Hallgatói Követelményrendszer, Tanulmányi és Vizsgaszabályzat

Ikt. sz.: RH/206-13/2014

Hallgatói Követelményrendszer, Tanulmányi és Vizsgaszabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat 5. sz. melléklete

2015. július 2.

AVKF

Hallgatói Követelményrendszer, Tanulmányi és Vizsgaszabályzat

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Szenátusa a Hallgatói Önkormányzat egyetértésével, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. évi tv., (továbbiakban: Nftv.), és az ahhoz kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján a képzés színvonalának biztosítása, az intézményi működés áttekinthetősége, valamint a hallgatók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása érdekében a tanulmányi és vizsgarend szabályait a következőképpen határozza meg: Általános rendelkezések 1. § A szabályzat hatálya és értelmezése (1) A jelen szabályzat hatálya az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (továbbiakban: főiskola) valamennyi hallgatói jogviszonyban folytatott képzésére kiterjed. Azon hallgatókra, akik a) a főiskolán a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je után – a jelenleg érvényes szabályok szerinti alap- és mesterképzésben, illetve felsőfokú szakképzésben, felnőttképzésben vagy egyéb továbbképzésben – kezdték meg, b) a főiskolán a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt – a korábbi rendszerű képzésben – kezdték meg, c) illetve a tanulmányaikat 2002. szeptember 1-je előtt – a nem kreditrendszerű képzésben – kezdték meg. A 2006. szeptember 1-je előtt képzésüket megkezdett hallgatókra a jelen Szabályzat rendelkezéseit meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az eltérések alkalmazásában a főiskola korábbi, a 2006/07. tanévében érvényes Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: Tvsz.) az irányadó, amennyiben az a hallgatóra nézve méltányosabb rendelkezést tartalmaz. (2) A jelen szabályzat hatálya a főiskolával hallgatói jogviszonyban álló valamennyi személyre kiterjed, függetlenül attól, hogy hallgatói jogviszonya mikor keletkezett. A jelen szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a hallgatói jogviszonyon kívül záróvizsgát tenni kívánó személyekre is, függetlenül attól, hogy nem állnak a főiskolával hallgatói jogviszonyban. (3) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a képzésben résztvevő valamennyi oktatási szervezeti egységre, oktatóra, illetve az oktatásszervezési feladatokat bármilyen jogviszonyban ellátó alkalmazottakra. (4) A szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók, valamint a nemzetközi vagy intézményközi megállapodás alapján külföldi részképzésben részt vevő hallgatók vonatkozásában a jelen szabályzat hatályán túl a Rektori Tanács rendelkezései irányadóak. (5) A hallgatók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében a fogyatékossággal élő hallgatók jogainak és kedvezményeinek biztosítására a mindenkori felsőoktatásról szóló törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb jogszabályok az irányadók. (6) A főiskolára felvételt nyert hallgatók az adott tanév tanévnyitó ünnepélyén fogadalom keretében kötelezik el magukat arra, hogy tanulmányaikat a választott hivatásukhoz méltóan folytatják, a főiskola szabályzatait és rendelkezéseit magukra érvényesnek ismerik el, és azokat legjobb igyekezetük szerint megtartják. (7) A hallgatók juttatási és térítési díjaik szabályozásáról a Hallgatói Juttatások és Térítések Szabályzata és a Rektori Tanács határozatai rendelkeznek. A hallgatók számára az e határozatokban foglaltak az irányadók. (8) Kétség vagy vita esetén a rektor vagy az általa megbízott rektorhelyettes jogosult hitelesen értelmezni a jelen szabályzatot, és szükség esetén kibocsátani a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket. Oldal: 2 / 48

AVKF


(9) A jelen Szabályzat hatálya alá eső ügyekben, a jogszabályok, az egyéb főiskolai szabályzatok, valamint a jelen szabályzat keretein belül és azzal összhangban a Rektori Tanács – a Hallgatói Önkormányzat egyetértési jogának biztosítása mellett – ügyrendet fogadhat el, illetve a rektor vagy az általa megbízott rektorhelyettes határidőket határozhat meg egyes kötelezettségek teljesítésére, meghatározhatja a kérelmek elbírálásának szempontjait, a kérelmek igazolásának sajátos módjait, valamint a kérelmekhez nyomtatványokat rendszeresíthet és külön eljárási díjat határozhat meg. 2. § Értelmező rendelkezések A Szabályzatban és a Szabályzat alkalmazása során használt fogalmak és fogalmi meghatározásuk: 1)

2)

3)

4)

5)

6)

7)

Abszolutórium (végbizonyítvány): a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte, végbizonyítványt állít ki (abszolutórium). Az abszolutórium megszerzése a záróvizsgára bocsátás feltétele. Aktív félév: az a félév (szemeszter), amelyre vonatkozóan a hallgató bejelentette tanulmányai megkezdését vagy folytatását, és a félév kezdetétől számított 30 napon belül nem vonta vissza azt. Alapképzés: a többciklusú képzési rendszer első, felsőfokú végzettséget adó képzési szintje, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére, és olyan, a munkaerőpiacon is hasznosítható szakmai ismereteket ad, amellyel lehetővé válik a végzés utáni azonnali elhelyezkedés. Az alapképzésben alapfokozat (Bachelor of Arts vagy Bachelor of Science) és szakképzettség szerezhető. Az alapképzés ideje legalább 6, legfeljebb 8 félév. Az alapképzésben megszerezhető kreditek száma legalább 180, legfeljebb 240. Államilag támogatott képzés: a) a hallgató által 2012 szeptembere előtt államilag finanszírozott vagy államilag támogatott formában megkezdett képzés, amely nem vált költségtérítésessé; b) a hallgató által 2012 szeptembere előtt megkezdett képzés, amely államilag támogatott formába került átsorolásra. Átsorolás: finanszírozási forma váltásáról hozott döntés, amelynek három fajtája van: a) tanulmányi alapú átsorolás: olyan döntés, amelyre a tanév végén (általában júliusban) kerül sor, az utolsó két aktív félév tanulmányi teljesítményének figyelembevételével; b) félévszám alapú átsorolás: jogszabályban biztosított, támogatott félévek igénybevételére figyelemmel hozott döntés; c) kérelemre történő átsorolás: a hallgató kezdeményezésére hozott döntés. Az átsorolással kapcsolatban az Nftv. rendelkezései az irányadóak. Beiratkozás: a hallgatói jogviszony létesítésének adminisztratív aktusa, amely a szakra történő felvételt, átvételt, részismereti képzésre vagy résztanulmányok folytatására kapott engedélyt követően történik elektronikus formában, az elektronikus tanulmányi és hallgatói ügykezelési rendszerben (továbbiakban: Neptun rendszer) tett nyilatkozattal és a Tanulmányi Osztály közvetlen közreműködésével. A beiratkozást megelőzően a hallgatóval jogszabály által előírt esetben szerződést kell kötni. Bejelentkezés: az a cselekmény, amely során a hallgató nyilatkozik, hogy az adott félévben megkezdi vagy folytatja tanulmányait, illetve szünetelteti azt. A bejelentkezés lehet regisztráció, vagyis a tanulmányok megkezdésének, folytatásának kérése, illetve Oldal: 3 / 48

AVKF

8)

9)

10)

11)

12) 13)

14)

15) 16)

17)

18) 19) 20)


nyilatkozat a hallgatói jogviszony szüneteléséről, amikor a hallgató az adott tanulmányi félévben nem regisztrál, tanulmányi kötelezettségeket nem teljesít, tanulmányi teljesítményre nem kötelezhető. A bejelentkezést rendkívüli esetben a félév kezdetétől számított 30 napon belül, az ennek igazolására szolgáló eredeti dokumentum bemutatásával a hallgató visszavonhatja. 30 napon túl a bejelentkezés visszavonására nincs lehetőség. Diplomahonosítás: külföldi oklevél magyarországi elismerése, amely honosítási eljárás keretében folyik, és amelynek során az eljáró hatóság az előírt különbözeti feltételek teljesítése után a külföldi oklevél jogi hatályát az eljáró hatóság által kiállított honosított oklevél jogi hatályával azonosnak nyilvánítja. Diplomamunka (szakdolgozat/portfólió): a képesítési követelmények, illetve a képzési és kimeneti követelmények által előírt tartalmú, a felsőfokú végzettség érdekében folytatott tanulmányok lezárásakor írt dolgozat/célirányos gyűjtemény, amelynek terjedelmére és formai követelményeire a szakok kötelező érvényű előírásokat fogalmazhatnak meg. ECTS (European Credit Transfer System): egységes európai kreditátviteli rendszer, amely megkönnyíti az ECTS alapelveit vállaló intézmények hallgatói számára az európai felsőoktatási intézmények közötti mobilitást. ECTS grade (ECTS jegy): a különböző országok értékelési rendszerének egymáshoz igazítását lehetővé tevő rendszer, amelyben a megszerzett érdemjegyet ECTS grade-re (A, B, C, D, E, F) konvertálják. (A magyar érdemjegyek átváltása az alábbiak szerint történik: 5–A, 4–B, 3–C, 2–D, 1–F). ECTS kredit: kredit. Egyéni szakmai gyakorlat: többhetes, összefüggő oktatási, nevelési vagy szociális intézményi gyakorlat, amelyet a hallgató a szak tantervében meghatározott félévben vagy félévekben végez mentor irányításával. Egyéni tanrend: a hallgató – a tantervi és szabályzati keretek között – minden félévben egyénileg választhat a felajánlott tanulmányi lehetőségek közül, azaz – a szabályzatokban és tantervekben meghatározott feltételek mellett – eltérhet a mintatantervtől. Nem azonos a kivételes tanulmányi renddel. Elbocsátás: a hallgató tanulmányainak megszüntetése, amely együtt járhat a hallgatói jogviszony megszűnésével, ha a hallgató más szakon nem folytat tanulmányokat. Elektronikus Tanulmányi Rendszer: a hallgatók személyes és tanulmányi adatainak, tanulmányaival kapcsolatos egyes határozatok és hivatalos közlemények elektronikus nyilvántartása, amely egyben a hallgatók egymás közti és a főiskola szervei közti hivatalos és nem hivatalos kommunikáció egyik eszköze is, amelyet a főiskola a NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszer (továbbiakban: Neptun rendszer) működtetésével biztosít. Elektronikusan archivált számla: időbélyeggel és elektronikus aláírással ellátott számla, amelynek első, nyomtatott példánya a vevőt illeti, a továbbiakban elektronikus formában létezik. Elektronikusan archivált számlát a Gazdasági Osztály állíthat ki. Előadás: olyan kontaktóra, amelynek során elsődlegesen az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását és rendszerint kollokviummal (vizsga) zárul. Előfeltétel: a tantervi egység felvételének vagy teljesítésének feltétele, amely legfeljebb három elvégzett tantervi egység lehet. Eredménytelen vizsga: az a vizsga, amelyen a hallgató igazolatlanul nem jelenik meg, és amelynek tekintetében nem élt a vizsgahalasztás lehetőségével. Az eredménytelen vizsgának értékelése (érdemjegye) nincs és beleszámít az adott félévi vizsgajelentkezések számába, valamint az érdemjegyszerzési kísérletek számába is.

Oldal: 4 / 48

AVKF

21) 22)

23)

24)

25) 26) 27) 28)

29)

30)

31) 32)

33) 34)

35)

36)


E-számla: elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott, tisztán elektronikus formában érvényes számla. E-számlát a Gazdasági Osztály állíthat ki. Felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azokra a hallgatókra lehet érvényesíteni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azokra, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel. Felsőfokú szakképzés: a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján kimenő rendszerben hallgatói jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad. Felsőoktatási szakképzés: A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 15. § (2): felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. Félév: 15 hetes szorgalmi időszakból és 6 hetes vizsgaidőszakból álló képzési időszak. Gyakorlat: olyan kontaktórás tanegység, amely alapvetően az aktív, önálló hallgatói munkára épül; speciális formája a szeminárium. Gyakorlati jegy: gyakorlatot lezáró érdemjegy. Hallgatói jogviszony: a főiskola és a hallgató közötti, a beiratkozással létrejött jogviszony, amelyhez jogok és kötelezettségek fűződnek. A hallgatói jogviszony az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, illetve más intézménybe való átvétellel automatikusan, valamint a hallgató vagy – jogszabályban meghatározott esetekben – a főiskola egyoldalú döntésével szűnhet meg. Hallgatói jogviszony szünetelése: Nftv. 45. § (1): ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, illetve, ha a hallgató a soron következő képzési időszakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Hospitálás: az iskolai vagy egyéb pedagógiai gyakorlat azon része, amelynek során a hallgató csoportosan vagy egyénileg megfigyeli, elemzi és értékeli a Gyakorlati képzési útmutató megadott szempontja alapján az általa látogatott tanórákat vagy óvodai, bölcsődei, illetve egyéb szociális intézményi tevékenységeket. Javítóvizsga: a jogszabályban meghatározott javítóvizsga azon fajtája, amely a sikeres vizsga eredményének ugyanabban a vizsgaidőszakban történő javítására irányul; Képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, illetve az a tudás, amelynek megszerzése esetén az adott szakon oklevél kiadható. Képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő. Képzési terv: a szak tantervének tanegységekre (tantárgyakra), óraszámokra lebontott, tartalmilag részletesen kifejtett követelményrendszere, amely adott tagozaton írja körül a teljesítés követelményeit. A szak képzési tervét a Szenátus hagyja jóvá. Kivételes tanulmányi rend: a tanulmányi követelmények idejének, tartalmának eltérő teljesítésére vonatkozó, kedvezményeket tartalmazó követelményrendszer. Kivételes tanulmányi rend kérelem alapján engedélyezhető. Kollokvium (vizsga): előadást lezáró számonkérés.

Oldal: 5 / 48

AVKF

37)

38) 39)

40)

41)

42)

43)

44)

45) 46)

47)


Kontaktóra (tanóra): a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc. Konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított személyes megbeszélés. Korrigált kreditindex: ∑ (teljesített kredit × érdemjegy) teljesített kredit KKI= × 30 felvett kredit A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rend. (a továbbiakban: Vhr1.) 24. § (3) (...) A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. Költségtérítéses képzés: a) az a 2012 szeptembere előtt költségtérítéses formában megkezdett képzés, amely nem vált államilag támogatottá; b) az a 2012 szeptembere előtt megkezdett képzés, amely költségtérítéses formába került átsorolásra. Köznevelési gyakorlat: olyan, köznevelési intézményben elvégzendő gyakorlat, amelynek során az intézmény pedagógusai irányítják a hallgató munkáját, a szakterület kijelölt oktatóinak szakmai közreműködésével. Kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges. 1 kredit átlagosan 30 tanulmányi munkaórát jelent. A kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott. Kreditindex: a tanulmányokat értékelő mutató. ∑ (teljesített kredit × érdemjegy) KI= 30 Vhr1. 24. § (3) (...) A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. Kurzus: valamely tanegység teljesítésére egy adott tanulmányi időszakban meghirdetett tényleges lehetőség, tanulmányi foglalkozások, illetve vizsgaalkalmak, minősítési eljárások összessége. A kurzushoz – típusától függően – tartozik konkrét hely, időpont, oktató. A kurzus típusa, tulajdonságai megegyeznek annak a tanegységnek a típusával és tulajdonságaival, amelyek teljesítésére meghirdették (időtartam, kontaktóraszám, a foglalkozás jellege, az érékelés típusa). A kurzus lehet származtatott tartalmú, illetve szabad tartalmú kurzus. Kurzusfelvétel (tárgyfelvétel): az adott félévben elvégezni kívánt kurzusokra és vizsgakurzusokra a Neptun rendszerben történő jelentkezés. Kurzusfelvételi (tárgyfelvételi) időszak: a tanulmányi rektorhelyettes által meghatározott időszak (általában a regisztrációs időszak és a szorgalmi időszak első hete) amikor a hallgató összeállítja és a Neptun rendszerben felveszi az általa a félévben teljesíteni tervezett kurzusok és vizsgakurzusok listáját. Külső gyakorlat: a gyakorlat egyik fajtája, amelynek keretében a hallgató valamely oktatási-nevelési, szociális intézményben, mentor irányításával és értékelésével egyénileg vesz részt az intézmény mindennapi, nem oktatási jellegű munkájában.

