Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága Egri Képviselet
HEVES MEGYE FŐBB TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐI
Eger, 2006. május 12.
© Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 971 3
Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető: Szalainé Homola Andrea
Készítették: Hollóné Fodor Éva Nagy Erzsébet
Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével, adatok átadása csak a KSH Miskolci Igazgatósága engedélyével történhet! A KSH Miskolci Igazgatósága Egri Képviseletének kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: 3300. Eger, Grónay Sándor u. 3. Telefon: 36/516-267, 36/516-278, Telefax: 36/516-268
KSH az interneten: www.ksh.hu
TARTALOM
TARTALOM..............................................................................................................................3 MEGJEGYZÉSEK ....................................................................................................................4 JELMAGYARÁZAT ..................................................................................................................4 BEVEZETÉS ............................................................................................................................5 TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐK ..............................................................................6 Térségi, települési sajátosságok, különbségek a megyén belül...............................................6 A demográfiai folyamatok jellemzői..........................................................................................7 A bruttó hazai termék alakulása, a gazdaság szerkezete, jellege............................................8 Idegenforgalom ......................................................................................................................12 Beruházás, külföldi érdekeltségű vállalkozás.........................................................................14 Foglalkoztatottság, kereset ....................................................................................................16 Infrastruktúra ..........................................................................................................................17
3
MEGJEGYZÉSEK
A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen adatoktól. A népességre vetített mutatókat lakónépességi adatok alapján számítottuk.
JELMAGYARÁZAT +
Előzetes adat.
–
A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.
0
A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.
4
BEVEZETÉS
A térségi fejlesztések megalapozásához nélkülözhetetlenek a statisztikai adatok, elemzések. A kiadványban a statisztika eszközeit felhasználva mutatjuk be a megyében az elmúlt tíz évben végbement főbb társadalmi-gazdasági változásokat, összehasonlítva az észak-magyarországi régiós és az országos adatokkal. A statisztikai vizsgálat aktualitását, témaválasztását az adta, hogy az 1996. évi (IV.5.) XXI. Törvény alapján 1996. június 11-én alakult meg a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács, mely 2006-ban 10 éves fennállását ünnepli.
A kiadványban bemutatjuk Heves megye főbb demográfiai jellemzőit. Foglalkozunk a gazdaság fejlettségét jól jellemző területi GDP (bruttó hazai termék) alakulásával. A gazdaság szerkezetét a bruttó hozzáadott érték alapján vizsgáltuk, ezen belül is részletesebben a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás, az ipar, az építőipar, valamint a szolgáltató ágak közül a szálláshely-szolgáltatás gazdasági ágakat. Külön fejezetben foglakozunk a beruházások alakulásával, a külföldi érdekeltségű vállalkozások jellemzőivel. A gazdaság ágazati szerkezetének az elmúlt évtizedben végbement átalakulását tükrözi a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti összetételének változása, melyet a népszámlálási és a 2005. évi mikrocenzus adatai alapján mutatunk be. A megyében alkalmazásban állók keresetét az Észak-magyarországi régió és az országos adatokkal összehasonlítva vizsgáljuk. Az infrastruktúra című fejezet a lakásépítésről, a közműellátásról, a közúthálózatról nyújt információt.
5
TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐK Térségi, települési sajátosságok, különbségek a megyén belül Heves megye az ország területének 3,9%-át alkotja, az Észak-magyarországi régión belüli részesedése pedig 27,1%. A népességen belüli aránya országosan 3,2%-ot, a régióban egynegyedes súlyt képvisel. Heves megyében az egyes térségeket eltérő demográfiai és gazdasági folyamatok jellemzik. A megye településhálózata igen változatos. Északi részét – a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként – kicsiny lélekszámú, többségében 1000 fő alatti települések jellemzik, a községek átlagos népességszáma 968 fő. Ebben a térségben két kisebb lélekszámú város található: 2005. év elején Bélapátfalva lakosainak száma 3351 fő, Pétervásáráé 2678 fő volt. A hegyes-dombos vidéken kanyargó utakon nehéz a kistelepüléseket megközelíteni. A térség népességeltartó ereje elegendő munkahely hiányában kicsi. Magas az időskorú (60 éves és idősebb) népesség hányada: a Bélapátfalvai kistérségben 25,1%, a Pétervásáraiban 26,9%, (a megyei átlag 22,3%). A közművekkel való ellátottság az utóbbi évek fejlesztéseinek következtében javult. A megye középső, gazdaságilag legfejlettebb sávjában az átlagos településméret lényegesen nagyobb. A három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) körülvevő községek átlagos lélekszáma 2650 fő. A három város közül Hatvan környékén, a Hatvani kistérségben találjuk a legnagyobb lélekszámú községeket, amelyek átlagos lakónépessége 2540 fő, háromszor akkora, mint a Bélapátfalvaiban. Fejlődésüket a nagyobb ipari és szolgáltatási centrumokhoz való közelség nagymértékben elősegíti. Hatvan és Gyöngyös térségének gazdasági előrelépésében az M3 autópálya jelentős húzóerőt képvisel, hiszen a fővárossal és azon keresztül az ország nyugati felével való gyors összeköttetést biztosítja. A munkahelyek kínálata bővebb, mint a megye más részében. A közműellátottság színvonala Eger térségében kiemelkedően a legjobb. A megye középső sávjától dél felé haladva – a két régebbi város, Füzesabony és Heves, valamint a 2005. évben városi rangot kapott Kisköre térségében – ismét kisebb a községek átlagos lélekszáma (1573 fő), de az északi rész községeinek átlagos népességszámát 605 fővel meghaladja. A térségben a fiatalkorúak hányada nagyobb, mint a megye többi térségében. A közművekkel való ellátottság kedvezőtlenebb, mint a megyében átlagosan. A megye 119 településéből kettő tartozik az öt-tízezer fős, három település a tízötvenezer lakosú kategóriába, ötvenezernél több lakossal pedig mindössze egy város, a megyeszékhely Eger rendelkezett. A többi helység népessége nem éri el az ötvenezer főt. Eger városnak és környékének gazdasági pozíciója kedvezőnek tekinthető. A megye többi térségéhez képest magas a szolgáltatási jellegű ágakba tartozó munkahelyek aránya. Az iparon belül a gépiparnak van kiemelt jelentősége. A gazdasági életnek további jelentős hajtóereje az idegenforgalom. A népesség iskolázottsági szintje magas. Jó színvonalú a közműellátás, a városban és környékén az elmúlt években viszonylag sok új lakás épült.
