Hálózati Technológiák és Alkalmazások
Vida Rolland BME TMIT 2016. február 23.
Bemutatkozás Vida Rolland egyetemi docens, tárgyfelelős IE 325,
[email protected]
2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
2
Fóliák a neten Tárgy honlapja: http://www.tmit.bme.hu/vitma341
Jegyzet nincs, de (viszonylag) részletes fóliák 2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
3
Hozzáférési hálózatok • A telekommunikációs hálózat azon része, mely közvetlenül összeköti a felhasználót a szolgáltatóval – Ethernet, WLAN, FTTx, xDSL, kábelnet, …
• Gyakran osztott átviteli közeg (shared transmission medium) – Többen hallanak engem, és én is több mindenkit hallok – Nem lehetséges fizikailag, vagy nem éri meg anyagilag minden felhasználónak dedikált átviteli csatornát biztosítani
• A megoldandó feladat az átviteli közeghez (csatornához) való hozzáférés szabályozása – A felhasználók nem tudják egymásról, hogy ki mikor szeretne adni – A küldéseket koordinálni kell 2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
4
Többszörös hozzáférés (Multiple Access) • Fix kiosztásra alapuló megoldások – TDMA – Time Division Multiple Access • Minden felhasználónak saját időszelete amikor küldhet • A teljes frekvenciatartományt használhatja
– FDMA – Frequency Division Multiple Access • A spektrumot frekvenciacsatornákra vágjuk • Minden felhasználó a saját frekvenciáján kommunikál
– CDMA – Code Division Multiuple Access • Minden felhasználó a teljes csatornán, egyfolytában kommunikál • Kódelmélet segítségével különítjük el a forgalmakat – Az adó megszorozza a jelet egy kóddal (spreading code), és az eredményt küldi el – A vevő a vett jelet újra megszorozza ugyanazzal a kóddal, reprodukálva az eredeti jelet – Minden felhasznált kód ortogonális » Két különböző kód összeszorzása ‘nullák’ sorozata lesz 2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
5
Multiple Access vs. Multiplexing vs. Duplexing • Multiple Access (TDMA, FDMA, CDMA) – A csatorna-hozzáférés szabályozása több forrás esetén – Alapvetően uplink irány
• Multiplexing (TDM, FDM, CDM, …) – A csatorna-hozzáférés szabályozása több küldeni kívánt jel esetén, ugyanattól a forrástól – Uplink vagy downlink irány
• Duplexing (TDD, FDD) – A downlink és uplink forgalom közötti megosztás – FDD – Frequency Division Duplexing • „Párba állított” frekvenciák, elkülönített uplink és downlink csatornák
– TDD – Time Division Duplexing • Pár nélküli frekvenciák, rugalmasan megosztott uplink és downlink csatornák
2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
6
Többszörös hozzáférés (Multiple Access) • A fix kiosztás nem hatékony ha kevés és börsztös a forgalom • Versengésre alapuló csatorna-hozzáférés – Lekérdezések (polling) – Erőforrások lefoglalása és ütemezése aktuális igények alapján – Véletlen hozzáférés (random access) • Egy csomópont akkor küld amikor akar, előzetes egyeztetés nélkül • Ha két vagy több csomópont egyszerre beszél, ütközés, majd később újraküldés • ALOHA, Slotted ALOHA, CSMA/CD 2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
7
ALOHANET • Hawaii – 70-es évek elején nem volt telefonhálózat
– A távoli szigeteken lévő felhasználókat a Honoluluban lévő központi számítógépekhez kellett csatolni
• Megoldás: ALOHANET
– Norman Abramson, Hawaii Egyetem – Minden felhasználó terminálon egy egyszerű rádió • Két frekvencián üzemelt
– Egy a lefele, egy a felfele menő adatoknak
• Lefele csak a központ küldött, nem volt gond • Felfele versenyhelyzet, többen használták ugyanazt a csatornát
– Ha sikerült elküldeni valamit, a központ visszaküldte a csomagot a másik csatornán – Ha nem jött vissza, a csomag valószínűleg elveszett » Újra próbálkozott
2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
8
Aloha Előnyök: • Változó méretű csomagok • Nincs szükség szinkronizálásra • Egyszerű működés
Alacsony terhelés mellett egész jó, de nagy upstream terhelés mellett szinte használhatatlan
2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
9
Slotted Aloha • Az időt szeletekre (slots) osztjuk • Fix hosszúságú szeletek, egy fix hosszúságú csomag elküldéséhez • Ha egy csomópont küldeni szeretne, megvárja amíg a következő slot kezdődik • A résztvevők szinkronizálása szükséges • Ha senki más nem küld abban a slot-ban, akkor sikeres küldés. • Különben ütközés és újraküldés egy véletlen hosszúságú várakozási idő után 2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
10
Ethernet • Bob Metcalfe (MIT, Harvard) együtt nyaral Abramsonnal Hawaii-on – Ötlet: alkalmazzunk valami hasonlót egy vezetékes hálózatra (1973) – Első szabvány (DEC, Intel, Xerox) 1982-ben, IEEE 802.3 szabvány 1983-ban
• Több gép ugyanarra a vezetékre csatlakoztatva – Mindenki hall mindenki mást, de ehhez nem kell egy központi csomópont – Az Ethernet kereteket meg kell címezni • Bár mindenki hall egy adott keretet, csak az dolgozza fel akinek szánták
2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
11
Ethernet = CSMA/CD • Az Ethernet kábelen adás előtt a gépek belehallgatnak a csatornába (CSMA – Carrier Sense Multiple Access) – Ha foglalt, megvárja az adás végét – Ha szabad, elkezd adni • Nem azonnal, hanem egy „slot time” után – Időt hagy arra, hogy ha van egy impulzus a csatornán, az, vagy a neki köszönhető zajlöket megérkezzen hozzá (lásd alább)
• Slot time = maximális körbefordulási idő a kábelen – 10 Mb/s Ethernetnél 51,2 μs, 100 Mb/s-nál 5,12 μs
• Lehet, hogy egyszerre két gép is szabadnak érzékeli a csatornát – Elkezdenek mindketten adni, de „ütközés” történik – Ezt detektálják (CD – Collision Detection), és egy zajlöketet (jam signal) küldenek, hogy mindenki más is értesüljön róla 2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
12
Ethernet = CSMA/CD
• Véletlen hosszúságú idő után újra próbálkoznak – Egy időzítőt állítanak be egy véletlenszerűen választott értékre a [0, 1, .. , 2m-1] x tav tartományból, ahol tav az alap várakozási idő (51,2 μs), m = min (10,n) és n az ütközések száma. – Minden ütközés után duplázódik a maximum várakozási idő, de csak egy felső korlátig (truncated binary exponential backoff)
• Az Alohanet-en a CSMA/CD nem volt megoldható – Két felhasználó két külön szigeten nem biztos, hogy hallotta egymást 2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
13
Enkapszuláció (beágyazás)
2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
14
Ethernet Frame
•
A data mező legfeljebb 1500 byte (MTU – Maximum Transmission Unit a szabvány szerint) – Ha túl nagy a csomag, sokáig foglalja a csatornát – Nagyobb a hiba esélye, nagyméretű csomagot kell majd újraküldeni
•
Minimális data hossz 46 byte (minimális keret méret = 64 byte = 512 bit) – Ha túl rövid a keret, nem lehet CD-t használni • Hamarabb befejeződik a keret elküldése, minthogy az esetleges zajlöket visszaérkezne – 51,2 μs körbefordulás idő / 0,1 μs bit time = 512 bit
• Nem értesül az ütközésről, nem tudja újraküldeni a keretet – A rövid csomagokat fel kell tölteni „haszontalan adatokkal” (Pad) 2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
15
Carrier Extension • Ha nő a hálózat sebessége (csökken a bit time) ...
– növelni kell a minimális keretméretet, vagy... – csökkenteni kell a megengedett maximális kábelhosszt – egyre kényelmetlenebb megkötések egy gigabites hálózatnál • A minimális keretméretet megemelték 512 byte-ra
• Carrier Extension
– A küldő hardver a CRC mező után illeszt egy kitöltő bitsorozatot – A vevő hardver levágja azt, a CRC-be nem számít bele • Jobb mint a padding, de ez is nagyon pocsékolja a kapacitást
• Frame Bursting
– Egyetlen adás során több, egymás után fűzött keretet visz át – Jelentősen növeli a hatékonyságot
2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
16
Kezdeti Ethernet verziók • 10Base5 – vastag Ethernet – Koax kábel, 10 Mb/s, 500 méteres szegmens
• 10Base2 – vékony Ethernet – Koax kábel, 200 méteres szegmens
• 10Base-T – Csavart érpár, csillag topológia egy hub körül, 100 méteres szegmensek
• 10Base-F – Optikai kábel, 2km-es szegmens
2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
17
Fast Ethernet • 100Base-T4
– 4 sodrott érpár – Egy le, egy fel, a másik kettő szükség szerint átkapcsolható (le vagy fel) – Max. 100 méteres szegmensek
• 100Base-TX
– 2 sodrott érpár – Egy le, egy fel, 100 Mb/s duplex sebesség
• 100Base-FX
– Mindkét irányban egy többmódusú fényvezető szál – 100 Mb/s duplex sebesség – Max. 2 km az elosztó és az állomások között
2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
18
Gigabit Ethernet • IEEE 802.3z (1998), 802.3ab (1999) • Minden elrendezésben pont-pont felépítésű – Ellentétben a klasszikus 10 Mb/s-os Ethernettel
• Két működési mód:
– Full-duplex – mindkét irányba megy forgalom egyidőben
• Egy központi kapcsolót (switch) kötnek össze a periférián lévő gépekkel • Minden vonalat pufferelnek – Bárki bármikor küldhet adatokat – Nem kell a csatornát figyelni, a versengés kizárt – Nincs szükség CSMA/CD-re, viszont akkor már nem Ethernet
– Half-duplex
• A gépeket egy egyszerű elosztóhoz csatlakoztatják • Nincs pufferelés, lehetnek ütközések
2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
19
Gigabit Ethernet •
Kábelezési változatok – 1000Base-SX
• Többmódusú fényvezető szál • Max. 550 m hosszú szegmensek
– 1000Base-LX
• Egy vagy többmódusú szál • Max. 5000 m hosszú szegmensek
– 1000Base-T
• 4 pár 5-ös kateg. UTP kábel • Max. 100 m hosszú szegmensek
•
IEEE 802.3ae – 10 Gb/s Ethernet (2002)
•
IEEE P802,3ba – 40Gb/s és 100 Gb/s Ethernet (2010)
2016.02.23
– Csak optikai kábelen
– Lucent Technologies Bell Labs kísérleti eredmények – 2010 júniusában elfogadott szabvány Hálózati technológiák és alkalmazások
20
Hub • Fizikai szintű ismétlő eszköz – Bit szinten ismétli a csomagot – A bejövő csomagokat azonnal minden interfészén kiküldi • Mindenki megkap minden csomagot
• Több egyidejű küldő: ütközés – A „collision domain” (ütközési tartomány) megmarad
• A hub-okat általában hierarchikusan, fa topológiába kapcsolják 2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
21
Hub – előnyök, hátrányok • Minden állomás ütközhet a hub-ra kapcsolt bármely más állomással – Ez rontja a hálózat teljesítményét – Csökkenti a skálázhatóságot – Mindenki látja a többiek forgalmát
• Különböző médiák nem kapcsolhatók össze – Pl. ha van 10Mb/s állomás a rendszerben, a teljes sebesség visszaesik 10 Mb/s-re 2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
22
Hub • Nem érdemes kizárólag hub-okból nagy tartományokat építeni – Egy nagy ütközési tartomány hub
Ütközési tartomány
hub
2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
hub
hub
23
Switch (bridge)
•
Link Layer eszköz – megvizsgálja a MAC fejlécet és szelektíven továbbít • switch table: (MAC, interfész, timer) –A kapott csomagokból építi fel –Ha nem ismer egy címet, minden interfészre továbbárasztja a csomagot
– elválasztja az ütközési zónákat • puffereli a csomagokat • csak a megfelelő szegmensre továbbít 2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
24
Switch • Előnyök: – jobban skálázható – hatékonyabb, biztonságosabb – a pufferelés lehetővé teszi különböző sebességű eszközök összekapcsolását switch
ütközési tartomány hub
ütközési tartomány 2016.02.23
hub
hub
ütközési tartomány
Hálózati technológiák és alkalmazások
25
Intézményi hálózat mail server
Külső hálózat
web server
router switch
IP subnet hub
2016.02.23
hub
Hálózati technológiák és alkalmazások
hub
26
Switch (bridge) vs. router • Intelligens tároló és továbbító (store-and-forward) eszközök • Router – hálózati (L3) rétegben, IP cím alapján – útválasztó (routing) táblákat tárol, routing protokollokat használ
• Switch – adatkapcsolati (L2) rétegben, MAC cím alapján – kapcsoló (switching) táblákat tárol, szűrő és címtanuló algoritmusokat használ
2016.02.23
Hálózati technológiák és alkalmazások
27
Hálózati Technológiák és Alkalmazások
Vida Rolland BME TMIT 2016. február 25.
ZH időpontok
• ZH: április 7, csütörtök, óra alatt • Pót-ZH: április 21, csütörtök
2016.02.25
Hálózati technológiák és alkalmazások
2
2016.02.25
Hálózati technológiák és alkalmazások
3
CDMA • Code Division Multiple Access – Minden felhasználó a teljes csatornán, egyfolytában küld(het) – Kódelmélet segítségével különítjük el a forgalmakat • Az adó megszorozza a jelet egy kóddal (spreading code), és az eredményt küldi el • A vevő a vett jelet újra megszorozza ugyanazzal a kóddal, reprodukálva az eredeti jelet • Minden felhasznált kód ortogonális – Két különböző kód összeszorzása ‘nulla’ lesz 2016.02.25
Hálózati technológiák és alkalmazások
4
Ortogonális (Walsh) kódok Legyen a 0 bit = +1 V, az 1 bit = -1 V
Code1: 0101 Code2: 0011 Code3: 0000
+1 -1 +1 -1 +1 +1 -1 -1 +1 +1 +1 +1
Ha bármelyik két vektor skalár szorzata 0, akkor a kódok ortogonálisak egymásra: C1∙C2=((+1)∙(+1))+((-1)∙(+1))+((+1)∙(-1))+((-1)∙(-1))=1-1-1+1=0 C1∙C3=((+1)∙(+1))+((-1)∙(+1))+((+1)∙(+1))+((-1)∙(+1))=1-1+1+1=0 C2∙C3=((+1)∙(+1))+((+1)∙(+1))+((-1)∙(+1))+((-1)∙(+1))=1+1-1-1=0 2016.02.25
Hálózati technológiák és alkalmazások
5
Ortogonális (Walsh) kódok Ortogonális kódok generálása: - 0-ból indulunk (seed) - Másoljuk ugyanazt az értéket jobbra, és alulra - Másoljuk az inverzet átlósan
2016.02.25
0
Hálózati technológiák és alkalmazások
00 01
0000 0101 0011 0110
6
CDMA - példa C1: 0101
+1 -1 +1 -1
Data1: 00
C1: Data1: C1 XOR Data1:
0 1 0 1 0 0 0 0 0 1 0 1
Sp_Data1:
+1 -1 +1 -1 +1 -1 +1 -1
2016.02.25
0 1 0 1 0 0 0 0 0 1 0 1
Hálózati technológiák és alkalmazások
+1 +1
(2 bits)
(8 chips)
7
CDMA - példa C2: 0011
+1 +1 -1 -1
Data2: 10
C2: Data2: C2 XOR Data2:
0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0
Sp_Data2:
-1 -1 +1 +1 +1 +1 -1 -1
2016.02.25
0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 1 1
Hálózati technológiák és alkalmazások
-1 +1
(2 bits)
(8 chips)
8
CDMA - példa C3: 0000
+1 +1 +1 +1 Data3: 11
-1 -1 (2 bits)
C3: Data3: C3 XOR Data3:
0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1
Sp_Data3:
-1 -1 -1 -1 -1 -1 -1 -1
Sp_Data1: Sp_Data2: Sp_Data3: Sum_Data: 2016.02.25
+1 -1 -1 -1
-1 -1 -1 -3
+1 +1 -1 +1
-1 +1 -1 -1
0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1
+1 +1 -1 +1
-1 +1 -1 -1
Hálózati technológiák és alkalmazások
+1 -1 -1 -1
(8 chips)
-1 -1 -1 -3 9
CDMA - dekódolás Sum_Data: Code1: Decoded1:
-1 -3 +1 -1 +1 -1 +1 -1 -1 +3 +1 +1
4/4=+1 Decoded1: +1 +1 = 00
2016.02.25
+1 -1 -1 -3 +1 -1 +1 -1 +1 +1 –1 +3
4/4=+1 Data1: 00
Hálózati technológiák és alkalmazások
10
CDMA - decoding Sum_Data: C2: Decoded2:
-1 -3 +1 -1 +1 +1 -1 -1 -1 -3 -1 +1
-4/4=-1 Decoded2: -1 +1 = 10
2016.02.25
+1 -1 -1 -3 +1 +1 -1 -1 +1 -1 +1 +3
4/4=+1 Data2: 10
Hálózati technológiák és alkalmazások
11
CDMA - decoding Sum_Data: C3: Decoded3:
-1 -3 +1 -1 +1 +1 +1 +1 -1 -3 +1 -1
+1 -1 -1 -3 +1 +1 +1 +1 +1 -1 -1 -3
-4/4=-1
-4/4=-1
Decoded3: -1 -1 = 11
2016.02.25
Data3: 11
Hálózati technológiák és alkalmazások
12
Mennyire ismertek az alábbi fogalmak? • • • • • • • •
ATM MPLS IP címzés IP routing (RIP, OSPF, BGP) IPv6 Multicast TCP / UDP QoS (Intserv/Diffserv)
2016.02.25
Hálózati technológiák és alkalmazások
13
Ethernet switching • A switch megvizsgálja a MAC fejlécet és szelektíven továbbít – Csak arra küldi tovább, amerre a címzett van – Switching table: (MAC, interfész, timer) •A kapott csomagokból építi fel, frissítés híján a bejegyzések elavulnak •Ha nem ismer egy címet, vagy egy broadcast cím a cél, minden interfészre továbbárasztja a csomagot
•
Hurok esetén kialakulhat egy broadcast storm – a csomagok végtelenül keringenek a hálózatban –
2016.02.25
Nincs TTL mező mint az IP routing-ban
Hálózati technológiák és alkalmazások
14
STP • Spanning Tree Protocol – IEEE 802.1D szabvány része (1998) – Radia Perlman (MIT, DEC) – Hurokmentes feszítőfa egy bridge-lt helyi hálózaton • Redundanciára szükség van, hiba esetén legyen védelmi útvonal
2016.02.25
Hálózati technológiák és alkalmazások
15
Példa – Fizikai topológia B8 B3 B5
B7
B2 B1 B6 2016.02.25
B4 16
STP működése • Root bridge kiválasztása – Minden bridge-nek konfigurálható prioritási száma és MAC címe • BID – Bridge Identification (64 bit)
– A legkisebb prioritású bridge lesz a root
Priority 16 bits
MAC address 48 bits
• Egyenlőség esetén a kisebb MAC cím nyer • A második helyezett lesz a secondary (backup) root
– Teljesen automatikus, de ha rendszergazda egy bizonyos bridge-et szeretnek root-nak, beállithatja egy alacsony prioritási számra 2016.02.25
Hálózati technológiák és alkalmazások
17
Root bridge választás B8 B3 B5
B7
B2 B1 B6 2016.02.25
Root Bridge
B4 18
STP működése • Minden port rendelkezik egy árral (Port Cost) – Adminisztratív érték, pl. fordítottan arányos a sávszélességgel
• Út hossza (Path cost) – szomszédos bridge-ek távolságainak összege • „Legolcsóbb” utak keresése minden bridge-től a root bridge-hez – Egy bridge kiszámolja az összes lehetséges útvonal árát a root bridge felé – Kiválasztja a legolcsóbb (least-cost) útvonalat Root Bridge – Az útvonalhoz tartozó port lesz az adott bridge Root Port-ja – Ha több egyenlő útvonal, akkor a kisebb PortID nyer
2016.02.25
Hálózati technológiák és alkalmazások
Root Port
19
Root port választás B8 B3 B5 B2
B7
Root Port B1 B6
2016.02.25
Root Bridge
B4 20
STP működése • „Legolcsóbb” utak keresése minden collision domain-től a root bridge-hez – Melyik bridge-en keresztül a legolcsóbb eljutni a root bridge-hez – Ha egyenlő árú utak, a kisebb BID dönt • Designated bridge, designated port
– A designated és a root port-ok forwarding state-be kerülnek – Az összes többi porton blokkolni fog • Csak BPDU-k mennek át (később)
• A fa kiépülése után megtanulja a címeket – 15 másodperc tanulási idő 2016.02.25
Hálózati technológiák és alkalmazások
21
Designated bridge/port választás B8 B3 B5 B2
B7
Root Port B1 B6
2016.02.25
Root Bridge
B4 Designated bridge, port
22
Port blokkolás B8 B3 B5 B2
B7
Root Port B1 B6
2016.02.25
Root Bridge
B4 Designated bridge, port
23
Bridge Protocol Data Unit (BPDU) • Source ID – küldő bridge MAC címe • Dest ID – 01:80:C2:00:00:00 („minden bridge” link-local multicast cím) – Nem küldik a Collision Domain-en kívülre
• Root ID (64 bit) – a (feltételezett) Root Bridge BID-je a küldő szerint – Kezdetben mindenki azt hiszi magáról, hogy ő a Root – Ha alacsonyabb Root ID-t hall, megjegyzi azt, és azt hírdeti
• Root Path Cost (32 bit) - a küldő távolsága a Root Bridge-től – hozzáadva a kettőnk közti távolságot megvan a root-hoz a küldőn át vezető út hossza – ezek közül a legrövidebb a saját Root Path Cost • ez a Bellman-Ford algoritmus – az STP magja egy distance vector routing protocol, ahol a distance vector egyetlen eleme a fa gyökerétől való távolságot adja meg (azaz a fa gyökere az egyetlen útvonalválasztási cél)
– Designated Bridge kiválasztásához 2016.02.25
Hálózati technológiák és alkalmazások
24
BPDU részletek • Bridge ID (64 bit) – Designated Bridge kiválasztásához egyenlő Root Path Cost esetén
• Port ID (16 bit) – Designated Port kiválasztásához azonos Bridge ID esetén
2016.02.25
Hálózati technológiák és alkalmazások
25
Hálózati Technológiák és Alkalmazások
Vida Rolland BME TMIT 2016. március 1.