Oldal: 6 / 48

AVKF

48)

49)

50) 51)

52) 53)

54) 55) 56)

57)

58) 59)

60)

61)


Leckekönyv (index): a főiskolán folytatott tanulmányok igazolására szolgáló közokirat. A főiskolán alkalmazott leckekönyv: a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött formanyomtatvány (az Oktatási Hivatal által meghatározott leckekönyv nyomtatvány); b) a Neptun rendszerből kinyomtatott, a Tanulmányi Osztály vezetője által hitelesített és szétválaszthatatlanul összefűzött okirat. Magyar állami (rész)ösztöndíjas képzés: a) a 2012 szeptemberében, valamint azt követően magyar állami (rész)ösztöndíjas formában megkezdett képzés, amely nem vált önköltségessé; b) a 2012 szeptemberében, valamint azt követően megkezdett képzés, amely magyar állami (rész)ösztöndíjas formába került átsorolásra; Megszakítás (tanulmányoké): a hallgatói jogviszony szünetelése. Mentor-pedagógus (mentortanár, mentortanító, mentor-óvodapedagógus): a külső pedagógiai gyakorlat során a pedagógusjelölt egyéni gyakorlati munkáját segítő, irányító és értékelő, e feladatra a főiskola által felkészített és felkért pedagógus. Mesterképzés: a többciklusú képzés alapképzésre épülő második szakasza, amely elvégzése után mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. Mintatanterv: az Nftv. 49. § (4) bekezdése szerinti ajánlott tanterv, amely a tantervben szereplő tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi követelményeknek, így tanulmányi követelményeit a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő alatt teljesítheti. Szakmai törzsanyag (modul): valamely szakmai vagy oktatásszervezési szempontból összetartozó tantervi egységek rendszere. Oklevél: a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget magyar és angol (vagy más idegen) nyelven igazoló közokirat. Oklevélmelléklet (supplement): a főiskola által kibocsátott olyan közokirat, amely meghatározott formában és tartalommal, magyar és angol (vagy más idegen) nyelven igazolja, hogy az oklevél megszerzése során milyen ismereteket, készségeket és jártasságokat (kompetencia) szerzett a hallgató, valamint tájékoztatást nyújt a végzettség szintjéről és a vizsgaeredményekről. Az oklevélmelléklet a Neptun rendszerből kinyomtatott, a Tanulmányi Osztály vezetője által hitelesített és szétválaszthatatlanul összefűzött okirat. Órátlan tanegység (ONK): a tantárgyi teljesítés szempontjából lemaradó hallgatók számára meghirdetett órarendben nem szereplő kurzus, melynek teljesítése az oktató és hallgatók közötti konzultáció és egyéni feladatok értékelése alapján történik. Önálló portfólió (portfólió): egyes szakokon a szakdolgozat egyik fajtája. Önálló program: a tantervi egységek olyan szakmailag összetartozó, szakon kívüli modulja, amelynek elvégzését a programért felelős szervezeti egység rendszeresen vagy alkalomszerűen lehetővé teszi. A program teljesítését programbizonyítvány tanúsíthatja. Önköltséges képzés: a) az a 2012 szeptemberében, valamint azt követően önköltséges formában megkezdett képzés, amely nem vált magyar állami (rész)ösztöndíjassá; b) az a 2012 szeptemberében, valamint azt követően megkezdett képzés, amely önköltséges formába került átsorolásra. Összesített korrigált kreditindex: ∑ (teljesített kredit × érdemjegy) teljesített kredit ÖKKI= × aktív félévek száma × 30 felvett kredit

Oldal: 7 / 48

AVKF

62) 63)

64)

65)

66) 67)

68)

69)

70)

71)

72) 73)


Vhr1. 24. § (3) (...) Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti 30 kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni. Ötfokozatú értékelés: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Passzív félév: az a szemeszter, amelyre vonatkozóan a hallgató bejelenti, hogy tanulmányait szünetelteti vagy a félév kezdetétől számított egy hónapon belül – indokolt esetben, szükséges igazolás bemutatása mellett – regisztrációját visszavonja, illetve az a félév, amikor a hallgató nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének (az Nftv. értelmében meg kell szüntetni a hallgató jogviszonyát, ha egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezik be a következő tanulmányi félévre). Plágium (plagizálás): az a cselekedet, ha a hallgató az eredeti szerző munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás megjelölése vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti. Portfólió: a hallgatónak a pedagógiai képzése során készített munkáiból összeállított célirányos gyűjteménye, amely bemutatja készítőjének erőfeszítéseit, fejlődését és eredményeit egy vagy több pedagógiai területen. Regisztráció: a beiratkozott hallgató által félév elején, a Neptun rendszerben tett nyilatkozat arról, hogy tanulmányait megkezdi vagy folytatja. Regisztrációs időszak: a regisztrációra rendelkezésre álló időtartam, amelyet a tanulmányi rektorhelyettes határoz meg (általában a képzési időszak első napját megelőző héten van). Ebben az időszakban tanulmányi kötelezettségekkel kapcsolatban kizárólag kurzusjelentkezéseket és időpont egyeztetéseket lehet lebonyolítani. Rektori méltányossági kérelem: az a kérelem, melyet a hallgató tanulmányai során egy alkalommal nyújthat be a következő esetekben: a) tanulmányai során egy tárgyból a negyedik tantárgyfelvételre, b) ugyanabból a tantárgyból három sikertelen (elégtelen vagy nem jelent meg) szigorlat után egy újabb szigorlat felvételére, c) négy egymást követő passzív félév után még egy passzív félév engedélyezésére. Részidős (részidejű) képzés: Nftv. 17. § (3): a részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama – kivéve a szakirányú továbbképzést – a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. A szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet. Részismereti képzés: Nftv. 42. § (2): a felsőoktatási intézmény a vele hallgatói jogviszonyban nem álló felsőfokú végzettségű személyeket – részismereti képzés céljából – hallgatói jogviszony keretében, az intézmény bármely kurzusára, moduljára – külön felvételi eljárás nélkül – önköltséges képzésre felveheti. Az intézmény a tanulmányi teljesítményről igazolást köteles kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható. Sikertelen vizsga: az a vizsga, amelyet a hallgató megkísérelt teljesíteni, de az ott támasztott tanulmányi követelményeknek nem felelt meg. Minden sikertelen vizsga eggyel csökkenti az adott kurzus teljesítésére összesen rendelkezésre álló három vizsga lehetőséget. Specializáció: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget nem eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés. Súlyozott (halmozott) tanulmányi átlag: ∑ (teljesített kredit × érdemjegy) TÁ= ∑ teljesített kredit Oldal: 8 / 48

AVKF

74) 75) 76) 77) 78)

79)

80)

81)

82)

83)


Vhr1. 24. § (2) A kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére a tanulmányok egy félévnél hosszabb időszakára vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. Szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés. Szakdolgozat: diplomamunka. Szakirány: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés. Szakirányú továbbképzés: alap- vagy mesterfokozatot követően további szakképzettség megszerzésére felkészítő képzés. Szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a szakirányú továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése. Szakmai alkalmassági vizsga: a felsőoktatási intézmény által meghatározott ellenőrzési forma, amely a választott szakképzettség, szakképesítés ellátásához szükséges képességeket vizsgálja, vagyis azt, hogy rendelkezik-e az egyén a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéséhez optimálisan kifejleszthető képességekkel. Szakmai gyakorlat: a pedagógusképzés egyik tanulmányi területe, iskolában, óvodában, bölcsődében vagy más oktatási-nevelési intézményben, szociális illetve egészségügyi intézményben végzett, rendszerezett, gyakorlati tapasztalatszerzés a nevelő-oktató munka megfigyelésével, irányított vagy önálló végzésével; fajtái az alapképzésben: a) iskolai tanítási-nevelési gyakorlat, amelynek része tanítási gyakorlat és az általános oktatási-nevelési gyakorlat, iskolai blokkgyakorlat, egyéni pedagógiaipszichológiai gyakorlat, külső iskolai gyakorlat. b) óvodai nevelési gyakorlat, amelynek része a komplex pedagógiai, az óvodai tevékenységekhez igazodó módszertani gyakorlat, bölcsődei és általános iskolai hospitálás. A gyakorlat típusai: egyéni és csoportos hospitálás és gyakorlat, óvodai bemutató, összefüggő egyéni külső szakmai gyakorlat. c) egyéb szakmai gyakorlat, amelyet a szak képzési terve határozhat meg. Az Nftv. szerint tanulmányaikat megkezdők esetében: felsőoktatási szakképzésben, alap-, mester- és osztatlan képzésben, külső gyakorlóhelyen vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő részben önálló hallgatói tevékenység. Szakmódszertan (tantárgy pedagógia): a pedagógusképzési szakok része, amelynek célja a szakterületi alapképzési szakhoz, az ezzel rokon szakokhoz, illetve a szakterületi diszciplináris tartalomhoz kapcsolódó iskolai tantárgyak, óvodai fejlesztés, műveltségi területek tartalmi, elméleti, metodikai, oktatástechnikai témaköreinek az elsajátítása. Származtatott kurzus: olyan kurzus, amely célját, tartalmát abból a tanegységből (tantárgyból) örökli változatlan formában, amelynek teljesítésére a kurzust meghirdetik. Szeminárium: olyan gyakorlat, amely elsődlegesen a hallgató és az oktatói közötti szóbeli kommunikációra épül. A szeminárium érdemjegye a foglalkozás idején kívül elvégzendő feladatokból és/vagy más, a képzési tervben meghatározott követelményekből származik. Oldal: 9 / 48

AVKF

84)

85) 86)

87) 88) 89)

90) 91) 92) 93) 94) 95)

96)

97)

98) 99)

100) 101) 102) 103)

104) 105)


Szigorlat: a tanulmányok átfogó, elemző ismeretét számon kérő vizsgakurzus, amelyek követelményeit legkésőbb a tárgyjelentkezési időszak végéig közzé kell tenni. Szorgalmi időszak: a félév tanórák megtartására szolgáló időszaka. Tanegység (tantárgy): a főiskolán végezhető tanulmányok alapegysége, amelyben a megfogalmazott követelményeket általában félévnyi konkrét tanulmányokkal (valamely kurzus elvégzésével), illetve egyszeri tanulmányi cselekménnyel (pl. vizsga, szigorlat, beadandó dolgozat megírása stb.) lehet teljesíteni. Tanóra: kontaktóra. Tantárgy: a tanterv része, egy vagy több félévnyi, összetartozó ismeretanyagot tartalmazó, egymásra épülő tanegységek rendszere. Tanterv: egy szak képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően összeállított képzési terve. Elemei: képzési szakonkénti bontásban a tantárgyak, tantervi egységek alapján meghatározott óra- és vizsgaterv, a követelmények teljesítésének ellenőrzési, értékelési rendszere, valamint a tantárgyak, tantervi egységek tantárgyi programja. Tantervi egység: a modul, a tantárgy, a tanegység. Tanulmányi átlag: lásd súlyozott (halmozott) tanulmányi átlag. Tárgyfelvétel: lásd kurzusfelvétel. Tárgyfelvételi időszak: lásd kurzusfelvételi időszak. Teljes idejű képzés: a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét keretében a munkanapokon megszervezett képzés. Terepgyakorlat: olyan gyakorlat, amelynek során a hallgatók csoportja oktatói irányítás mellett a természetes környezetben, igazi munkakörülmények között szerzi meg és gyakorolja a szakmai ismerteket. A terepgyakorlat elvégzésének szabályait az egyes szakok önállóan határozzák meg. Újra felvételt nyert hallgató: az a hallgató, akinek a jogviszonya tanulmányi okból szűnt meg a főiskolán, és ugyanarra a szakra egy újabb felvételi eljárás során ismételten felvételt nyert. Utóvizsga: a jogszabályban meghatározott javítóvizsga azon fajtája, amely a sikertelen vizsgának ugyanabban a vizsgaidőszakban történő ismételt teljesítési kísérlete. Vendéghallgatói jogviszony: amelynek keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Gyakorlatvezető óvodapedagógus, gyakorlatvezető tanító: a tanítási-nevelési gyakorlat során a hallgató (pedagógusjelölt) képzését, gyakorlati munkáját segítő, irányító és értékelő, e feladatra a főiskola által felkért és a jogszabályok alapján szakvizsgával rendelkező pedagógus. Vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája. Vizsgahalasztás: a vizsgajelentkezés törlése, illetve a vizsgáról igazolt távollét. Vizsgaidőszak: a félévnek a vizsgák letételére szolgáló időszaka. Vizsgakurzus: kontaktóra nélküli kurzus, amelyet a hallgató akkor vehet fel, ha előző félévben felvette a kurzust, szerzett aláírást, de a vizsgakövetelményeket nem teljesítette. A vizsgakurzus két vizsgázási lehetőséget tartalmaz. Vizsgalap: a kurzus vizsgaeredményeinek nyilvántartására szolgáló nyomtatvány. A vizsgalapot a vizsgáztató (oktató) köteles kitölteni és aláírásával hitelesíteni. Záródolgozat: a. alap-, mester- és osztatlan képzésben tanegység teljesítésének egyik módja; b. felsőfokú szakképzésben a tanulmányok lezárásakor írandó dolgozat.

Oldal: 10 / 48

AVKF

106) 107) 108)


Zárótevékenység: a gyakorlati felkészültséget értékelő, önállóan tervezett, vezetett, elemzett óvodai pedagógiai tevékenység az utolsó tanulmányi félévben. Zárótanítás: a gyakorlati felkészültséget értékelő, önállóan tervezett, vezetett, elemzett iskolai tanórai tevékenység az utolsó tanulmányi félévben. Záróvizsga: a záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – állhat. A képzés szerkezeti és tartalmi egységei A képzési program 3. §

A képzési program az oktatott alap- és mesterképzési szakok, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. alapján 2006. szeptember 1-je előtt indított korábbi egyetemi és főiskolai szakok (a továbbiakban: korábbi rendszerű képzés), a felsőoktatási szakképzés, (a kimenő rendszerű felsőfokú szakképzés), a szakirányú továbbképzési szakok rendszerét tartalmazza. A tantervi egység 4. § (1) A tanulmányok képzési tartalma modulokból és tanegységekből (a továbbiakban együtt: tantervi egységek) épül fel. (2) A tantervi egységek tanulmányi, szakmai követelményrendszert határoznak meg. Ugyanaz a tantervi egység több szak vagy más modul tantervében is szerepelhet, de lehetnek szakoktól független tantervi egységek is. (3) Valamennyi tantervi egység leírása tartalmazza a. az adott tantervi egység megnevezését, b. azonosító- és verziószámát, Neptun kódját, c. kreditértékét, d. képzési célját, e. szerkezeti összetevőit, a modulok elnevezésében a jelen Szabályzat 6. § (2) bekezdésében foglaltaktól való esetleges eltérések azonosítását, f. tartalmának tömör leírását, g. felvételének és teljesítésének részletes feltételeit (előfeltételek, a teljesítés, értékelés módja), ha ilyen tartozik hozzá, a teljesítés esetén kapott tanúsítvány leírását, továbbá h. azoknak a moduloknak a listáját, ahová a tantervi egység be van kapcsolva. (4) A tanterv és a képzési terv leírásában a tantervi egységek az itt felsoroltakon kívül további tulajdonsággal is rendelkezhetnek. A tanegység 5. §

Oldal: 11 / 48

AVKF


(1) A főiskolán végezhető tanulmányok szerkezeti-logikai alapegysége a tanegység, félévnyi konkrét tanulmányokkal (pl. valamely kurzus elvégzésével) és/vagy egyszeri tanulmányi cselekménnyel (pl. vizsgával) teljesíthető szakmai követelményeket jelent. (2) A tanegység lehet a) a teljesítésére alkalmas tevékenység típusa alapján  kontaktórás tanegység, amelyhez (átlagos) heti/félévi óraszámban meghatározott, féléves időtartamú, oktató által tartott tanulmányi foglalkozás tartozik (pl. előadás, gyakorlat, szeminárium, laboratóriumi foglalkozás, esetleg ezeknek valamilyen kombinációja stb.);  kontaktóra nélküli, órás tanegység, amelyhez összóraszámban meghatározott, de heti óraszám nélküli időtartamú tanulmányi foglalkozás tartozik (pl. szakdolgozati konzultáció, iskolai vagy egyéb gyakorlat stb.);  órátlan tanegység, amelyhez foglalkozás nem tartozik, teljesíteni egyszeri cselekménnyel lehet (pl. szigorlat, záróvizsga, záródolgozat stb.); b) az egyes szakokhoz tartozása alapján  szakos tanegység, amely egy vagy több szak (vagy más modul) tantervi követelményét képezi;  nemszakos tanegység, amely szakoktól (vagy más moduloktól) függetlenül jelenik meg a főiskola képzési kínálatában. A modul 6. § (1) A modul szakmai és oktatásszervezési szempontból összetartozó tantervi egységek rendszere. A modul tanegységeket és más modulokat is tartalmazhat. (2) A modul típusai: a. szakos modul: szak, szakirány, tanári szakterületi modul, specializáció, b. önálló program, c. tantárgy. (3) A modulok elnevezései az egyes szakok, szakterületek hagyományai, a képzési és kimeneti követelmények és a tantervek alapján eltérőek lehetnek, ezen eltéréseket a főiskola képzési programja azonosítja. (4) A modulokért felelős oktatási szervezeti egységeket és oktatókat a Rektori Tanács jelöli ki.

A szak 7. § (1) A szak a rá vonatkozó képesítési követelményekkel, illetve képzési és kimeneti követelményekkel (a továbbiakban: képzési és kimeneti követelmények) meghatározott, oklevéllel záruló képzési tartalom rendszere. (2) A főiskolán oktatott szakok típusai: a. felsőoktatási szakképzés, felsőfokú szakképzés; b. alapszak (BA); c. mesterszak (MA); d. szakirányú továbbképzési szak;

Oldal: 12 / 48

AVKF


(3) A szak a főiskola képzési programjának része, az alapítására tett javaslatról, indításáról, tantervéről, a szakfelelős személyéről a Szenátus dönt. (4) A szak tantervében, a szakért felelős személyben történő változásokról a Szenátus dönt.

