Harkány Város Önkormányzata (7815 Harkány, Petőfi S. u. 2-4.) ügyfelet tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés megszegése miatt

Tárgy: Harkány Város Önkormányzata (7815 Harkány, Petőfi S. u. 2-4.) tűzvédelmi bírság ügye

Szám: 35250/52-5/2015.ált.

HATÁROZAT Harkány Város Önkormányzata (7815 Harkány, Petőfi S. u. 2-4.) ügyfelet tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés megszegése miatt 50 000,- Ft, azaz ötvenezer forint tűzvédelmi bírsággal sújtom. A pénzbírságot a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számú letéti számlájára jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a „tűzvédelmi bírság” megnevezést, jelen határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását. Felhívom a figyelmét, hogy a tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, a hatóságomhoz benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A határozat elleni fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. A jogorvoslati illetéket a fellebbezési kérelem benyújtásakor az iraton illetékbélyeggel kell leróni. A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az eljáró hatóság az illetéket kizárólag akkor tekinti megfizetettnek, ha az illetékköteles iraton az állami adóhatóság igazolja az illetékkiszabásra történő benyújtás tényét. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

1

INDOKOLÁS A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Siklósi Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: Siklósi Kirendeltség) hivatalos képviselői 2014. október 14-én tűzvédelmi átfogó ellenőrzést tartottak a Harkány Város Önkormányzata (7815 Harkány, Petőfi S. u. 2-4.) vezetése alatt álló Harkány, Arany János u. 16. szám alatti Kitaibel Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (a továbbiakban: létesítmény) területén. Az ellenőrzés időpontjáról az ügyfelet előzetesen írásban értesítettem. Az ellenőrzés során az alábbi szabálytalanságok kerültek megállapításra: 1. A tűzoltókészülék több esetben (pl.: 6/b osztály bejárata mellett, alagsorban) nem volt a falhoz rögzítve. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) 591. § (4) bekezdésében leírtak szerint a tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést, berendezést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. Közösségi építményben a – fali tűzcsappal kombinált tűzoltó készüléket tartó fali tűzcsap szekrény vagy tűzoltó készülék tartó szekrény kivételével – tűzoltó készüléket (legfeljebb 1,35 m) akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. 2. A tűzszakasz-határon lévő tűzgátló ajtók felirattal nem rendelkeznek. Az OTSZ 585. § (6) bekezdésében leírtak szerint a tűzszakasz-határon lévő tűzgátló ajtókat „Tűzszakasz-határ! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben. 3. A személyi felvonó felirattal, jelzéssel nincs ellátva. Az OTSZ 397. § (3) bekezdésében leírtak szerint az épületben elhelyezett felvonók (liftek) esetén a biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, hagyományos (nem biztonsági) felvonóknál pedig a „Tűz esetén a liftet használni TILOS!” biztonsági jelet kell valamennyi szinten elhelyezni. Közösségi épületekben e biztonsági jeleket angol és német nyelven is fel kell tüntetni. 4. A „C” tűzveszélyességi osztályú helységek biztonsági jelekkel nincsenek megjelölve. Az OTSZ 565. § (5) bekezdésében leírtak szerint a helyiség – szükség szerint az építmény, létesítmény – bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. 5. A tűzriadó terv gyakorlását igazoló jegyzőkönyv 2013.04.11. dátumú. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4. § (3) bekezdésében leírtak szerint a Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell. 6. A beépített tűzjelző berendezés utolsó havonkénti ellenőrzése 2014. 05. 06., az utolsó negyedéves ellenőrzés 2014. 04. 06-án történt az üzemeltetési napló szerint. Az OTSZ 209. § (4) bekezdésében leírtak szerint a felülvizsgálatot, karbantartást végző személy a szolgáltatásra vonatkozó szerződésben foglaltak szerint a meghatározott időnként a felülvizsgálatot, karbantartást végrehajtja, a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi, az üzemeltető megbízása esetén a javításokat, cseréket elvégzi. 7. A tűzvédelmi szabályzat a helységekre vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat nem tartalmazza. A helységek tűzvédelmi osztályba sorolása nem tartalmazza az alagsori helységeket. Az „A” épület alagsori helységeiben éghető anyagok 2

