Gyakran ismételt kérdések 2011. szeptember 9. Abban az esetben, ha a pályázó az 1. mellékletben szereplő valamely településen lévő tanyára való állandó lakcím szerinti bejelentése szeptember hónapban történik, akkor jogosult pályázat benyújtására? Igen, jelen esetben is jogosult a pályázat benyújtására. Az értékelési szempontrendszerben azonban annál a kérdésnél, miszerint „Hány éve él tanyán?”, az aki 5 évnél kevesebb ideje van bejelentve az adott tanyára, 0 pontot kap. A 81/2011 VM rendeletben leírt életvitelszerű tanyán élésnek tekinthető‐e, ha a pályázó az év csak egy részében tartózkodik a tanyán? Pályázat benyújtására az jogosult, aki életvitelszerűen tanyán él és ezt a lakcímkártyán lévő, vagy a személyi igazolványba bejegyzett állandó lakóhely/állandó lakcím bejegyzéssel igazolni tudja. Amennyiben ennek a feltételnek nem tesz eleget, úgy nem jogosult pályázat benyújtására. A tanya és a major egy fogalom alá vehető a pályázat szempontjából? Igen, amennyiben a major kivett területként, vagy alrészletként kivett területként van az ingatlan nyilvántartásba bejegyezve. A pályázatban résztvevő tanya mikortól legyen a pályázó birtokában? A tanyának a pályázat benyújtásának időpontjakor kell a pályázó saját vagy a házastársa vagy a családi gazdaság valamely tagjának tulajdonában lennie, amit 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lappal kell igazolnia. E mellett a 81/2011 VM rendeletben foglalt további feltételeknek is meg kell felelnie a pályázónak. Jelzálogjeggyel terhelt tanya részt vehet a pályázaton? Igen, jelzálogjeggyel terhelt tanya is részt vehet a pályázaton, amennyiben a 81/2011.(VIII.11.) VM rendelet 4.§ (1) a) pontjának megfelelően: a pályázat benyújtásakor nem rendelkezik lejárt esedékességű adótartozással (kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett) vagy adók módjára behajtható köztartozással. Az az őstermelő, akinek 2010. évben egyáltalán nem volt mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele, jogosult pályázat benyújtására? Azok az őstermelők, akiknek 2010‐ben nem volt mezőgazdasági tevékenységből származó bevételük, nem nyújthatnak be pályázatot. Értelemszerűen a 2011. évben őstermelővé váló, kezdő gazdálkodók sem támogathatóak. Őstermelő esetén, amennyiben a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele nem éri el a 600 000 Ft‐ot, honnan tudható, hogy meghaladta‐e a mezőgazdasági bevétele az összes bevétel 50%‐át? Elesik emiatt a pályázat benyújtásától? A pályázati adatlap kitöltése során a tanya és a gazdaság általános állapota, bemutatása menüpontnál szükséges a 2010. évi nettó bevétel, valamint a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó bevétel összegének feltüntetése. A pályázó a véglegesítést, majd nyomtatást
követően büntetőjogi felelőssége tudatában aláírásával igazolja, hogy a pályázati adatlapon szereplő adatok a valóságnak megfelelnek. Az egyéb jövedelmek igazolására szolgál a benyújtott 2010. évi adóbevallás másolata. Mi tekinthető mezőgazdasági tevékenységből származó bevételnek? Ebbe beletartoznak a területalapú, AKG‐, vagy egyéb, hasonló jellegű támogatások? A 81/2011. (VIII. 11.) VM rendelet 1. § 12. pontja értelmében mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel: a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó gazdaságából – a növénytermesztés, kertészet, és állattenyésztés ágazataiból – kikerült termékek értékesítéséből származó bevételek összege. A 2010 évben szerzett mezőgazdasági jövedelembe, mely nem haladhatja meg a nettó 5 millió forintot, nem tartoznak bele a fent említett támogatások, viszont az összes jövedelembe bele kell számolni. Amennyiben valaki fiatal gazdálkodók támogatásában részesült, úgy azt mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni? A támogatást 5 évre adják, ezt időarányosan kell elosztani? A 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet alapján, ha a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatásból származó bevétele tekintetében a (2)‐(3) bekezdés rendelkezései szerint állapítja meg a jövedelemszerzés időpontját. (2) A támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) ‐ ideértve az értékcsökkenési leírást is ‐ összegével. Ha a támogatás a folyósítása alapjául szolgáló jogszabály, illetve nemzetközi szerződés rendelkezése alapján e törvény szerint költségnek nem