8. § (1) Szakért felelős oktatási szervezeti egység a tanszék. (2) Szakért felelős oktató (a továbbiakban: szakfelelős) a főiskolával teljes munkaidejű közalkalmazotti jogviszonyban álló, oktatói munkakörben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező, az akkreditációs követelményeknek megfelelő személy lehet. A szakirány és a specializáció 9. § (1) A szakirány a szakterületi ismeretekből összerendezett olyan tantervi egység (modul), amelynek elvégzése – a jogszabályok által lehetővé tett esetben az oklevélben is megjeleníthető – speciális szakképzettséget eredményez. (2) A szakirány általában az adott szak elágazó tartalmi követelményei egyikének speciális kibővítése. 10. § A specializáció egy szak szűkebb területéből ad bővített képzést, esetleg speciális szakképzettséget a szakra beiratkozott hallgatóknak. A tantárgy 11. § (1) A tantárgy általában több félévnyi, összetartozó ismeretanyagot tartalmazó, egymásra épülő tanegységek rendszere. Valamely önálló szakmai tartalmú, egyetlen tanegység is tekinthető a tanterv szerint tantárgynak. (2) A tantárgyért felelős tanszéket a Rektori Tanács jelöli ki. A tantárgyfelelős személyét a tantárgyért felelős tanszék vezetője bízza meg a szakfelelőssel egyeztetve. A kurzus 12. § (1) Valamely tanegység követelményeinek teljesítését lehetővé tevő, általában félévenként rendszeresen ismétlődő tanulmányi cselekmény a kurzus és a vizsgakurzus. (2) A kurzus tanulmányi foglalkozás, amelynek keretében a szorgalmi időszakban rendszeres időközönkénti ismétlődéssel vagy egy, esetleg több huzamosabb időtartamban a hallgató és az oktató (gyakorlatvezető) személyes kapcsolata keretében zajlik a tanulmányi folyamat teljesítése (előadás, szeminárium, gyakorlat stb.). A kurzus elkülönült értékeléssel (kollokvium, gyakorlati vizsga, vizsgadolgozat stb.) is záródhat. (3) A vizsgakurzus az a képzési tervben biztosítható vizsgalehetőség, amelynek során egy kontaktórás, kollokviummal záruló kurzust a megelőző félévben azt felvevő és abból aláírást Oldal: 13 / 48

AVKF


szerző, de nem teljesítő hallgató olyan félévben is teljesíthet, amikor a kontaktórás kurzust nem hirdetik meg. (4) A kurzus típusa, tulajdonságai megegyeznek annak a tanegységnek a típusával és tulajdonságaival, amelyek teljesítésére meghirdették (időtartam, kontaktóraszám, a foglalkozás jellege, az értékelés típusa). A kurzushoz típusától függően konkrét hely, időpont, meghirdető oktatási szervezeti egység, oktató, tanulmányi foglalkozások, illetve számonkérési alkalmak, minősítési eljárások tartoznak. 13. § (1) A kurzust a kurzus oktatásáért felelős oktatási szervezeti egység, illetve oktató – ha a kurzusfelelős és a tanegységfelelős nem azonos – a tanegységfelelőssel egyeztetve, a szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) tantervével és a képzési tervvel összhangban dolgozza ki. (2) A kurzusleírás tartalmazza a kurzus a. címét, b. azonosítóját, neptun kódját, c. a kurzus fajtáját, d. szakmai célját, e. a kurzus tartalmát, f. felvételének sajátos követelményeit, g. értékelésének módját, gyakorlat esetén a gyakorlati követelmények pótlásának lehetőségét, h. óraszámát – ha van –, i. helyét, időpontját, ütemezését, j. felelősének megnevezését, oktatási szervezeti egységét, k. a teljesítésével elvégezhető tanegységeket. (3) A kurzusokat – a kurzusért felelős oktatási szervezeti egység és/vagy oktató adatszolgáltatása alapján – a főiskola a Neptun rendszerben tartja nyilván. A tanterv 14. § (1) A tanterv egy adott szaknak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) – a képzési és kimeneti követelmények keretei között – a Szenátus által elfogadott követelményrendszere, amely a szak elvégzésének alapvető szakmai feltételeit, különösen a. a tanulmányi- és vizsgakövetelményeket a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott részletességgel, b. a modulok (beleértve a tantárgyat is) felsorolását, c. a záróvizsgára bocsátás és az oklevél kiadásának feltételeit tartalmazza. (2) A szak tantervén történő változtatás leghamarabb a következő tanév kezdetével válhat hatályossá. A tanterv változtatásáról a döntést legkésőbb a tervezett változtatás bevezetését megelőző tanév június 30-áig meg kell hozni. E határidő után hozott döntés csak a következő naptári évben kezdődő tanévtől alkalmazható. (3) A szakok tanterveit a főiskola a Neptun rendszerben tartja nyilván. Az előfeltétel 15. § Oldal: 14 / 48

AVKF


(1) A szakos (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) tanulmányokban történő előrehaladás feltételeit a tantervben rögzített előfeltételi szabályok határozzák meg. A tantervi egység teljesítésének előfeltétele lehet más tantervi egység előzetes teljesítése. Ugyanannak a tanegységnek több (maximum három) előfeltétele is lehet. (2) A szakos tanegység előfeltételeit – a tanegységért felelős személy eltérő rendelkezésének hiányában – meg kell szereznie annak a hallgatónak is, aki a kurzust nem szakos tanegység teljesítése céljából veszi fel és teljesíti. Az előfeltétel teljesítése alól a nemszakos hallgatók számára a tanegységért felelős személy engedélyével adható felmentés. (3) Előfeltételes tanegység esetleges teljesítése az előfeltétel(ek) teljesületlen volta esetén érvényét veszti, azt a Tanulmányi Osztály az indexből és a Neptun rendszerből törli. 16. § (1) A szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) tantervére vonatkozó előterjesztést a szakért felelős oktatási szervezeti egység a képzési és kimeneti követelményekkel összhangban dolgozza ki. (2) A tantárgyak felsorolása – féléves bontás nélkül, modulokba (jogszabályi előírás szerint esetleg képzési szakaszokba) rendezve – tartalmazza az oklevél megszerzéséhez szükséges valamennyi tanulmányi követelményt. (3) A szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) tanterve hierarchikusan modulokból és tanegységekből épül fel. (4) A szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) tanterve a jelen Szabályzat 4. § (3) bekezdésben foglaltakon kívül, illetve attól eltérően tartalmazza: a. a tanterv hatályba léptetésének időpontját, b. az elvégzendő modul(ok) és tantárgyak rendszerét az elvégzésükre vonatkozó szabályokkal, c. a kontaktórák és az egyéni tanulmányi munkaidő óraszámát, d. az abszolutórium megszerzésének egyéb feltételeit, e. az oklevél minősítésének számítási módját. A képzési terv 17. § (1) A képzési terv a szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) tantervének tanegységekre lebontott követelményrendszere, amely a szak tantervében meghatározott követelmények teljesítésének részletes szakmai feltételeit tartalmazza. (2) A szak képzési tervét a szakért felelős oktatási szervezeti egység javaslata alapján a Rektori Tanács hagyja jóvá. A képzési tervet, elfogadását követően, a Tanulmányi Osztály részére – észrevételezés céljából – haladéktalanul meg kell küldeni. (3) A képzési terv változtatása leghamarabb a következő tanév kezdetén léphet hatályba. A képzési terv változtatásáról a döntést minden tanévre előre, a következőket figyelembe véve, kell meghozni: a. a képzésüket már megkezdett hallgatókat érintő képzési terv módosításának esetén a tanév kezdete után hozott döntés csak a következő naptári évben kezdődő tanévtől alkalmazható, b. a képzésüket még meg nem kezdett hallgatókat érintő képzési terv módosításáról legkésőbb a képzés indulását megelőző tanév június 30-áig kell dönteni. Oldal: 15 / 48

AVKF


(4) A képzési terveket – a képzésért felelős szervezeti egység adatszolgáltatása alapján – a főiskola a Neptun rendszerben tartja nyilván. 18. § (1) A szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) képzési tervét a szakért felelős oktatási szervezeti egység a szak tantervével összhangban dolgozza ki. (2) A képzési terv a jelen Szabályzat 4. § (3) bekezdésben foglaltakon kívül, illetve attól eltérően tartalmazza: a. a tagozat megnevezését, b. a tantárgyak tanegységekre való felbontását, c. a tanegységek típusát, óraszámát, d. a kontaktórák számát és ütemezését, az egyéni tanulmányi munkaidő óraszámát, e. a tantárgyak szakmai tartalmának rövid leírását, f. a tanegységek tartalmának leírását, g. a tanegység előfeltételeit, h. a számonkérés és az értékelés módját, gyakorlat esetén a gyakorlati követelmények pótlásának lehetőségét. 19. § (1) A képzési tervben egy tanegység előfeltételeként legfeljebb három tantervi egységet lehet megjelölni. (2) Az előfeltételként megjelölt tantervi egységeket a tanegységhez tartozó kurzus felvétele előtt kell teljesíteni. A mintatanterv 20. § (1) A mintatanterv a tanegységek félévekre történő elosztását tartalmazó, a főiskola által a tanegységek elvégzésének sorrendjére, valamint az elvégzés időbeli ütemezésére ajánlott tanulmányi rend. (2) A mintatanterv szerinti tanulmányi előrehaladással a hallgató tanulmányait a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő alatt, egyenletes terhelés mellett fejezheti be úgy, hogy minden tantárgy felvételénél eleget tehet az előtanulmányi követelményeknek. (3) A mintatantervtől a hallgatónak joga van a képzési terv keretei között eltérni. Szabadon választható tanegységek, általános testnevelés 21. § (1) A szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) tantervében biztosított mennyiségű, szabadon választható tanegység teljesítésére a kurzusfelvételre vonatkozó szabályok figyelembevételével elsősorban a főiskola szabadon választható kurzusai, de bármely más kurzusa is elvégezhető kurzusonként 2 kreditpont értékben. (2) A testnevelési kurzusok keretében szerzett kreditek beszámíthatók a szakos (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) abszolutóriumba legfeljebb 4 kredit értékben. Oldal: 16 / 48

AVKF


(3) A hallgató a szabadon választható tanegységek közül szabadon választhatja meg a teljesítésre szántakat. A szabadon választható tanegységek az összkredit 5%-áig korlátozás nélkül vehetők fel. A képzési formák, a képzés időtartama 22. § (1) A főiskolai tanulmányokat a felvételi döntéstől függően a. teljes idejű képzésben nappali, b. részidős képzésben esti és levelező, továbbá c. távoktatási tagozaton lehet folytatni. (2) Esti képzésben a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a heti pihenőnapon (szombaton), levelező képzésben – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – legfeljebb kéthetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon (szombaton) kerülhet sor. (3) A tagozatváltásról a főiskola Tanulmányi Bizottsága dönt. A döntésnek tartalmaznia kell a képzés finanszírozási formájáról szóló határozatot is. A tanulmányok jogi keretei 23. § A főiskolán háromféle jogi kapcsolat – hallgatói jogviszony, vendéghallgatói jogviszony, felnőttképzési jogviszony – keretében lehet tanulmányokat folytatni. A hallgatói jogviszony 24. § (1) A hallgatói jogviszony a főiskola és a valamely szakon (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) tanulmányokat folytató hallgató között létrejövő jogi kapcsolat, amelyben a főiskolát és a hallgatót kölcsönösen jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik a jogszabályokban és a főiskola szabályzataiban meghatározottak szerint. (2) A hallgatói jogviszony alapján a hallgató jogosult az adott szakon (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) a jogszabályok, a főiskola szabályzatai, így különösen a jelen Szabályzat, valamint a szak tantervének keretei között tanulmányokat folytatni. (3) A hallgatói jogviszony alapján a hallgató köteles a jogszabályok, a főiskola szabályzatai, így különösen a jelen Szabályzat, valamint a szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) tantervének keretei között tanulmányait megtervezni és a tanulmányi kötelezettségeknek eleget tenni. Ennek során a hallgató köteles használni az elektronikus tanulmányi rendszert (Neptun rendszer) és – jogviszonyának aktív vagy passzív mivoltára tekintet nélkül – folyamatosan figyelemmel kísérni az abban általában, illetve kifejezetten részére címzetten közzétett főiskolai információkat, közleményeket. (4) A jelen Szabályzat 24. § (3) bekezdésében hivatkozott szabálypont szerint a hallgatói ügy elintézése során a hallgató részére irat elektronikusan minden szűkítő korlátozás nélkül kézbesíthető, a hallgató pedig köteles használni az elektronikus tanulmányi rendszert (Neptun rendszer), és – jogviszonyának aktív vagy passzív mivoltára tekintet nélkül – folyamatosan Oldal: 17 / 48

AVKF


figyelemmel kísérni az abban általában, illetve kifejezetten részére címzetten közzétett főiskolai információkat, közleményeket. A Tanulmányi Osztály a hivatalos bejegyzés létrejöttéről a Neptun rendszeren keresztül személyes üzenet formájában értesítést küld a hallgatónak. Az ezt követő ötödik napon a határozat vagy tájékoztatás kézbesítettnek minősül. (5) A hallgatói jogviszonyban álló hallgatóval kapcsolatban a főiskola jogosult a jogszabályokban és a főiskola szabályzataiban foglaltak alapján a hallgató személyes és a tanulmányaira vonatkozó adatainak kezelésére, tevékenységének ellenőrzésére és értékelésére, ennek során különösen indokolt esetben – jogszabályok keretei között – ellenőriztetheti a hallgatónak az adott képzés elvégzéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságát is. (6) A hallgatói jogviszonyban álló hallgatóval kapcsolatban a főiskola köteles biztosítani a szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) elvégzésének személyi és tárgyi feltételeit, valamint köteles a tanulmányok folytatásához szükséges információkat a hallgató rendelkezésére bocsátani a jogszabályok, a főiskolai szabályzatai, így különösen a jelen Szabályzat, valamint a szak tantervének keretei között. A hallgatói jogviszony létrejötte A felvétel 25. § (1) A felvétel feltételeit – a jogszabályok keretei között – az általános felsőoktatási felvételi eljárás, illetve a keresztféléves felvételi eljárás szabályozza. (2) A főiskolán induló képzésekre a jelentkezés és a felvételi eljárás szabályait az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal hivatalos kiadványa teszi közzé. (3) A felvételt nyert jelentkező számára a főiskola köteles biztosítani a beiratkozást, ezzel a hallgatói jogviszony létrehozásának lehetőségét. Abban az esetben, ha a felvételt nyert jelentkező a főiskolával már hallgatói jogviszonyban áll, az adott szakon történő nyilvántartásba vétellel összefüggő feladatokra a hallgatói jogviszony létrehozására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (4) A felvételi döntés a hallgatói jogviszony adott tanulmányi félévben történő létrehozására jogosít. Az átvétel 26. § (1) A más felsőoktatási intézményben már hallgatói jogviszonnyal rendelkező személy kérheti átvételét a főiskolára. (2) A kérelmező – a képzési és létszámkapacitásokra is figyelemmel – egy lezárt félévet követően abban az esetben vehető át, amennyiben a kérelmező az érintett képzés feltételeinek megfelel. (3) Az átvételi kérelmek elbírálása tárgyában a főiskola Tanulmányi Bizottsága jár el. (4) A hallgatónak a következő, az átadó felsőoktatási intézmény által kiállított dokumentumokat kell csatolnia az átvételi kérelemhez: a) igazolást az érvényes hallgatói jogviszonyról és – államilag támogatott/magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre történő átvétel kérelmezése esetén – a már elvégzett államilag támogatott és magyar állami (rész)ösztöndíjas félévek számáról, b) a leckekönyv hitelesített másolatát, Oldal: 18 / 48

AVKF


c) az adott szak(ok)ra (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) vonatkozó tantervi hálót vagy tanegységlistát, továbbá a teljesített tanegységek leírását, d) azon okmányok másolatát, amelyeket a felvételiző hallgatóknak kell leadniuk (érettségi bizonyítvány, oklevél, nyelvvizsga-bizonyítvány). e) egyéb, a főiskola által meghatározott, a szak folytatásához szükséges dokumentumokat. (5) Átvétel esetén a hallgató hallgatói jogviszonya a korábbi felsőoktatási intézménnyel megszűnik. Az átvételről hozott határozatban rendelkezni kell a képzés finanszírozásának kérdéséről is. (6) A kreditátviteli eljárásban teljesítettként elismert tanulmányi egységek együttes kreditértéke nem lehet több az adott szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott, a diploma megszerzéséhez szükséges összkreditérték 50%-ánál. Ettől szakterületi azonosság esetén, a szakfelelős javaslata alapján a Tanulmányi Bizottság egyetértésével el lehet térni, azzal a megkötéssel, hogy a hallgató az adott képzésben a végbizonyítvány megszerzéséhez a főiskolán legalább a képzés kreditértékének harmadát köteles teljesíteni. (7) A bármely okból lefolytatott kreditátviteli eljárás során a munkatapasztalattal megszerzett ismeret igazolására a Kreditátviteli Bizottság – a szakfelelős véleményének figyelembevételével – követelményeket fogalmazhat meg. 27. § (1) A főiskolára ismételt felvételi eljárás keretében ugyanarra a szakra felvételt nyert hallgatók (újra felvételt nyert hallgatók) a korábbi tanulmányaik beszámítását kérhetik. (2) A kreditátviteli eljárásban teljesítettként elismert tanulmányi egységek együttes kreditértéke nem lehet több az adott szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott, a diploma megszerzéséhez szükséges összkreditérték 50%-ánál. Ettől a szakfelelős javaslata alapján a Tanulmányi Bizottság egyetértésével el lehet térni, azzal a megkötéssel, hogy a hallgató az adott képzésben a végbizonyítvány megszerzéséhez a főiskolán legalább a képzés kreditértékének harmadát köteles teljesíteni. (3) A kreditátvételi eljárás költségeiről a Rektori Tanács rendelkezik. A beiratkozás 28. § (1) A hallgatói jogviszony felvétel vagy átvétel alapján, a beiratkozással jön létre. (2) A beiratkozáskor a hallgató a nyilvántartásához, valamint az elektronikus tájékoztatáshoz szükséges személyes adatait köteles megadni a főiskolának. (3) A beiratkozást a regisztrációs időszak végéig meg kell tenni, kivéve, ha a képzés sajátosságaira tekintettel a képzésért felelős oktatási szervezeti egység ettől eltérő időpontot állapít meg. Az e bekezdésben írt határidő alóli felmentés méltányossági kérelemben kezdeményezhető az okok megjelölésével az őszi félévben szeptember 30-ig, keresztféléves képzésben február 28-ig. (4) A további tanulmányi félévekben a hallgató a regisztráció keretében a Neptun rendszerben jelenti be, hogy az adott félévben kíván-e tanulmányokat folytatni. A bejelentkezés