6
A demográfiai folyamatok jellemzői A megyében – a 2005. április 1-jei mikrocenzus adatai alapján – a hazai átlagnál nagyobb az időskorúak (60 évesek és idősebbek) aránya, és kisebb a fiatal felnőttkorúaké (15-39 éveseké). A mikrocenzus adatai alapján 100 felnőtt korúra az országossal azonosan 18 gyermek jutott. Az öregedési index – a 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma – 147, mely 1990. január 1. óta negyvenhéttel emelkedett és az országost tízzel meghaladta. A korösszetétellel összefüggésben, a megyében az országoshoz képest viszonylag több a házas és az özvegy és kevesebb a nőtlen, hajadon, valamint az elvált családi állapotú személy. Az iskolázottság az elmúlt tizenöt évben érzékelhetően javult. A 2005. április 1-jei mikrocenzus adatai szerint a 15 éves és idősebb népesség 89%-a rendelkezett legalább az általános iskola 8. osztályával, 15,8 százalékponttal nagyobb hányada, mint az 1990. évi népszámlálás időpontjában. A 18 évesek és idősebbek 41%-a legalább érettségivel, a 25 éves és idősebb népesség 12%-a egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezett. (1990. január 1-jén hányaduk 26; illetve 8% volt.) A javulás ellenére azonban az iskolázottság elmaradt az országostól. Népmozgalmi mutatók Heves megyében ezrelék 18 16 14 12
természetes fogyás
házasságkötés
10
válás
8
élveszületés
6
halálozás
4 2 0 2004
2002 2003
2000 2001
1997 1998 1999
1995 1996
1993 1994
1990 1991 1992
év
A megyében - elsősorban a lakosság korösszetétele miatt - a népesedési folyamatok az 1990-es évek második felében az országosnál kedvezőtlenebbül alakultak. Az 1996-1999. években az ezer lakosra jutó élveszületések száma folyamatosan csökkent, a halálozásoké nőtt. Ezt a tendenciát törte meg a 2000. év, amikor is a születések száma némileg emelkedett, a halálozásoké nagyobb mértékben csökkent, így a természetes fogyás mérséklődött. Az élveszületések száma 2001. évben is meghaladta az előző évit, ugyanakkor nőtt a halálozások száma is. Az 2002. és a 2003. évre a születések számának csökkenése, a halálozások növekedése volt a jellemző. 2004. évben ismét több gyermek született, mint az előző évben, ugyanakkor kevesebben hunytak el. A javulás ellenére az ezer lakosra jutó élveszületések száma (9,1) továbbra is elmaradt az országostól, míg a halálozásoké azt meghaladó (13,8) volt. A megyében 4,7 ezrelékes, országosan 3,7 ezrelékes természetes fogyás következett be.
7
A halandóságot jellemző – a korösszetétel hatását kiszűrő – egyik legjobb mutató a születéskor várható átlagos élettartam. A megyében a férfiak esetében a mutató értéke 2004. évben 68,2 év volt, mely alacsonyabb, mint a nőké (77,1 év). A várható élettartam a férfiaknál kevesebb, a nőknél több az országos átlagnál (68,6; illetve 76,9 év). Mindkét nem esetében a várható élettartamok hosszabbak, mint nyolc évvel korábban: a férfiaknál 2,1, a nőknél 0,9 esztendővel. A természetes fogyás folyamatát az 1996-2004. években némileg enyhítette a megyében – 1998. és 2002. év kivételével – a vándorlási nyereség. Ezer lakosra jutó értéke 2000-ben volt a legnagyobb: 2, így a lakónépesség tényleges fogyásának mértéke 2,5 ezrelék volt. A vizsgált években a vándorlási különbözet pozitív értékét a fővárosból, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és – kisebb mértékben – Hajdú-Bihar megyéből Heves megyébe költözők jelentősebb száma alakította ki. A tőlünk való elvándorlás főként Budapestre, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok megyébe irányult. A népmozgalmi folyamatok a megye kistérségeiben lényeges különbségeket mutatnak. A legfiatalabb korösszetételű Heves környékén évek óta a legmagasabb az élveszületési arányszám, viszonylag magas Füzesabony kistérségében is. A halálozási ráta az idős korösszetételű Bélapátfalvai kistérségben a legnagyobb és az Egriben a legkisebb. Az elmúlt években a megyeszékhely és Heves térségét vándorlási veszteség, míg a többi kistérséget vándorlási nyereség jellemezte.