számító kiadás fedezetére (is) felhasználható, akkor a támogatásból az adóévben teljesített ilyen kiadásnak megfelelő részt is az adóévben megszerzett bevételnek kell tekinteni. (3) Ha a magánszemély a támogatást köteles egészben, vagy részben visszafizetni, akkor a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett bevételnek, de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el költségként. A magánszemély a visszafizetett összegből a (2) bekezdés alapján már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó rendelkezések szerint járhat el. A munkabért, a gyermekek után járó juttatásokat, a nyugdíj összegét és az ingatlan eladásból származó bevételeket az összes bevételbe bele kell számítani? Igen, mivel a magánszemélyek minden jövedelme adóköteles. Bevételnek tekintendő az adóévben elvégzett tevékenység ellenértéke, az adóköteles, valamint adómentes jövedelmek mindegyike. Adóköteles bevételek: készpénz, számlapénz, elengedett vagy átvállalt tartozás, természetben kapott vagyoni érték, magánszemély helyett fizetett kiadás. Adómentes bevételek: szociális ellátás, lakással kapcsolatos támogatás, adományok, károk megtérítése, egyes költségtérítés jellegű bevétel, egyes tevékenység bevétele, egyes természetbeni juttatások, kiemelt állami díjak, hajléktalan szállás, egyéb bevételek (örökség, ajándék). Nem bevételek: visszatérített adó, a vállalkozásból kivont adó, a kifizető által adott költség térítés
Családi gazdálkodás esetében a nettó 5 millió forintos küszöb hogyan értendő? Az adóbevallásban szereplő egy főre jutó árbevétel, vagy személyre való lebontás nélkül a teljes mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő? Családi gazdálkodás esetében a pályázatot benyújtó személy 2010. évi összes bevételének és mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének arányát kell vizsgálni. Az adatok alátámasztására a kötelező mellékletként csatolt 2010. évi adóbevallás másolata szolgál. Egyéni vállalkozó esetében, ha a kiegészítő tevékenység összege kevesebb, mint a nyugdíj, jogosult pályázat benyújtására? Nem, jelen esetben pályázat benyújtására nem jogosult, ugyanis nem tesz eleget annak a feltételnek, miszerint az összes bevételének legalább 50 %‐a mezőgazdasági tevékenységből származik. A tanya a férjem nevén volt, aki pár éve meghalt. Halála után a tulajdonosok a gyerekeink lettek, nekem özvegyi haszonélvezetem van bejegyezve a tulajdonlapon. A gazdálkodást közösen végezzük, de az összes termelés a nevemen történik, így én szeretném a pályázatot is beadni. Erre van lehetőségem? Természetesen ön is benyújthatja a pályázatot, de csak abban az esetben, ha ön, mint haszonélvező, illetve a gyermekei ugyan annak a családi gazdaságnak a tagjai. Tehát ön, mint családi gazdálkodó nyújtja be pályázatát, továbbá megfelel a 81/2011 VM rendeletben foglalt egyéb kritériumoknak is. Mi a teendő akkor, ha pályázó nem 100 %‐os csak 50%‐os tulajdonosa az állandó lakhelyéül szolgáló tanyának? Az illető családjával együtt a tanyán él és gazdálkodik. A tanya másik 50%‐a testvére tulajdona. Pályázhat, ha a többi feltételnek megfelel? Abban az esetben, ha az érintett tanya közös tulajdonban van, úgy szükséges, hogy a társtulajdonos egy beleegyező nyilatkozatot tegyen, melyet a pályázati dokumentációval együtt szükséges megküldeni. Formanyilatkozat nem került közzétételre, tartalmi szempontból szükséges minden olyan elem feltüntetése, mely a pályázat benyújtása szempontjából releváns lehet. A földbirtok méretének meghatározásakor csak a pályázó tulajdonában lévő földbirtokokat kell figyelembe venni, vagy a bérelt, a családi gazdaság használatában lévő területek is beletartoznak? A földbirtok méretének meghatározásakor a saját, a házastárs, vagy a családi gazdaság bármely tagjának tulajdonában és használatában lévő földterület mérete számít. Egy pályázaton belül több pályázati cél is megjelölhető? Az 1) célterület esetében 1 pályázati adatlapon csak 1 támogatási cél jelölhető meg, azonban több támogatási cél is megpályázható külön adatlapokon. (Kivételt képez ez alól a „Tanyai termékek piacra jutásának támogatása cél, ahol több alcél is megjelölhető egy adatlapon) 2) célterület esetében egy tanyára csupán egy pályázat nyújtható be, viszont a pályázati adatlapon egyszerre több támogatási cél is megjelölhető, ami a pályázat elbírálásánál előnyt jelent.