Oldal: 19 / 48

AVKF


29. § (1) A hallgató minden képzési időszak előtt bejelenti, hogy az adott félévben megkezdi, vagy folytatja tanulmányait (regisztráció), vagy szünetelteti azt. A bejelentkezés tartalmazza a hallgatni kívánt szakok (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) felsorolását. A bejelentkezést a hallgató a regisztrációs időszakban végezheti el. Ezt követően az adott félévre bejelentkezni nem lehetséges. A hallgatói jogviszony szüneteltetésére a jogviszony létrejöttét (beiratkozást) követően, már az első félévben sor kerülhet. (2) A hallgató a regisztrációs időszakban köteles bejelenteni a nyilvántartott személyes adataiban történt változásokat is. Ha adataiban olyan változás történt, amelyet okiratokkal igazolnia kell, akkor a Tanulmányi Osztálynak személyesen jelenti be az eredeti dokumentum egyidejű bemutatásával. A hallgató az értesítési címének, adóazonosító jelének, TAJszámának, bankszámla számának megváltozását a félév során is, a változást követően 8 napon belül köteles bejelenteni. (3) Rendkívüli esetben, ösztöndíjas tanulmányok, baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt a hallgató a regisztrációt a szorgalmi időszak kezdetétől számított egy hónapon belül, de legkésőbb október 15-ig, illetve március 15-ig személyesen vagy meghatalmazott útján kérelem és a váratlan ok igazolására szolgáló eredeti dokumentum bemutatásával visszavonhatja a Tanulmányi Osztályon. A bejelentkezés visszavonásának elfogadásáról a Tanulmányi Bizottság dönt. Határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. (4) Ha a költségtérítéses/önköltséges hallgató a megadott határidőig bejelentkezését visszavonja, egyidejűleg rendelkezhet a befizetett költségtérítésnek/önköltségnek a következő félévre történő beszámításáról, vagy arról, hogy a befizetett költségtérítést/önköltséget – a kezelési költség levonásával – a főiskola visszautalja neki. Rendelkezés hiányában a főiskola Gazdasági Osztálya a költségtérítést/önköltséget visszautalja. (5) A Tanulmányi Osztály legkésőbb a félév ötödik hetének végéig megállapítja a regisztrált hallgatók névsorát, és a Neptun rendszeren keresztül értesíti azokat, akiknek a regisztrációját érvénytelenítette. A hallgatói jogviszony szünetelése 30. § (1) A hallgató hallgatói jogviszonyának szüneteltetését erre irányuló nyilatkozattal (bejelentés) közli a főiskolával. (2) A hallgatói jogviszony szünetelése alatt a hallgató tanulmányi kötelezettségeket nem teljesít, tanulmányi teljesítményre nem kötelezhető. (3) A szünetelés időtartama alatt a hallgatót a könyvtár, továbbá a kurzusfelvétel időszakában az IKT (infokommunikációs) eszközök használata kivételével ingyenes szolgáltatások és hallgatói juttatások nem illetik meg. 31. § (1) A hallgatói jogviszony több alkalommal, de alkalmanként legfeljebb két félévre szüneteltethető. (2) Ha a hallgató két félévig szünetelteti tanulmányait, a szünetelés második félévében a Tanulmányi Osztály a szorgalmi időszak tizedik hetét követően írásban a Neptun rendszeren keresztül személyes üzenet formájában felhívja a hallgató figyelmét a regisztráció esetleges harmadik félévi elhagyásának jogkövetkezményeire. Oldal: 20 / 48

AVKF


(3) Ha a hallgató a szüneteltetés két féléves időtartamát követően sem regisztrálja magát, hallgatói jogviszonya megszűnik. (4) Nem szűnik meg a hallgató hallgatói jogviszonya, ha a két félév után a regisztrációnak szülés, baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni, és ezt legkésőbb a következő, harmadik félév kezdetéig igazolni tudja, és ezzel egyidőben a Tanulmányi Osztályon benyújtja a jogviszonya fenntartásának szándékáról szóló, a szüneteltetés várható időtartamát is megjelölő nyilatkozatot.

32. § Ha a hallgatót fegyelmi büntetésként meghatározott időre eltiltják a tanulmányai folytatásától, ezen időtartam lejártát követően külön felhívás nélkül is köteles regisztrálni magát tanulmányai folytatása végett. 33. § (1) A hallgatói jogviszony szünetelését követően a hallgató az időközben bekövetkezett tantervmódosításoknak megfelelően, azon tanterv szerint folytatja tanulmányait, amely a szakra (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) történő beiratkozását követően a szüneteltetés időtartamával megegyező idővel később tanulmányaikat megkezdő hallgatókra érvényes. (2) A korábban megszerzett tanegységek érvényes voltát (a kreditegyenérték egyenértékűségére vonatkozó szabályok szerint) a szakfelelős véleményére figyelemmel a Kreditátviteli Bizottság határozza meg. A vendéghallgatói jogviszony 34. § (1) A főiskola hozzájárul ahhoz, hogy a hallgató más – hazai vagy külföldi – felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszonyban folytasson résztanulmányokat, ha ezt számára a fogadó intézmény lehetővé teszi. (2) A főiskola – az intézményközi megállapodás kivételével – a résztanulmányok költségeit nem téríti meg. (3) A hallgató más felsőoktatási intézményben, vendéghallgatói jogviszonyban szerzett kreditjei a fogadó intézmény által kiállított igazolás alapján a kreditátviteli szabályok szerint ismerhetők el. A hallgató leckekönyvébe a fogadó intézmény bejegyzést nem tehet. (4) Külföldi felsőoktatási intézményben résztanulmányokat folytató hallgató esetében – a tanulmányokra vonatkozó megállapodás vagy program rendelkezése alapján – a kurzusok elvégzéséért járó kreditek, amennyiben a kiutazás előtt megkötött tanulmányi szerződés a teljesítendő krediteket tartalmazza, teljes mértékben beszámításra kerülnek a hallgató itthoni tanulmányi kötelezettségébe. A kredit egyenértékűségére vonatkozó vizsgálat ilyen esetben a résztanulmányok megkezdése, illetőleg az azokra vonatkozó tanulmányi szerződés véglegesítése előtt történik meg. 35. §

Oldal: 21 / 48

AVKF


(1) Más – hazai vagy külföldi – felsőoktatási intézmény hallgatója vendéghallgatói jogviszony keretében folytathat tanulmányokat a főiskolán. (2) A vendéghallgató bekerül a Neptun rendszerbe, és rá a főiskolán folytatott tanulmányai idejére a főiskola vonatkozó szabályzatainak hatálya értelemszerűen terjed ki. (3) Intézményközi megállapodás keretében zajló vendéghallgatás esetén a költségek megtérítéséről az intézményközi szerződés rendelkezik. (4) Intézményközi megállapodás hiányában zajló vendéghallgatás esetén a hallgató által megtérítendő költségekről a tanulmányi rektorhelyettes és a gazdasági igazgató közös határozata rendelkezik. 36. § (1) A vendéghallgatásra vonatkozó kérelmet a kurzusfelvételi időszak első hetének végéig kell benyújtani a Tanulmányi Osztályon. Külföldi hallgató esetében e határidő legfeljebb a szorgalmi időszak negyedik hetének végéig meghosszabbítható. (2) A vendéghallgatási kérelmen az adott kurzusért felelős oktatási szervezeti egység vezetője, több kurzus esetén külön-külön igazolja, hogy hozzájárul a vendéghallgatás engedélyezéséhez. (3) A kérelem alapján a vendéghallgatásra szóló engedélyt a Tanulmányi Osztály adja ki, rendelkezve az esetleges költségtérítés/önköltség összegéről, fizetésének módjáról és határidejéről. (4) A vendéghallgatásra vonatkozó engedély alapján a vendéghallgató számára a Tanulmányi Osztály az engedélyezett kurzusokat felveszi a Neptun rendszerben. (5) A vendéghallgatás eredményéről szóló, a leckekönyvi bejegyzésekkel megegyező tartalmú igazolást a Tanulmányi Osztály adja ki. Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés 37. § (1) A részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre történő bekerülés feltételeit a Rektori Tanács határozza meg és közli a főiskolával hallgatói jogviszonyban nem álló felsőfokú végzettséggel rendelkező személlyel. (2) A részismeretek elvégzéséről szóló igazolást a Tanulmányi Osztály állítja ki. A további (párhuzamos) jogviszony 38. § (1) A hallgató más felsőoktatási intézményben szabadon létesíthet további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt, azzal a kikötéssel, hogy a jogviszony létesítéséről, annak részletes adatai megadásával a Tanulmányi Osztályt értesíteni kell. (2) Más felsőoktatási intézmény hallgatója a főiskolával további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt a felvételi szabályok szerint létesíthet. A felnőttképzési jogviszony 39. § Oldal: 22 / 48

AVKF


(1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényben, valamint az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXV. törvényben foglaltak szerinti felnőttképzési szerződés alapján, felnőttképzési jogviszony keretében folytathat felsőoktatási tanulmányokat a főiskolán a főiskolával hallgatói jogviszonyban nem álló személy. (2) A főiskolával hallgatói jogviszonyban nem álló személynek a főiskola felnőttképzési jogviszonyban, képzési szolgáltatásként biztosíthatja egy vagy több tanegység, modul teljesítésének lehetőségét. Olyan modul felvétele azonban nem engedélyezhető, amely valamely szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) mintatantervének első féléves tanulmányait fedi le. (3) A felnőttképzési jogviszonyban képzési szolgáltatásként igénybe venni szándékozott tanulmányi lehetőséggel kapcsolatos kérelmezési, engedélyezési és igazolási eljárásokban – a külföldi hallgatókra vonatkozó külön szabály kivételével – a jelen Szabályzat 34. és 35. §ában foglalt szabályokat kell alkalmazni. A szakirányválasztás 40. § (1) A hallgató a jogszabályok és a jelen Szabályzat keretei között a szakos (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) tanulmányai keretében – önálló modulokon: szakirányon, specializáción, műveltségterületen, programon (a továbbiakban mind együtt: szakirány) folytathat tanulmányokat. (2) A szakirány választása, illetve a szakirányra való bejutás háromféleképpen történhet: a. a felvételi eljárás keretében, b. bemeneti szakirány választásával, c. kimeneti szakirány elvégzésével. 41. § (1) A felvételi eljárás keretében történő szakirányválasztás során a jelentkező alap vagy mesterképzési szakra való felvétel esetén az adott szakra és választott szakirányára egyidejűleg nyer felvételt, így a beiratkozáskor szakos tanulmányait meghatározott szakirányon kezdi meg. (2) A szakos (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) tanulmányok során történő, kötelező vagy szabad bemeneti szakirányválasztást a szakirányon folyó tanulmányok megkezdését megelőző félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig kell bejelenteni a Tanulmányi Osztályon. Ha a szakirányon folyó tanulmányok a beiratkozás félévében megkezdődhetnek, a szakirányválasztást közvetlenül a felvételi döntésről szóló értesítést követően kell megtenni. (3) A szakirányválasztás feltételeit a képzési program tartalmazza. A szakirányválasztás feltételéül előírhatók: a. meghatározott számú vagy kijelölt tanegység(ek) teljesítése, b. tanegységek meghatározott eredménnyel való teljesítése, c. kritériumfeltételek (pl. nyelvtudás), d. alkalmassági vizsga, e. egyéb, a szakfelelős által meghatározott feltétel. (4) A rektor vagy az általa megbízott tanulmányi rektorhelyettes a szakfelelőssel egyeztetve az adott szakirányra felvehető hallgatók tervezett létszámát a megelőző félév regisztrációs

Oldal: 23 / 48

AVKF


időszakának kezdetéig határozza meg. Az így megállapított tervezett keretszámot a Tanulmányi Osztályon teszi közzé. (5) Ha a szakirányt választó hallgatók létszáma meghaladja a szakirány tervezett létszámát, a szakirányra bejutó hallgatókat a képzési programban rögzített feltételek szerinti rangsorolással kell kiválasztani. (6) A választott szakirányt szakirányú továbbképzés keretében elvégezni szándékozó, hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező jelentkezők a szakot gondozó oktatási szervezeti egység döntése alapján, figyelemmel a szakirányú továbbképzés képzési formájára, megszervezésének jellegére a. a szakirányt választó hallgatókkal azonos feltételek között, b. a szakirányt választó hallgatóktól függetlenül, az ő számukra megállapított létszámon felül juthatnak be a szakirányra. (7) A szakirányváltásra a szakirányválasztás szabályait kell alkalmazni. 42. § (1) A szakos tanulmányok során végzett kimeneti szakirányt előzetesen választani nem kell. A hallgató a tanulmányainak szervezésével, a szakirányhoz tartozó tanegységek teljesítésével maga dönt a szakirányválasztásról, és a szakirány elvégzésekor derül ki, hogy mely szakirányt teljesítette. (2) A kimeneti szakirány szakirányú továbbképzés keretében történő elvégzésére felvételi eljárásban lehet bejutni. A hallgatói jogviszony megszűnése 43. § (1) A hallgatói jogviszony megszűnhet: a. a hallgató kezdeményezésére, b. a tanulmányok befejeztével, c. a főiskola kezdeményezésére. (2) A hallgatói jogviszony megszűnéséről a Tanulmányi Osztály minden esetben írásban értesíti a hallgatót. 44. § (1) Ha a hallgató tanulmányait költségtérítéses/önköltséges képzésben nem kívánja folytatni, ideértve a képzési szerződés aláírása megtagadásának esetét is, a Tanulmányi Osztály megszünteti hallgatói jogviszonyát. (2) Az (1) bekezdést figyelembe véve a hallgató hallgatói jogviszonya abban az esetben szűnik meg, ha a hallgatónak nincs a főiskolán másik tanulmánya folyamatban. (3) A Tanulmányi Osztály megállapítja a hallgatói jogviszony megszűnését a) a felsőoktatási szakképzésben az egészségügyi alkalmatlanság esetén, b) a rektortól átadott hatáskörben fizetési hátralék miatt, c) kizárás fegyelmi büntetése esetén, d) a szakról (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) való elbocsátás esetén, ha a hallgató más szakon vagy felsőoktatási szakképzésen nem folytat tanulmányokat. (4) A Tanulmányi Osztály megszünteti a hallgatói jogviszonyt, ha a hallgató a hallgatói jogviszony engedélyezett szüneteltetését követően nem kezdi meg a tanulmányait. Oldal: 24 / 48

AVKF


(5) A Tanulmányi Osztály megszünteti a hallgatói jogviszonyt, ha a hallgató a képzési idő kétszeresének aktív jogviszonyban történt eltöltése után sem szerzi meg a végbizonyítványt (abszolutóriumot). (6) A tanulmányi okból elbocsátott, majd ismételt felvételi eljárás keretében felvételt nyert hallgatóknak (újra felvételt nyert hallgatók) a korábbi tanulmányaik elismerésére a jelen Szabályzat 27. §-ában találhatók az irányadóak. 45. § (1) A Nftv. felhatalmazása alapján – el kell bocsátani a hallgatót a szakról (ideértve a felsőoktatási szakképzést is), amennyiben: a) egy, a szak képzési tervében szereplő tanegységet háromszori felvétel után sem teljesített; b) egy, a szak képzési tervében szereplő tanegységből tett sikertelen javító, és ismétlő javító vizsgáinak összesített száma eléri az ötöt; c) óvodapedagógusi, tanítói, szociálpedagógiai szakon valamelyik, a tantárgyi követelményekben előírt gyakorlatát két alkalommal elégtelenre értékelték. (2) Kivételt képez az (1) bekezdésben szereplő szabályok alól az, ha a hallgató a rektori méltányosság egyszeri lehetőségét tanulmányai folytatásához igénybe veszi. A tanulmányi kötelezettségek A bejelentkezés (regisztráció) és a tanév rendje 46. § (1) A bejelentkezés (regisztráció) a képzési időszak (félév) kezdetét megelőző héten történik (regisztrációs időszak). A regisztrációs időszak általában a félév első napját megelőző hét. Ebben az időszakban tanulmányi kötelezettségekkel kapcsolatban kizárólag kurzusjelentkezéseket, időpont-egyeztetéseket lehet lebonyolítani. Ebből a célból az oktató köteles legalább két fogadóórán a hallgatók rendelkezésére állni. (2) A tanév két félévből áll. A félévek elnevezése a következő: − a …/… tanév első (őszi) féléve; − a …/… tanév második (tavaszi) féléve. (3) A félév 21 hét képzési időszakból, azon belül 15 hét szorgalmi időszakból és 6 hét vizsgaidőszakból áll. (4) A regisztrációs időszak és a tanév, ennek keretében a félévek és a képzési időszak (azon belül a szorgalmi és a vizsgaidőszak) kezdetének és végének időpontját a tanulmányi rektorhelyettes határozza meg és a Rektori Tanács hagyja jóvá. (5) A regisztrációs időszak és a szorgalmi időszak első hete a kurzusfelvételi időszak, amikor a hallgató összeállítja és a Neptun rendszerben felveszi az általa a félévben teljesíteni tervezett kurzusok és vizsgakurzusok listáját. (6) A rektor tanévenként legfeljebb 12 nap tanítási szünetet engedélyezhet. A kurzusok meghirdetése 47. § (1) A kurzusmeghirdetés folyamatát a tanulmányi rektorhelyettes felügyeli.

