Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság hatáskörébe tartozó feladatok– hatósági eljárások előadó: Pintér Csaba igazgató
Megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei 2011-től
ÉLBÁI, NTI, FMI, ERDI főhatóságuk: NÉBIH (MgSzh) (VM szakmai felügyeletet gyakorol, KIM funkcionális közigazgatás)
Földművelésügyi Igazgatóságok:
Önálló feladat-, és hatáskörrel rendelkeznek.
Földművelésügyi hatósági, igazgatási; hatósági feladatokat látnak el.
Két osztályszintű szervezeti egységgel rendelkeznek: Földművelésügyi Osztály Vadászati és Halászati Osztály
Létszámunk: 9 fő
vadászati
és
halászati
Győr-Moson-Sopron megye (67) vadászterületei 2010-től 2017-ig
GYMSMKH
Megyei Földművelésügyi Igazgatóságok feladatai
Földművelésügyi Osztály
Megkeresés alapján véleményezi a földművelésügyi igazgatást érintő jogszabálytervezeteket
Koordinációs feladatok:
Közreműködik a mezőgazdasági vízgazdálkodási koncepciók készítésében. Közreműködik a kiemelt vízgazdálkodási programok mg.-i vízgazdálkodást elősegítő feladatainak ellátásában. Mezőgazdasági vízgazdálkodás átalakulása (Öntözési Hivatalok)
Megyei Földművelésügyi Igazgatóságok feladatai Földművelésügyi Osztály közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai:
földrendezés, földkiadó bizottságokról szóló törvény alapján a részarány-földkiadással kapcsolatos feladatok hegyközségek törvényességi felügyelete családi gazdaságok nyilvántartásba vétele, nyilvántartás vezetése, valamint az integrátorok nyilvántartásának vezetése vis maior eseményekkel kapcsolatos egyes szakhatósági feladatok első fokon a tagállami állampolgárok termőföld-tulajdonszerzési képességének bizonyításához előírt feladatok (környezettanulmány) tisztán nemzeti forrásból finanszírozott támogatások felhasználásának ellenőrzése
Megyei Földművelésügyi Igazgatóságok feladatai Földművelésügyi Osztály egyéb feladatai:
NÉBIH ellátása elsődleges információkkal és statisztikai adatokkal Igazolja a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadóvisszaigénylés feltételeinek fennállását közreműködik az agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer (AIR) működtetésében a VM által meghatározott időpontban jelentést ad a támogatások felhasználásáról az NÉBIH részére elemi károkkal és azok biztosításával kapcsolatos állami támogatások működtetésével összefüggő feladatok ellátása koordinálja az ÉLBÁIG-nál lévő falugazdászok tevékenységét a Kormány nemzeti hatáskörben nyújtott, jogszabályban meghatározott támogatások tekintetében a birtok-összevonási célú földvásárlási támogatás első fokú feladatai
A mezőgazdasági őstermelő fogalma Mezőgazdasági őstermelő az e tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét, a saját gazdaságában a 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítását végzi, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, támogatás igénybevétele esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfélnyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő (regisztrációs számmal rendelkező) magánszemély, a családi gazdálkodó és annak a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja az Szja tv. 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. Őstermelő – termelő?
