Hermelin (Mustela erminea Linnaeus, 1758)

Összefoglaló adatok a hermelin (Mustela erminea Linnaeus, 1758) és a közönséges vidra (Lutra lutra Linneaus, 1758) magyarországi elterjedéséről Kézirat lezárva: 2011. március 16-án Összeállította: Gera Pál sk. E-mail: [email protected] Postacím: 1156. Bp., Nyírpalota u. 60. Telefon: + 36 30 258 3637 Honlap: http:// www. otter.econservation.eu (magyar nyelvű)

Tartalomjegyzék • •

Felvezető gondolatok Köszönetnyilvánítás

Hermelin (Mustela erminea Linnaeus, 1758) • • •

Bevezető A rendelkezésemre álló hermelin-előfordulási adatok ismertetése megyénkénti csoportosításban (Az adatokat a 2010. március 15-e és 2011. március 15- között rendelkezésemre bocsátott információk alapján állítottam össze) Értékelés helyett

Közönséges vidra (Lutra lutra Linnaeus, 1758) • • •

Bevezető A rendelkezésemre álló vidra-előfordulási adatok ismertetése megyénkénti csoportosításban (Az adatokat a 2010. október 15-e és 2011. március 15-e között rendelkezésemre bocsátott információk alapján állítottam össze) Összegzés helyett

MELLÉKLET I: A rendelkezésemre álló hermelin-előfordulási adatok rövid ismertetése (Az adatokat a 2005. január 1-e és 2010. március 15-e között rendelkezésemre bocsátott információk alapján állítottam össze) – publikálva: 2010. április 13-án.

MELLÉKLET II: Az 1995 és 2007 között, az alapítvány által koordinált országos vidraállomány-felmérés eredményeinek területekre lebontott összefoglaló adatai – publikálva 2007. április 2-án.

MELLÉKLET III: Az “Alapítvány a Vidrákért” szervezet által 1995 és 2007 között koordinált országos vidraállomány elterjedést kutató felmérőmunka során meghatározásra került UTM kódok ismertetése (megye + településbontásban) – lezárva: 2007. június 8-án.

1

Felvezető gondolatok A tavalyi év során két menyétféle ragadozónk elterjedésére – a hermelinre és a vidrára – vonatkozó összeállítást szerkesztettem és publikáltam. • •

A hermelint érintő adatok a 2005. január 1-e és 2010. március 15-e között rendelkezésemre bocsátott információkat ölelték fel, és tavaly áprilisban kaptak nyilvánosságot. A vidra esetében pedig a 2007. október 1-e és 2010. október 15-e közötti időszak során történt jelzések alapján állítottam össze a tájékoztatót. Ezek az adatok két részletben jelentek meg: előbb tavaly októberben a vidra állandó előfordulásáról szólók, majd ugyanazon év novemberében azok a jelzések, amelyek egy-egy élőhelyen a vidra szórványos előfordulásáról vagy pedig annak hiányáról értesítettek.

Ezek az adatok, adatsorok, valamint hozzájuk kapcsolódó egyéb információk – több más szakkönyv és tanulmány mellett – megtalálhatók és letölthetők a fejlécen feltüntetett honlapon. A hermelin esetében a tanulmányok menüpont alatt “Hermelinetológia” címen, a vidra vonatkozásában pedig szintén a tanulmányok menüpontban “Vidra-2010” címen. Az alább közölt adatok, adatsorok • a hermelin esetében 2010. március 15-e és 2011. március 15-e, • míg a vidra esetében 2010. október 15-e és 2011. március 15-e között érkezett bejelentések információit tartalmazzák. Ugyanakkor az összehasonlítás, az egybevetés, az ellenőrizhetőség, de mondhatni azt is a nyilvánosság miatt a dolgozat végén mellékletekben közlöm azokat az információkat, amelyeket e két állatfaj általam ez ideig már ismert és az elmúlt időszakban publikált előfordulási adatait, információit tartalmazzák. Fontos megjegyeznem a következőket! Köszönhetően az “Alapítvány a vidrákért” szervezet 1995 és 2007 közötti működése során kialakított tevőleges szakmai kapcsolatainak, az alapítvány, illetve magam inaktívvá válása után e kontaktusok jó része nem szűnt meg, sőt – és kérem, ne tartsanak önhittnek – újabbak is alakultak. Ennek tudható be, hogy: • Ha kiszámíthatatlan időrendben is, de mégis folyamatosan érkeznek jelzések mindkét fajról. • Valamint ennek is köszönhető, hogy eltérő értékrendű szakmai közösségek részéről rendszeresek a megkeresések (igaz, a prímet mindmáig a különféle “vidraügyek” viszik). • És hogy mindezek sorában egyre több szakmai kiadványban, illetve honlapon található meg az elérhetőségem és a kérésem. Kérésem arra vonatkozóan, hogy aki bármely menyétfélénkről, de leginkább a hermelinről és a vidráról információval rendelkezik, arról tájékoztasson. Nem hittem volna, de igaz! Sokat jelentett, hogy 2010-ben előbb a hermelinről rendelkezésemre álló adatokat rendszereztem és publikáltam majd a vidrára

2

vonatkozókat – lásd fentebb –, ezt követően pedig a hazai menyétfélék jövőbeli védelmére tettem javaslatot (Lutra és társai – megtalálható a nevezett honlapon a tanulmányok menüpont alatt), és hogy segítőkész barátaimnak köszönhetően ezeket az interneten is hozzáférhetővé tettem. Attól kezdve, mintha csak magától értetődő lenne újabb és újabb adatokkal, adatsorokkal, megfigyelésekkel “gazdagodtam”, vagyis a rendelkezésemre bocsátott információkat újból rendszereztem és azokat most – egy évvel az első hermelin-elterjedést ismertető összefoglaló és közel fél évvel a vidra-elterjedést vázoló összegező adatok lezárása után – újból nyilvánossá teszem. Mégpedig azért, hogy az előbb említett “gazdagodás” adta kellemes élményben rajtam kívül mindazok részesülhessenek, akik őszinte érdeklődéssel és akár még valós tenniakarással is olvassák a dolgozatot. Fontos! Jelen dolgozat nem tudományos közlemény, csak és kizárólag tájékoztató, ismeretterjesztő és remélhetően figyelemfelkeltő jellegű “írásmű”.

Köszönetnyilvánítás Mindenekelőtt azonban ki kell fejeznem a köszönetemet azon Kollégáknak, akik annak ellenére, hogy magam e munkában csupán kívülálló szemlélőként vettem részt, segítségemre voltak adatokkal és egyéb információkkal, pl. részletesen tájékoztattak a megfigyeléseikről is, valamint pótolhatatlan értékű fényképeket és videofilm-felvételeket küldtek számomra mindkét fajról. Köszönetemet fejezem ki: • Hermelinadatok és észrevételek vonatkozásában (V: annál a Kolleginánál és azoknál a Kollégáknál ezt is feltüntetem, akitől, akiktől vidráról is kaptam információt): Gál Péter, Poós Lajos, Garai Gábor, Tóth István (V), Széher Zsolt, Zalántai Róbert (V), Soós József, Szalai Lajos (V), Tatai Miklós (V), Csiszár Tamás, Kolontár Béla (V), Rajkai Zsófia (V), Sebestyén Gábor (V), Bihari Zoltán, Ottlecz Barnabás, Floch Gábor, Laczik Dénes, Petrovics Zoltán; • Vidraadatok és észrevételek vonatkozásában (H: annál a Kolleginánál és azoknál a Kollégáknál ezt is feltüntetem, akitől, akiktől hermelinről is kaptam információt): Szíj István, Nagy Dénes, Vincze Béla, Nagy Lajos, Varga Róbert (H), Nagy Gábor, Kovács Kálmán, Lakos Gergely, Farkas Tihamér (H) Deli Zoltán, Horváth Imre, Juhász Krisztina, Udvari Csaba (H), Iványi Péter, Gabai Gábor, Szolontár Tímea (H), Tatai Balázs, Schwarcz Imre, Janai Viktor, Kleneizerné Mónika, Gluck Balázs, Baranyi Tamás, Bérces János (H), Farkas Szilárd, Óvári Szilárd, Lakos Csaba, Konyhás István számára. Mindezeken túl érkeztek bejelentések (zömében vidrára) teljes névvel nem, csak szignóval ellátott e-mailekben, valamint hagyományos úton küldött postai levelekben is. Nagyon nagy támogatást jelentett, hogy az alábbi társadalmi, szakmai szervezetek és államigazgatási egységek, valamint sajtóorgánumok felkarolták az állományfelmérésre vonatkozó kérésemet: • Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége (MAHAL); Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ); Országos Magyar Vadászkamara (OMVK); Nemzeti Park Igazgatóságok; Halászati- és Kutatási Intézet (HAKI); Országos Erdészeti Egyesület (OEE); Magyar Vadászlap; Nimród Vadászújság; Erdészeti Lapok; Internet: Forestpress; Vadászati Információs Portál.

3

Hermelin (Mustela erminea Linnaeus, 1758) Bevezető A rendelkezésemre álló hermelin-előfordulási adatok ismertetése megyénkénti csoportosításban (Az adatokat a 2010. március 15-e és 2011. március 15- között rendelkezésemre bocsátott információk alapján állítottam össze) A hermelin esetében – és nem hiszem, hogy ezt el kellene hallgatnom – mindig kísért a bizonytalanság nyugtalanító érzése. Hiszen olyan könnyű összetéveszteni más fajjal (pl. a menyéttel) és mi tagadás, nem is igen ismert jószág – lásd erről a “Hermelinkönyv” címmel megjelentetett, a szakmai honlapomon elérhető, letölthető tanulmányomban írtakat. Így amikor arról értesülök, hogy valahol hermelint láttak, az információt beiktatom az adatsorokba, valamint, ha van a bejelentésen kívül említésre méltó, érdekes kommentár, akkor azt is feljegyzem. Hiszen a megfigyelések, már ha valóban hermelinre vonatkoznak, nagyon értékes etológiai, ökológiai és szaporodásbiológiai ismerettel gazdagíthatják jelen tudásunk ellentmondásokkal teli tárházát. De levethetetlenül és folyamatosan kellemetlen gondolatok keringenek a fejemben. A publikált adatoknak mindenesetre igyekeztem utánajárni. Így egy ellenőrző kutatás eredményeként állítottam össze a megnevezett településeket és a hozzájuk kapcsolódó élőhelyeket. Mindazokat kihagytam, amelyeknél fennáll a lehetősége annak, hogy nem egyértelműen bizonyítható a hermelin előfordulása, pl. gyaníthatóan a menyéttel tévesztették össze Erről a döntésemről, minden esetben tájékoztattam az információközlőt, kérve a megértését és kérve azt is, segítsen abban, hogy a bizonytalanságot sikerüljön szétoszlatni. Az említett ellenőrzéseket egyébiránt nem személyesen hajtottam végre, hanem az adatközlőket telefonon, postai úton levéllel vagy – leginkább – e-mail útján kerestem meg, kérve őket, hogy az általuk közölt információkat erősítsék vagy cáfolják meg, illetve, ha újabb megfigyeléseik vannak, arról tájékoztassanak. Remélhető, hogy így nagyrészt valóban megbízható értesüléseket tüntethettem fel. Mindazonáltal felhívom a figyelmet arra, hogy ennek ellenére – mind az adatszolgáltatók, mind a magam szándékától eltérően – pontatlan információt is közölhetek. Ezért is kérem, hogy az alább feltüntetett adatokat, adatsorokat körültekintéssel, jobban mondva: megfontolt kritikával fogadják, és ha esetleg a jövőben bármelyikükre mégis hivatkoznak, akkor mindenféleképpen tegyék hozzá, hogy nem hitelesen ellenőrzött és elfogadott, hanem csak tájékoztató jellegű adatról van szó. Alább, megyénkénti bontásban közlöm azokat a településeket, a hozzájuk kapcsolódó élőhelyeket, ahonnét a fejlécen feltüntetett időhatár során a hermelin előfordulásáról szereztem ismeretet. A megadott UTM kódok a 10x10 km-es beosztású standard térkép alapján kerültek meghatározásra. Sajnos azonban, a rendelkezésemre álló térképszelvények hiányossága miatt 4 község kódját nem tudom megadni; ezeknél az “UTM: ez a kód hiányzik” megjegyzéssel jelzem ezt a hiányosságot. (A felhasznált UTM térképszelvényeket készítette a Kartográfiai Vállalat az MN Térképészeti Intézet 1979-ben tervezett és lezárt térképanyagának felhasználásával 1983-ban). Ezek a községek a következők: Baranya megye: Görcsönydoboka; Győr-MosonSopron megye: Mosonszolnok; Somogy megye: Ádánd; Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Uszka.

4

Fontos: A bejelentett észlelések zömében a jószágok hátrahagyott nyomjelei alapján történtek. Vagyis: lábnyom, bélsár, táplálékmaradvány, csúszkálás (ez télen, jégen), felfedezett fészek vagy észrevett és megfigyelt, esetleg elpusztulva talált állat-állatok képezték “alapját” a jelzésnek. Ahol hermelint figyeltek meg, magyarán valamilyen formában látták magát az állatot, arra a jelzett településnél zárójel közé iktatva, félkövér dőlt betűs bekezdésben közlöm az erről kapott információt. •

: ezt a jelet azoknál a településeknél tüntettem fel, ahol az említett 2005 és 2010 közötti időszak során is volt már információ a hermelin előfordulásáról, de azóta is, a jelen kézirat lezárásáig érkezett újabb bejelentés.

Baranya megye • Baranyajenő: Gödrei-vízfolyás – UTM: BS72A1 • Drávakeresztúr: Korcsina-patak – UTM: YL18C1 • Görcsönydoboka: Csele-patak és halastavak – UTM: ez a kód hiányzik. • Homorúd: Mocskos-Duna (holtág, horgászvíz) – UTM: CR29C2 Magyarlukafa: Lukafai-patak – UTM: YM11A4 (2010. május 8-án a patakparton, egy bokros tövébe fennakadva találtak egy hím hermelint. Azt nem tudták megállapítani, hogy mi okozta a pusztulását, de a jószágról készült, e-mailben megküldött fényképen egy idős példány látható). • Mecsekpölöske: Baranya-csatorna – UTM: BS93D3 • Mozsgó: Almás-patak – UTM: YM21B2 Pazdány: Pécsi-víz – UTM: BR79 (2010. április 30-án a patakparton a Pellérdi (Pécs) halastavak irányába haladva hermelinfészekre bukkantak egyetemista fiatalok. Egy – meg nem nevezett – bokros alján találták meg, és igazából az volt a különleges, hogy majd’ bent a faluban volt, nem pedig kintebb az alig vagy legalábbis ritkábban járt részen. A fészek körül sok bélsarat és táplálékmaradványit is találtak). Révfalu: Dráva-holtágak – UTM: YL18C1 Sásd: Baranya-csatorna – UTM: BS72C4 • Sumony: Halastavak és Okor-patak – UTM: YL29B3 Szakály (Ürgevárpuszta): Kapos-folyó – UTM: BS95C2 • Szentmártonpuszta (Almamallék): Halas- és horgásztavak, csatornák – UTM: YM21A2 Tormás: Szágyi-patak – UTM: BS62D3 Villány: Villányi-csatorna – UTM: YL08B3 (2010. október 11-én a csatorna melletti közúton Palkonya felé haladva találtak egy elütött hermelint. A nemét nem állapították meg, csak annyi megjegyzést fűztek a közölt információhoz, hogy a jószágot alig pár perccel a megtalálása előtt érte a baleset). Bács-Kiskun megye Akasztó: Duna-völgyi-főcsatorna – UTM: CS67A1 • Bátmonostor: Ferenc-csatorna – UTM: CS30A3 • Dávod: Püspökpusztai-csatorna – UTM: CS39C2 • Felsőszentiván: Bokodi-Kígyós-csatorna – UTM: CS51D4 Foktő: Foktői-csatorna – UTM: CS45B3 (2010. április 30-án a csatorna mentén találtak

5

két, még magatehetetlen, vak hermelinfiókát; mindkettő hím volt. Eleinte magukra hagyták őket, arra gondolva, az anyjuk hamarosan visszatér, azonban erre hasztalan vártak. A kicsiket magukhoz vették, de az egyikük már az éjszaka folyamán, míg a másikuk két napra rá elpusztult). Fülöpszállás: Duna-völgyi-főcsatorna – UTM: CS68B2 Gátér: Csukás-ér – UTM: DS17D4 • Hajós: Duna-völgyi-főcsatorna – UTM: CS53C1 (2010. július 24-én hajnalban párzó hermelineket láttak, akik hangos rikácsolásukkal, vinnyogásukkal felhívták magukra a figyelmet. Vagy tizenöt percen keresztül a megapadt vizű csatornában forogtak, pörögtek, mígnem a végén teljesen váratlanul a kisebb testű, nyílván a nőstény, kiugrott a másik alól és elszaladt. A másik néhány másodperc után követte). Katymár: Kígyós-főcsatorna – UTM: CS50D4 Kissolt: Szelidi-tavi-csatorna – UTM: CT58A1 • Nagybaracska: Ferenc-csatorna és Öreg-Duna (horgászvíz) – UTM: CS30D1 • Pálmonostora: Dong-éri főcsatorna – UTM: DS16D4. (2010. június 3.-án reggel hét órakor a csatornaparton fiait vezető hermelineket láttak: egyikük a sor elején haladt, őt a még apró fiak követték, mégpedig négyen, míg a sort egy felnőtt zárta. A hermelinek a közeli horgásztó felé “igyekeztek”). Sükösd: Vajas-csatorna – UTM: CS43B1 Szank: Dong-éri-főcsatorna és Majsai-szanki-csatorna – UTM: CS95D1 • Szeremle: Szeremlei-Sugovica – UTM: CS31C4 • Tiszakécske: Ókécskei-Holt-Tisza – UTM: DT30A4 Békés megye • Bakonszeg: Kék-Káló-patak és Keleti-főcsatorna – UTM: ET32A2 • Bélmegyer: Határéri-főcsatorna – UTM: ES08C3 Biharugra: Halastavak és csatornák – UTM: ES49C1 Dévaványa: Folyás-ér – UTM: DT90C3 • Doboz: Fehér-Körös és csatornák – UTM: ES17 • Gyomaendrőd, Szarvas: Körös-folyó szakaszai, holtágak, halastavak és csatornák – UTM: DS 69 és 79 négyzetek. • Körösladány: Sebes-Körös, Folyás-ér (patak) és csatornák – UTM: ET40C4 Körösújfalu: Sebes-Körös – UTM: ET30B1 • Zsadány: Holt-Sebes-Körös és Holt-Sebes-Körös-főcsatorna (horgászvizek) – UTM: ES29D3 (2011. február 20.-án délután fél öt körül, már erős szürkületben a főcsatornánál párzó hermelineket figyeltek meg. Ez esetben is hangoskodásukkal hívták fel magukra a figyelmet – levélrészlet: “Végül, amikor észrevettük őket, a vízben pörögtek, a hím a nőstényt erősen magához húzta és annak minden egyes mozgását így követte. (...) Cirka tíz percig “produkálták magukat”, hol gyorsabban, hol kevésbé gyorsabban forogtak, de volt, amikor csak lekushadva pihentek, miközben egyfolytában fület sértően visongtak, majd a nőstény hirtelen kiugrott a hím alól és amilyen gyorsan tehette, elúszott. A hím nem követte azonnal, hanem előbb hempergett a vízben, majd csak azt követően úszott el a nőstény felé”). Vésztő: Holt-Sebes-Körös – UTM: ES09A1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Alsóvadász: Vadász-patak – UTM: DU94B3

6

Ároktő: Holt-Tisza – UTM: DT98C3 Bogács (Parrag-tanya): Hór-patak – UTM: DU60B4 • Borsodivánka: Rima-patak és Kánya-patak – UTM: DT78B3 Bükkábrány: Csincse-patak – UTM: DU70 Dédestapolcsány: Bán-patak – UTM: DU63 (2010. november 6-án délután fél négykor, már gyengülő napfény mellett a faluba bent láttak két hermelint – mobiltelefonnal lefényképezték őket –, akik a pataktól előbb beszaladtak a faluba, majd hátraarcot véve a faluhatár felé ugráltak, de hogy hová, azt nem sikerült meglesni). Egerfarmos: Rima-patak – UTM: DT68 Harsány: Csincse-patak – UTM: DU81B2 Hejőkürt: Hejő-főcsatorna – UTM: DU90D4 Hejőszalonta: Hejő-Szerda-övcsatorna – UTM: DU91 (2011. január 2-án reggel hét óra körül a csatornánál, amit ekkor hó és jég borított, két játszó hermelint figyeltek meg – levélrészlet: ”... vidramód szánkáztak, felrohantak a tetőre, ott hasra vágták magukat és így csúszkáltak lefelé. (...) Egyszer csak megijedtek valamitől, éles, riadt visításuk volt, és többé már nem kerültek szem elé). • Karcsa: Karcsa-csatorna és Tiszakarádi-főcsatorna – UTM: DT43A3 Köröm: Sajó-folyó – UTM: DU91 Meszes: Rakaca-patak – UTM: DU86A4 Mezőzombor: Mádi-patak – UTM: EU23B2 • Nyergestanya (Vajdácska): Tiszakarádi-csatorna (horgászvíz) – UTM: EU44A3 (2010. június 21-én a csatornánál, hajnali öt órakor párzó hermelineket figyeltek meg – sikerült lefényképezni is őket –; mígnem 2011. február 16-án, ugyancsak, szintén a hajnali órákban. Mindkét esetben a hangoskodásukkal hívták fel magukra a figyelmet. A júniusi esetben alig öt-hat percig, míg a februári esetben vagy negyedórán keresztül látták a jószágokat. Mindkétszer azonos módon ért véget a párzás: a nőstény egyszer csak kiugrott a hím alól és júniusban elúszott, februárban meg elszaladt. A hím nem azonnal, hanem csak kicsivel később követte a párját). • Sátoraljaújhely és Bodrogkeresztúr: Bodrog-folyó holtágai, Füzes-ér, Zúgifőcsatorna. Török-éri főcsatorna és kapcsolódó bodrogközi nevenincs csatornák szakaszai – UTM: EU 32 és 45 négyzetek. Szentistván: Kánya-patak – UTM: DT79B4 • Tarcal: Északi-övcsatorna, Ively-ér és Taktaközi csatornák (horgászvizek) – UTM: EU22C1 (Az újabb ismertetővel együtt, kaptam egy még 2008. január 18-án készült fényképet, amit az érdekessége miatt közlök most – levélrészlet: “A kép története, hogy szalakóta típusú költőládákat helyeztem ki Tarcal község taktaközi területein és egyik bejárás alkalmával két-maréknyi nyuszt ürülékét véltem látni az odú tetején és a közeli ágvillában. Belenéztem a verebek által nyáron fűfélékkel megrakott odúba. Első látásra üresnek tűnt, de mikor figyelmesebben megnéztem, 6 db laposra kifeküdt cickányt fedeztem fel benne. Ez arra ösztönzött, hogy tüzetesen szétszedjem a szénát. Ennek köszönhetően két mocsári békát találtam kétujjnyi mélyen a szénában, majd még mélyebben a képen látható hermelint). • Tokaj: Tisza-Takta csatorna – UTM: EU32A2 (2010. július 1.-én a csatornánál, hajnali négy óra körül párzó hermelineket láttak – levélrészlet: “...vinnyogtak, hörögtek, a maguk hangján hangoskodtak. Közben kígyószerűen vagy ide-oda pörögtek a vízben, vagy csak hangosan fújtatva pihentek. (...) Ekkor a nőstény szó szerint kipördült a hím alól, de közben vissza is fordult és a meglepett hímbe harapott. Miért csinálta ezt? A hím azon kívül, hogy a fájdalmában felsikított, mást nem tett. Csak jó egy perc múlva indult el, lehet, hogy megkeresse a nőstényt). Tomor: Vadász-patak – UTM: DU85B2

7

•

Viss: Bodrog-holtág – UTM: EU34B4

Csongrád megye Apátfalva: Apátfalvi-főcsatorna – UTM: ES49C1 • Balástya: Fehértó-Majsai-főcsatorna – UTM: DS24B4 Bokros: Tisza-holtágak – UTM: DS37A1 • Csanytelek: Horgásztó – UTM: DS35A1 • Csongrád: Holt-Tisza és Körös-Tisza-torok (horgászvizek), halastavak és csatornák – UTM: DS37D3 (2011. február 20-án a Körös-Maros-toroknál a hajnali órákban a következőt figyelték meg – levélrészlet: “(...) ekkor ismertük fel, hogy hermelin. Mondom csupa víz volt, szuszogott, úgy, mint, aki nagyon kimerült. (...) Észrevette a vidrapiszkot, beleszagolt, majd váratlanul hátat fordított neki, és a hátsó lábaival szétrugdosta. (...) Utána pedig ugyanoda ürített”). Ferencszállás: Maros-folyó – UTM: DS51A1 • Gyálarét (Szeged): Gyálai-Holt-Tisza (horgászvíz) – UTM: DS21D1 Maroslele: Vetyeháti-Holt-Maros – UTM: DS42D4 • Mártély: Ásványi-holtág, Mártélyi-holtág és Dong-éri csatorna (részben horgászvizek) – UTM: DS34C2 • Mindszent: Kurca-patak (horgászvíz) – UTM: DS45A2 • Sándorfalva, Szeged: Fehértó (halastó), Dorozsma-Halas-főcsatorna, Fehértói-Majsafőcsatorna szakaszai – UTM: DS32B1-B2 Szatymaz: Fehértói-Majsai-csatorna – UTM: DS37A1 • Tömörkény: Csaj-tavak (halastavak), Dong-éri-főcsatorna és csatornák – UTM: DS25C2. (2010. március 17-én, június 2-án a halastavaknál, valamint 2011. január 5-én a főcsatornánál vadászó egyke hermelineket figyeltek meg. Ez utóbbinál érdekességként megjegyezték – levélrészlet: “... fel és alá rohangált, ki- és bepattogott a kisebb földkaparásokba. Lehet azért, mert így hiába iparkodott, és hát bizonyára el is fáradt, szusszanásnyi időre lehemperedett. (...) Észrevette a madarakat, akik óvatlanul éppen fölötte röpültek el. Mint a felhúzott rugó, olyan gyorsan és erővel pattant fel, de hiába zsonglőrködött, most sem ért eredményt. (...). • Zsombó: Dorozsma-Majsai-csatorna – UTM: DS23B2 Fejér megye • Adony, Perkáta: Perkátai-vízfolyás – UTM: CT32D4 Beloiannisz: Laskó-patak – CT32C1 Bodajk: Gaja-patak – UTM: BT94B1 Börgönd (Székesfehérvár): Dinnyés-Kajtor-csatorna – UTM: CT12A4 • Fehérvárcsurgó: Gaja-patak, Móri-víz (patak) (horgászvizek) – UTM: BT84B2 • Kajászó (Igar): Váli-víz (patak) és MOHOSZ tógazdaság (halastavak) – UTM: CT24D1 • Kápolnásnyék, Dinnyés: Velencei-tó (teljes déli part a két település között), Császár-víz (patak), Kajtor csatorna, Szent László-patak, Cibulka-patak és kapcsolódó kisebb csatornák – UTM: CT 12 A és C négyzetek, 23A4/B2. (2010. augusztus 20-án az agárdi MOHOSZ központ melletti nádasban találtak egy elpusztult hermelint. A bal mellső lábára egy horgászzsineg tekeredett, olyan mélyen, hogy már a lábszárcsontot is kikezdte. Ugyanebben a nádasban 2010. december 31-én az esti órákban egy halat zsákmányoló hermelint is láthattak –

8

levélrészlet: “... így hát biztosan nem ő fogta, a hal nagyobb is volt nála, lehet, hogy nem is lenne képes rá. (...) Ide-oda rángatta, nagyon mókás volt, néha úgy tűnt, megnyugszik, akkor bele-beleharapott, de utána megint rájött a dilizés, mert, mint aki az eszét veszette úgy cibálta a halat. (...) Teljesen kimerült, igaz a halból addigra már csak cafatok maradtak, annyira széttépdeste. Ő maga is csupa vér volt). Kisfalud: Császárvíz-csatorna – UTM: CT13B2 Kisláng: Bozói-patak – UTM: CT00A2 • Moha: Móri-víz (patak) és kapcsolódó csatornák – UTM: BT93C1 Ősi: Nádor-csatorna és Sárvíz-malomcsatorna – UTM: BT82C4 Soponya: Sárvíz-malomcsatorna – UTM: CT01D2 Úrhida: Nádor-csatorna és Sárvíz-malomcsatorna – UTM: BT92D1 (A malomcsatornánál 2010 nyarán – sajnos a pontos dátumot nem tudni – mobiltelefonnal lefilmeztek egy pézsmára támadó hermelint. A felvétel hat másodperc híján két perc: az látszik rajta, hogy a hermelin mind a vízből, mind a partról támadja, majd harapdálja a pézsmát, aki fájdalmában tehetetlenül vergődik. Sajnos, a “történet” vége nem ismert). Győr-Moson-Sopron megye Acsalag: Kapuvár-Bősárkányi-csatorna – UTM: XN68D1 • Bősárkány: Keszeg-ér – UTM: XN78A1 Fertőújlak. Hansági-főcsatorna – UTM: XN48B1 • Fertőszentmiklós: Ikva-folyó – UTM: XN36C2 Győrasszonyfa (Tarjánpuszta): Pándzsa-patak – UTM: YN06D3 • Hanságliget (Jánossomorja): Hansági-főcsatorna – UTM: XN68C2 • Jánossomorja: élőhelytípus nincs megnevezve. A kapott információ: előbb 2007. augusztus 9-én csapdáztak egy, később elpusztult hímet, majd ugyanazon év november 14-én egy nőstényt (erről fotót is mellékeltek). • Koroncó: Marcal- és Rába-folyó (horgászvizek) – UTM: XN84C2 • Kunsziget: Mosoni-Duna holtágai (horgászvizek) – UTM: XN99B2 • Mecsér: Mosoni-Duna és horgásztavak – UTM: XN89C2 Miklósmajor (Rábakecöl): Répce-folyó – UTM: XN55A3 Mosonszolnok: élőhelytípus nincs megnevezve. A kapott információ: 2002. május 27én csapdáztak egy hermelint, a neme nem ismert – UTM: ez a kód hiányzik. Röjtökmuzsaj: Ikva-folyó – UTM: XN36C2 Sarród: Községhatár – UTN: XN47A2 (A Kollégák a községhatárban gyűrűztek, a hermelin pedig a háló alatt szaladgált és megölt néhány barkós cinegét. Alig bírták elzavarni, 1-2 méterre merészkedett hozzájuk). • Öntésmajor: Király-tó – UTM: XN58B4 • Tárnokréti: Hansági-főcsatorna (horgászvíz) – UTM: XN78A3 Vámosszabadi: Bácsai-Holt-Duna és Bácsai-főcsatorna – UTM: XN99C2 Vica: Kis-Rába – UTM: XN56D4 Hajdú-Bihar megye Bihardancsháza: Sárréti-főcsatorna – UTM: ET23B4 • Biharnagybajom: Sárréti-főcsatorna – UTM: ET12C2 Darvas: Berettyó-folyó – UTM: ET21A4

9

• Derecske: Derecskei-Kálló – UTM: ET44B1 Esztár (Pocsaj): Berettyó-folyó – UTM: ET53C4 • Görbeháza: Farkaséri-ívótavak és Nyugati-főcsatorna – UTM: ET18C3 (2011. február 18-án reggel fél hétkor a csatornánál két verekedő hermelint láttak, akik – levélrészlet: “...visítva, vinnyogva “gyűrték egymást”, olyan hevesen, hogy a küzdelem során még a csatornatetőről is úgy bucskáztak le, hogy közben fogták és tépték az ellenlábasukat. (...) Végül becsúsztak a csatornába és eltűntek, de a hangoskodásukat még vagy két percen keresztül hallani lehetett). • Hajdúnánás: Keleti-főcsatorna (horgászvizek) – UTM: EU20D3 (2010. június 1-én délután négy órakor a csatornánál fiait vezető hermelint láttak – levélrészlet: “ (...) Ő haladt elől a csatornatetőn, a kicsik – hárman – utána bukdácsoltak, majd leereszkedtek a vízbe. Jobban mondva a kölykök setesutaságuk révén belegurultak és elúsztak). • Hajdúszoboszló: Keleti-főcsatorna – UTM: EU20D4 Kismarja: Berettyó-folyó – UTM: ET63B3 • Mihályhalma (Nádudvar): Hortobágy-folyó – UTM: ET05D1 • Nádudvar: Kösély-patak – UTM: ET04A3 (2010. május 20-án a kora esti órákban, a patakban párzó hermelineket figyeltek meg – levélrészlet: “...nagyon hangosak voltak, forogtak a patak vizében, aztán pihegve meglapultak, utána megint forogtak, de egyszer csak az alul lévő, a kisebbik elugrott. A másik megkukulva nézett utána nyújtogatva a nyakát, közben valamiféle füttyszerű vinnyogással “beszélt is”. (...) Annyira megkapó volt ez a látvány, hogy nem bírtam ki, bizony hangosan felnevettem. Erre persze megijedt és elinalt). Nagyhegyes: Keleti-főcsatorna – UTM: ET26A4 • Nagyrábé: Kálló-patak és Keleti-főcsatorna (horgászvizek) – UTM: ET22A4 • Újszentmargita: Bógy-Szandlik csatorna és Nyugati-főcsatorna (horgászvizek) – UTM: ET08D4 • Tiszacsege: Tisza-holtág – UTM: DS98D1 Heves megye Bátor: Lakó-patak – UTM: DU41C2 Becske: Galga-folyó – UTM: CU70C4 • Boldog: Zagyva-folyó és Vajdaréti-csatorna – UTM: DT07A4 • Demjén: Laskó-patak – UTM: DT59A2 Egerbakta: Laskó-patak – UTM: DU40C1 Egerfarmos: Rima-patak – UTM: DT68C2 Egerszólát: Kígyós-patak – UTM: DU50B1 Felsőabasár: Bene-patak – UTM: DT29A4 Gyöngyöshalász: Gyöngyös-nagypatak – UTM: DT18C2 Gyöngyöspata: Rédei-Nagy-patak – UTM: DT09C3 Kál: Tarna-folyó – UTM: DU48A4 • Kerecsend: Laskó-patak – UTM: DT59A2 • Kétútköz (Poroszló): Laskó-patak – UTM: DT67C1 (2011. január 15-én reggel nyolc óra körül három hermelint figyeltek meg. Előbb a vízben haladtak, sőt, mint írták az engem e-mailben engem erről tájékoztatók – levélrészlet: “... rendkívül siettek, aztán a közút alatti hídaljnál kiszálltak a vízből. Ide-oda rohangáltak a kőpadkákon, a talált különféle bélsarakat megszaglászták, volt, amelyiket szét is túrtak, aztán az egyikük visszaugrott a vízbe, mire a másik kettő

10

azonnal követte. Termetre azonosak voltak). • Kisköre: Tisza-folyó, Kanyari Holt-Tisza és üzemvízcsatorna – UTM: DT55C3 Ludas: Bene-patak – UTM: DT38A4 Mátrafüred: Eger-patak – UTM: DT29A1 Nagyút: Domoszlói-patak – UTM: DT38C2 Rózsaszentmárton: Ágói-patak – UTM: DT09C2 • Sarud: Laskó-patak – UTM: DT77B2 Jász-Nagykun-Szolnok megye Ecsegfalva: Berettyó-Villogó-csatorna – UTM: DT92B3 • Fegyvernek: Nagykunsági-főcsatorna – UTM: DT63B4 (2010. május 2-án, majd 2011. január 30-án a csatornát keresztező 34-es útnál, szinte méterre pontosan ugyanazon a helyen elütött hermelineket találtak. Mindkétszer hímek voltak). • Jászberény: Tarna-folyó és Zagyva-holtág – UTM: DT25C1 • Jászfényszaru: Galga-patak és Zagyva-folyó – UTM: DT07B4 • Karcag: Németéri-főcsatorna – UTM: DT93C1 • Kisköre: Nagykunsági öntözőcsatorna – UTM: DT65A1 • Kunhegyes: Nagykunsági-főcsatorna (horgászvíz) – UTM: DT74C2 Kunmadaras: Sároséri-főcsatorna – UTM: DT95C1 Nagyrév: Holt-Tisza – UTM: DT30B4 Nádudvar: Hortobágy-folyó – UTM: ET04A3 Pusztataksony: Nagykunsági-öntözőcsatorna – UTM: DT66B2 • Öcsöd: Harang-zugi-Holt-Körös és Harang-zugi csatorna – UTM: DS59A2 • Szajol: Holt-Tisza (horgászvíz) – UTM: DT42A2 Tószeg: Gerje-Perje-főcsatorna – UTM: DT31A1 Túrkeve: Hortobágy-Berettyó – UTM: DT81 Komárom-Esztergom megye Kecskéd: Által-ér – UTM: CT46C3 • Mocsa (Boldogasszonypuszta, Gébicspuszta): Halas- és horgásztavak és kapcsolódó csatornák – UTM: BU98B1 Naszály: Által-ér – UTM: CT08B2 Tarján: Szentlászlói-patak – UTM: CT17B3 Nógrád-megye Cered: Tarna-folyó – UTM: DU23D3 Dejtár: Lókos-patak – UTM: CU62D1 Egyházasdengeleg: Bér-patak – UTM: CU99B3 • Ipolydamásd: Ipoly-folyó – UTM: CU31B4 • Ipolyvece: Derék-patak (horgászvíz) – UTM: CU62B1 • Ipolytölgyes: Letkés-patak (horgászvíz) – UTM: CU31B4 Karancskeszi: Dobroda-patak – UTM: DU93C2 Nagykeresztúr: Kis-Zagyva – UTM: DU02B4 • Szarvasgede: Méhtelepi-patak és Szuha-patak – UTM: CU90D4 Terény: Szanda-patak – UTM: CU71D4 (2010. május 2-án két még vak, magatehetetlen kölyköt találtak, akik visongásukkal ívták fel magukra a figyelmet. Majd az anyjukat is

11

megtalálták, akit feltehetően autó gázolt halálra. Van egy olyan szakasza a pataknak, amely mellett közvetlenül halad az út, ott bukkantak rá a nőstény tetemére. A kölyköket, két nőstényt, magukhoz vették. Az egyikük három nappal később elpusztult, a másikukat viszont (becsületes nevén: Flórát) felnevelték, majd – elsősorban az én kérésemre: miszerint a terveik ellenére ne adják állatkertbe, ahol az élete végéig rabkosztra ítélt lenne – 2011. március 13-án szabadon engedték). Pest megye Farmos: Hajta-patak – UTM: DT14C2 Felsőráta (Ócsa): Duna-Tisza-csatorna – UTM: CT63A3 • Gomba: Úri-patak – UTM: CT85C2 • Isaszeg: Horgász- és halastavak – UTM: CT76D1 • Ráckeve: Duna-holtág (horgászvíz) – UTM: CT42D2 Valkó: Hajta-patak – UTM: CT96A1 (2011. január 7-én délelőtt tíz órakor a patakban – ami helyenként teljesen befagyott, helyenként azonban csak vékonyabb jégkása borított – két vadászó hermelint láttak – levélrészlet: “...a jégen esetlenül csúszkálva kerestekkutattak, ahol azonban módjuk volt beugrani a vízbe, akkor ott alábukva kutakodtak. (...) Végül az egyikük valamit talált a víz alatt – nem derült ki, hogy mit –, azzal kirohant a partra. A másik szorosan követte, de kiérve a partra összeverekedtek. Visongva tépték, gyűrték, mondhatni: igen alaposan elverték egymást. (...) de aztán valamitől megijedhettek, mert hirtelen megcsendesedtek, felkapták a fejüket és köd előttem-köd utánam eltűntek szem elől). • Veresegyház: Folyás-patak – UTM: CT77A1 • Taksony: Duna-holtág és Duna-Tisza-csatorna (horgászvizek) – UTM: CT54B3 Tököl: Holt-Duna – UTM: CT43C3 Úri: Úri-patak – UTM: CT95B2 Vas megye Alsóújlak: Csörnöc-Herpenyő-patak – UTM: XN41A2 • Bajánsenye: Kerka-patak – UTM: XM08D1 • Döröske: Csörnöc-Herpenyő-patak (horgászvíz) – UTM: XN20C3 Egervölgy: Csörnöc-Herpenyő-patak – UTM: XN42B4 • Felsőjánosfa: Vadása-tó – UTM: XN20C1/C2 (2011. január 21-én nagyon érdekes eset szemtanúja volt egy vadászkolléga – levélrészlet: “...szép lassan világosodni kezdett, így már azon voltam, elhagyom a lest és cserkelve tovább álok, amikor felfigyeltem arra, hogy nem messzire a lestől lévő nádasból valami kiszaladt a jégre. Csak a távcső segítségével ismertem fel: hermelin volt, gyönyörű fehér bundájú, fekete farokvégű. A nádas előtt fel és alá szaladgált, néha lehuppant a jégre. Úgy viselkedett, mint aki az eszét veszette. (...) Éppen pihent a sok-sok szaladgálás után, amikor valami kivágódott a nádból, majdnem ott, ahol percekkel előbb a hermelin. Fellökte a hermelint, aki erre jócskán bucskázott is vagy egy-másfél métert. Az ismeretlen követte, akit ekkor ismertem fel: görény volt, és láthatóan azon volt igyekezetében, hogy megölje a hermelint, akinek ekkor szerencséje volt. Sikerült kitérnie az őt üldöző elől, és mint egy felhúzott rugó, olyan gyors szökkenésekkel eltűnt a nádasban. A másik sem maradt rest, követte. Nem tudom mi lett a verekedés vége, mert hiába vártam még jó félórát, többé nem kerültek a szemem elé). • Gersekarát: Sárvíz-patak – UTM: XN30B4 • Hegyhátszentjakab: Vadása-tó – UTM: XN20C1

12

• Ikervár: Üzemvízcsatorna – UTM: XN43B4 Iklódbördöce: Cserta-patak – UTM: XM26B4 Ivánc (Méhtelep): Rába-holtág – UTM: XM10D2 • Kenyeri: Kis-Rába (horgászvíz) – UTM: XN54A3 Kisszőlős: Szaláti-patak – UTM: XN72C1 • Nick: Rába-folyó és Kőris-patak – UTM: XN55B3 • Püspökmolnári: Rába-folyó – UTM: XM31C3 Somlóvércse: Hajagos-patak – UTM: XN72C3 • Szentgotthárd: Lapincs-folyó és Lahn-patak (horgászvizek) – UTM: XN00B2 • Szőce: Vadása-tó – UTM: XN20C2 Tompaládony: Répce-folyó és Metőc-patak – UTM: XN44B1(2010. november 7-én a patakkal párhuzamosan futó 84-es közúton egy elütött hím hermelint találtak). Tömörd: Ablánc-patak – UTM: XN24C3 • Vasalja: Pinka-patak (horgászvíz) – UTM: XN10B2 • Zsennye: Sorok-patak – UTM: XM31C3 Veszprém megye • Apácatorna: Torna-patak – UTM: XN72B4 Bakonypölöske: Körös-patak – UTM: XN83D3 Dabrony: Hajagos-patak – UTM: XN73A4 Lesenceistvánd: Lesence-patak – UTM: XM79C4 Somogy megye • •

Ádánd: Kis-Koppány-patak és Sió-csatorna – UTM: ez a kód hiányzik. Balatonlelle: Irmapusztai- és Rád-pusztai halastavak, Látrány-csatorna – UTM: YM08D3/18B1 Balatonújlak: Nyugati-főcsatorna – UTM: XM87B3 • Bélavár: Dombói-csatorna (horgászvíz) – UTM: XM70A1 • Drávatamási: Rigóc-patak – UTM: YM99D2 • Gyékényes: Dombói-csatorna – UTM: XM52B3 Hajmás: Surján-patak – UTM: YM22A1 Hetes: Horgásztó – UTM: YM04C2 • Lakócsa: Korcsina-patak – UTM: YL18A2 • Mike: Rinya-patak – UTM: XM92B2 • Ötvöskónyi: Szabási-Rinya (patak) – UTM: XM82A3 • Pat, Patihídpuszta (Varászló): Halastavak, Zala-Somogyi-határárok és Pádi-víz (részben Zala megye is) – UTM: YM01D2/XM64C4 • Rinyaszentkirály: Rinya-patak szakaszai – UTM: XM92B2 Somogygeszti: Deseda-patak – UTM: YM15B3 Tarony: Taronyi-Rinya – UTM: XM71D3 Toponár (Kaposvár): Deseda-víztározó – UTM: YM14D1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Balsa: Tisza-folyó – UTM: EU33 Beszterec: Belfőcsatorna – UTM: EU63A2 • Büdszentmihály (Tiszavasvári): Keleti-főcsatorna

és

Hortobágy-folyó

13

(horgászvizek) – UTM: EU21D2 Csegöld: Mály-csatorna – UTM: FU20A4 Géberjén: Holt-Szamos – UTM: FU01D4 • Győrtelek: Nagy-vágás-csatorna, Keleti-övcsatorna és Szamos-holtágak (horgászvizek) – UTM: FU01D2 Jánd: Nagyszegi Morotva – UTM: FU12C1 • Józsafalva (Tiszavasvári): Király-ér – UTM: EU20C1 • Kölcse: Öreg-Túr – UTM: FU22B1 (2010. július 30-án hajnali négy órakor hangos rikácsolásra, vinnyogásra figyeltek fel terepszemlére induló, korán kelő kirándulók. Elmondásuk szerint – levélrészlet: “... vagy tíz percig kerestük a hang forrását, amikoris észrevettük a hermelineket: ketten voltak, a megapadt vizű folyócskában alig néhány méterrel előttünk úsztak. (...) Termetre az egyikük majd duplája volt a másiknak. (...) De ekkor már nem hangoskodtak, sőt, feltűnően nyugodtak voltak, mert észrevéve bennünket, nem riadtak meg, hanem szó szerint értsd: “méltóságteljes közönnyel” távolabb úsztak és ott eltűntek. A kisebbik haladt elől és őt követte, szinte hozzábújva a nagyobbik, úgy tűnt, így vigyáz rá. (...) Szerinted mért hangoskodtak? Talán párzottak?). Nagyecsed: Lápi-főcsatorna és Nagy-vágás-csatorna – UTM: FU00D2 Penyige: Szemke-csatorna – UTM: FU11C1 • Ököritófülpös: Szamos-holtágak (zömük horgászvíz), halastavak – UTM: FU01C3 • Sonkád: Ó-Túr (horgászvíz) és Túr-folyó, Túrerdői Holt-Túr és Malomszegi TúrHoltmeder – UTM: FU32B1 Tímár: Szilas-morotva – UTM: EU33B3 Tiszaadony: Holt-Tisza és Szipa-főcsatorna – UTM: EU92D4 • Tunyogmatolcs: Élő- és Holt-Szamos (horgászvizek) – UTM: FU01C4 (2010. december 5-én reggel hét óra körül a Holt-Szamosnál kutyát sétáltató ismerősöm foxija, Foxi – aki, mi tagadás egyfelől szófogadatlan, másfelől állandóan keresi az alkalmat arra, hogy küzdhessen, no és persze győzhessen – pillanatok alatt magára hagyta a gazdáját. Ő hiába kiabált utána, az történt, mint mindig, a kutya alkalmi süketté vált. Ami a lényeg – levélrészlet: “...alig néhány másodperccel később irdatlan vinnyogás, rikácsolás, csaholás hangzott fel, de ez amilyen hirtelen történt, olyan váratlanul lett ismét csend. (...) Foxi, mint aki jól végezte a dolgát egy megölt hermelinnel tért vissza hozzám. (...) Valószínű ez évben született fiatal hím volt). Ura: Keleti-főcsatorna – UTM: FU10B4 • Uszka: Batár-patak – UTM: ez a kód hiányzik. Tolna megye • Alsóhetény (Kapospula): Kapos-folyó – UTM: BS74A4 • Attala: Kapos-folyó – UTM: BS74A3. Belecska: Sió-csatorna – UTM: CS07B2 • Bogyiszló: Bogyiszlói-főcsatorna – UTM: CS33A1 (2010. augusztus 20.-án hajnalban – levélrészlet: “...éppen pirkadt hát, már viszonylag jól lehetett látni. (...) Megálltam és szobormerevvé válva lestem, mi lehet az ott a csatornaparton. (...) Ekkor ismertem fel, hogy hermelin. Ide-oda szökkent, mint egy gumilabda úgy pattogott. (...) Annyira beletemetkezett az ugrálásba, hogy észre sem vett. Szinte szó szerint nekem ütődött...., ekkor felkapta a fejét. Azonban nem szaladt el, csak távolabb iramodott és ott folytatta a bolondozását. (...) Egyszer aztán valamit tartott a szájában, de hogy mit, azt nem tudtam kivenni. (...) Nagyon gyorsan elugrott, már nem láttam, és később sem került újra elő).

14

• Bonyhád: Völgységi-patak – UTM: CS02 és 03-as mezők. Decs: Duna-holtágak – UTM: CS32C4 • Fürged (Kecsege-puszta, Csolányos-puszta): Halastavak és csatornák – UTM: BS97C2 Kajdacs: Sárvíz-csatorna – UTM: CS15C1 Miske: Sárközi I. és II. csatorna – UTM: CS43D3 • Ozora: Sió-csatorna – UTM: CS07A3 • Őcsény: Sió-csatorna (horgászvíz) és Szekszárdi-séd-patak – UTM: CS23C4 • Pörböly: Nyéki-Holt-Duna és Cserta Holt-Duna – UTM: CS31A1 • Simontornya: Sió-csatorna (horgászvíz) – UTM: CS18B2 • Szakály (Ürgevárpuszta): Kapos-folyó – UTM: BS95C3 • Szálka: Lajvér-patak – UTM: CS12C3 • Szekszárd: Holt-Sió (horgászvíz) – UTM: CS23D1 Tabád (Bonyhád): Völgységi-patak – UTM: CS13A4 • Tolna: Duna-holtágak (horgászvizek) – UTM: CS34A4 Zala megye Alsónemesapáti: Sárvíz-csatorna – UTM: XN48C1 • Bajánsenye: Kerka-patak – UTM: XM08D1 • Balatonhídvégpuszta (Zalavár) Fenékpuszta (Keszthely): Kis-Balaton teljes területe – UTM: XM66C3/67D3-4/77A2-B1 Budafa: Zala-folyó – UTM: XN28A3 Csömödér: Cserta-patak – UTM: XM26B3 • Esztergályhorváti: Zala-folyó – UTM: XM67B1 • Máhomfa: Kerka-patak – UTM: XM18C3 Mikekarácsonyfa: Cserta-patak – UTM: XM15A4 Miklósfa (Nagykanizsa): Bakónáki-patak, Principális-csatorna, halastavak – UTM: XM54B2 Milejszeg: Cserta-patak – UTM: XM28B3 • Murakeresztúr: Bakónáki-patak, Principális-csatorna (horgászvizek) – UTM: XM43A4 • Muraszemenye: Mura-holtág és horgásztavak – UTM: XM24C1 Pusztaszentlászló: Felső-valicka-patak – UTM: XM46A2 (2010. december 30-án a Pusztamagyaród felé vezető közúton, ott, ahol az keresztezi a patakot, találtak egy elütött hermelint. A bundája – leszámítva a rászáradt vért – hófehér volt, a farka vége koromfekete. A baleset régebben történhetett már, mert a tetem teljesen megdermedt. A vélelmezők szerint fiatal felnőtt hím volt). • Szécsisziget: Cserta-patak – UTM: XM25A1 • Tótszerdahely: Mura-folyó – UTM: XM34C3 Türje: Csatorna – UTM: XN50 Vöckönd: Zala-folyó – UTM: XN49C2 • Zalaistvánd: Foglár-csatorna – UTM: XM59A1 • Zalalövő: Horgásztó és csatorna – UTM: XM18C3

Értékelés helyett Ahhoz, hogy megfontolt, vagy jobban mondva: szakmailag igazán hiteles és elfogadott következtetéseket levonhassunk egy-egy állatfaj elterjedéséről és állományának időszerű

15

helyzetéről, fontos, hogy minél több, erre vonatkozó megbízható – ellenőrizhető és kiértékelhető – adattal rendelkezzünk. Az általam fent közöltek, valamint az ezeket megelőző a “Hermelinetológia” című könyvemben ismertetett információk azonban minderre nem (nemigen) alkalmasak. Arra viszont talán (?) – nem véletlen a zárójelbe tett, közbeiktatott kérdőjel! –, hogy valamilyen lehetséges hermelin-előfordulási képet kialakítsunk magunknak, vagy akár szakmai zsinórmértéknek tekintsük ezeket az információkat, amelyekre alapozva viszont ki lehetne dolgozni egy valóban fajsúlyos (minimum 3-5 évet felölelő) hermelinvédelmi programot. A magam részről indokoltan tartanék egy fajmegőrzési tervet is. Így hát az adatokból, akárcsak tettem az ezt megelőzők esetében is nem vonatkoztatok le semmiféle értékelésnek tűnő, vagy annak tekinthető konklúziót, azon túl, hogy megjegyzem: az általam bemutatott előfordulási, valamint a hazai szakirodalmi publikációkban fellelhető – jobban mondva: általam fellelt – szórványadatok, ha összehasonlítjuk őket egymással, bizony sok-sok ellentmondást tartalmaznak. A tisztesség kedvéért hozzáteszem: természetesen átfedéseket is találhatunk – mégpedig nem keveset! –, vagyis olyan közleményeket, amelyek adatai, adatsorai akarva-akaratlan megerősítik egymást. Fontos azonban, és ezt is kérem figyelembe venni: az általam feltüntetett településeknél található élőhelyeknél kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt, valamint szintén előnytelen emberi tevékenység során változnak (változhatnak) a jelzett észlelések, vagyis egy mondjuk ma még a hermelin számára kedvező környezeti feltételeket biztosító élőhely egyik napról a másikra, alapjaiban átalakul (átalakulhat). És ez a változás többnyire az ott élő és/vagy előforduló hermelineket “elköltözésre kényszerítheti”. Sok ilyen előfordult már a múltban és bizonyára így lesz ez az előttünk álló tavaszon és nyáron is, ezért kizárólag azokat a településeket és a hozzájuk kapcsolódó élőhelyeket neveztem meg, ahonnét a legtöbbször jeleztek hermelin-előfordulást –, feltehetően, és ezt nem győzöm elégszer hangsúlyozni: a valóságnak megfelelően. Mindenesetre most már a “Hermelinkönyv” adataival egyetemben már adott egy igazán tartalmas adatbázis, érdemes lenne a szinte magától kínálkozó szakmai továbblépés lehetőségét erre alapozva kidolgozni.

Közönséges vidra (Lutra lutra Linnaeus, 1758) Bevezető A 2007 és 2010 közötti adatokat, adatsorokat tavaly ősszel publikáltam két részben. Az egyikben azokat a megfigyeléseket összegeztem, amelyek az adott településhez kapcsolódó élőhelynél (élőhelyeknél) a vidra állandó (rendszeres) jelenlétéről adtak számot, míg a másikban – eltérve eredeti szándékomtól, így engedve szakmai ösztönzéseknek – azokról a jelzésekről számoltam be, amelyek az adott településhez kapcsolódó élőhelyről (élőhelyekről) a vidra jelenlétének hiányáról tájékoztattak. Ez a mostani összefoglaló a tavaly október óta ez év március idusáig érkező olyan újabb vidra-előfordulásokról ad tájékoztatást, amelyek a faj állandó (rendszeres) előfordulásáról értesítettek. Mindez azonban, és ezt kérem valóban figyelembe venni: csak és kizárólag tájékoztatás, figyelemfelkeltő jellegű információ, komolyabb szakmai következtetések levonására egyáltalán nem alkalmas, hiszen nem szervezett program keretében kerültek birtokomba az adatok, hanem a már ismertté vált alapítványi címekre küldték meg azokat a lelkesedésüket el nem veszítő, így engem is további munkára sarkalló Kollégák. Az alább publikált adatoknak igyekeztem utánajárni, így az információkat közlő

16

Kollégákat megkértem arra, hogy erősítsék vagy cáfolják meg az általuk adott tájékoztatást. Ezt követően állítottam össze az alábbi megyénkénti lebontásban közölt listát. Remélhető, hogy így nagyrészt valóban megbízható értesüléseket tüntethettem fel. Ennek ellenére felhívom a figyelmet arra, hogy mind az adatszolgáltatók, mind a magam szándékától eltérően pontatlan értesülést is közölhetek. Ezért is kérem, hogy az alább feltüntetett adatokat körültekintéssel, jobban mondva: megfontolt kritikával fogadják, és ha esetleg a jövőben bármelyikükre mégis hivatkoznak, akkor mindenféleképpen tegyék hozzá, hogy nem hitelesen ellenőrzött és elfogadott, hanem csak tájékoztató jellegű információról van szó. A rendelkezésemre álló vidra-előfordulási adatok ismertetése megyénkénti csoportosításban (Az adatokat a 2010. október 15-e és 2011. március 15-e között rendelkezésemre bocsátott információk alapján állítottam össze) Fontos: A bejelentett észlelések zömében a jószágok hátrahagyott nyomjelei alapján történtek. Vagyis: lábnyom, bélsár, táplálékmaradvány, csúszkálás (ez télen, jégen), esetleg felfedezett fészek vagy észrevett és megfigyelt, esetleg elpusztulva talált állat-állatok képezték “alapját” a jelzésnek. A megadott UTM kódok a 10x10 km-es beosztású standard térkép alapján kerültek meghatározásra. Sajnos azonban, a rendelkezésemre álló térképszelvények hiányossága miatt 1 község kódját nem tudom megadni; ennél az “UTM: ez a kód hiányzik” megjegyzéssel jelzem ezt a hiányosságot. Ez a község a következő: Baranya megye: Máriakéménd. (A felhasznált UTM térképszelvényeket készítette a Kartográfiai Vállalat az MN Térképészeti Intézet 1979-ben tervezett és lezárt térképanyagának felhasználásával 1983-ban). Ahol vidrát figyeltek meg, magyarán valamilyen formában látták magát az állatot, arra a jelzett településnél zárójel közé iktatva, félkövér dőlt betűs bekezdésben közlöm az erről kapott információt. •

: ezt a jelet azoknál a településeknél tüntettem fel, ahol az említett 2007 és 2010 közötti időszak során is volt már információ a vidra előfordulásáról, de azóta is érkezett újabb bejelentés.

Baranya megye • Almáskeresztúr: Almás-patak – UTM: YM21B2 • Baranyajenő: Gödrei-vízfolyás – UTM: BS72A1 Komló: Baranya-csatorna és Völgységi-patak – UTM: BS91A1 • Kölked: Belső-Béda és Külső-Béda holtágak – UTM: CR28A2 Magyarlukafa: Lukafai-patak – UTM: YM11A4 (2010. október 18-án a pataknál délelőtt fél tizenegykor vidranőstényt láttak két kölykével együtt – levélrészlet: “(...) Érdekes, hogy nem a patakban haladtak, hanem attól kissé távolabb a parti földúton és csak messzebb ereszkedtek le. (...) A közelben lévő halastavak irányába tűntek el szem elől, aminek egyébiránt ez a patak is táplálóforrása). • Máriakéménd: Halastavak és Karasica-patak – UTM: ez a kód hiányzik • Mecsekpölöske: Baranya-csatorna – UTM: BS93D3 • Mohács: Belső-Bédai-holtág, Külső-Bédai-holtág és Csele-patak – UTM: CR29A1

17

• Mozsgó: Porovica-patak – UTM: YL21B2 Piskó: Versági-tó – UTM: YL28C4 Révfalu: Dráva-holtágak – UTM: YL18C1 • Sumony: Okor-patak – UTM: YL29B3 • Szentlászló: Szentlászlói-halastavak – UTM: YM11C3 Bács-Kiskun megye Akasztó: Duna-völgyi-főcsatorna – UTM: CS67A1 (2011. január 1.-én a csatornát keresztező 53-as útnál egy autó halálra gázolt egy fiatal, vemhes vidranőstényt). • Baja: Duna-völgyi főcsatorna – UTM: CS41A1 • Bátmonostor: Monostori Fás-Duna és Ferenc-csatorna – UTM: CS30A3 Dunafalva: Bezerédi Holt-Duna – UTM: CS20C4 • Foktő: Foktői-csatorna – UTM: CS45A3 Fülöpszállás: Duna-völgyi-főcsatorna – UTM: CS68B2 • Kalocsa: Sárközi-csatorna és Vajas-csatorna – UTM: CS45A3 Kiskőrös: Duna-völgyi-főcsatorna – UTM: CS66A1 Lakitelek: Szikrai Holt-Tisza – UTM: DT29D2 • Nagybaracska: Ferenc-csatorna – UTM: CS30D1 • Pörböly: Kerülő-Duna és Fás-Duna – UTM: CS31A1 • Pálmonostora: Dong-éri főcsatorna – UTM: DS16D4 Szank: Dong-éri-főcsatorna és Majsai-szanki-csatorna – UTM: CS95D1 Békés megye • Békés: Borosgyári-horgásztó – UTM: ES08C4 Bélmegyer: Határéri-főcsatorna – UTM: ES08C3 • Biharugra: Halastavak – UTM: ES49C1 Csárdaszállás: Biristyók – UTM: DT79C2 Dénesmajor (Gyula): Horgásztavak – UTM: ES36A1 • Gyomaendrőd: Körös-folyó, holtágak és halgazdaság – UTM: DS79C3 (2010. november 8-án a 443-as útnál – levélrészlet: “(...) Szarvas felé haladva, ott, ahol az úgynevezett “Kísérleti halastavak” csatornáit keresztezi az út, elgázoltak egy felnőtt nőstényt és egy hím – cca. fél évesnek saccolt életkorú – kölyökvidrát. A nőstény azonnal kimúlt, a kölyköt igyekeztek megmenteni, úgy tűnt, könnyebb sérülései vannak, mint az anyjának. De ez nem jár eredménnyel, négy nappal később váratlanul elpusztult). Gyula: Fehér-Körös – UTM: ES26B1 • Körösladány: Sebes-Körös és holtágak – UTM: ET40C4 Körösújfalu: Sebes-Körös – UTM: ET30B1 Nagylapos: horgásztó – UTM: DT70D3 • Öcsöd: Öcsödi-holtág – UTM: DS59C2 • Szarvas: Hármas-Körös és Szarvas-Békésszentandrási holtág – UTM: DS69B34/D1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye • Ároktő: Tisza-holtág – UTM: DT98C3 Bodrogkeresztúr: Bodrog-holtágak – UTM: EU32B3 (2010. november 7-én a

18

délelőtti órákban a Bodrogkisfalud felé vezető 37-es útnál egy vidra sétált az úton, lelassítva, sőt egy időre le is állítva a forgalmat. Többet nemigen tudni a történtekről, csak annyit, hogy – levélrészlet: “...magától értetődő természetességgel grasszált az út hosszában, egyáltalán nem törődött a csikorgó, dudáló autókkal és a hangoskodó emberekkel. Olyan jó száz-százhúsz méter után a folyó felé fordult és ott, ahol horgászállások vannak, beugrott a vízbe és elúszott”). Bodrogkisfalud: Bodrog-holtágak – UTM: EU23C2 (2010. november 30-án hajnalban cserkelő vadászok párzó vidrákat figyeltek meg, akik – levélrészlet: “...fülsiketítően vinnyogtak és káráltak az ő érthetetlen nyelvükön. Közben pedig a vízben hol ide-oda úsztak, hol pörögtek és forogtak összeragadva, mint a kutyák. (...) Aztán váratlanul véget ért, a nőstény egyszer csak kiúszott a hím alól és amilyen gyorsan csak tehette, kimászott a partra és eltűnt a holtágban”). Borsodivánka: Rima-patak – UTM: DT78B3 • Büdszentmihály (Tiszavasvári): Keleti-főcsatorna és Hortobágy-folyó – UTM: EU21D2 • Dédestapolcsány: Bán-patak – UTM: DU63A2 Hejőkürt: Hejő-főcsatorna – UTM: DU90D4 Múcsony: Szuha-patak – DU74C2 Taktabáj: Takta-csatorna – UTM: EU22B3 • Taktaszada: Takta-csatorna – UTM: EU12C1 • Tarcal: Taktaközi-főcsatorna és Prügyi-főcsatorna – UTM: EU22C1 Tiszavalk: Tiszavalki-főcsatorna – UTM: DT78D2 • Tokaj: Tisza-Takta-csatorna és Bodrog-torok – UTM: EU32A2 Vajdácska: Bodrog-holtágak (Hosszú-tó és Bíró-tó) – UTM: EU45D1 (2011. február 20.-án hajnalban itt is párzó vidrákat figyeltek meg, akik, ugyanúgy, mint a bodrogkisfaludi ismertetőnél ismertetett beszámolóból kitűnik, hangoskodásukkal hívták fel magukra a figyelmet). Csongrád megye Bokros: Tisza-holtágak – UTM: DS37A1 • Csanytelek: Meggyesi-horgásztó – UTM: DS26D3 • Csongrád: Csongrádi Holt-Tisza (Serházzug) és Körös-Tisza-torok – UTM: DS37D3 (2011. február 9-én az aranyszigeti-holtágnál játszó vidrákat figyeltek meg. Reggel, kilenc óra körül, arra lettek figyelmesek a Kollégák, hogy hirtelen valami belecsobban a vízbe, majd szintén valami követi. Ekkor ismerték fel a vidrákat, egy termetesebb és egy jóval kisebb testűt – levélrészlet “ (...) A vízben pörögtek, forogtak, de a parton is kedvtelve birkóztak egymással. Észrevettek bennünket, de különösebben nem foglalkoztak velünk. (...) Végül, kb. jó negyedóra múlva, ismét a vízbe ugrottak és elúsztak. És mindezt valóban úgy, hogy mindvégig tudtak rólunk, többször is figyeltek bennünket, és nem ijedtek meg. Csak a párzás után tűntek el valamerre.). Derekegyház: Kórogy-ér – UTM: DS47D1 Deszk: Maros-folyó – UTM: DS42B1 Ferencszállás: Maros-folyó – UTM: DS51A1 Hódmezővásárhely: Körtvélyesi Holt-Tisza – UTM: DS3303 • Mártély: Mártélyi-holtág – UTM: DS34C2 • Szeged-Sándorfalva: Fehértó, Dorozsma-Halas-főcsatorna és Fehértói-Majsafőcsatorna – UTM: DS32B1-2 (Mind a tavaknál, mind az említett csatornáknál több alkalommal is megfigyeltek vidrákat: a halastavaknál 2010. november 2-án

19

nőstény a két kölykével, a dorozsmai-csatornánál november 11-én két verekedő felnőttet, ugyanott november 19-én szintén nőstényt a két kölykével, a fehértóicsatornánál december 23.-án párzó jószágokat, 2011. január 7.-én pedig a tavaknál játszó vidrákat). Szegvár: Osztorai Holt-Tisza – UTM: DS35C4 • Tömörkény: Csaj-tavak – UTM: DS25C3 Fejér megye Adony: Perkátai-vízfolyás – UTM: CT32D4 Börgönd (Székesfehérvár): Dinnyés-Kajtor-csatorna – UTM: CT12A4 Csákvár: Császárvíz-patak – UTM: CT04C4 • Dinnyés: Tógazdaság – UTM: CT12A1 (Az úgynevezett “régi” hetes útnál, a Kajtor-csatornánál 2011. január 9-én találtak egy elütött, fiatal, felnőtt hím vidrát). • Fehérvárcsurgó: Gaja-patak és víztározó – UTM: BT84B2 • Kajászó (Igar): Váli-víz-patak és MOHOSZ tógazdaság – UTM: CT24D1 • Kápolnásnyék, Velencefürdő, Gárdony, Agárd, Dinnyés: Velencei-tó teljes területe, Szent-László-patak, Kajtor-csatorna – UTM: CT12C3/13D4/23A4-B2 Kisfalud (Székesfehérvár): Császárvíz-csatorna – UTM: CT13B2 (2011. január 31én a 70-es útnál egy elütött vidrát találtak. A korát és nemét nem állapították meg – levélrészlet: “... lehetetlen volt, annyian áthajthattak rajta, hogy a széjjelszaggatott vérmocskos bundáján kívül más nem maradt a szerencsétlenből. (...) Minden bizonnyal még kamion vagy kamionok is áthajtottak rajta...). Kisláng: Bozói-patak – UTM: CT00A2 • Sárbogárd: Sárvíz-malomcsatorna – UTM: CS18C1 • Sáregres: Sárvíz-malomcsatorna – UTM: CS19D2 Sárszentmihály: Pálmajorosi-tavak és Sárvíz-csatorna – UTM: BT92C2 Szabadbattyán: Malom-csatorna – UTM: CT02B1 Székesfehérvár: Móri-úti horgásztavak, halgazdaság és Gaja-patak – UTM: CT03B3 Győr-Moson-Sopron megye • Ásványráró: Bagoméri Duna-mellékágrendszer – UTM: XP80D3 • Cikolasziget: Duna-mellékágak, holtágak – UTM: XP71D1 Győr-Gyirmót: Marcal-holtág – UTM: XN98B4 Győr-Pinnyéd: Mosoni-Duna – UTM: XN98A4 Győr: Püspökerdei Holt-Duna – UTM: XN98B1 • Dunaszeg: Dunaszegi-csatorna – UTM: XN99A3 • Kunsziget: Mosoni-Duna – UTM: XN99B2 • Tárnokréti: Hansági-főcsatorna – UTM: XN78A1 Vica: Kis-Rába – XN56D4 Hajdú-Bihar megye Balmazújváros: Virágoskúti-halastavak délkeleti része – UTM: ET28B3 (2010. október 26-án a területen áthaladó Balmazújvárost Hajdúnánással összekötő 7-es úton egy elütött vidrát találtak). Bojt: Kis-Körös – UTM: ET52A4

20

Darvas: Berettyó – UTM: ET21A4 • Hajdúnánás: Keleti-főcsatorna – UTM: EU20D4 Hencida: Berettyó-folyó – UTM: ET53B4 • Hortobágy: Malomházi-híd és Malomházi tavak UTM: ET16A1/A4. Hortobágyfolyó 10 km hosszú szakasza a K-i oldalon UTM: ET16A2, ET06C4. Nyugati főcsatorna UTM: ET08D1. Nagyhalastavak VII. és IX. UTM: ET07C2-C4, ET07D1/D3. Nagyhalastavak I-XV. UTM: ET07C1/C3, ET07B3. Nagyhalastó IV. UTM: ET07A4/C2. Csécsi-tavak és csatornák UTM: DT96C4. Fényes tavak és lecsapoló csatorna UTM: ET07B2. Árkus csatorna UTM: ET ET06A1. Akadémiai tavak és csatorna szakasz UTM: ET07B4. Kunkgyörgyi tavak UTM: ET06A3/C1. (2011. március 3.-án hajnalban a Csécsi-tavaknál “vidraóvodát” figyeltek és örökítettek meg fényképeken szemes Kollégák: hat vidrakölyök látható rajtuk. A kicsik egymással játszanak, míg három felnőtt vidra – akik nem közelítik meg egymást – körbe-körbe úszkálva szemléli a terepet). Nagyhegyes: Keleti-főcsatorna – UTM: ET26A4 • Nagyrábé: Kálló-patak és Keleti-főcsatorna – UTM. ET22A4 • Újszentmargita: Bógy-Szandlik csatorna és Nyugati-főcsatorna – UTM: ET18A4 Heves megye Gyöngyöshalász: Gyöngyösi-nagypatak – UTM: DT18C2 (2010. október 23.-án a patak mentén, az azt keresztező közútnál találtak egy elütött hím vidrát: fiatal, alig néhány hónapos jószág lehetett). • Kétútköz (Poroszló): Laskó-patak – UTM: DT6802 • Kisköre: Kanyari Holt-Tisza – UTM: DT55C3/66B1 • Poroszló: Nagymorotva víztározó – UTM: DT87A1 • Sarud: Tisza-tó és csatornák – UTM: DT77B2 Jász-Nagykun-Szolnok megye Csépa: Lófogó és Gyoma-Mámai Holt-Tisza – UTM: DT28D3 • Ecsegfalva: Berettyó-Villogó-csatorna és Ecsegfalvai-tavak – UTM: DT95C1 Fegyvernek: Tisza-holtág – UTM: DT63B4 • Kőtelek: Tisza-folyó és Csatlói Holt-Tisza – UTM: DT64B2 • Nagykörű: Tisza-holtágak – UTM: DT53C4 • Öcsöd: Körös-holtágak – UTM: DS49D3 • Újballa (Törökszentmiklós): Holt-Tisza – UTM: DT53B3 Szolnok: Milléri halastavak és Alcsi Holt-Tisza – UTM: DT32D2/42D3 (2010. október 7-én a koradélutáni órákban – ennél pontosabb időpont nincs megadva – a holtágban két kölykét úszni tanító nőstény figyeltek meg – levélrészlet: “ (...) A kicsik hívták fel magukra a figyelmet, mert hangosan rikácsoltak, vinnyogtak és később már a felnőtt vidra is jól hallhatóan fütyült. (...) Az anya terelte a kicsiket, a mellső lábaival és a fejével böködte őket, így késztetve a kicsiket úszásra, akik bizony sehogy sem akartak szót fogadni. Egyre elkeseredettebben sírtak, az anyjuk is mind ingerültebben fütyült. (...) Én eddig úgy tudtam, hogy a víz a vidra természetes közege, hiszen ott van a sok finom zaba, a hal, talán tévednék? A kicsik miért féltek ennyire?). • Tiszafüred: Füredi-holtág – UTM: DT87A2 • Tiszasüly: Kolopi-tógazdaság és Tisza-holtág – UTM: DT54C1

21

Komárom-Esztergom megye • •

Oroszlány: Horgásztavak – UTM: CT06B2 Tatabánya: Által-ér – UTM: CT10B1

Nógrád-megye • • •

Nőtincs: Lókos-pataki-víztározó – UTM: CU60B1 Szarvasgede: Szuha-patak – UTM: CU90D4 Hont: Ipoly-folyó – UTM: CU52B1

Somogy megye Babócsa: Ó-Dráva – UTM: XL79C3 Balatonújlak: Nyugati-főcsatorna – UTM: XM87B3 • Barcs: Jamina-patak – UTM: YM89B4 Berzence: Tekeres-berki-patak – UTM: XM62B2 Cserénfa: Surján-patak – UTM: YM23B1 • Csokonyavisonta: Halastavak és patak – UTM: XM80C2 Csombrád: Rinya-patak – UTM: YM04C1 (2011. március 9-én hajnali fél ötkor a patakpart oldalában fészkelő vidrákat figyeltek meg – levélrészlet: “ (...) A kotorék már régebben is ismert volt a helyiek előtt, de eddig úgy tudták kizárólag rókarejtek. Az elmúlt években vadászok többször is vadásztak itt kutyákkal rókára. Most azonban, alig akartunk hinni a szemünknek: két vidra bújt elő. Előbb egy kisebb, majd egy nagyobb termetű. A kotorék előtt ráérősen nyújtózkodtak, hatalmasakat ásítottak, majd egymással hemperegtek. Közben jól lehetett hallani, amint burrognak, nyafognak egymásnak. (...) Utána a vízbe kacsáztak, ott is hancúroztak, birkóztak egymással, láthatóan nagyon jól érezték magukat. (...) Ekkor azonban hangos füttyögés közepette elúsztak). Drávagárdony: Dráva-sziget – UTM: YM08A1 Gálosfa: Surján-patak – UTM: YM22A2 Hajmás: Surján-patak – UTM: YM22A1 • Lábod (Petesmalom): Lábodi-Rinya – UTM: XM92B2 • Márfivisnye (Kápolnásvisnye): Márfi-halastavak – UTM: YM02D2 Mike: Halastavak, Lábodi-Rinya – UTM: XM92D1 Nagybajom: Boronka-patak – UTM: XM94A1 • Pat, Patihídpuszta (Varászló): Halastavak (12 kisebb-nagyobb), Zala-Somogyihatárárok és Pádi-víz – UTM: YM01D2 • Ötvöskónyi: Ötvöskónyi-halastavak és Rinya-patak – UTM: XM82A3 Somogyfajsz: Korokna-patak – UTM: XM95D1 • Somogygeszti: Deseda-patak – UTM: YM15B3 Tarany: Halastó, Taranyi-Rinya – UTM: XM71D3 • Toponár (Kaposvár): Deseda-víztározó déli partrésze – UTM: YM14D1 • Töreki (Siófok): Halastavak (11 kisebb-nagyobb) és Cinege-patak – UTM: BS79 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye •

Csenger: Szamos-folyó – UTM: FT29C1

22

• Fehérgyarmat: Görgő-Szenke-csatorna – UTM: FU11A2 • Garbolc: Túr-folyó torkolata és holtágai – UTM: FU41B1 Jánd: Nagyszegi Morotva – UTM: FU12C1 Kölcse: Öreg-Túr – UTM: FU22D1 Levelek: Víztározó – UTM: EU71A2 • Lónya: Lónyai Morotva – UTM: EU94A2 • Rakamaz: Aranyosárok, Nagy-Morotva és Kis-Morotva – EU33B4 • Szabolcsveresmart: Rozsálypusztai Holt-Tisza – UTM: EU75B4 Sonkád: Túrerdői Holt-Túr és Malomszegi Túr-Holtmeder – UTM: FU32B1 Szamossályi: Holt-Szamos – UTM: FU10C3 (2010. szeptember 9-én horgászok találtak egy még vak, vagyis egy hónaposnál fiatalabb hím vidrakölyköt. A nyöszörgésére figyeltek fel. Mivel órákon keresztül nem tért vissza az anyja, magukhoz vették, és egy közeli portára vitték, ahol aztán – folyamatosan tartva velem a kapcsolatot – felnevelték. Ahogy az illendőség megköveteli nevet is kapott: Pityu lett. Most, amikor ezeket a sorokat írom, rakoncátlan, minden lében kanál süldő, de hát ez így van rendjén. Közös elhatározásunk, hogy nem adjuk rabságba, az idén valamiképpen elvadítjuk, és jövő tavasszal visszaadjuk a szabadságát). Tiszalök: Tisza-holtág – UTM: EU21C1 Tiszaszalka: Szipa-patak – UTM: FU04B2 • Tunyogmatolcs: Élő-Szamos és holtágai – UTM: FU01D3 Tuzsér, Komoró: Bodonyszögi Holt-Tisza – UTM: EU85B1 • Vaja: Víztározó és III. sz. főfolyás – UTM: EU81C2 Pest megye Farmos: Hajta-patak – UTM: DT14C2 Felsőráta (Ócsa): Duna-Tisza-csatorna – UTM: CT63A3 • Ipolytölgyes: Ipoly-folyó – UTM: CU31B4 • Sülysáp: Alsó-Tápió-patak – UTM: CT85A3 • Százhalombatta: Halastavak és Benta-patak – UTM: CT34D4 (2010. november 6-án a patakot keresztező E73-as úton éjjel fél háromkor elütöttek egy vidrát – levélrészlet: “...siettem hát haza, nagyon fáradt és álmos voltam. Lehet ez is az oka annak, hogy nem vettem időben észre. A lényeg, csak arra figyeltem fel, hogy valami a kocsinak ütődik. Azonnal fékeztem és kiszálltam megnézni, mi történt. (...) Azonnal felismertem, hogy vidra. (...) Nem tudom milyen idős lehetett, nem értek az ilyesmihez. Szegény az ütődéstől métereket repül vagy gurult, nem tudom pontosan, épp csontja nem maradhatott (...). Szigethalom: Soroksári-Dunaág – UTM CT54B2, • Taksony: Duna-holtág és Duna-Tisza-csatorna – UTM: CT54B3 Úri: Úri-patak – UTM: CT95B2 Valkó: Hajta-patak – UTM: CT96A1 Vas megye Alsóújlak: Csörnöc-Herpenyő-patak – UTM: XN41A2 • Andrásfa: Sárvíz-patak – UTM: XN30D1 • Bajánsenye: Kerka-patak – UTM: XM08A4 Egervölgy: Csörnöc-Herpenyő-patak – UTM: XN42B4 • Felsőjánosfa: Vadása-tó és Magyarósdi-patak – UTM: XN19D4

23

•

Hegyhátszentjakab: Vadása-tó és Magyarósdi-patak – UTM: XN19D4

Veszprém megye • Bakonykoppány: Gerence-patak – UTM: YN04B3 Bakonypölöske: Körös-patak – UTM: XN83D3 • Döbrönte: Bittva-patak – UTM: XN93B3 • Nyárád: Bittva-patak – UTM: XN73C3 Lesenceistvánd: Lesence-patak – UTM: XM79C4 Tolna-megye • Báta: Nyéki Holt-Duna – UTM: CS31B1 Fadd-Dombori: Duna-holtágak – UTM: CS24D4 • Gyulaj: Vadkerti-horgásztó és patak – UTM: BS95B3 • Bonyhád: Halastavak és Völgységi-patak – UTM: CS02 (2010. október 30-án reggel hét órakor a patakban kölykeit vezető nőstényt figyeltek meg. Két kisvidra volt – levélrészlet: (...) A kicsik már nagyobbacskák voltak, olyan süldő tacskótermetűek. (...) Az anyjuk úszott elől, mögötte pedig a két kölyök, akik néha lemaradtak, a víz alá merültek, vagy csak megálltak és a buksi fejüket forgatva nézelődtek. (...) Egyszer még egymással is birkóztak, de erre az anyjuk kárált feléjük valamit. Erre azonnal megcsendesedtek, és némán követték”. A halastavaknál november 17-én hajnali négy órakor pedig párzó vidrák hívták fel magukra a figyelmet – levélrészlet: (...) miközben összeragadva forgolódtak a vízben, úgy visongtak, mint akiket közben elevenen nyúznak. (...) Nem tudom, meddig tartott az egész. Repül az idő, ilyet még sosem láttam.”). • Bölcske: Duna-holtágak – UTM: CS47C1 • Decs: Kis-Decsi Holt-Duna és Nagy-Decsi Holt-Duna – UTM: CS22C4 Kajdacs: Sárvíz-csatorna – UTM: CS15C1 • Madocsa: Duna-holtágak – UTM: CS47D1 Miske: Sárközi I. és II. csatorna – CS43D3 Pörböly: Cserta Holt-Duna és Kerülő Holt-Duna – UTM: CS31A1-2 Őcsény: Sió-csatorna és Szekszárdi-séd-patak – UTM: CS23C4 • Szálka: Lajvér-patak – UTM: 12C3 Zala megye Alsószenterzsébet: Kerka-patak – UTM: XM17A4 • Balatonhídvégpuszta (Zalavár): Hídvégi-csatorna – UTM: XM66C3 Budafa: Zala-folyó – UTM: XN28A3 Dötk: Foglár-csatorna és Zala-folyó torkolata – UTM: XM59A3 (2011. február 20.án ott, ahol a csatorna csatlakozik a folyóhoz reggel hat óra környékén játszó vidrákat figyeltek meg – levélrészlet: “ (...) Ketten voltak, és előbb a csatornaparton tűntek fel, amikor füttyögve, burrogva birkóztak, később aztán a folyóba ugrottak, és a játékot egy pillanatra sem abbahagyva végül elúsztak Pókaszepetk felé). • Fenékpuszta, Hídvégpuszta: Kis-Balaton teljes területe: Egyesített Övcsatorna, Sikéri-árok, Kerékláp, Hídvégi-csatorna, Ingó, Szellős, 1-es és 2-es hajózózsilip, 1-es terelőtöltés, 2T, 3T, 4T, 21T zsilip, Mekenye, Major-tó, Sásos-sziget, Gurgulói-bukó, Ormándi Határárok, Tőzegtelep, Marótvölgyi-csatorna,

24

Battyánpusztai-halastavak, Hévízi-csatorna, Diás-sziget, Hídvégi Ó-Zala – UTM: XM67D3-4/XM77A2-B1 • Kerkaszentmihály: Kerka-patak – UTM: XM19A1 Miklósfa (Nagykanizsa): Bakónáki-patak, Principális-csatorna, halastavak – UTM: XM54B2 Milejszeg: Cserta-patak – UTM: XM28B3 • Murarátka: Mura-folyó holtágai és Partizán-sziget – UTM: XM24C4 Pusztaszentlászló: Felső-Valicka-patak – UTM: XM46A2 • Szécsisziget: Kerka-patak és holtág – UTM: XM25A1 • Tornyiszentmiklós: Kerka-patak – UTM: XM25D3 Vöckönd: Zala-folyó – XN49C2 Zalacsány: Zala-folyó – UTM: XM68A2

Összegzés helyett Látható, hogy a feldolgozott adatok – akárcsak a tavaly összesítettek – gyakorlatilag lefedik a teljes országot. Magyarán: a vidra, mint az azt megelőző, szervezett állományfelmérések is bizonyították már 1995 és 2007 között, a legtöbb vizes élőhely-típusunknál előfordul. Egyes területeken, ahonnét több éves észlelésről is beszámoltak a Kollégák, valóban állandónak nevezhető, de minden bizonnyal azon élőhelyeknél is ugyanígy van, ahonnét csak egy-egy szórványjelzés érkezett. Szó esett már róla a hermelinnél, ennek ellenére kénytelen vagyok ismételni már csak a véletlen vagy akár célzatosan tákolt félreértések végett is: a közölt adatok komolyabb szakmai következtetések levonására alkalmatlanok, lévén időben nagy a szórásuk és nem szervezett, ellenőrzött jelzésekről van szó. De ettől eltekintve, az összesítésből, valamint múltbéli állomány-felmérési adatokkal történő összevetés után kitűnik, hogy a magyarországi vidraállomány mindig fejlődőnek tűnik, populációja egyes kistérségekben még – vélelmezhetően – terjeszkedik is. Ezt azonban érdemes lenne alaposabban tanulmányozni, lévén vannak aggodalomra okot adó észlelések is, amelyekre jelen dolgozatban nem tértem ki. (Tavaly, engedve többek ösztönzésének, készítettem egy olyan összefoglalót is, amelyben azokat a jelzéseket szedtem csokorba, amelyek egy-egy élőhelyről a vidra előfordulásának a hiányáról tájékoztattak. Reméltem, már csak azért is, mert úgymond kérésre állítottam össze a dolgozatot, lesz valamilyen hatása; értsd alatta: akad majd, aki komolyan veszi a jelzéseket, és esetleg igyekszik alaposabban utánuk járni. Nos hát, semmi nem történt, igaz, ismételten csak hiú ábránd volt a részemről a reménykedés, akárcsak akkor, amikor a vidra illegális üldözésére, annak tapasztalható növekedésére hívtam fel a szakmai közösségek figyelmét). Végső soron indokoltnak tűnne egy újabb szervezett állományfelmérési-program kidolgozása, ami persze kizárólag állami támogatással valósítható meg. És hát jó lenne, ha valóban megvalósulhatna egy összetettebb vidravédelmi program is e kecses menyétfélénkre – értsd alatta: több évet magába foglaló komplex fajmegőrzési terv; az arra vonatkozó kezdeményezésemet lásd a fejlécen feltüntetett szakmai honlapomon a “tanulmányok” menüpont alatt. MELLÉKLET I A rendelkezésemre álló hermelin-előfordulási adatok rövid ismertetése (Az adatokat a 2005. január 1-e és 2010. március 15-e között rendelkezésemre bocsátott információk alapján állítottam össze)

25

Készítette: Gera Pál (Az “Alapítvány a Vidrákért” szervezet volt ügyvezető elnöke) Publikálva: 2010. április 13-án Alább, megyénkénti bontásban közlöm azokat a településeket, a hozzájuk kapcsolódó vizes élőhelyeket és – remélhetően helyesen rögzített – UTM kódokat, ahonnét a hermelin rendszeres előfordulásáról vannak ismereteim. A feldolgozott adatok 2005. január 1. és 2010. március 15-e közöttiek. Felhívom a figyelmet arra, hogy nem “hivatalosan” jóváhagyott pályázat és/vagy bárminemű megbízás során kerültek hozzám a közölt adatok, adatsorok, hanem egy kötetlen, mondhatni, a vidravédelmi programok során, spontán módon alakult, a hermelin élete iránt is érdeklődő laikusok észrevételei és tájékoztatásai alapján. Komolyan fel sem merül annak a gondolata, hogy jogi személyiséggé (egyesületté vagy alapítvánnyá) alakuljunk, lévén, amikor mégis szóba került közöttünk, ennek semmi értelmét nem láttuk, így azonnal elvetettük. Az alább publikált adatoknak igyekeztem alaposan utánajárni. Egy több hónapos ellenőrző kutatás eredményeként állítottam össze a megnevezett településeket (egészen pontosan 465 települést) és a kapcsolódó vizes élőhelyeket (1011 élőhelyet), valamint az ezeken található vizsgálati pontokat (számszerűleg 1654 ilyen helyet). Mindazokat kihagytam, amelyeknél fennáll a lehetősége annak, hogy nem bizonyítható a hermelin előfordulása. Az előző bekezdésben említett után-kutatásra 2009 májusa és 2010 márciusa között kerítettem sort, igaz, nem személyes terepbejárással – erre nem volt lehetőségem –, hanem az adatközlőket telefonon, postai úton levéllel vagy e-mail útján kerestem meg, kérve őket, hogy az általuk közölt információkat erősítsék vagy cáfolják meg, illetve, ha újabb megfigyeléseik vannak, arról tájékoztassanak. Remélhető, hogy így nagyrészt valóban megbízható értesüléseket tüntethettem fel – ez úton is köszönöm mindazok munkáját, akik ebben a segítségemre voltak: vadőrök, természetvédelmi őrök, erdészek, sportvadászok, horgászok, halászok és “zöldek”, valamint gimnazisták, főiskolások, egyetemisták és tanáraik. Az alábbi adatok, adatsorok így összesen – vagyis a felölelt több mint öt éves időszak alatt hozzám eljuttatott megfigyelések összefoglalói – 37 résztvevő együttes munkájának az eredménye. Én kizárólag csak rendszereztem az információkat. Felhívom a figyelmet arra, hogy ennek ellenére – mind az adatszolgáltatók, mind a magam szándékától eltérően – pontatlan információt is közölhetek. Ezért is kérem, hogy az alább feltüntetett adatokat körültekintéssel, jobban mondva: megfontolt kritikával fogadják, és ha esetleg a jövőben bármelyikükre mégis hivatkoznak, akkor mindenféleképpen tegyék hozzá, hogy nem hitelesen ellenőrzött és elfogadott, hanem csak tájékoztató jellegű adatról van szó. Baranya megye Alsómocsolád, Bikal, Egyházaskozárd: Halastavak és csatornák – UTM: BS83B4/D1. Baranyajenő: Gödrei-vízfolyás, csatornák és halastavak – UTM: BS72A1. Baranyaszentgyörgy: Szágyi-patak és halastavak – UTM: BS62C4. Báta: Duna-holtág, horgásztavak és Lajvér-patak – UTM: CS20C3. Belvárdgyula, Borjád: Vasas-Belvárdi-vízfolyás és Karasica-patak szakaszai (horgászvizek) – UTM: ez az adat hiányzik. Boldogasszonyfa (Terecsenypuszta), Szentlászló: Halastavak és csatornák – UTM: YM12D4. Drávakeresztúr: Korcsina-patak és Dráva-folyó holtágai – UTM: YL18C1.

