ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001
Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása
Helyi Esélyegyenlőségi Program PUSZTAVACS KÖZSÉGI ÖKORMÁNYZAT
2013- 2018
Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email:
[email protected] web: www.tkki.hu
Tartalom
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ................................................................................................................... 6 Bevezetés ................................................................................................................................................................................... 6 A település bemutatása .................................................................................................................................................. 6 Értékeink, küldetésünk .................................................................................................................................................... 7 Célok .............................................................................................................................................................................................. 8 - Helyi esélyegyenlőségi program átfogó célja, A HEP helyzetelemző részének célja, A HEP IT célja 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) .................................................... 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................................................ 10 2. Stratégiai környezet bemutatása ....................................................................................................................... 11 1. számú táblázat - Demográfiai adatok…………………………………………………………………………………….. 12 2. számú táblázat - Állandó népesség adatok …………………………………………………………………………… 12 3. számú táblázat - Öregedési index ………………………………………………………………………………………… .13 4. számú táblázat - Belföldi vándorlás……………………………………………………………………………………….. 13 5. számú táblázat - Természetes szaporodás …………………………………………………………………………… …..14 3. A mélyszegénységben élők helyzete, esélyegyenlősége…………………. .............. …….
…15
6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint…………………………… ……..16 7. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma……………………………………………………………………………17 8. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint………………………………………18 9. számú táblázat - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként…………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 19 10. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-20 éves népesség száma nemenként 11. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint………………………………………… 20 12. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma……………………………………………………. 20 3.4 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások…………………………………………………………………………………………………………………………………………..23
2
13. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………25 3.5 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció………………………………………………………………………………… 25 14. számú táblázat - Lakás állomány…………………………………………………………………………………………………………………26 15. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők…………………………………27 3.6 Telepek, szegregátumok helyzete……………………………………………………………………………………………………. .28 3.7 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés …………………………………………………………… 28 16. számú táblázat – Orvosi ellátás……………………………………………………………………………………………………………………29 17. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma……………………………………………………………29 18. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma…………………………………………………………………………29 3.8 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása……………………………………………………………………………….. 31 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység…………………… 34 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)…………………………………………………………………………………………………………………… 34 19. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai …………………………………………………………………………………………..35 20. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai (II.)……………………………………………………………………………………...36 21. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma…………………………………………………………………………..37 22. számú táblázat - Általános iskolák adatai………………………………………………………………………………………….37 23. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban ……………………...……37 24. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma…………………………………..39 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége………………………………..41 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése………………………………………………………………… …………………………………………..41 25. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma………………………………………………………………………………..41 26. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe……………………………………………42 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége………………………………………………………………………. …………………………………………43 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása…………………………………45 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége………………………………………………….. ..................... ………... . 46 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége………………………………………………………………………… 46 27. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében……………………………………………………46 5.2 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe…………………………………………………………………… 47
3
28. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe…………………………………………………………47 5.3 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak…………………………………………………………………………………48 5.4 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)………….48 5.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása………………………..48
6. AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE………………………………………………………………… 49 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)……………………………………………………………………………………………………………………………………………………….49 29. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint…………………………49 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete……………………………………………………………………………………………………..…49 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés…………………………………………………………………………………………………………………………………………..…49 6.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása…………………………...50
7. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE……………………………………………………..50 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái…………………………………50 30. számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma……………………………………………………………………………………………………………………………………51 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei…………………………………….51 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés………………………………………………………………………………………………51 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása…………………………….52 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...................................................................................................................................... 52 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ............................................................................... ..53 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ................................................... 54 1. A HEP IT részletei ........................................................................................................................................................... 54 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ........................................................................... 54 A beavatkozások megvalósítói ...................................................................................................................... 55 Jövőképünk ................................................................................................................................................................... 55 Az intézkedési területek részletes kifejtése ........................................................................................ 56 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 59 3. Megvalósítás ....................................................................................................................................................................... 63 A megvalósítás előkészítése ............................................................................................................................ 63 A megvalósítás folyamata ................................................................................................................................. 63 Monitoring és visszacsatolás ........................................................................................................................... 65 4
Nyilvánosság ................................................................................................................................................................ 65 Érvényesülés, módosítás.................................................................................................................................... 66 4. Elfogadás módja és dátuma ................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP) BEVEZETÉS Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Pusztavacs Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA A településről az első írásos emlék 1280 tájáról származik. Az irat a falut Och néven említi. 1280 körül piaci joggal rendelkező település, Cegléd és Pilis mellett sorolja az okirat. A község neve az eltelt századok alatt gyakran változott. Először Och-ból Ocs, majd Vacs lett. A török pusztítást a falu sem élte túl, a neve Vacs-puszta - erre utal. A török hódoltság utáni időkben kapta a település a ma is használatos Pusztavacs nevet. A török hódoltság idején mint salétromos falut tartották számon. A török portyák gyakori célpontjává lett, emiatt lakossága Kecskemétre és Kőrösre menekül, így 1651-52-re lakatlanná vált a falu, melyet a törökök leromboltak. A törökök kiűzése után vadászterület volt, idővel mezőgazdasági művelésbe vonták a falu környékét. 1834-től kezdett benépesedni újból a terület. Először majorokba, tanyákra települtek, majd az akkor még két községből álló településre. Századunk első felében nagyarányú erdőtelepítést végeztek . Pusztavacs ma az ország szívében, erdőkoszorúk ölében található kis falucska. A település lakosságszáma az évek során egyre csökkent jelenleg 1350 fő lakos él Pusztavacson. Pusztavacs országos hírnévre akkor tett szert, amikor - egy 1968 évi kezdeményezést követően - a térképészek ezen a területen azonosították Magyarország Földrajzi Középpontját. Pusztavacs az ország geometriai középpontjába, a földrajzi szélesség 47.˚ 11.’ s a földrajzi hosszúság 19.˚ 30.’ metszéspontjában fekszik. A község Budapesttől délre mintegy 50 km-re található. Nyugatról az M5-ös autópálya, illetve az 50-es főút, keletről a 4-es főút Albertirsa és Dánszentmiklós által határolt. Pusztavacs részét képezi a falutól néhány kilométerre fekvő két külterületi lakott terület is Rákóczitelep, vagy ahogyan a helyiek nevezik, Bucka és a Dánszentmiklós felé vezető út mentén található Csetharaszt is. Aki nyugat felől érkezik a faluba, először Pusztavacs közigazgatási területén lévő 3000 hektáros egybefüggő erdő látványával találkozik. Az erdő természetes alkotóelemei a gazdag növény és állatvilág. Láthatunk itt gyöngyvirágot, árvalányhajat sokféle gombát, erdei vadat, ha nyitott szemmel sétálgatunk. Erre lehetőséget nyújt a homokdombok között kialakított sajátos hangulatú pihenőrét és környéke, ahol a sétában megfáradt „bakancsos” vizet és szalonnasütőt találhat padokkal, asztalokkal, az ifjú „bakancsosok” pedig kedvükre játszhatnak a természetbe illő játszótéri elemeken. Továbbhaladva az M5-ös lejárótól nem messze varázslatos, kanyargós erdőfolyosón haladhat keresztül az utazó.
1
Költségvetési koncepció, Településrendezési terv,
6
A kövesutat egymásra hajló tölgyek szegélyezik, némelyik talán még szemtanúja lehetett a múlt századi betyárok rejtekhelyének. Az erdei alagútból kiérve a vacsi elágazástól a falu központját képező park lombjai közül kikandikáló kecses templomtorony csalogatja a látogatókat. A főút jobb oldalán az egykori mezővárosi rang utolsó bizonyságaként áll magányosan a Romtemplom. Ennyi maradt meg az egykori mezőváros főteréből. A romtemplom látványa megihlette a századforduló nagy festőjét, Feszty Árpádot is, aki napjainkban az Ópusztaszeren felállított “A magyarok bejövetele” című körképe által vált újra közismertté. A Romtemplom előtt ma egy Zarándokpark látható, mely a 13 aradi vértanú , valamint Batthyány Lajos és Kossuth Lajos fából faragott arcképéből áll. A falu jelenlegi főterét egy körformájú park képezi, középpontjában az 1884-ben felszentelt Szent Ágoston templommal. A körülötte lévő templomkert „ős park” jelentős értéket képvisel idős fáival és növényeivel. Tőle délre egy szépen rendbe hozott kastélyt láthatunk, mely jelenleg a NEFAG Zrt. tulajdonában van. Legújabb büszkeségünk itt a falu központjában a nagyon szép, a kor követelményeinek megfelelően felújított és kibővített általános iskola. A parkot körülvevő körforgalomból juthatunk el az Ország-közepe úton Magyarország földrajzi középpontjához. A kövesút végén egy csodálatos, fákkal szegélyezett téglalap alakú réthez érünk, melynek közepén látható Kerényi József alkotása a Jeltorony, tetején az ország középpontját szimbolizáló „Aranygömbbel”, mely Fekete Tamás szobrászművész alkotása.
ÉRTÉKEINK, KÜLDETÉSÜNK Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Az esélyegyenlőség megléte elősegíti, hogy minden ember egyenlő esélyekkel induljon az élet bármely területén. Településünk vezetősége elkötelezett az iránt, hogy az itt élő emberek számára helyben elérhetővé tegye, és biztosítsa a jó minőségű szolgáltatások elérését az élet minden területén. Célunk a településen annak elérése, hogy nők és férfiak, egészségesek és fogyatékossággal élők, felnőttek és gyermekek, idősek és fiatalok egyaránt hozzájuthassanak a szükséges ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz. Az Önkormányzat tevékenységét alapvetően meghatározzák a hozzáférhető anyagi források. Az esélyegyenlőség érvényesítését szolgáló fejlesztéseket a településen pályázati lehetőségek 7
során lehetséges megvalósítani. Az Önkormányzat Képviselő - testülete jelenleg is megragad minden olyan pályázati lehetőséget, mely a településen működő közintézmények, és az ott folyó tevékenységek, közösségi szolgáltatások minőségi javulását szolgálják. Nagy büszkeségünk az Általános Iskola felújítása, bővítése, mely a KMOP- 4.6.1/B-2-2008 -0029 projektnek köszönhetően került megvalósításra. Az Önkormányzat intézményei, a kötelező feladatokat ellátó szervek jelenleg is aktív feladatot végeznek annak érdekében, hogy a településen élők jó minőségű, színvonalas ellátásokban és szolgáltatásokban részesüljenek.
CÉLOK A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Pusztavacs település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: • az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, • a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, • a diszkriminációmentességet, • szegregációmentességet, • a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését és érvényesítését nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünknek érezzük. Célunk az itt élő állampolgárok életminőségének a javítása, melyet jó minőségű közszolgáltatások biztosításával, helyben elérhető szolgáltatásokkal, egyéni segítségnyújtással érhetünk el. Az általunk képviselt értékek alapján az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció és szegregációmentesség, mely Pusztavacson jelenleg is jól érvényesülő alapfeltétel. Településünkön jelenleg is biztosítottnak látjuk az egyenlő bánásmód és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elvét. Több intézményünk már akadálymentesített, az ellátásokat és szolgáltatásokat a külterületi lakosaink részére is kiterjesztve próbáljuk biztosítani. A szociális biztonságot az Önkormányzat a Családsegítő szolgálat és az egészségügyben dolgozó szakembereink munkája által igyekszünk megteremteni a településen. Az egészségügyi ellátás, az oktatás és nevelés és a lakhatás területén feltárt problémák helyben történő kezelése érdekében szükséges intézkedéseket anyagi lehetőségeinkhez mérten megtesszük, a magasabb szintű fejlesztést igénylő területeken történő előrelépés érdekében pályázati lehetőségeket kutatunk fel, és ezáltal próbálunk előrelépni. A legnagyobb megoldásra váró probléma jelenleg a munkahelyek hiánya. A foglalkoztatás problémaköre országos szinten is a legfőbb probléma az emberek életében. A helyi vállalkozások meggyengültek, több vállalkozás meg is szűnt. Helyben munkalehetőség csak nagyon kevés van, a településről való elutazás nem vagy csak nehezen megoldható az egymástól különböző munkaidő beosztások és a magas útiköltségek miatt. Célunk olyan intézkedések megfogalmazása melyek mindenképp egy összetartó, szolidáris állampolgárokból álló lakosság erősítését szolgálják. Célunk a hátrányos helyzetű lakosság hátrányainak mérséklése, illetve a hátrányba kerülés megelőzése, melyet a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, megfelelő tájékoztatással igyekszünk biztosítani.
8
A HEP helyzetelemző részének célja Adatgyűjtés a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számáról, helyzetükről. A célcsoportba tartozókra vonatkozóan a közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés alakulásának bemutatása, s ezen keresztül a különböző területeken jelentkező problémák feltárása. Az adatok és a feltárt problémák alapján meghatározzuk a célcsoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A helyzetelemzésre építve olyan beavatkozásokat tervezzünk meg, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. A helyzetelemzés tartalmazza a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, a helyi együttműködési rendszer bemutatását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP Intézkedési Terv (IT) tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
9
A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM HELYZETELEMZÉSE (HEP HE) 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR BEMUTATÁSA 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) •
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
•
Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény XV. cikk (1-5) bekezdései szerint „A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.” „ Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.” „ A nők és férfiak egyenjogúak.” „ Magyarország esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.” „Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.”
10
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Pusztavacs Önkormányzat Képviselő - testületének a szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 1/2012. ( I.27. ) számú rendelete. A településen a szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. Az Általános Iskola Pedagógiai Programja (2012.), a Napköziotthonos Óvoda Pedagógiai programja (2007)
2. STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal. •
A Hernád- Pusztavacs Általános Iskola Pedagógiai Programja (2012)
•
Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai programja (2007)
•
Ország Közepe Kistérségi társulás területfejlesztési stratégiája
2.2 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, a KSH által nyilvántartott adatokból valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az intézményeink által rendelkezésünkre bocsátott beszámolók megállapításait, a szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre külön nyilvántartás nincs, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki.
