A légzés szervrendszere
A légzés szervrendszere
¾ Részei: szei: ¾ Légutak ¾ Tüdő ¾ Járulé rulékos ré részek z z z
A légzés szervrendszere
Légutak
¾ Feladata
¾
¾ külső lső légzé gzés
¾
z
z
kisvé kisvérkö rkör hajszá hajszálereiben lé lévő vér (folyadé (folyadékfá kfázis), és a kö környezet (gá (gázfá zfázis) között tüdőarté artéria felő felől érkező rkező szé széndioxiddú ndioxiddús, oxigé oxigénszegé nszegény vé vérbő rből • szé széndioxid eltá eltávolí volítása, • az oxigenizá oxigenizáció ció biztosí biztosítása.
mellkas csontos vá váza, légző gzőizmok, mellhá mellhártyá rtyák.
¾ ¾ ¾
Feladata: megfelelő megfelelő mennyisé mennyiségű, és megfelelő megfelelő minő minőségű (meleg, pá párás, szennyező szennyeződésmentes) levegő levegő tüdőbejuttatá bejuttatása. folyamat a lé légutak összetett cső csőrendszeré rendszerén keresztü keresztül való valósul meg. cső csőrendszert felső felső és alsó alsó légutakra oszthatjuk. két szakasz kö közti hatá határ felnő felnőttek eseté esetén a hangré hangrés.
Felső légutak Orr ¾ Külső lső orr: z z z
háromoldalú romoldalú piramishoz hasonlatos, porcokbó porcokból, csontokbó csontokból épül fel, az arc karakteré karakterét meghatá meghatározó rozó jellegzetes képlet
1
Felső légutak Orr ¾ ¾
Orrü Orrüreg: nyí nyílirá lirányú nyú orrsö orrsövénnyel ketté kettéválasztott, hará haránt irá irányú nyú orrkagyló orrkagylókkal felosztott üregrendszer. z
z
¾
üregrendszeren belü belül felső felső, kö középső pső, alsó alsó orrjá orrjáratot ezekbe az orrjá orrjáratokba nyí nyílnak az orr mellé melléküregei, valamint a kö könnycsatorna.
orrgarati ré részen z z
orrgaratmandula fülkü lkürt nyí nyílása talá található lható, ami az orrü orrüreg középfü pfüllel tö törté rténő összekö sszekötteté ttetéséért éért felelő felelős.
Felső légutak Orr ¾
Orrmellé Orrmelléküregek: z z z z z
¾
koponyacsontokban talá található lható légtartalmú gtartalmú üregek, az orrü orrüreggel összessze-kötteté ttetésben állnak csö csökkentik a koponya sú súlyá lyát, felmelegí felmelegítik az orrü orrüregen átjutó tjutó levegő levegőt, hangadá hangadáskor rezoná rezonátorké torként mű működnek.
Típusai: z z z z
Homlokü Homloküreg Arcü Arcüreg Ékcsonti üreg Rostasejtek
Felső légutak Garat ¾ orrü orrüreg utá után kö következő vetkező izmos falú falú
tömlő mlő. ¾ közös szakasz az emé emésztő sztőrendszerrel, z z
az orrü orrüreg felő felől érkező rkező levegő levegő, és a szá szájüreg felő felől érkező rkező táplá plálék itt keresztezi egymá egymás útjá tját.
