáló megoldásokat. Az Egri-borvidékre jellemző a kereskedelmi pincészetek, borászati üzemek túlsúlya, elsősorban az EGERVIN meghatározó szerepe miatt. Emellett az egerszalóki, andornaktályai pinceszövetkezetek, az Ostoros-Novaj Bor Rt., a Vitavin Kft., a Thummerer-pincészet és más gazdaságok is egyre dinamikusabban fejlesztik részesedésüket, s az Egri-borvidéken belül és a körzet potenciális integrátoraiként vehetők számításba. A 4000 hektáros történelmi Egri- borvidék vörös borairól ismert, leghíresebbek az Egri Bikavér, fehér borai közül pedig az Egri Leányka. A borvidék borait a legtöbb helyen szeptember – október hónapokban megrendezett Szüreti Napok népszerűsítik. Idegenforgalom Az Egri kistérség Heves megye, de az egész ország kiemelkedően sokoldalú idegenforgalmi adottságokkal rendelkező térsége. Eger, mint az ország egyik legszebb barokk városa gazdag kulturális- és örökségturizmushoz tartozó vonzerőkkel bír: székesegyház, panoptikum, Gárdonyi Géza Emlékmúzem, Líceum, Spekkula Csillagvizsgáló, Minorita templom, Rác templom, minaret, kispréposti palota, egri vár, Dobó István Vármúzeum. Eger város fejlett fürdőkultúrával rendelkezik, 1600-as évek elején épült a ma is gyógyfürdőként üzemelő török fürdő, jelentősen bővült szolgáltatásaiban az egri termálfürdő. Az elmúlt évek jelentős beruházásai közé sorolható az egri termál fürdő valamint az egerszalóki víz hasznosítására tervezett fürdőberuházás. Egerszalók nevezetessége a föld mélyéből feltörő hévizforrás, amely a csontsérülések utókezelésére, izületi és reumatológiai bántalmak gyógyítására kiváló. A természeti értékek az ökoturizmus és a túrázás-természetjárás elsődleges színhelyei. Az ökoturizmus különféle formáihoz tarozik a természet-megfigyelés és fényképezés, az élővilág megfigyelése, tudományos ismeretterjesztés, ismeretközvetítés, oktatóbázisok és tanösvények kialakítása, természetvédelmi táborok szervezése és a szabadidő-eltöltés választékában a természetközeli aktív turizmus különböző formáinak – horgászat, természetjárás, kerékpározás, lovaglás – bekapcsolása. A Kistérségben jelentős fejlesztés valósult meg Szarvaskőben az Öko-Park kemping és panzió, amely vállalkozik ökotúrák szervezésére is (Szarvaskői geológiai tanösvény) valamint Felsőtárkányban a Nyugati Kapu Oktató és Látogató Központ, amely erdei iskola, környezeti nevelési, természetismereti és szabadidős családi programok ideális helyszíne. A kistérségben minden adottság megvan a kerékpározáshoz, azonban kevés a kiépített kerékpárút. Fejlesztések eredménye az eger-felsőtárkányi és a maklári kerékpárút. A lovaglás iránti kereslet is növekvő tendenciát mutat, az Egerben működő lovastanya a lovasturizmushoz kapcsolódó igényeket teljes mértékben kielégíti. Régiós jelentőséggel bír a Hotel Eger & Park által megvalósított konferenciaközpont. A konferenciaturizmus legfőbb előnye, hogy elsősorban a turisztikai főszezonon kívül kerül lebonyolításra, ezáltal biztosítva a szálláshelyek és a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások kiegyenlítettebb értékesítését. A konferenciaközpont mintegy 700 fős kongresszusok és más 74


rendezvények színvonalas megszervezését teszi lehetővé, és újabb fontos vonzerőt jelent a város számára. A kistérségben 2006-ban 599 vendéglátóhelyet regisztráltak, a megye vendéglátóhelyeinek 30%-a itt található. 5976 férőhelyes kereskedelmi szálláshelyein 369,4 ezer vendégéjszakát, 2907 férőhelyes magánszálláshelyein 54,6 ezer vendégéjszakát töltöttek. A kistérség főbb fejlesztési elképzései: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

M25-ös főút M3-as autópálya – Eger bekötőút; Eger keleti elkerülő út építése; megyei hulladékgazdálkodási program (104 település bevonásával); A kistérség idegenforgalmi fogadóbázisának kialakítása; „Város a város alatt” projekt; városfeljlesztés: egri vár környékének rehabilitációja belvíz- és csapadékvízelvezető rendszer felújítása; települési összeköttetések (út, mezőgazdasági út) javítása; kerékpárutak építése; kistérségi kohézió erősítése.

Füzesabonyi kistérség A Füzesabonyi kistérség Heves megye dél-keleti részén, az alábbi kistájak által körülhatárolt területen helyezkedik el: • Gyöngyösi-sík: Aldebrő, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Tófalu; • Hevesi-ártér: Poroszló; • Hevesi-sík: Besenyőtelek, Dormánd, Füzesabony, Mezőtárkány, Sarud, Újlőrincfalva; • Borsodi-Mezőség: Egerfarmos, Mezőszemere, Szihalom; • Tarna-völgy: Feldebrő, Tarnaszentmária, Verpelét. A kistérség központi és egyben egyetlen városi rangú települése Füzesabony, melynek lakónépessége 8185 fő. A kistérség lakosságszáma 37 516 fő, népsűrűsége 56,1 fő/km2. Míg a lakónépesség Magyarországon, az Észak-Magyarországi régióban és Heves megyében is az utóbbi 10 évben folyamatosan csökken, addig a Füzesabony kistérségben növekedés tapasztalható. A kistérség gazdasága A kistérség társadalmi, gazdasági és vidékfejlesztési szempontból hátrányos helyzetű kistérségnek tekinthető. Természeti adottságai a mezőgazdasági termelésnek kedveznek. Ez azt jelenti, hogy a térségben működő gazdasági szerkezet meghatározó eleme a mezőgazdaság. A mezőgazdaság meghatározó szerepét a Füzesabonyban jelenlevő ipar sem ellensúlyozza. Az ipari szolgáltatás így nem alakult ki számottevően a térségben, és az élelmiszergazdasági vertikum sem épült ki egészében. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szétesésével a melléküzemági termelés is leépült a térségben. A kistérségben ezért jelentős az eljáró, más kistérségben munkát vállalók aránya. Elsősorban az egri és a gyöngyösi kistérségbe járnak dolgozni, de a környező nagyobb városokon túl is ingáznak az emberek. A kistérség munkanélküliségi rátája megelőzve a megyei értéket (7,2 %) 8,5 %. A tartósan 180 napon túli munkanélküliek aránya az állandó népességhez szintén meghaladja a megyei átlagot, 4,4 %. A Heves Megyei Munkaügyi Központ 2005. év szeptemberi adatai alapján a kistérségben Besenyőtelken, Kálban, Mezőszemerén, Sarudon, Tarnaszentmárián, Újlőrincfalván, és Verpeléten (11,99 %) volt a legmagasabb a munkanélküliség. 2006-ben az egy adófizetőre jutó személyi 75


jövedelemadó-alapot képező jövedelem 1 222 948 Ft, az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó nagysága 192 704 Ft, az 1000 lakosra jutó személyi jövedelemadót fizetők száma 365 fő, a megyei érték 417 fő. A kistérségben 2006. évben 2 391 regisztrált vállalkozás működött, ez 556 vállalkozással több, mint 2002. évben. Az egyéni vállalkozások száma 1 740 db, a társas vállalkozások száma 651 db. A vállalkozások körülbelül 26%-a Füzesabonyban található, melyek súlya a becsült árbevétel alapján tovább növekszik. A térség népességi és gazdasági szempontból második települése Verpelét, majd Poroszló, Kál és Besenyőtelek következik. Ipar A kistérség számottevő élelmiszeripari kapacitással nem rendelkezik. Említést érdemel a füzesabonyi Kállai pékség, 20 fős alkalmazotti létszámával. A sütőipar területén Füzesabonyban működik a Heves Megyei Sütő és Élelmiszeripari Vállalat kihelyezett üzeme, az A-Z Topker Kft. sütőüzeme, amely a kistérségben a COOP üzletlánc élelmiszerboltjait látja el, az „Indiánker” Kft. cukrászüzeme és boltja. 10 főt foglalkoztat a Mezőszemerén működő Hirsch Kft. péküzeme. Verpeléten, Feldebrőn, Kálban szeszipari tevékenységet végeznek, szeszfőzdét üzemeltetnek vállalkozásban. Verpeléten és Aldebrőn borpalackozó működik, Kálban hűtőházi tevékenységet, hűtést, fagyasztást, csomagolást végeznek. Újlőrincfalván egy nagy kapacitású hűtőház és egy zöldség-gyümölcs feldolgozó üzemel. A Füzesabonyi kistérségben az ipar szerepe nem jelentős, a terület ásványkincsekben, ipari feldolgozásra alkalmas nyersanyagokban szegény. Ennek ellenére az iparszerkezeten belül nyersanyagokat feldolgozó ipar – Picopack Rt., Duropack R., Fenstherm Kft. – a domináns. A Picopack Rt. fémből készült csomagolószerek (acél- és fémdobozok, tubusok, koronazárak stb.) gyártásával foglalkozik. Termékeit belföldön és külföldön egyaránt forgalmazzák. Alkalmazotti létszáma 650 fő, ezzel a környék legjelentősebb foglalkoztatója. 300 fő dolgozót foglalkoztat a Fenstherm Kft., mely műanyag nyílászárók előállításával foglalkozik. A folyamatos termelést a raktárkészleten lévő több száz darab ajtópanel biztosítja. 2003-ban az automata ablak-gyártósorok mellett, egy komplett üveggyártó-gépsorral is bővült a gépi állomány. A saját üveggyártó gépsor lehetővé teszi, hogy növelje a foglalkoztatottak számát. A Duropack Rt. profilja a kartondobozok gyártása, 150 főt foglalkoztat. Füzesabonyban 2000-ben kezdte meg működését a Duropack magyarországi leányvállalata, a Starpack Csomagolóeszköz Gyártó és Feldolgozó Kft., amely díszdobozok és élelmiszercsomagoló termékek gyártásával foglalkozik. Füzesabonyon kívül Kálban honosodott meg az ipari tevékenység. Kápolnán a Medina Bútor és az Andreas Bútor Kft. működik, ahol a foglalkoztatott létszám 150-200 fő, a Tarnamenti Ipari Szövetkezet 65-70 főt foglalkoztat. Füzesabony földrajzi elhelyezkedése igen kedvező gazdasági szempontból. A térség és Füzesabony gazdasági fejlődését kedvezően befolyásolja az M3-as autópálya füzesabonyi megépülése. A Füzesabonyban található vasúti csomóponton keresztül és közúton egyaránt, az ország minden irányában és külföldre hatalmas forgalom bonyolítható le, amely nagy jelentőséggel bír a kistérség és Heves megye szempontjából. A kistérség 2007-2013. közötti időszak fejlesztési tervei között szerepel többek között a füzesabonyi logisztikai és ipari park megépítése.

76


Mezőgazdaság A mezőgazdaság helyzete a kistérséget érzékenyen érinti. A földterületek adottak, a gazdálkodási hagyományok kiválóak. Jellemző a növénytermesztés és a szőlő és gyümölcstermesztés. Észlelhető ugyan a tagosítás, táblásítás, a centralizáció, az új gépek vásárlása is, de még a mezőgazdaságban tevékenykedők válsághelyzete így sem szűnt meg. A belvíz és más esztendőkben az aszálykár iszonyú terheit, kölcsöneit, még sok szövetkezet, nagyobb vállalkozó a mai napig szenvedi. Az utófinanszírozás miatt a vállalkozók a gépesítésben el vannak maradva. Nincs elég tárolókapacitás a kistérségben, így a mezőgazdasági termelők még jobban kiszolgáltatottak a felvásárlókkal szemben. Kevés a mezőgazdaságra alapozó feldolgozóipar, csomagolóipar. Nincs igazán menedzselés, nincs piackutatás, idősek a gazdák, a termelés pedig az időjárás függvénye. Nincs szaktanácsadói hálózat, de a talajvizsgálatok EU szintű elvégzésére sincs a kistérségben lehetőség. Visszalépés tapasztalható a vetőmagvak szaporító foka esetében is. A Kompolti Kutatóintézet szakmailag jó háttérnek bizonyul, sok jó fajtát tud a termelőknek ajánlani. A vetőmagtisztításban a Kutatóintézet – elsősorban az apró magvaknál – még sincs kistérségi szinten kellően kihasználva, pedig a kutatási eredményekkel és tapasztalatokkal, a kutatásfejlesztéssel, a kiváló humántőkével sokat tudnának a gazdáknak és a kistérségnek segíteni. A mezőgazdasági utak legtöbb helyen kezeletlenek, nincsenek kellően karbantartva. Szilárd burkolatú, aszfaltos határi út karbantartott árokrendszerrel pedig alig van a kistérségben. Az állattenyésztés nem csak országosan és megyei szinten, de kistérségi szinten is visszaesett. Van ugyan még szarvasmarha, sertés, ló és baromfitenyésztés, de koránt sem éri el a szükséges, és a mezőgazdaság szempontjából – (lucerna, gyep, takarmánygabona-termesztés) – kívánatos mértéket. Minimális létszámú szarvasmarhatelep üzemel Kálban, Besenyőtelken és Tófaluban, baromfitartás Kápolnán és Verpeléten van jelen. A Füzesabonyi kistérségben sokan foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, nagyon sok a regisztrált őstermelő, de valójában az embereknek csak kiegészítő jövedelmet biztosít, és kevesen élnek meg belőle. A mezőgazdaságon belül a szántóföldi növénytermesztésnek, a szőlő- és a gyümölcs-, valamint a dinnyetermesztésnek van jelentősége. A szőlő és borágazat Verpelétet, Feldebrőt, Aldebrőt, Tófalut és Tarnaszentmáriát érintik elsősorban. Említésre méltó még a dohány- és a vetőmagtermesztés. Idegenforgalom A kistérség dél-keleti részén található Tisza-tó számos sportolási és szórakozási lehetőséget nyújt az érdeklődők számára: horgászat, vízisport, fürdőzés, strandolás, vadászat, vízitúrázás, ökotúrázás. A Hortobágyi Nemzeti Park területén, a Tiszavalki-öbölben található Madárrezervátum szigorúan védett természeti érték, amely 2500 ha nagyságú védett természeti terület. A madárrezervátumot felvették a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába. 2005. év nyarán került átadásra az 1500 m hosszú, pallóutas poroszlói ökoturisztikai tanösvény. A tanösvény két madárvárta és egy 8 m magas torony környezetében nyújt feledhetetlen élményt az idelátogatók számára. A település fejlesztési tervei között szerepel 2010-ig az Öko-centrum megépítése, ahol 4 m mély akvárium mutatja be a Tisza-tó élővilágát, továbbá erdei iskolát, kézműves-műhelyt és egy 3 dimenziós mozit terveznek. Páratlan szépségű, csodálatos természeti értékkel rendelkezik a Füzesabonytól néhány km-re megtalálható Tepélypuszta. A tepélypusztai Hotel Fauna 30,000 ha-os vadászterülete igazi ritkaság a vadászok körében. Kitűnő lehetőség adódik a Magyarországon megtalálható apróvadak mindegyikének vadászatára. Az idegenforgalom területén bővíteni szükséges a kerékpárutak hálózatát: Füzesabony és Szihalom, Eger és Füzesabony között, és a Mátra lábától egészen a Tisza77


tóig. Szálláshely, kemping férőhelyből is törekedni kell a bővítésre (különösen Szihalom – Zsóry fürdő, Verpelét, Feldebrő, valamint Rima mente településein). Mindezek eléréséhez programokra, ismertető anyagokra, prospektusokra, interneten hozzáférhető honlapokra, ismertetőkre, reklámra, az utazási irodákkal való kapcsolatfelvételre van szükség. A kistérség főbb fejlesztési tervei: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Tarna-mente csatornázása; Rima-mente csatornázása; Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Gimnázium felújítása; Poroszlói ÖKO-centrum fogadó épületének megépítése; Füzesabonyi logisztikai és ipari park megépítése; a 33. 102. sz. bekötőút és a 33. 101. sz. bekötőút felújítása, érintett települések: FüzesabonyMezőtárkány-Egerfarmos-Mezőszemere-Szihalom-Füzesabony közötti szakaszok; ¾ meglévő belterületi utak, járdák karbantartása, felújítása, ill. belterületi utak építése, érintett települések: Füzesabony, Dormánd, Besenyőtelek, Mezőtárkány, Mezőszemere, Egerfaros, Szihalom; ¾ Füzesabony-Szihalom közötti, ill. (Eger-) Besenyőtelek-Poroszló közötti kerékpárút építése. Gyöngyösi kistérség A kistérség gazdaságföldrajzi megközelítésben az alábbi öt kistáj által körülhatárolt igen sokszínű természeti adottságokkal rendelkező területen helyezkedik el: -

dél-keleten a Gyöngyösi sík: Adács, Nagyfüged, Vámosgyörk, Visznek keleten a Keleti-Mátraalja: Abasár, Detk, Domoszló, Halmajugra, Karácsond, Ludas, Vécs, Visonta északon a Magas-Mátra: Mátraszentimre nyugaton a Nyugati-Mátra: Gyöngyöspata és Szűcsi Nyugati-Mátraalja: Atkár, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Nagyréde délen a Déli-Mátra: Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Kisnána, Markaz, Pálosvörösmart

A Gyöngyösi kistérség Heves megye második legnépesebb térsége az Egri kistérséget követően 77 093 fő lakónépességgel (KSH 2006). Népsűrűsége 102,7 fő/km2, legmagasabb lakónépességgel – 32 728 fő - Gyöngyös rendelkezik, a legkevésbé lakott település Mátraszentimre - 518 lakossal. 1000 lakosra jutó élveszületések száma 9,5 fő, az elhalálozás ezzel szemben 13,4 fő, ami a népesség fogyására, a lakosság elöregedésére és az elvándorlásra utal. A kistérség 2006-tól 25 településből áll, mivel Pálosvörösmart kivált Abasár községből. A kistérségben 2003. januárjáig két önkormányzati társulás működött: a Mátraaljai Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás és a Gyöngyös Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás. 2003 év január 1-től a két társulás egybeolvadt, így ez a társulás teljes egészében lefedi a statisztikai kistérséget. Ezzel az összeolvadással a társulás egy lépéssel megelőzte azokat a kormányzati elképzeléseket, amelyek a többcélú társulások létrehozását ösztönözték. A Gyöngyösi kistérség gazdasága A regisztrált működő vállalkozások száma 7 038 db, 1000 lakosra 91 db vállalkozás jut, ez a megyei értékkel azonos. A vállalkozások nagyobb hányada, 4 702 db egyéni vállalkozás. A vállalkozások 77%-a a szolgáltatási szektorban működik.

78


Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 1 533 730 Ft, az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó összege 307 193 Ft, az 1000 lakosra jutó személyi jövedelemadót fizetők száma 436. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességhez 5,8%, ez lényegesen alacsonyabb a megyei 7,2%-os arányhoz viszonyítva. Ezen belül a tartós, 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességhez viszonyítva 2,7%. Ipar Gyöngyös Heves megye második legnagyobb települése. Főként a szőlőtermesztéséről, borászatáról, kereskedelméről és nem utolsó sorban az idegenforgalmáról nevezetes. A huszadik század másod felétől azonban a gazdaság meghatározó ágazata az ipar lett, különösen a mikroelektronika, gépgyártás, vasúti berendezések gyártása, kazán-gyártás, élelmiszeripar volt jelentős. Napjainkban Gyöngyösön több, mint 2000 különböző cég működik, melyek közül említésre méltó a legalább 200 foglalkoztatottal rendelkező Lear Automotive, Vishay Hungary Elektronika, Egererdő Rt., B Braun Medinorm, Vamav Mátra Volán Rt., Magnetec Ungarn, Falco Trade. A gyöngyösi ipari park 2000-ben nyerte el az ipari park címet. Az Ipari Park Kft-t Gyöngyös Város Önkormányzata, az EGÚT Rt és a Baráth Consulting Rt. hozta létre abból a célból, hogy Gyöngyös városa képes legyen kihasználni azokat az előnyöket az ipartelepítés számára, melyeket a már ma is jelentkező befektetői igény, a város fekvése, az autópálya közelsége és a képzett munkaerő megléte adhat. A gyöngyösi ipari park területe jelenleg 50 hektár, de lehetőség van további területek bevonására. Az ingatlan beépíthetősége a rendezési terv alapján 40%, az építmény magassága max. 20 m, a minimális zöldterület nagysága 20% lehet. A gyöngyösi ipari park területe új beruházások megkezdésére előkészített, rendelkezik a szükséges tervekkel, engedélyekkel és tanulmányokkal. Az infrastrukturális ellátása teljes. A gyöngyösi ipari parkban már 8 cég telephellyel rendelkezik, összesen 14 hektár területen. Az ipari park kedvezményt ad a helyi vállalkozások részére a telekvásárlásnál. Ezzel növeli a helyi beszállítók esélyét is az üzletszerzésre. A terület egy részén a meglévő közművek raktározási és szállítmányozási tevékenységet már ma is lehetővé tesznek. Az ipari park infrastrukturális előnyei többek között az M3-as autópálya, melyen Budapest csupán 70 km-re távolságra található, a csepeli közforgalmú kikötő – 90 km távolság, a dunai kikötő 80 km-re található, az ipari park területén iparvágány megy keresztül, a BudapestMiskolc fővonalú vasút 13 km-re van, a Ferihegyi repülőtér 1 órányi távolságra és a Pipis-hegyi repülőtér 3 km-re van az ipari parktól. Gyöngyösön további négy ipari jellegű gazdasági terület található, ezek részben korábban alakultak ki, részben „zöldmezős beruházásként” valósíthatók meg: a keleti iparterület, a déli iparterület, a Pipis-hegyi iparterület és a Szurdokpart úti iparterület. Mező- és erdőgazdálkodás •

