Hajdú-bihari. Félidőben. [ III. évfolyam 4. szám február 4. ] Fotó: Nagy Gábor

Hajdú-bihari [ III. évfolyam 4. szám | 2009. február 4. ]

Fotó: Nagy Gábor

Hajdú-Bihar Megye két éve

Félidőben Hajdani nemes, nagymúltú vármegyékből alakult ki ez a közigazgatási terület, ahol élünk. Ami a térképen színes felület, az a valóságban csaknem 90 települést jelent és több százezer embert, akik Hajdú-Bihar megyében igyekeznek boldogulni. Mi, akik itt lakunk, nem egy szabálytalan foltot látunk, ha a térképre pillantunk, hanem (Radnóti verse után szabadon) szöcskét, ökröt, szelíd tanyát, gyárat és szántóföldeket, füttyös gyümölcsöst és sírokat. Jelenünk, s reményeink szerint jövőnk ez a föld. Akkor is, ha úgy érez-

zük, most nehezebb, mint amilyen lehetne. Mert nem csupán a világ küszködik válsággal, de az ország is működőképessége határán imbolyog. A gondok pedig gyűrűznek tovább, felénk. S bár igazságtalanságnak gondoljuk, hogy nem vagyunk okozói semmi rossznak, kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy mégis mi fizetjük meg a felelőtlen és hibás döntések árát. Kicsit úgy érezzük, mintha két ország volna: egy másik, ami olyan, amilyen – és ez, ahol mi élünk. Most határhoz érkeztünk, vagy ha úgy tetszik: félidőhöz. Jó két évvel ezelőtt tavasszal a

parlamenti, majd ősszel a helyhatósági választásokon a szavazóurnákhoz járultak a hajdú-bihariak. 2006 októberében pedig – 840 napja! – megalakult megyei önkormányzat új képviselőtestülete; élére Rácz Róbertet választották. Lapunk különszámot szentel ennek a két évnek. Kérjük az olvasót, tartson velünk, tekintsük át, mi történt Hajdú-Bihar megyében 2006 októberétől napjainkig. Szénási Miklós

2

Félidőben

[ Hajdú-bihari Hét | 2009. február 4. ]

Hajdú-Bihar megye önkormányzata Választott tisztségviselők: A közgyűlés elnöke: Rácz Róbert A közgyűlés alelnöke: Kocsis Róbert, Szólláth Tibor Kinevezett tisztségviselők: főjegyző:  Vasas Lászlóné dr., aljegyző:  Dr. Lipták János Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat képviselő-testületének tagjai: Aba-Horváth István, Arany László, Berényi András, Bernáth László, Béres László, Bodó Sándor, Bulcsú László, Csige Tamás, dr. Forgács Barna, dr. Lázár Imre, dr. Molnár László, Gál István, Gurzó László, Győri Balázs, Jantyik Zsolt István, Kardos István, Kiss Sándor Mátyás, Kocsis Róbert, Kovács Miklósné, Kovács Zoltán, Kövér Mónika, Kőrösiné Bódi Judit, Krucsó Antal, Lakatos Tibor, Makay Zsolt, Máthé Attila Gyula, Ménes Andrea, Moczok Gyula, Muraközi István, Postáné Kecskés Ilona, Rácz Róbert, Suták Miklós, Szabó Sándor, Szécsi Tamás, Szólláth Tibor, Tasi Sándor, Timár Zoltán, Titi Éva, Totyik Tamás, Tóth Mihály Fejlesztési főosztály: Buzás László főosztályvezető Intézményfenntartói főosztály: Filep Miklós főosztályvezető Jogi és önkormányzati főosztály: Kraszitsné dr. Czár Eszter mb. főosztályvezető

Közgazdasági főosztály: Nagy László főosztályvezető Ellenőrzési csoport: Tóth Erzsébet belsőellenőrzési vezető Bizottságok: • Egészségügyi, Szociális és Munkaügyi és Kisebbségi Bizottság • EU Integrációs és Regionális Bizottság • Gazdasági és Vagyongazdálkodási Bizottság

• • • • • • •

Idegenforgalmi Bizottság Jogi és Ügyrendi Bizottság Közoktatási, Gyermek- és Ifjúsági Bizottság Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság Művelődési, Sport- és Civil Kapcsolatok Bizottsága Pénzügyi Bizottság Területfejlesztési Bizottság

Hivatali ügyek

Vasas Lászlóné dr., címzetes főjegyző, hivatalvezető A Hivatal tevékenységének fő tartalmát a megyei közgyűlés működéséhez kapcsolódó, illetve a hatósági feladatok ellátása mellett az

intézményirányítás szakmai ügyei határozzák meg. A kötelező közszolgáltatások ellátásához biztosított források csökkenése miatt a feladatellátás hagyományos formájának átalakítása vált szükségessé, melynek eredményeként az egészségügyi és szociális feladatok ellátása gazdasági társasági formában történik. A fejlesztésekhez, beruházásokhoz szükséges források csak az uniós és a hazai pályázatokon való sikeres részvétellel biztosíthatók, ennek megfelelően kellett a hivatali struktúrát modernizálni, a pályázatírási és projektvégrehajtási tevékenység átalakítani. A színvonalas hivatali feladatellátás érdekében az ügyintézés informatikai alapú korszerűsítésére, az irodaautomatizáláson alapuló kommunikáció és ügyirat-kezelés bevezetésére került sor.

A megyeháza belülről – fontos döntések impozáns épületben


Félidőben

3

Harc a túlélésért Megnyerte a túlélésért folytatott csatákat a megyei önkormányzat az elmúlt két évben, de a küzdelemnek még nincs vége – véli a testület elnöke. Rácz Róbert (Fidesz) a Kenézy-kórház megmentését és az intézményrendszer működését tartja a legnagyobb eredménynek, mivel a fenntartásukra fordítható állami források drámaian csökkentek. A megyei közgyűlés elnökét a ciklus félidején kérdeztük az eddigi eredményekről. – Milyen körülmények között vették át a stafétabotot 2006-ban a korábbi MSZP-s vezetőségtől? – Sokkal rosszabb volt a helyzet annál, mint amire számítottunk. Gondoltuk, hogy a Kenézykórházzal bajok lehetnek, de arra nem számítottunk, hogy csődközeli helyzetbe hozták elődeink azzal, hogy több mint egymilliárd forintos kifizetetlen számlát halmoztak fel. Csak emlékeztetőül: amikor a Fidesz 2002-ben átadta a megyei önkormányzat vezetését a szocialistáknak, több száz millió forintos tartaléka volt a kórháznak. És ez csak a Kenézy ügye, még számos területen fogadott minket zűrzavar. Ennek legjobb példája az M3-as polgári pihenőpark, ahol azt sem lehetett látni, kié az ingatlan, mert nem volt tisztázva a terület tulajdonjoga. A ciklus első fél éve tehát a rendcsinálásról szólt, miközben a szocialista kormány folyamatosan igyekezett ellehetetleníteni a megyei önkormányzat működését, ahogyan teszi ezt a mai napig is. – Mit tart az elmúlt két év legnagyobb eredményének? – A Kenézy-kórház megmentését, illetve az új pályára állítását. A kórház létét nemcsak a már említett egymilliárdos adósság nehezítette, hanem a kormány az ágyszámleépítéssel is „megbüntette” a régióban élő beteg embereket, ugyanis évi egymilliárd forinttal kevesebb központi pénzt kap az OEP-től a Kenézy-kórház, mint öt évvel ezelőtt. Ez országos szinten is egyedülálló elvonás, ami az intézményt bezárással fenyegette. A Kenézy az országban az egyetlen megyei kórház, amely nem „súlyponti kórház”, ez is szűkíti a lehetőségeit. Ahhoz, hogy a

Rácz Róbert: Átszerveztük a rendszert működést fenntartsuk, sőt javítsuk a színvonalat, gazdasági társasággá kellett szerveznünk a kórházat. A sikerben jelentős szerepet játszott, hogy felszámoltuk azt a torzsalkodást, ami a korábbi MSZP-s vezetésű megyei önkormányzat és Debrecen város önkormányzata között létezett. Így most a várossal összefogva a Kenézy-kórház január elsejétől már a debreceni és a megyei önkormányzat által közösen létrehozott gazdasági társaságon belül működik. Így két erős tulajdonos vállal felelősséget a kórház jövőjéért. – Új intézményeket is örököltek a korábbi vezetéstől. Ilyen az M3-as Archeopark és a megyei könyvtár. Hogyan oldották meg ezek működtetését? Hiszen jelentős pluszkiadással terhelik meg a költségvetést. – Az M3-as Archeoparkot, korábbi nevén a polgári pihenőparkot csaknem 2 milliárd forintból építtette a szocialista vezetésű megyei önkormányzat az adófizetők pénzéből. Korábban szkeptikus voltam a beruházással kapcsolatban, de ha már elkészült, kezdenünk kellett valamit. Kellemes meglepetés volt számomra, hogy nagy az érdeklődés a park programjai

iránt, és több tízezer ember látogat ki évente. Ebben nagy szerepe van annak, hogy az elmúlt másfél évben sikerült vonzó programokat szerveznünk a parkba, így a saját bevételek részben fedezik a költségeket. Az új könyvtárral kapcsolatban egyik szemünk sír, a másik meg nevet, mert van egy gyönyörű új könyvtárunk, amelyben párját ritkító közszolgáltatást tudunk nyújtani, ám gondokat okozott a működtetés. Meg kellett találnunk az ehhez szükséges forrásokat. Ennek érdekében összevontuk két, azelőtt önálló intézményünket, a Kölcsey művelődési intézetet és a könyvtárat. Így abból a pénzből, amit addig kétfelé kellett osztanunk, most egyesítve olcsóbban tudjuk üzemeltetni a rendszert. A megyei könyvtár további fejlesztésére törekszünk, ennek érdekében több pályázatot is benyújtott az intézmény uniós forrásokra. – A megyei közgyűléseken folyamatosan arról lehet hallani, hogy egyre kevesebb állami forrás érkezik az intézmények fenntartására. Milyen intézményekről van szó? – A kormányzat már évek óta a finanszírozás szűkítésével igyekszik megfojtani a megyéket. Köte-

lező módon előír bizonyos végrehajtandó feladatokat, miközben az ehhez szükséges forrásokat nemhogy nem biztosítja teljes egészében, hanem évről évre egyre kevesebbet ad. Tehát nemcsak nem követi az inflációt, hanem még csökken is a pénz. 2008-hoz képest idén várhatóan 58 millió forinttal kevesebb állami forrás érkezik Hajdú-Bihar megyébe. Ez 2 százalékos visszaesés. 2006hoz képest pedig másfél milliárd forinttal kapunk kevesebbet. Ebből 1 milliárd a Kenézy-kórházat, a fennmaradó összeg pedig a többi intézményt sújtja. Elsősorban a gyermekvédelmi, a közoktatási, a közművelődési és sportfeladatokra fordítható normatíva lesz kevesebb. A szocialisták ezzel nem nekem és nem a Fidesznek ártanak, hanem azoknak az időseknek, akiket intézményeinkben ellátunk, azoknak az árva gyerekeknek, akik számára gyermekvédelmi intézményeink nyújtanak esélyt, és azoknak a betegeknek, akiket a kórházunkban látunk el. – Milyen intézkedéseket hoztak a csökkenő források kivédésére? – Mivel sejtettük, hogy semmi jóra nem számíthatunk a kormányzattól, ezért már 2006-ban azonnal nekiláttunk az intézményrendszerünk átalakításának. Takarékossági intézkedéseket hajtottunk végre, és átszerveztük a rendszert az ésszerűbb és így olcsóbb működés érdekében. Az intézkedéseink már 2007-ben eredménnyel jártak, tavaly pedig egy kiegyensúlyozott, szűkebbre szabott, takarékosabbra visszavágott üzemszerű működés jellemezte a megyei önkormányzat intézményeit. Saját magunkon is takarékoskodtunk, hiszen ugyancsak 2006-ban 30 százalékkal csökkentettük a megyei önkormányzat képviselőinek a tiszteletdíját. Ez azért is figyelemre méltó, mert a megyei közgyűlés korábbi elnöke minden évben 18 havi fizetést kapott. Én a kezdetektől 12 havi fizetésért dolgozom. A takarékosság és az átszervezések azt eredményezik, hogy a nehéz körülmények ellenére 2009-ben is fenn tudjuk tartani a megyei önkormányzat működését.