STP működése • Root bridge kiválasztása – Minden bridge-nek konfigurálható prioritási száma és MAC címe • BID – Bridge Identification (64 bit)
– A legkisebb prioritású bridge lesz a root
Priority 16 bits
MAC address 48 bits
• Egyenlőség esetén a kisebb MAC cím nyer • A második helyezett lesz a secondary (backup) root
– Teljesen automatikus, de ha rendszergazda egy bizonyos bridge-et szeretnek root-nak, beállithatja egy alacsony prioritási számra 2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
2
Root bridge választás B8 B3 B5 B7
B2 B1
B6 2016.03.01
Root Bridge Hálózati technológiák és alkalmazások
B4 3
STP működése • Minden port rendelkezik egy árral (Port Cost) – Adminisztratív érték, pl. fordítottan arányos a sávszélességgel
• Út hossza (Path cost) – szomszédos bridge-ek távolságainak összege • „Legolcsóbb” utak keresése minden bridge-től a root bridge-hez – Egy bridge kiszámolja az összes lehetséges útvonal árát a root bridge felé – Kiválasztja a legolcsóbb (least-cost) útvonalat Root Bridge – Az útvonalhoz tartozó port lesz az adott bridge Root Port-ja – Ha több egyenlő útvonal, akkor a kisebb PortID nyer
2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
Root Port
4
Root port választás B8 B3 B5 B2
B7
Root Port B1
B6 2016.03.01
Root Bridge Hálózati technológiák és alkalmazások
B4 5
STP működése • „Legolcsóbb” utak keresése minden collision domaintől a root bridge-hez – Melyik bridge-en keresztül a legolcsóbb eljutni a root bridgehez – Ha egyenlő árú utak, a kisebb BID dönt • Designated bridge, designated port
– A designated és a root port-ok forwarding state-be kerülnek – Az összes többi porton blokkolni fog • Csak BPDU-k mennek át (később) 2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
6
Designated bridge/port választás B8 B3 B5 B2
B7
Root Port B1
B6 2016.03.01
Root Bridge Hálózati technológiák és alkalmazások
B4 Designated bridge, port
7
Port blokkolás B8 B3 B5 B2
B7
Root Port B1
B6 2016.03.01
Root Bridge Hálózati technológiák és alkalmazások
B4 Designated bridge, port
8
Bridge Protocol Data Unit (BPDU) • Source ID – küldő bridge MAC címe • Dest ID – 01:80:C2:00:00:00 („minden bridge” link-local multicast cím) – Nem küldik a Collision Domain-en kívülre
• Root ID (64 bit) – a (feltételezett) Root Bridge BID-je a küldő szerint – Kezdetben mindenki azt hiszi magáról, hogy ő a Root – Ha alacsonyabb Root ID-t hall, megjegyzi azt, és azt hírdeti
• Root Path Cost (32 bit) - a küldő távolsága a Root Bridge-től – hozzáadva a kettőnk közti távolságot megvan a root-hoz a küldőn át vezető út hossza – ezek közül a legrövidebb a saját Root Path Cost • ez a Bellman-Ford algoritmus – az STP magja egy distance vector routing protocol, ahol a distance vector egyetlen eleme a fa gyökerétől való távolságot adja meg (azaz a fa gyökere az egyetlen útvonalválasztási cél)
– Designated Bridge kiválasztásához 2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
9
BPDU részletek • Bridge ID (64 bit) – Designated Bridge kiválasztásához egyenlő Root Path Cost esetén
• Port ID (16 bit) – Designated Port kiválasztásához azonos Bridge ID esetén
• Két BPDU könnyen összehasonlítható – egy hosszú számként kezelhető – Ha jobbat hallok a saját BPDU-nál, átszámolom a BPDU-mat és az újat kezdem el hirdetni – Minden port-ra külön BPDU 2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
10
BPDU részletek • a Root Bridge periodikusan küld BPDU-kat (2 sec) • Ha egy bridge BPDU-t kap a Root Port-on, továbbküldi a saját BPDU-kat a Designated Port-okon – stabil állapotban periodikusan „szaladnak szét” a BPDU-k a Root Bridge-től a feszítőfa leveleihez 2016.03.01
B8
B3
B5
B2
B7
B1 B6
Hálózati technológiák és alkalmazások
B4
11
Port állapotok • Blocking – csak a BPDU-kat hallgatja, adatforgalom nem megy rajta keresztül
• Listening – Ha egy port Designated vagy Root Port lesz – csak BPDU-kat küld és fogad, adatkereteket nem, amíg kiderül, hogy tényleg a feszítőfa része marad-e (topológia építés fázisa) • ha ilyenkor hall egy jobb BPDU-t, akkor visszamegy Blocking állapotba (Alternate Port szerepbe) • hurkot rövid időre sem szabad megengedni!
– Forward Delay (alapértelmezett érték: 15 s) után Learning állapotba kerül 2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
12
Port állapotok és állapotgép • Learning – Elkezdi feldolgozni a hallott adatcsomagokat, megjegyzi a MAC címeket, elkezdi felépíteni a switching table-t – Az adatcsomagokat továbbra sem küldi tovább • Forward Delay (alapértelmezett érték: 15 s) után Forwarding állapotba kerül
• Forwarding • •
„Rendesen” kezeli az átmenő forgalmat, az adatokat a megfelelő helyre küldi tovább, a switching tabel alapján Ez a normális működési állapot
• Disabled • 2016.03.01
A port nem továbbít semmilyen adatot Hálózati technológiák és alkalmazások
13
Hiba kezelés • Ha a Root Port-on néhány BPDU elmarad, hibát jelent – A bridge-ek újraszámolják a topológiát – Ha van blokkolt port akkor azt fogja használni
• Az új topológia kialakítására van 15 sec • Következik a MAC címek megtanulása a portokon – 30 másodpercen belül újra működőképes a rendszer
2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
14
Hiba kezelés B8 B3 B5 B2
B7
Root Port B1
B6 2016.03.01
Root Bridge Hálózati technológiák és alkalmazások
B4 Designated bridge, port
15
Hiba kezelés B8 B3 B5 B2
B7
Root Port B1
B6 2016.03.01
Root Bridge Hálózati technológiák és alkalmazások
B4 Designated bridge, port
16
Topology Change Notification BPDU • Két fajta BPDU – Configuration BPDU – Topology Change Notification BPDU (TCN BPDU)
• TCN BPDU-t küldünk, ha… – Egy port Forwarding state-be került, és van legalább egy Designated port-ja • van olyan szegmens, amelyik rajta keresztül éri el a Root Bridge-et
– Egy port Forwarding vagy Learning state-ből Blocking state-be került • Pl. kapott egy jobb BPDU-t mint a sajátja, és emiatt hurok alakulhat ki
2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
17
Topology Change Notification BPDU • A TCN BPDU-t a Root Port-on küldjük a Root Bridge felé • Ha egy bridge egy TCN BPDU-t kap – továbbküldi a Root Port-on – visszaküld egy TCA (Topology Change Acknowledgment) – a küldő leáll a TCN küldésekkel
• Ha a Root Bridge megkapja a TCN BPDU-t – visszaküld egy TCA-t – kiküld egy Configuration BPDU-t, ami szétterjed a hálózaton – bebillent a TC (Topology Change) flag-et az üzenetben, ami miatt mindenki kiüríti a switching table-jét, és újratanulja a hálózatot 2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
18
Rapid Spanning Tree (RSTP) • A hibák gyorsabb detektálása – Minden bridge küld időközönként Config BPDU-t, nem csak akkor, ha a Root Port-on kap felülről egyet • Nem a teljes útvonalra kell számolni • STP-nél Config BPDU Max Age = 20 s ( 10 BPDU üzenet x 2 sec Hello Time) • RSTP-nél Config BPDU Max Age = 6 s (3 BPDU)
• Gyorsabb konvergencia – Kevesebb állapot (Blocking, Listening, Disabled = Discard) – Alternatív útvonalak készenlétben – Időzítők helyett kölcsönös „handshake” mechanizmusok 2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
19
ATM (Asynchronous Transfer Mode) • A különböző típusú forgalmak (audio, video, data) párhuzamos átvitelére találták ki – Az 1500 byte-os Ethernet csomagok túl nagyok • 1.500 byte = 12.000 bit • 10 Mbps-os Etherneten 0.1 μs bit time → 1.2 ms / keret
– Ha több forrás (gép vagy alkalmazás) áll sorban, túl nagy várakozási idők
• Az audio és video alkalmazásoknak szoros késleltetés (delay) és késleltetés-ingadozás (jitter) követelményei vannak 2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
20
ATM (Asynchronous Transfer Mode) • ATM megoldás – Fix méretű ATM cellák: 5 byte fejléc + 48 byte adat = 53 byte – Segmentation and Reassembly (SAR) • Változó méretű keretek feldarabolása, majd visszaállítása a vevőnél, a fejléc alapján
– Asynchronous Time Division Multiplexing
2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
21
ATM (Asynchronous Transfer Mode)
2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
22
ATM fejléc • • • •
GFC – Generic Flow Control VPI – Virtual Path Identifier VCI – Virtual Channel Identifier PTI – Payload Type – ECN – Explicit Congestion Notification
• CLP – Cell Loss Priority – A cella eldobásának valószinűsége ha torlódás van – CLP = 0 – nem dobjuk el – CLP = 1 – best effort forgalom
• HEC – Header Error Control 2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
23
ATM Switching • Virtual Circuit – Virtuális kapcsolat a forrás és a cél között – PVC – Permanent Virtual Circuit • Előre felépített, statikus „áramkör” (kapcsolat)
– SVC – Switched Virtual Circuit • Dinamikus, igény alapján felépített áramkör (pl. egy telefonhívás esetén)
• VPI+VCI – azonosítja a következő hop-ot amint halad a célállomás felé • Label swapping – minden ugrásnál átírjuk a VPI/VCI értékeket 2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
24
ATM Switching
2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
25
ATM Traffic Contract • Mikor egy alkalmazás adatokat szeretne küldeni az ATM hálózaton, létre kell hoznia a virtuális csatornát, megadva az átvitellel szemben támasztott követelményeket • Traffic Contract – Type of Service – Traffic Parameters – Quality of Service Parameters 2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
26
Traffic Contract – (Source) Traffic Parameters • A forrás által generált forgalom paraméterei – Peak Cell Rate (PCR) – mekkora lehet a maximum megengedett cella generálási ráta – Cell Delay Variation Tolerance (CDVT) – mekkora lehet a cellák generálása közötti jitter – Sustainable Cell Rate (SCR) – mekkora lehet az átlagos megengedett cella generálási ráta – Maximum Burst Size (MBS) – a legnagyobb megengedett börszt (cellák száma) 2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
27
Traffic Contract – Quality of Service • A hálózattól elvárt end-to-end szolgáltatásminőségi paraméterek – Cell Transfer Delay (CTD) – az első bit elküldése és az utolsó bit megérkezése közötti idő, végponttól végpontig • Maximum CTD és Mean CTD
– Cell Delay Variation (CDV) – a Maximum CTD és Minimum CTD közötti különbség – Cell Loss Ratio (CLR) – az átvitel alatt elveszett csomagok százaléka 2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
28
Traffic Contract – Type of Service • Constant Bit Rate (CBR) – Egy konstans, mindig rendelkezésre álló sávszélesség szükséges a kapcsolat teljes időtartamában • Peak Cell Rate definiálja
– Pl. interaktív alkalmazások – telefon, video-konferencia
• Real-Time Variable Bit Rate (rt-VBR) – Változó intenzitású, börsztös forgalom, ahol szükséges a forrás és a cél közötti szoros időzítés – Pl. tömörített élő video stream – Peak Cell Rate, Sustained Cell Rate, Maximum Burst Size – Ha a CTD meghalad egy adott értéket, a cella értéke lényegesen csökken, eldobhatóvá válik 2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
29
Traffic Contract – Type of Service • Non-Real-Time Variable Bit Rate (nrt-VBR) – Változó intenzitású, börsztös forgalom, ahol a forrás és a cél nem kell szinkronban legyenek – Pl. pufferelt video vagy audio streaming – Ha elveszik egy csomag, van idő újraküldeni, egy Cell Loss Ratio-nak meg kell felelni
• Available Bit Rate (ABR) – Börsztös forgalom, nincsenek követelmények a sávszélességre vagy a késleltetésre – Best effort jellegű átvitel – TCP/IP forgalomhoz – Resource Management (RM) cellák adnak visszajelzést a forrásnak a hálózaton aktuálisan rendelkezésre álló erőforrásokról • A forrás ennek megfelelően adaptálja a küldési rátáját, egy Peak Cell Rate-ig
• Unspecified Bit Rate (UBR) – Hasonló az ABR-hez, de nincs RM, a forrás nem adaptálja a küldési rátáját 2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
30
Miért nem (nagyon) használják? • A 90-es évek elején élte virágkorát – Egyre több multimédia forgalom, melyekhez QoS követelmények társultak
• Hátrányok – Túl nagy veszteség a fejlécekkel • Ethernet – 14 byte / 1500 byte (~ 1%) • ATM – 5 byte / 53 byte (~ 10%)
– Túl komplikált a csomagok darabolása és összerakása (SAR) • Nagyon drága nagysebességű ATM kártyák, a hasonló Ethernet képességű kártyákhoz képest
– 10 Gbps-os Ethernetnél 1,2 ms helyett csak 1,2 μs a küldési ideje egy 1500 byte-os keretnek • Ilyen sebességeknél nem kell igazán a QoS miatt aggódni 2016.03.01
Hálózati technológiák és alkalmazások
31
2016.02.25
Hálózati technológiák és alkalmazások
32
Hálózati Technológiák és Alkalmazások
Vida Rolland BME TMIT 2016. március 3.
Bevezető • (Vezetékes) hálózatok zöldmezős kiépítése nagyon drága lehet – Nem a vezeték a drága, hanem a munkálatok • Ásás, épületeken belüli munkák
• Megoldás: igénybe kell venni a már meglévő hálózatokat – Nyilvános kapcsolt telefonhálózat • Public Switched Telephone Network (PSTN)
– Kábel TV hálózatok – Elektromos hálózat – Gázvezeték hálózat (?) • Ultra Wideband rádiós kommunikáció
– Szennyvízcsatorna hálózat (?) • Optikai kábelek
• De bizonyos esetekben lehet azért újat is építeni… 2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
2
Internet a gázvezetéken?
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
3
Internet a gázvezetéken? • NetherComm ötlete 2005-ben • Ultra Wideband – Nagy frekvenciasáv (>500 Mhz), nagy átviteli sebességek (100 Mbps) – Nagy teljesítményű adók esetén túl nagy interferencia más vezeték nélküli technológiákkal, ezért csak kis hatótávolságra engedélyezve – A föld alatti gázvezetékekben ez nem gond, lehet nagyobb teljesítménnyel adni
• Az UWB technológia ígéretesnek tűnt, de … – Szigorú szabályozás, lassú szabványosítás, az ígértnél lassabb sebességek – 2008-2009-ben az ipar nagy része kihátrált mellőle – A NetherComm is eltűnt…
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
4
PSTN • A telefonhálózat elemei: – Előfizetői hurok
• Csavart réz érpár • A háztól vagy az irodától a helyi kapcsolóközpontig („local exchange”) – „Local loop”, „last mile” – Optical local loop, wireless local loop
– Kapcsolóközpontok – Trönkök
• a kapcsolóközpontokat összekötő szálak • gerinchálózat (törzshálózat)
• A kezdeti hálózat teljesen analóg
– Fokozatos áttérés a digitális átvitelre, főleg a kapcsolóközpontok között (gerinchálózat)
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
5
PSTN
Local Loop
Local Loop
A
A
Gerinchálózat
A
Local Exchange
2016.03.03
A
Local Exchange
Hálózati technológiák és alkalmazások
6
Beszédcsatorna • 4kHz sávszélességű beszédcsatorna – A beszédjel átviteli tartománya 0.3 – 3.4 kHz között – Védősávokkal kiegészítve
• Az emberi fül által érzékelhető frekvenciatartomány: 20Hz – 15-20 kHz – A beszédhangok átvitele volt a cél – Nem kell minden hallható hangot átvinni • Gazdasági megfontolások
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
7
PCM • Pulse Code Modulation – Az analóg jelek digitalizálására
• Nyquist tétel alapján 4kHz-es jelhez 8kHz-es mintavételezés – 256 jelszintre kvantálva • 8 biten kódolva
– Átviteli sebesség: 8bit x 8kHz = 64 kbit/s
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
8
Digitális hangátvitel
Local Loop A
A/D P C M
D/A
D
Gerinchálózat
D
Local Exchange
2016.03.03
P C M
Local Loop A
Local Exchange
Hálózati technológiák és alkalmazások
9
Dial-up Access • „Betárcsázós internet” • A computerek digitális információi analóg jellé alakíthatóak, és átvihetőek a hagyományos telefonhálózaton – „Modem” – modulator-demodulator
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
10
Dial-up modem Local Loop A
A
A/D P C M
D/A
D
Gerinchálózat
D
Local Exchange
A
P C M
Local Exchange
Local Loop A
A A
Modem D/A
Modem A/D
D
D
PC 2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
PC
11
Kihalófélben a dial-up
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
12
Miért DSL? • Telefon ipar (dial up) – 56 Kbps – Kábeltévé ipar – 10Mbps osztott kábeleken – Műholdas cégek – 50 Mbps ajánlatok – Lépni kellett az internetezők megtartása érdekében
• Megjelenik a „szélessávú” (broadband) hozzáférés – Inkább reklám mint valóság – Nem egyértelmű mit értünk szélessávon
• xDSL – különféle DSL változatok – Digital Subscriber Line
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
13
Mitől gyors a DSL? •
Miért lassú a dial-up?
– A telefonhálózatot beszédátvitelre optimalizálták • A helyi központban egy sávszűrő • Csak a 4 KHz-es beszédsáv marad
•
•
•
– Az adatok is ezt a sávot használhatják csak
Az xDSL előfizető vonalát egy olyan kapcsolóra kötik át, amelyen nincs szűrő – Kihasználhatóvá válik az előfizetői hurok teljes kapacitása
• Függ a hurok hosszától, a kábelköteg vastagságától, és a minőségétől • Optimális viszonyok: új vezetékek, vékony kötegek, rövid hurok
Ha nagy sebességet akarunk, sok helyi központot kell telepíteni – Ha valaki túl messze lakik, költözzön közelebb
• Minél alacsonyabb a sebesség, annál nagyobb a hatótávolság – több lehetséges előfizető • Minél alacsonyabb a sebesség, annál kevesebb érdeklődő
Megoldás?
– Mini központok a házakhoz közel (elég drága, de nincs jobb)
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
14
ADSL • DMT - Discrete Multitone Modulation – 1.1 MHz-es frekvenciatartomány – 256 csatorna, egyenként 4.3125kHz • 0 csatorna – POTS (hang) • 1-5 csatorna – biztonsági sáv (üres) – A hang és adatátvitel közötti interferenciák elkerülésére
• a maradék 250 csatornából 1 az upstream, 1 a downstream jelzése • a többi a felhasználói forgalomé
• Frekvenciák felosztása ADSL-nél – – – – 2016.03.03
0-4 kHz – hang 4-25 kHz – biztonsági sáv 25-160 kHz – upstream sáv 200 kHz - 1.1 MHz – downstream sáv Hálózati technológiák és alkalmazások
15
ADSL DMT • Átvitel minden csatornán, párhuzamosan, az átviteli paraméterek függvényében – Csillapítás a magasabb frekvenciákon – Interferenciák – Áthallás (crosstalk) a kábelkötegben
• A kapcsolat felépítésénél tesztel minden csatornát – A jel/zaj viszony alapján több/kevesebb bit/csatorna – Esetleg más moduláció (x-QAM) – Ha túl zajos a csatorna, nem küldünk rajta
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
16
ADSL architektúra Az előfizetőnél
A szolgáltatónál •
POTS Splitter – Frekvenciaosztó a beszédjel és az adatok szétválasztására • A beszéd a hagyományos POTS switch-hez irányítva • A 25 KHz feletti rész a DSLAM-hoz
•
DSLAM – DSL Access Multiplexer – AD / DA átalakító – Több előfizető adatforgalmát multiplexeli egy közös nagysebességű digitális kommunikációs csatornára (ATM vagy Ethernet)
• •
POTS Splitter ADSL modem – Digitális jelfeldolgozó (DSP)
•
Nagysebességű (Ethernet) összeköttetés a PC-vel
• BRAS – Broadband Remote Access Server – Csatlakoztatja a DSLAM-okat egy internetszolgáltató hálózatához 2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
17
ADSL architektúra
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
18
ADSL architektúra
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
19
ADSL G.dmt • ITU-T G.992.1 szabvány (1999) • Lényegesen nagyobb a letöltésre elkülönített sávszélesség – a webes böngészés igényeire szabott technológia – maximális letöltési sebesség 8 Mbit/s • általában 512 Kbit/s – 1 Mbit/s
– maximális feltöltési sebesség 1 Mbit/s • általában 64 Kbit/s – 256 Kbit/s
• A helyi központtól max. 3 km-es távolságig • Ideális technológia lakossági felhasználásra – a hagyományos hangátvitellel közösen osztozik a már meglévő csavart érpáras vezetéken – a felhasználók egy időben telefonálhatnak és internetezhetnek ugyanazon a vezetéken keresztül 2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
20
ADSL2 • ITU-T G.992.3 szabvány (2002) • A hagyományos ADSL technológiát bővíti ki – A maximális adatátviteli sebesség 12 Mbit/s-ra nő – Az elérhetőségi távolság kb. 500 méterrel bővül • A javulás leginkább a hosszú vezetékeken tapasztalható interferenciák kiszűrésének tudható be
• Az ADSL2 átmenetileg átválthat „teljes digitális” módba – átadja a hangátvitelre elkülönített csatornákat is az adatátvitel számára
• Automatikus átviteli sebesség adaptáció – Seamless Rate Adaptation (SRA) – Menet közben tud változtatni a csatornákon, kiiktatja a zajosakat • Az ADSL-nél ez csak a kapcsolat megszakításával működött 2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
21
ADSL 2+ • ITU-T G.992.5 szabvány (2003) • Növeli a sávszélességet a használható frekvenciatartomány bővítése által – a hangátvitelre, illetve az adatfeltöltésre használt frekvenciák nem változnak – a letöltési csatorna maximális frekvenciája 1.1 MHz-ről 2.2 MHz-re bővül. • A maximális letöltési sávszélesség 8Mbit/s-ról 16 Mbit/s-ra nő – 1.5 km-es távolságon belül.