2
Felső légutak Gége ¾ nyak elü elülső lső felszí felszínén a kö középvonalban
kb. a III - VI. nyakcsigolya magassá magasságában fekszik ¾ felső felső része há háromoldalú romoldalú piramis, ¾ alsó alsó része fokozatosan hengeressé hengeressé
válik, és a lé légcső gcsőben folytató folytatódik
Felső légutak Gége
Alsó légutak Légcső
¾ szalagok, porcok, izmocská izmocskák, és
¾
nyá nyálkahá lkahártya együ együttesen építi fel ¾ benne talá található lhatók a hangszalagok ¾ porcai:
¾ ¾
z z z z
Pajzsporc Gyű Gyűrűporc Gégefedő gefedő Kannaporc
¾ ¾ ¾ ¾ ¾
gége alsó alsó részé széhez kapcsoló kapcsolódó, a test középvonalá pvonalában fekvő fekvő légúti szakasz. VI. nyaki csigolyá csigolyától a IV. há háti csigolyá csigolyáig tart hossza felnő felnőttben 1010-15 cm, szé szélessé lessége 22-2,5 cm. légcső gcső állandó llandóan nyitott, falá falát 1515-20 db CC-alakú alakú porc támasztja szomszé szomszédos porcokat rugalmas, kö kötőszö szövetes lemez tartja össze. C-alakú alakú porc há hátsó tsó két szá szárát összefü sszefüggő ggő hártyá rtyás lemez lezá lezárja, és elvá elválasztja a nyelő nyelőcső csőtől. nyá nyálkahá lkahártyá rtyájára csilló csillósző szőrös hengerhá hengerhám
3
Alsó légutak Hörgőrendszer ¾ ¾
légcső gcsőtől a tü tüdő-léghó ghólyagocská lyagocskákig tartó tartó légúti szakasz Szakaszai: z z z z
Főhörgő rgők Hörgő rgők Hörgő rgőcské cskék Hajszá Hajszálhö lhörgő rgők • végein sző szőlőfürtszerű rtszerűen a tü tüdőléghó ghólyagocská lyagocskák helyezkednek el
Alsó légutak Tüdő ¾
Helyzete:
¾
Alakja:
¾
Részei:
z
z
z z
¾
A mellü mellüreg ké két oldalá oldalában helyezkedik el tompa kú kúp alak Alapi ré rész (tü (tüdő alap) Csú Csúcsi ré rész (tü (tüdőcsú csúcs)
Felszí Felszínei: z z z
Bordá Bordái felszí felszín Rekeszi felszí felszín Gátori felszí felszín, fordí fordított csepp alakú alakú képlet, a tü tüdőkapu talá található lható itt
Alsó légutak Tüdő ¾ ¾
Működési egysé egységei: tüdőlebeny
¾
segmentumok
¾
tüdőlebenyke
z
z
z z
¾
bal tü tüdő eseté esetén kettő kettő, jobb tü tüdő eseté esetén há három tüdőnké nként tí tíz darab a legkisebb mű működési egysé egység, egy hajszá hajszálhö lhörgő rgő, hajszá hajszálerekkel és tüdőléghó ghólyagocská lyagocskákkal tartozik
lebenyké lebenykékben tö törté rténik a vé vér folyadé folyadékfá kfázisa, és a belé belélegzett levegő levegő gázfá zfázisa kö közötti oxigé oxigén és szé széndioxid kicseré kicserélődése
4
Alsó légutak Tüdő ¾ Járulé rulékos ré részek z
z z
közvetlenü zvetlenül nem vesznek ré részt a gázcseré zcserében, a lé légzé gzés mechaniká mechanikájához elengedhetetlenek. mellkas csontos vá váza: • a há háti csigolyá csigolyák, • a XII pá pár borda, • szegycsont
Alsó légutak Tüdő ¾ légzé gzés szabá szabályozá lyozása z
z
z
vér szé széndioxid szintje alapjá alapján a kö központi idegrendszerben elhelyezkedő elhelyezkedő nyú nyúltvelő ltvelő végzi. tüdő passzí passzív mó módon vesz ré részt a lé légzé gzés mechaniká mechanikájában. légzé gzésfá sfázisok kö közül a belé belégzé gzés aktí aktív, mí míg a kilé kilégzé gzés passzí passzív folyamat.
Alsó légutak Tüdő ¾ ¾
Járulé rulékos ré részek légző gzőizmok: z
z
¾
rekeszizom: összehú sszehúzódása eseté esetén a mellű mellűr té térfogata megnő megnő,belé ,belégzé gzés bordakö bordaközti izmok: külső lső rétege a belé belégzé gzésben, mí míg belső belső rétege a kilé kilégzé gzésben vesz ré részt.
mellhá mellhártya: z z z
két lemezbő lemezből épül fel tüdőhöz kö közeli zsigeri, és mellkasfallal összenő sszenőtt fali közöttü ttük negatí negatív nyomá nyomás uralkodik (atmoszfé (atmoszférikus nyomá nyomástó stól alacsonyabb), ami a tü tüdőt kifeszí kifeszített állapotban tartja.