Megjelenik: Hajdú-Bihar megyében 129 700 példányban – Főszerkesztő: Szénási Miklós – Szerkesztő: Gurbán György – Lektor: Arany Lajos – Fotó: Nagy Gábor – Szerkesztőség: 4025 Debrecen, Simonffy u. 2/A., tel.: (52) 581-800 – Kiadja: a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat megbízásából a Debrecen Önkormányzat Lapkiadó Kft. (a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalata), 4025 Debrecen, Simonffy u. 2/A., tel.: (52) 581-818 – [email protected] – Felelős kiadó: Angi János – Hirdetési vezető: Bodnár Gabriella – Lapterv: Petromán László – Tördelés: Kaméleon Dizájn Kft., tel.: (52) 532-211 – Nyomtatás: Alföldi Nyomda Zrt., 4027 Debrecen, Böszörményi út 6., tel.: (52) 515-715 – Terjesztés: Magyar Posta Zrt. – ISSN 1789-039X – Terjesztési reklamáció: (52) 581-800. A hirdetésben közölt adatokért a hirdető vállalja a felelősséget. A Kaméleon Dizájn Kft. által tervezett egyedi grafikai megoldások utánközlése engedélyünk nélkül tilos.

4

A megye


Összevonás a jobb ellátásért Elfogadta a megyei önkormányzat 2008 szeptemberének végén a Kenézy-kórház és a debreceni Városi Egészségügyi Szolgálat vagyonegyesítését. A döntés nyomán a két intézmény vagyona a közös egészségügyi holdinghoz került, amely továbbra is köztulajdonban marad. Az intézkedéstől a betegellátás színvonalának javulását reméli a megye és Debrecen vezetősége. A Kenézy Gyula Kórház és a debreceni Városi Egészségügyi Szolgálat egyesítéséről 2008 áprilisában határoztak az intézmények fenntartói. Az összevonással gazdaságosabb és hatékonyabb a két intézmény működése. A holdingban megszűntek a felesleges párhuzamosságok, és a Kenézykórház kapacitásait így valóban ki tudják majd használni, és modernizálhatják az infrastruktúrát, és emelni tudjuk a betegellátás színvonalát. Ha minden a tervek szerint alakul, már 2010 végére megépülhet a Kenézy Kórház Kft. és a debreceni Városi Egészségügyi Szolgálat Kht. (VESZ) közös járóbetegszakrendelője. Ónodi-Szűcs Zoltán, a Kenézy Kórház Kft. ügyvezetője szerint a városi és a megyei betegellátásért felelős részvénytársaság takarékossági intézkedései követ-

A Kenézy-kórház kapacitása az új rendszerben jobban hasznosul keztében több pénz marad a betegellátásra, így több beteget tudnak a volumenkorlát fölött ellátni. Az ellátott betegek számának növekedése pedig a várólisták hosszának csökkenését is eredményezheti.

A 3 milliárd forintos műtőrekonstrukció során felújították a szülészeti-nőgyógyászati részlegüket, új diagnosztikai és műtőblokk épült, illetve a régi műtőket is átépítették. A bekövetkezett ágyszám- és finanszírozáscsökkentés miatt ugyanis tenni kellett azért, hogy ne álljon kihasználatlanul a műtőblokk. A megoldás itt is a kft.-vé alakulás volt. Első körben a társadalombiztosítás által finanszírozott betegeket látják el, a fennmaradó kapacitásra pedig fizető betegeket várnak.

Négycsillagosan Tizenkét ággyal tavaly nyáron kezdte meg működését májusban a kórházhoz tartozó Kenézy MedHotel, ahol négycsillagos szállodának megfelelő körülmények között gyógyulhatnak a betegek. Az intézményben fekvőbetegek ellátására és ambuláns beavatkozásokra is van lehetőség. A Kenézy MedHotelben szinte minden szakterület elérhető a fertőzőosztály kivéte-

lével, legyen szó szemészetről, belgyógyászatról, urológiáról, nőgyógyászatról, baleseti sebészetről. A kórház és a MedHotel közötti különbség annyi, hogy utóbbiban térítés mellett a betegek négycsillagos szállodai ellátást kapnak. Az egészségügyi ellátás árát ebben az esetben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fedezi.

Kórház európai színvonalon


Félidőben

5

Minden egy helyen található

Régi vágy teljesült a megyei könyvtár megszületésével A 2006–2010-es önkormányzati ciklus egyik legjelentősebb eseménye volt az új megyei könyvtár megnyitása Debrecenben. A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ a 21. század minden igényét képes kielégíteni. Az új épület 4200 négyzetméterén csaknem 300 000 dokumentumot tárolnak. Az intézményben idegennyelvi könyvtár, gyermekkönyvtár, infotéka és olvasóterem is található. S több mint 100 számítógép, közülük mintegy ötven – internetezésre is használható. A megyei könyvtár építésének igénye hosszú évtizedekkel ezelőtt vetődött fel, hiszen korábban az intézmény nyolc telephelyen működött. Ezen az állapoton akart változtatni 2004-ben a megyei közgyűlés, ezért címzett, állami támogatásra nyújtotta be igényét a beruházáshoz, és el is nyert 1,2 milliárd forintot, s ehhez 212 millió forintos önrészt tett hozzá. A Méliuszkönyvtár varázsa, hogy minden egy helyen van; az idegennyelvi részleg, a gyermekkönyvtár, az oktató- és rendezvényterem. Ezáltal a szolgáltatások minősége is javul; kényelmesebb lett a hírlapolvasó, tágasabb a kölcsönzőtér, az olvasóterem.

Az új könyvtár nyitóünnepségén Áder János is segédkezett a szalag átvágásában. Az országgyűlés alelnöke beszédében hangsúlyozta: a nyelv, a könyv és az írás az emberi civilizáció három tartópillére. Az önazonosságot ugyanis nem az országhatárok, hanem a megőrzött nyelv építi.

A könyvtár Megyejárás című programsorozata lehetőséget nyújt arra, hogy a hajdú-bihari települések bemutatkozzanak a cívisvárosnak és egymásnak

A modern, mégis barátságos térben mindenki otthonosan érezheti magát

6

Félidőben


Csillagokra lépsz – vetélkedő gyerekeknek Mikepércsen

Régi nóta, híres nóta

Milliók pályázatokra Jelentős összeget fordít a megyei önkormányzat a megyében működő, a közművelődés, a kultúra, az oktatás, a sport területén tevékenykedő szervezetek, közösségek, intézmények támogatására. 2007–2008-ban a megyeházára érkezett egyedi kérelmek és pályázatok alapján 230 esetben nyújtott támogatást az önkormányzat.

A támogatás összege (2007–2008)

A pályázat témája Hajdú-Bihar megyében működő sportegyesületek utánpótlás-nevelő tevékenységeinek és rendezvényeinek támogatása

2 550 000 Ft

közművelődési célú képzőművészeti alkotó táborok, kulturális programok, közművelődési rendezvények támogatása

800 000 Ft

a megyében működő művészeti és kulturális csoportok, közösségek kulturális programjainak, valamint országos, regionális, megyei vagy kistérségi szintű eseményen való részvételük támogatása

500 000 Ft

intézmények útján iskolai és diáksportversenyek támogatása

2 950 000 Ft

egyesületi utánpótlás-nevelő műhelyek támogatása

5 087 000 Ft

szövetségi utánpótlás-versenyek támogatása

2 540 000 Ft

fogyatékkal élők szabadidősportjának fejlesztése

405 000 Ft

a megyében működő képzőművészeti alkotótáborok támogatása

350 000 Ft

a megyei önkormányzat fenntartásában működő közoktatási, közművelődési és közgyűjteményi intézmények kiemelt programjainak támogatása

650 000 Ft

Támogatás felsőfokon A hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok részvételét segíti a felsőoktatásban a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer. Pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium által nyújtott támogatás. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat kiemelt céljának tekinti – a csökkenő állami támogatások és az áremelkedések okozta növekvő kiadásai ellenére is –, Duplájára nőtt a támogatás

hogy a megyében élő, szociálisan rászoruló felsőoktatási hallgatók tanulmányait lehetőségeihez mérten támogassa, esélyegyenlőségüket növelje. Míg a korábbi vezetőség 6 millió forintot szánt e célra, az új megyei önkormányzat ennek több mint a duplájával, 15 millió forinttal támogatja a rászoruló fiatalokat. Beszédesek a számok abban a tekintetben is, hogy míg korábban évi 250-en kaptak ilyen segítséget, addig a jelenlegi önkormányzat több mint 700 fiatalt segít céljai elérésében.


Félidőben

7

Biztonságos működés

Speciális foglalkozást igénylő fiatalokkal foglalkoznak a neves Dr. Kettesy Aladár Általános Iskolában és Kollégiumban Az oktatás, a kultúra, a szociális szféra területén számos intézmény található megyénkben. Működésükhöz a megyei önkormányzat ad olyan mértékű támogatást, mely nélkül a megszokott színvonalon gyakorlatilag nem tudnák ellátni feladataikat. Ezek a szakszolgálatok, lakásotthononok, oktatási intézmények és kollégiumok, valamint a levéltár, a könyvtár és a múzeumok olyan tevékenységet folytatnak, melyek többségével a hétköznapi életben rendszeresen találkozhatnak a hajdú-bihariak. Vagy személyesen – vagy éppen gyermekeik, szüleik, nagyszüleik, hozzátartozóik révén. Táblázatunk az intézmények számára nyújtott kiegészítő önkormányzati támogatás mértékét mutatja, hány százaléka költségvetésüknek, melyet Hajdú-Bihar megye önkormányzata ad.

A Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola diákjainak színvonalas alkotásait időről időre kiállításokon láthatja a nagyközönség

A megye múzeumai szerte az országból nagyon sok látogatót vonzanak (képünkön a Déri Múzeum)

Intézmények

Kiegészítő önkormányzati támogatás (%)

Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat

13

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Debreceni és Nyírségi Lakásotthonai

72

Hajdúsági Lakásotthonok

66

Komádi Gyermekotthon

52

Arany János Gyermekotthon

70

Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon

59

Dr. Molnár István Óvoda, Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon

57

Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola, Diákotthon, Kézműves Udvarház

35

Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola és Kollégium

62

Győrffy István Középiskolai Kollégium

16

Bocskai István Gimnázium, Szakképző Iskola és Diákotthon

37

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet

63

Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága

57

Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár

54

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár

56

A megyei önkormányzat kiemelt céljának tekinti az ifjúság egészséges életre nevelését és az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Erre a célra 400 milliós keretet különített el, melyből egyenként 20 millió forinttal támogatta a vámospércsi, polgári és a berettyóújfalui műfüves pályák megvalósulását.

8

8

Félidőben


Egyre többen vigyáznak ránk A csaknem két évvel ezelőtti tisztújítás eredményeképpen Tóth Attila lett megyénk polgárőr vezetője. Mára elmondhatják, a megye legnagyobb civilszervezetévé nőtték ki magukat, jelenleg 4671 tagot számlálva. A 82 hajdú-bihari település közül már 72-ben működik polgárőr-egyesület. Legutóbb, a decemberi megyei küldöttgyűlésen döntöttek a létavértesi, a görbeházi és a magyarhomorogi újjáalakult csoportok felvételéről. Magasra tették a mércét, ugyanis idén szeretnék átlépni az ötezres létszámot. Ennek érdekében kötöttek megállapodást azokkal a középiskolákkal, amelyekben rendvédelmi-rendészeti oktatást folytatnak, így a derecskei, biharkeresztesi, berettyóújfalui, valamint a püspökladányi intézményekkel. Tóth Attila az utánpótlás miatt tartja ezt nagyon fontosnak, továbbá azért, mert amellett, hogy ismeretekre tesznek szert a fiatalok a bűnmegelőzésben-bűnüldözésben, azokat a gyakorlatban is képesek lesznek használni. Példaértékű az együttműködés a megyei rendőr-főkapitánysággal, azonban legfőbb támogatóik a települési önkormányzatok, illetve a megyei önkormányzat. Tavaly több gépjárművet sikerült beszerezni, például Magyarhomorogon, Balmazújvárosban, de a megyei önkormányzat négy személygépkocsi adományozásáról is döntött.

E 320 CDI T-Modell Cubanit ezüst

16.674.000 Ft helyett 14.000.000 Ft Gy. év: 2007. • Km: 0 • Forgalomba h.: nincs

A 150 Dűnebézs űnebézs

5.470.000 Ft helyett 3.290.000 Ft Gyártási év: 2005 • Km: 14.980 Forgalomba helyezés: 2005.04.

E 320 CDI Limusin Obszidiánfekete

15.200.000.-Ft helyett 11.990.000.- Ft Gy. év: 2007. • Km: 17.500 • Forg. h.: 2008.06.17.

B 180 CDI

Lótuszkék 8.150.000 Ft helyett 7.250.000 Ft Gyártási év: 2008. Km: 0 Forgalomba h.: Nincs

GLK 320 CDI

B 180 CDI Horizont kék (világoskék) 7.540.000 Ft helyett 5.900.000 Ft Gy. év: 2007. • Km: 11.200 • Forg. h.: 2008.06.17.

Újhelyi Autó II Kft. márkakereskedés és szerviz Debrecen, Böszörményi út 66. • Telefon: (52) 418-266

Fekete 14.597.000 Ft helyett 13.597.000 Ft Gyártási év: 2008. Km: 0 Forgalomba h.: Nincs


Félidőben

9

Tudatos népességpolitika kell Szólláth Tibort, 2006 novemberében választották meg a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnökének. A munkamegosztás során az intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatok, a gazdaságfejlesztési, a beruházási, a mezőgazdasági ügyek és sporttal kapcsolatos teendők tartoznak hozzá. Emellett a külkapcsolatok közül a japán testvérmegyei kapcsolat ápolásában, illetve az erdélyi, és partiumi kapcsolatokban vállal aktív szerepet. – Melyek voltak a legfontosabb teendői az alakuló új önkormányzatnak, milyen körülmények között történt meg a ciklusváltás? Az egész megyei intézményhálózat rendkívül nehéz helyzetben volt, amikor átvettük, ezért szükség volt a teljes átszervezésre. Nagyon nehéz döntéseket kellett meghoznunk, de azt gondolom, az idő bebizonyította, hogy a gyors, hatékony beavatkozás stabilizálta és fenntarthatóvá tette a megyei intézményi rendszert. A kormány igyekszik az országban megjelenő problémákat a megyei és a települési önkormányzatokra hárítani. A megyei önkormányzat költségvetésének alig 1%-át jelenti a közgyűlés működése, s nyilván nem ez ró az adófizetőkre elviselhetelen terheket. Az okozza a nehézsé-

Szólláth Tibor (középen) a termékdíj tavalyi nyerteseinek társaságában get, hogy a központi költségvetés intézményeink működését alig 30–50%-os mértékben finanszírozza. Ennek ellenére kell naponta helyt állnunk, mivel közel 3200 ellátottunk van a szociális és a gyermekvédelmi területen. A megyei Kenézy-kórház közel másfél milliós ügyfélforgalmat bonyolít évente. A megyei önkormányzat kb. 4300 főt foglalkoztat, s ebből a létszámból a hivatali dolgozók létszáma alig éri el a 2%-ot. – Hogyan jellemezné az önhöz tartozó külkapcsolatokat? A japán Toyama és Hajdú-Bihar megye testvérmegyei kapcsolatai most már 27 évre tekintenek vis�-

sza. Tevékeny részese vagyok a határ menti kapcsolatainknak is. Hajdú-Bihar és a Romániában lévő Bihor megye között napi szintűek a találkozások, ebben a kapcsolatrendszerben a határ menti magyar– román együttműködésünk különösen aktív. 12 különböző, többek között turisztikai, agrárszak-, illetve területfejlesztési képzés témájú pályázatokat adtunk be közösen. – Az ön által kezdeményezett sorozat, a Közéleti Fórum legutóbb központi témájául a magyar mezőgazdaság és magyar vidék helyzetének elemzését választotta. Hogyan értékelné a mezőgazdaság mai helyzetét?

A szívemhez közel álló másik terület a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés. Maga a Közéleti Fórum előadássorozat azzal a céllal indult, hogy érdemben tudjunk a jövőnket leginkább meghatározó, lényeges társadalmi kérdésekről beszélni. Lehetőségeinkhez képest igyekszem mindent megtenni azért, hogy tudatosítsuk, az az út, amely a vidék és a társadalom széthullásához vezet: téves. Ezzel szöges ellentétben kell cselekednünk. A vidéki helyi közösségeket meg kell erősítenünk, és egyúttal törekednünk kell arra, hogy biztos megélhetése legyen helyben, a gyökereket jelentő környezetben a vidéki embereknek. Érdemes lenne történelmi példákból tanulnunk. Az 1930-as évek elején, a nagy gazdasági világválság idején Magyarország is komoly összegeket fordított az emberi erőforrás fejlesztésére. Ma sem lehet más kiút, mint a tudatos népességpolitika, amely az embert helyezi a középpontba, s az egészséget, nevelést, taníttatást tekinti a legfőbb értéknek. Ez lehetne egy tudásalapú társadalom alapja. A történelmi hagyományokkal rendelkező megyék szerepe ebben kiemelkedő lehet, és megerősítésük igazi esélyt biztosíthat.

Díjazott minőség Megújult a Hajdú-Bihar Megyei Minőségi Termék díj. Az eredményesen pályázók elnyerték annak jogát, hogy termékeikre feltehessék az elismerést jelző logót. 2007-ben kategóriánként egy-egy vállalkozót jutalmaztak a Hajdú-Bihar Megye Kitüntetett Minőségi Terméke díjjal. Az erkölcsi elismerést a hajdúdorogi Tubus Gyártó Kft. az általa készített alumíniumtubussal, a debreceni GéSz Gaál és Sziklás Kft. Flavon étrend-kiegészítő termékével, és a debreceni Baji Imre kosárfonó kézművesalkotásaival vívta ki. A 9 tagú testület a megye minőségi terméke díjat ítélte Andrási Dezsőnek (sütőipari termékek), Csaba Klárának (azsúros libatojás, írókázott tyúktojás), Győri Imrénének (gyöngyvarrás, horgolás), K. Nagy Zsolt fazekasnak (fekete kerámia, drótos vászon sütő-főző edények), Keszler

Jutalmazzák a helyi értékeket Ibolyának (fűzött és sodronyos nyakláncok), Lipcsei Jánosnénak (gyapjúszőttesek, -fonatok), Lud man Hús Kft.-nek (parasztkolbász), Nagy Jánosnak (karikás ostor), Radics Lászlónak (ütőfás mézeskalács figurák), Szatmári Ferencnek (fűzött fűzvesszőből készült

fonott termékek, bútorok, kosarak). A 2008-as kiírást két ponton módosította a Hajdú-Bihar Megyei Minőségi Termék díjat odaítélő társaság, hogy minél többen pályázhassanak. A korábbi felhívás ugyanis úgy szólt, hogy kizárólag kereskedelmi forgalomra képes

termékkel lehet pályázni, mely a megyére jellemző alapanyagból és itt is készül. Ám mivel megyénk nyersanyagokban nem bővelkedik, így az iparitermék-kategóriában, így a meghatározásba az is bekerült, hogy helyi hozzáadott értékkel készülő termékkel is lehet pályázni. Minőségitermék-díjat kapott 2008-ban az ebesi Benei Péter pipakészítő a faragott fapipáiért, a debreceni Kántor Dezsőné Pető Ilona a mézes márcz nevű italáért, a sárrétudvari Szekrényesi Imre a bio-selyemkórómézéért, a hajdúdorogi Monostory Viktória üveg ékszereiért, és a sárrétudvari Servet-2000 Kft. nyers tejéért. Az erkölcsi elismerést jelentő kitüntetett minőségitermék-díjat idén a debreceni Barkó Árpád méhész az ellenőrzött biomézeivel, és Gulyás Mihályné hajdúdorogi tejtermelő a sajt-, gomolya- és túrótermékeivel érdemelte ki.