•

•

A kistérség területe gazdaságföldrajzi szempontból három térségre osztható: a Gyöngyös várostól délre eső, alföldi, síkvidéki jó mezőgazdasági termőterület, mely erdőben igen szegény, döntő viszont a szőlő-, a gyümölcs- és a kertészeti kultúrák termesztése; a második körzetben, a mátrai erdőtömbben igen jelentős, összefüggő erdőállomány van, magas az erdősültség aránya, a mezőgazdasági termelés jelentősége viszont kicsi (lásd Mátraszentimre); a települések harmadik csoportjához azok a községek tartoznak, ahol az országban szinte egyedülállóan alakulhatott ki a külszíni bányászat. 79


A kistérség híres szőlőtermesztéséről és borairól. A kistérség 17 települése a Mátraaljai Borút tagja is. A szőlő a bor és egészében véve a mezőgazdaság szerepe meghatározó a térség életében. Gyöngyös fejlett felsőoktatási és oktatási hálózattal rendelkezik. A Károly Róbert Főiskola az Észak-Magyarországi régió egyik meghatározó tudáscentruma, szaktanácsadási, logisztikai, kutatási, képzési és továbbképzési, rendezvényszervezési, információs és tájékoztatási szolgáltatásaival arra törekszik, hogy kiszolgálja a régió tudáspiacának mennyiségi és minőségi igényeit, kiemelten a közgazdasági, az agrárgazdasági, illetve a környezet- és vidékfejlesztési szakképzés területén. Említésre méltó a főiskola három csillagos Hotel Opál tanszállodája, melyet 2001-ben egy sikeres Phare pályázat birtokában kezdett építeni a Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar és az általa már korábban létrehozott Mátra-Tan Kutató-Oktató Kht. Infrastruktúra A kistérség közlekedési főutakkal jól feltárt, minőségük jó, a mellékúthálózat kiépítettsége, minősége fejlesztésre szorul. Gyöngyösön halad keresztül a 3. sz. főközlekedési út, melyet az átmenő forgalomtól az M3-as autópálya tehermentesít. Az autópálya egyben a térség jó megközelítését is lehetővé teszi. Az országos jelentőségű Budapest-Miskolc-Szerencs vasútvonal Vámosgyörkön halad keresztül, ahonnan Gyöngyöst szárnyvonal kapcsolja be a vasúthálózatba. A térség autóbuszhálózatát a Mátra Volán Rt. üzemelteti. Az autóbuszok 149 település elérhetőségét biztosítják. A közlekedési infrastruktúra minőségét javítaná az intermodális központ, amely autóbusz, vasúti, kisvasúti és kerékpárúti csomópont is lenne. A 2005. év sikerének tudható, hogy a térség belterületi forgalmának tehermentesítésére megkezdték a Gyöngyöst nyugatról elkerülő út építését. A 2005. évben megvalósított gyöngyösi szennyvíztisztító telep bővítés és rekonstrukció eredményeként a gyöngyösi telep kapacitása 11.000 m3/napra bővült, a mátrafüredi szennyvíztisztító által fogadott szennyvizeket pedig egy technológiai vezetéken keresztül a gyöngyösi telepre vezetik be. A települési szilárd hulladékok szakszerű kezelésének biztosítása érdekében készítette el 2004-ben a Gyöngyös Körzete Kistérség Területfejlesztési Társulás a hulladékgazdálkodási tervet. Gyöngyösön a kommunális hulladéklerakó élettartamának növelésére nyitott és üzemeltetett inert lerakó a 2007-2013 ciklusban be fog telni, ezért egy új megnyitásáról kell gondoskodni. A ciklusban megoldandó feladatot jelent továbbá a Gyöngyös városközpontjának szomszédságában lévő több hektáros szlömös lakóterület rehabilitációja, melynek első lépését képezi a szennyvíz-hálózat kiépítése. A térség további sikeres beruházásai a 2002-2005. évben: Adács – Atkár – Vámosgyörk: 2005 augusztusában átadták a szennyvízcsatorna hálózatot. Detk: régészeti múzeum átadása 2005 őszén. Domoszló: a településen átvezető patakmeder teljes felújítása. Gyöngyöshalász: híd felújítás 36 millió Ft értékben, valamint a szennyvízhálózat kiépítése. Gyöngyösoroszi: több milliárd forintos rehabilitációs program kezdődött el az árvíz és a nehézfém szennyezés megszüntetésére. Gyöngyöstarján: elkészült a 80 millió forintos beruházású mezőgazdasági elkerülő út. Kisnána: elkezdődött az általános iskola informatikai fejlesztése 85 millió forint értékben. Markaz: átadták a 40 millió forintos beruházású mezőgazdasági elkerülő utat. Nagyréde: átadták a 85 millió forintos összberuházású külterületi utat.

80


Idegenforgalom A Mátravidék különleges természeti értékeivel, természetes élőhelyeivel, különleges növényi- és állatvilágával, földtani képződményeivel, történelmi és kultúrtörténeti emlékeivel lenyűgözi a kirándulókat. Magyarország legmagasabb pontja, a 1014 m magas Kékes, Mátraháza, Galyatető, Mátrafüred, Mátraháza, Sástó és az 50 m magas kilátó az év minden szakaszában számos sportolási, túrázási és kirándulási lehetőséget kínál. Sajátosan értékes természeti (platán- és gesztenyefák, erdei patak kőhíddal) és épített környezetével (16 országosan védett pincével, borházzal) a borturizmus kiemelkedő helyévé fejleszthető a Farkasmályi pincesor. Az egri kistérség után, itt található a második legtöbb vendéglátóhely a megyében. 2486 férőhelyes kereskedelmi szálláshelyein 152 ezer vendégéjszakát, 939 férőhelyes magánszálláshelyein 19,3 ezer vendégéjszakát töltöttek el 2006-ban. Főbb idegenforgalmi beruházások: •

• •

A markazi tó partjának infrastruktúra fejlesztésével és kemping létrehozásával, melegkonyhás étteremmel rendelkező hotellel, a falusi turizmus szolgáltatásainak minőségnövelésével sok pihenésre vágyó ember töltheti majd szabadidejét friss hegyi levegőn. A tó vize alatt lévő Pusztatemplom romjainak bemutatását tervezik egyedülálló módon. A Mátra közelsége és adottságai szinte megkövetelik a turisztikai beruházásokat, fejlesztéseket: sífelvonó, golfpálya építését tervezik Kékestetőn, és Mátraszentimrén sícentrum kialakítása szerepel a fejlesztési tervek között. Megkezdődött az Orczy kastély rekonstrukciója és a köré tervezett angol park tervezése, kialakítása, amely tovább növelheti a térség turisztikai vonzerejét.

A kistérség főbb fejlesztési tervei: ¾ Bugáth Pál Kórház haemodinamikai fejlesztése zöldmezős beruházással; ¾ Mátra idegenforgalmi fejlesztése, gyógyturizmus (Pipishegyi repülőtér, Sás-tó revitalizáció, Mátraháza Népstadion és intézményei, állami gyógyintézetek szállodai kapacitásának bővítése, korszerűsítése); ¾ 24-es elkerülő út megépítése; ¾ Szennyvízhálózat kiépítése Kisnána-Domoszló-Vécs térségben; ¾ Nagyrédei ipari zóna fejlesztése; ¾ Gyöngyös és körzetét érinti a modern 1000 főt befogadó sportcsarnok építése. A Hatvani kistérség A Hatvani kistérség az Észak-Magyarországi régióban, Heves megye nyugati csücskében, közel 352 km2-nyi területen fekszik. A kistérség az alábbi kistájak által körülhatárolt területen helyezkedik el: • • • • • •

Hatvani-sík: Boldog, Hatvan, Kerekharaszt; Gyöngyösi-sík: Csány, Hort; Zagyva-völgy: Apc, Lőrinci, Petőfibánya, Zagyvaszántó; Nyugati-Mátra: Rózsaszentmárton; Nyugat-Mátraalja: Ecséd; Cserhátalja: Heréd, Nagykökényes. 81


A kistérség központi és egyben legnépesebb települése Hatvan, 22 078 fő lakossal. A kistérség másik városi rangú települése Lőrinci, melynek lakossága 2006. év végén 6198 fő. A Hatvani kistérséget alkotó települések száma összesen 13, területe 352 km2, lakónépessége 53 311 fő. A kistérség népsűrűsége 151,4 fő/km2, a megyei rangsorban az Egri kistérséget (185 fő/km2) követi második helyen. A térség lakónépességének alakulását befolyásolja a betelepülők és elköltözők száma is, aminek oka gazdasági és foglalkoztatási jellegű. A kistérség 1000 lakosra jutó vándorlási különbözete -1,9 fő, ami Heves megyében 0,8 fő. Kistérség gazdasága A 2006. évi KSH adatok alapján a kistérségben 3702 db vállalkozást regisztráltak. A vállalkozások nagyobb hányada, 2480 egyéni vállalkozás, a társas vállalkozások száma 1222. A térségben a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú állandó népességből 4,8% (Heves megye 7,2%). Ezen belül a tartósan, 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya az állandó népességhez viszonyítva 1,8 %, ami a 7 statisztikai kistérségből a legalacsonyabb. Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 1 444 168 Ft (Heves megye: 1 438 667 Ft), 1000 lakosra 438 fő személyi jövedelemadó fizető jut. Ipar Évszázadok óta a térség legnagyobb foglalkoztatója a vasút. Naponta átlagosan 160 személyszállító szerelvény illetve 45 db tehervonat fordul meg a személy- és a rendező pályaudvaron. A hajdani Aranyfácán Konzervgyár 1934-ben kezdte meg működését. Hatvan város egyik legjelentősebb gazdasági egysége volt, nagyszámú munkahelyet és egyben megélhetést biztosított több mint ezer fő dolgozónak és a környék mezőgazdasági őstermelői számára. 2001-ben a Józsa Center Kft. vásárolta meg a Konzervgyárat, jelenleg 180 főt foglalkoztat. A Gazdasági Minisztérium az itt előállított paradicsompürét hungarikummá nyilvánította. Az 1889-ben alapított hatvani Cukorgyár a hazai cukortermelés közel 15%-át dolgozta fel. A Béghin-Say csoport 2003. január 1-vel eladta a magyar cukorgyárait, amelyet a német Nordzucker AG. vásárolt meg. A cukorfeldolgozást a gyárban 2004. évben megszüntették. 1998-ban Újhatvan területén kialakítottak egy 47,5 hektáros közművesített ipari parkot. Az infrastruktúráját az önkormányzat 120 millió forintból valósította meg a kilencvenes évek közepétől. Az Ipari Park előnyei között említhető, hogy közvetlen csatlakozási lehetőség van az M3-a autópályára, ahonnan Budapest 55 km távolságra fekszik. A legközelebbi repülőtér – a Ferihegyi légikikötő – 60 km-re van. A vasúti csomópont mindössze 2 km-re található. A szlovák határátkelő a 21-es úton, az Ukrajna felé irányuló export a fejlesztés alatt álló M3-as autópályán közelíthető meg (jelenleg Polgárig épült ki), az Európai Unió tagországai felé az M3-as és az M1-es sztráda használható. Az ipari park területén működik az LKH Leoni Kábelgyár Hungária Kft., amely 2003-ban 104 főt foglalkoztatott, a Dai Dong Hungária Elektronikai Rt. kb. 300 főt alkalmaz. Itt található még meg a hangfalgyártással foglalkozó Eastern Asia Industries Hungária Kft., mely 350 főt foglalkoztat, a Robert Bosch Elektronikai Gyártó Kft. 800 fő dolgozói létszámmal és a Saia Burgess Ózd Kft., mely 2006. év végére 250 főre tervezi bővíteni a foglalkoztatottak létszámát. Az ipari parkban kapott helyet továbbá a Juhász Print Nyomda, a Becker-Pannónia Kft., az Autó SÓS Kft., a Suzuki márkakereskedés egyik telephelye, a Képe Tibor Kft., a faipari tevékenységet folytató Jancsó és Jancsó Kft., a Snell Autó.

82


Jelenleg egy 33 800 m2-es, hét önálló helyrajzi számú beépítetlen zöldmezős beruházásra van még szabad terület, ahová elsősorban nagy és közepes nagyságú, terület- és épületigényes, környezetbarát ipari tevékenységet folytató vállalkozásokat várnak. Ideális lenne egy regionális raktárbázis kialakítására, amely magas gépesítettségi szinten, a korszerű technológiához kapcsolódó csomagolástechnikai és hűtőházi kapacitást is figyelembe véve a környező kiváló adottságú mezőgazdasági területek termelőire is számíthatna. Ipari parkot létesítettek még Petőfibányán, ahol fejlesztésekkel a jövőben tovább növelhető a foglalkoztatottság. Foglalkoztatási szempontból említést érdemel a Hatvani Volán Rt., amely 187 alkalmazottat foglalkoztat, a Heves Megyei Vízmű Rt., a Jászberényi Aprítógépgyár Hatvani Fióktelepe. Mezőgazdaság A hatvani kistérségben szántó-, szőlő- és gyümölcstermő területek találhatók. A szántó művelési ágban a hatvani kistérség aranykorona értéke kiemelkedően a legjobb a megyében. A gyümölcs művelési ágban az átlagos aranykorona érték kiemelkedően jó, a szőlő művelési ágban kedvező a besorolás. A szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztésnek nagy hagyományai vannak a kistérségben: • •

a kistérség települései közül a Mátraaljai borvidékhez tartozik: Hatvan, Ecséd, Apc és Rózsaszentmárton; kertészeti vonatkozásban a csányi dinnye, a horti- és hatvani paradicsom, a boldogi paprika hungarikum szintű, helyi márkás termékek.

Hatvan város mezőgazdasági adottságait a helyi kistermelőkön kívül egy szövetkezet, valamint több magángazdaság igyekszik hasznosítani. A gabonanövények mellett cukorrépát, borsót, paradicsomot, valamint kisebb területeken gyógynövényeket, zöldséget termesztenek. A magángazdaságokban két helyen folyik csak sertésnagyüzemi állattenyésztés. Évek óta foglalkozik Hatvan város képviselő-testület egy nagybani piac kialakításának gondolatával. Ez egyrészt a kedvező földrajzi fekvésből, másrészt a régió nagyszámú mezőgazdasági termelőjének, magángazdálkodójának, kistermelőjének igényéből is fakad. Sajnos a pénzügyi hátteret eddig nem sikerült biztosítani. Szintén igény lenne egy logisztikai központ kiépülésére is, akárcsak a hűtőházi kapacitás megteremtésére. Infrastruktúra A hatvani kistérség megközelíthető Budapestről, illetve Füzesabony irányából az M3-as autópályán, Miskolc felől a 30-as számú főútvonalon, Salgótarjánból a 21-es, míg SzolnokJászberényből a 32-es számú közúton. Vasúti csomópontként is e négy irányból fogadja a személy-, illetve teherforgalmat. A települések lakói harmadrendű közútvonalakon juthatnak el a kistérség központjába, Hatvanba. A kistérségben jelentős közúthálózati fejlesztéseket tartanak szükségesnek az elérhetőség további gyorsítására, másrészt a települések belterületét terhelő közlekedési hatások jelentős csökkentésére. Elkészült a 32-es és az M3-as autópálya összekötése, amely keletről biztosítja Hatvan tehermentesítését. A belterületi úthálózat kiépítettsége rossz, és a településeket egymással összekötő utak minősége sem megfelelő. Szükséges a már meglévő járdák felújítása, illetve újak építése. A buszjáratok minden települést érintenek. A közcsatornával való ellátottság a régiós átlag alatti értéken van, ezen a téren jelentős a lemaradás. Teljesen vagy részben hiányzik a csatorna és a szennyvíztisztító Hatvanban, Apcon, Ecséden, Lőrinciben, Rózsaszentmártonban és Zagyvaszántón. A víz- és a vezetékesgáz ellátás megfelelő. A vonalas infrastruktúrafejlesztések közül a 83


legfontosabb a víz-, csapadékvíz-elvezetés, a szennyvízhálózat-fejlesztés és a közlekedési hálózat korszerűsítése. Említésre méltó a 11 milliárd Ft-ba kerülő hatvani szennyvízhálózat bővítésének és a város szennyvíztisztító-telep korszerűsítésének beruházása. A kistérség jelentős beruházásai között szerepel a 330 millió Ft-os összköltségű Grassalkovich kastély „Kastély és korzó” projektjének megvalósítása. A kistérség főbb fejlesztési tervei: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

szennyvízelvezetés- és szennyvíztisztítás; szilárd kommunális hulladékgazdálkodás; Selypi medence környezetállapotának reális felmérése; vízbázisvédelem; úthálózat fejlesztések; térségi kerékpárút – hálózat fejlesztése; vízrendezési célú fejlesztések; energiatakarékossági fejlesztések; informatikai célú fejlesztések; humán erőforrás fejlesztése, az életminőség javítása; Lőrinci ipari park kialakítását tervezi; kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés; turizmusfejlesztés; az ipari parkban egy regionális raktárbázis kialakítása; újabb ipari park megnyitása; logisztikai központ kialakítása; lakásépítés; játszóterek kialakítása; csatornázottság, szennyvíztelep bővítése (folyamatban lévő munka); regionális hulladéklerakó építése; elkerülő út megépítése (folyamatban lévő munka); útfelújítás, útépítés, forgalomirányító jelzőlámpa építése, kerékpárút építés; városrehabilitáció.

Hevesi kistérség A Hevesi kistérség az Észak-magyarországi régió és egyben Heves megye legdélebbi részén fekszik, délkeletről a Tisza határolja. A kistérség az alábbi kistájak által körülhatárolt, mintegy 698 km2 területen helyezkedik el: • • •

Hevesi-ártér: Kisköre, Tarnaszentmiklós Gyöngyösi-sík: Boconád, Erk, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnazsadány, Zaránk; Hevesi-sík: Átány, Erdőtelek, Heves, Hevesvezekény, Kömlő, Pély, Tenk, Tiszanána;

A kistérség központi települése Heves, melynek lakossága 2006-ben 11 137 fő. A kistérség népessége 35910 fő, népsűrűsége 51,5 fő/km2. Az 1000 lakosra jutó élveszületések száma 10,7 fő, a halálozás 15,5 fő. A 2001. évi statisztikához viszonyítva a lakónépesség száma 3%-al csökkent. A kistérség gazdasága A Hevesi kistérségben a regisztrált vállalkozások száma 2019 db, ebből nagyobb arányban az egyéni vállalkozások vannak, 1 488 db, a társas vállalkozások száma 531 db. 84


Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelemadó nagysága 1 191 945 Ft, az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó 186 564 Ft, az 1000 lakosra jutó személyi jövedelemadót fizetők száma 332, a heves megyei hét kistérség közül itt a legkevesebb. A regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalási korú állandó népességhez 14,8% viszonyítva, ez a legmagasabb érték a megyében. A kistérséget Pétervására kistérsége követi 11,4%-al, majd a Bélapátfalvai kistérség 8,8%-os munkanélküliségi rátával. A tartósan 180 napon túli munkanélküliek aránya a munkavállalási korú állandó népességhez szintén meghaladja a megyei 3,5%-os értéket – 9%. A kistérség elmúlt éveinek foglalkoztatási helyzetére a fokozatos leépítés jellemző. Az elbocsátások oka főként a könnyűipari cégek megszűnése vagy telephely váltása, illetve a mezőgazdaságban bekövetkezett tulajdonváltás. Foglalkoztatás bővülés a műanyag nyílászáró üzemeknél és a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató cégeknél volt jellemző. A térség legnagyobb foglalkoztatói az önkormányzatok (pl. Heves városban 654 fő, a Hevesi kistérségben összesen 1 469 fő áll alkalmazásban). Ipar A térség alföldi jellegének köszönhetően alapvetően mezőgazdasági termelésre „rendezkedett” be Heves és környéke. Sajnos a rendszerváltás és a privatizáció eredményeként itt is jellemző volt a nagy iparvállalatok fokozatos leépülése és bezárása. Napjainkban a korábbi nagyüzemek helyett kis- és középvállalkozások próbálnak helyt állni a piaci versenyben, azonban számuk igen kevés és többségük tőkehiánnyal küzd. A térség fő ipari ágazatai a következők: - könnyűipar; - gépipar; - épületasztalos ipar; - papírtermék-készítés. A 20 fő felett foglalkoztató ipari üzemek száma 24 db. A 100 fő feletti létszámot foglalkoztató ipari vállalkozások közül legjelentősebb a nyílászárók gyártásával foglalkozó Hevestherm Kft., a textil- és konfekciótermékek gyártásával foglalkozó Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, a mezőgazdasági gépek gyártásával és kereskedelmével foglalkozó Hevesgép Kft., a szintén konfekciótermékeket gyártó Kék-Tisza Kft., a Bott Udecoop Kft., és a Rehabit Kft. Jelentős még a Heves Ponyva Kft. 50-70 fő foglalkoztatottal, valamint a most induló Heves Beton Kft. Mezőgazdaság A kistérség természeti jellemzői, az éghajlat, a talajadottságok alapvetően a mezőgazdálkodásnak kedveznek. A kistérség mezőgazdasági területének több, mint 70%-a szántó. A szántóföldi növénytermesztés meghatározó növényei a búza, az árpa, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és a szálas takarmánynövények. A zöldségtermesztés az utóbbi években erősen visszaesett. Ennek oka, hogy a kistérségben szinte teljesen hiányzik a mezőgazdasági termékfeldolgozás. Zöldségfélék közül a paradicsom, zöldbab, zöldborsó, csemegekukorica, dinnye termesztése a legjellemzőbb. Dinamikus fejlődés tapasztalható a melegházi és fólia alatti zöldségtermesztésben. A gyümölcstermesztés Heves, Erdőtelek és Tarnaörs településeken kiemelkedő. Legjellemzőbb fajták az alma, szilva, meggy, cseresznye, körte, sárga- és őszibarack, szőlőtermesztés csak Hevesen jelentős.

