Helyi Esélyegyenlőségi Program BAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001

Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása

Helyi Esélyegyenlőségi Program BAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

2013-2017

Felülvizsgálva 2015. október 29. napján.

Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: [email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 4 Értékeink, küldetésünk ....................................................................................................................... 13 Célok .......................................................................................................................................................... 14 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ........................................... 16 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 16 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................... 17 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 18 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 70 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................................... 128 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................... 140 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................. 157 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ................................................................................ 167 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ......................................................... 169 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........................................ 170 1. A HEP IT részletei....................................................................................................................... 170 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ............................................................ 170 A beavatkozások megvalósítói ................................................................................................ 171 Jövőképünk..................................................................................................................................... 171 Az intézkedési területek részletes kifejtése....................................................................... 171 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................................................................................................................................... 174 3. Megvalósítás ................................................................................................................................. 176 A megvalósítás előkészítése .................................................................................................... 176 A megvalósítás folyamata......................................................................................................... 176 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................... 178 Nyilvánosság .................................................................................................................................. 178 Érvényesülés, módosítás........................................................................................................... 179 4. Elfogadás módja és dátuma ................................................................................................... 180

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az „Esélyegyenlőség és diszkrimináció¬mentesség a kibővített Európai Unióban" című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, mely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió antidiszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A diszkrimináció elleni fellépéssel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törekvéseket a mindenki számára irányadó Esélyegyenlőségi Keretstratégia foglalta magába. Ennek nyomdokaiba lépett a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó egységes szerkezetbe foglalt, egy közösségi akcióprogramként megfogalmazott PROGRESS közösségi program. A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: törvény) valósította meg. A törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést, a jogsérelem esetén a bizonyítási teher megfordulását, és 2005. évtől kezdődően speciális, az egyenlő bánásmód megsértése esetén eljáró hatóság felállítását rendelte el (Egyenlő Bánásmód Hatóság). A törvény 31. §-a értelmében Baja Város Önkormányzat 2013. júniusában elkészítette Helyi Esélyegyenlőségi Programját (továbbiakban:Program), melyet - a két évenkénti felülvizsgálati kötelezettségre tekintettel – jelen dokumentum keretében aktualizál. A dokumentumban a változások félkövér betűtípussal kerülnek kiemelésre. A Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség nem csupán követelmény, hanem az önkormányzatok hosszú távú érdeke is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra - függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges, vagy fogyatékossággal élő, milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség. A Programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és a társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Baja Város Önkormányzat célja, hogy Baja olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen, vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. A Program kiemelt figyelmet fordít a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: a nők, a gyermekek, a romák, az idősek, a mélyszegénységben élők és a fogyatékkal élők helyzetére. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Baja Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. 3

Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami (Bajai Tankerület) és nem állami (MNÁMK, Szt. László ÁMK.) intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Baja a magyarországi Duna déli szakasza mentén, a Dél-alföldi régió és Bács-Kiskun megye délnyugati részén helyezkedik el, a Bajai kistérség központja. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán. Földrajzi elhelyezkedésénél és tradicionálisan birtokolt funkcióinál fogva központi szerepet játszik közvetlen földrajzi környezetének fejlődésében. A bajai kistérség települései mellett a Kalocsai, Bácsalmási és Jánoshalmi kistérség egy-egy jelentős része is vonzáskörzetébe tartozik, hosszú távon pedig a kialakításra kerülő AlsóDuna- völgyi térség központjává is válhat. A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján a kiskunhalasi a hátrányos helyzetű, a bácsalmási és jánoshalmai a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A várost körülölelő természeti környezet és épített értékek adják Baja különleges atmoszféráját. Éghajlata, a víz közelsége, építészete, valamint az emberek közvetlensége miatt mediterrán hangulatot áraszt ez a bácskai kisváros. Kiállítások, múzeumok, képtárak látnivalói mutatják be a város történelmét, kulturális értékeit, a helyiek életét. A széles körű társadalmi egyeztetés eredményeként elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) Baja város jövőképét 15-20 éves időtávra határozta meg, a város egészére vonatkozik, illeszkedik a hosszú távú területrendezési tervhez és településfejlesztési koncepcióhoz, az Öko-Baja 2005-2020 című hosszú távú fejlesztési koncepcióhoz, a középtávú településfejlesztési stratégiához (2007-2013). Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. szeptember 24-i ülésén 322/2015. (IX. 24.) határozatával elfogadta Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiáját. Az elmúlt évek tapasztalatai és változásai, továbbá a településfejlesztést és a településrendezést érintő új szemléletű szabályozás külön-külön is indokolták a fejlesztési programok felülvizsgálatának szükségességét. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló, 314/2012. (XI. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározza az integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményeit, továbbá egyeztetésének és elfogadásának szabályait. Az önkormányzat az elmúlt évben döntött arról, hogy – a Belügyminisztérium támogatásával – elkészíti új Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (a továbbiakban: ITS). Az önkormányzat az ITS kidolgozásának teljes folyamatában – tekintettel a feladat összetettségére és várospolitikai jelentőségére – kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy az érintettek minél szélesebb körének alkotó részvételével készüljön el a város középtávú stratégiája, célul tűzve azt, hogy a következő időszak fejlesztései megfelelően illeszkedjenek a helyi társadalom többsége által támogatott jövőképbe. A város élhető, vonzó és versenyképes. Tehát a lakosság végzettségének és képességeinek megfelelő munkát talál, a városkép esztétikus, az épületek és a közterek állapota kielégítő, a közlekedés szervezett, a kultúra, a sport, a civil élet lehetőségei adottak, a soknemzetiségű lét előnyei kihasználhatók. A humán szolgáltatások teljes skálája kiépített, színvonalas, differenciált igényeket képes kielégíteni, az innovációk, mintaprojektek, modell értékű fejlesztések a jellemzők. A város az adottságoknak megfelelően, azokra építve fejlődik, messzemenően figyelembe veszi a természeti értékek megőrzésének igényét. Az Alsó-Duna völgy legjelentősebb idegenforgalmi központjaként sok hazai és külföldi turistát vonz. A városkörnyéki folyóvizek homokos és zátonyos partjai fürdésre, kirándulásra alkalmas területeket kínálnak, 4

de hódolhatnak szenvedélyüknek itt a vízi sportok szerelmesei is. A környék természeti látványosságai között kiemelt helyen a Duna, a Sugovica és a Gemenci erdő páratlanul szép és buja vízparti tájai szerepelnek. Bajáról kellemes kirándulások tehetők sétahajóval, erdei kisvonattal, kerékpárral vagy csónakkal is a környékre. Baja a térségben fontos kereskedelmi központ szerepet tölt be. Adottságainak köszönhetően a város az ország egyik legjelentősebb gabonaforgalmi központja. A RO-RO terminállal is rendelkező országos közforgalmú kikötő egyaránt alkalmas gabona, építőanyag, konténer és darabáru tárolására és hajóra rakodására. Az utóbbi években az Országos Logisztikai Szolgáltató Központ minősítést is elnyerő, a budapesti és a győri mellett az ország harmadik trimodális logisztikai pontjaként számon tartott kikötőben német és magyar befektetők hajtottak végre jelentős volumenű, tárolókapacitás-bővítő, valamint rakodásfejlesztő beruházásokat. Baján 2004-ben összesen 1023 kiskereskedelmi üzlet működött. Ebből 223 volt vendéglátóhely, melyből 121 volt étterem, 71 pedig bár illetve borozó. 2005-ben a kiskereskedelmi üzletek száma 1038-ra nőtt, és ezzel bővült a vendéglátóhelyek köre is. A bajai kistérségben 2005-ben működő összesen 1504 kiskereskedelmi üzletnek ebben az évben is 69%-a tevékenykedett Baján. A gazdasági aktivitás fontos mérőszáma a vállalkozások száma. Baján 2005-ben 5080, 2006-ban 4966, 2015ben 4118 regisztrált vállalkozás működött. Azt mindenesetre fontos kiemelni, és ez jól jelzi a város gazdasági súlyát is, hogy a kistérség vállalkozásainak mintegy 66-67%-a Baján működik. A vállalkozások számának a lakossághoz viszonyított aránya 13,7%. A vállalkozói aktivitás Baján a régió középvárosaival összevetve is kimagaslónak mondható, hiszen csupán a városnál mintegy másfélszer nagyobb népességgel rendelkező Hódmezővásárhelyen működik közel annyi cég, mint Baján. Vízi városként a halászatnak, a halkereskedésnek, a hálókötésnek, a bográcskészítésnek évszázados hagyománya van Baján épp úgy, mint a halételek elkészítésének. Baja a mintegy negyvenezer lakosával évszázadok óta a magyar, német, bunyevác, horvát, szerb nemzetiségek közös, békés otthona. Ezt a soknemzetiségűséget őrzik a helyi épületek, hagyományok, a családnevek és a gasztronómia is. A nemzetiségek színes folklórja, a zene, a tánc és a népi iparművészet értékei folyamatosan megtekinthetők a városi rendezvényeken. Baja város társadalmi, demográfiai adatai A város a Dél-alföldi Régió 254 települése és 47 városa között, a négy megyei jogú várost követő ötödik legnépesebb település, Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa. Közigazgatási területe 177,6 km2, melynek 80%-a a Duna bal partján található, lakónépessége 37.330 (KSH, 2011) fő, amely a 2001-es adatokhoz képest (38.143 fő) mintegy 1,79%-os csökkenést mutat (a kistérség népességcsökkenése: 4,77%.).

Az évenkénti 0,2-0,5 %-os népesség csökkenés nem számottevő. 5

Baja 2011-évi állandó népességének korosztályos és nemek szerinti megoszlása:

6

Változás:

Baja lakónépessége 2012-es évben a korábbi évekhez képest 3%-kal csökkent, míg 2013-ban enyhén, azaz 2%-kal csökkent az előző évihez képest. Ez az adat azonban a 2014. évet vizsgálva jelentős növekedést mutat, szinte a 2011. évivel azonos lakónépességet jelent. A 2011. évi népszámlálási adatok Bajára vonatkoztatva:

7

Míg a gyermekkorban a férfiak vannak enyhe többségben, addig ez az arány a felnőtt korban megfordul. Nagyon kirívó eltérés van azonban a 65 év feletti állandó lakosságnál, amikor is a nők-férfiak arányában 7 százalék eltérés tapasztalható a nők javára. Így ez a szám a nők elmagányosodását mutatja. Változás: 2012

8

Változás: 2013

9

Változás: 2014

10

A Program elkészítése óta eltelt időszakban sem történt jelentős változás a nők és férfiak arányában, azaz a gyermekkorban a férfiak vannak enyhe többségben, addig ez az arány a felnőtt korban megfordul. Nagyon kirívó eltérés van azonban a 65 év feletti állandó lakosságnál, amikor is a nők-férfiak arányában 6-7 százalék eltérés tapasztalható a nők javára. Így ez a szám a nők elmagányosodását mutatja.

Az öregedési index megmutatja, hogyan alakul a 0-14 éves korú és a 65 év feletti állandó lakosság aránya:

A 2001-es kiinduló adathoz képest lényeges elmozdulás nem tapasztalható.

Változás:

11

Mint ahogy az öregedési indexeket tartalmazó tábla mutatja a 2014. évben a 2011. évi kiinduló értékhez képest jelentős elmozdulás tapasztalható, melyből az a következtetés vonható le, hogy a város lakossága folyamatosan elöregedő.

A népességvándorlás megmutatja, hogy 2008-ban lényegesen többen költöztek Bajára, mint amennyien elvándoroltak, de ez az arány mára kiegyenlítődni látszik. Változás:

Látványos a belföldi vándorlások 2012. évi egyenlege (-36), mely arra enged következtetni, hogy az adott évben az elvándorlások száma magasabb a bevándorlásoknál. A megemelkedett elvándorlásnak összetett okai lehetnek, melyek vizsgálatára jelen program során nem térünk ki.

12

A 2013. évben – az előző évvel ellentétben – a bevándorlások és elvándorlások aránya megfordult, azonos a 2010. évben kimutatottal.

A természetes szaporodást az élve születések számának és a halálozások számának aránya mutatja. Baja esetében ez azt jelenti, hogy a kiugróan magas 2009-es adathoz képest az utóbbi 2 év stagnálást mutat.

Változás:

A természetes szaporodás 2013. évi adatai mutatják, hogy a városban negatív irányban halad. Míg az elhalálozások száma 2012-ről 2013-ra jelentős mértékben nő, addig az élve születések száma 2012-ről 2013-ra 34 fővel csökkent. Megfigyelhető az adatok alapján, hogy a gyermekvállalási kedv a korábbi időszakokhoz képest fokozatosan csökken, a családok túlnyomórészt már csak egy gyermeket vállalnak. Ennek több oka is lehet a háttérben, többek között például a nők többsége 30 éves kor vagy az fölött vállal anyaszerepet.

Értékeink, küldetésünk Baja város nemcsak kiemelt természeti adottságai miatt mondható különlegesnek, hanem azért is, mert hosszú ideje több nemzetiség él itt egymás mellett békességben. A város sokszínűsége révén széles körben megvalósul az esélyegyenlőség, mind a különféle nemzetiségek, mind a különféle vallások gyakorlói számára. A város több műemléki épülettel, csodálatos vízparti környezettel rendelkezik. Mindemellett városunk több kiváló, híres sportolóval is büszkélkedhet. 13

A jövőben is fontos célként szerepel, hogy minden korosztály megtalálja a maga számára fontos lehetőségeket a városban, legyen szó az oktatásról, a tehetség fejlesztéséről, sportolásról, kulturális rendezvényekről, vagy munkalehetőségről. A jövőkép elérését két tematikus cél szolgálja, és ezzel összhangban a városfejlesztésnek is két kiemelt területe van. Az egyik kiemelt prioritás a gazdaság, és ezen belül a turizmus dinamizálása. A fejlesztés hatóköre kívánatosan térségi szintű. A fejlesztéseknek a környezet- és a természetvédelem, valamint a gazdaságosság szempontjából is fenntarthatónak kell lennie. A gazdaság és a környezet mellett azonban nem feledkezhetünk meg a társadalomról sem. A városi társadalom és a városi közösségek: klubok, civil szervezetek, nemzetiségek, humán intézmények, történelmi és nem történelmi egyházak stb. differenciált, tehát a sajátos igényeket figyelembe vevő fejlesztésére van szükség, a fejlesztések kiemelt területe az innováció, támogatandó az egyediség, az újítási szándék, a modellérték.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Baja Város Önkormányzat az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Baja Város Önkormányzat alapvető célja, hogy Baja olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek • szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, • biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, 14

• kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, • támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP Intézkedési Terv (IT) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

15

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, - a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és - a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Baja Város Önkormányzat kiemelt hangsúlyt fektet az egyes szociális ellátások, a gyermekvédelem területének szabályozására, valamint a lakhatás feltételeinek biztosítására. A fent említett területek jogi szabályozása érdekében az Önkormányzat helyi szabályozás (rendeletalkotás) keretében igyekszik megvalósítani, biztosítani a fent említett területek kiemelt védelmét, az érintett célcsoportok érdekeinek érvényre juttatását. Baja Város Önkormányzat helyi rendeletei közül a helyi esélyegyenlőségi programban indokolt megemlíteni az alábbiakat: - Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről szóló, többször módosított 40/2004. (VI. 23.) önkormányzati rendelete - Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 56/2008. (XI. 28.) önkormányzati rendelete - Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete - Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a felnőtt háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi és védőnői körzetekről szóló 20/2011. (V. 26.) önkormányzati rendelete - Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a méhnyakrák elleni védőoltás támogatásáról szóló 21/2011. (V. 26.) önkormányzati rendelete - Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a nyilvános könyvtári ellátással és a helyi közművelődéssel kapcsolatos önkormányzati feladatellátás megállapításáról szóló 12/2012. (IV. 2.) önkormányzati rendelete - Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 51/2008. (X. 31.) önkormányzati rendelete - Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének Baja város sportjáról szóló 10/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelete. 16

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Baja Város Önkormányzat az alábbi helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal és programokkal rendelkezik: - Baja Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - 139/2005. Kth. ÖKO-Baja településfejlesztési, modernizációs céljai, irányai 2005-2020 időtávban - 142/2005. Kth. Szociális szolgáltatás-tervezési koncepció - 138/2006. Kth. Baja Város Idősügyi Koncepciója - 53/2008. Kth. Baja város középtávú sportkoncepciója - 331/2008.Kth. Baja Város Közbiztonsági és Bűnmegelőzési koncepciója - 55/2009. (II.27.) Kth. Baja Város középtávú (2009-2014) közművelődési koncepciójáról - 298/2011. Baja város középtávú – 5 éves – közművelődési koncepciójáról - Közlekedési Koncepció 2009. (255/2009. (VI. 30.) - Baja Város Polgármesteri Hivatal Környezet-egészségügyi kockázat értékelése 2009, 2010 - Baja Város Csapadékvíz elvezetése Koncepció Terv 2009 - Baja Város Fenntartható Fejlődés Programja (Local Agenda 21) 2010. - Baja Város Önkormányzata 2011-2020. évre szóló gazdasági programja - Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt hangsúlyt fordított az Önkormányzat a Baja városban, illetve a térségben működő partnerekkel, s így köztük az egyes – jelen programban érintett társulásokkal való egyeztetésre. Baja Város Önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt: Bajai Kistérségi Családsegítő- és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás Felső-Bácskai Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Baja és Környéke Víziközmű Beruházási Önkormányzati Társulás Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás Felső-Bácskai Önkormányzatok Szilárd Hulladéklerakó Tulajdonközössége Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Pannon EGTC A fenti társulásokban Baja Város Önkormányzat általában gesztor településként vesz részt. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját képező statisztikai adatok a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból kerültek összegyűjtésre. Felhasználásra kerültek az ágazati beszámolók, valamint a program elkészítésébe bevont partnerek szakembereinek álláspontjai, tapasztalatai is. Egyes adatoknál – melyek esetében nem állt rendelkezésre nyilvántartás, stb. - a népszámlálás rendelkezésre álló adataira kellett hagyatkozni.

17

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

Ma Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén, valamint a hátrányos helyzetű térségekben és települések perifériáján növekvő és újonnan kialakuló rossz lakhatási körülmények. Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. Ugyanakkor a romák etnikai csoportjára külön figyelmet kell fordítani, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szegények között is ők a legszegényebbek, és eddig őket érték el legkevésbé a felzárkóztató programok. A hatékony társadalmi felzárkózást szolgáló programok tervezéséhez és végrehajtásához szükséges a hazai cigányság helyzetének jobbítását szolgáló eddigi programok módszeres áttekintése, és a romák helyzetét érdemben javító cselekvési terv megalkotása is, mely egyszerre céloz meg minden szegénységben élőt, de külön nevesíti azokat a módszereket és intézkedéseket, melyek biztosítják a romák valóságos bevonását. A fentiek érdekében az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság véglegesítette 2015 augusztusában a telepszerű lakhatás kezelését megalapozó szakpolitikai stratégia 2014 – 2020 című dokumentumot. A komplex telepprogramokhoz kapcsolódó, a telepszerű lakhatás kezelését megalapozó lakhatási stratégia (továbbiakban: stratégia) kompetenciaterülete döntően az elmaradott településrészek, szegregált lakókörülmények javítására terjed ki, azaz a legfontosabb megállapítások és beavatkozási javaslatok is erről a területről várhatók. Az egyéb ajánlások elsősorban a lakhatási marginalizáció újratermelődését megakadályozó, preventív eszközöknek feleltethetők meg. Ezeknek egy köre a telepszerű környezeteket célzó stratégia konkrét beavatkozási körén túlmutat, és tágabb, ágazati szakpolitikai kérdéseket érint. A lakhatás az emberek élethelyzetét nagyban befolyásoló tényező. A stratégia keretet biztosít az elmaradott településrészek lakhatási problémainak kezelésére, de a helyi sajátosságokat a helyi szereplőknek, önkormányzatoknak szükséges megjeleníteni és érvényesíteni a támogatási források felhasználása során kötelezően elkészítendő Közösségi Beavatkozási Tervekben. Az elmaradott településrészek esetén a helyzet kezelése túlmutat a települések határán. Ezekben az esetekben szükséges a járásokra vonatkozó hatásokat, lehetőségeket is figyelembe venni, és a telepek problémáit a térség többi településével egyeztetve kezelni. A stratégia célrendszerének, a megvalósítás javasolt tartalmi elemeinek elfogadásával és jóváhagyásával a 2014-20-as tervezési időszak célirányos programjai jelentős áttörést hozhatnak a hazai telepek felszámolásában illetve azok település szövetbe való beágyazásában, az ott lakók közösségi, társadalmi integrálásában. A lakhatási esélyteremtés elsődleges célja, hogy olyan beavatkozásokat teremtsen, mellyel az egyén képessé válik saját lakhatását és élethelyzetét kezelni úgy, hogy a helyi közösségi érdekek kölcsönös figyelembevétele megtörténjen az együttműködési normák alapján. A telepi élethelyzetek felszámolására irányuló küzdelmet tovább kell folytatni, építve a múlt előremutató tapasztalataira. A stratégia kellő részletességgel beszámol a hazai telepprogramok eredményeiről, tanulságairól, összefoglalja a szociális városrehabilitációs kezdeményezések tapasztalatait, valamint ismerteti a jövőben felhasználható előremutató következtetéseket is. A stratégia tipizálja a telepeket, melyeket nem lehet egyféleképpen kezelni. Éppen ezért is látjuk szükségesnek, hogy az eddig használt fogalomtár bővüljön. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a társadalmi és területi folyamatok változásaira is hatékony eszközrendszer álljon rendelkezésre. A stratégia fogalmi bővülésének célja a 18

folytonosság és a változások megfelelő beazonosítása. Ezért is kell alkalmazni például, ahol lehetséges, a szegregátum kifejezés mellett a leszakadó település, elmaradott településrész kifejezéseket is. Az utóbbi kifejezést az is indokolja, hogy a megelőzés is hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjon a telepek újratermelődésének megakadályozása érdekében. A 2005-10-ig tartó időszakban is zajlottak országszerte telepek felszámolására irányuló programok, azonban az évtizedek óta halmozódó probléma összetettsége miatt az elért eredmények nem hozták meg a várt áttörést annak ellenére, hogy közel 4 mrd Ft-ból 47 településen valósult meg telepprogram, köztük Baján is. A 2012-ben indított Komplex telepprogram már az előző időszak kudarcainak és tapasztalatainak figyelembe vételével került meghirdetésre, melynek eredményeként több mint 8 mrd Ft jutott 57 település telepprogramjának megvalósítására. A telepen lakók életét elnehezítő uzsora kérdéskörére, a családok eladósodására a korábbi programok nem tudtak megfelelő szakmai válaszokat adni. Sokszor civil szervezetek vállalták a program végrehajtását, amely szervezetek döntő többsége nem rendelkezett a probléma megoldásához elengedhetetlenül szükséges infrastrukturális, szakmai, személyi stb. kapacitással. Az elért eredmények csupán részeredményként értékelhetők, amelyek a program befejezése után nagy eséllyel visszarendeződtek a kiinduló állapotba. A korábbi megoldási kísérletek állandó szociális munka jelenlétét nem biztosították a végrehajtáshoz, csupán az időközönként megjelenő, kijelölt mentor próbált a felmerülő problémák megoldásához segítséget nyújtani. A 2012-ben indított Komplex telepprogram tapasztalataira építve a jövőbeni programok meghirdetésénél továbbra is szükséges a közösségi kompetenciák megjelenése a helyi szereplők (civilek, egyházak, intézmények) aktív bevonásával, részvételével. A stratégia elsődleges hivatkozási alapját és keretét a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia jelenti, amely explicit módon célul tűzte ki „a társadalmi, gazdasági javakhoz való egyenlő esélyű hozzáférés javítását, a társadalmi összetartozás erősítését”, ezen belül pedig „a lakhatási körülmények, a lakhatás biztonságának javítását, lakhatási lehetőségek bővítését”, valamint „a települési és térségi szegregáció csökkentését”. A lakhatást érintő szakpolitikai stratégia ezen célrendszer megvalósításához kíván operatív eszközöket javasolni. Önálló intézkedési terv nem készül hozzá, a kapcsolódó feladatokat a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II. végrehajtásának 2015-2017. évekre szóló kormányzati intézkedési terve tartalmazza majd. Az EU 2020-as keretek hazai céljainak teljesíthetősége részben összefügg a telepszerű lakhatási körülmények sikeres kezelésével, úgymint az anyagi depriváltság egyik legszélsőségesebb formájának enyhítésével. A vállalt társadalmi kirekesztésre vonatkozó célindikátorokat alakító mechanizmusok és a hazai lakhatási marginalizációs folyamatokat meghatározó fejlemények erős összefüggést mutatnak, ezért az utóbbi újratermelődését gátló beavatkozások elindítása és megerősítése elengedhetetlen az EU 2020-as célok elérése érdekében is. Az elmaradott településrészek lakhatási helyzetének komplex kezelését a Helyi Esélyegyenlőségi Programok (HEP) célrendszerével összhangban kell megvalósítani. A HEP a települések esélyegyenlőségi szempontú fejlesztési programja, melynek elengedhetetlen része a telepekre vonatkozó rész is. A stratégia általános célja az emberi lakhatásra gyakran alig alkalmas telepek felszámolása, esetenként – az egyedi körülmények messzemenő figyelembe vételével – a telepek rehabilitációja, település szövetbe való kapcsolása, a 2020-ig szóló célirányos szakpolitikai irányok és tartalmak megalapozása. Jelen stratégiai dokumentum előkészíti a kapcsolódó intézkedési terv egyes lépéseit is. A stratégia fő célja, hogy a telepek és leromló településrészek, települések – összefoglalóan a lakhatási marginalizáció és annak térbeni koncentrációja – újratermelődését megakadályozó, a szegregálódási, leszakadási folyamatokat megállító és a kialakult telepi élethelyzetek felszámolását szolgáló eszköztárat mutasson be és intézményesítsen annak érdekében, hogy a telepszerű lakhatási formát hosszú távon megszüntesse. A következő 7 éves tervezési időszakban minden hetedik telep felszámolása/rehabilitálása lehet reális. A fent részletezett stratégián túl, a Kormány 1672/2015. (IX. 22.) Korm. határozatával döntött a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II. végrehajtásának a 2015-2017. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről. 19

A kormányzati intézkedési terv az alábbi területekre terjed ki: I. Gyermek jól-lét területét érintő feladatok Támogatni kell a gyermeknevelés és a munkavállalás összehangolását célzó szolgáltatások fejlesztését, ezért – az ellátások rugalmasságának növelése mellett – szükséges a bölcsődék, valamint a 3 év alatti gyermekek egyéb napközbeni ellátási formáinak fejlesztése, a férőhelyek bővítése, elsősorban a szolgáltatáshiányos, férőhelyhiányos településeken. Kiemelt figyelmet kell fordítani a testi és lelki, képességbeli fejlődésben mutatkozó eltérések mind korábbi (már a várandósság idején való) felismerésére, a korai intervencióra, a képességgondozásra, a koragyermekkori (5 éven aluli) gondozásra, nevelésre, valamint a korai fejlesztésre. A koragyermekkori ágazati és ágazatközi beavatkozások fejlesztése érdekében szükséges a szabályozás, a finanszírozás átalakításának vizsgálata, közös szakmai protokollok kidolgozása, közös gyermekút alkalmazása, egységes szűrési, mérési, értékelési rendszer kialakítása és a szakemberek képzése, valamint egységes szemléletük kialakítása, együttműködéseik erősítése. Összehangolt kezdeményezéseket kell indítani, illetve támogatni a családok, közösségek megerősítésére, melynek keretében megvalósuló szolgáltatások kiterjednek a konfliktusok kezelésének támogatására, gyermeknevelési tanácsadásra, a család és munka összeegyeztetését szolgáló programokra, valamint a fenti célokat szolgáló modellprogramokra. Bővíteni szükséges a térítésmentes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésben részt vevők, valamint élelmiszersegélyben részesülők kedvezményezetti körét. Kiemelt figyelmet kell fordítani a jelenleg alulreprezentált rétegekre (különös tekintettel a 3 év alatti, intézménybe nem járó gyermekekre, valamint a rászoruló középfokú iskolában tanulókra) az étkezéssel járó kedvezményekben, továbbá az egészségi állapotuk miatt speciális étkezési rendre szorulókra. Meg kell vizsgálni, miként lehet megoldani az iskolai szünetekben és a hétvégéken az étkezés biztosítását a gyermekétkeztetés kiterjesztésével, jogszabályi és finanszírozási garanciáinak megerősítésével. Szükséges a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítése. Cél a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetése, a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése. Meg kell vizsgálni, milyen célzott képzési, fejlesztési programokkal lehet támogatni a minél korábbi beavatkozásokat nyújtó szolgáltatásokat, valamint a szülői szerep hatékony betöltését fejlesztő képzéseket, tréningeket, különös tekintettel a bántalmazó, az elhanyagoló szülők, illetve a nevelésbe vett gyermekek szülei, valamint a szülői felügyeleti jog gyakorlásával, kapcsolattartással összefüggő vitákban érintett szülők számára tervezett programokra. Cél a gyermekbántalmazás minden formájának visszaszorítása, valamint a veszélyeztetett és családjukból kiemelt gyermekek egészséges lelki fejlődése, ennek érdekében meg kell vizsgálni, milyen módon lehet megerősíteni a gyermekjóléti szolgáltatást igénybevevő és gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek pszichés támogatását. A nevelőszülő képzéseket illetően elő kell segíteni a roma nevelőszülő-jelöltek jelentkezését, képzésben való részvételét és a nevelőszülői hálózatokba történő felvételét. A gyermekes családok ismétlődő szegénységi körének megtörése, esélyeik tartós és hosszú távú növelése érdekében folytatni és bővíteni kell a korábbi hátrányos helyzetű térségek (kedvezményezett járások) integrált gyermekprogramjait, valamint szakmai, módszertani támogatását. Komplex, szakmai, módszertani háttérrel támogatott gyermek- és ifjúsági szolgáltatásokat, programokat kell biztosítani az olyan szolgáltatáshiányos kistelepüléseken, ahol magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma. A koragyerekkori esélyteremtés kapcsán gondoskodni kell a kulcsfontosságú Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának biztonságos és átlátható működtetéséről és az eredményességi tapasztalatok ismeretében, valamint további működtetési feltételek rendelkezésre állása alapján további fejlesztéséről, valamint folyamatos módszertani támogatásáról.” Meg kell vizsgálni a gyermekjóléti szolgáltatás és a családsegítés keretében nyújtott szolgáltatáselemek biztosításának módját, ennek ismeretében a két szolgáltatás rendszerében meglévő erőforrások hatékonyabb allokációját, illetve a finanszírozásban a területi differenciálást kell. Javítani kell a 20

szolgáltatások elérhetőségét. A szegény családban élők gyermekek számának csökkentése és a szegénység átörökítésének megelőzése érdekében. meg kell vizsgálni a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság belépési feltételei módosításának lehetőségeit, valamint szükséges felülvizsgálni a hátrányos helyzet fogalmát és szabályozását. II. Az oktatás területét érintő feladatok Javítani kell az óvoda intézményének hátránykompenzáló képességét, meg kell teremteni a hátrányos helyzetű gyermekek hároméves kortól történő óvodáztatásának infrastrukturális és személyi feltételeit. Meg kell vizsgálni, mely települések esetében okoz gondot a gyermekek óvodába jutása, valamint, hogy milyen feltételekkel segíthető elő a hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatása. Fel kell tárni az e területen tapasztalható esetleges hiányosságokat, és intézkedéseket kell kidolgozni azok kezelésére. Komplex módszertani fejlesztéssel meg kell erősíteni az óvoda hátránykompenzáló képességét. Fel kell készíteni az intézményeket a hátrányos helyzetű gyermekek hároméves kortól történő minőségi óvodai nevelésére. A köznevelés esélyteremtő képességének növelése és a szegregáció csökkentése érdekében biztosítani kell a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program további működtetését, szakmai, módszertani támogatását és fejlesztését. Meg kell vizsgálni, hogy a pedagógus életpálya tevékenységorientált módon megfelelően elismeri-e a hátrányos helyzetű tanulók nevelése és tehetséggondozása terén végzett munkát. Meg kell erősíteni a köznevelés intézményrendszerének hátránykompenzáló képességét, a befogadó nevelés gyakorlatának erősítésével, a deszegregációs folyamatok támogatásával fejleszteni szükséges az iskolai eredményesség tekintetében alulteljesítő intézményeket. Célzott intézkedésekkel kell támogatni a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulói csoportok iskolai sikerességét. Kiemelt figyelmet kell fordítani a roma lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának megelőzésére. Biztosítani kell a teljes körű pedagógiai szakszolgálati ellátásokhoz való hozzáférést, továbbá a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók, minőségi befogadó neveléshez, oktatáshoz való hozzáférését. Törekedni kell a feladatellátás feltételeinek javítására az ellátás teljes körűségének és megkülönböztetés-mentességének biztosítása érdekében. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai sikerességének elősegítése érdekében szükség van az egyéni és komplex támogatást nyújtó programok folytatására, felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére (Útravaló Ösztöndíjprogram, Arany János Tehetséggondozó Program, Arany János Kollégiumi Program, Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program, Második esély és tanoda programok). A befogadó nevelési gyakorlat megerősítése, terjesztése érdekében biztosítani kell a pedagógusok és a köznevelésben közreműködő szakmai segítők gyakorlatorientált felkészítését. A végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökkentése érdekében elő kell segíteni a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő szolgáltatások rendszerének fejlesztését, meg kell erősíteni a köznevelési intézmények gyermekvédelmi jelzőrendszerben betöltött szerepét, támogatni kell az ágazatközi, intézményközi együttműködési modellek kialakítását. Ösztönözni kell a pedagógusképző intézmények és a hátrányos helyzetű gyermekeket integrált keretek között eredményesen nevelő köznevelési rendszeren belüli és kívüli intézmények (pl. tanodák) közötti együttműködéseket. A hátrányos helyzetű, ezen belül kiemelten a hátrányos helyzetű roma hallgatók diplomaszerzésének támogatása érdekében szükséges a roma szakkollégiumok fejlesztése, bővítése, a Hallgatói Mentorprogram kiterjesztése, szolgáltatásainak megerősítése, tevékenységi körének bővítése, a Bursa Hungarica program működtetése. A szociokulturális hátrányokkal induló hallgatók diplomaszerzési esélyeinek javítása érdekében szükséges a jelenlegi felsőoktatási ösztöndíj- és hallgatói juttatásrendszer reformja. Célzott programokkal kell támogatni a hátrányos helyzetű, különösen roma fiatalok mozgásban gazdag életmódjának kialakítását, szabadidő- és diáksportban való részvételét. Biztosítani kell a hátrányos 21

helyzetű gyermekek/fiatalok tehetséggondozó programokban való részvételét. A kulturális intézményrendszer célzott programjaival is támogatni kell a különböző társadalmi hátrányok mentén kimutatható tudás- és képességbeli egyenlőtlenségek csökkentését, a hátrányok kompenzálását. Ennek érdekében programokat kell indítani a kulturális szolgáltatások és tevékenységek számának és kínálatának fejlesztésére, kompetenciafejlesztő mintaprogramok kidolgozására, együttműködéseket kell kialakítani a kulturális és a köznevelési intézmények között. Meg kell teremteni a gyermekek (tanulók, hallgatók) teljes iskolai életútjának követésére (a köznevelésbe lépésüktől a felsőoktatás befejezéséig) alkalmas informatikai rendszert, annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók, hallgatók mind hatékonyabb esélyteremtő szolgáltatásokban részesüljenek. A hátrányos helyzetű hallgatók életpályájának nyomonkövetése érdekében biztosítani kell a Köznevelés Információs Rendszer (KIR) és Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adatainak összekapcsolhatóságát, az adatminőség javítását. Az információs rendszerek fejlesztésekor, a KSH bevonása mellett figyelemmel kell lenni az általános statisztikai szempontokra. Meg kell vizsgálni az iskolai hátrányokat befolyásoló intézményi körülményeket, illetve a szegregációs folyamatok, deszegregációs intézkedések vizsgálatára, nyomonkövetésére szolgáló célzott adatgyűjtések, felmérések folytatásának lehetőségeit. III. A foglalkoztatással, képzéssel, gazdasági integrációval összefüggő feladatok A különböző uniós fejlesztési programok közötti lehatárolást figyelembe véve szükséges a társadalmi vállalkozások, szociális szövetkezetek már kialakult hálózatának bővítése, a meglévők további támogatása, annak érdekében, hogy ez a foglalkoztatási forma köztes munkaerőpiacként továbblépést biztosítson a közfoglalkoztatásból kilépők számára, hogy szövetkezeti taggá vagy szövetkezeti alkalmazottakká válhassanak. A társadalmi gazdaság hosszú távon pénzügyileg fenntartható formáinak támogatásával bővíteni kell a hátrányos helyzetűek munkalehetőségeit. A működő szociális földprogramok továbbfejlesztésével is támogatni kell a szociális gazdaság kialakítását a hátrányos helyzetű térségekben. Szükséges a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerő-piacon történő elhelyezkedésének esélyeit javító jogszabály-módosítások nyomonkövetése, illetve új javaslatok kidolgozása. Erősíteni kell a közfoglalkoztatás célzottságát annak érdekében, hogy az a leghátrányosabb helyzetűeknek (pl. FHT-sok) kínáljon munkalehetőséget. A Munkahelyvédelmi Akcióterv célkitűzéseinek megfelelően, a munkaerő-piacon hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében csökkenteni kell e célcsoport foglalkoztatásának költségeit. Meg kell vizsgálni a célzott munkaerőköltség-csökkentés további lehetőségeit. A 25 év alatti álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében az Ifjúsági Garancia rendszer keretén belül aktív munkaerő-piaci programot kell működtetni. A munkaerő-piacon hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra való be- illetve visszatérésének elősegítésére célzott, komplex aktív munkaerőpiaci programokat kell működtetni. Az alacsony iskolai végzettségűek és közfoglalkoztatottak munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében a szakképzettség megszerzését biztosító képzési és képzéshez kapcsolódó szolgáltatási programot kell biztosítani. A rugalmas foglalkoztatási formák és rugalmas foglalkoztatási megoldások elterjedtségének növelését célzó programokon keresztül elő kell segíteni a munkahelyi és magánéletbeli kötelezettségek összehangolását. Az alacsony iskolai végzettségűek és közfoglalkoztatottak alapkompetenciáinak fejlesztését, valamint felzárkóztató oktatását és képzését elősegítő, számukra szociális és egyéb szolgáltatásokat biztosító programokat kell indítani. A hátrányos helyzetű felnőttek, köztük kiemelten az alacsonyan képzettek és a közfoglalkoztatottak, digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében célzott felnőttképzési programot kell indítani. A roma népességen belül is speciális nehézségekkel sújtott roma nők felzárkózása érdekében folytatni kell és ki kell terjeszteni a roma nőket célzó képzési, foglalkoztatási programokat. Meg kell vizsgálni a szakmatanulási lehetőségek körét annak érdekében, hogy a többszörös hátrányokkal sújtott társadalmi csoportok, kiemelten az iskolarendszerű szakképzésben tanuló roma lányok szakmaszerzési és elhelyezkedési lehetőségei bővüljenek. A munkaerőpiaci programokat megelőző, az alapfokú iskolai 22

végzettség megszerzését segítő, munkavállalásra alkalmassá tevő képzésekkel, önálló életvitelt segítő programokkal kell növelni a hátrányos helyzetű emberek, köztük romák foglalkoztatási esélyeit. A szociális gazdaság eszközeivel, új, innovatív megoldások, vállalkozásfejlesztési központok bevezetésével kell segíteni a hátrányos helyzetű emberek, kiemelten a romák munkalehetőségeinek bővítését, vállalkozóvá válását. Ennek során meg kell vizsgálni, hogy a már működő vállalkozásfejlesztési központok hogyan tudnak ehhez hozzájárulni, illetve szükség esetén tevékenységük milyen irányú fejlesztése javasolt. Ki kell dolgozni a hátrányos helyzetű embereknek és vállalkozásaiknak nyújtható visszatérítendő támogatások társadalmi, gazdasági integrációt szolgáló rendszerét. Az állami és önkormányzati beruházások megvalósításában törekedni kell, a beruházás környezetében élő hátrányos helyzetű emberek minél nagyobb arányú foglalkoztatására. Ennek érdekében intézkedési tervet kell alkotni. A közbeszerzésekre vonatkozó jogi szabályozásában meg kell vizsgálni annak lehetőségeit, hogy a közbeszerzési eljárásokban, a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának növelése érdekében érvényesíthetők legyenek a felzárkózás-politikai szempontok. A foglalkoztatottság növelése érdekében a térségi elszigeteltséget oldó, a munkaerő mobilitását segítő megoldásokat kell kidolgozni. A hulladékgazdálkodás, -hasznosítás, megújuló energia programok területén megvalósuló gazdaságfejlesztési programokkal kell támogatni az alacsony iskolai végzettségűek – ezen belül különösen a nők, romák –foglalkoztatását és a képzésükben való együttműködést vállaló vállalkozásokat, valamint a magas élőmunka-igényű kezdeményezéseket. IV. Az egészségügy területére vonatkozó feladatok Az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés javítása érdekében ösztönző, támogató programokkal kell csökkenteni a tartósan betöltetlen körzetek számát. Meg kell erősíteni a háziorvosi ellátást, kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzetű térségekre. Az egészséges életmódot, az egészségügyi szűréseken való rendszeres megjelenést támogató, a hátrányos helyzetű területekre célzott programokat kell indítani, különös tekintettel a roma nőkre. A Teljeskörű Egészségfejlesztés kiépítésének érdekében egészségfejlesztési programokat kell indítani a köznevelési intézményekben, különös tekintettel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat veszélyeztető egészségügyi rizikófaktorokra, problémákra. A hátrányos helyzetű szülők és a hátrányos helyzetű településeken, térségekben dolgozó szakemberek számára elérhető formában kell biztosítani a gyermekek egészségügyi helyzetének javítása érdekében a korszerű gyermek-egészségügyi ismeretek átadását tájékoztatással, a szemléletváltoztatás elősegítésével. A szoptatás anya és gyermeke testi- és lelki egészségére gyakorolt, sokrétű pozitív hatása okán, annak elterjesztésére ösztönözni kell a szoptatást támogató programokban való részvételt, kiemelten a hátrányos helyzetű térségeket ellátó szakemberek körében. Javítani kell a szenvedélybetegségek (különösen az alkoholfogyasztás és a droghasználat) megelőzését célzó programok és beavatkozások igénybevételét a veszélyeztetett, sérülékeny fiatalok körében. Speciális programokat kell létrehozni a szerfogyasztással érintett, illetve a társadalmilag és kulturálisan hátrányos helyzetű szülők és gyermekeik számára. Elő kell segíteni a dohányzásról való leszokás támogatását, kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzetű térségekre. A területi különbségekből eredő, az egészségben megmutatkozó egyenlőtlenségek feltárása, a beavatkozások jobb célzása, értékelése érdekében megfelelő minőségű és részletességű adatok biztosítása szükséges. Minden, az érintett korosztályba tartozó lány számára térítésmentesen elérhetővé kell tenni a választható Human Papilloma Vírus elleni oltást, az oltási kampányok kommunikációs támogatásával a legfontosabb kapcsolódó üzeneteket el kell juttatni a hátrányos helyzetű lakosság részére, kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzetű térségekre. Hiánypótló képzés megvalósítása szükséges az egészségügyi szakképzésben a kulturális különbözőségekből eredő ellátási módok elsajátítása érdekében (interkulturális kommunikáció, az ellátott problémáinak mentálhigiénés megközelítése, toleranciát támogató és előítélet csökkentő tartalmak).