10 Félidőben


Közös a jövőnk: Hajdú és Bihar

Nagyváradi tanácskozás – együtt, egymásért A közművelődés egyre inkább ellehetetlenült az országban, megyénkben pedig gyakorlatilag tetszhalott állapotba került az előző ciklusban. Nem volt összefogva, az egyes települések művelődési vezetői tevékenységüket elszigetelten, nem ritkán egymás ellen lobbizva végezték munkájukat. Ezen kívánt változtatni a megye új kulturális koncepciója, mely a „Közös jövőnk: Hajdú-Bihar” címet viseli. Az értékeinkre, hagyományainkra támaszkodó programot a Méliusz-központ koordinálja. Jan

tyik Zsolt, az intézmény közművelődési vezetője elmondta, hogy az együvé tartozás érzését szeretnék megerősíteni. – Mindenkinek van kötődése a családjához, iskolájához, egy adott közösséghez, településhez, tájhoz, a megyéjéhez, a nemzetéhez. Szeretnénk elérni, hogy a hasonló kezdeményezések, törekvések ös�szekapcsolódjanak és a megye közösségei számára hasznosuljanak. Egy földrajzi és gazdasági környezetben élünk megint, tehát meg kell ismernünk ezt a mi közös hazánkat, Bihort és Hajdú-Bihart. Újjá

kell szerveznünk a határon átnyúló kapcsolatokat. Diákjaink tanulnak Arany Jánosról, Ady Endréről, megemlítve Nagyszalonta, Nagyvárad nevét: ezekre a helyekre el is kell jutniuk. Az ottani fiatalokat meg jó lenne elhozni ide, hogy azokat az értékeket, amelyekre büszkék vagyunk, ők is megismerhessék – véli Jantyik Zsolt. Hozzátette: ennek érdekében ismeretterjesztő előadásokat, szabadegyetemeket, alkotótáborokat illetve nagy, vendégforgalmi vonzerejű programokat egyaránt terveznek.

Pezsgő élet A megyei önkormányzat támogatásával pezsgő kulturális élet alakult ki Hajdú-Bihar megyében. Csak 2008-ban csaknem száz jelentős rendezvényről számolhatott be a sajtó: mi a teljesség igénye nélkül csupán néhányat idézünk fel. Nagy érdeklődésre tarthatott számot a balmazújvárosi Kastélykerti esték, a berettyóújfalui Bihari Fesztivál, vagy a derecskei Új kenyér ünnepe. Az értékteremtő rendezvények sorát gyarapította a hajdúböszörményi és a vámospércsi művésztelep, a hajdúnánási néptánctalálkozó, a hajdúdorogi művésztábor, a nyíradonyi népzenei találkozó. De említhetjük az eurorégiós dalfesztivált, a Weöres Sándor színjátszófesztivált, a gyermekek népzenei találkozóját is. Sokakat vonzott a Szent István tiszteletére rendezett hajdúsámsoni városi ünnep, a hosszúpályi Vigasságok napja, a konyári esték, a körösszegapáti Kun László-napok, a mikepércsi nyári fesztivál, a pocsaji citerástalálkozó. Izgalmas kezdeményezés volt a Régi nóta, híres nóta című sorozat, a földesi vőfélytalálkozó. A kutatásoknak, tárlatoknak, kiadványoknak, minőségfejlesztési tanfolyamoknak szintén kiemelt figyelmet szentelt tavaly is a megye vezetősége.

Jó félmillió néző találkozhatott az elmúlt másfél évtized során tartott mintegy 3000 előadásán a Szeredás Népzenei Együttessel. Az 1993-ban alakult zenekar 1998-tól közhasznú egyesületi formában is tevékenykedik: kiadványaik, gyűjtőmunkájuk, fellépéseik, tematikus programjaik folyamatosan magas színvonalúak. A népzene, a néphagyományok iránt elkötelezett együttes sikerrel öregbíti Hajdú-Bihar népi kultúrájának hírét itthon és a nagyvilágban. Fennállásának 15. évfordulóját a Szeredás tavaly szeptember 27-én a megyeházán ünnepelte.


Félidőben

11

„Ez a hazánk...” 2008-ban is elvitte a megye napját Debrecenből a hajdú-bihari önkormányzat. Hajdúböszörmény után ezúttal Berettyóújfaluban, a volt megyeháza dísztermében tartották meg az ünnepi közgyűlést. A zsúfolásig megtelt teremben megjelenteket Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere köszöntötte. Rövid áttekintést adott az idén négyszáz éves város történetéről, illetve Csonka-Bihar megyeszékhelyéről. A mára 29 települést magában foglaló kistérség a megye teljes jogú, markáns részét képezi, mely egyre szorosabb kapcsolatot tart fenn a határon túli településekkel – szögezte le Szeifert Ferenc, hozzátéve: a vérzivataros évszázadok ellenére ez a hazánk, itt akarunk otthon lenni. Rácz Róbert, a megyei közgyűlés elnöke ünnepi beszédében a sokszínű városról szólva elmondta: kemény, konok, büszke emberek lakják, mint ahogy a megyét is. Ez a nap pedig a megyének a fontosságát, a történelmi, kulturális hagyományok továbbélését példázza. A tanácsrendszer bukása, az úgynevezett rendszerváltás után a bűnbak szerepét szánták a megyéknek, ám megszüntetésük nem sikerült – taglalta Rácz Róbert. A jelen árnyoldalait sem hallgatta el az elnök, amikor kijelentette: a mai magyar állam folyamatosan kivonul a közszolgáltatás feladatrendszerének finanszírozásából,

Vendégként, mégis otthon

A megye napján elismerik azok munkáját, akik példamutató életművükkel hívták fel magukra a figyelmet

mindössze 40–50 százalékban vállalja át azok anyagi forrásainak megteremtését. – „Rendes” helyeken ott költik el a pénzt, ahol az megteremtődik – utalt Rácz Róbert a svájci kantonok példájára. – Nálunk viszont ezzel ellentétes folyamat érzékelhető, hiszen nem választói legitimációjú szervek – például a regionális tanácsok – döntenek az adóforintok felhasználásáról. A jövő útja nem lehet más, mint a decentralizáció, mert az önkormányzatiság csak helyben valósítható meg – mondta az elnök.

Tanévnyitó iskolaavatással Rendhagyó módon nyílt meg a 2007/2008-as tanév Hajdú-Biharban: a megyei és a debreceni önkormányzat a Nyugat-Hortobágy széli kis falu, Újszentmargita önkormányzatával közösen szervezte meg az ünnepélyes tanévnyitót. Régi vágya vált valóra ugyanis Újszentmargitának: a Regionális Operatív Program segítségével először valósul meg az iskola történetében, hogy a korábbi négy helyett végre egy épületben oktatnak, nevelnek. Kocsis Róbert, a megyei önkormányzat alelnöke köszönetet mondott az előző tanév véghezviteléért, és hangsúlyozta, módosultak a nevelés, oktatás feltételei. A csökkenő gyermek- és

Ahol iskolát építenek, ott bíznak a jövőben

tanulói létszám miatt kevesebb az önálló intézmények száma, azonban nőtt a kistérségi társulásoké. Mivel számos település társulási formában működteti intézményeit, a pedagógiai szakszolgálat terén van a legtöbb – többcélú – kistérségi társulás. Rácz Róbert, a megyei közgyűlési elnöke elmondta: akkor lesz szép Magyarország, ha a települések Újszentmargitához hasonlóan fognak fejlődni, mondta a politikus. Az utóbbi időben az a félreértés terjedt el, hogy minőségi élet csak városban létezik. Nyugaton viszont ennek ellenkezőjét tapasztaljuk: ott virágoznak a falvak – hangsúlyozta az elnök.

12

Félidőben


A szolidaritás jegyében A megyei önkormányzat jelenlegi vezetői egyik legfontosabb vállalt küldetésüknek tekintik a szociális ellátás javítását. Ennek szellemében már sok minden történt az önkormányzati ciklus eddig eltelt idejében. Az állami gondozottak körülményei jelentősen megváltoztak az elmúlt években. A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények ellátottjai közül 2008 márciusában 96 gyermek költözhetett be speciális lakásotthonokba Berettyóújfaluban. Az ország bármely települése megirigyelhetné a fogyatékkal élőknek azt az otthonát, melynek ünnepélyes átadását 2008 nyarán tartották Komádiban. A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat Dermák Kht. Komádi Fogyatékosok Otthona a kis bihari városban csaknem egymilliárd forint címzett támogatásból, illetve a megyei önkormányzat jelentős saját forrásából valósult meg. Az eredetileg 150 személyes, középsúlyosan és súlyosan fogyatékosok számára készült intézmény 38 hellyel bővült, így teljes kihasználtsággal képes fogadni a felnőtt értelmi fogyatékosokat. Az új létesítményben integrált for-

Ünnepi pillanatok. Átadás előtt a fogyatékkal élők otthona Komádiban

Az otthon lakói műsorral kedveskedtek a vendégeknek

mában valósul meg a különböző szintű értelmi fogyatékosok ellátása, képzése, foglalkoztatása, rehabilitációja, illetve a gondozottak ellátási szükségletei szerinti külön gondozási egységben történő elhelyezése. – A társadalmi szolidaritásról szól a mai nap, hiszen keveset tudunk az itt folyó munkáról és az itt élő emberek hétköznapjairól. – hangsúlyozta az intézmény felavatásakor Rácz Róbert, a megyei közgyűlés elnöke.

Lakásotthonok születtek

Ajándékokat hoztak az alelnökök A hajdú-bihari önkormányzat feltett szándéka, hogy 2012-ig kiváltsa az elavult gyermekotthonokat lakásotthonokkal. Ennek egyik állomása volt a Komádiban átadott, Borostyán és Búzavirág elnevezésű lakásotthon. A beruházás 72 millió forintba került, melyből 40 milliót a fenn-

tartó megyei önkormányzat állt. Kocsis Róbert, a megyei közgyűlés alelnöke ünnepi beszédében kiemelte: az oktatás súlyos gondjai ellenére egyre inkább emberléptékű lakásotthonok váltják fel az ósdi, zsúfolt intézményeket. Az új létesítményekben egyedi terv alapján, egyénre szabott nevelésben

A gyerekek műsort adtak cserébe részesülnek a gyerekek. A megyei önkormányzat feladatának tekinti a szülők elvesztése vagy egyéb ok miatt magukra maradtak családi jellegű gondozását, testi, értelmi, erkölcsi nevelését. A lakásotthonokban a gyermekek kiválasztása során figyelembe vették a testvérek együttes elhelyezését, a fiúk-

lányok megközelítőleg azonos arányát, valamint az ifjak változatos életkorát. Az alelnök szerint a lakásotthonok komfortossága, tárgyi felszereltsége, esztétikai kialakítása olyan mintát nyújt az ott lakóknak, amely későbbi életükben elérendő cél lehet.

Félidőben


13

Nem csak szállást adnak

Idősek otthona zöldövezetben

„Klubfoglalkozás” a társalgóban

A Hajdúnánási Humánszolgáltató Otthon Közhasznú Társaság (Hahuszo) több telephelyen működik. A nánási Magyar utcán lévő épületben a pszichiátriai betegeket és értelmi fogyatékosokat látják el, míg a Fürdő utcai telephelyen időseket gondoznak és ápolnak. A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat által alapított ellátó intézmények elsősorban a megye területéről fogadnak el jelentkezési kérelmeket. Az idősek otthonában a gondozás és ápolás mellett van rendszeres orvosi ellenőrzés és megfelelő szakorvosi ellátás is, de szakemberek szórakoztató programokkal is segítik az idősek szabadidejének eltöltését. A gyermekotthonból átalakított háromemeletes épületben nyolcvanegy hely ad otthont a lakóknak. Az alapellátáson túl emeltszintű ellátás is igénybe vehető, azaz a háromágyas szobák helyett egyágyas és kétágyas, önálló vizesblokkal felszerelt szobák élethosszig való bérlése is megvásárolható. A kertet szépen gondozzák, sőt az emeletes ház erkélyeiről is virágok kandikálnak

Van orvosi felügyelet kifelé. Ez az első benyomás is mutatja, hogy a hajdúnánási idősotthonban mindenki minden tőle tőle telhetőt megtesz azért, hogy a barát-

ságos, emberközeli legyen a lakhely. Látszanak az eredmények odabenn is. Otthont igyekeznek teremteni a közösség éltető erejével.