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
22
G.SHDSL • Symmetric High-speed DSL – ITU-T G.991.2 (2001)
• 2.3 Mbit/s maximális átviteli sebesség mindkét irányban – egy második sodrott érpár hozzáadásával a kétirányú sebesség 4.6 Mbit/s-ra növelhető – A sebesség 3 km-es körzetben biztosítható • e távolságon felül az átviteli paraméterek fokozatosan gyengülnek
• Az alacsonyabb frekvenciák használata kizárja a hagyományos hangátvitelt – Jelentősen növeli a telepítési költségeket – Inkább üzleti, mintsem lakossági felhasználók 2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
23
Üzleti SHDSL alkalmazások •
Web hosting
•
Videokonferencia
•
VPN (Virtual Private Network) szolgáltatások
•
Remote LAN Access
– Olyan alkalmazások ahol a felhasználó egy web szerver-t üzemeltet egy DSL kapcsolaton keresztül – Nagy upstream sávszélességet igényel – Egy videokonferencia szolgáltatás adat, text, hang és videó csomagok átvitelére épül – Mivel egy kétirányú szolgáltatás, egy szimmetrikus DSL kapcsolat (SHDSL) jobban megfelel
– Magánhálózat a publikus telekommunikációs infrastruktúra felett – Az adatforgalom biztonsága (privacy) alagutazással és kódolással garantálva – VPN kapcsolatok SHDSL felett egy cégcsoport irodáinak összekötésére, ott ahol egy optikai kábeles megoldás nem elérhető, vagy túl drága – Távmunka (teleworking) vagy SOHO (Small Office Home Office) esetén a vállalati hálózat elérésére
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
24
Otthoni SHDSL alkalmazások • Internet Gaming – Egy otthoni felhasználó egy game szerver vagy más otthoni felhasználók ellen játszik – Nagyon fontos a jó minőségű (upstream) kapcsolat
• Residential Gateway Access – Egy olyan CPE (Customer Premises Equipment) melyen keresztül több otthoni szolgáltatás is elérhető (Internet hozzáférés, otthoni videofelügyelet, intelligens otthon)
• Peer-to-peer alkalmazások – Fájlcsere, alkalmazás rétegbeli multicast – Szimmetrikus kapcsolat előnyt jelent a letöltési sebességnél • Ha te is tudsz feltölteni másoknak, hasznos peer leszel, jobb lesz a letöltésed
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
25
VDSL • •
HDSL (High bit-rate DSL) – ITU-T G.991.1 (1998) VDSL (Very-high-data-rate DSL) - ITU-T G.993.1 (2004)
•
Lényegesen nagyobb sebességű adatátvitel kis távolságokon – 52 Mbit/s downstream,16 Mbit/s upstream • Lehet szimmetrikus is (26-26 Mbit/s)
– 12 MHz sávszélesség – Max. 1 km hatótávolság
•
• Inkább 300 méter
Leginkább optikai hálózatok épületeken belüli kiterjesztésére javasolják, mintsem vidéki szétszórt felhasználócsoportok szélessávú bekötésére
– Az optikai kábelek épületeken belüli telepítése a számos hajlítás szükségessége miatt nem ajánlott – A sodrott érpárt használó VDSL vonalak jó kiegészítést jelentenek
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
26
VDSL2 100
Sávszélesség [Mbit/s]
Kifejezetten rövid hurkos alkalmazásokra
60
Túl kicsi sávszél több (3) HDTV csatornához Túl kicsi sávszél Triple–Play alkalmazásokhoz
20
8 2
SHDSL 1 km
2 km
3 km
4 km
5 km
Távolság
VDSL2 = VDSL sebesség ADSL/2+ hatótávolsággal 2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
27
VDSL2 • ITU-T G.993.2 (2006) – 100 Mbit/s downstream és upstream – 30 MHz-es frekvenciatartomány – 3 km-es hatótávolság • A nagy sebesség és a nagy hatótávolság egyszerre nem teljesíthető
• 8 meghatározott profil, különböző szolgáltatási szinteknek – Más és más sávszélesség igény régiónként
• ADSL kompatibilis (a VDSL nem az) – Könnyen telepíthető, vonzó technológia a szolgáltatók részére 2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
28
ADSL kompatibilitás ADSL2+ Modem
ADSL2+ Modem
ADSL2+ Modem
2016.03.03
1. fázis: Nagy, létező ADSL2+ Line Card ADSL/2+ bázis
DSLAM ADSL2+ Modem
ADSL2+ Modem
DSLAM ADSL2+ Modem
VDSL2 Line Card
ADSL2+ Modem
(Costumer Premises Equipment)
DSLAM VDSL2 Modem
ADSL2+ Modem
2. fázis: DSLAM upgrade CPE-k változatlanok
VDSL2 Modem
VDSL2 Line Card
Hálózati technológiák és alkalmazások
3. fázis: Szelektív upgrade a CPE-k oldalán a választott szolgáltatástól függően 29
G.fast • A legújabb DSL szabvány (2014) – 106 MHz-es frekvenciatartomány (később 212 MHz) – 150 Mbit/s-től 1 Gbit/s-ig – Néhány száz méter, FTTB kiegészítésre
• A korábbi xDSL szabványoktól eltérően nem FDD-t hanem TDD-t használ az upstream és downstream szétválasztásra – 90/10 és 50/50-es profilok kötelezőek – Mivel a TDD nem egy folyamatos üzemmód, akár hosszabb időre is kikapcsolhatunk egy adót és egy vevőt • Ha nincs küldendő adat, lehet energiát spórolni 2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
30
PPP – Point-to-Point Protocol • Adatkapcsolati rétegbeli protokoll, két csomópont közvetlen összekötésére – xDSL-ben a felhasználó és a BRAS között
• Autentikáció, titkosítás, tömörítés • PPPoE – PPP over Ethernet • PPPoA – PPP over ATM
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
31
DSL lefedettség • Egy adott ország területének hány százalékán érhető el DSL szolgáltatás, vagy a lakosság hány százaléka férhet hozza? – A vezetékes telefonvonalak hány százaléka képes DSL szolgáltatásra • Ha túl messze a központ, a telefon OK de a DSL nem
– Világviszonylatban elég nagy lefedettség, de (sok helyen) messze még a 100%
• Két fontos korlátozó tényező – Távolság
• Nagyon gyéren lakott területeken, elszigetelt helyeken vagy nem gazdaságos, vagy nem megoldható technikailag
– Nagy sávszélességet igénylő alkalmazások
• A hagyományos internetezés (web, e-mail) továbbra is fontos • Egyre jobban elterjednek a nagy sebességet igénylő alkalmazások (video, triple play) • Ezeknek a támogatása nagysebességű DSL technológiákkal fontosabb lehet mint a hagyományos „lassú” DSL megoldások terjesztése
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
32
2016.03.03 Hálózati technológiák és alkalmazások 33
Turkey
Poland
Slovak Republic
United States
OECD average
Canada
Norway
Ireland
Hungary
Australia
Mexico
New Zealand
Iceland
Greece
Germany
Austria
Italy
Finland
Spain
Czech Republic
Sweden
Switzerland
France
Japan
Denmark
Korea
Belgium
United Kingdom
Portugal
Netherlands
Luxembourg
DSL lefedettség (OECD, 2009)
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
Nemzetközi szabályozás • A világ számos országában a kormány beavatkozott a piaci viszonyokba, az elérhető árú szélessáv elterjesztése érdekében – Közvetlen részvétel a hálózatok kiépítésében és üzemeltetésében – Szabályozások egy egészséges konkurenciára épülő szélessávú szolgáltatáspiac megteremtésére • Megszüntetni a monopolhelyzetben levő („incumbent”) szolgáltatók privilégiumait (pl. Matáv)
• Egy új szolgáltató betörése egy tradicionálisan monopol-helyzetben lévő szolgáltató által dominált piacra nehéz – Korlátozott méretű piac – Viszonylag lassan megtérülő, nagyméretű befektetések 2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
34
Nemzetközi szabályozás • A versenyhelyzet kialakításához meg kell könnyíteni egy új szolgáltató betörését – – – –
A hosszú engedélyezési procedúrák egyszerűsítése A külföldi befektetőkkel szembeni korlátozások feloldása Adózási kedvezmények Az új infrastruktúra kiépítését vállaló szolgáltatók támogatása • kedvező megoldás a hosszú távú piaci versenyhelyzet kialakulására
– Szabad hozzáférés biztosítása a hálózathoz
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
35
Local Loop Unbundling - LLU • Az infrastruktúrával rendelkező szolgáltatókat kényszerítik, hogy biztosítsák más potenciális szolgáltatók részére a szabad hozzáférést a saját hálózatukhoz – legfőképpen a helyi előfizetői hurokhoz való hozzáférés – korrekt, non-diszkriminatív alapon és elérhető áron
• Többféle megoldás
– a helyi hurok teljes átengedése
• a konkurens szolgáltató teljes mértékben rendelkezik a vezetékkel, úgy a hangátvitelt mint az adatátvitelt tekintve
– a helyi hurok megosztása
• a konkurens szolgáltató vagy a helyi hurok hangátvitelt biztosító részével, vagy az adatátvitelt biztosító résszel rendelkezik
– bitfolyam alapú hozzáférés
• az incumbent szolgáltató kiépít egy nagysebességű átvitelt biztosító vonalat a felhasználóhoz, és biztosítja a konkurens szolgáltatók hozzáférését ehhez a vonalhoz • A vonal technikai karbantartása és a szolgáltatás üzemeltetése továbbra is az „incumbent” szolgáltató hatáskörébe tartozik
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
36
LLU megvalósítások
2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
37
Local Loop Unboundling - LLU • A világ számos országában alkalmazták, változó sikerrel – Japánban NTT West és NTT East az incumbent operátor • 97-ben bevezették az LLU-t, kevés sikerrel – Eredmény: 2000 végén még csak 70.000 ADSL vonal
• 2000-ben megszigorítottak a szabályokat – Csökkentek az LLU-ra kiszabható árak – Csökkent az időrés melyen belül az „incumbent” szolgáltató köteles volt a hozzáférést lehetővé tenni – Eredmény: 2003 elején 6.5 millió ADSL vonal » Az ADSL piac 70%-a a konkurens cégeknél
– Az EU-ban nem volt ilyen sikeres 2016.03.03
Hálózati technológiák és alkalmazások
38
Hálózati Technológiák és Alkalmazások
Vida Rolland BME TMIT 2016. március 8.
Kábel TV • Ötlet a 40-es évek végén – Jobb vétel ott, ahol a hagyományos antennák nem nyújtottak megfelelő minőséget
• Közösségi antennás televízió – Community Antenna Television – CATV • Egy dombtetőn elhelyezett nagy antenna • Erősítő fejállomás (head end) • Koaxiális kábel
• Családias üzletág, bárki telepíthetett ilyen szolgáltatást – Ha több előfizető, újabb kábelek és erősítők
• Egyirányú átvitel, a fejállomástól a felhasználók felé 2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
2
A kábeltévé fejlődése • 1970-re több ezer független rendszer • 1974-ben elindul az HBO, kizárólag kábelen – Több új kábeles csatorna – hírek, sport, főzés, stb.
• Nagyvállalatok elkezdik felvásárolni a létező kábelhálózatokat, új kábeleket fektetnek le – Kábelek a városok között a hálózatok egyesítésére – Hasonló ahhoz, ahogy a távközlő iparban a század elején összekötötték a helyi központokat a távolsági hívások miatt
• Később a városok közötti kábeleket nagy sávszélességű fényvezető szálakra cserélik 2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
3
HFC rendszer • HFC - Hybrid Fiber Coax
– Fényvezető-koax hibrid rendszer
• Fényvezető szálak a nagy távolságok áthidalására • Koaxiális kábel a házakhoz
– Fényvezető csomópont (fiber node) • Elektrooptikai átalakító
– a fényvezető és villamos rész közötti csatolásnál
– Egy fényvezető szál több koax kábelt is táplálhat
• Sokkal nagyobb sávszélesség
2016.03.08
4
Internet a kábeltévén
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
5
Internet a kábeltévén •
A kábelhálózat üzemeltetők elkezdték bővíteni a szolgáltatásaikat
•
Át kell alakítani a hálózatot
– Internetelérés – Telefonszolgáltatás
– Az egyirányú erősítőket kétirányú erősítőre kell cserélni mindenhol – A fejállomást fel kell fejleszteni • Egy buta erősítőből egy intelligens digitális számítógéprendszer
– Nagysebességű optikai szálakat csatlakoztat egy internet szolgáltató (ISP) hálózatához
• Cable-Modem Termination System (CMTS)
– A koax kábel osztott közeg, több ház egyszerre használja
• A telefonhálózatban mindenki rendelkezik saját érpárral (előfizetői hurok) • A TV műsorok szórásánál ez nem fontos
– minden műsort ugyanazon a kábelen szórnak, mindegy hogy 10 vagy 10.000 ember nézi azt egyszerre
• Internetezésnél óriási különbség ha 10 vagy 10.000 felhasználó – Ha valaki letölt egy nagy fájlt, a többieknek nem marad sávszél
• Másfelől a koax kábel sokkal nagyobb sávszélt biztosít mint a sodrott érpár 2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
6
Internet a kábeltévén • Megoldás: több darabra osztunk egy hosszú kábelt – Minden szakaszt közvetlenül egy fiber node-hoz kötünk – A fejállomás és a fiber node-ok között a sávszélesség lényegében végtelen • Ha nincs túl sok felhasználó egy szakaszon, a forgalom kezelhető marad
– Tipikusan 500-2000 ház egy szakaszon • További felosztás várható ahogy nő az előfizetők száma és a forgalom
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
7
Internet a kábeltévén
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
8
Spektrumkiosztás • A kábelhálózatot nem lehet (egyelőre) kizárólag internetezésre használni – Több a tévénéző mint az internetező ügyfél – A városok szabályozzák mi mehet a kábelen, a tévészolgáltatás kötelező – Fel kell osztani a frekvenciákat a TV és az internet elérés között
• USA, Kanada – FM rádió: 88 – 108 MHz – kábeltévé-csatornák: 54 – 550 MHz • 6 MHz széles csatornák, védősávval együtt – NTSC - National Television System Committee – Felbontás: 720 x 480, 29.97 fps 2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
9
Spektrumkiosztás • Európa – TV sávok alsó határa 65 MHz – 6-8 MHz széles csatornák • PAL és SECAM rendszerek nagyobb felbontási képessége miatt – PAL - Phase Alternating Line – SECAM - Système Electronique Couleur Avec Mémoire – Felbontás: 768 x 576, 25 fps
– A sáv alsó részét nem használják • Ma már szinte mindenhol DVB – Digital Video Broadcasting 2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
10
Spektrumkiosztás • Modern kábeleken 550 MHz felett is lehetséges az adatátvitel, gyakran 750-800 Mhz felett is – Megoldás: feltöltés 5 – 42 MHz között (Európában 5 - 65 MHz) – A spektrum felső végén lévő frekvenciák a letöltéshez
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
11
Aszimetrikus átvitel • A TV és rádió mind lefele halad – – – –
A fejállomástól a felhasználó felé Felfele olyan erősítők melyek az 5-42 MHz-es tartományban működnek Lefele az 54 MHz feletti tartományban működő erősítők Aszimmetrikus rendszer, nagyobb downstream mint upstream • Ezt itt műszaki okok befolyásolják, nem úgy mint az ADSL-nél
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
12
Moduláció • Minden 6-8 MHz-es csatornát 64-QAM-el modulálnak – Quadrature Amplitude Modulation – Ha kivételesen jó minőségű kábel, akkor 256-QAM
• 6 MHz-es csatornán 64-QAM-el → kb. 36 Mbps
– A fejlécek nélküli sávszél 27 Mbps – 256-QAM-el kb. 39 Mbps – Európában magasabb sávszél, a 8 MHz-es csatorna miatt
• A feltöltési csatornán a 64-QAM nem ilyen jó
– Túl sok zaj a felszíni mikrohullámú rendszerek, CB-rádiók, stb. miatt • Citizen Band – walky-talky
– QPSK moduláció
• Quadrature Phase Shift Keying • Csak két bit szimbólumonként (a 64-QAM-nél 6, a 256-QAM-nál 8)
– Sokkal nagyobb az upstream és a downstream közötti különbség 2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
13
Kábelmodem • A kábelen jövő analóg jelet digitálissá alakítja és fordítva – MOdulál és DEModulál
• Két interfész – egy a PC és egy a kábelhálózat felé – A modem és a PC között lehet Ethernet/USB/WLAN
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
14
Kábelmodem • A kezdetekben minden hálózatüzemeltetőnek saját modem-je, melyet egy technikus telepített – Nyílt szabvány kellett • • • •
Versenyhelyzethez vezet a modemek piacán Csökkennek az árak Ösztönzi a szolgáltatás terjedését Ha a felhasználó telepíti a modemet, nem kell kiszállási költség
• CableLabs
– A legnagyobb kábelszolgáltatók szövetsége – DOCSIS szabvány
• Data Over Cable Service Interface Specification • EuroDOCSIS – európai változat
– Sokan nem örültek neki
• Nem tudták tovább drágán bérbe adni modemjeiket a kiszolgáltatott előfizetőknek
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
15
DOCSIS • DOCSIS 1.0 (1997) – RF Return • Kétirányú kommunikáció biztosítása
– Telco Return • Dial-up kapcsolat az upstream forgalomra • Nem kell módosítani az infrastruktúrát, egyirányú kommunikáció a kábelen
– A modemárak 300$-ról (1998) <30$-ra estek
• DOCSIS 1.1 (1999) – VoIP, gaming, streaming – Kompatibilis a DOCSIS 1.0-val – Szolgáltatásminőségi osztályok (QoS) támogatása 2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
16
DOCSIS
DOCSIS 1.0
DOCSIS 1.1
• A DOCSIS 1.0-ban minden szolgáltatás „best effort” alapon versenyez a feltöltési sávszélért • A DOCSIS 1.1-ben minden szolgáltatáshoz QoS garanciákat lehet rendelni 2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
17
DOCSIS • DOCSIS 2.0 (2002)
– Kapacitás szimmetrikus szolgáltatásokhoz
• Nagyobb upstream kapacitás mint a DOCSIS 1.0-ban (x6) és a DOCSIS 1.1-ben (x3) • QPSK helyett 32-QAM, 64-QAM vagy 128-QAM az upstream részen is • TDMA helyett TDMA és S-CDMA a MAC rétegben
• DOCSIS 3.0 (2006)
– 160 Mbps downstream, 120 Mbps upstream – Channel bonding
• Több csatornát párhuzamosan használhat egy felhasználó
• DOCSIS 3.1 (2013) – 10 Gbps downstream, 1 Gbps upstream, 4096 QAM moduláció – 6-8 MHz széles csatornák helyett 20-50 KHz-s keskeny csatornák, OFDM (Orthogonal Frequency Division Multiplexing) – Channel bonding – akár 200 MHz széles spektrum 2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
18
OFDM
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
19
Csatlakozás • Csatlakozásnál a modem pásztázni kezdi a letöltési csatornákat – A CMTS egy speciális csomagban időnként elküldi a rendszer paramétereit az újonnan kapcsolódó modemek részére – A modem bejelentkezik a CMTS-nél – A CMTS kijelöli az új modem feltöltési és letöltési csatornáit • Ezt később lehet változtatni, például a terhelés kiegyenlítése miatt • Több modem ugyanazon a feltöltési csatornán
– Az első csomag a modemtől az ISP-hez megy • IP címet kér, DHCP protokollon keresztül – Dynamic Host Configuration Protocol
• A pillanatnyi pontos időt is megkapja a CMTS-től 2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
20
Versenyhelyzetes feltöltés • A modem megméri milyen távol van a fejállomás – Távolságbecslés (ranging) – mint a ping – Szükség van rá az időzítések miatt
Versenyhelyzetes feltöltés • A feltöltési csatornát mini időszeletekre osztják (minislot) – FDD/TDMA – Minden felfele haladó csomag egy vagy több minislot-ban • A minislot-ok hossza hálózatonként más és más • Tipikusan 8 byte felhasználói adat egy minislot-ban
• A fejállomás rendszeresen bejelenti mikor új minislot-csoport kezdődik – A kábelen való terjedés miatt nem egyszerre hallják meg a modemek • Mindenki ki tudja számítani mikor volt az első minislot kezdete
– Minden modemhez hozzárendelve egy speciális minislot (Bandwidth Request Slot) melyben feltöltési sávszélességet igényelhet • Több modem lehet ugyanazon a minislot-on
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
22
Versenyhelyzetes feltöltés • Ha a modem csomagot akar küldeni, szükséges számú minislot-ot igényel – Ha a fejállomás elfogadja, a nyugtában megmondja mely minislot-okat jelölte ki • Ha további csomagokat akar küldeni, a fejlécben új minislot-okat kérhet
– Ha az igényléskor ütközés, nincs nyugta • Vár egy véletlen ideig és újra próbálkozik • Minden egymás utáni kudarc után a max. idő duplázódik
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
23
Versenyhelyzetes feltöltés
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
24
Szolgáltatásminőség biztosítása • Különböző alkalamzásoknak különböző QoS követelmények • CBR – Constant Bit Rate (pl. VoIP) – Unsollicited Grant Services (UGS) • Nem kell folyamatosan igényelni időkeretet
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
25
Admission Control • UGS kéréseket csak a lehetőségek függvényében fogad el – Kellenek szabad időkeretek maradjanak másfajta forgalomnak
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
26
Szolgáltatásminőség biztosítása • rt-VBR (Real Time Variable Bit Rate) – pl. live video stream, vagy VoIP jelzésüzenetek – Real Time Polling Service (RTPS) • Csak az az alkalmazás/modem használhatja azt a Bandwidth Request Slot-ot • Biztosan tud igényelni, nincs ütközés
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
27
Szolgáltatásminőség biztosítása • Unsollicited Grant Service with Activity Detection (UGS-AD) – – – –
Akkor működik UGS módban, ha van küldenivalója Ha átmenetileg nincs, átvált RTPS módba Ha újból szükség van rá, vissza tud váltani ismét UGS-be Pl. VoIP with Voice Activity Detection (VAD)
• Non-Real Time Polling Service (nRTPS) – nrt-VBR forgalomhoz – A lekérdezési intervallumok nem folyamatosak 2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
28
Szolgáltatásminőség biztosítása • Best Effort Grants (BEG) – Nincsenek szoros követelmények a késleltetésre és a késleltetés ingadozásra – Fragmentation – ha szükséges, az igényelt időkereteket lehet darabolni • Több fejléc, de (néha) megéri
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
29
Scheduling (ütemezés) • Prioritási sorok – alapból 8 (0-tól 7-ig) – A magasabb prioritási sorokat hamarabb szolgálja ki
Scheduling (ütemezés)
Versenymentes letöltés • Letöltésnél csak egy küldő, a fejállomás – Nincs versenyhelyzet, nincs szükség minislot-okra – Nagyméretű forgalom lefelé • Nagyobb, 204 byte-os rögzített csomagméret – Ebben Reed-Solomon hibajavító kód – 184 byte a felhasználói adatoknak
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
32
Le- és feltöltés a kábelen
2016.03.08
Hálózati technológiák és alkalmazások
33
Hálózati Technológiák és Alkalmazások
Vida Rolland BME TMIT 2016. március 10.
Hálózati Technológiák és Alkalmazások
Vida Rolland BME TMIT 2016. március 10.
Miért kellenek mégis optikai hálózatok? • Ma már nem a webezés, hanem a multimédia a fontos – MPEG-1 – ISO/IEC szabvány • Moving Pictures Experts Group • 50:1 – 100:1 video tömörítés • 1.5 Mbps, VHS minőségű kép
– MPEG-2 • DVD minőségű kép • Nagy felbontás, nagy színmélység, sok mozgás (pl. sportközvetítés) – 4-8 Mbps
– HDTV – 14 Mbps, 8K UHD TV – 50 Mbps (7680 x 4320, 60 fps)
• Az xDSL sávszélessége messze nem elegendő ehhez – Csak nagyon rövid helyi hurkok esetén 2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
3
Miért kellenek mégis optikai hálózatok? • HFC (Hybrid Fiber Coax) – Az eredeti 300-550 MHz-es kábeleket 850 MHz-s koax kábelek váltják föl • Plusz 300 MHz → 50 db új 6 MHz-es csatorna • QAM-256-al 40 Mbps egy csatornán → 2 Gbps új sávszél • 500 ház egy kábelen → mindenkinek jut 4 Mbps downstream, ami elég egy MPEG-2 filmhez
– Szépen hangzik, de... • Minden kábelt le kell cserélni 850 MHz-es koaxra • Új fejállomások, új fényvezető csomópontok (fiber node), kétirányú erősítők • Szinte a teljes kábelhálózati rendszert le kell cserélni
• Akkor miért ne legyen minél több fényvezető szál benne? 2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
4
A kis sebesség ma már kínzás!!