11
Demográfia adatok 1.számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Lakónépesség 2007 (fő)
1391 fő
2008 (fő)
1377 fő
Lakónépesség számának változása (%)
99 %
2009 (fő)
1374 fő
Lakónépesség számának változása (%)
100 %
2010 (fő)
1365 fő
Lakónépesség számának változása (%)
99 %
2011 (fő)
1350 fő
Lakónépesség számának változása (%)
99 %
2012 (fő)
1339 fő
Lakónépesség számának változása (%)
99 %
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
2. számú táblázat – Állandó népesség adatok fő
%
nők
férfiak
összesen
nők
férfiak
nő
677
673
1350
50%
50%
0-2 évesek
13
14
27
0-14 éves
78
73
151
52%
48%
15-17 éves
21
23
44
48%
52%
18-59 éves
384
448
832
46%
54%
60-64 éves
39
50
89
44%
56%
65 év feletti
155
79
234
66%
34%
12
3. számú táblázat - Öregedési index
65 év feletti állandó lakosok száma (fő)
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)
Öregedési index (%)
2001
219
252
86,9%
2008
243
192
126,6%
2009
248
185
134,1%
2010
249
173
143,9%
2011
239
151
158,3%
2012
234
151
155,0%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
4. számú táblázat - Belföldi vándorlás
állandó jellegű odavándorlás
elvándorlás
egyenleg
2008
75
69
6
2009
53
54
-1
2010
56
52
4
2011
79
89
-10
2012
51
62
-11
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
13
5. számú táblázat - Természetes szaporodás
élve születések száma
halálozások száma
természetes szaporodás (fő)
2008
13
27
-14
2009
12
8
4
2010
7
16
-9
2011
9
23
-14
2012
16
16
0
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Fenti táblázatokból megállapítható, hogy 2007 évtől a lakosság száma folyamatosan csökken a településen, 0-65 éves korosztályig a lakónépességen belül a nők és férfiak aránya egymáshoz nagyon közeli számot mutat mondhatjuk, hogy a nők és férfiak aránya a településen megegyező. Majd a 65 év felettiek esetében már nagy eltérés mutatkozik, lényegesen több a 65 év feletti nő a településen mint a 65 év feletti férfi lakosság. az öregedési index mutatószámai alapján jól látható, hogy a település elöregedő, a 65 év feletti lakosság aránya jóval meghaladja a 0-14 éves korú lakosság számát. a vizsgált időszakban a belföldi vándorlás mutatószámai alapján 2010-ig szinte egyenes arányban volt egymással a településre beköltözők és elköltözők száma, azonban ezt követően már magasabb számban történt az elklöltözés mint a beköltözés. A természetes szaporodásra jellemző számadatokat vizsgálva, bizonyos években a halálozások száma szinte kétszerese a a születések számának.
14
3. A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján a településen egyik legsúlyosabb gond az elszegényedés problémája, melynek oka a munkanélküliség, az alkalmi munkákból származó jövedelmek alacsony összege és a rendszeres jövedelmek hiánya a családokban. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia megállapítása szerint Magyarországon 2009-ben a gyerekek 21%-a mintegy 380 ezer gyermek élt szegénységben. A gyermekszegénység egyik kiemelt oka a szülők munkanélkülisége. Településünkön a 2012 évi regisztrált álláskeresők számának adatai alapján 67 fő regisztrált álláskereső él de tudjuk, hogy ez az adat nem tükrözi azt, hogy valójában hány fő a munkanélküli lakos a községben. Erről adatunk leginkább a segélyezési nyilvántartásokból áll rendelkezésünkre, illetve a családok jövedelmi helyzetéről valós képet, a szociális juttatásokra való jogosultság megállapítása során az igazolt jövedelmi viszonyaikat vizsgálva kaphatunk. A szegénység kialakulásában számos társadalmi tényező meghatározó lehet. Okai lehetnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családban élő gyermekek száma, de a család jövedelmi viszonyai mutatják meg leginkább. Településünkön nem élnek Romák, összesen négy cigány család él Pusztavacson. Az inaktív emberek jellemzően az alacsony iskolai végzettségűek, és a megváltozott munkaképességűek. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadálya, hogy az alacsony iskolázottsággal rendelkező lakosok részére a helyben jellemzően megtalálható erdőgazdálkodással, fakitermeléssel és fafeldolgozással foglalkozó vállalkozások már nem tudnak elegendő munkahelyet biztosítani. További akadály, hogy a más településre utazás, saját gépkocsi hiányában csak nehezen megoldható, illetve ha a szakképesítéssel nem rendelkező jellemző minimálbér jövedelmet vesszük alapul, a munkába járás utazási költségei szinte a jövedelem nagyobb részét felemésztik. Ez a probléma tehát szintén az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküli réteget érinti leginkább. Az emberek tartós munkanélküliségbe süppedve az éppen adódó alkalmi munkákból próbálnak jövedelemhez jutni és egyben a társadalmi előítélet elszenvedőivé is válnak. Az alacsony jövedelmű lakosság állandó, és rendszeres bevételei szinte csak a szociális juttatások. Kis település révén előnyt jelent, hogy jól ismerjük a település lakosságát a családok helyzetét. A szociális juttatásokhoz való hozzáférést megfelelő tájékoztatással, a lakossággal történő rendszeres kapcsolattartással az Önkormányzat és a Családsegítő szolgálat segítőkész, kitartó munkával próbálja elősegíteni.
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Az elhelyezett táblázatokban gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban.
3.3 A telelpülés gazdasági jellemzői A település természeti adottságaiból adódóan Pusztavacson jellemző gazdálkodási tevékenység az erdőgazdálkodás, fakitermelés, fafeldolgozás. A szántóföldi növénytermesztés, a kertgazdálkodás és az állattenyésztés már inkább családi háztáji szinten van jelen. Az ipari tevékenységet folytató cégek jelenleg nincsenek a településen és az utóbbi években sajnos több vállalkozás is megszüntette tevékenységét. A településen jellemzően kereskedelmi, vendéglátó ipari és fafeldolgozó tevékenységet végző vállalkozások működnek, melyek kis létszámú munkaerőt foglalkoztatnak. 15
Az utóbbi néhány évet a gazdasági regresszió és a kereskedelmi forgalom csökkenése jellemzi. Az iparűzési adó befizetések csökkenek a vállalkozások egyre nehezebben tudják teljesíteni adó befizetési kötelezettségeiket. 6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
2008
2009
2010
2011
2012
fő
40
103
88
77
67
fő
3
2
3
7
4
%
7,5%
1,9%
3,4%
9,1%
6,0%
fő
3
9
10
8
4
%
7,5%
8,7%
11,4%
10,4%
6,0%
fő
2
5
10
6
14
%
5,0%
4,9%
11,4%
7,8%
20,9%
fő
8
15
9
8
9
%
20,0%
14,6%
10,2%
10,4%
13,4%
fő
4
13
8
8
3
%
10,0%
12,6%
9,1%
10,4%
4,5%
fő
4
16
9
8
7
%
10,0%
15,5%
10,2%
10,4%
10,4%
fő
2
15
10
10
7
%
5,0%
14,6%
11,4%
13,0%
10,4%
fő
11
16
14
10
9
%
27,5%
15,5%
15,9%
13,0%
13,4%
fő
2
11
15
10
6
%
5,0%
10,7%
17,0%
13,0%
9,0%
fő
1
1
0
2
4
%
2,5%
1,0%
0,0%
2,6%
6,0%
20 éves és fiatalabb
21-25 év
26-30 év
31-35 év
36-40 év
41-45 év
46-50 év
51-55 év
56-60 év
61 év felett Forrás: TeIR, Munkaügyi Hivatal
16
a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya
A KSH adatai alapján 2012. augusztus–októberben a regisztrált munkanélküliek létszáma 76 fő , de október hónapban már 92 fő volt a regisztrált munkanélküli pusztavacsi lakos ( 2011. év hasonló időszakának adata: 79 fő) 2012. októberében tehát növekedett a regisztrált munkanélküliek száma és közülük 12 fő már 180 napnál régebben volt regisztrált álláskeresőként nyilvántartva. 7. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év
nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
nő
férfi
összesen
nő
férfi
összesen
fő
fő
fő
fő
%
fő
%
fő
%
2008
446
503
949
28
6,3%
26
5,2%
54
5,7%
2009
434
513
947
53
12,2%
51
9,9%
104
11,0%
2010
433
517
950
42
9,7%
46
8,9%
88
9,3%
2011
438
517
955
38
8,7%
39
7,5%
77
8,1%
2012
435
515
950
34
7,8%
33
6,4%
67
7,1%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázat adatai alapján jól látható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma 2009 és 2010 évben volt a legmagasabb. Ezekben az években szüntette meg tevékenységét több vállalkozás is Pusztavacs területén. Az évek során a regisztrált munkanélküliek száma némileg csökkent, de ez sajnálatos módon ez annak is betudható, hogy a regisztrált álláskeresők egy része azért került ki a nyilvántartásból, mert több hónap alatt sem talált munkahelyet és nem járt vissza a nyilvántartásban tartáshoz szükséges három havonta történő kötelező megjelenésekre, ezért kikerült a nyilvántartásból.
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A településen egyaránt kevés munkalehetőség van az alacsony iskolai végzettségű és a magasabb iskolai végzettségű munkanélküliek számára is. Az alacsony iskolai végzettségűek erdőművelő közmunka programban vagy egyéb idénymunkát vállalva még könnyebben tudnak munkát találni helyben, mint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Az elmúlt évek társadalmi és gazdasági változásai jelentős munkavállalói réteget érintettek hátrányosan, különösen azt a réteget akik eleve nehézségekkel indulnak a munkaerő piacon. Napjainkban is tapasztalható, hogy egyes társadalmi csoportok nem képesek önállóan leküzdeni hátrányaikat és a foglalkoztatási helyzetük javításában is segítségre szorulnak.
17
8. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen év
8 általánosnál alacsonyabb végzettség
8 általános
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség
Fő
fő
%
fő
%
fő
%
2008
54
3
5,6%
21
38,9%
30
55,6%
2009
104
1
1,0%
63
60,6%
40
38,5%
2010
88
3
3,4%
36
40,9%
49
55,7%
2011
77
2
2,6%
44
57,1%
31
40,3%
2012
100
3
3,0%
47
47,0%
50
50,0%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A táblázat adataiból jól látható, hogy hasonló számban vannak regisztrált munkanélküli nyolc általános iskolai végzettségű és 8 általános iskolai végzettségnél magasabb iskolai végzettségűek is.
c) közfoglalkoztatás A településen évek óta lehetőség van közfoglalkoztatás keretében történő munkavégzésre. A korábbi években kizárólag az Önkormányzat foglalkoztatott évente 2-3 fő közcélú vagy közhasznú munkást akik az Önkormányzat intézményeinek területén végezték el a számukra kijelölt feladatokat. 2010. évtől kezdődően közfoglalkoztatás keretében már lényegesen több fő munkavállaló foglalkoztatására nyílt lehetőség, a munkavégzés helye szintén az Önkormányzat és intézményei ia közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók feladata a település közterületeinek rendben tartása volt. 2011. évtől a helyben erdőműveléssel foglalkozó NEFAG ZRT. is bekapcsolódott a közfoglalkoztatásba, jelentős számú aktív korúak ellátásában részesülő személy és regisztrált álláskereső került kiközvetítésre az erdőművelő közmunka programban. 2013. évtől már a helyi Honvédség is rész vesz a közfoglalkoztatásban jelenleg öt fő regisztrált álláskereső kezdte meg a munkát a helyi Honvédség területén. Jelenleg tehát három helyszínen történik a közfoglalkoztatás a településen belül. Az Önkormányzat három hónapos rövid távú közmunka program keretében tudja foglalkoztatni a munkavállalókat, három havonta mindig újabb munkanélkülinek adódik lehetőség a munkába állásra. A másik két közfoglalkoztatónál hosszabb távú több hónapos munkaszerződések megkötésére is lehetőség nyílik. Tapasztalataink alapján az alacsony összegű közfoglalkoztatási munkabér ellenére is egyre nagyobb az igény, még további közfoglalkoztatási lehetőségre lenne szükség a településen belül. Az Önkormányzatnak is igénye lenne több fő közmunka program keretében foglalkoztatható munkavállalóra, de az utóbbi időszakban központilag egyre kisebb keretszámban kerül megállapításra a lehetséges foglalkoztatottak létszáma.