Jobb élet Jelentősen javult tavaly a megyei önkormányzat fenntartásában működő Derecskei Mentálhigiénés és Ápolási Központ – Dermák – Kht. lakóinak, dolgozóinak az élet- és munkakörülménye. A középsúlyos és súlyos fogyatékkal élők mindennapjait egy nyolcszemélyes lakószoba kettéválasztásával, illetve az 50 ember rendelkezésére álló vizesblokk felújításával tették komfortosabbá – mondta el Prek Sándorné igazgató. Az intézményt az igazgatónő mutatta be

14 Félidőben


Törődés a legnehezebb sorsú gyerekekkel Gyermekvédelmi gondozásban nevelkedő fiatalok részére tartott gyermeknapot a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és az Esélyek Háza június 5-én a polgári M3-as Archeoparkban. A hagyományteremtő szándékkal szervezett egész napos programsorozatban volt ügyességi verseny, szellemi vetélkedő, kézműves-foglalkozás és könnyűzenei koncert is. A megyei közgyűlés gyermekvédelmi koncepciójával függ össze a megyei gyermeknapi rendezvény, melynek célja, hogy a gyermekotthonokban élő gyermekek is érezzék az összetartozást, és közösségi élményben részesüljenek. A rendezvényre 1100 embert vártak a szervezők, 800 gyermeket és 200 nevelőszülőt, illetve gyermekotthoni dolgozót a megye hét gyermekvédelmi intézményéből, és az Esélyek Háza kliensei közül. Az egész napot kitöltő programokon a megye lakásotthonaiban élő gyermekek 90 százaléka, a nevelőszülőknél élőknek pedig 30 százaléka vett részt a 2 évesektől egészen a 24 évesekig. Az egész napos rendezvény során a gyermekek aktív részvételére számítottak, mivel szellemi, sportvetélkedők és kézművesfoglalkozások is várták majd őket, illetve a kísérő programok között szerepelt ugrálóvár, quadozás, lufiszobrászat és állatsimogató is. A kézművessátrakban zajló foglal-

Nagy siker volt az arcfestés kozásokon a gyerekek megismerhették a gipszöntés, a nemezelés, a gyöngyfűzés, a rafiázás és a testfestés technikáját. A rendezvényen információs sátorral képviseltette magát az Esélyek Háza – felhívták az ép gyerekek figyelmét, hogy léteznek fogyatékossággal élők is. Esélyegyenlőségi társasjátékkal és kerekesszékes vetélkedővel készültek a szakemberek; az ép gyerekek is kipróbálhatták, milyen átélni különböző helyzeteket kerekesszékkel.

A hinta soha nem állt üresen

Meglepetések karácsonyra Tavaly decemberben a megyei önkormányzat és a Gyermekvédelmi Szakszolgálat már hatodik alkalommal rendezett karácsonyi ünnepséget a családjuktól külön élő, mintegy 500 gyermeknek. A szervezők célja az volt, hogy szebbé és boldogabbá tegyék a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekek számára az ünnepet. A fiatalokat musicalrészletekkel és mesedarabokkal szórakoztatták, az ünnepség végén pedig ajándékcsomagok várták őket. Felejthetetlen estét ajándékoztak a nehéz sorsú gyermekeknek.

Ég a gyertya...

Ajándékdalok a Desperadótól

15

Félidőben


15

Államilag előírt feladatok – önerőből Csak magunkra számíthatunk, véli Kocsis Róbert. A megyei közgyűlés egyik alelnökét az önkormányzat fenntartásában működő oktatási intézmények helyzetéről, feladatairól és az elvégzett fejlesztésekről kérdeztük. – A fennállása 50. évfordulóját 2007-ben ünneplő berettyóújfalui Arany János Gyermekotthon a legkorszerűbb igényeknek is megfelelő három – egyenként nyolcszemélyes – lakóépülettel egészült ki, amely a gyermekvédelemben élő súlyos szociális és pszichés zavarokkal küzdő fiúgyermekek számára nyújt családias ellátási körülményeket. A 104 milliós beruházásból önkormányzatunk 84 milliót saját forrásból teremtett elő, és csak a maradék 20-at adta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Az átadás után egy évvel saját erőből 9,48 millióból alakítottunk ki egy futball- és kosárlabdapályát: ezek terápiás és szabadidős célokat egyaránt szolgálnak. Jelenleg a gyermekotthon központi épületének tető- és homlokzatfelújításának előkészítése van folyamatban. Komádiban múlt év augusztusában adtuk át azt a két lakásotthont, amely egyenként 12 személyes lakóépületben szavatolja a gyermekvédelmi gondoskodásban

Kocsis Róbert: A kormány részéről semmilyen megkülönböztetett figyelmet nem kapnak ezek az intézmények élő gyerekek számára a családias jellegű ellátást. A beruházást a minisztérium pályázati keretéből 30 millió forinttal támogatta, a hiányzó 49 milliót ebben az esetben is az önkormányzat állta. – Mi a helyzet a szakképzésben?

– A területtel összefüggő önkormányzati feladatok végrehajtására, múlt év szeptember 1-jétől csatlakozott önkormányzatunk a Biharsárréti-hajdúszoboszlói Szakképzés-szervezési Társuláshoz, ezzel téve lehetővé azt, hogy szakképző iskoláink – a biharkeresztesi Bocskai István Gimnázium és a debreceni Kós Károlyiskola – továbbra is részt vehessenek a pályázatokon, illetve fogadni tudják a szakképzési hozzájárulásokat. Mindkét iskola eredményesen pályázott az EU-forrásokból finanszírozott Leonardo-programban, valamint részt vesznek a nagyváradi középiskolákkal idén beadandó közös projektekben. Ezeken kívül is jelentős sikereket értek el pályázati tekintetben: a Bocskai informatikai felszerelésre nyert, a Kós Károly pedig számos felújítást tudott végrehajtani a megnyert pályázati támogatásokból. A középiskolás korosztályt érintő önkormányzati feladataink sorában fontos szerep jut a Győrffy István Kollégiumnak, amely a Debrecenben tanulók tanulmányi feltételeinek megteremtésében kulcsfontosságú. A 324 személyes diákotthon 4,1 feletti kiemelkedően jó tanulmányi átlagú eredményével, sokoldalú kulturális és sportlehetőségeivel elismerésnek örvend megyeszerte.

A felnőttkor küszöbén Hajdú-Bihar megye önkormányzata nagy gondot fordít az állami gondozott, illetve a lakásotthonokban élő fiatalokról való gondoskodásra. Amikor azonban felnőnek ezek a gyerekek, még akkor is igénylik a segítséget. Az önálló élet kialakítása nem könnyű: albérleti problémák, munkanélküliség, olykor az alapvető jogi ismeretek hiánya és anyagi gondok is nehezítik a sorsukat. A 2007-ben bejegyzett Bihari Állami Gondozottak Egyesülete (BÁGE) összefogja és határozottan védi e fiatalok érdekeit, jogait. Irodájukban – melyet a megyei önkormányzat biztosított a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál – a volt állami gondozottak számára könnyen elérhető a segítség, a támogatás. A Vármegyeháza utcai iroda találkozóhely is, ahol tapasztalatot cserélhetnek ezek a fiatalok. A BÁGE a gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársai mellett

A Maugli-kupán a foci volt a legnépszerűbb szoros együttműködést alakított ki a Baptista Szeretetszolgálattal és a Szertelen Egyesülettel is. Széles körű tevékenységet folytatnak, melybe a szociális jellegű munkán kívül rajzpályázat meghirdetése, illetve sportprogramok szervezése is belefér.

Az egyesület 2008-ban megalapította a Patrónus díjat: ennek odaítélését volt állami gondozottak szavazzák meg. Jó példa a civil kapcsolatok erősségére és fontosságára az a TGYSZ által, és a BÁGE közreműködésével szervezett ka rácsonyi rendezvény is, melyen félezer meghívott állami gondozott gyerek ünnepelhetett együtt tavaly decemberben. Ősszel a Debrecenben megrendezett Maugli-vándorkupán találkoztak az ifjak, akik megyénk különböző diák-, illetve lakóotthonaiból érkeztek a rendezvényre. Jelen voltak Komádiból, Berettyóújfaluból, Hajdúnánásról, Hajdúszoboszlóról, továbbá a debreceni siketek és nagyothallók, illetve az ugyancsak cívisvárosi volt állami gondozott, 25–30 év közötti fiatalok. A meghívott, tíz–tíz tagú versenyző csapatokat két–két nevelőtanár kísérte el. Hozzávetőlegesen mintegy 180 fiatal vett részt a rendezvényen.

A Debreceni Egyetem Államés Jogtudományi Kara a 2009/10-es tanévben is széles képzési palettával várja leendő hallgatóit, a Debreceni Egyetemtől megszokott magas színvonalon, kiváló oktatási és infrastrukturális körülmények között. Kínálatunkból: – osztatlan, ötéves jogászképzés – hároméves igazgatásszervező alapszak (BA) – kétéves okleveles közigazgatási menedzser mesterszak (MA) – szakirányú továbbképzések és PhD-képzés Graduális képzéseinket államilag támogatott és költségtérítéses nappali és levelező tagozaton is indítjuk. Bővebb információk: http://law.unideb.hu • http:// felveteli.detek.unideb.hu

16 Félidőben


Hagyományőrző napok A VI. Regionális Simonyi Óbester Napok tavaly decemberben zárultak. A megyeháza Árpád-termében elismerték azok tevékenységét, akik a legtöbbet tették nemzetünk ápolásáért. A Pro Patria Alapítvány elnöke, Emődy Dániel, a határ innenső és túloldaláról megjelenteket köszöntő beszédében elmondta: a programsorozat célja a régi polgári értékek, szokások felelevenítése, hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése. Ennek során négy ország 26 településén végzett az alapítvány nemzetápoló tevékenységet. A kitűzött célok megvalósításában aktív szerepet játszó személyeknek kitüntetéseket, oklevelet adományozott a Pro

Emődy Dániel nyújtotta át az elismerő oklevelet Jantyik Zsoltnak is

Emléktáblát helyezték el Simonyi József huszár ezredes tiszteletére a partiumi Székelyhíd római katolikus templomának kertjében.

Patria Alapítvány elnöke. Elismerést kapott Rácz Róbert megyei közgyűlési elnök, Szólláth Tibor alelnök, Jantyik Zsolt megyei közművelődési vezető és Bakó István, Derecske polgármestere, Sutka Sándor dandártábornok, Bökönyi László, Törő András és Varga Zsolt. Kovács Zoltán, Érmihályfalva, Juhász László, Nagykálló polgármestere szintén oklevelet kapott, mint ahogy a Simonyi-napok kulturális programjain fellépők is: Meleg Vilmos, Szabó Beáta, Nagy Csaba, Deák Endre, Papp Zsuzsanna, a bocskaikerti Németh László Általános Iskola, az ebesi két tannyelvű iskola tanulói, valamint a zászlóanyák.