Használt eszköz‐, illetve gépbeszerzésre jelen pályázat lehetőséget biztosít? A pályázónak lehetősége van használt gép, eszköz beszerzésére. A 81/2011 VM rendeletnek nincs külön gépkatalógus melléklete, költségelemként bármilyen szükséges, a beruházást megfelelően indokoló gép‐, eszköz beszerezhető. Kivételt képeznek azonban a kézi szerszámok az 1) célcsoport esetében, valamint a gépjárművek a 2) célcsoport setében 1) célterület esetében a külterületi földutak karbantartásához: ‐ útpadka nyírógép beszerzése támogatható? Igen ‐ hidrotrimmer (földútra benyúló kidőlt ágakat vágja le) beszerzése támogatható? Igen 2) célterület esetében egészséges ivóvíz beszerzéséhez szükséges létesítményként: ‐ víztisztító készülék beszerzése támogatható? Igen 2) célterület esetében gazdálkodási gép, kisgép, eszköz beszerzéseként: ‐ méhkaptárok vásárlása támogatható? Igen ‐ kazán beszerzése, felújítása támogatható? Igen Istálló építésénél van‐e valamilyen követendő szabvány? Milyen szabály vonatkozik az építési munkálatokra? A beruházásnak a hatályos építésügyi jogszabályban, a vonatkozó rendelkezésekben meghatározott feltételeknek kell eleget tennie. Építési engedély köteles beruházás esetén szükséges az illetékes építésügyi hatóság által kiadott igazolás a műszaki tervdokumentáció benyújtásáról, valamint építési munkálatok esetében legalább 2 darab árajánlat másolatának megküldése is. Az egészséges ivóvízzel történő ellátás érdekében szükséges vízminőség vizsgálatok elvégzésére szóló pályázat beadásához akár 20 tanya is összeállhat? A tanyákon élők egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében szükséges vízminőség vizsgálatok elvégzése végett több tanya együttműködésének semmi akadályt nem szab jelen pályázati felhívás, amennyiben a pályázatot a rendeletben meghatározott tanyás települések önkormányzatai, önkormányzati konzorciumai, valamint többcélú kistérségi társulásai nyújtják be, mint az 1) célterület erre vonatkozó pontjában megjelölt pályázatra jogosultak. A 2) célterület esetében az egészséges ivóvíz beszerzéséhez szükséges létesítmények beruházása csak 1 pályázó, tehát 1 tanya tekintetében lehetséges. Honnan tudom eldönteni, hogy az általam termeszteni kívánt növény, illetve tenyészteni kívánt állat fajta megfelel‐e a helyi‐és tájfajta kritériumainak? A helyi‐ és tájfajtákról a génbankok intézményeitől kérhető információ. A génbankok listája a GYIK mellékleteként megtalálható. Amennyiben rendelkezik az adott fajtáról szakvéleménnyel azt a pályázathoz csatolni szükséges. Abban az esetben, ha a pályázó saját önerőből, vagy családi, baráti segítséggel végez el bizonyos munkálatokat, akkor ez költségként elszámolható? Ha már meglévő anyagokat kíván felhasználni, akkor az szintén elszámolható‐e? Saját munkavégzés elszámolására nincs lehetőség, egyéb esetekben a munkadíj is elszámolásra kerülhet költségként, amennyiben ez számlával igazolható. Támogatás tekintetében elszámolhatóak azok az anyagköltségek, amelyek a támogatási döntésről szóló
értesítés kézhezvételének időpontjától a fejlesztés befejezésének időpontjáig keletkeztek. Ezeknek a pályázó nevére szóló számlákkal azonosíthatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie. Az eszközbeszerzés lehetséges úgy, hogy magánszemélytől történik a vásárlás? Igen, de az elszámolás során a költségelemek beszerzését számlával kell igazolni. A működtetési, fenntartási kötelezettségnek mekkora a várható időtartama? A fenntartási, működtetési kötelezettség időtartama a hatósági szerződésben kerül részletesen rögzítésre. Ha az önkormányzat pályázik, és a fenntartási időszakban létrejön egy önkormányzati tulajdonú Kft, akkor a pályázat keretében megvásárolt útkarbantartást végző gépeket az önkormányzat átadhatja‐e a Kft‐jének, vagy bérbe adhatja a Kft‐nek munkavégzésre, vagy kötelezően továbbra is az önkormányzatnak kell ellátnia ezt a feladatot? A pályázati kiírás 15. pontjában foglaltaknak megfelelően a tanyafejlesztési előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a kötelezettségvállalás időpontjáig csak a Miniszter előzetes jóváhagyásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve használatba, melyre a kérvényt a pályázónak kell megküldenie a VKSZI részére. A kérvénynek tartalmaznia kell a pályázó vagy más személy a támogatási szerződésben foglalt fenntartási, működtetési, karbantartási a fejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatási kötelezettségeit milyen módon fogja a támogatással létrehozott vagyon elidegenítését, bérbe vagy használatba adását követően teljesíteni. Ez a hatósági szerződés módosítását is maga után vonja. 2‐es célterület esetében a 7.500 eurós támogatás mit jelent? Ez az összes költséget jelenti, vagy ez az igénybe vehető támogatás összege, amely még növekedik az önerővel? A 7.500 euró a tárgyévben, valamint a megelőző két évben nyújtott „de minimis” támogatások összege. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a 7.500 eurós keret nem csökken a jelen és megelőző 2 évben igénybe vett mezőgazdasági „de minimis” támogatások összegével, akkor igényelt támogatásként ez a keret vehető figyelembe, amihez még szükséges a minimum 25% önerő biztosítása. A fentiek alapján az összes költség meghaladhatja a 7.500 eurót. Ha valaki ÁFA visszaigénylésre jogosult, akkor hogyan kell feltüntetnie a támogatás összegét? Mi van abban az esetben, ha valaki nem jogosult az ÁFA visszaigénylésére? Amennyiben a pályázó ÁFA visszaigénylésére jogosult, úgy támogatásként a nettó összeget veheti igénybe. Az elektronikus felületen a költségelszámolásnál kell feltüntetni a költségelemet, a nettó összeget, az ÁFA összegét, az elszámolható költségek sorába pedig ismét a nettó összeget kell beírni. Az ÁFA visszaigénylésre nem jogosult pályázók az ÁFA‐val növelt, bruttó összeget tüntetik fel az elszámolható költségeknél. A pályázati adatlap véglegesítését követően nyomtatásra kerül az ÁFA nyilatkozat is, melynek hitelessége cégszerű aláírással igazolandó. A fejlesztés megvalósulását követően, ha a számlák 2012. június 30‐a előtt kerülnek a VKSZI‐ hez bemutatásra, akkor hamarabb történik meg a támogatási összeg kifizetése? A támogatásra jogosultnak a 81/2011. VM rendelet 11.§‐ban megállapítottak szerint a pénzügyi és szakmai elszámolást a fejlesztés megvalósítását követő 30 napon belül kell benyújtani a VKSZI‐hez. Ezután a döntéshozatalt követő 8 napon belül a VKSZI kifizetési
utasítást küld az MVH részére, majd a forrás rendelkezésre állása esetén a kifizetési utasítás kézhezvételétől számított 30 napon belül az MVH a nyertes pályázó bejelentett fizetési számlaszámára teljesíti a kifizetést. Mi befolyásolja a csökkentett mértékű támogatás megítélését? A Bíráló Bizottság (BB) javaslata alapján a Miniszter döntése szólhat a pályázatban megjelölt támogatási összeghez képest csökkentett mértékű támogatás megítéléséről, amennyiben: a) a pályázatban ismertetett költségvetés olyan tételeket is tartalmaz, amelyek a jogszabályban, pályázati felhívásban foglaltak alapján a projekt megvalósításához kapcsolódóan nem elszámolhatóak, vagy b) a BB a bírálata alapján a támogatási döntést előkészítő javaslatában ‐ indoklás mellett ‐ valamely elszámolható költségtétel(ek) csökkentését vagy elhagyását javasolja, vagy c) a pályázó által jogosan igényelt támogatás összege meghaladja a pályázó szabad mezőgazdasági "de minimis" keretét. Ki tekinthető helyi vállalkozónak a településen, ahol a fejlesztést kívánják megvalósítani? A tanyatelepülésen működő, székhellyel rendelkező vállalkozás, vagy a kistérségben, megyében, régióban működő vállalkozás? Helyi vállalkozónak tekintjük azt a települési vállalkozót, aki a fejlesztés megvalósulásának helyén végzi tevékenységét. Több település összefogásának igazolásaként a többcélú társulás által hozott határozat elfogadható? Az együttműködés igazolásaként elfogadható, ennek a mellékletekhez való csatolása, valamint postai úton való