26

Felsőszentmárton: Péterhidai Ó-Dráva (horgászvíz) – UTM: YL19B2. Görcsönydoboka: Csele-patak és halastavak – UTM: ez az adat hiányzik. Háromfa: Víztározó (horgászvíz) és Taranyi Rinya-patak – UTM: XM71D4. Himesháza, Szűr: Csele-patak szakaszai – UTM: ez az adat hiányzik. Homorúd: Mocskos-Duna (holtág, horgászvíz), Nagy-erdei-csatorna, Karapancsaifőcsatorna (horgászvizek) – UTM: CR29C2. Kémes: Kisinci-holtág (horgászvíz) és Fekete-víz (patak) – UTM: BR77C2. Kisbudmér: Karasica-patak – UTM: ez az adat hiányzik. Magyaregregy, Kárász: Völgységi-patak szakaszai – UTM: BS94A4. Magyarhertelend: Baranya-csatorna és Kovácsszénája-víztározó (horgásztó) – UTM: BS72C3. Magyarlukafa: Magyarlukafai-halastavak és Lukafai-patak – UTM: YM14B3. Mecsekpölöske: Horgásztavak és Baranya-csatorna – UTM: BS93D3. Merenye: Víztározó (horgászvíz) és csatornák – UTM: YM00C4. Mozsgó, Csertő: Halastavak, Almás-patak és Porovica-patak szakaszok – UTM: YM21B2. Péterhida: Rinya-patak – UTM: XM80A1. Old (Tótokföldje): Horgásztó és csatornák – UTM: ez az adat hiányzik. Sásd: Baranya-csatorna – UTM: BS72C4. Sumony: Halastavak és Okor-patak – UTM: YL29B3. Szágy: Szágyi-patak – UTM: YM22D2. Szaporca: Fekete-víz (patak), Gyöngyös-, Almás- és Okor-patak (horgászvizek) – UTM: BR77C2. Szentmártonpuszta (Almamallék): Halas- és horgásztavak, csatornák – UTM: YM21A2. Tarany: Halastavak és Taranyi Rinya-patak – UTM: XM71D3. Tormás: Szágyi-patak – UTM: BS62D3. Bács-Kiskun megye Bácsbokod: Bokodi-Kígyós-csatorna és víztározó (horgásztó) – UTM: CS51D3. Bácsborsód: Bokodi-Kígyós-csatorna (horgászvíz) – UTM: ez az adat hiányzik. Bácsszentgyörgy: Kígyós-főcsatorna (horgászvíz) – UTM: CS49A3. Bátmonostor: Ferenc-csatorna – UTM: CS30A3. Budzsák: Ferenc-csatorna és horgásztavak – UTM: CS39C4. Dávod: Püspökpusztai-csatorna, Ferenc-csatorna és horgásztó – UTM: CS39C2. Dusnok: Sárközi-csatorna és Vajas-csatorna – UTM: CS43A3. Felsőszentiván, Csávoly: Bokodi-Kígyós-csatorna szakaszai és horgásztó – UTM: CS51D4. Gara: Igali-főcsatorna (horgászvíz) – UTM: CS40D2. Gátér: Csukás-ér és Félegyházi-vízfolyás – UTM: DS17D4. Hajós: Duna-völgyi-főcsatorna (horgászvíz) és csatornák – UTM: ez az adat hiányzik. Harta: Horgásztavak, Duna-holtág (horgászvíz) és csatornák – UTM: CS47D3. Katymár: Horgásztavak és csatornák – UTM: CS50D4. Kelebia: Halastavak és Körös-éri-főcsatorna – UTM: CS91B3. Nagybaracska: Horgász- és halastavak, Ferenc-csatorna, Öreg-Duna (horgászvíz) – UTM: CS30D1. Nemesnádudvar: Horgásztavak, Duna-völgyi- és Karasica (Sárvíz) főcsatorna – UTM: CS53A2. Pálmonostora: Dong-éri főcsatorna és horgásztó – UTM: DS16D4. Szabadszállás, Akasztó: Duna-völgyi-főcsatorna szakaszai és horgásztavak – UTM: CS67A1.

27

Szeremle: Duna-holtágak, Szeremlei-Sugovica (horgászvizek) – UTM: CS31C4. Tabdi: Tabdi-csatorna és horgásztó – UTM: CS67D3. Tass: Kunsági-főcsatorna – UTM: CT50A1. Tiszakécske: Ókécskei-Holt-Tisza – UTM: DT30A4. Békés megye Andaházapuszta (Berettyóújfalu): Keleti-főcsatorna – UTM: ET33D4. Bakonszeg: Kék-Káló-patak, Keleti-főcsatorna és halastavak – UTM: ET32A2/A4. Békés, Köröstarcsa: Körös-folyó és Határéri-főcsatorna szakaszai, halastavak – UTM: ES08C4. Bélmegyer: Fehérháti-, és Sásrogáti-halastó, Határéri-főcsatorna – UTM: ES08C3. Berettyóújfalu: Berettyó-folyószakasz és Kálló-főcsatorna – UTM: ET33D4. Bucsa, Ecsegfalva: Hortobágy-Berettyó, Sárréti-főcsatorna szakaszai és halastavak – UTM: DT92B1. Dénesmajor (Gyula): Fekete-Körös (horgászvíz) – UTM: ES36A1. Fancsikapuszta (Zsadány): Begécsi-víztározó (halastó) és csatornák – UTM: ES49A1. Füzesgyarmat, Szeghalom: Szeghalmi-övcsatorna és Sebes-Körös-folyó szakaszai – UTM: ET10A2. Gyomaendrőd, Szarvas: Körös-folyó szakaszai, holtágak, halastavak és csatornák – UTM: DS 69 és 79 négyzetek. Körösladány: Sebes-Körös, Folyás-ér (patak) és csatornák – UTM: ET40C4. Kötegyán: Gyepes-patak – UTM: ez az adat hiányzik. Mikepércs: Horgásztavak és Derecskei-Kálló (patak) – UTM: ez az adat hiányzik. Nagyhagymáspuszta (Füzesabony): Alsó- és Ó-Berettyó csatorna (horgászvizek) – UTM: DT58A3. Tarhos: Hosszú-foki-főcsatorna és Gyepes-főcsatorna (horgászvizek) – UTM: ez az adat hiányzik. Zsadány: Holt-Sebes-Körös és Holt-Sebes-Körös főcsatorna (horgászvizek) – UTM: ES29D3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ároktő: Holt-Tisza (horgászvíz) és csatornák – UTM: DT98D1. Bodroghalom, Karos: Török-éri-főcsatorna szakaszai (horgászvizek) – UTM: ez az adat hiányzik. Borsodivánka: Rima-patak és Kánya-patak – UTM: DT78B3. Borsodszirák (Edelény), Boldva: Bódva-patak szakaszai (horgászvizek) – UTM: ez az adat hiányzik. Cigánd: Tiszakarádi-főcsatorna (horgászvíz) – UTM: EU64D1. Filkeháza, Füzérradvány: Bisó-patak szakaszai – UTM: EU37D2. Gibárt (Encs): Hernád-folyó és Bársonyos-patak – UTM: EU15B2. Izsófalva, Kurityán: Gróf-réti horgásztavak és Szuha-patak szakaszai – UTM: DU74A2/75D2. Karcsa: Karcsa-csatorna, Tiszakarádi-főcsatorna – UTM: DT43A3. Kenézlő: Bodrog-holtág (horgászvíz) – UTM: EU33C1. Mezőzombor: Horgásztavak, Északi-övcsatorna és Mádi-patak (horgászvizek) – UTM: EU23B1. Mikóháza: Bózsva-patak – UTM: ez az adat hiányzik. Nyergestanya (Vajdácska): Tiszakarádi-csatorna (horgászvíz) – UTM: EU44A3. Prügy: Prügyi-főcsatorna és kapcsolódó kisebb Taktaközi-csatornák (horgászvizek) – UTM: EU12C3.

28

Sátoraljaújhely és Bodrogkeresztúr: Bodrog-folyó holtágai, Füzes-ér, Zúgi-főcsatorna. Török-éri főcsatorna és kapcsolódó bodrogközi nevenincs csatornák szakaszai – UTM: EU 32 és 45 négyzetek. Taktaszada: Takta-csatorna, Prügyi-főcsatorna (horgászvizek) – UTM: EU12A1. Tarcal: Északi-övcsatorna, Ively-ér és Taktaközi csatornák (horgászvizek) – UTM: EU22C1. Tiszakarád: Holt-Tisza holtág és Tiszakarádi-főcsatorna (horgászvizek) – UTM: EU54B2. Tiszaladány: Kis-Tisza (horgászvíz) – UTM: EU32A2. Tiszalök, Tokaj: Tisza-folyó érintett szakaszai és holtágak (horgászvizek) – UTM: EU21C1. Tiszavalk: Víztározó és Tiszavalki-főcsatorna – UTM: DT78D3. Tokaj: Tisza-Takta csatorna, Bodrog-torok (horgászvizek) és halastavak – UTM: EU32A2. Tolcsva, Háromhuta: Tolcsva-patak szakaszai – UTM: EU34A4. Tornakápolna: Jósva-patak (horgászvíz) – UTM: ez az adat hiányzik. Viss: Bodrog-holtág és csatornák – UTM: EU34B4. Csongrád megye Algyő: Algyői-főcsatorna és horgásztó – UTM: DS33D3. Apátfalva, Szeged: Maros-folyó teljes magyarországi szakasza, kapcsolódó csatornák és horgásztavak – UTM: DS61D3. Baks: Halas-és horgásztavak, valamint kapcsolódó-csatornák – UTM: DS35C4. Balástya: Horgásztavak és Fehértó-Majsai-főcsatorna – UTM: DS24B4. Batida (Hódmezővásárhely): Hódtó-Kis-Tisza-csatorna (horgászvíz) – UTM: DS33D3 Csanytelek: Horgásztó és csatorna – UTM: DS35A1. Csongrád: Holt-Tisza, Körös-Tisza-torok (horgászvizek), halastavak és csatornák – UTM: DS37D3. Domaszék, Nagymágocs: Dorozsma-Halas-főcsatorna, Dorozsma-Majsa-csatorna szakaszai (horgászvizek) – UTM: CS93D3. Gádoros: Mágocs-ér (csatorna) – UTM: DS67D2. Gátér: Félegyházai-csatorna és Csukás-ér (patak) – UTM: DS17D4. Gyálarét (Szeged): Gyálai-Holt-Tisza (horgászvíz) – UTM: DS21D1. Kiszombor: Pogány-éri-főcsatorna, Maros-folyó (horgászvizek) – UTM: DS51D1. Mártély: Ásványi-holtág, Mártélyi-holtág és Dong-éri csatorna (részben horgászvizek) – UTM: DS34C2/C4. Mindszent: Kurca-patak (horgászvíz) – UTM: DS45A2. Sándorfalva, Szeged: Fehértó (halastó), Dorozsma-Halas-főcsatorna, Fehértói-Majsafőcsatorna szakaszai – UTM: DS32B1-B2/33B4-B5. Szegvár: Kurca-patak és horgásztavak – UTM: DS35C4. Szentes (Kajánújfalu, Cserebökény): Veker-ér (patak), Ludas-ér (csatorna), Kurca-patak (valamennyi horgászvíz) – UTM: DS46A1. Tömörkény: Csaj-tavak (halastavak), Dong-éri-főcsatorna és csatornák – UTM: DS25C2. Fejér megye Adony, Perkáta: Perkátai-vízfolyás, Holt-Dunaág (horgászvizek) és Líviai- és Cikolai halastavak – UTM: CT32D4. Alap: Hardi-ér (patak) és csatornák – UTM: CS28A2. Bicske: Szentlászló-patak és halastavak – UTM: CT26A2. Fehérvárcsurgó: Gaja-patak, Móri-víz (patak) és víztározó (valamennyi horgászvíz) –

29

UTM: BT84B2. Kajászó (Igar): Váli-víz (patak) és MOHOSZ tógazdaság (halastavak) – UTM: CT24D1. Kápolnásnyék, Dinnyés: Velencei-tó (déli part), Császár-víz (patak), Kajtor csatorna, Szent László-patak, Cibulka-patak és kapcsolódó kisebb csatornák – UTM: CT 12 A és C négyzetek, 23A4/B2. Lajoskomárom: Horgásztavak és csatornák – UTM: BS99D4. Mezőkomárom: Kis-Koppány-patak, Sió-csatorna (horgászvizek) – UTM: BS98A3. Mezőszilas: Horgásztavak és Bozói-patak (ez is horgászvíz) – UTM: CS08C3. Moha: Halas- és horgásztavak, Móri-víz és kapcsolódó csatornák – UTM: BT93C1. Ősi: Nádor-csatorna, Sárvíz-malomcsatorna és horgásztavak – UTM: BT82C4. Pátka: Víztározó (horgásztó) és Császár-víz (patak) – UTM: CT03C3. Sárszentmihály: Sárvíz-malomcsatorna és víztározó (horgászvíz) – UTM: BT92C2. Zámoly: Császár-víz (patak), Burján-árok (patak) és víztározó – UTM: CT04B3. Tác, Cece: Sárvíz-malomcsatorna, horgásztavak és halastórendszer a megnevezett települések között – UTM: CT01A3. Győr-Moson-Sopron megye Árpás, Mórichida: Rába- és Marcal-folyó, Csánota-ér (patak) szakaszai (horgászvizek) – UTM: XN86B1. Börcs: Rábca-folyó és horgásztavak – UTM: XN88D3. Bősárkány, Tárnokréti: Keszeg-ér szakaszai és horgásztavak – UTM: XN78A1/A3 Fertőd, Petőháza: Ikva-folyó szakaszai és horgásztó – UTM: XN47A1. Fertőszentmiklós, Röjtökmuzsaj: Ikva-folyó szakaszai és horgásztavak – UTM: XN36C2. Hanságliget (Jánossomorja): Hansági-főcsatorna – UTM: XN68C2. Dunakiliti, Dunasziget: Duna-folyó mellék- és holtágai (horgászvizek) – UTM: XP71A négyzetek Dunaszeg, Győrladamér: Szavai csatorna szakaszai és Mosoni-Duna (horgászvizek) – UTM: XN99A3. Kisbodak: Duna-folyó mellék- és holtágai (horgászvizek) – UTM: ez az adat hiányzik. Kópháza: Ikva-folyó – UTM: XN27A1. Koroncó: Marcal- és Rába-folyó (horgászvizek) – UTM: XN84C2. Kunsziget: Mosoni-Duna holtágai (horgászvizek) és környékbeli csatornák, horgásztavak – UTM: XN99B2. Lébény: Rábca-folyó és horgásztó – UTM: XN78C3. Lickópuszta (Mecsér): Mosoni-Duna (horgászvíz) – UTM: XN89C1. Lipót, Ásványráró: Lipót-Ásványi Duna-mellékágrendszer, holtágak (horgászvizek) – UTM: XP80D3/D4. Mecsér: Mosoni-Duna és horgásztavak – UTM: XN89C2. Miklósmajor, Patyiház (Kapuvár): Kis-Rába-patak, Répce-patak, Hansági-főcsatorna (horgászvizek) – UTM: XN58B3. Öntésmajor: Király-tó, Szeged-csatorna és Kis-Rába (patak) – UTM: XN58B4. Tárnokréti: Hansági-főcsatorna és Rábca-folyó (horgászvizek) – UTM: XN78A3.

30

Hajdú-Bihar megye Biharnagybajom: Sárréti-főcsatorna és horgásztavak – UTM: ez az adat hiányzik. Darvas: Berettyó-folyó, víztározó (horgásztó) és Kutas-főcsatorna – UTM: ET21A4. Derecske: Derecskei-Kálló és víztározó (horgásztó) – UTM: ET44B1. Félhalom (Egyek): Biristók-holtág (horgászvíz) és csatornák – UTM: EU00B1/A2. Görbeháza, Újszentmargita: Farkaséri-ívótavak és Nyugati-főcsatorna szakaszai – UTM: ET18C3/C4. Hajdúnánás, Hajdúszoboszló: Keleti-főcsatorna szakaszai (horgászvizek) – UTM: EU20D3/D4. Hajdúszovát: Kösély-patak, víztározó (horgásztó) és csatornák – UTM: ET34C1. Hencida: Berettyó-folyó és víztározó (horgásztó) – UTM: ET53B4. Hortobágy: Halastavak és csatornák, Hortobágy-folyó – UTM: ET16-os, 17-es 18-as négyzetek. Kaba: Horgásztó és Keleti-főcsatorna – UTM: ET25D2. Kismarja: Berettyó-folyó és kapcsolódó csatornák – UTM: ET63B3. Kokad: Konyári-Kálló (patak) és víztározó (horgászvíz) – UTM: ET65D2. Komádi: Sebes-Körös-folyó, csatornák – UTM: ET30D3. Konyár: Konyári-Kálló (patak) – UTM: ET65B3. Mihályhalma (Nádudvar): Hortobágy-folyó – UTM: ET05D1. Nádudvar: Kösély-patak és horgásztavak – UTM: ET04A3/05D1. Nagyhegyes, Hajdúszoboszló: Keleti-főcsatorna szakaszai és horgásztavak – UTM: ET26A2/B1. Nagyrábé, Bihartorda: Kálló-patak és Keleti-főcsatorna szakaszai (horgászvizek) – UTM: ET22A4. Újszentmargita: Bógy-Szandlik csatorna, Nyugati-főcsatorna (horgászvizek) – UTM: ET08D4. Újtikos, Tiszagyulaháza: Nyugati-főcsatorna, Selypes-ér és Király-ér szakaszai (horgászvizek) – UTM: EU10A2. Tiszacsege: Tisza-holtág (horgászvíz) és csatornák – UTM: DS98D1. Heves megye Adács: Külső-Mérges-patak, víztározó (horgásztó), csatornák – UTM: DT28A2. Atkár: Gönygyös-patak és csatornák – UTM: ez az adat hiányzik. Boldog: Horgásztó, Zagyva-folyó, Vajdaréti-csatorna – UTM: DT07A4. Csány, Jászágó: Ágói-patak szakaszai és horgásztavak – UTM: DT17A1. Demjén, Kerecsend: Laskó-patak szakaszai – UTM: DT59A2. Egerszalók: Egerszalóki-hőforrás – UTM: DT59A2. Galyatető (Mátraszentimre): Gyöngyös-patak – UTM: ez az adat hiányzik. Gyöngyöshalász: Gyöngyösi-nagypatak és horgásztó – UTM: DT18C2. Gyöngyöspata: Rédei-Nagy-patak és horgásztavak – UTM: DT09C3. Gyöngyöstarján: Tarján-patak – UTM: DT19C2. Kétútköz (Poroszló): Laskó-patak – UTM: DT67C1. Kisköre: Víztározó, Tisza-folyó, Kanyari Holt-Tisza és üzemvízcsatorna – UTM: DT55C3. Lőrinci: Zagyva-folyó, Szuha-patak és víztározó (horgásztó) – UTM: DT08B2. Nagybajom, Gyöngyös, Hatvan: Zagyva-folyó, Galga- és Bér-patak szakaszai – UTM: DT19B2/D1. Nagyfüged, Zaránk, Tarnaméra: Tarnóca-patak és Tarna-folyó szakaszai – UTM: DT72C4/D3. Nagyréde: Rédei-Nagy-patak, csatornák és víztározók (horgásztavak) – UTM:

31

DT19B2. Sarud: Tisza-tó és Laskó-patak – UTM: DT77B2. Terpes: Tarna-folyó – UTM: DU31C2. Tiszafüred, Poroszló: Tisza-tó a jelzett települések között, valamint Nagymorotva víztározó és csatlakozó csatornák szakaszai – UTM: DT87-es mezők. Újlőrincfalva: Laskó-patak – UTM: DT77A2. Jász-Nagykun-Szolnok megye Abádszalók: Tisza-tó és csatornák – UTM: DT65A1. Alattyán, Jánoshida: Zagyva-folyó szakaszai és Budai-szigeti-holtág (horgászvizek) – UTM: DT25D4. Cibakháza: Holt-Tisza (horgászvíz) – UTM: DT62C3. Fegyvernek: Nagykunsági-főcsatorna, csatornák és horgásztavak – UTM: DT63B4. Jászárokszállás: Horgásztavak és csatornák – UTM: DT92B3. Jászberény: Horgásztavak, Zagyva-, és Tarna-folyó, Zagyva-holtág – UTM: DT25C1. Jászfényszaru: Horgásztó, Galga-patak és Zagyva-folyó – UTM: DT07B4. Jásztelek: Zagyva-folyó (horgászvíz) – UTM: DT25C1. Karcag: Horgásztó, Apavára-folyószakasz és Németéri-főcsatorna – UTM: DT93C1. Palotás, Szórópuszta, Dobapuszta (Besenyszög): Tisza-holtág és csatornák (horgászvizek) – UTM: DT33C4. Kisgyócs (Abádszalók): Nagykunsági-főcsatorna (horgászvíz) – UTM: DT65C1. Kisköre, Pusztataksony: Víztározó (horgásztó) és Nagykunsági öntözőcsatorna szakaszai – UTM: DT65A1. Kőtelek: Tisza-holtág és horgásztó – UTM: DT64B2. Kungyalu, Kunszentmárton: Körös-folyó szakaszai, holtágai és csatornák – UTM: DS49D3/59A2. Kunhegyes: Nagykunsági-főcsatorna (horgászvíz) – UTM: DT74C2. Mezőhék: Víztározó (horgásztó) és Nagykunsági-főcsatorna – UTM: DT50A2. Öcsöd: Harang-zugi-Holt-Körös és Harang-zugi csatorna – UTM: DS59A2. Szajol: Holt-Tisza (horgászvíz) – UTM: DT42A2. Szászberek: Zagyva-holtág (horgászvíz) – UTM: DT25D4. Szelevény: Körös-folyó (horgászvíz) – UTM: DS59A1. Tiszasüly: Tisza-holtág és csatornák – UTM: DT54C1. Komárom-Esztergom megye Ács: Horgásztó és Concó-patak – UTM: CT28A3. Csép: Császár-és, Csépi-ér (patakok) – UTM: ez az adat hiányzik. Ete: Csépi-ér (patak) – UTM: ez az adat hiányzik. Mocsa (Boldogasszonypuszta, Gébicspuszta): Halas- és horgásztavak és csatornák – UTM: BU98B1. Nagyigmánd, Tárkány: Concó-patak, Szendi-ér, Vékony-ér szakaszai, horgász-, és halastavak – UTM: BT88B4. Majkpuszta (Oroszlány): Horgásztavak és csatornák – UTM: BT86A2. Naszály, Tata: Által-ér szakaszai, halas- és horgásztavak – UTM: BT08C2. Tatabánya, Környe, Kecskéd: Halas- és horgásztavak, Által-ér (patak) szakaszai – UTM: CT10B1/B2. Oroszlány: Halas- és horgásztavak, csatornák – UTM: CT06B2. Szákszend: Víztározó (horgásztó) és Szendi-ér (patak) – UTM: BT87A1.

32

Nógrád-megye Egyházasgerge, Mihálygerge: Komra-völgyi-víztározó és Dobroda-patak szakaszai – UTM: DU03A1. Hasznos (Pásztó): Víztározó (horgásztó) és Kövecses-patak – UTM: BU00C1. Ipolyvece: Ipoly-folyó és Derék-patak (horgászvizek) – UTM: CU62B1. Jobbágyi: Horgásztó, Szuha-patak és Zagyva-folyó – UTM: BT09A1. Mátraverebély: Víztározó (horgásztó) és Zagyva-folyó – UTM: DU01B3. Terény, Cserhátsurány: Víztározó (horgásztó) és Szanda-patak szakaszai – UTM: CU71D4. Szarvasgede: Zagyva-folyó, Méhtelepi-patak és Szuha-patak szakaszai – UTM: CU90D4. Pest megye Abony: Horgász- és halastavak és Perkátai-vízfolyás (patak) – UTM: DT22C1. Felsőcikolapuszta (Pusztaszabolcs): Halas- és horgásztavak, Perkátai-vízfolyás (patak) és csatornák – UTM: ez az adat hiányzik. Felsőfarkasd: Horgásztó és Úri-patak – UTM: CT85D2. Gomba: Víztározó (horgászvíz) és Úri-patak – UTM: CT85C2. Ipolytölgyes, Ipolydamásd: Ipoly-folyó és Letkés-patak szakaszai (horgászvizek) – UTM: CU31B4. Isaszeg: Horgász- és halastavak, Rákos-patak és csatornák – UTM: CT76D1. Őrbottyán: Víztározó (horgászvíz) és csatornák – UTM: CT68D4. Perőcsény: Orzsán-patak és horgásztó – UTM: ez az adat hiányzik. Rácalmás, Kulcs: Nagy és Kis-Duna (mellékágak, horgászvizek) – UTM: CT41B3. Ráckeve: Duna-holtág és csatornák (horgászvizek) – UTM: CT42D2. Valkó: Valkói-víztározó (horgásztó) és Hajta-patak – UTM: CT68B2. Vácszentlászló: Víztározó (horgászvíz) és Hajta-patak – UTM: CT96A1. Vámosmikola: Ipoly-folyó és horgásztavak – UTM: ez az adat hiányzik. Veresegyház: Horgásztavak és Folyás-patak – UTM: CT77A1. Surány (Pócsmegyer): Duna-holtág – UTM: CT58C2. Sülysáp, Kistelek: Halastavak és Alsó-Tápió-patak szakaszai – UTM: CT85A3. Taksony: Duna-holtág és Duna-Tisza-csatorna (horgászvizek) – UTM: CT54B3. Tápióbicske, Tápióság: Alsó-, és Felső-Tápió-patak szakaszai és horgásztó – UTM: DT04A2. Vas megye Alsóújlak: Csörnöc-Herpenyő-patak (horgászvíz) – UTM: ez az adat hiányzik. Bajánsenye: Kerka-patak és horgásztó – UTM: XM08D1. Csánig (Répcelak): Kőris-patak és horgásztavak – UTM: XN55B4. Csörötnek, Rábagyarmat: Rába-folyó szakaszai (horgászvizek) – UTM: WN90D3. Dénesfa: Horgásztavak és csatornák – UTM: ez az adat hiányzik. Döröske: Csörnöc-Herpenyő-patak (horgászvíz) – UTM: XN20C3. Egervölgy, Sótony: Csörnöc-Herpenyő-patak szakaszai – UTM: XN42B4. Felsőjánosfa, Hegyhátszentjakab, Szőce: Vadása-tó – UTM: XN20C1/C2. Gersekarát: Víztározó (horgászvíz) és Sárvíz-patak – UTM: XN30B4. Hegyhátszentmárton: Lugos-patak (horgászvíz) – UTM: XN19A1. Ikervár: Rába-folyószakasz és üzemvízcsatorna – UTM: XN43B4. Ivánc: Rába-holtágak (horgászvizek) – UTM: XM10D2. Kenyeri: Kis-Rába (horgászvíz) – UTM: XN54A3. Kondorfa: Lugos-patak – UTM: XN09C4. Magyarszecsőd, Molnárszecsőd: Rába-folyó szakaszai és horgásztó – UTM: XN21D2.

33

Mersevát, Nagypirit: Marcal-folyó szakaszai, horgásztavak és csatornák – UTM: XN63C1. Mikosszéplak: Szaji-patak és horgásztó – UTM: XN51B1. Nick: Rába-folyó, Kőris-patak és csatornák – UTM: XN55B3. Nyőgér: Csörnöc-Herpenyő-patak és kapcsolódó kisebb csatornák – UTM: XN42C3. Ostffaasszonyfa, Csönge: Lánka-patak szakaszai (horgászvizek) – UTM: XN54A3. Szentgotthárd: Rába-folyó, Lapincs-folyó és Lahn-patak (horgászvizek) – UTM: XN00B2. Vasalja: Pinka-patak (horgászvíz) – UTM: XN10B2. Zsennye, Püspökmolnári: Rába-folyó szakaszai, Sorok-patak és horgásztavak – UTM: XM31C3. Veszprém megye Apácatorna: Torna-patak és Apáca-patak – UTM: XN72B4. Badacsony: Balaton-öböl – UTM: XM98B1. Halimba: Horgásztavak és Kígyós-patak – UTM: XN90D4. Külsőrat, Egyházaskesző: Marcal-folyó szakaszai (horgászvizek) – UTM: XN75D1. Mezőlak, Nagyacsád: Kis-Séd-patak szakaszai és horgásztavak – UTM: XN84A2. Nagytevel: Víztározó (horgásztó) és Pápai-Bakony-ér – UTM: XN93C1. Várpalota: Horgásztavak és csatornák – UTM: BT82C1. Somogy megye Ádánd: Kis-Koppány-patak és Sió-csatorna – UTM: ez az adat hiányzik. Balatonfenyves: Balatonfenyves-nagybereki-csatornarendszer (horgászvíz) – UTM: XM87B2. Balatonkeresztúr, Balatonújlak: Nyugati-főcsatorna szakaszai (horgászvizek) – UTM: XM87A2. Balatonlelle: Irmapusztai-, és Rád-pusztai halastavak, Látrány-csatorna – UTM: YM08D3/18B1. Balatonszentgyörgy: Zala-folyó torkolata – UTM: XM77D2. Beleg, Ötvöskónyi: Ötvöskónyi-halastavak és Rinya-patak szakaszai – UTM: XM82A3. Bélavár: Dombói-csatorna és Dráva-holtág (horgászvizek) – UTM: XM70A1. Berzence: Tekeres-berki-patak – UTM: XM62B2. Drávatamási: Dráva-holtág és Rigóc-patak – UTM: YM99D2. Fonyód, Bézseny: Keleti-Bozót-csatorna és Nyugati-Főcsatorna szakaszai (horgászvizek) – UTM: XM98D2. Gyékényes: Dombói-csatorna, és halastavak – UTM: XM52B3. Homokszentgyörgy, Kálmáncsa: Nyugati-Gyöngyös-patak szakaszai és halastavak – UTM: YM00A1. Kaposfüred, Répáspuszta: Deseda-víztározó területe – UTM: YM14D1. Kéthely: Nyugati-főcsatorna (horgászvíz) és Marcali-víztározó (horgásztó) – UTM: XM86A3. Lakócsa: Korcsina-patak – UTM: YL18A2. Miklósfa: Horgász- és halastavak, Principális-csatorna és Bakónáki-patak – UTM: XM54B2. Ötvöskónyi: Halastó és Szabási-Rinya (patak) – UTM: XM82A3. Pat, Patihídpuszta (Varászló): Halastavak, Zala-Somogyi-határárok és Pádi-víz (részben Zala megye is) – UTM: YM01D2/XM64C4. Rinyaszentkirály, Mike: Halastavak és Rinya-patak szakaszai – UTM: XM92B2. Siójut: Sió-csatorna (horgászvíz) – UTM: ez az adat hiányzik.

34

Somogycsicsó: Halastavak és Tekeres-berki-patak – UTM: XM62D1. Szárazd: Kapos-patak (horgászvíz) – UTM: ez az adat hiányzik. Szorosad: Koppány-patak – UTM: BS76A2. Tarany, Háromfa: Halastavak és Taranyi-Rinya (patak) – UTM: XM71D3. Töreki (Siófok): Halastavak és Cinege-patak – UTM: BS79-es mezők Vörs: Zala-folyó és Marótvölgyi-csatorna – UTM: XM77A2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Büdszentmihály, Józsefháza (Tiszavasvári): Halastavak, Keleti-főcsatorna és Hortobágyfolyó (az utóbbiak horgászvizek) – UTM: EU21D2. Csegöld: Víztározó (horgászvíz) és Mály-csatorna – UTM: FU20A4. Csenger, Vásárosnamény: Szamos-folyó szakaszai és holtágai (zömük horgászvíz) – UTM: FT29C1/C3, FU20B4/C/D, FU10A3, FU11B, FU01C/02A/02B, FU03B2. Garbolc, Nagyhódos: Túr-folyó torkolata és holtágai (zömük horgászvíz) – UTM: FU31A1. Győrtelek: Nagy-vágás-csatorna, Keleti-övcsatorna és Szamos-holtágak (horgászvizek) – UTM: FU01D2. Józsafalva (Tiszavasvári): Horgásztavak és Király-ér – UTM: EU20C1. Kistiszahát (Dombrád): Tisza-holtágak (horgászvizek) és csatornák – UTM: EU64D1. Kishódos: Túr-folyó – UTM: FU31C2. Kocsord: Kraszna-folyó és Kirvalapos-csatorna (horgászvizek) – UTM: FU01B4. Kótaj: Lónyai-főcsatorna és kapcsolódó csatornák (zömük horgászvíz) – UTM: EU52A4. Kölcse: Öreg-Túr – UTM: FU22B1. Nagyszekeres: Görgő-Szenke-csatorna – UTM: FU11D3. Nyírbogdány: Lónyai-főcsatorna és kapcsolódó csatornák (horgászvizek) – UTM: EU62D3. Ököritófülpös: Keleti-övcsatorna, Szamos-folyó és holtágak (zömük horgászvíz), halastavak – UTM: FU01C3. Penyige: Szemke-csatorna és horgásztó – UTM: FU11C1. Rakamaz, Tiszanagyfalu: Nagy- és Kis-Morotva, Solymos- és Pap-tó – UTM: EU32A4/33B4. Sonkád: Ó-Túr (horgászvíz) és Túr-folyó, Túrerdői Holt-Túr és Malomszegi TúrHoltmeder – UTM: FU32B1. Szabolcsveresmart: Tisza-holtágak és víztározó (valamennyi horgászvíz) – UTM: EU75B4. Szamossályi: Szamos-folyó, holtág (horgászvíz) és víztározó (horgászvíz) – UTM: FU10C3. Szamosújlak: Holt-Szamos (horgászvíz) – UTM: FU10C1. Szatmárcseke: Túr-folyó – UTM: FU12C1. Székely: Víztározó (horgásztó) és Székely-csatorna – UTM: EU62B3. Tiszaeszlár: Holt-Tisza (horgászvíz) – UTM: EU32A4. Tiszakarád: Tiszakarádi-főcsatorna és Tisza-holtág (valamennyi horgászvíz) – UTM: EU53A3. Tiszavasvári: Keleti-főcsatorna és Macsuga-halastó – UTM: EU21D2. Tunyogmatolcs: Élő- és Holt-Szamos (horgászvizek) – UTM: FU01C4. Uszka: Batár-patak – UTM: ez az adat hiányzik. Tolna megye Alsóhetény (Kapospula): Halastavak, csatornák és Kapos-folyó – UTM: BS74A4. Attala: Halastavak, csatornák és Kapos-folyó – UTM: BS74A3.

35

Báta: Holt Duna (horgászvíz), Lajvér-patak és Szekszárdi-séd – UTM: CS30A1. Belecska: Sió-csatorna (horgászvíz) és halastavak – UTM: CS07B2. Bogyiszló: Duna-holtág (horgászvíz), Bogyiszlói-főcsatorna és halastó – UTM: CS33A1. Bonyhád: Halastavak, horgásztavak és Völgységi-patak – UTM: CS02 és 03-as mezők. Dalmand: Dalmandi horgásztó és csatorna – UTM: BS85A2. Dusnok: Sárközi-csatorna – UTM: CS44B2. Fürged (Kecsege-puszta, Csolányos-puszta): Halastavak és csatornák – UTM: BS97C2. Hajós: Duna-völgyi-főcsatorna, Sárköz-vízrendszere (csatornahálózat), horgásztavak – UTM: ez az adat hiányzik. Kakasd: Völgységi-patak és halastavak – UTM: CS13A4. Kiskonda, Szilfás (Dombóvár): Halastavak és csatornák – UTM: BS84B4. Kocsola: Halastavak és Kapos-folyó – UTM: BS85A4. Medina, Szedres: Sió-csatorna, Sárvíz-csatorna szakaszai és Holt-Sárvíz (horgászvizek) – UTM: ez az adat hiányzik. Mucsfa, Aparhant: Halastavak és csatornák szakaszai – UTM: CS03A4. Ozora: Sió-csatorna, Molnár-tó (horgászvíz) – UTM: CS07A3. Őcsény: Sió-csatorna (horgászvíz) és Szekszárdi-séd-patak – UTM: CS23C4. Pörböly: Nyéki-Holt-Duna, Cserta Holt-Duna, Kerülő Holt-Duna és horgásztavak – UTM: CS31A1. Regöly, Keszőhidegkút: Koppány-patak és Kapos-folyó szakaszai és horgásztavak – UTM: BS86C4. Simontornya: Pósa-tó és Sió-csatorna (horgászvizek) – UTM: CS18B2. Szakály (Ürgevárpuszta): Halastó és Kapos-folyó – UTM: BS95C3. Szakmár: Halastó, Csoma-Foktői-, Kisülés- és Maloméri-csatorna – UTM: CS55C1. Szálka: Víztározó (horgásztó) és Lajvér-patak – UTM: CS12C3. Szedres: Holt-Sárvíz és Sárvíz-csatorna (horgászvizek) – UTM: ez az adat hiányzik. Szekszárd, Öcsény: Sió-csatorna, Holt-Sió szakaszai és kubikgödrök (horgászvizek) – UTM: CS23D1. Tolna: Duna-holtágak (horgászvizek) – UTM: CS34A4. Zala megye Alsószenterzsébet, Csesztreg: Kerka-patak szakaszai – UTM: XM17D1. Bajánsenye: Kerka-patak és horgásztó – UTM: XM08D1. Balatonhídvégpuszta (Zalavár) Fenékpuszta (Keszthely): Kis-Balaton teljes területe – UTM: XM66C3/67D3-4/77A2-B1. Csöde: Zala-folyó – UTM: XM18C3. Csömödér: Víztározó (horgásztó) és Cserta-patak – UTM: XM26B3. Esztergályhorváti: Zala-folyó – UTM: XM67B1. Felsőrajk: Foglár-csatorna – UTM: ez az adat hiányzik. Kerkabarabás, Kerkaszentmihály: Kerka-patak szakaszai (horgászvizek) – UTM: XM19A1. Kerkateskánd: Horgásztó és csatorna – UTM: ez az adat hiányzik. Lenti, Bárszentmihályfa: Kerka-patak, Mura-folyó szakaszai (horgászvizek) – UTM: XM16C4. Máhomfa: Kerka-patak – UTM: XM18C3. Miklósfa (Nagykanizsa): Halastavak, Bakónáki patak és Principális-csatorna – UTM: XM54B2. Murakeresztúr: Mura-folyó, Bakónáki-patak, Principális-csatorna (horgászvizek) – UTM: XM43A4. Muraszemenye: Mura-holtág és horgásztavak – UTM: XM24C1.

36

Páka: Cserta-patak (horgászvíz) – UTM: XM26D1. Pölöske: Horgásztavak és Sárvíz-csatorna – UTM: XM47C2. Pötréte: Horgásztavak és Foglár-csatorna – UTM: XM48D2. Pusztaszentlászló: Víztározó (horgásztó) és Felső-Valicka-patak – UTM: XM46A2. Ságod, Neszele (Zalaegerszeg): Víztározó (horgászvíz), Zala-folyó és csatornák – UTM: XM39D3. Szécsisziget: Cserta-patak – UTM: XM25A1. Tótszerdahely: Mura-folyó és horgásztavak – UTM: XM34C3. Zalaistvánd: Horgásztó és Foglár-csatorna – UTM: XM59A1. Zalalövő: Horgásztó és csatorna – UTM: XM18C3. MELLÉKLET II. Az 1995 és 2007 között, az alapítvány által koordinált országos vidraállomány-felmérés eredményeinek területekre lebontott összefoglaló adatai

A közölt adatok lezárásának időpontja: 2007. április 2-a Jelölések értelmezése: +Á: a vidra előfordulása állandó; +I: a vidra előfordulása rapszodikus; -: nincs a területről vidra-előfordulásra utaló adat Megjegyzés: Az “Alapítvány a vidrákért” szervezet utolsó szervezett országos állományfelmérésekor gondoltunk egyet és úgy döntöttünk, a rendelkezésünkre álló információk alapján, néhány mondatban azoknál a településeknél található élőhelyeket, illetve azok kapcsolódását más “vidrás” helyekkel vázoljuk, amelyeknél ehhez elégséges rálátással és értesüléssel rendelkezünk. Joggal remélhettük, hogy a szakmai közösségek ezt köszönettel fogadják majd, mert 2004-ben napvilágot látott “Vidrakönyv” című igen vaskos tanulmánykötetben tettünk már erre kísérletet és az akkori visszajelzések igen bátorítóan hatottak számunkra. Bizakodtunk hát, hogy egy ilyen újabb részletes elemzéssel valóban hasznára lehetünk a Kollégáknak, akik különféle vizes élőhelyvédelmi program részesei lesznek, és így értékelni tudják a “vidrások” megjegyzéseit, felvetéseit is. Ezért állítottuk össze ezeket az észrevételeket, majd ezt követően, néhány hónapos késéssel a beérkező információk alapján a III. mellékletben ismertetett UTM kódokat foglaltuk össze. Valóban hiszek abban, hogy az ebben a mellékletben olvasható megjegyzéseket, kommentárokat érdekesnek és még akár időszerűnek is gondolják, ami pedig az UTM kódokat illeti, azok, ha csak a jövőben nem más bontású térképszelvényeket használnak, akkor igazán hasznos “iránytűk” lehetnek. Fontos: az alábbi ismertetők és a bemutatott UTM kódok eltérnek egymástól, mert nem minden településről rendelkeztünk olyan mennyiségű információval, amelyekből következtetéseket vonhattunk le. BARANYA MEGYE 1. Homorúd, Duna-folyó, Mocskos-Duna holtág, Karapancsai-főcsatorna, Kanda, Nagy-Csata, Hosszú-Örvényes (+Á), vízfelület: 110 hektár. A 2002-es és a 2006-os árvízkor a főcsatornánál, ami horgászvíz is, szokatlanul sok vidranyomjelet találtunk. A Dunának ez a szakasz, leginkább a holtág halasvíz. A főcsatorna

37

Sárhátnál érinti az Izsépi-Dunát, ami szintén halasvíz, vízfelülete: 25 hektár, a vidra jelenléte ott is állandónak mondható. A Kanda, Nagy-Csata, Hosszú-Örvényes szintén csatornák halasítottak, a vidra azokon állandó, és az esetükben is igaz, hogy árvízkor feltűnően sok vidranyomot találtunk. 2. Újmohács, Mohács, Riha-tó, Duna-folyó (+Á), vízfelület: 250 hektár. A tó horgászvíz (vízfelülete: 85 hektár), míg a mohácsi Duna-folyószakasz és a holtágak szintén vagy halászati, vagy horgászati hasznosítás alatt állnak. A 2002-es és a 2006-os dunai árvizek idején, illetve az azt követő hetekben főleg a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 3. Mozsgó, Almáskeresztúr, Szulimán, halastavak, Almás-patak és Porovica-patak (+Á), vízfelület: 200 hektár. A vízfolyások a nyári aszályos időben majdnem kiszáradnak, de a halastavak miatt a területen állandónak mondható a vidra. 4. Dunafalva, Bezerédi-Holt-Duna és Beskenye-csatorna (+Á), vízfelület: 30 hektár. Ezeken a területeken állandó és stabil a vidraállomány. A 2002-es és a 2006-os árvízkor a Beskenye-csatornánál, valamint a környékbeli csatornáknál és horgásztavaknál (pl. Keresztfok, Alsószállás említhető) szokatlanul sok vidranyomjelet találtunk. 5. Csertő, víztározó és patak (+Á), vízfelület: 132 hektár. A víztározó hallal telepített horgászvíz, megfelelő élőhely. A patak több környékbeli halasvíz táplálója is (pl.: Mozsgó, Szentlászló, Szigetvár említhető), ezeknél állandó a vidra jelenléte. 6. Sumony, halastavak és Okor-patak (+Á), vízfelület: 250 hektár. A halastavak megfelelő élőhelyek. A patak több környékbeli horgásztavat is érint (pl. Szentdénes, Királyegyháza említhető), vízállása azonban a nyári időszakban kiszámíthatatlan, 2003-ban szinte teljesen kiszáradt. 7. Révfalu (Drávakeresztúr), Dráva-folyó és holtágai (+Á), vízfelület: 100 hektár. A folyó sodorvonalánál nem, míg a holtágaknál rendszeresnek mondható a vidra jelenléte. A környéken találhatóak még horgászvizek (pl.: Szentborbás – itt a Péterhidai Ó-Dráva, ami 92 hektár vízfelületű, valamint Felsőszentmárton említhető, ami szintén drávai holtág; erről lásd lentebb). 8. Zaláta, összekötő II. csatorna (+Á), vízfelület: 20 hektár. Bár a csatorna vízállása ingadozó, mégis állandónak mondható a vidra jelenléte, ami feltehető, hogy a közeli Dráva-folyóról erre vetődött vidráknak is köszönhető. A környéken több kisebb horgásztó is található (pl. Kemse, Piskó, Sósvertike említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 9. Adorjánpuszta, Somogyapáti-halastó és Fekete-víz-patak (+Á), vízfelület: 200 hektár. A halastó jó élőhely. A patak, ami Csányoszrónál érinti az Okor-patakot egészen a Dráváig “viheti” a vidrákat, miközben több halas- és horgásztavat is érint (pl. Patapoklosi, Kistamási, Okorág, Csányoszró említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 10. Felsőszentmárton, Szentbarbás, Dráva-sziget és holtágak (+Á), vízfelület: 200 hektár. Főleg a holtágak jelentenek jó élőhelyet a vidrának, amelyek zöme horgászvíz. 11. Kémes, Kisinci holtág (+Á), vízfelület: 8 hektár. Horgászvíz, a vidra állandónak mondható. A környéken található több, kisebb halasvíz is még (pl.: Cún, Szaporca említhető), amelyeknél szintén egész évben állandó a vidrák jelenléte. 12. Piskó, Dráva-folyószakasz és Versági-tó (+Á), vízfelület: 8 hektár. A Versági-tó, ami tulajdonképpen egy Dráva-holtág, a Ramsari Egyezmény hatálya alá eső terület. Horgászvíz, jó élőhely, akárcsak a környékbeli folyószakaszok (pl. Zaláta, Vejti említhető, ez utóbbi településnél még horgásztó is található), amelyeknél ismert a vidra

38

előfordulása. 13. Kovácsszénája, víztározó (+Á), vízfelület: 15 hektár. Horgászvíz. Egész évben állandó a vidra előfordulása, akárcsak a környékbeli többi halasvíznél (pl.: Magyarhertelend, Orfű említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 14. Baranyajenő, Gödrei-vízfolyás, csatorna és halastavak (+Á), vízfelület: 70 hektár. Bár a vízfolyásoknál a vidra jelenléte rapszodikusnak, de rendszeresnek mondható, a tavaknál egész évben állandó. Ugyanakkor a vízfolyás több környékbeli halasvizet is érint (pl.: Gödreszentmárton, Sásd említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 15. Drávasztára, Zaláta, Dráva-folyó és holtágai – Fekete-tó, Adravica, Bresztik-tó és Vájás-tó – (+Á), vízfelület: 50 hektár. Főleg a holtágak említhetők, mint “jó” vidrás helyek. A Fekete-tó és az Adravica ún. “szentély” típusú holtágak, ez utóbbi közvetlenül érintkezik a Sellyei csatornával. A Bresztiktó és a Vájás-tó aszálykor majdnem teljesen kiszárad, mocsárszerűvé apad. 16. Cserdi, Helesfa, Bükkösd, Korpád, Bükkösdi-víz, csatorna, Sormás patak és horgásztavak (+Á), vízfelület: 20 hektár. A patak több környékbeli halas- és horgásztavat is érint, és bár a vízfolyások vízállása igen változó, mégis rendszeres vidravándorlási-útvonalnak mondhatók, ami a halasvizek jelenlétével magyarázható. 17. Szentlőrinc, Okor-patak és halastavak (+Á), vízfelület: 120 hektár. A patak a halastavak táplálója, amelyek megfelelő feltételeket nyújtanak a vidrának ahhoz, hogy egész évben tapasztalhassuk előfordulásukat. A patak ugyanakkor érint még több halas- és horgásztavat (pl. Helesfa, Cserdi, Sumony említhető), amelyeknél szintén rendszeres a vidra előfordulása. 18. Tormás, Szágyi-patak és halastó (+Á), vízfelület: 5 hektár. A pataknál és a tónál is egész évben állandó a vidra jelenléte. A patak ugyanakkor több környékbeli halas- és horgásztavat is érint (pl. Baranyaszentgyörgy, Baranyajenő, Bakóca említhető), amelyeknél szintén állandó vidra-előfordulásról beszélhetünk. 19. Almamellék, Szentmártonpuszta, Almás-patak, Lukafapusztai-patak, Szentmártonihalastó (+Á), vízfelület: 20 hektár. Jó élőhelyek, területükön egész évben állandó a vidra jelenléte. A környéken több halasvíz is található (pl. Ibafa, Boldogasszonyfa, Szentlászló említhető), amelyeknél szintén egész évben megtalálható a vidra. 20. Domokospuszta, Zsibót (Szigetvár), Domokosi-halastó (+Á), vízfelület: 8 hektár. A halastónál egész évben jelen van a vidra. A környéken nagyon sok állandó, vagy időszakos vízállású csatorna és kisvízfolyás található, valamint kisebb-nagyobb halas- és horgásztavak (pl.: Patapoklosi, Basal, Csertő említhető), amelyeknél szintén rendszeres a vidra előfordulása. 21. Szentlászló, Boldogasszonyfa, Szentlászlói-halastavak (+Á), vízfelület: 100 hektár. A halastó csatornája érinti a környékbeli halastavakat is (pl. Almamellék, Csertő, Szulimán említhető), valamennyinél egész évben tapasztalható a vidra jelenléte. 22. Antalfalu, Dióspuszta, Magyarlukafai-halastavak (+Á), vízfelület: 10 hektár. Jó élőhely, lásd fentebb. 23. Magyarlukafa, Lukafai-patak (+Á), vízfelület: 20 hektár. Vándorlási útvonal; a kapcsolódó élőhelyeket lásd fentebb. 24. Görösgalpuszta, Tótszentgyörgy, Tótszentgyörgyi-halastavak (+Á), vízfelület: 20 hektár. A tavak csatornái érintkeznek több környékbeli halastóval (pl. Merenye, Patosfa említhető), valamennyinél stabil és egész évben jelen lévő vidraállományról tudunk. 25. Ceglédpuszta, Merenye, víztározó és patak (+Á), vízfelület: 140 hektár. Egész évben jelen van a vidra, mind a halasított víztározónál, mind a pataknál, mind az

39

általa érintett környékbeli halasvizeknél (pl.: Patosfa, Tótszentgyörgy említhető). 26. Ürgevárpuszta (Szakály), halastó és Kapos-patak (+Á), vízfelület: 4 hektár. A pataknál, ami egyes szakaszain maga is hallal telepített halasvíz, akárcsak a halastónál, egész évben állandó vidraállományról beszélhetünk. 27. Bakóca, horgásztó (+Á), vízfelület: 30 hektár. A horgásztó megfelelő élőhely, míg a csatornája vándorlási útvonalként jöhet szóba, érintve több más vízfolyást, valamint halas- és horgásztavat (pl. Midszentgordisa, Sásd térségében), amelyeknél szintén rendszeres a vidra előfordulása. 28. Hobol, Újpuszta, Hoboli-árok (+Á), vízfelület: 1 hektár. Az árok érintkezik a Fekete-víz-patakkal, és bár rendszeresen találtunk vidranyomjeleket, mégis biztosra vehető, hogy az árok, meg a patak is csupáncsak vándorlási útvonalak. A környéken több halas- és horgásztó is található (pl. Szigetvár, Kistamási, Pettend említhető), amelyeknél előfordul a vidra. 29. Oroszló, Baranya-csatorna (+Á), vízfelület: 3 hektár. A csatorna jó vándorlási útvonal, még akkor is, ha a “minősége” és vízállása nem mindig mondható jónak. Ugyanakkor több halas- és horgásztavat is érint (pl. Bodolyabér, Magyarhertelend, Sásd, Mecsekpölöske említhető), amelyeknél egész évben megfigyelhető a vidra jelenléte. 30. Gerényes, Alsómocsolád, Bikal, Kapos-folyó, halastavak és csatornák (+Á), vízfelület: 400 hektár. A halastavak táplálója, akárcsak a környékbeli halasvizek jelentős többségének a Kaposfolyó. Valamennyi élőhely-típusnál egész évben tapasztalható a vidra előfordulása, míg a csatornák is több más környékbeli halasvizet is érintenek (pl.: Egyházaskozárd, Szárász, Hegyhátmaróc említhető), amelyeknél szintén egész éven keresztül stabil vidraállományról beszélhetünk. 31. Nagyváty, Nyugotszenterzsébet, Sándor-árok és halastavak (+Á), vízfelület: 25 hektár. Egész évben tapasztalható a vidra előfordulása, míg a csatornák több más környékbeli halasvizet is érintenek (pl.: Nagypeterd, Dinnyepetri említhető), amelyeknél szintén egész éven keresztül stabil vidraállományról beszélhetünk. 32. Gordisa, Hotedra-holtág (+Á), vízfelület: 10 hektár. A Dráva-folyóval a Gordisa-csatornán keresztül érintkezik. Horgászvíz, ún. “szentély” típusú holtág. 33. Drávacsepely, horgásztó (+Á), vízfelület: 4 hektár. Csatornája érintkezik a Fekete-víz-patakkal, azon keresztül pedig a Dráva-folyóval, ami horgászvíz. 34. Hegyszentmárton, víztározó (+Á), vízfelület: 8 hektár. Horgászvíz, csatornájával érintkezik a Baksai-, és Tengeri horgásztavakkal, amelyeknél szintén állandó vidraállományról beszélhetünk. 35. Kozármisleny, horgásztó (+Á), vízfelület: 4 hektár. A környéken több, szintén állandó vidraállományt tartó halasvíz is található még (pl. Szemely, Magyarsarlós, Pécsudvard említhető). 36. Basal, horgásztó (+Á), 2 hektár. Megfelelő élőhely, csatornájával érinti a Csertői-víztározót, ahol szintén állandó vidraállományról van tudomásunk. A környéken (Szigetvárnál) több kisebb horgásztó is található. 37. Terecsenypuszta (Boldogasszonyfa), halastó (+Á), vízfelület: 100 hektár. Jó élőhely, a környéken több halas- és horgásztó is található; lásd fentebb. 38. Szigetvár, horgásztó (+Á), vízfelület: 2 hektár. Csatornája érinti a Csertő-víztározó csatornáját, amelynél, akárcsak az itteni horgásztónál

40

állandó vidra-előfordulásról beszélhetünk. 39. Baksa, horgásztó (+Á), vízfelület: 4 hektár. Csatornájával érinti a Tengeri-tavakat is, mindegyiknél állandó vidraállományról beszélhetünk. 40. Berkesd, víztározó (+Á), vízfelület: 6 hektár. Horgászvíz. A környéken található még több horgásztó is (pl.: Kátoly, Szilágy említhető), valamennyinél állandónak mondható a vidra előfordulása. 41. Egyházaskozárd, horgásztó (+Á), vízfelület: 0,8 hektár. Egész kis tó, hallal telepítve. A vidra csak rájár, valahol a környékbeli csatornáknál fészkelhet, vagy a nagyobb halastavaknál (pl. Bikal, Alsómocsolád említhető), amelyeknél stabil vidraállományról tudunk. 42. Mecsekpölöske, horgásztó és Baranya-csatorna (+Á), vízfelület: 9 hektár. Jó élőhelye a vidrának, a csatorna több környékbeli halasvizet is érint (pl. Magyarszék, Bodolyabér említhet), amelyek szintén állandó vidraállományt tartanak el. 43. Orfű, horgásztó (+Á), vízfelület: 10 hektár. Az Orfűi-tórendszernek ez csak az egyik “darabkája”. Hallal telepített horgászvíz, a környéken több halasvíz is található (pl. Mecsekszakáll, Tekeres, Kovácsszénája, Magyarhertelend említhető), amelyek szintén állandó vidraállományt tartanak el. 44. Sásd, horgásztó és Baranya-csatorna (+Á), vízfelület: 60 hektár. A csatorna, vándorlási útvonal, holott vízállása nem mindig “megfelelő”, 2003-ban szinte teljesen kiszáradt. Ugyanakkor több halas- és horgásztavat is érint; lásd fentebb. 45. Pécs, Pellérd, Pellérdi-tavak és Pécsi-víz-patak (+Á), vízfelület: 150 hektár. A patak vízállása nagyon ingadozó, ráadásul 2003 augusztusában komoly szennyezés érte. A tavak horgászvizek, stabil vidraállományról tudunk a területükön. A Pécsi-víz-patak ugyanakkor több környékbeli horgásztó táplálója is (pl.: Zók, Magyartelek említhető), amelyek szintén állandó vidraállományt tartanak el 46. Cún, Sziliháti-tó és Lanka-tó vagy. Ó-Dráva meder (+Á), vízfelület: 10 hektár. A Cún-Szaporcai holtágrendszer tagjai (többit lásd alább). A Ramsari Egyezmény alá tartozó élőhelyek, horgászvizek. 47. Pécsvárad, víztározó és Karasica-patak (+Á), vízfelület: 4 hektár. A patak vízállása rapszodikus, ugyanakkor több halasvizet is összeköt, illetve érint (pl. Nagypalli, Erzsébet említhető), amelyek szintén állandó vidraállományt tartanak el. 48. Máriakéménd, halastavak és Karasica-csatorna (+Á), vízfelület: 40 hektár. A Karasica-csatorna a halastavak táplálója, akárcsak több környékbeli halasvíznek. A halastavak nagyon jó vízi- és parti vegetációval rendelkeznek, egész évben megtartják a vidrát. Még a nyári aszály idején is, amikor a csatorna vize alaposan megcsappanhat. A környéken több halasvíz is található még (pl.: Erzsébet, Nagypali, Pécsvárad említhető), amelyeknél szintén egész évben rendszeres a vidra előfordulása. 49. Mohács, Belső-Bédai-holtág – vízfelület: 80 hektár –, Külső-Bédai-holtág – vízfelület: 70 hektár –, Kölkedi Holt-Duna – vízfelület: 35 hektár –, Boki-Duna – vízfelület: 25 hektár –, Izsépi-Duna – vízfelület: 25 hektár –, halastó – vízfelület: 10 hektár; Cselepatak – vízfelület: 2 hektár (+Á), összes vízfelület: 247 hektár. Stabil és állandó vidraállományt tartanak el. A dunai árvizek idején a Mohács környéki csatornáknál találtuk meg a vidrákat. Ettől függetlenül a halastónál és a csatornánál, valamint a környékbeli horgásztavaknál is egész évben tapasztalható a vidra jelenléte. 50. Lánycsók, Babarc, halastavak (+Á), vízfelület: 20 hektár. A tavak csatornáival érintik a Duna-folyót. Ennek is köszönhető, hogy a 2002-es és a 2006-os árvízkor a területen, mind a csatornáknál, mind a tavaknál szembetűnően megnőtt a vidranyomjelek száma. 51. Somogyhárságy, víztározók (+Á), vízfelület: 40 hektár.

41

Kettő víztározóról van szó, mindkettő horgászvíz. A víztározók csatornája Antalpusztánál érintkezik a szintén horgászvízként funkcionáló Magyarlukafai és a Merenyei víztározók közös csatornájával. Valamennyinél egész évben állandó, stabil vidraállományról van tudomásunk. 52. Komló, halastavak, Baranya-csatorna és Völgységi-patak (+Á), vízfelület: 40 hektár. A csatorna és a patak változó vízállása miatt nem tart el állandó vidraállományt, míg a tavak igen. Ugyanakkor Komló környékén több kisebb horgásztó is található még, valamennyinél egész évben állandó, stabil vidraállományról van tudomásunk. 53. Komló, Sikonda, horgásztavak (+Á), vízterület: 8 hektár. Ezek a horgásztavak egy nagyobb, összefüggő tórendszer tagjai (esetünkben két horgásztóról van szó), amelyeket számos kisebb-nagyobb tóegység vesz körül. Igaz, ezek egy része turisztikai célokat szolgál, de a tavak összefüggő hálózata és egymással kapcsolódó csatornahálózatuk biztosítják a vidra állandó jelenlétélt ezeken a területeken is. 54. Patosfa, Merenye, halastó és Merenyei-víztározó (+Á), vízfelület: 120 hektár. A csatornáikon keresztül érintenek több környékbeli halasvizet (pl. Lad, Tótszentgyörgy, Nemeske említhető), valamennyinél egész évben állandó, stabil vidraállományról van tudomásunk. 55. Tószentgyörgy, horgásztó (+Á), vízfelület: 20 hektár. Megfelelő élőhely, csatornája érinti a Patosfai-Merenyei-csatornát, ami több környékbeli halasvíz táplálóforrása is; valamennyinél egész évben állandó, stabil vidraállományról van tudomásunk. 56. Majláthpuszta (Kisszentmárton), Majláthpusztai-tó (+Á), vízfelület: 10 hektár. Tóvá szélesedő Dráva holtág. Halász és horgászvíz is egyben, ún. “szentély” típusú holtág. 57. Mágocs, halastavak (+Á), 50 hektár. Jó élőhelyek, érintkeznek a dombóvári-halastavakkal, valamennyinél egész évben állandó, stabil vidraállományról van tudomásunk. 58. Baranyaszentgyörgy, halastavak és Baranya-csatorna (+Á), vízfelület: 7 hektár. A halastavak táplálója a Baranya-csatorna. Mind a halastavak, mind a csatorna nagyon jó élőhely. A környéken több halasvíz is található (pl. Baranyajenő, Bakóca, Tormás, Szágy említhető), valamennyinél egész évben állandó, stabil vidraállományról van tudomásunk. 59. Magyaregregy, Völgységi-patak (+Á), vízfelület: 1 hektár. Jó vándorlási útvonal, bár vízállása a nyári aszályos hetekben alaposan megcsappan. Több halasvizet is érint (pl. Komló, Szászvár, Nagymányos említhetők), valamennyinél egész évben állandó, stabil vidraállományról van tudomásunk. 60. Nagydobsza, Kisdobsza, Kálmáncsa, halastavak és Fekete-víz-patak (+Á), vízfelület: 120 hektár. A patak vízállása rapszodikus, ezen a szakaszon 2003-ban csaknem teljesen kiszáradt. A környéken több halasvíz is található (pl. Tótszentgyörgy, Merenye, Kálmáncsa – ez már Somogy-megye – említhető), valamennyinél egész évben állandó, stabil vidraállományról van tudomásunk. 61. Villány, horgásztavak és Villányi-csatorna (+Á), vízfelület: 4 hektár. A környéken több halas- és horgásztó is található (pl. Ivánbattyán, Patkonya említhető), ezeknél azonban a vidra előfordulása alkalmanként figyelhető meg, főleg ősszel és télen. 62. Palkonya, Pécsdevecser, Peterd, Birján, Újpetre, Birjáni-, Vokányi- és Palkonyaipatak, valamint halastavak (+Á), vízfelület: 300 hektár. A patakok Palkonya és Pécsdevecser között fekvő több száz hektár kiterjedésű halastavak táplálói, illetve lecsapolói. Mindezek mellett hallal telepített horgászvizek is. A környéken több horgásztó is található, ezeknél azonban a vidra előfordulása alkalmanként figyelhető meg, főleg ősszel és télen. 2003. június-augusztusa között a patakok vízállása rég nem látott

42

mértékre apadt, ami nem befolyásolta a vidra állandó jelenlétét, amit a halastórendszereknek köszönhetünk elsősorban. 63. Sellye, Sellyei-tó és Sellyei-csatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. A tó a Dráváról lefűződött, két tagból álló holtág. A kisebbet horgásztónak használják, itt állandó a vidra jelenléte, míg a nagyobbik szinte teljesen elmocsarasodott, ún. “szentély” típusú holtág. 64. Királyegyháza, Szentlőrinc Okor-patak és horgásztó (+Á), vízfelület: 1 hektár. Bár a patak vízállása ingadozó, mégis rendszeresen találni vidrára utaló nyomjeleket, míg a horgásztónál – és ez érdekes – többnyire esetenkénti a vidra előfordulása. 65. Pazdány, Pécsi-víz-patak (+Á), vízfelület: 4 hektár. A patakot 2003 augusztusában súlyos szennyezés érte, tulajdonképpen a környék legfontosabb, halasvizeket is tápláló kisvízfolyása ez. Több halasított vizet is érint (pl. Pécsnél), a vidra nyomjeleit a pataknál és az említett horgászvizeknél is rendszeresen megtalálni. 66. Kárász, Szászvár, Völgységi-patak (+Á), vízfelület: 1 hektár. Több halasított vizet is érint (pl. Magyaregregy, Komló említhető), a vidra nyomjeleit is rendszeresen megtalálni. Megjegyzendő: 2003 nyarán majdnem teljesen kiszáradt és májustól egészen október végéig mindössze egyetlen alkalommal észleltünk vidranyomjelet, míg októbertől újra rendszeresen. 67. Szaporca, Kisinci-tó és Kishobogyi-tó vagy Ó-Dráva-meder (+Á), vízfelület: 30 hektár. Ezek a Cún-Szaporcai holtágrendszer tagjai. A Ramsari Egyezmény hatálya alá esnek. Horgászvizek. 68. Kölked, Boki-holtág és Digancsini-csatorna (+Á), vízfelület: 35 hektár. A csatorna a Belső-Bédai holtággal érintkezik, jó élőhely, ún. “szentély” jellegű holtág. 69. Kölked, Belső-Béda és Külső-Béda holtágak (+Á), vízfelület: 70 hektár. és 70 hektár. Jó élőhelyek, ún. “szentély” jellegű holtágak. 70. Gyűrűspuszta, Alsószentmárton, Recski-tó (+Á), vízfelület: 4 hektár. Horgászvíz, ún. “szentély” típusú holtág. A környéken több csatorna is található, valamint több más “jó vidrás” hely (pl. Matty, Gordisa említhető), amelyeknél állandó a vidra jelenléte. 71. Bár, Dunaszekcső, Duna-holtágak és csatornák (+Á), vízfelület: 20 hektár. Akárcsak a Duna holtágainak jelentős része, ezek is intenzíven telepített horgászvizek. 72. Matty, horgásztó és csatorna (+Á), vízfelület: 14 hektár. A horgásztó tulajdonképpen egy Dráváról lefűződött holtág, csatornája érinti a Gordisai tavakat (Hotedra-holtágat), a Fekete-víz-patakot, valamint a Dráva-folyót, amelyeknél állandó a vidra jelenléte. 73. Palotazsombok, Somberek, csatornák (+Á), vízfelület: 4 hektár. Ezeknél a csatornáknál rendszeres a vidra előfordulása, ami feltehető, hogy a közeli halasított Duna-szakaszoknak köszönhető (Bár, Dunaszekcső említhető). 74. Kórós, Rédfalva, Egerszegi-csatorna (+I), vízfelület: 3 hektár. A csatorna horgászvíz, a vidra felbukkanását először 2005 januárjában tapasztaltuk. Attól kezdve a felbukkanása rapszodikusnak mondható. 75. Kisszentmárton, Sámod, Fekete-víz (új meder) (+I), vízfelület: 2 hektár. A kisvízfolyás horgászati hasznosítású, a vidra felbukkanása leginkább a téli időszakban jellemző. 76. Sámod, Fekete-víz és Okor-patak (+I), vízfelület: 5 hektár. Mindkét kisvízfolyás horgászati hasznosítású, de a vidra felbukkanása rendszerint késő ősszel, és télen tapasztalható. A környéken található még több kisebb horgásztó is (pl.: Baranyahídvég, Adorjás, Drávapiski említhető), ezeknél is rapszodikusnak találjuk a vidrák előfordulását.

43

77. Szénáspuszta, Kistótváros, árok, csatorna (+I), vízfelület: 1 hektár. Az árok és csatorna többnyire szárazak, vízállásuk ezért kiszámíthatatlan. A vidra felbukkanása is “unikum”, eddig csupán néhány alkalommal, és mindenesetben télen regisztrálhattuk. 78. Ibafa, Ibafai-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. A patak vízellátása és táplálékkínálata többnyire szegényes. A vidra felbukkanását rapszodikusan észleltük. A patak ugyanakkor érint több környékbeli halas-és horgásztavat is (pl. Szentmártonpuszta, Almamellék, Szentlászló, Szulimán, Csertő említhető), amelyeknél a vidra jelenléte állandó. 79. Botykapeterd, vízelvezető-árok (+I), vízfelület: 1 hektár. Eddig csak rapszodikusan találtunk az ároknál vidrára utaló nyomjeleket. Megjegyzendő: az árok az év nagy részében teljesen száraz, amikor mi a vidranyomjeleket észleltük téli, havas idő volt. 80. Szigetvár, Nevenincs-árok, csatorna (+I), Turbék-árok (-), Almás-patak (+I), vízfelület: 0,2 hektár. Az ároknál egyáltalán nem, míg a pataknál rapszodikusan találtunk vidrára utaló nyomjeleket, leginkább a késő őszi és téli időszakok során. 81. Ceglédpuszta (Merenye), Merenyei-árok, csatorna (+I), vízfelület: 2 hektár. A csatorna többnyire száraz, bár a környéken több halas- és horgásztó is található. Eddig a nagy téli idők után találtunk vidranyomjeleket, míg a többi vizsgálati időszakban nem. 82. Kovácshida, horgásztavak (+I), vízfelület: 40 hektár. 3 horgásztó alkotja, megfelelő élőhelyek, csatornáikon keresztül érintkeznek a Drávaszabolcsi és Gordisai tavakkal, amelyeknél állandó a vidra jelenléte. Tulajdonképpen a terület alkalmasnak tűnik arra, hogy a vidra megtelepedjen, de hogy mindezt miért nem tapasztalni, arra nem ismerjük a választ. 83. Pogány, Szőkéd, horgásztavak (+I), vízfelület: 12 hektár Bár a terület megfelelőnek tűnik, a vidra előfordulása nem mondható rendszeresnek. Eddig vidrára utaló nyomjeleket télen tapasztaltunk. A helyiek sem tudnak arról, hogy vidra élne a területen. 84. Siklós, horgásztavak (+I), vízfelület: 44 hektár. Bár a terület megfelelőnek mondható, vidrára utaló nyomjeleket eddig csak rapszodikusan találtunk. A helyiek sem tudnak arról, hogy vidra élne a területen. 85. Tésenfa, Fekete-víz-patak (+I), vízfelület: 2 hektár. A patak ingadozó vízállása, zavartsága és elégtelen táplálékkínálata lehet az oka a vidra rapszodikus előfordulásának. 86. Tófű, víztározó (+I), vízfelület: 9 hektár. Horgászvíz, ugyanakkor eddig rapszodikusan tapasztaltunk vidrára utaló nyomjeleket. A helyiek szerint azonban állandó a területen. 87. Kaposhomok, Kapos-patak (+I), vízfelület: 1,5 hektár. A pataknál – aminek vízállása igencsak kiszámíthatatlan, rapszodikusnak véljük a vidrák jelenlétét, mégis fontos vándorlási-útvonal lehet; a közelben több halasvíz is található (pl. Fonó, Mosdós említhető), amelyeknél viszont állandó a vidrák jelenléte. 88. Szágy, Szabás, Szágyi-patak (+I), vízfelület: 7 hektár. A patak változó vízállása is oka lehet a vidra rapszodikus felbukkanásának – 2000 és 2003 nyarán teljesen kiszáradt –, holott a környéken több halas- és horgásztó is található (pl. Baranyaszentgyörgy, Tormás, Bakóca említhető), amelyeknél viszont állandó a vidrák jelenléte. A szabási-patakszakaszon eddig még nem találtunk vidranyomjelet. 89. Baranyajenő, Kereseligeti-árok (-), vízfelület: 0,5 hektár. Száraz terület. 90. Gödre, Gödreszentmárton, Gödrei-árok, csatorna, (-), vízfelület: 1 hektár.

44

Az árok és csatorna többnyire szárazak. 91. Felsőkövesd, Kövesdi-árok (-), vízfelület nem mérhető. Száraz terület. 92. Nagymáté, Hollófészek (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz terület. 93. Horváthertelend, Csebény, Horváthertelendi-árok (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz terület. 94. Dinnyeberki, vízfolyás (-), vízfelület: 0. Eddig ezen a szakaszon nem találtunk vidrára utaló nyomjeleket, amit a vízfolyás változó vízállása és szegényes táplálékkínálata magyarázhat. 95. Gyűrűfű, Ibafa, Sormás-patak (-), vízfelület: 1 hektár. Ezen a patakszakaszon eddig még nem találtunk vidranyomjelet, amit a patak ingadozó vízállása és szegényes táplálékkínálata megmagyarázhat. 96. Almáskeresztúr, Elek-majori árok, patak (-), vízfelület: 0,5 hektár. Többnyire száraz terület, holott a patak érintkezik a Csertői-tavakkal, amelyeknél állandó a vidra. 97. Nyugotszenterzsébet, Gyűri-tető (-), vízfelület: 0,2 hektár. Bár közvetlen közelben van a nagyon jó környezeti feltételeket adó, állandó vidraállományt tartó Nyugotszenterzsébeti-halastó, az ároknál mégsem találtunk eddig vidranyomot, aminek egyetlen oka lehet: eddig valamennyi vizsgálati időszakban száraz volt. 98. Kispeterd, szőlőhegy (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz terület. 99. Antalszállás, Kis-Hódos-patak (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz terület. 100.Somogyhárshágy, Riticsi-árok (-), vízfelület: 0,5 hektár. Száraz. 101.Kishárshágy (Magyarlukafa), Keleti-Gyöngyös patak, Rétecsi-árok (-), vízfelület: 2 hektár. Eddig ezeken a területeken nem találtunk vidrára utaló nyomjeleket, holott a környéken több, vidra által lakott halastó is található (pl. Magyarlukafa, Somogyapáti említhető), amelyeknél viszont állandó a vidra. 102.Vásárosbérc, patak (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz terület. 103.Patapaklosi, Keleti Gyöngyös-patak (-), vízfelület: nem mérhető. A pataknak ez a szakasza száraz. 104.Kisibafa, Sormás-patak (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz. 105.Görösgalpuszta, Dobrai fás-legelő (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz. BÁCS-KISKUN MEGYE 1. Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod, Bácsbokodi-víztározó – vízfelület: 17 hektár –, Csávolyi horgásztó – vízfelület: 4 hektár –, és Bokodi-Kígyós-csatorna – vízfelület: 1 hektár – (+Á), összes vízfelület: 22 hektár. A horgásztó és a szintén horgászvízként funkcionáló víztározó, biztosítják a megfelelő fészkelési- és táplálkozási feltételeket a vidrának, míg a csatorna – ha nem is teljes éven át, hiszen az utóbbi vizsgálati évek során, a nyári időszakokban vízszintje alaposan leapadt – vándorlási útvonalként említhető. Ennek ellenére egyes szakaszai ugyancsak horgászvízként hasznosulnak.

45

2. Baja, Duna-völgyi főcsatorna, Gyuri-sziget – holtág –, Vadica-csatornaszakasz, Nyéki-Holt-Duna, Kádár-sziget, Bajaszentistváni-csatorna (mindegyik jelölésnél +Á), vízfelület: 500 hektár. Jó élőhelyek, több közülük halasvíz. A 2002-es és a 2006-os árvizek levonulta után is megtaláltuk a vidrák nyomjeleit; míg az árvíz idején és az azt követő hetekben a főcsatornánál és a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 3. Baja, Sugovica és Ferenc-csatorna (+Á), vízfelület: 24 hektár. Halban és rejteket adó vegetációban gazdag élőhelyek, a csatorna is horgászvíz. 4. Baja, Káposztás-Duna, Cserta-holtág, Vén-Duna, Simon-Duna, Móric-Duna, FásDuna, Hágli-Duna (+Á), vízfelület: 18 hektár. Megfelelő élőhelyek, többnyire halasvizek, bár a Káposztás-Duna a 2003-as aszály idején kiszáradt. 5. Baja, Érsekcsanád, Dunavölgyi-főcsatorna és Kádár-Duna és Kerek-tó, Kiskoppányi-mellékág (+Á), vízfelület: 45 hektár. Mind halban gazdag horgászvíz, bár megjegyezzük: a Kiskoppányi-mellékág a 2003-as aszály idején jelentősen leapadt. 6. Baja, Harábói-horgásztó – vízfelület: 15 hektár; Szentistváni halastavak – vízfelület: 300 hektár; Szentistváni-csatorna – vízfelület: 10 hektár (+Á), összes vízfelület: 320 hektár. Állandó és stabil vidraállományt tartanak el, akárcsak a többi bajai élőhely. 7. Baja, Érsekcsanád, Herceggödör (természetes-tó), Harábói-csatorna (+Á), vízfelület: 30 hektár. Állandó és stabil vidraállományt tartanak el, akárcsak a többi bajai élőhely. 8. Nagybaracska, Füzeséri holtág, Ferenc-csatorna, halastavak és Baracskai-zártkertek (horgásztavak), (+Á), vízfelület: 320 hektár. Jó élőhelyek, ráadásul a csatorna érintkezik több halasvízzel (pl. Karapancsa, Dávod, a szermlei ún. Máriakönnyei-halastavak említhetők) és a Dunával (Baja alatt a Sugovicánál). A 2002-es és a 2006-os árvizek idején és az azt követő hetekben a főcsatornánál és a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 9. Szeremle, Kádár-szigeti holtág, Pandúr-szigeti holtág, Bundás (+Á), vízfelület: 5,5 hektár. Halasvizek, a 2002-es és a 2006-os árvizek levonulta után is megtaláltuk a vidrák nyomjeleit; feltehető, hogy a vízár a közeli csatornákba szorította őket. Megjegyezzük: a holtágak a 2003-as aszálykor vagy kiszáradtak, vagy jelentősen kiapadtak. 10. Szeremle, Dunapart 1467 és 1470 és 1473 fkm, bal part, Öreg-Szeremlei Duna és KisBundás és Nagy-Bundás (+Á), vízfelület: 25 hektár. Jó élőhelyek, halasítottak, vegetációban gazdagok, igaz a holtágak a 2003-as aszálykor vagy kiszáradtak, vagy jelentősen kiapadtak. 11. Fülöpszállás, Duna-völgyi-főcsatorna (+Á), vízfelület: 7 hektár. A csatorna vándorlási útvonala a vidrának, miközben több halas- és horgásztavat is érint, valamint egyes szakaszain maga is hallal telepített horgászvíz. A 2002-es és a 2006-os árvizek idején és az azt követő hetekben a főcsatornánál és a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk sok vidranyomot. 12. Kiskőrös, Duna-völgyi főcsatorna és Mikla-pusztai csatorna (+Á), vízfelület: 7 hektár. Vándorlási útvonalai a vidrának, bár a főcsatorna egyes szakaszai hallal telepítettek, ráadásul a környéken található még több halasvíz is (pl. Tabdi, Akasztó említhető). A 2002-es és a 2006-os árvizek idején és az azt követő hetekben a főcsatornánál és a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 13. Akasztó, Duna-völgyi-főcsatorna (+Á), Büdös-tói-csatorna, Kiskőrösi-csatorna (+I),

46

vízfelület: 21 hektár. A főcsatorna, hallal telepített horgászvíz, jó feltételeket nyújt a vidrának, míg a másik két csatorna vízállása időszakos; azokon csak alkalmanként bukkanni vidranyomra. A 2002-es és a 2006-os árvizek idején és az azt követő hetekben a főcsatornánál és a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk sok vidranyomot. 14. Foktő-Kalocsa, Sárközi-csatorna, Vajas-csatorna és Duna-holtág (+Á), vízfelület: 100 hektár. A csatornák vándorlási útvonalak, közvetlen érintkeznek a Duna-holtággal, ami halasvíz, valamint a Csoma-foktői-csatornával és azon keresztül a szakmári-halastavakkal. A Vajascsatorna kalocsai szakaszánál 2005 tavaszán mederkotrást, valamint vízi- és parti vegetáció “rendezést” tartottak, lévén “kultúrált horgászhellyé alakítják ki”. A 2002-es és a 2006-os árvizek idején és az azt követő hetekben a Sárközi-csatornánál és a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 15. Uszód és Foktő, Foktői-csatorna, Uszodi-sziget és Duna-holtág (+Á), vízfelület: 12 hektár. Megfelelő élőhelyek, halasvizek. A 2002-es és a 2006-os árvíz kiszorította a vidrákat, az árhullámot követően azonban, ismét megtaláltuk a nyomjeleiket. 16. Nemesnádudvar, horgásztavak, Ducsi-csatorna és Duna-völgyi-főcsatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. Alkalmas élőhelyek, a főcsatorna több szakaszán halasított (pl. Hajós, Sükösd említhető), és Bajánál érintkezik a Dunával, ahol egyes holtág-szakaszok szintén halasvizek. A 2002-es és a 2006-os árvizek idején és az azt követő hetekben a Ducsi-csatornánál, a főcsatornánál és a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot 17. Dusnok, Sárközi-csatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. A csatorna közvetlenül érintkezik a Duna-folyóval, és több környékbeli csatornával. A csatornák vízállás kiszámíthatatlan, bár a Sárközi II-csatorna horgászvíz. A 2002-es és a 2006-os árvizek idején és az azt követő hetekben a csatornánál és a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk sok vidranyomot. 18. Dusnok, Vajas-csatorna (+Á), vízfelület: 2 hektár. A csatorna több környékbeli csatornával is érintkezik (pl. Karasica-csatorna említhető, ami egyes szakaszain szintén halasvíz), vándorlási útvonal. 2002-ben és 2006-ban az árvíz idején érzékelhetően több vidranyomjelet találtunk a csatornánál, mint annak előtte. 19. Bácsszentgyörgy, Kígyós-csatorna (+Á), vízfelület: 2,5 hektár. A csatorna érinti a Katymári-tavakat, vízállása többnyire “megfelelő”, ráadásul gazdag vegetációval rendelkezik. Ugyanakkor 2002-ig csak a faj rapszodikus jelenlétét állapíthattuk meg, míg 2002 márciusától valamennyi kiszállás során állandó meglétét tapasztaljuk. 20. Sükösd, Duna-völgyi-főcsatorna, Viktória-horgásztó, tőzeggödrök és tőzegtó, Karasica-csatorna, Vajas-csatorna, Sükösdi halastavak (+Á), vízfelület: 150 hektár. Valamennyi élőhelytípus jó feltételeket nyújt a vidrának; a tőzeggödrök és a tőzegtó is horgászvizek, és egyes szakaszain a főcsatorna is hallal telepített horgászvíz. A 2002-es és a 2006-os árvizek idején és az azt követő hetekben a főcsatornánál és a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk sok vidranyomot. Megjegyezzük: a Sükösdi halastavaknál bár rendszeres a vidra előfordulása, mégsem annyira gyakori, mint a többi most említett élőhelynél. 21. Dávod, Földvári-tó, Ferenc-csatorna, Püspökpusztai-csatorna (+Á), vízfelület: 20 hektár. Mindhárom élőhelytípus alkalmas feltételeket biztosít a vidrának, bár a Püspökpusztaicsatornánál ritkábbnak mondható az előfordulása. A környéken több kisvízfolyás és csatorna, valamint horgászvíz is található (pl. Nagybaracska, Hercegszántó, Csátalja említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása.

47

22. Báta, Szeremle, Duna-holtág, Szekcsői-zártkő (ez mellékág), Lajvér-patak és Szekszárdi-séd (+Á), vízfelület: 30 hektár. A Duna-holtág halasvíz. A mellékág a Duna alacsony vízállásakor kb. 6 hektáros tó jellegű terület, ettől függetlenül egész évben rendszeres a vidra előfordulása. A kisvízfolyások szakaszain többnyire rapszodikus a vidra előfordulása, bár 2002-ben és 2006-ban, az árvíz idején jelentősen megnőtt a vidranyomjelek száma, annak ellenére is, hogy a vízszintjük is alaposan megemelkedett. 2003 nyarán, az aszályos hetekben, amikor vízszintjük drasztikusan csökkent, egyes szakaszokon teljesen ki is száradtak, egyáltalán nem találtunk vidrára utaló nyomjeleket. 23. Császártöltés, tőzeggödrök és Duna-völgyi-főcsatorna (+Á), Vörös-mocsár, vízfelület: 15 hektár. Alkalmas élőhelyek, a tőzeggödrök horgásztavak. A főcsatorna több környékbeli szakasza is horgászvíz, egyben érintkezik kisebb csatornákkal (pl. a Sárközi- és a Karasica-csatorna említhető), és azokon keresztül több horgászvízzel is (pl. Dusnok, Hajós térségében). 2002ben és 2006-ban, az árvíz idején jelentősen megnőtt a vidranyomjelek száma a főcsatornánál. 24. Dunapataj, Kétesi-rét, csatorna és Duna-folyó (+Á), vízfelület: 20 hektár. A Duna holtága telepített horgászvíz, vegetáció-borítottsága (erdőterület) is jónak mondható. 25. Dunapataj, Szelidi-tó (+Á), vízfelület: 75 hektár. Megfelelő vízi- és parti vegetációja, valamint a rendszeres haltelepítés miatt mondható állandónak a területen a vidra. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a közelben találhatók még “jó vidrás helyek”; ezeket lásd fentebb. 26. Kunszentmiklós, Dunavölgyi-XXX. csat. (+Á), vízfelület: 30 hektár. A csatorna többnyire bővizű, egyes szakaszain hallal telepített, megfelelő élőhely. 27. Pörböly, Kerülő-Duna és Fás-Duna és Nagy-Báli tó (+Á, utolsónál +I), vízfelület: 40 hektár. A Nagy-Báli tó zavart horgászvíz, a többinél “adott” a fészkelési- és táplálkozási feltétel a vidra számára. 2002-ben és 2006-ban, az árvíz idején megnőtt a vidranyomjelek száma a környékbeli csatornáknál. 28. Érsekcsanád, Sükösd, Dunapart 1484 és 1494 fkm, bal part, Rezéti-Dunapart, Veránkasziget, Vajas-fok, Közréti-csatorna, Harábó-csatorna és Duna-völgyi-főcsatorna (+Á), vízfelület: 120 hektár. Megfelelő élőhelyek, a folyó is halasított, vegetációban gazdag, míg a főcsatorna egyes szakaszai is horgászati hasznosítás alatt állnak. 2002-ben és 2006-ban, az árvíz idején jelentősen megnőtt a vidranyomjelek száma a főcsatornánál, a csatornáknál és a környékbeli csatornáknál is. Megjegyezzük: a Közréti-csatornánál ritkábban találtunk vidranyomot, mint a többi most itt említett élőhelynél. 29. Bátmonostor, Nagybaracskai Holt-Duna, Monostori Fás-Duna, Ferenc-csatorna és Máriakörnyei-halastó (+Á), vízfelület: 200 hektár. A holtágak, halasított vizek. A csatorna Bajánál érintkezik a Dunával. A 2002-es és a 2006-os árvízkor jelentősen megemelkedett a csatorna vízszintje is, ugyanakkor a fellelt vidranyomok száma is több volt a szokásosnál. Ugyanez mondható el a halastó esetében is. 30. Tiszakécske, Tisza-folyó és Ókécskei-Holt-Tista (+Á), vízfelület: 80 hektár. A Holt-Tisza halasvíz, az élő Tiszával csatornán keresztül érintkezik; 2000-ben a ciánmérgezés idején menedékhelyként szolgált a halaknak és a vidráknak is, akárcsak a 2006os tiszai árvíz idején. A holtág egyre szennyezettebb, ide vezetik a falu szennyvizét, valamint a felső, faluhoz közeli szakaszát illegális hulladéklerakóként is használják. 31. Pálmonostora, Dong-éri főcsatorna és horgásztó (+Á), vízfelület: 5 hektár. A csatorna, vándorlási útvonal, érintkezik a tömörkényi Csaj-tavakkal, a horgásztó megfelelő élőhely.

48

32. Tiszaalpár, Alpári-Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 140 hektár. Hallal telepített, gazdag vegetációval rendelkező horgászvíz, 2000-ben a ciánmérgezés idején menedékhelyként szolgált a halaknak és a vidráknak is, akárcsak a 2006-os árvízkor. 33. Lakitelek, Nagyréti és Kisréti-vizek, Szikrai Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 120 hektár. Halasvizek, gazdag parti vegetációval (főleg erdőterület), 2000-ben a ciánmérgezés, valamint 2002-ben és 2006-ban a tiszai árvizek idején menedékhelyként szolgáltak a folyóról kiszorult a vidráknak. 34. Gátér, Csukás-ér és Félegyházi-vízfolyás (+Á), vízfelület: 3,5 hektár. A Csukás-ér érintkezik a Dong-éri–főcsatornával, ami több környékbeli halas- és horgásztó táplálóforrása (pl.: Pálmonostora, Tömörkény említhető); vándorlási útvonalak. 35. Tass, Felsőszenttamási-halastavak – vízfelület: 30 és 25 hektár; Kiskunságifőcsatorna és Soroksári-Dunaág – vízfelület: 5 hektár, (+Á), összes vízfelület: 60 hektár. A halastavak tavak táplálója a Kunsági-főcsatorna. A főcsatorna és a Dunaág is hallal telepített horgászvíz. A főcsatornánál 2002-ben és 2006-ban, az árvizek idején jelentősen több vidranyomjelet találtunk, mint előtte, annak ellenére, hogy vízszintje megemelkedett. 36. Szalkszentmárton, kavicsbányatavak és Fűzvölgyi-csatorna (+Á), vízfelület: 200 hektár. A bányatavak hallal telepített horgászvizek, még a csatorna egyes szakaszai is azok, amelyeknél mind 2002-ben, mind 2006-ban az árvizek idején és az azokat követő hetekben szokatlanul sok vidranyomot találtunk. A csatorna a szalkszentmártoni zsilippel ágazik ki a Kiskunsági-főcsatornából, ami egyes szakaszain maga is horgászvíz, illetve több horgásztó táplálója. 37. Katymár, Kígyós-főcsatorna – vízfelület: 3 hektár –, Batinkov-tó – vízfelület: 6 hektár –, Kasély-tó – vízfelület: 2 hektár (+Á), összes vízfelület: 11 hektár. A tavak, leginkább a Batinkov-tó rendelkeznek mindazokkal a feltételekkel, ami a vidrát területfoglalásra “csábíthatja”; a főcsatorna, ami egyes szakaszain maga is hallal telepített horgászvíz, pedig az év nagy részében alkalmas vándorlási útvonalnak tűnik. 38. Szakmár, Maloméri-csatorna, Csoma-foktői-csatorna és Szakmári-Dzsidva-halastó (+Á), vízfelület: 250 hektár. Valamennyi élőhelytípus alkalmasnak mondható, a Csoma-foktői-csatorna közvetlenül érintkezik a Dunával (Foktőnél, Kalocsa alatt). 2002-ben és 2006-ban, az árvíz alatt a megszokottnál több vidranyomjelre akadtunk, annak ellenére is, hogy a csatorna vízszintje alaposan megemelkedett. 39. Fülöpszállás, Duna-völgyi-főcsatorna, Kostök-holtág (+Á), vízfelület: 6 hektár. Mindkét élőhely megfelelőnek mondható, a főcsatorna egyes szakaszain hallal telepített horgászvíz. 40. Géderlak, Duna-holtág, csatorna és horgásztó (+Á), vízfelület: 20 hektár. A holtág is hallal telepített horgászvíz. A 2002-es és a 2006-os dunai árvíz idején és az azt követő hetekben feltűnően sok vidranyomot találtunk a csatornánál és a horgásztónál is. 41. Hercegszántó, Karapancsa, Karapancsai-halastavakI. tóegység és Ferenc-csatorna (+Á), vízfelület: 8 hektár. Megfelelő élőhelyek, a csatorna több környékbeli halas- és horgásztavat is érint (pl. Nagybaracska, Dávod említető). A 2002-es és a 2006-os dunai árvíz idején és az azt követő hetekben feltűnően sok vidranyomot találtunk a csatornánál. 42. Hercegszántó, Budzsák, Karapancsa, Kadia-holtág, Ferenc-csatorna (+Á), vízfelület: 45 hektár. Többnyire hallal telepített horgászvizek. A környéken több más halasvíz is található (pl. Nagybaracska, Dávod, Hóduna említhető). A 2002-es és a 2006-os dunai árvíz idején és az azt követő hetekben feltűnően sok vidranyomot találtunk a csatornánál.