A Simonyi-napok rendezvénysorozata négy ország területén, 26 településen zajlott

A kulcsszó: együttműködés

Cigányügyben nincs jobb-, vagy baloldal, ezért kell összefogni, vallja Aba-Horváth István, a hajdú-bihari közgyűlés nemzeti és etnikai kisebbségeinek tanácsnoka. Megyénk vezetése sem gondolja ezt másként, hiszen a kisebbségi önkormányzat működésére évente 21 millió forintot ad.

Harmadik alkalommal rendezte meg tavaly év végén az EU-Roma Egyesület a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális estjét Hajdúsámsonban. A rendezvényen több száz vendég vett részt felhőtlenül szórakozva a kölcsönös megértés jegyében.

17


Félidőben

17

A pihenőparkba élet költözött A polgári pihenőpark 2007 júniusában nyitotta meg kapuit. Az M3as Archeoparkban egész napos családi programmal indult meg az élet. Többek között gyermekprogramok, kézműves-játszóház, bábszínház, íjászbemutató, sportversenyek, állatsimogatás és pónilovaglás volt – hogy csak néhányat említsünk a szombati nyitóünnepség programjai közül. A lehetőségek innentől fogva adottak a sportolni vágyóknak a focizásra, asztaliteniszre, kosárlabdára, röplabdára, vagy épp tollasra. A pecások horgászhatnak, és helyben meg is süthetik a fogást, hiszen bogrács- és grillezőhely is van a parkban. A kicsik a gyermekjátszótéren szórakozhatnak, de ha úgy tartja kedvük, akkor őshonos magyar állatokat is simogathatnak. Az év nagy részében nyitva tartó tájtörténeti és régészeti kiállításon bemutatják az Észak-Alföld páratlan élő- és növényvilágát, az Európában egyedülálló újkőkori házat, a puszta őshonos állatait, néprajzi jellegzetességeit, az

Ma már érdemes ellátogatni a parkba Észak-Alföld régió kulturális örökségét, kultúrtörténeti értékeit, de megtekinthetők az autópálya-építés során feltárt régészeti leletek hiteles másolatai is. Azonban a létesítményt kezelő társaság és a fenntartó megyei önkormányzat nagy nehézségek árán jutott el idáig. A kétmilliárd forintos

beruházást jórészt uniós forrásból építtette az előző, szocialista vezetésű megyei önkormányzat. A 2006 őszén felállt új testület azonban meghökkentő hiányosságokat tárt fel. Rácz Róbert, a megyei közgyűlés elnöke a nyitás napján emlékeztetett arra: például nem lehetett működtetni a drágán kiépített

hangosító berendezéseket, kevés volt a parkolóhely, és sem szállás, sem étkezési lehetőség nem volt a parkban. Csak a hibák kijavítására 12 millió forintot költött a megye. A Megyegazda Kht. azt tervezi: 2–3 éven belül önállóan, az önkormányzat anyagi segítsége nélkül működhet a létesítmény.

MUNKAHELYTEREMTÉS

„A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Munkaerőpiaci Alapból támogatja” A programon a részvétel INGYENES! A parkba látogatni igazi családi program

A program célja, hogy bemutassa, milyen pályázati lehetőségek nyílnak meg 2009-ben a munkahelyteremtésre és munkahelymegőrzésre. Helyszínek: Székesfehérvár Debrecen Miskolc Kaposvár Szeged Győr

Múltunkkal is megismerkedhetünk

Időpontok: 2009. február 26. 2009. március 5. 2009. március 12. 2009. március 19. 2009. március 26. 2009. április 2.

A részletes programot a Perfekt honlapján találja meg www.perfekt.hu „Továbbképzések” menüpont alatt, vagy kérje az alábbi elérhetőségeken: telefon: 06-1-577-1925, 26, 27 • fax: 06-1-577-1928 e-mail: [email protected]

18 Félidőben


Távoli kelet a közelben Japán héttel mélyítette tovább a több mint 25 éve fennálló kapcsolatot Hajdú-Bihar megye és a Toyamai Prefektúra között a megyei önkormányzat. A tavaly november 3–9. között zajló programsorozatban bábelőadások, kiállítások, gasztronómiai és virágkötészeti bemutatók is helyet kaptak. Míg a diplomáciai kapcsolat Japán és Magyarország között 140 éves, megyénk több mint negyedszázada valósít meg kulturális programokat Toyamával kölcsönösen. Ezúttal Debrecen több pontján, illetve Hajdúnánáson és Derecskén zajlottak a programok, amelyek szinte a japán kultúra egészét átfogták 19 távol-keleti vendég közreműködésével. Az óvodásoktól a nyugdíjasokig minden korosztály-

Koizumi Hiroshi, a Toyama Megyei Művészeti és Kulturális Egyesület alelnöke mindig örömmel jön Debrecenbe

A kiállítások Debrecenbe hoztak „egy szelet” Japánt

nak szóló, a Déri Múzeumban, a Méliusz-központban, a Debreceni Egyetemen és a Vojtina Bábszínházban zajló programok között szerepelt autentikus teaszertartás, előadás a tradicionális japán versről, zenés-táncos est, ételkóstoló, harcművészeti bemutató, rajzkiállítás és a japán ünnepeket bemutató előadás is. A Déri Múzeumban látható volt egyebek mellett a Szamurájok ékszerei, a Mázak játéka, a Magyar karakter című kiállítás, míg a japán hétköznapokba fotótárlat révén pillanthattak be az érdeklődők. A kicsiket múzeumpedagógiai foglalkozásokkal is várták. A japán kard készítéséről szóló film pedig valódi világpremier volt, ugyanis először Debrecenben mutatták be az alkotást.

A dobosok mindenütt nagy sikert arattak, amerre jártak

Mese A Japán hét programsorozatának részeként a Vojtina Bábszínházban tartották a korábban meghirdetett megyei rajzverseny eredményhirdetését. A témát két japán népmese jelentette, ezek adták az ihletet az ifjú alkotók számára. Az érdeklődés óriási volt a kicsik körében. Szinte hihetetlen, mégis igaz: a pályázatra 2900 (!) gyermekalkotás érkezett be. A győztes közülük a képen látható Fitz Fruzsina lett, aki nagy örömmel mutatta meg nekünk nyereményét.

Japánban járt 2008-ban a Debreceni Ifjúsági Fúvószenekar és Majorette Együttes. A különleges meghívás annak az áprilisi találkozónak a hozadéka volt, melyen Toyama és Hajdú-Bihar megye, illetve Debrecen kulturális kapcsolatának 25. évfordulóját ünnepelték a Csokonai Színházban. A magyar lányokra sokan voltak kíváncsiak a felkelő nap országában.

19


Tájoló 19

Harc a Trilógiáért ajánló

Várhatóan öt évre bérbe vehetik a debreceni és a hajdú-bihari önkormányzatok a Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festményt. A leghamarabb áprilistól ismét a Déri Múzeumban megtekinthető alkotás visszahozásának mikéntjeiről februárban határoz a két képviselő-testület. – A Munkácsy-trilógia első darabja, az 1881-ben készített mű napjainkban a kanadai Hamilton Galériában van. Megközelítőleg egy éve áll ugyanabban a ládában, amelyben elszállították oda a cívisvárosból – ismertette tapasztalatait Kósa Lajos, Debrecen polgármestere és Rácz Róbert, a megyei közgyűlés elnöke, akik nemrégiben a helyszínen konzultáltak az intézmény igazgatójával. 2012-ig azonban a galéria nem tárgyalhat a festmény eladásáról, mivel a kép korábbi tulajdonosa (Joseph Tannenbaum) jelentős adókedvezményt kapott az államtól. Ha tehát ismét a Déri Múzeumban szeretnénk tudni az alkotást, akkor addig az időpontig más megoldást kell találni. A tárgyalások alapján az látszik kivitelezhetőnek, hogy a két önkormányzat bérleti szerződést köt a képre a galériával. A kompozíció esetleges megvásárlása akkor is nehézségekbe ütközik, ha a galéria úgy dönt, hogy eladja azt. Ugyanis a kanadai jogszabályok értelmében

A Kölcsey Központ február hónapban különleges zenei produkciókkal várja a közönséget.

2007 végén búcsúztunk a festménytől az intézménynek meg kell kérdeznie az ottani múzeumokat, hogy akarják-e megvenni a festményt. De bonyolítja az alkotás sorsának megnyugtató rendezését az is, hogy amikor letelik a bérleti idő, akkor a képet vissza kell vinni a galériába. A bérleti konstrukcióról várhatóan a hajdúbihari közgyűlés február végén dönt.

Közös kocsi, közös érdek Együtt indított virágkocsit a 2008-as virágkarneválon Hajdú-Bihar és a romániai Bihor megye. Ebből az alkalomból Bihor megye, valamint a lengyelországi Lublini Vajdaság képviselőit látta vendégül a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat augusztus 20-án. A megbeszélésen a határon átnyúló kulturális és a gazdasági kapcsolatok élénkítéséről esett szó. A kapcsolat címet viselte Hajdú-Bihar és Bihor megye közös virágkocsija. A kompozíciót a két megye címere, valamint Szent István király és Szent László, Nagyvárad alapítójának alakja díszíti. – Már két éve nagyon intenzív kapcsolat zajlik a megyei önkormányzatok között, és úgy gondoltuk, hogy ennek látható jelét adjuk azzal, hogy a virágkarneválon közös kocsit indítunk. A megyék közti együttműködés persze nemcsak kulturális, hanem gazdasági is. Elsősorban EUpályázatokat készítünk elő, hiszen Bihor megyével összefogva sok milliárd forintnyi uniós támogatás érkezhet a térségbe – mondta Rácz Róbert. A megyei közgyűlés elnöke a Megyeházán fogadta Bihor megye delegációját, amelynek tagjai között volt a Bihor megyei tanács elnöke is. Tirle Radu elsősorban az infrastruktúra és a kultúra terén lát együttműködési lehetőséget a megyék között. – A gazdasági és infrastruktúra fejlesztéshez kapcsolódó uniós pályázatokban szerzett

A virágkocsi híven jelképezi a Bihar–Bihor összefogást magyar tapasztalatokat szeretnénk hasznosítani. A két megyében több testvértelepülés is van, ezek között már eddig is folyamatos volt a kapcsolat, mint ahogyan a rendészeti, határvédelmi szerveink közt is – ismertette Tirle Radu. A két megyei önkormányzat 2008-ban egyeztetett a közösen beadandó pályázatokról.

n A M.É.Z. együttes idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A zenekar sokáig autentikus ír és skót népzenét játszott, de ezzel párhuzamosan más zenei műfajok hatásait is alkalmazták. Céljuk az ír zene és kultúra megismertetése, megkedveltetése, melyet immár 20 éve nagy sikerrel művelnek. A kerek évfordulót az együttes tagjai egy fantasztikus jubileumi koncerttel és táncházzal kívánják megünnepelni február 13-án. Belépőjegy: 1400 Ft, 1900 Ft. n Február 27-én a szerelemé és a romantikáé lesz a főszerep. Lovász Irén Magyarországon először mutatja be Szerelmes virág című albumát. A debreceni premier-előadáson a XVI. és XVIII. századi magyar szerelmi költészet gyöngyszemeit hallhatja a közönség. Korabeli és népszerű, ma már kevésbé ismert dalok is elhangzanak, valamint forrásként szolgált európai reneszánsz hangszeres táncok adaptációi is felcsendülnek. A reneszánsz kori udvarlás, szerelmi költészet mintái csodálatos énekhangon és korabeli hangszeres kísérettel szólalnak meg. A népi furulyák, bőrdudák ősi ereje és az archaikus ütőhangszerek virtuóz játéka, sokszínűsége igyekszik élővé tenni az egyébként is könnyed üde régizenét. Belépőjegy: 1400 Ft, 1900 Ft.

n Február a farsangok időszaka. A Központban a gyerekek sorozat újabb állomása is e jeles esemény köré szerveződik. Február 21-én délután játszóházzal és kézműves udvarral indul az önfeledt szórakozás, majd jelmezverseny szerepel a programban. A jelmezbe öltözött kicsiket a Szeredás együttes az Alföldi gyermeklakodalmas című vidám, mókás műsora szórakoztatja. A jelmezeket szakavatott zsűri értékeli, a legötletesebbeket meglepetés várja. A kicsik farsangját a 100 Folk Celsius együttes vidám koncertje zárja, amely garantálja a felhőtlen, önfeledt kikapcsolódást. Belépőjegy: 1200 Ft.