18
9. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen
180 napnál régebben regisztrált munkanélküli
fő
fő
nő
férfi
összesen
összesen
2008
23
31
54
7
2009
50
54
104
19
2010
42
46
88
23
2011
36
41
77
20
2012
54
46
100
8
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
10. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-20 éves népesség száma nemenként
év
18-20 évesek száma
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma
nő
férfi
összesen
összesen
fő
fő
fő
fő
2008
20
28
48
1
2009
19
36
55
2
2010
17
33
50
2
2011
26
30
56
3
2012
25
26
51
6
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
19
11. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
Év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség
8 általános végzettség
Fő
fő
fő
2008
54
3
21
2009
104
1
63
2010
88
3
36
2011
77
2
44
2012
100
3
47
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 12. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma
álláskeresési járadékra jogosultak
fő
fő
%
2008
40
24
60%
2009
103
41
39%
2010
88
15
17%
2011
77
11
14%
2012
67
12
18%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A településen a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyeinek növelése önállóan nagyon nehezen megvalósítható feladat. Korábban a mezőgazdaságban és az eredményesen működő faipari cégeknél nagyon sok helyi lakos el tudott helyezkedni. Több esetben a család felnőtt korú női és férfi tagja is egy munkahelyen dolgozott. Mára olyan szinten lecsökkent a helyben elérhető munka lehetőség, hogy ez komoly nehézségeket jelent a településen élőknek. 20
Tapasztalatink alapján problémát jelent a nem felelős munkaadás, és nem felelős munkavállalás kérdése is. A munkanélküliek, álláskeresők száma magas a munkaadók könnyedén válogathatnak a munkára jelentkezők közül. Jellemzően a munkaadók is az olcsóbb munkaerőt keresik, egyéb juttatások pedig szóba sem jöhetnek. Természetesen a munkavállalói oldalról is találkozunk negatív tapasztalatokkal. Probléma van a kitartással, felelősség vállalással, és esetenként az elvárható szintű munkavégzéssel is. A felelős munkaadás - felelős munkavállalás hiányából is több probléma adódik, de a legnagyobb probléma mégis az, hogy nincs munkalehetőség a településen sem és a környező településeken sem. Az alkalmi munkavállalásból származó jövedelem kiegészítések rendszertelensége miatt a családok napi szintű megélhetési gondokkal küzdenek, a visszafizetés halvány reménye nélkül halmoznak fel kölcsönöket, eladósodnak. Helyben az egyetlen jelentősebb számú munkavállalót foglalkoztató munkahely a helyi Honvédség . A környező településeken a lakosság számára közlekedésileg is elérhető egyetlen munkahely a szomszédos Hernád községben működő Hercsi- Hús KFT. ahol szintén több pusztavacsi lakos foglalkoztatása biztosított, ám az utóbbi években létszám bővítés ezen a munkahelyen sem volt. A családokban az utóbbi évtizedekben a nők munkavállalási szerepe is egyre fontosabbá vált, hiszen az egy keresős háztartás már képtelen ellátni a család szükségleteit, egy keresetből képtelenség a havi rezsi költségek és megélhetési kiadások fedezése. Jó esetben az anya mint aktív pénzkereső kell megfeleljen, úgy a család és a munkahely elvárásainak is. A nők részére a részmunkaidős foglalkozatás, a távmunkában végzett keresőtevékenység lenne a leginkább elfogadható de sajnálatos módon részmunkaidős állást ugyanolyan nehéz találni mint teljes munkaidős állást, és megbízható távmunka lehetőségek is nehezen fellelhetők. A helyben megtalálható javarészt fizikai munkákban a nőknek kevesebb a lehetőségük mint a férfiaknak. A rendelkezésünkre álló legfrissebb adatok szerint 2013. év elején 107 fő a regisztrált munkanélküli a településen, s ez az aktív korú lakosság ( 832 fő) 12%-a. A munkanélküli nők és férfiak aránya szinte egyenlő 55 fő férfi és 52 fő nő van jelenleg regisztrálva a Munkaügyi Központban. Az iskolázottság tekintetében 53 fő nyolc osztály végzettségű, és 30 fő szakmunkás végzettségű személy illetve 19 fő szakközépiskola vagy gimnáziumi végzettségű, 1 fő főiskolai végzettségű és 3 fő általános iskolai végzettséggel sem rendelkező személy van közöttük. A számok tehát jól tükrözik a fentebb bővebben kifejtett problémát, mely szerint a településen sem a szakképesítéssel rendelkezők számára sem a nyolc osztályt végzettek számára nincsen munkalehetőség. A település közlekedés szempontjából igen kieső helyen, erdő által körülvett területen helyezkedik el. A településről való elutazás vagy saját gépjárművel, vagy a VOLÁN Busz társaság buszjárataival oldható meg. A buszjáratok Pusztavacs – Örkény – Dabas és Pusztavacs – Dánszentmiklós útvonalon közlekednek, tehát ezekről a településekről, további átszállás során lehetséges eljutni távolabb eső településekre. Az alacsony lakosságszám miatt, kevés a kimenő és bejövő buszjáratok száma, és az indulási érkezési idő nem igazítható egy- egy munkahelyen történő jellemző munkakezdés és befejezés időpontjához. A szomszédos településen működő Hercsi- Hús KFT. saját buszjárataival oldja meg dolgozóinak szállítását illetve a helyi Honvédség is biztosít a dolgozóinak buszjáratokat. Ezen kívül egyéb munkahelyre történő eljutás csak úgy lehetséges, ha a munkaidő kezdéshez igazítva a munkavállaló már a reggeli korai ( 5-6 óra) járattal elindul a munkába és majd az utolsó járattal mely az esti órákban érkezik meg a településre tud hazaérkezni. Tehát szinte az egész napot igénybe veszi , ha nyolc órás munkaidőben tudna munkát vállalni valamelyik szomszédos településen. A buszjáratok jellemzően az iskolás gyerekek iskolába történő eljutásához illetve a lakosság a Dabasi Szakorvosi Rendelőintézetbe történő eljutásához és az onnan történő hazautazáshoz vannak igazítva. Természetesen ez is nagyon fontos és a lehetséges munkalehetőségeket az utazási időt is figyelembe véve ezekkel a járatokkal is el lehetne érni, de mivel más településeken is a munkanélküliség problémájával küzdenek, elsősorban az ottani vállalkozás nem a más településről bejáró munkaerőt fogja alkalmazni hanem ha van lehetőség helybélit foglalkoztat. A településen vannak olyan üresen álló ipari és vállalkozási tevékenységre alkalmas területek melyek biztosíthatnák új vállalkozási tevékenységek beindítását. Az utóbbi években több kezdeményezés is volt ezen a téren, de sajnálatos módon különböző okok miatt elálltak beruházási szándékuktól a lehetséges befektetők. A település polgármestere és a Képviselő- testület lehetőségeihez mérten mindent megtesz a munkahely teremtés érdekében, nem zárkóznak el semmi nemű tárgyalástól és amiben tudják segítik a befektetési szándékkal ide érkező, lehetséges munkahelyet teremtő vállalkozókat. 21
Fogyatékossággal élők a munkaerő-piacon: A településen élő megváltozott munkaképességű személyek számáról nem rendelkezik az önkormányzat pontos adatokkal. A 2009 évben a településen megszűnt egyik vállalkozás több mint 100 fő, közöttük jellemzően nagy számban női megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatott. A település lakossága ennek a lehetőségnek a megszűnését nagyon megszenvedte, sokan az akkoriban ott dolgozók közül még a mai napig is munkanélküliek, a kis összegű szociális járadékok összegéből élnek, s bár regisztrált munkanélküliként nyilvántartásban vannak, munkalehetőséget nem találnak. Fogyatékkal élő személyek kis számban vannak csak a településen, koruk és fogyatékosságuk mértéke miatt őket nem érinti fokozottan a munkanélküliség problémája. A megváltozott munkaképességű személyek esetében azonban már nagyobb a probléma. Közülük többen attól is félnek, hogy a soron következő kötelező szakértői bizottsági felülvizsgálatot követően még a jelenlegi kis összegű járadékuktól is elesnek majd.
e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A fiatalok foglalkoztatottságát tekintve a számadatok nem mutatnak kedvező képet. A legfrissebb adatok lapján a jelenleg regisztrált munkanélküliek között 17 fő a 20-24 év közötti, 8 fő 25-29 év közötti, 16 fő a 30-34 év közötti, 16 fő a 35-39 év közötti és 7 fő a 40-44 év közötti személy. Tehát a 107 fő regisztrált munkanélküliből 67 fő a 20-44 év közötti korosztályból kerül ki. Sajnálatos módon a munkalehetőség hiánya az egyik legfőbb oka, hogy a település fiatal lakossága elvándorol, munkahely szerzés reményében elhagyja a települést és jellemzően egy szomszédos településen, közelebbi városban vagy a fővárosban próbál letelepedni. Helyben továbbképzésekre, átképzésekre nincsen lehetőség. Az érdeklődők az illetékes Dabas Munkaügyi Központ képzéseit, átképzéseit vehetik igénybe. Problémaként merül fel, hogy a Munkaügyi Központ által szervezett képzésekről érintett lakosaink nem vagy csak későn értesülnek, ezért elesnek a képzés lehetőségétől. A területileg illetékes munkaügyi Központtal jó az együttműködés ezért ezt a problémát kiküszöbölve a jövőben szeretnénk megoldást találni arra, hogy hogyan milyen módon kaphatunk időben rendszeres tájékoztatást arról, hogy milyen képzésekre van lehetőségük a regisztrált munkanélküli lakosainknak. A Családsegítő szolgálat és az Önkormányzat az érintetteket ismerve, akár személyesen is tudná tájékoztatni az induló képzésekről a lakosságot ha információval rendelkezik a képzési lehetőségekről. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A településen nem működik helyi munkaerőpiaci – integrációt segítő szervezet. A munkaerő piacon történő elhelyezkedést, integrációt a Családsegítő szolgálat családgondozója és az Önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársa a megfelelő tájékoztatással, életvezetési tanácsok nyújtásával próbálja elősegíteni. A helyi foglalkoztatás javításában az Önkormányzat a közmunka programba történő bevonással próbál előrelépést elérni. Célunk arra ösztönözni a munkanélkülieket, hogy ha még csak néhány hónapra is, és a minimálbérnél alacsonyabb közmunkabérért is, de lehetőség szerint vegyenek részt a helyi közmunka programokban, mert a rendkívül alacsony segély összegeknél ( FHT, RSZS,) ez a néhány havi kereseti lehetőség is megerősítheti anyagilag a családot. A foglalkoztatás javítása jelenleg országosan is megoldásra váró feladat. A település polgármestere és Képviselő- testülete a helyi foglalkoztatás javítása érdekében, rendszeres kapcsolatot tart a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Dabasi kirendeltségével annak érdekében, hogy mielőbb tudomást szerezzenek a településen élő emberek az elérhető munkalehetőségekről, közmunka programokról. Az Önkormányzat és a Családsegtíő szolgálat az érintettek rendszeres tájékoztatásával próbálja elősegíteni, hogy a lakosok átképzéseken, továbbképzéseken vehessenek részt és a szakemberek hangsúlyosan próbálják felhívni a munkanélküliek figyelmét az illetékes Munkaügyi szervvel történő együttműködés fontosságára. A Képviselő – testület támogatja a településre befektetési szándékkal érkező vállalkozókat, igény szerint nyújt segítséget annak érdekében, hogy újabb munkalehetőséget biztosító vállalkozás települjön a község területére. 22
g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A településen az első közfoglalkoztató az Önkormányzat volt. A közmunka program keretében foglalkoztatottak az Önkormányzat saját intézményeiben és a település közterületein láttak és látnak el ma is feladatokat. A NEFAG ZRT. erdőművelő közmunka programjában lényegesen magasabb számú munkavállaló foglalkoztatására van lehetőség, hosszabb távú 8 órás közmunka programban, és örömmel értesültünk róla, hogy 2013 évtől a helyi Honvédség is tud már néhány főt foglalkoztatni közmunka program keretében. Az Önkormányzat a közmunka programban történő foglalkoztatás során igyekszik a munkavállalóknak olyan módon lehetőséget adni, hogy előzetesen vizsgálja az egyén vagy család meglévő megélhetési forrásait illetve főként azok hiányát. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetést nem tapasztalunk a foglalkoztatás területén. Esetenként probléma merül fel a munkavállalói hozzáállás, munkavállalási kedv vonatkozásában, de az évek során zajló közmunka programokban ebben pozitív előrelépést tapasztaltunk. Pozitív diszkriminációnak nevezhető, hogy van a településen olyan vállalkozó aki a kisgyermekes női alkalmazottak munkaidejét úgy igazította, hogy az anyuka reggel el tudja vinni a gyermekét az óvodába és délután érte is tudjon menni.
3.4 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( továbbiakban Sztv.) rendelkezései alapján az elmúlt években is többször is módosításra került Pusztavacs Önkormányzat Képviselő- testületének a szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 1/2012. (I. 27.) számú önkormányzati rendelete. Az Sztv. 33.§-a alapján jogosultak részére az aktívkorúak ellátásának körében megállapítható a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság, ha a családban az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum összegének 90 %-át jelenleg 25.650.- Ft-ot. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, a felülvizsgálat során vizsgálni kell , hogy a támogatott az eltel egy éves időszakban legalább 30 nap munkaviszonyt létesített-e olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre lehetősége van több módon az aktív korúak ellátásában részesülőnek. Igazolásként elfogadható ha nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő-piaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Az önkormányzat rendeletében a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként írja elő, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletben megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségét a Képviselő- testület Szociális bizottsága ellenőrzi, s erről tájékoztatást nyújt a jegyző részére. Az aktív korúak ellátására való jogosultságon belül rendszeres szociális segélyre válhat jogosulttá , aki az ellátásra való jogosultság megállapításának kezdőnapján egészségkárosodott személynek minősül, vagy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani. A település helyi rendeletének 8.§ -a alapján rendszeres szociális segélyre jogosult az Sztv. 37.§ (1) bekezdésének d., pontja alapján az az 50. életévét betöltött egyedülálló vagy gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő személy, aki legalább 40%-os mértékű 23
egészségkárosodást szenvedett, és nyilatkozik az együttműködésről. Az aktívkorúak ellátásában részülőknek előírás a munkaügyi szervvel való együttműködés, míg az egészségkárosodott személyek kivételével a rendszeres szociális segélyre jogosultak az arra kijelölt szervvel, a településen működő Esély Szociális Szolgálat Családsegítő szolgálatával kötelesek együttműködni. Az aktív korúak ellátása a meghatározott alacsony összege (22.800.-Ft) miatt a család anyagi helyzetén ugyan nem tud jelentősen javítani de, havi rendszeres jövedelemhez juttatja a családot és az együttműködési kötelezettségeknek eleget téve az érintett közmunka program keretében lehetőséget kaphat munkavégzésre illetve a munkaügyi központ közvetítése általi a munkához jutása is előegíthető a jogosultság megállapítása által. Egy családban csak egy fő részesülhet aktív korúak ellátásában kivéve ha az egyik családtag FHT-ra a család másik tagja pedig RSZS-re jogosult. Az álláskeresők részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék kerülhet megállapításra, melynek összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért - a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett - munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Abban az esetben, ha a nyilvántartásba vétel későbbi időpontban történik, mint az ellátás iránti kérelem, akkor a nyilvántartásba vétel időpontjától kell vizsgálni a négy naptári negyedévet. Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért átlag járulékalap alapulvételével kell kiszámítani. A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor a járadék számításának alapja a fentiek szerint számított összeg 60%-a. Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap. A munkanélkülieket a szociális törvény 54.§-nak rendelkezései alapján az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szociális alapon történő igénybevételéhez tudjuk még hozzásegíteni amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a jogszabályban meghatározott jövedelemhatárt mely jelenleg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-a, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása 2013. január 1-től az illetékes Járási Hivatal szociális osztályán történik, de természetesen az érintettek figyelmét felhívjuk erre a lehetőségre is és segítjük őket a kérelmek kitöltésében. Az elmúlt évben szociális tárgyú iktatott iratok száma összesen 489 darab, ezt megelőzően 376 volt. A szociális tárgyú kérelmek száma tehát nőtt. Településünkön egyaránt jellemző a szociális támogatások pénzbeli és természetbeni formában történő megállapítása is. A család helyzetét és tényleges szükségleteit megvizsgálva az átmeneti segélyek általában természetbeni juttatásként kerülnek megállapításra, jellemezően élelmiszer csomag, téli időszakban tűzifa, szeptember környékén jellemzően iskola kezdéshez szükséges eszközök amit természetbeni juttatásként kapnak a családok.