A bruttó hazai termék alakulása, a gazdaság szerkezete, jellege A gazdaság fejlettségét jól jellemző területi GDP (bruttó hazai termék) alakulása azt mutatja, hogy a regionális fejlettségi különbségek az utóbbi években nem csökkentek, inkább tovább nőttek, pl.: Közép-Magyarország egy főre jutó bruttó hazai termék értéke 2003. évben 2,52-szerese (1996. évben 2,12-szerese) volt az Észak-magyarországinak. A régiók sorrendjében Észak-Magyarország 2003. évben a 7. helyen állt, pozíciója 2001. évtől változatlan, 2000. évben az Észak-alföldi régiót előzte meg. A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
Megnevezés Heves megye ÉszakMagyarország
GDP beszerzési áron, milliárd Ft, 2003
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a megyék átlagának az országos %-ában %-ában 1996 2001 2002 2003 1996 2001 2002 2003
433
73,7
74,6
73,4
73,4
91,6
95,6
95,3
94,0
1 493
69,1
65,0
63,7
64,0
85,9
83,6
82,7
81,9
A megyében előállított hozzáadott érték részesedése az országosból évek óta csaknem változatlan, 2,3%. A GDP egy főre jutó értéke a régiót alkotó megyék közül 1996-2003. években Hevesben volt a legnagyobb, azonban mind az országostól, mind a megyék átlagától elmaradt. Az egy lakosra jutó GDP alapján a megye az 1996. évi 16. helyről 2003-ra a 12. helyre került, a megyék átlagához viszonyított helyzete javult. A javulást befolyásolta, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke a hét év alatt folyó áron jobban nőtt, mint az Északmagyarországi régióba tartozó másik két megyében, az Észak-alföldi, valamint a Dél-alföldi régióba tartozó megyékben. 2003-ban Heves megyében az egy lakosra jutó bruttó hazai 8
termék (1,3 millió forint) a megyék átlagának 94%-át tette ki, megelőzve Somogy, BácsKiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád megyét. Heves megyében 2003. évben az egy főre jutó bruttó hazai termék az EU-25 átlagának 44%-át érte el, jóval meghaladva a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 38%-os és a Nógrád megyei 32%-os átlagot. A megye gazdasági szerkezete az utóbbi tíz évben változott. Ebben meghatározó szerepet játszott többek között a széleskörű privatizáció, a vállalkozások számának jelentős emelkedése, a külföldi tőke befektetések, a piac hatása. A bruttó hozzáadott érték összetétele (százalék) Megnevezés Mezőgazdasága) Iparb) Építőipar Szolgáltatásokc)
Heves megye
Észak-Magyarország
Ország
1996
2001
2002
2003
1996
2001
2002
2003
1996
2001
2002
2003
9,2
6,0
5,1
5,5
7,3
4,6
4,2
4,1
6,6
4,3
3,7
3,3
29,5
37,7
35,3
33,4
32,6
34,7
33,0
31,6
26,3
26,1
24,9
25,5
3,6
4,9
6,7
5,4
4,0
5,2
5,6
5,4
4,3
5,1
5,3
4,9
57,7
51,4
52,9
55,7
56,1
55,5
57,2
58,9
62,8
64,5
66,1
66,3
ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 a) Vad-, erdő- halgazdálkodással együtt. b) Bányászat, feldolgozóipar, villamos-energia-, gáz-, gőz-, vízellátás együtt. c) G-O gazdasági ág.
A bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulás a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint differenciáltan alakult: 1996-2003. években csökkent a mezőgazdaság, a szolgáltatások részesedése, nőtt ugyanakkor az iparé és az építőiparé. A mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás részesedése a bruttó hazai termékből az Észak-magyarországi régió és az ország átlagát meghaladó mértékű, de aránya csökkenő tendenciát mutat. A földek minősége összességében kedvezőtlenebb az országos átlagtól. Művelési ágak szerinti megoszlása is attól eltérő: kisebb a szántó aránya és lényegesen nagyobb a szőlő- és az erdőterületé. A földterület megoszlása művelési ágak szerint, 2005. május 31. Művelési ág Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep Mezőgazdasági terület Erdő Nádas Halastó Termőterület Művelés alól kivett terület ÖSSZESEN
Földterület, hektár 153 622 5 748 4 039 12 891 39 539 215 839 107 669 159 378 324 045 56 215 380 260
Megoszlása, % Heves megye 40,4 1,5 1,1 3,4 10,4 56,8 28,3 0,0 0,1 85,2 14,8 100,0
9
Ország 48,5 1,0 1,1 1,0 11,4 63,0 19,1 0,6 0,4 83,1 16,9 100,0