Az őstermelői igazolvány kiállítása
Az őstermelői igazolvány kiadása a kerületi ÉLBÁI hivatalok hatáskörébe tartozik A mezőgazdasági őstermelő adatainak nyilvántartására az adatnyilvántartó lap szolgál, amely az igazolvány kiadására irányuló kérelemnek is minősül. A kerületi hivatal az igazolványt az adóévre vonatkozó értékesítési betétlappal együtt adja ki, és évente az adott adóévre vonatkozóan új értékesítési betétlapot ad ki. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításáért és évenkénti érvényesítéséért a kiállítót díj illeti meg. Új igazolvány kiállítása esetén 2.000 Ft-ot kell fizetni (egy betétlap igénylése esetén), az igazolvány cseréje, pótlása 1.000 Ft, az évenkénti érvényesítés 1.000 Ft (minden további betétlap kiadásáért 1.000 Ft díjat kell fizetni) A kerületi hivatal az értékesítési betétlapra felvezeti az igazolvány számát, az adott év jelölésével és sorszámmal látja el, továbbá a kiadott értékesítési betétlapról nyilvántartást vezet. A mezőgazdasági őstermelőnek vissza kell adnia az igazolványt a kerületi hivatalnak, ha a tevékenységét beszünteti, vagy azt nem mezőgazdasági őstermelőként kívánja folytatni. Az igazolvány elvesztését, megsemmisülését az igazolványt kiadó kerületi hivatalhoz haladéktalanul be kell jelenteni. A talált igazolványt a kerületi hivatalhoz kell eljuttatni. Az elveszett, megsemmisült, illetőleg megrongálódott igazolvány helyett a kerületi hivatal újat ad ki.
A mezőgazdasági őstermelői igazolvány 2012.dec.31-ig Jogszabályi környezet bemutatása § A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet van hatályban dec 31-ig. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. törvény) § Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról szóló 327/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet § A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény)
A mezőgazdasági őstermelői igazolvány 2013.január 1-től
2013. január 1-től hatályba lép a 234/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról A 2009. január 1-je előtt kiállított igazolványok 2012. december 31-ig hatályosak. A 2009. január 1-jét követően a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 234/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt kiadott igazolványok 2014. december 31-ig hatályosak. Az ügyfél azonosító adataiban, és a az ügyfél, illetve közös igazolvány esetén az érintett családtagok saját gazdaságára és a termelésre vonatkozó adatokban bekövetkezett változásokat évente egyszer, június 15. napjáig be kell jelenteni az igazolványt kiadó megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervéhez vagy a kormányablakhoz az erre a célra rendszeresített változás-bejelentő formanyomtatványon.
A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiváltásával és meghosszabbításával kapcsolatos változások 2013. január 01-től
Csökken az ügyintézési idő és az adminisztráció: egyszerre három adóévre váltható ki az őstermelői igazolvány és a három különböző adóévre szóló értékesítési betétlap.
Ügyintézésre ezentúl csak akkor van szükség az igazolvány teljes érvényességi ideje (3 év) alatt, ha a személyes adataikról, a gazdaságaikról, vagy a termelési adataikról jelentenek be változást. A termelőknek erre minden évben június 15-ig van lehetőségük.
Az őstermelői igazolvány az új agrárkamarai törvény tükrében
Az agrárkamarai 2012. évi CXXVI. számú törvény rendelkezései szerint a Magyar Agrár-Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (továbbiakban: agrárkamara) létrejöttének napján törvény erejénél fogva az agrárkamara tagjává válnak az agrárgazdasági tevékenységet folytató személyek, vállalkozások. A törvény 2012. augusztus 1-i hatályba lépésével már kötelezettségként írja elő a hatálya alá tartozó személyeknek és vállalkozásoknak, hogy 2012. november 30-ig jelentkezzenek be az agrárkamarai tagnyilvántartásba, és 5.000,- Ft kamarai hozzájárulást fizessenek. Regisztráció végső határideje: 2012. november 30.