23

V. Területi hátrányok csökkentésével, illetve lakhatási problémákkal összefüggő feladatok Komplex programokat kell indítani a hátrányos helyzetű térségek társadalmi, gazdasági felzárkózása érdekében. Ehhez ki kell alakítani a komplex programmal fejlesztendő járásokban élők esélyeit növelő összehangolt beavatkozások és szolgáltatások végrehajtási kereteit, koordinációs mechanizmusait és a helyi folyamatokba való beépülésük feltételeit. Célzott programokat kell indítani a települési leszakadási folyamatok megállítása és megfordítása érdekében. Célzott programot kell indítani az elnéptelenedő falvak leszakadási folyamatainak megakadályozása érdekében. Folyamatos szakmai jelenléttel támogatott felzárkózási programokat kell indítani azon rendkívül nehéz helyzetű településeken, ahol a helyi közösségek önerő, szaktudás és információ hiányában csak kívülről bevitt fejlesztő munkával mozdíthatók meg. Komplex programot kell indítani a telepszerű lakókörnyezetben élők társadalmi és területi integrációját szolgáló humánfejlesztések támogatására, valamint a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, lakhatási beruházások biztosítására. Támogatni kell a telepszerű lakókörnyezetben élők kezdeményezésével és aktív közreműködésével megvalósuló programokat. Biztosítani kell a különféle operatív programokból induló komplex telepprogramok egységes szakmai és módszertani támogatását, lehetővé téve a folyamatos tapasztalatcserét és a kölcsönös tanulást. Támogatni kell a területen folyó innovatív projekteket, képzési, közösségi programokat. A telepprogramok egységes és hatékony végrehajtása érdekében el kell fogadni a telepprogramokhoz kapcsolódó szakpolitikai stratégiát. Innovatív programokat kell kidolgozni a mélyszegénységben élők, köztük a romák, valamint hátrányos helyzetbe került emberek integrációjának támogatására és a velük foglalkozó szervezetek hatékonyságának javítására, különös tekintettel a területi hátrányokra. Meg kell vizsgálni annak lehetőségeit, hogy a közlekedés, a közlekedési lehetőségek fejlesztésével hogyan kezelhetők a területi zárványok problémái. VI. A bevonással, szemléletformálással, a diszkriminációs jelenségek elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok Támogatni kell a hátrányos helyzetű emberek, kiemelten a romák aktív társadalmi részvételét, civil szerveződéseit, erősíteni kell a roma nemzetiségi önkormányzatok szerepvállalását. Kiemelt figyelmet kell fordítani a roma nők közéleti, kulturális szerepvállalásának támogatására. Rásegítő mechanizmusokkal (pl. roma mentor hálózat) kell biztosítani, hogy a különféle hátrányenyhítő, esélyteremtő programok és fejlesztések eljussanak a romákhoz, valamint a roma közösségek információhoz jussanak és motiváltak legyenek a programokban való részvételre. Erősíteni kell a média pozitív szemléletformáló szerepét a roma és hátrányos helyzetű emberek médiaszakemberekké képzésével és médiában való foglalkoztatásával, médiatartalmak előállításába történő bevonásukkal. Biztosítani kell a TIOP 1.2.6. intézkedés keretében létrehozott Multifunkcionális Nemzetiségi – Roma Módszertani Oktatás és Kulturális Központ tevékenységi körének szélesítését. Folytatni kell a roma kultúra megismertetését, roma kulturális események, roma kulturális tartalmak és termékek elérhetővé tételét szolgáló különféle programok támogatását. A hátrányos helyzetűek, romák felzárkózásának támogatása és szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférésének segítése érdekében biztosítani kell a társadalmi felzárkózás célkitűzéseinek, irányelveinek hangsúlyosabb megjelenését a kormányhivatalok és az önkormányzatok működésében, valamint a közszolgálati munkában, illetve kiemelten a humánszolgáltatások területén. Az MNTFS II. elveinek és céljainak megvalósulása érdekében programokkal kell támogatni a humán és igazgatási szolgáltatások, valamint intézményi működési módok fejlesztését. Szükséges a fiatalok felelős, jogtudatos magatartásának támogatását célzó programok folytatása, kiterjesztése. A turisztikai fejlesztések keretében lehetőséget kell teremteni a roma kultúra megjelenítésére, népszerűsítésére, értékként való elismertetésére. A helyi közösségek megerősítésére közösségfejlesztési programokat kell indítani, biztosítani kell ezek módszertani támogatását, a kulturális szakemberek gyakorlatorientált szakmai továbbképzését, felkészítését az eltérő szociokulturális hátterű személyek és 24

csoportok részére tervezett integrációs programok megvalósítása érdekében. Szükséges a közművelődési intézményrendszer társadalmi felzárkózással, közösségfejlesztéssel kapcsolatos szerepvállalásának megerősítése a jogi szabályozás eszközével. El kell végezni a szegénységgel és a hátrányos helyzetben élő csoportokkal, valamint a roma/cigány nemzetiséggel, a roma/cigány holokauszttal kapcsolatos tankönyvi és tantervi tartalmak felülvizsgálatát az érintett civil szervezetek és kutatók bevonásával. A prostitúció és emberkereskedelem áldozatává válás folyamatainak megismerésére kutatások, megelőzésére felvilágosító programok szükségesek. Szükséges az emberkereskedelemmel kapcsolatos hatékony megelőzés és tudatformálás, felvilágosítás, tudatosságnövelés és az áldozattá válás megelőzése, különösen a többszörösen is hátrányos helyzetű roma, migráns, illetve nemzetközi védelemben részesített nők érdekében. VII. A stratégia megvalósításának koordinációját szolgáló intézkedések Gondoskodni kell a stratégia nyomonkövetési rendszerének karbantartásáról, fejlesztéséről, az indikátor rendszer rendszeres adatfrissítéséről. Ennek érdekében az EU2020 Nemzeti Reform Program szegénység csökkentési céljainak és az MNTFS II. elveinek, céljainak szakmapolitikai fejlesztésekben való érvényesülését segítő, a tervezést, monitorozást szolgáló adatfelvételekre, társadalomtudományi kutatásokra, módszertani fejlesztésekre, az értékelést, bizonyíték alapú szakpolitika-alkotást szolgáló projektek támogatására van szükség. Fejleszteni kell a stratégia beavatkozásaihoz, illetve az ellátások, szolgáltatások átalakításaihoz kapcsolódó beválás- és hatásvizsgálatok rendszerét. Fejleszteni kell a szegénységben és kirekesztettségben élők életkörülményeit vizsgáló, meghatározó jelentőségű nagymintás statisztikai felméréseket annak érdekében, hogy vizsgálható legyen a szegénység továbbörökítésének kérdése, illetve a beavatkozási lehetőségek. Létre kell hozni egy Országos Szegregációs Adatbázist, mely tartalmazza a szegregációval érintett területek térképes ábrázolását is településenként. A 2011. évi népszámlálás és a KSH Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Adatfelvétele (HKÉF) adatainak összekapcsolásával létre kell hozni Magyarország szegénységtérképét. A társadalmi felzárkózást segítő programok jó gyakorlatainak azonosítására, számbavételére, a tapasztalatok hasznosítását támogató nyilvánosságának megteremtésére megkezdett módszertani fejlesztéseket folytatni kell. Ki kell alakítani a jó gyakorlatok, bevált intézkedések széles körűen elérhető adattárát. A közfoglalkozatás munkaerőpiacra gyakorolt hatásának méréséhez, valamint a szakpolitikai vezetésnek és a nyilvánosságnak szóló tájékoztatáshoz, a döntéshozatali szinttől a végrehajtás szintjéig terjedő, teljes körű szakmai információnyújtást biztosító egységes monitoring rendszert kell kialakítani. Létre kell hozni egy felzárkózást segítő gazdasági fórumot, melynek célja a gazdasági szereplők társadalmi felelősségvállalásának összekapcsolása az MNTFS II. végrehajtásával. A felzárkózás-politika horizontális szakpolitikaként való kezelésének erősítése érdekében a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság keretében az ágazatközi koordinációt erősítő határterületi munkacsoportokat kell működtetni. Támogatórendszert kell kialakítani, mely segíti a települési önkormányzatokat a helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatában és végrehajtásában. El kell végezni a helyi esélyegyenlőségi programok értékelését. A hatályos helyi esélyegyenlőségi programok értékelési tapasztalatai alapján tovább kell fejleszteni a HEP szabályozási környezetét, valamint a HEP intézkedési tervek összehangolását és végrehajtását segítő járási szintű koordináció rendszerét. Programokkal kell támogatni az Európai Roma Keretstratégiát megvalósító tagállamok, valamint a Kárpát-medencei romák felzárkózásának elősegítése érdekében az érintett országok (különösen a V4 tagországok) együttműködését, tapasztalatcseréjét. A felzárkózást szolgáló beavatkozások, fejlesztések hatékonyságának, eredményességének javítása, az intézkedések célzása érdekében fejleszteni kell az etnikai, nemzetiségi adatgyűjtés statisztikai eszközeit. Egy családban általában több probléma is előfordul. Az esetek többsége komplex esetkezelést igényel. Egyre több esetben fordul elő, hogy a jelzőrendszeri tagok folyamatos együttműködése szükséges a probléma enyhítéséhez. A Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulók életében is egyre markánsabban jelentkeznek a gazdasági válság negatív hatásai. Sokan nem rendelkeznek 25

munkahellyel, emiatt a gondozott családok komoly anyagi nehézségek között élnek, közüzemi számlákat nem tudják fizetni, vagy elmaradásaik vannak. A devizahitelek forintosítását követően is többeknél előfordul hiteltörlesztési probléma, tekintettel arra, hogy a hitelek törlesztőrészletei továbbra is sok esetben magasak. A falvakban még kevesebb munkalehetőség van, mint a városban. Nagyon sok a széteső család, a szükséges természetes támaszok hiányoznak (család, barátok, munkatársak). Önértékelésük alacsony, érdekérvényesítéssel kapcsolatos nehézségeik vannak. Egyre több családnál fordul elő, hogy a szülő vagy szülők külföldön kényszerülnek munkát vállalni. A cigány népesség foglalkoztatási rátája egyes kutatások szerint alig éri el a 20%-ot. A roma nők 10 százalékos foglalkoztatási aránya különösen aggasztó. Ehhez kapcsolódik a rendkívül rossz egészségi állapot (a romák átlagosan 10 évvel korábban halnak meg, mint a nem-romák), alacsony iskolázottság (alig 20% jut el az érettségiig), telepszerű, komfort nélküli lakókörnyezet. Ezeken a területeken a bűnözés és etnikai hátterű konfliktusok erőteljesen jelen vannak. A TARKI 2010-es Háztartásmonitor adatfelvétele szerint a roma népesség körében 2009-ben a szegénységi arány a 2000-es évhez közelít és eléri a 70%-ot. Számos gazdasági-társadalmi folyamatot tapasztalunk, amelyek kedvezőtlenül érintik a leghátrányosabb helyzetű térségeket illetve társadalmi csoportokat. Nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony a foglalkoztatás, nem versenyképes az oktatás, veszélyesen nő a lakosság eladósodása. Ezek a folyamatok halmozottan érintik a roma lakosságot, ami szegregációs, diszkriminációs jelenségekhez is vezet. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A statisztikai adatok alapján elmondható, hogy az egyik legsúlyosabb probléma a szegénységben élők – és köztük a romák – helyzetének romlása. Az említett célcsoportok lehetőségei korlátozottak, mint a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind pedig az egészségügyi ellátások/szolgáltatások területén. Az elszegényedés rendkívül összetett jelenség. Kialakulásában több tényező is szerepet játszik. Ilyen tényezők, okok lehetnek a következők: társadalmi, kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a gyermekszegénység, valamint a jövedelmi viszonyok. Elmondható, hogy az alacsony jövedelemmel rendelkezők bevételének jelentős része a pénzbeli juttatásokból származik. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP elkészítését segítő táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) és az Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A következő táblázat bemutatja az aktív korú lakónépesség és a nyilvántartott álláskeresők számát:

A számokból jól látszik, hogy a 2009-es évben a munkanélküliek száma jelentősen emelkedett az előző évihez képest. 2010-től folyamatos csökkenés mutatható ki az álláskeresők számában, ez azt a 26

következtetést vonja maga után, hogy ha nem az oktatásban résztvevők és a nyugdíjasok száma nőt, akkor csak a foglalkoztatottak száma nőhetett. Változás:

Mint ahogy a táblázat is mutatja 2012-ről 2013-ra mind nők, mind férfiak tekintetében jelentős mértékben nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, azonban a 2013. évtől a különböző foglalkoztatási programoknak köszönhetően az álláskeresők száma jelentős mértékben csökken.

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége (a továbbiakban: Kirendeltség) által nyújtott információk szerint A nyilvántartott nem pályakezdő álláskeresők létszámában (2013. április:27236 fő) egy hónap alatt 8,6%-os (2557 fős), egy év alatt 1,6%-os (431 fős) csökkenés következett be. Változás:

27

Hazánkban az NSZF honlapján a 2015. évi augusztusi zárónapon 339 ezer álláskereső szerepelt a szervezet nyilvántartásában, az egy hónappal korábbinál 6,4, az egy évvel azelőttinél 51,6 százalékkal kevesebb. A szolgálat adatai szerint 2002 óta nem volt ilyen alacsony az álláskeresők száma augusztusban. A múlt hónapban összesen 42,6 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes kirendeltségen, 13,2 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma egy év alatt 22 százalékkal esett vissza. Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 7,6 százalék, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4,9 százalék volt. Az adatok szerint 167,2 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, ennek 31,5 százaléka álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők több mint fele semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a hivatal adatai szerint. A megelőző hónapban 44,9 ezer, az összes álláskereső 13,3 százaléka pályakezdő volt.

Az álláskeresők összevont kor szerinti összetételében a regisztráltak 19,6%-a 25 éves vagy fiatalabb, 58%-a 26 és 50 év közötti, 22,4%-a pedig 50 év feletti személy. 2013. március óta a 25 éves vagy fiatalabb csoport aránya 0,3%-ponttal csökkent, az 50 év felettieké ugyanennyivel nőtt, a középső, 26¬50 év közötti csoporté pedig változatlan maradt. Előző év áprilisához viszonyítva a 26-50 év közé eső állástalanok aránya kisebbedett 2,5%-ponttal, ezzel szemben növekedett a fiatalabbaké 1,6%-ponttal, az idősebbeké pedig 0,8%-ponttal. Változás:

28

29

30

A KSH 2015. január havi adatai alapján Bács-Kiskun megyében az álláskeresők iskolai végzettségenkénti összetételén belül a 2014. december hónaphoz viszonyítva az összevont iskolai szint mindegyikének létszáma növekedett. Legkevésbé az érettségizetteké 3,6%-kal, míg a legfeljebb általános iskolát végzettek létszáma 6,2%-kal emelkedett. A diplomásoké 5,2%-kal, a szakmunkásoké 5,5%-kal nőtt decemberhez képest. Megoszlásukban egy hónap alatt mérséklődés tapasztalható az érettségizettek esetében (0,4%-pontos), ugyanakkor a legfeljebb 8 osztályt végzettek aránya növekedett 0,4%-ponttal. A diplomások és a szakmunkások aránya változatlan előző hónaphoz képest. A tavalyi állapothoz képest emelkedett az alapfokú végzettségűek aránya 3,5%-ponttal, ellenben a szakmunkások, az érettségizettek és a diplomások esetében 2,8; 0,6 illetve 0,1%-ponttal alacsonyabb lett. Január végén Bács-Kiskun megyében a nyilvántartott álláskeresők 41,7%-a átlagosan legfeljebb 8 osztályt végzett, 31%-a szakmai középfokú végzettséggel rendelkezett. Az állástalanok 23,5%-a a középiskola befejeztével érettségit szerzett, míg a diplomás álláskeresők aránya 3,8%. Iskolai végzettség alapján a kunszentmiklósi járásban legnagyobb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (54,9%). Ugyanebben a járásban a legalacsonyabb a diplomát szerzettek aránya (1,6%). A legtöbb középfokú végzettségű nyilvántartott álláskeresővel a kecskeméti járás rendelkezik, azonban a megoszlás tekintetében a bajai járás az első 63,5 százalékkal. A gimnáziumban érettségizettek aránya 6,2 és 11,2 százalék között mozog.

A Kirendeltség szerint: A nyilvántartott álláskeresők regisztrációjának időtartamát tekintve a nyilvántartottak 32,4%-a: 10173 fő már több mint egy év óta nem talált megfelelő munkalehetőséget. Ez az arány március óta 2,4%-ponttal, tavaly április óta 7,1%-ponttal növekedett.

A foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók továbbá az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15-24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is, a tanulás melletti rendszeres munkavégzés pedig továbbra sem tekinthető tipikusnak. A fiatalabb, pályakezdő korosztály munkába állásának lehetőségei is korlátozottak, sok esetben elhúzódik esetükben az iskola elvégzését követően az álláskeresés. Esetükben gyakran a szakmai tapasztalat hiánya jelent problémát, hátrányt.

31

Változás:

Jól látható, hogy 2012. évtől fokozatosan csökken a 180 napnál régebben munka nélkül lévő személyek aránya a különböző foglalkoztatási programoknak köszönhetően.

A Kirendeltség megyei adatai szerint a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma áprilisban az előző hónaphoz képest 484 fővel (10,5%-kal) csökkent, az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva azonban 763 fővel (22,6%-kal) növekedett. Létszámuk a zárónapon 4145 fő. Arányuk a nyilvántartott álláskeresők körében 13,2%-os, márciusban 13,4%-os, tavaly ilyenkor 10,9%-os volt. Változás:

32

A pályakezdő álláskeresők száma – mint ahogy a fenti grafikon is mutatja – 2012-ben jelentős emelkedést mutatott, közülük is főként a nők vonatkozásában figyelhető meg számottevő emelkedés. Míg ezt követően, a 2013. évtől már újra, szinte a 2011. évvel azonos értékek figyelhetőek meg. A 2013. évben a pályakezdő álláskereső nők és férfiak aránya megegyezik. Ez valószínűleg visszavezethető a pályakezdőket foglalkoztatókat támogató programokra. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Magyarországon ma jóval kevesebben (kb. 3,8 millióan) dolgoznak, mint ahány munkaképes lakosa van az országnak - szögezi le a Széll Kálmán terv. A stratégiai dokumentum az állam eladósodásának egyik okaként említi az alacsony foglalkoztatottság nyomán keletkező állami bevételkiesést, illetve kiadásokat. Az Új Széchenyi Terv rámutat arra, hogy a foglalkoztatás növelésének elsődleges útja a foglalkoztatottak iránti kereslet növelése, azaz a munkahelyteremtés, a vállalkozások - különösen a kis- és közepes vállalkozások támogatása. Az alacsony foglalkoztatás gazdasági következményei szoros összefüggésben állnak a társadalmi következményekkel, illetve „költségekkel". A magyar munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzője a tartósan alacsony munkaerő-piaci részvétel, ami a kirívóan alacsony foglalkoztatási szintnek, valamint az átlagosnál valamelyest magasabb munkanélküliségnek az eredője. A gazdasági válság hatására - a korábbi stagnálást követően - romlott a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon. A munkanélküliségi ráta, valamint a regisztrált álláskeresők számának csökkenése, illetve a foglalkoztatási ráta növekedésének újbóli beindulása 2011. év első felében arra enged következtetni, hogy a mélyponton már túllendült a magyar munkaerőpiac. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor továbbra is óvatosságra intenek azok a közösségi és hazai elemzések, melyek a foglalkoztatás-bővülés (illetve munkahelyteremtés) nélküli gazdasági növekedés jelenségét prognosztizálják. A szegénység kialakulása és fennmaradása - egyéb iskolázottsági és szociológiai tényezők mellett - a foglalkoztatottság hiányára vezethető vissza. Ez a megállapítás ugyanakkor fordítva is igazolható: a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci belépésének esélye erősen korlátozott. A magyar munkaerőpiacot jellemző alacsony foglalkoztatási ráta elsősorban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező népesség magas inaktivitására vezethető vissza, amely mindkét nemnél és a munkaerőpiacon egyébként legaktívabbnak számító középkorosztálynál is megfigyelhető. Az alacsony iskolai végzettségűek a munkaerőpaicon egy speciális, hátrányokkal küzdő tömegnek tekinthető. Sajátosságaikból adódóan speciális, komplex kezelési módra, hatékony fejlesztési technikákra van szükség ahhoz, hogy munkapiaci esélyük növelhető legyen. Abszolút alacsony végzettségűeknek tekintjük azokat a személyeket, akik nyolc általánost sem végeztek, vagy semmiféle szakképzettségük nincs. Ők olyan alacsony végzettséggel rendelkeznek, hogy értelme sem lenne végzettségi szintjüket valamihez viszonyítva vizsgálni, semmi olyan szakmai végzettséggel nem rendelkeznek, amivel versenyképesebbek lehetnek a munkaerőpiacon. A relatív csoportba a társadalom végzettség szerinti eloszlásának alsó hányadába tartozó személyeket soroljuk, őket hívja a szakirodalom „iskolai szegényeknek”. Harmadikként megkülönböztetjük a végzettségi szint nemzetközi viszonylatban való mérését, ami azt jelenti, hogy ami itthon még elegendőnek bizonyul, az a nemzetközi munkaerő-piacon már nem elégséges.

33

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy alacsony iskolai végzettségűeknek tekinthetjük egyrészt azokat, akik még az általános iskolát sem fejezték be, másrészt rendelkeznek ugyan általános iskolai végzettséggel, de versenyképes, a munkaerő-piacon könnyen konvertálható szakképzettséggel nem. A foglalkoztatás és a képzés szempontjából az alacsony iskolai végzettségűek mellett azok a fiatalok tekinthetőek hátrányos helyzetűnek, akik nem szerezték meg az általános képzésben a szakmatanuláshoz szükséges ismereteket, kompetenciákat, nem tanultak tovább, vagy elkezdték tanulmányaikat ugyan, de lemorzsolódtak a szakképzésből.

A 2014. évben a nyilvántartott álláskeresők száma a korábbi évekhez képest csökkent. A 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségű álláskeresők száma magasabb a 8 általánost és az annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők számánál, mely több okra vezethető vissza, többek között az elmúlt időszakban folyó képzést támogató projektekre. Baja Város Önkormányzat részt vett a „NYITOK hálózat a társadalmi befogadásért” programban, mely testreszabott, nem-formális és informális tanulási keretek között nyújtott lehetőséget a munkaerő-piacon és a mindennapi életben fontos kompetenciák megszerzéséhez. A NYITOK hálózat célja a rászorulók, a hátrányos helyzetű felnőtt korúak és a munkahelyük elvesztésében fenyegetett személyek társadalmi befogadásának elősegítése alapkészségeik és kulcskompetenciáik fejlesztésén keresztül, mely reményeink szerint előrelépést, megoldást jelenthet az előzőekben említett rétegek felzárkóztatására, képzésére, s a jövőben munkaerő-piacon történő elhelyezkedésére. Jelenleg a program fenntartási időszaka folyik. A fenti programon túl, jelenleg is folyamatban van a „Komplex telepprogram”, mely a hátrányos helyzetű, főként az alacsony iskolai végzettségű emberek társadalmi felzárkóztatását célozza. Mint ahogy a projekt elnevezése is mutatja egy átfogó, komplex programról van szó, melynek során a bevont célcsoport részére különféle képzések, programok kerülnek megszervezésre. Az alábbi képzések kerültek megszervezésre: parkgondozó (12 fő vett részt a képzésen, melyből 10 fő bizonyítványt szerzett), kertépítő (15 fő vett részt a képzésen, melyből 12 fő bizonyítványt szerzett), 7. és 8. osztályos felzárkóztató képzés (12 fő vett részt a képzésen, melyből 10 fő bizonyítványt szerzett), építőipari betanított munkás (15 fő vett részt a képzésen, melyből 14 fő bizonyítványt szerzett), konyhai kisegítő munkás (18 fő vett részt a képzésen, melyből 18 fő bizonyítványt szerzett). A képzéseknek köszönhetően kb. 10-15% el tudott helyezkedni a munkaerő piacon. c) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény kialakította a közfoglalkoztatás új rendszerét. A közfoglalkoztatás megszervezésére Baja Város Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít. Közfoglalkoztatás keretében jelenleg 250 fő dolgozik az Önkormányzatnál, valamint annak intézményeinél.

34

Közfoglalkoztatottak által végzett feladatok: 1. Közfoglalkoztatás keretén belül a meglévő nyílt rendszerű csapadékvíz elvezető árkok kézi takarítását, kaszálását, karbantartását (folyásfenék kialakítása kézi erővel) végeztük, a keletkezett hulladék elszállításával. Fontos feladat a rendszerben lévő műtárgyak karbantartása, takarítása (átereszek, aknák, víznyelő rácsok), ez a tevékenység folyamatos, gyakorlatilag a tárgyév március és október hónapok között a közfoglalkoztatás keretén belül működik. 2. A Sugovica szabad strand üzemeltetése (napi kézi takarítás, parti figyelő szolgálat biztosítása), a strand területének rendszeres kaszálása, a strand berendezési tárgyainak kihelyezése és karbantartása szintén a közfoglalkoztatás kertén belül történt. 3. Az ellátatlan területek takarítása illegális lerakók felszámolása, a hulladék elszállítása a közfoglalkoztatás tervezett munkái közé tartozik. 4. Az üdülő területek takarítása, kaszálása a strand időszak kezdetére elvégzésre kell, hogy kerüljön, valamint folyamatos ellátást kell biztosítani a strand időszak alatt (kaszálás, takarítás, hulladék elszállítás). 5. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek környékének rendszeres takarítása, szintén a közfoglalkoztatás feladatai közé tartozik. 6. A Közfoglalkoztatási Iroda folyamatos működtetése (közfoglalkoztatottak alkalmazásával) a közfoglalkoztatási rendszer teljes irányítását, a szükséges adminisztráció ellátását biztosítja. 7. A közfoglalkoztatottak jelentős mértékben segítik a Polgármesteri Hivatal és a működtetésre megtartott intézményeinek munkáját (kézbesítési feladatok ellátása, portaszolgálat ellátása, egyéb intézményi feladatok ellátása). 8. Egyéb városüzemeltetési feladatok ellátásában való részvétel (pl. hó eltakarítása, ár- és belvíz elleni védekezés, egyéb városüzemeltetési azonnali feladatok végrehajtására a közfoglalkoztatásban résztvevők jó hatékonysággal vesznek részt). 2012-ben 1966 fő dolgozott közfoglalkoztatásban.

A HEP elkészítése idején az árvízi védekezés, helyreállítás feladataira újabb közfoglalkoztatási ütem lépett be, mely 100%-os támogatással valósul meg. Változás: 2014-ben 5088 fő dolgozott közfoglalkoztatásban, mely havi 424 fő alkalmazását jelenti. Ezen létszámból átlagosan 250 fő dolgozik az önkormányzatnál illetve intézményeinél, míg a fennmaradó létszám az országos közfoglalkoztatási program keretében a város egyéb munkáltatójánál kerül alkalmazásra. Az önkormányzatnál foglalkoztatott közfoglalkoztatottak közül 2015 szeptemberében 10-15 fő vett részt bérügyintézői illetve ECDL Start képzéseken.

35

36

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A Bajai Járási Hivatal Járási Foglalkoztatási Osztálya fogadja az álláskeresőket, a kirendeltség tájékoztatást ad a folyamatban levő képzési-foglalkoztatási programokról, az álláslehetőségekről, lehetséges vállalkozási területekről. Képzési tanácsadás, pályaorientációs tanácsadás, munkatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, EURES a szakterületük. Baja városban jelenleg több foglalkoztatási program is folyamatban van, melyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Az oktatásból kikerülő a munkaerőpiacon elhelyezkedni kívánó fiatalokat a Kirendeltség támogatásokkal próbálja hosszabb időre munkához, munkagyakorlathoz segíteni. Az év során a fiatalok bejelentkezése a regiszterben változó. 6-700 fő közötti létszám fele nő. Végzést követően emelkedik a regisztrált fiatalok száma. Jellemzően kereskedelem, vendéglátás, építőipar területéről rendelkeznek végzettséggel. Vendéglátásban gyorsabban kereskedelemben ettől lassabban, építőiparban időszakosan sikerül elhelyezni őket. A Kirendeltséghez forduló fiatalok elsősorban a megszerzett képesítéssel szeretnének elhelyezkedni. Nagy rugalmasságot mutatnak a váltás iránt is, és távolabb is elmennek dolgozni. Meghatározó az elérhető jövedelem. Munkahelyet is rugalmasabban váltanak. Bérigényűk magasabb, mint a korosabb álláskeresőké. Ennek ellenére a foglalkoztatók pályakezdőknek, a térségben alacsonyabb bért ajánlanak az elvártnál. Így a diplomások és a képzettebb, szakmával rendelkezők elhagyják a térséget. Külföldön is könnyebben vállalnak munkát. GINOP 5.2.1 Ifjúsági Garancia program - 2015-től induló 18-25 év közötti pályakezdő fiatalok munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében indított Európai Unió és Magyarország Kormánya által finanszírozott munkaerő-piaci program. „Első munkahely garancia” program - a pályakezdő fiatal álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében indított központi munkaerő-piaci program. A program célcsoportjába tartozó pályakezdők elhelyezkedését a foglalkoztatási osztály az egyéni igényeken alapuló, a szükséges mértékű munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtásával segíti elő. A szolgáltatások lehetnek munkaerő-piaci, és/vagy foglalkoztatási információnyújtás és munkaerő közvetítés, amelyek nyújtása a támogatott foglalkoztatást megelőző időszakban szükségszerű.

37

A program keretei között bérköltség támogatás állapítható meg - a munkáltató kérelme alapján - a 25 év alatti pályakezdő álláskereső foglalkoztatását teljes, vagy legalább a napi 4 órát elérő részmunkaidőben történő foglalkoztatását vállaló munkáltató számára. A támogatás legfeljebb 6 hónapos időtartamra állapítható meg. Mértéke a munkaszerződés szerinti munkabér, valamint az azt terhelő és ténylegesen átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó együttes összegének 100%-a. A támogatás azon munkaadó részére nyújtható, aki az alábbi feltételekkel foglalkoztat regisztrált, 25 és az alatti pályakezdő álláskeresőt teljes vagy részmunkaidőben. A foglalkoztatáshoz az alábbiak szerint állapítható meg a támogatás: • max. 6 hónapig: a munkabér és szociális hozzájárulási adó 100 százalékos megtérítése, legfeljebb a minimálbér másfélszerese és kapcsolódó szociális hozzájárulási adó erejéig. • max. 3 hónap: továbbfoglalkoztatási kötelezettség, ezen időszak alatt sem maradnak támogatás nélkül, hiszen érvényesíthető a Munkahelyvédelmi Akcióterv által biztosított adókedvezmény: a munkáltatói teher 28,5% helyett 14%-ra csökkent bruttó 100 ezer forint bérig. A legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti munkavállalók esetében a részkedvezmény mértéke – 100 ezer forint – bérig a bruttó bér 28,5 százaléka a foglalkoztatás első 2 évében. f)

munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)

A felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférést az alábbi programok segítik: - nyelvi képzések, - informatikai képzések, - vállalkozóváválást segítő képzések - építőipari, - kereskedelem- - vendéglátás területen való képzés - gépkezelői képzés - ügyintézői képzés - szociális gondozói képzés, - fémmegmunkálás.

Mint az ábra is mutatja a felnőttoktatásban résztvevők körében egyre kedveltebbek a szakiskolai képzések.

38

Változás:

Mint ahogy az ábra is mutatja a felnőttoktatásban résztvevők körében az elmúlt években is az elsősorban a szakiskolai képzések voltak kedveltebbek. A felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférést az alábbi programok segítik: TÁMOP 1.1.2 „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása” (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) TÁMOP 2.1.6 „Újra tanulok” Közfoglalkoztatás képzési program g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása E társadalmi csoport foglalkoztatására a nyílt munkaerő piacon nincs esély, közfoglalkoztatásban pedig az részesülhet, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, aki pedig ezt kapja, az mély szegénységben van, hiszen jövedelme 22.800-Ft. Így mondhatni itt is versenyhelyzet van a foglalkoztatásban, mert a foglalkoztatás pályázat útján történik, és nagyon sok személy van, akit alkalmazni lehet, itt pedig már az alkalmasság dönt, nem egyszer fordul elő, hogy egyszerű levélhordónak érettségizett, vagy diplomás ember jelentkezik, amíg ez így van az iskolázatlan, tartós munkanélküli emberek esélye még a támogatott foglalkoztatásban is igen alacsony. Ehhez hozzájárul az is, hogy életüket sajátos normák szerint élik, meg kell tanítani őket arra is hogy a másodlagos munkaerőpiacon megjelenjenek. Helyi adatgyűjtés szerint az önkormányzat által fenntartott intézményekben egyre nő azon foglalkoztatottak száma, akik olyan családban élnek, ahol ők az egyedüli keresők, illetve több eltartott gyermeket is nevelnek.

39

Változás:

A fenti megállapítások a 2013-2014. évre vonatkozóan is megállják helyüket.

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Baja városban a foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetésre nem volt példa. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet tartalmazza a különböző ellátási formákat úgy, mint: - időskorúak járadéka - aktív korúak ellátása - lakásfenntartási támogatás - ápolási díj - átmeneti segély - temetési segély - köztemetés - közgyógyellátás - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság - adósságkezelési szolgáltatás. A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) előírásait a Képviselő-testület a pénzbeli és a természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások szabályozásával helyi rendeletébe építette be. Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátások szabályozásáról szóló 9/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete az alábbiakat rögzíti: Az önkormányzat a) átmeneti segély, b) temetési segély, formában nyújt pénzbeli ellátást. Az önkormányzat a) átmeneti segély, b) köztemetés, c) közgyógyellátás, d) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjkompenzáció, e) méhnyakrák elleni védőoltás formában nyújt természetbeni ellátást. 40

Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátására jogosultak pénzbeli ellátásának két típusa van: a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően dönt a jegyző arról, hogy a jogosult részére rendszeres szociális segélyt (RSZS), illetőleg a foglalkoztatást helyettesítő támogatást (FHT) kell-e megállapítani. RSZS-re jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján - aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket vagy - a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy - 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességigyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy - a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. A rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy (kivéve az egészségkárosodott személyt) a települési önkormányzat által kijelölt szervvel az együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja. Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét, a beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, és teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. Rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, a) aki munkaképességét legalább 50%-ban elvesztette, aki legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 60%-os mértéket, és ezt orvosszakértői szerv által kiállított, az egészségkárosodás vagy a munkaképesség-csökkenés mértékét tartalmazó szakhatósági állásfoglalással vagy szakértői véleménnyel igazolja, vagy b) közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább három alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott, és ennek következtében az orvosszakértői szerv legalább 40%-os egészségkárosodását állapította meg, és ezt a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményét tartalmazó szakvéleménnyel igazolja, vagy c) gyermeket vár, és ezt orvosi igazolással vagy a terhesgondozási könyvvel igazolja, vagy d) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll, és ezt a kezelést végző szakorvos által kiállított igazolással bizonyítja. Amennyiben a kérelmező a rendszeres szociális segély megállapítását a fent említett, a)-b) pont alapján kéri, és orvosszakértői szerv által kiadott szakértői véleménnyel nem rendelkezik, az orvosszakértői vizsgálatra történő beutalásáról a jegyző gondoskodik. Az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személy a támogatás folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával (továbbiakban: családsegítő szolgálat). A családsegítő szolgálat a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetének, korának, mentális és egészségi állapotának megfelelő, egyénre szabott beilleszkedést segítő programot határoz meg. A családsegítő szolgálat által szervezett program típusai különösen a) a tanácsadás, b) a munkavégzésre történő felkészülést segítő foglalkozás, c) a csoportos önsegítő foglalkozás, d) az egyéni képességeket fejlesztő, életmódot formáló foglalkozás. 41

FHT-ra jogosult az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, de a rendszeres szociális segély megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni. A rendszeres szociális támogatásban részesültek száma évente 4-600 fő között mozog, míg a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma átlagosan 150-160 fő. Az Szt. 43/B. §-a alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozónak ápolási díjat állapíthat meg. Ez az ún. méltányossági ápolási díj, melynek nyújtása – ellentétben az Szt. 40. §-ában meghatározott normatív ápolási díjjal – a települési önkormányzatok mérlegelésétől függ, vagyis nem kötelező feladat. Azok a személyek, akik tartósan beteg 18. év alatti, vagy súlyosan fogyatékos személyek ápolását végzik az Szt. szerinti normatív ápolási díjban részesülnek. Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 9/2012. (III. 30.) rendelete 6. §-a értelmében a polgármester meghatározott feltételek együttes teljesülése esetén méltányossági ápolási díjat állapított meg. A rendeletben szabályozott ellátások közül (a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjkompenzáció mellett) ez a segélytípus terheli meg leginkább az önkormányzat saját költségvetését. 2010-ben a méltányos ápolási díjra költött összeg 28.148 E Ft volt. A 2011. évben ez az összeg valamivel csökkent – 19.007 E Ft-ra –, ami az Szt. módosításának, az ápolási díj havi összege (28.500 Ft-ról 23.600 Ft-ra) csökkentésének volt betudható. Baján 2012-ben 279 fő volt jogosult ápolási díjra. Ebből 56 fő részesült méltányossági ápolási díjban, melynek költsége éves szinten (2012. június havi létszámmal számolva, 23.600 Ft/hó/fő) 15.860 E Ft. Elmondható, hogy az ápolási díjat kérelmező ügyfelek száma évről évre emelkedik tekintettel arra, hogy ezen ellátásban való részesülés időtartama alatt gyarapszik a nyugdíjra jogosító szolgálati idő, és folyamatos az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság is, mindezek mellett az ápoló személy nem vonható közfoglalkoztatásba. Más szociális ellátási forma nem jár ilyesfajta előnyökkel. Jellemző tendencia, hogy gyakran nem adott az ápolásra szoruló hozzátartozó, nem az ő létezése indukálja az ápolási díj igénylését, hanem fordítva, azaz van egy olyan munkanélküli (vagy a feketegazdaságban tevékenykedő) személy a családban, aki szeretné kihasználni a fent részletezett előnyöket, ezért „kerít” egy hozzátartozót, aki a 18. életévét betöltötte, ugyan nem súlyosan fogyatékos, de akiről a háziorvos jó eséllyel állapítja majd meg, hogy tartósan beteg. Mivel a törvény lehetőséget biztosít az ápolást végző személynek arra, hogy az ápolási díj folyósítása mellett napi négy órában, illetve otthon történő munkavégzés keretében keresőtevékenységet folytasson, egyéni vállalkozók is előszeretettel veszik igénybe ezt a fajta ellátást, hiszen közben gyűlik a szolgálati idő és folyamatos a biztosítási jogviszony. Az Szt. 41. § (2) bekezdése szerint az ápolási díjat nem az ápolt személy lakóhelye szerinti önkormányzat biztosítja, hanem az ápolást végző személy lakóhelye szerinti önkormányzat. Mivel a környező településeken már évek óta nincs méltányos ápolási díj, ezért az is előfordul, hogy az ápoló lakóhelyet létesít Baján, így a valójában nem Baján tartózkodó ápoló részére a bajai önkormányzat fizet ápolási díjat. Míg a méltányos ápolási díjat az önkormányzat teljes egészében saját költségvetéséből finanszírozza, addig a normatív ápolási díj 75 %-át visszakapja a központi költségvetésből. Fentiekre tekintettel Baja Város Önkormányzat 2012. augusztus 30-i ülésén döntött a fent hivatkozott rendelete módosításáról és ennek következtében az ápolási díj megszüntetéséről.