A szántóföldi növények hozamai többnyire kedvezőtlenebbek az országos átlagtól. A megye déli része jó színvonalú zöldség-, ezen belül görögdinnye termesztéséről ismert. A két történelmi borvidéket (az Egrit és a Mátraaljait) nemzetközileg is jelentős szőlőtermelés és borászat jellemzi. A szőlő termésátlaga 2004. évben 10 970 kg/ha volt, a megyék közül a legtöbb, az országos átlagot hektáronként 2510 kg-mal haladta meg. A szőlő termésátlaga a termőterületen, kg/ha 2004 12000
Kg/ha Országos átlag: 8 460 kg/ha
10000 8000 6000 4000 2000
Békés
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Komárom-Esztergom
Jász-Nagykun-Szolnok
Nógrád
Budapest
Pest
Baranya
Fejér
Borsod-Abaúj-Zemplén
Zala
Veszprém
Tolna
Csongrád
Győr-Moson-Sopron
Vas
Dél-Dunántúl
Somogy
Bács-Kiskun
Heves
0
A megye gazdaságában az ipar szerepe meghatározó, részesedése a bruttó hozzáadott értékből emelkedett és 2003. évben meghaladta az Észak-magyarországi régió, valamint az ország átlagát. A bruttó hozzáadott értékből az ipar részesedése Év 1996 2001 2002 2003
A bruttó hozzáadott értékből az ipar részesedése, % Heves megye
Észak-Magyarország
Ország
29,5 37,7 35,3 33,4
32,6 34,7 33,0 31,6
26,3 26,1 24,9 25,5
Az ipar szerkezete az utóbbi években átalakult. A bányászat súlya csökkent, a feldolgozóiparé nőtt. A bányászatban 2004. évtől nem működött 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozás. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánygyártás részesedése jelentősen mérséklődött, a gépiparé nőtt, és 2004. évben ez a legnagyobb termelési értéket előállító ágazatcsoport. A villamos energia-, gáz-, gőz-, vízellátás gazdasági ág részesedése a GDP-ből az évek során nem változott számottevően, azonban – a Mátrai Erőmű termelése következtében – továbbra is jelentős. A 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephely szerinti termelése 2004. évben az 1998. évhez képest jobban nőtt, mint az Észak-magyarországi régióban, az országostól azonban elmaradt.
10
A megyei székhelyű vállalkozások termékeinek nagyobb hányada belföldre került, míg a régióban és országosan külpiacokra. Az export értékesítés volumene 1998-2004. években jóval dinamikusabban nőtt, mint a belföldié. Az emelkedés mértéke nagyobb, mint országosan. Az ipar exportjából az elmúlt években a gépipar aránya volt a legnagyobb, 2004. évben 82%. A gépiparon belül az exportban a villamos gép, műszergyártás, a közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása jelentős, a belföldi értékesítésben pedig a gép, berendezés gyártás részesedése számottevőbb. Az ipar fontosabb adatai, 2004
Megnevezés
Heves megye Észak-Magyarország Ország
Termelésa)
Belföldib)
Exportb)
értékesítés
összehasonlító áron az 1998. évi %-ában 148,4 113,2 257,0 143,9 92,0 233,3 158,8 109,8 228,8
A értékesítésből az export aránya, %b) 46,1 50,5 57,3
Részesedés az országos ipari termeexportból lésből folyó áron, % 2,7 10,2 100,0
1,8 7,7 100,0
a) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai. b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai.
Az építőipar hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez 2003. évben 5,4% volt, 1,8 százalékponttal nagyobb, mint 1996. évben. Ebben meghatározó szerepe volt a más megyei székhelyű vállalkozások megyében végzett tevékenységének, amelynek aránya 2004. évben 63% volt. A megyében végzett építőipari termelés volumene 2004. évben 3,3%-kal nőtt 1999. évhez képest, a növekedés mértéke kisebb volt, mint az Északmagyarországi régióban és országosan. Az építőiparban foglalkoztatottak száma ezen időszak alatt 3,5%-kal fogyott, míg a régióban és országosan a növekedés jellemző. Az építőipar fontosabb adatai, 2004 Az építőipari termelés Megnevezés
Heves megye Észak-Magyarország Ország
értéke, millió forint 26 253 127 478 1 153 900
összehasonlító áron az 1999. évi %-ában 103,3 163,3 144,7
Az építőiparban foglalkoztatottak száma 2 258 10 155 88 623
az 1999. évi %-ába 96,4 128,0 114,1
A bruttó hozzáadott érték több mint felét a szolgáltatások teszik ki, arányuk azonban kisebb, mint a régióban és országosan. A szolgáltatások részesedése 2003. évben nagyobb volt, mint az előző évben. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás súlya az országosból nőtt, ami mutatja az ágazat fejlődését és a megye jelentőségét az idegenforgalomban. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás GDP-hez való hozzájárulásának aránya Somogy, Zala, Vas, valamint Veszprém megyében nagyobb, mint Hevesben.