24
13. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
rendszeres szociális segélyben részesülők
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)
Azoknak a száma, Azoknak a akik 30 nap száma, akiktől munkaviszonyt helyi nem tudtak önkormányzati igazolni és az rendelet alapján FHT megvonták a jogosultságtól támogatást elesett
15-64 fő
fő évesek %-ában
2008
9
-
-
-
0
2009
14
-
-
-
0
2010
20
-
20
0
0
2011
18
-
14
0
0
2012
4
-
17
1
0
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés 3.5 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció
Pusztavacs településen a lakhatást rendezett utcákban elhelyezkedő jellemzően saját tulajdonú kertes családi házak biztosítják. Jelenlegi adataink alapján 570 lakhatásra használt ingatlan található a településen. A saját tulajdonú ingatlanokat és a hozzájuk tartozó közterületi részeket a lakók rendben tartják, ügyelnek környezetükre és a közterületek tisztaságára. Jelenleg több eladó ingatlan is van a településen, de az ingatlanpiacon jelenleg tapasztalható pangás és egyéb okok miatt több év alatt sem tudják a tulajdonosok eladni ingatlanaikat. Kettő külterületi lakott területünk is sűrűn lakott település résznek mondható, és jól megközelíthető. a)
bérlakás-állomány
Az Önkormányzat bérlakás állománya jelenleg 13 lakás. Minden lakhatásra alkalmas bérlakás lakott, 2 db lakás azonban már lezárásra került mivel ezek komfort nélküli lakhatatlan állapotban lévő bérlakások. A meglévő önkormányzati bérlakások felújítására, karbantartására sajnos már évek óta nem tud fordítani az Önkormányzat, ezért a lakásbérleti díjak is alacsonyak, az előző évhez képest nem is kerültek megemelésre. Tapasztalataink alapján több alacsony bérleti díjú, kisebb, alacsony rezsi költségű lakásra lenne szükség a településen. Már évek óta nem bővült a rendelkezésre álló bérlakás állomány. Anyagi források hiányában az Önkormányzatnak nincs lehetősége újabb lakások építésére esetleg megvásárlására. A meglévő lakások állapota is egyre romlik, ezeknél a lakásoknál is csak az éppen a nagyon szükséges karbantartási munkálatokat tuja elvégeztetni az Önkormányzat.
25
14. számú táblázat - Lakás állomány év
összes lakásállomány bérlakás állomány
db
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008
567
-
15
0
2009
567
-
15
2
2010
570
-
15
2
2011
570
-
15
2
2012
570
-
15
2
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok Az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások számárólll pontos információval nem rendelkezünk. Jellemzően inkább a külterületi lakott területeken találhatók elégtelen lakhatási körülményeket biztosító ingatlanok. b) szociális lakhatás Hajléktalan személy nincs a településen. A lakhatási helyzet települési viszonylatban megfelelőnek mondható. A lakott házak túlnyomó többsége komfortos vagy összkomfortos, állaguk megóvásáról és a lakókörnyezet rendben tartásáról az ingatlan tulajdonosok többsége gondoskodik. Jellemzően a település két külterületi lakott területein találkozhatunk komfort nélküli vagy komfortos de állagában leromlott lakóépületekkel. Ezek az ingatlanok többnyire öreg, elhanyagolt lakóházak. A településen több a megüresedett ingatlan melynek oka, az idős lakosok elhalálozása. Kimondottan romos, elhagyott ingatlan csak elvétve található a településen. A település összközműves a központi víz, csatornahálózat, gázközmű, kábel TV, és telefon hálózat is ki van építve a község területén. A közművek egy része a Rákóczi telep külterületi lakott területen is kiépítésre került. A település mindkét külterületi lakott területén biztosított az áram és a vízellátás is. A településen egyéb nem lakáscélú de lakhatásra szolgáló ingatlan nincs. c) lakhatást segítő támogatások Az Önkormányzat az Sztv. alapján normatív lakásfenntartási támogatás megállapításával segíti a rászoruló háztartásokat. A településen jelenleg 95 háztartás jogosult a normatív lakásfenntartási támogatásra. A támogatás jellemzően pénzbeli támogatásként kerül folyósításra, de az utóbbi időben felmerülő problémák áramszolgáltatás kikapcsolása, magas vízdíj hátralékok, miatt néhány háztartás esetében indokolt lenne áttérni a közvetlenül a szolgáltatónak kifizetésre kerülő természetbeni juttatásként történő folyósításra. A normatív lakásfenntartási támogatás alacsony összege több családban nem oldja meg a lakhatással kapcsolatos kiadások hiányának problémáját, de havi rendszeres támogatásként segíti a háztartást ahavi számlák kiegyenlítésében. Az Önkormányzat szociális bizottsága az átmeneti segélyek megállapítása során a megélhetési problémákon túl figyelembe veszi a lakhatási problémákat is és egyéni szükségletek alapján lakhatást elősegítő támogatást állapít meg, téli időszakban gyakran tűzifa segély formájában, egyéb időszakban élelmiszercsomag vagy áramszámla kifizetéséhez nyújtott támogatás formájában állapítják meg a segélyt. 26
15. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
53
0
2009
60
0
2010
67
0
2011
62
0
2012
79
0
2013
95
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar d) eladósodottság Pusztavacs település lakosságának egy részét is érinti az eladósodottság problémája. Jellemzően lakás vásárlásra és lakásfelújításra felvett hitelek visszafizetése okozza a nehézségeket, némely családban ezt még tetőzi a gépjármű lízing hitel is. A településen nincs adósságkezelés, az Önkormányzat és a Családsegítő szolgálat a hitelintézetekkel történő kapcsolatfelvételben, levelezésben, különböző fizetési könnyítésekre irányuló kérelmek megfogalmazásában tudja segíteni a hiteladósokat. A tapasztalatok szerint jelenleg a munkahely hiány mellett az eladósodás okozza a legsúlyosabb problémákat a családokban, ráadásul a két probléma szorosan összefügg, mivel ha nincsen munkahely, nincs havi rendszeres jövedelem a hitel törlesztések, rezsi számlák kifizetése elmarad, a kifizetetlen számlák felhalmozódnak s ezek a problémák további halmozottan megjelenő problémákhoz vezetnek a családokban. e) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A külterületen élő lakosság lakhatási körülményei jellemzően elmaradnak a belterületen élő lakók életkörülményeitől. Ez a probléma azonban nem annak tudható be, hogy részükre nincsenek biztosítva az alapvető közműszolgáltatások és az egyéb közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés. Mindkét külterületi lakott terület sűrűn lakott és nincs távoli kieső helyen a település belterületétől. Rákóczi telepen 143 fő lakos él, Csetharaszt településrészen pedig 65 lakos él. A Rákóczi telepi részen vannak rendben tartott , ápolt ingatlanok is de elhanyagolt, nem kellően gondozott lakott ingatlanok is megtalálhatók. Az elhanyagoltság szintje az ott lakók igényszintjének megfelelő képet mutat. Csetharaszt településrészen ennél súlyosabb a helyzet. Az ott található 15 lakóingatlan közül 5-6 ingatlanra mondható el, hogy állaga, állapota és a lakókörnyezete megfelelő. A külterületen élő lakosság közszolgáltatásokhoz történő hozzáférése biztosított. A 4 km-re található Csetharaszt településrészt a VOLÁN Busz Zrt. járatai érintik, ezekkel a járatokkal a gyerekek be tudnak jönni iskolába és óvodába, és a hazautazásuk is biztosítva van. A felnőtt korú lakosság a buszjáratokkal el tud jutni a Gyógyszertárba, orvoshoz, Önkormányzathoz, Családsegítő szolgálathoz és a dabasi Szakrendelőbe is. A Rákóczi telepi településrész a belterületi lakott területtől 1 km-re található. Az oda vezető állami fenntartású út jó állapotú aszfaltos út. Külön buszjárat nem közlekedik, az iskolás és óvodás korú gyermekek iskolába, óvodába szállításáról és hazaszállításáról az Önkormányzat saját kisbuszával gondoskodik. 27
A felnőtt korú lakosság személygépjárművel, vagy kerékpárral néhány perc alatt a település központjába tud jutni. Külterületi lakott helye a településnek a Honvédség lakótelepe, ahol jelenleg 32 fő bejelentett lakcímmel rendelkező lakos él, jellemzőena Honvédség kötelékében dolgozók és családjaik élnek itt. A településen működő közintézmények épületeinek állapota jó, azok felújítása folyamatosan megtörtént, és történik. Az akadálymentesítés az intézmények egy részénél megtörtént a korábbi években. (Orvosi rendelők, Védőnői szolgálat, Iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) 3.6 Telepek, szegregátumok helyzete Településünkön nincs szegregált lakott terület. 3.7 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen az egészségügyi alapellátásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított. A szakellátáshoz való hozzáférés 25 km távolságra Dabas Szakorvosi Rendelőintézetben érhető el. A község egészségügyi ellátása megfelelő. Az egészségügyi alapellátást 1 fő vállalkozó háziorvos, a fogorvosi ellátást heti egy alkalommal kijáró fogszakorvos biztosítja. Az orvosi rendelőt az önkormányzat pályázati pénzből az elmúlt években felújította, az épület akadálymentesítése is megtörtént, a háziorvos kielégítő körülmények között dolgozik. Az egészségházban működik a védőnői szolgálat, 1 fő védőnővel látja el feladatát. Heti 3 x2 órában gyermekorvos rendel a településen. A település háziorvosa naponta reggel 7-8 óráig és délután 16-17 óráig az Önkormányzat megbízásából készenléti ügyeletet lát el annak érdekében, hogy a lakosság abban az időszakban se maradjon orvosi ellátás nélkül amikor a háziorvos munkaideje már lejárt de még az orvosi ügyelet nem elérhető. Az orvosi ügyeleti ellátás a szomszédos Örkény városban került megszervezésre. Szükség esetén onnan jön ki az ügyeletes orvos hétköznapokon délután 17 órától - reggel 7 óráig, illetve hétvégenként és ünnepnapokon is biztosítva van sürgősségi ellátást. A háziorvos hétfőtől-péntekig 8-12 óráig rendel. Ez a rendelési idő azoknak a lakosoknak akik eljárnak dolgozni esetenként problémát okoz. Mivel a rendelési idő a hét minden napján délelőtti órában van, az aktívan dolgozó lakosság egy részének szabadságot kell kérni vagy ismerőst, rokont megkérni a gyógyszerek felíratására. Célszerű lenne a háziorvosnak heti egy napon délután 13-16 óráig rendelnie, vagy egy napon délutáni időpontban lehetőséget adni kizárólag a gyógyszer felíratásokra. A településen a szomszédos Hernád település gyógyszerésze fiók gyógyszertár működtet, az Önkormányzattól bérelt erre a célra kialakított helyiségben. A gyógyszertár nyitva tartása heti 4 x 2óra, hétfőtől –csütörtök 10.30-tól – 12.30-ig, pénteki napokon nincs nyitva a gyógyszertár. A gyógyszertár nyitvatartási rendje nem igazodik a gyermekorvos rendelési idejéhez, s ez a kisgyermekes családoknak problémát okozhat. A gyermekorvos minden héten hétfőn, kedden és csütörtökön rendel 12-14 óráig. Abban az esetben ha csütörtöki rendelésre viszi a szülő a beteg gyermekét és fél egy után jön ki az orvosi rendelőből már nem tudja kiváltani a gyermek gyógyszereit. Nem minden családnak van lehetősége saját gépjárművel vagy más módon elutazni valamelyik szomszédos településre kiváltani a gyermek gyógyszereit, s legrosszabb esetben a beteg gyermek majd csak a következő héten hétfőn juthat hozzá a gyógyszerekhez. Ez a probléma is megoldásra vár.