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
5
Adatátvitel fényvezető szálon • Három fő komponens: – Fényforrás • LED (light emitting diode), félvezető lézer
– Átviteli közeg • Rendkívül vékony üvegszál
– Fényérzékelő (detektor) • fény hatására elektromos impulzusokat állít elő
• Az adatátviteli sebességet az átalakítás sebessége határozza meg – A gyakorlati sebesség egy szálon ma 10-50 Gbps
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
6
Fényvezető szálak • Többmódusú szál – – – –
A fényimpulzusok hosszanti irányban szétszóródnak a szálban Egyszerre több, különböző szögben visszaverődő fénysugár halad Minden sugárnak más a „módusa” Olcsó megoldás, de csak kis távolságokra hatékony (500 m)
• Egymódusú szál
– Ha az üvegszál átmérője nagyon kicsi, a fény visszaverődés nélkül, egyenesen terjed – Jóval drágább a szál, és nagyobb kapacitású, jobb lézereket igényel – Nagyobb távolságok áthidalására sokkal jobb • 50 Gbps 100 km távolságba erősítés nélkül • A transzatlanti optikai kábeleknél nagyon fontos, hogy kevés erősítő legyen
– A gerinchálózatban csak egymódúsú szálakat használnak 2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
7
Hullámhossz osztás • WDM – Wavelength Division Multiplexing – Több hullámhossz (szín) ugyanazon az üvegszálon – Kezdetben csak 2 szín • Ma már akár 160 • 10 Gbit/s szálon elméletileg 1.6 Tbit/s
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
8
Fiber vs. Réz érpár //
• Optikai kábel
– Fényjelekkel működik – Nem érzékeny az elektromágneses interferenciákra – Ismétlők kb. 30 km után – Kismértékű hőtágulás – Törékeny, viszonylag merev anyag – Kémiailag stabil 2016.03.10
Réz érpár
Elektromos hullámok Érzékeny az elektromágneses interferenciákra Ismétlők 5 km után Nagymértékű hőtágulás Hajlítható anyag Érzékeny a korrózióra és galvanikus reakciókra Újrahasznosítható
Jó pénzért el lehet adni a rezet
Hálózati technológiák és alkalmazások
9
FTTx • FTTx – Fiber To The x – – – – – – – – – –
FTTN – Fiber To The Neighborhood FTTC – Fiber To The Curb FTTB – Fiber To The Building FTTH – Fiber To The Home … FTTO – Fiber To The Office FTTD – Fiber To The Desk FTTE – Fiber To The Enclosure FTTP – Fiber To The Premises FTTU – Fiber To The User
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
10
FTTC/FTTB • Fiber To The Curb / Building – Üvegszál az elosztódobozig / épületig
• Üvegszál a helyi központból minden lakókörzetig – A szál egy ONU-ban végződik • Optical Network Unit – optikai hálózategység
– Több helyi rézhurok, koax, Ethernet kábel csatlakozhat hozzá • Nagyon rövid hurkok, lehetséges szimmetrikus nagysebességű kiterjesztés – Pl. VDSL – Dél-kelet Azsiában nagyon elterjedt
• Alkalmas MPEG-2 átvitelre, videokonferenciázásra • Az FTTC/FTTB maga szimmetrikus átviteli sebességeket biztosít
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
11
FTTH – Fiber To The Home •
Rendszerelemek – OAN: Optical Access Network • Optikai hozzáférési hálózat
– ONU/ONT: Optical Network Unit/Terminal • Az előfizető otthonában
– OLT: Optical Line Termination • végződtetés a szolgáltató hálózatában
OAN CO/HE
2016.03.10
//
OLT
Hálózati technológiák és alkalmazások
ONU
12
Miért FTTH? • Az FTTH előnyei – Hatalmas adatátviteli kapacitás – Könnyen feljavítható (upgrade) – Könnyen telepíthető • Földben és levegőben vezethető kábelek
– Teljesen szimmetrikus szolgáltatásokat biztosít • Külön hullámhosszon a downstream és upstream forgalom • Korábban kétszálas verziók is
– – – –
Alacsony üzemeltetési és karbantartási költségek Nagyon nagy távolságok esetén is működik Kis átmérőjű, könnyű kábelek Nem zavarják elektromágneses interferenciák
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
13
FTTH architektúrák • PON – Passive Optical Networks – – – –
Több felhasználó megoszt egy fényvezető szálat Optikai splitter-ek a jel szétválasztására és aggregálására Áramellátás csak a végeknél szükséges Osztott hálózat – Point to Multipoint (P2MP) Általában 10-20 km //
OLT
// // //
//
ONU
// //
Optikai splitter 2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
// 14
FTTH architektúrák • Active Node – Az előfizetőknek saját fényvezető száluk - Point to Point (P2P) – Aktív, árammal táplált csomópontok a forgalom elosztására - Ethernet switch – Layer2/Layer3 switching/routing 70 km-ig
10 km-ig //
OLT // // //
ONU
// //
Active Node (powered) 2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
// 15
FTTH architektúrák • Hybrid PON – Az előbbi két architektúra kombinált változata 70 km-ig OLT // //
//
// //
Optikai splitter
ONU
//
Active Node (powered)
2016.03.10
10 km-ig
//
// Optikai splitter
Hálózati technológiák és alkalmazások
//
16
Ethernet vagy ATM alapú PON? • Egy OLT-hez több PON köthető – Mindegyik olcsó passzív optikai filtereken keresztül jut el sok ONU-hoz
• Két külön technológia vetélkedik egymással – APON – ATM-based PON • ITU-T G.983.x • Az első PON implementáció
– EPON – Ethernet-based PON
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
17
PON le- és feltöltés •
A le- és feltöltés nem egyformán működik – A letöltés broadcast
• A splitter minden szálra kitesz minden csomagot • Az ONU csak azt a csomagot kezeli melyet neki címeztek (fejléc alapján)
– A feltöltés TDMA-t használva történik
• Az OLT időszeleteket oszt ki az ONU-knak • Szinkronizált csomagküldés • Időszeletek kiosztása igénylések függvényében
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
18
APON • Segmentation and Reassembly (SAR) – Fix hosszúságú csomagok • 53 byte-os ATM cellák
– Az adatok átmennek egy ATM Adaptation Layer-en (AAL) ahol 48 byte-os darabokra osztják őket • Plusz 5 byte a fejléc
– A címzettnél az eredeti forgalmat újból összerakják
• A SAR miatt az ATM kifejezetten alkalmas video, hang és adatátvitelre – A kis, fix hosszúságú cellákban jól lehet késleltetésre érzékeny forgalmat szállítani – A procedúra időigényes, az 5 byte-os fejléc pedig nem hatékony (10%-os overhead)
• A fix hosszúságú cellák jól illeszkednek a PON TDMA alapú feltöltéséhez – Könnyű az időszeletek kezelése 2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
19
EPON • Az adatok az IEEE 802.3 (Ethernet) formátumot használják – Változó hosszúságú csomagok 64 és 1518 byte között
• Hogyan oldjuk meg a TDMA alapú feltöltést? – Feloszthatnánk az Ethernet kereteket (frame) fix hosszúságú részekre • Egyszerűbb lesz a feltöltés • Az ár egy SAR funkció hozzáadása az EPON protokoll stack-hez
– Alkalmazott megoldás: fix hosszúságú időszeletek, melyekbe több csomagot be tud rakni az ONU • Javít a hatékonyságon • Nehéz változó hosszúságú csomagokkal jól feltölteni egy fix hosszú időszeletet
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
20
EPON downstream forgalom
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
21
EPON downstream csomagok
• • • •
Fix időközönként (2ms) küldött frame-ek, változó hosszúságú csomagokkal Szinkronizációhoz szükséges információ minden frame előtt Minden csomag fejléce megmondja ki a címzett Hibaellenőrző információ a csomag végén
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
22
EPON upstream forgalom
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
23
EPON upstream csomagok
• Az upstream forgalom frame-ekre (2ms) osztva • Minden ONU-nak van egy saját időszelete, melyet változó hosszúságú csomagokkal tölthet fel 2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
24
Hagyományos PON •
Az alapötlet: – Mindenkinek nem éri meg külön szálat kihúzni az OLT-től – Elég egy szálat közel vinni a felhasználókhoz, majd passzív eszközökkel elosztani
•
Hátrányok – A splitter-ekben nincs intelligencia, nem tudod őket távolról vezérelni • Ha valami hiba van, nem könnyű egyenként megnézni minden splitter-t
– Nem flexibilis • Ha egy 4-es splitter-en keresztül csatlakozol, egy 5-ik előfizetőnek új szálat kell kihúzni • Újratervezni a hálózatot, betenni egy nagyobb splitter-t • Egy splitter cseréjénél minden downstream előfizető szolgáltatása leáll
•
Megoldás: ha 1x32-es splittert használsz, ne tervezd 32 ONU-sra a hálózatot, csak 16-osra vagy 24-esre – Van hely bővítésre – A maradék 16-nak többe fog kerülni a szolgáltatás 2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
25
Passive Star PON • A splitter-ek egy dobozban csoportosítva – Egyszerűbb a hibaelhárítás
• Továbbra is fa struktúra – Ha a splitter és a CO közötti szál meghibásodik, nincs backup – A splitterek passzívak, nem tudnak átváltani egy új útvonalra hiba esetén 2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
26
Active Star • Hátrány az aktív (árammal ellátott) node szükségessége • Sok szempontból előnyös intelligens eszközöket használni a hálózat szélén – Az aktív node IGMP* proxy-ként működhet • Multicast forgalom támogatása • Hatékony erőforráskihasználás
– Hibatűrő megoldás • Az aktív node-ok gyűrűbe kötve • Ethernet Protection Switching Rings (EPSR) • 50 ms alatti váltás hiba esetén – Video esetén pillanatnyi kockás kép – Egy telefon kapcsolat nem szakad meg
– Könnyen menedzselhető, könnyű hibaelhárítás *IGMP- Internet Group Management Protocol 2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
27
Újabb verziók • Broadband PON • 622 Mbps downstream, 622 Mbps upstream
• Gigabit PON – Több downstream/upstream változat • Legelterjedtebb az 2.48 Gbps dowsntream és 1.244 Gbps upstream
• XGPON (10G-PON) – 2010 2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
28
Adatátviteli sebességek összehasonlítása
PON megoldásoknál kisebb sebességek
Osztott rész az OLT és az első splitter között Valamivel jobb a helyzet ha nem telített a splitter
Active Node-nál mindenkinek saját fényvezető szála
Magánfelhasználóknak általában 100 Mbps mindkét irányban Üzleti előfizetőknek akár több Hálózati technológiák és alkalmazások 29 Gbps
2016.03.10
Nem 32-be, hanem csak 16-ba vagy 24-be kell osztani
FTTH/FTTB elterjedése • Az FTTH/FTTB még gyerekcipőben – Kezdeti, növekedési fázis – A közeljövőben továbbra is Ázsia vezeti majd a versenyt
• A nagy Telco cégek közül kevesen vezették be
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
30
Feb. 2010
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
31
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
32
FTTx szolgáltatás • Két szolgáltatási modell – Saját hálózat • Az FTTx szolgáltatások nagy része • A hálózat tulajdonosa egyenesen a felhasználóknak adja el a szolgáltatást • Hagyományos telefon és kábeltévé szolgáltatási modell
– Nyílt hozzáférés • Több országban törvényi szabályozás miatt • A hálózat tulajdonosa átadja az infrastruktúrát több viszonteladó szolgáltatónak, ők szerződnek a felhasználókkal 2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
33
Nyílt hozzáférés (Open Access) • A tulajdonos egyenlő feltételek mellett adja át a hálózatát különböző szolgáltatóknak (Telco, ISP, video szolgáltató, stb) – Saját maga nem lép be a versenybe
• Általában önkormányzati, városi hálózatok – A hálózati infrastruktúra közszolgáltatásnak számit • Úgy mint a víz, az áram vagy az úthálózat
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
34
Open Access példák • Sok önkormányzati Open Access hálózat Nyugat Európában és főként Skandináviában – Stokab (Stockholm) – az első önkormányzati FTTx hálózat (1996) – Vasterbotten – vidéki régió, fele akkora mint Hollandia, 260.000 lakos • 15 önkormányzat összekötve egy FTTx hálózaton
– Svédországban 289 önkormányzat, több mint 200-nak saját hálózata – CityNet, Amsterdam – 450.000 házat bekötő hálózat – Több önkormányzati hálózat Dániában
• Franciaországban és Angliában új törvényjavaslatok a nyílt hozzáférésű hálózatok támogatására vagy kötelezővé tételére • Néhány önkormányzati hálózat az USA-ban
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
35
FTTH Európában • Sok országban jogilag szabályozva – Nemzeti szélessávú stratégiák
• Miért nem építenek saját optikai hálózatot az „incumbens” szolgáltatók?
– Így is uralják a piacot, nincsenek rákényszerítve – A rövid előfizetői hurkok miatt viszonylag magas xDSL sebességek – Skandináviában olcsóbb az önkormányzatok hálózatait bérelni, mint sajátot építeni – A videoátvitel még nem annyira követelmény mint Ázsiában
• A helyi önkormányzatoknak az FTTH egy fontos eleme a regionális fejlesztésnek – Vonzóvá teszi a régiót, megéri befektetni
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
36
FTTx saját hálózaton • Versenyhelyzetes piacok – Minden szolgáltatónak saját hálózata, mellyel lefedik ugyanazt a területet – Leginkább jellemző az USA-ban és Japanbán • 9 japán szolgáltatónak van saját hálózata
– Európában is van rá példa (Hollandia) – Nagyobb sebességek, kisebb üzemeltetési költségek (OpEx) • Nagyobb tőkeberuházás (CapEx)
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
37
FTTH verseny Tokió belvárosában
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
38
Biztonságos kommunikáció • Egy osztott közegen bárki elolvashatja a mellette elhaladó forgalmat • Hogy a szomszédot ne hallgathasd le, a forgalom titkosítva halad mindkét irányban – Meg kell egyezni egy közös titkosítási kulcsban
• Két „idegen” között, egy osztott, lehallgatható közegen
– Diffie-Hellman algoritmus
• Aliz és Bob megegyezik két nagy prímszámban: n és g
• • • • •
– Bizonyos feltételeket teljesíteniük kell – Nyílvánosak, mondjuk Bob választ és elküldi nyíltan Aliznak
Aliz kisorsol egy nagy (512 bites) számot: x Bob kisorsol egy hasonlót: y Aliz elkezdi a kulcscserét: elküldi Bobnak az (n, g, gx mod n) hármast Bob visszaküldi a gy mod n értéket Mindketten kiszámolják a közös kulcsot: – (gx mod n)y = (gxy mod n) = (gyx mod n) = (gy mod n)x
• Cecil ismeri g-t és n-t, de nem tudja visszafejteni x-et és y-t – Túl sok időt venne igénybe, még egy szuperszámítógéppel is
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
39
MITM támadás • A Diffie-Hellman algoritmus nem véd a MITM támadás ellen – Man-In-the-Middle – Honnan tudom hogy Alíz tényleg Alíz-e? • • • • •
Cecil kisorsol egy saját számot: z Elfogja Aliz (n, g, gx mod n) hármasát és saját (n, g, gz mod n) hármasát küldi tovább Bobnak Elfogja Bob gy mod n válaszát és a saját gz mod n választát küldi tovább Aliznak Megegyezik Alizzal a (gxz mod n) és Bobbal a (gyz mod n) közös kulcsban Aliz és Bob azt hiszik egymással beszélnek, pedig Cecil közöttük van
• Szükséges valamilyen authentikációs megoldás – Digitális aláírás
• Publikus/privát kulcspár
– Aliz ismeri Bob publikus kulcsát » Biztos hogy ez tényleg Bob publikus kulcsa? » Certificate authority – trusted third party (megbízható harmadik fél) – Bob egy digitális aláírást csatol a csomagjához, a privát kulcsot használva – Aliz ellenőrizni tudja Bob publikus kulcsával hogy a csomag tényleg Bobtól származik
2016.03.10
Hálózati technológiák és alkalmazások
40
Hálózati Technológiák és Alkalmazások
Vida Rolland BME TMIT 2016. március 17.
IEEE 802.11 • WLAN – Wireless Local Area Network
– A legelterjedtebb WLAN megoldást az IEEE 802.11 szabvány definiálja – Más megoldások: HiperLAN, HomeRF
• Mire jó?
– Épületen belüli WLAN-ok – Épületek közötti összeköttetés – Otthoni alkalmazás
• Vezeték nélküli kiterjesztése az otthoni szélessávú előfizetésnek
– Nyílvános internetszolgáltatások (hotspot)
• Reptereken, szállodákban, internet-kávézókban
2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
2
A 802.11 protokollkészlete •
Fizikai réteg – –
•
MAC alréteg – Medium Access Control –
•
Nagyjából az OSI fizikai rétegének felel meg Különböző verziókban különböző átviteli módszerek Dönt a csatornahozzáférésről (ki lesz a soron következő adó)
LLC alréteg – Logical Link Control – –
Elrejti a különböző 802-es változatok eltéréseit a hálózati réteg elől Megbízható kommunikációt tud biztosítani az adatkapcsolati rétegben
Adatkapcs olati réteg
Felsőbb rétegek LLC alréteg MAC
alréteg
802.11
Infravörös 2016.03.17
802.11 FHSS
802.11 DSSS
802.11a OFDM
802.11b HR-DSSS
Hálózati technológiák és alkalmazások
802.11g OFDM
Fizikai réteg 3
Fizikai réteg • A 802.11-es szabvány (1997) három átviteli módszert rögzít a fizikai rétegben: – Infravörös – FHSS – Frequency Hopping Spread Spectrum – DSSS – Direct Sequence Spread Spectrum
• 802.11a, 802.11b (1999) - új eljárások, a nagyobb sávszélesség eléréséhez – OFDM – Orthogonal Frequency Division Multiplexing (11a, 5 Ghz) – HR-DSSS – High Rate DSSS (11b, 2,4 GHz)
• 802.11g (2001) - új OFDM modulációs változat, más frekvenciasávban (2,4 Ghz) • 802.11n (2009) - MIMO OFDM – multiple input, multiple output (több antenna) •
2,4 és 5 GHz is
2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
4
Infravörös átvitel •
Hasonló a televíziók távirányítójában lévő megoldáshoz
•
Előnyök:
•
– Közvetlen rálátást nem igényel
– Egyszerű, olcsó megoldás – Az infravörös jelek nem hatolnak át a falakon
• a különböző helységekben lévő cellák jól elkülönülnek egymástól
Hátrányok
– Kis sávszélesség
• 1 vagy 2 Mb/s sebesség
– Az infravörös jelek nem hatolnak át a falakon
• Az eléréshez a hozzáférési ponttal egy helységben kell lenni
– A napfény elnyomja az infravörös sugarakat
•
Nem egy népszerű megoldás
2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
5
FHSS • Frequency Hopping Spread Spectrum (frekvenciaugrásos szórt spektrum) – 2.4 GHz-s ISM sávban • 79 db 1 MHz-es csatorna 2.402 GHz és 2.480 GHz között (Európa, USA) • 23 db csatorna 2.473 GHz és 2.495 GHz között (Japán)
– Álvéletlenszám generátorral előállított frekvencia ugrássorozatok • Ha két állomás ugyanazt a kezdőértéket (seed) használja, akkor ugyanazokat a frekvenciákat fogjak egyszerre végigjárni – Időben szinkronban kell maradniuk
• 78 db ugrássorozat, mindegyik 79 csatornával (USA, Európa) – Az 1. sorozat az USA-ban 3,26,65,11,46,19,74,50,22,64,79,32,62...
• 12 db ugrássorozat, mindegyik 23 csatornával (Japán)
– A tartózkodási idő (dwell time) az egyes frekvenciákon állítható • Nem lehet nagyobb 400 ms-nál • Leggyakrabban használt értékek: 32 ms vagy 128 ms 2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
6
FHSS
Hedy Lamarr szinésznő
2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
George Antheil szeneszerző
7
FHSS •
Előnyök – Hatékony spektrumkihasználás a szabályozatlan ISM (Industry, Science, Medical) sávban
– Valamennyire biztonságos • Aki nem ismeri az ugrássorozatot vagy a tartózkodási időket, nem tud lehallgatni
– Jó védelem a többutas csillapítás (multipath fading) ellen • A jel az adótól elindulva, különböző tárgyakról visszaverődve terjed – Többször is eléri a vevőt
• A vevő csak egy rövid ideig hallgat azon a csatornán – Nem fogják zavarni a késéssel érkező jelek a régi csatornán
– Kevéssé érzékeny a rádiós interferenciára • A zavaró jelek egy adott frekvenciatartományra korlátozódnak – A vevő hamar kiugrik onnan
•
Hátrányok – Kis sávszélesség (1 Mb/s)
2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
8
DSSS •
Direct Sequence Spread Spectrum (közvetlen sorozatú szórt spektrum) – Átviteli kapacitás szintén 1 vagy 2 Mb/s – A „hasznos” adatokat szétszórjuk a teljes frekvencia tartományban • XOR művelet 11 bitből álló chip-kóddal (zaj) – Pseudo-random sorozat, 1-ből és 0-ból, sokkal nagyobb frekvencián mint az eredeti jel
• A zajt a fogadó ki tudja szűrni – Vissza tudja állítani a hasznos adatokat
Data
1 bit period
XOR
Out
PN (pseudo-noise) 11 chips 2016.03.17
0100100011110110111000
11 Bit Barker Code: 10110111000 Hálózati technológiák és alkalmazások
9
DSSS • A hasznos adatot szétszórjuk a teljes frekvenciatartományban – A szélessávú jel nehezebben detektálható • Aki le szeretne hallgatni csak „zajt” érzékel – Nem tudja kiszűrni belőle az információt
• Eredetileg katonai alkalmazásokra vezették be
– 11 bites chip-kód esetén 22 MHz széles sávra szór • 30 MHz két DSSS rendszer között, az interferenciák elkerülésére • A 2,4 GHz-es ISM sáv 83.5 MHz széles – csak 3 DSSS rendszer működtethető egyszerre egy helyen interferencia nélkül
2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
10
802.11a (Wi-Fi5) • A nagyobb sávszélesség érdekében újabb eljárásokat dolgoztak ki (‘99) • OFDM - Orthogonal Frequency Division Multiplexing – 5 GHz-es ISM sávban – Akár 54 Mb/s-os átviteli sebesség • A frekvenciatartomány több apró szeletre osztva • Az átvivendő jelet is részekre osztjuk
• Egyidejűleg több frekvencián (alvivőn) is átvitel, nagyobb átviteli sebesség
– A hagyományos FDM-ben védősávok az interferenciák elkerülésére • Kevesebb lehetséges frekvenciaszelet
– Az OFDM-ben ortogonális frekvenciák • Az egyes alvivők középfrekvenciáján a többi jel nulla értéket vesz fel
2016.03.17
11
802.11b (Wi-Fi) • Wireless Fidelity – Vezetéknélküli torzításmentesség
• Ez az első 802.11x szabvány – Nem a 802.11a utóda, egyszerre fejlesztették őket
• HR-DSSS – High Rate Direct Sequence Spread Spectrum • Hatékonyabb moduláció mint a hagyományos DSSS-ben
– 4 átviteli sebesség a 2,4 GHz-es sávban • 1, 2, 5.5 és 11 Mb/s
• Kisebb sebesség mint a 802.11a-nál – Nagyobb működési tartomány
2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
12
802.11g és 802.11n • 802.11g - 2001-ben fogadták el
– OFDM-et használ (mint a 802.11a) – A 2,4 GHz-es ISM tartományban (mint a 802.11b) • Ugyanúgy érzékeny az interferenciákra
– 54 Mb/s-os adatátviteli sebesség
• 802.11n – 2009
– OFDM-MIMO (Multiple Input Multiple Output) – Max. 600 Mb/s – 2,4 és 5 GHz-es tartomány is
• Viszont nagyon sok telepített 802.11b hálózat, eszköz létezik
– Ameddig ezek beszerzési költsége amortizálódik, a gyorsabb megoldások nem terjed olyan könnyen
2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
13
802.11g és 802.11n
2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
14
Ad-hoc mód • Minden csomópont közvetlenül kommunikál a hatósugarán belüli többi csomóponttal • Távolabbi csomópontok közötti kommunikáció ad-hoc útválasztással – AODV, DSR, DSDV, stb.