49

43. Hercegszántó, Hóduna, Névtelen-sziget és Ferenc-csatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. A 2002-es és a 2006-os árvízkor a csatorna, valamint a karapancsai területek jelentettek menedéket a Dunánál élő vidráknak. Mind a Duna, mind a csatorna alkalmas élőhelyek, horgászvizek. 44. Hercegszántó, Klágya Holt-Duna (+Á), vízfelület: 40 hektár. Horgászvíz. A 2002-es és a 2006-os dunai árvíz idején és az azt követő hetekben feltűnően sok vidranyomot találtunk a környékbeli csatornáknál. 45. Bátya, horgásztó (+Á), vízfelület: 1,5 hektár. Közvetlenül a közelben található a kalocsai Duna-szakasz. Alkalmas élőhely, főleg a 2002-es és a 2006-os dunai áradás idején tapasztaltuk a vidrák jelenlétét. 46. Soltvadkert, Vadkerti-tó (+Á), vízfelület: 30 hektár. Horgászvíz, megfelelő vízi- és parti vegetációval. A környéken több más halasvíz is található (pl. Tázlár, Pirtó említhető). Ugyanakkor egészen 2001 teléig (novemberéig) a faj rapszodikus előfordulását tudtuk csak regisztrálni, mígnem attól kezdve állandó jelenlétét tapasztaljuk. 47. Szank, Dong-éri-főcsatorna és Majsai-szanki-csatorna (+Á), vízfelület: 4,5 hektár. A vizsgálati időszakokban a Dong-éri-csatornánál minden alkalommal találtunk vidrára utaló nyomjelet, a Majsai-Szanki-csatornánál erre ritkán volt példa. 48. Jászszentlászló, Tőzegbánya-tavak (+Á), vízfelület: 7 hektár. Vidranyomjelet először 2002-ben találtunk, és bár azóta rendszeresnek mondható, feltételezhető, az erre tévedt vidrák csak ideig-óráig maradnak meg ezen a területen. 49. Tabdi, Tabdi-csatorna és Pék-tó (+Á), vízfelület: 9 hektár. A csatorna vízállása kiszámíthatatlan, a horgásztó vízi vegetációja szegényes. Vidranyomjelet csak 2002-ben találtunk először, és bár azóta rendszeresnek mondható, feltételezhető, az erre tévedt vidrák csak ideig-óráig maradnak meg ezen a területen. 50. Dunaszentbenedek, Kobolya-tó és Duna-holtág (+Á), vízfelület: 15 hektár. Horgászvizek, sűrű vegetációval. A 2002-es és a 2006-os dunai árvíz idején és az azt követő hetekben feltűnően sok vidranyomot találtunk a környékbeli csatornáknál. 51. Harta, Babszi-tó, Kenderáztató, Vejtei-tó, Nagykéksei-tó, csatornák és Duna-holtág (+Á), vízfelület: 30 hektár. Horgászvizek, sűrű vegetációval. A 2002-es és a 2006-os dunai árvíz idején és az azt követő hetekben feltűnően sok vidranyomot találtunk horgásztavaknál, a környékbeli csatornáknál és a Duna-holtágnál is. 52. Homokmégy, halastavak és Székesi-csatorna (+Á), vízfelület: 95 hektár. A halastavak táplálója a Székesi-csatorna, a lecsapoló csatornái a Duna-völgyifőcsatornába torkollnak. Mindhárom élőhelynél egész évben rendszeres a vidra előfordulása, még nyáron is, amikor előfordul, hogy valamelyik csatorna vízszintje kritikusan lecsökken, vagy, mint történt az 2003-ban a Széki-csatorna egyes szakaszainál, kiszárad. A halastavaknak köszönhetően azonban a vidra megmarad a területen. 53. Érsekhalma, halastavak és Duna-völgyi-főcsatorna (+Á), vízfelület: 60 hektár. A halastavak táplálója a Duna-völgyi-főcsatorna, ami egyes szakaszain maga is halasvíz, illetve több környékbeli halas- és horgásztó táplálója, vagy lecsapoló csatornáinak a befogadója. Mind a halastavaknál, mind a főcsatorna itteni szakaszánál is egész évben állandónak mondható a vidra jelenléte. 54. Gara, Igali-gravitációs-csatorna (+Á), vízfelület: 6 hektár. A csatorna, rendszeresen hallal telepített horgászvíz, érinti a Ferenc-csatornát és több horgásztavat. A 2005-06-os felmérés idejéig rapszodikusnak találtuk a vidra előfordulását, azóta viszont az állandó jelenlétét tapasztaljuk. Megjegyezzük: a csatorna vízállása, főleg a nyári hónapokban kiszámíthatatlan.

50

55. Érsekcsanád, Közréti-csatorna (+I), vízfelület: nem mérhető. 2003-ban teljesen kiszáradt, azóta szárazon áll, de a vidra előfordulása rapszodikusan tapasztalható. 56. Homorúd, Mocskos-Duna (+I), vízfelület: 10 hektár. 2003-ban majdnem teljesen kiszáradt, jelenleg még található benn valamennyi víz. 57. Baja, Simon-Duna, Móric-Duna, Hágli-Duna, Kerek-tó, Báli-tó és egyéb tavak, Szentistváni-csatorna, Sámántanyai-tó (+I), vízfelület: 100 hektár. Ezek a bajai élőhelyek a 2003-as aszálykor részlegesen vagy teljesen kiszáradtak, zömükben, napjainkban is alig található víz. A vidra előfordulása rapszodikusan tapasztalható, ami a környező jó élőhelyekkel magyarázható; ezeket lásd fentebb. 58. Kecskemét, Csukás-éri főcsatorna és Záportározó-tó (+I), vízfelület: 30 hektár. Vizsgálataink során 2002-ben (január és március közötti időszakban) és 2003-ban (március és május közötti időszakban) észleltünk vidrára utaló nyomjelet; a helyiek elmondása is megerősít bennünket abban, hogy a területen nem állandó a faj jelenléte. 59. Korhánypuszta (Harta), Nagy-éri-csatorna (+I), vízfelület: 1 hektár. A csatorna érintkezik a Szelidi-tavakkal, valamint több környékbeli csatornával és halasvizzel (pl. Dunatetétlen említhető), megfelelő feltételeket is nyújt a vidrának, mégsem állandó a faj jelenléte. 60. Dunatetétlen, Nagy-éri főcsatorna (+I), vízfelület: 8 hektár. A vizsgálatok során minden évben találtunk vidrára utaló nyomjelet, bár ritkán, így feltehető, hogy a területen csak átváltóként jelenik meg. Megjegyezzük: a 2002-es és a 2006os dunai árvíz idején és az azt követő hetekben feltűnően sok vidranyomot találtunk főcsatornánál és a környékbeli csatornáknál. 61. Tázlár, Pirtó, Pirtói Nagy-tó (+I), vízfelület: 4 hektár. Ez idáig mindössze alkalomszerűen találtunk vidrára utaló nyomokat a horgásztónál. A helyiek sem tudnak arról, hogy élne vidra a területen. 62. Dunakömlőd, Kömlődi-csatorna (+I), vízfelület: 3 hektár. A vidra felbukkanása kiszámíthatatlan, maga a csatorna vízállása is nagyon változó. 2002ben és 2006-ban, az árvíz idején, bár vízállása jelentősen megduzzadt, érzékelhetően több vidranyomjelre bukkantunk, mint azt más időszakokban megszoktuk. 63. Bölcske, Sókor-csatorna és Duna-holtág (+I), vízfelület: 15 hektár. A vidra felbukkanása kiszámíthatatlan, akkor is csak átvált a területen. A csatorna többnyire száraz, vagy minimális vízzel “borított”, szennyezett, míg a holtág jónak mondható, horgászvíz. Megjegyezzük: a 2002-es és a 2006-os dunai árvíz idején és az azt követő hetekben feltűnően sok vidranyomot találtunk a környékbeli csatornáknál. 64. Harkakötöny, Harkai-tó és Dong-éri-főcsatorna (+I), vízfelület: 4 hektár. A Harkai-tónál még nem találtunk vidrára utaló nyomjelet, a csatornán azonban igen, mégpedig valamennyi vizsgálati időszakban. A Dong-éri-főcsatorna érintkezik a MajsaiSzanki-, és a Bocsa-Bugaci-csatornával, amelyek vízállása és vegetáció-borítottsága nagyon változó, nem egy szakaszukon hallal telepített horgászvizek, a vidra előfordulása területükön ismert. 65. Csávoly, víztározó (+I), vízfelület: 4 hektár. A víztározó csatornáin keresztül érintkezik a bácsbokodi-tavakkal, itt mégsem mondható a vidra jelenléte állandónak, pedig a feltételek adottak lennének. A helyiek sem tudnak arról, hogy valaha előfordult volna a tavon vidra. 66. Kecel, Rekettye-Bogarászó-csatorna és horgásztavak (+I), vízfelület: 5 hektár. A csatorna érintkezik a Duna-völgyi-főcsatornával, és valószínű, azon keresztül jut el erre vidra, még ha ideig-óráig is. Pedig a tó rendelkezik mindazon feltételekkel, ami a vidrát területfoglalásra “csábíthatja”. 67. Bösztör (Kunszentmiklós), Apaji-csatorna (-), vízfelület: 2 hektár.

51

Vegetáció-szegény, vízállása nagyon ingadozó, szennyezett. Ugyanakkor a környéken több “vidrás hely” található (pl. Tass, Szalkszentmárton említhető). 68. Baja, Szeremle, Fertő (-), vízfelület: nem mérhető. Kiszáradt, régebben itt haltenyésztés folyt. 69. Tiszabög (Óbög-Újbög), Tisza-folyó (-), vízfelület: 10 hektár. Feltehető, hogy a folyó erős sodrása miatt nem találtunk még eddig ezen a szakaszon vidranyomjelet, bár a 2003-as esztendő augusztusában és 2005 decemberében kaptunk jelzést látott vidráról, utóbb mégsem találtunk semmi rá utaló jelzést. 70. Izsák, Kisizsáki-összekötőcsatorna (-), vízfelület: nem mérhető. A csatornán eddig még csak 1995-ben, vagyis egy alkalommal találtunk vidranyomot, ami minden bizonnyal ezen a területen nagy ritkaságnak számíthat. 71. Csengőd, Tabdi-csatorna (-), vízfelület: 2,5 hektár. A csatorna vízállása kiszámíthatatlan, és bár a helyiek tudtak itt lakó vidrákról, ezt egyetlen kiszállásunk során sem tudtuk megerősíteni. 72. Imrehegy, Rekettye-Bogárzó-csatorna (-), vízfelület: 7 hektár. A csatorna vízállása kiszámíthatatlan, és bár a helyiek tudnak itt lakó vidrákról, ezt egyetlen kiszállásunk során sem tudtuk megerősíteni. 73. Kiskunhalas, Sós-tó (-), vízfelület: 28 hektár. Rossz, zavart, vegetáció-szegény élőhely. 74. Kunfehértó, horgásztó (-), vízfelület: 15 hektár. Eddig még nem akadtunk vidranyomjelre. 75. Soltvadkert, Nagybüdös-tó (-), vízfelület: 40 hektár. Eddig még semmi jelét nem találtuk a vidra jelenlétének, bár egy másik tónál (a Vadkertitónál), ma már állandó jelenlétéről tudunk; ezt lásd fentebb. 76. Lajosmizse, horgásztó (-), vízfelület: 8 hektár. Bár a tó vegetáció-borítottsága és táplálékellátottsága jónak mondható, mégsem él a területen vidra. 77. Jakabszállás, Bogárzó-tó (-), vízfelület: 25 hektár. A tó jónak mondható, de eddig semmiféle vidrára utaló nyomjelre nem akadtunk. 78. Balotaszállás, Göbölyjárási-csatorna (-), vízfelület: 1 hektár. A csatorna vízállása kiszámíthatatlan, szennyezett. 79. Homorúd, Nagy-erdei-csatorna (-), vízfelület: nem mérhető. 2003-ban teljesen kiszáradt, azóta is szárazon áll. 80. Baja, Báli-tó, Jajtanyai-tó, Kélc-tó (-), vízfelület: 4 hektár. A Kélc-tó horgászvíz, ennek ellenére nem tapasztalni a vidra előfordulását, míg a másik itt említett élőhely a 2003-as aszály óta szárazon áll. 81. Ágasegyháza-Izsák (-), vízfelület: nem mérhető. A községek határolta 10x10 km-es UTM mezőkben egyáltalán nincs vizes élőhely. 82. Nyárlőrinc, Alpár, Nyárlőrinci-csatorna (-), vízfelület: 1 hektár. A csatorna vízállása nagyon ingadozó, az év nagy részében szinte teljesen száraz. 83. Városföld (-), vízfelület: nem mérhető. A község határolta 10x10 km-es UTM mezőkben egyáltalán nincs vizes élőhely. 84. Tiszaalpár, Takács-réti-horgásztó (-), vízfelület: 6 hektár. A horgásztónál, aminek vegetációja jónak mondható, eddig csak a 2000-es és a 2002-es árvíz után tapasztaltuk a vidra jelenlétét egy rövid ideig (a 2006-os során nem), míg a közeli Tisza szakaszoknál rendszeresen előfordul; ezeket lásd fent. 85. Solt, Duna-holtág és Kékesi-tó (-), vízfelület: 50 hektár. Eddig egyik területen sem találtunk vidrára utaló nyomjeleket, igaz a környék nagyon “kultúrtáj”. A 2006-os árvíz idején rövid ideig tapasztaltuk a vidra felbukkanását, mégpedig a holtágat övező csatornáknál, de a víz visszavonultát követően többé nem.

52

BÉKÉS MEGYE 1. Bakonszeg, Berettyó-folyó, Remete tó (horgásztó), Bakonszegi-halastó, Káló-patak és Keleti-főcsatorna (+Á), vízfelület: 160 hektár. Valamennyi élőhely-típusnál a vidra jelenléte állandónak mondható. A folyó, a patak és a főcsatorna is egyaránt vándorlási útvonalak, alkalmasint fészkelési feltételeket is biztosíthatják. Egyes szakaszaikon hallal telepített horgászvizek, és több kisebb-nagyobb környékbeli és távolibb halasvizet összekötnek, valamint érintkeznek egyéb vízfolyásokkal (pl. Berttyóújfalu, Bihartorda, Nagyrábé, Hajdúszoboszló térségében), amelyeknél szinte rendszeres a vidra előfordulása, nem egy közülük horgászvízként is hasznosul. 2. Berettyóújfalu, Berettyó-folyó, horgásztó és csatornái (+Á), vízfelület: 120 hektár. Megfelelő élőhelyek, a csatornák több környékbeli horgásztóval is érintkeznek (pl. Berettyóújfalu, Bakonszeg említhető), amelyeknél szinte mind rendszeres a vidra előfordulása. 3. Fancsikapuszta (Zsadány), csatorna-szakaszok és Begécsi-víztározó (+Á), vízfelület: 250 hektár. A víztározó alkalmas élőhely, az egyik csatorna érintkezik a Holt-Sebes-Körössel – ami szintén halasvíz –, míg a másik a Biharugrai-halastavakkal; mindnél állandó vidraállományról van tudomásunk. 4. Szeghalom, Szeghalmi-övcsatorna – vízfelület: 10 hektár; Szeghalmi-főcsatorna – vízfelület: 3 hektár; és Berettyó-folyó – vízfelület: 30 hektár (+Á), összes vízfelület: 43 hektár. A csatornák horgászati hasznosítás alatt állnak, egyben a folyó-menti területek is alkalmas fészkelési-, táplálkozási-, és vándorlási útvonalnak tűnnek. A folyó egyes szakaszain hallal telepített horgászvíz. 5. Biharugra, halastavak (+Á), vízfelület: 100 hektár. Nagyon jó élőhelynek mondható, csatornájával érintkezik a Begécsi-víztározóval, ami szintén halasvíz. 6. Dévaványa, Folyás-ér és Pipástó (+Á), vízfelület: 6 hektár. Bár az ér “minősége” – vízállása, táplálék- és vegetáció-kínálata – szegényes, vizsgálataink állandó vidra jelenlétet állapítottak meg, ami feltehető, hogy a környékbeli horgászvizeknek köszönhető elsősorban. 7. Körösladány, Köröstarcsa, Sebes-Körös-folyó, holtágak, Büngösdi-csatorna és Gácsháti halastó (+Á), vízfelület: 250 hektár. A csatorna vízállása ingadozó, így ott a vidra-előfordulás is alkalomszerű; mindettől függetlenül a folyónál, a holtágaknál – amelyek egyes szakaszai hallal telepített horgászvizek –, és a tónál állandó vidrajelenlétről van tudomásunk. A holtágak állapota különféle, akad, amelyik már szinte teljesen elmocsarasodott. Egyes holtágak, pl. a Kisasszonyzugi HoltKörös ún. “szentély” típusú holtágak. 8. Békés, Körös-folyószakasz – vízfelület 15 hektár, homokbányatavak – vízfelület 15 hektár, téglagyári tavak – vízfelület 12 hektár, Borosgyári-horgásztó – vízfelület 17 hektár (+Á), összes vízfelület 59 hektár. Horgászvizek. A homokbányatavaknál a vidra előfordulását csak alkalmanként tapasztaljuk, míg a többi megnevezett vizsgált területnél egész évben állandónak mondható. 9. Vésztő, Holt-Sebes-Körös és Dió-éri-főcsatorna (+Á), vízfelület: 40 hektár. Horgászvizek, még a főcsatornában is rendszeres a haltelepítés. 10. Nagylapos (Mezőtúr és Gyomaendrőd közötti község), Percsi-Holt Körösből elrekesztett mesterséges tó (+Á), vízfelület: 20 hektár. Halasvíz, nagyon jó vízi- és parti vegetációval. A Körösök közelsége, amelyek

53

rendszeresen telepített halasvizek is egyben ezen a területen “megtartják” a vidrát. 11. Bucsa, Hortobágy-Berettyó és Sárréti-főcsatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. A folyó – ami már nagyrészt Jász-Nagykun-Szolnok-megye területén folyik – halasvíz, míg a főcsatorna több környékbeli csatornával érintkezik (pl. a Hamvas-főcsatornával – ez már Hajdú-Bihar-megye területe), amelyek többé-kevésbé megfelelő feltételeket adnak a vándorló vidráknak. 12. Ecsegfalva, Hortobágy-Berettyó és halastavak (+Á), vízfelület: 150 hektár. A folyó vándorlási útvonal, mintsem állandó terület, a vidraállomány egyértelműen a halastavakra koncentrálódik, a folyó felé, feltehető, onnét kerül erre vidra. 13. Gyomaendrőd, Körös-folyó, holtágak és Körösi AG – ez halastó (+Á), vízfelület: 750 hektár. A folyó, valamint a holtágak itteni szakaszai halas- és horgászvizek is egyben. A holtágak egyes részei ún. “szentély” típusú holtágak. A környéken több kisebb-nagyobb halasvíz is található (pl. Gyoma, Nagylapos, az ún. “Kísérleti halastavak” említhetők), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 14. Csárdaszállás, Biristyók (+Á), vízfelület: 40 hektár. Ez Körös-holtág, intenzív halasvíz. Alkalmas élőhely, még akkor is, ha jelentős része beépített terület! A környéken több más halasvíz is található (pl. Köröstarcsa, Gyoma, Gyomaendrőd említhető), amelyeknél állandó a vidra előfordulása. 15. Mezőberény, Körös-folyó, holtágak és Szihas-tó (+Á), vízfelület: 40 hektár. A folyó és a holtágak itteni szakaszai horgászvizek. A környéken több halas- és horgásztó, valamint az ezeket tápláló és összekötő csatorna is található (pl. a Fehérháti-halastó, a Gácsháti-halastó, a Határéri-főcsatorna említhető), amelyeknél állandó a vidra előfordulása. 16. Bélmegyer, Fehérháti-halastó, Sásrogáti-halastó, Határéri-főcsatorna (+Á), vízfelület: 100 hektár. Megfelelő élőhelyek, a főcsatorna érintkezik a Körös-folyóval, ami jó vándorlási útvonal. A környéken több halasvíz is található; ezeket lásd fentebb. 17. Gyoma, Siratói-holtág (+Á), vízfelület: 120 hektár. Halas- és horgászvíz, jó élőhely; lásd fentebb. 18. Gyula, horgásztavak és Fehér-Körös (+Á), vízfelület: 100 hektár. Mind a 4 horgásztónál, és a folyó holtágánál is állandónak mondható a vidra, ez utóbbi élőhely is halasvízként hasznosul. 19. Dénesmajor (Gyula), horgásztavak (+Á), vízfelület: 9 hektár. A tavak csatornái érintkeznek a Fekete- és a Fehér-Körössel, amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 20. Füzesgyarmat, téglagyári-gödrök – vízfelület: 10 hektár; Szeghalmi-övcsatorna – vízfelület: 5 hektár; Alsó- és Ó-Berettyó-csatorna – vízfelület: 8 hektár (+Á), összes vízfelület: 23 hektár. A téglagyári-gödrök horgászvizek, és akárcsak azoknál, a Szeghalmi-övcsatornánál is többnyire ősszel és télen fedezhető fel vidranyom. Ez leginkább a Berettyó-folyó közelségével magyarázható, valamint a folyamatosan hallal telepített Alsó és Ó-Berettyócsatornának. 21. Öcsöd, Körös-folyó – vízfelület 100 hektár; Álom-zugi-holtág – vízfelület 3 hektár; Harang-zugi-holtág – vízfelület 18 hektár; Kerekes-zug – vízfelület 6 hektár; Öcsödiholtág – vízfelület 8 hektár (+Á), vízfelület 135 hektár. Valamennyi megnevezett élőhely vagy halasvíz, vagy horgászvíz, állandó vidraállományt tartanak el. 22. Méhkerék, horgásztó (+Á), vízfelület: 2 hektár. A horgásztó csatornájával érintkezik a Gyepes-patakkal, ami meg más kisvízfolyással és halasvizzel érintkezik; ezeket lásd fentebb.

54

23. Szarvas, Hármas-Körös – vízfelület: 550 hektár; Aranyosi-holtág – vízfelület: 10 hektár; Halásztelki-holtág – vízfelület: 13 hektár; Káka-foki, Bika-zugi-holtág – vízfelület: 100 hektár; Szarvas-Békésszentandrási holtág – vízfelület: 200 hektár; Túrtői-holtág – vízfelület: 98 hektár; halastavak – vízfelület: 300 hektár (+Á), összes vízfelület: 1271 hektár. Intenzív halas- és/vagy horgászvizek, valamennyi nagyon jó élőhely, a vidra előfordulása ezért mindenhol állandó. (Megjegyzés: a halastavak közigazgatásilag már Jász-NagykunSzolnok megyéhez taroznak). A holtágak egyes szakaszai ún. “szentély” típusú holtágak. 24. Okány, Zsadány, Holt-Sebes-Körös – vízfelület: 25 hektár; Holt-Sebes-Körösfőcsatorna – vízfelület: 40 hektár (+Á), összes vízfelület: 65 hektár. Mind a Holt-Sebes-Körös, mind a főcsatorna halas- és horgászvíz is egyben, igaz az utóbbi időben a holtág vízállása kiszámíthatatlanná vált, mégis állandónak mondható a területen a vidra. A főcsatorna érintkezik a Begécsi-víztározóval, ahol szintén állandó vidraállományt tartunk nyilván. A környéken több kisebb horgásztónál is állandó vidrajelenlétről tudunk (pl. Fancsikapuszta, Bölcspuszta említhető). 25. Végegyháza, Királyhegyesi-csatorna (+Á), vízfelület: 30 hektár. A vidra rendszeres felbukkanása minden bizonnyal annak köszönhető, hogy a csatorna halasított vízfelület, ami érint több környékbeli horgásztavak is (pl.: Mezőkovácsháza említhető). 26. Orosháza, Gyopárosfürdői-horgásztó és Kútvölgyi-Kakasszéki-csatorna (+I), vízfelület: 30 hektár. A csatorna vízállása és táplálékkínálata nagyon változó. Feltehető, ennek is köszönhető a vidra rapszodikus felbukkanása, holott a tónál megtalálhatja mindazokat a környezeti feltételeket, amelyek mai tudásunk szerint, elégségesek ahhoz, hogy területet foglaljon. 27. Geszt, csatorna (+I), vízfelület: 1 hektár. A csatorna vízállása és táplálékkínálata igencsak változó, így a vidra felbukkanása is az, holott közvetlenül érintkezik a Begécsi-víztározóval, ahol állandó vidraállományról tudunk. 28. Kunágota, Kutas-éri-csatorna (+I), vízfelület: 1,5 hektár. A csatornánál a vidra felbukkanása rapszodikus, aminek a vízállás, a szegényes vegetáció és táplálékkínálat lehet az oka, ugyanakkor a környéken több olyan horgásztó is akad, ahol a faj jelenléte állandó (pl. Magyarbánhegyes, Dombiratos említhető). 29. Elek, Eleki-főcsatorna és bányagödrök (+I), vízfelület: 20 hektár. A bányagödrök horgászvizek, a főcsatorna jó vándorlási útvonal, ami ráadásul több más horgásztavat is érint a környéken (pl. Lökösháza, Kétegyháza említhető). 30. Pusztaföldvár, víztározó és Orosháza-Medgyesbodzási-csatorna (+I), vízfelület: 32 hektár. A csatornák vízállása időszakos, így azokon a vidra előfordulása rapszodikus. 31. Kevermes, sóderbányatavak és Kutas-éri-főcsatorna (+I), vízfelület: 15 hektár. A tavak megfelelő feltételeket biztosítanak, a főcsatorna vándorlási útvonalnak mondható, a vidra előfordulása mégis rapszodikus, főként a téli hónapokra “korlátozódik”. 32. Sarkad, Kőtegyán, horgásztavak, Fekete-Körös és Gyepes-patak (+I), vízfelület: 30 hektár. Bár a patak vízállása és táplálékkínálata igen változó, mégis vándorlási útvonal. A tavaknál a vidra jelenléte állandó. A Fekete-Körös Szanazugnál (Gyula) érintkezik a FehérKörössel, mindkét folyó-szakasz hallal telepített halasvíz. 33. Kardoskút, Tótkomlós, Apátfalvi-csatorna (-), vízfelület: 1 hektár. Vízszegény, szemetes-szennyezett területrész. 34. Battonya, bányagödrök (-), vízfelület: 2 hektár. Bár a tavak hallal telepített horgászvizek, eddig vidrára utaló nyomjeleket nem találtunk. 35. Békéscsaba, homokbányatavak (-), vízfelület: 32 hektár.

55

A tavak vegetáció-borítottsága szegényes, bár a táplálékkínálata megfelelőnek tűnik, eddig a területeken mégsem akadtunk vidranyomra. 36. Kondoros, csatornák (-), vízfelület: 10 hektár. Száraz terület. 37. Lőkösháza, horgásztó (-), vízfelület: 3 hektár. Eddigi vizsgálódásaink során ennél a tónál még nem fedeztünk fel vidranyomjeleket, igaz a környék száraz, homokos terület, és ez a vidra vándorlását befolyásolhatja. 38. Nagykamarás, Boda-tó (-), vízfelület: 4 hektár. Eddigi vizsgálódásaink során ennél a tónál még nem fedeztünk fel vidranyomjeleket, igaz a környék száraz, homokos terület, és ez a vidra vándorlását befolyásolhatja. 39. Doboz, Sarkad, Remete-erdői Holt Körös (-), vízfelület: 5 hektár. Csaknem teljesen kiszáradt terület. 40. Szeghalom, Farkasfoki Holt-Berettyó (-), vízfelület: 5 hektár. Erősen feltöltődött területrész, amelynek egyik szakaszát szennyvíztározásra használják. 41. Hunya, Csárdaszállás, Kondoros (-), vízfelület: nem mérhető. A községek által érintett 10x10 km-es UTM mezőkben nincs vizes élőhely. 42. Örménykút (-), vízfelület: nem mérhető. A község által érintett 10x10 km-es UTM mezőkben nincs vizes élőhely. 43. Csabacsdűd (-), vízfelület: nem mérhető. A község által érintett 10x10 km-es UTM mezőkben nincs vizes élőhely. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE 1. Gelej, Csincse, víztározó és Csincse-patak (+Á), vízfelület: 100 hektár. A víztározó horgászvíz, míg a patak, vándorlási útvonal, több halas-és horgásztavat érint a környéken (pl. a Sályi-víztározó említhető). Az árvizes években, valamint a ciános évben (2000) a víztározónál és a pataknál is szokatlanul élénk vidramozgást tapasztaltunk, míg a 2000-es és 2003-as aszály idején ez a tározó területére mondható el, amikoris a patak majdnem teljesen kiszáradt. 2. Tiszavalk, víztározó, Nyárád-ér (Kiskörei víztározó területe) (+Á), vízfelület: 100 hektár. A területen jó a vidraállomány, ami az árvizes években, valamint a ciános évben (2000) tűnt ki igazán. A ciándugó levonultakor a vidrák a tározó, valamint az ér területére húzódtak (amint a halak is tették), és az árvizek idején ugyanígy tettek. Akkor az alaposan megemelkedett víztömeg szorította ki őket, még a tározó egyes területeiről is, míg a 2000-es és 2003-as aszály idején az ér majdnem teljesen kiszáradt. A Nyárád-ér vándorlási-útvonal; az utóbbi évek aszályos időszakában szinte teljesen kiszáradt. 3. Tiszavalk, Felső-Morotva, Montaj-tó és Tiszavalki-főcsatorna (+Á), vízfelület: 150 hektár. A Montaj-tó lefűződéssel kialakult Tisza-holtág, jelenleg nincs érintkezése a folyóval. Horgászvíz. A Felső-Morotva tószerű holtág, gazdag vegetációval, halasvíz. Nincs közvetlen kapcsolata a folyóval. 4. Négyes, Tiszavalk, Apata-holtág és Csincse-patak (Kiskörei víztározó területe), (+Á), vízfelület: 120 hektár. A vidraállomány állandó jelenléte 2000-ben és 2001-ben tűnt ki igazán, addig alkalomszerű előfordulását ismertük. A ciándugó levonultakor a vidrák a tározó, valamint a patak területére húzódtak, és az árvizek idején ugyanígy tettek. A patak egészen a Gelejivíztározóig elviheti a vidrákat. A 2000-es és 2003-as aszály idején a patak majdnem teljesen kiszáradt. 5. Borsodivánka, Rima-patak (+Á), vízfelület: 7 hektár.

56

A patak, vándorlási útvonal, Tiszavalknál érintkezik a víztározóval. A 2000-es ciánbalesetkor szokatlanul megnőtt a pataknál talált vidranyomjelek száma, és ugyanez mondható el az utóbbi évek árhullámai során tapasztaltakra is. A 2000-es és 2003-as aszály idején, amikor a patak (és a víztározó) vízszintje alaposan megcsappant, a vidramozgásban nem láttunk észrevehető különbséget, ugyanúgy megtaláltuk az ismert váltóknál a keresett nyomjeleket. 6. Ároktő, Tiszacsege (ez utóbbi község Hajdú-megyei terület), Tisza-folyó és holtág (+Á), vízfelület: 120 hektár. Míg a folyó hullámterénél csak aszály idején, addig a holtágakban, amelyek zöme halasvíz, minden vizsgálati szakaszban találtunk vidrára utaló nyomjeleket. 7. Tiszabábolna, Tisza folyó és Sulymos-főcsatorna (+Á), vízfelület: 40 hektár. A ciánmérgezés előtt a területen nem volt ismeretünk vidramozgásról. A ciánbalesetkor a főcsatornánál és a holtágaknál vettünk észre először nyomjeleket, majd a 2000-es árvizet követő hetekben szintén. A 2003-as tavaszi hónapok során elvégzett vizsgálataink ugyancsak azt erősítették meg, hogy a főcsatornánál és a holtágaknál rendszeresen mozog vidra, míg az aszályos időszakban a Tisza hullámterénél (homokpadoknál) is megleltük a nyomjelüket. 8. Tiszakarád, Holt-Tisza holtág és Tiszakarádi-főcsatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. Mind a holtágban (ami egyébként erősen feliszapolódott), mind a főcsatorna vizsgált szakaszain állandó a vidra jelenléte. A főcsatorna vándorlási útvonal is egyben, ráadásul érint más csatornákat is (pl. a Tiszakarádi-csatorna, a Karcsa-csatorna említhető), amelyek viszont több horgásztavat is ellátnak vízzel (pl. Sárospatak térségében). Feltételezéseink szerint a ciánszennyezéskor és főleg az árvizek idején ezekre húzódhattak a tiszai vidrák. 9. Ároktő, Pélyi-tó és Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 50 hektár. A Pélyi-tó, Tisza-holtág, vízszintje erősen függ a Tisza-tó vízállásától, a folyóval egyik élőhelynek sincs közvetlen kapcsolata. Mindkettő halasvíz, megfelelő élőhelyek. 10. Tiszadorogma, Egyek, Egyek-Gyökérkút (ez utóbbi község már Hajdú-megyéhez tartozik), Tisza-folyó és holtágak, halastavak – Göbe, Pirics és Herepi Holt-Tisza – (+Á), vízfelület: 105 hektár. Míg a folyó hullámterénél csak aszály idején, addig a holtágakban minden vizsgálati szakaszban találtunk vidrára utaló nyomjeleket. A göbei és a piricsi holtág medre vízinövényzettel erősen benőtt, közvetlenül egyikük sem érintkezik a folyóval. Valamennyi horgászvíz is egyben. 11. Tiszakeszi, Ároktő, Tisza-folyó 15 kilométeres szakasza (+Á), vízfelület: 160 hektár. A holtágakban, amelyek halasvizek, valamennyi vizsgálati időszakban megtaláltuk a vidranyomjeleket. Az árvizek idején a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk szokatlanul élénk vidramozgást. 12. Tokaj, Tisza-Takta-csatorna, halastavak, Bodrog-torok (+Á), vízfelület: 100 hektár. A Takta számos horgásztavat érint, maga is több helyen hallal telepített horgászvíz, ráadásul több más vízfolyással is érintkezik (pl. a Gilip-patak, a Mádi-patak, a Bőcsiüzemvízcsatorna említhető). A Bodrog-torok szintén halasított horgászvíz, ami jó fészkelési-, táplálkozási- és vándorlási feltételeket nyújt a vidra számára. Ezt a ciánszennyezéskor, valamint az árvizek idején tapasztaltuk leginkább, amikor még a bodrogi holtágak is “megteltek”, és a bodrogközi kisebb-nagyobb csatornáknál találtunk vidrára utaló nyomjeleket; ezeket lásd alább. 13. Bodrogkeresztúr, Szegilong, Bodrog-folyó és holtágak (+Á), vízfelület: 500 hektár. Halasvizek, ciánmérgezés idején menedéket jelentettek a vidráknak és a tiszai halaknak. Megfelelő élőhelyek. Egyes holtágak (pl. a Remence, a Bogdányi-tó, a Sáros-tó, a Keresztúri Nagy-tó említhető) a Ramsari Egyezmény hatálya alá eső területek. 14. Taktaszada, Prügy, Taktabáj, Taktaföldvári-holtág, Takta-csatorna, Prügyifőcsatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár.

57

A holtág intenzív horgászvíz, a csatornák is horgászvizek, egyben vándorlási útvonalak. Az árvizek idején a Takta-csatornánál, a Prügyi-főcsatornánál és a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk szokatlanul élénk vidramozgást. 15. Tarcal, Hódos-tó, Kengyel-tó, Taktaközi-főcsatorna és Prügyi-főcsatorna (+Á), vízfelület: 80 hektár. Megfelelő élőhelyek, a főcsatornák érintkezik a Tiszával, a ciánbalesetkor egyes szakaszaira is bejutott a méreg. A környéken több halasvíz is található még (pl. Tokaj említhető), amelyeknél állandó a vidra. 16. Mezőzombor, Bortó, horgásztavak, Északi-övcsatorna és Mádi-patak (+Á), vízfelület: 80 hektár. Megfelelő élőhelyek, a környéken több halasvíz is található (pl. Tarcal, Prügy, Szerencs, Mád említhető). A vidra állandó jelenlétét 1999 októberétől tapasztaljuk, addig a felbukkanása ritkaságnak számított. 17. Bodrogkisfalud, Bodrog-holtágak (+Á), vízfelület: 25 hektár. A holtágak horgászvizek, megfelelő élőhelyek. 18. Taktaszada, Taktaharkány, Takta-csatorna, Holt-Takta és Gilip-patak (+Á), vízfelület: 40 hektár. Alkalmas élőhelyek. A Holt-Takta intenzív halasvíz, a Takta-csatorna is “pecásvíz”, míg a Gilip-pataknál a vidra felbukkanása rapszodikus, feltehető az említett élőhelyekről kiszoruló, vagy éppen oda tartó vidrák vándorlási útvonala. 19. Tiszaladány, Kis-Tisza (+Á), vízfelület: 15 hektár. Megfelelő élőhely, halasvíz, érintkezik az Élő-Tiszával. Az árvizek idején a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk szokatlanul élénk vidramozgást. 20. Tiszacsermely, Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 25 hektár. 1997-től állandónak mondhatjuk a területen, addig alkalmankénti felbukkanása volt “rendszeres”. A holtág, ami jelentősen feliszapolódott, egyébként horgászvíz, a Tiszakarádifőcsatornával is érintkezik. Feltehető ennek köszönheti, hogy a vidra előfordulása ma már állandó a területen. Az árvizek idején a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk szokatlanul élénk vidramozgást. 21. Tiszakeszi, kikötő és Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 85 hektár. Megfelelő élőhely, főleg a Holt-Tisza, ami halasvíz. Az árvizek idején a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk szokatlanul élénk vidramozgást. 22. Büdszentmihály (Tiszavasvári), halastó, Keleti-főcsatorna és Hortobágy-folyó (+Á), vízfelület: 100 hektár. Jó élőhelyek, a főcsatorna és a Hortobágy-folyó több szakaszán hallal telepített horgászvíz. 23. Taktabáj, Takta-csatorna és Tisza-holtág (+Á), vízfelület: 70 hektár. Hallal telepített horgászvizek, alkalmas élőhelyek. A Holt-Tisza közvetlenül érintkezik a Tisza-folyóval, a ciánmérgezéskor és az árvizek idején menedéket jelentettek a halaknak és a vidráknak is. 24. Meszes, Rakaca víztározó és Rakaca-patak (+Á), vízfelület 180 hektár. A víztározó halasvíz, a patak érintkezik a Bódvával, ami egyes szakaszain maga is horgászvíz. 25. Szalonna, Bódva-patak és Rakaca összefolyása (+Á), vízfelület: 6 hektár. Bár a vízfolyások vízállása nagyon változó, a közeli Rakaca-víztározóról mindig kerül erre vidra. 26. Vajdácska, Bodrog-folyó és “Hosszú-tó” és “Bíró-tó” (holtág) (+Á), vízfelület: 200 hektár. Halasvizek, megfelelő élőhelyek. Az árvizek idején a környékbeli csatornáknál hetekig igen élénk vidramozgást figyelhettünk meg.

58

27. Sátoraljaújhely, Bodrog-folyó és holtágak (+Á), vízfelület: 100 hektár. A holtágak jelentős része intenzív halasvíz; akad, amelyik ún. “szentély” típusú holtág – pl. az Alsóberecki Alsó-Holtág említhető. A környéken található még más halasvíz is (pl. Sárospatak, Vajdácska térségében), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 28. Bodroghalász (Sárospatak), Bodrog-folyó és Kengyel-tó és holtágak (+Á), vízfelület: 130 hektár. A többségük horgászvíz, megfelelő élőhelyek. Az árvizek idején a környékbeli csatornáknál hetekig igen élénk vidramozgást figyelhettünk meg. 29. Harsány, horgásztavak és Csincse-patak (+Á), vízfelület: 14 hektár. A patak érintkezik több halas- és horgásztóval is (pl. Csincse, Gelej említhető). Mindkét élőhelytípus alkalmas élőhely, bár a patak vízállása változó, és alkalmasint táplálékkínálata is szegényes. A vidra állandó jelenlétét 1998-tól regisztrálhatjuk. 30. Sály, Bükkábrány, víztározó és Csincse-patak (+Á), vízfelület: 55 hektár. Megfelelő élőhelyek, a víztározó halasvíz, a patak vízállása az elmúlt időszakban alaposan megcsappant. A vidra állandó jelenlétét 2002-től regisztrálhatjuk. 31. Mályi, horgásztavak és Hejő-főcsatorna (+Á), vízfelület: 34 hektár. A főcsatorna számos tavat érint, ráadásul egyes területein hallal telepített horgászvíz. Mind a tavak, mind a főcsatorna megfelelő élőhelyek. 32. Onga, horgásztavak (+Á), vízfelület: 40 hektár. Csatornáival érintkezik a Hernád-folyóval, a vidra rendszeres jelenlétét 2001-től észleljük. 33. Monok, víztározó és Gilip-patak (+Á), vízfelület: 17 hektár. A pataknál a vidra előfordulása rapszodikus, míg a tározónál, ami horgászvíz, 1999 novemberétől állandó jelenlétét regisztrálhatjuk. 34. Pácin, Karcsa, Karcsa-holtágak és Karcsa-csatorna (+Á), vízfelület: 55 hektár. Megfelelő élőhelyek, a holtágak halasvizek, a csatorna vízállása ingadozó, 2003 nyarán csaknem teljesen kiszáradt. Érintkezik a Tiszakarádi-főcsatornával, amelynél az árvizek idején hetekig tartó igen élénk vidramozgást figyelhettünk meg. 35. Felsőzsolca, Arnót, Sajó-folyó, Kis-Sajó és horgásztavak (+Á), vízfelület: 95 hektár. A Kis-Sajó is horgászvíz, csatornákon keresztül a megnevezett élőhelyek érintkeznek egymással. 36. Kesznyéten, víztározó, Takta-csatorna és üzemvízcsatorna (+Á), vízfelület: 28 hektár. A víztározó és a Takta-csatorna, valamint az üzemvízcsatorna is horgászvíz, megfelelő élőhelyek. 37. Szirmabesenyő, Sajóvámos, horgásztavak, Sajó-folyó és Kis-Sajó (+Á), vízfelület: 30 hektár. A vízfolyásoknál a vidra felbukkanása rapszodikus, a Sajó többnyire erős, örvénylő sodrású, míg a Kis-Sajó vízállása nagyon változó, emellett szemetes/szennyes is. Ugyanakkor a horgásztavaknál állandóan jelenlévőnek találtuk a vidrát, míg a folyónál 2000-ben és 2003ban nyáron tűnt fel, rapszodikusan. 38. Szendrőlád, Edelény, Bódva-patak (+Á), vízfelület: 15 hektár. Sebes folyású, vegetáció- és táplálékgazdag, vándorlási útvonal. Edelénynél horgásztavak is vannak. 39. Dédestapolcsány, Bán-patak (+Á), vízfelület: 2 hektár. Bár vízállása ingadozó, mégis rendszeres útvonala lehet a vidráknak, amit valamennyi – évszaktól független – vizsgálati időben talált nyomjelekből állapíthattunk meg. Feltehető, hogy a patak a Lázbérci-víztározóról erre tévedt vidrák útvonala. 40. Tiszatarján, Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 5 hektár. Intenzív halasvíz, a folyóval, csatornával érintkezik. Az árvizek idején a környékbeli csatornáknál hetekig tartó szokatlanul élénk vidramozgást tapasztaltunk.

59

41. Csobaj, Holt-Tisza s Bodványosi-csatorna (+Á), vízfelület: 6 hektár. A Holt-Tisza nem érintkezik a Tiszával, áradáskor kap friss vizet. Halasvíz, megfelelő élőhely. Az árvizek idején a Bodványosi-csatornánál és a környékbeli csatornáknál hetekig tartó szokatlanul élénk vidramozgást tapasztaltunk. 42. Kenézlő, Tisza-holtágak (+Á), vízfelület: 60 hektár. Intenzív halasvizek, közvetlenül nem érintkeznek a folyóval, vizüket az árhullámok frissítik. Gazdag vízi vegetációval rendelkeznek. Az árvizek idején a környékbeli csatornáknál hetekig tartó szokatlanul élénk vidramozgást tapasztaltunk. 43. Viss, Bodrog-holtág és Török-éri főcsatorna (+Á), vízfelület: 50 hektár. A holtág intenzív halasvíz, közvetlen kapcsolata nincs a folyóval, vize áradások során frissül. A környéken több halasvíz is található (pl. Kenézlő, Olaszliszka említhető). A főcsatorna vízállása ingadozó, de ott is állandó a vidra jelenléte. 44. Dombrád, Cigánd (részben már szabolcsi terület), Pallószögi Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 10 hektár. Bár a holtág alaposan feliszapolódott, megfelelő élőhelynek mondható. A terület ún. “szentély” típusú holtág. Az árvizek idején a környékbeli csatornáknál hetekig tartó élénk vidramozgást tapasztaltunk. 45. Múcsony, Szuha-patak (+Á), vízfelület: 1 hektár. Bár vízállása rapszodikus, főleg a 2003-as nyári időszak alatt apadt meg vészesen, a vidra állandóan jelen van. Feltehető, hogy a közeli halasvizekről kerül erre (pl. Izsófalva, Szuhakálló említhető). 46. Vámosújfalú, Sárazsadány, Olaszliszka, Sárospatak, Bodrog-folyó és holtágak (+Á), vízfelület: 900 hektár. Zömében intenzív halasvizek, főleg a holtágak. A holtágak állapota váltakozó, egyesek a Ramsari Egyezmény hatálya alá eső területek (pl. a Füzes-tó, a Fekete-tó), mások pedig ún. “szentély” típusú holtágak (pl. a Csizmárvíz és a Szögi Holt-Bodrog Sárospataknál). 47. Alsóberecki, Felsőberecki, Bodrog-folyó és holtágak (+Á), vízfelület: 100 hektár. A holtágak halasvizek. Közvetlen kapcsolatuk nincs a Bodroggal, vizük áradáskor frissül, vagy szivattyúkkal oldják meg. A környéken található még más halasvíz is (pl. Vajdácska, Sátoraljaújhely említhető). 48. Izsófalva, Gróf-réti horgásztavak és Szuha-patak (+Á), vízfelület: 2 hektár. A patak – aminek vízállása nagyon ingadozó – Kazincbarcikánál eléri a Sajó-folyót. 2000ben és 2001-ben még nem találkoztunk vidrával a területen, bár a helybéliek szerint azonban már akkor is élt a területen. 2004 első hónapjaitól viszont állandóan tapasztaljuk a vidra nyomait. 49. Kurityán, Szuha-patak és bányatavak (+Á), vízfelület: 1 hektár. Bár a patak vízállása rapszodikus, főleg a 2003-as nyári időszak alatt apadt meg vészesen, a vidra állandóan jelen van. Feltehető, hogy a közeli halasvizekről kerül erre (pl. Izsófalva, Szuhakálló említhető), de a bányatavaknál is előfordul, igaz azoknál inkább rapszodikusnak mondható a jelenléte. 50. Bogács, Pazsagtanya, horgásztó, halastó és Hór-patak (+Á), vízfelület: 30 hektár. Megfelelő élőhelyek, bár a patak vízállása ingadozó. A környéken több horgászvíz is található (pl.: Mezőkövesd, Noszvaj említhető – ez utóbbi már Heves-megye), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 51. Nyírtura, horgásztó és főcsatorna (+Á), vízfelület: 3 hektár. Mind a horgásztó, mind a főcsatorna vegetációja és táplálékellátása jónak mondható. A főcsatorna (ún. VII. sz. főfolyás) érintkezik a Harangodi-víztározóval, valamint Kemecsénél a Lónyai-főcsatonába torkoll. Az említett víztározó és a főcsatorna egyes szakaszai horgászvizek. 52. Felsőberecki, Alsóberecki, Bodrog-folyó és csatorna (+Á), vízfelület: 40 hektár.

60

Leginkább a téli időszakokban akadtunk eddig valamiféle vidranyomjelre; a közeli folyószakaszok is szinte mind hallal telepített horgászvizek. 53. Tiszaújváros, Tisza-, és Sajó-folyó (+Á), vízfelület: 15 hektár. A tiszai szakasznál eddig nem, míg az ún. “Szederkényi városrésznél” a Tiszát elérő Sajó folyónál 2000 tavaszán (a ciánmérgezés után), valamint árvizek idején tapasztaltunk vidramozgást, bár akkoriban a Sajó vízszintje is alaposan megemelkedett. 2003. augusztusában csak a Sajónál tapasztaltunk vidramozgást egészen Kesznyétenig, és onnét a jelentős vízveszteséggel bíró Takta-csatornánál. A közelben található a büdszentmihályihalastórendszer, ahol állandó a vidra előfordulása. 54. Abaújkér, Gibárt (Encs), Hernád-folyó és Bársonyos-pata (+Á), vízfelület: 15 hektár. A folyó horgászvíz. Itteni szakaszánál először 2003 nyarán-kora ősszel (júniusszeptember közötti időszakban) tapasztaltunk vidrára utaló nyomjeleket, amikor a Hernád vízszintje megapadt, és a hullámterénél nagyon sok homoksziget keletkezett. Azóta felbukkanása rendszeresnek mondható. A Bársonyos-patak, ami több Hernád-menti kisvízfolyással is érintkezik (pl.: Méránál a Bélus-patakkal; Halmajnál a Vasonca-patakkal; Szikszónál a Vadász-patakkal), több Hernád-menti horgásztó táplálója, akárcsak a többi megnevezett patak. Megjegyezzük: a patakok vízszintje nem ritkán kritikus szint alá apadhat a nyári aszályos időszakokban, amint az történt legutóbb 2003-ban, amikor egyes szakaszok teljesen kiszáradtak. 55. Lázbérc (Bánhorváti), víztározó és Csemely-patak (+I), vízfelület: 75 hektár. A pataknál, amelynek vízállása ingadozó, a vidra előfordulása mindig is rapszodikus volt, míg a tározónál állandó, egészen 2004 nyaráig, mígnem attól kezdve csupán az alkalmankénti előfordulását tapasztaljuk. A patak Vadnánál éri el a Sajót. 56. Tiszatarján, Tisza-folyó, csatornák és horgásztó (+I), vízfelület: 30 hektár. Míg a folyó hullámterénél nem, addig a holtágakban a 2000-es árvíz után találtunk első ízben vidrára utaló nyomjeleket, azóta rapszodikusan lehet felfedezni azokat. A horgásztónál szintén a 2000-es évben észleltük az első nyomjelet. 57. Tiszalúc, Takta csatorna (+I), vízfelület: 1,5 hektár. A csatorna itteni szakaszánál a vidra felbukkanása rapszodikus, oka lehet ennek, hogy ez a területrész nem halasított víz, valamint a vízállása is változó. 58. Szerencs, Takta-csatorna, Szerencs-patak, Mádi-patak és Homokos-tó (+I), vízfelület: 20 hektár. Ezeken a területrészeken az eddigi vizsgálati időszakokban rapszodikusan észleltünk vidrát, holott a patak és a csatorna egy része hallal telepített horgászvíz. 59. Sajólád, Sajó-folyó (+I), vízfelület: 15 hektár. A vidra jelenléte rapszodikus, bár a 2003-as aszály idején szinte rendszeresnek volt mondható egészen novemberig, a folyó vízszintjének megemelkedéséig. Azóta ismét alkalmankénti. 60. Gesztely, Hernád-folyó és bányatavak (+I), vízfelület: 7 hektár. A folyónál a vidra felbukkanása rapszodikus, és bár minden vizsgálati évben tapasztaljuk valamelyik nyomjelét, állandónak mégsem mondható. Különösen sok nyomjelre akadtunk 2000 és 2003 nyarán, amikor a folyó hullámterénél homokpadok keletkeztek az apadó vízszint nyomán. A rendszertelen felbukkanás oka feltehető, hogy a folyó erős sodrása lehet. A tavaknál eddig még nem tapasztaltuk a jelenlétét. 61. Tiszatardos, Tisza-folyó (+I), vízfelület: 20 hektár. A vidra jelenlétét 2000-ig nem tapasztaltuk, az az évi árvíz után vettük észre első nyomjelét. Attól kezdve felbukkanása rapszodikus, főleg a holtágnál, míg a hullámtérnél a 2003-as aszályos nyári-időszakban vettük észre az első nyomjeleit a homokszigeteknél. 62. Büdöskútpuszta (Szendrő), Bódva (+I), vízfelület: 4 hektár. Vízállása kiszámíthatatlan, de a közeli Rakaca-víztározóról általában kerül erre vidra, ha

61

ez nem is mondható rendszeresnek. 63. Györgytarló, Tiszakarád, Tiszakarádi-csatorna (+I), vízfelület: 2 hektár. A vidra jelenléte rapszodikus, ami feltehető a csatorna ingadozó vízszintjével is magyarázható, ugyanakkor Tiszakarádnál találkozik a főcsatornával, ami érintkezik a Tiszafolyóval, és ott, valamint a főcsatorna szinte teljes szakaszán már állandó a faj jelenléte. Az árvizek idején az említett csatornáknál hetekig szokatlanul élénk vidramozgást tapasztaltunk. 64. Csobaj, Bodványosi-csatorna (+I), vízfelület: 7 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikus, ami a csatorna váltakozó vízszintjével magyarázható, ugyanakkor a környék vegetáció-borítása biztosíthatja a vidra számára a fészkelési-, rejtőzködési-feltételeket. A környéken található több halasvíz is (pl. Prügy, Tiszatardos, Taktabáj említhető), amelyeknél állandó a vidra. 65. Sajószöged, bányatavak (+I), vízfelület: 30 hektár. Halasvíz, gyér vegetációval, a vidra felbukkanása nagyon ritka. 66. Kiskinizs, Hernád-folyó (+I), vízfelület: 4 hektár. Eddig 1999 volt az egyetlen olyan vizsgálati időszak, amikor nem tapasztaltunk vidrára utaló nyomjelet, míg a többi időszakban, ha nem is rendszeresen, de észleltünk nyomokat. Főleg a 2003-as év kiemelkedő, amikor a nyári aszályos hónapokban feltűnően sok nyomjelet tapasztaltunk a hullámtérben keletkezett homokpadoknál. 67. Csobád, horgásztó (+I), vízfelület: 2 hektár. Csatornáján keresztül érintkezik a Hernáddal. A vidra felbukkanása rapszodikus; feltűnően sok vidranyomjelre akadtunk a 2003-as aszályos hónapokban, azóta a felbukkanása nagyon alkalomszerű. 68. Hejőkeresztúr, kavicsbányató, (+I), vízfelület: 20 hektár. A vidra előfordulása kiszámíthatatlan, ami talán a környéken található többi halasvíznek köszönhető. 69. Alsóberecki, Felsőberecki, Bodrog-folyó (+Á), vízfelület: 10 hektár. Akárcsak a Bodrog legtöbb szakasza, leginkább a folyóhoz kapcsolódó holtágak, ez a rész is hallal telepített horgászvíz. 70. Hernásszurdok, Zsujta, Hernád-folyó és holtág (+Á), vízfelület: 10 hektár. A holtág nem érintkezik a folyóval, csupán áradáskor kap friss vizet. Horgászvíz, a vidra felbukkanása 2004-től mondható rendszeresnek, előtte a rapszodikus felbukkanását tapasztalhattuk. Ugyanez mondható el a folyószakaszról is. 71. Szinpetri, Szin, Bódva-patak (+I), vízfelület: 3 hektár. A patak bővizű, táplálékgazdag, sűrű vízi- és parti vegetációval rendelkezik, Szalonnánál érintkezik a Rakaca-patakkal és a víztározóval. Eddig csak rapszodikusan találtunk vidrára utaló nyomjeleket. 72. Sajóecseg, Sajókeresztúr, Sajó-folyó (+I), vízfelület: 6 hektár. Ez idáig csak nyári időszakban észleltünk a területen vidrát, amikor a vízfolyás alaposan megapadt. A környéken több halasvíz található: (pl.: Sajószentpéter, Miskolc említhető). 73. Sajókaza, Sajóivánka, Sajó-folyó, Szelesi-tó (+I), vízfelület: 10 hektár. Ez idáig a folyónál csak nyári időszakokban, míg a horgásztónál ősszel és leginkább télen észleltünk a területen vidrát, amikor a vízfolyás alaposan megcsappant, egyébként nem jellemző az itteni felbukkanása. 74. Putnok, Sajó-folyó és horgásztó (+I), vízfelület: 15 hektár. Mindkét élőhelynél eddig csak az aszályos idők idején észleltünk vidrára utaló nyomjeleket, egyébként egyáltalán nem jellemző az itteni felbukkanása. 75. Sajógalgóc, Sajó-folyó (+I), vízfelület: 10 hektár. Csak nagyritkán tapasztalni vidrára utaló nyomjeleket. A környéken több halasvíz is található, valamint a folyó egyes szakaszai horgászvízként is “hasznosulnak”. 76. Vilyipuszta, Széphalom (Sárospatak), Bózsva-patak (+I), vízfelület: 60 hektár.

62

Bár a vidra felbukkanása rapszodikus, mégis vándorlási útvonalnak mondható ez a kisvízfolyás, ami érintkezik a Bodrog-folyóval; pl. az árvizek során menekülési útvonalat is szolgálhatott a folyóról kiszoruló vidrák számára, amit az akkoriban tapasztalt, megnövekedett nyomjelek száma is bizonyít. 77. Pálháza, Füzérradvány, Filkeháza, Bíró-patak (+I) vízfelület: 20 hektár. Bár a vidra felbukkanása rapszodikus, mégis vándorlási útvonalnak mondható ez a vízfolyás, ami érintkezik a Bózsvával; lásd fentebb. 78. Vizsoly, Vilmány, Hernád-folyó, holtág és Szerencs-patak (+I), vízfelület: 20 hektár. A pataknál eddig még nem, míg a folyónál mindössze alkalmanként találtunk vidrára utaló nyomjeleket. Helyiek szerint a vidra állandó fajnak mondható a területen. 79. Bódvarákó, Bódva (+I), vízfelület: 4 hektár. Ezen a Bódva szakaszon eddig csupán nagyon rendszertelenül akadtunk vidranyomjelre, főleg télen. 80. Hejőpapi, kavicsbányatavak és Hejő-főcsatorna (+I), vízfelület: 22 hektár. A tavak halasvizek, míg a főcsatorna Tiszatarjánnál eléri a Tiszát. A környéken több halasvíz is található (pl. Hejőszalonta, Hejőkeresztúr, Nyékládháza, Mályi említhető), a vidra felbukkanása mégis ritka. 81. Hidasnémeti, Hernád-folyó (+I), vízfelület: 10 hektár. A folyó itteni szakasza, a nyári aszályos időszakot kivéve, többnyire erős sodrású, örvényes, ezen a szakaszán is ritkán tapasztaltunk vidrára utaló nyomjeleket. 82. Novajidrány, Bársonyos-patak és Hernád-folyó (+I), vízfelület: 15 hektár. A patak vízállása ingadozó, ott és a folyónál is a vidra nyomjeleit rapszodikusan fedeztük fel. 83. Oszlár, Holt-Tisza (+I), vízfelület: 10 hektár. A holtágat érinti a Hejő-csatorna, ami ismert vidravándorlási útvonal. Eddig csak rapszodikusan találtunk vidranyomjeleket, télen, közvetlenül a nagy tömegű hótakaró olvadását követően. A helyiek sem tudnak arról, hogy élne vidra a területen. 84. Prügy, horgásztó (+I), vízfelület: 12 hektár. Ez egy Takta-holtág, bár a Taktával ma már nincs közvetlen kapcsolata. Horgászvíz, és a vidra felbukkanása nagyon ritka. 85. Abaújszántó, Szerencs-patak (-), vízfelület: 1 hektár. Vízállása, vízi- és parti vegetációja, táplálékkínálata nagyon rapszodikus, emellett a patak medrének és partfalának egyes szakaszai kibetonozottak és/vagy kikövezettek. Sok helyütt rendkívül koszos, mocskos is, illegális hulladéklerakóként használják a helyiek. Holott a patak Szerencsnél érintkezik a Mádi-patakkal és a Taktával, ez utóbbinak egyes szakaszai hallal telepített horgászvizek. 86. Felsődobsza, Hernád-folyó (-), vízfelület: 500 hektár. Intenzíven telepített horgászvíz, amihez Hernádkércsnél csatlakozik a Bársonyos-patak egyik levezett ága. Eddig vidrára utaló nyomokat nem találtunk, és a helyiek sem tudnak arról, hogy előfordulna ezen a folyószakaszon a vidra. 87. Alsógagy, Baktakék, Rásonysápberencs, Léh, Vasonca-patak (-), vízfelület: 1 hektár. Vízállása, vízi- és parti vegetációja, táplálékkínálata nagyon rapszodikus, emellett a patak medrének és partfalának egyes szakaszai kibetonozottak és/vagy kikövezettek. 88. Szegilong, csatorna (-), vízfelület: 0,5 hektár. A csatornánál ez idáig mindössze egy alkalommal a 2000-es árvíz idején találtunk vidrára utaló nyomjelet, egyébként a csatorna száraz, szemetes. 89. Sajópálfala, bányatavak (-), vízfelület: 55 hektár. A bányatónál eddig nem találtunk vidrára utaló nyomokat, a helyiek sem tudnak arról, hogy előfordulna ezeken a tavakon. A környéken ugyanakkor található még több halasvíz is (pl.: Sajóvámos, Arnót említhető), ez utóbbi településnél a vidra előfordulása állandónak

63

mondható. 90. Tolcsva, Tolcsva-patak (-), vízfelület: 0,5 hektár. A pataknak ezen a szakaszán a 2000-es és a 2001-es árvizek idején találtunk vidrára utaló nyomjeleket, egyébként úgy tűnik, vidra ezt a részt nem járja, ugyanakkor a patak fentebbi szakaszainál (a Zemplén-hegységnél: a Hutáknál) többször tapasztaltunk vidramozgást más időszakokban is. 91. Muhi, Hejő-Szerda-övcsatorna és kavicsbányatavak – összekötetésben állnak a Sajófolyóval (-), vízfelület: 35 hektár. Bár a csatorna más szakaszainál tapasztaltunk már vidramozgást, itt, Muhinál sem a csatornánál, sem a Siónál, sem a tavaknál nem észleltünk. 92. Köröm, Sajó-folyó (-), vízfelület: 10 hektár. Eddig ezen a folyószakaszon még nem tapasztaltunk vidramozgást, igaz, 2003-ban (júliusban) többen láttak a megapadt hullámtérnél vidrát, ez azonban a szélsőséges száraz idővel magyarázható; attól kezdve nem észleltünk vidranyomot. 93. Bőcs, Hernád-folyó (-), vízfelület: 2 hektár. Eddig ezen a folyószakaszon még nem tapasztaltunk vidramozgást, igaz, csak 2003-ban találtunk vidranyomjeleket a hullámtérnél “kinőtt” homokszigeteknél, Megjegyezzük: a folyó vízállása az itteni szakaszánál rendkívül szélsőséges, a legutóbbi egy évben sosem látott alacsonyra apadt. 94. Emőd, kavicsbányatavak és Kulcsár-völgyi-patak (-), vízfelület: 46 hektár. Eddig ezeken a területeken nem találtunk vidrára utaló nyomjelekre. A környéken több horgászvíz is található (pl. Nyékládháza, Csincse, Vatta, Hejőszalonta említhető). 95. Kistokaj, bányató (-), vízfelület: 10 hektár. Eddig ezen a területen nem találtunk vidrára utaló nyomjelekre. 96. Sajópetri, Sajólád, Sajó-folyó (-), vízfelület: 50 hektár. Ez idáig mindössze két alkalommal találtunk vidrára utaló nyomjeleket: először 2000 nyarán, majd 2003 nyarán, a folyó vízállás mindkétszer rendkívül alacsony volt. A víz sodra többnyire erős, örvényes, lehet, ezért kerülik a vidrák, egyben a közvetlen környéken több horgásztó is található (pl. Sajólád, Alsózsolca említhető), ahol állandó a jelenlétük. 97. Erdőhorváti, Tolcsva-patak (-), vízfelület: 1 hektár. A pataknak ezen a szakaszán többnyire gyér vízellátású, száraz. Ugyanakkor 1998-ban és 2001-ben az árvizek után hetekig – a vízszint ismételt apadásáig – tapasztaltunk vidrára utaló nyomjeleket. 98. Fony, Szerencs-patak (-), vízfelület: nem mérhető. Kiszáradt 99. Hernádbüd, Pere, Hernád-folyó (-), vízfelület: 30 hektár. A folyó itteni szakaszánál eddig még csak 2003 nyarán tapasztaltunk vidrára utaló nyomjeleket, amikor a Hernád vízszintje megapadt, és a hullámterénél nagyon sok homoksziget keletkezett. 100.Ináncs, Bársonyos-patak (-), vízfelület: 1,5 hektár. A patak itteni szakaszánál eddig még nem tapasztaltunk vidrára utaló nyomjeleket, a patak vízállása ingadozó, 2003 nyarán szinte teljesen kiszáradt. 101.Halmaj, Bársonyos-patak (-), vízfelület: 2 hektár. A patak itteni szakaszánál eddig még nem tapasztaltunk vidrára utaló nyomjeleket, igaz, vízállása ingadozó, 2003 nyarán szinte teljesen kiszáradt. 102.Szelesakna (Szuhakálló), bányatavak (-), vízfelület: 12 hektár. Eddig nem akadtunk vidranyomra, igaz környékbeli tavaknál és vízfolyásnál észleljük a jelenlétét (pl.: Múcson, Izsófalva említhető). 103.Borsodnádasd, víztározó (-), vízfelület: 2 hektár. Bár megfelelő élőhelynek mondható, horgászvíz, eddig nem tapasztaltunk vidrára utaló

64

nyomjeleket. 104.Kondó, Nyögő-patak (-), vízfelület 0,5 hektár. A patak gyér vízellátású és/vagy száraz, szemetes. 105.Sajószentpéter, Sajó-folyó (-), vízfelület: 10 hektár. A folyó sodrása erős, örvényes, ugyanakkor a közelben lévő dusnokpusztaihorgásztavaknál a vidra állandó; lehet az ott élők, a folyót is látogatják, amit a 2003-as év nyarán tapasztalhattunk, igaz, akkor a folyó vízállása jelentősen leapadt. 106.Sajóecseg, Sajókeresztúr, Sajó-folyó (-), vízfelület: 60 hektár. A folyó sodrása többnyire erős, örvényes. A 2003-as év nyarán azonban több alkalommal tapasztaltunk vidrára utaló nyomjeleket, igaz, akkor a folyó vízállása jelentősen megapadt. 107.Tardona, Tardona-patak (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz. 108.Tard, Nád-ér (-), vízfelület nem mérhető. Többnyire száraz. 109.Borsodszirák, horgásztó, (-), vízfelület: 3 hektár. Eddig nem találtunk vidrára utaló nyomjeleket, holott a tó megfelelőnek tűnik, csatornáin keresztül érintkezik a Bódvával és a Sajóval is 110.Serényfalva, Kelemér, Gömörszölős, Keleméri-patak (-), vízfelület: 3 hektár. Többnyire száraz, szemetes. A közelben halasvizek is találhatók (pl. Forrásvölgynél). A helyiek azonban a vidra alkalmankénti előfordulását már tapasztalták, főleg a téli fagyok idején. 111.Zádorfalva, Szuhafő, Szuha-patak (-), vízfelület: nem mérhető. Kiszáradva. 112.Aggtelek, Aggtelek-patak és pisztrángos-tó (-), vízfelület: 10 hektár. Bár alkalmas élőhelynek tűnnek, eddig ezen a szakaszon nem találtunk vidrára utaló nyomjeleket. 113.Jósvafő, Jósvafő-patak (-), vízfelület: 2 hektár. Bár alkalmas élőhelynek tűnik, eddig ezen a szakaszon nem találtunk vidrára utaló nyomjeleket. 114.Perkupa, Bódva-patak (-), vízfelület: 1 hektár. A híd alatti patakmeder betonozott, a partoldal is csekély vegetációval rendelkezik. 115.Szilvásvárad, Szalajka-patak és pisztrángos-tavak (-), vízfelület: 5 hektár. Alkalmas élőhelynek tűnik, eddig nem találtunk vidrára utaló nyomra, bár a helyiek szerint előfordul. 116.Füzér, Hollóháza, Nyíri-patak (-), vízfelület: 2 hektár. Ezen a patakon még nem tapasztaltunk vidrára utaló nyomokat, igaz a vízfolyás vízállása alacsony, és vegetációja gazdag ugyan, táplálékkínálata szegényesnek mondható. Pálházánál érintkezik a Bózsvával. 117.Vizsoly, Morotva (-), vízfelület: 5 hektár. Nagyon rossz állapotban van, az intenzív liba-tenyésztéssel csak nemrégiben hagytak fel. 118.Mezőcsát, Énekes-ér (-), vízfelület: 1 hektár. Csaknem teljesen kiszáradt. 119.Hernádvécse, Hernád-holtág (-), vízfelület: 5 hektár. Ezen a Hernád-szakaszon még nem találtunk vidranyomjeleket. 120.Kóny, Perecse, Rakaca-patak (-), vízfelület: 1 hektár. A pataknak ezen a szakaszán eddig még nem találtunk vidrára utaló nyomjeleket, de a közeli szakaszokon rendszeresnek mondható a jelenléte, már csak a halasított Rakacavíztározó miatt is. Ez a patakrész gyér vegetációjú, szennyezett és a nyári időszakban szinte teljesen száraz. 121.Tornadáska, Komjáti, Bódva-patak (-), vízfelület: 4 hektár.

65

Bár a terület jónak mondható, vidrára utaló nyomjeleket még nem észleltünk. Igaz, a patak vízellátása igencsak változó. A helyiek sem tudnak arról, hogy élne vidra a területen. 122.Csenyéte, Alsópagy, Vasonca-patak (-), vízfelület: 1 hektár. A patak itteni szakasza vízszegény, az év jelentős részében majdnem teljesen száraz. 123.Baktakék, Fancsa, Vasonca-patak (-), vízfelület: 1 hektár. A patak itteni szakasza vízszegény, az év jelentős részében majdnem teljesen száraz. 124.Háromhuta, Óhuta, Középhuta, Tolcsva-patak (-), vízfelület: 10 hektár. A bodrogi- és tiszai árvizek után hetekig – a vízszint apadásáig – tapasztaltunk vidrára utaló nyomokat a patak itteni szakaszánál. 2004 nyarán a patak annyira megáradt, hogy hidakat és házakat sodort el. 125.Regéc, Tolcsva-patak (-), vízfelület: 1 hektár. A pataknak ez a szakasza többnyire gyér vízellátású, vagy száraz. Ugyanakkor az árvizek után hetekig – a vízszint ismételt apadásáig – tapasztaltunk vidrára utaló nyomjeleket. 2004 nyarán a patak annyira megáradt, hogy hidakat és házakat sodort el. 126.Mogyoróska, Tolcsva-patak (-), vízfelület: 1 hektár. A patak többnyire gyér vízellátású, vagy száraz. Ugyanakkor az árvizek után hetekig – a vízszint ismételt apadásáig – tapasztaltunk vidrára utaló nyomjeleket. 2004 nyarán a patak annyira megáradt, hogy hidakat és házakat sodort el. 127.Göncruszka, patak (-), vízfelület: 2 hektár. Bár nem jellemző, mégis tapasztalunk vidranyomjeleket; eddig 2000-ben és 2001-ben háromszor (téli időszakban), míg 2003-ban kora tavasszal. 2003 nyarán a patak kiszáradt. CSONGRÁD MEGYE 1. Apátfalva, Apátfalvi-főcsatorna és Maros-folyó (+Á), vízfelület: 2 hektár. A főcsatorna Apátfalvánál érintkezik a folyóval, mindkét élőhelytípus megfelelő élőhely. 2. Szeged-Sándorfalva, Fehértó, Dorozsma-Halas-főcsatorna, Fehértói-Majsafőcsatorna (+Á), vízfelület: 2000 hektár. A főcsatornák nem csak vándorlási útvonalak, hanem egyes szakaszaiknál még fészkelésre is alkalmasak. A halastavak közelsége, a vízi- és parti vegetációjuk nagyon jó környezeti feltételeket nyújt. A Dorozsmai-főcsatorna érinti a Tiszát, míg a Fehértó-Majsaifőcsatorna Szanknál a Dong-éri-főcsatornához csatlakozik. Mindkét főcsatorna, illetve az említett Dong-éri-főcsatorna közvetlenül, vagy közvetve (mellékcsatornáikon keresztül) több halasvíz táplálóforrása is. 3. Szentes, Mindszent, Landor-tó (+Á), vízfelület: 20 hektár. Megfelelő élőhely, horgászvíz. 4. Szegvár, Derekegyház, Szentes II. horgásztó (+Á), vízfelület: 10 hektár. Megfelelő élőhely, a környéken több “jó vidrás hely” található. 5. Szegvár, Mártély, Kuncatoroki-szivattyú-csatorna (+Á), vízfelület: 2 hektár. A csatorna érintkezik a Tiszával, jó vándorlási terület, ráadásul a környéken több halasvíz is található (pl. Szegvár, Mártély említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 6. Szentes, Szegvár, Derekegyházi-halastó, csatorna és Kurca-patak (+Á), vízfelület: 27 hektár. A halastó állandó vidraállományt tart el, míg a csatorna és a patak, vándorlási útvonal. A patak Mindszentnél érinti a Tiszát, a 2002-es és a 2006-os árvizek idején és az azt követő hetekben feltűnően sok vidranyomot találtunk ott, akárcsak a halastónál. Igaz ez, valamennyi ismertetett szentesi és szegvári csatornánál, kisvízfolyásnál és horgásztónál is, lévén, mind Szentesnél, mind Szegvárnál is található még több horgásztó és hallal telepített tiszai-holtág. 7. Derekegyház, víztározó, Kórogy-ér (+Á), vízfelület: 180 hektár. Megfelelő élőhelyek, a környéken több halasvíz is található (pl. Nagytőke, Szegvár

66

említhető). 8. Szegvár, Osztorai Holt-Tisza és Akolszögi Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 70 hektár. Halász- és horgászvizek is egyszerre, megfelelő élőhelyek. 9. Magyartés (Szentes), Zalotta-folyó és halastó (+Á), vízfelület: 80 hektár. A ciánmérgezés idején, valamint a tiszai árvizek során, ami pedig a Körösök vizét is visszanyomta, a vidraállomány itt menedéket találhatott. Ettől eltekintve, a terület állandó vidraállományt tart el. 10. Bokros, Csongrád, Bokros, Bokros-Buzás holtág – vízfelület: 40 hektár; holtág, Csépai-holtág, vízfelület: 150 hektár (+Á), összes vízfelület: 190 hektár. Tisza holtágak, a folyóval egyáltalán nem érintkeznek. Horgászvizek. A ciánmérgezéskor ezekbe a cián nem járta holtágakba is behúzódtak az állatok. Valamennyi vizsgálati periódus során találtunk vidrára utaló nyomjeleket. A 2002-es és a 2006-os árvizek idején és az azt követő hetekben feltűnően sok vidranyomot találtunk a holtágaknál és a környékbeli csatornáknál. 11. Gádoros, Eperjes, csatorna – részben Békés-megye (+Á), vízfelület: 10 hektár. A csatorna vízállása nagyon ingadozó (2003-ban, mondhatni, teljesen kiszáradt), vándorlási útvonal. 12. Árpádhalom, Nagymágocsi Kastély-horgásztavak és Mágocs-ér (+Á), vízfelület: 5 hektár. Az ér többnyire száraz, vagy csekély vízállású, táplálékkínálata, valamint vegetációja szegényes, ugyanakkor a horgásztavak megfelelő élőhelyek, ahol eddig mindig tapasztaltunk vidranyomjeleket. 13. Gyopárosfürdő (Orosháza), Gyopáros-tó és Kútvölgy-Kakasszéki-csatorna (+Á), vízfelület: 40 hektár. A csatornánál a vidra felbukkanása rapszodikus, míg a tónál állandónak mondható. A csatornánál leginkább az őszi és téli időszakban tapasztaltunk vidramozgást. 14. Szatymaz, Őszeszéki-tó és Fehértói-Majsai-csatorna (+Á), vízfelület: 80 hektár. Megfelelő élőhelyek, a csatorna Szanknál érinti a Dong-éri-főcsatornát, míg Sándorfalvánál a Fehér-tavat. 15. Sándorfalva, Szatymaz, Majsai-főcsatorna (+Á), vízfelület: 20 hektár. Vándorlási útvonal, a környéken több halasvíz is található; ezeket lásd fentebb. 16. Ruzsa, Forráskút, Üllési-víztárzó és Domaszéki-főcsatorna (+Á), vízfelület: 6 hektár. A víztározó horgászvíz, míg a főcsatorna vándorlási útvonal, Domaszéknél csatlakozik a Halas-főcsatornához, ami szintén ismert “jó vidrás hely”. 17. Röszke, Gyálarét, Gyáli-Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 65 hektár. Halas- és horgászvíz, jó élőhelye és vándorlási útvonala a vidráknak. A 2002-es és a 2006-os árvizek idején és az azt követő hetekben feltűnően sok vidranyomot találtunk a környékbeli csatornáknál. 18. Kiskundorozsma, Szentmihálytelek, Mártélyi-tározó (+Á), vízfelület: 150 hektár. Horgászvíz, akárcsak a közeli Tisza-szakaszok egyes területei. 19. Tömörkény, Csanytelek, Csaj-tavak és csatornák (+Á), vízfelület: 800 hektár. Nagyon jó élőhelyek, több tó természetvédelmi oltalom alatt áll, ezek összterülete 200 hektár, míg a többinél extenzív haltenyésztés folyik. A csatornák érintkeznek a Tiszával. 20. Apátfalva, Nagylak, Bökényi-Maros-part (+Á), vízfelület: 20 hektár. 2000-ben a ciánmérgezéskor feltűnően sok vidranyomjelre akadtunk (a halállomány egy része is a Marosba menekült), akárcsak az árvizek során, ami megemelte a Maros vízszintjét is. 21. Apátfalva, Királyhegyes, Sámson-csatorna és Apátfalvi-főcsatorna (+Á), vízfelület: 40 hektár. A csatornák érintkeznek a Maros-folyóval, vándorlási útvonalak, míg a folyónál feltehető

67

területet is foglalnak a vidrák. A 2002-es és a 2006-os árvizek idején és az azt követő hetekben feltűnően sok vidranyomot találtunk ezeknél és a környékbeli csatornáknál is. 22. Makó-Ferencszállás, Dorgály-főcsatorna és Maros-folyó (+Á), vízfelület: 100 hektár. A csatorna, vándorlási útvonal, érintkezik a Maros-folyóval, aminek egyes holtágai szintén hallal telepített horgászvizek. A 2000-es ciánmérgezés idején a Tiszáról menekült halállománynak és a vidráknak is menedéket adott ez a folyószakasz. 23. Szőreg (Szeged), Klárafalva, Maros part (+Á), vízfelület: 6 hektár. A vidra főleg a folyó hullámterénél lévő szigeteknél ver magának tanyát. 24. Csanytelek, Meggyesi-horgásztó (+Á), vízfelület: 3 hektár. Megfelelő élőhely, de leginkább a közeli Csaj-tavaknak és az azokhoz kapcsolódó csatornáknak köszönhető a vidra itteni rendszeres előfordulása. 25. Hódmezővásárhely, Tisza-folyó 191 fkm szakasza és Körtvélyesi Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 60 hektár. Halasvíz, a Tiszához egy csatornán keresztül kapcsolódik. Alkalmas élőhely, a ciánmérgezéskor és az árvizek során a holtágak “megtartották” a vidrákat. 26. Algyő, Tisza-folyó-szakasz, holtágak és homokbánya melletti belvízcsatornák és Algyői-főcsatorna (+Á), vízfelület: 25 hektár. Megfelelő élőhelyek, a ciánmérgezéskor és az árvizek során a holtágak, meg a csatorna tartotta meg a halállomány jelentős részét és a vidrákat is. A főcsatorna is horgászati hasznosítás alatt áll. 27. Algyő, Mártély, Barci-rét a Tisza-folyó 200 fkm szakasza (+Á), vízfelület: 40 hektár. Alkalmas élőhely, horgászvíz, a környéken több vízfolyás, csatorna és halasvíz is található még. 28. Algyő, Nagyfai Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 60 hektár. A büntetés-végrehajtási intézet zárt területe. Horgászvíz. 29. Mindszent, Mártély, Ásványi holtág, Dong-éri csatorna (+Á), (Ásványi holtág), vízfelület: 50 hektár. Jó élőhelyek, a ciánmérgezéskor és az árvizek során a holtágak, meg a csatorna tartotta meg a halállomány jelentős részét és a vidrákat is. 30. Mártély, Mártélyi-holtág (+Á), vízfelület: 50 hektár. Közvetlenül érintkezik az élő Tiszával. Egy része hallal telepített horgászvíz, míg másik része fokozottan védett terület, a Ramsari Egyezmény hatálya alá eső terület, nagyon jó élőhely. 31. Mindszent, Szentes, Ludas-ér csatorna (+Á), vízfelület: 2 hektár. A ciánmérgezéskor, valamint az árvizek során itt találtak ideig-óráig menedéket a folyóról kiszoruló halak és vidrák. De ettől eltekintve is, állandónak mondható itt a vidra. 32. Csongrád, Tisza-folyó, Csongrádi Holt-Tisza (Serházzug), György-víz (holtág), Aranysziget (holtág), Körös-Tisza-torok (+Á), vízfelület: 140 hektár. Alkalmas élőhelyek, ciánmérgezéskor a tiszai vidrák (és a halak is) a holtágakba vagy a Körösökbe menekültek. A Körösök és a Serhátzugi Holt-Tisza – ez utóbbinak nincs közvetlen érintkezése az élő Tiszával – egyébiránt halasvizek is. A 2002-es és a 2006-os árvizek idején és az azt követő hetekben feltűnően sok vidranyomot találtunk a holtágaknál és a környékbeli csatornáknál. 33. Tiszaug, Tiszakürt, Tisza-folyó és holtágai (+Á), vízfelület: 150 hektár. A hullámtérnél a vidra felbukkanása rapszodikus, míg a holtágaknál, amelyek között hallal telepített horgászvíz is akad, rendszeres a jelenléte. Akárcsak a többi tiszai terület esetében, a ciánmérgezéskor és az árvizek során a vidrák egy része a holtágakban és a környékbeli csatornáknál talált magának menedéket. 34. Pusztaszer, Szabó-tó és Büdös-tó (+Á), vízfelület: 15 hektár. A tavak jó élőhelyek, csatornáikkal érintik a tömörkényi Csaj-tavakat.

68

35. Maroslele, Maros-folyó és Vetyeháti Holt-Maros (+Á), vízfelület: 40 hektár. A hullámtérnél, a szigeteknél jellemző a vidra felbukkanása, míg a holtágnál is rendszeres. A ciánmérgezéskor szembetűnően megszaporodott a Marosbeli szigeteknél és holtágaknál a vidranyomjelek száma (akárcsak a halállomány is; a tiszai halaknak ezen a folyószakaszon csak erre nyílott menekülési útvonal); árvizekkor pedig a környékbeli csatornáknál és a horgásztavaknál tapasztaltuk ugyanezt. 36. Balástya, horgásztavak és Fehértó-Majsai-főcsatorna (+Á), vízfelület: 90 hektár. Valamennyi jó élőhely, a csatorna ráadásul vándorlási útvonal is, Sándorfalvától a Fehértótól el, vagy oda “szállítja a vidrát”. 37. Ferencszállás, Maros-folyó és Halász-sziget (+Á), vízfelület: 50 hektár. A hullámtérnél, a szigeteknél is jellemző a vidra felbukkanása, míg a holtágnál, főként, mert hallal telepített horgászvíz is egyben, rendszeres. A ciánmérgezéskor szembetűnően megszaporodott a Marosbeli szigeteknél és holtágaknál a vidranyomjelek száma; árvizekkor pedig a környékbeli csatornáknál tapasztaltuk ugyanezt. 38. Zsombó, Dorozsma-Majsai-csatorna (+Á), vízfelület: 6 hektár. Elsősorban vándorlási útvonal, rendszeresen megtalálni a vidra nyomait, ami feltehető a Fehér-tó és más kisebb horgászvizek közelségével magyarázható. 39. Csanádpalota, horgásztó (+Á), vízfelület: 10 hektár. Megfelelő élőhelynek mondható, csatornáival több környékbeli halasvizet is érint (pl. Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 40. Sándorfalva, Algyő, Atkai Holt-Tisza és Sasér (Á), vízfelület: 90 hektár. Az Atkai Holt-Tisza (80 hektár) telepített halasvíz, és felső ágának hullámtéri folytatása az ún. Sasér (10 hektár), szintén “jó” vidrás terület. Ez utóbbi egyfelől a Ramsari Egyezmény hatálya alá eső terület, másfelől pedig ún. “szentély” típusú holtág. 41. Felgyő, Tisza-holtágak – Labodár és Sulymostó – (+Á), vízfelület: 15 hektár. Mindkét holtág a Ramsari Egyezmény hatálya alá eső terület és ún. “szentély” típusú holtág. Ugyanakkor a környéken több halasított folyószakasz és horgásztavak is találhatók (pl.: Csongrád, Csanytelek említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 42. Deszk, Maros-folyó holtág és horgásztavak (+Á), vízfelület: 100 hektár. A hullámtérnél, a szigeteknél is jellemző a vidra felbukkanása, míg a holtágnál, főként, mert hallal telepített horgászív is egyben, rendszeres. A ciánmérgezéskor szembetűnően megszaporodott a Marosbeli szigeteknél és holtágaknál a vidranyomjelek száma; árvizekkor pedig a környékbeli csatornáknál és a horgásztavaknál tapasztaltuk ugyanezt. A tavaknál is állandóan jelenlévő fajnak mondhatjuk a vidrát. 43. Kakasszék (Székkutas), horgásztavak és Kútvölgyi-Kakasszéki-csatorna (+Á), vízfelület: 40 hektár. Mindkét élőhelytípus megfelelő élőhelynek mondható, a csatorna érint más környékbeli horgászvizeket is (pl. Orosháza említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 44. Földeák, Maroslele, Mátyáshalmi-csatorna (+I), vízfelület: 45 hektár. Zömében csak télen tapasztalható a vidra előfordulása, olyankor is csak ideig-óráig. A csatorna Nagyfánál érint horgásztavakat, és ott eléri a Tisza-holtágát is; ezeknél a területeknél állandó a vidra jelenléte. 45. Hódmezővásárhely, Kakasszéki-ér (horgásztó és csatorna) (+I), vízfelület: 12 hektár. A vidra felbukkanását rendszerint télen tapasztaltuk, a köztes időszakokban csak nagyon ritkán. 46. Eperjes, Nagymágocs, Kórogy-ér és Pusztatemplom (+I), vízfelület: 7 hektár. A vidra felbukkanását rendszerint télen tapasztaltuk, a köztes időszakokban nem, vagy csak nagyon ritkán. Az ér itteni szakasza tavasszal és nyáron szinte mindig száraz, vagy minimális vízállású. 47. Ásotthalom, csatorna (+I), vízfelület: 3 hektár.

69

Eddig csak elvétve találtunk a csatornánál vidranyomjelet, a vízellátása gyér, vagy teljesen száraz. 48. Mórahalom, Drágszél, Drágszéli-horgásztó, Nagyszéksós-tó és Széksóstói-főcsatorna (+I), vízfelület: 35 hektár. A horgásztavak alkalmas környezeti feltételeket biztosítanak, így a vidra állandó jelenléte sem lenne meglepő, mégis csak az alkalmankénti előfordulását tapasztaljuk. Ugyanezt mondhatjuk el a főcsatornáról is. A főcsatorna Mórahalomnál és Ruzsánál érint horgásztavakat, vándorlási útvonalnak mondható. 49. Kiskunfélegyháza, Gátéri-csatorna (+I), vízfelület: 1 hektár. Bár a vidra felbukkanása rapszodikus, ami a csatorna változó vízállásával is magyarázható, mégis vándorlási útvonalnak tekinthető. Közvetlenül érintkezik a Fehér-tóval, az pedig további “vándorlási útvonalakat kínál fel” (pl. Csukás-ér, Félegyházi-vízfolyás említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 50. Szeged, üdülőhely és Tisza-Maros torok (+I), vízfelület: 5 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikus, főleg téli időszakban észlelhető. 51. Kopáncs, Algyő, homokbányai csatorna (+I), vízfelület: 4 hektár. A vidra nyomait eddig csak a téli időszakokban fedeztük fel valamennyi vizsgálati periódus során. 52. Csanádalberti, horgásztó és Királyhegyesi-Szárazér-csatorna (+I), vízfelület: 10 hektár. A csatorna, vándorlási útvonal, Makónál éri el a Sámson-Apátfalvi-Szárazér-csatornát, és azon keresztül a Maros-folyót, amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 53. Pusztamérges, Domaszéki-főcsatorna (+I), vízfelület: 5 hektár. Eddig ritkán találtunk vidranyomjeleket a csatorna e szakaszán. A nyári szárazság idején vízszintje alaposan leapadhat. 54. Fábiánsebestyén, csatorna (-), vízfelület: 0,5 hektár. Száraz terület. 55. Makó, Óföldeák, Makói-főcsatorna Makó és Maroslele közötti 2,5 km hosszú szakasza (-), vízfelület: nem mérhető. A csatorna időszakos vízállású, nem messzire van ide a makói-horgásztó, feltehető, hogy ha fel is bukkan itt vidra, onnét kerülhet erre. 56. Nagyér, Csanádalberti, Királyhegyesi-szárazér 6 km-es szakasza (-), vízfelület: 1 hektár. Száraz terület. 57. Mezőhegyes, Csanádalberti, Pitvarosi-víztározó és Királyhegyesi-szárazér (-), vízfelület: 240 hektár. Eddig ezen a területen nem tapasztaltunk vidranyomjelet, a helyiek sem tudnak arról, hogy vidra élne a területen, holott alkalmas élőhelynek tűnik. 58. Derekegyház, Mártély, Székkutas öntözőcsatorna (-), vízfelület: 1 hektár. Többnyire száraz terület. 59. Gádoros, Árpádhalmi Mágocs-ér (-), vízfelület: 1,5 hektár. Száraz. 60. Ruzsa, Zákányszék, Széksóstói-főcsatorna és víztározó (-), vízfelület: 13 hektár. Ezeken a területeken ez idáig még nem találtunk vidrára utaló nyomjeleket. 61. Makó, Rákos és Békéssámson, Bogárzói-csatorna (-), vízfelület: 6 hektár. Száraz terület. 62. Kunszállás, Gátéri-csatorna (-), vízfelület: 0,5 hektár. Száraz. 63. Szeged, Újszegedi Holt-Maros (-), vízfelület: 10 hektár. Nemrégiben fejeződött be a holtág teljes rehabilitációja. Ezt követően a tervek szerint

70

horgászvízként is hasznosul a jövőben ez a terület, így elképzelhető a vidra felbukkanása. 64. Fábiánsebestyén (-), vízfelület: nem mérhető. A község által érintett 10x10 km-es UTM mezőkben nincs vizes élőhely. FEJÉR MEGYE 1. Kajászó, Igar, Váli-víz-patak és MOHOSZ tógazdaság (+Á), vízfelület: 150 hektár. A halastavak megfelelő vízi- és parti vegetációval rendelkeznek, annak ellenére, hogy közvetlenül az M7-es autópálya mellett találhatók, míg a patak több környékbeli horgásztavat is érint (pl. Vál, Tabajd, Felcsút említhető), amelyeknél szintén állandó a vidra előfordulása. 2. Soponya, Káloz halastavak és Sárvíz-malomcsatorna (+Á), vízfelület: 600 hektár. A csatorna több halasvizzel érintkezik a környéken (pl. Tác, Csősz, Kálóz, Sárhatvan említhető), igaz az elmúlt évek aszályos időszaka alatt vízszintje szinte teljesen kiapadt. 3. Dinnyés, tógazdaság, Kajtor csatorna, Velence-tó (+Á), vízfelület: 2000 hektár. Valamennyi élőhelytípus jó élőhely; adataink szerint a “régi 7-es úton” Agárd és Dinnyés között történik minden évben a legtöbb vidragázolás az országban. 4. Csákvár, Császárvíz-patak és Pócos-tó (+Á), vízfelület: 6 hektár. A Császár-víz érintkezik mind a Zámolyi-, mind a Pátkai-víztározóval; az előbbi természetvédelmi oltalom alatt álló terület, míg az utóbbi hallal telepített horgászvíz. 5. Zámoly, Burján-árok és víztározó (+Á), vízfelület: 40 hektár. A víztározó természetvédelmi terület, csatornájával érintkezik a Pátkai-víztározóval, és a Velencei-tóval. Az utóbbi években több alkalommal teljesen leengedték. 6. Pátka, víztározó és Császár-víz-patak (+Á), vízfelület: 300 hektár. Megfelelő élőhely, bár a tározó egy része teljesen vegetáció nélküli és kibetonozott partszélű; a vidra a túloldali vegetáció-gazdag (többnyire erdőterületen) található meg. Horgászvíz, csatornájával érintkezik a Zámolyi-tározóval, valamint a Velencei-tóval. 7. Bodajk, Sőréd, Gaja-patak, víztározó és Móri-víz-csatorna (+Á), vízfelület: 3 hektár. A patak, vándorlási útvonal, vízállása többnyire megfelelő, és a partfalt esetenként dús vegetáció borítja. A víztározó, valamint a csatorna szintén jó élőhelyek; a csatorna több halasított vizet érint a környéken (pl. Mór, Fehérvárcsurgó, Székesfehérvár említhető), amelyeknél állandó a vidra. 8. Székesfehérvár, Móri-úti horgásztavak és csatorna (+Á), vízfelület: 4 hektár. A horgásztó jó élőhely, annak ellenére, hogy nagyon zavart, míg a csatorna alkalmanként szolgálhat útvonalként, tekintve, hogy többnyire száraz. A vidra állandó jelenlétét ezeken a tavakon csak az elmúlt vizsgálati években tapasztaltuk, míg felbukkanása előtte ritkaságnak számított. A környéken több halasvíz is található még, amelyeknél a vidra állandónak mondható (pl. Fehérvárcsurgó említhető). 9. Csákberény, Öreg-tó, csatorna (+Á), Császárvízi-tavak, vízfelület: 10 hektár. A csatorna érintkezik a Zámolyi-víztározóval, és bár vízállása rapszodikus, megfelelő vándorlási feltételeket nyújthat a vidrának. 10. Velence, Agárd, Dinnyés, tópart és csatornák (+Á), vízfelület: 2500 hektár. A Velence-Agárd közötti területen a tóban lévő természetes és mesterséges szigeteknél egész éven át megtalálható a vidra, míg Agárdtól-Dinnyésig a nádasokban ver fészket magának. Dinnyésnél a tógazdaság közelsége is említhető, valamint azon a részen (ún. régi 7es úton) történő több vidragázolás is. Szintén a tónak ezt a szakaszát érinti a Császár-víz, ami pedig a Pátkai- és Zámolyi-víztározókat köti össze a Velencei-tóval. 11. Kisfalud, Székesfehérvár, Császárvíz-csatorna – érintkezik a Pátkai-víztározóval és a Velencei-tóval (+Á), vízfelület: 1 hektár. Bár a csatorna vízállása rapszodikus, táplálékellátása és vegetáció-borítása “megfelelő”, vidravándorlási útvonalként megemlíthető, amit az évszaktól független vizsgálati periódus

71

során talált vidranyomok tesznek egyértelművé. 12. Szabadbattyán, Sárvíz-csatorna és halastó (+Á), vízfelület: 70 hektár. Mind a csatorna, mind a halastó megfelelő élőhelyek, ráadásul a csatorna érinti az ún. Rétszilasi-halastavakat, azon felül számos kisebb halas- és horgásztavat, valamint egyes szakaszain maga is hallal telepített horgászvíz. 13. Fehérvárcsurgó, Gaja-patak és víztározó (+Á), vízfelület: 320 hektár. Megfelelő élőhelyek, horgászvizek, a patak érint több környékbeli tavat (pl. Bodajk, Kincsesbánya, Székesfehérvár említhető). Csatlakozik a szintén több helyen hallal telepített, valamint a szintén több halasvizet érintő Malom-csatornával, aminek a vízminősége nem nevezhető igazán “megfelelőnek”. 14. Sárkeresztes, Gaja-patak és Móri-víz-csatorna (+Á), vízfelület: 2 hektár. Érintkeznek több horgász- és halastóval is (pl. Székesfehérvár, Kincsesbánya, Fehérvárcsurgó említhető), amelyeknél szintén állandónak mondható a vidra előfordulása. 15. Sárbogárd, Sáregres, Rétszilasi-tavak és Sárvíz-malomcsatorna (+Á), vízfelület: 900 hektár. Halastórendszer, nagyon jó élőhely. 16. Sárszentmihály, Pálmajorosi-tavak és Sárvíz-csatorna (+Á), vízfelület: 125 hektár. Jó élőhelyek, a csatorna, ami ezen a szakaszon érintkezik a Nádor-csatornával, több környékbeli halasvizet is érint (pl. Székesfehérvár, Sárkeszi, Úrhida térségében), amelyek maguk is állandó vidraállományt tartanak el a tapasztalataink szerint. 17. Tárnok, Érd, Benta-patak (+Á), vízfelület: 3 hektár. Bár a patakot keresztezi az M7-es autópálya, mégis állandó nyomát találni a vidrának, aminek az lehet a magyarázata, hogy a patak érinti egyfelől a Százhalombattai-, másfelől pedig a Biatorbágyi-tavakat, amelyeknél stabil vidraállomány él a tapasztalataink szerint. 18. Nádasdladány, Úrhida, Sárvíz-malomcsatorna és bányatavak (+Á), vízfelület: 50 hektár. A csatorna, mint már fentebb is láttuk számos, jó környezeti feltételekkel rendelkező halas-, és horgásztavat érint. A bányatavak közel sem olyan jók, de – feltehető – a többi tó közelsége miatt ott is rendszeresnek mondható a vidra jelenléte. 19. Aba, Csősz, horgásztó, halastavak és Sárvíz malomcsatorna (+Á), vízfelület: 100 hektár. Megfelelő élőhelyek, a csatorna több környékbeli halasvizet is érint; ezeket lásd fentebb. 20. Sárkeresztúr, horgásztavak (+Á), vízfelület: 60 hektár. A tavak csatornái érintkeznek a Sárvíz-csatornával, és azon keresztül több környékbeli halasvizzel (pl. Aba, Sárszentágota, Kálóz említhető), amelyek maguk is állandó vidraállományt tartanak el. 21. Sárszentágota, Kálóz, halastavak, Sárvíz-csatorna és Sárvíz-malomcsatorna (+Á), vízfelület: 105 hektár. Jó élőhelyek, többek között érintkeznek a Rétszilasi- és a Soponyai-halastavakkal. 22. Lovasberény, csatorna és horgásztavak (+Á), vízfelület: 8 hektár. A csatorna érintkezik a Pátkai-víztározóval, bár a nyári hónapokban a vízállása többnyire nagyon alacsony – egyes szakaszain ki is szárad –, táplálékkínálata pedig ennek megfelelően semmi. Vándorlási útvonalnak mondható, míg a tavak megfelelő élőhelyek, nekik köszönhető a vidra állandó előfordulása. 23. Bicske, Csabdi, Szentlászló-patak és Telepi halastó (+Á), vízfelület: 45 hektár. A patak vízállása nagyon változó (2003 nyarán ezen a szakaszán teljesen kiszáradt), a halastó azonban rendelkezik minden “szükséges feltétellel” ahhoz, hogy a vidra területet foglaljon. Tulajdonképpen évekig a vidra rapszodikus előfordulását könyvelhettük, de 2001 telétől (decemberétől) már az állandó jelenlétét regisztrálhatjuk. A pataknál a nyári hónapokban csak ritkán bukkan fel a vidra, míg a téli, tavaszi és őszi időszakban gyakrabban.