85


Az állattenyésztési ágazat a termelőszövetkezetek átalakulásával nagymértékben lecsökkent. Nagyobb állattartó telepek Hevesen, Kömlőn, Zaránkon, Pélyen Tiszanánán, Kiskörén és Tenken működnek. Legjelentősebb a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés. Heves és környékén 2 741 ha erdő található, ebből 438 ha az erdészet tulajdonában van, a többi pedig magánkézben. A mezőgazdasági termékek értékesítése főként a kistérségen kívül termeltető integrátorok, feldolgozók felé történik. Az elmúlt években Hevesen a HEVESTÉSZ, Boconádon a GOMTÉSZ termelő és értékesítési csoportok alakultak. A kistérségben nélkülözhetetlen a mezőgazdasági termelők, egyéni gazdálkodók összefogása és TÉSZ-en keresztül a feldolgozói szint növelése, eredetvédelemmel ellátott, jó minőségű helyi termékek előállítása. A kistérségben 20 fő feletti foglalkoztatottal rendelkező üzemek az alábbiak: Agroroyal Kft., Hemag Kft., Tisza Farm Produce MG Kft., Turbo Boiler MG Kft., Deka-Hyb Kft., Tarnamenti Agrárszövetkezet, Pély-Tiszatáj Agrár Rt., Mg. Szövetkezet Tiszanána, Zalabaromfi Rt. Idegenforgalom A kistérség turizmusa alapvetően a Tiszára, illetve a Tisza-tóra koncentrálódik, pontosabban Kisköre és Tiszanána településeken. Kisköre a Tisza-tó kapujaként nemcsak a kistérség, de a régió turizmusának is meghatározó települése, mely 2005. augusztusában városi rangot kapott. A Tisza-tó számtalan pihenési, sportolási lehetőséget kínál az ide látogatóknak: fürdőzés, strandolás, csónakázás, kenuzás, horgászat, kiskörei triatlon és tenisz versenyek, de a környéken gyalogos, kerékpáros és lovaskocsi-túrák is kikapcsolódást nyújtanak az érdeklődők számára. Itt kell megemlítenünk a 2003. áprilisában a Tisza-tóval kapcsolatos – megyehatárokon átnyúló – területfejlesztési feladatok ellátására megalakult Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanácsot. A Tanács titkársági feladatait a kiskörei székhelyű munkaszervezet látja el. 2004-ben a Tanács munkája révén készült el többek között a Tisza-tó vízfelületének idegenforgalmi információs táblarendszere, és a Tisza-tó és térsége befektetési lehetőségeit bemutató multimédia CD. A kistérség egyik legjelentősebb természeti értéke a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi körzet. A 8 406 hektár nagyságú gyepes terület többek között a túzok, parlagi sas, ugartyúk, hamvas réti héja élőhelye. A fajok fennmaradásának érdekében fontos az élőhelyek megőrzése és védelme. Az elmúlt évek főbb beruházásai a térségben • • •

• • •

2002-2005. években 7 km szilárd burkolatú út épült Hevesen, Európai Uniós támogatással további 3 km út kiépítésére van lehetőség, 8300 m2 burkolt felületű út felújítása történt meg. 2004-ben 76 db lakás épült a Hevesi kistérségen. A Heves város lakásfejlesztési koncepciója alapján megépült egy 10 lakásos garzonház fiatalok részére, valamint a nyugdíjasok részére egy 20 lakásos nyugdíjasház. 2004. évben 33 település érintésével valósult meg a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése a hevesi kistérségben. A fejlesztés célja 4 funkciós szelektív gyűjtőszigetek kialakítása a kistérség településein, melyre KAC és TFT forrásból a kistérség 24 154 eFt támogatást kapott. 2004-ben Hevesen a piac környezetének rendezése és egy 600 m2-es új csarnok megépítése. „ Ipari Park” cím elnyerése 2005. Városi rehabilitáció 560 m Ft-os értékben.

A kistérség főbb fejlesztési tervei: ¾ 31. sz. főút Heves megyei szakaszának teljes rehabilitációja; ¾ kül- és belterületi vízrendezés, vízelvezetés; ¾ szennyvízkezelés, érintett térség: Tarna mente, Hevesi vonzáskörzet; 86


¾ Tarnaméra és környékének idegenforgalmi fejlesztése (fürdő, kastély, aktív és falusi turizmus); ¾ kerékpárút a Mátra és Tisza-tó között; ¾ hulladéklerakók rekultivációja ¾ kiskörei iskola, óvoda fejlesztése, bővítése, rekonstrukciója. A tagiskolai rendszer továbbfejlesztésként, interaktív iskola létrehozása, ehhez kapcsolódóan a Motel rekonstrukciója és a Vízügyi Múzeum létrehozása; ¾ kiskörei termálprojekt, mint kiemelt pályázati lehetőség, hozzákapcsolva a meglévő termálvíz hasznosításához; ¾ Kisköre város főtér rehabillitációja, kulturális centrum, kultúr központ kialakítása, teleház bővítése; ¾ Kisköre járdahálózatának felújítása; ¾ kiskörei járóbeteg szakellátás fejlesztése; ¾ EU-s normáknak megfelelő játszóterek kialakítása; ¾ a Tisza nemzetközi vízi úttá fejlesztése, személyhajó( teherhajó ) kikötő építése; ¾ a meglévő halastavak továbbbővítése illetve a fejlesztéséhez kapcsolódóan, hűtőház, halfeldolgozó, építése, ehhez kapcsolódóan (is) horgász, vadász, falusi turizmus fejlesztése; ¾ a Tisza-tó által adott vízi sport lehetőségek fejlesztése (evezőspálya), valamint golfpálya építése; ¾ kiskörei sportpálya felújítás, sportöltöző építése, a meglévő kerékpárút hálózat összekapcsolása észak-déli irányban az Eurovelo 13 kerékpárúttal; ¾ a belterületi infrastruktúra, valamint a közlekedésbiztonság fejlesztése okán, körforgalom kialakítása, közlekedésbiztonsági eszközök telepítése; ¾ M8 autópálya területünkön átvezető szakaszának megépítése, bekapcsolva a Tisza tavi régiót a gyorsforgalmi utak vérkeringésébe (távlati cél); ¾ a 3213, 3212, 3209 utak felújítását, valamint ezt követően olyan forgalomtechnikai feltételek biztosítását melyekkel az utak ismételt tönkretétele elkerülhető lesz; ¾ a településrendezési tervhez szorosan kapcsolódva, ipari park, tehermentesítő utak, alternatív energiaforrások biztosítása. Pétervásárai kistérség A Pétervásárai kistérség az alábbi kistájak által körülhatárolt területen helyezkedik el: -

A Mátra északi előterében Mátralába kistáj: Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, Parádsasvár Parád-Recski-medence: Bodony, Mátraderecske, Parád, Recsk Nódrád és Heves megye területén található a Felső-Tarnai-dombság: Istenmezeje Tarna-völgy : Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Pétervására, Sirok, Szajla, Terpes Pétervásárai-dombság: Bükkszék, Fedémes, Szentdomonkos, Tarnalelesz, Váraszó

Az 1994-től 2004-ig – a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásának megalakulásáig – 17 település alkotta a Pétervására és Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulást. A települési kapcsolatok több esetben sérültek a korábbi statisztikai besorolással, ezért kezdeményezte a társulás a mára kialakult 20 településes térség kijelölését. A kistérség lakónépességének száma 2006-ben 22 398 fő, népsűrűsége 47,1 fő/km2, amely nem éri el az országos átlag 50%-át, és a kistérségen belül is csökkenő tendenciát mutat, ami a népesség csökkenésére, a települések elöregedésére és az elvándorlásra utal. A kistérség legfőbb hátránya, hogy erőteljesen elöregedő lakónépességgel rendelkezik - 2006. évi adatok alapján az 1000 lakosra jutó élveszületés 9 fő, ezzel szemben a halálozás mértéke 18,2 fő – így ennek a csoportnak mind a szociális, mind pedig egészségügyi helyzete javításra, megőrzésre szorul. A 2001. évhez viszonyítva a népesség csökkenése 6,5 %-os, a népességfogyás szempontjából 87


veszélyeztetett települések közé 7 település tartozik, melyeken az 1996. évi és a 2002. év mutatóit összehasonlítva a népességfogyás az 5%-ot is meghaladja Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, Parád, Sirok, Szentdomonkos településeken. A hátrányos népesedési helyzetet bizonyítja az is, hogy a kvalifikáltabb munkaerő (különösen a 25-40 év közöttiek) munkahely hiányában kiáramlik a térségből - az 1000 lakosra jutó elvándorlás 10,5 fő –, ami természetesen maga után vonja a születések számának csökkenését is, míg emellett megjelennek az olcsóbb megélhetési körülmények miatti, ún. szociális bevándorlók. Így a kistérség munkaerő-képesség szerinti megtartó ereje igen rossz. A települések szerkezetét tekintve jellemző az aprófalvas települések jelenléte, meghatározó az egyetlen városi rangú település, az északi részen elhelyezkedő Pétervására, míg a déli rész központi települése Recsk. Az északi rész települései zömében 1000 fő alatti kistelepülések, míg a déli részen 1000 fő feletti lakosságszámú települések jellemzőek. Ez magával vonja azt is, hogy míg északon Pétervására központi szerepe egyértelműen kijelölhető, addig a déli részen a különböző települési funkciók rendezettebben oszlanak el az egyes települések önkormányzatai között. A kistérség legkisebb települése Kisfüzes 140 lakossal. A kistérség gazdasága A kistérség gazdaságilag nem homogén. Mind gazdasági, mind társadalmi szempontból megállapítható, hogy a térség déli része fejlettebb, mint az északi. Ennek okai: - a térség legmeghatározóbb munkaadói a déli területeken találhatók; - a legjelentősebb turisztikai vonzerők itt találhatók meg; - szakképzettebb munkaerővel rendelkezik a déli rész, az északi területeken gyakori a 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkező munkaképes lakos. KSH adatai alapján a kistérségben 2006. évben 1612 db vállalkozás működött. Az 1999. évhez viszonyítva a vállalkozások számában 27%-os növekedés tapasztalható. A vállalkozók tőkeereje alacsony, ráadásul a térségben keletkezett profit visszaforgatása nem történik meg, így a lemaradás csak fokozódik. A gazdálkodó szervezetek mind pénzügyileg, mind a piaci helyzetet tekintve instabilak, a kintlevőségek aránya nagy, eladósodottak, a rendelési állományuk csupán néhány hónapra elegendő, a vállalkozási ismeretek is hiányosak. A térségben hiányzik a termelési kooperáció, a rendszeres és kölcsönös információáramlás, a vállalkozások informatív segítése nem kellőképp kiépült. A korszerű infokommunikációs szolgáltatások nem elérhetők, az észak-dél irányú közúthálózat fejlesztésre szorul, az utak burkolatminősége nem megfelelő. A rendszerváltást követően az ipari szerkezet átalakítása a feldolgozóipar és a bányászat nagy részének felszámolását eredményezte. A mezőgazdaságban a korábbi termelési rendszerek felbomlottak. A sorozatos leépítések kényszervállalkozásokhoz vezettek. A munkanélküliség regionálisan is egyenlőtlenül oszlik meg országosan, egyik legkedvezőtlenebb helyzetképet az Észak-Magyarországi régió mutatja. Ez különösen igaz a kistérségekben élőkre, közép- és idősebb korosztályra, a nőkre és a romákra vonatkozóan. Helyzetüket tovább nehezíti az alacsony iskolázottságuk, szakképzetségük hiánya és a hátrányos helyzetű kistérségben mérhető munkalehetőségek szűkössége. A KSH 2006. évi adatai szerint a Pétervásárai kistérségben a munkanélküliek aránya 11,4 %, szemben a 7,2 %-os megyei átlaggal. A tartósan 180 napon túli munkanélküliek aránya a munkavállalási korú állandó népességhez viszonyítva 5,8 %.

88


Ipar A kistérség az ország egyik leghátrányosabb helyzetű területe, ahol ennek az állapotnak az oka elsősorban a gazdasági szféra gyengesége. Az ipar fejlesztése szempontjából a bányászott ásványi nyersanyagok közül kiemelkedik a jó minőségű építőkő, a téglagyártásban használt agyag, valamint a sokcélúan felhasználható bentonit. A recski kőbányában kitűnő minőségű követ bányásznak. Az egykori ércbánya területén kárpitos üzem működik. Istenmezeje térségben mélyműveléssel és külfejtéssel kitermelt bentonitot nyersanyagként és feldolgozott áruként értékesítenek. A mátraderecskei Leier-Mátratherm téglagyár a térség egyik legmeghatározóbb munkaadója. Foglalkoztatási szempontból jelentős még a Sirokban található Mátra Metál Kft., 475 főt alkalmaz, tubus és aeroszol palackot gyárt, valamint az MFS Lőszergyár Rt., mely 210 főt foglalkoztat. Az ipari övezetben 3-4 kisebb gazdasági társaság működik, foglalkoztatási szempontból nem túl jelentősek. Említést érdemel még Mátraballán a gyógyászati segédeszközöket gyártó cég, valamint a raklapgyártással foglalkozó vállalkozás, valamint a fafeldolgozó iparág, ahol 160-170 fő dolgozik. Sajnos a kistérségben élelmiszeriparról egyáltalán nem beszélhetünk. Nincsen sem hús, sem baromfi, sem tej sem pedig malomipari feldolgozás. A kistérség része az Ózd-Putnok-Észak-Hevesi Vállalkozási Övezetnek, melytől a jövőben támogatási forrásokat várunk a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek feldolgozása, ipari termelés dinamizálása, erdőgazdálkodás és faipar felfuttatása, a turisztikai fejlesztések területén. Mezőgazdaság A kistérségben a mezőgazdasági termelés az országos átlaghoz képest elenyésző. Az állattartás és szántóföldi termelés főleg a háztáji gazdaságokra jellemző, és zömében a takarmányfélékre korlátozódik. A kedvező természeti adottságok ellenére a nagy hagyományokkal rendelkező extenzív állattenyésztés (juh, kecske, húshasznú szarvasmarha, ló) és a vadgazdálkodás lehetőségei nincsenek kihasználva. Szintén széles hagyományokkal rendelkezik a térségben a gyümölcstermesztés. Ma már inkább csak az alma és a bogyósok dominálnak. A térség talajtípusai, a kedvező hőmérsékleti és az országos átlagnál magasabb csapadékadatok, a változatos domborzati viszonyok gazdag és jó minőségű faállományt biztosítanak. A térség erdősültsége kiemelkedő, az összterület 58%-az erdőterület, ami több, mint kétszerese a megyei átlagnak (28,3%), ugyanakkor majdnem háromszorosa az országos mutatónak (20%). Az erdőterületek egy része magántulajdonban van, egyéni gazdák és erdőbirtokosság kezelésében. Az erdőterületek kb. 2/3-án az állami tulajdonú Egererdő Rt. végez erdőgazdálkodást. A kistérségben három erdészeti központtal képviseltetik magukat: Pétervására, Tarnalelesz és Parádfürdő. Az Rt. által művelt erdők fajtaösszetétele kedvezőbb, mint a magánerdőké, és főleg a Parádfürői Erdészet állománya tekinthető egészségesnek. Idegenforgalom A kistérség idegenforgalmi szerkezetében meghatározó az egészségturizmus és a természetközeli turizmus. Mátraderecske, Bükkszék és Parádfürdő a gyógyvizek, a gyógyászat, a horgásztavak és egyéb természeti értékek révén jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik. A mátraderecsekei mofetta szárazfürdő keringési és érrendszeri megbetegedések gyógyítását szolgálja és 300 beteg ellátására alkalmas. A bükkszéki Salvus termálstrand rekonstrukciójára és szolgáltatási színvonalának bővítésére is nagy szükség van a forgalombővülés szempontjából.

89


A parádi gyógyvizet már a XVIII. században ismerték. 1873-ra épült fel a máig meglévő szanatórium-együttes. Parádon és környékén a wellness turizmus fejlesztésére szolgáló beruházásokat terveznek (pl. élményfürdő komplexum). A kínálatot jól kiegészíti a palóc hagyományok attraktív bemutatása. Cél a palóc szellemi kultúra felelevenítése (népdalok, népszokások, néprajz, kézművesség, stb.) és az azzal kapcsolatos kínálati elemek fejlesztése. A megyei turisztikai program tartalmazza a Palóc utat, mely a kistérség több települését is érinti. Mindezek mellett említést érdemel a horgászturizmus a recski horgásztavon. A térségi kínálat szempontjából fontos a parádsasvári Cservice-forrás megújulása. A térség turisztikai kínálatát jól kiegészíti a bővülőben lévő falusi turizmus. Falusi vendéglátóhelyek sorozata nyílt Sirokban, Recsken, Parádsasváron, Bodonyban, Mátraderecskén és Bükkszéken. A szállásférőhely-kínálat bővítését a minőségi színvonal növekedése kísérte. Fontos elem volt a parádsasvári, volt Károlyi-kastély 5 csillagos kastélyszállóvá fejlesztése. Itt meg kell még említeni a közeli Szent Hubertus panziót, és a parádi Erzsébet Szálló rekonstrukcióját. Infrastruktúra A kistérség közlekedési szerkezetét a földrajzi elhelyezkedése határozza meg. A kistérség kelet-nyugati tengelyén Bátonyterenye – Szentdomonkos között húzódik a 23. sz. főút, amely nyugaton a Hatvan – Salgótarján közötti 21. sz. főút, míg keleten a Kerecsend – Eger – Ózdot összekötő 25. sz. észak-déli irányú főutak közvetítésével kapcsolódik az M3 autópályához. Közúti szempontból meghatározó még a kistérség déli határán húzódó Gyöngyös – Recsk – Eger összeköttetést biztosító 24. sz. főút. A hálózat szerkezetéből alapvetően hiányzik egy, a Tarna völgyét követő, megfelelő kiépítésű út, amely közvetlen összeköttetést biztosítana déli irányba az M3 autópályához. A térségben négy település – Bodony, Váraszó, Fedémes és Kisfüzes zsáktelepülésnek minősül. Ezen települések zsákjellegének fokozatos feloldása a domborzati viszonyok lehetőségei között szükségszerű. Az északi irányú gazdasági kapcsolatok erősítése szempontjából stratégiai cél Pétervására irányából a szlovákiai Losonc és Rimaszombat felé vezető műutak fejlesztése. A kistérségben kerékpárút még nem épült, ugyanakkor a közutakon jelentős a kerékpárforgalom, így ennek megoldása a jövőbeni fejlesztések feladata. Műszaki fejlesztést igényel a kistérség délnyugati területeit érintő Kál-Bátonyterenye vasútvonal Recsk-Bátonyterenye szakaszának korszerűsítése, valamint a recski Búzásvölgyi tavat és Szajlát összekötő műút megépítése. Sajnos a vasútvonalon a személyszállítás szünetel, így fejlesztések belátható időn belül nem várhatóak. A helyközi autóbuszközlekedés ellátása a kistérségben megfelelő. Pétervására-Eger vonalon 28 járatpár, PétervásáraParádfürdő között 8 járatpár, Pétervárása-Bátonyterenye között 18 járatpár közlekedik. A zsáktelepülések és Pétervására illetve Eger között a közlekedés megfelelő. A környezetvédelmi infrastruktúra terén az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek. A települési szilárdhulladékok szervezett gyűjtése és szállítása a 20 érintett településen megoldott, nagyobbrészt mikro-regionális rendszerben, néhány településen egyedi megoldással. A hulladék mérése, analizálása a térségben megoldatlan, a települési szilárd hulladék ártalmatlanításának módja a lerakás. Mind a 20 település társult tagja annak a tervezett Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási programnak, amely Kohéziós Alap támogatással valósulhat meg 2007–2008. évi üzembe helyezéssel. A szennyvízelvezetés és –elhelyezés rendszere fokozatosan fejlődik, bár illegális folyékony- és szilárdhulladék lerakással is találkozhatunk. Szelektív hulladékgyűjtés még nem működik, és a felhagyott lerakók is rekultiválásra várnak, bár a regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépülésével ezek is megoldhatók. A kistérség természeti adottságai lehetővé teszik a megújuló energiaforrások kistérségi szintű hasznosítását, így a napenergia, a

90


szélenergia, a biológiailag lebontható anyagokból származó biogáz és a biomassza hasznosítására nyílik a jövőben reális lehetőség. A térség jelentős vízkészlettel nem rendelkezik, igen vízhiányos terület, azonban a domborzati adottságaiból adódóan a csapadékosabb időszakokban ár- és belvízvédelmi problémák adódnak. Ennek oka főleg a csapadékvízből származó lefolyásokat elvezető belterületi vízelvezető árkok kiépítetltenségéből, a forráshiány miatt elmaradt karbantartások miatti vízelvezető képesség csökkenéséből származik. Alapvető szükséglet a Parádi és Ceredi Tarna-ágak mederrendezése, a csapadék-elvezető árkok kitisztítása, szükség esetén új kül- és belterületi árokrendszer kiépítése, víztározó létesítése, nevezetesen a Terpes község mellett egy kb. 5 millió m3-es víztározó megépítése, valamint a recski három száraz víztározó meder kialakítása. 575 millió forintot meghaladó támogatással valósul meg az ÉRV Rt. által üzemeltetett Sirok település jelenlegi vízbázisának üzemen kívül helyezését szolgáló beruházás. A település vízellátására kiépül egy összekötő-vezeték, amely a Lázbérci víztározó jó minőségű vizét vezeti a településre. A kistérség fejlesztési tervei: ¾ ÉRV Rt. HRM-MRV rendszereinek összeköttetése (Lázbérci és Köszörűvölgyi Vízmű összeköttetése; ¾ Tarnavölgyi főút megépítése; ¾ Siroki vár turisztikai vonzerejének növelése; ¾ Recsk-Szajla összekötő út szilárd burkolattal való ellátása; ¾ Víztározók megépítése: Terpes, Recsk, Sirok (2 db) ¾ Bükkszéki strandfürdő fejlesztése; ¾ Parádfürdői strand kialakítása; ¾ Kisfüzes-Szajla összekötőút felújítása; ¾ Ilona-völgyi turisztikai fejlesztések; ¾ Útfelújítás: 2411, 2412 utak; ¾ Istenmezeje-Sirok kerékpárút megépítése; ¾ Szennyvízkezelés megoldása a Sirok-Kőkútpuszta-Szajla-Terpes térségben; ¾ Recsk-Parád elkerülő szakasz.

91


IV. TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ IV. 1. SWOT analízis Erősségek Kedvező természetföldrajzi adottságok, gazdag természeti és kulturális örökség, jelentős termál és gyógyvíz készlet. A megye déli részén előnyös mezőgazdasági adottságok, a megyében hagyományos élelmiszeripari kapacitások.