Őstermelői igazolvány minta dokumentumai 2/a. Az őstermelői igazolvány - címlap
Őstermelői igazolvány minta dokumentumai 2/b. Az őstermelői igazolvány - hátoldal
Őstermelői igazolvány minta dokumentumai 3. Értékesítési betétlap
Az őstermelői igazolvány kiállítása iránti kérelem és adatnyilvántartó lap Iktatószám:
2
/
0
1
FONTOS! Az igénylést nyomtatott betűvel vagy írógéppel töltse ki és személyesen írja alá! Új őstermelői igazolvány igénylés
Módosítás
← Írjon ide X-et, ha először kéri
Az őstermelői igazolvány kiállítása iránti kérelem és adatnyilvántartó lap
Igazolvány típusa:
Őstermelői igazolvány érvényesítése
€
← Írjon ide X-et ha adataiban változás történt
€
← Írja ide hány darab értékesítési betétlapot kér
€
← Írjon ide X-et ha az igazolvány egyedi
€
← Írjon ide X-et ha az igazolvány közös
Azonosító adatok telefonszáma:
A magánszemély
adóazonosító jele:
0
6
regisztrációs száma:
adószáma:
-
-
családi gazd. sz:
/
neve: születési ideje:
év
hónap
nap
lakcíme: irányítószám
város/község
irányítószám
város/község
út/utca/tér
házszám
út/utca/tér
házszám
levelezési címe:
Választott adózási mód
Az igazolvány kiváltásakor, később pedig az érvényesítéskor írja ide a választott adózási mód sorszámát!
201...-re
201...-re
201...-re
Tájékoztatás! Tudnia kell, ha tételes költségelszámolást (1) választ, akkor többféle kedvezmény is jár Önnek. A törvény szerint bevételeiből 10 százalék költséghányad levonásával (2) is megállapíthatja a jövedelmét, ez azonban nem előnyös, mert ekkor az őstermelői kedvezményeknek csak egy része jár. Ha az átalányadózást (3) választaná, és a bevétele meghaladná az évi 600 ezer forintot mindenképpen kellene adót fizetnie, viszont nem kell a költségeivel számolnia. Ne feledje, hogy adóbevallást mindenképpen kell leadnia, kivéve, ha van igazolványa és a bevételei az év során nem haladják meg a 600 ezer forintot! Kérjen további tájékoztatást!
Ha átalányadózást választ, írja alá a következő nyilatkozatot! Kijelentem, hogy a mezőgazdasági őstermelési tevékenységemből származó bevételem a nyolcmillió forintot várhatóan nem haladja meg. Tudomásom van arról, hogy törvényi előírás szerint, ha bevételem a nyolcmillió forintot meghaladja, akkor tételes költségelszámolását vagy 10 százalék költséghányadot kell alkalmaznom.
Aláírás
……………………… 201... évre
……………………… 201... évre
……………………… 201... évre
A családtag adatait tartalmazói táblázatot csak közös igazolvány kiváltása esetén kell kitölteni
Családtag neve
Adóazonosító jele
Adószáma
Születési idő (év.hó.nap.)
Regisztrációs szám
Rokonsági fokozat
Aláírás
Az igazolvány kiállítójának megjegyzései számon az őstermelői igazolványt kiadtam.
Dátum
A mezőgazdasági őstermelőt nyilvántartásba vettem. Tevékenységének kezdete:
érvényes:
Az igazolvány további érvényesítése, pótlása, változások, kiadott értékesítési betétlapok sorszáma, stb.
A kiállító aláírása, bélyegzője
Nyilatkozat a saját gazdaságról és a ……………. évi termelésről
Név:
adóazonosító jel:
hány lapot mellékelt!
Ha ezen a lapon kevés a hely, kérjen vagy készítsen másolatot. A másolatot sorszámozza és írja be ide → A használt föld
Használati jog jelölése
Helye, cím, helyrajzi szám
Területe, hektár
Aranykorona értéke
Művelési ága
Gyümölcs faj
……….. ………..