72

24. Kisperkáta, Perkáta, Perkátai-vízfolyás és horgásztavak (+Á), vízfelület: 20 hektár. A horgásztavak érintkeznek az adonyi-, és a kisperkátai-tavakkal. A 2006-os árvíz idején a kisvízfolyás és a horgásztavak területén feltűnően megnőtt a vidranyomok száma, feltehető, ideig-óráig ezekre is ráhúzódtak a folyónál élő jószágok. 25. Adony, Perkátai-vízfolyás, Líviai-halastavak és Holt-Dunaág (+Á), vízfelület: 90 hektár. A kisvízfolyás több környékbeli horgásztavat is érint (pl. Kisperkáta, Perkáta, Pusztaszabolcs említhető), valamennyi jó élőhely, területükön a vidra jelenléte állandónak mondható. A halastónál tapasztalható a leggyakrabban és a legsűrűbben vidranyom. A holtág, szintén halasvíz, az utóbbi évek aszályos időszakában vízszintje jelentősen leapadt. A 2006-os árvíz idején a kisvízfolyás és a halastavak területén feltűnően megnőtt a vidranyomok száma, feltehető, ideig-óráig ezekre húzódtak a folyónál élő jószágok. 26. Mezőkomárom, Sió-csatorna (+Á), vízfelület: 9 hektár. Bár a csatorna vízállása, vízi- és parti vegetációja és táplálékkínálata nagyon változó, mégis a vidrák által rendszeresen használt területrésznek mondható. A Sió egyes szakaszain hallal telepített horgászvíz; az itteni szakaszain is érint más halasvizeket (pl. Oroszpuszta térségében), és vízfolyásokat (pl. a Kis-Koppány-patak említhető), amelyeknél állandó vidraállományról tudunk. A Kis-Koppány-patak több környékbeli horgászvíz táplálóforrása is egyben. 27. Kabókapuszta (Enying), halastavak (+Á), vízfelület: 16 hektár. A tavak csatornája a Sió-csatornával érintkezik, azon keresztül pedig a Kis-Koppánypatakkal, valamint a Balatonnal és több környékbeli halas- és horgásztóval (pl. Balatonbozsok, Lepsény említhető). 28. Lajoskomárom, Kuta-stó (+Á), vízfelület: 6 hektár. A horgásztó csatornája érintkezik a szintén jó élőhelyet adó dégi-halastavakkal. A vidra egészen 2003 teléig (februárjáig) rapszodikusnak volt mondható, attól, kezdve viszont állandó jelenlétét tapasztaljuk. 29. Mór, Látóhegyi-tavak és Móri-patak (+Á), vízfelület: 2 hektár. A vidra állandó előfordulását 2004 telétől tapasztaljuk, előtte nagyon rapszodikusnak volt mondható a jelenléte. A Móri-patak, amelynek vízminősége főleg a 2003-as nyári aszály óta rendkívül leromlott, mégis olyan vándorlási útvonal, amelyik, minőségétől függetlenül több halasvíz összekötő vízfolyása (pl.: Bodajk, Fehérvárcsurgó említhető, amelyeknél állandó a vidra előfordulása), és feltehető, emiatt is jelent meg ezen a horgásztónál is a vidra. 30. Bakonycsernyei, Jóléti-tó és Gaja-patak (+Á), vízfelület: 5 hektár. A vidra előfordulását mindössze 2002-től tapasztaljuk a tónál, előtte egyáltalán nem észleltük. A patak érint több halas- és horgásztavat is (pl.: Bodajnák, Fehérvárcsurgónál), amelyeknél a vidra állandó. 31. Moha, Sárkeresztes, Gaja-patak (+Á), vízfelület: 8 hektár. A patak horgászati hasznosítás alatt áll. 2004-ig a vidra rapszodikus előfordulását tapasztaltuk, attól kezdve viszont állandónak mondható. A patak a környéken több halasvizet is érint, amelyeknél viszont a vidra előfordulása állandónak mondható (pl.: Sárkeresztesnél). 32. Dunaújváros, Felső-öböl (+Á), vízfelület: 40 hektár. A vidra előfordulását mindössze a 2006-os dunai árvíz óta tapasztaljuk ezen a területen, előtte egyáltalán nem észleltük. 33. Kisláng, Bozói-patak (+Á), vízfelület: 1 hektár. Bár a patak vízállása és táplálékkínálata kiszámíthatatlan, eddig minden vizsgálati időszakban tapasztaltunk vidrára utaló nyomokat. Megjegyezzük: a patak érintkezik a dégihalastavakkal, amelynél állandó a vidra előfordulása. Feltehető, vándorlási útvonal. 34. Dég, halastavak (+Á), vízfelület: 12 hektár. Jó élőhely; lásd fentebb.

73

35. Fornádpuszta, halastavak (+Á), vízfelület: 20 hektár. A halastavak csatornái érintkeznek a Tamási- és Adorjánpusztai-halastavakkal, valamint a Kapos-patakkal. Valamennyi jó élőhely. 36. Tác, horgásztó és Sárvíz-csatorna (+Á), vízfelület: 9 hektár. Bár a csatornát keresztezi az M7-es autópálya, azt úgy alakították ki, hogy a vidra számára átjárható, vagyis nem kényszerül felmenni a pályára. Mind a csatorna, mind a horgásztó jó élőhely, ráadásul a csatorna érint számos környékbeli kisebb-nagyobb víztározót, halas- és horgásztavat (pl. Csősz, Soponya, Szabadbattyán említhető), amelyeknél a vidra előfordulása állandónak mondható. 37. Mezőszilas, horgásztavak és Bozót-patak (+Á), vízfelület: 10 hektár. A patak érintkezik a dégi-halastavakkal, valamint Simontornyánál kisebb horgásztavakkal is, amelyeknél szintén állandó vidra-előfordulásról van tudomásunk. 38. Ősi, Nádor-csatorna és Sárvíz-malomcsatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. Megfelelő élőhelyek, a Nádor-csatorna érinti a Rétipusztai-halastavakat, míg a Sárvíz a Sárszentmiháyli-tavakat. A két csatorna Ősinél érintkezik egymással. Várpalotánál, Ősi szomszédtelepülésénél legkevesebb hét horgásztó is található, amelyek nagyobb részénél szintén állandó a vidra. 39. Úrhida, Nádor-csatorna és Sárvíz-malomcsatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. Megfelelő élőhelyek, a Nádor-csatorna érinti a Rétipusztai-halastavakat, míg a Sárvízmalomcsatorna a Sárszentmihályi-tavakat. A két csatorna Ősinél érintkezik egymással. 40. Tordas, Gyúró, horgásztó és Szentlászló-patak (+Á), vízfelület: 5 hektár. A vidra előfordulását mindössze 2004-től tapasztaljuk a tónál, előtte egyáltalán nem észleltük. A patak több környékbeli horgászvíz táplálója is (pl.: Martonvásár, Kajászó említhető), amelyeknél viszont a vidra előfordulása állandó. 41. Pákozd, É. p.-zagykazetták (+Á), vízfelület: 3 hektár. A vidra felbukkanása kiszámíthatatlan, de a helyiek szerint állandóan előfordul. Ami ezt megerősítheti: a 7-es autópályán Pákozdnál majdnem minden évben találnak elgázolt vidrát. 42. Hantos, Hantosi-horgásztó (+I), vízfelület: 5 hektár. A horgásztó megfelelő vízi- és parti vegetációval rendelkezik így a vidra állandó előfordulása sem elképzelhető. Mégis leginkább a késő őszi és téli időszakban tapasztaljuk csak. 43. Börgönd, csatorna (+I), vízfelület: 3 hektár. Bár a csatorna vízállása és táplálékkínálata rapszodikus, mégis vidravándorlási útvonalként említhető. Kutatásaink során a vidra időszakos felbukkanását észleltük, holott a csatorna nem csak a Velencei-tavat, hanem a Dinnyési-tógazdaságot is érinti, és azon keresztül a Pátkai-, és Zámolyi-víztározókat. 44. Nagykarácsony, horgásztavak (+I), vízfelület: 4 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikus, holott a tavak vízi- és parti vegetációja lehetővé tenné a területfoglalását. A tavak csatornái érintkeznek több környékbeli horgásztóval (pl. Előszállás, Daruhegy, Dunaföldvár említhető), és ezeknél is alkalmankénti a vidra felbukkanása. 45. Alap, Hardi-ér (+I), vízfelület: 1 hektár. Az ér vízállása nagyon változó, vegetációja szegényes, táplálékkínálata pedig elenyésző; közvetlenül érintkezik a Rétszilasi-halastavakkal. A vidra itteni felbukkanása rapszodikusnak mondható, feltehető, a halastavakról kerül erre néha egy-egy példány. 46. Ercsi, Szent László-patak, Holt-Duna (+I), vízfelület: 10 hektár. Aszálykor mind a patak, mid a holtág, ami horgászvíz vízszintje alaposan leapad, 2003ban szinte teljesen kiszáradtak. A 2006-os árvíz után hónapokig megtaláltuk a vidra nyomát mindkét területnél. 47. Felcsút, horgásztó (+I), vízfelület: 6 hektár.

74

Bár a horgásztó megfelelőnek tűnik, a vidra jelenléte rapszodikusnak mondható. A helyiek sem tudnak arról, hogy állandó lenne a területen. 48. Pusztavám, Lépakuti-tó és Által-ér (+I), vízfelület: 3 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikus, pedig az Által-ér érinti a Bokodi-víztározót, a Kecskédi-halastavat és a Bánhidai-halas- és horgásztavakat. Az ér komárom-esztergommegyei szakaszát ugyanakkor 2003 nyarán jelentős szennyezés érte. 49. Kisapostag, Holt-Duna (+I), vízfelület: 15 hektár. Horgászvíz, jónak mondható vegetációval, a Dunával közvetlenül nem érintkezik. Egyes szakaszai salakpernye lerakóként “hasznosulnak”. A környéken találhatóak más olyan halasvizek, ahol a vidra jelenléte állandó (pl. Baracs említhető). A 2006-os árvíz után hónapokig megtaláltuk a vidra nyomát. 50. Vereb, csatorna (-), vízfelület: 0,5 hektár. A csatorna, Pázmánd és Kápolnásnyék érintésével érintkezik a Velencei-tóval, szinte egész évben száraz. 51. Pázmánd, Kisnyék, Arnold-tanya, csatorna (-), vízfelület: 0,5 hektár. Az év nagy részében száraz. Győr-Moson-Sopron megye SZIGETKÖZ Öreg-Duna-szakaszok 1. Vámosszabadi, Patkányospuszta: Bácsai Holtmeder, Bácsai-főcsatorna, Bagamériés Pulai Dunaág, “Ercséd”, “Kisdani”, “Töklevél” “Laci” szigetek, üzemvízcsatorna (+Á), vízfelület: 500 hektár. A főcsatornánál ritka a vidra felbukkanása, míg a tavaknál és a holtágnál, amelyek halasvizek is egyben állandónak mondható. Feltételezhető, hogy leginkább a holtágnál foglal területet, míg a tavak és a főcsatorna, amelynek a vízállása rendkívül rapszodikus csak átmenetileg nyújt számára táplálékot és búvóhelyet, bár a tavaknál azért elképzelhető a területfoglalása is. 2. Dunaremete, Lipót, Ásványráró: Lipót-Ásványi mellékágrendszer, holtágak (+Á), vízfelület: 260 hektár. A holtágak egy része mára már jelentősen feliszapolódott, medrük erősen beszűkült, de egyes részeik azért még halasvízként “hasznosulnak”. A Lipóti ún. Morotva-tó (100 hektár) fokozottan védett terület, ott a horgászat korlátozott mértékben engedélyezett. 3. Tejfalu: Tejfalui-mellékágrendszer (+Á), vízfelület: 300 hektár. A mellékágrendszer a Doborgazi átvágáson keresztül érintkezik a Cikolaszigeti mellékágakkal. Nyáron ugyan zavart a terület (túrizmus), de a halászati és horgászati hasznosításnak köszönhetően a vidra számára a terület nagyon jó feltételeket biztosít. 4. Doborgazsziget, Cikolasziget, Sérfenyősziget: Duna-mellékágak, holtágak (+Á), vízfelület: 350 hektár. Jó élőhelyek, mondhatni az Öreg-Duna-menti holt- és mellékágak esetében ez a “legvidrásabb” területszakasz. 5. Ásványráró: Bagoméri mellékágrendszer, Gombócosi-zárás, holtágak (+Á), vízfelület: 120 hektár. A mellékágrendszer és egyes holtágak halasvizek is egyben, a vidra felbukkanása mégis rapszodikus volt az elmúlt években, a 2005-2006-os kutatási időszak alatt azonban minden alaklommal megtaláltuk valamelyik rá jellemző nyomjelét. Említésre méltó: a 2002-es árvíz után feltűnően sok vidranyomjelre akadtunk, főleg olyan szakaszoknál, amelyeket nem lepett

75

el teljesen a megáradt folyó. 6. Szőgye (Kisbajcs): Duna-folyó, csatornák, halastavak (+Á), vízfelület: 70 hektár. A folyó halasvíz, de ott csak elvétve találni vidranyomjelet, míg a csatornánál és leginkább a kisbajcsi halastavaknál egész évben. 7. Nagybajcs: Duna-mellékág (+Á), vízfelület: 20 hektár. Halasvíz, és bár erősen zavart terület (kedvelt horgászhely), a vidra előfordulása mégis bizonyítható, ami a feltételezésünk szerint a környékbeli halas- és horgásztavaknak is köszönhető. 8. Dunakiliti: Duna-folyó, Zátonyi Holt-Duna szakaszok, üzemvízcsatorna (+I), vízfelület: 200 hektár. Jó élőhelyek, még az üzemvízcsatorna is, ami halasvíz is egyben, a vidra felbukkanása mégis rapszodikus, többnyire a téli időszakban volt felfedezhető a nyomjele, míg a köztes periódusban alig-alig. 9. Püski: holtágak, csatorna és horgásztó (+I), vízfelület: 40 hektár. A vizsgált csatorna Kisbodaknál érintkezik a Dunával, az év jelentős időszakában jó vándorlási útvonalat biztosítva a vidráknak. A folyó holtágai is jó élőhelyek (halasvizek, bő partmenti vegetációborítással), bár a vidra előfordulását ott rapszodikusnak találtuk, akárcsak a környékbeli horgásztónál; csupán a téli időszakban leltünk ezeken a helyeken vidranyomjelekre. 10. Rajka: Holtmeder (+I), vízfelület: 20 hektár. Vízállása rapszodikus, a csapadékszegény hónapokban majdnem teljesen kiszárad. Vidrára utaló nyomjelet csak 1997-ben, 2001-ben, 2005 decemberében és 2006. februárban találtunk. 11. Dunasziget: Kis-zátony, kavicsbányató (+I), vízfelület: 3+3 hektár. A Kis-zátony halasvíz, a vidra előfordulását mégis rapszodikusnak találtuk, csupán a téli időszak alatt fedeztük fel azokat, de elképzelhető, hogy a faj mégis egész évben jelen van a területen. A kavicsbányatónál egyáltalán nem találtunk vidrára utaló nyomjelet. 12. Győr, Vének: Duna-szakasz (+I), vízfelület: 100 hektár. Bár a környéken több halasvíz is található (pl. Kisbajcs, Nagybajcs, Győr), ezen a Dunaszakaszon eddig még nem találtunk vidrára utaló nyomjeleket, amit a 2005-2006-os kutatási időszak alatt sikerült cáfolni. Igaz, nem minden alkalommal találtuk meg a vidra nyomjelét, de ennek ellenére mégis kijelenthető: a területen előfordul a vidra, és – bár ezt még bizonyítani kell – a halastavaknak, meg a természetesvízi halászatnak köszönhetően akár még állandónak is tekinthető. 13. Győrszentiván: Öreg-Duna-szakasz (-), vízfelület: 20 hektár. Ezen a Duna-szakaszon eddig még nem találtunk vidrára utaló nyomjeleket, amit a 20052006-os kutatási időszak során csak megerősíteni tudtunk. Mosoni-Duna-szakaszok 14. Dunaszeg, Győrladamér: halastó, Szavai csatorna és Mosoni-Duna (+Á), vízfelület: 20 hektár. A csatornánál igen ritka a vidra felbukkanása, míg a halastónál és a Mosoni-Duna holtágainál, amelyek halasvizek is egyben állandónak mondható. 15. Dunaszeg: Morotva-tó és Dunaszegi-csatorna (+Á), vízfelület: 40 hektár. Két területrészből áll: egy sekély, feliszapolódott tóból és egy mély (akár 10 métert is elérő) volt kavicsbánya-tóból. A Morotva-tó fokozottan védett terület, ún. “szentély” típusú holtág. 16. Mecsér, Dunaszentpál: Mosoni-Duna holtágai és horgásztavak (+Á), vízfelület: 10 hektár.

76

A holtágak jó élőhelyek, azoknál állandónak mondható a vidra, míg a tavaknál egyáltalán nem fordul elő, ami a vegetációszegénységükkel magyarázható. 17. Győr-Pinnyéd: Mosoni-Duna és Pinnyédi Öreg-Rábca (+Á), vízfelület: 40 hektár. Horgászvizek, sűrű parti vegetációval. A terület egész évben kedvelt horgászhely, a vidra ennek ellenére jelen van. 18. Győr: Püspökerdei Holt-Duna (+Á), vízfelület: 30 hektár Érintkezik a Mosoni-Dunával, horgászvíz, és bár erősen zavart (horgászat), a vidra mégis állandónak mondható a területen. 19. Abda: Mosoni-Duna-szakasz (+Á), vízfelület: 200 hektár. Ez a folyószakasz is hallal telepített, ami jó feltételeket biztosít a vidráknak. A környéken halasvizek is találhatók (pl. Börcs, Győr), bár azok nem mindig biztosítják a megfelelő környezetet. 20. Rajka, Bezenye: Mosoni-Duna-szakasz, horgásztó és Réti-árok-patak (+Á), vízfelület: 200 hektár. A holtágaknál és a horgásztónál a vidra jelenléte állandónak mondható, míg a pataknál – aminek vízállása, vegetáció-borítottsága, valamint táplálékkínálata “ingadozó” – rapszodikus. 21. Máriakálnok, Halászi: Kálnoki Holtmeder (+I), vízfelület: 15 hektár. Jó élőhelynek tűnik, de ez idáig a vidra rapszodikus jelenlétét tudtuk csak megállapítani, amit a 2005-2006-os vizsgálatok is megerősítettek. A környékbeli horgásztavaknál egyáltalán nem találtunk vidranyomjeleket. 22. Kunsziget: Mosoni-Duna-szakasz, kavicsbányató (+I), vízfelület: 60 hektár. A holtágak horgászvizek, jó élőhelyek, a vidra jelenlétét mégis leginkább a téli időszakban tapasztalni, míg a kavicsbányató vízi vegetáció nélküli, a parti vegetáció is szegényes, így vidra egyáltalán nem található a területen. 23. Kunsziget, Győrzámoly: Mosoni-Duna-szakasz (+I), vízfelület: 10 hektár. Eddig csak 2003 márciusában, valamint 2004 januárjában észleltünk vidranyomjeleket a területen, míg a mostani vizsgálati időszak során 2005 decemberében és 2006 szeptemberben találtuk meg a bélsarát és csapáját. 24. Feketeerdő: Mosoni-Duna-szakasz, holtág (+I), vízfelület: 10 hektár. Horgászvíz, szemetes, elhanyagolt terület, a vidra felbukkanása rapszodikus, leginkább a téli időszakban jellemző. 25. Hédervár: Hédervári és Lickópusztai-mellékágak (+I), vízfelület: 200 hektár. Horgászvizek, a vidra felbukkanása rapszodikus, ennek ellenére elképzelhető, hogy a faj mégis egész évben jelen van a területen. A környéken több, kisebb kavicsbánya tó is található. 26. Kimle: Mosoni-Duna, Malomszigeti-mellékág, Kimlei-mellékág (+I), vízfelület: 100 hektár. A mellékágak horgászvizek, mégis a vidra felbukkanása rapszodikus, leginkább a téli időszakban jellemző, de elképzelhető, hogy a faj mégis egész évben jelen van a területen. 27. Kimle: Novákpuszta, Vesszőserdő, Novákpusztai-mellékág, (+I), vízfelület: 10 hektár. Halasvíz, a vidra felbukkanása azonban csak rapszodikusnak mondható, de elképzelhető, hogy a faj mégis egész évben jelen van a területen. A környéken több, kisebb kavicsbánya tó is található. 28. Győr: Mosoni-Duna győri-szakasza (+I), vízfelület: 30 hektár. Az elmúlt tíz év során alig-alig találtunk vidra előfordulását bizonyító nyomjelet ezen a folyószakaszon, míg a 2005-06-os kutatási periódus során is csak a téli és őszi hónapokban. Érdekesség, hogy a Győrhöz kapcsolódó, illetve Győr közeli vizes élőhelyeknél szinte mindenhol fellelni a vidrát (még a Rábánál is így van). 29. Mosonmagyaróvár: holtágak, horgásztavak, csatornák (-), vízfelület: 40 hektár. Bár érintkeznek a Lajtával, amelynél előfordul a vidra, eddig ezeken a területeken

77

mindössze egy alkalommal: 1998 februárjában tapasztaltuk a faj jelenlétét, azóta egyetlen alkalommal sem. A helyiek szerint azonban rendszeres a területen. Nem szigetközi megyei területek 30. Rábcakapi, Tárnokréti: Keszeg-ér és Rábca-folyó és holtága (+Á), vízfelület: 30 hektár. Az ingadozó vízállások dacára (bár vegetáció-borítottságuk és táplálékellátottságuk jónak mondható) a vidra állandó fajnak tekinthető a területen. A holtág és a folyó itteni szakasza is horgászvíz. 31. Fehértó: védett tó és Keszeg-ér (+Á), vízfelület: 30 hektár. Jó élőhely, fokozottan védett-terület, bár az ér vízminősége az utóbbi időben kedvezőtlen változáson esett át, ugyanakkor a környék egyik legfontosabb “összekötő kapcsa” a Hanságifőcsatornával. 32. Győrsövényháza: Rábca-folyó (+Á), vízfelület: 4 hektár. Jó élőhely, a Keszeg-ér innét alig 2 kilométerre éri el a Rábcát, ami szintén ismert és jó vándorlási útvonala a vidrának, míg Mosonszentmiklós felé több, alkalmasint bő vízállású és táplálékgazdag csatorna, valamint halasvíz is található (pl. Pálmajornál, Börcsnél). 33. Tárnokréti: Hansági-főcsatorna (+Á), vízfelület: 60 hektár. A főcsatorna érintkezik a Keszeg-érrel és a Rábcával. Jó élőhely, bár a vízminősége az utóbbi időben kedvezőtlen változáson esett át, ugyanakkor – kisebb, időszakos vízállású csatornákkal – nagyon sok környékbeli horgásztó kapcsolódik hozzá. 34. Markotabödöge, Kóny: Keszeg-ér és horgásztó (+Á), vízfelület: 10 hektár. A horgásztó jó élőhely, míg az ér vízállása ingadozó, bár a közeli bősárkányi “visszavizesítési” programnak (no meg az ottani horgásztónak) is köszönhető, hogy a Hanságnak ezen a szakaszán állandónak mondható a vidra. Az ér érintkezik a Rábcával. 35. Győr-Gyirmót: Marcal-holtág (+Á), vízfelület: 65 hektár. A holtág elsősorban horgászvíz, jó parti vegetációval, de kedvelt üdülőterület is, ennek ellenére az egyik olyan terület, ahol a vidra évek óta állandóan jelen van. 36. Himod, Gyóró: horgásztó, Köles-ér és Répce-torkolat és Ikva-folyó (+Á), vízfelület: 9 hektár. A horgásztó jó élőhely, míg a vízfolyások, bár vízállásuk nagyon változó, jó vándorlási feltételeket biztosítanak; a környéken több halasvíz is található (pl. Hövej, Vitnyéd, Kapuvár – ezek közül a vittnyédinél nem él vizsgálataink szerint vidra). 37. Rábapatona, Ikrény: Holt-Rába (+Á), vízfelület: 30 hektár. Horgászvíz, jó élőhely, közvetlenül érintkezik a Rábával. 38. Bodonhely: Fábián-tó és Rába-folyó (+Á), vízfelület: 4 hektár. Míg a tónál rendszeres, addig a folyónál rapszodikus vidrajelenlétről van tudomásunk. 39. Bősárkány: tavak és Keszeg-ér (+Á), vízfelület: 20 hektár. Mind a horgásztónál, mind a strandfürdőnél, mind pedig a “vissza-vizesített” területnél, ami természetvédelmi oltalom alatt álló terület, a vidra jelenléte állandó. Az ér jó vándorlási útvonal, érintkezik a Rábcával. 40. Öntésmajor: Király-tó, Szeged-csatorna és Kis-Rába (+Á), vízfelület: 30 hektár. Védett területek, jó “vidrás helyek”, a Kis-Rába horgászvíz. 41. Öntésmajor: Kapuvár, Kis-Rába-folyó (+Á), vízfelület: 10 hektár. A folyó vízállása nagyon ingadozó, de a közelben található tavaknak is köszönhetően, a vízfolyásnál is rendszeresnek mondható a vidra jelenléte. 42. Hanságliget: Hansági-főcsatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. Bő vízfolyású, gazdag vegetációjú és táplálékkínálatot biztosító terület. Rábcakapi és Tárnokréti között érintkezik a Rábcával, ami egyes szakaszain szintén horgászvíz.

78

43. Acsalag: Rábca-mellékág és Kapuvár-Bősárkányi-csatorna (+Á), vízfelület: 4 hektár. Vízállása ingadozó, táplálékkínálata azonban gazdag, ami, talán, a közeli Rábcának és több környékbeli halasvíznek is köszönhető (pl. Bősárkány, Csatárimajor, Csorna). 44. Börcs: Rábca-folyó és horgásztavak (+Á), vízfelület: 80 hektár. A folyó is horgászvíz. A közelben halas- és horgásztavak is találhatók: Dózsamajornál, Káptalanmajornál, Abdánál. 45. Babót: Kis-Rába-folyószakasz és horgásztó (+Á), vízfelület: 10 hektár. A folyó is horgászvíz. A környéken több horgásztó is található (pl. Kapuvár, Veszkény, Szárföld). 46. Rábaújfalu, Mérges: Anghelyi-holtág és Rába-folyó (+Á), vízfelület: 60 hektár. A holtág jelenleg még horgászvíz, bár erősen elmocsarasodott. 47. Kisfalud, Vica, Beled: Kis-Rába-folyó és kavicsbányató (+Á), vízfelület: 6 hektár. A tó horgászvíz – Kisfaludnál található –, a folyó jó vándorlási útvonal. A környéken több halasvíz is található (pl. Babót, Kapuvár), míg ennek a horgásztónak a csatornája érintkezik egy, a Rábával összekötött csatornával. 48. Lébény, Mosonszentmiklós: Öreg-Rábca – holtág – és Rabi-tó (+Á), vízfelület: 15 hektár. A holtághoz, ami horgászvíz, csatlakozó csatornák érintkeznek a Rábca-folyóval, valamint más csatornákkal is, jó vándorlási útvonalai a vidrának. A Rabi-tó természetes-tó, szintén horgászvíz. 49. Lébény: horgásztó, Keszi-ér és Rábca-folyó (+Á), vízfelület: 14 hektár. Mind a tó, mind a vízfolyások jó élőhelyeknek mondható; a Rábca egyes szakaszai ráadásul még hallal telepített horgászvizek is. 50. Töltéstava: Pándzsa-patak és horgásztó (+Á), vízfelület: 5 hektár. A kis horgásztó gazdag vízi és parti vegetációval rendelkezik ráadásul a patak több kisebb, környékbeli horgásztavat is táplál (pl.: Pérnél, Győrságnál). 51. Mosonszentmiklós: Mosonújhely, kavicsbánya-tó (+I), vízfelület: 3 hektár. A 2005-206-os felmérés során találtunk ezen a horgásztavon vidranyomot, előtte egyetlen alkalommal se. A helyiek szerint 2005 januárjában figyelték meg először, és azóta rendszeresnek tartják. A környéken található még több kisebb-nagyobb horgásztó; ezeket lásd fentebb. 52. Mosonmagyaróvár: Lajta (+I), vízfelület: 1 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikus, bár a vízfolyás nem mondható sem megfelelő táplálékot, sem elégséges rejteket adó területnek. Feltehető, a Dunáról tévedhet erre egy-egy vidra. 53. Vág, Kemenesszentpéter (ez már részben Veszprém-megye): Rába-folyó (+I), vízfelület: 1 hektár. A vidra folyó menti jelenléte rapszodikus, ugyanakkor a környéken több halasvíz is található (pl. Páli, Szany, Várkesző – ez utóbbi már Veszprém-megye). A helyiek elmondása szerint a nyolcvanas évek végén a vidra állandó volt a területen, főleg a halasvizeknél, hiszen a Rába vízállása nagyon kiszámíthatatlan. 54. Lesvárpuszta (Ikrény): Rába-folyó és Marcal-folyószakasz (+I), vízfelület: 10 hektár. A folyóknál a vidra felbukkanása rapszodikus, eddig csupán 2001 és 2003 telén fordult elő. A környéken több horgásztó is található (pl. Győr, Ikrény), és azoknál a vidra állandónak mondható. A Marcal Ikrénynél érintkezik a Rábával, mindkét folyó vízállása nyáridőben kiszámíthatatlan. 55. Koroncó: horgásztó, Rába-folyó és Marcal-folyó (+I), vízfelület: 10 hektár. A folyóknál a vidra felbukkanása rapszodikus, eddig csupán 2001 és 2003 telén fordult elő. A környéken több horgásztó is található (pl. Győr, Ikrény), és azoknál is, akár csak a koroncói horgásztónál a vidra állandónak mondható. Mindkét folyó vízállása nyáridőben

79

kiszámíthatatlan. 56. Öttevény: horgásztavak (+I), vízfelület: 3 hektár. Bár a terület táplálékellátottsága és vízi-, valamint parti vegetációja jónak mondható, a közeli Duna-szakaszoknál (pl. Dunaszeg) is ismert vidra-előfordulás, eddig még csak elvétve tapasztaltunk vidrát ezen a területen. 57. Szany, Árpás, Sobor: horgásztó és Rába-folyó (+I), vízfelület: 5 hektár. Mind a horgásztó, mind a folyó megfelelő élőhely. A patak csatornája, aminek vízállása nagyon ingadozó, Árpásnál érintkezik a Marcallal is. A vidra felbukkanása a területeken rapszodikus. 58. Pásztori, Csorna: Linkó-ág-patak (+I), vízfelület: 3 hektár. Alkalmasint vándorlási útvonala lehet a vidráknak, ugyanakkor az év jelentős szakaszában száraz terület, vagy épphogy található benne valamennyi víz. Táplálékellátottsága is szegényes. A környéken több halasvíz is található (pl. Csorna környékén több is). 59. Árpás, Mórichida: Marcal-folyó és Rába-folyó, Csánota-ér (+I), vízfelület: 10 hektár. A folyóknál a vidra felbukkanása rapszodikus, annak ellenére, hogy horgászvizek, eddig csupán 2001, 2003 és 2005 telén fordult elő. Ugyanakkor a környéken található több, kisebb horgászvíz is (pl.: Dombiföldnél, Árpásnál) 60. Szilsárkány: Keszeg-ér (+I), vízfelület: 1 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikus, eddig 1998 decemberében és 2003 februárjában, márciusában és októberében tapasztaltunk nyomjeleket. A helyiek szerint azonban állandó a területen. A környéken több, kisebb horgásztó is található (pl.: Rábacsanaknál, Pásztorinál). 61. Maglóca: Keszeg-ér (+I), vízfelület: 1 hektár. Az ér vízállása ingadozó, vegetációja jónak nevezhető, míg táplálékkínálata szegényes, ugyanakkor mégis útvonala lehet a vidrának, a közelben halasvizek is találhatók (pl. Bősárkánynál). 62. Mezőörs: Cuhai-Bakony-ér (+I), vízfelület: 1 hektár. Az ér vízállása ingadozó, vegetációja jónak nevezhető, míg táplálékkínálata szegényes, ugyanakkor mégis útvonala lehet a vidrának, érintkezik több környékbeli halasvízzel (pl. Bana, Bábolna). 63. Börcs, Dózsamajor, Abda: Rábca-folyó, Döglött Rábca és Ó-Rábca – holtágak – és kavicsbánya-tavak (+I), vízfelület: 70 hektár. A tavak nagyon mélyek, gyér vegetációval rendelkeznek, horgászvizek, míg a folyó inkább vándorlási útvonal. A Döglött Rábca mára már szinte teljesen elmocsarasodott, ún. “szentély” típusú holtág. Az Ó-Rábca is horgászvíz, de aszálykor szinte teljesen kiszárad. 64. Rábaszentmihály, Rábacsécsény: Rába-folyószakasz (+I), vízfelület: 3 hektár. A vidra felbukkanása nagyon ingadozó, ez idáig a nyári, aszályos időszakokban fordult elő, amikor az egyébként sebes folyású, örvényes vízfolyás “megszelídült”. 65. Zsira, Gyalóka: Répce (+I), vízfelület: 2 hektár. A Répce vízállása nagyon ingadozó, a vidra felbukkanása inkább a téli hónapok utáni ún. csapadék-gazdag időszakában jellemző. 66. Egyed: csatorna (+I), vízfelület: 2 hektár. Vízállása nagyon ingadozó, érintkezik a Marcallal, és talán ennek is köszönhető a vidra rapszodikus felbukkanása. 67. Pusztacsalád: Kardos-érszakasz (+I), vízfelület: 1 hektár. Vidrára utaló nyomjeleket ez idáig 2003 februárjában és márciusában észleltünk, egyébként nem. Az ér vízállása ingadozó, vegetációja jónak nevezhető, míg táplálékkínálata szegényes, ugyanakkor mégis útvonala lehet a vidrának, Himod és Hövej községeket érintve halasvizeket is érinthet. 68. Nyúl: Pándzsa-patak (+I), vízfelület: 2 hektár. Vízállása ingadozó, vegetációja jónak nevezhető, míg táplálékkínálata szegényes,

80

ugyanakkor mégis útvonala lehet a vidrának. A közelben halasvizek is találhatók, és maga a patak is horgászati hasznosítás alatt van (pl. Töltéstavánál, Győrnél). 69. Felpéc: Bornai-ér (+I), vízfelület: 1 hektár. Eddig csak télidőben találtunk vidranyomjeleket; az ér a nyári hónapokban teljesen kiszárad. 70. Győrszemere: csatorna (-), vízfelület: 0,5 hektár. Többnyire száraz, szemetes. 71. Brennbergbánya: víztározó (-), vízfelület: 2 hektár. Halasvíz, de eddig nem találtunk vidrára utaló nyomjeleket. 72. Iván: Téglagyári-tavak (-), vízfelület: 10 hektár. A tavak csatornái Csáfordjánosfánál érintkeznek a Répcével, ami ismert vándorlási útvonala a vidrának; eddig nem találtunk a fajra utaló nyomjeleket ezeken a tavakon. 73. Vitnyéd: horgásztó (-), vízfelület: 2 hektár. Bár a terület táplálékellátottsága és vízi-, valamint parti vegetációja jónak mondható, eddig még nem tapasztaltunk vidrát a területen. 74. Páli: horgásztó és Keszeg-ér (-), vízfelület: 1 hektár. A Keszeg-ér ismert vidravándorlási útvonal, és e tónál eddig mégsem akadtunk vidrára utaló nyomjelekre. Igaz, az ér itteni szakaszánál is ritkaságszámba ment eddig a vidra előfordulása. 75. Sopron: Ikva, Ibolya-tó és víztározó (-), vízfelület: 2 hektár. Ezeken a területeken eddig még nem találtunk vidrára utaló nyomjeleket. 76. Jánossomorja: horgásztavak (-), vízfelület: 3 hektár. Eddig ezen a területen nem találtunk vidra jelenlétére utaló nyomjeleket, holott jónak tűnik. 77. Egyed: Linkó-ág (patakszakasz) (-), vízfelület: 1 hektár. A patak vízállása ingadozó, parti vegetációja sűrű, de táplálékellátottsága szegényes. Árpásnál érintkezik a Marcallal, ami a vidrának ismert vándorlási útvonala. 78. Enese-Fudipuszta: csatornaszakasz (-), vízfelület: 0 hektár. Többnyire száraz terület. 79. Röjtökmuzsaj, Ebergőc: Pinnye, Ikva-folyó (-), vízfelület: 4 hektár. Az Ikva ezen szakaszán eddig még nem találtunk vidrára utaló nyomjeleket (a vegetációja és a táplálékkínálata pedig megfelelőnek mondható), bár a helyiek elmondása szerint él a környéken vidra. 80. Tét: Csonka-ér (-), vízfelület: 0 hektár. Száraz terület. 81. Újudvar: horgásztó (-), vízfelület: 7 hektár. A tó jónak tűnik, annak ellenére, hogy kedvelt szabadidő-hely, vidrára utaló nyomot azonban eddig még nem sikerült találnunk. 82. Pusztacsanád: Kardos-ér (-), vízfelület: 2 hektár. Az ér itteni vízállása nagyon rapszodikus, kétéltű és halfaunája szegényes, víz vegetációja hiányzik, a parti vegetáció pedig ritkás. 83. Nemeskér: Kardos ér (-), vízfelület: 2 hektár. Ugyanaz mondató el az ér itteni szakaszáról, mint fentebb a pusztacsanádi szakaszról. 84. Und: Pós-patak (-), Vízfelület: 1 hektár. A patak vízállása kiszámíthatatlan, a nyár aszály idején gyakorlatilag kiszárad. Ugyanakkor a környéken vannak halasvizek (pl. Sopronhorpácsnál, Irénmajornál), amelyeknél a helyiek szerint előfordul a vidra, főleg télen rendszeres a jelenléte, amit a vizsgálataink során nem tudtunk megerősíteni. 85. Hegyeshalom, Márialiget: Lajta, Rét-árok, Stettni-horgásztó és Hegyeshalmikavicsbányatavak (-), vízfelület: 10 hektár.

81

Eddig egyik élőhely-típusnál sem tapasztaltuk a vidra előfordulását, holott mind a Lajta, mind a Rét-árok és a Stettni-horgásztó alkalmasnak tűnik arra, hogy megtartsa a vidrát. A bányatavak kevésbé. 2004 augusztusában a márialigeti malom tulajdonosa, turbinacserére hivatkozva, de engedélyek nélkül elterelte a Lajtát, komoly veszteséget okozva a horgásztó halállományában. 86. Sopronkövesd: Kardos-ér (-), vízfelület: nem mérhető. Rapszodikus vízállású, vidra előfordulását eddig nem tapasztaltuk. 87. Kópháza: Ikva-folyó (-), vízfelület: 3 hektár. Bár az Ikva-folyónál más szakaszokon rendszeres a vidra előfordulása, ezen a szakaszon eddig még nem tapasztaltuk. HAJDÚ-BIHAR MEGYE 1. Folyás, Újszentmargita, Farkaséri-ívótavak és Nyugati-főcsatorna (+Á), vízfelület: 30 hektár. A főcsatorna több környékbeli szakaszán maga is hallal telepített horgászvíz. A tavak Tiszakeszi, Karcsatanya térségében (az már Borsod-Abaúj-Zemplén-megye) egy csatornával még a Tiszával is érintkeznek. Ezen a csatornán a 2006-os tiszai árvíz idején feltűnően sok vidranyomot találtunk. 2. Hajdúszoboszló, halastavak és Keleti-főcsatorna (+Á), vízfelület: 450 hektár. A főcsatorna több környékbeli szakaszán maga is hallal telepített horgászvíz. Egyben nagyon jó vándorlási útvonala is a vidráknak, hiszen nem csak a Tiszával érintkezik, hanem a Nyugati-főcsatornával is, ami szintén halasvíz és folyásiránya mentén halas- és horgászvizeket is érint. 3. Nagyrábé, Kálló-patak és Keleti-főcsatorna (+Á), vízfelület: 30 hektár. Míg a főcsatornánál és a pataknál a vidra jelenléte állandónak mondható, a többi, környékbeli nevenincs kisebb csatornánál ezt nem mondhatjuk el. Oka lehet ennek: ezeknek a csatornáknak a nagyon változó vízállása, szennyezettsége és gyér táplálékkínálata. 4. Bihardancsháza, Földes, Sárréti-főcsatorna, és csatorna-szakaszok (+Á), vízfelület: 15 hektár. Bár a kisebb csatorna-szakaszok vízállása, amelyek érintkeznek a főcsatornával, ingadozó, mégis állandónak mondható a vidra, hiszen a területen több hallal telepített csatorna-szakasz is található (pl.: Nagyrábé, Biharnagybajom említhető), amelyeknél rendszeres a vidra előfordulása. 5. Hajdúnánás, Keleti-főcsatorna (+Á), vízfelület: 20 hektár. Telepített halasvíz, érintkezik több környékbeli halasvizzel is (Tedej-Büdszentmihály, Hajdúdorog, Prod említhető), amelyeknél rendszeres a vidra előfordulása. 6. Újszentmargita, Hortobágy-folyó, Bógy-Szandlik csatorna, Nyugati-főcsatorna. Mindegyiknél: (+Á), vízfelület: 300 hektár. Megfelelő élőhelyek. A Hortobágy-folyó Nagyszögnél érintve a Gelei-tavat, érintkezik a Tiszával. 7. Komádi, vermeskerti-horgásztavak – vízfelület: 2 hektár; Komádi víztározó – vízfelület: 8 hektár; Sebes-Körös folyó – vízfelület: 25 hektár (+Á), összes vízfelület: 35 hektár. A víztározó is horgászvíz. Valamennyi élőhelynél a vidra előfordulása állandónak mondható. 8. Szásztelek, Árkus, Fényes-tavak (Hortobágy), Árkus-csatorna és Csécsi-tavak (+Á), vízfelület: 240 hektár. A csatorna vízállása kiszámíthatatlan, ez azonban nem befolyásolja a környékbeli vidrák vándorlását, a halastavak nagyon jó élőhelyek.

82

9. Hortobágy, Malomházi-híd, Borsós és Malomházi tavak, Hortobágy-folyó 10 km hosszú szakasza a K-i oldalon, Nyugati főcsatorna, Görbeháza-szakasz, Nagyhalastavak, Csécsi-tavak és csatornák, Fényes tavak és lecsapoló csatorna, Árkus csatorna, Akadémiai tavak és csatorna szakasz, Kunkgyörgyi tavak. A vidra valamennyi területen (+Á), vízfelület 2600 hektár. Nagyon jó élőhelyek, bár az elmúlt évek nyári szárazsága egyes csatornákat szinte teljesen kiszárított, és olyankor a vidrajelölések is “szünetelnek”. 10. Balmazújváros, Virágoskúti-halastó, Elep, Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna és Keleti-főcsatorna, Magdolna-ér, Balmazújvárosi-horgásztó (+Á), vízfelület: 620 hektár. Valamennyi élőhelynél állandó a vidra előfordulása. A főcsatorna hallal telepített horgászvíz, a Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna érinti a Hortobágy-folyót és a főcsatornát is, vándorlási útvonal. 11. Hencida, Berettyó-folyó és halastó (+Á), vízfelület: 20 hektár. Megfelelő élőhelyek, bár a folyónál a vidra felbukkanása rapszodikus (nagyon gyér a partmenti vegetáció), a tónál azonban egész évben megtalálhatóa nyomjele. 12. Derecske, Kis-erdő tó, Kerekzug és Derecske-Kálló, víztározó (+Á), vízfelület: 20 hektár. A víztározó is horgászvíz. Bár a Kálló vízállása nagyon változó, a vidra jelenléte mégis állandónak mondható, ami, feltehető, a tó táplálék-gazdagságának (hal és kétéltű faunájának), valamint sűrű vegetációjának és a víztározó közelségének köszönhető elsősorban. 13. Hosszúpályi, Hosszúpályi-víztározó (+Á), vízfelület: 3 hektár. Horgászvíz, a környéken található még halasvíz (pl. Monostorapályi, Hajdúbagos említhető). 14. Debrecen-Haláp, Halápzugi-tározó (+Á), vízfelület: 65 hektár. Horgászvíz. Jelenleg a vidra előfordulását állandónak tartjuk, megjegyezzük azonban: felbukkanása bár rendszeres, az utóbbi években a faj ritkább előfordulását észleltük. 15. Püspökladány, Tsz-telepi tó, Kettős-halom tó, Álomzug csatorna (+Á), vízfelület: 55 hektár. Ezek az élőhelyek változó feltételeket nyújtanak a vidrák számára (és csak 1999-től tapasztaljuk a faj egyedeinek állandó jelenlétét, míg addig rapszodikus előfordulásukról volt információnk), bár az elmúlt évek nyári szárazsága a csatornákat – az említtetett és a kisebb nevenincs-csatornákat is – majdnem teljesen, vagy teljesen kiszárította, és olyankor a vidranyomok is ritkábbakká váltak. 16. Tiszacsege, Ároktő (ez utóbbi község már Borsodi terület), Nagy-Kácsa holtág, Tisza-folyószakasz és kisebb holtágak, Nyugati-főcsatorna, (+Á), vízfelület: 70 hektár. Gazdag vízi-vegetációval és halállománnyal rendelkeznek, halasvizek. A Nagy-Kácsa holtág védett terület. A 2002-es és a 2006-os tiszai árvizek idején a főcsatornánál és a holtágaknál feltűnően sok vidranyomot találtunk. 17. Polgár, Tisza-folyó, Király-ér és Polgári-halastó (+Á), vízfelület: 130 hektár. A folyónál és a vele érintkező érnél – aminek vízállása igencsak ingadozó – a vidra felbukkanása rapszodikus, míg a halastónál állandó. A 2002-es és a 2006-os tiszai árvizek idején azonban az érnél és a halastónál feltűnően sok vidranyomot találtunk. 18. Hajdúnánás, Keleti-főcsatorna (+Á), vízfelület: 5 hektár. Biztosra vehető, hogy a vidra nem foglal revírt a területen, jelenléte mégis állandó. A főcsatorna vízellátása és táplálékkínálata megfelelő, ráadásul a környéken több horgásztó is található (pl.: a hajdúnánási téglagyári-tó), egyben a főcsatorna nem egy környékbeli szakaszán maga is hallal telepített. 19. Basatanya (Folyás), horgásztó és csatorna (+Á), vízfelület: 4 hektár.

83

Megfelelő élőhely, a csatorna érintkezik a folyási-halastavak csatornáival, amelyeknél állandó a vidra. 20. Újballa, Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 25 hektár. Megfelelő élőhely, akárcsak a többi tárgyalt tiszai-szakasznál, a holtág adott menedéket a ciánmérgezés, valamint a 2002-es és a 2006-os árvizek idején a hal- és vidraállománynak. 21. Nagyhegyes, halastavak és Keleti-főcsatorna (+Á), vízfelület: 30 hektár. A környéken több horgásztó is található (pl.: Balmazújváros, Hajdúszoboszló említhető). A főcsatorna nem egy helyen maga is hallal telepített; megfelelő élőhelyek. Igaz, a nyári szárazság a csatorna vízállását alaposan “megviseli”, és a vidrák jelenléte is ritkábbá válik olyankor. 22. Balmazújváros, Keleti-főcsatorna és horgásztó (+Á), vízfelület: 10 hektár. Mindkét élőhely-típusnál állandónak mondható a vidraállomány, megfelelő élőhelyek. 23. Kaba, víztározó és Keleti-főcsatorna (+Á), vízfelület: 25 hektár. A víztározó horgászvíz. A környéken több horgásztó is található még, és a főcsatorna nem egy helyen maga is hallal telepített; megfelelő élőhelyek. 24. Darvas, Berettyó-folyó és víztározó (+Á), vízfelület: 50 hektár. A víztározó csatornái több környékbeli horgásztavat is táplálnak, valamint érintik a Kutasfőcsatornát. 25. Kismarja, Berettyó-folyó (+Á), vízfelület: 1,5 hektár. A folyó menti vegetáció “rendezettsége” valószínű nem teszi lehetővé a vidrának, hogy revírt foglaljon, de mivel a Berettyó jelentős szakasza hallal telepített horgászvíz, így a jelenléte állandónak mondható. 26. Bojt, horgásztavak és Kis-Körös (+Á), vízfelület: 30 hektár. A tavaknál állandónak mondható a vidra jelenléte, míg a Kis-Körösnél cseppet sem, amit a folyócska nagyon ingadozó vízállása és szennyezettsége magyarázhat. 27. Hajdúbagos, Derecskei-Kálló, horgásztó (+Á), vízfelület: 5 hektár. A Kálló, a hajdúbagosi horgásztón kívül, több környékbeli horgászvíz táplálója is (pl.: Mikepércs, Derecske említhető), amelyeknél a vidra előfordulása szintén rendszeres. 28. Hajdúszoboszló, Kösély-patak, téglagyári-kubikgödrök, Keleti-főcsatorna (+Á), vízfelület: 15 hektár. A pataknál a vidra előfordulása rapszodikusnak mondható, míg a horgászvízként hasznosuló kubikgödröknél és a főcsatornánál – még akkor is, ha ez utóbbinál valószínű nem foglal magának revírt – állandó a jelenléte. 29. Létavértes, Kokad, Álmosd, víztározó és Konyári-Kálló (+Á), vízfelület: 500 hektár. A víztározó halasvíz, megfelelő élőhely, a Kálló vándorlási útvonal, igaz vízállása nagyon ingadozó. 30. Körösszakáli, Körösszegapáti, bányatavak (+Á), vízfelület: 15 hektár. Mindkét tó megfelelő élőhely, csatornáikkal érintik a közeli Berettyó-folyót is, ami szintén halasvíz. 31. Komádi, Sebes-Körös-folyó és víztározó (+Á), vízfelület: 35 hektár. Mindkét élőhelytípus horgászvíz, megfelelő élőhelyek. 32. Esztár (Pocsaj), Berettyó-folyó (+Á), vízfelület: 2 hektár. Bár a folyó vízi-, és partmenti vegetációja szegényes, a vidra mégis állandónak mondható a területen, ami több környékbeli horgásztónak köszönhető (pl. Pocsaj, Kismarja, KonyáriSóstófürdő említhető), amelyeknél rendszeres a vidra előfordulása. 33. Battonya, horgásztavak és csatornák (+Á), vízfelület: 20 hektár. A csatornák vízállása időszakos, így azokon a vidra előfordulása rapszodikus; feltehető ez is oka lehetett a vidra alkalomszerű felbukkanásának a tavaknál. Egészen 2004 teléig, mikortól a tavaknál már állandó vidra-előfordulást regisztrálhatunk, a csatornánál azonban még mindig alkalomszerű a felbukkanása.

84

34. Görbeháza, Folyás, Polgár, Nagy-Kapros-víztározó – vízfelület: 100 hektár; Nyugatifőcsatorna – vízfelület: 20 hektár; Selypes-ér, Király-ér – vízfelület: 15 hektár (+Á), összes vízfelület: 135 hektár. Valamennyi említett élőhely-típus hallal telepített intenzív horgászvíz. A főcsatorna érintkezik az erekkel, és érintenek más környékbeli halasvizeket is (pl.: Polgár, Basatanya említhető), amelyeknél a vidra előfordulása szintén rendszeresnek mondható. 35. Nyírábrány, víztározó (+I), vízfelület: 40 hektár. A terület vegetáció-borítottsága, és a folyamatos haltelepítés ideig-óráig “megtartja a vidrát”, de állandó jelenlétét ez idáig még nem tudtuk megállapítani. 36. Bihartorda, csatorna-szakasz (+I), vízfelület: 2 hektár. A csatorna-szakasz érintkezik a Keleti-főcsatornával és Bakonszegnél halastavakkal. A vidra itteni rapszodikus előfordulására a csatorna-szakasz ingadozó vízállása, szennyezettsége lehet a magyarázat. 37. Sáp, Sápi-csatorna (+I), vízfelület: 1 hektár. A csatorna-szakasz érintkezik a Keleti-főcsatornával. A vidra rapszodikus előfordulására a csatorna-szakasz ingadozó vízállása és szennyezettsége lehet a magyarázat. 38. Ártánd, bányató (+I), vízfelület: 20 hektár. Eddigi vizsgálataink során csak 2002 januárjában, 2003 februárjában és 2006 januárjában, februárjában találtunk vidranyomjeleket, így a faj előfordulását rapszodikusnak tartjuk. A terület vegetációja és halállománya pedig megfelelőnek mondható. 39. Berekböszörmény, Kecskés-homokbányató (+I), vízfelület: 4 hektár. A vidra felbukkanását az utóbbi években rapszodikusan regisztrálhattuk, holott a nyolcvanas évek végén még állandó előfordulása volt ismeretes. 40. Nádudvar, Makkod-csatorna és Kösély-patak (+I), vízfelület: 2 hektár. A csatorna és a patak vízállása is rapszodikus, a vidra felbukkanása ezért is lehet alkalomszerű. A környéken több horgásztó is fellelhető, még Nádudvar környékén is. 41. Hosszúhát (Szerep), Hamvas-főcsatorna, nevenincs-csatorna és Sárréti-főcsatorna (+I), vízfelület: 10 hektár. Bár a nevenincs-csatorna vízállása kiszámíthatatlan, a főcsatornáknál sem biztosított egész éven át a vízellátás, főként nyáron. Ez is oka lehet a vidra rapszodikus felbukkanásának. A Hamvas-főcsatorna Bucsánál (ez már Békés-megye) érintkezik a Hortobágy-Berettyófolyóval. 42. Tiszagyulaháza, Király-ér (+I), vízfelület: 30 hektár. A Király-ér egyfelől a Tiszával, másfelől a Nyugati-főcsatornával is érintkezik. A vidra felbukkanása mégis rapszodikus, amit az ér igencsak változó vízállása magyarázhat. Megjegyezzük: a 2006-os tiszai árvíz idején és az azt követő hetekben az érnél is feltűnően sok vidranyomot találtunk. 43. Újtikos, Király-ér (+I), vízfelület: 8 hektár. A vidra rapszodikus felbukkanásának az ér nagyon ingadozó vízállása lehet az oka. Akárcsak a többi szakaszánál a 2000-es ciánbaleset után, valamint az árvizeket követően regisztrálhattunk vidranyomot, míg a nyári időszakban, amikor a vízállása csekély, nem. 44. Mezőpeterd, Ölyvös-ér (+I), vízfelület: 1 hektár. Az ér érinti a bojti-tavakat, a vidra felbukkanása mégis rapszodikus, ami a vízfolyás ingadozó vízállásával magyarázható. 45. Debrecen, Kondoros-patak és Tócó (+I), vízfelület: 4 hektár. A vidra felbukkanása alkalomszerű, amit a patak ingadozó vízállása magyarázhat. 46. Hajdúszovát, Kösély-patak (+I), vízfelület: 18 hektár. A patak ingadozó vízállása, a kétéltű és halállomány ritkasága magyarázhatja a vidra rapszodikus felbukkanását. 47. Biharkeresztes, horgásztavak és Kutas-főcsatorna (+I), vízfelület: 10 hektár.

85

A vidra felbukkanása rapszodikus, holott a tavak növényzete és halállománya jónak mondható, de mindez a főcsatorna vízállására és minőségére nem jelenthető ki. 48. Pocsaj, Létavértes, Ér-főcsatorna (+I), vízfelület: 60 hektár. A főcsatorna érintkezik a Berettyó-folyóval, aminek egyes közeli szakaszai halasvizek. 49. Bedő, halastó és Ölyvös-ér (+I), vízfelület: 10 hektár. A halastónál a vidra jelenléte 2004 teléig állandónak volt mondható, míg az érnél a felbukkanása időszakos volt. Az ér vízállása nagyon változó, táplálékkínálata szegényes, ami befolyásolhatja a vidrák mozgását is. A jelzett időponttól kezdve azonban a halastónál is csak rapszodikus felbukkanását tapasztaljuk. 50. Püspökladány, tsz-telepi csatorna, Tilalmas-csatorna, Álomzug csatorna (-), vízfelület: 10 hektár. Szinte valamennyi száraz terület, a környéken azonban található “jó vidrás hely is”; lásd fentebb. 51. Nyíradony, Gúth-puszta, halastó és csatorna (-), vízfelület: 3 hektár. Bár a halastó megfelelő vízi- és parti vegetációval rendelkezik, a vidra előfordulását egyáltalán nem tapasztalni. A csatorna, ingadozó vízállású. HEVES MEGYE 1. Visznek, Nagyfüged, Tarnaörs, Tarna-folyó, Gyöngyös-, és Bene-patak (+Á), vízfelület: 7 hektár. 2001 tavaszától tapasztalunk rendszeresen vidranyomokat, addig a vidra jelenlétét rapszodikusnak vettük. A vízfolyások vándorlási útvonalak, vízállásuk, vegetációjuk és táplálékkínálatuk igencsak változó; azonban a környéken több horgásztó is található (pl. Adács, Jászárokszállás, Jászdózsa, Tarnaörs, Jászjákóhalma említhető), valamint a Tarna is hallal telepített több szakaszán. 2. Gyöngyöshalász, Gyöngyösi-nagypatak és Gyöngyöshalászi-halastó (+Á), vízfelület: 15 hektár. Mind a patak, mind a halastó megfelelő élőhely. A környéken több horgászvíz is található még (pl. Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Adács, Atkár említhető), amit többnyire a Gyöngyösinagypatak táplál. 3. Egerszalók, Demjén, Egerszalóki-hőforrás és Laskó-patak (+Á), vízfelület: 80 hektár. Mindkét élőhely megfelelőnek mondható, a patak érinti a Szóláti-patakot, ami a Kígyóspatakkal és a Verpeléti-víztározóval köthető össze. 4. Kétútköz, Besenyőtelek, Laskó-patak (+Á), vízfelület: 0,5 hektár. Alkalmas élőhely, már csak a Tisza-tó közelsége miatt is. A ciánmérgezés, valamint a 2006-os tiszai árvíz idején szembetűnően sok volt ezen a szakaszon a vidranyom. A patak több horgászvizet is táplál (pl. Füzesabony, Kerecsend, Egerszalók, Eger említhető), Kerecsendnél érintkezik a Szóláti-patakkal, ami szintén több halasvíznek a táplálója (pl. Egerszólát említhető). 5. Poroszló, Tiszafüred, Nagymorotva víztározó (+Á), vízfelület 10 hektár. Halasvíz, kimondottan jó élőhely. 6. Tiszafüred, Tiszaderzs, Tisza folyó és párhuzamosan futó csatorna (+Á), vízfelület: 200 hektár. A csatornánál a ciánmérgezés és a 2006-os tiszai árvíz idején volt szembetűnően sok vidranyom, bár a vidra jelenléte azt megelőzően is állandó volt. A folyónál is rendszeres a vidra előfordulása. 7. Kisköre, víztározó, Tisza-folyó, Kanyari Holt-Tisza és üzemvízcsatorna és kisebb csatornák hálózata (+Á), vízfelület: 2000 hektár. Valamennyi élőhelynél a ciánmérgezés és a 2006-os tiszai árvíz idején volt szembetűnően

86

sok vidranyom, bár a vidra jelenléte azt megelőzően is állandó volt. A víztározó, és a Tisza itteni szakaszai mind horgászvizek. 8. Tiszabura 394 fkm szakasz és kiemelő csatorna (+Á), vízfelület: 5 hektár. Mindössze a 2000-es ciánbaleset után bő egy hónappal észleltük az első nyomjeleket, de attól kezdve minden vizsgálat során megtaláltuk azokat. A holtágak halasvizek. Ugyanakkor a 2006-os tiszai árvíz idején is feltűnően sok vidranyomot találtunk a csatornánál. 9. Hortobágy, Hortobágy-folyó (+Á), vízfelület: 10 hektár. Már csak a Hortobágyi-halastavak közelsége végett is jó élőhelynek mondható, amihez hozzájön még az is, hogy egyes szakaszain a folyó maga is hallal telepített horgászvíz. Ugyanakkor több csatorna is csatlakozik hozzá, amelyek több helyen szintén horgásztavak táplálói, míg a folyó a Berettyó-folyóval egyesül, ami egyes szakaszain szintén horgászati hasznosítás alatt áll. 10. Sarud, Tisza-tó és csatornák (+Á), vízfelület: 100 hektár. A ciánmérgezés és a 2006-os tiszai árvíz idején a csatornáknál szembetűnően sok volt a vidranyom, bár a vidra jelenléte ezt megelőzően is állandónak mondhattuk. 11. Kál, Tarna-folyó (+Á), vízfelület: 1 hektár. A folyó vándorlási útvonal, a környéken található több halasvíz is (pl. Kál, Kápolna, Tarnadob említhető), amelyeknél rendszeresen találni vidranyomot. 12. Recsk, Szajla, Búzás-völgyi víztározó (+Á), vízfelület: 15 hektár. Horgászvíz, és bár a vidra jelenlétét még mindig állandónak mondjuk, megjegyezzük, hogy a 2003-as nyári aszály óta sokkal kevesebbszer találni friss nyomokat. A környéken található még több horgászvíz is (pl. Kisfüzes, Pétervására említhető), amelyeket az egyes szakaszain hallal telepített Tarna-folyó köt össze. 13. Terpes, Tarna-folyó (+Á), vízfelület: 1 hektár. A folyónál nem valószínű, hogy területet foglal a vidra, bár ez a szakasza horgászvíz. A közelben találhatóa Búzás-völgyi víztározó; lásd fent. 14. Csány, halastavak és Ágói-patak (+Á), vízfelület: 4 hektár. A halastó alkalmas élőhely, a patak közvetlen összeköttetésben áll a Tarnával, ami egyes szakaszain hallal telepített horgászvíz, illetve horgásztavak táplálója. 15. Adács, víztározó és Külső-Mérges-patak (+Á), vízfelület: 57 hektár. A víztározó horgászvíz, és bár a vidra jelenlétét még mindig állandónak mondjuk, megjegyezzük, hogy a 2003-as nyári aszály óta sokkal kevesebbszer találni friss nyomokat. A patak közvetlen összeköttetésben áll a Tarnával, ami egyes szakaszain hallal telepített horgászvíz, illetve horgásztavak táplálója. 16. Rózsaszentmárton, Szűcsi, Ágói-patak és horgásztavak (+Á), vízfelület: 30 hektár. 2000-től tartjuk állandónak a tavaknál és a pataknál is a vidrát, előtte a felbukkanása rapszodikus volt. A tavak megfelelő élőhelyek, a patak – vízállásától függetlenül – vándorlási útvonal, ami érint több környékbeli horgászvizet is (pl. Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Ecséd említhető). 17. Lőrinci, Zagyva-folyó és víztározó (+Á), vízfelület: 60 hektár. A víztározónál 2000-től tartjuk állandónak a vidra előfordulását, előtte a felbukkanása rapszodikus volt. A folyó nem csak táplálóforrás, hanem horgászvíz is, itt éri el a Szuhapatak, ami szintén több környékbeli horgászvizet táplál (pl. Hatvan, Zagyvaszántó, Szarvasgede – ez már Nógrád-megye említhető). 18. Lőrinci, Zagyvaszántó, Selyp, Selypi Cukorgyár külterület (horgásztavak) és csatorna és Zagyva-folyó (+Á), vízfelület: 15 hektár. Két horgásztóról van szó (egy 3 és egy 6 hektárosról), amelyek csatornái érintik a Zagyvát. Ezeken a területeken is, akárcsak a fentebbi Lőrinci élőhelynél 2000-től tartjuk állandónak a vidra előfordulását. 19. Verpelét, víztározó és Kígyós-patak (+Á), vízfelület: 40 hektár.

87

A víztározó horgászvíz, és bár a vidra jelenlétét még mindig állandónak mondjuk, megjegyezzük, hogy a 2003-as nyári aszály óta sokkal kevesebbszer találni friss nyomokat. A patak, érintkezik a Laskó-patakkal és azon keresztül az Egerszóláti-víztározóval, ahol ismert a vidra előfordulása. 20. Gyöngyöstarján, Tarján-patak és horgásztó (+Á), vízfelület: 3 hektár. A patak vízszintje az elmúlt években rendkívül rapszodikusan változott. Ugyanakkor érint, és ezzel összeköt több környékbeli horgásztavat (pl. Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyössolymos, Gyöngyösoroszi említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 21. Gyöngyöspata, Rédei-Nagy-patak és horgásztó (+Á), vízfelület: 8 hektár. A horgásztó alkalmas élőhely, a patak vízszintje az elmúlt években rendkívül rapszodikusan változott. Ugyanakkor érint, és összeköt több környékbeli horgásztavat (pl. a Nagyrédei horgásztavak említhetők). 22. Markaz, víztározó, Bene-, Tarjánka-, és Domoszlói-patak (+Á), vízfelület: 170 hektár. Mind a kisvízfolyások, mind a víztározó alkalmas élőhelyek, bár a tározó vízi vegetációja szegényes. Több más vízfolyással és azokon keresztül kisebb horgásztavakkal is kapcsolatban állnak (pl. Abasár, Domoszló, Detk említhető). A kisvízfolyások is több szakaszon hallal telepített horgászvizek, bár a vízállásuk nagyon ingadozó, ami a nyári szárazság idején akár teljes kiszáradásukat is jelentheti. Megjegyezzük: a víztározó horgászvíz, és bár a vidra jelenlétét még mindig állandónak mondjuk, megjegyezzük, hogy a 2003-as nyári aszály óta sokkal kevesebbszer találni friss nyomokat. 23. Kisfüzes, horgásztó és Tarna-folyó (+Á), vízfelület: 4 hektár. A horgásztó csatornájával a Tarnához kapcsolódik, ami viszont több környékbeli horgásztavat, víztározót érint (pl. Szajla, Recsk, Pétervására, Terpes említhető), ráadásul maga is halasvíz. 24. Egerszólát, víztározó és Kígyós-patak (+Á), vízfelület: 40 hektár. Mind a víztározó, mind a patak alkalmas élőhely. A környéken több horgászvíz és kisvízfolyás is található még (pl. Verpelét, Demjén, Egerszalók említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 25. Hatvan, Tsz-tavak, Tuzsoni-tavak és Zagyva-folyó (+Á), vízfelület: 70 hektár. Mind a horgásztavak, mind a folyó, ami egy részén hallal telepített horgászvíz is egyben, alkalmas élőhelynek mondható. A Zagyva és a csatornák több környékbeli tóhoz kapcsolódnak, így biztosítják a vidrák vándorlását a közeli horgásztavakhoz (pl. Lőrinci, Boldog, Csány, említhető). 26. Gyöngyössolymos, víztározó (+Á), vízfelület: 4,5 hektár. A területnek megfelelő a vízi-, és a partmenti vegetációja, ráadásul csatornáin keresztül több környékbeli horgásztóval, vagy azok csatornáival is érintkezik (pl. Gyöngyösoroszi, Gyöngyös említhető). 27. Nagyréde, víztározó és Rédei-Nagy-patak (+Á), vízfelület: 55 hektár. A területnek alkalmas a vízi-, és a partmenti vegetációja, ráadásul csatornáin keresztül több környékbeli horgásztóval, vagy azok csatornáival is érintkezik (pl. Gyöngyöspata, Atkár, említhető). 28. Gyöngyös, Deli-tó, Gyöngyös-patak (+Á), vízfelület: 65 hektár. A Deli-tó, ami víztározó, alkalmas élőhely, bár zavart, ugyanakkor a vidra, tekintve, hogy a környéken is található vízfolyás és horgásztó (ezeket lásd fentebb), egész éven át jelen van. 29. Felsőabasár, Abasár, Bene-patak (+Á), vízfelület 1 hektár. A patak, bár vízszintje nagyon változó és szennyezett-szemetes is, közvetlen összeköttetésben van a Markazi-víztározóval, a Mátrafüredi Sástóval és a szintén Mátrafüredi Változó-tóval. Ezzel szemben a vidra állandó jelenlétét csak 2003-tól regisztráljuk a pataknak ezen a szakaszán, addig a felbukkanása rapszodikusnak volt mondható.

88

30. Heves, horgásztó és csatorna (+Á), vízfelület: 8 hektár. Első alkalommal 2002 novemberében találtunk vidranyomjelet a horgásztónál, a helyiek szerint alkalmanként előfordult azelőtt is. 2002-től kezdve azonban állandó jelenlétét regisztrálhatjuk, míg a csatornánál, aminek a vízállása nagyon változó, alkalmi felbukkanása figyelhető csak meg. 31. Demjén, Kerecsend, Laskó-patak (+A), vízfelület: 2 hektár. A patak egyes szakaszain halasvíz, érinti az Egerszalóki-víztározót, és csatlakozik a Szóláti-patakhoz és egészen a Tisza-tóig “elviheti” a vidrát.

89

32. Parádfürdő, csatorna (+Á), vízfelület: 1 hektár. A csatorna közvetlenül érintkezik a Búzás-völgyi-víztározóval. 2003 januárjától rendszeresnek találjuk a vidra előfordulását, amit a 2004-es csatornarendezési munkák sem befolyásoltak. 33. Mátrafüred, Sástó és Eger-patak (+Á), vízfelület: 3 hektár. Mind a tó, mind a patak alkalmas élőhelyek. A környéken több halasvíz is található (pl. Gyöngyös említhető), ráadásul a patak is egyes lentebbi szakaszain hallal telepített horgászvíz. 34. Újlőrincfalva, Laskó-patak (+Á), vízfelület: 1 hektár. Vegetáció- és táplálékban gazdag terület, már csak a Tisza-tó közelsége miatt is. A ciánmérgezés idején szembetűnően sok volt a vidranyom, akárcsak a 2006-os tiszai árvíz idején, bár a vidra jelenléte azt megelőzően is állandónak volt mondható. 35. Boldog, horgásztó és Zagyva-folyó (+Á), vízfelület: 4 hektár. 2004-től mondhatjuk állandónak a horgásztónál a vidrát, előtte felbukkanása alkalomszerű volt. A Zagyva egyes szakaszain maga is halasvíz, illetve több környékbeli horgászív táplálója is (pl.: Jászfényszaru, Hatvan említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 36. Kunhegyes, Nagykunsági-főcsatorna (+Á), vízfelület: 62 hektár. Rendszeresen hallal telepített horgászvíz, ráadásul a közelben több, nagyobb területű halastórendszer is található (pl.: Telekhalmi-, és Sós-kúti halastavak), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 37. Petőfibánya, kavicsbányatavak és csatorna (+Á), vízfelület: 3 hektár. A horgásztó alkalmas feltételekkel rendelkezik, a csatornája pedig közvetlenül érintkezik a Zagyvával, és azon keresztül több környékbeli halasvízzel (pl.: Apc, Lőrinci említhető). 38. Domoszló, Domoszlói-patak és víztározó (+Á), vízfelület: 50 hektár. A víztározó horgászvíz, a vidra előfordulása rendszeres. A patak érint több környékbeli kisvízfolyást és horgásztavat; ezeket lásd fentebb. 39. Detk, Tarnóca-patk – vízfelület: 10 hektár; Bene-patak – vízfelület: 5 hektár (+I), összes vízfelület: 15 hektár. Mindkét patak horgászvíz. A vidra felbukkanása az őszi és téli időszakban mondható rendszeresnek, míg a többi évszak során egyértelműen rapszodikus. Megjegyezzük: a Benepatak érintkezik a Markazi-víztározóval, amelynél szintén rendszeres vidraállományról tudunk. 40. Erk, Kis-Tarna-patak (+I), vízfelület: 2 hektár. Ez idáig nagyon rapszodikusan találtunk ezen a patakszakaszon vidranyomot, ami 2003 nyarán (június-augusztus hónapok között) szinte teljesen kiszáradt. A patak Jászdózsánál éri el a Tarna-folyót, aminek a holtága hallal telepített horgászvíz, és ott a vidra előfordulása 2004 telétől állandónak mondható. 41. Tiszanána, csatorna (+I), vízfelület: 1 hektár. A vidra-előfordulás nagyon kiszámíthatatlan, annak ellenére, hogy közvetlenül csatlakozik a Tisza-tóhoz. Eddig 2000-ben, a ciánmérgezés után közvetlenül, 2002-ben és 2006-ban a tiszai árvizek után találtunk pozitív nyomjelet, míg a többi vizsgálati időszakban azokat nem tapasztaltuk. 42. Vécs, Tarnóca-patak (+I), vízfelület: 0,5 hektár. A patak 2000-ben és 2003-ban csaknem teljesen kiszáradt, vidranyomjeleket ez idáig csak alkalmanként találtunk. A kisvízfolyás Vécs és Detk községek között érintkezik a Domoszlóipatakkal, ami pedig közvetlen érintkezésben van a Domoszlói-tavakkal és a Tarjánkapatakkal. 43. Tarnabod, horgásztó és Tarna-folyó (+I), vízfelület: 2 hektár. A horgásztó alkalmas élőhelynek tűnik, és a folyó megfelelő táplálékkínálata miatt a vidra állandó előfordulására lehetnek számítani, mégis csak alkalomszerű jelenlétét tapasztaljuk. A

90

folyó ugyanakkor több környékbeli horgászvizet is érint (pl.Tarnazsadány, Tarnaméra, Kál említhető), sőt maga is több szakaszán hallal telepített horgászvíz. 44. Füzesabony, sóderbánya-tavak (+I), vízfelület: 10 hektár. A vidra felbukkanása kiszámíthatatlan, az állomány inkább a közeli Tisza-folyónál és víztározónál található. Eddig 1999-ben és 2000-ben észleltünk itt vidrát, akkor is csak rövid ideig. 45. Ecséd, bányató és Ágói-patak (+I), vízfelület: 40 hektár. A vidra jelenlétét eddig nagyon ritkán észleltük, bár a helyiek szerint állandó a területen. Megjegyezzük: a patak közvetlenül érintkezik a Rózsaszentmártoni és a Csányi horgásztavakkal, amelyeknél viszont a vidra előfordulása állandó. 46. Aldebrő, Kavicsbánya-tavak és Tarna-folyó (+I), vízfelület: 6 hektár. 2003-ban tapasztaltunk először vidranyomokat, és azóta alkalomszerűen tapasztalni a vidra itteni előfordulását. A folyó egy kiágaztatott csatornával Verpelétnél érintkezik a víztározóval, ahol rendszeres a vidra előfordulása. 47. Szarvaskő, Eger, Eger-patak (+I), vízfelület: 0,5 hektár. A patak környéke (erdőterület) alkalmasnak mondható, a vidra felbukkanása mégis kiszámíthatatlan, annak ellenére, hogy Eger környékén mind olyan horgásztavak, mind olyan kisvízfolyások is találhatók, ahol a vidra jelenléte állandó; ezeket lásd fentebb. 48. Bélapátfalva, horgásztó és Eger-patak (+I), vízfelület: 3 hektár. Mind a tónál, mind a pataknál eddig csak alkalomszerűen találtunk vidranyomjelet, annak ellenére, hogy Eger környékén mind olyan horgásztavak, mind olyan kisvízfolyások is találhatók, ahol a vidra jelenléte állandó; ezeket lásd fentebb. 49. Tarnazsadány, Tarnóca-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. A vidra felbukkanása kiszámíthatatlan, csak 2004-től tapasztaltuk nyomait, bár a környéken a Tarna-folyónál, vagy a nagyfügedi-horgásztavaknál rendszeres a jelenléte. A kiszámíthatatlan felbukkanás oka valószínű a patak ingadozó vízállása, ritkás növényzete, a vízének szennyezettsége és “szegényes” táplálékkínálata lehet. 50. Mezőszemere, Egerfarmos, Rima-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. A kiszámíthatatlan felbukkanás oka, valószínű a patak ingadozó vízállása lehet, bár a patak, vándorlási útvonalat jelenthet a Tisza-tóhoz. Igaz, vízállása a nyári hónapokban változó. 51. Maklár, Eger-csatorna és Rima-patak (+I), vízfelület: 3 hektár. Mindkét kisvízfolyás érint horgásztavakat (pl. Eger-csatorna: Füzesabony; Rima-patak: Szihalom, Mezőszemere, Egerfarmos térségében), a vidra alkalomszerű felbukkanása feltehető ezzel magyarázható. 52. Kisnána, Tarnóca-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. A vidra felbukkanása kiszámíthatatlan, ennek oka a patak ingadozó vízállása és a vízi-, partmenti vegetáció ritkasága lehet. 53. Egerbocs, Villói-patak és Laskó-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. A vidra felbukkanása kiszámíthatatlan, ennek oka a patakok ingadozó vízállása, zavartsága és szennyezettsége lehet. Igaz, a Laskó-patak lentebbi szakaszainak egy része hallal telepített horgászvíz, és a patak több horgásztó táplálója is, pl. Egerszólátnál, ahol a vidra előfordulása állandónak mondható. 54. Besenyőtelek, Csincsa-csatorna (+I), vízfelület: 3 hektár. A környéken több, állandó vidrajelenlétéről ismert csatorna, vízfolyás és halasvíz található – ezeket lásd fentebb –, itt a vidra felbukkanása mégis rapszodikus. Igaz, a csatorna vízállása nagyon ingadozó. 55. Vécs, Tarnóca-patak (+I), vízfelület: 0,5 hektár. A patak 2000-ben és 2003-ban teljesen kiszáradt. A kisvízfolyás Vécs és Detk községek között érintkezik a Domoszlói-patakkal, ami pedig közvetlen érintkezésben van a Domoszlói-

91

tavakkal és a Tarjánka-patakkal, amelyeknél a vidra előfordulása rendszeres. 56. Boconád, kavicsbányató és Kis-Tarna (-), vízfelület: 5 hektár. Bár a tó alkalmasnak mondható, és a Kis-Tarna – elvben – szintén jó vándorlási útvonala lehet a vidráknak, ezeken a területeken még nem tapasztaltunk vidranyomjeleket. 57. Kékestető, csatorna (-), vízfelület: 1 hektár. Egyetlen alkalommal sem találtunk vidranyomjelet, a csatorna vízállása nagyon ingadozó, a partmenti vegetáció (erdőtömb) azonban akár még alkalmasnak is tekinthető. 58. Átány, csatorna (-), vízfelület: 0,5 hektár. A patakban épphogy csordogál valami, az aszályos hónapokban teljesen kiszárad. 59. Kömlő, Hevesvezekény, csatorna (-), vízfelület: nem mérhető. A patakban épphogy csordogál valami, az aszályos hónapokban teljesen kiszárad. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE 1. Abádszalók (ez csak részben Szolnok megye), Tisza-tó és Nagykunsági-csatorna (+Á), vízfelület: 250 hektár. A csatornánál a 2000-es ciánbaleset során, valamint a 2002-es és a 2006-os tiszai árvizek idején feltűnően sok vidranyomjelet találtunk, feltehető, hogy a folyó menti vidrák egyik menekülési útvonalát jelentette. Egyébként a csatorna maga is több szakaszán horgászvíz. 2. Kunszentmárton, Békésszentandrás, halastavak, Körösök és holtágak – részben már Békés-megyei területek (+Á), vízfelület: 500 hektár. Mind a tavak, mind a folyó alkalmas élőhelyek, a folyó és holtágainak egyes szakaszai intenzív halasvizek – a holtágak egyes szakaszai pedig ún. “szentély” típusú holtágak. A környéken található még más halasvíz is (pl. Szelevény, Öcsöd, Nagytőke említhető – ez utóbbi már Csongrád-megye). 3. Jászberény, Jásztelek, horgásztó, Zagyva-, és Tarna-folyó, Zagyva-holtág (+Á), vízfelület: 15 hektár. A horgásztó és az intenzív halasvízként is “hasznosuló” ún. Mizsei-holtág (Zagyva) megfelelő feltételeket nyújt a vidrának, míg a folyók vándorlási útvonalként “működnek”, útjuk során érintve több halasvizet is; ezeket lásd fentebb és alább. Igaz, egyes szakaszaikon szintén hallal telepített halasvizek. 4. Mezőtúr, Túrkeve, Hortobágy-Berettyó-folyó és Tisza II. csat. (+Á), vízfelület: 260 hektár. A folyó és a csatorna egyes szakaszai halasítottak, növényzetük és táplálékkínálatuk is megfelelőnek mondható. A folyó Mezőtúrnál éri el a Hármas-Köröst, ahol szintén több halasított vízszakasz ismert, állandó vidraállománnyal, pl. a Harcsás-zug, ami egy 24 hektáros vízfelületű holtág, jó élőhely. 5. Kisújszállás, horgásztó és csatorna (+Á), vízfelület: 3 hektár. A horgásztó csatornája összeköttetésben áll a Nagykunsági-öntözőcsatornával, ami egyes szakaszain maga is horgászvíz, illetve több horgásztó táplálója is. 6. Berekfürdő, horgásztó és víztározó, csatornák (+Á), vízfelület: 300 hektár. Alkalmas élőhelyek, csatornáikon keresztül érintkeznek a kunmadarasi-tavakkal. 7. Karcag, horgásztó – vízfelület: 5 hektár; Apavára-folyószakasz – vízfelület: 10 hektár; Németéri-főcsatorna – vízfelület: 5 hektár, Hamvas-főcsatorna – vízfelület: 15 hektár, Hortobágy-Berettyó-folyó – vízfelület: 20 hektár; NK III. 2 öntözőcsatorna – 25 hektár; Kecskeri-víztározó – vízfelület: 250 hektár (+Á), vízfelület: 330 hektár. Valamennyi említett karcagi élőhely-típus horgászati hasznosítás alatt áll. A csatornák mind egymással, mind a víztározóval, mind a horgásztóval, mind a folyóval érintkeznek, megfelelő élőhelyek.

92

8. Nádudvar, Kösély-patak és horgásztó (+Á), vízfelület: 7 hektár. A horgásztó alkalmas élőhely, a patak több kisvízfolyással és horgásztóval érintkezik (pl.: a Keleti-főcsatorna, a nagyhegyesi-, és a hadúszoboszlói-tavak említhetők), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 9. Ecsegfalva, Berettyó-Villogó-csatorna és Ecsegfalvai-tavak (+Á), vízfelület: 200 hektár. A halasvizek jó élőhelyek, míg a csatorna egyben vándorlási útvonal is. 10. Kunmadaras, Nagyiván, Kunkápolnási-mocsár, Sároséri-főcsatorna (+Á), vízfelület: 20 hektár. A főcsatorna, ami egyes szakaszain horgászvíz, megfelelő fészkelési-, és táplálkozási feltételeket biztosít a vidra számára, egyben közvetlenül, vagy közvetve, kisebb mellékcsatornákkal érintkezik más halasvizekkel is (pl.: Berekfürdő, Tilalmas említhető). 11. Kunmadaras, horgásztavak (+Á), vízfelület: 10 hektár. Jó élőhelyek, csatornáikon keresztül érintkeznek több környékbeli halasvizzel (pl. Berekfürdő, Tiszaszentimre, Tiszaörs említhető). 12. Tiszaszentimre, csatorna (+Á), vízfelület: 5 hektár. A csatornahálózat közvetlen összeköttetésben áll a Tisza-tóval. A vidra felbukkanása állandónak mondható, ami a 2000-es ciánbaleset és a 2006-os tiszai árvíz idején érzékelhetően megnőtt. 13. Kungyalu, Öcsöd, Kunszentmárton (Kerekzug, Körtvélyes), Körös-folyó és holtágrendszer (+Á), vízfelület: 140 hektár. Valamennyi vizsgált területrész halasvíz, jó élőhelyek. A környéken található még több halasvíz is; ezeket lásd alább. A kungyalui Holt-Körös ún. “szentély” típusú holtág. 14. Kőtelek-Tiszasüly, tógazdaság, Tisza-folyó és Csatlói Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 40 hektár. A tógazdaság nagyon jó élőhelye a vidrának, míg a folyó hullámterénél főleg a nyári, alacsonyabb vízállás idején találtunk vidranyomjelet. A tógazdaság és a holtág a ciánszennyezés alatt a vidrák mentsváraként “működött”, ez utóbbi ún. “szentély” típusú holtág, míg a környező csatornáknál a 2002-es és a 2006-os árvizek idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 15. Kőtelek, Hunyadfok, Tisza-folyószakasz és holtág (+Á), vízfelület: 30 hektár. A folyószakasz holtága halasvíz, jó vidra-élőhely, a ciánszennyezés alatt a vidrák mentsváraként “működött”, ún. “szentély” típusú holtág, míg a környező csatornáknál a 2002es és a 2006-os árvizek idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 16. Szolnok, Milléri-halastavak (+Á), vízfelület: 80 hektár. Alkalmas élőhelyek, csatornáikkal érintkeznek a Tiszával, míg a környező csatornáknál a 2006-os árvíz idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 17. Szolnok, Tisza-folyószakasz és Alcsi Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 120 hektár. A folyó itteni hullámterénél eddig mindössze két alkalommal 2001-ben és 2003-ban találtunk vidranyomjelet; mindkétszer a nyári alacsony vízálláskor. A Holt-Tiszát, aminek egy része gazdag vegetációval rendelkező horgászvíz, keresztezi a 4. számú főközlekedési út új nyomvonala. Itt azonban a vidra 2001-től állandó fajnak mondható; feltehető a sűrű vízinövényzet és táplálékbőség magyarázza ezt. A környező csatornáknál a 2002-es és a 2006-os árvíz idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 18. Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaszőlős Tisza-folyó, holtágak és Tisza-tó (+Á), vízfelület: 800 hektár. A hullámtérnél csak elvétve találni vidranyomjelet, míg a holtágaknál, amelyek halasvizek és gazdag vegetációval rendelkeznek, valamint a víztározó területén rendszeresen. A 2000-es ciánbaleset idején ez utóbbiak mentsváraként is “működtek”. A környező csatornáknál a 2002-es és a 2006-os árvíz idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot.