Az emésztés szervrendszere ¾ feladata ¾ a tá táplá plálék z z z
felvé felvétel emé emészté sztés felszí felszívás
¾ salakanyag kivá kiválasztá lasztás.
5
Részei ¾
Felső Felső szakasz: z z z
¾
z
¾
¾ fogak elő előtti elő előcsarnok
gyomor vékonybé konybél (patkó (patkóbél, éhbé hbél, csí csípőbél)
¾ fogak mö mögötti szá szájüreg z
Alsó Alsó szakasz: z
¾
¾ Részei:
szá szájüreg garat nyelő nyelőcső cső
Középső pső szakasz: z
Szájüreg
z
vastagbé vastagbél (vakbé (vakbél, felszá felszálló lló, hará haránt, leszá leszálló lló vastagbé vastagbél, szigmabé szigmabél, vé végbé gbél)
felső felső fala a szá szájpad, alul a nyelv talá található lható, mely a szá szájfené jfenék izmon nyugszik
Emé Emésztő sztőmirigy: a má máj és a hasnyá hasnyálmirigy.
Szájüreg ¾ ¾ ¾ ¾
Nyá Nyálmirigyek: szá szájüregbe szá számos nyá nyálmirigy, kö köztü ztük a há három pár nagy nyá nyálmirigy kivezető kivezetőcsö csöve nyí nyílik. kemé keményí nyítő bontó bontó enzimet tartalmaza a nyá nyál váladé ladékuk összessé sszessége a szá szájnyá jnyál (saliva). z z z z
fültő ltőmirigy állkapocsalatti mirigy nyelvalatti mirigy többi kisebb nyá nyálmirigyet já járulé rulékos nyá nyálmirigynek nevezzü nevezzük
Szájüreg ¾
Nyelv z z
z
z
szá szájüreg feneké fenekén elhelyezkedő elhelyezkedő izmos szerv. kívülrő lről idegvé idegvégző gződésekben igen gazdag nyá nyálkahá lkahártya fedi izomzata hará harántcsí ntcsíkolt, és ré részben csontró csontról (állkapocs, nyelvcsont), ré részben a nyelv kötőszö szöveti elemeirő elemeiről ered. ízingereket felvevő felvevő ízlelő zlelőbimbó bimbók fő főleg a nyelvhá nyelvháton helyezkednek el. • formá formájuk kü különbö nböző. • alapí alapízeket (keserű (keserű, édes, só sós, savanyú savanyú) kü különbö nböző bimbó bimbókkal érzé rzékeljü keljük.
6
Szájüreg ¾
¾
Fogak: z
z
z
Szájüreg fogak általá ltalános felé felépítése: z
szá szájüregben a felső felső állcsont és az állkapocs fogmedri nyú nyúlvá lványaiban helyezkednek el 6. életé letévig kinö kinövő fogakat tej fogaknak, az utá utána megjelenő megjelenőket maradandó maradandófogaknak nevezzü nevezzük elő előbbiek szá száma 20, az utó utóbbiaké bbiaké 32.
z
z z z z
z
z
Felső szakasz ¾ Torok: z z
z
Felső szakasz ¾ Nyelő Nyelőcső cső:
szá szájüreg há hátsó tsó kapuja, hátrafelé trafelé a garatba vezet.
