Gyermekvédelem - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A jogosult gyermek számára a gyámhatóság az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. [Gyv. 18. § (1) a)] A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára. Jövedelmi helyzet vizsgálata A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg 1. az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, (2013.-ben a 37 050 forintot), illetve 2. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át, (2013.-ben a 39 900 forintot), ha o a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ha o a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ha o a nagykorúvá vált gyermek; - nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy - felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. [Gyv. 19. § (2)] Az egy főre jutó jövedelem megállapítása [Gyv. 19. § (3)] A jogosultság megállapításakor (ha az önkormányzat rendelete másképp nem rendelkezik) a 1. a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, 2. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a vállalkozásból származó jövedelemszámításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni o o o
a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. 1
A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből. [Gyv. 131. § (2)] Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa, élettársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. [R. 65. § (4)] Ha a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 131. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, a havi egy főre jutó vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a gyermeket gondozó család által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének kétszeresét. [R. 65. § (8)]Gyvt. 131. §-ának (4) bekezdése: Ha a helyi önkormányzat vagy annak jegyzője, a gyámhatóság hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra. Fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés és a lízingdíj. [R. 65. § (9)] Vagyoni helyzet vizsgálata [Gyv. 19. § (7)] Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban 1. külön-külön számítva az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének húszszorosát, (2013.-ben 570 000 Ft) vagy 2. együtt számítva az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hetvenszeresét (2013.-ben 1 995 000 Ft) meghaladja. Nem minősül vagyonnak o az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, o az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá o a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. [Gyv. 19. § (6)] A kérelem benyújtásának időpontjában, közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni [Gyv. 19. § (4)] 1. a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, 2. a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, 3. a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket
2
4. a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, 5. korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermeket, 6. a fenti pontokba nem tartozó, a Ptk. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. Figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbe fogadott gyermeket, valamint a házastárs gyermekeit. A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint azt is aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. A családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni [R. 66. § (1)- (3)] A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan - kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó. [R. 65. § (6)] A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. [R. 65. § (7)] A renszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult 1. gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére. Gyermekétkeztetés esetén, o a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, 18. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, valamint a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, hasonló életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, o a fentiek alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, o három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, o tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani [Gyv. 151. § (5)]. A c) és d) pontokban felsorolt gyermekek a gyermekvédelmi kedvezmény nélkül is jogosultak a gyermekétkeztetés kedvezményére. 2. A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága o a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, o a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint 3
tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. A támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. A támogatás esetenkénti összege 2013. évben gyermekenként 5800 forint. [Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 56.§ (3)] [Gyv. 20/A. §] Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyvés tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. [Gyv. 18. § (6)] 3. a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére [Gyv. 19. § (1)] Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha 1. nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy 2. felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. [Gyv. 20. § (3)] Ha a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorúvá vált gyermek a rendszeres kedvezményre való jogosultság időtartama alatt házasságot kötött, a rendszeres kedvezmény feltételeit a települési önkormányzat jegyzője soron kívül felülvizsgálja. A felülvizsgálat során a nagykorú gyermek felhívásra igazolja a házasságkötése szerinti új családjára vonatkozó adatokat. a kérelem benyújtásánál meghatározott módon. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a települési önkormányzat jegyzője azt állapítja meg, hogy a rendszeres kedvezmény megállapításának feltételei nem állnak fenn, a rendszeres kedvezményre való jogosultság megszüntetéséről határozattal dönt. [R. 67. § (1)- (3)]
Igénylés A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő. [Gyv. 20. § (1)] A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakikA lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. [Gyv. 18/A. § (1)- (2)] A kérelem benyújtása formanyomtatványon történik [ R. 3. számú melléklet] Amennyiben a rendszeres kedvezményre vonatkozó igényt nem formanyomtatványon nyújtják be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörténik. [R. 65. § (2)] A kérelemhez csatolni kell a megfelelő igazolásokat [R. 65. § (1)] 4
1. a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést, továbbá a 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet, R. 18. § (2) bekezdése: Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélő szülők megállapodnak abban, hogy a jövőre nézve a szülői felügyeletet egyikőjük gyakorolja, a gyámhivatal e megállapodásukat - kérésükre jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt a tényt is, hogy a gyermek - megállapodásuk alapján - melyik szülőnél kerül elhelyezésre, illetve, hogy a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorolják. 2. egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot, A rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. [R. 65. § (3)] 3. a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást, 4. az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról, Ha a gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. 5. a gyermek házasságkötése esetén a házassági anyakönyv másolatát. Házasságkötés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a jogosultsághoz meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét. [Gyv. 20. § (4)] A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. [Gyv. 20. § (2)] A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja, a kérelem benyújtásának napja. [R. 66/A. § (1)] A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie. [R. 66/A. § (2)] A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. [R. 66/A. § (3)] Lakcímváltozás esetén a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak a kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat a korábbi lakcím szerint illetékes jegyző haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül megküldi a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek. A rendszeres kedvezményhez kapcsolódó, pénzbeli támogatást - a feltételek fennállása esetén - az új lakcím szerint illetékes jegyző folyósítja. [R. 66/A. § (4)] A rendszeres kedvezményre való jogosultság bármely okból történő megszüntetése esetén a 5
jogosultság a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napján szűnik meg. [R. 67. § (4)] Jogforrás: (Gyvt.) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (R.) 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
6