93

19. Tiszafüred, Tisza-tó- hullámtéren túli részek: Támlapos térsége, Füredi-holtág, Szajla-Ecseh terület (+Á), vízfelület: 140 hektár. Jó élőhelyek, halasvizek, 2000-ben a cián nem érte őket. A környező csatornáknál a 2002es és a 2006-os árvíz idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 20. Tiszaszőlős, víztározó és csatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. Jó élőhelyek, halasvizek, 2000-ben a ciánméreg nem érte őket, sőt a sodorvonalnál élő halaknak jelentettek menekülést. A környező csatornáknál a 2006-os árvíz idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 21. Tiszaörvény, Tisza-tó, ún.: Rücskösi-rész (+Á), vízfelület: 100 hektár. Jó élőhely, halasvíz, 2000-ben a cián nem érte őket. A környező csatornáknál a 2002-es és a 2006-os árvíz idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 22. Kócsújfalu (Tiszafüred), csatorna és halastavak (+Á), vízfelület: 100 hektár. Jó élőhelyek, 2000-ben a ciánméreg nem érte őket. A környező csatornáknál a 2002-es és a 2006-os árvíz idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 23. Egyek, Kócsújfalu, Pusztabócsi-mocsarak (+Á), vízfelület: 100 hektár. A területen található halasított víztározó, valamint csatorna, ami a környékbeli halastavak csatornáival is érintkezik. 24. Fegyvernek, Tisza II. csatorna és Tisza-holtág (+Á), vízfelület: 3 hektár. Jó élőhelyek, a holtágak és a csatorna egyes szakaszai halasvizek, 2000-ben a ciánméreg nem érte őket. A Tisza II. csatornánál és a környező csatornáknál a 2002-es és a 2006-os árvíz idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 25. Kengyel, halastó és csatorna (+Á), vízfelület: 30 hektár. Jó fészkelési és táplálkozási feltételeket nyújt a vidrának, csatornája érintkezik a Nagykunsági-főcsatornával, ami szintén horgászvíz, egyben ismert vándorlási útvonal is. 26. Tiszaroff, Sajkanyar-folyó és gátszakasz Tiszabura felé (+Á), vízfelület: 25 hektár. Az ártéri szakaszok és holtágak, amelyek egy része halasvíz, jó fészkelési-, és táplálkozási feltételeket nyújtanak a vidrának; 2000-ben a ciánméreg nem érte azokat, míg a folyó sodorvonala erős sodrású, örvényes. 27. Törökszentmiklós, Tisza II. csat. (+Á), vízfelület: 2 hektár. A csatorna halasvíz, jó fészkelési és táplálkozási feltételeket nyújt a vidrának. A környéken több halasvíz is található (pl. Törökszentmiklós, Szajol említhető). Mind a környező csatornáknál, mind a Tisza II. csatornánál a 2002-es és a 2006-os árvíz idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 28. Besenyszög, Zagyvarékas, halastavak és csatornák (+Á), vízfelület: 20 hektár. Az itteni nevenincs-csatornák keszekusza hálózata több más kisvízfolyással, csatornával érintkezik, valamint a Zagyva-folyóval, és több horgásztóval is. A halastó önmagában is jó fészkelési és táplálkozási feltételeket nyújt a vidrának, de a folyó is horgászvíz. 29. Besenyszög, Szajol, Feketevárosi-Tisza-holtág, Karcsai Holt-Tisza és kisebb holtágak (+Á), vízfelület: 40 hektár. A Feketevárosi holtág (15 hektár), valamint a Karcsai Holt-Tisza (15 hektár) nem érintkezik a Tiszával, a nyári aszályos időszakban így vizük alaposan leapadhat; mindkettő ún. “szentély” típusú holtág. Ugyanakkor a Karcsai Holt-Tisza és több kisebb környékbeli holtág halasvíz, sűrű vegetációval rendelkeznek. 30. Újballa (Törökszentmiklós) Tisza-holtág (+Á), vízfelület: 4 hektár. Hallal telepített, bár zavart terület, a sűrű vegetáció azonban a vidrát megtartja a területen. 2000-ben, a ciánméreg levonultakor, menedéket jelentett mind a halállománynak, mind a vidráknak. 31. Kisköre, Pusztataksony, víztározó és Nagykunsági öntözőcsatorna (+Á), vízfelület: 4000 hektár. A víztározó jó élőhely, csatornájával érinti a Tiszát. 2000-ben, a ciánméreg levonultakor,

94

menedéket jelentett mind a halállománynak, mind a vidráknak. A főcsatorna növényzete és hal-, valamint kétéltűállománya a vidra számára nem csak a vándorlási útvonalat biztosíthatja, hanem letelepedésre (territórium-foglalásra) is alkalmasnak tűnik, 2002-ben és 2006-ban a tiszai árvizek idején feltűnően sok vidranyomot találtunk a területén. 32. Tiszabő, Tisza-folyó-szakasz és holtágak (+Á), vízfelület: 15 hektár. A holtágak adta fészkelési-, és táplálkozási feltételek jónak mondhatók, lévén hallal telepített szakaszok, 2000-ben, a ciánméreg levonultakor, menedéket jelentett mind a halállománynak, mind a vidráknak. A környező csatornáknál a 2002-es és a 2006-os árvíz idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 33. Tiszasüly, halastavak – Kolopi-tógazdaság és csatornák, Tisza-folyó és holtág (+Á), vízfelület: 105 hektár. Jó élőhelyek, a Tisza-holtág is halasvíz, 2000-ben, a ciánméreg levonultakor, menedéket jelentett mind a halállománynak, mind a vidráknak. A halastavaknál és a környező csatornáknál a 2002-es és a 2006-os árvíz idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 34. Tiszaderzs, Tisza-folyószakasz és holtágak (+Á), vízfelület: 10 hektár. Jó terület, főleg a holtágak és a víztározó (Tisza-tó) területe, amelyek 2000-ben, a ciánméreg levonultakor, menedéket jelentettek mind a halállománynak, mind a vidráknak. A környező csatornáknál a 2002-es és a 2006-os árvíz idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 35. Tiszapüspöki, Tisza-folyó és holtág (+Á), vízfelület: 2,5 hektár. A holtág hallal telepített, sűrű vegetációjú, jó élőhely. 2000-ben, a ciánméreg levonultakor, menedéket jelentett mind a halállománynak, mind a vidráknak. A környező csatornáknál a 2002-es és a 2006-os árvíz idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot 36. Kunhegyes, Nagykunsági-főcsatorna, halastavak és Villogó-csatorna (+Á), vízfelület: 150 hektár. Valamennyi élőhelytípus megfelelő fészkelési-, táplálkozási-, és vándorlási feltételeket biztosít a vidrának. A főcsatornánál és a Villogó-csatornánál, de a környező kisebb csatornáknál is a 2002-es és a 2006-os árvíz idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 37. Tiszaug, Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 40 hektár. Hallal telepített, sűrű partmenti vegetációval rendelkező élőhely, a ciánméreg nem érte el. Csatornával érintkezik az élő Tiszával. 38. Nagyrév, Holt-Tisza (+Á), vízfelület 9 hektár. Megfelelő élőhely, halasvíz, 2000-ben, a ciánméreg levonultakor, menedéket jelentett mind a halállománynak, mind a vidráknak. 39. Jánoshida-, Jászalsószentgyörgy, Szászberek, Zagyva-folyó és holtág (+Á), vízfelület: 70 hektár. A folyó, feltehető, csak vándorlási útvonal, mégis a kutatott pontoknál valamennyi vizsgálati periódusban friss és régebbi vidranyomjelekre bukkantunk. Oka lehetnek ennek: a környékbeli hallal gazdagon telepített és alkalmasint sűrű vízi-, és parti vegetációval rendelkező horgásztavak hálózata, no meg a szintén halasvízként “funkcionáló” Szászberekiholtág. 40. Tószeg, Gerje-Perje főcsatorna (+Á), vízfelület: 4,5 hektár. Alkalmas élőhely, és Szandaszőlősnél (Szolnok alatt) közvetlen érintkezik a Tiszafolyóval. 2000-ben, a ciánméreg levonultakor, menedéket jelentett mind a halállománynak, mind a vidráknak. A főcsatornánál, de környező kisebb csatornáknál is a 2002-es és a 2006-os árvíz idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomot. 41. Csépa, Holt-Tisza – Lófogó és Gyova-Mámai Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 100 hektár. Hallal telepített horgászvizek, 2000-ben, a ciánméreg levonultakor, menedéket jelentettek mind a halállománynak, mind a vidráknak. A Lófogónak nincs közvetlen érintkezése az élő Tiszával, míg a Gyova-Mámai Holt-Tisza összekötő csatornával érintkezik a folyóval.

95

42. Jászdózsa, horgásztavak, Tarna-folyó és Holt-Tarna (+Á), vízfelület: 10 hektár. A tavak és a Holt-Tarna táplálékellátottsága és növényzete megtartja a vidrát a területen, míg a folyó több környékbeli horgásztóval is érintkezik (pl. Tarnaörs, Visznek, Jászjákóhalma említhető). Ugyanakkor a vidra állandó jelenlétét csak az utóbbi években regisztrálhatjuk, előtte felbukkanása rapszodikus volt. 43. Alattyán, Zagyva-folyó és Budai-szigeti-holtág (+Á), vízfelület: 1,5 hektár. A holtág hallal telepített, sűrű vízi- és parti vegetációval rendelkezik, míg a Zagyva egyfelől maga is horgászvíz, másfelől több környékbeli horgászvíz táplálója is (pl.: Jászberény említhető). 44. Jászalsószentgyörgy, Holt-Zagyva (+Á) és Rekettye-ér (-), vízfelület: 4 hektár. Az ér nagyrészt száraz, vagy ha mégis csurdogál víz benne, az szemetes, szennyes, táplálékot nem biztosít. A Holt-Zagyva azonban hallal telepített horgászvíz, és bár nem mondható olyan helynek, ahol a vidra tanyát verne (túlságosan szegényes a vegetációja), 2003-tól mégis állandó a jelenléte. Ez, gyanítható, a környékbeli vidraállomány kóborló egyedeinek köszönhető, vagyis elmondható, hogy a környéken fejlődő és terjeszkedő állomány él; eddigi rapszodikus jelenléte valóban állandó előfordulással “cserélődik fel”. 45. Mezőhék, víztározó és Nagykunsági-főcsatorna (+Á), vízfelület: 25 hektár. A víztározó hallal telepített, megfelelő élőhely, míg a főcsatorna, ami egyes szakaszain szintén horgászvíz, Öcsödnél érintkezik a Körös-folyóval és Pásztóújtelepnél (Túrkeve és Mezőtúr között) a Hortobágy-Berettyó-folyóval. 46. Bánhalma (Kenderes), halastavak és Villogó-csatorna (+Á), vízfelület: 300 hektár. Megfelelő élőhelyek, a csatorna érintkezik a Nagykunsági-öntözőcsatornával. 47. Szelevény, Tehenesi Holt-Körös és Malomzugi Holt-Körös (+Á), vízfelület: 25 hektár. Intenzív halasvizek, jó élőhelyek. A környéken található még halasvíz (pl. Kunszentmárton, Nagytőke – ez már Csongrád-megye – említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 48. Örményes, Nagykunsági-öntözőcsatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. Vándorlási útvonal, ráadásul a környéken több halban gazdag horgász-, és halastó található (pl. Fegyvernek említhető), ahol ismert a vidra előfordulása. 49. Cibakháza, Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 110 hektár. A Tiszával hullámtéri csatorna köti össze, de több kisebb-nagyobb csatorna is csatlakozik hozzá (pl. a Nagykunsági-, a Cibakháza-Martfűi-csatorna említhető). Áradások idején ezek jelentettek menedéket a vidráknak. A holtág horgászvíz. 50. Nagykörű, Tisza-folyó és holtágak (+Á), vízfelület: 200 hektár. A holtágak gazdag vegetációval rendelkeznek, egy részük horgászvíz, jó élőhelyek. 51. Nagykörű, Fegyvernek, Fegyverneki Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 120 hektár. Vegetációja nagyon gazdag, a folyóval csatornákon keresztül érintkezik. Horgászvíz, jó élőhely. 52. Tiszavárkony, Vezseny, Tisza-folyó szakasz (+Á), vízfelület: 100 hektár. Ezen a szakaszon 2000-ben, közvetlenül a ciánmérgezés idején tapasztaltuk az első vidranyomokat, azóta viszont rendszeresen észleljük. 2000-ben, a ciánméreg levonultakor, a holtágak menedéket jelentettek mind a halállománynak, mind az erre vetődő vidráknak. 53. Jászfényszaru, horgásztó, Galga-patak, Zagyva-folyó (+Á), vízfelület: 30 hektár. A tó vegetációja alkalmasnak tűnik, bár csupán 2003-tól mondhatjuk a vidrát állandónak a területen. A pataknál és a folyónál igaz rendszeres a jelenléte, de állandónak mégsem mondható, amit változó vízállásukkal és a környékbeli horgásztavakkal magyarázhatunk (pl. Jászberény említhető). 54. Jászárokszállás, Kis-tó, Nádor-tó és Gyöngyös-patak (+Á), vízfelület 15 hektár. A patak lekerített holtága horgásztó, és bár a vízállása ingadozó, a vízi- és parti vegetációja alkalmas arra, hogy “megtartsa” a vidrát. Megjegyezzük: ezeket az élőhelyeket

96

2004 telétől tartjuk olyanoknak, ahol a vidra előfordulása állandó, előtte rapszodikusan tapasztaltuk a jelenlétét. A Gyöngyös-patak itt torkoll a Tarnóca-patakba, ami egyes szakaszain szintén horgászvíz, valamint horgásztavak táplálója. 55. Jászjákóhalma, horgásztó, Tarna-folyó és Zagyva-folyó (+I), vízfelület: 2,5 hektár. A horgásztó jó élőhelynek tűnik, bár vegetációja szegényes, míg a folyók vízállása is kiszámíthatatlan. Ugyanakkor a környéken több kisebb horgásztó található, ahol a vidra előfordulása rendszeresen mondható (pl.: Jászdózsa, Jászberény említhető). 56. Jászberény, Régi-halastó, Necsői Holt-Zagyva és Városi Holt-Zagyva (+I), vízfelület: 10 hektár. Alkalmas fészkelési-, és táplálkozási feltételeket nyújtanak a vidrának, felbukkanása mégis rapszodikus, bár a helyiek szerint állandó. A két Holt-Zagyva-terület a nyári hónapokban csaknem teljesen kiszárad, ráadásul illegális hulladéklerakó is. 57. Szajol, Tisza-holtág és Pete-sziget (+Á), vízfelület: 15 hektár. Megfelelő élőhelyek. 2000-től tapasztaljuk a vidra előfordulását, előbb rapszodikusan, majd 2004-től állandóan. Külön említést érdemel még, hogy a 2002-es és a 2006-os tiszai árvizek idején és az azt követő hetekben, mindkét területnél szemmel láthatóan megnőtt a vidranyomok száma. 58. Újszász, Zagyvarékas, Zagyva folyó és Tápió-patak (+I), vízfelület: 12 hektár. A pataknak ezen a szakaszán 2003-ban észleltünk először vidrát, míg a Zagyvánál minden vizsgálati évben. A helyiek szerint azonban a vidra állandó fajnak tekinthető, amit a környékbeli horgásztavak megléte is megmagyarázhat. Ugyanakkor a vizsgált vízfolyások ingadozó vízszintje, szennyezettsége és zavarása a vidra számára csak a területen történő áthaladást teszi lehetővé, a területfoglalást nem. 59. Tiszakürt, Tisza-folyó és csatorna-szakasz (+I), vízfelület: 15 hektár. Az utóbbi években, akkor is csak a nyári aszályos időszakokban észleltünk vidrára utaló nyomokat, egyébként ezen a vizsgálati-szakaszon nemigen találkoztunk még vidrával. 60. Tiszainoka, Tisza-folyó szakasz (+I), vízfelület: 2,5 hektár. A folyó hullámterének sodrása erős és örvényes, nyomjeleket csak az utóbbi három évben tapasztaltunk, a nyári hónapokban, amikor a folyó vízszintje alaposan leapadt. Sokkal jobb környezeti feltételekkel rendelkeznek a túlparti, hallal telepített tiszakécskei (Bács-Kiskunmegyei) holtág-területek, az ún. Okécskei-Holt-Tisza, ami a 2000-es ciánbaleset során nem mérgeződött. 61. Tiszasas, Tisza-szakasz (+I), vízfelület: 6 hektár. A folyó tiszasasi partoldalán csak 2000-ben és 2003-ban találtunk vidrára utaló nyomjeleket, nyári, aszályos időben, ugyanakkor a szembe lévő, hallal telepített ún. AlpáriTisza-holtág jó fészkelési-, táplálkozási-, és vándorlási feltételeket nyújt a vidrának. Ott állandónak mondható faj. 62. Jászkisér, horgásztó és csatorna (+I), vízfelület: 2 hektár. Minden vizsgálati évben találtunk nyomjelet, mégis az a feltételezés, hogy a horgásztó nem állandó területe a vidráknak, ami a túlságosan szegényes vízi- és parti vegetációval magyarázhatunk. A csatornának ezt a szakaszát 2004-ben kotorták, akkoriban nem tapasztaltunk vidranyomokat, de 2005 decemberétől rendszeresen. 63. Hunyadfalva, csatorna (+I), vízfelület: 4 hektár. A csatorna érintkezik a Tisza-folyóval, és egyike azon csatorna-szakaszoknak, ahol először a ciánmérgezés után észleltünk vidrára utaló nyomjeleket. A vidrát feltehető a csatorna nem tartja meg, de a Tisza közelsége, valamint számos nevenincs csatorna keszekusza hálózata megfelelő vándorlási útvonalat és rejtekhelyet biztosít számára a közeli, vagy távolabbi halasvizek felé. Megjegyezzük: a 2002-es és a 2006-os árvizek idején és az azt követő hetekben ezeknél az említett csatornáknál feltűnően megnőtt a vidranyomok sokasága. 64. Kisújszállás, horgásztó (+I), vízfelület: 3 hektár.

97

A helyiek szerint sincs vidra a területen, mi is csupán 2003-as téli időszakot követő hetekben (márciusban és májusban) és 2005 decemberében észleltünk. 65. Szolnok, Alcsi Holt-Tisza (+I), vízfelület: 110 hektár. A Tiszával közvetlen kapcsolata nincs, árvízkor kap friss vizet. Bár horgászvíz, vegetációja sűrűnek mondható; a terület ráadásul kedvelt üdülőhely is, a vidra felbukkanása rapszodikus. 66. Jászladány, csatorna (-), vízfelület: 3 hektár. Csaknem teljesen száraz, szemetes, valószínű, hogy illegális hulladéklerakóként is “hasznosul”. 67. Berekfürdő, csónakázó-tó (-), vízfelület: 22 hektár. “Túlságosan civilizált”. 68. Jánoshida, Berki Holt-Zagyva (-), vízfelület: 5 hektár. Csaknem teljesen száraz terület. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE 1. Naszály (Ferencmajor), Tata, halas- és horgásztavak és Által-ér (+Á), vízfelület: 150 hektár. Az Által-eret 2003 nyarán szennyezés érte, ugyanakkor a 2002-es és 2006-os árvízkor jelentősebb vidramozgást is megfigyelhettünk, ami a vízfolyás mentén még sosem tapasztalt nyomjel-sokaságot jelenti. Az itteni halas- és horgásztavak hálózata megfelelő körülményeket nyújt a vidráknak. Minden bizonnyal az ér több szakaszánál történő revitalizációs munkák is kedvező hatással vannak/lesznek a kisvízfolyásra. 2. Környe, horgásztavak, Nevelő-tó és Által-ér (+Á), vízfelület: 23 hektár. A tavak megfelelő élőhelyek, míg az ér, aminek a vízállása változó, úgyszintén táplálékkínálata és vegetáció-borítottsága is, vándorlási útvonalnak mondható, több környékbeli halasvizet is összeköt (pl. bánhidai-, tatai-, naszályi-tavak említhetők), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 3. Várgesztes, Síkvölgyi és Vértesi horgásztavak (+Á), vízfelület: 8 hektár. A tavak megfelelő élőhelyek, csatornáikkal érintkeznek több környékbeli halas- és horgásztóval is (pl. Vértessomló, Majláthpuszta említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 4. Tatabánya, Bánhida, Erőmű-tó, Farkastó, Dubnik-tó, Kacsa-tó és Által-ér (+Á), vízfelület: 45 hektár. A tavak megfelelő élőhelyek. Az ér több környékbeli halasvizet is érint (pl. Bokodivíztározó, Tatai-tavakat), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 5. Oroszlány, horgásztavak (+Á) (Bakod), vízfelület: 16 hektár. A tavak megfelelő élőhelyek. Csatornáik Kecskédnél érintkeznek az Által-érrel, és azon keresztül több környékbeli halasvizzel (ezeket lásd fentebb) és a Dunával is. 6. Kecskéd, víztározó és Által-ér (+Á), vízfelület: 3 hektár. A víztározó halasvíz, az ér több környékbeli halas- és horgásztavat is érint; ezeket lásd fentebb. 7. Vértessomló, bányató (+Á), vízfelület: 50 hektár. Halasvíz. A környéken található még több horgászvíz is; ezeket lásd fentebb. 8. Vértesszöllős, ülepítőtó (+Á), vízfelület: 10 hektár. A horgásztó csatornája több környékbeli, halban gazdag halas- és horgásztavat is érint (pl. Tata, Tatabánya térségében). 9. Máriapuszta, Mocsa, Amony-tó, Grébicsi tó, Boldogasszonyi-tó (+Á), vízfelület: 50 hektár. Csatornáikkal érintkeznek a Dunával. A 2002-es és a 2006-os árvizek idején feltűnően sok

98

vidranyomjelet tapasztaltunk a területükön. 10. Nagyigmánd, Concó-patak, Szendi-ér, Vékony-ér, horgász-, és halastavak (+Á), vízfelület: 7 hektár. A kisvízfolyások vízállása, vegetáció-borítottsága és táplálékkínálata nagyon változó, míg a tavak megfelelő körülményeket nyújtanak a vidrának. A 2002-es és a 2006-os árvíz idején a kisvízfolyásoknál szokatlanul sok vidranyomjelre bukkantunk, azt követően viszont a Vékony-érnél nem fordult elő, míg a másik két vízfolyásnál rendszeresen. 11. Melkovicspuszta (Bana), Szőkepuszta és Szákszend, halastavak és Szendi-ér (+Á), vízfelület: 60 hektár. Az ér több környékbeli horgász- és halastavat is érint (pl. Nagyigmánd, Dad térségében). A 2002-es és a 2006-os árvízkor, ami alaposan megemelte az ér vízszintjét, szokatlanul sok vidramozgást tapasztaltunk. 12. Császár, Császár-ér, Sós-ér és halastavak (+Á), vízfelület: 8 hektár. 2002-ben és 2006-ban a dunai árvíz ideje alatt és az azt követő hetekben a megduzzadt kisvízfolyásoknál szokatlanul sok vidranyomjelre akadtunk, azóta a Sós-érnél ritkán tapasztaljuk, míg a Császár-érnél rendszeresen, akár csak a tavaknál. 13. Agostyán, horgásztó (+Á), vízfelület: 10 hektár. A 2002-es árvizet követően tapasztaljuk a vidra állandó jelenlétét a területen. A 2006-os dunai árvíz idején, akárcsak a négy évvel korábbinál szokatlanul sok vidranyomot találtunk. A horgásztó csatornája több környékbeli halasvizet is táplál (pl.: Tata, Szomód említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 14. Naszály, Mocsa, halas- és horgásztavak (+Á), vízfelület: 200 hektár. A községek között 5 nagyobb és több kisebb halász- és horgásztó található, amelyek csatornái egyfelől egymással, másfelől a Dunával is érintkeznek. Az árvizek idején szokatlanul sok vidranyomot találtunk valamennyi tónál és csatornánál, de ettől függetlenül elmondható, hogy stabil állományt tartanak el. 15. Kecskéd, Kecskédi Öreg-tó (+Á), vízfelület: 8 hektár. Ezen a területen, amit Környe, Kecskéd és Oroszlány határolt, több halasvíz is található, valamennyinél rendszeresnek mondhatjuk a vidra jelenlétét. 16. Tata, Öreg-tó – vízfelület: 200 hektár; Réti-tó – vízfelület: 40 hektár (+Á), összes vízfelület: 240 hektár. Halastavak. Mindkét tónál a vidra jelenléte állandónak és stabilnak mondható. 17. Koppánymonostor, Duna-holtág (+Á), vízfelület: 30 hektár. A 2002-es árvízig a vidra előfordulása rapszodikus volt, azóta állandónak tartjuk. A 2006os árvizet követő hetekben több szokatlanul sok a vidranyomot tapasztaltunk. 18. Tát, Esztergom-kertváros, Duna-folyószakasz, holtágak, Nyáros-sziget, Búbánatvölgy (+Á), vízfelület: 40 hektár. Ezen a területen a 2002-es árvíz után észleltünk először huzamosabb ideig vidrát, előtte a felbukkanása rapszodikus volt. Azóta, főleg a halasított holtágaknál állandó a vidra jelenléte (a területen egy hódcsalád is él). A Duna szlovák oldalán több halastó is található. 19. Lesaljamajor (Réde), Cuhai-Bakony-ér (+I), vízfelület: 1 hektár. Talán az ér változó vízállása lehet az oka, hogy a vidra felbukkanása rapszodikus, bár Hajmáspusztánál érint horgászvizeket is, amelyeknél rendszeres a vidra előfordulása. 20. Bőny, Bana, Cuhai-Bakony-ér (+I), vízfelület: 6 hektár. Az érnek ezen a szakaszán csak nagyritkán tapasztaltunk eddigi kutatásaink során vidranyomjelet. Kiemelkedő időszakot jelentett 2002 és 2006, az árvíz ideje, amikoris feltűnően sok nyomot regisztrálhattunk, majd egy bő hónapon át; azóta viszont ismét csak ritkán fordul elő erre vidra. 21. Gyermely, horgásztó és Únyi-patak (+I), vízfelület: 16 hektár. A vidra felbukkanása ritkaság, eddig csak 2002-ben tapasztaltuk a nyári dunai árvíz után

99

(2002 szeptemberétől) egészen 2003 tavaszáig (márciusig); azóta nem észlelni a területen vidranyomjelet. 22. Ács, horgásztó és Concó-patak (+I), vízfelület: 4 hektár. A patak több jó halasvizet is érint (pl. Nagyigmánd, Melkovicspuszta, Szákszend térségében), ezen a szakaszán, illetve a tónál a vidra felbukkanása mégis rapszodikus. Szembetűnő volt azonban a “vidrasűrűség” a 2002-es és a 2006-os dunai árvizet követő hetekben. 23. Pilismarót, Duna-holtág (Felső-öböl) (+I), vízfelület: 70 hektár. A 2002-es árvizet követő hetekben több alkalommal tapasztaltunk a holtágban vidranyomjelet, de 2002 novemberétől nem észlelünk. Ismételten a 2006-os árvíz idején találtunk vidranyomokat. 24. Szőny, Almásfüzitő, Szőnyi-Almásfüzitői vízfolyás (+I), vízfelület: 2 hektár. A vízfolyás rendszeresen telepített horgászvíz. A közelben több kisebb-nagyobb halasvíz is van (pl.: Naszály, Mocsa említhető). A 2006-os árvíz idején hetekig rendszeresen megtaláltuk a vidra nyomait. 25. Neszmély, Radvány-sziget (holtág) (-), vízfelület: 15 hektár. Ezen a területen sosem találtunk vidranyomjelet, egyedül a 2002-es árvíz után észleltünk mindössze két héten át, ami a rendkívüli körülményekkel magyarázható. Azóta sem találtunk nyomjeleket. 26. Martonvásár, csatorna (-), vízfelület: 0,5 hektár. Többnyire száraz, szennyezett, szemetes. Feltehető, hogy illegális hulladéklerakó. 27. Tardos, Bikolpuszta, kistározó és Bikol-patak (-), vízfelület: 1,5 hektár. Bár a tározó adta fészkelési- és táplálkozási-feltételek még jónak is mondhatók, vidrára utaló nyomjelet eddig egyetlen alkalommal sikerült regisztrálnunk, mégpedig a 2002-es dunai árvíz idején. Úgyszintén a pataknál, ahol szintén a 2002-es évben az árhullámot követő hetekben találtunk vidrára utaló nyomjeleket. A patak Süttőnél csatlakozik a Dunához, ahol az árvizekkor regisztrálhattuk a vidra felbukkanását. 28. Dorog, Palatinus-tó (-), vízfelület: 30 hektár. Eddig egyetlen alkalommal sem találtunk a tónál vidrára utaló nyomjelet, bár a Dunával érintkező csatornájánál a 2002-es és a 2006-os árvizet követő hetekben több alkalommal tapasztaltunk. 29. Tarján, Szentlászló-patak (-), vízfelület: nem mérhető. Többnyire száraz terület. 30. Sárisáp, Únyi-patak (-), vízfelület: mérhetetlen. Többnyire száraz terület. 31. Dunaszentmiklós, Által-ér (-), vízfelület: 10 hektár. A 2002-es és a 2006-os árvizeket követő hetekben-hónapokban több alkalommal is tapasztaltunk az érnél vidranyomjelet. Előtte sosem regisztrálhattunk. 32. Pilisszentlélek-Esztergom, Szentléleki-patak (-), vízfelület: 10 hektár. A patak Esztergomnál érintkezik a Dunával, ahol 2003 szeptemberében egy elütött vidrát találtak. A környéken több halasvíz is található (pl. Esztergomnál, Dorognál). 33. Bajót, Nagysáp, Bajót-patak (-), vízfelület: 0,5 hektár. Többnyire gyér vizű, vagy száraz. Eddig egyetlen alkalommal észleltünk vidraelőfordulást: a 2002-es dunai árvíz idején. Nyergesújfalunál érinti a Dunát, ahol a 2006-os árvízkor észleltünk rövid ideig vidrát. 34. Bakonysárkány, Vérteskehely, csatorna (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz. 35. Súr, Csatka, csatorna (-), vízfelület: 0,5 hektár. Többnyire gyér vizű, vagy száraz.

100

NÓGRÁD MEGYE 1. Cered, Zabar, Pipó-tavak, Tarna-folyó és Szuha-patak (+Á), vízfelület: 4 hektár. A tavak vízi- és partmenti növényzete megfelelő fészkelési feltételeket nyújt a vidrának, míg a folyó és a csatorna – amelyek vízállása igencsak változó – vándorlási útvonal. A folyó egyes szakaszai hallal telepített horgászvíz. 2. Szarvasgede, Zagyva-folyó, Méhtelepi-patak és Szuha-patak (+Á), vízfelület: 6 hektár. A Zagyva itteni szakasza horgászvíz, míg a patakok, bár vízállásuk rapszodikus, vegetáció-borítottságuk és táplálékkínálatuk “megfelelő”; vándorlási útvonalak, érintenek halasvizet is (pl.: Zabarnál). 3. Palotás, Bujáki-patak és horgásztó (+Á), vízfelület: 34 hektár. A horgásztó megfelelő fészkelési-, és táplálkozási feltételeket biztosít a vidrának, míg a patak, vándorlási útvonal, a Bér-patakon át a Zagyváig, aminek egyes szakaszai hallal telepített horgászvizek. 4. Nyírjes, Balassagyarmat, Nyírjesi-tavak (+Á), vízfelület: 8 hektár. Megfelelő fészkelési-, és táplálkozási feltételeket biztosítanak a vidrának, csatornáikon keresztül érintkeznek az Ipollyal, ami hallal telepített horgászvíz is egyben. 5. Terény, víztározó és Szanda-patak (+Á), vízfelület: 5 hektár. A víztározó jó fészkelési-, és táplálkozási feltételeket biztosít a vidrának, míg a patak – aminek vízállása nagyon változó – alkalmasint vándorlási útvonal lehet, Mohoránál érintkezik a Fekete-víz-patakkal – ez utóbbi pataknak is ingadozó a vízállása. 6. Kétbodony, víztározó és Lókos-patak (+Á), vízfelület: 14 hektár. A víztározó horgászvíz, megfelelő fészkelési és táplálkozási feltételeket biztosít a vidráknak. A patak, vándorlási útvonal, érint több környékbeli horgászvizet (pl. Szátok, Romhány, Rétság, Nőtincs említhető), valamint csatlakozik az Ipolyhoz. 7. Csécse, Béhalompuszta, Szuha-patak (+Á), vízfelület: 2 hektár. Feltehető, hogy a közeli halasvizek (pl. Jobbágyi, Szarvasgede térségében) miatt állandó a pataknak ezen a szakaszán a vidra jelenléte. 2000 és 2003 nyarán szinte teljesen kiszáradt. 8. Karancskeszi (Marakodi-puszta), Dobsada-patak (+Á), vízfelület: 1,5 hektár. A patak érint több horgásztavat (pl. Egyházasgerge, Mihálygerge említhető) és az Ipolyfolyót. Nagyon ingadozó vízállása ellenére is, vándorlási útvonalnak mondható. 9. Nemti, Zagyva-folyó (+Á), vízfelület: 7 hektár. A környéken több horgásztó is található (pl. Mátraterenye, Bátonyterenye említhető); a folyó, feltehető, csak vándorlási útvonal, bár egyes szakaszai hallal telepített horgászvizek. 10. Litke, Ipoly-folyó és Dobroda-patak (+Á), vízfelület: 4 hektár. A holtágak halasvizek, a terület megfelelő élőhely, a környéken több halasvíz is található még (pl. Mihálygerge említhető). A 2006-os dunai-árvíz idején a Duna visszanyomta az Ipolyt, aminek következtében a patak és a környező csatornák is megteltek vízzel és hallal. Ekkoriban ezeknél is sok vidranyomot találtunk. 11. Pöstyénpuszta (Szécsény), Ipoly-folyó és Ménes-patak (+Á), vízfelület: 10 hektár. A folyónak ez a szakasza is horgászvíz, megfelelő élőhely, a patak közvetlenül érintkezik a Ludányhalászi-horgásztavakkal, amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 12. Őrhalom, Patvarc, Ipoly-folyó és Fekete-víz-patak (+Á), vízfelület: 10 hektár. A patak, bár szennyezett, közvetlen érintkezik az Ipoly-folyóval, és eddig minden alkalommal felfedeztünk vidranyomjeleket, míg a folyó holtágai halasvizek. 13. Érsekvadkert, Lókos-patak és horgásztó (+Á), vízfelület: 1,5 hektár. Bár a tó kicsi, mégis megfelelő feltételeket nyújt a vidrának, míg a patak közvetlenül érintkezik az Ipollyal, így feltehető, hogy az a tó és a patak között vándorlási útvonal. 14. Dejtár, Lókos-patak (+Á), vízfelület: 1,5 hektár.

101

A patak, vándorlási útvonal, amit valamennyi vizsgálati időben talált vidranyomjelek is bizonyíthatnak. Igaz, 2003-ban, a nyári hónapokban, amikor a patak szinte teljesen kiszáradt, nem találtunk vidranyomjeleket, ősztől (októbertől), amint ismét “lett víz”, a vidrák is felbukkantak. A patak közvetlenül érintkezik az Ipoly-folyóval, valamint útja során több horgászvizet is érint; ezeket lásd fentebb. 15. Hont, Ipoly-folyó (+Á), vízfelület: 5 hektár. Halasvíz, megfelelő élőhely. A 2006-os dunai-árvíz idején a Duna visszanyomta az Ipolyt, aminek következtében a környező csatornák is megteltek vízzel és hallal. Ekkoriban ezeknél szokatlanul sok vidranyomot találtunk. 16. Ipolyvece, Derék-patak (+Á), vízfelület: 3 hektár. A pataknak ez a szakasza alkalmas élőhely. A közeli folyószakasz halasvíz. 17. Egyházasgerge, Mihálygerge, Komra-völgyi-víztározó és Dobroda-patak (+Á), vízfelület: 10 hektár. A víztározó alkalmas fészkelési-, és táplálkozási feltételeket nyújt a vidrának, míg a patak közvetlenül érintkezik az Ipollyal, így feltehető, hogy vándorlási útvonal. A 2006-os dunaiárvíz idején a Duna visszanyomta az Ipolyt, aminek következtében a környező csatornák is megteltek vízzel és hallal. Ekkoriban ezeknél szokatlanul sok vidranyomot találtunk, így a Dobroda-pataknál is. 18. Ludányhalászi, Nógrádszakál, Ipoly-folyó és horgásztavak (+Á), vízfelület: 40 hektár. A folyószakasz egyes területei halasvizek. A 2006-os dunai-árvíz idején a Duna visszanyomta az Ipolyt, aminek következtében a környező csatornák is megteltek vízzel és hallal. 19. Mátraszele, Kövecses-patak és víztározó (+Á), vízfelület: 12 hektár. A víztározó megfelelő élőhely, míg a patak alkalmasint vándorlási útvonal; a közelben található még halasvíz (pl. Mátraterenye említhető). 20. Szanda, víztározó és Szanda-patak (+Á), vízfelület: 9 hektár. A víztározó horgászvíz. A vízfolyás kiszámíthatatlan vízállása, és a vízi-, valamint a partmenti növényzetének ritkasága/hiánya említhető. Megjegyzendő: a 2003-as aszályos hónapok után, amikor a patak majdnem teljesen kiszáradt. A környéken található még más halasvíz is (pl.: Terény említhető), ahol ismert a vidra előfordulása. 21. Őrhalom, Hugyog, Ipoly-folyó (+Á), vízfelület: 20 hektár. A folyószakasznak egyes részei – holtágak – halasvizek. A 2006-os dunai-árvíz idején a Duna visszanyomta az Ipolyt, aminek következtében a környező csatornák is megteltek vízzel és hallal. Ekkoriban ezeknél szokatlanul sok vidranyomot találtunk. 22. Bánk, Bánki-tó (+Á), vízfelület: 7 hektár. 1999-től kezdődően állandóan előfordul a területen a vidra, azt megelőzően nagyon ritkának számított az itteni jelenléte. Halasvíz, megfelelő vízi- és parti vegetációval; csatornáival közvetlenül érinti a Tolmácsi-víztározót, ahol ismert a vidra előfordulása. 23. Hasznos (Pásztó), víztározó és Kövecses-patak (+Á), vízfelület: 10 hektár. 1998-ig még a vidra jelenlétének rapszodikusságát tudtuk megállapítani, 2001 februárjától azonban már, mint állandó fajt tarthatjuk nyilván. A patak vízállása nagyon változó, a víztározó egyébiránt halasvíz. 24. Maconka (Bátonyterenye), víztározó (+Á), vízfelület: 65 hektár. Megfelelő élőhely, csatornájával érintkezik a Zagyva-folyóval, ami egyes szakaszain szintén horgászvíz, illetev több környékbeli halasvíz táplálója is; ezeket lásd fentebb. 25. Diósjenő, Jenői-tó (+Á), vízfelület: 10 hektár. Horgászvíz, sűrű vízi és megfelelő parti vegetációval. A közelben találhatóa Lókos-patak, ami vándorlási útvonal, és egyes szakaszain halasvíz is, valamint a Tolmácsi-víztározó, ami szintén alkalmas élőhely.

102

26. Nőtincs, Lókos-pataki-víztározó (+Á), vízfelület: 50 hektár. A vidra nyomjeleit először a 2003-as téli időszakban fedeztük fel (november január között), míg előtte nem, azóta viszont folyamatosan. A helyiek szerint előtte is állandó volt a területen. A környéken található még horgászvíz (pl. Bánk, Romhány említhető). 27. Mátraverebély és Zagyva-folyó (+Á), vízfelület: 80 hektár. A víztározó horgászvíz, míg a Zagyva egyes szakaszai szintén hallal telepített horgászvizek. A környéken találhatók még olyan tavak, amelyeknél a vidra előfordulása rendszeres (pl.: Bátonyterenye, Pásztó említhető). 28. Jobbágyi, horgásztó Szuha-patak és Zagyva-folyó (+Á), vízfelület: 2 hektár. 2003 teléig, nem minden vizsgálati időszak alatt tapasztaltuk a vidranyomokat, azóta viszont rendszeresen. Mind a Zagyva, mind a Szuha-patak jó feltételeket ad a vándorláshoz. A környéken található még több halasvíz is, amelyet vagy a Zala, vagy a patak érint és/vagy táplál (pl. Szurdokpüspöki, Pásztó és Zagyvaszántó – ez már Heves-megye – említhető). 30. Istenmezeje, Tarna (+I), vízfelület: 5 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikus, de rendszeresen tapasztalni, annak ellenére, hogy a patak vízállása, vízi- és parti vegetációja, valamint a táplálékkínálata nem nevezhető alkalmasnak. Feltehető, hogy a ceredi horgásztavakról került erre vidra. 31. Szurdokpüspöki, Tar, Hasznos, Kövecses-patak, Zagyva-folyó, víztározó (+I), vízfelület: 15 hektár. A víztározó környezeti feltételei a vidra számára alkalmasnak mondhatók, míg a kisvízfolyásnál annak kiszámíthatatlan vízállása és a vízi-, valamint a partmenti növényzetének ritkasága/hiánya említhető. A folyó több környékbeli horgászvíz táplálója (pl.: Apc, Zagyvaszántó említhető). 32. Balassagyarmat, Ipoly-folyó, horgásztó és patak (+I), vízfelület: 6 hektár. Az Ipoly itteni szakasza horgászvíz; a városon kívül eső területrésze alkalmas fészkelési feltételeket biztosít a vidrának, ott találtuk meg 2003 telén az első vidranyomjelet. Azóta is alkalmankénti előfordulását állapíthattuk meg. A horgásztónál is alkalmanként találtunk vidrára utaló nyomjelre; csatornája közvetlenül érintkezik az Ipollyal. A patak többnyire teljesen száraz, vagy ha csörgedezik is benne valamennyi víz, szennyezett, koszos. Ugyanakkor a 2006-os dunai árvíz idején, amikor az Ipolyt visszanyomta az áradó Duna, valamennyi most említett élőhelynél szokatlanul sok vidranyomot találtunk. 33. Újlak (Vizslás), Tarján-patak (+I), vízfelület: 3 hektár. A patak vízállása nagyon ingadozó, ritkán, leginkább a téli időszakok során tapasztaltunk vidranyomjelet. 34. Patak, Derék-patak (+I), vízfelület: 2,5 hektár. Mindeddig: 2001 januárjában és szeptemberében, valamint 2003 novemberében és decemberében, valamint 2006 januárjában és áprilisában tapasztaltunk vidranyomjelet. A patak közvetlenül érintkezik az Ipoly-folyóval. 35. Tolmács, víztározó (+I), vízfelület: 12 hektár. A víztározó alkalmas élőhelynek mondható, ennek ellenére a vidra felbukkanása kimondottan ritka. Holott a közeli Diósjenői-víztárózónál és a Lókos-pataknál rendszeres a vidra előfordulása. 36. Etes, horgásztó és Dobroda-patak (+I), vízfelület: 1,5 hektár. A patak közetlen érintkezésben áll az Ipoly-folyóval, eddig mégis csak rapszodikusan tapasztaltunk vidranyomjelet, minden alkalommal a téli időszakok során. Ugyanezt mondhatjuk el a horgásztóról is. 34. Endrefalva, Ménes-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. Ez idáig csak az utóbbi két évben találtunk vidrára utaló nyomokat, és csak a téli időszakok során. A patak, vándorlási útvonal, közvetlen érintkezésben van az Ipoly-folyóval, valamint érinti a Ludányhalászi-tavakat is, amelyeknél ismert a vidra előfordulása.

103

35. Buják, Bujáki-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. Ez idáig az 1996-os vizsgálati időszakot leszámítva megtaláltuk a pataknál a vidranyomjelét, még ha nem is rendszeresen; a patak folyása érinti a palotási-horgásztavat és a Bér-patakot. 36. Galgaguta, Galga-patak (+I), vízfelület: 4 hektár. A Galga, feltehető csak vándorlási útvonal, mert nem biztosítja azokat a környezeti feltételeket, amelyek – mai ismereteink szerint – helyhez kötnék a vidrát, annak ellenére sem, hogy egyes szakaszai hallal telepített horgászvizek. 37. Szirák, horgásztó és Bér-patak (+I), vízfelület: 2 hektár. Bár alkalmas élőhelynek tűnik a horgásztó, és a patak is az év nagy részében vándorlási útvonalnak mondható, a vidra előfordulása mégis rapszodikus. A patak ugyanakkor érint több környékbeli horgászvizet (pl.: Palotás említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 38. Mátraterenye, Mátranovák, Nyírmendi-tó és Zagyva-folyó (+I), vízfelület: 2 hektár. A horgásztó alkalmas élőhelynek tűnik, míg a Zagyva jó feltételeket ad a vándorláshoz. Ugyanakkor csak 2003 telén tapasztaltuk az első vidranyomokat, azóta, ha nem is rendszeresen, de alkalmanként ismét regisztrálhatjuk azokat. A környéken található még több halasvíz is (pl. Mátraszele említhető.). 39. Erdőtarcsa, Bér-patak (-), vízfelület: 0,5 hektár. Eddig nem tapasztaltunk vidranyomjelet, a patak itteni vízállása nagyon változó, a víz, tekintve, hogy átfolyik a községen szennyezett-szemetes. A környéken még több kisebbnagyobb vízfolyás és horgásztó található, amelyet érint a patak (pl. Palotás stb.). 40. Szátok, Romhányi Lókos-patak és Farkas-völgyi-patak (-), vízfelület: 2 hektár. Bár a Lókos-patak érintkezik az Ipoly-folyóval, eddig a pataknak ezen a részén egyetlen alkalommal tapasztaltuk a vidra jelenlétét, mégpedig a 2006-os dunai árvíz idején. Akkor két héten belül három alkalommal találtunk friss bélsarat és lábnyomot, azóta semmi vidrára utaló nyomra nem akadtunk. A Farkas-völgyi-patak betonozott medrű, gyér növényzetű. 41. Héhalom, Bér-patak (-), vízfelület: 0,5 hektár. Eddig még nem találtunk vidranyomjelet, a patak vízállása ingadozó, az év nagyobbik felében száraz. 42. Varsány, Varsány-tábpusztai-víztározó és Darázsdói-patak (-), vízfelület: 11 hektár. A patak a nyári aszály idején többnyire csaknem teljesen kiszárad (2003-ban ki is száradt), míg a víztározó alkalmas feltételeket nyújt a vidrának. Először 2003 telén tapasztaltuk a vidra előfordulását, és attól kezdve a nagyon ritka, ideig-óráig tartó felbukkanása említhető. A környéken találhatók még horgászvizek, amelyeknél rendszeres a vidra előfordulása (pl.: Szécsény említhető). 43. Felsőtold, Hollókő, Zunypuszta, Zunyi-patak (-), vízfelület: 0,5 hektár. A patak vízállása kiszámíthatatlan, és vegetációja, táplálékkínálata még megfelelőnek is mondható, eddig vidrára utaló nyomjeleket nem találtunk. 44. Szécsény, Darázsdói-patak és horgásztavak (-), vízfelület: 10 hektár. Eddig ezeken a területeken nem találtunk vidrára utaló nyomokat. A helyiek sem tudna arról, hogy élne errefelé. A környéken ugyanakkor vannak “vidrás területek” (pl. Pösténypuszta, Ludányhalászi) említhető. 45. Tar, Zagyva-folyó (-), vízfelület: 2 hektár. A folyó vízszintje nagyon ingadozó, ez a szakasza nem horgászvíz, gyenge a növényborítottsága is. PEST MEGYE 1. Gomba, Gombai-tó és Felsőfarkasdi-patak (+Á), vízfelület: 20 hektár. A vidra előfordulása állandónak mondható, a tó, ami táplálék- és vegetáció-gazdag,

104

csatornájával több környékbeli patakkal és horgásztóval érintkezik (pl. Úri, Tápiószecső, Tápióbicske, Sülysáp, Felsőfarkasd említhető), amelyeknél szintén állandónak mondhatjuk a vidra jelenlétét. 2. Felsőfarkasd, horgásztó (+Á), vízfelület: 14 hektár. 2003 óta mondhatjuk állandónak a területen a vidrát, addig a felbukkanása alkalomszerű volt. “Megtelepedését” minden bizonnyal elősegítette, hogy a környéken több, szintén állandó vidra-előfordulásáról ismert halasvíz található; ezeket lásd fentebb. 3. Sülysáp, Kistelek, halastavak és Alsó-Tápió-patak (+Á), vízfelület: 17 hektár. A tavak adta fészkelési- és táplálkozási feltételek jónak mondhatók, míg a patak – igaz, vízállása ingadozó és a táplálék-, valamint vegetáció ellátottsága sem nevezhető gazdagnak – vándorlási útvonalként “hasznosulhat”. A környéken több kisebb horgászvíz is található (pl. Mende, Tápiószecső, Úri említhető), amelyeknél szintén állandónak mondhatjuk a vidrát. 4. Úri, halastavak és Úri-patak (+Á), vízfelület: 17,5 hektár. A terület adta fészkelési- és táplálkozási feltételek jónak mondhatók, míg a vándorlást biztosító kisvízfolyás vízállása ingadozó, bár az év nagy részében vízzel borított. Táplálékellátottsága és vegetációja jónak mondható, ráadásul Tápióbicskénél érintkezik az Alsó-Tápió-patakkal, ami több halasvizet is érint (pl. Tápióbicske, Tápióság, Tápiószentmárton említhető), amelyeknél szintén állandó a vidra. 5. Veresegyház, Öreg-tó – vízfelület: 8 hektár; Pamut-tó – vízfelület: 14 hektár; és Folyás-patak – vízfelület: 2 hektár (+Á). A horgásztavak adta fészkelési- és táplálkozási feltételek jónak mondhatók, és bár egyelőre a területen állandónak mondjuk a vidrát, megjegyezzük: az elmúlt évekhez képest 2003 őszétől sokkal kevesebb nyomát találunk. A patak vízállása ingadozó, táplálékellátottsága és vegetációja “szegényes”. 6. Vácegres, Domony, Domony-völgyi-víztározó, Feketepusztai-tó (+Á), vízfelület: 7 hektár. A terület adta fészkelési- és táplálkozási feltételek jónak mondhatók. A víztározó és a tó horgászvíz, a környéken található még több horgásztó (pl.: Iklad, Babatpuszta, Vácegres említhető), amelyeknél szintén állandónak mondhatjuk a vidrát. 7. Vácszentlászló, Valkó, Valkói-víztározó és Hajta-patak (+Á), vízfelület: 15 hektár. A víztározó horgászvíz. A terület adta fészkelési- és táplálkozási feltételek megfelelőnek mondhatók. A környéken található több halasvíz is (pl. Dány, Jászfényszaru említhető), amelyeknél szintén állandónak mondhatjuk a vidrát. 8. Szigetbecse, Dömsöd, Ráckevei Duna-holtág (+Á), vízfelület: 100 hektár. A holtág horgászvíz, sűrű vegetációval és bőséges táplálékkal rendelkezik, a vidra 2001től mondható állandónak a területen, előtte a felbukkanása rapszodikus volt. Nagyon jó terület, teljes hosszán halasvíz, a Soroksági-Dunaágnál csatlakozik hozzá a Kiskunságifőcsatorna, ami egyes szakaszain szintén halasvíz. A 2006-os dunai árvíz idején és annak levonulta után a környékbeli csatornáknál szokatlanul sok vidranyomot találtunk, amit minden bizonnyal a folyóról kiszorult vidrák hagytak hátra. 9. Százhalombatta, halastavak és Benta-patak (+Á), vízfelület: 60 hektár. Főleg a halastavak nyújtanak alkalmas fészkelési- és táplálkozási feltételeket a vidrának, míg a patak érintkezik egyfelől a Dunával, másfelől pedig több halasvizzel (pl. Tárnok, Biatorbágy említhető), amelyeknél szintén állandónak mondhatjuk a vidrát. A 2006-os dunai árvíz idején és annak levonulta után a pataknál és a környékbeli csatornáknál szokatlanul sok vidranyomot találtunk, amit minden bizonnyal a folyóról kiszorult vidrák hagytak hátra. 10. Farmos, víztározó és Hajta-patak (+Á), vízfelület: 10 hektár. A víztározó, ami halasvíz, jó fészkelési- és táplálkozási feltételeket nyújt a vidrának, míg a Hajta jó vándorlási útvonal, érintkezik a Tápió-patakkal, ami egyes szakaszain szintén horgászvíz. A környéken több halasvíz is található (pl. Nagykára, Tápiószele említhető),

105

amelyeknél szintén állandónak mondhatjuk a vidrát. 11. Bugyi, horgásztavak és Duna-völgyi-főcsatorna (+Á), vízfelület: 30 hektár. A tavak csatornáikon keresztül közvetlenül érintkeznek a Duna-völgyi-főcsatornával és a Délegyházi-tavakkal. Megfelelő életfeltételeket biztosítanak a vidrának. A 2006-os dunai árvíz idején és annak levonulta után a főcsatornánál és a környékbeli csatornáknál szokatlanul sok vidranyomot találtunk, amit minden bizonnyal a folyóról kiszorult vidrák hagytak hátra. 12. Taksony, Duna-holtág és Duna-Tisza-csatorna (+Á), vízfelület: 5 hektár. A folyó holtága és a csatorna itteni szakasza horgászvíz, a környezeti feltételek is jónak mondhatók. A vidra állandó előfordulása csak az elmúlt két évben vált állandóvá, addig felbukkanása ritkaságszámba ment; 2003 februárjától azonban folyamatos jelenlétét tapasztaljuk. A 2006-os dunai árvíz idején és annak levonulta után a Duna-Tisza-csatornánál és a környékbeli csatornáknál szokatlanul sok vidranyomot találtunk, amit minden bizonnyal a folyóról kiszorult vidrák hagytak hátra. 13. Szigethalom, Soroksári-Dunaág (+Á), vízfelület: 10 hektár. A terület, fészkelési-, és táplálkozási feltételei annak ellenére jónak mondhatók, hogy nagyon látogatott horgászvízről van szó, lévén ennek a Duna-szakasznak jelentős része is, akárcsak más folyó-menti Dunaág horgászvíz. A 2006-os dunai árvíz idején és annak levonulta után a környékbeli csatornáknál szokatlanul sok vidranyomot találtunk, amit minden bizonnyal a folyóról kiszorult vidrák hagytak hátra. 14. Tököl, Holt-Duna (+Á), vízfelület: 8 hektár. “Pecásvíz”, a vízi- és parti vegetáció is sűrű. Igaz, a holtág vize aszálykor alaposan megcsappan, majdhogynem teljesen kiszárad. A közeli szigethalmi Duna-holtágaknál is állandó a vidra jelenléte. A 2006-os dunai árvíz idején és annak levonulta után a környékbeli csatornáknál szokatlanul sok vidranyomot találtunk, amit minden bizonnyal a folyóról kiszorult vidrák hagytak hátra. 15. Dömsöd, Északi-övcsatorna (+Á), vízfelület: 100 hektár. A csatorna horgászati hasznosítás alatt áll, kapcsolódik a Dunához (Ráckevénél a holtágaknál stabil vidraállományról tudunk). Ugyanakkor megjegyezzük, hogy az utóbbi években mind a csatornánál, mind a Ráckevei holtágaknál komoly vízminőségi és vízmegtartási problémák adódtak, amelyek alkalmasint kedvezőtlenül befolyásolhatják a területek megfelelő kezelését. A 2002-es és a 2006-os dunai árvizek idején a csatornánál és az ahhoz kapcsolódó kisebb kísérő-csatornáknál szokatlanul sok vidranyomot találtunk. 16. Kulcs, Rácalmás, Duna-mellékág, Élő-Duna (+Á), vízfelület: 200 hektár. Hallal telepített vizek. A 2002-es és a 2006-os dunai árvizek idején és annak levonulta után a környékbeli csatornáknál szokatlanul sok vidranyomot találtunk. 17. Nagykáta, Malachegyi-tó és Felső-Tápió-patak (+Á), vízfelület: 3 hektár. A patak több környékbeli tavat is táplál (pl.: Szentmártoknáta említhető), illetve egyes szakaszai halasvizek is egyben. Megjegyezzük: a horgásztónál 2004 telétől mondhatjuk állandónak a vidrát, előtte a felbukkanása rapszodikus volt. 18. Isaszeg, tőzegtavak és Rákos-patak (+Á), vízfelület: 7 hektár. A horgásztó megfelelő fészkelési és táplálkozási feltételeket nyújt a vidrának, míg a patak vízállása és táplálékkínálata nagyon rapszodikus. Ugyanakkor több környékbeli tavat is táplál (pl.: Sülysáp, Tápióság említhető), illetve egyes szakaszai halasvíz is egyben. Megjegyezzük: a horgásztónál 2003 telétől mondhatjuk állandónak a vidrát, előtte a felbukkanása rapszodikus volt. 19. Abony, horgásztó és csatorna (+Á), vízfelület: 12 hektár. 2002-ig a területen ritkán tapasztaltunk vidrára utaló nyomjelet. Az akkori árvízkor azonban meglehetősen sok vidranyomra bukkantunk (főleg a csatorna és a Zagyva találkozásánál nem messzire Szolnok fölött), és az óta állandónak mondhatjuk a horgásztónál is a vidrát. Megjegyezzük: a 2006-os árvíz idején is ugyanazt vettük észre, mint 2002-ben: az

106

árvíz idején jelentősen megnőtt a megfigyelt vidranyomok száma. 20. Dömsöd, Holt-Duna (+I), vízfelület: 20 hektár. Horgászvíz, jó élőhely. A 2006-os dunai árvíz idején és annak levonulta után a környékbeli csatornáknál szokatlanul sok vidranyomot találtunk, amit minden bizonnyal a folyóról kiszorult vidrák hagytak hátra. 21. Herceghalom, horgásztó és Békás-patak (+I), vízfelület: 2,5 hektár. A vidra megjelenése kiszámíthatatlan, bár a patak közvetlen kapcsolatban van a biatorbágyi-tavakkal – ahol nem ismerünk vidrajárást –, a Benta-patakkal, több vidra-lakta halasvizzel (pl. Érd, Százhalombatta említhető), és a Dunával. Nyáron az említett patakok vízállása nagyon megcsappan. A 2006-os dunai árvíz idején és annak levonulta után a pataknál és a környékbeli csatornáknál szokatlanul sok vidranyomot találtunk, amit minden bizonnyal a folyóról kiszorult vidrák hagytak hátra. 22. Tápiószecső, Felső-Tápió-patak és halastó – vízfelület: 65 hektár. –, Tározó-tó, és Csincsa-patak – vízfelület: 40 hektár. (+I). A vidra felbukkanása kiszámíthatatlan, a tavak és kisebb vízelvezető csatornák több környékbeli patakkal és horgásztóval érintkeznek (pl. Úri, Gomba, Tápióbicske említhető), bár vízállásuk, főleg nyáron nagyon rapszodikus. Ugyanakkor egyes szakaszain a FelsőTápió-patak is hallal telepített horgászvíz. 23. Sülysáp, Mende, Alsó-Tápió-patak (+I), vízfelület: 2 hektár. A vidra felbukkanása kiszámíthatatlan, eddig csak a téli hónapokban tapasztaltuk, feltehető, hogy a patak a környékbeli horgásztavaknál élő vidrák vándorlási útvonala (pl. Úri, Gomba, Tápióbicske, Sülysáp említhető. Igaz, a 2003-as nyári hónapokban teljesen kiszáradt. 24. Kóka, Felső-Tápió patak (+I), vízfelület: 1 hektár. A vidra felbukkanás kiszámíthatatlan, feltehető, hogy a patak a környékbeli horgásztavaknál élő vidrák vándorlási útvonala (pl. Dány, Tóalmás, Zsámbok említhető). 2003 nyarán teljesen kiszáradt. 25. Dány, Dányi-patak és víztározó (+I), vízfelület: 12 hektár. A patak és a víztározó vízelvezető csatornákon keresztül érintkezik a Nagy-völgyipatakkal és a Hajta-patakkal, és környékbeli horgásztavakkal (pl. Vácszentlászló, Zsámbok említhető). A pataknál és a tározónál vidranyomot eddig csak a téli hónapokban észleltünk. A patak 2003 nyarán szinte teljesen kiszáradt. 26. Szada, Sződrákosi-patak (+I), vízfelület: 0,2 hektár. A patak ezen a szakaszon kis vízhozamú, szemetes, bár érintkezik több környékbeli horgásztóval (pl. Veresegyház, Gödöllő említhető), így a vidra bár előfordul, nem mondható állandónak. 27. Gödöllő, Babati-tavak, Halom-tavak (+I), Besenyő-patak, Alsó-park (-), vízfelület: 30 hektár. A tavak magukra hagyottak, a patakok vízállása kiszámíthatatlan, így a vidra felbukkanása rapszodikus. 28. Vácegres, Erdőkertes, Egres patak (+I), vízfelület: 2 hektár. A patak, bár szennyezett és vízállása kiszámíthatatlan, mégis vándorlási útvonalként szolgálhat a vidra számára; ezt bizonyíthatja a faj egyedeinek rapszodikus felbukkanása is. A patak érintkezik a Domony-völgyi-víztározóval, ahol viszont terepbejárásaink során a vidra jelenlétének állandó meglétét regisztrálhattuk eddig. 29. Vácszentlászló, horgásztó és Hajta-patak (+I), vízfelület: 6 hektár. A helyiek szerint a területen rendszeresen előfordul vidra, de mi ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk. Ugyanakkor a patak több környékbeli horgászvíz táplálóforrása is (pl.: Valkó, Zsámbok említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 30. Gödöllő, Iklad, Bag, Domony-völgyi horgásztó, Egres-patak, Galga-patak (+I), vízfelület: 4 hektár.

107

Mind a tónál, mind a kisvízfolyásoknál eddig a vidra rapszodikus előfordulását tudtuk megállapítani. A kisvízfolyások vízállása ezen a szakaszon kiszámíthatatlan, főleg a nyári aszályos hónapokban. 31. Aszód, Galga-patak (+I), vízfelület: 3 hektár. A patak vízállása kiszámíthatatlan, a partoldal vegetációja többnyire “hiányos”, így a vidra előfordulása kiszámíthatatlan. A Galga több környékbeli vízfolyással és horgásztóval érintkezik (pl. Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz, Tura említhető), valamint egyes szakaszain maga is hallal telepített horgászvíz. 32. Hévízgyörk, Galga-patak, Sósi-patak és Bika-tó (+I), vízfelület: 3 hektár. Mindkét patak vízállása kiszámíthatatlan, a partoldal vegetációja többnyire “hiányos”, így a vidra feltűnése rapszodikus. Vidranyomot ez idáig ritkán, főleg erős fagyok idején tapasztaltunk. A tónál eddig nem észleltünk vidrára utaló nyomokat. A Galga több környékbeli vízfolyással és horgásztóval érintkezik (pl. Aszód, Bag, Galgahévíz, Tura), valamint maga is hallal telepített horgászvíz. 33. Zsámbok, horgásztó, Nagyvölgyi-patak és Hajta-patak, Mérges-patak – részben kiszáradt -, (+I), vízfelület: 20 hektár. A vidra felbukkanása kiszámíthatatlan mind a tónál, mind a Hajta-pataknál, ennek feltehető a tó zavartsága lehet az elsődleges oka. A másik két vízfolyás szinte teljes évben száraz. 34. Tahitótfalu, Duna-sziget (+I), vízfelület: 5 hektár. Az első vidranyomot 1998 telén találtuk a területen, majd a 2002-es és a 2006-os a nagy árvíz után, valamint 2003-as aszálykor és 2004-ben az akkori a nagy telet követő hetekben (márciusban és áprilisban) találtunk vidranyomjelet. Máskor még nem tapasztaltuk a felbukkanását. 35. Tóalmás, Nagy-völgyi-patak és Kastély-park horgásztó (+I), vízfelület: 3 hektár. A vidra felbukkanása kiszámíthatatlan, főleg az elmúlt egy év során tapasztaltuk. A pataknál is rendszertelen a vidra előfordulása, holott Zsámbokál, Kókánál, Dánynál maga, vagy egyik-másik leágazása érint vidralakta horgászvizeket is. 36. Tura, Galga-patak, Galábos-mente (+I), vízfelület: 5 hektár. A vidra felbukkanása kiszámíthatatlan, annak ellenére, hogy a patak egyes szakaszain hallal telepített horgászvíz, egyben a környéken több horgásztavat is táplál, amelyeknél ismert a vidra előfordulása (pl.: Galgahévíz, Hévízgyörk, Jászfényszaru említető). 37. Ceglédbercel, halastavak és Gerje-patak (+I), vízfelület: 5 hektár. A tavak megfelelő életfeltételeket biztosítanak a vidrának, míg a patak, vándorlási útvonal. Eddig mégis csak rapszodikusan, főleg a téli időszakok során tapasztaltunk vidranyomot. Úgyszintén igaz ez a környékbeli kisebb horgásztavakra is (pl.: Albertirsa, Cegléd említhető). 38. Dunakeszi, tőzegtavak és Duna-folyó (+I), vízfelület: 7 hektár. Bár a tavaknál a környezeti feltételek megfelelőnek mondhatók, eddig csak ritkán találtunk vidrajelenlétre utaló nyomjeleket, akkor is csak ideig-óráig. Ezen a Duna-szakaszon pedig még nem észleltünk vidrára utaló nyomokat, kivételt képeznek ez alól a 2002-es és a 2006-os árvíz utáni hetek, valamint a 2003-as rendkívül hosszú ideig tartó téli időszak, amikor több alkalommal is tapasztalhattuk a felbukkanását. 39. Galgahévíz, víztározó és Galga-patak, Kis-Galga-patak, Zagyva-folyó (+I), vízfelület: 20 hektár. A környezeti feltételek jónak mondhatók, eddig csak ritkán találtunk vidrajelenlétre utaló nyomjeleket, bár a helyiek szerint állandó a területen, főleg a víztározónál és a Zagyvánál. Ugyanakkor a vízfolyások a 2003-as nyári hónapokban alaposan megapadtak, szinte teljesen kiszáradnak, ami alapvetően befolyásolhatta a vidrák mozgását, de mára ez már nem mondható el róluk. Mind a Galga-patak, mind a Zagyva-folyó jelentős szakaszán hallal

108

telepített horgászvíz, és számos kisebb horgásztó táplálóforrása is. 40. Újhartyán, víztározó, csatornái összeköttetésben állnak a Duna-völgyi-főcsatornával (+I), vízfelület: 20 hektár. Bár a víztározó növényzete jónak mondható, eddig csak ritkán tapasztaltunk vidrára utaló nyomjelet, és ugyanez igaz a főcsatorna itteni szakaszára is. Megjegyezzük: a főcsatornánál azonban mind a 2002-es, mind a 2006-os árvíz utáni hetekben sokáig szokatlanul sok vidranyomot tapasztaltunk. 41. Kiskunlacháza, bányatavak, a csatornák közvetlen összeköttetésben állnak a Dunával (+I), vízfelület: 50 hektár. Bár a víztározó növényzete jónak mondható, eddig csak ritkán tapasztaltunk vidrára utaló nyomjelet. Megjegyezzük: a csatornáknál azonban mind a 2002-es, mind a 2006-os árvíz utáni hetekben sokáig szokatlanul sok vidranyomot tapasztaltunk. 42. Nagykőrös, Kőrös-ér és csatorna (+I), vízfelület: 6 hektár. A helyiek szerint sincs vidra a területen, mi is csupán 2002-ben észleltük, akkor is csak egyetlen alkalommal (februárban), majd 2004 decemberében és 2006 szeptemberében. 43. Makád, Rókás és Kengyelesi-csatorna (+I), vízfelület: 10 hektár. Dunai holtág, gyér vegetációval. A Dunával nincs közvetlen kapcsolata, az árhullámok frissítik a vizét. A Kengyelesi-csatorna kapcsolódik hozzá, ami aszály idején csaknem teljesen kiapad, egyes szakaszai illegális hulladéklerakóként “hasznosulnak”. Megjegyezzük: a csatornánál azonban mind a 2002-es, mind a 2006-os árvíz utáni hetekben sokáig szokatlanul sok vidranyomot tapasztaltunk. 44. Őriszentmiklós (Őrbottyán), horgásztó (+I), vízfelület: 20 hektár. A tó csatornája érintkezik a Veresegyházi tavakkal. Megfelelő élőhely, de a vidra jelenléte mégis rapszodikus, oka lehet ennek: a csatorna kiegyensúlyozatlan vízállása, pl. a nyáron szinte teljesen kiszárad. 45. Ipolydamásd, Ipoly-folyó (+I), vízfelület: 5 hektár. Mindezidáig a 2002-es és a 2006-os dunai árvizet követően találtunk a területen – ami egyébként határszakasz – vidrára utaló nyomjeleket, valamint a 2003-as rekordhosszúságú téli időszak folyamán. 46. Bicske, horgásztó és Szentlászló-patak (+I), vízfelület: 6 hektár. A horgásztónál, ami vegetáció-gazdag, eddig ritkán észleltük a vidra jelenlétét, ugyanakkor a szintén bicskei Telepi-halastavaknál állandó a jelenléte. A patak vízállása nagyon rapszodikus, igaz, egyes szakaszain hallal telepített horgászvíz is, valamint több halastó táplálóforrása is. 47. Péteri, horgásztó, csatornák (+I), vízfelület: 3 hektár. A terület adta fészkelési- és táplálkozási feltételek megfelelőnek mondhatók a vidrának, míg a vándorlást biztosító csatornák az év nagy részében teljesen szárazak. A vidra felbukkanása ma már rapszodikus, holott a kilencvenes évek közepén és végén még az egyik legbiztosabb állandó vidrajelenlétről ismert Pest-megyei területként tartottuk nyilván. 48. Délegyháza, kavicsbányatavak (+I), vízfelület: 210 hektár. Több tagból álló horgászvíz-rendszer és üdülőközpont. Egyes horgásztavak megfelelő fészkelési- és táplálkozási feltételeket nyújtanak a vidrának, bár zömük vízi vegetációja szegényes. A környéken több halasvíz is található (pl. Dunavarsány, Bugyi térségében), ezeknél is alkalomszerű a vidra előfordulása. 49. Bugyi, kavicsbányatavak (+I) – vízfelület: 20 hektár; Mészáros-tó – vízfelület: 15 hektár. Főleg a Mészáros-tó tűnik alkalmasnak arra, hogy ott a vidra megtelepedjen, de ennek még nem tapasztaltuk a nyomát. Rapszodikus előfordulása azonban ismert, ami azzal magyarázható, hogy a tavak csatornái érintik a Duna-Tisza-csatornát, ami viszont több kisebb-nagyobb halas- és horgásztó táplálója is.

109

50. Dunavarsány, bányató (+I), vízfelület: 18 hektár. 2002-ig nem tapasztaltuk a vidra előfordulását, de az akkori árvizet követően megjelent a területen. Azóta, ha nem is mondható állandónak, mégis felbukkan, ami talán annak köszönhető, hogy a környéken található még több halasvíz is (pl.: Délegyháza említhető). 51. Etyek, Zoltán-tó – vízfelület: 3 hektár; Diana-horgásztó – vízfelület: 10 hektár, Szent László patak – vízfelület: 2 hektár (+I), összes vízfelület: 15 hektár. Mindkét tó vízi vegetációja rendkívül szegényes, a parti növényzet is gyér. Sűrűn látogatott, zavart terület, eddig csak 2005 és 2006 telén akadtunk vidranyomra, amikor lényegesen csendesebb és háborítatlanabb volt a terület. 52. Szokolya, Török-patak (-), vízfelület: 1 hektár. A patak Kismarosnál csatlakozik a Morgó- és Lósi-patakhoz, majd a Dunához. A vidra előfordulását eddig egyetlen alkalommal tapasztaltuk, mégpedig a 2006-os árvíz idején, amikor napokig a szokolyai patakszakasznál friss bélsarat találtunk. Ugyanez igaz az említett másik két patakra is, azzal a különbséggel, hogy azoknál a 2002-es dunai árvíz idején is észleltük a vidra előfordulását. 53. Budapest, Rákoskeresztúr (-), Rákos-patak, vízfelület: 0,2 hektár. A patakmeder betonozott, a környék úttest és lakótelep. 54. Dunakeszi-alsó (-), Alagi-major (Mogyoródi-patak), vízfelület: 0,5 hektár. A patak érintkezik a Dunával, de sem a patak, sem az itteni folyószakasz nem nyújt megfelelő körülményt a vidrának: a patak partfala kibetonozott, szemetes-szennyes, a folyó erős sodrású. A környéken található horgásztó (területe cca. 7 hektár), de annak a vegetációja is szegényes. 55. Budapest, Felsőrákos és Rákosliget-Mátyásföld (-), Szilas- és Rákos-patak szakaszok, vízfelület: 1 hektár. A helyzet ugyanaz, mint fentebb. 56. Budapest, Cinkota (-), Naplás-tó és Szilas patak., vízfelület: 16 hektár. A helyzet ugyanaz, mint fentebb, bár a tó növényzete még “vidra-szemmel” is jónak mondható, de a tókörnyék nem. Így ha erre tévedhet is egy-egy állat (amiről nincs információnk), bizonyos, hogy csak ideig-óráig marad meg. 57. Budapest-Árpádföld (-), Szilas patak (Újpalota), Csömöri legelő (csatorna), vízfelület: 0,3 hektár. Kibetonozott, vegetáció-szegény, szemetes-szennyes patakmeder. 58. Kistarcsa, Szilas-patak (-), vízfelület: 0,2 hektár. A patak erősen szennyezett és folyása mentén, több helyen a partoldala betonággyal borított. 59. Budakeszi, patak (-) vízfelület 0,3 hektár. Rossz élőhely, a meder kikövezett, kibetonozott. A meder az év nagy részében szárazon áll. 60. Törökbálint, horgásztó (-), vízfelület: 30 hektár. A tó a város belterületén található, ami még nem lenne kizáró ok, de eddig vidrára utaló nyomjeleket nem tapasztaltunk. 61. Biatorbágy, Sóskút, horgásztó, horgásztó és Benta-patak (-), vízfelület: 10 hektár. A terület túlságosan “rendezett”: a vízfolyás medre betonozott, a tavak vegetáció nélküliek. 62. Sződ, Csörög, Sződliget, Csomád, Duna-folyó (-), vízfelület: 30 hektár. Ezeken a Duna-szakaszokon eddig nem tapasztaltunk vidrára utaló nyomjeleket, még a 2002-es és a 2006-os árvizek ideje, illetve levonulta után sem. A környéken több kisebb horgásztó is található (pl. Vác, Sződliget említhető). 63. Vác, Buki-holtág (-), vízfelület: 7 hektár. Horgászvíz. Vidrát eddi két alkalommal tapasztaltunk: a 2002-es árvíz visszavonulta után,

110

majd a 2003-as hosszú ideig tartó fagyos, havas időben. A helyiek szerint azonban az utóbbi időben rendszeresen előfordul. 64. Gyömrő, Csemetekerti-tó és Tőzegestó-halaspatak (-), vízfelület: 3,5 hektár. A helyiek elmondása szerint a nyolcvanas/kilencvenes évek fordulóján előfordult még vidra, még ha csak átmentében is; de mi 1995-től nem találkoztunk a nyomával. Oka lehet ennek a változó és kiszámíthatatlan vízállás, valamint a tó zavartsága (a közvetlen környéken strandfürdő található). 65. Maglód, Ecser, Ecseri-tározó (-), vízfelület: 10 hektár. Bár a tározó adta fészkelési- és táplálkozási feltételek a vidra számára jónak mondhatók, előfordulását eddig mindössze néhány alkalommal észleltük. 66. Csömör, horgásztó, Csömöri-patak (-), vízfelület: 4 hektár. Bár a horgásztó adta fészkelési- és táplálkozási feltételek a vidra számára jónak mondhatók, előfordulását eddig nem észleltük. A patak vízállása ingadozó, táplálékellátottsága és vegetációja “szegényes”. 67. Fót, Somlyó-alja tó és horgásztó (-), vízfelület: 3,5 hektár. A terület nagyon zavart, “mesterkélt”. 68. Csomád, Kisréti-dűlő-patakok (-), vízfelület 0,5 hektár. Többnyire csekély vízhozamúak, szemetesek és bűzösek. 69. Mogyoród, Mogyoród-patak és Gépgyári-tavak (-), vízfelület: 1,5 hektár. A tavak évek óta magukra hagyottak, a patak kis vízhozamú, szemetes-szennyes. 70. Pécel, Rákos-patak és horgásztavak (-), vízfelület: 6 hektár. Eddig még nem észleltünk vidranyomot, holott a patak változó vízállását leszámítva a tavak biztosíthatják számára a fészkelési és táplálkozási feltételeket. 71. Valkó, Malom-patak (belterület) (-), vízfelület: 0,5 hektár. A patak átfolyik a községen, ahol eddig a vidra jelenlétének nyomát nem tapasztaltuk, bár a patak Vácszentlászlónál közvetlenül érintkezik a Hajta-patakkal, ahol a vidra előfordulása eddigi kutatási eredményeink szerint állandó. 72. Dány, Sülysáp, Felső-Tápió patak és Kókai-ág-patak (+I), vízfelület: 0,4 hektár. Mindkét patak itteni vízállása ingadozó, szennyezett, bár elméletileg szolgálhat vándorlási útvonalként, hiszen érint több halasvizet is 73. Bag, Egres-patak (-), vízfelület: 1 hektár. A patak vízállása kiszámíthatatlan, a víz szennyezett, a partoldal vegetációja többnyire “hiányos” (a helyiek rendszeresen felégetik, kiirtják). 74. Zsámbok, horgásztó, Nagyvölgyi-patak, Hajta-patak és Mérges-patak – kiszáradt –, (-), vízfelület: 20 hektár. A vidra felbukkanása kiszámíthatatlan mind a tónál, mind a Hajta-pataknál (1999-ben és 2002-ben tapasztaltuk egy-egy alkalommal közvetlenül a havas időszak múltával), ennek feltehető a tó zavartsága lehet az elsődleges oka. A másik két vízfolyás szinte teljes évben száraz. 75. Kartal, patak (-), vízfelület: 0,4 hektár. Majdnem teljesen száraz. 76. Apaj, XXXI. Csatorna (-), vízfelület: 2 hektár. Eddig még nem tapasztaltunk vidranyomjelet. 77. Tura, Emse-patak (-), vízfelület nem mérhető. Kiszáradt 78. Hatvan, Kerekharaszt, Kartali-völgyi-patak (-), vízfelület: nem mérhető. Kiszáradt 79. Boldog, Vajdaréti-csatorna (-), vízfelület: 2 hektár. Koszos, szennyezett, bár a csatorna érintkezik más csatornákkal, és így több horgásztóval is, ahol a vidra jelenlétéről már vannak ismereteink (pl. Hatvan, Jászfényszaru említhető).

111

80. Alsónémedi, kavicsbányatavak (-), vízfelület: 21 hektár. Bár a tavak táplálékkínálata jónak mondható, vízi- és parti vegetációja szegényes. 81. Dabas, horgásztó (-), vízfelület: 20 hektár. Bár a környezeti feltételek jónak mondhatók, eddig nem találtunk a területen vidranyomjelet. 82. Táborfalva, horgásztó (-), vízfelület: 1 hektár. Bár a környezeti feltételek jónak mondhatók, eddig nem találtunk a területen vidranyomjelet. 83. Tinnye, Garancsi-tó és Békás-patak (-), vízfelület: 4 hektár. Bár a környezeti feltételek jónak mondhatók, eddig nem találtunk a területen vidranyomjelet. A patak Piliscsabánál érintkezik a Garacsi-horgásztóval, ami szintén jó élőhelynek mondható, de tapasztalataink szerint ott sem fordul elő a vidra. 84. Pilisszentkereszt, Pomáz, Dera-patak (-), vízfelület: 12 hektár. Eddig nem tapasztaltunk vidranyomjelet, bár a patak adta környezeti feltételek – legalábbis egyes szakaszain – jónak mondhatók. 85. Pilisvörösvár, Aranyhegyi-patak (-), vízfelület: 1 hektár. Eddig nem tapasztaltunk vidranyomjelet, bár a patak adta környezeti feltételek jónak mondhatók. 86. Szentendre, Bükkös-patak (-), vízfelület: 0,5 hektár. A patak vízállása kiszámíthatatlan, kikövezett medrű. 87. Újszilvás, Perje-patak (-), vízfelület: 0,5 hektár. A patakban minimális a vízállás, szennyezett-szemetes. 88. Tápióbicske, Alsó-Tápió-patak (-), vízfelület: 2 hektár. Eddig nem tapasztaltunk vidranyomjelet, bár a patak adta környezeti feltételek, ha nem is “letelepedéshez”, de vándorláshoz jónak mondhatók, hiszen a környéken több kisebbnagyobb vízfolyás és horgásztó található (pl. Nagykáta említhető). 89. Pilisszentlászló, Visegrád, Apát-kúti-patak (-), vízfelület: 6 hektár. Eddig nem tapasztaltunk vidranyomjelet, bár a patak adta környezeti feltételek – legalábbis egyes szakaszain – jónak mondhatók. 90. Verseg, Nógrádi-patak (-), vízfelület: 0,5 hektár. Eddig nem tapasztaltunk vidranyomjelet, a patak itteni vízállása nagyon változó, a víz, tekintve, hogy átfolyik a községen szennyezett, koszos. A környéken még több kisebbnagyobb vízfolyás és horgásztó található (pl. Heréd említhető – ami már Heves-megye). 91. Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Háziréti-víztározó és Aranyhegyi-patak (-), vízfelület: 25 hektár. Megfelelő élőhelynek tűnik, de a vidra jelenlétét eddig még nem észleltük. 92. Rád, Kisnémeti, Gombás-patak (-), vízfelület: 0,5 hektár. Eddig nem tapasztaltunk vidranyomjelet, a patak itteni vízállása nagyon változó, a víz, tekintve, hogy átfolyik környékbeli községeken szennyezett, koszos. A patak Vácnál éri el a Duna-folyót. 93. Nagytarcsa, Szilas-víztároló (-), vízfelület: 16 hektár. Túlságosan “kultúr-környezet”. 94. Csobánka, Határréti-víztározó (-), vízfelület: 8 hektár. Megfelelő élőhelynek tűnik, de a vidra jelenlétét eddig még nem észleltük. 95. Pilisszentiván, bányató (-), vízfelület: 3 hektár. Vegetáció-szegény, erősen zavart terület. 96. Surány, Horány, Duna-folyó (-), vízfelület: 60 hektár. Eddig csak két alkalommal, a 2002-es és a 2006-os árvizet követően találtunk vidranyomjelet, bár a terület, fészkelési-, és táplálkozási feltételei jónak mondhatók. A helyiek szerint azonban gyakori a vidra.

112

97. Visegrád, Lepence, Lepence-patak (-), vízfelület: 1 hektár. Eddig csak egy alkalommal, a 2002-es árvizet követően találtunk vidranyomjelet, igaz a terület, fészkelési-, és táplálkozási feltételei nem nevezhetők jónak. 98. Dunaharaszti, Duna-holtág – vízfelület: 20 hektár, horgásztó – vízfelület: 10 hektár (-). A Duna-holtágnál mindeddig csak négy alkalommal, a 2002-es és a 2006-os árvizet követően, a 2003-as hosszú és kemény téli időszak során, valamint 2004 kora tavaszán találtunk vidranyomjelet, bár a terület, fészkelési-, és táplálkozási feltételek jónak mondhatók. A horgásztónál még egyszer sem tapasztaltuk a vidra előfordulását. 99. Dunabogdány, Szentendrei-Dunaág (-), vízfelület: 20 hektár. Eddig csak a 2002-es és a 2006-os árvizet követően találtunk vidranyomjelet, bár a terület, fészkelési-, és táplálkozási feltételei jónak mondhatók. 100.Nagybörzsöny, Csarna-patak (-), vízfelület: 2 hektár. A patak Vámosmikolánál érintkezik az Ipoly-folyóval, ami hallal telepített halasvíz, valamint több környékbeli horgásztó táplálója is. Eddig mindössze két alkalommal tapasztaltunk vidranyomjelet: 2000 augusztusában, valamint 2003 júliusában; mindkét alkalommal aszályos idő volt, és az Ipoly-folyó vízszintje alaposan leapadt (egyébiránt a pataké is, feltehető “kényszerből” került erre vidra). 101.Üllő, csatornák (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz terület VAS MEGYE 1. Mersevát: Marcal-folyó és tőzegbányató (+Á), vízfelület: 7 hektár. Vándorlási útvonalnak tekinthető, még akkor is, ha az elmúlt években a folyó vízszintje a nyári aszályos időben alaposan lecsökkent – alkalmasint szinte teljesen ki is száradt, de a környéken több kisebb horgásztó is található (pl.: Kemenesszentmártonnál, Külsővatnál, Marcalgergelyinél). A tőzegbányató horgászvíz, ott a vidra azonban csak átvonultában fordul elő, a tó vízi és parti vegetációtól gyakorlatilag teljesen mentes. 2. Bajánsenye: halastavak és Kerka-patak (+Á), vízfelület: 44 hektár. A halastavak jó élőhelyek – vízi- és parti vegetációjuk gazdag –, míg a Kerka-patak, bár a vízállása rapszodikus, főleg a nyári hónapokban, és sodorvonala nagyon örvényes, mégis vándorlási útvonalként említhető. Fontos azonban, hogy a patak egyes szakaszai halasvizek is egyben Bajánsenye és Kerkáskápolna között. 3. Ikervár: Rába-folyó és üzemvízcsatorna (+Á), vízfelület: 100 hektár. A folyó vízállása az elmúlt évek aszályos időszakában alaposan megcsappant, az üzemvízcsatorna többnyire megfelelő vízállású, mégis állandó vidrajelenlétről van tudomásunk. Ez, feltehető a folyónak ezen a szakaszán, de az üzemvízcsatornán is jellemző, folyamatos haltelepítéssel magyarázható, valamint az Ikervár környéki kisebb, állandó vízborítású és táplálékellátottságú horgásztavakkal. 4. Andrásfa: halastó és Sárvíz-patak (+Á), vízfelület: 8 hektár. A halastó jó élőhely, míg a patak – ha aszályos időben egyes szakaszain teljesen ki is szárad – jó vándorlási útvonal. Zalaszentivánnál (ez már Zala-megye) érintkezik a Zalafolyóval, miközben több halasvizet is érint (pl. Hegyházszentpéter térségében). 5. Rábahídvég, Vasvár: Rába-folyó és Csörnöc-Herpenyő-patak (+Á), vízfelület: 40 hektár. Mindkét vízfolyásnál valamennyi vizsgálat során – függetlenül a vízállástól és az évszaktól – találtunk vidrára utaló nyomjeleket. Feltehető, hogy az egymástól alig 4 kilométerre lévő vízfolyásokat a vidrák több-kevesebb rendszerességgel “használják.”, hiszen mind a folyó, mind a patak horgászvíz is egyben. Ugyanakkor mindkét kisváros határában is

113

található horgásztó, amelyek a vidrák számára szintén biztosíthatják a rejtőzködést és a táplálékot. 6. Hegyhátszentjakab, Felsőjánosfa: Vadása-tó, Magyarósdi-patak (+Á), vízfelület: 10 hektár. A Vadása-tó horgászvíz, gazdag vízi- és parti vegetációval. A közelben található a Zalalövői horgásztó, valamint a Zala-folyó, ahol szintén állandónak mondható a vidra; a folyó is folyamatosan hallal telepített horgászvíz. A pataknál mindettől függetlenül nagyon ritkán tapasztalni a vidra előfordulását, ami váltakozó vízállásával és táplálékkínálatával magyarázható. 7. Boba: Komondi-övárok és Marcal-folyó (+Á), vízfelület: 1 hektár. Mindkét vízfolyásnál, a nyári aszályos időszaktól eltekintve, minden vizsgálat során – függetlenül a vízállástól – találtunk vidrára utaló nyomjeleket. Nyáron azonban csak két alkalommal. A környéken több halasvíz is található (pl. Nagypirit, Kamond térségében), feltehető, hogy a nyári időszak során ezek “tarják meg a vidrát”, amit az azoknál talált vidranyomok mennyisége is alátámaszt. 8. Mikosszéplak: Szaji-patak és horgásztó (+Á), vízfelület: 40 hektár. A közelben több halasvíz is található (pl. Csehimidszent, Mikosdpuszta térségében). A patak vízellátása a nyári hónapokban akadozó, alkalmasint ki is szárad. 9. Magyarszecsőd, Molnaszecsőd: horgásztavak és Rába-folyó (+Á), vízfelület: 10 hektár. A folyó is rendszeresen hallal telepített horgászvíz, míg a tavak a csatornáikkal érintkeznek a folyóval. 10. Iklódbördöce: víztározó és Cserta-patak (+Á), vízfelület: 20 hektár. A víztározó horgászvíz, a patak ismert vándorlási útvonal, ami több környékbeli halasvizet is érint (pl. Csömödér, Teskánd térségében), illetve, egyes szakaszain maga is hallal telepített halasvíz. 11. Máriaújfalu (Szentgotthárd): víztározó (+Á), vízfelület: 15 hektár. Horgászvíz, csatornáján keresztül érintkezik a Rába-folyóval. Szentgotthárd környékén több, kisebb horgászvíz is található, valamint kisvízfolyás, csatorna, amelyek egy része szintén “pecásvízként” hasznosul. A helyiek elmondása szerint a Rába itteni szakaszánál az elmúlt öt év során alaposan megcsappant a természetes halállomány, amit a rendszeresen érkező habzásnak tulajdonítanak. Ismeretlen eredetű szennyezőanyag ez, amit, feltehető osztrák bőrgyárak engednek a folyóba. 12. Sárvár: Rába-folyószakasz és horgásztavak (+Á), vízfelület: 20 hektár. A horgásztavaknál egész évben megtalálhatóa vidra, míg a folyónál – vizsgálataink tanúsága szerint – rapszodikusan, bár a helyiek szerint egész éven át. Feltehető, a tavakról elvándorolni kényszerült jószágok állomáshelye az ideig-óráig a folyó itteni szakasza, ami szintén egész évben hallal telepített “pecásvíz”. 13. Nick, Répcelak, Csánig: Rába-folyószakasz Csánigi-tó, Kőris-patak, csatornák (+Á), vízfelület: 240 hektár. A patak, ami horgászvíz, Nicknél érintkezik a Rába-folyóval, ami egyes szakaszain szintén halasvíz. A csatornáknál is rendszeresen megtalálni a vidra nyomait, de kevesebbet, mint a tónál, a pataknál és a folyónál. Ez, feltehető rapszodikus vízállásával és gyér vízinövényzetével magyarázható. Ugyanakkor a jelzett települések környékén több kisebb horgásztó is található még, amelyeknél rendszeres a vidra előfordulása. 14. Csákánydoroszló: Rába-folyó és halastó (+Á), vízfelület: 30 hektár. A folyó itt is, mint szinte az egész magyarországi Rába-szakaszon, hallal telepített horgászvíz. Ugyanakkor a helyiek elmondása szerint, akárcsak a fentebb már említetett Szentgotthárdi szakasznál, itt is a természetes halállomány alaposan csökkenése tapasztalható, a feltételezhető osztrák bőrgyárak rendszeres szennyezése miatt.

114

15. Rum, Zsennye: Rába-folyó, horgásztó és Sorok-patakszakasz (+Á), vízfelület: 40 hektár. A patak érintkezik a Rába-folyóval, az év jelentős időszakában megfelelő vándorlási útvonalnak mondható. Kivételt a nyári, aszályos hetek és/vagy hónapok jelentik, amikor ritkábban találni vidrára utaló nyomokat. A horgásztónál is rendszeresen előfordul a vidra. A környéken található még több horgászvíz is (pl.: Rábatöttös, Rábakovácsi térségében), amelyeknél szintén előfordul a vidra. 16. Ivánc-Ménestelep, Hegyhátszentmárton: Lugosi-patak és Rába-holtág (+Á), vízfelület: 30 hektár. A patak, amely Hegyhátszentmártonnál érinti a Rába-folyót, megfelelő vándorlási útvonal, bár nem érint egyetlen halasvizet, vagy olyan élőhelyet sem, ahol az erre vetődő vidra revírt foglalhatna. Feltehető, a pataknál felbukkanó vidra a Rábához kötődő területeken mondható csak állandónak, igaz, a helyiek szerint az utóbbi években a folyó természetes halállománya alaposan megcsappant a feltehető osztrák bőrgyárak szennyezése miatt. 17. Ostffaasszonyfa, Csönge, Kenyeri: Rába-folyószakasz és Lánka-patak (+Á), vízfelület: 50 hektár. A holtágak folyamatosan hallal telepített horgászvizek, míg a patak elsősorban vándorlási útvonalként említhető, folyása a folyóval párhuzamos, Pápoctól Sárvárig viheti az arra tévedt vidrát, ha történetesen azt a vízállása lehetővé teszi (egyes szakaszai horgászvizek). A helyiek szerint, időközönként a Rába szennyezése miatt itt is tapasztalni a folyó habzását, de ők még nem tapasztalták a természetes halállomány ritkulását ezen a szakaszon, igaz, a szennyezés a holtágat nem érinti. 18. Szarvaskend: Vadása-tó (+Á), vízfelület: 3 hektár. A Vadása-tó nagyon jó élőhely, gazdag vízi- és parti vegetációval, és rendszeresen telepített halállománnyal. 19. Kemestaródfa: Strem-folyószakasz és Pinta-folyószakasz (+Á), vízfelület: 2 hektár. A két vízfolyás itt érintkezik egymással. Bár vízállásuk ingadozó, mindkét itteni folyószakasz horgászvíz, vegetációjuk és táplálékellátottságuk megfelelőnek mondható; lehet ez is oka a vidra rendszeres előfordulásának. 20. Pinkamidszent, Vasalja: Pinka-folyószakasz (+Á), vízfelület: 3 hektár. Bővizű, gazdag vegetációjú és bőséges táplálékot adó vízfolyás; halasvíz, rendszeres a haltelepítéssel. 21. Bük, Gór: víztározó és Répce-patak (+Á), vízfelület: 390 hektár. A víztározó horgászvíz, míg a patak jó vándorlási útvonal, bár a nyári csapadékszegény időszak során vízállása alaposan lecsökkenhet, de érintkezik az Ablánc-patakkal és több környékbeli halasvizzel is (pl. Csepreg, Meszlen térségében), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 22. Tömörd: Ablánc-patak (+Á), vízfelület: 3 hektár. Bár az év egyes szakaszaiban szinte teljesen száraz, mégis vándorlási útvonalnak mondható, érintkezik a Répcével és több környékbeli halasvizzel is (pl. Csepreg, Meszlen térségében), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 23. Nemeskocs, Mersevát: Marcal-folyó és horgásztavak (+Á), vízfelület: 35 hektár. A horgásztavaknál egész évben megtalálhatóa vidra, míg a folyónál rapszodikusan. 24. Lendvadedes: horgásztavak (+Á), vízfelület: 20 hektár. Horgászvíz; a környéken több halasvíz is található (pl. Rédics, Lenti térségében). 25. Püspökmolnári: horgásztó (+Á), vízfelület: 6 hektár. Csatornával érintkezik a Rába-folyóval, megfelelő vízi- és parti vegetációval borított. A közelben találhatók még halasvizek (pl. a Rába-folyó itteni szakasza, és Zsennye község térségében). 26. Alsószölnök, Szakonyfalu: Rába-folyószakasz (+Á), vízfelület: 10 hektár.