¾ Garat: z
a szervezet legszilá legszilárdabb állomá llománya: cementcement-, dentindentin- és zomá llomá ány építi fel zománc-á nc-állom fog belsejé belsejében levő levő üregben ezenkí ezenkívül a puha fogbelet (pulpa) talá találjuk. minden fog há három ré részbő szből áll: korona, nyak és gyö gyökér. fogak összessé sszessége a fogazat fogazat alsó alsó és felső felső fogsorbó fogsorból áll. felső felső és alsó alsó fogsorban 1616-16 maradandó maradandó fog helyezkedik el, amelyek mé még kü külön jobb és bal fé félre oszlanak, így né négy negyed (kvadrá (kvadráns) keletkezik 88-8 foggal. egy negyedben van: 2 metsző metszőfog, 1 szemfog, 2 kiső kisőrlő rlő (kis zápfog), 3 nagyő nagyőrlő rlő (nagy zá zápfog). utolsó utolsó nagyő nagyőrlő rlő a bö bölcsessé lcsességfog, amely a 18. életé letév kö körül kezd kinő ő ni kin
z z z
garat az orrü orrüreg, a szá szájüreg és a gé gége mö mögött elhelyezkedő elhelyezkedő függő ggőleges üreg, felterjed a koponyaalapig, lefelé lefelé pedig a nyelő nyelőcső csőben folytató folytatódik
z
hüvelykujj vastagsá vastagságú, izmos falú falú cső cső, garato és a gyomor kö között helyezkedik el hossza kb. 25 cm beidegzé beidegzése akaratunktó akaratunktól fü független
Gyomor ¾ ¾ ¾ ¾
emé emésztő sztőcsatorna legtá legtágabb ré része közvetlenü zvetlenül a rekeszizom és a má máj alatt, nagyobbré nagyobbrészt a kö középvonaltó pvonaltól balra fekszik. elü elülső lső és há hátulsó tulsó felszí felszínének z z
¾ ¾ ¾
felső felső talá találkozá lkozási vonalá vonalát kisgö kisgörbü rbületnek, az alsó alsót nagynagy-görbü rbületnek nevezzü nevezzük.
nyelő nyelőcső cső beszá beszájadzá jadzásának kö környé rnyéke a cardia, felső felső tágulata a fundus, vékonybé konybélbe vezető vezető nyí nyílás a pylorus.
7
Patkóbél ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
gyomorhoz csatlakozik, és éles hatá határral kezdő kezdődik a pylorusná pylorusnál. kb. 30 cm hosszú hosszú, patkó patkó alakú alakú bélré lrészlet, domborulata jobbra, homorulata balra tekint. homorulatá homorulatába illeszkedik a hasnyá hasnyálmirigy feje. nyá nyálkahá lkahártyá rtyán kö körkö rkörös irá irányú nyú, sű sűrűn egymá egymás mellett elhelyezkedő elhelyezkedő redő redők lá látható thatók az epehó epehólyag és a má máj kö közös kivezető kivezetőcsö csövének (ductus choledochus) benyí benyílása lá látható tható. ide nyí nyílik a hasnyá hasnyálmirigy kivezető kivezetőcsö csöve is (ductus pancreaticus).
Vékonybél ¾ ¾
vékonybelek hossza kb. 5 mé méter. éhbé hbél (jejunum) z
z
¾
csí csípőbél (ileum) z z z z
¾
a patkó patkóbél folytatá folytatásaké saként a vé vékonybé konybélnek mintegy 2/5 ré részé szét képezi. szá számos, nagyobbré nagyobbrészt hará haránt irá irányú nyú kacsot alkotva, a hasü hasüreg kö középső pső részé szében fekszik. az éhbé hbélnek éles hatá határ né nélkü lküli folytatá folytatása, ileum a vé vékonybé konybél 3/53/5-ét adja a hasü hasüreg alsó alsó részé szében helyezkedik el, lenyú lenyúlik a kismedencé kismedencébe is.
A vé vékonybelek összessé sszességét a vastagbelek keretszerű keretszerűen veszik kö körül.
Vastagbél ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
vékonybelek folytatá folytatását ké képező pező kb. má másfé sfél mé méter hosszú hosszú külső lső felszí felszínén, a vé végbé gbél kivé kivételé telével, kiö kiöblö blösödések lá látható thatók. ezeket há három hosszanti szalag hozza lé létre, amelyek megrö megrövidí vidítik a belet. szalagok a bé bélfal hosszanti izmainak tömörülései. kiö kiöblö blösödések kö közti behú behúzódások a bé bél üregé regében fé félhold alakú alakú nyá nyálkahá lkahártyaredő rtyaredőket hoznak lé létre.
Vakbél ¾ legtá legtágabb vastagbé vastagbélszakasz. ¾ nevé nevét alsó alsó, vak vé végéről kapta. ¾ felső felső hatá határaké raként az ileum beszá beszájadzá jadzási
helyé helyét jelö jelöljü ljük meg. ¾ jobb csí csípőárokban helyezkedik el. ¾ hossza átlag 7 cm.
