400310
GRÓF
MATTHYÁNY LAJOSNÉ ANDRÁSSY ILONA GRÓFNŐ
IRTA
SEBESTYÉNNÉ STETINA ILONA.
BUDAPEST 1906.
Különlenyomat
a Nemzeti
Nőnevelésből
Benczúr
Gyula festménye
G R Ó F BATTHYÁNY LAJOSNÉ S Z Ü L E T E T T G R Ó F ANDRÁSSY ILONA.
után,
Teljes odaadással gyönyörködöm a virágok szép ségében, színporapájában,
illatában és igazán fáj, ha
látom, mint hullatják le némelyek fényes szirmaikat a rideg botanikusok
boncoló kése
alatt.
Úgy
tetszik
nekem : szentségtörés az ilyen boncolgatás. Ugyanilyen érzés riaszt vissza a reám váró
fel
adattól most, midőn egy finom női lélek rajzát a k a r o m megírni. Mert kétségtelenül érdekes bár, beletekinteni olyan
valakinek a lelkébe, aki a legnemesebb
dalmi feladatok
gondozásán
fárad
társa
és soha ki
fáradva buzdít másokat is a nemzetmentő
nem
társadalmi
m u n k á r a ; s végtelenül érdekes bár, megismerni azokat a motívumokat, melyek valakit arra serkentenek, h o g y k é n y e l m é t és kedvteléseit,
anyagi és erkölcsi
javait
áldozatul hozza a szenvedő e m b e r i s é g n e k : előttem ép olyan
szentségtörés
ez a mélyreható
lelki
analízis,
mint a virágok boncolgatása; s nem merem az érzés és gondolatvilág mélységeit
megközelíteni, mert
úgy
érzem, hogy «szenl hely az, a melyen állok». Kevesebbe]
kell
tehát
beérnem,
midőn
gróf
B a t t h y á n y Lajosnénak, a ((Magyarországi Nőegyesületek
4
Szövetsége)) elnökének arcképé! olvasóimnak tom. Csak azt írhatom
le, amilyennek
bemuta
őt
látom,
s
látjuk mindannyian, kiknek őt az élet különféle viszo nyaiban, s főként
közéleti
figyelni
van. Szerencsére azt a szellemet,
mely
alkalmunk Batthyányné
szereplése
arcvonásai I,
közben
besugározza,
meg
híven
visszatükrözi az a kitűnő arckép, mellyel, mint Benczúr Gyula festőművészünk lattal, mai füzelünket
festménye
után készült máso
felékesítettük.
Tőketerebesen, egy lassan csörgedező patak által körülfolyt kis szigeten százados Iák által beárnyékolva áll egy kicsiny kis lemplom. Arányait és építési mód ját tekintve valóságos műremek : yv. Andrássy mauzóleuma. a
dicső
A templom közepén alussza örök álmái
emlékű
Kendelfy
Katinka.
elősző)- a kellős Lajosnét
Gyula
államférfi Ebben szarkofág
és
költői
lelkű
hitvese
a mauzóleumban
láttam
előtt
térdelő
Batthyány
— kőből kifaragva. Az a sajátságos
varázs
okozta-e — amelyet a mauzóleum mélabús környezete keltett bennem, vagy az az áhítatos érzés, mellyel a kis templom lépcsőjén felhaladtam, — k á p r á z a t fogott el s azt hittem élő alak térdel előttem: a szeretet és fájdalom geniusa. S mikor megérleltem, h o g y a művész, midőn
életet lehelt a kőbe,
nem
költői
fantáziával
teremtette meg a legigazabb fájdalmat kifejező alakot, hanem
az
atyját
gyászoló
Ballhyánynél
mintázta:
akkor megismertem Baffhyánynél, mini a legszeretőbb
5
szívű
gyermekei. Azóla
talan
tapasztalás
nek alaptónusa
tudom, s e ludasomat szám
igazolta, hogy Batthyányné jellemé a szereiéi, s eselckedetei a családja,
hazája és a szenvedő emberiség iránt érzett mélységes szeretetének szent hármasságából fakadnak. Ez az ideális szerelőképesség Batthyánynéban az akaratnak
nőknél szinte szokatlan erejével kapcsoló
dik. Egy hirtelen kitört pánik alkalmával, az önfegyclmezés, önlegyőzés ritka cselében figyeltem meg egyszer ezt az akaratot. A fiumei felsőbb leányiskolának egyik jólékonycélú színi előadásán, hol az akkori kormányzó is megjeleni a fiumei szerelettel fűztől
magyarság által tisztelettel és
körülrajongott
szép feleségével, a g ö r ö g
lobbot vetéli egy papirkárpit. A zsúfolt terem
közönsége
((tűz van», «tűz vans
kiáltásokkal
kavarodásban rohant az egyellen kijárás mást
óriási
felé s egy
tiporva, tört-zúzott mindent, ami útjába akadt.