115

A folyó egyes szakaszai – elsősorban holtágak – halasvizek, bár az utóbbi öt évben a folyó itteni szakaszát is erős szennyezések érték a feltehetően osztrák bőrgyárak tevékenysége miatt. A helyiek szerint a folyó természetes halállománya erősen megcsappant. 27. Magyarlak: Rába-folyószakasz (+Á), vízfelület: 6 hektár. A holtágak halasvizek, bár az utóbbi öt évben a folyó itteni szakaszát is erős szennyezések érték. A helyiek szerint a folyó természetes halállománya emiatt erősen visszaesett. 28. Rábagyarmat, Rátót, Hegyszentmárton: Rába-folyó és Lugos-patak (+I), vízfelület: 30 hektár. A felmérések során azt tapasztaltuk, hogy mind a folyónak ezen a szakaszán, mind a pataknál – aminek vízállása nagyon ingadozó – a vidra előfordulása rapszodikus, bár a helyiek szerint télen rendszeresen előfordul a folyónál és a pataknál is. Megjegyezzük: az utóbbi öt évben a folyó itteni szakaszát is erős szennyezések érték a feltehetően osztrák bőrgyárak tevékenysége miatt. 29. Körmend: Rába-folyó és Csörnöc-patak (+I), vízfelület: 6 hektár. Mind a folyónál, mind a pataknál rendszertelen a vidra felbukkanása, ami az ingadozó vízállásokra, és a folyó esetében a turisztikai idényben tapasztalható zavarására vezethető vissza. 30. Nárai, Ják: Jáki-Sorok-patak (+I), vízfelület: 10 hektár. A patak vízállása nagyon ingadozó (nyáron rendszeresen alig van benne víz, vagy ki is szárad), de a környéken több horgásztó is található (pl. Szombathely térségében). A patak – elméletileg – egészen a Rába-folyóig elviheti, vagy onnét idehozhatja a vidrákat. Főleg téli időszakban találtuk meg a vidra nyomjeleit. 31. Bajánsenye: Robinson-horgásztó (+I), vízfelület: 2 hektár. Jó élőhelynek tűnik, de eddig a területen csak rapszodikusan tapasztaltunk vidrára utaló nyomjeleket (2002 novemberében és 2005 szeptemberében), pedig a tó érintkezik a Kerkával, ami vándorlási útvonala a vidráknak, egyben hallal telepített horgászvíz is. 32. Sótony, Nyőgér, Bejcegyertyános: Csörnöc-Herpenyő-patak (+I), vízfelület: 10 hektár. Az alig 4 kilométerre lévő meggyeskovácsi-ikervári Rába-folyószakasz egyike a legjobb folyó menti “vidrás területeknek”. A patak vízállása, táplálékellátottsága igen ingadozó, vízi-, valamint partmenti vegetációja szegényes, de említésre méltó a “minősége” is – vagyis szemetessége, mert a látottak arra a következtetésre vezettek bennünket: a pataknak ez a szakasza illegális hulladéklerakó. 33. Rábasömjén (Sárvár): horgásztavak (+I), vízfelület: 3 hektár. Megfelelő élőhelyek, a közelben, alig 2-3 kilométerre található a Rába-folyó. Eddig csak a vidra rapszodikus előfordulását észleltük, főleg téli időszakban, bár a helyiek szerint egész évben jelen van. A rapszodikus előfordulás, feltehető, összefüggésben lehet a Rábavízállásával, illetve annak zavartságával, pl. a turisták jelenlétével. 34. Ölbő: kavicsbányató és Kőris-patak (+I), vízfelület: 7 hektár. A tó horgászvíz gyér vízi-, és valamivel gazdagabb parti vegetációval, míg a patak évszaktól és vízállástól függetlenül vándorlási útvonalnak mondható, bár 2003 nyarán teljesen kiszáradt. A környéken található még több, kisebb horgásztó is (pl.: Hegyfalunál, Zsédenynél). 35. Csörötnek, Szentgotthárd, Rábafüzes (Jakabháza): Rába-folyószakasz és Lahnpatak (+I), vízfelület: 30 hektár. Eddigi kutatásaink alapján jelenthető ki: ezeken a területeken nem tart revírt vidra, csak vándorlási útvonal, esetleg átmeneti szállásként szolgáló élőhelyek. Pedig egyes szakaszai halasvizek is, igaz a Lahn-patak vízállása és minősége ne mondható megfelelőnek. Megjegyezzük: az utóbbi öt évben a folyó itteni szakaszát is erős szennyezések érték a feltehetően osztrák bőrgyárak tevékenysége miatt.

116

36. Vasszentmihály, Rátót: Lahn-patak és Rába-folyó (+I), vízfelület: 1 hektár. A patak vízállása és táplálékellátottsága ingadozó (2003 nyarán teljesen ki is száradt), de érintkezik a Rába-folyóval, talán ennek köszönhető, hogy alkalmasint előfordul a vidra. Megjegyezzük: az utóbbi öt évben a folyó itteni szakaszát is szennyezések érték a feltehetően osztrák bőrgyárak tevékenysége miatt. 37. Bodonhely, Árpás: Rába-folyószakasz (+I), vízfelület: 100 hektár. Megfelelő élőhelynek tűnik ez a folyószakasz, igaz a vízi- és parti vegetáció szegényes, valamint a folyó vízállása is nagyon ingadozó. Lehet, ez az oka a vidra rapszodikus, főleg a téli időszakban tapasztalható előfordulásának. A környéken található több, kisebb horgásztó is (pl.: Kisbabót, Rábacsécsény térségében). 38. Mórichida: Marcal-folyószakasz (+I), vízfelület: 2 hektár. A folyó vízállása ingadozó, táplálékellátottsága, nem utolsósorban pedig vízi- és partmenti vegetációja szegényes; 2003-ban szinte teljesen kiszáradt a nyári aszályos hónapokban. Lehet, ez is oka a vidra rapszodikus felbukkanásának, igaz a közeli Rába-folyószakaszoknál sem nevezhető állandóan jelenlévő fajnak annak ellenére, hogy azok is halasvizek. 39. Szalafő, Őriszentpéter, Nagyrákos: Zala-folyó (+I), vízfelület: 2 hektár. Megítélésünk szerint a folyó itteni szakaszánál szórványosnak nevezhető a vidra felbukkanása, főleg az őszi és téli időszakban jellemző, a helyiek azonban azt mondják: egész évben jelen van. 40. Orfalu, Apátistvánfalva, Farkasfa: csatorna-szakasz (+I), vízfelület: 1 hektár. Bár a csatorna vízellátása nagyon csekély, vegetációja és táplálékellátottsága azonban megfelelőnek mondható. Csörötneknél eléri a Rába-folyót (ami ott telepített halasvíz), talán ez a kapcsolódás lehet az oka annak, hogy alkalmanként ezen a szakaszon is felbukkan a vidra. 41. Kondorfa: Lugos-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. Bár a patak vízellátása nagyon csekély – 2003 nyarán gyakorlatilag kiszáradt, vegetációja és táplálékellátottsága megfelelőnek mondható. Hegyhátszentmártonnál eléri a Rába-folyót (ami ott telepített halasvíz), lehet ez a kapcsolódás is oka annak, hogy alkalmanként ezen a szakaszon is felbukkan a vidra. 42. Tanakajd: Gyöngyös-patakszakasz (+I), vízfelület: 1,5 hektár. Vízállása ingadozó, táplálékellátottsága, nem utolsósorban pedig vízi- és partmenti vegetációja szegényes, és ezen a szakaszán nagyon szemetes is, feltehető illegális szemétlerakó. A patak Rábapatynál érintkezik a Rába-folyóval (ami ott telepített halasvíz), elméletileg ez a vidrák számára vándorlási útvonal lehet. A környéken ugyanakkor több halasvíz is található (pl. Szombathely, Táplánszentkereszt, Sárvár térségében), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 43. Egervölgy: Csörnöc-Herpenyő-patak (+I), vízfelület: 2 hektár. A patak vízállása, táplálékellátottsága egyes szakaszain igen ingadozó, de van, ahol telepített halasvíz (pl.: Bejcegyertyánosnál, Nyögérnél). Itt a közeli Rába-folyónak is köszönhető talán, ami telepített halasvíz, hogy alkalmanként vidra is felbukkan a területen. 44. Döröske: Csörnöc-Herpenyő-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikus, holott a közelben találhatóa Rába-folyó, aminek itteni szakasza állandó vidrajelenlétről is ismert, telepített halasvíz is egyben. Igaz, mind a vízfolyás, mind a folyó vízállása nagyon ingadozó, bár a környéken található kisebb horgásztó is Szarvaskend térségében. 45. Telekes, Gersekarát: Sárvíz-patakszakasz és víztározó (+I), vízfelület: 25 hektár. A patak vízállása ingadozó, táplálékellátottsága, nem utolsósorban pedig vízi- és partmenti vegetációja szegényes, annak ellenére, hogy érinti a hallal telepített víztározót. Lehet, ez is oka a vidra rapszodikus, főleg ősszel és télen tapasztalható felbukkanásának. A patak Zalaszentivánnál – ami már Zala-megye – érintkezik a Zala-folyóval, elméletileg ez a

117

vidrák számára vándorlási útvonal lehet. 46. Hegyhátszentpéter: Sárvíz (+I), vízfelület: 3 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikus, feltehető, hogy a Gersekaráti-víztározóról kerül erre alkalmanként. 47. Nagymizdó: Csörnöc-patakszakasz (+I), vízfelület: 2 hektár. A patak vízállása nagyon ingadozó, Körmend alatt érintkezik a Rába-folyóval, ami telepített halasvíz. A vidra felbukkanása ritkának mondható. 48. Jákfa, Zsédeny: Köris-patak (+I), vízfelület: 2 hektár. A patak vízállása nagyon kiszámíthatatlan, az aszályos hónapokban szinte teljesen száraz. Ugyanakkor a Rába közvetlen közelsége megmagyarázhatja a vidra rapszodikus felbukkanását. 49. Boba: Torna-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. A patak vízállása és táplálékellátottsága nagyon rapszodikus, de a területen található több halasvíz is, ami az alkalmi felbukkanására magyarázatot adhat (pl. Nagypirit, Nemeskocs térségében). 50. Pornóapáti, Horvátlövő, Vaskeresztes, Felsőcsatár: Pinka-patakszakasz (+I), vízfelület: 10 hektár. A patak vízellátása, vegetációja és táplálékellátottsága az év nagy részében jónak mondható, bár 2003.-ban a nyár hónapokban szinte teljesen kiszáradt. A vidra felbukkanása rapszodikus. 51. Lendvajakabfa, Resznek: Kebele-patak (+I), vízfelület: 1,5 hektár. Jó vándorlási útvonalnak tűnik. A környéken, Szíjártóházánál érintkezik a Szentgyörgyvölgyi-patakkal. 52. Vát: Kőris-patakszakasz (+I), vízfelület: 1 hektár. Az aszályos időszak alatt majdnem teljesen kiszárad a patakocska. Belednél érintkezik a Répce-folyóval, ami ott horgászvíz. A patakocska vándorlási útvonalnak mondható, eddigi tapasztalataink szerint ősszel és télen jellemző a vidra felbukkanása. 53. Borgáta: csatornaszakasz (+I), vízfelület: 1 hektár. Eddig csak ritkán találtunk a csatorna ezen szakaszán vidrára utaló nyomjeleket, többnyire száraz, vegetációja és táplálékkínálata szegényes, bár egészen a Marcalig vihetné, vagy hozhatná a vidrát. 54. Szőce: Szőce-patak (+I), vízfelület: 3 hektár. A vidra felbukkanása ritkaságszámba megy, de alkalmanként előfordul, ami feltehető, hogy a Vadása-tó közelségének köszönhető. 55. Jakabháza (Szentgotthárd): Lahn-patak (-), vízfelület: nem mérhető. Többnyire száraz terület. 56. Vasvár, csónakázó-tó és Csörnöc-Herpenyő-patak (-), vízfelület: 3 hektár. A tó túlságosan “művi” terület, míg a patak szemetes, szennyezett. 57. Sajtoskál, Tompaládony: Metőc-patak (-), vízfelület: 1 hektár. Az év nagy részében száraz terület. 58. Duka: horgásztó (-), vízfelület: 2 hektár. Bár a terület jónak tűnik, vidra jelenlétét eddig nem tudtuk megállapítani. 59. Oszkó, Pácsony, Olaszfa (-), vízfelület: nem mérhető. A községek által érintett területeken nincs vizes élőhely. 60. Balognyom: Hideg-kúti-patak (-), vízfelület 0. Többnyire száraz terület. 61. Kőszegpaty, Pusztacsó: Kozár-Borzó-patak (-), vízfelület nem mérhető. Többnyire száraz terület. 62. Pusztacsó: Kozár-Borza-csatorna (-), vízfelület: 1 hektár. Vízállása és táplálékellátása kiszámíthatatlan.

118

63. Keléd: horgásztó és patak (-), vízfelület: 4 hektár. A horgásztó rendelkezik megfelelő vízi- és parti vegetációval, vidrát eddig nem tapasztaltunk a területen. A patak Kemenespálfánál éri el a Torna-patakot, ami több környékbeli horgászvíz táplálóforrása is. 64. Celldömölk: horgásztó és Cinca-patak (-), vízfelület: 4 hektár. Eddigi tapasztalataink szerint egyik élőhelynél sem jellemző a vidra előfordulása annak ellenére, hogy a patak itteni szakasza hallal telepített horgászvíz is egyben. VESZPRÉM MEGYE 1. Románd, Gic: Romándi-halastó és Bornai-ér (+Á), vízfelület: 30 hektár. A halastó jó élőhely, az ér vízállása és táplálékkínálata ingatag, de mivel érintkezik a Gajapatakkal, ami egyes szakaszain horgászvíz is, valamint több horgásztó táplálóforrása is, vándorlási útvonalnak tekinthető. 2. Tihany – Balatonpart: csatornák, MOL horgásztanyák (+Á), vízfelület: 30 hektár. A horgásztavak egész éven át megtartják a vidrát, míg a csatornák, amelyek vízállása és táplálékkínálata rapszodikus, közvetlenül érintkeznek a Balatonnal. 3. Aszófő – Balatonpart: Romtemplom (+Á), vízfelület: 100 hektár. Főleg ősszel és télen tapasztalni a területen vidrát, bár valószínű, hogy egész évben jelen vannak – amint azt a helyiek állítják –, de a nyári és tavaszi időszakban kevésbé lehet észrevenni őket. 4. Borsosgyőr (Pápa): Kis-Séd és bányató (+Á), vízfelület: 12 hektár. A bányató horgászvíz, a Kis-Séd vándorlási útvonal, Egyházaskeszőnél érintkezik a Marcallal. 5. Apácatorna: Torna-patak, Apáca-patak (+Á), vízfelület: 3 hektár. A Torna-patak Karakószörcsögnél érint egy horgásztavat, míg Jánosházánál, ami már Vas-megyére eső terület a Marcalt, ami szintén hallal telepített horgászvíz. 6. Vinár, Szergény – ez utóbbi község már Vas-megye –: Marcal folyó (+Á), vízfelület: 1 hektár. Vándorlási útvonalnak tekinthető, még akkor is, bár az elmúlt években a folyó vízszintje a nyári aszályos időben alaposan megcsappan. Ugyanakkor a folyó több kisebb-nagyobb horgászvíz táplálóforrása, így a vidra felbukkanása bármely szakaszánál bármikor előfordulhat. 7. Bánhalompuszta (Külsővat), Hunyor-patak (+Á), vízfelület: 1 hektár. Vándorlási útvonalnak tekinthető, még akkor is, ha az elmúlt években a patak vízszintje a nyári aszályos időszakokban alaposan lecsökken is. Megjegyezzük: a patak közvetlenül érintkezik a Marcal-folyóval, ami a térség legfontosabb, horgásztavakat tápláló vízforrásának mondható. 8. Gyulafirátót, Rátóti-halastó, Séd-patak (+Á), vízfelület: 43 hektár. A halastó egész évben “megtartja” a vidrát, míg a Séd-patak fontos vándorlási útvonalnak mondható. Érint több környékbeli horgásztavat is (pl.: Kádárta említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 9. Nagygyimót, Béb, Gerence-patak (+Á), vízfelület: 3 hektár. Bár a patak vízállása ingadozó, vándorlási útvonalnak mondható; “elméletileg”, ha elégséges vízzel borított, egészen a Marcalig elviheti az erre tévedt vidrákat. 10. Nóráp, halastavak (+Á), vízfelület: 50 hektár. Csatornáival több környékbeli horgásztavat is érint (pl. Pápa említhető). 11. Egyházaskesző, Marcal-folyó (+Á), vízfelület: 40 hektár. Vándorlási útvonalnak tekinthető, még akkor is, ha az elmúlt években a folyó vízszintje nyáridőben alaposan leapadt. Ugyanakkor a környéken több horgásztó is található (pl.

119

Nemesgörzsönynél, Várkeszőnél). 12. Kádárta (Veszprém), horgásztavak és Séd-patak (+Á), vízfelület: 14 hektár. A horgásztavak közül a kisebbik (az ún. Tanki-tó, vízfelülete: 3 hektár) megfelelő élőhely, míg a nagyobbik bányató kevésbé (vízfelülete: 11 hektár), ott a vidra előfordulása nem mondható állandónak. A Séd-patak – vízállásától függetlenül – jó vándorlási útvonal, több környékbeli horgászvíz tápláló, forrása. 13. Balatonalmádi, Káptalanfüredi-nádas (+Á), vízfelület: 40 hektár. Feltehető, hogy a vidra itteni állandó jelenléte a tó rendszeres haltelepítésének köszönhető. 14. Bakonypölöske, Körös-patak (+Á), vízfelület: 8 hektár. A vidra jelenléte állandónak tűnik, holott a patak vízállása, vegetációja és táplálékkínálata igen csak ingadozó és változékony. Ugyanakkor a patak Pápasalamon érintésével érintkezik a Bittva-patakkal, és azon keresztül Nyárádnál halasvizet is érint; lehet ennek köszönhető a vidra itteni állandó jelenléte. 15. Csopak, Öböl, kikötő (+Á), vízfelület: 50 hektár. Főleg télen található a területen vidrára utaló nyomjel, ami persze nem bizonyítja, hogy az év más időszakaiban ne lenne itt jelen. 16. Balatontomaj, Nádas-öböl (+Á), vízfelület: 20 hektár. A vidra egész éven át jelen van a területen. 17. Megyer, Marcal-folyó (+Á), vízfelület: 2 hektár. Elsősorban vándorlási útvonal, bár az elmúlt években a vízszintje nyáron alaposan leapadt. 18. Nemesgulás, Eger-víz-patak (+Á), vízfelület: 2,5 hektár. Bár a patak vízállása, vegetáció-borítottsága és táplálékkínálata ingadozó és változékony, mégis állandó vidrajelenlétről van tudomásunk, aminek az oka az lehet, hogy egyfelől érinti a Balatont, másfelől pedig Hegyesdnél a halasított Monostorapáti-víztározót. 19. Balatonudvardi, Örvényes, patak (+Á), vízfelület: 3 hektár. A patak érinti a Balatont, és annak ellenére állandó a vidra, hogy a kisvízfolyás az év nyári hónapjaiban igen változékony, alkalmasint majdnem teljesen kiszárad. 20. Pálköve (Kővágóőrs), halastó és Révfülöpi nádas (+Á), vízfelület: 3 hektár. A balatoni vidraállomány nagyon jónak mondható (erről lásd a többi balatoni területnél történő megjegyzéseket), feltehető, hogy a halastónál is ennek köszönhető a vidra rendszeres jelenléte. 21. Balatonhenye, víztározó, Burnót-patak és Balaton (+Á), vízfelület: 15 hektár. A víztározó horgászvíz, táplálója a Burnót-patak, mindkét élőhely-típusnál egész évben állandó a vidra jelenléte. A Balatonnál a vidra felbukkanása főleg téli időszakban jellemző. 22. Badacsonyörs (+Á), vízfelület: 60 hektár. A vidra felbukkanása ezen a területen téli időszakban jellemző. 23. Márkó (Menyeketanya), Séd-patak (+Á), vízfelület: 0,5 hektár. Bár a patak vízállása, vegetáció-borítottsága és táplálékkínálata ingadozó és változékony, mégis egész éven állandóan használt vidravándorlási útvonalnak mondhatjuk ezt a szakaszát. Feltehető, hogy a közeli, Bánd község közigazgatási területéhez tartozó és horgászvízként hasznosuló ún. Menyeki-tározónak (vízfelülete: 8 hektár) köszönhető ez elsősorban. 24. Nyirád, Kígyós-patak (+Á), vízfelület: 1,5 hektár. Bár a patak vízállása ingadozó, mégis állandó vidra-előfordulásról tudunk, ami, feltehető, hogy a patak által érintett Ajkai- és Nemesharkányi-halasvizeknek köszönhető elsősorban. 25. Lesenceistvánd, Uzsa, Lesence-patak és horgásztavak (+Á), vízfelület: 3 hektár. A patak a horgásztavakon kívül érinti a Balatont is. A horgásztavak is megfelelő élőhelyek, feltehető, hogy nyáron az egyik “búvóhelye” is “balatoni vidráknak”. 26. Sümeg, Zalagyömrő, Csabrendek, Gyepükaján, Meleg-víz-patak (+Á), vízfelület: 6 hektár.

120

A patak Kisvásárhelynél, ami már Zala-megyei terület érinti a Marcalt. Sümegtől nem messzire található a közel 2 hektár vízfelülettel rendelkező Csabrendeki-Darvas horgásztó, ami magyarázhatja a vidra állandó jelenlétér a pataknál. 27. Nemeshany, Nyírád, Káptalanfa, Kígyós-patak és Sárosföldi-halastavak, (+Á), vízfelület: 15 hektár. A patak vízállása, táplálékkínálata és vegetációja egy év folyamán jelentősen változik, így a vidra számára inkább vándorlási útvonalként, mintsem állandó “lakhelyként” szolgál, míg a halastavak egész évben “megtartják” a vidrát. 28. Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatonpart a 71-es útnál (+Á), vízfelület: 40 hektár. Főleg télen jellemző a vidra jelenléte. 29. Sajhod, Balatonpart, Csúcshegy nyugati része, kb. 1 km-es rész (+Á), vízfelület: 10 hektár. Főleg télen jellemző a vidra jelenléte. 30. Monostorapáti, Hegyesd, víztározó, Eger-patak (+Á), vízfelület: 40 hektár. A patak a Balatonba torkollik, feltehető, hogy emiatt állandó a vidra jelenléte a víztározónál. 31. Kékkút, Kővágóőrs, horgásztó, csatorna (+Á), vízfelület: 6 hektár. A horgásztó megfelelő élőhely, míg a csatorna érinti a Balatont, valamint a Salföldi- és a Balatonrendesi horgásztavakat is. 32. Balatonakali, Zánka, Balatonparti-nádas (+Á), vízfelület: 50 hektár. Akárcsak a többi, Balatont közvetlenül érintő településhez kötődő élőhely, ezek is egész éven át “megtartják” a vidrát. 33. Ábrahámhegy, Salföld, Kisőrspuszta, bányatavak, Burnát patak hídja (+Á), vízfelület: 35 hektár Akárcsak a többi, Balatont közvetlenül érintő településhez kötődő élőhelyek, ezek is egész évben “megtartják” a vidrát. 34. Bakonykoppány, horgásztó és Gerence-patak (+Á), vízfelület: 4 hektár. A patak Marcaltőnél éri el a Marcalt, feltehető, ennek köszönhető a vidra itteni állandó jelenléte. 35. Mezőlak, tőzegbánya és Marcal-folyó (+Á), vízfelület: 6 hektár. A közelben, Pápánál több horgásztó is található, feltehető, ezeknek is köszönhető a vidra itteni állandó jelenléte. 36. Mezőlak, Nagyacsád, Nemesgörzsöny, halastó és Kis-Séd-patak (+Á), vízfelület: 6 hektár. A halastó megfelelő élőhely, míg a Kis-Séd-patak, ami Nemesgörzsönynél éri el a Marcalt, jó vándorlási útvonala a vidrának. 37. Döbrönte, Padári-halastó és Bittva-patak (+Á), vízfelület: 4 hektár. A halastó megfelelő élőhely, míg a patak – függetlenül attól, hogy vízállása, vízi- és parti vegetációborítottsága, valamint a táplálékkínálata igencsak változó –, inkább csak vándorlási útvonalnak mondható. 38. Ujdörögd (Uzsa), Viszló-patak és horgásztavak (+Á), vízfelület: 6 hektár. A patak Lesenceistvándnál érintkezik a Lesence-patakkal, vándorlási útvonal, míg a tavak jó élőhelyek. 39. Dáka, halastó (+Á), vízfelület: 5 hektár. A halastó megfelelő élőhely, csatornájával Nyárádnál érinti a Bittva-patakot, és azon keresztül több halasvizet is (pl. a Nyárádi-tavak említhetők). 40. Nemesszalók, kavicsbánya-tó, Szalóki-, és Hajagos-patak (+Á), vízfelület: 4 hektár. A tó nem igazán jó élőhely, míg a patakok, amelyek itt összefolynak, érintkeznek a Marcal-folyóval, feltehető, elsősorban ennek tudható be a vidra itteni állandó jelenléte. 41. Dabrony, Hajagos-patak (+Á), vízfelület: 1,5 hektár.

121

Vándorlási útvonal, ráadásul ezen a szakaszánál még horgászvíz is, ami Békásnál, Kemeneshőgyésznél újabb horgásztavakat is érint, illetve táplál. 42. Lovászpatona, Csángota-ér és halastó (+Á), vízfelület: 60 hektár. A környéken található több kisebb horgásztó is (pl. Szerecseny, Gyömöre térségében). 43. Berhida, Új Ferenc tavak és Sárvíz-malomcsatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. A malomcsatorna vándorlási útvonal, érinti a nagyobb fejér-megyei halas-, és horgásztavakat; ezeket lásd ott. 44. Bakony, Devecser (Széki-puszta), Sárosfői, Devecseri-víztározó és Csigere-patak (+Á), vízfelület: 100 hektár. A víztározó, amit Széki-horgásztavaknak is neveznek megfelelő vízi-, és parti vegetációval rendelkezik, amelyek alkalmassá teszik a tározó területén a vidra állandó előfordulását. A víztározó táplálója a Csigere-patak, amelynél szintén egész évben találni vidranyomokat. A környéken több horgásztó is található (pl. Ajka térségében), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 45. Herend, horgásztavak és Bánd-patak (+Á), vízfelület: 2 hektár. A pataknál a vidra felbukkanása, annak ingadozó vízállása, valamint szegényes táplálékkínálata miatt rapszodikus, míg a tavaknál állandó, bár a legutóbbi, a 2005-2006-os felmérési időszak alatt egyáltalán nem tapasztaltuk a jelenlétét. 46. Réde, Lesaljamajor, Cuhai-Bakony-ér (+Á), vízfelület: 2,5 hektár. Vándorlási útvonal, a környéken több horgásztó is található (pl. Bakonyszentkirály térségében). 47. Balatonederics, Szigliget, Lesence-patak (+Á), vízfelület: 3 hektár. A patak érintkezik a Balatonnal és az Uzsai-halastavakkal, amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 48. Hajmáspuszta (Bakonyszentkirály), halastó és Cuhai-Bakony-ér-mellékág (+Á), vízfelület: 15 hektár. A patak-mellékág összeköttetésben áll a Cuhai-Bakony patakkal, ami ennek a kistérségnek az egyik legfontosabb vízi útvonalának mondható, míg a halastó egész évben “megtartja” a vidrát. 49. Badacsony, öböl (+Á), vízfelület: 40 hektár. Főleg télen jellemző a vidra jelenléte a területen, de szinte biztosra vehető egész éves jelenlétük. 50. Nagytevel, víztározó és Pápai-Bakony-ér (+Á), vízfelület: 30 hektár. A víztározó horgászvíz, táplálója a Pápai-Bakony-ér. A lecsapoló csatornája érinti a Darza-patakot, ami egészen a Marcalig viheti a vidrát. Valamennyi területnél egész évben rendszeres a vidra jelenléte. 51. Bakonygyepes, Ajkaszendek, Csigere-patak (+Á), vízfelület: 3 hektár. Bár a patak vízállása, vegetációja és táplálékkínálata nagyon ingadozó, mégis, a vidra által állandóan járt, ami elsősorban a közeli halas- és horgásztavaknak köszönhető (pl. Székpuszta, Ajka térségében). 52. Városlőd, Csehbánya, víztározó és Torna-patak (+Á), vízfelület: 10 hektár. Bár a patak vízállása nagyon ingadozó, mégis, a vidra által állandóan járt, amit a közeli halas- és horgásztavaknak köszönhető leginkább (pl. Székpuszta, Ajkaszendek, Ajka tréségében). 53. Vilonya, Királyszentistván, Malom-tó és Séd-patak (+Á), vízfelület: 0,5 hektár. A patak, vándorlási útvonal, több környékbeli horgásztavat is érint (pl. Hajmáskér, Gyulafirátót, Kádárta térségében), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 54. Várpalota, Ösi, Várpalota, Sárrét, Nagybirkás-horgásztó (+Á), vízfelület: 75 hektár. A környéken több, nagyobbrészt hallal telepített csatorna is található (pl. Nádor-csatorna, Sárvíz-malomcsatorna), valamint csak Várpalotánál kilenc horgásztó is.

122

55. Szigliget, csatorna, Lesence-patak, Kétöles-patak, Tapolca-patak (+Á), vízfelület: 6 hektár. Valamennyi vízfolyás érintkezik a Balatonnal, a Lesence-patak több halasvizet is érint a környéken (pl. Lesencetomaj, Uzsa térségében). 56. Raposka, Tapolca-patak (+Á), vízfelület: 1 hektár. Bár a patak vízállása és táplálékkínálata ingadozó, talán a Balatonnal való érintkezés miatt is állandó vidrajelenlétről van tudomásunk. Ugyanakkor csatlakozik több kisvízfolyáshoz, csatornához is, amelyek a közeli halasvizek táplálói (pl.: Desenceistvánd, Uzsa térségében). 57. Balatonfüred, Apács, Balatonpart és öböl-rész, csatorna (+Á), vízfelület: 30 hektár. A csatornánál egész évben találni friss vidranyomokat, míg a Balatonnál, akárcsak a tó egész területén, főleg késő ősszel és télen jellemző. 58. Kiscsősz, Hunyor-patak (+Á), vízfelület: 1 hektár. A patak, vándorlási útvonal, érintkezik több horgásztóval (pl. Kispirit, Karakószörcsög térségében), valamint a Marcallal, ami egyes szakaszain szintén hallal telepített horgászvíz. 59. Rigács, Marcal-folyó (+Á), vízfelület: 3 hektár. Vándorlási útvonalnak tekinthető, még akkor is, ha az elmúlt években a folyó vízszintje nyáridőben alaposan leapadt, ugyanakkor több halasviz táplálóforrása is (pl.: Hosztót, Ukk, Zalagyömrő térségében). 60. Ajka, Kolontár, Bakonygyepes, Lőrintei-víztározó és Torna-patak, Csigere-patak (+Á), vízfelület: 30 hektár. A környéken több kisebb horgásztó is található még, valamennyinél regisztrálhattuk a vidra, többnyire állandó, alkalmasint rapszodikus jelenlétét; ezeket lásd fentebb. 61. Salföld, Kisörsi-bányatavak (+Á); csatorna (-), vízfelület: 6 hektár. Bár a csatornánál eddig még nem tapasztaltuk a vidra jelenlétét, a hallal telepített tavaknál rendszeres a jelenléte, ugyanakkor a környéken található más halasvíz is (pl.: Kékkút térségében). 62. Nemesgulács, Eger-víz (+Á), vízfelület: 1 hektár. Vándorlási útvonalnak tekinthető, még akkor is, ha az elmúlt években vízszintje nyáron alaposan leapadt. A vidra állandó jelenlétét a kisvízfolyás Balatonnal történő kapcsolata magyarázhatja. 63. Alsóőrs, kikötő (+Á), vízfelület: 6 hektár. Eddig csupán télen tapasztaltunk itt a vidra állandó előfordulását. 64. Karakószörcsök, kavicsbánya (+Á), vízfelület: 2 hektár. Horgászvíz, csatornájával érinti a Torna-patakot, ami jó vándorlási útvonal, és több környékbeli halasvíz táplálója is (pl.: Apácatorna említhető). 65. Doba, halastó és Hajagos-patak (+Á), vízfelület: 3 hektár. A halastó megfelelő élőhely. Aszályos időszakokban a patak vízállása kiszámíthatatlan és táplálékkínálata alaposan lecsökkent az utóbbi években. A környéken található még több, a Hajagos-patak által táplált halasvíz (pl.: Oroszi, Noszlop említhető). 66. Külsőrat, Marcal-folyó (+Á), vízfelület: 10 hektár. Horgászvíz, de inkább vándorlási útvonalnak tekinthető; az elmúlt években a folyó vízszintje a nyári aszályos időkben alaposan leapadt. 67. Marcalgergelyi, Szergény (ez már Győr-megye), Marcal-folyó (+Á), vízfelület: 10 hektár. Ezen a Marcal szakaszon rendszeresnek mondható a vidra jelenléte, ami elsősorban a folyó egyes szakaszainak halasításával, valamint a környéken található horgászvizeknek köszönhetünk (pl.: Mersevát, Külsővat, Kemeneshőgyész, Magyargencs térségében). 68. Békás, horgásztó és Bittva-patak (+Á), vízfelület: 4 hektár. A horgásztó megfelelő élőhely, míg a patak több környékbeli halasvizet is érint (pl. Nyárádnál), valamint érintkezik a Marcallal.

123

69. Mihályháza, Bittva-patak (+Á), vízfelület: 1 hektár. Vándorlási útvonalnak tekinthető, még akkor is, ha az elmúlt években vízszintje a nyári aszályos időkben alaposan lecsökkent. A környéken azonban több halasvíz is található (pl. Békás, Nyárád térségében), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 70. Kamond, Nagypirit, Marcal-folyó (+Á), vízfelület: 10 hektár. A folyó vízszintje a nyár aszályos időkben alaposan lecsökkent, és ezzel együtt a táplálékkínálata is megváltozott. Egyes szakaszai azonban hallal telepített horgászvizek. 71. Békás, Kemeneshőgyész, Marcal-folyó (+Á), vízfelület: 3 hektár. Ugyanaz mondható el erről a folyószakaszról, mint a fentebbi Kamond és Nagypirit közöttiről. 72. Bakonyszűcs, halastó és Csángota-ér (+Á), vízfelület: 2 hektár. Bár az ezredfordulóig a vidrát, mint ritkán felbukkanó fajt regisztráltuk ezeken az élőhelyeken, mára már állandóan jelenlévőnek mondhatjuk. A környéken több halasvíz is található (pl. Bakonykoppány, Pápateszér). Megjegyezzük: az ér vízellátása nagyon változó, nyáridőben szinte teljesen kiszárad. 73. Farkesgyepű, halastó, Pisztrángos-tó és Köves-patak (+Á), vízfelület: 20 hektár. A patak érintkezik a bakonyjákói horgásztóval, a Pisztrángos-tó horgászvíz. 74. Vág, Rába-folyó (+Á) (Győr-megyei átnyúlással), vízfelület: 2 hektár. Vándorlási útvonalnak tekinthető, még akkor is, ha az elmúlt években a folyó vízszintje nyáron alaposan leapadt. A közelben találhatók még horgásztavak (Kemenesszentpéternél és Rábasebesnél). 75. Kemeneshőgyész, Magyargencs, Marcal-folyó (+Á), vízfelület: 3 hektár. A folyó itteni szakasza intenzív horgászvíz, és a környéken több, kisebb horgásztó is található még. 76. Balatoncsicsó, horgásztó (+Á), vízfelület: 4 hektár. Csatornája érintkezik a Balatonnal, feltehető ez is oka a vidra állandó jelenlétének. 77. Kővágóőrs, Kornyi-tó (+Á), vízfelület: 6 hektár. Csatornája érintkezik a Balatonnal, feltehető ez is oka a vidra állandó jelenlétének. 78. Pápa, Szélmezői-tavak (+Á), vízfelület: 90 hektár. A környéken több vízfolyás is található, pl. Marcal, Kis-Séd-patak, Darza-patak, és az ezekre “épült” horgászvizek (pl.: Békás, Nagyacsád, Nagygyimót említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 79. Nyárád, Bittva-patak és halastó (+Á), vízfelület: 10 hektár. A patak egyfelől a Marcallal, másfelől a Köris-patakkal érintkezik, alkalmasint jó útvonala a vidráknak. A környéken több halasvíz is található (pl. Mezőlak, Pápasalamon térségében). 80. Felsőőrs, Lovas, Lovasi-Séd és víztározó (+Á), vízfelület: 6 hektár. A víztározó horgászvíz, táplálója a Lovasi-séd, ami közvetlenül érintkezik a Balatonnal. Megjegyezzük: a Lovasi-séd az utóbbi években, főleg a nyári aszályok idején több szakaszán gyakorlatilag kiszáradt. 81. Halimba, Kígyós-patak (+I), vízfelület: 3 hektár. A pataknál több-kevesebb rendszerességgel észlelni a vidra előfordulását. A patak érint, illetve táplál horgászvizeket a környéken (pl.: Nemeshany, Ajka említhető), amelyeknél rendszeres a vidra előfordulása. 82. Borszörcsök, csatorna-szakasz (+I), vízfelület: 2 hektár. Eddig csupán a téli időszakokban találtunk vidrára utaló nyomjeleket, míg a többi időszakban nem – igaz, a csatorna nagyrészt teljesen száraz. Ugyanakkor útvonala lehet a vidráknak, érintkezik a horgászvízként “hasznosuló”, állandó vidraállománnyal rendelkező Székpusztai-víztározóval. 83. Marcaltő, Malomsok, Rába-folyó, Marcal-folyó, Gerence-patak (+I), vízfelület: 15

124

hektár. A folyók itteni szakaszainál a vidra jelenlétét rapszodikusnak találtuk, annak ellenére, hogy horgászvizek, ellenben a Gerence-pataknál állandónak mondhatjuk a vidrát. A patak több környékbeli horgászvíz táplálója (pl.: Nemesgörzsöny, Takácsi említhető). 84. Zalameggyes, Rigás, Marcal-folyó (+I), vízfelület: 2,5 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikus, bár 1996-ban és 1997-ben még állandóan jelenlévőnek tartottuk a területen, mára, a jelenlétére utaló nyomjeleinek száma kiegyensúlyozatlanná vált. 85. Homokbödöge, Öreg-Séd (+I), vízfelület: 7 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikus, főleg a téli időszakra jellemző. Az Öreg-Séd a Gerence-patakig “viszi” a vidrát, de a környéken található halasvíz is (pl. Nagytevelnél), amelynél ismert a vidra előfordulása. 86. Nagyvázsony, horgásztó és csatorna (+I), vízfelület: 2 hektár. A vidra felbukkanása mindkét élőhelynél főleg ősszel és télen jellemző. 87. Kővágóőrs, csatorna (+I), vízfelület: 1 hektár. A csatorna érinti a Balatont, bár szinte egész évben száraz. 88. Révfülöp, Balaton (+I), vízfelület: 5 hektár. Bár a Balaton szinte teljes területén található vidranyom, ezen a szakaszon ez idáig még csak elvétve akadtunk rájuk. 89. Bakonyjákó, Köves-patak és Pisztrángos-tavi horgásztó (+I), vízfelület: 2 hektár. A vidra felbukkanása, mindkét élőhely-típusnál rapszodikus, igaz, az év nagy részében a patak medre majdnem teljesen száraz. Ellenben, elméletileg, a patakmederben közlekedő vidrát egészen a Marcalig viheti, amihez Nemesgörzsönynél csatlakozik, miközben több, igaz időszakos vízállású csatornát is érint. 90. Pula, Nagyvázsony, Vázsonyi-Séd-patak és horgásztó (+I), vízfelület: 2 hektár. A patak vízállása ingadozó, táplálékkínálata szegényes, míg a halasvíz megfelelő élőhelynek tűnik. 91. Huszárokelőpuszta (Ugod), Gerence-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. A patak itteni szakaszán a vízállás ingadozó, akárcsak a táplálékkínálat, ez is oka lehet a vidra rapszodikus felbukkanásának. A környéken található több horgásztó is (pl. Béb, Bakonykoppány térségében). 92. Bakonyoszlop, Dudar, Dudani-patak és horgásztó +I), vízfelület: 4 hektár. A Dudani-patak érintkezik a Gaja-patakkal, és azon keresztül – elméletileg – a vidra akár a Fehérvárcsurgói-víztározóig “lecsuroghat”, miközben több halas- és horgásztavat is érint. 93. Csajág, Büskör-éri patak (+I), vízfelület: 2 hektár. A patak változékony vízállásával és táplálékkínálatával magyarázható a vidra rapszodikus előfordulása. 94. Badacsonytomaj, határsánc – csatorna – (+I), vízfelület: 1 hektár. Főleg késő ősszel és télen tapasztalható a vidra felbukkanása. 95. Herend, Bakonybél, Gella-völgye (+I), vízfelület: 15 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikus, inkább a környező területek vízfolyásainál mondhatjuk el, hogy gyakrabban bukkan fel, igaz, egyiknél sem nevezhető állandónak a jelenléte. 96. Takácsi, Gerence-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. A vidra felbukkanása inkább télen jellemző; a patak érintkezik a Marcallal. 97. Zalagyömrő, Meleg-víz (+I), vízfelület: 1 hektár. A patak érintkezik a Marcallal. A vidra felbukkanása főleg téli időszakban jellemző. 98. Veszprémgalsa, Kígyós-patak (+I), vízfelület: 2 hektár. Az elmúlt években vízszintje a nyár aszályos időkben alaposan leapadt, bár érint több környékbeli halasvizet (pl.: Bodorfa, Káptalanfa említhető). 99. Pápateszér, horgásztavak (+I), vízfelület: 2 hektár. A csatornái érintkeznek a Bornai-érrel és a Csángota-érrel. A környéken több halasvíz is

125

található (pl. Bakonyszűcs, Bakonyszentiván térségében), eddig mégis a vidra rapszodikus felbukkanását regisztrálhattuk. 100.Kup, Bittva-patak (+I), vízfelület: 2 hektár. A vidra rapszodikus előfordulása a vízfolyás ingadozó vízállásával és alkalmasint szemetes/szennyezett voltával magyarázható. A környéken több halasvíz is található (pl. Nóráp, Pápakovácsi, Pápa térségében). 101.Egyházaskesző, Várkesző, Kemenesszentpéter, Rába-folyószakasz (+I), vízfelület: 60 hektár. Megfelelő élőhelynek tűnik ez a folyószakasz, igaz a vízi- és parti vegetáció szegényes, valamint a folyó vízállása is nagyon ingadozó, főleg a nyári hónapokban. 102.Kispirit, Csögle, Hunor-patak (+I), vízfelület: 3 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikus, bár 1996-ban és 1997-ben még állandóan jelenlévőnek tartottuk a területen, mára, jelenlétére utaló nyomjeleinek száma kiegyensúlyozatlanná vált. Igaz, a patak vízállása is igen változólett, nyáron gyakorlatilag teljesen kiszárad. 103.Szópár, Jásd, Szópári-, és Gaja-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. Többnyire száraz, szemetes terület, 2005 decemberéig nem is tapasztaltunk vidranyomot ezen a területen. Azóta ritkán előfordul. 104.Úrkút, bányató (-), vízfelület: 10 hektár. Eddig még nem találtunk vidrára utaló nyomjeleket, holott jó hely, horgászvíz. 105.Tés, csatorna (-), vízfelület: nem mérhető. Többnyire száraz terület. 106.Porva, Cuha-patak (-), vízfelület: nem mérhető. Többnyire száraz terület. 107.Eplény, Cuha-patak (-), vízfelület: nem mérhető. Többnyire száraz terület. 108.Zirc, Arborétum, Cuha-patak része (-), vízfelület: nem mérhető. Többnyire száraz terület. 109.Nagytárkánypuszta (-), vízfelület: nem mérhető. Többnyire száraz terület. 110.Olaszfalu, Bakonynána, Gaja-patak (-), vízfelület: 1 hektár. A patak ezen a szakaszán gyér és koszos vizű, táplálék- és vegetációszegény. 111.Borzavár, Csernek, Cuha-patak (-), vízfelület: nem mérhető. Többnyire száraz terület. 112.Akli-Bakonybél, Gemence patak (-), vízfelület: nem mérhető. Többnyire száraz terület. 113.Inota, bányató és Hidegvölgyi-árok (-), vízfelület: nem mérhető. Ezen a területen eddig nem találtunk vidrára utaló nyomokat, ugyanakkor a környéken több “vidrás hely” is van (pl.: Várpalota, Székesfehérvár – ez már Fejér-megye – említhető). 114.Bakongyepes, patak (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz terület. SOMOGY MEGYE 1. Lakócsa, Korcsina-patak (+Á), vízfelület: 2 hektár. A patak horgászvíz, egyben vándorlási útvonal is, Drávakeresztúr és Révfalu közötti térségben éri el a Dráva-folyót. 2. Toponár (Kaposvár), Deseda-víztározó déli partrésze (+Á), vízfelület: 400 hektár Halasvíz, ami csatornáival több környékbeli kisebb horgásztavat is táplál. 3. Somogygeszti, Deseda-patak és horgásztó (+Á), vízfelület: 2 hektár. Mindkét élőhelytípus jó, a patak a Deseda-víztározó egyik táplálója.

126

4. Drávagárdony, Szentborbás, Dráva-sziget (+Á), vízfelület: 4 hektár. Horgászvíz, a vidra jelenléte állandónak mondható, akárcsak a környékbeli vizes élőhelytípusok legtöbbjénél. 5. Barcs, Dráva-folyó, halastavak, Jamina-patak, Kisbóki-tó, Kis-Bóki holtág, Rigácsitavak, valamennyinél: +Á, vízfelület: 320 hektár. Mind a folyó, mind a tavak, mind a holtág rendszeresen hallal telepített élőhelyek, megfelelő vízi- és parti vegetációval. 6. Ráksi, halastó (+Á), vízfelület: 10 hektár. Csatornája, ingadozó vízállással, rapszodikus táplálékkínálattal is, több helyütt szeméttel teleszórtan, szennyezetten egészen a Kapos-folyóig ered, amit Nagyberkinél ér el, és ami horgászvíz is egyben. 7. Rinyaszentkirály, Nagyatád, Lábad, Simongáti-halastavak, Rinya és Lábodi-Rinya (+Á), vízfelület: 300 hektár. Bár a patakok vízállása igencsak ingadozó (2000-ben és 2003-ban csaknem teljesen kiapadtak az aszályos hónapok során), mégis jó vándorlási útvonalai a vidráknak. Igaz, 2003ban az aszály olyan mértékű volt, hogy több környékbeli tavat le kellett engedni, ez azonban a vidrák mozgását inkább szembeötlőbbé tette azoknál a tavaknál, ahol megtartották a vizet. 8. Ötvöskónyi, Beleg, Ötvöskónyi-halastavak és Rinya-patak (+Á), vízfelület: 70 hektár. A halastavak megfelelő élőhelyek, míg a patak több környékbeli halas- és horgásztó táplálója is (pl. Alsóbogátpuszta, Nagyatád, Szabás említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 9. Tarany, halastavak és Taranyi-Rinya (+Á), vízfelület: 40 hektár. A halastavak megfelelő élőhelyek, míg a patak Háromfánál csatlakozik a Rinya-patakhoz. A környéken több halas- és horgásztó is található, amit mindkét kisvízfolyás érint (pl. Háromfa, Bakháza, Rinyaszentkirály említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 10. Balatonfenyves, Imremajor, Balatonpart, csatornák, Balatonfenyvesi-nagybereki csatornarendszer, Nyugati-főcsatorna (+Á), vízfelület: 2000 hektár. Nyáron a vidrák a környékbeli horgásztavakra húzódnak rá, illetve, amíg tehetik, a csatornák adta lehetőségeket használják ki. Ősztől egészen a szezonkezdetig még a Balatonparton is fellelhető a nyomjelük. Mindkét csatornarendszer is horgászati hasznosítás alatt áll. 11. Balatonlelle, Irmapusztai-halastavak, Rád-pusztai halastó, Tetves-patak. (+Á), vízfelület: 275 hektár. A halastavakat 11 tó alkotja. Csatornáik és a Tetves-patak (amely ezeknek a halastavaknak a táplálója) nem csak a Balatonnal, hanem több somogy-megyei halas- és horgásztóval is, valamint az azokat tápláló csatornákkal érintkeznek (pl.: Látránynál), valamennyinél ismert a vidra előfordulása. 12. Balatonlelle, Látrány-csatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. Bár a csatorna vízállása ingadozó (2003 nyarán kiszáradt), az Irmapusztai-halastavak csatornái, valamint az itteni horgásztó biztosítja a vidrák számára a megfelelő fészkelési- és táplálkozási feltételeket. 13. Ordacsehi, Balatonboglár, Balatonpart, Csehi-berek (+Á), vízfelület: 100 hektár. Télen a vidrák nyomait, a nyáron strandolásra használt partszakaszoknál is tapasztalni. 14. Szőlőskislak, Szőlőskislaki-tó (+Á), vízfelület: 40 hektár. Csatornája érintkezik a Balatonnal, és több környékbeli halasvízzel is (pl.: Szőlősgyörök, említhető). 15. Fonyód, Bézseny, Fonyódi-halastavak, Keleti-Bozót-csatorna, Ordacsehi Berek Nyugati-Főcsatorna (+Á), vízfelület: 150 hektár. A halastavakat, amelyek 3 összefüggő tóegységet alkotnak Zardavári-tóegységként is ismerik. A tavak feltöltő csatornája a Keleti-Bozót-csatorna, míg a lecsapoló csatorna az Ordacsehi Berek Nyugati-Főcsatorna. Mind a halastavak, mind a csatornák, mind a Balaton

127

nagyon jó élőhelyek. 16. Balatonszemes, Büdösgáti-víz, Nezdei-patak, Szemesi-halastavak (+Á), vízfelület: 5 hektár. A halastavak csatornái, valamint a patak érintkezik a Balatonnal, valamint több környékbeli halasvízzel is (pl.: Szólád, Kölcse, Nagycsepely említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 16. Töreki (Siófok), halastavak és Cinege-patak (+Á), vízfelület: 40 hektár. 11 halastó alkotja a Töreki-halastvakat, amelyek egyik táplálója a Cinege-patak, valamint néhány forrás. Területükön egész évben élnek vidrák, míg a Balatonnál inkább csak az őszitéli időszakban. 17. Balatonkeresztúr, Nyugati-övcsatorna (+Á), vízfelület: 5 hektár. Egyes szakaszai horgászvizek, és területén egész évben állandónak mondható a vidra jelenléte. 18. Balatonendréd, Endrédi-patak (+Á), vízfelület: 2-3 hektár. Területén egész évben állandónak mondható a vidra jelenléte. 19. Nagybajom, halastavak, csatornák, Boronka-patak (+Á), vízfelület: 250 hektár. Bár a patak vízállása ingadozó, és a tavak állapota is változó, megfelelő élőhelynek mondható. 20. Szenta, Somogycsicsó, halastavak és Tekeres-berki-patak (+Á), vízfelület: 600 hektár. A patak Berzencénél érintkezik a Dombói-csatornával, ami viszont a Drávát érinti, miközben több kisebb horgásztó táplálóforrása is, amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 21. Darány, Drávatamási, horgásztavak, Dráva-folyó (148 fkm. holtág) és Rigóc-patak (+Á), vízfelület: 40 hektár. A horgásztavak és a holtág hallal telepített horgászvizek, míg a patak ismert vándorlási útvonal. 22. Bodrog, halastó (+Á), vízfelület: 10 hektár. Csatornái érintik az Osztopáni halastavakat. A környéken több halas-és horgásztó is található még (pl.: Csombárdnál, Eddénél, Alsóbogátnál, Somogyjádnál), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 23. Nágocs, Koppány-patak és víztározó (+Á), vízfelület: 30 hektár. A pataknál, ami maga is horgászvíz a vidra rapszodikusnak, míg a halasított víztározónál állandónak mondható. A patakot feltehető, hogy a tavakról kiszoruló vidrák veszik birtokba. 24. Magyaregres, Deseda-víztározó (+Á), vízfelület: 25 hektár. A víztározónak ez a szakasza is jó élőhely, csatornájával érinti az Alsóbogáti halastavakat. 25. Somogysárd, halastavak (+Á), vízfelület: 6 hektár. Jó élőhelyek, csatornáikkal érintik a már a teljesen magára hagyott és kiszáradt sörnyepusztai-tavakat, valamint a jó feltételeket biztosító somogyfajszi-víztározót. 26. Hetes, Pogány-völgyi víztározó (+Á), vízfelület: 25 hektár. A víztározó horgászvíz, vízi- és parti vegetációval gazdag terület, tápláló kisvízfolyása érint több környékbeli horgászvizet is (pl.: Juta, Kaposfüred említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 27. Juta, Újmajori víztározó (+Á), vízfelület: 7 hektár. Horgászvíz. A környéken több horgásztó és kisvízfolyás, csatorna is található (Pl.: Kaposvárnál). 28. Kereki, Cserkész-tó (+Á), vízfelület: 3 hektár. Horgásztó, a csatornája Balatonföldvárnál érinti a Balatont. 29. Kéthely, halastó, bányató, Nyugati-főcsatorna (+Á), vízfelület: 55 hektár. A bányató horgásztó. A halastó feltöltő forrása a közelben található Nyugati-főcsatorna, amely egyes szakaszain maga is horgászvíz, és ami érintkezik a Marcali víztározóval. A

128

horgásztó kevésbé tűnik alkalmasnak arra, hogy ott a vidra területet foglaljon, de a halastó és a főcsatorna biztosítják azokat a feltételeket, amelyek egész évben “megtartják” ezen a területen a vidrát. 30. Somogyvár, Intézeti-halastó, vasútállomási-halastó és csatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. A csatorna érinti az Osztopáni, és azon keresztül a Bodrogi tavakat. Megfelelő élőhelyek. 31. Somogyvámos, tavak (+Á), 100 hektár. A csatorna érinti az Osztopáni, a Bodrogi tavakat, amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 32. Kiskorpád, víztározó és csatorna (+Á), vízfelület: 12 hektár. A víztározó csatornájával érinti a közeli a Kaposmérői és Kaposújlaki halastavakat, amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 33. Kutas, víztározó (+Á), vízfelület: 28 hektár Horgászvíz. A csatornája Szabásnál érinti a Szabási Rinyát, ami maga is horgászvíz, illetve több horgászvíz táplálója is (pl.: Szabás, Kisbajom említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 34. Mike, halastavak és Lábodi-Rinya (+Á), vízfelület: 250 hektár. Megfelelő élőhelyek, még akkor is, ha a patak vízállása ingadozó, és a 2003-as aszálykor több tavat le kellett engedni. A környéken több halasvíz is található (pl. Lábod, Kadarkút, Petesmalom térségében), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 35. Polány, Antalpusztai-halastó (+Á), vízfelület: 1 hektár. A környéken több kisebb-nagyobb halastó is található még (pl.: Felsőmocsolád, Ecseny, Somogygeszti említhető), és ezek csatornái is érintkeznek egymással, valamennyinél ismert a vidra előfordulása. 36. Edde, Alsóbagát, Alsóbagáti-halastavak (+Á), vízfelület: 110 hektár. Megfelelő élőhelyek, csatornáikkal Somogyaszalónál érintik a Deseda-víztározót; lásd fentebb. 37. Drávaszentes (Barcs), Rinya-patak és Dráva-holtág (+Á), vízfelület: 40 hektár. A patak ismert vándorlási útvonala a vidrának, míg Drávaszentes és Barcs térségében több horgásztó is található még, amelyeknél szinte mindenhol állandónak mondható a vidra jelenléte. 38. Kálmáncsa, halastavak (+Á), vízfelület: 40 hektár. Lásd részletesen Baranya-megye, Merenye, Nagydobsza alatt. 39. Bélavár, Dombói-csatorna és Dráva-holtág (+Á), vízfelület: 60 hektár. A csatorna, vándorlási útvonal, Berzencénél eléri a Tekeres-berki-patakot és azon keresztül több halas- és horgásztavat. A holtág is jó élőhely, halasvíz. 2003 nyarán a csatorna szinte teljesen kiszáradt, és a folyó vízszintje is nagyon megapadt, olyannyira, hogy a sodorvonalnál felbukkanó homokpadoknál is felleltük a vidrák nyomjeleit. 40. Görgeteg, Rinya-patak (+Á), vízfelület: 2 hektár. A patak érintkezik a Rinyatamási-halastavakkal, a Lábodi-Rinya-patakkal, amelyeknél állandónak mondható a vidra jelenléte. 41. Pogányszentpéter, halastavak (+Á), vízfelület: 19 hektár. Megfelelő élőhelyek, csatornái érintkeznek a Miklósfalvi-halastavak csatornájával, az pedig – a tavakon kívül – a Bakónádi-patakkal, ahol szintén ismert a vidra előfordulása. 42. Cserénfa, Hajmás Surján-patak (+Á), vízfelület: 4 hektár. A patak érintkezik a Kapos-patakkal, és azon keresztül több környékbeli halas- és horgásztóval. 43. Gálosfa, Szentlukapusztai-tavak, Surján-patak (+Á), vízfelület: 200 hektár. A tavak gazdag vízi- és parti vegetációval rendelkeznek A Surján-patak nyáron alkalmasint majdnem kiszárad, a halastavaknak köszönhetően a területen egész évben állandó a vidra jelenléte.

129

44. Taszár, Kapos-patak (+Á), vízfelület: 4 hektár. A patak, ami maga is hallal telepített horgászvíz, vándorlási útvonal, miközben több halasés horgásztó táplálója is; ezeket lásd fentebb. 45. Bőszénfa, Gálosfai-halastavak, Surján-patak (+Á), vízfelület: 15 hektár. A tavaknál állandó a vidra jelenléte, és valószínű, hogy a környék egyik olyan élőhelye, ahonnét a Surján-patakon felbukkanó vidrák “származnak”. 46. Kaposvár, Kapos-patak, Tókaji-halastó, Deseda-víztározó déli partrésze (+Á), vízfelület: 140 hektár. Jó területek, különösen a víztározó és a halastó; ezeket lásd fentebb. 47. Kisgyalán, halastavak és csatornák (+Á), vízfelület: 350 hektár. A halastavak, valamint a hozzájuk kapcsolódó csatornák gyakorlatilag egészen Nagyberkiig, tehát a Dráváig összefüggő hálózatot alkotnak. 48. Töröcske (Kaposvár), Töröcskei-víztározó (+Á), vízfelület: 50 hektár. Horgászvíz, aminek csatornája közvetlenül érintkezik a Kapos-folyóval, ami maga is horgászvíz, valamint több környékbeli halasvíz táplálója. 49. Nagypuszta (Lipótfa), Bárdi-tavak (+Á), vízfelület: 0,5 hektár. Jó élőhely, a Bányi-patakon keresztül érintkezik több halas- és horgásztóval; ezeket lásd alább. 50. Lipótfa, Bányi-patak (+Á), vízfelület: 1,5 hektár. Bár a patak vízállása ingadozó, a vidra állandó jelenlétére magyarázatot adhat az a tény, hogy a közelben több halas- és horgásztó is található (pl. Zsippó, Nagypuszta, Rinyakovácsi térségében), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 51. Bárdudvarnok és Kaposdada, Peterke-völy tó, Bárd-patak (+Á), vízfelület: 10 hektár. A patak érintkezik a Kaposmérői-halastavakkal, ahol szintén állandó vidrajelenlétről beszélhetünk. 52. Zsippó (Bárdudvarnok), Olajhegy, Zsippói-halastavak (+Á), vízfelület: 20 hektár. A környéken, Bárdudvarnoknál és Lipótfánál több horgásztó is található még, amelyek csatornáikkal érintkeznek egymással. 53. Kaposmérő, Kapos-patak és halastavak (+Á), vízfelület: 10 hektár. A patak, vándorlási útvonal (lásd fentebb), és a halastó is jó élőhely, ahol ismert a vidra előfordulása. 54. Bánya, Lipótfa, Bányai-tavak (+Á), vízfelület: 2 hektár. Horgásztavak, amelyek csatornáikkal érintik a nagypusztai-halastavakak is. 55. Kadarkút, Hencse, Tütösi-tavak, Mihokai-tavak, Hencsei-tavak, Kenézpusztai horgásztavak, Vizesárok (+Á), vízfelület: 18 hektár. Megfelelő élőhelyek, halasvizek, az árok az év nagy részében azonban száraz. A környéken található több halasvíz is (pl.: Rinyakovácsi, Lad, Patosfa térségében), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 56. Somogyszentimre, Szentimrei-halastavak (+Á), vízfelület: 2 hektár. Jó élőhely, csatornájával érintkezik több halas- és horgásztóval is (pl. Zsippónál). 57. Somogyhatvan, Patosfa, Patosfai-halastó és Gyöngyös-patak (+Á), vízfelület: 40 hektár. A patak a Rinyán keresztül érinti a Merenyei-víztározót és a Hencsei-halastavakat. A patak vízállása azonban rendkívül ingadozó, mégis rendszeresen használt vándorlási útvonala a vidráknak, ami egyértelműen az érintett halasvizeknek köszönhető. 58. Hedrehely, Lad, Visnye, Gyöngyös-patak (+Á), vízfelület: 10 hektár. A patak, vándorlási útvonal, még akkor is, ha vízállása kiszámíthatatlan és a jelzett területhatárokon belül vizsgált része erősen szemetes is, mégis összeköti a Hencsei- és Patosfai-halastavakat.

130

59. Lajosháza, Kálmáncsa, Dobszai-halastó, csatorna, Nyugati-Gyöngyös-patak (+Á), vízfelület: 25 hektár. A Lajosházi halastavak csatornái érintkeznek a Kis- és Nagydobszai halastavakkal, míg a Nyugati-Gyöngyös-patak a Homokszentgyörgyi halastavakkal, amelyeknél rendszeres a vidra előfordulása. 60. Lábod, Petesmalom, halastavak (+Á), vízfelület: 200 hektár. Jó élőhely, a területet érintő Lábodi-Rinya jó vándorlási útvonal, még akkor is, ha a nyári aszályos időkben vízállása alaposan megcsappan (2000-ben és 2003-ban csaknem teljesen kiszáradt). 61. Csokonyavisonta, halastavak és patak (+Á), vízfelület: 100 hektár. A halastavak összefüggő rendszert alkotnak, míg a patak jó vándorlási útvonal, érinti a Somogytarnócai-tavakat és végül a Dráva-folyót. 62. Balatonföldvár (+Á), vízfelület: 100 hektár. Bár a nyaralási időszakban a vidrák elhúzódnak (lásd fentebbi “balatoni” területeknél), ősszel és főleg télen rendszeresen látogatják a tavat. 63. Balatonőszöd, Balaton (+Á), vízfelület: 200 hektár. Ősszel, de leginkább télen rendszeresen észlelni a Balatonnak ezen a szakaszán is a vidrát. 64. Szántód, Balaton (+Á), vízfelület: 300 hektár. Ősszel, de leginkább télen rendszeresen észlelni a Balatonnak ezen a szakaszán is a vidrát. 65. Csombrád, horgásztó és Rinya (+Á), vízfelület: 6 hektár. A horgásztó megfelelő élőhely, és a patak jó vándorlási útvonal, érinti a Bodrogi-, a Mezőkocsonyai- és az Osztopáni-tavakat, igaz vízállása és táplálékkínálata nagyon változó. 66. Hács, Gárdonyi-halastó (+Á), vízfelület: 15 hektár. Nagyon jó élőhely, csatornája egészen a Balatonig húzódik, miközben érint több, olyan halasvizet, ahol szintén állandónak tarjuk a vidrát (pl.: Szőlősgyörök, Szőlőskislak említhető). 67. Mezőkocsonya, Úrtava-halastó (+Á), vízfelület: 3 hektár. Horgásztó. A környéken található még több horgásztó is (pl.: Somogysárd, Csombrád említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 68. Babócsa, Ó-Dráva, Erzsébet-sziget, kubikgödrök, Rinya-patak (+Á), vízfelület: 10 hektár. A kisvízfolyás a nyári időszakban szinte teljesen kiszáradhat, ennek ellenére, a környéken található halasvizeknek köszönhetően szinte egész évben találni rajta vidranyomokat. 69. Beresznye, Bolhó-tőzegtó és Rinya-patak (+Á), vízfelület: 3 hektár. A kisvízfolyás a nyári időszakban szinte teljesen kiszáradhat, ennek ellenére, a környéken található halasvizeknek köszönhetően szinte egész évben találni rajta vidranyomokat. 70. Kocsola, Dalmand horgásztó és halastavak, Kapos-folyó (+Á), vízfelület: 60 hektár. A halastavak és a horgásztó táplálója, akárcsak a környék számos halasvizének a Kapos. Valamennyi élőhely-típusnál rendszeres a vidra előfordulása. A környéken több halas- és horgásztó is található még (pl. Alsópeterd említhető). 71. Regöly, Koppány-patak és Kapos-folyó (+Á), vízfelület: 6 hektár. Mind a patak, mind a folyó itteni szakasza hallal telepített, intenzív horgászvíz. A területen állandó és stabil vidraállomány él, ami nemcsak ennek, hanem a környékbeli halasvizeknek is köszönhető. 72. Somogyszil, Nak, Naki-tavak patakja (+Á), vízfelület: 4 hektár. A patak itteni szakaszain rendszeresen találni vidrára utaló nyomjeleket, míg a környéken található többi halasvíznél is rendszeresnek mondható a jelenléte (pl.: Lápafő, Szakcs említhető). 73. Somogytúr, halastó (+Á), vízfelület: 10 hektár. Jó élőhely, csatornája érintkezik az Irmapusztai-halastavak csatornáival. 74. Kaposvár, Toponár és Répáspuszta, Kapos-patak (+Á), vízfelület: 6 hektár.

131

A patak is horgászvíz, és a közelben található a szintén hallal telepített Deseda-víztározó. 75. Mesztegnyő, Soponyai-tavak (+Á), vízfelület: 100 hektár. A tavak csatornái érintkeznek a Marcalinál és a Nagybajomnál található nagyobb halastavak csatornáival, így azokkal szinte összefüggő rendszert alkotnak. 76. Nagyberki, víztározó és Kapos-patak (+Á), vízfelület: 30 hektár. Megfelelő élőhelyek, a patak vidravándorlási-útvonal; lásd fentebbi megjegyzéseket Kisgyalánnál. 77. Berzence, Tekeres-berki-patak (+Á), vízfelület: 1,5 hektár. A patak, vándorlási útvonal, még a változó vízállása és szennyezettsége dacára is. Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy több halas- és horgásztavat is érint (pl. Szenta, Somogycsicsó térségében), amelyeknél rendszeres a vidra előfordulása. 78. Somogyudvarhely, Kavicsbánya-tavak és Dombói-csatorna (+Á), vízfelület: 30 hektár. A tavak horgászvizek, a csatorna pedig érinti a közeli Dráva folyót; vándorlási útvonal. 79. Rinyaújlak, halastó és csatorna (+Á), vízfelület: 40 hektár. A halastó jó élőhely, míg a csatorna vízállás és táplálékkínálata rapszodikus, erősen szemetes is, mégis állandó vidranyomjeleket tapasztaltunk, ami feltehető a halastavak közelségének köszönhető. 80. Rinyaszentkirály, Rinyatamási, halastavak, csatornák és Rinya-patak (+Á), vízfelület: 300 hektár. A csatornák érintkeznek a Lábodi- és a Mikei-halastavakkal, valamint a Lábodi-Rinyapatakkal. 81. Répáspuszta, Deseda-víztározó (+Á), vízfelület: 40 hektár. Jó élőhely; lásd fentebb. 82. Pat, Patihídpuszta, Inke (Varászló), halastavak, Zala-Somogyi-határárok és Pádi-víz (+Á), vízfelület: 100 hektár. 12 tóból álló halastórendszerről van szó, amelyek táplálói a Zala-Somogyi-határárok és Pádi-víz. Nagyon jó élőhelyek, ráadásul a környéken több kisebb horgásztó is található még, amelyek csatornái érintkeznek a halastavak feltöltő-, vagy lecsapoló forrásaival. 83. Tésenfa, Dráva-folyó és Fekete-víz-patak (+Á), vízfelület: 100 hektár. A folyó jó élőhely, míg a patak alkalmasint vándorlási útvonal. Igaz, vízállása és helyenkénti szennyezettsége mindezt befolyásol(hat)ja, de a környékbeli halasvizeknek köszönhetően a vidra jelenléte állandónak mondható. 84. Drávacsehi, Drávapalkonya, Drávaszabolcs, Dráva-folyó és Fekete-víz-patak (+Á), vízfelület: 80 hektár. A Dráva horgászvíz, a patak alkalmasint vándorlási útvonal. Igaz, vízállása és helyenkénti szennyezettsége mindezt befolyásol(hat)ja. A környéken azonban több kisebb-nagyobb horgásztó is található még. 85. Gyékényes, Dombói-csatorna, és halastavak (+Á), vízfelület: 15 hektár. A csatorna, vándorlási útvonal, érintkezik a közelben található Dráva-folyóval is. 86. Bélavár, Dráva-folyó (+Á), vízfelület: 40 hektár. A folyó itteni szakasza is horgászvíz, a Fekete-víz-patak, amiről a fentebbi pontoknál volt szó, ezen a környéken éri el a Dráva-folyót. 87. Vízvár, Heresznye, Dráva-folyó és holtág (+Á), vízfelület: 80 hektár. A holtágak jó élőhelyek. 2003 nyarán olymértékben magapadt a folyó, hogy a sodorvonalnál keletkező homokpadoknál is felfedeztünk vidranyomokat, ami egyébként addig még nem fordult elő. 88. Somogycsicsó, halastavak (+Á), vízfelület: 80 hektár. A környéken több halastó is található még; lásd fentebb. 89. Szenta, halastavak és Tekeres-berki-patak (+Á), vízfelület: 20 hektár.

132

A környéken több halastó is található még; lásd fentebb. 90. Andocs, halastó és csatorna (+Á), vízfelület: 20 hektár. A csatorna Somogycsacsánál érintkezik a Koppány-patakkal, ami maga is horgászvíz, igaz a nyári időszakokban alig-alig található benne víz ezen a szakaszán, pl. 2003-ban teljesen ki is száradt. Nem messzire ettől a tótól található a Nágocsi halastó, amelynél állandó a vidra előfordulása. 91. Szorosad, Koppány-patak (+Á), vízfelület: 2 hektár. Bár a patak vízállása ingadozó, és szemetes/szennyezett is az itteni szakasza, a vidra jelenléte mégis állandónak mondható. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a közeli Törökkoppánynál található a Gerézdi horgásztó (vízfelülete: 6 hektár), ahol rendszeres a vidra jelenléte. 92. Mezőcsokonya, halastavak (+Á), vízfelület: 30 hektár. Csatornája érintkezik a hetesi-, a csombrádi- és a bodrogi-tavakkal, amelyeknél állandó a vidra. 93. Márfivisnye (Kápolnásvisnye), Márfi-halastavak és patak (+Á), vízfelület: 40 hektár. A környéken több halas- és horgásztó is található (pl. Visnye, Hedrehely térségében). 94. Háromfa, Bakháza, halastó és Rinya-patak (+Á), vízfelület: 55 hektár. A patak érinti a Rinyaszentkirályi-, és a Taranyi-halastavakat is, amelyeknél állandó a vidra. 95. Őrtilos, Dráva-folyó (+Á), vízfelület: 22 hektár. Horgászvíz, de a környéken találhatóak még kisebb horgásztavak is (pl.: Zákány, Somogybükkösd térségében), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 96. Tapsony (Kiserdőpuszta), halastavak (+Á), vízfelület: 15 hektár. A tavak csatornái érintkeznek a Rinya-patakkal, azon keresztül pedig több környékbeli halastóval is Kisperjésnél és Szenyérnél, amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 97. Balatonújlak, Nyugati-főcsatorna (+Á), vízfelület: 14 hektár. Horgászvíz, érinti a Marcali-víztározót. Ezen felül a nyaralási időszakban megfelelő rejtekhelyeket biztosít(hat) a Balatonról kiszoruló vidráknak. 98. Buzsák, halastavak és Bozói-csatorna (+Á), vízfelület: 140 hektár. 5 halastó és 13 telelőtó alkotta halastórendszer. Jó élőhelyet biztosítanak a vidrának, míg a csatorna ezeken kívül érint több halas- és horgásztavat is (pl. Somogyvár, Lengyeltóti, Fonyódliget térségében), valamint a Balatont. 99. Homokszentgyörgy, Belmajori-tó és Nyugati-Gyöngyös-patak (+Á), vízfelület: 5 hektár. A patak érintkezik a Kálmáncsai és Nagydobszai halastavak csatornáival, amelyeknél állandó a vidra. 100. Ságvár, Jabapuszta, Jaba-víztározó, Jaba-patak és Kis-Koppány-patak (+Á), vízfelület: 20 hektár. A víztározó horgászvíz, míg a Kis-Koppány-patak érintkezik a Sió-csatornával, ami szintén horgászvíz. 101.Nagyberény, Kis-Koppány-patak (+Á), vízfelület: 3 hektár. Rendszeres a vidra előfordulása, ami feltehető, hogy a Jaba-víztározó közelségének köszönhető. 102.Böhönye, Rinya (+Á), vízfelület:1,5 hektár. Több halas- és horgásztavat is érint a patak (pl. Felsőbogátpuszta térségében). 103.Kaszó, Baláta-tó és Taronyi-Rinya (+Á), vízfelület: 200 hektár. A Taronyi-Rinya, ami a Baláta-tavat is táplálja, közvetlenül érintkezik az Inkei, valamint a Somogyszobi halastavakkal, amelyek mellékcsatornái a Somogycsicsói halastavakat is elérik; valamennyinél állandó a vidra. 104.Drávapálfa (Barcs), Zimona-patak és halastavak (+Á), vízfelület: 40 hektár.

133

A környéken több kisebb-nagyobb halas- és horgásztavak is találhatók még; ezeket lásd fentebb. 105.Somogyfajsz, víztározó és Korokna-patak (+Á), vízfelület: 18 hektár. A víztározó jó élőhely, míg a patak inkább csak útvonala a vidráknak, igaz a környék többi horgásztavához közvetlenül kapcsolódik. Ugyanakkor 2005-ben elkezdődött a somogyfajszi rétek újbóli elvizesítése, aminek következtében hamarosan újabb értékes vizes élőhely alakul ki. 106.Balkó, Dráva-folyó (+Á), vízfelület: 10 hektár. A környéken több kisebb-nagyobb halas- és horgásztavak is találhatók még; ezeket lásd fentebb. 107.Kaposfüred, Deseda-víztározó (+Á), vízfelület: 210 hektár. Részletesen lásd fentebb. 108.Bedegkér, Remetepusztai-halastó és csatorna (+Á), vízfelület: 15 hektár. A csatorna vízállá és táplálékkínálata rapszodikus, a közelben azonban több halas- és horgásztó is található (pl. Kér, Törökkopány említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 109.Értény (Hékútpuszta), halastavak (+Á), vízfelület: 10 hektár. A halastavak csatornái érintkeznek a koppányszántói és a nagykónyi halastavak csatornáival. 110.Somogytarnóca, horgásztó (+Á), vízfelület: 30 hektár. Jó élőhely; lásd fentebb. 111.Martonpuszta (Vése), halastavak és patak (+Á), vízfelület: 20 hektár. A halastó megfelelő élőhely, míg a patak, vándorlási útvonal, érinti a Tapsonyihalastavakat. 112.Kiskorpád, víztározó (+Á), vízfelület: 12 hektár. A víztározó csatornája érintkezik a Kaposmérői-halastavakkal, ahol szintén állandó a vidra jelenléte. 113.Péterhida, Ó-Dráva, Malom-árok és Rinya-patak (+Á), vízfelület: 94 hektár. Az árok vízállása és táplálékkínálata sokkal ingadozóbb és változékonyabb, mint a pataké, ami érinti a Drávát. Emiatt a csatornánál ritkábban, mégis rendszeresen tapasztalható vidrára utaló nyomjel, míg a pataknál sokkal gyakrabban. A Dráva itteni szakasza is horgászvíz, valamint a környéken található még halasvíz (pl.: Drávaszentesnél), amelyek biztosítják a térségben a vidra folyamatos jelenlétét. 114.Sérsekszőlős, Jaba-víztározó és Jaba-patak (+Á), vízfelület: 7 hektár. A víztározó horgászvíz. A patak Ábándnál csatlakozik a Kis-Koppány-patakhoz, majd már azzal együtt a Sióhoz, közben több kisebb-nagyobb halasvizet is táplál (pl.: Ságvárnál, Ábándnál), amelyeknél állandó a vidra. 115.Fonó, Fonói-tó (+Á), vízfelület: 2 hektár. A tó csatornája Baténál érinti a Kapos-patakot. 116.Sántos, Somhegyi-erdő, Surján-patak, halastavak, Kapos-folyó (+Á), vízfelület: 70 hektár. Valamennyi élőhely-típusnál egész évben rendszeres a vidra előfordulása, amit elsősorban a Kapos-folyónak és a halastavaknak köszönhetünk. A környéken több halasvíz is található, amit a patak és a folyó táplál, vagy érint (pl. Sántos, Szentbalázs említhető), amelyeknél szintén rendszeres a vidra előfordulása. 117.Libickozma, Felső-tó – vízfelület: 3 hektár; Alsó-tó –, vízfelület: 4 hektár; Koroknaipatak – vízfelület: 2 hektár (+Á), összes vízfelület: 9 hektár. A tavakat tápláló Koroknai-patak, de a leeresztés során a Malom-árok is több környékbeli, vidrák által rendszeresen lakott tavat érint. Ezek a tavak vízi- és parti vegetációjukkal kimondottan jó élőhelyeknek mondhatók. A közelben található a somogyfajszi-víztározó is, ahol szintén állandó a vidra előfordulása. 118.Iharos, Ágneslaki-tó (+I), vízfelület: 4 hektár.

134

Horgásztó, ami a csatornájával érinti a Somogycsicsói-halastavakat, ahol a vidra állandónak mondható; itt mégsem találni meg rendszeresen a nyomjelét. 119.Kaposszerdahely, Berki-patak és Töröcskei-tó (+I), vízfelület: 12 hektár. A pataknál csak elvétve akadtunk vidrára utaló nyomjelekre, ami feltehető, hogy ingadozó vízállásával és változékony táplálékkínálatával magyarázható, míg a tónál rendszeres a faj előfordulása. 120.Pacsérvisnye, Visnyeszéplaki-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. A patak vízállása ingadozó, táplálékkínálata is változékony, lehet ez az oka annak, hogy eddig a vidra rapszodikus jelenlétét tapasztaltuk. A közelben viszont “jó vidrás helyként” nyilvántartott halas- és horgásztavak találhatók (pl. Visnye, Hencs térségében), feltehető a rendszeres vidra-előfordulás ezeknek köszönhető. 121.Komlósd, Komlósdi-Rinya-patak (+I), vízfelület: 2 hektár. A patak vízállása ingadozó, táplálékkínálata változékony, ugyanakkor erősen szemetes is. A vidra felbukkanása ritka. Ugyanakkor a környéken található több horgászvíz is (pl.: Drávaszentes, Péterhida térségében), amelyeknél rendszeres a vidra előfordulása. 122.Potony, Korcsina-patak (+I), vízfelület: 4 hektár. Vándorlási útvonal, érinti a Dráva-folyót, miközben a környéken más halasvizek is találhatók (pl.: Tótújfalu, Lakócsa, Drávagárdony említhető), amelyeknél rendszeres a vidra előfordulása. 123.Segesd, csatorna (+I), vízfelület: 2 hektár. A csatorna vízállása ingadozó, erősen szemetes is. A vidra felbukkanása ritka. A közelben találhatóa Felsőbogátpusztai-halastó, ahol állandó a vidra előfordulása. 124.Somogyudvarhely, kavicsbányatavak (+I), vízfelület: 7 hektár. Horgászvíz, a vidra felbukkanása mégis rapszodikus. A közelben lévő Drávánál a vidra jelenléte állandó, ami horgászvíz is egyben. 125.Zselicszentpál, Tótfalusi-árok, Szentjakabi-árok (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz terület. 126.Somogysárd, Sörnye-pusztai-halastó (-), vízfelület: nem mérhető. Kiszáradt. 127.Szabás, Nagykorpád, Rinya-patak (-), vízfelület: 2 hektár. A patak vízállása nagyon ingadozó, ezen a szakaszán eddig még nem tapasztaltunk vidrára utaló nyomjeleket. 128.Polány, patak (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz. 129.Kercseliget, patak (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz, holott érintkezik a Kapos-patakkal. 130.Mosdós, Kapos-patak (-), vízfelület: nem mérhető. A vizsgált területen a vízfolyás száraz. 131.Kaposkeresztúr, Kaposkeresztúri-árok (-), vízfelület: nem mérhető. A vizsgált területeken a vízfolyások szárazak. 132.Szentbalázs, Hajmási-árok és Surján-patak (-), vízfelület: nem mérhető. A vizsgált területen a vízfolyás száraz. 133.Kaposhomok, Rákópusztai-árok (-), vízfelület: nem mérhető. Az árok száraz terület. 134.Hajmás, Hajmási-árok (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz terület. 135.Zselickislak, Kislaki-, és Simonfai-patak (-), vízfelület: 4 hektár. Száraz terültek. 136.Kaposszentjakab, Szentjakabi-árok (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz terület. 137.Töröcske, Töröcskei-árok (-), vízfelület: nem mérhető.

135

Száraz terület. 138.Antalszállás, csatorna (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz terültet. 139.Szenttamáspuszta (Bőszénfa), patak (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz terület. 140.Simanfa, Tótfalusi-, és Kislaki árok (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz területek. 141.Ropolypuszta, Kardosfapuszta, (-), vízfelület: nem mérhető. Mára már teljesen kiszáradt halastó 142.Visnyeszéplak, Vitorág-patak, Hindai-bérc, Dennai-patak (-)¸ vízfelület: nem mérhető. Többnyire száraz területek, még a patakok vízállása is változó, az év nagy részében aligalig található a medrekben víz. 143.Zselickisfalud, Ropolyi-árok, Szilvás-árok (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz területek. 144.Nagypuszta, csatorna (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz terület. 145.Szilvásszentmárton, Bánya, Dennai-patak (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz terület. 146.Patca, Patcai-árok (tó) (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz terület. 147.Városbél, Patajpusztai-vízfolyás (-) (Baranya-megyei átnyúlással), vízfolyás: nem mérhető. Száraz terület. 148.Hárserdőtelep, Gyöngyös-mellékág (-), vízfelület: nem mérhető. Többnyire száraz terület. A Gyöngyös-patak jó vándorlási-útvonal, egyes szakaszai horgászvizek, illetve a patak is több kisebb horgásztó táplálóforrása, ez a mellékága azonban, feltehető a száraz volta, no meg a szemetessége miatt, vidrák által került. 149.Nagyberki, Kisberki-árok (-), vízfelület: nem mérhető. A vizsgált területen a vízfolyás száraz. 150.Bábonymegyer, Tab, Kis-Koppány-patak (-), vízfelület: 1 hektár. A patak vízállása ingadozó, többször teljesen ki is száradt, egyben nagyon szemetes is. 151.Szenna, Berki-patak (+I), Szennai-árok (-), vízfelület: 1 hektár. Az árok száraz terület, míg a pataknál csak elvétve akadtunk vidrára utaló nyomjelekre. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE 1. Székely, Nyírbogdány, víztározó, Székelyi-csatorna és Nyírbogdányi-csatorna (+Á), vízfelület: 50 hektár. A víztározó horgászvíz, a csatornák érintik a Lónyai-főcsatornát, ami egyes szakaszain maga is hallal telepített horgászvíz, valamint környékbeli horgásztavak táplálója (pl.: Demecser, Kemecse említhető). Ugyanakkor a Székelyi-csatorna a leveleki-víztározónak is táplálója, amelynél szintén állandó a vidra. 2. Dombrád, Pátroha, Belfőcsatorna (+Á), vízfelület: 5 hektár. Egyes szakaszai halasvizek. 2003 nyarán azonban vízállása nagyon leapadt, és az észlelt vidranyomjelek száma is lecsökkent. A 2002-es és a 2006-os árvíz idején és az azt követő hetekben feltűnően sok vidranyomot találtunk a csatornánál. 3. Csaroda, Gelénes, Dédai-főcsatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. Egyes szakaszai halasvizek. 2003 nyarán a vízállása nagyon leapadt, és az észlelt vidranyomjelek száma is lecsökkent. Csatlakozik a Szipa-főcsatornához, az pedig a

136

Csarondához, amelyek egy-egy szakaszukon szintén horgászvizek, illetve horgásztavak táplálói. 4. Apagy, Levelek, Leveleki-tározó és csatorna (+Á), vízfelület: 140 hektár. A víztározó halasvíz, alkalmas élőhely, míg a csatorna érinti a Székelyi-víztározót, valamint a Demecsernél a Lónyai-főcsatornát; ez utóbbi élőhelyek is horgászvizek, területükön állandó a vidra. 5. Apagy, kenderáztató (+Á), vízfelület: 3 hektár. Horgászvíz, a vidra állandó a területen, ami feltehető, a Leveleki-tározó közelségének is köszönhető. 6. Ágerdőmajor (országhatár) – Vásárosnamény, Kraszna-folyó (+Á), vízfelület: 1500 hektár. Bár a Kraszna-menti csatornáknál és tavaknál rendszeresen tapasztaltunk vidranyomjelet (pl. a Mérki-horgásztónál, a Nagyecsedi-csatornáknáknál, a Kocsordi horgásztónál), a folyónál felső szakaszát leszámítva csak rapszodikusan. Ennek oka, feltehető, a folyó túlságosan rendezett, vegetációszegény partoldala, a vízi növényzet szinte teljes hiánya, és a sodró, örvényes vízfolyása lehet. 7. Garbolc, Szatmárcseke, Túr-folyó torkolat és holtágai (+Á), vízfelület: 4000 hektár. A vidra állandónak mondható, különösen a Garbolc-Sonkád közötti szakaszon, míg Sonkádtól Szatmárcsekéig az előfordulás ritkább – itt a folyócska inkább csatornajellegű, gyérebb vegetációval és szegényes táplálékkínálattal, bár az árvizekkor még itt is élénkebb vidramozgást figyelhettünk meg. Sonkádtól az Öreg-Túron azonban egészen Nagyar-községig állandó vidrajelenlétről van tudomásunk. 8. Tiszabecs, Vásárosnamény, Tisza-folyó a két település között (+Á), vízfelület: 2000 hektár. Ezen a Felső-Tisza-szakaszon a vidraállomány állandónak mondható, ami elsősorban a hallal telepített holt- és mellékágaknak köszönhető. Az árvizek sem okoztak észrevehető változást az állománynál, sőt a környékbeli – rendszerint száraz – csatornákhoz szorították ki az itt élő jószágokat (pl. Tarpa, Márokpapi, Tivadar, Gulács, Nagyar községek említhetők). 9. Tiszaadony, Holt-Tisza és Szipa-főcsatorna (+Á), vízfelület: 70 hektár. Mind a folyónál, mind a csatornánál állandó a vidra jelenléte. Az árvizek sem okoztak észrevehető változást az állománynál. 10. Fehérgyarmat, halastó, horgásztó, Öreg-Túr-folyó és Görgő-Szenke-csatorna (+Á), vízfelület: 55 hektár. Valamennyi élőhely-típusnál állandónak mondható a vidra, még a legnagyobb nyári szárazság idején is, amikor pl. a csatorna és/vagy a folyó szinte teljesen kiszáradt. 11. Tiszaszalka, Csaronda-folyócska horgásztónak elrekesztett ága és Szipa-patak (+Á), vízfelület: 15 hektár. A patak főleg árvíz idején tartotta meg a vidrákat, a horgásztónál egész évben állandónak mondható. 12. Tiszacsermely, Szapogy-szögi-, és Csermely-szögi Holt Tisza (+Á), vízfelület: 75 hektár. Mindkét Holt-Tisza halasvíz. 2000-ben a ciánmérgezés idején menedéket jelentettek a vidráknak, míg a tiszai árvizek idején a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk élénkebb vidramozgást. 13. Tiszalök, Tisza-folyó, holtág és kikötő (+Á), vízfelület: 30 hektár. A folyó hullámterénél eddig még nem találtunk vidranyomjeleket, a holtágnál, ami horgászvíz viszont rendszeresen, még a kikötőnél is, igaz ott csupán téli, havas és jeges időszakban. A tiszai árvizek idején mind a holtágnál, mind a környékbeli csatornáknál tapasztaltunk élénkebb vidramozgást. 14. Tiszalök, Csobaj (részben már Borsod-megye), Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 45 hektár.