(használaton kívüli bútorok, dobozok, elektromos berendezések) rendezetlenül vannak elhelyezve. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 3. §-ában leírtak szerint a Szabályzatnak tartalmaznia kell a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat. Az OTSZ 563. § (2) bekezdésében leírtak szerint az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. 8. A tűzoltó készülékekről vezetett nyilvántartásban a negyedéves vizsgálat dátuma 2014.07.14. Az OTSZ 13. § (1) bekezdésében leírtak szerint a készenlétben tartó vagy képviselője a rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék az előírt készenléti helyen van, rögzítése biztonságos, látható, magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható, használata nem ütközik akadályba, valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található, hiánytalan szerelvényekkel ellátott, fém vagy műanyag plombája, karbantartást igazoló címkéje sértetlen és ép, zárópecsétje sértetlen, karbantartása esedékes-e, és állapota kifogástalan, üzemszerű. 9. A tűzriadó tervhez az épület alaprajza nincs csatolva. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4. § (3) bekezdésében leírtak szerint a Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell a tűzjelzés módját; a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.); a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek, a kiürítési útvonalak és a 3. § i) pont szerinti esetekben a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének megjelölésével. Tanú az ellenőrzés során az alábbi nyilatkozatot tette: „A hegesztést az Önkormányzat tűzvédelmi vizsgával rendelkező alkalmazottja végzi, ha szükséges. A tanulók tűzvédelmi oktatása a tanév első napján megtörtént. A hiányosságokat, hibákat elismerjük. A hiányzó iratokat soron kívül pótoljuk és a hibákat soron kívül javítjuk.” Az ügyfél 2014. november 3-án a tüzivíztározó medence ötévenkénti teljes körű felülvizsgálatát és a szívócsonk nyomáspróbáját igazoló iratot megküldte. A fenti szabálytalanságok megszüntetésére a 2014. november 06-án kelt, 411-6/2014/SK/H számú hatósági felhívásban hívtam fel az ügyfelet, melyben a határidőt 2015. november 27-ében állapítottam meg. A 411-2/2014/SK/H számú ellenőrzési jegyzőkönyv megállapításai alapján a 2014. november 05-én kelt, 411-5/2014/SK/H számú ügyiratban iratbemutatásra hívtam fel az ügyfelet, melynek az alábbiakra kellett kiterjednie: 1. A földszinten található „A” és „C” épületet és a „C” és „B” épületet elválasztó tűzgátló ajtók javítását, karbantartását igazoló dokumentum. 2. A 2013. 05. 16.-án készített villamos és villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt hibák kijavítását igazoló dokumentum. 3

3. A villamos táplálású menekülési útirányt jelző biztonsági jelek havonkénti ellenőrzését igazoló ellenőrzési napló. Az ügyfél a 2014. november 28-án az iratbemutatásra felhívásnak részben eleget tett, és az alábbi dokumentumokat mutatta be: a tűzoltó készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása, a 2014. 10. 16-án megtartott tűzriadó terv gyakorlatot igazoló jegyzőkönyv, a beépített tűzjelző berendezés havonkénti és negyedéves ellenőrzését tartalmazó üzemeltetési napló, és a villamos táplálású menekülési útirányt jelző biztonsági jelek havonkénti ellenőrzését igazoló ellenőrzési napló. Továbbá tájékozatott, hogy a tűzgátló ajtók karbantartása megtörtént, a villamos és villámvédelmi berendezés hiányosságainak megszüntetése folyamatban van, a munkálatok befejezése december 31-ig várható. A 2015. január 13-án kelt, 35250/52/2015.ált. számú hatósági felhívásban a villamos-, valamint a villámvédelmi berendezések minősítő irataiban (a továbbiakban: minősítő iratok) feltárt hiányosságok megszüntetésére, és annak hitelt érdemlő módon való igazolására hívtam fel az ügyfelet, melyben a határidőt 2015. február 3-ában állapítottam meg. A 411-2/2014/SK/H számú ellenőrzési jegyzőkönyv megállapításai szerint a minősítő iratok 2013. május 16-án készültek, a feltárt hibák javításának határidejét 2013. szeptember 30-ban határozta meg. 2015. február 11-én a Siklósi Kirendeltség hivatalos képviselői tűzvédelmi utóellenőrzést (a továbbiakban: utóellenőrzés) tartottak a létesítmény területén. Az utóellenőrzés időpontjáról az ügyfelet előzetesen írásban értesítettem. Az utóellenőrzés során 35250/523/2015. ált. számon jegyzőkönyvet vettem fel, mely az alábbi megállapításokat tartalmazza: „A fenti címen a 2014. 10. 14-én megtartott tűzvédelmi átfogó ellenőrzésen feltárt és a 411-2/2014/SK/H számú jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok megszüntetését vizsgáltam. A villámvédelmi berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata során feltárt hibák, hiányosságok megszüntetése nem történt meg. A többi hiányosság megszüntetésre, a hiányzó iratok bemutatásra kerültek.” Tanú az utóellenőrzés során az alábbi nyilatkozatot tette: „A villámvédelmi berendezések javítását a rossz időjárási viszonyok miatt az iskolaszünetben (2014. december 23 – 2015. január 5.) nem tudták elvégezni. A hibák kijavítása várhatóan 2015. 02. 13-ig megtörténik.” A fentiekből megállapítható, hogy az ügyfél az időszakos villámvédelmi felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságokat a hatósági felhívásban megállapított határidőig nem szüntette meg. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1)-(2) bekezdései alapján „A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvényben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1–8., 12–16. a), 17–18., 20-24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén – az 5. § szerinti eljárások kivételével – a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. Ha a tűzvédelmi bírsággal sújtható szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. ” A Korm. rendelet 1. melléklet 34. sorában meghatározott kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt – tűzveszélyes vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott – hibák igazolt megszüntetésének hiánya esetén a kiszabható tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke 50 000 Ft/rendszer, legnagyobb mértéke 300 000 Ft/rendszer. 4