Batthyányné
gyors
Ítélettel
átlátva, hogy
tűzveszély
nem fenyeget, csupán a pánik nyomán támadt k é t s é g b e esett dulakodás nagyobb
okozhal
szerencsétlenségei:
a
leg
nyugalmai mutatva, törekedett a megrémüli
t ö m e g lecsillapításában az iskola vezetőségének segít s é g é r e lenni. S hogy a komoly veszedelem nagyobi) bajokat
nem okozott,
azl az iskola első sorban neki
köszönhetie, kinek szava
és példája
a fejét veszteti
k ö z ö n s é g r e varázshatással birt. Azt az értelmi erőt, azt a szellemet, mely Batthyányné
6
érzéseit és akaratát kormányozza, gyakran van alkal munk gyűléseinken
is megfigyelni.
Nem szól hozzá
kellő tájékozottság nélkül egy kérdéshez s e m ; de amely dologban Ítéletét megalkotta, világosan és határozottan juttatja azt kifejezésre és szívós kitartással küzd mel lette. A mások ellenkező véleményérc csak abban az esetben hajlik, ha szíve és esze elleni nem mond annak. Különösen
látjuk
ezt a nézeteihez való
komoly
ragaszkodást a modern feminista mozgalmakkal szem ben.
Balthyányné jól
minden
tudja,
hogy
a
férfibüszkeség
szépet és nagyot lefoglalt m a g á n a k a múlt
ban abból a munkából, melyet az emberiség javára férfinak
és asszonynak együtt kellene végeznie; látja
hogy az asszonyok lekicsinylése a n n a k a munkának a kisebbítésére vezetett, melyet az asszonyoknak hivatás szerűen végezniök kell, s hogy az asszonyaink kicsiny ségük és
tudatlanságuk
érzetében
hogy mennyi elégedetlenség,
e l m a r a d t a k ; látja,
mennyi könny, mennyi
elhibázott tönkretett élet származik abból, ha az asszony dolgozni nem tud, vagy munkája értekét nem ismeri; jól tudja
m i n d e z t : de egyelőre
megadásával, hanem női munkaképesség
nem
a
szavazatjog
a női művellség emelésével, a fejlesztésével
és
a
női
munka
megbecsülésével kíván e bajokon segíteni. 0
maga
örömmel
megbecsüli
a
dolgozó
asszonyokat
segíti őket új pályák megnyitásában
s
s új
munkaképesség megszerzésében : de m i n d e n reformot
7
csak lépésről-lépésre, a természetes és fokozatos fej lődés
elve szerint
fart, hogy
kíván
a külföldet
keresztülvinni;
utánzó
rohamos,
mert
attól
ugrásokban
történő újítás, míg egyrészt az egyének alkalmazkodó képességében lelve akadályait, sok szenvedésnek válik okává,
másrészt
kivetkőztetve
a
magyar
asszonyt
nemzeti jellegéből a nemzetnek történeti alapon való bizfos fejlődését is veszélyezteti. Ezért van, hogy a M. N. Sz. elnökségét is csak azzal a feltétellel fogadta el, hogy a szövetség tartóz kodik külföldről beáramló feminista
eszmék túlzásba
m e n ő követésétől. Hogy a M. N. Sz. mennyire mél tányolja
szeretett elnökének józan mérsékletét, annak
fényes bizonyságát szolgáltatta a nyári temesvári köz gyűlés, melyen sem a koedukációra, sem a női szavazat j o g o t sürgető szakosztály felállítására vonatkozó indít vány nem tudott többségre vergődni. Batthyányné
maga
azonban
kiséri az új eszmék fejlődését.