137

Intenzív halasvíz, közvetlen kapcsolata nincs az Élő Tiszával, friss vizet áradáskor kap. Csatornával azonban érintkezik a Tiszalöki-víztározóval. A tiszai árvizek idején mind a holtágnál, mind a környékbeli csatornáknál élénkebb vidramozgást tapasztaltunk. 15. Ököritófülpös, Tunyogmatolcs, Élő-Szamos és holtágai (+Á), vízfelület: 400 hektár. Mindkét folyószakasz intenzív horgászvíz. Mind a ciánmérgezés, mind az árvizek idején megtartották a vidraállományt. 16. Hermánszeg, Szamossályi, Szamosújlak, Szamossályi-Holt-Szamos holtág (+Á), vízfelület: 200 hektár. Intenzív horgászvíz, közvetlenül nem érintkezik az Élő-Szamossal, már a 2000-es ciánbaleset előtt állandó vidraállományt ismertünk ezen az élőhelyen. 17. Penyige, Szemke-csatorna (+Á), vízfelület: 40 hektár. A csatorna itt tóvá szélesedik, s intenzív horgászvíz. A környéken több horgásztó is található még, amelyek csatornáik egyfelől egymással, másfelől pedig a Tiszával érintkeznek (pl.: Fehérgyarmat, Nagyar, Kisar említhető). A tiszai árvizek idején mind az említett horgásztavaknál, mind a környékbeli csatornáknál élénkebb vidramozgást tapasztaltunk. 18. Nábrád, Szamos-holtág és halastó (+Á), vízfelület: 10 hektár. A ciánmérgezés előtt a holtágról nemleges adatunk volt, míg a baleset után már a halastóról is. A holtágnál egészen 2002 nyaráig nem találtunk vidranyomjeleket (bár a helyiek állították, hogy élnek vidrák a területen), míg a halastónál azok rendszeres meglétét regisztrálhattuk. Ma már mindkét élőhelynél állandónak mondható a vidra, egyedül az árvizek idején volt átmeneti “üres idő”, amíg valamerre a környékbeli csatornák területére kiszorulva átvészelték a nehéz időszakot. 19. Csengersima, Csegöld, Csengersimai-horgásztó, Máty-csatorna (+Á), vízfelület: 20 hektár. A horgásztónál már a 2000-es ciánbaleset előtt is állandó volt a vidrák jelenléte, míg a csatornánál rapszodikus, a nyári, aszályos időszakban alig, vagy egyáltalán nem találtunk nyomokat; 2003-ban gyakorlatilag teljesen kiszáradt. A vidraállomány ma is rendszeresnek mondható mindkét élőhelynél. Az utóbbi évek árvizei idején a horgásztó és a Máty-csatorna voltak többek között azok az élőhelyek, ahol a folyóról kiszorult vidrák meghúzhatták magukat. 20. Csenger, Szamos-folyó (+Á), vízfelület: 10 hektár. Már 1998-ban is találtunk a Szamos-híd alatt nyomjeleket. A ciánbaleset előtt, még 2000. január 27-én jegyeztünk fel nyomjelet, a legközelebbit azonban csak az év április 09-én. Attól kezdve, a folyó vízszintváltozásához “igazodva” rendszeresnek mondható a vidra jelenléte. 21. Olcsvaapáti, Panyola, Szamos-folyószakasz és Túr-belvíz-főcsatorna (+Á), vízfelület: 35 hektár. A főcsatornánál minden vizsgálati időszakban találtunk vidranyomjeleket, míg a folyónál1995-ben nem, de azt követően valamennyi kiszállás során, igen. Az árvizek idején a csatornánál szembetűnően megnőtt a látott vidranyomjelek száma. 22. Túristvándi, Öreg Túr – Belvíz csatorna (+Á), vízfelület: 1,5 hektár. Nem tart állandó vidraállományt, hanem a környékbeli horgásztavakról, valamint a Tiszáról errefelé tévedt vidrák vándorlási folyosója. Az árvizek idején a csatornánál szembetűnően megnőtt a látott vidranyomjelek száma. 23. Jánd, Nagyszegi Morotva (+Á), vízfelület: 7 hektár. Csatornával érintkezik a Boroszlókerti holtággal. Horgászvíz, és ún. “szentély” típusú holtág. Az árvizek idején a csatornánál szembetűnően megnőtt a látott vidranyomjelek száma. 24. Garbolc, Tiszakóród, Túr-folyó torkolata és holtágai (+Á), vízfelület: 200 hektár. A folyó holtágai több helyen hallal telepített horgászvizek. Igaz, a nyári aszályos időszakban a folyó vízszintje alaposan leapad (2003-ban voltak olyan szakaszok, ahol teljesen ki is száradt), de ettől függetlenül állandó a vidra. Ez alighanem annak is köszönhető, hogy a

138

két település között nagyon sok kisebb-nagyobb időszakos, vagy állandó vízállású csatorna is található, amelyek egy része hallal telepített, illetve vannak kisebb horgásztavak is. 25. Tiszabecs, Milota, Tiszacsécse, Szatmárcseke, Tarpa, Tivadar, Gulács, Vásárosnamény, Gergelyiugornya, Helmecszegi Holt Tisza és holtág (“szentély” típusú holtágak), Gacsánszegi Holt Tisza, Vágás-dűlői-Holt-Tisza, Szipa-főcsatorna, Boroszlókerti holtágak (ezek “szentély” típusú holtágak), Bagiszegi-holtág, Tivadari Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 3000 hektár. A Felső-Tisza holtágai, amelyek jelentős része hallal telepített horgászvíz, jó élőhelyet adnak, míg a hullámtér szakasza szinte teljes hosszán erős és örvényes, ott a vidra felbukkanása rapszodikus. 2000 és 2003 nyarán több alkalommal is felfedeztünk ott vidranyomjeleket (pl.: Szatmárcseke, Tivadar, Vásárosnamény említhető). Az árvizek idején sokuk megtartotta a vidrát, illetve a hozzájuk kapcsolódó csatornák voltak azok a menedékhelyek, ahol az árhullám levonultát átvészelhették az itt élő vidrák. 26. Újkenéz, Terem-szegi Holt Tisza holtág (“Vadász-tó”), vízfelület: 40 hektár. Erősen benövényesedett, vízpótlásra árhullámkor kerül sor. Horgászvíz, alkalmas élőhely. 27. Tuzsér, Tiszabezdéd, Belfőcsatorna, Tisza-folyó és Kerek-holtág (+Á), vízfelület: 120 hektár. Alkalmas élőhelyek. A ciánmérgezés idején a holtágakba, valamint az árvízkor, a csatornába húzódott a vidra. Aszálykor a csatorna vízellátása nagyon rapszodikus, egyébként is, nem tekinthető állandóan vidra-lakta területnek, inkább csak alkalmi váltónak mondhatjuk. 28. Tiszakerecseny, Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 6 hektár. Horgászvíz, akárcsak a környező falvakhoz (Újkenézhez, Tiszaadonyhoz) tartozó tiszaiholtágak. 29. Révleányvár, Komoró, Tisza-folyó (+Á), vízfelület: 45 hektár. A holtágak horgászvizek, alkalmas élőhelyek. Az árvizek idején a folyóhoz kapcsolódó csatornáknál szembetűnően megnőtt a látott vidranyomjelek száma. 30. Tuzsér, Komoró, Bodonyszögi Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 15 hektár. A holtág vízi-vegetációja sűrű, közvetlen kapcsolata nincs a Tiszával, aszálykor a vízszintcsökkenés drasztikus is lehet, mint volt 2000 és 2003 nyarán. Az árhullámok frissítik fel a vizét. Horgászvíz. A környéken található még több halasvíz is (pl. Komorónál a Belfőcsatorna említhető), feltehető emiatt észlelni a területen állandó vidrajelenlétet. 31. Tiszatelek, Nagyhalász, Érhát, Kétérköz, Kocoba, Verem-szegi és Apát-szegi HoltTisza, Belfőcsatorna (+Á), vízfelület: 160 hektár. A ciánmérgezés idején a holtágakba, valamint az árvizekkor a csatornába húzódott ki a vidra. Aszálykor a csatorna vízellátása nagyon rapszodikus, egyébként is, nem tekinthető állandóan vidra-lakta területnek, inkább csak alkalmi váltónak mondhatjuk, bár egyes szakaszai hallal telepített horgászvizek. 32. Gávavencsellő, Marótzugi Holt Tisza (+Á), Holt Tisza (Kacsató), vízfelület: 25 hektár. A Kacsató horgászvíz, megfelelő élőhely. A Marótzugi Holt-Tisza fokozottan védett, ún. “szentély” típusú holtág. Az árvizek idején a folyóhoz kapcsolódó csatornáknál szembetűnően megnőtt a látott vidranyomjelek száma. 33. Rakamaz, Tiszanagyfalu, Nagy-Morotva és Kis-Morotva (+Á), vízfelület: 10 hektár. Sűrű vízi-vegetációval rendelkeznek, nincs közvetlen kapcsolatuk a Tiszával, a Rakamazicsatornával azonban érintkeznek. Tiszanagyfalunál halastavak is létesültek. Az árvizek idején Morotváknál és a Tisza-folyóhoz kapcsolódó csatornáknál szembetűnően megnőtt a látott vidranyomjelek száma. 34. Rakamaz, Aranyosárok (+Á), vízfelület: 15 hektár. Vízfelületét nagyrészt már vízinövényzet borítja, a Tiszával nem érintkezik. Horgászvíz. Az árvizek idején, a területén szembetűnően megnőtt a látott vidranyomjelek száma.

139

35. Gávavencsellő, Remetezugi Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 6 hektár. Az Élő Tiszával nincs közvetlen kapcsolata, medre erősen feliszapolódott. Horgászvíz, ún. “szentély” típusú holtág. 36. Tiszadob, Tiszadada közötti Tisza-folyó, holtágak, Sárkány-törési morotva (+Á), vízfelület: 200 hektár. Megfelelő élőhelyek, főleg a holtágak, amelyek egy része halasvíz is. A holtágak egyes szakaszai ún. “szentély” típusú holtágak, míg mások (főleg a tiszadadai szakaszon azok, amelyek közvetlenül községi területekkel érintkeznek) rendkívül szennyezettek/szemetesek. 37. Tiszavasvári, Keleti-főcsatorna és Macsuga-halastó (+Á), 150 hektár. Mind a csatornánál (ami egyben horgászvíz is), mind a halastónál állandó a vidra jelenléte. Az árvizek idején a csatornánál és a halastónál is szembetűnően megnőtt a látott vidranyomjelek száma. 38. Nyírbátor, horgásztó és III. számú főfolyás (+Á), vízfelület: 4 hektár. 2005-től tapasztaljuk a vidra állandó jelenlétét, addig ritkának számított az itteni felbukkanása. A csatorna érint több környékbeli víztározót és horgásztavat (Laskod, Rohod, Vaja említhető), minden bizonnyal azokról került/kerül erre vidra. 39. Nagykálló, horgásztó – vízfelület: 5 hektár; víztározó: 8 hektár; csatorna – vízfelület: 4 hektár (+Á), vízfelület: 17 hektár. A horgásztó csatornája érintkezik a Harangodi-víztározó csatornájával, amelyeknél szintén állandó a vidra jelenléte. 40. Sényő, Kovács-tó és csatorna (+Á), vízfelület: 5 hektár. Az utóbbi kutatási időszaktól tapasztaljuk a vidra itteni állandó jelenlétét, előtte ritkának számított. 41. Tiszakarád, Partifecske-telep (folyópart), és Tiszakarádi-főcsatorna (+Á), vízfelület: 55 hektár. A folyónál a vidra jelenléte nagyon ritka, főként aszályos időszakban, vagy télen jellemző, míg a csatornánál állandónak mondható. Biztos azonban, hogy a csatorna csak átmeneti szállást nyújt az arra vetődött vidráknak. Ugyanakkor ehhez a főcsatornához csatlakozik a Tiszakarádi-csatorna, a Karcsa-csatorna, és ezek több horgásztóval, más nevenincs csatornákkal, valamint a Tiszával is érintkeznek, sőt, egyes szakaszaikon, maguk is hallal telepített horgászvizek. Még akkor is megtalálható bennük a vidra nyomjele, amikor épphogy csordogál bennük valamennyi víz – ami pedig az utóbbi években többször is előfordult. Az árvizek idején valamennyi csatornánál szembetűnően megnőtt a látott vidranyomjelek száma. 42. Tunyogmatolcs, Holt-Szamos (+Á), vízfelület: 140 hektár. Horgászvíz, megfelelő élőhely, a ciánmérgezés idején ide húzódtak a folyónál élő vidrák és halak is. 43. Csegöld, Máty-csatorna és víztározó (+Á), vízfelület: 45 hektár. A víztárózó horgászvíz. A csatorna pedig több környékbeli horgásztó táplálója, illetve érintkezik számos nevenincs kisebb csatornával is. 44. Szamosújlak, Gyügye, Holt-Szamos (+Á), vízfelület: 60 hektár. Horgászvizek, a ciánmérgezés idején ide húzódtak a folyónál élő vidrák és halak is. 45. Géberjén, Holt-Szamos (+Á), vízfelület: 7 hektár. Horgászvíz, akárcsak a folyó túloldali területén található fülpösdaróci- és cégénydányádi holtágak. 46. Tiszavid, Tisza-folyó és holtág (+Á), vízfelület: 50 hektár. Az első vidranyomokat, a ciánmérgezést követő hetekben találtuk a holtágaknál (2000. március-május közötti időszak), majd 2003-ban az aszály idején (június), amikor a folyó vízszintje nagymértékben megapadt, azóta rendszeresnek mondható. A holtág halasvíz, feltehető ez is oka annak, hogy egyre gyakrabban bukkan fel vidra a területen, ezért vettük az állandó listára fel.

140

47. Gyüre, Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 10 hektár. Intenzív halasvíz, vízi- és parti-vegetációja sűrű. Csatornával érintkezik a Tiszával. 48. Záhony, Tisza-szakasz – határszakasz (+Á), vízfelület: 5 hektár. A holtágak hallal telepített horgászvizek, amelyek “megfogják és megtartják a vidrákat”. 49. Győrtelek, Holt-Szamos és Nagy-vágás csatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. A Holt-Szamos horgászvíz, míg a csatorna jó vándorlási útvonal, érintkezik a Lápifőcsatornával; ciánmérgezéskor és árvizek idején menekülési útvonalat is nyújtott a folyóról kiszorult vidráknak. 50. Kótaj, Lónyai-főcsatorna (+Á), vízfelület: 5 hektár. A csatorna, vándorlási útvonal lehet, a vidra felbukkanása rapszodikus. A ciánmérgezés idején, valamint az árvizek során szembetűnően sok vidranyomjelre akadtunk ezen a szakaszon, ami Bujnál csatlakozik a Belfőcsatornához, és szintén ismert vidravándorlási útvonal. 51. Nyírbogdány, Lónyai-főcsatorna (+Á), vízfelület: 5 hektár. A csatornának ezen a szakaszán állandó a vidra jelenléte, bár szinte biztosra vehető, hogy a területen nem foglal revírt, mégis rendszeresen használt táplálkozási- és vándorlási területnek mondható. A csatorna horgászvízként hasznosul. 52. Beszterec, Belfőcsatorna (+Á), vízfelület: 12 hektár. A csatornának ezen a szakaszán állandó a vidra jelenléte, rendszeresen használt táplálkozási- és vándorlási területnek mondható. A csatorna horgászvíz. 53. Józsafalva (Tiszavasvári), horgásztavak és Király-ér (+Á) vízfelület: 40 hektár. A horgásztavak megfelelő élőhelyek, míg az ér – változó vízállása mellett is, sőt 2003 nyarán teljesen ki is száradt –, vándorlási útvonal. A környéken több halasvíz is található még (pl.: Büdszentmihály, Tiszalök említhető). A ciánmérgezéskor és árvizek idején feltűnően sok vidranyomot találtunk mind az érnél, mind az említett halasvizeknél. 54. Nyíregyháza, Szelidi-tó, Oláh-réti tó, Nagy-Vadas tó, Császárszállási-horgásztavak csatornák (+Á), vízfelület: 800 hektár. Horgászvizek, sűrű vízinövényzettel, állandóan telepített halállománnyal, egymással és más halasvizekkel is érintkező csatornahálózattal. 55. Újfehértó, Csűrü-réti víztározó (+Á), vízfelület: 50 hektár. Horgászvíz, sűrű vízinövényzettel, állandóan telepített halállománnyal, alkalmas élőhely. 56. Vaja, víztározó és III. sz. főfolyás (+Á), vízfelület: 10 hektár. A víztározó horgászvíz, sűrű vízinövényzettel, állandóan telepített halállománnyal, megfelelő élőhely. A főfolyás vízállása rapszodikus, ugyanakkor érinti a Laskodi- és Rohodivíztározót is – szintén halasvizek, állandó vidraállománnyal –; vándorlási útvonal. 57. Nagyhalász, Tiszarád, halastavak (+Á), vízfelület: 50 hektár. A tavak csatornája érintkezik a Belfőcsatornával és a Lónyai-főcsatornával – bár mindkét csatorna egyes szakasza hallal telepített halasvíz is egyben –, azokon keresztül pedig több halasvizzel is (pl. Kemecse, Kótaj, Kék, Ibrány említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 58. Tiszakóród, Túr-folyó (+Á), vízfelület: 6 hektár. A folyócska érintkezik a Tiszával, ráadásul halasvíz is, a vidra jelenléte rendszeresnek mondható. A tiszai árvizek idején tapasztaltunk feltűnően sok vidranyomjelet, amikor a folyóról kiszorulnak a vidrák, és itt, illetve a környékbeli csatornáknál találnak maguknak menedéket. 59. Tiszakóród, Tiszacsécse, Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 10 hektár. Érintkezik a Tiszával, horgászvíz. A környéken található még más halasvíz is (pl. Tiszakóród, Tiszacsécse említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 60. Sonkád, Túr-folyó, Túrerdői Holt-Túr és Malomszegi Túr-Holtmeder (+Á), vízfelület: 6 hektár.

141

A folyócskának ez a szakasza alkalmas élőhely, halasvíz, akárcsak a Túrerdői Holt-Túr. A Malomszegi Túr-Holtmeder (ami érinti Kölcse és Csarholc községeket is) ún. “szentély” típusú holtág. 61. Kölcse, Öreg-Túr (+Á), vízfelület: 4 hektár. A folyócskának ez a szakasza alkalmas élőhely; horgászvíz. 62. Ura, Keleti-övcsatorna (+Á), vízfelület: 25 hektár. A csatornán nem foglal területet a vidra, ugyanakkor az mégis biztosítja a vándorlási feltételeket. A vidra állandó jelenlétét 2000 őszétől regisztrálhatjuk, addig a felbukkanása rapszodikus volt. 63. Kemecse, Nagyhalászi-halastó és ún. VII. sz.-főfolyás (+Á), vízfelület: 250 hektár. Mindkét élőhelytípus megfelelő feltételeket biztosít a vidrának, sőt a főfolyás érintkezik a Lónyai-főcsatornával is. A környéken található több horgászvíz is (pl.: Kótaj, Nagyhalász említhető). 64. Székely, Nyírbogdány, víztározó, Székelyi IV. számú főfolyás (+Á), vízfelület: 20 hektár. Megfelelő élőhelyek, a víztározó horgászvíz. A főfolyás érintkezik a leveleki víztározó csatornájával. 65. Bátorliget, Bódvaj-patak (+Á), vízfelület: 10 hektár. Bár a pataknál nem fészkel vidra, ugyanakkor rendszeresen használt vándorlási útvonalnak mondható, egészen Nagyecsedig, a Kraszna-folyóig viszi/viheti a vidrákat, miközben több halasvizet is érint (pl. Fábiánháza, Nagyecsed említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 66. Tiszacsermely, Tisza-folyó és holtág (+Á), vízfelület: 10 hektár. A holtág hallal telepített, alkalmas élőhely. A folyó csatornával érintkezik a Tiszakarádifőcsatornával, ami ismert vidravándorlási útvonal. 67. Tiszabezdéd, Győröcske, Kerek-holtág (+Á), vízfelület: 40 hektár. A terület horgászvíz is egyben, megfelelő élőhely. 68. Laskod, Petneháza, Rohod, III. sz. főfolyás és víztározók (+Á), vízfelület: 400 hektár. A víztározók pecásvizek, míg a csatorna érintkezik a Vajai-víztározóval is. A főcsatorna vándorlási útvonalnak mondható, bár vízállása az aszályos hónapokban igen megapad. 69. Nagyszekeres, Görgő-Szenke-csatorna (+Á), vízfelület: 5 hektár. A csatorna ezen szakaszánál rendszeresnek mondható a vidra jelenléte, ami valószínű több környékbeli horgásztónak is köszönhető (pl. Fehérgyarmat, Penyige említhető). 70. Érpatak, Csűrű-réti-víztározó és főcsatorna (+Á), vízfelület: 25 hektár. Megfelelő élőhelyek, még akkor is, ha szárazság idején a csatorna szinte teljesen kiszárad. Ugyanakkor érinti a Nyíregyházi horgásztavakat is, vándorlási útvonalként jöhet szóba. A víztározó horgászvíz. 71. Tiszatelek, Ibrány, Apátszögi Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 15 hektár. Vízinövényzettel erősen benőtt, a folyóval nincs közvetlen érintkezése, vizét az árhullámok frissítik fel. Aszálykor részben kiszáradhat. Az ún. “szentély” típusú holtágakhoz tartozik. Az árvizek idején, területén feltűnően sok vidranyomot találtunk. 72. Mátyus, Rózsásdűlői Holtág (+Á), vízfelület: 5 hektár. Vegetációja nagyon sűrű. Nincs közvetlen kapcsolat a Tiszával, vizét az árhullámok frissítik fel. Halasvíz, ún. “szentély” típusú holtág. Az árvizek idején, területén feltűnően sok vidranyomot találtunk. 73. Mezőladány, Ladányi Holtág (+Á), vízfelület: 10 hektár. Nincs közvetlen kapcsolat a Tiszával, vizét az árhullámok frissítik fel. Halasvíz, ún. “szentély” típusú holtág. A ciánmérgezéskor és az árvizek idején, területén feltűnően sok vidranyomot találtunk. 74. Kántorjánosi, Nyírgyulaj, III: sz. főfolyás (+Á), vízfelület: 3 hektár.

142

A csatorna közvetlenül érintkezik a Laskodi-, a Rohodi- és a Vajai-víztározóval, egyben egyes szakaszain maga is hallal telepített horgászvíz. 75. Lónya, Tiszamogyorós, Mándok, Lónyai Morotva (+Á), vízfelület: 15 hektár. Nincs közvetlen kapcsolat a Tiszával, vizét az árhullámok frissítik fel. Horgászvíz, a területen sűrű vegetáció található. A ciánmérgezés és az árvizek idején, területén feltűnően sok vidranyomot találtunk 76. Tímár, Szilas-morotva és horgásztó (+Á), vízfelület: 12 hektár. A morotvánál a ciánmérgezés idején, valamint az árvizek után fedeztünk fel vidranyomjeleket, míg a horgásztónál a téli időszakokban állapítottunk meg vidraelőfordulást. Egyébként a morotva is halasvíz, egyben ún. “szentély” típusú holtág. 77. Kisar, Tivadar, Tisza-folyó és holtág (+Á), vízfelület: 2 hektár. A holtágaknál a vidra állandónak mondható, de a tipikus jelölőhelyen (híd alatti homok és/vagy kőpadoknál) eddig még nem tapasztaltunk vidranyomjelet, nagy aszály idején sem, amikor más tiszai szakaszoknál, a hullámtérnél keletkező homokpadokat meglátogatták a vidrák. 78. Fülpösdaróc, Szamos-holtág (+Á), vízfelület: 40 hektár. Horgászvíz, a ciánmérgezés idején ide húzódott a folyóban élő halak jelentős része, és a vidrák is. 79. Félhalom (Egyek), Gyökérkút, Biristók-holtág és csatorna, Ohati-halastavak, (+Á), vízfelület: 120 hektár. A csatorna, változó vízállású, vándorlási útvonal, a közeli Tisza-szakasz hallal telepített horgászvíz. 80. Tiborszállás, Kraszna-folyó (+Á), vízfelület: 60 hektár. A folyónak ez a szakasza horgászvíz, a vidra jelenléte állandónak mondható. A környéken található még több halasvíz is (pl. Nagyecsed, Fábiánháza, Mérk említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 81. Tiszadob, Bárányszeg, Tiszalúc (részben már Borsod-megye), Holt-Tisza (+Á), vízfelület: 120 hektár. Nagyon mély holtág, akár 10 méter is lehet. Egyfelől érintkezik a Takta-csatornával, másfelől a Tisza-folyóval. Intenzív halasvíz (halászat és horgászat). A ciánmérgezés és az árvizek idején, területén feltűnően sok vidranyomot találtunk 82. Szamoskér, Kérsemjén, Szamos-folyószakasz (+Á), vízfelület: 30 hektár. Eddigi vizsgálódásaink során a ciánmérgezést követő hetekben rapszodikuan találtunk vidranyomot a holtágaknál, majd 2003-ban az aszály idején szintén, azt követően azonban rendszeresen. A helyiek elmondása szerint is a vidra állandóan jelenlévő faj a területen. A Szamoskért is érintő Északi-csatorna, ami kisebb csatornáival érintkezik a folyóval, vándorlási útvonala a vidrának. 83. Tunyogmatolcs, Élő Szamos-folyón (+Á), vízfelület: 80 hektár. A vidra felbukkanása állandó, ami feltehető a közeli hallal telepített holtágnak is köszönhető. 84. Szamosszeg, Szamos-folyó, Holt-Szamos és Északi-csatorna (+Á), vízfelület: 50 hektár. A Holt-Szamos halasvíz, a csatorna, vándorlási útvonal, Olcsvánál csatlakozik a Szamoshoz. 85. Szabolcsveresmart, Rozsálypusztai Holt-Tisza, Nagyszögi morotva és Rétközi-tó (+Á), vízfelület: 470 hektár. Ezeken a területeken 2004-ig nem találtunk vidranyomjeleket, azóta egyre gyakrabban. A holtágak csatornákon keresztül érintkeznek a Belfőcsatornával, ami, rendszeresen használt vándorlási útvonalnak mondható. A Rétközi-tó pedig egy több száz hektáros halasvíz. 86. Terem, Ős-tó – vízfelület: 8 hektár; és Teremi-tó – vízfelület: 52 hektár (+Á), összes

143

vízfelület: 60 hektár. Az Ős-tónál, ami horgászvíz, nem él vidra, a szintén halasvízként hasznosuló Teremitónál viszont állandó a jelenléte. 87. Kisvárda, halastavak (+Á), vízfelület: 80 hektár. 4 tóból álló tórendszer, a vidra jelenléte állandó. A tavak a 4-es közlekedési főút mellett találhatóak, amely komoly veszélyt jelent a vidráknak. 88. Olcsva, Olcsvaapáti, Szamos-folyó és Túr-belvíz-főcsatorna (+Á), vízfelület: 80 hektár. Ezeken a részeken 2002-től találtunk rendszeresen vidranyomjeleket. A folyó és a főcsatorna egyes szakaszai is horgászvizek. 89. Fehérgyarmat, téglagyári bányató és Vámmegyei-csatorna (+I), vízfelület: 5 hektár. Bár horgászvíz, és Fehérgyarmatnál találhatóak olyan élőhelyek, amelyeknél állandó a vidra jelenléte, a bányatónál mégis csak rapszodikus felbukkanását tapasztaljuk, míg a csatornánál nagyon ritka. 90. Barabás, Dédai-csatorna (+I), vízfelület: 3 hektár. A vidra itteni előfordulását rapszodikusan tapasztaljuk, feltehető, hogy a környékbeli halasvizekről téved erre alkalmanként egy-egy vidra. 91. Vámosatya, Szipa-főcsatorna (+I), vízfelület: 4 hektár. A vidra itteni előfordulását rapszodikusan tapasztaljuk, feltehető, hogy a környékbeli halasvizekről téved erre alkalmanként egy-egy vidra. 92. Nagyecsed, Nagy-vágás-csatorna és Lápi-főcsatorna (+I), vízfelület: 10 hektár. A Nagy-vágás-csatorna vízállása nagyon ingadozó, ugyanakkor Győrteleknél érintkezik a Keleti-övcsatornával és azon keresztül a Szamos-folyóval. A vidra előfordulása rapszodikus, főleg a Nagy-vágás-csatornánál említhető, de alkalmasint a Lápi-főcsatornánál is észlelni. Ez utóbbi a tiszai árvizeknél volt szembetűnő, amikor a megáradt Tisza visszanyomta és felduzzasztotta a vele érintkező egyéb vízfolyásokat. Akkor ezeken a csatornákon is szokatlanul élénk vidramozgást figyeltünk meg. 93. Mezőladány, Benk, Holt-Tisza (+I), vízfelület: 100 hektár. Bár a holtág jónak mondható, halasvíz, a vidra felbukkanása rapszodikus tűnik, de ez a nagyobb területet véve figyelembe az Újkenéz, Eperjeske Tisza-szakaszra általános igazságként elmondható. A holtágak jelentős része azonban halasvíz. 94. Nagyhódos, Garbóc, Túr-folyó és holtág (+I), vízfelület: 7 hektár. Nagyon ritkán találtunk a folyó itteni szakaszánál vidra-előfordulást igazoló nyomot, bár a helyiek állítása, hogy rendszeresen előfordul a területen. 95. Nyírjákó, halastó (+I), vízfelület: 2 hektár. 1997-ben vidrakár felmérés is történt a tónál, ahol valóban azonosítani lehetett a vidra nyomjeleit. Azóta azonban nem tapasztalni vidrát a területen, bár a tavacska csatornája érintkezi a Laskodi-víztározó csatornájával, ami viszont “jó vidrás terület”. 96. Kishódos, Túr-folyó (+I), vízfelület: 3 hektár. Eddig mindössze rapszodikusan találtunk vidranyomjeleket, bár az utóbbi két évben azok száma gyakoribbá vált. 97. Napkor-Nyíregyháza, Napkor-csatorna (+I), vízfelület 40 hektár. Az első nyomjelet 2000 februárjában fedeztük fel, és attól kezdve rapszodikusan találunk ezen a csatornaszakaszon vidranyomjelet. Feltehető, hogy csupán váltóterület, amit a vegetáció szegénysége és a terület zavarása megmagyarázhat. Ugyanakkor a környéken, az említett községnél és városnál is található több halasvíz, amelyeknél rendszeres a vidra jelenléte. 98. Tiszaszalka, Kisvarsány, Vásárosnamény, Tisza-folyó és holtágak (+I), vízfelület: 45 hektár. A holtágak közül nem egy halasvíz, azoknál, ha rapszodikusan is, de előfordul a vidra,

144

míg a hullámtéri részeken eddig nem tapasztaltuk. Az elmúlt évek során a tiszai árvizek idején (az azokat követő apadás időszakában) lehetett több alkalommal megfigyelni vidranyomjeleket. 99. Kocsord, Kraszna-folyó, Kirvalapos és Északi-csatorna (+I), vízfelület: 15 hektár. A Kraszna itteni szakaszánál eddig még nem találtunk vidranyomjeleket, ami feltehető a meredek és kikövezett partfallal is magyarázható, míg a csatornánál felbukkanása rapszodikus. A csatorna Tunyogmatolcsnál a Holt-Szamossal, Olcsvaapátinál az Élő Szamossal érintkezik. 100.Aranyosapáti, Holt-Tisza holtág (+I), vízfelület: 5 hektár. A területen rapszodikusan tapasztaltunk eddigi kutatásaink során vidrát, holott a környékbeli holtágaknál (pl. Tiszavidnél és Tiszaadonynál) állandónak mondható a faj. Itt főleg a nyári aszályos időszakban, a folyó vízszintjének jelentős apadásakor regisztrálhattuk nyomjeleiket, bár a holtág vízállása is jelentősen megapadt, helyenként szinte teljesen kiszáradt. 101.Mátyus, Tisza-folyó és Rózsás-dűlői holtág (+I), vízfelület: 3 hektár. Megfelelő élőhely, ugyanakkor eddig csak a nyári aszályos időszakban regisztrálhattuk vidra-nyomjeleket ezen a terület-szakaszon. 102.Tiszamogyorós, Eperjeske, Tisza-folyó-szakasz, Sziget-dűlői Holt Tisza holtág (+I), vízfelület: 50 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikus, ez ideig csupán aszályos időszakokban, valamint az árvizeket követő hetekben tapasztaltuk. 103.Szabolcs, Kerek-tó morotva, Kis-Tisza-holtág (+I), vízfelület: 20 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikus. A helyiek szerint azonban, a vidra rendszeresen előfordul. 104.Dombrád, Liget-szögi Holt-Tisza-holtág (+I), vízfelület: 150 hektár. A ciánmérgezés idején, valamint a nyári aszályos időszakban (2000-ben és 2003-ban) fedeztünk fel vidranyomjeleket ezen a területen, illetve legutóbb a 2006-os árvizet követő hetekben. 105.Nábrád, halastó – vízfelület: 7 hektár; Holt-Szamos – vízfelület: 6 hektár (+I), vízfelület: 13 hektár. A vidra felbukkanása 2004-ig rapszodikus volt, majd attól kezdve egyre gyakrabban tapasztaltuk Ez feltehető a közeli Tunyogmatolcsi-holtágnak is köszönhető, ami, akárcsak az itteni holtág és persze a halastó telepített halasvíz, megfelelő vízi- és parti vegetációval. 106.Darnó, Csomota-csatorna (+I), vízfelület: 3 hektár. Bár a csatorna-szakasz egy erdőn keresztül folyik, így a vegetáció jónak mondható, a vize azonban erősen szennyezett, főleg a környékbeli tehenészeti-telepek hígtrágyájától. A vidra felbukkanását először 2000 márciusában észleltük, majd 2001 és 2005 tavaszán, amikor mind a Szamos-, mind a Tisza-folyó megáradt. Azóta rapszodikusan találni ezen a csatornaszakaszon vidranyomjeleket. 107.Cégénydányád, Szamos-folyó (+I), vízfelület: 5 hektár. A folyónak ezen a szakaszán rapszodikusan találtunk vidrára utaló nyomjeleket, bár a helybeliek szerint állandó a területen. Ezt támaszthatja alá az, hogy valóban egyre gyakrabban akadunk vidranyomra. 108.Jánkmajtis, Görgő-Szenke csatorna (+I), vízfelület: 0,5 hektár. Bár a csatorna-szakasz egy erdőn keresztül folyik, így a vegetáció jónak mondható, a patak vize azonban erősen szennyezett, főleg a környékbeli tehenészeti-telepek hígtrágyájától. 109.Szamosbecs, Szamos-folyószakasz (+I), vízfelület: 25 hektár. A vidra előfordulása rapszodikus, először 2000 nyarán, aszály idején észleltük, majd 2003-ban szintén a szárazság idején, míg 2001 májusában, a nagy tiszai árvíz során akadtunk vidranyomjelre, amikor a Szamos vizét az áradó Tisza alaposan visszanyomta. Igazából eddig

145

mindig a tiszai árvizek idején és az azt követőhetekben tapasztaltuk a vidra itteni előfordulását. 110.Rápolt, Szamos-folyó (+I), vízfelület: 12 hektár. A Szamosnak ezen a szakaszán a vidra felbukkanása rapszodikus, feltehető, hogy a jó élőhelyi feltételeket adó környékbeli területekről (pl. Szamosújlak, Géberjén említhető) kerül erre vidra. 111.Szamosangyalos, Szamostatárfalva, Szamos-folyó és holtág (+I), vízfelület: 60 hektár. Eddigi vizsgálódásaink során a ciánmérgezést követő hetekben találtunk vidranyomot a holtágaknál, majd 2003-ban az aszály idején. Attól kezdve alkalmanként, de az utóbbi két évben egyre gyakrabban található vidranyom a területen. 112.Benk, Tisza-folyó és holtág (+I), vízfelület: 30 hektár. Eddigi vizsgálódásaink során a ciánmérgezést követő hetekben találtunk vidranyomot a holtágaknál, majd 2003-ban az aszály idején. Attól kezdve alkalmanként, de az utóbbi két évben egyre gyakrabban található vidranyom a területen. 113.Kékcse, Belfőcsatorna (+I), vízfelület: 1 hektár. A csatorna a ciánmérgezés, valamint az árvizek idején jelentett menekülési útvonalat a vidrák számára. Ugyanakkor vándorlási útvonalnak is mondható, a Tiszáról kiszorult egyedek kerülhetnek erre ideig-óráig, a Belfőcsatorna kisebb környékbeli horgászvizek táplálója. 114.Tiszabercel, Lónyai-főcsatorna (+I), vízfelület: 20 hektár. A csatorna a ciánmérgezés, valamint az árvizek idején jelentett menekülési útvonalat a vidrák számára. Ugyanakkor vándorlási útvonalnak is mondható, a Tiszáról kiszorult egyedek kerülhetnek erre ideig-óráig, ráadásul érintkezik a Belfőcsatornával is, ami ismert vidravándorlási-útvonal, illetve egyes szakaszain maga is hallal telepített horgászvíz. 115.Tiszakanyár, Tisza-folyó és holtág (+I), vízfelület: 100 hektár. A holtág halasvíz, megfelelő élőhely, a ciánmérgezés idején menedéket jelentett a vidráknak. Egyelőre a vidra rapszodikus meglétét regisztráljuk. 116.Napkor, csatornák (+I), vízfelület: 12 hektár. A csatornáknál (ún. VI. és VII. sz. főfolyások) a vidra felbukkanása rapszodikus, bár a VII. sz. főfolyás közvetlenül érintkezik a Harangodi-víztározóval, ahol a faj jelenléte állandó. Mindenesetre eddig csak az árvizek idején találtunk a csatornáknál vidrára utaló nyomjeleket. 117.Buj, Kék Lónyai-főcsatorna (+I), vízfelület: 60 hektár. A csatorna, vándorlási útvonal lehet, a vidra felbukkanása rapszodikus. A ciánmérgezés idején, valamint az árvizek során szembetűnően sok vidranyomjelre akadtunk ezen a szakaszon, ami Bujnál csatlakozik a Belfőcsatornához, és szintén ismert vidravándorlási útvonal. 118.Tiszatelek-Tiszahát, Tisza-folyó (+I), vízfelület: 300 hektár. A Tiszának ezen a szakaszánál eddigi vizsgálataink szerint rapszodikus a vidra felbukkanása. A 2001-es árvíz után hetekig megleltük a nyomukat, míg 2003 nyarán több alaklommal a hullámtéri homokpadoknál leltünk vidranyomjelekre. A 2002-es és a 2006-os árvizek idején is tapasztaltunk vidranyomokat. 119.Döge, Belfőcsatorna (+I), vízfelület: 5 hektár. A területen vándorlási útvonal; a közelben található két horgászvízként is hasznosuló Tisza-holtág (Komoró, Tuzsér említhető), ahol a faj jelenléte állandó. 120.Tiszacsécse, Parád-Tiszacsécsei-csatorna (+I), vízfelület: 4 hektár. A csatornán nem foglal területet vidra, ugyanakkor az mégis biztosítja a vándorlási feltételeket. Ezt bizonyítja, hogy a vidra felbukkanása rapszodikus, de megjegyezzük: egyre gyakoribb. 121.Berkesz, ún. III. sz.-főfolyás (+I), vízfelület: 2 hektár. A főfolyás érintkezik a Lónyai-főcsatornával, ahol többé-kevésbé rendszeresebb a vidra

146

felbukkanása. Itt, ezen a csatorna-szakaszon az árvizek idején találtunk vidranyomjeleket, egyébként nem. 122.Hetefejércse, csatorna (+I), vízfelület: 0,5 hektár. A csatornánál az árvizek során találtunk vidranyomot, egyébként nem, igaz többnyire száraz. 123.Tiszaeszlár, Tiszanagyfalu, Szöglegelői Holt-Tisza (+I), vízfelület: 6 hektár. Elmocsarasodott terület, ún. “szentély” típusú holtág. 124.Tiszabezdéd, Kerek Holt-Tisza (+I), vízfelület: 5 hektár. A Tiszával nincs közvetlen kapcsolata, vizét az árhullámok frissítik fel. A nyári csapadékszegény hónapokban majdnem teljesen kiszárad. Vidrára utaló nyomot az árvizek után mindenesetben találtunk. 125.Szakoly, főcsatorna (+I), vízfelület: 5 hektár. Bár a csatorna egyes szakaszain maga is hallal telepített, valamint érint halasvizeket is (pl. Harangodi-víztároló, Nagykálló említhető), ezen a részén a vidra jelenléte csak rapszodikus. 126.Márokpapi, Szipa-főcsatorna (+I), vízfelület: 25 hektár. A csatornánál rendszeresen az árvizek idején találtunk vidranyomjeleket, egyébként nem. Sőt, a csatorna többnyire száraz. 127.Kistiszahát Dombrádnál, Pallóközi Holt Tisza holtág (+I), vízfelület: 10 hektár. Ezen a területrészen a 2002-es tiszai árvíz óta tapasztaljuk, ha nem is az állandó, de a rendszeres felbukkanását a vidrának. 128.Tiszakórád, Szatmárcseke, Kisar, Tisza-folyó bal partja (-), vízfelület: 250 hektár. Ezeken a részeken eddig még nem találtunk vidranyomjeleket. 129.Olcsva, Kraszna-folyó (-), vízfelület: 7 hektár. Ezen a részen eddig nagyon ritkán találtunk vidranyomjeleket; feltehető, hogy a Szamosról kerültek erre. A Kraszna itteni szakasza nem teszi lehetővé, hogy a vidra megtelepedjen. 130.Lónya, Pusztakert-dűlői Holt Tisza holtág (-), vízfelület: 8 hektár. Vizsgálódásaink szerint a területen nem fordul elő vidra, bár a helyiek szerint, igen. 131.Nagydobos, Kraszna-folyó (-), vízfelület: 4 hektár. A folyó többnyire örvényes volta, a partoldal vegetációjának lecsupaszítása lehet oka annak, hogy vidranyomjelre eddig mindössze egyetlen alkalommal, 2003. augusztusában találtunk. 132.Balsa, Tisza-folyó szakasz (-), vízfelület: 22 hektár. Mindössze 2001-ben az árvíz után találtunk ezen a szakaszon vidranyomjelet. A környéken több halasvíz is található (pl.: Gávavencselő, Szabolcs említhető), amelyeknél rendszeres a vidra előfordulása. 133.Nyíregyháza, Lőczibokor, csatorna (-), vízfelület: 3 hektár. A csatorna vízállása nagyon változó, a közelben még horgásztó is található, mégsem járja vidra. 134.Mérk, Kraszna-folyó (-), vízfelület: 2 hektár. A folyó ezen szakaszánál többnyire erős, örvényes a víz, a vízi-, és parti növényzet nagyon gyér. 135.Encsencs, Bódvaj-patak (-), vízfelület: 1 hektár. Vízállása nagyon ingadozó, táplálékellátottsága is szegényes. 136.Bököny, horgásztó (-), vízfelület: 24 hektár. Bár csatornája érinti a Csűrű-réti víztározót, ahol állandó vidrajelenlétről van tudomásunk, ezen a tavon eddig még nem találtunk nyomjeleket. 137.Zsarolyán, Pünkösd-csatorna (-), vízfelület: nem mérhető. Időszakos vízállású csatorna, eddig még egyszer sem találtunk vidranyomot.

147

138.Porcsalma, Ököritófülpös, Szamita-csatorna (-), vízfelület: nem mérhető. Időszakos vízállású csatorna, eddig még egyszer sem találtunk vidranyomot. TOLNA MEGYE 1. Alsóhetény (Kapospula), halastavak, csatornák és Kapos-patak (+Á), vízfelület: 260 hektár. A környéken több nagyobb halastó is található, amelyeknél szintén állandó a vidrák előfordulása (pl. Dombóvár, Kiskonda, Attala említhető), és ezek csatornáikkal érintkeznek egymással, valamint a patakkal. 2. Kakasd, Tabód, halastavak és Völgységi-patak (+Á), vízfelület: 80 hektár. A patak érinti a bonyhádi-halastavakat is, valamint Sióagárdnál a Sió-csatornához csatlakozik, valamennyinél állandó a vidra jelenléte. 3. Szekszárd, Öcsény, Sió-gát és kubikgödrök (+Á), vízfelület: 15 hektár. A kubikgödrök hallal telepített horgászvizek, míg a Sió – igaz, nagyon változó vízállással – elsősorban vándorlási útvonal, annak ellenére, hogy horgászati hasznosítás alatt áll. 2002 előtt a vidrák itteni felbukkanása ritkábbnak volt mondható, akkoriban jelenlétüket rapszodikusnak is vettük, mára azonban állandóan meglévő fajnak tartjuk. Megjegyezzük: 2003 júniusától-október végéig a Siónál nem észleltünk vidramozgást, hiszen teljesen kiszáradt. A 2006-os dunai árvíz idején a környező csatornáknál szokatlanul sok vidranyomot találtunk, amelyek az árhullám levonulta után ritkultak meg. 4. Decs, Holt-Duna (+Á), vízfelület: 30 hektár. A Gemenci és Rezéti mellékág között helyezkedik el, ún. “szentély” típusú holtág. Aszálykor vízszintje alaposan megcsappan, majdnem teljesen kiszárad. 5. Grabóc, Börzsöny, halastavak (+Á), vízfelület: 100 hektár. A környéken több, szintén állandó vidraállományt tartó halasvíz is található (pl. Bonyhád, Kakasd említhető). 6. Decs, Kis-Decsi Holt-Duna, Nagy-Decsi Holt-Duna és Reimann-fok, Lankóczi KisDuna holtág, Lassi-tavak (Hármas-zátony), Malomtelelő, Grébec (mellékága), Keszeges-tó (természetes tó), Visszafolyó-csatorna (+Á), vízfelület: 400 hektár. A Hármas-zátony, a Malomtelelő 2003-ban teljesen kiszáradt, 2004 elején töltődtek fel újra. A 2002-es és a 2006-os árvízkor a vidrákat kiszorította a víz; az árhullám során a környező, egyébként szintén megemelkedett vízállású nevenincs-csatornáknál, valamint a Szekszárdi-séd-pataknál tapasztaltunk vidranyomjeleket. Ezek a csatornák egyébként útvonalként szolgálnak a vidráknak, még akkor is, ha vízállásuk általában ingadozó, táplálékkínálatuk pedig nagyon eltérő. Megjegyezzük: mindennek ellenére valamennyi most említett élőhelynél állandó és stabil vidraállomány él. 7. Érsekcsanád, Decs, Rezét-Duna, Zubrik-tó (+Á), vízfelület: 100 hektár. Horgászvizek, a Zubrik-tó 2003-ban kiszáradt, 2004 tavaszán töltődött fel újra. A 2002-es és a 2006-os dunai-árvíz során a környékbeli csatornáknál szembetűnően sok vidranyomjelet tapasztaltunk. 8. Szekszárd, Keselyűs, Sió-csatorna, Holt-Sió, Ásott-Duna, Hátfői-kobolya, Telefonos (természetes tó), Dög-tó (természetes tó), Sáros (természetes tó), Makkos (természetes tavak), Forgó (természetes tó) (+Á), vízfelület: 250 hektár. Ezek az élőhelyek állandó és stabil vidraállományt tartanak el. A 2002-es és a 2006-os dunai-árvíz során a csatornáknál és a zömében halászati és/vagy horgászati hasznosítás alatt álló természetes tavaknál szembetűnően sok vidranyomjelet tapasztaltunk, míg 2003 nyarán alig-alig találtunk nyomokat, igaz a Sió-csatorna és a Holt-Sió, valamint a környékbeli kisebb csatornák vízszintje akkor kritikus szint alá süllyedt. 9. Báta, Holt Duna holtág, Zimer-fok II. és Jajtanyai-tó (+Á), vízfelület: 100 hektár.

148

Horgászvizek. A 2002-es és a 2006-os dunai-árvíz során a környékbeli csatornáknál és a horgásztónál is szembetűnően sok vidranyomjelet tapasztaltunk. 10. Báta, Nyéki Holt-Duna (+Á), vízfelület: 16 hektár. Úgynevezett “szentély” típusú holtág, állandó vidraállományt tart el. 11. Báta, Keszeges-tó, Mély-gödör (+Á), vízfelület: 7 hektár. Horgászvizek. A vidra előfordulása állandónak mondható. A dunai árvizekkor, feltehető, hogy az egyik ideig-óráig “igénybe vett” menekülési területe volt a vidráknak. 12. Ozora, Sió-csatorna, Molnár-tó (+Á), vízfelület: 20 hektár. Mindkét élőhelytípus megfelelő élőhely, a csatorna több környékbeli halas- és horgásztavat is összeköt a környéken (pl. Simontornya, Tolnanémedi említhető), amelyeknél szintén stabil és állandó vidraállományról tudunk. A 2003-as nyári aszályos időszakban azonban szembetűnően kevesebb vidranyomjelet tapasztaltunk, egészen az első esősebb napokig (októberig). 13. Kocsola, horgásztó és csatorna (+Á), vízfelület: 20 hektár. A patak több környékbeli halas- és horgásztóval is érintkezik (pl. Nagykonda, Dalmand említhető), amelyek szintén állandó vidraállományt tartanak. A csatorna pedig Nagykónyinál érintkezik a Koppány-patakkal, ami egyes szakaszain szintén horgászvíz. 14. Nak, Naki-halastó (+Á), vízfelület: 60 hektár. A halastó csatornáival kapcsolódik a Lápafői-, és az Alsóhetényi-halastavakhoz, amelyek szintén állandó vidraállományt tartanak. 15. Tamási, Gonozdi-horgásztavak (+Á), vízfelület: 13 hektár. Két tóról van szó, egy 8 és egy 5 hektárosról. A vidra állandónak mondható a területen. Csatornáikkal ugyanakkor érintkeznek a Formádpusztai-, az Iregszemcsei halastavakkal, valamint a Nagyszokolyi horgásztóval, amelyeknél szintén stabil, állandó vidraállomány él. 16. Újireg, Iregszemcse, halastavak és csatornák (+Á), vízfelület: 60 hektár. Összefüggő halastórendszerről van szó, amelyek feltöltő és ülepítő-csatornái nem csak egymással, hanem más környékbeli halasvizekkel és az azokhoz kapcsolódó kisvízfolyásokkal és/vagy csatornákkal is érintkeznek (pl.: Tamási, Nagykónyi említhető), amelyeknél szintén rendszeres a vidra előfordulása. 17. Dombóvár, Kapos-patak horgásztó és halastavak (+Á), vízfelület: 400 hektár. Megfelelő élőhelyek, a patak – bár vízállása az elmúlt évek nyári időszakában alaposan megcsappant – a környéken több kisebb-nagyobb halas- és horgásztavat is érint (pl. Kapospula, Kiskonda, Döbrököz), amelyek szintén állandó vidraállományt tartanak. A környékbeli csatornák vízellátottsága is rapszodikus, a nyári aszályok idején szinte teljesen szárazak. 18. Dombóvár, Tüskei horgásztó (+Á), vízfelület: 32 hektár. A horgásztavat a Kiskondási-halastavak csatornái táplálják. Egész évben stabil vidraállományt tart, akárcsak az említett halastavak. 19. Gyulaj, Óbíródi-tavak – vízfelülete: 3 hektár –, Vadkerti-horgásztó – vízfelülete: 1 hektár –, patak – vízfelület: 1 hektár –, (+Á), összes vízfelület: 5 hektár. Az Óbíródi-tavak esetében mondható ki, hogy állandó a vidra előfordulása, míg a Vadkerti-horgásztónál rapszodikus a felbukkanása. A tavakat tápláló patak azonban, amelynél egész évben észlelni a vidra nyomait, egészen a Kapos-folyóig viheti a vidrákat, ami maga is hallal telepített horgászvíz. 20. Bonyhád, Kakasd, Zomba, halastavak, horgásztavak és Völgységi-patak (+Á), vízfelület: 300 hektár. Megfelelő élőhelyek, stabil és állandó vidraállományt tartanak, bár a patak vízállása, főleg a nyári hónapokban kiszámíthatatlan. 21. Szálka, víztározó és Lajvér-patak (+Á), vízfelület: 60 hektár. A patak vízállása a nyári hónapokban ingadozó, mégis jó vándorlási útvonalat jelent, míg

149

a hallal telepített víztározó nagyon jó élőhely. 22. Lápafő, halastavak (+Á), vízfelület: 20 hektár. A halastó közvetlenül kapcsolódik a Naki-, és az Alsóhetényi-halastavakhoz, amelyek szintén állandó vidraállományt tartanak. 23. Nagykónyi, Koppány-patak és horgásztó (+Á), vízfelület: 40 hektár. Jó élőhelyek, a patak több környékbeli halas- és horgásztóval is érintkezik (pl. Iregszemcse, Adorjánpuszta említhető), amelyek szintén állandó vidraállományt tartanak. 24. Nagydorog, Kiskajdacs, Sárvíz-csatorna (+Á), vízfelület: 90 hektár. A két település között a csatorna szakasza intenzíven telepített horgászvíz. A csatorna érint több kisebb-nagyobb halasvizet is, amelyeknél szintén állandó vidra-előfordulást ismerünk (pl.: Simontornya, Cece említhető). 25. Fadd-Dombori, Tolna, Mözs, Duna-holtágak, halastavak és csatornák (+Á), vízfelület: 400 hektár. A 2002-es és a 2006-os árvízkor a környékbeli csatornáknál, valamint a tavaknál szembetűnően sok vidranyomjelet tapasztaltunk. Feltehető, a megáradt víz idáig kiszorította a vidrákat. Mind a holtág (ami egyébként is horgászvíz), mind a tavak jó élőhelyek, területükön állandónak mondható a vidraállomány. 26. Zsibrik, Széptölgyes, halastavak (+Á), vízfelület: 50 hektár. Extenzíven kezelt halastavak, amelyek csatornáikon keresztül érintkeznek több környékbeli halas- és horgásztóval (pl.: Garbóc, Szálka említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 27. Bogyiszló, Duna-holtág, Bogyiszlói-főcsatorna és halastó (+Á), vízfelület: 100 hektár. A 2002-es és a 2006-os árvízkor a környékbeli csatornáknál, valamint a tavaknál szembetűnően sok vidranyomjelet tapasztaltunk. Feltehető, a megáradt víz idáig szorította ki a vidrákat. Mind a holtág, mind a tavak jó élőhelyek, bár a holtágaknál az elmúlt években többször tapasztaltak halelhullást, aszálykor vízszintje alaposan megcsappant. 28. Döbrököz, Kurd, Kapos-patak és horgásztavak (+Á), vízfelület: 150 hektár. A patak, vándorlási útvonal, a két község közötti területen több kisebb horgásztó található, amelyeknél szintén rendszeres a vidra előfordulása. Ugyanakkor a patak a közeli településeknél még több halas- és horgásztavat is összeköt; lásd fentebb. 29. Őcsény, Sió-csatorna és Szekszárdi-séd-patak (+Á), vízfelület: 5 hektár. A 2002-es és a 2006-os dunai-árvízkor feltűnően sok vidranyomra akadtunk a csatornáknál, feltehető, eddig is kiszorította a vidrákat az árvíz. A vizsgált csatornák ettől függetlenül is ismert, jó vándorlási útvonalai a vidráknak, útjuk során több halas- és horgásztavat is érintenek; ezeket lásd fentebb. 30. Szekszárd, Kakasd, Sötétvölgyi horgásztó, Völgységi-patak, Rák-patak, Sáros, Dögtó, Telefonos-tó (+Á), vízfelület: 14 hektár. A horgásztó táplálóforrásai a Völgységi-patak és a Rák-patak, amelyek több környékbeli, szintén állandó és stabil vidraállományt tartó halasvizet érintenek (pl.: Kakasdnál, Tabódnál, Bonyhádnál), annak ellenére, hogy 2003-ban szinte teljesen kiszáradtak a nyári aszály idején. 31. Belecska, Sió-csatorna és halastavak (+Á), vízfelület: 3 hektár. Megfelelő élőhelyek, még a csatorna ingadozó vízállása mellett is. A tavak csatornáikon keresztül érintkeznek a Fürgedi-halastavakkal, amelyek szintén állandó vidraállományt tartanak. 32. Hőgyész, horgásztavak és Kapos-patak (+Á), vízfelület: 15 hektár. Jó élőhelyek, bár a pataknál a nyári hónapokban, amikor majdnem teljesen kiszárad, ritkán találni vidranyomjelet. A területen 1999 novemberétől tartjuk állandóan jelenlévőnek a vidrát, annak előtte a felbukkanása rapszodikus volt. 33. Attala, Regöly, Kapos-folyó és halastavak +Á), vízfelület: 110 hektár. A folyó említett szakasza intenzíven telepített halasvíz, amely érinti az Attalai-

150

halastavakat is. Valamennyi élőhely-típusnál egész évben rendszeres a vidra előfordulása. 34. Simontornya, Pósa-tó és Sió-csatorna (+Á), vízfelület: 90 hektár. Megfelelő élőhelyek, bár a csatornánál a nyári hónapokban, amikor majdnem teljesen kiszárad, ritkán találni vidranyomjelet. A területen 2002 márciusától tartjuk állandóan jelenlévőnek a vidrát, annak előtte a felbukkanása rapszodikus volt. 35. Paks, Duna-folyó, Kondor-tó, Erőmű-tó és Füzesi-tavak (+Á), vízfelület: 80 hektár. A 2002-es és a 2006-os árvízkor az árhullám kiszorította a vidrákat a Dunáról, de az árvíz utáni heteket követően ismét megtaláltuk a folyó menti kiszállóknál a nyomjeleiket. Mind a folyó, aminek egyes holtágai hallal telepített horgászvizek is egyben, mind az említett horgásztavak jó élőhelyek. A Kondor-tó természetes holtág, a többi tó mesterséges. A Duna paksi szakaszánál, és a tavaknál is minden bizonnyal azért található télen élénkebb vidramozgás, mert az erőmű hűtővizét a folyóba engedik, így az nem fagy be. 36. Pörböly, Nyéki-Holt-Duna, Cserta Holt-Duna, Kerülő Holt-Duna és Zimer-fok I, Malomtelelő (természetes tó), Lassi-tavak (+Á), vízfelület: 90 hektár. Valamennyi említett élőhelynél állandó és stabil vidraállományról tudunk. A 2002-es és a 2006-os árvízkor az árhullám a folyóról kiszorította a vidrákat, de a levonultát követően ismét megtaláltuk a folyó menti kiszállóknál a nyomaikat. Jó élőhelyek, a holtágak “szentély” típusú holtágak. Aszálykor azonban a vizük alaposan leapad, majdnem teljesen kiszáradnak, főleg a csertai-holtág és a Kerülő Holt-Duna. 37. Magyarkeszi, Felsőnyék, halastavak és csatorna (+Á), vízfelület: 60 hektár. A környéken több, szintén állandó vidraállományt tartó halas- és horgásztó is található; ezeket lásd fentebb. A csatorna közvetlenül érintkezik a Sió-csatornával. Megjegyezzük: 2003 nyarán sem a csatornánál, sem a Sió itteni szakaszánál nem találtunk vidranyomokat, a legközelebbi előfordulást csak novemberben tapasztaltuk. 38. Értény, Hékútpuszta, halastavak (+Á), vízfelület: 100 hektár. Jó élőhelyek. A környéken több halasvíz is található (pl. Okrádpuszta, Újireg, Bedegkér – ez már Somogy-megye), amelyek szintén állandó vidraállományt tartanak. 39. Bölcske, Madocsa, Duna-holtágak és horgásztavak (+Á), vízfelület: 300 hektár. Jó élőhelyek, a 2002-es és a 2006-os dunai-árvíz során a környékbeli csatornáknál és horgásztónál (pl. Madocsánál) szembetűnően sok vidranyomjelet tapasztaltunk. 40. Sárpilis, Szekszárdi-séd-patak (+Á), vízfelület: 6 hektár. A 2002-es és a 2006-os dunai-árvíz során több vidranyomjelet találtunk; a csatorna több kisebb csatornával is érintkezik. Ettől függetlenül, a pataknál rendszeres a vidrák előfordulása, ami a környékbeli halasvizeknek köszönhető elsősorban. 41. Dusnok, Sárközi-csatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. A 2002-es és a 2006-os dunai-árvíz során a környékbeli csatornáknál és horgásztónál is (pl. Fajsz, Miske említhető) szembetűnően sok vidranyomjelet tapasztaltunk. 42. Fürged, halastavak (+Á), vízfelület: 8 hektár. Jó élőhelyek, csatornáik több környékbeli halasvizet is érintenek (pl. Kecsegepuszta, Csolányospuszta, Belecska említhető), amelyek szintén állandó vidraállományt tartanak. 43. Aparhant, Mucsfa, halastavak (+Á), vízfelület: 40 hektár. A halastavak csatornáikon keresztül érintkeznek a Bonyhádi-halastavakkal, amelyek szintén állandó vidraállományt tartanak. 44. Fadd, Tolna, Mözs, Bogyiszló, Tolnai Holt-Duna (+Á), vízfelület: 200 hektár. Árvízkor menedéket adhatott a vidráknak, érintkezik a Sió-csatornával; nagyon jó élőhely. 45. Regöly, Tamási, víztározó és Koppány-patak (+Á), vízfelület: 950 hektár. A patak több környékbeli halas- és horgásztóval is érintkezik (pl. Nagykónyi, Iregszemcse, Adorjánpuszta említhető), amelyek szintén állandó vidraállományt tartanak. 46. Váralja, horgásztavak és patak (+Á), vízfelület: 2 hektár. Két egyhektáros horgásztóról van szó. A környéken több más halasvíz is akad (pl.:

151

Nagymányok térségében), és a patak ismert vándorlási útvonal. Igaz, nyáron a vízszintje alaposan leapad. 47. Varsád, halastavak és csatorna (+Á), vízfelület: 40 hektár. A tavakat tápláló csatornát Uzdnál a Sióból vezetik le, ami több kisebb horgásztavat is táplál a környéken. A halastavaknál és a csatornánál egész évben állandónak mondható a vidra előfordulása. 48. Kölesd, Sió és Sárvíz (+Á), vízfelület: 5 hektár. A Sió szakaszának jelentős része hallal teleptett horgászvíz, míg a Sárvíz halas- és horgásztavak táplálója (pl.: a Simontornyai-halastavak, a Szedresi horgásztavak említhetők). A kölesdi szakasznál a vidra előfordulása ennek megfelelően állandó. 49. Várdomb, Szekszári-séd és Lajvér-patak (+Á), vízfelület: 4 hektár. Mindjét pataknál rendszeres a vidra előfordulása, ami feltehető, hogy a környékbeli halasés horgászvizeknek köszönhető; ezeket lásd fentebb. 50. Bátaszék, Lajvér-patak (+I), vízfelület: 3 hektár. Bár a környéken több halasvíz is található, amit érint a patak, és amelyek állandó vidraállományt tartanak (pl. Mórágy, Szálka, Alsónyék említhető), a pataknak ezen a szakaszánál a vidra felbukkanása rapszodikus. 51. Pincehely, Sió-csatorna (+I), vízfelület: 2 hektár. Bár a környéken több halasvíz is található (pl. Tolnanémedi, Ozora, Fürged, Felsőnyék említhető), amelyek állandó vidraállományt tartanak, a csatornának ezen a szakaszánál a vidra felbukkanása rapszodikus. Ennek feltehetően ingadozó vízállása és táplálékkínálatánakszegénysége lehet az oka. 52. Kisszékely, horgásztavak (+I), vízfelület: 10 hektár. Két horgásztóról van szó. Az egyik az ún. Barátok-tavak, ennek a vízfelülete: 6 hektár, a másik pedig a Csádés-tó, aminek a vízfelülete: 4 hektár. Csatornáikkal Sárszentlőrincnél érintik a Sió-csatornát. Megfelelő élőhelyek, de eddig csak rapszodikusan, főleg a téli időszakokban fedeztük fel a vidra nyomát, ami, tekintettel a területek adta feltételekre érhetetlen számunkra. 53. Kistápé, Jindra-tó (+I), vízfelület: 3 hektár. Horgásztó, gazdag vízi- és parti vegetációval. Ennek ellenére a vidra előfordulását csak a téli időszakokban tapasztaltuk eddig. A helybeliek sem tudnak arról, hogy rendszeres lenne a tónál a vidra. 54. Simontornya, Pósa-tó és Sió-csatorna (+I), vízfelület: 90 hektár. Megfelelő élőhelyek, de eddig csak rapszodikusan fedeztük fel a vidra előfordulását. 55. Miszla, horgásztó (+I), vízfelület: 7 hektár. Eddig ritkán tapasztaltunk itt vidranyomokat. A helyiek azt állítják, hogy nem fordul elő a területen. 56. Szakály, Kapos-folyó (-), vízfelület: 1,5 hektár. A patak itteni szakaszánál eddig nem találtunk vidranyomokat, ami feltehető a víz szennyezettségére vezethető vissza. 57. Németkér, horgásztó (-), vízfelület: 2 hektár. Eddig még ezen a területen nem találtunk vidrára utaló nyomokat. A helyiek sem tudnak arról, hogy vidra élnek a területen. ZALA MEGYE 1. Balatonhídvégpuszta (Zalavár), Fenékpuszta, Hídvégpuszta: Kis-Balaton területe – Egyesített Övcsatorna, Sikéri-árok, Kerékláp, Hídvégi-csatorna, Ingó, Szellős, 1-es és 2-es hajózózsilip, 1-es terelőtöltés, 2T, 3T, 4T, 21T zsilip, Mekenye, Major-tó, Sásossziget, Gurgulói-bukó, Ormándi Határárok, Tőzegtelep, Marótvölgyi-csatorna,

152

Battyánpusztai-halastavak, Hévízi-csatorna, Diás-sziget, Hídvégi Ó-Zala (+Á), össze vízfelület: 2000 hektár. A csatorna közvetlenül érintkezik a Kis-Balatonnal, nagyon jó vándorlási-útvonal. A környéken található több, kisebb horgásztó is (pl.: Esztergályhorváti, Sármellék térségében). 2. Murakeresztúr: Mura-folyó és Bakónáki-patak, Principális-csatorna (+Á), vízfelület: 40 hektár. A folyó holtágainál észleltünk vidrát, amelyek hallal telepített vizek. A patak, akárcsak a csatorna, jó vándorlási útvonal, érinti a Miklósfalvi-halastavakat, igaz vízállása a nyári időszakban nagyon változó. 3. Murakeresztúr: Principális-csatorna (+Á), vízfelület: 10 hektár. Érintkezik a Mura-folyóval, de több környékbeli halas- és horgásztóval is (pl. a Miklósfaihalastavakkal, a Nagykanizsai-horgásztavakkal, a Fityeházi-halastavakkal, bár ez utóbbi felhagyott, nem gondozott halastórendszer). A Principális-csatorna nagyon szemetes/szennyes, vízállása is változó, félő, hogy előbb-utóbb olymértékben bemocskolódik, hogy halaknak és vidráknak egyaránt lakhatatlan lesz. 4. Nagykanizsa, Miklósfa, Liszó: Miklósfai-halastavak, Bakónáki-patak, Szaplányosihatárárok és Principális-csatorna (+Á), vízfelület: 200 hektár. A halastavakat, amelyeket Mórichelyi-halastavakként is számon tartanak, 9 termelő és 22 telelőtó alkotja, táplálójuk a Bakónáki-patak és Szaplányosi-határárok. A patak érinti a Drávafolyót is. A megnevezett helyiségeknél a halastavon kívül található még több, kisebb, vidrák által lakott horgásztó is. 5. Csömödér: víztározó és Cserta-patak (+Á), vízfelület: 30 hektár. A víztározó halasvíz, míg a patak vízállása ingadozó: helybéliek elmondása szerint 2003 nyarán ki is száradt. Ott kevesebb alkalommal is fedeztünk fel vidrára utaló nyomjeleket. A környéken található több halasvíz is (pl.: Iklódbördöce, Kunsziget említhető), amelyeknél előfordul a vidra. 6. Szentpéterfölde: Budnyapusztai-tavak, víztározó (+Á), vízfelület: 20 hektár. Mind a tavak, mind a víztározó a csatornáival érintkezik a Felső-Valicka patakkal. 7. Szécsisziget: Kerka-patak és holtág (+Á), vízfelület: 10 hektár. A folyó gyors sodrású, örvényes, a holtágak csendesek, megfelelő élőhelyek, horgászvizek. 8. Lenti: Mura-folyó és kavicsbánya (+Á), vízfelület: 35 hektár. A vidra előfordulását állandónak mondhatjuk. A környéken van még több halas- és horgásztó is (pl.: Pusztamagyaród, Pusztaszentlászló említhető, meg a Felső-Valicka patak, ami jó vándorlási útvonal). 9. Nova: horgásztó (+Á), vízfelület: 25 hektár. Csatornája Mikefánál közvetlenül kapcsolódik a Csertához. 2000-ben és 2003-ban, a nyári hónapokban mind a csatorna, mind a Cserta itteni szakasza szinte teljesen kiszáradt, a vidranyomjelek is ritkábbá váltak egészen október-novemberig. 10. Zalakomár: Zala-folyó (+Á), vízfelület: 2 hektár. A folyó halasvíz, érinti a Kis-Balatont, így a vidra számára nagyon fontos vándorlási folyosó is. 11. Pacsa, Szentpéterúr, Zalaigrice: Pacsai-tó és Foglár-csatorna (+Á), vízfelület: 5 hektár. A csatorna szennyezett/szemetes, de ettől még a vidrák számára rendszeres vándorlási útvonalként szolgál, míg a tó horgászvíz, megfelelő vízi- és parti vegetációval rendelkezik. 12. Zalalövő: Borostyán-horgásztó és Zala-folyó (+Á), vízfelület: 20 hektár. A folyó vándorlási-útvonal a vidrák számára, míg a tó megfelelő vízi- és parti vegetációja, valamint rendszeres hallal telepítése miatt egész évben “megtartja” a vidrát. 13. Zalacsány: Zala-folyó, víztározó (+Á), vízfelület: 25 hektár.

153

A tavak csatornái érintkeznek a Foglár-csatornával, ami egészen a Kis-Balatonig biztosítja a vidra számára a vándorlási feltételeket, míg a víztározó rendszeresen telepített horgászvíz. 14. Gyenesdiás: Zagytereki nádasok (+Á), vízfelület: 7,5 hektár. A Balaton halas- és horgászvíz; feltehető ennek tudható be, a vidra állandóan jelenléte. 15. Pózva (Zalaegerszeg): bányatavak és Zala-folyó (+Á), vízfelület: 12 hektár. A bányatavaknál a vidra előfordulása rapszodikus, azok gyér vízi- és parti vegetációja lehet az oka ennek, míg a folyó több környékbeli halasvizet is érint (pl. Zalaegerszegnél). 16. Dötk: Dasronyi-tavak, Foglár-csatorna és Zala-folyó (+Á), vízfelület: 15 hektár. A folyó és a csatorna, elsősorban vándorlási útvonal, bár a csatorna igencsak szemetes, vízállása és táplálékkínálata nagyon ingadozó, míg a tavak megfelelő élőhelyet biztosítanak a vidrák számára. 17. Balatonberény: Balaton-part (+Á), vízfelület: 100 hektár. Bár nyáron a vidrák elhúzódnak, ősszel-télen nyomjeleiket rendszeresen megtalálni a területen. 18. Balatonszentgyörgy: Balaton és a Zala-folyó torkolata (+Á), vízfelület: 300 hektár. Bár nyáron a vidrák elhúzódnak a Balatonról, ősszel-télen nyomjeleiket rendszeresen megtalálni a tónál, míg a Zala-folyó torkolatánál egész évben. 19. Pötréte: tőzegtó, Sárvíz és Foglár-csatorna (+Á), vízfelület: 180 hektár. A Sárvíz és a csatorna jó vándorlási útvonal – egyes szakaszaik halasvizek is egyben –, míg a tavak megfelelő élőhelyek. A környéken található még több, kisebb halasvíz is (pl.: Felsőrajk, Alsórajk, Zalaszentmihály említhető), amelyeknél előfordul a vidra. 20. Pölöske: horgásztavak és Sárvíz-csatorna (+Á), vízfelület: 245 hektár. A csatorna érintkezik a Zalaszentmihályi tavakkal, illetve több kisebb környékbeli horgászvíz táplálója is, míg a tavak-hálózata kimondottan megfelelő élőhelyek. 21. Zalaszentgrót: horgásztavak és Zala-folyó (+Á), vízfelület: 10 hektár. Mind a folyó, mind a tavak területén jellemző a vidra jelenléte, akárcsak a környékbeli vizes élőhelyeknél is. 22. Páka: Cserta-patak és Válicka-patak (+Á), vízfelület: 2 hektár. A patak érinti a horgászvízként hasznosuló Csömödéri-víztározót, bár a vízállása és táplálékkínálata igen változó. A vidra állandó jelenléte a víztározó közelségével magyarázható, valamint a környékbeli kisebb horgásztavakkal (pl.: Kányavár, Csömödér említhető). 23. Kistolmács: víztározó (+Á), vízfelület: 10 hektár. A víztározó csatornája érintkezik a Kerka-patakkal, ami a Mura felé, illetve onnét errefelé jó vándorlási feltételeket biztosít. 24. Alsószenterzsébet, Cseszteg: Kerka-patak (+Á), vízfelület: 15 hektár. A környéken több halasvíz is található, valószínű ez a magyarázata annak, hogy a Kerka itteni szakaszánál is rendszeres a vidra előfordulása, még a nyári aszályos hónapokban is, amikor épphogy csordogál a medrében víz. 25. Tótszerdahely: Borsfai-patak és Mura-folyó (+Á), vízfelület: 10 hektár. A folyónak inkább a holtágai tekinthető vidrák által lakott élőhelynek, köztük nem egy halasvíz is egyben. A pataknál is egész évben megtalálható a vidrák nyomjele. 26. Tornyiszentmiklós: Kerka-patak és csatorna (+Á), vízfelület: 30 hektár. A környéken több halasvíz is található, valószínű ez a magyarázata annak, hogy a Kerka itteni szakaszánál is rendszeres a vidra előfordulása, még a nyári aszályos hónapokban is, amikor épphogy csordogál a medrében víz. 27. Kerkaszentmihály: Kerka-patak és Malomtó (+Á), vízfelület: 4 hektár. Bár a Malomtó belterületen fekszik, a vidra állandóan észlelhető a területen, akárcsak a Kerka itteni szakaszánál. 28. Tormafölde, Vétyempuszta: Kerka-patak és horgásztó (Á), vízfelület: 4 hektár.

154

A vidra rendszeresen előfordul a pataknak ezen a szakaszánál is, meg a horgásztónál is. 29. Galambok: víztározó (+Á), vízfelület: 16 hektár. Horgászvíz. A környéken több más horgásztó is található (pl.: Zalaszentjakab, Zalakomár említhető). 30. Zalaszentmihály: horgásztó (+Á), vízfelület: 70 hektár. A tó csatornája érintkezik a Sárvíz-csatornával, ami érint több környékbeli horgászvizet is; lásd fentebb. 31. Lendvadedes: víztározó (+Á), vízfelület: 10 hektár. A víztározó, ami horgászvíz, csatornájával érintkezik a Lenti-horgásztavakkal, valamint a Kerka-patakkal, ami egyes szakaszain horgászvíz. 32. Miháld: víztározó (+Á), vízfelület: 6 hektár. A közelben – főleg már Somogy-megyében – nagyobb halastavak és csatornaszakaszok találhatók, feltehető a víztározónál is főként onnét kerül erre vidra. 33. Pusztaszentlászló: víztározó és Felső-valicka-patak (+Á), vízfelület: 6 hektár. Bár a patak vízállása és táplálékkínálata ingadozó, mégis megfelelő vándorlási útvonalnak mondható, míg a víztározó, ami horgászvíz, alkalmas élőhelynek nevezhető. 34. Murarátka: Mura-folyó holtágai és Partizán-sziget (+Á), vízfelület: 10 hektár. A holtágak nagyon jó élőhelyek, halasvizek, míg a Partizán-sziget mesterséges horgásztó, ahol szintén rendszeres a vidra jelenléte. 35. Muraszemenye: Belső- és Külső-holtág, kavicsbányatavak (+Á), vízfelület: 40 hektár. Horgászvizek, bár aszálykor mindkét holtág vize alaposan leapadhat. Érintkeznek a Murafolyóval. A környéken több horgászvíz is található, amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 36. Esztergályhorváti: Nagyhorváti-tó (+Á), vízfelület: 15 hektár. A horgásztó a csatornáin keresztül érintkezik a Kis-Balatonnal, feltehető, ez az oka a vidra itteni rendszeres előfordulásának. 37. Letenye, Egyedhuta: horgásztó, Mura-holtág, Major (holtágrész) (+Á), vízfelület: 100 hektár. Elsősorban a rendszeres haltelepítésnek köszönhető a vidra előfordulása. A környéken található még több, kisebb horgásztó is (pl.: Becsehely, Tótszerdahely említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 38. Zalabaksa, Kerkabarabás: Kerka-patak (+Á), vízfelület: 15 hektár. A patak itteni szakasza telepített horgászvíz, a vidra jelenléte állandónak mondható. 39. Pusztaszentlászló: víztározó és Felső-Valicka patak (+Á), vízfelület: 7 hektár. A patak – amint azt már többször is megemlítettük – nagyon fontos vándorlási útvonala a vidrának, míg a víztározó, ami horgászvíz, táplálékkínálatával, valamint a vízi- és parti vegetációjával “megtartja” a vidrát, így a területen állandónak mondható a faj jelenléte. 40. Hévíz: Hévízi-páhoki egyesített övcsatorna (+Á), vízfelület: 5 hektár. Telepített horgászvíz, ami közvetlenül érintkezik a Balatonnal. 2005. augusztus végén komolyabb halpusztulást tapasztaltak, okairól eddig semmit nem lehetett megtudni. A vidra inkább vándorlása során használja a csatornát, mintsem területet foglalna rajta. 41. Bak: halastó és Felső-Válicka-patak (+Á), vízfelület: 20 hektár. A patak halastó táplálója, akárcsak a környékbeli halasvizek nagy részének is (pl.: Sárhidánál, Csatárnál). Igaz, vízállása a nyár aszály idején alaposan lecsökkenhet, 2003-ban egyes szakaszain gyakorlatilag kiszáradt. A közeli baki halastónak és a többi környékbeli halasvíznek köszönhetően azonban a területen rendszeres a vidra előfordulása. 42. Kustánszeg: horgásztó és Cserta-patak (+Á), vízfelület: 16 hektár. 2004-től tapasztaljuk a vidra állandó jelenlétét, előtte egyáltalán nem, vagy csak ritkán találtunk vidranyomot mind a horgásztónál, mind a pataknál. 43. Zalaistvánd: Zalarét-horgásztó és Foglár-csatorna (+Á), vízfelület: 1 hektár. Mindkét élőhelynél állandó a vidra jelenléte. A csatorna Dötknél érintkezik a Zala-

155

folyóval, ami egyes szakaszain maga is hallal telepített horgászvíz, illetve horgásztavak táplálója. 44. Zalavég: Szajki-tavak (+Á), vízfelület: 5 hektár. 2004-től tapasztaljuk a vidra állandó jelenlétét, előtte egyáltalán nem, vagy csak ritkán találtunk vidranyomot a horgásztónál. 45. Zalaszentgyörgy: Zélpuszti-tavak (+Á), vízfelület: 50 hektár. Halastavak, megfelelő vízi- és parti vegetációval. Csatornáik érintkeznek a Zala-folyóval. 46. Várfölde, Bánokszentgyörgy: horgásztó és patak (+Á), vízfelület: 5 hektár. A vidra annak ellenére állandó a területen, hogy a horgásztó közvetlenül a falu határában fekszik. A pataknál szintén rendszeresen találni friss vidranyomot. 47. Lenti, Bárszentmihályfa: Kerka-patak (+Á), vízfelület: 10 hektár. A patak több szakasza hallal telepített horgászvíz, valamint a környéken találhatók még kisebb horgásztavak is. 48. Lenti, Máhomfa: Kerka-patak (+Á), vízfelület: 5 hektár. A pataknak ezen a szakaszán állandó a vidra előfordulása. A Kerkához itt csatlakozik a Cserta. A környéken több halasvíz is található még; ezeket lásd fentebb. 49. Maróc: horgásztó (+Á), vízfelület: 10 hektár. A vidrát 2005 telétől kezdve tapasztaljuk a területen, akkortól kezdve viszont rendszeres a jelenléte. 50. Kiscsehi: halastó (+Á), vízfelület: 3 hektár. A vidrát 2005 telétől kezdve tapasztaljuk a területen, akkortól kezdve viszont rendszeres a jelenléte. A halastó csatornái érintkeznek a Mura-folyóval. 51. Molnári: kavicsbányató és Mura-folyó (+Á), vízfelület: 5 hektár. A kavicsbányató horgászvíz, és a folyó egyes szakaszai is halasvizek. 52. Kerkateskánd: horgásztó (+I), vízfelület: 1 hektár. A vidrát 2005 telétől kezdve tapasztaljuk a területen, akkortól kezdve is rapszodikusan. 53. Ozmánbük: horgásztó (+I), vízfelület: 3 hektár. A horgásztó csatornája érintkezik a zalaszentgyörgyi-tavak csatornáival, amelyeknél viszont állandó a vidra előfordulása. 54. Mikekarácsonyfa, Csertalakos: horgásztó és Cserta-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. Főleg télen tapasztalni a vidra előfordulását a területen. A Cserta-patak több környékbeli horgásztó táplálója, valamint egyes szakaszain maga is hallal telepített horgászvíz. 55. Gutorfölde: horgásztavak (+I), vízfelület: 9 hektár. 3 kisebb és 1 nagyobb horgásztóról van szó. A vidra felbukkanása ennek ellenére rapszodikus, a tavak csatornái érintkeznek a Felső-Valicka-patakkal. 56. Pördefölde: Töröszneki-patak (+I), vízfelület: 1-2 hektár. Csupán 2003-tól tapasztalni a vidra rapszodikus előfordulását ennél a patakszakasznál. 57. Belsősárd: kavicsbányatavak (+I), vízfelület: 10 hektár. Csupán 2003-tól tapasztalni a vidra rapszodikus előfordulását ennél a patakszakasznál. 58. Alibánfa: Zala-völgy (+I), vízfelület: 1 hektár. A Zala-folyó szakasza ez, ahol rapszodikusan találni vidranyomot. 59. Zalaegerszeg, Andráshida: Gébárti-tó és Szentmártoni-patak (+I), vízfelület: 30 hektár. 2003-ig, valamennyi felmérési időszak során, a területen állandónak találtuk a vidra előfordulását. 2003-tól mind a tónál, mind a pataknál csak alkalomszerű felbukkanása észlelhető. 60. Zalabér: Batyk, horgásztó és Zala-folyó (+I), vízfelület: 1 hektár. A horgásztó rendelkezik megfelelő vízi- és parti vegetációval, halállománnyal, a Zala egyes szakaszai is hallal telepített horgászvizek, ezen a területen a vidra előfordulása mégis rapszodikus.

156

61. Bocfölde: Baki Fenyőaljai-víztározó és Zala folyó (+I), vízfelület: 9 hektár. Annak ellenére, hogy a mindkét terület rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyek a vidra állandó jelenlétét kellene, hogy jelentsék, a faj előfordulása rapszodikusnak mondható, leginkább az őszi és téli hónapokban. A környéken több horgásztó is van még (Pl.: Csatár, Sárhida említhető). 62. Nagykapornak: víztározó (+I), vízfelület: 5 hektár. A vidra előfordulását a horgászati hasznosítás alatt álló víztározónál rapszodikusnak találtuk, holott a környéken több horgásztó és kisvízfolyás is található, olyanok is, amelyeknél a vidra előfordulása állandó; ezeket lásd fentebb. 63. Becsehely, Tótszerdahely: víztározó és Valkonya-patak (+I), vízfelület: 9 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikusnak mondható, annak ellenére, hogy a környéken vannak olyan élőhelyek, ahol egész évben jellemző a vidra jelenléte; lásd fentebb. 64. Szentgyörgyvölgy, Márokföld: Szentgyörgyvölgyi-patak (+I), vízfelület: 5 hektár. A vidra felbukkanása alkalomszerű, ennek a patak ingadozó vízállása és táplálékkínálata lehet az oka. 65. Csesztreg, Zalabaska: Cupi-patak és Kerka-patak (+I), vízfelület: 3 hektár. A vidra felbukkanása rapszodikus, ugyanakkor a kisvízfolyások több környékbeli horgászvizet is érintenek (pl.: Alsószenterzsébet, Kerkabarabás említhető), amelyeknél ismert a vidra előfordulása. 66. Pacsa: Kaloncai-víztározó (+I), vízfelület: 10 hektár. A víztározó, horgászvíz, a csatornája érintkezik a Foglár-csatornával, ami több horgászvíz táplálóforrás is a környéken. A vidra ennek ellenére csak rapszodikusnak mondható a területen. 67. Rédics: Nagyórás-csatorna és Kebele-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. Mindkét élőhelynél eddig csak rapszodikusan észleltünk vidranyomjeleket. Érintik a Lendvadedesi-, a Lenti-horgásztavakat, valamint (Lentinél) a Murát is. Ezeknél mind állandó a vidra jelenléte. 68. Pakod: Foglár-csatorna és halastó (+I), vízfelület: 12 hektár. A csatorna szennyezett/szemetes, de ettől még a vidrák számára vándorlási útvonalként szolgál, míg a halastó, megfelelő élőhely, de a vidra előfordulása mégis rapszodikus. 69. Ságod (Zalaegerszeg): Gébárti-víztározó (+I), vízfelület: 30 hektár. Eddigi vizsgálataink a vidra alkalomszerű felbukkanását rögzíthették; Zalaegerszeg környékén található még más, ismert halasvíz; ezeket lásd fentebb. 70. Csatár: víztározó és Felső-valicka-patak (+I), vízfelület: 4 hektár. A vidra felbukkanását csupán a legutóbbi vizsgálati időszakokban tapasztaltuk. A patak – bár vízállása ingadozó, és egyes szakaszain rendkívül szemetes –, vándorlási útvonalként szolgál. A környéken találhatók még kisebb horgásztavak is (pl.: Botfa, Zalabesenyő említhető), amelyeknél előfordul a vidra. 71. Petrivente, Rigyác: horgásztó és Rigyác-patak (+I), vízfelület: 12 hektár. A vidra felbukkanását a legutóbbi vizsgálati időszakban tapasztaltuk. A patak, vándorlási útvonalként szolgál, érinti a Drávát. A környéken találhatók horgásztavak is (pl.: Molnári, Letenye említhető). 72. Kisbucsa: Szévíz-patak (+I), vízfelület: 1 hektár. Bár a környéken több horgásztó is található (pl. Nemesszentandrás, Pölöske környékén), a pataknál nem mondható állandónak a vidra jelenléte. Ez a patak vízállásával és egyes szakaszainak szemetes/szennyes voltával magyarázható. 73. Zalaszentiván: horgásztó és Zala-folyó bal partja (+I), vízfelület: 7 hektár. Sem a folyó itteni szakaszánál, sem a horgásztónál nem mondható rendszeresnek a vidra. A környéken több horgásztó is található (pl.: Albánfa, Petőhenye említhető), amelyeknél előfordul a vidra.

157

74. Pókaszepetk: Zala-folyó (+I), vízfelület: 10 hektár. A folyó itteni szakasza inkább vándorlási útvonalnak, mintsem állandó lakhelynek tekinthető. A környéken több horgásztó is található (pl.: Zalaistvánd említhető). 75. Zalaszántó: csatorna (+I), vízfelület: 1 hektár. A vidra nyomjelére nagyon ritkán bukkantunk, ami a csatorna rapszodikus vízállásával, gyér vízi növényzetével és táplálékkínálatával magyarázható. 76. Vindornyalak: láp (+I), vízfelület: 2 hektár. Ezen a területen nagyon ritka a vidra felbukkanása. 77. Bocska, Magyarszerdahely: Kürtös-patak (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz terület. 78. Gelse: patak (-), vízfelület: nem mérhető. Száraz. 79. Bak: Felső-Valicka-csatorna és víztározó (-), vízfelület: 2 hektár. Bár a csatorna vízállása ingadozó, a víztározó horgászvíz, igaz vegetációja nagyon szegényes. 80. Babosdöbréte: Pálosfai-patak (-), vízfelület: nem mérhető. Gyér vízhozamú, nyáron száraz, a medrében rengeteg szeméttel. 81. Vindornyafok: láp (-), vízfelület: nem mérhető. 82. Egervár, Gősfa: Zala-patak (-), vízfelület: nem mérhető. 83. Muraszemenye: Szentandorlyányi-patak (-), vízfelület: 0,5 hektár. A pataknak ezen a részén még nem tapasztaltunk vidrára utaló nyomjeleket; ugyanakkor érintkezik a Mura-folyóval. I. MELLÉKLET Felmérőív a vidra országos állománybecsléséhez 1. Megye. 2. Legközelebbi települések. 3. A terület neve, ahol az észlelés történt. 4. A terület ismert (becsült) nagysága, ahol az észlelés történt. Ebből vízfelület. 5. A terület leírása: mesterséges tó, természetes tó, folyó, csatorna, víztározó, egyéb. 6. A parti vegetáció típusa: nádas, sás, rét, erdő, egyéb. 7. A felmérés eredménye: van vidra – nincs vidra. 8. Állandónak mondható-e a vidra a területen: igen – nem. 9. Az észlelés módja: lábnyom, hullaték, zsákmánymaradvány, egyéb. 10. A helyiek mit mondanak a vidráról. 11. Egyéb említésre méltó információ. 12. A felmérő neve, elérhetősége. II. MELLÉKLET Az 1995 és 2007 között elvégzett országos vidraállomány-felmérés térképre kivetített összegző eredménye

158

MELLÉKLET III: Az “Alapítvány a Vidrákért” szervezet által 1995 és 2007 között koordinált országos vidraállomány elterjedést kutató felmérőmunka során meghatározásra került UTM kódok ismertetése – lezárva: 2007. június 8-án. Megjegyzés: Anno 2007-ben előbb a fentebbi szöveges összeállítást készítettük el, majd ezt követően kerültek meghatározásra, valamint ellenőrzésre az UTM kódok. Jelölések értelmezése: A hol a vidra jelenléte állandó (+Á) Ahol a vidra jelenléte rapszodikus (+I) Ahol nincs adat vidra-előfordulásról (-) Baranya megye 1. Homorúd: (+Á) CR29C2. 2. Újmohács: (+Á) CR29C1. 3. Mohács: (+Á) CR29C3. 4. Mozsgó: (+Á) YM21B2 5. Almáskeresztúr: (+Á) YM21B3. 6. Szulimán: (+Á) YM21B4. 7. Csertő: (+Á) YM10C3/D1. 8. Sumony: (+Á) YL29B3. 9. Révfalu (Drávakeresztúr): (+Á) YL18C1. 10. Zaláta: (+Á) YM27C1. 11. Adorjánpuszta: (+Á) YM10A1. 12. Felsőszentmárton, Szentbarbás: (+Á) YL19B2.

159

13. Kémes: (+Á) BR77C2. 14. Piskó: (+Á) YL28C4. 15. Kovácsszénája: (+Á) BS72C3. 16. Baranyajenő: (+Á) BS72A1. 17. Drávasztára, Zaláta: (+Á) YL17C3/D1. 18. Cserdi, Helesfa: (+Á) YM21D3 19. Bükkösd, Korpád: (+Á) YM30A1. 20. Tormás: (+Á) BS62D3. 21. Almamellék: (+Á) YM21A2. 22. Szentmártonpuszta: (+Á) YM21A4. 23. Domokospuszta, Zsibót (Szigetvár): (+Á) YM20A2. 24. Szentlászló: (+Á) YM11C3. 25. Terecsenypuszta: (+Á) YM11/C4/D3. 26. Boldogasszonyfa: (+Á) YM22B2. 27. Antalfalu: (+Á) YM11A4 28. Dióspuszta: (+Á) YM11B1. 29. Magyarlukafa: (+Á) YM11B3. 30. Görösgalpuszta: (+Á) YM10B1. 31. Tótszentgyörgy: (+Á) YM10B2. 32. Ceglédpuszta, Merenye: (+Á) YM00C4. 33. Ürgevárpuszta (Szakály) (+Á) BS95C2. 34. Hobol, Újpuszta: (+Á) YL19. 35. Bakóca: (+Á) YM32B2. 36. Oroszló: (+Á) BS72D3. 37. Gerényes: (+Á) BS83B4. 38. Alsómocsolád: (+Á) BS83D1/D4. 39. Bikal: (+Á) BS93A2. 40. Nagyváty: (+Á), YM20C2. 41. Nyugotszenterzsébet: (+Á), YM20D1. 42. Gordisa: (+Á) BR87C2. 43. Drávacsepely: (+Á) BR78D4. 44. Hegyszentmárton: (Á) BR78A4. 45. Kozármisleny: (+Á) BS90B2. 46. Basal: (+Á) YM10C2. 47. Szigetvár: (+Á) YM10B1. 48. Baksa: (+Á) BR79B3. 49. Berkesd: (+Á) CS00A2. 50. Egyházaskozárd: (+Á) BS93D3. 51. Mecsekpölöske: (+Á) BS93D3. 52. Orfű: (+Á) BS81A3. 53. Sásd: (+Á) BS72C4. 54. Pellérd (Pécs): (+Á) BS80D3. 55. Pécs: (+Á) BS80B3. 56. Cún: (+Á) BR77A4. 57. Pécsvárad: (+Á) CS01B1. 58. Máriakéménd: (+Á) UTM: ez a kód hiányzik. 59. Lánycsók, Babarc: (+Á) CR19C1. 60. Somogyhárshágy: (+Á) YM11D1. 61. Komló: (+Á) BS91A1. 62. Komló, Sikonda: (+Á) BS91A2

160

63. Patosfa, Merenye: (+Á) YM00C4. 64. Tószentgyörgy: (+Á) YM00C3. 65. Majláthpuszta (Kisszentmárton), Sámod: (+Á) BR77A4. 66. Mágocs: (+Á) BS83C1. 67. Baranyaszentgyörgy: (+Á) BS62C4. 68. Magyaregregy: (+Á) BS94A4. 69. Nagydobsza: (+Á) YM00B3. 70. Kisdobsza: (+Á) YM00D1. 71. Kálmáncsa: (+Á) YM00D2. 72. Villány: (+Á) YL08B3. 73. Palkonya, Pécsdevecser: (+Á) YL08B2 74. Peterd, Birján, Újpetre: (+Á) YL08B2/B3. 75. Sellye: (+Á) YL28B3. 76. Királyegyháza: (+Á) YM30B1. 77. Szentlőrinc: (+Á) YM30B2 78. Pázdány: (+Á) BS80A1. 79. Kárász: (+Á) BS94C2 80. Gödre: (+Á) YM32A1. 81. Szászvár: (+Á) BS94C3. 82. Szaporca: (+Á) BR77C2. 83. Kölked: (+Á) CR28A2. 84. Erdőfű: (+Á) CR29C1. 85. Gyűrűspuszta (Alsószentmárton): (+Á) BR86C3 86. Matty: (+Á) BR87D1. 87. Palotazsombok, Somberek: (+Á) CS10C3. 88. Bár: (+Á) CS20B4. 89. Dunaszekcső: (+Á) CS20C2. 90. Sámod: (+I) BR77A3. 91. Szénáspuszta, Kistótváros: (+I) YM22C2/C4. 92. Ibafa: (+I) YM21C2. 93. Botykapeterd: (+I) YM20B1. 94. Szigetvár: (+I) YM10D1/D3, (-) YM10C4. 95. Ceglédpuszta (Merenye): (+I) YM00C3. 96. Kovácshida: (+I) BR87A1. 97. Pogány, Szőkéd: (+I) BS89B1. 98. Siklós: (+I) BR88D1. 99. Tésenfa: (+I) BR77C2. 100. Tófű: (+I) BS92D3. 101. Kaposhomok: (+I) YM 23C1. 102. Szágy, Szabás: (+I) YM22D2-D3. 103. Baranyajenő: (-) BS73B2/B4. 104. Gödreszentmárton: (-) YM32A2/33B2 105. Felsőkövesd: (-) YM21C3. 106. Nagymáté: (-) YM31A1. 107. Horváthertelend: (-) YM21C1. 108. Csebény: (-) YM21D2. 109. Dinnyeberki: (-) YM21D4. 110. Gyűrűfű, Ibafa: (-) YM21D1. 111. Almáskeresztúr: (-) YM21B3. 112. Nyugotszenterzsébet: (-) YM20A3.