• Minden állomás egyben router is – Többugrásos ad-hoc hálózatok – Nincs szükség AP-ra
• Nagyon gyorsan fel lehet építeni egy ideiglenes hálózatot – Egy rendezvény vagy konferencia résztvevői között
2016.03.17
15
Infrastruktúra mód •
Cellás rendszer – Basic Service Set (BSS) – cella – Access Point (AP) – hozzáférési pont • Minden cellát egy AP vezérel • A csomópontokat periódikusan lekérdezve (polling) a csomagküldést vezérli
– Elosztó hálózat – Distribution System (DS) • Az AP-kat egymáshoz kapcsoló vezetékes (Ethernet) vagy vezeték nélküli hálózat
•
Több cella alkot egy kiterjesztett szolgáltatási hálózatot – Extended Service Set – ESS
Elosztó hálózat AP2
AP1
BSS-A
BSS-B
2016.03.17
16
ESS
802.11b csatornák • Milyen frekvencián kommunikáljunk a cellán belül? • 802.11b a 2.4 GHz-es ISM sávban – Max. 14 csatorna – Részben egymásra lapolódnak
• Országonként változó szabályozás
Csatornák
Frekvenciák (GHz)
1
2.412
2
2.417
3
2.422
4
2.427
5
2.432
6
2.437
7
2.442
8
2.447
9 2.452 – Magyarországon és Európában általában 10 2.457 az 1-13 csatornák 11 2.462 – Az USA-ban 1-11 csatornák Az USA-ban használt IEEE 802.11b csatorna frekvenciák – Japánban mind a 14 csatorna
2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
17
802.11b csatornák – Kis cellákat alakítunk ki • Minden szomszédos cella más-más frekvencián kommunikál • A cellákban használt frekvenciák nem fedik egymást
11 2016.03.17
11
6
1
1
Hálózati technológiák és alkalmazások
18
802.11b csatornák • A csatornák az adóvevők által használt központi frekvenciát jelentik – Pl. 2,412 GHz az 1. csatorna, 2,417 GHz a 2. csatorna • Csak 5 MHz eltérés a központi frekvenciák között
– A 802.11b jel kb. 30 MHz-es spektrumot fed le • A jel kb. 15 MHz-et foglal el a központi frekvencia mindkét oldalán • Átfedés jön létre több szomszédos csatorna frekvenciasávja között
– Cellás megoldásban a szomszédos cellák frekvenciatávolságának legalább 5 csatornának kell lennie • Használhatjuk pl. az (1, 6, 11) kombinációt
2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
19
Csatlakozás egy új cellához • Egy állomás csatlakozhat egy létező BSS-hez... – Bekapcsolás után – Alvó módból való kilépéskor – A BSS területére lépéskor
• Passive Scanning
– Az állomás egy Beacon Frame-et vár az AP-tól – Az AP periódikusan küldi azt, szinkronizációs információt hordoz
• Active Scanning
– Az állomás megpróbál egy AP-t találni magának – Probe Request kereteket küld – Probe Response választ vár az AP-któl
• Ha több AP válaszol, kiválasztja a „legjobbat” – Legjobb jel/zaj viszony
• SNR – Signal to Noise Ratio
2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
20
802.11 MAC alréteg • Vezeték nélküli környezetben a CSMA nem működik • Rejtett állomás problémája – Nem minden állomás tartózkodik az összes többi vételkörzetében • C ad a B-nek • A nem hall semmit a csatornán • Ő is elkezd adni B-nek
C rádiójának hatósugara
A 2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
B
C adása
C 21
Látható állomás problémája • B akar küldeni C-nek – Belehallgat a csatornába, és látja hogy foglalt A által – Arra következtet, hogy nem küldhet C-nek – Lehet, hogy A D-nek küld, nem zavarná C-t A rádiójának hatósugara
D 2016.03.17
A
A adása
B
C 22
DCF vs. PCF • Két másik megoldás: – DCF – Distributed Coordination Function • Nem használ központi vezérlést • Minden megvalósításnak támogatnia kell
– PCF – Point Coordination Function • A bázisállomás segítségével vezényel minden tevékenységet a cellában • Támogatása opcionális
2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
23
802.11 DCF • CSMA/CA-t használ – Carrier Sense Multiple Access with Collision Avoidance • CSMA ütközéselkerüléssel
– Multiple Access with Collision Avoidance for Wireless (MACAW) • Virtuális csatornaérzékelés
2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
24
MACAW • A szeretne küldeni B-nek – C az A állomás vételkörzetében van – D a B állomás vételkörzetében, de az A vételkörzetén kívül
A rádiójának hatósugara
C 2016.03.17
B rádiójának hatósugara
A
B
D 25
MACAW •
A egy RTS keretet küld B-nek, és engedélyt kér egy adatkeret küldésére –
•
Ha B megadja az engedélyt, visszaküld egy CTS keretet –
•
Request To Send Clear To Send
A elküldi a keretet és elindít egy ACK időzítőt – –
Ha B megkapja rendben az adatokat, válaszol egy ACK kerettel Ha az A időzítője lejár mielőtt megkapná az ACK-ot, újból kezdődik az egész Adat
RTS
C 2016.03.17
A
CTS
B ACK
D 26
MACAW •
C hallja A-t, megkaphatja az RTS keretet – Rájön, hogy nemsokára valaki adatokat fog küldeni – Eláll adatküldési szándékától, amíg az üzenetváltás véget nem ér • Hogy mikor lesz vége tudja az ACK időzítőből
– Foglaltra állít magának egy virtuális csatornát • NAV – Network Allocation Vector
•
D nem hallja az RTS-t, de a CTS-t igen – Ő is beállítja magának a NAV-ot
•
A NAV belső emlékeztető hogy csendben kell lenni, nem küldik el NAV
C RTS A
Adat
CTS
B D
ACK NAV
2016.03.17
Idő
27
Fragment burst •
Vezeték nélküli hálózatokban nagy zaj, nagy csomagvesztés – Minél nagyobb egy keret, annál nagyobb a valószínűsége a hibának
•
A kereteket fel lehet darabolni – Ha RTS/CTS-el megszerzi a csatornát, több részt küldhet egymás után • Fragment burst - részlöket
– Nő az átbocsátóképesség • Ha hiba van, nem kell a teljes keretet újraküldeni
– A NAV eljárás csak az első részre kerüli el az ütközést • Más megoldásokkal egy teljes részlöket átküldhető ütközés nélkül
A
Részlöket
NAV
C
1. rész
RTS
CTS B D
2. rész
ACK
3. rész
ACK
ACK
NAV
Idő
28
802.11 PCF •
A bázisállomás vezérli a kommunikációt
•
Körbekérdezi a többi állomást, hogy van-e elküldésre váró keretük
– Nincsenek ütközések
– A szabvány csak a körbekérdezés menetét szabályozza • •
•
Nem szabja meg annak gyakoriságát, sorrendjét Nem írja elő, hogy minden állomásnak egyenlő kiszolgálásban kell részesülnie
A bázisállomás periódikusan elküld egy beacon frame-et – 10-100 beacon/s – Rendszerparamétereket tartalmaz •
Ugrási sorozatok és tartózkodási idő (FHSS-nél), óraszinkronizáció, stb.
– Ezzel hívja az új állomásokat is, hogy csatlakozzanak a körbekérdezéshez
•
A bázisállomás utasíthatja az állomásokat, menjenek készenléti állapotba – Addig amíg a bázisállomás vagy a felhasználó fel nem ébreszti őket •
Kíméli az állomások akkumulátorát
– A bázisállomás puffereli a készenléti állapotban lévőknek szánt kereteket 2016.03.17
Hálózati technológiák és alkalmazások
29
PCF vs. DCF • •
A PCF és a DCF egy cellán belül egyszerre is működhet – Egyszerre elosztott és központosított vezérlés?
• Gondosan definiálni kell a keretek közti időintervallumot • Egy keret elküldése után kell egy holtidő, mielőtt bárki elkezdene küldeni valamit
Négy ilyen intervallumot rögzítettek – SIFS – Short Inter-Frame Spacing • • • •
A legrövidebb intervallum, a rövid párbeszédet folytatókat részesíti előnyben A SIFS után a vevő küldhet egy CTS-t egy RTS-re Egy vevő küldhet egy ACK-ot egy részre vagy a teljes keretre A részlöket adója elküldheti az újabb részt, új RTS nélkül SIFS
Itt lehet elküldeni a vezérlőkeretet vagy a következő részkeretet
ACK 2016.03.17
Idő
30
PCF vs. DCF • PIFS – PCF Inter-Frame Spacing – PCF keretek közti időköz – A SIFS után mindig egyvalaki adhat csak – Ha ezt nem teszi meg a PIFS végéig, a bázisállomás elküldhet egy új beacon-t vagy egy lekérdező keretet • Az adatkeretet vagy részlöketet küldő nyugodtan befejezheti a keretet • A bázisállomásnak is van alkalma magához ragadnia a csatornát – Nem kell a mohó felhasználókkal versengenie érte SIFS
Itt lehet elküldeni a vezérlőkeretet vagy a következő részkeretet Itt lehet elküldeni a PCF kereteket PIFS
ACK 2016.03.17
Idő
31
PCF vs. DCF •
DIFS – DCF Inter-Frame Spacing – DCF keretek közti időköz – Ha a bázisállomásnak nincs mondanivalója, a DIFS elteltével bárki megpróbálhatja megszerezni a csatornát • Szokásos versengési szabályok • Kettes exponenciális visszalépés ütközés esetén
•
EIFS – Extended Inter-Frame Spacing – Olyan állomások használják, akik egy hibás vagy ismeretlen keretet vettek, és ezt próbálják jelenteni • Legalacsonyabb prioritás Itt lehet elküldeni a vezérlőkeretet vagy a következő részkeretet SIFS Itt lehet elküldeni a PCF kereteket PIFS Itt lehet elküldeni a DCF kereteket DIFS Itt kezdődhet a hibás EIFS keretek javítása
ACK 2016.03.17
Idő
32
Hálózati Technológiák és Alkalmazások
Vida Rolland BME TMIT 2016. március 22.
Önkormányzati WiFi hálózatok • Sok amerikai városban tervezn(/t)ek önkormányzati forrásokból a város teljes területét lefedő WiFi hálózatot létrehozni – Los Angeles, Boston, Philadelphia, stb. – Budapesten is?
• Sokan ellenzik az ötletet – – – – –
•
Sokba kerül, az adófizetők pénzéből Az önkormányzati források szűkösek, sok mást lehetne csinálni a pénzzel A technológia hamar elavulhat, anélkül hogy a befektetés megtérülne Rossz hatással lenne a helyi, kis szolgáltatókra Sokak szerint gazdasági fellendülést hozhat egy városnak a WiFi lefedettség • A közvetlen kapcsolat nem bizonyított
B. Cox, et. al, “Not In The Public Interest - The Myths of Municipal Wi-Fi Wireless Networks, Why Municipal Schemes To Provide Wi-Fi BroadBand Services Are Ill-Advised, ” New Millennium Research Council, Wash. D.C. Feb. 2005. http://www.heartland.org/custom/semod_policybot/pdf/17737.pdf 2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
2
P2P alapú WiFi hálózat • Központosított, egységes rendszer helyett bízzuk a felhasználókra – Pl. a FON nevű spanyol cég kezdeményezése • A Google és a Skype támogatásával (21.7 millió dollár, 2006 február)
– Miért fizess egy hotspot-os hozzáférésért, ha már otthon van egy előfizetésed ?
• Speciális WiFi router (La Fonera) – Kezdetben 5 $ vagy 5 €, ma már 39.95 € – Cserébe aktiválni kell a FON szolgáltatást • Meg kell osztani a hozzáférést 2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
3
FON • Három fajta FON felhasználó – Linus
• A saját vezetékes internet hozzáférését kibővíti egy mini hotspottal
– Alien
– Ha azt megosztja, ő is ingyenesen hozzáfér a többi peer hotspotjához
• Nem tudja/akarja megosztani a hozzáférését, de használni akarja a FON hálózatot
– Bill
– Alkalmi felhasználó, fizetni fog
• Olyan felhasználó, akit nem érdekel az ingyenes roamingolás
– Megosztja a hozzáférését, de roamingolás helyett pénzt kap cserébe – Az ő hozzáférését használó Alien-ek által fizetett összeg felét
• 2014 óta nem támogatott 2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
4
2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
5
2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
6
P2P alapú WiFi hálózat • Az Internet szolgáltatók nem fognak örülni – Általában nem engedélyezik a megosztást • Ha megosztom a szomszédommal, elesnek egy potenciális előfizetőtől • Még kevésbé szeretik ha valaki „viszonteladó” lesz (Bill)
– Lehet hogy mégis megérné nekik • Kaphatnának egy részt a bevételből • Minden peer amúgy is fizetne a vezetékes hozzáférésért amit megoszt • Annál hatékonyabb, minél több előfizető – ma több tízmillió – UPC wi-free – 400.000 felhasználó Magyarországon » Több millió néhány más Európai országban
– Biztonsági kérdések • Ki a felelős az esetleges illegális letöltésekért a WiFi routeremen keresztül? – Két külön jel, az egyik saját, a másik publikus 2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
7
A kaotikus hálózatépítés hátrányai • Több „kaotikus” módon létrehozott hotspot összekötése – Nem egy tervezett hálózat • Néhol nagyon sűrű, máshol gyér – Interferenciák a sűrűn lehelyezett AP-k között – Az AP-kat nem konfigurálják ezek minimalizálására
– Nem egy menedzselt hálózat • A hotspotok menedzselése, karbantartása nincs összehangolva – SSID, biztonsági intézkedések, AP-k elhelyezése, teljesítményszabályozása
• Legtöbben az alapbeállításokat használják pl. a csatornaválasztásnál – Legtöbb eszköz a 6-os csatornán
– Egy önmenedzselő megoldás nagyban javítaná a hozzáférés minőségét 2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
8
Bluetooth • II. Harald Blaatand („Kékfogú”) – i.sz. 940 – 981 – Viking király, egyesítette Dániát és Norvégiát
• Ericsson kezdeményezés (1994) – Összekötni mobiltelefonokat más eszközökkel vezeték nélküli kapcsolaton – Rövid hatósugarú, kis teljesítményű, olcsó rádiós adó-vevők
• SIG – Special Interest Group – Ericsson, IBM, Intel, Nokia, Toshiba – Ma > 25.000 cég tagja a csoportnak
2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
9
Bluetooth • Eredeti cél – megszabadulni a kábelektől – PAN – Personal Area Network • Környezetünkben, egymáshoz közel elhelyezkedő eszközök hálózata
– Betört a vezeték nélküli helyi hálózatok (WLAN) területére is • Versenytársa lett az IEEE 802.11-nek
• Bluetooth SIG specifikáció – 1999 – 1500 oldalas doksi – Mindennel foglalkozik, a fizikaitól az alkalmazási rétegig
• IEEE 802.15.1 szabvány (2002) – Csak a fizikai és adatkapcsolati réteg – Ma már nem használják 2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
10
Bluetooth hálózat • Piconet – egy mester (master) és max. 7 szolga csomópont (slave) • Szolgák 10 méteres távon belül a master-től
• Több piconet alkothat egy scatternet-et (szórt hálózat) • Az aktív szolgák mellett legfeljebb 255 várakozó (parked) csomópont – A mester alacsony teljesítményű állapotba vitte őket • Kímelik az akkumulátort • Semmit nem csinálnak, csak a mester aktiválására várnak
• Más állapotok – Hold – tartás – Sniff – szimatolás 2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
11
Bluetooth hálózat • Az architektúra lényege hogy olcsó legyen – 1 dollár alatt egy Bluetooth chip • Buta szolgák, azt csinálják amit a mester mond
– Piconet – frekvenciaosztásos multiplexelés – FHSS • A mester vezérli az órát, kiosztja az időszeleteket (625 μs) • A csomagok 1, 3 vagy 5 szelet hosszúak lehetnek – A mester páros szeletekben küld, páratlanokban fogad (TDD) – A szolgák fordítva
• Egy mester az egyik piconet-ben lehet slave a másikban
2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
12
Egymást zavaró technológiák • Nem csak a közeli 802.11b eszközök zavarják egymást • A Bluetooth és a 802.11b ugyanazt a 2.4 GHz-es ISM sávot használja – Az FHSS-t használó rendszerek (pl. Bluetooth) ki tudják szűrni a zavart frekvenciasávokat • Úgy állítják be a frekvenciaugratást hogy ne legyen gond
– A DSSS-t használó megoldások (pl. 802.11b) érzékenyebbek • Minél hosszabb a csomag, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egy FHSS eszköz „beugrik” a frekvenciatartományba • Az RTS/CTS sem zárja ki a zavarást – Egy lefoglalt adósávba is „beugorhat” egy Bluetooth eszköz
2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
13
Cellás rendszerek •
•
A cellás rendszerek elemei:
– – – –
Mobil állomás (MS) Bázis állomás (BS, BST) Bázisállomás vezérlő (BSC) Kapcsolóállomás (MTSO, MSC)
• Mobile Telephone Switching Office
A lefedett terület cellákra osztva
– Minden cellának saját bázisállomása – Minden cellának saját frekvenciatartománya • A szomszédos cellák más frekvenciákon – Elkerüljük az interferenciákat
• Nem szomszédos cellák használhatják ugyanazt a frekvenciát – Cella újrahasznosítás (Cell-reuse)
2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
14
A cellás rendszerek fejlődése • 1G rendszerek – Analóg kommunikáció, csak hangátvitel • AMPS – Advanced Mobile Phone System – USA, 800 MHz, 1983, Bell Labs » FDMA – minden hívás külön dedikált frekvencián • TACS – Total Access Communication System – UK, 900 MHz, 1985, Vodafone
2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
15
A cellás rendszerek fejlődése • 2G rendszerek – Digitális hang ás adatátvitel – D-AMPS – Digital AMPS • Az USA-ban és Kanadában használták • Úgy tervezték, hogy kompatibilis legyen az AMPS-el – TDMA az AMPS csatornákon • 800 MHz-en (IS-54) és 1900 MHz-en (IS-136) is működött – CDMAOne – Code Division Multiple Access • IS-95 szabvány, az USA-ban használták a D-AMPS versenytársaként – Sprint (CDMAOne) vs. AT&T Wireless (D-AMPS) 2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
16
A cellás rendszerek fejlődése • 2G rendszerek – GSM – Global System for Mobile Communication
• Eredetileg európai megoldás, ma már globális rendszer – SINTEF – Torleiv Maseng – 1991 – az első hálózat
• 850/900/1800/1900 Mhz-en – 9,6 Kbps • A D-AMPS-hez hasonlóan FDM-et és TDM-et használ – A spektrumot csatornákra, a csatornákat időszeletekre bontjuk 2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
17
A GSM hálózat elemei •
BTS (Base Transciever Station) – Bázisállomás
•
BSC (Base Station Controller) – Bázisállomás Vezérlő
•
MSC (Mobile Switching Center) – Mobil kapcsolóközpont
•
HLR (Home Location Register) – Honos Előfizetői Helyregiszter
– Rádiós kapcsolatot tart fenn a cellájában tartózkodó mobil állomásokkal – Konfigurálja és vezérli a rádiós interfészt, kezeli a frekvenciákat és a cellaváltást (két BTS között) – Lehet fizikailag a BTS-ben elhelyezve – Összeköti a GSM hálózatot a PSTN hálózattal – Kezeli a hitelesítést, helymeghatározást, cellaváltást (két BSC között), stb. – Adatbázis a felhasználókról és jogosultságaikról
2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
18
A cellás rendszerek fejlődése • 2.5G rendszerek – Digitális adatátvitel, nagyobb sebesség • A 2G hálózatokra épülő overlay infrastruktúra
– GPRS – General Packet Radio System • A GSM vagy D-AMPS hálózatra épülő csomaghálózat • Hatékonyabb csatornakihasználás, olcsóbb számlázás – Nem idő- hanem forgalomalapú – Csomagkapcsolt, nem áramkörkapcsolt
• 56 - 114 Kbps sebesség
2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
19
A cellás rendszerek fejlődése • 2.5G rendszerek - GPRS • FDD + TDMA – A felhasználó kap egy uplink és downlink frekvencia (csatorna) párt – Hagyományos TDM helyett statisztikus multiplexálás » Hatékonyabb kihasználás, nagyobb átviteli sebesség – Fix hosszúságú csomagok – Downlink irányban first-come first-served – Uplink irányban Reservation-Aloha (-szerű) » Javított Slotted-Aloha » A megszerzett időszeletet ugyanaz használhatja, amíg van adat 2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
20
A GPRS hálózat • A BSC szétválasztja a csomagkapcsolt adatforgalmat és az áramkörkapcsolt hangforgalmat • Kiegészítő elemek:
– SGSN (Serving GPRS Suport Node)
• Kezeli a mobilitást, titkosítja és tömöríti az adatforgalmat
– GGSN (Gateway GPRS Support Node) • Edge router a GPRS hálózatban
– A bejövő IP csomagokat a megfelelő SGSN felé irányítja
• Tűzfal és NAT funkciók, hitelesítés, számlázás, IP címkiosztás
2016.03.22
21
A cellás rendszerek fejlődése •
2.75G rendszerek
– EDGE – Enhanced Data Rates for GSM Evolution – 2003-ban vezették be az USA-ban – A GSM frekvenciákat támogatja (900/1800/1900 MHz) • Teljes GSM kompatibilitás a hálózat belsejében • A bázisállomásokat le kell cserélni
– Nagyobb sebesség • A csatorna minőségétől függően más adatsebesség és más moduláció – A GSM/GPRS GMSK modulációt használ – Az EDGE emellett 8PSK modulációt is használ jó csatornaminőség esetén » Elméleti max. sebesség 59,2 kbps / slot » Elméletileg max. 8 slot – 473,6 kbps
• Inkrementális redundancia – Újraküldés helyett több redundancia, ha szükséges 2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
22
A cellás rendszerek fejlődése • 3G rendszerek
– Az adatforgalom átveszi a vezető szerepet a hang felett, a mobil eszközökön is
• Vezeték nélkül telefonálni, zenét hallgatni, filmet nézni és nagysebességen internetezni ugyanazon a mobiltelefonon
– ITU tervezet már 1992-ben
• IMT-2000 – International Mobile Telecommunication • 2000-re tervezték, 2000 Mhz-en, 2 Mb/s-os sebességgel
– UMTS – Universal Mobile Telecommunication System
• W-CDMA – Wideband CDMA – UMTS Forum, EU támogatás – FDD és TDD kombinációja
• FOMA – NTT DoCoMo (2001)
– Az első W-CDMA rendszer – Az elején nagy készülékek, rövid akkumulátor élettartam – 2007-ben 40 millió előfizető
– CDMA2000
• Qualcomm javaslat, az IS-95 kiterjesztése
2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
23
W-CDMA hozzáférési séma (FDD-ben) Frekvencia
max 256
5 MHz
Uplink
Code 0
10 ms
0 ms
Idő
1920 - 1980 MHz Frekvencia
max 512
5 MHz
Downlink 2110 - 2170 MHz
Code 0
Idő 0 ms 10 ms
2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
24
TD-CDMA hozzáférési séma (TDD-ben) Uplink ()
Up-or Downlink
max 16
Frekvencia
Kódok
5 MHz
()()
Downlink ()
0
0 ms
667µs
10 ms
Idő
13 : 2 2 : 13
Aszimmetrikus 2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
25
UMTS spektrumkiosztás Európában
2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
26
Az UMTS hálózat •
Minden UMTS cellát egy Node B szolgál ki
– Rádiós kapcsolat a mobil eszköz és az UMTS hálózat között •
RNC (Radio Network Controller)
– Ellenőrzi a rádiós erőforrások kihasználását és megbízhatóságát •
HSS (Home Subscriber Server)
– Több szükséges adatbázisfunkciót kezel: HLR, DNS, stb. •
Az UMTS hálózat kompatibilis a GSM hálózatokkal
– Fokozatos kiépítést tesz lehetővé, egy GSM hálózat mellett
3G koncessziós eljárások • •
Spektrumkiosztás az operátorok között Koncessziós eljárások:
– Árverés
• Ki igér többet a spektrumért
– „Szépségverseny”
• Beauty contest, comparative bidding • A kormány egy kiépítési és üzemeltetési tervet kér az operátoroktól
– Hány új munkahely létesül? – Milyen szolgáltatások lesznek elérhetőek, hol, mikor mennyiért? – Mennyire lesz elérhető a vidéki előfizetőknek?