igaz
érdeklődéssel
A külföldi
feminista
apostolok rendszerint élvezik szíves vendégszeretetét, s el vannak ragadtatva
nemcsak
szeretetreméltóságá-
fól, h a n e m attól a komoly tájékozottságtól is, melyet a felmerülő kérdésekre nézve beszélgetésközben tanúsít. Tudják, hogy nem tart mindenben velük; de tisztelik meggyőződését, mert belátják, dalmi
feladatainak
érzésén alapszik.
hogy az a nők társa
helyes átértésén
és erős nemzeti
8
Batthyánynét azonban a dolgozó asszonynál job ban érdekli a szenvedő asszony és a szenvedő gyer mek, általában a szenvedő ember. Ezért a szenvedőkel felkeresni, s a szenvedésüket enyhíteni : lelkét min denkor
leginkább
támogatta
a
kielégítő
«Gondviselésí>
foglalkozása
volt.
betegápolónőket
Ezért képző
egyesületet keletkezése idejében s ezért állt utóbb mint elnöke — annak élére. Ügy gondolja, hogy míg egyrészt a betegápolás, az arra utalt úri nőknek hiva tásukhoz,
emberszerető
szívükhöz
illő
önfentartási
módot nyújt, addig az intelligens női betegápoló leg inkább tud a szenvedő emberen
az orvos utasításai
és tanácsai értelmében segíteni. S itt n e m c s a k a jobb módú betegek szenvedésére gondol, kikre nézve szintén nagy áldás a képzett, gondos betegápoló, — hanem azokra a szegény szerencsétlenekre
is,
kik
sokszor
orvos és betegápolás hijján pusztulnak el. «Ha intéz ményünket kifejlesztenünk s i k e r ü b — így nyilatkozott előttem egy ízben — ccnem lesz semmi akadálya annak, hogy a legkisebb faluban is be ne r e n d e z z ü n k egy-két szobából álló kis kórházat, melyet egy-egy ilyen képzett betegápolónő vezetésére bizunk ; itt a b e t e g á g y a s asszo nyok s ragadós betegségben szenvedő g y e r m e k e k kellő gondozásban
részesülnének, s a falukban
körútjokat
tevő orvosok a betegeket együtt találhatnák és gyógy kezelhetnék. A falusi kuruzslás veszedelme
megszűn
nék ezzel s a nagy gyermekhalandóság csökkenne.
9 A szenvedő gyermek iránt való igaz részvéte az oka annak, hogy Batthyánynét a gyermekvédelem kér dése kiválóan érdekli. Ha maga nem vállalt is vezető szerepet
a Gyermekvédő
Egyesületben
— hisz
annyi
egyesület követeli őt m á r eddig is magáénak — baráti és rokoni körét megnyerte a gyermekvédelem ügyének, s főuraink
közül épen azok az urak és hölgyek
fog
lalkoznak ma leginkább az elhagyatott szegény gyer mekek védelmével, kik az ő suggestiv erejétől nyernek irányítást. Messze vezetne, ha mindazon akarnám
sorolni, melyekben
Batihyányné
tevékenységet fejt ki, s a melyeket érdeklődésével nélkül
egyesületeket
fel
személyes
adományaival
támogat. De nem hagyhatom
és
említés
a «Műbarátok körét», melynek ő az elnöke, s
mely az ő munkásságának oly sokat köszön. Művészeti és
irodalmi
kérdések
iránt érdeklődni
Andrássy-családban, melynek maga
csaknem
örökletes minden
is sikerrel műveli a művészet vagy
az
tagja
irodalom
valamely ágát. Batihyányné egyik fivére, Tivadar gróf művészileg kezelte az ecsetet, Gyula fivére e l s ő r a n g ú író és Batihyányné fia a még gyermek ifjú B. Gyula gróf sokat igerő művészi talentum. Művészeket kiké pezni, művészeket
foglalkoztatni,
segélyezni, művészi
célokat előmozdítani olyan önkényt vállalt k ö t e l e s s é g ü k az
Andrássyaknak,
melynek
teljesítésében
mindenik
ö r ö m é t találja. Ezért van, hogy művészeti célok elösegí-
10
tésére és a művészei
pártolására
alakult