8
Vakbél z
z
z z
bal oldalá oldalán a csí csípőbél benyí benyílásánál un. BauhinBauhin-billentyű billentyű talá található lható két ajakbó ajakból áll, ví vízszintes ré rést hatá határolnak. billentyű billentyűt kö körkö rkörös zá záróizom zá zárja csak a vakbé vakbél felé felé nyí nyílik
¾ féregnyú regnyúlvá lvány z z
nyirokszerv feladata a hasü hasüregi fertő fertőzések kivé kivédése,
Remesebél ¾ BauhinBauhin-billentyű billentyűtől
a vé végbé gbélig terjedő terjedő vastagbé vastagbélré lrészlet, ¾ keretszerű keretszerűen övezi a vé vékonybeleket z z z z
felszá felszálló lló vastagbé vastagbél (colon ascendens) leszá leszálló lló vastagbé vastagbél (colon descendens) hará harántvastagbé ntvastagbél (colon transversum) szigmabé szigmabél (colon sigmoideum)
9
Végbél ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
vastagbé vastagbél utolsó utolsó szakasza, keresztcsont árká rkában fekszik hossza kb. 1515-20 cm végző gződését vé végbé gbélnyí lnyílásnak (anus) nevezzü nevezzük. felső felső szakasza ampullaszerű ampullaszerűen tá tágult. végbé gbél kö körkö rkörös simasima-izmai az anus felett a belső belső záróizmot alkotjá alkotják ez az izom (m. sphincter ani internus) akaratunktó akaratunktól fü független mű működésű. akaratunktó akaratunktól fü függő ggő záróizom (m. sphincter ani externus) a vé végbé gbélnyí lnyílást kí kívülrő lről veszi kö körül
Máj ¾ hasü hasüreg jobb
felső felső felé felében fekszik, közvetlenü zvetlenül a rekeszizom kupolá kupolája alatt ¾ kis ré része átnyú tnyúlik a bal bordaí bordaív alá alá is ¾ normá normál esetben a jobb bordaí bordaív takarja, így nem tapintható tapintható ¾ szí színe sö sötét vö vörösesbarna, ¾ súlya kb. 1,5 kg, ¾ felszí felszíne sima, tapintata meglehető meglehetősen tömött.
Máj ¾ ¾
rekeszi felszí felszín domború domború, zsigeri felszí felszín alsó alsó, kissé kissé homorú homorú, fő fő képlet a H alakú alakú bará barázdarendszer z
vízszintes ré része a má májkapu • itt lé lépnek be a má máj erei (a. hepatica, v. portae), idegei, • itt lé lépnek ki a má máj kivezető kivezetőcsö csövei (ductus hepaticus), valamint a nyirokerek.
z
bará barázdarendszer jobb oldali nyí nyílirá lirányú nyú szá szárába elö elöl az epehó epehólyag, há hátul az alsó alsó fő visszé visszér (v. cava inferior) fekszik bele
10
Máj feladata ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Epé Epét termel, amely a zsí zsírok emulgeá emulgeálásában vesz ré részt, Cukoranyagcseré Cukoranyagcserét szabá szabályozza, Fehé Fehérjeanyagcseré rjeanyagcserében ré részt vesz, Belső Belső eredetű eredetű mérgező rgező anyagokat méregtelení regteleníti, Külső lső eredetű eredetű mérgező rgező anyagokat méregtelení regtelenít, Vitaminokat tá tárol, és átalakí talakít, Vértartá rtartály, Vas, és ré réz raktá raktározó rozó helye, K-vitamin fü függő ggő véralvadá ralvadási faktorokat termel (Pl. protrombin).
Epehólyag (cholecysta) ¾ ¾ ¾ ¾
¾
máj alsó alsó felszí felszínén elhelyezkedő elhelyezkedő, vé vékony falú falú, kb. 10 cm hosszú hosszú, kö körte alakú alakú tömlő mlő, mellső mellső vak vé vége nem ér tú túl a má máj elü elülső lső élén, élőben nem tapintható tapintható kivezető kivezetőcsö csöve egyesü egyesül a má máj epekivezető epekivezető csö csövével, és mint kö közös epevezeté epevezeték(ductus choledochus) a patkó patkóbélbe nyí nyílik. epehó epehólyag az epe tá tárolá rolására szolgá szolgál.