42

Lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez (a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez) nyújtható lakásfenntartási támogatás.

Változás: A szociális ellátások rendszere 2015. március 1-jétől jelentős mértékben átalakult. Elválasztásra kerültek az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása 2015. március 1-jétől jegyzői hatáskörből a járási hivatal hatáskörébe került át. Korábban az aktív korúak ellátásának két formája létezett: foglalkoztatást helyettesítő támogatás és rendszeres szociális segély. Március 1-jétől a rendszeres szociális segély, mint ellátási forma megszűnt, helyette egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatás igényelhető a Járási Hivatalnál. A járási hivatal által – állami szabályozási hatáskörben – nyújtott szociális támogatások jelenleg az alábbiak: - aktív korúak ellátása: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Az önkormányzat által nyújtott – helyi, önkormányzati rendeletben szabályozott – szociális támogatások az alábbiak: települési támogatás : 2015. március 1-jétől megszűnt a (szociális törvény által szabályozott, központi költségvetésből finanszírozott) lakásfenntartási támogatás, helyette - hasonló feltételekkel – a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez való hozzájárulásként települési támogatás igényelhető az önkormányzattól. • lakhatás költségeihez való hozzájárulásként nyújtható, • jövedelemhatár: 71.250 Ft/egy fogyasztási egység, • ha a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona (vagyon: 28 500x30=855.000), • az ellátás megállapításának feltétele a lakókörnyezet rendezettsége, ezért az ellátás megállapítása előtt minden esetben helyszíni szemle elvégzésére kerül sor, • határozott időre - egy évre - adható, 43

• a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kerül megállapításra, • elsősorban nem pénzbeli, hanem természetbeni ellátásként kell nyújtani (ennek módja: közszolgáltatónak (víz, villany, gáz, távhő), utólag, tárgyhót követően minden hónap 5. napjáig utaljuk). Kivétel a tüzelőanyag vásárlása, és bizonyos esetekben a társasházi közös költség, vagy a lakbér, • összege 2 és 7 ezer forint közötti összeg lehet. rendkívüli települési támogatás: Gyakorlatilag 3 fajtája van: • időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondok esetén (az ellátás megállapításának feltételeként meghatározott egy főre eső jövedelem: család esetén 37.050 Ft/fő, egyedülélő esetén 42.750 Ft), • létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben (egy főre eső jövedelem család esetén 51.300 Ft/fő, egyedülélő esetén 57.000 Ft), Speciális élethelyzetek: Amennyiben az egy főre jutó havi családi jövedelemhatár nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedül élő esetében 200%-át, rendkívüli települési támogatást kell megállapítani a) a családot ért elemi kár esetén, b) előre nem tervezett, váratlan, indokolt kiadás, vagy előre nem tervezett jelentős kiadással, illetőleg bevételkieséssel járó esemény bekövetkezése esetén, c) ha a család egyik tagja a kérelem benyújtását megelőző harminc napon belül öt napot meghaladó időtartamú kórházi kezelésben részesült, d) szociális válsághelyzetben lévő várandós anya részére gyermekének megtartásához, e) születendő gyermek fogadásának előkészítéséhez, f) ha a családban egyszerre kettő vagy több gyermek születik, g) ha a kérelmező tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevel, gondoz, h) a nevelt, gondozott gyermek óvodai nevelésével vagy iskoláztatásával kapcsolatos egyszeri kiadáshoz, i) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez, j) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző harminc napon belül szabálysértés vagy bűncselekmény áldozatává vált, k) ha a kérelem indoka gyógyászati segédeszköz beszerzése, l) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás igénybevétele esetén, ha a szolgáltatás díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-át meghaladja, m) a kérelmező gyógyszerköltségeihez, amennyiben közgyógyellátásban nem részesül, n) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző harminc napon belül büntetés-végrehajtási intézetből szabadult, o) fűtési szezonban a fűtési költségek csökkentése céljából, amennyiben a kérelmező lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban nem részesül, p) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére folytatott közszolgáltatás díjához való hozzájárulásként, amennyiben a kérelmező lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban nem részesül. • elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatás nyújtható (amennyiben az egy főre eső jövedelem család esetén a 57.750 Ft-ot, egyedül élő esetén a 72.000 Ft-ot nem haladja meg) összege legalább 15 ezer forint. A rendkívüli települési támogatás tehát egy alkalmanként nyújtható –nem rendszeres – eseti segély, melynek összege 2000 Ft/alkalom, de egy évben maximum 30 ezer Ft (kivétel az családot ért elemi kár esete, mert akkor lehet maximum 50 ezer Ft/év).

44

Köztemetés: Ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik, akkor a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: nem szociális, hanem gyermekvédelmi ellátás, de a jegyzői hatáskörben állapítható meg, és szintén a Szociális Irodán kell kérelmezni. Jövedelemhatár: családban: 37.050,-Ft, egyedülálló, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család, 23. életévét be nem töltött, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, 25. életévét be nem töltött nagykorú esetén (feltéve, hogy nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult): 39.900,Ft, feltéve, hogy a család vagyonnal nem rendelkezik (egy főre jutó forgalmi érték külön-külön számítva: 570.000,-Ft/fő, együttesen: 1.995.000,-Ft/fő). Megállapított RGYVK-hez kapcsolódó egyéb juttatások, ellátások: • HH-HHH • Fennálló (jogerősen megállapított) RGYVK-re való jogosultság esetén évente 2X természetbeni támogatás: gyermekenként 5.800 Ft értékű Erzsébet-utalvány formájában augusztusban és novemberben • óvodáztatási támogatás (szeptemberben megszűnik, mivel kötelező lesz óvodába járni).

2012-ben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma jelentősen megemelkedett, annak okán, hogy az addig foglalkoztatott viszonyban lévők alkalmazása megszűnt és részükre FHT került megállapításra. 2013-ban az ellátásban részesülők száma csökkenést mutat, melynek oka lehet az, hogy a különféle foglalkoztatotti programok keretében többen el tudtak helyezkedni a munkaerőpiacon. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi.

45

Az ápolási díjban részesülők száma átlagosan 2-300 fő közötti. Változás:

2013-ban az ápolási díjban részesülők száma csökkent, mely visszavezethető arra, hogy kizárólag az Szt. szerinti ápolási díj kerülhetett megállapításra, ugyanis az önkormányzat helyi rendeletében korábban szabályozott méltányossági ápolási díj kategóriája megszűntetésre került. Az önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére 9/2012. (III. 30.) önkormányzati rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Elsősorban azokat a személyeket részesítik átmeneti segélyben, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. Átmeneti segély állapítható meg a hivatkozott rendelet szerint a kérelmező részére, amennyiben az egy főre számított havi jövedelem a) család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b) egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át 46

nem haladja meg. Amennyiben az egy főre jutó havi jövedelem család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125%-át, egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át nem haladja meg, kivételes méltánylást érdemlő esetben átmeneti segély állapítható meg a) ha a kérelmező hajléktalan, b) ha a kérelem indoka gyógyászati segédeszköz beszerzése, c) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás igénybevétele esetén, ha a szolgáltatás díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-át meghaladja, d) a kérelmező gyógyszerköltségeihez, amennyiben közgyógyellátásban nem részesül, e) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül büntetés-végrehajtási intézetből szabadult, f) fűtési szezonban a fűtési költségek csökkentése céljából, amennyiben a kérelmező lakásfenntartási támogatásban nem részesül. Évente kb. 500 fő részesül átmeneti segélyben és átlagosan 3000 Ft-ot kapnak alkalmanként. Szeptemberben, iskolakezdéskor illetve a téli időszakban a fűtés, és a téli ruházat megvásárlása idején jellemzően nő a kérelmezők száma. 2013-ban 945 fő részesült átmeneti segélyben 3.594.092 Ft összegben. 2014-ben az átmeneti segélyt az önkormányzati segély váltotta fel, melyben 1366 fő részesült, összesen 7.803.000 Ft összegben. Temetési segély állapítható meg a temetési költség viseléséhez a haláleset időpontjában bajai lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmezőnek, amennyiben az egy főre jutó havi jövedelem a) család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%- át nem haladja meg. A temetési segély összege jelenleg – az alábbiakban foglalt kivételekkel - harmincezer forint. Azon család vagy egyedül élő esetében, ahol vagy akinél az egy főre jutó havi jövedelem a fenti, a)-b) pontokban meghatározott jövedelemhatárt a) legfeljebb ötezer forinttal meghaladja, a temetési segély összege huszonötezer forint, b) több mint ötezer forinttal, de legfeljebb tízezer forinttal haladja meg, a temetési segély összege húszezer forint, c) több mint tízezer forinttal, de legfeljebb tizenötezer forinttal haladja meg, a temetési segély összege tizenötezer forint. Baján 93 kérelmező kapott 2012-ben temetési segélyt, 2013-ban 82 fő 2.150.000 Ft értékben. 2014-ben temetési segély helyett temetési célra kapott önkormányzati segély volt igényelhető, melyet 34 fő kapott, mindösszesen 964.000 Ft összegben. Köztemetés valósul meg amennyiben a haláleset helye Baja és az önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő harminc napon belül gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. A települési önkormányzat helyi rendeletben megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. Évente kb. 3,5 millió Ft-ot költ az önkormányzat erre az ellátásra, 2012-ben ez az összeg 2,5 millió Ft volt, mely áltagosan 40 esetnek felel meg. 2013-ban 51 fő részesült köztemetésben, melynek összege 4.124.929 Ft volt. 2014-ben köztemetésben részesültek száma 32 fő, melynek összege 2.918.000 Ft volt. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott 47

- járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig, - gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá - az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra. Kérelemre közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülélő esetén 200%-át, feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

A közgyógyigazolvánnyal rendelkezők száma kb. 2000 fő. Változás:

2011. évtől fokozatosan csökkent a közgyógyigazolvánnyal rendelkezők száma, számuk az utóbbi néhány évben az alábbiak szerint alakult: 2010-ben 2079 fő 2011-ben 1911 fő 2012-ben 1576 fő 2013-ban 1202 fő A közgyógyigazolvánnyal rendelkezők száma azon okból csökkent, hogy az arra való jogosultság az Sztv.ben meghatározott feltételei szigorodtak.

48

Az a személy, aki az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, mert nem biztosított, szolidaritási alapon sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra és nem részesül olyan rendszeres pénzellátásban, mely őt az egészségügyi szolgáltatásra jogosítaná, és jövedelmi helyzete miatt nem képes az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kérheti a szociális helyzetére tekintettel az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását. Településünkön 2012-ben 417 fő kérelmezte az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását. 2013. január 1. napját követően ez az ellátási forma is a járási hivatal hatáskörébe került. Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Az önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek az alább felsorolt adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás), közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék, a lakbérhátralék, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék. Az adósságkezelés időtartama legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. Ha a hitelintézettel kötött kölcsönszerződésből fennálló adósság a fenti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át és az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez. Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén negyvenezernél több állandó lakos él, köteles adósságkezelési szolgáltatást nyújtani, így Baja ezt az ellátási formát nem vezette be. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjkompenzációban részesíthető – a települési szilárd hulladék után fizetendő mindenkori hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 20%-a mértékében – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett kérelmező, amennyiben az egy főre jutó jövedelem a) család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, b) a szoc.törvény 4. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában meghatározott gyermeket (gyermekeket) egyedül nevelő szülő, vagy a három vagy több gyermeket nevelő család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, c) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg. Baja város esetében 2012-ben a díjkompenzáció 2158 főt érintett, 2013. év folyamán ezen érintettek kapták a díjkompenzációt, új jogosultságok ezen esztendőben már nem kerültek megállapításra, mivel 2013. december 31. napjával a díjkompenzáció megszűnt. Az önkormányzat külön helyi rendelet megalkotásával gondoskodik a - napjainkban sajnálatos módon egyre gyakrabban előforduló - méhnyakrák elleni védekezésről. A rendelet szerint a 13 éves bajai lányok ingyen kaphatják meg a 3 fordulóban beadandó HPV vírus elleni védőoltást, amennyiben természetesen törvényes 49

képviselők írásban, kérelem kitöltésével igénylik azt. Méhnyakrák elleni védőoltást 2012-ben 64 fő vette igénybe. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 7. § (5) bekezdése szerint, a Human papilloma vírus ellen a 12. életévüket betöltött és az általános iskola 7. évfolyamát végző lánygyermekek iskolai kampányoltás keretében az Országos Epidemiológiai Központ Védőoltási Módszertani Levelében megjelölt oltási rend és az orvosszakmai szempontok figyelembevételével térítésmentes védőoltásban részesíthetők. A fent hivatkozott rendelkezés alapján a 7. osztályos leánygyermekek kapják meg térítésmentesen 2014 őszétől (2014/2015. tanévben) a védőoltást. A beiskolázási rend szerint a 2001. június 1. napja és 2002. május 31. napja között született, vagy azt megelőzően született, de évvesztes, vagy évet ismétlő leánygyermekek tartoznak az oltásra jogosultak közé. Az önkormányzat a 2013-ban kezdődő, és 2014-re átnyúló kampány keretében a 2000. január 1. és 2000. december 31. között született bajai leánygyermekek részére biztosította térítésmentesen a HPV elleni védőoltást. Annak ellenére, hogy az oltóanyag megvásárlása és a védőoltás beadásának támogatása nem kötelező önkormányzati feladat, az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít minden korosztály tekintetében az egészségmegőrzésre, prevencióra, így mindenképp támogatandónak tartja azon – 2001. január 1. napja és 2001. május 31. napja között született – leánygyermekek HPV elleni védőoltásban történő részesítését is, akik az NM rendelet alapján nem részesülnek az államilag finanszírozott, térítésmentes védőoltásból (pl. azért, mert már az általános iskola 8. évfolyamát végzik). Az önkormányzat e szándékával törekszik elérni, hogy ne legyen olyan ún. „kieső” korosztály, aki nem részesülhet a HPV elleni védőoltásból. 2014-ben 63 fő kapott (Itt még minden bajai lakóhellyel rendelkező 13 éves lány kaphatott) HPV elleni védőoltást, mindösszesen 3.274.425 Ft értékben, míg 2015-ben 10 fő részesült az említett védőoltásban (Itt a „kieső korosztály” kapott, tehát a 2001. jan. 1. és 2001. május 31. között születettek, mert a 2001. június 1. napját követően születettek már kapták központilag, ezért is ilyen elenyésző a kérelmezők száma) összesen 519.750 Ft értékben. Az álláskeresők ellátását az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély, valamint szociális ellátásként a foglalkoztatás helyettesítő támogatás (FHT) szolgálja. A Kirendeltség szerint: 2013. április hónap végén a nyilvántartott álláskeresők 7,2%-a, (2269 fő) álláskeresési járadékot, 1,8%-a (564 fő) álláskeresési segélyt, 32,6%-a (10218 fő) pedig foglalkoztatás helyettesítő támogatást kapott. Az előző hónaphoz képest az álláskeresési járadékra jogosultak köre 14,4%-kal, aránya 0,5%-ponttal csökkent. A múlt év áprilisával összehasonlítva pedig ugyanez a létszám szintén csökkent, közel egyharmadával. Az év negyedik hónapjában az álláskeresők 58,4%-a, 18330 fő nem részesült ellátásban. Számuk egy hónap alatt 7,3%-kal lett alacsonyabb, egy év alatt viszont ugyanennyivel bővült. Arányuk március óta 0,9%ponttal, egy év távlatában 3,4%-ponttal nőtt.

50

Változás:

Baja 15-64 év közötti lakónépessége 2014-ben 23966 fő volt, melyből a KSH adatai alapján mindösszesen 72 fő részesült álláskeresési segélyben. Ezen szám elenyészőnek minősül, tekintettel arra, hogy az érintett lakónépesség 0,3%-át jelenti.

51

A Kirendeltség mutatói alapján álláskeresési ellátásban az összes munkanélküli 10%-a részesül, míg az FHTban részesülők aránya eléri az egyharmadot. Változás: 2015 január

A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ adatai alapján jól látható, hogy az álláskeresési ellátásban részesülők száma 2013 óta számottevően csökkent, ezen belül a különböző ellátási formák aránya is jelentősen változott. Míg 2013. április hónapban az álláskeresési járadékban 314 fő részesült, addig 2015. januárban már csak 271 fő. Álláskeresési segélyben 2013. áprilisban 82 fő, míg 2015. januárjában 157 fő részesült. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT) 2013 áprilisában 1369 fő, míg 2015 januárjában 901 fő részesült. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális

lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 52

Jelen helyi esélyegyenlőségi program elkészítésekor, a lakhatási körülmények feltárása érdekében helyi adatgyűjtést végeztünk partnerek bevonásával. A felmérés eredményeképpen feltétlen említést érdemel, mivel napjainkban is előfordul, hogy családok olyan körülmények között élnek, melyek kihatással lehet az egészségi állapotukra, gyermekeik iskolába történő bejutására. A külterületen lévő lakások állapota, környezete változatos képet mutat, vannak köztük jól felszerelt felújított ingatlanok, azonban jellemzőbbek az elhanyagolt, rossz állapotú lakások. Ismereteink szerint Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete Kulturális, Egészségügyi és Szociális Bizottsága évente kb. 10 alkalommal dönt olyan kérelmezők ügyében, akik veszélyeztetett lakhatási helyzetben élnek és ennek megoldása érdekében fordulnak segítségért a Bizottsághoz. Ilyen veszélyeztetett helyzetek különösen: ledőlt a ház kéménye, fűtési lehetőség hiánya, vezetékes víz hiánya, stb. Az albérletben lakóknál sokszor gondot jelent, hogy a lakás tulajdonosa gyakran nem járul hozzá, hogy bejelentkezzenek az ingatlanba, ezért nem jogosultak bizonyos segélyekre. Kevés olcsó albérlet van, szociális bérlakást sokan igénybe vennének. Az Mötv. 13. § (1) bekezdése 10. pontja értelmében a helyi önkormányzat kötelező feladata a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása. A CÉDRUS Református Egyesített Szociális Intézmény (CÉDRUS) működteti a hajléktalan ellátást, azaz a hajléktalanok átmeneti szállását, a nappali melegedőt, valamint a népkonyhát. A hajléktalan ellátást a lakcím nélküliek veszik igénybe, akik nem rendelkeznek hajlékkal, lakhatási gondjaik vannak, valamint családi és egyéb szociális körülményeik, tartós munkanélküliségük miatt nem tudják megoldani a lakhatást. Gyakran állami gondozásból kikerült fiatalok is felkeresik az intézményt és igénybe veszik a hajléktalan ellátást. Régebben nagyon kevés volt a roma származású, aki ezen ellátást igénybe vette, azonban a romák száma is egyre nő, s egyre több közöttük a fiatal. A nappali melegedőbe jellemzően azok mennek, akik nem akarnak beköltözni a hajléktalan szállóba, vagy megoldják más módon a „lakhatást” (például: garázsban, stb.), de a hideg elől behúzódnak átmenetileg. Baja Város Közterület-felügyeletével együttműködve felmérésre került a Baja városban élő azon hajléktalanok száma, akik valóban az utcán élnek. Az utcán élő 5 fő (férfi) hajléktalan közül 2 fő egyáltalán nem jár be a hajléktalan szállóra, még étkezni sem. Az 5 fő közül 2 fő 30 és 50 év közötti, 3 fő pedig 50 és 70 év közötti. Iskolai végzettségük szerint 2 fő végzett általános iskolát, 2 fő rendelkezik szakmunkás végzettséggel, 1 fő pedig szakközépiskolai végzettséggel. A hajléktalanok közül 2 fő nyugdíjas. A hajléktalanná válás egy hosszabb folyamat, mely több okra vezethető vissza, köztük sok esetben például az állások hirtelen elvesztését követően az adott egyén kilátástalan helyzetbe kerül, melyből nem lát kiutat, így sok esetben alkoholhoz, vagy gyógyszerekhez nyúlnak. A hosszabb ideje tartó hajléktalan lét azt eredményezi, hogy az adott személy egyre nehezebben szocializálódik, kerüli a közösséget, adott esetben szégyelli a körülményeit, ezért nem is törekszik arra, hogy kitörjön ebből a helyzetből. Ez lehet az oka annak is, hogy közülük van aki nem jár be a hajléktalan szállóra és még étkezést sem vesz igénybe. A népkonyha azoknak nyújt szolgáltatást, akiknek van ugyan hajléka, de olyan csekély nyugdíjjal rendelkezik, hogy nem tudják máshogy megoldani az étkezést. A Hajléktalan Ellátásban 2012. december 31-ig összesen 157 fő jelent meg, közülük: 35 nő 18-40 éves korú: 13fő 41-60 éves korú: 20 fő 60 fölött: 2 fő 123 férfi 18-40 éves korú: 32fő 41-60 éves korú: 69 fő 60 fölött: 22 fő Az átmeneti szállás az év 365 napján biztosít szállást, itt a gondozotti létszám átlagosan 20 fő. 2012. december 31-ig 45 fő jelent meg összesen a Szállón. 53

Közülük: 18-40 éves 11 fő 41-60 éves 25 fő 60 felett 9 fő 2012. december 31-ig 145 fő jelent meg a Nappali Melegedőben. Népkonyha 50 fő, folyamatosan teljes a létszám. A téli krízis időszakban a nappali melegedő is megnyitásra került azok számára, akiket nem tudtak felvenni a szállóra: így 2011. november 1-től 2012. április 30-ig 28 fő aludt egy, vagy több éjszakát a nappali melegedőben. Változás: A férőhelyek száma – az ellátottak száma: Szolgáltatás Engedélyezett férőhelyszám Népkonyha 50 fő Nappali Melegedő 30 fő Átmeneti Szálló 20 fő

Átlagos létszám/hó 50 fő 31 fő 17 fő

A Nappali Melegedőben 2014-ben (január 01-december 31-ig) összesen 131 fő jelent meg ki több, ki kevesebb alkalommal. Életkor szerint: 20 év alatti 20-30 év közötti 30-40 év közötti 40-50 év közötti 50-60 év közötti 60-70 év közötti 70 év feletti Összesen

Férfi 2 4 21 29 23 21 4 104

Nő 0 7 8 4 7 0 1 27

Összesen 2 11 29 33 30 21 5__ 131

Az Átmeneti Szállón 2014-ben összesen 34 személy fordult meg. Az év első napján 20 fő ellátott lakott bent, majd évközben 22 alkalommal történt kiköltözés és 22 alkalommal beköltözés. Leginkább a külterületi ingatlanokra jellemző, hogy nem megoldott a szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Szükséges megemlíteni, hogy a vizet a családok jelentős része fúrt kutakból nyeri, ami nem hatóság által ellenőrzött, így fertőzésveszély is fennállhat. Az említett területen élők többsége mai napig fával fűt. A közlekedési infrastruktúra felújításra szorul, a közvilágítás a nagy távolságra és a szétszórtságra tekintettel nem került kiépítésre. A tájékozódás elősegítése érdekében az utak megszámozásra kerültek (dűlők). a) bérlakás-állomány Önkormányzatunk 2012-ben 231 önkormányzati bérlakással rendelkezik. Az önkormányzati lakáshoz jutás pályázat formájában történik. A lakásgazdálkodást a Bajai Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. végzi. A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel tartozások, hátralékok felhalmozódása. Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete lakbértámogatásról szóló - 62/2005. (XI. 29.) Kt. számú rendelettel módosított - 20/2005. (IV. 27.) önkormányzati rendelete rendelkezik a lakbértámogatás feltételeiről, lehetőségéről.

54

Baja Város Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakás-állomány számában jelentős változás nem mutatható ki. A bérlakás-állomány körülményeinek vizsgálata során elmondható, hogy közel azonos számú ezen lakások közül az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító ingatlan. Változás:

Baja Város Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakás-állomány számában változás nem mutatható ki. A bérlakás-állomány körülményeinek, állapotának felülvizsgálata folyamatban van, az önkormányzat mint tulajdonos tervezi ezen ingatlanok fokozatos felújítását. b) szociális lakhatás Baja Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről szóló, többször módosított 40/2004. (VI. 23.) rendelete 6. § szerint a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei az alábbiak: 6. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén az a saját lakással nem rendelkező személy — a vele együtt költözőket is figyelembe véve — pályázhat eredményesen, a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, b) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti vagyonnal nem rendelkezik, c) aki a bérleti ajánlat benyújtásakor, vagy a lakás biztosításakor, illetőleg az azt megelőző 5 éven belül, az ország területén beköltözhető lakástulajdonnal, lakástulajdonon fennálló haszonélvezeti joggal, 55

egyéb használati joggal, üdülővel, továbbá beépíthető lakótelekkel, üdülőtelekkel nem rendelkezik, illetve nem rendelkezett, d) aki keresőtevékenységet folytató vagy rendszeres pénzellátásban részesülő szülő, vagy más törvényes képviselő, amennyiben háztartásában 3 vagy több gyermeket nevel. Együttélő szülők, törvényes képviselők esetén legalább egyikük keresőképes tevékenységet folytat, vagy rendszeres pénzellátásban részesül. e) az a-c) pontokban foglaltakon túl az 5. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában meghatározott bérbeadás esetén ea) 35. életévét be nem töltött, gyermekét, illetve gyermekeit egyedül nevelő keresőtevékenységgel rendelkező vagy rendszeres pénzellátásban részesülő szülő, vagy más törvényes képviselő, eb) vagy 35. életévüket be nem töltött házastársak vagy élettársak, amennyiben legalább egyikük keresőtevékenységgel rendelkezik vagy rendszeres pénzellátásban részesül, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg. (2) A szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbi méretű lakás adható bérbe az együttlakó személyek számától függően: - 2 személyig: 1 - 2 lakószoba - 3 személy esetében: 1,5 - 2,5 lakószoba - 4 személy esetében: 2,5 - 3 lakószoba, - minden további személy esetén további fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. - 3 vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetén 1 szobával nő. (3) Az személy, aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, az ilyen céllal meghirdetett pályázati felhívásra, bérleti ajánlatot tesz a Bérbeadónál. Ajánlatot az a szociálisan rászoruló is tehet, aki a pályázati felhívás megjelenésekor önkormányzati bérlakásban lakik, de a lakás mérete nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározottaknak (kisebb, vagy nagyobb), vagy más komfortfokozatú, illetve más használati értékű lakásba kíván költözni. Ez esetben a pályázónak a (4) bekezdésben rögzítetteken túlmenően igazolnia kell, hogy sem a Bérbeadóval, sem a Kezelővel szemben lakásbérlettel összefüggésben tartozása nincs, valamint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy pályázatnyerése esetén a korábbi bérleményét rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban juttatja vissza a Bérbeadónak. A fent említett rendelet 6. §-ában meghatározott bérbeadói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése a Kulturális, Egészségügyi és Szociális Bizottság hatáskörébe tartozik.

Változás:

56

Baja Város Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakás-állomány számában változás nem mutatható ki. A bérlakás-állomány körülményeinek, állapotának felülvizsgálata folyamatban van, az önkormányzat, mint tulajdonos tervezi ezen ingatlanok fokozatos felújítását. c)

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését megelőzően, Helyi Esélyegyenlőségi Program Fórum összehívásáról intézkedtünk. A Fórumon az egyes célcsoportokkal kapcsolatban felmerültek a lakhatási körülményeket érintő problémák is. A Fórumon elhangzottak szerint Baja város területén kb. 10 olyan család van, akik egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú (szerszámtároló, garázs) ingatlanokban élnek. e)

lakhatást segítő támogatások

Lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez (a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez) nyújtható lakásfenntartási támogatás.

A fenti diagram is mutatja a Lakásfenntartási támogatást (LFT) igénybevevők száma jelentősen megemelkedett a 2011. évre. Ennek oka, hogy a jogszabályban rögzített, feltételként meghatározott jövedelemhatár 2011-től emelkedett. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. 57

Változás:

f)

eladósodottság

A családok egy része családtámogatási ellátásokból, álláskeresési támogatásokból vagy rendszeres pénzbeli ellátásokból él, azaz a szülők a munkanélküliség miatt nem munkával szerzett jövedelemből tartják el gyermekeiket. Egyre több azoknak a családoknak a száma, ahol az egyik szülő egyáltalán nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. A nagycsaládban nevelkedő gyermekek esetében általában az édesanya otthon van, így ezekben az esetekben az ő jövedelmét kizárólag a családtámogatási ellátások képezik. A szociális rászorultságtól függő egyéb támogatásokról rendszeresen tájékoztatjuk az érintett családokat, ezáltal a gyermekvédelmi támogatásokon kívül egyéb juttatásokra is jogosultságot szereznek. Egy családban általában több probléma is előfordul. Az esetek többsége komplex esetkezelést igényel. Egyre több esetben fordul elő, hogy a jelzőrendszeri tagok folyamatos együttműködése szükséges a probléma enyhítéséhez. Sokan nem rendelkeznek munkahellyel, emiatt a gondozott családok komoly anyagi nehézségek között élnek, közüzemi számlákat nem tudják fizetni, vagy elmaradásaik vannak. A

devizahitelek forintosítását követően is többeknél előfordul hiteltörlesztési probléma, tekintettel arra, hogy a hitelek törlesztőrészletei továbbra is sok esetben magasak. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Mint ahogy azt már fentebb említettük, az ingatlanok bizonyos része elektromos árammal ellátott, de még mindig akadnak olyan tanyák, ahol nincs áram, ebből következően ellenőrzött minőségű ivóvíz sincs. Ezzel ellentétben parabola antenna, majdnem minden ingatlanon található. Akad olyan tanya is, ahol aggregátorról üzemeltetik a tv-t és a számítógépet is. A közlekedést az itt élők nagyrészt egyénileg oldják meg, a tömegközlekedést ritkán veszik igénybe. Esetenként a Közterület Felügyelet segítségével jutnak be a tanyán élő gyermekek a helyi tömegközlekedés végállomásra (Nagy István utca vége, Gólyasor). Baja Város Önkormányzat a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt-vel együttműködve gondoskodik a tanyakörzetekben élő óvodás, illetve általános iskoláskorú gyermekek köznevelési intézményekbe történő térítésmentes beszállításáról. Közvilágítás a fenti területeken a Nagy István utca folytatásában, illetve a IV. körzet a Bajai Cigány Önkormányzat irodájáig van. A Programban korábban már említett „Komplex telepprogram” kapcsán a IV. körzetben a Közösségi Ház felújításra került, melynek során az ingatlanban közös társalkodó tér, WC, zuhanyzó illetve mosási lehetőség is kialakításra került. Ezen lehetőségeket a körzetben élő családok bármelyike térítésmentesen igénybe veheti. 58

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Baja városban szegregált-jellegű területek vannak, azonban szegregátumnak minősülő környezet/terület nincs. Így a szegregátumra jellemző problémákkal, hátrányokkal, stb. jelen esélyegyenlőségi programban nem indokolt foglalkozni. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Baja Város Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi, valamint a szociális ellátások biztosítására. Az önkormányzat felnőtt, gyermek, illetve vegyes háziorvosi, valamint fogorvosi, védőnői körzeteket alakított ki. Jelenleg nincs a városban betöltetlen háziorvosi körzet/praxis. Az önkormányzat, mint az egészségügyi alapellátás biztosításáért felelős, az adott körzetet ellátó egészségügyi szolgáltatóval kötött feladat-ellátási szerződés keretében szabályozza a feladat ellátására vonatkozó feltételeket. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott finanszírozást pedig ezen szerződés megkötésével átadja a feladatot ellátó egészségügyi szolgáltató részére. Az OEP-pel a finanszírozási szerződést pedig már az adott egészségügyi szolgáltató köti meg. Az egészségügyi szolgáltatók finanszírozása az évente – tárgyévet követő március 31-ig – a jegyző által lejelentett körzetlétszám alapján történik. Jelenleg 6 házi gyermekorvosi körzet, 16 felnőtt háziorvosi, és 1 vegyes háziorvosi praxis működik a város területén. A védőnői ellátás szintén biztosított (jelenleg 10 védőnői körzet van). 2015. szeptember 1. napjától Baja Város Önkormányzat tartja fent a Védőnői Szolgálatot. A központi háziorvosi ügyelet szintén biztosított, külön szolgáltató, a Bácska-Med Kft. keretében. A fogászati ellátás jelenleg – a Képviselő-testület 2013 márciusában meghozott döntése alapján – vegyes fogorvosi körzetekben (8 db) történik, míg az iskolás gyermekek ellátása az iskolafogászat (jelenleg a Sulident Bt. látja el, külön megállapodás keretében) keretében történik. Az egészségügyi ellátás területén az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a prevencióra, főként az Egészséges Baja Városért Közalapítvány, valamint az Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ által szervezett egészségnapok, egészséghónapok, szűrővizsgálatok, orvosi előadások, stb. keretében. Az önkormányzat külön helyi rendelet megalkotásával gondoskodik a - napjainkban sajnálatos módon egyre gyakrabban előforduló - méhnyakrák elleni védekezésről. A rendelet szerint a 13 éves bajai lányok ingyen kaphatják meg a 3 fordulóban beadandó HPV vírus elleni védőoltást, amennyiben természetesen törvényes képviselők írásban, kérelem kitöltésével igénylik azt. Az egészségüggyel, valamint a szociális ellátásokkal kapcsolatos döntések meghozatalával külön szakbizottság is, Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete Kulturális, Egészségügyi és Szociális Bizottsága foglalkozik. A fekvőbeteg ellátást, valamint az egyes szakellátásokat a Bajai Szent Rókus Kórház biztosítja, mely 2012. május 1. napja óta a magyar állam fenntartásába került át. Az átadás-átvételt követően is mindenképpen fontos a jó kapcsolat megtartása a kórházzal. A kórház fejlesztésével kapcsolatban jelenleg is folyamatban vannak projektek, az épületek minél korszerűbb kialakítása, felújítása érdekében. (TIOP, DAOP) A szociális ellátásokhoz való hozzáférést elsősorban a Református Egyház által fenntartott CÉDRUS valamint a Kolping Alapszolgáltatási Központ és Támogató Szolgálat (a továbbiakban: Kolping) látja el. A CÉDRUS keretében biztosított például a házi segítségnyújtás, a fogyatékosok nappali intézménye, nappali melegedő, 59

stb. Az idősek nappali ellátása – különös tekintettel a demens személyek ellátására – mind a CÉDRUS, mind a Kolping által biztosított. A CÉDRUS részére az önkormányzat külön szerződés keretében ingatlant is biztosít a feladat ellátásához. Összességében elmondható tehát, hogy az önkormányzat a fent említett szolgáltatókkal, szervekkel megkötött megállapodásokkal igyekszik biztosítani minél szélesebb körben az egészségügyi, valamint a szociális ellátásokat. A város rendelkezik Városi Egészségtervvel is, melyet a Képviselő-testület a 74/2013 (II. 28.) határozatával fogadott el. Baja Város Egészségterve azzal az igénnyel készült, hogy bemutassa a város lakosságának halálozási, megbetegedési, és környezet-egészségügyi viszonyaiban bekövetkezett változásokat, ráirányítsa a figyelmet a fennálló egészségügyi problémákra. A város lakossága egészségi állapotának ismerete meghatározó jelentőségű nemcsak az egészségügyi/népegészségügyi intézkedések tervezése és ütemezése szempontjából, hanem a város gazdasági fejlődése, teljesítő- és versenyképességének megítélése és fejlesztése érdekében is. A város lakosságának egészségi állapota a város jövőjét biztosító humán erőforrás minőségi indikátora is. Baja Város Önkormányzat elkötelezett: ismerni és ismertetni kívánja a jelenlegi helyzetet, azonosítani és rangsorolni kívánja a problémákat, s a bizonyítékokon alapuló népegészségügyi tevékenység eszközeivel célzottan kezelni azokat. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Háziorvosi, házi gyermekorvosi, védőnői, és fogászati alapellátás keretében biztosítja az önkormányzat a lakosság egészségügyi alapellátáshoz történő hozzáférését. A fent említett alapellátások igénybevétele térítésmentes, mindenki számára hozzáférhető. Az egészségügyi körzetek kialakításánál az önkormányzat kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a külterületi lakosság számára is viszonylag könnyen elérhető távolságra legyen az orvosi rendelő.