körébens nemcsak szívcsen időzik Battliyányné, hanem azt tanáccsal és tettel támogatni mindenkor hajlandó. S a ((Műbarátok Köré»-nek erős fellendülésén való ban meg is látszik Batthyányné szerető gondossága és kiváló juűízlésc. Az ő szellemében alakult át a kör működése és az ő ízlésére formálódott a kör berende zése is. Mivel a kör állal nem csupán
a művészet
pártolására, banem a társadalmi élet m a g a s a b b szín vonalra emelésére is hatni a k a r t : meghonosította ott a zenei és irodalmi matinéekat, melyeken a k ö r tagjai hetenként tea mellett összegyűltek. Az ő egyéniségé nek hatására
fejlődött ki ez összejöveteleken
uralkodó emelkedett,
az ott
tartalmas, művészi tónus, mely
a legélénkebb vita hevében sem enged m e g szenvedélyes kifakadást.
Batthyányné
semmi
itt is —
mint
mindenütt •— puszta megjelenésével mérsékli az indu latokat, fegyelmezi a magatartást. De bár sok időt szentel a «Műbarátok Köré))-nek, családja és társadalmi
állása
által szorosan
le
nem
kötött idejének legnagyobb részét jelenleg m é g i s leg inkább a ((Tulipánkert-szövetség))
ügyvitelére
fordítja
a grófnő. Nem elnöke, sem alelnöke a Szövetségnek, de nem
titok a nagy közönség
szövetségnek eszméje 20 tagú
előtt sem, h o g y
a
tőle származik, s a Szövetség
igazgatóságában működvén,
igen-igen nagy súlya van.
munkásságának
11
A «Tulipánkert-szövetséget»
az a hazafias
aggo
dalom hozta létre, hogy elvész a nemzet, mely nemzeti ö n t u d a t á t elveszti, külföldi
iparterméken
és
divaton
kapkod. Anyagi és erkölcsi nyomor jár ezek nyomában. S épen a közelmúltban, abban n e m z e t nyelveért
és
az időben, midőn
alkotmányáért
küzdelmet
a
foly
tatott, látta be Batthyányné és az ő baráti köre, hogy e r r e a küzdelemre gyenge magában a magyar férfi, m a g y a r asszonynak tenie
kell
a
is ki kell fejtenie erejét és segí
a magyarság
megerősítésében,
hogy
ne
jöhessen a világtörténetnek olyan vihara, mely a nem zetet készületlenül találja. Hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy ezt az eszmét éppen főuraink körében
hangsúlyozzák
s h o g y a nemzetmentő munkába mágnásasszonyainkat is belevonják, azt tekintettel hajlandóságára,
nem
az ember nagy utánzó
kell bővebben
fejtegetni.
Mert
a n n a k a tudatnak
ébrentartása, hogy minden m a g y a r
e m b e r n e k , férfinak
és nőnek egyaránt szoros köteles
s é g e a magyar érzést, a magyar műveltséget, m a g y a r ipart, magyar
művészetet, szóval — mindenben, ami
a n y a g i és erkölcsi életünkkel
összefügg — a szín
tiszta magyarságot fejleszteni és erősíteni : az a m a g y a r n e m z e t jövendő nagyságára elhatározó fontosságú. Ép olyan fontos
az a törekvés, mely munkára, háziipari
és gyári munkára hogy
akarja nevelni és tanítani a népet,
a külföldi gyáripari termékek helyett a maga
12 munkájának termékeivel elégítse ki — m i n t hajdan — házi szükségleteit s a nép asszonya fejlettebb
ízlésű,
de magyaros háziipari munkája után nyert filléreivel könnyíthesse m e g családjának a megélhetést. E nemzeti célok eléréséz'e m u n k a t á r s a k a t kell a «Tulipánkert-szövetség'»~nek
szereznie
teremtenie, hogy segíthessen
és pénzt
kell
egyeseket, társulatokat,
községeket a magyar ipar, művészet és kultúra fejlesz t é s é b e n : azért szervezkedett a Szövetség gyűjtő, ünnep rendező,
iparfejlesztő,
egyéb szakosztályokká.
művészeti,
közművelődési
és
A szakosztályok tevékenységét
mint szakosztályi elnökök az igazgatóság tagjai irá nyítják.