Hasnyálmirigy Anatómiája ¾
¾ ¾ ¾
hasü hasüreg felső felső részé szében, a há hátsó tsó hasfalon, a hashá hashártya mö mögött hará harántul elhelyezkedő elhelyezkedő hosszú hosszúkás szerv Kb. 20 cm hosszú hosszú, puha tapintani, sárgá rgásszü sszürke mirigy részben kü külső lső (exokrin), ré részben belső belső elvá elválasztá lasztású (endokrin) mirigy feji, testi és farki ré részre osztjuk z z
z
feje a patkó patkóbél homorulatá homorulatába illeszkedik; a test a fej folytatá folytatásában a gyomor mö mögött fekszik; a farki ré rész elkeskenyedve egé egészen a lé lépig nyú nyúlik.
11
Hasnyálmirigy Feladata
Hashártya
¾ pancreas exokrin vá váladé ladéka, a hasnyá hasnyál,
¾ szí szívburokhoz és a mellhá mellhártyá rtyához
¾ emé emésztő sztő enzimeket tartalmaz
hasonló hasonlóan a hasü hasüreg falait és zsigereit vékony savó savós há hártya borí borítja, ¾ két lemezbő lemezből áll:
z z z
a szé szénhidrá nhidrát (amilase) fehé fehérje (tripsin) zsí zsíremé remészté sztésben(lipase)
z
z
hasfalat bé bélelő lelő részeit fali lemeznek (peritoneum parietale), zsigereket borí borító részé szét zsigeri lemeznek (peritoneum viscerale) nevezzü nevezzük.
12
Az emésztés mechanikai folyamata ¾ Rágás: z
z
¾
a falat szá szájbó jból, gyomorba való való eljutá eljutása. szakaszaiban akaratlagos és reflexes fázisok kü különíthető thetőek el.
z
¾
¾
¾
szá szájüreg: z z
z
¾
hígító nyá nyál hatá hatására fizikai oldá oldás, míg emé emésztő sztőnyá nyál hatá hatására emé emészté sztési folyamat észlelhető szlelhető. nyá nyál emé emésztő sztőenzimei: nyá nyálamilase, és a maltase, a szé szénhidrá nhidrát emé emészté sztését vé végzik
z z z
gyomorsav segí segíti az enzimek aktivá aktiválódását pepszin fehé fehérjeemé rjeemésztő sztő enzim, tejalvasztó tejalvasztó kimosin, kevé kevés mennyisé mennyiségben zsí zsírbontó rbontó lipase talá található lható
¾ emé emészté sztési folyamat nincs ¾ emé emésztő sztőenzimeket nem tartalmaz, ¾ első elsősorban
a folyadé folyadékok felszí felszívása, ¾ a benne talá található lható bakté baktériumfló riumflóra segí segítsé tségével a vitaminok elő előállí llítása
rövid, de erő erős perisztaltikus mozgá mozgás hatá hatására a bélsá lsár a sigmá sigmába kerü kerül, majd a szé székelé kelés folyamá folyamán a kü külvilá lvilágba jut.
Az emésztés kémiai folyamata ¾ Vékonybé konybél ¾
Epe: z z z
¾
z z z
¾
emé emészté sztést nem vé végez a zsí zsírok emulgeá emulgeálja (nagyobb zsí zsírcseppek, kisebb zsí zsírcseppekké rcseppekké bontá bontása)
Hasnyá Hasnyálmirigy nedv: z
fehé fehérjé rjét emé emésztő sztő tripsint, zsí zsírokat emé emésztő sztő lipaset, szé szénhidrá nhidrátokat emé emésztő sztő amilaset tartalmaz lúgos vegyhatá vegyhatású.
Bélnedv: z z
Az emésztés kémiai folyamata ¾ Vastagbé Vastagbéli folyamatok:
keverő keverő, perisztaltikus, bé bélboholy mozgá mozgás különíthető thető el.