Oldal: 25 / 48

AVKF


(2) Kurzus meghirdetéséről a kurzus oktatásáért felelős oktatási szervezeti egység dönt, a kurzus teljesítésével megszerezhető tanegységek felelőseinek jóváhagyásával. (3) Egy szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) tantervében kötelezőként előírt tanegység teljesítését lehetővé tevő kurzus(ok) meghirdetéséről a tanegységért felelős oktatási szervezeti egység vezetője intézkedik. (4) A kötelező tanegységek teljesítésére szolgáló kurzust a tanegységért felelős oktatási szervezeti egységnek a mintatanterv ütemezése szerinti félévben meg kell hirdetnie. (5) A pótlólagos vizsgakurzust a hallgató, valamint a kurzus oktatójának kezdeményezésére hirdetheti meg a kurzus oktatásáért felelős oktatási szervezeti egység vezetője. (6) A kurzusért felelős oktatási szervezeti egység a kurzusokra minimális és maximális létszámot is megállapíthat. Ennek tényét a kurzuskínálatban közzé kell tenni. (7) Egy kötelező tanegység teljesíthetőségének érdekében legalább annyi kurzust kell meghirdetni, hogy a maximált összlétszám a mintatanterv szerinti létszámnak legalább 115 %-a legyen. A mintatanterv szerinti első féléves kötelező tanegységek esetében a teljesítés érdekében meghirdetett kurzusok maximális összlétszáma a felvételi létszám és a feljelentkezett hallgatók létszáma összegének legalább 115 %-a kell, hogy legyen. Ha a kötelező tanegységre van előzetes kurzusfelvétel, legalább annyi kurzust kell meghirdetni, hogy az összlétszám az előjelentkezést benyújtó hallgatók számának legalább 115 %-a legyen. (8) Mintatanterv szerinti létszámon annak az évnek a felvett létszámát kell érteni, amelyben a felvett hallgatók az adott tanegységet teljesíthetik, ha a mintatanterv szerint folytatják tanulmányaikat. 48. § (1) A meghirdetésért felelős oktatási szervezeti egység vezetője gondoskodik a meghirdetni kívánt kurzusok (beleértve a vizsgakurzusokat is) Neptun rendszerben való rögzítéséről. A listában meg kell adni a kurzusleírásban szereplő adatokat, valamint azt, hogy a nem szakos hallgatók előfeltételek teljesítése nélkül is felvehetik-e az adott kurzust. (2) Az előzetes kurzuskínálatban fel kell tüntetni a kurzus oktatóját, illetve tervezett helyét és időpontját (a vizsgakurzusok kivételével), valamint a minimális és a tervezett maximális létszámát. Ha az előzetes kurzuskínálat összeállításakor a kurzus oktatójának személye még nem ismert, a kurzus felelősét kell megjelölni. Az előzetes kurzuskínálatban történik a választható modulok meghirdetése. A kurzusok meghirdetése a jelentkezések figyelembevételével történik. (3) A kötelező tanegységek esetében a kurzusfelvétel során jelentkezők számára a tanegység teljesítésére szolgáló kurzust elegendő számban kell meghirdetni. Ha ez az adott tanegység esetében az adott félévben nem lehetséges, akkor a következő félév során, vagy amint lehetséges, a főiskola megteremti a kimaradók számára a tanegység órátlan tanegységként történő teljesítésének lehetőségét. (4) A szakfelelősök a Neptun rendszerben ellenőrzik, hogy a kurzuskínálatban megjelölt tanegység teljesítésére valóban alkalmas-e a kurzus, illetve hogy az egyes tanegységek teljesítéséhez megfelelő számú és létszámú kurzust hirdettek-e meg. Ha a kurzuskínálatban a fenti ellenőrzés során hibát találnak, gondoskodnak a javításáról. (5) A meghirdetésért felelős oktatási szervezeti egység vezetője az előzetes kurzuskínálatban módosítást, kiegészítést, törlést kérhet az órarendfelelőstől. Az órarendfelelős szükség esetén a szakfelelőssel egyeztetve (különösen a létszámcsökkentés, illetve a teljesíthető tanegység megváltoztatása esetében), módosítja a kurzuskínálatot, de vizsgakurzust nem törölhet belőle.

Oldal: 26 / 48

AVKF


(6) Ugyanazon tanegység teljesítését lehetővé tevő kurzusok mindegyikét csak abban az esetben lehet törölni, ha az ezekre a kurzusokra jelentkezők összlétszáma nem éri el a kurzusra meghatározott minimális létszámok legkisebbikét. A törlésről a szakfelelős döntését követően a Tanulmányi Osztály gondoskodik, illetve ezt követően tájékoztatja a hallgatókat. (7) A Tanulmányi Osztály vezetője a félév első napjáig a Neptun rendszerben közzéteszi a végleges kurzuskínálatot. Ha a kurzus helyét és idejét előzetesen nem tették közzé, akkor a kurzuskínálat az óramegbeszélés helyét és idejét tartalmazza, amely csak a regisztrációs időszakra eshet. (8) A kurzuskínálatban közzé nem tett kurzusokat megtartani nem lehet. Kivételes esetben (vizsgakurzusok meghirdetése esetén, a már meghirdetett kurzus létszámbővítése céljából, illetve váratlanul érkező külföldi vendégelőadó által tartandó kurzus esetében) a tanulmányi rektorhelyettes engedélyével lehetséges a kurzusok pótmeghirdetése legkésőbb a kurzusfelvételi időszak végéig. Indokolt esetben tömbösített kurzus meghirdetését a tanulmányi rektorhelyettes a szorgalmi időszak hatodik hetének kezdetéig engedélyezheti. Ez esetben a meghirdető oktatási szervezeti egység hirdetményben, illetve szokásos módon gondoskodik a hallgatók megfelelő tájékoztatásáról. (9) Már meghirdetett kurzusról a meghirdető oktatási szervezeti egység vezetője a félév második hetének csütörtökéig dönthet úgy, hogy nem indítja.

A kurzusfelvétel 49. § (1) A hallgató jogosult a Neptun rendszerben a főiskola bármely oktatási szervezeti egysége által meghirdetett kurzusra, vizsgakurzusra jelentkezni (kurzusfelvétel). (2) A hallgató hagyományos leckekönyvébe a Neptun rendszerben felvett kurzusok adatait – a Neptun rendszerből kinyomtatott űrlap beragasztásával – a Tanulmányi Osztály jegyzi be. A Neptun rendszerben fel nem vett kurzus teljesítését – a szakdolgozat és a záróvizsga kivételével – elismerni, illetve a leckekönyvbe utólag beírni nem lehet. Ez alól kivételt képeznek az elektronikus leckekönyvvel rendelkező hallgatók. (3) Kivételes esetben, ha a tantárgyfelvétel elmulasztása nem a hallgató hibájából történik és a tárgy követelményeinek teljesítését a hallgató igazolja, akkor a tanulmányi rektorhelyettes engedélyével a tárgy a Neptun rendszerbe és az indexbe is utólag bejegyezhető. (4) Az Nftv. által biztosított lehetőségen felüli kurzusok felvételéért (beleértve a bármely ok miatt nem teljesített kurzus újbóli felvételét is) a hallgató külön térítési díjat köteles fizetni. Térítési díj fizetése nélkül az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat lehet felvenni. (5) Az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyak helyett teljesíthető önkéntes tevékenységekre vonatkozó részletes szabályokat rektori és tanulmányi rektorhelyettesi utasítás(ok) rögzíti(k). 50. § (1) Egy már teljesített tanegységet újra teljesíteni nem lehet. Javítás céljából kurzust újból felvenni nem lehetséges. (2) Kivételes esetben az (1) bekezdésben előírt szabály alól a tanulmányi rektorhelyettes felmentést adhat. A felmentésre irányuló kérelmet írásban kell benyújtani az okok megjelölésével.

Oldal: 27 / 48

AVKF


(3) A kurzusfelvétel időszakában a nyilvános hallgatói számítógépes teremnek heti egyenletes megosztásban, átlagosan napi 8 órát nyitva kell tartani. 51. § (1) Amennyiben a Neptun rendszerben kurzusra jelentkező hallgatók között rangsorolás történik, a rangsorolás a hallgatók tanulmányi kreditindexe szerint történik. (2) Ha a technikai feltételek adottak, a kurzus meghirdetője a kurzusfelvételi időszak alatt az eredeti létszámot növelheti. (3) Ha a kurzus meghirdetője a kurzust felvevők számára sajátos szakmai követelményeket állapít meg, a Tanulmányi Osztály közreműködésével köteles a félév harmadik napjáig a Neptun rendszerben véglegesíteni, hogy a jelentkezők közül kik nyertek felvételt a kurzusra. A névsorban nem szerepelhet a kurzus maximális létszámánál több hallgató. (4) A hallgató csoportja számára előzetesen meghirdetett kurzusra történő jelentkezés esetén a hallgató a rangsorolástól függetlenül bekerül.

52. § (1) A kurzusfelvételi időszakban, a szorgalmi időszak második hetének első napjáig a Neptun rendszer törli a kurzusfelvételek egy részét az alábbi elvek szerint: a. törölni kell azt a jelentkezést, amelynek előfeltételét a hallgató nem teljesítette; b. a rangsor végéről indulva annyi jelentkezést kell törölni, hogy a megmaradt hallgatók száma ne legyen nagyobb a megadott legnagyobb létszámnál. (2) A törlések tényéről a hallgatókat a Neptun rendszeren keresztül haladéktalanul értesíti a Tanulmányi Osztály. (3) A törlés után fennmaradó szabad helyekre az (1) bekezdés szerint meghatározott időponttól, a szorgalmi időszak második hetének végéig lehet jelentkezni. Ebben az időszakban a kurzusfelvétel a jelentkezés időrendjében történik. (4) Ha a hallgató kurzusjelentkezését a Neptun rendszer azért törölte, mert az előfeltételként megadott tanegység teljesítését nem rögzítették időben, biztosítani kell neki, hogy az eredeti jelentkezésével azonos tanegységet teljesítő kurzust elvégezhessen. (5) Ha a hallgató visszavonja a regisztrációs nyilatkozatát, törölni kell az adott félévre vonatkozó minden kurzusjelentkezését. (6) A hallgató eseti kérelmére, a tanulmányi rektorhelyettes döntése alapján törölni kell a kurzusfelvételt, ha a kurzuson való részvétel igazoltan a főiskolának vagy az oktatónak felróható ok miatt hiúsult meg. 53. § (1) Ha a kurzusra az előzetesen megadott legkisebb létszámnál kevesebben jelentkeztek, a kurzust nem kötelező elindítani. (2) A nem induló kurzusról a kurzusért felelős oktatási szervezeti egység vezetője értesíti a Tanulmányi Osztály vezetőjét és a Neptun rendszeren keresztül a hallgatókat. A foglalkozások 54. §

Oldal: 28 / 48

AVKF


(1) Az előadáson a részvétel csak akkor kötelező, ha ezt az oktató a tantárgyleírásban rögzíti, és a hallgatókat erről legkésőbb az első előadáson tájékoztatja. Ha az előadáson a részvétel kötelező, azt az oktatónak ellenőriznie és dokumentálnia kell (jelenléti ív), és azt a következő félév végéig meg kell őriznie. Ebben az esetben az előadásokról való hiányzás az előadások összórájának maximum 1/3 részéről engedélyezhető. (2) A gyakorlaton és a szemináriumon a részvétel és a gyakorlati követelmények teljesítése kötelező. A gyakorlaton való jelenlétet az oktatónak egyértelmű módon ellenőriznie kell, és nyilván kell tartania. (3) Gyakorlati és szemináriumi jegy megszerzése érdekében teljesítendő gyakorlati követelmény lehet: a. a gyakorlaton végzett feladatokról történő beszámolás és/vagy b. a gyakorlat idején kívül elvégzendő feladat és/vagy c. zárthelyi dolgozat és/vagy d. más, a képzési tervben meghatározott követelmény. (4) A gyakorlati követelményeket a képzési terv rögzíti, azok teljesítésének feltételeit, az ismeretek ellenőrzésének rendjét, a tematikát, a kötelező és az ajánlott szakirodalmat, valamint a félévközi teljesítések pótlásának lehetőségét az első órán ismertetni kell, vagy közzé kell tenni. A gyakorlaton való részvétel önmagában a kredit megszerzéséhez nem elegendő. (5) A tantervben megjelölt tárgyak esetében – ha a képzési terv ezt megengedi – a kötelező részvétel alól a tanulmányi rektorhelyettes a tanegységért felelős oktatóval történő egyeztetés után felmentést adhat, ha a hallgató az ismeretek meglétét az oktató számára megfelelő módon bizonyította. A bizonyítás módját az oktató határozza meg. A felmentés nem mentesít a többi gyakorlati követelmény teljesítése alól, és a kurzus teljesítését ekkor is az előírt értékelési formával kell értékelni. A felmentést írásban kell megadni. (6) A foglalkozásokon hang- vagy képfelvétel készítése kizárólag az oktató és – szeminárium és gyakorlat esetén – a többi jelen lévő hallgató előzetes engedélyével lehetséges. A speciális szükségletű hallgatók engedély nélkül is rögzíthetik a foglalkozások anyagát oly módon, amelyet fogyatékosságuk indokolttá tesz. A felvétel rögzítését előzetesen jelezni kell az oktatónak és a jelen lévő hallgatóknak. (7) A főiskolán tartott tanórák időtartama 45 perc, kivéve, ha a tanterv ettől eltérő időtartamot rögzít. A tanórák időbeosztását a Rektori Tanács hagyja jóvá. A tanulmányi teljesítmény értékelése 55. § (1) A tanegységet teljesíteni lehet a. kurzus vagy vizsgakurzus teljesítésével vagy b. kredit beszámításával. (2) A kurzust vagy vizsgakurzust akkor teljesítette a hallgató, ha ötfokozatú értékelésben az elégtelen (1) érdemjegytől eltérő minősítést szerzett. Vizsgakurzussal tanegységet csak akkor lehet teljesíteni, ha a hallgató az előző félévben már az aláírást megszerezte. (3) Nem teljesítette a kurzust vagy vizsgakurzust a hallgató, a. ha az értékelés során elégtelen (1) minősítést szerzett, b. kurzuselhagyás esetén, azaz, ha a tanegység teljesítését a kurzus felvétele ellenére meg sem kísérelte: szeminárium vagy gyakorlat esetén nem vett részt a foglalkozásokon, vagy más ok miatt értékelhetetlen volt a teljesítménye, vizsga esetén nem kísérelte meg a vizsga letételét. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik a szigorlat teljesítésére is.

Oldal: 29 / 48

AVKF


(4) Nem minősül kurzuselhagyásnak, ha az adott kurzus nem indul el, vagy a hallgató azért nem kísérelte meg a teljesítést, mert a tanegység előfeltételét nem teljesítette. 56. § (1) Az oktató a kurzus vagy a vizsgakurzus értékelését a vizsgalapon és a kurzusteljesítési lapon vagy a leckekönyvben az érdemjegy (minősítés) betűvel és számmal való bejegyzésével, aláírásával és a dátum megadásával igazolja. A bejegyzést a vizsgalapon, a leckekönyvben, vagy elektronikus leckekönyv esetén a kurzusteljesítési lapon azonos tartalommal kell rögzíteni. Az oktató, vagy a kurzus megtartásáért felelős oktatási szervezeti egység vezetője a kurzus értékelését legkésőbb az eredmény megszületését – külső értékelés, pl. iskolai gyakorlat értékelése esetén az értékelést tartalmazó dokumentum kézhezvételét – követő munkanapon köteles a Neptun rendszerben is rögzíteni. Eltérés észlelése esetén írásbeli hallgatói bejelentésre a Tanulmányi Osztály vizsgálatot kezdeményez a bejegyzést követő egy héten belül. A határidő elmulasztása jogvesztő. A hallgató a leckekönyvben, elektronikus leckekönyv esetén a kurzusteljesítési lapon törlést vagy javítást nem végezhet, e szabály megszegése esetén számolnia kell a közokirat-hamisítás büntetőjogi következményeivel. (2) Az adott vizsgához tartozó összes eredményt az oktató kézzel rögzített vagy a Neptun rendszerből kinyomtatott – mindkét esetben dátumozott és az aláírásával hitelesített – vizsgalapon megküldi a tárgy meghirdetéséért felelős oktatási egység számára. Szeminárium, gyakorlat, gyakorlati jegy 57. § (1) Ha a hallgató nem kapott a jelen Szabályzat 54. § (5) bekezdésben leírt felmentést, valamint az oktató ellenőrzi a jelenlétet, akkor a jelenlét hiánya miatt a. az oktató a gyakorlati jegyet nem tagadhatja meg, ha a hallgató a meghirdetett foglalkozások legfeljebb negyedéről hiányzott; b. egynegyed és egyharmad közötti távollét esetén az oktató jogosult többletfeladatot előírni vagy a gyakorlati jegyet megtagadni, az erre vonatkozó elvi döntését azonban a félév első óráján előre közölnie kell; c. egyharmadot meghaladó távollét esetén a gyakorlati jegyet az oktató jogosult megtagadni. (2) A gyakorlati jegy ötfokozatú. (3) A gyakorlati jegyet a vizsgaidőszak második hetének végéig kell megadni. Ezen rendelkezés alól, a szakmai gyakorlat, az iskolai és a köznevelési gyakorlat kivételt képez. (4) A gyakorlati jegy követelményeit – a szakmai gyakorlat, az iskolai és a köznevelési gyakorlat kivételével – a szorgalmi időszakban kell teljesíteni, de a hallgatók kérésére, az oktató véleményének kikérése után a kurzus megtartásáért felelős oktatási szervezeti egység vezetője engedélyezheti, hogy a gyakorlati jegy megszerzéséhez, a szorgalmi időszak befejeződése után, de legfeljebb a vizsgaidőszak első hetében még további feladatokat lehessen elvégezni. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott határidő egy héttel meghosszabbodik. (5) Elégtelen gyakorlati jegy kijavítására – ha a szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) képzési tervének rendelkezése, illetve annak hiányában a kurzuskínálat ezt lehetővé teszi – a vizsgaidőszak első két hetében kell egy alkalommal lehetőséget biztosítani. Ennek tényét a kurzuskínálatban közzé kell tenni. (6) Gyakorlati jeggyel záruló kurzust vizsgakurzussal nem lehet teljesíteni. Oldal: 30 / 48