28
16. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2008
Helyettesítés szintjén
1
1
2009
Helyettesítés szintjén
1
1
2010
Helyettesítés szintjén
1
1
2011
Helyettesítés szintjén
1
1
2012
Helyettesítés szintjén
1
1
2013
Helyettesítés szintjén
1
1
Forrás: TeIR, KSH Tstar
17. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008
48
2009
47
2010
50
2011
44
2012
36
Forrás: TeIR, KSH Tstar 18. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008
9
2009
9
2010
10
2011
9
2012
10
Forrás: TeIR, KSH Tstar 29
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A településen évente egy alkalommal helyben lehetőség nyílik tüdőszűrő vizsgálatra, melynek az Általános Iskola ad helyet. A gyermekek részére kötelezően előírt szűrővizsgálatokat a védőnő és gyermekorvos szervezetten, az időpontokat előzetesen egyeztetve végzi el. Szükség esetén a gyermek továbbküldésre kerül a dabasi szakrendelőbe. A védőnő rendszeresen végez szűréséket az Általános Iskolában és az óvodában is. Egyéb lehetőségek a településen az évente több alkalommal történő látásvizsgálatok, melynek az Önkormányzat ad helyet illetve az Általános Iskola több egészség központú előadásnak és bemutatónak is helyet ad az év folyamán. Egyéb kötelező szűrővizsgálatok a Dabasi Szakorvosi rendelő Intézetben érhetők el. A szűrővizsgálatokon történő részvételről nem áll rendelkezésünkre pontos adat, de tapasztalataink alapján a helyben történő tüdőszűrő vizsgálatokon évről- évre egyre kisebb számban jelennek meg a lakosok. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő ellátások a gyermekek részére az iskolában és óvodában is elérhetők az egyéni szerződéssel heti rendszerességgel kijáró pszichológus és logopédus által. Egyéb fejlesztő és rehabilitációs ellátásokra legközelebb a Dabasi Szakorvosi Rendelőintézetben van lehetőség, illetve egyéb szakemberek felkeresése által. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetés a településen a TS Gastro KFT. vállalkozóval kötött szerződés alapján biztosított. A szerződés alapján a vállalkozó által biztosított az iskolai és óvodai gyermekétkeztetés, illetve a szociális étkeztetés és a hadigondozott étkeztetés is a településen. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Sportprogramok jellemzően inkább az Általános Iskola szervezése keretében érhetők el és főleg a gyermekkorú korosztály részére. Az iskola tornaterme helyet biztosít minden sportolni vágyó csoport vagy egyesület részére. A tornatermet rendszeresen használja a helyi sportegyesület focicsapata a téli edzések alkalmával, illetve heti két alkalommal női tornának is helyet ad az Iskola korszerű tornacsarnoka. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Pusztavacs községben a lakosság részére a következő szociális ellátásokat a társulási formában működő Társult Önkormányzatok Esély Szociális Szolgálata látja el. -
A házi segítségnyújtást 1 fő 8 órában foglalkoztatott és 1 fő 3 órában foglalkoztatott szociális gondozónő látja el. A gondozottak száma jelenleg 19 fő.
-
A szociális étkeztetés a TS Gastro KFT- vel kötött szerződéssel biztosított. Jelenleg 24 fő igényli az étkezést a településen. A napi egyszeri meleg étel házhozszállítása az étkeztetést biztosító vállalkozó által megoldott.
30
-
Idősek klubja (nappali ellátás) nem működik a településen. A társaságba vágyó idősebb korosztályt az Arany Rózsa Nyugdíjasklub várja szeretettel.
g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Településünkön hátrányos megkülönböztetés nem tapasztalható a szolgáltatások nyújtásakor. A szolgáltatásokat nyújtó intézményekben dolgozó szakemberek nagyon jól ismerik a településen élő családokat, a lakosok helyzetét. Kitartó és áldozatos munkával próbálják segíteni a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az esetleges hátrányokat kompenzáló szolgáltatásként megemlíthető, hogy a szociális gondozók fokozottan odafigyelnek a településen élő idős emberekre, azokra is akik nem igényelték a házi segítségnyújtást. Igény esetén felíratják, kiváltják a gyógyszereiket, bevásárolnak részükre is. Jelzik a családsegítő szolgálatnál és az Önkormányzatnál ha valahol problémát észlelnek, vagy segítségre van szükség. A családsegítő szolgálat családgondozója egyéni igény alapján próbál segíteni, akár segítő beszélgetéssel, tanácsadással , tájékoztatással s ha szükséges személyesen tárgyal a szolgáltatókkal , és az Önkormányzattal, egyéni igények szerint képviseli a családok érdekeit. 3.8 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása
a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színterei leginkább az Általános Iskola által szervezett iskolán belüli programok, a községi ünnepélyek. Települési szinten több éve rendszeresen megrendezésre került a Falunap elnevezésű rendezvény mely a legnagyobb települési közösségi programnak mondható. Évente egyszer megrendezésre kerül az Ágoston napi búcsú, a Szüreti felvonulás és egyre gyakrabban ad helyet Pusztavacs más rendezvények helyszínének is ahol a pusztavacsi lakosok igény és érdeklődés szerint részt vesznek. ( vizslatúra, motros találkozó, egyéb találkozók, összejövetelek) A községben könyvtár működik az Általános Iskola fenntartásában, itt az internet hozzáférés is biztosított a lakosság számára. Az iskola tornaterme igény szerint helyet biztosít közösségi rendezvények, összejövetelek megrendezésére. Van helyi focipálya, ahol idényszerűen futballmérkőzések zajlanak. A hagyományos falunapi rendezvény 2013 évben anyagi források hiányában nem került megrendezésre. Annak érdekében, hogy a település lakói ne maradjanak közösségi rendezvény nélkül a Családsegítő szolgálat családgondozója egy újszerű ötlettel előállva egy „ RETRO” családi nap megszervezésébe kezdett. Az elképzelés lényege, hogy kimondottan települési összefogással, önkéntes csapat munkával megszervezni egy olyan programot melynek központjában a településen élő emberek és családjaik állnak. Cél egy olyan program megszervezése ahol súlyos anyagi kiadások nélkül jól tudják érezni magukat a kicsik és nagyok egyaránt. Ezen a programon nem a résztvevők szórakoztatásán hanem a családok szórakozásán volt a hangsúly. Az eslő rendezvény lezajlását követeően a viszajelzések pozitívak, a résztvevő családok és baráti társaságok egy vidám, felszabadult napot tölthettek együtt ezen a napon , s talán hagyománnyá is válhat ez a típusú rendezvény itt a településen.
31
A Községi rendezvényeinknek évről - évre a Hunyadti téren található Zarándok park ad helyet. Bizonyos községi ünnepélyek és iskolai rendezvények a templomkert parkjában kerülnek megrendezésre.
Hunyadi tér- Zarándok Park
Szent Ágoston templom
b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Pusztavacs a „ nyugalom és a béke szigete „ tartalmazza a rendőrség éves beszámolójának egy mondata. Az itt élők jellemzően kedves és jó szándékú emberek. Nem jellemzőek a konfliktusok, a lakosok közötti ellentétek. Természetesen problémák itt is adódnak, de csak elvétve és kis számban. A rendőrségi beszámolók alapján nagyon elvétve történik meg ha valamilyen lakossági vagy családi konfliktus miatt ki kell vonulniuk a településre. A település a Dabasi Rendőrkapitányság Örkényi Rendőrörséhez tartozik, és körzeti megbízott lát el szolgálatot Pusztavacs területén. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Mint minden közösségben településünkön is vannak jó szándékú, segítőkész emberek. Ezen a téren van még mit fejlődnünk, de lehetőségeinkhez mérten próbálunk segíteni a településen élő rászoruló, bajbajutott embereknek. Az Önkormányzat, a védőnői szolgálat és a Családsegítő szolgálat közösen együttműködve próbál megragadni minden lehetőséget mellyel segítheti a településen élő rászoruló családok helyzetét. Pusztavacs évek óta benyújtja pályázatát az EU. Élelmiszer segély programra, melynek keretében a Gyermekétkeztetési Alapítványon keresztül évente maximum kettő minimum egy alkalommal jelentős mennyiségű tartós élelmiszereket tartalmazó élelmiszersegély érkezik a településre. A segély csomagok kiosztását az Önkormányzat dolgozói és a családgondozó önkéntes munkával vállalja magára. Szintén önkéntes munka során kerül sor évente 2-3 alkalommal a településen a ruhagyűjtésre is. Egyre nagyobb az igény a ruhabörzék megrendezésére. Az adományozás terén megemlíthető még az év végi játék, ruhanemű és édesség adományok gyűjtésének megszervezése is. Az összegyűlt adományokból 2012 évben 22 családban 41 fő gyermek részére sikerült karácsonyi csomagot összeállítania a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójának. Az Önkormányzat és az Általános Iskola a helyi vállalkozók bevonásával már második éve megrendezi a „ Falumikulás” ünnepélyt ahol minden megjelent gyermek személyesen veheti át a mikuláscsomagot a Mikulástól. Tavasztól – őszig tartó időszakban az Önkormányzat fűnyírással, fűkaszálással segíti az egyedül élő idős embereket.
32
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, és az alkalomszerű munkákból szerzett nem rendszeres jövedelmek .
Közfoglalkoztatás folytatása, foglalkoztatottak létszámának növelése. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása induló vállakozások segítése.
Alacsony iskolai végzettségűek a munkaerő- A lehetséges képzések népszerűsítése a piacon történő elhelyezkedése még nehezebb. munkanélküliek körében. Folyamatos, rendszeres tájékoztatás a Munkaügyi Központ bevonásával. A lakosság eladósodott, hiteltörlesztések, havi Az állampolgárok életminőségének folyamatos rezsi költségek kifizetése problémát okoz. vizsgálata. Tájékoztatás, információ nyújtás, szolgáltatókkal történő kapcsolatfelvétel elősegítése.
A településen az egészségügyi alapellátások Egyeztetés háziorvossal, gyógyszerésszel. biztosítottak, de a rendelési és nyitva tartási Kompromisszumos megoldást találni a problémára. idők nem feltétlen igazodnak a dolgozni járó lakosság idejéhez és a gyógyszertár nyitva tarása nem igazodik a gyermekorvos rendelési idejéhez. Nincs bérlakás. szükség.
Olcsó
bérlakásokra
lenne Lehetséges pályázati források felkutatása, meglévő bérlakások felújítására, komfort nélküli bérlakások állapotának javítása.
33
Önkéntes munka, adományozás
Minden lehetőséget megragadva, tudatosítani a lakosság körében az önkéntes munka fontosságát. Közösségi önkéntes munkák megszervezése.
A hátrányos helyzetek generációkon keresztül öröklődnek.
Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások megfelelő szakember által történő jó színvonalon történő működtetése. Életvezetési tanácsadás, kiscsoportos tájékoztató, tanácsadó programok szervezése.
4. A GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE, GYERMEKSZEGÉNYSÉG 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Az állandó népesség adatokból jól látható, hogy a település összes lakosságának csak a 14 %-a a 0 -17 éves korú gyermek. A településen a gyermekek száma az évek során folyamatosan csökkent. A születések alacsony száma betudható a fiatal korú lakosság elvándorlásának. Jelenleg 27 fő 0-2 éves, 151 fő 0-14 éves, és 44 fő 15-17 éves korú gyermek él a településen. A településen 8 osztályos Állami fenntartású Általános Iskola és jelenleg két óvodai csoporttal működő Napköziotthonos Óvoda működik. Bölcsöde és családi napközi nincs a telelpülésen.
Forrás: TeIR, KSH Tstar
34
19. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db 1 tagintézmény 06.30-ig,
Az óvoda telephelyeinek száma
2013.07.01-től Önkormányzati fenntartásban
Hány településről járnak be a gyermekek
2
Óvodai férőhelyek száma
50
Óvodai csoportok száma
2
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
6.30. - 16.30.
A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()
1 hónap
Személyi feltételek
Fő
Hiányzó létszám
Óvodapedagógusok száma
3
1
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
2
2
2 egyéni szerz.
Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő
2
0
Kisegítő személyzet
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
35
20. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
3-6 éves korú gyermekek száma
Óvodai gyermekcsoportok száma
Óvodai férőhelyek száma
Óvodai feladatellátási helyek száma
Óvodába beírt gyermekek száma
Óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
2008
49
2
50
1
49
0
2009
42
2
50
1
42
0
2010
42
2
50
1
42
0
2011
47
2
50
1
47
0
2012
47
2
50
1
47
0
Óvodánk jelenleg két vegyes óvodai csoporttal működik. Az óvodás korú beíratott gyermekke száma a telelpülésen 53 fő, jelenleg 8 fő a más településről ide járó gyermek az óvodában. Az óvodai csoportok felszereltek, a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Az óvodának helyet adó épület állaga leromlott, felújításra szorul. Jelenleg elbírálás alatt álló pályázati forrásból lehetséges lenne az óvoda épületének felújítása.
A településen működő nyolc osztályos Általános Iskola 2008. évben a KMOP- 4.6.1/B-2-2008 -0029 pályázat keretében került felújításra és korszerűsítésre. Nagyon büszkék vagyunk az új iskolánkra,melynek tanulói létszáma jelenleg 126 fő, ebből 32 fő a más településről ide járó gyermek. Az iskolai diákjai XXI. századnak megfelleő modern és felszerelt környezetben tanulhatnak, a testnevelés óráknak és egyéb rendezvényeknek a 288 m2-es korszerű tornacsarnok ad helyet.
36
21. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma
Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma
általános iskolások száma
fő
fő
fő
2010/2011
50
63
113
2011/2012
60
63
123
2012/2013
56
70
126
Forrás : TeIR, KSH Tstar
22. számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
2010/2011
1
1
2
0
0
0
2011/2012
1
1
2
0
0
0
2012/2013
1
1
2
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar 37
23. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011
13
2011/2012 2011/2013
15
Iskolai – óvoda gyermekétkeztetést összesen … fő gyermek veszi igénybe az intézményekben, a hétvégi és szünidei gyermekétkeztetés forráshiány miatt nem megoldott a telelpülésen. A jelnelgi 112 fő tanulói létszámból 48 fő gyermek hátárnyos helyzetű rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, ingyen étkezik és az ingyenes tankönyv támogatásra is jogosult. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 17 fő van jelenleg az Általános Iskolában. Az óvodai nevlésben résztvevő .. gyermekből 14 fő a hátrányos helyzetű és 5 fő a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. A hátrányok kialakulásának oka szoros összefüggésben van a munkanélküliség problémájával, a gyermekek hátrányai a családok az anyagi biztonságának hiányából erednek. A halmozottan hátrányos helyzet kialakulásának fő oka szintén a családok rossz anyagi helyzete melyhez még társul a szülők alacsony iskolázottsága. Ezek a gyermkek és családjaik, odafigyelést, törődést és körültekintő gondoskodást igényelnek. 1 fő mozgásszervi fogyatékossággal rendelkező gyermek jár jelenleg az általános iskolába, s mivel az iskola épülete akadálymentesített mozgásszervi vagy egyéb fogyatékossággal rendelkező gyermek ugyanúgy tudja az intézmény minden helyiségét mint osztálytársai. Jelenleg nincs a településen védelembe vett kiskorú gyermek. A korábbi években sem volt jellemző nagy számban a védelembe vétel. 2010 évben némileg növekedett a védelembe vételek száma, ez az 50 órát megahaladó igazolatlan iskolai hiányzásokból adódó kötelező védelembe vétel miatt történt. Kis település révén rendszeres a kapcsolat az iskolával, óvodával és a családokkal is. Amikor problémát észlel az adott szakember, veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszeri tag, vagy egyéb jelzés érkezik a Gyermekjóléti szolgálat családgondozója azonnal lépni tud, felkeresi a családot és a jelző az intézményt és próbálja a veszélyeztetettség okát gyermekjóléti alapellátás keretin 38
belüli családgondozással megoldani. Ez az estek többségében sikerül is, a szülők és gyermekek jellemzően együttműködést tanúsítanak.
24. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
18 év alattiak száma a népességben
Védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
1
1
33
2009
1
1
34
2010
6
3
39
2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati, intézményfenntartói és tankerületi adatok Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Jelenleg 87 fő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma mely 49 családot érint a településen. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv 19.§-a rendelkezései alapján állapítható meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. A jogosultság alapján a gyermek a 151. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, és a 20/A. §-ban meghatározott természetbeni támogatásnak, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek igénybevételére jogosult. 2012. évben a településen 48 fő iskolás és 17 fő óvodás korú gyermek részesült 100%-os étkezési térítési díj kedvezményben és 5 fő iskolás korú gyermek 50%-os étkezési térítési díj kedvezményben. Tankönyvtámogatásra 76 fő általános iskolás korú gyermek vált jogosulttá. 2012. november hónaptól kezdődően a hivatkozott törvényben meghatározott 5.800.- Ft / gyermek összegű pénzbeli támogatást már természetbeni formában Erzsébet utalvány formájában kapták meg a családok, 2012. év November hónapban 83 fő gyermek családja vált jogosulttá az Erzsébet utalvány átvételére. 39
év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2008
84
2009
97
2010
110
2011
94
2012
83
2013
87
TEIR, KSH Tstar,
c.) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A Gyermekvédelmi törvény 20/C §-a rendelkezik az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának szabályairól. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A gyámhatóság az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát - kérelmére - annak a szülőnek állapítja meg, akinek gyermeke rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és akinek gyermeke legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába, és aki önkéntes nyilatkozatot tesz arról, hogy gyermekének hároméves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Óvodáztatási támogatásra jelenleg 6 fő jogosult a településen. Az óvodáztatási támogatás összege első alkalommal gyermekenként 20 ezer forint, minden további alkalommal gyermekenként 10 ezer forint. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására a szülő kérelme alapján a Képviselő – testület Szociális bizottsága jogosult. A települési önkormányzat Szociális bizottsága akkor állapítja meg a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást 40
veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Településünkön a szociális bizottság jellemzően természetbeni támogatásként állapítja meg a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, figyelembe véve a családok helyzetét, egyedi szükségleteiket.
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen nincs szegregált lakókörnyezet.
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése
a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Helyi szinten 1 fő főállású védőnő látja el a védőnői feladatokat, ellátási területe kizárólag Pusztavacs település. A védőnői szolgálat ellátási körébe tartoznak Pusztavacs közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkező várandósok, illetve az életvitelszerűen itt élő várandós akik írásban kérik a védőnői ellátást. A védőnői ellátás a településen élő 0-7 éves korú gyermekekre terjed ki, illetve az Általános Iskola iskola egészségügyi feladatainak ellátása is a védőnői munkakörbe tartozik. Jelenleg 73 fő 0-7 éves korú gyermek él a településen. A védőnő és a gyermekjóléti szolgálat tapasztalatai alapján jellemző probléma a településen tudatos családtervezés hiánya. Több olyan család is vállal gyermeket ahol a leendő szülők sem kapcsolatilag sem anyagilag nincsenek felkészülve a gyermekvállalással járó felelősségre, vagy egy újabb gyermek érkezésére. A védőnő beszámolója alapján sok a létminimum alatt élő család a településen, a rossz szociokulturális környezet kihatással van a családban nevelkedő gyermek testi, lelki, erkölcsi fejlődésére. Bizonyos családokban probléma a gyermekkel való minőségi időtöltés hiánya is. Több családban tapasztalható a negatív példamutatás előtérbe kerülése, a várandós kismamák dohányzása, a zilált párkapcsolatok, a gyermekek egészséges táplálásának a hiánya mind – mind súlyos következményekkel járnak a gyermek további fejlődése, személyiségének formálódása során.
25. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma (0-7 évesek)
2008
1
88
2009
1
88
2010
1
80
2011
1
71
2012
1
73
1
76
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 41
26. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
1
38
-
2009
1
42
-
2010
1
37
-
2011
1
35
-
2012
1
38
-
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A településen heti 3 x 2 órát rendel gyermekorvos, hétfőn, kedden és csütörtökön 12-14 óráig. A 0-14 éves korosztály kötelezően a gyermekorvosi ellátás körébe tartozik, a 14-18 éves korosztály esetében a szülő már választhat, hogy a gyermek vagy a felnőtt háziorvosi szolgáltatást veszi – e igénybe a gyermeke esetében. Az ellátottak száma évente átlagosan 150 fő gyermek. A gyermekorvos beszámolójában problémaként jelzi, hogy a gyógyszertár nyitva tartása nem igazodik a gyermekorvosi rendelési időhöz, ennek okán a gyermekek nem minden esetben jutnak időben a szükséges gyógyszerekhez. Azokon a napokon amikor nem rendel a gyermekorvos a gyermekeket a felnőtt háziorvos látja el, illetve a doktor nő szabadsága idején is a felnőtt háziorvos látja el a helyettesítést. A 0-7 éves korú gyermekek speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeinek kielégítésére (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) a településen helyben nincs lehetőség. A kijelölt Tanulási képességet vizsgáló Szakértői Bizottság szempontjából Ceglédhez tartozik a település, egyéb gyermek szakorvosi ellátás tekintetében a Jahn Ferenc Dél Pesti Kórház az illetékes ellátó intézmény.
c) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. ( Gyvt. 39.§.) A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat társulási formában működik a településen. A Társult Önkormányzatok Esély Szociális Szolgálatának pusztavacsi családsegítő és gyermekjóléti szolgálatánál 1 fő családgondozó heti 20 órában látja el feladatát. A Gyermekjóléti szolgálat fogadóórái Kedd: 13.00-15.00 Szerda: 12.00-14.00, a Családsegítő
42
szolgálat fogadóórái Kedd: 15.00-16.00, Péntek: 08.00-11.00 óráig kerülnek megtartásra, a fennmaradó időszakban a családgondozó család és intézmény látogatások alkalmával végez terepmunkát. A gyermekjóléti szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, az alapellátás keretében, önkéntes együttműködés alapján családgondozással segíti a támogatást kérő családokat, gyerekeket . Ha a gyámhatóság egy gyerek védelembe vételéről dönt, akkor elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, és biztosítja a kötelezően igénybe veendő családgondozást, felkérésre környezettanulmányt készít, családgondozással segítséget nyújt a családjukból kiemelt gyermekek mielőbbi visszakerüléséhez a szülői házba. A gyermekjóléti szolgálat nyilvántartási alapján 2012 évben … fő ellátott gyermek volt és 8 fő gyermek került alapellátás során családgondozásra. A családsegítő szolgálat által nyilvántartott adatok alapján az alapellátásban gondozott gyerekek száma 8 fő volt 2012 évben. Családból történő kiemelés már évek óta nem történt Pusztavacson. A gyermekjóléti alapellátás során tapasztalt problémák, hogy a családok a létminimum alatti jövedelmekből élnek s nevelnek gyerekeket. Több család esetében az egyetlen havi rendszeres jövedelem a gyermekek után járó iskoláztatási támogatás vagy nevelési ellátás összege. A rendszertelen jövedelem források mellett probléma a nem megfelelő lakáskörülmények, higiéniai hiányosságok. A tapasztalatok alapján a szülők nem töltenek elég időt gyermekeikkel, illetve a velük töltött idő sem minőségi időtöltés. A gyermekek előtt álló szülői példa nem pozitív és több esetben nem követendő. A gyermekek természetesnek veszik, hogy szüleik nem dolgoznak, családi pótlékból és segélyekből élnek. A szülők nem ügyelnek kellőképpen a környezetükre a tisztaságra és tulajdonképpen gyermekik ugyanezt a példát viszik majd tovább saját családi életükben.
d) gyermekvédelem A gyermekek védelmének általános szabályait, rendszerét a „Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény”- közkeletű elnevezéssel a gyermekvédelmi törvény határozza meg. A gyermekek védelmét ellátó helyi szervek, intézmények, személyek az önkormányzat, az önkormányzat jegyzője, a gyermekjóléti szolgálat az Általános Iskola és a helyi óvoda gyermek és ifjúságvédelmi felelősei, a gyermekorvos, a védőnő, a rendőrség a gyermekek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve látják el feladataikat. A gyermekvédelmi törvény 3.§.(2) bekezdése kimondja, hogy a gyermekek védelme során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A gyermekvédelmi munka során igyekszünk feltárni azokat a körülményeket, amelyek a településen élő gyermekek családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. 2013. január 1-től a gyermekvédelem területén több jogkör is átkerült Járási Gyámhivatali hatáskörbe. Kis település révén fontos feladatunknak tekintjük az egyéni sorsokkal való törődést, segítségnyújtást
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az Általános Iskola Pedagógiai programjában az értelmileg akadályozott, sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja a Bárczi Gusztáv óvoda, Általános Iskola készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat ajánlott tanterve alapján került összeállításra. Ez a program alkalmas arra, hogy iskolánkban integráltan oktatott tanulók nevelése és képzése is megvalósítható legyen. Az értelmileg akadályozott tanulók a Pest Megyei II. számú Tanulási Képességeket vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülhetnek az iskolába felvételre. Az értelmileg akadályozott tanulók integrált nevelése és oktatása fontos helyben megoldandó feladat mivel speciális intézmény távol esik a településről, a szülők nem vagy csak nagyon nehezen tudnák megoldani a gyermekük speciális intézményben történő fejlesztését oktatását. 43
Az iskola figyelembe veszi az értelmileg akadályozott tanulók sajátos tanulási képességeit, egyéni szükségleteiket és a képzés során igyekeznek a tanuló fejlettségi üteméhez igazodva biztosítani a tanuló személyiségének harmonikus fejlődését. A sikeres együttnevelés érdekében az Általános Iskola az enyhén értelmi fogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók számára speciális tantervet, tankönyveket, tanulási segédleteket, segítő eszközöket biztosít. A peadagógusok ha szükséges gyógypedagógussal együttműködve készítenek egyéni fejleszési terveket, és a nevelés , fejlesztés során is együttműködnek a szakemberekkel. Jellemzően előforduló problémák a magartás és figyelemzavar, és különböző részképesség zavarok . ( dyslexia,dysgraphia)
b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Az Általános iskolában és az óvodában a fejlesztést, felzárkóztatást a pedagógusok tanórákon és tanórán kívül is egyaránt biztosítják. Képességfejlesztésre lehetőség van egyénileg és kiscsoportos formában is, illetve korrepetálások formájában történik a felzárkózttatás. Az intézményekben egyéni szerződéssel jelen van gyógypedagógus, pszichgológus és logopédus szakember is . A szakemberek heti néhány órában helyben tudnak foglalkozni a gyermekekkel. A szülőkkel és a Nevelési Tanácsadóval folyamatos rendszeres kapcsolatot tartanak intézményeink annak érdekében, hogy a gyermekek egyéni képességi szintjéről tájékozódjanak, s megtalálják számára a leghatékonyabb fejlesztési technikát, lehetőséget.
o) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Nem tapasztalunk hátrányos megkülönböztetést nevelési és oktatási intézmnyeinkben. Gyermek intézményeinkbe eltérő családi hátérrel rendelkező gyermekek járnak, különböző képességű és fejlettségű gyermekek. Vannak magántanulók, roma származású gyerekek is, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek is az iskolában és az óvodában. Az intézményekben dolgozó pedagógus szakemberek számára fontos, hogy minden gyermeknek egyaránt lehetőséget biztosítsanak a kibontakozásra a szülőt, a családot partnerként igyekeznek bevonni az intézmény programjaiba, tudatosan keresik a szülőkkel való együttműködési lehetőségeket igyekeznek csökkenteni az esetlegesen előforduló előítéleteket. Elmondhatjuk, hogy gyermek intézményeinkben a gyermekek egymást segítő közösségben nevelkednek.
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Látva a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának folymatos emelkedését az Általános Iskolában bevezetésre került az Integrációs pedagógiai rendszer. Ennek a programnak köszönhetően a HHH. Tanulók képességkibontakoztató felkészítésekben vehetnek részt, illetve iskolai tanszercsomagot, tisztasági csomagot is kaphattak. Az iskola a védőnő bevonáásval elsősegély nyújtás tanfolyamot szervez szakkör formájában a gyerekeknek, és félévente egy egészségnap is van az iskolában. Ezen kívül a környezeti nevelés is fontos szerepet játszik az iskola pedagógiai programjában, környzettudatos szakkör megszervezésével próbálja az intézmény a gyermekek környzettudatos magatartását és életvitelét pozitív itányba alakítani.
44
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Gyermeket nevelő családok létminimum alatti jövedelemből élnek
Foglalkoztatás javítása, munkalehetőségek felkutatása
Gyermekekkel töltött idő kevés, és nem minőségi időtöltés
Életvezetési, gyermeknevelési tanácsadás. Családi programok szervezése Községi játszótér építése
Gyengül a gyermekintézmények és a szülők közötti kapcsolat -
Családsegítő, gyermekjóléti szolgálat segítségével tudatosítani a szülőkben a partnerség és kapcsolattartás fontosságát.
a szülők alacsony szában vesznek részt a szülői értekezleteken, fogadóórákon
Szülői nevelés hiánya , nem felelős nevelés következménye gyermek deviáns magartásához, viselkedéséhez vezet
Előadások szervezése, szülőknek , gyermekenek. Figyelem felhívás a Deviáns vislkedés lehetséges következményeire.