Nyilatkozat
……….. ……….. ……….. ……….. ………..
formanyomtatvány a saját gazdaságról
Az üres kockába mindig (a) a saját tulajdon, (b) a bérelt, vagy (c) egyéb jelölést írja. Az állattartásra alkalmas épület Állat férőhely Használati jog jelölése
Helye Alapterülete
Férőhelye
Állatfaj
……….. ……….. ……….. Főbb termesztett kúltúrák/fajok Tervezett értékesítés és mennyisége Megnevezés
Terület (ha)
Nyitó készlet (tonna)
Várható termés (tonna) Termék
Mennyiség
Egység
Főbb fajok az állattartásban Tervezett termékértékesítés Faj
Induló (mennyiség)
Várható növekedés (mennyiség) Termék
Főtevékenység TEÁOR száma:
Mennyiség
Egység
További TEÁOR szám(ok):
Tevékenység: Állattenyésztés ¨ Növénytermesztés ¨ Virágtermesztés ¨ Bortermelő ¨ 1. Kijelentem, hogy saját gazdasággal rendelkezem és rendelkezési jogosultságom van a termelési eszközök, a termelés szervezése és a termelés eredményének felhasználása felett.
2. Erdei melléktermék gyűjtésére szóbeli/írásbeli engedélyem van.* 3. Más őstermelővel közös termelési eszközök működtetésében folyamatosan részt veszek.* *A nyilatkozatnak nem megfelelő szövegrész áthúzandó! Tudomásul veszem, hogy kompenzációs felárra csak adószámmal rendelkező őstermelő jogosult. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek és hozzájárulok adataim kezeléséhez. Kelt: ………………………………………….
…...………. év
…………… hó
…………. nap
Családi gazdálkodás A
versenyképes családi gazdaságok kialakításának és fejlesztésének szükségessége indokolta azt a törvénycsomagot, amelynek elemei
§ §
a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény és a Termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXVII. törvény
Jogi környezet bemutatása §
A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet
§
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
A családi gazdaság és a családi gazdálkodó fogalma
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint családi gazdaságnak minősül a legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma.
A gazdálkodó család tagjának minősül: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, testvére, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell életkortól függetlenül. Nem minősül a gazdálkodó család tagjának: a családi gazdálkodó házastársának vagy élettársának a szülője, a nagykorú gyermekének a házastársa A családi gazdálkodó és említett családtagja a családi gazdaság nyilvántartási számát az adózásával összefüggő valamennyi iratán, valamint a törvény alapján adókedvezményt, adómentességet biztosító nyilatkozatán köteles feltüntetni. A családi gazdálkodó a közös őstermelői tevékenységet folytatókra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával köteles eljárni az adókötelezettsége megállapításakor. A kiegészítő tevékenységből származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt folytatja önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozás keretében.
A családi gazdaságok létrehozása, nyilvántartásba vétele és működtetése
A családi gazdaságok nyilvántartásba vétele: A megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága a családi gazdaságot akkor veszi nyilvántartásba, ha a családi gazdálkodó és a gazdálkodó család tagjai közös kérelmet nyújtanak be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által rendszeresített és honlapján közzétett formanyomtatványon.
A családi gazdaságok nyilvántartásba vételekor a családi gazdálkodó:
Nyilatkozik arról, hogy élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet kíván folytatni. Bemutatja a szakirányú, legalább középfokú képzettségét igazoló okiratot. Legalább 3 éven át folytatott mezőgazdasági termelő tevékenységet igazoló őstermelői, egyéni vállalkozói igazolvány és az adóbevallás másolatát csatolja, vagy legalább 3 éve – a családi gazdálkodó által csatolt nyilvántartási szám alatt – mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában és adóbevallása másolatát csatolja. Lakóhelye legalább három éve a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van. Szerződést egymás között a gazdálkodó család tagjai megkötötték. Rendelkezik őstermelői igazolvánnyal. Nyilatkozik arról, hogy a szerződést kötő családtagok által a családi gazdaság rendelkezésére bocsátott termőföldterületekre vonatkozó bejelentett adatok megegyeznek a nevükre szóló földhasználati lapokon szereplő adatokkal.