AVKF


Vizsga (kollokvium) és szigorlat 58. § (1) Vizsga (kollokvium) lehet a. szóbeli vizsga és/vagy b. írásbeli vizsga. (2) A vizsga (kollokvium) fajtáját a képzési tervben és a kurzuskínálatban fel kell tüntetni, és az oktatónak ezt az első órán (a vizsgakövetelményekkel együtt) közölnie kell a hallgatókkal. Az utóvizsga és a javítóvizsga típusa – a szigorlati vizsgát kivéve – eltérhet a vizsga típusától, ennek tényét, az utó- és/vagy javítóvizsga típusának megjelölésével a vizsga meghirdetésekor közzé kell tenni. A vizsga (kollokvium) fajtájától eltérni csak a speciális szükségletű hallgatók esetében lehet. (3) A vizsgaidőszakban teljesített írásbeli részből (is) álló kollokvium eredményét 8 munkanapon belül kell kihirdetni. 59. § (1) A szigorlatra vonatkozó előírást csak arra a hallgatóra kell alkalmazni, akinek mintatantervében szerepel szigorlati követelmény. (2) A szigorlat az adott szakmai területeken az átfogó ismeretek megszerzését igazoló, egyetlen jeggyel osztályozott, egy vizsgakurzusként meghirdetett vizsga. Értékelése ötfokozatú. (3) Szigorlati vizsga kizárólag szóbeli vagy írásbeli vizsga lehet. (4) A szigorlati követelményeket a kurzusfelvételi időszak végéig közzé kell tenni, és az adott képzési időszakban nem lehet megváltoztatni. 60. § (1) Az írásbeli vizsgák nyilvánosságra hozatalakor szigorúan ügyelni kell a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok betartására. A hallgatók előzetes beleegyezése nélkül vizsgaeredmények név vagy Neptun rendszer által generált kód szerint meghatározva nyilvános helyen nem jelenhetnek meg. (2) A kijavított írásbeli vizsgadolgozatba és a szigorlati vizsga írásbeli részébe való betekintést a hallgatóknak a vizsgaeredmény közlését követő egy héten belül biztosítani kell. (3) A betekintés után a hallgató a megadott javítókulcs, illetve a kötelező szakirodalom alapján a javítás felülvizsgálatát kérheti a dolgozat javítójától. (4) A felülvizsgálatot írásban kell kérni a javítást végző oktatótól vagy oktatóktól az okok megjelölésével. A vizsgák szervezésének szabályai 61. § (1) A vizsgaalkalmakra minimált és maximált hallgatói létszámot lehet megállapítani, amelyet a vizsgaalkalmak közzétételével együtt a kurzus vezetője a Neptun rendszerben is jelez. Ezzel egy időben közzé kell tenni a vizsgák tematikáját/tételsorát. A vizsga követelményei közé tartozó kötelező irodalomként csak olyan mű határozható meg, amely legkésőbb a

Oldal: 31 / 48

AVKF


vizsgaidőpontok közzétételének idejében nyomtatott formában már megjelent, vagy a hallgatók számára elektronikus formában elérhető. (2) Az írásbeli vizsgák időpontját a kurzus vezetője, a szigorlati írásbeli vizsga időpontját a szakfelelős állapítja meg és teszi közzé a Neptun rendszerben. (3) A szakirányú továbbképzés hallgatóinak mind írásbeli, mind szóbeli vizsga esetén legalább két alkalmat kell biztosítani. (4) A vizsgák időpontját kizárólag a vizsgaidőszakra lehet kijelölni. (5) A szóbeli vizsgák időpontját a kurzus vezetője állapítja meg és teszi közzé a Neptun rendszerben. (6) A vizsga napján belül a vizsga időpontját az oktatási szervezeti egység vagy a vizsgáztató csoportosan vagy személyre szólóan kijelölheti. Pontos időpont kijelölésének hiányában a vizsga időpontja valamennyi aznapra feliratkozott vizsgázónak a Neptun rendszerben megadott kezdési időpont. Az oktató távolléte esetében az oktatási szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni a vizsga pótlásáról, amely a hallgatók számára hátrányos következményekkel nem járhat. (7) A kiírt vizsgák megtartásáért, illetve az oktató távolléte miatt elmaradt vizsgaidőpontok pótlásáért az illetékes tanszékvezető, bizottsági vizsga esetén a kurzus tartásáért felelős oktatási szervezeti egység vezetője a felelős. (8) A vizsgák szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos hallgatói panaszokat a tanulmányi rektorhelyettes köteles kivizsgálni, valamint az érintett oktatókat és hallgatókat a vizsgálat eredményéről írásban tájékoztatni. 62. § (1) A vizsgázás előfeltétele a vizsgára való jelentkezés. Vizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki a kurzust felvette és az aláírást megszerezte. (2) A hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egy kurzusból – a vizsgahalasztás kivételével – legfeljebb három alkalommal jelentkezhet vizsgázni. (3) A kurzus vezetője előzetesen egyes vizsgaidőpontokat javítóvizsga-időpontként, illetve utóvizsga-időpontként jelölhet meg. (4) Előzetesen utóvizsga-, illetve javítóvizsga-időpontként meghirdetetett vizsgára csak az utóvizsgára utasított, illetve a sikeres vizsgájukat javítani szándékozó hallgatók jelentkezhetnek. (5) A hallgató jogosult, legkésőbb a vizsgát megelőző nap 12. órájáig a vizsgára való jelentkezését visszavonni, illetve új vizsgaidőpontra jelentkezni (vizsgahalasztás), ha másik vizsgaalkalmon van szabad hely. (6) A vizsgahalasztás miatt újabb vizsgaidőpontot biztosítani nem kötelező, igazolt vizsgahalasztás esetén azonban vizsgalehetőséget kell biztosítani a hallgatónak. (7) Ha a hallgató a vizsgán igazolatlanul nem jelenik meg és nem élt a vizsgahalasztás lehetőségével, akkor a vizsgája eredménytelen vizsga. Igazoltnak kizárólag az a távollét tekinthető, amely a hallgató önhibáján kívül, igazolható külső (nem egészségügyi) körülmények miatt következett be, és arról igazolást hoz. Az igazolt távolmaradás vizsgahalasztásnak minősül. (8) Egészségügyi okokból való távollét esetén kizárólag járóbeteg-szakrendelői vagy kórházi igazolás fogadható el. 63. § (1) A szóbeli vagy írásbeli vizsgán (kollokviumon) az oktató köteles ellenőrizni a résztvevők személyazonosságát. A személyazonosságot kizárólag személyazonosság igazolására Oldal: 32 / 48

AVKF


alkalmas fényképes hatósági okmánnyal (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél) lehet igazolni. (2) Szóbeli vizsgán kurzusteljesítési lap nélkül vizsgázni nem lehet. A szóbeli vizsga eredményét az oktató köteles a kurzusteljesítési lapon rögzíteni és azt aláírásával, valamint a dátum megadásával hitelesíteni. (3) Az írásbeli vizsgán a meghirdetett vizsgaidőpont előtt legkésőbb 15 perccel meg kell jelenniük a hallgatóknak. Az írásbeli vizsga megkezdése után érkező és vizsgát tenni kívánó hallgató nem kezdheti meg a vizsgáját, így a késés a vizsgáról történő kizárást vonja maga után. (4) A vizsga a vizsgakérdés feltételével (a tétel átadásával) tekintendő megkezdettnek, ezután a hallgató teljesítményét érdemjeggyel minősíteni kell. (5) Az oktató jogosult a hallgató vizsgáját megszakítani és vizsgáját elégtelen (1) érdemjeggyel minősíteni, ha nem megengedett segédeszköz(ök) használatát vagy más személy együttműködését észleli. (6) Szóbeli vizsgán a vizsgázónak a felelet előtt lehetővé kell tenni a megfelelő felkészülést. Ettől kizárólag a vizsgázó kérésére lehet eltekinteni. (7) Vizsgát tartani elsősorban a főiskola épületeiben, tanulmányi rektorhelyettesi engedéllyel azon kívül is lehet. (8) A szóbeli vizsgák a főiskola oktatói és hallgatói számára – a vizsgáztatás helyszíne megszabta keretek között – nyilvánosak. A szóbeli vizsga nyilvánossága a vizsgázó kérésére korlátozható. (9) Ha a hallgató bizottság előtt vizsgázik, a hallgató teljesítményét a bizottság elnöke értékeli a bizottság tagjainak véleménye alapján.

Utóvizsga és javítóvizsga 64. § (1) A kurzus vezetője – tekintettel a jelen szakasz (5) bekezdésére – köteles a vizsgaidőszak utolsó előtti hetének végéig sikertelen vizsgát tett hallgatók számára, a sikertelenül vizsgázók létszámának figyelembe vételével utóvizsga-időponto(ka)t biztosítani. (2) Az elégtelen (1) osztályzat azonos vizsgaidőszakban történő javítása esetén az új jegyet a tanár a vizsgalapra bejegyzi, és a kurzusteljesítési lapon az elégtelen (1) érdemjegy alá, vagy hely hiánya esetén más alkalmas helyre írja. Az oktató az új jegyet a dátum megadásával és aláírásával hitelesíti. (3) A második alkalommal is elégtelen (1) érdemjegyet szerzett hallgató írásban kérheti a kurzus megtartásáért felelős oktatási szervezeti egység vezetőjétől, hogy harmadik vizsgáját bizottság előtt tegye le. Az oktatási szervezeti egység vezetője ezt a lehetőséget köteles biztosítani. (4) A (3) bekezdésben megjelölt bizottság előtti vizsga időpontját a bizottság határozza meg, erről a hallgatót három munkanapon belül (de legkésőbb a vizsgát megelőző negyedik munkanapon) hirdetmény útján értesíti a kurzusért felelős oktatási szervezeti egység vezetője. (5) Utóvizsgára vagy javítóvizsgára kollokvium és szigorlat esetén is a vizsga napját követő második naptól kerülhet sor. A hallgató indokolt írásbeli kérésére a kurzusért felelős oktatási szervezeti egység vezetője ettől eltérhet. (6) Utóvizsgára és javítóvizsgára kizárólag az adott képzési időszakban kerülhet sor. (7) A hallgató számára lehetővé kell tenni, hogy félévente szakonként (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) egy sikeres vizsgaeredményét javítsa az adott vizsgaidőszakban. Ebben az Oldal: 33 / 48

AVKF


esetben a vizsgaeredmény az előző teljesítést semmissé teszi, azonban a leckekönyvben a semmissé tett vizsgaeredményt is meg kell jeleníteni. (8) A vizsgák megismétlésére, valamint az eredménytelen vizsga esetén fizetendő térítési díjakról a Hallgatói Juttatások és Térítések szabályzat rendelkezései az irányadóak. A kivételes tanulmányi rend 65. § (1) A hallgató kérésére a Tanulmányi Bizottság a szakért (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) felelős oktatási szervezeti egység véleményére tekintettel kivételes tanulmányi rendet engedélyezhet. Kivételes tanulmányi rend csak nappali tagozatos hallgató számára adható. A Tanulmányi Bizottság az érintett oktatókkal konzultálva hozza meg döntését. (2) Kivételes tanulmányi rend engedélyezésének indokai lehetnek a következők: a. kiemelkedő tanulmányi eredmény, b. folyamatosan jó tanulmányi eredmény melletti, kiemelkedő, tudományos diákköri eredmény, c. folyamatosan jó tanulmányi eredmény melletti főiskolai közéleti tevékenység, d. külföldi ösztöndíj elnyerése, e. szülés, f. folyamatos, súlyos betegség, g. az olimpiai vagy paralimpiai felkészülés a Magyar Olimpiai Bizottság vagy a Paralimpiai Mozgalom javaslata alapján, h. egyéb szociálisan indokolt körülmény. (3) Kivételes tanulmányi rend iránti kérelem benyújtása a (2) a–c) pont esetén legalább 50 kreditpont megszerzése, illetve két félév eredményes lezárása után lehetséges. (4) A kivételes tanulmányi rendről szóló kérelemben fel kell tüntetni a hallgató tanulmányainak tervezett ütemezését, a kért kedvezményeket, valamint csatolni kell a szükséges igazolásokat. (5) A kivételes tanulmányi rendben tanuló hallgató tevékenységét oktató felügyeli. Az oktató előzetes támogatását a kérelemhez mellékelni kell. (6) A kivételes tanulmányi rend keretében a hallgató a következő kedvezményekben részesíthető: a. részleges vagy teljes felmentés a gyakorlatokon való részvétel alól, b. vizsgaidőszakon kívüli vizsga/vizsgák letételének engedélye, c. a tantervben meghatározott követelményeknek a képzési tervben előírtaktól eltérő idejű vagy tartalmú teljesítése. (7) Kivételes tanulmányi rend egy eljárásban legfeljebb két félévre engedélyezhető. (8) Az engedélyezett kivételes tanulmányi rend a hallgató tevékenységét felügyelő oktató egyetértésével visszavonható, ha a hallgató az adott félévben felvett kreditek 50 %-ánál kevesebbet teljesített. A hallgatók által végzett munka jogtisztasága 66. § (1) A hallgató a tanulmányi követelmények teljesítése során végzett munkájában, így különösen a házi dolgozat, évfolyamdolgozat, szakdolgozat, portfólió (a továbbiakban:

Oldal: 34 / 48

AVKF


hallgatói mű) elkészítése során idegen szerzői művet csak a szerzői jognak, valamint a kutatásmódszertan etikai kérdéseinek tiszteletben tartásával használhat fel. (2) Nem minősül hallgatói műnek az írásbeli vagy szóbeli vizsga, a jegyzőkönyv, valamint a zárthelyi dolgozat. (3) Idegen szerzői műnek minősül minden, nem a hallgató által készített irodalmi, tudományos, művészeti vagy egyéb szellemi alkotás, függetlenül a. készítőjétől (pl. ismert szakíró vagy másik hallgató), b. megjelenési formájától (pl. magyar vagy idegen nyelvű nyomtatott vagy internetes [URL] forrás, konferencia előadás), c. publikussá válásának mértékétől (széles körben ismertté vált mű, vagy csak szűkebb körben hozzáférhető mű), d. az idegen szerzői mű a mindenkori hatályos jogszabályok szerint szerzői jogi vagy ahhoz hasonló jogi védelemben részesültétől. 67. § (1) Idegen szerzői mű felhasználásakor az alábbiak szerint kell eljárni: a. az idegen szerzői mű egészének vagy részletének felhasználása (pl. átvétele, idézése, más nyelvből történő fordítása vagy ismertetése) esetén a forrást, továbbá a szerző nevét meg kell jelölni, ha ez a név a forrásban szerepel vagy – szóban elhangzó művek esetén – egyértelműen megállapítható; b. az idegen szerzői művet vagy annak részletét – a hallgatói mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – idézetként való megjelöléssel szabad felhasználni. (2) Az oktató jogosult plágiumkereső szoftver alkalmazásával is ellenőrizni a jelen §-ban foglalt kötelezettségek teljesülését. (3) Az idegen szerzői mű felhasználására és a felhasználás jelölésére egyebekben az adott szakterület vonatkozó szabályai az irányadók. 68. § (1) Amennyiben a hallgató a felhasználásra vonatkozó szabályoknak egészben vagy részben nem tesz eleget, a hallgatói művet értékelhetetlennek kell minősíteni, és az adott kurzus érdemjeggyel való minősítését meg kell tagadni. (2) Fegyelmi vétségnek minősül, amennyiben a hallgató – a felhasználásra vonatkozó szabályok megsértésével – szövegszerűen vagy alapvető tartalmi elemei tekintetében saját hallgatói műveként teljes egészében vagy jelentős részben idegen szerzői művet vagy idegen szerzői művek egybeszerkesztett változatát nyújtja be vagy adja elő. (3) Nem kell alkalmazni az (1)–(2) bekezdésben meghatározott következményeket akkor, ha a hallgató a hallgatói műben összességében eleget tett a felhasználásra vonatkozó szabályoknak és megállapítható, hogy azok részleges megsértése gondatlanságra vezethető vissza. A tanulmányok befejezése A végbizonyítvány (abszolutórium) 69. § (1) A végbizonyítvány (abszolutórium) annak igazolása, hogy a hallgató a szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) tantervében előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségeknek (a szakdolgozat, az előírt államilag elismert nyelvvizsga és a záróvizsga kivételével) mindenben Oldal: 35 / 48