• Az a fontos, melyik pályázat jobb az államnak, nem az, hogy ki fizet többet
– Vegyes, hibrid módszerek 2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
28
3G koncessziós eljárások • UMTS enegedélyezés – UK – 5 engedély meghirdetése – Egyidejű, párhuzamos árverés – Dedikált sáv az új belépők számára – Árverési összbevétel: ~ 38,5 Md EUR !!! (22,5 Md GBP)
2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
29
UMTS engedélyezés • Németország
– 6 engedély meghirdetése – Árverési összbevétel: ~ 51 Md EUR !!! – Nyertesek: • • • • • •
T-Mobil (DT) Mannesmann Mobilfunk (Vodafone – D2) Group 3G (Sonera + Telefonica) E-Plus Hutchison (KPN + NTT + Hutchison) Mobilcom Multimedia (Mobilcom + FT) Viag Intercom (BT + Viag + Telenor)
• Olaszország
– 5 engedélyre 6 jelentkező – 14,6 Md EUR árverési összárbevétel (10 licitkör!)
2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
30
UMTS engedélyezés • „Skandináv modell” – Svédország, Finnország – Szépségverseny (pénzügyi, technikai háttér vizsgálata) – Engedélyezési díj mellőzése (forgalom utáni befizetés) – Svédország – Telia „malőr”
• A Telia nem nyert a versenyen, pedig 70%-ban állami tulajdon!!
• Ibéria – Spanyolország, Portugália – A skandináv modell adaptálása, jelképes engedélyezési díj, éves befizetés • Magyarország – Mindhárom mobilszolgáltató kapott UMTS licenszet – T-Mobile, Pannon, Vodafone – 52.5 milliárd forint 2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
31
Engedélyezési díjak időpontja tipus
száma
összbevétel
Anglia
2000.04
A
5
~38.5 Md EUR
Hollandia
2000. 07
A
5
2,7 Md EUR
Németország
2000. 08
A
6
~51 Md EUR
Olaszország
2000.10
A
5
~14,6 Md EUR
Ausztria
2000.11
A
6
~830 m EUR
Svájc
2000.12
A
4
~130 m EUR
Franciaország
2001.05
B
2
~1,2 Md EUR
Spanyolország
2000.03
B
4
520 m EUR
Portugália
2000.12
B
4
400 m EUR
Belgium
2001.03
A
3
450 m EUR
Dánia
2001.
A
4
490 m EUR A – Árverés B - Szépségverseny
4G rendszerek
2016.03.22
Hálózati technológiák és alkalmazások
33
Hálózati Technológiák és Alkalmazások
Vida Rolland BME TMIT 2016. március 24.
4G rendszerek
2016.03.24
Hálózati technológiák és alkalmazások
2
3.5G rendszerek • HSDPA – High Speed Downlink Packet Access – 1.8 – 14.4 Mbps downlink, 384 Kbps uplink – Hatékony, adaptív moduláció • QPSK a zajosabb csatornákra • 16QAM a tisztább csatornákra
– Csökkentett TTI (Transmission Time Interval) • HSDPA TTI = 2ms – UMTS TTI = 10 ms (illetve 20, vagy 40 ms korábbi verziókban)
• TTI intervallumonként újraértékeljük a küldési paramétereket – Kinek, milyen modulációval, milyen kódokkal
• Minél kisebb a TTI, annál hatékonyabban tudunk adaptálódni a változó körülményekhez 2016.03.24
Hálózati technológiák és alkalmazások
3
3.5G rendszerek • HSDPA – High Speed Downlink Packet Access – Közös csatorna, multi-kód küldés • 3 új HSDPA csatorna egészíti ki a hagyományos UMTS csatonákat • HS-DSCH – High Speed Downlink Shared Channel – Közös adatküldési csatorna – Adaptívan változhat a használt kódok száma (max .15), és azok elosztása az UE-k között
• HS-SSCH – High Speed Signalling Control Channel – Kinek szól, H-ARQ számozás (később), – Transport Format Resource Indicator (TFRI) » milyen moduláció, milyen kódok
• HS-DPCCH – High Speed Dedicated Physical Control Channel – Uplink csatorna – CQI – Channel Quality Information – HARQ ACK/NACK (később) 2016.03.24
Hálózati technológiák és alkalmazások
4
Hagyományos UMTS csatornák
HS-DSCH csatorna a HSDPA-ban
3.5G rendszerek • HSDPA – High Speed Downlink Packet Access – Gyors csomag ütemezés • A mobil eszközök periodikusan jelentik a bázisállomásnak a rádiós downlink csatorna minőségét (CQI – Channel Quality Indicator) – 500-szor másodpercenként (TTI = 2 ms) • Ez alapján ütemezi be a nodeB hogy kinek küldjön csomagot a következő 2 ms-ben – Azoknak küld többet akikhez jobb a jelminőség – Figyelembe veszi a QoS igényeket, a várakozási sorok hosszát – Nem szabad kiéheztesse a rossz jelminőségű UE-ket – Kihasználja rövid távon a csatornaminőségbeli különbségeket » Hosszabb távon fair kell legyen 2016.03.24
Hálózati technológiák és alkalmazások
7
3.5G rendszerek • HSDPA – High Speed Downlink Packet Access – Gyors csomag ütemezés
3.5G rendszerek • HSDPA – High Speed Downlink Packet Access • Inkrementális redundancia - Hybrid-Automatic Repeat-Request (HARQ) – A hibásan kapott kódolt adatblokkokat nem dobja el a vevő, hanem eltárolja » Amikor az újraküldött blokk megérkezik, a kettőt összekombinálják – Minden újraküldés más információt tartalmaz mint az előző küldés » Hatékonyabb mint ugyanazt az információt újraküldeni, de számításigényes
2016.03.24
Hálózati technológiák és alkalmazások
9
3.5G rendszerek - HSDPA – Szinkronizált ACK/NACK • n. időszeletben küldés • n+4. időszeletben válasz
– Aszinkron újraküldés • Bármikor az ACK/NACK után • Explicit HARQ számozása az újraküldött résznek
2016.03.24
Hálózati technológiák és alkalmazások
10
3.5G rendszerek • HSUPA – High Speed Uplink Packet Access – 5.76 Mbps max. uplink sebesség – QPSK – jobb moduláció nagyon megterhelné a mobil aksiját – Hatékony ütemező • Az eszközök engedélyt kérnek a küldésre • A bázisállomás eldönti ki és mennyit adhat – A küldési puffer, és a csatorna minősége alapján
– Multi-Code küldés • Ugyanaz a felhasználói eszköz (UE) több kódot is használhat párhuzamosan – Maximum 4-et – Nagyobb sebesség akinek szüksége van rá
2016.03.24
Hálózati technológiák és alkalmazások
11
LTE – Long Term Evolution • 4G(-nek reklámozott) technológia – Első LTE hálózatok (hálózat szigetek) 2010 óta üzemelnek
• Jellemzők – TDD és FDD működési mód is támogatott – OFDMA letöltésre, SC-FDMA feltöltésre • Single Carrier FDMA – energiahatékonyság miatt
– Nagyobb flexibilitás a spektrum kiosztásban • 1,4 MHz, 3 MHz, 5 MHz, 10 MHz, 20 MHz
– Max. letöltési sebesség 300 Mbit/s, max. feltöltés 75 Mbit/s • 4x4 MIMO, 20 MHz-es spektrum 2016.03.24
Hálózati technológiák és alkalmazások
12
LTE – Long Term Evolution • Jellemzők – Különböző cellaméretek támogatása • Femtocellák és picocellák (pár 10 m) • Makrocellák (5 – 100 km)
– Kisebb átviteli késleltetés (5 ms alatt, bizonyos esetekben) – Egyszerűbb hálózati architektúra • E-UTRAN – Evolved Universal Terrestrial Readio Access Network • Az RNC eltűnik, feladatait az eNodeB (Evolved NodeB) veszi át • All-IP, csomagkapcsolt hálózat • Nem támogatja az áramkörkapcsolt hangátvitel – Helyette VoIP, VoLTE 2016.03.24
Hálózati technológiák és alkalmazások
13
LTE – Long Term Evolution • DRX támogatás (Discontinuous Reception) – Az UE (User Equipment) energiájának spórlására – Az UE átmenetileg nem hallgatja a PDCCH csatornát • Physical Downlink Control Channel • Kikapcsolhatja a rádiós vevőt
– Vagy időzítő alapján vált DRX módba, vagy az eNodeB küldi • Egy DRX ciklus több időrésből áll, ebből néhány alatt ébren (ON), máskor alszik (OFF) • Az eNodeB nem küld az OFF periódus alatt
5G • Minden csapból 5G folyik, 2020-ra várható • Célok, technológiai változások – Massive MIMO – több száz antenna a bázisállomáson – 10 GHz feletti spektrum használata – Új rádiós átviteli technológiák • OFDM helyett UFMC (Universal Filtered Multi-Carrier) vagy GFDM (Generalized FDM)
– – – – – – 2016.03.24
Inter-cell interference coordination (eNodeB-k között) Nagyon sok kis cella (small cells) Device-to-device communication (LTE Direct továbbfejlesztése) Fixed-mobile convergence (FMC) – femtocellák Mobile offloading – wifi és mobil együttműködése IoT, machine-to-machine kommunikáció integrálása Hálózati technológiák és alkalmazások
15
HTE – Távközlés klub 2016. március 24. (csütörtök) 18:00-20:00 – MA! Helyszín: BME I épület, IB017 A klubnap témája: "5G: a jövő hálózata? a hálózat jövője?" Vitaindító előadók: – – – –
2016.03.24
Biczók Gergely, BME-TMIT, HSNLab: "5G a Horizont 2020-ban: kutatás és innováció" Fazekas Péter, BME-HIT, HSNLab: "A gigabites átvitel nyomában - 5G rádiós megoldások" Szabó Róbert, Ericsson: "Túl a rádión: egy hálózat végtelen flexibilitás" Szilágyi Péter, Nokia: "Kognitív hálózatok: autonóm felhasználói élmény és erőforrás menedzsment" Hálózati technológiák és alkalmazások
16
2016.03.24
Hálózati technológiák és alkalmazások
17
2016.03.24
Hálózati technológiák és alkalmazások
18
Gartner Hype Cycle for Communications Service Provider Infrastructure, 2013 •
On the Rise – 5G – 100 Gbps PON – …
•
Sliding Into the Trough – – – –
2016.03.24
Small Cells G.fast 10G-PON TD-LTE
Climbing the Slope – – – –
At the Peak – LTE-A – WDM-PON – …
•
•
•
Femtocells Long Term Evolution FTTH …
Entering the Plateau – VDSL2 – DOCSIS 3.0 and 3.1 – HSPA+
– … https://www.gartner.com/doc/2563415/hype-cyclecommunications-service-provider Hálózati technológiák és alkalmazások
19
SWOT elemzés • SWOT – – – –
Strengths (technológiai) Weaknesses (technológiai) Opportunities (üzleti) Threats (üzleti)
• Egy vállalkozás, egy technológia, egy termék lehetőségeinek, előnyeinek és hátrányainak a felmérése – Technológiai és üzleti szempontból 2016.03.24
Hálózati technológiák és alkalmazások
20
xDSL SWOT elemzés • Erősségek (strengths) – Kis távolságokon viszonylag nagy sebesség (VDSL2) – A sávszélesség nincs megosztva a többi felhasználóval • mindenkinek egyéni garanciákat szolgáltat
– Biztonságos • Mindenkinek saját helyi hurok • A többi előfizető nem látja a forgalmamat
2016.03.24
Hálózati technológiák és alkalmazások
21
DSL SWOT elemzés • Gyengeségek (weaknesses) – Viszonylag kis átviteli sebesség nagyobb távolságokon – Az aszimmetrikus sávszélesség (ADSL) nem mindig előnyös • Rossz minőségben lehet videotelefonálni (pl. Skype)
– Rövid hatótávolság – Nem támogatja a mobilitást • Technikailag lehetséges egy DSL kapcsolat vezeték nélküli kiterjesztése – bizonyos szintű mobilitás támogatása 2016.03.24
Hálózati technológiák és alkalmazások
22
DSL SWOT elemzés • Lehetőségek (opportunities) – Könnyű telepítés (szinte) mindenhol, ahol létezik vezetékes telefonvonal – nagyon sok helyen – Előnyös olyan otthoni vagy üzleti felhasználásra, ahol egy bizonyos minimális sávszélesség folyamatosan szükséges • A kábel modemes és WLAN elérésnél torlódás léphet fel ha több kliens egyszerre használja a hálózatot
– A lakosságinál jelentősen értékesebb üzleti előfizetéseknél előnyt élvez a KTV-vel szemben • Gyéren lakott területeken, ipari parkokban is van telefon de nincs kábel TV
2016.03.24
Hálózati technológiák és alkalmazások
23
DSL SWOT elemzés • Veszélyek (threats)
– Ott, ahol eddig nem létezett vezetékes telefonvonal (vidék, elmaradott országok) kezdettől fogva optikai szálakat telepíthetnek – Az FTTH (fibre to the home) komoly versenytársak lehet a sebesség miatt is • Nagyobb cégek inkább optikai hálózatot telepítenek
– A felhasználók és az eszközök egyre szélesebb körű mobilitása a vezeték nélküli technológiákat (pl. WLAN, WiMax, UMTS/3G/4G) részesíti előnyben – Az aszimmetrikus (ADSL) hozzáférés nem felel meg a jövő felhasználóinak
• Ha a letöltéshez egyre nagyobb feltöltési sebességre is szükség lesz, a P2P felhasználó elfordul a DSL-től
– A megosztott közeget használó technológiák (kábel, WLAN) előnyösebbek, ha egy adott pillanatban egy kliens egyedül használja a közeget (pl. éjszaka) • Ilyenkor nagyobb sávszélesség állhat rendelkezésre, ugyanazért az árért
– Vidéken nehezen, vagy csak emelt áron lehet bevezetni • Mélyíti a „digitális szakadékot” a város és a falu között
2016.03.24
Hálózati technológiák és alkalmazások
24
Hálózati Technológiák és Alkalmazások
Vida Rolland BME TMIT 2016. március 29.
Routing - Router • Routing (útválasztás) – Folyamat, mely során a hálózati protokollok csomagjai a célállomáshoz jutnak – A routing tábla és a megvalósított protokollok szerint a routerek meghatározzák a beérkező csomagok útvonalát
• Router (útválasztó) – – – –
Útválasztást végző csomópont Egymással kommunikálnak A szomszédoktól szerzett információkat gyűjtik és tárolják Útválasztó táblákat hoznak létre és tartanak karban • Tartalmuk:
párok
2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
2
Router • Router lehet – operációs rendszer routing modulja – dedikált eszköz (nem csak szoftver, hanem hardver támogatottsággal is rendelkezik) - gyorsabb • Cisco, Juniper, Alcatel-Lucent, HP, Huawei, NEC, etc.
• Router kapacitása – hány csomagot képes továbbítani időegység alatt (packet/s - PPS) – Pl. HP 8800 router – 864 Mpps (2012) 2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
3
Routerek feladata • Az optimális útvonal kiválasztása az adott csomag számára • Alábbi szempontok (metrikák) szerint: – – – – – – 2016.03.29
az út hossza (hány linken vezet át) költség az adott útvonal terheltsége sávszélesség megbízhatóság késleltetés Hálózati technológiák és alkalmazások
4
Útválasztási szemantika • Unicast – csomag küldése egy adott célcsomópontnak • Anycast – csomag küldése bárkinek (pl. a legközelebbi csomópontnak) egy adott csoportból • Multicast – csomag küldése egy csoportnak • Geocast – csomag küldése egy adott földrajzi területre • Broadcast – csomag küldése minden csomópontnak a hálózatban
2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
5
Routing protokollok osztályozása • Statikus: – a routing tábla manuális kitöltése – automatikusan soha nem frissítődik
• Dinamikus: – a routerek egymás között kommunikálva a hálózat topológiájának megfelelően állítják elő az útvonalválasztó táblát
• Egyutas: – minden célpont felé csak egy utat tárol
• Többutas: – minden célpont felé több (esetleg minden) utat tárol. – Ezek a protokollok képesek load balancing-ra (terhelés megosztás) 2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
6
Routing protokollok osztályozása •
Lapos (flat): – minden router minden célpontról tud – Régebben (kisebb hálózatok)
•
Hierarchikus: – a router-ek nem minden célpont felé ismerik az utat – egy ismeretlen címzettnek szánt csomagot egy előre meghatározott irányba (default route) küldenek – ez routing információk egy szélesebb körével rendelkezik – routing táblák mérete kezelhető marad
•
Intra-domain – valamely területen (domain) belüli útvonalválasztásért felelős
•
Inter-domain – a területek (domain) közötti útvonalválasztásért felelős
2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
7
Routing protokollok osztályozása • Hop-by-hop: – minden router autonóm módon határozza meg a továbbítás irányát – ezen elven működő routerek csak olyan utakat hirdetnek (szomszédjaiknak), melyeket maguk is használnak
• Source routing: – a feladó határozza meg az útvonalat (pl. IP fejléc) – a routerek csupán az elérhetőségi információkat terjesztik – magukat a csomagokat a csomagba beleírt útvonal szerint kapcsolják
• A két megoldás között léteznek átmenetek 2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
8
Routing protokollok osztályozása • Távolság vektor (distance vector) protokollok – csak a szomszédos routerek kommunikálnak – minden router elmondja összes szomszédjának: • mekkora költségű utat ismer egy adott célponthoz • arról nem szól, hogy az út merre vezet
– a routerek begyűjtik szomszédaiktól ezeket a hirdetéseket és kiválasztják, hogy ki hirdette a legolcsóbb utat az adott célpontokhoz • a megfelelő csomagokat a legkedvezőbb irányba továbbítják
– saját költségüket a legkedvezőbbekhez hozzáadva ők is hirdetik az adott célponthoz vezető utat 2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
9
Routing protokollok osztályozása • Kapcsolat állapot (link state) protokollok 1. feltérképezik a hálózat topológiai gráfját 2. ebben a gráfban keresik a legrövidebb utat. – A routerek egymás között csak saját interfészeik állapotát beszélik meg • Kik a szomszédjaim, milyen költségük van a linkeknek közöttünk • Ezeket az információkat minden, a hálózatban lévő routerrel kicserélik • Ebből építi fel mindenki a saját (de egymással megegyező) topológiai gráfját 2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
10
Distance-Vector Protokollok Bellman-Ford protokollok
Klasszikus Bellman-Ford algoritmus dij := i-j link költsége (végtelen, ha nincs link)
Tényleges ár, késleltetés, csomagvesztési ráta, stb.