11
Idegenforgalom Heves megye idegenforgalmi adottságait a változatos természeti értékek, az építészeti emlékek, népművészeti hagyományok, termálvizek, valamint a turisztikai rendezvények határozzák meg. Három üdülőkörzet – a Mátra-Bükk, a Tisza-tó, a Cserhát és környéke – találkozik itt egymással, széles körű pihenési lehetőségeket kínálva az idelátogatóknak. A megyét felkereső vendégek részben kereskedelmi, részben magánszálláshelyeket vehetnek igénybe. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, 2004 Szállodák külvendégéjszakák földi száma vendégek 1998. részeéjszaka év = se100,0 dése, %
vendégek száma Megnevezés
1998. év = 100,0
fő
Bélapátfalvai kistérség Egri kistérség Füzesabonyi kistérség Gyöngyösi kistérség Hatvani kistérség Hevesi kistérség Pétervásárai kistérség Heves megye ÉszakMagyarország Ország
Egyéb szálláshelyek külvendégéjszakák vendégek száma földi száma vendégek 1998. 1998. részeéjszaka év = fő év = se100,0 100,0 dése, %
6 915
101,8
-
13 159
94,4
15 763
100,2
8,5
31 461
82,8
96 524
143,5
27,2
213 854
122,9
45 143
76,0
13,8
102 467
71,6
1 762
78,6
32,4
2 874
71,6
6 387
308,3
11,7
11 149
172,3
42 151
62,0
6,1
97 871
54,4
23 331
192,0
6,6
64 451
251,5
541
23,0
9,2
1 930
30,7
1 236
102,1
1,2
2 466
103,9
-
-
-
-
-
9 409
195,7
5,5
16 400
79,2
14 360
510,1
8,1
28 042
389,7
17 660
141,9
2,1
59 172
185,2
162 253
108,6
18,9
357 730
92,9
118 929
110,3
9,0
287 566
107,2
277 281
112,3
20,8
600 246
100,7
357 733
115,8
10,1
859 944
110,2
4 570 856
128,2
60,0
12 638 477
120,5 2 045 587
109,1
25,7
6 261 006
97,4
A vendégek évről-évre több kereskedelmi szálláshelyet vehetnek igénybe, 2004. évben ez 13 938 férőhelyet jelentett, 14%-kal többet, mint 1998. évben. A növekedés mértéke elmaradt mind az Észak-magyarországi régió (22%), mind az országos (17%) átlagtól. A kereskedelmi szálláshelyeket 2004. évben 281 182 vendég kereste fel és 645 296 vendégéjszakát töltöttek a megyében. Előbbiek száma 9%-kal nőtt; utóbbiaké egy százalékkal csökkent 1998. évhez képest. (A növekedés az Észak-magyarországi régióban 14; illetve 6%-os, míg országosan 22 és 12%-os volt.) A vendégfogadásban az Egri kistérség szerepe a meghatározó, a vendégforgalom fele, a külföldi vendégforgalom közel 80%-a irányult ide, ezen belül is elsősorban a megyeszékhelyre. Eger kereskedelmi szálláshelyeit kereste fel a vendégek négytizede, a
12
külföldi vendégek több mint nyolctizede. A Gyöngyösi kistérségbe a vendégek 23%-a, a Pétervásáraiba a 11%-a látogatott, a többi kistérség részesedése a vendégszámból nem számottevő. A vendégek 2004. évben átlagosan 2,3 vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, 0,2 éjszakával kevesebbet, mint 1998. évben. A külföldi vendégek ettől többet, átlagosan 2,7 éjszakát tartózkodtak a szálláshelyeken. Az átlagos tartózkodási idő azonban körükben 0,3 éjszakával kevesebb, mint hat évvel korábban. A 110/1997. (VI.25.) kormányrendelet értelmében lehetőség nyílt a lakások, üdülők és egyéb építmények idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítására, fizetővendéglátás és falusi szállásadás formájában. Fizetővendéglátásnak a városokban és kiemelt gyógy- vagy üdülőhelynek minősített községekben, falusi szállásadásnak a többi községben és a már kialakult tanyás térségben folytatott magánszállásadói tevékenység minősül. A rendelet alkalmazása tekintetében kiemelt gyógy- vagy üdülőhely Heves megyében a közigazgatásilag Gyöngyös városhoz tartozó Kékestető, valamint Parád és Szilvásvárad. A magánszállás-férőhelyek száma az utóbbi években jelentősen bővült, számuk 2004. évben 6900 volt, melyek 68%-ára falusi szállásadók, 32%-ára fizetővendéglátók fogadták a vendégeket. A férőhelyek száma több mint kétszeresére emelkedett 1998. évhez képest, ezen belül a falusi szállásadásnál nagyobb mértékben. A magánszálláshelyek vendégforgalma, 2004
Megnevezés
Bélapátfalvai kistérség Egri kistérség Füzesabonyi kistérség Gyöngyösi kistérség Hatvani kistérség Hevesi kistéség Pétervásárai kistérség Heves megye ÉszakMagyarország Ország
Falusi szállásadás külföldi vendégéjszakák vendégek száma venszáma dégek 1998. 1998. részeéjszaka év = fő év = se100,0 100,0 dése, %
Fizetővendéglátás külföldi vendégéjszakák vendégek száma venszáma dégek 1998. 1998. részeéjszaka év = fő év = se100,0 100,0 dése, %