A Földművelésügyi Igazgatóság feladata a családi gazdaság nyilvántartásba vételekor A Földművelésügyi Igazgatóság a nyilvántartásba vételről hozott határozatot közli a családi gazdasághoz tartozó ingatlanok fekvése szerint illetékes körzeti földhivatallal is. A földhivatal a családi gazdálkodó földhasználati lapjára a családi gazdasághoz tartozó termőföldterületeket érintően azok családi gazdasághoz tartozásának tényét jegyzi be. Mi van, ha a székhely szerinti körzeti földhivatalon kívül is használ földet? SAPS területalapú? A családi gazdaság nyilvántartásba vételét a családi gazdálkodó, a gazdálkodó család tagjai közös kérelmének benyújtásával kérheti a területileg illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságától. A
nyilvántartásba vételre irányuló eljárás kezdeményezése illetékköteles, az eljárási illeték mértéke 3000 Ft.
A családi gazdaságok nyilvántartásból történő törlése A
Földművelésügyi Igazgatóság törli a nyilvántartásból a családi gazdaságot, ha nem állnak fenn a nyilvántartásba vétel feltételei, már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amilyen feltételek fennállása miatt családi gazdaságnak minősült, a családi gazdálkodó meghal, és a túlélő családtagok nem jelentik be, hogy a családi gazdálkodást folytatni kívánják, az állami támogatás igénybevételéhez a támogatás nyújtása szempontjából lényeges körülmény tekintetében valótlan adatot szolgáltat, nem tett eleget azon feltételnek, miszerint élethivatásszerűen mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet végez.
A Földművelésügyi Igazgatóság a családi gazdálkodó kérelmére vagy hivatalból törli a nyilvántartásból a családi gazdaságot szerződés megszűnésekor. A törlésről szóló határozatát közli a földhivatallal is. A Földművelésügyi Igazgatóság a családi gazdaság nyilvántartásba vételéről, törléséről, valamint a tagok személyében bekövetkezett változásokról szóló jogerős határozatot közli a NAV-al.
Családi gazdálkodók nyilvántartási programja A rendszert jelenleg családi gazdaságok nyilvántartására használják megyei szinten. A 19 megyében egységes formában kerülnek felvitelre az adatok, központi, országos adatbázis azonban nincs. A nyilvántartás FoxPro programban került megírásra. Az alábbi számszaki és szöveges adatokat tartalmazza a program:
Gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítéssel kapcsolatos ügyintézés Jogszabályi környezet bemutatása
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)
A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedéki adó visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm. Rendelet
A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadóvisszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 341/2007. (XII. 15.) Korm. Rendeletet
A szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben felhasznált gázolajhoz nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló 46/2008. (IV. 17.) FVM rendelet
A jövedéki adó visszaigénylésének igazolása
A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadóvisszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendeletet hatálya arra a mezőgazdasági, agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény szerint nyilvántartásba vett jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és természetes személyre terjed ki, amelynek (akinek) használatában (tulajdonosként vagy más jogcímen) Kérelemre indult eljárás, ezért a földhasználati lapért díjat kértek. a) szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep (rét, legelő) művelési ágú földterület van, és ott mezőgazdasági termelőtevékenységet folytat, b) erdő művelési ágú földterület van, és ott erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, c) vízjogi üzemeltetési engedély szerinti halastó van, és halgazdálkodási tevékenységet folytat. [Az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: mezőgazdasági termelő.] A családi gazdaság esetében a jövedékiadó-visszatérítés igénylésére a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. §-ának i) pontja szerinti családi gazdálkodó jogosult.
A jövedéki adó visszaigénylésének igazolása
A jövedékiadó-visszatérítésre vonatkozó igényjogosultságot a mezőgazdasági termelő a megművelt föld helyrajzi száma alapján a mezőgazdasági munka elvégzését a kerületi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal falugazdászával, a megmunkált földterület nagyságát a földhasználati lap alapján a földművelésügyi hatósági jogkörében eljáró területileg illetékes megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságával (a továbbiakban: földművelésügyi hatóság) az 1. számú melléklet szerint igazoltatja.