Gyengeségek Elsősorban a bányászati tevékenység, valamint a még tömegével alkalmazott elavult technológia miatt helyenként súlyos környezet rehabilitációs szükségletek jelentkeznek. Jelentős árvíz-belvíz veszélyeztetettség, védelmi fejlesztési igény.

Kedvezőtlen demográfiai viszonyok, természetes népességfogyás, elöregedés. A népesség rossz egészségügyi állapota, veszélyeztetettsége. Magas a védett természeti területek aránya Roma népesség halmozottan hátrányos helyzete (BNP, tájvédelmi körzetek) A kkv szektor alacsony szintű integráltsága, tőkeszegénysége, a megye nagyobb részén Kedvező logisztikai helyzet (M3, vasúti relatíve kevés a vállalkozó szervezetek száma fővonal, kedvező kelet-nyugati irányú elérhetőségi viszonyok, a főváros közelsége), Megyén belüli elérhetőségi viszonyok folyamatosan javuló alap infrastrukturális hiányosságai, települési elkerülő utak hiánya ellátás (gáz, víz, szennyvíz, elektromos ell., (Észak-Déli, M3-as kapcsolatok gyengesége, infokommunikáció) ebből eredő veszélyeztetettség, és környezetterhelés). Közutak minőségi Stabil, folyamatos gazdasági növekedés, hiányosságai, elhanyagolt állapota. Eger-Gyöngyös Hatvan fejlődési tengely megerősödése, (ipari parkok, innovációs potenciál) Alacsony K+F felhasználás, helyenként gyenge innovációs potenciál, Nemzetközi tőke szinergikus hatása érződik a szerkezetváltásban, technológia Jelentős kistérségi különbségek, egyes korszerűsödésében, innováció terjedésében, hátrányosabb helyzetű kistérségekben munkakultúrában. kedvezőtlen aprófalvas településszerkezet Nemzetközileg ismert történelmi borvidékek, márkák, borászok.

Viszonylag jól képzett, illetve átképzésre hajlamos munkaerő, megyei szinte jól kiépült Alacsony szintű mezőgazdasági képzési potenciál, termelékenység, technológiai ellátottság, jövedelmezőség. Rendezetlen, elaprózott Kiváló, komplex turisztikai adottságok, birtokviszonyok. gazdag kulturális, történeti örökség, jelentős Helyenként nem az adottságoknak megfelelő és bővülő idegenforgalom. agrárstruktúra, agrártermékek alacsony feldolgozottsági foka. Kiemelkedő rendezvények, szezonban gazdag programválaszték A szakképzés struktúrája helyenként eltér a munkaerő piaci igényektől, egyes szakmákban tartósan munkaerőhiány van. 92


Egerben, Gyöngyösön tudásközpontok vannak, kiépült oktatási-képzési hálózat, folyamatosan emelkedő a közép és felsőfokú képzésben résztvevők száma és aránya.

Alacsony foglalkoztatottság, hátrányos helyzetű kistérségeinkben átlagnál magasabb munkanélküliség.

Turisztikai termékkínálat gyenge, több helyen a Városokban megbízható színvonalú pénzügyi szálláshelyek leromlott állapotúak, hiányosak a szolgáltatások. Elavult kempingek, fekete szolgáltatások szobakiadás aránya magasnak ítélhető. Kereskedelmi és egyéb szolgáltatások színvonala javításra szorul. Lehetőségek

Erősödő gazdasági integráció az Unión belül, piacbővülés a keleti országok irányába, bővülő határ menti együttműködés

2007-2013 között az országba áramló, kihasználható, fejlesztést szolgáló EU-s támogatás. Működő tőke beáramlása az integráció erősödésével intenzívebbé válik.

Felgyorsuló innovációs folyamat, a gazdasági szerkezet kedvezőbbé válik, nagyobb hozzáadott értékű termékek, szolgáltatások aránya növekszik.

Megyei termelő, szolgáltató vállalkozások, kkv-k tőkeereje, versenyképessége, munkaerő felvevő képessége javulni fog.

Vállalkozások közötti integráció bővül, innovációs hálózatok, ágazati és területi jellegű klaszterek szervezésének igénye jelent meg elsősorban az iparban, mezőgazdaságban és az idegenforgalomban.

Veszélyek Országunk környezetében a gazdaság relatív helyzete, versenyképessége romlik, működő tőke tőkebeáramlás csökken, nem tudjuk kihasználni EU-s támogatási lehetőségeinket. Nemzetgazdaság helyzete, az ország megítélése romlik, elmaradnak a szükséges nemzetgazdasági reformok, nemzetközi befektetők jelentős eszközöket vonnak ki. Tartós gazdasági növekedés elvének sérülése, tartós veszélyhelyzet kialakulása, vállalkozások nagymértékű fluktációja. Kedvezőtlen demográfiai folyamatok tartósak lesznek, inaktív lakosság részaránya növekszik, a lakosság egészségügyi helyzete romlik. Elmaradó környezetvédelmi beruházások az árbelvízvédelem, a hulladékgazdálkodás terén. Környezeti terhelés növekszik. Az egyre többször előforduló szélsőséges időjárás okozta károk jelentősen növekednek. Környező megyék, régiók és szomszédos országok idegenforgalmi kínálata erősödik, versenyképességük jobban növekszik Munkaerő alkalmazkodó képessége tovább gyengül, Szélesedő információs szakadék térségek között, növekvő „agyelszívás” (külföld, más megye, régió), fiatalok elvándorolnak. Roma népesség szocializációja, integrációja nem mozdul el a jelenlegi szintről.

93


Az életmódváltás, a jövedelmek növekedése, a turisztikai termékkínálat bővülése lehetővé teszi a kül- és belföldi turizmus dinamikus növekedését.

A szociális háló általános (EU és országos) gyengülése miatt a hátrányos helyzetűek köre bővül, és az életkörülményeik romlanak. Erősödő kriminalizálódás, romló közbiztonság. Az EU bővülésével csökken a külföldi tőke beáramlása és egy része kivonul. A munkahelyek, munkalehetőségek száma csökken.

IV. 2. Heves megye jövőképe Agria Nova Kft. összeállítása

Az eddig elért eredményekre építve a megyei fejlesztési stratégia fő célja az állampolgárok életminőségének javítása, amely figyelembe veszi adottságainkat és lehetőségeinket, valamint összhangban van az országos és regionális fejlesztési elképzelésekkel „A cél egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmi – gazdasági – környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, mely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben1 szerveződik - köztük több európai szinten is versenyképes területegységgel, és amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségek.” (OTK) A megyénken élő emberek életminőségének alapját a felhalmozódó tudás és az erre alapuló innováció határozza meg, amelynek térbeli terjedését a két tudásközpont, valamint a vállalkozások és K+F szolgáltatók, intézmények dinamikus, az innovációs eredmények alkalmazására törekvő kapcsolatai segíti elő. Alternatív energiaforrások felhasználásának növelésében, és az élelmiszerbiztonság javításában régiós jelentőségű, meghatározó központok (Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola) alakulnak ki, amelyek fontos és bővülő, határon átnyúló kapcsolatokkal is rendelkezni fognak. Adottságainkra épülve továbbra is fontos marad az Eger-Gyöngyös-Hatvan tengely jelentősége a megye fejlődésében, amelyet erősít az itt lévő ipari parkokban települt vállalkozások fejlődése és további barna mezős területek reaktiválása. A megye fő húzóágazati továbbra is az energiatermelés, a gépipar, feldolgozóipar és az élelmiszeripar maradnak, emellett a régiós elképzelésekkel összhangban lehetőséget kell teremteni a környezetvédelmi ipar meghonosítására, illetve súlyának növelésére. A termelőágazatok mellett tovább nő a turizmus és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások aránya a hozzáadott érték növekedésében. A megye jövőképének kialakításakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a települések fejlesztését, a településrendezési tervekben megfogalmazott fejlesztési irányok megvalósítását. Fontos, hogy a megyében egy olyan településhálózat alakuljon ki, ahol a települések közti fejlettségi különbség kiegyenlítetté válik. A fejlesztések megvalósításakor messzemenően figyelembe kell venni a kulturális és természeti értékek védelmét, bemutatását, a hagyományos település- és tájkép megőrzését, az általános tájvédelem eszközeinek érvényesítését.

1

E térség fogalom egyaránt jelenti az ország 7 régióját, kistérségeit, vagy bármely más funkcionálisan létező területegységet, pl. kiemelt térségeket, adott esetben földrajzi tájakat, agglomerációt vagy akár csak kisebb számú térben funkcionálisan összekapcsolt és kooperáló település mikrokörzetét.

94


Megyénk továbbra is nemzetközi jelentőségű turisztikai vonzerővel rendelkező zászlóshajó térség a régióban, amelyet további fejlesztések erősítenek (Egerszalók). A turisztikai vonzerők termékké fejlesztéséhez segítséget ad az egyre inkább terjedő, integrált felfogásban működő desztináció menedzsment. Az egy főre jutó GDP növekedése meghaladja az országos átlagot, a megye felzárkózása erőteljesebbé válik. A gazdasági életben szükségszerűen előtérbe kerül – elsősorban felülről történő, régiós vagy megyei kezdeményezésre - üzleti hálózatok, klaszterek kialakulása, amely segít választ adni a kisés középvállalkozásoknak is a globális kihívásokra, erősíti a régió, a térség szerepét és gazdaságát. Megyénk vállalkozásait érintően ilyen klaszterek várhatóan létrejönnek –régiós szintű, vagy még nagyobb térségben-, megerősödnek a gépiparban (autóipari beszállítók), energia termelésben (biomassza), turizmusban (gyógyturizmus, kulturális turizmus). Gazdasági fejlődésünk során csökkenő félben van a természetes erőforrások terhelése. Az alternatív energiaforrások bővülő felhasználása mellett nagy előrelépés történik a hulladékkezelés megoldása, korszerűsítése területén. Jelentős erőforrások felhasználásával biztonságosabbá válnak településeink az árvíz és belvíz veszéllyel szemben, vízelvezetési rendszerek korszerűsítése, záportározók, víztározók építése révén. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése a megyén és kistérségeken belüli elérhetőség javításában, az úthálózat minőségének javításában lép előre. Elengedhetetlenné válik az Eger-M3-as autópálya közötti gyorsforgalmi út megépítése, illetve további elkerülő utak építése. Kommunális hálózatok terén a szennyvízhálózat fejlesztése, a bekapcsolt lakások nagyarányú növekedése valósul meg, több térségben sor kerül ivóvízminőség-javító beruházásokra (Gyöngyöspata és Tiszanána térsége). Gyors ütemben bővül az információs társadalomra jellemző hálózatok fejlődése, egyre több területen és településen általánossá válik az elektronikus ügyintézés. Foglalkoztatottság területén a hátrányos helyzetű térségekben bekövetkező változások (munkahelyteremtés a térségközpontokban, barna mezős beruházások lehetőségei, jobb elérhetőség az ingázás terén, alternatív jövedelemszerzésre történő kezdeményezések) csökkentik a jelenleg meglévő különbségeket a kistérségek között. Ezt elősegíti az is, hogy a piaci igényeknek jobban megfelel a képzési struktúra, eredményesen működik a TISZK. Egészségügyben megvalósuló reform változások az ellátási rendszerek elérhetőségének esélyegyenlőségét is javítsák, emellett szükség van az intézményhálózat és a technikai színvonal korszerűsítésre, és a szolgáltatások színvonalának javítására. Kistérségi összefogással létrejönnek a hiányzó egészségügyi központok, amelyek a szakorvosi ellátás színvonalában jelentenek javulást elsősorban a hátrányosabb helyzetű kistérségekben. Szociális ellátások fejlesztése, szolgáltatások bővítése a kis településeken élők életminőségét javítják nagyobb mértékben. Megyénk kistérségei megerősödnek, döntéshozatali, igazgatásszervezési funkcióik kialakulnak, a kistérségen belül egyre inkább harmonikusabbá válik az együttműködés. A térségi központként funkcionáló városok és a körzetbe tartozó települések között sokszínű kapcsolatrendszer alakul ki, amellyel a községek számára előnyös fejlődési lehetőségek nyílnak meg. Hátrányos helyzetű kistérségeink és fiatal városaink felzárkózásukhoz nagyobb támogatásban részesülnek, az ott élő emberek életminőségének gerincét adó alapvető ellátások színvonala nem marad el a városok szintjétől. E kistérségeink fejlődésében új, reményt keltő kitörési lehetőségként jelenik meg az ökoturizmus mellett az alternatív energiaforrások termelésében való részvétel. Erősödik a kistérségek közötti együttműködés, amely megyehatárokon átnyúlva régiós összetartó erőt is indukál (turizmus, közlekedés, üzleti hálózatok, szolgáltatások). 95


IV. 3. Célfa (a kitűzhető célok rendszere, prioritások) Agria Nova Kft. összeállítása

ALAPCÉL

Életminőség javításával élhetőbb viszonyok kialakítása, települések, kistérségek sokszínű együttműködésében

ÁTFOGÓ CÉLOK

Fenntartható gazdasági növekedés megteremtése hosszú távon Folytatódjon a megye gazdasági felzárkózása Foglalkoztatottság bővítése Hátrányos helyzetű térségek és rétegek felzárkóztatása megyén belül

STRATÉGIAI CÉLOK

Gazdaság versenyképességének javítása

Turizmus gazdasági súlyának megőrzése, növelése

Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése

Életminőség feltételeinek javítása

96

Elektronikus közszolgltatások továbbfejlesztése

Mikro-, ill kkv-k jövedelemtermelő kép. Javítása Ipari parkok fejlesztése Az infokommunikációs technológiák (IKT) és a fizikai infrastruktúra javítása.

Kkv-k közötti együttműködések segítése

Foglalkoztatás bővítése

Vállalkozásfejlesztő üzleti szolgáltatások támogatása

Régiós logisztikai rendszerhez való kapcsolódás

Alkalmazkodóképesség javítása

Piai igényeknek megfelelő képzési struktúra

Integrált agrárgazdaság fejlesztése

Barnamezős beruházások (munkahelyteremtés)

Alternatív eneriaforrások termelésének növelése

Termelési, értékesítési integráció fokozása

Termékszerkezet korszerűsítése

Innovációs folyamat felgyorsítása, technológia korszerűsítése

Technológia korszerűsítés, transzfer ösztönzése

Technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások létrehozásának támogatása

Környezetvédelmi ipar meghonosítása

Hálózatok, klaszterek kialakulásának segítése

Piacorientált K+F, tevékenységek fejlesztése

SPECIÁLIS CÉL

Húzóágazatok fejlesztése (energia-, gép-, élelmiszeripar

INTÉZKEDÉSEK


STRATÉGIAI CÉL: GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése

97

Turisztikai tanácsadás, üzleti szölgáltatásfejlesztés

Integrált információs rendszer kialakítása

Hálózatok, klaszterek szervezése

Kooperatív turizmus marketing

Partnerség erősítése: önkormányzatok, egyesületek, vállalkozások

Innovációs kutatóbázis kialakítása a klaszterközponthoz kapcsolódóan

Kulturális turizmus

Desztináció menedzsment, integrált fejlesztés

Gyógyturizmus klaszterben való részvétel

A Tisza turisztikai és hajózási lehetőségeinek fejlesztése

Nemzetközi jelentőségű attrakciók fejlesztése

Kínálatorientált fejlesztés

Új, innovatív turisztikai termékek

Infrasrtukturális feltételek javítása

Szálláshelyek, szolgáltatások minőségi fejlesztése

SPECIÁLIS CÉL

Turisztikai termékkínálat fejlesztése, komplexitásának növelése

INTÉZKEDÉSEK


STRATÉGIAI CÉL: TURIZMUS GAZDASÁGI SÚLYÁNAK MEGŐRZÉSE, NÖVELÉSE

Hatékony turisztikai marketing

98

Geotermikus energia

Szélenergia

Napenergia

Vízrendezési problémák megszüntetése

Biomassza (ökoenergetikai regionális központ)

Vásárhelyi Terv megyét érintő beruházásai

Természetes és mesterséges tavak vízminőség javítása

Víztározók építése

Környezetterhelés csökkentése

Árvíz és belvíz veszély folyamatos csökkentése

Erdősültség növelése

Illegális hulladéklerakók felszámolása

Hulladékkezelés korszerű megoldása

SPECIÁLIS CÉL

Természetes erőforrások terhelésének csökkentése

INTÉZKEDÉSEK


STRATÉGIAI CÉL: FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE

Alternatív energiaforrások feltárása, hasznosítása

99

Térségfejlesztési műhelyek, menedzsment szervezetek fejlesztése

Kistérségi döntéshozatali és igazgatásszervezési intézményfejlesztés

Hátrányos helyzetű térségek fejlesztése

Szolgáltató városok és vonzáskörzeteik integrált fejlesztése

Roma népesség társadalmi integrációjának segítése

Falumegújítási programok

Értékek megőrzése, fejlesztése, új életképes funkciók

Közszolgáltatások kmplex szervezése

Infrastruktúra fejlesztése

Kistérségen belüli elérhetőség javítása

Vasúthálózat korszerűsítése

Elérhetőség javítása megyén belül, kistérségek között

Jó minőségű úthálózat arányának növelése

Tudásszint emelése

Elkerülő utak építése

Elektronikus ügyintézés általánossá tétele

Kulturális örökség védelme, ápolása

Tudásközpontok fejlesztése (EKTF, KRF)

Egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése

Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése

Oktatás és képzés struktúrájának, infrastruktúrájának a társadalmi és gazdasági igényekhez igazodó fejlesztése

Hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének javítása

Szociális ellátás fejlesztése, szolgáltatások számának növelése

Kistérségi egészségügyi központok

Egészségügyi állapot megőrzése, javítása

SPECIÁLIS CÉL

Egészségügyi intézményhálózat korszerűsítése

INTÉZKEDÉSEK


STRATÉGIAI CÉL: ÉLETMINŐSÉG FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA

Településhálózat fejlesztése

100


V. STRATÉGIAI PROGRAM V. 1. Stratégiai célokhoz tartozó fejlesztések V. 1. 1. Gazdaság versenyképességének javítása Gazdaság-iparfejlesztési stratégia Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Terület és Intézményfejlesztési Iroda összeállítása

Célok, prioritások, intézkedések Heves megye gazdaság-iparfejlesztési stratégiájában elsődleges fontossága van a versenyképesség javításának valamennyi gazdasági ágat, ágazatot érintően, de mindenekelőtt a villamosenergia ipart, az élelmiszeripart és a feldolgozóiparon belül a gépipart tekintve. Fontos stratégiai cél, hogy erősödjön a vállalkozások tőkeellátottsága, az (üzleti) infrastruktúra fejlesztésével, a szakképzés alkalmazkodó képességének javításával mérséklődjenek az egyes kistérségek gazdasági teljesítményében mutatkozó különbségek. A megye lehetőségei esélyt adnak arra, hogy megyénk gazdaságában az eddigieknél erősebben megjelenjenek, fejlődjenek a környezetkímélő iparágak, az alternatív energiaszektor szereplői. Hatékonyabb innovációs tevékenység esélyt kínál a regionális klaszterekhez való csatlakozásra. Az e célok mellett megtermelt helyi jövedelmek a lehetőségekhez jobban igazodó életminőséget eredményeznek a lakosság körében. A megye gazdasági versenyképességének javítása Integrált beszállítói, logisztikai hálózat fejlesztése, mely magába foglalja a technológiai fejlesztést, a telephelyi infrastruktúra fejlesztést (beleértve az informatikát és telekommunikációt), a technológiai transzferek gyorsítását (know-how, licence, szoftver, stb.), a rugalmasabb szakképzésiátképzési rendszer kialakítását, továbbá a szakember utánpótlás-letelepedés feltételeink megteremtését (szabadidős, rekreációs infrastruktúra). A korszerű logisztikai hálózati rendszer kiépítése szükségessé teszi a telephelyfejlesztés mellett az anyagmozgatás, csomagolástechnika fejlesztését az eszközbeszerzések és a logisztikai infrastruktúra szükségszerű fejlesztése mellett. Gazdasági-ipari kreativitás fejlesztése, mely magába foglalja az alkalmazott kutatást és technológiai fejlesztést, vállalati kereteken belül és önálló szervezeteknél az innovációstechnológiai központok létrejöttét és támogatását, innovációs hálózatok kiépítését a vállalatok és tudásközpontok között, az IKT-k elterjesztését, valamint a szakképzés szükségszerű átalakításának támogatását. Környezetérzékeny ipari tevékenységek bővítése, a megújuló energiák hasznosítása, mely magába foglalja a barnamezős ipartelepek újrahasznosításának a környezetvédelmi ipar meghonosításának segítését, a technológia és termékfejlesztéshez szükséges transzferek átvételével, a telekommunikációs fejlesztések biztosításával. Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése, mely magába foglalja a kockázati tőkealap feltételeinek megteremtését, az üzleti tanácsadó hálózatok, oktatóbázisok támogatását, a minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének segítését, a nemzetközi tanácsadói akreditációk elterjesztését, inkubátorházak létesítését és különböző egyéb háttérszolgáltatások igénybevételéhez való hozzájutást. E fejlesztések döntő többsége az Európai Unió ERFA, kisebb részben ESZA támogatási alapjaiból valósíthatóak meg a szektoriális és regionális operatív programokon keresztül. 101


A fejlesztéseket nem hozzájárulási támogatással célszerű megvalósítani, hanem több fokozatban, és kezdetben mindenképpen non-profit alapon, 100 %-os támogatással, amely a tervidőszak végére részben önfinanszírozóvá válik (50 %-ban). Ebben a munkában kiemelt feladat vár a felsőoktatási intézmények gazdaságtudományi szakterületeire, azok nemzetközi kapcsolatrendszerére és a nemzetközileg elismert szakértőhálózatra is. A fejlesztések indikátorai a megye 1 főre jutó GDP-jének, a teremtett új munkahelyek számának, az 1000 főre jutó vállalkozások számának, a munkanélküliségi rátának, az iparilogisztikai parkokba betelepülő vállalkozások számának, a támogatott képzésben részesülők, innovációs-technológiai központok számának változásában, alakulásában határozhatók, illetve mérhetők meg. A gazdság-iparfejlesztés társadalmi, gazdasági háttérfeltételeinek erősítése, mely magába foglalja a megye agráriuma és a turizmus fejlesztéséhez való kölcsönös kapcsolódások feltételeinek megteremtését, a lehetséges kistérségi ipari mikrokörzetek elérhetőségének javítását, a barnamezős iparterületek újrahasznosítását, a megye északi-déli térségében új iparterületek kialakítását, infrastruktúra-ellátását, un. ipari karrier-központok létesítését, a szociális gazdaság kiépülésének ösztönzését, a kistérségi kommunikációs és munkaerőpiaci rendszerek fejlesztését, a szociális és közösségi szolgáltatások ösztönzését, a helyi ipar megerősítését, a vállalkozásbiztonság erősítését. E gazdságfejlesztéshez kapcsolódó intézkedések részben önállóan, részben más stratégiai célokhoz kapcsolódóan az Európai Unió ERFA, EMVA (energetikai) és ESZA alapjai támogatásával a szektoriális és regionális operatív programon keresztül valósíthatóak meg. Agrárgazdasági jövőkép Heves Megyei Földművelésügyi Hivatal összeállítása

Heves megye adottságaiból következik, hogy a szántóföldi növénytermesztés feltételei nem egyformák és így az elért eredmények is tükröződnek a gazdálkodásban. A 2006. évi csapadékosabb idő is jó példája, hogy milyen különbségek vannak a termőhelyi adottság tekintetében. Ezért a megye déli térségében különösen nagy gondot kell fordítani a meliorációra és a kapcsolódó vízelvezetési rendszer megtervezésére és kiépítésére. Tisza tó

sok csapadék esetén vízelvezetés kevés csapadék esetén → öntözéses feltételek a terület hasznosítás ökológiai feltételeinek biztosítása (zöldség termesztés)

a kis folyókon záportározók kiépítése a levonuló víz (mennyiségének, sebességének szabályozására) az elmúlt években többször is előfordult katasztrófa helyzet (1999, 2000, 2002, 2004) mátrai térség. (régi elképzelés a Szajla és Pétervására közötti tározó megépítése.)