Bővebb információ: ( 52/518-400 • www.fonixinfo.hu

20

20 Félidőben


Súlyos problémák

Megtalálhatjuk az elhízás okát Milyen sokan vannak, akik megfelelő életmódjuk ellenére, odafigyelve az étkezésre, testmozgásra, koleszterinszintjükre, túlsúlylyal küzdenek, míg mások, akik alig mozognak és rengeteget esznek, mégis normális súlyúak. Sőt, vannak akik hízni szeretnének, de bármennyit esznek, nem tudnak. Az alkatunk velünk született, előre belénk van programozva, vagy rajtunk múlik, hogy milyenné alakulunk? Az újkori kutatások arra derítettek fényt, hogy a szervezetünk anyagcseréjét szabályozó összetett rendszer működése – sokszor minden erőfeszítésünk ellenére – befolyásolhatatlanul alakítja testsúlyunkat. Ezért lehetséges, hogy egy önsanyargató fogyókúra után néhány hét alatt újra visszaszedjük a súlyfelesleget, pedig nem eszünk többet annál, mint amennyi jólesik. Valóban bele kell hogy nyugodjunk abba, hogy ez ellen nem tehetünk semmit? Érdemes szélmalomharcot vívnunk az általunk ideálisnak vélt testsúly eléréséért? Ma már úgy tűnik, nem így kell a megoldást keresni. Dr. Soltz Gizella radiológus főorvost, a kelet-magyarorzsági régiót ellátó debreceni Somatoinfra Központ rangidős orvosát kérdezzük. – A Debrecenben immár 2 éve működő, az országban talán a legnagyobb tapasztalatokkal rendelkező Somatoinfra laborban elvégzett több ezer vizsgálat azt mutatja, hogy a szervezetünkben működő építő és lebontó folyamatok egyensúlyát befolyásoló hormonháztartás bizony igen gyakran mutat eltérést a normálistól. Ezen eltérés gyakran olyan kisfokú, hogy nem okoz felismerhető tünetet, viszont akár az alkatunkat is befolyásolhatja. Számos, önmagát teljesen egészségesnek tartó ember Somatoinfra vizsgálata során olyan hormonális eltérés igazolódik, amellyel a vizsgálati alany esetleg évtizedek óta együtt él. Ezeket az eredményeket azután további célzott vizsgálatokkal (vérvétel, ultrahangvizs-

gálat) megerősíthetjük, és számos esetben megfelelő endokrinológiai kezeléssel gyógyítható a folyamat. Az átfogó, egész testre terjedő szűrővizsgálat elvégzésére 2007 óta van lehetőség régiónkban. Azóta az eljárás nemcsak a környék lakosságának, hanem a régióban dolgozó orvosok bizalmát is elnyerte. Így sokakat már egyenesen a háziorvos irányít szakrendelésünkre. A vizsgálathoz beutalóra nincs szükség, sajnos azonban az állami egészségbiztosítás nem támogatja, csak a magán-egészségpénztárak finanszírozzák a vizsgálatot, így elvégzéséért a legtöbbeknek 10 000 Ft-ot kell fizetni. A Somatoinfra vizsgálórendszerrel persze nemcsak anyagcsereproblémák térképezhetők föl. Az egész test átvilágítása során egymással látszólag nem összefüggő panaszok okára is fény derülhet. Például szívtáji panaszok hátterében gyakran igazolunk reumatológiai problémát, bizonytalan rosszullétek hátterében gócos gyulladást, fejfájás hátterében szemészeti eltérést. Van aki hasi fájdalmak miatt fordul hozzánk és kiderül, hogy gerinc problémái felelnek panaszaiért, de találtunk már térdfájdalom hátterében fogászati gócot, végtagfájdalom hátterében évtizedekkel ezelőtti áramütést,

sőt, bizonytalan rosszullétek hátterében vitamin-túladagolást is. A vizsgálatra érkezők sokszor nem is tulajdonítanak jelentőséget bizonyos tüneteknek, de amikor a vizsgálat közben rákérdezünk azokra, összeáll a kép. A vizsgáló eljárás nagy előnye, hogy közben semmilyen káros sugárzás nem éri a szervezetet, így a test valamennyi régiójáról veszély nélkül kaphatunk tájékoztatást. A pozitív tapasztalatokat követően az Egészségügyi Minisztérium a Somatoinfra vizsgálatot az orvosi diagnosztikai eljárások közé sorolta, használatával számos betegség kivizsgálása leegyszerűsödik. Itt ugyanis nem az egyes panaszok alapján külön-külön vizsgáljuk a szervezet bizonyos részeit, hanem az egész testet egyben vizsgálva állapítjuk meg azokat a cél területeket, amelyeket érdemes részleteiben tovább vizsgálni. Az időszakonként elvégzett Somatoinfra szűréssel, annak nagyfokú érzékenysége miatt korábban fény derülhet problémánkra, annak okára, ezáltal nagyobb eséllyel kerülhetők el az életkilátást rontó betegségek. Tőlünk nyugatabbra, a mindennapi háziorvosi gyakorlatban alkalmazott eljárást nálunk még csak néhány központban végzik. Kelet-Magyarországon a Debreceni Lézer Magánrendelőben működik Somatoinfra szakrendelés, ahol bejelentkezés alapján bárki kérheti a vizsgálat elvégzését.

Lézer Magánrendelő Debrecen, Mester u. 3–5. Telefon: 52/321-798 www.lezermaganrendelo.hu


Félidőben

21

Családpolitikát sürgetnek Szólláth Tibor megyei közgyűlési alelnök kezdeményezésére többfordulós közéleti fórum indult el tavaly decemberben. A tanácskozások a jelen legégetőbb problémáira keresik a válaszokat ismert szakemberek közreműködésével. A nyitányon a család szerepét boncolgatták az előadók. A szakértők egyöntetűen rámutattak: a Magyarországon tapasztalható egyre súlyosabb népességfogyás tragikus következményekkel járhat. Egyetértés mutatkozott abban is, hogy ezt a tendenciát csak új típusú támogatási rendszerrel lehet megállítani. – Ha minden a jelenlegi mederben folyik tovább, kétszáz év múlva már nem fognak magyarok élni a Kárpát-medencében – vetítette előre megdöbbentő vízióját Lakner Zoltán kutató. A Pázmány Péter

Családi nap a polgári pihenőparkban. A népességfogyást meg kell állítani Katolikus Egyetem tanszékvezetője teóriáját konkrét adatokkal is

alátámasztotta. A fő okok egyike az, hogy hazánkban már jó ideje

tapasztalható, hogy a házasságok több mint a fele válással végződik. Magyarországon átlagosan mindössze 1,27 gyermek születik egy párkapcsolatból, de egy tartós házasságból születettek száma sem éri el a kettőt – 1,8 csupán. Az egyre romló arányokat az értékrend felbomlásával magyarázza a kutató. Soltész Miklós, a KDNP országgyűlési képviselője elmondta: a szociálpolitika és a családpolitika összemosása vezetett a jelenlegi helyzet kialakulásához. A hazai úgynevezett középréteg lecsúszott, vagy legalábbis ebbe az irányba tart, akik pedig a „mélyben voltak”, azaz a legnehezebb körülmények között éltek, azoknak a felemelkedése nem történt meg, sőt sokak életkörülményei az utóbbi években még tovább romlottak.

A vidék létéért

A gazdák a saját bőrükön érzik a gondokat A közéleti fórum második felvoná- éppen ez a missziójuk, mert ők az agrárium jövője – szögezte le. Szasa a magyar vidék, magyar jövő bó Sándor, a megyei közgyűlés meszerepét elemezte. A megyeháza Árpád-termében – telt ház előtt – zőgazdasági bizottságának elnöke elsőnek Mikula Lajos, a Fiatal Gaz- a várható idei támogatások felől érdeklődött, Mezei István beret�dák Magyarországi Szövetségének elnöke tartott előadást a mező- tyóújfalui gazdálkodó a pályázatok gazdaságban végbemenő generá- hosszas elbírálási folyamatát tette szóvá. Medgyessy István, debrececióváltásról. Az előadó hiányolta a ni biogazda kifogásolta a falugazstratégiát az agráriumban, különös tekintettel a generációváltásra, pe- dászok tevékenységét: ők szerinte csak adminisztrátorok, nem pedig dig – mint fogalmazott – a magyar gazda tud termelni, ám szétesett, a gazdák segítői. Koroknai Zoltán balmazújvárosi családi gazdálkodó atomizálódott társadalmunk nem annak a véleményének adott hansegít a felemelkedésben, ugyanis nincsenek meg azok a közössé- got, hogy hazánkban nem vidékfejlesztés, hanem vidékrombolás gek, amelyek képesek lennének folyik a kormány tevékenységének megszervezni önmagukat, s irányt mutatni. A fiatal gazdáknak viszont „köszönhetően”.

Az ember tudatos és szabad lény, megismerésre, akarásra képes, és felelős is a tetteiért. Nem elég ugyanis a puszta ismeret, különbséget is kell tenni a jó és a rossz között, és tudni kell dönteni. E megállapításokkal kezdve mondott megnyitó előadást Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek 2008. szeptember 4-én Nyíradonyban a Barankovics István Alapítvány Izraelita Műhelye által kezdeményezett nyilvános fórumon.

Érd és Nyíradony után harmadik alkalommal rendeztek „Van kiút…” címmel konferenciát 15 millió magyar felekezeteken átívelő kohéziójáról. A szépszámú érdeklődő előtt zajló programot Nagyváradon. A házigazda, Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő köszöntötte a testvérgyülekezetek, kis- és nagyegyházak elöljáróit, valamint a határ mindkét oldaláról megjelent polgármestereket, megyei közgyűlési tagokat. Megyénket Szólláth Tibor alelnök képviselte, többedmagával.