161

113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121.

Kispeterd: (-) YM20A1. Antalszállás (Boldogasszonyfa): (-) YM12D4. Somogyhárshágy: (-) YM11C2. Kishárshágy (Magyarlukafa): (-) YM11A3. Vásárosbérc: (-) YM11A1. Patapaklosi: (-) YM10A2. Kisibafa: (-) YM21C4. Görösgalpuszta: (-) YM00D4. Homorúd: (-) CR29C3.

Bács-Kiskun megye 1. Felsőszentiván: (+Á) CS51D3. 2. Csávoly: (+Á) CS51/D4. 3. Bácsbokod: (+Á) CS51/D2. 4. Baja: (+Á) CS41A1A2//B1/B2, CS31A3/A4/B2/C4. 5. Baja, Érsekcsanád: (+Á) CS31D3. 6. Nagybaracska: (+Á) CS30D1/D2. 7. Szeremle: (+Á) CS31B3. 8. Szeremle: (+Á) CS31C4. 9. Fülöpszállás: (+Á) CS68B2 10. Kiskőrös: (+Á) CS66A1/A2/C4. 11. Akasztó: (+Á) CS67A1. 12. Foktő: (+Á) CS45A3. 13. Kalocsa: (+Á) CS46D3 14. Uszód: (+Á) CS35C3. 15. Nemesnádudvar: (+Á) CS53A2. 16. Dusnok: (+Á) CS43A3. 17. Dusnok: (+Á) CS43A2 18. Sükösd: (+Á) CS43B2/B3. 19. Bácsszentgyörgy: (+Á) CS49A3. 20. Dávod: (+Á) CS39C2. 21. Báta: (+Á) CS31B1. 22. Szeremle: (+Á) CS31B4. 23. Császártöltés: (+Á) CS64. 24. Dunapataj: (+Á) CS46C3. 25. Kunszentmiklós: (+Á) CT50C1. 26. Pörböly: (+Á) CS31A3 27. Érsekcsanád: (+Á) CS32D1/D3, CS33D3. 28. Bátmonostor: (+Á) CS30A3/C3, CS31D4. 29. Tiszakécske: (+Á) DT30A4. 30. Pálmonostora: (+Á) DS16D4. 31. Tiszaalpár: (+Á) DT28C2. 32. Lakitelek: (+Á) DT29D2, 33. Gátér: (+Á) DS17D4. 34. Tass: (+Á) CT50A1/A3. 35. Szalkszentmárton: (+Á) CT50B3. 36. Katymár: (+Á) CS50D4. 37. Szakmár: (+Á) CS55C1/C2 38. Fülöpszállás: (+Á) CS68C2/D1

162

39. Géderlak: (+Á) CS36D3. 40. Hercegszántó, Karapancsa: (+Á) CS39C1 41. Hercegszántó: (+Á) CS39C4. 42. Budzsák: (+Á) CS39D3. 43. Hercegszántó: (+Á) BC38A1. 44. Hóduna: (+Á) BC38A2. 45. Budzsák: (+Á) CS39C4. 46. Bátya: (+Á) CS45D2. 47. Dunafalva: (+Á) CS20C4, CS30A1. 48. Soltvadkert: (+Á) CS75C3. 49. Szank: (+Á) CS95C4/D1. 50. Tabdi: (+Á) CS67D3. 51. Dunaszentbenedek: (+Á) CS36D3. 52. Harta: (+Á) CS47D3. 53. Homokmégy: (+Á) CS35A1. 54. Érsekhalma: (+Á) UTM: ez a kód hiányzik. 55. Gara: (+Á) CS40D2. 56. Sükösd: (+Á) CS43B2 57. Sükösd: (+Á) CS43B2. 58. Kunpeszér: (+Á) CT61D1. 59. Szabadszállás: (+Á) CS69B1. 60. Kalocsa: (+Á) CS45B3. 61. Dusnok: (+Á) CS43A1. 62. Kiskunmajsa, Jászszentlászló: (+Á) DS04A1. 63. Kelebia: (+Á) CS91B3. 64. Kecskemét: (+I) DS09D2. 65. Korhánypuszta (Harta): (+I) CS57D1. 66. Dunatetétlen: (+I) CS58B2. 67. Dunakömlőd: (+I) CS36C3. 68. Bölcske: (+I) CS48D2. 69. Tázlár, Pirtó: (+I) CS85A3. 70. Harkakötöny: (+I) CS94A4. 71. Csávoly: (+I) CS51C4. 72. Kecel: (+I) CS65C2. 73. Bösztör (Kunszentmiklós): (-) CS69A1. 74. Baja, Szeremle: (-) CS31D3. 75. Tiszabög (Óbög-Újbög): (-) DT30B3. 76. Izsák: (-) CT78C2. 77. Csengőd: (-) CS67D1. 78. Imrehegy: (-) CS65B4. 79. Kiskunhalas: (-) CS84D1. 80. Kunfehértó: (-) CS73D3. 81. Soltvadkert: (-) CS75C3. 82. Jászszentlászló: (-) CS75C3. 83. Lajosmizse: (-) CT90A1. 84. Jakabszállás: (-) CS97A3. 85. Balotaszállás: (-) UTM: ez a kód hiányzik. 86. Ágasegyháza, Izsák: (-) A CT78-as és 88-as mezőkben egyáltalán nincs vizes élőhely. 87. Nyárlőrinc, Alpár: (-) DS18A3. 88. Városföld: (-) A DS08-as mezőkben egyáltalán nincs vizes élőhely.

163

89. Tiszaalpár: (-) DT28A4. 90. Tabdi: (-) CS67B2. 91. Solt: (-) DT48C2. 92. Baja: (-) CS41B2 Békés megye 1. Bakonszeg: (+Á) ET32A2. 2. Berettyóújfalu: (+Á) ET43B1, ET33D4, ET42A1/A2. 3. Fancsikapuszta (Zsadány): (+Á) ES49A1. 4. Szeghalom: (+Á) ET10A2. 5. Biharugra: (+Á) ES49C1. 6. Körösladány: (+Á) ET40C4. 7. Köröstarcsa: (+Á) ES09D1. 8. Dévaványa: (+Á) DT90C3, DT91D4. 9. Békés: (+Á) ES08C4. 10. Vésztő: (+Á) ES09A1/A3. 11. Nagylapos: (+Á) DT70D3. 12. Bucsa: (+Á) DT92C1/C2. 13. Ecsegfalva: (+Á) DT92B1/B2. 14. Gyomaendrőd: (+Á) DS79/C3/C4/D1/D2/D4, DS89C4 15. Csárdaszállás: (+Á) DT79C2. 16. Mezőberény: (+Á) ES08A3. 17. Bélmegyer: (+Á) ES08C3. 18. Gyula: (+Á) ES36A1. 19. Dénesmajor: (+Á) ES26B1. 20. Füzesgyarmat: (+Á) ET12D2. 21. Öcsöd: (+Á) DS59C2/C3/C4. 22. Méhkerék: (+Á) ET37A3. 23. Szarvas: (+Á) DS69B3/B4/C2/C3/C4/D1/D2. 24. Okány: (+Á) ES29D3. 25. Zsadány: (+Á) ES39C3. 26. Orosháza: (+I) DS76B3. 27. Geszt: (+I) ES49D3. 28. Kunágota: (+I) ES03C1. 29. Végegyháza: (+I) DS93A2. 30. Elek: (+I) ES15D3. 31. Pusztaföldvár: (+I) DS95B3. 32. Kevermes: (+I) ES14B4. 33. Sarkad, Kőtegyán: (+I) ES17D2. 34. Kardoskút: (-) DS74C1. 35. Tótkomlós: (-) DS74D3. 36. Battonya: (-) ES02B3. 37. Békéscsaba: (-) ES07D3. 38. Kondoros: (-) DS87C2. 39. Lőkösháza: (-) ES04C3. 40. Nagykamarás: (-) ES04C3. 41. Doboz, Sarkad: (-) ES17D3. 42. Szeghalom: (-) ET10A2/A4. 43. Hunya, Csárdaszállás, Kondoros: (-) A DT98-as és 99-es mezőkben nincs vizes élőhely.

164

44. Örménykút: (-) A DT88-as mezőkben nincs vizes élőhely. 45. Csabacsdűd: (-) A DT78-as mezőkben nincs vizes élőhely. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Gelej: (+Á) DT89A1. Csincse: (+Á) DU80B2 Tiszavalk: (+Á) DT88D2/D4. Négyes: (+Á) DT78D3. Borsodivánka: (+Á) DT78B3. Tiszabábolna: (+Á) DT88D2/B4. Tiszakarád: (+Á) EU53A3. Ároktő, Tiszacsege (ez utóbbi község Hajdú-megyei DT98C2/C3/B3/B4/D1. 9. Tiszadorogma: (+Á) DT98B2. 10. Tiszakeszi: (+Á) DT98A1. 11. Ároktő: (+Á) DT99D2. 12. Tokaj: (+Á) EU32A2/B2. 13. Bodrogkeresztúr: (+Á) EU32B3. 14. Szegilong: (+Á) EU32D1. 15. Taktaszada, Prügy, Taktabáj: (+Á) EU12C1. 16. Tarcal: (+Á) EU22C1. 17. Mezőzombor: (+Á) EU23B1. 18. Bortó: (+Á) EU23B2. 19. Bodrogkisfalud: (+Á), EU23C2. 20. Taktaszada, Taktaharkány: (+Á) EU12A1. 21. Tiszaladány: (+Á) EU32A2/B1. 22. Tiszacsermely: (+Á) EU64B1 23. Tiszakeszi: (+Á) ET09B1. 24. Büdszentmihály (Tiszavasvári): (+Á) EU21D2. 25. Taktabáj: (+Á) EU22B3. 26. Meszes: (+Á) DU86A4. 27. Szalonna: (+Á) DU86B1 28. Vajdácska: (+Á) EU45D1. 29. Sátoraljaújhely: (+Á) EU45C3. 30. Bodroghalász (Sárospatak): (+Á) EU44A1/A3, EU45B4. 31. Harsány: (+Á) DU81B1. 32. Sály: (+Á) DU70D1. 33. Bükkábrány: (+Á) DUB4. 34. Mályi: (+Á) DU81C3. 35. Onga: (+Á) DU93B4. 36. Monok: (+Á) EU14B4. 37. Pácin, Karcsa: (+Á) EU65D3. 38. Felsőzsolca, Arnót: (+Á) DU93A2. 39. Hejőkeresztúr: (+Á) DU91B2. 40. Kesznyéten: (+Á) EU01B3 41. Szirmabesenyő, Sajóvámos: (+Á) DU83D1. 42. Szendrőlád, Edelény: (+Á) DU84A2/B2. 43. Dédestapolcsány: (+Á) DU63A2. 44. Tiszatarján: (+Á) ET09A2.

terület):

(+Á)

165

45. Csobaj: (+Á) EU22D2. 46. Kenézlő: (+Á) EU33C1. 47. Viss: (+Á) EU34B4/D2. 48. Dombrád, Cigánd (részben már szabolcsi terület): (+Á) EU64D1. 49. Múcsony: (+Á) DU74C2. 50. Vámosújfalú: (+Á) EU23C3 51. Sárazsadány: (+Á) EU34A1. 52. Olaszliszka: : (+Á) EU32B1/B2/C2/C3. 53. Sárospatak: (+Á) EU35A4; EU45A4. 54. Alsóberecki, Felsőberecki: (+Á) EU55A2. 55. Izsófalva: (+Á) DU75D2. 56. Kurityán: (+Á) DU74A2. 57. Bogács, Pazsagtanya: (+Á) DU60B4/C2. 58. Nyírtura: (+Á) EU61A3. 59. Felsőberecki, Alsóberecki: (+Á) EU55A1. 60. Prügy, Tarcal, Szerencs, Taktabáj, Taktakenéz: (+Á) EU12C2-C3/C4. 61. Tiszaújváros: (+Á) EU01D. 62. Abaújkér, Gibárt (Encs): (+Á) EU15B2 63. Lázbérc (Bánhorváti): (+I) DU53C3. 64. Tiszatarján: (+I), ET09A1. 65. Tiszalúc: (+I) EU02D2. 66. Szerencs: (+I) EU13B3. 67. Sajólád: (+I) DU92B4. 68. Gesztely: (+I) DU92C3. 69. Tiszatardos: (+I) EU32B2. 70. Büdöskútpuszta (Szendrő): (+I) DU75C3. 71. Györgytarló, Tiszakarád: (+I) EU54B2. 72. Csobaj: (+I) ET22D1/D3. 73. Sajószöged: (+I) EU90C3. 74. Göncruszka: (+I) EU16C2. 75. Kiskinizs: (+I) EU04B3. 76. Csobád: (+I) EU04A1. 77. Szinpetri, Szin: (+I) DU77B2/B3. 78. Sajóecseg, Sajókeresztúr: (+I) DU83A3. 79. Sajókaza, Sajóivánka: (+I) DU83A3. 80. Putnok: (+I) DU64A1. 81. Sajógalgóc: (+I) DU64B1. 82. Vilyipuszta: (+I) EU47B2. 83. Széphalom (Sárospatak): (+I) EU46A4. 84. Pálháza: (+I) EU36C3. 85. Füzérradvány, Filkeháza: (+I) EU37D2. 86. Hernádszurdok, Zsujta: (+I) EU17D2. 87. Vizsoly: (+I) EU15A3. 88. Vilmány: (+I) EU16D1. 89. Bódvarákó: (+I) DU77D4. 90. Hejőpapi: (+I) DU90A4. 91. Hidasnémeti: (+I) EU17C2. 92. Novajidrány: (+I) EU16D2. 93. Oszlár: (+I) EU01A3. 94. Prügy: (+I) EU12C2.

166

95. Sajókaza, Szuhakálló: (+I) DU74A1. 96. Abaújszántó: (-) EU14A2. 97. Felsődobsza: (-) EU04A4. 98. Sajópálfalva: (-) DU93A3. 99. Alsógagy, Baktakék, Rásonysápberencs, Léh: (-) EU05A3-A4. 100. Szegilong: (-) EU24D4. 101. Tolcsva: (-) EU34A4. 102. Muhi: (-) DU91B3/C2. 103. Köröm: (-) DU91C2. 104. Bőcs: (-) DU92D4. 105. Emőd: (-) DU81D2. 106. Kistokaj: (-) DU83D4. 107. Sajópetri, Sajólád: (-) DU92B2. 108. Erdőhorváti: (-) EU35B2. 109. Fony: (-) EU26B2. 110. Hernádbüd, Pere: (-) EU04C3/14A1. 111. Ináncs: (-) EU04A3. 112. Halmaj: (-) EU04B1. 113. Szelesakna (Szuhakálló): (-) DU74C1. 114. Borsodnádasd: (-) DU42A3. 115. Kondó: (-) DU73A3. 116. Sajószentpéter: (-) DU74D1. 117. Sajóecseg, Sajókeresztúr: (-) DU83A4. 118. Tardona: (-) DU63D1. 119. Tard: (-) DU70B1. 120. Borsodszirák: (-) DU84A4. 121. Serényfalva: (-) DU54B1. 122. Kelemér: (-) DU54B2. 123. Gömörszölős: (-) DU65A1. 124. Zádorfalva, Szuhafő: (-) DU65A1. 125. Aggtelek: (-) DU66A2. 126. Jósvafő: (-) DU77A1. 127. Perkupa: (-) DU76A3. 128. Szilvásvárad: (-) DU53D1. 129. Füzér, Hollóháza: (-) EU37A2. 130. Vizsoly: (-) EU15A3. 131. Mezőcsát: (-) DU97A3. 132. Hernádvécse: (-) EU16A4. 133. Kány, Perecse: (-) UTM: ez a kód hiányzik. 134. Tornadáska, Komjáti: (-) DU87A2. 135. Csenyéte, Alsópagy: (-) EU06B3. 136. Háromhuta: (-) EU25C3 137. Óhuta: (-) EU25C2. 138. Középhuta: (-) EU35A. 139. Regéc: (-) EU26D2. 140. Mogyoróska: (-) EU25C1. 141. Göncruszka: (-) EU27B2. Csongrád megye

167

1. Sámson, Apátfalva: (+Á) DS61D3. 2. Szeged, Sándorfalva: (+Á) DS32B1/B2; DS23D3/D4; DS33B3/B4/D1. 3. Szentes: (+Á) DS45D3 és DS46A1 4. Mindszent: (+Á) DS36D2. 5. Szegvár: (+Á) DS46A4 és DS35C4 6. Derekegyház: (+Á) DS47D1. 7. Mártély: (+Á) DS35D1. 8. Magyartés (Szentes): (+Á) DS37C4. 9. Bokros: (+Á) DS37A1. 10. Csongrád: (+Á) DS37AA2. 11. Gádoros, Eperjes: részben már Békés-megye (+Á) DS67D2. 12. Árpádhalom: (+Á) DS66B4. 13. Gyopárosfürdő (Orosháza): (+Á) DS75A1. 14. Szatymaz: (+Á) DS23A1. 15. Sándorfalva, Szatymaz: (+Á) DS23D3. 16. Ruzsa, Forráskút: (+Á) DS02A4. 17. Röszke, Gyálarét: (+Á) DS21D1. 18. Kiskundorozsma, Szentmihálytelek: (+Á) DS22D4. 19. Tömörkény: (+Á) DS25C2/C3. 20. Csanytelek: (+Á) DS26B3/35A1. 21. Csanytelek: (+Á) DS36B1. 22. Apátfalva, Nagylak: (+Á) DS37C3. 23. Apátfalva: (+Á) DS61C1. 24. Királyhegyes: (+Á) DS62D2. 25. Makó: (+Á) DS51C1. 26. Ferencszállás: (+Á) DS51C4. 27. Szőreg (Szeged), Klárafalva: (+Á) DS42D2/D4. 28. Hódmezővásárhely: (+Á) DS3303. 29. Algyő: (+Á) DS43A4, DS33D3 30. Algyő, Mártély: (+Á) DS33C3. 31. Mindszent, Mártély: (+Á) DS34C2/C3. 32. Mindszent, Szentes: (+Á) DS45A2. 33. Csongrád: Tisza-folyó, Csongrádi (+Á) DS37D3/D4. 34. Tiszaug: (+Á) DS 29D4. 35. Tiszakürt: (+Á) DS39B1. 36. Pusztaszer: (+Á) DS25C2/B1. 37. Maroslele: (+Á) DS42D4. 38. Ferencszállás: (+Á) DS51A1/A3. 39. Balástya: (+Á) DS24B4. 40. Zsombó: (+Á) DS23B2. 41. Csanádpalota: (+Á) DS72D2. 42. Sándorfalva, Algyő: (Á) DS33D1. 43. Felgyő: (+Á) DS36A1/A4. 44. Deszk: (+Á), DS42B1/B2. 45. Kakasszék (Székkutas): (+Á) DS65B4. 46. Kiszombor: (+Á) DS51D1. 47. Baks: (+Á) DS35C1. 48. Földeák, Maroslele: (+I) DS53B2. 49. Hódmezővásárhely: (+I) DS65D3. 50. Eperjes, Nagymágocs: (+I) DS55C3.

168

51. Mórahalom, Drágszél: (+I) DS11C3. 52. Ásotthalom: (+I) DS01B3. 53. Kiskunfélegyháza: (+I) DS17D1/D2 54. Szeged: (+I) DS32D3. 55. Kopáncs, Algyő: (+I) DS33D4. 56. Csanádalberti: (+I) DS73D2. 57. Pusztamérges: (+I) CS93D3. 58. Fábiánsebestyén: (-) DS57D2. 59. Makó, Óföldeák: (-) DS52B2. 60. Nagyér: (-) DS73D1. 61. Csanádalberti: (-) DS73D2. 62. Mezőhegyes: (-) DS82A1/A2. 63. Derekegyház, Mártély: (-) DS44C1. 64. Gádoros: (-) DS76B4. 65. Ruzsa, Zákányszék: (-) DS02D1. 66. Makó, Rákos, Békéssámson: (-) DS73D4. 67. Kunszállás: (-) DS08D4. 68. Szeged: (-) DS32D3. 69. Fábiánsebestyén: (-).A DS56-os, 66-os és 67-es mezőkben nincs vizes élőhely. Fejér megye 1. Kajászó, Igar: (+Á) CT24D1/D2 2. Soponya: (+Á) CT00C3, CT01B4/D2/D4. 3. Dinnyés: (+Á) CT12A1/A2. 4. Csákvár: (+Á) CT04C4 5. Zámoly: (+Á) CT04B3/B4. 6. Pátka: (+Á) CT03C3. 7. Bodajk, Sőréd: (+Á) BT94B1. 8. Székesfehérvár: (+Á) CT03B3. 9. Csákberény: (+Á) BT94C3/C4. 10. Velence, Dinnyés: (+Á) CT12C3/CT13D4, CT23A4/B2. 11. Kisfalud, Székesfehérvár: (+Á) CT13B2. 12. Szabadbattyán: (+Á) CT02B1/B2. 13. Fehérvárcsurgó: (+Á) BT84B2. 14. Moha, Sárkeresztes: (+Á) BT93C1/C4 15. Sárbogárd: (+Á) CS18C1. 16. Sáregres: (+Á) CS18C1/C2. 17. Rétszilas: (+Á) CS19D1/D2 18. Sárszentmihály: (+Á) BT92C2. 19. Tárnok, Érd: (+Á) CT35D2 20. Nádasladány, Úrhida: (+Á) BT92A2 21. Aba: (+Á) CT01D1. 22. Csősz: (+Á) CT01D3 23. Sárkeresztúr: (+Á) CT10A3. 24. Sárszentágota: (+Á) CT10B2. 25. Kálóz: (+Á) CT10B3. 26. Lovasberény: (+Á) CT14B4. 27. Bicske, Csabdi: (+Á) CT26A2 28. Adony: (+Á) CT32D4.

169

29. Kisperkáta: (+Á) CT31A2. 30. Perkáta: (+Á) CT31B2. 31. Mezőkomárom: (+Á) BS98A3/B2 32. Kabókapuszta (Enying): (+Á) BS99A4. 33. Lajoskomárom: (+Á) BS99D4. 34. Mór: (+Á) BT84C3. 35. Bakonycsernye: (+Á) BT84C2. 36. Dunaújváros: (+Á) CT10A4. 37. Kisláng: (+Á) CT00A2 38. Dég: (+Á) CT8D1. 39. Fornádpuszta: (+Á) BS97B1 40. Tác: (+Á) CT01A3 41. Mezőszilas: (+Á) CS08C3. 42. Ősi: (+Á) BT82C4. 43. Úrhida: (+Á) BT92D1 44. Tordas, Gyúró: (+Á) CT24C4. 45. Pákozd: (+Á) CT13B4. 46. Hantos: (+I) UTM: ez a kód hiányzik. 47. Börgönd: (+I) CT12A2. 48. Nagykarácsony: (+I) CS39B1. 49. Alap: (+I) CS28A2. 50. Ercsi: (+I) CT43B1. 51. Felcsút: (+I) CT15C3. 52. Pusztavám: (+I) BT95A1. 53. Kisapostag: (+I) CT49C1. 54. Vereb: (-) CT24B1. 55. Pázmánd, Kisnyék: (-) CT23A3. Győr-Moson-Sopron megye 1. Dunaszeg, Győrladamér: (+Á) XN99A3/A4. 2. Vámosszabadi, Patkányospuszta: (+Á) XN99C2. 3. Dunaremete, Lipót, Ásványráró: (+Á) XP80B2/B3. 4. Rábcakapi, Tárnokréti: (+Á) XN78A1. 5. Fehértó: (+Á) XN78D1. 6. Győrsövényháza: (+Á) XN78C2. 7. Mecsér, Dunaszentpál: (+Á) XN89C2. 8. Tárnokréti: (+Á) XN78A1. 9. Markotabödöge, Kóny: (+Á) XN78A4. 10. Győr-Gyirmót: (+Á) XN98B4. 11. Győr-Pinnyéd: (+Á) XN98A4. 12. Győr: (+Á) XN98B1. 13. Himod, Gyóró: (+Á) XN56A2. 14. Rábapatona, Ikrény: (+Á) XN87C2. 15. Bodonhely: (+Á) XN87B2. 16. Bősárkány: (+Á) XN56C4. 17. Öntésmajor, Kapuvár: (+Á) XN58B4. 18. Püski: (+Á) XP70C3. 19. Hanságliget: (+Á) XN68C2. 20. Acsalag: (+Á) XN68C2/D1.

170

21. Babót: (+Á) XN56C1. 22. Börcs: (+Á) XN88D3. 23. Rábaújfalu, Mérges: (+Á) XN87B3. 24. Kisfalud, Vica, Beled: (+Á) XN56C4. 25. Lébény, Mosonszentmiklós: (+Á), XN79D4. 26. Lébény: (+Á) XN78C3/79D4. 27. Töltéstava: (+Á) XN07D1 28. Máriakálnok, Halászi: (+Á) XP70B3. 29. Ásványráró, Dunaszeg: (+Á) XP80D3/XN99A1. 30. Dunakiliti, Tejfalu: (+Á) XP71A1/A2. 31. Rajka, Bezenye: (+Á) XP61C1 32. Abda: (+Á) XN88D3. 33. Kunsziget, Győrzámoly: (+Á) XN99B2. 34. Rábcakapi: (+Á) XN78A1. 35. Győrsövényház: (+Á) XN78C2. 36. Doborgazsziget, Cikolasziget, Sérfenyősziget: (+Á) XN79D4. 37. Győr, Vének: (+Á) XN98A1. 38. Győr: (+Á) XN98A3. 39. Lipót: (+Á) XP80B3. 40. Szőgye (Kisbajcs): (+Á) XN97A4. 41. Szany, Sobor, Árpás: (+Á) XN64A3. 42. Miklósmajor (Rábakecöl): (+Á) XN55A3. 43. Acsalag, Bősárkány: (+Á) XN68D1. 44. Osli: Kis-Rába (+Á) XN57A2. 45. Lébény, Tárnokrét: (+Á) XN78A3/C1. 46. Földsziget (Csorna): (+Á) XN67C3. 47. Fertőújlak (Sarród): (+Á) XN47B2. 48. Mérges: Rábaszentmihály: (+Á) XN87C3. 49. Kóny: (+Á) XN68A1. 50. Győr: (+Á) XN98A2. 51. Nagybajcs: (+Á) XN97A4. 52. Dunasziget: (+Á) XP71D2 53. Feketeerdő: (+I) XP71B2 54. Hédervár: (+I) UTM: ez a kód hiányzik. 55. Mosonmagyaróvár: (+I) XP60C3/C4. 56. Felpéc: (+I) XN96A2. 57. Lesvárpuszta (Ikrény): (+I) XN84C1. 58. Mosonszentmiklós, Mosonújhely: (+I) XN79D3 59. Vág, Kemenesszentpéter (utóbbi már Veszprém-megye): (+I) XN65C3. 60. Öttevény: (+I) XN88C3. 61. Börcs, Dózsamajor, Abda: (+I) XN88D3. 62. Koroncó: (+I) XN84C2/99D3. 63. Kimle, Vesszőserdő: (+I) XN79C1. 64. Szany, Árpás, Sobor (+I) XN75A3. 65. Babót: (+I) XN57A2. 66. Pásztori, Csorna: (+I) XN67D4. 67. Árpás, Mórichida: (+I) XN86B1. 68. Szilsárkány: (+I) XN76A1. 69. Maglóca: (+I) XN78B2. 70. Mezőörs: (+I) YN17D3.

171

71. Öntésmajor, Kapuvár: (+I) XN57A3. 72. Rábaszentmihály, Rábacsécsény: (+I) XN87B2. 73. Zsira, Gyalóka: (+I) XN25C2. 74. Egyed: (+I) XN86D4. 75. Máriakálnok, Halászi: (+I) XP70B3. 76. Pusztacsalád: (+I) XN46B4. 77. Nyúl: (+I) YN07B3. 78. Újrónafő: (+I) XN98D4. 79. Győrszemere: (-) XN96A3. 80. Dunaszeg, Mosonmagyaróvár: (-) XN99B1 81. Brennbergbánya: (-) XN17A1. 82. Iván: (-) XN45A4. 83. Vitnyéd: (-) XN47D4. 84. Páli: (-) XN66B4. 85. Sopron: (-) XN28B2/B4. 86. Jánossomorja: (-) XN69A2. 87. Egyed: (-) XN76C4. 88. Enese, Fudipuszta: (-) XN87A1. 89. Röjtökmuzsaj, Ebergőc, Pinnye: (-) XN36C1. 90. Tét: (-) XN86C4. 91. Börcs: (-) XN98A1. 92. Mosonmagyaróvár: (-) XP60C1/C4. 93. Hövej: (-) XN55D4. 94. Hegyeshalom, Márialiget: (-) XP60A3. 95. Rábatamási: (-) XN67B1. 96. Újudvar: (-) XP650D2. 97. Nemeskér: (-) UTM: ez a kód hiányzik. 98. Und: (-) XN26D4. 99. Bogyoszló: (-) UTM: ez a kód hiányzik 100. Sopronkövesd: (-) XN26C3. 101. Kópháza: (-) XN27A1. 102. Lébény: (-) XN79D4. 103. Győrszentiván: (-) XN97D4. 104. Hegykő (Fertőd): (-) XN47A1 105. Gyömöre: (-) XN96B3. 106. Röjtökmuzsaj: (-) XN36C2. 107. Fertőszéplak: (-) XN37C4. Hajdú-Bihar megye 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Folyás, Újszentmargita: (+Á) ET08C4, ET18A1/A2, ET19B2/B4. Hajdúszoboszló: (+Á) ET25A4/B3/D1, ET25C2. Nagyrábé: (+Á) ET22A4. Bihardancsháza, Földes: (+Á) ET23B4/C2. Hajdúnánás: (+Á) EU20D3/D4, ET29C3/C4. Újszentmargita: ET08D1/D4, ET18A4/D1. Hortobágy, Szásztelek: (+Á) ET16A1/A2/A4, ET06A1/A2/A4/B3/B4/C1/C4/D3/D4, ET05A3/C1/C3, ET08D1/D2. 8. Hortobágy: (+Á) ET07A1/A2/A3/A4, ETB1/B2/B3/B4/C1/C2/C4/D1/D3; ET17B2/16A1/A2/C1/C2/C4, ET18C3/C4/D1/D2/D3/D4, DT96C4, DT97D4.

172

9. Komádi: (+Á) ET30D3. 10. Balmazújváros: (+Á) ET28B3/B4, ET28D1/D2/D3/D4, ET27A2/A4/C1/C2/C3/C4/B1/B3/B4, ET17D1/B1/B3, 11. Hencida: (+Á) ET53B4. 12. Derecske: (+Á) ET44B1. 13. Hosszúpályi: (+Á) ET54B3. 14. Egyek: (+Á) DT88D4. 15. Debrecen-Haláp: (+Á) ET56D4/66A4. 16. Püspökladány: ET13A1, ET03A3/C3. 17. Tiszacsege, Ároktő (ez utóbbi község már Borsodi terület): (+Á) DS98D1. 18. Polgár: (+Á) EU00B4. 19. Hajdúnánás: (+Á) EU20D4. 20. Basatanya (Folyás): (+Á) ET09C4. 21. Újballa: (+Á) EU0033. 22. Nagyhegyes: (+Á) ET26A2/B1/C1/C2. 23. Balmazújváros: (+Á) ET27C1, ET28D1/D2. 24. Kaba: (+Á) ET25D2. 25. Darvas: (+Á) ET21A4. 26. Kismarja: (+Á) ET63B3. 27. Bojt: (+Á) ET52A4. 28. Hajdúbagos: (+Á) ET44C3. 29. Hajdúszoboszló: (+Á) ET25D. 30. Létavértes: (+Á) ET65D2. 31. Kokad: (+Á) ET75B1. 32. Álmosd: (+Á) ET75B3. 33. Körösszakáli: (+Á) ET40C1. 34. Körösszegapáti: (+Á) ET40C3. 35. Esztár (Pocsaj): (+Á) ET53C4. 36. Battonya: (+Á) ES02A1. 37. Görbeháza: (+Á) EU00D2. 38. Folyás, Polgár: (+Á) EU00D3 39. Félhalom (Egyek): (+Á) EU00B1/A2. 40. Újtikos: (+Á) EU10A3. 41. Egyek, Kócsújfalu: (+Á) EU00A2. 42. Konyár: (+Á) ET65B3. 43. Nyírábrány: (+I) ET76. 44. Bihartorda: (+I) ET22C3. 45. Sáp: (+I) ET23D1. 46. Ártánd: (+I) ET51C3. 47. Berekböszörmény: (+I) ET41D3. 48. Nádudvar: (+I) ET05D. 49. Hosszúhát (Szerep): (+I) ET03D2. 50. Tiszagyulaháza: (+I) EU01D4. 51. Újtikos: (+I) EU10A3. 52. Mezőpeterd: (+I) ET42B3. 53. Debrecen: (+I) ET45A3. 54. Hajdúszovát: (+I) ET34C1. 55. Biharkeresztes: (+I) ET52B4. 56. Pocsaj, Létavértes: (+I) ET63A2/C1. 57. Bedő: (+I) ET52D1.

173

58. Püspökladány: (-) ET04D1/C3/C4, ET03C1/C2. 59. Nyíradony, Gúth-puszta: (-) CU78B1. Heves megye 1. Visznek: (+Á) DT72C4. 2. Nagyfüged: (+Á) DT72C3 3. Tarnaörs: (+Á) DT72D3. 4. Gyöngyöshalász: (+Á) DT18C2/C4. 5. Egerszalók, Demjén: (+Á) DT59A2. 6. Kétútköz: (+Á) DT6802 7. Besenyőtelek: (+Á) DT67C1. 8. Poroszló: (+Á) DT87A1. 9. Tiszafüred: (+Á) DT77D4. 10. Tiszaörvény: (+Á) DT76C1. 11. Tiszaderzs: (+Á) DT76C3. 12. Kisköre: (+Á), DT55C3, DT66B1/B2. 13. Tiszabura: (+Á) DT55D1. 14. Hortobágy: (+Á) ET17B2. 15. Sarud: (+Á) DT77B2. 16. Kál: (+Á) DU48A4. 17. Recsk: (+Á) DU31B4. 18. Szajla: (+Á) DU31D2. 19. Terpes: (+Á) DU31C2. 20. Csány: (+Á) DT17A1. 21. Adács: (+Á) DT28A2. 22. Rózsaszentmárton: (+Á) DT09C2. 23. Szűcsi: (+Á) DT09D2. 24. Lőrinci: (+Á) DT08B2 25. Lőrinci: (+Á) DU08A1. 26. Zagyvaszántó: (+Á) DU08A2. 27. Selyp: (+Á) DU09B2. 28. Boldog: (+Á) DT07A4/B3. 29. Verpelét: (+Á) DU40B2. 30. Gyöngyöstarján: (+Á) DT19C2. 31. Gyöngyöspata: (+Á) DT09C3. 32. Markaz: (+Á) DT29C4/C5. 33. Kisfüzes: (+Á) DU31A4. 34. Egerszólát: (+Á) DU50B1. 35. Hatvan: (+Á) DT07A1. 36. Gyöngyössolymos: (+Á) DT19C4. 37. Nagyréde: (+Á) DT19B2. 38. Gyöngyös: (+Á) DT19D1. 39. Felsőabasár, Abasár: (+Á) DT29A4. 40. Heves: (+Á) DT47D4. 41. Demjén: (+Á) DT59A2. 42. Kerecsend: (+Á) DT59B1. 43. Parádfürdő: (+Á) DU30C1. 44. Mátrafüred: (+Á) DT29A1. 45. Újlőrincfalva: (+Á) DT77A2.

174

46. Boldog: (+Á) CT97D3. 47. Domoszló: (+Á) DT39A3. 48. Petőfibánya: (+Á) DU08A2. 49. Detk: (+I) DU38A3. 50. Erk: (+I) DT37B1. 51. Tiszanána: (+I) DT66C3, DT76B1. 52. Vécs: (+I) DT39C2. 53. Tarnabod: (+I) DT48B2. 54. Füzesabony: (+I) DT58A3. 55. Ecséd: (+I) DT08C3. 56. Aldebrő: (+I) DT49A2. 57. Szarvaskő, Eger: (+I) DU51B1. 58. Bélapátfalva: (+I) DU52A2. 59. Tarnazsadány: (+I) DT38D4. 60. Mezőszemere: (+I) DT68A4 61. Egerfarmos: (+I) DT68B3. 62. Maklár: (+I) DT59D3. 63. Kisnána: (+I) DU30D2. 64. Egerbocs: (+I) DU41C1. 65. Besenyőtelek: (+I) DT58D3. 66. Boconád: (-) DT37C4. 67. Kékestető: (-) DU20D2. 68. Átány: (-) DT57A2. 69. Kömlő: (-) DT57D2. 70. Hevesvezekény: (-) DT56A3. Jász-Nagykun-Szolnok megye 1. Abádszalók (csak részben Szolnok megye): (+Á) DT65A1/C1/C3. 2. Kunszentmárton, Békésszentandrás (részben Békés-megye): (+Á) DS48D1 3. Jászberény, Jásztelek: (+Á) DT25C1. 4. Mezőtúr: (+Á) DT70A1. 5. Túrkeve: (+Á) DT81A1/A2. 6. Kisújszállás: (+Á) DT83B4. 7. Berekfürdő: (+Á) DT84C3. 8. Karcag: (+Á) DT93A4/95D4. 9. Karcag, Kisújszállás: (+Á) DT93A3. 10. Nádudvar: (+Á) ET04A3. 11. Ecsegfalva: (+Á) DT92B3. 12. Kunmadaras: (+Á) DT95C1. 13. Nagyiván: (+Á) DT95C3. 14. Tiszaszentimre: (+Á) DT76D4. 15. Kungyalu: (+Á) DS49D3. 16. Öcsöd: (+Á) DS49D4 17. Kunszentmárton: (+Á) DS59A2. 18. Kőtelek, Tiszasüly: (+Á) DT64B2 19. Kőtelek, Hunyadfok: (+Á) DT64D2. 20. Szolnok: (+Á) DT32D2, DT42B3/B4. 21. Tiszaderzs: (+Á), DT77B4 22. Tiszaszőlős: (+Á), DT77B5 és DT76D4

175

23. Tiszafüred: (+Á) DT87A2. 24. Kócsújfalu (Tiszafüred): (+Á) DT76D4. 25. Egyek: (+Á) DT86D2. 26. Fegyvernek: (+Á) DT63B4. 27. Tiszaroff: (+Á) DT54C1/D4. 28. Törökszentmiklós: (+Á), DT52D4. 29. Kengyel: (+Á) DT41C4. 30. Besenyszög, Zagyvarékas: (+Á) DT33C4. 31. Besenyszög, Szajol: (+Á) DT43A3. 32. Újballa (Törökszentmiklós): (+Á) DT53B3. 33. Kisköre: (+Á) DT65A1/A3. 34. Pusztataksony: (+Á) DT66B2 35. Tiszabő: (+Á) DT63A1. 36. Tiszasüly: (+Á) DT54C1, DT55B4. 37. Tiszaderzs: (+Á) DT76D1. 38. Tiszapüspöki: (+Á) DT42C3. 39. Kunhegyes: (+Á) DT74C2. 40. Tiszaug: (+Á) DT29D4. 41. Nagyrév: (+Á) DT30B4. 42. Jánoshida: (+Á) DT25D4. 43. Jászalsószentgyörgy: (+Á) DT25D3 44. Szászberek: (+Á) DT25D2. 45. Tószeg: (+Á) DT31A1/A3. 46. Csépa: (+Á) DT28D3. 47. Jászdózsa: (+Á) DT26C1. 48. Alattyán: (+Á) DT25D4. 49. Jászalsószentgyörgy: (+Á) DT34A2. 50. Mezőhék: (+Á) DT50A2. 51. Bánhalma (Kenderes): (+Á) DT73A1. 52. Szelevény: (+Á) DS59A1. 53. Kunmadaras: (+Á) DT85A4. 54. Örményes: (+Á) DT62C3. 55. Cibakháza: (+Á) DT30D4. 56. Nagykörű: (+Á) DT53C4. 57. Nagykörű, Fegyvernek: (+Á) DT63A2 58. Tiszavárkony: (+Á) DT30C3. 59. Vezseny: (+Á) DT31D3. 60. Jászfényszaru: (+Á) DT06A3. 61. Kenderes: (+Á) DT7301. 62. Kunhegyes: (+Á) DT74A1 63. Jászjákóhalma: (+I) DT16C2. 64. Jászberény: (+I) DT16D1. 65. Jászárokszállás, Szentlőrinckáta (+I) DT92B3. 66. Szajol: (+I) DT42A2/C4. 67. Újszász, Zagyvarékas: (+I) DT23C4. 68. Tiszakürt: (+I) DT39B2. 69. Tiszainoka: (+I) DT39D2. 70. Tiszasas: (+I) DT28C4. 71. Jászfényszaru: (+I) DT07B4. 72. Jászárokszállás: (+I) DT27A2.

176

73. Kisújszállás: (+I) DT83B4. 74. Hunyadfalva: (+I) DT54B2. 75. Jászkisér: (+I) DT45A1. 76. Szolnok: (+I) DT32D2. 77. Jászladány: (-) DT34C4. 78. Berekfürdő: (-) DT84C3. 79. Jánoshida: (-) DT25D4. Komárom-Esztergom megye 1. Naszály (Ferencmajor): (+Á) CT08B2, 2. Tata: (+Á) BT08C2/98A4. 3. Környe: (+Á) BT97D4. 4. Várgesztes: (+Á) CT06B3 5. Tatabánya: (+Á) CT10B1 6. Bánhida: (+Á) CT10B2 7. Oroszlány (Bakod): (+Á) CT06B2. 8. Kecskéd: (+Á) CT46C3. 9. Vértessomló: (+Á) CT06A2. 10. Vértesszöllős: (+Á) CT07A1. 11. Máriapuszta: (+Á) BU98B1 12. Mocsa: (+Á) BU88C4. 13. Nagyigmánd: (+Á) BT88B4. 14. Melkovicspuszta (Bana), Szőkepuszta, Szákszend: (+Á) BT87A1. 15. Császár: (+Á) BT86A2. 16. Agostyán: (+Á) CT08B1. 17. Lesaljamajor (Réde): (+Á) YN15D3. 18. Koppánymonostor: (+Á) BT79D3. 19. Tát: (+Á), CT29D2 20. Bőny, Bana: (+I) CT18D4. 21. Gyermely: (+I) CT27A2. 22. Ács (+I) CT28A3. 23. Pilismarót: (+I) CT49A2. 24. Szőny, Almásfüzitő: (+I) UTM: ez a kód hiányzik. 25. Neszmély: (-) CT09B3. 26. Martonvásár: (-) CT23C3. 27. Tardos, Bikolpuszta: (-) CT08B4. 28. Dorog: (-) CT38A1. 29. Tarján: (-) CT17C4. 30. Sárisáp: (-) CT28D1. 31. Dunaszentmiklós: (-) CT08A3 32. Pilisszentlélek: (-) CTB3. 33. Tardos: (-) CT08D4. 34. Bajót, Nagysáp: (-) CT18C4. 35. Bakonysárkány, Vérteskehely: (-) BT86B2. 36. Súr, Csatka: (-) BT25D2. 37. Esztergom, Kertváros: (-) CT29D4. Nógrád megye

177

1. Cered: : (+Á) DU23D3. 2. Zabar: (+Á) DU24A1C2. 3. Szarvasgede: (+Á) CU90D4. 4. Palotás: (+Á) CU99A4. 5. Nyírjes, Balassagyarmat: (+Á) CU72B1. 6. Terény: (+Á) CU71D4. 7. Kétbodony: (+Á) CU71B4. 8. Csécse, Béhalom-puszta: (+Á) CT90D4. 9. Karancskeszi (Marakodi-puszta): (+Á) DU03A2. 10. Ipolytölgyes: (+Á) CU31B4. 11. Nemti: (+Á) DU11C3. 12. Litke: (+Á) CU94C2). 13. Pöstyénpuszta (Szécsény): (+Á) CU82C3l. 14. Őrhalom, Patvarc: (+Á) CU72D3. 15. Dejtár: (+Á) CU62D1. 16. Érsekvadkert: (+Á) CU61C1 17. Hont: (+Á) CU52B1. 18. Ipolyvece: (+Á) CU62B1. 19. Egyházasgerge, Mihálygerge: (+Á) DU03A1. 20. Ludányhalászi: (+Á) CU83D3. 21. Nógrádszakál: (+Á) CU93A1. 22. Szanda: (+Á) CU80A1. 23. Őrhalom: (+Á) CU82A2. 24. Hugyog: (+Á) CU82A4. 25. Mátraszele: (+Á) DU12D3. 26. Bánk: (+Á) CU61D2. 27. Hasznos (Pásztó): (+Á) DU00C1. 28. Maconka (Bátonyterenye): (+Á) DU11C1. 29. Diósjenő: (+Á) CU51B4. 30. Nőtincs: (+Á) CU60B1 31. Jobbágyi: (+Á) DT09A1. 32. Mátraverebély: (+Á) DU01B3. 33. Istenmezeje: (+Á) UTM: ez a kód hiányzik. 34. Szurdokpüspöki: (+I) DU00B1. 35. Tar, Hasznos: (+I) DU00B2. 36. Balassagyarmat: (+I) CU72B1. 37. Újlak (Vizslás): (+I) DU12B2. 38. Patak: (+I) CU62B2/B4. 39. Tolmács: (+I) CU51D4. 40. Etes: (+I) DU02C1. 41. Endrefalva: (+I) CU93B4. 42. Buják: (+I) CU90B1. 43. Galgaguta: (+I) CU70D4. 44. Mátraterenye, Mátranovák: (+I) DU22B4. 45. Szirák: (+I) CU80D4. 46. Erdőtarcsa: (-) CT99B2. 47. Szátok: (-) CU61D3/D4. 48. Héhalom: (-) CU90D4. 49. Varsány: (-) CU82B1. 50. Felsőtold, Hollókő: CU91C2.

178

51. Zunypuszta: (-) CU91D1. 52. Szécsény: (-) CU82C4. 53. Tar: (-) DU01D2. Pest megye 1. Gomba: (+Á) CT85D2. 2. Felsőfarkasd: (+Á) CT85D3. 3. Sülysáp: (+Á) CT85A3 4. Kistelek: (+Á) CT86B4. 5. Úri: (+Á) CT95B2. 6. Veresegyház: (+Á) CT77A1. 7. Vácegres, Domony: (+Á) CT77C3. 8. Vácszentlászló: (+Á) CT68B2 9. Valkó: (+Á) CT96A1. 10. Isaszeg: (+Á) CT76C4/D1. 11. Szigetbecse: (+Á) CT41C1. 12. Dömsöd: (+Á) CT42D2. 13. Százhalombatta: (+Á) CT34D4. 14. Farmos: (+Á) DT14C2. 15. Bugyi: (+Á) CT63B2; (+I) CT63B3. 16. Taksony: (+Á) CT54B3. 17. Szigethalom: (+Á) CT54B2. 18. Tököl: (+Á) CT43C3. 19. Dömsöd: (+Á) CT41C3. 20. Rácalmás: (+Á) CT41B3. 21. Kulcs: (+Á) CT41B4. 22. Nagykáta: (+Á) DT05B4. 23. Abony: (+I) DT22C1. 24. Herceghalom: (+I) CT36B2. 25. Tápiószecső: (+I) CT95C3. 26. Sülysáp: (+I) CT85D2 27. Mende: (+I) CT85D3. 28. Kóka: (+I) CT95A1. 29. Dány: (+I) CT96B3. 30. Szada: (+I) CT77A2. 31. Gödöllő: (+I) CT77C4/D1/D2. 32. Vácegres: (+I) CT77C1. 33. Erdőkertes: (+I) CT77C3. 34. Domony: (+I) CT87A1. 35. Iklad: (+I) CT87A2. 36. Bag: (+I) CT87A3. 37. Aszód: (+I) CT87C1. 38. Hévízgyörk: (+I) CT87C3/C4. 39. Zsámbok: (+I) CT96A2. 40. Tóalmás: (+I) CT96D1. 41. Tura: (+I) CT97B3. 42. Tahitótfalu: (+I) CU58C4. 43. Ceglédbercel: (+I) DT03B4. 44. Dunakeszi: (+I) CT57C4.

179

45. Galgahévíz: (+I) CT97A2/B1. 46. Újhartyán: (+I) CT73D2. 47. Kiskunlacháza: (+I) CT42C3. 48. Nagykőrös: (+I) DT00A4. 49. Makád: (+I) CT41A1. 50. Őriszentmiklós (Őrbottyán): (+I) CT68D4. 51. Ipolydamásd: (+I) CU30D4. 52. Bicske: (+I) CT26B2. 53. Péteri: (+I) CT74C3. 54. Délegyháza: (+I) CT53B3. 55. Dunavarsány: (+I) CT53A2. 56. Etyek: (+I) CT35A1. 57. Szokolya: (-) CU50B3. 58. Budapest, Rákoskeresztúr: (-) CT76B2. 59. Dunakeszi-alsó: (-) CT67B1. 60. Budapest, (-) CT66B1/B2/B3/B4/D1/D2/D4. 61. Budapest, Cinkota: (-) CT66D3. 62. Budapest-Árpádföld: (-) CT66A2/A3/A4. 63. Kistarcsa: (-) CT76A1/A2. 64. Budakeszi: (-) CT46B4. 65. Törökbálint: (-) CT45A1. 66. Biatorbágy, Sóskút: (-) CT35A3/C2. 67. Vác: (-) CT69B1. 68. Sződ: (-) CT69B2/B4. 69. Csörög: (-) CT68A1. 70. Sződliget: (-) CT68B1. 71. Csomád: (-) CT68B4/D2. 72. Gyömrő: (-) CT75D3. 73. Maglód: (-) CT75B3. 74. Ecser: (-) CT75D1. 75. Csömör: (-) CT66C1. 76. Fót: (-) CT67A4/B3. 77. Csomád: (-) CT67C3. 78. Mogyoród: (-) CT67D1. 79. Pécel: (-) CT76B4. 80. Valkó: (-) CT86C3. 81. Dány: (-) CT86D2 82. Sülysáp: (-) CT86D4. 83. Bag: (-) CT87C2. 84. Zsámbok: (-) CT96A2. 85. Kartal: (-) CT97A1. 86. Apaj: (-) CT51C1. 87. Tura: (-) CT97C2. 88. Hatvan: (-) CT97C1. 89. Kerekharaszt: (-) CT97C3. 90. Alsónémedi: (-) CT54D4. 91. Dabas: (-) CT72A2. 92. Táborfalva: (-) CT81A3. 93. Tinnye: (-) CT37A4. 94. Pilisszentkereszt: (-) CT47C3.

180

95. Pomáz: (-) 48B3/D2. 96. Pilisvörösvár: (-) CT47A1. 97. Szentendre: (-) CT58B4. 98. Újszilvás: (-) DT13B1. 99. Tápióbicske: (-) DT04A2. 100. Pilisszentlászló: (-) CT48C3. 101. Visegrád: (-) CT49D3. 102. Verseg: (-) CT98A1. 103. Pilisborosjenő: (-) CT47A1 104. Pilisvörösvár: (-) CT47A2. 105. Rád: (-) CT69D4 106. Kisnémeti: (-) CT69D3. 107. Nagytarcsa: (-) CT76A2. 108. Csobánka: (-) CT48B1. 109. Pilisszentiván: (-) CT47A2. 110. Surány: (-) CT58C2 111. Horány: (-) CT58/D3. 112. Lepence: (-) UTM: ez a kód hiányzik. 113. Dunaharaszti: (-) CT54A4. 114. Dunabogdány: (-) CT59A2. 115. Üllő: (-) CT74C2. Vas megye 1. Mersevát: (+Á) XN63C1. 2. Bajánsenye: (+Á) XM08D1. 3. Ikervár: (+Á) XN43B4. 4. Ivánc-Ménestelep: (+Á) XM10D2. 5. Andrásfa: (+Á) XN30D1. 6. Rábahídvég, Vasvár: (+Á) XN21B1 7. Hegyhátszentjakab, Felsőjánosfa: (+Á) XN19D4. 8. Boba: (+Á) XN62C2. 9. Mikosszéplak: (+Á) XN51B1. 10. Magyarszecsőd, Molnaszecsőd: (+Á) XN21D2. 11. Iklódbördöce: (+Á) XM26B4. 12. Máriaújfalu (Szentgotthárd): (+Á) XN00B2. 13. Sárvár: (+Á) XN43D1. 14. Nick, Répcelak, Csánig: (+Á) XN55B3. 15. Csákánydoroszló: (+Á) XN10C2. 16. Rum, Zsennye: (+Á) XN31C3. 17. Ivánc, Ménestelep, Hegyhátszentmárton: (+Á) XN19A1. 18. Ostffaasszonyfa, Csönge, Kenyeri: (+Á) XN54A3. 19. Szarvaskend: (+Á) XN20C1. 20. Kemestaródfa: (+Á) XN10C2. 21. Pinkamidszent, Vasalja: (+Á) XN10B2. 22. Bük, Gór: (+Á) XN34A1. 23. Tömörd: (+Á) XN24C3. 24. Nemeskocs, Mersevát: (+Á) XN63C1. 25. Lendvadedes: (+Á) XM06A3. 26. Püspökmolnári: (+Á) XM31C3.

181

27. Alsószölnök, Szakonyfalu: (+Á) WN90D2. 28. Magyarlak: (+Á) WN90D3. 29. Kercaszomor: (+Á) XM08A3. 30. Tompaládony: (+Á) XN44B1. 31. Rábagyarmat, Rátót, Hegyszentmárton: (+I) XN00/D4. 32. Körmend: (+I) XN20A4. 33. Nárai, Ják (+I) XN12D1. 34. Bajánsenye: (+I) XM08A4. 35. Sótony, Nyőgér, Bejcegyertyános: (+I) XN42C3. 36. Rábasömjén (Sárvár): (+I) XN43C1. 37. Ölbő: (+I) XN43A1. 38. Csörötnek, Szentgotthárd (+I): XN90D2 39. Rábafüzes (Jakabháza): (+I) WN90D3. 40. Vasszentmihály, Rátót: (+I) XN00D3. 41. Bodonhely, Árpás: (+I) XN87A1/B2. 42. Mórichida: (+I) XN86A2. 43. Szalafő, Őriszentpéter, Nagyrákos: (+I) XN08A3. 44. Orfalu, Apátistvánfalva (+I): WN99D1 45. Farkasfa: (+I) WN99D3. 46. Kondorfa: (+I) XN09C4. 47. Tanakajd: (+I) XN32A1. 48. Egervölgy: (+I) XN42B4. 49. Döröske: (+I) XN20C3. 50. Telekes, Gersekarát: (+I) XN30B4. 51. Nagymizdó: (+I) XN20C2. 52. Jákfa: (+I) XN44C2. 53. Zsédeny: (+I) XN44A4. 54. Boba: (+I) XN62C1. 55. Pornóapáti, Horvátlövő (+I): XN12A2 56. Vaskeresztes, Felsőcsatár: (+I) XN12B1. 57. Lendvajakabfa, Resznek: (+I) XN17A1. 58. Vát: (+I) XN33C2. 59. Borgáta: (+I) XN53A1. 60. Szőce: (+I) XM19D4. 61. Hegyhátszentjakab, Felsőjánosfa: (+I) XM19D4. 62. Jakabháza (Szentgotthárd): (-) XN00B1. 63. Vasvár: (-) XN43D1. 64. Sajtoskál, Tompaládony: (-) XN45B2. 65. Duka: (-) XN52D4. 66. Oszkó, Pácsony (-): Az XN40A1-3 négyzet. 67. Olaszfa (-): 3/41B2-4 négyzet. 68. Balogunyom (-): XN22D1. 69. Keléd (-) XN61A2. 70. Celldömölk: (-) XN63A2. 71. Kőszegpaty, Pusztacsó: (-) XN24D1. 72. Magyarszombatfa: (-) UTM: ez a kód hiányzik 73. Rábapaty, Sárvár: (-) XN43C1. 74. Németbánya, Farkasgyepű: (-) XN93B4 Veszprém megye

182

1. Románd: (+Á) YN05C3 2. Gic: (+Á) YN05C4. 3. Tihany (+Á) YM19C3. 4. Aszófő: (+Á) YN10D2. 5. Borsosgyőr (Pápa): (+Á) XN84B3. 6. Apácatorna: (+Á) XN72B4. 7. Vinár, Szergény: – ez utóbbi község már Vas-megye – (+Á) XN74B1. 8. Bánhalompuszta (Külsővat): (+Á) XN63C2. 9. Gyulafirátót: (+Á) YN22B3. 10. Nagygyimót, Béb: (+Á) XN94A4. 11. Nóráp: (+Á) XN83C1. 12. Egyházaskesző: (+Á) XN75D1. 13. Kádárta (Veszprém): (+Á) YN22B3. 14. Bakonypölöske: (+Á) XN83D3. 15. Balatonalmádi: (+Á) BT71B3/B4. 16. Csopak: (+Á) YN20A2. 17. Balatontomaj: (+Á) XM98A4. 18. Megyer: (+Á) XN61D1. 19. Nemesgulás: (+Á) XM89D4. 20. Balatonudvardi, Örvényes: (+Á) YM19A3. 21. Pálköve (Kővágóőrs): (+Á) XM98C3. 22. Balatonhenye: (+Á) XM99C3. 23. Badacsonyörs (Badacsonytomaj): (+Á) XM98A4. 24. Márkó (Menyeketanya): (+Á) YN12B3. 25. Nyirád: (+Á) XN80A4. 26. Lesenceistvánd (+Á) XM79C4 27. Uzsa: (+Á) XM79D3. 28. Sümeg, Zalagyömrő (+Á) (+Á) XN70A1 29. Csabrendek, Gyepükaján: (+Á) XN70B4. 30. Nemeshany: (+Á) XN81B1/ 31. Káptalanfa: (+Á) XNB2/B3. 32. Balatonkenese, Balatonfűzfő: (+Á) BT71D1. 33. Sajhod: (+Á) YB19C1. 34. Monostorapáti: XN90B4. 35. Kékkút: (+Á) XN99D1 36. Kővágóőrs: (+Á) XN99D2. 37. Balatonakali, Zánka: (+Á) YN09C4/D1. 38. Ábrahámhegy, Salföld: (+Á) XN98C1. 39. Kisőrs: (+Á) XM99D2. 40. Bakonykoppány: (+Á), YN04B3. 41. Mezőlak: (+Á) XN84A2. 42. Mezőlak, Nagyacsád, Nemesgörzsöny: (+Á) XN74C4. 43. Döbrönte: (+Á) XN93B3. 44. Ujdörögd (Uzsa): (+Á), XM79C4. 45. Dáka: (+Á) XN84B4. 46. Nemesszalók: (+Á) XN73A4. 47. Dabrony: (+Á) XN73A4. 48. Lovászpatona: (+Á) XN95C1. 49. Berhida: (+Á), BT82B3/A4.

183

50. Bakony (+Á) XN82D2 51. Devecser (Széki-puszta): (+Á) XN82D4. 52. Herend: (+Á) YN12B1. 53. Réde, Lesaljamajor: (+Á) YN15D3. 54. Hajmáspuszta (Bakonyszentkirály): (+Á) YN25B2. 55. Balatonederics (+Á) XM88A4 56. Szigliget: (+Á) XM88C4. 57. Badacsony: (+Á) XM98B1. 58. Nagytevel: (+Á) XN93C1. 59. Bakonygyepes, Ajkaszendek: (+Á) XN92B3. 60. Városlőd, Csehbánya: (+Á) YN02A2. 61. Vilonya: (+Á) BT72B3/D4. 62. Várpalota, Ösi, Sárrét: (+Á) BT82C1. 63. Várpalota, Öskü: (+Á) BT83B2. 64. Szigliget: (+Á) XM88A4. 65. Raposka: (+Á) XN89B4. 66. Balatonfüred: (+Á) YN20A2. 67. Bakonyszentkirály: (+Á) YN25B2. 68. Kiscsősz: (+Á) XN73B2. 69. Rigács: (+Á) XN61C2. 70. Ajka, Kolontár: (+Á) XN91A2. 71. Bakonygyepes: (+Á) XN91B3. 72. Salföld: (+Á) XM98C1. 73. Nemesgulács: (+Á) XM89D4. 74. Alsóőrs: (+Á) YN20C1. 75. Karakószörcsög: (+Á) XN72B2. 76. Doba: (+Á) XN82A2. 77. Külsőrat: (+Á) XN64D2. 78. Szergény (részben Győr-megye) XN64D4. 79. Marcalgergelyi, Szergény (utóbbi már Győr-megye): (+Á) XN74B1. 80. Békás: (+Á) XN74C1. 81. Kemeneshőgyész: (+Á) XN74C2. 82. Mihályháza: (+Á) XN74D4. 83. Kamond (+Á) XN62C2 84. Nagypirit: (+Á) XN62D4. 85. Bakonyszűcs: (+Á) YN04A1. 86. Farkesgyepű: (+Á) XN93D2. 87. Vág: (Győr-megyei átnyúlással) (+Á) XN65C2. 88. Kemeneshőgyész, Magyargencs: (+Á) XN74C2. 89. Balatoncsicsó: (+Á) YN00B4. 90. Kővágóőrs: (+Á) XM99D3. 91. Pápa: (+Á) XN84D1. 92. Nyárád: (+Á) XN73C3. 93. Felsőőrs, Lovas: (+Á) YN21B4. 94. Karakó, Kisberzseny: (+Á) XN62C3. 95. Örvényes: (+Á) XN10D1. 96. Balatonudvardi: (+Á) XN10D1. 97. Balatonakali: (+Á) XN09C3. 98. Zánka: (+Á) XN09C2. 99. Hegymagas: (+Á) XN89B3

184

100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146.

Balatonszepezd, Révfülöp: (+Á) XN98B2 Köveskál: (+Á) XN08D1. Nemeshany: (+Á) XN81C2 Halimba: (+Á) XN90D4. Borszörcsök: (+I) XN82B4. Marcaltő, Malomsok: (+I) XN75C2. Zalameggyes, Rigás: (+I), XN61C4. Homokbödöge: (+I) XN94D1. Nagyvázsony: (+I) YN00A4. Kővágóőrs: (+I) XM99D3. Révfülöp: (+I) XM98B3. Apács: (+I) YN10D4 Bakonyjákó: (+I) XN93D1. Pula (+I) YN00A1 Nagyvázsony: (+I) YN 00C2. Huszárokelőpuszta (Ugod): (+I) YN04B4. Bakonyoszlop: (+I) YN24A2 Dudar: (+I) YN24B1. Csajág: (+I) BT81B4/83D2. Badacsonytomaj: (+I) XM98A4. Herend, Bakonybél: (+I) YN03D1. Takácsi: (+I) XN85D1. Zalagyömrő: (+I) XN70A1. Veszprémgalsa: (+I) XN71A1. Pápateszér: (+I) YN05B4. Kup: (+I) XN83C2. Egyházaskesző, Várkesző, Kemenesszentpéter: (+I) XN65C2. Kispirit, Csögle: (+I) XN73B2. Szópár: (+I) BT74D1 Jásd: (+I) BT74D2. Úrkút: (-) YN01A2. Tés: (-) BT73A3. Porva: (-) YN14B3 Eplény: (-) YN13B1. Zirc: (-) YN13C3/C4. Nagytárkánypuszta: (-) XN81B1. Olaszfalu: (-) YN23A2 Bakonynána: (-) YN23A3. Borzavár: (-) YN14B4 Csernek: (-) YN14C1. Akli: (-) YN13B3 Bakonybél: (-) XN91A2. Szópár, Jásd: (-) UTM: ez a kód hiányzik Inota: (-) BT83D2. Salföld: (-) XN99D3. Bakongyepes: (-) XN92B3. Révfülöp: Szependfürdő: (-) XN09B2.

Somogy megye

185

1. Lakócsa: (+Á) YL18A2. 2. Toponár (Kaposvár): (+Á) YM14D1. 3. Somogygeszti: (+Á) YM15B3. 4. Drávagárdony, Szentborbás: (+Á) YM08A1. 5. Barcs: (+Á) YM89B4/D2, XL99B1/B+/C2), YM99B4. 6. Rinyaszentkirály, Nagyatád, Lábad: (+Á) XM92B2. 7. Ötvöskónyi, Beleg: (+Á) XM82A3. 8. Tarany: (+Á) XM71D3. 9. Ráksi: (+Á) YM25B3. 10. Bannyapuszta: (+Á) YM26A4. 11. Balatonfenyves: (+Á) XM87B2. 12. Imremajor: (+Á) XM97A1. 13. Balatonlelle: (+Á) YM08D3 14. Ordacsehi: (+Á) YM08B1. 15. Balatonboglár: (+Á) XM98D1. 16. Szőlőskislak: (+Á) YM07/08. 17. Fonyód, Bézseny: (+Á) XM98D2. 18. Balatonszemes: (+Á) YM08A2. 19. Töreki (Siófok): (+Á) BS79. 20. Balatonkeresztúr: (+Á) XM87A2. 21. Balatonendréd: (+Á) BS29D1. 22. Nagybajom: (+Á) XM94A1. 23. Szenta: (+Á) XM62C1. 24. Somogycsicsó (+Á) XM63D1. 25. Darány: (+Á) YM99D2 26. Drávatamási: (+Á) YM99D4. 27. Bodrog: (+Á) YM05B4. 28. Nágocs: (+Á) YM27. 29. Magyaregres: (+Á) YM14. 30. Somogysárd: (+Á) XM94C4. 31. Hetes: (+Á) YM04C2. 32. Juta: (+Á) YM13A3. 33. Kereki: (+Á) YN18B2. 34. Kéthely: (+Á) XM86A3. 35. Somogyvár: (+Á) YM06B4. 36. Somogyvámos: (+Á) YM06D2. 37. Kiskorpád: (+Á) YM03A2 38. Kaposfő: (+Á) YM03A3. 39. Kutas: (+Á) XM82A4. 40. Mike: (+Á) XM92D1. 41. Polány: (+Á) YM06D4. 42. Edde: (+Á) YM05C3 43. Alsóbagát: (+Á) YM05C4. 44. Nagybók: (+Á) YM99B4. 45. Drávaszentes (Barcs): (+Á) YM89C2. 46. Kálmáncsa: (+Á) YM00A1. 47. Bélavár: (+Á) XM70A1. 48. Görgeteg: (+Á) YM81C2. 49. Pogányszentpéter: (+Á) XM53C1. 50. Cserénfa: (+Á) YM23B1.

186

51. Hajmás: (+Á) YM22A1. 52. Gálosfa: (+Á) YM22A2. 53. Taszár: (+Á) YM23A3. 54. Bőszénfa: (+Á) YM22B1. 55. Kaposvár: (+Á) YM13A1/D1. 56. Kisgyalán: (+Á) YM24C4. 57. Töröcske (Kaposvár): (+Á) YM13B3. 58. Nagypuszta (Lipótfa): (+Á) YM02A3. 59. Lipótfa: (+Á) YM02C1. 60. Bárdudvarnok: (+Á) YM03C4/D3 61. Kaposdada: (+Á) YM03D1. 62. Zsippó (Bárdudvarnok), Olajhegy: (+Á) YM03D2. 63. Kaposmérő: (+Á) YM03C2. 64. Bánya, Lipótfa: (+Á) YM02C2. 65. Kadarkút, (+Á) YM02B4. 66. Somogyszentimre: (+Á) YM02A1. 67. Somogyhatvan: (+Á) YM01D1 68. Patosfa: (+Á) YM01D4. 69. Hedrehely: (+Á) YM01A3. 70. Lad (+Á) YM01C2 71. Visnye: (+Á) YM01D1. 72. Lajosháza (Kálmáncsa): (+Á) YM00C2. 73. Lábod-Petesmalom: (+Á) XM92B1. 74. Csokonyavisonta (+Á) YM99A3. 75. Balatonföldvár: (+Á) BS19D3. 76. Csombrád: (+Á) YM04C1. 77. Babócsa: (+Á) XL79C3/C4. 78. Babócsa, Beresznye: (+Á) XL99B1. 79. Kocsola: (+Á) BS85A3. 80. Somogyszil: (+Á) BS75A2. 81. Kaposvár, Toponár, Répáspuszta: (+Á) YM14D1. 82. Mesztegnyő: (+Á) XM85C2. 83. Nagyberki: (+Á) BS73A1. 84. Berzence: (+Á) XM62B2. 85. Somogyudvarhely: (+Á) XM61C4. 86. Rinyaújlak: (+Á) XM80C3. 87. Rinyaszentkirály, Rinyatamási: (+Á) XM81A4. 88. Répáspuszta: (+Á) YM14C2. 89. Pat, Patihídpuszta (Varászló): (+Á) YM01D2. 90. Inke: (+Á) XM64D4. 91. Tésenfa: (+Á) BR77C2. 92. Drávacsehi (+Á) BR77C4 93. Drávapalkonya (+Á) BR87A2 94. Drávaszabolcs: (+Á) BR77B3. 95. Gyékényes: (+Á) XM52B3. 96. Bélavár: (+Á) XM70A1. 97. Vízvár: (+Á) XM70A4 98. Heresznye: (+Á) XM70B3. 99. Somogycsicsó: (+Á) XM62D1. 100. Szenta: (+Á) XM62D1.

187

101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150.

Andocs: (+Á) YM27B4. Szorosad: (+Á) BS76A2. Mezőcsokonya: (+Á) YM04A4. Háromfa: (+Á) XM71D4. Bakháza: (+Á) XM80A1. Őrtilos: (+Á) XM42C4. Tapsony (Kiserdőpuszta): (+Á) XM74C4. Balatonújlak: (+Á) XM87B3. Buzsák: (+Á) XM96C3. Homokszentgyörgy: (+Á) XM91D4. Ságvár: (+Á) BS78B1. Böhönye: (+Á) XM84B4. Kaszó: (+Á) XM73B2. Drávapálfa (Barcs): (+Á) XL99A2. Somogyfajsz: (+Á) XM95D1. Balkó: (+Á) XM70D2. Kaposfüred: (+Á) YM14D1 Bedegkér: (+Á) BS77D2. Kiserdőpuszta (Tapsony): (+Á) XM74C4. Somogytarnóca: (+Á) XL99A1. Martonpuszta (Vése): (+Á) XM74D2. Kiskorpád: (+Á) YM02D4 Péterhida: (+Á) XM80A1. Sérsekszőlős: (+Á) BS78B3. Fonó: (+Á) YM24D1. Somogysámson: (+Á) UTM.: ez a kód hiányzik Szőkedencs: (+Á) XM75A1. Szántód: (+Á) BS79A2. Balatonőszöd: (+Á) YM18C3. Szőlőskislak: (+Á) YM07B4. Hács: (+Á) YM06A3. Somogytúr: (+Á), YM17C2. Balatonfenyves: (+Á) XM87B3. Balatonkeresztúr: (+Á) XM87A4. Balatonendréd: (+Á) YM29C4. Buzsák: (+Á) YM06B3. Jabapuszta (Lulla): (+Á) BS78C1. Nagyberény: (+Á) BS88B2. Balatonszentgyörgy: (+Á) XM77D2. Libickozma: (+Á) XM95A4. Iharos: (+I), XM63B1. Szenna: (+I) YM13B2, (-) YM03D4. Kaposszerdahely: (+I) YM13B1. Pacsérvisnye: (+I) YM02D4. Komlósd: (+I) XL89C1. Potony: (+I) YL09B3. Segesd: (+I) XM83A2/A4. Hencse: (+I) YM02B3 Somogyudvarhely: (+I) XM61C4. Szenna: UTM: ez a kód hiányzik

188

151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177.

Zselicszentpál: (-) YM13D3. Somogysárd: (-) XM95D4. Szabás, Nagykorpád: (-) XM93A1. Polány: (-) YM16D1. Mosdós: (-) YM33A1. Kercseliget: (-) BS73B2. Kaposkeresztúr: (-) YM 23C4. Szentbalázs: (-) YMB3-4. Kaposhomok: (-) YM23C2. Sántos: (-) YM23A1/A2/A4. Hajmás: Hajmási-árok (-) YM22C1. Zselickislak: (-) YM13D1. Kaposszentjakab: (-) YM13C4. Töröcske: (-) YM13B4. Szenttamáspuszta (Bőszénfa): (-) YM12D1. Simanfa: (-) YM12C1/C3. Ropolypuszta: (-) YM12B3/ Kardosfapuszta: (-) YM12C2. Visnyeszéplak: (-) YM12B1 Zselickisfalud: (-) YM12A1. Nagypuszta: (-) YM03B4. Szilvásszentmárton, Bánya: (-) YM02C4. Patca: (-) YM02C3. Városbél: (-) YM01C4 (Baranya-megyei átnyúlással). Hárserdőtelep: (-) YM01C3. Nagyberki: (-) BS63D3. Bábonymegyer, Tab: (-) BS78D2.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1. 2. 3. 4. 5.

Székely, Nyírbogdány: (+Á) EU62D3. Dombrád, Pátroha: (+Á) EU73A1. Csaroda, Gelénes: (+Á) FU04D4. Apagy, Levelek: (+Á) EU71A2/B1. Ágerdőmajor, Vásárosnamény – Tisza-folyó: (+Á) FT09D1/D2/B3/A3, FU00A1/A2/A4/B1/B2/D2, EU91C3/D2/D4, EU92C3/C4. Az EU93D4 és az FU00B4 (+I). 6. Csenger, Vásárosnamény – Szamos-folyó: (+Á) FT29C1/C3, FU20B4/C/D, FU10A3, FU11B, FU01C/02A/02B, FU03B2, 7. Garbolc, Szatmárcseke – Túr-folyó: (+Á) FU41B1, FU31A1/A3/A4/C2/D3, FU32A2/B1/B2, FU22C1/C2/C4. 8. Tiszabecs: (+Á) FU02. 9. Tiszaadony: (+Á) EU93A3. 10. Fehérgyarmat: (+Á) FU11A2/01C1. 11. Tiszaszalka: (+Á) FU03A1. 12. Tiszacsermely: (+Á) EU64B1. 13. Tiszanagyfalu, Tiszaeszlár: (+Á) EU32A4. 14. Tiszalök: (+Á) EU21C1. 15. Tiszalök, Csobaj (részben már Borsod-megye): (+Á) EU22D1 16. Ököritófülpös: (+Á) FU01C4/D2/D4

189

17. Tunyogmatolcs: (+Á) FU10A1/A3. 18. Penyige: (+Á) FU11C1. 19. Nábrád: (+Á) FU02D4. 20. Hermánszeg: (+Á) FU10C3 21. Szamossályi: (+Á) FU20A1. 22. Szamosújlak: (+Á) FU20A2. 23. Csengersima: (+Á), FU20C2 24. Csegöld: (+Á) FU30A1. 25. Olcsvaapáti, Panyola: (+Á) FU02A2. 26. Túristvándi: (+Á) FU22A4. 27. Garbolc, Tiszakóród: (+Á) FU31D1. 28. Tiszabecs: (+Á) EU9303. 29. Milota: (+Á) FU10C1. 30. Tiszacsécse: (+Á) FU12C1 31. Szatmárcseke: (+Á) FU12C2 32. Tarpa: (+Á) FU12A2 33. Tivadar: (+Á) FU12A4. 34. Gulács: (+Á) FU13B4. 35. Gergelyiugornya: (+Á) FU02C4. 36. Jánd: (+Á) FU12C1. 37. Újkenéz: (+Á) EU94A2. 38. Tuzsér: (+Á) EU85A3. 39. Tiszabezdéd: (+Á) EUA4. 40. Tiszakerecseny: (+Á) EU94A1. 41. Révleányvár: (+Á) EU85B2. 42. Komoró: (+Á) EU75D4. 43. Tuzsér, Komoró: (+Á) EU85B1. 44. Tiszatelek: (+Á) EU53C. 45. Gávavencsellő: (+Á) EU43A2. 46. Rakamaz: (+Á) EU33B4. 47. Tiszanagyfalu: (+Á) EU32A3/C1. 48. Rakamaz: (+Á) EU33B4. 49. Tiszadob: (+Á) EU11C1/A3 50. Tiszadada: (+Á) EU12D4. 51. Tiszavasvári: (+Á) EU20C1. 52. Nyírbátor: (+Á) EU80D2. 53. Sényő: (+Á) EU61C2. 54. Nagykálló: (+Á) EU59D4. 55. Tiszakarád: (+Á) EU53A3. 56. Tiszatardos: (+Á) EU32B3. 57. Szamosújlak: (+Á) FU10C1. 58. Gyügye: (+Á) FU10C3. 59. Géberjén: (+Á) FU01D4. 60. Győrtelek: (+Á) FU01D2. 61. Tiszavid: (+Á) EU93B1. 62. Gyüre: (+Á) EU93C4. 63. Záhony: (+Á) EU85D4. 64. Kótaj: (+Á) EU52A4/B3. 65. Nyírbogdány: (+Á) EU62B3. 66. Beszterec: (+Á) EU63A2.

190

67. Józsafalva (Tiszavasvári): (+Á) EU21B4. 68. Nyíregyháza: (+Á) EU40D3; EU50B1/B2. 69. Újfehértó: (+Á) ET59B3. 70. Vaja: (+Á) EU81C2. 71. Nagyhalász, Tiszarád: (+Á) EU52C3. 72. Tiszakóród: (+Á) FU22B1. 73. Tiszakóród, Tiszacsécse: (+Á) FU22C4. 74. Sonkád: (+Á) FU32B1 75. Kölcse: (+Á) FU22D1. 76. Ura: (+Á) FU10B4. 77. Kemecse: (+Á) EU52C4. 78. Székely: (+Á) EU62D3. 79. Nyírbogdány: (+Á) EU62D4. 80. Bátorliget: (+Á) ET99D2. 81. Tiszacsermely: (+Á) EU21C1. 82. Tiszabezdéd, Győröcske: (+Á) EU85C1. 83. Laskod: (+Á) EU72D1. 84. Petneháza: (+Á) EU72D2. 85. Rohod: (+Á) EU72D2. 86. Nagyszekeres: (+Á) FU11D3. 87. Érpatak: (+Á) EU59B3. 88. Tiszatelek, Ibrány: (+Á) EU53C4. 89. Mátyus: (+Á) EU94A3. 90. Mezőladány: (+Á) EU94A. 91. Kántorjánosi: (+Á) EU80A2. 92. Nyírgyulaj: (+Á) EU80A3. 93. Lónya, Tiszamogyorós, Mándok: (+Á) EU94A2. 94. Tímár: (+Á) EU33B3/D1. 95. Kisar, Tivadar: (+Á) FU12B3. 96. Fülpösdaróc: (+I) FU11D2. 97. Bárányszeg, Tiszalúc (részben már Borsod-megye): (+Á) EU02D1. 98. Tiborszállás: (+Á) FU09A4. 99. Szamosszeg: (+Á) FU02B2. 100. Terem: (+Á) EU99D1. 101. Nagyecsed: (+Á) FU00D2. 102. Szalmaváros (Tyukod): (+Á) FU10D4 103. Császló: (+Á) FU20C1. 104. Komlódtótfalú: (+Á) FU20D2. 105. Felsősima (Kálmánháza): (+Á) EU40C2. 106. Butyka (Nyíregyháza): (+Á) EU51A4. 107. Szabolcs: (+Á) EU33C2/C3/C4. 108. Kisvárda: (+Á) EU74C3. 109. Kállósemjén: (+Á) EU60D4. 110. Szamoskér: (+I) FU01C1. 111. Kérsemjén: (+I) FU02D2. 112. Nagyecsed: (+I) FU00D1. 113. Barabás: (+I) FU03B1. 114. Mezőladány: (+I) EU94A1. 115. Benk: (+I) EU95B2. 116. Nagyhódos: (+I) FU31A4.

191

117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166.

Nyírjákó: (+I) FU31D1. Kishódos: (+I) FU31C2. Napkor, Nyíregyháza: (+I) EU6101. Tiszaszalka, Kisvarsány: (+I) FU02A4. Kocsord: (+I) FU01B3/B4. Aranyosapáti: (+I) EU93A4. Mátyus: (+I) EU94A3. Tiszamogyorós: (+I) EU94A1. Eperjeske: (+I) EU95A2. Dombrád: (+I) EU64D1. Nábrád: (+I) FU01C3. Darnó: (+I) FU21B3. Jánkmajtis: (+I) FU21B4. Cégénydányád: (+I) FU11B4. Szamosbecs: (+I) FU20D3. Rápolt: (+I) FU10C1. Szamosangyalos, Szamostatárfalva: (+I) FU20B3. Benk: (+I) EU95B3. Kékcse: (+I) EU0741. Tiszabercel: (+I) EU43D3. Buj: (+I) EU43C4. Kék: (+I) EU62D4. Tiszatelek, Tiszahát: (+I) EU53C3. Tiszakanyár: (+I) EU72A4. Döge: (+I) EU74C4. Tiszacsécse: (+I) FU32A3. Berkesz: (+I) EU72A1. Hetefejércse: (+I) FU03D4/13B2. Tiszaeszlár: (+I) EU32A4 Tiszanagyfalu: (+I) EU32B3. Tiszabezdéd: (+I) EU85C1. Szakoly: (+I) EU69D4. Márokpapi: (+I) FU13B3. Kistiszahát (Dombrádnál): (+I) EU64B2. Vámosatya: (+I) UTM: ez a kód hiányzik. Szabolcsveresmart: (+I) EU75B4. Magy: (+I) EU70D4. Baktalórántháza: (+I) EU81A2. Tiszakórád: (-) FU22C3. Szatmárcseke: (-) FU12C3 Kisar: (-) FU02D3. Olcsva: (-) FU92C3. Lónya: (-) EU95B4. Nagydobos: (-) EU92D3. Balsa: (-) EU33C4. Nyíregyháza: (-) EU52D2. Mérk: (-) FU09D2. Encsencs: (-) EU88A2. Bököny: (-) EU58C1. Fülesd: (-) FU22B3.

192

167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174.

Csaholc: (-) FU31A2. Nemesborzova: (-) FU22A2. Tisztatelek: (-) EU53C4. Rozsály: (-) FU31A1. Fábiánháza (Előtelek): (-) FU09A1. Máriapócs: (-) EU81A1. Porcsalma, Ököritófülpös: (-) FU01C3. Zsarolyán: (-) FU11D2.

Tolna megye 1. Alsóhetény (Kapospula): (+Á) BS74A4. 2. Kakasd, Tabód: (+Á) CS13A4. 3. Szekszárd: (+Á). CS23D1. 4. Öcsény: (+Á). CS23D3. 5. Szekszárd (Keselyűs): CS23A1. 6. Decs: (+Á) CS32B1. 7. Grabóc: (+Á) CS32C3. 8. Börzsöny: (+Á) CS32C4. 9. Érsekcsanád: (+Á) CS42D5. 10. Báta: (+Á) CS20C3. 11. Ozora: (+Á) BS98B2. 12. Kocsola: (+Á) BS85A4. 13. Nak: (+Á) BS75B4. 14. Dombóvár: (+Á) BS84B3. 15. Gyulaj: (+Á) BS95B3. 16. Bonyhád, Kakasd, Zomba: (+Á) CS02-03. 17. Szálka: (+Á) CS12C3. 18. Lápafő: (+Á) BS75A4. 19. Nagykónyi: (+Á) BS86D1. 20. Nagydorog, Kiskajdacs: (+Á) UTM: ez a kód hiányzik. 21. Fadd-Dombori: (+Á) CS24D4. 22. Tolna: (+Á) CS34A4 23. Mözs: (+Á) CS34B1. 24. Zsibrik (Széptölgyes): (+Á) UTM: ez a kód hiányzik. 25. Bogyiszló: (+Á) CS33A1. 26. Döbrököz: (+Á) BS84B1. 27. Kurd: (+Á) BS94A4. 28. Őcsény: (+Á) CS23C4. 29. Belecska: (+Á) CS07B2. 30. Keszőhidegkút: (+Á) CS07A3. 31. Hőgyész: (+Á) CS05B3. 32. Attala: (+Á) BS74A3. 33. Simontornya: (+Á) CS18B2. 34. Paks: (+Á) CS36D2. 35. Pörböly: (+Á) CS31A1. 36. Magyarkeszi, Felsőnyék: (+Á) BS98B2. 37. Értény (Hékútpuszta): (+Á) BS76C3. 38. Bölcske: (+Á) CS47C1. 39. Madocsa: (+Á) CS47D1.

193

40. Sárpilis: (+Á) CS22C2. 41. Dusnok: (+Á) CS44B2. 42. Fürged: (+Á) BS97C2. 43. Aparhant, Mucsfa: (+Á) CS03A4. 44. Mözs: (+Á) CS34A3 45. Bogyiszló: (+Á) CS34A4. 46. Regöly: (+Á) BS86C4. 47. Tamási: (+Á) BS87D1. 48. Tamási: (+Á) BS87D3. 49. Iregszemcse: (+Á) BS87D4. 50. Váralja: (+Á) CS02A2. 51. Varsád: (+Á) CS15B1. 52. Kölesd: (+Á) CS15B3. 53. Várdomb: (+Á) CS21C3. 54. Bátaszék: (+Á) CS21C2. 55. Simontornya: (+Á) CS18B1. 56. Felsőnyék: (+Á) BS98C3 57. Baja, Mohács: (+Á) CS31D2. 58. Kistápé (Bikács): (+Á) UTM: ez a kód hiányzik 59. Dalmand: (+Á) BS85A2. 60. Pincehely: (+I) CS07C2. 61. Decs: (+I) CS33B4 62. Kisszékely: (+I) CS17B2. 63. Miszla: (+I) CS07A4. 64. Sükösd: (+I) CS43D2. 65. Szekszárd: (+I) CS23C1. 66. Szakály: (-) BS95C3. 67. Németkér: (-) CS27D3. 68. Kölked, Udvari, Miszla: (-) CR28A1. 69. Szekszárd, Öcsény: (-) CS23D1. Zala megye 1. Balatonhídvégpuszta (Zalavár) Fenékpuszta (Keszthely), Balatonhídvégpuszta, Fenyvespuszta, Balatonmagyaród, Zimány, Zalavár, Nagyrada, Sármellék, Vörs (Vörs már Somogy megye: (+Á) XM66C3, XM67D3/D4/77A2/B1 2. Murakeresztúr: (+Á) XM43A4. 3. Nagykanizsa, Miklósfa, Liszó: (+Á) XM54B2. 4. Csömödér: (+Á) XM26B3. 5. Szentpéterfölde: (+Á) XM36B3. 6. Szécsisziget: (+Á) XM25A1/A3. 7. Lenti (+Á): XM16C4. 8. Bárszentmihályfa: (+Á) XM16/D3. 9. Lenti, Máhomfa: (+Á) XM18C3. 10. Nova: (+Á) XM27D2. 11. Zalakomár (+Á) XM65B3. 12. Pacsa, Szentpéterúr: (+Á) XM57A3 13. Zalalövő, Csöde: (+Á) XM18C3. 14. Zélpuszta: (+Á) XM29D3. 15. Zalacsány: (+Á) XM68A2.

194

16. Gyenesdiás: (+Á) XN78B4. 17. Pózva (Zalaegerszeg): (+Á) XM49B4. 18. Dötk: (+Á) XM59A3. 19. Balatonberény: (+Á) XM77. 20. Pötréte: (+Á) XM47C2. 21. Pölöske: (+Á) XM48D2. 22. Zalaszentgrót: (+Á) XN50B3. 23. Páka: (+Á) XM26D1. 24. Kistolmács: (+Á) XM35B4. 25. Alsószenterzsébet: (+Á) XM17A4. 26. Tótszerdahely: (+Á) XM34C3). 27. Tornyiszentmiklós: (+Á) XM25D3. 28. Kerkaszentmihály: (+Á) XM19A1. 29. Tornafölde (Vétyempuszta): (+Á) XM25B3. 30. Galambok: (+Á) XM65B3. 31. Zalaszentmihály: (+Á) XM47C4. 32. Lendvadedes: (+Á) XM16D2. 33. Miháld: (+Á) XM64A4. 34. Zalabaksa (+Á): XM13D4 35. Kerkabarabás (+Á) XM13D3. 36. Hévíz: (+Á) XN68D1. 37. Kustánszeg: (+Á) XM28D3. 38. Bak: (+Á) XM47A1. 39. Pusztaszentlászló: (+Á) XM46A2. 40. Murarátka: (+Á) XM24C4. 41. Muraszemenye: (+Á) XM24C1 42. Esztergályhorváti: (+Á) XM67B1. 43. Letenye: (+Á) XM33A1. 44. Bánokszentgyörgy: (+Á) XM34D4. 45. Vonyarcvashegy: (+Á) XM67D4. 46. Zalaszentgrót: (+Á) XN60B2. 47. Pakod, Dötk: (+Á) XM50B2. 48. Zalaistvánd: (+Á) XM59A1. 49. Zalavég: (+Á) XN50A3. 50. Zalaszentgyörgy: (+Á) XM29D3. 51. Várfölde: (+Á) XM35C1. 52. Kerkabarabás: (+Á) XM19A1. 53. Iklódbördöce: (+Á) XM26A1. 54. Csömödér: (+Á) XM26A2. 55. Kerkaszentkirály: (+Á) XM25C3. 56. Tornafölde: (+Á) XM25B2. 57. Maróc: (+Á) XM25B3 58. Kiscsehi: (+Á) XM25B3. 59. Lasztonya, Kányavár: (+Á) XM35D2 60. Molnári: (+Á) XM43C3 61. Becsehely, Tótszerdahely: (+I) XM34D3. 62. Szentgyörgyvölgy, Márokföld: (+I) XM07C4. 63. Mikekarácsonyfa, Csertalakos: (+I) XM15A4. 64. Csesztreg, Zalabaska: (+I) XM17D1. 65. Rédics: (+I) XM06D3.

195

66. Egyedhuta: (+I) XM33A2. 67. Pakod: (+I) XN50B1. 68. Ságod (Zalaegerszeg): (+I) XM39D3. 69. Csatár (+I) XM48B3. 70. Kisbucsa: (+I) XM48C1. 71. Zalaigrice: (+I) XM57A4. 72. Zalaszentiván: (+I) XM49B3. 73. Pókaszepetk: (+I) XM59A1. 74. Zalaszántó: (+I) XM79B1. 75. Vindornyalak: (+I) XM69B. 76. Alibánfa: (+I) XM58D4. 77. Zalabér, Batyk: (+I) XN50C2. 78. Bocfölde, Baki: (+I) XN48B1. 79. Ozmánbük: (+I) XM29C3. 80. Kerkateskánd: (+I) UTM: ez a kód hiányzik. 81. Szentkozmadombja: (+I) XN48B2. 82. Nagykapornak: (+I) XN58A2. 83. Petrivente: (+I) XM44A1. 84. Rigyác: (+I) XM44A2. 85. Gutorfölde: (+I) XM37A1. 86. Andráshida: (+I) XN49B2. 87. Pördefölde: (+I) XM27A3. 88. Belsősárd: (+I) XM16A2. 89. Kerkateskánd: (+I) XM25C4. 90. Fityeház: (+I) XM43B1. 91. Somogysámson: (+I) UTM: ez a kód hiányzik 92. Muraszemenye: (-) XM24C1. 93. Bocska, Magyarszerdahely: (-) XM45C2. 94. Gelse: (-) XM56B3. 95. Babosdöbréte: (-) XM38A4. 96. Vindornyafok: (-) XM69D1/D2. 97. Egervár, Gősfa: (-) XN40B2.

196