megküldése szükséges. Két szomszédos tanya adhat‐e be közös pályázatot? Mint 2) célcsoport, pályázat benyújtására közösen nincs lehetőségük. A tanyák külön‐külön pályázhatnak az általuk megvalósítani kívánt támogatási célra. Villany nélküli tanyák energiaellátását megújuló energiaforrásokkal való fejlesztése esetében a tanyai lakosok üzemeltetéshez való hozzájárulása milyen módon igazolható? A fejlesztéshez hozzájáruló tanyai lakosok külön‐külön adnak nyilatkozatot, melyben büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik a fent említett tény megvalósulását. Amennyiben minden pályázó igénybe kívánja venni a maximálisan elérhető támogatási előleget, akkor ez a forrás rendelkezésre fog állni? Igen, a támogatási forrás, valamint a támogatási előleg a pozitívan elbírált pályázók részére rendelkezésre áll. Az önrész igazolása szükséges a pályázat elbírálásához? Igen, az önerő igazolásának módja banki számlakivonat, igazolás, nyilatkozat a hitelintézettől vagy hitelszerződés lehet a felhívásnak megfelelően, egyéb dokumentum nem szükséges. Az elbírálásnál előnybe kerül‐e az a pályázó, aki a felhívásban megjelölt minimális önrésznél magasabb önrésszel kívánja a pályázati támogatást igénybe venni? Igen, az értékelési szempontrendszerben látható, hogy a magasabb önrész biztosítása a pályázat elbírálásánál előnyt jelent, több pontot ér.
A pontozási rendszerben olvasható, hogy a saját forrás mértéke a kötelező minimumnál legalább 20 %‐kal nagyobb? Ez mit jelent? A saját forrás mértéke a 2) célterület esetében 25 %. A továbbiakban ez az összeg képezi a kötelező minimumot, melynek a 20 %‐val való emelése plusz pontot jelent. Példa: a saját forrás mértéke 100.000.‐ forint, ennek a 20%‐a 20.000 forint, így magasabb pont a legalább 120.000.‐ forintos önerő megjelöléséért jár.
Szükséges a számlamásolatok hitelesítése? Igen, ennek részletei a hatósági szerződésben kerülnek meghatározásra. A Tanyafejlesztési Programra és a LEADER pályázatokra lehet párhuzamosan kérelmeket benyújtani? Igen, de ügyelni kell a kettős finanszírozás kizárására, arra, hogy azonos projektekre, projektelemekre ne kerüljön pályázat benyújtásra. A tanyafejlesztési pályázathoz mellékelendő nyilatkozatokhoz hogyan lehet hozzájutni? A Tanyafejlesztési program pályázati rendszerében, a pályázat véglegesítése után, a szükséges nyilatkozatok az adatlap kinyomtatásával egyidejűleg nyomtatásra kerülnek. Ezeket szintén cégszerű aláírással kell ellátni, majd a kérelemmel együtt postázni a megadott címre. A Tanyafejlesztési program pályázati rendszerében nem találtunk olyan lehetőséget, ahol dokumentumokat lehetne csatolni. Ezzel kapcsolatos kérdésem, hogy a pályázaton való részvétel feltételeként meghatározott különböző dokumentumokat hol kell csatolni, vagy hova kell küldeni? A pályázat elektronikus benyújtásakor dokumentumokat nem kell és nem lehetséges feltölteni. A véglegesítést követő 3 napon belül a kinyomtatott, aláírással, cégszerű aláírással ellátott kérelmet, valamint a csatolandó dokumentumokat kizárólag papíralapon, a pályázat benyújtásával egyidejűleg kell megküldeni a VM VKSZI, 1223 Budapest, Park utca 2. postacímre. Magánszemély segíthet‐e az elektronikus felület kitöltésében? Természetesen ennek nincs akadálya. A pályázatok kitöltéséhez azonban a falugazdászok, agrárkamarai tanácsadók és szaktanácsadók segítségét is igénybe tudja venni. A pályázat benyújtásánál minden esetben kell‐e fotót csatolni a tanya jelenlegi állapotáról? Igen, a pályázathoz minden esetben szükséges papír alapú fotókat csatolni. Pályázat benyújtásakor hiteles tulajdoni lapot kell csatolni, vagy fénymásolat is elfogadható? A pályázat benyújtásához szükséges a 30 napnál nem régebbi körzeti földhivatali hiteles tulajdoni lap szemle vagy teljes másolata (gyakorlatilag az eredeti példány), vagy azok fénymásolati példánya a tanyatelekről. A pályázathoz csatolandó árajánlatoknak vannak‐e valamilyen előírt formai és tartalmi követelményei?