1 080
639,1
1,7
3 657
502,3
1 046
146,7
8,6
2 418
127,6
6 836
635,9
3,6
17 846
320,3
8 247
201,1
32,1
22 814
143,3
4 673
371,8
18,1
35 346
275,3
-
-
-
-
-
2 250
275,7
4,5
6 556
177,6
1 471
74,0
0,4
8 264
36,4
21
-
-
127
-
544
139,1
25,4
8 579
166,7
594
161,0
6,3
2 916
159,5
-
-
-
-
-
2 129
422,4
9,8
10 646
496,3
323
37,6
0,9
1 279
54,8
17 583
419,6
8,2
77 094
287,6
11 631
144,5
24,8
43 354
90,3
41 630
305,0
12,5 146 692
213,3
22 471
139,1
25,3
91 968
81,3
129 869
160,2
17,1 495 637
114,9 550 395
112,0
53,7
2 598 587
79,4
13
A megye magánszálláshelyeit 2004. évben 29 214 fő kereste fel, az itt eltöltött vendégéjszakák száma 120 448 volt. Számuk több mint kétszeresére; illetve 61%-kal nőtt a hat év alatt. A magánszállásadást igénybe vevők 15%-a volt külföldi, számuk 76%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 62%-kal nőtt 1998. évhez képest. A falusi szállásadás fogadókészségének javulásával párhuzamosan a vendégek száma minden kistérségben emelkedett, a megyei átlagot meghaladóan a Bélapátfalvaiban, az Egriben, a Pétervásáraiban. A megyében 2004. évben fizetővendéglátással Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és két községben, Parádon és Szilvásváradon foglalkoztak. Ez az öt település fogadta a magánszálláshelyeket igénybe vevő vendégek 40%-át, akik a vendégéjszakák 36%-át töltötték itt. A településeken a vendégek száma 44%-kal nőtt, a vendégéjszakáké 9,7%-kal csökkent 1998. évhez képest. Az átlagos tartózkodási idő a vizsgált időszakban – mind a falusi szállásadás, mind a fizetővendéglátás esetében – csökkent, 6,4 éjszakáról 4,4-ra; illetve 6 éjszakáról 3,7-re. A megye különböző térségei közül elsősorban az üdülőkörzetekbe tartozó települések rendelkeznek a turizmus kiszélesítését szolgáló adottságokkal. Az üdülőkörzetekbe tartozó településekre koncentrálódott 2004. évben a kereskedelmi és a magánszállás-férőhelyek 92%-a, a vendégszámok 95%-a, és a vendégéjszakák 96%-a. Az üdülőkörzetekbe tartozó települések vendégforgalma 13%-kal, a vendégéjszakáinak száma 5%-kal nőtt 1998. évhez képes. A legtöbb vendég 2004. évben a Mátra-Bükk üdülőkörzetbe tartozó településeket kereste fel. Az üdülőkörzet a vendégek számából 96%-kal, a vendégéjszakák számából 92%-kal részesedett. A Tisza-tó üdülőkörzetbe tartozó településeket 2004. évben közel tízezer vendég kereste fel, mintegy 47 ezer vendégéjszakára. A vendégek és a vendégéjszakák száma több mint kétszeresére emelkedett az 1998. évihez képest. Az üdülőkörzet megyébe tartozó települései közül leglátogatottabb a 2005. évben várossá nyilvánított Kisköre. A Cserhát és környéke üdülőkörzet megyébe tartozó településeit (Apc, Hatvan, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó) 2004. évben mintegy 2300 vendég kereste fel, számuk az 1998. évinél jóval kevesebb.
Beruházás, külföldi érdekeltségű vállalkozás A megye területén megvalósult beruházások teljesítményértéke 2004. évben – előzetes adatok alapján – 81,2 milliárd forintot tett ki. Egy lakosra 251 ezer forint teljesítményérték jutott, ez az Észak-magyarországi régió átlagának 91%-a, az országosnak 84%-a volt. Az egy lakosra jutó beruházási teljesítményérték (forint) Megnevezés Heves megye Észak-Magyarország Ország
2000
2001
2002
2003
2004
202 527 170 936 202 948
143 149 152 206 207 371
277 309 224 643 264 991
206 498 244 712 267 499
251 208 275 201 298 265
14
A beruházások volumene a megyében 2000-2004 között hullámzóan alakult. A 2004. évben mindössze 1,6%-kal haladta meg a négy évvel korábbit, ami jóval elmaradt az országostól (26%). A beruházások volumenének növekedése kiemelkedő volt a 2002. évben, amit jelentősen befolyásolt az M3 autópálya megyei szakaszának átadása. A beruházások volumenének alakulása (2000 = 100,0) % 140,0 120,0 100,0 Heves megye
80,0
Ország
60,0 40,0 20,0 0,0 2000
2001
2002
2003
2004 +
+ = Előzetes adatok.
A beruházások legnagyobb hányada a vizsgált években – 2002. év kivételével – az iparban valósult meg, e gazdasági ág beruházási volumene 4 év alatt 9,5%-kal csökkent. 2002-ben a szállítás, raktározás, posta, távközlés teljesítményértéke volt a legjelentősebb. Ebben a gazdasági ágban a beruházások volumene 2000-2004. években 53%-kal nőtt.