AVKF


eleget tett, illetve a képzési és kimeneti követelményekben előírt összes kreditpontot megszerezte. A végbizonyítványt abban a félévben kell kiadni, amely félévben a hallgató annak feltételeit teljesítette. (2) Több szakon (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) tanulmányokat folytató hallgató esetén minden szakon külön kell végbizonyítványt kiadni. (3) A végbizonyítványt a hallgató leckekönyvében a tanulmányi rektorhelyettes írja alá, elektronikus leckekönyvben a Tanulmányi Osztály vezetője. A diplomamunka (szakdolgozat, portfólió) 70. § (1) A diplomamunka a képzési és kimeneti követelmény által előírt tartalmú, a tanulmányok lezárásakor írt dolgozat, portfólió esetén célirányos gyűjtemény. (2) Minden alap-, mester- és osztatlan képzésben, valamint szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató a szak lezárásaként – a képzési és kimeneti követelményekkel összhangban – diplomamunkát ír. (3) A hallgató minden szakon önálló diplomamunkát köteles készíteni. (4) A diplomamunka tartalmi és formai követelményeit az egyes szakcsoportok képzési és kimeneti követelményei, illetve az adott szak tanterve rögzíti. A tartalmi és formai követelményekre a Rektori Tanács és a Tanulmányi Bizottság ajánlásokat és kötelező előírásokat is megfogalmazhat. Az ajánlásokat és a kötelező előírásokat a főiskola honlapján közzé kell tenni. (5) A hallgatónak a szak képzési és kimeneti követelményei által meghatározott kereteken belül kell szakdolgozati témát választani. (6) A szakdolgozat a hallgató önálló munkája, amelyben be kell tartani a jelen Szabályzat 66– 68. §-okban foglalt rendelkezéseket. A szakdolgozathoz csatolni kell a hallgató eredeti aláírással ellátott nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy ez az önálló szellemi alkotása megfelel a jelen Szabályzat 66–68. §-okban, valamint a (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek. 71. § (1) A szakért felelős oktatási szervezeti egységek minden félévben a szorgalmi időszak harmadik hetéig kötelesek szakdolgozati témákat felajánlani a hallgatóknak. (2) A hallgatót a szakdolgozat elkészítésében egy vagy több témavezető (konzulens) segíti. Témavezető (konzulens) a főiskola oktatója, tudományos kutatója lehet. A főiskolával alkalmazotti jogviszonyban nem álló szakember felkérése esetén a szakért felelős oktató jóváhagyása is szükséges. (3) A szakirányú továbbképzés hallgatója témavezetőt kizárólag a képzésben oktatók közül választhat. (4) A szakdolgozat témáját a hallgató az (1) bekezdésben jelzett oktatási szervezeti egység által felajánlott témák közül vagy a témavezetővel, illetve annak hiányában a szakért felelős oktatási szervezeti egység vezetőjével egyeztetve választja. (5) A témaválasztás és a záróvizsga-időszak kezdete között a. alapképzés és a mesterképzés esetén legalább 9 hónapnak, b. felsőfokú szakképzés/felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés esetén legalább 6 hónapnak kell eltelnie.

Oldal: 36 / 48

AVKF


(6) Az illető oktatási szervezeti egység a szakdolgozat témavezetésének elvállalásához ennél hosszabb határidőt is megszabhat. Ezt azonban a téma meghirdetésekor időben közzé kell tenni. (7) A szakdolgozat témáját, témavezetőjét a szakért felelős oktatási szervezeti egység vezetője, illetve megbízottja írásban hagyja jóvá 30 napon belül, az esetleges titkosság engedélyezésével együtt. (8) A hallgató jogosult a szakdolgozat témáját megváltoztatni, de a változtatás időpontja és a záróvizsga-időszak kezdete között a. a felsőfokú szakképzés/felsőoktatási szakképzés, az alapképzés és a mesterképzés esetén legalább 6 hónapnak, b. szakirányú továbbképzés esetén legalább 4 hónapnak kell eltelnie. A szakfelelős ezt az időtartamot szükség esetén az (5) bekezdésben meghatározott időtartamra meghosszabbíthatja. (9) A főiskola a hallgató második és minden további témaváltoztatása esetén, valamint a hallgatói jogviszony megszűnését követően témavezetőt nem köteles biztosítani. (10) A jóváhagyott témát és témavezetőt a szakért felelős oktatási szervezeti egység adminisztrátorának be kell jelenteni. 72. § A szakdolgozatot a hallgató a főiskola által meghatározott határidőig, a képzési programban előírt formai követelményeknek megfelelően elektronikusan rögzített formában, és nyomtatásban lapjait hitelesen összefűzve köteles benyújtani a szakért felelős oktatási szervezeti egység adminisztrátorának (tanszéki adminisztrátor), aki azt a nyilvántartásba vétel után továbbítja az adott tanszék vezetőjéhez, amelyen a hallgató a dolgozatát benyújtotta. 73. § (1) A szakdolgozatot a szakért felelős oktatási szervezeti egység vezetője által megbízott egy vagy több szakértő (opponens) értékeli. (2) A szakdolgozatot a hallgatónak bizottság előtt kell megvédenie. A bizottság értékelését csatolni kell a szakdolgozathoz. (3) A szakdolgozat védése a záróvizsga-bizottság előtt történik. A záróvizsga-bizottság kijelöléséről a tanulmányi rektorhelyettes és a Tanulmányi Osztály gondoskodik. A szakdolgozat értékelésére felkért szakértőt vagy szakértőket annak az oktatási szervezeti egységnek vezetője kéri fel, ahová a szakdolgozatot benyújtották. (4) A szakdolgozatot a (2) és (3) bekezdésben meghatározott bizottság ötfokozatú minősítéssel bírálja el. A minősítést a bizottság vezetője írja alá. (5) Ha a képzési és kimeneti követelmények a szakdolgozatnak és a szóbeli védésnek elkülönített értékelését írják elő, akkor a szakdolgozatra vonatkozó opponensi véleményt legalább 3 nappal a szakdolgozat védése előtt el kell juttatni a jelöltnek. Az előzetes véleményt és a védést követően kialakított értékelést csatolni kell a szakdolgozathoz. (6) A szakdolgozat megvédése nyilvános. Ezt kizárólag államtitok, szolgálati titok, valamint üzleti titok védelme érdekében lehet korlátozni. (7) Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián vagy más szakmai versenyen fődíjat, első díjat, vagy különdíjat nyert dolgozatot a szakért felelős oktatási szervezeti egység vezetője külön bírálat nélkül jeles minősítéssel elfogadhatja, ha az megfelel a szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek. Az Országos Tudományos Oldal: 37 / 48

AVKF


Diákköri Konferencián bemutatásra elfogadott dolgozat is jeles minősítéssel elfogadható, ha erre ott a bizottsági elnök javaslatot tett. (8) Szakdolgozatként külön bírálat nélkül jeles eredménnyel fogadható el önálló szerzőként megjelentetett monográfia vagy szakkönyv, ha az megfelel a szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek. 74. § (1) Az államtitok, szolgálati titok, illetve üzleti titok védelme érdekében titkosított szakdolgozat esetében a) a szakdolgozatot csak olyan személy ismerheti meg, aki − tagja a záróvizsga-bizottságnak vagy a főiskolával alkalmazotti jogviszonyban áll; − írásban vállalja, hogy a megismert államtitkot, szolgálati titkot, illetve üzleti titkot megőrzi; b) a szakdolgozat megvédésén csak az értékelő bizottság, a témavezető és a hallgató lehet jelen; c) a szakdolgozat titkosításnak megfelelő tárolásáról a Tanulmányi Osztály vezetője gondoskodik. 75. § (1) A portfólió olyan dokumentumdosszié, amely megvilágítja a hallgatónak az adott szakterületen való tudását és gyakorlottságát. A portfóliót a hallgató tanulmányai során készíti el, amelyben dokumentálja a megismerés területén végzett munkáját, gyakorlatának eredményességét adatokkal támasztja alá, valamint a saját gyakorlati fejlődését bizonyítja. (2) A tanulmányi rektorhelyettes által jóváhagyott esetekben a hallgató a szakdolgozat bemutatása helyett a záróvizsga részeként élhet a portfóliójának bemutatásával. (3) A portfólió értékelésére a 73. § rendelkezései az irányadóak. A záróvizsga 76. § (1) A záróvizsga részeit a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. (2) A záróvizsga tételsorát úgy kell összeállítani, hogy a jelölt elméleti és gyakorlati ismereteiről számot adhasson, tételét komplex módon kifejthesse. (3) A záróvizsga követelményeit és tételsorát az (1) bekezdés figyelembe vételével a szakfelelős állítja össze és a tanulmányi rektorhelyettes hagyja jóvá. A jóváhagyott követelményeket és tételsort a főiskola honlapján a Tanulmányi Osztály teszi közzé. (4) A hallgató szakonként (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) külön záróvizsgát tesz, kivéve, ha a jogszabály másként rendelkezik. (5) Záróvizsgát záróvizsga-időszakban lehet tenni. A záróvizsga-időszak megegyezik a vizsgaidőszakkal, kivéve, ha a főiskola tanulmányi rektorhelyettese ettől eltérően rendelkezik. (6) Záróvizsgára írásban lehet jelentkezni a Tanulmányi Osztályon. (5) Záróvizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki a végbizonyítványát megszerezte vagy várhatóan legkésőbb a záróvizsga kezdetéig megszerzi. (7) Az, aki végbizonyítványát 2012. szeptember 1-jét megelőzően szerezte meg, záróvizsgáját 2022. augusztus 31. napjáig teheti le, azzal, hogy a főiskola a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után feltételhez kötheti. (8) A záróvizsgán az a hallgató vehet részt, aki Oldal: 38 / 48

AVKF


a) a végbizonyítványt (abszolutórium) megszerezte, b) költségtérítéssel/önköltséggel, kártérítéssel, egyéb díjakkal és térítésekkel nem tartozik, a főiskola leltári tárgyait leadta, c) szakdolgozatát határidőre benyújtotta. (9) A záróvizsga szóbeli, illetve – ha van – a szakdolgozattól különböző írásbeli és/vagy gyakorlati részén az a hallgató vehet részt, akinek szakdolgozatát legalább elégséges (2) érdemjegyre minősítették. (10) A záróvizsga szóbeli, illetve – ha van – írásbeli vagy gyakorlati részét záróvizsgabizottság előtt kell letenni. (11) A záróvizsga szóbeli, illetve – ha van – a szakdolgozattól különböző írásbeli és/vagy gyakorlati részét a bizottság zárt ülésen ötfokozatú értékeléssel minősíti. (12) A záróvizsga eredményét a záróvizsga jegyzőkönyv tartalmazza, amelyet a záróvizsgabizottság elnöke szóban hirdet ki a záróvizsga értékelését követően. (13) Sikeres záróvizsgát ismételni nem lehet. A sikertelen záróvizsga megismétlése 77. § (1) Ha a szakdolgozat vagy a portfólió minősítése elégtelen (1), a hallgatónak új diplomamunkát kell készítenie jóváhagyási eljárás után. Megismételt diplomamunka esetén a hallgató leghamarabb a következő záróvizsga-időszakra jelentkezhet. Elégtelennél jobb érdemjeggyel minősített szakdolgozat vagy portfólió javítására nincs lehetőség. (2) A szakdolgozat témájaként a szakért felelős oktatási szervezeti egység vezetőjének döntése alapján a korábbi dolgozat témája is kijelölhető. (3) Ha a záróvizsga szóbeli, írásbeli, illetve gyakorlati részén a hallgató elégtelen (1) érdemjegyet szerzett, az egész záróvizsgát meg kell ismételnie. Erre leghamarabb a következő záróvizsga-időszakban kerülhet sor. (4) Elégtelenre minősített záróvizsga megismétlésére két alkalommal van lehetőség. A záróvizsga-bizottság 78. § (1) A záróvizsga-bizottság elnöke egyetemi tanár, professor emeritus, egyetemi docens, főiskolai tanár, főiskolai docens lehet. (2) A záróvizsga-bizottsági elnökséggel járó feladat ellátására felkérhető személyeket, valamint a záróvizsga-bizottsági tagokat a szakért (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) felelős oktatási szervezeti egység javaslata alapján, legkésőbb a záróvizsga-időszak kezdetét megelőző négy héttel a tanulmányi rektorhelyettes nevezi ki. (3) Záróvizsgáztatásban csak olyan személy vehet részt, akit a tanulmányi rektorhelyettes erre felkért. A felkérést a főiskolával alkalmazotti jogviszonyban nem álló szakembernek írásban kell elfogadnia. Azoknak a főiskolával alkalmazotti jogviszonyban állóknak, akik a felkérés idejére akadályoztatva vannak, írásban kell jelezniük az akadályoztatás tényét a tanulmányi rektorhelyettesnek. Ebben az esetben az akadályoztatott személyek helyett más, a főiskolával alkalmazotti jogviszonyban állót kell a feladat betöltésére felkérni. (4) Szakirányú továbbképzésben szervezett záróvizsga esetén a záróvizsga-bizottság összetételét a Felnőttképzési Központ vezetője a szak felelősével egyeztetve határozza meg. A záróvizsga-bizottság tagjait a tanulmányi rektorhelyettes nevezi ki. Szakirányú továbbképzés záróvizsgájára is alkalmazni kell a (3) bekezdés rendelkezéseit. Oldal: 39 / 48

AVKF


(5) A záróvizsga-bizottság legalább egy tagját a főiskolával alkalmazotti jogviszonyban nem álló szakemberek közül kell kinevezni. (6) A záróvizsgára a szakdolgozati témavezetőt (konzulens) tanácskozási joggal meg lehet hívni. Az oklevél 79. § (1) Sikeres záróvizsga alapján a főiskola a hallgató részére – a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül – magyar és angol nyelven vagy magyar és latin nyelven, illetve nemzetiségi képzés esetén magyar nyelven és a nemzetiség nyelvén oklevelet ad ki. (2) Nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni az oklevelet. (3) Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt a hallgató nem mutatta be, a felsőoktatási intézmény – a hallgató kérésére – igazolást állít ki, amely végzettséget és szakképzettséget nem igazol, de tanúsítja a záróvizsgák eredményes letételét. (4) Az oklevelet a rektor vagy az általa erre kijelölt tanulmányi rektorhelyettes vagy bizottsági elnök írja alá. (5) Az oklevél a végzettség és szakképzettség megszerzését igazolja. (6) Az oklevél minősítése a két tizedesjegyre kiszámított átlageredmény alapján történik: − kiváló, ha az átlag: 4,91–5,00; − jeles, ha az átlag: 4,51–4,90; − jó, ha az átlag: 3,51–4,50; − közepes, ha az átlag: 2,51–3,50; − elégséges, ha az átlag: 2,00–2,50. (7) Kitüntetéses oklevelet kap az a jelölt, aki a záróvizsgán kiváló eredményt ér el, szakdolgozatának és minden zárótanításának vagy zárótevékenységének, szigorlatának eredménye jeles, összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 4,51; továbbá érdemjegyei között nincsen közepesnél alacsonyabb. Azonos félévben letett javítóvizsga esetében az eredeti érdemjegyet figyelmen kívül kell hagyni. (8) Az oklevél minősítése a következő érdemjegyek önálló beszámításával számtani átlaguk képzésével történik: − a szigorlatok érdemjegyei (amennyiben a mintatanterv előírja), − a záróvizsga érdemjegyei, − zárófoglalkozásra, vagy zárótanításra vagy terepgyakorlati záróvizsgára adott érdemjegy (amennyiben a mintatanterv előírja), − amennyiben nincs szigorlat a mintatantervben a hallgató teljes tanulmányai során elért eredmények súlyozott kreditindexe alapján, az Nftv. rendelkezéseit figyelembe véve. (9) A hallgató külön kérésére – legkésőbb a záróvizsgára történő jelentkezésnél – a jelen Szabályzatban felsorolt nyelvektől eltérő nyelven kiállított oklevél is kiadható. Az ilyen nyelven kiadott oklevélért a hallgatónak külön térítési díjat kell fizetnie. Az oklevélmelléklet (supplement) 80. §

Oldal: 40 / 48

AVKF


(1) Az oklevél mellé térítésmentesen ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet (supplement) magyar és angol nyelven, valamint nemzetiségi képzés esetén – a hallgató kérésére – az illető nemzetiség nyelvén. (2) Az oklevélmelléklet célja, hogy harmadik személy – elsősorban külföldi érdekelt – számára megkönnyítse annak megértését, hogy az adott oklevél milyen tudást és kompetenciákat tanúsít. (3) Az oklevélmelléklet előállításához szükséges informatikai támogatást a Tanulmányi Osztály biztosítja. A dísz- (jubileumi) oklevél 81. § (1) Egy alkalommal arany, gyémánt, vas, rubin, illetve platina dísz- (jubileumi) oklevél adományozható életpályája alapján annak, aki a főiskolával vagy jogelőd intézményei valamelyikében legalább ötven, hatvan, hatvanöt, hetven vagy hetvenöt éve szerezte meg oklevelét, és életpályája alapján közmegbecsülésre méltó. (2) A rövid szakmai életutat is bemutató kérelmet a főiskolán kell benyújtani, és csatolni kell az oklevél másolatát. (3) A dísz- (jubileumi) oklevelet a beérkezett kérelem alapján a rektor adományozza. A dísz(jubileumi) oklevelet a rektor és a tanulmányi rektorhelyettes írja alá, átadására főiskolai ünnepség keretében kerül sor. (4) A dísz- (jubileumi) oklevél adományozására irányadó technikai eljárási rendet rektori utasítás állapítja meg.