A mélyszegénységben élők és a romák is az egészségügyi alapellátást, adott esetben a szakellátást is jellemzően igénybe veszik, kontrollvizsgálatokra visszajárnak, a gyógyszereket beszerzik. Az egészségügyi szűrővizsgálatok (vércukormérés, vérnyomásmérés) általában a Közösségi Házban kerülnek megszervezésre, illetve több esetben a Családsegítő Szolgálat is küld értesítést szűrővizsgálatokon való részvételről. Változás:

60

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A prevenció mindenképpen kiemelt jelentőségű, nagy hangsúlyt fektet ezen területre az önkormányzat, különféle egészségmegőrző, egészségtudatos életmódra nevelő programok megszervezésével, egyik közalapítványa, az Egészséges Baja Városért Közalapítvány segítségével. Az említett közalapítvány kiemelt céljai között szerepel a betegségek megelőzése, az egészség megőrzése. Ezen célok elérése érdekében rendszeresen szűrőprogramot rendez több korosztály részére is (gyermekek, nők, idősek, stb.). A különböző rendezvényeken általában 250-300 fő vesz részt (ez az adat mindig csoportfüggő), melyből 10 % mélyszegény és a roma részvétel elhanyagolható. Ezen felül a már fent említett HPV elleni védekezés is mindenképpen kiemelendő, melyből roma származású igénybevevő kb. 15 fő. Az iskoláskorú gyermekeknél, fiataloknál különösképpen a drogprevenciós előadásoknak van kiemelt szerepe, melyeknél az egyéni terápián és az iskola-egészségügyi felvilágosító beszélgetésen van a hangsúly. A koragyermekkori kötelező szűrővizsgálatokat a védőnők végzik el, melyről előzetesen értesítik a szülőket. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő ellátások a CÉDRUS keretében érhetőek el elsősorban. A fejlesztőtevékenység (mentálhigiénés, stb.) elsősorban a Pszichiátriai Betegek Otthonában és a Fogyatékosok Nappali Otthonában történik. Az itt ellátottak nagy része igen egyszerű, szegény családból származik, a romák száma azonban elenyésző (1-2 fő). A fejlesztő ellátásnál meg kell említeni, hogy gyermekek részére a korai fejlesztés, mint szolgáltatás is biztosított, 2013. január 1. napja óta ezt a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bajai Tagintézménye látja el. Korai fejlesztést ezen időpontig a Bajai Egyesített Bölcsődék 3. számú telephelye is ellátott, azonban ezen feladat kikerült a bölcsődék feladatából. Természetesen az említett 3. számú telephelyen kialakított fejlesztőszobában továbbra is történhet a korai fejlesztés, nem kell tehát a szülőknek gyermeküket elvinni a Pedagógiai Szakszolgálathoz, amennyiben a szakszolgálat és a bölcsőde megállapodást köt. Korai fejlesztést - a kapott helyi adat szerint - a vizsgált célcsoport nem veszi igénybe. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Baja városban az egészséges étkezés kiemelt hangsúlyt kap. Jelenleg a Baja Marketing Kft. Gyermekétkeztetés részlege látja el a közétkeztetés megszervezését a legtöbb nevelési-oktatási intézményben. Az alapanyagok kiválasztása során kiemelt hangsúlyt fektet a Kft. az egészséges életmód, illetve táplálkozás fontosságára. Több alkalommal szerepel gyümölcs, zöldség, tejtermék a napi menüben. Ezt a célt valósítja meg a Menza Minta = Mintamenza program. Cél: az egészségesebb, korszerű táplálkozás kialakítása, a közétkeztetés megújítása, melynek egyértelmű nyertese egy egészségesen táplálkozó, étkezési kultúrával rendelkező felnövő generáció. Magyarország táplálkozással összefüggő egészségügyi mutatói a legrosszabbak közé tartoznak az Európai Unióban. Az egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében az egyik legfontosabb elem a helyes táplálkozás. A felnőttkori szokásokat a gyermekkori hatások és minták határozzák meg. Az ekkor megszerzett ismeretek a későbbi egészségmagatartást, azon belül az étkezési kultúrát jelentősen meghatározzák. Ezért különösen fontos a nevelő hatású, az otthoni, esetlegesen nem megfelelő táplálkozási szokásokat is ellensúlyozó, az életkori szükségleteket kielégítő közétkeztetés. A program része, hogy a közétkeztetésben is minél szélesebb körben jelenjenek meg a magyar, ezen belül is elsősorban a helyi alapanyagok, illetve a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások termékei. Fontos, 61

hogy a bio-élelmiszerek egyre növekvő arányban jelenjenek meg a bölcsődei, óvodai, kórházi étkeztetésben. A tapasztalatok szerint ízletesebbek azok az ételek, amelyek a több ezer kilométerről szállított alapanyagok helyett hazai termékekből készülnek, ráadásul tápértékük is magasabb. A helyben megtermelt nyersanyagok teljesen kiszoríthatnák az ételek elkészítéséhez használt ún. kényelmi termékeket. Az „igazi” nyersanyagok előkészítése élő munkát igényel, így ez a közmunka-programban résztvevők számára is új foglalkoztatási területet jelenthet. Emellett fontos a konyhák valamennyi dolgozójának (élelmezésvezető, szakács, konyhai előkészítő) képzése, továbbképzése, és az is, hogy a közmunka-programban részt vevők megismerkedjenek a higiénés és közegészségügyi előírásokkal. A jelenleg érvényben lévő előírások szerint a közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekre – az élettani szükségleteknek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. Ezt a célt szolgálja az országos tisztifőorvos elmúlt évben kiadott táplálkozás-egészségügyi ajánlása. A gyakorlati megvalósításban pedig iránymutatóak lehetnek azok a programok, amelyek a népegészségügyi és gasztronómiai szakemberek együttműködésén alapulnak. Erre példa a Menza Minta=mintamenza program. A Mintamenza csapat a cél eléréséért vállalja: • A Programhoz csatlakozó konyhákon konzultáció, tanácsadás lehetőségét, menüsorok értékelését. • Étlap-értékelést, tápanyag-kiszabatok feldolgozását, értékelését (NutriComp programmal) → kiindulási állapot → a Program szellemében kialakított étrend értékelése → nyomon követés • Igény szerint „kerekasztal” megbeszélés szervezését A Programhoz csatlakozó intézmény a cél eléréséért vállalja: • Együttműködik a Mintamenza program irányítóival. • Az étlap- és tápanyag-kiszabatok értékelése kapcsán felmerülő hibákat kiküszöböli. • A nyersanyag-felhasználást felülvizsgálja az egyes tápanyagok életkori szükségleti értékek biztosítása érdekében. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A városban kiemelt hangsúlyt kap a testmozgás, a sport, az egészséges megőrzése érdekében. Az önkormányzat a költségvetésben külön soron támogatás biztosít a sportegyesületek/szervezetek részére, sport célú támogatásra pályázatot ír ki, s emellett több sport egyesület részére sportlétesítményt biztosít helyszínül. A város jó környezeti adottságai révén igen sok lehetőség adódik a szabadtéri sportesemények megtartására is. (Petőfi-szigeten labdarúgás, futás, triatlon, a Sugovicán evezés, sárkányhajózás, stb.) Az adatgyűjtés során szerzett tapasztalatok alapján a roma lakosság jellemzően inkább azon programokon vesz részt, melyet a Közösségi Házban illetve a szűk környezetükben rendeznek meg, városi rendezvényeken kis számban vesznek részt. A mélyszegénységben élők ritkán látogatják a városi rendezvényeket elsősorban anyagi okok miatt, másodsorban az érdektelenség okán. f)

személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

A CÉDRUS keretében történik a szociális szolgáltatások biztosítása. (Például: házi segítségnyújtás, idősek otthona, stb.) A házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás irányában folyamatos a kereslet. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nagyon közkedvelt ellátása a gondozási központnak. Hasznossága a folyamatos ügyelet biztosítása miatt van. Rendszeres az érdeklődés irányában. Ez a szolgáltatás teljes kihasználtsággal folyik. Sikerességét mutatja a várakozók száma.

62

Házi segítségnyújtás során otthonukban látnak el gondozónők betegeket. Miután idős, beteg korosztállyal dolgoznak, sajnos gyakran veszítenek el gondozottat. Ezért az ellátotti létszám stagnál. Nem ritka példa a 36 éve ellátásban lévő beteg, de gyakori gyógyíthatatlan betegségben szenvedők hospis ellátásának rövid tartama is. Vegyes képet mutat az ellátás kis településen és a városban. Kisebb településen a családi összefonódások nagyok, a segítségnyújtásban sokat segít a mikrokörnyezet is. A közmű hiányossága miatt a gondozónők munkája gyakran kiegészül a gondozott közvetlen életkörülményeinek javításán (begyújtás fatüzeléses kályhába, nehezen járható falurészeken az étel több napos előkészítése). Míg városban jellemzőbb az otthonon belül végzendő alapápolási tevékenység.

Változás:

63

64

Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik a CÉDRUS, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. A KSH statisztika adatai alapján 2012. december 31-én érvényes megállapodással rendelkezők száma: 440 fő

65

Az étkeztetés iránti érdeklődés változó. A szociális ellátás és egy adott ország gazdasági helyzete nagyon szorosan összefügg. Leginkább az étkeztetés igénybevételén lehet lemérni, hogy milyen negatív előjelű változásokat élünk meg. A megélhetési problémák miatt sokszor még azt is meggondolják az emberek, hogy a kedvezményes térítési díjon igénybe vehető étkeztetést kérelmezzék-e egyáltalán. Többször találkozunk azzal, hogy átmeneti fizetési nehézségeik vannak családoknak, haladékot kérnek, vagy inkább szüneteltetik a szolgáltatás igénybevételét, majd ismét visszatérnek, ahogy a lehetőségeik engedik. A jövedelemmel nem rendelkező, térítési díjmentesen étkezők száma 2012. december 31. napján 22 fő volt. Változás:

Az étkeztetésre vonatkozóan az ellátást több nő veszi igénybe, mint férfi. A szolgáltatás igénybevételének módjait tekintve a kiszállítás a legnépszerűbb. 2014-től a heti jelentés rendszere

66

átalakult, ezáltal pontosan láthatóvá vált, hogy a megállapodással rendelkezők száma és az ellátást igénybe vevők száma milyen arányban áll egymással, telephelyenként. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A helyi adatgyűjtés során olyan információhoz jutottunk, miszerint előfordul, hogy roma származású fiatalokat nem engednek be, illetve nem szolgálnak ki adott szórakozó helyen. Továbbá arra is volt példa, hogy munkalehetőségtől esett el valaki, amikor telefonon közölte roma származásra utaló nevét. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Pozitív diszkriminációként rögzítendő, hogy az önkormányzat (Baja Város Önkormányzata Képviselőtestületének 21/2011. (V. 26.) önkormányzati rendelete a méhnyakrák elleni védőoltás támogatásáról) ingyenesen biztosítja a 13. életévüket betöltött bajai lányok részére a HPV elleni védőoltást. A rendelet hatálya Baja Városban állandó lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen is a törvényes képviselővel együttesen Baján lakó, a kérelem benyújtásának évében (a továbbiakban: tárgyévben) 13. életévüket betöltő leányokra terjed ki. 2015. évben a fent hivatkozott önkormányzati rendelet módosításra került, melynek értelmében az önkormányzat a Baja városban állandó lakóhellyel rendelkező 2001. január 1. és 2001. május 31. között született azon leánygyermekek részesülhettek a HPV elleni védőoltásban, akik az említett védőoltást valamilyen okból kifolyólag központilag nem kapták meg. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Az önkormányzat minden évben éves rendezvénytervet készít, és fogad el, az adott évre tervezett rendezvényekről, kulturális programokról. Ezek között szerepel a Halászléfőző népünnepély, mely népszerű, több napos rendezvény. A programok között szerepel a színházteremben, valamint a Bácskai Kultúrpalotában megrendezésre kerülő színdarabok, musicalek, komoly zenei rendezvények sora is. A városban több színi társulat is működik, megemlítendő a Bajai Fiatalok Színházát, s a RABL színpadot, melyek színvonalas előadásaikkal teszik színesebbé a város kulturális életét. A Bácskai Kultúrpalotában emellett több alkalommal kiállítások is megrendezésre kerülnek. A Baja Marketing Kft. mellett kiemelendő az Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ közművelődés terén betöltött szerepe. Ezen programokon a mélyszegénységben élők illetve romák elenyésző számban vesznek részt, általában az ingyenesen látogatható rendezvényekre mennek el. Kifejezetten a romák részére kerül megrendezésre minden év augusztusában a Roma Nap, melyen kb. 200300 fő vesz részt. Egyéb roma kulturális rendezvények/programok: jótékonysági babgulyás főzés, roma kultúrnap, roma gyereknap, nyáron Dávodon fürdőzés (70-80 gyerek részére), Roma Mikulás, Roma Karácsony. A programok helyszíne általában a Közösségi Ház, illetve a szűk környezet. Új jellegű program az asszonyoknak főzőtanfolyam. A Program során már többször említett „Komplex telepprogram” a romák illetve mélyszegénységben élők számára a közösségi élet színesítésére is lehetőséget ad, tekintettel arra, hogy a projekt során széleskörű programok kerülnek megszervezésre, legtöbb az érintett célcsoport lakóhelyéhez közeli Közösségi Házban, így a városba való bejutást sem kell megoldaniuk, ott helyben részt vehetnek a programokon. Szintén a programhoz kapcsolódóan felújításra került a Baja, Szegedi út 80. szám alatti önkormányzati tulajdonú ingatlan, mely azt a célt szolgálja, mind a IV. körzet lakói, mind az egyéb lakosság közös rendezvényeken vehessen részt, ezzel is elősegítve az integrációt. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)

67

Baja életében jelen vannak különböző nemzetiségek. Fontosabb népcsoportok: cigányok, horvátok, németek, szerbek. Cigányok jellemzően nem vallják magukat roma származásúnak, azonban a helyi adatgyűjtés szerint kb. 800-1000 fő él Baján. Becslések szerint 60-70 %-uk munkanélküli, iskolázottságuk alacsony. Általában nagyobb családban élnek, átlagosan 3-4 gyerek, de több 10-12 gyermekes család is előfordul. Lakáshelyzetük szegényes képet mutat, általában tanyákra költöznek. Az épületek elhanyagoltak, nincs pénzük felújításra, karbantartásra. Az iskolában jelenleg nem folyik roma nyelv oktatása, azonban egymás közötti kapcsolataikban használják nyelvüket. A város által szervezett rendezvényeken való részvétel lehetősége számukra is biztosított, azonban alig vesznek részt rajta. A környezetükben megrendezett programokban azonban nem csak romák vesznek részt, biztosított tehát az integrációjuk. Horvátok estében a munkanélküliség kb. 10 %-os, alacsony iskolázottság nem jellemző, a fiatalok nagy számban továbbtanulnak. Rendezett lakhatási körülményekkel rendelkeznek, nincs köztük hajléktalan. Az egészségügyi ellátásban részt vesznek, elmennek szűrővizsgálatokra, kontrollvizsgálatokra. A nagyobb rendezvényeiket általában 2-3 havonta megrendezik, ezekre nemcsak a város, hanem a környék lakóit is meghívják. Évente próbálnak újabb, és újabb hagyományteremtő rendezvényeket szervezni. Emellett a hagyományokat (mind vallási, mind kulturális) követik, s léteznek olyan programjaik is, melyet a Baján működő horvát egyesületek rendeznek, s ehhez nyújt a Bajai Horvát Önkormányzat támogatást. Ezen rendezvényeken mindig vannak állandó részt vevők, ugyanakkor elmennek a programokra új részt vevők is, megmozgatja tehát a közösséget a rendezvényeik nagy része. Német nemzetiségűek a helyi adatgyűjtés szerint 1500-2000-ren élnek Baján. Esetükben nem jellemző a munkanélküliség, jól iskolázottak a családok, lakhatási körülményeik jók, nincs hajléktalan közöttük. A német nyelvet az iskolában is oktatják, de otthonukban is beszélik, ha kell hivatalosan is. A városi rendezvényeken részt vesznek, pl. a minden évben megrendezésre kerülő Halászléfőző népünnepélyen külön asztalaik vannak. Nemzetiségi hagyományaikat, kultúrájukat ápolják, nagy hangsúlyt fektetnek más településen élő németekkel való kapcsolattartásra (pl. buszos kirándulások havonta). Főbb rendezvényük a minden év novemberében megrendezésre kerülő Katalin bál (200-300 fő), valamint népszerűsítik nemzetüket, kultúrájukat más bajai lakosokkal, pl. a sétáló utcában a „Nemzetek zenéje” elnevezésű program alkalmával (német népi tánc, német zene bemutatásával. Szerbek kb. 1000 lakos él Baján, nagy része nyugdíjas, nemzetiségüknél nem jellemző a munkanélküliség, jól iskolázott családokban élnek, nem jellemző a 8 általános iskola alatti végzettség, lakhatási körülmények jók, nincs hajléktalan köztük. A nyelvet használják, ha kell hivatalosan is, családokban a gyermekek is beszélik a nyelvet. Hátrányos megkülönböztetés nemzetiségükkel kapcsolatban nincs. Kulturális programok/rendezvények: 1) Szerb Önkormányzat (minden hónap utolsó péntekén 8-12 óráig fogadónapot tart) 2) Szerb Vallási és Kulturális Egyesület 3) Szerb Egyházközség (karácsony, húsvét, szerb napok, (aug.16.) - ortodox szerb templom (védőszentje- Szent Miklós ünnepe május utolsó vasárnapja) kiemelten védett műemlék, minden nap 9-től nyitva tart, idegenvezetéssel szolgálnak a turistacsoportoknak 4-5 nyelven. Vallási és felekezetre tekintet nélkül mindenki szabadon látogathatja a templomot. - Szerb Regionális Nemzetiségi Ház: 1500 kötetes könyvtár (minden csütörtökön 14-18 óráig nyitva tart). Rendezvények közül fontosak az ortodox misék, kórusok. Tambura zenekar is működik. Szerb önkormányzatok országos kispályás labdarúgó bajnokságát megszervezték. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat rendszeresen szervez gyűjtéseket (játékok, könyvek, stb.) a rászoruló családok részére. Emellett a hidegélelem, konzervek, stb. gyűjtése is minden évben kiemelt figyelmet kap a rászoruló gyermekek, családok segítése érdekében. A Bajai Cigány Önkormányzat rendszeresen kap Kecskemétről adományokat (konzervek), a Bácska Sütő- és Édesipari Kft-től kenyeret. Önkéntes munka keretében megemlíthető például a Föld napja alkalmából megtartott szemétgyűjtés.

68

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A Bajai Cigány Önkormányzat a Baja Város Önkormányzattól kapott támogatást rendezvények megszervezésére, illetve iskolakezdési támogatásra fordítják (110-120 fő részére tanszerek, ruha). 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

a tartós munkanélküliek száma nem csökken, s ez folyamatos elszegényedéshez vezet az életvitel, életszínvonal folytatólagosságának hiánya

közfoglalkoztatás tovább folytatása, egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása egy adott program keretében megrendezésre kerülő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok, felújított ingatlanok/színterek stb. fenntartási időszak utáni folytonossága illetve kihasználtsága képzést segítő pályázatokon való részvétel (LEADER, TÁMOP) egészségtudatosság fejlesztése, elősegítése- pl. egészségőr alkalmazása igénybe vehető ellátások felhasználásának ellenőrzése- vagy természetbeni ellátások előtérbe helyezése

alacsony iskolázottság rossz általános egészségi állapot jellemzően rossz lakhatási körülmények

69

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

Magyarország jövőbeni gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése azon múlik, hogy a most felnövekvő gyerekek felnőttként mennyire lesznek boldogok, egészségesek, jól képzettek, mennyire érzik magukat biztonságban, mennyire lesz erős az önbizalmuk, önbecsülésük. A demográfiai trendek a csökkenő születések, a növekvő elöregedés világosan mutatják, hogy maximalizálni kell a jövőbeli humán erőforrásokat, vagyis maximalizálni kell az összes gyerek lehetőségét a jövőben, és a szegénység és kirekesztődés problémáját hatékonyan kell kezelni. A hátrányos, halmozottan hátrányos, köztük roma gyermekek helyzetének javítása, a szegénység átörökítésének megakadályozása kulcskérdése a társadalmi felzárkózásnak. Egy roma gyerek két és félszer nagyobb eséllyel kerülhet gyermekvédelmi szakellátásba, mint nem roma társai. Az értelmi fogyatékos gyereket nevelő családok több, mint kétharmada a létminimum alatt él. Csak két megállapítás arról, milyen esélyekkel indulnak a fogyatékos és roma gyerekek ma Magyarországon. 2014. február 5-én az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága öt év után ismét meghallgatta a magyarországi civil szervezeteket – az UNICEF Magyar Bizottsága, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a TASZ Fogyatékosügyi programja képviselői számoltak be a hazai gyermekjogi helyzet visszásságairól. Magyarországon fogyatékos gyereknek lenni nagyon sok esetben egyet jelent a szegénységgel és az elszigeteltséggel. Az értelmi fogyatékos vagy halmozottan fogyatékos gyereket nevelő családok több, mint kétharmada él a létminimum alatt. A szegénység oka az, hogy a legtöbb település semmilyen szolgáltatást nem tesz hozzáférhetővé a családok számára: személyi asszisztencia, közlekedési szolgáltatás, a helyi közösségben hozzáférhető oktatás gyakorta nem elérhető. Ezért a szülőknek maguknak kell gondoskodniuk gyermekek ellátásáról, miközben arra kényszerülnek, hogy feladják munkahelyüket. Különösen kirívó a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyerekek helyzete, akik bár 2006 óta tankötelesnek számítanak, felvételük még a gyógypedagógiai iskoláknak sem kötelező. A hivatalos adatok szerint minden második gyerek otthon kap pedagógiai fejlesztést, ami nagyon sokszor azt jelenti, hogy valójában egyáltalán nem részesül megfelelő ellátásban. A családok egy része éppen a közösségi ellátások miatt kényszerül úgy dönteni, hogy intézetbe adja gyermekét. A rendelkezésre álló adatok szerint 10 500 fogyatékos gyerek él intézeti körülmények között. E csoport közel minden második, szerencsésebb tagja diákotthonban, kollégiumban lakik. Közülük azonban sokan kényszerből kerülnek ide: mivel a család lakóhelyén sokszor nem található iskola, a szülők gyakorta arra kényszerülnek, hogy lemondjanak gyerekük otthoni neveléséről. A szociális és közoktatási rendszer ilyetén szerkezete ellentétes az Egyezmény 9. cikkével, amely szerint a gyermek és a szülő egymástól való elszigetelése ellen mindent meg kell tennie a tagállamoknak. A közösségi szolgáltatások hiánya és az intézményi ellátások sértik az Egyezmény 23. cikkét, amely a fogyatékos gyerekek közösségi életben való részvételének támogatását várják el a tagállamoktól. A hazai gyermekpszichiátriai rendszer súlyosan alulfejlett és elmaradott. A gyermekpszichiáterek száma 2011-ben 127 volt, országosan összesen 27 pszichiátriai gondozót lehetett elérni. Az akut támogatást igénylő gyerekek számára hat kórházban összesen 130 ágy volt hozzáférhető: a sürgős eseteket sokszor általános gyermekosztályon vagy felnőtt pszichiátriai betegek osztályán helyezik el. Az ellátás során a gyerekeket gyakorta szeparálják szüleiktől. A legsúlyosabb probléma azonban az, hogy a hazai gyermekpszichiátria prevenciós rendszerei alulfejlettek: 2011-ben Magyarországon az iskolák kétharmadában nem volt iskolapszichológus, míg – az ombudsman megállapítása szerint – a nevelési tanácsadók csak igen korlátozottan tudnak segítséget nyújtani a családoknak és a gyerekeknek. A gyermekpszichiátriai ellátórendszer alacsony volumene az egyik legkiszolgáltatottabb gyerekcsoport egészségügyi ellátásához való jogát sérti. 70

Az egyezmény számos cikkével összefüggésben külön is megemlítésre került a roma gyerekek magyarországi helyzete. Hangsúlyt kapott oktatási diszkriminációjuk, indokolatlan fogyatékossá minősítésük és mind a gyermekvédelmi rendszerben, mind pedig a gyermekprostitúció áldozatai közötti felülreprezentáltságuk. A romákkal szembeni diszkrimináció kapcsán külön szó esett a fiatalok előítéletességéről és a romákkal szembeni gyűlölet-bűncselekményekről. Becslések szerint általános iskolások kb. 15 százaléka roma, akik kétharmada szegregált körülmények között tanul. A szegregáltan oktatott gyerekek fele normál tantervű, míg másik fele ún. speciális iskolában tanul. A normál tantervű iskolákban sokszor külön osztályokat, „C. osztályokat” alakítanak ki a roma gyerekeknek, számos nagyvárosban pedig külön iskolát tartanak fenn számukra. A speciális iskolában oktatott fogyatékos gyerekek között jóval magasabb a romák aránya, mint azt egyébként a lakosságon belüli arányuk indokolná. Legutóbb pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága marasztalta el Magyarországot azért, mert két roma fiatalt indokolatlanul minősítettek fogyatékosnak. Összességében tehát megállapítható, hogy csak minden harmadik roma gyerek tanul integrált körülmények között. Ez nem csupán az egyezménynek a diszkrimináció tilalmáról szóló 2. cikke, hanem az oktatáshoz való jogról szóló 28. cikkének sérelmét is megvalósítja. A szegregált oktatás – legyen az osztály vagy iskolai szintű – szinte automatikusan együtt jár az alacsonyabb színvonalú oktatással és a gyerekek lemorzsolódásával. Míg a tanulók háromnegyede érettségit adó középiskolában folytatja tanulmányait, addig a roma fiataloknak alig több mint egyharmada vesz részt ilyen oktatásban, akik 7 százaléka nagy valószínűséggel nem fejezi be tanulmányait. A tankötelezettség 16 éves korra történt leszállítása a várakozások szerint tovább csökkenti majd a középfokú végzettséget szerző roma tanulók számát. A jelentéstétellel érintett elmúlt hatéves időszakban az oktatás szelekciós mechanizmusait erősítő kormányzati intézkedések kerültek elfogadásra. 2004 óta jelentősen – legalább harmadával – megnőtt a cigány többségű iskolák száma. Történelmi lehetőséget szalasztott el a jelenlegi kormányzat akkor, amikor az iskolák államosítása nem járt együtt a roma gyerekeket elkülönítő iskolák megszüntetésével, a jogsértő oktatásszervezési modellek felülvizsgálatával. A CFCF által indított perek nyomán ma is több olyan szegregált iskola működik amelyek jogellenességét bíróság állapította meg. A roma gyerekek nagymértékben felülreprezentáltak a magyar gyermekvédelmi szakellátásban. Az ERRC 2011-es kutatása szerint a gyermekotthonban elhelyezett gyerekek 66 százaléka roma. Egy roma gyerek ugyanis két és félszer nagyobb eséllyel kerül gyermekvédelmi szakellátásba, mint nem roma társai. Továbbra is problémát okoz, hogy a gyerekek jelentős részét anyagi okokból emelik ki családjából, vagyis a szegénység sokszor vezet a család szétszakításához. A roma gyerekek pedig a szegény gyermekek között is felülreprezentáltak. A gyermekes családok fokozott szegénységi kockázata a magyarországi szegénység meghatározó jellemzője. A szegénység átörökítése szempontjából a helyzet jelentős romlását mutatja a foglalkoztatott nélküli háztartásokban élő gyermekek számának egyértelmű növekedése, illetve a problémák koncentrálódását jellemző területi eloszlása. A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az ingyenes közétkeztetés, amelyben összesen mintegy 400 ezer rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermek részesül. A rászoruló középiskolások 50%-os étkezési térítési díj kedvezményben részesülnek. Problémát jelent a mintegy 400 ezer rászoruló gyermekek étkeztetése az iskolai szünetek alatt. Ennek a problémának a megoldására nyújt lehetőséget például a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 3. melléklet I. 3. pontjában meghatározott Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása. A szegénységben élő, hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózásának segítése csak a szülők bevonásával együtt lehet sikeres. A hátrányos helyzetű családok gondozásában, a gyermekeket veszélyeztető helyzetek kialakulásának megelőzésében, megszüntetésében, az ágazatközi (oktatási, egészségügyi, gyermekjóléti) együttműködés megszervezésében kitüntetetett szerepe van a gyermekjóléti szolgálatoknak. 71

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Településünkön a gyermekkorúak aránya eléri a 16%-ot, azon belül a 0-14 évesek aránya kb. 80%.

Az ábra szerint a gyermekkorúak között többségben van a férfi nem. Ez a mutató a 65 év feletti lakosságnál fordul meg és tér el jelentős mértékben.

72

A 2008-as évben érezhető válság utóhatásaként, - a kilábalás következménye - a demográfiai trendeket figyelembe véve, hogy a jóléti társadalmakban megjelenik a populáció kismértékű növekedése. A javuló gazdasági helyzet növeli a gyerekvállalási kedvet, mivel a családalapítás pénzügyi feltételei javulnak. A jelenlegi népességcsökkenés kismértékű lassulása, vagy akár emelkedése, eltekintve a komolyabb kormányzati beavatkozásoktól (pl. 70-es évek vége, családtámogatás), megjelenik minden gazdasági fellendülést mutató időszakban. Mivel a tendencia a mutatókat elemezve alacsony csökkenést mutat a 2001-2007. évek viszonylatában a gazdasági helyzet stabilizálódása a születések számának növekedésével jár majd. További növekedést látunk a 2007-2011. közötti időszakban. Összevetve a gazdasági helyzet urbanizációs hatásait, és az ezzel járó munkahely-allokációs trendek alakulását a 2013. után feltételezett növekedés reálisnak mondható. A növekedés alacsonyabb mértékű, mint a korábbi csökkenés, ezért feltételezzük, hogy a 2020-as évre éri el a növekedés a 2001-es mértéket. Változás: 2012

A gyermekkorúak aránya 2012-ben az állandó népességhez viszonyítva hozzávetőleg 15,7%. A gyermekkorban megfigyelhető, hogy ezen korosztály esetében a férfi nem képviselői vannak többségben.

73

Változás: 2013

A gyermekkorúak aránya 2013-ben az állandó népességhez viszonyítva hozzávetőleg 15,56%. A nemek közötti arány ezen évben is az előző évhez hasonlóan alakul.

74

Változás: 2014

A gyermekkorúak aránya 2014-ben az állandó népességhez viszonyítva hozzávetőleg 15,19%. A nemek közötti arány ezen évben is az előző évhez hasonlóan alakul.

75

Baja város állandó lakossága elöregedő, tekintettel arra, hogy mint ahogy a fenti táblázat is mutatja 2009. óta a 65 év feletti állandó lakosok száma fokozatosan növekszik, míg a 0-14 éves korú állandó lakosok száma jelentősen csökkent. A helyi ellátórendszer különböző támogatásokkal igyekszik segíteni a családokat a gyermekek nevelésében. Szolgáltatások, támogatások keretében védelmet biztosít. Fontos megjegyezni, hogy a helyi ellátórendszer célja a veszélyeztetettség megelőzése, azaz a prevenció. A megelőző tevékenységben fontos szerepet kap a köznevelési, egészségügyi, szociális, közművelődési, és sport intézményhálózat, valamint esetenként más civil szervezetek bekapcsolódása. Ahogy már korábban említésre került, különféle ellátások (pénzbeli, és természetbeni) révén igyekszik az önkormányzat biztosítani gyermekek ellátását, védelmét. Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 56/2008. (XI. 28.) önkormányzati rendelete célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, valamint a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséhez, megszüntetéséhez igénybe vehető ellátások egyes formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit a Gyvt.-ben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) kormányrendeletben foglaltakkal összhangban. Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelmére az alábbi ellátási formákat biztosítja: a) pénzbeli és természetbeni ellátás: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, étkezési térítési díjkedvezmény. b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgálat, gyermekek napközbeni ellátása (bölcsődei, óvodai, általános iskolai napközi otthonos ellátás és családi napközi), gyermekek átmeneti gondozása (helyettes szülő), családok átmeneti otthona. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos hatáskört Baja Város Polgármestere gyakorolja. A gyermek rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Az időszakos létfenntartási gondnak, illetve létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek tekinthető különösen: szülő balesete, halála, családot ért elemi kár, szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, illetve a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadás, szülő, gyermek betegsége gyermek tartós, vagy átmeneti nevelésbe vételének megszűnése, illetve családba történő visszahelyezése, gyermektartásdíj megelőlegezésére való jogosultság objektív hiánya, 76

-

gyermek iskoláztatásával járó rendkívüli kiadás, a gyermek láthatását elősegítő kiadás.

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is megállapítható. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri mértéke gyermekenként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéig állapítható meg. Változás: Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, az óvodáztatási támogatásban részesülők száma, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága: A pénzbeli és természetbeni ellátások: A Gyvt. és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.) alapján adható ellátások, azaz a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, valamint az óvodáztatási támogatás 2014. évi felhasználása az alábbiak szerint alakult: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult többek között a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, ingyenes tankönyv és egyéb kedvezmények igénybevételére, vagyis a támogatás elsősorban nem pénzbeli juttatást jelent. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal rendelkezők évente két alkalommal, augusztus és november hónapban részesülnek pénzbeli juttatásban. Ez alkalmanként és gyermekenként 5.800,- Ft összegű ellátást jelent, melyet az érintettek Erzsébet-utalvány formájában kapnak meg. 2014-ben Baján 733 család 1254 gyermeke részesült két alkalommal a támogatásban, melynek teljes összegét – 14.744 E Ft-ot – a központi költségvetés biztosította. 133 esetben került sor a kérelem elutasítására, melynek oka jellemzően az volt, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladta a jogszabályban – az ellátásra való jogosultság feltételeként – meghatározott jövedelemhatárt, vagy pedig a család az ellátás megállapítását kizáró vagyonnal rendelkezett. 2014-ben 2588 gyermek részesült gyermekétkeztetésben, melynek költségeihez a város 179.290 E Ft összegű hozzájárulást kapott a központi költségvetésből. 100%-os normatív kedvezményben, azaz ingyenes étkezésben részesült 768 gyermek, 803 gyermek kapott 50%-os kedvezményt és 1042 gyermek esetében – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a szülőnek csak az étkezés nyersanyagköltségét kellett megfizetnie. Óvodáztatási támogatás: Óvodáztatási támogatásban 34 család 35 gyermeke részesült, melyre az önkormányzat 410 E Ft-ot fordított. Óvodáztatási támogatás iránti kérelem elutasítására hét alkalommal került sor, jellemzően azért, mert a szülő nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy a gyermek rendszeres óvodába járásáról gondoskodjon. Hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet: 2014-ben hátrányos helyzet megállapításáról 119 gyermek esetében, halmozottan hátrányos helyzet megállapításáról 113 gyermek esetében született jegyzői döntés. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megszűnése: 2014. január 1-jétől önálló ellátási formaként megszűnt a Gyvt.-ben szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, és két másik – szintén válsághelyzetek kezelésére szolgáló, de különböző feltételekkel, eltérő szabályozás mellett igényelhető – ellátási formával, a szociális igazgatásról és 77

szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által szabályozott átmeneti segéllyel valamint temetési segéllyel együtt, egy egységes segélyformává, az önkormányzati segéllyé olvadt össze. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsődleges célja az volt, hogy az önkormányzat pénzbeli segítséget nyújtson azoknak a gyermeke(ke)t nevelő családoknak, akiknek alkalmanként olyan – gyermekekkel kapcsolatos – többletköltségük, rendkívüli, váratlan kiadásuk jelentkezik (pl. betegség, beiskolázás, táborozás), melyet nem tudnak önállóan fedezni. Ezeknek a rászoruló családoknak 2014-ben is lehetőségük volt arra, hogy a gyermekekkel kapcsolatos rendkívüli kiadások okán eseti ellátásban részesüljenek, de már nem rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, hanem önkormányzati segély címén. Az előző évekhez hasonlóan, tavaly is jelentős volt azoknak a családoknak a száma, ahol az alacsony jövedelem miatt a mindennapi megélhetéshez kapcsolódó kiadások fedezéséhez kértek segítséget (pl. közüzemi számlák kifizetéséhez, ruházkodáshoz, élelmezéshez). A családok egy része családtámogatási ellátásokból, álláskeresési támogatásokból vagy rendszeres pénzbeli ellátásokból él, azaz a szülők a munkanélküliség miatt nem munkával szerzett jövedelemből tartják el gyermekeiket. Továbbra is magas azoknak a családoknak a száma, ahol az egyik szülő egyáltalán nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. A nagycsaládban nevelkedő gyermekek esetében általában az édesanya otthon van, így ezekben az esetekben az ő jövedelmét kizárólag a családtámogatási ellátások képezik. A szociális rászorultságtól függő egyéb támogatásokról rendszeresen tájékoztatjuk az érintett családokat, ezáltal a gyermekvédelmi támogatásokon kívül egyéb juttatásokra is jogosultságot szerezhetnek. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata: A Gyermekjóléti Szolgálat önálló szakmai egységként látja el feladatait a Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Intézmény) intézményi keretein belül. A Szolgálat 1997-ben alakult, a jelenlegi intézményi szerkezetben 2009 óta működik. A Gyermekjóléti Szolgálat által ellátott feladatok a Gyvt-ben meghatározott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódnak. A Gyermekjóléti Szolgálat az Intézményen belül önálló szakmai egységként, a jogszabályi feltételeknek megfelelő személyek foglalkoztatásával működik. A jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelően minden munkatárs szakirányú végzettséggel rendelkezik. Szervezetileg és munkáltatói jogok tekintetében a Gyermekjóléti Szolgálat az intézményvezető irányítása alá tartozik. Illetékességi, illetve ellátási területe: Baja, Bácsbokod, Csávoly, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Rém, Szeremle települések közigazgatási területe. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata, alapelvei: A Gyermekjóléti Szolgálat a város személyes gondoskodást nyújtó ellátó rendszerének a része, amely a hátrányos, veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek és azok családjainak támogatására hivatott. Számukra szükségleteikhez igazodó, személyre szabott segítséget nyújt. A Gyermekjóléti Szolgálat a jogszabályi előírásoknak megfelelően működik, szolgáltatásával alkalmazkodik a társadalmi környezet változásaihoz. Az igényes szakmai munka érdekében tevékenységét a város különböző szervezeteivel együttműködve végzi. A Gyermekjóléti Szolgálatnál kizárólag a segítő munka iránt elkötelezett, képzett munkatársak dolgoznak, akik szeretik munkájukat, tisztelik a rászorulókat, a humánum vezérli tevékenységüket és ügyfeleik érdekeit minden esetben előtérbe helyezik. A Szolgálat feladatának lényege a prevenció, illetve az, hogy minden szolgáltatása váljék mindenki számára elérhetővé. Fő feladat a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve megszüntetése. A Gyermekjóléti Szolgálat feladatai: a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének érdekében végzett tevékenység, 78

észlelő-és jelzőrendszer működtetése, a gyermekvédelemben érdekeltek koordinálása, más szervezetek által nyújtott ellátások közvetítése, közreműködés az önkormányzat, illetve a gyámhatóságok tevékenységében, javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására, örökbefogadással kapcsolatos feladatok végzése, a településen élő gyermekek szociális helyzetének, veszélyeztetettségének folyamatos figyelemmel kísérése, felkérésre környezettanulmány készítése, a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetésének kezdeményezése. A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenységének középpontjában a gyermek mindenek felett álló érdeke áll. A gyermekjóléti szolgáltatás célja: A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermek visszahelyezését. A Gyermekjóléti Szolgálat célja, • hogy a gyermek és családja a lakóhelyén kapja meg azt a támogatást, segítséget, amely a gyermek jóllétéhez szükséges, • egy jól működő személyes kapcsolatrendszer kiépítése, mindazoknak a szakembereknek az együttműködése, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek a gyermekkel, • a veszélyeztető tényezők feltárása, elősegítve a kialakuló problémák időben történő felismerését, azok megoldását. E feladatok ellátása során a Gyermekjóléti Szolgálat szervezési, szolgáltatási, gondozási feladatokat végez (Gyvt. 40. § (2) bekezdés). A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenysége: A Gyermekjóléti Szolgálat nyitott intézmény, az ügyfélfogadás folyamatos, a szolgáltatások ingyenesek. A bajai feladatellátás: A családgondozók heti 40 órában végzik feladatukat, egyműszakos munkabeosztásban. A családgondozók munkaidejének fele kötött, melynek keretében az ügyeleti szolgálatot látják el, adminisztrációs munkát végeznek, részt vesznek a Gyermekjóléti Szolgálat team-megbeszélésein, illetve a részükre szervezett továbbképzéseken, belső továbbképzéseken, csoportmegbeszélésen. A rendszeres csoportmegbeszélések péntekenként vannak, amelyen a vidéki családgondozó munkatársak is részt vesznek. A munkaidő fennmaradó részét a munkatársak az ellátandó feladat jellegének, a családok igényeinek, a probléma megoldásának figyelembe vételével külső helyszínen, terepen végzik. Terepmunka keretében szakmai kapcsolatot építenek ki és tartanak fenn a jelzőrendszer tagjaival. Mind a bajai, mind a vidéki családgondozók munkaidejüket a Gyermekjóléti Szolgálat székhelyén kezdik. A kistérségi családgondozók: A kistérségi családgondozók (3 fő), a hét meghatározott napjain a településeken látják el feladataikat. Amennyiben sürgős intézkedés szükséges, a családgondozó azonnal felkeresi az adott települést. A településeken előre meghatározott időben fogadóórát tartanak (többnyire a polgármesteri hivatal épületében), majd felkeresik gondozott családjaikat, intézményeket (oktatási-nevelési intézmények, védőnői szolgálat, gyermekorvosok). A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége, elérhetősége minden településen ismert. A lakosság igényli a segítő tevékenységét, a vidéki családok a bajai székhelyen is felkeresik családgondozójukat és igénybe veszik a szolgáltatásokat (pszichológus, jogász) is. 79