A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma a megyében 2000-2004. években 300-ról 268-ra csökkent, ugyanakkor a saját tőke állomány több mint két és félszeresére nőtt és 2004. év végén 155,9 milliárd forint volt. Az egy vállalkozásra jutó saját tőke ez idő alatt közel háromszorosára emelkedett. Módosult a külföldi érdekeltségű vállalkozások tulajdonosi szerkezete: nőtt a kizárólag külföldi tulajdonban lévők súlya, kisebb ugyanakkor a többségében külföldi és a többségében belföldi vállalkozásoké. A külföldi érdekeltségű vállalkozások Heves megyében Száma Megnevezés Kizárólag külföldi Többségében külföldi Többségében belföldi ÖSSZESEN
tulajdonban lévő
Saját tőke, 2004 megoszlása, %
a 2000. évi %-ában
2000
2004
millió forint
115
128
67 154
43,1
427,4
93
74
77 183
49,5
203,0
92
66
11 526
7,4
158,4
300
268
155 863
100,0
255,4
A külföldi érdekeltségű vállalkozások számából a teljes egészében külföldi tulajdonban lévők aránya a legnagyobb, 48%. A legnagyobb összegű saját tőkével a többségében külföldi tulajdonban lévő cégek rendelkeztek, ezen belül a külföldi tőke hányada (83%) nagyobb, mint 2000. év azonos időpontjában (74%). A külföldi érdekeltségű vállalkozások közül a többségében belföldi tulajdonúak aránya (25%) a legkisebb, ahol a saját tőkéből a külföldi részesedés 2004-ben 32% volt. 15
A külföldi érdekeltségű vállalkozások számának megoszlása gazdasági ág szerint, 2004 (százalék) Ezen belül
Megnevezés
Heves megye ÉszakMagyarország Ország
Összesen
mezőgazdaság, vaderdő, halgazdálkodás
ipar
építőipar
kereskedelem, javítás
szálláshely szolgáltatás, vendéglátás
100,0
6,0
35,8
2,2
28,7
5,6
100,0 100,0
5,8 3,1
35,6 13,7
2,8 3,8
31,7 40,3
4,6 4,6
szállítás, raktározás, posta, távközlés 1,5 2,0 2,9
ingatlan ügyletek, gazdasági szolgáltatás 16,4 13,6 27,7
Az egy vállalkozásra jutó saját tőke és ezen belül a külföldi tőke összege 2004. évben meghaladta az országost (20; illetve 36%-kal). A korábbi évekhez hasonlóan a megyében a külföldiek elsődlegesen az iparba fektettek be: a vállalkozások számából 36; a saját tőkéből pedig 97%-kal részesedtek. Foglalkoztatottság, kereset Az 1990-es években a megyében élők gazdasági aktivitásában (az országoshoz hasonlóan) jelentős átrendeződés következett be. A többnyire kedvezőtlen irányú változások túlnyomórészt az évtized első felében zajlottak. Az évtized második felében és a 2000-es évek elején a foglalkoztatás helyzetében lassú, szerény mértékű javulás indult meg. A gazdasági aktivitás alakulása Heves megyében * ezer fő 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1990 Foglalkozatott
2001 Munkanélküli
2005 Inkatív kereső
Eltartott
* Az adatok 1990. január 1., 2001. február 1., 2005. április 1.
A 2005. évi mikrocenzus (április 1.) adatai alapján a megye népességének 40%-a minősült gazdaságilag aktívnak, míg a nagyobb hányada, 60%-a gazdaságilag nem aktív. (Országosan a gazdaságilag aktívak aránya 43%, a nem aktívaké 57%.) A foglalkoztatottak száma 2005. április 1-jén az 1990. évi népszámláláskor regisztrálttól jelentősen (19%-kal) elmaradt, ugyanakkor meghaladta a 2001. évi népszámláláskorit (4,5%-kal). A mikrocenzus adatai alapján a népesség 36%-a volt foglalkoztatott, két százalékponttal nagyobb hányada, mint 2001. február 1-jén. A foglalkoztatottak aránya a népességből kisebb, mint az országos átlag (38%).
16
A 2005. évi mikrocenzus adatai alapján változott a foglalkoztatás szerkezete: tovább csökkent a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, valamint az ipar, építőipar területén alkalmazásban állók aránya a 2001. évihez képest. A foglalkoztatottak 59%-a – országosan 64%-a – a szolgáltató szektor gazdasági ágaiban tevékenykedett, 37%-a – országosan 31%-a – az ipar, építőipar területén, és mintegy 5%-uk – az országossal közel azonosan – a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás területén állt alkalmazásban. A megyében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2004. évben – a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámkorláttól függetlenül valamennyi költségvetési szervnél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 127 884 forint volt, az Észak-magyarországi régió átlagától 3,3%-kal több, az országos átlagtól 11,8%-kal kevesebb. A fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete 96 446 forint, a szellemieké 172 903 forint, az országos átlagot az előbbi 0,5%-kal meghaladta, az utóbbi 15%-kal elmaradt attól. A fizikai, valamint a szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete nagyobb, mint az Észak-magyarországi régióban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók a bruttó átlagkeresetükből az adózás és egyéb levonások után annak kétharmadát, 84 791 forintot kaptak kézhez. A havi nettó átlagkereset legtöbb mind a fizikaiaknál, mind a szellemieknél a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban; a legkevesebb a fizikaiaknál a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a szellemieknél a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás gazdasági ágban. Az alkalmazásban állók havi átlagkeresete Heves megyében, 2004 *
Fizikai
Megnevezés
Szellemi
foglakozásúak
Bruttó kereset, Ft A bruttó keresetek az észak-magyarországi régió %-ában A bruttó keresetek az országos %-ában Nettó kereset, Ft A nettó keresetek az észak-magyarországi régió %-ában A nettó keresetek az országos %-ában
96 446 106,2 100,5 69 936 103,9 100,0
172 903 102,3 85,3 106 063 101,6 88,1
Összesen 127 884 103,3 88,2 84 791 102,3 91,0
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámkorláttól függetlenül valamennyi költségvetési szerv és a megfigyelt nonprofit szervezetek teljes munkaidőben foglalkoztatottainak adatai.
Infrastruktúra A lakásépítések üteme – tízezer lakosra jutó épített lakások száma – jelentősen elmarad az országostól, de kedvezőbb, mint az Észak-magyarországi régió átlaga. A tízezer lakosra jutó lakásépítések száma 2004. évben az Egri kistérségben volt a legtöbb (55,2), a Pétervásáraiban a legkevesebb (10,3).