A jelenlegi szabályozás szerint a jogosultságot igazoló földhasználati lapokat a termelő a saját költségére kéri ki a területileg illetékes földhivataltól, amely alapján az illetékes megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága jár el.
Változások 2013. január 1-től a gázolaj utáni jövedéki adó visszaigénylésének igazolásában
Az igényjogosultságot 2013 január 1-től a Nemzeti Adó és Vámhivatal a mezőgazdasági munka elvégzését illetően a földművelésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott szakhatósági hozzájárulás alapján ellenőrzi.
A mezőgazdasági munka elvégzésének igazolása céljából a mezőgazdaságilag meg nem munkált termőföldterületekről nyilvántartást kell vezetni a földművelésügyi hatóságnak.
Azt, hogy az érintett földterület mezőgazdasági szempontból meg nem munkált földterületnek minősül helyszíni szemlejegyzőkönyv és fényképfelvételek alapján kell megállapítani, melyet a falugazdászok végeznek.
Az agrárkárenyhítési eljárás Jogszabályi háttér: a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban Mkk. Törvény) a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 21/2012. (III. 9.) VM rendelet a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről szóló 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: KET)
A kérelem benyújtására vonatkozó szabályok: Kárbejelentést az a mezőgazdasági termelő (továbbiakban: termelő) tehet, akinek a használatában lévő termőföldjén mezőgazdasági káresemény bekövetkezett. A kárbejelentésnek nem feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő a megelőző évben (2011) is tagja legyen a kárenyhítési rendszernek. A kárenyhítési rendszerbe a Mkk. tv. 6. § (1)-(2) bekezdései szerinti termelő az egységes kérelmének a MVH-hoz történő benyújtásával jelentkezhet be. A kárenyhítési év - a kárenyhítési rendelet 2. § (1) bekezdése alapján - a tárgyévet megelőző év (2011) november 1-től tárgyév (2012) október 31-ig terjedő időszak. A kárenyhítési rendelet 4. § (1) bekezdése alapján az Mkk. törvény 2. § 21 pontjában felsorolt mezőgazdasági káreseményeket kell/lehet bejelenteni, azaz: „21. mezőgazdasági káresemény: az elemi káresemény (jégesőkár, aszálykár, belvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár), valamint az árvízkár; Az aszálykár esetében a kárenyhítő juttatás összegének kifizetésének van egy speciális feltétele. Az Mkk. törvény 12. § (6) bekezdése szerint aszálykár után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha az aszályhelyzetről a miniszter legkésőbb a tárgyév (2012) október 31-ig közleményt ad ki.
A mezőgazdasági káresemény által okozott kár bejelentése
A mezőgazdasági káresemény (továbbiakban: káresemény) bejelentéséről a kárenyhítési rendelet 4. § (1) bekezdése rendelkezik. „4. (1) A mezőgazdasági termelő a használatában lévő termőföldön a tárgyévben bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt, valamint az okozott kár becsült mértékét az 1. melléklet szerinti adattartalmú, a mezőgazdasági igazgatási szerv által a honlapján közzétett bejelentőlapon köteles bejelenteni a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához (a továbbiakban: agrárkár-megállapító szerv) a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül. A károsodást kiváltó aszály, belvíz, mezőgazdasági árvíz vagy fagy, mint az Mkk. tv. 2. § 21. pontja szerinti mezőgazdasági káresemények bekövetkezésének - a bekövetkezés tényleges időpontjától függetlenül - azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. A károsodást kiváltó felhőszakadás, jégeső vagy vihar, mint az Mkk. tv. 2. § 21. pontja szerinti mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a káresemény első alkalommal észlelhető."
Hol kell a káreseményt bejelenteni?