A kistérségi feladatellátás keretén belül jól működő kapcsolatrendszert sikerült kialakítani a települési önkormányzatokkal. A Gyermekjóléti Szolgálat feladatellátási kötelezettségéből eredően működési területén rendszeres a kapcsolattartás valamennyi köznevelési intézménnyel. A hatékony munkavégzéshez elengedhetetlen a jelzőrendszer tagjaival történő rendszeres és folyamatos kapcsolattartás. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak tapasztalatai szerint a kistérségben ellátott családok és a hivatalok munkatársai megbecsülik a családgondozók munkáját, igényt tartanak rá. Az évek során a polgármesterekkel és az önkormányzatok dolgozóival nagyon jó munkakapcsolat alakult ki. A feladatellátás módja: A Gyermekjóléti Szolgálat a szolgáltatásokat az ellátások teljesítésével, az ellátások közvetítésével, valamint szervező tevékenységgel biztosítja. A feladatellátás módja: A Gyermekjóléti Szolgálat a törvényileg előírt, illetve az önkormányzati rendeletben meghatározott alábbi feladatokat látja el: észlelő- és jelzőrendszert működtet, családgondozást végez, javaslatot tesz gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására, elvégzi a védelembe vételhez kapcsolódó feladatokat, elősegíti a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését, utógondozását, örökbefogadással kapcsolatos feladatokat végez, szabadidős programokat szervez. Az ellátás igénybevételének módja: Az ellátás önkéntes, ha az az ellátást igénylő kérelmére történik. Az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatjuk az ellátás tartalmáról, feltételeiről, a Szolgálat által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról. Az ellátásra jogosult gyermek és törvényes képviselője írásban nyilatkozik arról, hogy a tájékoztatást megkapta, tudomásul vette. Amennyiben a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, abban az esetben a Gyvt. az ellátás kötelező igénybevételét rendeli el. Az együttműködés alapja hatósági határozat (az abban meghatározott kötelezés és szankció), de a szakmai elvek szerint ebben az esetben is törekedni kell az önkéntes együttműködés elérésére. Az ellátás igénybevétele térítésmentes. Szolgáltatásként szintén térítésmentesen biztosított az ügyfelek számára a jogi és pszichológiai tanácsadás. A problémától függően a családgondozó felveszi a kapcsolatot a tanácsadóval, időpontot egyeztetnek. Az ügyfelek számára biztosított a lehetőség, hogy a jogi, illetve a pszichológiai tanácsadóval négyszemközt tudják megbeszélni gondjaikat. A jogi és pszichológiai tanácsadást természetesen a kistérségi keretek között ellátott ügyfelek is igénybe vehetik, a munkatársak tapasztalatai szerint egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel. Gyermekjogi képviselő látja el a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek jogainak védelmét, segítve őket jogaik megismerésében, érvényesítésében. 2014-től lehetőség van mediátor segítségét is igénybe venni az Intézményben. A közvetítés egy olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó megállapodás létrehozása. Ha a szülők nem tudnak megegyezni a kapcsolattartás módjában vagy idejében, a gyámhivatal felhívja a feleket a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségére. Ha a közvetítői eljárás 4 hónap alatt nem vezet eredményre, a gyámhivatal az eljárást hivatalból folytatja. Észlelő- és jelzőrendszer szervezése, működtetése:

80

A Gyermekjóléti Szolgálat alapvető prevenciós feladata az észlelő- és jelzőrendszer működésének biztosítása, melynek keretén belül koordinálja azoknak a szakembereknek az együttműködését, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek gyermekekkel. Általánosságban elmondható, hogy a gyermekvédelemért minden állampolgár felelős, a Gyvt. (17. § (1) bekezdés) azonban nevesíti a feladatellátókat, 2014-ben a következő szerveket és személyeket megjelölve: egészségügyi szolgáltatók (védőnői szolgálat, háziorvosok, házi gyermekorvosok), személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, köznevelési intézmények, rendőrség, ügyészség, bíróság, gyámhatóság, pártfogó felügyelői szolgálat, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, menekülteket befogadó állomások, munkaügyi hatóság. A Gyermekjóléti Szolgálat ellátási területén folyamatosan tartja a kapcsolatot a jelzőrendszer tagjaival. A köznevelési intézmények felosztásra kerültek a családgondozók között, minden családgondozóhoz 4-5 intézmény tartozik, így megvalósul a személyes kapcsolattartás, minden ügynek felelőse van, a problémamegoldás hatékonyabb. Kéthavonta kerül sor jelzőrendszeri megbeszélésekre a Gyermekjóléti Szolgálat szervezésében. A házi gyermekorvosokkal is napi szintű a kapcsolat, a gyermekekről készült egészségügyi adatlapokat, mely a dokumentáció kötelező része, megküldik a családgondozóknak. A kórházi szociális munkásokkal, védőnőkkel negyedévenként szakmai megbeszélésre kerül sor. A Gyermekjóléti Szolgálat hatékonyan együttműködik a rendőrkapitánysággal, a hivatásos pártfogó felügyelői szolgálattal és a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal. A családgondozók biztosítják az intézmények és a Gyermekjóléti Szolgálat közötti rendszeres egyeztetést, esetmegbeszélések, értékelő megbeszélések formájában. A közös célok kialakítása, valamint a munkavégzés során a Gyermekjóléti Szolgálat dolgozói ügyelnek arra, hogy minden szakma megtarthassa szakmai identitását, saját szakterületi kompetenciáját. Visszajelzések szerint a települések gyermekvédelmi szakemberei, a jelzőrendszer tagjai nagy segítségnek tartják a családgondozó munkáját, jellemző a szoros együttműködés. A vidéki jelzőrendszeri tagoknak lehetőségük van a Baján megrendezésre kerülő továbbképzéseken, konferenciákon részt venni, ami segíti szakmai munkájukat. Évente egy alkalommal - március 31-ig, a bajai és a kistérségi jelzőrendszeri tagok részvételével - a Szolgálat gyermekvédelmi tanácskozást szervez, melyen értékeli a tárgyévben végzett tevékenységét, szükség esetén javaslatot fogalmaz meg a fenntartó felé. A 2014-es év értékelésére és a tanácskozásra 2015. március 19-én került sor. Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítő Szolgálat egységei között: A két alapellátást végző, hasonló ügyfélkörrel dolgozó szervezeti egység koordinációjára nagy szükség van a hatékony munka érdekében, hiszen csak a kölcsönös információcserén, szakmaiságon alapuló munkamegosztáson keresztül szolgálhatják legjobban ügyfelek érdekeit. A két szolgálat között belső jelzőrendszer működik, közös prevenciós programok szervezésére is sor kerül. A gyermekvédelmi felelősök hiánya: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 69. § (2) bekezdés f) pontja kimondja, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért. Tehát a jogszabály kötelező feladatként meghatározza a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezését és ellátását, a feladatellátáshoz külön státusz létrehozását azonban nem írja 81

elő. Tehát az intézmény vezetője szabadon dönt abban a kérdésben, hogy hogyan látja el az iskola ezt a kötelező feladatot. A Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett éves tanácskozáson továbbra is problémaként vetődött fel, hogy az iskolákban megszűntek a – korábban létező – gyermekvédelmi felelős státuszok. Ennek következtében a gyermekvédelmi munka koordinálása nehézkesebb, a gyermekvédelmi felelősök hiányoznak a jelzőrendszerből, így a köznevelési intézményekben kevesebb kapacitás jut a problémák feltárására, megelőzésére. Kérdéses, hogy a pedagógusok, intézményvezetők képesek-e ellátni azokat a feladatokat egyéb teendőik mellett, amelyek speciális szakembert igényelnek, hiszen sem idejük, sem energiájuk nincs erre, másfelől őket nem erre képezték ki. A Gyermekjóléti Szolgálat álláspontja szerint a köznevelési intézményekből hiányzik az iskolai szociális munkás, akinek megfelelő képzettsége és gyakorlata van a megelőzésben, az agresszió kezelésében, a problémás helyzetek felismerésében és megoldásában. Kapcsolat a Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal: Az Intézmény tevékenyen részt vállal a KEF munkájában, a munkatársak rendszeresen vesznek részt a KEF által szervezett konferenciákon, programokon. Adományok közvetítése: A Gyermekjóléti Szolgálat folyamatosan fogadja a felkínált adományokat. A családgondozók főként ruhaneműt, játékokat, mesekönyveket, iskolai tanszereket juttatnak a családoknak. Egy bajai pékség jóvoltából – már negyedik éve – a megmaradt kenyér és péksütemény kiosztásra kerülhet a kliensek között. Az adományból a vidéki családgondozók is rendszeresen visznek ügyfeleiknek. A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói rendszeres kapcsolatot tartanak fenn olyan szervezetekkel, magánszemélyekkel, ahonnan a Gyermekjóléti Szolgálat ügyfelei különböző adományokra számíthatnak. (KARITASZ, Máltai Szeretetszolgálat, Vöröskereszt). A felajánlások száma az elmúlt években - valószínűleg a gazdasági nehézségek hatására - csökkent. Az Intézmény 2014. októberében - főként ruhaneműből álló - német adományban részesült. Téli krízishelyzet megoldása: A téli hónapokban a Gyermekjóléti Szolgálat által gondozott családok körében nagy problémát, anyagi terhet jelent a fűtés megoldása, illetve költségének fedezése. 2014-ben Baja Város Önkormányzat 1 500 000 forintot biztosított az Intézménynek arra, hogy segítse a nehéz helyzetben élő családokat a téli hónapokban. Az Intézmény fenti összegből tűzifát és tartós élelmiszert vásárolt az érintett családoknak. Szabadidős programok szervezése: A Gyermekjóléti Szolgálat nagy hangsúlyt fektet a prevencióra, az ellátási területén élő gyermekek számára rendszeresen szervez a szabadidő hasznos eltöltését segítő programokat, kézműves és prevenciós foglalkozásokat. Rendszeresek a jeles ünnepekhez kapcsolódó programok (farsang, húsvét, advent, karácsonyi ünnepség, stb.). A Gyermekjóléti Szolgálat gondozásában lévő családok gyermekei részére minden évben egyhetes napközis tábor kerül megszervezésre. Ezen felül a gyermekek rendszeresen vehetnek részt az Intézmény által szervezett túrákon, kirándulásokon. A szabadidős programok részletesen, időbeli meghatározással a Szolgálat éves munkatervében szerepelnek. Legnagyobb szabású rendezvény – a korábbi évekhez hasonlóan – 2014-ben is a Városházi Gyermekkarácsony volt. Már novemberben megkezdődött a lakosság bevonásával a „cipősdoboz” akció, melynek keretében az ajándékokkal teli dobozokkal a tavalyi évben több száz gyermeket sikerült megörvendeztetni. Ez a legszívhezszólóbb program, melyre a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai mindig nagy örömmel készülnek, hiszen a gondozott családoknak ez az egyetlen lehetősége, hogy ajándékok kerüljenek a karácsonyfa alá.

82

(Gondozási esetek száma: hány gyermek ügyében jártak el a családgondozók. Alapellátásban történő gondozási esetek száma: ezen esetek hosszú, hat hónapon túli kapcsolatot jelentenek a gyermekkel és családjával. Eseti ügyintézések: rövid idejű családgondozás, segítségnyújtás, eseti ügyintézés, környezettanulmány. Védelembe vétel: hatósági intézkedés a gyermekek súlyos veszélyeztetettsége esetén, melyet alapellátás keretén belül nem lehet megoldani.) A Gyermekjóléti Szolgálat ügyfelei többségében hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik. Az esetek túlnyomó részében a segítségnyújtás elsősorban a szociális támogatásokhoz való hozzájutás segítését jelenti, életvezetési tanácsadásra, szabadidős programokba való bevonásra, lehetőség szerinti társadalmi integrálásra terjed ki. A családgondozás során a családban jelentkező működési zavarok, problémák, konfliktusok és azok a külső tényezők kerülnek feltárásra, melyek előidézik a gyermek veszélyeztetettségét. A Szolgálat feladata, hogy olyan gyermekeken és családokon segítsen, akik külső és belső erőforrásaik fogytán önerejükből nem tudják megoldani problémájukat. A családjukból kiemelt gyermekek családba való visszahelyezése érdekében a Szolgálat munkatársa kapcsolatot tart fenn a Gyermekvédelmi Szakszolgálat illetékes családgondozójával. A Szolgálat szakmai tevékenységének adatai:

A Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulók jelentős többségénél gondot jelent a megélhetés, az anyagi problémák jelenléte. Sok szülő nem rendelkezik munkahellyel. A tavalyi évben kicsit enyhített a családok anyagi helyzetén a közfoglalkoztatásban részt vevők számának növekedése. 83

Gyermeknevelési gondokkal számos családban küzdenek a szülők. Az elmúlt évtizedekben lezajló társadalmi változások hatására, minőségében, tartalmában átalakult az az idő, amit a szülők és a gyermekek együtt töltenek. Ennek következtében sérült a családnak a szocializációs, mintákat átörökítő funkciója. Napjainkra az a korosztály vált és válik szülővé, aki az említett átalakulásoknak gyermekként kárvallottja volt. Ebből következően hiányoznak a kommunikációs modellek, konfliktuskezelő, gondozási és nevelési minták. Egyre több családnál fordul elő, hogy valamelyik vagy mindkét szülő külföldön kényszerül munkát vállalni. A klienskörben sok a pszichiátriai betegségben szenvedő személy. Rendszeres orvosi ellenőrzésre nem járnak, gyógyszereiket nem váltják ki. A jelzőrendszeri tagok fokozott összefogására van szükség a sokszor évekig húzódó gondozási folyamatokhoz, a problémák megoldásához. Az utóbbi években a családgondozók egyre több, újabb keletű, sokrétű problémával találkoznak. Egyre gyakrabban kerülnek a klienskörbe családon belüli bántalmazás alanyai. A családgondozói munka során az információnyújtáson túl nagy szerepet kap a segítő beszélgetés, tanácsadás. Ez jelzi azt, hogy a gyermeket nevelő családok nem csak a szegénység, depriváltság által terheltek, hanem pszichésen és mentálisan is. A Gyermekjóléti Szolgálat tanulást segítő programok szervezésével, tartalmas szabadidős programok biztosításával igyekszik közreműködni a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában. A kapcsolattartás a gondozott családokkal leginkább családlátogatás formájában valósul meg. Családlátogatásra Baján 2013-ban 1760, 2014-ben 1999 alkalommal került sor. A Gyermekjóléti Szolgálatnál ellátott bántalmazott és elhanyagolt gyermekek száma: A gyermekvédelmi statisztikák szerint Magyarországon évente hozzávetőleg 20 000 gyermek válik valamilyen lelki, fizikai, szexuális bántalmazás áldozatává. A magas látencia miatt azonban ennek a számnak a többszöröse is feltételezhető. Magyarországon évente átlagosan 30 gyermek hal meg bántalmazás vagy elhanyagolás következtében. Kutatások kimutatták, hogy az erőszaknak kitett gyermekek nagyobb valószínűséggel válnak munkanélküli, nélkülöző, és agresszív felnőtté. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak tapasztalatai szerint az iskolákban és az iskolán kívüli gyermekközösségekben nő az agresszió, fokozódik a kortársak közötti erőszak. A Gyermekjóléti Szolgálat kezdeményezésére 2014-ben két alkalommal került sor gyermekpszichiáter vezetésével rendezett, a pedagógusok munkáját segítő szakmai megbeszélésre annak érdekében, hogy az iskolai agresszió kezelése során adekvátabban léphessenek fel. A családon belüli, illetve a gyermekek elleni erőszak tiltott módja a családi konfliktusok megoldásának. Az Intézmény törekszik arra, hogy segítséget nyújtson az oktatási, nevelési intézmények szakembereinek, hogy a mindennapi munkájuk során felismerjék a bántalmazás, elhanyagolás jeleit, és annak gyanúja esetén hatékonyan tudjanak intézkedni. Iskolai, óvodai gyermekvédelmi beszámolók: A nevelési, oktatási intézmények minden évben elkészítik gyermekvédelmi beszámolójukat, melyet az éves tanácskozás előtt megküldenek a Gyermekjóléti Szolgálat részére. A beszámolók a következő megállapításokat tartalmazták: - az óvodai beszámolókban szinte minden intézmény részéről megfogalmazódott, hogy nőtt a problémás gyermekek száma, a családok elszegényedése. Nagyon sok családban van munkanélküli szülő, rossz a családok anyagi helyzete. Gyakori, hogy az apa külföldön dolgozik, az anya egyedül marad a gyermekekkel, sok gyerek nyitástól-zárásig az óvodában van, kevés időt tölt a szülővel. A tanyasi kerületekben élő gyermekek iskolabusszal járnak be az intézményekbe, így az óvónők nem találkoznak a szülőkkel, akik viszont más módon sem tartják a kapcsolatot az óvodákkal. - az általános iskolák és középiskolák beszámolóiban szintén szerepel a család életét megnehezítő problémaforrásként a tartós munkanélküliség. Sok szülő vállal külföldön munkát, így válnak a családok „csonka családdá”, ami sok serdülőkorú gyermek esetében a problémák kiváltó oka. Szinte minden iskola beszámol arról, hogy nőtt a magatartásproblémás, pszichés gondokkal küzdő gyermekek száma. Sok az 84

elhanyagolt, ápolatlan, lelki sérült gyermek, a szülők körében érdektelenség tapasztalható. Nő azon gyermekek száma, akik egyéni foglalkozást igényelnek, de a pedagógusoknak nincs speciális végzettsége. - a középiskolákban probléma tanulók agresszív viselkedése, iskolai teljesítményük tekintetében a diákok motiválatlanok, magas az igazolatlan mulasztások száma. Szinte minden középiskola megemlítette problémaként a kábítószer-fogyasztás emelkedését, ismeretlen eredetű szerek használatát, és az internetes zaklatásokat. Az iskolai beszámolók mindegyike kitért a gyermekvédelmi felelős státusz megszüntetésének problémájára. A leírtak tanúsága szerint a közoktatási intézmények meg vannak elégedve a Gyermekjóléti Szolgálat munkájával, a kapcsolattartást, segítségnyújtást megfelelőnek tartják. Minden intézmény fontosnak tartja a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival való együttműködést, így még hatékonyabban tudnak segíteni a családoknak, gyermekeknek. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a problémák hatékonyabb kezelése érdekében Tapasztalható volt 2014-ben a családok részéről jelentkező azon igény, hogy speciális szolgáltatásokra volt szükségük, mint például pszichológus, fejlesztő pedagógus, családterapeuta, stb. Ezen szolgáltatások és lehetőségek folyamatos jövőbeni elérhetőségének biztosítására nincs teljes körű garancia, e szolgáltatások bővítése, továbbfejlesztése célszerűnek mutatkozik, főleg a megelőzés terén. A nevelőszülők számának növelésével a veszélyeztetett és ideiglenes hatályú intézkedés alanyaivá vált gyermekek családias környezetben való nevelkedését lehetne biztosítani, ami mindenképpen jobb és indokoltabb, mint az otthonban történő elhelyezés. A krízishelyzetek hatékonyabb kezelésének érdekében családok átmeneti otthonára, gyermekek átmeneti otthonára, illetve helyettes szülői hálózat kiépítésére, működtetésére lenne szükség Baja városában. Az ideiglenes távoltartás elrendelése a családon belüli erőszakkal összefüggésben, a rendőrség gyermekés ifjúságvédelmi munkájának bemutatása Fenti alcímben foglaltakkal kapcsolatosan a Bajai Városi Rendőrkapitányság az alábbi beszámolót állította össze: I. 2014. január 1-től 2014. december 31-ig a Bajai Rendőrkapitányság illetékességi területén több esetben hozott a rendőrség ideiglenes távoltartó határozatot. Megállapítható, hogy minden esetben a sértett és bejelentő személy is nő volt, aki vagy jelenlegi házastársa, élettársa, gyermeke vagy volt házastársa agresszív, bántalmazó viselkedése miatt kért rendőri segítséget. A 2014-ban lefolytatott eljárásokban a családban élő gyermekeket nem ért bántalmazás, de a bántalmazásoknak ezekben a családokban a gyermekek is szemtanúi voltak, így előírásra került, hogy a bántalmazó köteles volt magát távol tartani a családban élő gyerekektől is. Megfigyelhető tendencia, hogy az ideiglenes megelőző távoltartást évek óta olyan nők kérik, akik a családban kiskorú gyermeket vagy gyermekeket nevelnek. A bántalmazottak jellemzően alacsony keresetű, egyes esetekben igen rossz körülmények között élő személyek voltak. Az elkövetők jelentős része alkohol hatása alatt követte el cselekményét, évekig tartó durva, erőszakos magatartásuk állt az esetek hátterében. Az ideiglenes távoltartást minden esetben a vonatkozó jogszabályi előírások szem előtt tartásával foganatosítja a rendőrség, a végrehajtáshoz kapott útmutatókat, ajánlásokat minden esetben betartja. A bejelentést követően a legrövidebb időn belül a helyszínre érkezik a rendőr-járőr vagy KMB-s, aki a helyszínen tapasztaltak szerint értesíti a készenléti szolgálatban lévő, kiadmányozásra jogosult rendőrt. Az ideiglenes távoltartó határozat kiadmányozására jogosult rendőr veszi át ettől a ponttól az intézkedést és készíti el szükség esetén a szemle jegyzőkönyvet, vagy a jelentést a helyszínen tapasztaltakról, hallgatja meg a bejelentőt, a bántalmazottat, az egyéb tanúkat, végül a bántalmazót majd ha a törvényi feltételek fennállnak - határozatot hoz az ideiglenes távoltartásról. Ezt követően az idézéseket, valamint a járásbíróság felé a keletkezett iratokat eljuttatja. A bíróságról nem érkezett eddig visszajelzés arra vonatkozóan, hogy az ideiglenes távoltartó határozat vagy az azzal összefüggésben keletkezett iratok hiányosak lettek volna. 85

A Bajai Járásbíróság minden esetben meghozta a távoltartással kapcsolatos végzését, a távoltartás idejét 30 napban határozta meg. II. A Bajai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a családon belüli erőszakkal összefüggésbe hozható bűncselekmények jellemzőit a cselekmények kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatokat az alábbiak szerint hajtja végre: Az intézkedésben foglalt bűncselekmények megalapozott gyanúja esetén az ügyeletes tiszt tájékoztatása alapján a forrónyomos parancsnok kötelezettsége, hogy kivétel nélkül minden esetben halaszthatatlan nyomozási cselekmények elvégzésére utasítsa csoportját. Amennyiben más hatóságtól vagy természetes személytől érkezik a bejelentés, a Bűnügyi Osztály vagy a Vizsgálati Osztály vezetője haladéktalanul elrendeli a nyomozást és az eljárás lefolytatása soron kívül történik. Ha szükséges, a magánindítvány beszerzéséről soron kívül nyilatkoztatásra kerülnek a jogosultak. Ha érdekellentét áll fenn a törvényes képviselő és a gyermek között, akkor magánindítvány kérdésében a gyámhatóságot keresi meg a rendőrség. A bizonyítás során a rendőrség szemlét tart. A lehetőségekhez mérten a gyermekkorú sértettek kihallgatását kellő tapasztalattal, empátiával rendelkező rendőr végzi. Indokolt esetben, az ügyészséggel egyeztetve a rendőrség munkaidőn túl, rendőrnőt von be a kihallgatások lefolytatására. Egyes esetekben előterjesztést tesz nyomozási bíró eljárásba való bevonására, elkerülve ezzel a gyermek többszöri kihallgatását. A szemle, illetve a tanúkihallgatások után az eredményes bizonyítás érdekében törekszünk minél szélesebb körben adatgyűjtés elvégzésére, hiszen néhány esetben a sértett gyermek törvényes képviselője a gyermek befolyásolásával megpróbálja félrevezetni a hatóságot az erőszak mértékét vagy az eset valóságtartalmát illetően is. A bűncselekmény bizonyítása érdekében rendőrség minden esetben szakértőt, szakpszichológust is kirendel. A vonatkozó ORFK intézkedés értelmében a rendőrség minden esetben adatlapot állít ki és azt lehetőség szerint 48 órán belül az illetékes Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjének megküldi, amennyiben a Gyvt. rendelkezései alapján a kiskorú veszélyeztetettsége megállapítható. Az adminisztratív tájékoztatáson túl a bűnmegelőzési előadó telefonon is felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével, amennyiben az iratokból következtetni lehet arra, hogy a szülők sorozatos egymással szembeni agresszív viselkedése miatt a kiskorú fokozott odafigyelést igényel. A rendőrség - a gyermekvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében – az elmúlt években együttműködési megállapodást kötött a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatala Gyámügyi Osztályával (korábbi Gyámhivatal), amelyben meghatározásra került a kölcsönös tájékoztatás, jelzésadás és együttműködés rendszere. Az együttműködést a felek évente értékelik. Az elmúlt két évben a bűnmegelőzési előadó, és a Gyámhivatal vezetője is lépéseket tett, hogy a közvetlenebb kapcsolattartás, együttműködés megvalósulhasson. A bűnmegelőzési előadó a Gyermekjóléti Szolgálattal szinte napi kapcsolatban áll, hatékony az együttműködés. A 2014. évben a Gyvt.-ben szabályozott ideiglenes hatályú elhelyezés intézményével nem élt a rendőrség. Az elmúlt évben 17 alkalommal tájékoztatta a Gyermekjóléti Szolgálatot kiskorú veszélyeztetettségéről. A legtöbb esetben az adatszolgáltatás indoka garázda jellegű magatartás, testi sértés bűncselekménye volt, mely a gyermek előtti veszekedésben, kiabálásban és verekedés formájában valósult meg. Az adatlapok kezelését, továbbítását és a kapcsolattartást a bűnmegelőzési előadó végzi. 2014-ben a Bajai Rendőrkapitányság illetékességi területén 14 kiskorú veszélyeztetése miatt indult eljárás, melyek közül 6 esetben vádemelési javaslattal zárult a nyomozás, 3 esetben jelenleg is tart a nyomozás, 5 esetben pedig az eljárás megszüntetésre került. A vizsgált időszakban az illetékességi területen 2 esetben követtek el szexuális erőszak bűntettét, és 1 esetben követtek el szexuális visszaélést. Mindhárom ügy összefüggésbe hozható családon belüli erőszakkal. Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása bűntette miatt a rendőrség 2 ügyben indított eljárást, az egyik ügyben a nyomozás megszüntetésre került, a másik ügy jelenleg is folyamatban van. Kapcsolati erőszak miatt nem tettek feljelentést a vizsgált időszakban, tartási kötelezettség elmulasztása miatt 8 ügyben indult nyomozás, melyek közül 3 jelenleg is folyamatban van. 86

2014-ben a rendőrség több esetben rendelt el megelőző ideiglenes távoltartást, a bejelentést követően a kiadmányozásra jogosult rendőr azonnal felkutatta a bejelentőt. Mivel ezt mindannyiszor megelőzte rendőri intézkedés, helyszíni szemle megtartására, illetve helyszín megtekintésére nem volt szükség, ugyanis rendelkezésre állt a rendőri jelentés. Olyan bejelentés nem érkezett a hatósághoz, hogy a távoltartott a távoltartás ideje alatt megszegte volna a határozatban foglaltakat. A Bajai Járásbírósággal kialakított gyakorlat szerint, amennyiben a rendőrség munkaidőben hozta meg a határozatot, még azon a napon eljuttatta a keletkezett iratokat a Bajai Járásbíróságnak. Amennyiben a határozathozatalra munkaidőn kívül került sor, a rendőrség munkatársa már a határozat készítésének ideje alatt felvette a kapcsolatot az ügyeletes bíróval, aki a tárgyalás idejét azonnal közölte, így egyetlen esetben sem fordult elő, hogy az ideiglenes távoltartott nem jelent meg a bíróság előtt. A családon belüli erőszak kezelésével kapcsolatosan a rendőrség aktív bűnmegelőzési feladatokat is végez, ugyanis kiskorú eltűnése esetén az eltűnés tényéről és körülményeiről haladéktalanul tájékoztatja a Gyermekjóléti Szolgálatot, kivéve, ha az eltűnés gyermekvédelmi intézményből történt. A gyermek megtalálása esetén az eljáró rendőr a kiskorú meghallgatása során tisztázza, hogy az eltűnés nem hozható-e összefüggésbe családon belüli erőszakkal. A 2014. évben eltűnt fiatalkorúak önként hazatértek, szökésük főleg csavargásból eredt. A Bűnügyi Osztály bűnmegelőzési előadója célzott programokon, intézmények által történt meghívások alkalmával, de a D.A.D.A. (Dohányzás – Alkohol - Drog – AIDS) Program oktatásának keretén belül is erősíti a rendőrség elkötelezettségét a családon belüli erőszak felszámolására, illetve felderítésére. A Bajai Rendőrkapitányság ügyelete a családon belüli erőszak körébe tartozó, személy elleni és nemi erkölcs elleni bűncselekményeket a megyei ügyelet felé haladéktalanul jelenti. A hatóság figyelemmel kíséri a Bajai Rendőrkapitányság illetékességi területén a családon belüli erőszakhoz kapcsolódó bűnelkövetési formákat, tanulmányozza azok morfológiai sajátosságait. A megfigyelések eredményeit az ifjúságvédelmi, áldozatvédelmi munkában felhasználja. 2014. évben negyedévente került összehívásra az úgynevezett Egyeztető Fórum, melyen a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, vezetői is részt vettek, az utolsó ülés 2014. december 10. napján került megrendezésre. A Bajai Rendőrkapitányság Bűnügyi és Vizsgálati Osztályán az illetékes vezető minden esetben kivizsgálja, ha a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyekben folytatott rendőri eljárásban az intézkedés elmaradását, szakszerűtlenségét, vagy törvénytelenségét kifogásoló, az áldozat, civil szervezet, vagy bármely más személy, illetve szerv részéről bejelentés érkezik. 2014. évben ilyen kifogás, bejelentés nem érkezett. III. A Bajai Rendőrkapitányság illetékességi területén lévő alapfokú köznevelési intézmények tanulói a D.A.D.A. Program oktatásának fő célcsoportja. A Bajai Rendőrkapitányság illetékességi területén a 2013/2014-es tanévben 13 oktatási intézményben, 6 településen (Bácsalmás várost is beleértve) került sor a D.A.D.A. Program oktatására. A bajai, bácsalmási, katymári, tataházi, felsőszentiváni és szeremlei általános iskolákban összesen 39 osztályban 1012 tanuló részvételével folyt az oktatás. Az Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolája bizalmát megnyerve – a 2013/2014-es tanévben újonnan csatlakozó iskolaként – 2013. szeptemberétől megkezdődött itt is a D.A.D.A. Program keretében az oktatás, melyet örömmel fogadtak mind a gyerekek, mind a pedagógusok. A nyár folyamán több felkérést kapott a bűnmegelőzési előadó a Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattól, hogy az általuk megrendezett nyári táborokban foglalkozásokat, előadásokat tartson a rendőrség munkájáról, illetve a gyermekeket nyáron fenyegető veszélyekről, vészhelyzetekről, valamint a kábítószerekről. A felkéréseknek a rendőrség előadója minden alkalommal eleget tett. A Bajai Rendőrkapitányság bűnmegelőzési előadója részt vett a nyári falunapokon is, ahol (az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos tájékoztatáson túl) figyelmet fordított a rendezvényen megjelent fiatalokra is, tájékoztatva őket a nyár veszélyeiről. A bűnmegelőzési előadó rendszeresen részt vesz a negyedévente megrendezésre kerülő Közbiztonsági Egyeztető Fórumon, ahol iskolaigazgatók, egyházak képviselői, polgármesterek vesznek részt. Az ifjúságvédelmi feladatok közt megemlítendő, hogy a bűnmegelőzési előadó átvette azon körözési feladatokat, melyeknél a koordinálást a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési 87

Osztálya végzi. A körözés elrendelésén kívül, minden felkutatásra irányuló tevékenységet Czickné Bedics Edit rendőr őrnagy végez, aki több alkalommal járt már a Bácsalmási Gyermekotthonban, hogy találkozzon, beszélgessen a fiatalokkal. IV. 2014-ben a Bajai Rendőrkapitányság illetékességi területén viszonylag sok esetben indult eljárás kábítószerrel való visszaélés vétség, illetve bűntett elkövetése miatt. Az esetek nagy részében cannabis fogyasztása történt, de megjelent az új, pszichoaktív anyagok használata is. A Bajai Kórház Addiktológiai Osztályának adatai szerint illetékességi területükhöz két város: Baja és Bácsalmás, valamint huszonkilenc község tartozik. Tájékoztatásuk szerint mindenki szabadon választja meg, hogy az elterelést mely intézményben szeretné igénybe venni, így a Bajai Kórház Addiktológiai Szakrendelésének, mely az elterelést végzi, van például pécsi, budapesti, szekszárdi illetőségű kezeltje is. A Bajai Kórházban kizárólag a 18. életévét betöltött személy elterelésében tudnak segíteni, a 18. év alatti gyermekek, fiatalok kezelését Pécsett, Szegeden vagy Budapesten végzik. A gyakorlat szerint az egyén megjelenik egy határozattal, vagy rendőrségi irattal a kórházban, ezt követően állapotfelmérés következik, miután az állapotának megfelelő csoportba kerül. Az elterelés 6 hónapig tart, hetente kell megjelenni konzultáción. Amennyiben a gyanúsított 6 hónapon keresztül részt vett az elterelésen, a szakrendelő igazolást állít ki, melyet a gyanúsított átad az ügyével foglalkozó rendőrnek, nyomozónak. A bölcsődei ellátást a Bajai Egyesített Bölcsődék a) bölcsődei alapellátás, b) játszócsoportos foglalkozás, c) időszakos gyermekfelügyelet szolgáltatásokkal biztosítja. A Bajai Egyesített Bölcsődék rövid bemutatása: Az intézmény 1997. augusztus 1-jén alakult részben önálló intézményként. A férőhelyek száma az elhelyezési igények változásához igazodva többször módosult, a legutóbb 160 férőhellyel működő bölcsőde pályázatnak köszönhetően 220 férőhelyre bővült. A Bajai Egyesített Bölcsődék jelenleg 220 férőhelyes. Baja város célja, hogy a bölcsődés korú lakosainak a hatékony, és magas színvonalú nevelési program mellett a társadalmi elvárásoknak és a jogszabályoknak is megfelelő gondozást biztosítson. A cél megtartása hosszú távon a lakosság itt maradását eredményezi. A várólisták hosszának csökkentése is folyamatosan történik, hogy a szülőknek esélyük legyen a munkaerőpiacra való visszatérésre. Mindkét szülő foglalkoztatása megvalósulhat, ami kedvezően érinti a város aktivitási rátáját. A bölcsődék három különböző városrészen helyezkednek el, így az ott fellépő igényeknek az intézmények eleget tudnak tenni. Mindhárom intézmény könnyen megközelíthető, az autókkal érkezőknek parkolási lehetőség adott. A bölcsődék helyiségei: Az I. sz. Bölcsődében 7 csoportszoba található, a gondozási egységekhez fürdőszoba, átadó és előtér tartozik. A csoportszobákhoz terasz csatlakozik, amelyről a játszóudvar érhető el. A II. sz. Bölcsődében 3 csoportszoba található fürdőszobával, átadóval, előtérrel. A III. sz. Bölcsődében 12 csoportszoba van előtérrel, fürdőszobával, átadóval, 1 fejlesztőszoba, 1 játszócsoport, ill. időszakos gyermekfelügyelet részére. Mindhárom bölcsődéhez tartozik napos és árnyékos játszóudvar. Változás:

88

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 2012-ben a családgondozók 22 olyan családdal tartották a kapcsolatot, ahol a gyermekek szakellátásba kerültek. (A szakellátás a valamilyen okból családjában nem nevelhető gyermeknek nyújt családpótló ellátást, pl. nevelőszülőnél, gyermekotthonban.) Ideiglenes elhelyezésre 13 gyermek esetében került sor, ami az előző évhez viszonyítva igen jelentős emelkedés. (2011-ben 1 gyermek esetében került sor ideiglenes elhelyezésre). A gyermekek nevelőszülőkhöz, illetve gyermekotthonba kerültek. Védelembe vett gyermekek száma: 39 (Ebből 0-2 éves: 3 fő, 3-5 éves: 2 fő, 6-13 éves: 6 fő, 14-17 éves: 28 fő) Változás:

Védelembe vett gyermekek száma 2012-2014 között fokozatosan csökkent, így a 12 fős csökkenés 31%-os javulást eredményezett. Átmeneti nevelésben 37 gyermek van, ez a szám az előző évhez képest csökkent. A családjukból kiemelt gyermekek családba való visszahelyezése érdekében a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa kapcsolatot tart fenn a Gyermekvédelmi Központ illetékes családgondozójával. A Gyermekjóléti Szolgálatnál ellátott, bántalmazott gyermekek adatai: 89

Családon belül szülő általi fizikai bántalmazás 2 esetben, lelki bántalmazás 5 esetben fordult elő. A szülő általi fizikai elhanyagolások száma 18, szülő általi lelki elhanyagolás 35 gyermeket érintett. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó szakemberek azok, akik a mindennapjaik során tapasztalhatják a bántalmazás, elhanyagolás jeleit. A Szolgálat csak írásos jelzés után kerül kapcsolatba a családdal. A bántalmazás jelei nem mindig egyértelműek, nagy körültekintést igényel azok felismerése. A szakemberek maguk is félnek felismerni a problémát. Törekszünk arra, hogy a jelzőrendszert segítsük a felismerésben, a problémák feltárásában (képzések, szakmaközi megbeszélések keretében).

Az ábra jól mutatja, hogy a veszélyeztetett kiskorúak száma a 2008-as adatokhoz képest lényegesen csökkent, azonban az előző évben újabb emelkedés tapasztalható, amely elsősorban a szülők munkanélküliségére, valamint a lakhatási körülményekre vezethetőek vissza. Változás:

Az elmúlt két évben a veszélyeztetett kiskorúak száma jelentősen csökkent (közel 100 fővel), köszönhetően a Gyermekjóléti Szolgálatnak illetve a Szolgálattal együttműködő szerveknek. Összességében elmondható, hogy a jelzőrendszer jól működik. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 90

A Gyvt., a Gyer. valamint Baja Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 56/2008. (XI. 28.) rendelete alapján adható ellátások, azaz a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatások közül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2012. évi felhasználása az alábbiak szerint alakult: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult többek között a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, ingyenes tankönyv és egyéb kedvezményeknek az igénybevételére, vagyis a támogatás elsősorban nem pénzbeli juttatást jelent. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők évente két alkalommal, augusztus és november hónapban részesülnek pénzbeli juttatásban. Ez alkalmanként és gyermekenként 5.800,-Ft összegű ellátást jelent. 2012. november hónapjában először került sor arra, hogy a rászoruló gyermekek az 5.800,-Ft-ot nem készpénzben, hanem Erzsébet-utalvány formájában kapták meg. 1124 család 1970 gyermeke részesült 5.800,-Ft támogatásban, melynek teljes összegét a központi költségvetés biztosította. 231 esetben került sor a kérelem elutasítására, melynek oka jellemzően az volt, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladta a jogszabályban – az ellátásra való jogosultság feltételeként – meghatározott jövedelemhatárt, vagy pedig a család az ellátás megállapítását kizáró vagyonnal rendelkezett. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó normatív gyermekétkeztetési kedvezményben 2012-ben 1334 gyermek részesült, összesen 90.712 E Ft összegben.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosít az önkormányzat. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesül az a szülő, aki rendkívüli élethelyzetben él, és számára gondot jelent már akár a közüzemi számlák kifizetése is. Az átlagos támogatási összeg gyermekenként és alkalmanként kb. 1000 forint. Kiegészítő kedvezményt Baja Város Önkormányzat nem biztosít.

Változás:

91

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult többek között a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, ingyenes tankönyv és egyéb kedvezmények igénybevételére, vagyis a támogatás elsősorban nem pénzbeli juttatást jelent. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal rendelkezők évente két alkalommal, augusztus és november hónapban részesülnek pénzbeli juttatásban. Ez alkalmanként és gyermekenként 5.800,- Ft összegű ellátást jelent, melyet az érintettek Erzsébet-utalvány formájában kapnak meg. 2014-ben Baján 733 család 1254 gyermeke részesült két alkalommal a támogatásban, melynek teljes összegét – 14.744 E Ft-ot – a központi költségvetés biztosította. 133 esetben került sor a kérelem elutasítására, melynek oka jellemzően az volt, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladta a jogszabályban – az ellátásra való jogosultság feltételeként – meghatározott jövedelemhatárt, vagy pedig a család az ellátás megállapítását kizáró vagyonnal rendelkezett. 2014-ben 2588 gyermek részesült gyermekétkeztetésben, melynek költségeihez a város 179.290 E Ft összegű hozzájárulást kapott a központi költségvetésből. 100%-os normatív kedvezményben, azaz ingyenes étkezésben részesült 768 gyermek, 803 gyermek kapott 50%-os kedvezményt és 1042 gyermek esetében – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a szülőnek csak az étkezés nyersanyagköltségét kellett megfizetnie.