Nem, az árajánlatoknál nem kerületek meghatározásra tartalmi és formai követelmények. Ettől függetlenül azonban kérjük, hogy érvényes, a költségelemeket tételesen kifejtett, tételenként lebontott nettó, bruttó árakat tartalmazó, a pályázó, valamint az árajánlat tevő adatait részletesen feltüntető árajánlatot küldjön be. Állatállomány kialakítása, bővítése, vagy vetőmag, gyümölcsfa csemete vásárlása, beszerzése esetén szükséges árajánlat beszerzése? Nem, jelen támogatási célok esetében nem szükséges árajánlat megküldése. Gazdálkodási eszköz, gép vásárlása és építési munkálatok esetén azonban 2 db árajánlat megküldése szükséges. A Tanyafejlesztési Programhoz hasonló pályázati felhívás, a következő években is meghirdetésre kerül? A Vidékfejlesztési Minisztérium tervezi a program folytatását, de mivel nemzeti forrásból megvalósuló programról van szó, ez az Országgyűlés által megszavazott, mindenkori, éves költségvetéstől függ. Abban az esetben, ha az ez évben Tanyafejlesztési Programra benyújtott pályázat elutasításra kerül, akkor az esetleges későbbi kiírások során ez hátrányt jelent? Kizáró oka e a további benyújtásoknak? Nem, természetesen a következő évben esetleg megjelenő pályázaton ismét indulhat. Amennyiben a pályázat sikeres elbírálásban részesül, támogatásra jogosult lesz, akkor a szerződéskötés után van mód a szerződés módosítására? Amennyiben a támogató döntés meghozatalát követően, de a szerződés hatályba lépését megelőzően a pályázatban foglaltakhoz képest, az abban foglaltak megvalósítását érintő, a pályázat benyújtásakor előre nem látható változás áll be, a pályázó köteles a változásról 5 napon bell a VKSZI‐t tájékoztatni. Ezen a módosítás a pályázati dokumentáció szerinti támogatási célt nem érintheti, csak a juttatott támogatás összegének csökkentésére,a projekt kezdési vagy befejezési határidejének, illetve – az odaítélt támogatás változatlan összege mellett – a fenti cél magasabb színvonalú, minőségű megvalósítását szolgáló műszaki tartalomnak a módosítására terjedhet ki. A hatósági szerződés módosítását a miniszterhez címezve, írásban kell kezdeményezni a VKSZI‐nél. Azon fiatal gazdálkodók, akik sikeresen pályáznak a 2011‐es tanyafejlesztési program pályázatán, részt vehetnek a 2012 tavaszán esetlegesen elinduló demográfiai földprogram pályázatán is? A 2012 tavaszára meghirdetni tervezett demográfiai földprogram jelenleg tervezési szakaszban van. Elvben igen, azonban erre a kérdésre egyelőre konkrét választ még nem tudunk adni. A továbbiakban figyelembe kell venni, hogy a Tanyafejlesztési Programon elnyert támogatás összege ‐ egyes célok esetében ‐ beleszámít a "de minimis" támogatásba. Szükséges tájékoztató tábla elhelyezése a pályázati támogatásból megvalósult építményen, eszközön? Nem, az európai uniós támogatásokkal ellentétben tájékoztató tábla elhelyezése nem szükséges.
Hogyan kell igazolnia annak a pályázónak aki a tanyagazdaságok fejlesztésének csekély összegű támogatására (2. célcsoport) pályázik ‐ de nem egyedüli tulajdonosa az ingatlannak ‐ hogy tulajdonostársa(i) hozzájárul(nak) a pályázáshoz és fejlesztési tervhez? A tulajdonostárs(ak)nak hozzájáruló nyilatkozatot kell adni(uk).