Sok esetben nem biztosított a megélhetés, a
EU. Élelmiszersegély biztosítása lehetőség szerint továbbra is
ruházkodás, az alapvető élelmiszer a gyermeket nevelő családokban
Átmeneti segélyezés természetben ,élelmiszer csomag formájában történő nyújtása Pályázati lehetőségek figyelése, lehetőség szerint községi játszótér építése
Kisgyermekes családok közösségi színtere, játszótér hiányzik
45
5. A NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség az Európai Unió és Magyarország jogrendjének is egyik legfontosabb demokratikus elve. Ezen a téren a Magyar jogi szabályozás összhangban van az európai normákkal. Az Alaptörvény, a Munka Törvénykönyve és egyéb jogszabályok is tartalmazzák a diszkrimináció különféle normáinak a tilalmát. A nők esetében talán a legnagyobb problémát a gyermekvállalást követően a munkába történő visszatérés jelenti telelpülésünkön. Többen nem tudják már kisgyermek mellett uganyazt a munkát, ugyanazt a munkaidő beosztást felvállalni mint korábban. A nők számára fontos lenne a helyben történő elhelyezkedés, hiszen az óvoda , iskola nyitva tartása nehezen tud igazodni a különböző munkahelyek, különböző munkaidő beosztásához és plussz utazási időket is figyelembe véve nehezen megoldható a gyermek elhozatala az óvodából. Telelpülésünkön a kevés munkalehtőség többsége is jellemzően fizikai munka, így inkább férfiak számára kínálják fel ezeket a munkalehetőségeket. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 27. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
18-65 évesek férfiak
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
2008
494
439
-
-
31
23
2009
509
438
-
-
54
50
2010
503
428
-
-
46
42
2011
501
425
-
-
41
36
2012
504
429
-
-
46
54
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés Foglalkoztatottság adatok nem állnak az Önkormányzat rendelkezésére. Településünkön a munkanélküliség problémája egyaránt érinti a férfiakat és nőket is. A nők helyzete a munkavállalás területén annyival azonban mindenképpen nehezebb, hogy nekik az elvállalt munkaidő beosztást a családban nevelkedő kiskorú gyermekeik időbeosztásához is igazítaniuk kellene annak érdekében, hogy a gyerekek minél kevesebb időt töltsenek el szülői felügyelet nélkül. Ez önmagába véve így is lenne a helyes, de napjainkban sajnos a munkavállaláskor már nem ez az elsődleges szempont amikor dönteni kell a munkavállalás kérdésében. Telelpülésünkön nincs bölcsöde, és közvetlenül a faluval határos településeken sem. Az édesanyák azonban több esetben az anyagi problémák miatt kénytelenek már a gyermekük három éves kora előtt feladni a GYES-t, és munkát vállalnak amyennyiben van rá lehetőségük. A gyermeki szükségleteket figyelembe véve ezt nem tartjuk helyén valónak, ám ha a család megélhetését nézzük akkor szerencsésnek mondható az az édesanya aki megfelelő munkahelyet tud találni akár telelpülésen belül vagy máshol. 46
Az óvoda az eddigi igényeknek megfelelően reggel 6.30. – tól fogadja a gyermekeket és délután 16.30-ig felügyeli őket az óvodában. Jelenleg az igényeknek megfelelően, amennyiben az édesanya munkába tud állni óvodánk már 2 és fél éves kortól fel tudja venni a gyermekeket az óvodai nevelésbe. Ezt egyrészt a szülői igények a lecsökkent óvodai gyermek létszám indokolta. A helyben kínálkozó kevés munkalehetőség leginkább közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka, de tapasztalataink szerint ezeket a munkákat is elvállalják női munkavállalók. Helyben munklehetőség leginkább az alacsonyabb iskolai végzettségű nőknek adódik, hiszen a faipari, erdőművelési, húsfeldolgozói vagy esetlegesen mezőgazdasági idénymunkák nem igényelnek szakképzettséget. A középiskolai vagy felsőbb szintű végzettséggel rendelkező nők elhelyezkedése helyben szinte egyáltalán ne lehetséges. A fiatalok a telelpülésről történő elköltözésének is egyik fő oka a munkahelyek hiánya. Hiszen még ha a család férfi tagja tud is vállani munkát a telelpülésen vagy közel eső egyéb településen található munkahelyen, a gyermekvállalást követően a munkába visszatérni vágyó édesanyáknak már a gyermek ellátásához, felügyeletéhez is igazodnia kell. Pusztavacson a nők munkavállalása néhány évvel ezelőtt lényegesen pozitívabb képet mutatott, hiszen a telelpülésen működő játékösszeszerelő üzem több mint 100 fő javarészt női munkaerőt foglalkoztatott, közöttük csökkent munkaképességű munkavállalókat is. 5.2 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnő beszámolója alapján sok esetben hiányzik a tudatos családtervezés. Sokszor a nem megfelelő szociokultúrális környezet mellé társul a zilált kapcsolati háttér, bizonytalan anyagi háttér, egészségtelen életmód , és ebben a helyzetben érkezik gyermek a családba. Több családban szükséges lenne családterapeuta, pszichológus alkalomszerű jelenléte. 28. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként 0-7 éves korig
2008
1
38
88
2009
1
42
88
2010
1
37
80
2011
1
35
71
2012
1
38
73
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
47
5.3 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nőket érintő családon belüli erőszak előfordulásáról nem tudunk a telelpülésen. A rendőrségi beszámolók évek óta nem tartalmaznak ilyen tipusú bűncselekményeket. Kis telelpülésként talán előnyt jelent ezen a téren is, hogy a lakosok is jól ismerik egymást, odafigyelnek egymásra illetve a szolgáltató intézmények dolgozói, szakemberei is rendszeres kapcsolatot tartanak a telelpülés lakóival. 5.4 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Anyaotthon, családok átmeneti otthona Pusztavacs közvetlen környékén nem található, amennyiben szükség lenne ezek igénybevételére Budapesten vagy Pest megye területén lévő anyaotthon, Családok átmeneti otthona kereshető fel. Igény esetén védőnői szolgálat és a családsegítő szolgálat segíti az érintett édesanyát az intézménnyel történő kapcsolat felvételében, az intézményi ellátás igénybevételében. 5.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Nők számára megfelelő munkahelyek hiánya
Munkalehetőségek felkutatása, érintettek tájékoztatása
GYES-ről munkába visszatérők munkaidő beosztása még nehezebb
Távmunkalehetőségek, otthon végezhető munka lehetőségek felkutatása, érintettek tájékoztatása Esetleges átképzési lehetőségekről tájékoztatás
Kisgyermekes családok közösségi színtere – játszótér hiányzik a településen
Pályázati lehetőségek figyelése, lehetőség szerint községi játszótér építése
48
6. AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)
Az időskor fogalma: Fontos kérdés, hogy kit tekintünk idősnek? Az „időskor” értelmezése több vonatkozásban is tárgyalható. Az, hogy ki milyen idős, kifejezhető az évek számával (kronológiai életkor), ugyanakkor például a biológiai életkor eltérhet ettől, hiszen az, az egészségi állapot függvénye. Beszélhetünk pszichológiai életkorról, arról, hogy ki milyen idősnek érzi magát, vagy szociológiai életkorról, amelyen az értjük, hogy a társadalom milyen idősnek tart valakit. Ma Magyarország népessége fogy, kor összetételében változik - idősödik. Az elöregedés Pusztavacs településre is jellemző. Az Egészségügyi Világszervezet életkor szerinti felosztása, a következő: idősödő 60-70 év között, idős 75- 89 év között, nagyon idős 90 év felett. 29. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma
összes nyugdíjas
2008
185
251
436
2009
180
248
428
2010
176
246
422
2011
Nincs adat
Nincs adat
-
2012
Nincs adat
Nincs adat
-
Forrás: TeIR, KSH Tstar 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idősek foglalkoztatása településen belül nem megoldott, hiszen az akítv korú munkavállalók részére sincs munkalhetőség. Ez azonban napjainkban nem tulajdonítható az idősebbekkel szembeni negatív diszkriminációnak, hiszen jó esetben nekik önmagukról kell gondoskodniuk, míg az aktív korú munkanélküli korosztálynak sokszor több kiskorú gyermekről is gondoskodnia kell. Az idősebb de még jó egészségi és fizikai állapotban lévő nyugdíjas korosztály alkalomszerűen idény munkákból, vagy a korábbi munkahelyükre történő visszjárásásal tudja kiegészíteni esetenként alacsonybab összegű nyugdíját. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A település népesség adataiból jól látható, hogy magas számban élnek Pusztavacson idősebb emberek jelenleg 323 fő a 60 év feletti lakosság létszáma. Településünkön az egészségügyi és szociális alapellátás igénybevétele megoldott. 49
A Volán Busz álltal biztosított helyközi közlekedés úgy lett kialakítva, hogy a településtől 25 km-re található Szakorvosi rendelő intézetbe történő utazás és az onnan történő hazautazás is megoldott legyen.
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Községi programjainka igyekszünk a település idősebb lakosságát is bevonni. A nyugdíjas korosztályt főleg a telelpülésen 2004 év óta működő Arany Rózsa Nyugdíjas Klub tagjai fogják össze és próbáják az idősebb korosztályt is a közösségi programokon történő részvételre buzdítani. Telelpülésünk 65 év feletti lakossága 234 fő. Általános célunk, hogy az idős emberek úgy a társadalom és a telelpülés megbecsült tagjai legyenek. Fontos számunkra, hogy az idős emberek is egészségüket minél tovább megőrizve, biztonságban, nyugodt környezetben tudjanak élni a településen.
6.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Egyedülélő idős emberek fokozott törődést és segítségnyújtást igényelnek
Idősebb korosztály segítése ügyintézésben, az idősek községi rendezvényeken való részvételének kezdeményezése -
családsegítő szolgálat által segítő beszélgetés, lelki támasz nyujtása
7. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái
a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Fogyatékkal élők foglalkoztatására nincs lehetőség a településen belül. A rendelkezésünkre álló adatok alapján településünkön nagyon kevés számban élnek fogyatékkal élők. A foglalkoztatás tekintetében inkább a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásásnak hiánya okoz problémákat. Közülük többen a rendkívül alacsony járadékok összegéből kényszerülnek élni esetenként egyedül. Többeknek a korábban a településen működő játék összeszerelőüzem adott munkalehetőséget. A munkahely megszünését követeőn közülük többen azóta is regisztrált álláskereső munkanélküliek, nem találnak munkát. Védett és rehabilitációs munkahely nincs a településen és a kis 50
számú közfoglalkoztatásban igénybe vehető munkahelyre is leginkább a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező munkanélküliek kerülnek bevonásra. 30. számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma
megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma
egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma
2008
47
-
2009
42
-
2010
38
-
2011
-
-
2012
-
-
Forrás: TeIR, KSH Tstar
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Azokban a családokban ahol fogyatékkal élő családtag él is a szociális törvény adta lehetőségek szerinti szociális pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevétele lehetséges, jövedelem vizsgálatot követően. További igénybevehető kedvezmény a gépjármű adó alóli mentesség a súlyosan mozgáskorlátozott személyek számára amennyiben a megfelelő szakértői véleménnyle rendelkeznek. A mozgáskorlátozottak gépjárműszerzési támogatása az illetékes Pest Megyei Szociális és Gyámhivatalhoz nyújtható be. A kérelmek és mellékleteik benyújtáásban az Önkormányzat szociális irodájában és a Családsegítő szolgálatnál nyújtunk segítséget.
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés
a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége
A település több közintézménye akadálymnetesített. ( Általános Iskola, Háziorvosi Rendelő, Gyermekorvosi rendelő, védőnői szolgálat, Esély Szociális Szolgálat épülete) További akadály mentesítésre szorul a felújításra váró Óvoda épülete, a Fogorvosi rendelő, az Önkormányzat épülete, a fiók gyógyszertár és a Könyvtár. Ezeket a munkálatokat pályázati lehetőségekből származó anyagi források igénybevételével tudja az önkormányzat megvalósítani.
51
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Megváltozott munaképességűek munkahely hiánya
Lehetőségek felkutatása, üresen álló játékösszeszerelő üzemben lehetőség szerint újabb munka elindítása
Nem minden középület akadálymentes
Lehetőségek felkutatása, további akadálymentes középületek
Fogyatékkal élők nem megfelelően tájékozottak az igénybevehető ellátásokról és szolgáltatásokról
Ellátások, szolgáltatások felkutatása, figyelemmel kísérése, érintettek rendszeres tájékoztatása
8. HELYI PARTNERSÉG, LAKOSSÁGI ÖNSZERVEZŐDÉSEK, CIVIL SZERVEZETEK ÉS FOR-PROFIT SZEREPLŐK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA
Településünkön jó a kapcsolat úgy katolikus egyházközösséggel és a református közösséget képviselő lelkésznővel is. Az Általános Iskolában a gyermekek számára mindkét vallási közösség részéről biztosított a hittan oktatás. A Szent Ágoston templom 2011. évben történt felújítása során jól tudott együttműködni az Önkormányzat és az egyházközösség képviselője. Településünkön nincsenek jelen civil szervezetek. A “Pusztavacs az iskolás gyermekekért “ közalapítvány kuratóriumának tagjai támogatására és segítségére számíthatnak a telelepülésen élők. Az alapítványnak köszönhetően került korszerűen felszerelésreaz új iskola 288 m2-es tornacsarnoka. Az alapítvány több esetben támogat nehéz helyzetben élő tehetséges gyermekeket és a Családi nap rendezvény megvalósulásához is nagymértékben hozzájárult. A telelpülés egyes rendezvények megrendezésekor, illetve adomány gyüjtéskor számíthat a helyi vállalkozások támogatására ! Fontosnak tartjuk a helyi kis és nagyobb vállalkozásokkal történő rendszeres és jó kapcsolat tartást. b) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Pusztavacs az Ország Közepe Kistérségi társulás tagja. Az “ Ország Közepe “ Önkormányzati társulás 1995. év végén jött létre Dabas város és a környező telelpülések össze fogásával. 2004-ben a társulás átalakulásával jött létre az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás (OKTKT) A társulásban tíz Önkormányzat vesz részt, Dabas, Örkény, Hernád, Kakucs, Inárcs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, újlengyel és Pusztavacs. A kistérségi társulás területén több mint 42.000 ember él. A társulás elsődleges célja Dabas vonzáskörzetére különböző fejlesztési startégiák és programok kidolgozása, a települések képviselete országos, regionális, megyei szervezetekben, kormányzati és megyei programokban. A térségben lévő települések problémái különbözőek ugyan, azonban a célcsoportok mindegyik településen megtalálhatóak, ezért a jelentkező problémák és gondok kezelésére fel kell készülni minden település vezetésének. A telelpülések , községek fejlettsége, anyagi 52
lehetősége is különböző, ezért nincs összehangolt esélyegyenlőségi stratégia. Minden településen a helyi sajátságoknak megfelelően szükséges a problémákat kezelni és a célcsoportok szükségleteit kielégíteni.