17
Lakásépítés Megnevezés
1996
2001
2002
2003
2004
Épített lakások száma
Heves megye Észak-Magyarország Ország
747 2 748 28 257
Heves megye Észak-Magyarország Ország
22,8 21,3 27,8
729 694 892 2 075 1 923 2 455 28 054 31 511 35 543 10 000 lakosra jutó épített lakás 22,3 21,3 27,5 16,0 14,9 19,1 27,5 31,0 35,1
777 2 408 43 913 24,0 18,9 43,4
A vízvezeték-hálózat 1994-re minden településen kiépült. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 2004. évben 93% volt, közel azonos az országossal. A száz lakásra jutó vízhálózatba bekapcsolt lakások száma a Pétervásárai, a Bélapátfalvai, a Hevesi kistérségben a megyei átlagtól kisebb. A 90-es évek második felétől a települések szennyvízelvezetése a csatornahálózat bővülése következtében javult. A közüzemi szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya 1996-tól évről-évre emelkedett, de az országostól még elmaradt. A fejlesztések minden kistérséget érintettek, a színvonalbeli különbségek azonban továbbra is jelentősek. A szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 2004. évben a Hatvani kistérségben a legkisebb, az Egriben a legnagyobb. A megyében a 119 település közül 48-ban (2000. évben 71-ben) nem volt közüzemi szennyvízelvezetés. Pétervásárán a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését 2003. évben fejezték be. A közműolló Heves megyében km 2500 2000 1500 1000 500 0 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
Közüzemi vízcsőhálózat hossza Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza
A közműolló 1996-tól évről-évre szűkült, és ma már közel azonos az országossal. Az egy km vízvezetékre jutó szennyvízcsatorna hossza 2004. év végén 548 m volt, az 1996. évinél 319 m-rel több. Valamennyi kistérségben javulás következett be, legnagyobb mértékű a Bélapátfalvaiban, a Füzesabonyiban és a Pétervásáraiban. A fejlesztések ellenére a mutató értéke a Füzesabonyi, a Hatvani, a Hevesi kistérségben még mindig kisebb a megyei átlagnál.
18
A közműellátás fontosabb adatai Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya, % 1996 2004 20,8 57,0 64,0 79,9 2,4 32,2 31,7 45,2 20,7 29,0 14,1 31,6 12,3 57,8
Megnevezés
Bélapátfalvai kistérség Egri kistérség Füzesabonyi kistérség Gyöngyösi kistérség Hatvani kistérség Hevesi kistérség Pétervásárai kistérség Heves megye Észak-Magyarország Ország
30,3 34,5 44,9
49,6 54,1 62,2
1996 270 398 30 260 162 169 254
2004 791 794 398 565 285 288 826
Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában 1996 2004 47,3 65,9 84,3 92,3 61,8 78,1 56,1 71,8 71,7 85,9 52,7 70,1 58,5 74,0
229 205 284
548 542 551
65,6 52,3 61,7
Egy km közüzemi vízhálózatra jutó szennyvízcsatornahálózat, m
79,6 69,5 74,3
A vezetékes gázellátás tekintetében a megye helyzete kedvező. A 119 település közül 2004. évben már csak kettőben (Tarnabod és Szarvaskő) nem volt kiépítve a gázcsőhálózat. A fejlesztés az 1990-es évek második felétől folyamatos volt. A vezetékes háztartási gázfogyasztók száma 1996-2004. években 22%-kal emelkedett. Részesedésük 2004. év végén a lakásállományból 80%, mely a nyolc évvel korábbinál (66%) lényegesen nagyobb és az országos átlagot (74%) is meghaladta. Az ellátottság a megye minden kistérségében javult, de továbbra is jelentősek a különbségek. A bekötött lakások aránya az Egri kistérségben a legnagyobb, de kiemelkedő a Hatvaniban is. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya a lakásállományból a Bélapátfalvai kistérségben a legkisebb. A megye részesedése az országos közúthálózatból területi súlyát meghaladó, 4,1%. Hossza 1270 km, melynek 6%-a autópálya és autóút, mintegy 7%-a elsőrendű főútvonal. A másodrendű főútvonalak aránya 15%, míg az úthálózat 72%-át az egyéb utak teszik ki. A Hevesi és a Pétervásárai kistérségeken csak másodrendű főútvonal halad át. Az úthálózat döntő része (99%-a) aszfalt és bitumennel burkolt. A kiépítetlen utak (földutak) hossza 3 km. Az országos közúthálózat megoszlása az út jellege szerint
Megnevezés
Autópálya, autóút
Elsőrendű főút
(százalék) Egyéb országos Másodrendű főút közút
1996
2004
1996
2004
1996
2004
1996
2004
Heves megye Észak-Magyarország
2,1 0,5
6,4 3,2
7,6 6,4
7,2 6,1
16,2 11,3
14,9 10,9
74,1 81,8
71,5 79,8
Ország
1,4
2,2
6,8
7,1
14,6
14,2
77,2
76,5
Az elmúlt években a közúti közlekedés javítása érdekében történt fejlesztések elsősorban az autópályát érintették. Az M3 autópálya a megyét érintő szakaszát átadták a forgalomnak. Az autópálya nyomvonala a Hatvani, a Gyöngyösi, a Füzesabonyi kistérséget érinti. Egerben elkészült az ipari park jobb megközelítését szolgáló úgynevezett K2-es elkerülő út.
19