Északi térség

Az a tény, hogy a vízi szállítás olcsóbb a közúti, vasúti szállításnál regionális szinten meggondolás tárgyává kellene tenni egy a megye területén, a Tisza folyóhoz kapcsolódó tárház és logisztikai központ létrehozását. Jelenleg is sok tároló kapacitás áll rendelkezésre, de a tulajdonlása igen heterogén a tényleges termelői kör ennek csak igen kis mértékben részese.

102


Megyénkben az olajosnövények termőterülete az elmúlt években folyamatosan emelkedett melyek (őszi káposztarepce ~ 10.000 ha, napraforgó ~ 33-34.000 hat) vetésterülete nagyságrendileg olyan méretű, mely egy (az előzőekben is vázolt, vízi szállítás előnyeit figyelembe véve) biodízel előállító üzem felépítését is lehetővé teszi. A megújuló energia előállításához szükséges alapanyag a térségben előállítható és a gabonatermesztés vetésszerkezetébe illeszthető. Jelentős és nagy hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek. A két történelmi borvidék termelői eddig is sokat tettek a hírnév megőrzéséért és az ebben rejlő lehetőség megragadásában. Itt is végbement egy erős strukturálódás a termelői oldalon, de sajnos az érdekek a szőlőtermelők és a borászatok között még igen jelentős. Tovább kell a termelői csoportok szervezésében lépni azért, hogy a termelői érdekek a borászokéval találkozzon annak érdekében, hogy a borhoz kapcsolódó hírnév –mint a hungarikumok egyike– megőrizhető legyen. Erősíteni kell az e termékben lévő sajátosságot, mely szervesen kapcsolható a turizmushoz (falusi turizmus, borút). A vidéket infrastrukturálisan olyan helyzetbe kell hozni, hogy az ott élők komfort fokozata közelítsen a városihoz (víz, villany, szennyvízelvezetés, gázvezeték kiépítés, iskola, stb.), hogy helybemaradásuk feltételei adottak legyenek. Rájuk így lehet csak számítani, akik a vidéket lakják, a földet megművelik és a hagyományokat valamilyen formában megőrzik és tovább adják a felnövekvő nemzedéknek. Heves megye mezőgazdasági beruházása tekintetében megyére jellemző szőlőfeldolgozó épületek, pincék és palackozó épületek korszerűsítését kell folytatni a gazdaságosság figyelembevétele mellett. Az eddig, viszonylag magas fajlagos beruházási költséggel megépített és üzemeltetett palackozó épületek gazdaságos üzemeltetésére kell törekedni. Az értékesítés javítása érdekében, a termelők érdekeltségi köréhez tartozó kereskedelmi és logisztikai központokat kell létrehozni (a megyében a borvidékeken Egerben, Gyöngyösön, Nagyrédén), amik rendelkeznek a borászathoz kapcsolódó mindenirányú információ áramlásának lehetőségével. A megye déli részén, ahol a szántóföldi növénytermesztés a jellemző, fontos a meglévő terménytárolók korszerűsítése, melyekhez szorosan kapcsolódjanak az élelmiszeripari üzemek. Az eddig megépült hűtőtároló és, gyümölcsmanipuláló központok pozícióját tovább kell erősíteni a termelők bevonásával és hazai piac védelmével együtt. Ezeknek a központoknak a viszonylagos közelében gyümölcsfeldolgozó üzemet (konzervüzem, gyümölcslé üzem) indokolt létrehozni Gépberuházás keretén belül beszerzésére került új mezőgazdasági gépek darabszámát indokolt tovább növelni úgy, hogy egy-egy munkaművelet csoportra jutna egy-egy erőgép. Az erőgéppark növelése mellett indokolt a munkagéppark jelentős bővítése, jelenleg nem áll rendelkezésre a gazdálkodás méretéhez és az erőgép teljesítményéhez gazdaságosan illeszkedő munkagéppark. A meglévő gépkapacitás gazdaságos kihasználása érdekében a meglévő gépszövetkezeteket tovább kellene támogatni Az elmúlt időszakban megvalósult közel 600 ha öntözésfejlesztési beruházást tovább kell folytatni, a jövőben évenként főleg a megye déli részén minimum 300-350 ha nagyságú terület öntözési beruházását kellene megvalósítani. Jelenleg az 5000 ha öntözhető területből -ami a megye szántó és gyümölcsös területének alig 3 %-a- 1600 ha területet öntöznek. A hasznosítás mellett vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmének megvalósítása a jövő legfontosabb feladata legyen. Kapjon nagyobb hangsúlyt a jövőben a vízfolyások medreinek és belvízelvezető rendszereinek a beruházása, fenntartása valamint üzemeltetése. Jelenleg a társulatok kezelésében és üzemeltetésében lévő több mint 1000 km hosszú vízfolyás 25-30 %-a rekonstrukcióra szorul. Az elmúlt évben közhasznú munkaprogram keretén belül végzett vízfolyás karbantartást folytatni kell. 103


A fejlesztés során arra kell törekedni, hogy a térségben a mezőgazdálkodás a természetes gazdálkodási szerkezetet kövesse, alapsejtjeit, a tájjellegű termékeket előállító kis, és közepes nagyságú gazdaságok képezzék. Ők jelentik a kapcsolatot a társadalom és a környezet között, és még viszonylag ez kíván a legkevesebb anyagi áldozatot. A megye jelentős része kedvezőtlen adottságú terület, ahol jövedelmező hagyományos mezőgazdasági termelést folytatni nem lehet. Ezeket a területeket fás szárú energianövénnyel célszerű hasznosítani kihasználva a Mátrai erőmű közelségét és kedvező hozzáállását a témához. A megye kertészetének arculatát jellemzően a gyümölcs és szőlőtermesztés határozza meg. Emellett tradicionális hagyománya van a dinnye-, paprika-, paradicsom- termesztésnek. A falun és városon élő emberek többsége e növények termesztését jövedelem kiegészítés céljából termelték a megelőző években. A korszerű termelést követnie kell a folyamatos fajtaszerkezet átalakításnak, mely további területnövekedéssel nem járhatna sem, a szőlő, sem pedig a gyümölcsös esetében. Ez jelenthetne védelmet a jelenlegi termelőknek. Ezzel csökkenteni lehetne az elvándorlást, a meglévő foglalkoztatás csökkenését. Szőlő, gyümölcs területén olyan termelői csoport támogatása, amely ténylegesen a termelők tulajdonában van Az újonnan létrehozandó-szükséges feldolgozó és tároló kapacitás létesítéséhez, értékesítő logisztikai központhoz nagyobb léptékű, jelentős mértékű támogatás szükséges./ Gyöngyös-Eger, Heves / Hasonló megoldás szükséges a dinnye, paradicsom, paprika termesztés területén is. / Heves, Hatvan és vonzás körzete / Kistérségi tervekben szerepelnek településeket összekötő utak megépítése, meglevők felújítása. (Nagyréde-Gyöngyös, Hatvan- Boldog, stb) Ezek az utak namcsak könnyeben elérhetővé teszik a településeket, de javítják az agrárgazdálkodók termőföldje művelésének feltételeit is. Foglakoztatási stratégia Heves Megyei Munkaügyi Központ összeállítása

A foglalkoztatási stratégia egyik célja a foglalkoztatás, az aktivitás növelése, valamint a társadalmi csoportok illetve területi különbségek közötti csökkentés. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak olyan tevékenységet kell folytatnia, mely a munkaerő-piac kínálati oldalát tekintve az aktivitás növelését helyezi a középpontba. Elsősorban a szakképzetlen munkaerő felzárkóztatásával, a munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakképesítések megszerzésének támogatásával, továbbá intenzív állásfeltárással, melynek következtében a nyilvánosságra hozott minél több betölthető álláshely közüli választás lehetősége növelheti az aktivitást. A munkaerő-piac keresleti oldalát tekintve pedig olyan tevékenységet kell folytatnunk mely a munkaadók munkahelyteremtő készségét, vállalkozások indítását, a foglalkoztatás bővítését motiválja. Megyénk gazdaságában az ipar szerepe maghatározó. Szerkezete az utóbbi években átalakult, a feldolgozóipar súlya nőtt. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánygyártás részesedése jelentősen mérséklődött, a gépiparé nőtt, és az elmúlt évben ez volt a legnagyobb termelési értéket előállító ágazatcsoport. Mindemellett jelentős területi különbségek jellemzik a megye gazdaságát. 104


Az északi és déli (Pétervására, Heves) terület gazdaságilag fejletlen, munkahelyhiányos. E területeken a munkát keresők jelentős része nem rendelkezik szakmával. Az aktivitás növelését, a foglalkoztatás bővítését e területeken továbbra is a szakmai képzések hangsúlyozásával, továbbá a közmunkák lehetőségével tudjuk biztosítani erdőtelepítési, folyómeder tisztítási, vízelvezetési és egyéb közhasznú feladatok végzésének támogatásával. A munkaerőpiac keresleti oldalának erősítését e területeken innovatív fejlesztésekkel kell segíteni, amihez a munkaügyi szervezet munkahelyek teremtésének támogatásával, a kis-, és középvállalkozások foglalkoztatási terheinek bizonyos mértékű átvállalásával, az induló vállalkozások támogatásával tud hozzájárulni. A gazdaságilag fejlett területeken, mint Hatvan, Gyöngyös és Eger térségében a már megfelelő infrastruktúrával rendelkező ipari parkokba betelepült, illetve betelepülő munkaadók igényeinek megfelelő munkaerő biztosítása (képzés, közvetítés, munkaerő-piaci pozíciók javítása) képezi feladatunkat. A közigazgatás, az oktatás és az egészségügy reformjával összefüggésben felszabaduló munkaerő fejlesztésének a gazdaság igényeihez illeszkedő újra elhelyezkedését központi kezdeményezésű, de helyi lebonyolítású munkaerő-piaci programok indításával kívánjuk segíteni. Célunk a megye húzó ágazataiban, mint a gép-, és műszeripar, az informatika, az idegenforgalom, a szőlészet és borászat területén felmerülő munkaerő igények mind teljesebb kielégítése. Ehhez a megfelelő szakképzési struktúra kialakítása. Szervezetünk az uniós forrásokat oly módon kívánja felhasználni, hogy az a legteljesebb mértében járuljon hozzá a munkaerő-piaci helyzet javulásához, a munkaerő minőségének javításához és a munkalehetőségek bővítéséhez. A foglalkoztatás és aktivitás növelése érdekében nagy hangsúlyt kell helyeznünk az álláskeresés ösztönzésére, az álláskeresést segítő szolgáltatások fejlesztésére, a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítására, a munkanélküli és szociális ellátórendszeren belül a munkavállalásra való ösztönzés elvének érvényesítésére. Célunk az, hogy a foglalkoztatási hatások kezelése elsősorban ne az inaktivitást növelő, hanem az aktivitás megőrzését szolgáló eszközökre épüljön. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv, Társadalmi megújulás prioritás szakaszának végrehajtása, ezen belül a foglalkoztathatóság javítására tett intézkedések elsősorban az ÁFSZ rendszerére épülnek. Az ÁFSZ a foglalkoztatáspolitika megvalósításáért felelős intézményrendszer, amely megyei és kistérségi szinten jelen van az ország egész területén. Ezzel a foglalkoztathatóság javítására tett intézkedések egységes megközelítésben értelmezhetők, mint a munkaerő-piacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások, a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése, a munkaerő-piacon belüli átmeneteket segítő intézkedések, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások, járulékkedvezmények. Ugyanakkor a munkaerő-piaci helyzet és a foglalkoztatási lehetőségek tekintetében megnyilvánuló jelentős különbségek miatt fontos, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat helyi szerveinek kellő mozgásterük legyen a helyi munkaerő-piacra szabott stratégia és programok kialakításában. A tartós és bővülő foglalkoztatásnak, az aktivitás növelésének alapvető feltétele, hogy az emberek képessé váljanak a munkaerő-piacra történő bekapcsolódásra. A lakosság gazdasági aktivitásának növeléséhez nélkülözhetetlen a munka nélkül lévő és inaktív emberek foglalkoztathatóságának javítása, ami elsősorban a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztését, a munkavállalási hajlandóság erősítését, a beilleszkedési esélyek javítását teszi szükségessé. A képzési szolgáltatások középpontjába a munkavállaláshoz szükséges készségek fejlesztését helyezzük. 105


Aki képes dolgozni, annak a munkaerő-piaci és társadalmi helyzetét elsősorban az álláshoz jutás ösztönzésével és segítésével kívánjuk javítani. Ezért a foglalkoztatási szolgáltatásokat a regisztrált munkanélkülieken túl minden potenciális munkát keresőre fokozatosan ki kell terjeszteni. Ez a foglalkozatási és szociális szolgáltató-rendszer összehangolt működtetése révén érhető el. Emellett célzott kedvezményekkel és támogatásokkal is javítani kell a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek elhelyezkedési esélyeit. Az aktív munkaerő-piaci politikák eszköztárának igazodnia kell a szociális ellátórendszer szolgáltatásaihoz, a helyi munkaerő-piaci sajátosságokhoz, valamint a sajátos elhelyezkedési nehézségekkel küzdő társadalmi csoportokhoz, így a pályakezdők, az idősek, a kisgyermekes nők, a romák, a fogyatékossággal élő emberek igényeihez. Az aktivitás megőrzése és a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése érdekében arra kell törekednünk, hogy a munkanélküliek minél nagyobb hányadának fel tudjunk ajánlani még a munkanélküliség korai szakaszában egy újrakezdési lehetőséget, vagy a foglalkoztathatóság javítását célzó szolgáltatást és aktív támogatást. A munkaerő-piaci részvétel növeléséhez javítani kell a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolását. Feladatunk a munkaerő-piac működésének a segítése, olyan közvetítő és információs szolgáltatás révén, amely hozzájárul ahhoz, hogy az álláskereső megtalálja az elérhető álláslehetőségek közül a neki leginkább megfelelőt, a vállalkozások pedig megtalálják a vállalat sikeres működéséhez szükséges munkaerőt. A munkaerő-piac folyamatos változása új típusú szolgáltatásokat vár az Állami Foglalkoztatási Szolgálattól. Megfelelő információkkal kell rendelkeznünk a helyi, regionális és országos munkaerő-piacokról, a szolgáltatásoknak az álláskeresők és munkaadók tekintetében is szélesebb kört kell elérnünk. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a szolgáltatások fejlesztésével biztosítja azt, hogy az álláskeresők a munkanélküliség minél korábbi szakaszában minél több információt és személyre szabott segítséget kapjanak elhelyezkedésük érdekében, a szolgáltatások pedig kellően rugalmasak és mindenki számára hozzáférhetők legyenek.

V. 1. 2. Turizmus gazdasági súlyának megőrzése, növelése Agria Nova Kft. összeállítása

Középtávú célkitűzések a régiós tervekhez kapcsolódóan A turisztikai és rekreációs piacon való eredményes érvényesülés érdekében szükséges a megye turisztikai vonzerőihez illeszkedő turisztikai infrastruktúra, és a kapcsolódó vendéglátó szolgáltatások rendszerének térségi szinten összehangolt fejlesztése. Erősíteni szükséges továbbá a különböző turisztikai kínálati elemek térségenkénti harmonizálását, hogy az Észak-Magyarországi régión belül Heves megye kiemelten versenyképes célterületként jelenjenek meg a hazai és nemzetközi turisztikai piacon. Fejlesztési célként fogalmazzuk meg a szezonalitás csökkentését, a hosszabb itt tartózkodás elérését a vendégek körében. Fontos, hogy a vendégforgalom területileg egyenletesebben oszoljon meg a térségben. A rendezvények vonzerejének növelése mellett erősíteni szükséges a turisztikai marketinget a megye adottságaihoz illeszkedve, valamint az öko- és aktív turizmus feltételeinek javítását. 106


Az észak-magyarországi régió középtávú stratégiai célkitűzései között szerepelnek a következő célok: egy versenyképes és nemzetközileg is meghatározó súlyú turisztikai régió kialakítása, a régió hazai és nemzetközi ismertségének és elfogadottságának fokozása, partnerség építés és hálózati együttműködési szemlélet kialakítása, a régióban levő vendégéjszakák számának progresszív növelése és közös regionális klaszter központ létrehozása a turisztikai szektorban. A régió egyedi turisztikai értékeinek és kapacitásainak hasznosítása a kialakítandó hálózati rendszerek (klaszterek) egymást erősítő hatásának (szinergiájának) kihasználásával.A helyiregionális társadalmi és gazdasági szereplők önszerveződése, együttműködése, helyi adottságaik felismerése és azok közös, együttes kihasználása jelentősen növeli egy térség versenyképességét. A versenyképességet és az (ön)szerveződést segítené elő egy „napra kész” információs és statisztikai adatbázis létrehozása és vezetése a minél jobb szervezettség, szolgáltatás-kihasználtság, az idegenforgalmi kereslet gyors helyzetértékelése és a hozzá leginkább alkalmazható kínálat kialakítása érdekében. Régiónk és Heves megye idegenforgalmában is jelen van a verseny mellett a vállalatközi együttműködés, amely olykor intézményes formában is jelentkezik (idegenforgalmi egyesületek, közös marketing akciók, szolgáltatókkal való tartós kapcsolatok, önkormányzatok és vállalkozások kapcsolata), és alapját képezheti a még szervezettebb klaszter(ek)nek. Ezek közül kiemelendő az egészségügyi-, gyógy- és wellness turizmusban érdekelt vállalkozások, egészségügyi intézmények, és egyéb támogató intézmények, ágazatok között tapasztalható kezdeményezés klaszterek létrehozására. Ezen kezdeményezéshez az Észak-alföldi régió érdekelt vállalkozásai is csatlakoznának. Heves megye turizmusának fejlettsége alapján lehetőséget látunk hálózati kezdeményezések szorgalmazására a kulturális turizmusban, öko- és aktív, valamint a falusi turizmusban. Kapacitásfejlesztés Egy terület adottságainak kiaknázása magában foglalja a turisztikai fogadóképesség javítását, a szálláshelyek környezetbarát és tájba illő üzemeltetését, a turisztikai vonzerő növelését. A turisztikai vonzerők termékké fejlesztéséhez szükséges a vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatáskínálat választékának és minőségének fejlesztése. A megye területén belül a 2007-2013-as tervezési időszakban cél a kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása, új szálláshelyek létesítése a vonzerők közelében, továbbá a turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások bővítése. Attrakciós célpontok A turisztikai attrakciók fejlesztése és támogatása az egyes térségekben az eltöltött vendégéjszakák növekedéséhez, megyei és helyi szinten pedig az addicionális költésből származó bevételek növekedéséhez járulnak hozzá. A nemzetközi trendek által is jelzett változások közül az egyedi szolgáltatások iránt fokozódó igényeknek megfelelő turisztikai vonzerők fejlesztése képezi a legalkalmasabb lehetőséget. Ilyen egyedi vonzerőt jelenthetnek garantált nagy rendezvények, desztinációs programcsomagok, „Város a város alatt” – egri érseki pincerendszer stb., melyek egy-egy térség turisztikai kínálatát bővíthetik.