Következmény: additivitás
egy útvonal költsége az azt alkotó linkek költségének összege
Dij := minimum költség i és j között
Bellman egyenlet: Dii = 0, minden i -re Dij = mink {dik + Dkj } 2016.03.29
k1 i
j
k2 kn
Hálózati technológiák és alkalmazások
12
Elosztott Bellman-Ford Algoritmus Dikj(t) = minimális távolság k -tól j –ig, melyet i router lát a t időpillanatban Dii = 0, minden i -re Dij(t) = mink {dik + Dikj(t) }
önállóan működhet az algoritmus a routerekben
k1 i
j
k2
kn
2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
13
Distance-vector protokollok • RIPv1 (RFC 1058, ’88)
– Routing Information Protocol • Rest In Pieces
• RIPv2 (RFC 2453, ’98) • RIPng (RFC 2080, ‘97) – IPv6-os verzió
• EIGRP
– Enhanced Interior Gateway Routing Protocol – Cisco proprietary szabvány
2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
14
Distance Vector protokollok • Távolságvektorokat tárol az útvonalakról – Adathármasok: • Cél (mi a célállomás) • Költség • Következő csomópont (merre küldje)
– Rendszeresen frissítik adataikat a közvetlen szomszédok • Frissítő üzenet (2 részből áll): – Cél, költség
• Ha a router ilyenkor jobb utat talál egy célhoz, frissíti tábláját 2 ok miatt: 2016.03.29
– Kisebb költségű utat talál – Szomszéd költsége megváltozik
15
Jellemzők •
Egyszerű, de nem tökéletes: – –
A kapcsolatok ára változhat Kapcsolatok meg is szakadhatnak •
Egy megszakadt kapcsolat ára végtelen –
–
A routerek topológia változás esetén nem egyszerre frissítik táblázataikat •
Periodikus időközönként (pl. 30 s) frissítő üzenet –
•
–
Ha 6 frissítés elmarad, az ár végtelen
A szomszédok is frissítik a bejegyzéseiket
Konvergál, de lassan •
2016.03.29
Egy olyan egész érték, mely nagyobb bármilyen lehetséges valós értéknél (RIP-nél jellemzően 16)
Csak kis hálózatokban használható Hálózati technológiák és alkalmazások
16
Végtelenig számolás • A routerek a célcím költségek hirdetésekor végtelenig inkrementálhatnak
Távolság A felé
2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
17
Megakadályozás • Split horizon módszer – ha C B-től megismer egy utat, akkor az azt kiterjesztő utat B-vel már nem közli
• Poisoned Reverse módszer – Végtelen elérhetőség hirdetése az adott linken elérhető csomópontokhoz • ha C B-től megismer egy utat, akkor az azt kiterjesztő utat B-nek végtelen költségű útként jelzi 2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
18
Link-state Protokollok
Link-state protokollok működése •
A link-state protokollok működése 2 részből áll: 1. minden állomás felderíti a hálózat topológiáját •
Hálózati topológia leírása a link állapot leíró rekordokban található –
Link állapot leíró rekordokat kell terjeszteni
2. a kapott gráfban megkeresi a legrövidebb útvonalat és az ahhoz tartozó első állomást – Fontos! • •
A routerekben lévő topológia megegyezzen Az optimális út kiválasztása ugyanúgy történjen –
2016.03.29
ha A router B felé számolja az optimális utat, B meg A router felé – hurok! Hálózati technológiák és alkalmazások
20
Link State Database 6
A
2
C
1
2 2
D A B/6 D/2
2016.03.29
B
E
5
G
2 4
F
Link state Database B C D E F A/6 B/2 A/2 B/1 C/2 C/2 F/2 E/2 D/2 E/4 E/1 G/5 F/4 G/1 Hálózati technológiák és alkalmazások
1
G C/5 F/1
21
Dijkstra algoritmus • Az útvonalválasztás Dijkstra algoritmus alapján – Legyen C a gyökér – Számoljuk ki a szomszédokhoz vezető utak költségét (2)
B
(0)
C
(5)
G A
6
B
2
C
1
2
D
2
2016.03.29
E
F
F
G
2 4
(2)
5
1
Hálózati technológiák és alkalmazások
22
Dijkstra algoritmus 2 • Vegyük be F-et (legkisebb költségű, még nem elemzett csomópont) és számoljuk ki F szomszédjaihoz vezető utak költségét. • Rövidebb út G-hez F-en keresztül, E megjelenik (2)
B A
6
2
2
E
2016.03.29
5
F
(5)
1
(2)
(6)
G
2 4
C
G
C
1
2
D
B
(0)
E
F
(3)
G
Dijkstra algoritmus 3 – Vegyük be B-t és számoljuk ki B szomszédainak költségét – Rövidebb út E-hez B-n keresztül, A megjelenik (8)
A
(2)
(0)
B
C
(5)
G (2)
(3) A
6
2
C
1
2
D
B
2
E
2016.03.29
F
F
G
2 4
E
5
1
E
(6)
(3)
G
Dijkstra algoritmus 4 – Vegyük be E-t, és számoljuk ki E szomszédainak költségét – Nincs változás, D megjelenik (8)
A
A
6
2
2
E
2016.03.29
G
F
D
(0)
C
(2)
(3)
5 2
4
B
(5)
C
1
2
D
B
(2)
E
F
(3)
1
G
Dijkstra algoritmus 5 – Vegyük be G-t, és számoljuk ki G szomszédainak költségét – Nincs változás (8)
A
A
6
2
2
E
2016.03.29
F
(0)
C
(2)
(3)
5
G
2 4
B
(5) C
1
2
D
B
(2)
1
D
E
F
(3)
G
Dijkstra algoritmus 6 – Vegyük be D-t, és számoljuk ki D szomszédainak költségét – Rövidebb út A-hoz! (8)
A
(2) (7)
B
(0)
C
A A
6
2
C
1
2
D
B
2
E
5
G
2 4
F
1
(2)
(3)
(5)
D
E
F
(3)
G 2016.03.29
Dijkstra algoritmus 7 • Vegyük be A-t és számold ki A szomszédjainak költségét • Nincs több szomszéd • Befejezés (7)
A
(2)
B
6
2
C
1
2
D
B
2
E
2016.03.29
G
2 4
F
D
5
1
C
E
(3)
(2)
(3)
(5) A
(0)
F
G
Hibás link következménye • A-B és D-E linkek megsérülnek – hálózat kettészakad – két rész képtelen értesíteni egymást a változásokról
• A és D elérhetetlennek nyilvánítja a hálózat többi részét • Hibás link megjavulása után a routerek szinkronizálják adatbázisukat – Topológia frissítés
(7)
A
(2)
B
(0)
C (3)
(5)
D 2016.03.29
(2)
(3)
E
G
F
Hálózati technológiák és alkalmazások
29
Link-state protokollok • OSPF – Open Shortest Path First – Első szabvány – RFC 1131 (’89) – OSPFv2 – RFC 2178 (’97) – OSPFv3 – RFC 2740 (’99) • IPv6-os verzió
2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
30
OSPF-el kapcsolatos RFC-k
OSPF-el kapcsolatos RFC-k 2016.03.29 Hálózati technológiák és alkalmazások
31
2 szintű hierarchia • Egy OSPF tartomány területekre (areas) oszlik – Skálázhatósági szempontok miatt
• LSA (Link State Advertisement) terjesztés a területeken belül • Területek között aggregáció – A változások egy területen belül nem látszanak kívülre – Speciális terület - Gerinchálózat (backbone) területe (AreaID=0)
2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
32
OSPF protokoll összetevők •
Szomszéd felismerés – Hello protokollal
•
Designated Router (DR), Backup Designated Router (BDR) kiválasztása – Prioritás alapú • 0-től 254-ig • Ha 0 prioritás, akkor soha nem lehet DR vagy BDR
– Egyenlőség esetén a nagyobb Router ID nyer • RID = a legnagyobb konfigurált loopback cím a routeren (127.x.x.x) • Ha nincs loopback cím konfigurálva, RID = a legnagyobb aktív interfész cím
– Ha a DR választás után egy nagyobb prioritású router megjelenik (bekapcsolják), nem veszi át a DR szerepét amíg a DR és a BDR jól működik – Ha a DR „meghal”, a BDR átveszi a szerepet • Új BDR választás 2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
33
OSPF protokoll összetevők • Szomszédosság meghatározása (Forming adjacencies) – Adatbázis szinkronizálás és LSA terjesztés csak a szomszédok között – A DR csökkenti a hálózati forgalmat egy üzenetszórásos hálózaton • A DR karbantart egy táblázatot a teljes hálózati topológiáról • Minden router egy területen belül master-slave kapcsolatban a DR-rel • A routerek a 224.0.0.6 multicast címre küldik a változásokat – All OSPF DR and BDR routers
• A DR a 224.0.0.5 címre küldi az új táblázatot – All OSPF routers 2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
34
Autonóm rendszer • Útválasztási tartomány = autonóm rendszer (AS – autonomous system) – Útválasztók összessége egy technikailag összetartozó területen • Egy szolgáltató, egy adminisztráció
– Valamilyen IGP (Interior Gateway Protocol) protokollt használ (belül) • pl. RIP, OSPF
– Exterior Gateway Protokollok (EGP) az ASek közötti útválasztáshoz • pl. BGP-4 2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
35
Internet topológia • Autonóm rendszerek hálózata – Vevő – szolgáltató (customer-provider) kapcsolat • Tranzit kapcsolat – kapcsolódás a globális hálózathoz
– Peering kapcsolat - két egyenrangú AS, két egyenrangú szolgáltató között • Nem tranzitív
Tranzit vs. Peering BIX2 (Budapest Internet Exchange) 210 Gbit/s (2014)
2016.03.29
37
Internet topológia • IGP-EGP hierarchia előnyei – Skálázhatóság nagy hálózatokra • Kevesebb prefix terjesztése • Gyorsabb konvergencia
– Hibák terjedését korlátozza – Adminisztratív autonómia • Minden AS-en belül igény szerinti IGP protokoll
2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
38
IGP vs. EGP • IGP-ben automatikus szomszéd felderítés • EGP-ben specifikusan konfigurált peerek • IGP esetén bizalom az útválasztókban • EGP esetén (viszonylag) megbízhatatlan kapcsolatok más hálózatokkal
• IGP-ben a prefixek terjesztése a teljes hálózatban • EGP-ben a prefixek terjesztése adminisztratívan korlátozott • Egy IGP protokoll egy AS routereit köti össze • Egy EGP protokoll AS-eket köt össze 2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
39
Border Gateway Protocol • Az Internet egyik legfontosabb építőkockája • BGP kronológia – – – –
Eredeti szabvány – BGP – RFC 1105 (’89) BGP-3 – RFC 1267 (’91) BGP-4 – RFC 1771 (’95) Legújabb verzió – RFC 4270 (’06)
• External BGP (eBGP) – BGP viszony egy szomszédos útválasztóval más AS-ből
• Internal BGP (iBGP) – BGP viszony egy szomszédos útválasztóval ugyanabból az AS-ből 2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
40
BGP jellemzők • CIDR (Classless Inter-Domain Routing) támogatás – Változó hosszúságú hálózati prefixek – Hatékony címtartomány aggregáció
• Manuális szomszéd beállítás – Nincs automatikus felfedezés
• Nincsenek periodikus frissítések – UPDATE üzenetek – NLRI bejegyzések • Network Layer Reachability Information – (Destination prefix, AS útvonal, next hop)
• Hurkok elkerülése az AS-ek felsorolásával
– A nem elérhető útvonalakat is explicit módon jelzik 2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
41
iBGP • eBGP szomszédoktól való címeket terjeszti • iBGP csomópontok - teljes összeköttetés – iBGP nem szükséges útválasztás
• Hátrány – egy teljes mesh nem skálázódik – pl. ha n=1000, n(n-1)/2 = 499.500 iBGP kapcsolat 2016.03.29
42
Route reflector
2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
43
Route reflector redundancia
2016.03.29
Hálózati technológiák és alkalmazások
44
Hálózati Technológiák és Alkalmazások
Vida Rolland BME TMIT 2016. március 31.
Csoportos kommunikáció • Cél: egy egyedi célállomás helyett egy célállomás halmazzal (csoporttal) kommunikálni – „természetes” általánosítása a pont-pont kommunikációnak (unicast)
• Multicast = többesadás
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
2
Mi is a multicast? Unicast csomagküldés
• Unicast
Broadcast csomagküldés
– Pont - pont – Célcím: egyedi vevő címe
Multicast csomagküldés
• Broadcast – Pont - mindenki (csomagszórás) – Célcím: a hálózat címe
• Multicast – (Több)pont - többpont – Célcím: a csoport címe 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
3
Csoportos kommunikáció • A csomagokat egy csoport minden tagjához el kell juttatni, nem csak egy célállomáshoz – A csoport felépítése (tagsága) dinamikus lehet
• Működési alapelv: miután egy csoport létrejön – Érdeklődő vevők (receiver) csatlakoznak a csoporthoz – A hálózat foglalkozik a csoport karbantartásával és a csomagok továbbításával 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
4
Multicast alkalmazások • Számos alkalmazás nem pont-pont alapú – Pont-többpont • Távoktatás • Cache update • Video on demand
– Többpont-többpont • Videokonferencia, Audiokonferencia, Chat, • Elosztott hálózati játékok • Kooperatív alkalmazások 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
5
Követelmények • Nincs olyan megoldás, mely minden környezetben ideális lenne • A követelmények nagyban változnak – – – –
2016.03.31
az alkalmazás igényeitől függően a csoport méretétől függően a hálózati szolgáltatásoktól függően a résztvevők heterogeneitásától függően
Hálózati technológiák és alkalmazások
6
Részvételi feltételek • Csoporttagság ellenőrzés – Nyitott csoport: bárki lehet tag – Zárt csoport: tagsági korlátozások
• Forrásellenőrzés – Bárki küldhet csomagot a csoportnak – Csak egy csoporttag küldhet csomagokat – Csak egy kijelölt forrás küldhet csomagokat 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
7
Adatátviteli feltételek • Pont-pont kommunikáció
– megbízható vagy best-effort (garanciák nélkül) – A cél ellenőrzi a kapott csomagot: vagy OK, vagy nem
• Pont-multipont kommunikáció
– minden vevő másként értékelheti a szolgáltatást
• Különböző megbízhatósági szintek – – – –
0-megbízhatóság: egyetlen vevőnek sem garantált a megbízható átvitel 1-megbízhatóság: legalább egy vevőnek garantált k-megbízhatóság: legalább k vevőnek garantált totális megbízhatóság: minden vevőnek garantált a megbízható szolgáltatás
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
8
Multicast különböző rétegekben • A multicast (többesadás) szolgáltatást különböző rétegekben lehet implementálni – Adatkapcsolási réteg (data link layer) • pl. Ethernet multicast
– Hálózati réteg (network layer) • pl. IP multicast, Xcast
– Alkalmazási réteg (application layer) • pl. Narada, TBCP
• Melyik megoldás a jobb? – Attól függ, nincs általános megoldás 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
9
Multicast különböző rétegekben Rétegek
Unicast
Multicast
Alkalmazási réteg
Alkalmazások
Middleware
Overlay Multicast
Szállítási réteg
TCP
Reliable Multicast
Hálózati réteg
IP
IP Multicast
Adatkapcsolás 2016.03.31
Ethernet Unicast/Multicast Hálózati technológiák és alkalmazások
10
Ethernet Multicast • Néhány Ethernet MAC cím multicast számára elkülönítve • Ha egy G csoporthoz akarunk csatlakozni
– A hálózati kártya (network interface card, NIC) elvileg csak a unicast és broadcast címre küldött csomagokat hallgatja – A csatlakozáshoz a G multicast címet is hallgatnia kell – Hardware megoldás, hatékony
• Csomagküldés a G csoportban
– A csomag eláraszt minden LAN szegmenst • mint broadcast esetén
– A kártyák melyek nem hallgatják a G multicast címet, eldobják a csomagot 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
11
Hálózati rétegű multicast • A cél a hálózati erőforrások optimális kihasználása – Egy csomag egy link-en csak egyszer megy át
• A router-ek egy multicast fát tartanak fenn – A multicast fa mentén történik az adatátvitel – A router-ek duplikálják a csomagokat ha szükséges • Elágazási pontok a fán
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
12
A csoportos unicast nem skálázható
Broadcast Center
2016.03.31
Backbone ISP
Hálózati technológiák és alkalmazások
13
Helyette építsünk fákat A router-ek duplikálják a csomagokat Egy csomag legfeljebb egyszer megy át egy linken Broadcast Center
2016.03.31
Backbone ISP
Hálózati technológiák és alkalmazások
14
IP Multicast • Steve Deering PhD disszertációja (1990) – Any Source Multicast (ASM)
• Nyitott csoportkommunikációs modell – – – – –
2016.03.31
Bárki csatlakozhat egy csoporthoz, bármilyen engedélyezés nélkül Egy felhasználó több csoportnak is tagja lehet egyszerre Bárki küldhet adatokat a csoportnak, ha nem is tagja annak A csoport tagsága dinamikus Senki nem ismeri a csoport méretét, vagy a tagok kilétét
Hálózati technológiák és alkalmazások
15
IP Multicast • S. Deering, "Host Extensions for IP Multicasting", RFC 1112, 1989. • A forrás csomagjait egy virtuális csoportcímre küldi • Bárki aki csatlakozik a csoporthoz „elérhető” ezen a címen – Megkapja az ezen címre küldött csomagokat
• Egy multicast csoportot egy class D IP cím azonosít – 224.0.0.0 – 239.255.255.255 – 1110 + 28 bites csoport azonosító 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
16
Multicast Scoping • Egy IP multicast csoport hatóköre szabályozva van: – TTL alapú szabályozás – Adminisztrációs szabályozás
• TTL alapú szabályozás – – – – – –
Node-local Link-local Site-local Region-local Continent-local Global Scope
2016.03.31
0 1 < 32 < 64 < 128 < 255 Hálózati technológiák és alkalmazások
17
Multicast Scoping • Adminisztrációs szabályozás – link-local scope
224.0.0.0 - 224.0.0.255
• Egy router sohasem küldi tovább
– global scope
224.0.1.0 - 238.255.255.255
• A teljes Interneten érvényes
– administrative scope
239.0.0.0 - 239.255.255.255
• Nem küldik egy szervezet Intranet-jén kívülre
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
18
IP Multicast adatátvitel • A csatlakozás egy multicast csoporthoz két lépésben történik – A helyi hálózaton (LAN) • Egy felhasználó értesíti a helyi multicast router-ét hogy szeretne csatlakozni egy csoporthoz • IGMP (IPv4), MLD (IPv6)
– A nagy kiterjedésű hálózaton (WAN) • A helyi router közreműködik a hálózat többi multicast router-ével a multicast fa kiépítésében és a csomagok továbbításában • DVMRP, MOSPF, CBT, PIM-DM, PIM-SM, PIM-SSM 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
19
IGMP • Internet Group Management Protocol • IPv4 protokoll, a végső felhasználók és a helyi multicast router-ek között a helyi hálózaton – A multicast csoportokban való tagságot kezeli – Aszimmetrikus protokoll • Felhasználói rész • Router rész
• A router megtanulja hogy milyen csoportokat hallgatnak a saját helyi hálózatán – Nem érdekli hányan hallgatják, a fontos hogy legyen legalább egy valaki – Nem érdekli ki hallgatja 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
20
IGMPv1 • S. Deering, "Host Extensions for IP Multicasting", RFC 1112, 1989. • A multicast router rendszeres Query üzeneteket küld az összes felhasználó közös multicast címére (224.0.0.1) • A felhasználók Report üzenettel válaszolnak, melyben beszámolnak az általuk hallgatott csoportokról – A Report-ot a hallgatott csoportok multicast címeire küldik
• A Report csomagok számának csökkentése érdekében: – Időzítők (timer) használata
• Egy felhasználó nem válaszol azonnal
– Host Suppression
• Ha valaki más már válaszolt, törli a saját Report üzenetét
• Unsolicited Report
– Ha egy felhasználó egy új csoportot akar hallgatni
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
21
IGMPv1 Router • Egy IGMPv1 router fenntart egy multicast tagsági táblát – Milyen multicast csoportokat hallgatnak a hálózatán – Mikor volt az utolsó Report egy csoporttal kapcsolatban
• Soft-state protokoll – Ha egy adott időn belül nem erősíti meg senki egy csoport iránti érdeklődését, a csoportot törli a táblájából
• Csak azokat a multicast csomagokat küldi tovább a helyi hálózatra, melyeket egy a táblájában szereplő multicast címre küldtek 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
22
IGMPv2 • W. Fenner, "Internet Group Management Protocol, Version 2", RFC 2236, November 1997. http://www.ietf.org/rfc/rfc2236.txt • IPv6-os változata: MLD (Multicast Listener Discovery)
– S. Deering, W. Fenner, B. Haberman, "Multicast Listener Discovery (MLD) for IPv6", RFC 2710, November 1999. http://www.ietf.org/rfc/rfc2710.txt
• Bevezet egy gyors kilépési mechanizmust (Fast Leave)
– Nem kell várni az időzítők lejárásáig ahhoz, hogy a router „levágjon” egy csoportot
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
23
IGMPv2 üzenetek •
Membership Query
• •
Membership Report Leave Group Message
•
Ha egy felhasználó ki akar lépni egy csoportból, küld egy Leave üzenetet az összes multicast router közös multicast címére (224.0.0.2) Mielőtt a router levágja a csoportot, megkérdezi, van-e valaki más aki hallgatja a csoportot
•
– General Query – Group Specific Query
– Group Specific Query – Ha egy adott időn belül nem érkezik válasz, a router törli a csoportot
•
IGMPv3 – később... 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
24
Multicast Routing • A forrás egy multicast csoportcímre küldi csomagjait • A hálózat multicast routerei kialakítanak és karbantartanak egy multicast fát – Az adatátvitel ezen fa mentén történik
• A helyi multicast router, az IGMP tagsági táblája alapján csatlakozik a fához, vagy elhagyja azt • A hálózat multicast router-ei között egy útválasztó protokoll működik – MOSPF, DVMRP, CBT, PIM 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
25
MOSPF • Multicast Open Shortest Path First
– J. Moy, „Multicast Extensions to OSPF”, RFC 1584, March 1994 http://www.ietf.org/rfc/rfc1584.txt
• Kapcsolatállapot (Link State) protokoll • Az OSPF unicast útválasztó protokollt bővíti ki
– Multicast csoportinformációt is küldenek a routerek egymásnak – Minden MOSPF router megtudja hogy melyik helyi hálózaton melyik csoportot hallgatják – Az információ alapján forrásonként és csoportonként egy legrövidebb útvonalú fát (shortest path tree) építenek fel
• Nagy a jelzés többletterhelés • Nehezen alkalmazkodik a topológia változásokhoz – Újra kell számolni a fákat
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
26
DVMRP • Distance Vector Multicast Routing Protocol – D. Waitzman, C. Partridge, S. Deering, "Distance Vector Multicast Routing Protocol", RFC 1075, November 1988 http://www.ietf.org/rfc/rfc1075.txt
• Távolság-vektor (distance vector) alapú protokoll – A RIP unicast útválasztó protokollt használja 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
27
DVMRP • Elárasztás és metszés (flood and prune) – Elárasztás
• Ellenőrzi a csomag bejövő interfészét • Ha nem a legrövidebb út a forrás felé, eldobja a csomagot • Ha igen, továbbküldi a csomagot az összes többi interfészen
– Metszés
• Ha nincs érdekelt felhasználó egy helyi hálózaton • Ha nem a legrövidebb úton jött a csomag
– Egy közbeeső router megjegyzi azokat az interfészeit, ahol Prune érkezett • Azokra az interfészekre nem küldi ki a további csomagokat • A Prune bejegyzések percenként elavulnak
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
28
DVMRP elárasztás
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
29
DVMRP metszés
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
30
PIM • Protocol Independent Multicast – PIM Dense Mode (PIM-DM) – PIM Sparse Mode (PIM-SM)
• PIM-SM – W. Fenner et al., „Protocol Independent Multicast - Sparse Mode (PIMSM): Protocol Specification (Revised)” , RFC 4601, August 2006 – A napjainkban legelterjedtebb multicast útválasztó protokoll
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
31
PIM-SM • Egy közös multicast fát használ (shared tree) • Kiválaszt egy „randevú” pontot (RP) – Az RP a közös fa gyökere • „Explicit join” – nem mindenki akarja hallgatni
– Minden forrás az RP-hez küldi csomagjait • Az RP továbbküldi azokat a közös fán
– Source Register üzenettel bejelentkezik a forrás az RP-nél • (S,G) Join üzenettel az RP feliratkozik a forrás saját fájára
– Bizonyos számú csomag után áttérés a közös fáról a forrás fájára • Gyakorlatban az első csomag megérkezése után • Az RP-nek csak közvetítő szerepe van, megismerteti a forrást a vevőkkel
– Ha minden érdeklődő vevő már a forrás fáján van, az RP lecsatlakozik a forrás fáról 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
32
PIM-SM csomagküldés IGMP (*, G) Join Az S1 forrás csomagja Az S2 forrás csomagja
R1
S2
R2
Internet
RP
R4
S1 R3 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
33
Az ASM modell hátrányai • Az ASM modell elterjedését több gazdasági és technikai tényező gátolta – Bonyolult címkiosztás • Dinamikus címválasztás a forrás által • Komplex címallokációs megoldások az ütközések elkerülésére – GLOP (RFC 3180) – AS-ekhez statikusan rendelt multicast címek » Autonomous System – pl. ISP hálózata – MALLOC - Multicast Address Allocation Architecture (RFC 2908) » MADCAP – Multicast Address Dynamic Client Allocation Protocol » AAP – Multicast Address Allocation Protocol » MASC – Multicast Address Set Claim 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
34
Az ASM modell hátrányai • Túl nyílt modell a szolgáltatók számára – A források és vevők ellenőrizhetetlensége – Nehezen megoldható számlázás
• Nem skálázható a tartományok közötti útválasztás – PIM-SM csak egy tartományon belül – Egy ISP nem szereti ha forgalmát egy másik ISP-n belüli RP ellenőrzi – A tartományok között más protokollok • MSDP – Multicast Source Discovery Protocol • MBGP – Multicast Border Gateway Protocol
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
35
Az SSM modell • Egy egyszerűbb modellre volt szükség • SSM - Source Specific Multicast – Az Express modellre alapul – H. Holbrook, D. Cheriton, "IP Multicast Channels: Express Support for Large-Scale SingleSource Application", in Proceedings of ACM SIGCOMM'99, Cambridge, MA, USA, Sept. 1999.
• A (*,G) multicast csoport helyett az (S,G) multicast csatornát használja – – – –
S a forrás unicast címe G a csoport multicast címe Csak az S forrás küldhet csomagokat az (S,G) csatorna vevőihez Az adatátvitel egy forrás-specifikus fa mentén történik
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
36
SSM csomagküldés Join (S1, G) Join (S2, G) Join ((S1, S2) G)
R1
R2
S2
R4
Internet S1 R3 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
37
Forrás szűrés • Az SSM-hez szükség van forrás szűrésre
– A felhasználó nem csak azt mondja meg a helyi router-nek, hogy melyik csoportot hallgatja, hanem hogy azon belül melyik forrást is
• IPv4 – IGMPv3
– B. Cain, et. Al, "Internet Group Management Protocol, Version 3", RFC 3376, October 2002. http://www.ietf.org/rfc/rfc3376.txt
• IPv6 – MLDv2
– R. Vida, L. Costa, „Multicast Listener Discovery Version 2 (MLDv2) for IPv6", RFC 3810, June 2004. http://www.ietf.org/rfc/rfc3810.txt
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
38
Üzenet tipusok • IGMP/MLD Query – General Query
• Ki mit hallgat?
– Group Specific Query
• Hallgatja-e valaki ezt a csoportot?
– Group and Source Specific Query
• Hallgatja-e valaki ezt a forrást ebben a csoportban?