Tekintettel a gyermekvédelmi ellátások szabályozásának átalakulására a rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény megszűnt, azonban a szülők e célból települési támogatás igényelhetnek. 92

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, arány A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 2012. évi felhasználása az alábbiak szerint alakult: 421 család 712 gyermeke 670 alkalommal részesült rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, melyre az önkormányzat 2.495 E Ft-ot fordított. A támogatás mértéke gyermekenként átlagosan 3.500,-Ft összegben került megállapításra, kérelem elutasítására nem került sor. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránt benyújtott kérelmek elbírálása során megállapítható, hogy a kérelmet előterjesztő személyek között nagy számban fordulnak elő a gyermeküket/gyermekeiket egyedül nevelő szülők, akiknek anyagi problémájuk hátterében részben az áll, hogy a tartásra köteles szülő gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsődleges célja az, hogy az önkormányzat pénzbeli segítséget nyújtson azoknak a gyermeke(ke)t nevelő családoknak, akiknek alkalmanként olyan többletkiadásuk, rendkívüli kiadásuk jelentkezik (pl. betegség, beiskolázás, táborozás), melyet nem tudnak fedezni. Megfigyelhető azonban, hogy növekszik azoknak a családoknak a száma, ahol annyira alacsony az egy főre jutó havi jövedelem, hogy a szülők olyan helyzet kezelésére kérik a támogatást, mely nem rendkívüli, tehát a mindennapi megélhetéshez kapcsolódó kiadások fedezéséhez kérnek segítséget (mint pl. közüzemi számlák kifizetéséhez, élelmezéshez). A családok egy része családtámogatási ellátásokból, álláskeresési támogatásokból vagy rendszeres pénzbeli ellátásokból él, azaz a szülők a munkanélküliség miatt nem munkával szerzett jövedelemből tartják el gyermekeiket. Egyre több azoknak a családoknak a száma, ahol az egyik szülő egyáltalán nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. A nagycsaládban nevelkedő gyermekek esetében általában az édesanya otthon van, így ezekben az esetekben az ő jövedelmét kizárólag a családtámogatási ellátások képezik. A szociális rászorultságtól függő egyéb támogatásokról rendszeresen tájékoztatjuk az érintett családokat, ezáltal a gyermekvédelmi támogatásokon kívül egyéb juttatásokra is jogosultságot szereznek. Változás: A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megszűnése: 2014. január 1-jétől önálló ellátási formaként megszűnt a Gyvt.-ben szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, és két másik – szintén válsághelyzetek kezelésére szolgáló, de különböző feltételekkel, eltérő szabályozás mellett igényelhető – ellátási formával, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által szabályozott átmeneti segéllyel valamint temetési segéllyel együtt, egy egységes segélyformává, az önkormányzati segéllyé olvadt össze. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A Gyvt. 151. § (1) bekezdése szerint: A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a) a bölcsődében, hetes bölcsődében, b) az óvodában, c) a nyári napközis otthonban, d) az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban, e) az általános iskolai, továbbá - ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik - középfokú iskolai menzai ellátás keretében, f) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében, 93

g) a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében nyújtott étkeztetésre. (2) Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a nem állami fenntartó az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a fenntartó az egyéb állami fenntartású intézményben a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. A főváros közigazgatási területén lévő tankerületekben az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben - a fővárosi önkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmények kivételével - az étkeztetést a kerületi önkormányzat biztosítja. A fővárosi önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést azon nevelési-oktatási intézményben, amely saját tulajdonában álló ingatlanban működik. Az étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. (2a) Ha a (2) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg. (3) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. (4) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. Ha a fenntartó kizárólag a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetésre állapít meg személyi térítési díjat, a személyi térítési díj meghatározásánál a 150. § (1)-(3) bekezdését nem kell alkalmazni. (5) Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény]. A jogszabálynak megfelelően a Gyvt-s tanulók 100%-os étkeztetési támogatásban részesülnek, számuk átlagosan 700 fő. Az 50%-os kedvezményes étkezési támogatásban részesültek száma 2011-ben 540 fő volt, míg 2012-ben jelentősen, felére csökkent, ami arra enged következtetni, hogy valószínűleg a korábbi jogosultság előfeltétele időközben megszünt (pl. a legidősebb. gyermek nagykorúvá vált)

Változás: 94

2015. szeptember 1-én lépett hatályba a 2015. évi LXIII. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosítása, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza. A gyermekétkeztetés során ingyenes étkezést kell biztosítani az óvodai nevelésben részesülő gyermek után, amennyiben 1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, 2. tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, 3. olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, 4. olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át [2015. évben a 89 408 Ft-ot], vagy 5. nevelésbe vették. A kedvezmény igénybevételéhez – a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. melléklete szerinti NYILATKOZATot kell az intézmény vezetőjéhez benyújtani a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után. A fenti hivatkozott jogszabályra tekintettel az ingyenes étkezésben részesülő óvodások száma jelentős mértékben megnőtt. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A HEP elkészítése során az oktatási intézményekkel felvettük a kapcsolatot, melynek során azt az információt kaptuk, hogy a Bajai Óvodaigazgatóságnál ellátottak között 1 fő nem rendelkezik magyar állampolgársággal. Az általános iskolai oktatásban résztvevő tanulók között pedig változó, jelenleg 1 fő tartozik ebbe a körbe.

95

Változás:

Az óvodások közül 3 fő, az általános iskolások közül szintén 3 fő nem rendelkezik magyar állampolgársággal. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nincs Baján szegregátum, így ezen kérdéssel nem indokolt foglalkozni. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférését az önkormányzat az alábbi ellátásokkal igyekszik biztosítani: - védőnői ellátás, - házi gyermekorvosi ellátás, - gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások (pl. bölcsődei ellátás, gyermekjóléti szolgáltatás) - Pedagógia Szakszolgálat által nyújtott korai fejlesztés, - óvodai ellátás, - iskolai oktatásban való részvétel.

96

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Jelenleg Baja városban 10 fő védőnő végzi tevékenységét. A védőnők ellátnak terhes-gondozói, illetve csecsemő- és kisgyermek tanácsadási feladatokat is. A település területe védőnői körzetekre került felosztásra (11 db), egy védőnőre kb. 250 ellátott jut. A védőnők a Bajai Szent Rókus Kórházban, valamint a Kolozsvár utcai ingatlanban végzik feladatukat. Minden védőnői státusz betöltött, üres állás nincs.

Változás:

97

A területi védőnői ellátás 2015. szeptember 1. napjától Baja Város Önkormányzat fenntartásában működik 10 védőnői körzetben. A területi védőnők feladatukat a Baja, Kolozsvár utca 3/b. szám alatti ingatlanban végzik. Itt történik mind a terhes gondozás, mind a csecsemő tanácsadás. Az egy védőnőre jutó gyermekek száma kb. 220 fő. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Jelenleg a városban 6 házi gyermekorvosi körzet van, nincs betöltetlen házi gyermekorvosi praxis. Egy-egy házi gyermekorvosra kb. 720 fő ellátott jut. A házi gyermekorvosaink mindannyian jól felszerelt, új, illetve felújított ingatlanban látják el feladatukat. Változás:

A házi gyermekorvosok által ellátott 4596 gyermek ellátására 2014-ben mindösszesen 55624 esetben került sor.

98

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A korai fejlesztést 2013. január 1. napja óta a pedagógiai szakszolgálatok látják el. Ezen időpontig a Bajai Egyesített Bölcsődék Szent Antal utcai telephelyén is ellátásra került az említett fejlesztő szolgáltatás, mely ingatlan külön fejlesztőszobával is rendelkezik. A bölcsődevezetővel történt egyeztetés szerint kb. 5 fő veszi igénybe ezen szolgáltatást. Változás: A bölcsődevezetővel történt egyeztetés szerint 2015-ben kb. 13 fő veszi igénybe ezen szolgáltatást. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás – mint ahogy az már fentebb említésre került - az önkormányzat által fenntartott Bajai Egyesített Bölcsődék keretében történik. A bölcsődékben jelenleg összesen 220 férőhely biztosított. Ezen felül a város területén több családi napközi is működik. A Bajai Egyesített Bölcsődék 1 székhelyen, és 2 további telephelyen biztosítja a bölcsődés korú gyerekek részére a gyermekjóléti alapellátást. A Szent Antal utcai telephelyen kiegészítő szolgáltatások is igénybe vehetőek a gondozás-nevelés mellett. Ilyen kiegészítő szolgáltatás például az időszakos gyermekfelügyelet, illetve a játszócsoport.

Jelenleg Baja városban több civil szervezet által fenntartott családi napközi is működik (pl.Bababirtok Egyesület, Pici-Talpak Gyermekgondozó Egyesület) Változás:

99

A családi napközik fenntartóival történt egyeztetés alapján elmondható, hogy a családi napközik mindegyike közel 100%-os kihasználtság mellett működik. e) gyermekvédelem A gyermekvédelem területén jelentős szerepet kap a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat. Az önkormányzat gyermekvédelmi ellátások keretében nyújt támogatást az arra rászorulóknak. Ezen támogatások, ellátások, valamint a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat gyermekvédelem területén nyújtott tevékenysége fentebb részletesen bemutatásra kerül. f)

krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

A Családsegítő Szolgálat komplex szolgáltatást nyújt a családok életében felmerülő krízis megoldásához. Az intézmény alapfeladatai: A szociális és gyermekjóléti ellátórendszer legfőbb célja a szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi, kistérségi, települési különbségeinek, egyenlőtlenségeinek felszámolása, a helyi társadalom szociális, közéleti és közösségi problémáinak feltárása és azok megoldásában való segítség nyújtása. Az intézmény célja, hogy a működési területén élőknek segítséget nyújtson a szociális munka különböző formáival, eszközeivel abban, hogy kivédjék a legközvetlenebbül fenyegető negatív hatásokat, illetve abban, hogy képessé váljanak a különböző problémáikat önállóan is megoldani. A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen élethelyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott komplex szolgáltatás. A Családsegítő Szolgálat tevékenységét négy csoportra lehet osztani megelőző tevékenységek körében figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő rendszert működtet, elősegíti az egészségügyi szolgáltatók, a Gyermekjóléti Szolgálat, társadalmi szervezetek, egyházak részvételét a megelőzésben, tájékoztat a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátásokról, a hozzájutás módjáról, családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, illetve konfliktus megoldását.

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A mindennapos testnevelés mellett nagy szerepet kapnak a városban lévő, sporttevékenység szervezésével foglalkozó civil szervezetek is. Több egyesület, valamint alapítvány is létrejött a fiatalok sportolási tevékenységének támogatására, előmozdítására. Ezen civil szervezetek pályázat benyújtásával pályázhatnak önkormányzati támogatásra. A városban működik a Bajai Sportuszoda is, mely szintén egy újabb lehetőség a gyermekek, fiatalok részére a sportolásra. Ezen felül több labdarúgó pálya is található Baján, például a Petőfi-szigeten, vagy a Vasvári utcában. Az Eötvös József Főiskola sportcsarnokában is rendszeresen tartanak például kosárlabda meccseket. A Petőfi sziget, illetve a város egyéb természetes környezete – például: Sugovica part, stb. – szintén megfelelő lehetőségeket kínál a gyermekek, felnőttek részére egyaránt a sportoláshoz. A Sugovica parton kialakított strandon öltözők, mobil wc-k, és zuhanyzási, vízvételi lehetőség adott, valamint strandfelügyelet is működik a biztonság érdekében. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei), ingyenes tankönyv

100

A gyermekek egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül sokan nem jutnak otthon a megfelelő mennyiségű, egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentősége van az önkormányzati intézményekben történő közétkeztetés megfelelő megszervezésének. 2012-ben 100 %-os étkezési kedvezményben részesült óvodás 340 fő, iskolás 723 fő, 50 %-os étkezési kedvezményben részesült: 269 fő, 2010-ben Nyári gyermekétkeztetésben 556 fő részesült. Tekintettel arra, hogy a jogszabályi változások okán az önkormányzatnak jelentős önerőt kellett volna a nyári étkeztetésre fordítania, melyre azonban nem áll rendelkezésre forrás, így a nyári gyermekétkeztetés az utóbbi években már nem valósult meg. Változás:

2015. szeptember 1-én lépett hatályba a 2015. évi LXIII. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosítása, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza. A gyermekétkeztetés során ingyenes étkezést kell biztosítani az óvodai nevelésben részesülő gyermek után, amennyiben 1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, 2. tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, 3. olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, 4. olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át [2015. évben a 89 408 Ft-ot], vagy 5. nevelésbe vették. A kedvezmény igénybevételéhez – a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. melléklete szerinti NYILATKOZATot kell az intézmény vezetőjéhez benyújtani a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után. A fenti hivatkozott jogszabályra tekintettel az ingyenes étkezésben részesülő óvodások száma jelentős mértékben megnőtt. Az ingyenes tankönyv jogosultságnak két formája is van. Az első, amelyek 2013-ban lépett életbe, pontosabban a 2013/2014-es tanévben. Ettől a tanévtől a tankönyvellátás ingyenessé vált, de a 101

bevezetése felmenő rendszerben történik. Magyarán, a 2013/2014-es tanévben azok a gyermekek kapták teljesen ingyenesen a tankönyvet, akik abban a tanévben kezdték el az első osztályt. A következő 2014/2015-ös tanévben az elsősök és a másodikosok kaptak ingyen tankönyvet, és így tovább. Az ingyenes tankönyvre való jogosultság a középiskolások 4 évfolyamát is érintik. Ebben a rendszerben a gyermekek un. tartós könyvet kapnak, amelyeket következő tanévben, a következő évfolyam tanulói kapnak meg. Az ingyenes tankönyvhöz jutás második formája, a már ismert normatív kedvezményre való jogosultság, azoknak a gyermekeknek, akikre még a fentebb vázolt felmenő rendszerben történő könyvellátás nem vonatkozik. Ők szintén tartós könyvet kapnak, amely az iskola tulajdona, és amelyet az adott tanév végén vissza is kell adniuk a tanulóknak, az iskolának. Kik részesülhetnek normatív kedvezményben? Az a tanuló, aki 1. tartósan beteg 2. sajátos nevelési igényű 3. halmozottan fogyatékos 4. pszichés fejlődési zavarai miatt, a tanulásban súlyosan és tartósan akadályozott 5. három- vagy többgyermekes családba tartozik 6. nagykorú, de saját jogán családi pótlékra jogosult 7. és végül, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. A nyári gyermekétkeztetés 2013. óta az önkormányzat finanszírozásából valósul meg. i)

hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei

Hátrányos megkülönböztetésre vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat. j)

pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül

Itt szintén megemlítendő a mélyszegénység/romák helyzeténél is említett HPV elleni védőoltás. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A közoktatási rendszer számos olyan - különösen a leszakadó rétegeket, köztük a romákat sújtó problémával küzd, amelyek megoldása csak további hosszú távú fejlesztéssel orvosolható. A hatékony fellépést a méltányosság alapelvének tiszteletben tartásán kívül az a tény is sürgeti, hogy a romák az iskoláskorú népesség, és ezáltal a jövő munkavállalóinak jelentős és egyre növekedő csoportját képviselik. Az oktatási rendszer sajnálatos jellemzője, hogy nem képes csökkenteni a családi körülmények miatt meglevő hátrányokat, vagyis a PISA felmérés definíciója szerint nem méltányos a rendszer. A felmérések háttérelemzései megmutatják, hogy a magyar oktatási rendszer az OECD országok közül egyike az esélyegyenlőséget legkevésbé biztosító rendszereknek, a gyerekek iskolai eredményességét nagymértékben a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása határozza meg. A halmozottan hátrányos helyzetű, köztük cigány gyermekek korai beóvodáztatását - a férőhelyhiány mellett - számos esetben gátolja az is, hogy a szülők nem motiváltak arra, hogy gyermeküket óvodába járassák, mert nincsenek tisztában az óvodai nevelés jelentőségével, illetve sokszor az anyagiak hiánya (megfelelő ruházat, útiköltség stb.) is komoly problémát jelent. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai óvodáztatását ösztönzi az óvodáztatási támogatás, amelyet azok a családok kapnak, akik gyermeküket 3, illetve 4 éves korukban beíratják az óvodába, és rendszeresen járatják is őket. Csökkenti a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességének esélyét, hogy az általános iskola gyakran nem veszi tudomásul azt a tényt, hogy ezeknek a tanulóknak a jelentős része otthon nem tud 102

megfelelően felkészülni a másnapi tanórára, mert olyan szociális és lakáskörülmények között él, ahol nem adottak a tanulás minimális feltételei sem. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani arra, hogy megalapozatlanul ne kerülhessen sor a tanulók fogyatékossá - sajátos nevelési igényűvé - nyilvánítására. A középfokú oktatásból való lemorzsolódás - ami az iskolatípus és az oktatási rendszer intézményi és tartalmi problémáit jelző indikátor - különösen a szakmunkásképző intézmények esetében jelentős. Ebben az iskolatípusban átlagosan minden 4. tanuló legalább egyszer évet ismétel tanulmányai során (a gimnáziumokban az összes iskolába járóra vetített évismétlési arány 5%-a), sokan nem fejezik be tanulmányaikat és képzettség nélkül lépnek ki az iskolarendszerből. Ez az utóbbi években növekvő tendenciát mutató jelenség nagyban hozzájárul a fiatalkorú munkanélküliség és szegénység növekedéséhez, meghatározó szerepet játszik az alacsony iskolai végzettségű népesség újratermelődésében. Az általános- és középiskolába valamint a felsőoktatásba járó hátrányos helyzetű és roma tanulók sikerességének elősegítését több állami és magánösztöndíj program is célként tűzte ki. A legtöbb tanulót segítő tanulmányi ösztöndíjprogram (melyet először az Magyar Cigányokért Közalapítvány majd a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kezelt) kifejezetten roma diákokat célzott. A programban, mely 2000-ben indult, az utóbbi időben évente átlagosan mintegy 10 ezer felső tagozatos, középiskolás tanuló és felsőoktatási hallgató részesülhetett. Az Útravaló Ösztöndíjprogram 2005-ben indult, átfogó célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a fiatalok továbbtanulásának, szakma-, érettségi- és diplomaszerzési esélyeinek javítása, valamint a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása. Az Útravaló anyagi és - mentori rendszerén keresztül - szakmai támogatást nyújt 7. és 8. osztályos általános iskolai illetve az elsődleges célcsoportot alkotó középiskolai tanulók számára. Az Útravaló keretein belül három esélyegyenlőségi és egy tehetséggondozó alprogram működik (Út a középiskolába, Út az érettségihez, Út a szakmához ösztöndíjak, Út a tudományhoz alprogram), melyekben folyamatosan mintegy 20.000 tanuló és közel 11.000 mentor-pedagógus vesz részt. A program erőssége, hogy a tanulót nem csak anyagi juttatás, hanem mentor is segíti.

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Önkormányzati adatok alapján a vizsgált intézményekben, az általános iskolák nappali tagozatán a 2012/2013 tanévben összesen 2.873 tanuló nevelését-oktatását látják el, ebből az önkormányzat által működtetett általános iskolákban tanulók száma 1.537 fő, 2012/2013 tanévben ebből a sajátos nevelési igényű tanulók száma 99 az összes tanuló 6,44 %-a. Fentieken túl az önkormányzat által működtetett általános iskolák egyikében (Újvárosi Általános Iskola) autista tagozat is működik. A 2012/2013 tanévben 10 fő tanult ezen a tagozaton. Az óvodában 2012/2013 nevelési évben összesen 904 gyermek nevelését látják, ebből hátrányos helyzetű (a továbbiakban: HH) gyermek 192 fő, halmozottan hátrányos helyzetű (a továbbiakban: HHH) gyermek 14 fő. Minden rászoruló fogyatékos és kiemelt figyelmet igénylő gyermek/tanuló számára biztosított a közoktatási intézményekben a lehetőség a részt vételre, ahol a gyermekek és a tanulók megkapják a szükséges szakmai szolgáltatásokat, amely lehetővé teszi, hogy integrálódjanak korosztályukba, ezáltal biztosítva a jövőben azonos esélyeiket.

103

Az óvodák működését azonban évek óta a 100% feletti kihasználtság jellemzi. Az egy csoportra jutó gyermeklétszám eléri, egyes években meghaladja a törvényi maximumot. Bajai Óvodaigazgatóság:

Változás: Bajai Óvodaigazgatóság:

104

105

MNÁMK Óvoda:

Szt. László ÁMK Óvoda:

A fenti táblázatok a Bajai Óvodaigazgatóság, valamint a MNÁMK illetve a Szt. László ÁMK Óvodájába járó HH/HHH gyermekek számának bemutatását tartalmazza.

106

Változás: Sugovica Sportiskolai Általános Iskola:

107

108

109

Bajai Szentistváni Általános Iskola:

110

Újvárosi Általános Iskola:

111

112

Autista tagozat:

MNÁMK:

113

Szt. László ÁMK:

114

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Az önkormányzat által működtetett általános iskolákban az 1-4. évfolyamig 3, 5-8. évfolyamon pedig 2 olyan osztály van, amelyben gyógypedagógiai oktatás folyik.

A Bajai Óvodaigazgatóságban jelenleg nem történik gyógypedagógiai nevelés.

115

Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Bajai Óvodaigazgatóság álláshelyeinek számát a 2013/2014es nevelési évtől az alábbiak szerint határozta meg:

116

Mint ahogy a fenti ábra is mutatja, jelenleg 5 gyógypedagógus státusz van az általános iskolákban összesen, iskolapszichológus státusz azonban nem áll rendelkezésre. Változás:

117

2013 Bajai Óvodaigazgatóság:

2013 Sugovica Á.I.:

Újvárosi Á.I.:

118

2014 Bajai Óvodaigazgatóság:

MNÁMK:

Szt. László ÁMK:

119

Sugovica Á.I.:

Újvárosi Á.I.:

120

Bajai Szentistváni Á.I.:

Szt. László ÁMK:

2015 Bajai Óvodaigazgatóság:

MNÁMK: 121

Szt. László ÁMK:

Sugovica Sportiskolai Á.I.:

Újvárosi Á.I.: 122

c)

hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs

Baja városban nem fordult elő ilyen elkülönítés, hátrányos megkülönböztetés az oktatás, képzés területén. d)

az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések

Az önkormányzat által működtetett általános iskolákban a 2012/2013 tanévben az összes 8. évfolyamos tanuló eredményesen befejezte tanulmányait.

123

A kompetenciamérési adatok kiértékelése elkészült a fent említett általános iskolákban, melyek eredményei az alábbiakban részletesen ismertetésre kerülnek. A táblázatok azt mutatják, hogy hogyan alakulnak a mérési eredmények az országos átlaghoz képest. Változás: A Baja Város Önkormányzat által működtetett általános iskolában (Bajai Szentistváni Általános Iskola, Sugovica Sportiskolai Általános Iskola, Újvárosi Általános Iskola) a 8. évfolyamot eredményesen a tanulók 99,2%-a fejezte be a 2014/2015-ös tanévben.

MNÁMK:

Szt. László ÁMK:

124

SZÖVEGÉRTÉS 2012:

MATEMATIKA 2012:

A fent említett mérések tapasztalatait a Nevelő testületek feldolgozták, és az alábbi következtetésekre jutottak. Az országos átlagtól való lényeges ( 5%-ot meghaladó) negatív eltérések az alábbi okokra vezethetők vissza: - a tanulók szociokulturikus háttere, ingerszegény környezete, - az iskola vonzáskörzetén kívül eső tanulók (BTMN, SNI) megjelenése. A negatív eltérések mérséklése, megszüntetése érdekében az alábbi intézkedéseket fogalmazta meg a Nevelő testület: - az iskolai foglalkoztatás 8-16 óráig történő kitolása, - több egyéni fejlesztés bevezetése, - a szabad órakeret terhére az alapképességek fejlesztésének bevezetése, - az órarend kialakításakor több matematika és magyar óra meghatározása. A végrehajtáshoz szükséges változtatások bevezetésében elsősorban az osztályfőnök feladatára helyeződik a hangsúly, aki gyermekenként egyénre szabott nevelési tervet készít és felel azért, hogy a nevelés, oktatás során a kapcsolat a szülő és a nevelők között folyamatos legyen. Változás:

125

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A HPV elleni védőoltásra való jogosultság a már említett helyi rendelet szerint. 126

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

gyakori a család működését akadályozó tényezők ingyenesen igénybe-vehető/látogatható szabadidős közül az anyagi hiányból, valamint a nevelés, programok szervezése, a hátrányos helyzetű gondozás hiányából adódó veszélyeztetettség gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése alapkompetenciák országos átlagtól való egyénre szabott nevelési terv bevezetése elmaradása gyermekvédelmi felelősök hiánya a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatbázis létrehozása pl. önkormányzat hivatalos honlapján, mely segítségével a diákok információk hiánya tájékozódhatnak a lehetőségekről

127

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

Bár az 55–64 éves korosztály aktivitása az utóbbi éveken növekedett – ami részben a nyugdíjrendszer változásainak köszönhető –, az idősödő lakosságot számtalan hátrány érheti, ha munkavállalásban gondolkodik. Az alacsony iskolai végzettség, a rossz egészségi állapot, valamint a munkaadó és munkavállaló beállítódása, önértékelési problémák, a számítógép-, nyelvismeret és az idősebbek rugalmas foglalkoztatottsági rendszerének a hiánya – amellyel szemben Nyugat-Európában sikerült növelni az aktivitást –, mind-mind hozzájárulnak az idősödő nők inaktívvá válásához. Mindemellett szerepet játszik benne a magyar nyugdíjrendszer „szívó hatása” is: mivel biztos jövedelemforrást jelent, a nyugdíj gyakran vonzóbb lehetőséget kínál a kiszámíthatatlan munkaerőpiaccal szemben az idősödő munkavállalók számára. Az 55–64 éves nők foglalkoztatási rátája 1998–2011 között egyébként – nagy részben a nyugdíjszabályok változásának következtében – nagyon sokat változott: az 55–59 éves nők körében 13,6 százalékról 50,7 százalékra emelkedett, a 60–64 éves nők között 5,1-ről 11,1 százalékra nőtt. A növekedés ellenére a hátrányok a legutóbbi statisztikákat tekintve is megmaradtak. Alapvető probléma az alacsony iskolai végzettség az 55–64 év közötti nők körében: ebben a korosztályban csaknem minden harmadik nő alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, ami nem felel meg a munkaerőpiaci elvárásoknak. Az általános iskolai végzettséggel elérhető munkahelyek pedig komoly fizikai erőnlétet kívánnak, amit viszont egészségi állapotuk vagy nemegyszer a férfi–női szerepekről való gondolkodás miatt nem tudnak, vagy nem szívesen vállalnak. Ugyanakkor a statisztikák azt is kimutatják, hogy minél magasabb az iskolai végzettség, annál magasabb a foglalkoztatottság az idősödő nők körében, ami a többi korosztály esetében nem feltétlenül van így – az aktivitási ráták a magasabb iskolai végzettséggel sok esetben nem növekednek. Mindemellett az is tény, hogy munkáltatók nem szívesen vesznek fel ötvenen túliakat: legtöbbször a nem megfelelő nyelvtudásuktól vagy számítógépes ismeretek hiányától tartanak. A nagyobb vállalatok azonban kivételt jelentenek, úgy tűnik ugyanis, hogy minél nagyobb a cég, annál nagyobb hajlandóságot mutat idősebbek foglalkoztatására. A legutóbbi (2011) statisztikák alapján az is elmondható, hogy az 55–64 éves kor közötti, alapfokú végzettséggel rendelkező nők közül csak minden ötödiknek van munkája (ami 62 százalék az átlaghoz viszonyítva), míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül minden második nő dolgozik (ez az arány az átlag 165 százaléka). A 35–45 évesek körében az alapfokú végzettség az átlaghoz képest 58 százalékos esélyt jelent a munkaerő-piaci részvételhez, míg a felsőfokú végzettség 118 százalékosat. Az arányokból tehát jól látszik, hogy az idősebbeknél a diploma sokkal nagyobb érték, hiszen nagymértékben megnöveli bennmaradásukat a munkaerőpiacon. A már felsorolt tényezők mellett nem elhanyagolható szempont, hogy a női foglalkoztatottságnak a férfiak foglalkoztatottságával szemben sokkal több a kulturális beágyazottsága. A családról és a nők családi életben elfoglalt szerepéről élő sztereotípiák jelentősen befolyásolják a nők munkaerő-piaci aktivitását. Elemzők szerint ezért is nehezebb megérteni európai kontextusban a női foglalkoztatottságot, mivel több szerep (jó munkaerő, jó anyuka, jó háziasszony, jó feleség) összehangolását igényli, tehát összetettebb jelenség, mint a férfiak munkaerő-piaci helyzete. Szomorú hír, hogy bár a nők foglalkoztatottsága mindig alacsonyabb volt a férfiakénál, az elmúlt években ez az arány közeledik egymáshoz – és nem azért, mert a nők több munkahelyet töltenének be, hanem mert a gazdasági válság, valamint az idősebbek munkaerő-piaci hátrányai a férfiakat sem kerülik el. Magyarországon az európai uniós átlaghoz képest nagyon korán, akár már a negyvenes évek közepén elkezdődik az egészségi állapot romlása, ami nagymértékben befolyásolja az aktivitást is. A KSH 2009-es Európai Lakossági Egészségfelmérése szerint az egészségi állapot önértékelése rossz vagy nagyon rossz az 55–64 éves korosztály körében: nagyon sokan számoltak be arról, hogy legalább 6 hónapja krónikus betegségben szenvednek, hogy egészségi problémájuk az elmúlt 6 hónapban mindennapi 128

tevékenységeikben korlátozta őket, hogy az elmúlt 4 hétben fizikai fájdalmaik voltak, valamint hogy gyakran érzik magukat fáradtnak, kimerültnek. Érdekesség, hogy egészségi állapotukat a felsőfokú végzettségűek akkor is jobbra értékelik, ha ugyanolyan krónikus betegségekben szenvednek, mint alacsonyabb iskolai végzettségű társaik. Magyarországon megfigyelhető az is, hogy a nők alapvetően mihamarabb nyugdíjba szeretnének vonulni. A megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy azért, mert szeretnének a családjukkal többet foglalkozni (51%), majdnem ugyanennyien fáradtságukat, fizikai erőnlétük romlását jelölték meg indokként (49%), sokuknak elege van a kötöttségekből (30%), és majdnem ugyanennyien azért látják a nyugdíjat vonzó perspektívának, mert megszabadulhatnak a munkanélküliség fenyegetettségétől (24%). 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A HEP elkészítésekor kevés, kifejezetten a nőkre, mint célcsoportra vonatkozó adat állt az önkormányzat rendelkezésére. A munkanélküliségi mutatók vizsgálata során nem mutatkozott meg az adatokban, hogy a nők nagyobb számban lennének munkanélküliek, mint a férfiak. A foglalkoztatást, illetve képzést elősegítő programok is ugyanúgy rendelkezésre állnak mind a nők, mind a férfiak számára. A nők munka-erőpiaci helyzetével kapcsolatban számos EU-s statisztika áll rendelkezésre. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy az EU-ban a férfiak pár éve még átlagosan 15 százalékkal kerestek többet az ugyanolyan képzettséggel, teherbírással rendelkező női munkavállalóknál. Sajnos sok esetben a diszkrimináció már az álláskeresésnél érvényesül. A munkaadók általában drágábbnak tartják a nők foglalkoztatását, főleg mert többletköltséget jelentenek a gyermekvállalással kapcsolatos kifizetések. Az ENSZ munkaügyi szervezetének, az ILO-nak egyik kutatása azonban kiderítette: a közhiedelemmel szemben a vállalatok nem járnak rosszul nők alkalmazása esetén: átlagosan - a fentiekkel együtt is - csak mintegy 1%-kal kerül többe a cégeknek a nők alkalmazása, mint a férfiaké. A patriarchális beidegződésű társadalmunkhoz vezethető vissza az a tény is, hogy Magyarországon 50 vezető cégénél, háromszor annyi férfi dolgozik, mint nő. A Jól-Lét Közhasznú Alapítvány az első hazai anyabarát szervezet, akik a nők munkába állását és szülés utáni integrálódását segítik. Számos tevékenységük közül kiemelkedőek a karrier tanácsadások és azok a különböző reintegrációs képzések, amikkel már eddig is nagyon sok anyukán segített az alapítvány.

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 2013-ban az EU 28 tagállamában a 15–64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája az európai uniós munkaerő-felmérés szerint 64,1 % volt. Az EU-28 foglalkoztatási rátája 2008-ban volt a legmagasabb, 65,7 %, majd az azt követő években csökkent, és 2010-ben 64,0 % volt. A pénzügyi és gazdasági világválság alatt bekövetkezett, összesen 1,7 százalékpontos fogyás 2011-ben állt meg, amikor az EU-28 foglalkoztatási rátája kismértékben, 64,2 %-ra emelkedett, majd 0,1 százalékponttal csökkent, és 2012 óta 64,1 %-on áll. Az EU tagállamaiban 2013-ban a legmagasabb foglalkoztatási ráták a 72 –74 %-os sávba estek Ausztriában, Dániában, Németországban és Hollandiában, a csúcsértéket pedig Svédország regisztrálta 74,4 %-kal. A skála másik végén 60 % alatti arányok voltak jellemzők az EU-28 nyolc országára, amelyek közül a legalacsonyabb értékeket Horvátországban (49,2 %) és Görögországban (49,3 %) jegyezhették fel. A pénzügyi és gazdasági válság kezdete és 2013 között jelentős különbségek voltak az egyes munkaerőpiacok teljesítménye között. Míg az összesített foglalkoztatási ráta az EU 28 tagállamában 2013-ban 1,6 százalékponttal elmaradt a 2008-as szinttől, kilenc uniós tagállam saját mutatójának emelkedéséről számolt be. A legnagyobb növekedés Máltán (5,3 százalékpont) és Németországban (3,2 százalékpont) következett be, de a bővülés Luxemburgban, Magyarországon és Csehországban is 129

meghaladta az 1 százalékpontot. Ezzel szemben a görög foglalkoztatási ráta a 2008-as 61,9 %-ról 2013-ra valamivel 50 % alá esett. 2008 és 2013 között ugyancsak jelentős – legalább 5 százalékpontos – csökkenést kellett megtapasztalnia Spanyolországnak, Ciprusnak, Horvátországnak, Portugáliának, Írországnak, Dániának és Szlovéniának. A foglalkoztatási ráta rendszerint alacsonyabb a nők és az idősebb munkavállalók körében. 2013-ban a férfiak foglalkoztatási rátája az EU 28 tagállamában 69,4 % volt, szemben a nők 58,8 %-os mutatójával. Az ennél hosszabb időszakra vonatkozó összehasonlítás szerint a foglalkoztatási ráta 2013-ban a férfiak esetében a 10 évvel korábbi szint alatt volt (2003-ban 70,3 %), a foglalkoztatott nők részarányában ugyanakkor számottevő növekedés következett be, és az a 2003-as 54,8 %-ról 4,0 százalékponttal emelkedett. A férfiak foglalkoztatási rátája 2013-ban az EU mind a 28 tagállamában meghaladta a nőkét. E tekintetben azonban jelentős eltérések mutatkoztak, a foglalkoztatási ráták közötti nemek szerinti különbség Máltán például elérte a 27,1 százalékpontot – ebben az országban mérték a negyedik legalacsonyabb női foglalkoztatási rátát (47,0 %). Görögország és Olaszország valamivel 20 százalékpont alatti eltérésről számolt be; a legalacsonyabb női foglalkoztatási rátát (40,1 %) Görögországban mérték, de az Horvátországban és Olaszországban sem érte el az 50 %-ot. A nemek szerinti eltérés Törökországban volt a legnagyobb; itt a nők 29,6 %-os mutatója 39,9 százalékponttal maradt el a férfiakétól; Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság szintén viszonylag magas különbséget mért, vagyis a férfiak itt is lényegesen nagyobb arányban dolgoznak. Ezzel szemben a foglalkoztatási ráták tekintetében a nemek között gyakorlatilag semmiféle különbség nem volt mérhető Litvániában, ahol a nők mutatója (62,8 %) csak 1,9 százalékponttal volt alacsonyabb a férfiakénál; az eltérés szintén viszonylag csekély volt Finnországban (2,1 százalékpont), Lettországban (3,4 százalékpont) és Svédországban (3,8 százalékpont); a nemek közötti különbség a foglalkoztatási ráták tekintetében Norvégiában is viszonylag kicsi volt (3,8 százalékpont). A nők foglalkoztatási rátájához hasonlóan az is bizonyítást nyert, hogy az idősebb (55 és 64 év közötti) munkavállalók foglalkoztatási rátája a pénzügyi és gazdasági válság ellenére nagymértékben emelkedett. A mutató az EU 28 tagállamában elérte az 50,1 %-ot 2013-ban; ez az arány 2002 (az EU-28 idősorának kezdete) óta minden évben nőtt. 2013-ban az EU-28 10 tagállamában az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátája 50 % és 63 % között volt; kimagaslóan jó eredményt rögzítettek Svédországban (73,6 %). Az a három EFTA-ország, amelyhez adatok állnak rendelkezésre, szintén az idősebb munkavállalók magas foglalkoztatási rátájáról számolt be: a mutatójuk 70 % felett volt, a legmagasabb értéket (81,1 %) pedig Izlandon mérték. Japán, illetve kisebb mértékben az Egyesült Államok is viszonylag magas foglalkoztatási rátával rendelkezett az idősebb munkavállalók körében. A foglalkoztatási ráta a 25–54 évesek esetében a legmagasabb. A foglalkoztatási ráták számottevő eltéréseket mutatnak iskolai végzettség szerint is; az erre vonatkozó statisztikákban a foglalkoztatási ráta a 15–64 éves korcsoport helyett a 25–64 éves korcsoporton alapul. A felsőfokú oktatásban (rövid ciklusú felsőoktatás, felsőfokú alapképzés vagy ezzel egyenértékű, mesterképzés vagy ezzel egyenértékű és doktori képzés vagy ezzel egyenértékű) részesült lakosság foglalkoztatási rátája az EU 28 tagállamában 83,4 % volt 2013-ban, ami sokkal magasabb, mint a legfeljebb alapfokú vagy alsó középfokú oktatásban részt vevőké (52,1 %). Az EU 28 tagállamában a legfeljebb felső középfokú vagy posztszekunder nem felsőfokú oktatásban részesültek foglalkoztatási rátája 72,7 % volt. A pénzügyi és gazdasági válság kirobbanása óta (2008 és 2013 között) a legnagyobb mértékű csökkenés a legfeljebb alapfokú vagy alsó középfokú oktatást elvégzettek, a legkisebb mértékű csökkenés pedig a felsőfokú oktatást elvégzettek körében volt tapasztalható. Az Európai Tanács öt kiemelt célban állapodott meg, amelyek közül az első a 20–64 éves nők és férfiak foglalkoztatási rátájának 75 %-ra való emelése 2020-ig. Az EU tagállamai saját nemzeti célokat is meghatározhatnak e fő célkitűzések alapján, ezenkívül olyan nemzeti reformprogramokat kell kidolgozniuk, amelyek a stratégia végrehajtását szolgáló intézkedéseket tartalmaznak. A stratégia legalább részben a munkaerő-piaci részvétel fokozására alkalmasnak tartott, rugalmas munkafeltételek, például a részmunkaidő vagy az otthoni munkavégzés támogatásával valósítható meg. Az embereket a 130

munkaerőpiacra lépésre ösztönözhetik többek között olyan további kezdeményezések, mint például a gyermekgondozási létesítmények rendelkezésre állásának javítása, további lehetőségek biztosítása az egész életen át tartó tanulásra, valamint a foglalkoztatási mobilitás támogatása. E tekintetben kulcsfontosságú a rugalmas biztonság, vagyis azon politikák, amelyek egyszerre foglalkoznak a munkaerőpiacok, a munkaszervezés és a munkaügyi kapcsolatok rugalmasságával, figyelembe véve egyúttal a munka és a magánélet összeegyeztethetőségét, a foglalkoztatás biztonságát és a szociális védelmet. Az Európa 2020 stratégiával összhangban olyan intézkedések végrehajtását ösztönzi, amelyek elősegítik az alábbi három kiemelt cél elérését 2020-ig: • a 20–64 éves lakosság 75 %-a rendelkezzen munkával; • az iskolai lemorzsolódási arány csökkenjen 10 % alá, és a 30–34 évesek legalább 40 %-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel; • legalább 20 millióval csökkenjen a szegénységben élők vagy az elszegényedés és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek száma. A munkaadók keményen válogatnak a jelöltekből a munkahelyek betöltésekor, a munkahelyi elvárások és azok teljesülése határozzák meg a döntéseiket és ez még a versenyszférán kívüli szervezeteknél is így van. Mindenütt nagy a megfelelés és teljesítménykényszer. Már a felvételnél kiszűrik a teljesen nem kiaknázható munkaerőt, a különféle nehézségekkel rendelkezőket, sőt gyakran prekoncepciókkal is élnek. A tapasztalatok bizony óvatosságra intenek mindenkit. Ritka az elvetemültségből fakadó intolerancia, inkább a szükségszerű racionalizmus a jellemző, de ez megingathatatlan. A női elhelyezkedéséket tekintve változó az esély. Alapesetben egyenlő, azonban időről-időre változik, ahogy a munkalehetőségek jellege is változik. Van amikor a nők kerülnek előnybe. A nők átlagos iskolai végzettsége magasabb, minek következtében nagyobb arányban foglalkoztatják őket a szellemi, felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben, mint a férfiakat. A férfiak körében magasabb a munkanélküliség, a nők viszont hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, és hátrányaikat erősítheti egy esetleges gyermekvállalás. A nők foglalkoztatását (foglalkoztathatóságát) gátló főbb akadályok közt meghatározó szerepet játszik a munkaerő-piaci kereslet - kínálat alakulása, de számos akadály létezik még, melyet nem a munkaerő-piac determinál. Ezek helyi szinten történő feltárása óhatatlanul szükséges, hiszen az akadályok egy részének elhárítása az önkormányzat, a helyi társadalom közreműködésével megoldható. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel, anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. Az esélyegyenlőség elősegítése szempontjából fontos támogatni és foglalkoztatni a gyedről, gyesről, családtag ápolásáról visszatérőket. Munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetűeknek mondhatók a gyermekek gondozásáról visszatérők, ezért a - pályakezdőkhöz hasonló módon - az ő foglalkoztatásuk támogatása is indokolt. A nyilvántartott álláskeresők között a nők és férfiak aránya közel azonos, amely megegyezik a mutató hosszú idejű alakulásával és Baja sem tér el ettől. A munkanélküliségi ráta nemek szerint a KSH fogalomrendszere alapján meghatározásra (regisztrált munkanélküli/ nyilvántartott álláskereső férfiak száma/állandó népességből 15-64 éves férfiak száma; regisztrált munkanélküli/nyilvántartott álláskereső nők száma/állandó népességből 15-64 éves nők száma)