107


Turisztikai elérhetőség és kapcsolódó szolgáltatások Heves megyében is jellemző a turisztikai keresletre, egyedi és aktív turisztikai termékek és szolgáltatások iránti érdeklődés növekedése. A térségben meglévő, az aktív turizmushoz kapcsolódó logisztikai szolgáltatások és infrastrukturális rendszerek elavultak, nem felelnek meg az igényeknek. A kerékpáros, a lovas és a bakancsos turizmushoz kapcsolódó turisztikai lehetőségek jobb kihasználtságának feltétele a logisztikai csomópontok kialakítása. Egy terület, térség versenyképességét erőteljesen befolyásoló tényező az adott térség különböző pontjainak elérhetősége. Heves megyében a turizmust, mint kiemelt fejlesztési területet szintén befolyásolják az elérhetőségi lehetőségek. Az elérhetőség javítása tehát a turizmusban is, mint ágazatban kiemelkedően fontos szerepet játszik. Mivel ez a meghatározó tényező a jövedelmezőség egyik alappillére, ezért annak fejlesztése a következő tervezési időszakban kiemelt terület. Innováció az idegenforgalomban, tudásközpontok szerepe, képzés A megye turizmusának fejlődéséhez elengedhetetlen az ágazathoz kapcsolódó kutatási és fejlesztési lehetőségek biztosítása a felsőoktatási intézmények számára. Heves megye turisztikai szereplőinek magas színvonalú termék és szolgáltatásfejlesztése hozzájárul a turizmusból származó bevételek növekedéséhez, a turisztikai szereplők együttműködéséhez és az igényeknek megfelelő szakmák és szakok létrehozásához és feltételrendszereinek megteremtéséhez. A következő tervezési ciklusban a megyében is cél a felsőoktatási intézmények összefogása. A következő tervezési időszakban szükséges a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és az egri Eszterházy Károly Főiskola turizmussal foglalkozó tanszékeinek és oktatóinak, az általuk kidolgozott tananyagoknak az egységes kezelése, integrálása, felhasználása a megye és tágabb értelemben vett regionális turisztikai szakemberek képzéséhez. A helyi tudásközpontok nemcsak egy gazdasági szempontból jövedelmező turizmus kialakítását teszik lehetővé, hanem egy egyedülálló szakembergárda képzésére és tovább képzésére is lehetőséget adnak. Kiemelt rendezvények fejlesztése A kulturális turizmus egy kiemelten fejlesztendő terület a turizmuson belül Heves megyében is. A kulturális turisztikai attrakciók fejlesztése és támogatása az egyes térségekben az eltöltött vendégéjszakák növekedéséhez, megyei és helyi szinten pedig az addicionális költésből származó bevételek növekedéséhez járulnak hozzá. Az idegenforgalom és a kultúra egymást erősítő kölcsönhatásából kiindulva a megyeszékhelyen és a megye többi településén is hosszabb távra szóló, évente visszatérő, hagyományos rendezvények és fesztiválok programja alakult ki, amely a bel- és külföldi eseménynaptárnak szerves részévé, a város és környéke egyedi vonzerejévé vált (pl. Agria Nyári Játékok, barokk fesztivál, filmművészeti és műemlékvédelmi szabadegyetemi kurzusok, várjátékok, zenei fesztivál). A települések idegenforgalmi értékét erősíti a régió nemzetközi érétkű turisztikai kínálata, adottságai, szolgáltatásai: a lovas turizmus Szilvásváradon, gyógy- és termálvizek Parádon, Bükkszéken, de különleges turisztikai attrakciót kínálnak a Tisza-tó horgászati, vízisport lehetőségei is.

108


A következő középtávú ciklusban kiemelt fontosságú és támogatandó megyei szinten is a kiemelt rendezvények fejlesztése, hiszen az állandó és kiszámíthatóan magas színvonalú kulturális turizmus nagyban hozzájárulhat a térség gazdaságának növekedéséhez és a bevételeken belül a turizmus arányának emelkedéséhez. Turizmus szervezetrendszerének fejlesztése A megye turizmusának sikeres fejlesztése csak egy jól működő, jól együttműködő rendszerben lehetséges. Az együttműködés mind területi, mind pedig turisztikai termékek vonatkozásában szükséges (a különböző desztináció-menedzsment szintek együttműködése, a megyei szervezetek bekapcsolódása a régiós szinten is: ÉM-RMI, NORDA, Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda). A szervezeti, együttműködési rendszer alapját a desztináció-menedzsment különböző szintjeinek, az adott fogadóterület marketingjét koordináló szervezetek, összehangolt tevékenység lehetősége adja. Desztináció-menedzsmentre különösen ott van szükség, ahol a fogadóterület egy komplex, - adott esetben sok termékből álló - sajátos termékként, s fizikai és szocio-kulturális entitásként jelenik meg (városok, kistérségek, nagy jelentőségű vonzerő együttesek). A szervezetek –melyben a turizmuson belüli és kívüli szereplők egyaránt közreműködnek - alapvető feladata - a desztináció-imázs, márka kialakítása, - a konkrét termékfejlesztés stratégiák és lépések összehangolása, összefogások szervezése, - a turizmus információs hátterének megalapozása, - értékesítési és kommunikációs tevékenység szervezése, koordinációja, - turisztikai vállalkozások szakmai támogatása, - a piaci információk közvetítése az érintett szereplők felé, - szakmai koordináció régión belül, - szakmai lobbi tevékenység szervezése, azaz a desztináció-menedzsment tevékenység lényege a tudatosan felépített térségi és települési turizmusmarketing tevékenyég megvalósítása. A turizmus ágaihoz kapcsolódó fejlesztési célok A 2007-2013-as tervezési időszakban megyei szinten is cél az egészség turizmus további fejlesztése, mely magában foglalja a hagyományos gyógyturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások megújítását is. Az egészség-, gyógy- és wellness- turizmus révén lehetőség nyílik a megye turizmusában a szezonalitás csökkentésére, a megvalósuló fejlesztések és beruházások pedig kedvezően hatnak a megye egészének gazdasági életére. A fejlesztésben fontos irány lehet a gyógyvizekre épülő, azok továbbfejlesztéseként un. egészségközpontok létrehozás, melyek preventív jellegű szolgáltatások révén nyitni tudnak a szélesebb korosztályt magában foglaló célcsoport felé. Kiemelt feladat a szolgáltatásokhoz kapcsolódó minőségi szálláshely fejlesztés, a magas színvonalú szolgáltatásfejlesztés és a gyógy és egészségközpontok üzemeltetéséhez elengedhetetlen szakmai tudás biztosítása a kapcsolódó képzések révén. Egészségturisztikai klaszter létrehozásának támogatása indokolt megyei vállalkozások, önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek önkéntes együttműködésével a turisztikai régió versenyképességének növelése érdekében. A klaszter a fejlesztési, kutatási, üzleti és marketing együttműködésen túl biztosítja a résztvevők számára a kölcsönös előnyöket a külső versenytársakkal szemben, a kapacitások optimálisabb kihasználását, a világszínvonalhoz való felzárkózás lehetőségét.

109


A 2007-2013-as tervezési időszakra vonatkozóan a kulturális turizmus területén megyei szinten is cél a kulturális, történelmi emlék- és kiállítóhelyek turisztikai hasznosításának bővítése, valamint egy, vagy néhány nagy, nemzetközileg, országosan is kiemelkedő jelentőségű rendezvény, program szervezése. Ezek tartalmilag és minőségileg feleljenek meg a főbb turisztikai célcsoportok igényeinek, ezáltal növelve a megye országos és nemzetközi vonzerejét, az itt eltöltött vendégéjszakák számát és az addicionális költés mértékét. A következő tervezési időszakban is kiemelkedő cél a megye várainak, kastélyainak felújítása, a meglévő kulturális turisztikai szolgáltatások fejlesztése, beruházásokkal történő javítása, a nagy regionális, országos és nemzetközi vonzerővel bíró rendezvények létrehozása, fejlesztése és támogatása. Továbbá olyan megyei rendezvénynaptár összeállítása, melynek programjai összehangoltak a régió rendezvényeivel. 2007-2013-as tervezési időszakban továbbra is cél olyan konferencia, kongresszusi, kiállítási illetve tréning-helyek fizikai infrastruktúrája és marketing fejlesztésének támogatása, mely révén egy attraktív célcsoport látogatja meg a megye különböző településeit, s válik rövidebb-hosszabb távon más turisztikai termékek vevőjévé. Az infrastruktúra fejlesztése esetében a néhány száz fő befogadására alkalmas, magas színvonalú szolgáltatásokkal, szekciótermekkel felszerelt konferencia központok kialakítására van szükség a megye valamennyi városában. Továbbá a szakmai kiállítások és vásárok megrendezésének feltételeként szolgáló infrastrukturális háttér megteremtése is szükséges a megyei bonyolítású programokhoz. A 2007-2013-as tervezési időszakban cél a megye történelmi borvidékeinek vezető turisztikai vonzerővé fejlesztése, valamint a gasztronómiai hagyományok ápolása, felelevenítése révén helyi, kiegészítő turisztikai termékek, kulturális programok kialakítása. A nemzetközileg is ismert bor-kultúra turisztikai hasznosítása jelentős imázs-formáló, s más turisztikai termékek hatékony kiegészítője. A fejlesztések révén szükséges kiépíteni a bor-utakhoz kapcsolódó infrastruktúrát, a megfelelő színvonalú kapcsolódó programokkal a borturizmust komplex turisztikai termékké kell fejleszteni. Szükséges továbbá a bor és gasztronómiához kapcsolódó információs rendszer kiépítése. A 2007-2013-as tervezési időszakban az ökoturizmus terén is fejlesztéseket szükséges eszközölni, hiszen a turizmus ezen ága a fenntartható turizmust képviseli. A fejlesztéseknek magukban kell foglalniuk a védett természeti területekhez vezető utak rendezését, felújítását, ki kell alakítani, illetve fel kell frissíteni a gyalogtúra és a kerékpár, ill. vízitúrák számára megfelelő útvonalakat és jelzéseket. A fejlesztések esetében mindig szem előtt kell tartani a természetvédelmi szempontokat és a fenntarthatóság elvét. A 2007-2013-as költségvetési időszakban a vízi turizmus esetében a meglévő lehetőségek és adottságok felmérését követően a kiépített vízi tanösvények, a kikötőfejlesztések és a komplex kikötői szolgáltatások jelenthetik az aktív turizmus ezen ágának fejlesztését. A lovas turizmus esetében a komplex szolgáltatásokkal rendelkező lovas fogadó bázisok, hálózatok kiépítése lehet a cél. A kerékpáros turizmus esetében előtérbe kerül a kapcsolódó infrastruktúra kialakítása, kiépítése és felújítása. A kerékpárturizmusban fontos a hálózatban történő gondolkodás. A megyei kerékpárutak esetében el kell érni, hogy a regionális, az országos és a nemzetközi hálózatokba is bekapcsolódhassanak, ezáltal úticéllá téve Heves megye két keréken is megközelíthető természeti és kulturális értékeinek sokaságát. Az utak építése, útvonalak összeállítása mellett ezeken kerékpárbázisok létrejöttének ösztönzése, támogatása kívánatos a következő költségvetési időszakban. A vadászturisztikai fejlesztések esetében alapot jelentenek a meglévő vadásztársaságok által üzemeltetett sok esetben jó minőségű szolgáltatásokkal rendelkező szálláshelyek. De a jól fizető külföldi vadászok mellett cél a hazai közönség számára is elérhetővé tenni a vadászturizmus adta 110


lehetőségeket. A következő években a vadásztársaságokkal együttműködve célszerű a vadászturizmust egybekapcsolni más, pl. kulturális, falusi, lovas turizmus fejlesztésével, közös hagyományok, rendezvények kialakítása, nem-profi vadászprogramok, túrák szervezése révén. A következő tervezési időszakban megyei szinten is célként jelenik meg a meglévő téli sport-telepek kihasználtságának javítása a marketing tevékenység javításával. Síelésre alkalmas helyek megközelíthetőségének, illetve a parkolási lehetőségeknek a javítása mindenütt jelentős infrastrukturális beruházási igénnyel jelentkezik, melyeket a következő tervezési időszakban pályázati pénzek igénybe vételével lehet építeni. A sportolási infrastruktúra feltételek bővítésének, kiépítésének támogatása jelentősen segítené a jelenlegi adottságok jobb kihasználását. Az extrém turizmust művelő célcsoport igényeinek megfelelő infrastruktuális fejlesztések kivitelezése és marketing tevékenység végzése is kívánatos. A 2007-2013-as tervezési időszakban a turizmusban a tematikus utak esetében célként jelenik meg a tematikus turizmushoz kapcsolódó tárgyi eszközök beszerzése, a meglévő eszközök felújítása, fenntartása, az utakhoz kapcsolódó turisztikai szálláshelyek kialakítása, az utakat bemutató információs eszközök kialakítása, fejlesztése és terjesztése országos viszonylatban. A tematikus utak szervezése esetében a hagyományos helyi termékek gyártása, előállítása, a megye egészének feltérképezése és a különböző témák attrakciók szerinti felfűzése teremthet alapot a tematikus utak kialakításához.

V. 1. 3. Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Terület és Intézményfejlesztési Iroda összeállítása

Települési környezetvédelem A lakosság túlnyomó hányadát érintő környezeti terhelések és a környezet állapotának egészét döntően meghatározó problémák elsősorban a településeken jelennek meg, ezért az életminőség javítása szempontjából kiemelten fontos feladat a települési életfeltételek javítása, a környezeti terhelések csökkentése, a környezeti értékek hosszú távú megőrzése. Az ivóvízminőség javítása, a vízbázisok védelme Heves megye településeinek ivóvízminőség-javító programja Az ivóvíz minőségére vonatkozó 47/2005. (III.11.) Korm. rendelettel módosított 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete meghatározza azoknak a településeknek a körét, ahol 2009. december 25-ig kell biztosítani az EU követelményeket is kielégítő ivóvíz-minőséget. A 2005. évben elkészített és 2207-ben aktualizált megyei ivóvízminőség-javító program szerint a települések a következők: 1. 0,03-0,01 mg/l arzén jelenléte miatt: Kisköre, Kömlő, Pély, Szücsi; 2. 0,5 mg/l koncentrációt meghaladó ammónium tartalom miatt: Adács, Besenyőtelek, Erdőtelek, Kerecsend, Szúcs, Szúcs-Bányatelep, Tófalu, Verpelét, Visznek 3. Heves város: az Országos Környezetegészségügyi Intézet 6734/2007. számú szakvéleménye alapján, mivel az ammóniumtartalom az utóbbi három évben az esetek 75 %-ában túllépte a megengedett 0,5 mg/l értéket. Az ivóvízminőség-javító programot az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programja támogatja. A pályázat kétfordulós, az első fordulóban a projekt előkészítésére, a második fordulóban a beruházás megvalósítására lehet támogatást igényelni. A pályázatok beadása folyamatos. Az első fordulóban a tervek szerint a megyéből két pályázat beadására kerül 111


sor, a II. ütemben tervezett ivóvízminőség-javító beruházások tervezett befejezése 2009-2010. években várható. I. fordulós páláyzatok: 1. Kisköre esetében az üzemeltető a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. 100 %-os állami tulajdonú, vízi-közmű üzemeltető cég közvetlenül pályázhat a forrásokra. A pályázatot 2007. november végén beadta, értékelése folyamatban van; 2. A többi település Társulás formájában együttműködik a pályázat beadása érdekében, a pályázat gesztora Heves Város Önkormányzata. Itt az üzemeltetési feladatokat ellátó Heves Megyei Vízmű Zrt. támogatólag jelen van, de a kiírás szerint nem lehet a projekt gazdája. A pályázat várhatóan 2008. március végén kerül beadásra. Üzemelő és távlati vízbázisok diagnosztikai vizsgálata, sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezése Feladat az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram előírásainak megyei szintű biztosítása, az üzemelő és távlati vízbázisok fokozott védelme, a sérülékeny vízbázisok hidrogeológiai védőidomainak meghatározását követően a meglévő szennyező-források felszámolása, a védelem biztosítása. A feladat helyi szinten jelentkezik, ezért ehhez támogatás szükséges. Állami szinten folytatni szükséges a folyamatban lévő vízbázisok védőidomának kijelölését és a védelem biztosításának határozatba foglalását a már megkezdett vizsgálatok szerint és mindezt ki kell terjeszteni a még eddig nem vizsgált vízbázisokra is: Abasár, Csány, Füzesabony, Ivád, Mezőzemere, Nagyréde, Pétervására és Szilvásvárad települések vízművei. Csőhálózati rekonstrukciók A vízminőség-javító intézkedések mellett a települések ivóvíz-ellátásában egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ivóvíz-hálózatok állapotára és a szükséges rekonstrukciós feladatok elvégzésére is. A korszerű vízellátás követelményeinek ugyanis a szolgáltatott víz csak akkor tud megfelelni, ha a fogyasztói helyeken is kifogástalan minőségben áll rendelkezésre. Szennyvízelvezetés és –kezelés fejlesztése Az agglomerációk szennyvízelvezetési és –tisztítási programjának végrehajtása A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormányrendeletet módosító 30/2006. (II.8.) Kormányrendelet a szennyvízkezelési fejlesztések kiépítése tekintetében a következő időpontokat jelöli meg a települések számára: Megvalósítás időpontja 2010. december 31-ig (15 000 lakos-egyenértéknél nagyobb agglomerációk) 2015. december 31-ig (10 000–15 000 lakos-egyenérték közötti agglomerációk) 2015. december 31-ig (2 000–10 000 lakos-egyenérték közötti agglomerációk)

Település, települési agglomeráció Szihalom-Egerfarmos-MezőszemereMezőtárkány-Dormánd Hatvan-Apc-Ecséd-Lőrinci-SzücsiZagyvaszántó Feldebrő-Aldebrő-Tófalu-Kál-KápolnaKompolt Tarnaőrs-Erk-Zaránk-TarnaméraTarnazsadány-Visznek-Boconád-Nagyfüged Átány-Hevesvezekény-Kömlő-PélyErdőtelek-Tarnabod-Tarnaszentmiklós Kisnána-Domoszló-Vécs 112


2015. után megvalósítandó (2000 fő alatti kistelepülések, egyedi megoldások)

Karácsond-Detk-Ludas-Halmajugra Rózsaszentmárton Verpelét-Tarnaszentmária Fedémes, Ivád, Kisfüzes, Nagyút, Szajla, Terpes

A szennyvízfejlesztési beruházások 2004. augusztusában elkészített megyei programja szerint a tervezett fejlesztések 2004. évi árszinten 37 milliárd forint beruházási költséget jelentenek, amelyhez jelentős pályázati erőforrások igénybevételére van szükség. Kistelepülések egyedi tisztítási módú szennyvízkezelése A szennyvízkezelés megoldása szempontjából hátrányos helyzetben vannak a megye azon kistelepülései, amelyeknél költséges megoldásnak tűnik a csatlakozás egy-egy kialakult agglomerációhoz. Keressük a lehetőséget az egyedi megoldásokra. A támogatás célja olyan természetközeli fejlesztések, illetve olyan egyedi tisztítási lehetőségek megvalósítása, amelyek figyelembe veszik a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, a 33/2000. Kormányrendelet szerinti érzékenységi kategóriákat, valamint a felszíni vizekre vonatkozó minőségi célkitűzéseket. Alapvető elvárás, hogy a fejlesztések során korszerű, környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból is indokolható megoldások valósuljanak meg. Meglévő szennyvízgyűjtő hálózatok, szennyvíztisztító telepek rekonstrukciója A meglévő csatorna hálózatok és szennyvíztisztító telepek egy része felújításra, bővítésre, korszerűsítésre szorul. A feladat célja az üzembiztonság növelése, a mennyiségi és minőségi igények kielégítése, a csatornázatlan területek csatornázása és bekapcsolása az ellátásba. Biztosítani kell a leromlott állapotú műtárgyak és vezetékek javítását és/vagy cseréjét, az újonnan támasztott minőségi követelményeknek megfelelő technológiai rendszerek kiépítését és üzemeltetését. Szennyvíziszap-kezelési technológiák és ártalommentes iszapelhelyezés fejlesztése Megoldandó feladat a megyében keletkező szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezése, lehetőségek szerint minél nagyobb arányú hasznosítása. A szennyvíztisztító beruházások teljes kiépítettségét követően évente kb. 45 ezer m3 víztelenített iszap elhelyezését kell biztosítani. Napjainkban a szennyvíztisztító telepek közel 80 %-ánál alkalmaznak valamilyen iszapvíztelenítési technológiát, az így kezelt víztelenített iszapok azonban zömében depóniára, szeméttelepi elhelyezésre kerülnek. A keletkezett víztelenített iszap éves mennyisége jelenleg 19 567 m3, sajnálatos módon mezőgazdasági hasznosítására a megyében alig kerül sor. Célunk, hogy a jelenlegi szennyvíziszap-kezelés gyakorlatában elterjedt hulladék-depónián történő elhelyezés helyett a szennyvíziszapok hasznosítása kerüljön előtérbe, elősegítve ezzel, hogy az iszapban lévő értékes anyagok visszajussanak és hasznosuljanak a természetes körforgás folyamatában, illetve a hulladékgazdálkodási célokra tekintettel csökkentsük a hasznosítható anyagok lerakását a kiépített hulladéklerakókon. Vizsgálni és támogatni szükséges a mezőgazdasági elhelyezés, biofermentálás, komposztálás, biomassza energetikai célú hasznosításának alternatív lehetőségeit.

113


A hulladékgazdálkodás fejlesztése A Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt megvalósítása Napjainkban is megoldásra váró feladat Eger, Gyöngyös, Hatvan városok és a környező települések, valamint a megye északi területének EU konform hulladékgazdálkodása. A már megvalósult létesítmények is jól példázzák, hogy a gazdaságos és költség-hatékony beruházások nagyobb települési körök kialakításával, többnyire a megyehatárokat is átlépve jöhetnek létre. A fejlesztés az Észak-magyarországi régiót a következők szerint érinti: résztvevők: 173 település Borsod, Heves és Nógrád megyékből (427 ezer fő), valamint a Miskolci ISPA projekt 35 települése (251 ezer fő). Logisztikailag a hulladéklerakók a rendszer két végpontján, Hejőpapiban és Salgótarjánban helyezkednek el. Hulladékgazdálkodási feladatait a megye – a jórészt karsztos területekből adódó speciális adottságai miatt – régión belüli együttműködés keretében kívánja megoldani. A program legfőbb előnye, hogy a hulladékgazdálkodási rendszert a környezetvédelmi, műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően korszerűsíti; a műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók rekultiválásával, és a korszerűtlen szállító- és begyűjtő-járművek lecserélésével csökkenthető a talaj, a víz és a levegő szennyezése. Az EU követelményeivel összhangban végzett hulladékhasznosítási és más hulladékkezelési műveletek eredményeként nemcsak a lerakásra kerülő biológiailag bontható szerves anyag tartalmú hulladék mennyisége csökken, hanem a csomagolási hulladékkal kapcsolatos uniós kötelezettségek teljesítéséhez is biztosítja a rendszer a szükséges hulladékmennyiséget; valamint az egységes beruházások és az egységes üzemeltetés egységes díjrendszer bevezetését teszi lehetővé. A projektben tervezett fejlesztések: a hulladék elhelyezése a korszerű, meglévő 2 db nagytérségi hulladéklerakón, szelektívgyűjtés bevezetése a lakossági hasznosítható hulladékok gyűjtésére, hulladékudvarok rendszerének kialakítása, hulladékkezelő központok kialakítása, a hasznosítható hulladékok utóválogatása és ipari előkészítése, a hulladékból származtatott tüzelőanyag előállítása, szerves hulladékok biofermentálása és komposztálása, átrakóállomások alkalmazása, inerthulladék feldolgozás, a jelenleg használt, valamint a felhagyott lerakók rekultiválása. A tervezett beruházás költsége (ÁFA-val) 32,8 milliárd Ft (129,2 millió EURO). Speciális állati hulladék begyűjtő-kezelő hálózat kialakítása Az Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás példája alapján megyei szinten biztosítani kell az Állati tetemek begyűjtésének, kezelésének megyei hálózatát. Építési, bontási hulladék-hasznosító program végrehajtása Felhasználva Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata inert-lerakó létesítési és üzemeltetési tapasztalatait, törekedni kell a teljes megyét lefedő megoldások megvalósítására.