22 Félidőben


Jób könyve adományként Csaknem 500 év után újra napvilágot látott a Méliusz-féle Jób könyve. A ritkaságnak számító műremekből 1100 példány készült. A példányok túlnyomó része a kárpátaljai és az erdélyi, illetve partiumi református magyarsághoz került. Az új kiadás a megyei önkormányzat és a Méliusz-könyvtár, valamint a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közös munkája nyomán jelent meg. Mindössze két példány maradt fenn az 1565ben magyar nyelven megjelent Jób könyvéből. Az új kiadás küllemben és tartalomban ugyanolyan, mint a Méliusz Juhász Péter által fordított elődje. – Sokáig gondolkodtunk azon, hozzányúljunk-e a szöveghez, tehát, hogy a mai kor nyelvezetére fordítsuk-e le, de maradt a hasonmás kiadás – mondta el Cs. Tóth Já-

Elsősorban a határon túli magyarok számára született nos, a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár igazgatója. Az új kiadás ötlete Herman János egyháztörténész és Ötvös László bibliafordítótól származik. Az ő közbenjárásukkal, valamint

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület támogatásával született meg a ritkaságnak számító műremek. 1100 darab készült el. 500 darabot átvittünk a Királyhágó-

melléki Egyházkerületnek és egy része a kárpátaljai magyarsághoz került, mondta el Szólláth Tibor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke. A Nagyváradra érkezett ajándékot Tőkés László fogadta. A püspök szerint Jób könyve az örök emberi szenvedés könyve, melynek nagy szerepe van abban, hogy a magyarok annyira a magukénak érzik az Ószövetséget. – Egy anekdota szól arról, hogy a nép annak idején nem is tudta, hogy Jób vagy Jézus Krisztus nem magyarnak született, annyira magáénak érezte a Názáretit, és an�nyira a saját szenvedéseit jajongta ki Jób – hangsúlyozta a mű jelentéségét Tőkés László.   Az úgynevezett samuálpapírra nyomtatott új kiadás bőrkötésben, arany felirattal jelent meg és igazi kuriózum a gyűjtők számára is.

Tisztelgés a történelmünk előtt Az erdélyi fejedelem temetésének négyszázadik évfordulója alkalmából rendeztek emléktábla-avatást 2007-ben Gyulafehérváron a megyei önkormányzat Bocskai-munkabizottságának kezdeményezésére. Az erdélyi fejedelmet ugyanis a gyulafehérvári székesegyházban 1607. február 22-én helyezték örök nyugalomra. A szervezet az évforduló végeztével is tovább ápolta Bocskai szellemiségét. A jubileumi ünnepségsorozat ezzel lezárult, a munkabizottság azonban úgy döntött, hogy a Bocskai emlékét ápoló eseményeket tovább folytatja. Vitányi István, a munkabizottság vezetője és Szólláth Tibor,

A testület Biharnagybajomban Miskolczi Nagy András hajdúfőkapitánynak állított emléket

A fejedelem emléktáblájánál

a megyei közgyűlés alelnöke sajnálatát fejezte ki, hogy a jelentős történelmi személyiséghez kapcsolódó évforduló országosan kevés visszhangot kapott. Az emlékbizottság terve ezért az, hogy folytatódó munkájukkal Bocskai emlékét életben tartsák, és szélesebb közönség figyelmét is felkeltsék, ezt szolgálja a több kötetes, Bocskairól szóló kiadványsorozat is. Vitányi István szerint ennek csúcspontja az lehetne, ha a Bécsbe elhurcolt Bocskaikorona, a jelkép elvitelének 400. évfordulójára, vagyis 2010 októberére visszakerülhetne Magyarországra.

A bizottság tagjai a fejedelem felesége szobránál is jártak

23


Félidőben 23

A sportért és a mozgásért Megyénk elfogadott sportkoncepciója szerint az eredményközpontú szemlélet helyett hangsúlyosabbá kell tenni a szabadidős sportolást és a természetjárást a diákok körében. A koncepció kiemelt része, hogy egyre több legyen azoknak a helyeknek a száma, ahol lehetőség van szabadidős sportolásra. A tervezet alapján minden olyan rendezvény előnyt élvez a támogatásban, amely a lakosság számára nyújt lehetőséget. A dokumentum hangsúlyozza az iskolák közötti versenyprogramok szervezését, a testedzés népszerűsítését. Az egyoldalú verseny- és eredményközpontú szemlélet helyett nagyobb teret kell adni a szabadidősport és a rekreációs jellegű foglalkozásoknak, a természetjárásnak, a kirándulásoknak. A tervezet szerint kiemelt támogatást kell kapnia az olimpiai sportágakban versenyző sportolók felkészítésének, versenyeztetésének, és pénzügyileg segíteni kell, hogy a különböző iskolák váljanak az utánpótlás-nevelés bázisaivá.

adatokat is végez. A szervezet a megyei önkormányzat támogatása nélkül nem tudná ellátni a feladatait. A megyei önkormányzat ezért továbbra is kiemelten támogatja a fogyatékosoknak rendezett sportversenyeket, és segítenie kell a településeket a sportlétesítmények felújításában.

A berettyóújfalui lakásotthon sportpályája is a megyei önkormányzat támogatásával épült meg Hajdú-Biharban 32 sportági szakszövetség csaknem 16 ezer sportolót fog össze. A koncepció hangsúlyozza: a megyei önkormányzatnak egyértelműbb feladatokat kell meghatározni a szövetségek felé, valamint segíteni kell a nagy hagyományú, de nehéz helyzetben lévő szakosztályok

HELYISÉGEK BÉRBE ADÓK

Piac u. 58.

73 m2 üzlet + 39 m2 galéria

Piac u. 28. Gambrinusz-köz 104 m2 üzlet

Piac u. 28. Gambrinus köz 98 m2 üzlet + 34 m2 galéria Piac u. 32. I. em. 200 m2 iroda Piac u. 26. Gambrinus-passzázs 363 m2 üzlet Simonffy u. 1. 43m2 üzlet

Piac u. 73. 62 m2 üzlet

Piac u. 57.

97 m2 üzlet + 262 m2 I. emelet iroda + 145 m2 pince

Darabos u. 18. Kishegyesi u. 40. Petőfi tér 18. Piac u. 41. Csapó u. 58. Fényesudvar 13.

46 m2 iroda 28 m üzlet/iroda 34 m2 üzlet 53 m2 üzlet 31 m2 üzlet 17 m2 garázs 2

EGYÉB ÜZLETEK, IRODÁK, GARÁZSOK 30%-os KEDVEZMÉNNYEL BÉRELHETŐK! Bővebb információ: 52/503-124, 503-134 www.civishaz.hu

működését. Javítani kell a nemzeti sportági szakszövetségekkel való kapcsolatot, nagyobb részt kell vállalni a sportági elképzelések kialakításában, és gyakorlattá tenni a társadalmi aktívák jutalmazását. A Hajdú-Bihar Megyei Fogyatékos Sportolók Szövetsége önként vállalt feladatai mellett állami fel-

A nevelőszülőknél élő Makrai Éva Dél-Afrikában lett a fekvenyomás abszolút világbajnoka. Az önkormányzat az ő pályafutását is segíti

24 Lelátó


A sportban (is) jók jutalma

Kupa, illetve pénz jár a kiemelkedő teljesítményért A megye legeredményesebb sportolóit és sportösztöndíjasait minden évben köszöntik a megyei közgyűlés vezetői. 2008 nyarán Szólláth Tibor alelnök nyújtotta át a megérdemelt elismeréseket. A tehetséges sportolók kupának és pénzjutalomnak örülhettek, az ösztöndíjasok pedig egy évig kapnak havi rendszeres támogatást. Szólláth Tibor az ünnepségen kiemelte: a sportmozgalom nehéz körülményei ellenére örömteli, hogy vannak diákok, akik a sport

mellett tanulmányaikra is teljes mértékben tudnak koncentrálni. Nekik szól a megyei önkormányzat egy éven át folyósított havi 12 500 forintos sportösztöndíja, melyet ekkor 13 hallgató érdemelt ki, nagy öröm, hogy közülük 6-an már az előző évben is kivívták ezt az elismerést eredményeikkel. Szólláth Tibor a sportolók köszöntése mellett hangsúlyozta, hogy a jövőben – további források által – a sportszakemberek munkáját is szeretné támogatni a megyei önkormányzat.

Testületi ülés előtt köszöntötték azokat a nemzetközi versenyeken és paralimpián szerepelt sportolókat, akik a megyei önkormányzat fenntartásában működő szociális és gyermekvédelmi intézményeit eredményesen képviselték.

Pályázati felhívás A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Sport- és Civil Kapcsolatok Bizottsága pályázatot hirdet a 2008. év legeredményesebb

női ifjúsági sportolója, férfi ifjúsági sportolója, ifjúsági edzője, női felnőttsportolója, férfi felnőttsportolója, felnőttedzője, fogyatékosok sportversenyén szerepelt sportoló, senior-veterán sportversenyen szerepelt sportoló kategóriákban. A pályázatot megyei sportolók, megyei sportegyesületek, sportági szakszövetségek, sportklubok nyújthatják be. Adatlap és további információ a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Hivatala Intézményfenntartói Főosztályán kérhető (4024 Debrecen, Piac u. 54. fszt. 5-ös szoba, tel.: 52/507-471, e-mail: [email protected]), valamint megtekinthető és letölthető a www.hbmo.hu/sport honlapon. A pályázók a bizottság döntéséről értesítést kapnak, illetve az önkormányzat honlapján megtekinthetik azt.

Az idén csaknem kilencven diák vehette át a „Hajdú-Bihar megye jó tanulója – jó sportolója” címet a megyeházán. A díjakat a megyei önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Diáksportszövetség ítélte oda a legjobb tanulmányi és sporteredményeket felmutató iskolásoknak. A díjat a legalább 4,8-es tanulmányi átlagot elérők kaphat-

ják meg. A tanulmányi eredmények mellett az országos és nemzetközi bajnokságokon elért sporteredményeket vették az odaítélésnél. Ezúttal összesen 25 iskola tanulói 16 sportágban vehették át a díjat, legtöbbjük úszásban jeleskedett a tanuláson kívül. Természetesen jutalmazták a gyerekeket felkészítő edzőket is.

A pályázatokat

2009. február 25-én 12.00 óráig

a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Hivatala Intézményfenntartói Főosztályára, Nagy István Zsombor részére kell eljuttatni. Az elismerés odaítélésének szempontjai: világbajnokságon, Európa-bajnokságon elért I–VI. helyezés, magyar bajnokságon elért I–III. helyezés, egyéb nemzetközi versenyeken elért I–III. hely. Az eredményhirdetés várhatóan 2009. március elején lesz, az érintettek erről írásban értesülnek.

A megyei önkormányzat képviselői nem csak jutalmazzák a sportolókat, hanem maguk is hívei a test edzésének.

Hajdú-bihari. Félidőben. [ III. évfolyam 4. szám február 4. ] Fotó: Nagy Gábor

Recommend Documents