Oldal: 41 / 48

AVKF


Záró rendelkezések Jelen Szabályzatot, a Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat nevű dokumentumot a Szenátus SZH 15.07.02./03. számú határozatával 2015. július 2-án elfogadta. Jelen Szabályzat (Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat) 2015. augusztus 1-jén lép hatályba. A témát érintő, korábbiakban kiadott minden előző rendelkezés hatályát veszti. Vác, 2015. július 2. Készítette: Dr. Mészáros László mb. tanulmányi rektorhelyettes

Oldal: 42 / 48

AVKF


Mellékletek 1. számú melléklet A szakdolgozat (1) A szakdolgozatra vonatkozóan jelen Szabályzat 66–68. §-ai és 70–74. §-ai irányadók. (2) A szakdolgozati témákat a tanszékek dolgozzák ki. A szakdolgozati témák végleges listáját a szakfelelős javaslatára a tanulmányi rektorhelyettes hagyja jóvá. A jóváhagyott szakdolgozati témajegyzéket a főiskola honlapján kell közzétenni. (3) A szakdolgozati témára az óvodapedagógus, katekéta-lelkipásztori munkatárs, kántor hallgató legkésőbb a 4. félév, a szociálpedagógia és a tanító szakos hallgató az 5. félév szorgalmi időszakának végéig írásban köteles jelentkezni. Felsőfokú szakképzések esetén szakdolgozati témára legkésőbb a 2. félév szorgalmi időszakának végéig kell írásban jelentkezni. A szakdolgozat témaválasztási lapot – amelyen az oktató aláírásával nyilatkozik arról, hogy a hallgató szakdolgozati témavezetését vállalja – ugyanezen időpontig kell leadni a választott konzulens tanszéki adminisztrátoránál. (4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglaltakon túl a szakdolgozattal kapcsolatban a következő, a pedagógiai kutatásmódszertan által tárgyalt iránymutatást kell figyelembe venni: a) A szakdolgozat címét úgy kell megfogalmazni, hogy az egyértelműen jelezze a tartalmat. A címet lehet alcímmel kiegészíteni. b) A bevezetés tartalmazza a témaválasztás indoklását, a téma aktualitását és pedagógiai szempontú felhasználhatóságát, a hipotézist vagy előfeltevést, a kutatáshoz felhasznált stratégiát, módszereket és eszközöket, valamint a minta nagyságát és a mintavételi eljárást. A bevezetésben kell feltünteni a legfontosabb felhasznált szakirodalmakat is. c) A tárgyalás a bevezetésben megfogalmazott problémára adható választ fejti ki részletesen. d) A befejezés a hipotézisre, valamint a problémafelvetésre adott válaszokat összegezi. Célszerű javaslatot tenni további kutatásokra és a feltárt törvényszerűségek, eredmények felhasználására. e) A szakdolgozat végén kell közölni a mellékleteket, valamint az irodalomjegyzéket (bibliográfia). f) A tartalomjegyzéket a szakdolgozat elején kell elhelyezni. g) Az a)–d) pontok tekintetében célszerű a pedagógiai kutatásmódszertan alábbi kérdéseinek figyelembe vétele: 1. Mit kutatok? Mi a megoldatlan kérdés? Mi a kutatási probléma? 2. Miért fontos ez a téma? Miért ezt a témát kutatom? Miért érdemes ezt a témát kutatni? Hogyan viszonyul a téma a pedagógiai kutatáshoz? 3. Mik a hipotéziseim, előfeltevéseim, esetleges téziseim, sajátos meglátásaim a kutatásommal kapcsolatban? 4. Mi a téma szakirodalmi, kutatási előzménye? Milyen könyveket, folyóiratokat, tanulmányokat, cikkeket, audiovizuális tartalmakat tartok fontosnak? Miért? Kik azok a személyek, akik irányt mutatnak nekem a kutatásban? Kikkel értek egyet? Esetleg kivel, vagy

Oldal: 43 / 48

AVKF


kikkel nem értek egyet? Miért? Milyen mintát adnak nekem a különféle irodalmak és kutatók? Hol helyezem el magam a kutatásban? Hogyan viszonyulok a kutatáshoz? 5.Milyen módszerekkel és eszközökkel kívánom kutatni a témát? Miért? Mit várok el a módszerektől és eszközöktől? Hogyan kívánom alkalmazni a módszereket és eszközöket? Hol? Mikor? Kivel vagy kikkel? Mennyi ideig? 6. Milyen mintán végzem el a kutatásaimat? Hogyan választok mintát? Miért ezt a mintát választom? 7. Hogyan hajtom végre a kutatást? Mikor? Hol? Kiket hívok segítségül? Bevonok-e másokat a kutatás lebonyolításába vagy egyedül végzem? 8. Milyen eredményeket várok a kutatástól? Mire indíthatnak az eredmények? Milyen újabb kutatásokra ösztönözhetnek? Mivel járul hozzá a kutatás a pedagógia elméletéhez és/vagy gyakorlatához? (5) A szakdolgozat formájára és terjedelmére a következő pontok irányadók: a) A szakdolgozat terjedelmére vonatkozó minimum: 50 ezer n. A szakdolgozat terjedelme nem lépheti túl a 150 ezer n-t. A szakdolgozat szövegébe a tartalomjegyzék, a mellékletek és az irodalomjegyzék nem tartoznak bele. b) A szakdolgozatot A/4 méretű, fehér színű, fénymásoló papír minőségű lapokra kell megírni egyoldalas formátumban. c) A szakdolgozatot értelemszerűen kell tagolni. d) A szakdolgozat betűtípusa: Times New Roman. e) A szakdolgozat betűmérete: a címeknél 14 pt, a folyó szövegben 12 pt, a lábjegyzetekben 10 pt. f) A sorközökre vonatkozóan a szimpla, vagy az 1,5 használata az elvárt. g) A behúzásra vonatkozóan minden irányban a 2,5 cm behúzást kell alkalmazni. h) A szöveg igazítására a sorkizárt lehetőséget kell használni. i) Az oldalszámot a lap alján kell megjeleníteni. (6) A hallgató félévenként legalább három alkalommal köteles a témavezetővel (konzulens) a szakdolgozatának előre haladását bemutatni. A hallgató köteles a konzultációkról naplót vezetni, amelybe be kell jegyezni a konzulens tanár instrukcióit. A naplót a konzultálások során a konzulens oktató köteles aláírni. A kitöltött konzultációs naplót a szakdolgozattal együtt kell leadni. (7) A témavezető (konzulens) témavezetői nyilatkozatot írhat a hallgatóval való együttes munkájának bemutatása céljából, amelyet a szakdolgozat védése előtt a védésre kijelölt bizottságnak át kell adni. (8) A szakdolgozatot egy kötött példányban, valamint egy CD lemezre rögzített példányban kell benyújtani, valamint az elektronikus példányt a Neptun rendszerben a megadott határidőre fel kell tölteni. (9) A szakdolgozat leadásának határideje az őszi záróvizsga esetén: november 15., a tavaszi záróvizsga esetén: április 15. (10) Az (1)–(5) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a pedagógiai kutatásmódszertannak a kutatási beszámolók szerkezetére, valamint a kutatási beszámolókkal szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírásai az irányadók. (10) Kétség vagy vita esetén a szakdolgozatról az adott tanszék oktatóinak, vagy más külső szakértőknek a véleményét kell kikérni.

Oldal: 44 / 48

AVKF


2. számú melléklet A szakdolgozatba bekötendő nyilatkozatról (1) A szakdolgozatba az alább közölt nyilatkozatot kell bekötni. (2) Az elektronikus formában benyújtott szakdolgozat adathordozó eszközére is fel kell tölteni az alább közölt nyilatkozatot. Nyilatkozat a szakdolgozat eredetiségéről Alulírott … … … az Apor Vilmos Katolikus Főiskola … … … szakos hallgatója büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy a(z) … … … című szakdolgozat saját, önálló munkám, és abban betartottam a főiskola által előírt, a szakdolgozat megírására vonatkozó szabályokat. Tudomásul veszem, hogy a szakdolgozatban plágiumnak számít: a) szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás nélkül, b) tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül, c) más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése, d) valamint mindazt, amit a hatályban lévő Hallgatói követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat 66–68. §-ai a hallgatói munka jogtisztaságával kapcsolatban előírnak. E nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem továbbá, hogy plágium esetén szakdolgozatom értékelés nélkül visszautasításra kerül. Vác, … év … hónap … nap. Következik a hallgató saját kezű aláírása.

Oldal: 45 / 48

AVKF


3. számú melléklet A portfólió (1) A portfólióra vonatkozóan jelen Szabályzat 75. §-a irányadó. (2) A portfólió a hallgatónak a pedagógiai képzése során készített munkáiból összeállított célirányos gyűjtemény, amely bemutatja készítőjének erőfeszítéseit, fejlődését és eredményeit egy vagy több pedagógiai területen. A portfólióban megjelenő munkák gyűjtése, válogatása, rendszerezése és az önreflexiók elkészítése a hallgató feladata. A portfólió tartalmazza a kiválasztott, változatos dokumentumokat és az elemzés módszerének szempontrendszerét, az önértékeléseket, reflexiókat, az oktatók és a társak visszajelzéseit. (3) A portfólió célja a pedagógiai tudás, nézetek nyomon követése, a tudás elmélyítése, illetve a nézőpontok változtatásának az elősegítése. A szakszerűen épített portfólió megvilágítja a hallgató egy adott témában és meghatározott idő alatt szerzett jártasságát, előrehaladását. Támogatja az önálló, aktív, kutató szemléletű, felfedező részvételt a téma elsajátításában, ugyanakkor a környezet számára is láthatóvá, értékelhetővé teszi azt, hogy a hallgató milyen szintre jutott el a kompetenciák alakulásában, a szakmai fejlődésben. (4) A záróvizsga során, amennyiben a jelölt a szakdolgozat helyett portfólió bemutatása mellett döntött, a jelöltnek az önmaga által összeállított portfóliója segítségével kell igazolnia a pedagógiai pályához szükséges készségeit, képességeit és kompetenciáit. A jelöltnek a főiskolai tanulmányaihoz kötődő (elméleti és gyakorlati képzés egyaránt) produktumait kell újra áttekintenie, abból a szempontból, hogy a pedagógiai kompetenciáit igazoló, minőségi munkáit és azokat a munkákat gyűjtse össze, amelyek a szakmai fejlődésére jelentős hatást gyakoroltak. A portfólióban ezeket kell elemezni, reflexiókkal kísérni. (5) A benyújtandó értékelési portfólió tehát a szakmai fejlődés szempontjából legrelevánsabb dokumentumokat tartalmazza. A hallgatónak lehetősége van egyénre szabott, kreatív formát kialakítani a portfólió külalakjában, borítójában. A portfólió első lapján fel kell tüntetni a hallgató nevét, a főiskola nevét és címét, a képzés típusát, az elvégzett szakot. A portfólió elején tartalomjegyzék összesíti a benne szereplő dokumentumokat. Az írásbeli dokumentumok mellett a portfólióban elhelyezhetők fényképek, rajzok és CD-k is. Az oktatási, nevelési vagy egyéb gyakorlatok során kézírással készített segédleteket eredeti formájukban lehet csatolni. (6) A portfóliónak kötelezően tartalmaznia kell az alábbi dokumentumokat: a) a tanulmányok során a pedagógiai és pszichológiai tantárgyakhoz készített legalább három feladatot; b) az oktatási, nevelési vagy egyéb gyakorlatok során készült legalább három munkát; c) az összefüggő egyéni gyakorlat során készített munkákat; d) a bölcsőde, vagy óvoda, vagy iskola, vagy szociális intézmény, mint szervezet működéséhez kapcsolódó legalább egy munkát; e) a jelölt saját munkájának reflexióit a következők szerint: - a jelölt pedagógiai céljainak megfogalmazása, a pedagógiai kompetenciakövetelmények teljesítése terén megfogalmazott személyes feladatok; Oldal: 46 / 48

AVKF


- az egyes bemutatott dokumentumokhoz fűzött megjegyzései, magyarázatai, javaslatai; - összegező önreflexió a képzés során elért eredményekről és fejlesztendő területekről; - további szakmai célok és az ezekhez kapcsolódó cselekvési terv megfogalmazása. Amennyiben készült tanári értékelés a beadott munkáról, és a hallgató rendelkezésére áll, akkor csatolandó az adott anyaghoz. (7) A portfólióba kerülő dokumentumok változatos műfajúak lehetnek, például: - esszé, szemináriumi dolgozat; - beszámoló a pedagógiai tevékenység tapasztalatairól; - kutatási beszámoló; - óralátogatási, intézménylátogatási jegyzőkönyvek; - tananyagtervezés, tananyagfejlesztés, taneszközök készítése; - tervezési dokumentumok (óravázlatok, tématervek, programcsomagok, projektleírások stb.); - a tanításhoz készített segédanyagok (program, szemléltetőeszköz, makett stb.); - az értékeléssel kapcsolatos dokumentumok (feladatbank, dolgozatok stb.); - tanítási órákon túli tevékenységek dokumentumai (pl. szabadidős tevékenységekhez, tanulói önkormányzat támogatáshoz kapcsolódóan stb.); - az IKT-eszközök tanulói használatának bemutatása (digitális tábla, honlap, távoktatás, elearning stb.); - a tanítási vagy egyéb gyakorlat során végzett (óra)megfigyelések tanulságai; - a tanítási óra vagy egyéb gyakorlat audio- vagy videofelvétele és annak elemzése; - saját tanítványok, megfigyelt tevékenységek reflexióval ellátott munkái stb. (8) A portfólió leadásának határideje az őszi záróvizsga esetén: november 15., a tavaszi záróvizsga esetén: április 15. (9) A portfólió kinyomtatva benyújtott példányát a záróvizsgát követően a jelölt visszakapja, vagy – a jelölttel egyeztetve – az opponens magánál megtarthatja. (10) A portfóliót az előzetesen felkért bíráló (opponens) érdemjeggyel és szövegesen értékeli. A portfólió bírálóját a főiskola jelöli ki, a neveléstudomány, a pszichológia vagy az érintett szakmódszertan oktatói közül. Ha a kijelölt bíráló nem a főiskola oktatója, a kijelölésről egyidejűleg értesíteni kell az érintett szervezeti egység vezetőjét. Az értékelésbe a bíráló (opponens) más, a jelölt felkészítésében részt vett személyeket is bevonhat, például szakmódszertant oktatót, vezetőtanárt, mentort. (11) Az értékelés szempontjai: - a szakmai fejlődés és azok kompetenciák alapján történő értelmezése, elemzése; - az anyagok kidolgozottsága, az elemzés szakmai színvonala, szakszerű nyelvhasználat; - a beadott anyagok a pedagógiai feladatkörök szempontjából mennyire széles körből merítenek; - a megoldások és a módszerek változatossága, ötletessége; - lényegkiemelés, koherencia, a válogatás tudatossága és indokolása; - formai megjelenés. (12) A portfólió elégtelen (1) minősítése esetén a jelölt nem bocsátható záróvizsgára, és a portfóliót újból el kell készítenie. A portfóliót a hallgató új eljárásban, leghamarabb csak a következő félévben pótolhatja. (13) A portfóliót egy kötött példányban, valamint egy CD lemezre rögzített példányban kell benyújtani, valamint az elektronikus példányt a Neptun rendszerben a megadott határidőre fel kell tölteni. (14) A mellékletben nem szabályozott kérdésekben a pedagógiai kutatásmódszertannak a kutatási beszámolók szerkezetére, valamint a kutatási beszámolókkal szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírásai az irányadók.

Oldal: 47 / 48

AVKF


(15) Kétség vagy vita esetén a portfólióról az adott tanszék oktatóinak, vagy más külső szakértőknek a véleményét kell kikérni.

4. számú melléklet A záróvizsga általános eljárási rendjéről (1) A vizsgabeosztást a Tanulmányi Osztály készíti el és a záróvizsga időpontját megelőzően 8 nappal erről a jelölteket értesíti. A jelöltek vizsgabeosztását a vizsga napján a vizsgaterem ajtajára ki kell függeszteni. (2) A vizsga kezdetén a záróvizsga-bizottság elnöke a jelölteknek rövid tájékoztatót tart a vizsga szervezéséről, lefolyásáról és általános követelményeiről. (3) A vizsga megkezdésekor a jelölt az előzetesen közzétett témakörökből (tételekből) húz, és a Bizottság előtt készül fel. (4) A vizsgára való felkészüléshez minden jelölt részére biztosítani kell 20 perc gondolkodási időt. (5) A vizsgateremben egyszerre legfeljebb négy vizsgázó jelölt (1 felelő, 3 felkészülő) tartózkodhat. (6) A felkészüléshez a jelölt használhatja az adott szak által képviselt foglalkozás gyakorlásához szükséges – külön listában meghatározott – dokumentumokat. (7) A jelölt felkészültségét a záróvizsga-bizottság tagjai külön értékelik, majd zárt ülésen – vita esetén szavazással – állapítják meg az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (8) Ha a záróvizsga bármelyik részosztályzata elégtelen, a záróvizsga egésze is elégtelennek minősül. (9) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv vezetése a jegyző feladata. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelölt felkészülése során készített vázlatait. A jegyzőkönyvet a záróvizsga-bizottság minden tagjának alá kell írnia. A jegyzőkönyv az aláírások után válik hitelessé. (10) A jelölt feleletéről a záróvizsga-bizottság rövid írásos értékelést ad, amelyet a jegyző rögzít a záróvizsga-jegyzőkönyvben. (11) Külön álláspontot, megjegyzést és egyéb észrevételt is a jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (12) A záróvizsga eredményét a záróvizsga-bizottság elnöke hirdeti ki.

Oldal: 48 / 48

Hallgatói Követelményrendszer, Tanulmányi és Vizsgaszabályzat

Recommend Documents