Batthyányné
minden
szakosztály
munkás
sága iránt érdeklődik; az ipari szakosztály
vezetését
pedig teljesen magára vállalta ; ennek a szakosztálynak m u n k á s s á g á b a n tehát az oroszlánrész az övé. Hogy ennyiféle társadalmi munkában tud Batthyányné cselekvőleg
résztvenni,
az
magyarázatát
abban
leli,
hogy rendkívül élénk szellemének a munka n e m teher, hanem gyönyörűség. A pihenés
óráit
is
munkával,
komoly irodalmi művek olvasásával tölti, s n e m csak a szépirodalom és politikai
érdekli, történeti, művészeti, filozófiai
természetű
műveket
is
gonddal
tanul
mányoz. A külföldi nemzetek irodalma közül az angolt kedveli leginkább, s olvasó asztalán a legújabb magyar tudományos és szépirodalmi művek között m i n d i g lát hatunk egy-két jó angol könyvet.
13 Családja jól, de
intim körében érzi ugyan magát igazán
szívesen érintkezik idegenekkel is, kivált
ezt azon ügy java is megkívánja, melynek önzetlen
szívvel
elvállalta.
Ebben
az
ha
szolgálatát
érintkezésben
m e n t minden m e s t e r k é l t s é g t ő l ; s bár mindenkor mél tóan
reprezentálja
születésénél szellemi
fogva
azt
a
társadalmi
tartozik: sem
kört,
melyhez
előkelőségét,
sem
felsőbbségét bántóan soha sem érezteti. S ő t
szíveket hódít lekötelező szíves bánásmódjával s ezzel is a közjónak tesz szolgálatot, mert varázslatos egyéni ségének
hatására
örömmel
vállal
mindenki
Batthyányné érdeklődése által kitüntetett
részt
a
társadalmi
munkában. Egyéniségének Batthyányné játszik,
azon
melyekben
igazi
kiválósága
egyesületekben
okozza, is
hogy
vezérszercpet
csak mint közkatona,
névtelenül
kíván szolgálni. Épen, mert előtérbe soha sem helyez kedik s mert kicsinyes hiúság soha sem gátolja vala mely j ó cselekedet végrehajtásában : tiszteletet és h ó d o latot
arat
ahol
-
minden
téren
s
akarata
parancs
ott
is,
az ügy érdekében — csak óhajtását fejezi ki.
A magán körben gyakorolt jótékonyságát, mellyel pedig sok könnyet letöröl, sok sebet begyógyít, s e m maga tartani
számon
nem tartja,
sem mások által
nem engedi. Én sem bánthatom
hogy j ó s á g á n a k g e s s e m . Félek
számon
meg azzal,
ezt a titkolt megnyilatkozását e m l e így is, hogy átléptem
a magam
elé
14
tűzött korlátokat s
a boncoló késhez
nyúltam
ott,
ahol csak gyönyörködnöm lett volna szabad. Mentségemre
csak egyet hozhatok
magyar asszonyoknak melyek
a magunk
lel.
Nekünk
szükségünk van női ideálokra,
erejébe,
a magunk
munkaképes
ségébe és a nemzetünk jövőjébe vetett hitet szivünkben megerősítsék.
Régi
nagy
asszonyaink
időben
távol
vannak tőlünk, s eszmekörük különbözőségénél fogva idegenebbek ránk nézve a mai nemzedék asszonyainál. Felemelő érzés ránk
nézve és üdvös a közjóra, ha
köztünk élő, a mi eszméinkért lelkesülő, velünk közös célokért
dolgozó asszonyra mutatva
«kövcssétek)).
szólhatunk így :