114


A levegőszennyezés és zajterheléscsökkentése Közlekedési és lakossági terhelés csökkentése A közlekedési eredetű terhelések csökkentése érdekében támogatásra javasolt fejlesztések: • Tömegközlekedés fejlesztése, korszerű, energiatakarékos járművek, motorok beszerzése, felújítása, cseréje; • Környezetbarát közlekedés szervezés és irányítás, forgalom elöl elzárt, illetve forgalomcsillapított területek; • Nem motorizált közlekedés fejlesztése (kerékpárutak), • Zöldövezetek kialakítása, növényzet-telepítés, A lakossági, kommunális légszennyezési kibocsátások csökkentése: • Energetikai létesítményeknél megújuló energiaforrások használata a foszilis tüzelőanyagok helyett, • Fűtéskorszerűsítés, energiahatékonyság növelése. A kültéri levegőminőség méréséhez szükséges mérőhálózat fejlesztése Gondot jelent a megyében, hogy a levegő-minőségét vizsgáló kijelölt monitoring mérőállomások csak kis területekre koncentrálnak (Eger, Gyöngyös, Hatvan, Visonta környéke). Feladatot jelent a mérőhálózati pontok számának növelése, a levegőminőség folyamatos ellenőrzése, az adatok értékelése, tájékoztatási és információs rendszer fejlesztése. A zajterhelés csökkentése A lakosság jelentős hányadét érintő zajkibocsátás a közúti, illetve vasúti közlekedésből ered. A védekezés lehetőségei: forgalom-szervezés, -csillapítás, zöldnövényzet telepítése, hangszigetelő létesítmények fejlesztése. A települések területén a zajforrások működésének engedélyezése a jegyzők feladata, a településrendezési tervekben ki kell jelölni a zajos ipari üzemek területeit, illetve korlátozni kell az egyéb zajforrások (üzletek, vendéglátóegységek) tevékenységének időpontját, illetve időtartamát. A zajterhelési mérőhálózat fejlesztése, zajtérképek készítése. A települések zajterhelésének mérését a forgalmas közlekedési csomópontokban, ipari üzemek környezetében célszerű meghatározott időközönként a zajkibocsátás ellenőrzésére vizsgálat alá venni. Törekedni kell a nagyobb települések, illetve településrészek zajtérképeinek az elkészítésére a beavatkozások előkészítése érdekében. Épített környezet műemlékek Települések, településrészek rehabilitációja További feladat a települések leromlott állapotú településközpontjainak, településrészeinek rehabilitációjához pályázati forrásokkal támogatás biztosítása, hogy építészeti, kulturális értékeinket megőrizhessük, településeinket szebbé, vonzóbbá varázsoljuk, táji, tájképi jellegzetes értékeinket megőrizzük.

115


Műemléki épületek rekonstrukciója Műemléki épületeink állagának megóvását rehabilitációval szükséges biztosítani. Törekedni kell történelmi emlékeink megőrzésére, bemutatására, eredeti vagy új funkcióval történő hasznosítására. Települési arculatjavítás, zöldfelületek növelése Támogatni kell a településeket saját környezetük fejlesztése érdekében a tiszta, virágos környezet kialakítására. Törekedni kell a zöldfelületek növelésére, folyamatos gondozására, parkok felületének növelésére, temetők, sírkertek, sportpályák rendben tartására. A környezetbiztonság növelése Az előforduló természeti károk közül a leggyakrabban az ár- és belvizek veszélyeztetik a településeket. Az árvizek okozta kártételek megelőzését szolgálják azok az intézkedések, amelyek az árvizek levezetését szolgáló beavatkozások elvégzését, a árvízvédelmi töltések erősítését irányozzák elő. A tervezett tározók kialakításánál fontos szempont, hogy azok kapjanak más funkciókat is a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése szerint (pl. vizes területek helyreállítása, időszakos elöntés biztosítása a hozzá kapcsolódó gazdálkodási módok elterjesztése). A vizek kártétele elleni védelem erősítése Zagyva-Tarna vízrendszer védelmi fejlesztése A Zagyva-Tarna vízrendszer árvízvédelmi fejlesztési alapozó tanulmánya a Tarnán levonuló árhullámok csökkentése érdekében, az árhullámok keletkezési helyén történő visszatartására, a Tarna patak felső szakaszán négy árvízi tározó kialakítását irányozta elő. A tározók az árhullámok egy részének – az árhullámok csúcsának – a visszatartásával lényegesen csökkentik az alsó szakaszon levonuló árhullámok magasságát, ezáltal nem szükséges az árvízvédelmi töltéseket a mértékadó szintet meghaladó vízszintekre kiépíteni. Az előirányzott árvízi tározók: 1. Terpesi (pétervásárai) árvízi tározó a Ceredi-Tarnán 2. Recski árvízi tározó a Parádi-Tarnán 3. Vécsi árvízi tározó a Tarnóca patakon 4. Domoszlói árvízi tározó a Domoszlói patakon Eger-Laskó patakok vízvédelmi rendszerének fejlesztése Az előirányzott árvízi tározók: 1. Az Eger-Rima patakon: a. Mónosbéli árvízi tározó b. Bő-völgyi (felsőtárkányi) árvízi tározó c. Egeres-völgyi árvízi tározó d. Novaji árvízi tározó 2. A Laskó patakon: a. Egerbaktai árvízi tározó b. Kerecsendi árvízi tározó

116


Dombvidéki tározók építése a Tarna vízgyűjtő területére Az elmúlt években hat tározásra alkalmas helyszín került vizsgálat alá. A legkedvezőbb megoldást a Tarna-völgyi települések árvízi biztonságát tekintve a Terpesi tározó megépítése jelenti. A kiválasztott tározó térfogata árvízszinten 6,2 millió m3, ugyanakkor az állandó vízfelületet biztosító 2,1 millió m3 hasznos térfogatával számtalan egyéb hasznosítási lehetőséget kínál: turisztikai, mezőgazdasági fejlesztések, tájképi, környezeti értékek növelése, mindezeken túl munkahelyteremtés a tartós munkanélküliséggel sújtott térségben. Szükségtározók, záportározók kialakítása Az utóbbi évek nagy esőzéseinek romboló hatása ráirányította a figyelmet a felszíni vízfolyások, patakok medrének tisztítására, a települések bel- és csapadékvíz elvezető rendszerének kiépítésére is. Fel kell készülni a burkolt területekről származó szennyezett csapadékvizek kezelésére is összhangban a Víz Keretirányelv végrehajtásával a felszíni vizek védelme érdekében 2015-ig. A feladatokat Heves megye vízkár-elhárítási programja tartalmazza. A megyében 24 záportározó megépítése indokolt (Parád 2 db, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Domoszló, Szücsi, Rózsaszentmárton 2 db, Kisnána 2 db, Egerbakta, Istenmezeje 2 db, Szentdomonkos, Tarnalelesz, Bükkszenterzsébet, Ivád, Erdőkövesd, Felsőtárkány 2db, Nagyvisnyó, Recsk, Sirok 2db). Töltések fejlesztése, vízrendezés, rekonstrukciós feladatok Eger, Laskó, Tarna, Rima, Csincsa, Nyiget, Ágói, Gyöngyös patakok, Külső Mérges patak, Rédeinagypatak Környezeti kárelhárítás, környezetbiztonság Az emberi tevékenységek is okozhatnak hatásukban a természeti katasztrófákkal összemérhető károkat. Szükség van a már bekövetkezett károk környezeti hatásainak csökkentésére, esetleg megszüntetésére, ezen kívül arra, hogy az emberi tevékenység kiváltotta környezeti károk bekövetkezését megelőzzük. Szennyezett területek kármentesítése Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a szennyezett területek feltárását. Pályázati forrásokkal gondoskodni kell, hogy a minőségében károsodott felszín alatti víz és földtani közeg károsodását meg tudjuk szüntetni. A Víz Keretirányelv erre 2015. december 22-ig adott időpontot. Pincék, partfalak megerősítési munkái Heves megye több települését érintő gond a pincék, partfalak omlásveszélyes állapota. Pályázati forrásokkal gondoskodni kell a veszélyhelyzet elhárítása érdekében a nem megfelelő állékonyságú építmények és természeti képződmények védelméről. Bányászati tájrendezési feladatok, bányagödrök, bányatavak rekultivációja A tájsebek, bányatavak, agyaggödrök, anyagkinyerő helyek elmaradt rekultivációjának elvégzését továbbra is biztosítani kell. A rekultiváció a megye területét széleskörűen érinti.

117


A természetvédelem erősítése Heves megye természeti értékei, élővilága éghajlati, felszínalaktani és talajtani adottságai rendkívül változatosak és gazdagok, megőrzésük, védelmük kiemelt jelentőségű. • • • • •

A védetté nyilvánított területek nagyságának növelése; A helyi védelem alá vonható természeti területek, értékek számának növelése; Bemutató helyek, tanösvények, vadas parkok kialakítása; Erdők védelme, erdőtelepítés; Erdei iskolák működése.

Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése A hazai megújuló energiaforrás potenciál energetikai és gazdasági szempontból hatékony, fokozatosan javuló kihasználása növeli az energiaellátás biztonságát, hozzájárul a környezetterhelés csökkentéséhez és a regionális energetikai szuverenitás részleges megteremtéséhez. A termelési, továbbítási és felhasználási oldalakon az energiahatékonyság növelésével csökkenteni kell az energiatermelés iránti igényt, az így „feleslegessé” váló energiahordozó-importot és szennyezőanyag-kibocsátást. A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése • • • • •

Kommunális (lakossági és intézményi) energiaellátó rendszerek fejlesztésének támogatása: Kis- és középvállalkozások támogatása: megújuló energiapiacra belépés; a termelés megújuló energiaforrásokkal való biztosítása Megújuló energiát termelő berendezések működtetéséhez szükséges tüzelőanyag biztosítását, átalakítását célzó kapacitások létrehozásának támogatása. Energiatermelő beruházások támogatása, jelentős beépített kapacitású megújuló energiaforrás hasznosításra alapuló beruházások létrejöttének elősegítése: (biomassza, geotermikus- nap- szélés kisteljesítményű vízi erőművek) Lakossági megújuló energiaforrás hasznosítását célzó beruházások támogatása

Az energiahatékonyság növelése • • • •

Lakossági energiahatékonysági fejlesztések támogatása. Önkormányzati energiahatékonysági fejlesztések támogatása. Vállalkozások energiahatékonysági fejlesztések támogatása. Közlekedési ágazat energiahatékonysági fejlesztéseinek támogatása.

Környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési hálózatok fejlesztése A környezeti szempontok érvényesítése érdekében a közlekedésben, folyamatos fejlesztés és korrekció végrehajtása szükséges a már működő közlekedési hálózatokon. Mivel a forgalom növekedésével elkerülhetetlenül nő a környezet terhelése, olyan intézkedések megvalósítását kell célul tűzni, amelyek a legkisebb mértékű környezetterhelést okozzák. Egyik legfontosabb feladatnak tekinthető a megyeszékhely összekötése az M3-as autópályával, hogy az érintett települések (Andornaktálya, Nagytálya, Maklár) túlterhelt és veszélyes forgalmi helyzetét javítani tudjuk. 118


További fontos megoldás a településeket elkerülő utak kiépítése, melyek lehetővé teszik, hogy a tranzitforgalom ne terhelje a település belső forgalmát, lényegesen csökkentve a zaj, rezgés és légszennyezettség, valamint a zsúfoltság kialakulásának feltételeit. Jelenleg még sem Eger, sem Gyöngyös, sem Hatvan városok körül nem került kiépítésre tehermentesítő elkerülő út. Intermodális közlekedési csomópontok kialakítása Az intermodális közlekedés és a logisztikai szolgáltatások infrastruktúráját tovább kell fejleszteni, hogy a környezetkímélő közlekedési és szállítási formák térnyerési feltételei javuljanak. Ez azt célozza, hogy a környezetet kevésbé terhelő vasúti- és vízi szállítás a közúti forgalom minél nagyobb részarányát átvegye. Vízi útként a megyét érintően a Tisza folyó jöhet számításba, ahol a hét megyét magában foglaló Tisza Vízgyűjtő Programrégió a Heves megyei elnökség alatt kezdeményezte a hajózhatóság feltételeinek megteremtését a Tiszán és mellékfolyóin, valamint a Tisza nemzetközi vízi-úttá nyilvánítását.

V. 1. 4. Életminőség feltételeinek javítása Fejlesztési irányok, célkitűzések a közoktatás és a kultúra területén Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Sportiroda összeállítása

Óvodai nevelés 1. Biztosítani szükséges minden három éves korú gyermek számára a lehetőséget arra, hogy a lakóhelyéhez minél közelebb lévő óvodába nyerjen felvételt. Ehhez a jelenlegi óvodai hálózat fenntartása, esetleges ésszerű átszervezése, illetve – több településen - az óvoda bővítése szükséges. A jelenleg óvodába nem járók döntő hányada a halmozottan hátrányos, többségében a roma etnikumhoz tartozó családok gyermeke. Ezeknek a gyermekeknek a korai szocializációja teremtheti meg a kedvező alapokat a további életük, tanulási esélyeik, motivációjuk, majd a későbbi társadalmi integrációjuk sikereihez. 2. Törekedni kell a jogszabályokban meghatározott létszámnorma biztosítására oly módon, hogy az alacsonyabb gyermeklétszám mellett nagyobb hangsúly helyeződjön a tanulási zavarok korai megelőzésére, az esélyteremtő óvodai nevelés biztosítására, illetve a kiemelkedő képességű gyermekek fejlesztésére. 3. Növelni szükséges a speciális képzettséggel rendelkező óvodapedagógusok számát (pl.: logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógytornász stb.). 4. Az óvodai hálózat működtetésében kiemelt figyelmet kell fordítani az épületek állagmegóvására, a szükségessé váló felújításokra, a szakmai munkához szükséges alapvető helyiségek, eszközök biztosítására. Általános iskolai nevelés-oktatás 1. Segíteni kell a kisiskolák fennmaradását olyan módon, hogy – működjenek akár önállóan, akár szervezetileg egy nagyobb intézmény tagiskolájaként – minden gyermek az általános iskola 14. évfolyamát a lakóhelyén, illetve ahhoz a legközelebb végezhesse el. Ezt követően pedig szervezett és biztonságos módon juthasson el az 5-8. évfolyamot (is) működtető intézménybe. 119


2. Támogatni kell a kistérségeket a közoktatási célú feladatok ellátásában, a szolgáltatás minőségének emelésében. Ösztönözni kell a fenntartókat iskolafenntartó társulások létrehozásában és működtetésében. 3. Támogatni szükséges - ahol ezt a tanulói létszán indokolja - azokat a beruházásokat, beszerzéseket, amelyek a hiányzó helyiségek, alapvető taneszközök és felszerelések biztosítását célozzák. Mérsékelni kell az iskolák közötti ellátási színvonalbeli különbségeket. 4. Támogatni kell a kompetencia alapú nevelés-oktatás feltételeinek megteremtését, ezen belül is legelőbb az olvasás és szövegértés, a kommunikatív képességeket fejlesztő idegen nyelvoktatást, valamint a számítástechnika, a mindennapos testnevelés oktatásához szükséges feltételek megteremtését, továbbfejlesztését. Az angol nyelv tanulását minden iskolában lehetővé kell tenni. 5. Segíteni kell – ahol erre az iskolahasználók igényt tartanak – az etnikai – főként roma kisebbség környezeti hátrányai leküzdését szolgáló programok megvalósítását, biztosítani szükséges az etnikai hagyományok ápolásának feltételeit. Ösztönözni kell a jól bevált foglalkoztatási formák, módszerek alkalmazását (pl.: iskolaotthonos foglalkoztatás, felső tagozatos napközi, tanulószoba stb.) 6. Meg kell teremteni, ahol ez már megvalósult, folyamatosan működtetni szükséges az átlagostól eltérő képességű és magatartású – de a többivel együtt oktatható - tanulók részére az integrált nevelés-oktatás személyi és tárgyi feltételeit (a tanórai differenciálás gyakorlatának kialakítása, pedagógiai asszisztensek alkalmazása, megfelelően kialakított helyiségek és felszerelés, stb.) Középfokú nevelés-oktatás, valamint a szakképzés 1. Adófizető állampolgárokat, önmagát fejleszteni kívánó személyiségeket, az egész életen át tartó tanulásra képes egyéneket kell nevelni. 2. Erősíteni szükséges a szakiskolai képzés (általában a szakmunka) társadalmi elismertségét, népszerűségét.. Ehhez új, a gyakorlatot középpontba állító oktatás-szervezési elvek, módszerek, új szervezési formák, a kompetencia alapú nevelés-oktatás meghonosítása szükséges. 3. Ösztönözni kell a fenntartók és a munkaerőpiac szereplőinek együttműködését, konzorciumi vagy egyéb formában történő társulását (Lásd: Térségi Integrált Szakképző Központok). El kell érni, hogy a fiatalok megfelelő motiváltsággal olyan szakmát válasszanak, amelyekre a gazdaságnak valóságosan szüksége van, a képző intézmények pedig kellő rugalmassággal és korszerűséggel legyenek képesek ezek oktatására. 4. Biztosítani szükséges a jogszabályban meghatározott kötelező és minimális helyiséget, eszközöket és felszereléseket. Ugyancsak fontos feladat, hogy az elméleti és gyakorlati oktatás eszközrendszerét korszerűsítsék, kiegészítsék. 5. Meg kell jelennie a programokban az európai dimenziónak, amely magas fokú idegen nyelvi kommunikáción alapul. Ehhez elengedhetetlen az EU korábbi tagállamai tapasztalatainak átvétele, pályázatok megvalósítása. 6. A szakképzés feltételi rendszerében ki kell alakítani a moduláris képzés helyi, intézményi formáit. 120


7. Meg kell teremteni a sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettség felső korhatáráig történő képzésének, foglalkoztatásának intézményi hátterét. 8. Fokozott figyelmet kell fordítani a szociálisan hátrányos, roma fiatalok tankötelezettségének teljesítésére, melynek során az általános műveltséget adó oktatás után - képességeik függvényében – vagy sikeresen továbbtanulhassanak, vagy eredményesen vehessenek részt a szakképzésben. Ehhez keresni kell a megfelelő forrásokat. 9. A gimnáziumokban az erőket továbbra is az általános műveltség megalapozására, a kétszintű érettségire, a továbbtanulásra való sikeres felkészítésre kell koncentrálni. Kollégiumi és diákotthoni nevelés 1. A jelenleginél otthonosabb, komfortosabb, vonzóbb környezetet kell teremteni, amely a helyi turizmus és idegenforgalomban is értékesítő szálláshelyet jelent. 2. Ehhez elengedhetetlen, hogy a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben előírtak beszerzése, a hiányok pótlása megtörténjen. Törekedni kell a kollégiumi élet vonzóvá tételére. Ezért – a komfortosabb elhelyezés mellett - támogatni szükséges a szakkollégiumi, tehetséggondozó rendszer bővülését, a sajátos arculat kialakítását, a specializálódását. 3. Bővíteni szükséges a sajátos nevelési igényű tanulók elhelyezését szolgáló diákotthonok, kollégiumok kapacitását. Alapfokú művészetoktatás 1. A szakmai ellenőrzés gyakorlatilag megoldatlan, országos, megyei rendszer kiépítése, működtetése szükséges. 2. Az egyes művészeti ágak fejlesztése megfelelő megyei koordinációt igényel. A divatos művészeti ágak tanulói létszámának (gyakran talán üzleti célú) emelése nem mehet a képzés szakmai követelményeinek rovására! 3. Kiemelten támogatandók azok a kezdeményezések, amelyek a megyében nem, vagy csak korlátozottan elérhető művészeti ágazatok szolgáltatásait bővítik. Felnőttoktatás 1. A felnőttképzési törvényre épülően erősíteni szükséges a közoktatási intézményhálózatra épülő felnőttoktatást. Az intézményeknek újra kell gondolniuk az iskolában folyó felnőttoktatási formákat, illetve – az igények alapján – azokon a helyeken is támogatandó ilyen oktatási formák bevezetése, ahol eddig nem működött. Támogatni szükséges az önkormányzati fenntartású szakképző intézményeknek – tárgyi, személyi kapacitásaik kihasználásával – az iskolarendszeren kívüli képzési formákba való bekapcsolódását. 2. Az általános iskolai felnőttoktatásban mutatkoznak lemaradások. Minden lehetséges helyi eszközt (meggyőzés, ösztönzés) meg kell ragadni, hogy csökkenjen az általános iskolát nem végzettek száma. Ez része kell legyen a roma etnikai kisebbség felzárkóztatására irányuló törekvéseknek. 121