Vastagbé Vastagbél mozgá mozgásai: z
gyomor: z
üres állapotban lassú lassú perisztaltika, mí míg evé evés utá után fél, egy óra mú múlva kifejezett perisztaltikus mozgá mozgás észlelhető szlelhető. ezen mozgá mozgás hatá hatására a gyomor kb. 3-4 óra mú múlva kiü kiürül.
Vékonybé konybél mozgá mozgásai: z
¾ Nyelő Nyelőcső cső perisztaltiká perisztaltikája.
Az emésztés kémiai folyamata
A gyomor mozgá mozgása: z
a szá szájüregben lezajló lezajló folyamat, amely sorá során a táplá plálék felaprí felaprítódik, és nyá nyállal keveredik.
¾ Nyelé Nyelés: z
Az emésztés mechanikai folyamata
fehé fehérjé rjét bontó bontó erepsint, szé szénhidrá nhidrátokat, zsí zsírokat bontó bontó enzimeket tartalmaz.
Felszívódás ¾ ¾ ¾
emé emésztő sztőcső cső hengerhá hengerhámmal fedett szakaszá szakaszán a táplá plálék tá tápanyagaira szé széthullva szí szívódik fel. legfontosabb helyszí helyszíne a vé vékonybé konybél, a folyamatot a vé vékonybé konybél bolyhok aktí aktív mozgá mozgással, illetve felü felületnö letnövelé veléssel elő elősegí segítik.
13
A kiválasztás szervrendszere ¾
Feladata
¾
vizelet ké képzé pzése z
szervezet szá számára feleslegessé feleslegessé vált ví vízben oldható oldható anyagok eltá eltávolí volítása
¾
homeostasis
¾
Részei
z
z z z z
szervezet belső belső tereinek állandó llandóságának biztosí biztosítása . Vese Húgyvezeté gyvezeték Húgyhó gyhólyag Húgycső gycső
Vese ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
gerinc ké két oldalá oldalán elhelyezkedő elhelyezkedő páros szerv. utolsó utolsó háti, az első első ágyé gyéki csigolyá csigolyák magassá magasságában fekszik, a hashá hashártya mö mögötti terü területen, elhelyezkedé elhelyezkedésük nem szimmetrikus, a jobb vese valamivel lentebb helyezkedik el. kívülrő lről tokok veszik kö körül, amelyek vé védelmi, illetve rö rögzí gzítési feladatot tö töltenek be (fascia tok, zsí zsíros tok, kö kötőszö szövetes tok)
Vese ¾ páros, bab alakú alakú szerv.
Vese belső szerkezete ¾
z
¾ vöröses barna szí színű, sima felszí felszínű,
z
tömör tapintaú tapintaú
¾ felnő felnőttek eseté esetén 120120-300 g, 1010-12 cm
hosszú hosszú, 55-6 cm szé széles, 4 cm vastag. ¾ medialis homorulatá homorulatánál talá található lható a vesekapu, ami fontos anató anatómiai képletek ki, és belé belépési terü területe
Kéregá regállomá llomány:
¾
a metszé metszéslapon a kü külső lső 1 cm vastagsá vastagságú, sötét szí színű, tö tömör állomá llomány.
Velő Velőállomá llomány: z z z z
z
a ké kéregreg-állomá llomány utá utáni terü terület két állomá llomány kö között fogaskeré fogaskerék-szerű szerű a kapcsoló kapcsolódás. vilá világos szí színű, csí csíkozott állomá llományt ké képez. Kb. 1010-15 db vesepiramisbó vesepiramisból épül fel, amelyek alapja a kéregá regállomá llomány, csú csúcsa a vesemedence felé felé néz. vesevese-piramisok csú csúcsá csán szitaszerű szitaszerűen lyuggatott ké képlet, a veseszemö veseszemölcs talá található lható.