131

132

Változás:

133

2012-es évről 2013-ra jelentősen csökkent a női munkanélküliek száma, feltételezhetően azért, mert a különféle közfoglalkoztatotti programokban egyre több olyan terület van, melyen nőket lehet alkalmazni. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A 2013. évben a képzésbe kerültek kevesebb százaléka a nő, amely nagymértékben függ az indított tanfolyamok jellemzőitől. Kevesebb olyan tanfolyam, program indul, melyen mindkét nem azonos arányban tudna részt venni. Nők elsősorban szociális ápoló, gondozó illetve kiskereskedelmi eladó képzéseken vesznek részt. 134

Hazánkban 2012. és 2014. között több mint ezer nő szerzett oklevelet dajkaként, gyermek- és ifjúsági felügyelőként, valamint szociális gondozóként az európai uniós finanszírozású Nő az esély! című programnak köszönhetően. A papírral sokuk számára egyenessé vált az út a munkaerőpiacra, ami biztos megélhetést jelent. A Nő az esély! projektben a szociális gondozók és ápolók 6 hónapos elméleti, majd 5 hónapos gyakorlati – összesen 1250 órás – oktatása során a roma nők heti öt napon, alkalmanként 6 órában tanultak. Emellett a program résztvevőinek a közfoglalkoztatási bérrel megegyező megélhetési támogatást és az utazáshoz szükséges bérletet is biztosítottak. A teljes összegnek azonban csak 80 százalékát kapták meg a vizsgáig, a fennmaradó 20 százalékot sikeres oklevélszerzés esetén folyósították. A Nő az esély! című program sikere ugyanakkor már most bizonyított, hiszen a projekt keretében a kormány csaknem 2800 nővel vette fel a kapcsolatot, közülük 1107-tel felnőttképzési szerződést kötött, végül 1012-en szereztek sikeresen OKJ szakképesítő bizonyítványt. A „Komplex telepprogram” kapcsán több olyan képzés is megszervezésre került, melyen elsősorban nők tudtak részt venni (konyhai kisegítő, kerti munkás, parkgondozó). c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Mint ahogy azt fentebb láttuk, az elhelyezkedésnél az adott munkakör betöltésére legalkalmasabbakat veszik fel. A munkaerőpiacon az alacsony végzettségűek nem kapnak munkát, esélyük a közfoglalkoztatásban realizálódhat. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők kiszorulása a foglalkoztatásból olyan nagy mértékű, hogy e réteg viszonylag alacsony részaránya ellenére a magyarországi aggregált foglalkoztatási szint lemaradása az Európai Unió átlagától szinte teljes egészében ebből adódik. A nők foglalkozási esélyegyenlősége iskolázottságuk javításával valósítható meg, tehát a nők iskolai végzettségének emelése hozzájárul a férfiakéhoz egyre közelítő foglalkoztatási szinthez. Lényegében az iskolázottság a nemek közötti foglalkozási esélyegyenlőség felé mutathat. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nehéz egyértelműen és hitelt érdemlően a hátrányos megkülönböztetést szignifikánsan kimutatni a bérezésben, mert tisztán értékelhető feltételek, teljesítmények nem igazán állnak rendelkezésre az összehasonlításhoz és ez, mint más előítélethez kapcsolódó megítélésben, itt is olyannyira szubjektívvé válhat, hogy eltorzíthatja a valóságot. Az ellátásban részsülők között a férfiak és a nők megelőző átlagos keresete közel megegyezik, enyhe előnnyel a férfiak javára. Nyilvánvalóan ez a képzettségtől és a betöltött állásoktól nagymértékben függ, de mivelhogy a minimálbérre vannak leszorítva általában a dolgozók, így a különbség nem alakulhat ki. A közfoglalkoztatásban és a közszférában a bérek nem nem specifikusak. Ugyanakkor a közfoglalkoztatásban kevesebb nőt alkalmaznak. A szellemi munkák területén viszont a nők vannak túlsúlyban, a fizikai munkák pedig a férfiak sajátja. Egyes közszolgáltatási ágazatokban (pl. közoktatás, szociális szolgáltatások), továbbá a szakképzésben nemi szegregáció érzékelhető a szakterületek, vezetői szintek tekintetében. Az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozók bére, keresete nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szerint évenként nyomon követhető, az esetlegesen észrevételezhető hátrányos megkülönböztetés azonnal korrigálható. A női-férfi kereseti rés hazánkban alapvetően csökkenő tendenciájú az elmúlt két évtizedben. A versenyszférán belül a kisebb vállalkozásokban dolgozó nők bruttó keresete jóval közelebb áll a férfiakéhoz, mint a nagyobb vállalatok esetében. Nemzetközi összevetésben a férfiak 18%-os kereseti előnye hazánkban a középmezőny végéhez tartozott 2013-ban, ami valamelyest alacsonyabb az egy évvel korábbinál (20%).

135

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A munkaerő-piacra visszatérni kívánó nők gyermekeit elsősorban a Bajai Egyesített Bölcsődék 3 feladatellátási helyen fogadja, 220 férőhellyel. Ezen felül már időszakos gyermekfelügyelet is működik a Szent Antal utcai telephelyen, megkönnyítve az anyukák dolgát, amennyiben elintéznivalójuk akad, s a gyermeküket nem tudják magukkal vinni. A bölcsődei ellátás mellett több civil szervezetek (például: egyesületek) által fenntartott családi napközik is működnek Baja városban. A Bajai Óvodaigazgatóságban férőhelyhiány miatt nincs elutasítás. A fent említett intézményekben a nyitva tartás „rugalmas”, tehát amennyiben adott esetben egy-egy szülő nem ér oda zárásig a gyermekéért, úgy a gyermekek megőrzése megoldott. Nyári időszakban az egyes feladat-ellátási helyek „csúsztatott” nyitva-tartással működnek, így nyáron is megoldható a gyermekek elhelyezése bölcsődében, óvodában. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben levő várandós anyára és gyermekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatban beszélgetések, felkészítő tanfolyamok, stb. formájában kezdik meg az ismeretek átadását, már várandós időszakban. A terhes-gondozást szintén a védőnők látják el a Baja, Kolozsvár utca 3/b szám alatti ingatlanban.

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Mint ahogy a neve is mutatja, a családon belüli erőszak, mely a nőket éri nagyon kevés esetben kerül felszínre, legtöbbször sajnos családon belül, rejtve marad a probléma. A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja november 25. Az EU Alapjogi Ügynöksége 2014. évben nők elleni erőszakról készült felmérésének eredményei az EU-28 tagállamában, 42 000 (tagállamonként átlagosan 1500) nővel készített személyes interjún alapultak. Az interjúalanyok kiválasztása véletlenszerű mintavételezéssel történt. Az eredmények reprezentatívan tükrözik az EU-ban élő, 18 és 74 év közötti nők tapasztalatait és véleményét. A felmérés standardizált interjúi a fizikai, szexuális és pszichológiai erőszakkal, a gyermekkori áldozattá válással, a szexuális zaklatással és követéssel, valamint a visszaélések új színtereivel (internet) kapcsolatos kérdéseket tartalmaztak. A nőket arra kérték, hogy számoljanak be az erőszak különböző formáival kapcsolatos személyes tapasztalataikról, és megkérdezték tőlük, milyen gyakran tapasztaltak bizonyos erőszaktípusokat és milyen formában hatott ki az erőszak az életükre. A felmérés arra vonatkozóan is gyűjtött információt, hogy az áldozatok jelentették-e az esetet a rendőrségnek, valamint igénybe vettek-e egyéb áldozatsegítő szolgáltatásokat. Becslések szerint a felmérés során készült interjút megelőző 12 hónapban az EU-ban mintegy 13 millió nő vált fizikai erőszak áldozatává. Ez az EU-ban élő 18–74 éves nők 7%-ának felel meg. Becslések szerint a felmérés során készült interjút megelőző 12 hónapban az EU-ban mintegy 3,7 millió nő vált szexuális erőszak áldozatává. Ez az EU-ban élő 18–74 éves nők 2%-ának felel meg. 15 éves kora után minden huszadik nő (5%) vált nemi erőszak áldozatává. Az EU-28 országaiban, a nők 18%-ával fordult elő 15 éves kora óta, hogy követték, míg a nők 5%-ának a felmérést megelőző 12 hónapban volt ilyen tapasztalata. Ez azt jelenti, hogy a 12 hónapos időtartam alatt az EU-28 országaiban 9 millió nőnek volt olyan tapasztalata, hogy követik. 136

A nők mintegy 12%-a jelezte, hogy már 15 éves kora előtt követett el vele szemben felnőtt valamilyen típusú szexuális visszaélést; ez 21 millió nőt jelent az EU-ban. Az eredmények azt mutatják, hogy a korábbi vagy jelenlegi partnerük szexuális áldozatává vált nők 30%-a gyermekkorában is tapasztalt szexuális erőszakot, míg a korábbi vagy jelenlegi partnerkapcsolatukban szexuális áldozattá nem vált nők 10%-a nyilatkozott úgy, hogy történt vele gyermekkorában szexuális erőszak.

A gyermekvédelmi tevékenység, a védőnők, családsegítő szolgálat, valamint a rendőri tevékenység eredményeként azonban egyre több esetre derül fény. Azonban ahogy a számok mutatják, ezek közül a bejelentések közül szinte soha nem történik tényleges feljelentés. Változás:

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Anyaotthon és családok átmeneti otthona városunkban nem működik jelenleg. Azonban a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a már fentebb ismertetett módon nyújt szolgáltatásokat a családok krízis helyzete esetén. Baja Város Önkormányzat jelenleg egyeztetéseket folytat szociális ellátást nyújtó intézményekkel, annak érdekében, hogy családok átmeneti otthonára vonatkozóan ellátási szerződés kerüljön megkötésre, s így ez a feladat is megoldásra kerüljön. 137

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A Képviselő-testület tagjai közül jelenleg 7 fő nő. Ez több mint ez előző évek során volt. Az önkormányzati intézmények közül többnek is nő a vezetője, például: Türr István Múzeum, Bajai Egyesített Bölcsődék, Bajai Óvodaigazgatóság, s jelenleg Baja Város Aljegyzője, valamint Baja város egyik alpolgármestere is nő. A Bajai Polgármesteri Hivatalban is több irodának női irodavezetője van, például: Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda, Önkormányzati Iroda, Igazgatási Iroda, Építésügyi Iroda, Szociális Iroda. A köznevelési intézményekben is több helyen női igazgató vezeti az intézményt jelenleg, például: Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Türr István Gazdasági Szakközépiskola. A Bajai Járásbíróság elnöke, a Baja Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályának, illetve Földhivatali Osztályának vezetője szintén nő. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A roma nők, kisgyermekes, sokgyermekes vagy gyermeküket egyedül nevelő nők, valamint a 45 év feletti nők különösen hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a társadalom hagyományos családmodelljében keresendő, még ma is sokan azt vallják, hogy a nők helye a ház körül van, a családban, nem pedig a munkaerő-piacon. A szakmai tapasztalatok szerint a gyermek születését követően otthon maradó szülő gyakran magányosnak érzi magát, hiszen hirtelen az eddigi aktív életéből minden háttérbe szorul, a megszokottól eltér. Az önkormányzat ezen probléma orvoslására családbarát környezetet alakított ki, például: játszóterek létrehozásával, ahol a szülők is társaságban lehetnek, kimozdulhatnak otthonról, s kellemes, gyermekbarát környezetben tölthetik el az időt, más szülőkkel együtt. A közparkok, közterek kialakítására is nagy figyelmet fordít az önkormányzat. Baja történelmi belvárosának megújítása projekt kapcsán a Sétáló utca, a Tóth Kálmán tér is megújult, csobogó, valamint park, padok kialakításával vált még szebbé a város ezen központi helye. A felújítás óta rengeteg kisgyermekes család tölti idejét a megújult helyszíneken, ez lehetőséget teremt a szülők részére a kimozdulásra. A GYES-ről a munkaerőpiacra visszatérő nők helyzete is igen nehéz, hiszen kevés foglalkoztatónál van rugalmas munkaidő. Ezen probléma megoldásában segít az önkormányzat fenntartásában működő intézmények - például a Bajai Egyesített Bölcsődék, és a Bajai Óvodaigazgatóság - rugalmas nyitvatartási ideje oly módon, hogy még a nyári szünidőben is az egyes feladat-ellátási helyeik ún. csúsztatott nyitvatartással működnek, valamint amennyiben az anyukák/szülők nem érnek oda váratlanul közbejött elfoglaltságaik miatt a gyermekeikért a zárásig, úgy a kisgyermek gondozók, óvónők megvárják a szülőket, míg oda nem érnek gyermekeikért. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

GYES-ről, GYED-ről munkaerő-piacra visszatérő nők rugalmas munkaidő bevezetése helyzete nehezebb folyamatos kapcsolattartás a munkából való távollét alatt munkahelyen zajló eseményekbe történő bevonás a távollét alatt fokozatos visszatérés lehetőségének biztosítása gyereksarok kialakítása összegyűjtött játékokkal, arra az esetre, ha egy kollégának egy napra be kellene hoznia gyermekét a munkahelyre magányérzet kialakulása az otthon lévő nőknél családbarát szabadidős programok bővítése 138

családon belüli erőszak

jelzőrendszer erősítése, fejlesztése

139

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

A munkáltatók ritkán alkalmaznak időseket, mondván, magasabb bért és addicionális költséget jelentenek a cég számára. Pedig ezek valójában puszta téveszmék, arról nem is beszélve, hogy a fiatalok a tapasztaltabb kollégák támogatása nélkül csak nagy többletköltséget jelentő extra tréningekkel érhetnek el hasonló tudásszintet. Az Európai Unió országainak egyre nagyobb kihívást jelent a társadalom elöregedése. A probléma hatékony kezelése csakis az uniós intézmények, az egyes tagországok és a gazdasági szervezetek együttműködésén alapulva lehetséges, hiszen az inaktív, nyugdíjas társadalmi réteg arányának gyorsuló ütemben való növekedése, ezzel párhuzamosan az aktív és keresőképes lakosság csökkenő aránya a jelenleg fennálló gazdasági szint fenntarthatóságát teszi kérdésessé. Az EU közös célja és egyben megoldási alternatívája az öregedő populáció okozta nehézségek megoldására az idősebb munkavállalókkal szembeni negatív beidegződés feloldása. Szociális és gazdasági szempontból négy területen van kiemelt szerepe az öregedő társadalom kezelésének és a folyamat társadalmi szintű menedzselésének. 1. Az idősebb munkavállalók motiválása A nemzetgazdasági és szociális szinten túlmenően az öregedő munkaerő támogatásának és felkarolásának kiemelt szereplője a munkahely. Uniós viszonylatban az 50 év feletti lakosság az aktív munkaállomány 20 százalékát teszi ki, ez az arány az elkövetkezendő években várhatóan tovább fog emelkedni. Ennek ellenére egyes államok a mai napig is arra ösztönzik a dolgozókat, hogy mielőbb menjenek nyugdíjba és hagyják el munkahelyüket. Ez ugyan azokban az uniós országokban, ahol az aktív munkaerő-állomány növekszik - a bevándorló fiatal külföldi munkavállalók miatt -, nem okoz majd nagy gondot, továbbra is változatlan marad az előbb említett tendencia (ilyen nemzetgazdaságnak tekinthető az Egyesült Királyság, Írország, Svájc, Franciaország). Ott azonban, ahol csökken vagy legalábbis nehezen fenntartható az újonnan munkaerőpiacra lépő fiatal munkavállalók állománya - jó példa erre Németország, Ausztria, Magyarország és szomszédai -, nagy kihívásnak bizonyul majd az öregedő lakosság munkaerejének és munkakedvének fenntartása. 2. Küzdelem az idősebb munkavállalókat érő negatív diszkriminációval szemben Az EU foglalkoztatási direktívái kiemelten foglalkoznak a munkahelyi diszkriminációval, különösen az életkor miatt adódó negatív megkülönböztetés kezelésével. Szociális partnerségre, együttműködésre van szükség a különböző társadalmi csoportok között. Az életkorból adódó ellentéteket, illetve gátakat lebontó és megakadályozó elemeket szervezeti szinten a kiválasztási folyamatba, az előléptetési rendszerbe, valamint a tréningek közé egyaránt be kell építeni. 3. Pozitív hatások az életkor diverzitásából Annak ellenére, hogy jelenleg nincsenek olyan hivatalos tanulmányok, amelyek a munkahelyi diverzitás és a szervezeti hatékonyság közötti konkrét kapcsolatot bizonyítanánk, a szervezeti sokszínűség a globalizáció által megkövetelt gyors reakcióképességet erősíti. Azáltal, hogy némely szervezetek kimondatlanul is preferálják a fiatalabb munkavállalók felvételét, az idősebb dolgozók szakmai hozzáértésének és élettapasztalatának kizárása miatt megakadályozzák a szervezet teljes potenciáljának maximális kihasználását. 4. A közérdek és az öregedő társadalom menedzselése Az öregedő társadalom problémájának kezelése különösen az EU-s tagállamok nyugdíjrendszerének fenntartása miatt vált sürgősen kezelendő területté, és ezzel párhuzamosan lett az aktív munkával eltöltött életidő meghosszabbítása is kiemelten fontos feladat. Az Unió kulcsszerepet játszik az öregedő munkavállalóknak kedvező szabályok megalkotásában, és a tagállamok arra érdemes tapasztalatainak 140

terjesztésében. Míg 2000-ben az 55 és 64 év közötti uniós állampolgárok 26 százaléka végzett aktívan munkát, 2010-re ugyanennek a rátának az 50 százalékra való emelését célozta meg az Európai Unió. Az EU a nyugdíj korhatáremelésnek az elérésére ösztönzi a régi tagállamokat, az újonnan belépő államokkal egyelőre elfogadtatni próbálja a témával kapcsolatos akcióterveket. A komplex és egymással összhangban álló nemzetgazdasági tervek és szabályok kidolgozása a társadalom elöregedésének kezelésében elengedhetetlen, hasonló jelentőséggel bír az elméletben már megalkotott tervezetek mielőbbi gyakorlatba ültetése is. Driverek - ösztönzés a munkahelyen Elsőként azt a munkahelyi hiedelmet érdemes eloszlatni, hogy az idősebb munkavállalók drágábbak és kevésbé produktívabbak fiatal kollégáiknál. A munkaerő-felvételi folyamat során az idősebb pályázók elsősorban azért voltak hátrányos helyzetben, mert magasabb bért és addicionális költséget jelentettek volna a cég számára. A negatív megkülönböztetés napjainkban is tapasztalható, annak ellenére, hogy a következő előnyei vannak a munkahelyen lévő életkori diverzitásnak: • az idősebb munkavállalók felvételével plusz tapasztalathoz és készségekhez jutnak a cégek, • hosszú távon költséghatékony az idősebb munkavállalók egészségének megőrzése és képességeinek bővítése, • az idősebb dolgozók megtartásával elkerülhető, hogy a szakmai hozzáértés és speciális tapasztalat eltűnjön a szervezetből. A szervezetek szakmai hozzáértésének fenntartása a piaci szerepük és részesedésük megtartása, valamint növelése miatt nélkülözhetetlen. Ezt a követelményt az idősebb dolgozók speciális és lemásolhatatlan tapasztalata támogatja, jelentős szerepük van az újonnan felvett, de élettapasztalattal és szakmaiszervezeti háttértudással nem rendelkező fiatalok betanításában és mentorálásában. A fiatalok az idősebb kollégák támogatása nélkül csak nagy többletköltséget jelentő extra tréningekkel érhetnek el hasonló tudásszintet. Ez a megszerzett szakmai tapasztalat azonban közel sem egyenértékű azzal a tudással, amit az évek során az idősebb kollégák szereztek meg. A fiatalabb munkavállalók továbbá kevésbé rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, mint a pontosság, a türelem, a megbízhatóság, a lojalitás és az élettapasztalatból adódó kommunikációs képesség. A szervezeteknek meg kell értetniük, és el kell fogadtatniuk a munkatársakkal, hogy az idősebbekre ugyanolyan nagy szükség van az üzleti siker elérésében, mint a fiatalokra. A munkavállalók ugyan kényszernek érezhetik az együttműködést az idősebbekkel, ezt azonban a szervezet átalakításával, a produktivitás növelésével, átszervezéssel és ezek szabályzatokban való lefektetésével lehet a kezdeti szakaszban kezelni. Másrészről pedig az idősebb kollégákat is fel kell készíteni megváltozott szerepükre, a cégnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy a korosabb kollégák képesek lesznek a szervezeti változásokban való részvételre. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A 65 éven felüliek 38%-a férfi és 62%-a nő. A születéskor várható élettartam Magyarországon öt-hat évvel rövidebb, mint az Európai Unió nyugati tag-államaiban, bár a halálozási adatok, különösen a korai haláltól veszélyeztetett férfiak esetében az utóbbi években némi javulást mutatnak. Napjainkban már nem csak a várható élettartamra vonatkozó számításokkal foglalkozunk. Az idősek szempontjait előtérbe helyező megközelítés nyomán fontosabb lett az egészségesen várható élettartamokra vonatkozó kutatások eredményeit figyelembe venni. A települési és lakókörnyezeti jellemzők, ahol az emberek megélik az időskorukat, nagymértékben befolyásolják azt, hogy milyen arányban tudják az ellátórendszerek szolgáltatásait igénybe venni.

141

A háztartások összetételének és a családok struktúrájának változásai ellenére a háztartások és a családok közötti segítő kapcsolatok vizsgálata pozitív mérleget mutat, vagyis működnek a családon belüli segítő kapcsolatok. Ám ezt folyamatosan veszélyezteti a „szendvicsgeneráció" (vagyis a középső generáció) nehéz helyzete, akiknek a gyerekeikkel szembeni kötelezettsége mellett az idős szülők segítése is fontos, miközben félnek a munkanélkülivé válástól. A kapcsolat fenntartását, betegség esetén az ápolást-gondozást megnehezíti az a tény, hogy egyre kevesebben élnek az idős szülők közelében. A családi kapcsolatok fenntartásának és működőképességének igen fontos szerepe van a mentális állapot javításában, mivel a családon belüli segítség elérhetősége növeli a biztonságérzetet.

142

Változás: 2012

2013

143

2014

144

A 65 év feletti nők és férfiak aránya az elmúlt néhány évben nem mutat változást.

Az idősödő társadalom jelének egyik fontos mérő-száma az öregedési index, amely a hatvan év felettiek és a 19 év alattiak arányát mutatja. Ez az index 2001-ben 0,881 volt és folyamatos emelkedése következtében 2050-re várhatóan 1,883 lesz. Míg 2001-ben a 19 évesnél fiatalabbak voltak többen, addig 50 évvel később már a 60 év felettiek közel kétszer annyian lesznek, mint a fiatal korosztály.

A demográfiai változások vizsgálatakor szembetűnő, hogy a hazai népesség folyamatos csökkenése a lakosság idősödésével párhuzamosan zajlik. Emelkedik az időskorúak, az egyedül élők és a nem házasok népességen belüli aránya. Napjainkban velünk együtt él 1 107 fő, aki 100 éves vagy ennél idősebb állampolgár, és 372 150 főt meghaladó a 80 évesnél idősebbek száma is. A társadalom idősödésének másik fontos mutatója a születéskor várható átlagos élettartam, mely lassan, de folyamatosan növekszik. 2007-ben ez a szám a férfiak esetében 69,19 év volt, a nőknél 77,34 év. 145

Változás:

Mint ahogy a fenti táblázat is mutatja, az elmúlt évek során egyre nagyobb lesz a rés a 65 év feletti és a §14 éves korú állandó lakosok száma között. 2014-ben az öregedési index már 152,4% volt. Általánosságban elmondható, hogy a életük utolsó éveire a magyar nők igen jelentős hányada elveszti a társát, sokszor teljesen magára marad. A 60 évesek és idősebbek (nők) 50,4%-a, a 70 évesek és idősebbeknek (nők) pedig már 66,4%-a özvegy. 2008. január 1-jén 489.239 özvegy nő élt az országban, aki már elmúlt 70 éves. Az 65 év és annál idősebb lakosok - összesen 1 581 425 fő - 2,52%-a részesül házi segítségnyújtásban, 4,28%-a szociális étkeztetésben, valamint 1,7%-a látogatja az idősek nappali intézményeit. Nem éri el az egy százalékot a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást igénybe vevők aránya, míg 0,6% az egyéb, nem bentlakásos szociális alapszolgáltatásban részesülők aránya. Az idősek döntő többsége magánháztartásban él, a bentlakásos intézményekben 41 254 fő a 65 éves vagy idősebb lakó. Az időseket átölelő országos helyzetkép 2010. évre vonatkozó adatokat dolgoz fel. A 65 év feletti korosztály jövedelmének döntő hányadát a nyugdíj alkotja. A Baján nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak és nők száma egymással párhuzamosan lassú mértékben csökkent az elmúlt évek (2008-2011) során.

146

A fenti diagram azt ábrázolja, hogy településünkön hogyan alakult a nyugdíjasok száma az elmúlt időszakban. Változás:

Az időskorúak járadékában részesülők száma alacsonynak mondható, mivel a rászoruló lakosság az ellátórendszer más ellátási formáit veszi inkább igénybe.

147

Változás:

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A Kirendeltség adatai szerint az 59 év felettiek korcsoportjából azok száma, akik legálisan munkához szerettek volna jutni és regisztráltatták magukat, nagyon kevés volt 2010 végéig. 2011- ben a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerbe történő regisztrálásának feltételeiben bekövetkezett változások révén sokan regisztráltatták magukat a munkanélküliek körében. Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre esély, bátran kijelenthetjük, hogy a munkaerő-piacon nincs, hacsak nem rendelkezik olyan speciális tudással, amiben hiány van.

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az előbbiek is rávilágítanak, hogy az érdekeltség nem teszi lehetővé a toleranciát sok társadalmi és munkavállalói csoporttal szemben. A munkáltatók kész munkaerőt akarnak és nagyon keveset kívánnak törődés és anyagi értelemben fordítani az alkalmazottaikra. A munkavállalóknak ezáltal sem motivációja sem lehetősége nincs szervezett fejlesztésbe bekapcsolódni. Különösen a közép és idősebb korosztálynál probléma ez, mert a fiataloknak az iskola elvégzése után még jó néhány évig versenyképes lehet a tudása. Mivel a tudást nem igazán jutalmazzák a munkahelyeken (a térségben kevés az innovatív munkahely) ezért nincs is elég motiváció a tanuláshoz. Ennek ellenére egy réteg ad a saját fejlesztésére, de csak akkor, ha anyagilag is meg tudja ezt teremteni, mert ez nagyon idő és pénzigényes. Nem perspektíva a minimálbéres alkalmazotti lét, hiszen ez a puszta megélhetésre sem elég. A Kirendeltség igyekszik a különféle programokat előmozdítani a térségben, városban, így civilszervezetekkel, önkormányzatokkal partneri viszonyban végez ilyen munkát, amelyek kisebb csoportok helyzetének segítését célozzák Ilyenek a Kirendeltség saját Társadalmi Megújulás Operatív Programjai (111, és 112), amelyek hátrányos helyzetűek segítésre vannak hivatva.

148

Változás:

A „NYITOK” program jelenleg fenntartási időszakban tart, azonban mind a mai napig akadnak olyan időskorú érdeklődők, akik szívesen elsajátítanák az alapvető számítástechnikai ismereteket.

149

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az 50 év fölöttiek, még ha „eladható szakmával is rendelkeznek" nemigen találnak munkát.

Változás:

150

Változás:

Az 55 év feletti munkanélküliek és tartós munkanélküliek száma 2012-től fokozatosan csökkent. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az idősek egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférése az egészségügyi ellátórendszeren belül biztosított. A CÉDRUS által nyújtott, a korcsoport igényeihez mért szolgáltatások keretében biztosított az idős, rászorult emberek folyamatos egészségügyi kontrollja, a szűrő-, és egyéb, az állapothoz igazodó szakorvosi ellátások igénybe vétele szervezett formában.

Az Idősek Nappali Ellátása (Idősek Klubja), mint nappali ellátást nyújtó intézmény a saját otthonukban élők részére biztosít két telephelyen olyan környezetet, ahol az ellátást igénybe vevők jól érezhetik magukat, társas kapcsolataikat bővíthetik, építhetik, bekapcsolódhatnak tevékenységekbe, programokba, s mindezt úgy, hogy az a napi életritmusuknak megfelelő legyen. Segítséget nyújtunk életvitelük fenntartásában, egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában, lehetőséget biztosítunk igény szerint a napi egyszeri étkeztetésre (meleg ebéd elfogyasztására), pihenésre, közösségi együttlétre, személyi tisztálkodásra és a személyes ruházat tisztítására. Helyet adunk a közösségi szervezésű programoknak, biztosítjuk, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön.

151

Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. Az időskorúak járadékát az igénylő lakóhelye szerint illetékes járási hivatal állapítja meg 2013. január 1. napjától. Változás:

Míg a 64 évesnél idősebb lakosság száma az utóbbi években jelentősen megnőtt, addig a közülük nappali ellátásban részesülők száma fokozatosan csökkent.

152

Az egészségügyi alapellátást az önkormányzat, a fekvőbeteg ellátást a Bajai Szent Rókus Kórház, míg a szociális ellátásokat, szolgáltatásokat a CÉDRUS biztosítja. (idősek otthona, és házi segítségnyújtás is működik) Változás:

Az időskorúak járadékában részesülők száma 2012-ről 2013-ra emelkedett. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférést a városban az Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, a Bajai Türr István Múzeum és a Baja Marketing Kft. biztosítja. A Művelődési Központ tevékenységének fontos szegmense az időskorúak számára a közművelődési szolgáltatások nyújtása, melyekkel igyekeznek bevonni e korcsoportot aktívan az intézmény tevékenységébe. A Könyvtár adatai szerint 61 alkalommal volt 2014-ben az idősek részére megszervezett program. A Könyvtár által nyújtott adatszolgáltatás alapján Baja városban az időseket célzó programok, lehetőségek az alábbiak: - nyugdíjas klubok, felnőtt közösségek - idősek városi karácsonya - amatőr művészeti csoportok - ismeretterjesztő programok - zenés, táncos rendezvények - 70 év fölött ingyenes a beíratkozás a Könyvtárba 153

A Múzeum szinte egész évben szebbnél-szebb kiállításokkal várja a látogatókat. Változás:

A városban számos kulturális esemény, rendezvény kerül megrendezésre, melyen az említett idősebb korosztály is részt vehet. Szabadtéri rendezvények kerülnek több alkalommal is megrendezésre a Szentháromság téren, ezen felül a színházteremben, s a Bácskai Kultúrpalotában is rendszeresen vannak bérletes színházi előadások. A Kultúrpalota kiállításoknak, s komoly zenei előadásoknak is színteréül szolgál. Mindezek mellett meg kell említeni az évek óra nagy sikerű Városházi Esték rendezvénysorozatot. Az előadások helyszíne: a bajai Városháza udvara. c) idősek informatikai jártassága Az Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ a bázisa az idősek informatikai képzésének. Ebben az intézményben ismerték és tanulták meg legtöbben a számítógép használatára vonatkozó információkat, technikákat. Az intézmény egyébként is nyitott és sok nyilvános számítógép biztosított a közösségi használatra. Szükség esetén e-tanácsadó áll az idős emberek rendelkezésére a segítségnyújtásban, hogy megismerjék és használják az egész életen át tartó tanulást támogató digitális kulturális adattartalmakat. eMagyarország pont is várja a lakosságot.

Az idősek informatikai jártasságának felmérésére vonatkozóan helyi adatgyűjtés keretében, kérdőíves formában tettünk kísérletet. A kitöltők száma: 27 fő, ebből 2013. évre vonatkozóan 15 fő válaszolt úgy a feltett kérdésre, hogy tudja használni a számítógépet, s 14 fő válaszolta azt, hogy tudja használni az

154

internetet. Jelenleg az önkormányzat részt vesz a NYITOK programban, melynek keretében lehetőség nyílik majd az idősebb korosztály számára is az alapvető informatikai ismeretek elsajátítására. Változás:

2015-ben az idősek informatikai jártasságának felmérésére vonatkozóan helyi adatgyűjtés keretében, kérdőíves formában tettünk kísérletet. A kitöltők száma: 36 fő, ebből 2014. évre vonatkozóan 24 fő válaszolt úgy a feltett kérdésre, hogy tudja használni a számítógépet, s ugyanúgy 24 fő válaszolta azt, hogy tudja használni az internetet is. A maradék 12 fő, azaz a kitöltők egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a számítógépet még csak bekapcsolás szintjén sem tudja használni. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az időseket célzó programokat a településen, a közintézmények közül, leginkább az Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ szervezi, s mivel igen aktívak az időskorúak, így önmaguknak is számos programot szerveznek. A VKMK időseket célzó rendezvényei/programjai: - Szépkorúak farsangja, - Író-olvasó találkozó bajai alkotókkal, - Szépkorúak amatőr művészeti találkozója, - Szív Világnapja, - Szépkorúak Mesemondó Találkozója, - Idősek Városi Napja, - Összefogás a mellrák ellen – séta, - Szépkorúak városi karácsonya, - Szépkorú Bajai Amatőr alkotók kiállítása, - Ismeretterjesztő előadás időseknek, - Egészségügyi előadások, - Baja kulturális értékei előadás, - tematikus egészségvédelmi napok (szűrések, mérések, tanácsadás, előadás) - közéleti fórumok - Erzsébet pályázatok beadásának segítése - energiatakarékos háztartási eszközök beszerzésére kiírt pályázatban való segítségnyújtás - informatikai tanfolyamok A VKMK helyet biztosít a Szentistváni Nyugdíjas Klub, és az Újvárosi Nyugdíjas Klub összejöveteleihez. A színes programoknak köszönhetően a résztvevők száma egyre gyarapszik. 155

Mivel idős korban jelentkeznek nagyobb számban az időskori betegségek, így több civil közösség is számukra szervez egészségnapot.

Változás:

A fenti diagram a 2015-ben ezidáig megrendezésre kerülő idősprogramok számát mutatja, természetesen az év hátralévő részében még számos program kerül részükre megrendezésre. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

magas az egyedül élők aránya

az aktivitást megőrző programok, szolgáltatások szervezése, közösségi programok szervezése kifejezetten a célcsoport részére gyakran válnak áldozattá idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége generációs programok szervezése szív-és érrendszeri problémák, ízületi problémák, szűrővizsgálatok szervezése, egészségtudatos pszichés problémák gyakorisága magatartás erősítése, rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások

156

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

Még mindig kevés fogyatékos dolgozik Magyarországon, pedig azt gondolnánk, hogy a XXI. században ez nem fordulhat elő, főként, hogy az Európai Unióban tiltják a diszkrimináció minden formáját. A nemzetközi cégek sokszínűség politikája ellenére sokan idegenkednek ezen társadalmi csoport alkalmazásától és még mindig nem fogadják el, hogy nem csak egyfajta élet, egyfajta ember létezik és hogy a megváltozott munkaképességű, fogyatékos dolgozó nem ragályos beteg, hanem ugyanolyan ember, mint bárki más és túlbecsülik a munkába állásukhoz szükséges esetleges átalakítások költségeit. Szomorú, hogy míg az Európai Unióban minden negyedik megváltozott munkaképességű embernek van munkája, addig Magyarországon csak minden tizediknek. Holott a cégek elkerülhetik a közel egymillió forintos rehabilitációs járulék befizetését, ha minden 20. dolgozó után legalább egy megváltozott munkaképességűt alkalmaznak. Ennek köszönhetően a cégek - akár tudnak adni munkát, akár nem, akár vannak megfelelő munkakörülmények, akár nincsenek - felveszik a megváltozott munkaképességű dolgozót, hogy elkerüljék a bírságot, azonban ez gyakran nem fed valós foglalkoztatást, sőt arra kérik, be se járjon a munkahelyre. A fogyatékkal élők alkalmazásával kapcsolatos gondok, problémák: A fogyatékkal élők intenzív irányítást, folyamatos odafigyelést igényelnek. A munkáltatók sokszor úgy gondolják, nekik ez az egész tortúra nem éri meg, pláne, hogy a nyereség sem garantált. Az Európai Unióban egyáltalán nem számít különlegességnek, ha valamilyen oknál fogva nehezebben állást találó, sérült munkavállalókat foglalkoztatnak. Hiszen mindenkinek jobb, ha nem eltartottként, segélyekből, könyöradományokból tengeti az életét, hanem értékteremtő munkát végez. A súlyosan sérült emberek alkalmazása sok kreativitást, odafigyelést és szakértelmet igényel, de fontos kiemelni a segédeszközök, egyénre szabott berendezés beszerzését is. Ahhoz ugyanis, hogy a fogyatékkal élők el tudják látni feladatukat, speciális munkakörülményeket kell kialakítani, mindenfajta elővigyázatos intézkedést meg kell tenni. A foglakoztatásukhoz sok esetben olyan gépeket kell beszerezni, amelyek révén a baleset kockázatát minimálisra lehet csökkenteni például hangjelzésekkel, kiírásokkal, akadálymentesített munkahellyel segítik a hallás-, látás-, mozgáskárosultakat. Ezek viszont a hétköznapi gépeknél 15-20 százalékkal kerülnek többe. Ugyanakkor a speciális berendezések beszerzésével nem ér véget a feladat. - Sérült emberek sokkal erősebb irányítást, ellenőrzést igényelnek. Nekik nem elég a nap elején elmondani az aznapi teendőket, folyamatos instrukciót igényelnek. Fogyatékosságbarát munkahely díj került létrehozásra, melyet azok a munkáltatók kaphatják meg, akik vállalják, hogy folyamatosan fejlődnek a vizsgált területeken. A pályázó munkáltatók hat szempont mentén tekintik át, hol tartanak a fogyatékosság tudatos kezelésében. Megvizsgálják, hogy mennyire elkötelezettek a vezetők a fogyatékos emberek toborzása, foglalkoztatása, megtartása iránt. Ugyanakkor releváns fogyatékos-ügyi ismeretekkel is rendelkezni kell. Emellett vizsgálják, hogy a szervezet dolgozói ismerik-e egyáltalán a munkáltató fogyatékos emberek foglalkoztatásával kapcsolatos terveit, mennyire nyitottak a sérült emberekkel való együttműködésre. A Kézenfogva Alapítvány munkatársai országos szinten próbálnak javítani az értelmi és halmozottan fogyatékos emberek helyzetén. Jelenleg is futó "Mi is tudunk dolgozni" elnevezésű programjuk célja, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalókat készítsenek fel munkaerő-piaci visszatérésre. Az Európai Unió és a magyar állam által támogatott program keretében 20 emberrel való foglalkozást vállaltak, melynek során fél éven keresztül egy személyre szabott fejlesztési tervet követve tréningezik a sérült fiatalokat. Tapasztalataik szerint a sikeres munkavállalás feltétele a személyre szabott diagnózis felállítása mellett az elméleti, és a gyakorlati képzés összehangolása. A munkahelyi gyakorlat megkezdése előtt végigveszik a munkahelyi viselkedés szabályait, a köszönéstől egészen a pletyka kezeléséig. Mindkét oldal tapasztalat útján tanulja meg elfogadni a másikat. 157

Vannak tehát példaértékű kezdeményezések, fogyatékossággal élőket, megváltozott munkaképességű embereket alkalmazó vállalatok, talán elindult egy folyamat, és a vállalatok megértik, hogy a társadalmi felelősségvállalás nemcsak a cég jó imidzsét szolgálja és nemcsak a rehabilitációs járulék elkerülése vagy a támogatások miatt érdemes ezen hátrányos helyzetű csoport tagjait alkalmazni, hanem azért, mert ők is tudnak legalább olyan jó munkaerő lenni, mint bárki más, csak adni kell nekik egy esélyt. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A településen fogyatékossággal élők létszámára, a fogyatékosság formájára és mértékére pontos adat nem áll rendelkezésre. A fogyatékos emberek döntő többsége a városban (95%) magánháztartásban él, az intézeti háztartásban élők aránya 5%. Ez utóbbiak közel fele értelmi, egyötödük pedig testi fogyatékos. A testi vagy szellemi fogyatékkal élők magasabb számban élnek községekben, mint városokban. Arányuk a több szempontból is hátrányos helyzetű dél-alföldi és észak-magyarországi régiókban a legnagyobb. A fogyatékosok jelentős része a szociális szakemberek adatszolgáltatása szerint családban él. Kiemelt feladat tehát országosan és a régióban is az ellátásukat biztosító intézmények fejlesztése, számuk emelése, különös tekintettel a nappali ellátást és a lakóotthoni ellátást nyújtó intézményekre. A városban élő fogyatékos személyekre jellemző, hogy néhányan veleszületetten fogyatékosok, azonban jelentős azok száma is, akik betegség következtében váltak fogyatékossá. A betegség következtében kialakult fogyatékosság jellemzője az agyi katasztrófák utáni mozgásrendszeri-, a cukorbetegség szövődményeként kialakuló látás fogyatékosság, illetve az érrendszeri betegség miatt kialakuló mozgáskorlátozottság. A fogyatékkal élő emberek rokkant nyugdíjból, járadékból élnek és megélhetési problémáik vannak. A településen fogyatékossággal élő személyek 80 %-a idős, ebből adódóan: • napi életvitelüket nehezen tudják önállóan megoldani, • célpontjai a betörőknek • szükségük van személyi segítségre • többségük szerényen él, • aki rokkantként ment nyugdíjba, még nehezebb az élete Ebből egyenesen következik, hogy élelemre keveset költenek, nem tudják megvenni a minőségi alapanyagokat ételeikhez, gyógyszerkiváltásnál szelektálnak, hiába kellene mindet kiváltani, akkor nem jut élelemre. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Egy társadalom erkölcsi-jogi és mentális állapotát jól jellemzi az, hogy miképpen tudja segíteni különböző okokból, például egészségügyi állapot miatt hátrányos helyzetbe került tagjainak munkavállalását, munkaerőpiacon történő elhelyezkedését. A fogyatékos emberek társadalomba történő beilleszkedését, más emberek által történő elfogadottságát jelentős mértékben elősegíti, ha dolgoznak, ha megélhetésüket munkából származó jövedelemből tudják biztosítani. Természetesen a fogyatékosság jellege, súlyosságának foka erőteljesen befolyásalja a munkavállalás lehetőségét, ennél is fontosabb azonban, hogy egy adott országban milyen a foglalkoztatottság mértéke, a munkanélküliek aránya, a munkaerőpiac általános helyzete. A munkát kereső fogyatékos személyek olyan fogyatékosok közül kerülnek ki, akiknek fogyatékossága kevésbé súlyos, és úgy gondolják, hogy még ilyen nehéz egészségi állapot mellett is tudnának dolgozni. Leginkább a mozgássérült és a bizonytalan kategóriájú egyéb fogyatékos személyek keresnek munkát, de a gyengénlátók és nagyothallók közül is többen jelezték munkába állási szándékukat.