A gyógypedagógiai intézményrendszer fejlesztése 1. Meg kell tartani az értelmileg sérült gyermek szegregált nevelését-oktatását biztosító intézményhálózatot, amellett, hogy az integrált nevelésnek szakvélemény által alátámasztott indokolt esetekben továbbra is teret kell engedni, de csak a feltételek megléte esetén. Amennyiben a szegregált intézményekben mégis gyermeklétszám csökkenés következne be (a korai fejlesztés érezteti hatását, integrált oktatás), a felszabaduló kapacitást át lehet csoportosítani ellátatlan területekre. 2. Segítséget kell nyújtani abban, hogy megfelelő fejlesztések révén az integrált nevelést felvállaló normál általános iskolák is rendelkezzenek azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyeket a közoktatási törvény kötelezően előír. 3. A fogyatékkal élő egyének integrálódása a munka világába fontos cél kell, hogy legyen. Ez csak használható ismeretek, szakképzettség birtokában lehetséges. Ezért a fogyatékosok középfokú speciális képzésének lehetőségeit bővíteni szükséges. Vagy szakképző intézmény keretein belül szervezett speciális szakiskolákban, vagy oly módon, hogy az önálló gyógypedagógiai intézmények előkészítő szakiskolát szerveznek, s felkészítik tanulóikat a középiskolai szakképző évfolyamokra. Pedagógiai szakszolgálat 1. Kiemelten támogatandók azok a kistérségek, települési önkormányzatok, amelyek szakszolgálati feladatot – elsősorban logopédiát, gyógytestnevelést, nevelési tanácsadást – társulásban látnak el, illetve új társulást hoznak létre. 2. A meglévő, illetve a létrehozandó nevelési tanácsadókat hosszabb távon többcélú szakszolgálati intézménnyé célszerű fejleszteni, mely az adott térséget több szakszolgálati ágban ellátja. / logopédia, gyógytestnevelés, / A működő nevelési tanácsadók jelenleg is ad. 3. A Heves Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgálati Központ személyi és tárgyi feltételeit fokozatosan fejleszteni szükséges, hogy korábbi funkcióinak szélesebb körű és eredményesebb ellátása mellett megfelelő szakmai segítséget tudjon nyújtani a kistérségi szakszolgálati intézményeknek is. 4. Kiemelten támogatni, ösztönözni szükséges a pedagógus át-és továbbképzés keretében a logopédus, gyógytestnevelő, gyógypedagógiai tanári, fejlesztőpedagógus, pszichológus másoddiploma megszerzését. Ugyanakkor a Megyei Pedagógiai Intézet továbbképzést szervező tevékenységében preferálni kell a speciális ismereteket nyújtó tanfolyamokat. Pedagógiai szakmai szolgáltatások 1. Figyelmet kell fordítani a megye különböző térségei közoktatási egyenetlenségeinek mérséklésére. 2. Forrást kell találni a Megyei Önkormányzat Pedagógia Intézete által működtetendő Erdei Iskolai Hálózat és Tehetséggondozó Központot kialakításához. Az Erdei Iskolai Hálózat a környezettudatos nevelés alapelveinek megfelelő, az Északi Középhegység, és a Tisza-tó adottságaira épülő eredi iskolák szolgáltatási kapacitását, kínálatát hivatott koordinálni, a Tehetséggondozó Központ a hátrányos helyzetű, de tehetséges gyermekek számára biztosíthatna egyenlő esélyeket. 122


3. Ki kell alakítani és működtetni szükséges a megyei pedagógus helyettesítési rendszert (regisztráció, nyilvántartás, adatszolgáltatás, kiközvetítés). 4. A pályaválasztási és pályaorientációs munkában kiemelt hangsúlyt kell helyezni a szakiskolai képzésre, ezen középfokú nevelés-oktatás népszerűsítésére. 5. Továbbra is kiemelt szerepet kell minőségfejlesztési rendszerének kialakításában.

vállalni

az

intézmények

minőségbiztosítási,

6. Segíteni kell felkutatni, népszerűsíteni a közoktatás valamennyi területén a jól bevált módszereket, gyakorlatot. (Pl.: a HEFOP 3.1.2-es pályázatának kapcsán a kompetencia alapú oktatás tapasztalatait.) Tapasztalatcserék, tréningek szervezésével ezeket megfelelőképpen népszerűsíteni szükséges. Javasolt fejlesztések, intézkedések a kultúra területén Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Sportiroda összeállítása

Kultúraközvetítő intézményrendszer infrastukturális fejlesztése A kultúraközvetítő intézményrendszer romlásának megállítása, fejlesztése a közösségi terek, az épületek, technikai felszereltség, az új kommunikációs technikák, a szakember-ellátottság javítása, új, felújított, korszerűsített kultúraközvetítő intézmények, terek száma, a technikai felszereltség mutatóinak alakulása, látogatottsági adatok változása. Regionális Kulturális Klaszter - Integrált kulturális együttműködés, regionális koordinációs háló létrehozása Kulturális közösségi szolgáltatók pl. könyvtár, a helytörténeti gyűjtemény, a művelődési otthon, a teleház, a könyvesbolt, a papír-írószerbolt, a kávézó, s más vállalkozások stb. partnersége, integrált közösségi terek létrehozása az együttműködő szolgáltatók betelepítésével, közös programok szervezése, projektek kidolgozása. Kulturális értékek cseréje program A nemzetközi kulturális együttműködést elősegítő kulturális akciókat, kulturális kooperációban érintett települések, szervezetek száma, kulturális programok, résztvevők száma, közvetett hatások mértéke Gazdaságépítő kultúra program Kulturális indíttatású beruházások támogatása, ösztönzése, befektetés-ösztönző és turistacsábító hatások erősítése, a régió arculat erősítése, a helyi büszkeség és kötődés erősítése a kultúra révén, népesség-megtartó hatás, népességmegtartó erő változása, kulturális-, kulturális turizmussal kapcsolatos beruházások számának, mértékének alakulása, kulturális turizmus gazdasági hatásainak alakulása. Kulturális értékek korszerű interpretációjának fejlesztése Hagyomány- és értékőrzés, az örökségvédelem és a kulturális örökség életközelibbé, látogató-baráttá tétele. A fiatalok számára történő kultúra-közvetítés az iskolákban, a közösségi helyeken, kulturális „civil” bemutatóhelyek, kontakt-helyek számának alakulása, kulturális értékek interpretációja „látogató/felhasználóbarát jellegének alakulása, bemutató-projektek száma. 123


Tradíciók háza regionális hálózat kialakítása– komplex projekt A régióban élők pozitív identitásának, kötődésének fejlesztése, a helyi társadalom kohéziójának erősítése, a tradicionális mesterségek fennmaradásának biztosítása, a hagyományokat folytatók megbecsülésének, elismertségének növelésé, s konkrét termelői, értékesítési tevékenység megvalósításának támogatása a régió kiemelt, sajátos tradíciókkal bíró kistérségeiben, településein. Tehetség-mozgalom A tudomány és a kultúra területén tehetséges fiatalok megtalálása, pályájuk sikeréhez szükséges támogatás, menedzselési tevékenység biztosítása, annak érdekében, hogy az új, születő értékek, értékes emberek ne vesszenek el, hanem kapják meg a tehetségük kibontakoztatásához szükséges induló, indító segítséget. A tehetségek helyzetbe hozása itthon és külföldön. Megyei tudásközpont kialakításához kapcsolódó Központi Műtárgybázis létrehozása Itt múzeumi gyűjtemények és a megyei levéltár anyagai is telepíthetők. A látványraktárakban elhelyezett gyűjtemény a látogatók számára is hozzáférhető, a digitalizált információhoz tudományos kutatók, pedagógusok, diákok egyaránt hozzájuthatnak. Modern felszerelésű előadóterem, kutatószobák, restaurátor műhelyek kialakítása teheti teljessé a műtárgybázis szolgáltatási kínálatát. Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése A lakosság egészségügyi állapota, az egészségügyi intézmények dologi-tárgyi feltételeinek állapota, az intézmények finanszírozása egyaránt azt igényli, hogy Heves megyében az egészségügyi ellátás fejlesztésére ezen időszakban (2007-13) kiemelt figyelmet kell fordítani. Meg kell őrizni a megyei kórház súlyponti szerepkörét, az intézményben további jelentős fejlesztéseket megvalósítva. A megyei kórházban az alábbi fontos beruházások megvalósítása indokolt: központi műtőblokk rekonstrukciója, központi intenzív osztály rekonstrukciója, egynapos sebészet kialakítása, STROKE osztály kialakítása, új szűrőközpont létesítése, onkológiai ellátás megteremtése és bővítése, a szükséges gépműszer pótlások és osztály rekonstrukciók. Fontos követelmény továbbá a területi szinten működő fekvő és járóbeteg ellátó intézmények szakmai együttműködésének kibontakoztatása. Heves megye demográfiai viszonyai alakulása alapján egyre nagyobb gondot jelent az idős korú népesség arányának növekedése. Ezért kiemelten kell kezelni a házi gondozás és idős otthoni ellátás feltételeinek javítását, a férőhelyek bővítését, a szakmai minimum követelmények teljesítése mellett a hiányzó ellátási formák létrehozását. Indokolt új szociális otthon építése Hatvanban és Gyöngyösön, esetleg más településen is a Mátraházai és a Szent Kamill Idősek Otthona kiváltása, a férőhelyek bővítése, új ellátási formák feltételeinek megteremtése érdekében (hajléktalanok szállása, szenvedélybetegek ellátása, hátrányos rétegekkel foglalkozó támogató szolgálat fejlesztése). A gyermekvédelem területén a fejlesztési eszközöket a hátrányos helyzetben lévő rétegek társadalmi beilleszkedésének segítésére kell elsősorban fordítani. Szükséges megoldani a speciális gyermekek elhelyezését, az enyhe és középsúlyosan fogyatékos gyerekek szakképzési feltételeinek javítását, a társadalmi beilleszkedést segítő gyermek- és lakásotthonok fejlesztését.

124


Közúthálózat fejlesztés Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága

Az alábbiakban megadjuk a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága által a 2006-2020. évek közötti időszakra javasolt közúthálózat fejlesztés és mellékúthálózat felújítás jelentősebb projektjeit. Gyorsforgalmi és főúthálózat fejlesztés: 1. M25. főút/autóút M3 autópálya – Eger bekötés - hossza: 16 km - becsült költség: 19,7 md Ft - tervezett kivitelezés: 2013 után 2. 21. sz. főút 7+850-9+750 km és 15+050-17+050 km szakaszok előzési sávok építése - hossza: 3,9 km - becsült költség: 2,1 md Ft - tervezett kivitelezés: 2006-2013 3. 23. sz. főút 17+532-32+270 km – Borsod mh. rehabilitáció (települések elkerülő szakaszaival) - hossza: 21,2 km - becsült költség: 6,6 md Ft - tervezett kivitelezés: 2013 után 4. 31. sz. főút Heves megyei szakasz teljes rehabilitációja: (11,5 to.) - hossza: 23,0 km - becsült költség: 5,2 md Ft - tervezett kivitelezés: 2007-2008 5. 33. sz. főút 11,5 to-s burkolatmegerősítése a Heves megyei teljes szakaszon - hossza: 33,1 km - becsült költség: 2,33 md Ft - tervezett kivitelezés: 2007-2008 6. 25. sz. főút M25—Eger-Egercsehi-Ózd-Bánréve OH. megyei szakasza (települések elkerülő szakaszaival) - hossza: 31,1 km - becsült költség: 9,67 md Ft - tervezett kivitelezés: 2013 után 7. 32. sz. főút 1,6-6,4 km, 11,5 to-s rehabilitációja - hossza: 4,8 km - becsült költség: 1,08 md Ft - tervezett kivitelezés: 2013 után 8. 21. sz. főút 0,0-7,85 km és 9,75-15,05 km szakaszok 11,5 to-s burkolatmegerősítése - hossza: 13,15 km - becsült költség: 0,93 md Ft - tervezett kivitelezés: 2009-2010

125


9.

3. sz. főút 52,9-134,1 km a teljes megyei szakasz 11,5 to-s burkolatmegerősítés - hossza: 81,2 km - becsült költség: 6,85 md Ft - tervezett kivitelezés: 2013 után

10. 24. sz. főút 0,0-60,8 km 11,5 to-s burkolatmegerősítés - hossza: 60,8 km - becsült költség: 12,55 md Ft - tervezett kivitelezés: 2013 után 11. Új főút: Rétság-Jobbágyi-Sz. püspöki-Gyöngyös-Heves-Kisköre- új TiszahídKunhegyes - hossza: 80 km - becsült költség: 24,9 md Ft - tervezett kivitelezés: 2013-2020 - előkészítettség: tervkészítés 2008-2013. /150 m Ft - Tisza híd építés külön költségvetés! 12. Régiós összekötő főút: Salgótarján-Pétervására-Eger-Mezőkövesd-Miskolc - hossza: 73 km - becsült költség: 3,08 md Ft - tervezett kivitelezés: 2013 után - előkészítettség: tervkészítés 2009-2010. /50 m Ft 13. M8 autóút/autópálya Heves megyei szakasza - hossza: 69 km - becsült költség: 90 md Ft - tervezett kivitelezés: 2013-2020 - előkészítettség: tervkészítés 2009-2013. /500 m Ft 14. M21. főút/autóút Heves megyei szakasza - hossza: 15 km - becsült költség: 21,0 md Ft - tervezett kivitelezés: 2013-2020 - előkészítettség: tervkészítés 2009-2013. /100 m Ft 15. M3 ap. bővítés, harmadik sávval (megyei szakasza) - hossza: 4 km - becsült költség: 3,0 md Ft - tervezett kivitelezés: 2015-2020 - előkészítettség: tervkészítés 2012-2014. /30 m Ft

126


Főúti elkerülő szakaszok 16. 32. sz. főút-M3 ap. összekötés, Hatvan elkerülő szakasz - hossza: 3,2 km - becsült költség: 3,5 md Ft - tervezett kivitelezés: 2005-2007. folyamatban 17. Gyöngyös Ny-i elkerülő út építése - hossza: 4,6 km - becsült költség: 1,2 md Ft - tervezett kivitelezés: 2006-2007 18. 24. sz. főút Recsk-Parád elkerülő szakasz - hossza: 4,0 km - becsült költség: 3,13 md Ft - tervezett kivitelezés: 2013 után 19. Gyöngyös Keleti elkerülő út építése - hossza: 7,6 km - becsült költség: 5,25 md Ft - tervezett kivitelezés: 2013 után 20. Eger, Keleti elkerülő út építése - hossza: 10,9 km - becsült költség: 11,8 md Ft - tervezett kivitelezés: 2013 után 21. 24. sz. főút – 2406. sz út: Gyöngyös É-i elkerülő szakasz (települések elkerülő szakaszaival) - hossza: 3,0 km - becsült költség: 0,85 md Ft - tervezett kivitelezés: 2015-2020 22. 31. sz. főút Heves elkerülő szakasz - hossza: 3,6 km - becsült költség: 1,2 md Ft - tervezett kivitelezés: 2013-2020 23. 31-33. sz. főutak: Dormánd-Besenyőtelek elkerülő szakasz - hossza: 6,0 km - becsült költség: 2,0 md Ft - tervezett kivitelezés: 2015-2020 24. 33. sz. főút Poroszló elkerülő szakasza - hossza: 4,5 km - becsült költség: 1,5 md Ft - tervezett kivitelezés: 2015-2020

127


Mellékutak felújítása, főbb projektek 25. 2412. sz. út 8,85-13,3 km Sirok-Pétervásárai út felújítása - hossza: 4,5 km - becsült költség: 180 m Ft - előkészítettség: kiviteli terv van 26. 24128. sz. Egerszóláti bekötőút felújítása - hossza: 7 km - becsült költség: 490 m Ft - tervezett kivitelezés: 2006-2008 27. Recsk-Szajlai összekötő út építése - hossza: 6 km - becsült költség: 1250 m Ft - tervezett kivitelezés: 2007-2010 A becsült költségek 2005. évi bruttó áron értendők. A megadott fejlesztési elképzelések gördülő tervként kezelendőek, fontossági sorrendjük változhat. A finanszírozásuk történhet UFCE vagy Útpénztárból, különféle EU-s pénzeszközök felhasználásával, pályázatokkal.

V. 2. Heves megye meghatározó fejlesztési projektjei Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. összeállítása

Heves megye meghatározó fejlesztési projektjei a 2007-2013 időszakban (lásd még: VIII. melléklet: Megyei fejlesztési elképzelések – projketlisták) Projekt elnevezése 1. Eger gyorsforgalmúvá fejleszthető bekötése az M3 auópályába (M33 csomópont-Eger bekötő út)

Projekt költsége (mrd Ft) 19,7

I. ütem: 2x1 sávos gyorsforgalmi úttá fejlesztés + Andornaktályát elkerülő út (ami csatlakozik a 2502 jelű úthoz és kiágazik az Eger-M3 bekötésből) 2006. dec. 31-ig engedélyes tervei elkészülnek, kisajátítások megindulnak 2007. II. felében a fejlesztés megkezdődhet Az I. ütem bekerülési költsége: 11,5 Mrd Ft. II. ütem: 2x2 sávos gyorsforgalmi úttá fejlesztés I.+II. ütem össz. beruházási érték: 19,7 Mrd Ft.

128


Projekt elnevezése 2. Heves megye kommunális hulladékgazdálkodási programja


A programban részt vevő települések száma – régiós szinten – összesen 208. A Heves megyei projekt révén a Miskolci Térségi Konzorcium lerakójának modernizálása megtörténhet tehát Hejőpapiban nem szükséges új lerakót építeni – pl: a meglévő lerakóra telepíthető biofermentáló, komposztáló is. A Miskolci Térségi Konzorcium kifejezte csatlakozási szándékát a hevesi projekthez, melyre vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak. Heves Megye északi részéről előnyös szállítási lehetőség nyílna a salgótarjáni lerakóba is. A KvVM közreműködésével készült tanulmány szerint a legjobb megoldás lenne, ha a Nógrád megyei és a Miskolci Térségi Konzorcium is csatlakozna a hevesi projekthez. Lehetőséget kell biztosítani a szennyvíziszap helyi feldolgozásának, felhasználásának is, ezáltal csökkenthető a nagy hulladéklerakókhoz, feldolgozókhoz történő szállításból eredő környezetterhelés.

Projekt elnevezése 3. Heves megye szennyvízkezelési programja

Projekt költsége (mrd Ft) 37

A program 7 körzet szennyvízkezelését hivatott megoldani: - Hatvan II. ütem - Tarnamente (Kál gesztorságával) - Füzesabony térsége (Szihalom gesztorságával) - Alsó-Tarnamente (Tarnaörs gesztorságával) - Mátraalja (Kisnána gesztorságával) - Heves térsége - Detk térsége - 10 kisebb település egyedi szennyvízkezelés megoldása

Projekt elnevezése 4. Kistérségi összekötő és feltáró utak felújítása


¾ Gyöngyös-Abasár-Verpelét-Eger o hossz: 43,4 km o Becsült költség: 1,736 mdFt ¾ Gyöngyös-Heves-Kisköre-Tisza híd o hossz: 67,1 km o Becsült költség: 2,684 mdFt ¾ Eger-Felsőtárkány-Miskolc o hossz: 18,9 km o Becsült költség: 0,756 mdFt

129


¾ Szurdokpüspöki-Gyöngyös o hossz: 20,0 km o Becsült költség: 0,800 mdFt ¾ Gyöngyös-Jászberény o hossz: 13,1 km o Becsült költség: 0,524 mdFt ¾ Kisköre-Poroszló o hossz: 23,4 km o Becsült költség: 0,936 mdFt ¾ Szarvaskő-Dédestapolcsány o hossz: 26,4 km o Becsült költség: 1,056 mdFt ¾ Hatvan-Nagykökényes-Verseg o hossz: 11,8 km o Becsült költség: 0,472 mdFt ¾ Bélapátfalva-Borsodnádasd o hossz: 15,7 km o Becsült költség: 0,628 mdFt ¾ Selyp-Gyöngyöspata o hossz: 15,3 km o Becsült költség: 0,612 mdFt ¾ Eger-Mezőkövesd o hossz: 17,0 km o Becsült költség: 0,680 mdFt ¾ Hasznos-Galyatető-Mátraháza o hossz: 32,2 km o Becsült költség: 1,288 mdFt Felújítások műszaki tartalma: aszfalt kopóréteg készítése kiegyenlítéssel, árok és padka rendezés, kisműtárgyak felújítása, burkolatjelek felújítása. Összes hossz: 376 km. Projekt elnevezése 5. Heves megye vízkárelhárítási programja

Projekt költsége (mrd Ft) 22

Tarna patak felső szakaszán kialakítandó négy árvízi tározó: - Terpesi (pétervásárai) árvízi tározó a Ceredi –Tarnán - Recski árvízi tározó a Parádi-Tarnán - Vécsi árvízi tározó a Tarnóca patakon - Domoszlói árvízi tározó a Domoszlói patakon

130


Laskó és Eger patakokra előirányzott árvízi tározók: 1) 2) -

Az Eger-Rima patakon: Mónosbéli árvízi tározó Bő-völgyi (felsőtárkányi) árvízi tározó Egeres völgyi árvízi tározó Novaji árvízi tározó A Laskó patakon: Egerbaktai árvízi tározó Kerecsendi árvízi tározó

Heves megyében 24 db záportározó megvalósítása tervezett: Sorsz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Elnevezés (sürgősségi sorrend) Parádi (1) Parádi (2) Gyöngyöspatai Gyöngyöstarjáni Domoszlói Szücsi Rózsaszentmártoni (2) Rózsaszentmártoni (1) Kisnánai (1) Kisnánai (2) Egerbaktai Istenmezejei (1) Szentdomonkosi Tarnaleleszi Bükkszenterzsébeti Ivádi Erdőkövesdi Istenmezejei (2) Felsőtárkányi (1) Felsőtárkányi (2) Nagyvisnyói Recsk Sirok (1) Sirok (2)

Vízfolyás Köves -patak Pál-bükk-patak Danka-patak Tarján -patak Domoszlói-Závoza-patak Ágót-patak Nagy-völgyi vízfolyás Kis-völgyi vízfolyás Forrás-patak Ördögvályú-patak Örvény-patak Kajra-patak Domonkos-patak Vermes-patak Darázs-patak Ivádi-patak Büdöskút-völgyi vízfolyás Hagymás-völgyi vízfolyás Bő-völgyi -patak Egeres-völgyi vízfolyás Nagy-völgyi-patak Csevice-patak Tarna Tarna

Projekt elnevezése 6. Heves megye egészségügy, kórház felújítási programja


Eger Kórház - Műtőblokk felújítás Gyöngyös Kórház – Hemodinamikai állomás Hatvan Kórház – Tarumatológia felújítása; új központi műtő építése, sürgősségi osztály építése, homlokzat felújítás, műszerpark korszerűsítés 131


MELLÉKLETEK

VI. Melléklet – Heves megye térképe VII. Melléklet – Heves megye a számok tükrében VIII. Melléklet – Megyei fejlesztési elképzelések (projektlisták)

132

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA ( )

Recommend Documents