14
Vese belső szerkezete ¾ Vesemedence:
Vese finom szerkezete ¾ ¾
¾ tagolt üregrendszer,
¾
¾ vesekelyhecské vesekelyhecskék, és vesekelyhek
¾
építenek fel. ¾ veseszemö veseszemölcsö lcsök felő felől érkező rkező vizelet ide jut.
nephron a mű működési egysé egysége vesé vesénké nként 11-1,5 millió millió darab talá található lható Részei: Vesetestecske (Malpighi test): kb. 200um átmé tmérőjű. z
z z z z
z
Vese finom szerkezete ¾
Vesecsatorná Vesecsatornácska: z z
z
¾
Vese finom szerkezete ¾
nephrononké nephrononként kb. 5 cm összes nephront együ együttvé ttvéve kb. 60 km hosszú hosszúságú. vesetestecské vesetestecskéből az első elsődleges vizelet a vesecsatorná vesecsatornácská cskákrendszeré krendszerébe áramlik
z z z
Vesecsatorná Vesecsatornácska feladata: feladata: z
z
¾
z
z
Első Elsődleges kanyarulatos csatorna Hele kacs Másodlagos kanyarulatos csatorna Gyű Gyűjtő jtőcsatorná csatornácska (ezek a veseszemö veseszemölcsbe nyí nyírnak)
az első elsődleges vizeletbő vizeletből a hasznos anyagok nagyré nagyrészé szét, illetve a folyadé folyadékot visszaszí visszaszívja, így a vizelet koncentrá koncentrálódik, és lé létrejö trejön a vé végleges vizelet.
Ennek összeté sszetétele: z
Szakaszai: z
érgomolyag: kb. 30 db kapillá kapillárishurokbó rishurokból áll, bemenő bemenő és kimenő kimenő eret tartalmaz. Bowman tok: az érgomolyagot kö körülvevő lvevő tok. Feladata: vérplazmaszű rplazmaszűrlet, azaz első elsődleges vizelet elő előállí llítása. első elsődleges vizelet napi mennyisé mennyisége kb. 170 liter (120ml/perc) nagyobb fehé fehérjé rjéket kivé kivéve a vé vérplazmá rplazmával azonos összeté sszetételű telű.
z
z z
mennyisé mennyisége 1500 - 2000 ml/nap szerves alkotó alkotórészei első elsősorban fehé fehérje bomlá bomlástermé stermékek (Pl. karbamid, hú húgysav, kreatinin, purinok) ásvá sványi anyagok, só sók vízben oldható oldható vitaminok, illetve bizonyos hormonok jellegzetes szí színét epefesté epefestékek adjá adják fehé fehérjé rjéket, a vé vérben talá található lható alakos elemeket, és mikroorganizmusokat normá normál esetben nem tartalmaz.
Vese egyéb feladatai ¾ renin elő előállí llítása z
Húgyutak ¾
z
vérnyomá rnyomásemelő semelő anyag
¾ erytropoetin elő előállí llítása z
vörösvé svérsejtké rsejtképzé pzést
fokozó fokozó
z
anyag
z
¾ csontfelé csontfelépítő folyamat tá támogatá mogatása z
D vitamin átalakí talakítás
Húgyvezeté gyvezeték:
¾
a vesemedence és a hú húgyhó gyhólyag kö között elhelyezkedik el kb. 30 cm hosszú hosszúságú lúdtoll vastagsá vastagságú, izmos falú falú cső cső vizeletet a vesemedencé vesemedencéből a hú húgyhó gyhólyagba juttatja.
Húgyhó gyhólyag: z
z
a kismedence elü elülső lső részé szén elhelyezkedő elhelyezkedő, izmos falú falú tömlő mlő, feladata a ké kész vizelet tá tárolá rolása
15
Húgyutak ¾
Húgycső gycső: z
z
a hú húgyhó gyhólyag irá irányá nyából a nemi szervek felé felé futó futó izmos falú falú cső cső. férfiakban • kb. 25 cm hosszú hosszúságú, és teljes hosszá hosszában keresztü keresztülfut a hí hímvessző mvesszőn, és a makk felső felső részé szén nyí nyílik. • gáti szakaszá szakaszán akaratlagos zá záróizom, és ké két borsó borsó nagysá nagyságú mirigy (Cowper mirigy) helyezkedik el.
z
Nőkben • csak né néhány cm hosszú hosszúságú, ami a hú húgyú gyúti fertő fertőzések gyakoribb elő előfordulá fordulásáért áért felelő felelős.
16