158

A fogyatékos emberek gazdasági aktivitása a fogyatékosság típusától is függ. Nyilvánvaló, hogy főleg azok a fogyatékos emberek tudnak munkát vállalni, akiknek a fogyatékossága kevésbé súlyos. (Az más kérdés, hogy jól működő szociálpolitikai rendszerben meg kellene találni annak a módját, hogy minden fogyatékos embernek, aki képes valamilyen munkatevékenységre, legyen munkája, hiszen a rehabilitációban nagy szerepe van a munkavégzésnek.) Új törvény szabályozza (2011. évi CXCI. tv.) a rehabilitációs hozzájárulás szabályait, amely a munkaadó plusz adója, ha nem foglalkoztat megváltozott munkaképességű embert a törvényben írtak értelmében. MINDEN munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (23 § kötelező foglalkoztatási szint). Több mint 10 éve adott az a lehetőség, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ. Nincs olyan munkaadói kör, amely mentesítésre lenne jogosult a rehabilitációs hozzájárulás alól. Ettől függetlenül alig akad munkáltató, aki élne e lehetőséggel, és a munkavállalók sem ismerik el munkahelyükön, hogy megváltozott munkaképességűek. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A jelen program elkészítése során – a helyi adatgyűjtés alkalmával – nem jutott tudomásunkra olyan információ, mely szerint előfordult volna hátrányon megkülönböztetés a foglalkoztatás terén. A foglalkoztatók kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a foglalkoztatásukban állók közül a fogyatékossággal élők is egyenlő esélyekkel rendelkezzenek, ugyanolyan lehetőségeik legyenek a mindennapi munkavégzés során, mint a többi munkavállalónak. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Tarka-barka Lakóotthon. 1999 decemberétől működik a lakóotthon, mely a műhelyben is dolgozó 10 értelmileg akadályozott fiatalnak ad otthont. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A jelenlegi rokkantügyi ellátások változása negatívan hatnak a fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátására, illetve a kedvezmények is jelentősen csökkennek.

159

A nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma enyhe emelkedést mutat, ami elsősorban az ellátás színvonalának köszönhető. Változás:

A szociális ellátásban megváltozott munkaképességű személyek száma az utóbbi években enyhe csökkenést mutat, pontos számadat arra vonatkozóan, hogy összesen a városban hány szociális ellátásban részesülő egészségkárosodott személy van nem áll rendelkezésünkre tekintettel arra, hogy ez egy nehezen kimutatható adat. A megkérdezett Mozgáskorlátozottak Egyesülete is kizárólag saját tagjai vonatkozásában tudott információt szolgáltatni.

Változás:

160

Baja városban a Magyar Református Egyház által fenntartott CÉDRUS végzi a fogyatékos személyek nappali ellátását. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, melyek alapján akár az egészségügyi, akár a foglalkoztatási vagy lakhatási körülményeiről, helyzetéről pontos képet lehetne kapni. Az azonban megjegyzendő, hogy mint az önkormányzat, mint más foglalkoztatók igyekeznek biztosítani számukra a közlekedés zavartalanságát, például rámpák elhelyezésével, akadálymentesítés megoldásával, vakvezető sávokkal, tapintható tájékoztató táblákkal, stb. Baja városban működik a Mozgáskorlátozottak Egyesülete is, mely egyesülettel az önkormányzat megállapodást kötött, melynek keretében az egyesület álláspontja kikérésre kerül nagyobb beruházások, projektek kapcsán az akadálymentesség kivitelezése tekintetében. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Baja város területén a közintézmények akadálymentesítése részben megoldott. Bár az akadálymentesítési program jól halad, a fogyatékkal élők sajátos igényeinek kielégítésére az intézmények még nem kellően felkészültek. A jövőben a középületekbe való akadálymentes bejutás biztosítása mellett fontos az épületen belüli közlekedés feltételeinek megteremtése minden közintézményben. Az intézmények közül többen is megoldott az akadálymentes bejáró, emellett a rámpa, korlátok kihelyezése megtörtént, akadálymentes mosdó került kialakításra (Újvárosi óvoda, Szent Antal utcai bölcsőde, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat stb.), vakvezető sávok, valamint tapintható információs táblák elhelyezése megoldott. A Bajai Polgármesteri Hivatalban lift található. Az önkormányzati tulajdonú háziorvosi rendelők közül is több helyen megoldott az akadálymentes bejáró. Tovább kell lépni a kommunikációs akadálymentesítés megvalósítsa terén, valamennyi fogyatékossággal rendelkező személy számára biztosítva a tájékozódás lehetőségét ■ A gyengénlátók, színtévesztők számára érzékelhető nagyságban, formában, színben kell elkészíteni a tájékoztatást szolgáló látványelemeket. ■ A vakok számára hanggal, tapintható, letapogatható, megfogható elemekkel kell kiépíteni az információs elemeket. ■ A hallássérültek számára a hangos információkat szöveggel, képekkel, fénnyel kell kiegészíteni. Az egészségügyi ellátásban résztvevőknek figyelemmel kell lenni a fogyatékkal élők érzékenységére, törekedni kell a rehabilitáció, a társadalmi beilleszkedés elősegítésére, és arra, hogy ne erősítsék a betegségtudatot abból kiindulva, hogy a fogyatékosság nem betegség, hanem állapot. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A Polgármesteri Hivatalban a fizikai, az információs akadálymentesítettség megfelelő. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fizikai akadálymentesített terepen érhetőek el. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén, ezért a szociális ellátórendszerrel, támogató szolgálatokkal együttműködve elő kell segíteni, hogy a fogyatékkal élők is részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon. A kulturális programokhoz történő fizikai hozzáférés megoldott, hiszen a nagy programok a város főterén, a szabadban, a Szentháromság téren valósulnak meg. 161

A közszolgáltató intézmények épületeinek nagyobb hányada már fizikailag akadálymentesített, ezzel ellentétben a lakóépületek, társas házak és üzlethelyiségek fizikai akadálymentesítése csak minimális számban megoldott. A közszolgáltatók (Bajavíz Kft., Posta, Dégáz, stb.) rendelkeznek akadálymentes bejáróval. A Színházterembe, illetve a Bácskai Kultúrpalotába szintén be tudnak jutni akár kerekes-székkel is. A Bajai Sportuszoda szintén rendelkezik akadálymentes bejáróval. Baja Város Önkormányzat által az utóbbi időben több olyan projekt is magvalósításra került, melynek eredményeként akadálymentes épületek, létesítmények kerültek kialakításra. Például az alábbiak: - Turisztikai Központ (az épületbe történő bejutás is megtehető akadálymentesen, az épületen belül a közlekedők, folyosók szélessége kerekesszékesek számára is megfelelő, a közös terekben a bútorok, berendezések akadálymentes használata biztosított, a földszinten akadálymentes vizes helyiség található) - Pandúr falu Ökopark (az építmény vizes blokkja akadálymentesített, az épület megközelítésére szolgáló lépcső mellett rámpa is helyet kapott) - Gyalogos-kerékpáros híd (az ÚT 2-1.208 Akadálymentes közúti létesítmények szabvány 5.2 pontja szerint a híd akadálymentesnek minősül) c) munkahelyek akadálymentesítettsége Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítettség, amelynek betartatása nehéz feladat a hatóságok előtt, azon vállalkozások, amelyek EU forrásra pályáznak, a nyertes projekt keretében az akadálymentesítést kötelező tevékenységként elvégzik. Ez a tény azt vetíti előre, hogy az előttünk álló évtizedben a vállalkozások fokozatosan, de eleget fognak tudni tenni e kötelezettségüknek. Igen/nem Lift

Mozgáskor Vakvezető látozottak sáv részére mosdó

Rámpa

Hangos Indukciós Tapintható Jelnyelvi tájékoztat hurok információ segítség ás

Egyéb

AXIÁL Kft. (szolgáltatás)

nem

nem

nem

igen

nem

nem

nem

nem

igen

NAV (szolgáltatás) Bajai Szent Rókus Kórház (egészségügy) Bajai Polgármesteri Hivatal Cédrus Református Egyesített Szociális Intézmény

nem

nem

nem

igen

nem

nem

nem

nem

igen

Igen

igen

igen

igen

igen

nem

nem

igen

igen

igen

nem

igen

nem

nem

nem

igen

nem

igen

nem

igen

igen

igen

nem

igen

igen

nem

igen

Változás:

162

Három új munkáltató került bevonásra az akadálymentesítettség kérdéskörének vizsgálata során, melyek a következők: - Mozgáskorlátozottak Egyesülete - Bajavíz Kft. - Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A tömegközlekedési rendszerek akadálymentességét az önkormányzatnak a fenntartókkal közösen ajánlott felmérni és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek nem megfelelő eszközöket, épületeket és szolgáltatásokat akadálymentesíteni szükséges. A felmérés és az átalakítás során az akadálymentesség valamennyi, a korábbi pontokban tárgyalt aspektusát szükséges vizsgálni annak érdekében, hogy az ott megfogalmazott valamennyi követelménynek meg lehessen felelni. Meg kell felelniük mind a fizikai, mind az info-kommunikációs akadálymentesség követelményeinek a járműveknek, a megállóknak és azok környékének, az egyéb utasforgalmi létesítményeknek (várótermek, pályaudvarok, jegyirodák, stb.), a szolgáltatás során történő bárminemű információközlésnek és kommunikációnak, valamint a szolgáltatás minden egyéb elemének. A fogyatékos személyek közlekedéshez való hozzáférhetőségének javítása érdekében javasolt áttekinteni, a közösségi közlekedésre vonatkozó helyi szabályozást (menetrend, utazási kedvezmények, parkolás, stb.) A közúti közlekedést kátyúk, egyenetlen járdák, a járdáknál útpadkák jellemzik, nehezítik az EL-GO (elektromos meghajtású 3 kerekű moped) tulajdonosok, kerékpárosok, motorosok, autósok, a város lakosságának közlekedését. A járdák, parkok akadálymentesítése nem teljes körűen biztosított, azonban az önkormányzat a beruházásai során törekszik minél szélesebb körben biztosítani ezek akadálymentesítését (az újonnan kialakított Árpád-téri csomópont). Különös figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános alapelvként jelenjen meg - és ezáltal minden vonatkozásban érvényesüljön az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere. Javasolt áttekinteni a helyi településrendezési-építésügyi szabályozást annak érdekében, hogy az akadálymentesség szempontjai minél biztosabban érvényesülhessenek. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A városban a testi, lelki és szellemi fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló szolgáltatások kiterjednek az alapellátásokon belül a nappali ellátásra, támogató szolgáltatásra és a szakosított ellátások keretében rehabilitációs intézmény működésére. Fogyatékosok Nappali Intézménye, rövidnevén FONI Engedélyezett férőhelyek száma: 40 fő Napi átlagos ellátotti létszám: 27 fő 2012.12.31-én 42 fővel volt élő megállapodása a CÉDRUSNAK.

163

Ellátási terület: Bácsbokod, Bácsborsód, Csávoly, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván, Nemesnádudvar, Rém, Bácsszentgyörgy, Bátmonostor, Csátalja, Dávod, Dunafalva, Gara, Hercegszántó, Nagybaracska, Sükösd, Szeremle, Vaskút, Baja Szolgáltatás célja, feladata Az Sztv., a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet, valamint a vonatkozó, egyéb szakmai jogszabályok szerint a FONI a saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére. A CÉDRUS elsődleges célkitűzése, hogy segítséget nyújtson azoknak a családoknak, ahol fogyatékkal élő, iskolarendszerben nem, vagy már nem tanuló, 3 évesnél idősebb gyermek vagy fiatal felnőtt él, és ezért a szülők egyikének napjait az ő gondozása tölti ki. Ez mellett fontos cél, hogy a CÉDRUSHOZ járó fiatalok igazi közösségre leljenek a FONI-ban. Növekedjen önismeretük és önértékelésük is. Az intézmény hétköznap, munkanapokon reggel 7 órától délután 16.00 óráig tart nyitva. Igény szerint napközben ebédet is biztosít a CÉDRUS, a Pokorny utcai ebédlőjében. Szakmai programban meghatározott szolgáltatások: • Gondozás: napközbeni ellátás, gondozás biztosítása, • Fejlesztés-foglalkoztatás: egyéni és csoportos szinten az ellátottak eltérő adottságait figyelembe véve kreatív, ismeretterjesztő, művészeti és szabadidős tevékenységeket felhasználva, • Mentális ellátás: az ellátottak hangulatának figyelemmel kísérése, közreműködés a felmerülő konfliktusok megoldásában, egyéni problémamegoldó beszélgetések, • Egészséges életmóddal, életvezetéssel kapcsolatos ismeretek átadása, gyakorlása, • Család igényeinek számbavétele a szolgáltatások biztosítása folyamán, tanácsadás, • Társadalmi befogadás erősítése, segítése, • A szolgáltatások magas szakmai színvonalon történő megvalósítása. A napközi tagjai 6-8 fős csoportokban, képességeikhez mérten fejlesztő, szintentartó foglalkozásokon vehetnek részt. A csoportok kialakítása során a hasonló képességűek egy csoportba kerülését figyelembe véve kerülnek megtartásra az ellátotti csoportok. (2012-ben is négy csoporttal dolgoztak.) A munkatársak folyamatosan figyelemmel kísérik az ellátottak életét, lelki állapotát, csoportos megbeszélésekben vagy egyéni beszélgetésekben nyújtanak segítséget az aktuális problémákat illetően, melyeket szükség esetén egyeztetnek a szülővel is. Az intézmény iránt megnyilvánuló kereslet 164

2012-ben ellátásuk iránt érdeklődők köre: • Egy fő értelmi sérült fiatal férfi. Idősödő szüleivel él. Nehezen szakad ki a család kötelékéből nap közben. • Egy fő vak fiú, aki az intézmény ellátási területén kívül lévő településen él, így nem láthatja el az intézmény. • Egy fő értelmi sérült felnőtt férfi, aki az intézmény ellátási területén kívül lévő településen él, így nem láthatja el az intézmény. Jelenleg tehát nincs várólista. A helyi Speciális Iskola legidősebb tanulói is a 2014/2015. tanév végén fognak elballagni, mikor is szükségesség válik nappali ellátásuk. Addig az időpontig ők csak az iskolában kaphatnak ellátást. Jelenleg a jogszabály csak azt teszi lehetővé, hogy 18 évnél fiatalabb fogyatékos gyermekeket láthasson el az intézmény az iskolai szünidőben. A 18 évnél idősebb, speciális iskolában tanuló fogyatékos diákok nem láthatók el a FONI-ban még a szünidőben sem. Ez ügyben várhatóan jogszabály módosítás történik. A férőhelyek száma – az ellátottak száma Az intézmény 40 fő ellátására kapott működési engedélyt. Jelenleg 42 fővel van élő megállapodás. Napi átlagos ellátotti létszám 2012. jan. 1. és dec. 31. között: 27 fő. Ellátottak összetétele (nem, kor, gondozási rászorultság, rehabilitálhatóság, stb.) A nemek aránya a fiúk többsége felé billen. Fiúk közül 21 fő tartozik a 18-40 éves korosztályba és 2 fő idősebb negyven évnél. Az egy 18 évnél fiatalabb fiú az iskolai szünetek idejében jár az intézményhez. Lányok közül 1 fő 40 évnél idősebb, a többiek 18 és 40 év közöttiek. A FONI-s tagok közül 8 fő mozgássérült. A többiek értelmi akadályozottak és tanulásban akadályozottak. Közülük egy fő látás és hallássérült is, illetve egy fő mozgássérült. Egy fő pedig „csak” látássérültsége miatt jár ide. Az ellátottak nagyon eltérő képességűek, még a mozgássérültek csoportján belül is. Egyéni motivációik, lehetőségeik is igen eltérőek. Az értelmi akadályozottak csoportjába járók szintén nagyon eltérő adottságokkal bírnak. Szó szerint nincs két egyforma odafigyelést/segítséget igénylő ellátott. Önellátásban rész segítséget igényelnek. A rehabilitálhatóságot tekintve többen alkalmasak lennének önálló munkavégzésre, jövedelemszerzésre. Változás: Az intézmény 40 fő ellátására kapott működési engedélyt. Jelenleg 43 fővel van élő megállapodás.

A nemek aránya a fiúk többsége felé billen. A FONI-ba járó fiúk közül 20 fő tartozik a 18-40 éves korosztályba és 5 fő idősebb negyven évnél. Az egy 18 évnél fiatalabb fiú az iskolai szünetek idejében jár az intézménybe. Lányok közül 5 fő 40 évnél idősebb, a többiek 18 és 40 év közöttiek. A FONI-s tagok közül 9 fő mozgássérült. A többiek értelmi akadályozottak és tanulásban akadályozottak. Közülük egy fő látás és hallássérült is, illetve egy fő mozgássérült. Egy fő pedig „csak” látássérültsége miatt jár. Ellátottak nagyon eltérő képességűek még a mozgássérültek csoportján belül is. Egyéni motivációik, lehetőségeik is igen eltérőek. Az értelmi akadályozottak csoportjába járók szintén nagyon eltérő adottságokkal bírnak. Nincs két egyforma odafigyelést/segítséget igénylő ellátott. Önellátásban rész segítséget igényelnek az ellátottak. A rehabilitálhatóságot tekintve többen alkalmasak lennének önálló munkavégzésre, 165

jövedelemszerzésre. A 43 fő megállapodással bíró ellátott közül (bizottsági véleménnyel, határozattal igazolni tudó) 21 fő súlyosan fogyatékos van. f)

pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

A fogyatékkal élők részére a városban a Mozgáskorlátozottak Egyesülete igen széleskörű segítséget nyújt. Az Egyesület által végzett szolgáltatások az alábbiak: - sorstársi tanácsadás - tapasztalati szakértés - ingyenes segédeszköz kölcsönzés - ügyintézés, tanácsadás - egészségmegőrző programok szervezése - gyógymasszázs szolgáltatás - sorstársi érdekképviselet - kulturális, sport és szabadidős programok szervezése - foglalkoztatás, foglalkoztatás elősegítése 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

közszolgáltatásokhoz, kulturális és fizikai környezetben található akadályok sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, az megszüntetése, információs és kommunikációs akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program társadalmi elfogadottság nem teljes körű több közös program szervezése a városlakókkal

166

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Civil szervezetek: Egészséges Baja Városért Közalapítvány, Bajáért és Baja Jövőjéért Közalapítvány (ezen alapítványok céljai között leginkább az egészség megőrzése, szűrőprogramok szervezése, egészségtudat erősítése szerepel, valamint a tehetséges fiatalok támogatása, sport támogatása) Ezen felül az önkormányzat rendszeresen ír ki pályázatokat közművelődés és sport területén, melyre civil szervezetek is pályázhatnak. A Református Egyház tartja fenn a CÉDRUS-t, mellyel az önkormányzat megállapodást kötött. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az együttműködés különféle együttműködési megállapodások, támogatási szerződések megkötésével történik. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az önkormányzat az alábbi társulásokkal kötött megállapodást: Bajai Kistérségi Családsegítő- és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás Felső-Bácskai Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Baja és Környéke Víziközmű Beruházási Önkormányzati Társulás Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás Felső-Bácskai Önkormányzatok Szilárd Hulladéklerakó Tulajdonközössége Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Pannon EGTC d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A nemzetiségi önkormányzatok a Baja Város Önkormányzattól kapott támogatást leginkább rendezvényekre költik el, valamint az iskolakezdés támogatása is kiemelt terület. A nemzetiségi önkormányzatok igyekeznek széles körben biztosítani a gyermekek védelmét (lásd: iskolakezdés támogatása), az egyéb célcsoportok részére a képzési programokban való részvétel lehetőségét (például pályázatokat nyújtanak be képzést elősegítő programokra), a vallás saját nyelven történő gyakorlásának lehetőségét, saját hagyományaik megtartását (különféle nemzetiségi rendezvények szervezése útján). e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Az Egészséges Baja Városért Közalapítvány főként a nők, idősek, és a gyermekek részére nyújt programlehetőséget, és szűrővizsgálati lehetőségeket. Rendszeresen egészségnap, egészséghét, és egészség hónap megrendezésére kerül sor, melyek alkalmával mindig kiemelt hangsúly kerül a prevencióra is. Rendszeresen adott témakörben szakértők, orvosok tartanak előadást - a közalapítvány meghívására – kiemelten kezelve egy-egy adott témát, egy-egy konkrét betegséget, stb. Gyermekeknél kiemelten kezelendő a gerincproblémák megelőzésére szolgáló szűrővizsgálat, a látás-vizsgálat, fogászati prevenciós 167

tevékenység. Idősebb korosztálynál a szív-és érrendszeri problémák megelőzésére, kezelésére vonatkozóan kerül sor előadások megtartására, valamint a sajnálatos módon egyre gyakoribb daganatos megbetegedések is előtérbe kerülnek egy-egy előadás, program alkalmával. A Bajáért és Baja Jövőjéért Közalapítvány főként tehetséges gyermekek, fiatalok támogatására jött létre. Támogatást nyújt a közalapítvány például a tehetséges gyermekek nemzetközi zenei versenyeken történő részvételétől kezdődően, egészen a tehetséges sportolók támogatásáig. Céljai tehát széleskörűek, főként a gyermekeket, és fiatalokat érintőek. f)

for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.

A Baja Marketing Kft., mely egy 100 %-os önkormányzati cég, kiemelt figyelmet fordít a különböző célcsoportok kulturális életének sokszínűségére. Változatos programokat szervez, melyen a gyerekektől kezdődően a felnőttekig mindenki megtalálja a magának megfelelő programot. Gyermekeknek színházi előadásokat szervez, melyekre délelőttönként a gyermekek az óvodai csoportjukkal tudnak elmenni. A színházteremben, s a Kultúrpalotában rendszeresen bérletes előadások kerülnek megrendezésre. A Kultúrpalotában emellett mozifilm-vetítések, és kiállítások is megrendezésre kerülnek.

168

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A nemzetiségi önkormányzatok, és egyéb partnerek bevonása a HEP Fórum összehívásával kezdődött. Ezt követően folyamatos egyeztetés történt a bevont partnerek képviselőivel, mind szóban, mind írásban. A partnerek elmondták tapasztalataikat, s célzott kérdésekre is választ adtak. A partnerek közül akadt olyan is, akinek éves beszámolóját is fel tudtuk használni a program elkészítéséhez. A felülvizsgálat során két alkalommal került HEP Fórum összehívásra, melyen a partnerek elmondták észrevételeiket, javaslataikat. c) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A HEP internetes felületen, Baja Város hivatalos honlapján az elfogadást követően elérhető lesz mindenki számára. A bevont szervezetek részére szintén megküldésre kerülhet a program, kérve őket, hogy amennyiben újabb ötleteik, észrevételeik merülnek fel a megvalósítás során azt jelezzék az önkormányzat felé. Ezen felül a HEP Fórum is rendszeresen összehívásra kerül majd, melyen szintén lehetőség lesz a végrehajtással kapcsolatos észrevételek visszacsatolására. A felülvizsgált HEP a www.baja.hu honlapon elérhetővé válik az elfogadást követően.

169

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

Idősek

Nők

Fogyatékkal élők

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

alapkompetenciák hiánya, alacsony iskolai végzettség, foglalkoztatás nélküliség, eü. ellátásban való részvétel hiánya, az életvitel, életszínvonal folytatólagosságának hiánya

gyermekbántalmazás, szülők alacsony iskolai végzettsége, alapkompetenciák országos szinttől való elmaradása, gyermekvédelmi felelősök hiánya, közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos információk hiánya

például: NYITOK programban való részvétel, képzések szervezése a célcsoport részére, eü. ellátásban való részvétel szükségességének hangsúlyozása, egy adott program keretében megrendezésre kerülő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok, felújított ingatlanok/színterek stb. fenntartási időszak utáni folytonossága illetve kihasználtsága védelembe vétel lehetősége, kiemelten tehetséges, de szegény gyermekek támogatása, egyénre szabott nevelési terv bevezetése, a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása, adatbázis létrehozása pl. önkormányzat hivatalos honlapján, mely segítségével a diákok tájékozódhatnak a lehetőségekről

képzések szervezése a célcsoport részére, internet használatának tanítása, kulturális programok szervezésre részükre rugalmas munkahely, és munkaidő, családon belüli erőszak elleni védelemjelzőrendszer kiépítése, folyamatos kapcsolattartás a munkából való távollét alatt, munkahelyen zajló eseményekbe GYES-ről, GYED-ről munkaerő-piacra történő bevonás a távollét alatt, fokozatos visszatérő nők helyzete, családon belüli visszatérés lehetőségének biztosítása, erőszak gyereksarok kialakítása összegyűjtött játékokkal, arra az esetre, ha egy kollégának egy napra be kellene hoznia gyermekét a munkahelyre elmagányosodás, elszigetelődés, elhelyezkedés 55 felett

nehéz

közlekedési, ügyintézési nehézségek, állapotuk felmérése nehézségekbe ütközik, szórakozási lehetőségeik korlátozottak, társadalmi elfogadottság nem teljes körű

akadálymentesítés a közintézményeknél, parkoknál, járdákon, stb., szakemberek képzése, akik felmérik a fogyatékkal élők állapotát, konkrétan a célcsoport részére rendezvények szervezése, több közös program szervezése a városlakókkal 170

A beavatkozások megvalósítói Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Célcsoport

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

romák, mélyszegénységben élők képzése Családsegítő- és Gyermekjóléti szorosabb együttműködés a Bajai Cigány Munkaügyi Kirendeltség Önkormányzattal Bajai Cigány Önkormányzat

Gyermekek

gyermekbántalmazás megelőzése, leküzdése, alapkompetenciák fejlesztése Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat, törvénymódosítás kezdeményezése védőnői hálózat, Iskolaigazgatók, Tankerületi információk Baja város honlapján való igazgató megjelentetése

Idősek

időseknek programok szervezése

Nők

családon belüli erőszak kérdésének Bajai Rendőrkapitányság, Családsegítőmegoldása, munkába visszatérő nők Gyermekjóléti Szolgálat, foglalkoztatók részére rugalmas munkaidő

Fogyatékkal élők

közlekedés, és ügyintézés könnyítése, foglalkoztatók, társadalmi elfogadottság elősegítése Egyesülete

Szolgálat,

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Baja Marketing Kft.

Mozgáskorlátozottak

Jövőképünk Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők számára a létfenntartás, oktatásban, egészségügyi ellátásban való részvétel ne jelentsen problémát. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek védelmét, egészséges életmódra nevelését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek elmagányosodásának leküzdésére, részükre különféle programok, és egészségük megőrzése érdekében szűrővizsgálatok szervezésével. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a gyermekvállalást követően a munkaerő-piacra történő visszatérés mielőbbi lehetőségét, rugalmas munkaidő biztosításával. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők közlekedésének, ügyeik intézésének könnyítésére.

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Intézkedés címe:

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

és

A. Romák, mélyszegénységben élők képzése B. Gyermekbántalmazás megelőzése, leküzdése, Az alapkompetenciák fejlesztése, Gyermekvédelmi felelősök jelenléte a köznevelési intézményekben C. Családon belüli erőszak kérdésének megoldása, Munkába visszatérő nők részére rugalmas munkaidő bevezetése D. Időseknek programok szervezése E. Közlekedés és ügyintézés könnyítése, Társadalmi elfogadottság elősegítése A. Nő a mélyszegénységben élők száma B. Gyermekbántalmazás családon belül, Alapkompetenciák elmaradása az országos átlagtól, Eltűnt a köznevelés területéről a korábbi 171

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

gyermekvédelmi felelős kategória C. Nőket ért családon belüli erőszak, Munkaerőpiacra visszatérő nők elhelyezkedésének nehézsége D. Elmagányosodás E. Közlekedés, ügyintézés nehézsége, Társadalmi elfogadottság nem teljes körű rövidtávú cél: A. 1-2 éven belül szignifikáns módon visszaszorítani a munkanélküliek számát B. Gyermekbántalmazás megelőzése, Egyéni nevelési terv bevezetése, Kapcsolat felvétele tankerület igazgatóval, érdekképviseletekkel C. Családon belüli erőszak előfordulásának csökkentése, Foglalkoztatókkal való kommunikáció a rugalmas munkaidő lehetőségéről D. Közösségi programok E. Foglalkoztatókkal kommunikáció az akadálymentesítés lehetőségeiről, Mozgáskorlátozottak Egyesületével és egyéb fogyatékkal élőkkel foglalkozó civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel középtávú cél: A. Foglalkoztatást elősegítő programok bővítése B. Gyermekbántalmazás megelőzése, Egyéni nevelési terv bevezetése, Konkrét javaslat megfogalmazása a bevont partnerekkel C. Partnerek (Családsegítő Szolgálat és Bajai Rendőrkapitányság) bevonása a családon belüli erőszak leküzdésébe (egyeztetések), Foglalkoztatóktól intézkedési terv bekérése a rugalmas munkaidő bevezetésének lehetőségéről D. Idősek Nappali Ellátása lehetőségének bővítése E. Akadálymentesítéssel kapcsolatos projektekben való részvétel, Közös tervek kidolgozása a Mozgáskorlátozottak Egyesületével és egyéb fogyatékkal élőkkel foglalkozó civil szervezetekkel hosszútávú cél: visszaszorítani, minimálisra csökkenteni a munkanélküliek számát A. Visszaszorítani a munkanélküliek számát B. Gyermekbántalmazás megszüntetése, Alapkompetenciák országos szintre való felzárkóztatása, Köznevelési törvény módosításának kezdeményezése C. Családon belüli erőszak visszaszorítása, Rugalmas munkaidő bevezetése D. Nyugdíjas házak kialakítása E. Akadálymentes környezet, Több közös program szervezése a városlakókkal A. Munkaügyi Kirendeltségen keresztül a helyi foglalkoztatók információval való ellátása B. Családsegítő Szolgálattal egyeztetés a gyermekbántalmazás felszámolásának lehetőségeiről, Osztályfőnökökkel való egyeztetés a nevelési terv készítéséről, Egyeztetés a partnerekkel a köznevelési törvény módosításának lehetőségéről C. Családsegítő Szolgálattal egyeztetés a családon belüli erőszak felszámolásának lehetőségeiről, Munkaügyi Kirendeltségen keresztül a rugalmas munkaidőt biztosító foglalkoztatók feltérképezése D. Idősek részére klubok, programok szervezése E. Foglalkoztatókkal kommunikáció, Fogyatékkal élőkkel foglalkozó civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel A. Munkaügyi Kirendeltség B. Családsegítő Szolgálat, Iskolaigazgatók, osztályfőnökök, Tankerület igazgató, Érdekképviseletek képviselői 172

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Kockázatok és csökkentésük eszközei

C. Családsegítő Szolgálat, Bajai Rendőrkapitányság, foglalkoztatók D. Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Baja Marketing Kft., CÉDRUS E. Foglalkoztatók, Mozgáskorlátozottak Dél-Bács-Kiskun Megyei Egyesülete, Fogyatékkal élőkkel foglalkozó civil szervezetek A. Munkaügyi Kirendeltség B. Családsegítő Szolgálat, Bajai Rendőrkapitányság, Iskolaigazgatók, Tankerület igazgató, Érdekképviseletek képviselői C. Családsegítő Szolgálat, Bajai Rendőrkapitányság, foglalkoztatók D. Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Baja Marketing Kft., CÉDRUS E. Foglalkoztatók, Fogyatékkal élőkkel foglalkozó civil szervezetek rövidtávú: 2016. december 31. hosszútávú: 2020. december 31. A. Munkaügyi Kirendeltségtől rendszeresen – akár félévente - kimutatás, nyilvántartás kérése – százalékokban kifejezve – hogy mennyivel csökkent a munkanélküliek száma B. Családsegítő Szolgálattól évente kimutatás kérése a tárgyévben előforduló gyermekbántalmazásról, Iskolaigazgatóktól évente kompetenciamérést tartalmazó táblázat bekérése C. Családsegítő Szolgálattól évente nyilvántartás kérése a tárgyévben előfordult családon belüli erőszak számáról, illetve Munkaügyi Kirendeltségtől kimutatás kérése a gyes-ről visszatérő nők elhelyezkedéséről D. Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központtól, Baja Marketing Kft-től kifejezetten az időseket célzó programokról kimutatás kérése E. Folyamatos egyeztetés a foglalkoztatókkal. A. Munkaerő-piaci helyzet romlása B. Magas a látencia, Oktatási intézmények átszervezése/osztályok összevonása C. Magas a látencia, Egyes foglalkoztatók nem tudnak rugalmas munkaidőt bevezetni D. Nem vesznek részt a programokon E. A foglalkoztatók nem tudják finanszírozni az akadálymentesítést

Szükséges erőforrások EU-s társfinanszírozási programok (például: Norvég Alap, KEOP, stb.)

173

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

Intézkedés sorszáma

A

B

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1

Nő a Munkanélkülisé Városfejlesztési Romák, mélyszegénység g visszaszorítása Stratégiamélyszegény ben élők száma Antiszegregációs ségben élők terv képzése

Munkaügyi Munkaügyi Kirendeltségen Kirendeltség keresztül a helyi foglalkoztatók információval való ellátása

2020. december 100 % 31.

EU 10 év társfinanszírozás i programok

Családsegítő Családsegítő Szolgálattal Szolgálat egyeztetés a gyermekbántal mazás felszámolásának lehetőségeiről

2020. december 0 31.

Jelzőrendszer bővítése

2020. december 100 % 31.

Jobb oktatást 10 év segítő eszközök alkalmazása

II. A gyermekek esélyegyenlősége 1

Gyermekbánt Gyermekbántal Gyermekbántal mazás családon mazás almazás belül megszüntetése megelőzése, leküzdése

Jelenleg nem rendelkezik a város ilyen irányú koncepcióval

10 év

2

Az alapkompete nciák fejlesztése

Alapkompetenci ák elmaradása az országos átlagtól

Alapkompetenci Közoktatási ák országos Esélyegyenlőség szintre való i Program felzárkóztatása

Osztályfőnökökk Iskolaigazgatók, el való osztályfőnökök egyeztetés a nevelési terv készítéséről

3

Gyermekvédelmi felelősök jelenléte a köznevelési intézményekben

Eltűnt a köznevelés területéről a korábbi gyermekvédelmi felelős kategória

Köznevelési törvény módosításának kezdeményezése

Jelenleg nem rendelkezik a város ilyen irányú koncepcióval

Egyeztetés a Tankerület 2020. december 100 % partnerekkel a igazgató, 31. Érdekképviseletek köznevelési képviselői törvény módosításának lehetőségéről

Jogszabály életbelépése

végtelen

Jelenleg nem rendelkezik a város ilyen irányú

Családsegítő Szolgálattal való egyeztetés a családon belüli erőszak

Jelzőrendszer bővítése

10 év

III. A nők esélyegyenlősége 1

Nőket ért Családon belüli Családon családon belüli erőszak belüli erőszak erőszak visszaszorítása kérdésének megoldása

Családsegítő 2020. december 0 Szolgálat, Bajai 31. Rendőrkapitány ság

174

2

Munkába visszatérő nők részére rugalmas munkaidő bevezetése

Munkaerőpiacra Rugalmas visszatérő nők munkaidő elhelyezkedésén bevezetése ek nehézsége

koncepcióval

felszámolásának lehetőségeiről

Jelenleg nem rendelkezik a város ilyen irányú koncepcióval

Munkaügyi Foglalkoztatók Kirendeltségen keresztül a rugalmas munkaidőt biztosító foglalkoztatók feltérképezése

2020. december 100 % 31.

EU 10 év társfinanszírozás i programok

Ady Endre 2020. december 100 % Városi Könyvtár 31. és Művelődési Központ, Baja Marketing Kft., CÉDRUS

EU 10 év társfinanszírozás i programok

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1

Időseknek programok szervezése

Elmagányosodás Programok Baja Város szervezése, Egészségterve Nyugdíjas házak kialakítása

Idősek részére klubok, programok szervezése

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1

Közlekedés, Közlekedés és ügyintézés ügyintézés nehézsége könnyítése

Akadálymentes környezet

Városfejlesztési Foglalkoztatókk Foglalkoztatók Stratégiaal való Antiszegregációs kommunikáció terv

2

Társadalmi elfogadottság elősegítése

Több közös program szervezése a városlakókkal

Jelenleg nem rendelkezik a város ilyen irányú koncepcióval

Társadalmi elfogadottság nem teljes körű

Fogyatékkal élőkkel foglalkozó civil szervezetekkel való kapcsolatfelvét el

2020. december 100 % 31.

Fogyatékkal 2020. december 100 % élőkkel 31. foglalkozó civil szervezetek

EU 10 év társfinanszírozás i programok nem szükséges

folyamatos

175

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében 2013. május 23. napján HEP Fórumot hoztunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

177

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Csóka Zoltánné irodavezető felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével dr. Balogh-Margit Emese jogi előadóval. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

178

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

179

4. Elfogadás módja és dátuma I. Baja város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. II. Ezt követően Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 275/2013. (VI. 27.) határozatával elfogadta. III. Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete Baja Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programját felülvizsgálta, megvitatta és …………/2015. (X. 29.) határozatával elfogadta.

Dátum

Aláírás

180