9. A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA A települési esélyegyenlőségi program készítése a HEP munkacsoport tagjainak bevonásával történt. A létrejött helyzetelemzéseket a munkacsoport a kitöltött adattáblák adataira építette, az akcióterv a célcsoportnként elkészített helyzetelemzésekben feltárt legfőbb problémára fókuszálva készült el. Az esélyegyenlőségi programot a telelpülés a helyben szokásos módon közzé teszi. Az esélyegyenlőségi program öt évre készül, szükség esetén a programot az Önkormányzat Képviselő- testülete módosítja. Az intézkedési tervben rögzített intézkedések időarányos lehetőség szerinti megvalósítását a Képviselőtestület évente áttekinti, felülvizsgálja szükség esetén módosítja a HEP-et.
53
A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM INTÉZKEDÉSI TERVE (HEP IT) 1. A HEP IT RÉSZLETEI A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport
Mélyszegénységben élők
Gyermekek
problémák beazonosítása
fejlesztési lehetőségek meghatározása
rövid megnevezéssel
rövid címmel
Munkahelyek hiánya, rendszertelen alkalmi munkából származó jövedelmek családok anyagi meggyengüléséhez veztenek
Egyéni, kiscsoportos tájékoztatás, tanácsadás
Felelős nevelés hiánya, nem megfelelő ellátás (élelem, higiénia)
Pályázatok figyelése, lehetőség kihasználása
Községi Játszótér hiánya
Idősek
Lehetséges befektetők felkutatása, új vállalkozások beindításának segítése
Fokozott törődést, figyelmet igényelnek
Idősek közösségi programokba történő bevonása, Idősek látogatása
Nők
Munka világába történő visszatérés a gyermekvállalást követően nehezebb
Tájékoztatás, kiscsportos információ csere biztosítása
Fogyatékkal élők
Önkormányzat, gyógyszertár , Óvoda akadálymentesítése
Pályázatok figyelése, lehetőségek kihasználása
54
A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Mélyszegénységben élők Gyermekek
Idősek Nők Fogyatékkal élők
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst helyi vállalkozók, lehetséges befektetők, Munkahelyteremtés,foglalkoztatás Munkaügyi Központ, növelése - Polgármester Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, Felelős gyermeknevelés, gyermekek védőnő, Önkormányzat, Iskola, Óvoda, alapvető ellátásának biztosítása Alapítvány Községi játszótér építése - Polgármester, Családgondozó Nyugdíjas klub, egyház, önkormányzat, Fokozott törődés, és figyelem Családsegítő szolgálat - Polgármester Munkaügyi Központ, Önkormányzat, helyi Munka világába történő visszatérés vállalkozások segítése - Polgármester Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
További akadálymentesítése
intézmények Pályázatok figyelése – Önkormányzat - Polgármester
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a lakosság biztonságban érezheti magát, ahol a lakosság számára a legtöbb szolgáltatás helyben elérhető és biztosított. Olyan településen kívánunk élni ahol a szolgáltató intézményekben dolgozóknak fontos a szolgáltatások minőségi és teljes körű nyújtása, ahol a különböző intézkedések és döntések a köz érdekét szolgálják. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élőket segítsük amikor segítségre szorulnak. Fontosnak tartjuk az egyén vagy család számára a saját problémájára nyújtott leghatékonyabb, leg célravezetőbb segítségnyújtási forma megtalálását, alkalmazását. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek családjukban történő megfelelő nevelkedését, ellátását. Fontosnak tartjuk, hogy helyben biztosított legyen a gyermekek óvodai nevelése és iskolai oktatása. Folyamatosan odafigyelünk a település idősebb korú lakosságára, igyekszünk gondoskodni nyugalmukról, biztonságukról, egészségügyi és szociális ellátásukról. Figyelmet fordítunk a településen élő nők a munka világába történő visszatérésének elősegítésére és különös figyelmet fordítunk a telelpülésen fogyatékkal élők és családjaik az ellátásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésére.
55
Az intézkedési területek részletes kifejtése – mélyszegénységben élők és a nők problémái Intézkedés címe:
Tartós munkanélküliség megszüntetése, helyben történő foglalkoztatás javítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
107 fő regisztrált munkanélküli – aktív korú lakosság 12 %-a
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Rövid távú cél = közmunka programban történő részvétel biztosítása Középtávú cél = Állandó munkahely lehetőségek felkutatása, érintettek rendszeres tájékoztatása Hosszú távú cél = Új munkahelyek létrejöttének támogatása Pusztavacson
- Érintettek tájékoztatása a közmunka lehetőségekről Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
- Munkaügyi Központtal, vállalkozásokkal, cégekkel történő rendszeres kapcsolat tartás - Lehetséges befektettőkkel, vállalkozókkal történő partneri kapcsolat fenntartása, kedvezmények nyújtása
Résztvevők és
Önkormányzat, Családsegítő Szolgálat,
felelős
Polgármester
Partnerek
Munkaügyi Központ, vállalkozók, cégek
Határidő(k) pontokba szedve
Az intézkedések folyamatosak, a lehetőségek határozzák meg.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
-
nyilvántartás közmunka programban foglalkoztatottak létszámárólévente
-
Regisztrált munkanélküliek számának alakulása - összesítés évente, negyedévi bontásban
-
Helyi adók nyilvántartása alapján, helyi vállalkozások számának összeített adatai, települési foglalkoztatottság adatok
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Rövidtávú közmunka program, alacsony közmunka bér nem segít a mélyszegénységből történő kijutásban. Regisztrált munkanélküliek száma, nem feltétlen megegyező a telelpülésen ténylegesen munka nélkül lévők számával. Cégek, vállalkozások nem találják kedvezőnek a település adottságait vállalkozásuk beindítására.
Szükséges erőforrások
Résztvevők és partnerek együttműködése. 56
Az intézkedési területek részletes kifejtése – gyermekek esélyegyenlősége Intézkedés címe:
Gyermeki hátrányok javítása, megszüntetése
Feltárt probléma
Hátrányos helyzetű gyermekek száma magas 62 fő . a családok létminimum (kiinduló értékekkel) alatt élnek, Célok -
Rövid távú cél = létminimum alatt élő családok jövedelmi helyzetének javítása
Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Középtávú cél = Hátrányos helyzetű gyermekek száma a családok jövedelmi helyzetének javulása által csökken
Tevékenységek
- Érintett családok egyéni problémáinka feltárása
(a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
- Munkalehetőségek feltérképezése, családok tájékoztatása
Résztvevők és
Önkormányzat, Családsegítő Szolgálat,
felelős
Polgármester
Partnerek
Családok, Munkaügyi Központ, vállalkozók, cégek
Határidő(k) pontokba szedve
Az intézkedések folyamatosak, a családok problémáinka feltárása folyamatosan történik
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Hosszú távú cél = Hátrányos helyzetű gyermekek száma a családok jövedelmi helyzetének javulása által minimálisra (50%) csökken
- Családsegítő munka
-
nyilvántartás HH. Gyermekeről
-
Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat esetszámai
-
Gyermekintézmények tapasztalatai, nyilvántartásaik mutatószámai
A szülők részére nincs munkalehetőség, meggondolatlan családtervezés. Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szükséges erőforrások
A család nem fogadja el a segítséget, támogatást. Családok bizalmának elnyerése, szülők és szolgáltató közötti partneri kapcsolat kialakítása. Családok pozitív részvétele, partnerek együttműködése, segítő munkája.
57
Az intézkedési területek részletes kifejtése – idősek és fogyatékkal élők Intézkedés címe:
“Figyeljünk oda egymásra”
Feltárt probléma Idősek és fogyatékkal élők fokozott odafigyelést, segítségnyújtást igényelnek (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Rövid távú cél = ellátások, szolgáltatások lehetőség szerint helyben történő biztosítása Középtávú cél = Renszeres odafigyelés, tájékotatás biztosítása Hosszú távú cél = Biztonságos, akadálymentes nyugodt környezet biztosítása
Tevékenységek
- Tájékozódás a településen élő idősek és fogyatékkal élők egyéni problémáiról
(a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
- tájékoztatás a lehetőségekről
Résztvevők és
Önkormányzat, Családsegítő Szolgálat,
felelős
Polgármester
Partnerek
Családok, szociális gondozók, családgondozó
Határidő(k) pontokba szedve
Az intézkedések folyamatosak, az egyéni problémák és szükségletek feltárása, a gondoskodás és segítségnyujtás folyamatosan történik
- Családsegítő munka
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása - Önkormányzat és családsegítő szolgálat nyilvántartásai (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Az idősek és fogyatékkal élők bizalmát nehezebb elnyerni, meg kell találni a megfelleő eszközt és kommunikációs format.
Szükséges erőforrások
Érintettek pozitív részvétele, partnerek együttműködése, segítő munkája.
58
2. ÖSSZEGZŐ TÁBLÁZAT - A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM INTÉZKEDÉSI TERVE (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
A
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseib en feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokk al
E
Az intézkedés tartalma
F
Az intézkedés felelőse
G
H
I
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges eredményességét megvalósításának erőforrások mérő (humán, határideje indikátor(ok) pénzügyi, technikai)
I. A mélyszegénységben élők és a nők esélyegyenlősége 1
Tartós munkanélkü liség megszünteté se, helyben történő foglalkoztatá s javítása
Rövid távú cél = közmunka programban történő részvétel biztosítása Középtávú cél = Állandó munkahely lehetőségek felkutatása, érintettek rendszeres tájékoztatása Hosszú távú cél = Új munkahelyek létrejöttének támogatása
- Érintettek Polgármester tájékoztatása a közmunka lehetőségekrő l
Folyamataos
-
nyilv ántar tás közm unka progr amba n foglal kozta totta k létszá máró lévent e
-
Regis ztrált munk
- Munkaügyi Központtal, vállalkozások kal, cégekkel történő rendszeres kapcsolat tartás - Lehetséges befektettőkke l, vállalkozókka l történő partneri 59
Résztvevők és partnerek együttműköd ése.
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
Pusztavacson
kapcsolat fenntartása, kedvezménye k nyújtása
anélk üliek szám ának alaku lása össze sítés évent e, negy edévi bontá sban Helyi adók nyilvántartás a alapján, helyi vállalkozások számának összeített adatai, települési foglalkoztatot tság adatok
60
II. A gyermekek esélyegyenlősége Hátrányos helyzetű gyermekek száma magas 62 fő . a családok létminimum alatt élnek,
1
Gyermeki hátrányok javítása, megszüntetés e
Rövid távú cél = létminimum alatt élő családok jövedelmi helyzetének javítása
- Érintett családok egyéni problémáinka feltárása
Munkalehetősé gek Középtávú cél = feltérképezése, Hátrányos családok helyzetű tájékoztatása gyermekek - családsegítő száma a munka családok jövedelmi helyzetének javulása által csökken Hosszú távú cél = Hátrányos helyzetű gyermekek száma a családok jövedelmi helyzetének javulása által minimálisra csökken
Családok, Munkaügyi Központ, vállalkozók, cégek
Önkormányzat, Családsegítő Szolgálat, Polgármester
61
Az intézkedések folyamatosak, a családok problémáinka feltárása folyamatosan történik
-
nyilvá ntartá s HH. Gyer meker ől
-
Család segítő és Gyer mekjó léti szolgá lat esetsz ámai
Gyermekintéz mények tapasztalatai, nyilvántartásai k mutatószámai
A szülők részére nincs munkalehetősé g, meggondolatla n családtervezés. A család nem fogadja el a segítséget, támogatást. Családok bizalmának elnyerése, szülők és szolgáltató közötti partneri kapcsolat kialakítása.
Családok pozitív részvétele, partnerek együttműködés e, segítő munkája.
III. Az idősek és fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
Rövid távú cél = ellátások, szolgáltatások lehetőség szerint helyben történő biztosítása
“Figyeljünk oda egymásra”
Idősek és fogyatékkal élők fokozott odafigyelést, segítségnyújtás t igényelnek
- Tájékozódás a településen élő idősek és fogyatékkal élők egyéni problémáiról
Önkormányzat, Családsegítő Szolgálat, Polgármester
- tájékoztatás a Középtávú cél = lehetőségekről Renszeres - Családsegítő odafigyelés, munka tájékotatás biztosítása Hosszú távú cél = Biztonságos, akadálymentes nyugodt környezet biztosítása
62
Családok, szociális gondozók, családgondozó
Az intézkedések folyamatosak, az egyéni problémák és szükségletek feltárása, a gondoskodás és segítségnyujtás folyamatosan történik
Önkormányzat és családsegítő szolgálat nyilvántartásai
Az idősek és fogyatékkal élők bizalmát nehezebb elnyerni, meg kell találni a megfelleő eszközt és kommunikációs format.
Érintettek pozitív részvétele, partnerek együttműködés e, segítő munkája.
3. MEGVALÓSÍTÁS A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat,
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
64
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.
A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Jóri László polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni 65
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
66
67
68
69