A kárenyhítési rendelet 4. § (1) bekezdése szerint mezőgazdasági káreseményt a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához kell bejelenteni. Fontos! Amennyiben a kárt szenvedett területek több megyében helyezkednek el a kárbejelentést a kárenyhítési rendelet 4. § (1) bekezdése alapján minden, a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal FM Igazgatóságnál be kell jelenteni. A kárenyhítési rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a termelő a bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt, valamint az okozott kár becsült mértékét a kárenyhítési rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalmú, a NÉBIH honlapján közzétett bejelentőlap kitöltésével írásban, papíralapon - köteles bejelenteni 2012. október 31-ig. A kárbejelentés elektronikus úton történő benyújtására nincs mód.
5. A mezőgazdasági káresemény által okozott kár helyszíni ellenőrzése és a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
A mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye és a hozamcsökkenés mértéke az agrárkár-megállapító szerv, vagy az agrárkár-megállapító szerv által megkeresett megyei kormányhivatal kerületi állat-egészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatalának falugazdásza közreműködésével lefolytatott helyszíni szemle során kerül megállapításra. A helyszíni szemle jegyzőkönyv adatai alapján a földművelésügyi igazgatóság hatósági bizonyítványt állít ki a kár bekövetkezésének tényéről és a káresemény mértékéről. A kárenyhítő juttatás iránti kérelmet az nyújthat be, aki a káresemény bekövetkezését határidőn belül bejelentette. Betakarítás után nincs lehetőség a bejelentésre! A kárenyhítő juttatás iránti kérelmek 2012. november 30-ig nyújthatók be a falugazdászoknál, ill. a földművelésügyi igazgatóságon.
Megyei Földművelésügyi Igazgatóságok feladatai Vadászati és Halászati Osztály közhatalmi aktusokkal kapcsolatos Feladatai – elsőfokú vadászati hatósági hatáskörben vadászterületekre kötött haszonbérleti szerződés jóváhagyása vadászterületek és a vadászatra jogosultak nyilvántartásba vétele dönt a vadászterület határának megállapításáról dönt a vadászterület kisebb mértékétől való eltérésről engedélyt ad ki a vadasparkban történő eseti vadászathoz vezeti a vadászterületek és földtulajdonosi közösségek képviselőinek nyilvántartását megteszi a vadászati jog kényszerhasznosításával kapcsolatos intézkedéseket hatósági vadászatot rendel el az idényt meghatározott területeken meghosszabbítja ill. megrövidíti idényen belül bizonyos fajra korlátozást, tiltást írhat elő tilalmi időben vadászatot engedélyezhet, rendelhet el vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggésben statisztikai adatokat gyűjt, ill. szolgáltat meghatározza a vadászati kíméleti területet vadgazdálkodási ütemtervet, ill. annak módosítását jóváhagyja a hatósági esküt kiveszi a hivatásos vadászoktól, ill. a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi
Megyei Földművelésügyi Igazgatóságok feladatai Vadászati és Halászati Osztály közhatalmi aktusokkal kapcsolatos Feladatai – elsőfokú halászati hatósági hatáskörben halászatra jogosultakat nyilvántartásba veszi, számukra hatósági igazolást ad ki nyilvántartást vezet a halászati vízterületekről a vízterületeket halászati vízterületté nyilvánítja haszonbérleti szerződésekről nyilvántartást vezet kiadja és nyilvántartja az állami halász-, és horgászjegyeket, és meghosszabbítja az állami horgászjegy érvényességét visszavonja ill., visszatartja az állami halász- és horgászjegyeket megszervezi a halászvizsgához szükséges tanfolyamot és a halászvizsgát kijelöli a horgászvizsgát lebonyolító szervezetet nyilvántartásba veszi a halászati szakirányú végzettséggel rendelkező jogosultat ellenőrzi a haltelepítést jóváhagyja v. módosíthatja a halgazdálkodási tervet bekéri a halászatra jogosultak éves jelentéseit és továbbítja az Országos Halászati Adattárnak vizsgáztatja és felesketi a halőröket, igazolvánnyal látja el őket
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