A Ket. 72. § (1) bekezdés ec) pontjában foglaltak szerint a határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az indokolásban a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. A bírságtétel összegének megállapítása, a bírság kiszabása és a bírság összegének meghatározása során az összes körülményre tekintettel - a Ket. 94/A. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltakat figyelembe véve - az üggyel kapcsolatos összes enyhítő és súlyosbító körülményt figyelembe vettem, és az alábbiak szerint mérlegeltem. A Korm. rendelet által meghatározott bírságtétel minimum és maximum értékei közül a minimum értéket tekintettem kiindulási alapnak. Az egyes, alább megfogalmazott szempontok figyelembe vétele során megállapítható, hogy súlyosbító körülmény nem áll fenn, ezért a minimum értéktől nem tértem fel. A bírság mértéknek megállapításánál az alábbi szempontokat vettem figyelembe: A Ket. 94/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét - megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy az ügyfélnek az elkövetett jogsértésből a tűzvédelmi ellenőrzés időpontjáig nem származott előnye, hátrányt pedig nem szenvedett. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát - megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a mulasztás megvalósult, azonban annak visszafordíthatósága aránytalanul nagy hátrányt nem jelent. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértéssel érintettek körének nagyságát - megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az érintettek köre 50 fő feletti. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértő állapot időtartamát – megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a jogsértő állapot a tűzvédelmi átfogó ellenőrzést megelőzően 2013. május 16-án már fennállt. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát - megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a Siklósi Kirendeltség részéről az ügyféllel szemben tűzvédelmi bírság korábban nem került kiszabásra. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását - megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy az ügyfél az ellenőrzés megtartását nem akadályozta. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakat, azaz a jogsértést elkövető gazdasági súlyát a mérlegelés során nem állt módomban értékelni, mivel az ügyfél gazdasági súlya nem értelmezhető. A fentiek alapján – a kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt – tűzveszélyes vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott – hibák igazolt megszüntetésének hiánya miatt – 50 000,- Ft tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A tűzvédelmi bírság befizetésének módját a Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdése határozza meg. A késedelmi kamat mértékét, valamint a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 43. § (3) bekezdése határozza meg, illetve biztosítja. 5

A Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése alapján: „A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.” A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható hogy a jogsértésről a Siklósi Kirendeltség 2014. november 28-án szerzett tudomást. Döntésem a fenti jogszabályhelyeken alapul. A Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontja szerint, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, számított nyolc napon belül értesíteni kell. A Ket. 29. § (4) bekezdés b) pontja alapján az értesítés csak akkor mellőzhető, ha az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti. Az értesítést mellőztem, mivel tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a Siklósi Kirendeltség előtt 2015. augusztus 3-án indult. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Határozatom a Ket. 71. § (1) bekezdésén és a Ttv. 11. §-án alapul. Hatáskörömet a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. A Ket. 98. § (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket. 102. § (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyik a megtámadott döntést hozta. A Ket. 99. § (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket. 102-105. §-a az irányadó. A fellebbezési illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, megfizetésének módját a 74. § (1)-(1a) bekezdése határozza meg. Siklós, 2015. augusztus 5.

Készült: Terjedelme: Kapják:

2 példányban 7 oldal 1. Harkány Város Önkormányzata – belföldi tértivevénnyel 7815 Harkány, Petőfi S. u. 2-4. Melléklet: 1 db készpénz átutalási megbízás 2. Irattár

6