• IGMP/MLD Report
– Current State Record
• Mit hallgatok – pl. Include (A) vagy Exclude (B) – A és B forráscím halmazok
– Filter Mode Change Record
• Szűrési mód váltása (Include vagy Exclude)
– Source List Change Record • Allow (A) vagy Block (B)
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
39
IP Multicast • Több éven át folyamatosan a jövő „forradalmi technológiájának” tartották • Előnyök – Hatékony adatátvitel
• A legrövidebb úton (DVMRP, MOSPF, PIM-SSM) • Figyelembe véve a fizikai topológiát
– Hatékony erőforráskihasználás
• Egy csomagot egy link-en csak egyszer küld át
– Skálázható megoldás nagyméretű csoportok kommunikációjára • A csoportot egy virtuális cím azonosítja • Senki nem tartja számon a csoporttagok számát és kilétét
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
40
IP Multicast • Mégsem terjedt el a várt mértékben – Technikai és gazdasági tényezők miatt
• Technikai hátrányok – Bonyolult címzés – Skálázható, tartományok közötti útválasztó megoldás hiánya – Rossz skálázhatóság a csoportok számát illetően • Egy router csoportonként egy bejegyzést tárol az útválasztó táblájában • A multicast címek nehezen aggregálhatók
– Magasabb szintű szolgáltatások nehézkes támogatása • IP multicast egy best-effort (több)pont-többpont adatátviteli szolgáltatás • A végfelhasználók felelősek a felsőbb szintű szolgáltatások kezeléséért • Bonyolult torlódás vezérlés és megbízható adatátvitel 2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
41
IP Multicast • Gazdasági tényezők
– Lassú és nehézkes telepítés a hálózatban
• Noha a router-ek ma már képesek a multicast kezelésére, az ISP-k nem mindig aktiválják a hálózatukon • Csak akkor működik hatékonyan, ha minden router alkalmazza • Különben alagutazásra van szükség
– „Tyúk-tojás” probléma
• Az ISP-k nem támogatják, mert nincs elegendő multicast alkalmazás, nincs kellő kereslet • A szoftware cégek nem fejlesztenek multicast alkalmazásokat, mert nincs hálózati támogatás, nem lehet majd őket eladni
– Nincs megfelelő gazdasági modell mögötte
• Az ISP számára nehezen ellenőrizhető az erőforrásfelhasználás • A tartalom-szolgáltató számára nehezen ellenőrizhető ki használja a szolgáltatást • Nincs megfelelő számlázási megoldás
2016.03.31
Hálózati technológiák és alkalmazások
42
Adamis: Nagyfeladatok:
IAM‐ Initial Adress Message (hívástípus + telefonszám) ACM‐ Adress Complete Message (nyugta) CPG‐ Call in Progress (csöngés jelzése) ANM‐ Answer Message
a. B‐Battery feeding‐ ‐48 V tápfeszültség‐ellátás az előfizetői készülékek számára b. O‐Overvoltage protection‐túlfeszültség elleni védelem c. R‐Ringing of the called line‐a hívott vonal felcsengetése d. S‐Supervision of line loop vagy Signalling‐a vonalhurok állapotának figyelése (az előfizetői hurok egyenáramú állapotának változásával jelzi az előfizetői készülék a központnak a hívás kezdeményezését, fogadását, bontását) e. C‐Coding and decoding‐analóg/digitális és digitális/analóg (A/D és D/A) átalakítás f. H‐Hybriding‐2/4 huzalos átalakítás g. T‐Testing of the line loop‐az előfizetői vonal és interfész áramkör egymástól elkülönített módon végezhető mérése
p=0.5%, 1 perc →1/60 h, 210 lakó a) 210/60=3.5E → N=9 b) pcm trönk esetén N=1, pcm percenként 30 időrés c) csak a esetben: 7E, 0.005 → N=15
p=1%, 2 perc →1/30 h, 150 lakó a) 150/30=5E → N=11 b) pcm trönk esetén N=1, pcm percenként 30 időrés c) csak a esetben: 10E, 0.01 → N=18
1. Az központ és a terminál közt DSS1 harmadik rétegében (vagy gyakran ezt csak DSS1‐nek hívjuk) mennek az üzenetek, de ehhez legelőször fel kell építeni a 2. rétegbeli LAPD kapcsolatot (SABME, UA=unnumbered ACK). Ez Unnumbered (U) típusú keretekben történik. 2. Ha felépült a LAPD kapcsolat, már használhatjuk az információs (I) kereteket. Először kiválasztja a hívó a hívandó végberendezés TEI számát (Setup keret, ez még UI). 3. Azonban a központnak a hívott felé is fel kell építeni a LAPD kapcsolatot, ez még számozatlan keretben lesz (UI), ebben továbbítja a setup keretet. 4. A connect üzenet megérkeztére épül fel a kapcsolat 5. Végül pedig disconnect jelzés után le is kell bontatni a LAPD kapcsolatot is, ez U keretekben DISC üzenettel történik, erre szintén UA a válasz (vajon lehet DM?) .
Ha különböző központ:
p=0.5%, 0.5 perc →1/120 h, 420 lakó a) 420/120=3.5E → N=9 b) pcm trönk esetén N=1, pcm percenként 30 időrés c) csak a esetben: 7E, 0.005 → N=15
+BORSCHT
b, Háromféleképpen: ‐ Return error: a másik oldalról hibás paraméter érkezett (pl. hibás PIN), ezért a művelet nem fejezhető be ‐ Reject: szintaktikai vagy szemantikai hib a komponens részben, pl. az ATM nem támogatja a kért műveletet ‐ Abort: TCAP szintű szintaktikai/szemantikai hiba
A és rádiós interfész protokolljai? ???? Kislérdések:
az erlang képlet nem lineáris, minél nagyobb forgalmat koncentrálunk annál kevesebb áramkör kell → érdemes a forgalmat koncentrálni, tehát azonos blokkolás esetén kevesebb mint 2N vezeték kell
Disconnected Mode – Szétkapcsolt üzemmód: LAPD kapcsolat felépítésére való képtelenség jelzése Mindig csak annyi számot kell tárcsázni, amennyi az adott előfizető azonosításához feltétlenül szükséges. Áramör kikapcsolása, bekapcoslása. A két pont között egy egy szakaszból álló útvonal van. Nem társított: a jelzésútvonal több szakaszból áll. DSS1, mert 2B+D, ahol D a csatorna. 2B1Q vonali kód: két szomszédos bináris (B) jelet összefogva, abból 1 négyszintű quarternális (Q) jelet képez. ???? Signaling Connection Control Port – Jelzéskapcsolat vezérlő egység 2 különböző hálózatban lévő eszköz közötti azonosítás, jelzés út kialakítás céljából. Mert a keresés során a két végéről indulunk és keressük a szabad utat az összeköttetéshez, de párhuzamos esetén ez blokkoláshoz vezethet. Segítségével lehet meghatározni hívás felépítéskor a hívó és hívott közötti útvonalat. Kimeneti: A megelőző modul felől nincs soros/párhuzamos átalakítás. Bemeneti: A következő modul felől nincs párhuzamos/soros átalakítás. zöld szám tárcsázásakor használunk transzlációt
DM – Disconnected Mode: LAPD kapcsolat felépítésére való képtelenség jelzése. Receive Ready – Vételkész: I keret nyugtázása, ha nincs küldendő ellenirányú információ, vagy előzőleg RNR‐rel jelzett állapot megszűntének jelzése. Egy országon belül az egyes szolgáltatókat összekötő trönkök és kapuközpontok együttese. Signaling Connection Control Port – Jelzéskapcsolat vezérlő egység 2 különböző hálózatban lévő eszköz közötti azonosítás, jelzés út kialakítás céljából. Mindig csak annyi számot kell tárcsázni, amennyi az adott előfizető azonosításához feltétlenül szükséges. Mivel az S kapcsolóban a beszédjelek kombinációs áramkörök (multiplexerek) segítségével jutnak el a kimentre, ezért időrés késleltetést nem okoznak. A következő modul felől nincs párhuzamos/soros átalakítás. Egy irányba haladó összes jelzés ugyanazon az útvonalon kell, haladjon, hogy az üzenetsorrend ne boruljon fel. Nem társított helyett van a 7‐es számú, közös csatornás jelzésrendszerben, SLS segítségével valósul meg. Hátra indikátor bit: Ha a jelzéspont hibás jelzésüzenetet vesz, akkor ennek a bitnek az invertálásával jelzi ezt az ellenoldalnak („negatív nyugta”) ismétlést kérve.
1) Mi az elméleti és a gyakorlati maximuma az átviteli sebességnek dial-up esetén? Miért? A PCM kódolás után egy 64 Kbps csatornán megy a jel, ez a felső határ. A legtöbb rendszerben 1bitet byteonként jelzésre használunk. Az A/D és D/A átalakítások okozta pontatlanságból fakadó kvantálási zaj miatt gyakorlatilag 33,6 Kbps a határ. (Az 56Kbps-os csatlakozásoknál csak a downstream ekkora) 2) Miért gyorsabb az xDSL, mint a dial-up? A dial-up esetén a telefonhálózatot beszédátvitelre optimalizálták. A helyi központban csatlakozik a hálózatra egy sávszűrő, és csak a 4 kHz-es beszédsáv marad. Az adatok is csak ezt a sávot használhatják. Ezzel szemben az xDSL (DSL – digital subscriber line) előfizetői vonalát egy olyan kapcsolóra kötik rá, amelyen nincsen szűrő, így kihasználhatóvá válik az előfizetői hurok teljes kapacitása, amelyet befolyáűsol a vezeték hossza, vastagsága és minősége. A nagy sebesség elérése érdekében sok helyi központot kell telepíteni. Mivel a nagy sebesség kell az érdeklődés miatt, viszont a hatótávolság a sebesség növekedtével csökken, ezért mini központokat alakítottak ki a házakhoz közel. (Repeater és erősítők) 3) Frekvencia kiosztás ADSL G.dmt-ben! 0-4 kHz - hang 4-25 kHz - biztonsági sáv 25-160 kHz - upstream sáv 200-1,1 MHz - downstream sáv Az ADSL-nél: POTS Splitter a szolgáltatónál a beszéd és adat szétválasztására, így a 26kHz feletti részeket a DSLAM-hoz (DSL Access Multiplexer) irányítja, amely a bitfolyamot csomagokra bontja és az internetszolgáltató hálózatába továbbküldi. Az előfizetőnél: POTS Splitter, modem (DSP), PC-vel való összeköttetés (Ethernet,USB...). 4) Mik a javulások az ADSL2-ben? Az ADSL2 a hagyományos ADSL technológiát bővíti ki: Az adatátviteli sebesség 8-12 Mbit/s-ra nő Az elérhetőségi távolság kb. 500 m-re bővül az interferenciák kiszűrése miatt Energiatakarékosabb, mert különbséget tesz az adatátvitel és az ideiglenes átvitelmentes időszakok kezelése között Az ADSL2 rendszerek átválthatnak teljes digitális módba, ugyanis átadják a hangátvitelre elkülönített csatornákat az adatátvitel számára 5) Mi a Seamless Rate Adaptation? Automatikus átviteli sebesség adaptáció: egy kötegben 20-25 sodrott érpár áthallás van a szomszédos érpárok között, de ezt az ADSL2 már kijavítja, és nem az egész kapcsolatot bontja meg, mint az az ADSL-ben lehetséges, hanem csak azt a csatornát iktatja ki, amelyiken túl nagy a crosstalk okozta zaj az adó és a vevő megbeszélik egymással, melyik csatornákat használják 6) Mik a javulások az ADSL2+-ban? Növeli a sávszélességet a használható frekvenciatartomány bővítése által: a hangátvitelre, illetve adatfeltöltésre használt frekvenciák nem változnak a letöltési frekvencia maximális frekvenciája 1,1 MHz-ről 2,2 MHz-re bővül, ezáltal a maximális letöltési sávszélesség 8 Mbit/s-ról 16 Mbit/s-ra nő
SHDSL 2.3Mbps-os sebesség mindkét irányban, amely egy második sodrott érpár hozzáadásával 4.6-ra növelhető. 3km-en belül biztosítható. Az alacsonyabb frekvenciák használata kizárja a hagyományos hangátvitelt. (webserver üzemeltetése DSL kapcsolattal, videokonferencia, VPN, távmunka) 7) Miért gyors a VDSL? Milyen körülmények között használják? Very-high-data-rate DSL. Lényegesen nagyobb sebességű adatátvitel kis távolságokon o 52 Mbit/s downstream, 16 Mbit/s upstream o 12 MHz sávszélesség o max 1 km. hatótávolság, de 300 m inkább Leginkább optikai hálózatok épületen belüli kiterjesztésénél használják, mert az optikai kábelek épületen belüli telepítése a hajlítások miatt nem ajánlott. 8) Mik az előnyei a VDSL2-nek? VDSL2 = VDSL sebesség ADSL2+ hatótávolsággal A nagy sebesség ( 100 Mbit/s downstream és upstream) és a viszonylag nagy hatótávolság (3 km) egyszerre teljesül. (30MHz-es sávszélességgel) 8 meghatározott profil, különböző szolgáltatási szinteken: más és más sávszélesség igény régionként ADSL kompatibilis (míg a VDSL nem), könnyen telepíthető 9) Milyen szükséges módosításokat hajtottak végre a kábel TV-nél, hogy támogassa a szélessávú internet hozzáférést? KábelTV: jobb vétel ott, ahol az antennák nem nyújtottak megfelelő minőséget. Dombtetőre antenna, és a felhasználókhoz egyirányú adatátvitel koaxon (CATV, közösségi antennás televízió). Hálózatátalakításra volt szükség: o Az egyirányú erősítőket kétirányú erősítőre kellett cserélni o Fejállomást kellett fejleszteni: buta erősítőből egy intelligens digitális számítógéprendszert kellett csinálni, mely nagysebességű optikai szálakat csatlakoztat egy internet szolgáltató (ISP) hálózatához Mivel a koax kábel osztott közeg, ezért több darabra kellett osztani egy hosszú kábelt: o Minden szakaszt közvetlenül egy fiber-node-hoz kötünk o A fejállomás és a fiber-node-ok között a sávszél lényegében végtelen o Tvnél mindegy volt h 10-en , vagy 10.000-en nézik, netnél nem,mert ha valaki letölt akkor a többinek nem marad sávszél. 10) Milyen a spektrumkiosztás a kábel TV hálózaton? Nem lehet kizárólag netezérsre használni a kábelt, több TV előfizető van még, a kábelen kötelező TV-t sugározni, így fel kell osztani TV és internet között a sávot. USA, Kanada o FM rádió: 88 – 108 MHz o kábeltévé-csatornák: 54 – 550 MHz o 6 MHz széles csatornák, védősávval együtt NTSC - National Television System Committee Felbontás: 720 x 480, 29.97 fps Európa o TV sávok alsó határa 65 MHz
o
6-8 MHz széles csatornák PAL és SECAM rendszerek nagyobb felbontási képessége miatt PAL - Phase Alternating Line SECAM - Système Electronique Couleur Avec Mémoire Felbontás: 768 x 576, 25 fps o A sáv alsó részét nem használják Modern kábelek 550 MHz felett is működnek, gyakran 750-800 Mhz felett is o Megoldás: feltöltés 5 – 42 MHz között (Európában 5 - 65 MHz) A spektrum felső végén lévő frekvenciák a letöltéshez
11) Miért asszimetrikus a kábel TV hozzáférési megoldás? A TV és a rádió is mind lefele halad a fejállomástól a felhasználó felé. Felfele olyan erősítők, melyek az 5-42 MHzes tartományban működnek, lefele az 54 MHz feletti tartományban működő eősítők. Azért asszimetrikus a rendszer, mert nagyobb a downstream, mint az uptstream, de ezt itt a leírt műszaki korlátok befolyásokják, nem úgy, mint az ADSL-nél. 12) Mit jelent a "ranging" kábel hálózaton, és miért van szükség rá? A ranging távolbecslést jelent. Hasonlít a ping-re. A modem ezzel méri meg, milyen távol van a fejállomás. Az időzítések miatt van rá szükség. 13) Hogyan kezeli az upstream állítást a kábel hálózat? Versenyhelyzetes feltöltés: A modem megméri milyen távolságban van a fejállomás A feltöltési csatornát az időben miniszeletekre bontják (minislot) o Minden felfele haladó csomag egy vagy több minislot-ban A minislot-ok hossza használatonként más és más Tipikusan 8 byte felhasználói adat egy minislot-ban A fejállomás rendszeresen bejelenti mikor új minislot-csoport kezdődik Ha a modem csomagot akar küldeni, szükséges számú minislot-ot igényel Letöltésnél csak küldő vanm a fejállomás, így nem kell minislot, versenyhelyzet sincs. 14) Hogyan alakultak ki a DOCSIS standardok? A kezdetekben minden hálózatüzemeltetőnek saját modem-je volt, melyet egy technikus telepített o Nyílt szabvány kellett
Versenyhelyzethez vezet a modemek piacán Csökkennek az árak Ösztönzi a szolgáltatás terjedését Ha a felhasználó telepíti a modemet, nem kell kiszállási költség
CableLabs o A legnagyobb kábelszolgáltatók szövetsége o DOCSIS szabvány Data Over Cable Service Interface Specification EuroDOCSIS – európai változat o Sokan nem örültek neki Nem tudták tovább drágán bérbe adni modemjeiket a kiszolgáltatott előfizetőknek 15) Mi a Local Loop Unbundling, és mit tud nyújtani? Az infrastruktúrával rendelkező szolgáltatókat kényszerítik, hogy biztosítsák más potenciális szolgáltatók részére a szabad hozzáférést a saját hálózatukhoz o legfőképpen a helyi előfizetői hurokhoz való hozzáférés o korrekt, non-diszkriminatív alapon és elérhető áron Többféle megoldás o a helyi hurok teljes átengedése a konkurens szolgáltató teljes mértékben rendelkezik a vezetékkel, úgy a hangátvitelt mint az adatátvitelt tekintve o a helyi hurok megosztása a konkurens szolgáltató vagy a helyi hurok hangátvitelt biztosító részével, vagy az adatátvitelt biztosító résszel rendelkezik o bitfolyam alapú hozzáférés az incumbent szolgáltató kiépít egy nagysebességű átvitelt biztosító vonalat a felhasználóhoz, és biztosítja a konkurens szolgáltatók hozzáférését ehhez a vonalhoz A vonal technikai karbantartása és a szolgáltatás üzemeltetése továbbra is az „incumbent” szolgáltató hatáskörébe tartozik 16) Mi a Universal Service Obligation? Alkalmazható szélessávnál? Számos országban szigorúan szabályozzák az univerzális szolgáltatási kötelezettséget a hagyományos távközlési szolgáltatásoknál o Universal Service Obligation, USO o a szolgáltató köteles egy univerzális alapszolgáltatást nyújtani egy egységes áron bárkinek aki azt igényli, függetlenül a szolgáltatás az előfizető felé való kiterjesztésének költségétől Néhány helyen a broadband-re is érvényes A legtöbb országban ez nincs így, több ok miatt o viszonylag új szolgáltatás, hiánya nem generál egyelőre jelentős szociális és gazdasági hátrányokat (ez azért már változik) o bevezetése nagymértékben megnövelné az infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás üzemeltetésének a költségeit o csak erősítené a domináns szolgáltató helyzetét a konkurenciával szemben
17) Mik a különbségek a multi-mode és a single-mod optikai kábelek között? Többmódusú szál o A fényimpulzusok hosszanti irányban szétszóródnak a szálban o Egyszerre több, különböző szögben visszaverődő fénysugár halad o Minden sugárnak más a „módusa” o Olcsó megoldás, de csak kis távolságokra hatékony (500 m) Egymódusú szál o Ha az üvegszál átmérője nagyon kicsi, a fény visszaverődés nélkül, egyenesen terjed o Jóval drágább a szál, és nagyobb kapacitású, jobb lézereket igényel o Nagyobb távolságok áthidalására sokkal jobb 50 Gbps 100 km távolságba erősítés nélkül A transzatlanti optikai kábeleknél nagyon fontos, hogy kevés erősítő legyen o A gerinchálózatban csak egymódúsú szálakat használnak 18) Különbségek az optikai kábel és a csavart érpár között!
19) Egyéb FTTH: hatalmas kapacitás, könnyen telepíthető -> lég és földkábelek. Külön hullámhosszon down- és upstream. Alacsony üzemeltetési és karbantartási kültségek, nagy távolságok esetén is működik. Kis átmérő, érzéketlen az elektromágneses interferenciákra. PON: passive optical network. Több felh. megoszt egy fényvezetőt. Elosztásra splittereket használnak, osztott hálózat: point-to-multipoint (P2M). (OLT – splitter – ONU ~10-20 km). Mindenkinek nem éri meg kihúzni a szálat az OLT-től, elég egyet és azt passzív eszközökkel szétosztani. Hátránya, hogy a splitter nem intelligens, tehát hiba esetén nem könnyű végignézni h melyik a rossz. Passive Star PON: splitterek egy doboban vannak csoportosítva, így a hibaelhárítás egyszerűbb, de ha a splitter és a CO közötti sázl hibás lesz akkor leáll midnen. Active Star PON: aktív elem kell, de Internet Group Management Protocol proxyként is működhet. Támogatja a multicastot, és hatékonyabb erőforráskihasználást biztosít. Könnyen menedzselhető, hibatűrő megoldás. (GPON – gigabit PON – 2.48 Gbps le, 1.244 Gbps fel) Active node: előfizetőnek saját fényvezető (P2P). Aktív csomópoontok az elosztásra. (Olt-node 70 km, node – ONU 10 km) Hybrid PON: előző kettő kombinációja. (OLT – node – splitter – ONU) Letöltés: splitter minden szálra kitesz minden csomagot, és az ONU csak azokat kezeli amiket neki címeztek. Feltöltés: TDM alapú, OLT időszeleteket oszt ki az ONU-knak. Szinkronizált a csomagküldés, ONU kérhet plusz szeleteket. Egy OLT-hoz több PON köthető. Olcsó passzív szűrőkön keresztül jut el az ONU-khoz. Két versenytárs APON és az EPON. APON: SAR (segmentation and reasssembly): fix hosszú, 53 byte-os ATM cellák. Az adatok átmennek egy ATM Adaptation Layeren, amely 48 byte-osokra osztja őket + 5 byte header, majd a címzettnél összerakják az eredeti forgalmat. a SAR miatt alkalmas video, hang és adatátvitelre, valamint a fix hosszú cellák illeszkednek a TDMA alapú upstreamhez BPON: egy jobb APON, nagyobb átviteli sebesség, dinamikus sávszélesség kiosztás (622 Mbps le, 155 Mbps fel) EPON: az adatok a 802.3 formátumot használják, így az adatok 64 és 1518 byte közöttiek fix hosszú időszeletek, melybe több cosmagot be tud rakni az ONU, amely javít a hatékonyságon, de nehéz jól kitölteni az időszeletet változó hosszúságú csomagokkal.
ALOHANET – kis hatósugarú rádiózás Minden felhasználó terminálon egy rádió, egy fel- (verseny) és egy leirányú (csak központ) frekvenciával. Ha siekrült valamit elküldeni, akkor a kp. visszaküöldte, ha nem jött vissza újrapróbálkozás. Slotted ALOHA: csak adott időpontokban lehet küldeni CSMA (Carrier Sense Multiple Access): először ellenőrzi, hogy van-e adás, és csak akkor küld ha nincs CSMA/CD: leállítja a küldést ha ütközést észlel (Ethernet) Ethernet Kommunikáció osztott közegben, a gépek adás előtt belehallgatnak a csatornába. Ha foglalt akkor vár, ha mégis ütközés akkor észlelik és zajlökettel értesíti a többieket is az ütközésről, ill. véletlen hosszú idő után újrapróbálkoznak (ez a véletlen idő többszöri ütközés után exponenciálisan nő). Legfeljebb 1500 byte-os adatmező, minimális hossza 46 byte (túl rövid kerettel nem lehet CD-t használni). Hálóüzat sebességének növelésével, a minimális keretméretet kell növelni, vagy a megengedett maximális kábelhosszt. Carrier extension: CRC mező után kitöltő bitsorozat Frame bursting: több egymás után fűzött keret átvitelével növeli a hatékonyságot Gigabit ethernet Pont-pont felépítésű: o duplex: kp-i kapcsolót kötnek össze a periférián lévő gépekkel (kizárt a versengés -> nem kell CD -> nem ethernet) o félduplex: egyszerű elosztóhoz csatlakoztatják a gépeket, lehetnek ütközések HUB Fizikai szintű ismétlő, a bejövő csomagokat bitszinten minden interfészén kiküldi. Ütközés lehet, fa topológiába kapcsolják. Minden állomás ütközhet a hub-ra kapcsolt más állomással, amely rontja a teljesítményt és különböző médiák nem kapcsolhatók össze (leglassabb sebességével fog adni). Switch MAC fejlécet megvizsgálva szelektíven továbbít, ismeretlen cím esetén midnen interfészén kiadja. Az ütközési zónákat elválasztja, puffereli a csomagokat, csak a megfelelő szegmensre továbbít. Jobban skálázható, hatékonyabb, biztonságosabb. Adatkapcsolati réteg (MAC cím alapján) Router Hálózati réteg (IP) alapján. Útválkasztó táblákat tárol, routing protokollokat használ. STP – root bridge választás